I. helyezett: Király Erika - Csendespihenő. II. helyezett: Albert Béla - Hamm... III. helyezett: Maczekó Péter - Meleg van

I. helyezett: Király Erika - Csendespihenő

II. helyezett: Albert Béla - Hamm...

III. helyezett: Maczekó Péter - Meleg van

Különdíj: Molnár Tibor - Kigömbölyödve hazafelé

Különdíj: Molnár Tibor - Anya gyermekével

3

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben.

TARTALOMJEGYZÉK

Tenyésztési aktualitások................................................ 4 Mit hozott számunkra a 2010-es év?.............................. 5 A szimentáli fajta Ausztráliában...................................... 6 A magas színvonalú tejtermelés szolgálatában.................. 8 Felkészülés az ellési idõszakra...................................... 10 A magyartarka tejtermelése a XX. század közepén.......... 12 A magyartarka holtellése............................................. 14 100 éves a magyar tejtermelés-ellenõrzés..................... 16 Szaporítóanyag árjegyzék............................................. 18 Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával.

X. évfolyam 4. szám

A Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete információs lapja A szerkesztõbizottság tagjai: Dr. Holló István Dr. Húth Balázs Dr. Polgár J. Péter Dr. Stefler József Fõszerkesztõ: Dr. Füller Imre Szerkesztõség: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail: [email protected] web: http://www.magyartarka.hu ISSN 1587-9305 Kiadó: Magyartarka Tenyésztõk Egyesülete 7150 Bonyhád, Zrínyi út 3. tel.: 74/451-022, fax: 74/451-022 e-mail: [email protected] Felelõs kiadó: Rácz Károly Lektor: Orbánné Prikk Orsolya DTP: Szalai Norbert Nyomda: Pethõ Kft. Megjelenés: negyedévente 2.000 példányban

A MAGYARTARKA w 2010. tél

4 Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető, MTE

Tenyésztési aktualitások Az őszi időszak tenyésztési szempontból kiemelt fontosságú eseménye az őszi tenyészértékbecslés és annak kiértékelése volt. Az eredmények részletes ismertetése előtt azonban szólni kell a tenyészértékbecslési modellben az őszi értékelés előtt végrehajtott bázisváltásról, amelynek lényege az alábbiakban foglalható össze. Hazánk a tenyészbikák tenyészértékének meghatározásához az egyedmodellt alkalmazza. A számítás során megkapott értékek akkor értelmezhetőek, ha azokat egy meghatározott bázishoz viszonyítjuk, és így állapítjuk meg a vizsgált apaállat javító vagy éppen rontó hatását. A hazai tenyészérték-becslési modell az ún. gördülő bázist alkalmazza, amely minden 5. évben emeli a bázispontot, figyelembe véve a magyartarka populációban mutatkozó genetikai előrehaladást. Az őszi becsléstől a 2005-ben született tehénállomány tenyészérték-átlaga jelenti a viszonyítási pontot. Mivel a céltudatos tenyésztői munkának köszönhetően a magyartarka tehénállomány genetikai képességei javultak, ezért értelemszerű, hogy a viszonyítási alap növelésével a bikák egyes tulajdonságokban mutatott tenyészértékei csökkennek. E rövid, de szükségszerű kitérő után térjünk vissza az őszi futtatás eredményeinek elemzéséhez. Az őszi becslés két újonnan értékelődött, fiatal tenyészbikával gazdagította a kínálatot. Közülük a 19227 Kocséri Dűlő Romel 144 KTI-vel azonnal a legjobbnak bizonyult, és Zsonglőrrel holtversenyben vezetik a magyartarka bikák TOP 100-as rangsorát. Dűlő a tejmennyiség (+1009) mellett javítja a zsírtartalmat (+0,11), és lányai nagy rámával (110) büszkélkedhetnek. A kocséri Petőfi Szövetkezet, amely hosszú ideje a magyartarka tenyésztés egyik oszlopos tagja, számtalan kiváló tenyészbikát adott a tenyésztőtársadalomnak. A teljesség igénye nélkül a fiatal generáció képviselői közül: 17337 Aré-


na, aki a beltartalom javításában jelenleg is verhetetlen vagy a TOP-listát hosszú időn keresztül vezető 16454 Zefír. Dűlő apai féltestvére, 19300 Bonyhádi Érmes Romel szintén reménykeltő, 134 KTI-val köszönt be és alapozta meg előkelő helyét a magyartarka tenyészbikák között. Érmes - Dűlőhöz hasonlóan - nagy rámát és kiváló tőgyalakulást örökít. Apjuk, a német import Romel 1995. május 29-én született, és kora ellenére 120 Összevont Tenyészérték Index-szel rendelkezik. A tejmennyiség-javítás mellett lányai jó perzisztenciával, kimagasló tőgyalakulással és korrekt lábszerkezettel termelnek. A húshasznú magyartarka tenyészbikák közül 19301 Derecskei Étlap Supery beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és 120 hús-tenyészértékkel Drávával holtversenyben vezetik a húshasznú magyartarka bikák rangsorát. Apai féltestvére, a 19302 Étűd 116 hús-tenyészértékkel szintén jól szerepelt, de mivel annak megbízhatósága egyelőre nem éri el az 50 %ot, így értéke hivatalosan nem közölhető. Apjuk a dán szimentáli bika Supery, amelynek szaporítóanyagát vérfrissítés és tenyészbika-előállítás céljából importáltuk. Az ígéretes, fiatal generáció bemutatása ezzel még nem ért véget, hiszen a 20259 Derecskei Frédi Alfa 106 SV %-a és csodálatos küllemű, kiválóan izmolt utódai joggal töltenek el büszkeséggel bennünket. Frédi apja, Derecskei Alfa Passzív az egyik legnagyobb számban használt húshasznú magyartarka tenyészbika, amely nagy hatást gyakorolt a húshasznú populáció genetikai összetételére. A novemberi tenyészértékbecslés alapján ajánlott tenyészbika kört és a részletes termelési és küllemi tenyészértékeket az újság utolsó oldalán és az egyesület honlapján is megtalálják az érdeklődők. Ősszel két tenyészbikát (22166 Vértesfarm Hasonló Hochkogl és 22167 Jáki Hollókő Hochkogl) indítottunk a kettős (fejt) tenyészetekben. Mindkét bika apja

az osztrák import Hochkogl, amely nem rekordtermelésű tenyészbika. Lányai a magas beltartalmú tej termelése mellett kimagasló perzisztenciával és jó tőgyalakulással hívják fel magukra a figyelmet. Hasonló anyja jelenleg a 6. laktációját teljesíti, előző laktációját 9447 kg tejjel zárta, 4,12 % zsír- és 3,12 % fehérjetartalom mellett. Hollókő anyja jelenleg az 5. laktációban termel, és 7000 kg feletti tejtermelésnél tart, 3,8 % zsír- és 3,4 % fehérjetartalom mellett. Anyai nagyapja az osztrák import Kamps, amely utódai Hochkoglhoz hasonlóan nem a rekordtermelésről híresek, sokkal inkább jó küllemmel, koncentrált tej- és jó hústermeléssel büszkélkedhetnek. Tehát egy klasszikus kettőshasznosítású bika, amelynek lányai hosszú időn keresztül képesek a termelésben maradni, biztosítva az állandóan változó közgazdasági környezetben a több lábon állás biztonságát. Végezetül engedjék meg, hogy bízva a további kedvező vágóállat- és a lassan ugyan, de emelkedő tejárakban, minden Kedves Tenyésztőnknek és Olvasónknak áldott karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánjak!


5 Rácz Károly elnök, MTE

Mit hozott számunkra a 2010-es év? Az év vége felé ideje számot vetni, hogy mit is hozott az idei esztendő. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete és a magyartarka tenyésztők is értékelik az elmúlt időszakot. Közérzetünket elsősorban az értékesítési árak határozzák meg, hiszen ebből élünk. Miután a magyartarka kettőshasznú fajta, a te- és a vágómarha ára sem közömbös számunkra. Elmondhatjuk, hogy a piaci helyzet kedvezően alakult. A tej ára a 2009. évi alacsony szint után lassan, de egyenletesen elindult felfelé. Jelenleg 75-80 Ft közötti felvásárlási árakról beszélhetünk, amely még mindig az uniós átlag alatt van, de legalább felfelé mozog. Egyre több tehéntartó próbálja közvetlen értékesítéssel (pl. automatákkal) vagy feldolgozva eladni a tejét. Úgy gondolom, ez a tevékenység egy tehéntartónak nem hiányzik, de azt mutatja, hogy a termékpálya további részén, a feldolgozóknál és a kereskedelemben több pénz marad, mint a termelőnél. Ezért kényszerülnek erre a megoldásra a tejtermelők. Ezt a tendenciát az is erősíti, hogy egyre több a tudatos vásárló és talán jobban bíznak abban a termékben, amelyet közvetlenül megvásárolhatnak. A vágómarha, elsősorban a vágóbika ára soha nem látott mértékben javult. Jelenleg a 600 Ft-os kilónkénti árat közelíti. Ez magával hozta a vágóüsző, valamint a választott borjú árának emelkedését is. A 100 kg körüli bikaborjúért 900-1000 Ft-ot, míg a 200-250 kg-os húshasznú borjúért vagy bébi bikáért 800 Ft-os kilogrammonkénti árat lehet elérni. A kedvező helyzetet az eredményezte, hogy Törökország megjelent vevőként a magyar piacon, és hatalmas mennyiséget fel tud vásárolni. Most végre hasznát vehetjük annak, hogy Magyarországon nem volt BSE megbetegedés. Ahhoz, hogy ezt a konjunktúrát ki tudjuk használni, szükséges a marhahizlalókat összefogni, a piaci információkat egymásnak átadni. Ebben Egyesületünk szakemberei és honlapunk


mindig tagjaink szolgálatában áll. Lassú mértékben ugyan, de a hazai fogyasztásban is nő a magyartarka hús népszerűsége. Egyesületünk az elmúlt évben sok energiát fordított a magyartarka és az érlelt magyartarka hús megismertetésére. A különböző fejlesztésekben és a népszerűsítésben kiváló partnerünk a LAC-HÚS Kft. és a Cora áruházlánc. A hús ára azonban nem teszi lehetővé, hogy tömegáruvá váljon, de úgy tűnik, kialakul egy igényes vevőkör. Sokszor érthetetlen számunkra, hogy egyes kereskedelmi láncokban vagy neves éttermekben elfogy a drága argentin vagy brazil hús, a hazai kiváló magyartarka pedig még olcsóbb áron sem tud kellően teret nyerni. Talán ez a sznobizmus? A tenyészállat eladási lehetőségei is jobbak a korábbi időszakhoz képest. Sokan keresnek vemhes üszőt, sajnos kevés a kínálat. Ennek két oka van. Egyik, hogy a tenyésztők nem bíztak az eladási lehetőségben, és nem tartották meg üsző borjaikat, a másik pedig, hogy kevés a termelésellenőrzött, törzskönyvezett állat. Az ellenőrzés díja hazánkban alacsonyabb, mint más országokban, mégis sokan sajnálják rá a pénzt, és akkor bánkódnak, esetleg háborognak, amikor nem tudják kihasználni az értékesítési lehetőségeiket, vagy az „Őshonos Rendeletben” biztosított támogatással nem tudnak élni. A 2010-es esztendő időjárása komoly erőpróba volt a gazdálkodók számára. A magas gabona- és takarmányárak némileg kompenzálták a növénytermesztők kieséseit, de az állattenyésztés jövedelmezőségét és ezen keresztül az ökonómiai megítélését is kedvezőtlenül befolyásolják. Jól jött számunkra a támogatásoknak az elmúlt évekhez képest korábban történő kifizetése, segítve az állattartók pénzügyi likviditását. A fajta szempontjából siker és elismerés, hogy a veszélyeztetett és nemzeti kinccsé nyilvánított magyartarka fajta bekerült az „Őshonos Rendelet” által támo-

gatott körbe, elismerve ezzel a tenyésztők azon erőfeszítéseit, melyeket a fajta fenntartása és fejlesztése érdekében tettek, nem sajnálva a törzskönyvezés, termelésellenőrzés és ivadékvizsgálat folytatása érdekében hozott áldozatokat. Reméljük, hogy az ötéves program végére újabb tenyészetek is eljutnak olyan szintre a tenyésztői munkában, hogy bővülhessen a támogatott tenyészállatok köre, hiszen még van kihasználatlan lehetőség. Egyesületünk mint tenyésztő egyesület 2010. évi munkáját külön is szükséges értékelnünk. Legfontosabb feladatunk egy olyan fajta fenntartása, fejlesztése, nemesítése, amely megtartja fő vonásait, de folyamatos szelekciója, nemesítése során megfelel a kor kihívásainak. Úgy gondoljuk, hogy más őshonos fajtákkal ellentétben a magyartarkát olyanná kell tenni, hogy ne nemzeti öntudatból vagy esztétikai élményért tartsák, hanem gazdája számára eladható minőségű terméket produkáljunk, amely akkora mennyiségű, hogy gazdaságossá tegye a fajta tenyésztését. Ez a feladat nagyon nehéz, ezért Egyesületünk saját kezébe vette a tenyésztés egész vertikumát. A bikanevelő tehenek kiválogatását, célpárosítását, a tenyészbika-jelöltek felvásárlását, sajátteljesítmény-vizsgálatát és kiválogatását 2010-ben is magas színvonalon végezték el az Egyesület szakemberei. A tenyészbikáktól folyamatos volt a spermatermelés. Elindítottuk ivadékvizsgálatban a szokásos számú fiatal bikát. Megtörtént az elsőborjas tehenek küllemi bírálata, folyik a bikautódok hizlalása és minősítő vágása. 2010-ben is kétszer volt tenyészértékbecslés, amely az előbbiekben felsorolt munka minősítése. Elmondhatjuk, hogy tenyészbikáink és természetesen szakembereink is jól vizsgáztak. Magyartarka tenyészbikáink a hegyitarka fajtakörön belül bárhol a világon megállják a helyüket. Különösen a hústenyészértékben, a tej beltartalomban és a fitnesz tulajdonságokban vagyunk


6 erősek. A kiváló tenyészbikáknak akkor van igazán értékük, ha szaporítóanyaguk hozzáférhető a tenyésztők számára. Ezt a Génbank-Semex Magyarország Kft.-vel folytatott eredményes együttműködésünk biztosítja. Forgalmazóiktól minden, e lapban megjelenő árjegyzékben szereplő tenyészbika spermája beszerezhető az ország bármely pontján. Mivel a sperma bizalmi termék, csak hosszú idő után derül ki, hogy mi volt a műszalmában, ezért itt is szeretném hangsúlyozni, hogy csak a Génbank Kft. forgalmazóin keresztül

értékesített, az árjegyzékben szereplő spermát javasoljuk megvásárolni. Örömünkre szolgál, hogy ez évben is jelentős mennyiségű spermát tudtunk értékesíteni romániai, elsősorban erdélyi tenyésztőtársainknak a Genetik Plusz Kft.-n keresztül. Köszönet illeti külföldi munkatársainkat is, akik nap, mint nap megküzdenek az erdélyi piacon. Remélem, piaci lehetőségeink a jövőben is úgy alakulnak, hogy jut pénz Egyesületünknél a folyamatos fejlesztésekre. Azt szeretnénk, hogy tenyésztőink minél

több és megbízhatóbb információ alapján választhassák ki a számukra legmegfelelőbb tenyészbikát. Bízom abban is, hogy mind több tenyésztő választ bikát tudatosan, és a sajátot, a magyart, a megbízhatót részesíti előnyben. 2010-ben még számtalan tevékenységet folytattunk, sok mindenben részt vettünk, legjobb belátásunk szerint képviseltük tagjaink érdekeit, de ezeknek az értékeléséről a részközgyűléseken még hallhatunk.

Dr. Polgár J. Péter szakbizottság elnöke, MTE

A szimentáli fajta Ausztráliában „A szimentáli fajta szerepe Ausztráliában, avagy keresztezéssel a marhahústermelés növeléséért” címmel tartott előadást Peter Speers az Ausztrál Szimentáli-tenyésztő Szövetség képviselőjeként Melbourneben, a világkongresszuson (cikkünket lásd a múlt számban). Bevezetésként bemutatta, hogy a környezeti feltételeknek megfelelve az ausztrál marhatenyésztők az északi területeken gyakran zebu génhányadú tisztavérű és keresztezett állományokkal is dolgoznak, mint a brahman, a santa gertrudis, simbrah és charbray. A déli területeken ezzel szemben a leggyakrabban angus, ezen kívül a hereford, shorthorn és murray grey - angol típusú - húsmarhafajtákat találunk a szarvasmarha-állományokban. Ezeknek gyakori keresztezési partnerei a szimentáli, a charolais és a limousin. Mindkét területen az a cél, hogy a húsmarha-állományokban a tehenenkénti produktivitás növekedjen. Igen gyakori és népszerű útja ezen célkitűzés elérésének a szimentáli genetika használata. Az állományszintű termelési eredmények növelése elérhető, ha javítani tudjuk a következő tényezőket: • fertilitás • gyarapodás intenzitása • a vágott test izmoltsága • a vágott test húsrészeinek étkezési szempontú minősége


A szimentáli a keresztezésekben javítani képes ezen tulajdonságokat, és ezen túl még az anyai tulajdonságok területén (pl. tejtermelés magasabb szintje) is többletet ad. • a simbeef (szimentáli keresztezett húsmarha) a gyarapodásban 10-20%os pluszt is elérhet a heterózis hatása nyomán • a fekete és vörös szimentáli populációkban a fedett, egyszínű kültakaró és a szarvtalanság fontos és elvárt tulajdonság • a simangus (szimentáli x angus húsmarha) a legjobb angus és szimentáli tulajdonság-kombinációt eredményezi Ezen hatások egy része mindkét ivarban, másik része az apai és az anyai tulajdonságok terén fejti ki hatását: Bika: jobb fertilitás, adott korra elért nagyobb súly, izmoltság. Tehén: jobb fertilitás, tejtermelés, alkalmazkodóképesség.

A környezeti és tenyésztési feltételek függvényében az ausztrál tenyésztési rendszerekben ezért megtalálhatjuk a szimentáli, a fekete szimentáli, a vörös szimentáli, a simbrah és a simangus populációkat egyaránt. A déli területek állományaiban, ahol tipikusan a fedett fekete szín és az angus irányú preferencia erős, a fekete és vörös szimentáli gyakori. Ennek a genetikai előnyeit Peter Speers az 1. táblázatban foglalja össze. Az északi, szerényebb adottságú területeken a simbrah esetében (25 – 75% vérhányadban variálva) a szimentáli keresztezett utódok előnye: • adott korra elért 10-15%-kal nagyobb súly • 2-4%-kal magasabb húsarány a vágott testben • tejtermelés és fertilitás javulása • jobb alkalmazkodóképesség • hosszabb hasznos élettartam

Szimentáli tulajdonságok

Elvárt tulajdonságok

magas fertilitás nagyobb súly adott korban több izom (2-4%-kal magasabb carcass kihozatal) nyugodt temperamentum kiváló anyai tulajdonságok magas ár a selejt tehenekért

egyszínű szarvtalanság könnyű ellés gyors hizlalhatóság kiváló márványozottság

1. táblázat


7 A simangus tulajdonságai a leggyakrabban alkalmazott 50-50%-os vérhányad esetében a leghatékonyabbak. Ez nemcsak Dél-Ausztrália, hanem az USA marhaállományaiban is egyre népszerűbb. Ezeket az előnyöket a gazdálkodás jövedelmezőképessége szempontjából a következőkkel bizonyították: A simangus használata gazdasági előnyeit a 3. táblázat összegzi. • carcass súly 11 kg-mal nagyobb, közelít a tisztavérű szimentálihoz • a faggyúborítottság a szimentáli és az angus pontszáma közötti érték • a rostélyos keresztmetszet közelít a szimentálihoz, de sokkal jobb az angusnál • az első osztályú húsok aránya a carcassban közelít az angushoz • az átlagos húsminőségi osztály jobb, mint az angusnál és közelíti a szimentálit


Magas fertilitás (Bikák és tehenek) Nagyobb súly adott korban (10-25%) Több izom (2-4%-kal magasabb carcass kihozatal) Közepesen érő (ideális faggyú beépítés) Kiváló márványozottság

egyszínű szarvtalanság könnyű ellés Kiváló anyai tulajdonságok Nyugodt temperamentum

2. táblázat

Fajta Angus Simangus (50:50) Szimentáli

Vizsgált carcass (db)

Carcass súly (kg)

Faggyú borítottság (mm)

Rostélyos keresztmetszet (cm2)

1077

342

13,7

80,0

Átlagos húsminőségi osztály (alacsonyabb jobb) 3,2

2077

353

11,2

85,8

2,7

75

1253

355

9,7

86,5

2,5

59

Első osztályú hús (%) 79

3. táblázat

Ezeket az eredményeket összegezve érthetővé válik, hogy az ausztrál tenyésztők az adott környezeti feltételek és a piac elvárásai alapján határozzák meg tenyésztési programjaikat. Az pedig, hogy a szimentáli genetika a világ másik oldalán, egy másik kontinens különböző adottságú területein is sikerekhez juttatja

a tenyésztőket, számunkra is pozitív példával szolgál.


8 Dr. Bogyay Judit cégvezető, SALVANA Kft. | Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető, MTE

A magas színvonalú tejtermelés szolgálatában Valamennyi magyartarka tenyésztő előtt ismert, hogy a fajta tejtermelése a céltudatos tenyésztőmunka eredményeként az elmúlt években látványosan növekedett. A 2009. évi laktációs tejtermelés elérte az 5600 kg-ot, a tíz legjobb gazdaság termelése pedig a 6500 kg-ot! Ez a tény a korábban alkalmazott takarmányozási technológiák felülvizsgálatát is felveti, hiszen a genetikai rögzített magas tejtermelés csak okszerű, céltudatos takarmányozással aknázható ki a leghatékonyabban. Jelen cikkben az ellést megelőző, az előkészítést és a magas laktációs termelését szolgáló takarmányozási lehetőségeket tárgyaljuk. A kettőshasznosítású magyartarka állományokban – a tejtermelő fajtákhoz hasonlóan –fontos a tehenek ellésre illetőleg laktációra történő előkészítése. Ezt általában a kondíció figyelembevételével kell elvégezni, mivel az ellés során az állat nemcsak nagyarányú stressz-hatásoknak van kitéve, hanem jelentős testsúly veszteséget is szenved. Az ellés előkészítésére nemcsak táplálóanyag többletet kell biztosítani, hanem fel kell tölteni az állati szervezet tartalékait, energiával, makro-, mikroelemekkel és vitaminokkal, mivel ezek a vemhesség és az ellés során a tehén szervezetéből kiürülnek. A legnagyobb jelentőséggel bír az energiatartalék képzése, amely természetes takarmányokkal nem biztosítható, éppen úgy, mint a makro-, mikroelem, valamint a vitaminellátás. A tömegtakarmányok így a legelők termése, a szénafélék és az erjesztett takarmányok nagyon kevés ásványi anyagot, mikroelemet, és vitamint tartalmaznak. A frissen ellett tehenek számára nemcsak a termelés érdekében hanem az újra vemhesülés miatt is ezeket feltétlenül pótolni kell. A szárazonállás időszaka – a megváltozott takarmányozás hatására – átalakítja a bendőben élő baktérium flórát.


Ezért az ellésre történő előkészítés során a bendőt fel kell készíteni az ellés utáni nagyobb arányú és más összetételű takarmányozásra, ami a baktérium flóra faj mennyiségéhez és működéséhez elengedhetetlen. Különösen fontosak azok a takarmány-összetevők amelyek könnyen oldható szénhidrátokat tartalmaznak és az anyagcsere terhelést csökkentik. Ez a laktáció kezdetén fellépő bendő acidózist segít meggátolni. A szárazonállás időszakának makro-, mikroelem és vitaminigénye biztosítható a SALVANA PREANTAL 50 nyalótál használatával, mely a szükséges energiát könnyen emészthető formában tartalmazza. A szakszerűen beállított kálciumfoszfor arány és a jelentős magnézium valamint vitamin tartalom elősegíti az ellés könnyű lefolyását. A tehén bendőjében élő baktérium flóra a szénhidrát mellett táplálóanyagokat ásványi anyagokat , mikroelemeket, valamint vitaminokat is igényel. A baktériumok számára egy táptalajt kell előállítanunk a bendőben, amellyel segítjük a takarmánykomponensek bontását végző baktérium fajok minél gyorsabb elszaporodását. Mindezt a természetes takarmányokkal nem tudjuk megvalósítani, mivel azok nem elégítik ki a bendőbaktériumok igényeit. A nagytermelésű tehenek ellés után lassan kezdik meg a szükséges takarmányfelvételt és hajlamosak az anyagcsere problémák, mint ellési bénulás, magzatburok visszatartás, valamivel később a ketózis illetve oltógyomor áthelyeződés kialakulására. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a folyadék illetve elektrolit veszteség következtében a frissen ellett tehenek szívesen fogyasztanak ivóvizet. A tehenek ellés utáni szomját kihasználva ajánlott SALVANA Lakt Start Drink készítményt itatni, mely anyagcserét segítő hatóanyagokat tartalmaz, és az érzékeny egyedeknek vagy akár az összes

megellett tehénnek különösebb ráfordítás nélkül adható, jó feltételeket teremtve a laktáció eredményes megkezdéséhez. Az ellés utáni nagy tejtermelés jelentős kálcium és foszfor mobilizációt igényel, amely sok esetben ellési bénulás kialakulását okozhatja. Különösen az idősebb, nagytermelésű tehenek nem tudják a kalcium és foszfor szükségletüket a borjú megszülése után gyorsan és kellő mennyiségben mobilizálni. Ennek a szervezeti megterhelésnek következménye, hogy a vérben a kalcium és foszfor a kritikus szint alá csökken. Az állati szervezet erre a rendkívüli megterhelésre sokkos, súlyos tudatzavarral, vagy tudatvesztéssel járó állapotba kerülhet, mely az elléshez szorosan kapcsolódó anyagforgalmi betegség. Az ellési bénulást a kalcium forgalom zavara idézi elő, de gyakran jelentkezik együtt zsírmobilizációs betegségekkel. Az ilyen jellegű ásványi anyag hián�nyal összefüggő anyagcsere zavar jelentős mértékben megterheli a tehén szervezetét. Azonnali beavatkozás szükséges, hogy az állat termelő képességében csökkenés ne következzen be, illetve elpusztulását megelőzzük. A SALVANA KALZIUM TOP fiziológiailag nagyon gyorsan ható kombinációban tartalmazza a kalciumot, foszfort és a magnéziumot, melyet közvetlenül a tehén szájába kell adagolni. A SALVANA KALZIUM TOP folyadék gyorsan felszívódik és ellátja a szervezetet a szükséges makroelemekkel, melyek a fellépő hiánytüneteket gyorsan megszüntetik. A tejtermelés növelés sok energiát igényel, melyet főleg abraktakarmányokkal vagy tejelő táppal biztosítunk. A könnyen emészthető szénhidrátok lebontása során a bendőben növekszik a tejsav képződése ami a bendő pH értékének csökkenéséhez vezet. Ez a rostbontó baktériumok aktivitását mérsékli. Mindez a takarmányfelvétel csökkenését, rossz közérzetet, bendőacidózist okozhat, mely különösen


9 a laktáció kezdetén és a legmagasabb tejtermelés időszakában továbbá egyéb stressz helyzetekben – takarmányváltás, magas környezeti hőmérséklet- terhelik az állati szervezetet. Az élesztők nagyon pozitívan befolyásolják a bendőben végbemenő erjedési folyamatokat, azonban szaporodni ott nem képesek, így utánpótlásukról folyamatosan gondoskodni kell, amihez a SALVANA AKTIV HEFE takarmánykiegészítőt javasoljuk. Az élő élesztők hatására a bendőben csökkenthetők a pH érték ingadozások. Javul a takarmányok táplálóanyaginak emészthetősége, ami a strukturális rosthiányos és nagymennyiségű abrakadagok esetén különösen kedvezően hatnak az emésztési folyamatokra, így nő a tejtermelés és a takarmányfelvétel. Természetesen az előzőekben ismertetett készítmények nem helyettesíthetik a jól összeállított, az állatok termelési igényeihez igazodó táplálóanyag szükségletnek megfelelő takarmányozást.

SALVANA KFT 1073.Budapest Kertész u.50. 06-20-9-623-544 1-267-3076 Viszontforgalmazók: AGROTECHNIKA KFT 8111 Seregélyes Elza major 06-22-448-133 AGROS 2000 KFT 4400 Nyíregyháza Ószőlő u.7. 06-42-401-511 ANTISEPTICA 2000 KFT 4100 Berettyóújfalu Kossuth u.25. 06-54-500-240 BOS-PLUS KFT 5000 Szolnok Madách u.26/D. 06-56-413-564 BOVINUS 2000 KFT 3000 Hatvan Tabáni út 13-17 06-30-9352-058 CSENGER-BOS KFT 4765 Csenger Tisza út 146. 06-30-650-5220 DÉLI-FARM KFT 6791 Szeged-Kiskundorozsma Kettőshatári út 18. 06-62-556-120 TAURINA-AGRÁR KFT 2501 Törökszentmiklós Óbalai út 06-30-338-7455

Bikabemutató Mezõhegyesen A Génbank-Semex Magyarország Kft. október 7-én tartotta éves szakmai napját. Veres Zoltán ügyvezető igazgató megnyitóját követően bemutatásra kerültek az állomáson lévő magyartarka és holstein-fríz tenyészbikák. A magyartarka tenyészbikákat Dr. Húth Balázs, az Egyesület tenyésztésvezetője mutatta be. A magyartarka tenyészbikák közül egy régi ismerős, a 17571 Kocséri Beton Randy-t és négy fiatal bikát mutattak be. A 22658 Vértesfarm Irgó Weinold a KSTV alatt 2 kg feletti napi súlygyarapodást produkált, apja, Weinold pedig tejmennyiség, beltartalom és hústermelés javításában is jeleskedik, éppúgy, mint a 22659 Kocséri Irat Import apja. A sort két húshasznú magyartar-


ka bika, a 22389 Vasvári Iklad Leon és a 22397 Vasvári Ibrány Poldau zárta. Mindkét egyed 2 kg feletti súlygyarapodást produkált, az ősök alapján pedig kimagasló hústermelést és jó küllemet várunk tőlük. Az előadások keretében a szakmai közvéleményt élénken foglalkoztató témát, a genomvizsgálatok hatását a tenyészbika-előállításra Pierre Laliberté, az Alliance alelnöke világította meg az érdeklődő hallgatóság számára. Őt követte az olasz Milkline cég képviseletében Pierandrea Conigliano, aki a Heatime ivarzás megfigyelő rendszer előnyeiről és az üzemi tapasztalatokról számolt be. Egy mesterséges termékenyítő vállalat szakmai rendezvénye nem zárulhat le a szaporodásbiológiai gondozásról szó-

ló előadás nélkül. Erről Prof. Dr. Gábor György, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet tudományos tanácsadója tartott előadást az egybegyűlteknek. A nap zárásaként a Nemzeti Nagydíjas holstein-fríz tehén, Süsü bemutatásával zárult le a színvonalas szakmai rendezvény.


10 Kovács-Mesterházy Zoltán elnökségi tag, MTE

Felkészülés az ellési idõszakra A húsmarhatenyésztés egyik legszebb időszaka kezdődik január végén: „indul” az ellési időszak. Erre az időszakra fel kell készülni annak érdekében, hogy minél komfortosabban tudjuk tartani vemhes, majd leellő teheneinket borjaikkal együtt. Meggátoljuk a lehetséges fertőzések kialakulását, s olyan „segédtechnológiát” alkalmazunk, amely lehetővé teszi a hendikeppel induló borjak megmentését, majd felnevelését. A vemhes és a leellett tehenek tartásánál jómagam a régi elvek gyakorlását tartom eredményre vezetőnek. Vagyis külön tartási csoportokban célszerű tartani a vemhes és a már leellett teheneket. Ennek többek között takarmányozási, állategészségügyi és praktikus okai is vannak. Vemhes tehenek tartása az ellésig: Biztosítsunk elegendő mozgás- és pihenőteret, ügyeljünk rá, hogy az alom száraz, komfortos legyen! Figyeljünk oda a csúszós, lefagyott padozatra, főként az itatók környékén, ahol a lökdösődés és tülekedés miatt a jószág fokozott csúszásveszélynek van kitéve. Praktikus és igen jó megoldás a pihenődomb alkalmazása abban az esetben is, ha adott az istálló a teleltetéshez. Az állatok szívesebben tartózkodnak a szabad levegőn, könnyebb az almozás, s könnyebb lesz a kitrágyázás is nyáron. Több helyen találkozni a csoportos (vagy boxos) elletés gyakorlatával. Ebben az esetben az ellés előtt néhány nappal az elletőistállóba válogatjuk a teheneket, az ellés után 5-7 napig még itt tartjuk őket a borjaikkal, s csak ez után kerülnek ki a szoptató tehén csoportba. Ennek a technológiának az az előnye, hogy fokozott figyelmet tudunk fordítani az ellő tehénre éppúgy, mint az újszülött borjúra, s ez viszonylag gyors és könnyen áttekinthető. Feltétele a megfelelő méretű elletőistálló megléte, hogy folyamatosan tudjuk takarítani és fertőtleníteni az kiürülő istállóré-


szeket. Fokozott figyelmet kell fordítani a technológiai fegyelem betartására a fertőzések megakadályozása és a kórokozók feldúsulásának elkerülése érdekében. Valószínűleg ezzel a módszerrel lehet a legkedvezőbb eredményt produkálni a borjúkiesés tekintetében. Működő gyakorlat az is, hogy a tehenek az ellésig a vemhes tehén gulyában maradnak, s csak az ellés megtörténte után helyezzük át őket a szoptató tehén csoportba. Ezt azokban az állományokban szokták alkalmazni, ahol nincs vagy minimális a lehetőség a csoportosításokra. Ha ezt a gyakorlatot végezzük, akkor biztosítsunk elég életteret teheneinknek, hogy félre tudjon húzódni az elléshez, s ha már leellett, a nagy zsúfoltságban nehogy megtapossák a borjút! Bármennyire extenzív ágazat is a húsmarhatartás, a vemhes marhák gondozásában ez ne nagyon nyilvánuljon meg! Arra gondolok, hogy ellési időszakban úgy osszuk be a munkarendet, úgy alakítsuk a beosztást, hogy ha folyamatos felügyeletet nem is, de időszakos „rá-rá-

pillantást” lehetővé tegyen. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni a nehézellésből származó komplikációkat. Húsmarháink zöme könnyen, mindenféle nehézség nélkül ellik le. Tapasztalat az, hogy csak indokolt esetben szabad közbeavatkozni (de erre mindig készülni kell). Rossz gyakorlat az, amit az ember sokszor a parasztudvarokban lát: már a vízhólyag elmenetele után „beleugranak” a tehénbe, és leelletik. Pedig ha várnának 1 órát, valószínűleg magától megellene minden gond nélkül, s ha mégsem, akkor még mindig elegendő idő van a közbeavatkozásra. A víz és lábhólyag tágítja és sikamlóssá teszi a szülőutat, de ehhez idő kell! Ha az ellés felügyelet mellett történt (függetlenül attól, hogy beavatkoztunke), a borjú légútjait tisztítsuk meg, a köldökcsonkot fertőtlenítsük le, majd álljuk félre, és hagyjuk, hogy az anyja „felnyalja” a borját, ezzel nem csupán letisztogatja az újszülöttet, hanem mintegy masszírozó hatás következtében élénkíti a borjú vérkeringését. Köldökfertőtlenítő szerünk


11 jelzőanyaggal kevert legyen, amely még napokig jól látszik Ez azért praktikus, mert így könnyen ellenőrizhetjük, hogy minden borjú köldökét lefertőtlenítettüke. Ha nem felügyelet mellett született a borjú, akkor a fertőtlenítést az első adandó alkalommal végezzük el! Ellés után a legfontosabb, hogy minél előbb megkapja föcstej-adagját a borjú. Az ellés és az első szopás közötti időtartam változó, de általános nézet, hogy az ellés után 12 órával ez megtörténjen. Ezzel általában sincs különösebb gond, a borjú elég vitális a szopáshoz, s az anyja is hagyja, hogy szopjon. Szerencsére csak kis arányban, mégis előfordulhatnak problémák a föcstejes időszakban. Milyen problémák szoktak előfordulni a föcstej táplálás kapcsán? • A borjú nem elég vitális, hogy szopjon. • A tehén nem fogadja el a borjút, ikerellés esetén csak az egyiket. • Nincs teje a tehénnek. • Olyan nagyok a tehén tőgybimbói, vagy annyira csüngő a tőgy, hogy a borjú nem tud szopni. Az első két esetben az a megoldás, hogy a tehenet kezelőkalodába kell rakni, a borjút melléhelyezni, s segíteni neki. Ha ezt néhány napig 3-4 óránként megismételjük, akár már néhány alkalom után a tehén elfogadja, s a borjú is megerősödik annyira, hogy ez a módszer abba is hagyható. Előfordul, hogy a borjú nem mutat semmi szopási reflexet, ekkor itatni kell az anyja föcstejével. A gyakorlat azt mutatja, hogy 1-2 napon belül mindenféle segítség nélkül szopni fog a borjú. A másik két esetben problematikusabb a dolog, főleg akkor, ha a vak bimbókat húzza a borjú, mert a felületes figyelő megnyugszik, hogy minden rendben van. Figyeljük meg, hogy a gyomor is telt-e a szopás után! A nagy tőgy szembetűnő. Itt szintén meg kell próbálni kalodában szoptatni a borjút. Ha nagyon nehézkesen megy a szopás, akkor a föcstej időszak után dajkásítsuk a borjút, a tehenet pedig selejtezzük ki!


Tudom, hogy ezek a módszerek munkaigényesek, s nem is minden egyeddel (fajtával) lehet ezt megtenni, de a magyar húsmarhaállomány nagy részével talán igen. A fentiekben vázolt problémák egy része megelőzhető körültekintő bikahasználattal, szigorú, következetes szelekcióval. Segíti a munkánkat, ha az ellési időszak előtt áttekintjük, hogy az utóbbi években mely tehenekkel milyen probléma volt. Ennek persze feltétele az, hogy a tenyésztési naplóba vagy az egyedi kartonra jegyezzünk fel minden említésre méltó adatot. A szoptató tehén csoport elhelyezésénél tartsuk szem előtt, hogy a hely könnyen fertőtleníthető, levegős (de ne huzatos), száraz legyen, és lehetőleg szabadtéri pihenőteret is biztosítsunk a jószág számára! Hasznos és jó dolog a borjúóvoda, amely egy olyan elkerített rész, ahova a tehenek nem tudnak bemenni, s a borjaknak abrakot és igen jó minőségű szénát tudunk biztosítani, ezzel elősegítjük emésztőrendszerük átalakulását. Az elletőben, az istállóban a szopós

borjak körül könnyen és gyorsan feldúsulhatnak a kórokozók. Amikor ennek akár a legkisebb intő jelével is találkozunk (pl. néhány borjú bágyadtabb, mint a megszokott), gyorsan avatkozzunk közbe! Fertőtleníteni és egy időre pihentetni kell az istállót, ez persze azt jelenti, hogy előtte kiürítjük. Nem kell megijedni attól sem, ha csak az istállók környékén tudunk a szoptatós csoportnak helyet biztosítani, a lényeg az, hogy száraz fekvő- és pihenőhelyet alakítsunk ki, illetve a csoport takarmányozása is könnyen megoldható legyen. Tudom, hogy néhányan azt mondják, hogy ezt a „pepecselést” a húsmarhákkal nem lehet elvégezni, mert nehezebben kezelhetőek, túl költséges a munkaerő, márpedig a fentiekhez ember kell. Azt is tudom azonban, hogy igazán jó eredményeket csak a fenti szemlélettel és gondolkodásmóddal lehet elérni. Tapasztalatom, hogy a borjúkiesést (halvaellést vagy elhullást) akár 5 %-osra lehet csökkenteni 400 tehénnél is, bár ehhez sokat kell talpalni a telepeken.


12 Dr. Bedő Sándor egyetemi tanár

A magyartarka tejtermelése a XX. század közepén Az állattenyésztés nemzetgazdaságunk egyik alapvető termelési ága. Ezen belül a legfontosabb a szarvasmarha-tenyésztés, amely nélkülözhetetlen élelmiszeralapanyagokat, a tejet és a húst állítja elő. Az 1950-60-as években az egy tehénre eső tejtermelés kevés volt, az üszők nagy részét kiselejtezték, az első ellés ideje sok esetben későn, a hároméves kor betöltése után következett be. Az akkori termelési szint miatt a jövedelmezőség nem volt megfelelő mértékű, ezért a tehénlétszám állandóan csökkent. Ennek legfőbb oka a tartás és takarmányozás elégtelensége. Voltak azonban olyan vélemények is, melyek szerint mindez a fajtára, tehát a származásra is visszavezethető. Köztudott, hogy szarvasmarha-állományunk túlnyomó többsége – 85 %-a – magyarszürke marhából kitenyésztett magyartarka volt. Hazánkba 1780-ban importálták az első svájci teheneket – ami még nem a szimentáli volt –, és ezekkel alapították meg a magyar tejgazdaságokat. A szimentáli fajta tömeges importja 1875-ben kezdődött. A behozatalra azért volt szükség, mert Nyugaton a tejelékenyebb szarvasmarhák tenyésztésére tértek át, és ez az irányzat nálunk is előtérbe került. Többek között azért is, mert a filoxéra a szőlőket kipusztította, és a gazdák java része áttért a tejtermelésre. A magyartarka tervszerű kialakítása a XIX. század utolsó negyedében veszi kezdetét. A magyarszürke fajta fokozatosan kiszorul. Az 1870-es évek elején az ország szarvasmarha-állományának még 78 %-a, 1911-ben 27 %-a, 1950-ben 4 %a, 1962-ben 0,1 %-a volt magyarszürke. A magyartarka állományunk kialakítá-


sában vitathatatlanul legnagyobb szerepet játszó szimentáli fajta az 1950-60-as években hazájában lényeges változáson ment át, és akkori típusa kisebb testű, harmonikus felépítettségű, ú.n. gazdasági típusú (törpe szimentáli). Termelése hazájában 3000 kg, 4 % körüli tejzsírral. A magyartarka fajta továbbnemesítése, jó tulajdonságainak rögzítése, tej- és tejzsírtermelésének növelése, tőgyalakulásának javítása, valamint korán érővé tétele a legfontosabb feladatok közé tartozott. A magyartarka fajta tenyésztésének, tejtermelő képességének, valamint az ivadékvizsgálati célra beállított bikák minősítéséhez szükséges tejtermelési szintnek a megállapítása céljából az Állami Gazdaságok által 1957 évtől kezdődően törzskönyvi ellenőrzésbe vett és leellett 24012 ismert származású tehén tenyésztési és termelési adatai kerültek feldolgozásra. Megállapítást nyert, hogy az elsőborjas tehenek borjazási életkora, laktációnkénti tej- és tejzsírtermelése, a tejelési napok száma, az egyes ellések között eltelt idő, az első laktációhoz viszonyított további laktációk %-os aránya, a selejtezések száma, oka és a %-os arány jelentős mértékben változó. A 25-26 hónapos korban ellett tehenek kevesebb tejet adtak, mint a 27 hónapos kor után kezdődött laktációs termelésűek. Ettől kezdve a tejtermelés növekedése lassú lineáris. Az összefüggés az ellési életkor és a tejtermelés között az első laktáció esetében szoros volt, az értékek a regressziós egyenes körül alig szóródnak, a második és harmadik laktációban ez az összefüggés már nem annyira szoros, az értékek nagyobb arányú szóródást mutatnak a regressziós egyenes körül. A nagyobb szóródás ellenére a második és harmadik laktációnál is látható, hogy a 25-26 hónapos korban ellett állatok tej-

termelése kevesebb, mint a 27 hónapos kornál később ellett egyedeknél. Az első laktációjukat befejezett tehenek átlagos termelése 2717 kg tej, benne 106,3 kg tejzsír, 3,92 tejzsír %-kal. Figyelemre méltó, hogy az ismert származású tehenek jelentős %-a 3500 kg felett termelt. A legmagasabb első laktációs termelés 7236 kg volt. A laktációjukat befejezett tehenek 18,5 %-a termelt 3500 kg felett. Az első laktációt befejezett tehenek tejtermelését az ellési életkor szerint a 3. táblázat ismerteti. A táblázaton látható, hogy ebben az időszakban középkésőn és későn érő fajta, ami egyrészt a magyarszürke alapanyag hatásának tudható be, másrészt az üszőtartás és takarmányozás annyira gyenge volt, hogy az állatok nem tudtak megfelelő fejlődési szintet elérni, így a lemaradás miatt később lehetett azokat tenyésztésbe venni. A magyartarka tehenek termelési heterogenitását mutatja a 30 % körüli szóródás. A XX. század közepén tenyésztett magyartarka fajta teheneinek tejtermelése az első ellési időponttól függően a második és a harmadik laktációban növekedett. A később (30 hónapos kor felett) ellett egyedek mindenhol magasabb tejtermelést mutattak, mint a 30 hónapon belül ellett tehenek. A tejzsír %-os mennyisége 3,8-3,9 körüli volt. A két borjazás között eltelt idő 410-420 nap között változott, tehát ideális időintervallumnak tekinthető. Figyelemre méltó a selejtezési számok ismerete, amelyek azt mutatják, hogy a fiatalabb korban ellettek csoportja előnyben van: amíg a 2,5 év alatt ellettek 23,98 %-a, addig a 3 éven felüli korban ellettek 29,02 %-a került selejtezésre. A legked-


13 vezőbb selejtezési arány a 30 hónapos korra elletteknél mutatkozott, ami 22,49 % volt. Ez is alátámasztja a fajta középkésőn, illetve későn érő tulajdonságát. Az alacsony termelés – mint selejtezési ok - miatt a legtöbb (42,18 %) a 25 hónapon belül ellettek csoportjában esett ki. A három éven felüli elletteknél ez a szám csupán 18,55 %-ot tett ki. A meddőségi okok miatt a 25 hónapon belül ellettek 32,73 %-a, a három éven felül elletteknek pedig a 41,53 %-a esett ki. Mindez azt jelenti, hogy a magyartarka, amely a múlt század közepén lekötéses és kisüzemi tartásra tenyésztődött ki, a nagyüzemi lekötéses tartást, a kevés mozgatást, a rossz takarmányozási viszonyokat –makro-, mikroelem és vitaminhiány – nem tudta megfelelő szaporasággal elviselni (legelőhiány).

A múlt század közepének szakmai felfogása szerint a magyartarka fajta korai tenyészérettségére kell törekedni, nemcsak az első laktációs tejtermelés megfelelősége miatt, hanem azért is, mert az életteljesítmény a később ellett tehenek esetében a legnagyobb, a legalacsonyabb pedig a 25 hónapon belül elletteknél. Abban az időszakban a magyartarka állomány még nagyon heterogén volt, mind a plusz variánsok, mind a mínusz variánsok megtalálhatók voltak az állományban. A gépi fejés elterjedésével a magyartarka tőgyalakulása és tejleadási képessége még nem volt megfelelő, azonban a tejtermelés az 50-es, 60-as években a 30-as évek állományának termeléséhez viszonyítva növekedett. Ez elsősorban az állami gazdaságok megalakulásával lehetővé vált

kedvezőbb takarmányozási viszonyoknak volt köszönhető. A termelési és külön heteroginitás mellett meg kell állapítanunk azonban, hogy a XX. század közepén a magyartarka kettős hasznosítású fajtának volt tekinthető, amely fajta érdemes arra, hogy szelekcióval és nemesítéssel jó kettős hasznosítású és kiegyenlített állományt tudjanak előállítani. Mindehhez elengedhetetlen, hogy a tejtermelés növelésének érdekében az ivadékvizsgálati eljárásokat minél szélesebb körben alkalmazzák a magyartarka állományokban.

MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP Megnyitó ünnepség: 2011. január 31., 10.30 óra Helyszíne: Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Vajdahunyadvár Vidéki regionális helyszíne: Bonyhád, Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ. Időpont: 2011. február 16., 10.30 óra Szeretettel várjuk a rendezvényre!



14 Dr. Komlósi István egyetemi docens, DE ATC | Dr. Húth Balázs tenyésztés- és marketingvezető, MTE

A MAGYARTARKA HOLTELLÉSE Holtellésen a halva született, vagy a 48 órán belül elhullott borjút értjük. Az esetek fele nehézellésre, harmada fejlődési rendellenességre és egyéb, még nem ismert okokra vezethető vissza. A holtellés nemcsak borjúveszteséget jelent, hanem a holtellő tehenek involúciója rendellenes, később ivarzanak és fogamzanak, nagyobb eséllyel selejteződnek vagy hullanak el. Az USA holtein-fríz állományában a holtellés az 1985-ös 9,5%-os arányról 1996-ra 13,2%-ra nőtt, s évente a tejelő ágazatban 125 millió dollár veszteséget okoz. Hazai számítások ezzel kapcsolatban nem ismertek. A holtellésekből eredő gazdasági veszteségek csökkentésének lehetőségeit Szenci 2009-ben több közleményében taglalta. Az ellés lefolyását és a holtellést Ausztria és Németország 1990 óta értékeli. Az osztrák tarka indexében a holtellés 5%-os súllyal szerepel. A magyartarka fajtában eddig nem folyt tenyészértékbecslés a holtellésre, ezért vizsgálatunk egyik célja volt a fajta holtellését befolyásoló hatások értékelése, valamint az üszőkori és tehénkori paraméterek becslése, s a tulajdonságra tenyészérték számítása, emellett a fajtában a genetikai előrehaladás számszerűsítése. A 2000 óta az ellés lefolyására és a holtellésre vonatkozó adatokat a megszületett borjú bejelentésekor rögzítik a központi adatbázisban (OSZA). Munkánk során a 2000 és 2009 között felvételezett elléseket értékeltük. Az adatállomány eredetileg 33654 megfigyelést tartalmazott. Az osztrák és német hegyitarka tenyészérték-becslésében alkalmazott hatások alapján fogalmaztuk meg a modellt. A modellben a tenyészet, év, az ellés éve-hónapja, a laktáció sorszáma, a borjú ivara, az apa, az anyai nagyapa, az állandó környezet, a vemhességi idő és az élethó hatásait vettük figyelembe. A fajtában 2005-ig csökkent a holtellés gyakorisága, 2006-ban növekedett, majd ismét csökkenő tendenciát mutat, a vizsgált évek átlagában 12,9% (1. ábra). Az arány magasabb az osztráktarka (3,2%),


Megnevezés ivar korcsoport tehén

évszak

élő borjak száma és aránya

holt borjak száma és aránya

üsző

9644 (92,4%)

790 (7,6%)

bika üsző tehén 2.ellés 3. ellés 4. ellés 5. ellés 6. ellés 7. ellés tavasz nyár ősz

9732 (82,4%) 5916 (84,8%) 13460 (88,2%) 4516 (84,8%) 3348 (88,5%) 2439 (86,8%) 1673 (87,8%) 983 (87,8%) 501 (87,2%) 5237 (87,2%) 4895 (88,1%) 3929 (87,1%)

2072 (17,5%) 1062 (15,2%) 1800 (11,8%) 552 (15,2%) 434 (11,5%) 372 (13,2%) 232 (12,2%) 136 (12,2%) 74 (12,2%) 764 (12,7%) 662 (11,9%) 582 (12,9%)

tél

5315 (86,2%)

854 (13,8%)

1. táblázat | A magyartarka üszők és tehenek élő és holtellés számának és arányának alakulása

1. ábra

a svédországi charolais (5,9%) és a hereford (5,6%) fajtában leírtaknál, de az USA holstein-fríz fajtájában jellemző 13,2%-ot közelíti meg. A holtellések nyugat-európainál rosszabb értéke döntően a nagyobb üzemmérettel és ebből adódóan az egyedi bánásmód hiányával magyarázható. Az ellést követő 48 órán belül elhullott borjakat holtellésként tartjuk nyilván, ezért a születést követő két napon belül elkövetett

technológiai, borjúnevelési hiányosságok (föcstej itatás elmulasztása, nem kellően higiénikus környezet, stb.), beleértve a gondozói figyelmetlenséget is, a holtellések előfordulásának magasabb hányadát eredményezheti. Az első elléskor a borjak 15,2%-a, a további ellésekben 11,8 %-a született holtan (1. táblázat). Az üszőellésben a korai tenyésztésbevétel hátrányosan hat az élve


15

2. ábra

3. ábra

4. ábra


született borjak arányára is. 24 hónapnál fiatalabb korban ellő üszőknél 18% feletti a holtellési arány, ezt követően csökken (2. ábra). A rövid idejű vemhesség rendkívüli mértékben növeli a holtellés gyakoriságát. A 265 napnál rövidebb idejű vemhességnél 52%-os, a 280-285 naposnál a legalacsonyabb (10,9%), ezt követően ismét növekszik (3. ábra). A bikaborjak nagyobb arányban, 2,76szor nagyobb valószínű-

séggel születtek holtan, mint az üszőborjak. Ilyen mértékű különbséget (7,5 % vs 17,5%) a két ivar között azonban az ismert források nem említenek. A nehézellések döntő hányada (üzemi tapasztalatok szerint is) – és ebből fakadóan az esetleges ellést követő elhullások magasabb aránya – a bikaborjak esetében gyakrabban fordul elő. A tendencia a hímivarú egyedek intenzívebb méhen belüli fejlődésével, valamint durvább (vastagabb) csöves csontozatával és esetükben megfigyelhető szélesebb homlokcsonttal magyarázható. A harmadik elléskor alacsonyabb, majd ismét nő a holtan születettek aránya, mely tendenciájában követi az osztráktarka fajtában leírtakat. Nyáron születik a legtöbb borjú élve (88,1%), s télen a legkevesebb (86,2%). Az évszak hatását a szakirodalom különbözőképpen ítéli meg. Egyesek az ellés lefolyásával megegyező, csökkenő nyári előfordulásról, mások pedig nyári, magasabb előfordulásról számoltak be. Az üszők holtellésének öröklődhetőségi értékét 0,047-ben állapítottuk meg. Ez magasabb, mint az osztráktarka fajtában, de alacsonyabb, mint a dán és svéd holstein-fríz fajtában becsült értékek. A tehenek elléséből becsült öröklődhetőségi érték 0,019 volt, mely közeli az osztráktarka fajtában számított értékhez. A tehenek holtellési gyakoriságából számított tenyészértéket a termékenyítő bikák születési éve alapján a 4. ábrán mutatjuk be. A holtellés tenyészérték évenkénti változása ellenére szignifikánsan csökken, mely a hazai közvetlen szelekció hiányában az import apaállatokra vezethető vissza. A magas holtellés aránya a magyartarka fajtában elsősorban állategészségügyi, tartási, takarmányozási eredetű, s mindössze 3-5%-ban genetikai. Csökkenteni elsősorban környezeti, technológiai eszközökkel lehetséges. Az ellésre való előkészítés, a borjak kezelése különös figyelmet érdemel az előhasi üszőknél. Rendkívül magas a bikaborjak holtellési aránya. Jelen tanulmányban is igazoltuk a fiatal üszők korai vemhesítésének kockázatát. Annak ellenére, hogy a holtellés tenyészértékben csökkenés tapasztalható, indokolt a tulajdonság indexbe foglalása, arra közvetlen szelekció alkalmazása, amit nemcsak gazdasági, hanem állatjóléti szempontok is vezérelnek.


16 Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató, MTE

2010-ben 100 éves a magyar szervezett tejtermelés-ellenõrzés

Átl. zsír

fejési

hozam kg

istálló

Átl. zsír

napok átlagában

Átl. tej

kg

száraz

tehénlétszám drb.

tejelő

éves

valóságos

száma

Átl. élősúly

Éves tehenek adatai körzetek

A tehenészetek


Évfolyam

Magyarországon már az 1910-es évek előtt elkezdődött a kisgazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének javítása, fejőbiztosok segítségével a próbafejések és tejtermelési versenyek szervezése. Újhelyi Imre (1866-1923) a 19-20. század fordulóján létrehozta a Magyaróvári Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületet, megszervezte a Tejszövetkezeteket, melyeknek első feladata a megtermelt tej átvétele és elsődleges feldolgozása volt. Ezek a tejszövetkezetek készítették a világszerte ismert óvári és illmici sajtot. Schandl József – Újhelyi munkatársa - írta róla: „… azt, hogy állattenyésztésünk 10-15 év alatt behozta fél évszázados lemaradását, elsősorban Újhelyi Imrének köszönhetjük.” Dr. Magyar Károly (1869-1931) kiskamondi földbirtokos, Veszprém megyei főispán úttörő tevékenysége az egyedi termelési adatokon nyugvó korszerű állattörzskönyvezés, tenyésztés és takarmányozás terén megreformálta az egész ország szarvasmarha-állományának törzskönyvezését. 1908-as dániai és svédországi tanulmányútjain gyűjtött tapasztalatai alapján megszervezte hazánk első tejtermelést ellenőrző egyesületét. Az egyesület az ő elnökletével, 6 birtokos összefogásával 1910. július 17-én Károlyházai Szarvasmarha Ellenőrző Egyesület néven, Kiskamond székhellyel alakult meg, amelynek mindvégig ügybuzgó irányítója volt. Ez volt az első, a Földművelésügyi Minisztérium által is elismert ellenőrző szervezet. Feladatai között első helyen szerepelt a tejtermelés jövedelmezőségének növelése. A tejtermelési adatok gyűjtésére és nyilvántartására Skita Mihály gazdasági tanár tervezett nyomtatványokat. A törzskönyveket és a származási lapokat az „Országos Törzskönyv” nyomtatványain vezették. Az egyesület 1922-ben csatlakozott a Veszprém Megyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesülethez. Dr. Konkoly Thege Sándor is felismerte a tejtermelés-ellenőrzés jelentőségét. 1911-ben így ír róla: „A tejellenőrző egyesületek tulajdonképpeni czélja az, hogy a tehenek mennyiségi tejelése hitelesen feljegyeztessék. […] a helyes takarmányozás területén is igen fontos szerep és munkakör vár a tejellenőrző egyesületekre. A tejellenőrző egyesületek munkatöbbletet nem okoznak, költséget meg igazán keveset, de ez a

átlag kg

Uradalmi tehenészetek adatai 1920/21 18 1921/22 18 1922/23 24 1923/24 32 1924/25 38 1925/26 44 1926/27 46 1927/28 49 1928/29 48 1929/30 48 1930/31 48 1931/32 41 1932/33 39 1933/34 67 1934/35 79 1935/36 99 1936/37 102 Különbözet az alap +84 évvel szemben

4 4 6 6 6 6 6 6 6 6 6 4 6 7 8 10 10

1812 1813 2090 2398 2628 3064 2970 3055 3035 2960 2862 2359 2638 4426 4596 6464 6611

1053 1034 1342 1567 1683 1839 1906 1904 1812 1821 1739 1543 1339 2520 2659 3539 3840

+6 +4799 +2787

497 493 465 511 520 540 557 571 580 590 601 596 612 605 616 609 617 +120

365 365 365 366 365 365 365 366 365 365 365 366 365 365 365 366 365

298 308 311 311 311 309 313 311 309 313 313 310 313 309 305 311 310

67 57 54 55 54 56 52 55 56 52 52 56 52 56 60 55 55

1743 1875 1849 2232 2520 2702 3046 3226 3281 3662 3719 3729 3909 3548 3492 3671 3639

68,23 71,73 70,46 84,24 95,23 104,40 115,36 120,46 123,45 137,96 139,62 138,40 145,81 132,7 127,9 135,2 134,1

3,91 3,82 3,81 3,77 3,78 3,86 3,79 3,73 3,76 3,77 3,75 3,71 3,73 3,74 3,66 3,68 3,68

4,77 5,14 5,07 6,12 6,90 7,40 8,35 8,81 8,99 10,03 10,19 10,19 10,70 9,70 9,60 10,00 10,00

5,85 6,09 5,95 7,18 8,10 8,74 9,74 10,36 10,62 11,68 11,89 12,02 12,50 11,50 11,40 11,80 11,70

-

+12

-12 +1869 +65,87

-0,23

+5,23 +5,85

3,78 3,79 3,78

8,60 10,00 8,10 9,70 8,90 10,50

N ép i es teh en ész etek ad atai : 1934/35 1935/36 1936/37 Különbözet az alap évvel szemben

8 18 24

1 2 2

177 480 578

+16

+1

+401

99 279 336 +237

586 579 580

365 366 365

313 305 308

52 61 57

-6

-

-5

+5

3121 2965 3236 +115

118,4 112,5 122,5 +4,1

-0,01

+0,3 +0,50

Fejér Megyei Szarvasmarha-tenyésztő, Törzskönyvelő és Tejtermelést Ellenőrző Egyesület termelési eredményei. 1920/21. – 1937/37.

kevés is sokszorosan megtérül az egyesület által elért eredményben.” Az országos hálózattá fejlődött állattenyésztő szervezetek 1920-tól 1948-ig a nyugat-európai országoktól (Anglia, Németország, Dánia, Svédország) átvett egyesületi tapasztalatok alapján tervszerűen végzett, igen pontos és megbízható munkával segítették az állattenyésztés fejlődését és a népélelmezési

szempontból fontos élelmiszerek termelését. Az 1920-30-as években sorra alakultak a tejtermelés-ellenőrzést is végző járási, megyei szarvasmarha-tenyésztő egyesületek. A Fejér Megyei Szarvasmarha-tenyésztő, Törzskönyvelő és Tejtermelést Ellenőrző Egyesület termelési eredményeit az 1. táblázat mutatja. A kitűnően működő állattenyésztő szervezeteket a Magyar Népköztársaság Kormánya a


17 13.130/1948.223.sz. rendeletével 1948. december 31-én megszüntette. Feladataikat a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főügyosztálya, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságok és a Járási Tanácsok Mezőgazdasági Osztályai vették át. Így az állattenyésztés, ezen belül természetesen a törzskönyvezés szervezésének, irányításának új korszaka kezdődött el 1949-ben. Ezt az időszakot főleg a törzskönyvezés intézményrendszerének alig követhető változásai, a centralizált állami irányítás és a politikának az operatív tevékenységére is kiható befolyás jellemezte. Miután a kormányzati szervek a tenyészállatok törzskönyvezésével kapcsolatba hozható feladatok ellátását illetően hiányosságokról értesültek, az elért eredményeket pedig nem találták kielégítőnek, így a Földművelésügyi Miniszter, valamint az Állami Gazdaságok és az Erdők Minisztere a tenyészállatok törzskönyvezéséről 66/1953 szám alatt együttes utasítást adott ki. Ez az 1951-ben kihirdetett 18111/1951 FM számú rendelet egyes rendelkezéseit megerősítette, másokat módosított, és új szabályokat állapított meg. A törzskönyvezésnek ez a szervezeti formája is csak egyetlen esztendeig működhetett, mert a Miniszter Tanács 527/1954 számú határozata és a Földművelésügyi Miniszter 150/1954 számú utasítása úgy rendelkezett, hogy az Állami Állattenyésztő Állomások Megyei Igazgatóságait 1954. szeptember 1-jei hatállyal a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságoknak kell átvenniük. A járási állattenyésztő állomások szervezete változatlan maradt. Fél évvel később a Miniszter Tanács 1043/1955 számú határozata szerint a járási állattenyésztő állomásokat meg kellett szüntetni, helyette a megyei tanácsok VB Mezőgazdasági Igazgatósága Állattenyésztési Osztálya szerveként törzskönyvezési felügyelőségeket kell felállítani. Ennek végrehajtásáról a Földművelésügyi Miniszter 39/1955 számú utasításában intézkedett. A Földművelésügyi Miniszter és az Állami Gazdaságok Minisztere 1956. január hó 25-én, 6/1956 számon együttes utasítást adott ki a törzskönyvezési feladatok ellátásáról. Ez az utasítás megállapította a tenyészállatok törzskönyvi ellenőrzésbe vételének feltételeit és a feltételek biztosításának szabályait. A Miniszter Tanács 1025/1972. (VII. 30.) számú határozata a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról szólt. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére kidolgozott program megvalósításának egyik kulcskérdése a jól átdolgozott tenyésztés-szervezés. Az Országos


Állattenyésztési Felügyelőségnek ez irányú, sokrétű feladatai közül a legfontosabbak a következők: 1. A törzskönyvezés a szelekciós munka alapja. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításához, a hasznosítási irányok tervszerű kialakításához, az állategészségügyi célkitűzések megvalósítása, a tenyészállat gazdálkodás tényleges irányítása és szervezése érdekében a nagyüzemi állomány teljes egészét tenyésztési, illetve tenyésztési és termelési (törzskönyvi) ellenőrzésbe célszerű venni. Ezért: a.) Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség vizsgálja fölül a jelenleg érvényben lévő törzskönyvezési és küllemi bírálati szabályokat. A tenyésztett fajták és hasznosítási irányok figyelembevételével tegyen javaslatot az új szabványokra. b.) Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség költségvetésében gondoskodni kell a vizsgáló műszerek beszerzésének anyagi feltételeiről. c.) Biztosítani kell az adatok gépi úton történő feldolgozásának és közzétételének lehetőségeit. d.) A törzskönyvezési költségek egy részét a szolgáltatást igénybe vevő üzemekre 1973. január 1-jétől át kell hárítani. 1983. január 1. napjától a Miniszter Tanács határozata alapján a tenyésztésszervezés szervezetében meglepő változások következtek be. A közel két évtizeden át költségvetési rendszerben gazdálkodó megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségek, a mesterséges termékenyítő főállomások és a teljesítményvizsgáló állomások 1982. december 31. napjával megszűntek. Az állattenyésztéssel összefüggő szolgáltatásjellegűnek ítélt feladatok további folyamatos ellátására a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezekből a szervezetekből 6 állattenyésztő vállalatot létesített. • Gödöllői Állattenyésztő Vállalat • Debreceni Állattenyésztő Vállalat • Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat • Székesfehérvári Állattenyésztő Vállalat • Szombathelyi Állattenyésztő Vállalat • Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat Az alapító határozat szerint a vállalatok fő tevékenysége valamennyi állattenyésztéssel ös�szefüggő szolgáltatás, így a törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok, spermatermelés, mesterséges termékenyítés és szaporodásbiológiai gondozás, tenyész- és haszonállatok, valamint sperma embrió forgalmazása, az intervenciós tenyész- és haszonállatok felvásárlásával és a tenyész-apaállat gazdálkodásával kapcsolatos teendők ellátása. Az évtized végére a gépek, berendezések el-

avultak, elhasználódtak, az állattenyésztő vállalatok többsége ellen csődeljárás indult, így már nem működtették a tenyésztésszervezés rendszerét, a megalakult megyei egyesületek pedig nem voltak képesek átvenni a vállalatoktól ezt a feladatot. A Földművelésügyi Miniszter 1992. január 1-jei hatállyal a visszavonta az állattenyésztő vállatoktól a fajtafenntartói jogot, és ideiglenes jelleggel a zömében 1989-ben megalakult fajta egyesületeknek adta át. Ezzel az intézkedéssel lehetőség nyílt arra, hogy a tejtermelés ellenőrzése és a törzskönyvezéssel összefüggő feladatok ellátása ismét a nemzetközileg elismert egységes szabályok szerint folytatódjon! A tejelő típusú szarvasmarhák teljesítményét ellenőrző rendszer csak úgy menekülhetett meg a teljes összeomlástól, hogy a Földművelésügyi Miniszter az 15404/1992. számú alapító határozatával 1992. június 30-ai hatállyal megalapította az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Vállalatot, majd ebből a 33080/1/94 számú alapító okirattal az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-t. A húshasznosítású szarvasmarha-állományok termelésellenőrzését a megalakult tenyésztőszervezetek maguk végezték és végzik ma is. Az állattenyésztés irányításának új szervezeti rendszere csak fokozatosan alakult ki. Ehhez a jogi alapokat az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény rendelkezései, valamint ezek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat meghatározó miniszteri rendeletek adták meg. Az ÁT Kft. tehát 100 %-os állami tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, melyet 2009-ben az alapító tulajdonos 80%-ban magánosítani kívánt. A magánosítás során a 80%-os részt az ÁT Kft. dolgozói (MRP szervezet) és a HOMAKO ÁT Kft. vásárolta meg. A HOMAKO ÁT Kft. alapítói az MRP szervezet és a három, tejtermelő szarvasmarhák tenyésztésszervezési feladatait is ellátó egyesület, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete és a Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete. A tulajdonos változást a cégbíróság 2010. január 8-án jegyezte be. 100 év után hosszú, viszontagságos, fordulatokkal, változásokkal, nehézségekkel teli utat követően a tejtermelés-ellenőrzést végző – komoly tudással, műszerparkkal és nemzetközi akreditációval rendelkező - szervezet ismét a tenyésztők tulajdonába került. Az ÁT Kft. Partner-Tájékoztató Hírlevele nyomán, Dr. Mészáros Gyula kutatásai, írásai alapján összeállította Dr. Füller Imre.


18 MAGYARTARKA TENYÉSZBIKÁK SZAPORÍTÓANYAGÁNAK ÁRJEGYZÉKE

Zsír %

Feh. Kg

feh%

Ráma

Izm.

Testal.

Tőgy

Szom. sejtsz

26

0

27

0,07

102

90

109

120

114

99

90  

133 1700

389

26

0,21

17

0,07

109

91

110

108

91

115

111  

125 2200

15672 JÁKI TEKERGŐ HUSALDO

 

AA

94

612

26

0,04

18 -0,06

97

92

81

102

91

115

102  

127 2200

15894 BONYHÁDI VIDÁM HUSALDO

 

AB

88

492

15 -0,08

14 -0,06

108

101

91

115

95

103

113  

121 2200

16113 BONYHÁDI VALLOMÁS LEHEL

 

AA

93

827

19 -0,24

18 -0,19

106

87

97

113

115

90

127  

127 2200

16243 BONYHÁDI VINCE STRAMY

 

AB

91

1054

32 -0,16

26 -0,18

105

92

102

110

96

86

95  

137 3000

16403 BONYHÁDI ZÖMÖK HUCKI

 

AA

84

425

14 -0,05

18

0,06

116

102

95

81

127

82

110  

123 1700

16454 KOCSÉRI ZEFÍR LENGE

 

AA

84

989

27

-0,2

31 -0,05

91

82

106

115

101

113

88  

138 2200

 

77

604

22 -0,03

19 -0,03

97

95

103

108

106

103

96  

127 2200

89

1124

39 -0,08

35 -0,06

114

69

95

99

100

75

91  

16698 KOCSÉRI ZÚDÍTÓ GEBAL

 

Ár Ft+ Áfa

Zsír kg

670

90

KTI

Tej kg

97

AB

SV%

Megb%

BB

 

HúsTÉ

KK

 

15511 TEVELI TAKAROS HEXSTERN

NÉV

14500 MINDSZENTI REFRÉN ZITAT

KLSZ

új

Haszn.élettart.

érvényes: 2011. január 1-tõl

16700 JÁKI ZSONGLŐR SAMURAI

 

BB

16930 BONYHÁDI ACÉL HORWART

 

 

16931 RÁDÓCI ADU SAMURAI

 

AA

86

575

18 -0,08

19 -0,02

105

86

97

103

116

17043 KOCSÉRI APAFI SAMURAI

 

AB

77

819

28 -0,07

22

-0,11

98

78

101

107

101

17076 DERECSKEI ASTORIA INDIANER P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17077 DERECSKEI ALFA PASSZÍV P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17336 BONYHÁDI ACHILLES LOTARRY

 

AA

79

602

27

0,06

22

0,02

103

87

103

17337 KOCSÉRI ARÉNA LOTARRY

 

AA

81

592

52

0,54

29

0,16

109

86

104

112

90

17367 MÉNESBIRTOK AJTONY RABATT

 

AB

77

426

26

0,18

18

0,06

121

101

112

106

105

17368 KOCSÉRI AMÚR HUMLANG

 

AB

76

593

27

0,07

18 -0,05

95

106

93

93

80

97

 

 

127 2200

17508 BONYHÁDI BALLAGÓ HUMLANG

 

AB

76

810

18 -0,25

20 -0,14

109

92

88

98

117

94

 

 

128 2200

17570 BONYHÁDI BERTALAN HUMLANG

 

AB

76

567

20 -0,04

12 -0,14

91

75

105

111

95

109

85  

122 1700

17571 KOCSÉRI BETON RANDY

 

AA

81

516

22

0,03

15 -0,05

100

91

90

98

125

94

101  

124 2200

17722 KOCSÉRI BENNFENTES HORWART

 

AA

76

514

15 -0,01

16 -0,03

115

91

105

108

116

96

87  

123 2200

18030 BONYHÁDI CIPÓ BONSAI-ET

 

AA

69

562

15 -0,13

12 -0,14

103

87

95

110

104

85

104  

121 1700

18031 BONYHÁDI CIMBORA RUMBA-ET

 

AA

80

738

28 -0,02

21 -0,08

115

92

98

114

100

94

 

 

130 2200

18110 JÁKI CUDAR RUMBA

 

AA

80

658

16 -0,18

20 -0,05

116

97

101

115

106

101

 

 

126 2200

18427 BONYHÁDI CSIPET KAMPS

 

AA

68

1050

31 -0,17

30

-0,11

113

103

97

104

102

97

108  

139 3000

18428 GENCSAPÁTI CINKE REX

 

AA

78

616

30

0,11

23

0,03

114

91

105

121

80

103

80  

131 2200

18429 JÁKI CSÓKA RADNAB

 

AA

74

477

20

0,03

19

0,05

109

98

107

108

100

96

92  

125 2200

18636 JÁKI DANI KAMPS

 

AB

72

479

26

0,14

20

0,07

114

92

90

99

100

95

107  

127 2200

18638 MÉNESBIRTOK DÁLIA RADNAB

 

AA

19008 POLÁNYI DRÁVA ZSENGE P

 

 

19227 KOCSÉRI DÜLŐ ROMEL

*

 

73

1009

19300 BONYHÁDI ÉRMES ROMEL

*

 

66

851

19301 DERECSKEI ÉTLAP SUPERY P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19302 DERECSKEI ÉTŰD SUPERY P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19958 DERECSKEI ENZIM VIDÁM P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20259 DERECSKEI FRÉDI ALFA P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21168 DERECSKEI GYÖRE SZÍNVONALAS

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

72  

 

585  

 

24  

 

0,02  

46

 

21  

 

0,02  

 

105  

 

94  

 

99  

 

144 3000

103  

 

92

113  

126 2200

87

90  

132 2200

 

 

107  

 

1700

 

 

 

108  

 

1700

110

102

105

112  

 

110  

 

1700

 

130 1700

110

92  

139 3000

105

112  

125 2200

103

89  

 

120

128 2200 99  

2200

0,11

34 -0,01

110

93

103

104

91

92

 

 

144 3000

25 -0,15

26 -0,06

110

99

102

113

106

100

101  

134 3000

120 102  

2200

 

101  

1700

 

102  

2200

 

 

106  

2200

 

 

101  

2200


fotó: Génbank archívum

fotó: Génbank archívum

I. helyezett: Király Erika - Csendespihenő. II. helyezett: Albert Béla - Hamm... III. helyezett: Maczekó Péter - Meleg van

Recommend Documents