EISSN:

M vel dés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat Journal of History of Culture, Science and Medicine

2013. Vol.4.No.7.

ISSN/EISSN: 20622597

A parfüm megjelenése a szépségiparban Perfume presences in the beauty industry Hanyecz Réka, SE GYTK V. hallgató Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet [email protected] Initially submitted May 10, 2013; accepted for publication July15, 2013

Abstract: Perfume is a special art, a creature of civilisation. The history of perfume is as old as the human being exists, as speaking about paradise; you imagine a luxuriant garden, full of scenting flowers. But nobody knows exactly when the perfume culture originated. One of the oldest uses of perfumes comes form the burning of incense and aromatic herbs. History would have it that perfume, whose very name comes from the Latin pro fumum, "through smoke", was originally reserved for the gods. In first instance perfumes were being used to conciliate the gods, fragrances used to have only a divine value. The olfactory delight is provoked by the evaporation of molecules: transient ones different fuits oils (grapefruit, limes), or ambers, civets, woods – at its base. The Egyptians were the first to incorporate perfume into their culture followed by the ancient Chinese, Hindus, Israelites, Carthaginians, Arabs, Greeks, and Romans. The earliest use of perfume bottles is Egyptian and dates to around 1000 BC. One of the largest discoveries originates from the 10th century, when the still was invented, as a conseque. The knowledge of the perfume production could develop the competence of alchemists and the use of the distillation process, introduced by the Arabs. The burning of scenting material plays an important role in religions, such as in Catholic services. As a consequence of the discovery of America in the 15th century, Venice lost its prominent position. The Portuguese and Spaniards extended their trade. In the 16th century the Dutchman played an important role in this area. In the 17th century perfume became a tremendous success. People were so obsessed by perfume that hygiene was out of the question. Louis X1V took the opportunity of taking a monopoly position in the field of perfume, which was at the expense of the pharmacists, the distiller, the alchemists and the chemists. In the 17th Century the ingredients for perfume were extended with jasmine, bulbous plants and roses. Also the bottles varied more and more. the real revolution came in the 18th century. In the 19th century the perfume industry experiences fundamental changes. At the end of the 19th century nearly 2 000 people were working in the French perfume industry, and with 1/3 of the export profit was made.Hygiene had become a symbol of soul purity as the 19th century arrived. Modern chemistry and advanced technology made it possible to create new extraction techniques.The evolution of the senses would, as a consequence of the development of the modern chemistry, determine the perfume landscape, and remain to do so till today. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

187


2013. Vol.4.No.7.


Keywords: perfume, aromatics, destillation, hygiene, perfume industry, chemistry Kulcsszavak: parfüm, aromák, desztillálás, higiénia, parfüm ipar, kémia

1. Bevezetés „Azt kérdezik, miért tettem. Pedig nyilvánvaló. A parfümkészítéshez szükség van az illat forrására. Csak akkor lesz a miénk, ha elvesszük, és a megfelel módon tartósítjuk. A hétköznapi parfümökhöz is leszedik az illatos virágot. A virágnak meg kell halnia ehhez. Nem pazarolhatjuk el egyetlen cseppjét, illatmorzsáját sem. Gondosan, nagyon alaposan kell eljárni. Ezeknek az egyszer embereknek elég a rózsa, az ibolya vagy a jázmin illata. Megelégszenek ennyivel. Hogyan is érthetnék meg, hogy nekem a tökéletes illat kellett, ami mindenkit rabul ejt?! Azért tettem, mert szükségem volt rájuk. A tökéletes illathoz, ahhoz a parfümhöz kellettek, amivel meghódíthatok bárkit. Mindenkit! Az egész világot! Mert tökéletes és egyedi, és csak az enyém. Csak az enyém! Öltözz szép ruhába, legyen frissen porozva a parókád, és használj olyan illatot, amib l mindenki rögvest tudja, mennyire fontos, igazi személy vagy. Azonnal a földig hajolnak el tted. Ó, igen! Amikor a tükörben megláttam, hogy én is úgy nézek ki, mint k, mintha közülük való volnék, akkor tudtam, hogy igazam van. A megfelel illattal az lehetek, aki csak lenni akarok.” 1 Vajon mit l olyan izgalmas, bódító, titokzatos egy parfüm? Vajon miért hatnak egyes illatok különös er vel? Vajon mi késztet arra, hogy újra és újra megvásároljunk egy parfümöt?2 A szaglás meglehet sen bonyolult mechanizmusát csak mostanában, a modern orvostudomány fejl désének köszönhet en kezdjük igazán megismerni. Vajon hogy néz ki a szaglószervük, milyen is a pontos anatómiai felépítése, hogyan m ködik a szaglás, hogyan jönnek létre a szaglási érzetek? A szagok meglehet sen befolyásolják viselkedésünket, emellett testi m ködéseinket is. „ Az illatok er sebben hatnak a szív húrjaira, mint a hangok, vagy a képek” (Kipling). Illatunk a lelkünk tükre. A parfüm története több mint 2000 évre nyúlik vissza. A hosszú id szak alatt több száz összetev t fedeztek fel. Gyümölcsök, virágok, mohák, kérgek, állati nedvek tucatjai keverednek egymással utánozhatatlan harmóniát alkotva.3 Kutatásaim során megpróbáltam elmélyedni a parfüm történetében, a botanikában, a zoológiában, a pszichológiában, a szaglás élettani mechanizmusában és magának a parfümnek a szépségiparban betöltött szerepében. 2. A parfüm története 2.1. A parfüm és az skor Nagy bizonyossággal állítható, hogy a parfüm egyid s az emberiséggel. Már az sember is felfedezte az illatok kellemes hatását. Az sember hamar rájött, hogy bizonyos fák ég gyantája megízesíti ételeit, kellemesen csiklandozza az orrát és ezután már tudatosan kezdte használni az illatos anyagokat. Mondhatjuk, hogy ekkor vette kezdetét a parfüm története. Az Istenek tiszteletére a régi vallások képvisel i f szeres, illatos anyagokat égettek. Hittek abban, hogy az imákat feler sítik az ég felé gomolygó illatos füstök, ezáltal csillapítják az istenek 1

Idézet: Patrik Süskind: A Parfüm-Egy gyilkos története, http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvismertetk/122-patrick-sueskind-a-parfuem-egy-gyilkos-toertenete, Letöltés id pontja: 2011.11.21. 2 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, El szó 3 Idézet: Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, El szó www.kaleidoscopehistory.hu 188 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


haragját, és magasztalják a hatalmukat. A parfüm szent volt, majd kés bb igazi ékességgé vált. Az intenzív, er teljes illatok védelmet nyújtottak a különböz fert zések ellen, gyógyító er t tulajdonítottak neki. Ám hamarosan a testi tökély, a szépítkezés, a csábítás legf bb eszközeként alkalmazták. Az illatszereket valaha templomok mélyén alkották meg, ahol feliratok rizték a tudós formulákat. Kés bb patikusok foglalták írásba a recepteket.4 Ha a parfümök történetének eredetét szeretnénk feltárni, akkor 5000 évnél is régebbre kell ásni, de sajnos tárgyi leletek hiányában csak feltételezésekre tudunk hagyatkozni. 2.2. A parfüm és az ókor Hérodotosz görög történetíró feljegyzéseinek (i.e. 484-424) köszönhet en a kis-ázsiai népek és az egyiptomiak illatszereir l, alapanyagairól, el állításáról kell en megbízható információval rendelkezünk. Az egyiptomiak több mint 5000 éve illatszereket égettek a Napisten (Ré) tiszteletére. Az elhunyt fáraókat mumifikálták, minden múmiát illatszerekkel, és különleges balzsamokkal tartósítottak. Fejlett volt a szépségápolás. Olajokból bedörzsölésre alkalmas illatszereket készítettek, a n k szemöldöküket korommal, vagy más festékkel, alsó szemhéjukat zöld szín malachittal festették. Az egyiptomi kozmetika rendkívül fejlett volt, err l tanúskodnak a múmiák mellett talált szépségápolási használati tárgyak és a gondosan megmunkált, ékes illatszer tartók. A leghíresebb parfümkészít m helyek Alexandriában m ködtek a Ptolemaioszok uralkodása idején, amelyekbe Arábiából, Perzsiából, Kínából és Indiából szállították az illatos alapanyagot. Az egyiptomi nemesek és az uralkodó családok b ségesen használták a ken csöket és a balzsamokat. Ánizsból (Pimpinella anisum), fahéjból (Cinnamomum aromaticum), borsmentából (Mentha piperita), rozmaringból (Rosmarinus officinalis), ciprusból (Cupressaceae csalás tagjai) és citromból (Citrus medica) keverték illatszereiket. Az ókori Görögország jelent s elméleti és filozófiai ismeretekkel gyarapította a kémia tudományát. A görögök szépségápolási kultúrája az egyiptomihoz hasonlóan szintén igen fejlett volt. Amikor Athén a virágkorát élte, akkor indult el az illatszerek els mértéktelen divathulláma.5 Görögországban egyiptomi hatásra elterjedtek e különböz kozmetikumok (f szerek, gyanták, balzsamok), a görögök újításként ezekhez különböz virágolajokat kevertek. Ez tekinthet az els történelmi fordulatnak a parfümkészítés technikájában. A maceráció6 m veletét rózsa (Rosacace család tagjai), liliom (Liliaceae család tagjai) és ibolyaesszencia (Viola odorata) kivonására használták. A fény z lakomák pompáját emelte a parfümök k , vagy fémvázából történ párologtatása, melynek köszönhet en a lakoma illatfelh ben úszott. Görögországban a parfümkészítés els sorban az orvostudomány része volt. Hippokratész illatos fürd kkel, masszázzsal, valamint aromás anyaggal kezelt bizonyos betegségeket, valószín leg ebb l alakult ki a mai aromaterápia tudománya, valamint a gyógyításra használt növényi kivonatok felhasználása. Az egyiptomiak rabszolgákat képeztek ki (zsidó nép) az illatszerek kifinomult elkészítésére. A zsidó nép számára az „illatok illata” a tömjén (lat. Olibanum) volt. Az i. e. VII. században Babilon, Ninive és Karthágó volt az illatszerkészítés f központja. Jövedelmez üzletté fejl dött az illatos arab gyanta, a kínai kámfor (Cinnamomum champhora) és az indiai fahéj kereskedelme. Indiában a parfümhasználat szigorúan vallási célokat szolgált, majd lassacskán elterjedt a parfümök világi felhasználása is. Az indiai nép a nehéz illatokat részesítette 4

Idézet: 100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006, p6 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p.28 6 Szobah mérsékleten végzett szakaszos kivonási módszer. Több órai, napi állás, áztatás után különítik el a kivonatot a növényi részt l. A kivonó folyadék mennyisége rendszerint 5-10-szerese a drognak. Forrás: http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/cyclopaedia/Maceracio_hideg_vizes_kivonas_aztatas?lexid= 20, Letöltés id pontja: 2011.11.21. www.kaleidoscopehistory.hu 189 Hanyecz Réka SE hallgató

5


2013. Vol.4.No.7.


el nyben. Parfümös fürd ket, kemencéket és füstöl ket használtak, amelyek er teljesen árasztották a nehéz illatokat. A n k akár hosszú órákat is eltöltöttek az illatos fürd vizekben, majd alaposan bekenték magukat különböz olajokkal, például rózsaolajjal. Kínában Fu- Hszi (i.e. 2852-2737) császár könyve szabályozta a parfümök használatát. A szabályok szerint, a finomabb hölgyek használták a jázmin (Jasminum polyanthum), a lilaakác (Wisteria sinensis) és az ibolya kivonatát. A rómaiak els sorban a görögök parfümkészítési eljárásait tökéletesítették. Alkalmazták a maceráció és a sajtolás m veletét is. Róma hanyatlása idején érte el csúcspontját a parfümök iránti érdekl dés, rajongás: még a házak küszöbét is szagos vízzel mosták. Az arabok és a Közép-Kelet népei, mesterei voltak a különböz f szereknek. A parfümöket is hasonló becsben tartották, úgy kezelték azokat, akár a drágaköveket. k találták fel a desztillációt, ezzel jelent sen hozzájárultak az illatszerkészítés fejl déséhez. Napjainkban is kizárólagosan az alkoholt használják a parfümök hígítására. Ebben az id szakban jelent meg a retorta és a lombik, amelyek lehet vé tették az alkohol felhasználását. 2.3. A parfüm és a középkor A középkorban is hódított a parfüm. Európában divatba jöttek az illatos kiegészít k: prémgallérok, rózsaszirommal töltött párnák, illatlabdacsok. A nagy pestisjárvány idején védekezés céljából az emberek rozmaringos fürd t vettek. Ebben a korszakban is gyógyító és fert tlenít hatást tulajdonítottak az illatszereknek. V. Károly levendulát (Lavandula officinalis), zsályát (Salvia officinalis) ültettetett a kertjeiben, hogy abból illatos vizet desztilláljanak. A kereskedelem felvirágzása és a francia királyi udvar kulturális központtá válása új lendületet adott a helyben készül parfümök gyártásának és terjedésének. A híres „magyar víz” 1370 körül született. Alapja a narancsvirág (Citrus aurantinum), rózsa, menta, mézf (Melissa officinalis), citrom és rozmaring volt. Ez a „víz” századokon át uralta az illatszerpiacot. A parfümök Európája: A spanyolok b rcserzésre használták az illatanyagokat. Rózsavízzel, szantálfával (Santalum album), levendulával, fahéjjal, pézsmával, ámbrával itatták át a b rt. Firenzei bankárok, velencei, genovai hajósok hatalmas vagyonokat halmoztak fel olyan illatszerek forgalmazásával, mint az ámbra, az aloé (Aloe succotrina), a kámfor, a pézsma, a szantálfa, vagy a tömjén. A parfümhasználat elterjedése el segítette a higiénia fejl dését is. Nagy felfedezés volt a „frangipán parfüm”, amely keser mandulából (Prunus amygdala var. Amara) készült. Angliában divatba jött a „stillroom” (desztilláló laboratórium), ahol az úri hölgyek maguk készítették el a saját virágesszenciáikat. 2.4. A parfüm és a XVII-XIX. század A XVII. században jelent s volt a higiénia hiánya. Ennek köszönhet en a hangsúlyos illatok élik virágkorukat. A légies parfümök használata nem bizonyult kedvez nek, mivel a tisztálkodás annyiból állt, hogy púderezték, parfümözték magukat, b rüket szagos vízzel dörzsölték be. Leheletüket ámbrával, vagy szegf szeggel (Syzygium aromaticum) illatosították. A XVIII. században Marie Antoinette divatba hozta a virágos, könny parfümöket. Az átható illatok helyébe finomabb parfümök léptek. Megjelentek a híres illatszergyártók, például a Jean-Louis Fargeon (ma már nem létezik), és a Pierre-Francois Lubin vagy a Jean-Francois Houbigant, akiknek a pályája napjainkig töretlen. Megszületett a világ parfümgyártásának egyik leghíresebb mesterm ve: Az „Eau de Cologne”, vagyis a kölnivíz. A XIX. században a férfi és a n i parfümök egyértelm en megkülönböztethet vé váltak. A romantika korában a könny , lágy, visszafogott és illedelmes illatok uralkodtak. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

190


2013. Vol.4.No.7.


Divatba jöttek az opálos üvegcsék, a parfümös vízzel szagosított finom keszken k. Pierre Francois Pascal Guerlain 1904-ben megalkotta a Violette de Madame (az úrhölgy fátyolkend je????? Miért fátyolkend ? A violette fordítása=ibolya!), illetve a Mouchoir de Monsieur (az úriember zsebkend je) elnevezés parfümét. A század végén forradalmi változás következett be a parfüm történelmében. A szintetikus kémia tudománya jelent s fejl dést mutatott, ennek köszönthet en megjelentek a modern technikai vívmányok. Szerencsére Pierre Francois Pascal Guerlain fogékony közönség volt az újításokra. Ezzel minden szerencsésen együtt állt ahhoz, hogy megkezd dhessen az alkotások egy teljesen új korszaka. Belépünk a modern technikai vívmányok korszakába. 2.5. A parfüm és a modern kor Az 1830-as évekt l két fontos újdonság jelent meg. Nagy áttörést jelentett a szintetikus illatok megjelenése és a természetes alapanyagok alkoholos oldószerekkel történ kivonása. Megjelent a kumarin, amely lehet vé tette, hogy Jean-Francois Houbigant megalkossa Fougére Royal-ját, amelynek alapanyagai: az érzéki ámbra, a galagonya illatú ánizsaldehid, a kinolin származékok, az ionok, a szintetikus pézsma, a friss virág, a gyümölcsjegyek és az aldehidek. Ezeknek köszönhetjük a felülmúlhatatlan példaképet, a Chanel: No.5-jét. Ezután a világhír francia illatszergyártás történelmének óriásai mellé felsorakoztak a nagy divatházak, ez a jelenség az 1920-as évek óta tart. Az el futár Paul Poiret volt, de els sorban Coco Chanel volt az, aki a parfümgyártást ebbe az irányba fordította.7

1. ábra: Desztilláló berendezés, forrás: http://www.lajkmagazin.hu

3. A parfüm kémiája A hozzá nem ért , laikus emberek hajlamosak minden illatosítót és valamennyi kölnivizet parfümnek nevezni. Azonban az oldószerben (alkohol) történ hígítás mértéke szerint több csoportra oszthatjuk az illatszereket. A csoportok szigorú százalékos keretek között mozognak. A parfümök akár több száz összetev b l is állhatnak. A választék nagyon nagy, mivel meg kell különböztetnünk természetes, félszintetikus, szintetikus illatszereket és szagokat.8 3.1. A természetes illatok A XIX. század végéig az illatszereket csaknem kizárólag növényi illóolajokból keverték ki. Az illóolajok kinyerése lehet egyszer , de általában egy hosszadalmas folyamat, melynek eredménye elenyész mennyiség kivonat. Amikor az illatszerekr l beszélünk, akkor leggyakrabban a virágillat jut eszünkbe. Ez egyáltalán nem meglep , mivel a növények 7 8

100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006, p6, p8, p9, p10, p11 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p.46 www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

191


2013. Vol.4.No.7.


számos része termelhet illatanyagot. Az illóolajokat kivonhatjuk a növény szirmaiból, bimbóiból, leveleib l, száraiból, fás részeib l, gyümölcseib l, magvaiból, kérgéb l, gyantából és gyökértörzséb l is. Könnyen találunk példát arra, hogy az egész növény illatos. A leggyakoribbak viszont azok az estetek, amikor egy-egy növénynek különböz szerveib l más-más illatanyag nyerhet ki, vagy pedig az, amikor a növény csak egy szerve szolgáltat esszenciát. Vegyük például a keser narancsfát, amelynek virágából kivonható a neroli,9 egy másik eljárással viszont a narancsvirág olaj. A legtöbb illatanyagot általában azok a növények szolgáltatják, amelyeknek a legvastagabbak a szirmai.10 A világon rengeteg olyan él növény létezik, amely az illatszergyártás szempontjából nélkülözhetetlen. Ezért fontos megismerkednünk a botanika és a zoológia kis részletével. El bb azonban essen pár szó az illóolajokról és azok el állításáról. 3.1.1. Az illóolajok a növényvilágban Az illóolajok a növényvilágban általánosan elterjedtek. Az illóolajoknak köszönhetjük a rózsa, a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a narancs, az ibolya jellegzetes, kellemes illatát. Az alacsonyabb rend növényekben (például a mohában) is találhatunk elszórtan illóolajokat. Elmondhatjuk, hogy vannak úgynevezett illóolajos családok, mely családok képvisel iben tetemes mennyiségben található illóolaj. Ilyenek például az ajakosok (Labiatae), a rutafélék (Rutaceae), a fészkesek (Compositae), a liliomfélék (Liliaceae), a rózsafélék (Rosaceae). Az illóolajokat mono és szeszkviterpének alkotják. Egyaránt vannak köztük alifás és aliciklusos vegyületek. A modern világban egyre finomabb és érzékenyebb vizsgálati módszereket fedeznek fel, amelyek segítségével egyre több növénycsaládban és fajban sikerült illóolajokat kimutatni. Érdekesség, hogy vannak olyan növények is, amelyeknek illóolaja gyantával keveredik, a gyanta feloldódik benne és folyékony balzsam jön létre. A balzsam, mely szintén rendkívül illatos (egyiptomiak is használták már mumifikálásra) kit n alapillata lehet egy parfümnek. Balzsamot leginkább trópusi növényekben lehet találni. Az illóolaj a növények speciális, sajátos kiválasztó szöveteiben halmozódik fel. A citrusfélék termésfalában oldás révén keletkez hatalmas járatokban válik ki. Az ajakosok családjában a családra jellemz többsejt nyélb l és többsejt fejb l álló mirigysz rükben választódik ki például a levendula illóolaja. A legtöbb illóolajos növény virágzás el tt éri el illóolaj-maximumát. A növényekb l az illóolajat különböz módszerekkel állíthatják el . Ezek a folyamatok megjelennek a parfüm el állítása során is. 3.1.2. Az illóolajok el állításának lehetséges folyamatai A leggyakrabban használt el állítási módszer a desztilláció. Desztilláláskor a növényi részeket g zfejleszt üstbe helyezik, vízzel leöntik, vagy g zt vezetnek át rajtuk és az üstöt lezárják. A vizet felforralják. A fejl d vízg z az illóolajat magával ragadja. A vízg z a h t n áthaladva kondenzálódik az illóolajjal együtt. Ezt követ en az illóolajat mechanikai úton elválasztják, vagy szerves oldószerrel víztelenítik és - ha szükséges - még tovább tisztítják.11 Részlegesen, vagy egyáltalán nem elegyed folyadékok esetén az elegy forráspontja mindkét komponens egyedi forráspontjánál alacsonyabb, mivel az ilyen elegy akkor forr, amikor nyomásuk összege eléri a légköri nyomást. Másképp fogalmazva, az ilyen rendszer 9

A neroli: A Citrus aurantium L. subsp. aurantium L. (C. aurantium L. subsp. amara Engl.) friss virágaiból vízg zdesztillálációval elõállított illóolaj. http://www.ogyi.hu/dynamic/Gyk_1_2/Neroli%20aetheroleum.pdf, Letöltés id pontja: 2011.11.23. 10 Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p13 11 Idézet: Verzárné Dr. Petri Gizella (1982): Farmakognózia, Medicina Kiadó, Budapest, 1982, p212, p213, p214, p215 www.kaleidoscopehistory.hu 192 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


g znyomása alacsonyabb h mérsékleten éri el a küls nyomást, tehát forráspontja alacsonyabb, mint a komponenseké külön-külön. Mivel a vízg z desztillációnál az egyik legfontosabb elegyalkotó a víz, a desztilláció általában 100 Celsius foknál alacsonyabb h mérsékleten végezhet , így segítségével lehet ség nyílik a h re érzékeny, vízzel nem elegyed szerves anyagoknak a reakcióelegyt l való kíméletes eltávolítására.12 A legtöbb illóolaj az els desztilláció után szennyezett marad, ilyenkor a felhasználás el tt újbóli desztillációra van szükség. Az illóolajok min ségét lényegesen javítani tudjuk az el - és az utópárlatok leválasztásával. Ez, az úgynevezett finomító desztillálás, vízg z nélkül, vákuumban frakcionálással is elvégezhet . Bár a desztilláció a leggazdaságosabb folyamat, meg kell említenünk az eljárás hátrányait is. Els hátránya, hogy az illóolajok lepárlása olyan h mérsékletnél történik, melynél az illóolajok sok esetben el nytelen változásokon mennek át. Például az illóolajok fontos alkotórészei az észterek, magas h mérsékleten, víz jelenlétében részben hidrolízist szenvedhetnek, elszappanosodhatnak, és ez a folyamat az illat rovására megy végbe. Másik gyakori eset még az, hogy az illóolaj egy része oldódik a kondenzált vízben.13 Illóolajok el állítására használhatjuk még a kivonás és a sajtolás m veletét. A kivonásos módszer lényege, hogy az adott növényi részekb l az illóolajat valamilyen oldószerrel (olaj, zsír, vagy szerves illékony oldószer) kivonják. A sajtolást (hidegen) csak a citrusos gyümölcsökkel lehet elvégezni, csak ezek a gyümölcsök rendelkeznek ugyanis olyan héjjal, ami elég olajat tartalmaz ahhoz, hogy érdemes legyen a sajtoláshoz folyamodni. Az eljárás több lépésb l áll. El ször eltávolítják a citrusfélék héját, kis lyukakat fúrnak bele, ezután mechanikai úton összepréselik. Olyan folyadékot kapnak, amelyet ülepíteni, sz rni kell, amelynek eredményeként a vizes rész elválik az olajos részt l. A citrusfélék esetében csak ezt a módszert alkalmazzák, mert a friss illat a h kezelést nem élné túl.14 Az így el állított illóolaj is tartalmazhat más anyagot, szennyez dést. Ebben az esetben használják a dekantálás, vagy az ülepítés módszerét.15 Az olyan növényrészeknél, melyekben az illóolaj tartalom nagyon alacsony, a desztilláció sem vezet eredményre. Kivételt képez ez alól a narancs, a rózsa és a ylang-ylang virága. A többi virágból általában nem desztillációval nyerik ki az esszenciát. Ez komoly problémát jelent, mivel éppen a virágok tartalmazzák a legértékesebb, a legfinomabb illatanyagokat. A törekvés sid k óta fennáll annak érdekében, hogy a virágokból könnyedén izolálni lehessen a szükséges illatot. Az illatanyagok kivonására a különböz oldószerekben (általában szerves oldószerek, növényi és állati zsíros olajok és zsírok) való oldhatóságukat használják fel. A zsíros olajokkal és zsírokkal történ kivonás az esszenciák kinyerésének a leg sibb módja.16 Ezt hívjuk enfleurage technikának. Az enfleurage technikának két típusát különböztetjük meg. A hideg (enfleurage à froid) és meleg (enfleurage à chaud) formát. Ezt a módszert a 19. században Dél-Franciaországban fejlesztették ki. Az eljáráshoz legf képp állati eredet szagtalan zsiradékot, marhafaggyút vagy sertészsírt használnak, azonban egyaránt alkalmas lehet a gondosan préselt, friss olívaolaj is. A hideg módszer három hónapig tart. A procedúra során 1-3 naponként friss virágszirmokat, vagy egész virágokat tesznek a megfelel zsiradékkal bekent üveglemezekre, ezáltal a zsiradék folyamatosan telít dik a 12

Idézet: http://napiaszonline.hu/tudtad_hogy/hogyan_vonjak_ki_a_viragok_illoolaj_tartalmat_7802, Letöltés id pontja: 2011.11.10. 13 http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html, Letöltés id pontja: 2011.11.23. 14 Dr. Csáki Gabriella Kozmetológia el adása, Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. 15 Verzárné Dr. Petri Gizella (1982): Farmakognózia, Medicina Kiadó, Budapest, p214, p215 16 http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html, Letöltés id pontja, 2011.11.23. www.kaleidoscopehistory.hu 193 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


szirmokban található illatanyagokkal (enfleurage pomade). Ezután a zsiradékkal borított üveglapokat alkohollal átmossák, mellyel eltávolítják a zsírból az addig felhalmozódott növényi illóolajokat. Ezután az alkoholt elpárologtatják, és hátra maradt a tiszta illóolaj. A megmaradt zsiradék sem veszik kárba, ezt szappanf zésre használják fel. Az ily módon kinyert tiszta virágolaj (essence absolue d‘enfleurage) rendkívül drága, literenkénti ára elérheti akár a tízezer, húszezer eurót is. A meleg forma jóval gyorsabb a hideg megoldásnál. El ször a virágszirmokat alaposan összekeverik a zsírral, majd felmelegítik 60 Celsius fokra. Több melegítési ciklus követi egymást. Minden ciklus során az elhasznált szirmok helyére friss szirmokat hintenek. A folyamat ennél az eljárásnál is az olaj alkoholos kivonásával zárul.17 Az enfleurage eljárás ma már csaknem teljesen kiszorult az el állítási technikák közül, azonban néhány esetben még mindig nélkülözhetetlen. Ma legnagyobb szerepet az illatanyagoknak illékony oldószerrel történ kivonásának tulajdonítanak. A kivonás során enyhe oldószereket használnak (etanol, metanol, hexán, toluol, bután, vagy szén-dioxid). Az oldószert hevítéssel eltávolítják, melynek a végén visszamarad a concrete, vagyis a kivonat. A concrete-hoz ezután alkoholt adnak, majd ismét hevítik az elegyet, a végén pedig leh tik. Amint a hevítés végbement és eltávozott az alkohol, megmarad a tiszta párlat, az absolute. Manapság a leggyakrabban alkalmazott eljárás az úgynevezett Soft extraháció. A „softact” eljárás során nyomás alatt, és 400 Celsius fok h mérséklet mellett dolgoznak. Ezeknek a körülményeknek a célja az, hogy a felhasznált szén-dioxid folyékony állapotba kerüljön. Ez azért jó, mert a szén-dioxid gáz tulajdonságait meg rzi (például jó diffúzióképesség), ezen kívül ebben a folyékony állapotban már magában hordozza az oldószer tulajdonságokat is. A „softact” eljárásnak köszönhet en ma már lehetséges az olyan kivonatok el állítása is, amelyek nem tartalmaznak oldószer maradványokat és nem estek át magas h mérsékleten való kezelésen, ennek köszönhet en páratlan min ség ek. A szén-dioxid felhasználása nagyon környezetkímél és gazdaságos, mert nem szennyez és lehet ség van az újrafelhasználásra is. Teljesen ártalmatlan gáz, ezért a légkörbe újra kibocsátható. Szintén egy vadonatúj eljárás a Nature Print. Azon alapul, hogy az illat forrásának közelébe elhelyeznek egy sz r betétet. A sz r betét folyamatosan magába szívja, csapdába ejti a növény által kibocsátott illatmolekulákat. Folyamatosan szükség van a minták gy jtésére, melyet a végén gázkromatográfia és tömegspektrométer segítségével analizálnak. A Nature Print eljárás arra szolgál, hogy úgymond lehet ség nyíljon arra, hogy az él világban jelen lév páratlan, korlátozott mennyiség molekulákat képesek legyünk majdnem pontosan lemásolni.18 A parfümgyártás során nagy mennyiség el állítás folyik. Nagy kihívást jelent a min ség megtartása, mely számos bonyodalommal és emellett elképeszt költségekkel jár. Ha a nagy mennyiség gyártás nem megy a min ség rovására és sikerül az összhangot megtalálni, akkor gyakorlatilag lehet ség nyílik a megfelel min ség , nagy mennyiség , bármilyen illat legyártására. Mint már korábbiakban említettem, az illatszerek származhatnak növényekb l, állati szekrétumokból és szintetikus anyagokból is. De általánosságban elmondhatjuk, hogy évezredek óta földünk flórája nyújtja a leggazdagabb választékot az illatszerek el állításához. Ezt figyelembe véve, fontosnak tartok megemlíteni néhány igen értékes növényt.

17

Enfleurage technika: http://napiaszonline.hu/tudtad_hogy/hogyan_vonjak_ki_a_viragok_illoolaj_tartalmat_7802, Letöltés id pontja: 2011.11.10 18 Dr. Csáki Gabriella Kozmetológia el adása Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. www.kaleidoscopehistory.hu 194 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


3.1.3. Botanika A Lavandula angustifolia (levendula) az ajakosok családjába tartozó kék virágú ével növény. A levendulából nyert olajat, a levendulaolajt gyakran használják a parfümgyártásban. Könnyen illanó olaj. A levendula feldolgozása az elvirágzása után történik. A növényeket kötegelik, szárítják, majd ezután vízg z desztillációnak vetik alá. A levendulaolaj illata friss és a tiszta. Mint nyersanyag még ma is viszonylag olcsónak számít. Nagy arányban termesztik, ezen kívül a desztillációs folyamatnak köszönhet en maga az illóolaj el állítása is költséghatékony folyamat. Ma már tiszta levendulavizet nem gyártanak. De az olaj fontos szerepet játszik a természetes illatkompozíciókban, például a fougére és ciprusillatokban. A levendulaillat egy rejt zköd , diszkrét, mégis mindenütt jelen lév illatelem. A Citrus aurantinum (keser narancs) kivételes jelent séggel bír a parfümgyártás szempontjából. Három különböz alkotóelemet szolgáltat. A virágai a neroliolajat, a gyümölcs héja a keser narancsolajat, a petitgrain-bigarade-olajat pedig a levelei és az ágai. A keser narancs örökzöld, b rszer level , fás növény. A neroliolajat vízg z desztillációval nyerik ki a narancsfa virágából. A gyümölcshéjból a keser narancsolajat pedig sajtolással. Igen sokoldalú növény, azonban az illatanyagait nem egy id ben szolgáltatja. Jellemz en egyegy termel i ország csak egyféle olajfajtára specializálódik, ennek érdekében végzik a megfelel nemesítést. A keser narancsolajat olyan parfümök készítésénél használják, ahol a cél a pezsg és friss kompozíció. A Rosa damascena (damaszkuszi rózsa) tüskés szárú, páratlanul szárnyalt level , illatos virágú növény. Gy jtése fárasztó, id igényes feladat, virágait ma is egyenként, kézzel szedik. Fontos tényez a gy jtés szempontjából az, hogy a virágokat napfelkelte el tt kell gy jteni. Ugyanis a meleg fokozódásával a virágok egyenes arányossággal veszítik el az illatért felel s éterikus olajukat. Rengeteg parfüm meghatározó alkotóeleme. A Jasminum polyanthum (jázmin) örökzöld, vagy lombhullató illatos virágú cserje. A jázminvirágokat csukott állapotban gy jtik, mert ilyenkor a legmagasabb az illóolaj tartalma. A levendulához hasonlóan, ha nap (meleg) éri veszít az olajtartalmából. Gy jtés után a virágokat extrakciós tartályokban helyezik el, majd ezeken a tartályokon keresztül vezetik be az oldószert. Ezután az oldószert ledesztillálják, a végtermék pedig a jázmin „concret”. A hozzáadott alkohol eltávolítása után jön létre a jázmin „absolute”. A Santalum album (szantálfa) Ázsiában honos, igen értékes, illatos fa. A parfümiparban különleges helyet foglal el, egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik. A szantálfaolajat, a fa gyökeréb l és gesztjéb l nyerik ki, mégpedig úgy, hogy magát a fát és a gyökereit porrá rlik, majd vízg z desztillációval kinyerik bel le az éteres olajat. A parfümiparban alapillatként használják. Az illat tömény, melegséget, eleganciát és eredetiséget ad a kreációnak. Hízelg , selymes, lecsiszolt és fixatív hatású. Akár némi animális árnyalatot is kölcsönözhet a parfümnek. A Vetiveria zizanoides (vetiver) vadon növ trópikus f . A vetiverolaj er teljes földszaggal rendelkezik. Az illóolaj a növény gyökereib l származik. Manapság a természetes vetiver illatot nem használják, helyét átvette a szintetikus vetiver-acetát, mely fa jelleg , elegáns illat.19 A Convallaria majalis, vagyis a gyöngyvirág illat Diana hercegn kedvenc illata volt. Valamikor az illat el állítására a virágokat édes olajjal itatták át. Manapság a kivonás concret és absolute formában zajlik. A Pogostemon cablin (pacsuli) valamennyi növényi illatanyag közül a legáthatóbb. A növény leveleit gy jtés után szárítják és erjesztik, majd lepárolják. Az illóolaj rendkívül f szeres, ezen kívül tökéletes fixatívum. A mirha a mirhafa (Commiphora myrrha) gyantás mézgája. 19

Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p59-p69 www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

195


2013. Vol.4.No.7.


Balzsamos jelleg , mely a parfümökben is megjelenik. A tömjén (Olibanum lat.) Szomáliában és Dél-Arábiában el forduló cserjék gyantás mézgája.20 3.1.4. Zoológia A természetes anyagok közé tartoznak azok az illatszer alapanyagok is, amelyek állati eredet ek. Biztosan állítható, hogy az állatok szolgáltatják a legkülönlegesebb, legértékesebb illatokat. Az animális szagok felébresztik az si érzékleteket, ezen felül jelent s erotikus töltéssel bírnak. Az animális szagok állati szekrétumok. Közülük a legismertebb, az ámbra és a pézsma, de fontos megemlíteni a cibetet és a kasztóreumot is.21 Az ámbra olyan szekrétum, amely az ámbráscet belében termel dik. Az ámbráscet által elfogyasztott puhatest állatok szervezete bocsátja ki, majd ez a kibocsátott anyag felhalmozódik a cet belében. Maga az ámbra, szürkés szín , szilárd halmazállapotú, viaszos jelleg szekrétum. A parfümgyártásban illatanyagok rögzítése céljából, alapillatként használják. Friss állapotában szaga inkább kellemetlen, majd a leveg és a tengervíz hatására megkeményedik és illatossá válik. Gy jtésének két formája ismert. Egyik esetben az elfogott ámbráscet testéb l veszik ki, másik esetben megvárják, amíg a tengervíz a partra sodorja a megkeményedett formát és aztán gy jtik csak be.22 A fejlett parfümipar képes a szintetikus ámbrás illat el állítására, ezért ma csak az extrém magas áru parfümökben találkozhatunk a természetes anyaggal. Egy másik ismert szekrétum a pézsma. A pézsma egy mirigyváladék, amelyet egy Tibetben él szarvasfajta nemi hormon mirigyei termelnek. Ezt a mirigyváladékot mósusznak nevezzük. A mósusz miatt régóta kíméletlen vadászatok folynak a pézsmaállat iránt. A világon létezik egy növény, melynek pézsmához hasonló illata van, ez a növény a pézsmamályva. A pézsmát ma már csak a legkifinomultabb parfümolajok tökéletesítése céljából használják. A mósuszból tinktúrát készítenek, ami megfizethetetlenül drága, ezért az ámbrához hasonlóan létrehozták a pézsma szintetikus változatát.23 A cibet a cibetmacska zsírszer , mósusz illatú, kesernyés íz szekrétuma. Friss állapotban fehér, szivacsos, kés bb megsárgul, megbarnul, majd a leveg n megszárad.24 A hódok illatzacskóiból is kinyerhet illatos mirigyváladék. Ez a váladék a kasztóreum, mely barnásvörös, krémes állagú. Ha ezeket a növényi, állati összetev ket önmagukban használnánk, akkor elviselhetetlenül intenzív illatot árasztanának, ezen felül allergiás reakciót is válthatnának ki töménységüknél fogva. Ezért ha illatszerként szeretnénk felhasználni azokat, akkor ezt mindenképpen csak bizonyos mérték hígítás után tehetjük meg. 3.2. Szintetikus anyagok A szintetikus illatanyagok kémiai eredet ek. Rengeteg illóolaj tartalmú növényt ismerünk, azonban a szintetikus és az analitikai kémia tudományának fejl désével kialakultak azok az eljárások, amelyek alkalmasak arra, hogy lemásolják a természetes vegyületeket (Lásd Natur Print). A szintetikus vegyületek száma jelent sen meghaladja a természetesek számát. Napjainkban a legtöbb parfüm alapanyagát vegyészek kísérletezik ki. Ezek amellett, hogy nagyon illatosak, a többi illatanyagot összhangba hozzák, feljavítják, vagy akár tartósabbá is tehetik. Azokat a vegyületeket, amelyek a parfümök tartósságáért felel sek fixatívumoknak

20

Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p17, p18, p20 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p70 22 http://www.naturanet.hu/kategoriak/Kornyezet_es_termeszet/mi-az-ambra.html, Letöltés id pontja: 2011. 11. 05. 23 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p71 24 http://hu.wikipedia.org/wiki/Cibetmacskaf%C3%A9l%C3%A9k, Letöltés id pontja: 2011. 11. 05. www.kaleidoscopehistory.hu 196 Hanyecz Réka SE hallgató 21


2013. Vol.4.No.7.


nevezzük. A szintetikus vegyületek nagy csoportját alkotják az illatos aldehidek. Az aldehidek alkohol típusú vegyületek. Ernest Beaux alkalmazta ket el ször, amikor megalkotta a Chanel: No. 5-ot. Számos változatuk létezik.25 Az illatszeripar rohamos fejl dés alatt áll, az utolsó fél évszázad alatt egyre szélesebb néprétegekben terjed el. A fejl dést az illatszerek anyagainak mesterséges (szintetikus) el állítása tette lehet vé. Az illatos szintetikus vegyületek egész seregét fedezték fel, amelyek a természetben nem fordulnak el . A modern parfümökre jellemz , hogy olyan illatot árasztanak, amely „normál” emberi szaglószervvel pontosan beazonosíthatatlan. Nem emlékeztetnek semmiféle olyan illatra, amelyet a természetb l ismerhetünk. Az illatvegyészek rendkívül találékonyak, rájöttek arra, hogy léteznek olyan vegyületek, melyek tiszta állapotban határozottan b zösek, viszont 10-20000-es hígításban már kellemes, vagy legalábbis kell en érdekes illatúak. Ilyen például a bromstirol, vagy fenilacetaldehid. Izzadságszagra emlékeztetnek a zsírsavaldehidek. Nagy hígításban narancs, rózsa, jázmin között változhat az aromájuk. Az emberi bélsár b zéért az indol és a szkatol felel s. Igen-igen nagy hígításban azonban akár még virágillatuk is lehet. A kuminaldehidnek poloskaszaga van.26 3 .3. Csoportosítás Összefoglalva a „parfüm kémiáját”, el állításukat tekintve parfümnek nevezzük az alkoholban oldott természetes növényi, illetve részben, vagy egészben szintetikus eredet és különböz illatú, gyorsan illó anyagok elegyét, amely képes arra, hogy illatát normál szobah mérsékleten a leveg nek átadja.27 A parfümöket különböz típusokba sorolhatjuk. Azt az parfümöt, amely legtovább megtartja az illatot, Eau de Parfum-nek, Parfum de Toilette-nek hívjuk. Az oldószerben (alkohol) ilyenkor 15-50%-ban található meg az illatesszencia. A következ lépcs fok az Eau de Toilette. Ennél a fajtánál 5-8% a tömény illatanyag tartalom. A legtöbb divatcég ebben a hígításban készíti, és dobja piacra a termékét. Az Eau de Cologne már csak 3-5%-ban tartalmazza az esszenciát. Azt a parfümöt, amely még ennél is kevesebb illatanyagot tartalmaz Splash Cologne névvel illették a szakemberek.28

Az illatesszencia koncentrációjának mértéke (%) Parfum 15-30 Parfum de Toilette vagy Eau de Parfum 8-15 Eau de Toilette 4-8 Eau de Cologne 3-5 1. táblázat: A parfümök töménysége, forrás: Parfüm ’97 Típus

Alkohol fok 90-96 85-90 Kb. 80 Kb. 70

25

Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p13, p14 http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html, Letöltés id pontja: 2011.11.23. 27 Idézet: Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p47 28 Dr Csáki Gabriella Kozmetológia el adása Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

26

197


2013. Vol.4.No.7.


2. ábra: Illatpiramis, forrás http://www.parfumneroli.hu

4. Illatrendszertan, illatcsoportok 4.1. Rendszertan Több mint 60.000 szagot különíthetünk el. Nem véletlen tehát, hogy nagy szükség van valamilyen csoportosításra. Az els csoportosítás a nagy természettudós, Carl von Linné (1707-1778) nevéhez f z dik.29 A felosztás botanikai jelleg . William Poucher volt az a személy, aki az 1920-as években megmérte az illatanyagok párolgási sebességét és ennek alapján dolgozta ki a saját osztályozási skáláját. A skála százpontos. A leggyorsabban párolgó illatokat elnevezte fejillatoknak. A leglassabban párolgó illatok megkapták az alapillat nevet. A köztes párolgási sebességgel rendelkez illatokat szívillatoknak hívta. Ez a felosztás ma is fennáll. Ahogy az illatszerek elöregednek, alkotóelemeik folyamatosan elpárolognak, illatuk megváltozik. 1889-ben Aimé Guerlain hozzálátott a parfümök módszeres felépítéséhez, ezáltal megalkotta az illatpiramist. Az illatpiramis három szintb l áll. A legalsó szinten foglalják el helyüket az alapillatok, középen a szívillatok, a piramis csúcsán pedig a fejillatok állnak. A fejillat kategória tartalmazza a legillékonyabb összetev ket. Ezek az illatok körülbelül 5-30 perc id intervallumban fejtik ki a hatásukat. Szerepük az els benyomás, és a figyelemfelkeltés. Gyakran már a kezdetekt l fogva jelen vannak a szívillatok, de általában csak percek múltán kerekednek felül a fejillatokon. Ahhoz, hogy igazán kibontakozhassanak, 10-30 percre van szükség. A szívillatokhoz tartoznak azok az illatjegyek, melyek segítségével a parfüm besorolható egy bizonyos illatosztályba. A hatásukat 4 órán át fejtik ki. Pár óra elteltével válnak érezhet vé az alapillatok. Ezek az illatok bírnak a legnagyobb jelent séggel, mivel leghosszabban ezeket érezhetjük magunkon. Ebbe a csoportba sorolhatók a nagy molekulasúlyú fixatívumok. Az alapillat akár egy napon át érezhet .30 Ahhoz, hogy az illatjegyeket be tudjuk sorolni a fej-, szív-, alapillat kategóriák valamelyikébe, ismernünk kell az illatok párolgási sebességét. A leggyorsabban a citrusos jegyek párolognak (grapefrút, bergamott, citrom), ezeket követik sorrendben a gyógyfüves jegyek (menta, rozmaring), a zöld jegyek (levelek, frissen vágott 29 30

Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p49 Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p21, p22 www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

198


2013. Vol.4.No.7.


f ), az aldehides jegyek (szintetikus lágy virágillat), a gyümölcsös jegyek (ananász, dinnye, szeder), a virágos jegyek (levendula, rózsa), a f szeres jegyek (bors, fahéj), a fás jegyek (szantálfa, cédrusfa) a balzsamos jegyek, az édes jegyek (vanília, tonkabab), a mohás jegyek (tölgymoha), majd végül a leglassabb párolgási sebességgel az állati eredet jegyek (mósusz, ámbra, pézsma) rendelkeznek.31 4.2. Csoportok Nyelvünk nem képes kifejezni az illatok megszámlálhatatlan árnyalatát. A divatcégek szakképzett „illatmenedzsereket”, reklámszakembereket alkalmaznak arra a feladatra, hogy egy-egy illatkompozíciót frappáns, csábító névvel lássanak el. A kiválasztott név azonban fontos, hogy h maradjon a parfüm alaptulajdonságaihoz.32 Mindkét nem megtalálhatja a számára tökéletes illatcsoportot. A n i illatkompozíciók közé tartoznak: a virágillatok, az orientális és a ciprusos illatok. Tipikus férfi illat a levendula, ezen kívül ide lehet sorolni a fougére,33 az orientális, a ciprusos és a citrusos illatokat. Az illatok csoportosítására nem létezik szigorú szabály. A különböz osztályok között átfedések lehetnek. Mindennek csak a fantázia szabhat határt. 4.3. A n i illatok A n i illatok leginkább a virágillatok sokféle kompozíciójából jönnek létre. A virágos-zöld illatcsalád friss, zöld, virágos jegyekkel bír. Az illatot a klorofill34 friss illata, az írisz (Iris sanguinea) és a galbanum (lat. Ferula erubescens) jellemzi. A virágos illatosztály következ típusa az, amikor az alap virágos illatot különféle gyümölcsökb l készült kivonatokkal bolondítják meg. A virágos-gyümölcsös illat egy új illattípus. A fekete ribizli (Ribes nigrum), az ananász (Ananas bracteatus var. tricolor), a barack (Prunus persica) és az alma (Malus domestica) illatárnyalatait kombinálják a szokványos virágillattal. A virágos-zöld illathoz hasonlóan friss és üde a virágos-friss elegy. Tavaszt idéz en könny illat. A jácint (Hyacinthaceae család tagjai), a gyöngyvirág és a narancsvirág a csoport legf bb képvisel je. A virágos-virágos illat legjellemz bb alkotórésze a rózsa és a jázmin, de olykor adhatnak hozzá ylang-ylang-ot (Cananga odorata), nárciszt (Narcissus nemzetség tagjai), tubarózsát (Polianthes tuberosa), íriszt és szegf t (Dianthus nemzetség tagjai). A virágos jegyek közül a legintenzívebb, legédesebb a virágos-édes kreáció. Florientális illatirányzatnak is nevezik. Nehézsége és intenzitása miatt átmenetet képez az orientális illatokhoz. Az orientális irányzat felidézi India f szereit, Arábia édes balzsamait és mézgáit.35 Igazán érdekes az orientális-ámbrás kompozíció. A citrusillathoz édes vanília (Vanilla planifolia), vagy ámbra alapillatot kevernek. Az orientális-f szeres illatkompozícióban a szegf , a szerecsendió (Myristica fragrans) és a fahéj f szeres alkotóelemei dominálnak, emellett halványan felismerhet a száraz fa és az ámbra illata is. Annak érdekében, hogy a n ies 31

Dr. Csáki Gabriella Kozmetológia el adása Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p50 33 A fougére: franciául páfrányt jelent, http://illatoskert.blogter.hu/tag/fougere, Letöltés id pontja: 2011.11.22. 34 A klorofill: A zöld növényeknek azon anyaga, amely a napsugárzás energiáját elnyeli, és közvetíti a növényi sejtben végbemen szintetikus folyamatoknak. Viaszállományú, rendkívül érzékeny vegyület, amely már enyhe behatásra (leveg , fény, savak, bázisok) is visszafordíthatatlanul megváltozik. http://hu.wikipedia.org/wiki/Klorofill, Letöltés id pontja: 2011.11.22. 35 A mézga: A poliszachalidok közé tartozik, kiemelhet ragacsos jellege. A növény védelmi apparátusához tartoznak, sebzés hatására jönnek létre. Az arabmézgát (Gummi arabicum) az Acacia senegal szolgáltatja. Verzárné Dr. Petri Gizella (1982): Farmakognózia, Medicina Kiadó, Budapest, 1982, p52 www.kaleidoscopehistory.hu 199 Hanyecz Réka SE hallgató 32


2013. Vol.4.No.7.


jelleget kiemeljék, jázmint, ylang-ylang-ot és szalicilátokat kevernek a f szeres szagokhoz. Így kell en megmarad az orientális jelleg domináns hatása is. A ciprusos és citrusos illatok bemutatása el tt tisztázni kell a két egymáshoz hasonló kifejezés közti különbséget. A ciprusfélék örökzöld pikkely vagy t level fák, cserjék. A citrus, vagy citromfélék örökzöld, illatos fehér, vagy rózsaszín virágú fás növények. A ciprusillat fellelhet mind a n i, mind a férfi illatszerekben, a citrus azonban inkább férfias illat. A ciprusos-gyümölcsös csoport jellegzetesen zamatos, a ciprusoknak köszönhet en friss, ugyanakkor egyben nehéz illat is. F alkotója az szibarack. A ciprusos-virágos-animális kompozíció a n k és a férfiak körében is hódít. A ciprus-zöld családhoz tartozó illatokat leginkább a fanyar, hangsúlyos feny illat jellemzi. 4.4. A férfias illatok Igazából nem lehet széles határvonalat felállítani a n i és a férfi illatok között. A szakért k egyedül a levendulát sorolták be kizárólag a férfias illatok kategóriájába. Klasszikus, tipikus férfi illat. Tiszta, domináns, friss. A levendula-friss illat mentes más illatkomponensekt l. A tölgymoha, a levendula és a kumarin kombinációjából jön létre a fougére illat. Amikor a fougére-t levendulával, f szeres aromákkal, pikáns füvekkel tarkították, akkor kialakult egy új fanyar-friss irányzat. A fougére-t keverhetik olykor virágos jegyekkel, például nerolival, gyöngyvirággal és ciklámennel (Cyclamen persicum). Ez a fougére-virágos keverék inkább „n ies” férfi illatnak mondható. Azonban ma már a férfi parfümök is bátran lehetnek édesek, er sek, teltek, áthatóak. A férfiasan orientális illatok most élik a virágkorukat. Ide tartoznak az orientális-f szeres és az orientális-édes illatkompozíciók (ámbrát, mézaromát, vanília illatalapot tartalmaznak). A citrusfélék az egyik leg sibb alkotóelemként vannak számon tartva. Napjainkban is alapvet dominanciával bírnak, meghatározhatják a parfüm alapbesorolását. A citrusos illatoknak is több alosztálya létezik. A citrusos-virágos egy fanyar illat, a citrusos-friss illatnál a hangsúly természetesen a frissességre helyez dik, ugyanis mind a citrusos, mind a friss illatok üde, könnyed aromát árasztanak. A citrusos-zöld illatnál is hasonló a helyzet. Ám itt az alapillatot zöld, gyümölcsös illatokkal bolondítják.36 A táblázatban példákat szeretnék rendelni az el bbiekben kifejtett illatkompozíciókhoz. Család Virágos

Alosztály Példa Zöld Chanel: No. 9, Dior: Tendre Poison Friss Gucci: Eau de Gucci, Dior: Diorissimo Gyümölcs Hermés: Amazone, Givenchy: Eau de Givenchy Virágos Nina Ricci: Nina, Armani: Gió Aldehides Chanel: No. 5, Guerlain: Chamade Édes Joop!: Joop, Dior: Poison Orientális Ámbrás Dior: Dune, Guerlain: Samsara F szeres Chanel: Coco, Lauder: Youth-Dew Ciprusos Friss Dior: Diorella, Chanel: Cristalle Virágos Dior: Miss Dior, Givenchy: Ysatis Gyümölcs Nina Ricci: Deci Delá, Rochas: Femme 2. táblázat: N ies illatok, forrás: Parfüm ’97

36

Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p50-57 www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

200


2013. Vol.4.No.7.


Család Fougére

Alosztály Példa Friss Boss: Boss, Davidoff: Cool Water Fás-ámbrás Boss: Boss Sport, Dior: Jules Orientális F szeres Cartier: Santos, Guerlain: Héritage Ámbrás Guerlain: Habit Rouge Ciprus Fás Guerlain: Vetiver, Aramis: Aramis 900 B r Chanel: Antaéus, Boss: Boss Spirit Friss Armani: Armani eau pour Homme, Dior: Fahrenheit 3. táblázat: Férfias illatok, forrás: Parfüm ’97

5. A parfüm születése 5.1. A parfümgyártás Kezdetben a parfümkészítés tudománya apáról fiúra szállt. A kereskedelem fejl désével az illatszerek mindenki által elérhet vé váltak. Létrejöttek az iskolák, melyekben mindenki, aki az illatnak szerette volna szentelni az életét kitanulhatja a készítés mesterségét. Egy újonc parfümkészít el ször megtanulja az alapokat, majd folyamatosan megszerzi a „szagló bölcsességét”. Emlékeznie kell arra, hogy korábban milyen szagokkal találkozott. Kés bb ezeket a szagokat kombinálják egymással, amit szintén örökre be kell vésniük az emlékezetükbe. A parfümmester szakma nagy szorgalmat, és folyamatos tanulást igényel.37 Napjainkban a parfümmesterek („orrok”) úgynevezett parfümiskolában sajátítják el a parfümkészítés tudományának minden fortélyát. A parfümiskolába nagyon nehéz a bejutás, akár éveken keresztül is eltarthat a próbálkozás. Emellett maga a képzés is több évet vesz igénybe. A parfümkészítés, mint szakma, alapjában egy férfias munkakör. Régebben minden „orr” férfi volt, azonban ma már sok n is helyet kap a szakmában. A parfümmester legf bb, legbonyolultabb, legtöbb id t igényl feladata az illatok megtervezése. A legtöbb parfümmester (különösen azok, akik nagy divatcégek alkalmazottai) nem engedhetik a fantáziájukat szabadon szárnyalni. A divatházak marketing csoportjai ugyanis meghatároznak egy bizonyos keretösszeget, amennyibe egy üveg parfüm kerül. Tehát a parfümmester csak olyan mértékben, és min ségben választhat az alapanyagok közül, hogy a végösszeg a kereten belül maradjon. Egy parfümnek nem szabad ártalmasnak lennie sem a környezetre, sem az emberi szervezetre, továbbá a készítésénél kötelez az egészségügyi és biztonsági el írásokat betartani. Több szintetikus anyagot mára csak módosított formában lehet felhasználni. Ha a módosítás során is káros marad a vegyület, akkor teljesen helyettesíteni kell. Egy-egy új parfüm létrehozása tetemes anyagi fedezetet igényel, ezért a gyártást megel zi egy alapos piackutatás. A folyamat elején egy szakemberekb l álló csoport meghatározza a márka pontos tulajdonságait. Ekkor határozzák meg a fentebb említett keretösszeget, vagyis az eladási árat és azt a maximális összeget, amit a reklámra és a marketingre lehet fordítani. Meghatározzák a termék célcsoportját is. Ki kell választani a megfelel üveget és a csomagolást is. Miután körvonalazódtak az új termék tulajdonságai, a cég kiválasztja az „orrot” és a gyártót. A parfümmester csak ezután láthat munkához. Letelepszik a munkaasztal elé, mely illóolajokkal, szintetikus készítményekkel teli üvegcsékt l roskadozik. Az „orr” tudja, hogy milyen hatással van egyik illat a másikra. Tudja, hogy két illat egymás hatását képes feler síteni, vagy csökkenteni. A tesztelés id igényes folyamat. Az orr ugyanis olyan 37

http://tpeparfum.tripod.com/id14.html, Letöltés id pontja: 2012. 02. 19. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

201


2013. Vol.4.No.7.


érzékszerv, amely néhány szippantás után elfárad. Ezért a vizsgálatok közé több órás, vagy akár több napos kényszerszüneteket szükséges beiktatni. Ezután még számos vizsgálat és teszt szükséges. Például fontos a tartósság vizsgálata. Akár több évet is igénybe vehet, mire egy parfüm a drogériák polcára kerül. A legtöbb parfüm akár ötven-száz összetev t is tartalmazhat, de a kétszáz alkotórész is megszokottnak számít. A gyártási folyamat a sok-sok különböz illóolaj el állításával veszi kezdetét (Lásd a parfüm kémiája fejezetben).38 Amikor az illóolajokból az „orr” megalkotta a kívánt kompozíciót, akkor kezdetét veheti a nagy tétel gyártás. A különböz illatszerek gyártása csak a mennyiségben, és csak a gyártáshoz használt sz r , kever , érlel berendezésekben tér el. A gyártási folyamat els lépéseként meghatározzák a pontos alkohol és vízmennyiséget, összekeverik, ellen rzik, majd hozzáadják a kész illatkompozíciót és a szükséges színezékeket. A színezékeket csak akkor használják, ha kimondottan nagy szükség van rájuk (színtelen elegy). Színezékként használják a tartarazint és a metanilsárgát. Ezután következik a megfelel százalékos hígítás. A kicsapódott részeket ülepítik, vagy sz rik, aztán centrifugálják. Az érlelési folyamat több hónapig eltart, melynek az a célja, hogy üledék keletkezzen és az le is ülepedjen. Az érlelési folyamatot fel lehet gyorsítani, ez azonban csak gazdasági el nyökkel rendelkezik, a min ség általában romlik. Gyorsító eljárásként katadin ezüst módszert, melegítést és ultrahangos kezelést használnak. A gyártás akkor rendelkezik a legjobb hatásfokkal, ha a tárolás körülbelül hat hónapot vesz igénybe. Végül a kész illatszereket h vös helyen, tölgyfa hordókban, üvegballonokban, fémedényekben tárolják a kiszerelésig. Ez a lépés is nagy figyelmet és körültekintést igényel, mert a tárolás során az illatszer megzavarosodhat, csökkenhet az alkoholtartalma, elpárologhat az illatanyag, anyagok válhatnak ki, ezen felül ki is fakulhat. A kifakulást el lehet kerülni, ha a gyártás során a parfümhöz fényvéd anyagot keverünk (például benzoilrezorcin).39 Az alábbi táblázatok bemutatják napjaink vezet parfümmestereit és parfümgyárait.

Vállalat Bush Boake Allen Créations Aromatiques Charabot Dragoco Drom Fragrances International Firmenich Fragrances Resources Givaudan-Roure Haarmann & Reimer-Florasynth International Flavors & Fragrances Mane Quest Robertet Takasago

Dolgozók 2500 180 374 1800 180 3000 160 5300 5400 4600 1100 4500 800 2200

Központ New Jersey Genf Grasse Holzminden München Genf La Tour de Peilz Verrier Holzminden New York La Bar sur Loup Colombes Grasse Tokio

4. táblázat: Napjaink vezet parfümgyárai, forrás: Nigel Groom: Parfümök 38 39

Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p26-p29 Dr. Csóka Gabriella Kozmetológia el adása Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

202


Név Pierre Bourdon Francoise Caron Olivier Cresp Jean-Claude Ellena Sophia Grosjman Jean-Paul Guerlain Jean Guichard Roger Pellegrino Jacques Polge Guy Robert Jean-Louis Sieuzac

Jelenlegi vállalat Fragrance Resources Quest Firmenich Haarmann & Reimer IFF Guerlain Givaudan-Roure Firmenich Chanel Független tulajdonos Haarmann & Reimer

2013. Vol.4.No.7.

ISSN/EISSN: 20622597 Termék Dolce Vita, Cool Water Just Me, Gio, Kenzo Angel, L’Eau per Kenzo First, Bvulgari, Eternity, Yvresse Guerlain-illatok Poison, Obsession, Loulou Anis-Anis, Gem Chanel- illatok Gucci No. 1., Dioressence Opium, Dune, Aimez-Moi

5. táblázat: Napjaink vezet parfümmesterei, forrás: Nigel Groom: Parfümök

5.2. A „parfümegyetem” A táblázatban nem szerepel Zólyomi Zsolt a magyar parfümmester neve. Nekünk, magyaroknak, ha parfümr l és illatról esik szó, eszünkbe kell, hogy jusson Zólyomi Zsolt. A nagy múltú versailles-i parfümiskola az ISIPCA40 mesterkurzusán tanulta a szakmát majd, mint parfüm r körbeutazta a világot és az iparág szinte összes divatcégének dolgozott már.41 Az ISIPCA parfümiskolát 1970-ben Jean-Jacques Guerlain alapította. A parfümiskola a világon els ként állított fel illatkönyvtárat és egy szagtárat, az ozmotékát. Azoknak, akik be akarnak kerülni a kurzusra, már rendelkezniük kell fels fokú kémiai ismeretekkel, vagy biokémiai végzettséggel. A tanulmányok során az oktatók megkövetelik a kemény gyakorlati és elméleti munkát is.42 Zólyomi Zsolt az ISIPCA-t az iparág Harvard-jának nevezi.43 5.3. A méltó illattartók Miután megismertük azt a hosszadalmas folyamatot, mire egy illóolajból elkészül a nagy tétel végtermék, a parfüm, fontosnak tartom azt is, hogy essen néhány szó az üvegekr l és készít ikr l. A parfüm egy nemes, valódi m alkotás. Megérdemli, hogy méltó illattartók, üvegek foglalják keretbe. Több mint 5000 éve nagy inspiráció és kihívás a m vészek és a mesterek számára, hogy létrehozzanak egy olyan m vészi alkotást, amely nemcsak gyönyör , hanem alkalmas is a parfüm befogadására. Az illékony illatokkal ellentétben a parfümtartók szép számmal maradtak meg az utókor számára. Az illattárolók története legalább olyan összetett, mint magáé az illaté. Az üvegkészítés technikáját i. e. 4. évezredben, Egyiptomban fedezték fel. Körülbelül i. e. 1500-ra már formás, csinos külsej üvegcsék készültek, amelyek leginkább sötétkék, átlátszatlan, vagy átlátszó üvegb l készültek. Esetenként díszítésként kék, fehér, vagy sárga cikkcakkos csíkokat használtak.44 A görög és a római kor ismerte és használta az egyiptomiak által használt alapanyagokat, azonban a megformálás technikáját tovább finomították. I. e. 50-ben fedezték fel és dolgozták ki az üvegfúvás technikáját. Ez 40

ISIPCA: L’Institut supérieur des industries du parfum, des cosmétiques et des aromes alimentaries” vagyis Parfümök, illatszerek és aromás élelmiszerek fels fokú iparintézete. Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p75 41 http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20090211-zolyomi-zsolt-parfumor-az-egyetlen-magyar-orrinterju.html, Letöltés id pontja: 2011.11.05. 42 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p75 p76 43 Idézet: http://www.ferfiegeszsegor.hu/stilus/zolyomi-zsolt-az-egyetlen-magyar-parfumor, Letöltés id pontja: 2011.11.05 44 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, p39 www.kaleidoscopehistory.hu 203 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


óriási el relépést jelentett. Rómában az üvegcsék átlátszó üvegb l készültek, melyeket gazdagon és színesen díszítettek. A zománc és az ötvösm vészet, ezzel együtt az ötvöstárgyak a középkorban jelentek meg. Körülbelül a XIX. század végéig a parfümöket egyszer tartályokban árulták, majd otthon öntötték át a pompás illatszeres üvegcsébe. Kés bb azonban, amikor a gyártók rájöttek arra, hogy a parfümöt meghatározott körülmények között kell tárolni, különben elveszítik min ségüket, akkor már a gyárban abba az üvegcsébe töltötték, amelyek kés bb otthoni tárolásra is alkalmasak voltak. Itt vált leginkább nélkülözhetetlenné az üvegek szerepe. A jó üvegnek a megfelel tárolás mellett az a feladata, hogy felkeltse a vásárló érdekl dését, figyelmét. Az üveg mostanra a parfüm eladásának meghatározó tényez jévé vált. Napjainkban a nagy parfümházak formatervez ket, designereket alkalmaznak arra a feladatra, hogy megalkossák a tökéletes „m alkotást”.45 Tervez Példa Fabien Baron CK One, 212 Carolina Herrera Thierry de Baschmakoff Bvulgari pour Femme, Just me Pierre Davane Givenchy-üvegek Robert Granai Guerlain-üvegek Bernard Kotyuk Escada Ira Levy Estée Lauder-üvegek Frederico Restrepo Gucci: No.3, Joop!, Hugo Woman 6. táblázat: Mai parfümüveg-tervez k, forrás: Nigel Groom: Parfümök

3. ábra: A szaglószerv, forrás http://enthouse.blog.hu

6. Az érzékelés folyamata 6.1. Az érzékelés A körülöttünk lév fizikai és társas világgal való nyílt, dinamikus kapcsolat az alapja értelmi és érzelmi fejl désünknek egyaránt. A környezet megismerése által alakítjuk, formáljuk a minket körülvev világot, miközben mi magunk is alkalmazkodunk ehhez a világhoz. A megismerési (kognitív) folyamatok els lépcs foka a környezet ingereinek az érzékelése. Az érzékelés alatt, az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történ ingerek felvételét és annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítását értjük. Érzékeljük a különböz ingereket; például a fényt, a hangot, a h mérsékletet, az illatot, ezeket elektromos 45

Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p32-34 www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

204


2013. Vol.4.No.7.


impulzus formájában az érz idegpályák a megfelel agyi központokba szállítják, ahol tudatosulnak.46 Az érzékszervek az ingert négyféle szempontból értékelik: modalitás, intenzitás, hely, id tartam. Az egyes receptorok csak bizonyos ingerekre érzékenyek: például a mechanoreceptorok a tapintás különböz altípusaira. Az intenzitásról és az id tartamról szóló információt a receptorok impulzusmintázattal kódolják. A receptor elhelyezkedése az inger helyér l informálja az agyat. Az ember érzékelésében öt érzékel rendszer van jelen: a látórendszer, a hallórendszer, a szomatoszenzoros rendszer, az ízlel rendszer, és a szaglórendszer.47 6.2. Az orr (és a szaglószerv) felépítése és m ködése Orrunkat egy válaszfal, az orrsövény (septum) két üregre osztja. Mindkét üreg három orrjáratra tagolódik. Ez a tagolódás a három-három orrkagylónak köszönhet (conchae nasale). Az orrnyílás bonyolult szerkezet . A orrban az áramlás turbulens. A turbulencia miatt, a szaglószervünk csak akkor képes jól m ködni, ha azt váltakozó ingerek érik. A szaglószervünk az orrban helyezkedik el, körülbelül az orrnyílástól 7 cm távolságban, körülbelül olyan mélyen, mint a szájpadlásunk. A szaglószervünk három rétegb l épül fel. Ezek a rétegek a nyákréteg (mucus), a szaglóhám és a támasztóréteg. Szaglószervünket két, elméletben három úton hozhatjuk ingerületi állapotba. A szaglószerv a „küls leveg vel” az orrlyukakon keresztül kerül kapcsolatba. A „bels leveg vel” pedig a torkunk köti össze (nasopharynx). Evés közben a szagok a szájon át jutnak az orrunkhoz, esetleg bizonyos szagok éreztethet ek akkor, ha azokat injekciós úton a testbe jutnak, majd a vérárammal eljutnak a szaglószervhez, melyet ingerületi állapotba hoznak. A szagok a szájon át is eljutnak a szaglószervhez, ami például evés közben fordulhat el . Az orrüregben rengeteg mirigy található. A mirigyek szerepe az orrunk benedvesítése. A legnagyobb mirigyet laterális nazális mirigynek, vagy Sterno-mirigynek nevezik. A benedvesített környezet optimális a szagláshoz, mert a szaganyagok csak oldott állapotban érvényesülhetnek. A vizes, folyékony oldatban a szaganyagok koncentrációja magasabb a leveg ben mérhet 48 szagkoncentrációnál. A rövid bevezet után ahhoz, hogy a m ködést megértsük, meg kell ismerkednünk az élettani folyamatokkal is. 6.3. A szaglás élettani funkciója Az ember szagérzékelése macrosmaticus (szagokat jól érzékel ) állatfajok – köztük a kutya – szaglásához hasonlítva csökevényes, azonban az ember is körülbelül ezer különböz szag felismerésére és azonosítására képes. A szaglás nagy érzékenysége lehet vé teszi egyes szaganyagok extrém kicsi koncentrációjának megérzését. A szagérzékelés szenzorai az orrüreg hátsó fels részén a szaglóhámba ágyazva találhatók: a szaglóhám nyálkahártyájában mintegy négy-öt négyzetcentiméternyi területet foglalnak el. A szaglóhámban a szenzoros neuronok (olfactorius neuronok) és olfactorius ssesjtek (más néven bazális sejtek) mellett támasztósejtek is vannak. A szenzoros neuron bipoláris sejt, amelynek perifériás nyúlványa egyetlen dendrit. Ebb l a dendritb l sok cilium nyúlik be a szaglóhámot borító mucusrétegbe. A primer afferens neuron centrális nyúlványa egyetlen vékony vel tlen axon, amely áthatol a lamina cribrosa valamelyik nyílásán és a bulbus olfactorius glomerulusaiban képez szinapszisokat. A szaglóhámban lév támasztósejtek, valamint az ide nyúló mirigyek termelik a ciliumokat fed mucust, ami biztosítja a szenzoros végz dések m ködéséhez szükséges 46

Idézet: http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_rzkels_s_az_szlels_kztti_klnbsgek.html Idézet: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rz%C3%A9kszervek, Letöltés id pontja: 2012.02.16. 48 Piet Vroon (1994), Anton van Amerongen, Hans de Vries: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005, p35, p39, p40 www.kaleidoscopehistory.hu 205 Hanyecz Réka SE hallgató 47


2013. Vol.4.No.7.


ionkörnyezetet. A mucusban több oldott szaganyagköt fehérje is található. A szaganyagok többnyire lipofil molekulák, amelyek oldódását a mucusrétegben a köt fehérjék el segítik. A mucusrétegben oldott szaganyagokkal a szenzoros neuronok ciliumai érintkeznek. A ciliumok membránja tartalmazza a specifikus szagreceptor fehérjéket, amelyek az egyes szaganyagepitópok felismerésében szerepelnek. Egy olfactorius szenzoros neuron csak egyetlen típusú receptorfehérjével rendelkezik, azaz minden egyes sejt csak egyetlen szaganyagepitópra érzékeny. Minden egyes receptorfehérje azonban sok olfactorius neuronban fejl dik ki. Minthogy több szaganyag tartalmazhatja ugyanazt az epitópot, az érzékeny neuron az összes olyan szaganyaggal ingerelhet , amely ezt az epitópot tartalmazza. Másrészt viszont egy szaganyag több epitóppal rendelkezik, tehát mindazokat a szenzoros neuronokat ingerli, amelyekben a megfelel receptorfehérjék megjelennek. A szaganyag valamennyi epitópját csak több monospecifikus szenzoros neuron együttesen képes felismerni. Az epitópok kombinálódása az oka, hogy egyesek több szagot képesek elkülöníteni, mint ahány receptormolekulával rendelkeznek. A szagingerrel kiváltott szagérzet nagyon hamar megsz nik. Valamennyi szenzoros rendszer közül a szaglás adaptálódása a leggyorsabb. Az adaptáció valószín leg több szinten megy végbe, ezek közül a legjelent sebb a szenzoros végkészülékek adaptációja. 6.4. Érzékelés „magasabb szinteken” Az érzékelés központi feldolgozása bonyolult folyamat. A primer szenzoros neuronok a bulbus olfactorius mély rétegeiben csatolódnak át a mitrális sejtekre. Ezeket a szinaptikus képleteket glomerulusnak hívjuk. Minden glomerulushoz primer afferensek érkeznek a szaglóhám különböz régiójából, újabb adatok alapján valószín síthet , hogy egy-egy glomerulushoz csak egyetlen receptortípust hordozó primer afferensek futnak. Tehát a bulbus olfactoriusban az egyes epitópok receptorai képez dnek le. Ezt hívjuk epitóptérképnek. A primer szenzoros neuronok 30-60 naponta újulnak meg. Ezek az érz neuronok kollaterálisokat adnak a periglomeruláris gátló interneuronokhoz is. A szemcsés sejteket, amelyek szintén gátló jelleg ek a mitrális sejtek kollaterálisai serkentik. A bulbus olfactorius relésejtjeinek projekciója elágazik. Az egyik ág a tuberoulum olfactoriumot köti össze a thalamus dorsomediális magjával, ami az orbitofrontális kérget idegzi be. Valószín leg itt tudatosulnak a szagingerek. A másik ág a limbikus rendszert idegzi be (az ingerek az amygdalán keresztül a hyppocampushoz és a hypotalamushoz jutnak el). A limbikus projekció felel s a szagérzetek affektív hatásaiért és szerepet játszik a magatartási reakciókban is. Valószín leg a hyppocampussal való összeköttetés játszik szerepet a szagingerek hatására fellép emberképekért és azok emocionális összetev iért.49 A szaglás nincs közvetlen összeköttetésben az agy „legújabb” részével a neocortex-szel. A neocortex baloldali részében található meg a nyelvi központ. Ezzel szemben a limbikus rendszerrel, (mely feladata az érzelem és a motivációszabályozás) a fennálló kapcsolat fejlett. A szaglás kapcsolatban áll ezen felül az agytörzzsel és a hipofízissel. Az ember úgynevezett mikrozmát.50 Számtalan szagingernek nem vagyunk tudatában. Ennek az az oka, hogy a szaglóideg ugyan a limbikus rendszerrel és a jobb agyféltekével kapcsolatban áll, viszont az érzelmeinket és emócióinkat szabályozó limbikus rendszer korlátozott, vagy közvetett kapcsolatot létesít a nyelvi központtal és a bal oldali agykéreggel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a legtöbb ember miért nem képes érzelmeit szavakba önteni. Ilyen alapon 49

Idézet: Fonyó Attila-Ligeti Erzsébet: Az Orvosi Élettan Tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest, 2008, Szaglás rész 50 A mikrozmátok: Rossz, vagy kis szaglásúak, szaglószervük kevésbé jelent s. Piet Vroon (1994), Anton van Amerongen, Hans de Vries: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005, p30 www.kaleidoscopehistory.hu 206 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


nyilvánvalóvá válik az is, hogy egyes illatok/szagok hogyan tudják befolyásolni a viselkedésünket, vagy a kedélyállapotunkat anélkül, hogy ennek egyáltalán tudatában lennénk.51 7. A parfüm pszichológiája 7.1. Az illat érzékelésér l általában Ahhoz, hogy megértsük az illatok érzékelésének folyamatát, meg kell ismerkednünk a lélektan egyik területével, az érzékeléspszichológiával. Az illatokat el ször szaglószervünk érzékeli, majd az agyunk jelentéssel látja el ket, vagyis olyan információ keletkezik, amely nem marad kihasználatlanul. Az illatokat ezen felül összekapcsoljuk azokkal az információkkal is, amelyeket más érzékszerveink érzékeltek. A szaglási érzetek az agy érzésekért, érzelmekért és motivációkért felel s részeiben tudatosulnak. Ennek a folyamatnak köszönhet en eredményez a szaglás direkt, közvetlen viselkedést. A pontos mechanizmus azonban ismeretlen. A szagok, amelyek körülvesznek minket, sok mindent elárulnak a kibocsájtó környezetükr l. A szagok képesek befolyásolni a viselkedésünket. Ezt a hangulatunk és a motivációink befolyásolásán keresztül éri el. A szagélmények lehetnek tudatosak vagy tudattalanok, azonban csak a tudatos hatásokhoz tudunk élményt, értékelést, ítéletet hozzákapcsolni. Csak ennek megfelel en alakíthatjuk ki a különböz viselkedési módokat. Az agykéreg jobboldali részében, mely „tudattalanul” m ködik, dolgozzuk fel a szag-információt. Ha elvégeznénk azt a kísérletet, hogy szaglószervünket mind a két orrlyukon keresztül stimuláljuk, akkor azt tapasztalnánk, hogy az agyunk jobb félteke „emocionálisan”, a bal félteke pedig „intellektuálisan” reagál. A szagok különböz megítélés ek lehetnek. Lehetnek pozitívak, negatívak és semlegesek. Ez a megítélés minden egyén számára szubjektív. Ha egy szagot negatívnak ítélünk meg, akkor arra törekszünk, hogy elkerüljük a szag forrását, vagy megszüntetjük az okot annak érdekében, hogy a szagélmény lecsökkenjen. Ha egy illat megítélése pozitív, akkor arra törekszünk, hogy az illat minél intenzívebben maradjon meg, minél hosszabb id n át. Ha a szag semleges, akkor nem vált ki semmilyen viselkedési formát, általában nem foglalkozunk az illat forrásával. Alliesztéziának nevezzük azt a jelenséget, amikor egy illatról határozottan el tudjuk dönteni, hogy az pozitív vagy negatív, és ennek függvényében változik meg a hangulatunk, vagy testünk különböz folyamatai. 7.2. Szagokkal történ speciális kommunikáció, a feromonok Léteznek olyan szagok, amelyek befolyásolni tudják a kapcsolatok alakulását (a befolyásolást a kapcsolatok kialakulásánál, de egy kapcsolaton belül is kifejthetik). Ezek az úgynevezett feromonok. A feromon szó a görög pherin (viselni, hordani), és a hormao (kiváltani, ösztönözni) szókapcsolatból származik.52 Olyan kémiai anyagok, amelyek ha a testfelszínre kerülnek, akkor az azonos fajhoz tartozó egyedekb l különböz fizikai és viselkedésbeli változásokat váltanak ki. Ez a szexuális tartalmú viselkedésváltozás létrejöhet különböz , vagy azonos nem egyedek között. Szerepet játszik a párválasztásban, az utódnemzésben, és a szaporodási hajlandóságban is. Két nagy típusuk van. A csoportosítás a szerint történik, hogy az indukált változások milyen hosszú id tartamúak. Vannak a rövid hatású szignál (jelz ) feromonok, amelyeknek els sorban riasztó funkciójuk van, míg a hosszú hatású feromonok a hypotalamuson és a hypofízisen keresztül fejtik ki hatásukat. Az agynak ez a két struktúrája hatással van a nemi m ködésre. Feler södnek azok a folyamatok, amelyek hatással vannak a 51

Piet Vroon (1994), Anton van Amerongen, Hans de Vries: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005, p24, p31 52 Piet Vroon (1994), Anton van Amerongen, Hans de Vries: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005, p147, p149, p143, p154, p157, p159 www.kaleidoscopehistory.hu 207 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


szaporodásra és az utódnemzésre. A n stényekben megemelkedik a peteérést el segít n i nemi hormonok koncentrációja. A hímeknél növekszik a hím nemi hormonok (androgének) mennyisége, ennek következtében felgyorsul a hímivarsejtek termel dése és érése. A feromonok az apokrin mirigyekben termel dnek. A friss mirigyváladék szagtalan, a jellegzetes illata akkor alakul ki, amikor a leveg ben baktériumokkal találkozik. Régóta vitatott kérdés, hogy vajon létezik-e emberi feromon? És ha létezik, akkor képes befolyásolni a párválasztásunkat? A kérdésre tudományos válasz még nem létezik. Az emberi b r is tartalmaz apokrin mirigyeket. Ezek az apokrin mirigyek az emberi köldök, a hónalj, a mellbimbó, a végbélnyílás, és a nemi szervek körül helyezkednek el. Illatmirigyeknek is hívják ket. M ködésük a pubertáskorban veszi kezdetét, ez utalhat a szexualitással kapcsolatos szerepükre. N knél az apokrin szekrétum összetétele nem mindig egyforma. A menstruációs ciklusnak megfelel en folyamatosan változik. Mint már említettem kutatások még nem bizonyítják az emberi feromonok létezését. Az ember tanult, civilizált lény. Az állatvilág képvisel ivel ellentétben képes elnyomni az ösztönöket, ezért semmiképp se gondoljuk azt, hogy kés bb a csábítás kulcsa egy feromonokkal teli parfümös üvegcse lesz.53 7.3. A testszagok A testszagok valamelyest hatással vannak a viselkedésünkre, árulkodnak testünk állapotáról. Vannak olyan emberek, akik rendkívül kellemetlen szagot árasztanak, annak ellenére, hogy a kellemetlen szagnak igazából nincs biológiai háttere. Ezek az emberek el akarják fedni ezt a testszagot, ami érthet , mivel a „nem ismer s” szagok akár kiközösít magatartást is válthatnak ki embertársainkból. A távolságtartás kiküszöbölése érdekében a kellemetlen testillatot egy névtelen oldattal, borotválkozás utáni szesszel vagy parfümmel rejtik el. N knél régen a parfümök védelmi szerepet töltöttek be. A mesterségesen felvitt szaganyagok ugyanis elfedték azokat a testillatokat, amelyek szexuális indíttatásról árulkodhattak. Sokan gyanakodtak arra a n re, aki valamilyen illatszert használt, úgy vélték, hogy az illat arra szolgál, hogy elfedje az esetleges házasságtörési ambíciókat. A történelem folyamán bizonyos szagok megítélése sokat változott. A macskagyökeret (Valeriana officinalis) például a ruhák frissítésére használták, annak érdekében, hogy elfedjék a kellemetlen testszagot. Testszagot helyettesítettek testszaggal, ugyanis a macskagyökér a mai megítélések szerint er sen izzadságszagot áraszt. A szagok elfedésének régi szokása ma már kiment a divatból. Manapság a parfümöket tetszésünk szerint alkalmazhatjuk. A civilizált ember már tisztában van azzal a ténnyel, hogy egy parfümt l illatozó hölgy nem csábítható el csak azért, mert illatos. Azonban az is elképzelhet , hogy egy parfüm olyan alkotórészeket tartalmaz (pézsma), melyek szexuális magatartást válthatnak ki. Ezen alkotórészek használata megengedett és természetes, ugyanis minden ember tudja, hogy valójában egy mesterséges kompozícióról van szó. Az állati feromonok használata a férfiakban felébreszthet egy bizonyos szimpátiaérzést, ez azonban nem egyezik meg a szexuális cselekedetre való felhívással. Léteznek olyan állati feromonok is, amelyeket inkább a n k kedvelnek. Ilyen például a pézsma. A parfümök tehát els sorban nem azért készülnek, hogy a n ket a férfiak számára szexuálisan vonzóvá tegyék. Az illatszerek a szépségipar jelent s képvisel i. A n k szépészeti célból vásárolják meg ket a drogériákban. A parfüm visel jét l függ, hogy milyenné válik valójában egy illat. A b rfelszínen található különböz kémiai anyagok reakcióba lépnek a parfüm alkotórészeivel, ez eredményezi a váratlan illathatást. A megvásárolt parfüm típusa összefüggést kell, hogy mutasson az ember személyiség szerkezetével is. Ha valakit megkérdezünk, miért használ 53

http://www.webbeteg.hu/cikkek/szexualis_elet/1466/feromonok-orrunknal-fogva-vezetnek, Letöltés id pontja, 2011.11.10 www.kaleidoscopehistory.hu 208 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


parfümöt, nagy valószín séggel azt fogja válaszolni, hogy mert tetszik az illat, ápoltabbnak, frissebbnek érzem magam t le, jobb lesz t le a hangulata, közérzete. Valószín tlen, hogy valaki azt válaszolja, az a legfontosabb, hogy mások azt mondják milyen jó az illatom, nem számít, hogy nekem nem is tetszik. Tehát a parfümválasztásban és a parfümhasználatban leginkább saját érzékszervi élvezetünkre kell hagyatkoznunk.54 8. A parfüm és a szépségipar 8.1. A parfümválasztás és a használat íratlan szabályai Hogyan és hol válasszuk ki parfümjeinket? Ez ügyben a tanácsadás nagyon nehéz, hiszen annyi márka van már kereskedelmi forgalomban, hogy még a szakképzett eladók is válogatnak. Els lépésben azt kell eldöntenünk, hogy melyik márka képvisel it szeretnénk megismerni, vagy pedig azt, hogy milyen illatosztályba sorolható parfümöt keresünk. Ha nincs határozott elképzelésünk, akkor jobban tesszük, ha olyan helyre megyünk, ahol széles a választék és a személyzet megfelel szakképesítéssel rendelkezik. Ha határozott elképzeléssel rendelkezünk, vagy akár konkrétan tudjuk, hogy melyik márka melyik típusát szeretnénk, akkor nyugodt szívvel fordulhatunk az internet segítségéhez. Ezáltal a kívánt parfümhöz sokkal gazdaságosabban tudunk hozzájutni. Tisztában kell lennünk még azzal a ténnyel is, hogy a piacon rengeteg a hamisítvány. Ilyenkor az illatszer rosszabb min ség az eredetinél, de lehet akár teljesen más illata is. Extrém esetben felkereshetjük a magyar „orr” parfümériáját, kaphatunk tanácsot a megfelel parfüm kiválasztásához. Persze ezért külön summát kell fizetnünk. Ha már az extrém eseteknél tartunk, akkor meg kell említeni a „legek-legjét”. Létezik ugyanis olyan eljárás, amikor a parfümmester személyre szabottan állítja össze az illatkompozíciót. Ehhez szükséges a személyes ismeretség is. Ilyenkor ugyanis az „orr” a vendég test illatához igazítja a parfümöt. Természetesen ennek az ára felbecsülhetetlen. A megfelel parfümök kiválasztása és használata valódi m vészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel. Ha egy kis id t szentelünk ennek a „m vészetnek”, akkor a tudományát tökéletesen el tudjuk sajátítani. Tudnunk kell, hogy melyik illat passzol legjobban az egyéniségünkhöz. Ha jó a választás, akkor környezetünkben érzéki és er s benyomást kelthetünk. Rendelkeznünk kell egy úgynevezett személyes illatudvarral. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben karnyújtásnyi távolságból válik érezhet vé az illatunk. Az illatfelh zavarónak és ízléstelennek hat, ha azt kartávolságnál nagyobb távolságban is érezzük. Az illat egy személyes „üzenet”. Arra a kérdésre, hogy mennyit fújjunk magunkra egy parfümb l, ez lehet a válasz: olyan mennyiség és er sség illatszert használjunk, ami belefér a karnyújtási illatfelh nkbe. Minden b r különbözik egymástól, ezért ugyanaz a parfüm minden b rtípuson másképpen szaglik. Nem is gondolnánk, hogy milyen sok tényez befolyásolja az illatok hatását és tartósságát. Sok esetben, ezt mi magunk is megérezhetjük. Például, ha drasztikusan változtatunk a táplálkozási szokásainkon, vagy megváltozik a testsúlyunk, vagy a közérzetünk (ha a megszokottnál több stressz ér). Ezen felül befolyásoló tényez lehet még, a b rszín, a b rtípus és szervezetünk sav-bázis egyensúlya. Ha ezek közül a tényez k közül valamelyik változik, akkor a kedvenc parfümünk megszokott illata és tartóssága eltérhet a megszokottaktól. El fordulhat az is, hogy az évekig használt parfüm illata kifejezetten kellemetlenné vált számunkra. Ilyenkor érdemes váltani. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni azt, hogy mennyi a megfelel mennyiség a kedvenc parfümünkb l, lehet, hogy egy kicsit 54

Piet Vroon (1994), Anton van Amerongen, Hans de Vries: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005, p185-p193 www.kaleidoscopehistory.hu 209 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


puhatolóznunk kell az ismer seinknél. Ugyanis a szaglószerv egy olyan érzékszerv, ami egy id után adaptálódik (hozzászokik) a szagokhoz, ezért egy id után az er s, nagy mennyiség parfüm is érezhetetlenné válik visel je számára. Ha megnézünk egy becsomagolt parfümöt, megfigyelhetünk rajta egy kifejezést (fl.oz.). Mit is jelent ez? A fluide ounce rövidítése, mely egy angolszász mértékegység. A parfümök kiszerelésénél van jelent sége. Általában minden parfümb l 30 (1 fl.oz), 50 (2 fl.oz.), 100 (3 fl.oz.) ml-es kiszerelés létezik. Egy fluide ounce egység 28,4 ml.55 Nemcsak a választásnál, hanem a mennyiségi meghatározásnál is fontosak a fentebb említett befolyásoló tényez k. Az illat tovább érezhet , tartósabb, ha a testzsír arány magas a szervezetünkben. Száraz b rtípusnál viszont az illat hamar elt nik. Másfel l, ha b rünk sötét, és a zsíros b rtípusba sorolható, akkor érdemesebb a frissebb és a könnyedebb illatszer használata, természetesen kevesebb mennyiséggel. Nappal és munka közben viseljünk szintén kevesebb mennyiség friss illatot. Az esti órákban, amikor már az id is leh lt, elengedhetjük fantáziánkat, és nyugodtan választhatjuk a harsányabb, érzékibb, romantikusabb parfümöket. Az évszakok ugyancsak fontosak. Az szi, téli évszakok során sokan lecserélik az illatszereiket áthatóbb, nehezebb, f szeresebb, vagy keleties parfümökre. A nyári melegben pedig kellemesebbnek és könnyedebbnek érezzük magunkon, a friss, a virágos, a citrusos vagy a zöld illatokat. Nyáron vagy tavasszal használjuk az Eau de Toilette vagy Eau de Cologne töménységet. Télen pedig tökéletes lehet az Eau de Parfum vagy a Parfum de Toilett higítás.56 A parfümválasztás el tt ne végezzünk testmozgást (megváltozik a személyes testszag), ne dohányozzunk, nem fogyasszunk alkoholt, ne együnk f szeres ételeket, ne legyünk betegek, és ami a legfontosabb, legyen jó a közérzetünk, hogy át tudjuk magunkat adni az illatnak. A parfümöket el ször a kitett parfümcsíkokra fújjuk, majd ha ezek alapján sz kült a választék, akkor jöhet a b rpróba. Mindig próbáljuk ki a b rünkön! A próbának a következ képpen kéne lezajlania: el ször kis mintán permetezünk a b rünkre, majd azt alaposan be is dörzsöljük. Erre a legalkalmasabb a csukló, vagy a felkar. Ahhoz, hogy az illatok ki tudjanak bontakozni, legalább egy órának el kell telnie. Vagyis ezt a kis id t mindenképp ki kell várnunk ahhoz, hogy a végs döntésünk sikeres legyen. A mindennapi használatról is érdemes pár szór ejteni. Sokan csak a fülük mögé viszik fel a parfümöt. A használat szempontjából ez semmiképpen sem jó, ugyanis a parfüm alkohol tartalma hamar elillan, és megsz nik az illat. Az illatokat a test pulzuspontjaira kell hinteni. Érdemes bedörzsölni a csuklót, a köldököt, a kulcscsonti tájékot, vagy akár a térdhajlatot is. A legtöbb parfüm ma már megtalálható testápoló, dezodor és tusfürd formában is. Ha valóban a tartósságra törekszünk, akkor érdemes az illatszereket kombinálni, ezáltal több rétegben felvinni a kompozíciót. Egy ilyen szépítkezési folyamat nem kis összegbe kerül, ám minden bizonnyal a végeredmény az lesz, hogy csodásan illatozunk majd. A parfümre hatást gyakorol a h , a leveg és a fény, ezért az üvegcsét tartsuk elzárva, sötét, h vös helyen. Fontos tudni, hogy ha egy parfümöt nem éri leveg , vagyis bontatlan csomagolással akár 20 évig is meg rizheti tartósságát. Ám felbontás után az illatszer savasodik, ezáltal megromlik. Ez a folyamat annál gyorsabb, minél több leveg éri a parfümöt, ezért ajánlott felbontás után egykét év alatt elhasználni.57 8.2. „Különleges parfümhasználat” A fentebb említett parfümös tusfürd k, testápolók, dezodorok már hagyományosnak min sülnek az illatszerpiacon, ahol napjainkban a parfümös gyertyáktól a fürd golyókig 55

Dr.Csáki Gabriella Kozmetológia el adása, Semmelweis Egyetem, 2011. november 30. http://www.parfumneroli.hu/parfum-magazin/cikk/a_parfum_hasznalata/, Letöltés id pontja, 2011.11.23. 57 Nigel Groom (2004): Parfümök, Glória Kiadó, p36-37 www.kaleidoscopehistory.hu 210 Hanyecz Réka SE hallgató

56


2013. Vol.4.No.7.


minden megtalálható. Szerintem a piac képzeletbeli dobogójának legfels szintjén az illatvacsora áll: a 2011. szeptember 24-én hazánkban járt Chandler Burr, parfümkritikus egy szokatlan ötlettel rukkolt el . Létrehozta ugyanis az illatvacsorát, mely során a kiválasztott sztárséf a parfüm összetev ihez igazított menüt készít el. A szerencsések részt vehettek a parfümkritikus által prezentált vacsorán, melyet Budapesten rendeztek meg. Az illatvacsora során a gasztronómia és a parfümök világa egy estére egybeolvadt. Vajon hogyan zajlik egy ilyen vacsora? Chandler Burr elmondása szerint az el készületek els momentuma az, hogy küld egy listát a séfnek, mely tartalmazza a parfümök és azok összetev inek részletes leírását. Ebb l a séf kiválasztja azokat az illatokat, amelyekre f zni szeretne. Ezt követi egy hosszú kommunikációs folyamat, majd a helyszínen a kóstolás és az igazítás. A magyar „orr” (Zólyomi Zsolt) kiválasztott öt olyan parfümöt, amelyet le lehet fordítani a gasztronómia nyelvére. Sanguine:Atelier Cologne egy vérnarancs-energiabomba érzéki gerániummal. Ez a parfüm fejillatként vérnarancsot és nerolit, szívillatként jázmint és gerániumot, alapillatként pedig ámbrát, tonkababot és szantálfát tartalmaz. Ehhez a parfümhöz a séf tonkababos panna cottát készített el, egy kis vérnarancszselével megf szerezve. A Frapin 1697 (abszolút konyakillat) alkotói a cabreuva-fa, a davana, a rum, a labdánum, a rózsabors, a jázmin, a galagonya, az ylang-ylang, a szegf szeg, a fahéj, a rózsa, az ámbra, a tonka, a pacsuli, a cédrus, a pézsma és a vanília. A jellegzetesen konyakillatú parfüm mellé a séf f szeres-mézes süteményt sütött, amelyet aszalt szilvával szolgált fel. Utolsó példaként említeném meg a citrusokkal marinált t kehalat, mely kit n párosítás az Odin New York (02 Owari) illathoz. Az Odin egy friss, könnyed illat, jellemz en citrusillatú. Izgalmassága abban rejlik, hogy egy különleges japán mandarinfajtából és morzsolt grépfrút levéb l készül.58 8.3. A parfümök értéke és a marketing A parfümipar az az iparág, amely a gazdasági válság ellenére is virágkorát éli. Ennek egyik oka az, hogy a parfüm egy olyan „luxustermék”, amely az átlagos ember számára is elérhet . Amíg egy Chanel vagy egy Gucci ruhát a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, addig egy Chanel vagy egy Gucci parfüm viszonylag megfizethet áron beszerezhet . A vásárlónak sokszor nem is maga az illat jellege a meghatározó, hanem az az életérzés és imázs, amely a parfümhöz kapcsolódik. A parfümipart marketing szakemberek irányítják, feladatuk, hogy az illat köré felépítsenek egy mítoszt, annak érdekében, hogy meggy zzék a vásárlókat. Sok más iparág épül magára az illatra. A gyártók az eladás mértékét a csomagolással és a parfümös üveggel is er síteni akarják. A nagy divatházak többségére jellemz , hogy parfümjeiket nem a cég designerei álmodják meg és készítik el, hanem az átlagember számára ismeretlen parfümcégek csapatai. Ilyen például a svájci Givaudan, vagy a német Symrise. Ezeknél az óriáscégeknél dolgoznak a parfümmesterek. Az utóbbi id ben egyre inkább teret nyernek az úgynevezett sztár vagy signature illatok. Ilyenek például Jennifer Lopez, vagy Sarah Jessica Parker nevével fémjelzett parfümök. Ezeknek az illatoknak a sztárokhoz semmi köze nincs. A hírességek csak a nevüket adják a parfümhöz, melynek köszönhet en az jobban eladhatóvá válik. Napjainkban a parfümgyártás egy profitorientált vállalkozás. M vésziességéb l és kreativitásából az id múlásával folyamatosan veszít. A megrendel ket csak a nyereség vezényli. Szerencsére a parfümgyártás világában még vannak olyan „védelmez k”, akik visszatérnek a hagyományokhoz, egy gyökeresen más álláspontot képviselnek. k a niche parfümök megálmodói és elkészít i. A niche szó maga zugot, illetve biológiai értelmezésben egy állat él helyét, életkörülményeit jelenti. A niche parfümök készít i azt a klasszikus parfümkészítést m velik, amely az 1970-es 58

Szuflé magazin, 2011 tél, p70-p75

www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

211


2013. Vol.4.No.7.


években halványodott el. Szembefordulnak a trendekkel és az ipari méretekben zajló termeléssel. Fontosnak tartják az egyedi, min ségi parfümök készítését. A niche parfümmárkák általában egy parfüm r (sokszor nem is egy parfüm r, hanem egy parfümkészít dinasztia) tulajdonában vannak. A parfüm rök saját, személyes élményeikb l táplálkozva alkotják meg illataikat. Számukra az illat maga a lényeg, és nem a profit.59 9. Napjaink parfümtrendjei Napjainkban, rengeteg parfüm áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megtaláljuk a személyiségünkhöz, ízlésvilágunkhoz, hangulatunkhoz, évszakhoz, divathoz legközelebb álló illatot. Mint minden más divathoz kapcsolódó termékeknek, a parfümöknek is megvannak az úgymond „trendjei”, tehát folyamatosan kialakul, hogy az adott id szakban melyik illatjegy válik divatossá. Mialatt a kutatásaimat folytattam a parfümök világában, rátaláltam öt divatos illatcsoportra. 9.1. A frissesség finom felh jében A frissességet a zöld és a fás illatjegyek képviselik. A zöld és a fás jegyek labirintusában a fanyar ciprusok és citrusok mellett frissít és édes gyümölcsöket is találunk. Számos parfümcég kollekciója között szerepelnek a zöld-fás jelleg parfümök. Kiemelném a Gucci, a Bvlgari, és a DKNY parfümjeit. A Gucci: Flora by Gucci a keleti virágoskertek két legjellemz bb növényére, a rózsára és az osmanthusra (Osmanthus fragrance) épül.60 Az illat könny és n ies, sugárzik bel le az energia és a fiatalosság. A rózsa és az osmanthus mellett a Flora alapillatként tartalmaz szantálfát és pacsulit is. A citrusfélék és a pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis), mint a parfüm fejillatai perzsel virágillatban végz dnek, mely kompozíció együtt igazi luxusérzetet kelt.61 A DKNY divatház Be Delicious illata pezsg , lendületes, friss karakterrel jellemezhet . A lendületért és a frissességért a zöldalma és a grépfrút felel s. A rózsa, a magnólia és az ámbra teszi oly ellenállhatatlanná ezt az illatkompozíciót. Bvlgari: Omnia Green Vade parfümje kirobbanó mandarin és bazsarózsa fejillattal indít, majd a pézsma, a pisztácia, a jázmin, mint alapillatok hosszasan megmaradnak a b rünkön. 9.2. Édes kísértés Ezek az úgynevezett „meleg” illatok. A szakért k szerint ezek az illatok éppúgy tökéletesnek bizonyultak egy könnyed vasárnap délutáni programhoz, mint ahogy egy romantikus vacsorához. A legtüzesebb parfümök színében (Calvin Klein: Beauty, Paco Rabanne: Lady Million, Chanel: No. 5) visszaköszönnek a borostyános, mézes, konyakos illatárnyalatok. A Lady Million parfümöt fiataloknak és id sebbeknek is ajánlanám, ugyanis ez az illat alapillatként a mézet és a pacsulit tartalmazza (ezért tökéletes az id sebb korosztálynak), fejillatként mégis citrusos és málnaszorbetes illatot áraszt (ezért tökéletes a fiataloknak is). A parfüm egy tökéletes egész kompozíciót alkot, mely eleven és természetes, ha használjuk, az élet minden pillanata élvezhet bbé válik. A Chanel: No. 5 a parfümtörténet legsikeresebb, megkerülhetetlen alkotása. A szakért k szerint ezt a parfümöt élete során el bb vagy utóbb mindenki kipróbálja. A napokban megtettem a szokásos látogatásomat a helyi drogériában, és ismételten adtam egy esélyt ennek a parfümnek. Egy divatlapban olvastam, hogy ez a parfüm „tiszta, mint egy luxusszappan illata, soha sem tolakodó, mégis elegáns”. Én ennek éppen az 59

http://hg.hu/cikk/divat/10133-parfum-az-illatok-titkai, Letöltés id pontja: 2011.11.23. Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában kedvelt dísznövény. Barackos er s illata miatt tartják. 61 http://www.prestigeproducts.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=141:gucci-floraedp&catid=41:gucci&Itemid=113&lang=hu www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

60

212


2013. Vol.4.No.7.


ellenkez jét tapasztaltam, pedig a parfümválasztás minden írott és íratlan szabályát betartva próbáltam ki. Számomra ez a parfüm elég tolakodónak t nik. A virágos-aldehides illatcsaládba tartozik, alapillatként vetivert és vaníliát tartalmaz, szívillatként rózsát és jázmint, fejillatként pedig nerolit, aldehides jegyeket és ylang-ylang-ot tartalmaz.62 Kicsit olvasgattam az interneten különböz véleményeket err l a parfümr l, és megbizonyosodtam arról, hogy nem csak nekem vannak ambivalens érzéseim a No. 5-al kapcsolatban. Valaki kortalannak, csodásnak, elegánsnak tartja, valaki pedig csak a nagymamáján tudja elképzelni. Ezzel én egyetértek. Anyukám az ötvenedik évét tölti be jöv re, s még az véleménye is az volt, hogy neki „túl kihívó, túl er s, túl figyelemfelhívó”. Mindezek ellenére Ernest Beaux parfümje igazi ikonnak számít a parfümvilágban. 9.3. Rejtélyes viszonyok A lila színbe öltöztetett parfümök nemcsak a parfüm üvegének köszönhet en, titokzatosságot sugallnak. Már a szín is elárulja, hogy ezek az illatok kicsit komolyabbak, meghittebbek. Általában hétköznapi viseletnek nem megfelel ek, inkább „éjfél utáni” használatra alkották ket. Az éjszakai programokra használhatunk er sebb, figyelemfelhívóbb kreációkat. Lila illatként megemlíteném a Thierry Mugler: Alien, Lancome: Trésor Midnight Rose és Estée Lauder: Sensous Noir parfümöket. Az Alien nem mindennapi parfüm. Az ámbra, a kasmír és a jázmin tökéletes összhangja, sejtelmes érzelmeket válthat ki. N iességét és érzékiséget közvetít. Fás-virágos családba tartozó parfüm. Ajánlom minden olyan hölgynek, aki ellenállhatatlanságra és figyelemre vágyik. A Sensous Noir az ellentétek illata. Fagyos, ugyanakkor mégis felforrósít. Kiváló választás lehet azok számára, akik kedvelik a vanília, az ámbra édességét, meghittségét egy kis jázminnal, rózsával, és liliommal megbolondítva. Használója igazi csábítóvá válhat. A Midnight Rose illatnak a neve is mindent elárul. Használatakor b rünkön el ször, mint fejillat a fekete ribizli és a málna illata illan el el ször, ezt követi a pünkösdi rózsa és a bors érdekes egyvelege, a szívillatok után pedig tartósan a b rünkön érezhetjük a pézsma illatát. Olyan n knek ajánlom, akik könnyedén szeretnék meghódítani álmaik férfiját. 9.4. Tiszta és érzéki A „fehér” illatok orrunknál fogva vezetnek. Tisztaság, üdeség és elegancia jellemzi ket. Ezen illatok legkiemelked bb képvisel je a Creed: In White Love. Amerika legbefolyásosabb n inek, az elnökfeleségeknek a legkedveltebb illata. A virágos-friss illatokhoz soroljuk az alkotást. Jellemz rá, hogy az összetev ket az eredeti él helyükön gy jtik kézzel. Például az íriszt Egyiptomból, a jázmint Olaszországból, a nárciszt Franciaországból, a rózsát Bulgáriából, a narancshéjat pedig Dél-Spanyolországból. Ezen kívül tartalmaz még ámbrát, vaníliát, magnóliát, és szantálfát.63 Az In White Love exkluzív parfüm, ez az árán is meglátszik, sajnos egy hétköznapi pénztárcának nagyon megterhel lehet. Aki viszont megengedheti magának, annak kiváló választás ez a parfüm, ugyanis gondosan gy jtött és válogatott összetev inek köszönhet en az illat nagyon tartós és rendkívüli min ség . A Juliette has a Gun Not a Perfume nem egy szokványos parfüm. Az illatok körében megszokott, hogy akár több száz összetev b l alakul ki a tökéletes kompozíció. Ezt a parfümöt mindössze egy elem alkotja, a cetalox.64 Az alkotótól nagy merészség volt egyetlen összetev b l álló parfümöt létrehozni, Romano Ricci (Nina Ricci dédunokája) nem tett a 62

http://www.illatfelho.hu/chanel-no5-eau-premiere-2117 www.creedboutique.com, Letöltés id pontja: 2012.02.11. 64 http://illatoskert.blogter.hu/458695/juliette_has_a_gun, Letöltés id pontja: 2012. 02.11. 1950-ben létrehozott szintetikus anyag, mely annak érdekében jött létre, hogy a méregdrága ámbrát helyettesítse. www.kaleidoscopehistory.hu 213 Hanyecz Réka SE hallgató 63


2013. Vol.4.No.7.


cetalox mellé semmit, csak megfelel mennyiség alkohollal kihígította Eau de Parfum-nek. 65 Manapság, ahogy az épít iparban, úgy a parfümiparban is a „minimál” stílus uralkodik. Ennek a stílusnak a f képvisel je a Juliette has a Gun. Igencsak letisztult alkotás, kissé fás, kissé krémes, kissé meleg.66 Zólyomi Zsolt úgy jellemezte ezt, mintha a ködben, hidegben haladva éreznénk valami h vös, megfoghatatlan illatot, amely nem is illatként, sokkal inkább valamiféle csábító, láthatatlan anyagként lengi körbe visel jét.67 A minden alkalomra tökéletes Van Cleef & Arpels: Féerie Rose des Neiges egy virágos gyümölcsös illat, modern n knek. A tisztaság a frissesség és a könnyedség jellemzi, melyet fejjegyeinek és szívjegyeinek köszönhet. Fejjegyei a bors és a lichi, szívjegyei a rózsa és a magnólia, alapillatai pedig a cédrusfa és a tonkabab. 9.5. A szenvedély és a mélység hatalma A „vörös” illatoknál a f szerep a vágyé. Amikor megtaláljuk a hozzánk ill „vörös” parfümöt rögtön érezzük a teljességet és boldogságot. A legf bb képvisel Dior: Hypnotic Poison. Az illat egy mágikus régi f zet a modern id kben. Titokzatos és megbabonázó, melyet az extravagáns és a merész n k részesítenek el nyben. A keser mandula, a fahéj, a tubarózsa, a vanília, a pézsma és a moha illatjegyeit lehet felfedezni benne.68 Aki ismeri, és használta már, valószín , hogy soha többé nem engedi el. B ven vannak olyan n k is, akik soha nem fogják megszeretni, ezáltal soha nem fogják használni. Az Amouage: Lyric a luxusparfümök kategóriájába tartozik. A virágos-keleties illatcsalád tagja. Alapillata a moha, a mósusz és a pacsuli. Az angyalgyökérnek, a gerániumnak, a gyömbérnek, az írisznek, a jázminnak és az ylang-ylang-nak köszönheti a szívillatát, fejillatai pedig a bergamott, a gyömbér, a fahéj és a kardamom.69 Középkorú n k számára nagyon jó választás f szeressége, és pezsgése miatt. A „vörös” illatok között a fiatalok is megtalálhatják illatukat. A Kenzo: Flower Tag a fiatalos szépség és a vonzer aromája. Könnyed, lendületes, szeszélyes, bátor, elragadó kreáció, pont, mint egy fiatal lány. Jó min ségét és tartósságát a rebarbarának, a gyöngyvirágnak, a jázminnak, a mósusznak és a vaníliának köszönheti. 9.6. A kedvenc Több mint fél éves kutatásom alatt rengeteget tanultam a parfümökr l. Megtanultam, hogy hol válasszam ki, kinek a segítségét kérjem, mire figyeljek a választásnál, mennyi id t adjak egy illat kibontakozásának. A parfümök szeretetét anyukámnak köszönhetem. Az tanácsára kezdtem évekkel ezel tt érdekl dni a parfümök iránt, azóta a parfümválasztás a hobbimmá vált. Rengeteg parfümöt használtam az évek során. Évekig használtam Nina Ricci: Nina illatát, nagyon szerettem tartóssága és frissessége miatt, azonban egyik napról a másikra kimondottan kellemetlenné vált számomra. Ezután kipróbáltam rengeteg illatot, melyeket mind elajándékoztam. Elkövettem azt a hibát, amit sokan elkövetnek. A választásnál nem vártam megfelel ideig, nem a b römön próbáltam ki, az illat nem tudott kibontakozni, így a választás végeredménye általában csalódás volt. A kutatásaim és a tapasztalataim vezettek el a Chanel: No. 19 Poudré illathoz. Megfejtettem azt, hogy személyiségemhez a zöld illat áll legközelebb, egy kis púderes bolondítással. Több napon keresztül is meglátogattam a helyi 65

http://neszeszer.blog.hu/tags/cetalox, Letöltés id pontja: 2012.02.11. http://illatoskert.blogter.hu/458695/juliette_has_a_gun, Letöltés id pontja: 2012.02.11. 67 Idézet: http://cotcot.hu/cikk/2011/04/04/a-csabitas-uj-fegyvere, Letöltés id pontja: 2012.02.11.

66 68

http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.sephora.com/browse/product.jhtml%3 Fid%3DP4484, Letöltés id pontja: 2012.02.11. 69 http://www.parfumneroli.hu/parfum/introduction/amouage/lyric_woman_travel/, Letöltés id pontja: 2012.02.11. www.kaleidoscopehistory.hu 214 Hanyecz Réka SE hallgató


2013. Vol.4.No.7.


drogériát, majd megalapozott döntést hoztam. A mai parfümárak mellett luxusnak számít olyan parfümöt választani, ami végül nem is válik be. A Chanel: No. 19 Poudré-t Jacques Polge kreálta. Végtelenül friss illat, amelyet a grasse-i nerolinak és a mandarinnak köszönhet. A nekem legjobban tetsz púderes illatát az írisz gyökértörzsének köszönheti, melyet régen a haj és az arc púderezésére használtak. A púderes illathoz hozzájárul még a legújabb generációs, kifinomult fehér pézsma, ezen kívül jelen van még a száraz, haiti-i vetiver is.70 Saját tapasztalataim alapján mindenkinek ajánlom a szabályok betartását, a trendek követését és a hozzáért emberek tanácsának elfogadását. Nem feltétlenül az a parfüm a legjobb választás, aminek a legszebb az üvege, legjobb a marketingje, a legdrágább, vagy akár valakinek bevált és ezért ajánlotta nekünk. Id és kitartás kell hozzá, de könnyen meg lehet találni azt az illatot, ami számunkra „tökéletes”. 10. Összefoglalás A parfüm egyid s az emberiséggel. Az sember ételeit illatos anyagokkal ízesítette, kezdetben véletlenül, majd a használat tudatossá vált. Az ókorban az egyiptomi nép illatszereket égetett, olajokból bedörzsöl ket készített. A görögök az egyiptomiak által használt f szerekhez, gyantákhoz, balzsamokhoz virágolajat kevertek. Alkalmazták a maceráció m veletét. Indiában az illatszereket kezdetben csak vallási célokra használták. Kínában a parfümök használatát Fu-Hszi császár könyvében rögzített szabályok írták el . Az ókorban a parfümök Róma hanyatlása idején élték virágkorukat. A középkorban uralkodik a parfüm. Az illatszereknek fert tlenít és gyógyító hatást tulajdonítottak, ezért védekezés céljából felhasználták ket a nagy pestisjárvány idején. A XVII. században a hangsúlyos illatok, a XVIII. században a finomabb, a XIX. században pedig az illedelmes illatok uralkodtak. A század végére modern technikai vívmányok jelentek meg. Nagy fejl dést mutatott a szintetikus kémia tudománya. Az 1800-as évek elején nagy újítás volt a szintetikus anyagok használatának kezdete és az alkohol kivonószerként való használata. A parfümök akár 200 alkotórészb l is állhatnak. Megkülönböztetünk természetes, félszintetikus és szintetikus alkotórészeket. Természetes illatoknak hívjuk azokat az illatokat, amelyek él növényi (illóolajok) vagy állati szervezetb l (állati szekrétumok) származnak. A növényekb l kivonható illóolajokat többféle eljárással lehet kinyerni. Ilyen eljárás a desztilláció, az oldószeres kivonás, a sajtolás, az enfleurage technika, a Soft Extraháció és a Nature Print. A szintetikus anyagok kémiai eredet ek, alkalmasak a természetes szaganyagok pontos lemásolására. A csoport legjelent sebb képvisel i az aldehidek. A parfümök illóolaj tartalmuk alapján több csoportba sorolhatóak (Eau de Parfum, Parfum de Toilette, Eau de Toilette, Eau de Cologne, Splash Cologne). Az illatszereket alkotórészeik párolgási sebessége alapján William Poucher három alkotórész csoportra osztotta. (fejillatok, szívillatok, alapillatok). Ez alapján Aimé Guerlain megalkotta az illatpiramist. Manapság megkülönböztetünk n i és férfi illatokat, azonban a két osztály között nem húzható éles határvonal. Napjainkban a parfümöket parfümmesterek alkotják meg. A parfümkészítés tudományát úgynevezett parfümiskolákban sajátítják el. (Versailles-i ISIPCA). A parfüm r nem egyedül dolgozik. Különböz divatcégek versengenek a jobbnál jobb parfümmesterekért. A divatházak nagy figyelmet fordítanak a marketing stratégiának is. Iparm vészeket, designereket alkalmaznak arra, hogy méltó tárolóedényt álmodjanak meg az aktuális parfümnek.

70

http://www.stylemagazin.hu/hir/illatmustra-chanel-no-19-poudre/806/, Letöltés id pontja: 2012.02.11. www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

215


2013. Vol.4.No.7.


Érzékszerveink segítségével ismerhetjük, alakíthatjuk, formálhatjuk a minket körülvev világot. Az érzékszerveinkben receptorok találhatók, melyek érzékelik, felveszik a különböz ingereket, majd ingerületté alakítják ket. Az ember öt érz rendszerrel rendelkezik. Közülük az egyik a szaglórendszer. A szaglás az élettan egyik olyan területe, melynek bonyolult mechanizmusa még ma sem ismert teljesen. Az illatokat el ször a szaglószervünk érzékeli, majd az agyunk jelentéssel látja el. A szagok összekapcsolhatóak azokkal az információkkal, amelyeket más érzékszervünk érzékel. A szagok minden ember számára szubjektív megítélés ek. Léteznek pozitív, negatív és semleges szagok. A szagok segítségével megvalósulhat egy úgynevezett speciális kommunikáció. A feromonok olyan kémiai anyagok, amelyek akár képesek befolyásolni a kapcsolatok alakulását. Ma az emberi feromonok megléte még nem bizonyított. Minden ember rendelkezik egy sajátos testszaggal. A parfümök szolgálhatják a kellemetlen szag elfedését, de általában a szépészeti célból való alkalmazása az elterjedtebb. Nem mindegy, hogy hol vásároljuk meg, választjuk ki, hogyan alkalmazzuk vagy hogyan tároljuk parfümjeinket. Léteznek szabályok, melyek betartása igen fontos. Az illatszerpiacon megjelent a parfümhasználat egy különleges formája, az illatvacsora. Az illatvacsora összekapcsolja a gasztronómia és a parfümök világát. A parfüm egy olyan luxustermék, amely minden ember számára elérhet . Rengeteg parfüm áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy megtaláljuk azt, ami a legjobban illik hozzánk. Napjainkban öt kiemelt illatcsoport éli virágkorát („zöld”, „meleg”, „lila”, „fehér” és a „vörös” parfümök). Az én kedvenc parfümöm a Chanel: No. 19 Poudré a zöld illatok közé tartozik. Friss, üde, púderes és tartós. Befejezés „A ruham vészek mindenkinél jobban tudják, mi kell a n knek, mi áll jól nekik. A parfüm az kezükben az öltözék kiegészít jévé válik, kiszámíthatatlan és nélkülözhetetlen cicomává, a legszükségesebb haszontalansággá”(Colette)71 Ezzel a mindent elmondó idézettel zárnám kutatómunkámat. Látszólag a parfüm, létrejöttének történelme, a szépségipar és a marketing nem kapcsolódik közvetlenül sem az orvostudományhoz, sem a gyógyszerésztudományhoz. Ám, ha a felszín alá hatolunk, akkor észrevehetjük, hogy mennyire szerteágazó az a tudományág, amely a „parfümmel” foglalkozik. Régen a parfümöket patikusok állították el . Napjainkban ez már nem a mi feladatunk. Viszont azoknak a nagyvállalatoknak, cégeknek, parfümmestereknek, akik felel sek azért, hogy a drogériák polcain min ségi áru legyen és a vev khöz megfelel termék kerüljön, áthatóan kell ismerni a kémia, az élettan, biológia és a zoológia különféle területeit. Ezek a tudományterületek viszont alaposan jelen vannak mind az orvostudományban, mind a gyógyszerésztudományban. Kutatásom során megpróbáltam a bevezetésben feltett kérdésekre kielégít válaszokat adni. Ismertettem egy csepp parfüm történelmet, egy csepp kémiát, pszichológiát, botanikát, zoológiát és a szaglás bonyolult élettani mechanizmusát. Megkíséreltem szavakba öntve érzékeltetni azt a hangulatot, amelyet egy adott illatszer használata után érezhetünk. Az illatszerek világában a teljesség fogalma lehetetlen. Napjainkban csaknem ezer féle parfüm van kereskedelmi forgalomban. Számuk folyamatosan változik, a divatcégek folyamatosan jelentetik meg új kreációikat. Ahhoz, hogy a parfümök terén naprakészek lehessünk, folyamatos érdekl désre van szükség.72 Ki állíthatja, hogy tudomást sem vesz a parfümr l: a megfoghatatlan, érzéki és felidéz erej , legnagyobb

71 72

Idézet: 100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006, p11 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó, borító www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

216


2013. Vol.4.No.7.


varázslóról?73 A parfüm a civilizációk hajnalán t nik fel, és m vészetében nincs semmi felszínes, egyszer en tökéletes.74 Irodalomjegyzék Könyvek: 100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006 FONYÓ Attila-LIGETI Erzsébet: Az Orvosi Élettan Tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest, 2008 Nigel GROOM: Parfümök, Glória Kiadó, 2004 Parfüm’97-Illattárlat kétszáz képben, Geomédia Lap-és Könyvkiadó Piet VROON (1994), Anton VAN AMERONGEN, Hans DE VRIES: A rejtett csábító-a szaglás pszichológiája, Korona Kiadó, Budapest, 2005 VERZÁRNÉ DR. PETRI Gizella: Farmakognózia, Medicina Kiadó, Budapest, 1982 Folyóiratok: Marie Claire magazin 2012/01-02, január-február Szuflé magazin, 2011 tél Internetes források: http://enthouse.blog.hu http://hg.hu/cikk/divat/10133-parfum-az-illatok-titkai http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rz%C3%A9kszervek http://hu.wikipedia.org/wiki/Cibetmacskaf%C3%A9l%C3%A9k http://hu.wikipedia.org/wiki/Klorofill http://illatoskert.blogter.hu/458695/juliette_has_a_gun http://illatoskert.blogter.hu/tag/fougere http://napiaszonline.hu/tudtad_hogy/hogyan_vonjak_ki_a_viragok_illoolaj_tartalmat_7802 http://napiaszonline.hu/tudtad_hogy/hogyan_vonjak_ki_a_viragok_illoolaj_tartalmat_7802 http://neszeszer.blog.hu/tags/cetalox http://tpeparfum.tripod.com/id14.html http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.sephora.com/brows e/product.jhtml%3Fid%3DP4484 http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_rzkels_s_az_szlels_kztti_klnbsgek.html http://www.ferfiegeszsegor.hu/stilus/zolyomi-zsolt-az-egyetlen-magyar-parfumor http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/cyclopaedia/Maceracio_hideg_vizes_kivo nas_aztatas?lexid=20http://www.ogyi.hu/dynamic/Gyk_1_2/Neroli%20aetheroleum.pdf http://www.illatfelho.hu/chanel-no5-eau-premiere-2117 http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/szag.html http://www.lajkmagazin.hu http://www.naturanet.hu/kategoriak/Kornyezet_es_termeszet/mi-az-ambra.html http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvismertetk/122-patrick-sueskind-a-parfuem-egygyilkos-toertenete http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20090211-zolyomi-zsolt-parfumor-az-egyetlenmagyar-orr-interju.html http://www.parfumneroli.hu/parfum/introduction/amouage/lyric_woman_travel/. 73 74

Idézet: 100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006, borító Idézet: 100 legendás parfüm, Aréna Kiadó, Budapest, 2006, borító www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

217


2013. Vol.4.No.7.


http://www.parfumneroli.hu/parfum-magazin/cikk/a_parfum_hasznalata/ http://www.prestigeproducts.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=141:gucci -flora-edp&catid=41:gucci&Itemid=113&lang=hu http://www.stylemagazin.hu/hir/illatmustra-chanel-no-19-poudre/806/, http://www.webbeteg.hu/cikkek/szexualis_elet/1466/feromonok-orrunknal-fogva-vezetnek www.creedboutique.com Tantermi el adás: Dr. CSÁKI Gabriella Kozmetológia el adása, Semmelweis Egyetem 2011. november 30.

www.kaleidoscopehistory.hu Hanyecz Réka SE hallgató

218

EISSN:

Recommend Documents