Egy korszer szakszótár elkészítésének alapelvei

Dróth Júlia: Egy korszer szakszótár elkészítésének alapjai

159

SUMMARY Balázs, Géza “Turn all walls into SMS-walls” The SMS-wall is an invention of Hungarian engineers, a device erected in public places (festivals, restaurants, squares) that serves for receiving and displaying SMS messages. The present paper analyses a total of 254 SMS texts that were sent to an SMS-wall erected by Westel Co. at the Ninth Youth Press Festival at Gödöll2, Hungary, on 26 April 2002. It is concluded that a fundamental feature of those texts is the personal and mass communicational, as well as folkloristic, situation that they are embedded in. A salient role is played by getting in touch (provocation), playing with the code (language games), and providings news items as a task (often coupled with texts of advertisements, a sign of the connection in young people’s minds between news items and advertisements). The SMS-wall has also been found to play a folkloristic role (e.g. Easter rhymes), an evidence of the connection between folklore and mass communication. The SMS-wall, even though it is a public medium, nevertheless displays characteristic features of secondary uses of writing as well.

Egy korszer szakszótár elkészítésének alapelvei 1. Bevezetés Tanulmányomban a magyar nyelv: terminológia szótározásának: összegy:jtésének, értékelésének, nyelvészeti-szakmai formálásának egyik kísérletét írom le. Az el2zmények feltárásával, valamint tapasztalati és szakirodalmi adatokkal szeretném alátámasztani és felvázolni a korszer: szakszótárak elkészítésének egyik lehetséges tudományos módszerét. Feltevésem szerint ahhoz, hogy az adott szakma (jelen esetben a környezet- és természetvédelem) széles körben elfogadjon egy szakszótárt, és a szótárban szerepl2 terminológiai egységek nyelvészeti szempontból is beilleszkedjenek a magyar nyelvbe, célszer:, ha a szótár készítése három alapvet2 mozzanatból áll: 1. Párhuzamos szakszövegekb2l kiemeljük a már kialakult, a tényleges nyelvhasználatot tükröz2 terminológiai egységeket, definiáljuk a fogalmakat, majd tartalmi megfelelés alapján párba állítjuk az egységeket. 2. Szakmai és nyelvészeti szempontból értékeljük a feltárt és párba állított egységeket, illetve javaslatot teszünk a hiányzó vagy nem egységesen elfogadott alakok pótlására, megváltoztatására. 3. Az így összeállított anyagot többszörös szakmai és nyelvészeti lektorálásra bocsátjuk. 2. El#zmények Az utóbbi években gyakran olvashatunk a nyelvészeti folyóiratokban, kiadványokban a szaknyelvek helyzetér2l: a következetlen, olykor kialakulatlan terminológiáról, a szakszövegek olvasásakor felvet2d2 nyelvhelyességi, helyesírási

160

Dróth Júlia

kérdésekr2l, a jelenségek mögött álló társadalmi, szociolingvisztikai folyamatokról. A nyelvi jelenségek leírása, rendszerezése, az okok feltárása, a változások figyelemmel kísérése nagyon fontos feladat. A nyelvhasználók, köztük a szakírók napi munkájuk során találkoznak e jelenségekkel, a fordítóknak pedig az els2k között kell megtalálniuk a több szempontból is megfelel2 megoldást. Eleget kell tenniük a megbízó és a célnyelvi olvasóközönség elvárásainak a konkrét szituációban, közvetíteniük kell a forrásnyelvi szöveg feladójának üzenetét, úgy, hogy az a célnyelvi kultúrába, nyelvi környezetbe is beilleszkedjen. A feladat: „gúzsba kötötten táncolni” (Kosztolányi 1928). E nem mindennapi mutatvány végrehajtásához társadalmi segítségre van szükségük – olyan egyezményes m:faji, grammatika, lexikai (terminológiai), helyesírási és formai javaslatokra, melyeket célnyelvi normának nevezhetünk. A célnyelvi normák követésének igényét nem keverhetjük össze a fordítási (m:veleti) normák rögzítésével (l. Toury 1995). Az optimális fordítási stratégia kiválasztása, a fordítási döntések a fordító mint hivatásos nyelvi közvetít2 szakmai kompetenciájának részei. A célnyelvi eszközrendszer kialakítása (például szótárkészítés, nyelvstratégiai döntések stb. révén) azonban nagyrészt a nyelvészet hatáskörébe tartozik. Természetesen itt is alapvet2 szerepe van a leíró szemléletnek, hiszen a szótárkészítés kiindulási pontja a már használatban lév2 terminus technikusok alkalmazásának megfigyelése a szövegkörnyezetben. Paradox módon ezek a terminológiai egységek a szakmai nyelvhasználat gyakorlatában normaként jelentkeznek, éppen ezáltal képesek betölteni els2dleges funkciójukat, el2segíteni az egyértelm:, hatékony, gyors szakmai kommunikációt. A címben szerepl2 szakszótár készítésének igénye a Szent István Egyetem szakfordítóképzésének gyakorlatában fogalmazódott meg. A szakfordítások terminológiai kérdéseit általában a meglév2 szótárak, a szakemberekkel folytatott konzultációk, a szakirodalom felkutatása révén oldjuk meg. A nemzetközi szervezetek szakmai dokumentumai azonban gyakran olyan reáliákat is tartalmaznak, melyek magyar megfelel2je még nem alakult ki egységesen. Ilyenkor háttérkutatásaink eredménytelenek maradnak, s a döntés a fordító egyéni ismeretein múlik. Az ebb2l adódó terminológiai kérdésekre szerettünk volna választ kapni, amikor 2002. június 21-én Gödöll2re összehívtuk a környezetvédelmi szakírók és szakfordítók Tanácskozását. Célunk az volt, hogy módszert találjunk a napi munka során felvet2d2 konkrét feladatok megoldásához. Nyelvészeket, valamint környezet- és természetvédelemmel foglalkozó kutatókat, szakembereket, szakírókat, szakfordítókat, szakkönyvkiadókat és folyóirat-szerkeszt2ket hívtunk meg, akik felkészülten szóltak hozzá a hetekkel korábban kiküldött húsz konkrét terminológiai kérdéshez, de egységes válaszok, terminológiai alakok nem születtek (lásd a példákat alább). A vita mégis eredményes volt: gazdagodott szempontrendszerünk, és megfogalmazódott egy új módszerekkel összeállítandó szakszótár igénye is. 2002 2szén a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke terminológiai kutatócsoportot hozott létre, melynek szakmai összetételét a nyári kerekasztal-beszélgetés elvei szerint alakítottuk ki: a szaknyelvet használó és folyamatosan alakító szakembert, a magyar nyelvi normákat és hagyományokat képvisel2 nyelvészt, a fordítási problémákat ismer2 szakfordítót, valamint a terminológiai

Egy korszer szakszótár elkészítésének alapjai

161

adatbázis létrehozásában és kezelésében közrem:köd2 informatikus szakembereket egyaránt bevontuk a terminológia összegy:jtésébe, rendszerezésébe. A szakért2k e csoportjával féléves intenzív kutatómunkával alakítottuk ki a szótár elkészítésének alábbi elveit. 3. A kétnyelv szakszótárakkal és a magyar terminológia használatával kapcsolatos problémák és ezek megoldási javaslatai (A példák a környezet- és természetvédelem témaköréb2l valók. Vastag d2lt bet:vel jelzem a szakért2k által javasolt formát, amennyiben már megszületett a megállapodás.) 3.1. A folyamatos megújíthatóság igénye – a tezaurusz forma A napjainkban állandóan változó tudományos és szakmai élet újabb és újabb reáliákat fedez fel vagy hoz létre, újradefiniálja a fogalmakat, vagy eddig nem létez2ket alkot. Ezt a gyors változást az ábécérendbe szedett, hagyományos kétnyelv: szótárak nehezen követik. Emellett a szaknyelvre – precizitásából adódóan – különösen jellemz2, hogy a fordítás megfelelésének alapegységei nemcsak egyes szavak, hanem többtagú kifejezések is lehetnek. Ezeket a kollokációkat azonban az ábécérendbe rendezett szótárakban nem egyszer: fellelni. „A rendezett terminológia mindenképpen hierarchikus felépítésben jelenik meg, mintegy thesaurus formájában. […] A logikai kapcsolatokon alapuló és azt tükröz2 szótárszerkesztési rendszer, illetve szerkezet biztosítja, hogy a terminológia mint mesterséges, rendezett struktúra létrejöhessen és fennmaradhasson” (Kis 1978: 256). Célszer:nek látszik tehát, hogy a szakszótár tezaurusz formát öltsön, így a szakma fejl2désével b2víthet2 lesz a szóanyag. Emellett ha a fogalmak definíciója vagy helye változik a tudományág rendszerén belül, a tezaurusz forma lehet2vé teszi, hogy az egymásra utaló fogalmakat, megnevezéseket a szakma rendszerének megfelel2en, együttesen gondolhassák újra a szakért2k. Így könnyebb elkerülni a következetlenségeket, az idegen elemek tükörfordítását, s egyszer:bb kialakítani az újabb terminus technikusokat is. A tezaurusz formába rendezett szótár a kollokációk keresését is megkönnyíti. A szótár tudományossága és b2vítése, megújíthatósága érdekében tehát a terminológia gy:jtésének módszere és a szakszótár formája egyaránt a környezet- és természetvédelmi szakma bels2 rendszerét követi. A szakma azonban nem egységes saját szakterületeinek megállapításában, egymáshoz rendelésében. Ezért célszer:, hogy a szótárkészít2k a szótár szempontjából el2zetes szakmai döntést hozzanak a tudományág felosztásáról, az anyaggy:jtés tematikus és id2beli korlátjairól. Bár a terminológia rendszerezése érdekében a tudományág rendszerét kívánjuk követni, hangsúlyozzuk, hogy el2zetes döntéseink meghozatalában a szótárkészítés gyakorlati szempontjai az els2dlegesek, s nem a szakmai állásfoglalás. Fontos azonban, hogy a kialakított rendszerbe a természet- és környezetvédelem

162

Dróth Júlia

valamennyi területe besorolható legyen, és valamennyi irányzat képvisel2je tájékozódni tudjon benne. Néhány példa a jelenleg hiányzó alakokra és a terminológia következetlen alkalmazására (részletesen l. Dróth 2002; a kategóriák kialakításához részben felhasználtam: Országh 1977: 151): A) Hiányzó alakok: a szaknyelvi kifejezésnek nem alakult még ki a magyar nyelv: megfelel2je, ezért a fordítók analóg magyar kifejezést alkalmaznak, vitatott tartalommal, például: a. bycatch – mellékfogás / szeméthal / gyomhal / vakfogás b. wetland – vizes terület / vizes él)hely / vizes tájék / nedves vidék / nedves terület / b)viz tartomány / mocsár B) Következetlenség: a szaknyelvi kollokációkat különböz2 stratégiák szerint fordítják, néhánynak több fordítási változata is van: 1. A kollokáció tagjai idegen nyelvb2l kölcsönzött alakok, melyek meg2rzik az idegen (el2-)képz2ket (például: pre-dispersal seed predator – prediszperzális magpredátor). 2. Az idegen alak rövidítése is tükörfordításban szerepel (például: pre-DSP – pre-DMP) 3. A kollokáció mindkét (vagy több) tagja idegen nyelvb2l kölcsönzött alak, magyar képz2kkel, helyesírásában gyakran a jelöletlen viszony figyelembevétele nélkül (például: intraspecifikus kompetíció; diszturbancia faktor, relatív abundancia, kumulatív relatív abundancia diverzitás). 4. Tükörhibrid: a magyar fordításban használatos szóösszetételnek egyik eleme idegen kölcsönszó, a másik eleme az idegen nyelvi szó magyar egyenértékese (például: diszturbált állapot, abundancia változások, abundancia eloszlások, abundancia-mintázat, közepesen abundáns, él)helyfolt-abundancia, kumulatív relatív abundancia görbék; regionális fejlesztés) 5. Mindkét szó az angol elem magyar egyenértékese (például: regional development – térségfejlesztés) C) Következetlenség: a szaknyelvi köznevek kezd2bet:jének következetlen írása (a magyar alak esetében idegen hatásra), mely zavarja az értelmezést, például: Common Agricultural Policy / common agricultural policy – Közös Agrárpolitika / Közös Agrár Politika / közös agrárpolitika / közös mez)gazdasági politika. 3.2. A szövegkörnyezet elérhet#ségének igénye A hagyományos szótár nem ad eligazítást a kontextus szerint megfelel2 szó kiválasztásához. A fordítások párhuzamos elemzésekor gyakran tapasztaljuk, hogy a fordító olykor olyan megfelel2t választ, mely pusztán lexikai síkon nehe-

Egy korszer szakszótár elkészítésének alapjai

163

zen indokolható (lexikai vagy grammatikai cserét – például szófajváltást végez) (Váradi 2001: 268–70). A szövegkörnyezet dokumentálása, a sz:kebb, mondatszint: kontextus tárolása és megjelenítése számítógépes módszerekkel megoldható. Csoportunk a terminológiai egységek gy:jtésekor párhuzamos szakszövegeket dolgoz fel: az idegen nyelv: szakszövegekb2l kiemelt terminológia megfelel2jét keressük a magyar nyelv: szövegekben. Párhuzamos szövegeknek olyan két- vagy többnyelv: szövegeket nevezünk, amelyekben egy eredeti szöveg és annak egy- vagy többnyelv: fordítása szerepel, illetve olyan egynyelv: – esetünkben eleve az idegen nyelven, illetve eleve magyar nyelven írt – szövegeket, melyek tartalmuk, funkciójuk, keletkezési körülményeik hasonlósága alapján párba állíthatók. Ezeket a mondat szintjén illesztjük egymáshoz, számítógépes eszközök segítségével. A kontextuális jelentést tehát a párhuzamos szövegek mutatják fel, s az ezekb2l kiemelt mondat mint fordítási egység szükséges és elégséges kontextus a szakkifejezések jelentésének bemutatásához. A párhuzamos szövegekb2l kiemelt terminológiai egységek megfeleltetése a szövegek kontextuális és funkcionális hasonlósága következtében kétirányú (ennek bizonyítása: Váradi 2001). A szótár készítésének alapja tehát egy szaknyelvi korpusz létrehozása, mely egyben régóta hiányzó kutatási anyagot szolgáltat a fordítástudomány és a nyelvészeti kutatások számára (l. Klaudy 2001). 3.3. A fogalmak definiálásának igénye A kétnyelv: szótárak a forrásnyelvi címszót a célnyelvi megfelel2k felsorolásával definiálják. Ezek az alakok együttesen, indirekt módon rekonstruálják a címszó jelentését, a felsorolt kifejezések fordítási megfelel2nek számítanak. A hagyományos kétnyelv: szótárakban maga a szócikk gyakran redundáns (több pontban közli ugyanazt a tartalmat). Másfel2l a közölt ekvivalensek többsége általában egyirányú (azaz nem vezet vissza az eredeti címszóhoz a másik nyelvben) (Váradi 2001). Például a következ2 kifejezés, mely gyakran szerepel a szakszövegekben, dokumentumokban: policy – 1. politika – 2. elv / irányelv / alapelv / célkit zés / vmi kezelési szokásai / szabályai / el)írásai / eljárás / rendezési elv / átfogó terv / átfogó kezelési elv – 3. okosság, politika, diplomácia, el)relátás Néhány példa a policy visszafordítására: – – – –

elv – principle / concept / maxim irányelv – guidance / guideline / governing principle / principle célkit zés – objective / object el)írás – form / formula / formality / imposition / precept / recommendation / regulation – eljárás – action / deal / do / law / method / mode / move / operation / proceeding / step / treatment / trial / way

164

Dróth Júlia

A környezet- és természetvédelmi szakemberek segítségével rövid, magyar nyelv: definíciókat készítünk, ezek szolgálják majd az angol, a magyar és a német kifejezések közötti megfeleltetést. Ezek a definíciók mint a megfeleltetés eszközei, valamint a számítógépes adatkezelés lehet2séget ad arra is, hogy a szótár anyagát akár angol–magyar, akár magyar–angol irányból listázzuk. Ha nemcsak egy idegen nyelv terminológiáját feleltetjük meg a magyarral, hanem kett2t vagy többet, különösen nagy gondot kell fordítanunk a megfeleltetésre. A német környezetvédelmi terminológia például tartalmilag több helyen eltér az angoltól, mivel a német szakemberek néhány fogalmat másként definiálnak. Magyar anyanyelv: szótárkészít2k esetében célszer:, ha nem az angol és a német terminológia közötti megfeleltetésre törekednek, hanem mindkét nyelvhez a magyart rendelik. Emellett fontos a csoport munkájába olyan szakembert is bevonni, aki a német, az angol és a magyar terminológia és a definíciók összhangját lektorálja. 3.4. A szaknyelvi rétegek szerinti rendszerezés igénye A hagyományos kétnyelv: szakszótárak ritkán sorolják be a párhuzamos szóalakokat a szaknyelv stiláris rétegz2dése szerint (nómenklatúra, terminológia, köznyelvi alak). Ezért a nyelvhasználónak nehéz eldöntenie, mikor alkalmazhat magyar megfelel2t, és mikor helyes, ha átveszi az idegen szót. Ez a bizonytalanság ma gyakran az idegen kifejezések átvételét eredményezi, ezzel gátolja a magyar szaknyelvi terminológia kialakulását. Mivel a készül2 környezet- és természetvédelmi szótár célközönsége az ismeretterjeszt2 m:vek olvasóitól a nemzetközi egyezményekkel dolgozó sz:k szakmai rétegig terjed, a szakszókincs három f2 stílusrétegébe tartozó kifejezéseket egyaránt tartalmazza majd a kiadvány a stílusréteg megjelölésével az egyes szócikkeken belül. A szótárépítésben résztvev2 környezetvédelmi szakemberek, nyelvészek, fordítók szoros munkakapcsolatuk (internetes hálózat és rendszeres konzultációk) révén képesek a terminológia szakmailag és nyelvészetileg egyaránt megfelel2 stiláris besorolására (l. Dániel 1978, Mihalovics 2000). Ez lehet2vé teszi, hogy egyszerre szolgáljuk a magyar nyelvhelyesség ügyét és a környezetvédelmi szakma igényeit: csak ott magyarítsunk, ahol az a szakma szempontjából is elfogadható, ahol azonban lehet2ség van rá, tegyük meg ezt a lépést (l. Fábián 1993: 574). Ennek nyelvstratégiai szempontból két kedvez2 következménye lehet: 1. számos magyar kifejezés kerülhet a szaknyelvnek abba a rétegébe, melyb2l a legtöbb kifejezés áramlik a köznyelvbe, ráadásul a magyar helyesírás szabályainak megfelel2 alakban; 2. a legsz:kebb szakmai réteg számára fontos idegen eredet: terminológiai egységek megfelel2 jelentésben, valamint morfológiai és ortográfiai megfontolások után kerülnek be a szakszótárba. Ezekre a megfontolásokra a valós nyelvhasználat is lehet2séget ad: a párhuzamos szövegekben számos változatot találunk az egyes terminológiai egységekre (l. Dróth 2000 és 2002). Például: a. predation – predáció (nómenklatúra) / zsákmányolás / ragadozás (terminológia) / zsákmányszerzés (köznyelvi alak)

Egy korszer szakszótár elkészítésének alapjai

165

b. disturbance – diszturbancia (nómenklatúra) / bolygatottság (terminológia) / zavarás (köznyelvi alak) c. abundance – abundancia (nómenklatúra) / egyeds r ség (terminológia) / gyakoriság (köznyelvi alak) 3.5. A hivatalos dokumentumok hibásan fordított terminológiai egységei szakszer felülbírálás után javítva kerüljenek a szótárba A kormányprogramok, stratégiák, egyezmények, szerz2dések stb. nevének fordítási elve: ha egyszer már hivatalosan le lettek fordítva, akkor azt úgy kell használni a továbbiakban, és így jelenik meg a hivatalos kétnyelv: terminológiagy:jteményekben is. El2fordul azonban, hogy a hivatalos fordítást szakszer:tlenül készítik el: többnyire a kifejezés helyesírása, de olykor maga a szóalak is kifogásolható. A környezetvédelmi szakma kialakulóban van, számos vita folyik a tudományág rendszerér2l és fogalmairól. Ahhoz, hogy az ország különböz2 felfogású szakemberei szemében egyformán hiteles legyen az új szakszótár, fontos, hogy készít2i, köztük a szakmai tanácsadók ne egyetlen szakmai csoportból kerüljenek ki. Szakmai lektornak olyan szakembert kérünk fel, akit a környezetvédelmi szakma általában elfogad. A valódi tartalmi, szakmai, rendszertani megfelelés mellett fontos a magyar nyelv: szakszó alaktani, nyelvhelyességi elfogadhatósága is. Ezért segítséget kérünk az MTA Magyar Nyelvi Bizottságától – Zimányi Árpád aktív közrem:ködésére munkánk els2 szakaszában is építettünk. A szakért2i csoport állásfoglalása alapján és a folyamatosan korszer:síthet2 szakszótár mint norma segítségével a kifogásolt alak helyébe egységes, elfogadott alakot lehet bevezetni. Például: a. Convention on Biological Diversity – Biológiai sokféleség Egyezmény (a hivatalos magyar fordítás!) / Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségr)l szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségr)l szóló egyezmény / Egyezmény a biológiai sokféleségr l / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiaisokféleség-egyezmény / Megállapodás az élettani sokféleségr)l / nemzetközileg elfogadott egyezmény az élettani sokféleségr)l b. Kyoto Protocol – Kyotói Jegyz)könyv (a hivatalos magyar fordítás!) / Kyotói Egyezmény / Kyotói Protokoll / Kiotói Egyezmény / Kiotói Jegyz könyv / Kiotói Protokoll / kiotói Megállapodás 4. Befejezés Korábban az Európai Unió dokumentumainak, kiadványainak fordítási problémáiról írtam tanulmányt a Nyelv2r hasábjain. Példákkal érzékeltettem, mennyire sürget2 az egységes terminológia kialakítása, a megfelel2 szakszótárak létrehozása, az egyes szakterületek szakemberei, nyelvészek, fordítók, informatikusok

166

Dróth Júlia

együttm:ködésével. Munkatársaimmal azóta arra törekszünk, hogy a terminológia rendszerezésének fent vázolt elvei megvalósuljanak. Az együttm:ködés személyi és tárgyi feltételeit els2sorban az a szerencsés körülmény biztosítja, hogy egyetemünkön a szakmai képzés mellett párhuzamosan szakfordítóképzés is folyik. Napi munkánk során természetessé vált a közös gondolkodás a környezet- és természetvédelem szakemberei, valamint a szakfordítás és a kontrasztív lexikográfia szakemberei: oktatók, hallgatók, doktoranduszok között. Napjainkban a szakfordításhoz és a terminológiakutatáshoz szükséges háttérinformációk megszerzése, a fordítási döntések nagy része olyan differenciált ismereteket feltételez, melyek kialakítására a graduális ágazati szakfordítóképzés ideálisnak tekinthet2. Reméljük, szótárkészít2 munkánk hozadékaként széles látókör:, anyanyelvüket, ezen belül a magyar szaknyelvet igényesen használó, mély szakmai tudású természetés környezetvéd2k kerülnek majd ki csoportunkból és egyetemünkr2l. SZAKIRODALOM Dániel Ágnes 1978. A terminus fordításának néhány kérdése. In: Fülei-Szántó E. és Gereben Á. (szerk.): Nyelvpedagógiai írások I. Budapest: MKKE Nyelvi Intézet, 304–13. Dróth Júlia 2000. Legyen egységes az EU terminológiája! Magyar Nyelv)r 125: 287–97. Dróth Júlia 2002. Beszámoló a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanácskozásáról. (Elhangzott: II. Szaknyelvoktatási Szimpózium, Debrecen, 2002. november 16.) Fábián Pál 1993. (Hozzászólás a vitához) Magyar Nyelv)r. Az 1992. október 15–16-i nyelvm vel) konferencia és az 1992. november 6-i szaknyelvi konferencia teljes anyaga. 575. Kis Ádám 1978. A terminológia rendszerezése. In: Fülei-Szántó E. és Gereben Á. (szerk.): Nyelvpedagógiai írások I. Budapest: MKKE Nyelvi Intézet, 252–6. Klaudy Kinga 2001. Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszer:sítéséért”? Magyar Nyelv)r 126: Kosztolányi Dezs2 1928. Ábécé a fordításról és a ferdítésr2l. In: Kosztolányi D.: Nyelv és lélek. Budapest: Osiris Kiadó. 512. Mihalovics Árpád 2000. A politikai szaknyelv néhány sajátossága. In: Mihalovics Á. (szerk.): Tanulmányok a politikai szaknyelvr)l. Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó. 29–61. Váradi Tamás 2001. Kontrasztív szemantikai kutatások párhuzamos korpusz segítségével. In: Gecs2 T. (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Toury, G. 1995. Descriptive Translation Studies and beyond. Amsterdam/Philadelphia: Benjamins.

Dróth Júlia SUMMARY Dróth, Júlia The principles of an up-to-date technical thesaurus In recent years, the social importance of technical translations has been growing exponentially, and this increase raises new issues in the fields of language use, language planning, and lexicography. We keep experiencing the signs of linguistic interference: some of the traditional grammatical, stylistic

Egy korszer szakszótár elkészítésének alapjai

167

and orthographical features of the Hungarian language as a target language undergo changes, in line with the features of the source languages, and new features tend to be transported from the source languages to Hungarian. The formulation of a generally acceptable Hungarian terminology that corresponds to the meaning and function of the source text as well as to the traditions and norms of the target language is of great urgency. The paper aims at summarizing recent studies and attempts at identifying new principles and methods of creating an up-to-date technical dictionary. In analysing the need for such a dictionary, the paper also intends to describe and classify some of the novel phenomena in the field of terminology.

Ki is a mi egyik szomszédunk? („Minek nevezzelek?”?) 1. Jugoszlávia hivatalosan is megváltoztatta az állam nevét, s már több hónapja így határozza meg magát: Državna Zajednica Srbije i Crne Gore, röviden pedig: Srbija i Crna Gora. A kérdés: hogyan fordítsuk ezt magyarra, amikor magyarul írunk vagy beszélünk? A magyar nyelv: média nem kért és nem kapott tanácsot nyomban, sem kés2bb, de egy napot sem várhatott, ezért a határ mindkét oldalán magyar nyelven is elkezd2dött a Balkánon sajátosnak tekinthet2 új államalakulat egyfajta megnevezése. Az eddig szerzett információk szerint odahaza (s ideát szintén) jelenleg némi z:rzavar uralkodik e tekintetben. Már az el2készítés idején megszületett az új megnevezés magyar fordításának elképzelése is. Jugoszlávia helyett Szerbia és Montenegró az alcíme egy írásnak (Játsszunk föderációt! Magyar Szó, 2002. március 17. és 19., a szerz2 P. T.). Mostanában azonban azt tapasztalom, hogy ott is, itt is egyre általánosabbá válik a Szerbia-Montenegró megnevezésforma. Nyilván ez t:nik legkönnyebbnek és legrövidebbnek. Nagyköt2jeles formát eddig nem láttam. Persze, hallottam vagy olvastam egyebet is. (Az ingadozás az egyértelm:en megfogalmazott és a parlamentben elfogadott szerb nyelv: államnévnek csak a rögtönzött magyar fordításaira vonatkozik.) Ezek után vajon mondhatjuk-e, hogy e tekintetben nincs is teend2nk, vagyis hogy az új állammegnevezés megfelel2 magyar változatát létrehozta a gyakorlati rögtönzés? A kérdésen eleve el kell gondolkodnunk, hiszen adva van tényként a szerb nyelv: hivatalos és szuverén új megnevezés, de adva van a gyakorlati szükség kényszere is az összes nem szerb nyelv: közösségekben, hogy ki-ki a maga nyelvén is megnevezhesse, amikor szól vagy ír róla. Másrészt viszont adva van két másik tény is: az idegen államnevek magyar nyelv: használatát eddig (miként általában a m:velt nyelvközösségekben) nem a kényszer szülte rögtönzés nyomán tekintettük megoldottnak; továbbá akadémiai megbízatással és szakmai avatott-