ESÉLY NAP SZÉKESFEHÉRVÁRON A SOKSZÍNŰSÉG JEGYÉBEN

MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása

A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---

80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Mintegy 75-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Nyitrai Imre elmondta: 2010-hez képest több mint duplájára nőtt az érintettek foglalkoztatási aránya. A kormány minden évben 34 milliárd forintot fordít erre a célra, és az elmúlt években az ehhez kapcsolódó beruházásokra, fejlesztésekre pluszforrásokat is biztosított. Az Emmi államtitkárát azzal összefüggésben kérdezték, hogy Üllőn klubház épült a fogyatékos emberek és családtagjaik számára. Nyitrai Imre elmondta, hogy a klubházat egy 16 éve még kis egyesületként indult civil szervezet hozta létre. Az egyesület tagjai, a gyerekek szülei, családtagjaik tudták, hogy mire van igény, és ezek közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatás. A teljesen önerőből megvalósított beruházás eredményeként jelenleg ötszáz megváltozott munkaképességű embernek adhatnak munkát mondta. forrás: hirado.hu

ESÉLY NAP SZÉKESFEHÉRVÁRON A SOKSZÍNŰSÉG JEGYÉBEN Az Esélynap lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a fogyatékkal élők mindennapjait. Zenés programokkal, terápiás és vakvezető kutyás bemutatóval, alternatív tenisszel és a Rolling Country Kerekes székes Tánccsoport műsorával is várták az érdeklődőket. A Frim Jakab Képességfejlesztő Szakosított Otthon pedig flashmobot rendezett. Az Esély nap legfontosabb üzenete az összefogás és az a konstruktív együttműködés amit a rendezvényen tapasztalhatunk – mondta Molnár Tamás civil tanácsnok, önkormányzati képviselő a megnyitón. „Példamutató az az összefogás, ami ebben az ágazatban Székesfehérváron tapasztalható és érezhető. Nem csak a programok kapcsán, hanem a hétköznapokon is valódi párbeszédet folytatnak a szervezetek egymással. Az önkormányzat nevében szeretném megköszönni ezt az együttgondolkodást. A fiataloknak példamutató lehet az-az „életigenlés”, mentalitás amit nap mint nap megtapasztalhatunk.”

Farnady Judit, a Civil Centrum Közhasznú Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy az alapítványnál évek óta azon dolgozun, hogy együtt cselekedjünk és együtt tegyünk jót Fehérváron és minél jobb programokat valósítsunk meg. A mai sokszínű világban egy ilyen eseménynek Székesfehérváron különös jelentősége van. Köszönetet mondott a programba bekapcsolódott szervezetnek és a városnak a támogatásért. forrás: szekesfehervar.hu

Gigademonstrációra készül Sándor Mária Nem fáradnak, a júniusi pedagógus nagygyűlés után, július elsején 12 órás gigademonstrációt szervez a Sándor Mária ápolónő nevéhez kötődő mozgalom, a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság, a Semmelweis napon, a Kossuth téren - írja a nol.hu Az este hatkor kezdődő és másnap hajnalban záruló rendezvényen orvosok, nővérek, rokkantak értékelik a kormány teljesítményét az egészségügyben, majd művészek adnak koncerteket. (A szervezők a rendezvény költségeihez civilek adományaira számítanak, és az alábbi számlaszámra: MKB - 10300002-10661471-4902-0014). A társak egymásra erősítenek, ugyanis június 11-én a pedagógusok tartják meg évértékelőjüket, majd ezt követően kerül sor elsején az egészségügyisek gigademonstrációjára. Kommunikációs trükknek nevezte csütörtök reggel a Klub Rádióban Sándor Mária a kormányzat által az utóbbi hónapokban belengetett egészségügyi béremeléseket. A fekete ruhás nővér a Reggeli Gyorsban arról beszélt, hogy bár a szavak szintjén folyamatosan nő a béremelés mértéke és az arra szánt összeg, ez a valóságban a bérekben nem jelentkezik. Arról, hogy 2019-re megkétszereződhet az egészségügyi szakdolgozók bére, a kormány négyéves béremelési programban emelné a fizetéseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások

minisztere az egészségügyi szakdolgozók országos kongresszusán beszélt. Mint mondta: első lépésként még idén 25 százalékkal emelkedne a szakdolgozók fizetése. forrás: sztarklikk.hu

Csak odébb tolják a fogyatékosokat Több ponton is sérti a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt az, ahogyan a kormány felszámolja a fogyatékos intézeteket. Ez az elmúlt 25 év egyik legnagyobb szociális reformja Magyarországon, ami önmagában nagy eredmény, az első lépések mégis döcögősek. Kutatók attól tartanak, hogy a nagy intézetek helyett kényelmes miniintézetek jönnek létre, de a lényeg nem fog változni. A legtöbb embernek fel sem tűnt, és a kormány sem dicsekedett vele túl hangosan, de négy éve zajlik a rendszerváltás óta eltelt 25 év egyik legnagyobb szociális reformja, a fogyatékos és pszichiátriai tömegintézetek felszámolása. Eddig hatmilliárd forint uniós pénz jutott hat intézmény bezárására és majdnem hétszáz lakó kiköltöztetésére, de már küszöbön áll a következő pályázati kiírás is. Eredetileg harminc év alatt tervezték végigvinni a programot, de úgy tudjuk, Czibere Károly szociális államtitkár szerint tíz év is elég rá, ezért felgyorsíthatják a folyamatot. Azzal, hogy miért rosszak a nagy fogyatékos intézetek, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen: 

A kórházszerű épületekben élő lakóknak szinte semmi önállóságuk nincs, mások döntik el helyettük, mikor kell felkelniük, lefeküdniük, fürdeniük, kimehetnek-e az utcára, vagy szexelhetnek-e.



Bár a fogyatékossággal élőknek és mozgásszervi betegeknek szükségük van segítségre, egyáltalán nem életképtelenek. Egy nagy intézetben mégsem végezhetnek el olyan feladatokat, amelyekre amúgy képesek lennének (pl. főzés, takarítás, házimunka), mert mindent megcsinálnak helyettük.



Akik viszont tényleg súlyos fogyatékossággal élnek, nem mindig kapják meg a szükséges segítséget, mert egy intézetben nem lehet személyre szabott segítséget nyútjani.



Többen osztoznak egy szobán, akár egy kollégiumban. Hiába van valaki párkapcsolatban, egyáltalán nem biztos, hogy össze is költözhet a párjával.



Összességében egy intézet sokkal rosszabb körülményeket nyújt, mint bármilyen lakhatási forma.

Nem véletlen, hogy tavaly decemberben a most bezárt intézmények közül a legnagyobb, kétszáz fős bélapátfalvai fogyatékos otthon lakói is arról lelkendeztek az Abcúgnak, hogy végre szép házakban élhetnek majd, ahol jóval kevesebben lesznek, és magukra főzhetnek, moshatnak, takaríthatnak. Az intézetfelszámolás persze nem azt jelenti, hogy magukra hagyják őket, hanem hogy a képességeiknek megfelelően mindenki önállóbb lehet, mint eddig. Néhány héttel ezelőtt mi is jártunk egy új, 12 férőhelyes otthonban, ahol az enyhén értelmi fogyatékos lakók segítséggel ugyan, mégis önállóan terítettek vacsorához és sepertek fel a konyhában, mielőtt mindenki aludni ment volna a saját, fürdővel ellátott hálószobájába. Egy itt élő szerelmespárról multimédiás riportot is készítettünk. “Az már önmagában nagy érdem, hogy a kormány észrevette az ügy fontosságát, és megmozdult a rendszer. Czibere államtitkár is szívügyének tekinti a változást” – mondta az Abcúgnak Kozma Ágnes fogyatékosügyi szakember, aki Petri Gáborral, Balogh Attilával és Birtha Magdolnával együtt írt tanulmányt az intézetbezárás eddigi tapasztalatairól. Kettejükkel, Kozma Ágnessel és Petri Gáborral néztük végig, hogy a dicséretes szándék ellenére mi a gond mégis a programmal. Kozma a Kenti Egyetem kutatója, Petri pedig ugyanitt PhD hallgató, előtte évekig dolgozott autista és értelmi sérült emberek civil szervezeteiben, ilyen témájú EU-s programokban, és volt minisztériumi munkatárs is. Van, akit csak átraktak az idősotthonba “Magyarországon már 1998-ban törvénybe foglalták, hogy az intézeteket be kell zárni. Akkor tizenkét évet adtak maguknak, 2007-ig mégsem történt szinte semmi, mert csak ekkor született meg a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. Ebben benne volt, hogy a fogyatékos személyeknek joguk van az önálló életre úgy, hogy minden segítséget megkapnak, amire szükségük van. 2006-ban, amikor Magyarországnak véglegesítenie kellett a 2007-2013-as EU-s támogatás felhasználási terveit, még nem létezett az ENSZ-egyezmény, így az intézetfelszámolást nem is tervezték be. így tovább csúszott a program. Erre az Európai Bizottság is erősen biztatta a kormányt. Azt ajánlotta Magyarországnak, hogy biztosítson forrásokat a fogyatékossággal élő embereknek, hogy kiválaszthassák hol szeretnének élni. A kormány 2011-ben fogadta el azt a stratégiát, amelynek lényege, hogy bezárja az ötven főnél nagyobb fogyatékos-otthonokat, a lakóit pedig úgynevezett támogatott lakóhelyekre költözteti.

A programban három lakhatási fajtát különböztettek meg: lakást, lakóotthont és lakócentrumot. Az első 6, a második 10-12, a harmadik 25-30 fős. Kozmáék szerint hibás lépés, és az ENSZ-egyezményt is sérti, hogy a legkisebb férőhelyszámú lakásokba jutottak a legkevesebben, és éppen a súlyos fogyatékosok kerültek a nagyobb centrumokba. A kutatások azt mutatják, hogy az 1-6 fős közösségekben lehet a legjobb életminőséget elérni, márpedig a lakóotthonok és a centrumok nem ilyenek. Petri szerint ez máshol is a felszámolási programok gyermekbetegsége volt: “Az elején mindig félnek a kis lakásoktól, mert attól tartanak, hogy nem tudnak majd figyelni a lakókra. Aztán, ahogy telt az idő, más országokban is belátták, hogy ez fölösleges félelem”. Ráadásul nem is váltottak ki minden férőhelyet, a lakók egy része intézetben maradt. Bélapátfalván például az idősebb fogyatékos lakókat egyszerűen áthelyezték az idősotthonba, ami szintén nem felel meg az egyezménynek. “Emögött az a meggyőződés áll, hogy olyan 50–60 év körüli értelmi fogyatékossággal élő emberek, akik életük túlnyomó részét nagy, bentlakásos intézményekben töltötték, nem lesznek alkalmasak a támogatott lakhatásra” – írják a tanulmányban. A kutatás szerint nem minden intézetben dönthettek arról a lakók, hogy hol fognak lakni, pedig ez is a program lényege lett volna. “Az egyik intézetben a lakókat abszolút bevonzák a tervezésbe. Azt, hogy hol vegyen az intézmény ingatlanokat, nem a lakók választották ki. De abba, hogy kivel lakjanak egy házban, egy szobában, illetve milyen legyen az ingatlan színe, berendezése stb, abba igen. A másik intézetben például a vezetés döntötte el azt is, hogy ki hova költözzön” – mondták a kutatóknak. Egy másik nyilatkozó szerint “a tervezésbe egyáltalán nem vonták be a lakókat. Teljesen a szakemberek végezték”. Kozmáék szerint ez azért is lehet, mert ahol több a súlyos értelmi fogyatékos, ott a dolgozók nem is tudták, hogyan kellene a lakókkal együtt tervezni. Mini-intézeteket csináltak? A kutatók szerint fennáll a veszélye, hogy a nagyobb centrumok valójában mini-intézetekként működnek majd tovább. “Nagy kérdés, hogy lesz-e paradigmaváltás, vagy csak kisebb formában folytatódik az, ami eddig is volt. Fontos lenne nyomon követni a dolgot, és megadni nekik a szükséges támogatást” – mondta Kozma. “Gondnak látjuk, hogy azért került sor az intézetek kiváltására, mert volt rá EU-s pénz, és nem azért, mert a rendszer felfogta volna, hogy szükség van rá. Volt olyan intézmény, amely nem is maga döntött a pályázat beadásáról, hanem a fenntartója” – tette hozzá Petri.

Decemberben a bélapátfalvai intézet igazgatója, Tóth Erzsébet is arról beszélt az Abcúgnak, hogy a gondozóknak új szerepet kell megtanulniuk: kísérő-támogatókká kell válniuk, vagyis vissza kell venniük a túlgondozásból, és türelmesen hagyniuk kell, hogy a lakók kibontakozhassanak. Ezért az intézetek dolgozói több száz órányi képzésen estek át egy mentorprogramban, ami sok időt elvett, mégsem volt túl sok gyakorlati haszna, hiszen nem tudhatták előre, milyen problémákkal fognak szembesülni. “Frontális oktatást kaptak, ahol ezerszer elmondták, hogy nem szabad túlgondozni a lakókat, de ez önmagában nem sokat ér. Most, a kiköltözések után lenne szükség a mentorálásra, de a pályázati folyamat a kiköltözéssel véget ért, így a dolgozók kezét is elengedték” – mondta Petri. Ráadásul sok képzésről alig tudni valamit, mert nem kaptak engedélyt a dokumentumok megtekintésére Szerinte ugyanígy magukra hagyták a lakókat is, akik ugyan örülnek a jobb életkörülményeknek, nagyon sok új stresszhelyzettel szembesülhetnek, amivel nem tudnak megküzdeni. A kutatóknak arra is panaszkodtak, hogy mivel közbeszerzéssel választották ki a képzés vezetőit, kérdéses, hogy tényleg a legjobbak nyertek-e. “A közbeszerzés eleve nem biztos, hogy alkalmas eljárás ilyen esetekben, amikor speciális témában kell képzést tartani, nincsenek kész anyagok, és még a megrendelő sem tudja, hogy mit szeretne pontosan”. Nem szívesen válaszoltak a kérdésekre A lakók főleg kisebb településekre költöztek az intézetekből, ahol kevés az elérhető szolgáltatás, sok helyen legfeljebb egy posta működik. Ezért a következő szakaszban meghatároztak egy minimumot, aminél kisebb település nem vehet részt a programban, de Kozmáék szerint ez nem megoldás, mert a lényeg az lenne, hogy az érintettek maguk dönthessék el, hol szeretnének élni. “Angliában például ennél komplexebb módon közelítették meg a kérdést. Albérleti támogatást, szociális segélyt és egy sor más támogatást rendeltek a programhoz, ami valódi önállóságot tudott biztosítani a lakóknak” – mondta Kozma. Ehhez képest itthon főleg arra koncentrálnak, hogy rendben legyen az infrastruktúra, és meglegyenek az épületek. Ráadásul megmarad a gondnoki rendszer is, ami a kisebb közösségben is szinte minden önállóságot elvesz a fogyatékkal élőktől (erről itt és itt olvashat bővebben).

A kutatás készítői pénteken mutatták be a tanulmányt egy zárt konferencián, amelyen részt vettek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkatársai is. Petri szerint pozitív volt a fogadtatás, de a kutatás során sok elutasítással szembesültek. Az intézeteket fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) munkatársai még név nélkül sem adtak nekik interjút, a hat pályázó intézményből pedig csak kettő volt hajlandó részt venni a kutatásban. Petriék úgy tudják, az SZGYF az Emmi utasítására nem válaszolt a kérdéseikre, még írásos formában sem. forrás:abcug.hu

Általános iskolásoknak játszottak a fogyatékkal élők Debrecen – A Ludas Matyit adták elő fogyatékos emberek a gyerekeknek, ezután a diákok és a segítséggel élők együtt játszottak. A Ludas Matyit mutatták be az általános iskolásoknak a Városi Szociális Szolgálat ellátottjai. A produkciót nagy szeretettel fogadták a gyerekek. A debreceni szociális intézmény évek óta közelíti egymáshoz a társadalom ép és sérült tagjait. Erre az alkalomra például harmadikos gyerekeket hívtak. Az intézményvezető azt mondta, a fogyatékosnak nagyon sokat jelent egy-egy ilyen előadás. - Nagyon örülnek annak, ha sikerül megvalósítani azt, amit elvárnak maguktól, meg elvárnak tőlük talán a kollégák is, meg a szülők is. A siker hetekig-hónapokig megmarad náluk: sokáig beszélnek róla és újabb erőt ad nekik egy újabb produkcióhoz – hallhattuk Szabóné Orosz Évát, a DMJV Városi Szociális Szolgálat intézményvezetőjét. A nappali ellátó intézményben rendszeresen készülnek műsorral a fogyatékosok. Ezzel fejlődnek a képességeik. Az önkormányzat humán főosztályának vezetője szerint a segítséggel élők képességeit meg kell ismertetni az ép emberekkel is. - Fontos, hogy a fogyatékosok életét, lehetőségeit, képességeit a nem fogyatékosok is megismerhessék. Csak így bízhatunk abban, hogy az emberek egymás mellett tudnak élni – mondta Bene Edit, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője. A Ludas Matyi előadása után előkerült a labda és a többi sporteszköz. Az ép gyerekek és a sérültek együtt játszottak, bizonyítva, hogy Debrecen befogadó a segítséggel élők irányába. forrás: dehir.hu

A mozgássérültek jogai alapjában sérülnek Agárd ­ Egészségesként el sem tudjuk képzelni, hogy ne szállhassunk villamosra, buszra, és egy vacak lift miatt még vonatra se... Sánta Erika és sortársai pedig naponta átélik ezt. A néhány éve mopeddel, ezzel a mozgáskorlátozottaknak készült elektromos kis járművel közlekedő asszony a környékbeli településeken élő mozgássérülteket igyekszik összefogni. A '90­es években még 75 körüli volt a létszám, de az elhalálozások miatt a szám ma a harmadára csökkent. Erika nem hátrál: minden lehetséges fronton igyekszik a diszkriminációt támadni, vegyes sikerrel. A Székesfehérvár-Budapest vasútvonal állomásainak többször meg hibásodó liftjei még az ő kiemelkedő akaraterejét és optimizmusát is kikezdik. Nemrég egy hónapig volt rossz az egyik állomás felvonója. Ő rákérdezett, azt mondták neki, tudnak róla, de ez van... Sánta Erika a többi között súlyos ízületi gyulladása miatt használ mopedet, de a közlekedésben gyakorta van gondja. Ha nem tud megkérni két markos embert, hogy vigyék le az aluljáróba a mopedet, míg ő mankójával nagy nehezen lebotorkál a lépcsőn, Erika nem jut tovább. Arról nem is beszélve, hogy ismerőse legutóbb egy órát várt egy elakadt liftben kerekesszékkel, mire az állomáson előkerítették a megfelelő szakembert. A közlekedésben akadályozottak számára nagyon jó lenne, ha nem szembesülnének ezekkel az esetekkel, ők ugyanis az egészségeseknél még kevésbé tudják megoldani a helyzetet. Olyan is volt, mikor eleget téve a közlekedési vállalat szabályzatának, 48 órával előbb bejelentette, hogy segítséget kér vonatútjához, a megbeszélt időpontban mégsem volt ott senki. Az utóbbi eset az emberiesség, a segítőkészség körébe tartozna, azon az egyén szintjén nehezen segíthetne egy újságcikk, a liftekről viszont megkérdeztük a MÁV illetékesét, már csak azért is, mert május 30­ától több napig rossz volt az új fehérvári állomás liftje is: „A felvonók több esetben szándékos rongálás vagy nem rendeltetésszerű használat miatt romlanak el" ­ idézünk a válaszból. Továbbá: „A felújítás alatt álló székesfehérvári állomáson a felvonókat műszaki okok miatt nem lehetett üzembe helyezni a tervezett időben, de most már érvényes engedéllyel működnek. forrás: feol.hu

VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában

A MEOSZ tagegyesületei és partnerei információi --- EGYESÜLETI INFORMÁCIÓK ---HÍREK-

Vezetnének! Nem tudnak jogosítványt szerezni a mozgássérültek Zalaegerszegen Nem tudnak jogosítványt szerezni a mozgássérültek Zalaegerszegen, mert vizsgáztatásukra alkalmas jármű egyetlen autósiskolában sincs. Ezzel a problémával kereste fel szerkesztőségünket Markó József. Azt mondja: hiába szeretne évek óta vezetni, rendszeresen akadályokba ütközik. http://zegtv.hu/hirado-648/?video=OcHFXh2wssQ forrás: Mozgássérültek Zala Megyei Egyesülete

-RENDEZVÉNYEK-

TOTÁL FILMKLUB: Szavak nélkü Nagy Erzsébet szeretettel hív és vár minden érdeklődőt az általa szerkesztett programsorozat, a TOTÁL FILMKLUB tanévzáró rendezvényére és egy film közös megtekintésére valamint az azt követő beszélgetésre. 2016. június 15. (szerda) 17:30 Bálint Ház – Nagyterem 1067. Bp. Révay utca 16. Vetítésre kerül a Szavak nélkül című színes, feliratos, lengyel filmdráma 112 perc, 2013. A film közös megtekintése után beszélgetünk a fizikai, biológiai másságról és annak elfogadásáról. Sokan nem mernek és nem is akarnak szembenézni ezzel a témával. A fogyatékossággal élőkről nagyon jó törvényeink rendelkeznek, de hol van még az, hogy a teljes fizikai akadálymentesség mellett a fejünkben, a tudatunkban is egyenrangúaknak és teljes életre joggal vágyóknak ismerjük el? Segítjük-e a születetten fogyatékos, vagy váratlan esemény következtében megváltozott képességűvé lett embereket abban, hogy valóban emberi élethez jutni? Mi a jövő: Tajgetosz, vagy humánus, egyenrangú élet a társadalomban? Bárdos Csaba moderátor, filmesztéta beszélgetőpartnere dr. Hegedüs Lajos ügyvéd, aki személyében is érintett a témában, és aki tizennyolc éven át a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke volt.

Üdvözlettel és barátsággal Nagy Erzsébet [email protected] • forrás: MEOSZ OKTATÁSI, TOVÁBBKÉPZŐ ÉS TÁVMUNKA INTÉZET

-PÁLYÁZATOK-

Pályázati kiírás 1956 A Magyar Művelődési Társaság, a TIT Stúdió Egyesület, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya és a KomáromEsztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójához kapcsolódóan nyílt pályázatot hirdet fogyatékossággal élő személyek számára új irodalmi alkotások létrehozására. A pályázatot támogatja a Magyar Írószövetség és a MÚOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya. Szándékaink szerint a Magyar Művelődési Társaság a legjobb pályaműveket saját kiadásában, nyomtatott formában is megjelenteti. 1. A kiíró célja A pályázatot kiírók e pályázattal is emléket kívánnak állítani az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójának. Fogyatékossággal élő társainktól várunk irodalmi alkotásokat, amelyekben megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat. Mit jelent nekik 2016-ban a magyar forradalom, mit tudnak erről, mennyire érinti, foglalkoztatja őket annak előzménye, következménye népünk életében. A kiíró célja olyan irodalmi alkotások kiadványban történő megjelentetése, amelyeken keresztül a fiatal nemzedék is minél több ismeretet szerezhet 1956 szellemiségéről. A pályázatot kiírók célja hogy további lehetőségekkel, elismerésekkel serkentse a fogyatékossággal élők alkotói kedvét. 2. A pályázók köre Kizárólag természetes személy nyújthat be pályaművet. A pályázat jeligés. A benyújtott pályaműveken csak egy, az alkotó által választott jelige és születési éve szerepelhet. Lezárt borítékon a jeligét, benne újra mellékelni kell a jeligét, az alkotó nevét, elérhetőségét. Online pályázásnál külön mellékletben kérjük megadni a jeligét, pályázó nevét, születési évét, címét, elérhetőségét, e-mail címét. 3. A pályázati időszak, a díjazás formája és mértéke Pályázni lehet novellával – maximum 4 oldal A/4 oldal terjedelemben, valamint verssel, versekkel is, maximum 50 sor terjedelemben. A beérkezett pályaművekből novella és vers kategóriában összesen 1 első (bruttó 20.000 Ft), 1 második (bruttó 15.000 Ft), 1 harmadik díjat (bruttó 10.000 Ft) adományoznak a kiírók. Ezen túl a Magyar Írószövetség, valamint a MÚOSZ Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya könyvjutalmakat ajánlott fel. A felhívás kiírója a döntéshozók számára fenntartja azt a jogot, hogy több díjat javasolhat, a díjakat megoszthatja, vagy azokat nem adja ki. A beérkező pályamunkákat a kiírókból összehívott zsűri értékeli. 4. A pályaművek benyújtásának módja, helye és határideje A pályaművek beadási határideje 2016. augusztus 31. A pályamunkákat az alábbi módon lehet benyújtani: postai úton

nyomtatott formában, jeligével ellátva 2 példányban az alábbi címre kérjük megküldeni: Magyar Művelődési Társaság 2067 Szárliget, József Attila u. 18. Online pályázás esetén a pályaműveket, a mellékletet az [email protected] címre kérjük elküldeni Az eredményhirdetésre 2016. októberében kerül sor. Szárliget, 2016. május 20. Jelentkezési határidő: 2016 augusztus 31. forrás: MEOSZ OKTATÁSI, TOVÁBBKÉPZŐ ÉS TÁVMUNKA INTÉZET

Naponta új információk tucatjait olvashatja a www.meosz.hu Egyesületi hírek rovatában