Földhasználat
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE A földhasználatot, a termőföld geomorfológiai elhelyezkedése és a termőfelület adottságai (földtani, domborzati, hidrológiai és éghajlati) nagymértékben befolyásolják. Egy terület földtani adottságai meghatározzák a földhasználatot és ezzel együtt a talajvédelmet is.
Magyarország földterülete 14%
termő terület művelés alól kivett terület
86%
Termőterület megoszlása 22%
1%
77%
Erdő Egyéb Mg. Terület
Szántó aránya Magyarország teljes területben termőterületbe n Mezőgazdaság i területben
Európai Unió
52%
23%
60%
31%
78%
55%
Termőterület helye a bioszférában Földünk három fő szférája: •a levegőburok (atmoszféra), •a vízburok (hidroszféra), •a kőzetburok (litoszféra). Az atmoszféra szerkezetileg bontható: •troposzféra, •sztratoszféra, •mezoszféra, •termoszféra, •exoszféra, •magnetoszféra
A Föld
Mag Földköpeny Litoszféra Földkéreg
Atmoszféra (légkör)
Hidroszféra (vízburok)
Talaj = pedoszféra •
• • •
• • •
A litoszféra és az atmoszféra közötti „membrán”, az emberi élet alapfeltétele. Geológiailag a szilárd földkéreg legkülső, morzsalékony felszíni rétege. Ásványi alkotókból, vízből, levegőből, élőlényekből és humuszból épül fel. Létrejötte: kőzetek (ásványok) → fizikai + kémiai folyamatok (hidrolízis) → mállással aprózódott kőzettörmelék + élő szervezetek (mikro-organizmusok: baktériumok, gombák) Legfontosabb tulajdonsága a termékenység: víz-, levegő- és ásványi anyag szolgáltatás, kedvező fizikai & kémiai környezet, A vegetációt és a faunát befolyásoló talajkémiai és fizikai tulajdonságok A globális vízkörforgásban betöltött szerep
Humusz a szerves anyagok bomlásával, azoknak a talaj élettelen alkotó elemeivel való bonyolult kölcsönhatások során kialakult bonyolult szerkezetű kolloid (1-500 nm) → adszorpciós tulajdonságok. •
Talajtípusok – – – – – –
laza homok kötött homok homokos vályog vályog agyagos vályog agyag
Humusz kolloid komponensek aránya 5% alatt 5-10% 10-30% 30-40% 40-50% >50%
– A humusz kémiai alkotói: fulvo- és huminsavak, humin és humusz-szén.
• Humuszképződés szárazföldön: nyers humusz → moder → mull. – Nedves körülmények között a nagyobb szervesanyag-tartalmú tőzeg, vagy a kisebb szervesanyag-tartalmú kotu alakul ki. – Az agyagásvány-humusz komplexek a talajmorzsák kialakítói. • A talaj élővilága: az európai talajok 30 cm vastagságú rétegében 1 m2-en • átlagosan 1 billió baktérium, 0,5 billió ostoros egysejtű, 1 milliárd gomba,
• 1 millió alga, 1 millió fonálféreg, 100 bogár, 80 földigiliszta és 50 pók él. • A talaj állandó, dinamikus kölcsönhatásban van a többi szférával. • Pl. 2-3 cm-es talajréteg képződéséhez egy lomberdő alatt kb. 1.000 év kell, míg lepusztulásához, ha növényzet nem védi, akár néhány óra v. 1-2 hét is elegendő. • A fosszilis tüzelőanyagok régi földtörténeti korok élőlényeinek maradványaiból keletkeztek (pl. szén, kőolaj, földgáz).
• A XX. szd.-i tudományos-technológiai fejlődés következtében az ember jelentős természetátalakító, geológiai tényezővé vált – egyenlőtlenségek • Műtrágyagyártás: szuperfoszfát: John Lawes (1842) • Haber-Bosch ammónia szintézis (1909, 1918: Nobel-díj) • 1940: 4 millió tonna → 1965: 40 millió tonna → 1990: 150 millió tonna N, szuperfoszfát és K műtrágya ↓
• Nagyon jelentős gazdasági-szociális-politikai és környezeti hatások: • A műtrágyázás 2 milliárd ember élelmiszerellátását teszi lehetővé. • Nélküle kb. 30 %-kal több termőterületre lenne szükség • Minden 3. vagy 4. ember a N-műtrágyázásnak köszönheti az élelmiszerét • Az intenzív műtrágyázás növeli a termelők közötti jövedelemkülönbségeket • Vízszennyezés – eutrofizáció
• Befolyásolta a növényfaj-választást (kukorica) – étkezési monokultúra: • a szemes gabona termés 2/3-át 3 növényfaj adja: rizs, búza, kukorica. • Kőolajfüggőség: „élelmiszerünk napfényből [talajból] és olajból származik” • Tápanyag arányok felborulása: - intenzív Pműtrágyázás – Zn hiány - intenzív N és Kműtrágyázás – Mn hiány • Szintetikus vegyületek előállítása: XIX. szd. közepe óta, környezeti felhalmozódás: XX. szd. közepe óta. •
• Környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) → bekerülnek az élelmiszerláncba • Bányászat: fémek, nyersanyagok és energiahordozók → környezeti hatások • Erózió: 60-80%-át emberi tevékenység okozza (0,3-0,5% termőter. vesztés) víz, szél, jég hatása, pl.: Sárga folyó, „Dust Bowl” • A talajművelés megtartó példái: Inka Birodalom, Dél-Afrika • Öntözés – talajsavanyodás • Gépesítés – talajtömörödés
Ó ce án
ri t
ke
Ví z
g
sé g
és
ny sé
ny
őd
pz
vé ke
ev é
te
ké
eg y
ká ni
Em be
ul
iv
H
zió
se re k
er ó
cc
él
G le
Sz
milliárd tonna
Évente átlagosan megmozgatott talaj és kő (szikla) mennyisége 60
50
40
30
20
10
0
A termőterületet képező domborzati formák 1. Völgyek és alkotórészeik 2. A síkságok 3. Medencék 4. Hegyek, hegységek 5. Vizes, mocsaras, lápos területek
A termőterületet képező domborzati formák • 1. Völgyek és alkotórészeik – völgyvonal, – szegélyvonal, – völgyfenék, – völgyoldal, – völgyfő, – völgytorok, – völgytorzó. • A völgy helyzete szerint megkülönböztetünk: – fő völgyet, – oldal völgyet, – mellékvölgyet.
A termőterületet képező domborzati formák Völgyek típusai I.: 1. szerkezeti völgyek, 2. hasadékvölgyek, 3. szinklinális völgyek, 4. tektonikus völgyek, 5. folyóvízi és glaciális erózió által kialakított völgyek, 6. konzekvens völgyek, 7. szubkonzekvens völgyek, 8. reszekvens völgyek, 9. inszekvens völgyek, 10.obszekvens völgyek.
A termőterületet képező domborzati formák Völgyek típusai II.: 11. teknő völgyek, 12. korráziós völgyek, 13. karszteróziós völgyek, 14. karsztos szárazvölgyek, 15. keresztvölgyek, 15.1. epigenetikus völgyek 16. szurdokvölgy, 17. V-alakú völgyek.
A termőterületet képező domborzati formák 2. A síkságok
Típusai: 1. feltöltött síkság, 2. glaciális síkság, 3. vegyes feltöltésű síkság, 4. lepusztulással keletkezett síkságok.
A termőterületet képező domborzati formák 3. Medencék – endogenetikus medencék, – szerkezeti medencék, – vulkáni eredetű medencék, – exogenetikus medencék, – folyóvízi erózióval kialakított medencék, – szabad illetve irányított glaciális erózió által kialakított medencék, – elgátolt medencék.
A termőterületet képező domborzati formák 4. Hegyek, hegységek Hegyek típusai: – körülburkolt hegy, – eróziós szigethegyek, – terasz-szigethegy, – réteglépcső, tanúhegy, – köbörc, – sasbérc, – exhumálódott hegy.
A termőterületet képező domborzati formák 4. Hegyek, hegységek Hegységek típusai: – vulkáni hegység, – gyűrt hegység, – röghegység, – lépcsős alakzatok • töréslépcső • felxura lépcső
A termőterületet képező domborzati formák 5. Vizes mocsaras, lápos területek 1. tőzegláp, 2. síkláp, 3. felláp, 4. szimmetrikus felláp, 5. hegy- és dombvidéki láp, 6. lejtős, gerinc- és nyeregláp.
Földfelszín változása 1. letarolódás 2. lejtőlepusztulás – lejtőcsuszamlás, – hegyomlás, – kőfolyás, – talajfolyás, – területi erózió. 3. védekezés – A legsürgősebb beavatkozás a talajba szivárgó víz mennyiségének csökkentése
Folyóvíz felszínalakító munkája A folyóvíz eróziós tevékenysége (E) egyenesen arányos a folyóvíz tömegével (m) és sebességének (v) négyzetével: E=m×v2
Az agronómiai talajvédelem feladatai
• Művelési ágak megválasztása, elhelyezése
• Területek táblásítása • Talajjavítás • Erózió és defláció elleni védekezés • Talajvédő termesztéstechnológia
Földrendezés talajvédelmi követelményei • Földrendezés: művelési ágak (szántó, rét, legelő, kert, erdő) arányának és helyének megállapítása • Síkvidéki területen: a művelési ágak térbeli elhelyezkedése során elengedhetetlen a defláció megállítása (talajvédő fásítás, gyepfelület megőrzése)
• Gyepek feltörésének és szántóföldként való hasznosításának termékenységi és talajvédelmi korlátjai vannak • Gyakori belvíz elöntések korlátozzák a szántóként történő hasznosítást
Földrendezés talajvédelmi követelményei • Egyes területekre olyan művelési ág kerüljön ami legjobban védi a talajt • Szántóföldi hasznosításra a 20 %-nál nagyobb lejtésű területek nem alkalmasak, • Rendkívül köves és vízfolyásokkal sűrűn szabdalt területen sem célszerű szántóföldi művelést folytatni • Erdősíteni kell a 25 %-nál meredekebb táblákon, valamint olyan lejtőkön ahol a humuszos réteg már igen vékony (10-15 cm)
A táblásítás alapelvei • Szántóföldi tábla: a szántóföldi művelésbe vont terület természetes vagy mesterséges határokkal körülzárt legkisebb egysége, amelyen azonos agrotechnikai eljárásokat alkalmaznak.
• 100-150 ha-nál nagyobb táblák kialakítása általában nem indokolt: a tábla talaja heterogén, növeli az erózió és a defláció kártételét, táblán belül nagy a szállítógépek mozgása, a tábla vízforgalmát nem lehet kiegyenlítetté tenni.
A táblásítás alapelvei • Talajtani, növénytermesztési szempontból közel homogén termőhelyi egységek létrehozása • Talajvédelmi szempontból kedvezőtlenek a lejtő irányú, keskeny parcellák • A termőhely meg nem szűntethető tereptárgyainak figyelembe vétele, úthálózat kialakítása • Különböző égtájak felé lejtő területek nem kerülhetnek egy táblára (eltérő termőhelyi adottságok)
Táblásítás - tereprendezés • A humuszos réteget le kell hordani és tereprendezés után vissza kell teríteni • Eróziónak kitett területen a talajt tömöríteni kell • A lejtős tábla művelhetőségének megteremtése céljából az árkokat hasadékokat fel kell tölteni (segíthetik az erózió kialakulását)
• A tábla alakja és mérete tegye lehetővé annak önálló vízforgalmi egységként történő kezelhetőségét • A munkagépek egyforma minőségű munkát akkor végeznek, ha a tábla talajának nedvesség állapota homogén
A táblásítás alapelvei lejtős területeken • Hosszabb oldalukkal a lejtő irányára merőlegesen elhelyezett táblák kialakítása szükséges
• A talajvédelmi táblák szélesség- és hosszaránya 1:310 között változhat (sík és enyhén lejtős ter.: 1:1.5-3) • Különböző égtájak felé lejtő területek nem kerülhetnek egy táblára • A tábla szélességének olyannak kell lennie, hogy megakadályozza az eróziós károk kialakulását • Kritikus lejtőhossznál nagyobb szélesség esetében a lefolyó víz ereje meghaladja a megengedhető mértéket
A táblásítás alapelvei lejtős területeken • Kritikus táblaszélesség 5-12 %-os lejtőknél 200-300 m 12-17 %-os lejtőkön 200-150 m 17-25 %-os lejtőkön 100-150 m
• Egy lejtőn általában több tábla kialakítása szükséges, hosszú oldalukkal követve a szintvonalakat • Igen meredek lejtőkön sávok kialakítása szükséges, melyek szélessége 40-60 m • Az úthálózat kijelölésével egyidejűleg kell meghatározni a telepítendő fasorokat, védősávokat
A táblásítás alapelvei lejtős területeken • A talajvédő táblásításnak az erózió által kialakított hármas termőhelyi tagozódásból kell kiindulnia: erózió mentes, eróziós és szedimentációs szakaszok • A terület hármas tagozódását a termesztett növények fejlődésükkel, színükkel és egész habitusukkal jól jelzik • Erodált részeknek alacsony a termékenysége, rossz a vízforgalma, kényszerérés miatt a növények hamarabb takaríthatók be, a másik két szakaszon jóval később érik el a növények az érettségi állapotot. • az erózió elleni védelem alapvető követelménye, hogy e három lejtőszakaszt önálló termőhelyi egységként (tábla) kell hasznosítani
Az erózió
víz általi talajpusztulás
Kedvezőtlen adottságú területek (1992) SAVANYÚ TALAJOK
ERÓZIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
DEFLÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET
TALAJTÖMÖRÖDÉS
SZIKES TALAJOK VÍZZEL IDŐSZAKONKÉNT VESZÉLYEZTETETT SÍK TERÜLETEK KEMÉNY VAGY KÖVES TALAJ MÁSODLAGOS SZIKESEDÉSSEL SÚJTOTT TERÜLETEK VÍZZEL VESZÉLYEZTETETT VÖLGYEK VAGY HEGYOLDALAK 0
500
1000
1500
1000 ha
2000
2500
Az erózió mértékét befolyásolja:
• Csapadék: intenzitás, időtartam, cseppnagyság, olvadó hó mennyisége, hóolvadás időpontja • Talaj: szerkezete, nedvesség állapota, vízforgalma, növényborítottsága • Lejtő: hossza, meredeksége, alakja, kitettsége
Az erózió formái
1. szétiszapolódási erózió: • A talaj felső rétege szétiszapolódik (morzsák szétesnek) • Jó szerkezetű talajon is gyakori • Elsősorban a talaj felső 2-3 cm-es rétegét érinti
• A vízbeszivárgás mélységéig hathat • Csökken a talaj vízvezető képessége és a légjárhatósága • A felszín lazítása szükséges a kialakulása esetén (kapálás, kultivátorozás)
Az erózió formái
2. Csepperózió: • Az esőcseppek mechanikai ütőhatására bekövetkező morzsaszétesés • Megelőzi a szétiszapolódási eróziót • A széteső talajrészek a szelvényben lefelé irányba elmozdulnak, eltömik a makropórusokat • A csapadék ütő hatása következtében a talajrészek a levegőbe kerülhetnek (felcsapódás 50-60 cm-ig)
• A felcsapódó talajrészecskék oldal irányban is elmozdulnak
Az erózió formái
3. Síkvidéki erózió:
• Alig látható térszíni (1%-os lejtő) különbségek esetén • Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája • Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi hetero-genitásának kialakulása • A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás, gyökérfulladás jelentkezik • Szikeseken padkás képződményeket hoz létre
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: • Sokkal nagyobb mértékben jelentkezik a felületi vízképződés, vízmozgás és ennek következtében kialakuló vízforgalmi heterogenitás • Először a legértékesebb feltalaj („A” szint felső rétegei) pusztul le, majd a lejtő egyes részein a „B” szint is teljesen lepusztulhat • A lepusztult talaj a lejtő lábánál halmozódik fel, itt rétiesedés és láposodás indulhat meg
• Átmosásos erózió (síkvidékeken is) talajt nem szállít magával csak oldott anyagokat (tápanyagokat)
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: • Felületi rétegerózió: leggyakoribb és legkárosabb eróziós forma • A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre • Rendszerint lassú lefolyású, nem hagy tartósan látható nyomokat • Sekély műveléssel elmunkálható • Kialakulása: nyári záporok és a téli hóolvadás idején • Rétegerózió következtében kb. 1.4 millió ha erősen erodált
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: • Vonalas erózió: barázdás, árkos, szakadékos • Abban az esetben, ha a rétegerózió erősödésével kisebb-nagyobb mélyedések keletkeznek
• Megbontja a termőhely egységét, akadályozza a táblásítást, a termesztéstechnológiát
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: • A felületi erózió legkönnyebben a talaj szerves és szervetlen kolloidjait sodorja magával • Hazánkban az erózió sokkal gyorsabban pusztítja a talaj humusz készletét, mint amilyen mértékben szervestrágyázás, gyökér és tarlómaradványok azt pótolni tudják
• Ahogy vékonyodik a humuszos feltalaj, úgy romlanak a talaj kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai • Eróziós folyamat során néhány évtized alatt teljesen lepusztulhatnak a talajok, amelyek évezredek során alakultak ki
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: agyagbemosódásos barna erdőtalajon • Ha az „A” szint lepusztult, • A vörösbarna „B” szint kerül a felszínre • Majd a sárgásbarna „C” szint következik • Az erózió a tömődött „B” szint esetében lelassul
Vízvezetőképesség
A
B
C
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: agyagbemosódásos barna erdőtalajon • A „B” szint vízáteresztő-képessége rossz • Az érkező csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtő irányába • Az „A” szint vékonyodásával a talajművelés során kedvezőtlen kolloidikai tulajdonságú talajréteget forgatunk a felszínre • Romlik az „A” genetikai szint tulajdonsága, fokozódik a művelőtalp-réteg képződésének veszélye • Fokozódik a termőhely vízforgalmi heterogenitása
Az erózió formái
4. Dombvidéki erózió: csernozjom talajokon • könnyen erodálható löszön keletkeztek • Igen erős az erózió kártétele • Az erózió lassan indul meg, amikor a humuszos szint lepusztul az erózió sebessége felgyorsul • Az „A” szint aerobilitása a szántóföldi művelés során megváltozik, melynek okai: Növényfedettség hiánya miatt jelentkező csepperózió A talaj mechanikai károsodása művelés során
Az erózió elleni védekezés
• • • • • • •
Földrendezés Táblásítás Talajjavítás Az egész vízgyűjtőrendszer vízrendezése Műszaki talajvédelem Erdészeti előírások alkalmazása Talajvédő termesztéstechnológia
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Talajművelési irányelvek: • A talajművelés az erózió elleni védekezés leghatékonyabb eszköze, egyben a gyorsított erózió egyik leggyakoribb okozója • Legfontosabb alapelv, hogy minden műveletnek a lejtő irányára merőlegesen kell történnie • Leghatékonyabb, ha munkagépeknek követik a szintvonalakat • Az erőgépek gazdaságosabban is üzemeltethetők
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Talajművelési irányelvek: • Sima helyett hullámos talajfelszínt kell kialakítani • A talajnedvesség megőrzésére kell törekedni • A talaj felső 10-15 cm-rétegét érintő művelés esetén nagy az erózió veszélye, el kell hagyni a sekélyen művelő eszközök (kultivátor, tárcsa) önálló alkalmazását • Kombinálni kell a sekélyen dolgozó eszközöket középmély lazítással
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Alkalmazható talajművelő eszközök: • A 0-5%-os lejtőkön síkvidéki gépek is jól használhatók • 5-10 %-os lejtőkön vontatott ágyeke, valamint függesztett eszközök használhatóak • 12-17%-os lejtőn függesztett ágyeke és függesztett munkagépek • 12-25 %-os lejtőn függesztett váltvaforgató eke, vagy fogatos szántás, valamint sorközművelés szükséges
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: • A szántással történő alapművelés lejtős területen is az egyik alapvető művelési eljárás
• A talajszerkezet leromlásával járó szakszerűtlen forgatás felgyorsítja az erózió kártételét • A talajvédő szántás legfontosabb szabálya, hogy a barázdaszelet a domb felé forduljon • Minél ormosabb felszínt alakítsunk ki a szántással • A talajvédő szántás feltétele a váltvaforgató eke használata
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: • A lejtő irányában elvégzett szántást azonnal el kell munkálni • A lejtő irányába húzódó mélyedések (keréknyom, osztóbarázda stb.) vízgyűjtőként viselkednek, melyekből rövid idő alatt barázdás, árkos erózió alakulhat ki • A talaj felszínére juttatott kemikáliákat mélyebbre kell bedolgozni a talajba a lejtő alján káros mennyiségben felhalmozódnak, talajvízbe, élővizekbe kerülhetnek
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Alapművelés: • Lejtős területen a mélyművelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás
• Tömör réteg jelenléte esetében a csapadék nem tud a talajba szivárogni és megindul a lejtőn lefelé • A tömör rétegek átlazítására kell törekedni • A lazítás mélysége igazodjon a tömör réteg mélységéhez
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: • Differenciált vagy kiegyenlítő trágyázásra szükséges az eróziós szakaszok figyelembe vételével • A humuszos szint elhordásával a növényi táplálkozás szempontjából fontos elemek hiányoznak a feltalajból
• Viszonylagos túlsúlyba kerülnek azok az elemek, amelyek nem biológiai felhalmozás, hanem mállás folyamán szabadulnak fel • A nitrogén mennyisége jelentősen csökken az erózió hatására
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: • A foszfor mennyisége szintén csökken, de a csökkenés kisebb mértékű (50%-a ásványi eredetű)
• A talajpusztulás hatására eltolódás mutatkozik meg a tápanyagok egymáshoz viszonyított arányában is • Karbonátos alapkőzet esetén, a talajpusztulás folyamán egyre közelebb kerülnek a felszínhez a karbonátban gazdag rétegek
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Trágyázás: • Az erózió mértékétől függően a művelt réteg felső rétegének mésztartalmában és aciditási viszonyaiban nagy különbségek adódnak • A domb felső vízválasztó szakaszában és a lejtő aljában általában mésztrágyázás szükséges • Az erodált szakaszokon fölösleges esetleg káros is lehet a mésztrágyázás
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: • A vetési és a növényápolási munkákat a szintvonalak irányában kell végezni
• A növényzet védő hatása az esőcseppek energiájának felfogásában, a gyökerek szerkezetjavító, víz-, és hordalékmozgást korlátozásában nyilvánul meg • A növényzet talajvédő hatása annál jelentősebb, minél sűrűbb állományt alkot és minél hosszabb a tenyészideje
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: • Termesztett növények csoportosítása talajvédő hatás szerint (talajtakarás időtartama és mértéke):
Jó talajvédő hatás: füves here, kaszált gyep, évelő pillangós takarmánynövények Közepes talajvédő hatás: őszi vetésű gabonák, őszi és tavaszi takarmánykeverékek Gyenge talajvédő hatás: hüvelyes növények Rossz talajvédő hatás: kapásnövények
Az erózió elleni védekezés
Talajvédő termesztéstechnológia Növénytermesztési módok: • 10-12%-nál meredekebb lejtőkön szalagos növénytermesztési módot szükséges alkalmazni
• a vízszintes táblákat további részekre (szalagokra) kell osztani • a szalagokon felváltva jó, közepes és gyenge talajvédő hatású növényeket kell termeszteni • fedett tarló alkalmazása= kalászos gabonák közé vörösherét vetnek
Az erózió elleni védekezés
Erdészeti előírások alkalmazása • Kopárok és tisztások fásítása (25% feletti lejtőkön) • A tarvágások megszüntetése • Táblák mezővédő erdősávokkal történő szegélyezése Az erdősítés szerepe az erózió elleni küzdelemben: • • • • •
Csökkenti a gyors hóolvadást A felületi vizek kialakulását és talajsodró hatását A víz nem tud felgyorsulni a lejtőn Csökkenti a talaj átfagyásának mértékét Javítja a talaj szerkezetét
Folyóvíz felszínalakító munkája Erózió típusok: 1. a felsző szakasz jellegű vízfolyás eróziója, 2. a középszakasz jellegű vízfolyás eróziója, 3. az alsó szakasz jellegű vízfolyás eróziója.
Defláció A szél felszínalakító tevékenysége következtében kialakuló talajpusztulás Legfőbb okai: • • • • • •
az erdők irtása gyepterületek felszámolása a talaj védelmét figyelmen kívül hagyó talajhasználat a talajszerkezet leromlása helytelen vízrendezés (lápok lecsapolása) potenciálisan deflációveszélyes területek nagyobb aránya (futóhomok talajok)
A deflációt befolyásoló tényezők
• Szél: sebessége, iránya, örvénylése • Talaj: morfológiai és agronómiai szerkezete szemcseösszetétele szerves-anyag tartalma nedvesség állapota érdessége növényborítottsága
• A terület (tábla): kitettsége, a deflációs terület hossza
A defláció előfordulásának időszakai • A deflációs napok március és május közötti időszakra esnek • Leggyakoribb deflációs időszak a márciusi, áprilisi hónapokra esik (böjti szelek)
• A tél fagya a talajt apró morzsássá, szél által könnyen mozgathatóvá teszi • A talajelőkészítés során a magágykészítő gépek aprómorzsás magágyat alakítanak ki • A májusban a defláció már a kikelt állományt is károsíthatja: homokverés
A defláció elleni védekezés
• Mezővédő erdősávok telepítése • Megfelelő nagyságú/alakú táblák kialakítása • Növények védő hatásának kihasználása • Talajvédő termesztéstechnológia • Mesterséges szélfogók kihelyezése
A defláció elleni védekezés
A növények védő hatása növelhető: • Évelő növények, őszi vetésű növények nagyobb arányú termesztése • Eltérő időben talajt borító növények sávos elrendezése • Szélre érzékeny növények (len) védelme a szél irányára merőlegesen szalagokban elhelyezett védő növényekkel (rozs, kukorica) • Árvakelések, szármaradványok talajvédő hatásának kihasználása • Zöldtrágyának szánt növények termesztése
A defláció elleni védekezés
A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: • Talajművelés az uralkodó szél irányára merőlegesen történjen • Lazítás után rögtön tömöríteni kell a talajt gyűrűs hengerrel • Őszi szántás felülete ormos legyen • Vetőágy készítése során a az apróbb talajrészek a mag közelébe kerüljenek, a talaj felszínén a nagyobb talajalkotó részek maradjanak • Futóhomok és kotus talajoknál a tarlóművelést valamint az őszi alapművelést el kell hagyni, művelni közvetlenül a vetés előtt szükséges
A defláció elleni védekezés
A talajvédő termesztéstechnológia szabályai: • Kotus és láptalajon nehéz, un. lápi hengerrel kell a talaj felszínét tömöríteni, • Kis adagú öntözés igen hatásos lehet a defláció elleni védekezésben
A védekezés egyéb módszerei: • Holt növényi részek talajba dolgozása (1-1.5 t/ha szalma terítése) • Talajtakarás műanyag fóliával • Homokkötés kémiai módszerekkel
A szél felszínalakító munkája A szél munkavégző képessége szerint lehet: 1. Felső szakasz jellegű: ha nagyobb a munkaképessége, mint ami a hordalék elszállításához szükséges. 2. Középszakasz jellegű: ha a munkavégző képesség elegendő a keletkező hordalék elszállításához. 3. Az alsó szakasz jellegű: ha a szél munkavégző képessége kisebb, mint ami a hordalék elszállításához szükséges.
A szél felszínalakító munkája Szélmarás (defláció) Felhalmozódás (akkumuláció) Futóhomok kényszerformái: • homokbucka, • lepelhomok, • bálnahátbucka, • barkán. 4. Félig kötött homokformák • vándordűnék, • szélbarázda, • garmada, • maradékgerinc, • maradékkúp. 1. 2. 3.
A talajaink érzékenysége savas terhelésekre • A savanyodásért felelős környezeti tényezők: – légköri szennyezések okozta savas kiülepedés és savas esők – műtrágyázás savanyító hatása • Talajaink érzékenysége: – Nem érzékenyek: karbonátos talajok – Érzékenyek: a csökkent karbonát tartalmú, semleges kémhatású talajok – már nem érzékenyek: az erősen elsavanyodott talajok
A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége
A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei 1. Fosszilis tüzelőanyagok kén tartalmának csökkentése. 2. Füstgázok emissziójának csökkentése – száraz eljárás: mészkővel (CaCO3) (kéndioxid kivonás hatékonysága 50-70 – nedves eljárás: CaCO3/CaO szuszpenzióval (90-95 %-os hatékonyság) 3. Okszerű műtrágya felhasználás – Csak a tervezett termésszinthez szükséges tápanyagok kiadagolása – Savanyító hatású műtrágyák elhagyása
A talaj tömörödését befolyásoló tényezők Talajtényezők: • Talajszerkezet • Agyagásványok • Szervesanyagok • Kicserélhető kationok • Művelési módok • Nedvességtartalom • Talajélet, és talajlakók száma • Tömörödési hajlam
A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei
Éghajlati tényezők: • Nedvességállapot változása • Víz halmazállapot változásai • Csapadékmennyiség, és intenzitás • Kipárolgás
A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei
Talajhasználat: • Vetésforgó • Gépesítettség színvonala • Művelési rendszer (hagyományos, forgatás nélküli) • Ápolás, növényvédelem • Betakarítás és szállítás
A tömör talaj következményei • • • • •
• • • •
A víz, levegő- és hőháztartás romlik A szerves anyag lebontási folyamatok lassulnak A humuszbontó folyamatok erősödnek, A növények gyökérlégzése, tápanyag- és vízfelvétele csökken A talajok megművelése több energia befektetést igényel, A talaj termékenysége csökken A talajélet intenzitása csökken A talaj kultúrállapota romlik Az eróziós és deflációs veszély növekszik
