Emlékkonferencia Andorka Rudolf születésének 75. évfordulója alkalmából

1125

Fórum

zetközi szintű nyitottságot. Meglátása szerint vezetőként Kőrösy tehetségesen ötvözte a hivatalnok és a kutató egymásnak némiképp ellentmondó attitűdjeit. Értékelhető, hogy valós tudásra törekedett és a hivatalnoki munkában is fontosnak tartotta a tudományosságot. Személyének jelentőségét az adja meg, hogy nem

pusztán méltatások születnek róla, hanem napjainkban is vannak, akik továbbgondolják tevékenysége eredményeit. Kígyósi Attila, a KSH főtanácsosa E-mail: [email protected]

Emlékkonferencia Andorka Rudolf születésének 75. évfordulója alkalmából Az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság 2006. október 9. és 10-én, névadójának 75. születésnapjára emlékezve rendezte meg az immár hagyományosnak tekinthető évi konferenciáját. A szervezőket ugyanazok a szempontok vezérelték, mint a korábbi rendezvények során: a program ez alkalommal is a sokszínűség és a nyitottság jegyében alakult. Az előzetesen meghirdetett programnak megfelelően bárki vállalhatott előadást – a egyenlőtlenség és rétegződés, – a népesedési folyamatok, – a társadalmi devianciák, és – a társadalmi és gazdasági integráció témakörökben. Több mint ötven kutató jelentkezett előadás megtartására, ezen kívül poszter-bemutatókra is sor került. A konferencia ideje alatt, a meghívott kiadók jóvoltából, könyvvásár és könyvbemutató is színesítette a programot. A könyvbemutatók sorából feltétlenül ki kell emelni Andorka Rudolf: „Bevezetés a szociológiába” című könyvének nagysikerű felfrissített kiadását. A kötet átdolgozásában oroszlánrészt vállaló szerkesztő Spéder Zsolt mellett, Tóth István György, Szántó Zoltán, Lengyel György és Kapitány Balázs végezték a kötet

frissítési munkáit. A változó színvonalú előadásokat követő időnkénti élénk viták arra engedtek következtetni, hogy számottevő szakmai igény van az ilyen jellegű rendezvényekre. Sőt, a szakmai közélet élénkítése céljából a korábbiakhoz képest még több figyelmet és energiát kell fordítani a szakmai konferenciák megrendezésére. A recenzens értékelése – sokan másokéhoz hasonlóan – szubjektív, hiszen ő is az egykori Andorka-tanítványok közé tartozott. E korlátot figyelembe véve elmondható, hogy a konferencia megfelelt az előzetes várakozásoknak. A szervezők célja, miszerint az előzetes szűrőn átesett jelentkezőknek lehetőséget kell adni kutatásaik bemutatására, eleve meghatározták a konferencia „műfaját”. A hangsúly a kutatási eredmények tömör bemutatására helyeződött, tehát áttekinthettük a szakmai piac ez alakalomra megjelent kínálatát. A jövőben célszerű lenne olyan rendezvényeket is szervezni, amelyek élénkítenék a kutatók és a különböző műhelyek közötti párbeszédet, különös tekintettel arra, hogy a korábban jellemző műhely jellegű szakmai tevékenységről ma már egyre kevésbé lehet beszélni. Felvetődött, hogy a színes tematikai palettával megjelenő konferenciák mellett meg kellene próbálni az egyetlen témára összpontosító szakmai viták szervezését is,

Statisztikai Szemle, 84. évfolyam 12. szám

1126

Fórum

amelyeken – a kutatások előzetes regisztrációját és megismerését követően – elmélyültebb párbeszédre kerülne sor. Jelen konferenciát Mészáros Tamás, a házigazda Budapesti Corvinus Egyetem rektora nyitotta meg, aki méltatta egykori elődje, Andorka Rudolf példaadó munkásságát és a tudományos életben betöltött szerepét. Ezt követően négy szekcióban folytak az előadások. Az első szekcióban – Tóth István György elnökletével – az egyenlőtlenség és rétegződés kérdéseit vitatták meg. Az első négy előadás az oktatási rendszerek társadalmi egyenlőtlenségeket generáló, illetve azt felerősítő hatásával foglalkozott. Hrubos Ildikó „Az esélyegyenlőségek jövője az Európai Felsőoktatási Térségben” című előadásában azt fejtegette, hogy az oktatási rendszer egyes fokozataiban való előrehaladás, vagy az azokból való kimaradás a társadalmi szelekció szempontjából egyre nagyobb szerepet kap. Az esélyegyenlőségek differenciálódását tekintve új elemként jelent meg a második diploma, a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétel, és a nagyobb presztízst jelentő külföldi egyetemre való bejutás. Sáska Géza „A társadalmi egyenlőség megteremtési kísérlete az ötvenes évek első felének felsőoktatásában” című előadásában azt emelte ki, hogy bár akkor előírták a felsőoktatásba felveendő munkás és paraszt származásúak arányát, azonban bizonyos szakokon – így például a műszaki képzésben – az oktatói kar, ragaszkodva saját értékrendjéhez, megpróbálta őket kiszorítani. Nagy Péter Tibor még korábbi időszakra nyúlt vissza, „Hallgatói népességek és diplomás elitek társadalmi háttere a két világháború között” címmel megtartott előadásában. Egy többlépcsős egyenlőtlenségi modellt állított fel, amelyben részletes bontásban mutatta be a származási előnyöket és hátrányokat. Nagy Beáta „Miért lehetetlen a nemek esélyegyenlősége?” című előadásában abból indult ki, hogy a foglalkoztatás normái

részrehajlók a férfiak javára, ami hátrányos helyzetet teremt a nők számára. Kutatása során e helyzet okainak és következményeinek feltárását célozta meg. A jövedelmi témakörben Mészáros József „Jövedelemadózási rendszerek és következményeik” című előadása a legutóbbi tizenhét év jövedelemadó-terheinek változását vette górcső alá. A hosszú távú megközelítés révén jól érzékeltette, hogy a társadalompolitika és a szociálpolitika egységét nem lehet keresztmetszeti szemléletben vizsgálni, kutatási eredményei ezt igazolták, hiszen számításai alapján kimutatható volt, hogy a jövedelemadózási rendszer kedvezőtlenül érinti a gyermekes családokat. Keller Tamás „Jövedelemegyenlőtlenségek, gazdasági fejlettség és jóléti kiadások: nemzetközi összehasonlítás” című előadásában arra kereste a választ, hogy miként lehetséges az, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek szintje országokon belül alig változik, miközben teljesen eltérő jóléti politikákat alkalmaznak. Három előadás is foglalkozott a munkapiaci folyamatok különböző szegmenseivel. Bartus Tamás „Ingázás és munkanélküliség Magyarországon. Kísérlet a kiegyenlítő bérkülönbségek mérésére” címmel ismertetett kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy az ingázás kiegyenlítheti az alacsony és a magas munkanélküliségű régiók közötti különbségeket, de nem egyenlítheti ki a magas munkanélküliségű régiókon belüli egyenlőtlenségeket. Blaskó Zsuzsa „Társadalmi előnyök átörökítése az iskolarendszeren kívül: a fiatal diplomások munkapiaca” című előadásában a származás és az iskolai végzettség munkaerő-piaci pozícióra gyakorolt hatását elemezte. Kimutatta, hogy a társadalmi háttér az iskolai végzettségtől függetlenül is befolyásolja az elért munkapiaci pozíciót. Monostori Judit „A munkaképes korú idősebb generációk munkapiaci kiszakadása, társadalmi kirekesztődése” című előadásának tárgya a munkaképes korú


1127

Fórum

idősebb generációk munkapiaci kiszakadása volt, és arra kereste a választ, hogy az idősebbek kirekesztődésére ható tényezők miben különböznek a fiatalabbakétól. Idősoros adatai alapján kiderült, hogy az inaktivitás különböző formáiba került csoportok eltérő szegénységi kockázattal jellemezhetők, amit az egyéni és háztartási erőforrások ugyan számottevően befolyásolhatnak, azonban döntéseiket a mindenkori szociális ellátó rendszer által biztosított lehetőségek határozzák meg. A második szekció, Spéder Zsolt elnökletével, a népesedési folyamatok különböző aspektusaiba nyújtott betekintést. A külföldön élő magyar származású kutatók részvétele színessé tette a tematikai palettát. Vaskovics László Árpád, a Bambergi Egyetem professzora, a legújabb európai összehasonlító kutatások eredményeiről számolt be. „A globalizálódás hatása az életutak alakulására Európában” c. előadásában az életutak alakulását meghatározó partnerkapcsolatokra, a családalapítás valamint az iskolai és a foglalkoztatottsági karrierek egybevetésére helyezte a hangsúlyt. Kapitány Balázs az „Objektív és szubjektív tényezők a felnőtté válás átalakuló folyamatában” című dolgozatában az ifjúságkutatás egyik visszatérő kérdését a mai viszonyok között értelmezte újra, nevezetesen azt, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők határozzák meg azt, hogy a fiatalok egyes csoportjai gyorsan átlépnek a felnőtt státusba, míg mások viszonylag hosszú időt töltenek a két státus közötti átmeneti időszakban. Janky Béla „A korai gyermekvállalást meghatározó tényezők a cigány nők körében” című előadása arra törekedett választ adni, hogy vajon a marginális helyzetben levő fiatalok számára kínálhat-e státusnövelési lehetőséget a korai gyermekvállalás. Kutatási eredményei szerint nem mutatható ki közvetlen kapcsolat a munkaerő-piaci perspektívák és a gyermekvállalás időzítése között. Szónoky-Ancsin Gabriella, „A második demográfiai átmenet területi aspektusai” című előadásában a második demográfiai átme-

net egyetemes érvényességéből indult ki és előadásában a népességfejlődés területi jellemzőit elemezte. Kovács Katalin és Hablicsek László „A társadalmi különbségek növekedése a mortalitásban 1989 és 2004 között” c. előadásukban arra kérdeztek rá, hogy vajon milyen tényezők miatt növekedett meg jelentősen a 30 éves korban várható átlagos élettartam az alapfokú, illetve a felsőfokú iskolai végzettségűek között. Debreceni Erzsébet és Radnóti László a 90-es évek elejétől tapasztalható javuló átlagos élettartam demográfiai, társadalmi és gazdasági hátterét, mozgatórugóit próbálta feltárni „Az ezredforduló javuló életkilátásainak társadalmi-gazdasági jellemzői” című előadásukban. Megállapításaik szerint a társadalmi különbségek mentén az olló nyílása tágult, és ezáltal az előnyök és hátrányok is markánsabbá váltak. Faragó Tamás a UNDP által favorizált „emberi fejlődés indexet” (human development index) kísérelte meg hosszú távú, 1910 és 2001 közötti időszakra adaptálni „Történeti mutatószám az „emberi fejlődés” ábrázolására Magyarországon” című előadásában. Neményi Ágnes, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora egy általuk Erdélyben végzett empirikus kutatás főbb eredményeit mutatta be „Társadalmi struktúra és etnikum Erdélyben” című előadásában. A vizsgálat az ott élő magyarság társadalmi tagozódását, politikai attitűdjét, médiafogyasztási szokásait, elvándorlási jellemzőit, és még számos más kérdést igyekezett körüljárni. Tóth Pál Péter „A XXI. század népesedési kilátásai és a vándorlás pótlólagos szerepe” című előadásában az utóbbi időszakban mind gyakrabban felvetődő hazai népességfejlődés bevándorlással történő befolyásolását, illetve az ezzel összefüggésben esetlegesen felmerülő hazai munkaerő-piaci feszültségeket elemezte. A harmadik szekció – Elekes Zsuzsa elnökletével – a hazai társadalmideviancia-


1128

Fórum

kutatások köréből nyújtott egy csokorra valót. Kolozsi Béla „A normativitás és anómia a XXI. század elejének deviancia és addikciós problematikájában térségünkben” című nyitóelőadásában abból indult ki, hogy a hagyományos szociológiai gondolkodás némileg tévesen vélekedett akkor, amikor az anomikus társadalmi helyzetet úgy határozta meg, mint amelyben tömegessé válik a szabályoktól elszakadó viselkedés. Következtetése szerint a Kelet-Közép-Európában tapasztalható heves társadalmi változások megfelelő értelmezéséhez a devianciakontrollt és a kreatív normativitást újra kell fogalmazni. Perényi Roland „A bűnözés mérése. Bűnügyi statisztika és bűnözéstörténet” című kutatásában arra kereste a választ, hogy milyen mértékben tükrözik az idősorok a bűnözés valós mértékét, illetve mennyiben befolyásolhatják a kriminalitás megítélését a társadalmon belül. Az öngyilkosság témakörében két kutatás eredményeivel is megismerkedhettünk. Vörös Viktor „A nemek és az öngyilkosság” c. előadása részletesen bemutatta a nemekre jellemző vonásokat. Összegzése alapján napjainkban egy tipikus férfi szuicidkísérletező, munkanélküli státusban van, egyedül élő (nem volt házas), alkoholproblémái vannak. A nők esetében a válás vagy az özvegyülés tipikus, továbbá az inaktív státus, és a depresszió. Kovács László „Önpusztító középiskolások? Gondolatok, tettek, attitűdök” c. előadásában egy Erdélyben végzett kutatás első eredményeit mutatta be. A kábítószer- és alkoholfogyasztás témakörben három előadást is hallhattunk. Nyirády Adrienn a drogérintettségről, a prevenciós programok kínálatáról, a drogfogyasztók betegségeiről és e jelenséggel összefüggő további területekről adott – a legfrissebb hazai információk mellett – nemzetközi körképet a „Magyarországi kábítószer-helyzet nemzetközi kitekintésben” című előadásában. Arnold Petra „Kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtó-

ban” a problémakör hazai sajtóban való megjelenését elemezte. Kimutatta, hogy a sajtóban meglehetősen egysíkúan, nem szakmai oldalról, hanem a bűnözés kontextusában ábrázolják a jelenséget. Mitev Ariel az „Egyetemisták alkoholfogyasztásának tipikus szakaszai” című előadásában egy mélyinterjús vizsgálat eredményit mutatta be, amelynek alapján jól körvonalazhatók voltak az alkoholizálás különböző szakaszai. Ebben a szekcióban elhangzott két olyan előadás is, amely a nem tipikusan deviáns jelenségekkel foglalkozott. Sántha Ágnes a „Szingli életforma Budapesten” című előadásában a szingliéletformát vállalók jellemzőit vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon – a nyugati típustól eltérően – többnyire nem önként vállalt létformáról van szó, hanem az érintettek inkább ideiglenes állapotnak tekintik helyzetüket. Borbély Tibor Bors és Pecze Mariann a munkafüggőség jelenségének szakirodalmát tekintették át, és ennek alapján próbáltak értelmezési keretet kialakítani a munkafüggőség és a gazdaságelemzés tekintetében „Munkafüggőség – a tiszteletben álló addikció elméleti háttere, veszélyei a gazdasági és szervezeti életben” címmel. Az Andorka-konferenciákon hagyomány, hogy a szervezők egy-egy neves külföldi előadót is meghívnak. Ez évben – a Szántó Zoltán vezette negyedik szekció nyitásaként – John Highley, a University of Texas professzora tartott előadást, „Elit- és vezetőváltás a liberális demokráciákban” címmel. Véleménye szerint a mai politikai elit sokkal erőszakosabb, mint a két világháború közötti réteg. Tagjai akcióikat nemzeti és populista mezbe öltöztetik, morális felsőbbrendűségüket hirdetik, és mindehhez gondosan megtervezett médiahátteret biztosítanak. Állítása igazolásaként a Bushkormányzat külpolitikai tevékenységéből ragadott ki jellemző példákat. Előadása élénk vi-


1129

Fórum

tát keltett a társadalmi és gazdasági integráció kérdéseivel foglalkozó blokkban. A hazai romakutatásokba négy előadás alapján volt lehetőségünk bepillantani. Előadásában Csorba Zoltán a gazdasági, szociális és kulturális jogok tükrében próbált általánosabb értelmezési keretet felvázolni a roma népesség helyzetének magyarázatához. („Romaintegráció az emberi jogok egy speciális jogcsoportjának tükrében”.) Füzesi Zsuzsanna és Tistyán László egy romákkal szembeni előítéleteket vizsgáló kutatás eredményeiről számoltak be „Van-e esély a romák társadalmi, gazdasági integrációjára? Hihetünk-e a kutatási adatainknak?” című előadásukban, és ezen belül is az ezzel összefüggő kormányzati kampányok hatásosságáról. Jász Krisztina és Szarvák Tibor kutatása arra irányult, hogy bemutassák a roma közösségek területi tervezésbe való bevonásának lehetőségét. Tapasztalataik szerint a potenciális partnerségek hiánya miatt félő, hogy a roma népesség térségi integrációja nem haladhat előre. Erről számoltak be „Az integráció mint fölérendelt cél – A roma közösségek területi tervezésbe való bevonásának jelenlegi gyakorlata” című előadásukban. Virág Tünde kutatásában egy gazdaságilag prosperáló térség perifériáján élő, homogén cigány népesség helyi munkaerőpiacra való bekapcsolódását követte nyomon. „Találkozások a többségi társadalommal – változások egy etnikailag szegregált település társadalmában” előadása az itt szerzett tapasztalatokról adott képet.

A társadalmi-gazdasági integrációt taglaló szekcióülés további részében igen változatos volt a tematika. Füzér Katalin a társadalmi tőke és a társadalmi kirekesztődés folyamatát egy pécsi empirikus vizsgálat alapján mutatta be. A helyi vizsgálat erénye, hogy eredményei teljes mértékben összehasonlíthatók a KSH által végzett Változó Életkörülmények Adatgyűjtés (VÉKA – EU SILC) adataival. Rácz Katalin „Agrárgazdasági szereplők kooperációs stratégiái” című előadása egy aprófalvas térségben végzett terepkutatás tapasztalatai alapján arra kereste a választ, hogy a vidéki társadalom mely csoportjai voltak leginkább képesek a piackonform gazdasági működés kialakítására. Szász Antónia „A progresszív judaizmus társadalmi beágyazódása Magyarországon” című előadásában azt vázolta fel, hogy ez a zsidó vallási irányzat milyen szerepet tölt be a zsidó közösségen belül. Váradi Mónika kutatásában azt vizsgálta, hogy az iskolai szegregáció kiküszöbölését szolgáló oktatáspolitikai törekvések nyomán az oktatási intézmények milyen helyi stratégiákat dolgoznak ki. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordított „Az integráció oktatáspolitikája – elvek és gyakorlatok” című előadásában, annak feltárására, hogy helyi oktatási stratégiák milyen mértékben befolyásolják a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációját. Harcsa István a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója E-mail: [email protected]

Hírek, események Vezetői megbízás, felmentés. Dr. Pukli Péter, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Hunyadi Lászlónak, a Statisztikai Szemle főszerkesztőjének 2006. szeptember 27-én lejárt megbízatását nem hosszabbította meg. Ugyan-

akkor dr. Lakatos Miklóst 2006. október 1-jétől megbízta a Statisztikai Szemle főszerkesztői teendőinek ellátásával. Dr. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese dr. Lakatos Miklósnak, az 1995. október 16-ai


Emlékkonferencia Andorka Rudolf születésének 75. évfordulója alkalmából

Recommend Documents