Ivád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátási formák szabályairól. Ivád Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a szociális biztonság megteremtésére és megőrzése érdekében – az önhibájukon kívül – szociális segítségre szoruló polgárokért érzett felelősségtől indíttatva a – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. § (1) bekezdés b) pontjában, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól. A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya kiterjed Ivád község közigazgatási területén élő, Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, illetve az Szt. 92. § (2) bekezdése alapján személyes gondoskodást igénybevevő személyekre. 3.§ (1) A rendeletben meghatározott szociális, és gyermekjóléti feladat- és hatásköröket a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Képviselő-testület gyakorolja. a) évente rendeletében szabályozza az önkormányzat, vagy a társulásban fenntartott személyes gondoskodást valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó ellátások, intézmények intézményi térítési díját; b) dönt a személyes gondoskodást, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó alapellátások ellátási szerződés alapján történő biztosításáról; c) gyakorolja az intézmények fenntartójának irányítási jogkörét az önkormányzati intézmények vonatkozásában; d) évente értékeli a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátását. e) az ápolási támogatás, az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulást, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázati támogatást. (2) A Képviselőtestület a) a létfenntartási gondok enyhítésére, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó települési támogatás megítélését, illetve a köztemetési hatásköröket és az étkeztetést a polgármesterre;
2
b) a lakhatás költségeihez való hozzájárulás elbírálását a jegyzőre ruházza át. (2) Az e rendelet személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások, és gyermekjóléti ellátások biztosítása a Pétervásárai Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Intézmény) útján történik. II. Fejezet Eljárási rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazása során a támogatásra, vagy ellátásra (a továbbiakban: ellátás) való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel. 5. § Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. anyagi, jövedelmi helyzetének - megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül – a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) bejelenteni. 6. § (1) Az ellátások iránti - a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet melléklete szerinti, az igényelt ellátás típusának megfelelő - kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelem-igazolással együtt – a Hivatalnál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak. (2) A rendelet 27. § b) – d) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatás iránti kérelmet az Aranykapu Intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni, a jogszabály által előírt formanyomtatványon. (3) Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia kell: a) a kérelmező által igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat, b) az Szt. 18. § a) - l) pontjában szereplő adatait, továbbá c) a jövedelmet igazoló dokumentumokat. (3) Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja. (4) A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Szt. 10. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. (5) A Hivatal, illetve a 27. § b) –d) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében az Intézmény a beadott kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, mely során az igazolások, a nyilatkozatok szabályszerűségét ellenőrzi. (6) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése végett a Hivatal, illetve Intézmény megkeresheti: a) az illetékességgel rendelkező adóhatóságot; b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet; c) közlekedési igazgatási hatóságot; d) az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
3
7. § (1) Az ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről - szükség esetén - a Hivatal, illetve a 27. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében az Intézmény környezettanulmányt készít. (2) Nem kell környezettanulmányt felvenni, ha a kérelmező életkörülményei a Hivatal, illetve a 27. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében az Intézmény előtt ismertek. (3) Amennyiben a kérelmező a 6. §-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a megadott határidőre, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, kérelmét el kell utasítani. 8.§ (1) Ha az ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol e rendelet eltérően mást ír elő. (2) A megállapított pénzbeli ellátások 15 napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres ellátásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére, melyről a jegyző gondoskodik. (3) A Képviselő-testület az ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 9. § A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból – csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése. III. Fejezet A települési támogatások formái 10. § (1) A rendelet 3.§-ában arra felhatalmazott szerv létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az alábbi pénzbeli vagy természetbeni ellátásokat nyújthatja: a) ápolási támogatás; b) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás; c) a létfenntartási gondok enyhítésére szolgáló eseti és rendkívüli települési támogatás; d) a lakhatás költségeihez, e) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás f) köztemetés. (2) A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti. (3) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik. Lakhatás költségeihez való hozzájárulás 11. § (1) A rendelet 3. §-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv a település közigazgatási területén azon rászorult személyeknek, családoknak, az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, lakhatás költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) formájában támogatást biztosít.
4
(2) A lakhatási támogatás feltétele, hogy a tulajdonosnak vagy bérlőnek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (3) Nem jogosult lakhatási támogatásra a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását; b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult; c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn; d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be. (4) A lakhatási támogatás összege havonta 5.000,-Ft. 12. § (1) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. (2) A lakhatási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (3) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. Ápolási támogatás 13. § (1) A rendelet 3. §-ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv ápolási támogatást állapíthat meg Ivád község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a városban lakó nagykorú közeli hozzátartozónak, a) aki 18. életévet betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi, b) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására, c) aki az ápolás előtt minimum 3 hónappal megelőzően a (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint d) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyonnal nem rendelkezik, és e) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra, illetve nem részesül méltányossági ápolási díjban. (2) Az Szt. 42. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, ápolási díj megállapításához figyelembe vehető keresőtevékenységek: - jövedelemszerző tevékenység; - álláskeresési támogatás; - munkanélküli, vagy társadalombiztosítási ellátás; - nyugellátás; - gyermekek gondozása címén folyósított ellátások időtartama; - súlyos fogyatékos beteg ápolására tekintettel kapott korábbi ápolási díj időtartama. (3) Az eljárás során vizsgálni kell, hogy van-e az ápolt személynek más olyan közeli hozzátartozója, aki az ápolást el tudja látni, illetve, hogy az ápolási szükséglet más módon, szociális vagy egészségügyi szolgáltatás keretében megoldható-e, valamint, hogy az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll-e fenn.
5
14. § (1) Az ápolási támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (2) Amennyiben az ápolási támogatásra való jogosultság feltételei a 13. §-nak megfelelően fennállnak, az ápolási támogatást egy évre kell megállapítani. (3) Az ápolási támogatás a jogosultság lejártát követően új kérelemre - a 13. § (1)-(3) bekezdésekben előírt vizsgálat után - ismételten megállapítható. Az ápolási támogatás ismételt megállapítása előtt a 15. § (1) bekezdésben előírtakat vizsgálni kell. 15. § (1) Az ápolói kötelezettségét az ápoló abban az esetben teljesíti, ha a) az ápolt személyt az életvitel szerinti tartózkodási helyén naponta gondozza; b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető háziápolási feladatokat elvégzi, stb.); c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról; d) a lakást és az ápolt ruházatát, lakókörnyezetének higiéniás körülményeit rendben tartja; e) gondoskodik az ápolt személy oktatási, nevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról; f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hatóság emberei számára. (2) Az ápoló az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségei nem megfelelő teljesítéséről helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az ápoló a kötelezettséget mely időponttól nem teljesítette. 16. § Amennyiben az ápoló az ápolási díjra nem jogosult a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése vagy keresőtevékenység létesítése miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének napjától; b) az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól; c) egyéb ok miatt (az ápoló vagy az ápolt személy kérésére), az ok bekövetkezését követő hónap első napjától; d) ápolt vagy ápoló halálát követő hónap első napjától; e) az ápolást végző vagy az ápolt személy lakcíme megváltozik, a változást követő hónap első napjától, kell az ápolási támogatás folyósítását megszüntetni. Rendkívüli települési támogatás 17. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg, annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy b) aki alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, vagy c) aki gyermeke(i) hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. (2) A rendkívüli települési támogatás adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel. (3) A (1) bekezdésben meghatározott jövedelem vizsgálata nélkül adható rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.
6
Többletkiadások különösen: - betegség; - haláleset; - elemi kár bekövetkezése; - válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartása érdekében történt kiadások; - iskoláztatás biztosítása; - gyermek fogadásának előkészítése; - nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása; - a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások. (4) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti egyszeri összege nem haladhatja meg a 20.000.- Ft-ot, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a 40.000,-Ft-ot. (5) A rendkívüli települési támogatás utalvány formájában is kiadható. Rendkívüli települési támogatás 1 naptári éven belül egy háztartásban élő családnak legfeljebb 2 alkalommal adható. (6) A rendkívüli települési támogatás természetbeni (különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás) szociális ellátásként is megállapítható. Ilyenkor az igénybe vett szolgáltatás díjának, illetve támogatás megfizetését vállalja az Önkormányzat. (7) A rendelet 3. §-ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak az ivád-i állandó lakhellyel rendelkező személynek, a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy b) az a közeli hozzátartozó, aki az elhunyt személy eltemetésére köteles, de a temetési költség viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át. A jövedelem számítás során az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni. (8) A támogatás mértéke egyszeri vissza nem térítendő támogatás, melyet a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell az igénylőnek jogosultsága esetén kifizetni. (9) A támogatás maximális összege az 1. mellékletben meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a. 18. § (1) Eseti jellegű települési támogatás adható, a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére (2) A támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal adható, és összege alkalmanként nem haladhatja meg 20.000,-Ft-ot. (3) Az (1) bekezdés szerint támogatás esetében a 17. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelem és vagyoni feltételeket kell figyelembe venni. Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás 19. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás (a továbbiakban: gyógyszerköltség támogatás) állapítható meg annak a személynek, a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és b) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15 %-át, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %át;
7
(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás alkalmanként adott mértéke legfeljebb 10.000,-Ft. A támogatás évente legfeljebb két alkalommal adható. (3) A kérelmező gyógyszerköltségét a háziorvos által leigazolt rendszeres gyógyszer szükséglet alapján, a gyógyszerész által kiállított költség igazolás igazolja. BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 20. § (1) Ivád Község Önkormányzata a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve a hátrányos helyzetű szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók és felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok részére ösztöndíj támogatást nyújt. Hátrányos helyzetű szociálisan rászorultnak minősül az a tanulmányokat kezdő és folytató fiatal, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (2) Az ösztöndíj elbírálásának további szempontjai: a pályázó a) árva vagy félárva, b) családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több, c) gyermeket nevel, d) egyedül neveli gyermekét, e) valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg vagy rokkant van, f) eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül, g) állandó lakhelyén kívüli intézményben tanul, h) nem részesül kollégiumi ellátásban. (3) Az önkormányzat a támogatás összegét 5.000,- Ft hallgató/hó összegben állapítja meg. 21. § (1) Az ösztöndíjat pályázati eljárás keretében lehet igénybe venni. (2) A pályázatokat www.eper.hu honlapon kell feltölteni, és a kinyomtatott pályázati lapot a hozzátartozó mellékletekkel együtt a Hivatalban kell benyújtani. (3) A pályázati hirdetmény a www.eper.hu és a www.petervasara.hu honlapon található. (4) A pályázatokat a Képviselőtestület bírálja el. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. (5) A Képviselőtestület döntéséről a pályázókat a jegyző írásban értesíti. A nem nyert pályázók részére a pályázathoz csatolt iratok az értesítéssel együtt visszaküldésre kerülnek. (6) A megítélt ösztöndíjat a támogatott pályázó számlájára történő utalása érdekében, a Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja át az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő számlaszámára. Köztemetés 22. § A rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott szerv köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, amennyiben a haláleset helyszíne Ivád község közigazgatási területe és ha az Sztv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. IV. Fejezet Gyermekjóléti ellátások 23. § Ellátások formái: a) gyermekjóléti szolgáltatás; b) gyermekek napközbeni ellátása:
8
ba) óvodai ellátás; bb) napköziotthonos ellátás; c) gyermekek átmeneti gondozása. Gyermekjóléti szolgáltatás 24. § (1) Ivád Község Önkormányzat a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást az "Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központ (3250 Pétervására, Szent Márton út 14.) intézmény (a továbbiakban: Intézmény) keretében működő gyermekjóléti szolgálaton keresztül biztosítja az illetékességi körébe tartozó gyermekek részére. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységére, igénybevételére a Gyvt. 39-40. §-okban foglaltak az irányadók. (2) Az Intézmény ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény, illetve a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek a hatáskörébe utalnak. (3) Az Intézmény köteles együttműködni a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsorolt szervekkel, jelzésük alapján a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a további intézkedéseket megtenni, illetve a gyámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni. (4) Az Intézmény köteles a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente értékelést készíteni, és azt május 31-ig a Képviselőtestület elé terjeszteni. Gyermekek napközbeni ellátása 25. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) a) A napközi otthoni felvételi igényeket I. osztályban a beiratkozással egy időben április hónapban, II.-VIII. osztályokban tanév utolsó hetében mérik fel az osztályfőnökök, a kérelmezők adatait a napközis csoportvezetőkkel közlik. Felvétel tekintetében az iskolaigazgató dönt. b) Az óvodai felvétel kérése szülők, gondviselők által szóban történik április hónapban az óvoda vezetője által meghatározott időben. Felvétel az óvoda vezető hatásköre. A gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos döntés előtt a gyermekjóléti szolgálat javaslatát be kell szerezni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásában – óvoda, napközi otthon – részesülők esetén az étkeztetésért fizetendő térítési díj meghatározásának és csökkentésének feltételeit a Gyvt. tartalmazza. Gyermekek átmeneti gondozása 26. § (1) A Képviselőtestület a Gyvt. 45. §-ában meghatározott gyermekek átmeneti gondozási feladatokat az Intézményben működő helyettes szülői hálózat keretében látja el. (2) A helyettes szülői hálózat keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni.
9
(3) A helyettes szülői jogviszonyra egyebekben a Gyvt. 49. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái 27. § Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási formákat biztosítja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) falugondnoki szolgálat. Étkeztetés 28. § ) Az étkeztetés keretében az Sztv. 62. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultakról kell gondoskodni. (2) Étkeztetésben kell részesíteni azt a 70. életévét betöltött igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni. (3) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a következőkben állapítja meg. a) szociálisan rászorultak, akik betöltötték a 70. életévüket, b)állandó orvosi felügyelet alatt állnak, gyógyszerfogyasztásuk mértéke eléri a közgyógyellátottak egyéni gyógyszerkeretét, amit a háziorvos igazol, c) a fogyatékos vagy pszichiátriai betegek ellátásában részesül amit szakorvos igazol részükre, d) szenvedélybetegségben szenvednek (alkohol, drog, játékgép, stb.), amiről szakorvosi igazolást kell becsatolni e) hajléktalanok, a hajléktalanságot lakcímnyilvántartást vezető szerv igazolja. (4) Az étkeztetés napidíja: 440.- Ft. Házi segítségnyújtás 29. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást az Intézményen keresztül látja el, az Szt. 63. §ban meghatározottak szerint. (2) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 650 Ft/óra. Családsegítés 30. § Az Önkormányzat az Szt. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait a kijelölt szerven keresztül látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 31. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Intézményen keresztül nyújtja, az Szt. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díja 75 Ft/nap, szociálisan nem rászoruló esetén 170 Ft/nap.
10
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 32. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az alábbiakra is: a) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; d) az ellátás megkezdésének időpontjára; e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre; f) a döntések elleni jogorvoslat módjára. A falugondnoki szolgálat feladatai 33. § (1) Az Önkormányzat a Szt. 60. § (1) bekezdése alapján falugondnoki szolgáltatás biztosít. (2) Falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok különösen: a) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (pl.: gyógyszerkiváltás); b) a házi segítségnyújtásban való közreműködés; c) családsegítésben való közreműködés; d) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása és egyéb gyermekszállítás (bábszínház, iskolai rendezvények, versenyek); e) munkanélküliek munkahelyteremtésének továbbképzésének segítése, szállítás biztosításával; f) fogyatékos emberek elszigeteltségének csökkentése a szállítás lehetőségével; g) információ közvetítése az önkormányzat és a lakosság között a helyi szociális szükségletek és szolgáltatások elérése érdekében; h) ellátottak szociális igényének továbbítása a Hivatal felé; i) rendszeres személyes segítségnyújtás a rászorulók problémáinak meghallgatásával és megbeszélésével. (3) Falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatás feladatok különösen: a) közművelődési, szabadidős és sporttevékenységek szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.), b) Ivád község közigazgatási területén hiányzó szolgáltatáshoz való hozzájutás segítése, lakossági szolgáltatások igénybevételének segítése (bevásárló utak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.), c) közreműködés önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, információ közvetítés, tájékoztatás stb.), d) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése. (4) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatok végrehajtásának: napi, heti, havi tevékenységének megszervezése, a feladatmegoldás gazdaságosságának biztosítására tekintettel, a felmerült és bejelentett igények ismeretében a falugondnok feladata és hatásköre. (5) A falugondnoki szolgáltatások körébe tartozó alapellátási feladatok ellátása – ezen belül elsősorban a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások körébe tartozó étkeztetéshez és házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó feladatok ellátása, valamint a gyermekek intézménybe történő szállítása – ezen feladatok körén kívül eső szolgáltatásokkal szemben elsőbbséget élvez. (6) A polgármester, különösen önkormányzati érdekből, utasíthatja a falugondnokot, az általa tervezettől eltérő, illetve azonnali feladat-végrehajtásra: ebben az esetben a polgármester lehetőség szerint köteles tekintettel lenni a (4) bekezdésben foglaltakra.
11
A falugondnoki szolgálat működése 34. § (1) A falugondnokot a Képviselőtestület nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A falugondnok közalkalmazott. A falugondnok az elvégzett munkáról évente beszámol a Képviselőtestületnek. (2) A falugondnoki szolgáltatás szakmai program alapján történik. (3) A Képviselőtestület a falugondnoki szolgálat ellátásához gépjárművet biztosít. (4) A rendeletben szabályozott falugondnoki szolgálathoz kacsolódó szolgáltatások térítésmentesek. A falugondnoki szolgálat igénybevételének eljárási rendje 35. § (1) A rendeletben szereplő szolgáltatások iránti igényt, a rendeletben meghatározott esetek kivételével a falugondnoknál kell írásban vagy szóban bejelenteni. (2) A szolgáltatások iránti igényeket, azok jellegétől függően, olyan időpontban kell bejelenteni, hogy azokat a falugondnok a feladatok végrehajtásának megszervezése során figyelembe tudja venni. (3) A bejelentett igényekről a falugondnok nyilvántartást vezet, amelybe az igényeket, azok bejelentésének időpontja szerinti sorrendben vezeti be. (4) Abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás teljesítése akadályba ütközik a falugondnok köteles erről az igénybejelentőt haladéktalanul értesíteni. (5) A falugondnok tájékoztatja az igénybejelentőt az igényelt szolgáltatás díjtételéről. (6) A falugondnoki gépjármű igénylését a polgármesternél írásban kell bejelenteni. V. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 36. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a jogosultakra kedvezőbb. A rendelet szerinti lakhatási támogatásban csak az a kérelmező részesülhet, aki a kérelem beadásának időpontjában már korábban megállapított lakásfenntartási támogatásban nem részesül. (2) A 2015. január 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díj fennáll azt megállapító határozatban meghatározott ideig, de az ápolási támogatást 2015. március 1-től az ügyfél nyilatkozata alapján kell továbbfolyósítani vagy megszüntetni. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 7/2011. (V.12.) önkormányzati rendelet, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 2/1998 (II.11.) önkormányzati rendelet, a szociális étkeztetésről szóló 17/2001. (XII.20.) önkormányzati rendelet, és a falugondnoki szolgálatról szóló 5/2009. (VI.23.) önkormányzati rendelet. Ivád, 2015. február 24. Valyon László FIDESZ-KDNP polgármester
Dr. Varga Attila jegyző
12
1. melléklet az 5/2015. (II.25.) önkormányzati rendelethez A helyben szokásos legolcsóbb urnás és koporsós temetés összegei 2015. évben Hamvasztás urna átadással (urnában, temetkezési szolgáltatónál átvéve): 35.000,-Ft+ÁFA=44.450,-Ft Hamvasztás urna temetéssel együtt (temetés lebonyolítása): 75.000,-Ft+ÁFA=95.250,-Ft Koporsós temetéshez kellékek (helyben, illetve a kórházból hazaszállítva, kellékekkel együtt): 50.000,-Ft+ÁFA=63.500,-Ft Koporsós temetés (az előbbieken felül tartalmazza a temetés lebonyolítását is): 90.000,-Ft+ÁFA=114.300,-Ft. Ha a kórházban történik a haláleset plussz költségek még 12.000,-Ft öltöztetés, és 6.000,-Ft hűtési díj.
