FOG A FOGLALKOZTATÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók

FOG A FOGLALKOZTATÁS IRÁNYELV

Készítették: Bebesné Bazsó Judit Fekete Árpád Molnár Máté

FOG_1.doc

Létrehozás dátuma: 2007.03.11.

22/1. oldal


Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 4 1.1. A foglalkoztatás szükségessége – koncepciója ............................................................... 4 1.2. A foglalkoztatás célja és célcsoportjai ............................................................................ 4 1.2.1. A foglalkoztatás/munkatevékenység céljai: ............................................................. 4 1.2.2. A foglalkoztatás célcsoportjai .................................................................................. 4 1.3. A foglalkoztatás kapcsolata a többi normatív szabályozóval.......................................... 5 2. A foglalkoztatás legfrissebb tudományos eredményeinek irodalmi áttekintése .................... 5 2.1. A foglalkoztatás eddigi nemzetközi tapasztalatai ........................................................... 5 2.2. A foglalkoztatás jelenlegi magyarországi gyakorlata ..................................................... 6 2.2.1. Az intézményen belüli foglalkoztatás célja:............................................................. 6 2.2.2. Ennek jelenleg támogatott formái, eszközei ............................................................ 7 2.2.3. Jelenlegi szabályozók............................................................................................... 7 2.3. A foglalkoztatás területén meglévő hazai szabályozásai (elfogadott – kipróbált – már használt normatív dokumentumok országosan és az egyes intézményeknél)........................ 7 3. A foglalkoztatás lehetséges módszerei (különböző alternatívák: eljárások, megoldási módok) és eszközei .................................................................................................................... 8 3.1. A foglalkoztatás módszerei ............................................................................................. 8 3.1.1. Munka-rehabilitáció ................................................................................................. 8 3.1.2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás ........................................................................... 8 3.2. A foglalkoztatás érdekében történő eljárások ................................................................. 8 3.3. A foglalkoztatás megoldásának különböző eszköztára................................................... 8 3.4. A foglalkoztatás módjai .................................................................................................. 8 4. Ezek előnyei és hátrányai – A különböző feltételek elemzése............................................... 9 4.1. Közös előnyök................................................................................................................. 9 4.2. Védett foglalkoztatás....................................................................................................... 9 4.3. Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás ............................................................................... 9 5. Az irányelv megfogalmazása – Az alkalmazásra vonatkozó javaslatok................................ 9 5.1. Az irányelv megfogalmazása .......................................................................................... 9 5.2. Az irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok.......................................................... 10 5.3. Általános követelmények meghatározása az intézményen belüli foglalkoztatás területén ........................................................................................................ 11 5.4. Dokumentálás................................................................................................................ 12

FOG_1.doc


22/2. oldal


6. Az irányelv alkalmazásának személyi és tárgyi feltételei .................................................... 12 6.1. Személyi feltételek ........................................................................................................ 12 6.2. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 13 6.3. Munkakörnyezet............................................................................................................ 13 7. Az irányelv összegzése, javaslatok ...................................................................................... 13 7.1. Összegzés ...................................................................................................................... 13 7.2. Javaslatok ...................................................................................................................... 14 8. Fogalmak a foglalkoztatás terén........................................................................................... 16 9. Hivatkozások, szakirodalom ................................................................................................ 21

FOG_1.doc


22/3. oldal


1. BEVEZETÉS 1.1. A foglalkoztatás szükségessége – koncepciója A megváltozott gazdasági körülmények és az eddig alkalmazott foglalkoztatási rendszer korszerűtlenné válása miatt jogszabály módosítás vált szükségessé. Az ún. célszervezetek a foglalkoztatást nem folytathatták a már ismert módon. Ezzel egyidőben a szociális intézményeknek lehetőségük nyílt ellátottaik számára a lehető legjobb foglalkoztatás (forma, idő, tevékenység stb.) lehetőségének megteremtésére. E lépés szükségességét az is indokolta, hogy a foglalkoztatottakat (előtörténetét, aktuális fizikai – pszichés – egészségi – mentális állapotát, családi kapcsolatait stb.) legjobban a vele közvetlen kapcsolatban állók (intézményi alkalmazottak: ápolók, mentálhigiénés munkatársak stb.) ismerik. Mindezek ismeretében azonnali és szakszerű döntéseket tudnak tenni. Másrészt így bekerülhettek olyan tevékenységek is, amelyek eddig nem szerepeltek a rendszerben (pl.: ajándéktárgyak készítése különböző technikával) és színesítik a palettát egyben változatossá teszik a foglalkoztatást.

1.2. A foglalkoztatás célja és célcsoportjai 1.2.1. A foglalkoztatás/munkatevékenység céljai: –

Tanulás, fejlődés (egy bizonyos elméleti ismeretanyag és/vagy gyakorlati/praktikus tudás és képesség hasznosítása; illetve újabbakkal történő bővítése)

–

Foglalkoztatás

(értelmes

tevékenység

végzése)

–

aktivitás

fenntartása

(a

sérülés/fogyatékosság, illetve társult tünetek miatt bekövetkező egészségi – pszichés – fizikai állapotromlás megelőzése; a folyamat lassítása) – terápia (az egyén fizikai – mentális állapotában bekövetkező pozitív változás) –

Munkavégzés – társadalmi befogadás és szemléletváltás (a társadalom hasznos tagja – közösséghez tartozás).

1.2.2. A foglalkoztatás célcsoportjai –

Hajléktalan személyek

FOG_1.doc


22/4. oldal


–

Fogyatékos (vak, siket, mozgássérült és értelmileg akadályozott) személyek

–

Pszichiátriai betegek

–

Rokkantnyugdíjban részesülő, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő személyek

1.3. A foglalkoztatás kapcsolata a többi normatív szabályozóval A foglalkoztatás révén mind a fogyatékossággal élő emberek nappali ellátásának, mind tartós bentlakásának minősége jelentősen megnő. Ezen túl a foglalkoztatás révén saját jövedelemhez, ennek révén önbecsüléshez, önállóbb életvitelhez jutnak. –

KOM – Intézményközi kapcsolatok

–

DOK – Egységes dokumentáció – egységes szemlélet

–

MIN – Ellenőrzésekhez és minősítésekhez szükséges a visszacsatolás

–

VEZ – A vezetésnek ismernie kell a FOG irányelveit

–

FHE – Az irányelvek befolyásolják a kidolgozandó standardokat, és ezek visszahatnak a felhasználói elégedettségre

–

HEM – A feltételek megfogalmazása befolyásolja a humánerőforrással való gazdálkodást is

–

PSZI – A szolgáltatásban résztvevők

–

INF – Minden intézményben alkalmazható

2. A FOGLALKOZTATÁS LEGFRISSEBB TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEINEK IRODALMI ÁTTEKINTÉSE

2.1. A foglalkoztatás eddigi nemzetközi tapasztalatai A megváltozott munkaképességű emberek (így a krónikus betegséggel élők és a fogyatékossággal élők) számára országonként változó, de alapvetően kétféle foglalkoztatási formát támogatnak különféle formákban. A védett foglalkoztatás során döntő többségben megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak. A nyílt munkaerő-piaci, azaz az

FOG_1.doc


22/5. oldal


egészséges emberek közti munkavégzést számos módon ösztönzik, mind a munkaadók, mind a munkavállalók oldaláról. Alapvetően 3 eszközzel: pénzügyi előnyöket ajánlanak, a fizikai környezetet, hozzáférést biztosítják, valamint megfeleli emberi segítséget (személyi segítőt) alkalmaznak. Vannak országok ahol a védett, és van ahol a támogatott foglalkoztatás a döntő, de többnyire mindkettő létezik. A kérdés: megvan-e a fejlődés lehetősége, átléphetnek-e egyikből a másikba? Milyen a foglalkoztatás minősége? Mennyire felel meg egyéni igényeknek? Ezekre a kérdésekre rendszerenként változó a válasz, de mégis egységes, hogy a fejlődés a fenti célok érdekében segítik.

2.2. A foglalkoztatás jelenlegi magyarországi gyakorlata 2006-ban a szociális intézményeken belüli foglalkoztatásról csak becsléseink vannak. Ezek szerint legalább 2000 és legfeljebb 7000 szociális intézményben lakó ember dolgozott átlagosan 2004-2006 közt. Döntő többségük értelmi fogyatékossággal él, vagy pszichiátriai beteg. Néhány korábban védett ma kiemelten akkreditált munkahely elsősorban a bentlakásos intézményekben lakók számára

biztosított

intézményen

belüli

munkát.

Legjelentősebb

munkatípusok:

szivacsvagdosás, kábeltisztítás (rézmentés), tollfosztogatás, golyóstollszerelés, kupakolás, papíripari munkák (irattartók készítése) és csomagolás. Ebből az aktivitást és jövedelmet biztosító, de zárt, szegregáló és a fejlődés, a választás jogát nem biztosító rendszerből kíván előbbre lépni a 2005-2006-ban született új törvény, amely alapvetően kétféle módon kívánja támogatni a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. A szociális intézmények foglalkoztatását külön jogszabály rendezi, míg a védett munkahelyek akkerditálttá alakulását a munkaügyi rendelkezések segítik.

2.2.1. Az intézményen belüli foglalkoztatás célja: –

Aktivitás fenntartása

–

Jövedelem szerzése, anyagi helyzet javítása

–

Értelmes tevékenység végzése, a társadalom hasznos tagja

–

Közösséghez tartozás

FOG_1.doc


22/6. oldal


–

Fejlődés, önállóság elérésének biztosítása

–

Társadalmi befogadás elősegítése, előítéletek csökkentése, szemléletformálás

2.2.2. Ennek jelenleg támogatott formái, eszközei –

Munka-rehabilitáció: A szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munka-végzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.

–

Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás: A termék előállítására, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, vagy munkafolyamatokat tanít be. Kimenet: a nyílt, vagy védett munkaerőpiac.

2.2.3. Jelenlegi szabályozók –

1993. évi III. tv.

–

112/2006.(V. 12.) Korm. rend. (engedélyeztetés, támogatás)

–

3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet (személyi, tárgyi feltételek)

–

1997. évi LXXX. Tv. (TB)

–

3/2002. (II. 8.) SZCSM –EÜM rend.(minimális szint)

–

Működési engedély- telephely engedély (80/1999. VI. 2. kormányrendelet)

–

Személyi jövedelemadóról szóló törvény

2.3. A foglalkoztatás területén meglévő hazai szabályozásai (elfogadott – kipróbált – már használt normatív dokumentumok országosan és az egyes intézményeknél) –

A foglalkoztatás szakmai programja (+ üzleti – marketing terv)

–

Foglalkoztatási terv [a foglalkoztatásra való felkészítő program folyamatának (kik, milyen eszközökkel, módszerekkel és intenzitással végzik a felkészítő/fejlesztő tevékenységet) intézményi szintű megfogalmazása]

–

Egyéni fejlesztő – felkészítő – (re)habilitációs program

FOG_1.doc


22/7. oldal


3. A FOGLALKOZTATÁS LEHETSÉGES MÓDSZEREI (KÜLÖNBÖZŐ ALTERNATÍVÁK: ELJÁRÁSOK, MEGOLDÁSI MÓDOK) ÉS ESZKÖZEI

3.1. A foglalkoztatás módszerei 3.1.1. Munka-rehabilitáció 3.1.2. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás

3.2. A foglalkoztatás érdekében történő eljárások –

A testi – fizikai és a pszichés – mentális állapot megőrzése, fejlesztése

–

Önismeret, adekvát énkép kialakítása

–

Figyelem fejlesztése, feladattudat erősítése

–

Motiválás pozitív megerősítéssel, egyéni differenciálás, követendő egyéni és/vagy csoportos minták kiemelése

–

Erkölcsi – érzelmi – akarati nevelés a pedagógia módszereivel

–

Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok

3.3. A foglalkoztatás megoldásának különböző eszköztára –

Általános munkarend kialakítása

–

Pontosság, rendszeresség és munkafegyelem betartása

3.4. A foglalkoztatás módjai –

Betanítás (oktatás, bemutatás, együttes munkavégzés stb.)

–

Egyéni és csoportos önálló munkavégzés

–

Támogatott munkavégzés

FOG_1.doc


22/8. oldal


–

Védett foglalkoztatás

4. EZEK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI – A KÜLÖNBÖZŐ FELTÉTELEK ELEMZÉSE

4.1. Közös előnyök Aktivitás, terápia, önbecsülés, jövedelem

4.2. Védett foglalkoztatás Előnyei: védettség, közösség, jövedelem Hátrányai: izolálás, monotónia

4.3. Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás Előnyei: társadalmi befogadás, önálló életvitel Hátrányai: nagyobb kihívás, nehezebb és bizonytalanabb életvitel

5. AZ IRÁNYELV MEGFOGALMAZÁSA – AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK

5.1. Az irányelv megfogalmazása Minden megváltozott munkaképességű embernek joga van a foglalkoztatáshoz. Ezért lehetőséget kell biztosítani számukra az egyéni képességeinek és igényeinek megfelelő – terápiát, aktivitást és munkát, valamint jövedelmet biztosító – foglalkoztatást. Ennek érdekében fel kell mérni képességeit és igényeit, szükséges megkeresni az ezekhez igazított foglalkoztatási felkészítést és erre lehetőséget kell nyújtani. Ezen túlmenően a foglalkoztatás minőségét, az azzal járó emberi közérzetváltozást, valamint a tevékenység révén való FOG_1.doc


22/9. oldal


fejlődést, és mindezek révén az önállóbb életvitelt kell elősegíteni, megtervezni, ellenőrizni, és monitorozni.

5.2. Az irányelv alkalmazására vonatkozó javaslatok Alkalmazási terület: a minőségirányítási rendszerbe bevonandó területek, tevékenységek, célcsoportok. Az intézményen belüli foglalkoztatás megvalósítható minden szociális intézménytípusokban –

Tartós bentlakást nyújtó ápoló-gondozó szociális intézmény

–

Nappali ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatások

–

Tartós bentlakást nyújtó rehabilitációs intézmények

–

Lakóotthoni ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatások

Tevékenységek –

Magánszférán belüli feladatok és munka (önkiszolgálás, szoba, közvetlen környezet: háztartási és háztáji teendők stb.)

–

Egyéb terápiás tevékenységek

–

Intézmény fenntartásának munkatevékenységei (parkfenntartás, portai szolgálat, takarítás, mosodai tevékenység stb.)

–

Ezen kívüli munkalehetőségek (piaci munkajellegű tevékenységek: nyílt munkaerőpiac, távmunka stb.)

Bevont/bevonandó célcsoportok –

Hajléktalan személyek

–

Pszichiátriai betegek

–

Fogyatékos személyek (vak – siket – mozgássérült – tanulásban és értelmileg akadályozott, autizmussal élő)

–

Szociális ellátásban részesülő, de nyugdíjkorhatárt még el nem érő személyek

Gyakorlatilag minden felnőtt célcsoport, amely szociális ellátást kap, vagy állapota, körülményei miatt kapnia kéne, kaphatna. FOG_1.doc


22/10. oldal


5.3. Általános követelmények meghatározása az intézményen belüli foglalkoztatás területén –

Az intézményen belüli foglalkoztatásban megjelenő folyamatok (pl.: rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, működési engedélyeztetés, fejlesztés, rehabilitáció, utánkövetés stb.); továbbá az ezeket támogató eszközök (pl.: ügymenetmodell, foglalkoztatási terv, foglalkoztatási szolgáltatás szakmai programja, üzleti terv – marketing terv, a célcsoport elérése – bevonása a foglalkoztatásba és benntartása a foglalkoztatásban, utógondozás stb.) meghatározása

–

A folyamatok sorrendjének és kölcsönhatásának meghatározása.

–

Az eredményes működtetéshez szükséges módszerek és feltételek bemutatása.

–

Az erőforrásokról való gondoskodás megfogalmazása.

–

A mérés és a figyelemmel kisérés eszközeinek és módszereinek rögzítése.

–

A folyamatos fejlesztés érdekében szükséges tevékenységek meghatározása.

–

Jogszabályi előírások – Vonatkozó jogszabályok o 1993. évi III. tv. o 112/2006.(V.12.) Korm. rend. (engedélyeztetés, támogatás) o 3/2006. (V. 17.) ICsSzEM rendelet (személyi, tárgyi feltételek) o 1997. évi LXXX. Tv. (TB) o 3/2002. (II.8.) SZCSM –EÜM rend.(minimális szint) o Működési engedély- telephely engedély (80/1999. VI. 2. kormányrendelet) o Személyi jövedelemadóról szóló törvény

–

Általános meghatározás o Munka-foglalkoztatás

előkészítése

(felmérések-vizsgálatok,

felkészítő

tevékenységek, munkakörülmények előkészítése, segítők és munkatársak felkészítése) o Munka-foglalkoztatás (munkaválasztás, betanítás,

körülmények,

emberi

segítség, pénzforrások) o Munka minősítése (a munka és a dolgozó illeszkedése) FOG_1.doc


22/11. oldal


o Munka körülmények biztosítása (fizikai, emberi) o A munka teljesítménye o Munka, mint megélhetés biztosítása o Munka, mint a rehabilitáció eszköze (fejlesztés, önálló életvitel, terápia)

5.4. Dokumentálás –

Az intézményen belüli foglalkoztatás dokumentumainak meghatározása; figyelembe véve, hogy a foglalkoztatás eltérő külső – belső környezeti feltételek között, különböző célcsoportok bevonásával és nagyon változékony gazdasági környezetben valósul meg.

–

A jogi szabályozásban a keret-szabályozásnak kellene megjelenni; míg az eljárások, utasítások, egyéb dokumentumok szintjén a helyi sajtosságokat figyelembe vevő szabályozások legyenek az előírt protokollok mentén.

6. AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

6.1. Személyi feltételek Általános –

a foglalkoztatás végzéséhez – munkavezetők, foglalkoztatási koordinátor (jogszabályban meghatározott létszám)

–

a foglalkoztatásra való felkészítéshez, illetve annak fenntartásához – gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés munkatárs, szociális munkás stb. (1 fejlesztést végző munkatárshoz maximum 15 fő ellátott rendelhető!)

Fogyatékosságonként –

az

adott

fogyatékosságnak

megfelelő

szakismerettel

rendelkező

személy

(gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens stb.)

FOG_1.doc


22/12. oldal


Szakképzettségi előírások –

a munka jellegének megfelelő szakmai képesítés (szakiskola, érettségi stb.) és gyakorlat

–

fejlesztéshez pedagógiai/pszichológiai/rehabilitációs ismeretek

–

az adott fogyatékosságnak megfelelő általános és speciális (tanfolyamon megszerezhető) ismeretek.

6.2. Tárgyi feltételek Általános –

jogszabályban meghatározott

Fogyatékosságonként –

az adott fogyatékosságnak megfelelő az egyén speciális igényeit messzemenően figyelembevevő egyénre szabott feltételek

6.3. Munkakörnyezet Általános –

vonatkozó jogszabályban meghatározott fizikai környezet

Specialitások –

a célcsoport speciális igényeihez igazodó fizikai munkakörnyezet

–

a célcsoport speciális igényeit ismerő, támogató és elfogadó/segítő személyi környezet

7. AZ IRÁNYELV ÖSSZEGZÉSE, JAVASLATOK 7.1. Összegzés Dönteni kell arról, mi jelenik meg jogszabályi szinten: milyen eljárások, utasítások és egyéb dokumentumok szabályozzák e szolgáltatást.

FOG_1.doc


22/13. oldal


–

Szükséges konkrét standardok kidolgozása az egyes speciális csoportok számára (pl.: értelmi sérültek, hajléktalanok, pszichiátriai betegek vonatkozásában).

–

A későbbiekben szükséges egy általános foglalkoztatási terv standardjának kidolgozására (oktatási tematika, jogosultság stb.).

–

Ki kell dolgozni az egyéni rehabilitációs program standardját

–

Standard kidolgozása az intézménybeli foglalkoztatásról.

7.2. Javaslatok A felmérések és vizsgálatok körét az igénybevevő személy speciális igényeihez kell igazítani (különböző fogyatékosságok és társult tünetek stb.). A felkészítő tevékenységek meghatározásánál is az egyén speciális igényei, valamint az adott intézmény sajátossága a két fő döntő tényező. A munkakörülmények megteremtésekor az ép populációra vonatkozó jogszabályi előírások vonatkozzanak, de figyelembe véve az adott intézmény aktuális gazdasági helyzetét (pl.: bizonyos feltételek tekintetében kapjanak haladékot). Nagyon fontos és lényeges kérdés a segítők és a munkatársak felkészítése: minden esetben szükséges speciális tanfolyam elvégzése (gyógypedagógiai – pszichológiai – pszichiátriai ismeretek, konfliktuskezelés gyakorlata stb.) A munkaválasztásnál fő szempontok: az egyén érdeklődése és képességei, az adott intézmény (külső–belső) lehetőségei, a hosszú távú fenntarthatóság. A betanítás folyamatát az egyén speciális igényeihez kell igazítani (módszerek, eszközök, idő mennyiség tekintetében). Pozitív minősítés azt jelenti, hogy a munka és az azt végző egyén illeszkedése majdnem 100%-osnak mondható. A fizikai – tárgyi – humán feltételeket az egyén speciális igényeihez kell igazítani minden esetben. Az elvégzett munka eredménye megtapasztalható, vagy valamilyen általánosan elfogadott és használt mérő-rendszerrel vagy eszközzel megállapítható azaz mérhető legyen. A szociális foglalkoztatás keretében végzett munka díjazásának mértékét minden esetben úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az egyén megélhetését, ezzel biztosítva a függetlenségét.

FOG_1.doc


22/14. oldal


A munkavégzés és a munkatevékenység legyen érték, vagyis a munkavégzés mögött legyen igazi teljesítmény felmutatható, és ezt tükrözze az erkölcsi és anyagi elismerés! Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat az első munkába álláskor történjen; a kötelező felülvizsgálata kétévente (esetleg háromévente!), illetve tartós állapotváltozás esetén (szükség szerint!). Fejlesztés, (re)habilitáció, utánkövetés dokumentálása az egyéni (re)habilitációs programban kerüljön leírásra és folyamatos dokumentálásra. A foglalkoztatási szolgáltatás szakmai programja, üzleti – marketing terv tükrözze a jogszabályban rögzített feltételeket és az intézmény adottságait. Foglalkoztatási terv tartalmazza: a célcsoport elérésére vonatkozó, a foglalkoztatásba történő bevonására és a foglalkoztatásban való benntartása tervezett vagy tett feladatokat, módszereket és eszközöket, továbbá ezek ütemezését és a minőség ellenőrzését; valamint az utógondozás céljait és feladatait (megjegyzés: messzemenően figyelembe kell venni az egyes célcsoportok specialitásait – pl.: értelmileg akadályozott személyek esetében az utógondozás nem egyenértékű a pszichiátriai betegek vagy ép értelmű mozgássérült személyek esetében értendő utógondozással!) Működési engedélyeztetés terén szükséges a jelenlegi bonyolult hivatali eljárás gyakorlatának egyszerűsítése: –

A telepengedély vonatkozásában – hiszen az intézmények többségében nem nagyüzemi termelés folyik (mekkora mennyiségtől számít „gyártásnak” egy tevékenység – konkrét példa: hány darab szőnyegtől számít „szőnyeggyártásnak” az adott tevékenység 17.51 TEÁOR számon).

–

Az ún. TEÁOR szám megadása terén – vannak ugyanis olyan tevékenységek, amelyeknek nincs (nem található vagy nem rendelkeznek ilyen számmal), ilyen például a csuhébaba készítés, gyöngyfűzés, bio-kertészet stb.;

–

Az alábbi adatok kerüljenek be az engedélybe: a foglalkoztatási forma, az adott foglalkoztatási formán belül végzett tevékenységek köre és a foglalkoztathatók maximális létszáma (a jelenlegi szabályozás szerint a létszám pozitív irányú változása esetén módosítani kell a működési engedélyt, ami merevvé teszi a rendszert).

Munka, mint megélhetés biztosítása és az autonómia (anyagi függetlenség) elérésének célja, ezért a szociális foglalkoztatás keretében végzett munka díjazásának mértékét minden esetben

FOG_1.doc


22/15. oldal


úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az egyén megélhetését (pl.: intézményi/személyi térítési díj megfizetése után is maradjon elegendő összeg a saját szükségletei kielégítésére!) Fontos szempont: a foglalkoztatási forma meghatározásában döntő a végzett munka minősége (pl.: portai szolgálat, parkfenntartás, takarítás, mosodai tevékenység stb. – betanítás után egyedül, önállóan vagy nagyon csekély irányítással végzett munka = fejlesztő/felkészítő forma => az ezáltal megszerzett tudást egy esetleges lehetőség megteremtődésekor biztonsággal tudná-e hasznosítani/alkalmazni; intenzívebb motiválást, nagyobb felügyeletet, több irányítást és szorosabb ellenőrzést igénylő munkavégzés = munka-rehabilitációs foglalkoztatás)! A foglalkoztatás tanítása, fejlesztése, ösztönzése nagyon fontos. Ennek eszközei: bemutatás, gyakorlás és gyakoroltatás, magyarázat, beszélgetés és elbeszélés, cselekedtetés, tények – jelenségek – példák bemutatása, segítségnyújtás, személyes példaadás, rendszeres követelés, következetes számonkérés és folyamatos vagy meghatározott időszakokban történő ellenőrzés, dicséret, elismerés stb.

8. FOGALMAK A FOGLALKOZTATÁS TERÉN Autonómia: Az önmagáról rendelkezni és gondoskodni tudás képessége és lehetősége. Az egyén funkcionális képességének lehetséges legmagasabb szintjének elérése által önálló döntések meghozatalára képes, egyúttal vállalva a meghozott döntések következményeit. Önrendelkezési jog: a célcsoport tagjai megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról, az általuk helyesnek, tisztességesnek tartott és érdekeiknek megfelelő elvek követéséről. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás – az idő – a tulajdon feletti rendelkezésre. Függetlenség: a célcsoport tagjai is képesek kommunikálni környezetükkel saját elképzeléseikről, kívánságaikról, vágyaikról és döntéseikről. Átjárhatóság: Az egyes szociális foglalkoztatási formák közötti rugalmas átmenet biztosítása. Célcsoport: Az állampolgárok azon csoportjai, akik potenciálisan vagy valóságosan igénybe veszik az adott szociális/gyermekvédelmi szolgáltatást, illetve akikre az adott szolgáltatás irányul. A célcsoport megnevezése (igénybevevő, felhasználó, stb.) figyelemmel van az emberi méltóságra, illetve a célcsoport és a szolgáltatást végzők közötti partneri viszonyra. Fejlesztő foglalkoztatás: Az a terápiás – oktató/fejlesztő vagy munkajellegű aktív tevékenység, amelyhez a megfelelő fizikai, személyi környezet, eszközrendszer biztosított. FOG_1.doc


22/16. oldal


Foglalkoztatás: Munkaviszony vagy ahhoz hasonló jogviszony keretében végzett munkatevékenység, mely szerződésen alapul, és a szolgáltatást igénybevevő bérjellegű ellentételezést kap munkájáért. Nem tartozik ide a bentlakásos intézményekben nyújtott szolgáltatások azon csoportja, amely az egyén fizikai vagy mentális fejlődését, illetve hasznos szabadidő eltöltését célozza. Foglalkoztatás szervezés: Az a folyamat és tevékenység, amely során a rehabilitációs szolgáltatásban résztvevő ellátottat – a foglalkoztatás szervező, mint szakember – a megmaradt képességeinek – jártasságainak és esetleges korábbi munkatapasztalatainak ismeretében foglalkoztatáshoz, munkalehetőséghez segíti; figyelembe véve annak egészségi – mentális – szociális problémáit, továbbá akadályozottságának típusait és súlyosságát. Fogyatékosság: Az a biológiai sérülés, amely a testi, idegrendszeri tulajdonságok területén károsodáshoz vezet, a többi tulajdonságterületen nem szükségszerűen hoz létre fogyatékos állapotokat. Szociális tulajdonságai területén nem kell szükségszerűen fogyatékossá válnia annak, aki testi, idegrendszeri tulajdonságainak állapota szerint károsodott. Fogyatékosság az olyan egészségkárosodás is, amely a mindennapi életvitelt jelentősen akadályozza. A fogyatékossággal élő ember „egészséges” életmódjához e hátrányok megszüntetése, a társadalmi környezet akadálymentessé változtatása, ezen akadályok megszüntetése, csökkentése a célja. Funkcionális állapot: Az egyének azon képessége, hogy életkoruknak megfelelően tevékenykedjenek, helyzetüknek megfelelő mindennapi életvitelre legyenek képesek. E képességek biológiai adottságaiktól és környezetüktől függenek. A funkcionális állapotot szociális – fizikai – pszichikai funkciókra lehet bontani. A mindennapi életben e funkciók lehetnek fizikai/mentális/lelki és társadalmi jellegűek (ezen belül értelmiek, érzelmiek, lelkiek). A cél: e korlátok lebontása. A funkcionális státuszt kérdések feltételével lehet értékelni a periodikus egészségi felülvizsgálatok során vagy formális felmérő eszközökkel. A környezet lehet fizika/technikai/emberi. Információs rendszer: Az a kiépített hálózat (elektronikus, írott stb.), amelyet mind az igénybevevő, mind a szolgáltatók könnyen és folyamatosan elérnek. Információszolgáltatás: A szociális/gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő egyén tájékoztatása a problémája megoldásához igénybe vehető, őt megillető támogatások, szolgáltatások létéről, tartalmáról, hozzájutásuk módjáról, feltételeiről.

FOG_1.doc


22/17. oldal


Integráció: Az egyén társadalmi közösségben való aktív részvétele. A célcsoport tagjainak társadalmi közösségbe való behelyezése, beillesztése a szűkebb-tágabb társadalomi környezet aktív részvételének támogatásával a szociális munka eszközeinek segítségével. A célcsoport tagjai kapcsolatot létesítenek és tartanak fenn más emberekkel, és a társadalmi – gazdasági intézmények legszéleseb körével Készségfejlesztés: Az a tevékenység, melynek során az adott személy meglévő képességeinek/készségeinek a jelenleginél magasabb szintre emelése valósul meg; figyelembe véve fejleszthetőségének határait minden (pszichés – fizikai – mentális) vonatkozásban. A készségfejlesztés hatékonyságát az biztosítja, ha az érintett személyt minden esetben a soron következő képesség/készség szintjére kívánjuk eljuttatni. Ennek érdekében biztosítjuk a megfelelő személyi – tárgyi feltételeket, keressük meg és rendeljük mellé a szükséges eszközöket/módszereket. Komplex (re)habilitáció: Az a folyamat, amelyben több szakma/terület általános és speciális módszereinek – eszközeinek és eljárásainak együttes, összehangolt és egyénre szabott alkalmazásával megvalósuló rehabilitációs tevékenység az igénybevevő érdekében. Környezet: Az a fizikai – személyi – tárgyi közeg, ahol az igénybevevő foglalkoztatása megvalósul. –

Fizikai: akadálymentes, könnyű munkavégzést lehetővé tevő

–

Technikai: az igénybevevő által használt eszközök, gépek stb.

–

Humán:szakmai tudás, fogyatékos-ügyi tudás, személyiség

Közvetett célcsoport: A célcsoport azon része, amelyre a segítő beavatkozás hatást gyakorol, anélkül, hogy az rá irányulna. Közvetlen célcsoport: A célcsoport azon része, amelyre a segítő beavatkozás irányul. Kulcshelyzetek: A folyamat és kimenet szempontjából kiemelkedő fontosságú döntést és ráhatást igénylő helyzetek. Megváltozott munkaképességű személy: Azok a személyek, akiknek testi – érzékszervi – mentális károsodása munkavégzésüket, továbbá fizikai – pszichés terhelhetőségüket és teljesítményüket jelentősen befolyásolja.

FOG_1.doc


22/18. oldal


Minőség: A szociális/gyermekvédelmi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, amely a biológiai – pszichológiai – szociális állapot megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában a résztvevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. –

Objektív: bizonyos előírásoknak (pl.: standardok) kell meg felelni.

–

Szubjektív: az igénybevevők elvárásainak való megfelelés.

Munkaerő-piaci (re)integráció: A szolgáltatást igénybe vevőnek a nyílt vagy védett munkaerőpiacra történő kihelyezése vagy visszavezetése;

a célcsoport szűkebb-tágabb

környezetének aktív részvételével és támogatásával, ezzel segítve az önálló életvezetési feltételek megteremtését. Munkavezetés: Az a tevékenység, ahol az adott munkatevékenység elvégzéséhez szükséges képesítéssel (és gyakorlattal) rendelkező személy a rehabilitációs célú foglalkoztatás végzésekor képes a foglalkoztatásban résztvevőket irányítani, ezzel biztosítva a foglalkoztatás munkatevékenységének

megvalósulását,

vagy

adott

termék

előállítását/létrehozását,

szolgáltatás nyújtását, illetve adott munkafeladat elvégzését. Munkavezető: Az a személy, aki a konkrét foglalkoztatási tevékenységet, munkafolyamatot irányítja. Az adott munkaterület szakmai szakértője, a konkrét munkafolyamatok felügyelője; emellett a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkavégző jártasságaival, sérültségük specialitásaival, képességeivel és adottságaival magas fokon tisztában van, illetve ilyen típusú ismeretekkel vagy kiegészítő szakmai felkészültséggel rendelkezik. Nevelés: Az a pedagógia eszközökkel végzett tevékenység, melynek segítségével az egyén szocializációja a társadalmi integrációban megvalósul. Ennek során felkészítik és megtanítják a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásra úgy, hogy képes legyen saját érdekeit képviselni. Rehabilitáció, (Re)habilitáció: Az a folyamat, amelyben a szolgáltatást igénybe vevő személy a rehabilitációs szolgáltatásokon keresztül, a rehabilitációs tevékenység által eléri funkcionális képességének lehetséges legmagasabb szintjét. Értelmileg akadályozott egyének esetében többnyire nem beszélhetünk valódi rehabilitációról, ezért a „habilitáció” vagy „(re)habilitáció” ebben a formában történő írását javasoljuk. Rehabilitációs és (Re)habilitációs szolgáltatások: Szociális, foglalkoztatási, mentálhigiénés, egészségügyi és egyéb szakmák egyénre szabott együttes felmérései és egyénre szabott

FOG_1.doc


22/19. oldal


szolgáltatásai. A cél az, hogy képessé tegyék az igénybevevőket funkcionális képességük lehetséges legmagasabb szintjének elérésére. Rehabilitációs és (Re)habilitációs tevékenység: A szolgáltatást igénybe vevő személy képességeinek – készségeinek szociális – foglalkoztatási – mentálhigiénés – egészségügyi és egyéb szakmák egyénre szabott, általános és speciális módszereivel – eszközeivel és eljárásaival történő pozitív irányú befolyásolása a foglalkoztatásban való hosszú távú részvétel elérése érdekében. (Re)integráció: A szolgáltatást igénybe vevőnek a közösségbe való visszavezetése, a társadalomban, szűkebb-tágabb környezetében való aktív részvételének támogatása, önálló életvezetési

feltételei

megteremtésének

segítése,

munkaerő-piaci

re-integrációjának

támogatása a szociális munka eszközeivel. Segítés (támogatás, pedagógiai kísérés): Az arra rászoruló (fogyatékos) személy aktuális élethelyzetében történő folyamatos és/vagy igény szerinti támogatása, ahol a legnagyobb mértékben érvényesül az egyén autonómiája. Segítő környezet: A foglalkoztatás és/vagy a (re)habilitáció megvalósulásának személyi – tárgyi helyszíne. –

Szakmai: az adott egyénnek és/vagy csoportnak aktuálisan szükséges speciális ismeret.

–

Külső: ahol vagy ahová az integráció megtörténik.

–

Belső: ahonnan az integráció/(re)habilitáció megvalósul.

Személyiségfejlesztés: Az a folyamat, melynek során ismerve és megismerve az érintett személy személyiségjegyeit, tudatosan fejlesztik azokat a tulajdonságait, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott ember váljon belőle. Az egyén személyiségének teljes vagy részleges fejlesztése az életkorának és mentális képességeinek, valamint pszichés állapotának megfelelő személyiség kialakítása érdekében. Szükségletek: A bio – pszicho – szociális állapotból eredő, szociális/gyermekvédelmi beavatkozást igénylő, illetve a beavatkozással pozitív irányba befolyásolható problémák. A szükséglet felismert, ha a szociális/gyermekvédelmi ellátás számára ismert. Nem felismert vagy rejtett abban az esetben, ha az egyén ellátásra szorulna, de nem fordul szociális/gyermekvédelmi szolgáltatóhoz, mert nem akar, vagy nem ismeri fel problémáját. Teljes munkaerőpiac: A munkaerőpiac minden területére kiterjed és összes szereplőjét magában foglalja. FOG_1.doc


22/20. oldal


Tájékoztatás: Információnyújtás a szolgáltatást igénybevevő számára a szolgáltatás igénybevételének módjáról és feltételeiről, illetve a számára adekvát és elérhető egyéb szolgáltatásokról, intézményekről. Támogatott foglalkoztatás: Az egészségkárosodás (krónikus betegség vagy fogyatékosság) miatt megváltozott munkaképességű emberek sajátos körülményeket biztosító, az állami költségvetés által meghatározott százalékban megfinanszírozott munkalehetősége. A megváltozott

munkaképességű

személy

számára

a

nyílt

munkaerőpiacon

történő

munkavállalása érdekében speciális személyi segítő biztosított. Társadalmi befogadás/elfogadás: Pozitív irányú és széleskörű szemléletváltás a társadalom rétegeiben, amely a sérült emberek számára a közösségi/társadalmi élet minden területére kiterjedően előítéletektől mentes, egyenlő jogokat és elbírálást biztosító magatartást jelent a társadalom ép tagjai részéről. Társadalmi integráció: Az a folyamat, amelynek során az egyén vagy egy csoport a tágabb közösség részévé válik, tagjaihoz hasonló jogokat érvényesít, illetve kötelezettségeket teljesít. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások alapvető célja. Az integráció során a kisebbségi csoport önálló jellegzetességeit harmonikusan megőrzi, míg az asszimiláció során elveszti (ld. asszimiláció). Védett foglalkoztatás: Az egészségkárosodás (krónikus betegség vagy fogyatékosság miatt) megváltozott munkaképességű emberek sajátos körülményeket biztosító munkalehetősége.

9. HIVATKOZÁSOK, SZAKIRODALOM Egy könyv a foglalkozási rehabilitációról. Down Egyesület, Budapest, 2000. Újra munkában. Összeállította és szerkesztette: Dr. Borbély Szilvia. MSZEIB, Budapest, 2002. Dr. Könczei György: Költség versus haszon, avagy a rehabilitációs foglalkoztatás hasznossága. MEOSZ, Budapest, 1992. A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú megközelítése. MEOSZ, Budapest, 1997, 137–146. o.

FOG_1.doc


22/21. oldal


A megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének felülvizsgálata az értékelemzés módszerével. MEH Gazdasági Koordinációs Titkárság, Budapest, 1998. Fekete – Juhász – Lovászy – Urbán: A foglalkoztatási szint emelése a fogyatékos személyek szempontjából és annak jogi rendezéséről, összhangban az új, 2003. évi CXXV. törvénnyel. ICSSZEM, Budapest, 2005.

FOG_1.doc


22/22. oldal

FOG A FOGLALKOZTATÁS IRÁNYELV

Recommend Documents