Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Andragógia MA szak Kurzus: Nemzetközi felnőttképzési rendszerek 1. Oktató: dr. habil. Pethő László
FELSŐFOKÚ OKTATÁS AZ AMERIKAI BÖRTÖNÖKBEN Államközi vizsgálatok az USA-ban – recenzió
Készítette: Molnár Attila Károly H9QG5B
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés.......................................................................................................................... 3 A börtönoktatás szükségessége ........................................................................................ 3 Egy államközi felmérés és annak eredményei ................................................................. 4 A továbbhaladás lehetősége – következtetések és ajánlások ........................................... 7 Összefoglalás.................................................................................................................... 8 Irodalomjegyzék............................................................................................................... 9 Ábrajegyzék ..................................................................................................................... 9
2
Bevezetés
Jelen dolgozat az andragógia életsegítő funkciójának egy nemzetközi viszonylatú esetét mutatja be. A kidolgozandó téma kontextusát Reintegráció – andragógiai nézőpontból című andragógia mesterszakos diplomamunkám témája adja. Az alábbiakban kriminálandragógiai törekvéseken keresztül láthatjuk meg a büntetés-végrehajtási intézetekben megvalósított felsőfokú oktatás egy amerikai példáját, melyhez az adatokat az IHEP (Institute For Higher Education Policy – A Felsőoktatás Irányelveinek Intézete) 2011-ben megjelent publikációja szolgáltatja. Az írás eredeti címe: Unlocking Potential: Results of a National Survey of Postsecondary Education in State Prisons – Lehetőségek kiaknázása: az állami börtönökben végzett felsőfokú oktatás vizsgálatának eredményei (Gorgol és Sponsler, 2011). Ezen angol nyelvű összefoglaló jelentés alábbi, magyar nyelvű recenziójában elénk tárulnak az amerikai oktatási irányelvek, továbbá e dolgozat néhány összehasonlítást is tartalmaz a Magyarországon jellemző börtönoktatási helyzettel.
A börtönoktatás szükségessége
A forrásdokumentum szerint a világon az Amerikai Egyesült Államokban van a népesség legnagyobb hányada börtönben. Az elmúlt három évtizedben háromszorosára nőtt a börtönpopuláció, így napjainkban mintegy 2,3 millió ember tölti szabadságvesztés-büntetését az USA-ban. Az
egyén
börtönbe
kerülése
nagymértékben
függ
iskolai
végzettségétől,
következésképpen megfogalmazható az igény az oktatás minőségének javítására. E gondolatok kapcsán, egy lehetséges pozitív változástól az várható, hogy növekszik a foglalkoztatás lehetősége (és az abban való részvétel) a társadalomban. Az utóbbi években középpontba került a felsőfokú oktatás ügye az amerikai börtönökben. E terület kiemelt programja lett a PSCE (Postsecondary Correctional Education). A témában kitűzendő célok konkrét megfogalmazásához meg kell ismerni a fogvatartottak oktatási igényeit. A lehetséges célok között szerepel azon lehetőség biztosítása, hogy a középiskolát végzett elítéltek főiskolai vagy egyetemi diplomát szerezhessenek, hiszen ha növekszik az egyének iskolai végzettsége, ezzel megfelelő készséget sajátíthatnak el a munkaerőpiacon való részvételben.
3
Igen sok szempontból megegyezik a fogvatartottakkal kapcsolatos problémakör hazánk és
az
Amerikai
Egyesült
Államok
büntetés-végrehajtási
gyakorlatában.
Mind
Magyarországon, mind az Egyesült Államokban a fogva tartott személyeket az általános népességtől eltérő módon ítélik meg; ennek a megítélésnek andragógiai vonatkozású szegmense az elítéltek alacsony iskolázottsága és alacsony képzettsége mentén alakult ki (Ruzsonyi, 2006). A tapasztalat azt mutatja, hogy mind az amerikai, mind a magyar börtönökben élők között igen sokan vannak, akiknek nagy szükségük lenne az oktatásra, hogy növeljék az esélyüket úgy a foglalkoztatás terén, mint a társadalmi életben való részvétel minőségi vonatkozásaiban. Nem tévesztendő szem elől, hogy a büntetés végrehajtása az USA-ban – a magyar viszonyokhoz hasonlóan – jelentős pénzügyi terhet jelent az állami költségvetésnek, valamint az, hogy a visszaesés csökkentése valamilyen új megoldást kíván (becslések szerint az USA-ban a szabadultak 70%-a ismét bűncselekményt követ el, és az elkövetők fele három éven belül újra a börtönökben lesz). Szükséges tehát a társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembe vételével a felnőttoktatáson keresztüli megoldás keresése, ezért fókuszál az amerikai büntetés-végrehajtás a börtönökön belül megvalósítandó felsőfokú oktatásra. Habár az amerikai börtönökben élő, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező fogvatartottak oktatása elsősorban a bűnismétlés visszaszorítására helyezi a hangsúlyt, növeli annak a lehetőségét is, hogy növekedjen a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező amerikaiak száma. A döntéshozók vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan növelhető az elítéltek iskolai végzettsége; keresik a módját, miként lehet megvalósítani a jövőben a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az államháztartási ráfordítások csökkentését. Andragógiai szempontból is értékes azon nagyszabású felmérés eredménye, amelyet a felsőfokú börtönoktatás szemléletében végeztek, s melyben 43 USA-beli állam visszajelzéseit dolgozták fel. E felmérésről és a felmérés során gyűjtött adatok feldolgozásáról a következő fejezetben értekezünk.
Egy államközi felmérés és annak eredményei
A büntetés-végrehajtási intézményekben élők reintegrációja oktatás általi támogatásának egyik alapfeltétele a tanulási folyamatokban részt vevők lehetőségeinek pénzügyi támogatása. Ugyanakkor a legutóbbi költségvetési időszakban nyomás alá kerültek a finanszírozási folyamatok, s ez némi bizonytalanságot okozott a vállalhatóság különböző 4
dimenzióiban. A Felsőoktatás Irányelveinek Intézete (Institute For Higher Education Policy) azért végzett országos szintű felmérést, hogy betekintést nyerjen a különböző államok pénzügyi felhasználási terveiről a börtönbeli felsőfokú oktatás érdekében. A felmérés információkat gyűjtött a beiskolázás körülményeiről, az oktatási módszerekről, az alkalmassági követelményekről és a finanszírozási forrásokról. Az adatok arra utalnak, hogy a költségvetési megszorítások ellenére az állami felsőfokú oktatás továbbra is elérhető marad a büntetés-végrehajtási létesítményekben (a 2009-2010-es tanévben mintegy 71.000 elítéltet vontak be a felsőfokú oktatási program különböző formáiba). A vizsgálat egyik elemzése a mentén osztályozta a különböző államokat, hol milyen szintű végzettséget tapasztalt az adott időszakban a büntetés-végrehajtás felsőfokú képzéseiben. Ennek megfelelően két kategóriába sorolták az államokat: alacsony és magas végzettségi számmal rendelkező államok.
Az államok a börtönoktatásban résztvevők szerinti felosztásban a 2009-2010-es tanévben
1. ábra A beiratkozások számának megoszlása a büntetés-végrehajtási oktatásban
5
Azon büntetés-végrehajtási rendszereket sorolták az alacsony számú beiratkozókkal rendelkezőknek, amelyekben 1.000 főnél kevesebben vettek részt a felsőoktatásban. A magas számú beiratkozókkal bíró rendszerek 1.000 főnél több tanulót tudhattak magukénak. A felmérés során összehasonlították a jelentkezők arányát a különböző megcélzott végzettségi fokozatok szerint is.
Összes megszerzett fokozat – típus és iskolázottsági szint szerint a 2009-2010-es tanévben
2. ábra A megszerzett fokozatok megoszlása és a beiratkozások száma1
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a PSCE programok nem termelnek nagy számban tudományos fokozatot. A legtöbb rövid időtartamú szabadságvesztésre ítélt személy valószínűleg azért választja az alacsonyabb végzettséget eredményező szakképzéseket, mert kihasználja a képzési programok és az ítélet együttesen rövidtávú jellegét. Az államok beszámoltak arról, hogy •
mintegy 9.900 fogvatartott szerzett bizonyítványt a 2009-2010-es tanévben;
•
2.200-an értek el BA előtti 1. szintet,
•
és közel 400 hallgató szerzett főiskolai (BA) fokozatot. Ezen eredmények enyhe növekedést jelentenek az előző felmérési időszakhoz képest.
1
A fokozatok az USA oktatási rendszerében kissé eltérőek a magyarországi fokozatokhoz képest. Az alapképzést két fokozat előzi meg (certificate, associate ).
6
A jelentkezési lehetőségek szempontjából meghatározó szelekciót jelent a börtönbeli oktatásban való részvétel jogosultságának megállapítása, melynek követelményei a felsőfokú oktatásba való belépést szabályozzák egy sor alkalmassági kritériumon keresztül. A számos kritérium között megtalálható olyan is, amely szerint a felsőfokú oktatásban való részvételt korlátozni kell: csak a 35 éves vagy annál fiatalabb fogvatartottak vehetnek részt a programokban. Az életkoron felül további alapja lehet a kiválasztásnak a börtönbe kerülés oka, illetve az ítélet időbeni hossza. Az állami támogatás általában tükrözi a PSCE elkötelezettségét, és jellemzően jobban támogató politikai környezetet biztosít a felsőfokú oktatási lehetőségekben a fogvatartottak részére. Bár a felmérés adatai nem tartalmazzák a finanszírozás összegét, az eredmények arra utalnak, hogy az állami finanszírozás meghatározó tényező abban, hogy növekedjék azon személyek száma, akik részt vesznek a PSCE programjában. A felmérésben szereplő válaszadó államok közel 90%-a a pénzügyi megszorításokat és a finanszírozási politikát kihívásként értékeli az állami büntetés-végrehajtási intézmények felnőttoktatási törekvéseinek szempontjából. Számos válaszadó jelezte, hogy a finanszírozás hiánya a legfőbb akadálya további fogvatartottak beiskolázásának. Egy büntetés-végrehajtási ügyintéző szerint: „Az előttünk álló legnagyobb kihívás a pénzügyi helyzet. Logisztikailag megvannak a kompetenciáink, hogy több programot valósítsunk meg, mint jelenleg.”
A továbbhaladás lehetősége – következtetések és ajánlások
A fentiekben említett felmérésből kiderül, hogy az amerikai állami börtönökben fogva tartott személyek csak korlátozottan tudják kihasználni a felsőfokú oktatási lehetőségeket, mégpedig elsősorban a szövetségi és állami politikai döntések miatt. Az elítéltek nem jogosultak minden szövetségi és állami pénzügyi támogatási programra. Ennek eredménye, hogy a fogvatartottaknak igen csekély lehetősége van a középiskolai szinten túli tanulásra. Az eredmények alapján három ajánlás született, hogy megkönnyítsék a hatékony szakpolitikai innovációk területén a PSCE működését. Ezen ajánlások célja, hogy érvényesüljenek azon közérdekű törekvések, amelyek az elítélt személyek oktatását szorgalmazzák, és csökkentik a jelenleg elfogadhatatlanul magas visszaesés arányát. 1. ajánlás: foglalkozni a felsőfokú oktatáshoz való hozzáférés korlátozásával, és felülvizsgálni a börtönökben megvalósítandó felsőfokú képzések támogatását biztosító rendeleteket. 7
2. ajánlás: növelni az iskolai végzettséget, a gazdasági fejlődést, és hatékonyabbá tenni a jelenleg korlátozott állami finanszírozást, valamint a felsőfokú büntetés-oktatási programokat szorosan hozzáigazítani az állami felsőfokú oktatási rendszerekhez. 3. ajánlás: fokozottabb szervezeti kapcsolattartás kiépítése a felsőfokú oktatás börtönökben történő megvalósítása érdekében, továbbá a szövetségi és állami jogszabály módosítása a fogvatartottak jogosultságának bizonyos szegmenseiben.
Összefoglalás
Az IHEP nemzeti felmérése az Amerikai Egyesült Államokban a büntetés-végrehajtási oktatást érintő kérdésekben széles körű adatgyűjtést valósított meg. A statisztikai adatok jobbára a 2009-2010-es tanévből származtak. A felmérés eredménye az oktatási módszereken, az alkalmassági követelményeken keresztül rámutatott a finanszírozási forrásokban rejlő különbségekre. E különbségek különösen az alacsony és magas beiratkozási rendszerek között látszanak. Az elemzés szerint a következő fontos megállapításokat tekinthetjük. •
A résztvevő államok mintegy 71.000 fő beiratkozottat számlálnak.
•
Jelentős akadályok vannak a börtönökben végzendő felsőfokú oktatás pénzügyi támogatásának tekintetében.
•
Az elkövetkező években további pénzügyi megszorítások várhatók az állami költségvetésben.
•
A bebörtönzött diákok részére továbbra is megtagadják a hozzáférést a szövetségi és az állami alapú pénzügyi támogatási programokhoz. A politika úgy döntött, korlátozza a bebörtönzött személyek finanszírozásában való részvételt a felsőfokú büntetés-oktatási programokban.
8
Irodalomjegyzék
Gorgol és Sponsler (2011): Issue brief. Unlocking Potential: Results of a National Survey of Postsecondary Education in State Prisons. Institute for Higher Education Policy, Washington, DC URL: http://www.ihep.org/sites/default/files/uploads/docs/pubs/unlocking_potentialpsce_final_report_may_2011.pdf (letöltve: 2015.10.27. 15:17) Ruzsonyi Péter (2006): A kriminálpedagógia lehetősége a börtönadaptáció és a társadalmi integrálódás érdekében. Börtönügyi Szemle, 25. 2. sz. 21–33.
Ábrajegyzék
1. ábra A beiratkozások számának megoszlása a büntetés-végrehajtási oktatásban................. 5 2. ábra A megszerzett fokozatok megoszlása és a beiratkozások száma .................................. 6
9
