Copyright: Krizsa Katalin A nyelvek közös gyökvázai: a magyar és a héber gyöknyelv. Gyöknek (gyökváznak) az egy vagy kétszótagú szavak mássalhangzóit nevezzük. A magánhangzóval kezdődő gyökszavak mindig csak egy mássalhangzót tartalmaznak s az általános magánhangzó jel az X. A kigyűjtés forrása egy 50.000 szavas magyarangol kéziszótár és a 6 kötetes Eliezer Grósz féle héber-magyar szótár volt. A héber szavakat nagyon könnyű magyarosan fonetizálni s ezt a kiejtést Izraelben is mindenhol megértenék. A héber szavak A-Á, E-É, I, O, U magánhangzókat tartalmaznak. Mindnek van torokhangú párja is. A lágy magánhangzók rövidek és hosszúak lehetnek s emellett van néhány kiejtési változat is. A kemény torokhangok használata azonban már inkább csak a héber betűírásban fontos, mert – legalábbis az európai származásúak kiejtésében – eltűnőben van a különbség. A Gyöknyelvészet című könyvemben elkülönítem ugyan a lágy és kemény magánhangzókat, de a nagyközönség megértését óhajtó munkáimban egyszerűsítek. Egy fontos megjegyzésem még: a héber nem ismeri a „magyaros”, mély A-t, minden A-nál rövid Á-t mond. A magyarban további két magánhangzó van: Ö és Ü. Mivel bizonyított, hogy az Ö az O-nak, az Ü pedig az U-nak utódhangja, ezek nálam egy oszlopba kerülnek. A hébermagyar összehasonlító táblazataim tehát 5 oszloposak. A szavak elosztása a gyökszavak, vagyis a szó első magánhangzója szerint történik, így: A-Á al, ál zaj, száj
E-É el, él szem, szét
I iga, ív visz, víz
O, Ö oda, óra – öt, őz kor, kór – tör, tőr
U, Ü utó, út – ül, űr sut, kút – fül, hűl
A magánhangzók alapján történő szótári beosztás mindjárt egybe is gyűjti a szóbokrok elemeit az A-Á körül, aztán az E-É körül, stb. S ezzel a gyöknyelvek ősi flektálását „leplezi le”. Ez még a láncragozóvá továbbfejlődött gyöknyelvek esetén is így van, amelyek ma már nem, csak a múltban flektáltak. Ilyen az összes láncragozó nyelv. S bár a vízszintes 5 oszlopos elrendezés a láncragozók több tízezer szavas szótáraiban nem alkalmazható, a finn szótárkészítés függőleges módszerével is egymás közelébe kerülnek a szóbokrok a-e-i-o/ö-u/ü magánhangzós egységei. S hogy mennyire hiányzik a nyelvi alapok megértése a hivatalos nyelvészetből, arra a legjobb példa a finn. Ennek szótárai, valószínűleg a 400 éves íráskezdet hagyományai alapján, hasonló rendszert követnek, mint amit én egyedül dolgoztam ki. Pedig finn szótárt, addig még, nem is láttam. A gyöknyelvészet a képzett szavakból csak a legrövidebbekkel foglalkozik, s a ragozott szavakkal egyáltalán nem – megengedheti magának vízszintes beosztás alkalmazását. Hiszen a kéziszótár 50.000-es szóállományából „csak” 7300 rövid szót vettünk fel és hasonlítottunk a héberhez. Az IND-FN nyelvészek azonban még akkor sem hajlandók tudomásul venni egy nyelv gyöknyelvi szerkezetét, ha a szótári beosztás kifejezetten erre utal. Sajnos a magyar szótárak nem is gyöknyelvi beosztásúak (mint a finn). ***
A rejtett gyökszavakat (amelyek csak továbbképzett, hosszabb szavakban jelennek meg (mint pl. az „öb-”: az öböl-ben) – ez a táblázat nem tartalmazza. Akit érdekel, a Gyöknyelvészet 1041-1063. oldalán (az utolsó fájlban) találja meg mindet. A magánhangzóval kezdődő magyar-héber gyökök: XB/V, XC/Cs, XD, XP/F, XG/Gy, XH, XJ, XK/Ch, XL/Ly, XM, XN/Ny, XR, XS, XSz, XT/Ty, XZ/Zs (16 db).
Megjegyzések: a kettős mássalhangzók legtöbbje nem hosszú mássalhangzó – ez alapjában téves felfogás – hanem két gyökszó összege. Pl. az al (rá) egy gyökszó, ál = fel – ez is. Tehát az áll nem gyökszó, hanem összetett: alál = rá és fel (a lábán). A piros sorok a héber szavakat tartalmazzák. Ferde-piros akkor, ha nem találtam valószínű kapcsolatot a magyar szóval, de azért odaírtam a hasonló értelműt. A magyar szavak feketék. Ferde-fekete a biztosan idegen szó, amit mégis belevettem a táblázatba, mert nagyon régen használjuk. A kék színű mx-, nx-, hi-, kx- a héber szó elején azt jelenti, hogy mindezek csak igei előljárók – nem tartoznak a gyökvázhoz. A héberben kétféle V van: 1. Európai eredetű az angol, német, stb. nyelvekből ismert W, amely eredetileg csak diftongus (kettős magánhangzó) volt és O/U nak ejtették. (Vas megyében ma is kettőshangzó: „jóú-uan”). 2. Afrikai eredetű a B/V változó hang, amely csak lassan terjedt észak felé – s a finnugor-mínusz-magyar: FMM) nyelvekbe fel se jutott. A kétféle V másféle szavakat alkot és egészen másképp viselkedik a nyelvekben. A magyarban a W és a V is megvan, csak nincs kétféle betű hozzájuk. Én ebben a táblázatban, a jobb megértés kedvéért, visszavarázsoltam a W-t. Egyedülálló magánhangzó gyökök jasán = régi, elavult ó! /indulatszó, lemondás/ ha-, he- = a, az – ez
hi, hu=ő hn, nn
a /az/
e /ez/
ő /személyes névmás/
zu! = az a!
ze! = ez e!
i = romhalmaz /torokhangú i/
ho!
a! /ott van!/
e! /itt van!/
már nincs meg
ú! /jaj!/
ha-? = -e? de
i = sziget, sakál/hang/, nincs, -talan, ha /lágy i/
-e?
elszigetelt tárgy, vagy hang
Az X+egymássalhangzós vázak gyökszavai XB/V A magyar nem, de a héber külön betűvel jelöli a V-t és a W-t. ev = új hajtás iwá=elferdítette hov=öl, kebel év /visszatér/ ív /hajlik/ óv /körülvesz/ navá = ugat iwá = kívánta ov=tömlő, owi=vastagság eb /vau-vau/ ív /-ik, ráhajol/ öv /körülvesz/ aba = apa oved = elvész nav’á = folyik ove = akarja Aba /-újfalu/ evő /megeszi/ ivó /iszik/ övé XC/Cs adsán=szeplős, otes=betakar adsán=szeplős, otes=betakar Cs~DS,TS acsa /lapu: szeplős/ Acsa /falu/ öcs /szeplős, betakarják/ éca=faanyag, otes=tüsszög otes = betakar ács /kopog/ ocsu /törmelék/, Ócsa /ősláp/ XD megvan állandó éppen most így alakul be van fejezve A-Á E-É I-Í O-Ó, Ö-Ő U-Ú, Ü-Ű
ad = zsákmány ad, ád ad = zsákmány adó
od=még, ad= -ig ode=odamegy udim = a túlélők idő /ad-ig/ oda, odu üde, üdv /van víz!/ éda = tanu, nép od = még udá = feldíszített Ida óda /hosszas/ üde XP/F aba = apa áf = orr, repül apim = orcák áf = elrepült apa ép /lélegző, tevékeny/ ipa /após/ ópa /ősapa/ efi = faág ef’á = csörgőkígyó fa epe /ártalmas/ XG/Gy ág=kört írt le og = körülvesz agalá = szekér ág ég iga /befogott/ hug = látókör agá=/utca/nyelv ég /bolt/ ige /mondás/ agud=gyűjtött eged = köteg iduj = buzdítás iduj = buzdítás ágy /szalma/ egy /-ben van/ így /idj!/ úgy /udj!/ ehád = egy iduj=buzdított iduj = buzdított udim=a túlélők agy /ősi: adj!/ egyé! /egyél/ igyá! /igyál/ ügy /vízfolyás/ ál=felfelé, daluk=begyújtott odot = ügyek ágyu /álgyú, újkori szó/ ügy XH ah, ahá=ajjaj! ha=de, hiszen... aháh = ojjaj! óah = uhu ah! ahá! eh! oh! uhu /bagoly/ ochel = étel éh /-kopp/ XJ ój = ajjaj! éjfa = sötétség aja=rag.madár ója = ojjaj! oja = oj! aj! éj íj /karom/ ój! új /ott van!/ XK aká=az/ok/ a... okev=megakadályoz ekev = amiatt aki ék ok okev=nyomában van aká = azok a... eke ők okíja=súlyegys. okev = követő ukáv = köbözve akó /hordó, 50 liter/ -ik /többször/ ük /3. nemzedék/ XL/Ly al = -ra, -on el = -hoz, -nak ole = bemegy ul = csecsemő al-, alá /lenti/ el /megy/ ól ül /az anyján/ elión=legfőbb olel = gondoz elé, elő öl /-ében/ ilá = ürügy el=erő, ole=nől oles = katángkóró ál /hamis/ él, élő öl /-fa, öles/
alá = átkoz aló /mars!/
olár = zsebkés él /éles/
ma se...=az ami ama em = anya emu, Emő
olá = áldozat, ’felszáll’ öl /megöl/ XM hine = íme íme ima = anya ima /jaj anyám/
om = nemzet óma /déd-, ősanya/
XN/Ny ani = én én anijá=sírás, aná=válaszolt rá anya
ará=átöntött órek = /vér/ ér ár /árad/ ér /oda- folyik/ ari=oroszlán ér = élénk ár /szúr/ erő arai=ideiglenes or = fényes ara /menyassz/ ér-ik gyümölcs ar’á = föld /arám/ ár, áru, ár /ter.egys/ ér /megéri/
on = erő ín injen=érdekli íny /ínyes/
on = erő uná = kínozott ön /-maga/ ún on = erő uná=sanyargatott ón, őn /hal/ ünő /szarvas ünő/ on = vagyon ón /bronz: ötvöző fém/
XR eruj = leöntés ár = kiürített ír /gyógy/ író /túróról/ űr ér = éber úr = fény, tűz őr úr /’a tűz az úr’/ ari=oroszlán, eruj=átöntés ore = letép ír /körmöl és ’befest’/ ürü /herélt/ orlogin = falióra óra XS
et = ásó ás, ásó /üt/
et = és, még is, isá = ember és is /mások/ esed=vízesés, gesem=eső eső
is = ember ős
T/S hangvált
aszif = ősz ősz /begyűjtő/ széva=ősz haj ősz /haj/
szohe = úszó úszó uszá=késztetik üsző /fiatal nn/
at=lecsap rá öt /öt karom/ oto = őt őt iti = időszak óta
at = lecsap rá üt atá=jön /arám/ út ata=mostantól utó
XSz aszá=csinálta aszu aszif = ősz ász /kártya/
szoed=táplálkozó soew = szívó esz /evő/ isz /ivó/ széchel = ész ész XT/Ty
at=ráveti magát et = még, ezt át ét /étel/ ata=beburkolta /torokhang/ atya iti = lassú Itil /folyó/
áz=menedéket keres áz -ik zo, zu = az! éze = melyik? az ez áz = erősödik ázsió aszía = tevékenység Ázsia
X-Z/Zs íz, izá = kecske óz = menekül íz őz ézer = támasz íz /izület/ azuvi=elhagyott Ézsau
m’íz=merészel űz úz = bátorság úz /nép/
Mássalhangzóval kezdődő gyökök W és B/V csoport A V-vel kezdődő magyar szavak valójában W-t tartalmaznak. Ezek csak úgy rokoníthatók héber szavakkal, ha leválasztjuk a kezdőhangot. (Pl. a vesz-re „esz”, a wér-re „ér” alakban keresünk rokonszót.) A héber B/V változó hang V-je soha nem lehet kezdőhang. Igaz, W-jük is létezik, azzal viszont mindössze 6 héber szó kezdődik. S pont ez bizonyítja, hogy csak jövevényszavak. A kiejtésben nincs különbség a kétféle V között. Ezért később, de inkább csak a szavak belsejében, a héberben is a B/V betű használata került előtérbe. WX és B/V-X navá = ered -va, -vá b’= -ba, -ban -ba, -ban
we = és, majd... bó = jön -we, -wé wő /veje/ b’= -be, -ben /csak előrag lehet/ mabúa=forrás bos = csalódik be-, -be, -ben /elő- és utórag is/ bő bú /bús/ WW és BB waw = horog wíw, wíwó meví = vivő waw = kampó wewő wiwő /karom/ babúa = hólyag waw = horog babúa=hólyag bab bibe bubó /pestis/ babúa = buborék bív=csatorna bív=csatorna báb bibi /seb/ búv /-ik/ buba = baba buba = baba babúa=tükörkép babúa=hólyag bábu. baba, bába bébi bobó /majom/ búb B-C/Cs bocéa = kivitelező béca=tojás, pénz béci=tojásdad bucá=befejezett bács /pásztor/ becs bocs /medve/ búcsú bocéa=kenyérszegő bicur=erődítmény bácsi Bécs WD és BD ad = zsákmány wadai=biztos boded = magányos budád = elkülönült wad wéd bide /ülőmosó/ bódé Buda
badá = ráfogta wád ata, at = te /te/ wagy tavah=levágta wág taawá = vágy wágy wachi=vagy... wagy... pigul=utálatos bagó
boded = elkülönülő budi /WC/ W-G/Gy és B-G/Gy taví=vigyél! taví = vigyél! wégy wígy /vigyél/ pag = vége boche = sír bikbuk = buborékol wég bőg búg /és üzekedik/ piká=felfakadt wíg bag = élelem bag = élelem paká = felrepedt begy bogyó buga peka=bimbó pkaát=gomolyag pkíjá=göngyöleg bigyó /szleng/ bog, bög bugyi BH bahur / bahurá = ifjú / bakfis bohó WJ és BJ bó=jön, benne balúa = lenyelt havuj=eldugott wej /vő/ boly * búj /-ik/
waw = kampó wáj wáj = jaj! baj m’vujár=gödrös bíja=közösülés bíja=közösülés waj báj buja bijúv = kanális Baja /oldalág/ *A héber (és a Vas megyei kiejtés) elárulja, hogy a „boly”-t miért nem j-vel kell írni. WK és BK navak = kiürül wak bakár = marha bak biká=széthasította bakó, baka
beká=mért.egys wéka /kosárka/ bek’á=hasadék baká = kitört bokéa = áttöri béka /szája/ bika bök bik’e=elsiratta bkiá=széthasítás béke /poraira/ boka /csuklik/ WL és BL b’= -val, -vel movil = húz muv’ál=elvitték -val vele, -vel -ból, -ből n’velá = hulla muvlá = bemélyített wala /volt/ wél walád=újszülött havilá=köteg waló, /el/wáló velő uvál = patak waw = kampó wályú wiola /nektárcsúcs/
bik’á = völgy bukó
bál = nehogy! bal bul = tömb bil’á=elnyelte bála bel, bél baál = tulajdonos, férj Baál Béla balál = összekeverte bál
blí = nélkül bili /pelenka nélkül/ muvlá = bemélyített biló /ez is bili/
WM és BM ám = tömeg paamón = harang pum = száj wám bim-bam bum! /bekapta/ A BM gyök a héberben nincs kifejlődve, s a magyarban is szegényes. Az ok: mindkét mássalhangzó afro-sémi előrag – tehát eredetileg nem volt szóalkotó funkciójuk. WN és B-N/Ny ani = én bén = ...éves onijá = hajó wan wén won we = és, majd naá = mozgató -ván, -vén wéna, won mevin = hozzáértő bán /-ik/ on = bűn m’aben=megkövesedik on = bűn /meg-/ bán béna bűn b’= -be, anijá = sírás on = bűn banya bunyó /szleng/ banuj = épített bánya WR és BR er, ará = éber gever = legyőz boer = égő wár /várja/ wer bor /vörös/ biranit = vár wrid = vérér or = bőr or = bőr, irha wár /épület/ wér bőr búra ará = letépte bár = a része birjá=étel, birá=főváros baru=teremtmény war /seb/ bér bír /van neki/ bürü /birka/ brám=ámbár bár=fia, része b’ír = barom bere=erdőt irt, boer=paraszt bár /ámbár/ bér /sógor/ ki- bír búr /paraszt/ barón = báró bore=teremtő báró bíró /aki dönt/ WS és B/VS as = moly es = tűz bos=csalódik wás wés bús esi = tüzi baás = bűz bis = rossz was wese busa /nagyfejű/
weset=nyelőcső wéső /vésett/
busál=megfőtt busa /hal/
WSz és BSz osze=megteszi meví = visz bosz = tapos wesz wisz bősz aszón = vész saawá=viasz /szívott/ wész wiasz WT és BT/Ty hevet = ütés, lever wikúah=vita avot = ősök Wata /el- le-/ wét wita vót /nyelv/ boet = rúg we tu lo = semmi több! boet = rúg Batu /kán/ wétó bot bat = ...éves nevet = csíra báty /ki- el-/ wet batuhá=biztonság bite = kiejt batyu betű WZ és B-Z/Zs weszet=rendszer meví = visz wáz víz wáza = váza ez, iza = kecske /hús/ wáza wiza /Huso/ bizá=zsákmány bíz -ik
b’ás=dögszag bűz
C/Cs gyökcsoport CsX cé = menj ki! csá!
cé=menj ki! coá=bélsár cső Cs-B/V
cove = befest csáb /-ít/ cove=sereglik Csaba corer = maró csáva
cuv’á = festett csóva /szivárvány/ céve = dagadt cséve
cove = sereglik csibe
C/Cs-C/Cs cece = duzzadt cica
caácúa=játék csacsi
cece = duzzadt cece /légy/ cece = duzzadt cécó /szleng/ caácúa=cicoma csecse csicsa
cece = duzzadt coca
cic = bimbó csöcs
cac=kibukkan cuca /kis bot/ cac=előbukkan csúcs
CD cadá=lestek rá céda
cud=csapdába esik csőd cidá=vadfogás c’adá = lépés csoda csűd
C/Cs-P/F caf = úszik cupá = bevont cápa cipó caf = felszínre jut cipá = befedte caf /későn herélt juh/ cipő caf = eláraszt cuf = méz cuf=elárasztott csap /víz/ csíp /-csup/ csupa cofe = előrelát cip=fésűsgyapjú cupá = befedett csáp csepű csipa cifcef = fütyült cupá = befedett csép /hadaró/ csípő cefá = vipera cefá = vipera cafi’a = trágya /rá-/ csap csíp csúf C/Cs-G taaszijá = ipar tisza=járat, og=körtbejár tusz = repülj! cég /tesz-eg/ csiga /toszoga/ cúg /túszog/ C/Cs-H eszek = cég cah = tiszta céh /teszeh/ ciha /ágynemű/ cahúv=haragos? cahúv=haragos, pah=bádog cihe=kiszáradt cseh csihi-puhi csuha /kukorica/ C/CsJ – nincs magyar szó cijud=felszerelés csaj /szleng/ Bár a héberben vannak szavai, de a „újabb” mássalhangzót a CJ egyet sem vesz fel. C/Cs-K c’aká = kiáltás cakó /kelepel/
cok=szorultság csákó cok=szorultság csak
cok=szorultság csik cuk=’szorongatott’ csikó /féloldalt ugrál/ cuk = kínoz csík /hal, bogár/
cé, cí=takarodj! coki coek = kiabál csóka ciklon=tarisznya cók-mók coek = jajgat /bika/ csök n’siká = csók csók
cak=szorongat csuk
tsuká = vágy csuka
C/Cs-L coléa = sántít csálé coléa = sántikál csal calá = sülthús csali
cél = árnyék cél /irány/ coléa = sántikál csél /-csap/ cela = bukás csel, Csele /patak/
cole = vízmélység col /hosszmért/
C/Cs-M cimed=összekötötte cómet=csomópont cím csomó cum=böjtöl, cemeg=gumi cumi C/Cs-N/Ny m’cajec = cincog cin-cin ciná = fémtok cín m’caltáim=cíntányér cin /tányérok/ ciná = elrejt cin’á = rejtettség csen csín, csíny cuján = kijelölt ción /Izrael földje/ ciná = hideg canúa=szerény cián /kék, halál/ csúnya C/Cs-R készár=császár corev = maró cir = tengely cár /k’szár/ cser /ben hagy/ csűr /csavar/ corev = csíp icur=kisajtolás cár = szűk cser /fa/ csíra csőr corev = csíp cror = köteg csér /madár/ csűr /tárol/ cará=vetélytárs córech=szükség csere csór C/Cs-Sz – héber gyök nincs cece = duzzadt soter=rendőr tasus=gyenge csésze csősz csúszó tistus = eltörlés tustás = elkent /el-/ csesz csusza C/Cs-T – héber gyök nincs tastit=alapzat cét = kimenés csat cet /kirepül a vízből/
csata
taasze=hajrá! pet’a=hirtelen csete-paté CsZ – héber gyök nincs tasus=gyenge, horpi=téli, csíz csíz
dac = ficánkol dac
D gyökcsoport DX du = kettős dijó = tinta de... dió /lé/ di=amely /arám/ de /szép!/ D-B/V duvdeván=cseresznye dib-dáb dvikut = ragaszkodás díva D-C/Cs dica = öröm dica = öröm Decs /falu/ dicső
dad = mell dada dá = tudd! dá-dá!
DD dida = tipegett didi = enyém dedó didi /cici/ dod, doda=bácsi, néni déd /dédelget/
dá = tudd meg! dá-dá!
tasus=legyengült csúz
du = kettős duó dubá=medve dú /vad/ dobéa = bőség dob /hajít/ dawád = kovács dob /hangszer/
doda=nagynéni dodó /galamb/
djóta = emelet dúc dad = mell duda /szopás/
D-P/F dofek=kopog, bever döf DG dug = halászik Dég /falu/
dag = hal dag = halászott dög /partra vetett/ dug dug = halászik dugó dag=lehalászta duga /dugába/ DH dahusz=fojtó levegő dohe = eltaszít doh düh DJ dáj = elég, dájis = gabona díj /munkabér/
DK dak = vékony dákó dach=elnyomott dák /nép/
dak = mérlegel diák
DL dlil = fonal dal
dlí=vízmerítés, vödör dél /-ben/ dál=szegényes dél /égtáj/ dilá=megmentette, kiemelte dalia deli
dlí = vödör dől
daláhat=lefolyó dűlő dole = kimerít dűl daluk=felgyújtott dúl
DM dám = vér dám /vad, vörös/ dmut = alak dáma
domi = csend dóm dome = hallgat Döme
dom=hallgass! duma /szleng/
domi = csend Don
d’ná=ez! /arám/ Duna t’iná = feltöltés düne
DN dán = dönt dán /nép/
DR dur = körfonás dorech=rátapos daru /forog/ dér darusz=széttaposott dara
dirdur=gurulás dir-dur
dor=nemzedék dór dardak=gyerkőc dőre
dirder=legördít dúr /hangzás/
DS das = csépel dese = fű Dés /falu/ dús A DS-nak a falunéven kívül összesen két magyar szava van: dús, dúskál. DSz diszkit = tárcsa dísz A DSz gyöknek a héberben is és a magyarban is csak 3-3 szava van. Ok: a D és az S/Sz kb. egyidőben, de nem azonos geográfiai körzetben differenciálódott a T-ből. DT diéti = diétás dut=kikövezett gödör diéta dutyi /szleng/ A D az ősi T késői leszármazottja, ezért az együttes gyökképzés esélye csekély volt.
D-Z/Zs – héber gyök nincs desen=bőséges dézsa Azért nincs héber szó, és magyar is csak egy, mert a Z/Zs a legújabb mássalhangzók. P/F gyökcsoport P/F-X efi = ág, faág fa paá = kiáltott pá-pá!
efi = ág -fi, fia, fiú
pe = száj fő /feje/ po = itt fő paul = elkészített fő /fől, főzik/
puh = fúj fú hofe = befed fű
P/F-V paá = kiáltott páva /rikácsol/ PB gyök finnben, magyarban, héberben nem létezik. A magyar páva is idegen szó. pacá = feltörte pác pac = szétszórt paca
P/F-C/Cs puc = szétszór pici poce = szór piac pocéa=megsebez pióca poce = kinyit picsa picá = feltört fics /úr/
poce = kinyit peca puc = szórt Pécs
pucá = nyitott pacsa /kendő/ picá = elégtételt ad pacsi
poce = kinyit pacum=hasított pöce puca /gyomor/ puc = terjeszt póc /gyakori hal/
puc = szétszór pöcs puc = szétszór föcs /tej/
P/F-D padá = kivált pad
padáhat=fejtető fed, fedő
padán=földmérték főd /föld/
P-P/F aba = papa piapá = behatolt papa pipa pe, pipija = száj pipijot = két éle pap, pápa /beszél/ pipi /csőr/ piapá=bugyborékol pipi = pisi pép pipi /pisi/
pip = bojt pofa /szakáll/ pipija = száj pópa puh = fúj popó
P/F-G/Gy pag = elillan fogy
pogéa = megtámad fog /a foga/
pipija = száj púp /csücsörít/
puh = fúj pufi
pag=m.dermed péga=viszontagság fagy fegy
pah = csalódás pech paot=kicsinyek faj /a fia/ wáj = fáj fáj
pogéa = megtámad /meg-/ fog
PH puh = fúj pihe pihá = szellentés piha /fúj!/ P/F-J
pah = fújta pöh
pag = érő füge füge /függ/ píah = korom phü! puch=dunyha puha
píja = szájacska píja=szájacska fej puja /kisgyerek/ píja = szopóka puja = fúj! fej fúj! /undor/ pijeh=bekormozta píjah = korom pej /vörös, de fekete sörény/ fúj P/F-K/Ch paká=felrepedt poke=kipattan piká = felfakadt páka fióka pök paká=megszűnt mefik = termel poke=kipattan pkiá=göngyöleg fakó pék fiók fóka puch=dunyha pakúa = hasadt pkiá=göngyöleg fek /hely/ piké /szövet/ pók puká = gáncs piká = kiugrás pkak = dugó fék fok puki P/F-L/Ly pail=tevékeny polet=menekül pileg=kettéoszt poel=szenv.ige Pál fél /tőle/ fólia fűl /hő/ pele = csoda pole = tetvez pili = csodás pele /mókus/ fölé puli poleg=megoszt pilus = átjáró poleg=megoszt palut=kivetett poles=benyomul fal felé fiola föle /tej/ fúl pilus = átjáró pela = darab pilúah=f.hasítás pálya fél, fele 1/2 pólya /csíkok/ pelah = darab peleh = szelet peleg = patak pala filé folyó peleh = szelet pil = elefánt poel = elkészíti pelet = felvevő fal /eszik/ fil /fül/ fől fül P/F-M pimá = tok pum = száj pumá=száj /arám/ fém Foma /mesélő/ puma P/F-N/Ny piná = szöglet pin = fog puná=kiürített puná=kiürített puná=kiürített fan /szőrzet/ fen pina főn /szél/ pún /nép/
pen = nehogy! fene fény = tű fény pin = tű fenyő
pone = fordul fon
pone = abbahagy póni /kicsi ló/ púny /lusta/
P/F-R poer = kitát pore=rendbontó pirkesz=pirosít pudrá = por poréa=rendbontó pár /kettő per, pör pír por fura poret=felsorol peret=aprópénz bur = paraszt pár /néhány/ pér /pikkelyes/ pór /paraszt/ parich=omlós pore = felszakít poréah=virágzó pára per /pl. 2/3/ póré /hagyma/ pir = lyuk hofer = fúr pri’á=felfedés hofer = fúr far fér pőre fúr P/F-S pasá=vétkezik pispes=keresgél pésa = bűn poser=langyos, olvad pasa /basa/ fésű /tetű/ pisi fos P/F-Sz poszek=abbahagy piszéah=bicegő pssz! pösze paszá = kiterjedt pisz = darabka piszá = csík pisz=darabka fasz fesz /táv/ pisze posz /méh/ puszi P/F-T/Ty pat = morzsa paut = apró paut = apró ptí’á=meglepetés pet’a=hirtelen pát /ásvány/ pete piti potya fut patúah=nyitott peti = balga pita = lepény pita = lepény pituj=csábítás pata Peti pite /lepény/ pót /kenyér/ fűt PZ/Zs poszeh=ugrál paz=színarany pozel = kancsalít fáz /-ik/ píz /pénz/ póz poszel=alkalmatlanná tesz puzár=felosztott főz /megdermeszt/ fűz /-fa/, fűző gee, geá=büszke, gőgös ga-gá /liba/
G/Gy gyökcsoport : G/GyX djah=siklórepülés gyí! /gyíja!/
goe=emelkedik gyú /-fa/
G/Gy-B/V gav = hát/a/ géb /hal, hajlott/ gowe = kimúlik gebe
gew = belseje göb /köb/
gáv=külső rész guba /ruha/ gavus = kitöltött gubó
gvavá = rőzse gyáva /gyenge/
gove=pénzbeszedő guba /pénz/ G-C/Cs
guc = kistermetű góc A héberben csak egyetlen szó van: guc. Ennek ok az, hogy a GC valójában GTSz váz. GD gdí = gida gida G/Gy-P/F gaf=kar, guf=test, testület gép djofi = szívócső gyep, gyöp gapá=folyópart gyepü G/Gy-G/Gy garón = gége gi’agá = gágog gége giga
gadá = folyópart Göd /Dunánál/
géá = gőgös gőg, Góg gehá=gyógyulás gyógy GH – magyar szó nincs GJ – magyar gyökszó nincs goj = nép goj /gyűjtött/
gofrit = kén gyufa /kénes/ gi’agá=’gágog’ gügye dug = halászik gyug /dug/
Magyar és héber GK szavak sincsenek (a G hang túl későn jelent meg) Magyar GyK (valójában DJ-K) gyökszavak djah = siklórepülés dijuk=pontosítás, gihá=előbukkant gekkó /a falon/ gyík gyök G/Gy-L/Ly gilá = vigalom gól = játékgolyó gulál = gördülő gála /est/ gól gulya gaul=megmentett gúla = golyó gúla = golyó Gaál /név/ golyó gülü /szem/ golá=száműzetés giul=utálat gole=száműzetés daluk=meggyújtott gálya gél gólya /vándor/ gyúl gali=hullámos gál=halom, hullám gyalu /forgács/ gyűl /-ik/ G/Gy-M gám = is, szintén gumá=kis gödör gém /kapocs/ gumó, gümő
goméa=elnyel, gamloni=hórihorgas gém /madár, kút/ gím /szarvas/ daján=’felszolgáló’, goméa=elnyel gime=elnyelte gumijá = gumi gyám gyom gumi G/Gy-N/Ny gán=kert, goni=színárnyalat gnihá = nyögés gén gnú gnáj = ócsárlás gnáj = szégyen gané /ganéj/ gúny, gúnya dajénu = ha csak nem... /arám/ daján = bíró jonek=csecsemő gyanu /djanu/ gyón /djón/ gyün /d-jön/ G/Gy-R A d- előrag arám, ami a héberből származó közlekedőnyelv volt. Jónéhány szava a héberben is használatos. A d- előrag jelentése: olyan, mint, ami... gaará=dorgálás jaár=erdő, gerá=felizgatta gar /nagy garral/ gyere /d-jere/ jaár=erdő, grár=vontatás gyár garúa = silány grédá = csak gyaur gyér
gir = mészkő gór /cső, lyukas/ gár = lakik góré /rakhely/
gir = mészkő gyűr gerá=kérődzik gyúr gerá=nyelőcső gyűrű
Magyar G/Gy-S szó nincs GySz goszesz=haldoklik gyász
giszá = oldal gyűszű G/Gy-T/Ty
get = szétválás gát geut = dagály gatya /lobog/
get = szétválás gót /nép/ geut=méltóság gőte
geut=fellendülés gyut /eljut/ geut =elárasztás guta
GZ/Zs gáz = gáz gáz gez=lenyírt fű gaz /gyom/ gazál=elrabolta gaz /gonosz/ gazár=kiszabta gázsi /szleng/
géza = géz géz géza=faj, törzs Géza
gáz = elrőppen gőz géza = faj győz gazál = elrabol güzü /egér/ gzerá = tilalom gúzs
H gyökcsoport – HX ha- =de, akkor ha
h’- = -e? vajon? he?
heá = hej! hö! /elakadás/
ah = hajjaj! hú! hű!
hé = nesze! hé!
háic=válaszfal hiú /héj/
havu = rejtett hibá=vonzalom hó /betakar/ hű /a híve/ havu=rejtett, hulád=megszületett hó /Hold-hónap/ hov /az öle/, hom = hő hő /hév/
HW és HB/V
hibá=elrejtette hab havá=rejtőzött havi /újhold/
hiwhev=pislákol hewel = hiába hébe-hóba hiába hawá=bűnös terv hiba hov = köteles hove=rejtőzik hív /-ja/ hová? hov = kebel hibá=vonzalom hév /meleg/ hívő /hisz/ hoveván=amatőr hawá=katasztrófa hebe /-hurgya/ hiób /hír/
hubá=rejtett Huba
HC hacá=kettéoszt hoci- /nesze/ hoder=behatol had
HD hoder = áthatol híd
hipá=megvédte háp-háp
HP hofia=megjelenik hip-hop
hoder=áthatol hód /fogak éle/ hupá =’befedett’ hupi /kék, lila/
HG/Gy higlíd=beheged higír = elfolyat heg híg
hagá = érintés hág /üzekedik/ hug=látóhatár hágó hadál=elhagyja had = hegye hagy /hadj/ hegy héah = hej! hahó!
hój = jaj! haj!
hodíja = közli hogy /kötőszó/
hadál=otthagy húgy /hadja/ hug = ünnep Hugó hag=ünneplés húg /-a/
HH – csak ősi indulatszavak vannak heh = íny /-e kilátszik/ héch=hogyhogy? háchi = a leg... hehe☺ hihi☺ hohó! höhö! húha! hűha! A H a legősibb hangok közé tartozik. heá, hej = hej! hej!
HJ hoj = hej! híj! /hijnye!/
háj = nyers, élő hájic=válaszfal háj héj haje = erős, fürge hajó héja /madár/ hut=szál, haját=szabó haj /cérna/
hajáv = adós híja /van/
Magyar HK gyökszó nincs H-L/Ly helin=elszállásolta hál /fekszik/ hole = beteg halál = űr /meg-/ hal hely /a hele/ hál = vonaglik hal /szárazon/ hál = áldás éri hála hilá=fényudvar hel = glória háló helió /Nap/
halá = tovább! hol? hole = beteg hűl /-fűl/ hil = remegés hűl halul = üres hülye /hüle/
HM hamin = meleg étel ham /bekapja/ hemír=lecserélte hám /bőr/ hamur=komor hames = öt hám /befogás/ hemi- /10 fele/ hamá=forró, hemai=vajszerű hamu /-zsír/
humach=elszegényedett himi-humi
hemá=düh, him=zajong hím hum=barna, barnás=ember homo /ember/ H-N/NY
hén=azok a... hin=űrmérték hány? hiníah = elhagyta /ki-/ hány huná=elmozdított /el-/ hány héna-ve-héna=ide-és-oda hánya- /veti/ har = hegy háré /haj/
hin = űrmérték hiány hunah=otthagyott hiéna /dögevő/ hen = kellem hőn /szeretett/
HR hore=nemző heríja = kürtöl here hír hore=nemző heríja=riadóztat Héra híre /-hamva/
hone=táboroz hon hen=kellem hón /-alj szagol/
hala = tovább! hun? /hol?/ hone = táboroz hun /nép/
hunah=nyugvó /ki-/ húny hurkán=hajlított húr /hurka/ hóra=népi tánc /Balkán, Izrael/ hóra huri /táncol/
HS hisá = érezte has
hosía=megsegít hus = érzelem hős hús hisív = fúj hűs / szél, hús /
HSz T/Sz hangvált hiszík=következtette, hit’á=megtévesztette huszát=elmozdított hisz /hit/ húsz /vonalat húz/ HT hat = fél /tőle/ hétév=jól teszi hitá=félelem hut’á=m.tévesztette hutát=rémítő hat /rá/ hét /egy hét/ hit hűt hat = metszőfog het = bűn hat /6 ragadozó/ hét /7 gonosz/ hatá = bűnt követett el hát /-a ragadozó/ hejot se = minthogy hote=parazsat éleszt hát... huta /kohó/ HZ ahuzá=birtok hoze=előrelát hazák = erős hizek=erősítette hezíah=elmozdít ház -hez, -höz hízó hoz húz hazaká = birtokjog hezíah=elmozdít hizír=visszatartotta magát haza hiúz húz /-halaszt/ J gyökcsoport – JX gyökszavak jae = szép jé!
jae=illő, tov=jó jó /tó/ * joev=vágyik rá, jovel=kos jő /jön/ *A jó és a tó /víz/ szavak között máshol is fellelhető a kapcsolat. JW és JB/V joev = kívánja jawa
javál = patak jöwő /jöwel/ JC/Cs – magyar szó nincs jakint = jácint jácint JD – magyar szó nincs jidá = hajította, dobálta jód /élénk kémiai reakciók/ JP/F – magyar szó nincs JG gyökszavak jigá=kifárasztotta jég
j’gijá=kifáradás jóga
jied = megjelölte jegy
jodéa=tud, ismer jog JH jihem=üzekedett juh
JK – valódi magyar szó nincs jakár = becses jak /vad szarvasmarha/ JL jilel = jajgatott jel
jail = hatásos jól
JM – magyar gyökszó nincs, bővített is csak egy van: jámbor JN/Ny janu=elnyomott jány
jaen = strucc jön jonek=új hajtás Jenő JR és JS
jaár = erdő jár jores=örökös jár /neki/
j’suá=segítség jós
JSz és JT Magyar JZ gyök nincs – bővített szó is csak egy van: józan jaasze=csinálja jász /nép/
geut = áradás jut /gyut/ jitur = maradék jut /neki/ K gyökcsoport – KX gyökszavak
kavúa=rögzített káva /kút/ kavá=kifosztotta kaba /sólyom/ kove = kialvó kába
ki = hányás kowe=összegyűjt, kavúa=állandó ki /kifelé/ kő /köwek/ k’= olyan mint ki? K-B/V kove=odaerősít kavúa=rögzített kowe = összegyűjt kéve /kötözött/ kivi /nem repül/ kowa /tűzgyújtás/ keb = űrmérték köb
keva=állandóság, kofe=kényszerít kávé /kaffa, ébren tart/ K-C/Cs kacúv=ütemes kac-kac kace = a vége kacs koc = tüske kacsa /csíp/ kace = a vége kacsó /kéz/
kecev=ritmus /kis/ kece kecec = gally kecs /-es/
kecev = ütem kocsi /döcög/ koci=tüskés, kocev=levágja koca koci = tüskés koc = szálka kóc kuc-kuc kcat = kicsiny kicsi KD
kád = korsó kád
kadát=előírás szernt kód koder=beborul köd KP/F
mint bekapó száj
szőrös száj
kaf=tenyér, kanál kap
kof=majom kép /arc/ kupá=halom kepe /kéve/
kfí’á = verés /ki-/ kap kafá=ráborította kapa kafá=ráborította kápa /nyereg/ kipa = kupola kapu
összeszorított száj
kofi=majompofa kofa kafu = fagyos kopa /szállás/ kipah=károsodott kop /-ik/ kofe=ráborít, kefe=hab kefe = hab kefe köp kef=élvezet k’fao=kényszerít kópé kopó kefet=csomó kipa = cella kipu /csomóírás/ köpü /kaptár/
csücsörítő száj
kipa=kupola kúp kupá=leszedett kupa /sörhab/
kipa = cella kupé
Héber KG gyök nincs A magyar KGy valójában KDJ k’dáj=érdemes kid=szerencsétlenség kegy kígyó KH kóah=erő, kohe=krákog kohó KJ kajaut=megfelelő kef=élvezet, kijef=’éli világát’ kaja /szleng/ kéj
KK kaka = kaka kaka mint a kaka kakaó /barna/ kahás=sovány káka /sás/
kahol = kék kék /mint a holt/
kuch = üreg kuka /néma/ KL
kál = az egész Kál /-kápolna/ kaéa = múló kála /virág/
kál = könnyed kol = összes kél /a Nap/ kiló kol=hang, kale=múló kele /kelepel, elszáll/
kulo = mind kuli /mindenes/ kil’á = eldobta kül
KM kum = ellenség kém
k’- =mint, om=nemzet koma /mint mi/
kom=aludttej kum /alszik/
K-N/Ny kaná=birtokolta kan chán = kán kán /vezér/
kénim=lándzsahegyek kén ken = tisztség tin=iszap, szín=Kína T/Sz ken /felkenik/ Kína kone = vevő kin=sirat, kiná=tetű kéne /kellene/ kín kaná=birtokolta kanai=féltékeny kánya kény /-e kedve/
kumá=magasság kun /kumán/
KR kará = hideg kár
kore = szólít kér kore = hívja kérő /vőlegény/ kerá=befed, kore=széttép kar /véd, támad/ kórah=gerenda karó
kor = hideg kór kore=történik kor koár=homorú kör korá = tető kóró
koreh = betakar kúra /betegség/ kore = ás kúr /fúr, közösül/ krí=gabonarakás kűr /kör/ kerá=tetővel fed kúria
KS kás = szalma kas /fonatos/ kase = nehéz kása
kás = szalma kese /fakó/ kasis = idős késő, kései kase = kemény kés
hekis=hasonlított kis
kos=rúd, kosi=konokság kos /szarv/
KSz kiszúah=lenyesés kasza
kuszá=elfedett káosz /kusza/
kisze = szék kisze /járás/
kesze=újhold kósza
kosze=betakar kész
kaszuf=ezüstös kösz /hal/ kuszá=befedett kúsz /-ik/ kuszá=elfedett kusza
kosze = belep kosz
K/ChT és KT/Ty A héberben kétféle K betű van – a másik a K/Ch változó hang és az az újabb. kitá = elvágta két
kat=csoport, kat=fogó kat = nyél köt kút /gémes/ kat=falka, kat=megfog kutya
kat = megfog kátyu KZ k’osze=ami tesz kéz
koser=összeköt köz L gyökcsoport LX gyökszavak
l’- = -ra. -nak, -hoz, -ig, -ni le, lelo=nem /la=nem! arám/ le! laá=lenyelte, laba=láva lé lee, leá=fáradt, bágyadt Leó, Lea /alvó oroszlán/
ole = felszáll ló /-ra/
lóa = kráter, garat lő /láva, állat/
L-B/V laba = láva láva laba = láva láb /láva bunkó/
laba = láva lewe /lé/ lev = szív levő liwá=kísérte Lévi
laván = fehér lóa = kráter lív /lavóni nép/ lövő liwá=kísérte, lev=szív liba /kislibákat kíséri/ liwá = kísérte libá=lobbantott Lívia lob
libev=elbűvölő Líbia
L-C/Cs halacá=tréfálkozás hiluc=erősítés laca /-faca/ léc l’= -ni, ocel=áraszt l-ecsó /lucskos/
hiluc = erősítés hulác=kihúzott lőcs /láb, szekér/ luc /fenyő/ ocel=áraszt, puc=szétszór locs /-pocs/ l’= -ni otes=befed l-óca /pad/
LD lidot=dobni, jad=kéz léda = születés léda = születés l-áda Lídia lúd /kislibák/ L-P/F lafut=ráerősített lopet=rákapcsol lopet=felkapcsol lup=kontyvirág/ lap lép /-és nyom/ lop lup /hurok/ lapuf=’bepólyált’ /be-, meg/ lep lafut=ráerősített lafut=ráerősített lopet=rákapcsol lapu /levél/ lép /-es méz/ lopó /edény/ lopet=körülvesz lopet=körülvesz m’lupát=körülfogott láp lép /csapda lupe /nagyító/ lipi = rostos lép /testrész/ L-G/Gy legión = légió legión = légió legliga l’= -ni, og=köröz l’= -ni, og=köröz l’= -ni, og=köröz l-ég l-óg l-úg /lyukat fúr/ l’= -ni, og=köröz l-égy /rovar/ lah=nedves l’= -ni, iduj=buzdítás lágy l-égy /legyél/ LH lehe = fáradt léha L/Ly-K liked=egyesítette lakuj=hiányos lak luk, lyuk loched=elfoglalja leká=nincs /arám/ loke=megver likuj=fogyatékosság lakó lék lök lüke LL lél = éjszaka lilach = orgona lel lila lul = ól, ketrec lilt=fülesbagoly lelő /hely/ Lili LM Az l’ előrag, igeképző utóraggá változott: l-om–om-l. láma = miért? l’om = nemzet lám l-om /omlik, ömlik/ lamád=tanult láma = minek? láma /pap, háziállat/ /lim-/ lom /kacat/
L-N/Ny
lán = ’alvó’ lány /jány/
l’= -ni, ani=én l-ény /én-ni/ lun = hált len /kinyúlik/ liná = fekvés lénia /fekszik/
lin = alvó Lina /alvó/ lin = fekvő lián
l’= -ni, on = erő, vagyon, gyász l-őn /lenni, történni/ lun = alvó volt Luna /Hold/
LR l’= -ni, ore=átönt lőre l’= -ni, ore = átkoz lóri /papagáj, kibál/
l’= -ni, ore=kitár, paár=szájtátó lári /-fári/
az o torokhang
LS lis = oroszlán les LSz loesz=megrág lesz /eszik/
lausz=megrágott lösz /morzsolt/
LT litrá = font /súly/ lét=nincs, milét=betöltés lat /-ba vet/ lét /ét-el?/ lat = beborít, varázslás lát /’látó’ ember/
letaá=gyík, pet’á=hirtelen lót-fut/ helit = eltakar Lót
LZ láz = eltér láz luzá=rágalom laza ma = mi? ma
M gyökcsoport – MX gyökszavak N/M hangvált anu = mi mi ma = mi? mi?
umá = nemzet mű
MW + MC/Cs + MD macit=meggyújt mécs
muád=irányított m’uve=kívánt mód műwi
Magyar M-P/F gyök nincs, bővített szó egy van: mafla M-G/Gy mag = elolvad mag
m’- = nyomatékosító előrag meg- /igekötő/
mug lev = nyúlszívű müge /nyugtató/
magá=érintkezik maga
magía = érkezik magía=érkezik még, meg /+/ míg mögé magía = érkezik megy magos = mágus magá=kapcsolat mágia megye MH m’uhe=összenőtt, méhos=fájdalmas moch = pehely méh /rovar/ moha méhos=fájdalmas méah = zsír m’hí = csapás méh /anyaméh/ mohó Muhi /csata/ MJ májim = víz mé- =vize, méi=belei máit=összeomlás máj /vizes/ mély moly m’jaed=kijelöl m’ajen=megvizsgál mely mily MK mekí = kihány mukión=bohóc mák /mérgező/ móka maká = csapás Makó /török pusztítás/ ML m’jaed=kijelöl m’ajen=megvizsgál mely mily /-en/ mélá=ám legyen! mélá = körisfa milo = sánc mélá=ám legyen! málé /mafla/ méla /lehajló/ móló mulya máli=betöltött májim = víz moel=sikkaszt milá = szó málé /étel/ mély moly múló MM méim = -tól mama méim = -tól mum=testi hiba máma múmia MN mán=ki? mi? /arám/ miná = kijelölte min = fajta man = ember menü minő /milyen/ manóa = motor meniá = hajt mánia mén /ló/ meniá = indít mén /menő/ monéa = akadályoz m’oná=lakhely manó men /-hely/
MR kvár = már már mará=ellenállt mar mar’e=kinézés mar /magasság/ mará = úrnő Mária
merik = kiürít /ki-/ mer mored = lázad mer maarich=értékel mér
m’are = átönt Mura /köz/ maor = világít mór /világos bőr/
more = tanító Mór
MS másul=hasonló mismes=tapogat mose = kihúz más mis-más mos /patakban/ masál=példa, ma’szijá=mese mosíja=megvált mese mise MSz A héberben kétféle sz betű van, a fiatalabbat írtuk itt vastagon. maszá = teher maszá = utazás maszá = megpróbáltatás mász /-ik/ /el-/ mész mísz /unott/ hémész=feololdotta mész M-T/Ty maát=kevés mita=halál, mot=bot miét = csökkent matyi, matyó méta /játék/ műt /műtét/ mate = törzs ma’ate=burkolat et ma?=mit? maate=burkolat muát=csökkentett Máté metamit? tükörszó motyó mutyi /-ba: felesbe/ M-Z/Zs m’azivá=vakolat méza = szvetter máz mez maze=csepegtet mizá=’permetez’ mizá=permetez méz mozi múzsa mazin = táplál masza = teher mező mázsa N/Ny gyökcsoport – N/Ny-X nu=menj már! na!
ná = kérem! ne!
nóa=mozdulat ni! /nini!/ niv’át=megrémül nyí /-vákol/
heni=akadályoz no! naá=szép, illő nő /asszony/ noa = mozdul nő /nől/ noa = mozdul Noé, Noa
noa=moccanás nyű /nyüvek/ ni’á=mozgatás /el-/ nyű
NW és NV niv’á = feltárul naív
n’vi’á = eredet név, Néva
nawe = csinos níwó
noa = mozdul növő
Magyar N/Ny-C/Cs szó nincs ND nád=hajladozik ed=pára, ned=vízoszlop nád nedü /nedv/ N-P/F nipá = átszitált Nap /fény a lombon/ nofel=lesűllyed nafoc=elterjedt nap nép natuj = kifeszített, kinyújtott nagy /nadj/ négy /dimenzió/
N/Ny-G/Gy TJ/DJ hangvált noek = nyög nyög
núah=nyugvó nyugi nugá = sújtott nyűg
NH n’hí = jajszó néha nohe = siratja néhai
nihá = ám legyen! noha /ámbár/
N/Ny-J najád=vándorló noj = szépség nyáj nej N/Ny-K naká=megbicsaklott niká = levont nyak -nek, neki naák = nyögött nyák /nyáladzik/ N/Ny-L al = -on niftah=nyílik n’ale=emelked n’ale = felülmúl -nál, nála /van/ nyíló nől, nyől nyúl /odáig ér/ nilhach=lelegel n’ilá = bezáró nilhac=nyomul n’ale=felemelked nyal nyel nyíl /hegy/ nyúl /állat/ nalós = gyúrt nilwe=hozzátartozó nyál /nyálas/ nyél /nyelve/ N/Ny-M é’n=nincs, nem nem
nimhac=nyomott nyom /láb/
min = a neme nem /nemű/ nim = alvó néma nimi=hajszálnyi némi
noám = kellem Noémi num = alszik nyom /ágyat/
NN ni’ná = ringat néni, néne nér = világít nyár nér = világít nyár /fa/
nir = utód nyer
NyR nir = fény nyír nér = világít nyír /fa, fehér/ N/Ny-S nose = követel nos! nisá = engedett a csábításnak nős
nasur=letépett nyes NSz naszu = nős nász
noszer=fűrészel nesz naaszá=megtett nesze!
nusz=menekül nyuszi nu szá = menj már! nosza! N/Ny-T natív = ösvény nyit NZ
noáz=merészel néz /szúrós szemmel/
nitá = elnyúló nóta noze=cseppen nózi
R gyökcsoport RX gyökszavak roe = néz, lát -ra raá = rossz rá-
r’e! = nézzed ree = rivalgás -re rí ree, reá = barát reá RB/V rubá=szaporított r’vidá = leterítés rab rév roveg = felhalmoz reve /oxidált réteg/
róa = gonoszság meg-, rá-/ ró raúa=megrongált ró /vés, ír/
nizef=megrótta nyúz
rabá=nagy /arám/ Rába
raavá=látványosság revü R-C/Cs rác = fut rác = szalad rucá=elégedett rác /nép/ réce ruca racuj = megfelelő riced=ugrándozott ráció rece r’ciá=átfúrás, racif=összefüggő rács RD radá=leigázta rided=lapította r’difá = üldözés rode=megfenyít /te/ rád redő riadó rúd riut = frisseség riad R-P/F rafe=laza, rafus=sáros rofef = repdes ráf /lazán teszik fel/ röp rupá=lazított, rafus=sáros ripek=könyökölt rupá = gyenge répa rőf /2 könyök/ rúpia /ezüst/ R-G/Gy regev = rög rahók=távoli, ragil=szokásos regev = rög regel = láb rag rég rög rúg reges=moraj, rach=puha rág rach = lágy rogel=pletykál rogel=pletykál ragu /leves/ rege rigó regev=göröngy rigel=kikémlel ragóm=megkövezett rig’í=futólagos ragya régió rogy rügy /rudj/ RH és RJ r’ijá=legeltetés rihus=nyüzsgés raj rüh raháv=bő, ruchász=begombolt ruha RK riká=lelapította réka = alap rak /rá/ Réka rakivá=puhány rihreh=szaglászott rák róka Magyar RL szó nincs r’alá = fátyol r’alá = fátyol relé /re-fel/ roló
ráma = szint ráma /keret/
N/M hangvált
RM roem=égdörgés rum=dicsőített rém rima /kurva/
rómi = római rum=dicsőített Róma rum rom=büszkeség roma /cigány/ ramá=magaslat rom
riná = dal rím RN r’ém=rénszarvas ramá=fennsík, runán=dalos rumá = rászedés rén róna rúna /run=titok/ RR
rar = lefolyik ráró /halászsas/ Az RR egyik nyelvben sem vált kétszótagúvá. Héberben 2, magyarban 1 szava van. RS rés = fej, fő rés /száj/ RSz reszek=reszelék, risz=hosszmérték rész /-ek/ RT rotel =súlymért ratúv = ázott rotéah=forró r’ut = rálátás ráta /mérték/ rét rőt rút reut = barátság ritá = megszán réta=meghátrálás retye /-rutya/ Rita ruta /kicsi lett/ R-Z/Zs raóáz = titok raze = vékony órez = rizs raze = sovány rosef=parázslik ráz réz rizs rozs rúzs /vörös/ razi = titkos, risz=szemöldök rosef = parázslik, roes = lármás rézs /út/ rózsa /vörös bogyó, madaraknak/ résa = első, rás=szegényember ruszák=összetört Rezső rőzse Az S gyökcsoport SX gyökszavak saá=pusztává vált se sáw=egyforma sáw sáw=hiábavaó savó
his = gyorsan soá = lepusztult sí, Sió /csatorna/ só SW és S-B/V siw’á=segítség! síwó /sivalkodik/
soá=katasztrófa sú sű /betegség/ sawe = érdemes süw /sógor/
sáv = visszatér sav /felböfög/
soev=szivattyúz seb
subá=hétszerezett suba /7 bőrből/
SC/Cs szó a héberben 1 van, a magyarban csak csak 1 indulatszó: sicc! A magyar SD gyök rejtett, csak az SDR váza fejlődött ki. sad = emlő sodó /tejszerű mártás/ saáf = beszívta sáp /adó/
safát=tűzre tette séf /a főznivalót/
S-P/F sofár=kürt, soféa=áraszt síp SG
saág = ordított Ság /vulkán hegy/
sigá=megőrjítette súg /belső hang/ SH
se-ah=mint egy báty sah
shik!=átokszó soha
sehi = hónalj süh /rüh/
SJ sájes bo = görcs benne saj /-meggy, hasmenés/
sáj = ajándék sej!
sájes = görcsös súj /betegség/
SK saiá = síma sík salá=kihúzta sál
sokek=nyüzsög, suk=piac sok
SL hisil=lehullajtotta siló /új szó/
s’ol = pokol /meg-/ sül s’ol = pokol sül /állat/ * s’ol = mélység súly si’ul = köhögés sűly /betegség/ *A sün és a sokkal nagyobb sül húsa nagyon fínom, de a tüskéik miatt nehéz volt bánni velük. Ezért mindkettőt, még elevenen, tűzbe dobták. SM s’ám=parafa sám /fa/
sum = semmi sum=valamicske sem som /kicsi/ smúa=hagyomány samá=pusztaság séma síma S-N/Ny siná=rovátkolt sín
suná=fogazott sün
suná=megváltozott sunyi s’ár=maradt, sore=beáztat sár /a sarun/ saára=nőrokon Sára saruk = u betű saru /sarkos/
SR s’ár=maradvány sír /domb/ sír = énekel sír
surá = sor surá = sorozat sor sűrű sz’orá=árpa, sechár=sör sör
SS saszá=kifosztotta sas szaszúa=felhasadt sás
siasá=szórakoztatta süsü soá=katasztrófa sose
Magyar SSz szavak nincsenek, csak egy régebbi jövevényszó: suszter ST gyökszavak sétah=térség, sat=kószál sut = úszik séta siet soet = dobog sete /-suta/ sté=kettő, sat= behelyez satu
sté = kettő sőt...
sot = ostor süt sote = vad, buta suta /őz/ sit = betesz sut
Egyetlen magyar S-Z szó van: sóz sot = ostor /oda-/ sóz Sz gyökcsoport SzX soev = szívja szí /szívja/
Sz-B/V szubáv=irányított civ=rost, szivi=rostos szab /formál/ szív /testrész/ szaba=öregapó, oreg=szabó szivev=forgatta szabó szív /szivja/ száva = bőséges Száva
szoen=lármás szó /beszél/ szovech = fon sző
szovev = forgat szű /szív, kebel/ szubá = jóllakott szú /-ette/
szibá=kielégítő szubá=jóllakott szoba szüve /keble/ szovech = fon szövő /sző/ szóva = bőség Szob /szop/
Héber SzCs szó nincs – magyar csak 3 van: szűcs, szöcske, szecska szut = öltözet szűcs /Cs=TS/
SzD szade = mező szijed =’bemeszel’ szid = mész szed szid szóda /bugyog/ Sz-P/F szupák=ellátott szifon = szívócső szipek=felszívta szép /a szopós/ szipó /szívó/ szop Sz-G/Gy szag=meghátrál szugá=sövény szoger=lezár, szagszoget=ötvözet szag /be-/ szeg szög szagi=hatalmas szag = elkeríti szug=körülveszi szágó szegy szűgy Magyar SzH gyök s ma is használatban levő szó nincs SzJ gyökszavak széja=bárányka, szíjah=beszéd száj iszuk=foglalkozás kisze=szék szak szék szák = zsák szák
szolel = orsóz szál /húzódik/ szalul=kikövezett szála /terem/
silá = kihúz szél silá = kihúz széle szelek=répa szel /vág/
szijúa=segítség szíj SzK szikuj = esély szok /-ik/ szuká = lugas szőke /napfényes/ szikev = feltört szök /-ik/
szuká=tüske szike szikev=kitört szik /só/ SzL sziled=dícsőít soel=kérdez szil /magas fa/ szól szlidá=undor /meg/ szól
sziká = tű szűk szakuch=fedett szuka /fedezés/
szilek = eltávolít szül szulá=’megtaposott’ szülő
SzM szamá=húzd ki! szám
szumá = vak szem szem /még csukott/ szumszum=szézámmag szem /termés/ Sz-N/Ny szanszán=pálmaág szinwer=kápráztat szán /szánkó/ szín /szinu-er/ soen=megtámaszt szonen=átszűr szinún = szűrés szán /sajnál/ szén /fekete/ szín /szélvédő/ szonef=hozzácsatol szán /neki/
sz’ón = zaj szűn /-ik/ séna = alvás szunya /szundít/
szanuk=ellökött, eldobott szana /-szét/ széna SzR szaráv = tüske szaru /szarv/ szarúa=nyújtott szár szár = eltávozó szar
sze’ér = szór sza’ír=szőrös széria szír /asszír/ szir=fazék, szered=íróvessző szer /eszköz/ szarúa = elterül szérü, szer /falu/
sze’ér = szór szór, -szor sz’ár = szőr szőr
szir = tövis szúr sz’ár = szőr szűr /ruha/ szinen=megszűrte /meg-/ szűr
SzS szó egyik nyelvben sincs SzSz gyökszavak szasz=örvend szász /nép/
m’szisz=örvendeztet szesz szász = moly szisz = rojt sziszi /-fuszi/ kígyó-/ szisz
szafut=tetézett szósz /szaft/ szisz = bojt szösz
szusz = ló szusz /szuszog/
Sz-T/Ty laszét = vinni szét
heszít = uszít szít stitá=szivárgás szita
laszét=hordani szütyő
Héber Sz-Z szó nincs Magyar Sz-Z záz = elmozdul száz /nagyságrend váltás/
zuazá=megrendített szűz /zúz/ T/Ty gyökcsoport T/TyX
ata, at = te te
atem, aten = ti ti
tov = jó tó /tavi/ téva = állvány tő /töve/
tá’il = drót tű toe = téved tyű! /meglepő/
TW és TB/V táw = tovább táw t’ó = bivaly tawi
tabu = tiltás tabu
toe = téved téw táva=természet tewő téva=láda, teveülés teve /tevő/ tavlán=búvármadár téb /lábol/
táw = tovább towa tavah=levágta töwe
taev = vágyik rá tűwé /teszi/
tub’á=sűllyesztett tuba /rózsa/
T-C/Cs tice = menj onnan! Tác Técső /tócsa/
tovéa=bemerül tócsa /tó-tesz/ tovéa=bemerül /gólya/ töcs TD oded = buzdít tiéd /te-édj/
taf=apróságok táp tófer = karom tép
todaá = tudat tud udim = túlélők tüdő /te-üde/
T-P/F tipá=nedvességet szív tofeh=felfúvódik top /rongy/ tufa /bazalt/ tofef = dobol töf-töf T-G/Gy
tag = ékezet tag /rész/ téah=határt jelöl ki tág
todot=köszönhető tőgy /tudj/ TH
tohe=álmélkodik tahó TJ tajelet=sétány táj
tujah=bevakolt tej /fehér/
tojeh = vakoló tojó
tuja = tujafa tuja /tűje/
TK toch=tartalom téka /sublót/
tokéa = megüti teke
tiktuk=tiktak tik-tak
téah=behatárol tik =’táska’ tok tyúk toch = tartalom tök tokéea=beveri, beszúrja tőke /fa, pénz/ tokéa = kürtöl tóka /faharang/ t’uká=nehezedés toka
TL talál=betöltötte ilél = befedte tál tél
metil = eldobó tiló
tol’á = féreg tól
hitil=hajította túl /jut/
tel = domb teli, tele
toladá=származék tőle
tulál=feltöltött túl /sok/
TM tomech=támaszt toem=egyezik tám téma toen = érvel tan toen = állít tanu taún=megrakott tanya tarmil = hüvely tár t’urá=kivilágítás /ki-/ tár taruf=megfosztott tar /kopasz/
tamum = tömör töm T-N/Ny tiná = elsírat tinó /herélt/ M/N hangvált
taaná = állítás tény /ten-i/ tijer=bejárta tér
tóra=elmélet teória
TR T/S hangvált
tor=sorozat trió
ton = tonna ton /hal/
tnúa=mozgás /fel-/ tűnő tamún=rejtett /el-/ tűnő ton=tonna, toaná=ürügy tunya /nehéz/ tor = sor tor /bogár/ tragi = tragikus tor /gyász/ teres = szikla tör toref=megsebez tőr toref = elrabol tőr /csapda/
tajár = túrista túra tirhá = teher tűr turija = kapa túr /túrja/ terúd=kiűzés túró
TS tasus = gyenge tás-tás /kacsa/ tosevet=talapzat tős
tistes = elmosta tus /tinta, fürdő/ t’suá = rivalgás tusa
TSz taasze = tedd! tusz=repűl, t’iszá=dagassz! tesz tosz /lök, közösül/ taasze=tedd! fiszfesz=elmulaszt tisza = légijárat tesze /-fosza/ Tisza /közlekedés/
tusz = repül tüsző /kirepít/ toszefet=pótlék túsz /kezes/
TT/Ty latét = adni tát /szájat/ tat = alatta tat /hátsó rész/ tatrán=érzéketlen tata /tehetetlen/
latét = adni tét /ráadás/ tat = alatta tető taát = beültet tetű
totah = ágyu tőt /tölt/
tit=agyag, sár tutyi /-mutyi/
TZ hétéz = lenyeste tíz /vonalat húz/
tozez=spriccel tűz tazrik=beoltás /rá-/ tűz
Z/Zs gyökcsoport ZX zu = az az
ze = ez ez
ez, iza = kecske ez, iza = kecske íz /ott a kaja!/ őz /őz is jó/ Z/Zs-B/V
záv = folyik zab zevah = lakoma zaba zabál=szeméthordó zabi /gyerek/ zaawá = borzalom sibólet=örvény zsába zseb /síbol/
hezíá = megizzadt űz, úz /nép/
ziben=árusított zsib /vásár/
ZC gyök sincs, csak a magyarban van egy szó: zacskó Z/Zs-D gyökszavak zud = rosszat forral zsidov = zsidó /orosz/ Zádor zsidó A héberből származik a „zsidó” is – a környezettől – kisebbség elleni rosszindulattal. zaput=beszurkolt záp /fog, tojás/
Z/Zs-P/F sichsuch=lóbálás /zsip-/ zsup
szofi=az utolsó Zsófia
Z-G/Gy zag = szőlőhéj zagy
zijef=hamisan énekel zaj szak = zsák zsák zik=zakó, ujjas zakó zeke
zik=szélvihar, zag=csengettyű zúg zugag=üvegezett zug /-ba bújik/ zug = pár zug Magyar ZH gyök nincs – ZJ zik = szélvihar zuhé /szleng/ Z/Zs-K zoek = kiált zok /szó/
Magyar Z/Zs-L szó csak egy van sala=békés, zileh=locsolta Zala ZM zom = hab zöm /zöme/
zar’ón = mag zár
ZN ózen=fül, zanván=énekes madár zun = ellátja zene zóna /táj/ zon = táplálta zóna /kisadag/ Z/Zs-R zaaruri=parány zirá = aréna zéro zrí /veszekedés/ zérá = ondó zsír
zo’em = dühös züm-züm /méh/
zérá=szétszór zűr zarúa=elárasztás zsúr
Z/Zs-S szó egyik nyelvben sincs Z/Zs-Sz szó héberben nincs, magyarban 1 van: zászló Magyar ZT gyökszó nincs Z/Zs-Z/Zs za’azúa = megrázkódtatott zaza /hülye/ ziz = kiálló rész zuz = mozdul zsázsa zsezse /madár/
zu’azá = megrendült zizi /süsü/
zi’azá = megrázkódtat zuza zúz
