HAJT-A Csapat Egyesület

HAJT-A Csapat Egyesület

Bénye

Farmos

Gomba

Káva

Kóka

Mende

Monor

Monorierdô

Nagykáta

Nyáregyháza

Pánd

Péteri

Pilis

Sülysáp

Szentlôrinckáta

Szentmártonkáta

Tápióbicske

Tápiógyörgye

Tápióság

Tápiószecsô

Tápiószele

Tápiószentmárton

Tápiószôlôs

Településeink Tóalmás

Újszilvás

Úri

Államtitkári köszöntő Hazánk európai uniós tagsága állandó viták kereszttüzében áll. A két szélsôség álláspontja egyszerû: egyfelôl az uniós tagság csodaszer a felemelkedéshez, másfelôl a tagság a függetlenség feladásával egyenlô. A valóságban nyilván jóval árnyaltabb a kép, hisz semmi nem fekete-fehér a politikában sem. Amikor az unió Bizottsága kidolgozta a „Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében”/a francia elnevezés kezdôbetûibôl: LEADER/ megnevezésû programját, az volt a cél, hogy a vidékfejlesztésre szánt források ne egymástól elkülönült területeken és ne a helyi társadalom megkérdezése nélkül legyenek felhasználva, hanem integráltan, s a helyi politikai, gazdasági és civil szereplôk bevonásával. Magyarország csatlakozása után a magyar vidék is bekapcsolódott ebbe a programba, s jelentôs uniós források léptek be a vidéki települések fejlesztésébe. Ezért akárhány vélemény hangzik el az uniós tagság megítélése kapcsán, mindig figyelemmel kell(ene) lenni e nem jelentéktelen körülményre. Arra, hogy megújultak a településközpontok, az értéket hordozó épületek, hogy a vállalkozások sora lendült fel, hogy a vidéki életkörülmények folyamatosan változtak, a vidék népességmegtartó ereje növekedett. Csak remélni tudjuk, hogy ez a folyamat nem áll le, hogy a vidék további felemelkedésének részese lesz a helyi akciócsoport. Változások várhatók a szervezetek életében, de bízunk abban, hogy ez az elônyükre válik. A források elosztásának fontos láncszemei lesznek, s ezek a források remélhetôleg jól hasznosulnak.Rengeteg múlik a helyi szervezeteken, a kezdeményezôkészségen, a körültekintô tervezésen. S ha találkozik a helyi szándék a nagypolitikai akarattal, az minden sikernek forrása lehet. Magyarország kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így legyen.

Czerván György

agrárgazdaságért felelôs államtitkár

Elnöki köszöntő A Homok-hátság felsô része és a Tápió-vidék a közép-magyarországi régió legizgalmasabb, ugyanakkor legkevésbé felfedezett tájai közé tartozik, a természetbúvárok, természetjáró turisták kedvelt paradicsoma. E térség lakói híven ôrzik hagyományaikat, megoldást keresnek korunk társadalmi és gazdasági kihívásaira a vonzó emberi környezet megteremtéséért és fenntartásáért. Az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások a 2007-2013-as európai uniós költségvetési idôszakban a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül voltak elérhetôek. 2008-ban települési önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások részvételével alakult meg a HAJT-A Csapat Egyesület, amely vidéki térségünk eredményes fejlesztését és az európai uniós támogatások, a LEADER-program helyi koordinálását tûzte ki céljául. A 2012-ben kibôvült egyesületet immár 26 település alkotja: Bénye, Farmos, Gomba, Káva, Kóka, Mende, Monor külterülete, Monorierdô, Nagykáta külterület, Nyáregyháza, Pánd, Péteri, Pilis külterülete, Sülysáp, Szentlôrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecsô, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószôlôs, Tóalmás, Újszilvás és Úri. Egyesületünk az ÚMVP Irányító Hatóságától kapott jogosultságával Helyi vidékfejlesztési Stratégiát alkotott, majd igyekezett azt megvalósítani, ezáltal térségünk az említett idôszakban 2 milliárd 240 millió forint fejlesztési forrást tudott mozgósítani. Megújult közterek, középületek, templomok, játszóterek, színvonalas kulturális, hagyományôrzô és egészségtudatos rendezvények, környezetbarát fejlesztések, gyarapodó vállalkozások, szolgáltatások, turisztikai attrakciók jelzik azt, hogy vidékünk élni tudott a lehetôségekkel. Egyesületünk a 2014-2020-as európai uniós programozási idôszakban új Helyi Fejlesztési Stratégiát alkotva segíti a LEADER-program helyi lebonyolítását. Bízunk abban, hogy a Homok-hátság felsô részén és a Tápió-vidéken élô emberek szorgalma a fiatalokat is helyben tartó, élhetô vidéket teremt. Egyesületünk munkaszervezete a Tápiószelén található Civil Szolgáltató Központban a hét minden munkanapján ügyfeleink rendelkezésére áll. Alapvetô érdekünk helyi értékeink felkutatása, fejlesztése, a jó ötletek megvalósítása. A jövô sikereihez is összefogásokon keresztül vezet az út. Kérjük, legyen ebben partnerünk, és forduljon hozzánk bizalommal!

Kovács Ferenc

A HAJT-A Csapat Egyesület elnöke

Budapesttôl 50 kilométerre, délkeletre, a Gödöllôi–Monori-dombság és a Monori–Irkai-dombság területén helyezkedik el a falu. Közelében található a Duna–Tisza vízválasztója és a Tápió-vidék kezdete. Közúton Monor, Tápióbicske és Pilis felôl közelíthetô meg, a legközelebbi vasútállomás Monoron található. Területe 1653 hektár. Lakóinak száma 1193 fô. Bénye az ország legrégebben keletkezett falvai közé sorolható Árpád-kori település. 1368-ban említették elôször oklevélben, mint az óbudai Klarisszák birtokát. Neve a Benedek személynévbôl származik – Béna, Bene, Bény és Bénye formában is használták. A község a török pusztítás okozta elnéptelenedés után a Fáy család birtokába került. 1714-ben Fáy Mihály telepítette be szlovák családokkal, s azóta is folyamatosan létezik. 2014. április 27-én ünnepelte újjátelepítésének 300. évfordulóját. Festôien szép természeti érték a dombság és a síkság találkozásánál elterülô Bényei Dolina, ahol nívós szabad idôközpont és rendezvénytér épült a közösségi programok befogadására. Táji kuriózum a Lomen-völgyi löszkopár, a Bényei-patak partján álló, több mint 100 éves eperfa és a hasonló korú tölgyliget. A gyalogos forgalmat szolgáló kis utcák, az ún. „ulicskák” sajátos hangulatot kölcsönöznek a falunak. Építészeti büszkeségük a 2012-ben felújított 220 éves evangélikus mûemléktemplom, melyet 1784-1794 között emeltek késô-barokk stílusban. Kertjében Szent István király szobra és a két világháború hôseinek, valamint a polgári forradalmak – szabadságharcosok tiszteletére emlékmûvek díszelegnek. Ipari mûemlék a 3 éves terv keretében épült Norton-kút. Bénye híres lakója a szlovák mûvelôdéstörténetbôl ismert Pauliny Sámuel 1743-tól 40 éven át látta el a pedagógusi, jegyzôi feladatokat a községben. Itt is hunyt el 1783-ban. Fia, Zsigmond az evangélikus népiskolák számára írt tankönyvet. 1814 augusztusában itt kezdte írni Kölcsey Ferenc az Elfojtódás címû versét. A településen drótfonó üzem mûködik pár foglalkoztatottal, egyéb ipari tevékenység nincs. Mezôgazdasági termelést ôstermelôi, családi és társas vállalkozások formájában folytatnak. Fô terményeik a búza, kukorica, napraforgó, repce és árpa, illetve a kunsági borvidéken, 400 hektárnál nagyobb területen termesztett, kiváló borszôlô. A borversenynyel egybekötött Vince-napi ünnepség mellett nevezetes az áprilisi pálinkafesztivál, az augusztusi pónifogathajtó verseny és a szeptemberi, szüreti felvonulással egybekötött falunap. A helység megbecsült, aktív civil szervezetei – Nyugdíjas Klub, Polgárôrség, Hegyközség és a tánccsoportok – kapnak fôszerepet a májusban megrendezett civil szervezetek majálisán és a település valamennyi rendezvényén. Az önkormányzat gazdaságilag önálló, de a közigazgatás 2013. január 1-jétôl Közös Hivatal keretében mûködik, Péteri székhellyel. Káva községgel történik az oktatási-nevelési és egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Bényén posta, gyógyszertár és családsegítô szolgálat áll a helyiek rendelkezésére. 2012-ben került átadásra az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér, amely mûvelôdési központként és könyvtárként is funkcionál, valamint befogadja a pálinkafôzô múzeumot. A község rendelkezik egy tájház jellegû épülettel, ahol régi eszközöket, bútorokat tekinthetnek meg az érdeklôdôk, míg a gyermekek aktív és egészséges idôtöltését szépen kiépült játszótér szolgálja. A folyamatban lévô, regionális összefogással zajló szennyvízcsatorna beruházás befejeztével megvalósul a település komplett közmûvesítettsége. Az önkormányzat kiemelt feladata lesz az utak és a felszíni vízelvezetôk rendbetétele. Akadálymentesítéssel egybekötött korszerûsítést terveznek az orvosi rendelôben, a jövôben realizálható temetôbôvítési projekt keretében a sírkert bekerítését, a ravatalozó felújítását, továbbá parkolók, szilárd burkolatú utak építését tervezik.

3

Farmos Pest megye keleti felén, közvetlenül a Jászság határán, Nagykáta, Jászberény, Cegléd városok ölelésében fekszik. A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a honfoglalás elôtti idôkben is lakott volt. A Farmos körüli mocsárvilág – minek megmaradt része ma már országos jelentôségû természetvédelmi terület – az akkori idôkben jó védelmet biztosított az itt letelepedett ôseink számára. A tatároktól, a törököktôl azonban ez sem nyújtott védelmet. Falunk mindkét esetben teljesen elpusztult. Az újra benépesedô település a török kiûzése után – a XIII. században pusztaként, Nagykátához tartozott. Önálló községként a II. József uralkodása alatti elsô népszámlálás idején említik Farmost. A legrégibb pecsétnyomó is ebbôl az idôbôl származik, melynek körirata „Passimo Farmos 1791” volt. A falu neve kezdetben Farnos, mely késôbb, a korabeli iratokon Farmosra változik. 1728 és 1744 között a Felvidékrôl 15 szlovák család érkezett a faluba. A mai lakosság nemzetiségi összetétele homogénnek tekinthetô, a kisebbség száma statisztikailag nem kimutatott. Az itt élôk döntô többsége vallási hovatartozás szerint római katolikus, de viszonylag jelentôs az evangélikus, református, és hetednapi adventista felekezethez tartozó hívôk száma is. A XX. század nagy világégése során nagyobb összecsapások nem voltak a település területén. A frontokon azonban nagyon sok farmosi esett el. Az ô tiszteletükre 1991-ben emlékmûvet állíttatott a község. A falu népessége az 1960-as 4185 fôs népesség maximumig folyamatosan növekedett, majd egy trendfordulót követôen mára 3650 fôre csökkent. Településünkön egyetlen jelentôsebb termelô üzem, a MONSANTO HUNGÁRIA KFT. mûködik. A farmosi emberek fôként a környék városaiba, vagy Budapestre ingázással tartják fenn családjukat. Viszonylag jelentôs a mezôgazdaságból élôk száma is. Farmos számára - a jövôre nézve - nagy lehetôséget jelenthet a természetvédelmi területek adta lehetôségekre épített turizmusfejlesztés. Közéletünk meghatározói a jól mûködô egyesületek, civil szervezetek, tánc- és zenekari együttesek. Lakosainknak, valamint a hozzánk látogató kedves vendégeknek évi rendszerességgel rendezünk különbözô kulturális és sport rendezvényeket. Rendezvényeink a következôk: - március - július - szeptember - október - december

Farmosi Borverseny Farmosi Zenekar koncertje Farmosi Fogathajtó Baráti Találkozó Farmosi Napok Szüreti felvonulás Szüreti felvonulás Évbúcsúztató karikás ostorcsattogtató

A közelmúltban településünk arculata – köszönhetôen a pályázati- és önkormányzati forrásokból, valamint adományokból megvalósult fejlesztéseknek – jelentôsen megváltozott. A Farmosra érkezô látogatóknak ma már szívesen mutatjuk meg egyre szépülô falunkat, mely az itt élôknek a mindennapokban egyre szebb, egyre élhetôbb környezetet biztosít.

4

Gomba községnek (Monori járás, Pest megye) a Gödöllôi-dombság déli lankáin, páratlan természeti környezet jutott. Az 50 kilométerre fekvô fôvároshoz – a jó közlekedésnek köszönhetôen – idôben közel van, hiszen Budapest szívébôl egy óra alatt még átszállással is eljut az ember vonattal és busszal Gombára. A domborzat által meghatározott utcaszerkezet és a XVIII. századi mûemlék épületek (református templom, kastélyok, kúriák), valamint a völgyekkel és mesterséges tavakkal szabdalt táj különleges hangulatot kölcsönöz Gombának. A 3976 hektáron elterülô 2984 lelkes (2014. évi adat) községnek önálló polgármesteri hivatala, óvodája, református egyházi fenntartású iskolája, postája és patikája van. A helyi társadalom korösszetétele biztató, a két köznevelési intézmény együttes gyermeklétszáma hosszú ideje meghaladja a négyszáz fôt. A település kereskedelmi ellátottsága átlagos, közbiztonsága jónak mondható, minden elérhetô közmûvel rendelkezik. A dombok között megbúvó település még a török idôk alatt sem halt ki, többnyire ebbôl fakadóan nincs kisebbség a faluban. Vallásukat tekintve a helyiek többsége református, illetve római katolikus, mindkét gyülekezetnek temploma van a településközpontban. A fiatalos lendülettel induló, 2006-ban megválasztott önkormányzat 2007 májusában elfogadta az integrált településfejlesztési stratégiáját (ITS), amely iránytû a településfejlesztéshez Gombán. Az ITS elkészítése óta eltelt hét esztendô távlatából értékelve bizonyára elmondható, hogy a több ezer éve lakott terület, vagyis az idén 677 éves oklevél alapján már 1337-ben is létezô falu lehetôségei ritkán sûrûsödtek ennyire, ennek köszönhetôen számos helyen megújult a település: A teljes körûen akadálymentesített egészségház háziorvosi- és fogorvosi rendelôvel, valamint a védônôvel áll a lakosság szolgálatában. A település belterületi úthálózata - többségében szegéllyel ellátva - aszfaltborítású, a községen áthaladó fôközlekedési út burkolata is felújított. A településközpontban található a rendezvényház, amely 600 adagos konyhájával ellátja a teljes közétkeztetést, rendezvényterme kész befogadni a település alkalmait. A rendezvényház remek helyszín lehet a nagyobb családi és céges rendezvényeknek is, hiszen konyhája és rendezvényterme együtt használva – a vacsorával egybekötött nótaestektôl a lakodalmakig – sok alkalommal megfelelt már. Civilházunk – integrált közösségi szolgáltató térként – a falu nappalija, amelyben könyvtár, internet, egyesületi és klubfoglalkozások, családgondozói, közszolgáltatói és agrárkamarai ügyfélfogadás mûködik. A faluközpontban a megújult külsôt kapott régi tûzoltószertár ad otthont a közbiztonsági központnak és a pizzériának is. Az elôtte lévô téren – egyedi építészeti megoldással – létesült a szabadtéri elárusítóhely (helyi nevén góré), amely kinyitott állapotában hat elárusító pultot biztosít a termelôk és kereskedôk számára. Az ide érkezôk a Községháza (egykori Fáy-kúria) és a rendezvényház mögött találják meg a kúria utolsó tulajdonosa után csak Kenyeres-kertnek nevezett szabadidôparkot, amely teret biztosít a sportolásnak, a természetismereti tanösvénynek, egy jó kétezer négyzetméternyi csodaszép játszótérnek és megidézi Fáy András egykori haszonkertjét is. Higgye el, ha látja!

5

Káva a Tápiómente legkisebb települése. Monortól 14, Pilistôl 9 km-re fekszik, de Pándon keresztül haladva Nagykátán át a 31-es útról is megközelíthetô (14 km). A község belterülete 78 ha, külterülete 1053 ha. A vízmosások és eróziós barázdák által létrejött völgyek közt húzódó településen a tölgy- és bükkerdôk alatt olyan törpemandulás, ill. rét borította táj húzódik, ahol a környéken egyedüliként a tavaszi hérics is tömegesen virágzik. A középkori oklevelekben Kalwa és Kálna néven említett település neve a „kalb” szóból származik, jelentése sár. A falu határában, a Várhegy nevû dombon talált régészeti leletek bronzkori földsáncokkal megerôsített településrôl tesznek bizonyságot, a domb tetején álló egykori „földvár” területérôl zsákszámra kerültek elô edénytöredékek, mindennapi használati eszközök, szerszámok. A XII. században a falu határában fekvô Zsigerpusztán a Szentföld védelmére alakult harcos rend, a templomosok építettek várat. A falu elsô okleveles említése 1375-ben történt, birtokosai a Kálnai, majd a Kápolnai családok voltak. A XVI. század végén Tassy Pál birtokában volt a település, majd Halmy Gáborra és Ráday Györgyre szállt a birtokjog. A falu határában a Gombai patakon ível át az ún. Törökhíd, amelyen keresztül az erdélyi sóbányák kincsét Pestre szállították. A török hódoltság elejére néptelenné vált Kávát 1725-ben a Fáy család telepítette be ismét evangélikus magyarokkal. Ekkor a jobbágyok fôként a hegyoldalakba épített, sárral rakott, földbôl vert falú, zsúptetejû házakban, míg földesuraik kúriákban éltek. A házak közül két kúria és két templom emelkedik ki. A Fáy család 1810-ben épített kúriája a Polgármesteri Hivatalnak és az orvosi rendelônek ad otthont, míg az 1830-ban klasszicista stílusban emelt Puky-kúria ma iskola. A XX. század elején a temetô dombja alá katolikus, míg 1923-ban a falu másik oldalára evangélikus templom épült. A település lélekszáma a XVIII. századtól csekély mértékben emelkedett, ám e tendencia többször erôteljes csökkenést is mutatott. Az utóbbi évek fokozatos népességgyarapodása mindenekelôtt a magasabb születésszámnak, bevándorlásnak köszönhetô. A csendes falusi környezet, az érintetlen természet a jövôben várhatóan fokozottan felértékeli a helységet nem pusztán a turisták, de a városi zaj elôl végérvényesen menekülni igyekvô polgárok szemében is. Valószínûleg a nyugalmat kereste és találta meg Káván Kölcsey Ferenc is, aki 1814 ôszén egy hónapot töltött a településen. A Himnusz költ ôje maga is aktívan kivette részét az évi szüretelésbôl, majd az azt követô mulatozásból. Ennek emlékére 2004-ben egy Kölcsey portré felavatására került sor a falu központjában, amely Oláh Szilveszter alkotása, az I. és a II. Világháború áldozatainak emléket állító két emlékmû mellett. A falunak van saját körzeti orvosi rendelôje, óvodája, klubkönyvtára, továbbá Bényével közösen általános iskolája. Káván az 1-3 osztályosok, Bényén a 4-8. osztályosok tanulnak. Az evangélikus iskola 1738-as felavatása óta a faluban tevékenykedô 129 pedagógus tiszteletére az iskola udvarán 1999-ben felállították az ún. „tanítók fáját”, melyen kis bronz plaketteken szerepel valamennyi tanító neve, továbbá munkásságának ideje. A falu e szép gesztussal az országban páratlan módon állított emléket a mindenkori felnövekvô generációért oly sokat tevô értelmiségi réteg tiszteletére. Az önkormányzat 2008. január 1-tôl – 2012. december 31-ig a szomszédos Bénye községgel közös körjegyzôség útján - bényei székhellyel - látta el a közigazgatási feladatokat, majd 2013. január 1. napjával Káva, Bénye és Péteri Község Önkormányzatai közigazgatási és gazdálkodási feladatainak ellátására létrehozták a Péteri Közös Önkormányzati Hivatalt, amelynek egyik telephelye az Önkormányzat székhelyén (2215 Káva, Pilisi utca 1.) mûködik. A szociális ellátórendszeren belül a gyermekjóléti és családsegítô feladatokat, valamint a jelzôrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat az üllôi székhelyû önkormányzati társulás útján látta el. 2013. augusztus 1-tôl a családsegítô és gyermekjóléti feladatokat a Monori Kistérségi Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat veszi át. A rendôri jelenlét a szomszédos két településsel közös körzeti megbízott útján biztosított.

6

Tisztelt Olvasó! Juhász Ildikó vagyok, Kóka község immáron második választási ciklusban megválasztott polgármestere. Megpróbálom településem, Kóka község iránt felkelteni érdeklôdését, pár mondattal. A mi 4.448 lelket számláló településünk 760 éves. Kis ékszerdobozként helyezkedik el a Gödöllôi dombság utolsó nyúlványánál és az Alföldi síkság elsô üteménél. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva, ezért is jelentôs a dombokon a szôlôtermesztés, ahol már az Alföldre jellemzô homokos talajon, igazi asztali borok készítéséhez való szôlô terem. A szôlôtermesztés, borkészítés fontos a kókai ember életében, az Alsó-; Felsô-; Margit-hegyen jelentôs pincerendszerek épültek ki, és a 2000-es évektôl jelentôséget kapott a falusi borturizmus is ezeken a helyeken. A település közmû-kiépítettsége jónak mondható, vezetékes ivóvíz-, gáz-, telefonhálózata van, és jelenleg folyik a Tápió-térségben a szennvíztisztító-telep, valamint a szennyvízhálózat kiépítése, 20 település összefogásával. A kókai közutak 97%-ban aszfaltozottak. Alapvetô közszolgáltatásokhoz a lakosság hozzáfér. A község az alapfokú intézményekkel rendelkezik. Szerencsés elhelyezkedéssel, szinte egy épülettömbben található, a falu szívében az óvoda, az általános iskola, a községháza, valamint a Makovecz-stílusban épült Berki Krisztián Sportcsarnok és Mûvelôdési ház. Büszkék vagyunk Berki Krisztián olimpiai bajnokunkra, aki kókai származása révén, nevét adta sportcsarnokunknak, és 2013. évben a képviselôtestület, a község díszpolgárává választotta. A község munkaképes lakosai budapesti vagy a közeli városokban (Nagykátán, Sülysápon) levô munkahelyeken dolgoznak. Kókai jelentôsebb vállalkozások is foglalkoztatnak helyben alkalmazottakat. ( A nagyobbak - GÉPFORG BT- 100 fô alkalmazott, Styron KFT 60 fô alkalmazott. ) Az önkormányzat két településsel tart fenn - jó együttmûködéssel - testvérvárosi kapcsolatot: az olaszországi Minturno városával, és a szerbiai Gunaras településsel. Munkánkat a civil szervezetek, alapítványok segítik. Az önkormányzat jól mûködô civilházat, és hagyományaink ápolására falumúzeumot tart fenn. 20013. évben megalakult a Települési Értéktár Bizottság, amely komoly feladatának tekinti felfedezni és továbbvinni a régmúlt, kókai hagyományait. Polgármesterként magam is vallom és hiszem Gustav Mahler gondolatát, hogy „A hagyományôrzés nem a hamu imádása, hanem a tûz továbbadása.” Ebben a szellemben munkálkodunk községünkben képviselôtársaimmal, alapítványainkkal, civil szervezeteinkkel, és sok-sok Kókát kedvelô kedves lakosunkkal. Aki a községünkbe betér, megismerheti településünk múltját, jelenét, és élvezve vendégszeretetünket, - egy pohár kókai lankákon termett, jó bor mellett, - betekintést nyújtunk a távolabbi terveinkkel kapcsolatban is, amelyrôl részletesebben a LEADER-támogatással készült, Kóka településrôl szóló kiadványban olvashat.

7

Kedves Olvasó! Mendérôl, a hagyományaira méltán büszke településrôl Fényes Elek 1851-ben ezt írta: „Mende tót falu Pest-Pilis vármegyében a Cserháton, Pesthez keletre 3 órányira 400 katholikussal, 200 evangélikus lakossal, anyatemplommal. Határa szép búzát terem, erdeje, szôleje van.” Ma a településünk 4230 lakója a technikai fejlôdésnek köszönhetôen 15 perc alatt eléri a fôvárost, a Budapesti Agglomeráció után található elsô községben él. Mi, Mendeiek büszkén tekintünk vissza az ôsöktôl kapott örökségünkre és megpróbáljuk oly módon fejleszteni településünket, hogy méltó módon a XXI. századi kihívásoknak is meg tudjunk felelni. Jelen kiadványunkban az idelátogató utazóknak szeretnénk néhány dolgot felvillantani, miért érdemes hozzánk ellátogatni! A településünkön élôk számára pedig azt mutatjuk meg, hogy mi változott a Leader adta lehetôségeket is kihasználni igyekvô Mendén. Büszkék vagyunk intézményeinkre, civil szervezeteinkre, a kulturális és sportéletünkre, templomainkra, valamint arra, hogy 2011-ben felvették a mendei evangélikus gyülekezet pünkösdi templomdíszítô hagyományát a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Olyan fejlesztéseken dolgozunk, amelyek által komfortosabbá, élhetôbbé, szebbé, színvonalasabbá kívánjuk tenni a ma már 663 éves települést.

8

Monor a Közép-Magyarországi régió délkeleti szektorában helyezkedik el és a Budapest agglomeráción kívülre esik. Monor helyzete, ha nem is a leginkább prosperáló Budapest közeli városok kategóriájába tartozik, de stabil, sôt kifejezetten pozitív változásokat ért el és továbbiakat vetít elôre. E pozitív kilátások döntôen két tényezônek, a gyorsforgalmi úthálózat várható kiépülésének (M0 es M4), illetve a növekvô forgalmú és súlyú Liszt Ferenc nemzetközi repülôtér kisugárzásának köszönhetôek. Monor a járás központja, mely elsôsorban a dinamikus népességnövekedésnek köszönhetôen lényegében az abszolutizmus korától központi szerepet játszik. A századforduló idején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 22 községe tartozott a monori járáshoz, területe Kispesttôl Ceglédbercelig, Maglódtól Tápióságig terjedt, lakóinak száma meghaladta a hetvenezret, ami a vármegyében a legmagasabbnak számított! Az akkori centrumszerephez illô reprezentatív épületek sora határozza meg a belváros mai hangulatát, összképet is. A település központja – a „város”, ahogy a monoriak már régóta nevezik – tulajdonképpen a fôutca, a Kossuth Lajos út egy kb. ötszáz méteres szakasza. Ennek a központi utcaszakasznak az egyik végén, – ifj. Nagy István fôvárosi építész tervei alapján – 1909-ben épült fel a Vigadó, melyet európai uniós pályázati pénzbôl 2007-ben újítottak fel. Azóta a város kulturális életében kiemelt szerepet játszó közmûvelôdésért felelôs Vigadó Kulturális és Civil Központ otthona. Mint ilyen, a Vigadó felel a város és környékének kulturális programjaiért, azok tervezésétôl a teljes lebonyolításig. Az épület Díszterme, - mely a város legimpozánsabb és legnagyobb terme -, nyolc méteres belmagasságának köszönhetô kiváló akusztikájával ideális könnyû- és komolyzenei rendezvények helyszíneként. A Kossuth Lajos út és a Bocskai utca sarkán emelkedik a város legrégebbi épülete, a református nagytemplom, amelynek helyén állt az – 1398-1401 közötti okleveleken említett – egykori Szent György templom, ami a török pusztítás következtében rommá vált. A szájhagyomány szerint e templom maradványaira építette 1630 körül a református gyülekezet négyszög alaprajzú elsô templomát, amelynek nyugati végéhez torony is épült. Ezt a török portyázások során megsérült templomot 1702-ben újjáépítették, majd 1773-ban Mayerhoffer János kômûvesmester vezetésével megnagyobbították. A templom és a parókia 1882-ben nyerte el a mai alakját, amely késô-barokk stílust képvisel. A templom berendezési tárgyainak egy része (a gyülekezeti láda, az úrvacsoraosztásnál használt kenyérosztó óntányér és ónkanna, valamint három úrasztali terítô) ma a városi helytörténeti kiállításon látható. A berendezési tárgyak másik részét a parókián ôrzik. Ilyen például az 1717-ben aranyozott ezüstbôl készült kehely, és egy szintén aranyozott ezüstbôl készült, empire stílusú, 1814-bôl származó kehely is. A református egyház anyakönyveit 1744-tôl vezetik. A református templom kertjében látható néhány XIX. századi faragott kopjafa (ezek a református temetôbôl származó temetôi fejfák, amit a monoriak kopjafának neveznek) és sírkô. A templom közelében áll a város legrégebbi iskolája, a Kossuth Lajos Általános Iskola épülete. Az 1711-es országos népiskolai összeírás szerint az iskola református népiskolaként mûködô elôdjének alapítási éve 1567 volt. 1872-ben épült a ma is álló, az iskola földszintes, udvari részét alkotó református iskola. Az egyházi iskolát 1885-ben államosították, az utcai, emeletes épületrész 1908-1809-ben – Bartha Mór tervei alapján – már állami beruházással készült el. Az intézmény 1954 óta viseli Kossuth Lajosnak, hazánk egyik legkiemelkedôbb államférfijának nevét. A református templom és az iskola között, a Kálvin téren áll az I. világháború monori áldozatainak emlékmûve, amelyet 1923-ban a mintegy 250 hôsi halott emlékére közadakozásból emeltek. Monoron turisztikai szempontból kiemelkedô jelentôséggel bír Közép-Európa legnagyobb összefüggô területû(180 hektár) pincefaluja, melynek központja a színes rendezvényeivel és hangulatos pincesoraival hívogató Strázsa-hegy, közel 1.000 borospincével, illetve présházzal. A Strázsa-hegy alján 1993 májusában avatták fel az egyméteres, diófából készült Orbán-szobrot (Szent Orbán a szôlôtermesztôk védôszentje). A szobortól néhány perces kellemes sétával érhetô el a 2002 ôszén elkészült modern kilátó, amelyrôl nem csak a pincefalu és Monor, de több környezô település, sôt a budai hegyvidék is jól látható.

9

Pest megye középsô részén, Budapesttôl 42 km-re, Dél – Dél-kelet irányban, a 4. számú fôközlekedési út 41. kilométerszelvényének és a Budapest – Cegléd vasútvonal 44. kilométerszelvényének érintkezési pontjában, a Gödöllô-Ceglédberceli dombság és a Duna-Tisza közti Homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Monor és környéke két nagytáj, az Észak-magyarországi-középhegység és az Alföld határán terül el. Monor északi határában szelíd dombvidék, a Cserhát-hegység déli nyúlványa, a Gödöllô-ceglédberceli-dombság, amely folyamatosan simul az Alföldbe. A város belterülete már az Alföldön fekszik. Monor külterületének délnyugati részén végzôdik a Duna jégkori hordalékkúpja, a Pesti hordalékkúp-síkság. Monorierdô és vele a külterület keleti része a Pilis-alpári-homokháthoz tartozik, ahol a Dunából kifújt vékony lepelhomok fedi a felszínt. Az elmúlt években Monorierdôn kialakult a teljes infrastruktúra, és kiépítették a szilárd burkolatú utakat. Van óvoda, iskola, orvosi és gyermekorvosi rendelô, vasúti megálló, helyi buszjárat, posta, gyógyszertár. Tehát minden megvan ahhoz, hogy önálló életet kezdjen. A szétválással a most már csak 18 ezer lakosú Monor város jobban összpontosíthat önmagára, kevesebb intézményt, utat, közmûvet, közterületet kell fenntartania. Így mondhatni, hogy mindkét település jól járt. A fôváros közelsége (Ferihegy 22 km), jó autóutak, a jól megszervezett tömegközlekedés (a reggeli órákban Monorierdôrôl, és a késô délutáni órákban Budapestrôl 20 percenként közlekedik vonat, és 42 vagy 52 perc alatt lehet beérni a Nyugati pályaudvarra, vagy vissza Monorierdôre, attól függôen, hogy a zónázó, vagy a minden megállóhelyen megálló személyvonatot választja az utas.)

10

A kistérség egyetlen városa, mely a történelem folyamán mindig is központi szerepet töltött be a régió életében. 1743-ban Mária Teréziától mezôvárosi rangot kapott, majd 1989-ben kapta meg újból a városi rangot a 13 ezer lakosú település. 2013-tól a közigazgatási átszervezés következtében pedig visszakapta Járási székhely rangját. A város fôutcája a Szent György –templom mellett nyíló Dózsa György út, a legtöbb középület és látnivaló színhelye. A Szabadság tér átépítése 2007-ben megtörtént. Szórádi Zsigmond közadakozás eredményeként elkészítette a 1956-os emlékmûvet, mely az átépített parkban méltó helyet kapott. Impozáns szökôkút, illatos rózsakert és kopjafa park veszi körül a felújított Szabadság emlékmûvet Gerendai Károly alkotását, mely a park névadója is egyben. A Polgármesteri Hivatal az egykori Keglevich kastélyban mûködik, mely az 1849-es tavaszi hadjárat idején Görgey tábornok fôhadiszállása és a sebesült honvédek hadi kórháza volt. A szépen kialakított butik sorok és üzlethelyiségek között a Vadász utca sarkán áll a város milleniummi emlékmûve, a magyarok nagy asszonya szobor, melynek alkotója Törley Mária. A szökôkutas Európa térrôl betérhetünk a Tápió-vidéken élôk kedvelt piac terére. A piacon 2014. június elejére megépült a tanyasi termelôk és kistermelôk számára megfelelô értékesítési lehetôséget biztosító fedett piaccsarnok. A hangulatos tér és piac a városi közélet egyik színhelye, ahol érdemes elidôzni, részt venni az ott tartott kulturális rendezvényeken. A Damjanich János Gimnázium és Mezôgazdasági Szakképzô Iskolával szemben a temetôvel található a város legértékesebb mûemlékével a XVIII. században barokk stílusban épült Keglevich-kápolnával, mely ellipszis alakú kupolával egyedülálló az országban. A vasúton érkezôt megszépült pályaudvar a hozzá tartozó aluljáró és a felújított MÁV állomás fogadja. A vasúti átjárón túl találjuk a város országos hírû gyógy és termálfürdôjét, mely gyógyvize rendkívül nagy nátrium tartalmú, így megszépíti, fiatalítja, selymesíti a fürdôzôk bôrét. A gyógyvíz mellett úszó és élményparkos gyermekmedencével, a legkisebbeknek bébi pancsolóval, futball és röplabda pályákkal virágos, ligetes szépen gondozott környezetbe várja a gyógyulni, felfrissülni vágyókat. A város északkeleti határában, a Jászberény felé vivô 31-es fôút mentén található a Duna-Ipoly-Nemzeti Park Igazgatóság Egreskátai majorja, ôshonos állatfarmmal a magyar puszta hamísítatlan hangulatával várja a látogatókat. Rendezvények: Kátai Nemzetközi Tánctalálkozó – augusztus 20-hoz kötôdôen Tavaszi hadjárat-megemlékezések – április 4. Szabadtéri koncertek, színi elôadások KÁTA-Expo-szüreti mulatságok- szeptember hónap közepén Információ: Polgármesteri Hivatal (Tel.:06-29/641-100) Mûvelôdési Központ (Tel.: 06-29/440-75) Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet irodája (Tel.: 06-29/441-262) Gyógy-és Strandfürdô Cím: 2760 Nagykáta, Hosszútó u. 1. Tel.: 06-29/442-971 www.nagykatastrand.hu Nyitva: május 1.-szept. 30.

11

Nyáregyháza a Monori kistérség déli részén, a Duna–Tisza közi homokhátság északi vidékén helyezkedik el. Budapesttôl 40, Monortól 14, az ország szimmetrikus középpontjától 16 km-re található. Területe 3200 ha, lakosainak száma közel 4000 fô. A község elsô írásos említésének évszáma 1411, amikor a települést „Nyareghaz” néven írták le egy Zsigmond király által kiadott oklevélben. A község nevének „Nyár” elôtagja egykori nyárfás helyre utal. Az itt élôk elsôsorban növénytermesztéssel (búza, rozs, árpa, kender, len), állattenyésztéssel (sertés, juh), méhészkedéssel és bortermeléssel foglalkoztak. A XVI. század végén a falu a térség egyik legnépesebb települése volt, késôbb azonban az adóterhek, fosztogatások, rabejtések elôl a falu népe a környezô mezôvárosokba vagy a Felvidékre szökött, így a település fokozatosan elnéptelenedett. A Rákóczi-féle szabadságharc után jogtalan földfoglalók jelentek meg a területen. Hosszas viták és több per után 1750-ben készült el Nyáregyháza elsô térképe. A XVIII. század második felére az elismert birtokosok bérbe adták területeiket, így ide települtek azok a köznemesi birtokos családok, akik jelentôs szerepet játszottak a benépesítésben. A cselédség letelepítése nyomán létrejött házsorok adták mind Alsó-, mind Felsô-Nyáregyháza késôbbi utcaszerkezetének magját, kijelölték a község belterületén húzódó utak jelenlegi helyét. Nyáregyháza községgé szervezôdése az 1800-as évek közepére tehetô. A falu népessége ekkor 640 fô volt, ami a következô évtizedekben rohamosan gyarapodott. Bár az állattartás jelentôs szerepet játszott a lakosság megélhetésében – az 1897-es kimutatás szerint a legtöbb szarvasmarha (mintegy 1600 db) a monori járásban itt volt, de az erdôtelepítések nyomán fokozatosan háttérbe szorult, és az erdészet lett az egyik legfontosabb mûvelési ág, amit a kertészet és a gyümölcstermesztés egészített ki. Ez idôtájt élénkült meg a kereskedelmi és ipari tevékenység is – az 1860-ban létrehozott monori ipartestülethez valamennyi nyáregyházi iparos csatlakozott. A község nevezetes szülötte Nyáry Pál (1806-1871) liberális nemesi politikus, a reformkor neves személyisége. 1835-tôl Pest megye fôjegyzôje, majd Pest–Pilis–Solt vármegye alispánja volt. A szabadságharcban való részvétele miatt várfogságra ítélték, ahonnan 1856-ban tért vissza felújított kúriájába. Hazatérése után iskolát szervezett a faluban, felismerte az alsóbb néprétegek iskoláztatásának, szakképzésének szükségességét. Sírja a temetô melletti platánfasor végén található, ahol társa, a Nemzeti Színház Európa szerte ismert operaénekesnôje, Schodelné Klein Rozália is nyugszik. A XIX-XX. században a Nyáry család mellett többek között Wekerle Sándornak, Mannó Istvánnak, Leiden Károlynak voltak itt jelentôsebb birtokai. Nyáregyházi „számûzetésben” töltötte életének utolsó évtizedét az 1955-ben elhunyt primadonna, Fedák Sári. A rendszerváltás után létrejött új önkormányzati struktúrában Nyáregyháza is a függetlenség útjára lépett, de továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a környezô településekkel. Az elsô szabad választásokat követôen megépült az ivóvíz-, a gáz- és a telefonhálózat. Jelenleg folyamatban van a szennyvízelvezetô-rendszer kiépítése, mely Európai Uniós pályázati forrásból valósul meg. 2006-ban a Nyáry Pál nevét viselô általános iskola bôvítésével vált lehetôvé az egymûszakos oktatás bevezetése. Az intézményben ma már alapfokú mûvészeti oktatás is folyik. A további fejlesztéseket fôként pályázati támogatások felhasználásával kívánja a település megvalósítani, de a kisebb léptékû beruházásokat támogatás hiányában is igyekszik véghezvinni. A község 2011-ben többnapos rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 600. évfordulóját, ami minden szempontból egyedülálló esemény volt a település életében. Ez a színvonalas, tömegeket megmozgató, a környezô települések lakosainak körében is népszerû rendezvény azóta hagyománnyá vált, s minden év szeptemberében megrendezésre kerül. A nemrég nagyközséggé vált Nyáregyházán a szolgáltatások, sportolási és szórakozási lehetôségek bôvítése mellett az utak állapotának javítása a legfontosabb feladat.

12

Megtisztelô számunkra az Ön, érdeklôdése, remélem, hasznos információkat talál településünkrôl ebben a kiadványban. A falu elsô okleveles megemlítése 1275-bôl való. A váci káptalan elôtt kiállított oklevél a következô sorokban jegyzi meg községünket: „… és azon átmenve egy úthoz, melynek mindkét oldalán van határjel, s az úton határjelek között egy Harastfeugh nevû völgyhöz, s azon keresztül a Harasthfeu nevû föld mellett van három határjel, azután Pang falu felé halad…” A X-XI. században épült fel Pánd elsô, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált községünk lakosságának jelentôs része református hitvallásúvá. A XV. Század közepétôl 1944-ig több nemesi família, így egészben, bizonyos idôszakokban csak részben a Szilassy család birtokolta községünket. Településünk a XVIII. Században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentôsen nôtt a föld szerepe. Református templom: A X-XI. században épült, 1776-ban lerombolták. Helyére 1779 és 1781 között Jung József építész és Haber József ácsmester tervei alapján építették meg a község központjában a ma mûemléki védettség alatt álló, késô barokk stílusú templomot. 1975-tôl 1981-ig modernizálták, és új gyülekezeti termet alakítottak ki. 2002. szeptember 14-én a renoválási munkálatokat követôen hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen vendégként részt vett Orbán Viktor államférfi és Balogh Zoltán országgyûlési képviselô, államtitkár. A templom kertjében Emlékpark található, amelyet 2008. július 12-én avattak fel. Itt található(k) a Trianon-emlékmû, a templom megépítése érdekében az elsô lépéseket megtevô Szilassy család egyes tagjainak sír- és Bendek Béla lelkipásztor emlékhelye, helyi kopjafák. I. és II. világháborús emlékmû: Pándi Kiss János alkotását 1938. október 31-én, az I. világháború befejezésének 20. évfordulóján avatták fel. Talpazatán, egy bronztáblán tüntették fel annak a 86 pándi katonának a nevét, akik az I. világháborúban estek el. 1989-ben újabb 44 név került fel a mûemlékdarab felületére – a II. világháború hôseinek emléke elôtt tisztelegve. A pándi születésû mûvész édesanyja és édesapja mesteri képmását formálta meg ezzel az eszményi alkotással. Pándi Általános Iskola:1891-ben 266 tanköteles diák élt Pándon, a két tanító és a két tanterem már kevésnek, illetve szûkösnek bizonyult. A lebontott Szilassy-kastély helyére építették fel az új iskolát. 1912-tôl az új épületben folyik a tanítás. Az államosított iskola elsô igazgatója Péczely Ferenc volt. A nyolc tantermes épület udvarában tágas, gyermekbarát, sportolásra alkalmas aszfaltpálya és gyepesített, fákkal ornamentált terület található. 2009. március 15-én a helyi önkormányzat ás a Magyarörmény Kulturális Egyesület Czetz János emléktáblát avatott az iskola fôbejáratánál. A honvédtábornok 1849-ben, a szabadságharc bukása után a Szilassy-kúriában rejtôzködött a Habsburg-terror elôl. Ôszirózsa nyugdíjas klub: Fellépésekkel énekkel tánccal színesítik községünk rendezvényeit és segítenek, ahol csak tudnak Természeti kincseink: A falu déli határában elterülô Hársas-völgy kiváló kirándulóhelyszín. Itt több mint kétszáz éves fák maradványaként még molyhos tölgy is található. Az egykori lôtér, a cukorcüveg alakú domb és a gesztenyesoros dûlôút festôi környezetben várja a turistákat. A völgy nyugati végén fekszik a Tápió-mentén egyedülálló módon, csak itt fennmaradt borókás legelô. A dombok löszgyepein tucatnyi védett növényfaj, így tarka nôszirom vagy nagyezerjófû is virágzik. 2003-ban a pándi határban bukkantak rá a Magyarországok kevésbé elterjedt, ezáltal fokozottan védett pannon gyíkra. A löszfalas vidék egyik legnagyobb gyurgyalag kolóniájának ad otthont. A völgy bejáratánál kiemelkedô Bongrádi-hegyrôl nagyszerû panoráma nyílik a falura.Pánd külterületei a természetjárás csodás tájékai. A tekintélyes növény- és állatvilág, a természeti értékek révén a turisták paradicsoma ez a vidék.

13

Péteri Pest megyében, Monor és Gyömrô között fekvô kistelepülés Budapesttôl mintegy 30 kilométerre, a Cserhát déli nyúlványai között a Gödöllôi-Ceglédberceli dombságban található. Megközelíthetô a 4-es útról, vagy Gyömrô irányából a 31-esrôl. Vonattal elérhetô a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal „Hosszúberek-Péteri” megállóhelyén leszállva. Innen óránként csatlakozó buszjáratok indulnak a falu központjába. Péteri napfényben gazdag terület, a levegô páratartalma igen alacsony, az északnyugati szelek az uralkodóak. A falu szélén található a „Tôzeg”-nek nevezett tó, amelynek környéke természetvédelmi terület. A községre vonatkozó elsô adatok 1246-ból származnak. Az egykori település helye a maitól mintegy két kilométerre helyezkedett el. A törökdúlás idején a község teljesen elpusztult, 1690-ben lakatlan helyként írták össze. Péteri elsô írásos említése 1258-ban történt. A település 1742 elôtt puszta volt: az akkori földesúr, Bohus Dániel ebben az évben telepített ide hét szlovák családot Zólyomból, illetve Illésfalváról. A község építkezésére a tágasság, a lazább szerkezet a jellemzô, melyben a Petôfi utca fôtengelyére rövidebb merôleges és hosszabb párhuzamos utcák rendszere alakult ki. Az 1911-ben létesült - a településôl 2,5 km-re található - vasúti megállóhoz vezetô út 1949-ben kapott szilárd burkolatot, tíz évvel késôbb indult meg a helyi rendszeres buszjárat. 1994 decemberében került átadásra a vízmû. 1993 szeptemberére megépült a teljes gázhálózat. 1998-ban korszerûsítették a település közvilágítását. A kommunális szilárd hulladék szállítását, gyûjtését 2013. év októberétôl a pilisi Gerje-Forrás Nonprofit Kft. végzi a településen. 1996-1999 között lakossági összefogás eredményeként a teljes úthálózat felújításra került, az utakat zúzott kôvel, sóderrel borították. A lehetôségeken belül minden évben folytatódik az árkok, átereszek, járdák építése, a faültetés, a parkosítás és a középületek karbantartása. Ezen munkálatok végzésében évek óta nagy szerepet vállalnak a falugondnok által irányított közfoglalkoztatottak. A szociális ellátórendszeren belül a gyermekjóléti és családsegítô feladatokat az Önkormányzat a monori székhelyû önkormányzati társulás égisze alatt mûködô Kistérségi Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el. A településen élô rászoruló lakosok számára házi segítségnyújtást az Önkormányzat 2013. január 1-jétôl ellátási szerzôdés keretében a Fehér Gyolcs Alapítványon keresztül biztosítja. Péteriben a Monori Rendôrkapitányság Gyömrôi rendôrôrsének körzeti megbízottja teljesít szolgálatot. A körzeti megbízott munkájának segítése, és a település közbiztonságának javítása érdekében 1991-ben 13 fôvel megalakult a Péteri Polgárôr Egyesület a létszámuk mára már a többszörösére nôtt. A polgárôrök fô feladata a bûnmegelôzés. A tagok az önként vállalt szolgálatot munka mellett, szabadidejükben végzik. A lakónépesség bemutatása: A demográfiai tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a 2007-es adatokhoz képest Péteri Község lakónépessége minimális mértékben emelkedik.

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

14

Fô 2154 2153 2177 2208 2201 2222 2185

Változás 100% 101% 101% 102% 103% 101%

A Gerje-patak forrásvidékén, ahol a Gödöllô–Ceglédberceli-dombság találkozik a Duna–Tisza közi homokhátság síkjával, ott található e domborzati kettôsséget tükrözô kisváros. Budapesttôl 45 kilométerre fekszik, a 4-es számú fôút mellett. Rövid kitérôvel elérhetô az M5-ös autópályáról. A Budapest – Záhony vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik. Pilis területe 47,3 négyzetkilométer. Népessége közel 12000 fô. Az ôsmagyar település régészeti lelôhelyekben gazdag, területén a bronz- és vaskorból is találhatók leletek. Elsô írásos dokumentum 1326-ban arról a Szentlélek templomról tesz említést, amelynek helyén ma egy szép emlékhely található. A település elsô névadó birtokosa a Pylisy család volt. A török uralom idején elnéptelenedett községet 1722 után gróf Beleznay János telepítette be felvidéki szlovákokkal. A Beleznay család barátjaként járt itt Kármán József, aki Pilisen írta az elsô magyar regénynek titulált „Fanni hagyományai” címû mûvét. Az 1770-es években a Beleznayak által épített barokk kastély mindmáig megtekinthetô Pilis központjában. A gyönyörûen helyreállított 18. századi barokk evangélikus templom az egyik legnagyobb lélekszámú vidéki evangélikus gyülekezet imahelye. Pilis 1805-tôl mintegy száz éven át birtokolta a mezôvárosi címet. A rendszerváltoztatás utáni fejlesztések juttatták el Pilist 2005-ben a városi rang megszerzéséig. Gazdasági fejlôdését ösztönözte a homokos részeken meghonosodott szôlôtermesztés, és a könnyû borok. Az észak felé emelkedô Dolina löszfalaiba vájt, hangulatos Hegyeki pincesor különleges turisztikai látványosság. A magasba nyúló Ikerfenyôtôl – ahol valaha vadászkastély állt – csodás panoráma nyílik a településre. Említésre méltó a városka központi részén fakadó Gerje-patak forrásvidéke, ahol védett természeti értékekben bôvelkedô tavak, árnyas ligetek, esztétikusan kiépült tûzrakóhelyek kínálnak remek kirándulási, pihenési lehetôséget. Turistacsalogató jellegûek Pilis kulturális programjai. Számos koncertjük közül az egyik legismertebb a Nyári-Nyáry muzsika. A város rendezvényei közül érdemes kiemelni a Szent István napi zenei fesztivált és az évtizedek óta szeptember elején megrendezésre kerülô szüreti felvonulást és bált. A várossá válás után komoly fejlôdésnek indult a település. Valamennyi belterületi utca szilárd burkolatot kapott. Itt épült meg Európa egyik legnagyobb vákuumos rendszerû szennyvízcsatorna-hálózata. 2008-ban kezdôdött a Gerje forrásvidék helyreállítását célzó, közel 5 hektárt érintô tájrendezési projekt, amely a fenntartható, természet-közeli turizmusfejlesztés jegyében zajlott. Pilis központjában a négy tavat és szigetrendszerét összekötô tanösvény kialakítására és tájékoztató infrastruktúra kihelyezésére került sor, ezzel is fokozva a város idegenforgalmi vonzerejét. 2010-tôl tovább folytatódott a sok elembôl összetevôdô városközpont-fejlesztési projekt. Az önkormányzat sorban pályázott és nyert támogatást az iskolák, óvodák felújítására. 377,8 millió forintból teremtették meg egy új bölcsôde építésével a szolgáltatás tárgyi feltételeit, amely 40 gyermek elhelyezésére alkalmas, 20 fô számára munkalehetôséget biztosít. Ebben az idôszakban épült az új, akadálymentes orvosi rendelô, felújításra került a vasút teljes vágány hálózata, új peronok és gyalogos aluljáró segíti a biztonságos közlekedést. A város vezetése a már megkezdett, nyílegyenes úton kíván továbbhaladni az újabb fejlesztések irányába.

15

Sülysáp város Budapesttôl keletre a Gödöllôi-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében. Lakosainak száma 8230 fô. A települést a 31. számú fôútvonal szeli át, valamint keresztülhalad a községen a Budapest-Újszász-Szolnok vasúti fôvonal, mely közvetlen kapcsolatot biztosít a fôvárossal. Sülysáp szép földrajzi fekvésû környezetben fekszik, szelíd dombok, jó termôföldek, halastavak, az Alsó-Tápió teszik érdekessé és széppé. A településen több mint 500 vállalkozás mûködik, az itt lévô munkahelyek a lakosság nagy részének biztosítják a megélhetést. Az elmúlt években a helyi gazdaság (több új üzem idetelepülése, a gazdasági terület kialakítása) mellett a helyi infrastruktúra (fôbb utak felújítása, csatornahálózat kiépülése), az intézményrendszer (bölcsôde megnyitása, iskolabôvítés, óvoda felújítás) és a lakókörnyezet (új lakóparkok, szebb közterületek) is fejlôdött. A 2013-ban elnyert városi cím újabb fejlesztések lehetôségeit nyitotta meg. Halastavak és az Alsó-Tápió forrása Sülysáp legszebb és legkedveltebb kirándulóhelye a halastavak és a Sápi-patak (Alsó-Tápió) forrása. A tavak a Forrói útról közelíthetôek meg a település utolsó házait elhagyva, mintegy 2 kilométerre. A tavakat elhagyva még másfél kilométert kell megtennünk, hogy elérjünk a Sápi-patak eredetéhez. A forrás közvetlen környezete ki van építve, szájában egy óriási malomkô hever, mely mellett a mélybôl felfakad tiszta, hûs vize. Az egyik legszebb forrás a Tápió-vidéken. A város belterületén több közpark is található, mely játszóterekkel, egyéb szabadidôs lehetôségekkel kellemes idôtöltést ígérnek: Hevesy park, Kastélykert, Szent István-tér. Sülysáp természeti szépségein túl látnivalók és mûemlékek: - az 1489-ben épült, gótikus eredetû Kisboldogasszony-templom, - az 1759-re elkészült Szent István-templom, - a barokk Sôtér-kastély, melyet az itt élô földbirtokos Sôtér család építtetett a XVIII. század második felében, - az 1776-ban épült Kálvária-kápolna, - a Grassalkovich-vadászlak, melyben sok reformkori költô mellett több alkalommal vendégeskedett Petôfi Sándor is, - az egykori Hevesy-kastély megmaradt XIX. századi díszkapuja, - Szentháromság-szobor, Nepomuki Szent János-szobrok, 1956-os emlékmû, - a Fiumei Tanulmányok Társasága által az I. világháború idején az itteni katonai táborban itt elhunyt 149 olasz polgár emlékére állított olasz emlékmû, - és még sok más egyéb épített örökség, amit mindenféleképpen érdemes felkeresni! Akár gyalogosan, akár kerékpárral, de bármilyen formában érdemes Sülysápra ellátogatni, megismerni az itteni értékeket, lehetôségeket és a helyi embereket. Várjuk szeretettel!

16

Szentlôrinckáta közel 2000 lakosú község Pest megyében, Budapesttôl 60 km-re keletre, a Zagyva mentén, a Tápió-vidék és a Jászság határán. A település a 31-es és 32-es fôutak között fekszik, ezekrôl letérve érhetjük el Szentmártonkáta, Jászberény vagy Pusztamonostor irányából. Elsô írásos említése 1473-ból származik, de emberi településnyomok jóval korábbról ismertek vidékérôl. A 15. században a Kátai, a Kókai, és a Galsai családok birtokolták. A török idôkben, az 1500-as évek végén elnéptelenedett. A 18. század elején került a Sôtér család tulajdonába királyi adományként, ekkor indult meg újratelepítése. 1709-ben itt hunyt el Bottyán János a Rákóczi szabadságharc legendás generálisa. A község római katolikus templomának építése 1727-ben kezdôdött, Haag Ádám tervei alapján. A település a templom védôszentje, Szent Lôrinc után kapta a nevét, korábban Kiskátaként is emlegették. A falu neves szülötte Laczkovics János (1754-1794) huszárkapitány, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetôje, résztvevôje volt a Martinovics-féle összeesküvésnek. A település látnivalói közül, a római katolikus templomon kívül, meg kell még említenünk a Millenniumi ünnepségek alkalmára felújított Kossuth-szobrot, a Hôsök kertjében található Hôsi emlékmûvet, valamint a Zagyva partján álló Nepomuki Szent János szobrot. A község leglátogatottabb rendezvénye a nyaranta, minden évben megrendezett „Lôrinc” Nap. A falu életében meghatározó szerepet tölt be az 1960-as években indult és napjainkig tartó kertészkedés, paprika, paradicsom, sóska, spenót stb. termesztés. Az ipar területén pedig a KÁTA CNC Kft. (1997) és Haldex Hungary Kft (2003) járult hozzá jelentôs mértékben a község illetve a kistérség gazdaságfejlesztéséhez.

17

„A község emelkedett szép róna, egymással szemközt álló két, tornyos templomával, szôlôkkel, azután a határ déli részében terülû tölgy- és homokerdôkkel környezett igen kellemes helyen fekszik.” Településünk adottságai: Településünk a 31-es fôút mellett, Budapesttôl 50 km-re található. Fekvése szalagrendszerû. Területe 5219,5 ha. A település népessége 5026 fô. Közlekedési adottságai kedvezônek mondhatók. Budapest-Nagykáta-Szolnok vasútvonalon közvetlen megállóval rendelkezik, valamint autóbuszjárat köti össze Budapesttel . A község határán a Tápió folyó, területén pedig a Csincsa patak folyik. Több, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezô terület is található településünkön. Ilyen tájvédelmi körzet része a Gyulai-erdô és halastó, valamint a vasúton túli Gicei-hegy és az északra húzódó Székesrekeszi-legelô, ahol védett növények, madár- és állatfajok találhatók. Településünk értékei, nevezetességei, látványosságai: -

A megújult, akadálymentesített polgármesteri hivatal. Új tetôvel, nyílászárókkal és akadálymentesítéssel a Battha Sámuel úti Arany János Általános Iskola. Az akadálymentesített Iskola úti óvoda épülete az új ablakokkal. Az Óvoda utcai óvoda épülete új ablakokkal, a vizesblokk teljes felújításával, a padlóburkolatok cseréjével. Az akadálymentesített és teljesen felújított orvosi rendelô.

Értékeink között szerepelnek: - A belterületi földutak szilárd burkolattal történô ellátása (Rudnay, Arany János, és József Attila köz), a belvíz elvezetése (Béke-, Liget-, Határ-, Sport- valamint Vízmûtelepi út). A 31-es út mentén a sebességmérô készülékek. - Településünk továbbra is számít a civil szervezetekkel való együttmûködésre. Hagyományos fô rendezvényünk a falunap. Történelmi emlékhelyeink: -

Rákóczi emléktábla Kossuth emlékhely Szent Márton emlékpark Karai-szobor Battha Sámuel mellszobra

Hagyományápoló eseményeink: -

18

Falunap Tavaszi hadjárat Márton napi események Sportnap

Tápióbicske Budapesttôl 60-km-re fekvô 3 és fél ezres lélekszámú település a Tápió-vidéken. Története hosszú múltra tekint vissza. A Várhegyen talált régészeti leletek szerint ôsidôk óta lakott hely. A falu eredete a XIII. századra tehetô. A Bicskei nemzetség ôsi fészke. Nevét a falu határában 1849. április 4-én lezajlott gyôztes ütközet óta vette szárnyára az emlékezet. E dicsô nap emlékét földrajzi elnevezések, képzômûvészeti és irodalmi alkotások, síremlékek valamint az 1882 óta hagyománnyá vált „zsömleosztás” ôrzi. Hírnévrôl tanúskodik az 1910-ben országos gyûjtés révén emelt honvédemlékmû. Figyelmet érdemel még a község barokk stílusú, hegedûablakos temploma, gyönyörû fôoltárával és mennyezetfreskójával. Tápióbicskét nemcsak történelmi múltja és emlékhelyei, hanem gyönyörû természeti környezete miatt is érdemes felkeresni. A temetôvel szembeni egykori agyagásó gödör meredek oldalfalában láthatók a ritka és védett gyurgyalag fészkei. A Horgász tó, az Erdôvölgy, a Berkes természetvédelmi területe kiváló kirándulóhelyek. Az itt termelt könnyû homoki borok, a tüzes gyümölcspálinka és az itt élô emberek vendégszeretete is várja a látogatókat.

19

Kedves Olvasó! A legvirágosabb Tápió vidéki település: Tápiógyörgye Amennyiben szeretne látni egy falut Budapest közelében, amely elnyerte a magyarországi Falumegújítási díjat, akkor hozzánk feltétlenül el kell jönni. Közel egy évtizedes munkának köszönhetôen, európai viszonylatban is kiemelkedô minôségû településfejlesztés után sorra kapta a falu az elismeréseket. Ennek a településnek van egy központja. Minden intézménye, iskola, óvoda, hivatal, orvosi rendelô, posta, könyvtár, itt található, ezért pályázataink egy-egy intézmény megújítására, mint a LEGO kockák építése állt össze, és alkot lassan egy egészet. Van még mit tennünk. Szeretnénk a felújított strandunkat bôvíteni. Szükségünk van gyerek medencére, teniszpályákra, mûfüves sportpályára. Régi gyárüzem területét a település központi részén új funkcióval bôvíteni. Összekapcsolni a kerékpár útvonalakat, melyek a közeli falvakat érintik. Szükséges a munkahelyteremtés, és a biztonságos élet. Ezért ez a közösség sokat fog dolgozni, hogy méltón viselhessük azt az európai kitüntetést, mellyel példamutató falufejlesztésért kaptunk.

20

Kedves Olvasó! Tápióság Község, Budapesttôl mintegy 50 kilométerre fekszik, a Gödöllôi dombság utolsó nyúlványainál, az Alsó-Tápió folyó medrének két oldalán. A település elsô okleveles említése 1263-bôl ismeretes, miszerint az 1262tôl rex junior címet viselô V. István - IV. Béla fia - oklevele szerint Ságot addigi birtokosaitól - Pétertôl és Ferenctôl - elkoboztatta és a pécsi püspöknek, valamint a margitszigeti apácáknak adományozta. A XIV-XV. században a falu a Kartal nemzetségé, majd késôbb ebbôl a nemzetségbôl származó Sági- és Sülyi-családoké volt. 1633-34ben a török kincstári adólajstromban szerepelt, a XVII. század végén elpusztult. Az 1720-as összeírás szerint két éve települt újra, cseh jövevényekkel. Az egyik falurész ma is viseli a „Csehország” nevet. Ekkor kapta meg adományként Koháry István gróf, akitôl házasság útján az Esterházyakra, majd a Keglevich családra szállt. A Keglevich birtokot 1870-ben gróf Szirmay Sándor szerezte meg. A 19. században a Keglevich család udvarházát Ybl Miklós tervezte (a II. világháború idején megrongálódott, majd 1964-ben lebontották). A falu közelében, Pánd és Káva felé, Zsigerpusztán található az egykor fontos kereskedelmi út, a Brassó-Buda sóút forgalmát bonyolító Török-híd. A kôhíd a Sajgón (Gombai-patakon) ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta. Tápióság község a Jászság és a Kiskunság közé ékelôdött Tápió-vidék egyik legszebb fekvésû települése. Lakosság száma: 2739 fô. Közigazgatási területén az üde és kiszáradó láprétek, sásrétek, fûzligetek alföldi, a vízfolyásokra lefutó domboldalak legelôi pedig dombvidéki hangulatot és jelleget idéznek. Növénytani és állattani ritkaságok termô- és szaporodó helyei, melynek következtében a Tápió-Hajta Tájvédelmi körzethez tartozó védett területei vannak. Ezen területeket mutatja be a Gólyahír tanösvény. A község valamennyi lakója büszke nagy szülöttére, dr. Papp Károly geológus professzorra, az iskola névadójára, aki a Magyarhoni Földtani Társulat elsô titkára, majd elnöke. Térképezô geológusként munkái elsôsorban az „erdélyi aranynégyszög”-höz kapcsolódnak. Nevéhez fûzôdik a Kissármási földgáz felszínre hozása, mely hosszú éveken keresztül Európa legjelentôsebb földgáz elôfordulását jelentette. Településünk egyik látványossága a Dr.Papp Károly Kúria, amely jelenleg magántulajdonban van. A település látványossága a Katolikus templom és a Szent Pál szobor, amely az Ófaluban található. Községünkben található, Magyarország egyik legszebb Iskola parkja a Cifra-kert. Területén több matuzsálemi ôsfa található, és teraszos rendszerben elhelyezett sportpályák találhatók. Fôbb rendezvényeink között szerepel a 2012-ben elôször megrendezett Tápiósági Rétes Fesztivál. A második évben, már az országos média által támogatott, eseménnyé vált. A hagyományos szüreti felvonulást, szeptember végén tartjuk, a település vállalkozóinak segítségével. Az évi rendezvényeinket a Katolikus Templomban tartott Adventi hangversennyel zárjuk. Kedves olvasó, remélem, hogy e sorok olvasása után, látogatásával megtiszteli rendezvényeinket és megtekinti nevezetességeinket, amelyekre nagy szeretettel várjuk.

21

Tápiószecsô a 750 éves település. Tápiószecsô 6300 lakosú nagyközség a Gödöllôi-dombság és a Nagyalföld találkozásánál. Településünk lakóinak mindennapjait többnyire a rajta áthaladó 31-es fôútvonal és a Budapest-Szolnok vasútvonal által nyújtott lehetôségek határozzák meg. Természeti környezetünkre a változatosság jellemzô. A Tápió-mente legerdôsítettebb településén –Tápiószecsôn – a nagy kiterjedésû mezôgazdasági területek mellett különleges értéket képviselnek a különbözô szintû védelem alatt álló természetes élôhelyek is. Ürgések! Így nevezték a falubelijeinket azokban az idôkben, amikor még minden környékbeli falunak meg volt a rá jellemzô ragadványneve. A már-már elfelejtett „Ürgés” kifejezést újrahangolva hoztuk létre közösségi és önkormányzati összefogással a helyi értékeket bemutató Szecsôi Ürgés Fesztivált, amely ebben az évben már III. alkalommal kerül megrendezésre. Természetes környezetünk sokoldalúságát hivatott bemutatni a falu határában 2013-ban létrehozott Szecsôi Ürgés Tanösvény, amely 9 km-es hosszával a Tápió-vidékének jelentôsebb tanösvényeként különleges élményt nyújthat az idelátogatók számára. Az alvó, szürke faluból az utóbbi néhány év fejlesztései jóvoltából egy folyamatosan szépülô, megújuló, egyre vonzóbb, tisztább település képe rajzolódik ki napjainkban. Gondozottabb közterületek, parkosított terek, kicsínosított felújított középületek tûnnek fel elôször a településünkre visszalátogatónak, az átutazónak. A falu közepének Szent István parkja a kettôs kereszttel, a korábban ellopott Turul emlékmû pótlása, a Szabadság tér rendezése, a magdolnatelepi buszforduló virágosítása, a vasútállomás környezetének rendezése - a buszfordulóval és a parkolókkal - is hozzájárul településünk képének javításához, az élhetôbb, szerethetôbb település megteremtéséhez. Ami legalább ilyen fontos, de talán nem ennyire szembetûnô: naperômû termeli már hat közintézményünkben az elektromos áramot. Jelentôs beruházással sikerült a bel- és csapadékvíz elvezetési problémákat csökkentenünk. Közbiztonságunk javítását prioritásként kezelve térfigyelô kamerarendszerünket továbbfejlesztettük, rendôrautót szereztünk be és üzemeltetünk. A köztisztaság és a közbiztonság javítása, a szerethetôbb, élhetôbb település megteremtése, a gazdasági potenciál megerôsítése mellett a helyi kultúra sokszínûbbé tétele, értékeink megismertetése, megôrzése is a legfontosabb feladatainkhoz tartozik. Az önerôbôl létrehozott és tavaly megnyitott Tápiószecsôi Kiállítóház ad otthont Darázs István népi fafaragó mûvész gyûjteményének, akinek ezzel régi vágya – miszerint munkája és ô maga hazajöhet- teljesült. Ennek az állandó kiállításunknak az anyagát mutatja be az idén nyáron önkormányzatunk által megjelentetett képes album is. Szintén 2014 nyarán jelenik meg önkormányzatunk kiadásában a 750 éves falu története írásban és képekben alcímmel egy olyan hiánypótló mû, amely méltó emléket igyekszik állítani elôdeinknek. A Wass Albert Tápiómenti Kulturális Egyesület a képviselô-testület összefogásával adta ki ugyancsak ebben az évben, a kizárólag szecsôi gyûjtések felhasználásával készült A szecsôi rózsás kertek alatt címû népzenei CD-t, amely segíthet megismerni a már-már elfelejtett népzenei örökségünket. A teljesség igénye nélkül felsorolt, az elmúlt négy évben nagyobbrészt pályázati források felhasználásával létrehozott értékeink szilárd alapot biztosítanak a következô ciklusban rövid- és hosszú távú fejlesztési terveink megvalósításához.

22

A legtöbb épen maradt nemesi kúriával rendelkezô városa a Tápió-vidéknek. Közülük is kiemelkedik a Blaskovich Kúriamúzeum, mely az ország egyetlen köznemesi kúriája, mely berendezéseit sértetlenül megôrizte a háborúk alatt. Ezenkívül, számos kiállítási tárgy, festmény, gyûjtemény kincsestára, melyet az egykori mûgyûjtô, tulajdonos Blaskovich fivérek gyûjtöttek össze a világ minden tájáról. Itt nézhetûk meg a verhetetlen Kincsem versenyló gyôzelmeinek díjai, de itt tekinthetôk meg Nagy János, az 1945-ös tápiószelei mûvésztelep vezetônek, a festményei is. A vasúton túl, a Szelényi kúriában mûködik az Agrobotanikai Intézet (Növényi Diverzitás Központ), melyhez hosszú, hangulatos fasor vezet. Az intézet szépen gondozott parkjában számos növényritkaságban is gyönyörködhetünk. Az Egyesült-Tápió partján sétálva eljuthatunk a halastóig, s közben megtekinthetjük vízpart közeli életközösségeket. A Tápió parton található a Néprajzi ház, melybe érdemes betérni a paraszti kultúra és a régi háztartási eszközök után érdeklôdôknek. A ház udvarában egy kovácsmûhelybe is betekinthetünk, mely teljes felszereltséggel mutatja be a mesterség egykori eszközeit. A településen, a térségben egyedülállóan, három templom is található, a lakosság evangélikus, református és katolikus összetételét reprezentálva. Érdemes megemlíteni a Makovecz Imre által tervezett mûvelôdési házat és iskolát.

Rendezvények Kincsem és Aranyszarvas Országos gyalogtúra - március harmadik szombatja Nyugdíjas találkozó - májusban Blaskovich napok, kulturális rendezvények - május utolsó hete Múzeumok éjszakája - június Városnapja (Búcsú) - szeptember elsô hétvégéje Expó - október elsô hete

Információ Polgármesteri Hivatal Tel.: 05-53/580-030 Blaskovich Múzeum és Néprajzi ház Tel.: 06-53-380-157

23

Tápiószentmárton Pest megye dél-keleti részén lévô, 5500 lakosú, 104 km2 területen fekvô nagyközség, Budapesttôl mintegy 60 km-re. Itt találkozik a Tápió-patak Y-szerû három szára, itt lesz az Alsó- és Felsô-Tápióból az egyesült ág. Ez a földrajzi elhelyezkedés meghatározza, hogy ôsidôk óta lakott hely, a régészeti leletek pedig bizonyítékai ennek. A felvidéki Árva megyébôl származó Kubinyi-család Tápiószentmárton történetében meghatározó szerepet töltött be, különösen az ô érdemük, hogy 1811-tôl kezdve az iskolában a tanítás nyelve a magyar lett. Az 1800-as évek elsô negyedére tehetô a kúria felépítése, mely Kubinyi Géza nevéhez kötôdik. Ezen épület a klasszicizmus jegyében született, a középrészen található timpanont négy díszítetlen oszlop tartotta. 2003-ban teljes felújítására került sor. A Blaskovich-család és Tápiószentmárton összekapcsolódó történetének máig álló emléke a barokk stílusban épült Szûz Mária-kápolna, amely egy domboldalon, a Blaskovichok sírkertjében áll. A község központjában tekinthetô meg az 1845. és 1847. között – Szvacsina József ceglédi építész tervei alapján – épült evangélikus templom. A homlokzat és az oldalfalak klasszicista, a három részes bádog toronysüveg 1878-ban pedig késô-barokk stílusban készült. Szintén Tápiószentmárton centrumában található az 1874-ben épült római katolikus plébánia-templom. A faluközpont látnivalói még a hôsi szobor és a malenkij robotra elhurcoltak emléktáblája, valamint a trianoni szerzôdés 80. évfordulójára készült emlékmû. További nevezetességnek számít a Szoborpark, melyben híres történelmi személyiségeink mellszobrai kerültek elhelyezésre. A településen nagy vonzerôt jelent az 1993-ban átadott, mára teljes körûen akadálymentesített Sportcsarnok és Tanuszoda modern épülete, amely színvonalas szolgáltatásnyújtásaival a vidék sportcentrumává vált. A pályázati források folyamatos igénybevételével a nagyközségben lévô közintézmények, parkok, játszóterek újjáépítésre kerültek, a településkép pozitív megítéléséhez nagymértékben hozzájárulnak. A gyógyfürdô belterületi üdülôterületen, közel 10 hektáron fekszik, 2003-ban az 54 oC-os termálvizet gyógyvízzé minôsítették. Alkálihidrogén tartalma miatt mozgásszervi és nôgyógyászati kórképekben javasolható, valamint klorid tartalma miatt általános erôsítô, ellenállás-fokozó hatású. A fürdô környékére a változatos táj, az érintetlen természet, a védelem alatt álló növényzet és madárvilág jellemzô. A helyi értékek és vonzerôk, valamint a fôváros közelsége miatt egyre több turista célpontjává válik. A tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark egész évben várja a lovassport szerelmeseit, a kikapcsolódni vágyó családokat és csoportokat egyaránt. Szállodai és éttermi szolgáltatásai mellett több más programot is kínálnak a vendégek részére. Köztük az 1999-ben megnyílt Kincsem Múzeumot is, melyet a verhetetlen „Csodakanca” tiszteletére létesítettek. Ezen felül bemutatják a helyi népi életmódot és szokásokat. A helyi Borpince területén pince-bemutatókat szerveznek, ahol borkóstolással egybekötve szakember mesél a borkészítés rejtelmeirôl, mintaboltjában vásárlási lehetôséget biztosítanak. A településen évente megrendezésre kerülô programok: Atilla nap, a Strandfürdôben augusztus 20-a a mozgás és egészség jegyében, Szüreti felvonulás, Márton napok, Nemzetközi Hurkatöltô Fesztivál. Tápiószentmárton az utóbbi években jelentôs mértékben fejlôdött, az elérthetô szolgáltatások köre bôvült, minôségük javult. A nagyközség kiváló lehetôségekkel rendelkezik a turizmus tekintetében, hiszen annak különbözô megjelenési formái (történeti, mûvészeti, természeti, gyógy-, lovas-, bor-, rendezvény- és sportturizmus) megtalálhatók. A település nagyobb iparterület nincs, viszonylag érintetlen a természeti környezet. A Tápió ma Magyarország legtisztább vizû folyója. Ez a tisztaság is lehet a jelképe annak a tiszta szándéknak, amellyel a falu lakói idevárnak minden kedves vendéget.

24

A község és környéke 6500 éve lakott terület. Tápiószôlôs határában találták azt az aranyszarvast, mely vélhetôen a magyarság-eredet legôsibb mondájához kapcsolható. Az Árpád-korban már két kôtemplom állt a település mai területén. Az egyik templom köveit széthordták a szomszédos szelei templom építéséhez, a másik romjai máig láthatók. A Tápió nevet a finnugor családfából származtatják: a finneknél Tápio a vadászat és az erdô istene volt a kereszténység elterjesztése elôtt. Ezen a területen ma is találhatók vadászatra alkalmas erdôségek, innen az állítólagos összefüggés. A település túlélte a tatárjárást és a törökök rohamait is. Ebben az idôben a Félegyháza nevet viselte. Máig ôrzi ezt az elnevezést a községben a Félegyházi domb. Késôbb Tápiószele birtokaiként jegyzik az okiratok. Ebben a korszakban sokan elszármaztak a faluból. 1947-tôl Tápiószôlôs néven újra önálló lett. Az elnevezés arra utal, hogy a tájra a szôlôtermesztés volt mindig a jellemzô. A községben érdemes megtekinteni az idelátogatónak a temetô míves bejárati kapuját és a községháza diszkapuját, melyek a helyi kovács Rátkai család keze munkáját dicsérik. Tápiószôlôs külterületén, a 311-es út mentén ált az 1920 körül épült zsúpfedeles hollandi ház, mely a népies szecessziós építkezés érdekes színfoltja. A 70-es években egy olajkutatás során gyógyító hatású melegvízre bukkantak. A természet kedvelôi errefelé még láthatnak egerészölyvet, borzot, sôt vadmacskát is. „1947-ben Tápiószelének „Halesz” nevû határrészébôl „Tápióhalesz” néven községet alapítottak. E nevet 1948ban, Tápiószôlôsre változtatták.”

A település jelképei, amelyet a címer képletesen megjelenít, idôtállóak, mivel jelenleg is elsôsorban a mezôgazdasági mûvelés ágazat, azon belül a szôlômûvelés segíti elô a lakosság megélhetését.

Az Önkormányzat címere: kerekített oldalú háromszög pajzson, kék mezôben zöld síkon álló, arany szôlôkaróra kapaszkodó 5 levéllel és 3 szôlôfürttel ékesített arany szôlôtôke, amelyet a címer felsô sarkaiban elhelyezkedve balról arany félhold, jobbról 8 ágú arany csillag fog közre. Évente rendszeres programok várják a településre látogatókat, amelyek közül az egyik legismertebb a Tápiószôlôsi Amatôr Fogathajtó Verseny, amelyet nyaranta rendeznek, s a környék egyik jelentôs eseménye.

25

Elsô okleveles említése Almás néven 1406-ból való, akkor a jánoshidai premontrei apátság birtokai közé tartozott. A XV. sz. elejéig a Kókai családé, ennek kihalta után a Nógrád megyei Szanda várhoz tartozó királyi birtok. Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. 1440-tôl gyakran cserélt gazdát. A Rozgonyi, Lábatlan és Tárnok családoké volt. A török idôkben is lakott hely maradt. 1730-tól a Szônyi családé, majd a Beretvás és Andrássy családok birtokolták. A község közepén, magaslaton áll a középkori eredetû Szent András-templom. Szentélye és a hajó falai jórészt gótikus eredetûek. A község második dombján áll az egykori Beretvás-kúria maradványa, amely a magyar klaszszicizmus kiváló alkotása volt. A község emlékhelyei: az 1848-as emlékmû, az 1849-es dicsôséges tavaszi hadjárat során a turai csatában megsebesült és Tóalmáson elhunyt 8 honvédhuszár sírja, a világháborúk áldozatainak emlékmûve a Millenniumi Emlékmû, az Árpád-szobor, illetve a Szent András-emlékmû. A község szélén, a Hajta-patak egykori árterében épült az Andrássy-kastély, ahol ma alapítványi ifjúsági tábor mûködik. A kastélyt övezô közel 30 hektáros park természetvédelmi terület. Hétvégenként kortárs festôk mûvei tekinthetôk meg a magán-macentúra keretében életre hívott Tóalmási Galériában. A község 17 éve testvérkapcsolatot létesített a bajor Feldafinggel, azóta Tóalmáson minden ötödik évben felállítják a két település lakóinak barátságát is szimbólumozó májusfát. A település legvonzóbb létesítménye a Szent András Gyógyvizes Strand, amely köré folyamatosan épül az üdülôövezet. Egyre keresettebb a strand mellett mûködô kemping és ifjúsági tábor, ahová szeretettel várjuk.

26

Újszilvás Magyarország szívében, a Duna-Tisza közi síkságon, Pest megye déli részén található. Az erdôkkel körül vett község, Cegléd és Abony város felôl egyaránt könnyen megközelíthetô, mindössze egyetlen órányira helyezkedik el Budapesttôl, a közel 2 830 lelket számláló település. A település nevét, - ami a környéken akkor sok és bô termô szilvafára utalt - egyben ezen önálló végleges közigazgatási státuszát 1950. augusztus 27-én kapta. A falu területileg három részre osztható: Jeges, Újföld és Szôrôsparcella. További külterületeink a Gólya-járás, Szôrôspuszta, Ábrahámtelek, Kapitánytanya és Homokpuszta. Mezôgazdasági szempontból igen elônyös a község fekvése, gazdag termôfölddel rendelkezik. Az itt élôk nagy részének fô megélhetési forrása a mezôgazdaság, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozó- és élelmiszeripar, de több más ipari jellegû, jelentôs vállalkozásnak is helyt ad a település, melyek kiemelkedôen magas színvonalú helyi termékeket, hungarikumokat állítanak elô. 2010-ben három vállalkozás is (Bolyhos pálinka, Szilváshús Kft., Bertók Méhészet Bt.) megkapta a Kiváló Magyar Élelmiszer elismerést több termékében. Ennek is köszönhetôen Újszilvásról nem vándorolnak el az emberek, a falu dinamikusan fejlôdik, és a megtartó ereje egyre erôsödik. Fejlesztéseink eredményeként 2011-ben elnyertük a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium által közösen meghirdetett Magyarországi Falumegújítási Díjat, és az európai megmérettetésen, az „Európai Falumegújítási Díj I. kategóriájának 4. helyezettjeként, kimagasló minôségû falumegújítás eredményeiért részesültünk kitüntetésben. Újszilvás országosan és EU szintjén is elismert a megújuló energia hasznosítás terén és a településfejlesztési célként megfogalmazott energiafüggetlenség elérése érdekében jelentôs lépéseket tett a vízmû megújításával, a geotermikus energiahasznosítással és a naperômû megépítésével. Jelenleg már az Önkormányzat hô- és villamosenergia igényének csaknem egészét a megújuló energiaforrások biztosítják. 2011-ben itt épület meg Magyarország elsô és legnagyobb teljesítményû naperômûve. A községben az ÖKO gondolkodás és cselekvés határozza meg a magasabb szintû életet és létet. A régióban elsôk között vezettük be a 3 frakcióban gyûjtött szelektív hulladékot. Az Óvoda és Általános Iskola is ÖKO miniszteri minôsítéssel rendelkezik. Miután a falu dinamikusan fejlôdik, a megtartó ereje egyre erôsödik. Remélhetôleg törekvéseink, különlegességeink nem csupán településünk polgárai számára jelentenek egy kiszámíthatóbb települési életet, de mintaként szolgálhatnak más hazai települések számára is. Szeretettel várunk minden kedves Látogatót Újszilváson az év minden napján.

27

Úri község Pest Megyében, Budapesttôl mintegy 40 km-re, délkeletre fekszik, a Gödöllôi-dombság nyúlványainak végénél. Megközelíthetô: Budapest Keleti pályaudvarról a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalon Sülysápig, onnan Volánbusszal (Budapesttôl kb. 50 perc;) közúton Budapest határától a 31-es fôúton (kb. 25 perc). A község területe 2221 hektár, 2574 lakosa van. A település villamos energia, vezetékes víz, földgáz, telefonközmû-hálózattal rendelkezik, a csatornahálózat 2014-ben valósul meg. A település nevét valószínûleg a honfoglaló „Uri” nemzetségtôl nyerte. Úrit 1252-ben IV. Béla király egyik oklevele említi elôször Wri néven. A 14. században a Csetneky család birtokolta. A török uralom alatt is lakott maradt. A 18. században a Koháry család birtoka lett, késôbb a Tahy család tulajdonába került. A Tahy család több tagja a templom eddig feltáratlan kriptájában van eltemetve. A faluból 1848-ban 73 önkéntes nemzetôr állt be Kossuth szabadságot hirdetô zászlaja alá. A dicsôséges tavaszi hadjárat 1849. április 6-i isaszegi csatája elôtti éjszakát a faluban töltötte Klapka György tábornok és hôs serege. Az I. és II. világháború hatalmas véráldozatába került a falunak: az I. világháborúban 70, a II. Világháborúban 68 édesapa és testvér lelte halálát. A római katolikus plébániatemploma már 1673-ban fennállott, a jelenlegi épületet 1816. június 15-én szentelték fel. Védôszentje, Szent Imre szobra áll az oltár közepén. A településen több szobor is látható, így a templomkertben álló I. és II. világháborús emlékmû, az iskola melletti Nepomuki Szent János szobor, valamint a Szent Imre szobor a polgármesteri hivatal épületével szemben. Napjainkban a településen a földmûvelés és állattartás túlsúlya megszûnt. A lakosság ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végez. Jelentôsebb vállalkozásaink: pékség, asztalosipari, mûanyagtermékeket, bel- és kültéri lámpákat, marcipánból készült termékeket, édesipari termékeket gyártó üzemek. Mûködnek a településen kereskedelmi üzletek (ruházati, vegyes termékek, élelmiszerek), rendelkezünk postával, takarékpénztári kirendeltséggel. A községben óvoda, általános iskola és alapfokú mûvészetoktatási intézmény mûködik. A lakosság egészségügyi ellátását két háziorvosi körzet, központi orvosi ügyelet, védônôi körzet és egy gyógyszertár biztosítja. Több mint 20 éve mûködik egy magánvállalkozók által alapított idôsek otthona a falu központjában szép, rendezett környezetben. A szabadidô hasznos eltöltésében a községben mûködô egyesületek segítenek: a labdarúgást kedvelôk a sportkörben, a népzenét, néptáncot, népi hagyományokat ápolók pedig a nyugdíjas klubban tevékenykednek. Játszóházunk kisgyermekes anyukák kedvelt találkozási helye. A közrend és a közbiztonság fenntartásában, a rendezvények biztosításában két polgárôr-egyesület segít. 2013-ban alakult két új egyesületünk a tájház mûködtetésével kapcsolatos feladatok ellátását, népi hagyományaink megismertetését és a település közterületeinek szépítését tûzték ki célul. A tájház Szörfi Józsefné szül.: Solti Erzsébet tulajdona, a közönség elôtt 2013-ban nyitotta meg kapuit. A község határában horgásztó és moto-cross pálya várja a látogatókat. A Tápiómenti Tömegsport Alapítvány évente megrendezi az úgynevezett „libaterelô túrát”, melyre az ország távolabbi részeib l is érkeznek községünkbe családostul a sétát, gyaloglást, terepfutást kedvelô emberek. 2012-ben adományozott a település díszpolgári címet néhai Borbás Pál pedagógusnak és dr. Sass János háziorvosnak, az idôsek otthona alapítójának. Úriért emlékérem kitüntetô díjban részesültek az Ôszirózsa Nyugdíjasklub tánckarának tagjai és Molnár Ferencné védônô, Úriért emléklap kitüntetést kapott Szikszai Istvánné pedagógus, Szabó Imréné, a nyugdíjasklub elnöke.Évente ismétlôdô rendezvényeink: Falunap, vagy Gyermeknap és Idôsek Napja. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk községünkbe!

28

A HAJT-A Csapat Egyesület szervei Közgyûlés: Az egyesület legfôbb döntéshozó szerve, melyet 79 tag alkot. Elnökség: Az egyesület tagjaiból választott döntéshozó szerv, amely 24 fôbôl áll. Felügyelôbizottság: Az egyesület mûködésének és gazdálkodásának ellenôrzésére létrehozott szerv, melynek feladatait 3 fô látja el. Munkaszervezet: Az egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, amely az egyesület tevékenységét segíti. Létszáma az egyesület feladataihoz igazodóan változat, jelenleg 6 fô. A munkaszervezet a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM), valamint a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) együttmûködve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában (HVS) megfogalmazott célok megvalósítását hivatott segíteni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében benyújtott pályázatokon keresztül. Feladatai közé tartozik a rendszeres tájékoztatás a VM által alkotott rendeletek keretében meghirdetésre kerülô támogatásokról és pályázati kiírásokról. Ezen pályázatokat és támogatási kérelmeket értékeli, szükség esetén hiánypótoltatja a dokumentumokat, valamint elvégzi az elnökség támogatási döntésének elôkészítô munkálatait. Kötelezô szakmai és pénzügyi beszámolót készít a VM és az MVH számára, továbbá szakmai rendezvényeken továbbképzéseken vesz részt a hatékony ügyintézés érdekében. Elnökség (24 fô) Balatoni József (civil szervezet, Bénye) Béres Károly (vállalkozó, Tápióság) Fodor Zoltán (polgármester, Szentmártonkáta) Horinka László (polgármester, Sülysáp) Józsa László (képviselô, Tápiógyörgye) Juhász Ildikó (polgármester, Kóka) Kanizsár István (civil szervezet, Tápiószecsô) Kaszanyi József (civil szervezet, Mende) Kovács Ferenc (polgármester, Tápiószele) Kovács Magdolna (polgármester, Tóalmás) Kökényesi József (civil szervezet, Tápióbicske) Lehota Vilmos (polgármester, Gomba) Lôrincz Tibor (civil szervezet, Pánd) Ludmán Csaba (vállalkozó, Pilis) Mészáros Sándor (polgármester, Nyáregyháza) Nagy Gábor (vállalkozó, Tápiószentmárton) Nagy István (vállalkozó, Szentlôrinckáta) Nyíri Mihály (vállalkozó, Tápiószôlôs) Petôné Vizi Valéria (vállalkozó, Péteri) Rádi Sándorné (civil szervezet, Káva) Dr. Szabó Teréz (polgármester, Úri) Sziráki Károly (civil szervezet, Újszilvás) Tarkó Gábor (civil szervezet, Farmos) Tóth László (vállalkozó, Monorierdô)

Felügyelôbizottság ( 3 fô) Dr. Petrányi Csaba (polgármester, Újszilvás) Juhász Ildikó (vállalkozó, Tápiógyörgye) Kele Sándorné (civil szervezet, Szentmártonkáta) Az egyesület vezetô tisztségei Az egyesület elnöke: Kovács Ferenc (Tápiószele Város polgármestere) Az egyesület alelnöke: Kovács Magdolna (Tóalmás Község polgármestere) Munkaszervezet-vezetô: Faragó Júlia (Tápiógyörgye) A munkaszervezet munkatársai: Munkaszervezet-vezetô, A2 ügyintézô: Faragó Júlia Ügykezelô: Faragó Csaba Ügykezelô: Kovács Dániel A1 ügyintézô: Tóth Gábor A2 ügyintézô: Kamuti Attila 29

HAJT-A Csapat Egyesület tagjai

Önkormányzatok: Farmos Község Önkormányzata • Kóka Község Önkormányzata • Pánd Község Önkormányzata • Tápióbicske Község Önkormányzata • Szentmártonkáta Nagyközség Önkormányzata • Szentlôrinckáta Község Önkormányzata • Tápiógyörgye Község Önkormányzata • Tápióság Község Önkormányzata • Tápiószele Város Önkormányzata Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzata • Tápiószôlôs Község Önkormányzata Újszilvás Község Önkormányzata • Tóalmás Község Önkormányzata • Nagykáta Város Önkormányzata • Bénye Község Önkormányzata • Gomba Község Önkormányzata • Káva Község Önkormányzata • Mende Község Önkormányzata • Monor Város Önkormányzata • Monorierdô Község Önkormányzata • Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzata • Péteri Község Önkormányzata • Sülysáp Város Önkormányzata Tápiószecsô Nagyközség Önkormányzata • Úri Község Önkormányzata • Pilis Város Önkormányzata

Civil szervezetek: Farmos Önkéntes Tûzoltó Egyesület • Tóth László Sportegyesület Újszilvás • Kókai Önkéntes Tûzoltó Egyesület • Pándi Községi Sportkör • Szentmártonkátai Könyvtárért Alapítvány • Csibészke Alapítvány • Tápióbicske Barátainak Köre Egyesület • Tápiógyörgyei Horgász Egyesület • Tápióságért Alapítvány • Blaskovich Múzeum Baráti Köre Egyesület • Szivárvány Alapítvány • Tápiószôlôsért Alapítvány • Tóalmási Vállalkozók Egyesülete • Bényei Polgárôr Egyesület • Gombai Dalárda Egyesület • Káva Közösségért Közhasznú Egyesület • Szép tiszta Mendéért Közhasznú Egyesület • Monor Környéki Strázsa Borrend Egyesület • Monorierdôi Polgárôr Egyesület • Nyáregyházi Faluvédôk és Önkéntes Tûzoltók Közhasznú Egyesülete • Péteri Borbarátok Kör Egyesület Összefogás Sülysápért Egyesület • Tápiómenti Tömegsport Alapítvány • Úri Községért Közalapítvány

Vállalkozók: KÁTA-KAMION KFT. • AN-AD-AN KFT • Gál János mezôgazdasági vállalkozó • Boglárka Virág KVB • KORMOS FARM BT. • Juhász-Bene Méhészet • Mays Farm Bt. • Vona Ferenc egyéni vállalkozó • Aranyszarvas Termelô- és Szolgáltató Szövetkezet • NYÍRI-GRIFF KFT. • Hegyi és Társa Bt. • Bertók-Méhészet Ker. és Szolg. Bt. • POLI-GRAN 2004 Kft. • Oldal István egyéni vállalkozó • Poppy Seed Fft. • Kenyó Lajosné egyéni vállalkozó • Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet • Racskó Mátyás családi gazda Fetti Kft. • Malatinszki Krisztián egyéni vállalkozó • Bata 2001 Kft. • Elycon Tanácsadó és szolgáltató Kft. • Kerbor Kft. • Epres Trans Kft. • Hali-Vali Bt. • ECOSYS-TEAM Kft. BBB Bútorász Kft. • Varió Bútor Kft. • Sipitó Park Kft. • FÖLDFÉM Kft. 30

A HAJT-A Csapat Akciócsoport 26 települése aktívan részt vett a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban. Önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházi személyek, vállalkozások és természetes személyek pályázati fejlesztései gazdagították a térséget. A 2007-2013-as európai uniós költségvetési idôszak pályázati fordulóiban összesen 419 támogatási kérelem érkezett be, és ebbôl 263 támogatásban is részesült. Az odaítélt, teljes támogatás elérte a 2 milliárd 240 millió forintot. Falumegújítás és – fejlesztésben 28, vidéki örökség megôrzésében 3, turisztikai tevékenységek ösztönzésében 16, mikrovállalkozások létrehozásában és fejlesztésében 8, míg LEADER jogcímben 208 pályázati nyertes kihirdetésére került sor. A legsikeresebb uniós vidékfejlesztési kezdeményezésnek tekinthetô LEADER program célja a térségi belsô erôforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplôk közötti együttmûködés megalapozása és a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák elôkészítése, megvalósítása. A hazai és a nemzetközi régiók, térségek és települések közötti együttmûködések különbözô formáinak támogatása a hasonló adottságú és a hasonló problémákkal szembenézô területeket kovácsolja össze. Más térségek jó gyakorlatainak átvétele, a közös gondolkodás segíti a vidék megerôsödését. A HAJT-A Csapat Egyesület Munkaszervezete a jövôben is várja a vidékfejlesztésben érdekelt szereplôket, az érdeklôdôket! Faragó Júlia munkaszervezet-vezetô

A HAJT-A Csapat Egyesület munkaszervezetének elérhetôségei Cím: 2766 Tápiószele, Bartók Béla út 20. Telefonszám: 06-53-787-908, 06-53-787-909 • Fax: 06-53-787-912 e-mail: [email protected] • web: www.hajtacsapat.hu

A HAJT-A Csapat Egyesület munkaszervezetének elérhetôségei Cím: 2766 Tápiószele, Bartók Béla út 20. Telefonszám: 06-53-787-908, 06-53-787-909 • Fax: 06-53-787-912 e-mail: [email protected] • web: www.hajtacsapat.hu

A kiadványt a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával a HAJT-A Csapat Egyesület munkaszervezete adja ki.