Fábián Orsolya*
HUNGAROLÓGIA A JYVÄSKYLÄI EGYETEMEN**
E
lõadásomban a jyväskyläi hungarológiai programot szeretném részletesebben bemutatni. Biztos vagyok benne, hogy többen hallottak már a jyväskyläi hungarológiáról, az ott zajló oktatásról, tudományos munkáról, s biztos vagyok abban is, hogy sokan vannak azok, akik már megfordultak nálunk. Lektori munkám két éve alatt számos olyan kérdést kaptam, hogyan is mûködik a mi programunk, mitõl ennyire ismert és sikeres. Mostani elõadásomban ezekre a kérdésekre próbálok választ adni. „Finnországban jelenleg három egyetemen lehet hungarológiát tanulni: Helsinkiben, Turkuban és Jyväskyläben (más egyetemeken – Ouluban, Tamperében, Joensuuban – is folyik magyartanítás, de csak bizonyos kurzusok keretei között)” (Lahdelma–Fábián 2006). Emellett Helsinkiben és Turkuban hungarológiát a finnugor nyelvészeten belül lehet tanulni, Jyväskyläben viszont ez önálló képzésként mûködik.
A jyväskyläi hungarológia történe és a program mûködése „1989-ben az irodalom, a finn, a történelem, a néprajz, a zenetudományi és a mûvészettörténeti tanszék megállapodott a Magyarországgal kapcsolatos kutatói és oktatói munka elmélyítését szolgáló Hungarológia-program létrehozásáról” (Lahdalma–Fábián 2006). Ezt megelõzte a lektorcsere beindítása 1975-ben, a Kodály-központ megalapítása az 1980-as években, illetve a Néprajz- és az Irodalomtudományi Tanszék Magyarország iránti élénk érdeklõdése. A bölcsészkaron 1990 õszétõl nyílt lehetõség hungarológiát hallgatni kezdetben a finn tanszék oktatásának részeként. A különbözõ tanszékek összefogása által e program széles ismereteket közvetítõ “kultúrtantárgy” lett. A korábbi rendszerben is több képzési szakaszra volt bontva az oktatás, de 1994-tõl már a legmagasabb szinten is lehetett hungaro-
* Fábián Orsolya, a Balassi Intézet által kiküldött vendégoktató, Jyväskyläi Egyetem,
[email protected] ** A 2007. aug. 21–22-i lektori konferencián elhangzott elõadás írásos változata.
152
Fábián Orsolya
lógiát tanulni, legalábbis magyar irodalmat és nyelvészetet. „A korábbi és a jelenlegi oktatási stratégia szerint is a hallgatók a képzés elsõ szakaszában Magyarországgal és a magyarsággal ismerkednek, majd késõbb szakosodnak – más tantárgyakat is elvégezve – egyre szûkebb területekre. Az oktatás mindenkori célja, hogy a hallgatók különbözõ szakterületek magyarság-szakértõivé váljanak” (Lahdalma–Fábián 2006). A hungarológia évtizedes mûködésének csúcspontját az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson érte el, amit Jyväskyläben 2001-ben rendeztek meg. A kongresszus nemcsak új kiadványok létrejöttét segítette elõ, hanem erõsítette a már elindított programokat is. „A kongresszust követõ években a hungarológia helyzete megváltozott. A bolognai folyamat következtében a hungarológiát a magiszteri tanulmányok közé sorolták, ezért a hungarológiai tantárgyak hallgatását általában csak az alapfokú tanulmányok befejeztével lehet megkezdeni. 2000 elejétõl a finn minisztérium külön támogatta, hogy az egyetem vendégprofesszorokat hívjon a hungarológia tanszékre. 2002-ben a Jyväskyläi Egyetemen létrehozták Észak-Európa elsõ hungarológiai professzori állását” (Lahdelma–Fábián 2006). 2002 õszétõl a hungarológia a bölcsészkar közös programjává vált, ezzel kikerült a finn tanszék irányítása alól. Ez a helyzet lehetõvé tette, hogy a hungarológiában nagy hangsúlyt kapjon a doktori képzés és a különbözõ tudományos programokon való részvétel. A vendégprofesszorok azóta is folyamatosan jelen vannak az oktatásban, s mind az egyetemi hallgatók, mind a doktoranduszok számára tartanak elõadásokat, illetve konzultációkat. „A hungarológiai intézet állandó létszáma kicsi. A program irányítója ma is Tuomo Lahdelma. Az állandó oktatókon kívül az intézet munkájában részt vesz a magyar lektor, a társtanszékek munkatársai, valamint a meghívott vendégelõadók” (Lahdelma–Fábián 2006). Jelenleg a programnak közel 50 hallgatója van, de az egyetem más hallgatói is teljesítik a projekt által meghirdetett tárgyakat. A hungarológia diákjainak fõ szakja leggyakrabban az irodalom, a finn nyelv vagy valamilyen idegen nyelv, de a történelem, a néprajz, a zenetudományi vagy akár az államtudományi tanszékek hallgatói is találnak számukra érdekes tárgyakat (vö. www.jyu.fi). „A múlt tanévben a hungarológia tanszéken négy nappali tagozatos doktorandusz vett részt a kutató- és oktatómunkában. A tanszék sokoldalú és jól mûködõ nemzetközi kapcsolatai lehetõvé teszik, hogy számukra is színvonalas képzést biztosíthassunk. Az utóbbi években az a tendencia, hogy évente egy-két doktori dolgozat kerül védésre hungarológiai témakörben. A doktori munkák általában kontrasztív jellegûek” (Lahdelma–Fábián 2006). Doktori képzésünk különlegessége az, hogy a Magyarországról jött hallgató, kiterjedt vendégoktatói hálózatunknak köszönhetõen, Jyväskyläben olyan tanárokkal találkozhat, olyan témavezetõt és képzést kaphat, amelyben Magyarországon nem részesülhetne. Ezért doktori programunkra állandó a túljelentkezés. A hungarológián évente egy vagy maximum két új doktori hallgató felvételére van lehetõség.
Hungarológia a Jyväskyläi Egyetemen
153
A cserekapcsolatokról A Jyväskyläi Egyetemnek történelmileg kialakult erõs kapcsolatai vannak a Debreceni Egyetemmel. Emellett az Erasmus/Sokrates együttmûködésnek köszönhetõen az intézet külföldi kapcsolatai jelentõsen bõvültek az elmúlt években. Elmondhatjuk, hogy a kapcsolat egyre szorosabbá válik mind a Pécsi mind a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Az oktatók együttmûködése mellett a diákcsere is megélénkült a közelmúltban. A magyar vendégeken kívül folyamatosan érkeznek oktatók a hamburgi, a müncheni, a bécsi, a padovai és a tartui egyetemrõl. A cserediákok legtöbbször Bécsbõl, Hamburgból, Padovából és Párizsból jönnek. Számukra is megfelelõ képzést kell biztosítanunk, ezért az oktatásban a magyar és a finn nyelv mellett egyre nagyobb szükség van az angol használatára is.
A képzés 2002-tõl a Hungarológián mester- (40-50 kredit), licenziátus- (diploma utáni, de PhD fokozatot megelõzõ) és doktori képzés folyik. Az oktatás célja, hogy a hallgató minél jártasabb legyen az általa választott szakterület kutatásában, kutatási módszereiben, eredményeiben és szakirodalmában, tehát a saját szakterületének szakértõjévé váljon. A Hungarológia mesterképzése irodalmi, nyelvészeti, történelmi és zenei területen folyik. Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók tanulmányaik egy részét Magyarországon vagy más olyan külföldi egyetemen végezzék, mellyel az intézetnek kapcsolata van. A hungarológiai tanulmányokat három, egymásra épülõ képzési szakaszban lehet elvégezni. Alapképzés MA szinten, specializáció, majd diplomaszerzés, s utána a doktori tanulmányok. Az oktatásért és a vizsgáztatásért mindig a tantárgyat meghirdetõ tanszék felel. A nyelvi képzés célja a hallgatók magyar nyelvi ismereteinek és nyelvtudásának fokozatos elmélyítése úgy, hogy miután a hallgató teljesítette az egyes képzési szakaszokat, jól értse a magyar nyelvet, jól tudjon magyarul írni és beszélni, illetve igényesen tudja alkalmazni magyar nyelvészeti szaktudását. A tanulmányok elvégzésének idõtartama kb. öt év, de ezt befolyásolhatják a választott kutatási területeken folytatott egyéb tanulmányok. A hungarológiát fõszakként elvégzõ hallgatók hungarológus bölcsészdiplomát szereznek.
A hungarológus képzés problémái, paradoxonai Mint ahogy már korábban említettem a magyarságtudományi képzés kezdetben alapképzéssel indult. Ez megváltozott a 90-es években, amikor a Jyväskyläi Egyetemen anyagi válság volt, s ennek következtében sok képzést összevontak. Pontosabban megszüntettek alapképzéseket, és egymást fedõ képzéseket hoztak létre. Így a hungarológiának megszûnt az alapképzése, de továbbra is lehetett nyelvészeti és irodalmi tárgyakat hallgatni más szakok képzésének keretein belül. Ez azért okozott és okoz ma is nehézségeket, mert ezek a tárgyak kevésbé fedik a hungarológia
154
Fábián Orsolya
területét, mint például az általános vagy a finn nyelvészetét. Így tehát kialakult az a paradoxon helyzet, hogy egy kis nyelv tanítása alapképzés nélkül maradt. Ezt a hiányosságot csak úgy lehet pótolni, hogy a hungarológia tantárgyait két képzési szakaszra bontjuk, egy alapozó képzési szakaszra és egy specializációra. Az alapozó tanulmányokhoz tartoznak a nyelvórák, az országismeret, az alapvetõ irodalmi, nyelvészeti, történelmi és kulturális ismeretek. Az ezekkel való ismerkedés után a hallgató általában már el tudja dönteni, hogy melyik irányba specializálódjon, s ennek megfelelõen válogat a meghirdetett tárgyakból. A 2007-es tanév õsze valószínûleg nagy változást hoz majd a tantervben, ugyanis egyre nagyobb az igény az alapképzés visszaállítására vagy az ahhoz hasonló tanulmányi keretek létrehozására. Az ehhez szükséges feltételek kidolgozása ebben a tanévben kezdõdik meg. A hallgatók körében jelenleg az irodalom iránt a legnagyobb az érdeklõdés. Sokakat vonz a mûfordítás is, ezért három évvel ezelõtt beindítottuk a fordítókurzusunkat, amely igen népszerû. Sikerült felvennünk a kapcsolatot a Magyar Fordítóházzal Balatonfüreden, ahová már háromszor eljutottunk, és mindhárom alkalommal tartalmas munkát végeztünk. Természetesen a fordítótábort hosszas munka elõzte meg. Az idei szemináriumra már a tanév elején, 2006 szeptemberében megkezdtük a felkészülést. A téma a Vajdaság irodalma volt, amelynek egy egész évet szenteltünk az oktatási tematikánkban. A vendégtanáraink egy része is bekapcsolódott a munkába, és a Vajdaságot érintõ témákban tartottak elõadásokat a hallgatóinknak, akik saját maguk is sokat dolgoztak, hiszen a tavaszi félévben olvasókört szerveztünk, ahol önálló elõadásokkal ismertették meg a többieket a Vajdaság történelmével, politikai helyzetével, nemzeti összetételével, kultúrájával, nyelvével. Közben kiválasztották a fordítani kívánt mûveket is, és már a tavaszi félév folyamán belekezdtek a fordításba. Szerencsénkre a szerzõkkel is sikerült a kapcsolatot felvenni, ezért a mostani füredi szemináriumon egy jó szellemi mûhely, író–fordító találkozó alakult ki. Az éves munka eredményeképpen létrejött fordításokat pedig – amennyiben megfelelõ lesz az anyagi keret – az õszi félév végére egy antológiában meg is jelentetjük. Az ez évi kurzus sikerére alapozva a jövõben is inkább tematikus szemináriumokat szeretnénk kidolgozni, s ezzel elõsegíteni azt, hogy a diákjaink minél mélyebben megismerkedhessenek a magyar kultúra egy-egy szeletével. Az irodalom mellett kedvelt téma a történelem és a filmkutatás. Hallgatóink között többen vannak olyanok, akiknek fõ szakja történelem, de hungarológiára specializálódtak, és vannak zene vagy akár biológia szakosok is. Számukra még nem sikerült egy egész éven át tartó tematikus kurzust létrehoznunk, viszont több történelem- és zenetudománnyal foglalkozó vendégoktató jár hozzánk folyamatosan, akik tömbösített kurzusok formájában tartalmas és színvonalas oktatást nyújtanak e diákjaink számára is. Tehát elmondhatom, hogy a jyväskyläi hungarológia specialitása az, hogy az alapoktatást az egyetemen belül, a specializációt pedig az egyetemen kívülrõl próbálja megoldani. Mivel a hungarológia nem tanszék, még csak nem is önálló szak,
Hungarológia a Jyväskyläi Egyetemen
155
hanem egy program, ezért nem tud minden szakterületre külön oktatót felvenni. Hiszen erre nincsen keret. De mint ahogy arról már korábban szó volt, 2000 elejétõl a finn minisztérium külön támogatta, hogy az egyetem vendégprofesszorokat hívjon a Hungarológia Tanszékre, ez fel tudta oldani a nehézségeket, s mégiscsak egy színvonalas hungarológus képzést sikerült létrehozni, amely a magyarországi és emellett az egyre szélesebb körû külföldi kapcsolatok segítségével folyamatosan bõvül. Jó hír, hogy 2007 õszétõl tanszékünk létszámát sikerült egy fõvel növelnünk egy olyan fiatal, doktori fokozattal rendelkezõ hölgy személyével, akinek a jövõbeni feladata a doktori képzés és egyéb oktatásszervezés, ösztöndíjak felkutatása hallgatóink részére, a vendégprofesszorok óráinak elõkészítése, illetve más gyakorlati teendõk ellátása. Õ lesz az, aki besegít Tuomo Lahdelmának a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság ügyeinek intézésébe is. Munkáját intézeti gyakornokunk is segíti majd. A gyakornok személye félévenként változik, és hallgatóink soraiból kerül mindig ki az utánpótlás. A gyakornok általában végzõs hallgató, aki már jól beszél magyarul, és eligazodik a hungarológus oktatás rendszerében. A diák számára ez egyben jó munka- és nyelvgyakorlási lehetõség, hiszen munkaideje nagy részét magyarokkal tölti. Ezért általában szívesen vállalják a gyakornoki teendõket. A gyakornok feladata a kapcsolattartás a hungarológus hallgatókkal, a hallgatói levelezõlista kezelése és információ-küldés. Emellett segíti a lektor munkáját pl. a teremfoglalásban, bármilyen oktatási segédeszköz beszerzésében, vendégeinket pedig kalauzolja a városban vagy a lektor távollétében segít bármely felmerülõ problémában.
A Hungarológia egyéb céljai A jyväskyläi hungarológián dolgozó tanárok és doktori hallgatók korábban is és most is fontosnak tekintik az intézet könyvtárának folyamatos bõvítését. Ezért a lektor egyik fõ feladata az oktatáson kívül az, hogy a könyvtár alapos megismerése után a hiányzó kötetek és a szakirányának megfelelõen az újonnan megjelent irodalmakat beszerezze. Mivel azonban ez nagyon behatárolná a rendelendõ könyvek témakörét, kialakult az a módszer, hogy az intézetbe érkezõ vendégtanároktól is kérünk egy irodalomlistát azokról a könyvekrõl, amelyeket elengedhetetlenül fontosnak tartanak saját szakterületük mûveléséhez. Így elértük azt, hogy könyvtárunkban több szakterület kiadványai megtalálhatók, s ezzel ideális kutatási feltételeket tudunk biztosítani saját hallgatóinknak, de akár a hozzánk látogató cserediákoknak és vendégprofesszoroknak is. A rendelendõ könyvek listájának az összeállítása ugyan a lektor dolga, a könyveket azonban a gyakorlatban az egyetemi könyvtár rendeli meg saját hungarológiai gyûjteménye számára. A könyvek kis része olvasótermi, nagyobb részük pedig bárki által kölcsönözhetõ. Emellett a Balassi Intézettõl is kapunk évente könyveket. Az újabb gyakorlat alapján ezek is a központi könyvtárba kerülnek, így szélesebb olvasótáborhoz juthatnak el. Könyvtárunk régi, de kisebb része az egyetem A-épületében található,
156
Fábián Orsolya
mint ahogy az irodalom tanszék és a hungarológia is, s az ottani könyvek csak helyben olvashatók, de ugyanúgy katalogizálva vannak, mint az egyetemi könyvtárban lévõk. Azonban ezt a gyûjteményt nem bõvítjük tovább, hiszen akkor csak nagyon kevesekhez jutnának el. Számunkra pedig, mint minden kis szak számára, az a legfontosabb, hogy minél többen értesüljenek létezésünkrõl, s minél több érdeklõdõ figyelmét felkeltsük. Erre szolgál a könyvtárbõvítés, valamint rendezvényeinket is ebbõl a célból szervezzük.
Események a Hungarológia Tanszéken A hungarológián mozgalmas az élet. A vendégtanárok folytonos érkezésén, távozásán és kurzusaikon kívül, amelyek beletartoznak a féléves óratervbe, vannak egyéb események is. Minden félévet egy nyitó esttel kezdünk és egy záró esttel fejezünk be. Ezek a programok társasági események, ahová minden diákunk, doktoranduszunk, vendégtanárunk és cserediák is meghívást kap. Az est fõ célja, hogy diákjaink és a tanárok minél jobban megismerjék egymást, és oldott légkörben tudjanak beszélgetni bármilyen õket érdeklõ témáról. Néha elõfordul az is, hogy a diákok valamilyen magyar témájú elõadással vagy vetélkedõvel készülnek. Ezen kívül az utóbbi két évben lektori kezdeményezésre létrejött egy úgynevezett „teaház” azért, hogy a finn hungarológus hallgatók kötetlen baráti környezetben ismerkedhessenek nyelvgyakorlás céljából a Finnországban élõ magyar fiatalokkal és a magyarországi cserediákokkal. A teaházak kezdetben kéthetente majd késõbb háromhetente kerültek megrendezésre az egyetemen, nem egyetemi óra, hanem szabadprogram keretein belül, valamelyik hétköznap este. Az ötlet sikeresnek bizonyult, mert sok finn és magyar diák találkozott itt, és alakultak ki “each one teach one” kapcsolatok, ahol a diákok szabadidejükben egymást saját anyanyelvükre tanítják. Ezért ezt a kezdeményezést nagyon sikeresnek tartom, és remélem, hogy a diákok a jövõben is folytatják a lektor segítségével, de immár önállóan. A különbözõ ismerkedési esteken kívül fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a magyarság számára fontos eseményekrõl. Ezért 2006. október 23-ra a Történelem Tanszék hungarológus professzora (Anssi Halmesvirta) és hungarológia szakos diákok együttesen állították össze az ’56-os forradalom 50. évfordulójára készült és az egyetemi könyvtárban megtekinthetõ fotó- és plakátkiállítást. Emellett 2007-ben elõször rendeztünk március 15-e alkalmából ünnepi estet, ahol finn és magyar diákok vegyesen vállaltak szereplést.
Nehézségek, melyekkel a lektor találkozik a tanítás folyamán A finn oktatási rendszerrõl és a hallgatókról Mint már korábban említettem, ahhoz képest, hogy kis szak vagyunk, a hungarológián viszonylag sok diák tanul. Számuk eléri az ötvenet. Az aktív hallgatók azonban ennél jóval kevesebben vannak. Hallgatóink nagy része a finn szak keretein belül
Hungarológia a Jyväskyläi Egyetemen
157
kötelezõ kreditként találkozik elõször a magyar nyelvvel. Számuk évenként maximum öt. Rajtuk kívül Közép-Európa iránt érdeklõdõ történészhallgatók, irodalmárok, zenészek jelentkeznek kezdetben csak nyelvtanulás céljából. Nem ritka azonban, hogy valakit egyéni érdeklõdés vezényel, ezért lehetnek bármely más szakról is hallgatóink: biológusok, matematikusok, programozók, testnevelés szakosak. Ez akár ideális is lehetne, hiszen minden évfolyamon tanulhatnának legalább öten. A gyakorlatban ez természetesen nem így valósul meg. A nyelvi csoportokat nem lehet egymásra építeni, mivel mindig változik az összetételük. Elõfordul, hogy valaki megkezdi a hungarológus tanulmányokat, aztán nem folytatja, de két év múlva meggondolja magát, és mégis visszajön. Van, aki elmegy nyári egyetemre vagy részképzésre, és olyan nyelvtudással érkezik meg, hogy nem lehet besorolni egyetlen csoportba sem. Egy embernek pedig itt sincs lehetõség órát tartani. Emellett nem segít a finn társadalom berendezkedése sem, mivel Finnországban a fiatalok már 18 évesen önállósodni akarnak, elköltöznek otthonról, és részmunkaidõben dolgozni kezdenek. A szülõk nagyon ritkán támogatják gyerekeiket. Mindez természetesen nem segíti az intenzív tanulmányokat. A diákok a szülõkön kívül az államra támaszkodhatnak. Nagyon jó a szociális rendszer, sok a támogatás, és fõleg a fiatal családokat támogatja nagyon kedvezõen az állam. Ezért a fiatalok nagy része úgy dönt, hogy az egyetemi évei alatt vállal gyereket, viszont emiatt kimarad az oktatásból, vagy csak nagyon sok hiányzással tudja teljesíteni az órákat. A távollétek miatt több évre megszakadnak a tanulmányok, a csoportok összetétele folyamatosan változik, nem alakul ki közösségi élmény, és bizony mindennek a következménye az is, hogy egy lektor, még ha kitölti a maximális három-négy év lektori idõt, akkor sem tudja végigkísérni egyetlen diákját sem. Ezért a jyväskyläi lektorok mindig csak kezdõ vagy „félkész” hallgatókat kapnak, s ilyen diákokat hagynak maguk után. A lektori munka nagy kihívása az, hogy a lektor minél hamarabb felismerje, hogy valójában milyen nyelvi szinten vannak az egyes tanítványai, s ez alapján megfelelõ csoportokat hozzon létre ahhoz, hogy a hallgatók nyelvtudása egyre bõvüljön, ne pedig stagnáljon. Akinek ez a rövid ismertetõ felkeltette az érdeklõdését, annak szeretettel ajánlom honlapunkat, amely magyarul is olvasható, s az alábbi címen érhetõ el: http://www.jyu.fi/hum/laitokset/hungarologia/hu/bemutatkozas.
Irodalom http://www.jyu.fi/hum/laitokset/hungarologia/hu/bemutatkozas http://www.jyu.fi/hum/laitokset/hungarologia/hu/tan/vizsg/hung/ Tuomo Lahdelma–Fábián Orsolya 2006. Hungarológia a Jyväskyläi Egyetemen. Korunk XVII/1: 5–7.
158
Fábián Orsolya
Melléklet A Hungarológia választható tantárgyai Nyelvi tanulmányok HUNS110Magyar nyelv, beszédgyakorlat I.2ov/4p HUNS111Magyar nyelv, beszédgyakorlat II.2ov/4p HUNS112Magyar nyelv, beszédgyakorlat III.2ov/4p HUNS113Magyar nyelv, beszédgyakorlat IV.2ov/4p HUNS121Magyar nyelv, kezdõ csoport és fonetikai gyakorlat I.2,5 ov/5p HUNS122Magyar nyelv, kezdõ csoport II.2,5ov/5p HUNS123Magyar nyelv, haladó csoport I.2,5ov/5p HUNS124Magyar nyelv, haladó csoport II.2,5ov/5p HUNS125Magyar nyelv, haladó csoport III.2,5ov/5p HUNS126Magyar nyelv felsõ szintû csoport I.2,5ov/5p HUNS127Magyar nyelv felsõ szintû csoport II.2,5ov/5p HUNS128Magyar nyelv felsõ szintû csoport III.2,5ov/5p HUNS129Magyar nyelv felsõ szintû csoport IV.2,5ov/5p
Magyar nyelvtudomány HUNS154A magyar nyelv története2ov/4p HUNS155A magyar nyelv szerkezete2ov/4p
Magyar történelem HUNS201Magyar történelem I.2ov/4p HUNS202Magyar történelem II.2ov/4p
Magyar irodalom HUNS251Magyar irodalom I.2ov/4p HUNS252Magyar irodalom II.2ov/4p HUNS253Témák a magyar irodalom területérõl2ov/4p HUNS254Fontos magyar kultúrszemélyek2ov/4p
Magyar kultúra HUNS302Országismeret2ov/4p HUNS310Magyar kultúrtörténet2ov/4p HUNS311Finn- magyar kulturális kapcsolatok2ov/4p HUNS312Magyar néprajz2ov/4p HUNS313Magyar filmkutatás2ov/4p HUNS400Szabadon választható modul2-4ov/4-8p HUNS450Hungarológiai gyakornoki munka2-5ov/4-10p HUNS501–HUNS660 VÁlasztható tantárgyak más tudományterületekrõl 12ov/24p
Hungarológia a Jyväskyläi Egyetemen
159
Irodalomtudomány HUNS501A magyar irodalomkutatás története és terminológiája2ov/4p HUNS502A magyar irodalom finn fordításai4ov/8p HUNS503Magyar irodalmi irányzatok és periódusok2ov/4p HUNS510Szemináriumi gyakorlat4ov/8p
Történelem HUNS551Ismerkedés a magyar történelem forrásaival és a magyar történetírás történetével 3ov/6p HUNS552A magyar történelem speciális területei3ov/6p HUNS560Szemináriumi gyakorlat3ov/6p
Nyelvtudomány HUNS601A magyar nyelv nyelvtana2ov/4p HUNS602A magyar nyelv használata és változata2ov/4p HUNS603A magyar nyelv kutatásának története, idõszerû kérdések2ov/4p HUNS604A magyar, mint második idegen nyelv2ov/4p HUNS605Kontrasztív nyelvészet2ov/4p HUNS606Nyelvtörténet2ov/4p HUNS610Szemináriumi gyakorlat4ov/8p
Néprajz HUNS651Tárgyi kultúra2ov/4p HUNS652Szellemi kultúra2ov/4p HUNS653Kisebbségek3ov/6p HUNS660Szeminárium5ov/10p
Mûvészettörténet és zene HUNS950Szakdolgozati szeminárium20ov/40p HUNS960B-szakos tanulmányok
