AUGUSZTUS
2010 AUGUSZTUS KISASSZONY HAVA
Augusztus Nyárutó Oroszlán, vagy megtisztulás hava Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit. (Róma 13:12) Nyáron, aki csak teheti, nyaralni megy. E hónapban szinte leáll az élet: ki a telken, ki a Balatonnál vagy valahol messzi az Adrián, de még a pesti utcákon is keresi a napfényt, a test és a lélek megtisztulását. Szeretnénk legalább néhány napra megtisztulni a Nap által! Mert NAP az ÚR ISTEN olvashatjuk a zsoltároskönyvben. Jézus is az Atya erejével gyógyította meg a hozzá forduló embereket... A képen az oroszlán sörénye a nap sugaraira emlékeztet.
1
H
Boglárka, Boglár
2
K
Lehel, Özséb
3
Sze Hermina, Kíra
4
Cs
Domonkos, Dominika
5
P
Krisztina, Kriszta
6
Szo Berta, Bettina
7
V
Ibolya, Afrodité
8
H
László, Eszmeralda
9
K
Emôd
10
Sze Lôrinc
11
Cs
Zsuzsanna, Tiborc
12
P
Klára, Letícia
13 Szo Ipoly 14
V
Marcell, Maximilián
15
H
Mária
16
K
Ábrahám, Rókus
17
Sze Jácint, Arika
18
Cs
Ilona, Ilka
19
P
Huba
20 Szo Állami ünnep, István, Vajk 21
V
Sámuel, Hajna
22
H
Menyhért, Mirjam
23
K
Bence, Szidónia
24
Sze Bertalan, Jonatán
25
Cs
Lajos, Patrícia
26
P
Izsó, Tália
27 Szo Gáspár 28
V
Ágoston
29
H
Beatrix, Erna
30
K
Róza
31 ""
Sze Erika, Bella, Hanga
1941. augusztus 1. (70 éve történt) Megszûnt a Nyugat címû irodalmi folyóirat.
1961. augusztus 15. (50 éve történt) Megkezdôdött a Berlini fal építése. 1961. augusztus 13-án Berlint szögesdrót-kerítéssel választották ketté, majd két nappal késôbb megkezdôdött a várost 28 éven át kettévágó Berlini Fal építése.
1936. augusztus 2. (75 éve történt) Meghalt Louis Blériot francia mérnök, gépkonstruktôr, a repülés úttörôje.
1936. augusztus 19. (75 éve történt) Meghalt Federico Garcia Lorca, spanyol költô és drámaíró (Vérnász).
1811. augusztus 3. (200 éve történt) Megszületett az amerikai Elisha Otis, a biztonsági lift feltalálója. Elisha Otis találmánya nélkül a felhôkarcolók sem létezhetnének ma.
1991. augusztus 20. (20 éve történt) Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
1961. augusztus 3. (50 éve történt) Létrejön a Repülô-mûszaki Tiszti Iskola, és több honvédelmi egység. Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülô-mûszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Fôcsoportfônökség.
1991. augusztus 21. (20 éve történt) Lettország kivált a Szovjetunióból, és kikiáltotta függetlenségét.
1901. augusztus 4. (110 éve történt) Megszületett Louis Armstrong a huszadik század egyik legkiválóbb zenésze, a jazz úttörôje.
1911. augusztus 22. (100 éve történt) Ellopták a Mona Lisát. Vincenzo Peruggia, a múzeum egyik alkalmazottja lopta el a képet a Louvreból. Az esetet a 20. század legnagyobb mûkincslopásaként tartják számon.
1941. augusztus 4. (70 éve történt) Meghalt Babits Mihály költô, író.
1931. augusztus 22. (80 éve történt) Bethlen lemondása után gróf Károlyi Gyulát nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé. 1932. október 1-jéig töltötte be tisztségét.
1881. augusztus 6. (130 éve történt) Megszületett Sir Alexander Fleming, angol orvos, a penicillin felfedezôje, 1945-ben Nobel-díjat kapott.
1991. augusztus 24. (20 éve történt) Ukrajna elszakadt a Szovjetuniótól, és kikiáltotta függetlenségét.
1986. augusztus 10. (25 éve történt) Elôször rendeztek világbajnoki Forma 1-es futamot a Hungaroringen.
1711. augusztus 25. (300 éve történt) Megszületett Johann Gottfried Herder német költô, mûfordító, esztéta, történetfilozófus.
1871. augusztus 11. (140 éve történt) Budapesten megszületett Heltai Jenô író, költô (A néma levente, Álmokháza). Kossuth-díjas drámaíró, költô, újságíró.
1301. augusztus 27. (710 éve történt) Székesfehérvárott a kalocsai érsek királlyá koronázta Vencelt, II. Vencel cseh király 12 éves fiát.
1941. augusztus 12. (70 éve történt) Roosevelt, amerikai elnök és Winston Churchill, angol miniszterelnök aláírták az Atlanti Chartát. 1981. augusztus 12. (30 éve történt) Forgalomba hozták az elsô IBM személyi számítógépet. 1521. augusztus 13. (490 éve történt) A spanyol hódító, Hernando Cortez elfoglalta Mexico City-t az azték indiánoktól.
1541. augusztus 29. (470 éve történt) I. Szulejmán török szultán csellel elfoglalta Budát, amely 145 évig a török uralom központjává vált. Ezzel Magyarország három részre szakadt. 1871. augusztus 30. (140 éve történt) Az Új-Zélandi Nelsonban megszületett Ernest Rutherford Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsôként hajtott végre atommagátalakítást. 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott. 1911-ben dolgozta ki a róla elnevezett Rutherford-atomhéjmodellt, majd 1919-ben alfa-részek segítségével végrehajtotta az elsô mesterséges atommagátalakítást.
"#
AUGUSZTUS
Évfordulók
AUGUSZTUS
Lelki útravaló A hit erôsekké tesz
Mert gyönge a hitetek. Bizony mondom nektek: Ha akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen. (Mt 17,20) Sok nehézséget okoz számunkra az anyagi életünk megteremtése: a lakhatásunk, az étkezésünk, a ruházkodásunk biztosítása, és még sorolhatnánk, mi mindenre van szükségünk ahhoz, hogy családunk és magunk fizikai kényelmérôl gondoskodhassunk. És mindezek megteremtése vágyakat, gondokat, mi több, szenvedéseket okoztak és okoznak. Azt láthatjuk, és tapasztalhatjuk, hogy mindenki a boldogságot hajkurássza a kiteljesedés reményében mi magunk is. Mert boldognak lenni jó, éppen ezért, érzô emberi mivoltunkat meg kell ôriznünk, és ezt csak úgy érhetjük el minden vallás szerint! ha bensônkkel is rendszeresen foglalkozunk ahhoz, hogy hitünk mind újabb és újabb magaslatokba emelhessen bennünket. Hitbôl fakad a remény és a szeretet is, amelyeket, ha kénytelenek lennénk nélkülözni, kilátástalanná és sivárrá válna egész életünk. Jézus tanításából határozottan kicsendül az is, hogy a hithez feltétlenül csatlakozik a cselekedet is, e kettô pedig állandó összefonottságban van az értelemmel és a szeretettel. Ezért a jó cselekedetek boldoggá tehetnek bennünket. Unitárius vallásunk tanítása szerint: a hit bizalom Istenben, a gondviselô Atyánkban, akivel ez által életközösséget teremtünk. Én, mint imádkozó, küzdô ember elhiszem, hogy van Isten, aki mindent teremtett, fenntart, és bölcsen igazgat. Bizalommal hiszem, hogy Isten, mint minden teremtményét, engem is megôriz, és ugyanakkor érzem, hogy szeretetével eláraszt. Életemben a változásokat én magam alakítom a jó irányába, Isten akarata szerint. Mi, XXI. századi, modern tanítványok, sokszor úgy érezzük magunkat, mintha magunkra maradottak lennénk és tanácstalanok, ugyanúgy, mint a régi tanítványok. Telve vagyunk aggodalmaskodással, hitetlenkedéssel, félelemmel és szorongással: mit hoz reánk és családunkra a holnap, a következô hét, a következô hónap? Ilyenkor nézzünk újra, meg újra önmagunkba! Jusson eszünkbe a jézusi mondás: Ha csak akkora hitünk lenne, mint egy mustármag, hegyet mozdíthatnánk ki helyébôl, sôt: semmi sem volna lehetetlen. Legyen hitünk családjainkban, szülôföldünkben, és a még mindig fejlôdô társadalomban is. Legyen hitünk abban, hogy önneveléssel állandóan formálhatjuk, képezhetjük önmagunkat, és tudásunkat gyarapíthatjuk, mely által olyan utókort nevelhetünk, amely hittel és cselekedettel tesz tanúbizonyságot élettisztelete, békeszeretete mellett. Léta Sándor a Bartók Béla Unitárius Egyházközség lelkésze 70 ÉVE TÖRTÉNT (1941. augusztus 21.): Budapesten megszületett Vukán György zongoramûvész, zeneszerzô. Balázs Béla- és Erkel Ferencdíjas. Mintegy 140 film, 2 filmmusical, 50-60 színpadi mû, rádiójáték, illetve balett kísérôzenéjét írta.
"$
Beszélgetés Zsigó Ferenccel, alias Mookie Brandoval A Ráday utca kulturális vonzereje közismert Budapesten. Fesztiválok, könyvbemutatók, koncertek, szabadtéri és beülõs rendezvények alkalmával találkozhatnak a ferencvárosi lakosok és a budapesti közlekedés akadályait legyõzõ vendégek. Új zenei ízekkel gazdagodott az egyik étterem kínálata, és azon szerencsések közé tartozom, akik átélhették ezt az élményt. A Poosta Ramblers koncertje kapcsán beszélgettem Zsigó Ferenccel, mûvésznevén Mookie Brandoval, az együttes egyik alapítójával. Balla Ágnes: Mi a Zsigmond Király Fõiskolán ismerkedtünk meg, ott a nemzetiségi és kisebbségi kérdésekrõl tartottál órát. A fõiskolai újságban olvastam elõször a Mookie Brando és a Second Cousins együttesedrõl, amely koncertjére el is mentem, eleget téve a kitartó invitálásodnak. A másik együttesed, amelynek kapcsán beszélgetünk, teljesen más mûfajt képvisel. Honnan jött az ötlet, hogy a könnyed rockos formáció mellett a hagyományos amerikai zenét is képviseld? Zsigó Ferenc: Nem csak Magyarországon, hanem az egész nyugati világban nagyon gépies lett a populáris zene, ami teljesen rendben is van, de szerintem ciklikus az ízlés. Elõbb-utóbb az emberek újra fogják igényelni a szerves, organikus zenét, és ezért van az, hogy néha népszerû lesz egy olyan zenekar, amit te is hallgatsz. Ez nem csak organikus hangszerekkel van, hanem organikus gyökerekkel is rendelkezik, és ez nem csak egy középeurópai nációra igaz, hanem Észak-Amerikára is ugyanúgy, mint Európára. Bemutatjuk azt, hogy Amerikában is vannak elég mély, komoly kulturális gyökerek, de nemcsak a komoly mûvészet, hanem a folk mûvészet terén is. Ennek az egyik legegyértelmûbb példája a countryzene és a folkzene, amit nehéz egymástól megkülönböztetni. Kézzelfoghatóbb oka is van ennek, Karácsonykor voltam Torontóban, és az egyik barátom elég spontánul meghívott egy viszonylag közismert kocsmába, ahol vasárnap délután ötkor, hatkor fellépett egy olyan együttes, ami csak 40-es évekbeli country zenéket játszott. Meghallgattam õket, és olyan érzésem volt, mintha hazatértem volna. Mondtam is, hogy erre biztos lenne igény Budapesten is. Páran ezt megbeszéltük, és megalapítottuk a Poosta Ramblerst. A Second Cousins, a másik együttesem, hasonlóként indult, de az már annyira rockzene lett, hogy már nem volt lehetõségem ezeket a finomabb, akusztikusabb dolgokat kifejezni. Ha a kettõt egyszerre tudom csinálni, akkor komplettebb a kielégülés. Kanadában születtél, ott is nõttél fel, és utána költöztél Magyarországra. Milyennek látod a magyarok viszonyát az amerikai kultúrához?
"%
AUGUSZTUS
Poosta Ramblers a Ráday utcában
AUGUSZTUS
A magyarok nagyon megsértõdnek, ha külföldiek sztereotípiákat látnak bennük, például nagy Puszta, gulyás, lagzi zene stb., én meg nem szeretem a kettõs mércét. Ha a magyarok megsértõdnek ezen, akkor ne tegyék más kultúrával ugyanezt, beleértve a nagy katonai, gazdasági hatalmakat. Amit te írtál, hogy Amerika nem csupán hamburger, meg akciófilm, meg Hollywood, McDonalds stb., hanem ott van egy nagyon is értékes kultúra. Gyakran hallom, hogy Amerikának nincs is történelme. Ahol ember volt, ott történelem is volt. Ember volt Amerikában húszezer éve, csak nem volt írott történelmük. Európában sem volt írott történelem húszezer éve. Ez az együttes részben oktató jelleggel is bír. Az egyik koncerten kicsit úgy éreztem magam, mintha a fõiskolán lennék, mert minden dal elõtt bemutattam, hogy ez melyik korhoz kötõdik, ki volt a szerzõ, hogy mik voltak a társadalmi feszültségek. Volt néhány ember, aki pont ezt jelezte vissza, hogy ez volt a speciálisan értékes az egész estében. Ilyenformán a zenész énem és tanár énem egybekelt. Amerikai fiatalokkal zenélsz együtt a Poosta Ramblers-ben, hogyan találtatok egymásra? Mit csinálnak ezek a fiatalok Budapesten, és milyen érzés számukra a saját hazájuk zenéjének itteni közvetítése? Befogadják a kortárs magyar fiatalok? Részben amerikaiakkal. Az énekesnõ brit, de Dél-Afrikában nevelkedett. Szerintem annyiban amerikai, hogy nagyon átérzi ezt a country-folk feelinget. Az amerikai folkzene nagyrészt Afrikából és Írország-Nagy-Britanniából jön, megtalálhatók benne a német, skandináv, akár a magyar gyökerek is, de a két fõ forrás Nyugat-Afrika és Nagy-Britannia, Írország. Mindenki másképp került ide. Greg az énekes-dobosunk. Az ELTE-n tanult antropológiát magyarul. Nem tudom, hogyan került ide. Õ egy másik együttesben dobolt, ami a Mookie Brando and the Second Cousins és a Poosta Ramblers közötti szellemvilágú együttes volt. Hasonló zenékbõl elképesztõ hangulatot tudtak csinálni. Budapesten van egy zenész közösség, aminek egy nagy része külföldi, de magyarok is vannak benne, és ez nagyon összetartó csapat. Ilyenformán nagyon könnyen kiépülnek kapcsolatok, és én szerencsére benne vagyok ebben a körben. Általában, amikor keresek új dobost, vagy gitárost, ami elõfordul, ebben a közösségben megtalálom. Ebben a közösségben ismertem meg a Poosta Ramblers és a Mookie Brando egyéb tagjait is. Ezek a fiatalok jól érzik Budapesten magukat. Sok budapesti fiatal el van keseredve, csak a rossz oldalát látja a dolgoknak. A külföldiek ugyanabban a városban élnek, ugyanannyi pénzbõl, vagy kevesebbõl próbálnak megélni, és imádnak itt lenni. Kicsit olyan Budapest számukra, mint Hemingway-nek, vagy Fitzgeraldnak Párizs a 20-as években. Angliához, Amerikához képest Budapestnek vannak konkrét elõnyei. Például a külvárosok nem terjedtek olyannyira. Könnyû vidékre kijutni. A tömegközlekedés jól mûködik, noha szidjuk a BKV-t, mégis jobb, mint a legtöbb amerikai nagyvárosé. Budapestnek van egy megfoghatatlan varázsa, amit ezek a fiatalok nagyon átéreznek. A budapesti, amikor elkeseredik, és véletlenül átkel a Dunán és meglátja a kivilágított várat, akkor érzi, hogy de jó itt lenni, de mire átér a másik partra, már elfelejtette. A külföldiek jobban emlékeznek erre. Ezek az emberek nem ismerik jól a magyar nyelvet, de igyekeznek megtanulni, itt adóznak, fizetik a lakbért, szembenéznek a nehézségekkel, és így is megtalálják itt a helyüket, és jól érzik magukat. Számukra a saját népük zenéjének képviselete missziós jellegû, olyan, mintha Torontóban összeraknánk egy Muzsikás jellegû zenekart, és azt vinnénk körbe. De angol nyelvû zenével tovább lehet jutni, mint a magyarral. A kortárs magyar fiatalok befogadják, a két együttesemben is vannak magyarok is. Szerencsés vagyok, mert általad részt vehetek egy másik nagyon érdekes eseményen is, amely az AnimalHOUSE nevet kapta. Ki volt ennek a kezdeményezõje, és honnan ered a név? Mirõl is szól a kezdeményezés?
"&
"'
AUGUSZTUS
Ennek a szervezõje egy ír építész, Tony Donelly, aki itt lakik a Ráday utcában, és munka mellett úgy érezte, hogy van annyi ideje, hogy szervezzen olyan eseményeket, amelyek nem csak a helyi magyar fogyasztókat, hanem a külföldieket is megszólítaná. Kitalálta azt, hogy a Red Caféban a hátsó helyiségben. Volt már olyan estéje, ahova meghívott vendégeket, és a vendégek között ültek a színészek. A vendégek nem tudták, hogy kik a színészek. A másik neve az eseménynek, az open mic night. Ez egy amerikai hagyomány. Képzeld el New Yorkot a 60-as években, legyen 62. Jársz a Greenwich Village-ben, ami a mûvésznegyed volt. Bemész egy kocsmába, és ott énekel Donovan. Bemész egy másikba, ott van Ramblin' Jack, bemész egy harmadikba, ott van Robert Zimmerman, aki Bob Dylan lett. És gyakran õk úgy zenéltek, hogy open mic night volt, ami annyit jelent, hogy a szervezõ kitett egy mikrofont, amibe lehetett énekelni vagy gitározni, vagy mindkettõt egyszerre, és az lépett fel, aki akart, aki rendelkezett valami anyaggal. Ahogy megérkeznek a zenészek, feliratkoznak, a szervezõ kitalálja a sorrendet, megmondja mindenkinek, hogy mennyit játszhat. Ez egy lehetõség a dörzsölt profinak és a naiv kezdõnek egyaránt a fellépésre. Ennek a szellemében indult az AnimalHOUSE, aminek a szervezésébe én is kicsit beszálltam, amire büszke vagyok. Úgy tudom, hogy Budapesten ilyen zenei rendezvény nincs, ami inkább jellemzõ, az a jam, a dörzsölt jazzes-bluesos zenészek összeállnak és improvizálnak. Ez inkább elõadómûvészet és nem improvizáció. Ugyanakkor ennek köszönhetõen nagyon egyedi és furcsa kombinációk jönnek létre. Ez nem csak elõadói lehetõség, hanem hálózatépítésként is mûködik, nemcsak a zenészeknek, hanem azoknak is, akik zenét hallgatnak. A zenefogyasztó megnézi a fellépõket, hol játszanak máshol, hova tud még elmenni hallgatni õket. A zenészek számára pedig az a lehetõség, hogy kipróbáljanak olyan formációkat, amelyeket eleve nem próbáltak volna ki. Olyannal énekeljenek egy duettet, akivel aznap találkoztak. Néha ez rosszul sül el, de általában nagyon érdekes. Ami jó ebben az open mic AnimalHOUSE dologban, hogy mind a zenészek és nem zenészek részérõl óriási a támogatottság. Ha feláll valaki és ideges, és falsul énekel, vagy elfelejti a szöveget, akkor is óriási tapsot kap. Vagy a dörzsölt profi feláll, és nem tudja olyan lelkesen elõadni, mintha a sportcsarnokban lenne, õt is ugyanúgy megtapsolják. És tapsolni is jó érzés, nem csak tapsoltatni. Abban reménykedünk, hogy a kis hátsó terem kicsi lesz, mert egyre több zenész és több ember fedezi fel. Ha nagyon sokan vagyunk, akkor gyakrabban kell összejönni. A fõiskolán kurzus keretében lehetõségünk van megismerkedni az amerikai történelemmel, kultúrával is, viszont Amerika kapcsán leginkább az USA jut eszébe az embereknek. Kanadáról keveset tudunk, talán a juharszirup eszébe jut mindenkinek, de a kultúráról szinte semmi, illetve az angol és francia nyelvû területek együttmûködése érdekes, fõleg egy olyan országban, mint a miénk, ahol számos nemzetiség él együtt. Tanítasz a kanadai kultúráról a fõiskolán? Egy kicsit tanítok Kanadáról. Az alaptantárgyaknál, például a Bevezetés a politikatudományba címû kurzusnál természetes, hogy színesítem az órákat. Elmondom a magyar példákat, az osztrák példákat, a német, vagy a cseh példákat. De Magyarországon kívül leginkább Kanadához értek. Rengeteg kanadai példát adok, például ha a Parlamentekrõl adok elõ, akkor megmutatom a hallgatóknak, hogy milyen bizottságok vannak a magyar országgyûlésben és milyenek a kanadai parlamentben. Beszélhetünk arról, hogy miben különbözik egy unitárius állam egy szövetségi államtól. Például létezik a Multikulturalizmus Bizottság a kanadai parlamentben. Van egy másik kurzusom, az USA és Kanada politikája angol nyelven. Észak-Amerikában USA dominancia van, a világban USA dominancia van, a tantárgyat is úgy állítom össze, hogy érvényesül az USA dominancia. Az USA-ban éltem három évet, kicsit yankeenek is érzem magam. Köszönöm az interjút. Balla Ágnes
AUGUSZTUS
Ah, kultiplex! Az anarchiától a libikókáig Még mindig összerezzenek neved hallatán! Hosszú évekig volt szerencsém a Kinizsi utca, Knézits utca, Markusovszky tér, Biblia-köz lakóival együtt napról napra, éjrõl éjre hallani, látni gátlástalan, otromba jelenléted! Az úgy kezdõdött, hogy a II. világháború elõtt épült a kilencedik kerület Kinizsi utcában egy kis mozi, amelyik Kultúr névre hallgatott, még oldalpáholyok is voltak benne! A világégés után Kinizsi lett belõle. Jól tartotta magát, állandó kiszolgáló személyzettel és stabil közönséggel. Aztán a televízió egyre inkább otthon marasztalta a mozinézõket, a Kinizsibõl fokozatosan hónaljszagú mozi lett, az oldalpáholyokat lebontották, a személyzet és a nézõk fluktuáltak, majd a rendszerváltozás körül a mozinak végképp befellegzett. Mûvészfilmeket kezdtek vetíteni, hátha egy intelligens réteg odaszok, de nem tette. Aztán fazonváltás lett a vége, leszedték az utcai Kinizsi neont is, belül-kívül festettek, cseréltek, pucoltak, megszületett a Blue Box kultúrcenter, fõleg mozi. A mozi egész kinti homlokzatát kátrányfeketére festették. (Pest feketére fest! mondogatta hajdan vidéki nagyanyám). Az egész utca és mozival szembenálló házunk szobái is villódzó kékeslila neonfényben úsztak. Elõször játszották itt a Recsk c. dokumentumfilmet, amely hónapokig komoly nézõsereget vonzott. Évekig mûködött ez a boxformáció, úgy tûnt sikerül a kultúrának megvetni itt a lábát, mert egyéb programokat is szerveztek a filmvetítésen kívül. De hát tudjuk, ha valami csak kultúra, az a napjaink anyagi haszontermelõ világában eleve halálraítélt, így a Blue Box is bedobta a kék-fekete törülközõt. És akkor jöttél te, átkozott Kultiplex. Elõször természetesen kultúrharcos álarcba bújva, bár rebesgették, a Mikszáth térrõl kiebrudalt Tilos az Á álcázott édestestvére vagy. Nagy felhajtás az elején: nyugdíjasoknak és iskoláknak vetítések lesznek, némi esti táncmulatsággal, elsõbálozók bátortalan pírjával az arcokon. Mi pedig láttuk, csak hordták a mûintézetbe a foteleket, ágyakat komplett hálószobafelszerelésekkel (!), konyhabútorokat, stúdiófelszereléseket, merthogy mint disznó hátán a lapostetû: a Kulti feletti aprócska két szobába telepedett be a Tilos rádió. Elkezdõdtek a vetítések és az éjszakai bulik (amiket illett parti-nak hívni). Ajtó-ablak nyitva, télennyáron, dum-dum-tucc-tucc-drrrrumm-truccc nagyon alter, andergrand közönséggel. Ordibálás este-éjjel, szétszéledõ üvöltözés hajnalban, az ablakon kinézõ ijedt lakókkal ocsmányul szitkozódó belôtt, berúgott, randalírozó kedves vendégek. Reggel kapualjakban, járdán, a Kulti melletti játszótéren hányások, emberi ürülékkupacok, vizeletfolyamok, eldobott fecskendõ tûhegyek a gyermekjátszótéri homokozóban, törött sörös-boros-pezsgõs üvegek, amortizált játszótéri elemek. Mindenféle kulturális álcaháló lehullása után maradtak a partik és a büfészolgáltatás. Nappal a járókelõkkel kötözködõ homályos szemû vendégek az ajtóban, a partin egymással birkózó, ordítozó elemek (néha a humort sem nélkülözve: Ki szidta a k... anyámat?), véres, bevert fejû kedves vendégért kiérkezõ mentõautó. Éveken keresztül a nyári kánikulák minden éjjelén zárt
#
#
AUGUSZTUS
ablakok mögötti alvás a házak lakóinak (dum-tucc). Ha véletlen ablakot nyitott, még a második emeleten is dõlt be a fû csípõs füstje, meg az utcán heppening gyanánt sütött palacsinta zsíros szaga. Aztán az utóbbi években rendszeressé vált, színesszivárványos plakátjaikon hirdetett fergeteges leszbi-homokos táncmulatságok jöttek. A külsõ falakon a játszótér felé 40-50 négyzetméteren rendelt színes graffitik, természetesen a kereszténységet gúnyolva, akasztott Krisztussal. Kellett, hiszen 50 méterre a Kultitól van a Református Hittudományi Egyetem, 100 méterre az Iskolanõvérek kolostora és a Patrona Hungariae katolikus lányiskola. Mint ahogy kellett a Tilos rádió karácsony esti kinyilatkoztatása, hogy minden keresztényt ki kellene irtani. Mint ahogy kellett és akkor kellett lejátszani, a keresztények többezres tiltakozó tüntetésén, a Kinizsi utcában (saját bírósági vallomása szerint) a Kultiban pirulát nyelt és magáról mit sem tudó provokátor Közel-Keleti ország zászlajának égetési próbálkozását, amivel aztán tele lett aznap az esti média. Baráti traccspartik a parkoló autók motorházán ülve, kicsavart visszapillantók, reggel állított sörösüvegek gondosan a kerekek alá készítve. Nappal alvó éjjeli kuncsaftok a gyermekhintákban, körben a házak falain, kapukon naponta újabb bunkó graffitik. A környék lakóinak védekezése? A Kulti vezetõsége megtalálhatatlan. A mûintézet nem az Önkormányzat fennhatósága alatt áll. Állandó levelezés a kerületi és fõvárosi kulturális, rendfenntartó hatóságokkal, aláírásgyûjtés, beadványok a kerületi, fõvárosi önkormányzatoknál, a környék Kulti ellenes szervezkedései... minden hiába. Egyetlen rendõrségi kiszállás, ellenõrzés, egyetlen polgárõri kiszállás, ellenõrzés nem lett foganatosítva, csak telefonos alkalmi jótanácsok, pl.: Tessék türelemmel lenni, hajnali négykor az intézmény bezár, s akkor csönd lesz. Felreppenõ hírek, önkormányzati szinten is: a Kultit lebontják! A környék pedig látta: bõvítmények építése kezdõdik a Kultiban s állagvédõ tetõjavítás, festés. Az egy biztos pont: este tíz, nyitott ablak-ajtó, teljes hangerõ, dum-dum-tucc-tucc, fûszag, ordibálás, kulti-kultúra szintû össznépi nótázás: fából vaskarika, fûbõl füstkarika, minden tagság viszontagság, minden... fogyókúrás! és ismétlés, ismétlés. Aztán mégis a csoda: 2008-ban a Kultit lebontották. Soha nem bocsátom meg a Sorsnak: elköltöztetett, s így nem láthattam a felemelõ, nagyszerû halált, az évekig a jogban is garantált normális életlehetõségeimet lábbal tipró mocsokfészek ledózerolását. Egy park épült helyén, a környéklakók örömére. Titulusa szerint: kiemelt, pihenõ. A Kultiplexet remélhetõleg végleg elnyelte a mocsár, az örök enyészet. BÉKA PORAIRA! Dinyés László
AUGUSZTUS
Kalendáriumbemutató Belvárosi Kalendárium Sokan vagyunk most már többnyire a nyugdíjas korosztályból , akinek az életét jelentette és jelenti Budapest V. kerülete, a Belváros és a Lipótváros. Szomorúan nyugtázzuk azokat a véleményeket, miszerint a Belvárosban nem lehet élni, nincs levegô, zöld, csend. Ezekbôl az értékekbôl valóban talán több van a külsô kerületekben, de itt vannak gyönyörû épületek, kiváló programok, közösségek, híres iskolák, patinás boltok, minden igényt kielégítô vendéglôk, tehát minden, ami egy életet tartalmassá, széppé tesz. Elhatároztuk tehát, hogy a dolgot nem hagyjuk annyiban. Összefogunk, és megkíséreljük ezeket az értékeket sorra venni, felkeresni, történetüket felkutatni, és másokkal is megismertetni, hiszen jelmondatunk: hogy az érték akkor válik igazán értékessé, ha azt másokkal megosztjuk. Ez volt a célunk, amikor 2009-ben megalakítottuk a Kincses Belváros Egyesületet, és elsôízben 2009 advent elsô vasárnapjára kiadtuk a Kincses Belváros Kalendáriumát. Arra gondoltunk, hogy az elsô kiadást saját erôbôl finanszírozzuk, s az egyesület bejegyzését és a kalendárium elsô megjelenését követôen már lesz annyi bevételünk, hogy nem lesz gond a kalendárium további évenkénti kiadása. Úgy gondoljuk, a kötet alkalmas a kerület megbecsült lakosai számára munkájuk elismeréseként önkormányzati ajándékként, a társkerületek képviselôi részére szánt protokoll ajándéknak, a testvérvárosok részére, belvárosi intézmények partnerei részére. Témáink: A Társadalom öt pillére /Kultúra, tudomány, egészség, épített és természetes környezet, gazdaság/alapján kerülnének havonta kiválasztásra, melyek középpontjában minden esetben az Ember, esetünkben a Belváros-Lipótvárosi Ember, a Belváros-Lipótvárosi család, gondolataival, örömeivel, problémáival, javaslataival. Nem tekintünk olyan múltra vissza, mint a Ferencvárosi Kalendárium, de néhány dolgot tapasztalatként már leszûrtünk, és szívesen megosztunk IX. kerületi szomszédainkkal. Nem vontunk mérleget, hogy a szerkesztés, vagy az értékesítés kíván-e több energiát. Mindkettôben gyakorlatlanok voltunk, és talán bátortalanok is. A szerkesztés során nehéz volt megmagyarázni a riportalanyoknak a kalendárium mûfaját, ezért kezdetben többnyire bizalmatlanság fogadott. Nem gyôztük hangsúlyozni, hogy mi nem vagyunk média, a megjelenô szöveg nem hirdetés, nem a problémák felsorolása, mint egy közmeghallgatáson. A cikkek mind személyes élményeken alapuló írások, amiket a kerületet szeretô, nem hivatásos írók írnak. Bemutatása egy-egy épületnek, intézménynek, személynek, vállalkozásnak, valamilyen hónaphoz, vagy adott esztendôhöz kapcsolódó aktualitás révén.
#
50 ÉVE TÖRTÉNT (1961. augusztus 4.): 71 éves korában Budapesten elhunyt Tildy Zoltán református lelkész, miniszterelnök, az 1946ban kikiáltott Magyar Köztársaság elnöke. A kommunisták egyre gátlástalanabb követeléseivel szemben egyre kisebb ellenállást tanúsított. 1948 augusztus 3-án szó nélkül aláírta a kommunista párt által elkészített lemondólevelét. 1956. májusáig házi õrizetben élt családjával együtt. Októberben, a forradalom idején Nagy Imre kormányának államminisztere lett ezért 1957 májusában letartóztatták. 1958-ban hatévi börtönbüntetésre ítélték idõs korára és rossz egészségi állapotára való tekintettel 1959. áprilisában amnesztia nélkül kiengedték a börtönbõl.
#!
AUGUSZTUS
Azt szeretnénk elérni, hogy aki a kötetet kézbeveszi és egy-egy cikket elolvas, ébredjen fel benne az érdeklôdés a helyszín meglátogatása, vagy mélyebb megismerése irányában. A cikkek nem mélyednek lexikális adatok felsorolásába, de szeretnének minden egyes alkalommal az olvasó számára egy-egy értékes gondolatot közvetíteni, ami lehet, hogy nem új, de eszünkbe juttatja, hogy milyen sokféleképpen lehet gazdagabbá, érdekesebbé és szerethetôbbé tenni egymás számára a világot. Az értékesítés során szembetalálkoztunk azzal a ténnyel, hogy vékony az a réteg, aki 1500 Ft-ot áldoz a kalendárium megvételére. Úgy gondoltuk, többen lesznek, akiknek örömet szerez, ha megajándékozhatnak valakit Budapest egyik legszebb kerületének élô kincseivel. A kerületi közintézmények közül is igen kevesen tartották értékes ajándéknak partnereik számára, és még mindig elônyben részesültek az ital és csemegekosarak, pedig úgy gondoljuk, egy jobb bor áráért akár egy kalendáriumot is lehetne a kosárba tenni. Az elsô kötet hónapjait egy-egy irodalmi idézetet követôen a kerületben található felekezetek bemutatásával kezdtük, és írtunk épületekrôl, ahol épp történik valami, személyekrôl, akik a múltban vagy a jelenben váltak a kerület megbecsült polgáraivá. Foglalkoztunk az épülô Fôutcával, a politikai paletta valamennyi nagyobb civil szervezetével, múzeumokkal és olyan üzletekkel, amik ugyan belvárosiak, de szerintünk csak egyedüliek az országban. A 2011-es kalendárium hónapjai egy-egy kerületi köztéri szobor bemutatásával kezdôdnek, és igyekszünk egy-egy, a szoborra jellemzô idézettel a hónap gondolatát megfogalmazni. Ezt követik a kerületi oktatási intézmények tanárainak írásai, kerületi mûvészek, mûvészeti ösztöndíjasok, egyéb díjazottak gondolatai, testvérvárosok bemutatkozása, néhány követésre méltó társasházi közösség, közös képviselô, ismét boltok, és olyan fejlesztések, amiket unokáink is látni fognak. Most már könnyebb a helyzetünk. Visszük magunkkal a tavalyi kalendáriumot, és nemcsak szóban, hanem élôben mutatjuk be, hogy mire készülünk. Bízunk abban, hogy kezdeményezésünk a XV. és a IX. kerülethez hasonlóan évente ismétlôdô krónikájává válik szûkebb pátriánknak, nekünk új oldalról megvilágított ismereteket, a helytörténet iránt érdeklôdô utódainknak pedig hasznos információkat adva. Városi sétáinkról, programjainkról a www.kincsesbelváros.hu honlapon lehet tájékozódni. A kalendáriumok 1500 Ft-os áron megvásárolhatók a FUGA építészeti központban, a Petôfi Sándor utcában, valamint a Városvédô Egyesületnél a Kossuth Lajos utcában. A IX. kerületben is kaphatók a Ráday Könyvesházban. Jó olvasást és kellemes sétát kívánunk a Kincses Belvárosban. Kacskovics Fruzsina a Kincses Belváros Egyesület elnöke
AUGUSZTUS
100 éve született Bibó István Bibó István 1911. augusztus 7-én született. Apja etnológus, könyvtárigazgató volt a szegedi egyetemen. 1929-tõl a szegedi egyetem jogi karán, majd 1933-34-ben Bécsben, 1934-35-ben Genfben tanult állami ösztöndíjjal. A királyi ítélõtáblán, majd a királyi törvényszéken joggyakornokoskodott, 1938 júniusában bírósági jegyzõ lett. 1938 novemberétõl az Igazságügyminisztériumban dolgozott. 1937 októberében részt vett a Márciusi Front programnyilatkozatának szövegezésében. Családi életében fordulópontot hozott az 1940-ben Ravasz Boriskával, Ravasz László református püspök lányával kötött házassága. A kitûnõ pedagógus és történész feleségben emberileg és szakmailag méltó párt és haláláig hû társat talált. Házasságukból három gyermek született. 1944 nyarán fogalmazta meg Békeajánlat-tervezetét. A német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva menleveleket állított ki zsidó származású polgároknak, egészen október 16-ig, amikor a nyilasok letartóztatták. Pár napos fogsága után a világháború végéig bujkálni kényszerült. Apósa, Ravasz püspök bújtatta a Budapesti Református Teológiai Akadémia pincéjében. 1945 februárjától Erdei Ferenc felkérésére hivatalt vállalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériumában, a megyerendszer reformján dolgozott. 1945. július és 1946. október között a Jogi Reformbizottság Nemzeti Parasztpárt által delegált képviselõje volt. Részt vett a választójogi törvény (1945. évi VIII. tc.) és a november 4-i választás elõkészítésében. A választások utáni feszült belpolitikai helyzetet elemezve tette közzé a Valóság 1945. októberi számában A magyar demokrácia válsága címû, nagy vitát kiváltó cikkét. A II. világháború után a Válasz rendszeres szerzõje. A hivatalos állásponttal szemben ellenezte a magyarországi németek kitelepítését. 1946. júliustól 1950-ig a szegedi egyetem tanára volt. 1946 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1946-1949 között a Kelet-Európai Tudományos Intézet tanára, majd elnöke. 1950-tõl könyvtárosként dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. A forradalom alatt 1956. október 30-én részt vett a Nemzeti Parasztpárt (november 1-jétõl Petõfi Párt) újjászervezésében. November 2-án a párt Farkas Ferenccel együtt miniszternek jelölte az újjáalakuló Nagy Imre-kormányba, így november 3-án államminiszterré nevezték ki. November 4-én Tildy Zoltánnal együtt tárgyalt az Országgyûlés épületét megszálló szovjet csapatokkal, s még aznap kiáltványt fogalmazott meg, mint a törvényes kormány egyetlen képviselõje. Az épületet csak november 6-án hagyta el, tisztsége alól Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mentette fel november 12-én, a Nagy Imre-kormány menesztésével. A Nagy-budapesti Központi Munkástanács az õ tervezetét fogadta el tárgyalási alapnak. Bibó december elején K. P. S. Menon indiai nagykövettel tárgyalt, és átadta neki a Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveirõl és a politikai kibontakozás útjáról címet viselõ, Farkas Ferenc-cel, Varga Istvánnal, Féja Gézával és Tamási Áronnal közösen megfogalmazott nyilatkozatát. 1957. február és április között fogalmazta meg Magyarország és a világhelyzet címû tanulmányát, melyet sikerült Londonba juttatnia, ahol meg is jelent.
#"
100 éves a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola A történeti visszapillantásnak, a megtett út értékelésének, minden intézmény életében nagy jelentõsége van. Iskolánk, amely hosszú évek egyre sürgetõbb felújítási szándéka után végre a mai követelményeknek is megfelelõ átalakításon ment keresztül, újjászületett. Újjászületett világos termeivel, tágas folyosóival, megújult modern felszerelésében, külsõ képében úgy, hogy mintegy 130 éves épület eredeti stílusjegyeit is igyekezett megõrizni. Ugyanakkor két évfordulóról is megemlékezünk: 90 éve került sor intézményünk közvetlen elõdje, a Nõi Felsõ Kereskedelmi Iskola megnyitására, mely 75 éve vette fel Teleki Blankának, a magyar oktatásügy jeles alakjának nevét. A XIX. század második felében a gazdasági, társadalmi fejlõdés eredményeként mind égetõbb szükséggé vált a nõk bekapcsolódása a közéletbe, szellemi felzárkózása bár ekkor még meglehetõsen szûk szakmai skálán alkotó tevékenysége. 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg elõször, hogy be kell vezetni a férfiak képzése mellett a nõk kereskedelmi szakoktatását is. Magánkezdeményezésre 1888-ban indult az elsõ tanfolyam, mely viszonylag gyorsan kinõtte kereteit, s 1903-ban Budapesten már 7-re szaporodott a számuk. A fõváros vezetése ugyanebben az évben elérkezettnek látta az idõt, hogy kezelésébe vegye a nõk kereskedelmi képzését, hiszen egyre inkább növekedet a kereskedelmi szakma iránt az érdeklõdés. Alapos elõkészítõ munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a székesfõváros tanácsa 80.729/1911.VII. számú határozatát a nõi felsõ kereskedelmi iskola megnyitásáról, s 1911. szeptember 12-én megkezdte mûködését három évfolyammal az intézmény. Az iskola megszervezõje és elsõ igazgatója dr. Bakács István volt, akinek 24 éves iskolavezetõi munkája intézményünk fejlõdésének meghatározó szakaszát jelentette. Az elsõ tanévben a 114 beiratkozott tanulóból 16-an érettségi vizsgát tettek. A tanulói létszám gyorsan növekedett: 1912/13-ban 229, 1913/14-ben pedig már 352 fõ lett. Az 1913-as esztendõ abból a szempontból is kiemelkedõ jelentõségû volt, hogy ekkor költözött iskolánk jelenlegi
##
AUGUSZTUS
1957. május 23-án letartóztatták és 1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték. 1960. április 20. és november 24. között Márianosztrán tartották elkülönítésben a váci éhségsztrájkban való részvétele miatt. Az 1963. évi amnesztiával szabadult. Nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Nyugdíjas évei alatt munkáit rendezte, fordításokat vállalt, kisebb mûveket publikált. 1976-ban Londonban jelentette meg a magyar hatóságok megkerülésével A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai címû mûvét angol nyelven. 1979. május 10-én halt meg Budapesten. Az Óbudai temetõben rendezett temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mondott gyászbeszédet; ez volt az ellenzék elsõ nyílt fellépése.
AUGUSZTUS
épületébe a Mester utca 23. szám alá. Az 1870-es években elemi iskolának készült épület kisebb átalakítás után fiú felsõ kereskedelmi iskola lett. A századforduló idõszakában, a Mester utca szélesítésekor az eredetileg négyszögletes gyûrû formájú épület homlokzati részét levágták, s így alakult ki a jelenleg U alakja. Néhány hónapos átmeneti idõszakot követõen 1946 februárjától Takaró Gyuláné dr. Gáll Beatrix nyert igazgatói kinevezést. A tanári kar az 1946/47-es tanévben 31 fõre emelkedett a tanulói létszám 450 fõre való növekedése eredményeként. Az 1948-as esztendõtõl kezdõdõ három évtized fehér folt maradt iskolánk történetében. Nem jelentek meg Értesítõk, nem kerültek kiadásra évkönyvek, és szinte lehetetlen feldolgozni az intézmény életének eseményeit. Az iskola 1956/66-ban Teleki Blanka Technikum és Szakközépiskola néven mûködött, s 1967-ben vette fel a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola elnevezést. Iskolánk az 1995/96-os tanévtõl jogot nyert gimnáziumi osztály indítására is, így neve Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumra változott. Az 1989-1990-es társadalmi fordulattal újabb igények, követelmények fogalmazódtak meg a közgazdasági szakképzéssel szemben. 1992-tõl informatikai és alkalmazott számítástechnikai képzés indult iskolánkban. A Fõvárosi Önkormányzat felmérte és megértett az épület teljes felújítását, bõvítésének, új létesítmény építésének szükségességét. Így az 1603/1993. számú közgyûlési határozatában jóváhagyta a beruházást. A mintegy 450 millió forintos munka kivitelezése a Kaszab-Zádori Építész Iroda tervei alapján 1994 márciusában indult. Az építkezéssel együtt járó nehézségek próbatételt jelentettek a tantestület s a diákság számára is. Három osztály a Ferencvárosi Mûvelõdési Ház bérelt termeiben rendkívül összezsúfoltan nyert elhelyezést. Szólássá vált a Haller-járat. 1996-ban végre elkészült az iskola. A szép új külsõhöz az oktatás modernizálása is párosult, hogy az iskolából kikerülõ diákok minél jobb eséllyel indulhassanak el pályájukra.
Ferencvárosi emléktáblák BAUER RUDOLF (18791932) Kinizsi utca 31.
Dinyés László dombormûve
#$
Magyarország elsõ atlétikai olimpiai bajnoka. A második újkori olimpián, 1900-ban Párizsban diszkoszvetésben a magyar csapat egyetlen aranyérmét õ nyerte. A Budapesti Torna Club és a Magyaróvári Gazdasági Akadémia Atlétikai Klubjának tagjaként sok más sportágban ért el sikereket (labdarúgás, füles-labda, birkózás, úszás, torna, vívás). A Pannónia Evezõs Egylet alapító tagja, és a verhetetlen Pannónia evezõsnyolcas húzóembere. 1905-tõl gazdálkodó Sósér-pusztán, az I. világháborúban egy népfelkelõ század parancsnoka. 1932-ben szívelégtelenségben halt meg, sírja a Kerepesi temetõben található.
A dohányzás veszélyei A dohány élvezete Amerikából került Európába és terjedt el az egész világon Az amerikai õslakók módszere a pipázás és a szivarhoz hasonló összecsavar égõ dohánylevelek szívása volt késõbb jelent meg a sodort majd gyárilag készült papírhüvelyes cigaretta. Ma leggyakrabban cigaretta füstjének beszívását jelenti a dohányzás. A dohány hatóanyaga a nikotin, igen erõs méreg, dohányszagú olajos folyadék, mely a bõrön át is felszívódik, halálos adagja 20-60 milligramm (egy cigaretta füstje 1-4 mg-t tartalmaz) Dohányosokban hozzászokás alakul ki ennek az adagnak többszörösét is belélegzik naponta. A nikotin nem közvetlen okozója a kialakuló betegségeknek, de ez az anyag váltja ki a függõséget. A dohányzás elhagyása elvonási tüneteket okoz, de az elvonás soha nem életveszélyes, mint az alkohol vagy heroin elvonása esetében. A dohányfüstben 2000-4000 vegyület található, köztük állatkísérletekben használt igen hatékony rákkeltõ molekulák (aromás szénhidrogének, nitrozaminok), és a közismerten mérgezõ szénmonoxid, ciánhidrogén, nitrogén oxidok, dioxin, nehézfém vegyületek, radioaktív polónium. Magyarországon az éves adózott cigarettafogyasztás kb. húszmilliárd db/év, a 18 év feletti népesség 31-36% dohányos. A dohányosok aránya sajnos 15 és 18 év között is 35% feletti. A 27 európai uniós tagállam közül Magyarország a dohányzás szempontjából Görögország, Bulgária, Románia, Lettország mellett az élmezõnyben van. Szivarnál és pipázásnál a füstöt általában nem szívják a tüdõbe úgy, mint a cigarettázásnál, így ezek a dohányzási formák a tüdõt és alsólégutakat kevésbé károsítják, ajak, garat és szájüregi rákokat azonban legalább annyira okoznak, és a környezet füstszennyezése is hasonló. A dohány füstölés nélküli ritka használata (bagó rágása, tubák) szintén rákeltõ a szájban, garatban, nyelõcsõben és orrban. A tüdõrákok több mint 90%-a dohányzókba alakul ki, bár az erõs dohányosok csak kb. 20%-a hal meg tüdõrákban, egyelõre azonban nem lehet tudni, ki tartozik ebbe a 20%-ba, és ki a másik 80-ba. A dohányzás más megbetegedéseket is okoz, melynek eredménye az élettartam rövidülése; a nem dohányzók 80%-a éri el a 70 éves kort, a dohányosok esetében ez a szám csak 50%. A betegségek kialakulásában nagyon fontos az elszívott dohány összmennyisége, vagyis a hatás dózisfüggõ, és összeadódik. A cigaretta-fogyasztás egysége a csomag-év (pack year: PY) ez napi 20 cigaretta egy éven át; ha valaki napi 40 cigarettát szív 1 év alatt, akkor 2 csomagévet (PY) teljesít. 20 PY felett a tüdõrák gyakoribbá válása már kimutatható. A tüdõrák kockázat a leszokás után 15-20 évvel közelíti meg ismét a nemdohányzók szintjét. A dohányzás más tüdõrákot okozó anyagok hatását fokozza. Az egyik környezeti rákkeltõ anyag az azbeszt, melyet ma már nem használnak, de azbesztcement (eternit) tetõfedõ palákban, nyomó és szennyvíz csövekben, vakolatokban elõfordul, ezeknek az anyagoknak fúrása fûrészelése, bontása során a levegõbe kerül. Az azbeszt tüdõrákot, és a mellhártya rosszindulatú daganatát okozza. Ha pl. az azbeszt a tüdõrák valószínûségét 4 szeresre, a dohányfüst 10 szeresre emeli, a kettõ együtt nem 14, hanem 40 szeres rizikó-növekedést okoz. A 18 év alatt elkezdett dohányzás sokkal károsabb, mint a felnõttkorban megkezdett cigarettázás, ezért a gyermekkori dohányzás elkerülése alapvetõ lenne. A tüdõrák mellett a dohányzás az ajak, szájüreg, gége, nyelõcsõ, húgyhólyag, vesemedence rákos daganatainak kialakulását
#%
AUGUSZTUS
Orvosi tanácsok
AUGUSZTUS
bizonyítottan fokozza. A méhnyak rák szintén gyakoribb dohányosoknál, és dohányosok emlõrákja esetén is rosszabbak a kilátások. A füst, vagy füst nélküli dohány (bagó) alkohollal együtt fokozza a szájüregi-, gége- és nyelõcsõrák kockázatát. A dohányzás a tüdõrák mellett idült hörghurutot okoz, ennek a jele a dohányosok reggeli köhögése, krákogása, köpetürítése, ami egészséges, nemdohányzó embernél nem fordul elõ. A dohányos kb. 20%-ában a fokozott hörgõváladék termelõdés mellett a nyálkahártya erõsen megvastagodik, hegesedik, a mirigyek száma nõ, és a hörgõfal izomzata összehúzódik, átalakul. Ezáltal a kishörgõk (a légcsõ sokadik elágazódása utáni vékony levegõvezetõ csövecskék) beszûkülnek, ami nehezíti a légáramlás és nehézlégzést, mellkasi sípolást, súlyos esetben oxigén hiányt, vagyis légzési elégtelenséget okoz. Ez az idült hörgõbeszûküléssel járó hörghurut, mely a tüdõtágulással együtt a krónikus légáramlás nehezítettséggel járó tüdõbetegségek közé tartozik. Ennek a légzési betegségcsoportnak a manapság gyakran hallott angol rövidítése a COPD (chronic obstructive pulmonary disease idült áramlási akadályozottsággal járó tüdõbetegség). A légcsõ és a hörgõk úgy vezetnek a tüdõ szivacsszerû állományába, mint a fa törzse és agai a lombozatba, csak ez ágak nem tömörek, hanem üreges csövek. A lombozat a tüdõ léghólyagocskáiból áll. Ezek belsõ felszínén, melynek teljes felülete teniszpályányi, történik a gázcsere. A tüdõbe beszívott levegõ oxigénje a hólyagok közötti kis falakban futó hajszálerekben keringõ vérbe jut. Az oxigént a vér szállítja a szervezet minden sejtjéhez. A dohányzás miatt álladó gyulladás hatására fehérvérsejtek áramlanak a léghólyagok közötti vékony falakba, és a belõlük kiszabaduló baktériumpusztító enzimek emészteni kezdik a szivacsszerû tüdõt. A szöveteket az emésztõdéstõl védõ, vérben lévõ fehérjéket a dohányfüst megbénítja. A következmény a tüdõ megemésztõdése, a léghólyagok közötti falak átszakadása egyre nagyobb méretû kialakulása tüdõ szöveti állományának és az aktív felszín csökkenése. A mellkas és a tüdõ tágulással próbálja ellensúlyozni a tüdõállomány pusztulását, errõl kapta a betegséget az eléggé félrevezetõ és szemérmes tüdõtágulás nevet. A betegség valójában a tüdõ pusztulása, a mellkas tágulása másodlagos, nem lényegi jelenség. Az állapothoz a tüdõ erek beszûkülése miatt a szív jobb kamrájának túlterhelése, majd szívelégtelenség, lábszár ödéma és pangásos májmegnagyobbodás társul. Ezeknek a betegségeknek a következménye a köhögés, köpetürítés, fulladás és a légzési elégtelenség, mely kezdetben csak erõs terhelésre (futás, cipekedés, lépcsõjárás) késõbb nyugalomban is jelentkezik. A dohány égése során keletkezõ anyagok az ereket is károsítják; az érelmeszesedés kialakulásának egyik fõ tényezõje a dohányzás. A népbetegségnek mondható érelmeszesedés következtében az oxigén dús vért szállító kis verõerek beszûkülnek, majd elzáródnak. A lábon az érszûkület jártásra jelentkezõ izomfájdalmat, majd a végtag elhalását okozza, mely érmûtétet igényelhet, de amputációhoz is vezethet. Gyors hálált okozhat a szívinfarktus, mivel szívet ellátó koszorúerek is beszûkülnek, ill. elzáródhatnak, és a szívizom elhal. Az összes szívroham harmad része dohányosokban játszódik le. Más esetben a szív oxigénhiánya mellkasi fájdalmakat, szívelégtelenséget, keringési eredetû nehézlégzést okoz akár tüdõbetegség nélkül is. Az érelmeszesedés egyéb szervekben is okozhat károsodást, ilyen a halált, vagy bénulásokat, leépülést okozó agylágyulások, agytrombózis és agyvérzés, a látás romlása a szem ideghártya károsodása, szürkehályog következtében, és a veseelégtelenség. A dohányzás okozta érbetegségek férfiaknál merevedési zavart okozhat. Mindkét nemben csökken a termékenység. Az anya dohányzása növeli a vetélés a koraszülés kockázatát; gátolja a magzat növekedését. Azokban az esetekben, amikor az anya a terhesség elõtt abbahagyta a dohányzást, az újszülött normális testsúllyal jött világra. A tüdõrákon kívül összefüggést mutatnak a dohányzással a szájüreg, a nyelõcsõ, a húgyhó-
#&
Ferencvárosi könyvismertetôk Dzsumbujisták
A Dzsumbuj manapság már minden nyomortelep gyûjtôneve. Ez a könyv azonban az eredeti Dzsumbuj 1995 és 2005 közötti 10 évének valóságos történetét dolgozza fel. Azokét az emberekét, akik ott éltek akkor, és azokét, akik megpróbáltak segíteni, hogy az embertelen körülmények valamivel emberibbek, a gyerekek jövôje valamivel kevésbé reménytelen legyen. A Dzsumbuj épületegyüttese az évtizedek során megmaradt, de lakói sokat változtak. A szegénység és alkoholizmus örök problémái mellé társultak a drog, a bûnözés, a mindennapi erôszak új formái. Mégis, ahogy Kecskés Éva, a Dzsumbuj Help-nek nevezett szociális munkásokból álló csoport vezetôje, tíz év tapasztalatai alapján megmutatja, a telepen élôk többsége ugyanolyan, mint mindenki: gyerekeiket féltô anyák, családot védô apák, vidámságot keresô gyerekek, egymást segítô szomszédok, szerelmet keresô fiatalok. Talán annyi a különbség, hogy az iszonyatos helyhiány miatt minden sokkal magasabb hôfokon megy végbe, és minden sikerhez valami támasz kell. Ezt igyekszik biztosítani a Dzumbuj Help, egyszerre formálva önmagát és a telepen élôket. A könyv nem beszél a szociális munka etikájáról, hanem megmutatja, mit jelent az a gyakorlatban. Hazánkban kevés az olyan kiadvány, melyben a szociális munka kitartó, hosszú kísérletét egy abban résztvevô szociális munkás mutatná be. Kecskés Éva könyve ezt a hiányt pótolja. Érzékenyen megírt, együttérzésért kiáltó szociográfia mindenkinek, ugyanakkor tanfolyam a jelen és jövô szakembereinek. Gönczi Ambrus Kecskés Éva: Dzsumbujisták, Budapest, 2005, Szociális Szakmai Szövetség
#'
AUGUSZTUS
lyag, és a hasnyálmirigy és méhnyak daganatos megbetegedései. A füst, vagy füst nélküli dohány (bagó) alkohollal együtt fokozza a gégerák kockázatát. A dohányzás csökkenti az étvágyat, de elõsegíti a gyomorsav visszaáramlását a nyelõcsõbe (reflux) és gyomornyálkahártya gyulladást, fekélybetegséget, fogínysorvadáshoz a fogak elvesztéséhez vezethet. A dohányzás nem csak a dohányost, hanem a környeztében lévõket is károsítja, mivel a beszívott füstöt ki is fújják, illetve az égõ cigaretta folyamatosan füstöl. A passzív dohányzás a dohányosok füstjének nem dohányzók általi kényszerû beszívása. A legtöbb munkahelyen tilos a dohányzás, de dohányzó vendéglátó helyeken dolgozók számára ez igen tömény füst tartós belégzését jelentheti. Passzív dohányosok a dohányos szülõk kisgyerekei is, sokan késõbb közülük aktív dohányosok lesznek. A passzív dohányosok tüdõrák kockázata mérhetõen (1,3-szorosa), az érelmeszesedés elõfordulása és ennek következtében a szívinfarktus veszélye nõ. Dr. Lantos Ákos fõorvos
Könyörgés Tág szemmel már csak engemet figyel, mint néma tó a néma csillagot, nem mer beszélni, szólni hozzám, mégis ha megölném is, hinné: jó vagyok. Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni! az övé lenni, ha nem is egészen; megváltanám egy futó, tiszta csókkal, hisz egyek voltunk rég a drága mélyben. Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom, éreznem újra félszeg, gyenge vállát, irgalmazz meg szegénynek és nekem, szivemben nincs már más, mint durva dárdák. Szerelmem, lásd meg õsz haját a szélben, kis békezászló, oltalmat keres, oldj fel maró, magányos bánatomból, ha senkiért, az anyámért szeress.
$
