1
EGRI HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
EGER, FADRUSZ U. 1/A
2 TARTALOM ELŐSZÓ
5
AZ INTÉZMÉNY ADATAI
7
ISKOLÁNK BEMUTATÁSA
8
NEVELÉSI PROGRAM
11
I. Pedagógiai alapelveink
12
II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai
15
III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
17
IV. Iskolai egészségnevelési program
18
V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
19
VI. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak
21
megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének színtere
21
2. A tanítási órán kívüli tevékenységek
21
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
23
4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
24
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
24
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
26
7. A rászoruló tanulók felzárkóztatása
26
8. A szociális hátrányok enyhítése
28
VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
HELYI TANTERV I.
29
31
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények
31
II.
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
39
III.
A magasabb évfolyamra lépés feltételei
40
IV.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
42
V.
Az emelt szintű angol- német oktatási csoportba lépés feltételei
44
VI.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
44
VII.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás
54
VIII.
Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása56
3 IX.
A pedagógiai program érvényességével, módosításával kapcsolatos intézkedések.
X.
I.
A pedagógiai program érvényességi ideje
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
III.
A pedagógiai program módosítása
IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet Alapító Okirat 2. sz. melléklet Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 3. sz. melléklet Környezeti nevelési program 4. sz. melléklet Egészségnevelési program 5. sz. melléklet Fogyasztóvédelmi program 6. sz. melléklet Fizikai állapot mérése 7. sz. melléklet Szempontok a szöveges értékeléshez 8. sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 9. sz. melléklet A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségéről 10. sz. melléklet Helyi tantervek
56
58
4
„…jó szóval oktasd, játszani is engedd Szép, komoly fiadat !” József Attila
Feladatunk:
• •
Jellemformálás, amely megőrzi az egészséges gyermeki személyiség jó tulajdonságait. Tanítványaink felvértezése a felnőtt léthez szükséges emberi tulajdonságokkal és elegendő ismerettel.
„Hullámra írtam, elvitte a víz, Felhőre írtam, elfújta a szél. Falombra írtam, letépte az ősz. Szívekbe írok, századokra él.” Rónay György
5
ELŐSZÓ A pedagógiai programból a szülők, tanulók, pedagógusok, s minden érdeklődő megkaphatja azokat az információkat, amelyekre kíváncsi az iskolával kapcsolatban. Arra törekedtünk, hogy a jelenlegi és jövőbeni elvárásoknak is megfeleljen, törekvéseink fényképe legyen, egy ideális tükörkép az iskoláról. E program szerves részét képezik a helyi tantervek, és az intézmény működését szabályozó dokumentumok. A pedagógiai programra vonatkozó jogszabályi előírások: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 3. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 4. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Ennek alapján: 1. Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. 2. A törvény szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák rendjét. A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozóvizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie: ha fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
6 A tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanuló javítóvizsgát tehet: ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. -
A tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni.
-
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
-
A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai a helyi tantervben kerül részletezésre:
milyen tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak.
A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65§ (5).)
- A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78§ alapján kell megszervezni. A pedagógiai programot (és annak módosítását is) a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény vezetője hagyja jóvá.
7
Az intézmény adatai: Az intézmény neve: Hunyadi Mátyás Általános Iskola Az intézmény székhelye: Eger, Fadrusz u. l/a Az intézmény fenntartója: KIK Egri Tankerület Működési területe: Eger, Déli városrész Intézmény gazdálkodása: KIK Egri Tankerület, Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Az intézmény alaptevékenysége: A tanköteles korú gyermekek általános iskolai nevelése, oktatása. Az alapítás éve: 1981. A módosított alapító okirat kelte: 2012. 12. 14. Az oktatás délelőtti munkarendben történik.
8 Iskolánk bemutatása Az iskola rövid története: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola az 1981/82-es tanévben nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. Létrejöttét a déli városrészben bekövetkező dinamikus demográfiai fejlődés tette szükségessé. Néhány év múlva a tovább növekvő gyermeklétszám egy másik iskola (13. sz. Ált. Iskola) megépítését kívánta. A 80-as évek végére a gyermeklétszám-növekedés leállt, sőt a 90-es évek elején rohamos csökkenése volt észlelhető. Ennek következményeként 1992-ben a 13-as sz. Általános Iskola megszüntetésre, 1993-ban a szomszédos Kossuth Lajos Általános Iskola pedig átszervezésre került, s 2006. június 30-ig intézményünk tagiskolájaként működött. A 2006-2007-es tanévben az iskola minden tanulója a kibővített Fadrusz úti Hunyadi Mátyás Általános Iskolában nyert elhelyezést. 2007. augusztus 1-től megállapodás jött létre Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és Andornaktálya Község Önkormányzata között intézményfenntartó mikrotársulásról. Ennek keretében az Andornaktályai Általános Iskola a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tagiskolája lett. 2009/2010-es tanévtől az Andornaktályai Általános Iskola, mint tagiskola – megszűnt, de Andornaktálya továbbra is az intézményünk beiskolázási körzete. Az intézmény és környezete: Az intézmény Eger város déli részének egyetlen általános iskolája. Beiskolázási körzete az elmúlt években történt iskola átszervezések és megszüntetések hatására jelentősen megnőtt. A tanulók kb. 80 %-ának megfelelő a családi háttere, míg a többi hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett. A családok döntő többségének az iskolával jó a kapcsolata. A szülők nyitottak az intézmény irányában, jelentős részük a nevelési-oktatási munkában jó partnernek bizonyul. Sajnos a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek térségünkben is egyre nagyobb feszültségeket okoznak. Ennek a jelenségnek az erősödése fokozott szerepvállalásra készteti a pedagógusokat a gyermekek nevelése terén is. Személyi feltételek: Az iskola nevelői összetétele a feladatok ellátásához jelen állapotában megfelelő. A tantestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A
9 pedagógusok emberi és szakmai kapcsolatai egymás megbecsülésén és a korrektségen alapul. Rendszeresen részt vesznek a szakmai képzéseken, szimpóziumokon. A tantestület a jó iránt fogékony, igényes, tartalmas minőségi munkavégzésre képes pedagógusközösség, amely a kötelező feladatokon túl is sok áldozatot képes hozni tanítványai és az iskola előrehaladása érdekében. Tárgyi feltételek: A 31 éves intézmény elhelyezkedése jónak mondható, mivel nem közvetlenül nagyforgalmú út mellett helyezkedik el. A paneliskolát körülvevő játszó- és sportudvar rendkívül sok mozgási lehetőséget biztosít a tanulók számára. Az épület állaga jó. Szaktantermeink és szertáraink felszereltsége átlagos, a bútorzatuk és állaguk folyamatos felújításra szorul. Sajátos szaktantermeink közé sorolható a maximálisan kihasznált tornaterem, a számítástechnika termek, a fejlesztő szoba, valamint egy 7897 könyvtári egység, melynek felszereltségét évről évre bővítjük. Az épület szívében elhelyezkedő aula ünnepségek és előadások megrendezésére is alkalmas. Az audiovizuális és IKT eszközellátottság jónak mondható. Egy szerződéses üzemeltetésű konyha és ebédlő tartozik az épülethez. Az intézmény tartalmi munkájának fejlesztése során eddig kialakult sajátosságok: -
Az alsó tagozatban többféle módszert kipróbáltunk.
-
Jelenleg az Apáczai Kiadó tankönyveit használjuk.
-
Az első osztálytól kezdődően angol és német nyelv tanulása lehetséges, a tehetséges tanulók számára emelt szinten folyik az oktatás. Eredményességét az egyre stabilabb tudás és a kiugró versenyeredmények is bizonyítják.
-
Kiemelt sportágként kezeljük a JSV-t, az atlétikát, kosárlabdát, floorballt, sakkot.
-
A rászoruló tanulókkal az iskola fejlesztőpedagógusai is foglalkoznak.
-
A gyermekek tanuláshoz való viszonyának javítása, a belső motiváció felkeltése érdekében sikeresek az iskolagyűléseken, a ballagási és tanévzáró ünnepélyen átadott dicséretek, oklevelek, könyvjutalmak. (1993-ban a tantestület megalapította a Hunyadi- díjat, melyet a végig kitűnően tanuló ballagók vehetnek át.)
-
Az iskolai tartalmi munka fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk:
10 A minőségi oktató- nevelő munkát, a tanulók tudásának alaposabbá tételét. Diákjaink több, mint 85 %-a tanul tovább érettségit adó középiskolában. A tehetséges tanulóink eredményesen szerepelnek a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken. -
A diákönkormányzat a tanulói demokrácia fejlesztésének fontos színtere. Patronáló tanáruk segítségével munkájuk egyre színvonalasabb.
-
Új iskolai hagyományokat teremtettünk. (Hunyadis-napok, Mikulás délutánok, karácsonyi ünnepség, farsangi ünnepség, szakmai délutánok ballagási búcsúvacsora, stb.)
-
A napközis munka fejlesztésében kiemelten fontosnak tartjuk a tantermek otthonossátételét, a szabadidős programok megszervezését (játszó délutánok), a tanulás mellett a nevelés előtérbe helyezését.
-
A szakmai munka fejlesztésének legfontosabb színterei a szakmai munkaközösségek. Az elmúlt időszakban olyan feltételeket teremtettünk, hogy a munkaközösségekben érvényesüljön: az alkotó, módszertani szabadság, a nagyobb önállóság, a kollektív munka, a demokratikus légkör, az innovációs munkában való fokozott részvétel.
-
Nevelőmunkánk területén a tartós emberi értékek megismertetését, a helyes erkölcsiés magatartási normákat igyekeztünk tanítványainkban kialakítani. A tanulók személyiségének formálásában, az osztályfőnöki órák, a közös rendezvények, a napközis foglalkozások, a vallásoktatás, a diákönkormányzat, a szakkörök és a DSE jelentős segítséget nyújtanak.
11
NEVELÉSI PROGRAM
Az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola, mint alapfokú oktatási intézmény elkötelezi magát amellett, hogy valamennyi partnere igényét széles körben igyekszik kielégíteni. Iskolánk valamennyi
dolgozója arra törekszik, hogy önértékelésen alapuló
minőségbiztosítási rendszerünk segítségével növeljük partnereink elégedettségét.
Legfontosabb célunk: az eredményes nevelő- oktató munka. Ennek során tanítványaink: alapképességei stabillá válnak, mely lehetővé teszi az önálló ismeretszerzést, nyitottá és érdeklődővé válnak, mely biztosítja továbbhaladásukat, ismereteiket alkalmazni tudják, mellyel megállják helyüket a középiskolában, kulturált, az általános emberi értékeket befogadó és önmaga értékeit felismerő, lelkileg és testileg egészséges fiatallá válnak. E célok érdekében pedagógusaink munkájuk során törekszenek: szakmai és módszertani fejlődésre, arra, hogy hivatástudatukat a felelősségérzet, gyermekszeretet, empátia, tolerancia hassa át, arra, hogy pedagógus közösségünk példa legyen a gyermekek előtt. Partnereinkkel való együttműködésünket:
a nyíltság, őszinteség és optimizmus jellemzi,
a gyermek – pedagógus – szülő közös céljainak felelőssége hatja át.
12
I.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
1. Nevelő- oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. -
A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.
-
Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.
-
Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.
-
Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás
képességét.
Ehhez
fejlett
kommunikációs
képességekre
és
viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. -
A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania.
-
Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal .
-
A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi.
-
A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja.
-
Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.
2. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. -
Célunk az, hogy minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek iránti okos szeretet hassa át.
-
Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének értékeit.
13 -
Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja.
-
A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet.
-
Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.
-
Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.
-
Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait.
-
Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre.
3. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: -
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
-
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
-
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
-
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
-
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
-
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
14 4. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
-
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,
-
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
-
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
5. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének.
15 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás és a versenysport iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
16 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás a NAT meghatározott továbbhaladás feltételeinek,
-
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,
amelyek
képessé
teszik
őt
arra,
hogy
a
középiskolás
követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, -
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
-
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
17 III.
A
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat:
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
18 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók környezettudatos viselkedésre nevelése IV. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Cél: Minden tanuló részesüljön testi-lelki, jól-létét, egészségét hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységben. Ez a tevékenység a tanulók egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (EMMI rendelet) A tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal az egészségük megőrzése érdekében, kiemelten az alábbi területeken:
egészséges táplálkozás
mindennapos testnevelés, testmozgás,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre
a családi és párkapcsolatok,
bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
a személyes higiéné,
baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás.
Az egészségfejlesztés kialakításának szempontjai :
Figyelembe kell venni a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságait,
Nyomon követhető és mérhető legyen,
A program kiválasztásánál ki kell kérni az iskolapszichológus, iskola-egészségügyi szolgálat, és a helyi vagy megyei Kábítószer Egyeztető Fórum véleményét.
19 Az iskolai egészségnevelést az alábbi tevékenységformák szolgálják: •
mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, úszásoktatás stb…
•
az 5-8. évfolyam osztályfőnöki óráin feldolgozott ismeretek
•
évente egy/vagy két egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással, foglalkozó projektnap szervezése.
•
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) segítségének igénybevétele: pl. félévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügy szűrő vizsgálatának megszervezésében.
V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.
20
3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos
tervezése
és folyamatos
megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Iskolánk hagyományainak és eredményeinek megismerése. Feladat: Aktív részvétel az ünnepségeken, rendezvényeken, tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, mely kialakítja tanulóinkban a közösségért végzett munka felelőségét és örömét.
21
VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat
a
módszereket
és
szervezeti
formákat,
amelyek
a
tanulók
tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási
óráin
előnyben
részesítik
az
egyéni
képességekhez
igazodó
munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi Mátyás emlékének ápolása, különféle iskolai , városi és községi szintű rendezvények megszervezése.
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitón, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, Nemzeti összetartozás napja – június 4., karácsonykor, farsangkor, a gyermeknapon, a 8. osztályosok ballagásakor illetve tanévzárón.
Óvodákkal való kapcsolattartás a különböző iskolai rendezvényeinken.
22 b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott
küldöttekből
álló
diáktanács
irányítja.
A diákönkormányzat
tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori, (tízórai, ebéd, uzsonna), valamint egyszeri étkezésben részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását,
a
tehetséges
tanulók
gondozását,
valamint
a
gyengék
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével döntünk.
f) Diáksport Egyesület. Tagja az iskola minden tanulója. A DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
23 h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (egy tanítási nap) kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. n) Hit- és erkölcstan oktatás. A szülő kérése alapján, erkölcstan vagy hitoktatást választhatnak a tanulók. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
24
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a felzárkóztató foglalkozások;
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a tehetséggondozó foglalkozások;
választható óra (emelt szintű angol oktatás)
az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése.
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartoznak különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
25
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c) Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal,
családsegítő szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal,
továbbá
a
gyermekvédelemben
résztvevő
társadalmi
szervezetekkel,
alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
fejlesztőpedagógiai foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
a napközis (tanulószobai) foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
26
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
az egyéni foglalkozások;
a felzárkóztató foglalkozások;
fejlesztőpedagógiai foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
7. A rászoruló tanulók felzárkóztatása, fejlesztő pedagógiai tevékenységünk Fejlesztő szobánkat pályázat útján nyert összegből szereltük fel egy alapkészlettel. Tanulóink kiscsoportos (3 - 4 fő) és egyéni foglalkozásokon sajátítják el a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Egyénre szabott fejlesztési tervek alapján segítséget kapnak az olvasás-, írás-, számolászavar megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez azok a gyermekek, akiknek erre szükségük van. Fejlesztő pedagógusunk komplex képességfejlesztő terápiát alkalmazva segíti az iskolai kudarcok leküzdését. A speciális fejlesztő foglalkozások legnagyobb eredménye a sikerélmény. A terápiás munkával elősegíteni kívánjuk a kiegyensúlyozottabb, boldogabb gyermekkort - és nem utolsó sorban - az esélyegyenlőséget a tudás megszerzésében.
27 A fejlesztőpedagógiai tevékenység rendszere
TEVÉKENY-
MÓDSZER
FELELŐS
HATÁRIDŐ
-prevenció -komplex diagnosztika: GMP-teszt, DPT, figyelemvizsgálat, Goodenough-próba, diszkalkulia-vizsgálat -képességek felmérése az iskoláztatás folyamán (olvasási, írási, helyesírási, nyelvi, matematikai)
pedagógus, fejlesztő pedagógus
tanév eleje
SÉG
1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése
2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)
tanító, szaktanár, megfigyelés osztályfőnök, fejlesztő pedagógus dokumentumelemzés (a tanító, tanulók iskolai szaktanár, produktumainak célirányos osztályfőnök, áttekintése) fejlesztő pedagógus tanító, dokumentumelemzés( a szaktanár, társintézményektől érkező osztályfőnök, dokumentumok áttekintése) fejlesztő pedagógus tanító, beszélgetés (gyerekkel, szaktanár, szülővel) osztályfőnök, fejlesztő pedagógus egyéni (képesség)fejlesztés pedagógus, (fejlesztési terv alapján) fejlesztő pedagógus differenciált tanóravezetés minden pedagógus érintett pedagógus, korrepetálás korrepetálást vezető pedagógus korrekció fejlesztő pedagógus napközi napközis nevelő előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen iskolavezetés, elvégzése esetén az első tanító osztály megismétlése) mentesítés bizonyos iskolavezetés, tárgyak, illetve értékelési tanító, módszerek alól szaktanár
folyamatos
tanév eleje, illetve közben tanév eleje, illetve közben
folyamatos
folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos tanév vége tanév eleje, illetve folyamatos
28 tanulásmódszertan, tanulás tanítása
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán kívül)
komplex képességfejlesztő terápia A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Gyógypedagógiai Szakszolgálat stb.) tesztek újrafelvétele dokumentumelemzés (a tanulók iskolai produktumainak célirányos áttekintése) felhasznált összegek és a megtérülés arányának vizsgálata
4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés
megfigyelés tanulmányi eredmények elemzése (dokumentumelemzés) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)
osztályfőnök vagy a tanév eleje, kurzust oktató illetve pedagógus folyamatos fejlesztő pedagógus folyamatos tanító, szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus fejlesztő pedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus iskolavezetés, tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus
folyamatos
tanév vége tanév vége
tanév vége
folyamatos, illetve tanév vége tanév vége
tanév vége
8. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
29
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
iskolától történő tankönyvkölcsönzés
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
30
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak a) Szülői értekezlet. Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
b) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) c) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve
a különféle iskolai vagy osztályszintű
programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
31 H E L Y I TA N TE R V Iskolánk képzési specialitásai:
8 osztályos, nappali rendszerű képzés
Alsó, felső tagozat
Napközi otthon
Emeltszintű idegen nyelvi képzés
Diákönkormányzat
Szülői Szervezet
Diáksport egyesület
Apáczai Kiadó bázisiskolája. I.
AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK
1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:
HT2013 = a kerettantervhez készített 2013. szeptember 1-jén bevezetett helyi tanterv;
H2004/07 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv 2007-ben felülvizsgált és módosított változata.
ÉVFOLYAM TANÉV 1. 20132014 20142015 20152016 20162017
2.
3.
H2004 /07 H2004 HT.2013 HT.2013 /07 HT.2013
H2004 /07
HT.2013 HT.2013 HT.2013
4.
5.
6.
7.
H2004 H2004 H2004 HT.2013 /07 /07 /07 H2004 H2004 HT.2013 HT.2013 /07 /07 H2004 HT.2013 HT.2013 HT.2013 /07
8. H2004 /07 H2004 /07 H2004 /07
HT.2013 HT.2013 HT.2013 HT.2013 HT.2013 HT.2013 HT.2013 HT.2013
32
2. Óraterv Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óraterv) foglalják össze:
Helyi tanterv 2013 Alsó tagozat Tanterv Tantárgy/ Évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
Ht 2013 1.
Ht 2013 2.
Ht 2013 3.
Ht 2013 4.
Össz.
7
7
6
6 2
26 2
Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező óraszám Szabadon tervezhető Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv
4 1 1 2 2 1 5 23 2 0,5 0,5 1 25 1,5 1 2 29,5 1
4 1 1 2 2 1 5 23 2 0,5 0,5 1 25 1,5 1 2 29,5 1
4 1 1 2 2 1 5 22 3 0,5 1 1,5 25 1,5 1 2 29,5 1
4 1 1 2 2 1 5 24 3 1 2 27 1,5 2 2 32,5 1
16 4 4 8 8 4 20 69 10 1,5 3 5,5 102 6 5 8 121 4
1 22,5 54,0 54
1 22,5 54,0 54
1 22,5 54,0 54
1 22,5 57,0 57
4 90 219 219
Összesen: Korrepetálás Tehetséggondozás Fejlesztés ( SNI, BTM, HH, HHH) Összesen: Eszmei of. Könyvtár Napközi Összes óraszám: Engedélyezett óraszám
33
Helyi tanterv 2013 Felső tagozat Tanterv Tantárgy/ Évfolyam Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek
Erkölcstan Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
Ht. 2013 5.
Ht. 2013 6.
Ht. 2013 7.
Ht. 2013 8.
4 2 1 3 4
4 2 1 3 3,5 1 0,5 1
4 2 1 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 1 1 1 1 5 1
1 1 1
3 2 1 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 5 1
1 5 1
0 5 1
26 2 0
26 2 0
28 3 1 1
2
2
28 3 1 0,5 0,5 2
2
108 10 2 1,5 0,5 8
1 1 28
1 1 28
1 1 31
1 1 31
4 4 118
3 2 1 6
1 3 2 1 7
1 3 2 1 7 1 2 1 1 15 58 58
1 3 2
3 12 8 3 26 3 8 4 3 60 222 222
1
Összesen: Szabadon tervezhető óra összesen: Mindenki számára: Matematika Magyar nyelv és irodalom Tagozatos idegen nyelv Vagy nem tagozatosoknak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Összesen: Csoportbontás: Informatika Normál angol Magyar és matematika (normál angolosoknak) Technika és életvitel és gyakorlat Összesen: Tehetséggondozás, szakkör Fejlesztés ( SNI, BTM, HH, HHH) Eszmei osztályfőnöki órák Könyvtár Napközi Összesen felhasznált óra Engedélyezett óraszám:
Össz.
2 1 1 15 53 53
2 1 15 53 53
6 2 2 1 1 15 58 58
15 8 4 12 13,5 3 3,5 5 3 5 4 4 1 3 20 4
34 Az iskolai pedagógiai program meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretein belül: a választott kerettanterv megnevezését Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI Kerettantervről szóló rendelet alapján választható „A változat” és illetve „B változat” megnevezése: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 1.1. Bevezetés 1.2 Kötelező tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Matematika
Erkölcstan
Környezetismeret
Ének-zene – A változat o
Ének-zene – A változat
o
Ének-zene – B változat
Vizuális kultúra
Technika, életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
1.3 Szabadon választható tantárgyak
Dráma és tánc
Tánc és mozgás
Informatika
Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 2.1. Bevezetés 2.2 Kötelező tantárgyak:
Magyar nyelv és irodalom o
A változat
o
B változat
Idegen nyelv
35 o
Idegen nyelv
o
Függelék: angol és német nyelvi specifikáció
Matematika
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Hon- és népismeret
Erkölcstan
Természetismeret
Biológia-egészségtan
o
A változat
o
B változat*
Fizika o
A változat
o
B változat*
Kémia o
A változat
o
B változat*
Földrajz
Ének-zene o
A változat
o
B változat
Vizuális kultúra
Informatika
Technika, életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
2.3 Emelt óraszámú kerettantervek:
Emelt matematika o
A variáció
o
B variáció
Informatika
Technika, életvitel és gyakorlat o
A változat
o
B változat
36 2.4 Szabadon választható tantárgyak:
Természettudományi gyakorlatok
Dráma és tánc
Tánc és mozgás 1 – 4. évfolyam
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének - zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat 5 – 8. évfolyam
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének - zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
3. Iskolánk több éve az Apáczai Kiadó bázisiskolája, ezért helyi tantervünk kialakításánál általában ezen kiadó javasolt tanterveit vettük segítségül. A természetismeret tantárgyat külön órákra bontottuk, biológia, földrajz és 6. évfolyamon a fizika tantárgyakra, melyeket szakos pedagógusok tanítanak. 4. 5.
A 7. és 8. évfolyamon a tehetséges tanulók számára nívócsoportos oktatást folytatunk. (11. sz. melléklet „Koncepció nívócsoportos oktatás bevezetéséhez a 7-8. évfolyamon”) Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják
37 6.
A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja:
A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (hon-és népismeret) Erkölcstan Természetismeret Fizika Biológia - egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Vizuális kultúra (Mozgóképkultúra médiaismeret) Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
7. Intézményünk a szabadon szervezhető tanítási órákon az 5-8. évfolyamon "Emelt szintű angol és német nyelv" tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező és alkalmas tanulók számára.
és
38 Az angol nyelvi csoportok szervezése: - minden osztályból egy emelt szintű csoport, - két osztályból egy nem emelt szintű csoport. 8. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a testnevelés foglalkozások biztosítják:
A 2012-2013. tanévtől első-második és ötödik-hatodik évfolyamtól felmenően öt testnevelésórát biztosítunk.
Az átmeneti években: - a harmadik-negyedik évfolyamon három kötelező testnevelésóra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. - a hetedik és nyolcadik évfolyamon heti 2 óra testnevelés óra
a DSE különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,
A napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
39
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK
II.
KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép
stb.)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
40
III.
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI
1. A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben "A fejlesztés várt eredményei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második - nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második – nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító . 4. Ha a tanuló a második - nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
magántanuló volt.
6. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba: ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott és e miatt a tanuló teljesítménye nem volt értékelhető valamint a szülő kérésére megismételheti. 7. A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozóvizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga
41
7.1. a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie : ha fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 7.2. a tanuló pótló vizsgát tehet: ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 7.3. a tanuló javítóvizsgát tehet: a nevelőtestület döntése alapján, ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. 7.4. a tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet letenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgakövetelményei, és az értékelés szabályai. Alsó tagozat: magyar irodalom, idegen nyelv írásbeli és szóbeli, matematika, magyar nyelvtan – írásbeli, környezetismeret – szóbeli, készségtantárgyak - gyakorlati vizsgarészeket kell tenniük a tanulóknak. Felső tagozat: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia – szóbeli és írásbeli, hon- és népismeret, földrajz – szóbeli, informatika –
42 szóbeli és gyakorlati, készségtantárgyak – gyakorlati vizsgarészeket kell tenni a tanulóknak. A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65§ (5).) A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78§ alapján kell megszervezni. IV.
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELE ÉS ÁTVÉTELE
1. A felvétel és az átvétel –szabályait a Nkt.(50.§) rögzíti. 1.1. Az első évfolyamra való felvétel szabályai: a beiratkozás feltételeinek meghatározása: első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló az adott naptári évben augusztus 31-ig a hatodik életévét betöltse, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: pl. születési anyakönyvi kivonat, a gyermek lakcímkártyája, óvodai igazolás iskolába lépéshez szükséges fejlettségről, óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket 20/2012. (VIII.31.) 24§ (5) bek. EMMI rendelet alapján meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni – a 20/2012. (VIII.31.) 24§ (5) bek. EMMI rendelet alapján. a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van –kivéve, ha az iskolatípus változással is jár. a beiratkozási körzeten kívül lakó gyerekek átvétele: az átvevő iskola igazgatója dönt. Pl. a tanuló tanulmányi eredménye alapján, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának függvénye alapján,stb..
43
1.2. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
a szülő személyi igazolványát;
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
1.2.1. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 1.2.2. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 1.2.3. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
44 V.
AZ EMELT SZINTŰ ANGOL VAGY NÉMET OKTATÁSI CSOPORTBA LÉPÉS FELTÉTELEI
Az emelt szintű angol oktatás 5. osztálytól indul. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szinten szeretnék folytatni az idegen nyelv tanulását, 4. osztály év végén a következő feltételeket kell teljesíteniük. – Szüleiknek beleegyezésüket kell adni ahhoz, hogy a gyermek emelt szinten folytathassa az idegen nyelv tanulását. – Negyedik osztály év végén ( a bizonyítványban ) minden tantárgyból – magatartásból is legalább "jó" osztályzatot érjen el. –
Az idegen nyelvi órákon az l.-4. osztály folyamán tanúsítson érdeklődést az idegen nyelv iránt, az órai munkában tevékenyen vegyen részt, és év végén legalább jó osztályzatot érjen el.
– A 4. osztály májusában megírandó felmérés eredménye legalább 80 % legyen. – Ötödik évfolyamtól kezdve, ha a tanuló két egymást követő félév végén közepes, illetve egy alkalommal közepesnél gyengébb osztályzatot kapott idegen nyelvből, nem folytathatja tanulmányait emelt szinten. – A normál tantervű csoportban tanuló gyermeknek is lehetősége van arra, hogy emeltszintű csoportba kerülhessen. Ennek a feltétele, hogy augusztus végén, illetve a második félév megkezdése előtt ugyanazon osztály emelt szintű anyagából legalább "jó" eredménnyel különbözeti vizsgát tegyen (A különbözeti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.) VI.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
45 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felméréssel is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli és írásbeli felelet formájában. 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén minősítjük
a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal
46
8. Az értékelés fajtái és módszerei: Funkciója szerint: diagnosztikus: a tanulók induló tudásának feltárása, azért hogy megtudjuk, milyen meglévő tudásra építhetünk, formatív: egy-egy tanulási szakaszban a tanulók tudásváltozásának figyelemmel kísérése, a tanulási folyamat szabályozása. Ez nem minősít, hanem fejleszt, megerősít és korrigál. szummatív: minősítő értékelés, hogyan tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek, mit tud az évfolyamra való belépéshez viszonyítottan. Az értékelés módszerei: szöveges értékelés: szóbeli, írásbeli, százalékos értékelés, megerősítő (pl.: piros pont, csillag, dicséret, jutalom stb.), elmarasztaló (pl.: fekete pont, stb.) 9. A második évfolyamon a tanév végi, illetve a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni. 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos követése érdekében törekedjünk arra, hogy minden tantárgyból minden tanulót havonta érdemjeggyel értékeljünk. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért
47 teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Alsó tagozat: Teljesítmény 0-40 %: 41-54 %: 55-75 %: 76-89 %: 90-100 %:
Értékelés
megfelelő jól megfelelt kiváló
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Értékelés
Érdemjegy
gyenge
Alapkövetelmények értékelése: Teljesítmény
elégtelen (1)
0-50% gyenge
elégséges (2)
60-79%
megfelelő
közepes (3)
80-94%
jól megfelelt
jó (4)
95-100%
kiváló
jeles (5)
51-59%
Felső tagozat: Teljesítmény
Érdemjegy
0-30 %: 31-54 %:
elégtelen (1) elégséges (2)
55-75 %: 76-89 %:
közepes (3) jó (4)
90-100 %:
jeles (5)
48
14. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámolFunkciója tatás formája Írásbeli Egy kisebb felelet tananyag számonkérése 15-20 percben Dolgozat Több óra tananyagának számonkérése
Gyakorisága Tanóránként
Hetente
Témazáró Egy-egy témakör Tantárgyan/szumma- lezárásakor ként változó tív/
Rendje Tanóránként max. 15-20 percben Max. 45 perc
Az értékelésben betöltött szerepe
Korlátai
Felelet értékű
Felelet értékű
Max. 2x45 Felelet értékű perc (nem számít duplán)
Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/ Egy nap max. 2x45 perces dolgozat – előre jelezve /házirend/
Év eleji és Az éves tananyag Év elején, év Max. 2x45 Tájékoztató jellegű év végi számonkérése végén perc felmérő 15. Az első, második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - alsó tagozat: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, erkölcstan, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismertek, idegen nyelv, természetismeret, erkölcstan, matematika, , ének-zene, vizuális kultúra, hon-és népismeret, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, osztályfőnöki - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, osztályfőnöki
49 - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, osztályfőnöki - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport, osztályfőnöki 16. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. 17. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, valamint a második évfolyamon félévkor az osztályfőnök szövegesen értékeli. Az első évfolyamon és a második évfolyam félévéig bezárólag – szövegesen, második évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyamig a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 18. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
-
tisztelettudó;
-
társaival,
nevelőivel,
a
felnőttekkel
szemben
udvariasan,
segítőkészen viselkedik; -
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;
előzékenyen,
50 b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja;
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
c) Változó (3) az a tanuló, aki. -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
-
feladatait nem minden esetben teljesíti;
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
-
igazolatlanul mulasztott;
-
osztályfőnöki intője van.
d) Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket használjuk. 20. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök érdemjeggyel minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
51 A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 21. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
-
munkavégzése pontos, megbízható;
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
b) Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
-
a tanórákon többnyire aktív;
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
-
taneszközei tiszták, rendezettek.
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
52 -
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
-
feladatait többnyire nem végzi el;
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 22. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
23. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret,
-
osztályfőnöki dicséret,
-
igazgatói dicséret,
-
nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -
szaktárgyi teljesítményért,
-
példamutató magatartásért,
-
kiemelkedő szorgalomért,
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,
-
kiemelkedő közösségi munkáért dicséretben részesíthetők.
c) Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki a második évfolyamtól nyolcadik évfolyamig érdemjegyei alapján kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és „Hunyadi-díjat„ vehet át a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt.
53 d) A ” Kis-Hunyadi-díjat„ a tantestület adományozza a nyolc év során kiemelkedő magatartásért, közösségi munkáért, tanulmányi és versenyeredményért. e) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és tárgyjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. A városi és megyei szintű sportversenyek 1 -3 helyezettje, a tanulmányi versenyek 1-6. helyezettje igazgatói dicséretben részesül. Az országos versenyeken eredményesen szereplő tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül, és tárgyjutalmat kap. f) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. h) Az egyéb kimagasló teljesítményeket, eredményeket iskolánk jutalmazási szabályzata alapján ismerjük el. 24. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 25. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
26. Az iskolai büntetések formái: -
szaktanári figyelmeztetés;
-
napközis nevelői figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki figyelmeztetés;
-
osztályfőnöki intés;
-
osztályfőnöki megrovás;
-
igazgatói figyelmeztetés;
-
igazgatói intés;
-
igazgatói megrovás;
-
tantestületi figyelmeztetés;
-
tantestületi intés;
54 tantestületi megrovás.
-
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 27. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
VII.
A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszicho lógiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai program kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi : a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség a tanórán megvalósulótól nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsegítésével a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján foglalkozunk. Az iskola fenti tanulóival való foglalkozási kötelezettsége megjelenik a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programba.
55 A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket meg kell jeleníteni az egyéni fejlesztési tervekben. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása az érintett tanulók számára: – A nevelés, oktatás, fejlesztés, kötelezően biztosítandó pedagógiai, személyi és tárgyi feltételeit a közoktatási törvény valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény foglalják össze. (A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.) – A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. – Feladatai: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz a specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többi pedagógussal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire.
56
VIII. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
57 -
A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A tanévek végén a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri a Szülői Szervezetet, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a tanévek lezárását követően átfogóan elemezze.
III.
A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
a Szülői Szervezet
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a Diákönkormányzat képviselőin keresztül az igazgatónak javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai
program egy-egy példánya a következő
intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
személyeknél, illetve
58
X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A pedagógia program módosítását a nevelőtestület a 2013. április 29. napján tartott ülésén elfogadta.
.............................................................................. igazgató
59
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 2. sz. melléklete Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 1. Bevezetés: Minden közoktatási intézménynek ki kell dolgoznia a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az intézkedési tervet össze kell hangolni a vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakkal (a települési intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását támogatnia kell az intézményi intézkedési tervnek), és az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára. Annak a településnek, ahol a HH tanulók aránya 40 % feletti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kirendelt esélyegyenlőségi szakértő segítségét kötelező jelleggel igénybe kell vennie. Az elkészült esélyegyenlőségi tervet a szakértőnek is alá kell ebben az esetben írnia, az ellenjegyzése nélkül nem érvényes. A közoktatás-fejlesztési projektek, illetve a kiegészítő támogatások és az Európai Uniós pályázatok odaítélésének egyre gyakoribb feltétele a közoktatási esélyegyenlőségi program csatolása, ezért hasznos az egyes közoktatási intézményeknek is elkészíteni a helyi intézményi esélyegyenlőségi tervet. 2. Jogszabályi háttér: -
1993. Évi LXXIX. Törvény – a közoktatásról és módosításai;
-
11/1994. MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai
-
2003. Évi CXXV. Törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
-
2/2005. OM rendelet – a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-
Eger Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi programja
60 -
Hunyadi Mátyás Általános Iskola Pedagógiai programja
-
Hunyadi Mátyás Általános Iskola Minőségfejlesztési programja
3. Helyzetelemzés: 2007. augusztus 1-jei hatállyal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és Andornaktálya Község Önkormányzata intézményfenntartó mikro-társulást hozott létre. Székhely intézmény: Eger, Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tagintézmény: Általános Iskola Andornaktálya. A Hunyadi Mátyás Általános Iskola az 1981/82-es tanévben nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. Az anyaintézmény Eger város déli részének egyetlen általános iskolája. A tagintézmény fő épülete 1962-ben, a tornatermi rész 1990-ben épült. A két intézményrészben a tanulók kb.80- 85 %-ának megfelelő a családi háttere, míg a többi hátrányos helyzetű. Az intézményben 62,5 főállású pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet. Az iskolában 797 gyermek tanul. A hátrányos helyzetű tanulók száma együttesen 58 fő, halmozottan hátrányos helyzetben 6 gyermek van. A magántanulók száma 2 fő, sajátos nevelési igényű gyermek 9 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt. Az intézményben 32 tanulócsoportban folyik az oktatás, valamennyi osztály általános tantervű. Az osztályok adatai is bizonyítják, hogy sem a sajátos nevelési igényű, sem a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szegregációjára nincs példa. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az intézményben kiegyenlített a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a különböző évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban, osztályaiban. Sajnos a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek térségünkben is egyre nagyobb feszültségeket okoznak. A munkanélküli családok száma viszonylag kevés, a szülőknek a munka és a munkahelyre történő bejárás miatt kevés idejük marad a gyerekükre. 3.1. Személyi feltételek: Az iskola nevelői összetétele a feladatok ellátásához jelen állapotában megfelelő. A tantestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A pedagógusok emberi és szakmai kapcsolatai egymás megbecsülésén és a korrektségen alapul. Rendszeresen részt vesznek a szakmai képzéseken, szimpóziumokon. A tantestület a jó iránt fogékony, igényes, tartalmas minőségi munkavégzésre képes pedagógusközösség, amely a kötelező feladatokon túl is sok áldozatot képes hozni tanítványai és az iskola előrehaladása érdekében.
61
62 3.2. Tárgyi feltételek: Az intézmény megfelelő számú osztályteremmel és szaktanteremmel rendelkezik, 2 tornaterem és 2 sportpálya is a tanulók rendelkezésére áll. Az intézmény technikai feltételei átlag felettiek, az oktatás infrastruktrális feltételei megfelelőek, az intézményen belül kiegyenlítetten biztosítottak az oktatás feltételei.. Az anyaiskola épületét az elmúlt években újították fel, az intézmény akadálymentesített. 3.3. A program megvalósításához a mellékletben szereplő (03, 04 Esélyegyenlőségi intézményi adatlapokban) rendelkezésre álló adatok nyújtanak segítséget. 4. A terv célja: A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: -
a beiratkozásnál, felvételinél
-
tanításban, ismeretközvetítésben
-
a gyerekek egyéni fejlesztésében
-
az értékelés gyakorlatában
-
tanulói előmenetelben
-
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
-
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
-
a továbbtanulásban, pályaorientációban
-
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
-
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
5. Kötelezettségek és felelősség: 5.1. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód
63 elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék. 5.2. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 5.3.A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal. Biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlősséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen,egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 5.4. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
6. Akcióterv: Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok: a. Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. Évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. Évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. b. Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezői gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. c. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz ( pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos
64 ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. d. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű ( SNI ) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot ( vagyis több 7%nál). Az érintett gyermekek aránya az intézményben 1% alatti, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre.
65 Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
A cél konkrét szöveges megfogalmazása
Magántanulói kérvények elbírálása.
Egészségügyi okból a magántanulók az adott tanévet eredményesen el tudják végezni. Pontos képet kapjon az iskola az SNI tanulók számáról.
Intézkedés leírása Az intézkedés felelőse
Kérelem elbírálása, egyeztetés a Nev.Tan-nal. Órarend összeállítása. SNI tanulók Szakértői felmérése. vélemények áttekintése, családlátogatások. Új vizsgálatok kérése. Hátrányos Pontos képet Szakértői helyzetű tanulók kapjon az iskola vélemények felmérése. az SNI tanulók áttekintése, létszámáról. családlátogatások. HHH tanulók Pontos képet Szülők felmérése. kapjon az iskola a tájékoztatása. HHH-s tanulók számáról. Évfolyamismétlők Bukások Felzárkóztató fejlesztése. számának programok csökkentése. indítása. Fejlesztő Tanulásban Organikus, foglalkozásra akadályozottak pszichés és egyéb szoruló tanulók eredményes részképességek ellátása. fejlesztése. feltárása, fejlesztés.
Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét határideje mérő indikátor rövid távon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor közép távon (3 év) Szaktanár készítse Adott tanév el a tanulóra sikeres befejezése. vonatkozó haladási tervet.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszú távon (6 év) A tanuló képes legyen visszailleszkedni a nappali rendszerű oktatásba. Nyomon követés.
Igazgató
Szept. 15.
Igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök.
Szept. 15. Folyamatos.
Felzárkóztató Adott tanév programok sikeres befejezése. eredményességének vizsgálata.
Igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök. Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős.
Szept. 15. Folyamatos.
Felzárkóztató programok eredményességének vizsgálata. Kérdőívek kitöltése.
Adott tanév Nyomon követés. sikeres befejezése.
Egyéni fejlesztő programok kidolgozása. Felzárkóztatást segítő programok kidolgozása.
Adott tanév Nyomon követés. sikeres befejezése.
Szeptember első hete.
Igazgató, Folyamatos. igazgatóhelyettes, szaktanárok. Szaktanár, Szeptember 30. munkaközösség illetve folyamatos. vezetők fejlesztő pedagógusok.
HHH-s tanulók Eredmények folyamatos vizsgálata. nyomon követése.
Diagnosztikus mérések eredményeinek vizsgálata.
Kompetencia mérés eredményei.
66
Nem szakrendszerű oktatást igénylők ellátása. Továbbtanulás.
Hátrányok leküzdése.
Kulcskompetenciák beépítése a tanmenetekbe.Ped .prog. szerinti csoportok szervezése. Az érettségit adó Szülők széleskörű középiskolákba tájékoztatása. való jelentkezések Oktatási színvonal növelése. emelése.
Hátrányos helyzet Hátrányos megkülönbözte- megkülönböztetés tése, megakadályozása. megakadályozása. Iskolai légkör javítása.
HHH-s tanulók szétosztása az osztályokban.
Igazgató, igazgatóhelyettes, szaktanárok, munkaközösség vezetők, fejlesztő pedagógus. Igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, nevelőtestület. Igazgatóhelyettesek.
Osztályok szervezésénél a hátrányos megkülönböztetés nem érvényesülhet. A gyerekek jól Szülők, tanulók Tantestület. érezzék magukat széles körű az iskolában, a tájékoztatása, szülők elégedettek változatos legyenek. programok biztosítása. Párhuzamos Tanév végi Igazgatóhelyetosztályokban felmérés után a tesek. egyenlő számban tanulók legyenek HHH besorolása tanulók. osztályokba.
Szeptember 15. Felzárkóztatást Nem illetve folyamatos. segítő programok szakrendszerű kidolgozása. oktatás tapasztalatainak vizsgálata, korrigálás. Tanév első féléve. Eddigi Egyre többen beiskolázási jelentkezzenek eredmények érettségit adó vizsgálata. középiskolákba. Aug.30. Folyamatos.
Osztályok összetételének vizsgálata.
2 évente irányított Irányított önértékelés. önértékelés eredményének vizsgálata.
Augusztus 30.
Osztályok összetételének vizsgálata.
Nyomon követés, kompetenciamérés eredményei. Nyomon követés.
Osztályok összetételének vizsgálata.
Éves Nyomon követés, munkatervben a fejlesztés. tanulói, szülői igények figyelembevétele.
Az újonnan Esélyegyenlőség induló biztosítása. osztályokban az arányok betartása.
Eredmények vizsgálata.
67
7. Megvalósítás: Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő legfőbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági ( Egye nlő bánásmód hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, amelyet rendszeresen vizsgál. Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba ( kiemelten a pedagógiai
68 programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programjába. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket, különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére. 8. Monitoring és nyilvánosság: Az intézmény folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő legfőbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény- fenntartója felé- biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat-és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetőség szerint külső szakértőt kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó felé továbbítja. Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei: -
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.
-
Az intézményt, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.
-
Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.
-
Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről
69 -
A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.
A nyilvánosság biztosítása: A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus formában a saját honlapján közzé teszi. Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő öt munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra, vagy más, az intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetővé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentést nyomtatott formában a településen működő oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek ( illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. A monitoring jelentés kihelyezésével, szülők, gondviselők és a társintézmények. Helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat ( illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyre lehet következtetni ) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az intézményi adat-és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője, a fenntartói adat – és információkezelésért a fenntartó felel. 9. Konzultáció és visszacsatolás: A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el.
70 Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló, vagy képviselője, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevő ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen működő oktatási, szociális é s gyermekvédelmi intézmények vezetőinek ( illetve intézményes partneri körének ) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti. 10. Szankcionálás: Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. 11. Hatálybaléptető rendelkezések: -
Területi hatály: Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Eger, Fadrusz u. 1/a.
-
Személyi hatály: A Hunyadi Mátyás Általános Iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, azok szülei, dolgozók.
-
Módosítás, felülvizsgálat: aktualitás szerint folyamatosan.
-
Megvalósulás vizsgálata: évente tanévzáráskor.
-
Kihirdetés, elfogadás: helyben szokásos módon
-
Felelős: intézményvezető
71
Az esélyegyenlőségi tervet a szülőknek az első szülői értekezleten ismertetni kell. Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben megfogalmazottak végrehajtása a fenntartói jóváhagyást követően kötelező az intézményre nézve, a teljesítés elmaradása esetén a felelősök elmarasztalhatók. Az esélyegyenlőségi tervet a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat 2008. november 27-én megismerte és elfogadta.
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
72
HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 3. sz. melléklete Környezeti nevelési program Bevezető 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A ……….(a megfelelő tantárgyakat a helyi tantervben szereplő tantárgyak ismeretében lehet beírni) tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként a
környezetvédelemmel
kapcsolatos
játékos
vetélkedővel,
akadályversennyel;
a
73 szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában. Látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban stb.
1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.
74 Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
75 Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015 -re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002
kidolgozásához.
Előzménye
a
Nemzeti
Népegészségügyi
Program (1066/2001
Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak
76 Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998 ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.
Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.
1.2. Helyzetkép A 20 éves intézmény elhelyezkedése jónak mondható, mivel nem közvetlenül nagyforgalmú út mellett helyezkedik el. A paneliskolát körülvevő játszó- és sportudvar rendkívül sok mozgási lehetőséget biztosít a tanulók számára.
77 1.3. Erőforrások 1. Személyi: A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, szabadidő szervező Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés B) Külső: szülők, lakótelep lakói és egyéb partnerek Szülők: programok segítése
2. Anyagi: Iskolai tanulói keret Tanfolyami bevételek Pályázatok
78
2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a testi-lelki egészség megőrzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
79 az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás
80 öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség
2.2. Konkrét célok és feladatok természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése mindennapi testedzés: -
testnevelésórák, (amennyiben az iskola személyi, tárgyi, anyagi feltételei lehetővé teszik a kerettantervben meghatározottakon felül is beiktathat testnevelésórát, mivel az nem növeli a törvényesen megadott óraszámkeretet)
-
napközis szabadidő, óraközi szünetek, uszodai programok, korcsolyázás, DSE programok, mint lehetőség
81
Tevékenység, feladat:
Az iskola elhelyezkedéséből
Célok:
adódó jellemzők: Nagy forgalom
(a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)
Közlekedési
- „fekvőrendőrök” megléte
biztonság növelése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása A kerékpáros és
- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló
gyalogos közl.
- biztonsági felszerelések és a légző maszk viselés
segítése Zaj
Csökkentés
ösztönzése - az út mellé zajfogó fal - fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek
Légszennyezés
Csökkentés
- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - tantermekben légtisztítók
Szemét és
Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése
kutyapiszok
környezet
- szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - kutya WC szorgalmazása - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata
Kevés játszótér
A gyerekek
- újabb játszóterek
mozgásigényének - az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, kielégítése Az iskolabelső
Tiszta, meghitt környezet
homok cseréje - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid)
82 - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés
- gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése (tetőkert?)
Világítás
Egészséges,
- neonok cseréje energiatakarékos izzókra
takarékos Vízfelhasználás
Csatorna
Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás
klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók
csökkentése
alkalmazása
A
csatorna - biológiai lebontók alkalmazása
karbantartása
- ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb
környezetbarát
takarítószerek
alkalmazása Iskolakert
Tanítás,
pihenés, - növények gondozása, pótlása, gyógyösvény
felüdülés
helye
felújítása, tanösvény létrehozása, csepegtető öntözés,
legyen
önelzáró
gyógynövények,
csapok,
fajátékok,
madáretetők,
madárodúk
kihelyezése, gondozása Udvar Iskolabüfé
Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása Egészséges ételek, - gyümölcslevek-és teák, friss és szárított gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes
italok
édességek Az iskola eszközellátottsága
A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, TV, video és élmény-
számítógép
központúságának növelése, esztétikai fejlesztése egészséges személyiség
- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-
az
anyagok
érzék - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai –
eszközök,
ismeretterjesztő
könyvtár, médiatár
folyóiratok,
83 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek tantárgyakba beépítve erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap egészségtan modul (5. 8.) osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány: NAT, MKM, 1995 Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu)
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI (Az alábbi, tantárgyankénti lista egy műhely közös munkájának eredménye, s magába foglalja az általános iskolák és gimnáziumok számára szóló ajánlásokat egyaránt. A nevelési programok
84 megfogalmazásakor tehát ezeket adaptálni kell – és természetesen kiegészíteni az iskola és tantestülete saját mondandóival.)
Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet - és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül
85 értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják
más
népek
ilyen irányú tevékenységeit
és
ismerjék az idegen országok
környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön
86 tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettel en természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése
87 környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit
88 értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait
89 sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
90
Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait
91 ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével
92 a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat Az ott leírt javaslatokat értelemszerűen adaptálni kell az adott korosztályhoz, valamint az iskola tényleges adottságaihoz, lehetőségeihez.
3.2. Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket
93 szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék
a
környezeti
harmónia
megteremtése
érdekében
fontos
képességeket
(pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat neveljenek a hagyományok tiszteletére mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette
Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: orvostanhallgató illetve polgárvédelmi szakember segítségével Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor, vándortábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.
94 Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai do lgozót és vezetőséget egyaránt. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2.
Vizes Élőhelyek
Március 6.
Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.
Víz Világnapja
Március 23.
Meteorológiai Világnap
Április 3.
Csillagászati Világnap
Április 4.
Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Április 22.
Föld Napja
Április 24.
Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.
Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.
Madarak és Fák Napja
Május 15.
Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.
Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.
Múzeumi Világnap
Május 24.
Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 5.
Környezetvédelmi Világnap
Június 8.
Óceánok Világnapja
Június 17.
Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.
A Nap Napja
95 Június 25.
Barlangok Világnapja
Július 11.
Népesedési Világnap
Augusztus 9.
Állatkertek Napja
Szeptember 16.
Ózon Világnapja
Szeptember 22.
Autómentes Nap
Szeptember 23.
Takarítási Világnap
Október 1.
Habitat Világnap
Október 4.
Állatok Világnapja
Október 8.
Madárfigyelő Világnap
Október 8.
Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.
Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
Október 21.
Földünkért Világnap
Október 31.
Takarékossági Világnap
November 17.
Füstmentes Nap
November 27.
Fogyasztásszüneteltetési Nap
December 1.
AIDS elleni világnap
December 29.
Biodiverzitás Védelmének Napja
Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások
–
Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által
is
látogatható
környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és
96 természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány – Az iskola hírnevét is öregbítheti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. A műhelyekben, egyéni feladatokként végzett munka fontos elismerése, ha azok megismerhetővé válnak a nagyközönség számára. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebbnagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam
Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny
Általános iskola 7–8. évfolyam
Herman Ottó Országos Biológia Verseny
Általános Iskola 5.-8. évfolyam
Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny
97 Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezetés természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség). Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár) Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése, játszóház, stb. DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.
98
Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Filmklub: környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem
4. Módszerek JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő
99 Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia MODELLEZÉS Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése RIPORT MÓDSZER Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport Analízis – akció projektek TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny
100 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
5. Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.
101
6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása iskolai médiumok zöld rovatai
7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, isi- és suligyűlések Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzSZ-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek
8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.
102 A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: a tanulói kíváncsiság megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motivációs bázis fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.
103 Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előre haladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
104 A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése spontán és irányított személyes beszélgetések írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata
9. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel
105
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 4. sz. melléklete Egészségnevelési program BEVEZETŐ Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;
Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.
Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.
Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.
Az egészségnevelés az iskola pedagógusainak minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson fontos feladata.
106
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o a szexuális fejlődés területén.
2. Állapotfelmérés: Testneveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Iskolánkban több éve igyekszünk megvalósítani a mindennapos testedzés. Formái a következők: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, edzések, napközis foglalkozások, DSE foglalkozások. A testi fejlődést a védőnő által készített mérések mutatják, melyet évente végez el. A testnevelés munkaközösség által kidolgozott atlétikai felmérések évente történnek. Egészségügyi állapotfelmérés Orvosi szűrővizsgálatot végzünk minden évben a következő osztályoknál: Ha elváltozást észlelünk szakrendelésre utaljuk a gyermeket. Rendszeresen ellenőrizzük: ha szükséges jár-e szakrendelésre, gyógytornát végzi-e, esetleges diétát betartja-e. Tisztasági vizsgálatot rendszeresen végzünk, probléma esetén értesítjük a szülőket, ill. kezeljük a gyermeket. A személyi higiéniáról minden alkalommal beszélünk a gyermekeknek.
107 A fertőző betegségek megelőzése érdekében az iskolaorvos és a védőnő meghatározott program szerint ellenőrzi a gyermekeket. A fertőző beteget hazaküldjük az iskolából.
Drog-prevenció Iskolánkban az egészségnevelési feladatok 2002. óta drog-prevencióval bővültek. Akkreditált képzés keretében több pedagógus képzettséget nyert ezen tevékenység végzéséhez. Így 2003 őszén megalakult a mentálhigiénés munkacsoport. Három éve részt veszünk a DADA programban is. 3. Segítő kapcsolatok: Intézményen belüli kapcsolatok: – Osztályfőnöki munkaközösség tagjai – Szülői szervezet tagjai – Iskolaorvos, védőnő – GYIV felelősök – STB. Intézményen kívüli segítők:
ÁNTSZ – Fejér Istvánné
Magyar Vöröskereszt Egri területi szervezet – Kosik Mária
Magyar Vöröskereszt Heves megyei szervezet – Szuromi Mihályné
Heves Megyei Pedagógiai Intézet – Sándor Tamás
HMRFK Bűnmegelőzési osztály – Medve János
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum – dr. Szigeti Anna
4. Célok megfogalmazása: A pozitív egészségpszichológia elvéből következik, hogy a család az iskola, és más közösségek egyaránt lehetőséget teremthetnek, miszerint rejtett útmutatással nem erőszakos törekvéssel alakíthassuk a ránk bízott gyermekek személyiségét. A boldog és egészséges felnőtt kor alapja a gyermekkor minőségében rejlik. A kockázati magatartásformák, káros szenvedélyek elkerülése és a kedvező egészségmagatartási formákhoz való pozitív viszonyulás alapja a gyermekkori egészséges önbizalom alapjainak megteremtése. Az egészséges önbizalom kialakítása nem narcisztikus, önimádó beállítódást
108 jelent, hanem a saját képességeiben bízó, önmagáról pozitív képet kialakítani tudó, a folyamatos személyiségfejlődést fontosnak tartó egyén jellemvonása. Versenyhelyzetben törekedjünk arra, hogy mindenki számára világosak és objektív módon mérhetőek legyenek a szabályok. Az objektív értékelés nagy előnye, hogy csökkenti az ellenségességet, megtanít elfogadni mások győzelmét anélkül, hogy ellenséges beállítódást szítana. Az átlátható viszonyok megteremtésének alapja a rend. Ahhoz, hogy ez megszokottá váljék már gyermekkorban, ki kell alakítani egyfajta rendre való igényt. Ez nem vasszigort és merev számonkérést jelent. A jövőorientáltság a jövőbe vetett bizalom az egészségtudatosság legfontosabb megalapozója. Hinni kell abban, hogy bárhogy is alakulnak életünk eseményei, képesek leszünk kontrollálni saját döntéseinket, s mindig megtaláljuk a legmegfelelőbb utat. A közvetlen teljesítmények hajszolása mellett szükség van kreatív nevelésre is, amelyek a képességfejlesztés útján közvetlenül visszahatnak a teljesítményre. A rendszeres sportolásnak a kreatív nevelés eszközévé kell válnia. Az alkoholnak, cigarettának vagy drognak szimbólum jellege van. A serdülők számára nem lennének kívánatosak ezek a szerek, ha a felnőttek nem használnák őket. A felnőtteknek – különösen a modell szerepet betöltő orvosoknak, pszichológusoknak, pedagógusoknak – mindent meg kell tenniük, hogy e szerek szimbólum jellege csökkenjen, és más, az egészségre kedvező hatású magatartási minták kerüljenek a helyükre. A felnőttek mintaként szolgálnak a gyermekek, különösen a serdülők számára. Minden helyzetben arra kell gondolni, hogy vizsgázunk előttük, és még akkor is hatással vagyunk rájuk, ha nem foglalkozunk konkrétan neveléssel. A társas kapcsolatok minősége egészségi állapotunk egyik meghatározója. A bizalmon alapuló kapcsolatok nélkülözhetetlenek a szociális készségek fejlődéséhez, hiszen a feltétel nélküli szeretet megtapasztalása az önbizalom megteremtésének alapja is. A csoportmunka segít megismerni a kooperatív kapcsolatépítés lényegét, amely nem másoknak való behódolást, vagy önmagunk álláspontjainak teljes feladását jelenti, hanem az egyéni szempontok és értékek összehangolását. Az egészségfejlesztési programoknak fel kell fedezniük a pozitív egészségpszichológia nyújtotta előnyöket. Meg kell érteni, hogy az emberek azért fordulnak a káros szokásokhoz, mert valami hiányzik nekik. Nem érzik magukat kiegyensúlyozottnak, nélkülözik a harmóniát, az önbizalmat. Ha a pozitív képességeiket fejlesztjük, személyiségük gazdagodik, és többé már nem lesz szükségük a káros szerekre.
109 Az egészségfejlesztés – életprogram. Miközben magatartási döntéseinket megváltoztatjuk, jobban odafigyelünk társas kapcsolatainkra, pozitívabban tekintünk a jövő felé és sikeresen megoldunk egy-egy megoldhatatlannak látszó konfliktust – jelentős lépéseket teszünk egészségünk javítása felé. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdésit, így: Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit, Az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód), Az antihumánus szenvedélyeket, Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit, Az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás) 4.1. Hosszú távú célok: A Johan Béla Nemzeti Programhoz kapcsolódóan a dohányzás visszaszorítása az alkohol- és drog-prevenció az egészséges táplálkozás érvényesítése az aktív testmozgás elterjesztése a Nemzeti Környezetegészségügyi Program végrehajtása 4.2. Középtávú célok: Meg kell tanítani a gyermekeket: A szenvedélykeltő szerek visszautasítására A legfontosabb elsősegély-nyújtási feladatok elsajátítására Apróbb sikertelenségek elviselésére Konfliktusok megoldására Korlátokat felállítani és elfogadni Érzelmeket kifejezni Kapcsolatokat építeni Saját erényeit és gyengéit felmérni Ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak és elsajátítani helyes megítélésüket Az érzéseket kezelni
110 A pozitív értékrend kialakítására A jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálására 5. A tevékenységek színterei, módszerei:
Tevékenység
Tanórán kívüli,
NAT (közös
Tanórai
követelmény)
Egészségfejlesztés Testi-lelki egészség
iskolán kívüli
Alsó tagozat
személyiségfejlesztő
harmóniájának kialakítása Természetismeret:
foglalkozások
Magatartások, szokások,
személyes higiénia,
fiatalok bevonása a
korszerű táplálkozás
kortársképzésbe
pozitív beállítódások segítése Helyes döntések
"önkontroll
kialakítása
Technika életvitel:
vizsgálatok"
Sérült, fogyatékos
szerszámok, eszközök
a másság elfogadása
embertársak elfogadása
balesetmentes
konkrét élményeken
használata, közlekedési keresztül közlekedésbiztonság Egészséget veszélyeztető balesetek elkerülése
i
tényezők megismertetése Testnevelés és sport:
vetélkedő drog-prevenciós
Káros függőséghez vezető az egészséges testi
napok
szokások elkerülése
rendezvényei
fejlődés segítése
Krízishelyzetbe jutottak
RÉV, Rendőrség
segítése
Felső tagozat
Szexuális kultúra -->
Biológia:
egészségnapok
egészséget
rendezvényei,
csládi élet -->
veszélyeztető
tiniklub
harmonikus párkapcsoalt
anyagok hatása, az emberi szervezet
az egészséges élet érték!
felépí-
elsősegélynyújtó
tése és működése
vöröskeresztes
111 Kémia:
foglalkozások
nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok veszélyei tápanyagok értékei Technika életvitel: életet védő magatartás Testnevelés és sport: egészséges testi fejlődés segítése Egészségtan: modul követelményrendszere Oszt.főn.órák: témák az iskola helyi tantervében Társadalmi bűn-
Magatartási formák,
rendőrség -
megelőzés
szokások
előadások,
kialakítása
vetélkedő bűnmegelőzési tábor
Áldozattá válás
drog-prevenciós
elkerülése
foglalkozások, civil szervezetek foglalkozásai
Erőszakmentes
Erdei iskola, nyári
konfliktus kezelés
tábor, személyiségfejlesztő foglalkozások, tevékenység sportegyesületekben bekapcsolódás az iskolai versenysportba
112 6. Balesetmegelőzési program Tevékenység Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában.
Módszer Baleset megelőzésére, felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejletségi szintjüknek megfelelően. Közlekedési A közlekedés elmélete eszközzel és és gyakorlata. közlekedési eszköz /Biztonságos átkelés az nélküli - szabályos úttesten, gyalogos és közlekedés tömegközlekedési elsajátítása, szabályok, kerékpározás alkalmazásának szabályai, útburkolati fontossága. jelek. / Versenyeken, rajz pályázatokon való részvétel, Közlekedési Park látogatása, tesztek, feladatlapok. Baleset megelőzés az Tanulmányi iskolán kívül, külső kirándulások, erdei helyszíneken. iskolák, sítáborok, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Balesetvédelem a Kémia, fizika óra: a szakórákon. kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése. Technika órákon: a munkafolyamatok szakszerű végzése Elsősegélynyújtás Egészségtan modul oktatása. keretében.
Felelősök Határidő Osztályfőnökök - az Szeptember, első ismertetés tényét, tanítási nap. tartalmát dokumentálni kell.
Osztályfőnökök Technika tanárok Rajztanárok
Szorgalmi évenként egy óra vagy szükség szerint. Témaköröknek megfelelően. Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan.
Osztályfőnökök Kísérőtanárok
Az aktualitásnak megfelelően.
Szaktanárok
Első tanórán, folyamatos
Biológia tanárok
A modul anyagába építve.
113
7. Ellenőrzés, értékelés, újabb célkitűzés: Az iskolai egészségnevelési programot évenként értékeljük, vizsgálva a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetővé válik, mi az, amit meg lehet valósítani, melyek voltak a sikeres tevé kenységek. Ezek alapján – ha szükséges – elvégezzük a célkitűzések módosítását, korrekcióját. Ha szükséges újabb állapotfelmérést végzünk, majd az újabb információk alapján elkészítjük az intézkedési tervet a következő tanévek egészségnevelési munkájához.
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
114
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 5. sz. melléklete Fogyasztóvédelmi program
Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
-
Az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog
-
A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga
-
A különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga
-
A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
-
A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog
-
Az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog
-
A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga
-
A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.
Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17 §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
115 A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.„ (Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapai életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvéte lhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korában leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében a otthonról hozott szokások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.
116 Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E személet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag- fogyasztási számítások Fizika- mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
117
Kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Viták, szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
118
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 6. sz. melléklete Az iskolában tanuló gyermekek fizikai állapotának felmérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
119
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
M
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
120
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
M
Évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
121
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
122
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
123
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. M
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
M
évfolyam
124 11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
M 1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
11 13 15 17 19
125 12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam
M 1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
126
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
127
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 7. sz. melléklete Szempontok a szöveges értékeléshez Tanulás: önálló, segítséget igényel, segítséggel is nehezen halad, önállótlan, intenzív segítségre szorul, motiválható, rendszeresen választ önművelő tevékenységet, segítség nélkül dolgozik, de lassú Foglalkozás: aktív résztvevő, rendelkezik megfelelő felszereléssel, felszerelése hiányos, érdeklődő, igényes, kreatív alkotó Udvari viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, szertelen, durva verekedős, agilis, barátkozó, aktív, visszahúzódó, mozgékony, közösségi Tantermi viselkedés: fegyelmezett, fegyelmezetlen, környezetét rendben tartja, kötelességét teljesítő, óvja a közös tárgyakat, ügyel társai dolgaira is Társas viselkedés: segíti társait a tanulásban, betartja a játékszabályokat, jó közösségi ember, nem köt bele másokba, alkalmazkodó, gyakran kerül összetűzésbe társaival, érzelgős Általános érdeklődés: tájékozott, tájékozatlan, sokirányú az érdeklődése, manuális, témafelvető, kezdeményező Beszéd: szépen beszél, 1-2 csúnya szót használ, csúnya kifejezéseket használ, durva kifejezéseket használ, csúfolódós, hangoskodó
Magyar nyelv és irodalom 1.évfolyam I. félév Teljesítmény Kiváló Terület Szavak bontása hangokra hibátlanul Hangok ejtése minden hangot tisztán ejt Tanult betűk felismerése a tanult betűket biztosan felismeri Olvasás ütemesen, hibátlanul, szótagolva olvas Betűkapcsolás, szabályos vonalvezetés, betűalakítás helyes kapcsolás Másolás hibátlanul másol szavakat írott és nyomtatott szövegről Írásbeli munkája tetszetős, esztétikus Tollbamondás rövid szavakat hibátlanul ír Órai munkája aktív, társait segíti
Jó
Megfelelt
Felzárkóztatásra szorul
1-2 hibával tisztán ejti a hangokat a tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul, szótagolva olvas
2-5 hibával esetenként téveszt 2-3 betűt téveszt
nem tudja logopédia segítségre szorul 3-tól több betűt téveszt
betűzve olvas
betűcsere, kihagyás
helyes kapcsolás
egyes betűalakok torzítottak 3-4 hibával másol
legtöbb betűje torzított, nehezen olvasható 4-nél több hibával másol
1-2 hibával másol
többnyire tiszta időnként rendetlen 1-2 hibával ír 3-4- hibával ír a munkában általában részt részvétele hullámzó vesz
maszatos, rendetlen 4-től több hibával ír nincs feladattudata
Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény Kiváló Terület Szavak bontása hangokra hibátlanul Hangok ejtése minden hangot tisztán ejt Tanult betűk felismerése minden betűt biztosan felismer Olvasás hibátlanul, szólamokban olvas Betűkapcsolás pontos szabályos Másolás szavakat, rövid mondatokat helyesen másol
Jó
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
1-2 hibával helyes hangoztatás ritkán téveszt
3-4 hibával 1-2 hangot hibásan ejt bizonytalan
nevelői segítséggel logopédiai segítségre szorul nem ismer minden betűt
hibátlanul, szóképekben olvas betűarányokat megtartja 1-2 hibával másol
szótagolva olvas
akadozik
pontatlan 3-4 hibával másol
sok hibát vét 4-től több hibával másol
129 Írásbeli munkája Tollbamondás Órai munkája
tetszetős, esztétikus rövid mondatokat, hibátlanul ír aktív
többnyire tiszta 1-2 hibával ír
rendezetlen 3-4 hibával ír
maszatos, rendetlen 4-től több hibával ír
jól tájékozott
hiányosak az ismeretei
nem érdeklődő
Magyar nyelv és irodalom 2. év I. félév Teljesítmény Kiváló Terület Hangok ejtése tiszta, érthető
Jó 1-2 artikulációs hibát ejt
Mondatok szavakra tagolása Szövegértés
hibátlan
1-2 hibával
hibátlan feldolgozás
kisebb hibával
Szöveg tartalmának visszamondása Betűkapcsolás, betűalakítás Másolás Írásbeli munkája
összefüggő
nem minden esetben összefüggő 1-2 hibát ejt
Tollbamondás Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás Helyzetfelismerő képessége Problémamegoldó képessége Órai munkája
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
időnként vét, segítséggel javítja sok hibával
sok hibát ejt vagy beszédhibás segítséggel is nehézkes nem érti
hibátlan tiszta, rendes, írása tetszetős nem ejt súlyos hibát hibátlanul alkalmazza
1-2 hibát ejt általában tiszta, rendes
tanítói segítséggel oldja meg csak tanítói kérdések segítségével tudja időnként vét a szabályos alakítás és kapcsolás ellen 3-4 hibát ejt nehezen olvasható, de tiszta
időnként 1-2 hibát ejt időnként 1-2 hibát ejt
sok hibát ejt 3-4 hibát ejt
képtelen sokat hibázik
tökéletes
jó
elfogadható
elfogadhatatlan
nagyon jó
jó
átlagos
átlagon aluli ( rossz )
folyamatosan aktív
többnyire aktív
biztatásra szorul
passzív, közömbös
hibátlan és szabályos
képtelen elmondani nem megfelelő nem tud másolni olvashatatlan
130 Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése
széleskörű
tájékozott
részben tájékozott
tájékozatlan
példás, dicséretes
időnként figyelmeztetésre szorul
változó
elfogadhatatlan
Magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam 2. félév Teljesítmény Terület Hangok ejtése Mondatok tagolása szavakra Szövegértés Szöveg tartalmának visszamondása Betűkapcsolás, betűalakítás Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Emlékezetből való írás Nyelvi szabályok alkalmazása Helyesírás Helyzetfelismerő képessége Problémamegoldó képessége Órai munkája Ismerete az aktuális témakörben
Kiváló
Jó
tiszta, érthető
1-2 artikulációs hibát ejt
hibátlan
1-2 hibával
hibátlan feldolgozás összefüggő
kisebb hibával megfelelő nem minden esetben összefüggő 1-2 hibát ejt
Megfelelő időnként vét, segítséggel javítja 3-4 hiba
Felzárkóztatásra szorul hibát ejt, vagy beszédhibás segítséggel is nehézkes
hibátlan tiszta ,rendes, írása tetszetős nem ejt súlyos hibát nem ejt súlyos hibát hibátlanul alkalmazza
1-2 hibát ejt általában tiszta ,rendes
tanítói segítséggel old meg csak tanítói kérdések segítségével tudja időnként vét a szabályos alakításban és kapcsolásban 3-4 hibát ejt nehezen olvasható, de tiszta
időnként 1-2 hibát ejt időnként 1-2 hibát ejt időnként 1-2 hibát ejt
3-4 hibát ejt sok hibát ejt 3-4 hibát ejt
sok hibát ejt képtelen bizonytalan
tökéletes
jó
elfogadható
elfogadhatatlan
nagyon jó
jó
átlagos
átlagon aluli ( rossz )
folyamatosan aktív széleskörű
többnyire aktív tájékozott
biztatásra szorul részben tájékozott
passzív, közömbös tájékozatlan
hibátlan és szabályos
nem érti képtelen elmondani nem megfelelő sok a hibája olvashatatlan
131 Tanórai viselkedése
példás, dicséretes
időnként figyelmeztetésre változó szorul
elfogadhatatlan
Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam 1. félév Teljesítmény Terület Hangos olvasás
Kiváló
Jó
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
1-2 hibát ejt
akadozó
hibás
1-2 hiányosság előfordul
a lényegét megérti
másképpen értelmez
Szöveg tartalmának visszamondása Másolás
folyamatos pontos, hangsúlyos új szöveget önállóan feldolgozza összefüggően, folyamatosan hibátlanul másol
1-2 kérdés segítségével
kérdésekre választ ad
1-2 hibát ejt
3-4 hibát ejt
kérdésekre nem megfelelő választ ad sok hibát ejt
Tollbamondás Emlékezetből való írás
nem ejt súlyos hibát nem ejt súlyos hibát
1-2 súlyos hibát ejt 1-2 súlyos hibát ejt
3-4 súlyos hibát ejt 5-6 hibát ejt
sok hibát ejt sok hibát ejt
Írásbeli munkájának külalakja
Tetszetős, szabályos
többnyire tiszta, szabályos
elnagyolt, de tiszta
rendetlen
Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás
a tanult nyelvtani ismereteket többnyire hibátlanul alkalmazza
a nyelvtani ismeretek alkalmazásában 2-3 hiba előfordul
a nyelvtani ismereteket tanítói segítséggel alkalmazza
a nyelvtani ismereteket hibásan alkalmazza
Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége
gyorsan, pontosan reagál
pontos
bizonytalan
nem ismeri fel
Kreativitása
találékonyan oldja meg a feladatot aktív teljeskörű, szerteágazó
megoldja a feladatokat
tanítói segítséggel dolgozik nincsenek önálló ötletei
többnyire aktív megbízható
biztatásra szorul elegendő
Szövegértés
Órai munkája Ismerete az aktuális témakörben
passzív, közömbös hiányos
132
Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam 2. félév Teljesítmény Kiváló Terület Hangos olvasás folyamatosan pontos, hangsúlyos Fogalmazás 5-6 mondatos összefüggő szöveg írása Kommunikáció
Jó
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
1-2 hibát ejt
akadozó, több hibát ejt
Akadozó, sok hibát ejt
5-6 mondatos összefüggő szöveg írása 1-2 fogalmazástechnikai hibával bekapcsolódik a beszédbe
5-6 összefüggő mondatban összefüggéstelen több fogalmazástechnikai hibával
Szöveg tartalmának visszaadása Másolás Írásbeli munkája
összefüggő mondatokban beszél új szöveget önállóan feldolgozza összefüggően, folyamatosan hibátlanul másol tetszetős, szabályos
Tollbamondás
nem ejt súlyos hibát
1-2 súlyos hibát ejt
3-4 súlyos hibát ejt
sok hibát ejt
Emlékezetből írás
nem ejt súlyos hibát
1-2 súlyos hibát ejt
5-6 hibát ejt
sok hibát ejt
Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás
a tanult nyelvtani ismereteket többnyire hibátlanul alkalmazza
a nyelvtani ismeretek alkalmazásában 2-3 hiba előfordul
a nyelvtani ismereteket tanítói segítséggel alkalmazza
a nyelvtani ismereteket hibásan alkalmazza
Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége Kreatívitása
gyorsan, pontosan reagál
pontos
bizonytalan
nem ismeri fel
találékonyan oldja meg a feladatot teljeskörű, szerteágazó
megoldja a feladatokat
tanítói segítséggel dolgozik önálló munkára képtelen
megbízható
elegendő
Szövegértés
Órai munkája
Ismerete az aktuális témakörben
szavakkal válaszol
1-2 hiányosság előfordul
kérdésekre mondatokkal válaszol a lényegét megérti
1-2 kérdés segítségével
kérdésekre választ ad
1-2 hibát ejt többnyire tiszta, szabályos
3-4 hibát ejt elnagyolt, de tiszta
kérdésekre nem megfelelő választ ad sok hibát ejt rendetlen
másképpen értelmez
hiányos
133
Magyar nyelv és irodalom 4. évfolyam 1. félév Teljesítmény Kiváló Jó Terület Szövegalkotás, Írásbeli fogalmazványaiban Írásbeli fogalmazványaiban fogalmazás a tanult fogalmazási a tanult fogalmazási ismereteket jól alkalmazza. ismereteket nem minden esetben alkalmazza jól. Hangos olvasás, szöveg tartalmának visszaadása
Szövegértés Nyelvtan, helyesírás
Nyelvi kifejezőképesség, kommunikáció
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
Írásbeli fogalmazványaiban a tanult fogalmazási ismereteket segítséggel alkalmazza.
Írásbeli fogalmazványaiban a tanult fogalmazási ismereteket csak nevelői segítséggel képes használni. Olvasása nem pontos. Az Az olvasás tempója lassú, írásjeleket nem érzékelteti. sok az olvasástechnikai Nem hangsúlyoz. hiba. Tartalmat kérdések Tartalmat csak segítséggel segítségével sem tud mond. mondani. A lényegét megérti. Az olvasott szöveget nem érti meg.
Képes folyamatosan olvasni, jól választja meg a tempót, hangszínt. Olvasása hangsúlyos. Tartalmat jól mond. Új szöveget önállóan dolgoz fel.
Kevés hibával folyamatosan, kifejezően olvas. Érzékelteti az írásjeleket. Tartalmat kis segítséggel jól mond. 1-2 hiányosság előfordul.
A helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat biztonsággal és tudatosan alkalmazza. Önállóan ellenőrzi helyesírását. A szófajok körében biztos tudással rendelkezik. Gondolatait értelmesen, folyamatosan közli. Kiváló a beszédstílusa. Beszéde hangsúlyos, kifejező.
Ismeri a szófajokat. A helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat jól alkalmazza. Önállóan ellenőrzi helyesírását, javítja a hibáit.
A szófajok felismerésénél hibát ejt. A helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat több hibával alkalmazza.
A szófajok felismerésében bizonytalan. A helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat gyakran hibásan alkalmazza.
Gondolatait értelmesen közli. Jó a beszédstílusa. Beszéde nem mindig kiegyensúlyozott. .
Rövid mondatokkal fejezi ki magát. Beszédtempója nem megfelelő.
Rövid tőmondatokban, sokszor hibásan fejezi ki gondolatait. A hibákat nem képes javítani.
134
Matematika 1. évfolyam 1. félév Teljesítmény Kiváló Terület biztos számfogalom a 10-es Számfogalom számkörben relációs jeleket helyesen Számok alkalmazza nagyságszerinti összehasonlítása Számjegyek írása, pontosan alakítja és olvasása felismeri a számok nevét és jelét Páros-páratlan biztosan felismeri számokat Műveletek: eszközhasználat nélkül Összeadás biztosan végzi Kivonás eszközhasználat nélkül biztosan végzi Bontás önállóan, hibátlanul Írásbeli munkája tetszetős, esztétikus Sorozat folytatása önállóan felismeri a szabályt és megfelelően folytatja Feladat megoldási jó ütemű tempója logikus gondolkodása fejlett Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége, kreatívitása Órai munkája
aktív, kitartó
Jó
Megfelelő
biztos számfogalom a 10-es számkörben, eszközzel megfelelően alkalmazza a relációs jeleket, eszközzel
bizonytalan a 10-es számkörben 1-2 esetben téveszt
a számok nevét és jelét felismeri, írásuk nem mindig szabályos
néhány estben téveszt
Felzárkóztatásra szorul számfogalma kialakulatlan bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket több esetben téveszt
többnyire felismeri
segítséggel felismeri
nem ismeri fel
eszközhasználattal önállóan végzi eszközhasználattal önállóan végzi eszközhasználattal hibátlanul többnyire tiszta alkalmazza a szabályt
néha tanítói segítséget igényel csak segítséggel
1-2 hibával elfogadható segítséggel dolgozik
csak segítséggel rendetlen nem képes a sor folytatására
megfelelő ütemű
lassú
nem megfelelő ütemű
összefüggéseket felismeri
kevés tanítói segítséget igényel
az összefüggéseket nem ismeri fel
általában aktív
órákon a teljesítménye hullámzó
nincs feladattudata
néha tanítói segítséget igényel csak segítséggel
135
Matematika 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény Terület Számfogalom
Kiváló
Jó
biztos számfogalom a 20 számkörben Számok nagyságszerinti relációs jeleket helyesen összehasonlítása alkalmazza
biztos számfogalom a 20-es számkörben eszközzel megfelelően alkalmazza a relációs jeleket
Számjegyek írása, olvasása
pontosan alakítja és felismeri a számok nevét és jelét
Páros-páratlan számokat Műveletek: Összeadás
biztosan felismeri
a számok nevét és jelét felismeri, írásuk nem mindig szabályos felismeri eszközzel
Kivonás
Bontása Írásbeli munkája Sorozat folytatása
eszközhasználat nélkül, biztosan végzi eszközhasználat nélkül, biztosan végzi önállóan, hibátlanul tetszetős, esztétikus önállóan felismeri a szabályt és megfelelően folytatja
eszközhasználattal önállóan végzi eszközhasználattal önállóan végzi eszközhasználattal, hibátlanul többnyire tiszta alkalmazza a szabályt
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul 1-2 esetben bizonytalan a 20számfogalma es számkörben bizonytalan 1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket néhány estben téveszt több esetben téveszt segítséggel felismeri
bizonytalan a felismerésben néha tanítói segítséget igényel csak segítséggel néha tanítói segítséget igényel ssak segítséggel 1-2 hibával
csak segítséggel
elfogadható segítséggel dolgozik
rendetlen nem képes a sor folytatására
jó ütemű Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő, logikus gondolkodása problémamegoldó fejlett képessége, kreatívitása
megfelelő ütemű
lassú
nem megfelelő ütemű
összefüggéseket felismeri
kevés tanítói segítséget igényel
az összefüggéseket nem ismeri fel
Órai munkája
általában aktív
órákon a teljesítménye hullámzó
nincs feladattudata
aktív, kitartó
136
Matematika 2. évfolyam 1 -2. félév Teljesítmény Terület Számfogalom 100-as számkörben Számjegyek írása, olvasása 100-as számkörben. Alapműveletek: Összeadás Kivonás Számok bontása
Kiválóan megfelelt
Jól megfelelt
Megfelelt
Felzárkóztatásra szorult
biztos ,stabil
1-2 hibával
bizonytalan
kialakulatlan
pontos, helyes, rendezett
1-2 hibával
elfogadható
segítséggel is nehézkes
önálló értelmezés, megoldás
önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával
tanítói segítséget igényel
nem tudja értelmezni
önálló értelmezés, megoldás határozott, egyértelmű
önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával ritkán hibázik
tanítói segítséget igényel
nem tudja értelmezni
Számok közötti reláció segítséget igényel felismerése Írásbeli munkája tiszta, áttekinthető áttekinthető pontatlan, hibás Számok sorba rendezése pontos, biztos a szabályok a szabályok felismerése és hiányos, segítséget igényel Számszomszédok felismerése és folytatása folytatása 1-2 hibával Sorozatok folytatása Szöveges feladatok önállóan értelmezi, minimális segítséggel oldja gyakran igényel segítséget értelmezése. megoldja meg Egyenlőtlenségek önállóan értelmezi, minimális segítséggel oldja sok segítséget igényel megoldása megoldja meg Szorzó-bennfoglaló táblák biztos, stabil 1-2 hibával hiányos ismerete Feladat megoldási gyors, határozott megfelelő lassú, nehézkes tempója Helyzetfelismerő gyors, határozott, logikus általában jó határozott irányításra szorul képessége, problémamegoldó képessége
nem ismeri fel áttekinthetetlen kialakulatlan, képtelen a folytatásra nem tudja értelmezni nem tudja megoldani nagyon hiányos elfogadhatatlan kialakulatlan
137 Órai munkája
folyamatosan aktív
többnyire aktív
passzív
gyenge
Matematika 3. évfolyam 1- 2. félév Teljesítmény Terület Számfogalom Számok nagyságrendi összehasonlítása Számjegyek írása, olvasása 1000-es számkörben, matematikai jelek felismerése Számok tulajdonságai Kerekítés, becslés Szóbeli műveletek Írásbeli műveletek Írásbeli munkája Számok sorba rendezése, számszomszédok, sorozatok folytatása Szöveges feladatok értelmezése Egyenlőtlenségek megoldása Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő, probléma megoldó képessége Kreativitása, órai munkája Római számok
Kiváló
Jó
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
biztos 1000-es számkörben 1-2 hibával 1000-es számkör hibátlan 1-2 hibával
bizonytalan bizonytalan
hibás hibás
hibátlan
1-2 hibával
bizonytalan
hibás
biztos tudás biztos tudás biztos biztos rendezett, esztétikus tudja, ismeri
1-2 hiba 1-2 hiba 1-2 hibával 1-2 hibával rendezett 1-2 hibával
több hiba több hiba bizonytalan bizonytalan érthető hibásan tudja
bizonytalan bizonytalan nem tudja nem tudja érthetetlen nem ismeri, nem tudja
megoldása pontos, önálló
jó, megoldása 1-2 hibával
tanítói segítséggel
állandó tanítói segítséggel
biztos, pontos
jó, 1-2 hiba előfordul
tanítói segítséggel
állandó tanítói segítséggel
gyors, tudatos
tudatos
lassú
bizonytalan
gyorsan, pontosan reagál
pontosan reagál
bizonytalan
nem ismeri fel
találékony, aktív
meg tudja oldani a feladatokat tanítói segítséggel dolgozik ismeri ,-2 hibával alkalmazza bizonytalanul ismeri
ismeri, alkalmazza
önálló munkára képtelen nem ismeri
138 Mértékegységeket
alkalmazza, biztos átváltás
1-2 hibával alkalmazza
Téglalap, négyzet tulajdonságai Kerület, terület mérések
ismeri
ismeri,1-2 hibát téveszt
pontosan mér, számol
pontosan mér, számolásban téveszt
Törtek Írásbeli szorzás
hibátlanul ábrázolja a törteket
kevés hibával dolgozik 1-2 hibával dolgozik
Számfogalom Számok nagyságrendi összehasonlítása Számjegyek írása, olvasása 1000-es számkörben, matematikai jelek felismerése Számok tulajdonságai Kerekítés, becslés Szóbeli műveletek Írásbeli műveletek Írásbeli munkája Számok sorba rendezése, számszomszédok, sorozatok folytatása Szöveges feladatok értelmezése Egyenlőtlenségek megoldása Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő, probléma megoldó képessége Kreativitása, órai
biztos 1000-es számkörben 1-2 hibával 1000-es számkörben hibátlan 1-2 hibával
felismeri, de nem tudja alkalmazni sok a hibája nem tudja tanítói segítséggel állandó segítséggel dolgozik dolgozik bizonytalan hibás bizonytalan hibás
hibátlan
1-2 hibával
bizonytalan
hibás
biztos tudás biztos tudás biztos biztos rendezett, esztétikus tudja, ismeri
1-2 hiba 1-2 hiba 1-2 hibával 1-2 hibával rendezett 1-2 hibával
több hiba több hiba bizonytalan bizonytalan érthető hibásan tudja
bizonytalan bizonytalan nem tudja nem tudja érthetetlen nem ismeri, nem tudja
megoldása pontos, önálló
jó, megoldása 1-2 hibával
tanító segítséggel
állandó tanítói segítséggel
biztos, pontos
jó, 1-2 hiba előfordul
tanító segítséggel
állandó tanítói segítséggel
gyors, tudatos
tudatos
lassú
bizonytalan
gyorsan, pontosan reagál
pontosan reagál
bizonytalan
nem ismeri fel
találékony, aktív
meg tudja oldani a feladatokat
tanítói segítséggel önálló munkára képtelen
hibátlan, pontos
bizonytalan bizonytalanul ismeri bizonytalan
felismeri de nem tudja alkalmazni nem ismeri
139 munkája Római számok
ismeri, alkalmazza
ismeri ,-2 hibával alkalmazza
Mértékegységeket
alkalmazza, biztos átváltás
1-2 hibával alkalmazza
dolgozik bizonytalanul ismeri bizonytalan
nem ismeri felismeri, de nem tudja alkalmazni
4. évfolyam 1. félév Teljesítmény Terület 10 000-es számkörben számolás Szóbeli műveletek Írásbeli műveletek
Kiváló Biztos, pontos számfogalom. Biztos. Hibátlan megoldás becsléssel, ellenőrzéssel. Helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása.
Negatív számok, ellentétes Pontos alkalmazás. mennyiségek Geometria Síkidomok, testek hibátlan megkülönböztetése. A téglatest és a kocka tulajdonságainak pontos ismerete. Hibátlan terület és kerületszámítás. Mértékegységek
Szöveges feladatok
Jó Kevés hibával dolgozik.
Megfelelő
Felzárkóztatásra szorul
Nevelői segítséggel számol. Sok hibával, csak nevelői
1-2 hibával.
segítséggel dolgozik.
Bizonytalan. Kevés hibával való megoldás. Nevelői segítséggel való Helyes műveleti sorrend ismerete megoldása. Helyes műveleti és alkalmazása. sorrend ismerete és alkalmazása. Nevelői segítséggel való Kevés hibával való alkalmazás. alkalmazás.
Nem tudja. Sok hibával ,csak nevelői segítséggel végzi.
Síkidomok, testek kevés hibával történő felismerése, megkülönböztetése. A téglatest, kocka tulajdonságainak ismerete.Terület és kerületszámítás jó.
Sok hibával, csak nevelői segítséggel dolgozik.
Síkidomok, testek tanítói segítséggel történő felismerése, megkülönböztetése. A téglatest, kocka tulajdonságainak ismerete. Terület és kerületszámítás jó. Mértékegységek pontos Mértkegységek használata Mértkegységek használata használata. Átváltások hibával. Átváltások nevelői segítséggel, hibátlan megoldása. alkalmazása kis hibával. hibával. Átváltások alkalmazása kis hibával. Egyszerű. összetett Egyszerű. összetett Egyszerű. összetett szöveges feladatok, nyitott szöveges feladatok, nyitott szöveges feladatok, nyitott mondatok hibátlan mondatok értelmezése, mondatok nevelői értelmezése, megoldása, megoldása, ellenőrzése kis segítséggel történő
Sok hibával, csak nevelői segítséggel alkalmazza.
Sok hibával, csak nevelői segítséggel dolgozik.
Sok hibával, csak nevelői segítséggel dolgozik.
140
Szóbeli műveletek
ellenőrzése.
hibával.
Biztos.
1-2 hibával dolgozik.
értelmezése, megoldása, ellenőrzése. Bizonytalan.
Nem tudja.
Környezetismeret – 1. osztály Teljesítmény Terület Fogalom ismerete Időbeli tájékozódás Foglalkozások Érzékszervek és funkciói Lakóhely ismerete Testünk részei Tisztálkodás Közlekedés
Kiváló biztos teljes biztonsággal sokoldalúan tájékozott, érdeklődő biztosan felismeri sokoldalúan tájékozott pontos a megnevezés és a felismerés Ismeri ,és helyesen alkalmazza a tisztálkodás alapvető szabályait. Ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.
Jó
Megfelelt
Felzárkóztatásra szorult
jó jól tájékozódik
bizonytalan 1-2 esetben téveszt
nem megfelelő sokat hibázik
jól tájékozott
hiányosak az ismeretei
kevés az ismerete
jól felismeri jól tájékozott
hiányosan felismeri megfelelően tájékozott
többször téveszt hiányosak az ismeretei
1-2 esetben téveszt
többször téveszt
nem tudja
Ismeri, és általában helyesen alkalmazza a tisztálkodás szabályait.
Ismeri, de nem mindig alkalmazza a tisztálkodás szabályait.
Hiányosak az ismeretei.
Ismeretei hiányosak.
nem ismeri
sok esetben téveszt
Környezetismeret – 2. osztály Teljesítmény
Kiváló
Terület Az erdő szintjei, élővilága Széleskörű ismeretei vannak. Anyagok tulajdonsága Biztosan felismeri , az összefüggéseket látja. Egészséges táplálkozás Készségszintűek az ismeretei. Vadon élő és háziállatok tudja és biztosan
Jó
Megfelelt
Felzárkóztatásra szorult
tájékozott
hiányosak az ismeretei
tájékozatlan
Felismeri, de nem mindig tudja az összefüggéseket. jártas benne
Tapasztalással látja csak az Nem ismeri és nem lát összefüggéseket. összefüggéseket. hiányosak az ismeretei tájékozatlan
tudja a jellemző jegyeket
bizonytalan a felismerésben nem ismeri fel a jellemző
141
Testünk működése
A mező élővilága
megfogalmazza a jellemző jegyeket ismeri az élettani Ismeri az élettani jellemzőket és működéseket, érti azokat megfogalmazza az összefüggéseket széleskörű ismeretei tájékozott vannak
jegyeket ismeri, az élettani jegyeket, nem ismeri az élettani de nem lát összefüggéseket jeleket ismeretei hiányosak
tájékozatlan
Környezetismeret – 3. osztály Teljesítmény Kiváló Terület Halmazállapotok hőmérő a változások okait ismeri alkalmazása ismeri a világtájakat, az Világtájak irányokat jól alkalmazza Tájékozódás helyi biztos térképvázlaton fogalmakat, Életfeltételek, jelenségek összefüggéseket pontosan, testünk és életműködése biztosan ismeri és alkalmazza
Jó
Megfelelt
Felzárkóztatásra szorult
a változásokat ismeri
változásaiban bizonytalan
nem ismeri
ismeri a világtájakat és az irányokat kis hibával
téveszti az irányokat, világtájakat bizonytalan
nem ismeri az irányokat
fogalmakat, összefüggéseket ismeri és alkalmazza
fogalmakat ismeri, de az összefüggések közötti kapcsolat bizonytalan
fogalom felismerésben bizonytalan, összefüggéseket nem ismeri fel
nem tud tájékozódni
Természetismeret – 4. osztály Teljesítmény Kiváló Terület Az élő természet Érdeklődő és fogékony az élő természet növényi és állatvilága iránt. Tudása biztos
Jó
Megfelelt
Érdeklődő és fogékony az Kevésbé tájékozott az élő élő természet növényi és természet növény és állatvilága iránt. Tudása jó. állatvilága iránt. Tudásszintje megfelelő.
Felzárkóztatásra szorult Nem tájékozott az élő természet növény és állatvilága iránt. Tudásszintje nem megfelelő
142 Egészséges életmód
Magyarország tájai Környezetvédelem
Ismeri és igényli az egészséges életmód legfontosabb szabályait. Látja az összefüggéseket. Ismeretei széleskörűek. A szakkifejezéseket pontosan használja. Fontosnak érzi és aktívan részt vesz benne.
Ismeri és igényli az egészséges életmód legfontosabb szabályait.
Kevésbé ismeri az egészséges életmód legfontosabb szabályait.
Ismeretei jók. Szakkifejezéseket használ.
Ismeretei hiányosak. Szakkifejezések használata bizonytalan. Fontosnak érzi és részt vesz Utasításra vesz részt benne. benne.
Ének-zene 1. évfolyam Teljesítmény Terület Éneklés
Zenei hallás
Zenei olvasás - írás
Kiváló A dalokat hibátlanul, kifejezően, megfelelő tempóban énekli hallás után. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, hibátlanul felismeri, olvassa. A tanult dallam és ritmikai elemeket hibátlanul felismeri betűkottáról és kottaképről.
Jó
Megfelelő
A dalokat jól, kifejezően, jó A dalokat kevés hibával tempóban énekli hallás énekli hallás után. után. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, kevés hibával felismeri, olvassa.
A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, segítséggel ismeri fel és olvassa. A tanult dallam és ritmikai A tanult dallam és ritmikai elemeket kevés hibával elemeket sok hibával felismeri betűkottáról és felismeri betűkottáról és kottaképről. kottaképről.
Nem ismeri.
Ismeretei hiányosak. szakkifejezéseket nem használ. Nem vesz részt benne. Érdektelen.
143
Ének-zene 2-4. évfolyam Teljesítmény Terület Éneklés
Kiváló
Jó
A dalokat hibátlanul, kifejezően, megfelelő tempóban énekli hallás után. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, hibátlanul felismeri, olvassa.
Zenei hallás
Zenei olvasás - írás
Zeneértés
A tanult dallam és ritmikai elemeket hibátlanul felismeri betűkottáról és kottaképről. A meghallgatott zeneműveket hibátlanul felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi.
Megfelelő
A dalokat jól, kifejezően, jó A dalokat kevés hibával tempóban énekli hallás énekli hallás után. után. A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, kevés hibával felismeri, olvassa.
A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, segítséggel ismeri fel és olvassa. A tanult dallam és ritmikai A tanult dallam és ritmikai elemeket kevés hibával elemeket sok hibával felismeri betűkottáról és felismeri betűkottáról és kottaképről. kottaképről. A meghallgatott A meghallgatott zeneműveket kevés hibával zeneműveket sok hibával felismeri, a művekben felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megszólaló hangszereket megnevezi. megnevezi.
Rajz tantárgy – 1-4- évfolyam Teljesítmény Terület Rajz, vizuális kultúra
Kiváló
Jó
Megfelelő
A környező világ téri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban nagyon jól alkalmazza. Rajzaiban minden lényeges elem megvan és valósághű
A környező világ téri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban jól alkalmazza. Munkái szépek.
A felmerülő képi összefüggéseket a pedagógus segítségével felismeri. Rajzainak egészében és részleteiben is hibák találhatók. Munkája esztétikai szempontból kifogásolható.
144
Órai munkája
az ábrázolása. Munkái esztétikai szempontból is kifogástalanok. aktív
aktív
hullámzó
Testnevelés 1-4. évfolyam Teljesítmény Terület Testnevelés
Kiváló Mozgás, játék és sportműveltség terén kiemelkedő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége nagyon jó. Mozgás, versengési, játék igénye magas. Aktív, kezdeményező, fegyelmezett.
Jó Mozgás, játék és sportműveltség terén jó. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége jó. Mozgás, versengési, játék igénye jó. Aktív, fegyelmezett.
Megfelelő Mozgás, játék és sportműveltség terén megfelelő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége megfelelő. Mozgás, versengési, játék igénye megfelelő. Nem elég aktív, kezdeményező, fegyelmezett.
145
Technika 1-4. évfolyam Teljesítmény Terület Feladathoz való hozzáállás, munkavégzés Eszközhasználat Anyagismeret
Kiváló Érdeklődő, munkáját önállóan végzi.
Jól tudja. Ismeri az anyagok tulajdonságait. Tervezés, kivitelezés Munkája pontos, tiszta. Önértékelés, társai Szempontok szerint munkájának értékeli saját és társai értékelése munkáját.
Jó
Megfelelő
Tanítói Lassú. együttműködés szükséges. Segítséggel tudja. Nehézkesen tudja. Segítséggel ismeri fel. Nehezen ismeri fel. Munkája tiszta, de pontatlan. Csak felszólításra tud értékelni.
Munkája pontatlan, maszatos. Nem kapcsolódik be az értékelésbe.
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
147
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 8. sz. melléklete A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését néhány osztályteremben és a szaktanteremben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. Intézményünk az elmúlt évben 3 db interaktív-táblával gazdagodott, melyeket mind az alsó mind a felső tagozaton a tantárgyak többségének tanítása során alkalmazzuk. Folyamatosan fejlesztjük oktatóprogram tárunkat 1. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: Hangtani ismeretek. Szavak alakja, jelentése. A szó. A mondat. Gyermeklexikon (10 db).. Fali táblák: Igék. Az igenév. A teljes hasonulás. Mondat. Helyesírási szabályzat és szótár (10 db). 2. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző.
148
Számkártyák (1-1000-ig). Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak.
3. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla) Az erdő életközössége I. (falikép) Élet a tóparton (falikép) A virág és a termés (falikép) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Közúti jelzések 2000 (10 db) Szobai hőmérő Domborított földgömb Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Ásványok Élő természet (dia pozitívok) Nagyító 4. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Hangjegytábla (3 db) Zenehallgatási anyagok hangkazettán Gyermekdalok. 5. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:.. Építőelemek Szövőkeret 30 db. Csiszolópapír. 6. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Gumilabda Babzsák Ugrókötél Kislabda Tornapad Tornazsámolyok Medicinlabda Karika Jelzőszalagok Ugrószekrény Dobbantó Tornaszőnyeg Bordásfal
149 Mászókötél Mérőszalag 7. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti) (1 db). Írói arcképsorozat (1db). Fali tablók: Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok. A magyar irodalom története XX-XXI. század 8. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914.
150
Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. Görögország. Az ókori Róma. Róma építészete. Honfoglalás, államalapítás. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. A magyar államcímer története
Egyéb: Írásvetítő transzparens Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. 9. Az
angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Televízió Video recorder Deck Írásvetítő Vetítővászon Hangfal Oktató angol ABC CD-ROM Tell me more CD-ROM Angol kiejtésiskola Friends 1., 2.,3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) ELI poszter You and me hangkazetta 1., 2. Project Plus hangkazetta, tanári kézikönyv Magnó SONY TCM-919 (5 db) Project English 1., 2., 3. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, munkafüzet videokazettához). Falitáblák (London térképe, Great Britain, Elöljárószók, Igeidők) Sentence building Képek társalgási témákhoz Super Me Flashcards Grammar One, Two, Three, Four Practical English Grammar Jungle Grammar 1,2 The Anti-Grammar Grammar Book
151
Spotlight on Britain Songs and Games for Children 100 Plus Ideas for Children Angol-magyar kéziszótár Magyar-angol kéziszótár Basic English Grammar Könnyített olvasmányok Videokazetták: Window on Britain
10. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta) Tematikus képek Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta) ABC kártya (betűkártyák) A névelő (fali tabló) Gyenge ige ragozása (fali tabló) A névelő (fali tabló) A főnév szótári alakjai (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) Erős ige ragozása (fali tabló) Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás (fali tabló) Az elöljárószó (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) A személyes névmás ragozása (fali tabló) A főnév ragozása (fali tabló) A birtokos névmás (fali tabló) A melléknév ragozása (fali tabló) Németország (falitérkép) 11. Az orosz nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Betűkártyák. Szókártyák. Nyelvtani táblázatok. Tematikus képek. Hangkazetták. 12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (5 db) Táblai vonalzó 45 0-os fából (5 db) Táblai vonalzó 60 0-os fából (5 db) Táblai szögmérő fából (5 db) Méterrúd fából (5 db) Összerakható m3 (5 db) Sík és mértani modellezőkészlet (2 db) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)
152
Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolút érték függvény (falikép). Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).
13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: IBM P4 típusú számítógép (16 db). Pentium 2 típusú számítógép (8 db). Monitor LCD (8db) Monitor (SVGA) (16 db). Billentyűzet (24 db). Egér ( 24 db). CD meghajtó 40x (22 db) CD író, újraíró (2db) Hangkártya (16 db) Hangfal (9 pár) Mikrofon (1 db) Projektorr (1 db). HUB (3db) Tintasugaras nyomtató (1 db). Síkágyas scanner (2 db) Fali tablók: A számítógép belső felépítése (IBM - 02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet.
153 A monitor működése Az egér működése A nyomtató működése Alapvető programok: WINDOWS 98, 2000, XP. OFFICE 97, XP 14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Földtörténet (falikép) Napfogyatkozás és Holdfogyatkozás (falikép) A Naprendszer (falikép) 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat. Iránytű (15 db). Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb (10 db). Tellurium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld országai (falitérkép) A Föld éghajlata (falitérkép) A Föld csapadék térképe (falitérkép) A Föld mezőgazdasága (falitérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). A Föld forgása és keringése (falikép). Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). USA gazdasági élete (falitérkép) Észak-Amerika gazdasági élete (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Európa gazdasági élete (falitérkép) Nyugat-Európa (falitérkép) Dél-Európa (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). FÁK gazdasági élete (falitérkép) Oroszország domborzata (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).
154
Magyarország gazdasági élete (falitérkép). Észak-Magyarország gazdasági élete (falitérkép) Dél-Alföld gazdasági élete (falitérkép) Észak-alföld gazdasági élete (falitérkép) Dél-Dunántúl gazdasági élete (falitérkép) Észak-Dunántúl gazdasági élete (falitérkép) Budapest és környéke gazdasági élete (falitérkép) Heves megye domborzata (falitérkép) Az egyetlen Föld (videofilm) A vulkánok működése (videofilm) Naprendszer tagjai (videofilm) Karsztjelenségek (videofilm) A jég munkája (videofilm) Alpokalja (videofilm) Dunántúli-khg. (videofilm) Dunántúli-domb. (videofilm) Diavetítő Domborzati modellek Talajhőmérő Csapadékmérő Kőzettani mikroszkóp
15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). Falikép fizikusokról (1 db) Fizikai mennyiségek, falikép (2 db) Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Lejtőmodell (1 db). Mágneses rúd pár fatokban. (1 db) Mikola-cső készlet (1 db). SI mértéktáblázat (falikép). Rugós erőmérő (25 db). Kétkarú emelő (1 db). Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). Hőmérő (360 fokos) Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db). Kétütemű motorminta (1 db). Négyütemű motorminta (1 db). Dugattyús gőzgép minta (1 db) Áramátalakító (1 db). Csengő reduktor (4 db). Galván-elem minta (1 db) Metronóm (1 db) Elektromotor és generátor (4 db). Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db). Transzformátor modell (2 db). Mérőműszer (Voltax) (5 db).
155
Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (10 db). Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (5 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (1 db). Prizmatartó (1 db). Közlekedőedény (1 db) Hajszálcső (1 db)
16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. Metszettároló. Mikroszkópizáló készlet. Lámpa. Mikroszkóp. Emberi gége Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Mókus (oktatótábla). Sertés koponya. Szarvas v. őzagancs. Varjú Hal (csontváz). Béka (csontváz). Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Fali tablók: A egysejtűek Csalánozók Terméstípusok Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Szív-modell. Emberi bőr (modell). Emberi vese (modell). Emberi fog (modell).
156
Növényi levél (modell). Növényi sejt (modell). Rák tagolt váza (modell). Fatörzs szerkezete (modell). Termések (gyüjtemény) Vese (metszet). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).
17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Videofilmek: Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere 18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső (50 db). Kémcső állvány(5db) Főzőpohár (25 db). Gázfejlesztő lombik (2db) Csepegtető tölcsér (2db) Kristályosító csésze (4db) Óraüveg (10 db). Borszeszégő (10 db). Kémcsőfogó (10 db). Csipesz (2db) Vasháromláb (8 db). Azbesztháló (8 db). Vízbontó készülék (1 db). Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Fali tablók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer Elektronhéjak kiépülése Kőzömbösítés Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Sav-bázis reakciók Redukció a redukálósorban
157 Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db). 19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilmek: Tánctípusok. Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök. Fali tablók, arcképsorozat, hangjegytábla. 20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz. Fali tablók Táblai körző (fém hegyű). 60 0-os táblai vonalzó. 45 0-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Demonstrációs testek. Műanyag mértani testek (készlet) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db). Fazekas égetőkemence 21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). Vasreszelő gömbölyű 10x200 (5 db). Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 (15 db). Laposfogó (10 db). Kalapács 15-20 dekás (25 db). Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db). Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db). Lyukfűrész (14 db). Kézi fúró (amerikáner) (4 db). Lemezvágó olló (10 db). Szerelő készlet, gépelemek tanításához (4 db). Elektromos szerelőkészlet I (4-4 db). A gépek (fali tabló) (3 db). Varrógép (2 db) Asztali fúrógép (1-1 db) Asztali dekopir fűrész (1-1 db) Elektromos tűzhely (2 db) Robotgép (1 db) 22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb
158
Magasugrómérce fém Magasugróléc Maroklabda Súlygolyó 3 kg, 4KG, 5KG Tornaszekrény Gyűrű Gerenda Dobbantó Tornazsámoly Medicinlabdák Ugráló kötél Kézi súlyzók Mászókötél Kosárlabda Kézilabda Futball-labda FLOOR-BALL KÉSZLET TORNABOT TORNASZŐNYEG MÁSZÓRÚD TORNAPAD
23. A napközis oktató, nevelő munkát segítő eszközök: Magnók Diavetítők 24. A fejlesztő pedagógia munkát segítő eszközök: BINET „ teszt DPT teszt Tükör (80 60 cm ) Pontdominó Okido – formák Okido – mennyiségek Okido – irányok Okido – helyzetek Gyöngymozaik négyzetalaplap + dob Gyöngymozaik – gyöngyök Gyöngymozaik – feladatkártyák Penta – ok , okozat készlet Penta – hiányzó részek kiegészítése Tapintás – érzékelést fejlesztő készlet Numerix készlet Comparant – matematikai készlet Színes formák készlete Átváltozások kirakó Folyamatkártyák Mozgásfejlesztő készlet
159
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
160
A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 9. sz. melléklete A tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségéről Az ingyenes tankönyvellátást biztosítania kell vagy az iskolából történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, vagy használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden, az alábbiakban felsorolt kategó riák valamelyikébe sorolható tanuló részére, aki: a. tartósan beteg, b. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d. három- vagy többgyermekes családban él, e. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A normatív kedvezményre vonatkozó kérelmet igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell tartósan beteg, fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.
161
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért. A tankönyvek ingyenes biztosítása tehát az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek által, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján valósítható meg.
Eger, 2014. szeptember 1.
.............................................................................. Rózsa Sándor igazgató
