Farkas Gyula Baptista Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Farkas Gyula Baptista Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015. 6. módosítás

2

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉKE PREAMBULUM…………………………………………………………………………8.

I.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................. 10-24. 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1.1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvényekre épülve készült 1.1.3. A szabályzat hatálya, egyetértési és véleményezési jog 1.1.4. Az SZMSZ közzététele, könyvtári helye 1.2 . Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1.2.1. Az intézmény jellemző adatai 1.2.2. Az intézmény jogállása 1.2.3. A gazdálkodás módja 1.2.4. Az intézményi bélyegzők használata 1.2.5. A gazdasági reklámtevékenység 1.3. Az intézmény adatkezelési szabályzata 1.3.1. Intézményünkben folyó adatkezelés 1.3.2. Adatfelvétel, nyilvántartás 1.3.3. Az adatok továbbítása 1.3.4. Az adatok nyilvántartása, 1.4. Az intézmény feladatai, körzethatárok, alapdokumentumai, hitelesítési rend jogosultságai és politikai hitvallása 1.4.1. Az intézmény oktatási feladatai 1.4.1.1 Az intézmény alaptevékenysége 1.4.1.3 Esélyegyenlőség 1.4.1.4 Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek fejlesztése 1.4.2. Körzethatárok 1.4.3. Az intézmény dokumentumai, szabályzatai, nyilvánossága, szülők tájékoztatása 1.4.4. Az intézmény jogosultságai 1.4.5. Az intézmény politikamentessége

II.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE………….24-32. 2.1. A szervezeti egységek 2.1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezető szintjei 2.1.2. Feladatellátási rendszer, hatáskör 2.1.3. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 2.2.

Az intézmény vezetője

3

2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.3.

III.

A vezető személye Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető felelőssége Az igazgató ellenőrzési teendői

Az intézmény vezetősége 2.3.1. Az igazgatóhelyettes 2.3.2. A vezető helyettes jogköre és felelőssége 2.3.3. A vezető helyettes ellenőrzései 2.3.4. A vezetőség 2.3.5. A vezetők kapcsolattartási rendje 2.3.6. A vezetők helyettesítési rendje 2.3.6.1. Az intézményvezető helyettesítése 2.3.6.2. A vezető helyettesek helyettesítése 2.3.6.3. Intézményvezető és helyettesek helyettesítése AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ........................................................................... 33-41.

3.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 3.1.1 Alkalmazottak 3.1.2 Az alkalmazotti közösségek jogai 3.1.3 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 3.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 3.2.1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok 3.2.2 Az iskolagyűlés 3.2.3 A tanulók, a tanulóközösségek érdekképviselete 3.2.4 A tanulók tájékoztatása 3.2.5 Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása 3.3 A diákönkormányzat működése 3.3.1 A diákönkormányzat szervezete 3.3.2 A diákönkormányzat jogai 3.3.3 A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek 3.3.4 Megkülönböztetés tilalma 3.3.5 A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás 3.6. A szülői közösség, szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje 3.6.1. A szülői szervezetek 3.6.2. A szülői szervezet jogai 3.6.3. Vezetői kapcsolat a szülői szervezettel, a szülői választmányi testülettel 3.6.4. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 3.6.5. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje 3.6.6. A szülők joga és kötelezettsége az esélyegyenlőség érvényesülésében 3.7. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 3.7.1 A külsőkapcsolatok célja, formája és módja 3.7.2 Rendszeres külső kapcsolatok

4

IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .......................................................................................... 42-52. 4.1. A nevelőtestület és működési rendje. 4.1.1 A nevelőtestület 4.1.2 A nevelőtestület kötelezettségei, feladatai és jogai 4.1.3 Nevelőtestületi feladatok konkrét felsorolása 4.1.4 A nevelőtestület értekezletei 4.1.5 Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése 4.1.6 A nevelőtestület döntési és véleményezési joga 4.2

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 4.2.1 A munkaközösségek célja 4.2.2 A szakmai munkaközösségek feladatai 4.2.3 A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai 4.2.4 Az intézmény szakmai munkaközösségei 4.2.5 Osztályfőnöki hatáskör (feladat- és jogkör) 4.2.6 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatásköre 4.2.7 Alkalmai feladatokra alakult munkacsoportok

4.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása 4.3.1 Az egyes feladat- és jogkörök átadása 4.3.2 A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata 4.3.3 Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése 4.3.4 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai 4.3.5. Az egyes munkaköri feladatok, munkaköri leírásminták

V.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................... 53-58. 5.1

5.2

5.3

A tanév helyi rendje 5.1.1 A tanév rendjének meghatározása 5.1.2 A tanév rendje és annak közzététele 5.1.3 Az intézmény nyitva tartása 5.1.4 Hivatalos ügyek intézése A tanítási napok rendje 5.2.1 A tanítási órák rendje 5.2.2 Az óraközi szünetek rendje 5.2.3 Csengetési rend 5.2.4 Az intézményi felügyelet rendszabályai 5.2.5 Tanítási időkeret – szabályozása 5.2.6 Rendkívüli munkavégzés esetére szóló rendszabály Az intézmény munkarendje 5.3.1 A vezetők intézményben való tartózkodása 5.3.2 A almazottak munkarendje 5.3.3 Beosztás szerinti dolgozói felelősség 5.3.4 Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei 5.3.5 A pedagógusok munkarendje

5

5.3.6 5.3.7 5.3.8 VI.

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Kiemelkedő munkavégzés értékelési szempontjai A tanulók munkarendje

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................... 59-63. 6.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások. 6.1.1 A tanórán kívüli foglalkozások rendje 6.1.2 A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje 6.1.3 Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 6.1.4 Szakkörök 6.1.5 Énekkar 6.1.6 Sportkörök 6.1.7 A könyvtár 6.1.8 Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) 6.1.9. Tehetséggondozó foglalkozások 6.1.10. Beszélgető-kör 6.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 6.1.1 Versenyek és bajnokságok 6.2.2 Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 6.2.3 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 6.2.4 Kulturális intézmények látogatása 6.2.5 Egyéb rendezvények

VII.

A TANULÓI JOGVISZONY ............................................................................. 64. 7.1 A tanulói jogviszony 7.1.1 A tanulói jogviszony létesítése és feltételei 7.2 A tanuló távolmaradása és annak igazolása

VIII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI ......................................................... 65-71. 8.1 A belső ellenőrzés rendszere 8.1.1 Az ellenőrzés tervezete 8.1.1.1 Az ellenőrzés módszerei 8.1.1.2 Az ellenőrzés rendszere 8.1.2 Ellenőrzési jelentések tartalma 8.1.3 Ellenőrzések dokumentálása, iratkezelés 8.1.4 Iskolánk értékelésének alapelvei 8.1.5 Az értékelés rendszere 8.1.6 A belsőellenőrzés rendje 8.1.6.1 Az iskolai belső ellenőrzés célja 8.1.6.2 A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek 8.1.6.3 A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik

6

8.1.6.4 Az iskola belső ellenőrzési feladatai 8.1.6.5 Vezetői ellenőrzés 8.1.6.6 Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése 8.1.6.7 A pedagógiai munka belső ellenőrzése 8.1.7 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 8.1.8 Az intézmény ellenőrzési nyomvonala IX. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI ....................................................................................................... 72-77. 9.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása 9.2 A tanulók fegyelmezése 9.3 A tanulók fegyelmi eljárása

X.

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .......................................................................................................... 78-82. 10.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 10.1.1 Az épület rendje 10.1.2 Biztonsági rendszabályok 10.1.3 A látogatás rendje 10.1.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 10.2 A helyiségek és berendezésük használati rendje 10.2.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata 10.2.2 A tanulók helyiséghasználata 10.2.3 A szaktermek használati rendje 10.2.4 Szertárak, raktárak használata 10.2.5 Az iskolai könyvtár működési rendje 10.2.6 A berendezések használata 10.2.7 Kezelési ismertetők közzététele a berendezésekhez 10.2.8 Udvari szabályok 10.2.9 Rendszeres karbantartás és dokumentálása 10.2.10 Kártérítés

XI.

AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE .......................................................................................................... 83-84. 11.1 A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ........................................ 68. 11.1.1. A hagyományápolás célja 11.1.2. Ünnepélyek 11.1.3. Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai 11.2 A hagyományápolás külsőségei, feladatai ...................................................... 69. 11.2.1 Intézményünk jelképei 11.2.2 Az iskolai ünnepélyeken elvárt viselet 11.2.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok 11.2.4 Kisebbségek nyelvhasználata, hagyományápolása

XII.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................. 85-.

7

12.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvóelőírások) 12.1.1 Az iskola dolgozóinak alapvető feladata 12.1.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 12.1.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 12.1.4 Elsősegély-nyújtási ügyelet rendje 12.2 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 12.2.1 A rendkívüli esemény minősítése 12.2.2 Teendők rendkívüli esemény kapcsán 12.3 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 12.3.1 Az egészségügyi prevenció rendje 12.3.2 A mindennapi testedzés keretei, csoportlétszáma 12.3.3 A gyógytestnevelés rendje 12.3.4 Az egészséges életmódra nevelés 12.4 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 12.4.1 Törvény a gyermekek védelméről 12.4.2 Az ifjúságvédelmi felelős feladatai 12.4.3 Kapcsolattartás intézményen kívüli formái 12.4.4 Kapcsolattartás intézményen belüli formái 12.5 A tankönyvellátás rendje XIII. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK………………………….……83-98. XIV. XIV.EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................. 99. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása 2. Az intézmény további szabályzatai 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 100. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat FÜGGELÉKEK…………………………………………………………………….110-116. Az intézmény bélyegzőinek lenyomata Az intézmény dokumentumai Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése Dokumentumok kezelése ZÁRÓRENDELKEZÉSEK/LEGITIMÁCIÓ……….....…………………………117-118.

8

PREAMBULUM A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószerfogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az

9

ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedik az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.

Az iskola dolgozóival szembeni elvárások A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. A nevelőtestületet (ideértve valamennyi alkalmazottat) a közösen megalkotott és vallott egységes követelmények jellemzik, melyek meghatározó elemei a közös nevelői hatásoknak. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számon kérhetőség következetes mintaképe legyen. A nevelő személyiségének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Fontos, hogy minden nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. A pedagógus a szakterületén, a tananyag tartalmában és átadásának metodikájában legyen kreatív és magasan képzett; ezért elengedhetetlen számára a folyamatos önképzés, nyitottság a kultúra minden területe felé, mely szellemi és lelki feltöltődést biztosít a mindennapi munkája végzéséhez. A nevelő konfliktusainak kezelésében etikusan járjon el, a szülői kapcsolatok terén az őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képviselje, a gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az elfogadás, az adás vágya és az empátia nélkül.

10

I.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya

1.1 1.1.1

A Szervezeti Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.1.2

A Szervezeti és Működési Szabályzat törvényi háttere:

A SZMSZ szabályozási körét meghatározó az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: -

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 26/1997. NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről, és a gyámügyi igazgatásról 1996. évi XXXI. törvény a tűzvédelemről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 368/2011. Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről Szabályozás eljárásokban:

Sorszám Tartalmi meghatározás 1. A Pedagógiai Program felülvizsgálata 2. Az intézmény éves munkájának tervezése Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez, 3. fejlesztéshez 4. A szervezeti kultúra felmérése, fejlesztése Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a 5. partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges

Eljárás neve Stratégiai tervezés. Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés. Az iskola, éves értékelése

11

módosítások feltárása. Belső szabályozások: Tartalmi rész Az SZMSZ célja Az intézmény meghatározása Jogi status Tanulói jogviszony meghatározása Az intézmény munkarendje Pedagógiai Program A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. Indikátorrendszer

1.1.3

A szabályozás neve SZMSZ Alapító Okirat PP PP SZMSZ SZMSZ

Hol található SZMSZ Magában PP PP SZMSZ SZMSZ

SZMSZ

SZMSZ

SZMSZ

SZMSZ

PP

PP

SZMSZ

SZMSZ

A szabályzat hatálya, egyetértési és véleményezési jog

Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület (Kt. 4. /3/) fogadja el. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

1.1.4

Az SZMSZ közzététele

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata - az 1993. LXXIX. törvény 40. § /1/ /2/, valamint 11/1994. (VI.8.) MKM rend. 8. § /3/-/4/ alapján - a következő helyiségeiben kerül közzétételre:  igazgatói iroda  iskolai könyvtár  az iskola honlapja

12

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja

1.2

1.2.1 Az intézmény jellemző adatai 2 [Ámr. 13. § (1) bekezdés]     

hivatalos neve: Farkas Gyula Baptista Általános Iskola rövid neve: Farkas Gyula B.Á.I. OM azonosító:202910 adószáma:18597479-1-07 bankszámlaszáma:10918001-00000070-05590000

Sárosd község közigazgatási területe. A működési körzet keretei között kötelező felvételt biztosító általános iskola. Szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad. Típus:8 évfolyamos általános iskola Az intézmény maximális tanulólétszáma: 300 fő 1.2.2

Az intézmény jogállása

Önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

1.2.3

Az intézmény fenntartó szerve:

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

Az intézmény felügyeleti szerve:

Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy

A gazdálkodás módja

Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése: TEÁOR-szám: 8520 Alapfokú oktatás Szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Mindenkori gazdálkodást érintő szabályzatok alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény költségvetését a fenntartó szerv állapítja meg. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szabályozottak alapján az intézmény használatában lévő, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbi részletezettek szerint: Ingatlan: A 42/1. - 259. hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan

13

Ingóságok: Az intézmény számviteli nyilvántartásában szereplő adatok szerint. Az intézmény vagyon feletti rendelkezés joga: A mindenkori hatályos gazdálkodási rendeletben megfogalmazottak szerint. Az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága: Az intézmény teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek gondoskodnia kell a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Kötelezettségvállalás és dokumentálása: Az intézmény részéről a beszerzéssel, beruházással, karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben összeghatártól függetlenül csak az intézmény igazgatója vállalhat kötelezettséget. Beruházásokkal, fejlesztésekkel, karbantartásokkal kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal kapcsolatosan összeghatártól függetlenül csak az intézmény igazgatója vállalhat kötelezettséget. Az intézmény működését érintő irodaszerekkel, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, CD-jogtár megrendelésével kapcsolatban összeghatártól függetlenül az igazgató vállalhat kötelezettséget. Helyette – akadályoztatása esetén – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlója a vezető helyettes, aki haladéktalanul köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét az általa vállalat kötelezettségekről. A többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 134. § /2/ bekezdése alapján az 50 ezer Ft feletti kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény iskolatitkára végzi. Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok azonosak a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó szabályokkal. Az intézményvezető akadályoztatása esetén utalványozási jogkörrel az igazgató helyettes rendelkezik. A gazdaságvezető ellenjegyzési jogkörét – akadályoztatása esetén – a könyvelő látja el. Az intézmény által ellátandó vállalkozási tevékenység és mértéke: Az intézmény alap-, és kiegészítő feladata mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1.2.4

Az intézményi bélyegzők használata

1. A kör- és hosszúbélyegző használatára jogosultak:  igazgató  iskolatitkár  könyvtáros 2. Az igazgató távollétében:

14



igazgatóhelyettes

3. Az igazgató külön engedélyével:  igazgatóhelyettes  osztályfőnökök  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 4. A bélyegzők lenyomatai: 1. sz. függelék 1.2.5

A gazdasági reklámtevékenység

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint (2008. évi XLVIII. Törvény) általános iskolában tilos a reklámtevékenység. Az iskolánkban mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az iskola területén elhelyezett faliújságokra hirdetményt csak az igazgató, vagy igazgatóhelyettesek engedélyével lehet kihelyezni. 1.3 1.3.1

Az intézmény adatkezelési szabályzata Intézményünkben folyó adatkezelés

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak, Nkt. 43.§(1)

a.) Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

b.) Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:   

papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás elektronikus napló

c.) Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős, adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit megbízhatja.

d.) Az adatkezelési jogkör gyakorlása az „Adatkezelési és Adatvédelmi szabályzat”-ban foglaltak szerint (lásd: 4. számú melléklet)

1.3.2

Adatfelvétel, nyilvántartás

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban

15

szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - igazgatóhelyettes, - iskolatitkár, - iskolai adminisztrátor  a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: - igazgatóhelyettes, - élelmezésvezető, - iskolatitkár - iskolai adminisztrátor - osztályfőnökök, - napközis nevelők, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, 1.3.3

Az adatok továbbítása

Az adatok továbbításával megbízott 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:

dolgozók

a

közoktatási

törvény



Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri kötelezettségükben szereplő feladatokkal kapcsolatosan: - igazgatóhelyettes, - gazdasági ügyintéző, - iskolatitkár,



A tanulók adatait továbbíthatja: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; - a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök; - a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; - a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, iskolatitkár; - az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató, iskolatitkár; - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és

16

ifjúságvédelmi felelős. 1.3.4

Az adatok nyilvántartása

Az alkalmazottak adatait a alkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzslap (vezetéséért felelős: oktatási és nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: oktatási és nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  elektronikus - osztálynaplók (vezetéséért felelős: oktatási és nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).  A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény iskolatitkára a felelős. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

1.4

1.4.1 1.4.1.1

Az intézmény feladatai, körzethatárok, alapdokumentumai, jogosultságai és politikai hitvallása Az intézmény oktatási feladatai Az intézmény alaptevékenysége

Az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a Nemzeti Köznevelési Törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv alapján végzi.

17

Az intézmény által feladatként ellátandó tevékenység (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Általános iskolai oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás - hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése - fejlesztő, felzárkóztató oktatás Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai intézményi közétkeztetés Diáksport Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Intézmény által ellátandó kiegészítő tevékenység (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Oktatási célok és egyéb feladatok

1.4.1.2.

Száma 80120 80121-4 80511-3 55232-3 92403-6 80122-5 Száma 70101-5 75195-2 80591-5

Esélyegyenlőség

„(6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot. (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.” 1.4.1.3

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek fejlesztése

Az iskolai fejlesztő foglalkozásnak – a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerint a meghatározott időkeretben történő - megszervezéséért a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős].

18

Utazó gyógypedagógusi szolgáltatás és/vagy saját gyógypedagógus biztosítása. A gyógypedagógusok feladata a habilitációs, rehabilitációs órakeret terhére egyéni foglalkozások szervezése, valamint egyéni fejlesztési terv szerint a tanuló segítése a felzárkóztatásban egyéni és kiscsoportos formában. Iskolánk osztálytanítói és felsős szakos tanárai, magyar nyelv és irodalomból, valamint matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek. Ezzel biztosítva iskolánk SNI tanulóinak esélyegyenlőségét.

1.4.2

Körzethatárok

Módosult és pontosabbá vált az általános iskolai felvételi körzetekre vonatkozó szabályozás, amely már nem "szomszédos" felvételi körzetről rendelkezik, hanem a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és az e körbe nem tartozó tanulók egymáshoz viszonyított arányát településre vetíti ki, és ehhez viszonyítva írja elő a körzeti arányok megtartását. A felvételi körzetekkel együtt változtak, egyértelműbbé váltak a felvétel kapcsán az előnyben részesítés szabályai is. A módosítás értelmében, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud,  először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni,  a további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található.  Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

1.4.3

Az intézmény dokumentumai, szabályzatai, nyilvánossága, szülők tájékoztatása

Az intézményalapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi dokumentumok alapján folyik:    

Az iskola működésének alapdokumentumai Az intézmény szakmai dokumentumai Az aktuális tanév dokumentumai Intézményi ügyintézés dokumentumai

19

    

Munkaügyi dokumentumok Az intézmény védelmi jellegű dokumentumai Az intézmény működési dokumentumai Az intézmény érdekvédelmi dokumentumai Az intézmény könyvtár dokumentumai

Az intézmény dokumentumainak egy-egy példánya a dokumentum jellegének függően megtalálható:  igazgatói iroda  iskolai könyvtár  tanári szoba  az iskola honlapja Az intézmény alapdokumentumairól a szülők az intézmény titkárságán kérhetnek tájékoztatást. A házirendet az osztályt tanító, ill. az osztályfőnök tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. A szülők az iskola dokumentumairól a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diák önkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. Az intézmény jogszerű működését alapító okirat biztosítja. Ennek megfelelően: a.) Az intézmény tartalmi munkáját meghatározó dokumentumok:  A Pedagógiai program határozza meg, amely a közoktatási törvény, a NAT szerinti pedagógiai és társtudományi vonatkozású ismeretanyag dokumentuma, amely az intézményben folyó pedagógiai tevékenység elméleti, tartalmi, személyi és infrastrukturális tényezőit foglalja rendszerbe. A Pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait az iskola pedagógiai hitvallását, értékrendjét az iskola közösség életét, hagyományrendszerét a helyi tantervet és óratervet az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését

b.) Az intézmény operatív munkája szerint: Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület tantestületi értekezleten véglegesíti.  A tantárgyfelosztás: a munkaközösségek javaslatainak felhasználásával félévenként az oktatási és nevelési igazgatóhelyettes készíti el és az igazgató javaslatára a fenntartó hagyja jóvá.  Az órarend: félévenként az oktatási és nevelési igazgatóhelyettes által készített program. Az elkészítéséhez szükséges információkat a munkaközösségek 

20

szolgáltatják. A programban változtatást csak az igazgatóhelyettes tehet. Összeállítása a pedagógiai, az iskola létesítménybeli és a pedagógusok intézményi érdekeket érintő szempontjainak figyelembevételével történik heti ciklusokra.  Ügyeleti rend  A fogadóórák rendje határozza meg. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása

1. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy pedagógiai program: a) papír alapú példányai közül: - egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre - egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető, b) elektronikus úton is elérhető az intézmény honlapján. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 2. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az iskolaigazgató a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a tanulók, illetve a szülők részére tájékoztatást adjon a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló, vagy a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát. 2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. 1. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános.

21

A házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át szülőnek/tanulónak, - egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre, - egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

kell

adni

a

A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet: - a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került sor a nyilvánosságra hozásra). 3. A jelen SZMSZ nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: a) papír alapú példányai közül: - egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre - egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 4. A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit.

22

Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén: a) azokról: - a tankönyvekről, - a tanulmányi segédletekről, - a taneszközökről, - a ruházati és más felszerelésekről - szakkörökről, tanórán kívüli foglalkozásokról amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, b) az iskolától kölcsönözhető - a könyvekről, - a taneszközökről, - a más felszerelésekről, c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: minden év június 15-ig A tájékoztatóval kapcsolatban kötelezni kell a tanulót arra, hogy a tájékoztatást a tájékoztató lapon meghatározott időpontig a szülő aláírásával vigye vissza az intézmény részére. A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje. A szülők tájékoztatásának formái. 1. Szóbeli tájékoztatás: - a szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. - a szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. 2. Rendszeres írásbeli tájékoztatás: - Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül az ellenőrzőbe is bejegyezni és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma a heti 1 órás tárgyakból félévente legalább 3, a heti 1,5 órás tantárgyakból félévente legalább 4, a heti 2 vagy 2,5 órás tantárgyakból legalább 5, a 3 vagy több órás tárgyakból félévente legalább 6 érdemjegy. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatást nyújtó pedagógus A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás nyújtására kijelölt személy az igazgatóhelyettes.

23

1.4.4

Az intézmény jogosultságai

Alapfokú oktatásban szerzett általános iskolai tanév végi és másodlati bizonyítványok kiállítása. 8. osztályos általános iskolai végzettség tanúsítása. Középfokú felvételi eljárás új eleme A nyolcadik évfolyamra járó tanulók szóbeli, a hetedik évfolyamos tanulók szüleinek írásbeli tájékoztatása kötelező a középfokú iskola felvételi eljárás rendjéről október 31-ig.

1.4.5

Az intézmény politikamentessége

Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet a nevelésioktatási intézményben. A gyermek, tanuló felügyeleti idejében párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

24

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE

II.

2.1 A szervezeti egységek 2.1.1

Az intézmény vezetői szintjei

A szervezeti egységek és vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és a kor kihívásainak megfelelően a menedzser szemlélet igényének figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti kereteket. Intézményünk vezetői szintjei: 1. szint: Igazgató Oktatási és nevelési igazgató-helyettes 2. szint: DÖK vezető Munkaközösség vezetők GYIV felelős 3. szint: Pedagógusok 4. szint: Pedagógiai asszisztens Iskolatitkár-iskolai adminisztrátor Karbantartó Takarítók 5. szint:

2.1.2

Tanulócsoportok

Feladatellátási rendszer, hatáskör

a) Feladatkör 

Igazgató – intézmény vezetése, egyszemélyi felelős



Oktatási és nevelési igazgató-helyettes  Szervezeti egységek irányítása, ellenőrzése  Alsós és felsős nevelési-oktatási feladatok irányítása  Tanórai tevékenységek irányítása  Adminisztrációs feladatok  Helyettesítések elrendelése  Gyermek és ifjúságvédelmi munka ellenőrzése

25



    

Szervezeti egységek irányítása, ellenőrzése Tanórán kívüli tevékenységek irányítása:  Napközi  Tanulószoba  Szakkörök  Korrepetálások  Könyvtár  Kulturális és szabadidős tevékenységek Adminisztrációs feladatok Pályázati, marketing és innovációs feladatok Iskolai ünnepélyek és rendezvények irányítása Szervezeti kultúra fejlesztése Kapcsolattartás a DÖK-kel

Munkaközösségek vezetők 1. Osztályfőnöki munkaközösség-vezető 2. Alsós munkaközösség-vezető 3. SNI munkaközösség-vezető Az alsós munkaközösség vezető feladata: az 1-4 évfolyamon folyó oktatási és nevelési feladatok irányítása, a szöveges értékelés segítése. Az alsó tagozaton folyó szabadidős és kulturális tevékenységet irányítja, együttműködik a DÖK-kel. Az osztályfőnöki munkaközösség vezető feladata: az 4-8. évfolyamon folyó oktatási és nevelési feladatok irányítása, a szöveges értékelés segítése. Az felső tagozaton folyó szabadidős és kulturális tevékenységet irányítja, együttműködik a DÖK-kel. A munkaközösségi vezetők feladatai:  Iskolán belüli szakmai döntések elősegítése  Pedagógusok szakmai illetékességének növelése  Eredményvizsgálatokból levonandó következtetések  Helyi szaktanácsadás szerepe  Vezetési feladatok:  Tervezés és belső ellenőrzés  Team munka  Helyi komplex pályázatok  Továbbképzésekre javaslat  Jutalomosztás  Nagyobb önállóság megvalósítása A vezetői feladatok:  A minőség, mint jövőkép kialakítása.  A küldetés megfogalmazása.  Rendszerfejlesztő gondolkodás.  A célok közérthető megjelenítése.

26

     

Erőforrás menedzsment. Hatáskör és feladatmegosztás. A feladat és felelősség delegálása. Motiválás. A minőségi körök, fejlesztő közösségek működtetése. A kapcsolati tőke fejlesztése.

b) Hatáskör Intézményünkben az egységvezetők hatáskörét (jogkörét és felelősségét) a személyre szóló munkaköri kötelezettségek tartalmazzák. 2.1.3

Kapcsolattartási rend

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; - a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját szervezeti és működési szabályzatukban rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására,

27

- a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Az intézményben - a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése alapján - maximum 10 szakmai munkaközösség működhet. Az intézményben aktuálisan működő szakmai munkaközösségek listáját és a munkaközösségek vezetőit melléklet tartalmazza.

2.2 2.2.1

Az intézmény vezetője A vezető személye

Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézmény vezetőjének megbízása határozott időre (5 évre) nyilvános pályázati eljárás vagy megbízás alapján útján történik. Az eljárással és döntéssel kapcsolatos feladatokat a fenntartó látja el. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak véleményét. 2.2.2

Az intézményvezető jogköre

Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület vezetése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a nevelési-oktatás intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  a közoktatási intézmény képviselete együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése

28

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása  a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:  a nevelési-oktatási intézménybe újonnan jelentkező közalkalmazottak felvétele  az alkalmazotti munkaviszony megszüntetése 

2.2.3

Az intézményvezető felelőssége

Az intézmény vezetője (igazgatója) – a köznevelési törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért:  a szakszerű és törvényes működésért  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért  a pedagógiai munkáért  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért  a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért  integrált oktatás megvalósításáért 2.2.4

Az igazgató ellenőrzési teendői

Az igazgató ellenőrzési teendőit az éves munkaterv tartalmazza. 2.3

Az intézmény vezetősége

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai: igazgató-helyettes, munkaközösség vezetők alkotják. 2.3.1

Az igazgatóhelyettes személye

Az intézményvezető a feladatait az oktatási és nevelési, valamint az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja az iskola határozatlan időre kinevezett alkalmazottjának. Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott, az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az oktatási és nevelési igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját, a tanórán kívüli tevékenységek irányítása, pályázati, marketing és innovációs feladatok, iskolai ünnepélyek és rendezvények irányítása, szervezeti kultúra fejlesztése.

29

2.3.2

A vezető-helyettes jogköre és felelőssége

A vezető-helyettes munkájukat munkaköri kötelezettsége alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A vezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörre. A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri kötelezettségben található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. A vezető-helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 2.3.3

A vezető-helyettes ellenőrzései

A vezető-helyettes ellenőrzési teendőiket a munkaköri kötelezettségben megfogalmazottak szerint látják el. 2.3.4

A vezetőség

Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezető helyettesen kívül úgynevezett középvezetőkből (munkaközösség vezetők) áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat pedagógus vezetője, és az érdekvédelmi csoport vezetője. A vezetők és középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 2.3.5

A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egyszer. A vezetőség a munkatervben rögzített időközönként vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskolavezetőségi megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készül. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

30

2.3.6 A vezetők helyettesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy: a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

31

Melléklet a helyettesítés rendjéről A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Intézményvezető

A helyettesítő megnevezése (munkakör ) Intézményvezető helyettes

Intézményvezető helyettes

Munkaközösség vezető

Munkaközösség vezető

Kijelölt munkaközösségi tag

Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik.

A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.

32

2.3.6.1

Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgató-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásban ad felhatalmazást. Az igazgatót akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. 2.3.6.2

A vezető-helyettes helyettesítése

Az igazgatóhelyettest hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt az igazgató írásos felhatalmazása alapján a kiválasztott munkaközösség-vezetője helyettesíti. 2.3.6.3

Intézményvezető és helyettesek helyettesítése

Az igazgató és igazgatóhelyettes hivatalos távolléte, szabadsága és betegsége alatt az iskola igazgatását az igazgató írásos felhatalmazása alapján a szakmai kérdésekben a felhatalmazott munkaközösség-vezető dönt.

Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt alkalmazott látja el. Ha az igazgató a vezetők helyettesítését ellátó alkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetőket az igazgatóhelyettes által kijelölt alkalmazott helyettesíti. A vezetők helyettesítését ellátó alkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó alkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

33

III.

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI, KAPCSOLATTARTÁSUK

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetbe felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 3.1 3.1.1

Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Alkalmazottak

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói alkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve és ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő alkalmazott. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri kötelezettség alapján végzik. A pedagógusok, gazdasági vezető és a pedagógus munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozók alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. 3.1.2

Az alkalmazotti közösségek jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívást kap. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

34

3.1.3

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét – megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja ez együttműködést. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 3.2 3.2.1

A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógusvezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri kötelezettségük alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (technikaórák, nyelvi órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 3.2.2

Az iskolagyűlés

Az iskola tanulóközösségének az iskolagyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A iskolagyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. Az iskolagyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább két alkalommal kell iskolagyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei, vagy valamennyi az intézményben tanuló diák vesz részt. Az iskolagyűlésen a DÖK vezetője beszámol az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. Az iskolagyűlésen a tanulók

35

kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.2.3

A tanulók, a tanuló közösségek érdekeinek képviselete

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét, a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint alakítja. 3.2.4

A tanulók tájékoztatása

A tanulókat tájékoztatni kell az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. a.) b.) c.) 3.2.5

Az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a iskolagyűlésen A diákönkormányzatot patronáló tanár: rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, valamint a diákönkormányzat hirdetőtábláján keresztül Az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása

A Házirendben foglaltak szerint. 3.3 3.3.1

A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete

A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat működési rendjét – a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott – Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diákönkormányzat (DÖK) látja el. A DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát.

36

3.3.2

A diákönkormányzat jogai

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:  saját működésére és hatásköre gyakorlására  a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására  egy tanítás nélküli munkanap programjára  tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére  vezetőinek, munkatársainak megbízására 3.3.3

A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. 3.3.4

Megkülönböztetés tilalma

Iskolánk az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról, a 2003. évi LXI. tv-el módosított szövege alapján a következő módon jár el:  a gyermekek nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség alapján szervezzük,  tiszteletben tartjuk a tanulók, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát,  a tanulókat, szülőket és alkalmazottakat nem késztetjük lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására,  a tanulókat, szülőket, alkalmazottakat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt.

3.3.5

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás

A diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a DÖK képviseletében. A szervezeti egység vezetőjének jogkörét és felelősségét a munkaköri kötelezettsége tartalmazza. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezet értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét előzetes egyeztetés után, a Házirend szabályozása szerint.

37

3.6 A szülői közösség, szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje 3.6.1

A szülői szervezetek

A Köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet vezetőit képviseleti úton választják, mivel a tanulók szüleinek több mint 50 % -a választotta őket, ezért a szülői szervezet vezetősége jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az osztályok szülői szervezetének közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. 3.6.2

A szülői szervezet jogai

Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét. Véleményezési jog illeti meg:  a Házirend elfogadásában  az SZMSZ elfogadásában  az iskolai pedagógiai program elfogadásában  az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában  hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában  tankönyv támogatás rendjének meghatározásában Döntési jogkörei:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben:  az iskola működési rendje, nyitva tartása  a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái,  a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái  a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések,  a térítési díjra vonatkozó rendelkezések,  az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje,  védő, óvó előírások,  bombariadó esetén az intézkedést,  a napközibe történő felvétel elvei,  a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái,

38



fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenőrző könyv aláírásával is. Vezetői kapcsolat a Szülői Szervezettel

3.6.3

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább kétsze hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább kétsze beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg. 3.6.4

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Az intézmény – a köznevelési törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja lehet a szülői értekezleteken és a nyílt napokon, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon, családlátogatásokon történik. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök (napközis csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. A februári szülői értekezleten értékelik a féléves munkát, ismertetve a második félév feladatait. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Nyílt napok rendje Az intézmény évente kétszer nyílt napokat tart, amikor a szülők, illetve a meghívott vendégek (leendő első osztályosok szülei) részt vehetnek a tanítási órákon, foglalkozásokon. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról írásban kell tájékoztatni a szülőket:  a diákok üzenő, ellenőrző füzetében  az iskola bejáratában elhelyezett hirdetményben  az óvodákat meghívó levélben, illetve plakátokon értesítjük

39

 

értesítés az intézmény honlapján elektronikus naplón keresztül

A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontban, rendszeresen szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban hívja be az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórákon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal. 3.6.5 A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekben, és elektronikus naplón keresztül. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikusnaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az elektronikusnapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályban tanítók minden hónap utolsó péntekjén egyeztetik a tanulók számára adott érdemjegyek beírását. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról:  a/ a kiemelkedő, tanulmányi- és sportversenyen elért eredményről;  b/ a tantárgyi minimum nem teljesítéséről;  c/ a súlyos fegyelmezetlenségről. A szöveges értékelés és minősítés rendszere az 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint történik.

3.6.6

A szülők joga és kötelezettsége az esélyegyenlőség érvényesülésében

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény részeként módosult, a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről kiegészült.

40

A törvény a szülő kötelezettségei közé helyezte a pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét, amennyiben a gyermekkel foglalkozó pedagógusok ezt kezdeményezik. Bővültek a szülői jogok és kötelességek a közérdekű igényérvényesítés jogával és a nevelési tanácsadáson, illetve iskolapszichológusi ellátáson való megjelenési kötelezettséggel. 3.7 3.7.1

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel, támogatókkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek tartása  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása  intézményi rendezvények látogatása  hivatalos ügyintézés  közös ünnepélyek rendezése 3.7.2

Rendszeres külső kapcsolatok

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az intézmény a következő szervezetekkel, társintézményekkel áll kapcsolatban:  a fenntartóval Baptista Szeretetszolgálat  a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal Sárosd Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete és Polgármesteri Hivatala  megyei pedagógiai intézettel Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.  helyi oktatási intézmények vezetőségével Napraforgó Művészeti és Modell Óvoda  a helyi szakszolgálatok Nevelési Tanácsadó Intézet Seregélyesi Közoktatási Központ  egyéb szakszolgálatok Gyógypedagógiai Központ 8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 13.

41

  







Magyar Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatósága MÁK 8000 Székesfehérvár, Petőfi u. 5. helyi kulturális intézmények Sárosd Kultúrház egyházak o Baptista Lelkészi Hivatala Református Lelkészi Hivatal Katolikus Plébánia egészségügyi szolgáltatók Védőnői szolgálat Iskolaorvos Üzemorvos Iskolafogászat alapítványok Sárosdi Suli Alapítvány Fejér Megye Közoktatásáért Közalapítvány egyéb szervezetek Tankönyvterjesztő könyvkereskedő Rendőrkapitányság

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

42

IV.

A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

4.1

A nevelőtestület és működési rendje

4.1.1

A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus és pedagógiai- gyógypedagógiai asszisztens munkakört betöltő alkalmazottja. 4.1.2

A nevelőtestület kötelezettségei, feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő valamennyi ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 4.1.3 Nevelőtestületi feladatok konkrét felsorolása          

4.1.4

a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a Házirend elfogadása a tanév munkatervének jóváhagyása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás az intézményvezetői programok szakmai véleményezése a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a diákönkormányzat működésének jóváhagyása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a tanév során, amelyek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak:  alakuló értekezlet, tanévnyitó értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  félévzáró értekezlet  nevelési értekezlet  havi munkaértekezlet  tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy az

43

Alkalmazotti Tanács, Érdekvédelmi szervezet (szakszervezet) vagy intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja. 4.1.5

Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár, iskolai adminisztrátor, vagy a nevelőtestület választott tagja vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. 4.1.6

A nevelőtestület döntési és véleményezési joga

A törvénymódosítás értelmében a nevelési program, pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásán kívül a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadása is a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe került. a) Döntési jogkörök  Az intézmény hosszabb (távlati) és rövidebb (éves) pedagógiai programjainak kialakítása;  A PP és mellékletei közoktatási törvény szerinti elfogadása;  Nevelési program;  Házirend;  Bizottságok létrehozása;  Tanévenként 2 nevelési értekezlet témájának megállapítása;  A tankönyvtámogatás módjának megállapítása;  A PP jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz kereset benyújtása;  A félévenkénti értékelő értekezleteken a félévi érdemjegyektől lényegesen eltérő osztályzat módosítása; b) Véleménynyilvánítási jogkörök  Az igazgatói pályázattal kapcsolatban;  Az igazgatóhelyettes kinevezésével kapcsolatban;  A tanulók elismerésében és büntetésében;  A munkaközösségek vezetőinek megbízásában;  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban  Éves tantárgyfelosztás és munkaterv kialakításában 4.2 4.2.1

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek célja

Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai

44

munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével az azonos tantárgyat, azonos vagy hasonló műveltségi területet tanító munkaközösség javaslatára a munkaközösség tagjai választják meg a nevelőtestület egyetértésével. Megbízásuk határozott időre szól. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri kötelezettségük alapján végzik. 4.2.2

A szakmai munkaközösségek feladatai

A munkaközösség tagjai a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktató munkát  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét  javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására  szervezik a pedagógusok továbbképzését  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját a gyakornoki szabályzat alapján  összehangolják az egységes szaktárgy intézményi követelmény-rendszert  felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét  összeállítják a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait  kiírják és lebonyolítják a pályázatokat, a tanulmányi versenyeket az igazgató engedélyével 4.2.3

A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. Döntési jogkörök  A munkaközösség tevékenységével kapcsolatos szokásrend és a szakmai önállóság kialakításában, figyelembe véve az egyéni, az intézményi érdekeket;  Javaslattétel a munkaközösség vezetőjének személyére;  Szaktanácsadás kérésében;  Felterjesztés kitüntetésre az iskolavezetés részére. Véleményezési jogkörök  Az új munkatárs személyének meghatározásában;  Közös pályázat készítésében. A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé

45

   

4.2.4 o o o

összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját a félévi és tanévzáró értekezleten beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a szakmai továbbképzéseken való részvételre a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére

Az intézmény szakmai kapcsolattartási rendje

munkaközösségei

és

azok

együttműködési,

Tanítói munkaközösség 1-4. évfolyam Osztályfőnöki munkaközösség 4-8. évfolyam SNI munkaközösség

Kapcsolattartásért Kapcsolattartás felelős személy módja

Kapcsolattartás Ellenőrzés, Dokumentálás gyakorisága értékelés módja Havi egyszeri Ellenőrzést végző Szervezett alkalommal igazgató, Munkaközösség- megbeszéléseken munkaközösség- igazgatóhelyettes. Feljegyzés, vezetők és napi vezető emlékeztető, kommunikációs megbeszéléseken, jelenléti ív. kapcsolatban napi gyakorlatban folyamatosan

4.2.5 Osztályfőnöki hatáskör (feladat- és jogkör) Az osztályfőnöki hatáskört (feladat- és jogkör) az osztályfőnökök munkaköri kötelezettsége tartalmazza. 4.2.6

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatásköre

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatáskörét a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri kötelezettsége tartalmazza. 4.2.7

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Feladatuk ellátása során szervezési, ellenőrzési, értékelési jogkörrel rendelkeznek. A feladat elvégzése után írásban beszámolót készítenek az iskolavezetés felé. 4.3 4.3.1

A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása

46

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása az alábbiak szerint bővül:

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - a szülői szervezetre - intézményi tanácsra - diákönkormányzatra A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört melyet a nevelőtestület átruház. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei

47

Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy: - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei Az érintett szervezet joga, hogy: - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy: - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás.

48

4.3.2

A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata

A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával - az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból A fegyelmi bizottság feladata:  a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,  az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai:  az intézmény vezetője vagy helyettese  az érintett tanuló osztályfőnöke  egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus  egy, a tanuló által felkért pedagógus  a diákönkormányzat képviselője  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  az érintett tanuló szülője 4.3.3

Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése

A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – az intézményvezető tudtával - úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 4.3.4

A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai

A nevelőtestület a Közoktatási Törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházhatja át az alábbi jogköreit:  a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása  továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel  jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése  a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése

49

4.3.5.

Az egyes munkaköri feladatok, munkaköri leírásminták

1. Intézményvezető Általános vezetési feladatok: oAz intézményegységek vezetésével kapcsolatos feladatok oAz intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok oAz intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Általános szakmai feladatok: oA nevelőtestület vezetése oA nevelő és oktatómunka irányítása, ellenőrzése oA nevelőtestület jogkörébe tartózó döntések előkészítése, végrehajtásuk, szakszerű megszervezése és ellenőrzése oAz iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása oEgyüttműködés a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal oAz egyes jogok biztosítása oA fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: oA tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok oA pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok oA tanulók értékelése oA nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése oMunkához szükséges ismeret megszerzése oA pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 2. Intézményvezető helyettes Általános intézményvezető helyettesi feladatok Általános szakmai feladatok: oEgyüttműködés a szülőkkel oAz egyes jogok biztosítása oA fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: oKözvetlenül irányítják a szervezeti egységükben folyó munkát ofelelősek az általuk irányított évfolyamokon folyó szakmai munkáért és a közvetlen irányításuk alá tartozó feladatok ellátásáért oA tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok oA pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok oA tanulók értékelése oKépviselik az iskolát a közvetlen irányítása alá tartozó területeken oSegítik az intézményvezető tevékenységét oMunkához szükséges ismeret megszerzése oA pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 3. Tanító

50

Általános szakmai feladatok: oA tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok oEgyüttműködés a szülőkkel oAz egyes jogok biztosítása Részletes szakmai feladatok: oAlapfokú nevelési-oktatási feladatok oA tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok oA pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok oA tanulók értékelése oAdminisztrációs és tájékoztatási feladatok oVeszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer oEgészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok oMunkához szükséges ismeret megszerzése oInformatikai eszközök használata 4. Tanár Általános szakmai feladatok: oA tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok oEgyüttműködés a szülőkkel oAz egyes jogok biztosítása oMinőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: oAlapfokú nevelési-oktatási feladatok oA tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok oA pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok oA tanulók értékelése oAdminisztrációs és tájékoztatási feladatok oVeszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer oEgészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok oMunkához szükséges ismeret megszerzése oInformatikai eszközök használata Osztályfőnöki feladatok: oAz osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok oInformatikai eszközök használata oTanulóközösség kialakításának segítése oAz osztályban tanító pedagógusok munkájának koordinálása és segítése óralátogatások oTanítványai személyiségének megismerése – erkölcsi, pedagógiai elvárások szerinti nevelése oHátrányos helyzetű tanulók segítése oAktív pedagógiai kapcsolattartás az osztály szülői munkaközösségével oAz osztály tanulmányi előmenetelének, fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése oA tanulók véleményének figyelembe vételével – magatartásuk, szorgalmuk értékelése oPályaválasztási felkészítés oMozgósítás soron lévő feladatvégzésre, tanórán kívüli iskolai tevékenységre

51

5. Napközis/egyéb foglalkozást tartó pedagógus Általános szakmai feladatok: oA tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok oEgyüttműködés a szülőkkel oAz egyes jogok biztosítása Részletes szakmai feladatok: oA napközis foglalkozást tartó tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai oA tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok oA pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok oAdminisztrációs és tájékoztatási feladatok oVeszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer oEgészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok oMunkához szükséges ismeret megszerzése oInformatikai eszközök használata 6. Munkaközösség – vezető feladatai o A munkaközösség éves programjának összeállítása o A munkaközösség szakmai munkájának irányítása, segítése o Módszertani, szakmai értekezletek tartása, bemutatók szervezése o Javaslataikkal segítik az oktató-nevelő munka hatékonyságát, a döntések előkészítését, megvalósítását o A munkaközösség tagjainak tanmeneteit elbírálja, jóváhagyásra javasolja o Tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre javaslat o Aktív részvétel az ellenőrzési folyamatokban o A munkaközösségi tagok esetében – szükséges helyzetben – intézkedést kezdeményez magasabb vezetői szint felé o A munkaközösség állásfoglalását képviseli a vezetői megbeszéléseken o A pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítése o Félévente összefoglaló elemzést, értékelést készít a munkaközösség tevékenységéről 7. Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladatai o Az egyes jogok biztosítása o Az intézmény és a diákok érdekeinek képviselete o A diákmozgalom irányítása o A tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása 8. Ifjúságvédelmi felelős feladatai o Az osztályokat tájékoztatja a fogadó óráiról, illetve hogy mely iskolán kívüli intézmények látnak el gyermekvédelmi feladatokat o Tanév elején teljes körű felmérést készít a tanulók körében o Nyilvántartásba veszi és a szükséges intézkedéseket megteszi a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókkal o Tájékoztatást nyújt az iskolaorvos és az osztályfőnök részére o Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít o fegyelmi tárgyalásokon részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a bizottság elé tárja

52

o Az iskola tanulóival kapcsolatos jelentéseket, információkat a megfelelő szervek részére időben eljuttatja o Az intézményben a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét illetve telefonszámát o Beszámol éves munkájáról a tanévzáró értekezleten 9. Ügyeletes pedagógus: o A folyosón / udvaron tartózkodva figyeli a tanulók magatartását o Ellenőrzi az osztálytermek, folyosók, mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát o A nevelő naponta legalább egyszer ellenőrzést végez a mosdókban o Az ügyeletes nevelő jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályainak megfelelő magatartását o Az ügyeletes diákokkal együttműködve intézkedik a következő esetekben:  durva, az iskola diákjaihoz méltatlan viselkedés esetén  az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás, stb.)  dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén  az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor  az osztálytermek ellenőrzésekor az egészséges életmód biztosítása érdekében figyelmeztesse a heteseket a tantermek szellőztetésére o amennyiben a tanuló méltatlanul viselkedik társaival, vagy bárkivel szemben, úgy az ügyeletes nevelőnek jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz:  enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg  súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el

53

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE [Ámr. 13. § (1) bekezdés e) pont és R. 4. § (1)-(2)] 5.1 A tanév helyi rendje 5.1.1

A tanév rendjének meghatározása

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről a Tanév rendje utasítás évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 5.1.2

A tanév rendje és annak közzététele

A munkatervben rögzítjük az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját  a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti, és helyi) rendjét  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelethez igazodva  a bemutató órák és foglalkozások rendjét  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (Házirend), és a tűzvédelmi és balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 5.1.3

Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 630 órától – 1800 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 730 órától – 16 óráig tart. Vezetők benntartózkodásának rendje 730 órától – 1600 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani.

54

5.1.4

Hivatalos ügyek intézése

Ügyintézés az iskolában:  Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik.  Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott időpontban a gazdasági irodában történik.  A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.  A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a hirdetőtáblán elhelyezett írásos tájékoztatón keresztül szerezhetnek tudomást.  A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történik.  Az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, igazgató és helyettese a tanév elején meghatározott időpontokban tartják fogadóóráikat, mely a tanulók ellenőrzőjébe bejegyzésre kerül, az intézmény bejáratánál kifüggesztésre. 5.2 5.2.1

A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) Iskolaotthonos oktatás A napközi otthon A tanulószobai foglalkozások A szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

0730 órától – 1330 óráig 0800 órától – 1600 óráig 1145 órától – 1600 óráig 1300 órától – 1600 óráig 1300 órától – 1600 óráig

Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra felső tagozaton reggel 730 órakor, alsó tagozaton 800 kezdődik. A napközis csoportok munkája a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportokba járó tanulók órarendjéhez igazodik. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 5.2.2 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc a csengetési rend szerint

55

Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók a tantermen kívül töltik el. A harmadik tanítási óra után - az időjárástól függően – a tanulók az udvaron töltik el a szünetet. Szünetekben a gyermekekre ügyeletes nevelők felügyelnek. Az ebédelést 1130 óra - 1400 óra között kell lebonyolítani. Csengetési rend – A tanítási órák minden egész órakor kezdődnek, 15 perc szünet után becsöngetés a következő órára.

5.2.3

Az intézményi felügyelet rendszabályai

Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:  reggeli ügyelet 730 órától 745 óráig tart 45  tanítási időszak alatti ügyelet 7 órától 1330 óráig tart  ebédlő ügyelet 1145 órától 1400 óráig tart 45  napközi foglalkozás alatti ügyelet 11 órától 1600 óráig tart  tanulószobai foglalkozás alatti ügyelet 1345 órától 1600 óráig tart 30  iskolaotthonos ügyelet 7 órától 1600 óráig tart Ettől eltérő időpontban a felügyeletet biztosító személyt az igazgató bízza meg. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők.

5.2.4

Rendkívüli munkavégzés esetére szóló rendszabály

Rendkívüli munkavégzés elrendelése a Munka törvénykönyve és a Köznevelési Törvény szabályozása szerint.

56

5.3 5.3.1

Az intézmény munkarendje A vezetők intézményben való tartózkodása

A tanulók intézményben történő tartózkodási ideje alatt, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyleti feladatokat ellátó személyt. Vezetők benntartózkodásának rendjét félévente előre írásban meg kell határozni, és ezt közzé kell tenni. 5.3.2

Az alkalmazottak munkarendje

Az intézmény zavartalan működése érdekében a alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A alkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el a vezető-helyettessel együtt. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettes tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 5.3.3

Beosztás szerinti dolgozói felelősség

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak az intézményvezető által elkészített munkaköri leírásban meghatározottak alapján – beosztásának megfelelően – felelősséggel köteles végezni munkáját. 5.3.4

Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei

Az intézmény dolgozói, kinevezésük mellett egyéb feladatokkal is megbízhatók, kijelölhetők. A megbízásnál, kijelölésnél a következő elveket vesszük figyelembe:  a megbízás, kinevezés az intézményvezető kizárólagos jogköre,  figyelembe kell venni az alkalmazotti közösség egyenletes terhelését,  az adott feladatra való kijelölésnél az alkalmazotti közösség gyakorolja az egyetértési jogát,  a megbízásoknál figyelembe kell venni a dolgozó képesítését,  a megbízásokat, kijelöléseket mindig konkrét időtartamra, írásban kell kötni. 5.3.5

A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

57

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető-helyettes állapítják meg. A tanórák (foglalkozások) alkalmankénti felcserélését az intézményvezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkezni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A hiányzó nevelőnek a szakszerű helyettesítés érdekében rendelkezésre kell bocsátani a tanmenetet, vagy a tananyag megnevezését, esetleg óravázlatot. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető-helyettes javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 5.3.6

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézmény vezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az iskolatitkárt. 5.3.7

Kiemelkedő munkavégzés értékelési szempontjai

A minőségi és többletmunka elismerését szolgáló jutalmazás odaítélésének szempontjai a következők:  Szakmai munkáját kiemelkedő színvonalon látja el. Pedagógusok esetén bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, adminisztrációs tevékenységét pontosan végzi, segíti az iskolába újonnan érkező kollégákat, pályakezdő fiatalokat.  Példamutató munkafegyelemmel, innovatív képességgel rendelkezik.  Részt vesz az iskola pedagógiai programjának megvalósításában, szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában.  Eredményesen vesz részt továbbképzéseken.  Kiemelkedő eredményeket ér el tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén, tanítványai eredményesen szerepelnek városi, megyei, országos szintű szakmai versenyeken.  Az osztályfőnöki munkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, szoros kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében és bevonja a szülőket az iskolai munkába.  Sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaorientációja, illetve pályaválasztása előkészítésében, az intézmény jó hírének keltésében.

58





5.3.8

Részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében, lebonyolításában; szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg napköziben, kirándulásokat szervez, kulturális rendezvények látogatását szervezi, vezeti. Szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásának szervezésében, megvalósításában.

A tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A Házirend szabályait az igazgató terjeszti elő. A nevelőtestület fogadja el, egyetértési joga van a diákönkormányzatnak és a szülői szervezetnek. A Házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó felnőttekre nézve is kötelező.

59

VI.

6.1 6.1.1

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek.  napközi otthon  tanulószoba  egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások továbbtanulást előkészítő foglalkozás Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény a tanévkezdés első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes - kivéve a felzárkóztató foglalkozás -, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel az adott tanévben kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében terembeosztással együtt.

6.1.2

A napközis és a tanulószobai foglalkozások rendje

Az iskola – a szülői igények alapján – köteles megszervezni a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvételt, valamint a napközis és tanulószobás tanulók házirendjét az iskolai Házirend tartalmazza.

6.1.3

Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés a tanév elején történik, és egy tanévre szól.

60

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredménye, szakértői vizsgálat határozata alapján a tanító, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, megfelelő szakmai végzettséggel, tudással rendelkezik, és az iskola célkitűzéseivel, feladataival, programjával azonosulni tud. Ez esetben munkáját önkéntes segítőként végzi. 6.1.4

Szakkörök

A különböző szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 6.1.5

Énekkar

Az intézményben énekkar működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztés. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 6.1.6

Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. A délutáni sportfoglalkozásokat az Iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A mindennapos testnevelés keretében felmenő rendszerben úszásoktatást szervez az intézmény, mely a szülők számára minimális anyagi hozzájárulást igényel. Az Iskolai sportkör működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja. Munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti, aki végzett munkáról az iskolai munkatervben rögzített időpontban beszámol.

61

Az Iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola biztosítja. A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezető pedagógus nevét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás Az intézményünkben működő iskolai Sportkör munkaterve része az iskola éves munkatervének. Az ISK vezetője az adott évre vonatkozó munkatervet a tanévnyitó értekezleten ismerteti az intézmény vezetőivel, illetve a nevelőtestülettel. Az ISK vezetője negyedévente szóbeli tájékoztatást ad a munkaértekezleteken a végzett munkáról és az eredményekről Az ISK vezetője a félévi és tanév végi nevelési értekezleten szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad a végzett munkáról és az eredményekről. Az ISK vezetője által készített beszámoló, része az intézmény félévi és tanév végi beszámolójának. 6.1.7

A könyvtár

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár rendjét külön Könyvtári SzMSz szabályozza. 6.1.8

Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályban tanító pedagógusok javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra ajánlott jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik.

6.1.9.

Tehetséggondozó foglalkozások

A tehetséggondozó foglalkozások célja, hogy a tehetséges tanulók további ismeretekre tegyenek szert az adott szaktantárgyakból. A foglalkozáson való tanulói részvétel önkéntes alapon történik. 6.1.10. Beszélgető kör A felső tagozatos osztályok részére az osztályfőnökök által szervezett osztályprogram. Napi rendszerességgel lehetőséget biztosít a tanulók számára iskolai problémáik megbeszélésére, megoldási módok közös keresésére. Felkészülési lehetőség az iskolai programokba történő bekapcsolódásra. Strukturált formában történő beszélgetés, kérdések, felvetések színtere. Csoportfejlesztő foglalkozások lehetősége. A tanórán kívüli foglalkozások időkeretét a minden tanévben elkészítésre kerülő tantárgyfelosztás tartalmazza.

62

6.2 6.2.1

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. A szervezést a megbízott munkaközösség-vezetők irányítják. A versenyeken való részvétel a tanulók számára önkéntes jelentkezés után kötelező. Tanulóink az intézményi, a települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítést igénybe véve. 6.2.2

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, környezetvédelemre nevelés és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal meghatározott időpontban az osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Rögzíteni kell a programon résztvevők névsorát, kirándulás tervezett helyét és idejét, stb. az erre rendszeresített táborozási/osztálykirándulási adatlapon. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként minimum 2 főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulást szervező pedagógusnak két héttel az utazás megkezdése előtt az erre rendszeresített „Osztálykirándulási és táborozási adatlap”-ot kitöltve két példányban le kell adni az intézmény vezetőjének. 6.2.3

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket a táborozási/osztálykirándulási adatlapon. 6.2.4

Kulturális intézmények látogatása

63

Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 6.2.5

Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához kérvényt kell benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

64

VII.

A TANULÓI JOGVISZONY

A tanulói jogviszony

7.1 7.1.1

A tanulói jogviszony létesítése és feltételei

Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A Köznevelési Törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény Házirendje tartalmazza. 7.2 1. 2. 3.

A tanuló távolmaradása és annak igazolása A hiányzás igazolása. A távolmaradási engedély. Az igazolt és igazolatlan hiányzások.

Részletes szabályozás a Házirendben.

65

VIII.

8.1 8.1.1

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI A belső ellenőrzés rendszere Az ellenőrzés tervezete

Az ellenőrzési-értékelési rendszer tervezetét a vezetőség állítja össze a munkaközösségvezetők segítségével, tantestületi egyeztetéssel. Az ellenőrzési vizsgálatok óralátogatások keretében szervezendők, amelyen jelen lehetnek:  igazgató  igazgatóhelyettes  az aktuális terület munkaközösség-vezetője Az ellenőrzésről írásbeli feljegyzés készül. A tervezet összeállításának elve: egy tanévben minden osztály és pedagógus sorra kerüljön. Az ellenőrzésről előre kell tájékoztatni a kollégákat. Az igazgató különböző problémák felmerülésekor rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Az ellenőrzés eredményének tanulókra vonatkozó részéről az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat, szüleiket. Az iskola helyi tanterveiben lévő tantárgyi követelményrendszerről a tanév első szülői értekezletén felvilágosítást kapnak a szülők. Az ellenőrzés-értékelés felelősei:  szaktanár (érdemjegyek megállapítása)  osztályfőnök  munkaközösség-vezető  igazgatóhelyettes  igazgató 8.1.1.1

Az ellenőrzés módszerei

Tanórákon, osztályfőnöki órákon az ellenőrzés kiterjedhet:  az oktatási anyag közvetítésének módjára, a feldolgozáshoz használatos eszközökre, a koncentrációs lehetőségek kihasználására,  a tanulók aktivizálására, magatartására,  a tanulók tudásszintjére, az értékelés módjára, az erre fordított időre,  a tanulókhoz való viszonyra, az adott óra légkörére,  a tanulói fegyelmezés módszereire  a tanítási óra szervezésére  tanítási módszerek megválasztására  a házi feladat mennyiségének, kijelölésének módjára, a megoldáshoz nyújtott útmutatás módjára, mélységére, és a házi feladat ellenőrzésének formájára, hatékonyságára, illetve hogyan az hogyan épül be a tanított vagy soron következő óra anyagába  a tanmeneti fegyelemre,  az adminisztrációs feladatok ellátására,  a tanterem, a környezet rendjére,  a munkavédelemre

66

Tanórákon kívüli foglalkozásokon az ellenőrzés kiterjedhet: Szakköri foglalkozásokon, korrepetálásokon:  a foglalkozások időben történő megtartására,  a foglalkozási anyag feldolgozásának módjára,  a tanulók aktivitására,  a tanulók létszámára. Könyvtárban:  a látogatottságra,  a tanulókkal való foglalkozás módjára,  a könyvtárfejlesztés színvonalára. Tömegsport foglalkozásokon:  a foglalkozások időbeni megtartására,  a foglalkozások tartalmára,  a tanulók létszámára. 8.1.1.2

Az ellenőrzés rendszere Kiterjed:

Lehet: Az ellenőrzés módja:

Az ellenőrzés prioritásai:

- a tanulási időre - a tanórán kívüli foglalkozásokra (óraközi szünetek, szakkör, sportkör, DÖK rendezvények) - személyre szóló - csoportos - írásbeli - szóbeli - gyakorlati (egyes órákon pl. technika, rajz, ének, testnevelés) - ismeretek nagysága - kreativitás - feladatvégző képesség - eszközhasználat - tevékenységből lemérhető viselkedés - együttműködési képesség - együttélési sajátosságok - szabálytisztelet

Tanulással kapcsolatos ellenőrzési terület Egyéni Írásbeli Szóbeli Órai munka Órai munka Felelet Felelet Témazáró Felmérés (év végi)

Csoportos Írásbeli Szóbeli Differenciált Differenciált csoportmunka csoportmunka

Órai munka - a tanulók tanórán végzett tevékenysége (írásbeli: feladatmegoldás, szóbeli: kérdésekre adott válasz)

67

Differenciált csoportmunka - a tanulók csoportjai képességeik szerint a tanórán különböző feladatokat kapnak, ezekről feljegyzést kell készíteniük, majd beszámolniuk Felelet - az előző tanóra anyagának számonkérése (szóban önállóan, esetleg segítő kérdésekkel, írásban rövid kérdésekre adott válaszokkal) Témazáró - a témakörök összefoglalással történő lezárása után dolgozat formájában Év végi felmérés - az évfolyamok számára egységesen a munkaközösségek által kidolgozott feladatsorok megoldása a helyi tantervben szereplő minimum követelmények alapján, százalékos értékeléssel (a továbbhaladás szempontjából meghatározó lehet) Tanórán kívüli ellenőrzési területek Egyéni és csoportos is Óraközi szünetekben Szakkör, sportkör DÖK rendezvények Magatartás Tevékenység ellenőrzése szervezési munka feladatok végrehajtása A pedagógiai munka komplex ellenőrzése történhet:  egy adott osztályban, egy-egy évfolyam osztályaiban,  adott munkaközösség tagjainál. A komplex ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy:  milyen mértékben érvényesülnek az adott közösség munkájában a közös megállapodások, a már kialakított egységes álláspontok,  milyen mértékben használják fel a kínálkozó nevelési lehetőségeket az anyag tárgyalása során,  a szemléltetés formáit,  a tanulók ismereteit, gyakorlati tapasztalatait. 8.1.2

Ellenőrzési jelentések tartalma

Intézményünkben a belső ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell vezetni. 8.1.3

Ellenőrzések dokumentálása, iratkezelés

Az ellenőrzések során készült jegyzőkönyveket, dokumentumokat az Ügyviteli és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük. 8.1.4

Iskolánk értékelésének alapelvei     

-

a helyi értékelés rendszere a Köznevelési Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az erre épülő helyi tanterv követelményein alapszik, az értékelés visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülő számára, a pedagógus (szaktanár, osztályfőnök) joga a tanulók előrehaladásának megítélése, az osztályozás, az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen az értékelés feladata: következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára,

68

           

8.1.5

a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció további gyakorlás témáinak kijelölése, a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményükhöz, a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel. az értékelés súlypontjai: a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, összefüggések, fogalmak, törvények ismerete, értelmezése, az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése, az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése, a továbbhaladás feltétele a NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése, az értékelés módja: humanisztikus (tanuló-tanári beszélgetés) írásbeli - szöveges érdemjegyek, osztályzatok

Az értékelés rendszere

Humanisztikus Dicséret Elmarasztalás (figyelmeztető)

Érdemjegyek

-

Osztályzat

-

Tanulással kapcsolatos értékelés Írásbeli Szöveges Dicséret Elmarasztalás magatartás szorgalom példás példás jó Jó változó Változó rossz Hanyag

Számjegyes érdemjegyek osztályzatok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

havonta egy, de félévente minimum három érdemjegy alapján értékelünk a tanuló kaphatja órai munkáért, írásbeli vagy szóbeli feleletért, gyakorlati tevékenységéért témazáró dolgozatért. az érdemjegyek alapján félévkor az ellenőrzőbe számjeggyel, tanév végén a bizonyítványba, szövegesen kell beírni a szöveges értékelés lehet szóbeli és írásbeli, dicséret, vagy elmarasztalás

8.1.6

A belső ellenőrzés rendje

8.1.6.1

Az iskolai belső ellenőrzés célja  biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését  segíti az iskola gazdaságos működését  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak munkavégzéséről.

69

A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek

8.1.6.2

a) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni  az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenőrizni  az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban beszámolót kérni. b) A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni  az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével  a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. c) Az ellenőrzött alkalmazott köteles  az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni  a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni. d) A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai  a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során ellenőrzési munkáját folyamatosan végezni  az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni köteles  az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az ellenőrzött kérheti. e) A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek  a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét  a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni. A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik

8.1.6.3

a) igazgató      

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjed (pedagógiai, gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, ügyviteli és technikai dolgozókra) felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett az intézmény alkalmazottaival kapcsolatban a gazdálkodási, műszaki és pénzügyi-számviteli szabályok betartását az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét a műszaki, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását a pénzkezelés szabályos működését

70

   

az intézmény működéséhez szükséges fejlesztések, felújítások, karbantartások és beszerzések menetét a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását az anyaggazdálkodást és az ellátás alakulását a leltározás és selejtezés szabályszerű lebonyolítását.

b) igazgatóhelyettes - folyamatosan ellenőrzik  a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét  szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét  a pedagógusok adminisztrációs munkáját  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását  a diákönkormányzat tevékenységét  a pedagógusok továbbképzésen való részvételét. d) munkaközösség-vezetők - folyamatosan ellenőrzik  a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját  a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások érvényesítését  az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét. Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A belső ellenőrzési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az óraadó pedagógusokra is. 8.1.6.4

Az iskola belső ellenőrzési feladatai

Az ellenőrzési terv az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része. Az ellenőrzést az iskola igazgatója irányítja, az ellenőrzési feladatok megosztásával. Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok pótlására és ellenőrizi ezek megoldását. A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással kapcsolatos), a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet, az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását. 8.1.6.5

Vezetői ellenőrzés

a) Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai  meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait  biztosítja az ellenőrzési munka zavartalan feltételeit  figyelemmel kíséri, hogy az ellenőrzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg.  a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése  az iskolai épületek külső- és belső állagának ellenőrzése és ellenőriztetése  az oktatási eszközök és berendezési tárgyak rendeltetés szerint használatának ellenőrzése.

71

b) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési feladatai  munkaköri kötelezettségük szerint a szakmai munkaközösségek tevékenységének ellenőrzése az iskolai munkaterv figyelembe vételével  óralátogatások, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról.  a pedagógusok adminisztrációs feladatainak ellenőrzése  a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése  az iskolatitkári és adminisztratív tevékenység ellenőrzése  a beíratás rendjét  a tanárok adminisztrációs tevékenységet  a szakmai munka színvonalának ellenőrzése

8.1.6.6

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az iskola igazgatója és igazgatóhelyettes végzik a szakmai munkaközösségek vezetői segítségével. a)

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei  a haladási napló, osztályozó napló vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése  a tanmenet tartalmi ellenőrzése  óralátogatás  a foglalkozások megtartásának formai és szakmai ellenőrzése.

b) Az ellenőrzés szempontjai A haladási napló, az osztályozó napló vezetése és tartalma, a tanmenet tartalma megfelele a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek. A tanóra vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai és a szaktárgyra vonatkozó speciális szakmai, módszertani követelményeknek. Az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a pedagógus tanmenetének. A foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése megfelel-e a jogszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a pedagógus munkaköri leírásában, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

72

IX.A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 9.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása Iskolánkban a tanulót a tőle elvárható jobb teljesítményért intézményünk házirendjében foglaltak szerint egységes elvek alapján jutalmazzuk. Azt a tanulót, aki  példamutató magatartást tanúsít,  képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,  vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Írásbeli dicséretek: Az a tanuló, akinek jeles, kiváló, kitűnő a tanulmányi munkája és/vagy egyes területeken kiemelkedő teljesítményt nyújt, jutalmát az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök terjeszti elő a tanulót a szaktanárral történt előzetes egyeztetés alapján. Az osztály előtt kihirdetjük, illetve a naplóba, ellenőrzőbe bejegyezzük az indoklással együtt. Szaktanári dicséret adható a tantárgyban mutatkozó  kiemelkedő teljesítményért  tartósabb javulásért  területi/házi versenyeken való eredményes szereplésért. Osztályfőnöki dicséret  közösségért végzett jelentősebb tevékenységért  megyei/régiós versenyeken való eredményes szereplésért  országos sportversenyeken való eredményes szereplésért. Igazgatói dicséret  kötelességen túlmenő, osztálya, iskolája hírnevét növelő teljesítményért  megyei/régiós versenyeken elért 1.-5. helyezés  országos versenyeken,  diákolimpián (országos 1-3. hely) való eredményes szereplésért. Nevelőtestületi dicséret  kiváló tanulmányi eredményért, az iskola érdekében végzett kiemelkedő tantárgyi, vagy kulturális, sport teljesítményért. Egyéb jutalmazási formák Oklevél adható a tanulónak  kiemelkedő szaktárgyi munkáért  versenyeken elért kimagasló eredményért  példás szorgalomért  egyéb területen elért kimagasló teljesítményért.

73

Könyvjutalomban részesülhet és oklevelet kaphat versenyeredményért, közösségi munkáért, kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményért, ha magatartása jó, vagy példás és tanulmányi munkája mellett kiemelkedő tantárgyi és/vagy kulturális és/vagy sport tevékenységet végez. „Hónap tanulója” Formája kártya, átadásának időpontja minden hónap első hete. A cím feltétele: az előző hónap tantárgyi és magatartás, szorgalom jegyek átlaga eléri a 4,5-et. „Javító hónap tanulója” Formája kártya, átadásának időpontja minden hónap első hete. A cím feltétele: a tanuló előző havi tanulmányi átlagán javított. „Hónap tanulója - kirándulás” Azok a tanulók, akik a tanév során a legtöbb fent meghatározott kártyát gyűjtöttek, bizonyítva szorgalmukat, kitartásukat, tanulmányi teljesítményük és példamutató magatartásuk alapján az iskola által részükre szervezett év végi kiránduláson vesznek részt. „Farkas Gyula Általános Iskola kiváló tanulója” Formája plakett, átadásának időpontja ballagási ünnepség. A kitűntetés adományozásának feltételei: a mindenkori végzős évfolyam azon tanulója kaphatja, aki a nyolc év során kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtott (4,8 fölötti tanulmányi átlag) és valamely területen elért eredményével iskolánk hírnevét öregbítette. Példás magatartásával és szorgalmával, pozitív kisugárzó személyiségjegyeivel hat a környezetére. A felterjesztő az osztályfőnök, odaítélője a tantestület. „Farkas Gyula Általános Iskola kiváló sportolója” Formája kupa, átadásának időpontja ballagási ünnepség. A címet a testnevelést tanítók közösségének felterjesztése alapján a tantestület szavazza meg azon nyolcadik osztályos tanulóknak, akik kiváló sportteljesítményt nyújtottak a nyolc év során, magatartásuk, szorgalmuk legalább jó vagy példás. „Farkas Gyula Általános Iskola Plakettje” A Farkas Gyula Általános Iskola azon nyolcadik osztályos tanulója kaphatja ezt a kitűntetést, aki az iskolai élet legalább egy területén (tanulmányi és egyéb versenyeken) kiválóan szerepelt. A felterjesztő az osztályfőnök, odaítélője a tantestület. Valamennyi címre és jutalomra az osztályfőnök vagy szaktanár terjeszti fel a diákot, és a nevelőtestület dönt.

9.2 A tanulók fegyelmezése A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A házirendben meghatározottak szerint a különböző fegyelmező intézkedéseket a súlyosabb fegyelemsértések megelőzősére nevelési eszközként alkalmazzuk. A fegyelmező intézkedések száma jelentősen befolyásolja a tanuló magatartásának értékelését. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesítjük, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően eltérhetünk. A büntetést írásba foglaljuk és azt a szülő tudomására hozzuk, ellenőrzőbe, naplóba bejegyezzük.

74

Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt (késik) büntetésben részesítjük. Fegyelmező intézkedések:  szaktanári figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói megrovásban részesíthető.

9.3. A tanuló fegyelmi eljárása 1. Az egyeztető eljárás célja Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, - a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi ügy lefolytatása előtt vizsgálni kell, hogy az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége nyitva áll-e, azaz az egyeztető eljárással egyetért-e: a) a sérelmet elszenvedő fél: - a nagykorú sérelmet elszenvedő fél, - a kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, b) a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló: - a kötelességszegéssel gyanúsított nagykorú tanuló, és - a kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő. 2. Az egyeztető eljárás lefolytatásának kérése A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ebben az értesítésben kell már tájékoztatni az érintetteket az egyeztető eljárást vezető személyre vonatkozó javaslatról, valamint arról, hogy a felek más személyt is javasolhatnak e feladatra. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

75

Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. 3. Nincs helye egyeztető eljárásnak A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha: - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha - a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

4. Feladat- és hatáskörök az egyezető eljárásban A fegyelmi jogkör gyakorlója: - felel az egyeztető eljárás lefolytatásáért, - az eljárás lefolyatása érdekében javaslatot tesz az egyeztető eljárást vezető személyre. Az intézmény igazgatója: - biztosítja az egyeztető eljárás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket, ezen belül különösen: - rendelkezésre bocsátja az egyeztetési eljáráshoz szükséges helyiséget, termet, - felkéri az egyeztető eljárást vezető személyt, - az adminisztrációs feladatokat ellátó intézményi dolgozók közreműködésével segíti az egyeztető eljárás adminisztrációs feladatait. 5. Az egyeztető személye Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. E személyre a fegyelmi jogkör gyakorlója javaslatot tesz az érintetteknek, illetve kéri javaslatukat. Az egyeztető személyre vonatkozó javaslatot, illetve javaslattételi jogot a fegyelmi eljárásról szóló értesítésben kell már közölni az érintettekkel. A mindkét fél által elfogadott személyt az intézmény igazgatója, illetve az általa felhatalmazott személy kéri fel az egyeztető eljárás levezetésére. A felkérést az egyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem beérkezését követő 5 napon belül meg kell tenni. Az egyeztető eljárást vezető személy írásban nyilatkozik arról, hogy a feladatot vállalja. 6. Az egyeztető eljárás lefolytatása Az egyeztető eljárás során az egyeztető eljárást vezető személy: - megvizsgálja, áttekinti a rendelkezésre álló iratokat, bizonyítékokat, - külön-külön meghallgathatja az érintett feleket, - tárgyalást tarthat az érintett felek részvételével, - szükség esetén szakértőt vehet igénybe.

76

Az egyeztető eljárást vezető személy írásban értesíti: - a sérelmet szenvedő felet, valamint - a kötelezettségszegő felet arról, ha az eljárásban meghallgatást, illetve tárgyalást kíván tartani. Az értesítésben meg kell adni az eljárási cselekmény pontos időpontját, helyét, tartalmát. Az értesítést úgy kell megküldeni, hogy azt az érintettek a meghallgatás, tárgyalás előtt legalább 8 nappal előbb kézhez kapják. Az egyeztető eljárás során történő meghallgatásról, illetve tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az egyeztető eljárást vezető személy kijelölésétől számított 15 nap áll rendelkezésre. Az egyeztető eljárást vezető személy: - az eljárás során megállapíthatja, hogy a felek megállapodtak, illetve - legkésőbb az eljárási határidő lejártakor megállapíthatja, hogy a felek az egyeztető eljárásban nem állapodtak meg. 7. Megállapodás az eljárás során Ha a felek külön-külön a meghallgatásukon, illetve együtt a tárgyaláson megállapodnak a sérelem orvoslásáról, a megállapodást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet az érintettek és az egyeztető eljárást vezető személy aláírják. A fegyelmi eljárás felfüggesztése Megállapodás esetén bármelyik fél kezdeményezheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: - az írásbeli megállapodást - mellékelve, - a kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a sérelem orvoslásához szükséges időre a fegyelmi eljárás felfüggesztésre kerüljön. - a kezdeményező által a sérelem orvoslásához szükségesnek tartott időtartamot. A fegyelmi eljárás vezetője a kezdeményezés alapján legfeljebb a sérelem orvoslásához szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra felfüggeszti az eljárást Az eljárás felfüggesztéséről szóló döntését írásban megküldi az érintetteknek. A döntésben tájékoztatja az érintetteket arról, hogy ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárás folytatása A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt - a sérelmet elszenvedő fél kéri, folytatni kell.

77

Az eljárás lefolytatására a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A fegyelmi eljárás megszüntetése A fegyelmi eljárást - ha a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt nem kérték, és a felfüggesztés időtartama lejárt - meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás általános szabályai szerint kerül sor. A megállapodás nyilvánossága Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, - az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá - az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8. Oktatásügyi közvetítő Az egyeztető eljárásban igénybe lehet venni az oktatásügyi közvetítőt.

78

X. 10.1 10.1.1

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE

Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje

Az épület főbejárat mellett a Magyar Köztársaság címerével ellátott címtáblát, a magyar lobogót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani  bombariadó esetén az épület kiürítését segíteni 10.1.2

Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuján és az iskolaudvarra vezető bejárati ajtón kívül a többi ajtót zárva kell tartani. A harmadik óra utáni szünetben a főépület végén található bejárati ajtót nyitva kell tartani, hogy a tanulók az udvarra kimehessenek. Becsengetés után be kell zárni. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, különös tekintettel az informatika szaktanteremre, technika szaktanteremre, a nyelvi laboratóriumokra, természettudományi előadóra, tornateremre, szertárakra és egyéb helyiségekre. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a tanáriban kialakított kulcstárolón kell elhelyezni. Az osztálytermeket a takarító, a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után, a területen dolgozó takarító, az épület nyitvatartási ideje után a karbantartó ellenőrzi, akiknek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása, a riasztó beüzemelése is. 10.1.3. A látogatás rendje a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Tanítási idő alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek előtti folyosóin csak az iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény igazgatójától erre külön engedélyt kaptak. A gyermekeiket kísérő, illetve váró szülők az iskola főbejáratánál tartózkodhatnak.

79

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történik: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben - portaszolgálat működik, kiegészítve

10.1.4.

Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje

Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlan bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - az érintett közösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit külső igénybevevők az iskolaépületen belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termeket a karbantartó nyitja ki a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra, majd zárja. 10.2

A helyiségek és berendezésük használati rendje,

10.2.1

Az alkalmazottak helyiséghasználata

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az

80

intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata

10.2.2

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és az után is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben. 10.2.3 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a tornateremben, a könyvtárban, a számítástechnika teremben, a tankonyhában, – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és az intézményvezető hagyja jóvá. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. 10.2.4 Szertárak, raktárak használata Iskolánkban a következő szertárak találhatók:  fizika, kémia szertár  testnevelés szertár  tantermek szekrényeiben elhelyezett eszköztár 

Intézményünkben a következő raktárak találhatók:  tisztítószeres raktár  iratraktár  eszközraktár A szertárakat, valamint a raktárakat mindig zárva kell tartani, az ott tárolt szemléltető eszközöket, kísérleti eszközöket, anyagokat, sportszereket, műszaki berendezéseket, tisztítószereket, információhordozókat gondosan őrizni kell. A szertárakba és a raktárakba csak a felelősök tudtával lehet belépni. Az ott tárolt anyagokat és eszközöket a szertár- és raktárfelelősök engedélyével lehet kihozni. 10.2.5

Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a városi-községi könyvtárral.

81

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 3. sz. mellékletében található Gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár/tanító tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai órarendben szabályozott. A könyvtár nyitva tartásáról tanulók tájékoztatása a kifüggesztett órarendben megtalálható. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral/tanítóval egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  lexikonok  muzeális értékű dokumentumok,  iskolai dokumentumok (SZMSZ, Pedagógiai Program, stb.) A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtárhasználati rendszabályok nyilvánossága A könyvtárhasználati rendszabályokat a következő helyiségekben függesztjük ki:  könyvtárszoba  tanári szoba 10.2.6

A berendezések használata

82

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele az igazgató (szertáros - pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. Az iskolából berendezés az intézmény vezető jóváhagyásával kölcsönözhető. 10.2.7

Kezelési ismertetők közzététele a berendezésekhez

A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Intézményünk oktatás-technikusa, valamint iskolatitkára – az egyes berendezések átadásakor – a berendezés használójának átadja a gyári használati utasítás magyar nyelvű fénymásolatát. Az ismertető átadását és annak utasításainak betartását a felhasználó szakemberek aláírásukkal igazolják.

10.2.8

Udvari szabályok

Intézményünk két zárt udvarral rendelkezik. Az udvarokat tanítási időben (testnevelés órák, napközis foglalkozások) diákjaink csak tanári felügyelet mellett használhatják. 10.2.9 Rendszeres karbantartás és dokumentálása A karbantartó ellenőrzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságát. A tantermekben, szaktantermekben és más helyiségekben elhelyezett eszközök balesetmentes használhatóságát a rendszergazda ellenőrzi. A tantermekben, szaktantermekben, valamint oktatástechnikai eszközökben észlelt hibákat a használó pedagógusnak jelentenie kell a karbantartónak, iskolatitkárnak, igazgatónak. Az észlelt hibákat a gazdasági irodában található karbantartói füzetbe kell dátummal ellátva felírni a szakembereknek. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak, az oktatás-technikusnak a hiba megjelölésével a karbantartói füzetben. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 10.2.10 Kártérítés Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. Ha a tanuló az intézménynek szándékosan, vagy gondatlanságból kárt okoz, a kár értékének megállapítása után, a kárt meg kell téríteni a Köznevelési Törvény 77. § - ában megfogalmazottak szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató a kár mértékének felmérése után javaslatot tesz a kártérítés módjára. A gondatlan károkozás esetén a kárérték 50%-a, szándékos károkozás 100%-ban a tanuló, illetve szülője kártérítési felelősségét terheli.

83

XI.

AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE

11.1

A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

11.1.1

A hagyományápolás célja

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának érdeke. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az állami ünnepeinket, valamint iskolánk hagyományos rendezvényeit az adott tanév munkatervében rögzített módon tesszük emlékezetessé. 11.1.2 Ünnepélyek Intézményi szintű ünnepély:  tanévnyitó ünnepély  Október 23-a, a Köztársaság kikiáltásának évfordulója  karácsonyi ünnepély  Március 15-e, 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója  Nemzeti összetartozás napja - június 4.  reformáció emléknapja - október 31.  hálaadás napja – október, november hónapban  nándorfehérvári diadal – július 22.  tanévzáró ünnepély  ballagási ünnepély Az intézményi szintű ünnepekkel csatlakozunk a községi szintű megemlékezésekhez. A tanítási időn kívül eső megemlékezésekre felkérésre műsorral készítjük fel tanulóinkat. 11.1.3

Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai

Rendezvényeink:  tanévnyitó  október 6-a, Aradi vértanúkra emlékezés  egészség-hét  karácsonyi koncert  ünnepi játszóházak  mikulás  karácsony  farsangi rendezvények  Farkas Gyula Iskolahét  tanévzáró Táborok, tanulmányi utak:  osztálykirándulások

84

  

nyári tábor testvériskola program Kolozsvár, Zenta egyéb nyári táborok- Alkotótábor, Nyelvi tábor

11.2

A hagyományápolás külsőségei, feladatai

11.2.1

Intézményünk jelképei

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskolának intézményi jelképe zászló, emblémás póló, logo. 11.2.2 Az iskolai ünnepélyeken elvárt viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában illik megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelemi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Ünnepi viselet: fehér blúz/ing, sötét alj/nadrág 11.2.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részére ajánlott az alkalomhoz illő öltözék. Pojekt napokon az intézmény emblémájával ellátott póló.

85

XII.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)

12.1

12.1.1

Az iskola dolgozóinak alapvető feladata

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata: a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 12.1.2

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan

a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai Munkavédelmi szabályzat, valamint a Tűz- és balesetvédelmi szabályzat Katasztrófavédelmi Prevenciós Programot.

rendelkezéseit,

valamint

a

b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk

ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat  a Házirend balesetvédelmi előírásait  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat)  a menekülés rendjét  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A téli és a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e)

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

86

f)

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

g)

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset- megelőzési feladatait részletesen Munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

h)

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi ellenőrzések tanévenkénti időpontját az intézmény munkaterve, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola Munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

12.1.3 a/

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, akadályoztatása esetén az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie.

b/

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

c/

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

d/

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába a munkavédelmi felelőst be kell vonni.  Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

87

12.1.4

Elsősegély-nyújtási ügyelet rendje

Intézményünk elsősegély-nyújtási ügyeleti rendjét, valamint az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Felelőse az intézmény vezetője. 12.2 12.2.1

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény minősítése

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Az erre vonatkozó irányelvet és szabályokat a  Katasztrófavédelmi szabályzat (6. számú függelék)  Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 12.2.2

Teendők rendkívüli esemény kapcsán

Értesíteni kell: a.) a fenntartót b.) tűz esetén a tűzoltóságot (105) c.) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (107) d.) személyi sérülés esetén a mentőket (104) e.) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket (112) Cselekvési feladat A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket Tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazott módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk.

88

12.3

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi prevenció rendje

12.3.1

Az orvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:       

      

a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, a pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, a fogászati szűrés egészségügyi dokumentáció rendezése, ellenőrzése személy higiéné ellenőrzése tanulók védőnői szűrővizsgálata (testi fejlődés, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés regisztrálása, érzékszervek működésének vizsgálata, színlátás, mozgásszervek szűrése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés) gyermekorvosi szűrővizsgálat felvilágosító előadások tartása hallásvizsgálat táborozás előtti orvosi vizsgálatok sportverseny előtti vizsgálat iskola-egészségügyi jelentés elkészítése tanulók fizikai állapotának mérése

A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő telefonon jelzi a kapcsolattartással megbízott vezető-helyettes számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 12.3.2

A mindennapos testmozgás keretei, csoportlétszáma

Iskolánkban biztosítjuk a tanulók számára a mindennapos testmozgás kereteit a tanulók egészséges fejlődése érdekében. Felmenő rendszerbe a 2015/16. tanévtől 1. osztályban heti 1-2x45 perces foglalkozáson vesz részt football edző közreműködésével az osztály. 1x45 perc időkeretet biztosítunk a 2-8. osztályokban kialakított csoportos foglalkozásokra. A tömegsport foglalkozások csoportlétszáma 30-40 fő. A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola biztosítja.

89

A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezető pedagógus nevét a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

A gyógytestnevelés rendje

12.3.3

Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A szülői kérést indokolt esetben a testnevelő tanár elfogadhatja. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. Az orvos előírása alapján a tanuló gyógytestnevelésre köteles járni. A gyógytestnevelés órákra csoportok kialakításával órarendben szabályozott rend szerint járnak a tanulók. Az egészséges életmódra nevelés

12.3.4

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Pedagógiai Programjában kiemelkedő fontosságú szerepe van az egészséges életmódra nevelésnek. Célunk az, hogy valamennyi iskolai és iskolán kívüli foglalkozásunk keretében biztosítsuk az egészséges életmódra nevelést. Az egyes tantárgyak (osztályfőnöki óra, természetismeret óra, biológia óra, testnevelés óra, tömegsport foglalkozás, stb.) követelménye, munkaterve rögzíti az egészséges életmódra nevelés módját. Az egészséges életmódra való nevelésben szoros kapcsolatot tartunk a következő szakszolgálatokkal, intézményekkel:  Egészségmegőrző Intézet  Nevelési Tanácsadó  Iskolaorvos, védőnő  Mentőállomás  Véradó állomás 

A fenti intézmények munkatársai rendszeresen tartanak órákat, előadásokat diákjaink és pedagógusaink számára az egészségkultúrával kapcsolatban. Ifjúságvédelmi felelőssel közösen nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelés keretein belül a következőkre:  drog prevenció  egészséges táplálkozás  stressz-mentes életmód  szex edukáció Az iskolai munkatervben minden tanévben külön hetet jelölünk ki „Az egészség hetének”. Ősszel és tavasszal rendezzük meg az egészség-hetet.

90

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

12.4

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

12.4.1

Törvény a gyermekek védelméről

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

12.4.2

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai

Iskolánk a tanulóközösségeinek problémáit ifjúságvédelmi felelős kezeli. Az ifjúságvédelmi felelős (GYIV) feladatait a munkaköri kötelezettsége tartalmazza. A tanulók és szüleik a tanév folyamán, a tanulói ellenőrző könyvön keresztül tájékozódhatnak a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóórájáról. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében. Intézményünk ifjúságvédelmi felelőse szoros kapcsolatot tart fenn:

a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.)

az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal (védőnő, háziorvos, iskolaorvos) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal (családsegítő szolgálat) a közoktatási intézményekkel (nevelési tanácsadó) gyámhivatallal, gyermekjóléti szolgálattal, egészség megőrzési központtal, rendőrséggel, ügyészséggel, bírósággal kormányhivatallal

91

12.4.3

A kapcsolattartás intézményen kívüli formái

I. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó társintézmények esetében:  A veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a megfelelő időben történő jelzések és beavatkozások, további szakmai segítség kérése.  A már regisztrált tanulók esetében esetmegbeszélések, amelyek az alábbi munkaformák keretében történhetnek: 1) Általános megbeszélés, a jelzőrendszer intézményeinek képviselőivel. 2) Aktuális problémát megbeszélő csoport, konkrét esetekhez kapcsolódóan az érintett szakemberek bevonásával. 3) Tisztázó beszélgetések, a különböző szakmák képviselőivel külön-külön. 4) Speciális esetmegbeszélő, tanácskozás, mely a település gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetét értékeli, és koncepciót alakít ki a szükséges változtatásokra  Részletes pedagógiai jellemzés készítése  Az együttműködés kezdeményezésekor kapcsolat-felvételi lap kitöltése.  Rendszeres személyes és/vagy telefonos konzultáció. II. Az intézménybe járó tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái:  Személyes megbeszélés, tanácsadás gyermek- és ifjúságvédelmi fogadóóra keretében.  Családlátogatás.  A szülők azonnali értesítése bármely felmerülő probléma esetén személyesen és /vagy telefonon.  Igény esetén, szükség szerint gyermekneveléssel, problémamegoldással foglalkozó előadások megszervezése, szülői klub működtetése. 12.4.4

A kapcsolattartás intézményen belüli formái:

 Az intézmény vezetőségének folyamatos, naprakész tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmi lépések, intézkedések vonatkozásában.  A nevelési és munkaértekezleteken a pedagógusok tájékoztatása a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő törvények, jogszabályok tartalmáról, illetve ezek változásáról, a legújabb fellelhető szakirodalomról.  A pedagógusok bevonása az intézményben folyó preventív tevékenységbe.  Együttműködés az osztályfőnökökkel (ennek színterei: közös családlátogatások, esetmegbeszélések, kérdőívek tapasztalatainak közös megbeszélése a továbblépés irányának meghatározása céljából, a hiányzások együttes figyelése)  Tanácsadás.  Esetmegbeszélések.  Pedagógiai jellemzések közös megfogalmazása, elkészítése.

92

12.5

A tankönyvellátás rendje

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola igazgatójának fel kell mérnie:  Hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni,  Hány tanuló részére szükséges napköziben, tanulószobában tartós tankönyvet biztosítani. Ez is alapja a tankönyvtámogatás rendjének, melyet a szülői szervezet és a DÖK véleményez. Az iskola, éves munkatervében rögzíti a tankönyv támogatási igények felmérésének, valamint az igazoló dokumentumok beadásának időpontjait. Az iskola igazgatója megállapodást köthet a tankönyvterjesztésre iskolán kívüli vállalkozóval vagy az iskola dolgozójával. Meg kell határozni a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvek megrendeléséhez az iskolai szülői szervezet jóváhagyása szükséges. A tankönyvtámogatás elvei és mértéke A tanuló családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül 100 %-os térítésmentes tankönyvellátásban részesül:  tartósan beteg,  sajátos nevelési igényű  a három vagy több eltartott gyermek és a családban  rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló  felmenő rendszerben meghatározott évfolyamok Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulói körben a kedvezményezés a Kn Tv-ben meghatározott dokumentumokkal való alátámasztása mellett történik. Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés előkészítése előtt az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Az igénybejelentéshez csatolt hivatalos igazolásokon, illetve szülői nyilatkozaton kívül az iskola más adatot nem kérhet. Hivatalos igazolások:  tartósan beteg, három vagy többgyermekes családban élő, a családtámogatási kifizetőhely által kiállított igazolás  sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye  rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozat Az ingyenes tankönyvellátás keretében az arra jogosultak neveléséhez, oktatásához szükséges – az Oktatási Hivatal által tankönyvnek minősített – összes tankönyvről az iskola gondoskodik az alábbiak szerint:  az iskola fizeti ki a szülők helyett a tankönyvvé nyilvánított tankönyvek teljes árát,  az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összege az éves központi költségvetésről szóló törvényben kerül meghatározásra, és a tankönyvpiaci törvény, valamint 5/1998. MKM rendelet rendelkezései szerint kerül felosztásra. A támogatás egy tanuló után egy támogatási jogcímen igényelhető.

93

A tanulói tankönyvtámogatás formái:  általános támogatás a tanulói tankönyvtámogatáshoz,  kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvtámogatáshoz. A tankönyvtámogatás összegét – az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint – a fenntartó biztosítja pótelőirányzat formájában. A normatív támogatások összegéből először az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak könyveinek árát fedezi iskolánk, és csak a megmaradt összeget oszthatja fel a rászorulók tankönyvvásárlási költségeinek csökkentéséhez. A családi pótlékra való jogosultság feltételei változhatnak év közben, más lehet a tanuló családi helyzete, vagy tanulói jogviszonya a februári felmérésnél, más a tanévkezdéskor. A törvény értelmében szeptember 30. lehet a végső határidő, ameddig a jogosultságot igazolni lehet. XIII. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK 1. A teljesítménypótlék összege A teljesítménypótlék összege jelen SZMSZ-ben:  nem kerül szabályozásra 2. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben - figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43. § (1) bekezdését -:  nem kerül szabályozásra, mivel van az intézmény iratkezelési szabályzat készítésére kötelezett, és az iratkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelési szabályokat. Az adatkezelési szabályokat az SZMSZ mellékleteként terjedelmi okokból csatolt adatkezelési szabályzat határozza meg. 3. A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (9) bekezdése alapján a tanulót az általa előállított és a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába kerülő dologért díjazás illeti meg akkor, ha az intézmény a dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Amennyiben a tanuló által előállított és a nevelési-oktatási intézmény tulajdonába került dolgot, alkotást értékesíti az intézmény, akkor az így értékesített dolog, alkotás eladásából befolyt összeg alapján meghatározott nyereségből a tanuló és az intézmény egyenlő arányban részesül. 4. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök

94

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: számítógép: nevelőiben, könyvtárban elhelyezve  több pedagógus által közös használattal, számítógépes programok  az iskola könyvtárában elhelyezve  több pedagógus által közös használattal,  igény szerint személyre szólóan kiadva elektronikus adathordozók igény szerint személyre szólóan kiadva: projektor, hordozható számítógép

5.A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 1. Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi kockázatok felmérése, majd a kockázatok értékelése. A védő, óvó előírásokkal kapcsolatos szabályokat jelen SZMSZ külön pontja tartalmazza. 2. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása A feladatok ellátása a következők szerint történik: - Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és a feladatok megfelelő ellátásáért. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős ellátja a tevékenységét. - A pedagógusok, alkalmazottak, valamint a tanulók eleget tesznek a veszélyeztető helyzetekkel kapcsolatos feladatuknak. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatásra kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét, elérhetőséget ki kell függeszteni az intézmény hirdetőtáblájára. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, továbbá valamennyi pedagógus, illetve intézményi alkalmazott feladata, hogy az intézményvezetőnek haladéktalanul szóban jelezze, ha valamely gyermek, tanuló egészségét veszélyeztető helyzetét: - alaposan felételezi, - tapasztalja.

95

Az intézményvezető köteles a veszélyeztetés tényének kivizsgálása céljából megbeszélni a jelzést: - az észlelővel, - a gyermek, tanuló osztályfőnökével, - a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel. A veszélyeztetés tényállás tisztázása érdekében meghallgatható az érintett tanuló 3.Intézkedések Ha a tanuló védelmében indokolt az intézményvezető, illetve utasítása alapján a gyermekés ifjúságvédelmi felelős megkeresi és segítséget kérhet: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az ifjúságvédelem területén működő szervezetettől, hatóságtól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítőt a fenntartó egyeztetésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók egészségügyi helyzetét, és amennyiben a tanuló nem megfelelő testtartását észleli, javasolja az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálatát annak érdekében, hogy a tanuló, amennyiben indokolt gyógytestnevelésben részesülhessen. 4. A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a veszélyeztetett gyermek helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérje, a helyzet javítása érdekében szükség szerint együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi szervezetekkel, más hatóságokkal. 6. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja

96

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre feljogosított személyeket és a hitelesítési jogosítványuk tartalmát az iskolaigazgató határozza meg és függeszti ki a nevelőtestületi szoba hirdetőtáblájára. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok:  diákigazolvány és pedagógus igazolvány igénylő rendszer 7.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint

97

- az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az informatikai szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket.

98

Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

99

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a Köznevelési Törvény által meghatározott közösségek véleményének kikérésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatokat az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben a jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Egyetértési jogot gyakorolt:  diákönkormányzat  szülői szervezet Elfogadási jogot gyakorolt:  nevelőtestület Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Diákönkormányzata a 2015………….. megtartott ülésén egyetértett, melyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola …………………………sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola szülői szervezete 2015………………….. megtartott ülésén egyetértett, melyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola …………….. sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola nevelőtestülete 2015…………………megtartott ülésén elfogadta, melyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola ……………………… sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő alkalmazottak névsorát. A jegyzőkönyv rögzíti a nyílt szavazás eredményét. Sárosd, 2015.április 13. Összeállította: Bárkányiné Vohl Mária igazgató

100

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK EJLÁRÁSRENDJE Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei A szabálytalanságok alapestei:  a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)  a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézményvezető felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézményvezető felelőssége, hogy:  a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,  a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,  szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: 

megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés)



keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

101

Intézményünkben a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgató feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Ha a szervezeti egység vezetője megalapozottnak látja a szabálytalanságot, úgy arról értesíti az intézményvezetőt. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. Az intézményvezető észleli a szabálytalanságot Az intézményvezető illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. Az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. 3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézményvezető felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.

102

Fegyelmi ügyekben az intézményvezető vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az intézmény vezetője: 

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét,



figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását,



a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása Az intézményvezető feladata: 

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;



egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;



nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

103

2. számú melléklet

ADATKEZELÉSI ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék

I. Az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat hatálya

3.

II. Értelmező rendelkezések az adatvédelem alkalmazásában

3.

III. Általános rendelkezések IV. A személyi iratok kezelésének adatvédelme

5. 6.

V. Nyilvántartási eljárások

9.

VI. Az adatszolgáltatás rendje

10.

VII. Záró rendelkezések

12.

104

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzata magába foglalja az intézményben történő adatkezelést és az adatvédelem rendjét is. Az Adatkezelési és Adatvédelmi szabályzat hatálya

I.

1. Az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat (továbbiakban: AASz) hatálya kiterjed a Farkas Gyula Baptista Általános Iskola alkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra, az intézménnyel munkaviszonyban álló munkavállalókra, továbbá a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakra (továbbiakban: közalkalmazottakra). 2. A szabályzat hatálya kiterjed az intézménynél folyó személyi adatkezelésre. 3. A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézményben folyó valamennyi ügyintézési és ügyirat – kezelési eljárásra. II.

Értelmező rendelkezések az adatvédelem alkalmazásában

Adat:

az információ megjelenési formája, azaz tények, elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető közlési formája.

Személyes adat:

a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

Különleges adat:

 a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre és  az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok.

Közérdekű adat:

iskolai feladatot, valamint egyéb, tanórán kívüli feladatot ellátó személy kezelésében levő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.

Adatkezelés:

az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.

Adatfeldolgozás:

az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adattovábbítás:

ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

105

Adattörlés:

az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges.

Adatállomány:

valamennyi manuális vagy informatikai rendszerben levő adat közös ismérvvel, illetőleg azonos elvek alapján történő logikai rendszerbe foglalása.

106

III. Általános rendelkezések Az alkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az iskola igazgatója a felelős. 1. Az adatvédelmi szabályzat rendelkezéseit minden közalkalmazott köteles betartani. A szabályzat előírásainak érvényesülését az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető útján folyamatosan ellenőrzi. 2. Az igazgatóhelyettes személyesen felelnek az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél az adatok védelmének biztosításáért, melyek a következőkre terjednek ki:  a feladat ellátása során keletkezett és kezelt adatok,  más szervtől átvett adatok,  azon adatok, amelyekre betekintési, ill. felhasználási jogosultságot kaptak és  minden olyan adat, amely a feladataik elvégzéséhez közvetlenül nem szükséges, de a munkavégzés során a különböző információs csatornákon tudomást szereztek róla. 3. Az adatvédelem az iskola teljes szervezeti egységét érintő feladat, amely magába foglalja:  a működéshez szükséges információk törvényességének, alaposságának, pontosságának, teljességének és sérthetetlenségének biztosítását,  a kezelt adatok megóvását a jogosulatlan hozzáférés, módosítás vagy nyilvánosságra hozatal ellen és  a kezelt adatok törlésének, illetve minden fajta fizikai megsemmisülésének megakadályozását. 4. Az iskola által kezelt nyilvántartások csak a törvényben meghatározott esetekben kapcsolhatók össze egymással, illetve más nyilvántartásokkal. 5. A személyes adatállományok kezelése során a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek nem sérthetik. 6. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. 7. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 8. Az adathozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó a tudomására jutott információkat csak feladatainak ellátására használhatja fel, vezetője engedélye nélkül semmilyen információt nem adhat ki. Az adatkezelő a tudomására jutott adatok kezeléséért személy szerinti felelősséggel tartozik.

107

9. Minden közalkalmazott, ha jogellenes adatkezelést észlel, köteles a közvetlen vezetőt tájékoztatni a jogellenes magatartás észleléséről, a kezelő személyről és a kezelt adatok köréről. 10. Az adatkezelő köteles a közvetlen vezetőjét tájékoztatni minden olyan eseményről, amelyben őt jogszerűtlen adatkezelésre kérték fel, utasították, illetve a saját rendszerében illetéktelen adathozzáférést, vagy adatkezelést tapasztalt. 11. A Farkas Gyula Fenntartású Általános Iskola kezelésében levő valamennyi adatállományra az általános adatvédelmi előírások vonatkoznak. IV. A személyi iratok kezelésének adatvédelme Személyi irat minden olyan adathordozó, amely a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, vagy annak megszűnésekor keletkezett. A személyi iratok köre: a személyi anyag iratai, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, az alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó más jogviszonnyal kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás) és az alkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 1.

Az adatvédelmi követelmények betartása miatt a személyi iratra csak olyan adat vagy megállapítás vezethető rá, amelynek alapja:    

2.

közokirat, vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, az igazgató írásbeli rendelkezése, a bíróság, vagy más hatóság döntése és jogszabályi rendelkezés.

Együttesen kell kezelni (személyi anyagban) az alkalmazottnak a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos következő iratokat:  az adatnyilvántartó lapot,  a közalkalmazotti igazolás másolatát,  az iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat,  az önéletrajzot és az erkölcsi bizonyítványt,  a kinevezést, a besorolást és a minősítést,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okiratot,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot és  a munkaköri leírást. A személyes iratokba és a közalkalmazotti nyilvántartásba indokolt mértékig jogosult betekinteni:  saját adataiba a közalkalmazott,

108

    

a közvetlen munkahelyi vezető (igazgató, igazgatóhelyettes), az adatvédelmi felelős (gazdasági vezető), a törvényességi ellenőrzést végző személy, a fegyelmi eljárást lefolytató testület, a nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság (a közalkalmazottal szemben indult büntetőeljárás esetén) és  munkaügyi per esetén a bíróság. 3.

Az alkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kaphat. Jogosult továbbá a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni és a jogellenesen kért adatközlést megtagadni.

4.

Az alkalmazott nem közérdekű, személyes adatait kizárólag a törvényben meghatározott esetben és célokra lehet átadni harmadik személynek.

5.

Személyi iratokból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. V. Nyilvántartási eljárás 1.

2.

3.

4.

5. 6.

7.

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola az alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. alapján meghatározott módon egységes nyilvántartást kell vezetni az intézmény kezelésében levő, illetve a feladat ellátásához szükséges adatállományról. Az adatok nyilvántartása történhet elektronikus, illetve manuális módon. A manuális úton vezetett, illetőleg a kinyomtatott adatnyilvántartások ügyiratkezelése és irattározása az iratkezelési szabályzat szerint történik. A közszolgáltatási nyilvántartás célja, hogy adatokat biztosítson a közszolgálati jogviszonyból, valamint más ehhez kapcsolódó jogviszonyból eredő jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez és a jogok gyakorlásához. A közszolgálati alapnyilvántartás vezetése „Adatlapon” történik. Az „Adatlap” a személyi anyag része. Adatlapot kell kitöltetni:  a határozott és a határozatlan időre kinevezett,  a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott és  a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakról. Az „Adatlap” első alkalommal való kitöltésekor az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja, hogy a felvett adatok a valóságnak megfelelnek. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét. Az intézmény vezetője a bekövetkező változások átvezetéséről 3 napon belül köteles gondoskodni. A közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül az intézmény megnevezése, az alkalmazott nevére és besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. VI. Az adatszolgáltatás rendje

Az adatszolgáltatás kérelemre és hivatalból történhet. A kérelemre történő adatszolgáltatás szóban és írásban is történhet. Az írásbeli kérelmeket iktatni kell és manuális vagy

109

elektronikus úton nyilván kell tartani. Személyes adatot az iskola kizárólag akkor szolgáltathat, ha az igénylő jogszabályi hivatkozással igazolja kérelme alapját. 1.

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős:  az intézmény vezetője,  a pedagógiai igazgatóhelyettes,  az iskolatitkár és  az alkalmazott, saját adatainak közlése vonatkozásában.

2.

Az intézmény vezetője felel az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére, kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályban rögzített előírások megtartásáért, a követelmények teljesítményének ellenőrzéséért.

3.

A minősítést végző vezető (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség – vezető) köteles gondoskodni arról, hogy a minősítés folyamatában jogszabály alapján esetlegesen bevont harmadik személy kizárólag csak jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

4.

A személyi irat kezelését ellátó közalkalmazott köteles:  gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely a IV. fejezet 2. pontjában meghatározott adatforráson alapul.

5.

A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezheti az intézmény vezetője, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.

6.

Az illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatot ellátó közalkalmazott köteles gondoskodni arról, hogy az illetményszámfejtésre átadott adatok ne juthassanak illetéktelen személy vagy szerv tudomására.

7.

Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a közoktatási intézmény számára átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

8.

Az adatszolgáltatást az igazgató engedélyezi, ha nincs jelen, akkor az az igazgatóhelyettes, akinek a vezetése alatt álló szervezeti egység kezelésébe tartozik az igényelt adat. Az igazgató, illetve annak helyettese a kérelem megvizsgálását követően dönt annak teljesíthetőségéről, illetőleg segítséget nyújt a kétséges körülmények tisztázásához.

9.

A tantestületi értekezletekkel kapcsolatos jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt iktatni kell. A jegyzőkönyvekből történő adatszolgáltatás (másolás) nem tartalmazhat személyes adatot. Az adatszolgáltatást úgy kell végrehajtani, hogy a személyes adatokat tartalmazó részeket törölni kell.

110

FÜGGELÉKEK 1. sz. függelék Az intézmény bélyegzőinek lenyomata

111

2. sz. függelék Az intézmény dokumentumai Az iskola működésének alapdokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Házirend Az intézmény szakmai dokumentumai Pedagógiai program Kerettantervek / helyi tanterv Tantárgyfelosztás Órarend Az aktuális tanév dokumentumai Vezetői munkaterv Éves munkaterv és beszámolók Éves minőségfejlesztési munkaterv Szakmai munkaközösségek munkatervei Diákönkormányzat munkaterve Ifjúságvédelmi munkaterv Intézkedési terv Továbbképzési program Kompetencia felmérések Intézményi ügyintézés dokumentumai Ügyrendi Szabályzat Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Diákigazolvány kezelési szabályzata Jegyzőkönyv, határozatok, értesítés Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok Kinevezések, szerződések Munkaköri kötelezettségek Az intézmény védelmi jellegű dokumentumai Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Számítástechnikai védelmi szabályzata Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat Katasztrófavédelmi program (prevenciós program) Elemi csapások és katasztrófa esetén szükséges feladatok elvégzésének szabályzata

112

Az intézmény működési dokumentumai Gyakornoki szabályzat Bélyegző nyilvántartás Kulcskezelési szabályzat Iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata Szabadságolás terv Az intézmény érdekvédelmi dokumentumai Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Szülői szervezet működési szabályzata Az intézmény könyvtár dokumentumai Az iskolai könyvtár szabályzata Gazdasági munkához kapcsolódó szabályzatok Belső ellenőrzési szabályzat Intézményi belső ellenőrzési kézikönyv Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata Bizonylati rend, bizonylati album Számviteli politika Számlarend Önköltség számítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Leltárkészítés és leltározási szabályzat Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szabályzat Iskolai tankönyvellátás és a tanulói tankönyvtámogatás rendje Közbeszerzési szabályzat Munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályzata Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

113

3. sz. függelék Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése Milyen Az ellenőrzés rendszerességgel tapasztalatainak ellenőriznek? összegzése Az iskolai neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai program Iskolavezetés, Felülvizsgálata Nevelőtestület Évente Írásban vagy szóban Kit, mit ellenőriznek?

Helyi tanterv alapján végzett szakmai munka Tankönyvválasztás

Ki ellenőriz?

Igazgató, Igazgatóhelyettes, Munkaközösségvezetők Igazgató, Igazgatóhelyettes, Munkaközösségvezetők

Évente

Írásban

Évente

Szóban

Szept. 30-ig, ill. folyamatosan

Szóban Érdemjegy, osztályzat ellenőrzőbe, bizonyítványba szóbeli értékelés ellenőrzőbe, bizonyítványba Szóban, írásban

Tanmenetek, munkatervek

Igazgató, Munkaközösségvezetők

Tanulmányi munka

Szaktanár, Osztályfőnök, Igazgató, Munkaközösségvezetők, Nevelőtestület

Folyamatosan, havonta legalább egyszer, félévkor és év végén

Napközis foglalkozások

Igazgatóhelyettes, Munkaközösségvezetők Osztályfőnök, Nevelőtestület Igazgatóhelyettes, Szaktanárok,

Folyamatosan

Munkaközösség vezetők, Igazgató, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes, Munkaközösségvezetők

Folyamatosan

Összegzés félévente, évente Szóban, írásban

Ellenőrzési terv szerint

Szóban vagy írásban

Magatartás, szorgalom Tantermek, szaktantermek rendje Munkaközösségek munkája Pedagógus munkája (munkaköri kötelezettség szerint)

Félévenként Folyamatosan

Szövegesen írásban Szóban

114

Kit, mit ellenőriznek?

Ki ellenőriz?

Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Félévente

Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése Írásban

Oktató-nevelőmunka Értékelése

Igazgató, Igazgatóhelyettes

A tanulók írásbeli munkái

Szaktanár, Munkaközösségvezetők

Folyamatosan

Írásban

Elektronikus napló

Osztályfőnök, igazgatóhelyettes Osztályfőnök, Igazgatóhelyettes, GYIV felelős Igazgató, Igazgatóhelyettes

Folyamatosan

Írásban

Folyamatosan

Szóban vagy írásban

Folyamatos

Szóban és írásban

Igazgatóhelyettes, Munkaközösségvezetők Szaktanár, Osztályfőnök

Folyamatos

Szóban, írásban

Aktualitás szerint

Igazgató, Igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők

Aktualitás szerint

Félévente

Írásban illetve a közösség előtt szóban Osztály, iskola közössége, tantestület előtt szóban Szóban, írásban

DÖK vezető, Igazgatóhelyettes Igazgató, Igazgatóhelyettes, Igazgató, Igazgatóhelyettes,

Évente

Írásban

Folyamatosan

Szóban

Folyamatosan

Írásban

Felzárkóztatás, korrepetálás helyzete Gyermek- és ifjúságvédelmi munka Pedagógiai adminisztráció Kiemelkedő tanulmányi- és sporteredmények Nagyobb rendezvények Könyvtáros

Diákönkormányzat tevékenysége Étkeztetés Munkavédelem, tűzvédelem Utalványozás Vásárolt eszközök nyilvántartása Az étkezési díjak szedése, nyilvántartása, Elszámolása

Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája Igazgató Naponta Iskolatitkár Folyamatos

Írásban írásban

Iskolatitkár

Írásban

Havonta

115

Kit, mit ellenőriznek? Szigorú számadású nyomtatványok Diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok Diákönkormányzat nyilvántartásai, elszámolásai Személyügyi nyilvántartások

Iskolatitkár

Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Folyamatos

Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése Írásban

Iskolatitkár

Folyamatos

Írásban

DÖK vezető, igazgató

Folyamatos

Írásban

Igazgató,

Folyamatos

Szóban

Ki ellenőriz?

116

4. sz. függelék Dokumentumok kezelése Neve Az iskola működésének alapdokumentumai Alapító okirat SZMSZ Házirend Az intézmény szakmai dokumentumai Pedagógiai program Kerettantervek Tantárgyfelosztás Órarend Az aktuális tanév dokumentumai Vezetői munkaterv Éves munkaterv és beszámolók Éves minőségfejlesztési munkaterv Szakmai munkaközösségek munkatervei Diákönkormányzat munkaterve Ifjúságvédelmi munkaterv Intézkedési terv Továbbképzési program Kompetencia felmérések! Intézményi ügyintézés dokumentumai Ügyrendi Szabályzat Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Diákigazolvány kezelési szabályzata Jegyzőkönyv, határozatok, értesítés Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok Kinevezések, szerződések Munkaköri kötelezettség Az intézmény védelmi jellegű dokumentumai Az intézmény működési dokumentumai Gyakornoki szabályzat Bélyegző nyilvántartás Kulcskezelési szabályzat Iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata Az intézmény érdekvédelmi dokumentumai Kollektív Szerződés (KSZ) DÖK szervezeti és működési szabályzata Szülői szervezet működési szabályzat Az intézmény könyvtár dokumentumai Az iskolai könyvtár szabályzata Gazdasági munkához kapcsolódó szabályzatok

Felelős

Ütemezés

Fenntartó Igazgató DÖK vezető

Törv.mód. Évente Évente

Igazgató Igazgató Ig.helyettes Ig.helyettes

Évente Évente Félévente Félévente

Igazgató Igazgató Igazgató Mk.vezetők DÖK vezető Ifjv. Felelős Igazgató Igazgató helyettes + Mb.csop.vez.

Évente Évente Évente Évente Évente Évente Évente Évente

Iskolatitkár Iskolatitkár Iskolatitkár Iskolatitkár Ig.helyettes

Évente Évente Törv.mód. Félévente Évente

Iskolatitkár Igazgató Ig.helyettes

Évente Alkalomszerű Évente

Igazgató Iskolatitkár Iskolatitkár

Törv.mód. Évente Évente

Sportkör vezető

Évente

Évente

PSz titkár DÖK vezető SZMK elnök

Évente Évente Évente

Ig.helyettes Igazgató

Évente Törv.mód.

117

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az SzMSz/5. módosítás hatálybalépése

2015. szeptember 1. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2014. szeptember 1. napjától hatályban lévő SzMSz/ 5.

2. Az SzMSz felülvizsgálata

Az SzMSz felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. Az SzMSz módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Sárosd, 2015. április 13.

............................................. Bákányiné Vohl Mária igazgató

P.H.

Fenntartó részéről:……………………………………………………… Kelt.:……………………………………………………………………….

118

LEGITIMÁCIÓ / AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény diákönkormányzata 2015……………… napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Elfogadásával egyetért.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ..................................... Diákönkormányzat képviselője

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény szülői szervezete 2015……………….tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Elfogadásával egyetért.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ..................................... Szülői szervezet képviselője

A Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény nevelőtestülete 2015………………. tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a nevelőtestület véleményezési jogát jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Elfogadásával egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ..................................... Nevelőtestület képviselője