FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail:
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: Ügyintéző: Telefonmellék:
Tárgy: A 10009-11/2007.sz. egységes környezet-használati engedély módosítása
571-15/2010. Biróné Pájer Judit dr. Koós Erzsébet 227 / 155
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 544-11/2009., az 544-1/2009., a 2796-23/2008., a 2796-4/2008 és a 10009-16/2007. számú határozatokkal módosított 10009-11/2007. számú határozatba foglalt (továbbiakban EKE) a Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3. KÜJ: 102 156 003), mint környezethasználó részére kiadott, a Fehérgyarmat, Matolcsi u. 4. 0235/2.,0235/1. hrsz. ingatlanon végzett sertéstenyésztési tevékenységre vonatkozó - jogerős egységes környezethasználati engedélyt az alábbiak szerint módosítja:
I. Az EKE „Engedélyezett tevékenység adatai, leírása” az alábbiakra módosul: Engedélyezett tevékenység adatai, leírása: Tevékenység megnevezése: Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések és több mint 750 férőhely kocák számára NOSE-P kód: 110.05 TEÁOR szám: 0146 Kiépített termelési kapacitás: jelenleg: 1300 db koca és 5.000 hízó férőhely fejlesztés után: 1470 db koca és 7.900 hízó férőhely Kapcsolódó tevékenység: takarmány szárítás, takarmány keverés Tevékenység folytatásának helye: Fehérgyarmat külterület 0235/2 hrsz (sertéstelep) Fehérgyarmat külterület 0235/1 hrsz (trágyatelep) KTJIPPC telephely 100 388 104 KTJ IPPC létesítmény 101 726 435 KTJ IPPC létesítmény 101 551 158 KTJ objektum 101 960 833 II. Az EKE A tevékenységet jellemző adatok és az üzemeltetés során alkalmazott technológia fejezete az alábbiakra módosul: A tevékenységet jellemző adatok, az üzemeltetés során alkalmazott elérhető legjobb technika A sertéstelep kapacitása: hízó koca
jelenleg 5000 1300
férőhely fejlesztés után 7900 1470
A telephelyen jelenleg 18 db istálló található. A tervezett sertésól fejlesztés során 2-2 régi épület helyén épül egy új. Ez 3 db új épület 1, 2 és 3 számú épület kialakítását jelenti úgy, hogy ezzel a sertésólak száma 18 dbról 15db-ra csökken, miközben a hasznos terület növekszik. A sertéstelepen található sertéstartásra használt épületek a fejlesztés után: épület száma
férőhelyszám
épület megnevezése
trágyarendszer
szellőző ventilátorok kapacitása(m3/h) 60000 240000 120000 45000
fiaztató sekélylagúnás malacnevelő sekélylagúnás kocaszállás sekélylagúnás egyedi síkpadozat kocaszállás 5. 200 egyedi síkpadozat 45000 kocaszállás 6. 270 csoportos sekélylagúnás 45000 kocaszállás 7. 1100 hízlalda sekélylagúnás 180000 8. 1000 hízlalda sekélylagúnás 150000 9. 1800 hízlalda sekélylagúnás 240000 10. 1200 hízlalda sekélylagúnás 180000 10. 1200 hízlalda sekélylagúnás 180000 10. 1200 hízlalda sekélylagúnás 180000 11. 200 hízlalda síkpadozat természetes 12. 200 hízlalda síkpadozat természetes 13. 500 malacnevelő síkpadozat 75000 /A táblázatban szereplő épületek számozása a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció 5. számú mellékletét képező helyszínrajz jelöléseivel egyezik meg./ 1. 2. 3. 4.
256 4320 800 200
A telepen jelenleg hígtrágyás tartási rendszert alkalmaznak. A tervezett sekélylagúnás technológiai rendszer bevezetése 2013-ig fokozatosan fog megvalósulni, az 1, 2, 3, 6, 7, 8, 9 és a 3 db 10-es számú épületben az épületek padozatának és trágyarendszerének átalakításával. Hígtrágyás tartási rendszer: A nevelőépületekben keletkező trágya a trágyacsatornákon át gravitációsan a központi gyűjtő- átemelő aknába, majd onnan szivattyúval a fázisbontóra jut. A fázisbontást követően a híg fázis egy 5200 m3-es és egy 5000 m3-es beton tározóba kerül. A hígtrágya tározó létesítmények kapacitása elegendő 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására. A hígtrágya végső elhelyezésére Fehérgyarmat külterületén összesen 41,7942 ha nagyságú mezőgazdasági terület (szántó és gyümölcsös), Fehérgyarmat 0232/1, 0232/11 hrsz.-ú területein 7,9948 ha nagyságú bakhátas nyárfás, ill. Fehérgyarmat 0232/1, 0232/9 hrsz.-ú területein 23,5134 ha nagyságú szántóföldi öntözőtelep szolgál. A 41,7942 ha nagyságú mezőgazdasági területre szippantó kocsival, a 23,5134 ha nagyságú szántóföldi öntözőtelepre és a nyárfásra nyomóvezetéken juttatják ki a hígtrágyát. A fázisbontást követően a sűrű fázis a fázisbontó alatt lévő 3 db kazettába kerül, ahol szalmával komposztálják, majd elszállításig tárolják. A szilárd fázist szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával ellátott trágyatelepen tárolják, kezelik. A csurgalékvizet visszavezetik a központi gyűjtő- átemelő aknába. -2-
Sekélylagúnás tartási rendszer: Padozat alatti, beton trágyapincés gyűjtő- és tárolótér kerül kialakításra a teljes alapterületen, melyet mindenhol vasbeton trágyaráccsal /80 mm betonfelület, 20 mm résfelület egymás után váltakozva/ borítanak. Az átalakítás lehetővé teszi, hogy az állatok gyakorlatilag állandóan tiszta és száraz padozaton feküdhetnek. A szilárd trágyát részben áttapossa a koca, részben kézi munkával eltávolítható. A trágyapincéből időnként (kb. 151 naponként) szakaszosan leengedhető a felgyűlt trágyalé. A tervezett trágyatelepi fejlesztéssel 2 db új 32 m átmérőjű vasbeton tározó akna és új 9711 m3 térfogatú szigetelt hígtrágya tároló kerül megépítésre a 0235/1 hrsz-ú területen. A földmedrű tározóhoz üzemi monitoring rendszer kerül kiépítésre. A fejlesztés utáni hígtrágya tároló kapacitás: Medence száma Medence mérete 2 db 2 db 1 db
45*50 m átmérő 32 m 67*47 m
Medence felülete 2250 m2/db 800 m2/db 3081 m2/db
Medence térfogata 5000 m3/db 4800 m3/db 9711 m3/db
Istálló előkészítés, takarítás A fiaztató kutricáknál trágyaeltávolítás naponta kétszer, vízsugaras teremlemosás hetente 1-2 alkalommal történik. A választott malacok termeinek takarítása szükség szerint hetente 1-2 alkalommal történik, melynek során a trágyát eltávolítják és vízsugárral tisztára mossák a padlót. Hízóistállók takarításakor a teremből a trágyát és egyéb szennyeződéseket hetente 1-2 alkalommal lapáttal, kaparóval és vízsugárral távolítják el. Kívülről befelé mosnak, így szennyeződés kívülre nem kerül. Az épületek csatornáján keresztül a mosófolyadék a gyűjtőcsatornába jut. A mosatás után elvégzik az istálló belső felületének fertőtlenítését. A fertőtlenítés kiterjed a fertőtlenítendő istállóhoz tartozó utakra, előterek falára, padlózatára. A fertőtlenítés után az épületeket lezárják, hogy a fertőtlenített terület már ne szennyeződjön. Takarmányozás A választott malacok takarmányozása a kezdeti időszakban vásárolt, kész takarmányokkal történik. Ötödik hét után már a saját takarmánnyal történik az etetésük. A hízók takarmányozásához vásárolt alapanyagokból készült saját gyártású tápot használnak. A hízók etetéséhez a takarmány zárt rendszeren kerül a keverőből az ólakba. Minden ólban ROXELL típusú, zárt takarmányszállító és kihordó automata berendezés került telepítésre, ezzel szállítják a takarmányt az ólakban levő etető helyekre. A takarmány szállítása a rendszer segítségével zárt csatornán történik. A telep összes istállójában automata, önitató rendszer van beépítve, melynek szelepei víztakarékosan, az állatok igényei szerint adagolják a folyadékot. A megfelelő beállítás kizárja a víz elfolyását. Hőmérséklet, páratartalom Az 1-es jelű fiaztató istálló fűtését 1 db ABG 30DF21 típusú 130 kW bemenő hőteljesítményű, termosztáttal vezérelt gázkazánnal biztosítják. A többi istállóban nincs fűtés. Az istállókban a szellőztetés automatavezérlésű ventilátorokkal /EUROEMME EM 50 tipusú/ történik, mellyel biztosítják az optimális hőmérsékletet, páratartalmat, szennyező anyagok koncentrációját. Takarítás Az istállók takarítását nagynyomású berendezésekkel, víztakarékosan végzik. A tisztítás során keletkező trágyával szennyezett vizek a hígtrágya elvezető rendszerbe kerülnek bevezetésre. Az energiahatékonyság növelése érdekében a telephelyen alkalmazott technika: Automata etető berendezést alkalmaznak, így a takarmányveszteség a minimumra csökkenthető. -3-
A telep összes istállójában automata, önitató rendszer van beépítve, melynek szelepei víztakarékosan, az állatok igényei szerint adagolják a folyadékot. A megfelelő beállítás kizárja a víz elfolyását. A villamos energia felhasználás mérésére fogyasztásmérő órák vannak felszerelve. A nevelő épületek természetes és mesterséges megvilágítására egyaránt lehetőség van. Minden épületben energiatakarékos fénycsövek vannak felszerelve. Energiahatékony, gáztüzelésű fűtőberendezéseket alkalmaznak. A telephely egyes technológiai egységei gázfelhasználásának mérésére külön fogyasztásmérő órák vannak felszerelve. A kutakból kitermelt vízmennyiséget vízóra méri. Az egyes technológiai egységeknél vízóra nincs felszerelve, a fogyasztás alakulása pontosan nem követhető. A csőtörések, elszivárgások kockázatát a vízhálózat rendszeres karbantartásával csökkentik. A telep vízellátásához – szociális és technológiai egyaránt - szükséges víz beszerzése mélyfúrású kútról történik. A telephelyen 3 db mélyfúrású kút található, melyből 2 üzemel, a harmadik tartalék. A kutak földalatti aknában vannak elhelyezve, a telep többi részétől elkerített területen. A keletkező kommunális szennyvizet aknában gyűjtik, majd a közszolgáltatás igénybevételével a fehérgyarmati szennyvíztisztító telepre szállítják. A kerékfertőtlenítő vize elpárolog. A telep területére hulló csapadékvizek részben szikkasztó árokban elszikkasztásra, ill. részben a hígtrágya elvezető rendszerbe kerülnek. A sertéstelep területén 2 db, a nyárfás elhelyező területen 4 db talajvízfigyelő kút található. A telep 2014. június 15-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A sertéstelep rendelkezik üzemi kárelhárítási tervvel. A telepen a szilárd veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon polietilén zsákba kerül gyűjtésre. A folyékony veszélyes hulladékot zárható fémhordóban gyűjtik. A gyűjtő edényzeten feltüntetik a tárolt veszélyes hulladék megnevezését, azonosító számát. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen, ami betonozott aljzatú, elkülönítve, fedett zárt módon gyűjtik a veszélyes hulladékokat, melyet a keletkezés helyéről szerződés alapján ártalmatlanításra elszállítanak. A szilárd kommunális hulladék 2 db 110 literes műanyag kukában van gyűjtve, amit havi kétszer ürít szerződés alapján a BIO-PANNÓNIA KFT. A papírt és az egyéb kevert csomagolási hulladékot szelektív módon gyűjtik. Az állati eredetű hulladékokat műanyag kukában gyűjtik és a BÁTOR-TRADE KFT. szállítja el. Az üzemelési időn kívül a gyűjtőhelyiségek zárt állapotáról a telepvezető gondoskodik. A környezethasználó a felügyelőség által jóváhagyott egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik. Az alkalmazott gépek szervizelését a telepen belül kialakított betonozott területen végzik. A sertéstelepen folytatott tevékenység jellegéből adódóan, a telephely környezeti zajkibocsátását az ott folytatott tevékenységek (sertéstartás, takarmány előállítás), az egyes épületrészek, istállók szellőztetését, fűtését, hűtését biztosító épületgépészeti berendezések (ventilátorok, kazánok) működése, a szabadban folytatott tevékenység (rakodás) és a telephelyen közlekedő járművek (targoncák, tehergépkocsik) határozzák meg. A telephely és teljes környezete Fehérgyarmat Város külterülete. Minden irányból mezőgazdasági terület és szántóföld határolja. A város telephelyhez legközelebbi lakott területei a Mártírok utca elején találhatóak, a zajforrásoktól (keverő) 1000 m távolságra. A sertéstartó telep legjelentősebb bűzforrását a sertéstartás, a trágya és hígtrágya kezelése, tárolása jelenti. Az istállók bűzkibocsátása az épületen belüli gáz koncentrációtól és a szellőztetés módjától függ. A telephelyen a koncentráció alacsony értéken tartását zárt etető és automatikusan működő itató berendezésekkel, illetve a trágya előzőekben leírt eltávolításával biztosítják. Az istállókban a szellőztetést automata vezérlésű EUROEMME EM 50 típusú ventilátorok biztosítják. A bűzkibocsátás meghatározása érdekében a telephelyen bűzmérést végeztettek, mellyel igazolták, hogy a bűzkibocsátás hatásterülete a tervezett fejlesztést követően a sertéstelep területének középpontja köré írható 444 méteres sugarú körön belül van, amely nem érint lakóingatlant. III. Az EKE „A tevékenység végzésének feltételei” fejezetének 1.3 pontját és 1. számú mellékletét törlöm.
-4-
IV. Az EKE „5. Levegőtisztaság-védelem fejezete” az alábbi 5.5. ponttal egészül ki: 5.5.1 Védelmi övezet A létesítmény (bűzkibocsátással járó tevékenység) körül védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezet középpontjának EOV koordinátái: EOVx: 298268 EOVy: 907052 sugara: 500 méter. A védelmi övezet az így meghatározott körív által határolt terület. A védelmi övezetet tartalmazó térképmásolat a határozat 1.1. számú melléklete. A védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát és a terület nagyságát a határozat 1.2. számú melléklete tartalmazza. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő légszennyező források működésével összefüggő építmény. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a környezethasználót terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a környezethasználó tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a környezethasználót terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a környezethasználó tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a környezethasználót terhelik. 5.5.2 A létesítmény légszennyező pontforrására vonatkozó előírások Határértékre vonatkozóan P10 Terménytisztító kürtője Légszennyező anyag Szilárd anyag
Kibocsátási határérték (mg/m3) 150
Üzemeltetésre vonatkozóan: a légszennyező forrás és hozzá kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásait el kell készíteni; a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést; a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot; a létesítmény üzemeltetője köteles a légszennyező forrásának és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni: a berendezések üzemidejét; a felhasznált anyagok mennyiségét, minőségi jellemzőit; a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját; a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében: a telephely területének rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. A telephelyen kiszóródott porszerű anyagok feltakarítását azonnal el kell végezni. -5-
-
az ömlesztett anyagok tárolásánál, anyagmozgatásánál meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyag a környezetbe kerüljön.
Mérésre vonatkozóan: A légszennyező anyagok mérését ötévenkénti gyakorisággal kell végezni. A következő emissziómérést 2012. július 26-ig kell elvégezni. A mérésekről készült Vizsgálati jegyzőkönyvet az emisszió mérést követő 60 napon belül kell a felügyelőség részére megküldeni. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek: Rendelkeznie kell feladatai szerinti akkreditálással, El kell végeztetnie az ellenőrző kalibrálást, kétévente részt kell vennie a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt intézmény ipari helyszínen szervezett összehasonlító vizsgálaton. Adatszolgáltatásra vonatkozóan Az üzemeltető köteles az adatlap adatainak megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni. A légszennyező források tényleges légszennyező anyag kibocsátásáról évente, a tárgyévet követő március 31-ig bejelentést kell készítenie az erre rendszeresített nyomtatványon (Légszennyezés Mértéke). V. Az EKE 5. számú melléklete az alábbiak szerint módosul: Kút jelölése, EOV koordinátái TK-4 EOV X: 298199, EOV Y: 907002
Paraméterek
Vizsgálat gyakorisága
nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát,
Évente kétszer, április 30.-ig, ill. október 31.-ig
Vizsgálati módszerek/technikák Érvényes szabvány szerint
VI. A szakhatóságok az alábbi előírásokkal járultak hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához: VI. 1. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Sz-Sz-B Megyei Kirendeltsége a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően adott 6859-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély módosításához az alábbi egyedi szakhatósági előírással járult hozzá: „A betegségeket terjesztő rágcsálók és rovarok (patkány, egér, légyfélék) elszaporodásának megakadályozása céljából a telepen szervezett keretek között kell végezni, - illetve engedéllyel rendelkező szakemberrel, szakcéggel végeztetni - rágcsálóirtási tevékenységet. Az elvégzett munkákról szóló dokumentációt a hatóság kérésére be kell tudni mutatni.” VI.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./4083/1/2009. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély módosításához alábbi feltételekkel járult hozzá: -
A baromfitelep üzemeltetése során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a környező mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, továbbá a termőföld az engedélyezett területeken kívül hígtrágyával, valamint szennyvízzel, szerves trágyával, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet.
-
Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10. §. (1) és (2) bekezdései az 1. §. b) pontja szerint állattartást folytatók -6-
részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! A tárgyévet követő év február 28-ig, illetve a 11. §. (2) bekezdésének megfelelően 2009-től minden év december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni. -
A Kft. kérelmére a sertéstelepen keletkező 12.192 m3 hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez 24.2/1038/312007. számon engedélyt adtunk ki, amelyek 2010. május 06.-ig érvényes!
-
A tervezett sekélylagúnás technológiára való átállás miatt megnövekszik a keletkező hígtrágya mennyisége (36.500 m\ ezért a hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez kiadott engedélyünket módosítanunk, vagy új mezőgazdasági területek bevonásával új engedélyt kell kiadnunk a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 49. §. (1) d) pontja alapján.
VI.3. A Miskolci Bányakapitányság MBK/6425/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély módosításához alábbi feltételekkel járult hozzá: 1.) A tervezett beavatkozások során kitermelt földmennyiség csak a tervezési területen belül használhatók fel, ezen felül kitermelt további ásványi nyersanyag üzletszerű felhasználása, értékesítése, csak az ide vonatkozó jogszabályi előírások alapján végezhető, ugyanakkor egyéb ásványi nyersanyagok beszállítása csak legálisan működő bányából származhat. 2.) Pótlólag meg kell küldeni a Miskolci Bányakapitányság Salgótarjáni Ügyfélszolgálati irodájának (3100 Salgótarján, Karancs út 58.) egy olyan topográfiai térképet, ahol együttesen szerepelnek a mélyfúrású kutak, mintavételi pontok és a monitoring kutak helyei a szövegben, táblázatokban hivatkozott jelölésekkel összhangban, ugyanakkor egyértelműsíteni kell, hogy a 15. sz. melléklet első táblázatában szereplő 1. sz. és 2. sz. minta minek felel meg. VI.4. Fehérgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adott 5502/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában, illetve a településrendezési tervekkel és a helyi építési szabályzattal való összhang tekintetében adott 5502/2009. számú szakhatósági állásfoglalásaiban az egységes környezethasználati engedély módosításához előírás nélkül hozzájárult. VII. A hígtrágya termőföldön történő elhelyezése a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott jogerős engedélyének birtokában végezhető. A 10009-11/2007. számú engedély és módosításainak egyéb pontjai változatlanul érvényben maradnak. Jelen határozattal az 5777-3/2008. számú határozattal módosított 13967/2006. számú határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyt hatályon kívül helyezem. Az egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozó eljárás a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 1.sz. melléklet III/10/1. főszáma szerinti igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 250.000,Ft. A környezethasználó az eljárási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 10. munkanapon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, a díj mértéke 125.000,- Ft, mely a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-0171192300000000 számú előirányzat felhasználási számlájára átutalással teljesíthető az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 10009-11/2007. sz. határozatával a Fehérgyarmat 0235/2 hrsz. alatt lévő ingatlanon végzett sertéstenyésztési tevekénységre -7-
egységes környezethasználati engedélyt adott a Németh és Fia Kft. (4900 fehérgyarmat, Matolcsi u. 4.) részére. Az engedély többször módosításra került (2796-23/2008., 2796-4/2008.), majd az 544-1/2009. számú határozatban a felügyelőség engedélyesként a Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft-t állapította meg. Ezt követően az engedély az 544-11/2009. számú határozattal módosításra került. A Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3.) képviseletében eljáró KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.) kérelmet nyújtott be a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre a 10009-11/2007. sz. határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély módosítása céljából. A környezethasználó a sertéstelepi fejlesztéssel az egységes környezethasználati engedélyhez képest tevékenységében jelentős változtatást kíván végrehajtani, az alábbiak szerint: A telepen a férőhelyek száma jelenleg 5000 hízó és 1300 koca. A fejlesztéssel a férőhelyek száma 7900 hízó és 1470 koca férőhelyre bővül. 10 db épületben sekélylagúnás technológia bevezetésére kerül sor (1,2,3,6,7,8,9, és 3 db 10 –es épület) az épületek padozatának és trágyarendszerének átalakításával. A tervezett trágyatelepi fejlesztéssel 2 db új 32 m átmérőjű vasbeton tározó akna és új 9711 m3 térfogatú szigetelt hígtrágya tároló kerül megépítésre. A tervezett sertésól fejlesztés 3 db új épület kialakítását jelenti úgy, hogy 2-2 régi épület helyén épül 1 új. Ezzel a sertésólak száma 18 db-ról 15db-ra csökken, miközben a hasznos terület növekszik. A kérelemben foglaltakkal kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2.§ (3) bekezdés d) pontja és a 2. számú melléklet 11.b) pontja alapján az előzőekben ismertetett fejlesztés jelentős változtatásnak minősül, mert a hivatkozott rendelkezés szerint, ha a változtatás vagy bővítés önmagában eléri a 2. számú mellékletben meghatározott bármely küszöbértéket, amennyiben ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak, az minden esetben jelentősnek minősül /a tervezett fejlesztéssel megvalósul 2000 férőhely (30 kg felüli) sertések számára/. A felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III/10/1. főszáma szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles, a díj mértéke 250.000,-Ft, amelyet a kérelmező, Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3.) megfizetett. Egyéb eljárási költség nem keletkezett. Az eljárás megindításáról a felügyelőség a 2004. évi CXL törvény 29.§ (6) bekezdése és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdése alapján hirdetményi úton értesítette az érintett ügyfeleket. Fehérgyarmat Város jegyzője értesítette a felügyelőséget, hogy a hirdetmény 2009. 11. 09-től 2009. 11. 23-ig kifüggesztésre került. Ezzel egyidejűleg a felügyelőség hivatalában, valamint honlapján a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé. A felügyelőség közleményének megjelenését követő 15 napon belül közvetlenül a felügyelőségre nem érkezett észrevétel. A kérelem elbírálásához - figyelemmel a folytatott tevékenységre és a tevékenység helyére - a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére és 4. számú melléklet alapján szakhatóságként az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Sz-Sz-B Megyei Kirendeltségét, SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Miskolci Bányakapitányságot és Fehérgyarmat Város Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Sz-Sz-B Megyei Kirendeltsége a 6859-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező részének VI.1. pontjában foglalt előírással járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3.)megbízásából eljáró KÖMIR Kft., a Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey u. 12.-14.) előtt, a Fehérgyarmat 0235/2, 0235/1 hrsz. alatti sertéstelepre kiadott 10009-11/2007. ügyiratszámú egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. -8-
A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdésének rendelkezéseire is az ÁNTSZ Északalföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a sertéstelep, valamint a hígtrágya elhelyezésére kialakított nyárfás öntöző telep lakott területtől megfelelő és biztonságos távolságra található. A telep tervezett fejlesztéséből (technológia, sertés ólak, trágyatároló) adódóan, környezeti zaj és levegőterhelés növekedéssel nem kell számolni. Ugyanakkor az állattartás következményeként előfordulhat a rovar és rágcsálók elszaporodása, melynek megakadályozás céljából a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdés, illetve az ÁNTSZ-ről és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás szakmai tartalmát megalapozó jogszabályhely: Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 73. § (1) bekezdése -"a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell." A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./4083/1/2009. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező részének VI.2. pontjában foglalt előírásokkal járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére a Tiszántúli Vágó sertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3.) Fehérgyarmat, Matolcsi u. 4. számú (0235/1-2 hrsz-ú) sertéstelepének egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához adunk talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (készítette: Kömir Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. 4400 Nyíregyháza, Nagyvárad u. 4.; Nyíregyháza, 2009. szeptember hó) alapján. A megküldött dokumentumok alapján megállapítható, hogy a sertéstelep további üzemeltetése - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdaságilag hasznosított termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit valószínűleg nem rontja. Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a hígtrágyás technológiára való teljes átállás esetén a hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez kiadott engedélyeinket felülvizsgálni, módosítani szükséges. Amennyiben újabb területeket vonnak be a hígtrágya termőföldön történő elhelyezésbe, úgy az(oka)t hatóságunkkal engedélyeztetni kell. A szakhatósági állásfoglalást a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről), az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) előírásai, valamint a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről) 10. § b) pontja alapján, a megküldött dokumentum és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete értelmében adtuk ki.” A Miskolci Bányakapitányság MBK/6425/2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező részének VI.3. pontjában foglalt előírásokkal járult hozzá az egységes környezethasználati engedély módosításához, melyet az alábbiak szerint indokolt: „1.)A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, mellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41.§ (1) bekezdése szerint ugyanis „a bányafelügyelet azt a jogi, vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki... c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki." 2.) Az anyag nem tartalmaz olyan térképet, amin áttekinthető módon szerepelnének, konzekvens je1öléssel a -9-
mélyfúrású kutak, a mintavételi pontok és a monitoring kutak helyei (az 5. és a 6. mellékleten szereplő egymásnak megfeleltethető jelölések /TK3, TK4/ nem ugyanazon a helyen vannak feltüntetve, valamint az 1 és 2 monitoring kút jelölés /6. melléklet/ nem egyértelmű, hogy minek feleltethető meg, a mélyfúrású kutak pedig egyáltalán nem kerültek feltüntetésre) 3.) A vizsgált területen nem szerepeltetünk az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyet. Az engedélyezési eljárásnak nincsen ásványvagyonnal összefüggő kérdése, továbbá nem érint nyilvántartásba vett (bejegyzett) bányatelket, jóváhagyott műszaki terv alapján működő külszíni bányát, engedélyezett felszín közeli ásványi nyersanyagkutatást. 4.) Az egységes környezethasználati engedélykérelemben megfelelő módon tisztázták a terület földtani és vízföldtani viszonyait. 5.) Nem ismerünk egyéb olyan földtani és vízföldtani tényezőt, ami ellentmondana az engedélykérelemben leírtaknak, de célszerű lett volna felhasználni a Magyar Állami Földtani Intézet által szerkesztett, az Alföld földtani térképsorozatának Fehérgyarmat elnevezésű lapjain található földtani és vízföldtani adatokat is. Állásfoglalásunkat a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet alapján adtuk ki.” Fehérgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adott 5502/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá egységes környezethasználati engedély módosításához, melyet az alábbiak szerint indokolt: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat azzal, hogy a Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő KFT. (4030. Debrecen, Vágóhíd u. 3.) által, a Fehérgyarmat - Külterület 0235/1. és 0235/2 hrsz-ú ingatlanon lévő Sertéstartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének módosításához szakhatósági állásfoglalásomat adjam meg. Megkeresésükhöz csatolták a Szentmiklóssy Csaba és Nyíri Sándor szakértők által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció 1 pld-át. A tárgybani dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a környezethasználati engedély módosításának oka az új trágyatelep (0235/1 hrsz.) kialakítása, illetve 10 db. ólban sekélylagúnás technológiát kívánnak beépíteni, melynek következtében ólakat építenek át. A módosítás során vizsgálták a tárgybani telep levegőre, vízre, hulladékra, talajra, zajra és az élővilágra gyakorolt hatását, melyről összefoglaló értékelés és javaslat született. Az értékelés alapján a telep a környezetére káros hatást nem gyakorol, illetve a működése során az előírt határértéket, technológiát tudja biztosítani. Mindezeket figyelembe véve szakhatósági hozzájárulásom megadásának akadálya nem volt, így állásfoglalásomat kikötés nélkül megadtam. Szakhatósági hozzájárulásomat az 1995. évi LIII. tv., a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben, a 284/2007.(X.29.) Korm. rendeletben, 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben biztosított illetékességi jogkörömben eljárva hoztam meg. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45.§ (2) bekezdése alapján tettem.” Fehérgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője a településrendezési tervekkel és a helyi építési szabályzattal való összhang tekintetében adott 5502/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az egységes környezethasználati engedély módosításához előírás nélkül hozzájárult, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat azzal, hogy a Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő KFT. (4030. Debrecen, Vágóhíd u. 3.) által, a Fehérgyarmat - Külterület 0235/1. és 0235/2 hrsz-ú ingatlanon lévő Sertéstartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének módosításához szakhatósági állásfoglalásomat adjam meg. Megkeresésükhöz csatolták a Szentmiklóssy Csaba és Nyíri Sándor szakértők által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció 1 pld.-át. A tárgybani dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a 16/2007.(X.1.) Önk. számú rendelettel jóváhagyott településrendezési terv alapján tárgybani ingatlan Kh-00000 (különleges hulladékkezelő terület) övezetébe tartozik, mely övezeten belül hulladéklerakó, szennyvízkezelő és nyárfás szennyvíztisztító funkciót kiszolgáló építmények építhetőek, ill. elhelyezhetőek, a helyi építési szabályzatban és az OTÉK-ban előírt beépíthetőségre vonatkozó előírások betartásával. A környezethasználati engedély módosításának oka az új trágyatelep (0235/1 hrsz.) kialakítása, valamint 10 db ólban sekélylagúnás technológiát kívánnak beépíteni, melynek következtében ólakat építenek át. Az új trágyatelepen építendő hígtrágya tározó aknákra és szigetelt hígtrágya tározóra korábban építési - 10 -
engedélyt (3772-10/2009) adtam, az ólak átalakításának engedélyezési eljárása folyamatban van. Mindezeket figyelembe véve építéshatósági szempontból a szakhatósági hozzájárulás megadásának akadálya nincs, így állásfoglalásomat kikötés nélkül megadtam. Szakhatósági hozzájárulásomat az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 393/2007. (XII.27.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. b) pontjában biztosított illetékességi jogkörömben és ugyanezen rendelet 2 § (6) bekezdésében biztosított hatáskörben el árva hoztam meg. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45. § (2). bekezdése alapján tettem.” Az egységes környezethasználati engedély módosítása következők figyelembe vételével történt: Az EKE Engedélyezett tevékenység adatai, leírása című pont a fejlesztés utáni kiépített termelési kapacitás adatokkal, a tevékenység folytatásának helye a trágyatelep helyrajzi számával került kiegészítésre. A felügyelőség nyilvántartása alapján megállapításra kerültek a környezethasználóhoz rendelt KTJ számok. A 100 388 104 KTJ számra történő hivatkozással a levegőtisztaság-védelmi és hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások teljesíthetők, a FAVI jelentések a 101 960 833 KTJ számon nyújthatók be. A Tiszántúli Vágósertés Előállító és Értékesítő Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd u. 3.) a Fehérgyarmat, Matolcsi u. 4. szám alatti Sertéstelepén végzett sertéstelepi fejlesztéssel a tevékenységében, az alkalmazandó technológiában jelentős változtatást kíván végrehajtani a sertéstenyésztési tevékenységre kiadott 1000911/2007. számú egységes környezethasználati engedélyhez képest. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik az alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval 2010. január 21-én szakmai konzultációt folytatott. A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készült, mely alapján az EKE A tevékenységet jellemző adatok és az üzemeltetés során alkalmazott technológia fejezete módosításra került. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek, illetve létesítmények esetében a légszennyezőnek védelmi övezetet kell kialakítania az új légszennyező források körül. A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálat-köteles, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek esetén a védelmi övezetet a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben határozza meg. Mivel az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység jelentős módosítása során új légszennyező forrás létesül, ezért védelmi övezet kijelölése szükséges. A bővítéssel érintett tevékenység a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6.§ (2) bekezdése és a 2. sz. melléklet A) 7.2. b) pontjába sorolható. Jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter. A bűzkibocsátás meghatározása érdekében a telephelyen bűzmérést végeztettek, mellyel igazolták, hogy a bűzkibocsátás hatásterülete a tervezett fejlesztést követően a sertéstelep területének középpontja köré írható 444 méteres sugarú körön belül van. A felügyelőség a védelmi övezet nagyságát a légszennyező anyag kibocsátások, a terjedési viszonyok, a védendő területek figyelembevételével 500 méterben határozta meg. A védelmi övezet kijelöléséhez benyújtott dokumentációk alapján a felügyelőség megállapította, hogy a védelmi övezetben nincs lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, ezért a védelmi övezet kijelölhető. A 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6.§ (7) bekezdése szerint a védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.(továbbiakban Ket.) 15. § (1) bekezdése értelmében a védelmi övezettel érintett ingatlanok tulajdonosai ügyfélnek minősülnek, ezért a határozatot részükre a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm. A telephelyen végzett takarmány szárítási tevékenységhez 1 db a P10-es pontforrás a terménytisztító ciklon kürtője tartozik. A P10 pontforrás levegőtisztaság-védelmi engedélye az 5777-3/2008. számú határozattal módosított 13967-3/2006. számú határozatban szerepel. A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (3) alapján a felügyelőség hatáskörébe tartozó -külön jogszabályokban meghatározott- engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdés szerint az engedélyt az EKE 5.5.2 pontjába belefoglaltam, ezzel egyidejűleg az 5777-3/2008. számú határozattal módosított 13967/2006. számú határozatba foglalt levegőtisztaság-védelmi engedélyt hatályon kívül - 11 -
helyeztem. A P10 légszennyező pontforrás levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet 9. § (1), (4), (9) 16.§ (10), 23. § (2) a) és c) bekezdése és a 27. § (6) bekezdésének előírásai megfelelően adtam meg, a pontforrás eljárás specifikus technológiai kibocsátási határértékei a módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 6. számú melléklet 38. pont alapján került megállapításra. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a 17/2001.(VIII.3.) KÖM rendelet 16.§-a alapján került előírásra. A felügyelőség a kibocsátás időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a rendelkező részben foglalt gyakorisággal, a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 7.§ (1) b), 10.§ (1) b); 11.§ és 19.§ (1) bekezdése és 8. számú melléklete alapján. A vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 17.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A légszennyező forrásra vonatkozó adatszolgáltatást a módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 16.§ alapján kell teljesíteni. A Tiszántúli Vágósertés KFT. (4900 Fehérgyarmat, Matolcsi u. 4.) megbízásából a KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató KFT. (4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.) 9069-1/2010. számon iktatott kérelmében előadja, hogy a Tiszántúli Vágósertés KFT. fehérgyarmati telephelyén az elbontott üzemanyag tároló tartályok helyén létesített két darab talajvízfigyelő kút mintázását az évenkénti négyről egyre kívánják csökkenteni. A felügyelőség a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a kérelem a 812/2007. számú határozat 2. pontjában megállapított kötelezettség módosítására irányul. A kötelezettség - pH, TPH, benzol évenként négyszer történő mérése -, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárástól függetlenül, a 81-2/2007. számú határozattal került előírásra, ezért a 10009-11/2007. számú határozat erre vonatkozó előírását törölte. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése értelmében a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. A Felügyelőség a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével a 10009-11/2007. számú egységes környezethasználati engedélyt a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint a módosította. Határozatomat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (12) bekezdése értelmében adtam ki, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. /továbbiakban: Ket./ 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére. A szakhatóság megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére és 4. számú melléklet alapján került sor. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra rendelkezésre álló határidőt a 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bek. és a 99. § (1) bekezdése biztosítja. A felügyelőség illetékességét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet IV/7.pontja, hatáskörét ugyanezen rendelet 8. § (2) bekezdése és 38. § (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezés és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés és 1.sz. melléklet III/10/2. főszáma alapján rendelkeztem. A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm az érintett ügyfelekkel. Az így közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon tekintem közöltnek és az innen számított 10 munkanapon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget a Ket. 78. § (10) bekezdése értelmében. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. Az ügyféllel a határozatot a dokumentációhoz csatolt teljes körű írásbeli meghatalmazás alapján a KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.) útján – postai úton – közlöm. Határozatomról, annak egy példányának megküldésével tájékoztatom az érintett szakhatóságokat.
- 12 -
A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján küldöm meg.
Nyíregyháza, 2010. május 25.
Szentesi Péter sk. igazgató
Határozatot postai úton közöljük:
Jogerő előtt: 1. KÖMIR Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. 4400 Nyíregyháza, Tulipán u. 82.+térti 2. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete SzabolcsSzatmár –Bereg Megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41. 3. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. 4. Fehérgyarmat Város Jegyzője 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2. 5. Fehérgyarmat Város Építésügyi Hatóság 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő u. 2. 6. Sz-Sz-B Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33. 7. Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. 8. Sz.-Sz.-B. megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdősor 5. 9. Irattár Határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal
Jogerő után: 10. Kötelezés-nyilvántartás
- 13 -
Az 571-15/2010. számú határozat 1.2. számú melléklete A védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma és terület kimutatása Hrsz. 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
Fehérgyarmat 0198/3 Fehérgyarmat 0199 Fehérgyarmat 0200/1 Fehérgyarmat 0200/2 Fehérgyarmat 0200/3 Fehérgyarmat 0200/4 Fehérgyarmat 201 Fehérgyarmat 202/1 Fehérgyarmat 0202/4 Fehérgyarmat 0202/5 Fehérgyarmat 0202/6 Fehérgyarmat 0202/7 Fehérgyarmat 0202/8 Fehérgyarmat 0202/9 Fehérgyarmat 0202/10 Fehérgyarmat 0202/11 Fehérgyarmat 0202/12 Fehérgyarmat 0202/13 Fehérgyarmat0202/14 Fehérgyarmat 0202/15 Fehérgyarmat 0202/16 Fehérgyarmat 0202/17 Fehérgyarmat 0205 Fehérgyarmat 0216/1 Fehérgyarmat 0216/21 Fehérgyarmat 0217 Fehérgyarmat 0218/1 Fehérgyarmat 0218/2 Fehérgyarmat 0218/4 Fehérgyarmat 0218/5 Fehérgyarmat 0218/6 Fehérgyarmat 0218/7 Fehérgyarmat 0218/8 Fehérgyarmat 0218/9 Fehérgyarmat 0218/10 Fehérgyarmat 0218/11 Fehérgyarmat 0219/1 Fehérgyarmat 0219/2 Fehérgyarmat 0221/1 Fehérgyarmat 0221/2 Fehérgyarmat 0221/3 Fehérgyarmat 0222 Fehérgyarmat 0232/1 Fehérgyarmat 0233/2 Fehérgyarmat 0234/1 Fehérgyarmat 0235/1 Fehérgyarmat 0235/2 Fehérgyarmat 0235/3 Fehérgyarmat 0235/4 Fehérgyarmat 0236 Fehérgyarmat 0237/5 Fehérgyarmat 0241/2 Fehérgyarmat 0242/6 Fehérgyarmat 0242/8 Fehérgyarmat 0242/9 - 14 -
Művelési ág szántó kivett szántó kivett gyümölcsös gyümölcsös kivett kivett gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös kivett gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös kivett kivett gyümölcsös kivett kivett szántó gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös kivett kivett kivett kivett kivett kivett kivett kivett szántó kivett kivett erdő szántó kivett szántó kivett kivett kivett erdő
ha
m2
2 5 1 1 1 1 2 2 1 16 7 1 4 2 -
851 1547 6093 2362 8639 2947 2188 1316 412 4244 6756 5356 972 2973 3872 4821 2803 3522 2449 4000 4752 5921 7028 126 36 321 327 126 5442 3286 4479 151 901 6052 6664 9752 2440 4995 9985 9175 0938 1015 2808 9543 6239 2476 9321 0950 6481 2124 2500 3302 3041 8194 9082
56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.
Fehérgyarmat 0242/11 Fehérgyarmat 0242/12 Fehérgyarmat 0242/16 Fehérgyarmat 0242/17 Fehérgyarmat 0242/18 Fehérgyarmat 0242/20 Fehérgyarmat 0242/27 Fehérgyarmat 0242/28 Fehérgyarmat 0242/33 Fehérgyarmat 0424/34
- 15 -
kivett gyep erdő kivett fásított ter. kivett kivett kivett gyep kivett
2 1 3 2 -
723 225 4361 1924 1517 3394 3713 2370 8775 140
