EISSN:

Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat Journal of History of Culture, Science and Medicine

2013. Vol.4.No.6.

ISSN/EISSN: 20622597

Orvosi szakszavak forrásai Sources of the medical terminology Dr. Forrai György PhD

[email protected] Initially submitted May 10, 2013; accepted for publication July15, 2013

Abstract: The author tells over different medical terms of which the sources are to be found in mythology. Kulcsszavak: Küklopia, Achillesz-sarok, Góliát szindróma, thanatophobia, stb. Keywords: Achilles-heel, Goliat syndrome, thanatophobia, etc.

A görög Hippokratész, akit az orvostudomány ókori megalapozójának tekintünk, nyelvi „érdemeket” is szerzett, mert tőle származik pl. a diagnoszisz elnevezés, mely eredetileg fölismerést jelent. Már amikor elkezdtem tüzetesebben tanulmányozni az orvosi szakkifejezéseket, feltűnt, hogy a későbbi korokban sok fogalmat mitológiai alakok vagy események nevéből alkottak. A lényeg az, hogy ebben az összeállításban arra teszek kísérletet, hogy néhány ismert orvosi név vagy kifejezés mögött megkeressem a mitológiai, vagy egyéb kultúrtörténeti hátteret. Foglalkozzunk először a küklopszokkal. Homérosz szerint a küklopszok egész népet alkottak és a távoli Hüperia szigeten laktak. A küklopsz a görög nyelvben kerek szeműt jelent. Több küklopszról számolt be Hésziodosz, de eltörpülnek Poszeidon tengeristen ésThoósza nimfa szörnyű gyermeke, Polüphémosz mögött. Odüsszeusz tengeri bolyongásai során hatalmas tengeri viharba került; így vetődött társaival a küklopszok földjére. Egy hatalmas barlangban leltek menedékre, ahol fiatal kecskegidákat és bárányokat, valamint sok túrót és sajtot találtak. Levágtak néhány gödölyét és nagy lakomát csaptak. Egyszer csak hazaérkezett a monstrum, kinek egyetlen szeme volt a homloka közepén, vele a legelőn jóllakott nyáj. A barlang bejáratát nagy sziklával eltorlaszolta. Az ily módon foglyul ejtett hajósok közül négyet fölfalt és a többinek is ezt a sorsot szánta. A menekülést Odüsszeusz ravaszságának köszönhették, aki leitatta a küklopszot, s egy tüzes nyárssal megvakította. A medicinában ezúttal randevúzik mítosz és valóság. Erre bukkantam rá W.H. Spencer 1990ben megjelent szemészeti szakkönyvében, aki foglalkozik a két szem részleges vagy teljes összeolvadásával (Ophthalmic Pathology, 4. kiadás). www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

268


2013. Vol.4.No.6.


Többszörös, súlyos fejlődési hibákkal együtt jelentkezik a részleges (synophthalmia) és a teljes (küklopia nevű) látószervi fúzió: Fujimoto és munkatársai két ilyen esetet írtak le (1973). Az előidéző ok rendszerint kromoszóma eltérés (13-as trisomia). Következő szakkifejezésünk az Achillesz-sarok. Achilles Homérosz Iliászának főhőse, görög hős (hérósz). Bátor és erős. Az újszülött Achilleszt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. A sarkánál azonban, melynél fogva anyja a vízbe merítgette, sebezhető maradt. Az Achillesz sarok a közbeszédben a leggyöngébb pontot jelenti, Ha már az Achillesz sarok szóba került, említsük meg az Achillesz ínt is, mely az alsó lábszáron található és a szervezetnek talán a legsérülékenyebb ína. A magassarkú cipőt viselő hölgyek mesélni tudnának róla. Szakadása egy futballista karrierjének végét jelentheti. Ha csupán fájdalmas, a szaknyelv achillodyniáról szól. Ézsau, a „gyermek Hercules” - ek őse? Az Ószövetség egyik legismertebb története Jákobé és Ézsaué. Az is tudja, aki a Bibliát nem ismeri, hogy Jákob, a fiatalabb fiú az elsőszülöttséget, melyet az atyai áldás szentesített, egy tál lencséért, csellel vásárolta meg bátyjától, Ézsautól. A Genesis könyve szerint Rebeka ősanya szülése nyomán „Ézsau vadászathoz értő mezei ember vala; Jákob pedig szelíd ember, sátorban lakozó. Szereti azért Izsák Ézsaut, mert szája-íze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákobot.” (25:27).

A leírás szerint egyértelmű, hogy kétpetéjű ikrek jöttek világra. Ézsau bozontossága lehetőséget adott Rebekának, hogy kecskebőr szőrruhát adjon kedvenc fiára és az agg, vak Izsák, megtévesztve, az atyai áldásban fiatalabbik fiát részesítse, s ezzel neki juttassa a vagyont és a törzsi hatalmat (Genesis 27. fejezet). Ezt megelőzte az az esemény, hogy a mezőről éhesen hazatérő Ézsautól Jákob, egy általa készített lencsefőzelékkel megvette az elsőszülöttséget (uo.25: 29-34). Ézsau bozontos szőrzete fölkeltette nemcsak a későbbi korok bibliamagyarázói, de orvosai és antropológusai érdeklődését is. Többféleképpen magyarázták. Volt olyan föltevés, miszerint „az ember ősei szőrösebbek voltak. Az emberi test csupaszsága másodlagos jelenség, bizonyítja a magzati lanugónak (bőrpihének) megmaradása és továbbfejlődése esetén fellépő túlzott szőrösség (hypertrichosis lanuginosa), melyet már Darwin mint fontos atavizmust írt le (Bartucz Lajos: Embertan és emberszármazástan). Lehetett etnikai sajátosság. De papírra vetettek olyan spekulációt is, mely szerint Ézsaunak mellékvesekéreg túlburjánzás okozta enzimhibája volt, ami fiúkon „gyermek Hercules” képét fejleszti ki: előbb gyorsabb növekedés, csontérés, fejlett nemiszerv, később az átlagosnál alacsonyabb termet. Az ilyen kórkép recesszív öröklődésű (nem kell, hogy a család minden nemzedékében előforduljon). www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

269


2013. Vol.4.No.6.


Góliát szindróma Ki hinné, hogy meddig terjed az orvosok találékonysága, amikor egy jól körülírt új tünetegyüttest kell elnevezni? Erre kitünő példa az ún. Góliát tünetegyüttes. Nem volt még történelmi korszak, amely ne példálódzott volna a hatalmas, félelmetes, de tompa agyú Góliát és a kicsi, csenevész alkatú, de éles elméjű Dávid bajvívásával. Az ótestamentumi történetben Dávid és Góliát két szemben álló hadsereg képviseletében áll ki egymás ellen, hogy kétszemélyes küzdelmével az egész csatát eldöntse (Sámuel I. könyve 17. fejezet). Lehet azonban, hogy csak egy ősrégi háború átköltött leírásáról van szó. Góliát félelmetes óriás, közel 3 méter magas (az átszámított egyiptomi mértékegység szerint). S puszta megjelenése akkora rémületet kelt, hogy hiába áll ki naponta a küzdőtérre, kihívását negyven napon át senki sem meri elfogadni. Végül a gyönge kis juhpásztor, Dávid, kinek győzelmére két fillért sem adnának korunk bukmékerei vagy biztosító társaságai, egyszerű parittyával kilőtt kővel homlokon találja az óriást és ezzel eldönti a csatát. Dávid és Góliát párharca a Kicsi és a Nagy, a Gyönge és az Erős küzdelmének archetipikus jelképévé vált. A nagy, tohonya Góliát kihívását a jelek szerint nemcsak az esélytelennek tartott és mégis győzedelmeskedő Dávid fogadta el, hanem a téma a genetikusokat is izgatni kezdte. J. Warkany, a veleszületett fejlődési rendellenességekről 1971-ben az Egyesült Államokban megjelent könyvében, a belső elválasztású mirigyek zavarai sorában külön fejezetet szentelt az ún. Góliát tünetcsoportnak. A szerző szerint ugyanis a behemót Góliátnak súlyos endokrin zavarai voltak, nem is volt erős, megvívni vele nem is volt olyan nehéz feladat. Mire alapozza a hipotézisét? Arra, hogy a filiszteus óriásnemzedék – melynek Góliát egyik tagja volt – másik tagját, akinek mindkét kezén és lábán hat-hat ujja volt, Gathban, a filiszteusok egyik fő városában, megölték (Flavius Josephus említi: A zsidók története. 7. könyv 12: 2). Egy másik, filiszteusokkal vívott háború kapcsán Sámuel II. könyve (21: 19-22) négy hasonló Gath-beli óriásról is beszámol, az egyiknek négy végtagján huszonnégy ujja volt. Valamennyiüket Dávid és szolgái ölték meg (Nem egészen világos, hogy hányan voltak, de föltehetően ugyanazon családról van szó). A föntemlített Warkany e hézagos információ alapján állítja föl Góliát betegségének a dignózisát: Lawrence-Moon-Biedl tünetcsoport, mely veleszületett fejlődési rendellenesség, gyakran családi halmozódással. Alapja az agyalapi mirigy és a környező agyállomány bonyolult szabályozó rendszerének a hibája. Különféle hormonális zavarok, így pl. elhízás, a nemi szervek fejletlensége, a szem ideghártyájának kóros festéklerakódása, egyéb szemhibák, számfeletti ujjak jelenléte, alacsony termet (ezt azért nehéz volt „ráhúzni” a szerencsétlen monstrumra), gyakori fejfájás, szellemi visszamaradottság jellemzi. A „Góliát tünetcsoport” föltételezője még hivatkozik egy francia szaklapban 1898-ban de Cyon tollából megjelent közleményre is, amely beszámol három fiútestvérről, mindhárman magas termetűek, kövérek, kedélyállapotuk nyomott, pulzusuk szabálytalan, pupillájuk szűk, szemtekerezgésük (nystagmusuk) van és gyakori, intenzív fejfájásuk. És megindul a fantázia széles folyama: ha Góliát hatalmas termetét kórósnak tételezzük fel, s amellett a Behemótnak vaksi szemei, fejfájásai és intellektuális apátiája is volt, akkor lényegében nem más, mint egy puhány hústorony, s veresége Dávidtól napnál is világosabbá válik. Jób szindróma De van egy újabb trouvaille is az orvosok elnevezési ötleteiben. Ismét csak a bibliai ismereteiket kamatoztatták. Ilyen a Jób szindróma. www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

270


2013. Vol.4.No.6.


2010. május 22-én Józsa Lajos és munkatársai egy gyermekgyógyász kongresszuson bemutatták egy anya és fiúgyermeke súlyos, örökletes megjelenésű infekcióját, amelyet az itt nem részletezendő laboratóriumi vizsgálat alapján „hyper-IgE syndromának”(röviden: HIES) tart számon az orvosi szakirodalom. Ismételten kiújuló tüdőgyulladások, hörgőtágulatok, stb., bőrön megjelenő ekcéma, bőrtályogok, továbbá különböző (arc, fog, gerinc) fejlődési rendellenességek kísérik. Egyszóval súlyos immunrendszeri defektusról van szó, melyet elsősorban staphylococcus és candida gombás fertőzések „használnak ki”, s a beteg életkilátásai igen rosszak. A kórkép – melyet Jób tünetcsoportnak neveztek el - részleteinek taglalása itt nem volna helytálló, megemlítésre is csupán azért érdemes, mert eklatáns példája annak, hogy a bibliai történetek (Ószövetség, Jób könyve) milyen nagy hatással vannak a mai orvosi diagnózisok megalkotására. Csak megemlítem, hogy a betegség első leírói Davis és munkatársai (1966) voltak, a névadó pedig Satan (1972), aki felfigyelt arra, hogy a bibliai Jób teste, ami tele volt kelevényekkel, az észlelt kórképpel analóg lehet. Nomen est omen! A kórkép névadója pikáns asszociációra késztet. Ugyanis éppen a Sátán „idézte elő” az addig gazdag és boldog ember, Jób kálváriáját.

Másik betegség, amely mitológiai gyökerekkel bír, a hermafroditizmus. A következő fejezetben foglalkozzunk ezzel. Hermaphroditus Hermaphroditus a görög mitológiában lelhető fel, Hermes és Aphrodité fiaként, aki az Ida hegyén született. Ifjúként megfürdött a Salmacis patakban, melynek nimphája hiába könyörgött szerelméért; imájára az istenek lehetővé tették, hogy testileg-lelkileg örökké eggyé váljék vele; így olyan lény keletkezett, melyben a férfi és nő tulajdonságai egyesültek. Cyprusban pl. Aphroditén kívül egy női ruhába öltözött szakállas Aphroditust is istennek tekintettek. Kétféle hermafroditizmussal számol a medicina. A valódi-, s az álhermafroditizmussal. Mindkettő a női és férfi nemi jellegek együttes megjelenését jelenti. Kromoszómarendellenességek is állhatnak a háttérben, de enzimzavarok és hormonális problémák is. Valódi hermafroditizmus: a petefészek és here egyaránt kialakul. A külső megjelenés a csaknem tökéletes női külső is lehet, de férfias is.

www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

271


2013. Vol.4.No.6.


Priapizmus

Priapus (Priaposz) görög termékenység-istenről, Aphrodité és Dyonisos (Bacchus) szülöttjéről kapta a nevét az az idegrendszeri betegség, amelyben tartós erekció lép fel. Nagyon veszélyes állapot: vérrögök képződhetnek, üszkösödés indulhat a szövetekben és az is előfordulhat, hogy olyan mértékű károsodás következik be, amely végérvényesen megszünteti az erekció képességet. Ráadásul nagy fájdalommal is jár. A Priapust megtestesítő szobrok alakjait mindig nagy, merev pénisszel ábrázolták.(Nőkön is megvan az analóg elváltozás: a clitoris tartós merevedése, melyet clitorizmusnak neveznek). Masturbáció A pszichológiai állapotok között találjuk az onánia kifejezést. A szó önkielégítést jelent. Szinonímája: masturbáció. Onán bibliai alak, Júda fia, aki nem akart Isten által bűneiért megölt bátyja özvegyének gyermeket nemzeni, ezért „a földre vesztegeté el a magot” (Genesis könyve 38:9). A jelenséget róla nevezték el. Nárcizmus A nárcizmus a nárcisztikus személyiség által mutatott tulajdonságok és viselkedés absztrakciójának a neve. A nárcizmus szó Sigmund Freud tól származik, a görög mitológia Narcissus nevű alakja után. Ki volt Narcissus? Ehhez egy Coelho - történetet hívtam segítségül. Narcissus története Az alkimista kezébe vett egy könyvet, amit a karaván egyik utasa hozott magával. Noha a boritó hiányzott róla, kitalálta, hogy szerzője Oscar Wilde. Ahogy lapozgatott benne, rábukkant a Narcissusról szóló történetre. Az alkimista ismerte a régi mesét. A csinos ifjú mindennap belenézett a forrás vizébe, s lenyűgözte saját szépsége. Annyira el volt telve magával, hogy egyszer belezuhant a vizbe és megfulladt. Azon a helyen virág nőtt, amelyet nárcisznak neveznek. www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

272


2013. Vol.4.No.6.


A festmény Merisi da Caravaggiotól származik, címe: Narcissus (1594-96). Ezzel azonban Oscar Wilde nem fejezte be a történetet. Elmondja, hogy amikor Narcissus meghalt, eljöttek az oreádok, az erdő tündérei, és látták, hogy a forrás édesvizű kis tava sós könnyek kelyhévé változott. - Miért sirsz? - kérdezték az oreádok. - Narcissus miatt - felelte a forrás. - Ó, nem vagyunk meglepve, hogy gyászolod Narcissust - folytatták az oreádok. - Hiszen mi is mindannyian kábultan követtük őt, amerre csak járt az erdőben, de egyedül te csodálhattad meg a szépségét közelről. - Hogyhogy, Narcissus szép volt? - Ki tudhatná ezt nálad jobban? - döbbentek meg az oreádok. - Hiszen a te partodról hajolt a viztükör fölé nap mint nap! A forrás egy kis ideig hallgatott, majd igy szólt: - Narcissust siratom, de hogy szép volt, azt sosem vettem észre. Azért sirok, mert amikor fölém borulva rám vetette pillantását, láttam, hogyan tükröződik szemének mélyén az én szépségem. - Szép történet - jegyezte meg az alkimista. (Paulo Coelho: Az alkimista) A nárcizmus lényege, hogy az illető saját személyiségét mások rovására, mindenek fölé helyezve imádja, érdeklődése központi tárgyaként kezeli, továbbá a kielégülésnek olyan egoista és kíméletlen keresését jelenti, amely a dominancia és a kritikátlan igyekezet (ambíció) révén valósul meg. Hallottak már a köznapi beszédben Oedipus complexusról? Persze, hogy hallottak! Nézzük meg közelebbről, mit is jelent. Oedipusz thébai király a görög mitológiában, Laiosz és Iokaszté fia, aki tudatlanságból megölte apját és feleségül vette anyját. Az Oedipus-történetből alakították ki az Oedipus complexus kifejezést. Jelentése: a fiúgyermek kóros mértékű ragaszkodása anyjához, s ezzel egyidejűleg vannak irigy és agresszív megnyilvánulásai apja iránt, melyeket elfojt, mert fél a büntetéstől. Megfordítva: Elektra complexusról is írnak-beszélnek a pszichológusok: ez pedig a leány „szerelme” apja iránt, illetve elfojtott viszolygása anyjától. Másik pszichiátriai-pszichológiai kórkép a Thanatophobia Thanatosz görög név. Jelentése: halál, a görögöknél a halál démona és az álomnak (Hypnosz) ikertestvére, akivel rendesen együtt ábrázolták. Sajátos voltánál fogva megemlíthetjük Heine felfogását, aki egyik költeményében Thanatoszt fekete ló hátán képzeli el. www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

273


2013. Vol.4.No.6.


Az eutanázia szóösszetételben is jelen van. Nézzük meg, hogyan? Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának – a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő – aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás Homoszexualitás. Ekhnaton egyiptomi fáraó a XVIII.dinasztia látszólag jelentéktelen uralkodója volt. Csupán a véletlennek és egy rejtélyes szépségnek köszönhette trónra kerülését. Nofretetet tizenéves korában még Tudasépa néven vette feleségül az akkor már öreg Amenhotep fáraó. III.Amenhotep halálát követően Tudasépa hozzáment a fáraó fiához, az akkor 12 esztendős IV.Amenhotephez, akit mint egyistenhívő, eretnek fáraót jegyez a történelem, Ehnaton, illetve Ekhnaton neveken. Az ekkor 17 éves Tudasépa felvette a Nofretete nevet . (jelentése : „megérkezett a szépség”).

A fiatal pár, a szépséges Nofretete nyomására elhagyta Thébát, s 12 éven keresztül uralkodtak együtt. Ehnaton fáraó 24 éves korában a férfiakhoz kezdett vonzódni, és hamarosan gyengéd kapcsolat alakult ki közte és egy 19 éves fiatalember, Szemenháré között. Amikor a Királyok Völgyének 55. sírját feltárták, és benne felnyitották Nofretete feltételezett szarkofágját, amelyben egy múmia volt, a múmián aranytábla hírdette: ő az, akit Ehnaton szeretett. Igen ám, de a múmia egy férfi, Szemenháré múmiája volt, aki, a hettita tekercsek tanúsága szerint, Nofretete államcsínyének következtében vesztette életét. Nofretete először Szemenhárét mérgezte meg, majd pár hónappal később magát a fáraót is. Leszbosz


274


2013. Vol.4.No.6.


Leszbosz Görögország harmadik legnagyobb szigete. A sziget nevéből származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete Sapphó költőnő munkája, amelyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt mai nevén Lészvosz szigete, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikusok fő turisztikai célpontja.A kép Charles Mengin műve és Sapphót ilyennek képzelte el (1877). A homoszexualitást az ókori görögök természetesnek találták, s mivel a férfiak között eléggé elterjedt szexuális magatartásforma volt, a sok vonatkozásban kielégületlen nők és asszonyok szerelmi viszonya sem számított erkölcstelennek. Bár Szapphó sok szerelmi dalt intézett az általa szeretett férfiakhoz, nem ez volt költészetének jellemző vonása. A szenvedély, melynek félelmetes fénye megcsillan verseiben, az a szerelem lehetett, amely egy asszonyt egy másik asszony karjaiba vet. Aquaeductus Sylvii Az ókorban épített csatorna-vízvezeték föltétlenül „ihletül szolgált” az aqueductus cerebri (= agyi vízvezeték) vagy másnéven aquaeductus sylvii neve számára, mely a III. és IV. agykamra összekötetésére szolgál, s amelyben a liquor (agyvíz) áramlik. Elzáródása esetén a liquor súlyos keringési zavara, elakadása vízfejűséget (hydrocephalust) okoz. Tehát itt sem látszik kétségesnek egy anatómiai képlet mitológiai eredete. Az akvadukt, vagy csatornahíd (latinul aquaeductus) az a Közel-Kelet és Európa területén az ókorban létesített vízvezeték, amely a nagyobb településekbe vagy a művelés alatt álló földekre vezette el a környező, magasabban fekvő területek vizét. Masszázs Az egyik legrégebbi gyógyeljárás. I. e. 4000 körül vette kezdetét az írásjelek használata, ettől kezdve rendelkezünk információkkal róla. A masszázs szó eredete nagyon régi és különböző magyarázatok születtek: Massesch: héber szó, jelentése érinteni. Massien: görög szó, jelentése dörzsölni. Mass: arab eredetű szó, különböző jelentéssel, mint például: dörzsölni, érinteni. Nézzünk meg ezek után egy fontos kémiai elemet, melynek mitológiai eredetéhez nem fér kétség:


275


2013. Vol.4.No.6.


Szelén A szelén a jód után a második mikroelem volt, amelynél sikerült igazolni, hogy a szelénhiány pótlásakor a hiánytünetekben jelentkezô egészségügyi rendellenességeket ki lehet küszöbölni. A szelén esetében egyidejûleg igazak az egymással homlokegyenest ellenkező megállapítások: a szelén mérgező és egyben rákkeltő elem, illetőleg bizonyos nézetek szerint a szelén talán fontos, a rákbetegségek megelőzésére (gyógyítására) alkalmas mikroelem. Hogy a szelén "melyik arcát mutatja felénk", az elsôsorban a koncentrációtól, részben a vegyületformától, részben más paraméterektôl függ. De - az elem sok más föltételezett funkciója mellett - egy újabb orvosszakmai hír is említést érdemel. Alehagen és munkatársai (Linköping Egyetem Szívcentruma) 443 személy, 70 és 88 év közötti svéd állampolgár részvételével végzett, öt éven át folytatott vizsgálat alapján állapította meg, hogy bizonyos mennyiségű szelén és Q1O koenzim napi szedése a halálozást több mint felére csökkentette (2012). Néhány szó a „szelén” eredetéről: Az elemet, amely a periódusos rendszerben a 34, helyet foglalja el, Jacob Berzelius fedezte fel 1817-ben és Selenéről, a görög holdistennőről nevezte el. Azóta – mint föntebb láthatjuk – az elemről természetesen sokkal többet tudunk. De nemcsak az orvosi szakszavakban, de a köznyelvben is találunk számos kifejezést, amelyek eredete a mitológiából eredeztethető. Például: Szőrös szívek Legenda szól arról, hogy Jákob ősatya egyik fia, Júda igen erős ember volt. Rabbi Hanan szerint olyannyira, hogy amikor kihozták a sodrából és dühbegurult, szívszőrzete átlyuggatta a ruházatát és előugrott. Érdekes, hogy más népek legendáriumában is találkozunk hasonlóval. Őseink abban hittek, hogy néha olyan emberek születnek, akik intelligensebbek másoknál és testi erejük is nagyobb, s ezek az átlagon fölüli képességek azzal függenek össze, hogy szőrös szívvel (hirto corde) jönnek a világra. Ilyen szívet tulajdonítottak Arisztomenésznek, a messzénéi hérosznak is, aki háromszáz spártait küldött át a másvilágra, de végül foglyul ejtették. Még élt, amikor fölnyitották a mellkasát, melyben szőrrel borított szívet találtak (Plinius: Histor. Natur.11: 70). Észlelését más is megerősítette (Valer. Maxim. Kempf kiadás I. kötet 8: 15, p.55:„cor exectum pilis”). Arisztotelész, a De generatione című munkájában hasonló rendellenességgel jellemzi Leonidas spártai királynak, a perzsa háborúk hősének szívét. De még ez a „bozontos szív” sem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy gazdája föltartóztassa Közép-Görögországban a perzsa előnyomulást. Thermopülében, i.e. 480-ban érte utol végzete. Az információ több mint kétséges, mégis érdemes megemlíteni, hogy Nonnus az i.sz. IV. században azt jegyezte le, hogy a szabírok torzonborz mellkasában dús szőrzetű szívek dobogtak, melyeknek köszönhetően ezek a népek még a hadistentől sem féltek (Könyve 26: 92). Antonius Muret pedig a 16. században leírta, hogy amikor Velencében tartózkodott, egy rablólovagot halálra ítéltek, és a hóhér, amikor felboncolta, mellüregében szőrös szívet (cor pilosum) talált (Variar. Lection. Lib. 15, Antwerpen, 1580, 12. kötet, 10 fejezet, p.315). E sok - kétségtelenül lenyűgöző - képzelgés után itt az ideje, hogy a nagy itáliai orvos-patológust, Giovanni Battista Morgagnit (1682-1771) is megidézzük. A kórboncolás tudományának atyja úgy vélekedett, hogy a régi beszámolók minden alapot nélkülöznek, mert nem nyugszanak anatómiai, tudományosan korrekt észleléseken. Valószínűleg az adhatott tápot ezeknek a hiedelmeknek, hogy némelyik ember szívburkának megvastagodása vagy burjánzása (pl. szívburokgyulladás következtében) hamis következtetésekhez vezetett. Ma mást értünk www.kaleidoscopehistory.hu dr. Forrai György PhD

276


2013. Vol.4.No.6.


„szőrösszívű” alatt: a Magyar Értelmező Szótár szerint rideg, részvétlen, zsugori, fösvény. Akinek nemhogy a mellkasából, de a zsebéből se bújik elő semmi. Folytassuk kirándulásunkat egy mindennapos szó eredetét kutatva: mit is jelent, honnan is származik az ádámcsutka kifejezés? A sémi eredetű német szavakról található egy több mint 100 éves tanulmány. Szerzője Barta Mór, s a Magyar-Zsidó Szemle 1907. júliusi számában (24.évf.,3.sz.) jelent meg.

Íme ebből egy idézet: „A héber származású német szavak részint magán a biblián alapszanak, részint pedig a héber jargon termékei; utóbbiak azonban már teljesen meghonosodott és közhasználatban élő német szók. Itt nyújtom betűrendes jegyzékét azon német szavaknak, amelyeket a mai nyelvtudomány vagy már határozottan sémi eredetűeknek tart, vagy amelyek e tekintetben legalább hipotézis alatt állanak. Teljességről természetesen ily összeállításnál nem lehet szó, mivel egyik vagy másik szó könnyen kikerülhette figyelmemet…”(Mindebből itt csak egyetlen fogalmat magyarázok. – FGy.). „Adamsapfel (Ádám csutkája), fr. pomme d'Adam, ang. Adam's apple; e szó a német irodalmi nyelvben a XVIII. század óta fordul elő. A román népeknél keletkezett néphit, hogy a gégének kiálló része a paradicsomkertben elfogyasztott almának csutkája, alkalmasint a héber tappuach haadam latin fordításán, ’pomumviri’ alapszik, a középlatin nyelvben ugyanis a ’pomum’ szó átvitt értelemben az emberi testnek minden domborúságát jelenti. A tiltott dolgok még édesebbek, hiszen a tudás fájának almája gyönyörű volt, piros, zamatos és csábító. Isten megtiltotta, hogy az első emberpár fogyasszon belőle. De a ravasz kígyó rávette őket, hogy megízleljék a gyümölcsöt. Ádámnak és Évának sem kellett több, az óvó szavak ellenére leszakítottak egyet az ízletes csemegéből. Egyrészt az alma után ácsingóztak, másrészt pedig a hatalmas tudás megszerzése hajtotta őket, amit a kígyóbőrbe bújt ördög kínált fel nekik. Nem hallgattak az Úr intő szavára, inkább a kígyó csábítására, és Éva belekóstolt a lédús almába. Ekkor Ádám is elcsábult, és Éva mellett ő is bűnbe esett, az Úr pedig kitiltotta őket a menedéket nyújtó édenkertből. Erre az elcsábulásra az utódoknak örökre emlékezniük kell, hiszen a férfiak Ádám-csutkája jelképezi ezt a bűnbeesést, mivel hogy a lenyelt alma Ádám torkán akadt. Sok fogalomról volna még érdemes megemlékezni. Így például a babonához kötődő betegségnevekről. Ilyen a Szent Antal tüze. A népnyelv a streptococcus haemolyticus okozta gennyes fertőzést, az orbáncot, sertésorbáncot érti alatta. Más leírások szerint az ergotizmus (anyarozs mérgezés) értendő alatta. Legalább is Hans Wechtlin 1517-ben készült Szent Antal tüze c.képe is ennek a fölfogásnak hódolt.A kórkép felmerült az ördöggel való cimborálással megvádolt és kivégzett „salemi boszorkányok” esetében is: nagy valószínűséggel a föl nem ismert ergotizmus (mely epilepszia-szerű göcsökkel, gyakran végtag-csonkolásokkal jár együtt) áldozatai voltak.


277


2013. Vol.4.No.6.


Érdemes még szót ejteni az Ondine átka tünetegyüttesról is. A legenda szerint Ondine vízi nimfa azzal átkozta meg hűtlen kedvesét, hogy alvás közben légzésleállást kelljen elszenvednie. Aki már át- és túlélt ilyen szörnyűséget, az nem kíván további magyarázatot. Szólhatunk még egy sereg orvosi szakkifejezésről, melyeket kultúrtörténeti alapon neveznek meg. Pl. Pickwick szindróma: kövérség, légszomj, kóros aluszékonyság stb. Az „ihletet” Dickens Pickwick Clubjában szereplő kövér ifjú szolgáltatta. Vagy: Christmas betegség. A hemofilia nevű vérzékenység B típusa kapta ezt a nevet, részben azért, mert az első ilyen beteg egy Steven Christmas nevű fiú volt, részben meg azért, mert esetét a British Medical Journal szakfolyóirat karácsonyi számában ismertették először. Vagy: Münchhausen tünetcsoport (a hazudós báróról). A defektus hordozója egy színlelt testi vagy lelki betegséget terjeszt magáról, hogy környezete szimpátiáját és együttérzését megszerezze. Néhány további kultúrtörténeti érdekesség a témához Hargitai Rezső gyűjtéséből: Aliz csodaországban tünetcsoport: tér-idő dezorientáció, kisebbé-nagyobbá válás illúziója, migrén, epilepszia, mérgezés stb. következtében; Chaplin-járás: csoszogó, kifelé csámpás járás; Xanthippe-szindróma: házsártos, rideg asszony, akit férje munkássága hidegen hagy. Amellett „tisztaságmániás”. Irodalom ALHAGEN,U., JOHNSSON,P., BJORNSTEDT,M., ROSEN,A., DAHLSTROM,U.: Cardiovascular mortality…reduced…after combined selenium and coenzyme Q10, Int. J. of Cardiology, 2012. DAVIS,S.D., SCHALLER,J., WEDGWOOD, R.J.: Job’s syndrome: recurrent „cold” staphylococcical abscessus, Lancet 1966.,1:1013. FUJIMOTO, A., EBBIN, A.J., TOWNER,J.W., WILSON M.G.,: Trisomy 13 in two infants with cyclops, J. Med. Genet.294, 1973. HARGITAI Rezső: Orvosi metaforák és hasonlatok, Lege Artis Medicinae 2000,10 (11-12), 932-933. SPENCER, W.H.: Ophthalmic Pathology, IV. kiadás, 1990. WARKANY, J.: Syndrome of Goliath. Congenital malformations, Year Book Medical Publ. ED. 1971, p.425.


278

EISSN:

Recommend Documents