- 187 - .
- 186 -
.
FELMERTE : NME TOK KARSZTHIDR.
térkép \
SZAKCSOPORT
1971.
Kiraly Lajos-barlang
\I
Vietnami
/
i(
jj~
lO::
Alaprajz
I ;'0 LJ.. rI: I~-.J
'f.'1 -.J:::!
°
if -
==1..-==1......-5
m
'D'\
.~
.,
,
J-
., /,
\
-20
~.
\
\ \
, \ \ \
-25
, \
, ',_1
bontas
., 188 -
.- 189 -
bontos
A
VIzszintes vetület
Q)
-
:::l Q)
>
-.ll) Q)
c:
N ll) N
o
> I I
Függöleges v etül et 7 8 9 10 II
12 13
14 15
E
8
16
o
17
o co
18
s
19
00
o
N
CLl
~
o
ontas
SZIKLAS - TEBRI-
BARLANG
- 191 - 190 -
be. Ezért
felhagytuk
jebb kisebb
ezt a munkahelyet,
kutatóárkot
mélyitettünk,
és a veszélyes
bontást
oe ez sem bizonyult
beomlasztottuk.
Alá, bel-
eredményesnek.
IMeg kell jegyezni, hogy e bontást a csoport 1972. körül kezdte elf és a régebbi tagok szóbeli közlése szerint Genetikailag szerintünk l!)
z
«
-' o:::
völgy Mivel
fekete cseréptörmelékeket találtak az első méterekben.! a barlang egy ősi forrásszáj lehet, és valószinüleg a Szinva-
bevágódásának megfelelően a pleisztocén eljegedésekhez valamelyik szintet jelöli. a barlang magassági helyzete, belső üregének mérete, és a történelmi időkre tehe-
tő omlúsáltal
lezárt,
í'eltételezhetően
nagyméretü
további
járatok
felvetik
annak lehe-
«
tőségét,
1-
zöljük
w
Pécsi-bontás:. Bizonyára más néven ismert a szakirodalomban. A Zsi'{ány-barlang felett 10 m-rel magasabb szinten található bejárata. Kisüregből nyilik egy erősen eltömődött ak-
CD
o::: ~
I
N
érdemes
hogya
járatban
lenne megásatni a barlang
na. Mivel
emberi
a barlang
térképét,
e bontás
~s állati
tartózkodásra
előterének,
folyosójának
és elhelyezkedésére
a viszonylag
jelentős
utaló
nyomok
tárhatók
kitöltését.
fel, ezért
Mellékelten
kö-
utaló vázlatot.
méretekkel
rendelkezé
Király-barlang
alatt-mel-
(J)
-w
1-
-' O
lett található,
ezért kibontása
érdekes
járatrendszerbe
is elképzelhető
a bejutás
bontás
lehetőségét
lehet.
fenntart juk, bár nehéz
A Zsivány-barlanghoz
erről a helyről. a törmelék
tartozó
Ezen indokok
esetleges
alapján
a további
kitermelése.
(J)
Fekete-barlang
környéki
bontások:
kibontásával és a barlang bör aljának megbontásával Gyetvás-barlang: talált kisebb E
rem alját
A terepbejárások
jelenlegi bejáratától foglalkoztunk.
A Fekete-barlangtól
üreg főleg
kitöltése
eddigi vizsgálataink
alkalmával
K-DK-felé
ÉK-re mintegy miatt
szerint
is állatok
ev
~
....
::::1
ev >
Fekete-barlang látható mé
III
ev
t e'r magasan
~
igen érdekes.
megközelitőleg
kiálló
szállkő
térképével
található,
te-
borit ja az agyag-
törmelék, melyet jelentős részalkot. Valószinüleg az üreg ma
összevetve felett
és egy kisebb
volt
2,5-3 m átmérőjü
1 m vastagságban
nem tervezzük •
ez a töbör az un, Omlásos-terem
megbon t o ttuk , Erre azért
mészkőben
szükség,
a felszini
található.
patakmeder
vezet
mert hóolvadás,
morfológiát,
liúvel a dolinában ez alá, a k i s
nagy esők idején
a
....
III
..ev..
C N III N
c
töbör: A barlang
tö-
barlang
ev >
lJ..
bontását
a felsőperm
A 2 m mély,
üreg
található
kedést, igy nem nyilik lehetőség a lezúduló viz"mRlyebb részeken történő í'olyásának vizsgálatára. Viszont, ha sikerül ezen az új bontáson, akkor az Oml~sos-teremből a nagy.viz
::::1
::::1
További
kisebb
....
ev
-o t:rI t:rI
szolgál.
melletti
volt, hogy
megz-ogyéat
t:rI
búvóhelyéül
)0 m-re
250-)00 m-re,
gal, humusszal, földdel összekeveredett, erősen cementált ben az itt elhullott ganajtúróbogarak kékes kitinpáncélja
....
felfedezett
mintegy
'5
t
nyilásán
O
\ \
ha~almas
vizmennyiség
életveszélyessé
teszi az itt való közle-
esetén veszélyes aknarendszer megkerülésével közvetlenül a Ramses-terembe, illetve a Könyöklőn át a bar-Lang :t'őágábajutunk, igy már viszonylag nyugodtabban tudjuk vizsgálatainkat elvégezni. A bontás jelenleg 1,5 m mély. Eddig főleg behordott porfiritkavics, humusz került elő innen, kömlyü bontani,de sajnos idő és munkaerő hiányában eddig a kezdeti próbálkozásokat nem tuöLuk fDlytatni. Lusta-völgynél,
N \/1
befolyó
a fennsiki
mószkőben
történt
még feltáratlan területen részletesebb tunk a tovúbbi kutatúsokról. Kering6-töbör:
A LUsta-völgy
K-i végén,
kutatások:
vizsgálatokat a lusta~ölgyi
vadászház
folytat tunk egy több éve felhagyott bontúst. A közeli fakadó kicsi rétegf'orrástól induló pa t akmede r néhóny kb. 10-15 m átmérőjú nüleg az akkori gödröt
ástak.
töbörben
legmélyebb
fejeződik
ponton
lA töbör nevét is
ók adták.
mellett
lévő töbör aljún
ó
évek elején
megbontotta
I 19T1-ben
laneok után, és ekkor emlitette meg a hollóstetűi dászház alatt "natalmas dübörgést hallani, mintha
volt, hogy az eddig
de idő hiányában, lemond-
agyagpala 'fennsiki mészkő határán t i.z méter után ebbe a vakon végz dő
be. Az 1960-as
a Bányász-csoport
Hégi tervünk
végezzünk,
a töbör alját
és az agyagban
öreg erdészektől
egy nagy
érdeklődtünk
erdész, hogy nagy esőzések f'öldalatti vizesés lenne".
valószibar-
idején
a va-
- 193 -
- 192 -
/Ji:bben kicsit kételkedtünk, mert a feLaz i n cllatt ilyen közelségben nagymenny i aégü
viz
csak nyitott vJiznyelőn át juthl:ita í"öld alú, és ilyen a környéken nincs./ Barlangfeltárás reményében azonbalJ megpróbúltuk a bontást. A régi, majunem teljesen betemetett göctörnél kedvezőbb helyet nem t.a Lá Lt.unk, 'l'öbbnapi munk a után kb. 4 m mély, és 1-1,5 m széles gödröt ástunk, tie szállkő nem jelentkezett, ezért abbahagytuk a munkát.
1978. audgusztus 20-tól szeptember lo-ig tartott. ~z idő alatt Bo ember fordult meg vendégl:ént nálunk. /Szovjet geológus csoport, mószkőb":nyúk szocialista brigádja./ Az át.Lago s nepi táborlétszám 15 fő, a max i.méLi.s 30 f'ö , akik a munkában ak t í.van vettek. részt. A tábor ideje alatt összesen 1100 munkaórát teljesiteLtünk. il. munku sikeres elvégzéséhez nagy segitséget kaptunk az LKM mészkőbányájótól, a Borsodi Szénbúnyák vállalattól, 6s a Felsőzsolcai Betonipari müvektől.
Ebben a mélységben múr teljesen érintetlenül üledékréteget harántoltunk. /Agyagot, sok b~hordot t növényi mar-advúnnya.L, / A bontásokat a tavaszi hónapokban végeztük. /Kovács Léljos/ /Olasz József - Veres Lajos/
Istvón-lúpai-barlane földtani viszon.Yai il. barlang fekvése, feltárása:
Az István-lápai-barhmg lezLÍrási munkái . Hosszú előkészitő munk61atok után 1978-as nyári táborunk alkalmával elkezdtük az Istvánbarlang lezárúsának végső f'áz i aé t alkotó betonozúst, mielőtt azonban mindehhez hozzá
Az'István-lápai-barlang
bejárata Lillafüredtől Ny-ra, az 591 m-es magassági ponttól ÉNy-
ra kb. :>00lll-re,az István-lápai-forrástól D-re kb. 2?0 m , 'az ÉD-i irúnyban haladó Istv án= Lúpu i, t nyugati oldalán lévő kis töbörtől 50·-m-re DNy-ra, a kis fenyves nyugati szélében, a mogyorós lábaserdő aljában t a'Lé.Lhe t ó, l'engerszint feletti magassóga' 544 m, ú
f'oghat t unk volna, biztositanunk kellett u bejúrati akna megfelelő méretre történő kirobbantását, meg kellett szervezni a munkát, és u munkálatokhoz szállitását.A
szükséges anyag helY8zinre
tervdokumentációnak megfelelően első feladatunk volt a szállkő mellett új
lejárat pontos meghatározása, és a robbantási irány kitüzése. A mérés poligonvezetéssel történt /odu-vissza/, ép minden robbantás után megismételtük. "z őszi-téli időszakban las~an haladt u munka .
,
mert a kompresszort vontató teherautó a sáros úton nem tudott a"
barlang közelébe jutni, ezért a tervezettnél hosszabb ideig elhuzódtak a munkblatok. Altalában hetente több robbantús volt. h bejutás meggyorsitása érdekében szükség volt a sürü robbantásokra, igy kénytelenek voltunk a robbantás délutánjbn felmenni, és sokszor éjszakába-hajnalba nyúlóan kitermelni a törmeléket. ~gy lehetőség adódott a mésnapi robbantásra. A többszöri utánmérés, és a nagyon omladékos, törmelékes anyag miatt csak kis fogásokkal haladhattak a robbantási munk~latok, ezért a mindössze 12 m új akna kirobbantásához 14-szer kellett feljönniük a robbantó munkásoknak. A kirobbantott kőtörmeléket a töbörben gyüjtöttük össze, és ezt a későbbiekben a betonozásból felhasználtuk. E munkálatok nyár elejére befejeződtek. Augusztusi túborunkra elintéztünk minden szükségeset a munka folytatásához. Felszállitottuk és esőtől védett helyre tettük acementet,
betona-
célt, zsalufá~, vasajtót. A természeti erőktől az előbb emlitett tárgyakat egy általunk épitett kis házikó védelmezte, melyet a közeli fiatal f'enyves ri tkitósúból származó i"íatal f<::ktörzséből ácsoltunk össze. Beszereztük a munk~latokhoz
szükséges szersz":mokat
/lapátok, vedrek, kőmuves szerGzámok,"stb./. Nagy problémát jelentett a vizhiány. A közelben ugyan akad egy kis rétegforrás, melyet kitisztitottunk, és foglaltunk, de ez nyáron ki szokott szúradni. Ezért tüzoltókkal történt előzetes megegyezés alapján, két alkalommal is hoztak fel vizet, amit egy fóliával bélelt gödörben t":roltunk a felhasználásig. Ivóvizet minden nap Létrástetőről hoztunk. Ezen előkészületek a tábor első napjaira is elhuzódtak. Mivel az új és a régi bejárati akna a járatrendszer azonos pontjára eaik, ezé~t'a régi bejárat beomlasztésának előkészitéséhez szükséges volt egy 2 m magas, 1 m széles, 20 cm vastag vasbeton fal felhúzása. Ez kellő biztonságot adott, és megtartotta a rázúduló kőtömböket. A következő feladat a bejárati ajtó beállitása, betonozása, majd az ajtó felett, a töbör oldalába emelt támfalak.felhúzása volto Ji: munkák közül a zsaluzás, a beállitús kevés embert és nagy pontosságot igenyclt,/addig a többiek máshol dolgoztak/. A betonozás folyamatossága érdekében néha éjszaka is dolgoznunk kellett. Az éj-
A barlang feltárását 1964. augusztusától 1965. úprilisáig a Gyenge Lajos által vezetett barlangkutató csoport végezte. A barlang geodéziai felijléréséttöbbször is elvégezték. A felmérések alapján a barlang hossza 950 m, mélysége 242,5 m, de még vannak feltáratlan
szakaszok is. A barlang - több
m6s bükki barlanghoz hasonlóan - egy függőleges és ferde szakaszok váltakozásából álló a.knarendszerből és egy közel viz szintes, néhol több szinten is követhető szakaszból tevődikössze. Az aknarendszer a bejárattól közel északi irányba tart, mélysége 202, vizszi ntes vetülete közel )00 m, A vizszintes jbrat két í'ő részre osztható: A Keleti és Nyugati ['Gra.Mindkét járatszakasz méretei magassága 10-40 m-ig terjed. Geológiai leirás
Lznpo
zán aak , termeinek szélessége lo-jo
m-ig.
A barlang kőzetanyaga középső triász anizuszi mészkő, amelynek megjelenési formbibankisebb különbségek' vannak. A 150 m-es mélységig a lejárat, mint tágas viznyelő akna egy BD-i törésvonal mentén alakult ki. Ez a törésvonal azlstván~lápán
egy KNy-i irányba hú-
zódó músik törésvonalat metsz, amely a Létrástetőn ~s istvún-lápún át húzódik, metszi a Sz.i.nva völgyét ,utána folytatódik a i"ehérkó-lúpán át egészen a diósgyőri Vúrhegyig. Ez utóbbi törésvonal irúnya egybeesik az lstvón-lápai-barlang fő júratának irúnyával és a közelében tálálható lstván- és ~zepesi-barlangok irányával is. A megfontolúsok alapjún fel tételezhető az.emli tett barlangok összei"üggése. Az első 150 m-en a belső méretek változóak. A szélesség )-10, a magasság 15-20 m-t is elérhet. Helyenként f'e Lf'e Lé futó kür-tűkkel 6s a keleti irányból bevezető néhány méter hosszú, szük mellékjáratokkal
talál-
kozhatunk. A kőzet világosszürke, finomkristúlyos, sima törésü mészkő, több helyen egykettő cm vastag kalciterekkel, néhol kb. 4 cm átmérőjü kalcit gumókkal. A falak 70 m-es mélységig simúk, korrodáltak, oldódási nyomok figyelhetők meg rajtuk. Vizoldási felületeken megfigyelhető a kőzet finom sávozottsága. Az oldódási nyomok részben a megfigyelhető törések irúnyával párhuzamosak, részben függőleges irányú oldódási bordúkat képeznek. A járat egy helyen kiszélesedik, kisebb termet képezve. A terem tetején nagy felületü, jól kivehető törési felület van, melynek mentén a terem keletkezett. A törésfelület irúnya - különösen tektonikailag erősebben igénybevett zónúkban - többször is jellemzően jelentkezik s megegyezik a már emli tett ÉD-i törésvonal .i r-ány áv aL, /5?/028; 56/018; é
szakai munka a felszállitott agregátorunk révén f'o Lyama t os lehetett, és a helyszinen adódó fúrási-hegesztési mun~áknál is nagy segitségünkre volt. A tábor utolsó napjaiban maradt időnk a töbör rekultiv~lásúra, bár ez a munka a mai napig sem fejeződött be. Ekkor bontottuk le a támfalak zsaluzatát, és kőporos habarccsal szép felületet adtunk a betonnak. Tervezzük a környezet még szebb ki.a Lak i, tását, és egy ernLé k t áb La f'elrakását. A tábor
7)/010 •••/ A terem tetején a törési f'elület mellett zuzott kőzetzóna talúlható, ahol a kőzetrepedések erősen elagyagosodtak. Az agyag fehéres szinü, zsiros tapintású. A 70 mes mélységben érjük el az aknur-end.sz or-legnagyobb Lagjátj az indián Hidat. Ennek a moriuurcn t Lis aknúnuk a mélysúL;c ;'0m , du f'e Ltc.l ITilJg beláthatatlan magasságig folytatódik. é
é
- 194 -
Kialakulásában magas szinlők
a tektonik~nak a viz munkáját
sókövek, több helyen dések is találhatók. irányba
egy 70-80
falakkal,
járat végén
nagy szerepe volt, de az oldalfalain megi'iByelhétő 1-2 m is bizonyitják. A z Indiún Hid oldal~t sürün boritják a bor-
néh~ny cm naByságú cseppkövek és agyaggal fedett cseppkőbekérgezőAz Indi~n Hid közepért egy kissé ki szélesedő teremből nyilik keleti
cm széles
amin néhány
HidtÓl.a
- 195 -
15 m magas
milimétertől
borsók~ves,
alján
150 m-es mélységig
fuggóleges,
1 cm-ig
terjedő
viz található,
tektonikailag
meredek-falú vastagságú
oldalán
erősen
szinlők
igénybe
oldaljórat, agyagfilm
található.
figyelhetők
vett,
elején
meg.
töréses
sima A
Az Indián
és kevésbé
tek-
tonizál~ ~ónák váltakoznak. A.töréses zónákban a kőzet néhol szürke, máshol barnásabb mészkő. Jellemző az 1-10 mm-es finomsávozottság, a kalciterek. A másik zónát nagy tömbök és függőleges méiységben
sávozottság
az ÉD-i
jellemzi.
törésvonal
hasadékrendszert feltehetőleg lelhető, viz általgömbölyitett ján jelenik
meg először
felületeket
borit,
barna
árnyalatú
kristályosak. amit
s a barlangra
sok helyen
jellemző.
takar.
észre.
A l~o m-es környékén
a
szintén
kiszáradt, megrepedezett cseppkőképződményekben
ami a továbbiakban szürke,
vörös
finomkristályosak, cm vastag
mangános
bevonat
nagy
és sárgás-
vagy mikro-
agyagrétegek
Törésfelületeken
nagy leszakadt tömbök. Helyenként csúszási felületek Egyik termében, az "Ötziles"-ben érdekes képződményt réteg kasz
Ágban
amelyek egy-két
bevonat
fel, melyeket
a falakon,
A Keleti
elkülöniteni,
mangános
ismerhetők
nem vehető
A 160 m-es mélység
bevonat
és a kőzetrésekben
barnásfekete
kalcitkristályok
mangános
igen
lehet
A felületeken
osztódik.
oldali~únyú törés érte. Ezt látszik bizonyitani az itt észvetőbereccsa és egy kis oldaljárat. Az aknarendszer al-
az a fekete,
mészköveket
Itt rétegfelület
több repedéssé
vannak,
1-2 cm nagyságú fed. Jeilemzőek
a
és oldódási nyomok is találhatók. találunk: a terem alján fekvő agyag-
szintre járatot
jutunk. A 40-es akna felett találunk, amelynek végpontja
igen közel fekszik a felszinhez: ez a Meteor Ág. Kőzetanyaga az előzőekhez hasonló, szürke, finom szemcsés mészkő. A Nyugati Ág kőzetanyagában szürke, finomkristályos, na,néhol
vörösesbarna,
A fehér
és szürke
leteket
borit
tozóan
mészkő
a fekete,
az oldódó si bordák
Ágból
szövetü
néhány
kalcitkristályos
helyen
mangónos
közötti
van. Cseppkövekben
maz. A Nyugati
tömött
egymásba
bevonat.
mélyedésekben a Keleti
Ágnül
több mellékjárat
települt.
A falakon folyt,
oldódási
nyomok
fekete
alárendelten
ki, amelyek
mészkövek
Rendszertelenül,
ott nincs
gazdugabb,
indul
és fehér
közül
váltakoznak. de nagy
vannak.
bevonat,
Ahol
a legnagyobb
terü-
a viz
egyébként
borsóköveket
vál-
is tartal-
a Zeg-Zug
ne-
vü júratszakasz. Hidrológiai viszonyok Az aknarendszerben a leszálló ki. Itt a leszálló
vizek hatása
viz energiája
megoszlik,
ki, amelyek a vizszintes járatszakaszba futnak ott az alsó, alsó aktiv járatok
érvényesül. igy több,
torkollnak. sima falúakj
csipkések, borsókövesek, cseppkövesek, agyagosak. oldaljóratcikból kevés viz folyik. Az aknarendszer
150 m-ig szükebb
tágas viznyelő
lejt-
k épz ódö t t
és fűggőakna
alakult
Ahol a járatszakaszok egymás mellett a felső járatok inaktivak, falaik
Néhol alján
a tektonikai a leszivárgó
hatásokra kialakult viz nem tud kellő
gyorsasággal tovább folyni, ezért ez a néhány méter igen vizes, sáros. A Keleti Ág nem aktiv j<Íratszakasz, patak nem .Colyik benne, csak igen nagy áradás
A Nyugati
esetén
észlelhetJ némi viz eByik szifonszerü részén. A 40-es akna alatti járatban az előre haladás mértéke vizállásfüggő, csapadékosabb időjárús esetén ugyanis ez a rész teljesen viz alá kerül. Ennek a kedvező viszonyok között közel 200 m hosszan járható, a végén ketté ágazó és szifonokban végződő járatszakasznak a jelentősége az~t igen nagy, mert
lillafüre.\!i Jt:i.rtván-barlanggalvaló
lj
is észlelhető
Ág aktiv
helyenként
ak t.í, v vi.at'o Lyás.;
k i a patak
júratszakasz,
f'ut benne kelet
fe.lé,;~!m~l,yn.ekv i zho zama uia-
gyon változó: últalJban 7-800 l/perc" er6sebb csapadék e aet.érut.Ö:b'b.> iJIl";j'Jlterc" de szúrazság idején teljesen ki is. ez ár-adha t , A patakmeder ki töltése' t,úln,yQcu:<&ris.z kvar-ckaví;cs , A járatszakasz
aktiv
A Nyuga t i Ágban
jellegére
az örvénylő
mutat
az is, ho.gy a kőzetreped',é~ekbe!:\l nincs
viz hatására
gyakran
agyCl.~'\'i;:nQl t..}~,s.
5 m+t, is me,ghala
egyéb,változatos formák alakultak ki. A. Nyugati Ág négy hatal,mpS s~i:tr:bnjárólis n>evezetes. Bzek közül a legnagyobb a mintegy 70 m-es negyedik ez i.n'on , e.gy,'b:en a bar-Lang e&$,t,k végpont ját is j'elenti. Csapadékos időli:>ena aa i.f'onokLaz ár-nak, e, ilyenkor ez a rész; járhatatlanná válik. A Nyugati Ág elején nüleg
egy eddig
lévő Nagycsarnokból
ismeretlen
alsóbb
részen
A barlang földrajzi fekvése., története A Király Lajo s- barlang~illafüred felett f'elett 200 m-rel,
több akna vezet
szint.re. vezetik,
ladva a 40-es akna al/üti mélyebb A Kirá.ly Lajos-barlang vizsgálata
a Szinva-völgy
1,
525 m t.enger-azin't feletti
a, v.i.zetv a.ló sz i«
Ag alatt, elha-
keJ.e;t.re: nQ~.é$ ol.d.a.l.én,. a~ lat van-
magas$/ágbantlWilik.
Wt~é.ikq.1l.elité81Q;
pereméig elmenve gyön;yQ;rködb.e,ti..úitk a kilátásb~n. is, bori tó m.ind enf'éLe sZ,i,lJ,'QSO ~'Qvé~n.ü~j~l'~tai
ü
egymás t.ö L kb.6 ro-re, 2 m szintkülönbséggel Ez a bej~rat nyagyon A barlangról1932-ből
le:felt%~ amelyek
ami az iUl;l;)S::t;·i'l.' Keleti
bukkan feL,
Istvi.Ín- lápúról célszerü, akkor a fennsik és nem kell k er az t Lvúgriunk a hegyoldalt
nyilnak , ami ból a m.agas,l;2atQikatb,1;I.(?;~rl.,lt.J~~,
régen ismert,a barlang az első 20 m-n. ős.idők 4ta nyitQtt;, \lQlt;;. ismerünk először publikált leírást. Ka.diQ Qt,;t:.Qk<Á:r; tt;!:l;2,~ ~mH té"t a
magyar- bar-Langkut.at'é e állásáról szoló cikkében egy expediciQrQlt fll!l!Qly, a. bükki Q~.'''i:ll)n&~k fel tárúsúra, megi smeré sére t fel térképezésére szo Lgá Lt , Ekkor :iz.entII;2,t.ván.~~~~tIÜ1Q~
[email protected] szerepel
bar-
meg t a'lé.Ln.iaz IstV'án-lápai~barlangnak
á
barlang
és tenyérnyi dar~bokbanelvúlt egymástól. Ez a járatszaszegény. A Keleti Ág végén egy közel 40 m mélységű akna
található, amelyen leereszkedve egy alóbb barlangi néhány száz méter hosszú, fokozatosan elkeskenyedő
itt próbáljuk kapc aoLa.t t , A Meteor Ágban
jairól
a meglátogatottak szóló cikkében
között.
rövid
a. aUkk hegy$.é~ Q@.:rlang=
Schönv i.nezky Lá.sdd
1937-ben
ismertetést
közöl
a zsombQlyróI
.• E szerül.
a ~~en\o J:(i!Wlán-
z sombo Ly Lillafüred fölött a Szent István-lápa 1591 ml keletrl'Z n~zQ s1lintj~t?cm t.al~lM1<ó. Niintegy ')6 m mélyre nyúlik le. 17/ Az e.ls6 hengeres. kür-t.ömegtörve egy m~:ük. kUrtővel? illetve az alsó részein még több eltömődött kürt.őbe kapc soLdd.ije , Kucl1ta. Q,yuJ..a~J:smerjük meg a barlangokat Az 1959-es vezetesebb
cimü könyvében
IMiskolc,
1958./
MKBT évkönyvben mint. István-zsomboly barlangjai között 40 m-esmélységgel.
40 ro-ig emliti
meg a~ 1§1;,vá~-íits\;)rub.QJ,y
szerepel, rö.viden imnel't,etik a. Bükk nJ);'" 1958-tól. Gyenge 1,..lj,SQ&'! é~ ldV1'.K c~op();r~
do Lgcz o t t a barlangban. Az 1964 első félévi MKBT jelent.és.ben iI'tnk a~erint a ~Qlcgyalu melletti hasadékban 14 m mélyen dolgoztak és erős huzatQt ére~tQk. L970~tQl. az. NME TDK K~rszt.hidrológiai Szakcsoport végzett feltáró irónyú munkÚl.at.okat a. ~sQmbQl,yban. 1971ben sikerült bejutni a Tökgyalun keresztül a Nagy terembe. 1971. április~p.an Király Lajos nevet kapta. A barlang jelenleg is a csoport. kutat,úsi területe zik. Yelszini
domborzati
a Qarlan~ ~ ).cöz,é tapto..,.
viszonyok
A barlangkörnyék jelenlegi felszinénekkialakulúsa a középső miQcén vulkáni §~aka$~~tól kezdődik /hellJét/. A hegység közepe ekkor már végleg szórazuJ.a.t'túvált. fl fel@(j p-Uoc~nben mór lapos cénnél.
alaphegység
A Szinva
völgyében
lehetett. 3 szinten
A jelenlegi
karsztformák
helyezkednek
nem. idd3!ilbbek a pleis?ito-
el a forrÚ6bgrllíln~()k.
filtUk
to-
cén eróziós barlangszinteknek felelnek meg. A Király, a iegfelad leKarel~bb azintet je~ lenti, vagy még ennél is idősebb lehet. A barlang környékén a fedett Ga fedetlen ).cl;lrszt képzééÍíhél'1yéi@gyBI'Qnt meg t aLá.Lha t ök , előzőhöz a legömbölyi tett t.ar
lit6bbiha~ YI &tmo§zfarilliát
hatásának
kitett
geI'incek
olddsa,
pusztulá-
- 196 -
sa, a .j eLent e lejtőtörmelék de a csekély
t a.rt oz i
képződés
ó
nincs,
mélység
ellenére
minimú+is
- 197 -
k , A barlang csöpögés
kö r-nyékén aktiv
állundóan
v i.z f'oLy
tapasztalható
á
a
a te-
remben. Felszini földtani kép A barlang felső anizuszi mészkőben keletkezett. Ez fehér, vilúgosszürke 15-40 cm pados kőzet. A ladini rétegek felé átmenetben a kőzet fehér:- szürke sávossú válik, amit ~ do-
mészkő.
A terem igen c seppköv e s , c sappkőf'o
hófehér
cseppkőbevonatok,
ződés kicsi,
zet hasonló
az első szukaszéhoz.
Nagyterem
rit matárán
kon~akt
igen vúltozato~
zóna sehol sem található.
kőzetváltozGst,
mig
máiló agyagpala
kisebb
Ll
mészkő
A domborzat
a ~zinva völgy mindkét
völgyet
A barlang bejárása A barlangba a felszinről
kifejlődésü
hoz létre
és szinü. A mészkő itt bizonyos
oldalán
szintén mindkét
gerincet
és porfi-
mértékig
alkot,
követi
a
a könnyen
oldalon.
bontás
felé egy-két
nyiló 14 m-es akrién
ereszkedhetünk
le, amely lef'elé
egyre szélesedik. Az akna egy bivakhelynek is használható széles párkányra érkezik, majd ferdén folytatódik tovább 6 m hosszan, és egy terembe jut, me ly be létrán lehet lemenni. Ebből a teremből nyilik a másik kijárat is. ~bben a ~eremben valamikor bontás vqlt, azonban ez már te;Ljesen eltömődött kőzettörmelékkel. A terem aljától 2 m magasan nyilik a további út, a Szőlőlyuk, amely 2,5 m ferde mászás után, egy kb. 8 m mély körszelvényü aknába érkezik, amin leereszkedhetünk, de le is mászhatunk a falon. Az akna
szövevónye szinről
tartozik
látszik
ből, valamint minta
cseppkő
hasonló.
közel
egyenetlen,
egymásra
egy a teremből
kiásott
hasonlatossága,
múlIott,
nincs.
a Kúttal
a kiugró
könnyen
sávozású,
és
szembeni
Látható
repedések
felvétel falról
a Kúttal
kalcitcsúcs,
kaparha-
f'eLazi ne mállott,
A falon
Röntgendiffrakciós
falról,
cseppkőfolyás
~apu előt ti rész pedig a
sötétszürke
cseppkődarabból.
jellemző
A
helyen
felszine
Cseppkőképződés
merőlegesen.
a Kút oldali
egy-két
található.
A szálkőzet
'ide•.A kőzet világosszürke,
a terem tetejéről,
felszini
nagyobb
cseppkőképződményeihez
tó. 6. szakasz A Kút oldala
oldala tartozik ide. A kő2 részre bontható, li Kapu
terem Kúttal szemközti Useppköve~edés szempontjából
A Kapun túl főleg cseppkőbek6rgezések
a választóvonal.
töré se a sávokra merőlegesen közvetlenül
itt. 1, ,jelenlegi cseppkőkép-
pusztulása.
2. szakasza és a következő
a VietnJmi
porfirit
és Le í'o Lyú aok talúlhatók
A Nagyterem
firit határolja.
Ll
a cseppkő
s megüó Lt álló cseppkövek,
é
5. szakasz
lomit megjelenése okoz, ~z a barlangban is megfigyelhető. A mészkősávot délrőlladini agyagpala,tüzkőgumós mészkő majd porfirit, északról teljes hosszban középső anizuszi porEz
gyakoribb
leplek
dr-ok, függóleges
sürü
készült sz&rmazó
szembeni
ami a kőzet
a felkőzet-
és a
jó kristályo-
sodását mutatja. A kalc~t-minta kiugró csúcsa az idegen anyagtól mentes kristályosodást mutatja mintegy összehasonlitható anyagnak fogható fel. A terem tetejéről származó minta, bár szemmelláthatóan
jól cseppkövesedik,
kevesebb
kikristályosodott
kalcitot
tartalmaz
alján kétf'elé mehetünk, az egyik út az un. réGi bontásba vezet, a másik egy kb. 2 m-es lefelé mászás után ér el a TÖkgyaluhoz, ami a barlang legnehezebb része •.Egy kis falét-
mint az előbbiek,
ra segitségével préseljük be magunkat a felfelé tartó járatba, ahol aztán kijutunk a Nagyterem tetejére és kb. 13 m ereszkedés után a terembe. A terem 20 m hosszú, két rész-
sávosságát a mintegy 20 % dolomit okozza. A felső anizuszi képződmények felső határán gyakori az eldolomitosodás. Ez okozza a cseppkőhiányt a í"aion. Érdekes képz6dményt ta-
ből áll. A teremből tovább haladva fele tartó terembe érünk, amelynek
láltunk cseppkő
jobbra nyilik a ~apu, melyen át egy hosszú ferdén fela végén a Vietnámi bontás zárja a barlangot. A terem
elején - eredetileg 2 m magasan, ma már egy szintben a ~erem alj ával - a Kútba juthatunk, ami egy kb. 3 m mély körszelvényü függőleges járat, az alján a Vietnámi haladásával ellentétes irányú bontás van mintegy 10 m hosszúságban 500 Le j t aae L, A barlangban található kőzetek, képződmények é
A barlang
egyes szakaszai.
eltérő
cseppkövesedésüek,
és ézt elsősorban
ványos összetétele és kristályosodási f'oka befolyásolja. van, de igy is több szakasz figyelhető meg. 1. szakasz
A pontos
az anyakőzet
behatárolás még
ás-
hátra
dódási képességét,
a többi része röntgenamorf
kalcitból
ami az igen jó cseppkőképződésben
áll. Ez okozhatja nyilvánul
a Vietnámi bontás bejáratánál. Ez egy kb. 15 cm magas volt, ami kb. 2 cm vastag héjakra esett szét. A héjak
gen rég szétesett törmelék,
amiben
cseppkőre
utal. A képződmény
több kvarcdarab
és néhány
alsó harmada
benőtt kalcittü
meg. A K
az igen jó 01oldali minta
héjas szerekezetü mállott közti agyagos kitöltés i-
ököl nagyságú kiséretében
összecementái t
1,5 cm nagyságú
porfirit darab volt beágyazva. Valószinü, hogy az eredeti agyagos kötőanyagú hordalékot a feléje képződött cseppkő védte meg a széthord~st6l, és a cseppkőképzddés első szakaszában itatódott át meszes A barlang tektoniká,ja
kötőanyaggal.
A.mérésekből szerkesztett dőlésirány-dőlésszög diagramm alapján a barlangban két, egymósra merőleges törésrendszer mutatható ki. A diagramm izovonalai 2 %-os beosztással ké-
A bej~rati aknák tartoznak ide a bzőlőlyuk kezdeti szükületéig. A kőzet világosszürke, hornog.in felépitésü, apró repedésekkel tarkitott, amely csak a széttörés után látható.
szültek. A 12 %-nál nagyobb értékek a jobb láthatóság kedvéért nem lettek berajzolva, ezt a területet jelöli a diagramm fekete része. 1,int látható, legjellemzőbb a 75 %-nól
15-')0 cm pados, a felszin szúlkőzet felülete vöröses bevonatú, ezt a limonit kiválása 0koz zr, , Törése sima. Erre a szakaszra az erős borsókövesedés jellemző, egy helyen igen
meredekebb dőlésü KNy-i csapású rendszer, itt 12 %-n6l nagyobb pon~sürüség található. A Vietnú~i bontás és a Kút bontása jól illeszkedik ebbe a rendszerbe. A belső terem nyugati végéből kiindulva nagy töréses elmozdulás követhető végig a dolomitos mészkő hatá-
szép rózsaszin cseppkőbevonat látható, valamint az első akna felénél egy elcseppkövesedett járat látszik. A második aknában a falat cseppkőbevonat borit ja, majd a teremben egy-két álló cseppkő is előfordul. 2. szakasz A harmadik
akna tartozik
ide, fel tünően
teljesen beboritja, szabad felület leplek és lefolyások tarkitják. 3. szakasz A kuszoda tartozik 4. szakasz A Nagyterem
üle, a névadó
első szakasza
nincs
is. Különböző
képződménnyel
cseppkőfodrok,
az akna f'aLá
t
álló cseppkövek,
fokbHn,
ami két úton mehetett
a.1
H dolomitos
ez jól illeszkedik
kőzettömeg
kivételével
fel tünő cseppkőképződmény
ide. A kőzet hófehér
jól kristályosodott,
nincs. sima törésü
a déli sürüsődéshez.
Ez a vető okozta
a terem kia-
végbe:
nagy tektonikus
elmozdulás
révén
j~tott a jelenlegi
helyze-
tébe, a terem vetőzóna mentén alakult ki, eróziós és oldódúsi hatúsok nyomán; ez magyarázza az éles kőzethatárt, valamint a terem irányát és jellegzetes szelvényét.
b.1 nagy tektonikus elmozdulás kőzethatár közelében (i kőzetet
cseppkő
tartozik
sok é s vú ltozatos
rán 352/74 lakul~s~t,
nem volt, csak a litoklúzis rendszer repesztette szét a és főleg mállás eredményeként keletkezett a járat.
Az első feltevés vHlószinübb a járatalak, kőzetfelületi karcok és agyagok vizsgálata alapjún. A músik rendszer ~D esapású szintén 75 foknáI meredekebb dőlésü az előzőre merőleges "lhelyezkedésü. A barlang járatai e két rendszerhez kötötten jelentkeznek.
- 199 -
- 198 -
A barlang A barlang
Nagytermében
en ~ok csigaház ta161ható felső
2.1 a Vietnámi
fauná,ia jelentős
hordódott
a terem közepe
20-30 cm-ében
lése sze~int
mennyisegu
ijssze a terem hágcsó
és csigamaradv6ny
alatti
tájón egy oldaljúratban.
is meghatározásra
a csontok
csont-
és a csigák
hogy felsőpleisztocénnél
alkalmas
beugrójában,
A teremben
csontokat
kora nem hat6rozható
nem idősebb
denevérekről,
található. valamint
csonttemető
ásott kutatóárok
az üledék
t6rt fel. Dr Kordos meg egyértelmüen.
csigákról
lt'eltünő-
László kö-
üledékek
van szó,
vizsgálata
Üledékmintavétel történt a Nagyteremben ásott kutatóárokból, mi bontúsból. A Nagyterem üledékvastagsága nem meg Ll.api, t.ha á
agyag, fúrni,
vagy szondázni
igen nehézkes.
ségével három egymásra települt a felső 22 cm vastag réteg.
a.1
cm-től
ö
a Kútból valamint a Vietnámert igen törmelékes az
homoko~
Viz ben könnyen
tapintású
szétesik,
c.1 ::lzürkésbarna összeálló, több rétegre as mintal A kutatóárok
található
benne. A felszinen
8 cm vastag
réteg.
Vietnúmi
és fúrás
gyü L»
nem találhatók
kevésbé agyagos mint az előző. 112. mintal 58 cm vBstag réteg. Az aprólékosabb vizsgálatok
is feloszthatj6k.
Szabadszemmel
ősmaradványok
nem láthatók
benne.
pontján
került
kiásásra
bontás anyaga
115~ös mintal vörösesbarna
a hágcsó
egy-két
valamint
terem középső és a 15-ös,
a terem
rétegét homokos
valamint
zonos körülmények lási maradákát
alsó és felső rétegét iszapnak
iszapnak,
nevezhetjük.
alatt.
között
történt leülepedés
nézve bennük uralkodóan
benne. 113-
lévő ag~ag lennel,
cm mészkőtörmelékes,
Nagy hasonlóság között.
néhol
kisebb
anyag8t
mutatkozik
a ~örnyező
5.1 a Kútagyagkitöltése
százalékban
mintúban
csak ilEt,
mennyisége
mintegy
a leirások
szerint
a felső másfél
és az agyagpala
méteren
limonit,
Derivatográfiás Bemért
anyag:
1 skálaosztás: Érzékenység: A tégely a m~rés
mérések
adatai
Melléklet
1g 20
Oc
ITI ill. 2 mg ITGI
1/10 IVTAI ill. 1/5 ID'l'GI platina alatt kvarcpohbrra1 fedett volt.
A folyamat:
T ASZ
Á
M
II
12
-jellege
endoterm
endoterm
13 endoterm
endoterm
~határai -D1'A max. ill. min.
60-200 160
60-370
60-2)2
60-)50
154 28
158
158
60-380 166
44
33,4
72
-súlyvesztesége
lOCI
Imgl
45,6
és a az a-
iszapokalcit,
exoterm
exoterm
200-480
232-480
364 52
340 14
endoterm
lA
endoterm
endoterm
endoterm
480-800
380-680
540/5601
540/~581
2"0
23
)~0-795 540 44,8
endoterm
endoterm
endoterm
795-860 838
680-810
)6
810-868 850 0,6
endoterm 800-860· 8)0
endoterm
680-835 814
8
1
790 28
exoterm
exoterm
exoterm
exoterm
exoterm
835-890 <380
8Ge-918 889 0,6
b60-910 8Go
860-915
B80
810-940 800
1,6
0,6
0,6
49,2 mg
90,6 mg
79,8 mg
146 mg 1027 Oc
548 24
é
latok is megerősitették a mintúk ilEt tartalmát és a terem alsó és felső rétegének ősmaradvány tartalmát. A 12-es m i.nt a csekély sulyveszt.eségi görbéje megerősitette a nagy
1./ a barlang letkeztek
üledékei
legalúbb
két. nedves
alapján
az alúbbi következ-
2
meleg GS egy hideg éghajlati
ciklus
alatt ke-
0uozeu
s~lyveszteség
", LfUtúsi :díalérséklet
15 endoterm
endoterm 370":810
480-680
40-45 % 112-es mint::1nbl kevesebbl,
A millták vizsgálata
törmelékek
vöröses-barnás
IVeres Lajosl
ebbJl mintegy 35-40 % röntgenamorf illit, vagyis olyan amelynek rétegrbcsa nem teljesen felépi tett. Ennek az oka az lehet, hogy éppen átalakulóban van. Csekély mennyiségü klorit tulúlható a terem alsó rétege kivételével mindegyik mint::1ban. A Kút és a terem alsó rétege kal ci tot nem tartalmaz. Egyedül a Kút anyagában t.alúlható f'ö Ldpű t , ez némileg küLönc l Lú aá t jelöli, nem párhuzamo sitható egyik Üledékkel sem. A d eri,vatográfiás vizsgá-
kvarctartalmat és a kis illit tartalmat. tetés vonható le:
kioldó-
szinű
volt, majd ezután ment át a jelenleeib~. Mivel ebből "minta nem állt rendelkezésre, igy csak feltételezhető, hogy a Kút már üledékkel feltöltött járat volt a hideg időszak előtt is, és erre ülepedett a Vietnámin bejutó anyag.
agyagpala és porfirit törmelék, valamint csekély mennyiségü nehézásvány Ifajsúly nagyobb 2.71 található. Az öt mintaröntgen diffrakciós felvétele alapján a kvarc mindegyik mint éban kb. 40-50 %,. kiugró csak a 12-es minta, ahol 60 'í6 í'ölötti mennyiségü. A2 agyagásv(,t:,mindegyik
az idők folyamán
maradéka, a kvarc a porfirit porfiritből származnak.
agYHgpalúból.és
a 12-es
Ez a hasonlóság
miatt van. A 12-es és a 15-ös minta
kvarc szemek, kisebb
mészkőtörmeléke
A Vi-
vörös üledé-
azt, és az eltömődési
A kút bontásából
a Vietnárni bontás
a ll-es és a 13-as és a 14-es görbék
eltömni
4.1 az illit a mészkő oldhatatlan
MIN
a tere~ legmélyebb
elkezdték
kvarcszemcséjü
dott.
Tégely: valószinüleg
agyagpala, porfirit, kvarc és kvarcit darabkák a o-5 cm nagyságot is elérheti. Megjelenésében hasonlit a terem középső rétegére. A: Kőhn-féle szemnagyság elemzés alapjbn a Kút anyagát
és a terem alsó rétegének
finomabb
segit-
csigamaradvlányok
Ósmaradványok
származó minta 114-esl sárgásbarna, törhető lmintha kiszáradóban vöröses foltokkal tarkitott Ilimonitosodás eredményeként/o
A
ket. A durvább szemek a járatban maradtak, folyamat a melegebb szakaszban ért véget.
3.I.A Kút anyagának
egy időben keletkezett.
ö
,
a kutatóárok
lll-es mintal.
b./Barnásvörös,
ki t L tése és a terem léözéIJdŐrétege
bejutó viz rakta le a teremben.a
réteget sikerült elkülöniteni. Ezek az üledékek: Világosbarna, mészkő- és cseppkőtörmelékes - mé r-e t ük 1-2
30 cm-ig - sok csontmaradvány
tek össze,
A Nagyteremben
t
bontás
járaton
Az biztos,
és rágcsálókról
melyek életkörülményei a maihoz hasonló éghajlatot feltételez. delenleg is lakják a barlangot"denevérek, erről tanúskodnak azok a gu6nóhBlmok, amik ~ Nagyterem első bejáróit fogadták. A barlangi
etnámi
129,6 mg 1074 Oc
549 40
- 200 -
A Teknősi fekete-barlang
geológiai
felépitése
-201 -
68 genetikája
2.2
1. Össz'efoglalós ;~':-;~ Ileremén nyilik, a l'eknősi-völgy D-i végéA Teknősi Fekete-bar 1 ang a Bükk-Iregy ség v, =. ben. A terület geológiai f'eLé p i tésére vonatkozó adatok hiúnyosak. A Garadna-völgyből D felé felfutó a területen
meredek húzódó
váló megfigyelési t.i v viznyelőként
falú völgy
perm-triász lehetőséget
müködő
reteinél
fogva
földtani
vizsgálatokra.
szerkezeti
elemként
határ kijelölését. ad mindezeknek
153 m mély barlang
lehetőséget
nyújt
természetes
nehézzé
helyzeténél
mélyfúrásként
hozzájárulhatnak
Dolgozatomban
végzett vizsgúlataimat szeretném röviden ismertetni. 2. A 'feknősi Fekete-barlang, s környékének 61 talános
a barlangban
me ly mé-
kell leereszkedni, majd néhúny, mindössze 8 m résen átbujva rá tudunk állni az első aknába bea hlSgcsó leér az aljára. Innen tovább haennek alját különböző nagyságú dolomitAz Örkő nevü szükUletutún követkerepedésen végig menve elérkezünk a
Nagyaknához. Ez az akna 22 m mély és több mint 10 m átmérőjű. Itt szintén hágcsón lehet leereszkedni. Az akna alján a Békás-szoros elnevezésü kuszodán átbújva jutunk be a Ram-
a Bükk-hegy-
ses-terembe.
és környékén
A terem közepén
van. A Ramses-teremből
lévő nrint egy egy km'-es
két úton haladhatunk
tovább,
kö dar-eb a í'elszin alatt
még nagy jelentőséggel 'rDK:Karszthidrológiai
;jzakcso-
az omladék
anyaga
bir a geológiai
dolomit,
leirásban.
és 'porfirit törmelék.
Maga a terem egy hatalmas Ha a Hamses-teremb61
port ja tárta fel i975. őszén. Egy inaktiv viznyelő megbontásával, három hónapi munkával jutottunk be a rendszerbe. A barlang a Bükk-plHtó ÉK-i peremén, a Tekenősi-völgy D-i vé-
megyünk, akkor egy magus repedésbe jutunk, melyen felfelé be jutunk. A barlang további részébe vezető járatrendszer
gében, egy patak-meder ~izáródási 1975 nyarán, egyik terepbejárásom
nyilik.
len végződésére, é,v kezdetével 'hetőségre.
pontjában lox4 m-es dolinába nyilik. alkalmával figyeltem fel a patakmeder
és az akkor éppen
felhivtam
a csoport
Az őssi esőzések
el, a beszakad<1s helyén, alján lévő beszakadást mi tdarabok közül.
száraz vizfolyás
a völgyben
megbontva
A rendszerbe
megfigyeltük, feljebb,
igen sok agyagot, bejutva
különös,
hirte-
lévő friss beszakadásra.
többi tagj,:nak a figyelmét
alkalmával
hanem
végében
erre a biztató
hogy·a
bontási
10 méterrel
feljebb.
le-
kellett
bontást
szük járat,
lajdonképpeni
az un. Könyöklő.
főágába.
Ezen a járaton
közel vizszintesen
haladunk,
egy OVGlis
végig kúszva
8-10 m magas hiszen
a másik
áll,
irányba
menve szintén az Omlásos-teremszintén ebből a hasadékból
balra /ili<:-rel nyilik
Ez egy 0,5-1 m széles,
omlásból
bejutunk
korrodált mindössze
kereszt-
a barlang
falú repedés. 5 m mélység
tu-
Egé-
különb-
séget kell leküzdeni. Az Ember-terem meredek fali1n lemúszva, ismét egy t.örmelék halomba jutunk, melyen átbújva eiérkezünk a barlang kritikus pontjcíhoz, a i(olmogorov-próba nevü
A dolina
végeznünk,
fe16rnéJ;lk az Omlásos-terembe,
szen az Ember-teremig
í'öldet termel tünk ki a ha t al.mas dolo-
még három helyen
Mielőtt
metszetü
Tan-
patak nem töbörbennyelődik
mintegy
67 ~ mélyen
az egyik DK: felé, a méÍsik ti repedé-
sen K felé halad. Ha a teremben haladunk az omláson felfelé IDK felél, akkor' a hatalmas kődarabok között átbújva bejútunk az Omlásos-terembe. Ez a terem a későbbiek folyamán
,jellemzése
2.1. A rendszer feltárásának körülményei A 1'eknősi Fekete-barlangot a Nehézipari lilüszakiEgyetem
szakaszon Az utolsó
és a felszinről behordott porfirit-darabok boritják. zik egy 13 m hosszú kötéllétra, majd egy ki szélesedő
Az inak-
kezelhető,
leir'ása
épitett hágcsó tetejére. Ez az akna U3 m mély, ladva, magas, széles hasaJékon megyünk tovább,
teszi
fogva ki-
tisztázására.
rövid
A töbörb61 kiácsolt bejárati hosszú, szükület következik.
'geológiai, hidrogeológiai,szerkezet-
nagy mértékben
jobb megismeréséhez.
folytán
A Fekete-barlang
a vitás kérdéseknek
igen részletes
Ezek a vizsgálatok
ség egy kis részletének
való fellépése
A barlang
szűk repedéshez.
amig
kör alakú
elértük a jelenlegi végpontot. Mindjárt a bejárati akna alján, az Őrkő nevü hatalmas beékelődöt t dolomitdarab áll ta utunkat. [,'ivelel távoli tani akkor még nem tudtuk, igy egy
ill
mélyen
A Kolmogorov-próba
járatban vagyunk.
Ezt aszifont
la
után érjük
Cs6járatbanl
haladunk
Itt egy rövid hágcsón
1977 őszén
bontottuk
átJ
el a Ferde-termet,
majd innen
tovább az Elemér-hágcsós-terem
leereszkedve de a nehezen
hamarosan depózható
egy közeli
felé. Már 140
elérjük
az első szifont.
törmeléket
a viz vissza-
igen szük és veszélyes rést bontottunk a közel fél méteres kilengéssei mozgó hatalmas szikla alatt. Ma méÍr biztonsúgosan leereszkedhetünk az itt beépitett héÍgcsón, mert sike-
hordja, igy időnként újra és újra ki kell tisztitanunk. lvlqstmár csak egy 80 m hosszú jár~t következik, és elérjük a jelenlegi végpontnál a második szifont. Aszifonban j61
rül t a követ helyéről
kimozdi tva ledobnunk
átmosott
található.
viz útját követtük.
Az elfolyó
porfirit törmeléket júratot a bontásban
kitermelve jutottunk talált béka tetemről
ru az els6 szifonnál behordott
törmelék
került
sor .. [tVegy
cimé Lybe, A második Egy szük repedésből
bontás
a Nagyakna
jól osztályozott
alján
dolomit-
be a Hamses-terembe. Ezt a rövid Imindössze , ml Békás-szorosnak neveztük el. A harmadik bontúsnap alatt sikerült
igen laza és jól rétegzett
volt. Végül
át,jutni, mivel
is a bejárati
a viz által
vizmennyiség a dolomitdarabok közül ki fogjúrhatatlannú téve igya bejáratot. Igy is
történt, 1916 tavaszán beomlott a szük nyilás. A barlang térképezése múr ekkor részben készen volt, igy tudtuk, hogya bejárati 118 m mélyl akna teteje a töbör északi oldalán kimagasló bontott
szólkő alatt található. Az új bejáratot itt kezdtük el kibontani. ~aga az igy kiúj bejárat 6 m mély, utána egy szük részen éÍtbujva jutunk be az aknába. !llivelez
a bejárat sem biztonságos kellő mértékben, terveinkben szerepel egy függőukna kihajtása felszinről az első akna főtéjére, é8 a bejúrat vasbeton véÍzszerkezettel és páncéllemez Hjtóval való le~árása. A barlang lezúráeának müszaki tervét múr elkészitették, pé Ldúnyu i t eljuttattuk: 8Z illet~kesekhez. Fn9. évi nyári t úbo runko n tervezzük ményeknek
megfelelő,
biztonsú~os
bej~rati
akna kiulukitását.
megfelelő a körül-
található,
könnyen
bontható.
Itt 'eddig még' nem sikerült
á
t ju t nunk , A
barlang jelenlegi mélysége 152,8 m, hossza megközeliti az 1 km-to 1978-ban több új járatot is találtunk, ezek becsült összhossza közel 500 m, térképezésük folyamatban van. 2.3 A barlang környezetének geológiai í'elépitése A területen eddig csnk Balogh Kálmán végzett részletes kutatást, néhány kisebb jelentőségü lokális felméréstől eltekintve. A Balogh Kálmán által szerkesztett geológiai térkép erre a területre vonatkozó részét saját bejárJsok alapján pontositottuk. A vizsgált terület a Jávorkúti müút- Alsó-Sebesi- vÖlgy-Garanda-völgy-dolomit bánya közötti rész. A te-
akna kibontéÍsá-
tól eltekintve, húrom leszállást llasználtunk el a jelenleg ismert j~ratszakasz teljes feltárására. A bejárati aknát helyszüke miatt nem tudtuk kiácsolni, számitottunk arra, hogy a t~vasz hóolvadáskor lezúduló hatalmas jH mosni a megbolygatott humuszt és agyagot,
törmelék
a
rületen délről alsó- GS középső-triász képződmények helyezkednek el. A jellemző kőzetek: Jn iazkő , dolomi t, erupti vumok. A 'l'eknősi-völgy vonalától É-ra keskeny sávban alsó-triász US:Jzlet húzódik, majd t ov ább haladva észak f'eLé átérünk a felső-perm sötétszürke mészkől> . Maga a völgy egy fel tolódásos zónát, II~ rkezeti tengelyét 1\ bar-Langban törtón l /1
'.
/1. barlAngban .1.
Geológiai
olyan tektonikus vonal mentén alakult ki, amely magába foglalja azt mely mentén az alsó-triász és r'eLsd=pe rrn ké pz ődmény ek a Bükk f'd a.u.o t enyhe .i ve Lé sü boltozatra nyomultak. IBalo~h Kálmán elméletét i'elfedezé sek, mé r és ek is igazol t ák , I
végzett
ö
v.i.z:3gálatokereuményeinek
ismertetése
felépités
A i>1\I'lunC egész akna-rendszere la bo j ár-a t t L H Hamses-tereraigl sötétszürke, kalciteres t ban k uz óuö t t . Az ebből a r sz bö L hozott kőzetminta komp Lexornetr i s vizsgálati eó
dlllllllli
1'11111111\ Il.Y
é
• :
é
é
-
-
202 -
teg váltakozással
% 44,94 %
CaC0
52,4)
3
eruptiv
öszlet
MgC0 3 savba~ oldhatatlan maradék 1,64 % A hasznúlatos _ Bárdossy-f'éle - nomenklatura szerint ez az összetétel egyértelmüen dolo. l~lE Á . kM tt 'Tanszékén végezték el 1975 demitoi határoz meg. A vizsgálatok az.~ svony aze an1
már emlitettem,
cemberében.
rittufa
A barlang
let található
erről az öszletről
a Ramses-terernb61
tovább, haladva
barnás,
kapta
a nevét.
a Kolmogarov-próba
helyenként
IFekete-barlangl
alatti
vilúgosszürkesávokkal
letben haladunk. Erre a mészkőre jellemző a tömött, a dolomit la legújabb nomenklatura szerint a Hámori
ta le Balogh r~álmán, de ezek vi~seúlatokat
lelhető
mélyebb
már lemezesnek
tarkitott
jellegü
részek
végzett
felé,
agyagpala
helyenként
öszlet mindössze
felszini utaim
vékonypados
Innen
mészkőösz-
anyagával. A barlang ezen szaA dolomitot alsó-anizusinak iregyértelmüen
korrelációk
barnás~szürke'mészkő
öszletet.
Ezek
Földalatti
a járatok
utun-
Itt több helyen
együtt
falán.
ész-
nem érik el
erősen
runk,
gyürtek.
Az
A ~'erde-termet
helyzete
a felső-perm
képződménynem
3.2. A barlang
Ifelső-arüzusil
tekinthető.
mészkőöszletbe.
A barlangban
szerint
hogyajáratrendszer
igen közel
leirt
egyértelmGen
ezen szakaszában
hat6rhoz,
egyeztethető
tufás
Ez, a réteg öszlet
átmenet
a befoglaló
a f'eküt kell, hogy megadja. már a kampili-szeizi
igy az itt található
szingenetikus
hidrogeológiája
A rend-Sf\er vizgyüjtő
területe
a Tekenősi-völgy
felső
IDNy-il végétől
délre,
a Tekenősi-
térképlapon lemérve 1-800 mm, a téli
hótakaró átlagos vastagsága 80 cm •.Igya l.eI,ületen közlekedő éves vizmennyiség közel 50: 000 cm3, ebből a barlangba Úfolyik kb. :20.000 m'}. A területen három időszakos f'orrás -dolomit
A források
a
határon. ,Egyik
összhozama
nem haladja
tekenősi-völgy
keleti
oldalán,
másik
és ekkor padékviz hető
is nagyon ingadozó hozamm~l. A nagyobb relief energiájú csak időlegesen növeli a rendszerbe jutó vizmennyiségét.
jelentősebb
l/perces
vizbefolyás
hozamot
a bejárati
is. Ilyenkor
aknán,'de
természetesen
nagyesőzéskor
életveszélyes
helyekről lefolyó csaÁltalában nem észlelmár mértünk
a barlangban
350-400
tartózkodni.
A terem talpát
boritó
szintén megtalálható Ezt az öszletet vöröses
lávaárnak
igen vúltozatos volt a porfirit.
- JJalogh Kálmán
szin~ől
ebbe a részbe
ban. Az itt talúlható lentkező
jutó ~iz a bejárati
három
·nelyenként
- egy szórt tufa öszlet
törmelék zöldes
között melybe
patakmeder
a terem teteje
foltokkal.
veszi körül,
egy kisebb
ez a
agyagos olvadás
~l. A terem alját fél méter
aknán akadálytalanul
v.ezet. Tulajdonképpen
a felszinhez
igen közel
van
vae tagon bori tja agyag,
lefolyva
egy időszakos
18
m-re/,
viznyelőnek
itt gyakran
a Ramses-
ebben mély
árkot
felőli D f'eLö L:
tekinthető.
Mivel
találkozhatunkföldes-.
bemosódással, helyenként apró levelekkel, ág dar~bokkal. A Ramses-teremben hóután, közel 2m magasan meg szokott állni a viz, amit a terem falán, körbeni-
és a terület
következménye. A mélység felé haladva még két helyen találkozunk az Ember-teremből a Kolmogrov-próba alá vezető un. Kerülő-járat-
ben sehol-semmilyen magasságban, beszögellésbennem találtunk ilyeneket. Az, hogy a teremben megállhat a viz, .annak a bizonyitéka, hogy innen továbbfolyva csak kis mennyiség-
összlet
tui'6s réteghez
Szine barnásvörös,
szerint
-lávatest
meg, ami minden
erős feldarabolódásának eruptivumokkFll, először
10,5-1) m-es daraboki
0 0 307/28 ; 306/26 •
szivárog
lyen magasságig l~rakódott levelek, ágak bizonyitanak. Valószinüleg az Omlásos-teremből jövő viz hordhatja be ebbe a terembe· a növényi töredékeket, mert a bejárati aknarendszer-
tekinthető
tuí't~katnem talúltuk
nagyságú
Viz-
lógiai viszonyoktól függően folyást~ illetve az év nagyobb szakaszában csak helyenkénti - kismértékü - folyást, vagy áltolánosabban csepegést észlelünk a járatok falán. A fel-
vágva, vékony repedésekben tünik el. A terembe délkelet felől laz Omlásos-terem is folyik viz. Az Omlásos-terem felett a felszinen egy töbör található, melybe
szálban is áll. Az Omlásos-teremben található legszebb feltáráporfirit. Itt eey 20 m hosszú, 4-8 m magas vetősikot mértünk ki,
305/250;
a
csak
mintegy 70 ~"7a éri el a barlang bejáratát, a fennmaradó 30 % útközben elszivárog. A források csak télen, tavasszal, kora nyáron . . , . müködnek, tehát mindössze az év négy hónapjában,
nemcsak törmelékben,de sában a középső-anizusi
Mért adatok:
kettő
meg a 100 IIp-:t. Az. igy eredő viznek
teremben
volt észlelhető.
já-
rnészkő-porfi-
csak a karbönátokkal foglalkoztam, most a barlangban·több helyen is előforduló anizusi ~ruptivumokról pár szót. A rendszerben porfirit ISzent István-hegyi Porfirit Formációl
álló ~ruptivumon
Mivel
öszletben
fföldtani szempontból két - jól elkülönithető - részre lehet tagolni a barlangot. Egy felső - időszakosan ~ktiv - és egy alsó-aktiv - szakaszra. A felső szakaszban a m~teoro~
kevés kalcit érrel rendezetlenül átszőtt, tömött, jó Ez a mészkőöszlet egészen az első szifonig nyomozható,
.utGna fokozatos átmenetet észlelünk a sötétebb szürke f'első-perm mészkőbe. A barlang jelenleg ismert szakasza.végig ebben a kőzetben halad. A j6ratrendszer eddigi leirásában
mely a szálban
az
mész-
a i'entebb leirt fedő-tufákkal.
rét területére és a környező domboldalakra korlátozódik. Nagyléptékü 2 mindössze 0,6 km -t tett ki. A területre hulló évi csapadékmennyiség
nyugatin.
a
egy vékonypados,
a betelepülések
mészkőöszlettel követhető
Ezeket
át ai'edő
kő kronosztratigráfiai
ered a porfirit
az alsó-triászba, alapján.
előtt már elérünk
közbetelepülések. abefoglaló
D:-i végéig.
során készitettem.
a Ferde-terem
20-25 mhosszan
k!övető Cső-járat világosszürke, kristályos mészkőben képződött.
már'
az öszletek
sorolhatók
is mondható
erősen muszkovitos
a 10 cm-es vastagságot, ilyen
mészkől
az Alsó-Sebesi-völgyben
kon tovább haladva helyenként
la
alemeletbe
un. Perec-ág
az ösz-
mikrokristá130S szövet, ellentétben Dolomit Formúcióhoz tartozikl sejtes
kalciterekkel orientálatlanul beszőtt, erősen töredezett kaszában már kronosztratigrúfiaílag új egységben járunk. ezen belül is akampili
Ugyanez
megy
fedőjeként
203 -
zöldes
tartozik.
települt. bizonnyal
tónusú,
Egészen
Az emlitett
Omlásos-teremben
az időnkénti·erős
az előbb tárgyalt
vékony
lemezes,
vizfolyás,
lúvaúr
bontott
a kisérő
ki0érőjeként
szerkezetü.
je-
Erős meta-
morfozis figyelhető meg ezeken a k6zeteken. Egészen vékony 10,1-1 mm-esi lemezeket alkot, búr tömegesen fordul elő. A következő hely ahol sz~lban található az eruptivum, az Ele·mér-húgcsós-terem keleti fala. A kőzet felülete itt sötétbarna, töré sén zöldes árnyalattal. Réteglapon mért adatok: 326/550; 324/600; 3.26/630• Ez az öszlet szintén erősen tufás szerkezetü, me t amo r-f'Lzt , Abefoglaló mészkőöszletben több helyen vékony Ilmm-től 2 cm-igl tufás betelepülések észlelhetők. A tengeralatti , illetve tengeri vulkcíni mükö á
dés egyik bizonyitéka, fl mészkőöszlet elszineződése, barnás, helyenként vöröses tónusa. Az egyidejü tufa szórús és szedimentúció eredményeként a mésziszapba hulló kolloidúlis méretü tufa anyag okozhatta ezt az elszineződést. Balogh Kálmán /) vadúszvölgyi út nyu.ja t i, oldalúról
IBalogh Kúlmánl Ezt a jelenséget irja le,. ahol is a t ut'a többszörös
ré-
ben tud elszivárogni. A barlang mélyebb részéhez vezető járatrendszer kezdeti szakasza magasabban van a Ramses-terem aljánál, és mivel alig lejt az hmber-teremig, igy természetes,hogy 8 Ramses-teremből elfolyó vizzei először az Ember-terem e16tt,találkozunk ujra. Ez a találkozási hely már 74 m mélyen van. Az addig csak enyhe lefolyásként, csepegésként észlelt viz ideérve már összegyült, igy itt már jelentősebb vizfolyással kell számolnunk. Tálnlunk itt két kisebb tavat is, inni, karbidlámpát tölteni kiválóan lehet be161e. A rendszer másik - aktiv - szakaszát a Kolmogorov-próba alatti un. Perec-ág végétől számithatjuk. Itt egymáshoz közel két - 0,5 m átmérőjü, ue pár méter után járhatat',nná szükülő - repedésből - Ny irányból - állandó vizfolyást észlelni. Kettejük összhozama legszárazabb zelhetőnek látszik,
időben is meghaladta a 20 IIp-t. A barlang térképére tekintve elképhogy a bejárat, illetve a Nagyakna felől folyó viz, ott kis repedé-
seken leszivárogva,
itt jelenik
a viz, amikor
a felsőbb
meg. Ennek
szakaszokon
ellentmond
még csepegést
az a tény, hogy itt akkor
sem észleltünk,
és a szárazság
is folyik miatt
- 205 - 204 -
természetesen si t.errí , hogy
fl
a felszini források seIn müködtek. Az előzőek alapján azt lehet vHlószinüFekete-barlangbcm folyó patakok e!:!,y ideig fel t ár-atLan nyugat-délnyuga·ti
va először a Nagyakna alján kényszerül hirtelen irányváltásra. Kisebb viz esetén a szintben lejjebb levő lmin tegy fél méterrell szük repedésen - a Békús-szoroson - át folyik be a Ram ae a+t.er-ernbe , nagy viz esetén a Békáa-eazo ro eo n átjutni nem tudó vizmermyiség a Nngy-
irányu rendszerből származnak. Mivel a barlang járataim"k nagy része magas, hasadékszerü azük , helyenként szinlős repedés, igy ha van is kisebb méretü vizí'olyás '-,8 rendszerben,
akna ellentétes oldalún, leg a Gyilkos-tavi ágon
azt általábHn el lehet kerülni, mert a repedésekben jórészt csak egy-három méter magasan lehet kényelmesen közlekedni, a viz viszont az alul sok helyen járhatatlanná szükülő re-
kább
pedésben
folyik.
A mindenkori
Innen a jelenlegi bő vizfolyással. zel találkozunk.
végpontig
teljes vizmennyiséggel már végig
számolni
először
a Cső~járatban
kell az állandó,
időnként
találkozunk.
kellemetlenül
Az első szifonban a csapadék mértékétől függően álló, vagy szivárgó vizEz a szifon,általában nincs vizzei teljesen feltöltve, szifon jellegét következ-
4.1. 1e.!s.tonik!! Balogh Kálm~n szerint a Tekenősi-völbY leti t rké pé t a megfelelő méretarányban
egy feltolódási zóna. A barlang vizszintes vetüfeltéve a felszini térképre, látható, hogya
völgy kiz8ródási
pontossággal
Tektonikus
vonalnak
szinte mértani
tekintve
a völgyet,
az Omlásos-terem
ebben az egyenesben
erősen
területére
esik.
öS:Jzetöredezett
kőze-
tekeL kell t aLé Lnunk , Igy is van, A teremben felfedezett monumenLális vetőt:.ükör Iszálban álló por-r.í r-I tenl, és felületén látható vertikális c eu az si ba r-áz.d ák , nagymér-vű elmozá
dulás bbonyitékai. A vető a terem DK-i oldo.lát alkotja, ettől Ny-ra és .8-ra a teremben hatalmas 01l11~sttalálunk, melynek anyaga dön t részben dolomit, c sak elvétve találunk ó
benne porfirit darabokat. Ezek minden valószinüség szerint a teremben csak a vetősiknál t aLá Lha t porl'iritból cz ár-maznnk , nl.~ vel iGen ré szletes v i.zsgé La t a i nk során nem találkozö
tunk eddig rnLÍsholeruptivurnmal ezen a területen.
Egyes
hető vetőtükör
306°, ami igen jól megegyezik
egy kis darabja.
A vetősik
si-völgy
í'első részéllek csapásával.
310/50°.
A
barlanGban
JoGI270-nak
rányok
irányokkal, hogya záróan
eruptivumon
vehető,
mért adatok
mig c!ülése jóval kisebb
járatok északi.
-r6 ir~nya II lA domináns
A júratrendszer zunk mészkJben.
iránya
A barlangban
látszik,
lehullott
karbonáton
darabokon
mért adatok
jól feli8mera Tekenő-
átlagos
értéke:
átlagos értéke: 320/60°. ~ivel a vető i5-150 eltéréssel megegyezik a települési
közvetett
hatásút
térképére
tekintve
ré8zben
porfiriten
Ihidrogeológiáját
mért vetőtükörrel,
tekintve
kell figyelembe
venni,
az inaktiv
de
viz-
különböző szakaszra. vizföldtani tényeZŐk
itt is két részre
kell osz-
................
4.2.1 Inaktiv szakasz. Ebben a szakaszban csak idŐleges, és akkor is változó intenzitásu vizfolyássnl találkozunk.A bar-Lang ezen. szakasza hirtelen esésü, aknákból , és csak rövid szakaszon, vizszintes szakaszból áll-.rKövessük' nyomon a felszinen összegyült, CO -ben 2 dus, nagymennyiségü porfirit hordalékot szállitó vizet. A barlangba ember számára járhatatlanul szük repedéseken jut le. A í'elszin közeli, a dolina alját alkotó, dolomit törmelékeken átjutva hordalókának egy részét lerakja, ugyanakkor az előző esőzés alkalmával depózott
törmelék
kisebb
hányadát
korróziós
tovább.
rakja
teljesen
hog~ az ezen az uton
le, majd kikerülve
elagyagosodott
aktiv
járat hordalékának a Hamses-terem
Az Om.Láaó a=t.er-emfelől
lerakására
alján lévő
tovább bejutó
a Konyöklőt
járatban
vizfolyással
tevéke.nysége számottevő.
tektonikailag
előkészitett
kényszerült.
"agyagszürő"
nem találkozunk.
a Hamses-terem
a Könyöklő
szintjénél
Itt csak a falakon
igen érdesek,
jó-
folyó viz hordalékától viz hordalékát
tünik el.lvünt már emlitettem,
A j~rat-falak
mobilizálja.
Az első három
aknán akadálytalanul
lefoly-
kőzet fellazitása,
mértékü korróziója a szembetünő. A kőzet kedése és azt a barlangszakaszt felépitő 4.2.2. Akliy ~é~z~
mé-
a KönJ'öklőlefolyó
viz
a kőzet-összetételnek,
elhordása,
a járatfalak,
felületi oldásátkorlátozza összlet dolomit mivolta.
aknafalak
a viz gyors
kisebb közle-
A bejárat
felől folyó viz hordalékától, és oldott CO tartalmától jórészt megsz!:lbadulva 2 érkezik ide. Ebben a szukaszb!:ln la Perec-ag északi végébenl találkozik az itt befolyó patakokkal. Ezek a vizfolyások nagy mennyiségü porfiri t darabot, kvarc kavicsot szállitanak. lA kvarc kavics a barlangban először itt jelenik meg.1 lVüvel ez a földalatti forrás a dolomitmészkő határon ereu, és további utján végig mészkőben halad, igy mint a korróziós
hatása
szelilbetünően eltér az inaktiv
szakaszban
- dolomitban
- folyó vizé-
től. Az oldódásra ha~lamosabb, a hordalék koptatásának kevésbé ellenálló mészkőbe~ folyva a viz, a falakat egészen simára kop t.atva , helyenként evorziós kőzet üstöket, i'olyási hullám kagylókat ICső-járatl szifonba rakja le.
azokéntíl. A barlang
nyelők közé sorolhatói múr felosztottam a rendszert két alapvetően Ezek szerint, mivel ebben a fejezetben az előző felosztást indokló közvetlen, illetve tani a barlangot.
lévő,
eltömődött
szemü hordalék
Azt mondhatjuk,
felé vivő hasadékba lyebbre
Összegezve
az OlIüásos-teremben
tárgyaló
fennakad.
meg szabadu lva csordogúl
4.3. QeQelikai
vége í'elé, az Elemér-hLÍgcsós teremben egy kisebb harántvetővel találkoEzen a sikon mért adatok: 292/8')0; 296It340; 294/820• ,J!;nnek a siknak a
4.2. ErQzió~ ko~rQzió~ A barlang hidrogeológiúját
voltából
benne lévő apróbb
hogy iránya
jól l~tható, vLÍr~tal - a vető irányával - nem egyezik meg, vele 650-ot beirány 10°, a másodrendü közel egybeesik a vető csapásával.l
c8apása 10° el~éréssel megegyezik jóval meredekebb dőlésü·annál.
A még mindig
á
ág felé vezető
keménységnek megfelelően szép korróziós csipkékkel, és egy helyen, egy meszesebb szakaszban szép cseppkő lefolyússal tulblkozunk. Végeredményben az inaktiv szakaszban, a
tetések
pontja
Gyilkos-tavi
től az Ember-teremig
inkább abelehordott nagymennyiségü porfirit-kvarc-dolomit kavics adja. 4. A felszinen és a rendszerben végzett vizsgálatok összefoglalása, genetikai
é
Ll
az un. Péc~-bontáson folyik el. Az itt eltünő viz valószinüt érkezik be a Hamses-terembe. lllJÍnt a Békás~szoros, de még in-
a barlang
vájvu, csordogál
tovább.
Aszállitott
törmeléket
az első .
köyelkg.zlelé~ek.
a különböző
júrat formáló
a többi barlanghoz
ten - a Teknősi-völgyben
erőket,
hasonlóan,
- a szerkezeti
arra a következtetésre
elsősorban
tektonikus
elmozdulások
lehet
eredetü,
járat alakitó
jutni,
hogy ez
de ezen a terüle-
szerepe
kiemelkedően
fo~tos. A felszini vizsgálatokból követ~ezik, hogya barlang egy tektonikailag erősen preformált területen alakult ki. A járat szakaszok nagyobb részét magába foglaló alsóani~us~ dolomit szerkezeténél és anyagi t on.í.ka i hatásokra litoklázis rendszerek
összetételénél fogva igen rideg kőzet, mely tek~ létrejöttét biztositotta. Ebben a dolomitos sza-
kaszban a járatOk hasadékszerüek, a termek tulajdonképpen hatalmas aknák aljai. IKivételek: I..l Ramses-terem, és az Omlásos-terem. Ezek, mivel az elmozdulás epicentrumában, illetve annak közvetlen közelében találhatók, primer genezisük fellazult szerkezeti elemek hiányával, elmozdulósával, leszakaclásával magJ'arázható. lA magas, nagy átmérőjü aknák nlj~t - a termek aljLÍt - vastagon borit ja ti főt~ről gravitációs fellazulás folytán lehullott dolomit törmelék.A Kolmogorov-próba alatti Perec-ág nevéhez hiven labirintus szerü. Kí.a Iaku áaé t az ezen a területen élesen saembetünö , dolomi t-mészkő ha t ár-magyaí
rózza. A két különböző szerkezetü, felépitésü kőzet egymásra települése, a tektoniku8 h:.JtiJsoktÓli'üggetlenül, olyan feszültségi állapotot eredményezett, me Ly kisebb hasadékok IIllkrorepedések létrejöttét bi zto s i t.ot t.a, Az ily módon meggyengitett euz Le t.et o Lok Li o h'll'~"ül···i·nnven e r k t .. ", ":' u ' '~ . 8 C.L szer eze ere, rnegv L toztatására késztethették. Az ezután követö
1
é
á
,
á
knzG j<.iratOkteljes egészükben
mészkőben
haladnak.
11gnz,
ez az összlet
sem homogén.
- 207 -
- 206 -
Szerkezetileg is és összetételben is kisebb mérvü változásokat mutat, eltekintve a ~e~ lyenként észlelhető, barlang genetikai szempontból kevésbé jelentős agyagpala, porf1r1to id betelepülésektől./ Ebben a részben a járat falak simábbak, korrodáltabbak, helyen-
ben itt folyó
kézte. vetkező
barlangot
a Tekenősi-völgy
triász:",perm képződmények A tektonikusan rogeológiai foglaló
tényezők
szert. A dolomitos tani hatások
vonalában
szakaszban
mellett
jelentős
kialakult
szerepet
szerkezeti
atektonikus szerep
litoklázis
törésrendszer
rendszer
különböző
Geológiai
a~só-
hozta
létre. a hid-
a járatokat alakitotta
meszesebb
magába a rend-
részeken a 1
föld-
jut a viznek. '
Szakközépiskola
barlangkutató
Ernő/
kedvezett, munkálatra
csoportjának
1978.
elkezdtük a Keselő-hegyi ;barlang bejáratának február elején kerülhetett sor. Addig néhány
építettünk
be, me ly a közlekedést
biztonságossá
tette. Ez a munka
rengeteg
időt vett igénybe,
ugyanis
kat kellett
a falba,
a szegek rögzitése
cementtel
kasztottuk
vésni
a hágcsót.
Szükséges
volt még
A f'ü s t.ö s
álfenék
22:-én mászástechnikai
leszállás
szintén
végeztünk
vastagságát.
gyakorlatokat
végeztünk
a Keselő-hegyi-barlangba a Magányos-terem
Ez azonban
történt.
a Turul-sziklákon.
Talajmechanikai·furókkal
alján, hogy megállapitsuk
nem sikerült,
A köku-
az ott lévő kérdéses
mert a furók kb. 1 m után megrekedte.
Te-
hát annyi bizonyos, hogy kb. 1 m vastag agyagréteget kell majd eltávolitani, és az ez alatt huzódó réteg vastagságát, milyenségét nem ismerjük. Amennyiben a felszinről Légu-e-r rult,
bemos6dó
m i n t jelenleg
darabokról ismerjük.
van szó, akkor kilátás November-
26. -án a Lóczy
van arra, hogy a Magányos-terem Lajos
bar Langkut.at
csoport
ó
mélyebb,
tagjai
láto-
feltérképezését. Erre a gyakorló turán vettünk
először
és valamivel
hogya
hágcsón
egész a Nagyterem
aljáig.
Amikor
készen
voltunk
le. tete-
lemésztunk
IBodor
könnyebbé
Erre a két szegre
helyét,
a Kebel-termen keresztül a barlang eddig ismert legalsó szintjéhez, r.adtan,de élményekben gazdagon fejeztük be a turát és ezzel együtt kenységünket is.
Beszámoló
2 db kb. 12 cm mély lyu-
történt.
egy szeg elhelyezése,
bonyolitottunk a Nagyterem
a Budai- és a a Füstös-bar-
langban dolgoztunk, ·az álfenéket bontottuk. Az év utolsó turája a Keselő-hegyi-barlangban volt. Fixpontok a Hajmosóig voltak berakva, a leszállás folyamán kivéstük a további
beszámoltunk egymásnak az elsősebarlangok keletkezéséről.Amint az
részt, melyeket főleg a Keselő-hegyi-.és a Vértes László-barlangban Később rátértünk egyik f'ont o s feladatunkra a Keselő-hegyi-barlangban: jére egy hágcsót
Október
tató furásokat
pontok
időjárás felszini
közlekedéseli
pasztalaLot és élményt cseréltünk ki. Végül meghivtak minket közös turára Pilis-hegységbe. A meghivást örömmel elfogadtuk. Az ezt követő hétvégeken
évi jelentése Az évet elméleti előadásokkal kezdtük, a hideg idején gé·lynyujtásról, Magyarország barlangjairól, különböző
kisvasut
gattók meg barlangunkat. A Keselő-hegyi-hasadékot kerestük fel, majd néhányan megnéztük a Füstös-barlangot és a tárnát. Mindkét hely elnyerte tetszésüket. Tura közben sok ta/Simon
A Szabó József
Fekete-
kibővitésében
módon
dominált,a
hogya
feltolódott
A két hatótényező
szerint hatás
állapitani,
irány mentén
kialakult
játszottak.
minősége
meg lehet
tektonikus
következtében
területen
jelentős
Vé~ezetül
huzódó
elmozdulása
preformált
kőzetek.anyagi,
szerepe.
/robbantások,
lett a neve Füstös-barlang. A füstön kivül a .bar-Lang falán több érdekesség 2 látható: kb. 1 m2 területen vörös kötőanyagu mészkőbreccsa, közel 1 m -nyi felületen kalcit mező, egyes helyeken limonitos agyagkitöltés, A viz munkája néhol a falatkicsip-
hatásoknak
volt domináns
tulajdonitható
falak miatt
ként szinlősek, a termek már a járatok kiöblösödő részei. A mészkő összletben - füg~et~ lenül annak kronostratigráfiai helyzetétől - haladó járatok kialakulásában a tekton1ka1 kevésbé
bányászatnuk
1ászló"
a tatabányai
Karszt-
Bányász
Müvelődési
és Barlangkutató
a-
és Oktatási
Csoportjúnak
Juhász
1978.
a 8zellem-
és
a Dagonyához. Fáaz 1978-as évi tevé-
Sándor/
Központ
"Vértes
évi tevékenységéről
Márton
mászó
személyt biztosithassuk. Időközben véget ért a tan~v, a nyár. folyamán nem tudtuk· a megkezdett feladatokat folytatni.A munkát szeptember 16.-án· kezdtük meg ujból.. Ezuttal is
Feltáró
véstük a lyukat tovább. Ezt követő két leszállás után az alpinszegek a falba kerültek. Gementtel tömtük meg a lyuk többi részét, igy biztonságosan rögzitettük. Ezek után még-
Feltáró tevékenységünk a Farkas-völgy felső szakaszára koncentrálódott. A Halyagos és a Kovács-hegy között található völgy mellékvölgyeivel valóságos kis barlangászparadicsom.
sem a hágcsót vittük le, mert egy olyan esemény jött közbe, hogy felhagy tunk ezzel a feladattal.Már elődeink is észrevették a Keselő-hegy É-i részén lévő tárnából nyiló kb.
E terület karsztosodottsága messze meghaladja környezetét. A jól tektonizált dachsteini mészkő szúmos üreget rejt magában, sitt meg van a remény a mélységbeli kapcsolatok bizonyitására. Nehézséget okoz viszont a szálbanálló mészkőszintet borító, néhol 6-8 m vastagságot is elérő agyagos-löszös kőtörmelék. Ez rendkivül megneheziti f'eL táró munkát.A terület megkutatottsága is jónak mondható: 6 objektum f'eL tárt, 6 megbontatlan, vagy bontás alatt áll. Az eddig eredmények hatására át kellett értékelni 1969-ben készült térképünket:
20 m mély, átlagosan 1 m széles kb. 25-30 méter hosszu hasadékot, de a további kutatást f'élretették, és lassan szinte teljes~n feledébe merült. Október 15.-én erőt vett rajtunk a kiváncsiság, ezért felkerestük aljára és kerestük a folytatást.
a számunkra ismeretlen barlangot. Mi is lementünk az Már-már indultunk felfelé, amikor az egyik falrész
és az álfenék tompán kongott a kopogtatásokra, ütésekre. Oriási lelkesedéssel kezdtük kaparni az álfenéket, szerszámok hiján puszta kézzel. Akkor természetesen jelentős eredményt nem értünk el. Kapóra jött a KISZ-nap, igy már·csütörtökön ujra a barlangban dolgoztunk. Némi törmelék elhordása után nagyobb kÖvekbe ütköztünk. Kemény munka árán egy vékony repedés keletkezett a fal mellett, melyen néhány apró követ dobtunk le. Biztatóan koccantak lent, ez fokozta munkakedvünket, amire nagy szükségünk volt, mert egyre nagyobb kövekkel kellett megbirkóznunk. Az álfenék áttörése még ezt követően öt leszállás után sikerült, december lo.-én. December 16.-án lemásztunk a lyukon, amely az álfenék áttörésekor keletkezett. Kb. 10 m-t jutottunk le, amikor ujabb álfenékkel találjoztunk. Ezt is elkezdtük bontani, a kutatás jelenleg itt tart. Az uj részben szép borsókövekre bukkantunk. A barlang jelentős része füstös, kormos. Ez a kezdeti szépséghiba a régeb-
kutatás
Déli-Gerecse
a
ll. sz. viznyelő 12-13-14-15. sz.
==
Vértes
viznyelők 16. sz. v i-znye Lö 17. sz. viznyelő 18.sz. viznyelő
== ==
a Hófehérke-barlang Hófehérke-barlang
:::
Szőllősi-Arany-lyuk
19.sz. viznyelő 28.sz. viznyelő
László-barlang töbörsora
lapos, feltöltött töbör, bontásra nem javasolt töbör bontás alatt Hapci-barlang
- 208 -
- 209 -
= elagyagosoJott,
29. sz. víznyelő
dagonya,
bontásra
nem
10,0
3,5 0,66
110,0
14,73
javasolt 'v i z.nyeLó
30. sz.
]YlOrgó-barlang
31.sz. viznyelő Az év folyamán Sz
a Vértes
Lé sz Ló=bar-Langban
cnd e+bur-Langban dolgoz tunk.
barlung
közelében
Hapci,
A
fel tárt objektumokat
Vértes László-barlang Az év elején több izben végeztünk A l').yárl és őszihónupokban bejárati
szakaszának
ső lapos
termére
lösszel,
törmelékkel
kiépitését
hajtott
táborunk
rom hétre
le kellett
kőtömbök
kaszban
felhuztuk
méretü,
30 cm vastagsúgu
hét törpe nevével a Bányászati
között
a továbbiakat
juttatása
okozta.
A külső
ti
omladékos a barlang
csak
m kereszt-
legtöbb
nehézséget
Ezzel a földmunkávul miatt
vegeztük.
ekkor há-
A második
szu-
az lxl m bel-
folyamatosan
tömedékeltük.
A befejező
szakaszban az idomkőfal tetejére 0,8 m magas vasbeton-koszoru került. Ebbe lett beépi tve a szellőzőrács, a zárszerkezet és a f'ed Lap , A munká t az őszi f'agyok beállta előtt, baleset nélkül sokkal 1978-ban végeztük
fejeztük be. 1977. végén kezdtük és kisebb-nagyobb megszakitúel a barlang részletes térképezését. Az eredeti 1970-es térkép
pontatlansága és a bejárat rendezésekor történt változások indokolták az ujrafelmérést. A barlang a Déli-Gerecsében, a Farkas-völgy f'e Lsö szakaszán, kb. ')80 mAL magasságban nyilik. ÉÉNy-DDK irányu törésvonul mentén kialakult, időszakosan uktiv vlznyelŐbarlang. Felső szakasza kisebb termekből és az ezeket aez ekö t.ö sz ük , t ek er-vé ny es r'o Lyo aókbó.l., ö
kuszodúkból, aknácskákból a az i kLa törmelék. Crseppköv Jellegzetesek
az oldúsi
áll, 56 m mélységig huzódik. A hasadékjelleg dominál, rengeteg ek csak szúrvcin,yosan fi gye Lhe t.ók ezek is kezdetlegesek.
meg,
:forrnók.Az alsó
szakasz
a Nagytelemmel
kezdődik.
Ez 8 m hosszu,
4,5 m széles, magassága kb. 18 m, Falait gazdagon d i sz i, tik a cseppkőle:folyások. Lnrien 8 métert leereszkedve jutunk a 'I'r-av i e-t.er-enrbe , fiiéretei: 6x~x9 m, A terem r-dcke a.sé ge a é
hajdani
törmelékszintről
t.anu skodó ,
"Lobcgö
" cseppkőkéreg.
Itt található
El
barlang
leg-
nagy obb cseppköve is.Tov,.íbblwludvB 10 Jn hosszu, ez ük , törmelékes júrat u t án érjük el a 0zii'ontermet. Ez :J barlang jelenlegi végpont jn. Fülain korróziós s eróziós formák keveredése f'igyelhető meg. A teremben nyiló két kür-t.ó ben az p Le f'oLy sok és szalmacseppkövek é
é
é
láthatók.
A
végpont
egy vizzel
boritott
a főjórat
agyagszi:fon.
barlang
A
hosszusága
jellemző
adatai:
89,4 m
:54,0 fil 12:5,4 III a bar-Lang mélysége 61,8 m A tél elejéu kezu t ük meg el vógponti agyagszii'on bon t ás t , A ki termel.t anyago t a Szifonteremben és a 'I'r-av i+t.er-eu.ben de ppóz zuk , A munka jelenleg is r'oLyi.k, A Vértes Lúsz.lóö
á
C'f++
++
vizmintugyüj tés elemzésének é:'5,o
K
,ii ;!,7
111g+
Nu
4,7
Fe/1+J.l/
0,1
i:
0,01
1:.) /
a bejárat
alatti
törmelékdugó
Kb. 4 m3 anya-
bontását.
got termeltünk ki. Hendkivül sok nehézséget okozott két több mázsás kőtömb, ezeket kézi erővel- nem tudtuk kiszállitani. A jövő évre tervezzük a munkahely gépesitését. 30. sz. viznyelő - Morgó-barlang A Vértes László-bnrlang közelében A barlangot
ko~szaka8z 1978.
akkor
biztositúsának
évi nyári
táborunk
található
inaktiv
10-12 m mélységig elmulasztása
sikerült
miatt
alatt kibontottuk
viznyelőt
csoportunk
feltárni,
hamarosan
de a bejárati
beomlott,
és biztositottuk
bontotta
omladé-
járhatatlanná
az omladékos
meg
vált.
bejáratot,
el-
készitettük a barlang térkép- és fotódokumentációját. A meredek, 2,5 m mély töbör alján nyiló bejárat két oldalon szálkővel, máshol agyagos-humuszos k6törmelékkel határolt. Három méter dott,
mélységben
összeékelődött
rendkivül tisztára
nehezen mosott,
kisebb
terem
mészkőtömbök
is, ,deojárható, erősen
talúlható, alkotják.
korrodúlt
és egy)
melynek
m mély aknába
szálkőben
kőbekérgesedés l~tható. A teremből felül egy omladékos :felboltozódás, Ennek mérés
alját
Az ezek között halad,.lxl,4
az agyagos kőtörmelék 0,6xo,4 méteresre szükiti. melynek :fedője szálkő, alját agyag és kőtörmelék
több mázsás
vezet.
lepődve
leoldóegyike,ha
Az akna f'e Lső két métere
m keresztmetszetü.
Alsó
részét
Innen egy ujabb termecskébe jutunk, borit ja. A f'alakon néhol gyenge csepp-
ÉNy-i irányu 2,5 m hosszu kuszoda indul. Ennek végén alul egy 2,8 ID mély függőleges, szük hasadék nyilik.
31. sz. viznyelő - Szende-barlang A Vértes László-barlang és a Szőllősi lálható, táborunk
szálk6ről
lévő szük hasadékok
alját laza törmelék tölti ki, melyen keresztül gyenge légmozgás szerint a barlang mélysége 9,8 m, összhosszusága 16 méter. Arany-lyuk
között,
közvetlenül
észlelhető.
A fel-
az ut mellett
ta-
jelentéktelennek hitt berogyás eddig nem szerepelt nyilyántartásunkban. Nyári utolsó napján a feleSlegessé vált, kb. 2000 liternyi vizet ide vezettük. Megtapasztaltuk,
nem már annak meredek
hogya
befolyatott
oldalában
eltünt.
viz el sen! érte a t bör- legmélyebb ö
Ezek utánpróbabon~ást
végeztünk.
pontj.át, haAz 1,5x2,0
es szelvényben inditott, de a nagy kőtömbök miatt szabálytalanul szükülő kutatóakna mé t er-é ben szabad barlangjáratba jutottunk. Az omladékban lefelé haladó sz ük folyosó m után már szúlkővel határolt, .kb , 2x5 m-es terembe nyilik. szik továbbjutási lehetőség. A szük szakaszon próbálkoztunk omlásveszély miatt a munk gi feltételek megteremtése
á
t
m-
5. 2
Innen két irányban is láta szelvénybővitéssel, de az
be kellett szüntetni. A feltárást csak a megfelelő biztonsáután lmin. 3x2 m-es szelvényü, biztositott kutatóakna/ lehet
t'o Ly t.a t n i ,
9.sz. viznyelő
mellékjáratok hos~zusága u barlang sazho ssau sága
barlang Sz i f'ont er-mé nek kLirtőjében 19'78. 1. 8-9. -én végzett eredménye. mgll
28.sz. viznyelő - Hapci-barlang Ezen a munkahelyünkön folytattuk
1970-ben. el-
2,5x2,?
a terep szintig
oldalakat
számára.
több helyen
nehézségek
munkaturákon
inditószinttől
falat.
ki. Itt
anyagszállitási
hétvégi
az akna alján kialakitott
első szakaszát
szük járut helyén
alakitottunk
Intézet
a barlang
Az összeékelődött,
vezető
és terep szintre
i'elruházni.
Kutató
régi tervünket,
jélentettc.
munkagödröt
betonidomkő
7,8
java sol t, elnevezé sek. A Hófehérke-
A kivitelezés
elkészültiink. Sajnos
állnunk,
fl
megvalósitani
és lezúrását.
szétverése
7. napján
l\,orgóé s Szende kívánjuk
akna mélyitése
kötött
a több tonnás kőtömbök nyári
sikerült
/uz alaptérképen.nem
szerepelt/ , a Hapc i=bar-Langban , a lVlOrgó-barlangbé\rlés a
vizmintagyüjtést
5,5 m mély, ,biztositott
metszetü,
Szende-barlang
C).-
219,1
- Kisréti-barlang
BK.-DNy irányu hasadék közelében.
mentén
kialakult,
ma múr inaktiv
viznyelőbarlang
a Kisréti-vadász-
láz
Csoportunk a 70-es évek elejétől több éven át bontotta. Az ,eredeti nyelőszáj elagyagosodott, feltárásra reménytelennek látszott, ezért a lapos, tál alaku töbör alján egy friss berogyás mentén nyitottunk uj bejáratot. Ekkor hamarosan bejutottunk egy kisebb hasadékt rembe , A bejárat bizto si tása után folytatódott a feltáró munka , Több 10 m) agyagot és K,0törmeléket vödröztünk a felszinre. Ujabb levegős üreget nem értünk: el, de egy 6 m ilOS8ZU, 2,5 m széles, ) m magas termet és egy szük kúszójáratot kiástunk. 1975. végén 1\ Illunkútbeszüntettük. A barlang képződményekben szegény, néhány kezdetleges cseppkőlefOlyás talúlható az alsó teremben. Kitöltése kőtörmelékes agyag. A barlang felmérése 1'7U-bun történt meg. Mélysége 10,7 m, összhosszusúga 24 m.
:... 210 - 211 -
Kiti-Gerecse TUzkövcs-barlang Bontottuk a Jura-zsomboly irányába haladó hasadékot, mintegy 8 m) agyagos tüzkőtörmeléket termeltünk ki. Járható szakaszt nem sikerült elérnünk. miután a zsombolyban sem tudtunk ezirányban előre haladni, a feltáró munkát leállitottuk. Folytattuk az elő~ő években megkezdett adatgyüjtést. Klimaméréseket négyhetenként végeztünk, két ponton. Folyik a barlangot bezáró kőzet részletes gE~ológiai felvétele és a kitöltés-anyag vizsgálata. A jövő év feladata az eddigi eredmények feldolgozása, értékelése, a hiányzó adatok pótlása, ~kutatási zárójelentés elkészitése. JurH-zsombol;y 'föbbponton is megkísérel tük a továbbjutást. A februári táboron a Herman üttó csoport tagjainak bonyolult sziklamászással sikerült elérniük a Tüzköves-barlang felé vezető hasadékot. A feltételezett összeköttetés meg~ van, csak éppen nem járható. Sz~, kőtörmelékes agyaggal nagyrészt reltöltött. A kapcsolatra mégis találtunk bizonyitékot, egy átmosott konzervesdobozt. A további prÓbálkozásokról ezen a ponton lemondtunk, mivel a30 m-es mélység felett nem .lehetett biztonságos munkahelyet kialaki t.ani Az ezzel megegyező szí.nt.ena kőbányák felé vezető járat bontása ::,emjárt sikerrel. Egymást, követő szükületek tági tásával 3-4 métert jutottunk előre. Legbiztatóbb munkahelyünk a Kis-nyelő alsó végpontja. Folytattuk az álfenék bontását. ~b. 4m3 anyagot termeltünk ki, 2 méterrel süllyesztettük a talpat. A munka lassabban haladt a tervezettnél, mivel nagy táborunkat nem tuqtuk a Kis-Gerecsén megrendezni. Klimaméréseket 4 hetenként végeztünk. Sikerült t.í.sz.t.áaní, a barlang légmozgásviszonyai t. A Kis-nyelőben ILsz.bejáratl behuzó, a Nagy.nyelőben IIl.sz.bejáratl kifuvó légáramlás alakult ki •.Az összekötő-folyosóban gyenge légmozgás van a Nagy-:-nyelőfelé. Ez lényegesen gyengébb, mint a két bejáratnál hasonló szelvényeknél mért értékek. A különbséget a két alsó aknH behatása magyarázza. A Kis-nye16 alsó aknája sziv, a Nagy-nyelő alsó aknájából levegő érkezik. Ezek a jelenségek az alsó szabad járatok közelségét sejtetik. A Kis-Gerecse barlangjaiban 1971-ben végzett klimamérések adatai/Assmann-íéle pszichrométer - elől a száraz hőmérsékleti
Felszin Tüzköves-barlang bej6rat terem Jura-zsombol;y 1. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja
11.13. 7,3-6,0
lh12..
6,4-5,2
7,2-6,2.
11.27. 2,9-1,4
7,8-7,2 9,8-6,3
7,5-7,1 9,0-8,2
8,0-7,8 9,2-9,0
7,6-7,3 8,2-7,0
4,8-4,0 6,2-5,0 5,2-5,0 6,4-5,9 7,6-5,8 4,8-4,0
5,1-4,4 6,3-5,4 5.6-4,9 6,0-6,0 7,6-5,9
5,0-3,8 6,0-4,0 5.6-4,9 6,1-5,7 7,0-6,6 5,8-5,0
3,0-2,8 6,4-6,0 3,5-3,1 6,2-6,1 7,2-6,2 6,0-5,2
11,06.
-
&.ll. 5,0-4,0
12.18. -5,.. 6--4,5
12.25. -2,9--2,4
4,8-4,4 8,4-7,6
5,5-5,5 8,4-7,4
2,4-2,2 7,9-7,3
4,2-3,8 7,9-7,3
3,4-3,1 4,0-3,4 3,2-3,Q 5,7-5,2 6,4-6,1
0,3-0,3 2,8-2,7 3,8-3,2 4,8-4,4 6,1-5,2 5,8-5,2
,
4,9-4,2 5,6-5,5 4,8-4,3 5,4-5,0 5,9-5,0 4,6-3,8
0,6-0,0 ,,?2,:,,~'fo 3,7-3,0 4,2-5,8 4,0-3,1 3,9-'3,2
A Kis-Gerecse barlangjaiban 1978. I. félévben végzett k Lí.mamé r-é sek adatai IAssmann-f'éle klima, éré sek adatai lAssmann-féle pszihrométer - elől a száraz ,hőmérsékleti.
v
Felszin Tüzköves-barlang bejárat terem Jura-zsombol;y I. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja
12.04. 6,1-5,4
Felszih Tüzköves-barlang' bejárat terem Jura-zsomboly 1. sz. bejárat II. .sz , bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. sz. akna alja II. sz. akna alja
Felszin 'rüzköves-bHrlang bejárat terem Jura-zsombol;y I. sz. bejúrat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó I. sz. akna alja II.sz. akna alja
o ,-1. 22. 4,6-4,0
0,2.25. 8,0-5,0
0,3.19. 12,2-9,6
5,3-5,1 8,0-7,0
8,0-7,0 10,9-6,0
9,4-9,2
4,8-4,1 6,2-5,2 3,9-3, T 4,6-4',0 5,0-4,0 3,6-3,2
6,0-5,'5 5,5-4,0 6,4-6,2 3,2-2,8 7,4-6,6 2,5-1,1
'"
10,1-8,4 7,4-7,1 8,3-7,9 6,9-6,1 6,5-5,4
01;.16. 12,9-10,0
0,5-14. 26,0-21,2
06.11. 18,0-14,0
8,7-8,2 8,9-8,5
14,0-13,2 10,9- 9,7
12,5-12,1 11,4-11,4
12,0-10,4 8,2- 7,5 9,5-9,0 8,3-8~1 7,0-6,0
18,8-14,2 12,6-10,4 13,3-11,2 10,0- 9,4 11,2- 9,6 9,4- ~,8
14, 6-ll.,4 9,8-9,0 12,0-10,2 11,8-10,6 7,9- 5,3 9,2- 8,5
- 212 -
- 213 -
A Kio-Uer cse barlangjaiban 1978. II. félévében,végzett klimamérések adatai /Assmannf
19,3-17,2
24,2-19,6
21,9-16,0
Pisznicei-átjáró 1. sz. bejárat belül'
14,2-13,0 12,0-11,8
, 12,0-11,4
14,6-12,0
II. sz. bejárat Két1yuku-barlang
08.06.
07.09. ll'
1978.
p zichrométer-- elől 8 száraz hőmérséklet/.
z í.n
09.03.
~Uzköves-barlang bejárat tereIJI Juro-zsomboly 1. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja
bejárat terem Jura-zsomboly 1. sz. bejárat II. az , bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja
2-11f2
10,5-10,0
17,0-i5,8 10,6- 9,6
21,8-16,0
17,5-16,0
12,0-10,8
12,1-10,8
12,8-11,2
12,4-11,9 14,0-12,6
10,5-10,1
9,4- 9,0 10,6-10,0
10,1-9,7 8,6- 8,0
9,8- 9,0 8,4-7,6 l0.0il:..
Felszin Tüzköves-barlang
ra,
20,2-15,2
8,4- 7,9 10.29.
11.26.
17,2-15,6
-1,4--1,4
bejárati elágazás Bástya-barlang bejárat belül Szeglet-barlang bejárat belül
013.28.
11,20.
21,9-16,0 18,7-14,8
7;4-4,0 6,0-5,0
20,8-17,0
7,0-3,0
17,0-14,6
8,0-5,0
20,2-15,2
8,0-6,2
12,6-12,6
9,4-7,0
17,2-15,6
4,0-2,0
11,0-10,9
8,0-7,0,
8,8- 8,2 , 12.24. -3,1--2,9
1978.
Határ-barlang bejárat felső terem
13,8-13,8
12,4-11,2
5,2-5,1
3,5- 3,2
11,4-11,0
10,4-10,1
8,0-7,9
7,6-7,4
17,3-15,2 12,4-12,0
16,2-14,6
-3,0--2,4
14,5-13,9
-0,4--0,4 6,7-6,7
13,0-13,2 10,0-10,0
14,0-13,0
4,8-4,2
4,0-3,6
12,1-10,8
9,0- 8,2
9,0- 8,6
5,7-5,7 5,6-4,8
4,4-4,3 4,2-3,6
8,4-7,6
7,9- 7,2
7,0-6,4
5,8-5,4
5,2-5,0
A Nagy-Pisznice kőfejtőinek üregei A Gerecse-hegység központi részén emelkedő Nagy-Pisznice'karsztos tömegét felső triász dachsteini tipusu mészkő és erre,települő, kb. 60 m vastagságu jura mészkőösszlet alkotja. A dachsteini mészkő felső padjaiban kialakult, régóta ismert és kut.at o t t Pisznicebarlang ,már felhivta a figyelmet arra, hogy a területen nagymérvű hévizes tevékenység folyt. Ugyanakkor elvonta a figyelmet a barlang feletti k6fejtők kisebb üregeir61, me-:
cseppköves terem alsó terem 'huzatos
18,6-12,2
7,0-6,0
15,3-12,9
13,0-10,0
16,~-16,0 13,4-12,2 13,2-12,6
14,0-13,0 12,0-11,0 7,0-6,0
Pisznicei-átjáró A NagY-kŐfejtő Ny-i oldalában, a bányaudvar kiJ'áratánál Lyo aó ,
meghagyott pilléren átvezető fo-
1.
bejárata kis törmelékhányóról nyilik 9 m utá ' iük ,. t . • n erJU el a maeoüí,k nyi1ását '3 é errel a bányaszint felett található Iv'JÍndkét be" t "é ,am~ m';' sen pusztul gömbi'ülké' k " Jélra nov nyzettel takart. A barlang erőJ . ane r-onc saa csak nehezen ismerhetők f 1 E ó . részen nyiló szép gömbős ku"rt ~ h á e • ',zal 1 k1vétel a belső o, a ov azonban a szük bb" . , Kitöltését a mennyezetről leszakadt kó t b"k' ~u" e ~Jo mí.a t t nem tudtunk bejutni. 1 ",' , om o es kotorme1ekes agyag alkot 'a sok onuru1ek. 1. bejáratánál piros "TV-2" felfestés láth t Ö J , a mufSzugyog-folyosó a o. sszhosszusága 17 m. ö
ö
A felső bányaszintről '1 ' , " nya o, nehezen megtalálható rövid kÚszóJ'árat. A meszko határán alakult ki. Kitöltése' táblás és gumós Két1yuku-barlang agyagos kőtörmelék. Hossza 5,8 m.
1yeket ugyan em1it az irodalom /Vigh ,Gy. 1937./, de bejárásuk, fe1mérésük, kataszterezésük eddig nem történt meg. Az alsó jura vékonypados~táblás mészkövet évszázadokon keresztül bányászták. Számtalan üreg pusztult el e tevékenység során, majd a k6:fejtés megszüntével számtalan üreg, barlang, megannyi hév i zea roncs vált megköz e.Lí.th et.övé ,
.' Három méterrel a bányaudvar szintje felett " , takarják. A két bejárat kö t t ,ny~l~k, az előtte növő fák és cserjék erősen b ozo ~ tartóp~llért a bányászat erősen megr ál " en ~usztu1ó cseppkőlefolyások láthatók. Kitöltés' ong ta. GombfülkéiHoss,;usága 10 m , e telJesen száraz agyagos kőtörmelék.
Csoportunk 1978. nyarán bejárta a Nagy-Pisznice k6fejtőit. Több mint 60 pontot vizsgáltunk meg, II db objektumot vettünk nyilvántartásba. E1készitettükhe1yszinrajzukataz
A bányaudvar kispadkájáról megközeli thető " ,, , muflonürülék hulmozo'dott re ~ 1 AbI .. ureg.BeJ8rat~ termecskéJ'ében nagy mennyiségü - f 1 é1 " • e:3O o yosó gömbfülkéi t néhol e" _ ~ " (J cseppkövek tarkitják. A végponti szükűletnél kö , ~y ketto cenhmeteres tóse kőtörmelékes agya' H ozepes legáramlas észlelhető. Kitöllehe tk' " "g. ossza 16 m. A bejc\ratfeletti ' . :~,sern~a lemuvel t barlang roncsait. ',,', ~z~klaf'alban 10-12 m magasságig csol ta1lapotban is rendk;v"l' Borsokove~, Jol fejlett cseppköve;.... .... u szepek. még ron-
üregeket vesztett pontokkal mértük fel. Mindegyik bejáratról fényképfelvételt készitettünk, három barlangról készült részletes fotódokumentáció. 5 barlangban, összesen 13 mérési ponton két alkalommal végeztünk klimaméréseket. A Nagy-Pisznice k6fejtóinek üregeiben végzett,klimamérések adatai /Assmann-féle pszichrométer - elől a száraz hőmérséklet/
ö
í
Bóstra-barlang
- 215 - 214 -
il
l3uijoly-i'Lilke l1óvizes kürtő maradványu, ósv6nykiválások,
felül
a legfelsőben
több "megmenekült" fiatal
cseppkövek
gömbfülkéveL találhatók.
kőtörmelék,
s
Hossza·
q, 5
m,
melyet
befelé haladva
köves
Erősen huzatos.
Hossza
6 m.
agyag vált fel..Állati
buvóhely.
,
Gömb-odu A n-i nagy kőfejtő ké i.ben borsókő
udvarán
nyomokkal.
megmaradt Hossza
szirt ÉNy-i oldalában
2,2m,magassága
ny i.Ló barlangroncs.
Gömbí'ül-
3,2 m.
Omladékos-fülke A nagy meddőhányórÓl ny í.Ló másodiagos képződésü üreg. Eredeti 'formáját a bányamüvelé s nagyrészt lepusztitotta, majd a felhalmozódó tör~elék ujból lezárta. A megmaradt szálkőfalakon
kezdetleges
cseppkőlefolyások
muraclványBi 16.thatók. Hosszusága
a barlang
a térkép méretaránya
neve
és borsól,<:őszerüképződmények
erősen rongálódott
összhosszusága
mélysége
A gömbí'ülkékben hévizes
'l'repnis-barlang A meddőhányó felett 3,5 m magasságban lévő pejáratát bokrok takarják. Az egymásba nyiló gömbfülkék sorát a belső részen aktiv cseppkőlefolyások diszitik. Kitölt,ése a bejáratnál agyClgos-humusio
barlang
1:100
Kisréti-barlang
-10,7
24
- 9,8
16
r"orgó-barlang Pisznicei-átjáró
1:100
Szunyog-folyosó t~étlyuku-barlang Bústya-barlang
1:50
17 5,8
1:100 1:100
10 16
1:100
6
Bagoly-fülke 'l'repnis-barlang'
1:50
Gömb-odu Omladóko s-f'ülke
1:50 1:50
VaS-barlang Szeglet-barlRng
1:50 1:100
2,5
16
Határ-barlang
1:100
6,8
35,6
6,5
1:50 + 2,2
5,4
5,4 6
5,4 m. Összesen:
Vas-barlang 10 m magass6gban
nyilól;>okrdktól
takart bejárata
meg. A bejárat
melletti
gömbfülkében
gos kőtörmelék.
Hossza
6 m, magassága
0<1eglet-barlang A b~nyauclvar fele·t.t'5 m-rel járatnál
agyagos,
meszes
szén erős csepegés Határ-barlang A legjelentősebb feltárásának
tapasztalható.
képződmények
láthatók.
közelithető
Kitöltése
agya-
ü
a Vértes
László-barlang
adatai
erősen feltöltődött
gömbfülkesor.
1\:itöltése a be-
belül agyag 'mállott mészkőtörmelékkel.
Hossza
Középső
ré-
16 m; ru~lysége 2,5 m.
A Halyagos-hegy A Nagy-Pisznice
tövében,
messziről
eddig megismert
üregek
is jól látható helyen
feltöltött
kúszójárat.
közül~
Bejárata
található.
Első szakasza
Innen egy derékszögü ,.. .,'
a Földtani
kanyar
Intézet befelé
nyuló gömbflilkéihez vezet. Ezeket szép l~folyások, a vég~ontnál lo~15 cm-s cseppkövek díszítik. Néhol gyenge csepegés tapRsztalható. A Felső-teremből agyaglejtőn leereszkedve érjük el az Alsó-termet. A terem gömbfülkéit valaha gazdaghévizes.képződmények diszitették, ma már csak az alsó sávot'boritja 5-6 cm vastag gipszaragonit kéreg. A terem aljáról szük bebujó után jutunk a Huzatos-aknába. Négy méter mély, falain aragonittüskókkel, karfiolokkal. Alja laza kőtörmelék, melyen erős légáramlás hatol áto A barlang kitöltése a bejáratnál mésszel cementált kőtörmelék, a belső részen kőtörmelékes agyag. felhalmozódott
A barlang mélysége
a göm~fülkékből.nagy
6,8 m, összhosSzusága
táblákban
leszakadt
gipsz és ara-
térkép
is ké-
1:10000 1:25000
Fotódokumentáció Az év folyamán nagyrészt felszini f'ot öz.ás t vé 'ezt" A Vértes László-barlang lezárásáról és a Dél': unk. F~~ete-fehér,felvételek készültek. kWf ' Gerecse tobb barlangJáról AN' o eJto~ben 8 barlangról bejárati h' ó . • agy-P~sznice Szines diát elsősorban t' á'nk ' aromr 1 ped~g részletes fotódokumentáció készült. ur ~ on használ tunk a Bükk nagy f anns i.kí, .. részénkészitettünk felvételt. sok ~
Klima Folytattuk ós 1978 • d ecem b er 24.-vel befejeztük a T" k" . bolyban R méréseket. 1977 'b 6' uz oves-barlangban és a Jura-zsom• novem er .-tol december 25 ' h től december 24.-ig nógyhetenként t.ö té ' .-l.g etenként, 1978. január 22.A N' . ., . or ntek leolvasások. ' agy-Pl.SZnlCen öt objektumban l~./ p'on t on k'et alkalommal mért"nk A é ' pszichrométerrel t" U. m rések mlnden eselb en Assmann-fele . or t'entek Akt tá . . tok a száraz és a nedves hőmérsékl t d '• u a Sl Jelentésekhez mellékelt táblázaVizminta e a atalt tartalmazzák. Vizmintagyüjtés a Bányászati Kutató Intézet felkérésére t e3 László-barlang Szifontermének kürtJ'ében csepegő-viz
történt. gyüjtést
Három alkalommal végeztünk.
a Vér-
35,6 m. Beszámoló
Ada tgyü,;tő tevékenység
a KPVDSZ
V"orás . Meteor
TE. Baradla
13arlanfl'kutató E! Csoport
1978.
évi tevékenységéről
Barlangi térképezés Az 1978. évben 14 barlang
térképdokumentációját
ban állandósitott,
vesztett
máshol
Két felszini
után meredek
törinelék:ejtőn felkapaszkodva jutunk a Felső-terembe. A termet egy 4 m magás kupola és mellékfülkéi alkotják. Hátsó részén ujabb törmeléklejtő, amely a barlang legmagasabbra
Az Alsó-teremben
nem szerepelnek.
barlangjai és viznyelői kőfejtői üregeinek helyszinrajza
#'
a kőfejtőkben
enyhón lejtő, nagyrészt
gonit.
Aaz táblázatban L t:
2,4 m.
található,
kőtörmelék,
csak nehéz 'sziklamászással
szép hévizes
169,7 m
pontokat
.készitettük el. A vértes
László-barlang-
Szerk.~
Vid Jdön
használtunk. A Baradla Barlangkutató Csoport langrendszer sokirányu kutatás m~nká~ának gerincét az aggtelek-jósvafői Baradla bar~ k épez i , jI"unkánkfő t folyamatosan müveljük, és a ..'# éma t a csoport megalakulása óta kú t , z elkovetkezo években is f'olytatni akarjuk a megkezdett munu
é
/,.
í
- 217 - 216 -
A csoport
az a l.ábbi' kutatási
témókban
ményeit ;;>zilágyi Ferenc dolgozata foglalju össze. ~ozák hliklós érdekes munkahipotéz{st állitott fel az év során
tevékenykedik:
1. A Baradia feltáró kutatása fel nem térképezett járatok térképeinek elkésziEbbe a témakörbe a jelenleg ismert, de és az Alsó-barlangba történ6 behatolási kitése, a kUlönböz6 ágakban vég~ett bontások sér1etek tartoznak. 2. A Baradia hidrológiai Célunk
a barlang
kat, hogy ezt a hipotézist
vizháztartásá~ak
vizsgálata.
meghatározása.
Ide
tartoznak
a viznyomjelzési
3. K6zettani
). Kőzettani vizsgálatok Két kUiatótársunk, Piros
kiséle-
vizsgálatok , , o o o OOOtő területén tiilálható kőzetek mechanikai, kémí aa , szovettanl v i.zagé La A barlang V1ZgyUJ ' 'OOk Ez to'Oobbek közö t t a barlangi kőzethatárok meghatározását és a barlang genet, t v égezzu. " ' ti~ai vizsgálatához ~zükséges adalékok megszerzését célozza. 00
00
,
_
á
4. A barlang genetikai-morfológiai vizsgálata ' , .' rozló ésa korrózió Vizsgblatainkkal a barlang kialakulásának folyama, tát ',az e. . barlangban található üledék és hordalékszerepét szeretnénk ,tlsztáznl. A burlangban
adatgyüjtés és környékén
található
ősmaradványok
6. Lnmpaf16ra vizsgálatok A burla~g idegenforgalmi felhasználásából
,
gyüjtését
' származó
ket értük el. 1. JI. 13arudla feltáró kutatása Az év során a "Sirboi t"-ban végeztünk ményeként má n t egy ~yolC méterrel A Csónakúzó-tónál a Danca-aknával egy eddig
me1ékzónában
van. A be jutást
vesszük.
Müködési
területünket
kiterjesztjük
a
végezzük.
" elterJede~enek
kürtót
nem valószinü
a Vaskapu
kerü16
járat-
bontására Ikb~ 250 munka órai , azon~an nem és a Styxnek az országhatárnál lévo sza-
a bejutás,
csak egy táró hajtásával
mivel
uj bejáraton keresztül lehet bezáródását eredményezte. A , az ,az ág végénél lévő tör-
látjuk
biztosithatónak.
Ebben
a
Antal
a debreceni
Kossuth
Lajos
Tudom?ny-
pasztalatairól
dolgozatában
vizsgálatához
számol
genetikai-morfológiai
végzett
geoelektromos
próbaméréseket.
be., vizsgálata
A barlang kialakulási folyamatának megismeréséhez az év során megkezdtük szinlők és a fosszilis teraszok szintezési munkáit. Ez a munka várhatóan tart. A barlang
kialakulásán~
hordalék. Gyuricza sának vizsgálatávaL
folyamatában
jelentős
szerepet
játszik
a barlangban
és a barlangot
magába
foglaló
kőzetnek
tapasztalatokat
átvizsgálásakor
rán számos ősmaradványt sikerült begyüjtenünk. A mintagyüjtést és Borka Zsolt végezték. Az eddig begyüjtött anyagöt Dr Detre
el-
található hatábar-
1
lang és a Pálvölgyi-barlang üledékét vizsgálta, az ott szerzett la-barlang vizsgálatánál szeretnénk felhasználni. 5. ÓSlénytani adatgyü,jtés
gozatukban
a barlangi még évekis
György több éve foglalkozik a hordalék szállitásának és eróziós A debreceni KL1 E hallgatójaként TDK dolgozatban a MátyáS-hegyi
környékének
Ta-
a Barad-
az év so-
elsősorban Dr Detre Csaba Csaba és Borka Zsolt dol-
ismertetik.
6. Lámpaflóra
vizsgálatok
A lúmpaflóra vizsgálatok ez évben is folytatódtak a jósvafői és az aggteleki megvilágitott szakaszokban. A. vizsgálatok értékekése fontos ad at ok hiányában la barlangi Ldö t.ar= tama, turák ges. A, csoport
számai nem végezhető
egyéb
Terepbejárás Lószló
a barlane
vezetőségének
a segitsége
szüksé-
tevékenységei
során a Kecs6-völgybeh
aggteleki
el, ehhez
a határ
lakos a Tucsi-barlangot.
közelében
A csoport
mutat~a
meg csoportunknak
a barlangot
felmérte,
Majoros
a térképet
jelentésünkhöz megtalálóról.
dal ágakban. ~. A Baradla hidrológiai viszonyainak 11. csoport 1977-ben a VizügyiTudományos
hetetlenné tette, Helybeliek szerint a Tucsi-barlang nyilásán időnként nagy mennyiségü viz szokott kiömleni, amelynek nyomait mi is megtaláltuk. A járat felsőbb részében ki-
épitett
oa kapcsolatot
és Pukánszky
káról számolnak be dolgozataikban. Pu~zta Sándor a barlangi kitöltés
A Baradla
l? m magas
Hajnalka
az OKTH BarlangtaniIntézetével. o f' emeres 1 ' , ét ,szln. tezése't , ezt a munkát J'övőre Az év során folytattuk a Főág tachim~trlkus fejezzük be.' További felméréseket végeztünk a Csernai-ágban, valamint a Főágból nyiló 01-
lózatot
felvettük
a
folyamatos Vlzs~álatát :régezzuk. végez tük és a kovetkez6 eredménye-
kaszót kutatni biztonságosan csak egy Csernai-ágba nyitott , . . 1 a' 0tyx be épitett vizhozammérő aszifonok e1 vegeznl, IlU ve .., , ' a nyelő felől
".. ~ mohák
hatását,
munkáka t IF6ág, 2300 m-nél/. lVlUnkánk eredjutnunk az oldalágban. sikerültbeljebb szemben egy kb. 30 m magas kürtón sikerült kimásznunk.
rendszerében. Jelentős energiát forditottunk a Csernai-nyelő értUnk el lényeges előrenaladást. A Csernai-ág
kérdésben
is figyelembe
egyetem hallgatói TDK munka keretében 1975. óta végeznek kózettani vizsgálatokat. IViUnkájuk elsősorban a barlangban lévő kőzethatárok meghatározására irányult. Az eddigi mun-
4. A barlang
bontási
be nem járt, mintegy
Csernai-ágban
és dokumentálását
lámpaflórából
feltételeit, életkörülményeiket befolyáso~ó tényezők 1978-ban a felsorolt hat, témakörben az alábbi munkát
Átvizsgáltunk
és Béke-bar-
Böke-barlangra. viszonyainak
tek ésovizhozammérések.
? 6s1énytani
a Uaradla-
lang hidrológiai egymásrahatásáról és apannon kőzettakaró vizháztartásáról, amiről dolgozatában részletesen beszámol. A jövőben ugy foly tat juk majd hídrológiai vizsgálatain-
ki a Baradlában,
vizsgálata Kut:.itóintézet részére
amelyek
segitségével
vizhozammérőkből
a bariang
vizháztartását
álló hálehet
vizsgálni. A csoport vállálta, hogy rendszerese~ elvégzi a regisztráló müszerek sza1agcseréjét. A szalagcserét április óta hetente végezzük. A vizhozammérő rendszer állapot6ról és próbaüzemének
tapasztalatairól
év közben
jelentést
adtunk
le a Magyar
Karszt
és
Barlangkutató Társulat részére. il barlang vizháztartásának vizsgálatához szükségesnek tartjuk csapadékmérő állomások i"elJllitásót. Amennyiben anyagi eszközeink lehetővé teszik, 5-6 regisztrálÓ müszerrel ellátott csapadékmérő álloIDbst fogunk a barlang vizgyUjtő területén felállitani. Az év sorún két ulkll.lommal végeztLink vizfestést. il. vizfestések és vizhozammérések eddigi ered-
A Tucsi-barlang
mellékeltük. felmérése
A barlangot
a helybeliek
során levegőhiányt
nevezték
tapasztaltunk,
el Tucsi-barlangnak ami a mérés
befejezését
a le-
sebb omlásból származó törmelék, lejjebb pedig agyaglerakódás található. A barlang tovúbbi kutatását megfelelő technikai felszerelések beszerzése után tervezzük végrehajtani. A Baradlában folyó munkúk elvégzéséhez nl.árhosszabb ideje szükségesnek látszott egy kutatóház berendezése. Ebben az évben sikerült Aggteleken egy lakóházat rilegvásárolnunk. A ház belső rendbehozását saját erőből Gunk berendezni, amint sikerüi a húzba
elvégeztük. A házban a vizet bevezetnünk.
kisebb
laboratóriumot
fo-
A cooport fenntartás6hoz szüksGt,;es ony!).::;." eszközöket különböző munkák elvégzésével szel'In Wic meg. Ezek közül szakmai szempontból is jelentős a Pest megyei Tanács megbizásából :JIII:.1!l.l1rOS községben végzett pince1'elmérési munkánk. A községben a Lö sz be vágva nagyon
- 219 - 218 -
30k pince van, amelyek elhelyezkedése és Bllapota ti község fejlesztése szempontjából n dyon lényeges. Az év során 82 pincét mértünk fel, és megvizsgáltuk ezek állapotát. 8
I
A munka valószinüleg folytatódni fog 1979-ben is. A jelentés kézirata tartalmazza még az alábbi dolgozatokat: Jelentés a Baradla-barlangban 1978-ban végz e'tt hidrológiai munkákról ról /~zilágyi Ferenc/ A Béke- és Baradia vizrendszer nyek ez.erepe a karsztos
kommunikációs
területek
lehetőségei,
tizk6rf'orgalmában
K6zettani vizsgálatok a Baradla-barlangban Mikroszkópi vizsgálatok a Baradla-barlang
valamint
!Kozák
vizsgBlatok
és környékén
W
1-
Z N
Z N
>
/P.ukánszky Antal/ mészkőtipusainak meghatározásához.
a Baradla-barlangban
el
>-
a pannonk~pződmé-
Miklós/ /Piros
~
Ha~nalka/ VESZ mérések a Baradla-barlangban és környékén /Puszta Sándor/ Üledékvizsgálatok a budai Mátyás-hegyiés Pálvölgyi barlangokban Paleontológiai
--l
=0
és megfigyelések-
j'! /Gyuricza
/Dr Detre
ctN
György/
Csaba
-W a KPVDSZ
Vörös Meteor TE. "Diogenes" évi munká,iáról Thieme
Kutatási
területünk
pu szt.a _ Balla-völgy négy fontosabb
továbbra
objektumot
Csoport
1978.
>
-w
>
<{-w
~ <{
O
z
-<{ "1
o...
LL
<{
'(f)
--l
o:::
LL
cr: w cn ::E: w
(f)
> o z
00
fn
-
cr: w cn
N
-o 1-
~ o
A.
is a Rejteki-munkásház
- Répáshuta
Barlangkutató
x
gJ
z z O
és Borka
Zsolt/ Jelentés
=0
.;., Kajla-völgy
- Rejteki-munkásház
- Hór-völgy
által határolt
terület,
- Tebe-
,...c
o,
melynek
W N (fl
t~rtunk számon. r. Szarvasetetői-viznyelő II. A Csunya-völgy és barlangjai Ill. Pénz-pataki-viznyelőbarlang IV. Diós-pataki 1.-11.-111. sz. barlangok
Szarvasetetői-viznye16: Az 'év során ezt a munkahelyet igéretet.
A lehetőségekhez
a viz utját mélyebb ujabbat
furtunk.
tás a következő
szintre
Mivel
reaktiváltuk,
képest
vezetni.
a megigért
év feladata
mivel hatásos
biztonságossá
épitettük
Feluji tottuk
technikai
technikai
egy régebbi
segitség
segitségre
ki' a bejáratot,
elma~adt,
furólyukat, a döntés
kaptunk
s igyekeztünk és a közelében és a továbbju-
lesz.,
A Csunya-völgy és barlangjai E területen a tervezettnél kevesebb inuhkát tudtunk végezni. Ennek fő oka, hogya völgy tüzérségi gyakorlatok lőtúvolúba esik, és tényleges bacsapódások is előfordultak. Emi-
(fl
::>
..
att terepi munkákról alig lehetett szó, s a barlangokban is csak nagyon kis létszámmal dolgozhat tunk. Számottevő eredményről igy nem számolhatunk be. N,Unkánk további irányát, t'eLada te t továbbra í,
is az 1977. évi jelentésünkben
megjelölt
célok képezik.'
A Pénz-pataki -viznyiüőbarlang Idei tevékenységünk egyik sulypontjavolt ez az objektum volt. Munkánk alapját a mult évi jelentéSben leirtak képezték. Ivlérakkor jeleztük, hogya szifon vizszintje ingadozik, és ennek mértéke meglepően jelentős. Az idén juniusban rendszeres méréseket kezdtünk, s ennek során minden elképzeléstfelülmuló vizszintingadozást tapasztaltunk. A mérési értékek a "Nagy l"al" tetejéről, mint "O" pontról számitandók. A "O" pont a bejárattól számitva - 95,~m. Az észlelés általában két hetenként történt, - az első négy hónapban különösen - nehéz körülmények között. A csapadékos nyár miatt nem volt ritkaS3í~ a 600-800 l/perc vizroham, ami lehetetlenné tette a barlang egyes pontjain a haladúst, különösen visszafelé. Nehezitette a helyzetet, hogy tisztességes gumiruhánk nincs.
z
-::> o
7
o
o --t
If)
I
I
o
o r:-
I
I
-- 220
-
- 22l -
o
v
2
Diosi II. vlznyelo
4
X'
6
8 \
10
\
\
,,
,
,
<,
14
""-
16
I
,.... -
,:-,
<,
I
,
18
I
I
Jellemzo ker e sztsz elvény az also felso jórat kiala kula sara
es
.....
20m
<, Kiteritett
hossz-szelveny
vizeI fol ya s
/
,
/ /----
I
DIÓSI
I
II vrznvelo
n
/ I
C'
8V8'
I
,-----,,;!:---
,
Felszin fele vezeto vakkürtö
O
"E .__E'
Keresztszel venyek
I
I I \
ALAPRAJZ
o
I I I I
,
5m
\ I I
@Diosill Viznyelö bejÓrata
Helyszinrajz
QI
- 223 -
- 222 -
Az utolsó lejutást
mért
egy, a uZáporosnál"
A vizszint VI. VII.
érték december
helyzete
16.-i, mivel kezdődő
a "O" ponthoz
és 4w-5.m hosszu
viszonyi tVL::
8 - 32 m 22 - 41 m
22.-70,5 m XI. 4.-72 m
·5 - 46 m
5.-72,2 m 6.-12 m
9
alkalommal jégdugó
a barlangba
Pl. :
történő
44 m
'1.-71,8
II - 44 m
19.-71,8
13 - 44 m 16 -.45 m 18 - 45 m
17JT71,7
20 - 45 m IX. 2 - 62 m 16 - '10 m 23 - 70 m Szeptemberbensikerült lyet első alkalommal
hogy a kráter belül
m
Az év során elkészült
m
ő szerkesztette
m
beszerezni egy nagyteljesitményű hordozható zagyvaszivattyút, November 7-én próbáltunk ki komolyabban. Ekkor sikerült elérni
emeltük
tartozik
felszini
fon részletesebb
vizsgúlatához.
szivattyuzástól,
illetve
Ht. Nytri
táborunkban
a pontrendszer
u rögzitett
teljes kiépitése:
hogy ez az ingadozás gát épi tését, Érdekes
valamint-
eseményeket
ennek a vizszintingadozásra
A Diós-pataki viznyelők 1977-Jen vettük észre, hogya
mennyire
térképezési meglehetősen a pontokkal.
a vizszint
periouikus,
további
rendszeres.
70 m+n stég beszerelését gyakorolt
meg a térképet
II.sz.
barlang
is. Nyári
távolság
pedig
ismeretlen
magyarázatát
vertikálisa~
bonyolitja,
közel
1,5-2 méter
között
járatrendszerben
térképe.
A mérést
táborunkbilll a II.sz
a friss
törmeléket,
TE. Tektonik
és uj védőácsolatot
Barlangkutató
tünik
- 1 m-en van. el. Ennem
Kékesi
György vezette,
barlangban
a belső
6s
patakme-
Ez utóbbiak sz. barlang-
készitettünk.
Csoportjának
1978.
évi ,jelen-
tése Hegedüs
Gyula
Az 1978-8s évben tovább folytattuk a dokurnentáló munkát. szitettük a Nádaskai-zsomboly és a Humusz-lyuk térképét,
Ezen munka keretén belül elkévalamint 16 barlang fotódoku--
mentHciójához
munka tervÜnknek
készitettünk
f'elvételeket.
Az év folyamán,
megtisztitott átlagosan vasajtót,
megfelelően,
és emiatt
kicsit
kitágitott
bejárat
II. sz •.viznyelő
vizfórgalma
különösképpen
alakul.
létezik vizhozam
mégegy között.
eltérés,
mégpedig
a kráterbe
lévő,
ütvefur6val
készitett,
tartóvasak közeit rácsszerüen rek szabadon átjárhassanak.
behegesztettük
ugy, hogy a megmaradó
nyilásokon
a a
a denevé-
A KPVDSZ
Vörös Meteor
TE. Vass Imre BHrlangkutató jelentése
Csoportjának
1978.
évi
Z.
Erről 1. Az 1978.
bejutó viz többilletve konkrét
bukkantunk. ,B'ebelfolyó vizhozam
befolyó,
oldalában
50 cm mélységü lyukak ba 30 mm-es betonacélt cementeztünk. Ezekre heiyeztük amelyet lánghegesztéssei erősitettünk oda. Az ajtó ésa ·fal közötti részen
Házi
közötti nagyságrendi különbség. De mert a téli kis - 60-80 l/perc - vizhozamot nem találtuk döntő tényezőnek, a nyári táborunkban különÖs gonddia végeztük a méréseket. Igy megjelenő
a Diósi
hatásától.
adavok beszerzésére koncentrál tuk, de ennek során nem várt eredményre ruár közepén már bizonyossá vált a barlangban meglévő, és a végponton
ki, hogy ezen kivül
van, a horizontális
a barlangban
a ·szi-
a teljes nyári tábor alatti
várunk
éves jelentésünkben a következőket irtuk: "A t..ibor ideje al.a t t lezudult esők nyomán tünt fel az, hogya barlangba sége nem a végpont on folyik elo"· Munkánkat a megfigyelés megerősitésére,
ve a barlangban
van szó. A jelenség
pontja
lezártuk aszögligeti Rejtek-zsoinbolyt~ A munkát az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének: megbizása alapján vegeztük el. A hulló kövektől
pontok elhelyezését. Mivel a lyukak furásához gépi segédeszközünk nincsen, La s'aan jutottunk előre. Jelenleg közvetlenül a "Hetyi-kürtő" előtt tartunk közé
mérésekről
viz 75T80 %-a egy eddig
A Vörös Meteor
meelő-
közben
annak eldöntésére,
utáni
dolgoztunk, illetve a végponton 4 db furólyukat készitettünk. sajnos nem került sor. A.krátert 6 m-ig bontottuk ki. A Ill.
ból eltávolitottuk
XI. 1. -71,6 mért értékek .A patak vizét a Csúnya-völgybe
derült
hogy~a
der mélyitésén hasznositására
XI. 5. -12,2 m XI. 6. -72 ill szivattyúzás
'fervezzük egy komoly
magasságban
20 l/p. 30 l/p.
nek létét bizonyitaná, ha a kráter talpának mélyitésével elérnénk, hogy a barlangba be többé viz. E munka elvégzése a következő táborok feladata.
XI. 4. -72 m
A jövő év feladatai
~azonos
lyó vizhozam
50 l/p. 80 l/p.
és a viz megjelenési
elfo-
f'o Lyna
ször, hogy El barlangban gyakorlatilag nem folyt viz. iVJivelazonban a nyomótömlő rövidnek bizonyult, a második de különösen a 3. napon intenziv vizfolyás indult meg, amely legjobban a Nagy Fal-on volt észlelhet6. Ezt tükrözi a szifon viz szintjének ingadozása is:
megfigyelése
talpa
Feltételezzük,
a végpontokon
vizhozam
1978. 2501/p. VIII.ll. 320 l/p. VIII.18. Mindkét alkalommal zivatar
.
megjelenő
a barlangban
vizhozam
m·
XII. 4.-71,65
el t üno
Kráterben
zártEi el.·
X.l. -70 m 15.-70 m
10 - 30 m 24 - 30 m
VILI.
a következő
illet-
Csoportunk
évi terveink, az 1978.
kutatási
évi hagyományos
területeink munkaterületein
ban az Aggteleki-Karszton - Szögligeten Az év folyamán a ~átyás-hegyi-barlangban részben végeztük el. 2. BeszQmoló
tervezett
kutatómunkát,
igy elsősor-
és a Budai-hegységben a Mátyáshegyi-ba~langban. illetve környékén tervezett munkáinkat csak
a lVlátyús-hegy körn.yékén végzett
mupkáról
Csoportunk több éve folytat kutató és térképező munkákat a ÍI',átyás-hegyi-barlangban valamint a lliátyás-hegy Keleti-kőfejtőjében. Ez évben is lolytattuk munkáinkat időnkhöz mérten, azonban
a térképezési
munkákat
ez évben
nem végeztük
el. Elsősorban
birintusról terveztünk új térképet késziteni, mely az eduiginél uabb , A l':'átyás-hegyKeleti-kőfejtőjében fiatal csoportttagjaink ennek eredményeképpen néhúny fülkét /1 'bb ereJményt nem értek el.
két-három
méterrel
a törmelék
lu-
részletesebb és pontotöbb fülkét megbonto t t ak ,
meghosszabbitottak,
de jelentő-
-
224 -
Humusz -lyuk
o
2
I
FELMERTE :
VM TE
TEKTONIK
CSÖNOŐR GYULA HEGE OUS GYULA I
HELTAY TAMAS I
DR. MIKO JUD;T 1978.
3