HELYI TANTERV MATEMATIKA Tantárgy

Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396  75/519-300 75/414-282

HELYI TANTERV MATEMATIKA Tantárgy 4–3–3–3 óraszámokra

Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető

Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes

Jóváhagyta: Szabó Béla igazgató

Érvényes: 2013/2014 tanévtől

2013. 1

Helyi tanterv az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportjai számára Óratervtáblázatok 9. évfolyam Téma Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika Éves óraszám

Óraszám 12 50 28 40 14 144

10. évfolyam Téma Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Geometria Valószínűség, statisztika Éves óraszám

Óraszám 16 42 40 10 108

11. évfolyam Téma Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika Éves óraszám

Óraszám 12 28 16 30 22 108

12. évfolyam Téma Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria Rendszerező összefoglalás Éves óraszám

Óraszám 28 24 44 96

2

Bevezető gondolatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának 3

tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimum problémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, - növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus 4

ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A helyi tanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását.

Célok és feladatok A középiskolai matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségének megalapozása, a matematikai kompetencia kialakítása, a matematikai szemlélet fejlesztése, a logikus gondolkodás továbbfejlesztése, az önálló, rendszerezett gondolkodás és feladatmegoldás megalapozása. A matematikatanításnak a középiskolában is biztosítania kell a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, miközben meg kell mutatnia azok konkrét gyakorlati hasznosságát. Szükséges, hogy a matematika tanulása során a tanulók a hétköznapi szövegekben rejlő matematikai problémákat észrevegyék, képesek legyenek egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni. Így a matematikatanítás fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, segíti az összefüggések, hipotézisek megfogalmazását, a bizonyítás igényének megjelenését. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának kialakítása. A matematikatanítás folyamatában el kell érni, hogy a tanulók megfelelő szintű problémaés feladatmegoldó, absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel rendelkezzenek. Mindehhez szükséges a matematikatanítás belső struktúrájának fokozatos kiépítése, a megfelelő tartalmak esetében szilárd fogalom- és axiómarendszer elsajátítása, a matematikai tételek és bizonyítások 5

értése és egyszerűbb gondolatmenetű bizonyítások szabatos megfogalmazása, az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikatanítás célja, hogy fejlessze a tanulók térbeli, időbeli és mennyiségi tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematikatanításnak feladata, hogy képessé tegye a tanulót a síkbeli és a térbeli szituációk elképzelésére, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, feladatot megoldani, számolni. A matematikatanítás feladata továbbá, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy a statisztikai gondolatokat megértse, felhasználja, valamint, hogy a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatokat felismerje. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A matematikatanítás – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, Internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében, és ezzel járuljon hozzá a tanulók digitális kompetenciájának kifejlődőséhez, gyakorlati alkalmazásához. A matematika tanításában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes és a matematikai nyelvezetet használó kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek a várható eredmények becslésére, az önellenőrzésre, az eredmények becsléssel való összevetésére, valamint a szöveges, gyakorlati feladatokban kapott eredmények valósághoz való viszonyítására. A matematika tanításában törekedni kell arra, hogy kiderüljön a matematika hasznossága, a matematikai struktúra belső szépsége, az emberi kultúrában betöltött szerepe. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, illetve a kisebbségi migráns tanulókkal való foglalkozás a matematika órákon is szükséges: ami a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybe vételét teheti szükségessé. Figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési tervek kialakításakor, a tanórákon a csoportok szervezésekor, a tanórák tanulásszervezési eljárásainak tervezésekor. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül ugyanis nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Figyelembe kell venni a tervezéskor a tanórán kívüli lehetőségek felhasználását is. A matematika helyi tanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A matematika műveltségterület az egészségnevelési feladatát elsősorban azokon a feladatokon (statisztika, valószínűség, szöveges feladatok) tudja teljesíteni, amely valóságos hazai és nemzetközi adatok felhasználásával alkalmat adnak arra, hogy elősegítsék a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását a feladatok adatainak eredményeinek értelmezésén, továbbgondolásán keresztül. A környezettudatosságra nevelés érdekében a matematika igen alkalmas arra, hogy különböző, valóságos adatok és tények felhasználásával, feladatokat oldjanak meg a tanulók, amelyeken keresztül megismerhetik, megérthetik, valamint az adatokon és azok értelmezésén keresztül végiggondolhatják azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, továbbá konkrét hazai példákon is felismerhetik a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

6

Az egészségvédelemhez és a környezetvédelemhez hasonlóan a fogyasztóvédelemre, a tudatos kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés is jól megoldható a matematika feladatain keresztül, amely amúgy is fontos területe a valóságos életben megjelenő problémák, adatok, összefüggések vizsgálatának. Az adatgyűjtések színtere lehet a vásárlási szokásokról történő gyűjtés, továbbá szöveges feladatok gyártására alkalmasak a vásárlási számlák, amelyeken keresztül mód van az egyes termékekről való beszélgetések kezdeményezése stb. Szöveges feladatokban fogyasztói kosár elemzésére is sort keríthetünk. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget! A matematika tanulása járuljon hozzá helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához! A tanulók a középiskola befejezésére váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére!

A fogalmi rendszer A matematika révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A matematika műveltségterület – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét. E rendszert természetesen többféleképpen is meg lehet határozni., és fontos leszögezni, hogy az általunk létrehozott fogalmi rendszer nem a matematikát mint tudományt, hanem a középiskolai matematika műveltségterületet fedi le. A tantárgy kulcsfogalmai a következők: Axióma, definíció, tétel, bizonyítás, modellezés, transzformáció, sorbarendezés, kiválasztás, oszthatóság, eloszlás, valószínűség, halmaz, egyenlet, függvény, alakzatok, véletlen esemény. E kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban, mélységben és egymáshoz való kapcsolódási lehetőséggel újra és újra megjelennek, segítve ezzel a matematika egységes látásmódjának kialakulását. A tantárgy kulcsfogalmai tehát átfogó, a tanítási-tanulási folyamatban szükségszerűen ismétlődő fogalmak. E fogalmak jellegüknél fogva, tartalmi összetevőik révén igen gyakran érintkeznek is egymással. A kulcsfogalmak természetesen fokozatosan telítődnek konkrét tartalmakkal, azaz fokozatosan épül fel az a fogalmi háló, ami végül is a fogalmi műveltségben ölt(het) testet.

A tanulók értékelése A javasolt ellenőrzési módszerek:  feladatlapok (állítások igazságtartalmának eldöntése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, logikai feladatok megoldása indoklással stb.);

7



szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, definíciók, tételek pontos kimondása, bizonyítások levezetése, órai feladatok stb.);  témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor);  otthoni munka (feladatok megoldása, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása stb.);  csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése stb.);  projektmunka és annak dokumentálása;  versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények. A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos 5 fokozatú skálán történik. Fontos, hogy a tanulók  motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére;  tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, osztályzattal) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel;  számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük;  hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján;  fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés, tudják hasznosítani a fejlesztő értékelési megnyilvánulásokat.

A tankönyvek kiválasztásának elvei A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát az adott életkornak megfelelően alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre:  feladatokban gazdag,  a tankönyvhöz legyen jól illeszkedő feladatgyűjtemény,  az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató,  az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító,  legyen motiváló hatású, például matematikatörténeti kitekintés, utalás más tantárgyak tartalmára,  tanultakat rendszerező és jól strukturált,  tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket.

Tantárgyi struktúra és óraszámok 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 óra

3 óra

3 óra

3 óra

Matematika 8

Kerettantervi megfelelés Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 6.2.03 alapján készült. A 9. évfolyamon megnövelt óraszám és a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad mozgástér a megtanított ismeretek elmélyítésére és a gyakorlásra kerül felhasználásra, tehát új tartalmi elemekkel a témák nem bővülnek, csak bizonyos résztémákra szánt órakeret került megnövelésre.

9. évfolyam Célok és feladatok A 9. évfolyamon fontos cél az alapképességek továbbfejlesztése. El kell érni, hogy a szemléletes fogalmak többsége definiálásra kerüljön, azok tartalma tudatosuljon. A tételek kimondásakor a szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése történjen meg. Másik fontos cél a kommunikációs készség továbbfejlesztése írásban és szóban egyaránt. A fejlesztésnek ki kell térnie arra, hogy a tanuló mások szóban vagy írásban közvetített gondolatait megértse, saját gondolatait megfelelően közvetítse. Mindezeket egyszerre fejleszthetjük és értékelhetjük a tankönyvi/feladatgyűjteményi szövegek értésével, az órai vitákban való érveléskészség, vitakészség fejlesztésével, a feladatmegoldások során a szóbeli válaszok, magyarázatok igénylésével. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban megfelelő pontossággal használtassuk az anyanyelvet, illetve a szaknyelvet, s fokozatosan bővítsük a jelölésrendszert. Fontos, hogy a tanulók érezzék szükségét, hogy a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, illetve amelyik feladatban az lehetséges, a várható eredményt előre megbecsüljék. A gyakorlati számításoknál is elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Folyamatosan fejlesztenünk kell a verbális kommunikáció mellett az igényes grafikus kommunikáció kialakítását is, megértetve a tanulókkal, hogy a jó gondolatok, megoldások semmit sem érnek, ha azt nem tudják valamilyen módon helyesen kinyilvánítani. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk, éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az egyszerű, közérthető, frappáns alkalmazások megválasztására, mert ezzel a matematika hasznosságát mutatjuk meg. Kiemelt fontosságú, hogy a már biztos számfogalomra építve eljussunk a valós szám fogalmához, beleértve a racionális és az irracionális számok fogalmának megértését. A számítások elvégzéséhez használtassuk a számológépet, tudatosítsuk az eszköz előnyeit és korlátait. A műveletek sorát bővíteni kell. Folyamatosan nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szövegértő képesség fejlesztésére, az algoritmikus gondolkodás erősítésére a szöveg alapján matematikai modellek készítésére. A kombinatorikus feladatok, a geometriai transzformációk, a megismert síkidomok tulajdonságaiban való tájékozódás, a valós számok halmazának megértése fejleszti a rendszerező képességet. A geometria eszközeinek felhasználásával fejlesztenünk kell a tanulók síkban való tájékozódását, a 9. évfolyamon erre leginkább a geometriai transzformációk értése és alkalmazása

9

ad lehetőséget. Fontos feladat a tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség, valamint a diszkussziós igény kialakítása. A függvényszemlélet fejlesztése a hozzárendelések szabályként való értelmezésével, valamint a függvénykapcsolatokhoz a megfelelő modell megkeresésével lehetséges. A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresésére ad alkalmat. Nagyon fontos cél a 9. évfolyamon is a sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, a bizonyítási igény kialakítása, egyes tételek konkrét bizonyítása is. A matematika iránti érdeklődés erősíthető az elemi számelmélet alapvető problémáival és a matematikatörténeti vonatkozásaival. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák, melyek már tartalmazzák a számonkérésre, az ismétlésre és a rendszerezésre szánt óramennyiséget.

Témakörök Iskolai óraszámok 4 óra/hét (144 óra) 12 50 28 40 14

Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria Valószínűség, statisztika

10


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 12 óra Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

Feladatmegoldás önállóan. Frontális munka.

11

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése. Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban. Kémia: anyagok csoportosítása. Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba.

Taneszközök

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz.

Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott Ponthalmazok megadása ábrával. ponthalmazok, adott tulajdonságú Megosztott figyelem; két, illetve ponthalmazok. több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz). Szöveges feladatok. Szöveges feladatok értelmezése, (Folyamatos feladat a 9–12. megoldási terv készítése, a évfolyamon: a szöveg alapján a feladat megoldása és szöveg megfelelő matematikai modell alapján történő ellenőrzése. megalkotása.) Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. Nyitott mondatok Halmazok eszközjellegű igazsághalmaza, szemléltetés használata. módjai.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás Feladatmegoldás önállóan Frontális munka.

Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Magyar nyelv és irodalom: T: szövegértés; információk Számológép azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

Feladatmegoldás önállóan. Frontális munka.


12

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Bizonyítás.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás.

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.


Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.


Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika, mint szervezőelv poetizált szövegekben.

13

T: interaktív tábla

T: dobókocka számológép, interaktív tábla

Kulcsfogalmak/Fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY.). Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

Órakeret 50 óra Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. 2. Számtan, algebra

Ismeretek Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek.

Fejlesztési követelmények A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás.

14


Taneszközök T: számológép interaktív tábla

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

Érvelés. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. Számok normálalakja.

A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.

Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás Régebbi ismeretek Feladatmegoldás önállóan és összeillesztése, felhasználása. csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

15

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése. Informatika: kommunikáció T: ember és gép között, számológép adattárolás egységei. interaktív tábla Fizika; kémia; biológia- T: egészségtan: tér, idő, számológép nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2  b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel).



Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számítási feladatok.

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.


Fizika; kémia: képletek értelmezése..


16

Fizika; kémia; biológiaT: egészségtan: számítási számológép feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszerválasztás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

T: számológép

Fizika: kinematika, dinamika. T: számológép

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek. x  c  ax  b .



Ismeretek

Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Definíciókra való emlékezés.


Fizika: kinematika, dinamika. T: Kémia: százalékos keverési számológép feladatok.


T: számológép

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Elsőfokú egyenlet. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség.

Órakeret 28 óra Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák 17


Taneszközök

A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban.

Az abszolút érték-függvény. Az x  ax  b függvény

Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).


Fizika; kémia; biológiaegészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel.

T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába


Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége. Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.


Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).


grafikonja, tulajdonságai ( a  0 ).

A négyzetgyökfüggvény. Az

x  x ( x  0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.


18

Fizika: matematikai inga lengésideje.

T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába

A fordított arányosság függvénye. Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). a x  ( ax  0 ) grafikonja,

x

tulajdonságai. Függvények alkalmazása.

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az x  ax 2  bx  c (a  0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x  a( x  u) 2  v alak segítségével.


Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata. Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.


Fizika: ideális gáz, izoterma. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.


Fizika: kinematika. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.


Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: számítási feladatok.



Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.


T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvény-transzformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás. 19



Órakeret 40 óra Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások. Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. 4. Geometria

Ismeretek Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet. Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.

Fejlesztési követelmények Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. tanulói kiselőadás.

Fogalmak alkotása Frontális munka. specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

20


Taneszközök TD: Interaktív tábla

Informatika: tantárgyi TD: szimulációs programok Interaktív tábla használata (geometriai szerkesztőprogram).

TD: Interaktív tábla

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

Fogalmak pontos ismerete.

Frontális munka.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. A szög mérése. A szög ívmértéke.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Thalész tétele. A matematika, mint kulturális örökség. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Frontális munka.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban.


A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegységválasztás, mérőszám.


21

Fizika: körmozgás, a TD: körpályán mozgó test Interaktív tábla sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok. Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

T: Számológép

TD: Interaktív tábla Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre. Fizika: elmozdulás-vektor, forgások. Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet;

T: Számológép

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Egyszerű szerkesztési feladatok.

Vektorok összege, két vektor különbsége.



Fogalmak alkotása specializálással. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).


művészettörténeti stíluskorszakok. Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).


Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás).

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Órakeret 14 óra

5. Valószínűség, statisztika

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

22

Ismeretek


Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.




Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés.

Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram). Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák.


Informatika: adatelemzés.

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet.

23

Taneszközök T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába

statisztikai T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába


Továbbhaladás feltételei    

Tájékozott a racionális számkörben. Ismeri a részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége fogalmakat. Ismeri és alkalmazza a hatványozás azonosságait. Ismeri számok és kifejezések abszolút értékének fogalmát, alkalmazza a számok normál alakját.  Biztonsággal használja a másodfokú azonosságokat.  Biztonsággal végzi a négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.  Nagy biztonsággal old meg egyszerű törtes egyenleteket, kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszereket.  Jól alkalmazza a százalékszámítást gyakorlati feladatokban is.  Ismeri a 3-mal és a 9-cel való oszthatóság feltételét.  Képe számok prímtényezőkre való bontására. a  Tájékozott az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, abszolút érték, ) tulajdonságaiban. x  Képes képlettel megadott függvényt értéktáblázat segítségével ábrázolni.  Ismeri a speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságait.  Ismeri a háromszög nevezetes vonalainak, a háromszög beírt és körülírt körének fogalmát és tulajdonságait.  Ismeri a körrel kapcsolatos fogalmakat és az érintő tulajdonságait.  Felhasználja az eltolás és a tükrözés tulajdonságait egyszerű feladatokban.  Képes számsokaság számtani közepének kiszámítására.  Ismeri a módusz és a medián fogalmát.  Alapszinten értelmezi a kördiagram, oszlopdiagram adatait

10. évfolyam Célok és feladatok A 10. évfolyamon is fontos cél, hogy a különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejlessze a tanulók matematizáló tevékenységét. Törekedni kell arra, hogy a tanulók egyre inkább képesek legyenek a köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetésére. A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási

24

folyamatban. A 10. évfolyamon is szükség van a bizonyítási igény további fejlesztésére és az algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztésére. A különböző feladatok megoldásában törekedni kell arra, hogy a megoldások keresése önállóan történjék, lehetőség legyen a tanulói felfedezésekre, önálló eljárások keresésére, továbbá minél gyakrabban kerüljenek a tanulók olyan feladat elé, ahol a matematika eszközként való felhasználása segíti a gyakorlati és természettudományos problémák megoldását. Szükség van eközben a valós helyzetek értelmezésére, megértésére és értékelésére. Ezen az évfolyamon fokozottan figyelni kell arra, hogy alakítsuk ki a diszkussziós igényt az algebrai feladatoknál is. Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban lehetőséget nyújt a matematika különböző területeinek az összekapcsolására. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák, melyek már tartalmazzák a számonkérésre, az ismétlésre és a rendszerezésre szánt óramennyiséget.

Témakörök Iskolai óraszámok 3 óra/hét (108 óra) 16 óra 42 óra 40 óra 10 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika

25



Órakeret 16 óra Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Halmazok eszközjellegű használata. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a

Fejlesztési követelmények Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a




Magyar nyelv és irodalom: kötőszavak használata, szövegértés


Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és

26

Taneszközök

T: Számológép

megfelelő matematikai modell megalkotása.)

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

feladat megoldása és szöveg Frontális munka. alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” Feladatmegoldás önállóan és helyes használata. csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Kísérletezés, módszeres Feladatmegoldás önállóan és próbálkozás, sejtés, cáfolás csoportmunkában, közös megkülönböztetése. megbeszélés. Érvelés, vita. Érvek és Frontális munka. ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Tanulói kiselőadás. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Az „akkor és csak akkor” Feladatmegoldás önállóan és használata. Feltétel és csoportmunkában, közös következmény felismerése a megbeszélés. „Ha …, akkor …” típusú Frontális munka. állítások esetében.

27

összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

Magyar nyelv és irodalom: kötőszavak használata, szövegértés Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

Magyar nyelv és irodalom: kötőszavak használata, szövegértés

T: számítógép, interaktív tábla

Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Egyszerű kombinatorikai Rendszerezés: az esetek feladatok: leszámlálás, összeszámlálásánál minden esetet sorbarendezés, gyakorlati meg kell találni, de minden esetet problémák. csak egyszer lehet számításba Kombinatorika a venni. Megosztott figyelem; két, mindennapokban. illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e). A gráffal kapcsolatos Gráfok alkalmazása alapfogalmak (csúcs, él, fokszám. problémamegoldásban. Egyszerű hálózat szemléltetése. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika, mint szervezőelv poetizált szövegekben.

T: Számológép


Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

TD: Számítógép interaktív tábla

Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

Órakeret 42 óra Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell 2. Számtan, algebra

28

További feltételek


alkotása), megoldása, ellenőrzése. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.

Ismeretek A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Fejlesztési követelmények Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

A másodfokú egyenlet megoldása, Különböző algebrai módszerek a megoldóképlet. alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre vezető Matematikai modell (másodfokú gyakorlati problémák, szöveges egyenlet) megalkotása a szöveg feladatok. alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának



Taneszközök


Fizika: fonálinga lengésideje, T: rezgésidő számítása. Számológép


Fizika; kémia: feladatok.

29

Fizika: egyenletesen gyorsuló T: mozgás kinematikája. Számológép

számítási T: Számológép

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Az x  ax 2  bx  c (a  0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvény-transzformációk áttekintése az x  a( x  u) 2  v alak segítségével. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad-, negyed- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.

egyenletek.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek.

T: Számológép

T: Számológép Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

T: számológép, számítógép TD: számítógép, interaktív tába T: Számológép interaktív tábla

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tudománytörténet

Megoldások ellenőrzése.


Fizika: például egyenletesen T: gyorsuló mozgással Számológép kapcsolatos kinematikai feladat. T: Számológép


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

ax  b  cx  d .

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.


Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.

30

TD: számítógép interaktív tábla

ax 2  bx  c  0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a  0 ). Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.



Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Frontális munka.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.


Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása.


T: Számológép

Fizika: minimum- és maximumproblémák.

T: Számológép

Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

Órakeret 40 óra Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla, testmodellek Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. 4. Geometria

31

Ismeretek




Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.


Földrajz: térképi ábrázolás

A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.



32

Taneszközök T: Számológép TD: Számítógép interaktív tábla T: Számológép

Fizika: súlypont, T: tömegközéppont. Számológép Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben. T: Számológép Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

T: Számológép

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Vektor szorzása valós számmal.

Vektorok felbontása összetevőkre.

Bázisvektorok, vektorkoordináták.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

Kulcsfogalmak/Fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk. Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Ismeretek mozgósítása új Feladatmegoldás önállóan és helyzetben. Emlékezés korábbi csoportmunkában, közös információkra. megbeszélés. Frontális munka. Elnevezések, jelek és egyéb Feladatmegoldás önállóan és megállapodások megjegyzése. csoportmunkában, közös Emlékezés definíciókra. megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. A valós problémák matematikai Feladatmegoldás önállóan és (geometriai) modelljének csoportmunkában, közös megalkotása, a problémák önálló megbeszélés. megoldása. Frontális munka.

Biológia-egészségtan: példák T: arra, amikor adott térfogathoz Számológép nagy felület (pl. fák levelei) tartozik. Fizika: Newton II. törvénye. TD: Számítógép Interaktív tábla Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.

TD: Számítógép Interaktív tábla

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

TD: Számítógép Interaktív tábla

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

T: Számológép

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

T: Számológép TD: Testmodellek

Hasonló. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.

Órakeret 10 óra Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Személyi: matematika szakos tanár 5. Valószínűség, statisztika

33


Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

Ismeretek


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés.


Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.


Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

34

Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Taneszközök T: számológép


Továbbhaladás feltételei              

Különbséget tesz kimondott és bebizonyított összefüggések között. Meg tud oldani egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatokat konkrét elemszám esetén. Tájékozott a valós számok halmazának felépítésében Biztonsággal alkalmazza a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ismeri két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalmát. Gyakorlata van másodfokú egyenletre vezető egyszerű szöveges feladatok megoldásában. Alapszinten képes egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldására és a megoldások ellenőrzésére. Pontosan tudja a szögfüggvények definícióját. Érti a hasonlóság szemléletes tartalmát. Felismeri a hasonlóság lehetőségét egyszerű gyakorlati feladatokban. Ismeri a háromszög hasonlósági alapeseteit ismerete, és alkalmazza egyszerű esetekben. Ismeri a háromszög súlyvonalának és súlypontjának fogalmát. Ki tudja számolni hasonló síkidomok területének, hasonló testek térfogatának arányát. Jól alkalmazza a Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség fogalmát feladatokban.

A fejlesztés várt eredményei a 9-10 évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.  Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.  Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése.  Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.  Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.  Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. 35

 Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.  Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.  A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.  Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat).  Szimmetria ismerete, használata.  Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök).  Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete.  Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.  Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.  Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.  A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége.  A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni.  A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

36

Valószínűség, statisztika  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.  A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

37

11–12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát.

11. évfolyam Célok és feladatok A 11. évfolyamon tovább kell folytatni a tanulók kombinatív készségének fejlesztését, a feladatmegoldásban a minél többféle megoldási mód keresésének ösztönzését, a bizonyítás iránti igény mélyítését. Ezen az évfolyamon elvárható a pontos fogalomalkotásra való törekvés. Fontos cél a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességének továbbfejlesztése is. A 11. évfolyam témakörei lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók becsléseket végezzenek, és a becsléseiket összevessék a számításokkal. Különösen az algebrai számítások adnak rá jó lehetőséget, hogy az önellenőrzés igényét felkeltsük, továbbfejlesszük. Több terület (egyenletek, egyenletrendszerek, szöveges feladatok, függvények, geometria) összetettebb feladatai is igénylik a tervszerű munka végzését. A különböző transzformációk, a koordinátageometria egyes területei, valamint bizonyos geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel is jó lehetőséget adnak arra, hogy felismertessük az összefüggéseket a matematika különböző területei között. Több lehetőség is kínálkozik arra (egyenletek, függvények, vektorok stb.), hogy bemutassuk a fizika és a matematika szoros kapcsolatát, miközben a legkülönbözőbb területen van lehetőségünk a gyakorlati problémák matematizálására, a modellalkotása (lásd például a gráfok). Szinte minden témakörben alkalmunk van a zsebszámológép alkalmaztatására, és igen gyakran tudjuk a számítógépet is segítségül hívni 38

a feladatok megoldásához, az adatok, problémák gyűjtéséhez (lásd például statisztikai adatok), a véletlen jelenségek vizsgálatához, a megoldások prezentációjához. A geometria több területe is alkalmas az esztétikai érzék fejlesztésére. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák, melyek már tartalmazzák a számonkérésre, az ismétlésre és a rendszerezésre szánt óramennyiséget.

Témakörök Iskolai óraszámok 3 óra/hét (108 óra) 12 óra 28 óra 16 óra 30 óra 22 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika

39


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 12 óra

1. Gondolkodási és megismerési módszerek Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak.

További feltételek

Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla


Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek


Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók.

Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Gráfelméleti alapfogalmak, Modell alkotása valós alkalmazásuk. Fokszám összeg és problémához: gráfmodell. az élek száma közötti Megfelelő, a problémát jól összefüggés. tükröző ábra készítése. Matematikatörténet: Euler.


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás.

Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.

40

Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika

Taneszközök T: Számológép Számítógép Interaktív tábla

T: Számológép

T: Számológép Számítógép Interaktív tábla


Órakeret 28 óra Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla, függvénytáblázat Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). 2. Számtan, algebra

Ismeretek n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.



A matematika belső fejlődésének Feladatmegoldás önállóan és felismerése, új fogalmak csoportmunkában, közös alkotása. megbeszélés. Frontális munka. Fogalmak módosítása újabb Feladatmegoldás önállóan és tapasztalatok, ismeretek alapján. csoportmunkában, közös A hatványfogalom célszerű megbeszélés. kiterjesztése, permanencia-elv Frontális munka. alkalmazása. Ismeretek tudatos memorizálása. Feladatmegoldás önállóan és Ismeretek mozgósítása. csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Modellek alkotása (algebrai Feladatmegoldás önállóan és modell): exponenciális csoportmunkában, közös egyenletre vezető valós megbeszélés. problémák (például: befektetés, Frontális munka. hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

41


Taneszközök T: Számológép

T: Számológép

T: Számológép Fizika; kémia: radioaktivitás. T: Földrajz; biológia- Számológép egészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek,

világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás. Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés, hitel- és megtakarítás tervezése. Kémia: pH-számítás. Fizika: Kepler-törvények. Fizika; kémia: számítási feladatok.

A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Keplertörvények felfedezésében).

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.


Zsebszámológép használata, táblázat használata.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.

A logaritmus azonosságai.

A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).



n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.


T: Számológép TD: interaktív tábla

T: Számológép függvénytáblázat T: Számológép

Életvitel és gyakorlat: T: zajszennyezés. Számológép Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.

Órakeret 16 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla 3. Összefüggések, függvények, sorozatok

42


A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően.

Ismeretek Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

Fejlesztési követelmények A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

A trigonometrikus függvények Tudatos megfigyelés a változó transzformációi: f (x )  c , f (x  c) szempontok és feltételek szerint. ; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények.

Permanenciaelv alkalmazása.

Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Kapcsolódási pontok Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram.

TD: interaktív tábla T: Számológép

Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS. Informatika: tantárgyi TD: szimulációs programok Interaktív tábla használata.

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

43

Taneszközök

TD: Interaktív tábla T: Számológép

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordinátarendszerben.


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Frontális munka


T: Számológép Fizika; kémia: radioaktivitás.

TD: Interaktív tábla T: Számológép

Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat.

Órakeret 30 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. 4. Geometria

Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.

Fejlesztési követelmények Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. 44


Taneszközök

Fizika: vektor felbontása adott T: állású összetevőkre. Számológép TD: interaktív tábla

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

Helyvektor.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.


Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS, háromszögelés. Földrajz: területszámítás. T: Számológép

T: Számológép

A problémához hasonló egyszerű Feladatmegoldás önállóan és probléma keresése. csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Fizika: rezgőmozgás, adott T: kitéréshez, sebességhez, Számológép gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.


Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Frontális munka

A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.


Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása. Földrajz: helymeghatározás, háromszögelés Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).

45

T: Számológép

A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza.

Képletek értelmezése, alkalmazása.


Képletek értelmezése, alkalmazása.

A kör egyenlete.

Geometria és algebra összekapcsolása.

Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Frontális munka

Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.

Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjában húzott érintője.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Az egyenest jellemző adatok, a Feladatmegoldás önállóan és közöttük felfedezhető csoportmunkában, közös összefüggések értése, használata. megbeszélés. Frontális munka. Geometriai probléma megoldása Feladatmegoldás önállóan és algebrai eszközökkel. Ismeretek csoportmunkában, közös mozgósítása, alkalmazása megbeszélés. (elsőfokú, illetve másodfokú Frontális munka. kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A geometriai fogalmak Feladatmegoldás önállóan és megjelenítése algebrai formában. csoportmunkában, közös megbeszélés.

Fizika: hely megadása.

T: Számológép

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

T: Számológép TD: interaktív tábla T: Számológép

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

T: Számológép

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn

T: Számológép TD:

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.

46

T: Számológép

T: Számológép T: Számológép

T: Számológép TD: interaktív tábla

Geometriai ismeretek mozgósítása. A koordinátageometriai ismeretek Geometriai problémák alkalmazása egyszerű megoldása algebrai eszközökkel. síkgeometriai feladatok Geometriai problémák megoldásában. számítógépes megjelenítése.



Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

(geometriai szerkesztőprogram). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). Fizika: égitestek pályája.

interaktív tábla T: Számológép TD: interaktív tábla

Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz.

Órakeret 22 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. 5. Valószínűség, statisztika

Ismeretek


Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

47

Kapcsolódási pontok Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

Taneszközök

összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.


A véletlen kísérletekből számított Feladatmegoldás önállóan és relatív gyakoriság és a csoportmunkában, közös valószínűség kapcsolata. megbeszélés. Frontális munka. A modell és a valóság Feladatmegoldás önállóan és kapcsolata. csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás Ismeretek mozgósítása, tanult Feladatmegoldás önállóan és kombinatorikai módszerek csoportmunkában, közös alkalmazása. megbeszélés. Frontális munka. Modell alkotása (valószínűségi Feladatmegoldás önállóan és modell): a mintavételi eljárás csoportmunkában, közös lényege. megbeszélés. Frontális munka. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

T: Számológép Interaktív tábla Fizika: az űrkutatás hatása T: mindennapjainkra, a Számológép találkozás valószínűsége. Informatika: szimulációs használata.

tantárgyi T: programok Számológép


Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás.

48

T: Számológép


Továbbhaladás feltételei               

Képes egyszerű kombinatorikai feladatok megoldására. Ismeri a gráf szemléletes fogalmát, képes egyszerű alkalmazásokra. Biztonsággal alkalmazza a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén. Ismeri a logaritmus fogalmát, jól alkalmazza az azonosságokat egyszerűbb esetekben. Képes megoldani egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenleteket. Tájékozott az alapfüggvények grafikonjait és legfontosabb tulajdonságait (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték) illetően. Ismeri és alkalmazza a vektorműveleteket (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Alkalmazza a szinusztételt és a koszinusztételt a háromszög hiányzó adatainak meghatározására. Képes vektorok koordinátáival számolni. Ki tudja számolni szakasz felezőpontjának koordinátáit. Fel tudja írni a kör középponti egyenletét. Ismeri és alkalmazza az egyenes (egy szabadon választott) egyenletét. Meg tudja határozni két egyenes metszéspontjának koordinátáit. Tudja vizsgálni kör és egyenes kölcsönös helyzetét. Képes egyszerű valószínűségi feladatok megoldására.

12. évfolyam Célok és feladatok A 12. évfolyam fő feladata matematikából a tanult ismeretek több szempontú rendszerezése, felkészülés az érettségire. Ennek érdekében szükséges a matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása, az absztrakciós készség fejlesztése. a deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A középiskolai tanulmányok végére a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmaknak meg kell erősödniük, egyes fogalmakat pontosan kell definiálni, általánosítani. Meg kell ismertetni a tanulókat a matematika axiomatikus felépítésének elvével. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Az érettségiig szükség van a valós számkör biztos ismeretére, az e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása.

49

A függvények ábrázolása koordinátarendszerben és a legjellemzőbb függvénytulajdonságok ismerete a természettudományos tárgyak megértése és különböző gyakorlati problémák megoldása érdekében kiemelkedően fontos. Mai látásunk szerint az élet sok területén (természettudomány, társadalomtudomány, közgazdaságtan) statisztikus törvényekkel írhatók le jól a jelenségek. Ezért hangsúlyossá vált a valószínűségszámítás és a statisztika alapelemeinek megismertetése. Ezen ismeretek rendszerező összefoglalására ennek a korosztálynak az általános szellemi érettsége ad lehetőséget. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria ismétlésekor a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását hangsúlyozhatjuk. El kell jutni ahhoz, hogy a tanulók a különböző témakörökben megismert összefüggéseket feladatokban, gyakorlati problémákban alkalmazzák. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák, melyek már tartalmazzák a számonkérésre, az ismétlésre és a rendszerezésre szánt óramennyiséget.

Témakörök Iskolai óraszámok 3 óra/hét (96 óra) 28 óra 24 óra 44 óra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 6. Rendszerező összefoglalás

50



Órakeret 28 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Ismeretek


A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci.

Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.

Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

51

Kapcsolódási pontok Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.

Taneszközök T: Számológép Interaktív tábla TD: Interaktív tábla T: Számológép Interaktív tábla TD: Interaktív tábla T: Számológép

Kamatoskamat-számítás.

Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.


Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás.

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások, hitel és megtakarítás tervezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

T: Számológép TD: számítógép projektor

Órakeret 24 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla, testmodellek 4. Geometria

Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

52

Ismeretek


Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.





Taneszközök


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok.

T: Számológép TD: Interaktív tábla


Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).


Felszín, térfogat.

Órakeret 46 óra

6. Rendszerező összefoglalás

A középiskolai matematika anyaga. Személyi: matematika szakos tanár Tárgyi: számítógép, projektor, interaktív tábla A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.

Ismeretek




Taneszközök

1. Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.

A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. 53

T: Számológép TD:

Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Bizonyítási módszerek.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

diagram, számegyenes, koordináta-rendszer). Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.

Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Emlékezés a tanult definíciókra Feladatmegoldás önállóan és és tételekre, alkalmazásuk önálló csoportmunkában, közös problémamegoldás során. megbeszélés. Frontális munka. Direkt és indirekt bizonyítás Feladatmegoldás önállóan és közötti különbség megértése. csoportmunkában, közös Néhány tipikusan hibás megbeszélés. következtetés bemutatása, Frontális munka. elemzése. Sorbarendezési és kiválasztási Feladatmegoldás önállóan és problémák felismerése. csoportmunkában, közös Gondolatmenet szemléltetése megbeszélés. gráffal. Frontális munka.

Interaktív tábla Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata.


Halmazok eszközjellegű használata.

54

Filozófia: szillogizmusok.


Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.



2. Számtan, algebra Gyakorlati számítások.

Kerekítés, közelítő érték, becslés. Feladatmegoldás önállóan és Számológép használata, értelmes csoportmunkában, közös kerekítés. megbeszélés. Frontális munka.

Egyenletek és egyenlőtlenségek.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű


Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíjés társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata

T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla





55

exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.

Egyenletekre, egyenlőtlenségekre Matematikai modell (egyenlet, vezető gyakorlati életből vett és egyenlőtlenség) megalkotása, szöveges feladatok. vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.


Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla

3. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.

Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése). Függvénytranszformációk: f (x )  c , f (x  c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Emlékezés, ismeretek mozgósítása.




T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla

56

Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.


Fizika, kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.


4. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, Valós problémában a megfelelő távolsága, szöge. geometriai fogalom felismerése, Távolságok és szögek alkalmazása. kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.

Frontális munka.

Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Egybevágóság, hasonlóság. Szerepük felfedezése Feladatmegoldás önállóan és Szimmetriák. művészetekben, játékokban, csoportmunkában, közös gyakorlati jelenségekben. megbeszélés. Frontális munka. Háromszögekre vonatkozó tételek Állítások, tételek jelentésére való Feladatmegoldás önállóan és és alkalmazásuk. emlékezés. csoportmunkában, közös A háromszög nevezetes vonalai, A problémának megfelelő megbeszélés. pontjai és körei. Összefüggések a összefüggések felismerése, Frontális munka. háromszög oldalai, oldalai és alkalmazása. szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek Állítások, tételek jelentésére való Feladatmegoldás önállóan és és alkalmazásuk. emlékezés. csoportmunkában, közös Négyszögek csoportosítása megbeszélés. különböző szempontok szerint. Frontális munka. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. 57

TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla T: Számológép TD: Interaktív tábla


Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai.

Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Geometria és algebra Két alakzat közös pontja. összekapcsolása. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák.



Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Feladatmegoldás önállóan és csoportmunkában, közös megbeszélés. Frontális munka. Tanulói kiselőadás.


5. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.

Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.


58

Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése.


Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei.


A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.


Technika, életvitel és gyakorlat; biológiaegészségtan: szenvedélybetegségek és rizikófaktor.


Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

59

Továbbhaladás feltételei                                  

Ismeri és alkalmazza a tanult halmazműveleteket. Képes adott véges halmazok esetén kiszámítani a számosságokat. Tud egyszerű (matematikai) szövegeket értelmezni. Megfelelően alkalmazza az ítélet fogalmát. Egyszerű feladatokban alkalmazza a negáció, konjunkció, diszjunkció műveletét, és ezt össze tudja kapcsolni a halmazműveletekkel. Különbséget tud tenni definíció és tétel között. Használja és alkalmazza feladatokban a szükséges, az elégséges és a szükséges és elégséges feltételt. Tud egyszerű kombinatorikai feladatokat megoldani. Tud konkrét szituációkat szemléltetni gráfok segítségével. Tud prímtényezős felbontás és a tanult oszthatósági szabályok alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani. Ismeri a való számkör felépítését. Ismeri és használja a hatványozás azonosságait. Ismeri és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát és azonosságait. Tud algebrai kifejezésekkel műveleteket végezni. Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, jól alkalmazza a százalékszámítást. Algebrai és grafikus módon is tud első- és másodfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket, valamint elsőfokú egyenletrendszereket megoldani. Képes nagyon egyszerű abszolút értékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket megoldani. Tud értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni és adatokat leolvasni a grafikonról. Képes jellemezni grafikonnal megadott egyszerű függvényeket. Ki tudja számítani számtani, illetve mértani sorozat tagjait és részletösszegeit. Helyesen alkalmazza feladatokban a térelemek távolságára és szögére vonatkozó definíciókat. Felismeri és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismeri a háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseit, a háromszög nevezetes vonalait és pontjait. Képes alkalmazni a Thalész- és a Pitagorasz-tételt. Ismeri a négyszögek fajtáit és tulajdonságait. Helyesen alkalmazza a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képleteket egyszerű feladatokban. Képes háromszögek hiányzó adatainak kiszámítására szögfüggvények, illetve szinuszés koszinusztétel segítségével. Érti a vektor koordinátáinak fogalmát. Jól tudja különböző adatokból az egyenes és a kör egyenletét felírni. Képes egyenesek metszéspontját kiszámolni. Képes statisztikai adatokat rendezni, grafikonon ábrázolni, adott diagramról információt kiolvasni. Meg tudja határozni konkrét adatsokaság móduszát, mediánját, aritmetikai átlagát. Képes adathalmazokat összehasonlítani statisztikai mutatók segítségével. Egyszerű feladatokban jól alkalmazza a klasszikus valószínűség-számítási modellt.

60

A fejlesztés várt eredményei a 11-12. évfolyamos ciklus végén Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. 61

– – – –

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Mintavétel és valószínűség. A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.

Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

62

HELYI TANTERV MATEMATIKA Tantárgy

Recommend Documents