_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Tartalom Határ menti ásványgy jtés a beregi vulkánroncsoknál..……….…….……………2 A mátraszentimrei kvarckristályok, els sorban az ametisztek szépsége ……...10 Ásványkincsek a birkalegel n – Chemnitz-Euba, Szászország …………………..16 Fehér-k i antimonit – új lelet ………………………………………….……………………..19 Hírek, érdekességek………………………………………………………………………23 A MÁFI átalakulása 2012 áprilisában befejez dött a Péter-Pál-akna és az Új-Károly-táró medd hányóinak tájrendezése
Terepgyakorlat Szarvask n……………………………………………………………….24
1
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Határ menti ásványgy jtés a beregi vulkánroncsoknál Mindig izgattak Tarpa és Barabás vulkáni maradványai a beregi síkságban, üzletköt i útjaimon gyakran jártam arrafelé, de a lel helyek felkeresésére sose maradt energiám, túl hosszú volt az út hazafelé. Aztán Mesics Gáborral, Nagy Mónival eldöntöttük, hogy március 11-én, a Miskolci börze után megcélozzunk mindkét helyet, mégpedig úgy, hogy mogyoróskai szállásunkból indulunk oda, így aztán mégiscsak rövidebb az út, mint mondjuk Sopronból, vagy Budapestr l. Nagy elvárásaim voltak, és aggódva néztem az id járás-jelentést, hiszen március elején még egyáltalán nem biztos, hogy kedvez id t fogunk ki. Végül elérkezett a nagy nap, korán reggel elindultunk Tokaj felé, felh s volt az ég, a hegycsúcsokon még fehér hótakaró virított, kevéssel a fagypont felett volt a h mérséklet. Fony felett megálltunk a cinnabaritos lel helynél egy rövid fotózásra, aztán továbbindultunk Tokaj felé.
Parkoló az es háznál
Árkolás
Kvarcitos szikla
Kilátás a regéci várra
A déli Zemplén, a szerencsi dombság régi ismer sként köszönt ránk, felfedeztünk pár friss tájsebet Mád környékén, melyek árulkodtak a Geoproduct intenzív bányászatáról és végül elértük a Disznók i elágazást és Tokaj felé vettük az utat, el ttünk a Nagy-hegy.
A tokaji Nagy-hegy Tarcal fel l, a COLAS központja mellett készült a felvétel
2
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Tarcalon megálltunk a COLAS központjánál, a tarcali m köd bánya és több régi bányafal látszott az útról. Tokajt elhagyva a nyírségi, ilyenkor eléggé egyhangú, szürkés-barna síkságon utazva egyre jobban beborult az ég, keresztülutaztuk Nyíregyházát, Vásárosnaményt és ezután már havas es be, hóesésbe kerültünk, a tarpai Nagy-hegy s r hófelh be burkolódzott. A sz l ken keresztül a tanösvény elejéig utaztunk, aztán egy sz k völgybevágásban megcéloztuk a rég felhagyott andezitbánya alsó udvarát.
Az ún. Sz l -hegyi tanösvény kezdete
Bal oldali sziklafal
Hóban az alsó bányaudvar felé
Alsó és fels bánya
Alig hogy beléptünk az alsó bányaudvarba, egyre s r bben hullott a hó, a vizes sziklákon, törmeléken semmit sem láttunk, így gyakorlatilag vakon gy jtöttünk pár érdekesebbnek látszó mintát, aztán a hegy tetejére vezet úton felmentünk a csúcsra, ahonnan a tájból alig láttunk valamit, éppen hogy a bányát tudtunk lefényképezni.
Tanösvény táblája a Nagy-hegy tetején
Régi bányakép
3
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
A fels és alsó bányaudvar a hegy tetejér l
A fels bányaudvar hátsó fala felülr l
Aztán az adótornyot megkerülve a bánya bal oldalán lév , a fels udvarba vezet bejáratot kerestük és bejártuk a fels bányaudvart is, mely számos geológiai érdekességet mutatott, izgalmas leleteket azonban a még mindig tartó hóesésben nem találtunk.
Üreg a sziklafalban
Sziklaomlás a jobb oldali bányafal alatt
Nagy szeladonitos gömb friss hóval
Piroklasztikum a bányaudvarban
Mohával ben tt andezittömb
Kis jeges moha
4
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Jégcseppek
Zuzmó
Nos, bár a bánya látványa még hóesésben is leny göz volt, sok leletre nem tettünk szert, inkább k zetalkotókat mintáztunk. Még jó, hogy Manótól kaptam egy kis roedderitet, mert azt ugyanis nem leltük.
Apatitt k
Zöldes-sárga nontronit, vasoxid
Sárgás-fehér szmektit
Fehér kvarc
Fehér szanidin
Tridimit
5
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
…és amit nem találtunk meg a hóban: Világos kék roedderit (Klaj Sándor ajándéka)
Néha a nap pár perce bágyadtan megpróbálta áttörni a hófelh ket, de az nem volt sikerrel koronázva, az id is el rehaladt, így felkerekedtünk Barabás felé. A barabási Kaszonyi-hegy már egyenesen az ukrán határ mentén fekszik, védett terület, ezért a még m köd riolitbánya téli üzemre van utalva, nyáron ugyanis számos védett madár fészkel dik benne, ezért a vegetációs id szakban leáll a bánya (és ezzel együtt természetesen a gy jtés is!). Móniék bejelentkeztek a bányába, de visszaigazolást nem kaptak. Ha már ilyen messzir l jöttünk el, azért legalább próbálkoztunk, hátha beengednek. Barabás elejér l indult a Kaszonyi-hegy alján vezet üzemi út, ezen haladtunk. Útközben megálltunk lefényképezni a régi, már felhagyott és szigorúan védett bányát.
Felhagyott riolitbánya
Riolitfeltárás az út mentén
A sorompónál hagytuk a kocsit és innen már gyalog folytattuk az utat, útközben kis riolitfeltárást láttunk a hegyoldalon, az lett volna talán a B-terv, ha nem engednek be. A bányabejárat el tt nagy keréknyomokkal átszelt sártenger és a tör zaja, valamint egy mellettünk eldübörg teherautó jelezte, hogy keményen dolgoznak még vasárnap is.
Bányabejárat
Az út jobb oldalán már ukrán vidéket látunk
6
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Gábor ell ttünk járt, egyszer csak megállt és visszakiabált „Gyertek, vár a babgulyás!” Azt hittem, hülyéskedik, de tény és való – ott a bányaudvarban terített asztal állt, bográcsban forrt a húsos bableveles, körülötte álltak a munkások és kedvesen invitáltak egy tál forró levesre, volt ital, friss kenyér, minden... Tátott szájjal néztük a meglepetést! Mindenre számítottunk, de erre nem!
Nos, így vártak bennünket Magyarország északi csücskében – vendégszeretetb l ÖTÖS!
Ez volt életem legfinomabb babgulyása, és meg kell mondanom – nagyon meghatódtunk! A finom ebédet követ en a bánya felett még ki is sütött a nap – így friss er vel nekiálltunk a rózsaszínben pompázó sziklák átnézésének.
A hátsó bányafal látványa, munkagéppel
A sziklákat még hó fedi
7
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Hatalmas k tömbök a jobb oldali fal alján
Bal oldali bányafal
Jobb oldali riolitfal
Befagyott bányató
Szorgalmasan gy jtöttünk, els sorban kvarc, piroxének és színes agyagásványok kerültek el , nem lélegzetleállító képz dmények, de gy jteményünket mindenképpen meggazdagították.
Kvarc, vas- és mangánoxid, ensztatit
Oszlopos kvarcok
Rózsaszín montmorillonit
Nontronit, ensztatit
8
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Vasoxidos kvarcok
Kvarc, montmorillonit és ensztatit
Kb. kétórás gy jtést követ en elbúcsúztunk kedves vendéglátóinktól és visszagyalogoltunk a kocsihoz, most már nappal szemben haladva!
Csillog az út a lemen nap fényében
Hazafelé tartva
A tokaji Nagy-hegy naplemente után
A lemen nap fényében utaztunk haza és már sötét volt, mire bekanyarodtunk mogyoróskai Sasfészünk elé – egy leletekben ugyan nem, de élményekben kifejezettem gazdag nap végéhez értünk. Körmendy Regina
Fényképek: Körmendy Regina
9
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
A mátraszentimrei kvarckristályok, els sorban az ametisztek szépsége A Szent-Imre-akna (jobban mondva: a lejtakna) hányója most már évtizedek óta szolgálja ki a gy jt ket szép kvarcleletekkel, van, amikor évente többször kell visszatérni, hogy jó min ség darabokat találjunk, van, amikor tömegesen kínálják magukat, attól függ en, hol bolygatták meg a hányót, vagy éppenséggel melyik tömböt fordítjuk ki a földb l. Természetesen hallottam, hogy sszel már elvittek némi anyagot, csak éppenséggel nem volt alkalmam elmenni oda, és egyébként is abban reménykedtünk, hogy el bb-utóbb viszik az egészet és a rekultiváció során – ugyanúgy, mint a Nagy-tölgyesnél - sikerül majd szép darabokra bukkanni. Nos, arra még nem került sor, de az szi kaparás elég volt arra, hogy új rétegeket szabadítson ki, így elérhet vé vált egy pár szép kristályos tömb a kvarctelér b dületes anyagából.
Szent-Imre-lejtakna
…és az el tte elterül hányója
Gy jtésünk el tt a húsvéti nyúl gondosan odakészített néhány olyan ametisztes-kvarcos tömböt, amelyeket b n lett volna otthagyni, szépen gazdagították a már gy jtött anyagot, els sorban színben és méretben is felülmúlva azt. Ez számomra azért is figyelemre méltó volt, mert látni lehetett a többi gy jt szorgalmas munkáját – még mindig maradt b ségesen! A sötétlila színt l az egészen halványlila, teljesen víztiszta ametisztkristályokig akadt gy jtenivaló, és sok volt az ún. „ametrines” darab is, ahol a lila kristályok sárga, citrines csúcsokban végz dtek. Érdekes módon a szokásos szentimrei sárga bevonat is többnyire elmaradt, így nagyon meg voltam elégedve a gy jtési eredménnyel. A legnagyobb kristályok úgy 4-5 cm-esek voltak, akadtak köztük szép zónás rajzolatúak is. Néhány lelet a 2012. áprilisi gy jtésb l: (1) Ametisztek és „ametrinek”
Halványlila, ill. sárgás, víztiszta ametrinek
Sötétlila nagy ametiszt-üreg
10
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Halványlila repedéskitöltés
Apró rózsaszín ametisztek
Dundi, halványlila ametisztek
Zónás, lila-rózsaszín ametisztek sora
Ametisztes érkitöltés
Élénk lila ametiszttöredék
11
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
2 cm-es nagyon halvány lila ametisztek
A legnagyobb lelet, 4 cm-es vasas, sötétlila vég ametiszt
Ametiszt és citrin egymás melletti foltokban
Lila, sárga vég ametiszt (ametrin)
Nagyon sötét lila ametisztér
Ametisztüregek, belül nagyon sötét kristályokkal
12
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Zónás ametisztkristályok
Szép lila ametisztcsoport, vasoxiddal
Sötéllila nagy vasas ametisztek
Szabályos ametrinek, alul lila, felül sárga
Rózsaszín-lilás ametisztek
Sötét lila ametisztek
Sötétlila hosszú ametisztkristályok
Nagyon sötét ametisztkristályok
13
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
(2) Egyéb kvarcok
Fehér kvarcüreg
Kvarccsillagok
Sárgás-fehér kvarckristályok üregben
Fehér kvarckristályok
Fehér kvarcok Körmendy Regina
Kis „úszó” kvarcok kalcedonos üregben
Sárga kvarckristályok Fényképek: Körmendy Regina
14
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Ásványkincsek a birkalegel n – Chemnitz-Euba, Szászország Téli rendrakás közben kezembe került egy pár lelet, amely emlékeztetett a német újraegyesítés utáni els gy jt túrámra, amelyen felkerestünk egy Chemnitz szül városomhoz közeli falut, Eubát. Azóta már a nagy város bekebelezte a 2000 lelket számoló irdatlan hosszú falut, mely kb. 4 km-re fekszik a régi városhatártól keletre. Ásványgy jt k körében hírneve van a falunak, de nem a 13. századi aranymosó helyei, hanem egy kb. 5 m széles hidrotermális telér miatt, amely egy törésvonal határát követi – annak, amely elválasztja az Érchegységet a frankenberg-i középhegység paleozoikumától. A telér fels karbon homokk és csillámpala (fillit) határán húzódik és egy fillit- és kvarckavicsokból álló homokk -konglomerátum veszi körül. A telér kvarcból, fluoritból, hematitból és adulárból áll, az utóbbit hidrotermális képz dése miatt az itteni szakemberek „paradoxit”-nak hívják. A vizsgálatok szerint els ként hidrotermális kvarctelér képz dött, ezt követte a hematit, majd a földpátok feloldása. A k zet zöldre, vörhenyesre színez dött. Újabb tektonikus mozgások követ en sötétlila fluorithexaéderek képz dtek, majd sugaras, kollomorf, zöld-lila réteg fluorit alakult ki. Arra kis kristályos adulár, lila fluorit rakódott le. A közben betelepült barit a hidrotermális folyamat vége felé kioldódott, ezt szemcsés kvarc és adulár helyettesítette, mely sejtes szerkezet kvarcként maradt meg. A folyamatot végül kristályos kvarc zárta le, melyet néha porszer hematit fed be. A múlt század 30-as éveiben a Wachtelberg (Fürj-hegy) nev domb oldalán kis palafejt létesült, mely feltárta a telér szélét. Kiderült, hogy a telért kb. 1,5 km-en keresztül lehet követni a szántón, legel n, de csak 80 méteres körzetben tartalmaz fluoritot.
A telér feltárása a Google Earth-en 2006-os állapot – a földút melletti kutatóárkok jelzik a DNy-ÉK irányú telért
A már ben tt palafejt feltúrt alja
A palafejt t azóta ben tte az erd , kisebb feltárások az erd szélén sok gy jt t vonzottak, de a terület tulajdonosa – mivel kizárólag a baromfiudvarán keresztül lehetett megközelíteni a helyet – nem nézte jó szemmel az egyre nagyobb érdekl dést és az egyre szaporodó túrásokat. Most már az egész telér fel van tárva kisebb-nagyobb árkolásokkal, gödrökkel. Összesen 3x jártam ott, 1994ben, 1996-ban és 2010-ben, a szürke kis faluból csinos el város lett, ápolt kertekkel, villákkal, már csak pár mez gazdasággal foglalkozó földbirtokos maradt meg. A telér felett birkalegel létesült, a közvetlen a baromfiudvar mögötti gödröket visszatemette a gazda, de a frissebb árkolások még megvannak, s t, a ben tt k fejt ben is látszik a gy jt k nyoma.
15
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Színes homokk -konglomerátum kvarcporfirkavicsokkal
Nagy kvarcok fluoriteres homokkövön, a darab közepén nagy kvarcporfir-kavics
15 cm-es, fluorittal bekérgezett homokk darab a földútról
Hússzín adulár és kvarc
Fluoritra n tt adulárok
16
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Sötét lila fluorit üregben
Kvarcra n tt sugaras fluorit
Fluorit, kvarc és adulár
Kvarcok fluoritüregben
Kétgenerációs kvarcok
Nagy fenn-n tt fluorit
Sárga kvarcok
Zöldesfehér fluorit lila fluoriton Nagyon sötétlila fluorit
Sötétlila fluoritkockák
Körmendy Regina
Fényképek: Körmendy Regina Google Earth
17
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Fehér-k i antimonit – új lelet 2012. május elején egy régóta tervezett célpontont szálltuk meg, a Fehér-k K-i oldalán, a recski I. aknától nem messze nyíló Jószomszéd-táró medd hányóját, mely valahogy mindig kimaradt az összes recski és parádfürd i kutatásunkból. Talán azért, mert az irodalom meglep en kevés adatot közöl a táró és a megkutatott telérek ásványtartalmáról. A parádfürd i ércbányaszatot 1855-ben a Pest-Mátrai Bányatársulat egyesítette, mely 1861-ben betársult a recski bányászatot is m vel Mátrai Bányaegyletbe. Az 1852-ben hajtott Jószomszéd-táróról talált legrégibb leírás Vass A.-tól származik (1857), mely beszámolt arról, hogy a tárót egy 3-5 lábnyi vastag és 105 öl hosszú , ezüstben gazdag galenitet és fakóércet tartalmazó telérre hajtották. 1852 és 1855 között 2000 mázsa ércet termeltek ki. A táró szintje alá behatoló 28 m hosszú ereszkér l is tett említést. Schmidt R. A. bányamérnök (1858) a Fehérk n 3 f telért említett, az Egyesség-, Teich (Tó-) és Jószomszéd-teléreket. Cotta B. (1866) ennyit közölt a táróról, hogy a táróban fakóércet, galenitet és szfaleritet bányásznak, az ércek szemcsékben és üregkitöltésekben jelentek meg az agyagos-kovás telérekben. A galenit mázsánként 2-3 lat ezüstöt tartalmazott. Szerinte „ a táró szaruköves erupciós k zetben mozog, amelyen egy szakadás halad át. A szakadás kitöltése lényegileg csak agyag, egyik oldalukon rendszerint a fed ben a mellékk zetet 0,3-1 m vastagságban szaruk és kvarc impregnálja. Pántó G. (1952) a következ ket írt a táróról: „ A Fehérk legjelent sebb bányászati feltárása, a 200 m magasan telepített Jószomszéd-táró, a Fehér-k EK-i lábától kiindulva mintegy 170 m-en át kanyargósan követte az érctestek hosszanti kiterjedését, átlag 230º irányban. Az újranyitás három teljesen kitermelt érces közt ért el, melyek ürege az ércel fordulás módjáról nem sok felvilágosítást ad.” Az alábbi, az 1975-ös MÁFI-évkönyvb l származó, 1873-ban készült, német nyelv bányatérkép „Guter Nachbar” (Jószomszéd) néven jelzi a táró helyét.
Nagy B. (1985) jelentése a parádfürd i ércesedésr l a Jószomszéd-táró ásványaival nem foglalkozott.. Az érceket kísér , ill. másodlagos ásványokat, az Egyesség-táró színes arzenátjait, foszfátjait lényegében az ásványgy jt k ismerték fel, akik szorgalmasan gy jtötték a medd k zet szép barités kvarckristályait is.
18
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Némelyik gy jt – ahogyan én is – már talált antimonitra utaló antimon-okker-nyomokat az Egyesség-táró feletti hegyoldalon, ezért tulajdonképpen számíthattunk rá, hogy el bb-utóbb az antimonit is el kerül. Egyébként Nagy Béla antimonitot zárványként, mikroszkopikus szemcsékként írt le a Hegyes-hegyi táró medd hányójáról.
Jószomszéd-táró feletti hegyoldal
Nem minden medd , ami annak látszik
Bevallom, túl sokat nem vártam a táró több mint 100 éves hányóanyagától, ami láthatóan nem keltett érdekl dést a tudományos világban, ráadásul túlnyomó részét elhordták. Hálaisten közvetlenül a Recsk I. és II. mélyszinti aknát összeköt út szélér l nyílik, a víztározón áthaladó gáttal szemben. Van is néhány rókalyuk, mely beszakadt táróra utal, ezenkívül lényegében agyagos-kovás törmelék, melynek már kénszaga sincs, mint a recski hányóknak. Az elején alig találtunk érces darabokat , csak kvarcot, egy-két barittáblácskát, vasoxidokat, aztán el került az els pirit kvarcban, majd szétes szfalerit, galenites-szfalerites erecskék, végül az Egyesség-táró ismert fakóérc-impregnációk zöldes-kék másodlagos kísér ikkel, csak nem olyan szépek mint a hegy másik oldalán, a timsós medence felett. Végül gy jt társam a hányó felett a földb l kiálló kvarctömb tetején sárgás, sugaras bevonatra figyelt fel. A kb. 30 cm hosszú, 18 cm vastag kvarctömböt – tipikus rücskös kvarcos telérdarabot – kiemeltük és meglep dve tapasztaltuk, hogy az alja szép sötét-szürke. És a tetején lév bevonat egyértelm en antimonit utáni sztibikonit. Egy csapásra három része esett szét és a kevés napfényben megcsillant az antimonit a kvarcban, hol ezüstösen csillogó szemcseként, hol apró t s halmazokban. Nagy volt az öröm, 2/3-os felosztásban (a megtalálót mindig illeti a nagyobb rész!) kezdtük szétaprítani a darabot és kiszabadítani az ércet. Kísér ként kevés piritet, szfaleritet is találtunk a darabban. Magától ért d , hogy azután szorgalmasan átfésültük a hányó teljes területét, kb. 10 méteres sugárban, de egyetlen más antimonitos darabot nem találtunk. Ami nem jelenti, hogy nincs, csak hát el van ásva, be van n ve, ki tudja. Már az is szép dolog a bányamanótól, hogy ezt tette elénk, meg is becsültünk. Az eset tanulsága – nézzük meg jól a régmúlt bányászat színhelyeit! Bármire rábukkanhatunk, és olyasmire is, amit még nem írtak le onnan. Csak hasonlítsuk össze a 20-30 évvel ezel tt összeállított és a most a Geománián szerepl , gy jt i leletekkel dokumentált Fehér-k i ásványlistákat – ég és föld! Néhány kép leleteinkr l:
A telérdarab rám es része (10x12 cm)
Sztibikonit, antimonit után
19
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Sztibikonit a telérdarab tetején
2-3 mm-es antimonitt k kvarcban
Kvarc, barit, vasoxid
Pirit vasas kvarcban
T s antimonit (kb 2-3 mm-esek)
Fenn-n tt szfaleritek
Galenitszemcse kvarcban
Sugaras antimonit
20
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Pirit arzenátokkal
Tetraedrit kvarcon
Körmendy Regina
A legszebb antimonitom
Fakóérces ér, vasoxid, kvarc
Fényképek: Körmendy Regina Térkép: MÁFI 1975-ös évkönyv
Irodalom: Cotta B. (1866) „Die Kupfer- und Silbererzlagerstätten der Matra in Ungarn, Berg-Hüttenmänn. Ztg., 25 Kisvarsányi G.(1954) „Parádfürd környéki ércesedés”, Földt. Közl. 84 MÁFI Évkönyv (1975), LVII.1., 380-388 Nagy B. (1985)”Arany-, ezüst- és bizmuttelluridok a parádfürd i ércesedés ásványparagenézisében” MÁFI Évi Jel. 1983-ról Pántó G. (1952) „Bányaföldtani felvétel Recsk és Parád környékén), MÁFI évi jelentés 1949-r l Vass A. (1857) „Die im Mátraer Gebirge bestehenden Silber- und Kupferbergbaue und die daselbst seit dem Jahre 1850 gebildeten Grubengewerkschaften, Österr. Z. Berg-Hüttenwesen, 5
21
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Hírek, érdekességek A MÁFI átalakulása 2012. április 1.-t l a Magyar Állami Földtani Intézetet (MÁFI) és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet (ELGI) összevonták, az új intézmény neve. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI). Az új intézmény honlapja még fejlesztés alatt van, a régi honlapjukon (www.mafi.hu, www.elgi.hu) érhet el.
2012 áprilisában befejez dött a Péter-Pál-akna és az Új-Károly-táró medd hányóinak tájrendezése A már tavaly rekultivált hányókat áprilisában term földdel fedték be és körbekerítették, ezzel az utolsó gy jtési lehet ségek is megsz ntek mindkét hányón. Jól tette, aki 2011-ben kihasználta az utolsó alkalmat, szép leleteket kerültek el .
Péter-Pál-akna medd je, feltöltve, bekerítve
Új-Károly-táró medd je, feltöltve Fényképek: dr. Nagy László
22
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
Terepgyakorlat Szarvask n Május els hétvégéjén zajlott az ELTE másodéves földtudós hallgatóinak terepi k zettan gyakorlata, melynek harmadik és egyben utolsó helyszíne – Dunavarsány és Polgárdi után Szarvask volt. Több mint 2 órás buszozás után végre megérkeztünk, és megpillantottuk a falu fölé magasodó Várhegyet, rajta a névadó vár romjaival, amely mint kés bb kiderült, túránk és egyben az egész terepgyakorlat utolsó állomása volt.
A szarvask i vár romjai
El ször a vasútállomás melletti bevágásoknál telepedtünk le, ahol egy kisebb el adás keretében informálódtunk a környék földtani hátterér l. Ezután a feltárásban fedeztük fel a Szarvask i sorozat egyes elemeit, többek között az olisztolitokat és a homokkövet, mészhomokkövet. Tovább indulva a patak mentén a Denevér-táró alatti völgyet, a Major-árkot vettük célba. A környéken geológiai tanösvényt rendeztek be, aminek saját jelzése van, fehér alapon átlós kék csík, ezen haladtunk mi is, majd az országútról hatoltunk be az erd be. Itt különböz gabbrókkal ismerkedtünk meg, köztük az itteni legérdekesebb k zettel, a wehrlittel. Ez maga egy ércperidotit, titánvasérc. Igen magas – 10-20%-os – titántartalmát az ilmenitnek és a titanomagnetitnek köszönheti. Illetve 1,2% vanádium tartalom is jellemz rá. Mindezek ellenére sose indult termelés a helyen az elég kis kiterjedés érces terület miatt.
Wehrlitek a Major-árokból
Ezután a Forgalmi vagy Tóbérc bányába mentünk. A feltárás jura korú, gabbró intrúziót mutatja be az agyagos üledékbe. A magma benyomulás során különböz k zetváltozatok jöttek létre, pl.: albitit vagy más néven kvarcplagioklászit, ami albitból, kvarcból és gránátból áll. A bányát 1998-ban rekultiválták, egy törmelékb l és sziklákból álló falat húztak a bányafal elé, amin tilos átkelni, ezt
23
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
tábla is tiltja. A gy jtési lehet ségek így eléggé korlátozottak, ám a fal anyagában is találhatunk b ven ásványokat. A bánya is része a tanösvénynek, a bejárathoz egy információs táblát helyeztek, mely a k zetváltozatok elhelyezkedésér l is tájékoztat.
A bánya
Az információs tábla a bejáratnál
2-3 mm-es almandinok
A következ állomás az Új-határ-völgy volt. A völgyben haladva fokozatosan jutunk el a vulkanikus k zetekt l az üledékes k zetekig, a kett határán metamorfizáció is észrevehet . Az út mentén több feltárással is találkozhatunk, mind más ásványkínálattal rendelkezik. Ezek közül az egyik legérdekesebbet írnám le. Itt gyönyör pegmatitok találhatók, amelyekben az 5-10 cm-es amfibolok sem ritkák. E mellett található itt egy gránátos, muszkovitos homokk is. Elég ritka, ám ha találunk egy homokkövet, mindenképpen üssük szét. El ször mi sem gondoltuk, hogy nagy leletre leltünk. Egyik szaktársam talált rá egy darabra, és csak érdekl dés céljából mutatta meg a vezet nknek, aki meger sítette, hogy ezek gránátok a külsején, csak mállottak már. Ezután elfeleztük, és a kettéütés után figyeltünk fel a homokk ben megbújt fél centis almandinokra. Megvolt a nap lelete, az elkövetkez fél órában mindenki ilyen homokkövek keresésébe kezdett kisebb-nagyobb sikerekkel. Otthon szétszedve a homokkövet (9x5x4 cm-es volt) összesen 139 almandin került el , a legnagyobb 1 cm-es volt.
24
_____Lel hely_2012/III.sz.________________________________________________________________
5-6 mm-es almandinok muszkovitos homokk ben
Itt pedig kiszedve
Innen indultunk a terepgyakorlat utolsó helyszínéhez, a Várhegyhez. A faluból induló út egyébként az Országos Kéktúra része, e mentén kisebb állomásai vannak a tanösvénynek, ahol különféle jura korú palákkal találkozhatunk, pl.: mangángumós agyagpala, ahonnan már a mangángumók elt ntek… Van külön állomása a hegyet alkotó párnalávás bazaltnak is, bár ezzel majdnem mindenütt találkozhatunk. Felérve a várba majd a csúcsra pompás kilátásban lehet részünk. Délre tekintve vethetünk egy pillantást az alattunk elterül falura, a távolban pedig látható a Berva-völgyi mészk fejt is. Tiszta id ben nyugat felé fordulva megpillanthatjuk a Kékest is akár. Ezzel pedig véget ért a szarvask i napunk, és ezzel együtt az egész terepi k zettan gyakorlat is.
Kilátás a várból a falura
Szabó Dávid
Fényképek: Szabó Dávid
25
