40. SZÁM. 1918. 65. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
572 és teljes fogsorok szájpadlás nélkül, a gyökerek eltá volítása fölösleges • SpecziaHsta fog- és szájbetegségekben.
FOGAK
-tömések, arany fogkoronák és aranyhidak. tar tós porcollan- és aranytömfcsek. tii évi jótállással.
FOG
SZÖLOTELEPITOK becses figyelmébe ajánlva a leg jobb és legkiválóbb f a j t i s z t a egy és kétéves dúsgyökerzetű
szölöoltványok, Delaware, továbbá Nova é s valamint többfajta egy és kétéves dúsgyökeres legszebb direkttermö
-húzás teljes érzéstelení téssel ; hasznavehetetlen, régi fogsorokat átalakítok Vidékiek egy nap alatt kielégíttetnek — Mérsékelt árak.
FOG
Dr. H E G E D Ű S
JAKAB
fogorvos, egyetemi orvostmlor, Első Fővárosi Fogorvosi Intézet, Budapest, VII., Erzsébet-korút 4 4 . sz. I. emelet.
Zsíros, fényes arc, mitesser, pnttnnas ellen a Rácz-féle
„Mitesser-viz" biztos hatású szer. — 1 üveg 6 K. 3 üvegnél kevesebb nem küldhető
szőlővesszők, melyek minden szőlőbetegségnek ellentállanak és túlbőtermőek. Készlet nagy mennyiség. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. — C i m :
Első nagyváradi NOVA siőlőolíványielep központi irodája
NAGYVÁRAD,
FŐ-UTCZA.
A házi- és kertgazdaság hasznos útmutatói: A z ö l d s é g t e r m e s z t é s . A zöldségfélék eltartása, konzerválása. Irta Rombay Dezsó. Ara 1 K 80 í.
Az aprójószág tartása és nevelése. Irts Krolopp Alfréd Ara 3 K 60 í, A bogyós gyümölcsök tenyésztése és értékesítési módjai. Irta Szántó Péter, átdolgozta Ára 1 K 80 t Kuthy Béla.
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW
Yes-Qui-Si a czíme annak az előnyö sen ismert folyóiratnak, melyből a legkönyebben és leggyorsabban lehet biztos sikerrel m e g t a n u l n i az angol, franozia és német világnyelveket. Mutatvány számot ingyen küld a YesQui-Si kiadóhivatala Buda pest, IIL, Lajos-utcza 92.
SZERKESZTŐ
41. SZÁM. 1918. (65. ÉVFOLYAM.) Bzerkesztö»égi iroda: IV. Vármegye-utcza 11. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-utcza 4.
HOITSY Egyes szám ára 80 fillér.
Előfizetési feltételek:
PÁL.
BUDAPEST, OKTÓBER HÓ 13.
1 Egészévre_ _ 40,— korona. < Félédre _ _ 20.— korona. 1 Negyedévre _ 10.— korona.
|||l||!IPir||;||l|li||||raillll|»l|llllllll!lllill!IIIIW"IIHBllBHII»llllli™
Pénzét 'fizetem, ha
A kis gyümölcstermelő. A gyümölcsfák tenyésztése és ápolása.
Ára 1 K 80 f.
S z ő l ő m i v e l é s a legújabb elvek és tapasztalatok alapján. Irta Rombay Dezső. _ Ára 3 K 60 1 M e l e g á g y a h á z i k e r t b e n . Korai és igen korai konyhakerti vetemények előállítása házilag. Irta Sávoly Sámuel. Ára 1 K 80 í Kaphatók és megrendelhetők:
tyúkszem-szemölcs, bőrkeményedé»it s Ria-balzsam három nap alatt fájdalom nélkül gyökerestől ki nem Irtja. Ezrekre menő hála- és kőszonőiratok. Ára jótálló levéllel 2.40 K iivegenkint, 3 üveg 5.50 K él 6 Üveg 8.50 K. KEMÉNY, Kassa I. Fostatlók 12/123
A Franklin-Társulat (Méhner Vilmos-féle) könyvkiadón i vatalában Budapest, IV., Egyetem-utcza 4 . szám.
DBASCHE-LÁZÁB A L F R É D n é g y f e l v o n á s o s színjátéka, a
OGSÁG ROZSNYAY PEPSIN BORA. B OÁraL3Dkorona 50 fillér Kellemes izii. kiváló jó hatású szer
A
étvágytalanság, ren d e t l e n e m é s z t é s és g y o m o r - g y e n g e s é g ellen. Étkezés közben véve, megóv
a gyomorterheléstől. Egy üveg ára 6 k o r . 5 0 fii.
FRANKLIN-TÁESULAT
KIADÁSA.
Kapható minden könyvkereskedésben.
Vadászsportot ŰZŐK akár itthon, akár a fronton vannak — figyelmébe ajánljuk a
99
valamint
NIMRÓD
99
ROZSNYAY MÁTYÁS
KÉPES VHDÁSZUJSÁG-ot
Arad, Szabadság-tér.
Á l l a n d ó melléklete
„A vadászeb" SZOLÓOLTVÁNYOKAT elsőrendű ér melléki 1 és 2 éves dúsgyökerzetű bor- és csemegefajokban, továbbá N O V A és D E L A W A R E , valamint több más fajta 1 és 2 éves dúsgyökeres
(Mttermő szőlővesszőket melyek kénporozás és permetezés nélkül is minden szőlőbetegség nek ellentállanak, igen bőterniöek, boraik kitűnőek. — Árjegyzék ingyen "és bérmentve. —JCzim:
KÁGYI ér melléki
SZABÓ.ISTVÁN
szőlőoltvány-telepe,
Bihar/diószeg.
Mindkét l a p g y ö n y ö r ű e n illusztrálva. BÉLA.
Előfizetési ár mindkét lapra: egész ívre 2 0 K és 4 K háborús pótdíj összesen 2 4 K fél • 10 « « a « « , « ja , negyed « 5 « « I « « « • g „
Tessék mutatványszámot kérni. S z e r k e s z t ő s é g é s kiadóhivatal: Budapest, I V . , E g y e t e m - u t c z a (Franklin-Társulat.) Franklin-Társulat nyomdaia. Budaoest.
Hangszer árjegyzék
WAGNER '„Hangszer-király" Országszerte elismert elsőrendű "magyar
Budapest, József-kőrút 15. sz. József ™e1 Jó
fiók: Ráday-utcza 18. sz. 3592. ^ ^ = Zenekedvelők ingyen kapják
Vidám perczeket szerez magának, ha elolvassa
czimű ebtennyésztési szaklap.
S z e r k e s z t i : lovag K E R P E L Y
az 1918 évre szóló képes
h a n g s z e r és b e s z é l ő g é p áruháza
Kapható :
minden g y ó g y t á r b a n ,
Megjelent
4 . szám.
ZSOLDOS LÁSZLÓ új könyvét. C z i m e :
AZ ÜRGE Ára 5
korona
A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA KAPHATÓ MINDEN KÖNYVKERESKEDÉSBEN
D A M A S Z K U S Z , M E L Y E T AZ^ A N G O L O K M O S T F O G L A L T A K E L .
Külföldi előfizetésekhez a postailag meg határozott viteldíj is csatolandó.
41. SZAM. 1918.
574
65.
ÉVFOLYAM.
575
JkSÁENAPI ÜJSÁG.
4 1 . SZÁM. 1918. 6 5 . ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
PÜNKÖ SDI PKEDIKACZIO (Folytatás.)
REGÉNY. - IRTA HAVAS GYULA. György gyorsan félbeszakította és kissé elpi rulva mondta : *— Ostobaság! Mennyire félreértesz. D> lehet, hogy rosszul fejeztem ki magam. — Akkor csakugyan nem értelek — Csak nem hiszel egy új özönvízben? Vagy a végitélet eljövetelében? — János kérdő arczczal nézett rá és elhallgatott. — Nem csodálom. Hogy értenél, mikor én se értem magamat! De hidd el, hogy mindenre gondoltam, csak arra az ostobaságra nem, a mit említettél... Xe beszéljünk tovább ezekró'l a dolgokról. Neknn kellemetlen és te sem érsz vele semmit. -— Nem egészen így van. S)kkal jobban meg szoktalak már, mint gondolod és most fáj tud nom, hogy valami bolondságot készülsz elkö vetni . . . Elgondolnom is rossz, hogy nem jössz vissza az őszszel. Kivel fogok én sétálni itt az erdőn, ki lesz az én házi prédikátorom és élő lelkiismeretem?... Elhallgatott, mert annyi minden jutott eszébe, hogy nem tudta magát kifejezni kedve szerint. György elmosolyodott, de ez a mosoly lassan keserű és fanyar szomorúságba torzult : — Látod, ez igaz . . . D? talán mind a ketten jól járunk. Mindketten veszítünk egy barátot, de te megszabadulsz az élő' lelkiismerettől és én . . . én elvesztem talán benned a kísértést, az ördögöt is . . . János félig meghökkenve, félig nevetve nézett barátjára. Mondani akart valamit és György is azon volt, hogy hamar hozzáfűz még néhány szót, magyarázni, hogy félre ne értse. De annyira tisztában voltak egymással és minden ellentét mellett a p3rcz hangulatában mégis annyira benne volt kölcsönös szeretetük és egész barát ságuk, mint egy békés és csendes sziget a zava ros világban, hogy egyikük se szólt semmit. S míg ebben a szótlan összebékülésben álltak és lenéztek a domboldalon kanyargó út felé, a hol fiatal lányok szaladtak el üde hangjuk tiszta csengésével, György a régi és visszatérő érzés fájdalmában tisztán látta, hogy ez a sziget lassan és tarthatatlanul merül alá a ten gerbe. És megborzongott az ismét kisértő, tit kos hitben, hogy ők ketten szemben állnak egy mással és nem lehet mindkettőjüké az igaz út és maga az élet sem talán, hanem csak az egviké. De ő hallgatott. Később azonban, míg hazafelé ballagtak az alkonyi homályban illatozó fasorban, ismét vi dáman és elfogulatlanul beszélgettek minden napi dolgokról. És csak az elköszönés perczében tértek vissza az erdei jelenetre. — Mindent értek — mondta János — csak annak a ezé Íját és értelmét nem látom be, mért nem akarsz visszajönni az őszszel? György hallgatott, aztán kezét nyújtotta és mosolyogva s nem minden póz nélkül felelte : — Mert nem tartanám magam becsületes embernek, ha tovább is teológus maradnék. IV.' A bárónő kinn ült a terraszon, sütkérezve a reggeli napon, egészen hanyag pongyolában, mezítláb és papucsban. — Holnap pünkösd — mondta az inasnak, a ki kissé meghajtott fejjel állt előtte és titkon a fehér lábakat nézte, — el ne felejtsék rendbe hozni a toronyszobát és kiküldeni a kocsit az állomáshoz . . . Mi az, Nelli, elment az eszed? Az utóbbi szavak a bárókisasszonynak szól tak, a ki most vágtatott be a kapu felől reggeli lovaglásából, őrült iramban és szőke hajának aranyló lobogásával. Megkerülte a nagy virágágvat, mint valami czirkuszi porondot, lágy hajlásban eldőlve a középpont felé, a hol vér vörös rózsák pompáztak, azután pont a terrasz előtt leugrott és mialatt a ló megkönnyebbülve, ritmikusan lassuló ügetéssel egyedül baktatott az istálló felé, csodálkozó arczczal kérdezte :
— Miért? — Tudod, hogy nemszeretem az ilyen nyargalásokat! — Nem azt kérdeztem — szólt Nelli ártat lanul és még lehajolt, hogy leporolja a szok nyáját, ebből a helyzetből önkéntelen nyögdécseléssel, lihegő hangon folytatta — hanem, hogy mért kell rendbehozni a toronyszobát? — A legátusnak. Azt sem tudod, hogy holnap pünkösd lesz? A legátus mindig a kastély vendége szokott lenni. Nelli hirtelen megértette a dolgot és jókedvű emlékezés mosolya jelent meg arczán. Szent György jutott eszébe, a karácsonyi legá tus. Igen jó, szelíd ifjú volt, sokat lehetett mu latni félszeg mozdulatain. Akkor nem volt más vendég a kastélyban, véletlenül esett, hogy nem voltak fenn Pesten, mint más karácsonykor. Pár nap alatt nagyon összebarátkozott a legá tussal, a kit minden ok nélkül Síent Györgynek nevezett el és megígértette vele, hogy húsvét kor visszajön. De nem jött. — Vájjon most eljön-e? — kérdezte magától tűnődve, de semmi érzése sem kívánta, hogy jöjjön, legfeljebb a hiúsága öntudatlanul. Most itt volt Lila, a huszár hadnagy, a ki nagysze rűen lovagolt és fütyült,elragadóan tánczolt és csalódásba-ejtően tudta utánozni a kutyauga tást. És ha nevetett, piros ajkai közt vidáman ragyogtak fehér fogai. Azonkívül holnapra egész vendégsereget vártak, nagyrészt tiszteket. — Megyünk fürdeni, mama? — kérdezte nyújtózkodva és felnevetett. Eszébe jutott első találkozása a legátussal. A lépcsőn jött lefelé, a toronyszobából, teljes papi omátusban, isten tiszteletre készen és a bemutatkozásnál annyira zavarba jött, hogy megbotlott hosszú palást jában és kiejtette kezéből a vaskos bibliát. — Qjjé, hogyne mennénk! Ebben a szörnyű melegben! E?t Lila mondta, a ki most lépett ki a hall ból, fehér polgári ruhában, de a fején arany zsinóros, fekete tiszti sapka sötétlett és a zsi nór mögé tűzve valami mezei virág, lankadtan. Az állomás és a kastély között, a mezőn folyt el a Tirna, szikrázó tündökléssel az ezüst szürke fűzek között, az országút mellett, a mely aztán elkanyarodott a fa4u felé. Ott, a hol kissé szélesedett a medre, két rozoga bódé düle dezett a homokos parton, korhadt deszkákból fantasztikusan összefoldozott fürdőkabinok, egy a férfiak és egy a nők számára. A hölgyek a kerten át jöttek le a folyóhoz, a tiszttel együtt. Mikor átöltözve kiléptek a kabinból, hirtelen dördülést hallottak, a vadász fegyver sajátságos, hosszan elropogó hangját. A túlsó parton állt a báró, finom füsttel feje körül, lefelé eresztve fegyverét. — Elhibáztam! — kiáltotta át hozzájuk. A tiszta égen hatalmas sas ívelt el az erdő felé. A báró egy fához támasztotta a fegyvert és a legnagyobb nyugalommal vetkőzni kezdett. Nelli nevetve szólt át a másik partról: — Nincs fürdőruhád, apa ! — Van a kabinban. Majd átmegyek érte. A hölgyek kis habozás után elfordultak és oly érdeklődéssel nézték a kastély halványzöld tornyát a lombok között, mintha most látták volna először. Mire visszanéztek, egy fej úszott a verőfényes hullámokban feléjük, egy barna és kopasz fej fényesen és derülten, nevető sze mekkel és két magasra tartott kar, az egyikben a marokra fogott ruhák, mint holmi diadalmi jelvények, a másikban az ég felé emelt fegyver, a napsütésben ragyogó cső vakító villogásával. A báró ismerte a folyó medrét és tudta a helyeket, a hol legfeljebb csak nyakig ér a víz. Aztán egyre jobban emelkedett'az izmos test a hullámokból, míg végre, az utolsó perezben Lala odaért a fürdőnadrággal. A partról hatalmas fatörzs dőlt sötéten a folyó széles, ezüst szalagjába, valami régi vihar emléke.; Erre kapaszkodtak fel később pihenni
s a mint itt ültek egymás mellett, fejükön óriási karimájú sárga szalma kalapokkal a forró nap ellen, a tarka fürdőruhák üde pompájában, mintegy lebegni látszottak az izzó és fényes levegő vibrálásában. A fehér lábak ritmikusan himbálóztak a víz felett, a melyen gyémántos gyűrűket ragyogtatott a nap, a bedobott kavi csok nyomán, a mint a vidám társaság játszott nyugalmasan, kedves és nagy gyerekek, csik landó sikolyokkal. Körül, a reszkető májusi tündöklésben kéje sen hallgatott minden, csak kaczagásaik száll tak fel néha, mint ezüst madarak a boldog azúr felé s a víz szelíd csengése nevetgélt. És messzi ről, az állomás felől egészen elhalva valami elfojtott, de állandó csilingelés panasza sírt, ábrándosan és makacsul. De hirtelen hosszú füttyszó riadt fel fájdal masan és ugyanakkor hallatszott az előrobogó vonat távoli csörtetése. —- Tiz óra! — mondta a báró. Kijöttek a vízből, láthatatlan lábaik súlyos, vontatott lépéseivel a vízben s a letiport hul lámok tiltakozó, mély zuhogása közben. Lejebb, a parton süppedő iszapba fúltak el a hullámok és ide feküdtek, boldog sütkérezésben elnyúlva egymás mellett, hangtalanul. S mi kor groteszk csúszkálások és láthatatlan táma szok felé való kapkodások után nagynehezen feltápászkodtak, egymásra néztek csodálkozva. És hirtelen tomboló kaczajban törtek ki, haj longva, tánczolva és görnyedezve, ujjongva és fuldokolva, a térdek őrjöngő csapkodásaival, eltorzult arczczal és könnyezve. Mert piszkosan és elformátlanodva az iszaptól, csapzott hajjal s a nők felbomlott és elszabadult fonataikkal, lábaikon a sár súlyos és óriási bocskoraival, esetlen mozdulataikkal és ezüstszürkén a nap fényben úgy tűntek fel, mint valami exotikus táj vad és ismeretlen állatai. Könnyű homokfutó közeledett az országúton, az állomás felől, a kerekek csendes zajával. Mikor közelebb ért, mindnyájan arra néztek. A ki benne ült, a teológusok jellegzetes fekete ruháját viselte és zavart érdeklődéssel nézett feléjük, mint a ki nem biztos benne, jól lát-e. Nelli rögtön megismerte » karácsonyi legátust. — Szent György! — kiáltotta és hangjában még az előbbi kéjek borzongó és diadalmas kaczaja csengett. A kocsi szélsebesen gördült el mellettük és Hajnal György roppant zavarban, félszegen és fehér arczczal, megemelte fekete kalapját.
Makoldy József: Óratorony Feltrében. a lombok lekete csipkéin és föléjük emelkedve, fenséges és halk diadalban. És a mint sóhajtás szerű, sötét csendben fényessége lassan elöm lött, úgy tetszett, csengéssel árasztja el a leve gőt, a tájat, az egész mindenséget, oly finom és földöntúli csengéssel, a melyet fül nem foghat fel, a mely csak mélyen benn, a szívben vissz hangzik remegve, kísérteties boldogsággal a lélegzetbe folyva át. A kertből a kavicsos út lágy zörrenése hallat szott lassú időközökben, mint mikor valaki tétován, mélázva jár-kel. ' Felemelkedett kissé fekvő helyzetéből és Nel lit látta közeledni, finom és halvány körvonalak kal a holdfényben. Nyilván levetkezett már s azután jött eszébe kijönni a kertbe. Vállára nagy téli kendő volt borítva., a mely egész alak ját betakarta, csak a nyakát hagyta szabadon s alul kifehérlett papucsba bujtatott, meztelen lába. Oít, a hol az út a parkból fölkanyarodott a terraszhoz, a feljáratnál két alacsony és vaskos virágtartó oszlop határolta a korlátot, vázák nélkül, széles és hosszú árnyékot vetve a köve zetre. György nem akarta észrevétetni magát ; nesztelenül odébb tolta a széket, az oszlopok árnyékába és hallgatagon feküdt tovább. Nelli téveteg lépésekkel feljött a lépcsőn, egy pillanatig mereven állt egy helyben, azután hirtelen mozdulattal felült az egyik oszlopra és fészkelődve elhelyezkedett, a kendő pikáns lebbenésével. Sóhajtott, mélyen és roppant elége detten. Most a kendő mindkét csücskét össze fogta egyik kezével s a másikkal valahonnan aranyos fényű kis dobozt vett elŐ. Gyufa serczent bántó villanással és György önkéntelen mozdulattal, összerezzenve beljebb húzódott.
De Nelli nem vette észre. Czigarettára gyújtott és fejét hátravetve élvetegen fújta a füstöt az ég felé. A mint így ült az oszlopon, alakjáva . meg növelte az árnyékot, a melynek biztonságából nyugodtan és mosolyogva nézte György, a láthatatlanság kéjével s csendes. ői jöngéssel a helyzet nagyszerűsége felett. A hold, a melyet éppen eltakart, bágyadtan fénylő aranysáv val szegélyezte sötét kontúrját, lágyan mo sódva el a kendő kusza bolyhain és bera gyogta a fej finom körvonalait, megcsillogva a reszkető hajszálakon. A hold néma tündökléssel szállt feljebb, a kendőn lassan fakult a szivárvány s a fej körül egyre ragyogóbbra gyúlt, mint valami glórin, reszketve. György érezte, hogy sugara már a homlokát érinti. Pár perez telt el s lassan és komolyan szemébe vetült a fény, mint egy kedves és szelid mosoly. Ebben a pillanatban Nelli odanézett s a meg lepetés halji sikolyával, riadtan leugrott az oszlopról. A fényesség egyszerre mohón birto kába vette a terraszt. — Jézus Mária ! Ki az? György elnevette magát. — Maga az, Szent György? Nahát, így iám ijeszteni! ,' — Kár volt leugiania az oszlopról. Nagyon bájos volt az a kép . . . Nelli nem méltatta figyelemre ezt a meg jegyzést. — Mit csinál itt? — kérdezte. — Nézem az ege*. És hogy nem kapott választ, nwgfogta a másik széket, a melyik összerakva árvult a falnak támasztva és erős kézzel ki penderítet te
Komáromi Kaez Endre: Önnrczkép. a terrasz közepére. Azután belevetette .magát és elővette a czigaretta tárczáját. — Tessék! — mondta és büszke mozdulattal nyújtotta György felé. S miközben rágyújtot tak, kissé gúnyosan kérdezte : — Nagyon el volt merülve! Min gondolkozott ? — Magát néztem! — akarta mondani György hirtelen, de e helyett így felelt : — A holnapi prédikácziót mondtam el ma gamban, hogy el ne felejtsem. — Úgy? — érdeklődve közelebb húzta a széket, — az érdekes lehet! És kis szünet ut án folytatta : — Tehetne nekem egy kis szívességit. Én nem megyek templomba, nem tudok olyan korán felkelni.... — Igen? És a reggeli lovaglások? — Azaz hogy felkelek, de . . . Eh, hisz* n ez mindegy. Szóval arra akarom kérni, mondja el nekem most azt a beszédet! György zavart örömmel nevetett : — Hogyne! Hogy az egész ház felébredjen! — Hiszen mondhatja halkan is! Eddig is csendes hangon beszéltek és most, hogy ezt mondta, szava önkéntelenül egészen suttogóra vált. György felült és. hirtelen a vére heves áram lását érezte forró lüktetéssel. Furcsa gondolata támadt, a mely érthetetlen erővel fogta meg. Remegő, rekedt hangon mondotta : — m ha nem azt mondom el?. . . — Hogy érti ezt? — Nelli alig észrevehetően megborzongott, de rögtön vállat vont és nevetve folytatta, — hisz nekem mindegy! És György halk, fojtott hangon kezdte : — «... Imé, a tél elmúlt, az cső elmúlt, elment.
V. Vacsora után hirtelen eső kerekedett és mind nyájan a társalgóba mentek. György hallgata gon ült és csak akkor szólt, ha kérdeztek tőle valamit. Néha Nellit nézte, a ki a tiszttel cseve gett , de nem feledkezett meg arról sem, hogy időn ként néhány kedves szót intézen a legátushoz. Tíz óra felé a bárónő felállt: — Bocsássanak meg, kérem, de nagyon fáradt vagyok. Azért ne zavartassák magukat. É biztatás ellenére általános jó éjt kívánások következtek. György is felballagott a torony szobába, azzal a gondolattal, hogy átfutja még egyszer a holnapi prédikácziót. De mire felért, minden kedve elment ettől. Nem gyújtott lám pát ; a nyitott ablakhoz könyökölt és csaknem teljes gondolattalanságban bámult kifelé. Az eső hamar elvonult s utána mélyen fel lélegzett a/ éjszaka, édes és súlyos illatok nyug talanítóan kéjes terhességével. Elhatározta, hogy egy kis sétát tesz a park ban. De mire leért a lépcsőn a sötét társalgóba, nagy fáradtságot érzett. A terraszra ment és végighevert egy kerti széken. Sokáig feküdt így mozdulatlanul s a mint az eget nézte, úgy érezte, súlytalanul sülyed lefelé, lebegve valami éteri és végtelen áradás ringatásában. A falu felől lassan szállt fel a hold, átragyogva
Hesshainier Lajos: Ruhavásár Bitolibau. A NEMZETI SZALON KIÁLLÍTÁSÁBÓL.
Bosznay István: Munkások.
(Folytatáta következik.)
i
41. szilt. 1918. 65. jvx>i.YAM.
VASÁRNAPI ÜJSÁQ.
576
4 1 . BZAM. 1918. 6 6 . JTTOLIAM.
madni vagy vitássá tenni ezen a területen való jogosságát. Nem először, de újból megigazoló dott, hogy ez az ország a mai testében nem véletlen alakulat, hanem a legállandóbb termé szeti törvények, értelmi törvények és erkölcsi törvények kiér vényes ülése. Sióval: a legjebb lehetőség mindazok számára, a kiket magába foglal és kiknek egy fokozottabb boldogulása egyedül belső berendezkedésünk problémája és feladata. Szigma.
A VOJENNI NACSÁLNIK. — Magyar hadifoglyok szibériai életéből. — Irta ili. Bokor Ervin.
•
Szőlőszedés. SZÜRET AZ IZSÁKI lANNAO SZŐLŐ-TELEPEN.
HÓDÍTÁS. Bizonyos, hogy a népek elhelyezkedése gya korlati föltételekalapján történt. Minden hazát kereső nép az adott lehetőségek szerint olyan területen igyekezett megtelepülni, a melynek viszonyait a maga hajlandósága és szükségletei szempontjából a legkedvezőbbnek ítélte. A ke reskedő hajlandóságú nép a közlekedés leg sűrűbb és legalkalmasabb föltételeit kereste, mikor otthon után nézett. A termelő nép a zsiros földet,az állattenyésztő a legjobb legelőket kereste. A zsákmányoló fajtának az a hely tetszett legjobban, a mely alakulatának adott viszonyai szerint támadásra és védekezésre, kirohanásokra és a préda biztosítására a leg alkalmasabbnak mutatkozott. Az elhelyezkedés egyetlen diktáló feltételének természetesen itt nem használjuk, mert hiszen nem minden hurczolkodás volt önkéntes, szabad akaratból való. és nem minden megtelepülés egy szabad és korlátozatlan választási lehet őség eredménye. A harcz egyidős az emberrel. A népek egymás nak rontottak, birkóztak egymással és a melyik a küzdelemben gyengébbnek bizonyult, hogy a rabságot elkerülje, menekült más, biztosabb területre. A podgyásza kisebb volt és mozgósfthatóbb, semhogy végleg ugyanahhoz a föld höz kötötte volna. Vihette magával. Elindult új hazát keresni, a melyet vagy úgy szerzett meg, a hogyan a régit elvesztette : harezezal és hódítással, vagy pedig olyan módon, hogy birtokába vett területeket,a melyeket az akkori fölfogás szerint való értéktelenségük még gaz dátlanul hagyott. Kétségtelenül egy fejlettebb kultúra gyöke resebb berendezettsége kellett már akkor, hogy egy megvert és leigázott nép a vesztett küz delem után se hagyja el települése helyét és elnyomatva vagy hódoltságban is ősi földjén átáradjon, meri meggarczoltan és sarasban élve is több értéket kellett volna ott hagynia, mint a mennyinek a találására kilátása van, ha vándorútra kél. A hódoltság állapota ebben a korban, a mely már nyilvánvalóan a nagyobb népegységeké, természetszerűit g megenyhül. A leigázott nép fia nem lesz rabszolgájává a hódítónak, csak éltté szabad kifejtésében korlátoltatik és egy, az ő rovására megfogalmazott egyenlőtlenség hátrányos helyzetébe keiül. Ez a helyzet azonban nem zár ki minden boldogulást, sőt mennél inkább csak a nyerserőn épült a győztes uralma, annál nagyobb területet enged az egyén gazdasági boldogulásának. Föltéve természetesen, hogy a hareztéren megvett nép i gyéb tulajdonságaiban a hódítóval szemben nem inferioris. A történelem a példák egész tömegét szolgáltatja arra, hogy a leigázott nép a maga értelmi energiáinak érvényesülésével az élet igazi tartalmában föléje kerekedett annak, a mely a látszat szerint uralkodott
rajta és ezt a látszatot is rövidebb-hosszabb lQ0. ideig csak azért érhette el, mert egyéni boldo éhe gulásának alkalmasabb keretét látta, vagy vélte ága benne. Jobban áll így, mint teljes önállósága 16g_ ; igainak és terheinek, szabadságának és felelőeáén i 'gének birtokában. Ezeka példák természetesen lek, « másik féllel szemben is bizonyító erejűek. én Igazolják, hogy az a nép, a mely hosszú időn ny. át uralkodni tud az állami élet minden viszony lez, latában és vezető ereje a normális berendez fcü kedés minden területén érvényben tud maradni, aD lj' annak az uralma nem csupán a nyerserő dúsabb t a forrásából fakad. Az a többlet, a melyetlatta békés élet eredményeiben a fenhatósága alatt U(j lévő más fajtákkal szemben produkálni tud, nek erkölcsi igazolása, anyagi ereje eredményeinek >leit A modern állam a boldogulás azonos feltételeit •Qek adja minden polgárának és bírái nem ismernek faj különbséget uralkodó és nem uralkodó nára faj között. A paragrafust valamennyi számára j és egyformán fogalmazták: védő, parancsoló és nyes. megtorló ereje mindenre egyformán érvényes. A faji tulajdonságok érvényesülése tehát nem nem helyzeti eredmény, hanem értékmutató. nyire ftjHogy egy államalkotó nemzet mennyire ii, aa nem a területek nagyságában fejeződik ki, §ben, melyeket meghódított és a népek tömegében, nnek a melyeket a maga uralma alatt tart, ennek az grandiózus bizonysága nyilatkozott megl az §ben. orosz óriási birodalom tragikus próbatételében. bizoSokkal kisebb szervezetek ellentállónak bizo ynek nyultak azzal a nyomással szemben, a melynek ez a kolosszus szétomlott áldozata lett. úsági A tisztán politikai, dinasztikus vagy hiúsági yban hódító politikának értelme egyenes arányban mi csökkent a népek kulturális fejlődésével, ai mi élet végeredményében a helyes és hasznos élet sabb feltételeinek és elemeinek egyre általánosabb zete"megismerését jelenti. Egy ország legtermészete sebb határai azok a vonalak, a melyek az élet élet több biztosságának és a ^ boldogulásnak legtöbb mely feltét-elét keretezik. Az az embertömeg, a mely isszei'/i'ktn a vonalakon belül helyezkedik, össze tartozik, ha vérségi kapcsolat nem is fűzi fűzi ik aa egymáshoz minden rétegében. Összetartozik legnagyobb érdekek közössége által. És ez ez aa bban közösség, ez az összetartozás annál világosabban demonstiálódik, mennél több vonzó érték tud tud ;ezik, benne kialakulni. A miből világosan következik, sebb hogy egy ország belső erejének leghitelesebb wréte mértéke az a szabadság, a melyet a szervezete elbír. proHogy Magvai országnak terület hódító provolt grammja az egész háború folyamán soha se künk volt és az annexió nélküli béke gondolata minékünk ; az a legőszintébb meggyőződés, ez ennek gyar az igazságnak vérbe ment átérzése. A magyar íyagi fenhatóság bőségesen megkapta a maga anyagi elyre és erkölcsi igazolását azon a területen, a melyre elekiterjed, és nincs az a teória, a mely az egtáele ven élet jelenségeire hivatkozva tudná megtá-
Az itt következő részlet egy legközelebb megjelenenelő könyvből való, a melyben egy fiatal magyar tiszt, dr. Bokor Ervin, megírta orosz, fogságának és kalandos szökésének történetét. Bokor hadnagy még az orosz forradalom előtt, u czári Oroszországból szökött meg egy társával együtt Mandzsúrián, Khinán, onnan hajón Ameri kán át s utjának leirása olyan, mint egy kalandos Verne-regény. Az itt közölt részlet érdekesen rajzolja meg a fogolytáborbeli orosz parancs nokok egyik típusát. Alkalmilag még fogunk a r°ndkivül érdekes könyvből részleteket közölni a szökés közben átélt kalandokból. A bánásmódra a fogolytáborban eleinte nem panaszkodhattunk, a mint hogy általában nem lehetett az orosz fogságra azt mondani, hogy az tűrhető vagy tűrhetetlen. A bánásmód tá borok és parancsnokok szerint váltakozott. Igaz ugyan, hogy egy kormányzóság területén a hadifogoly-telepekre egyöntetű szabályzatok voltak érvénybe, de ezeket a szabályokat vajmi kevéssé tartották be. Ha valahol, úgy Orosz országban, a nagy távolságok hazájában érve nyesül legjobban az az elv, hogy mentől mesz szebb van a kis potentát a nagyobbtól, annál kevésbé buzgólkodik a rendeletek pontos be tartása körül. A kormányzó és a tábori parancsnok közé pedig a legtöbb helyen, mint Nizsne-Udinszkban is még egy közbeeső fórum ékelődött : a «vojenni nacsálnik». Magyarul ez annyit jelent, m i n t : «katonai előljáró», tehát helyőrség parancsnok. Ő veszi át a kormányzósági rendeleteket s alkalmazza azokat a helyi viszonyoknak megfelelő módosításokkal. Végül az ekként átformált rendeletet a tábori parancs nok rágja meg, megtart belőle annyit, amennyit jónak lát, s intézkedik végeredményben a saját ízlése szerint. így történt aztán, hogy bár az irkutezki koimányzó — kinek hatáskörébe Nizsne-Udinszk tartozik — mint mondják, nagyműveltségű, méltányos és igazságos ember volt, úgyszintén adjutánsa is kifogástalan gondolkodású úriember, rendelkezéseit a vojenni nacsálnik vajmi hiányosan és kiforgatva vitte át a gyakorlatba. Anacsálnik, vagy mint jó magyar barátaink elkeresztelték: a «nagy csájnik» a régi korrupt orosz közigazgatás tipikus képviselője volt. Hatalmas potrohával, a vut kit ól veres orrával s véresen meredező szemével teljesen híján látszott lenni minelen magasabb műveltségnek. Csak ritkán találkoztunk vele, a midőn néhanéha körüljárt a táborban s ekkof is elkerültük őt, nehogy parancsának — mely szerint minden tiszt frontot állva köteles őt üdvözölni — ideget kelljen tenni. Néha megjelent a gá/sifizetésen ; ilyenkor őrség vette körül, mely állanelóan bennünket figyelt, nehogy valami merényletet kövessünk el személye ellen, Soha nem hallottam, hogy valakivel közülünk valaha szót váltott volna ; igaz ugyan, hogy az oroszon kívül más nyelven nem beszélt, de nem is volt észrevehető rajta,- hogy sorsunk csak kissé is érelekelhetné őt. Soha nem látszott .uelatára ébredni annak, hogy a világháború nyomában minő furcsa, kirívó helyzetek és körülmények keletkeztek. íme, itt a távol Szibé riának egyik nyomorúságos városkájában összezárva, összezsúfolva éldegél napról-napra egy sereg intelligens ember a művelt Nyugatról: katonák, hivatalnokok, tanárok, ügyvédek, bírók, művészek és írók: mindmegannyi szellemi irányzat képviselői. Annak, a ki csak némi fogékonysággal bír az emberi szellem bárminemű megnyilvánulása iránt, minő kivételes alkalma nyílik — ha mindjárt a katonai uralom szabta formák közt is — hogy érdeklődéssel
'
•,
.'
V^MPPQP
577
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
tekinlst'ii szét e tarka, néki alárendelt társaság ban. Avagy ha tán sok volna ennyit megkívánni egy szibériai nacsalniktóL, azt mégis csak el várhattuk volna, hogy némi érdeklődéssel fogja bennünk a katonát, a tisztet nézni, ki máivégig küzdötte a háborúk eme legborzalniasabbikának egyik nehéz szakaszát. Nem, egyáltalá ban nem! Nemcsak hogy az a lovagiasság nem volt benne, melyet a művelt tiszt a hatalmában lévő ellenféllel szemben tanúsítani szokott, de úgy látszott, hogy egyenesen lenéz, megvet bennünket. Csak a jog nélküli rabszolgát látta bennünk, kit legjobb lenne — ha már a e/ár megkegyelmezett életünknek — minelennap jól végigkorbácsolni. Mivel azonban ezt nem te hette, így összes közigazgatási tevékenysége arra szorult, hogy időközönkint egy-egy pa rancsot aelolt ki, nielylyel kezdetben elég nagy szabaelságunkat fokozatosan megnyirbálta, avagy a tábori parancsnokokat szigenúbb rend szabályok megtételére sürgette. Egyébként tel jesen közönyös volt irányunkban, a mi végeredményben csak jó volt ránk nézve. Hagyta a dolgokat, hadd intéződjenek maguktól, Tábori életünk tűrhető volta az előadottak szerint teljesen a tábori parancsnok jóvoltától függött. Udinszki tartózkodásunk első pár hó napjában e tekintetben teljesen meg lehettünk elégedve. Első tábori parancsnokunk besszarábiai román volt s Zubkoffnak hívták. Kicsi, tömzsi, sápadtképű emberke volt, goromba, mint valamennyi parasztsorból felcseperedett práporscsik, de e mellett kedélyes fiú, a mi nála nyárspolgári jovialitásban és a velünk való fraternizálásban nyilvánult meg. Szívből gyű lölte a háborút s egyáltalában az egész katonás kodást. A háború? — az csak a nagy urak passziója a szegény ember bőrére ; Nikolájt fel kellene akasztani, a czárt elkergetni! Orosz állam ? — az moszkovita uralom! Hiszen csak veszítsék el a háborút s az őszép Besszarábiája Bomániához kerüljön vissza : odavágja ő az orosz állampolgárságát s megy vissza az 5 kedves románjaihoz! Ily elveket vallott első parancsnokunk s ha volt is annyi önuralma, hogy — józan perczeiben — ezeket nem nyilvánította, azért tagad hatatlanul rokonszenvezett velünk és csodála tos módon különösen kedvelte a magyar «gonvéd»-eket. Érthető, hogy nem sokat akadékos kodott nekünk, sőt szemet hunyt nagyon sok szabálytalanság előtt. Családos ember volt s családjával a Vilmos épület mögött lévő földszintes parancsnoksági épületben lakott. Családja egy nagyon sápadt, nagyon vékony és nagyon fekete szemű asszony kából és egy pár vásott nebulóból állott. Ez utóbbiak néha éktelen ordítozást csaptak a kaszárnya udvarán, háborúselit játszva. A csa ládban úgv látszik az asszony vitte a szót és
Hydraulikus borsajtó.
A szőlő berakása a zuzó-malomba. tartotta a gyeplőt kezében. E-re különösen akkor volt szükség, ha Zubkoff Buchusnak hó dolva alaposan elázott, a mi meglehetősen gya kori eset volt. Az alkoholtilalom ellenére nem csinált titkot abból, — a mit titokban mindenk tudott — hogy lehet alkoholra szert tenni, hí az ember ismeri a forrásokat- Az orosz ka tonai hatalom képviselője táborunkban akár hányszor szemlélhetően illusztrálta ezt, a mint egy-egy «körúi»-ról hazatérve, jobbról-balról egy-egy katona vezette őt dülöngő állapotban otthonába. Nem volt díszes látvány, de mi természetesen jót mulattunk rajta, a mint már a tábor bejáratánál megpillantottuk őt a két jó muzsik közt, kik nagy respektussal és némi irigységgel vezette a rend ingadozó őrét. Lábai keresztbe kaszáltak, kardja a hasa fölött ka limpált, tányérsipkája féloldalt fordulva tá maszkodott a füle hegyére, feje lógott, bajsza lekonyult s kék üveges szemei felfelé fordulva az égre meredeztek. Dadogó szavai sejtetni en gedték, hogy lelkében ilyenkor minden hősi cselekedetre készen volt s hogy majd megadja ő a czámak, meg Nikolájnak, meg az egész világnak!... Hazaérve aztán a két őr illem tudóan átszolgáltatta őt az asszonynak, ki aztán további kezelésbe vette. Ilyenkor ugyancsak ügyelni kellett rája, hogy ki ne szökjék ismét a szobából, sőt az ágyból,
hová kijózanodásáig elzárva volt, mert ezek voltak azok a pillanatok, midőn kitört belőle a keserűség a fennálló rend ellen s szükségét érezte, hogy egy pár «jó barátnak* kiöntse bánatát. Ép az első gázsifizetést megelőző napon esett meg, hogy ily vidám állapotban késő este ide jén megindult szobájából. A Vilmos-épület első emeleti lakói — jó magyar honvédcsalád — hirtelen nem várt vendéget kapnak: a jókedvű práporscsik lép be. Nosza előkerül a bor, mit ő maga hozott át lakásáról", előkerül Szebenyi Pista hegedűjével s pár emberből álló bandá jával s víg magyar és román nóták mellett folyik a mulatság, nő a j ó k e d v . . . Végül a jó práporscsik lelkendezve dől barátjaira, össze csókolva sorban őket, majd végső eksztázisá ban előránt kebléről egy hatalmas csomagot, t e 1 ve va dona t új pa pirr ube le se kke 1: a m ásna p kifizetésre kerülő gázsival. Egy szempillantás alatt szerteszét szórja azt a szobában : nesze czigány! nesze gonvéd! Szerencsére az asszony megjelenik a kritikus pillanatban s még idejekorán kezéreJkaparintja a pénzt és a parancsnokot. Másnap az összegyfirött papírokat az asszony fizeti ki nekünk, Zubkoff még akkor is, mint holdkóros meredez mellette, alig tudva számot adni magának arról, mi történt körülötte . . .
: «6zlankamenka»-tőkék, melyek 1 holdon több mint 100 hektoliter termést adnak. SZŰKET AZ IZSÁKI «ANNA» BZŐLO-TELEPEN.
• *
41. SZÍM. 1918.
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
578
TOROK KAVBHAZ.
NEM JÓL VAN. Elbeszélés. — Irta Kertész István.
A kis állomás épülete a falu szélén feketén formálódik a hajnali ködben. A kubikárok nyitott szájába befújdogál az erős szél és furcsa hangon muzsikálva esillen a kerekes kút vedres láncza, csörren a falakra kúszott vadszó'ló' levél, nyikorogva csukócskázik a kerítés léczfoga közt a kis ajtó, amely az országút felé nyílik. A faluból nagyon messziről el-elhangzik egy kakasszó tisztán, élesen, megmozdulnak ne szezve az állomáson is a libák és gurgulázva koppantgatják a ketrecz elé állított vizes fazék fenekét. A kiczementezett lépcsőről feltápászkodott egy bóbiskáló, botos ember. Sétára igazítja az ölében elbillent botot és a csikorduló kavi csokon végigmegy a kerítésig. Messziről zörög a posta. A sáncárok gyalogútján szaladva zöktet valaki az állomás felé. Erre a trappogásra kelt fel ültéből az előbbeni ember és nem is ment el kinyújtott nyakával addig a kerítés mellől, míg a másik oda nem ért. Meg álltak az olajlámpa gyenge fénye alatt, meg nézték egymást úgy kutyafuttában és mert ismerősnek látták egymást, tovább is egy mással szembenállva maradtak. Az, a ki a faluból nagy szaladva jött, lihegve törülgeti a homloka izzadtságát, igazgatja a csizma-szárát és megkönnyebbül a szuszogása, a mikor a beszédbe fog. — Ászt tuttam má, hogy lekések . . . Az álmos kidörgölte az öklével a két szemét és kifordult a sínek felé, a honnét a vonatot várta. — Hány az óra, hogy má kigyött. Vagy nem a vonatho' gyütt maga? — De-e . . . épen, hogy nagyon is. — Ahoz é n . . . Isten döglessze meg még ászt is, aki kitanálta. Ezeket már egész nyugalommal az épület falának könyökülve mondta. Minden szótag után hallhatón szippantott a pipán, még az ujjával legyömöszölve a I vizes dohányt rá csattantotta a bodor füstre a hegyes kupakot. A másik leült az előbbi helyére, a fütykös megint a térdére billent, a fejével támaszkodva pihent a gazdája ölében, mint egész éjszaka. — Hát mit szójjak még én akkor? — Nagyot szipogott, aztán egy komoly pillantással to vább beszélt. — Kend ugye ide való? — Éhem — mondja a pipás a bajsza alatt. — Hát kend? — Nem ide — mondja az ülő ember és ké nyelmesen elveti magát a kemény ületfí küszö
bön. Minden ok nélkül hirtelen beszédre nyilik a szája, csak azért mert érzi, hogy van a ki hallgatja. — Lássa-e, a hogy itt lát, így ültem én egész éezczaka. Nem hunytam le a szememet egy drága cseppet, csak úgy ültem itt, mint egy kotlós. De úgy nézem maga nekem valamikép igen igen üsmerős. — Én is olyanformán nézdegélem má itt magát. Mi a neve? — Mosó István. — Mosó? Mosómosómosó . . . Megá csak? — Az . . . az . . . ragyóczi . . . — Miféle? — Földész vagyok. A' vónék. — Mi? — Parasztmüves. Vagy mi a fene műves már no. L: csúszott a nyelvemrő. — Nem Botos Mosó Pistinek a fija maga ? — De az én. Tán ismeri valahonnét maga? — Hogy ismerem-ey Szervusz Pista az apád szent yü ! Hát nem ismersz? — Szervusz. — Nem én. — Bazsó Gábor a becsületes nevem. így is hínak, ammióla áss eszemet tudom.
65. ÍVFOLYAM.
Bazsó Gábor nevetve markolászta az ülő ember felnyújtott kezét. — Hát, ha meg nem sérteném, honnat ismer maga minket? Bazsó a földre nézve megvakarta a bajusza alját. — Hát honnan is? hogy a fenébe mongyam mán no? Úgy valahogy anyád után. Mint a kinek nincs is egyéb mondani valója, elfordult félválltól, rárántotta a vállára a le csúszott ködmönét és a fogatlan szája lütyögő ajkával erőszakkal, csakhogy beszélni ne kell jen, értelmetlenül, öreges hamisan nótafélét dudorászott. Mosó unalomból, meg a tisztesség kedvéért is megszólalt. — Hát akkor ismeri kend apámé ka t ? — Hogy ismerem-e? Bándított Gábor legé nyesen egyet a fején. Bion ismerem, még tán jobban, mint malacz a tíuást. Ismerem én jól minden fajzatát. Ott laktok-e még kis Kovács Palváéknak rézsut szemközibe'? — Ott, — En meg ott laktam tölletek mingyán harmadik ház. — De az nem lehetett mostanába. — Nem, nem. Huszadik esztendeje lesz má* annak idestova. Akkor, még menyecske vót ette anyád. Úgy ám. Fajin betyáros egy me nyecske. Mondhatom, hogy igen szép vót. — Most má öreg. — E' hiszem. De még akkor fiatal vót. Féltette is aza bolond apád még a ránézést ül is. Soha még olyan asszony bolondját, mint aza bolond apád vót. Még velem is akadt baja, ha jól emlékszek. Olyan kocsmás-e még mindég? — Nem mondhatnán, hogy kikerülné, a mikor ép nem muszáj. Bazsó Gábor hátravetett kezekkel urasán szétvetett lábon egyszer-kétszer megfordult a simán pörgő kavicsokon. — A'vót annak a hibája akkor is. Ha italos vót, nemi smert az se Istent, se embert. Engem is olyan pletykákba csóvázott be, h o g y . . . . hajjajaj, de még mismi minden kellemetlensé geket tett. — Most is olyan. Vén bolondé Mindent visszájáiul csinál. Má csak lábatlankodik a házban. Bazsó Gáboi higgadtan láfenyf getett az öreg Mosó fiára. — Láttad vóna csak akkor. Egy komák vótunk én velem, de mindiga szívembe' babrált. Mikor oszt mán ászt is mondták, hogy a me nyecske telibe tülem való. No nem is vót ma radásom. Inkább én gyüttem el a faluból, mer' én nem az vótam sohase, a ki a bajt hajkurásztam. Most itt lakok Bagyóczon-e, oszt nem cserélek a pappal se. Hunyorgón kutatta Bazsó Gábor vizsla szeme
41. szia. 1918. 65. ÉVFOLYAM.
i
>'
579
VASÁBNAPI ÜJSÁG.
a másik ember tekintetét, de az csak lekonyult fővel ült, alig-alig emelte fel a tekintetét. Ha szólt is, le a földnek beszélt, — Nálunk bion nem jól van. — Meghiszem. — Most is tárgyallásba mének — mondja Mosó, mintha temetésről szólna, —Azért kó dorgók tennap estétől itt, De nem vót idehaza a bojtár. — A mi jedzőnké? — Az. Mostan meg vele van a bajom. Az búsít itt egész éjjel. Mer' ha törvény elejbe kerülünk, attó félek, hogy meg kell adni majd az árát. Bazsó Gábor elibe vágott a beszédnek. — Hisz ismerem én a segédjedzőt. Pedig hát nem is olyan komisz ember az. — Nem, nem, mintha mégegyszer olyan komisz ember vóna. De hát mikor a szegény embernél az mindig úgy van, hogy akárhogy van, nem jól van. — Hát mi bajod van a jedzővel? — Semmi. De neki van baja velem. — Mér'. — Megüttem. — Mér? — Majd elmondom a törvénybe. Azon tö röm most az eszem, hogy mint kéne észt elő adni. — Hát sehogy. — De fenét sehogy. Ha má becsukatom magam, hát legalább az urak is tugygyák mér csukatom én le magam. Ne higygyék ám, hogy nincs a parasztnak magához való eszi. Mer igenis, hogy az úgy vót, hogy az a zsivány megérdemlette ászt, a mit tőlem kapott. Soha én még adóba egy krajczárval se maradtam adós. — No én se. — Vág közibe helyeslőn Bazsó. Mosó nagy igyekezettel folytatja, — Várjon no. Most valahogy adós vótam nyócz egynehány koronával, do nem állami rendes adóba, ha'm valami csip-csup nyavaja adóba. — Megesik az én velem is. — Ugye, hogy meg. Mikor eezczer haza me gyek szántásból vagy mi fene másból, hát csak rí az asszony odahaza, Mé rísz? Mondok. Hát az istenségit az apjának, még az úton tanálkoztam is vele hazafelé gyüvet, köszöntem is rá, ahogy dukál, hát egy árva szóval meg nem mondta, hogy az a gép a kocsma előtt tó'llünk van adóba véve. Elmentem hát a kocsmába, de nem valami olyasmiéi', hogyhát én őt ottan bántsam. Úgy nem vót az nékem eszembe se. mint a hogy vele se törődött az istenyila. Bemének, köszönök. — Jónapot segéd úr. Aszongya vissza. — Jónapot. — Hát mi az — mondok — mé viszi el a gépet, a mit az asszonnak varrni hoztam. Aszongya :
A NAGY MECSET UDVARA.
— Azér mer muszáj. — No — mondok — ha muszáj, akkor muszáj. De én még adóba egy fityinggel sohase marattam adós. Aszongya, ő nem tehet arról. — De arról — mondok — tehet, hogy rongyos nyócz koronába elviszi ászt a va donatúj Dzinger gépet, Aszongya, hogy neki muszáj. — Noha muszáj — mondok — hát c.-ak vigye. Még azzal oszt oda mondom : Azé mi nem haragszunk, ugye segéd úr. Avval még oszt kezet is adtam. Isten álgya meg mondok. Még oszt ő is kezet adott, Akkor gyött az én eszembe, hogy előbb haza mének majd a botéi'. Úgy is tettem. Haza mentem, visszagyüttem. Akkor ő mán kint a kocsma előtt az úton vót. — No — mondok, de bion már rákajátva, hát oszt csakugyan muszáj vinni a gépemet? Még mielőtt üttein vóna, aszongya, hogy mu száj bion. Avval osztán, hogy rásuhintottam vóna, négykézláb lebukott a földre, egész le a csizsmámelé, oszt csak kúszott, mint a mókus. — Ha meg má' lent van,akkor — mondok — legalább rugók egyet rajta — mondok. — Hát rúgtam is, de oszt a csizsmám az is lerepült a lábamról. A bujtár meg hanyat-homlok úgy elszalatt, hogy jobban szaladt mint a nyúl.
Hát most mongya meg kend, de igaz szívvel mit tettem én? * Míg ez az elpanaszkodás tartott Bazsó Gábor komolyan járt, le meg fel, le az állomás előtt. Végre azután megszólalt. — Lám-e, mégis okos ember vagyok én. — Mér' mongya észt? — kérdi a másik. — Mer én má rég niegtanácsoltam a kor mánynak, hogy kocsmában legyek a választás. Mer az ital ott van hejbe', a fütykös meg ott az ölbe, az emberek meg megtanujják, hogy a bot nemcsak ép az urakra való. Így van oszt, hogy nem jól van. Mer' Mosó fiam, hát bizon most mán aligha be nem lakatolnak. Mosó Pista búsan nyúlt be fejvakaiásia egy ujjal a kalap alá. — Inkább fizetnék én most má. Csak el kerülhetném a törvényt. Bazsó összeránczolta a homlokát, Maga elé hümmögött egy párszor és megkopogtatta a botjával a csizmájának a fejét. — Hát mit akarta vóna itt a faluba, hogy mán este gyütté? — Tanácslották, hogy hát beszéjjek a búj tál val előbb, maj oszt akkor eláll a tárgyalástól. Várom is, hogy gyüjjön ő is ki a vonathoz. Bazsó a váróterem felé mutatott.
gpÜHk**
^••i DAMASZKUSZI TOHOK HÁZ UDVARA.
AZ ANGOLOK Á L T A L E L F O G L A L T
DAMASZKUSZBÓL
SZELIM SZULTÁN MECSETJE.
MOHAMED PlíÓFÉTA LÁNYÁNAK SÍRJA.
AZ ANGOLOK ÁLTAL ELFOGLALT DAMASZKUSZBÓL.
Um^flA -- '
58)
VASÁBNAP] ÜJSÁG.
ZITA KIRÁLYNÉ A MAGYARORSZÁGI NYARALÁSRÓL VISSZAÉRKEZETT BECSI GYEREKEK KÖZT.
— Az elébb láttam. Oda ment be az urak szobájába. Azé nem nézett ide egy világér'. Hát oszt mennyit szánná rája Pista fijam? — Nem sajnálnék mán tőle tíz, tizenöt pengő forintot. — Hát, ha nem, hát adide. Eligazítom én a dolgod. Bazsó Gábor hetyKén nézett a váróterem üvegablakja felé. — Még a megyénél is ismerem én az urakat, akárcsak a tenyerem közepét. Ennek a koldus bojtárnak-e, majd csak hogy jól gyön az egy pár forint. Biztos van neki Tarjánba ma is törleszteni való váltója. Ha megfizeted a tör lesztésit, eláll az a tárgyalástól. Megájj, én majd odabe beszélek vele. Bazsó illedelmesen kopogtatva benyitott a váróterembe. Nem nagyon soká időzött bent és mire kijött, egészen kireggeledett már. A két ember csak most látta egymást igazán. Nevetős szemekkel, félre kajsza bajszú szájjal jött ki Bazsó a váróteremből. Megállott egész közel a Mosó Pista alakja mellett és a füléhez hajolva beszélt. — Ment. Az igaz, hogy nehezen ment, de mégis ment. Megteszi rólam való tekintetből. A bíróság után majd fizess neki tíz pengőt. Elég egy váltóra neki. Bazsóval együtt most már Mosó is elnevette magát. — A kutya faját a világnak. Ha váltója lesz, hát még máskor is megvereti az magát. A viczinális bepöfögött az állomásra. Az a pár szál ember elhelyezkedett rajta. A segéd jegyző sietve bebujt egy másodosztályú ku péba. Bazsóék a vonat farkához mentek. — Hát csak szájj be Pista fiam. — Biztatja fürgén a fáradt embert Bazsó Gábor. — Hát kend nem gyön Gábor bátyám? — Igen, de én másfele megyek. Mosó hálálkodva szorongatta az öreg cziinbora húsos kezét. — Mivel háláljuk majd meg észt az irántami szívességit? Bazsó elfordította a fejét. Szándékosan el maradt egy lépéssel. Messzire nézett benedve sedett szemével, de behunyta, hogy a ned vesség ki ne hulljon. Egy könnyet taposott el vele. Legyintett a botjával a vasút hágcsójára. — Sammivel. Tisztelem szépen apád, anyád. Mondd el, hogy én segítettelek. — Elmondom. — De el ne felejtsd, hogy kinek hínak. Csak úgyTmondd: az a hunczut Bazsó. Oszt ászt is mondd meg, hogy jól szemügyre mustrál talak. Meg még annyit mondtam, hogy «biza nem jól van». — Micsoda? — Hát ne is úgy mondd, hogy nem jól van, ha' úgy hogy én má mint Bazsó Gábor, aza
bizonyos, úgy láttam, hogy szakasztott olyan vagy te, mint az apád. Egészen rá hasonlítasz. Mosó bólintgatott.J| — Persze, hogy én is olyan vagyok. Egész az a természetem. Ahogy van, úgy sose jól van. Bazsó elnevette magát. — De mostan már csak jól van? Mosó tagadólag intett. — Nem a*. Bion* hát az most se jól. Mer* hátha én azt akkor tuttam vóna, hogy az egész csak tíz pengő, hát legalább többet is adhattam vóna. Azé van hát, hogy nem jól van. A vonat fütyült. Ők ketten újra paroláztak. Bazsó még a fülibe súgott. A fiatalabb Mosó fáradtan, gyűrötten kapaszkodott fel a lépcső fokra, az öregebb Bazsó fürgén, büszkén el léptetett a vonat előtt. Megemelte a kalapját az ablak előtt, a hol a segédjegyző ült, elő szedte a pipát, zacskót és apró szapora szip pantással pöfékelte a füstöt, szaporábban, für gébben, mint a köhögős rossz masina. Mikor ennek a füstje eltűnt, Bazsó Gábor a gazdag ember szabadságával bement a főnöki irodába várni, míg jön az ő vonata. Mikor aztán a vonat késett, azt mondta rá a főnöknek is : Nem jól van.
MEGÁTKOZOTT SZERELEM. Franczia regény a iSzerélem az én bűnöm* szerzőjétől. [(Folytatás.) Elmúlt a harmadik felvonás is. A felvonás közben a szomszéd páholyból hangzó nevének hallatára Magda egyszerre felriadt. — Bitkán történik, hogy Mirbelné páholya üresen marad, ha maguk nem jönnek el, rende sen ismerőseiknek adják át. — Mondd csak, tart még a viszony Mirbelné és Montmaur között? — Persze, hogy. Pedig elég furcsa, hogy ez a fiatal ember ennek a vén asszonynak a szok nyájához kapaszkodik. — Még nem is olyan vén - szólalt meg egy harmadik hang, — sőt nagyon is vonzónak találom. — Ugyan mit akarsz,megvanlega lább 50 éves. — Hogy volna annyi! — Ne vitatkozzunk ezen, elég az hozzá, hogy Montmaumak hasznára van ez a barátság. Mert nem hiszem, hogy festményeiből vagy saját jövedelméből olyan remek lovaikat tudna vásá rolni, — De hiszen Montmaur is igen vagyonos ..". — És Mirbelné még vagyonosabb, úgy hogy ketten együtt megfizethetik! — Miféle rágalmak ezek — szólt neheztelően a jóakaró hang. — Figyelmeztetem, hogy Montmaumak vagyonából legalább hatvanezer
41. 8ZÍM. 1918. 65. ívroLiAM.
frank jövedelme van és vegye azt is figyelembe, hogy mint festő is jól keres, mert sokat elad. — Csak ne nagyon védelmezgesso őt kedves öregem, csak azért, mert egy klubba járnak. Nemcsak vele történik meg az ilyesmi. Külön ben is eszem ágában sincs megvetni őt ezért, ha teljesen letörünk és feleségül veszünk valami gazdag asszonyt, ez majdnem ugyanaz, mint az ő esete. Csak azt akarom mondani, hogy ez az asszonyság meglehetős vén már. Mirbelné azt hitte, hogy megfullad szégyené ben. Beborult a kerevetre és halkan zokogott. — Az én szerelmem árt Fülöp becsületének — gondolta szegény — tönkre teszem Fülöp be csületét. Azzal, hogy ezek a fiatalemberek róla becsmérőleg nyilatkoztak, nem sokat törődött, de hogy Fülöpöt ily gyalázatosan bemocskolták, azt már nagyon a lelkére vette. Gyűlölettel gondolt e világ igazságtalanságára, a mely nem akarta elismerni, hogy most már mily tiszta szálak fűzik őket egymáshoz. £7Az utolsó felvonás alatt lerázta magéról kétségbeesését és köimyáztatta arczát köpenyének csipkéibe rejtve kiosont az elhagyott folyosókon át. Fogatának egyhangú gördülését öl kábultan ült és semmire sem gondolt, de a midőn szo bájába érve, kerevetére vetette magát, újra könnyezni kezdett. Aztán felkelt és idegesen kezdett járkálni fel s alá, míg észre nem vette a kandallón Fülöp levelét. Hirtelen szemrehányást érzett önönmaga ellen, hogy talán ok nélkül vádaskodik és bánkódik és idegesen feltépte a borítékot. Fülöp azzal mentette ki magát, hogy nagyon erős fejfájása miatt nem lehetnek együtt este. A levél befejezése annyira gyöngéd hangú volt, hogy Magda zokogásba tört ki és mohón csókolgatta a levelet, mely visszaadta kissé bátorságát, mert azzal kecsegtette, hogy még mindig van még valami értelme életének. Másnap későn és összetörve ébredt fel. De Presles kisasszony pár nap óta az Orsolyák zárdájában tartózkodott lelkigyakorlat végett, hogy tehát valamivel eltöltse idejét és elűzze fájó gondolatait, Mirbelné arra határozta el magát, hogy elmegy titokban utoljára meg tekinteni azt a lakást, hol Fülöppel azelőtt találkozni szokott. Hónapok óta nem járt már ott. Különben sohasem volt még ottan egyedül, de a tegnapi keserves tapasztalatok után valami ellenállhatatlan erő vonzotta, hogy elmúlt sze relmük környezetét még egyszer felkeresse. Kulcsa ugyan nem volt a lakáshoz, mert Fülöp mindig korábban érkezett oda, mint ő, de ez nem riasztotta vissza tervétől. A házmester fel ismerte és kinyitotta neki a lakást. Az ablaktáblák be voltak téve, hasadékaikon át egy-egy napsugár hatolt át és kápolnaszerűen bizonytalan világításba burkolta a bútorokat. Magda leült a kerevetre. Újra átélte első láto gatásának emlékeit, azokat a boldog és felejt hetetlen órákat, melyeket itt töltött. Ez le csillapította kissé, igen, igen, szeretett és őt is viszont szerették. Itt ezen a helyen hányszor térdelt előtte Fülöp, hányszor hirdette forró és mély hangján kedvese testének és lelkének rajongó dicséretét. Szegény Magdát valóságos részegség fogta el e boldog visszaemlékezésekre és mintha vissza akarta volna hívni a multat, ön feledten rebegte ajka Fülöp nevét. Aztán felkelt és átment a másik szobába, hogy megkeresse fehér selyem-pongyoláját, me lyet azóta gyakran felcseréltek, de mindég az első mintájára készíttettek el. Kinyitotta a szekrényt, a honnét rendszerint elő szokta szedni, de nem találta meg. Nyugtalanul kezdte tovább keresni a lakásban, míg végre a fürdő szobában megtalálta egy székre vetve, melyről szomorú elhagyatottságában lógott alá. Magda fölemelte és gondosan vissza akarta tenni helyére, midőn észrevette, hogy velenczei csipke dísze le van szakítva. Elgondolkozott, hogy leg utóbb, midőn hordta,nem ő szakította-e le, de utolsó látogatása óta már oly hosszú idő múlt el, hogy nem igen tudott visszaemlékezni. Idegességtől reszkető kézzel tűzte össze az el szakadt részeket. De a visszaemlékezéseiből fakadó boldogságnak egyszerre vége szakadt. Hogy lerázza magáról ezt a borongást, vissza tért a szalonba. A zongorához lépett, hogy fel nyissa, midőn annak szélén egy kis papirszeletkét talált, a melyen kékre zománezozott betűk kel egy virágkereskedő neve volt olvasható.
41. szín. 1918. 65. ÉVFOLYAM. Tehát virágot is hordtak ide! még pedig nem az ő számára ! Még jobban körülnézett és a zon gora alatt egy még eléggé friss rózsaszirmot talált. Tetőtől-talpig megrázkódott, mert ilyen mély fájdalmat még sohasem érzett életében. Egy pillanat alatt tisztában volt azzal, hogy egy másik nő is megfordult itt. Talán épen aznap este, midőn aggodalmaskodva várta Fülöpöt az Operában. Megszentségtelenítették ruháját is, a melynek menyegzői fehérségét minden egyes alkalommal boldogan öltötte ma gára. És Fülöpnek része volt mindebben, miképen tűrhette, hogy egy más nő öltözzék az ő ruhájába! Bettentő véget ért tehát minden! Hosszú idő óta törekedett arra, hogy kiűzzön a szívéből minden alantas féltékenységet, de ezt nem tudta elviselni. Mélységes undorodás fogta el, de egy könny sem fakadt szeméből és akár milyen halálos veszedelem fenyegette volna is, nem tudott volna felkelni a székből, a melybe belé rogyott. Hideg verejték ült ki homlokára és elájult. Midőn magához tért, már csak nagy fáradt ságot érzett és menekülni kívánt innét. De mégis volt még ahhoz ereje, hogy kinyissa ezt a kis szekrényt, melybe Fülöp első találkozásuk virágjait rejtette. Vájjon miféle sorsra ju tottak? Alighanem megfeledkezett róluk, mert ott voltak még megsárgultan, összeaszottan. Magda el akarta vinni őket magával, de száraz zizegéssel szétomlottak ujjai között. Szegény asszony keserűen suttogta : «Hozzám hasonlít tok ti szegény öreg virágok.* Midőn Magda az utczára ért csak egy gondolat foglalkoztatta, hogy mentül hamarabb haza térjen. Magához intett egy bérkocsit, de alig tudta a kocsisnak megmondani, hogy hova hajtson. Megérkezett palotájuk elé, egy aranyat vetett oda a kocsisnak és mintha alvajáró lett volna, önfeledten ment fel szobájába. Itt aztán elhagyta az ereje és ismét összerogyott. Később aztán megpróbálta, hogy valamiképen elren dezze gondolatait, hogy összeszedje magát, hogy elmélkedjék az új krízisen, de ez a fáj dalom, mely most lenyűgözte, sokkal hatalma sabb volt eszének mindennemű fontolgatásá nál, úgy, hogy semmiképen sem tudott szaba dulni lőle. Azt mondogatta magának, hogy minden el mélkedés ellenére is, mégis csak szenved, mert nem birja lerázni magáról ezt az utolsó csapást. Most már egészen tisztán látta az életet és nem szigorúan, hanem ami ennél még rosszabb: igazságosan tudta megítélni a saját maga életét is, úgy, hogy megborzadt az örvénytől, melyet benne felfedezett. Egymásután eszébe jutott ezernyi bántódás emléke,alapjában véve mindenféle apró-cseprő dolog, mely mindarról győzte meg, hogy Fülöp már régóta nem szereli.
"
581
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
Az isteni tisztelet. Mintha csak olvasni tudott volna távollevő kedvese lelkében . . . a ki nem szerette őt többé... Jaj! e szavakban volt összefoglalva Magda egész nyomorúsága. Véges-végig gondolván mindent már-már azt kérdezte magától, vájjon a múltkori rémséges beszélgetést az Opeiában nem ennek köszönheti-e, hogy Fülöp bizalmaskodott baiátaival a klubban. De hát mi volt az a szerelemnek látszó vonzalom, melyet vele szemben tanuí-ított? Könyöiületesség? Mily szégyen ez reá! Egyszerié felmerült lelkében a halál gondo lata, mely tüstént véget vetne szenvedéseinek. Villámcsf pásként sújtotta őt a földre e fáj dalom és keserűen gondolt arra, hogy milyen hétköznapi véletlenek döntötték el sorsát, min denféle útszéli pletyka, melyet csak véletlenség ből hallott meg, hogy következményük annál végzetesebbé váljék. Eszébe jutott aztán láto gatása Fülöp lakásán, mely még kegyetlenebb kiábrándulást hozott. Ha valamely felületes ok megakadályozta volna őt múltkor abban, hogy elmenjen a színházba, talán eszébe sem jutott volna, hogy elmenjen közös lakásukra és nem látta volna a maga szemével, nem érintette volna a kezével, kiáltó bizonyítékát annak, hogy milyen kevésre becsüli kedvese halott szerelmüket. Tudta, hogy élete elveszett és fel indulásában megvetette Fülöp gyöngeségét, hogy szerelem nélkül egy öregedő nő lábaihoz
Goiginger táborszernagy átadja a hadosztályt az ukrán parancsnoknak. A MI TISZTJEINK ÁLTAL KIKÉPZETT ELSŐ UKRÁN KATONÁK.
tudott boiulni. Nagy szerelmükben irár ctak hazugságot látott, örömeikben és kedvteléseik ben eltévelyedést. (Vége következik.)
IKODALOM ÉS MŰVÉSZET. Muzsikus történetek. Mariay Ödönnek, a kinek a Nemzeti Színházban előadott darabjáról a mi nap volt lapunkban szó, most egy füzet nrvellája jelent meg Muzsikus tőrténetek czfmmel. Mind a háromban muzsikusok szerepelnek, innen a cíím; az első kettőben a muzsika valamiképen bele is szövődik a történetbe, a harmadikban egész véletien, hogy a főszereplő muzsikus, — ugyanez a történet ugyar.így megeshetett volna akár egy szolgabiróval is. S ez a harmadik novella a legkülsőségesebb: nagyon is könnyű t örtónetet mond el, a melyet csak egészen könnyed, tréfál kozó hangon lehetne érdekessé tenni, — Mariay pedig nem tudja váltogatni a hangot, úgylátszik akkor sem, a mikor akarja s ezért ebben az eset ben előadása nehézkesnek tetszik. A legjobb a középső novella: ennek van érdekes és igaz psychologiai magja, a falusi lány, a ki szerelmes a kántorba a szép bariton hangjáért, azért az áb rándos hitért, hogy a szegény kis kantor világhírű énekművész lehetne, ő meg a felesége — s aztán egyszerre megfagy a szerelme, mikor a templom ban meghallja egy igazi nagy művész énekét. Az az érzelmes hang, a melyen az iró beszélni szeret, ebben a novellában simul legjobban a tárgyhoz s bár a keret, melybe n történetet állítja, kissé csináltnak s erőltetve a kép köré illesztettnek ér zik, inkább csak megelőzi a történetet, mint előké szíti, — a tárgy érdekessége legyőzi mindezeket az ellenvetéseket ós a novellára szívesen emlékszünk vissza. A füzetben első helyen álló novella érzel mes történet egy fiatal hegedűsről, egy asszonyról és egy Stradivari-hegedüről, — ebben a legtöbb figyelemre méltó vonás a szegény fiatal hegedűs epekedése a pompás hangszer után, a mely tehet ségének egyetlen méltó eszköze. Mariay igen gon dos elbeszélő, a szín és hang gazdagságára törek szik s ehhez meg is van benne a nyelvbeli kész ség, csak abban nem kész még teljesen, hogy többnyire csak az ő hangját halljuk, nem a mondanivalóét, — nem tudja eléggé a történetei és az alakokat beszéltetni. Törekvése azonban minden tekintetben becsületes, derekasan küzd a kifejezés művészi czéljáért, a melyet néha sikerül is elérnie. Az olvaFÓk bizonyára élvezettel ós ér deklődéssel fogják olvasni történeteit, s mi is rokonszenves figyelemmel kisérjük fejlődését. — A füzet a Magyar Könyvtárban jelent meg s kiállí tása bizonyos tekintetben újdonságot jelent B népszerű vállalatban: új, igen Ízléses és egyszerű ségében is kellemes hatású czínilappal jelent meg, a mely most már állandó fog maradni a vállalat ezutáni füzeteiben. Ara 50 fillér. A (Budapesti Szemle* októberi száma közli Fráknói Vilmos tanulmányát V. László királynak gyermekségéről és uralkodásáról. Ifj. Leápold Lajos Magyarország keleti frontja czímmel kezd érdekes tanulmányt közgazdaságunk jövő lehetőségéről. Tolsztoj «Albert» czlmű novellája és Zempléni Árpád «Vasfő és Ime» czímű vogul regénye adják a fűzet szépirodalmi tartalmát. A Szemle rovat ban Cholnoky JenS a Földrajzi gondolat történt-
582
41. SZÁM. 1918. 65. ÉVFOLYAM.
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
4 1 . SZÁM. 1918. 6 5 . ÉVFOLYAM.
téről értekezik, az Értesítő rovat p^dig könyvismer tetéseket közöl. A «Budapjsti S sémiét* Voinooich Géza szerkeszti s a Franklin-Társulat adja ki. Előfizetési ára egész évre 24 korona, félévre 12 . korona, egyes szám ára 2 korona.
A HÁBORÚ NAPJAI. Október 2. A nyugati harcztéren Flandriában Cumbrai két oldalán és a Champigneban a né metek kivédték az ellenség heves támadásait. Cambrai körül az Yp.'rnből Boesebaere és Henin felé vezető utak két oldalán és Inbasséetől délre voltak ismételt támadások, melyek mind ered ménytelenül maradtak. Sir.courttól északra a né metek nyolczszoros rohamot vertek vissza : az Avancourt-és Baltigny helységeken, valamint B!ecourttól délre Cuvillers felé előnyomuló ellenséget ellentámadással vetették vissza. Cambrai mellett és tőle délre is meghiúsítottak a rohamtámadást. Eoumilly az ellenség kezén maradt. A cambrai csata ötödik napja ismét az ellenség teljes kudarczával végződött. Lo Chatelet és az Oise között a német harczvonal az utolsóelőtti éjszaka óta St. Quentintől keletre halad Barthenycourt felé az Oise mentén. Az Estróes—Joncourt—Lasdine sza kasz ellen is támadt az ellenség, a Scquehart két oldalán benyomul; ellenséget visszavetették. S . Quentint az ellenség megszállotta. Beimstől észak nyugatra a németeket a Vesle mellől hátsó állá sokba vonták vissza. A Champagneban a francziák ismét megkezdték egységes támadásaikat, délelőtt a 8:. Marié á Pytől Montoisig terjedő, napközben padig Somme P y és Aure közötti arczvonalon. A támadások mind meghiúsulták. Október 3. A nyugati harcztéren a németek Flandriában ellenséges támadásokat visszavertek Sandentől északra és Boeselaeretől északnyugatra és északra. Az Yparn és Menin közti út két oldalán is meghiuíultek a részleges támadások. Armentiéres ésLans várósokat a németek október 2-ára virradó éjjel kiürítették és a két várostól keletre hátsó állásokba vonultak vissza. Az ellenség napközben követte őket a Pieurbaix—Inbassée—Hulluch vo nalon át Cambrai előtt a nap nyugodtan telt el. A Schelde-lapily felől Bumillynél és tőle déldélkeletre ellenséges részlettámadások meghiúsul tak, hasonlókép S:. Quentintől északra és délre az új német vonalak elleni támadások és előre törések. Anicy le Chateautól nyugatra és Filaintól északra a németek visszaverték a részleges táma dásokat. A Chemin des D.imes gerinczén levő
A BEGI MAHIA TF.ltKZIA TALLÉR.
AZ ÚJ TALLÉR, MELYET AZ OLASZOK A MARIA TERÉZIA TALLÉR HELYETTESÍTÉSÉRE VERETTEK.
S'áriában, Arábiában ós Afrikában a benszülött lakosság régi Mária - Terézia tallérokkal szeret fizetni. Az olaszok most utánzatokat készítettek az rsztrék eredetű pénz kiküszöbölésére. állásaikat erős támadások ellen megtartották. B.ámstől északnyugaton erős előtéri harczok. A Cham pagneban nagy erejű franczia támadások meg hiúsultak, hasonlókép az Aisne két partján és az Argonneokban. — Az olasz harcztéren a Monté Tómba északi lejtőjén sikeres előtéri harczok. Al bániában a bolgár fronton.történt események kény szere alatt visszavontuk hadosztályainkat s Berat az ellenség kezére jutott. Az angolok megszállták Damaszkuszt. Október 4. A nyugati harcztéren az ellenség nagy erőkkel indLott támadását Hooglede és Boeseleare ellen eredménytelen volt. Cambrai előtt nicc3 újság. L? Catelet és S:. Qusntin közt az angolok széles arczvonalon újból egységes áttörési kísérlettel próbálkoztak; az első rohammal elfoglalták Í r Catelet-t előnyomultak Baaurevoir és Montbrthain helységekig s behatolt S-quahart helységbe. I n Catelet két oldalán visszaszorították kiindu'.ó állasaiba, sőt azokon túl is Baaurevoirt visszafoglalták, úgyszintén Montbrehaint is. Eíte újabb támadások hiúsultak meg S;. Quentintől
délre. A Chemin des Dames gerinczén és lejtőin a németek olaszok erős támadásait visszaverték. Az Aisne és. a csatornamenti uj fronton a néme tek mindenütt harczi érintkezésben állnak az el lenséggel. A Champagneban a francziák részben uj franczia és amerikai hadosztályokkal . széles fronton támadtak a Suippo és az Aisne közt. A SuippetŐl nyugatra és Sl. Marié á P y mellett a németek visszavertek minden támadást. Somme áj Pytől északra a S". E'ienne és a Somme Py közti magaslaton, a Fehér-hegyen és a Medeamagaslaton befészkelődött ellenséget ellentámadás sal visszaszorították. Az Orfeuil és az Aisne kö zötti támadások meghiúsultak, úgyszintén az Aisne és az argonnei erdő közt is. Az olasz harcztéren olasz rohamcsapatok támadása a Judikáriukban meghiúsult. Az albán harcztéren harczvonalunk visszavétele tervszerűen folyik. Ferdinánd bolgár király lemondott fia, Boris trónörökös javára. Október 5. A nyugati harcztéren a németek Flandriában visszaverték az ellenség Hooglede és Boeselaere elleni támadásait. Az Armentierestől keletre levő uj német vonalak ellen az ellen ség utánunk nyomult. Cambrai előtt időnkint megélénkülő tüzérségi tevékenység. Le Catelet-t az angolok elfoglalták, de a várostól északra és keletre levő magaslatokat a németek megvédték. A Beaurevoirban benyomult ellenséget visszave tették. A Lssdines és Mercourt helységekben be nyomult az ellenség. Lssdinest a németek vissza foglalták. A francziák és olaszok támadásai a Chemin des Dames gerinczén és lejtőin meghiú sultak. Beimstől keletre Brunay és S". Marié közti állásaikat a németek kiürítették és hátsó állásaikba vonultak vissza. A Champagneban visszafoglalták a Samme-PytÓl északnyugatra ltvő magaslati vo nalnak még az ellenség kezén levő részét. A Somme Pytől észak felé vezető 65 két oldalán a francziák támadásai meghiusu'tak. Az Argonneok és a Maas közt az amerikaiak támadtak. Az Argonneokban és az erdő keleti szélén visszaverték őket, az Airetől keletre Exermentig törtek előre. A hely séget magát a németek visszafoglalták. Cesnes két oldalán visszavertek minden rohamot, a MontFauen és Bantheville közti út két oldalán, a Cumeltól délre levő erdős vidéken ellenlökéssel verték őket vissza. Az olasz harcztéren a velenczei fronton megélénkültek a harczok. Asingától délre és a Monqa Perticán behatolt ellenséges osztagokat ellenlökéssel visszavetettük. A Monté Perbicálól északkeletre elragadtuk az olaszoktól a Pes-állást. A^Bilkanon' Vranjenál szerb oszta gok elővédeinkre bukkantak. — A Monarchia,
Németország és Törökország Wilson amerikai el nökhöz jegyzéket küldtek, fegyverszünet kötése és a béketárgyalások megkezdése érdekében, Wil son eddig kifejtett programmja alapján. Október 6. A nyugati harcztéren Flandriában és Cambrai mellett csend. A csatorna mellett Grrvacourt^ és Beaurevoir közt a németek feladtak egy előugró ivet. Le Catelet és a St. Quentintől északra eső vidék között az angolok és francziák folytatták támadásaikat Beaurevoir és MontBrehain az ellenség kezén maradt. A front többi részén a támadások meghiúsultak. A Chemin des Dames elleni támadás meghiúsult. Brimontban és Bérűben levő állásaikat a németek kiürítették. A Somme Pytől északra vezető műút és Lyrytől keletre eső vidék közt a németek súlyos harczok közt megtartották állásaikat. Az Argonneok és a Maas között az amerikaiak támadásai meghiúsul tak. A Fays-erdőbe benyomult az ellenség. A Balkánon a Szkumbi folyótól délre utóvédharczok. A szerb harcztéren Vranjétől visszavettük harczvonalunkat. Október 7. A nyugati harcztéren Flandriában és Cambrai előtt a nap nyugodtan telt el. St. •Quentintől északra a szeptember közepe óta meg szakítás nélkül tartó súlyos küzdelemben az ellen ség támadásai újból meghiúsultak. Le Catelettől északkeletre és Lesdines két oldalán, délután pedig St. Quentintől északra. Az Aisne és a Suippe közt a németek minden támadást vissza vertek. Az Arnes mellett St. Etiennetől nyugatra végrehajtott támadásoknak sem volt sikere. A Ohampagneban szünet állt be a harczokban. Orfeuilnél és Autry mellett részleges támadásokat, egyebütt előretöréseket vertek vissza a németek. Az Argonneok és a Maas között az Airetől ke letre visza verték, a Charpentryből Bomagnebe vezető út két oldalán, a hol a harczok súlypontja volt, teljesen meghiúsították az ellenség többszörös rohamát. A Balkánon Albániában ujabb utóvédlarczók a Szkumbi folyó mellett. Október 8. A nyugati harcztéren a Scarpetól •északra az angolok támadtak; Nenvireuilbe befész kelték magukat, egyébként a német előőrsök meg állították őket. St. Quentintől északra az angolok és francziák folytatták támadásaikat. Montbrehaintól északra a németek ötszörös rohamot vertek vissza, tovább délre összeomlott a támadás, Seguhartnál a németek megtartották állásaikat, a Tilloy ma gaslaton meghiúsították a támadást. A Süippe északi partját a németek megtisztították az ellen ségtől. Délután Barancourt és Zelle közt St. Clement á l'Arnes mindkét oldalán előretörő nagy
On QvojRröJi ül ev. korzón ™clerilbc&n látszép nőt
SÓSFÜRDÖ ÉS SZANATÓRIUM
Egész é v e n á t n y i t v a . Kényelmei szobák, pompás fürdők, előkeld társalgó-helyisének. uimiillimim
Kívánatra p r o s p e k t u s .
immi
EHRBAR
és minden más előkelőbb mestergyártmányú z o n g o r á t , p i a n i n o t legolcsóbban vehet a szolid kiszolgálá sáról általánosan elismert
REMÉNYI MIHÁLY RPMC
Megnyíltak a vasutak I
1
1
1
/
C A N'^Krvj-t, A » 'V« o" R ^ li A n Rrv~i
czég zongora- és harmónium telepén, Budapest, VII., Király-utcza 58. és 60. Réjri zongorák, pianinók vétele, becserélése, j a v í t á s a é s h a n g o l á s . •
Spanyol n á t h a u t á n , a légzőszervek hurutot bántalmai a leggyorsabban gyógyulnak Abbázia enyhe klímájában. Érdeklődők forduljanak a Gyógyfürdők és Gyógyintézetek r. t. budapesti irodájához V., VilmosCsászár-út 35—39. Telefon 113-15.
Hősi halált haltak: HAZAI BÉLA báró, főhad nagy, Hazai Samu báró vezérezredes, volt honvé delmi miniszter fia, az albániai fronton. Mint re pülőtiszt légi harczban ellenséges repülőknek lett
SAKKJÁTÉK.
az áldozata. — HOTJCHABD BÉLA, a 8. huszár
3122. számú feladvány Oumpe J.-tSl (Münchengráti.)
ezred tartalékos hadnagya, az olasz harcztéren. — Ifjabb KONTÚR IMRE, 19 éves korában az olasz harcztéren. — SPERKER
IMRE, a 82. gyalogezred í
főhadnagya az olasz harcztéren, 21 éves korában. Elhunytak még a közelebbi napokban: VÁCZY ISTVÁN, királyi tanácsos, nyűg. máv. felügyelő, 65 éves korában, Kolozsvárott. — JAKAB GÉZA. újpesti közjegyző, az Országos Közjegyzői nyug díjintézetnek megalapítója é? elnöke, 70 éves ko rá.ban. — BELLER ISTVÁN, Torontálmegye alügyésze, tiszteletbeli megyei főjegyző, 69 éves korában. — Hammersberg GENZSITOUCK ALADÁB, volt buda pesti református egyházi tanácsos, 62 éves korá ban,
7 6 6 4
Miskolczon. — Győri FARKAS ISTVÁN fő
•*»'
városi tisztviselő, a budapesti szabóipartestület 27 éven át volt főjegyzője, 52 éves korában Bu
•
Hiradó szerkesztőtulajdonosa és a Hircsarnok fe lelős szerkesztője, 47 éves korában, Budapesten. — SZOMAHÁZY GYÖRGY, szigorló orvos. Szomaházy Istvánnak, az ismert írónak a fia, 22 éves korá
b
amilyen még nem létezett. Rövid idő alatt dus hajat növeszt és meg akadályozza a hajhullást, megóvja a korai őszülést és az ősz hajaknak eredeti színét visszaadja. E?y hónap alatt fényes ered mény. Ára 15 é s 2 0 K. BOTÁR Z. REGINA kozmetikai miiintézete. Bndapest, VI1-. Erzsébet-korút 34. I. em. ArezápolAs, arczgőzölés' és viilanymaSHzás egész nap.
Hajnövesztő,
varázsol elő 10 nap alatt és eltávolít minden teinthibát, úgymint mitesszer, pattanás, sárgafolt, ráncz, orrvorösség, likacsos, hervadt, pettyhttdt bőrt, a Dr. Kajserling-féle szépitő-szer. A kúra egyszerű, otthon végezhető, minden feltűnés nélkül. Befejezése után az arczbór ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban pom pázik. 1 üveg 15 — K. Diszkrét szétküldés utánvéttől..— Gyárt a t r v A B Y O i T k Co. — Szétküldés! hely: a K Ö S S A J T T I L Bndapest, V H X , Jóxs.f-köritt 2 3 . (Félemelet 1.)
o
i&«*
d • f | b rokieoa. Világol indul és a negyedik lépésre mattot ad.
dapesten. — Dr. BODOB ZSIGMOND, a Magyar
Felelős szerkesztő : H o i t s y P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, I V . , Vármegye-utoza 1 1 .
ban, Budapesten. — BAUCH -GYULA, dohányjöve-
dóki tiszt, 88 éves korában, Budapesten. — Kar-
Lapkiadó tulajdonos Franklin-Társulat IV.. Egyetem-ntcia 4.
Elsőrendű hegyaljai, jól összefont, erősen kifejlődött, egy és két éves gyökeres, fajtiszta
szölöoltványok
szóló
képes
továbbá „ N O V A " - f é l e hazai dúsgyókérzetü r e n d k i v ü l kifejlődött tiloxeramentes magántermő
Hangszer
szőlővesszők nagy mennyiségben, mérsékelt árak mellett kerülnek el adásra. Árjegyzéket kívánatra díjmentesen küld. Czim: N f ~ | X T / \ í í szőlővesszőé s szőlő^ - J w -^Ja. oltványtelep kezelösége. 99* A r a d , Szabadság-tor 10. szám.
árjegyzék
WAGNER
•o»o»o»o^o«<>»<>«>o»o»<> e o •oeo»o»oeo«K>»oeo«>o 0
..Hangszer-király" Országszerte elismert e l s ő r e n d ű magyar
h a n g s z e r és b e s z é l ő g é p áruháza
Budapest, József-korút 15. sz. ] ^ fiók: Ráday-utcza 18. sz. 35—92.
===== Zenekedvelők ingyen kapják. ———
Likat már zongorát vidékre szállítani.
Fiatalos, üde arczöórt
Mmmmfm/mmmmjmmu/jmmmimmmm
EGYVELEG.
HALÁLOZÁSOK
az 1918 évre
Teljesen átalakitva, kibővítve és újra berendezve.
V
esai és derghi dr. SOMOGYI MIKLÓS, székesfővárosi fogalmazó, a ki mint a gyöngyösi vöröskereszt kórház titkára, 26 éves korában, Budapesten. — ACSAY JÓZSEF, kegyt srendi áldozópap, főgimnáziumi tanár, 28 éves korában, Nyitrán. — Negyedi SZABÓ ISTVÁN, többszörösen kitüntetett honvéd lovastüzér főhadnagy, 25 éves korában, Negyeden. Ö'.v. báró LÁNG LAJOsné. Horváth Boldizsár néhai igazságiigyminiszter leánya a gömörmegyei Barzéta községben, ">s évei korában. — Idősebb parnói báró MOLNÁR VIKTOBNÉ, szül. lécsői Móricz Karolin 59 éves korában. Budapesten. — BUESZ JUSZTIKA maglódi állami tanítónő 25 éves korában, Csáktornyán. — TÜDŐS ILONA 19 éves korában, református püspök leánya, Budapesten. — Gaádi KAYSER ZSÓFIA gimnáziumi tanárnő, Budapes ten. — GBUBER LILY 22 éves korában. Budapesten.
erők támadása meghiúsult. St. Etiennet a németek elfoglalták, egy ellenséges támadásban azonban ismét elvesztették. Egyébként a Champagneban csak részleges ellenséges előretörések és időnkint megélénkülő tüzérségi harczok. Az Aisne két part ján az amerikaiak újból áttörést kíséreltek meg. Chapeltől délre a támadás meghiúsult, Chapeltől északra a németek ellentámadással visszavetették. Az Airetől keletre a támadások már a németek tüzében összeomlottak. Estefelé a Charpentryből Bomagnyba és a Nantilloisból Cunelbe vezető utak két oldalán, valamint a Maastól nyugatra támadásra induló ellenséget a németek részben ellenlökésekkel visszaverték. Az olasz harcztéren a tiroli déli fronton az olaszok tüzérségi tevékeny sége rendkivül élénk volt. A balkáni harcztéren az ószerbiai határhegységekbe előretolt fedezőcsa patainkat folytonos késleltető harczok közt Leskováczba vontuk vissza. Pflanzer-Baltin vezérez redes csapatainak visszavonulása ellenséges be avatkozás nélkül megy végbe.
RZSEBET- Megjelent BUDAPEST.
M
583
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
Viszketegséget, rüht.sömört leggyorsabban elmulasztja a D r . Flesch-féle eredeti törvényesen védett
„Skabof o r m " - kenőcs.
qsZSZSSZSEKSKSSBKSKE^^
LOHR MÁRIA
&2Vm,Baross-u
n
A főváros első és - legrégibb csipke8 " . tisztító, vegytisz-
titó és kelmefestő Finkok : gyári Intézete. II. Fő-ntozn 17, IV. Eskü-út 6, Kecskeméti utcza 14, V. Harmínczad-utcza 4, VI.Terez körút 39, Andrássy-utl6,ViH.Jozsef-krt2. Telefon: Józs.2 -37.
Alapítva, 1910-ben.
HALTENBERGER BÉLA, Kassa. Ruhafestés, vegytisztítás, gallértisztitás. A gyár telje* üzemben van. d-wrá s v A S A T i t A i l ruhafestés feketére és .g-yen\XyaBZO»»3t.ns3Il. r U h a k tisztítása soronkivül.
Nem piszkít, teljesen szagtalan. Próbatégely 4.— E, kis tégely 6.— E, családi tégely 15 E. Budapesti főraktár: Török gyógyszertárban, VI, Király-u.12. Vidékre megrendelési czim :
Dr. FLESCH E. Korona-gyógyszertára, Győr 'Skaboform > névjegyre ügyeljünk. 0*6*<^*<6*<>*<>«K>«<>*<^<^*<^*<
EXHUMÁLÁSOKAT . jutányosán anyagi kezesség mellett eszközlünk :
SZENDE ÉS SZABÓ IV., Károly király-út 4.
Interurbán
telefonszám 51-02.
1 :«>i- J U H
VASAKNAPI U J S A G .
584
FOGAK
és teljes fogsorok száj pad lós nélkül, a gyökerek eltá volítása fölösleges . 8pecziallsta fog- és szájbetegségekben. —
-tömések, arany fogkoronák " és aranyrudak, tar* tös 'fiorcellán- éa aranytöméBek. tls éri Jótállással.
FOG
41.
FOG
Végre egy szer> mely fenti betegségeknél legelőnyösebben . alkalmazható, még pedig
SZOLOTELEPITOK becses figyelmébe . ajánlva a leg jobb és legkiválóbb fajtiszta egy és kétéves dúsgyökérzetü
szőlőoltványok, továbbá • N o v a és Delaware, valamint. többfajta egy é s kétéves dúsgyökeres legszebb direkttermő
Bozsnyay világhírű
(Jértessyóssméssvflsniész-szörpe
Cbininezukorkája
Fenti szer százezernél több szenvedőnél fényesen bevált és a leghíresebb tanárok és orvosok mint hatásos szert ajánlják fent felsorolt betegségeknél. Használjak még szamárköhögesnél, angol kórnál, várköpésnél, soványságnál, női bajnál, vala mint gyengeségi és kimerültségi állapot ban. Kellemes ize és szagtalansága ÚFtal a legkényesebb Ínynek is megfelel és igy gyermekek is szívesen veszik. Katonák, kik kimerülve szilált idegeK* kel a harctérrel visszajönnek, efőszeretettel imsználják a hadifáradalmak követ keztében elgyengült szervezetük erősítésére, megrongált idegeik helyreállítására. Egy üveg por tómén tesen K 12; U) Teljes kúrára rendesen szükségelt négy üveg ára K 32*10 bérmentve. Kapható: V É R T E S L A J O S „Sas"-gyögyszertárábant Lúgos, I.
szőlővesszők, melyek minden szőlőbetegségnek ellentállanak és túlbőtermőek. Készlet nagy mennyiség. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. — Cím:
éa
Első nagyváradi NOYA síőlőoltványfelep központi irodája
Chinincsokoládéja. Nem keserű és igy g y e r m e k e k szívesen veszik. Milléniurnl nagy éremmel kitüntetve és törvényesen védve.
NAGYVÁRAD, FÖ-UTCZA.
Vadászsportot ŰZŐK
oeaeansBSíscía.-
akár Kapható
A v a l ó d i készítmény csórna-
mi|lden
gy6gyszertár
látható. i arb ára 50
fliiér.
figyelmébe
ban. — Késziti a feltaláló :
Pénzét
vissza fizetem, ha
direkttermő szőlővesszőket börkeményedéseit a Ria-balzsam három nap alatt fájdalom nélkül gyökerestől ki nem irtja. Ezrekre menő hála- és köszönő iratok. Ara jótálló levéllel 2.40 K üveoenkint, 3 Üveg 5.S0 K éa 6 üveg 8.50 K. KEMÉNY, Kassa I. Postafiók 11/123
KÁGYI S Z A B Ó I S T V Á N szőlőoltvány-telepe,
Bibardiószeg.
«En csúnya voltami- Igy kezdte elbeszélését egy fiatal . hölgy, akinek arcképe itt lát ható. Hintán sok szépitöszerrel hiába próbálkoztam és mar közel'álltam a kétségbeeséshez, egy barátnőm tanácsára 4 do boz, -Helin— t . rendeltem ma- gamnak, melyet aztán utasítás szerint használtam. Már néhány nap múlva | kellemesen meg lepve észrevettem, hogy az arcomat. eléktelenítő tisztá talanságok halványultak, rit kultak, néhány, hét után pedig teljesen eltűntek, arcom szép sima. lett, tiszta és üde,. arcszinem rózsás és habos, kezeim arisztokratikus fehérséget és finomságot nyertek,. úgy hogy ismerőseim,' kik hosszú ideje nem láttak, alig ismertek rám. Amint eddig az utolsó voltam,
V é r t e s $ • H m , ingom
a ezime annak az előnyö sen
ismert
folyóiratnak,
melyből a legkönnyebben és leggyorsabban lehet biztos sikerrel m e g t a n u l n i
vannak
—
.
1*
angol, franozia' és
SZERKESZTŐ
hl SZÁM. 1918. (65. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:
iroda:
IV. Vármegye-utcza 11. I V . Egyetem-utcza 4.
BUDAPEST, OKTÓBER HÓ 20.
HOITSY PÁL. E g y e s szám ára 8 0 fillér..
Előfizetési feltételek:
Egészévre_ _ 4 0 . — korona. Félé\Te_ _ 2 0 . — korona. Negyedévre _ 1 0 . — korona.
Külföldi előfizetésekhez a postailag meg határozott viteldíj is osatolandó.
melléklete
czimű ebtennyésztési
szaklap.
Mindkét lap gyönyörűen illusztrálva. Szerkeszti: lovag
KERPELY
BÉLA.
az
német
Előfizetési
ár m i n d k é t
lapra:
világnyelveket. Mutatvány
egész évre 2 0 K és 4 K háborús pótdíj összesen 2 4 K
számot ingyen küld a Yes-
XO • 2 • fél . negyed « 5 « « X «
pest, Ü L , Lajoa-utcza 92.
most hirtelen én lettem a kényeztetett kedvencük és rövid idő múlva azt mondták, hogy én vagyok hét varmegyének a legszebb leánya. Es igy el is nyertem választottam szerel mét, ki oltárhoz is vezetett Társnőimnek, kik még nem kísérelték meg e csodás szert, a legmelegebben ajánlhatom, hogy ha valami tisztátlanság csutitjnel arcukat, ha gyönyörű üde szint akarnak kapni, s azt megőrizni, hozassanak néhány doboz -Helin >-t a főraktárból:
:
„PL vadászeb"
Qui-Si kiadóhivatala Buda
Hogyan lettem szép!
a fronton
KÉPES VflDftSZUJSÁG-ot
Yes-Qui-Si - tynkszem-szemölcs,
akár
ajánljuk a
NIMRÓD Állandó
melyek kénporozás és permetezés nélkül is minden szőlőbetegség nek ellentállanak, igen bőtermőek, boraik kitűnőek. — Árjegyzék ingyen és bérmentve. — Czlm:
érmelléki
Aradon, Szabadság-tér.
99
elsőrendű érmelléki 1 és 9 éves dúsgyökérzetü bor- és csemege fajokban, továbbá N O V A és D E L A W A R E , valamint több más fajta 1 és 2 éves dúsgyökeres
itthon,
.
Rozsnyay°M.pnévaláírása Bozsnyay Mátyás gyógysz.
SZOLÖOLTVANYOKAT
SZÁM. 1 9 1 8 . 0 5 . ÉVFOLYAM.
' fogorvos, egyetemi" orvostndor, Első Fővárosi F o g o r v o s i Intézet, B u d a p e s t , VII., Erzsébet-korút 4 4 . S2. I. e m e l e t .
legbiztosabb szer váltó láz hideglelés és szamár köhögés ellen a magyar orvosok által 40 aranynyal jutalmazott
Heptikások Mellbetegek Asztmások Sápkórosok Göryélyesek Vérszegények
MOBHfe
Dr. H E G E D Ű S J A K A B
-huiás teljes érzéstelení téssel ; hasznavehetőt len, regi fogsorokat átalakítok Vidékiek egy nap alatt kielégíttetnek, — Mérsékelt Arak.
Gyermekeknek
TUdő'bajosok
W\ Hssaaaaai *<- P
«
«
12 6
»~
«
Tessék mutatványszámot kérni. Szerkesztőség Budapest,
IV,
és
kiadóhivatal:
Egyetem-utcza
4.
szám.
(Frankli n-TársuIat.)
l.
Kezelésre rendesen szükséges 3 doboz •Helin*. vagy. 2 doboz -extra Helin- hasznalati utasí tással, csomagolással, bérmen tesítve 26 korona 30 fillér.
Most jelent- m e g :
FÖLDI MIHÁLY • .
czímű regénye Mély lélektani elemzéssel ésfilozófiaifelfogással megírt regény, melyben lebilincselően érdekes és megrázó történet keretében tárni, elénk a mai nemzedék idegekre menő küzdelme az élettel és gondolattal oo
Ára
9 korona
ÍUÍC06(llUdlfC
mtrfr 0«füúfntt mm í*pt bte 23» ©bt 19 18
őB*5h, r S f 1 ,
A FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA A TANK UTAT CSINÁL A GYALOGSÁGNAK.
Kapható minden könyvkereskedésben.
A
N Y U G A T I H A E C Z T É R R Ő L . _ ,Bufa» felvétele.
^ntí'% ",*.
€£?&
i*V ^S?*8^
m