Gazdálkodástani Doktori Iskola
TÉZISGYŰJTEMÉNY Koós Bálint A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Mészáros Tamás egyetemi tanár
Budapest, 2008
24
2
23
3. Koós Bálint: A gazdaság változó térbelisége – szuburbanizációs jelenségek a rendszerváltó magyar gazdaságban, II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged 2004, szeptember 2-4, http://www.geography.hu/cdrom/kezdes.html#
Kisvállalkozás-fejlesztési Központ TÉZISGYŰJTEMÉNY
4. Koós Bálint: The Spatial Aspects of Logistic Revolution in East-Central Europe. The Economic Sub-urbanization – the Emergence of Logostical
Koós Bálint A gazdasági szuburbanizáció vállalatdemográfiai megközelítésben egy magyarországi példán keresztül
Providers in Former Socialist Countries. Europe, XXI. 13, pp. 111-119. 5. Koós Bálint – Tóth Krisztina: Lakóhelyi és gazdasági szuburbanizáció a Közép-Magyarországi régióban, In. Kovács, Cs. – Pál, V. (szerk): A
című Ph.D. értekezéséhez
társadalmi földrajz világai, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, 2007, pp. 333-342.
Témavezető: Dr. Mészáros Tamás egyetemi tanár, BCE rektora
Konferencia előadások: Gazdasági
szuburbanizáció
a
’90-es
évek
Magyarországán,
–
VI.
Falukonferencia (Pécs, 2003, június 12-13) A vállalat hatékony működtetésének telephelyi feltételei – Európai Kihívások III. Tudományos Konferencia, Szeged, 2005. november 3. A gazdasági szuburbanizáció szervezetszociológiai megközelítésben – Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája és Éves Közgyűlése, Budapest, 2005. november 15-16. A gazdasági szuburbanizáció különböző elméleti megközelítésekben – MTA RKK Tudományos Eredményeink, Budapest, 2005.11.30. © Koós Bálint
22
3
Tartalomjegyzék
VI. Szerzőnek a témába megjelent publikációi
Könyv, könyvrészlet I. A munka célja, előzményei.............................................................5
1. Koós Bálint: Pest megye gazdasága, In: Beluszky, P. (szerk): A Közép-
II. Az alkalmazott módszerek és annak indoklását ............................7
Magyarországi Régió, 2 ív terjedelem, publikálásra elfogadva; várható
III. A dolgozat főbb tudományos megállapításai, eredményei...........8
megjelenés 2007. ősz
IV. A dolgozat hasznosítására vonatkozó észrevételek....................19 V. Főbb hivatkozások ......................................................................20
Referált szakmai folyóirat
VI. Szerzőnek a témába megjelent publikációi................................21
1. Koós Bálint: A szuburbanizációs folyamat a magyar gazdaságban. Közgazdasági Szemle, 2007. 4. 334-349. p. 2. Koós Bálint: Adalékok a gazdasági szuburbanizáció kérdésköréhez. Tér és Társadalom, 2004. 1. 59–71. p.
Egyéb publikációk 1. Koós Bálint: Gazdasági szuburbanizáció a ’90-es évek Magyarországán. In: Kovács, T. (szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás előtt. VI. Falukonferencia. Pécs, 2003, MTA Regionális Kutatások Központja – Magyar Regionális Tudományi Társaság, 151–160. p. 2. Koós Bálint: A vállalat hatékony működtetésének telephelyi feltételei. In Gulyás,
L. – Kis,
M.
(szerk.):
Európai
Kihívások
III.
Szegedi
Tudományegyetem konferenciakötete. Szeged, 2005. pp. 413-418.
4
21
I. A munka célja, előzményei V. Főbb hivatkozások Magyarországon az utóbbi években több okból is az érdeklődés középpontjába
Anselin, L. (1988). Spatial Econometrics. Boston, Kluwer Academic
került a gazdasági tevékenységek térbeli átrendeződése, decentralizációja, ami
Anselin L. (1995): Local Indicators of Spatial Association - LISA,
a hagyományos gazdasági centrumok relatív leértékelődését és szűkebb–tágabb
Geographical Analysis, 27, pp. 3-115. Baumont, C. – Ertur,C.– Le Gallo, J. (2001): A Spatial Econometric Analyis of Geographic Spillovers and Growth for European Regions, 1980-1995,
környezetük felértékelődését hozta magával.
érthető, hiszen a változás jelentős társadalmi–gazdasági csoportok helyzetét befolyásolja.
LATEC- Document de travail –Economie 2001/4, Universite de
A megnövekedett figyelem
Legközvetlenebbül
természetesen
magukat
a
gazdasági
szereplőket érinti, hiszen a gazdasági környezetben bekövetkező változások, az
Bourgogne, Barro, R.J. – Sala-I-Martin, X. (1991): Convergence across States and Regions, Brookings Papers on Economic Activity, 1991, pp. 107-182. Carroll, G. R. – Hannan, M. T. (2000): The Demography of Corporations and Industries, Princeton University Press, Hayter, R. (1997): The Dynamics of Industrial Location: The Factory, the Firm and the Production System, Chichester, John Wiley and Sons.
új beszállítók megjelenése, új versenytársak piacra lépése mind–mind hatással van a vállalkozások működésére. De érintettek a munkavállalók, az önkormányzatok (foglalkoztatási helyzet, adóbevételek), a közszolgáltatók (hálózatfejlesztési igények, szakoktatás, tömegközlekedés szervezése stb.), vagyis a társadalom legszélesebb rétegeit és intézményeit befolyásolja a megfigyelhető intenzív területi átrendeződés. A gazdaság e térbeli átrendeződésére több fogalom is meghonosodott hazánkban, szokták túlcsordulásnak, dekoncentrációnak, decentralizációnak nevezni, én a továbbiakban mégis a gazdasági szuburbanizáció kifejezést alkalmazom az agglomeráción belüli gazdasági decentralizáció megnevezésére. A kifejezés – bár a közgazdászok körében kevéssé elfogadott – egyik legnagyobb előnye, hogy utal az egyéb tudományterületeken (urbanisztika, településföldrajz, szociológia) már meggyökeresedett és széles körűen használt kifejezésre, amelyet az átfogó társadalmi decentralizációs folyamatokra szoktak alkalmazni.
20
5
A térbeliség kérdésével a közgazdaságtudományon belül hagyományosan a telephelyelméletek foglalkoznak, arra keresve a választ, hogy az adott
IV. A dolgozat hasznosítására vonatkozó észrevételek
tevékenységet folytató vállalkozás működése számára a tér mely pontja kínál alkalmas, vagy éppen optimális feltételeket. A telephelyelméletek körében
A dolgozat alapvető célja az volt, hogy egy olyan általános modell
tradicionálisan (Hayter, 1997) három fő irányzatot különböztetnek meg: a
felépítéséhez jusson el, amely képes leírni a gazdasági szervezetek területi
klasszikus – neoklassszikus; a viselkedési és az intézményi telephelyelméleteket,
decentralizációját, hozzájárulva ezzel a vállalatdemográfiai megközelítés
amelyekhez az utóbbi évtizedben további két kutatási irányzat csatlakozott: a
térbeli gazdasági folyamatokra történő kiterjesztéséhez. A vázolt gazdasági
Krugman-féle új gazdaságföldrajzi, illetve a vállalatdemográfiai (Carroll–
szuburbanizációs
Hannan, 2000) megközelítés. A három klasszikus telephelyelmélet mindegyike
szuburbanizációnak, ennek a bonyolult társadalmi-gazdasági folyamatnak a
alkalmas a gazdaság területi decentralizációjának modellezésére, ám
működési mechanizmusát, térbeli vetületeit. Az eredmények hasznosulásának
vállalatközpontú – mikroszintű– megközelítésük miatt nem, illetve csak
természetes terepe a fejlesztéspolitika lehet, hiszen az eredmények alapján a
korlátozottan, alkalmasak egy átfogó folyamat modellezésére. Ezért kísérletet
fejlesztés területi fókuszába nem a regionális központokat, nem a hátrányos
teszek arra, hogy egy populációközpontú megközelítés – a vállalatdemográfia –
helyzetű térségeket, hanem a gazdasági agglomerációkat kell helyezni, hogy
keretein belül építsek fel egy olyan általános modellt, amely képes megragadni
létrejöhessenek azok a külső méretgazdaságossági előnyök, amelyek javítják az
a gazdasági szuburbanizáció hajtóerejét és korlátait.
ott működő vállalkozások versenyképességet. A gazdasági agglomerációkon
modell
segítségével
jobban
megérthetjük
a
kívüli települések esetében pedig annak lehetőségét kell megteremteni, hogy egy-egy közeli centrumtérséghez kapcsolódhassanak erőteljes ingázási kötelékekkel.
6
19
„felkészültebbek”: rendelkeznek azokkal a szervezeti eljárásokkal, rutinokkal, képességekkel és tartalékokkal, amelyek szükségesek a talpon maradáshoz az
II. Az alkalmazott módszerek és annak indoklását
intenzív piaci verseny feltételei közepette is. Ezen versenyelőny, származzon bármely forrásból is, az adott ágazatra jellemző tényezők függvényében akár
A modellépítés elméleti kereteit a vállalatdemográfiai megközelítés jelenti,
oly mértékű is lehet, hogy ezt a versenytársak nem képesek ellensúlyozni és
ennek megfelelően a vizsgálódás középpontjában a vállalatok számának
tartósan fennmarad az először megerősödött gazdasági pólus – pontosabban az
alakulása, illetve az erre ható tényezők feltárása áll, különös jelentőséget
ott működő vállalkozások – dominanciája. (A klasszikus példák erre: a
tulajdonítva a területi, szomszédsági hatásoknak. A vállalatdemográfia
számítástechnikai cégek koncentrálódása a Szilícium Völgyben, Hollywood
megközelítés alkalmazása miatt a vizsgálódást egyetlen populációra – azaz
dominanciája az amerikai filmgyártásban, vagy újabban a biotechnológiai
homogénnek tekinthető szervezetek körére – kell leszűkíteni. Több szempont
cégek agglomerálódása.)
mérlegelése után választásom a G nemzetgazdasági ágazatba (kereskedelem, javítás) tartozó társas vállalkozásokra esett, melyekről két különböző adatbázis
Amennyiben az adott ágazatban ilyesfajta versenyelőny nem jelentkezik a nagy
(KSH – Tstar, illetve a hivatalos Cégközlöny) is rendelkezésre áll, együttes
vállalkozássűrűséggel összefüggésben, vagy olyan alacsony mértékben, hogy
felhasználásukkal növelve az eredmények megbízhatóságát. Tekintve, hogy a
más tényezők révén (pl. alacsonyabb bérköltség, eltérő adóterhek stb.) hatása
kutatás során kiemelt figyelmet kapnak a területi hatások, ezért területi adatok
ellensúlyozható, akkor megindul az adott gazdasági tevékenység területi
feltáró elemzését (ESDA) illetve térökönometriai – jellemzően területi
decentralizációja, nem csupán a kezdeti gazdasági pólus szűk környezetében –
autoregresszív – modelleket alkalmazok, amelyek hazai bemutatására, illetve
agglomerációjában – hanem az attól távolabbi területeken is. Fontos rámutatni
alkalmazására mindeddig kevés példa akadt. A számítások és tesztek
ugyanakkor arra is, hogy a decentralizáció folytán mérséklődik ugyan a
elvégzésére, valamint az eredmények grafikus megjelenítésére az oktatási–
gazdasági magterület jelentősége: részben a saját agglomerációja rovására
tudományos célokra szabadon felhasználható GeoDa 0.95 programot
(szuburbanizáció), részben pedig más gazdasági agglomerációk térnyerése
alkalmaztam a munka során.
következtében, ám teljes kiegyenlítődésre aligha találunk példát.
18
7
Így aztán a centrummal intenzív kapcsolatban (ingázás) álló településeken is
III. A dolgozat főbb tudományos megállapításai, eredményei
megindul a centrumban tapasztalt fejlődés, azzal a különbséggel, hogy itt már A modellépítés során hét hipotézist fogalmaztam meg, amelyek logikai láncot
mérsékeltebb ellenállás tapasztalható a vállalkozás indításával kapcsolatban. A
alkotnak, építenek a megelőző hipotézisek tesztelésének eredményeire.
centrumbeli vállalkozások sikere, de legalábbis elfogadottsága ugyanis olyan legitimációt kölcsönöz az új vállalkozásoknak, ami megkönnyíti beindításukat,
H1/. A magyarországi nagyvárosok környezetében ESDA módszerekkel is
működtetésüket. (Gyakran a centrumból érkező tőke és szakemberek révén
kimutathatóak a magas vállalkozássűrűséggel jellemezhető területi
indul be a centrumon kívüli vállalkozás, amelyet ösztönöz, hogy ott
klaszterek, amelyek a nagyvárost és annak szuburbán zónáját foglalják
alacsonyabb a költségszint.) A folyamat eredményeként tehát azon új
magukba.
gazdasági tevékenység, ami kezdetben csupán a centrumra volt jellemző, immáron szélesebb területi körben – a formálódó gazdasági agglomeráció
Az első hipotézis (H1) megfogalmazásakor arra voltam kíváncsi, hogy a
településein bír meghatározó erővel.
választott módszer (ESDA) és a vállalatdemográfiai megközelítés együttes alkalmazás révén lehatárolhatóak-e Magyarországon magas kereskedelmi
Az adott területen tevékenykedő vállalkozások száma egyre nő, ugyanakkor
vállalkozássűrűséggel jellemezhető térségek, amelyek a hazai nagyvárosokat és
egyre erőteljesebben jelentkeznek azok a hatások, amelyek a növekedési
azok szűkebb – tágabb környezetét foglalják magukba. A 2004-es Tstar, illetve
ütemet csökkentik. Ahogy nő a vállalkozások sűrűsége, egyre gyakoribbá válik
a Cégközlöny adatai alapján meghatároztam a G nemzetgazdasági ágazatba
a szereplők versengése az erőforrásokért (nyersanyagok, munkaerő stb.), ami
tartozó működő társas vállalkozások ezer lakosra jutó számát, majd pedig a
részben csökkenti a késztetést az új vállalkozások megalapítására, részben
lokális Moran I statisztika meghatározásával (Anselin, 1995) megvizsgáltam,
pedig a megszűnési ráta emelkedéséhez járul hozzá. A piacon tevékenykedő
hogy ezek mennyiben tekinthetők hasonlónak a szomszédos területi
vállalkozások fennmaradási esélyei azonban korántsem egyformák: ahol
egységeken tapasztalható értékekkel, amely alapján lehetővé vált a települések
ugyanis
klaszterekbe sorolása. Mindkét adatbázison 5%-os szignifikancia szint mellett
vállalkozássűrűség) olyan külső méretgazdaságossági előnyök képződnek,
elvégezve a klaszterképzést megállapíthattuk, hogy a hazai nagyvárosok
amelyek versenyelőnyt jelentenek a többi területen működő vállalkozással
környezetében jellemzően (de nem feltétlenül!) kimutathatóak a formálódó
szemben. (Pl. speciális szaktudású munkaerő elérhetősége, kiépült kapcsolatok
gazdasági agglomerációk, amelyek esetében szignifikánsan magas az ezer
a K+F intézményekkel, esetleg speciális infrastruktúra biztosítása.). A
lakosra jutó G nemzetgazdasági ágazatba tartozó társas vállalkozások száma.
versenyelőny kialakulásában szerepet játszhat, hogy a nagy cégsűrűségű
kellően
nagyszámú
vállalkozás
működik
(azaz
nagy
a
területeken működő vállalkozások az intenzív versengésnek köszönhetően
8
17
Induljunk ki abból, hogy az időszak elején létezik egy gazdasági centrum, ahol
Ez azt jelzi, hogy vállalkozássűrűség alapján valóban lehatárolhatóak
megjelenik egy új gazdasági tevékenység csírája, legyen az selyemszövés vagy
Magyarországon szuburbán zónák.
éppen elektronikus kereskedelem. Ekkor az új tevékenységet végző vállalkozások jelentős része, vagy akár teljes egésze a centrumban
H2/ A szuburbán zóna kiterjedése időben nem állandó, a rendszerváltást
koncentrálódik.
követően bővült azon magyarországi települések köre, amelyek effajta
Kezdetben
nagy
a
társadalmi
bizalmatlanság
az
új
tevékenységet végzőkkel szemben – mint történt ez Magyarországon az 1980-
magas aktivitással jellemezhető területi klaszterbe tartoznak.
as évék végén, vagy történelmi perspektívában a tőkés gazdaság létrejöttekor. Ahogy egyre több tapasztalat halmozódik fel az újdonsággal kapcsolatban,
A H1 hipotézis tesztelése során arra az eredményre jutottunk, hogy a választott
egyre nagyobb társadalmi elfogadottságra tesz szert. Így egyre könnyebbé válik
módszerek és adatok felhasználása mellett 2004-ben kimutathatóak a magas
az új tevékenységet végző vállalkozások létrehozása, működtetése, hiszen a
kereskedelmi
társadalmi közeg ellenállása mérséklődik, vagy éppen támogatóvá válik: ez
(jellemzően
megkönnyíti a vállalkozáshoz szükséges munkaerő, szakértelem, tőke
rendszerváltást követően intenzív szuburbanizációs folyamatok alakultak ki,
megszerzését. Ennek köszönhetően egyre több és több vállalkozás alakul,
melynek eredményeként 1992. és 2004. között bővült azon települések köre,
esetenként
területi
amelyek egy-egy magas kereskedelmi cégsűrűséggel jellemezhető gazdasági
decentralizációban rendkívül fontos szerepet játszik az emberi tényező. A
agglomerációba tartoznak. Az állítás helyességét egy ESDA módszer –
vállalkozás–irodalom alapján ugyanis a vállalkozók, amikor új tevékenységbe
kétváltozós lokális Moran I statisztika – alkalmazásával ellenőriztem.
vágnak, rengeteg olyan tényező hatása alá kerülnek, amelyek mind kihatnak az
Mindkét felhasznált adatbázis (Tstar, Cégközlöny) alapján azt állapíthatjuk
induló vállalkozás térbeliségére és akaratlanul is a tevékenységek térbeli
meg, hogy Magyarországon a vizsgált 1992-2004 időszakban, a magas
agglomerálódását ösztönzik (Sorenson–Audia, 2000). Az újonnan létrejövő
kereskedelmi cégsűrűséggel jellemezhető gazdasági agglomerációk kiterjedtek,
vállalkozások jellemzően a vállalkozó korábbi munkahelyi tapasztalataira
több települést foglaltak magukba, mint az időszak elején. Ez más
(Cooper, 1973) alapozva jönnek létre, az alapító lakóhelyéhez közeli
megfogalmazásban azt jelenti, hogy hazánkban a rendszerváltást követően
telephelyen (Katona–Morgan 1952). Ebben komoly szerepet játszik a
érzékelhető, kimutatható gazdasági szuburbanizáció ment végbe, amely újabb
vállalkozó társadalmi beágyazottsága, hogy a vállalkozó társadalmi kapcsolatai
településeket kapcsolt az ország gazdasági magterületeihez, agglomerációihoz.
már
a
centrumtelepülés
határain
is
túl.
Ezen
cégsűrűséggel nagyvárosok
és
jellemezhető
gazdasági
agglomerációk
környezetük).
Feltételezésem
szerint
a
(Stinchcombe 1965), a mobilizálható tőkét, információt stb., biztosító személyes kapcsolatai térben erősen behatároltak (Granovetter, 1985).
16
9
H/3 A gazdasági szuburbanizáció (H1) révén nem csupán további települések (H2) kapcsolódnak be a folyamatba, hanem cégsűrűség
A hipotézis teszteléséhez felállítottam egy egyszerű modellt, amelyben az
tekintetében homogénebbé is válik az agglomerációs zóna.
időszak (2001-2003) alatt megszűnő vállalkozások számát az időszaki eleji vállalkozások száma, az időszak alatt piacralépő vállalkozások száma és az
A H2 állítást más módszer alkalmazásával finomítom tovább: ß–konvergenciát
időszakra értelmezett vándorlási egyenleg (azaz a településre beköltöző és
(Barro–Sala-I-Martin, 1991) tesztelő modell felállításával arra vagyok
elköltöző
kíváncsi, hogy a hivatalos – a Központi Statisztikai Hivatal által lehatárolt –
kiadványaiból
agglomerációk esetében is kimutatható-e a kiegyenlítődés. Azaz az alacsony
becsülhetővé váltak. A modellben szereplő változók szignifikánsnak
cégsűrűségű területeken gyorsabban nőtt-e a kereskedelmi vállalkozások ezer
bizonyultak, de ami témánk szempontjából a legfontosabb: a modell
lakosra jutó száma, mint azokon a területeken, ahol az időszak elején is magas
szisztematikusan felülbecsülte a megszűnő vállalkozások számát a gazdaság
volt. A ß-konvergenciát tesztelő modellünk alapján megállapítható, hogy ezen
centrumterületein. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a nagyvárosi
a területi szinten is kimutatható a homogenizáció felé történő elmozdulás: azon
agglomerációkban székhellyel bíró kereskedelmi vállalkozások körében
településeken, ahol az időszak elején alacsonyabb volt a cégsűrűség, a kérdéses
szisztematikusan alacsonyabb megszűnési rátával találkozhatunk, mint a többi
időszakban magasabb növekedési ütemet produkáltak, mint azon települések,
településen. Ez az eredmény összhangban van a vállalatdemográfiai
amelyek esetében már az időszak elején is magas volt a kereskedelmi
megközelítés által tételezett nagyobb vállalkozássűrűséghez kapcsolódó
vállalkozások sűrűsége. Mindkét adatbázison (Tstar, Cégközlöny) elvégezve a
versenyképességi
paraméterbecslést ß szignifikánsnak és negatívnak bizonyult, így a
méretgazdaságossággal (agglomeratív előnyökkel).
cégek
különbsége)
összeállított
előnnyel
határozza meg.
adatbázis
alapján
(Barnett–Hansen,
A
KSH
a
modell
1996),
Cég-Kód-Tár paraméterei
illetve
a
külső
hipotézisben megfogalmazottakat elfogadtuk. A hipotézisek tesztelése során nyert információk birtokában immáron Módszertani újításként a területi homogenizálódás vizsgálatára a globális
felállíthatunk egy olyan elméleti konstrukciót, amely leírja a gazdasági
Moran I statisztika értékeinek időbeli alakulását is felhasználtam. A területi
szervezetek szuburbanizációját és talán közelebb visz az agglomerálódás jobb
autokorreláció időben fokozódó értéke azt jelzi, hogy a kapcsolatban álló
megértéséhez is. Tehetjük mindezt azért, mert a hipotézisek megfogalmazása,
települések (esetünkben másodfokú szomszédságban állók) egyre hasonlóbbak
tesztelése során általános jellegű , azaz nem ágazat-specifikus hatásokat,
lesznek, azaz magas vállalkozássűrűségű település szomszédságában is
tényezőket tételeztünk fel s mutattunk ki egy konkrét ágazat példáján.
várhatóan magas lesz a cégsűrűség, illetve ennek ellentéteként az alacsony cégsűrűségű területek is egyre inkább térségesednek, homogenizálódnak. A
10
15
fokozatosan mérséklődik a vállalkozássűrűségben ma még meglévő jelentős
Közép-Magyarországi régió, illetve Somogy megye esetében a módszer
változékonyság.
alkalmazhatónak bizonyult és a levonható következtetések egybecsengtek a H2 hipotézis során elvégzett klaszterképzés eredményeivel, ami alapján a jelzett
A H7 hipotézis éppen ezen korlátozó tényező létére irányul:
módszer más esetekben történő alkalmazását javaslom.
H7/ A gazdasági centrumban székelő vállalkozások körében alacsonyabb a megszűnés valószínűsége, mint a periférián elhelyezkedők esetében. A
H4/ A decentralizációs folyamatként értelmezett szuburbanizációs
magasabb cégsűrűségű területen tevékenykedőket segítheti a külső
folyamat térbeli alakulására nem a fizikai–földrajzi távolság, hanem a
méretgazdaságosság és az, hogy tartósan intenzív versenynek vannak
centrumhoz fűződő kapcsolat intenzitása bír nagyobb hatással.
kitéve. A Feltevésünk szerint a gazdasági centrumokban székelő vállalkozásoknak versenyképességi előnyei vannak, amely révén ezen vállalkozások megszűnési valószínűsége mérsékeltebb, mint az ország más településein működőknek. Ez pedig oda vezet, hogy hiába jönnek létre új vállalkozások a gazdasági agglomerációkon kívül, ezek magasabb megszűnési rátája miatt továbbra is fennmarad a gazdasági agglomerációk meghatározó súlya. A versenyképességi előny a vállalatdemográfiai megközelítés szerint abból fakad, hogy a gazdaság centrumterületein működő vállalkozások a tartósan magas cégsűrűségnek köszönhetően már „hozzászoktak” az intenzív versenyhelyzethez s ebből adódóan jobban bírják az új vállalkozások megjelenéséből eredő fokozódó versengést, mint azokon a településeken működő vállalkozások, amelyek csak most szembesülnek a magas cégsűrűségből eredő fokozódó versenyhelyzettel. A magas vállalkozássűrűségű területeken működő cégek versenyképességi előnyéhez feltételezhetően hozzájárulnak azok a külső méretgazdaságossági
hipotézis
megfogalmazásakor
feltételeztem,
hogy
a
gazdasági
szuburbanizációs folyamat területi lefolyására nem a fizikai közelség, hanem a centrumtelepüléssel fenntartott személyes kapcsolat – az ingázás– bír hatással. A hipotézis statisztikai (ESDA) módszerekkel történő verifikálása során öt különböző (a 3 legközelebbi; 15; illetve 25 kilométeres távolságon belüli; másodfokú
szomszédság;
illetve
ingázási
viszonyok)
súlymátrix
felhasználásával határoztam meg a globális Moran I statisztika értékeinek időbeli alakulását a magyar települések kereskedelmi cégsűrűségére. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy azon települések körében fedezhetjük fel a legnagyobb mértékű hasonlóságot a cégsűrűség tekintetében, amelyek közt ingázási kapcsolatok alakultak ki. Vagyis, ha egy településről olyan településre ingáznak a munkavállalók, ahol magas a kereskedelmi cégsűrűség (vagyis feltehetőleg egy gazdasági centrumba), akkor nagy valószínűséggel a kérdéses településen is magas lesz a kereskedelmi cégek sűrűsége.
előnyök is, amelyek abból erednek, hogy egy ágazat viszonylag nagy számú vállalkozása tömörül össze a földrajzi tér egy–egy pontjában.
14
11
H5/ A cégsűrűség növekedése területi szempontból nem általános – vagyis
hatással van a településen élők lélekszáma, az ott élők átlagos jövedelmi
globális beta-konvergeniáról nem beszélhetünk, sokkal inkább lokális
helyzete, a centrum település hatása, a múltbéli örökség (cégsűrűség 1992-es
hatásról, ami a decentralizációt – a gazdasági szuburbanizációt –
értéke), a település jogállása, valamint az, hogy frekventált üdülőterülethez
eredményezi.
tartozik-e a település (Balaton-part). Az eredmények alapján megállapíthattuk, hogy az adott településen lévő vállalkozások sűrűségére nem csupán a belső
A H5 hipotézis vizsgálata során más – térökonometriai (Anselin, 1988)–
tényezők (jövedelem, városi rang, Balaton-parti elhelyezkedés) hatnak, hanem
módszert alkalmazva kerestem a választ a cégsűrűség növekedési ütemében
szignifikáns és pozitív hatást gyakorol a térség gazdasági centrumával
megfigyelhető eltérésekre: megkülönböztetve a növekedés globális (ß) és
fenntartott kapcsolat is. Ez másként megfogalmazva azt jelenti, hogy azonos
lokális (δ) tényezőjét (Baumont– Ertur– Le Gallo, 2001). A vizsgálat feltárta,
feltételek mellett, azon településeken, amelyek egy erős gazdasági centrumhoz
hogy mindkét tényező (ß, δ) szignifikáns szerepet játszott a cégsűrűség
képesek kapcsolódni, magasabb lesz a kereskedelmi vállalkozások száma, mint
növekedésében, de nagyobb jelentősége volt a lokális (szomszédsági) hatásnak,
azon településeken, amelyeknél ez nem biztosítható. Ezzel tehát megtaláltuk,
ami azt jelezi számunkra, hogy azon településeken lesz gyorsabb a cégsűrűség
vagy legalábbis találtunk egy olyan tényezőt (gazdasági centrummal fenntartott
növekedési üteme, amelyek szomszédságában is átlagosan magas a növekedési
intenzív kapcsolat), amely a gazdaság decentralizációját hordozza.
ütem – azaz, ha a település egy gazdasági agglomeráció részét képezi, illetve Az ingázási viszonyok révén tehát a centrumhoz kapcsolódó településeken
ahhoz kapcsolódik.
magasabb lesz a G nemzetgazdasági ágazatba tartozó társas vállalkozások H6/ A kereskedelmi vállalkozások sűrűségére nem csupán olyan települési
száma (H6), ami az erős gazdasági centrumok környezetében egy
tényezők hatnak, mint a jövedelem, vagy a városi cím, hanem az is, hogy
decentralizációs folyamatot eredményez, amit gazdasági szuburbanizációnak
milyen intenzív ingázási kapcsolatban áll a gazdasági agglomeráció
nevezhetünk. A folyamat eredményeként azonban a nagyváros szuburbán
centrumtelepülésével és maga a centrum gazdaságilag mennyire erős.
zónája is javít gazdasági helyzetén – az új vállalkozások révén új munkahelyek is létrejöhetnek, aminek révén a szuburbán zóna településeire is megindulhat a
A következő lépésben ezt a megállapítást (H5) egy kicsit tovább finomítottam
távolabbi településekről a beingázás. Ezzel megnyílik annak lehetősége, hogy a
– feltételezve, hogy a településen zajló folyamatokra nem az egész
H6 hipotézisben jelzett mechanizmus ezeken a településeken is beinduljon. A
szomszédság bír hatással, hanem a térség meghatározó gazdasági centruma. A
folyamat, hacsak valamilyen korlátozó tényező nem jelentkezik, oda vezetne
hipotézis tesztelésére felállított modell építésekor feltételeztem, hogy a G
el, hogy valamennyi településen nő a kereskedelmi vállalkozások száma és
nemzetgazdasági ágazatba tartozó társas vállalkozások 2004. évi cégsűrűségére
12
13
