xx VUI.
évfolyam.
Budapest, 1938 november
CSEnDőR SZERKESZTI & M
Szerkesztőség
és kiadóhi vatal BUDAPEST, r. KER., BÖSZÖRMÉ NYI-Ú'r 21
Megjelenik minden hó l-én és 15-én
Igen, mégis!
21. szám.
ÉGI LapOK
o B Á cl S T
LAJ
oS
Előfizetési á ra: Egész évre l 2 ])engő, félévr e 6 p e ngő
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. .Ámen.
~-
SZÁZADOS
T e l efon: 1 - 501- 90
PostatakarékpénzM X:i csekkszámla: 25.34 2
medencei" jövőt. Ilyen fejtegetések és tanakodások helyett most puskásokról, géppuskásokról, tankokról, aknavetőkről olvasunk. Finomabb lelkeknek, úgynevezett európéereknek bizonyára horsódzik a hátuk az il yen acélszínű és keményvágású szavaktól, dc maga a nemzet egyeteme csodálattal, a rossz álomból ébredő ember öröméve} nézi a j árdaszél ről a motorvontatta nehézágyú · kat, kerékpárosok hosszú oszlopát, a haditechnika korszerű érdekességeit, a magyar tömegek szemének még új, ismeretlen fegyvereket és felszerelést. Hát a magyal' honvédségnek nemcsak néhány puskás ezrede, hanem ilyen sok mindene is van ~ H át
. Kegyetlen ütés volt érzésvilágunkra és életösztönünkre, amikor a magyarnak rá kellett ébrednie, hogy most már zsoldos hadserege van s még az is patikamérlegen, grammnl mérve. E llenségeink világosan tudták, mit jelenthet ez a mi SOI'sunkban, de mi még világosabban láttuk. Kétségbe- mégi s~ Honnan hát ~ - halljuk a kérdést. Megmondestünk akkor, mert ebben az elkatonátlanításban tudtuk a veszedelmek veszedelmét. Elkomorodtunk juk. A hitl1G1 és frkaratból. Azoknak a hii(:ból ~S és szégyenletünkben elpirosodtunk, majd az évek akaratából, akik országunk legnehezebb Küll_·oliti-. multával a zsoldosnak szán t kis mag-yal' hadsereg i~ai éveiben is tudtak 'előre nézni a holnapba, cl mégis sZ81ffiefénye, vél'beoltott életdara bja lett a nolnaputánba és az azutánba, az idők bÚI'Olilyen nemzetnek. A nagy többség meglátta és megérezte távlatába, egészen odáig, ahol a hívő szemek előt~ ebben u, maroknyi hadban a magot, amiből egyet- "'ilágoscn ott áll ott a nap, ez a mostani, 11 nHl i n:lp. len intésre kipattan a nemzet ezeréve~ katonafája. Hálásan köszönjük vezetőinknek azt, amit szeIgen, de a nagy többséggel szemben hallható m link ma lát: a magyar hadsereget neu I triantlni vol t a másik tábor hangja is. Mindenki emlékez- cseh elképzelésben, hanem abban a valóságában, hetik a beszélgetésekre, elej tett .nyill:1.t kozatokra, ahogyan most kint a határokon áll. Történelmi ujságcikkekre, melyeknek az volt a hangosan időket élünk. amikor szavaknak, jegyzékeknek, harsogott tenorja, hogy hadseregünk, felkésziilt- idejében kimondott gondolatoknak országformáló ségünk, katonai erőnk semmit jelent a szom- a jel entősége, de a szavakhoz és Írásokhoz törtészédok erejével szemben. Ezek a hangok sírán- nelmi cselekedet is kellett, ez pedig nem más, mint kozva nyargaltak a városi aszfalt fölött, kib uj- hadseregünk varázslatos kiugrása a hamupipőke tak a téglák közén, mint a vadfű, befurakodtak ci pőből. Hogyan csinálták, azt nem tudjuk, de akik kuglipartikba, iskolákba és ami a legnagyobb ve- csinálták, legyen azoké 1.1 magyarok Istenének szedelem kezdett lenni: eljutottak má r a faluba. minden áldása. tanyára is. Láttuk akkOl', hogy az előresejtett veMost pedig el kell vinni a hü't minden faluba. szedelem kezdi a küszöböt nyalni. minden umyára, hogy a magyar hadsereg nemcsak Mert annál nagyobb veszedelem nem lehet, elszántságban, hanem felszerelésben is készen áll mint amikor egy nemzet már ökölbeszorítani sem minden feladatra. Ezt tudni kell az embereknek, akarja a kezét. Ezért küzdöttünk mi katonaembe- mert húsz év alatt sok lélekben kiburjánzott a kil'ek olyan keserű haraggal az ilyen - nem mindig sebbrendű ség érzése. Sokan látták a reménytelencélzato ságmentes - közvéleményhangolás ellen. ség koromszínében a trianoni sorsot, hát most, a Küzdöttünk ellene mi katonák és küzdött az or- hajnal küszöbén hozzá kell szoktatni a szemeket szágban minden jószándékú, tisztaszemű ember, a napsütéshez. mert tudtuk, hogy katonai önbizalom nélkül nincs A valósághoz. Mert a valóság mégis csak az élet, nincs holnap, nincs jövő és azt is tudtuk, ·l ett, amit soha nem szii.ntünk hirdetni : Trianon hogy ha ma még nincs teljes magyar hadsereg, csak megállóhely a magyarság számára, de nem meglesz abban a pillanatban, amikor a hívószó 01- végállomás. Annyira igaz ez, hogy a bilincsek hangzik. . . szakadásának ugyanaz a nemzedék lehet tanuja, ;És most csakugyan, mégis itt van ez a ma- amelyiknek cl kezére hurkolták a. bilincseket. gyal' hadsereg. A napilapokban sorozatosan olvasS hogy a magyart el katonátl anítsák~ Most suk a honvédeinkről szóló - csodálkozó és lelkes nézhCtik, mit értek a próbálkozással! Kulacsokkal - tudósításokat. Eltüntek már azok a rovat ok és ugyan nem csapunk harcilármát, de a legényeink írások, amelyek a román és cseh irodalmi csere- . szótlan, nyugodt tekintete nem sok jót igér annnk. délután.októl várták a zehb magyar és "duna· aki beléjük találna kötni.
710
üSENDORSmGI LAPOK
A védő szerepe és ennek korlátai a nyomozati és. vizsg~lati eljárásban. I
Írta: ZSOLDOS BENÖ, a budapesti kir. ítélőtábla ny. bírája. Általánosan szem előtt tartott sarkalatos tétele a művelt államok bűnvádi perrendtartásának, hogy az az egyén,aki ellen büntető! eljáráJS: indult meg, a javára szolgáló körülményeknek és mentő bizonyítékoknak lelkiismeretes fel,derítését is jogszerűen igényelheti s az ebben való kö·zrem:Űködésire az ·e ljárás bármely: szakában mag.a részére védőt alkalmazhat, tehát jogi kérdé6ekben járatos olyan egyént bízhat meg védelmével, kia váddal szemberu az ő érdekeit megfele.lő szakértelemmel képviselje. Természetes következménye ez a törvénysértéssel gyanúsított vagy terhelt egyén ahhoz való jogának, hogya várlhatóság által- vele szemben felsorakoztatott terhelő adatok és körülmények ,mellett a vád alól esetleg mentesítő bizonyítékok is világosan állhassanak az ügyében ítél kező bíróság előtt : az ebben való közreműködés és a mentő körülméllyek felszínre hozatala pedig jogilag képzett megbizottnak, a védőnek feladata, aki ebben a mc,g szabott feladatkörben a tör-vényes korlátokon belül működhetik. Ilyen védőnek a választása - és pedig az eljárás bármelyik szakában s így a nyomozás: vagy vizsgálat alatt is, - bármelyik bíróSlág előtt indított 'ü gyben, legelsősorban magának a terh~ltnek a joga.
Igy volt ... -
Emlék
Felvidékről.
írta: Beöthy Kálmán
-
őrnagy.
Valakinek már elmandtam, - de ha kívánjátok, előtt,etelk ~s elmeséllem, man(Ha a harátlOm. - IM esélem, merlt úgy li;űnik, min tha az volna. P.odig .sZÍntiszta ig'a zság. V,a,s árnap ool'ltéirut, régen, egyszer, .a mikor ~ffilt István napja vasárnapra esett. A magyar lakosság
Jak alján, oszlopok íeSioorve Lapulva V'ol1Jak másük is ...
1938 november 1.
Különbség az az eset, mikor a büntetőj'ogi felelős ségre vont egyén még nem önjogú, vagy bármeiy okból n6(ill cselekvőképes, vagyis még atyai hataiolll, vagy gyámság, gondnokság ala.tt áll, IDIert ebben HZ esetben az atya, gyám, vagy gondnok adhat védői megbízlá st, ámd'e csak akkor, ha a, terhelt még nem választott védőt. A terheltnek azonban még ebben az esetben is szélesebb körű a joga, mert a törvénYes képviselője által választott védőtől visszavonhatja R megbízást. Ellenben testvére, apósa, anyósa, fe13ségének fivére, nőtestvére fér je stb. egy esetben sincsenek feljogosítva R terhelt részére védőt választani. A terhelt tetszésétől függő, vagyis az úgynevezett megengedett védelem mellett van a törvényben tüze·tesen megjelölt esetekben ú. n. kötelező védelem is, melyet ;még a terh elt kHejezett kívánságara sem lehet mellőzni. Ettől e,l tekintve, a bíróságnak az el já,rás mindenik szakában, t'e hát az előkészítő per szakban is, szabadságában áll a terhelt részére védőt kirendelni akkor, ha; ezt az ügy köriilményeinél fogva célszerűnek látja. Polgári bűnvádi peTrendtartásunk rendelkezése szerint (62. §.) a védő .a z, általa védett egyén érdekében akármelyik perszakban, kiilönösen pedig a nyomozás a latt is eljárhat, a védelem érdekében akár élőszóval, akár írásbeli beadványban előterjesztése ket teh et. Abban az esetben, ha; az eljárás alá vont egyén le van tartóztatva, a védő vele a h(í.npernek á vizsgálat befetjezését megelőző szal,ában hatósági személy közbenjötte vagy ellenőrzése nélkül is érintSzólta pap! ·c sendesen, nyugodt.an, egy szót s'e ulzolnban a napr.ól, osak a va's árn ap ról , pedig kemény magyla r volt. Hozzánlk , a lie}küruk legmélyére csruk egySlZler szólt, la mikor kihajolt aszószékről : - 'DestvweÍIn ! Űsz,b.€lVegyü'ltt feje lehajolt :felénk, ·a !SZemeivel megnézetJt mindnyájurukat, ,e gyenkint ' s még:egysz'e r · ~zÓllt hOZ,Zánk, trugollv:a, laSlSlu n, meleg;e n: . . - Tes,tvéreim! Mintha elég iS' letlt, volna ennyi, mert ,m ind egymáSil'a néztümJk . .. Vagy ·t ,rulánaz én édes la pámnak éppen ezek a hangok · mélyÜ'ltek be}e a :s zívébe', mert ő volt a,z., ,3iki . . . Várjatok, mindjárt megtudjátok! Én diák voHam ott, ezen az Isten ,tenyerén taTtott fÖills éges ünnepen, ahol mindenki nagyon szer1e tte az Jéletet, ahol la z orgolu án ·egysllercsruk egy ideg'ffiL, egy eros, €Igy háJtor ikéz, bele'V:ágott ia biUentyÜ!klbe s a Slí pokon fell'zuhoglott ,a világ >},eg.!S'zehb zleIlJéj1e, 'a magyar szózat ... Mindenki megfordnU, parancsszóra színte. Az apáJmat miudellllki ismerte., del senki se tudta eilképzelni, hogymikánt JUJt ő a mindennapi kánto,r hely;ére, ott fent, la zezüstö,s orgonrusípokalá. ' . . , Hazádnak rendületlenül! Úgy zúgottwz; orgona s az 'a pám hajlékony, tiszta hangja ffiömJö1Jt az os:wopok között, le a padokba ,Si he a szhnekhe s fel az Isten felé 's: ultána minden sZÍv fel'SlÍrt 's: minden Slzáj .a pám 'után nyílt ... Ap.á:m hangj1áJt elnyomt,a a tempilom népe, felemelt fejükben ragyogQtt a sZlempárak száza s oo:ért voH, hogy nem .JMtruk és nem haJHottak semmit, semmit! Én It udom, . mert látrt;la m, mert ott állottam
1938 november; 1.
CSENDöRSÉGI LAPOK
711
kezhetik, ámde az eljárás ·célj.a által különösen 'megkívánt esetben a nyomozást teljelsitő hatóságnak (rendőrség, csendőr, ség), a vizsgálat folyamán pedtg a vizsgálóbírónak el kell rendelnie azt, hogy a letartóztatott egyén a nyomozás során csak hatósági személynek, a vizsgálat alatt pedig csakis bírólsági személynek a jelenlétében érintkezhetik védőj ével. Bizonyos esetekben tehát nem lehet kitérni a jelzett intézkedés szükségessége elől, mert magának a bűn vádi előkészítő eljárásnak is kiemelkedő érdeke az, hogy a hatósági személy által gyakorlandó felügyelet alkalmazásával lehetőleg meg legyen akadályoz,ható az, hogy a folyamatba tett eljárius céljainak lehetetlenné tételél'e vagy a terhelt, vagy ennek közvetítésével más kivülállóegyének. Az írott közlések ellenőrzésének pedig az a gyakorlati j' elentősége, hogy !e lejét lehessen venni annak, hogya nyomozásnak vagy a vízsgálatnak éppen az eljárás sikere érdekében egyelőre nyilvánosság elé nem hozható adatait idő előtt el ne árulhassák. Máskülönben a vódő nek a terhelttel való közvetlen érintkezése még a letartóztatás esetében is rendszerint nincs korlátozva hatósági személy közbenjötte vagy ellenőrzése által, mert hiszen a védő csakis, akkor fejthet ki eredményes tevékenységet a védelem érdekében, ha a terhelt őt az eset mii nden részletét illetően ,kimerítöen és közvetlenül tájékoztathatja s viszont a jogi védelemre utalt egyén is minden irányban megkaphatja védőj étől a szükséges felvilágosításokat. Már a nyomozat során is megilleti a védőt az a jog, mellyel természet'e sen a vizsgálat ,s orán is élhet,
hogya gyanusítotts illetve terhelt védelme érdekében olyan bizcmyítási cselekmények felvételénél, melyek a nyomo;~ás vagy vizsgálat során még teljesíthetők ugyan, de a főtárgyaláskor már nem lesznek ismételhetők, a nyo~ozást teljesítő hatóságnál vagy a vizs.gálóbírónál indítványokattehet, aze persz akban kihallgatott tanUl\:hoz, sz,akértőkhöz a kihallgatásvégéll közvetlenül is inté:ahet kérdéseket s az ezekre adanuó feleletre észrevételeket is tehet. Ebből kifolyóan kö, telezőleg előírja a törvény, hogya védőt minden olyan tanu kihallgatására meg kell ~dézni, akinek a főtárgyaláson előreláthatólag nem lesz módjában megjelenni. Annak a szükségessége is f,C'lmerülhet már a nyomoq;ás vagy vizsgálat során, hogy a bűJlvádi eljárás alá vont egyént a tanúval szembesíteni kell. Ennek az. intézkedésnek különösen akkor van nyomatékosahb jelentősége, amikor az eSle t körülményeinél fogva alapos ok van annak feltételezésére, hogy ez ,a szembesítés a főtárgyaláson már l1:8Jm fog megtörténhetni. Amennyiben ilyen kényszerhelyzet való han fennforog, nemcsak magának a terheltnek, hanem védőjének is törvényben gyökerez,ő joga van ahhoz, hogy nemcsak a tanu kihallgatásának, hanem a szembesítés foganatosításának tartama alatt is jelen lehetnek. Ha a folyamatban levő bűnvádi eljárás célja megengedhetővé teszi, vagy ha a ~ésedelem nem jár e cél szempo'ntjából a meghiusulás veszedelmével, a vizsg,á lat során aházkutatast. bírói szemlét, lefoglalást, iratok átkutatását és a flzakértők kihallgatá-
aiPium m~Hett, mint diálk tMott szájjall és forró testtel és néZ/tem, hogy!aJll ,e melkedik a meHe. mikor a~t éinle keHe: :: ,- '" áldjon vagy ver ... , Töbhet nem liuttam, mecrt valaki úgy fejem. vágOibt, hogy csak OItlth{)[l1, am.yám km-jai között ébredtem eszméletre. Apiumegy féilév utá:n hruzajött. Váratlamiu l jö.tt. Anyámmrul Ü'ltiilnk sZlo bánlkban, mikor előzetes hír, hejel'ell'tés nélkül belérpett. Megll.llott ;a kÜSIWbőll, megvárta anyám felzokogását, nyakába borulását, illyug:Qdt,~n, la rca moz,gástaLrun ' volt sazltáin azt mlOlI1dta: - :mgy ,s zót 81e ailmLrOlk hallruni rólam! Érninnen nem m~g1yeik. N e i,s próbálkoozlaJtolk. Én, j,e~yelzzéitck meg: :~tt ,l,á ttla m meg az Isten világá't, itt küzdöHrem és minden fűszál :az lenyJérm is s, a;bbarrl' eSiak .az Isten par,ancsoilhiaJt. A másik határ a másik magyaré. AbbalIl ' se p,arancsl
Ap,á m csak bólintott. ' Az.előtU! . ; " . ' Minden reggel ott volt 'a sakálok lly'qma.; ' szót fÜ'llffit~ a ,vad magyar, a ildsebbsérgi ember sWjából, aiki bel'es.írha , h~tét ,a:z ,Qlrgorna ' ez,üst si,p.j:a iha a mu~t ~ kür'.:. Pedig hiáJba. Apám csleIHtes volt, irU js; mindernrki is. ,.., . '. ,. Osend volt a házunlkbra.n, oJykor kOP:pllíIlrt vaJlami az. raJhlakitáblákon ~a.gy a -.fák alatit 8 0s'aJk i)lyen[k:or s'z ólt ,a z apám: " , , " . ~ Hé! : " Ki Já.r HU ... A miridensegit! Bíamg:}a elveI:te la csendet ' s u lt ána :mélyebb lett a csend. Nem mozdult apám, mindössze a padlásra járt, fú rit, faragott s egy.%er... egyszle r azt h:aHOIt.tuk, onnan felülről, hogy fütyöl is, nótát fütyi'hész ... . Anyám felujjongott s én csodálattal figyeltem a ~ért ,l é[ek ,életé/t. Apám j'ob!bikedvű }tett, gy.a krruhball né~et.t szét ,a viLágon s voH úgy, hogy belenyuj,tóz!kodott la napsÜiiJéshe. Nem báJntotiJa l.rusls an már az sem, hogy gyalkorribibruk lettek az alajk.'Ok ház.unk körül, ,rukiknek, mig szájuk jiurt, szemük kereseit t, ['es,C'tt. ' Klwrá:csrony szombaitján reggel aztán ott Ita~álltnk három, nagy komondorunkat 'a kerítés tövén, megfagyva. Megmérgezték mindet. Mikor apám elföldelte ISzegélIlyJeiJmt lent ra kertben, az,t mon:dta harang'ÍÍ1s:Zit a, méJy ham:g ján: - Ves,z edelem jön felém! Mi:kror este aP!l'Ó ikis k,rurácsonyfánk készen lent, vol:n a, apám :ruzt morndta: - Gyecrtrek la lS'z obámba! Szobáj,áJhrun egy iUsztJalkáhüz V'ezetett. Levett arról egy csi'Pketeri t6t. ,E gy rádiók,{~s:zülék vOllt azas'ztllilikán. A menyII y,e,z eten kitesrzitieltt drótok"l$rull'ümna.
712 ,
ÜSENOORSmGI LAPÓK
19á8 nóvemb&r 1.
'
sát a védő előz,ete.s érlesítése nélkül nem lehet teljesíteni. A vé.dőnek a védelem érdekében a nyomozati eljárás során kifejezhető tevékenység'e nagyobb jelentőséget nyer a BP. 100. §. első bekezdésének abban a fenntartás nélküli rendelkezésében, hogya, nyomo,' zás folyamán nemcsak a terhelő, hanem a mentő· körülményeket is' ki kell deríteni s a gyanusított érdekében is gondot kell fordítani azoknak a bizonyítékoknak megszerzésére, melyeknek esetleges megsemmi'sítésétől kell tartani. Ez, III rendelkezés gyakorlati alkalmazását jelenti a BP. 9. §-ában kifejezésre juttatott annak .a z elvnek, amely szerInt a terhelő és súlyosító, nemkülönben az enyhítő és mentő körülmények egyenlő gondossággal veendők figyelembe. A védő ekként akár szóbeli előte'rjesztés útján, akár írásos beadvány ker'c téhen be,je,l entheti mindazokat a tekintetbe jöhető adatokat, melyek 'a terhelt nembűnösségének bizonyítására szolgálhatnak. A nyomozást teljesítő csendőrségnek a most jelzett törvényes rendelkezés kellő betartására gyakorlati irányt mutató fontos útbaigazüásokat tartalmaz a Szolgálati Utasítás 415. pontja. A védő szerepének a nyomozati vagy vizsgálati eljárás keretében va;ló hathatósabb kidomborítása szempontjából gondoskodás történik a törvényben arra az eshetőségre is, ha a nyop:lOzÓ hatóság melIőzi olyan nyOmozati cselekmények teljesHését, melyek agyanusított vagy védőjének felfogása sz,e,r int a -
védelem javára szolgáló körülményeket tisztázhatnak, vagy ha talán felveszi is azokat, nem abban az irányban vagy nem abban a mértékben, mely a védelem meggyőződése szerint esetLeg a kívánt eredménnyel járhatna. Ilyen esetben teháta gyanusítottnak s illetve a védőnek jogában áll bizonyos nyomozati cselekmények teljesítését az illetékeis járásM,róságnál kérni, amely ugyan kifejeze.tien nem köteles e kérelem teljesítését elrendelni, de amennyiben ezt mégis célszerűnek látja, foganatosíthat ja a kért nyo' mozást. Hogy aztán melyek. azok a nyomozati cselekmények, melyelmek f.eivétele iránt a védő a járásbíróságnál előterjesztést tehet, amelyeket tehát a járásbíróságnak jogában á·ll - belátása szerint - telje síteni: erre nézve a törvény nem tártalmaz- kifejezett és határl)ZJott utasítást, amiből az következik, hogy bármilyen nyomozati c:selekményt felvehet. Mindazonáltal különösebb jelentőségge,l bírnak ezek között a tanúk eskü alatt való kihallgatása, szemle, lefoglalás, személymotozás vagy házkutatás foganatosítása, úgyszintén a szükségesnek mutatkozó elő , zetes letartóztatás elrendelése stb., amely cselekményeket egyébként, am:e nnyiben azok bármelyikének halaszthatatlan szüksége merül fel, a nyomozást teljesítő csendőrség is elrendelheti és foganatosíthat ja is. Mindezekben az ese,t ekben a gyanúsított érdekeinek megfelelő bizonyítékok összegyüjtésénél és feltárásánál a védőnek jelentős sz.e.repe van. Ez 'a ' sze-
Anyám el,siikított.a szavát, én aIlig tudt.rum nyelni. - Horeruki! - osatUElin.t a iki'áMiIJs. ApáJm a ikarjai 'alá húz,ott bennünket s a'zit ImOIH1!tJa: Apám letépt,e füléről a haHgawma't, metgIendült - RettffiliŐ bűn, ' de én eb hől élek. Másként már halt .almas t~st, e és úgy lépett lU s~nI"Onyok eIlé: n.e m élnék. Tengernyi ' keserűségemre ez az egyet- Kri,s ztust vártunk -- - -- llliŰndta magy:acr.-ul len orvosság hazulról. Jönnek a hangok fiam s azok- és ~siványo!k jöttek. Én, Bonczy Mhldós, azonban ban ~az é n :s zrunomra: öröm, áJldás" biztatás. Össze- nem It urnoma Hore ru ki t, de tndom, hogy n11t akarnyomna a némaság. Ezek, fiam, nem ismernek ha- nak. Vihe,t nek! ... Ti meg ... - forduH, voma fet1énk táflt, hiába mka tták végig a hrutárt száz ki~oiIlliéte apám, de a tiszt f.élrelökte, a készülékhez ugr.ott és r'elken át ik:övel. FJzek a hangok jö'n nek, én eli,bük a zárt szobában me:n nydörö'gv:e, vis!szhrungZíOÍlt II állok és nincs,e n az, a nap, ,3Jmely~k szebben slÜtne, . pisrztolya. A !készülék meghaliÍ. A mennye~et dl'ótninos ,az, a víz, arrnelyik jobb v{)1na s nincs laZ a jain tolVlá.bb remegtek a ma,gyal' nótahamgok, de vil'ág, az a dr:ágaik::ő, az a vagyon, l3melyik több örö- süket l eM a világ.'.: met adna, mint ez. Itt a kagyló, ütljeÍlek meJJéje! Anyám két ikI00izel kapott apám után, de ő már Alig áHottam a zis ibihadtságtól. Zuhantam a átlépte a vastag küszöböt és eltűnt. Rohant volna s.zékre. F ,ejemre esaptmu a hallga,t ót, . me'I1t ek~or anyám, de a siZu~oILyok !közé nem ,tudOitt menni. már résZJBg. voltam az örömtől, az izgatIomtól. Anyám lDli'beáülottak és rákiaháHak· és ráparan0soUruk. hogy Iázprnos arc0a'1, szeméhen s zikrázó, gyertyafényvel"te ho1nap érte is ,et1jörunek. ruhintok és gyémáJ::utok ragyogtak, a'Pám, arcán a [Másnap mi is ·elm6lIltÜ!llJk. Éna.z udvaron hiáJba boldogság leírhatatlan szépségével nézett ránk. kerestem apáJm Il ábanyomát, nem találtam, ,s emmit. Egys~erre ,csodáJlrutos hegedíiszb áradt a ,fÜJlle mre A vén :t ehenes ös,SlZekölt,özve várt ia kapunál és /e1és vla lahonnan egész ZJeneikar... magyar dal! dagil lldtarClávalné!zett szótlrun ,J'leánk ... Felz.okogtam, .a nyám rámborult. A fogházőr mon,dott csak arunyit , hogy apáln is '" A börtön leveg1őjém. át, .a rette,g és és hizonyittjál't, igen, ezen a folyosón ment ő is, mögötte tallBID:Ság, tűrés és remooyek világában, magyar hatrun mentek előre szegzetit szul'OIllyofk;k:al, de hiába. nótákzen,genek. Én tudom, hogy apám is s,ZJerette, melg la nyám :is 8~eret;t.e, meg én is szerettem mindig Apám ott a fordulónál nekilendült az ablaknak és a magYlar dalt, d e illllÜl~t megba'boll1ázv.a hatl~óttuk, kjé!SŐll kaptak után.a. F 'e hél' fede úgy pihe,n t lent az udvlal' !kavicsán, mintha bíbomapikát silllitott volna soha ilyen szép nem volt még ... Én boldogan csókoltam kez·e t apámnak s ő ma- llá VlalJami mindenható,. jóságos kéz.. . Gyönyörü>s!ég,es álmai után, éin tudom jól, nem gáhozölelite csende's szavú anyámat. Meddig voltunk bírta volna újból a börtönöket ... így~. .. Nem tudom. Apám azoI1han egys:aerre megrándult, felugrott, me:r taz ajtón relt tenWt csattant valami. ,M ég ocsúdni s e tellett, már a mlÍlsod1k, az Nincsen ebbem.se!llliIni mese. T:;tlán osruk ,a1hllyi, -ötödik s nem tudom, lh álly ütés zúgott a:zJ 'a jtóm. Ki- hogya.rnikJor az ottvatIósiak elmeIlJIlek a fogház épü esett sarkából. lete 'elő1:it, mindig megemelik ia kal'a pjukat s azt ÉI1es fériy csapOillt ir ánk .s abban aI
1938 november 1.
CSENDORSÉGI LAPOK
F ényképpáil yáza tunikról. (Rpv'iczky Zs. szds. felv.)
rep nem k evésbbé jelentőségteljes az elrendelt vizsgálat folyamán is, mely alatt különösebb igyekezettel kell a védőnek közreműködnie annak hiztosítása körül, hogy majdan a bíróságnak a való tényálláti tisztába hozatalára és megállapítására irányuló törekvése minél könnyebbé tehető és eredményes legyen. A folyamatba tett bűnvádi eljárás ered.ményes lefolytatásának érdekei szükségessé teszik, hogy a védő a terhelt egyén jogi védelmét már az előkészítő eljárás tartama alatt is sli keresen gyakorolhassa. Evégből feljogosít ja a törvény a terheltet és védő jét, hogy - t ermészetesen a perren.dtartás vonatkozó korlátain.ak keUő figyelemben tartása mellett, - az ügy iratait és mellékleteit megtekinthetik. De csakis abban az esetben, ha a nyomo'Zó hatósága illetve a vizsgálóbíró megítélése szerint az ügyiratok vagy ezek egy részének közlése az eljáráS' célját nem veszélyezteti, - mert ellenkező esetben a most neve zettek kötelesek az iratoknak ~ terhelt vagy védője által való megtekinthe't ését megtagadni. Az erre vonatkozó határozat mindenkor tüz,e tesen megindokolandó. A védő részére azonban még a betekintés megtagadása esetére is bizonyos kivételt állapít meg a: törvény. Kötelező rendelkezés ugyanis, hogya védő nek még ebben az esetben is meg kell engedni azoknak , a jegyzőkönyveknek a megtekintését; amelyek az előkészítő eljárás tartama alatt magának a terheltnek kih.allgatásár61, a szakértőknek v,é leményt
tartalmazó meghallgatásáról, nemkülönben azoknak a bírói cselekményeknek teljesítéséről vannak felvéve, amelyek foganatosításánál akár a terhelt, akár a védő jelen lehetnek és a védelem él'dekében eljárhatnak. A fentebb előadottakból már kiviláglik, hogy itt mely cselekményekről van szó, és pedig: a bűnügyi főtárgyaláson előreláthatólag meg-' nem jelenhető tanuk vagy szakértők kihallgatása, aztán a bírói szemle, házkutatás, lefoglalás és iratok á tku tatúsa. Mindezekre a cselekményekre vonatkozó iratoknak a védő által való mcgtekinthetése t ehát egy esetben sincs kizárva. Utoljára hagytam annak a kérdésnek ismertetését, hogy a törvény a védő személyének megválasztasánál minő korlátozásokat állapít meg, vagyis kik vannak hivatva és jogosítva a védő szerepét a hatóságok és bíróságok előtt ellátni, másfelől 'kik vannak a v'édői tisztség viselés éből kizárva ~ Ami e kérdés előbbi részét illeti: a törvény meghatározása szerint védőül az ügyvédi kamara lajstromába szabályszerűen bejegyzett ügyvéd, valamint az egyetemek ,és jogakadémiák tanárai v álaszthatók. Olyan egyének tehát, akik a ' jogi ismeretekben, a tételes törvények rendelkezéseinek kellő értelmezésében s azoknak az egyes jogesetekre való alkalmazásában járatosak, ennélfogva a bíróságok előtti eljárásra szakértelmüknél fogva képesítve vannak. Ezzel ellentétben , a törvény tüzetesen felsorolja, ' kik azok az egyének, akik a védői tisztre való képesítettség hiányában védőül a bíróság által sem rendelhe-
7i4
CSENDÖRSÉGILAPOK
tők ki~
A Bp. 61. §-ának felsorolása szerint ezek : a sértett, a sértettnek, terheltnek v,a gy a vádlónak hozzátartozói és pedig a házastársa, jegyese, egyenes ágbeli rokona és oldalági rokona az unokatestvérig bezárólag, testvérének házastársa, házastÚsának testvére és egyenes ágbeli sógora (após, anyós, mostohagyermek), továbbá a sértettel, terhelttel vagy a vá:dlóval örökbefogadó, nevelő-szülői, gyámsági és gondnoksági -viszonyban levő személyek. A felsoroltak tehát már a nyomozás s metve vizsgálat során, vagyis a tulajdonképpeni előkészítő eljárásban sem teljesíthetnek semmi olyan jogi képviseleti teendőket, melyeknek ellátására a védő a fentebb kifejezettek szerint perrendszerűleg fel van jogosítva. Az előadottakból pedig önként adódik az a törvényes rendelkezés is, hogy semmiféle védői szerepet nem vállalhat az sem, aki az ügyben mint a ' nyomozóhatóság tagja, bíró, közvádló, vagy . a sértett képviselője járt el.
Magyar csendórök Ipolyságon. J ,e gyezzük fel az ott járt .cs'endőrbajtársak elbeszélése alapján a csendőrség története számára, hogy ... 1938 október ll-én ott állottunk mi is a bevonu· lásra kész honvédcsapatok között. Büszkén, hogy a húsz év után felsz,a baduló Felv'i dék egy csöppjének birtokbavételének mi is részesqi lehetünk és hálatelt szívvel felsőbbségünk iránt, hogy erre a )'eladatra minket jelijlt ki. Oregebbek és fiatalok egy-, aránt voltak köztünk, tehát néhányunk m é g látta, a többiek m é g nem láttá~ abetonkövek szegélyezte határon túli világot ... Előttünk égre mutatva a templomtorony, körülvéve - többnyire apró - házaktól, zászlós, virágos házaktól, amelyektől "a határsorompóig virágos, csupa virágos út várt reánk. Az induló csapatokkal megyünk. Bent a városkában már zúg ,a z élien, a kerékpáros honvédeket köszönti ezernyi boldog magyar. Az ezred, amely mögött közvetlenül a csendőrkülönítlnény áll, 18 órakor indul s ahogy közelgünk a városhoz, úgy nő az utak szegélyén a tömeg, önfeledten, mosolyogva, nevetve éljenző magyar tömeg. Szemük fényes, boldogságtól ragyogó. És amikor mi, csendőrök közéjük érünk .,. A tadjuk a szót másnak, aki nem csendőr s aki így látta:
"Fülünk már eltompult a sok vékony és vastag örömhangtól, mégis kön'n y szökik szemünkbe, mikor az első magyar csendőrszakasz megérkezésénél olyan szívből kiáltják a palócok is: - Éljenek a kákástollások! Éljenek a kákáslollások! 'Talán még a honvédeknél is jobban örülnek, húsz év után a szobormereven lépkedő magyar csendőrnek. Mintha a régi magyar áUaméletb'i ztonsága és nyugalma tért volna vissza velük."
1938 november 1.
MáS meg így mondja el:
"A csendőrök . ' . Ott jöttek a bevonuló csapat végén. E gy szakasz érkezett. A szuronyokon táncolt a napfény. Lengett a kakastoll., A szemükből lángolt valam'i csodálatos fény. Jóság és szigor. Erő és fegyelem. Javában tartott még az ünnepség, de bizony a jó ipolyságiak kél-három percre otthagy tak csapot-papot. Otezer ember rohant feléjük. " - Éljenek a kakas tollas ok! Éljen Magyarország! - harsogott a mámoros kiáltás. I,polyság szíve m'fJgérezte, hogy ezeken a szuronyokon a polgári biztonság, a rend és erő fénylik , Ahol ott van a csendőr, az a föld már biztosan II mienk!" Aztán, az ünnepségek után :
A magyar csendőrszakasz meg'k apta ideiglenes otthonát; a cseh csendőrség volt elhelyezését. Első pillantás a szobákra, tárgyakra .. '. hol van ez a '/'Jú, híres laktanyarendünktől, a mi híT es tisztaságunktól! A 'colt cseh parwws1wk jól ismerhetett minket, magyaT csendőröket, mert szükségesnek látta, hogy ezeket a sorokat 'Desse papírra:
Nem lehet tagadni, hogy e.z a bocsánatkérő púr sor a magyar csendőr megbecsülésének egy jele ... Körülnéztünk. Régi ágyaink, fogasaink; íTószekrényeink . .. Persze még úgy, elhanyagoUan is, de örömmel üdvözöltük, megsímogattu,k azokat .. , Aztán: Jöttek b:! hozzánk, rnosolyogtak ránk és megsimogg,ttak és felénk nyultak és éljeneztek, éljeneztek ... Aztán eljött az ,e ste és ... elindultak az első magyar csendőrjárőrök Ipolyság ' utcáin. Húsz év után újra ...
Adakozz a Honvédelmi A lapra! 'Erős hadsereg, erős nemzet! Minden fillérrel erősebbek vagyunk!
CSENDÖRSÉGI I,APOK
1938 novemb er 1.
715
Bevonulás Ipolyságra.
IpolYság utcáján.
Gyülekező.
-
Az Ipolyságl'a ·bevonult csendőrszakasz. Elől H o r k a y J ó z s e f százados.
Cseh
kiserőd
Ipolyság
előtt.
1
CSENDOHS-e::GI LAPOK
716
Cigányok.
1938 november 1.
lengyel hatóságok köröztek gyilkosság miatt (értesülés szerint a lengyel csendőrök a karaván tagjait bia: KÜRTI GERGELY tiszthelyettes (Budapest), bűncselekmény elkövetésén érték tetten s ez. alkalommal a tettenérő csendőrök egyikét lőtte agyon). Közbiztonságunk ma is egyik legfontosabb proAlgá'cs Pál karcagi cigány és társai 1930-ban blémája a cigánykérdés. Ez a kérdés a parlament- Tállyán követtek el nagyobbszabású kasszafeltörést ben is foglalkoztatta az illetékes tényezőket, ami' (megelőz.őleg tö'b b helyen különböző betöréseket) és közbiztonsági szempontból, bennünket, csendőröket azután az egész karavánnak sikerült áttelepülnie is igen közelről érdekel. Nagyváradra. A következő években már innen ránE kérdés megoldása többf'é le szempontból volna dultak át hozzánk s a határmenti községekben (Bedő, kívánatos. Tapasztalat szerint akasszafúrásOk' . Ártánd, Nagykereki, Biharkeresztes), ahol ugyanrablógyilkosságok, rablások, betörések, gyujtogatá- csak kasszafeltöréseket és rablásokat követtek el. sok, lólopások, csalások, zsarolások, kuruzslások, Még máig sem sikerült őket kézrekeríténi, zavar-o okirathamisítások, közegészség elleni, állategészség talanul élvezik bűnös cselekményük gyümölcsét. elleni és mezőrendőri, illetve erdei kihágásQk igen 1921-ben a román határ mentén fekvő Kötegyán nagy részét a kóborcigányok követik el. Nem isme- kÖZJségből loptak el több10viaJt a nagyszmlontla i .cigáretlen fogalom azonban az utóbbi időben a cigány nyok, 'a kik a helyi cigányok megfelelő táj ékoztaelőtt a gyermekrablás és a valutasibolás sem. tása után kötötték el a gazdák lovait. A helyi dgáMivel ezek a veszélyes elemek országról-országra nyokat sikerült ugyan az igazs:igs,z olgált:atás kekóborolnak, bátran tekinthetjük őltet nemcsak ve- zére juttatni, de a főbűnö~ők ma i,s oda vanIliak. szélyes gonosztevőknek, hanem egyenesen nemzet- Ezeka· cigányok vaJkmerőségükben odáig mentek, közi bűntetteseknek is. Önként értetődik tehát, hogy hogy az átkelések alkalmával a román granicsáa cigánykérdés megoldását is csak nemzetközil~g leroklml tűzhamot vívtak. hetne a legeredményesebben megoldani. Ellenkező 1934-ben egyik Pécs környéki lörsnek ,s ikerült esetben egy szigorú rendelet alkalmazása azt eredegy rua'g yobb cigányk:aravánt elfogrri,akik 'a szerb ményezné, hogy csonkaországunk területe hÚszólag haJtál'menti magy,a r falvall.ban töhb gyilkosságot, megtisztulna ugyan a kóuorcigányoktól, de másutt rablást, bCltörést és lólopást követtek el. A kínál- különösen a határmenti községekben - a kóborklo zóaÍkalmak szerint változtatt,á k állampolgársácigányok által elkövetett bűncselekmények száma gukát. Hol Jugoszláviáha,n éltek, hol náJunk tamég jobban emelkedne. Ez utóbbi esetek száma stanyáztaJk. tisztikánk adatai szerint ma is túlsúlyhan van. A napilapok ból nyert értesülés szerint a közelA trianoni határon való átkelés ugyanis selllmi n e- multban Fra:nkfurtból és Varsóból érkewtt egy-egy hézséget sem támaszt, sőt a terepviszonyok a legkörözés ,a budapesti főkapitányságn'.t. ]illőbbi rrublótöbb helyen elősegítik azt. így azok a. cigányok, kik - gyilkossággal, utóbbi gyermekrablás's algyanusít nek nálunk már ég a lábuk alatt a talaj, egysz erűell M!agYl3Jl1ország fele menekülő kóboreigányokat. A átteszik székhelyüket valamelyik utódállam terülefel.soroltak után ki merné állülwi, hogy ,a dgány tére, ellenben továbbra is a magyar falvakból kötik nem nemzetközi bűntettes~' Megfékezésükro tehát el a legszemrev,alóbb pm'ipát, itt követnek el toalapos és radi:k áHs nemzetközi törvénYJ1e volna vábbra is kasszafúrásokat, betöréseket, sth. l?izo- sZJÜ'kség. nyos idő elteltével, amikor már az utódálIam terüA !kóbo!rcigiá nyok mlegféll.ezéséJ1C1 hoztak ugyan letón is feléjük irányul a közbiztonsági szervek 'm ár eddig rendeleteket. Igy például a 2366/Res. figyelme, ismét visszaváltanak hozzánk s akkor -VI- b. 1937. számú B. M. rendelet 4. §-a 'elreilldeli, már a szomszéd állam területén garázdálkodnak. brOlgy a kóborcigányokat ,a tartózkodási helyük szeHogy ez mennyire így van, bizonyítom a debre- rint illetékes községi elöljáróság vegye nyHvántarceni nyomozó alosztályparancsnokság járőréi által twsba és róluk nyilvántrartó i'apokat fe'kt~SiSen: fel. Bari József és 36 társa ellen lefolytatott nyomozás ill nyilvántartások felfektetése a . legtöbb községben eredményével. még ma sem történt meg, mégpedig annál az egyBari és társai nálunk mint "becsületes vándor- szerű úknáJ fogva, mert a lrozségi elöljárósrugD'k a iparosok" álcázták magukat, így bolyongták végig t.erületükön tartó~kodó cigányokat Uffill tekintik az ország egyré.szét. A létfenntartásukhoz szükséges kóboI1cigányoknak. Az elö,l járóságok különben is a anyagiakat azonban a Csehszlovákiához, csatolt cigám.YOIkat személy'eBen nem i'smerl:k é,s, így a,zit sem Hamva, Hubó, Csíz, Szentkirályi és ' Rimaszécs köz- tudhatják, hogy kö'z ülük kik szoktak vándol'olni. A ségekben, valamint Rimaszombat közvetlen kör- vándoriparengedéllyel ellátott cigányokat szintén nyékén szerezték be, ahol összesen 21 rendbeli betönem tekinthetik ihneneknek. Ettől eltekintve az a rést követtek el. Érdekes megjegyeznem, hogy ezek kóborcigány, aki bűncselekmények elkövetéséböl a cigányok abetöréseket megelőzőleg a Felvidéken tartja fenn magát, mindenütt szívesen tartózkodik, tartózkodtak, s ezt megerősíti az a körülmény is, csak az iUeroS'égi helyétől tartja távol magát, mert hogya csendőr ök nyilvántartásában valamennyien tudatában van, hogy itt1eghamanrubb {ké0re!kerii.lszerepeltek, természetesen más és más néven. Ki het. :IDnnélfogV'a a nyilvál1ltartásokn:ak az a hiátudja, hogy abban az időben magyar területen ·meny- nyos's ága, hogy mire egy Fal'kws ,nevű ci~ány prionyi bűncselekmény t követtek el, amit utólag már rá>lására kerülne a sor, azt már régen Sárközinek, nem sikerült rájuk ·deríteni. KJolompáI1nak, , Ba.1ü:gnak vagy ' Rézművesneik ismeE társaságról még annyit, hogy egy 10 évig szö- rika h ,atÓlságlok is és nem F 'a nkasuaJk Ilyen éis, hakés ben levő, kötéláltali halálra ítélt fegyencet és sonló ese-tel{iben a .sz.embesítésnek sem volna semmi még másik két szökött fegyencet, valamint egy rab- eredmé.nye, )'Il ert a cigány okmányokkal iglazo1lja, lás miatt körözött fiataikorút talált közöttük a jár- hogy őt Kolompárnak Is tb. hívják és, nem azonos a őr. Ezenkívül volt közöttük egy fiatalkorú, akit a szóbanforgó FalikiWssal. A nyilvántartások felfekte-
1938 novembe·r 1.
CSENDORs~aILAPOK
Csapott célgömbbel így kell célozni ...
téSJénél számolni kell még azzal, hogy a C~6ány mivel ,az elöljáróságszemélyesen nem ismeri - a személyadatok feljegyzése alkalmával a nyilvántartó lapokra is hamis nevet diktál be, a birtokáblUJn levő ham~s 'Okmányok alapján. Fenti rendelert 11. §-a ugyancsak ·elrend13li, hogy az 'e löljáróságok minden 12. életévét betöltött cigány részére "cigányigazolványt" állítsanak _ ki, melyet a tulajdonos álil andóan magával hordani köteles. A cigányok az ilyen igazolványokat egymás között kicserélik és sokszor napokig, sőt . hetekig tartó nyomozással sem l ehet megállapítani, hogy a cigány valóban jogos tulajdonosa-e a kérdéses igazolványnak1 Az igazolványok kicserélgetését megkönnyíti már magában az a körülmény is, hogy a szóbanforgó cigányigazolvány fényképhez kötve nincs, bár a fénykép sem segítene egészen a helyzeten. Ezektől eltekintve, itt is előfordulhat - feltételezve, hogy az előljáróság a cigány t nem ismeri hogy, a cigány saját gyermeke helyett egy idegen cigánygyerek részére kéri az igazolványt. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatosan az említett rendelet 3. §-a "kivételes" esetben méltányosnak tartja, hogy a cigány lótartásra engedélyt nyerjen. Erre illetékes helyeken sok cigány t "becsületes"-nek ismernek (a cigány maga ügyel rá legjobban, hogy ilyennek ismerjék) és ez a magyarázata annak, hogy a rendelet "különös en' indokolt" kitételét az előljáróságok minden esetben fennforogni látják a hozzájuk forduló cigánnyal szemben. Ez az oka a;nnak, hogy a cigányok túlnyomó része ma is
717
(Lengyel L.
lő hadnagy
fe.l v.)
lókereskedéssel foglalkozik s czzel kapcsolatosan ürügyet talál a vándodásraés alkalmat a ' különböző bűncselekmények elkövetésére. Ez ad alkalmat a cigánynak a lólopásra is, mert a hamis jádat beszerzése után már semmi sem akadályozza a lopott ló vásárra való állításábán. Bár a 257.000/1928. B. M. rendelet fl. §-a úgy rendelkezik, hogya rendőrhatósá gok és a közbiztonsági szervek kötelesek köz- és állategészségügYi szempontból különös gondot fordítani arra, hogyakóborcigányok vagy más kóborló elemek a vásároknak még cSalk a közelébe ' sem juthassanak, e rendelkezések végrehajtása az előbbi lótartásra vonatkozó rendelet rovására lenne csak megvalósítható, mert ha valakinek állattartásra engedélye, illetve a birtdkában levő á:llatra maxhalevele van, önként értetődik, hogy annak a vásárra való állításában sem akadályozható I;lleg. így a cigánynak nyitva marad az út további vándorlásra és ezzel kapcsolatosan a különböző bűncselekmények elkövetésére. Mindezektől eltekintve, nagyblUn veszélyeztetik az állategész·s éget is, mert tapasztalat szerint a cigányok birtokában levő lovak 90%-a takonykóros, rühes vagy kehes. Ugyanilyen mértékben veszélyeztetik a közegészséget is, amennyiben a folytonos kóborlásaik alkalmával a különböző ragályos betegségek csiráit faluról-falura, országról-országra hurcolják szét. Ezt alátámasztja az alábbi eset: Néhány héttel ezelőtt a román átcsatolt területen levő Székelyhid községben kiütéses tifusz lépett fel a cigány telep lakói között s ·ez átterjedt a szomszédos Bihardiószeg község cigányaira ~s. A két köz-
718
CSENDORSÉGI LAPOK
séget vesztegzár alá helyezték s a cigányokat a két községnek kellett élelmezni. Megállapítás szerint a betegség csiráit beszarábiai cigányok hurcolták be, l;Lkik a mult ősz folyamán végigkÓ'borolták az egész Erdélyt. Érdekes, hogya. cigányok a vesztegzárt eleinte örömmel fogadták, amit később annyira meggyűloltek, a gondnélkü,li életet annyira megunták, hogy egy részük elszökdösött, de akadt olyan is, aki arabságokozta bánatában öngyilkos lett. Ez mutatja, hogy a cigány t letelepíteni jóformán lehetetlen. Visszatérve a 257.000/1928. B. M. számú rende leh'e, ennek 1. §-a a rendőrhatóságok kö,t elességévé ieszi, hogy az országban tartózkodó kóborcigányok felkutatása iránt, hatósági területükön, a szükségCi:, intézkedéseket tegyék meg és hogy ezeket az intézkedéseket a szükséghez mérten időnként ismételjék meg. A 2. §. kimondja, hogy kóborcigányokat, akár munkakerülésből űzik vándorlásaikat, akár munkakeresés vagy valamely foglalkozás címe alatt teszik azt, kötelesek a közbiztonsági szervek, bárhol találják is őket, azonnal feltartóztatni és fegyveres kisérett.el a legközelebbi rendőrhatósághoz előállitani. Az összes kóborcigányokra vonatkozó rendeletek közül ez utóbbi rendelet legalkalmasabb a cigányvándorlás gátlására. Hangsúlyozom, hogy csak a gátlására és nem a teljes megfékezésére. Egy későbbi K. M. rendelet azonban megengedi li cigányoknak is vándoripar űzését és aházalást. Az eddig felsorolt rendeletek majdnem minden esetben csak a kóborcigányokról emlékeznek meg, akiket úgy a rendeletek, mint a legtöbb esetben a közbiztonsági szervek is aháborúelőtti kóborcigány típusával hasonlítanak össze, pedig ma a kóborcigány t nem a rajkókkal megra.kott, ponyvás szekéren kell keresni, hanem a vándoriparosok között. Igen ám, de az ilyen vándoriparos-cigány igazolt'atása alkalmával, az ipar űzésére vonatkozó igazolványát nyomja a csendőrök orra alá, akiket ezzel rögtön le is szerel. Ez az. oka, hogy velük szemben a fentemlített és egyébként alkalmas B. M. rendelet értelmében nem lehet eljárni, mert egy ilyen vándor iparigazolvány tulajdonosát még rosszakarattal sem lehet a rendelet által képzelt kóborcigánnyal öszehasonlítani. A későbbi 141.113/1931. K. M. számú rendelet a cigányok részéről űzött vándoripart már korlátozza. Továbbra is megengedi ugyan a vándoriparűzést, de csak a vándor iparigazolványt kiállító hatóság területén. A rendelet az ipar gyakorlását is korlát9zni célozza és úgy rendelkezik, hogy a cigány csupán egyedül járhat, segédet és családtagjait nem viheti magával, sőt az ipar gyakorlásában járóművet sem használhat. Lássuk, miként alkalmázkodik a cigány a rendelethez. A vándoriparos cigány a lakott helyeken látszólag egyedül üzi iparát, ami abból áll, hogya legjobb esetben 2- 3 hasznavehetetlen fúróval sorra járja a falvak lakóházait. A polgárok már ismerik az ilyen cigányszerszám értékét és különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között szó sem lehet a vándoriparos és a gazda közötti vásárról. De a cigány nem is igen igyekszik a vásár megkötésén (a 2-3 fúró csak ürügy a vásárlásra). Már az árakat is olyan magasra szabja, ami az esetleges megegyezést eleve kizárja. Következik hát a dolognak a tulajdon-
1938 november 1.
képpeni és valódi oldala. "Hátha már nem vásárul gazsduram, legalább egy kis hárapnivalót ádjun!" A falusi ember, hogy minél előbb lerázhassa magáról a kellemetlen vendégét, inkább meghozza, az áldozatot egy főzetnyi szalonna, zsír, krumpli, liszt stb. árán. Amíg azonban a gazda az: elesé~ után jár, ad dig a cigány alapos terepszemlét tart, melynek alapján később még visszaláiogat a gazda portájára. Ezt azonban a gazda nem köszöni meg. Nem mindegyik helyen áll azonban könnyü helyen a főzeínyi szalonna, zsír stb. a "vándoriparos" számára - különösen nem a mai gazdasági helyze lben - s a cigány t kiutasítják, esetleg gorombáskodna,k is vele _ Ebben az, esetben a gazda még jobban ráfizet látogatójára, mert a cigány a kiutasítás miatti bosszújában a vörösimkast hívja segítségül s nem egy esetben egész utcasor csik egy ilyen bosszú ál,dozatául. Amíg a vándoriparos cigány a lakott helyeket járja, addig a családtagok valamely közeli község határában (legszívesebben valamely erdőben, vagy völgyben) lovastól-szekerestől letelepednek. A rajkók' a határt piIianatok alatt ellepik, a nők pedig ugyancsak a közeli falvakban szélednek szét. A gyerekek a mezőgazdasági terményeket dézsmálják meg, a nők pedig kuruzslással és kártyavetéssel férkőznek az. egyszerű , falusi asszonyok és reménytelenül szerelmes leányzók bizalmába. Ezzel kapcsolatosan bőven alkalmuk nyílik acsalásra, lopásra és igen. gyakran a súlyosabb természetü bilncselekmények elköyetésére is. Ezenkivül készítik elő a terepet a "vándoriparos" számára. Hogy az egyenruhás járőrök csak igen ritkán tudnak egy-egy ilyen karavánt meglepni, ezen 11em lehet csodálkozni. A cigány szeme olyan, mint a sasé és a messziről felfedezhető egyenruhát sokkal korábban ész.reveszi, mint a járőrök a cigányokat megpillanthatna!k:. Ha a rajtaütés mégis sikerül, legjobb esetben akkor is csak a helyben elkövetett bűn cselekményeket sikerit! rájuk deríteni - .dO' ezt sem mindig - s a korábban elkövetett büncselekmények meg~orlatlanul maradnak. A leggyakoribb eset azonban az, hogy az örizetbe vett cigányokra ' csak a közveszélyes munkakerülés ismérveit állapíthat ja meg a járőr s büncselekményt egyáltalán nem sikeriil rájuk bizonyítani (a bünjeleket eltüntetik, a bájitalért . hozzájuk fordul6 asszony vagy leány, szerelmi titkait leplezendő, bűncselekményesetén sem tesz panaszt, sőt azt egyenesen letagadja stb., stb.). A járőr ilyenkor egyéb híján köz.v eszélyes munlmkerülés miatt átadja őket a közigazgatási hatóságnak. Az utóbbi hatóságoknak sem okoz kicsi gondot egy-egy hasonló karaván elhelyezése, mert nemcsak emberekről, hanem állatokról (ló), szekerekről és egy csomó rongyról van szó, amit legjobb akarat mellett sem tud elhelyezni és emellett egy 20--30 főből álló karavánt napokig élelmezni. Így nem maradt más hátra, mint szélnek ereszteni őket. Érthető, ha a közigazgatási hatóságok jobban rettegnek a cigány tól, mint a cigány tőlülL Az utóbb említett K. M. rendelet a vándoriparigazolvány elnyerését nem köti képesítéshez. Dyen igazolványt' bármelyik cigánynak sikerül megszerezni még akkor is, ha az űzni kívánt ipar terén szaktudással egyáltalán nem rendelkezik. Ezt a kibúvót a cigányok kóborlásaik biztosítására valóban
1988 novemb'er 1.
CSENDűRS~GILAPOK
719
Fegyverben a világ: Tüzérség álcázóhálóval, amelyre lombot, szénát stb. raknák.
ki is aknázzák és mint fúrókészítő, hidegkovács, üstfoltozó, teknővájó stb. járják _végig az egész országot. Szándékosan írom, hogy az egész országot, mert a ren.deletnek a törvényhatóság területére vonatkozó szigorítását a cigányok )djátsszák. Volt eset,amikor az egyik vándoriparigazolvánnyal felszerelt cigány t, mint közveszélyes munkakerülőt az ózdi szolgabírói hivatalnak Bari J ózscf néven adott át a járőr, s egyben kérte a vándoriparigazolvány visszavonását. Az igazolvány bevonása meg is történt. Később ' ezt a vándoriparost Farkas Lajos néven körözték az illetékes hatóságok s ugyanerre a névre a mező kövesdi szolgabírói hivataltól újabb vándoriparigazolványt szerzett. Nyomozás közben kiderült, hogy az illető már Bogácsi József néven is űzött hasonló ipart. Vajjon ki adna biztosítékot arra, hogy a három név közül valamelyik törvényes neve volt a cigánynak7 Ugyancsak ebből a karavánból került elő egy másik Bari József nevű vándoriparos is, aki sajómercsei születésűnek és illetőségűnek vallotta magát. Állította, hogy ott pár évvel korábban a 25. számú ház volt az övé. Ott laknak gyermekkori és katonapajtásai is, akik őt mindenben igazolják. V ándoriparigazolványát az ózdi szolgabírói hivatal állította ki, melyben a személyadatok mindenben megegyez-
tek. Bari Józsefet igazoltatása végett Sajómercsére kísértük, ,de bizony ott Bari J ózsen~t senIci sem ismerte. A 25. szám ú ház sem volt az övé soha. Ez alatt a szám alatt az elemi iskola áll, melynek helye a felépítés előtt üres telek volt és az egyház tulajdonát képezte. Bari ennek dacára is megmaradt állítása mellett. Hogy az erre vonatkozó személyazonossági okmányokat miként szerezte meg, az ma is rejtély. ilyeneknek pedig feltétlenül kellett a birtokában lenni, mert különben nem kaphatta volna meg a vándoriparigazolványt. A csendőr összekötő tiszt úr az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalban Bari ujjlenyomata alapján megállapította, hogy a járőr nem Bari Józ,seffel, hanem Jónás Sándol', betörés-es lopás miatt többszörösen körözött és büntetett egyénnel áll szemben. De még ez a név is mindig kétséges, mert ki tudja, hogy abban az i.dő· ben nem hamis nevet használt-e. Lakato,s János a sajóvárkonyi rk. egyház lel· készi hivatala által kiállított keresztlevéllel és az ózdi szolgabírói hivataltól nyert vándoriparigazolvánnyal igazolta magát a járőr előtt. Sajóvárkonyban kerültek is állítólagos ismerősök, tehát állítás út a járőr nem cáfolhat ta meg. Csaki a későbbi nyomozás ,során derült ki, hogy Lakatos János nem más, mint Serbán József, akit 1920-ban a nyiregyházai
OS1TINDúRSitGi LAPOK
720
"1938 november 1.
m. kir. törvényszék rablás miatt 3 évi börtönre itélt " hatalmi hangot még nem tudjuk elég világosan kis aki büntetésének töltése közben a törvényszék fogérezni, kihallani az európai hangzavarból. H a egy házából megszökött. Az Országos Bűnügyi Nyilván " német, francia, angol és olasz ujságban számunkra tartó Hivatal adatai szerint valódi neve Ajtai József, kellemes cikk jelenik meg, fellélekzünk és rögtön ki a fenti bÜlltetésén kívül többször is el volt ítélve rózsaszínt lát a szemünk, viszont sötétet akkor, ha hasonló bűncselekményekért. A Nyilvántartó Hivatal a cikk nem barátságos hozzánk. Annyira belénkrágta magá.t ennek a nélf/yhatalomnak a döntő és l'ldataiból tehát megállapítást nyert az is, hogy " a egyedül üdvözítő mivolta, hogy tov'ább nem tágul a rablás miatt rászabott büntetést is álnév alatt töl fül és nem lát a szem. tötte. Nagyon valószínű, hogy abban az időben Ser bán József névre kiállított okmányokkal volt fel Hiszen igaz, húsz év nem túlságosan nagy idő szerelve s ez sem a nyomozó járőrnek, sem pedig az ahhoz, hogy nagyhatalmi átcsoporto.sulások kialaügyészségnek nem adott okot a ketelyre. kulhassanak. Az új Lengyelország pedig mindössze ennyi idős és ebben a húsz évben nagy csendben Hogy milyen fUl'canggal szerzik meg a cigányok dolgozott otthon. Takarítlf/'atta a világháború szöraz újabb és újabb álnévre szóló személyazonossági nyű romjait és a semmiből megteremtette a korokmányokat és ezen keresztül a vándoriparigazolszerű lengyel állami gazdasági és társadalmi rendet. ványt, ez a legtöbb esetben rejtély marad, mert ki Megszervezte a hadseregét anél'k ül, hogy az európai nyomozni szinte lehetetlen. Osupán néhány esetben közv..élemény annyi figyelmet adott volna erre, mint sikerült a debreceni nyomozó alosztály járőrének anyakönyvi kivonat származását kétségen kívül me~ például a hírhedt, de aztán szemfényvesztésnek bizonyult cseh "Maginot-vonalra". Két évtized alatt állapítani, amit a Csendőrségi Lapok 1932. évfolyaészakTa tőlünk kialakult valami, szinte észrevétlemában ismertettem, illetve ismertetett a múlt évben nül, valami hatalmas alkotás, egy új nagyhatalom a Kiss Miklós tiszthelyettes "Cigányfurfangok" cimű maga harmincötmillió lakasdval és a maga katonácikkében. nak termett hadseregével: LenIfJ'yelország. A felsorolt esetek igazoljivk, hogy humánus ren· Még csak néh:ány héttel ezelőtt is alkalm,unk deletekkel a cigánykérdést nem lehet a kívánalmak· volt itthon véleményeket hallani, hogy hát csaknak megfelelően megoldani. Erre a célra minden ugyan annyit számít az a lengyel hadsereg? Csakkíméletet nélkülöző, szigorú rendeletekre volna ugyan "életképes" az új Lenjgyelország? Hlát ott muszükség. latáson és táncon kívül egyebet is csinálnak? És hát azokra a lengyelekre mi magyarok csakugyan számíthaturvk, hiszen azoknak másfelé szóló kötelezettsegeik vannak? Egyáltalában, hiszen igen, kedves, szertetreméltó nép az iL lengyel" lovagias és náluk minden olyan romantikus lehet, de ezzel soha nem formáltak még történelmet s nem lökték arrább nemzetek, földdarabok sorslát. Persze, sok a közös történelmi vonás náluk és nálunk s ezeket megtagadni senki nem akarja, de hát a legzugabb francia lapocska cikke is számít annyit a nagydolgok menetében, m 'i nt talán a lengyel külügyminiszter szava. Ideje, hogy így senki ne vélekedjék a lengyelekről magyar földön. A lengyeleket óriásarányú, kirobbanó erejű és Legfőbb ideje, hogy végre úgy értékeljük a lentestvéries melegségű ünneplésben részesítette a ma- gyelek barátságát, mint amilyen értéke ennek a gyarság nemrégiben a budapesti Bem-szobornál. valóságban van. Moszkva ismeri ezt az értéket s Legfőbb ideje, hogy erre is sorr került. Akik LenhOlf/y világháborfú nem robbant ki mostanában, azt gyelország magatartását az utóbbi hetekben ponto- nagyrészt Moszkva jólértesültsége jav'ára írhat juk. san figyelemmel kísérték, tudják, hogy ez a buda- Ha a mai LengyeloTSzág nem áll ott az orosz határ pesti ünnepsw már csak viszonzása volt annak, mentén a maga kemény haderejével, másként alaamiben nekünk Varsó felől ismételt en is részünk kulnak a dolgok. Emlékezzünk Csak! Amikor a lenvolt. Varsóban tömeggyűl§sek követelt ék sorozato- gyelek megsértődve azon, hogy lengyel területi igésan a magyar-lengyel határt, a varsói eg'yetem'i nyekről nélkülii;k döntöttek, amikor ezen felháboifjak kormányzónk iránti hódolatuknak megható rodva odacsaptdJk Európa asztalára s azt mondották, kifejezését adták és lengyelföldön ma is készen áU hogy köszönik szépen a hárQlYYl,hónapos határidővel százezres ifjúság, hogy a csehek kiverésében segít- ígért ajándékot, de majd maguk szerzik meg azt ségünkre siessen abban a pillanatban, amint az első maguknak éspedig azonnal és nem ajándékba, hahívó szó~ meghaUja. Ismerjük a lengyel külpolitika nem jogos dukanciába, amikor a lengyel haderő felerőfeszítéseit, hogya magyar trikolort újra kitűz sorakozott a cseh határon és elment az ultimátum hesswk az ErdőskárrJ,átokra. A lengyel ujságok nap- Hrágába, mi történt? Moszkva rnég akkor is hallról-napra terjedelmesen ismertetik a magyar terü- gatott, mert Moszkva ismeri a lengyel erőt és leti követeléseket és szenvedélyesen, okos, meggyőző Európa ·sem mozdult. Azt ajánlotta a cseheknek, erővel és adatközlés sel támogatják Európaszerte a hogy adják át csak szépen még ma délután félhárorm mi igazunk diadalát. órakor, de még célszerűbb már kettőkor, a lengyeIgazán legfőbb ideje volt, hogy mi is méltó han- leknek azt, amit követelnek. Tudjuk, hogy Moszkvának meg vannak mostagot adtunk ezekre a testvéri hangokra. Mi annyira megszoktuJk, hogy Európa sorsát a német-angol- nában a maga belső gondjai, de ha a lengyel erő francia-olasz négyes dirigálja, hogy az ötödik nagy- nem lenne ilf/en nagy erő, akkor Moszkva a világért
Portyázás.
i9sa november i.
721
Fényképpályázatunkról. (vitéz Thassy-Plávenszky ,Bzds. felv.)
el nem szalasztotta volna az alkalmat, hogy bemarsoljorn Varsóba. Az erőpróbát tehát a lengyel katonai felkészültség éppen úgy kiállotta az elmult hetekben, mint ahogyan kiállotta a nemet és olasz katonai felkészültség. Amint Berlin és Róma vállaU bizonyos nem jelentéktelen kockázatot, éppen úgy vállalt kodkázatot Lengyelország is. Nem diplomáciai sakkhúzásokkal, hanem karddal a kezében. Kemény nép a lengyel. Nem fél háborútól, nem fél semmitől és senkitől. Nem szereti a latolgatást. H a nem tetszik neki valami, belevág. Annyit szenvedte a szolgasá{]ot, hogy ha most valaki hozzányul ahhoz, ami az övé, fellázad a vére s a vilá{] bármekkora hatalmának, akár az egész világnak nekiugrik. Náluk mindenki katona. A vasutas is, a postás is, a kövezőmunkás is, mindenki s a polg.ári ruhát átmenetnek tekinti addig, amíg fegyvert kell ragadnia. Ugrásrakészen áll ez a hatalmas nemzet bármelyik pillanatban. Földrajzi helyzete a multban keserves sorsot juttatott számára, örökös küzdelmet és szenvedést s a földrajz azóta sem változott. Csak az elrendezkedés változott, de a lengyelek tudják, hogy örökidőkre ez a legfőbb életalapjuk: katonának lenni! Fegyverben! H át ugyan, ama,gyar nemzetnek mi volt mindig a sorsa, Zétalapja? Ugyanez: katonának kell lenni! Különös szerencse számunkra, hogy ezekre a súlyos időkre a testvér katonanemzet nemcsak talpraállt, de nagyhatalmi fontosságra és szerepre emelkedett. N élkülük most és a jövőben is talán sorsdönUJen magunkrahagyottabb lenne a helyzetünk itt a Klár-pátok koszorújában, mint velük. Igen, velWk, abban a tekintetben is, hogy előbb-utóbb kezet fog' egymással a két nép a Kárpátoknál. A lengyelek nyujtják már a kezüket, mi is a kezünket és biztosan tudjuk, hogy ami a két kéz között ma még van, nem sokáig van ott. A lenuyeleknek kell ez a szomszédság és meg is fogják szerezni ezt a szomszédságot. Hogy ebben mi is segítünk nekik, abban nincsen kétség. S aki még nem tudja vagy nem hiszi egészen, hogy a lengyel nemzet csakugyan több a barátnál szá-
munkra, az menjen majd el a Kárpátokra ehhez a tanáVkozóhoz. Olyan élményben lesz része, amit a magyar legszebb lálmaiban is alig merne megálmodni. Visszatérve a csehek "Magi,not-vonalára", fel kell frissít enünk a német vezérkar nemrégi jelentését ezekről az erődökről. A jelentés szerint ezek az erődök részint befejezetlenek, részint komoly ellenállásra már befejezett állapotukban sem lettek volna képesek. Még lég12édelmi ütegekről sem gondoskodtak a csehek s mint a németek jelentik, inkább megerősített őrbódéhoz hasonlítanak ezek az építmények, mint komoly erődölJhöz. Hát ez aztán kártyaparti, amit ezek a csehek Európával húsz évig játszottak! Olyan propagandát csaptak a katonai erejüknek, hogy bizonyára még a kanadai ujságolvasót is a hideg lelte, ha arra gondolt, hogy valaki a cseh erődö ket meg meri támadni. Kártyavár volt az egész csehszlováld, államformálás, méltóképpen kártyavárak tehát a 12áraik is. Csodálatos vakmerőség, amivel a dolgaikat rendezt ék és színlelték. Csodálatos vakság, amiv'el Európa komoly, nagy nemzetei ennek a szemfényvesztésnek beugrottak. N em hisszük, hogy a történelemben párja lenne ilyen kabarénalC, mert az. Cirkusz. De hát az ilyesminek mindig az a sorsa, ami lényege. Szappanbuborék s az első szél elpukkaszt ja. Látszatdolgokkal nem lehet helytállni. Csak az igazi erő számít, minden mással csupán átmeneti sikert lehet elérni, de az ilyen sikernek a legborzalmasabb sors jut: a nevetségesség. TudtuM ezt mi eddig is, de most olyan jólesik a szemünkkel látni, amit tudtunk. És amit most már mások is tudnak. Mi ezekkel a bádogerődökkel szem-
Ki tudta? Skipetároknak hívják magukat az aIMnak, magya· rul hegyi embert jelent.
722
CSENDORSÉG1LÁpÓK
1988 november i.
Szike& csend6rök csonka-honban. Messze napkeletről Mi, akik kijöttünk, E gy évtized mulva Itt már alig leszünk. Elfogyunk, elveszünk, Mint a hulló levél, Nincs utánunk jövő, Büszke, eTős, kevély. Messze székely Hazánk, A VéTZŐ, az árva, N em küldhet ujakat Többé e Hazába. I
I
I
Bús mbok azok ott, Mi itt öregedünk S észTevétlen-lassan, Sorba mi'n d kiveszünl>:.
CéIlölvéBzeten.
(Gárdonyi alh. felv.)
ben húsz éven át álltunk itt mezítelenül. Szárazpatak és szalmakazal volt "fíjöztünk a határ, kezünkben legfeljebb furkósbot, de azért nem mondhatja a 'l.Zilág, hogy kilelt bennünket a hideg a félelemtől. Pedig voltak idők, é'l.Zek, nehéz hetek és hónapok, amikoT hajszálon múlott, hogy az árva fUTkósbottal még azt is védenünk kellett, amit a trianoni vegyeskereskedésben a markunkba nyomtak. Azt pedig mondani sem kell, hogy most még kevésbbé ráz bennünket a hideg, amikoT ezeknek a bádogerődöknek a legnagyobb része német panoptikumba IOOrült s a mi kezünkben pedig nem furkósbot, hanem most máT puska van. Miniszterelnöki szózatot olvastunk az ujságban és halloUunk a rádióban. Bennünket ebből a szózatból mindenekelőtt az érdekel, hogy ebben az országban rend van és rend lesz. N em politizálunk, de ahhoz azért értünk, hogy azokat, akik politika cimén zavaTt akarnak kelteni, ártalmatlanná tegyük. Ha valamikor, akkO'r ma igazán tudja a magyar csendőT a kötelességét. Igen jó és fínom csemege lenne a cseheknek most minden magyarországi nyugtalanság, útszakadás. Eltekintve attól, hogya nemzet lelkiismerete ezeld,ben a sOTsdöntő óTákban megtalálja magától is a helyes utat, ilyen nyugtalanságok és út szakadások nem lesznek, nem lehetnek, meTt a mi járőr eink a legeldugottabb tanyám is eljutnak és az izgatás, zavaTcsinJálás minden fajtáját meg tudják gátolni. Nemcsak azéTt, meTt ez a hivatásuk, hanem azéT t is, meTt minden magyaT csendőr magyar ember is egyben s tudja, hogy a nemzetnek most némán, engedelmeskedve a vezetői mögött a helye. Ma. igazán egységesnek kell lennie a nemzetnek s tekintetét a FelvidékTe kell iTányítania. Semmi más nem számít most, csak ez az egy. S aki ezek.ben a szent percekben is háztüzet szít, annak a kezét meg kell fogni. Ehhez azonban a csendőrnek nyitott szemre és nyitott fülTe van szüksége.
Akkor majd beállun k A Hadak útjába, A csillagok közé Csillagnak, soTjába. MeTt ott a mi helyünk, Odavalók vagyunk: Csaba seregébe, Oda hív a multunk. Ott fenn készülünk majd A honfoglalásra, Kész poklok tüzét'e, Készen új halálra. Küküllői
Mihálg.
Katonaszökevények a nagy háború alatt. Irta: PAPP LÁSZLó tiszthelyettes (Nyiregyháza). Amikor 1914-ben a gyilkos golyója eldördült, mint íiatal csendőr, egy magyal' lakosságú örsön teljesítettem szolgálatot. A gytilkos golyó eldördülését követő egy hónap elteltével, úgy a reszleg,es, mint az általános mOZlgósítási parancsot mindenki nagy meglepetéssel .és ugyanoly.a n lelkesedéssel fogadta, mert mindenki csak az elégtételszerz·é sre gondolt. A mozgósítás elrendelésével a csendőrség szolgálata IÍs sok új dologga:l ,bővült és minél beljebb mentünk a háJborúba, annál jobban szaporodott, sőt a háboI1ú végén már annyira megsokszoroZlÓdott, hogy a békeévekbeli kötelességek rendes elintézésére, alig jutott egy kevés idő. A mo~gósítás elrendelése idején és az azt követő közelli időkben, a szolgálat ellátása nem okozott különösebb nehézséget az örsöknek, mert a hazaszeretettől áthatott lakosság minden áron és gyorsan le akart számolni gyilkos ·e llenségével, a szerbekkel. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy a háJború több évig is elhuzódhahlk s így a bevonulási kötelezettségének mindenki eleg,e t tett s a legnagyobb lelkesedés között pontosan vonult ·be az ezrede kiegészítő parancsnokságá;hoz. Ekkor még egyetlen embert sem kellet elővezetni. Valószínű, így történhetett ez
1938 november 1.
CSENDORSÉGI LAPOK
a nemzetiség által lakott más örsökön is, mert kezdetben még ott sem lehetett katonaszökevényekről hallani. Bár, v,é leményem szerint, ezeket nem a hazaszeretet fűtötte és nem a megtorlás vezérelte, hanem a tényleges k:Üonai szolgálatuk alatt ,a Szolgálati Szabályzatból előttük igen sokszor Ifelolv3Jsott azon hadicikk, hogy "az a honvéd egyén, aki ,a;bból a célból, [hogy végleg kivonja magát a szolgálati kötelezettsége alól stb. agyonlövéssel végrehajtandó halálbüntetésnek teszi ki magát stb". A világháború hatodik hónapjában azonban át lettem helyezve a Nagymagyarország és a kincses Erdély határán levő s a csucsai örssel szomszédos jádremetei örsre, melynek lakossága egy félszázalék ki vételével színtiszta román volt. Ezen örskörletben csupán csak a jegyzők, tanítók, papok (helyesen pópák), 5 ifü<szeres és korcsmáros zsidó család és mintegy 15 családot kitevő s a fűrésztelep en alkalmazott lalmsság beszélte ' a magyar nyelvet, de ezek közül is az előbb felsoroltak szintén román anyanyelvűek, míg az utóbbiak németek és csehek voltak. Annyi bizonyos, 'h ogy itt jó magyar érzésű embert lámpával kellett keresni. Én pedig, mint a Nagymagyarország közepén elterülő alföldről származó ember, a magyar nyelven kÍJvül és azonkívül, amit a közőshadseregbeli katonai szolgálatom ideje alatt, a német nyelvből elsajátíthattam, -ami úgyszólván mind csak vezényszav,a kból állott, - semmiféle idegen nyelvet nem tudt3Jm, sőt ballani is alig hallottam. Ennyi ny,e lvtudással vonultam be a csaknem teljesen románok által lakott jádremetei örsre. Hogy ennek mennyi hátránya volt és emiatt mily nehéz volt a szolgálatomat ellátni, az bővebb magyarázatra nem ,s zorul, hiszen már egy legcsekélyebb ügyben is, néha több órai járásra, 1(}-15 km. távölságra lakó, a magyar nyelvet is értö tolmácsot kellett keresni, hogy az ember ezeknek segitségével meg tudja magát értetni. Ennek azonban, még a fáradságos portyázástúl eltekintve, nagyon sok hátrányos oldala volt. Egyrészt, mert az örskörlet területe 800-tól 1600 méter magas hegyes vidéken, mely legtöbb helyen nem szorosan egymással összefüggő hegycsoportot alkotott, hanem hullámos, hegyes-vö,l gyes terülHttel birt s nyáron a hőség, télen pedig a nagy !hó és járhatatlan utak a járőrt teljesen kimerítették. Másroozt penig köztudomású. hogy úgy a sértett panaszának feJv-étele, mint a tanuk előadásának ellenőrzése, mily nagy fontossággal ,b ir a nyomozás további menetére, réSj'Jben a panaszolt cselekmény mikénti lefolyástl, részben az okozott kár, vagyeltulajdonított dolog leírása és hogy a sértett panasza és a tanuk elő ooása tényleg megf,e lelhetnek-e a valóságnak s a vanasz nem koholt-e s nem akar-e a sértett ily módon jogtalan anyagi előnylböz jutni és a tanut neUl vüzérli-e bosszú előooásá:ban. Még hátrányos3Jbb helyzetbe kerül az idegen nyelvtudás hiányában a csendőr a gyanusított kik,é rdezésénél, mert rendszerint és legtöbb esetben a járőr keresztkérdés~ alatt jön zavarba és a valótlan előadásai itt szénvednek ' hajótörést. Van még a f.entieken kívül egy másik nagy hátrá.nya is az idegen nyelv nem uralásának, még pedig a besugás rendszerénél. Tudjuk ugyanis, hogy a besugó csak oly feltétel mellett hajlandó az örs tagjainak adatokat szolgáltatni, ha annak tanuja nincsen, illetve a közölni szándékolt dologról a besugón és csendőrön kívül . más nem szerez tudomást, ami he-
723
ly,es lis, mert igen sok esetben az életével, vagy vagyon{lNal adózna érte. Már pedig ilyen áldozatot a csendőr sem kívánhat 's !ily módon besugóra sem szúmítlhat. Tolmács közbejöttével csak a legritkáJbb eset'ben, talán boss~úesetén hajlandó a besugó a csendőr nek adatokat szolgáltatni. Igy azután a mag.amforma nyelvtudású csendőr csak nagyon 'sok utánnajárással és fáradságos munkával képes eredményt elérni a nemzetiségi vidéken. Ez azután, különleges idők 'ese tén, mint ,a háború, még különleges cselekedetekr"" is öi3ztönzi a csendőrt, mint ahogy az velem is történt annak idején. Bár ez 3Jbban az időben is szabálytalan eljárás volt, de más célravezetőbb 'eszköz hiányáJban mégis megtörtént. . Örskörletünkbenaz első katonaszökevény 1915. év tavaszán 'b ukkant fel Szerekucz Tógyer csarnóházai 13Jkos katona,szökevény személyében. Nevezett megszökéséről azezredparancsnokság távirati fel· hívásából értesültünk. Ekkor minden er,őnket nevezett üldözésére és elfog.ására összpontosítottuk, eredményt ,a zonban nem tudtunk elérni, csupán anny!it sikerült megáUapitani, hogy nevezett tényleg szökéS1ben van és körletünkben a hegyek között bujkál. Szen~kucz Tógyer az örskörlet lakosai előtt, már a békeévekben is, mint igen kötekedő, verekedésre és bicskázásra nagy hajlammal biró egyén volt ismeretes. Sőt így ismerték őt az örs régebbi tagjai is, miután egy régebbi verekedésből kifolyóan, amikor a járőr éjjeli szállásán rajtaütött, ahelyett, hogy a járőr azt ott alv'Óhelyén mindjárt meg is bilincselte volna, felköltötte ,és ig,a zoltatni akarta. Szerekucz
Fiam.
Hangodi th. (Törökszentmiklós) felv.
724
CSENDÖRSÉGI LAPOK
1938 november 1.
ekkor megpillantotta a mellette álló csendőröket, bHincs,e ltük, még pedig mindkét kezét há:tra és a biazonnal a fejvánkosa alá nyúlt s onnan Öént jól lf ejlett, erős, izmos ember volt. Tamást bosz- vetette magát. Biztonság okáért azonban a fű~őlán(! szantotta 'S zerekucz szökése 8 így sikerült is őt Szere- egyik vége most is a bilincsláncban, másik vége pekucz 'e lfogásám megnyerni. dig az én kezemben volt. Ily körülményes módon 1915. év április ihóelején Tamás János és annak sikerült mégis Szerekuczot a községházán levő 21 éV1es György nevű öccse, egysűrií ködös nap déli pihenőszobára beszállítani. Nem állíthatom teljes órájáJban, a Királyhágó hegység láJbánál ö,s szetalálko- nyiltsággal, hogy Szerekucz, ezen szállítás alkalmázott IS zerekucz r:Dógyer katollaszökevénnyel. Tamásél, . val semmiféle sérülést nem szenvedett, ezt azonban ekkor megkísérelték 'S zerekucz elfogását, aki azon- a viszontagságos helyzetben meg'a kadályozni nem ban ,f utásnaker,e dt és belefutott a 8ebeskö'rösből ki - lehetett. ágazó ,és vizimalom hajtására szolgáló 3 méter széles A pihenőszobára éjfél körül megérkezve, Szereés ugyanolyan mély víZIf olyásha, hol egy beha jló kucz szája haboktól tajtékzott. Ha közelébe menfának törzsét átöleHe ,és mintegy 20 percig tartotta tünk, úgy száját széttátva, fogait csattogtatva, r~ így magát a jéghideg vízbe. Mikor a két Tamás fiú gott, harapott, miért is kénytelenek voltunk: őt a PIlátta, hogy Szerekucz sem hívásra, sem kérésre nem henésre szolgáló két ágy közé tenni és a két vaságyhajlandó a vízből kijönni, egy jó nrugy dorongot vethoz a bílincslánccal kikötni, még pedig egyik kezét tek elő és azzal , Tógyert törbb i7"ben fejen ü.tötték. az egyik ágyhoz, másik kezét a másik ágyhoz, de Kö73ben pedig egy nagy kötelet kerítettek s azt hu- még így lS kapkodott felénk szájával. Ily helyzetrokszeruenTcÓgye,r re dobták s azzal a vízből kihúzben ,é jjel 2 óra táji'g hánykolódott, aztán mindég ták a száIrazra, sőt még ott is 11úzták mintegy 40 mé- csende,s ebb }cett. Reggel 5 óra tlájban azt .vettük ter távolságra,azután peddg Ib okísérték az elfogás észre, hogy nevezett mindig lassabban és lassaban helyétől mintegy 4 km távolságra l,evő kis iparvasúti szedi a lélegzetet s néha ki-kihagy. Kezdjük jobban ŐI'há~ba, hol a náluk voH kötelekkel ö,ssz·e kötöiz ték és megfigyelni, megállapításunkban nem csalódtunk. mindaddig őrízték, amíg a jár6r oda meg nem érkeOrvosról szó sem lehetett, mert a legközelebb lakó zett. orvos a kb. 20 km távolságra levő, Rév községben Az elfogás napján én és egy Papp Simon István volt. Ekkor jcírőrtársam elfutott a pár száz méterre nevű csendőr járőrtársam Körösfeketet6 községben levő zsidó korcsmároshoz, azt felköltötte, s hozott vásárügyleti szolgálatra voltunk Mvezényelv,e. Saját egy üveg sósborszeszt, azt nevezett fejére és testére örskörletünk utolsó vasútállomására este 21 óra táj- rádörzsöltiik, majd mikor láttuk, hogy ez nem sokat ban érkeztünk meg. Velünk jött az örsün'k meglepése . használ, hozattunk egy deciliter pálinkát s azt ne céljából Borsik Pál járásőrmester, vo.lt élesdi járás- vezett szájába heleöntöttiik. Eredménye a.zonban parancsnok is. A vonatból kiszáll va, töhb polgári már ennek sem volt. Reggel 6 órakor az őrizetünk egy,é n várt reánk, kik azonnal közöl ték vel ünk ~ ben volt Szerekucz Tógyer jobblétre szenderült, mi fenti e's etet. Mi mindhárman azonnal azon · őrházhoz pedig nem a legnagyobb meghatottsággal köréje somentünk, ahol Sz·e rekucz katonaszökevény t őrízték 3, ecglettünk és a további teen.dőinket megbeszéltük. T.amás fiúk. Szerekucz k,eze-láJba kötelekkel össze volt Reggel 8 óra után az előírt jelentésünket megkötözve, If'első 't estén semmiféle ruházat nem volt, tettük és egyidejiileg kértük a bizottság kiszállásat csupán csak egy darbcnadrág képezte egész öltöze- is ami csak 3-4 nap elteltével következett be s így tét. A járásőrmester úr parancsára leoldoztuk neve- Jn'ég több napon ,k eresztül tovább kellett őriznünk z· ettrőla köteléket, kijelenteUükaz 'e lfogását és megaz elhalt katonaszökevényt. Ezután megindultak a hadbírói tárgyalások, amelyek minket, -az ügyben szereplő csendőröket, szándékos emberölés miatt Ki tudja? helyeztek vád alá, mely vád alól később bizonyíték hiányában felrnentettek. Tamás János szabadságolt Mi az ultimátum?
1938 november 1.
CSENDORS~GI
LAPOK
725
katonát azonban 1 évi, míg az elfogásnál neki segédkezo öccsét 6 havi Iogházra ítélték. Az ítélet végrehajtását azonban mindkettőnél, a háború végéig felfüggesztették. Ezzel el is ment a kedve mindkét Tamás-fiúnak a katonaszöltevények üldözésétől, de a csendőr ök részére való hasonló közreműködéstől is. 1916. évi február hó 21-én a Munkácson állomásozó katonai parancsnoksagtól távirati felhívás érkezett az örsre, hogy Zsoka Mihály katonaszökevény t fogja el és kisértesse Munkácsra, a felhívó katonai parancsnoksághoz. Zsolm katonaszökevény fellmtatására én és az örsre beosztott népfelkelő katona Lett kivezényelve. Zsokát azonban sem a szülei laká· sán, sem az örskörletben feltalálni és elfogni nem sikerült. Nevezett nyomozását állandóan napirenden tartotta az örs és elfogására több ízben ment járőr szolgálatba. Engem, mínt fiatal csendőrt, nagyon bántott a sok eredménynélkülí utánajárás, ezért cselhezfolyamodtam. Az örskörletünkb~n a háború alatt megkezdődött az aluminium bányászása. Alumínium bányászásra mintegy 300 főnyi, míg erdő kitermelés céljára pedig ugyancsak mintegy 30'0 főnyi, különböző nemzetiségű hadifogoly volt a körletünkbe kirendelve. Éppen a Zsoka katonasZiökevény elfogására kiadott felhívás egyéves évfordulóján, a hadilogly,ok őrzésére kirendelt katonai őrség parancsnokától kértem kétrendbeli orosz hadifogolyruhát. Ekkor szándékosan már több millt egy hétig nem borotválkoztam, hogy minéJ szánalmasabb és megtévesztőbb képet tu,djak vágni. Az örsparancsnokomnak jelentettem, hogy mint{m Zsoka elfogása Közlekedési rendőr Stockholmban. (vitéz Liptay ale. felv.) ezideig nem sikerült, azt orosz hadifogolyruhába felöltözve szándékozom megldsérelni s egyben kértem örsparanesnokomat, hogy tervern megvalósítása cél- s azt eredményt meghiusít ja. Midőn mindennel liéjából az őrsre beosztott Kovaesik János nevű nép- szen voltnnk, megkezdtük szolgálatunkat. Zsoka szüleinek lakása a laktanyától kb. 8-- lO felkelőt ossza be mellém járőrtársként. Kovacsiknak ugyanis tót volt az ,anyanyelve, de beszélte törve km távolságra volt, de ahhoz mindenütt felfelé az oláh és magyar nyelvet is. sőt meg tudta ma,gát kellett menni a hegyro, mert a lakás. csaknem a hegy értetni az orosz" szerb és olasz hadifoglyokkal is. tetején, kb. 1 km átméreiű tisztás szélén volt. KörüBál' úgy én, mint örsparancsnokom tisztában vol- lötte sűrű cserjés és hatalmas erdőség. A hó sürü, nagy pelyhekbell hullott alá. 15 óra tájban megtunk a tervezett szolgálat szabálytalanságával, de a sok eredménytelenség és lmdarc után szinte kény- pillantottuk azon egyedülálló házat, melybeu Zsoka Rzel'ítvevoltunk erre, miután körletiinkben a katona- sziUei laktak. Midőn a sűrű, erdős, cserjés terület· szökevények mindjobban szaporodtak és sZiégyeltük ről a tisztásra kiértünk, az előbbi lakástól 3 nagy is az eddigi credménytelen séget, no meg a további kuvasz kutya rohant J'ogadásunkra, melyeknek esaszökések elharapódzásának is gátat óhajtottunk holására a házbeliek is figyelmesek lettek. A kutyákat a nálunk volt botokkal esak nehezen tudtuk mavetni. Örsparancsnokom kérésemnek engedve, 1917. évi gunktól távoltartani, mi azonban mégis tovább törfebruár 21-én, 13 órától kivezényelt bennünket Zsoka tettünk a lakás felé. Még lehettünk a lakástól kb. elfogására. Már a laktanyában min.dketten átöliöz- 200 lépés távolságra, amikor észrevettem, hogya ház tünk az orosz hadifogolyruhába. Köpenyünket egy egyik sarkánál egy félfejalak nagyságú emberi fej rossz, ócska kötéllel derékon átkötöttük, bilincset, hol feltűnik, hol elbújIk s így figyel bennünket. Kezdtem örülni, hogy jó helyen járok, bár az eredl'üzőláncot zscbredugva, egy kölcsönkért kisebbszerü pisztoly köpenyem zsebébe rejtve, a népfelkelő ménytől még igen messze vagyunk. Közelebb jutva kenyérzsákjába egy darab kenyeret betéve, egy-egy a lakáshoz, a szobából egy 65 év körüli vén anyóka nagy husángszerű botot kezünkbe véve, megvizsgál- jött ki elébünk. Bámészkodások és álmélkodás ok tuk egymást, hogy ,k inézésünk megfelel-e, az abban között észrevettem, hogy a távolról reánk leskelődő az időben állandóan kóborló ha,difoglyok kinézésé- alak megkerülte a házat és.. a lakástól távolodik. lIek. Midőn ezzel elkészültünk, részletesen megbe- Látva a közöttünk és a reánk lesk,elődő alak közötti széltük az üldözéssel és elfogással kapcsolatosan távolság növését, nem tartottam célszerünek a lesfigyelembe jöhető dolgokat. Kovacsik népfelkelő . kelő.dő egyénnel szemben a szabadban való fellépést. Bár az öregassz'o ny nem valami sz.ívesen fogadott járőrtársamnak megtiltottam, hogy mindaddig, míg én arra engedélyt nem adok, ez<en( szolgálatunk ideje bennünket és nem is hívott be a lakásba, mi mégis csak addig tipegtünk, topogtunk, hogy egyszer csak alatt, bárkivel is románul érintkezzék, mert attól tartottam, hogy elszólja magát és ezzel árulónká lesz ő is és mi is azon vettük észre magunkat, hogy max
726
CSENDORSÉGI LAPOK
1938 november 1.
bent is vagyunk. Itt pedig letelepedtünk a s~obában elérni, mint az előbbi öregasszony. Beszélgetésbe - szabadtűzzel égő -kandalló körül, ihol állan- elegyedett tehát az ö,r egasszonnyal. Beszélgetésükből dóan ,ég a tűz. Hogyaszobának nevezett lakosztály népfelkelő társam annyit megértett, hogy őt a leán~' mily,e n volt, anól és annak berendezés éről csak any- ismerősnek találta és azt is mondotta, hogya népnyit írhatok, hogy az építmény két részre volt osztva. , felkelő úgy néz ki, mint ' az ottani örsre beosztott Az előrészben - mely falusi konyha módjára volt egyik katona. Ezt a népfelkelő súgó hangon közölte a szobához építve - egy létrán kívül semmi sem js velem. Kevés idő elteltével a leány kiment a szovolt. Annál több volt a lakószobának nevezett rész, bából és ugyanakkor kivitte onnan Zsoka ünneplő ben. Ugyanis annak egyik végében és sarkában volt szumánját is és Zsökával együtt eltávoztak. Most azon kandalló, mely mellé mi letelepedtünk, míg már teljesen reménytelennek láttam a helyzetet, a másik sarokban 2 darab elléshez közeledő öreg mert arra gondoltam, hogy ezek sem jönnek többé juh, egy újszülött bárány az anyjával, egy szopós vissza, legalább 'is, mi nem győzzük őket bevárni. borjú, egy félévesnek látszó csikó, míg a keresztülMintegy félóra elteltével azonban az eddigi aggódá.kasul egymásra elhelyezett rudakon, mintegy 12 som kezdett örömre válni, mert mindketten visszadarab tyúk és kacsa foglalt helyet. A szoba másik tértek. A leány be is jött a lakásba, de Zsoka kívül vége pedig a család elhelyezésére szolgáJt. Bútor- maradt. A leány beszélgetéséből megtudtuk, hogy zata egy asztal, egy gyalulatlan deszkából össze· a friss havon, lábnyomainkon haladva, jövetelünk tákolt ágy, két-három darab faragott ülőszék, körül irányát puhatolták. a fal mellett pedig egy,",cgy szál deszka, ülés és fekMiután Zsokának a lakásba való bejövetelére vés céljaira, pad módjára behelyezve. Arról a leve" hiába vártunk, az este pedig rohamosan közeledett. gőről, ami ebben a lakásban, ttlrjengett, jobb nem is elérkezettnek láttarn az időt arra, hogy valamit üse· beszélni, azt úgyis mindenki elképzelheti. Itt azon" lekedni kell. Bár megvallom, kevés reményem volt ban ez nem vol tszoka nan, mert ezen a vidéken ahhoz, hogy a szabadban való fellépésem eredménykevés kivétellel - mindenütt így volt. Az efajta nyel járjon, de nem volt több vesztegetni való idő, cseberendczésben vezetőhelyen állottak a gazdagabbak, lekedni kellett. Felkerekedtünk tehát és kijöttünk mert azoknak nagyobb volt a jószágállományuk és a szobából. Az öregasszony szeme kezdett felraazok közül több szorult kivételes elbánásra, míg a gyogni, készülődésünk oromére egy félmaroknyi szegényebb oláhoknak legfeljebb néhány darab gyufát is adott a népfelkelőnek és váltig mutogatott tyúkjuk volt csupán. Azokat azonban kivétel nélkül,' az erdő felé, hogy ott vannak a kalibák és ott meg is mindegyik a lakásban tartotta, miután úgy látszott, aludhatunk. Kiérve a lakásból, lopva a favágó hogy ez öröklött szokásuk lehetett, vagy nem igen Zs oka után kutattam s mintha az éjjeli hidegtől féltem volna, bámészkodva és álmélkodva Zs oka bíztak szomszédaikban. MiuLim a szabadban nem sikerült célom meg- közelébe szándékoztam sompolyogni. Zsoka azonban valósitása, elhatároztam, hogy bent fogok várakozni, élhetett a gyanuperrel, mert ő szintén hasonló moz" hátha a kíváncsiság behozza oda Zsokát is. Erre dulatokkal húzódozott hátrább tőlem. Látva, hogy II azonban hiába vártam, .Zsoka nem jött be, hanem közöttünk levő távolság nem fogy, hanem nő és a hozzáfogott a ház mögött baltával fát vágni. A fo- helyzet számomra mindinkább ke.dvezőtlenebbÜJ gadásunkat eszközlő öregasszony erősen érdeklődött alakul, kirántottam köpenyem zsebéből a pisztolyt, 'jövetelünk eélja és további tervünk felől. Ezt azon- azt Zsokára emelve, reákiáltottam: "Zsoka, állj meg, mert azonnal keresztüllőlek". Zsoka azonban, nemban nom sikerült neki megtudnia, mert a népfelke Wnek mcgtiltottam az oláhul való beszélgetést s így hogy megállott volna, hanem a kezében volt baltát az nlinden kérdésre tótul felelt, így meg az' öreg- eldobta és teljes erejéből futásn3ik eredt, a hegyről asszony nem tudott, én meg legszívesebben csak lefelé. Gondolkodásra nem volt idő. Azonnal utána hallgattam, mert attól is tartottam, hátha valamit vetettem magam és teljes erőmből én is futni kerotem utána. Mintegy 150 méter futás után Zsoka egy ért magyarul. Beszélgetésünk tehát, mint néma embernél szokás, mutogatásból állott. Az öreg- nagy, hóval telt gödörbe esett, ekkor lehetett a köasszonyon látszott, hogy bizalmatlan velünk szembeu zöttünk levő távolság mintegy 15 méter. Mikorm és nem is szívesen Hí.ri, hogy betolakodtunk laká- Zs oka elbukási helyére értem, Zsoka felugrott és ki mászott a hóval telt gödörből, én pedig az ő helyére Hil ba, mégis megemberelte magát és egy nagy mosdóbuktam. Mire én is kimásztam, újból megvolt közöttálféle edénybe beleöntött egy nagy csomó krumpli· levest s azzal megkínált bennünket. Mikor ezt neUI tünk az előbbi távolság. Nem volt mit tenni, mint foga,dtuk el, a tálból kiborította a krumplilevest, folytatni az előbb megkezdett üldözést. Még kb. s anélkül, hogya tálat kimosta volna, tejet öntött 5-600 méter sík területű távolságon tartott ez az bele és azzal kínált bennünket, mi azonban ezt sem üldözés, amikor ZSoOka elérte az erdőt szegélyező fogadtuk el, bár nem azért, hogy ezzel meg ne vesz- sűrű cserjést,de itt ő el is bukott az első cserjésnél. tegessen bennünket, hanem, mert nem akartunk Itt sokat nyertem ugyan térben, de beérni nem betegek lenni. Mikor pedig mindkét fogás ételt sikerült, mert Zsoka felugrott, én pedig ugyanazon visszautasítottuk, a nópfelkelőnél levő kenyérzsáko1 helyen szintén elbuktam. A sűrű cserjés mindkettőnk megpakolta nyers krumplival. Egyszóval az öreg- haladását nagyban hátráltatta, s rövid 15 méter asszony mindent elkövetett, még útravalóval is el- távolságon belül háromszor bukott el Zsoka is, meg látott, csak minél előbb szabaduljon meg tőlünit. én is. Mikor Zsoka negyedszer elbukott, már nem N ekünk azonban nem a vendégeskedés lett volna volt ideje a felugráshoz" mert én is ráestem és azon végigfeküdve, tőlem telhetőleg lihegtem. Mindketten a célunk, hanem Zsoka elfogása. Közben bejött a lakásba egy igen csinos, fiatal annyira ki voltunk fáradva, hogyegJ" ideig egyikünk oláh leány, aki igen szemfüles volt. Ez a nő gyanus- sem tudott mást tenni, csak fújtunk. Midőn kissé nak talált bennünket és erŐSen érdeklődött jövetelünk kifúj tuk magunkat, Zsoka mozgolódni kezdett alatcélja iránt, azonpan ő Sem tudott több eredményt tam és felállást kísérelt meg. Hogy ezen szabálylevő
1938 november 1.
CSENDORS~GILAPOK
talan eljárásunkból . súlyosabb cselekmény, esetleg emberhalál ne keletkezzék, de alulra se kerülj ek, megkíséreltem Zsokának a legérzékenyebb részéhez férkőzni és hátul alányúlva, a lába között kezdtem keresgélni, hogy ott egy jó átmarkolással, a küzdelemre képtelenné tegyem. Ez azonban csak: félig sikerült, mert a komisz darócból készült és igen erősen kifeszült nadrág nem engedett, no meg az erőm is fogytán volt és nem tudtam egy jó fogást csinálni. Zsoka mindezt jól tudta és azt is érez,te, hogy csak ketten vagyunk, miután a velem volt népfelkelőnek híre se vol t sehol, ezért az alólam való kiszabadulást újabb és újabb erővel kísérelgette. Hogy újabb mérkőzés és párviadal ne keletkezzék, mely az eddigi eredményt is meghiusíthaUa volna, a nálam levő pisztolyt Zsoka fedének szegeztem és ráordítottam: "meg ne mozdulj, Zsoka, mert azonnal agyonlőlek". Zs'o ka látva, hogy ez be is következhet, elnyúlt a földön és azt felelte: "Nu fuzsit, Domnu strázsamester" (nem szaladok őrmes· ter úr). Erre én visszafelelern neki, hogy nem vagyok őrmester, hanem ruszki vagyok, amit ő már nem hitt el, és megadta magát a sorsnak. Tervern most már 90%·ban megvalósult, csupán a bilincselés hiányzott még. Magamhoz kiabáltam a tőlem több száz méterre elmaradó és oldalra kikanyarodó népfelkelőt, kivel Zs okát megbilincseltük, még pedig mindkét kezét hátra és biztonság kedvéért a fűző láncot a 'b ilincsláncba 'b elehúztuk és annak végét magam tartottam a kezemben. Zsokát az örsre kísértük. Kísérés közben találkoztunk az erdőből szállásukra térő orosz hadifoglyokkal, akik csak . bámultak bennünket és találgatták, hogy miként lehet az, hogy két ruszki egy oláhot fogott. Hogy a pisztoly üldözés közben el nem sült, azon még ma is csodálkozom, mert az úgy á sokszoros elbukás alatt, mint az elfogás helyén, állandóan a kezemben volt. . Az örsre való megérkezésünk után átöltözköd-· tiink, az átadáshoz szükséges iratainkat elkészítettlik és bekísértük Zsokát a körözését elrendelő 'katonai parancsnoksághoz Munkácsra és ugyanott átadtuk. Mi pedig, az átadás után, bevonultunk örsünkre. Az átadást követő egy hét elteltével Zsoka újból megszökött és újból hazajött örskörletl'mkbe, de többé nem sikerült őt elfogni, hiába is kísérleteztünk. 1!H7. ,é vben már nagyon elszaporodott a katonaszökevények száma. Megállapításom szerint, ezen a vidéken, . a bevonuló katonáknak már mintegy 10%-a szökésben volt. A helyzet ugyanis az volt, hogy a sorozás alá keriUő egyének között igen sok volt a golyvás egyén, ezek pedig, ezen betegségük miatt mind mentesültek a hadkötelezettség alól, s már a sorozás alkalmával alkalmatlanoknak osztályoztattak. De igen sok volt közöttük az elsatnyult, nyomorék és egyéb testi hibitban szenvedő egyén is lS egész biztosra vehető, hogy eZ.e knek a száma, meghaladta a magyar emberek között alakalmatlanoknak talált számnak a kétszeresét is. Fenti előnyükön kívül még kedvezett sz;ámukra a sors azzal is, hogy a besorozott egyének f,ele erdei munkára és aluminiumbányászatra fel volt mentve. De a már bevonult egyének közül is csak azok nem sz,ö ktek meg, akik a front mögött tisztiszolga, lóápoló, kórházban betegápoló és ehhez hasonló beosztásban voltak. Mihelyst azonban menetszázadba osztották be öket, már vagy
727
az elindulás előtt, vagy pedig az úton feltétlenül megszöktek. A szökevények eHogása pedig, ezen az erdős és hegyes vidéken, már csak azért is igen nehéz volt, mert éj'j ela szökevények mind az erdőkben, ct szabadban, vagy az erdőkben széjjelszórtan épült kalibákban laktak, amelyeknek nagyrésze a szakadékos szildák és járhatatlan utak miatt éjjel nem volt megközelíthető, nappal pedig a hegyek oldalain és a hegytetőkön figyelő állást foglaltak, honnan oly nagy területeket megfigyelhettek, hogy mire a járőr közelükhe jutott, már a negyedik, ötödik hegyen is túl voltak. De s.egítségükre volt a rejtegetésükben és menekülésükben a lakosság is, mert soha nem tudtunk a laktanyából úgy kilépni, hogy hol erről, hol arról meg ne szólalt volna vagy egyrk, vagy másik hegy tetején egy-egy feltűÍLő és a tárogató hangjához hasonló titkos fuvolának a hangja, amely jelezte nekik a szolgálatunk megkezdését. Ezt a titkos fuvoJázást sohasem sikerült felderíteni, vagy pedig megakadályozni, mert amikor a hang irányába, illetve az elhangzás közelébe jutottnnk. soha ott egy lelket se találtulJ.k. 1917. év nyarán Kutyila János és Kutyila Tógycr (egymással testvér'ek voltak) a csapattestüktől megszöktek. Mindkét Kutyila a Szenyelnevezésű hegyen, egymás szomszédságában, de külön lakásban lakott, hol a családtagjaik rejtegették. Tudtam, hogy az egyenruhában való és elfogásukra irányuló kís·érlet eredménnyel nem járhat, sőt azt is tudtam, hogy most már hiába kísérleteznék az orosz hadifogolyruhába v,a ló átöltözéssel is, mert ez köztudomásúvá vált a lakosság körében, mást kellett tehát kieszelni. Az egyik ismerős olá,h asszonytól, rövid lhasználatra, kértem két da:rab fe!hér VáiSZOOl női ruhát és. kiét darab fejkendőt. Az őrjáratportyázást, melyre kiv'e zényelve voltunk, félibeszrukítottam s a dé:li ÓIl'ákban községi kisbírót, kit Kirpisnek hívtak, magunk mellé véve, elindultunk a két Kutyila nevű katonasz'Öikevény eld'ogására. A község1ből egyenruháiba öltözve indultunl{ el, de a hegyen aevő súrű erdőben, úgy én, mint a népfelkelő járőrtársam átöltözködtünk a magunkkal !hozott s k'ÖlcsölJlk-élrt női vászonruhába, fejünke,t pedig a fejkendővel kötöttük be s azt jól előre ,az arcunkra húztuk, !hogya távolról való felismerés'ünket lehetetlenné tegyük. l{;rur.clunkat a női ruha ,aJlá felkötöttük, a bililJlcs és fűzőlánoot pedig zsehrevágtuk. Puskáinkat és tolJaskalapjainkat p'e dig átadtuk ,a velünk volt ikisbÍl"ónak azzal a parancosal, hogy ő azt oly távollság:ból hozza utánunk, Ihogy le!hetőle,g mindig fedezv'e, de' a közelünkhen is [egyen, hogy szükség esetén 'ez irányban fennakadás ne álljon elő. Már kb. 2 ,k m távolsáigra megközelítettük a Kutyiláék házát, amikor megrpil[,antottam, !h()Jgy a két báz köz,ö tt levő tisztásan kiét férfinak látszó alak ibeszél,get egymás,sal, kik minllmt is e,rősen figyeJne:k. SZ'Ül'cncsénkre a lakás közelében egy holdnyi területű tengeritáJbla volt, ami részü.l1lkre jó takarást 'biztosított. A tengeri takarásáJban egész jó!l közel juthattunk a IházuJrihoz, itt ,a :wnban mélg volt vagy 50 métm.· távolság a lakásig,ruhol ,semmi tall{arás nem volt és nyíltan keHett az utat megtelJlni. Akiét Kutyila igen éIberen figyelte köztcledésiinlwt, mert gyanusak voltunk előttük, ami nem ilS csuda, mert ő'k tudták, !hogy 'bűnösök, a bűnös em'b er pedig mindig fél. (Folytatj uk.)
a
728
OSENDŰRS~GILAPOK
1938 november 1.
Halottak napja: emlékezünk! Aranybetús sírkő. Püspökladány község vén temetőjében, Annak is éppen a kellős közepében, AU egy fehér sírkő, márványból faragva, N efelejts s musldátli ViTágzik alatta. M áTványa csUlogó, síma felületű, Mind a két oldalán aranyozott betű. Pongrácz százados ÚT és hű három társa, "M áTtir halottaink" neve ragyog mjta. Ahányszor ott járOk a terrtető mellett,
Az emlékbizott,s,á g Kunszentmik'l6son márványsíremléket állított Diószegi Imre 2. oszt. őrmester emlékér-e" akit csavargó katonaszökevény lőtt agyon ln8 május 28-án.
Megállok síTjuknál s mélyen elmerengek! ... Messziről jöttek ö k Ladányba meghalni, Kihűl( tetemüket anyaföldnek adni. Meghaltak "Vitézül, Híven, Becsülettel", ÉT ettünk s H azánkéTt, meg nem ölt lélekkel! SíTemlékük előtt megállok feszesen, Kezem tisztelgésTe fövegemhez teszem. Ajkam súgja h alkan: ha~áluk dicsőség! Emleküket őrzi a magyal' csendőTség. Part'i József ŐTrn.
Az ,e mlékbizottság márványsíremléket állított Balmaz·uj városon az 1913 szeptember 29-én nemtell en bosszúnak áldozatul esett Jankó Mór járásőrmeste,r emlékére.
1938 november 1.
CSENDöRS~GILAPOK
Az 1915 októ'ber 26-án orvtámadásnak áldozatu.! ellett Pécsi Lajos csendőr m:árványsíremléke a tiRzaluci temetőben. Allíttatta ·a z emléIDbizoHság.
Merk Mihály 1. oszt. őrm~ster márványsíremléke Tállyán. Oseh !katonák agyonverték 1919 május 28-án. Allíttatta az e-rnlékbizottság.
Szabó -József alőrmesteI' márványsíremléke KeceleJIl. Egy katonaszökevény bosszúból agyonlőtte- 1919. évi júniue hó ll)-én, Allíttatta az emilélkbizottság.
730
OSENDöRSÉGl LAPOK
Nehéz vállalkozás. írta: SZAKONYI JÓZSEF alhdgy (Enying). Éppen ,s zolgálatból jöttem naz,a, mikor Tóth Jó,s[{a 'e l akart'a Ih agyrnia lakt:anyát. Mikor megpiJllarntott, látszott az a:rlc án, hogy valami jóleső érzés fogta ell, mert olya:n benső me,ggyőződéshől jövő öröm látszott rajt,a, mint akinek vámtlanul kifizetik nyo~ ma1sztó -a dósságait. A k'ö}csönös kiöszöllJés után ,a wnnal meg ké rde ztem Jóskátóil, ki előttem, mint a község egyik legtörVlénytisztelőbfb és legmódosa:bib legénye völt ismeretes, hogy .mi dolga volt a laktanyaban ~ Gondoltam, hogy ann.aJ~ külörn'ös oka lehet, mert mint törvénytisztelő, emh'ert I szerető ,e gyén, nem szokott a laktanyába ük nélkül lbejoÖnni. A csendőrök iránti tisztelete nagy volt, az'é rt,ahol 'c sak tehette, arnnak kifejei'Jést i,s wdott. Most azonIhan valami különös is látszott még az arcán az örömön 'kívül, amit h8!marosan el is mondott ,a k,övetkezŐ'képpen: - Eérem, tisztihelyettes úr, lé ppen magát keresem. Mivel nem volt idehaza, már kezdtem kellemetlenül érezni maga'm at, hogy az első lépésem, amit egy új élet megkezdése végett t,e ttem, nem fog sikerülni, de arrnikor megláttam, [hogy jön, ,s zámításomat teljesüll ni láttam, az-é rt ,f ogott el olyan jóleső öröm i-s, amit, azt ,h iszem, meg is .látott rajtam. - Hogy rövid legyek, azonnal megmondom: Csendőr szeretnék lenrni !
Blazsanik András 1. oszt. őrmester márvánY"'Íremléke Kisszál'láson. Katonaszök-evény üldözése alkalmával esett ell 1918 január 24-én. Allíttatta az emlékbizottság.
1938 november 1.
Most azután már engem fogott el az öröm azért, hogy le gy ilyen tailpig becsületes és jellemes jelentkezőm akadt. Ki-sls é azonban mégis csodálUmztam, hogy -e zt a gazdafiút mi irndíJJhatta arra, hogy 0sendőrnek jelentkez·zék. Míg a g-o ndolat átfutott agyamon, J óska magyarázatát kezdte adni elhatározásának. - Tessék elhinni, hogy en:n~k nem külörnös okai ' Vlanna;k, nem úgy van, mint a 'f aluban egye's ek morndják, [hogy csak az me,g y el csendőrnek, aki n.em szeret dolgozni, nem, hanem bennem már régen megérett elhatározws -a,z, ami engem erre késztet. - Én a csendőrök életét -és munkáj,á t is már serdüilő gyermekkorom óta figyelem. Ez a figyelés mindég 'csudáJltkozást lés tiszteletet élbresztett bennem. Az. a határozott komo.ly,s ág és ,a minden ügyben miIlJdenkivel szemben való n.yugodt és ig.a z,s ágos eljárás, amit a .: volna.
1938 november 1. §
-
CSENDőRSEGI
Azonnal az én régi TÓ,th Jóskám jutott eszembe, ki eljött hozzám oováltani az adott szavát. Eljött megmutatni, /hogy nem élt hiába, dolgozott a hazáért a világlfelfordulásban, dolgozott a közbiztonsá!g érdekében idehaza ,a békevi.lágban. Férfi volt, becsületes és szavaálló, ki megigérte ,és meg is tartotta azt, amit egykor az öreg 'bajtál'sfrnak mondott, hogy Ő i,s azok sorába ,a kar lépni és küzdeni, kik a testületnek csak megbecsülést szereztek. Meg is tartotta szavát, nem ,hivalkodáSibói, han em ragaszkodásból, szavatartó magyar becsület ességgel. Elbeszé1gettünk. Fiatal bajtársam elmondotta harctéri szolgálatait, eseményeit s azt i,,,;, hogy a feLfordulás után idehaza mit tett. Ezeket nem Ihiv,a lkodásból, hanem az én biztatásomra. Midőn elváltunk, eszembe jutottak a' testületünk vi:vágzási ideje al.att őrömme.l jött és sz omorúan ment fiatal s öreg bajtársaim, kik alLllaikidején úgy váJgytak arra, /hogy csendőrök lelhessenek. Azt 'e l is lé rték, mi'k or azoniban j öttek a sors csapásai, !bajai, szolgál.ati nehézségek, összeroppantak. Me rt nem volt szent előttük az eskű és a haza szent fogaJlma. A maguk kényeimét keresték, minden más nehéz és teI1hes volt. Pedig milyen örömmel jöttek valamikor ezek is, de az öröm hamar eLmult' náiluk, mert ,s ok volt nekik a szolgálattal járó nehézség, önfeláldozás és önmegtaga;dáJs. Ha azon!ban ezek is és kül önös en. azok, kik helyettü'lllk lés utánunk jönn ek, azokból kerülnének ki, kik a testület fáradságos munkáját figyelemmel rrdsérik, nem lenne az a sok, pályát derékban kettétörő és magát elhanyagoló, munkájával nem törődő 'csendőr, ki mindig másban keresi a .hibát, nem pedig magáJban. Mennyivel szebb volna ,a szolgáJlat, mennyiveJ! több voln.a az eredmény, mennyivel több volna a megelégedett és a boldog csendőr, a 'b oldog család.
A mi lapunk. Íl'ta.: ÖREG CSENDöR.
Nyngállonúnybán éldegélő ember vagyok, ennélfogva sok minden egyebem mellett könyvtáram sincs. Máshol sem á'l rendelkezésemre könyvtár. Emiatt, ha könyvet akarok olvasni, felkeresem hol az egyik, hol a másik közeli ismerősömet és kikönyörgCik tőlük egy-két kötet könyveL, amelyekkel aztán a hosszúbísra !lYÚlt estéimet agyoncsapolli. De n emcsak emiatt olvasgatok én könyveket, han em inkább amiatt, mcrt nekem a könyvek, a jó kÖllyvek ol vasása gyönyörűséget okoz. N em keresem, hogy a ~ezembe Került könyv, regény, novella, vers, útleírás vagy tudományos mű-e, ha egyébként jó munka, úgy elbúvúrkotlom benue, mint búvár a tenger mélyén, mikor leszállva kagylót keres és gyöngyöt talál. Kiv{lltképpell azoka t a 'könyveket kedvelem, amelyeket ismert ncyű író írt. Ezeknél a könyveknél már az iró neve is biztat az olvasásra. Mikor elolvasom a l~ölJyvet, a legti5bb esetben nem is csalódom. A napokhan azonban egy olyan író munkája került a kezembe, akinek 'a neve ismeretlen volt előttem. Nem is csoda, mert közel kétszáz évvel ezelőtt 'meghalt. De, mert a könyv bemohosodott lapjai és elmosódott betüi kívállcsivá tettek a könyv tartalmára, rnégiR csak felütöttem. A könyv, egy évszázadokkal
LAPO&:
ezelőtt
731
írt és kiadott könyv alapján íródott és 1745ben jelent meg. Az alapgondolata tehát háromszaz éves. Hm - gondoltam magamban, amelyik könyv ennyi időt megért, azt már mégis cHak érdemes lesz dolvasni! A könyv vallásos tárgyú és ötven elmélkedést tartalmaz. A szerzö mindjárt az ,előszóban meg is írja, hogy miért írta meg a könyvet. Azért, - mint írja,- mert: " ... az hét napi könyörgésekkel, a gyakori elmondásokkal rnegszokja a nyelv, vagy hogy minden embernek különös szükségéhez is inyéhez nem alkalrnaztathatnak, a testiségek t81'he alatt raboskodo ember hamar meg szokta únni, a gyakori imádkozástól annál inkább irtózik, de az ilyen elmélkedéseknek elol'l'asásám könnyebben hajolván, ha az elmélkedéseket időtöltésül előveszi, megcsalja a rest és vakmerő , testet, mely sokáig észre sem veszi magát, hogy midőn ezt olvassa - im.ádkozi~ ..." V égigolvastam a könyvet és a végén a~on vettem észre magamat, hogy én is elmélkedek. Hirtelen eszembe jutott egy gondolat. Visszagondoltam arra az időre, mikor még ténylegesen szolgáltam a csend őrségnél. De sok csendőrt ismertem, aki "meg sz okta únni" a csendőrségi tananyagot. Elöljáróink hamar fe1ismerték ezt és igyekeztek segítségére lenni a esendőrnek. Különböző címek alatt magyarázó, fel világosító, szórakoztató könyveket adtak és adnal, ki, ,amely könyve'kből már nemcsak a száraz %-ok meredeztek az olvasó csendőr szemei elé, hanem egyszerű, könnyed nyelven megírt magyarázatok és felvilágosító példák is. D e még ezek a könyvek sem bizonyultak elegendőknek: Szükségszerüen kellett még egy i,dőközönként megjel e nő ujság is, mely a könyvektől eltérő, de tanulságos szakcikkeket, nyomozati eseményeket, szórakoztató olvasmányokat és a csendőrségnél előfordult változásokat is közöl. Ekként született meg a Csendőrségi Lapok, A Csendőrségi Lapokat, mely a esendőrség szaklapja, közlöny e , ma már igen sok ember olvassa, de még ma is találkozik oly'a n altiszt ,és csendőr, aiki a nagyasztal fiókjába, vagy erre a célra szolgáló két kéregtabla közé, a többi lapok alá bedugja olvasatlanul. Itt visszatérek arra a könyvre, moly kétszáz évvel ezelőtt íródott, amely könyv itt fekszik előttem és , amely egyre igyekszik bizonyítgatni, hogy : a vallásos ember a biblia nélkül nem érzi jól magát, gondolatai elkalandoznak más irányba és üres leszen a lelke, mint a bevetetlen ugar, melyben csak gyom t811wm .. :' A vallásos embernek a biblián kívül ma már sok minden egyéb vallásos tárgyú könyv és egyházi ujság áll rendelkezésére. És ha olvassa azokat, elméje megvilagosodik, vígasztalóclást talál a vállafra neheze.dő élet és napi gondok terhe alatt. Lelke megnyugszik. Ilyen a csendőr is. A tananyagon kívül ma már sok egyéb s~akkönyv áll rendelkezésér,e. Ezek olvasgatása által ismeretei bővülnek, tágulnak, elméje megvilágosodik, gondolatai nem , kalandoznak el olyan területekre, melyeken gyom, dudva tOl'eUl. A Csendőrségi Lapokat nem dugja el olvasatlanul az asztalfiókba, mert tudja, hogy ez a lap, a mi lapunk, mint a hithű embernek a Szentírás, amely nemcsak oktatja, de segítségére van abban a nehpz. de nemes küzdelemben, mely a csen dőrségll él mi 11elen egyes altisztre és csendőrre vár.
i~ november
732
i.
Ha minket is szétver az idők viharja, Nem lesz az Istennek soha több magyarjaI
Levél a
szm'kesztőhöz. I.
Tekintetes szerkesztúsig! Amint az minden őrsőn elő van 'úva, nulunK is az együtt levő legényseg elOtt felolvasta u'i ö, SpU/ ancsnok úr az október 15-i Csenaorsegi KdZlönyt, az, aovan megjelent körrendMetet is a hadsereg TejleszteseTe fel- ' aja,nlolt aaomanyok-I ól. Ezt már vártuic is, me1·t hallottuk, hogy rendezve lesz. A Nemzeti RepüloalapTa szánt aaonwnyuIC felől meg a Csendörsegi Lapo!c sze, kesztői üzeneteiOen Olvastunk. Most, ami/~or a tiszthetyettes til' felotvasta, mintha CSUIC vez~nyszó, a td, t",nt volna, maJdnem egyszerre o tt tun I.,; tel es Jelentettu/c, nogy adni alcarun/c. Pedig nem beszettültk össze. A tiszthelyettes úr először szót sem szólt, aztan azt mondta, hogy vU1juk meg a rendeletet a befizetesre, de mor most megmondja, hogy ha semmi másért, már ezért is öTiil, hogy ilyen legenysege van. Osszeiiltiink azután és számolgatni kezdtünk és egészen érdekes dolgokra jöttünk rá. A hadseregnek mi minden kellf Kiszámítottuk, hogy ha akár-melyikünk naponta csak egy-két cigarettával szív keveseb,. bet a szokottnál, két-három nap alatt egy töltény t ad a hadseregnek, egy hónap alatt 10-15 darabot. Egy örs, mint a mienk is, ahol heten vagyunk, egy hónap alatt közel 100 töltényt ad. Ha valaki szerette a bort és elfogyasztott egy-egy fröccsöt, vagy hasonlót, azzal 2-3 töltény árát itta meg. lia ezt megspór'olja, egymaga havonta tán egy puskaszíjat ad a hadseregnek. Mikor igy számolgatunk, közbeszólt N. P.ŐT mester és azt mondta: ha minden csendőr ad havonta egy pengőt, az összesen havonta hétez.er pengő, abból máT géppuskákat lehet venni. N em tudtuk, nem is tudjuk, mennyi az ára egy g éppuskának vagy golyószórónak, ' de biztosan lehet venni ebből a pénzből egy párat, egy év alatt tizenkétszerannyit. Azt mondta erre egy másik őr-mester: annyival márel lehet tángálni a h01'e r-uki ezredeket is. A tiszthelyettes úr azt felelte Tá: csak már látnám! Tekintetes szeTkesztóség! A mi öTsünk minden húsvét- és kaTácsonylwr ör'ömmel nyitotta ki a pénztárcáját, de most még nagyobb örömmei fogja tenni. Hazafias üdvözlettel vagyunk mindnyájan, akiknek nevét kiírni ne méltóztassanak. t,
I'
II. A Csendőrségi Lapok tekintetes szerkesztőségének, Budapest. Bocsásson meg a nagyságos SzeTkesztő úr, hogy zavarom szerény soraimmal, de nem mulaszthatom el, hogy az elsők között ne legyek, mint nyug. áll. csendőr t.-őrmester' a Magyar a Magyarért segélyezéSi célra ma feladtam 10 pe 'ngőt jó szívvel, hogy az elszakított magyar testvéreken segítsek. Nem nagy az összeg, de jó szívvel adtam. Szeretném, ha sok nyugdíjas bajtárs követné példám, nem . kérkedni akarok. de a komáromi tárgyalások megszakadása óta sírva fogyasztom ebédem, mikor a Tádió bemondja, hogy nélkülöznek;, hogy sinylődnek szegény 20 év óta elrabolt testvéreink és volt bajtársaim. Szeretném sok-sok nyugdíjas bajtársamnak, ki nálamnál nagyobb vagyont tudott összehozni, megmondani, ne fukarlwdjanak, hanem kövess ék szerény példámat, mert ezzel a hazát szolgálják és a nemzeten segítenek. Tanubizonyságul a csekket meUéTcelem. Hazafias üdvözlettel: Török István ny. áll. cs. tőrm. Ujszász, 1938. X. 17.
..
Nem ez a két levél fekJSzik az asztalunkon. &lk. Mi e másoltuk ide szándékosan, csak ezt. a kettőt. Egyik egy csendőrörsé, másik egy nyugdíjas bajtársunké. Ezz el a két megnyilatkozással előttünk is áll: az igazi csendőr. Aki előtt nem kell hangoztatni, hogy honvédségünk egy a nemzettel. A 's orsával, a jövendőjév,eL Nem kell azt sem hangoztatni, hogy minden fa'l at kenyér, ami magyarnak jut, a nemzetet erősíti és ha az a falat kenyér annak jut, aki már húsz keserves év óta nélkülözi annak ízé,t, az meg,sokszo~ rozza a nemzet erejét. Eszünkbe jut a. költő szava: kettőt
Van-e idő ennéJ sorsdöntöbM Van-e intőbb idő, mint ezek a napoikf Van-e tisztaszívű magyar testvér, aki előtt ne állana ott a:i\ elmult hetek mélYSégesen komoly intelme: segíts magadon, a nemzeteden, mert csak a magad e,r ejére támaszkodhatsz, ha igazadat keresedl Nincs. il: : i: I i Milyen szükség volna, hogya költőnek a szavait mindenfelé, mindenütt, mindenbe be~evésve, mindenütt feJÍrva mutatnánk a kishitüeknek, a felejteni tudóknak, a nemtörődöm embereknek, a széthúzóknak, a számítóknak és a gyenge akaratúaknak ! l A csendőrnek ez - nem kell. Ö ~t tudja és ezért munkálkodik a maga szoJgáJati és egyéni világában. És ennek a jeIe ez a két levél é,s az a s{)k, ami az asztal unkon fekszik és amelyeknél kedvesebbet még nem olvastunk. Talán csak akkor, mikor azt kérdezgették tőlünk egyre-másra: hová kell küldeni a nemzeti repülőalapra szánt adományok
111 • .,la 61. Kérdés. Egy panaszos megjelenik az örsön és panaszfeljelentést tesz, hogy őt a vásárról hazajövet, az országúton, negy isme,-etlen egyén megtámadta és kirabolta. A megindított nyomozás során megallapítást nyert, hogy a panaszfeljelentésből semmi sem igaz; az iUető a pénzét elmulatta és csa.k azért tett rablás miatt feljelentést, hogy a pénz hiányát a felesége előtt igazolja. Büntetendő-e az ilyen hamis panaszfeljelentésf Válasz. Nem túlgyakran, de előfordul, hogy egyesek koholt bűncselekmény,ek miatt tesznek a csendőrség előtt feljelentést. Az ilyen valótlan fe,Jjelenté,snek sokféle oka lehet; a leggyakoribb ok az, ,a mit a kérdés is említ, hogy t. i. a panaszos valamilyen dolognak a hiánYát akarja ilyen módon leplez ni. De tehetnek hami" panaszfeUelentést bosszúból, meghurcolási szándékkal, fe-ltűnési, szel'eplési vágy ból, rossz tréfábóJ, egyéb bűnC6elekmény palástolása céljábÓl stb. is. Az ily,e n hamis panaS710S leleplezése rendsze'l'int nem nehéz, mert az első rész1.etes kikérdezésnél megakad, ellentmondásba keveredik és végül beismeri, hogy a bűncselekmény nem történt meg, hanem ő koholta. Az örsök ,egy r,é sze :az ilyen hamis panaszosok ellen a Kbtk. 40. §-ába ütköző kihágás miatt tesz feljelentést és ezt a kihágás t "hatóság félrevezetésé"-ne.k nevezi. A panaszosnak (illetve most már gyanúsítottnak) ilyen ' alapon való feljelentése két 's zempontból is téves. Egyik az, hogy a Kbtk. 40. §-a nincsen érvényben (,a z 19'3 7:X. t.-c. 2. §-a hatályon kívül helyezte), a másik pedig, hogy addig is, amíg érvényben volt, a hatóságnak csak valótlan vészhír vagy zavargás bejel,e ntése által való félrevezetését büntette, vagyis a gyanúsított által tett valótlan be,jelentésnek olyan természetűnek kellett lennie, amely nemcsak a hatóságot kényszerítette valamilyen intéz'kedésr,e, hanem ·arr·a is ,a lkalmas volt, hogy a lakosság körében nyugtalanságot idézzen e'lő. Egyszerű, csák egy személy ellen elkövetett bűncselekménynek, pl. l'ablásnak vagy lopásnak a hanüs bejelentése tehát nem volt a Kbtk. 40. §"a alá vonható. Kitűnik ez a Kbtk. 40. §-a helyébe lépett 1937:X. t.-c. 2. §--ának a szövegéből is, amely szerint vétséget követ el az, aki "... olYE.n hírt kohol, vagy olyan valótlan hírt terjeszt, amely a közrendet vagy a köznyugalmat zavarhat ja, vagy az ország külső politikájának érdeli:ét veszélyeztetheti, avagy -aoz ország gazdasági helyzetét vagy
1938 november 1.
CSENDöRSEGl LAPOK
hiteléletét károsan érintheti". Nyilvánvaló, hogy itt a törvény olyan rém- vag'y álhírekre gondol, amelyek alkalmasak arra, hogy alakosság széles rétegeiben félelmet, nyugtalanságot idézzenek elő vagy az egész ország politikai vagy gazdasáp;i helyzetét károsan befolyásolják. Egy lopásról, rablásról, betörésről tett valótlan feljelentésnek ilyen nagy hovde.r eje, kihatása nem lehet. A gyanúsítottat tehát az 1937 :X. t,-c. 2. §-a alapján sem lehet feljelenteni. A kérdést, hogy a hamis panaszfeUelentést tevő egyén egyáltalán felelősségre vonható-.e vagy sem, az dönti el, hogy ismeretlen tettes vagy pedig meghatározott, me,g nevezett személy ellen tett--6 feljelentést. Ha a panasllos ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, őt emiatt nem lehet felelősségre vonni akkor sem, ha a feljelentése később valót1annak bizonyul, mert a hatóságnak (vagy a csendőrségnek) ilyen módon való félreve~etését a törvény nem bünte,u. Ebben a'.I esetben legfeljebb annyit lehet tenni, hogy az illetővel a csendőrség a hamis feljelentés köve,t keztében felmerült nyomozási költségeke,t megtérítteti. A nyomozasI költségekről kimutatást keH készíteni s azt jelentés kíséretében az osztályparancsnoksághoz fel kell terjeszteni; a további eljárást az ' osztályparancsnokság kezdeményezi. A jelenté,s hez célszerű az illető egyénnel :;t községi elöljáróság által felvett je,gyzőkönyvet cS!l!tolni, amelyben elismeri, hogy az általa tett panaszfeljelentés valótlan volt; az okot is meg kell em'l íteni, amely miatt ő a valótlan feljelentést tette. Ha ,a panaszos a valótlan feljelentést névszerint megnevez'ett személy ellen tette, őt a Btk. 227. §-ába ütköző hamis vád miatt kell feljelenteni. Mert igaz ugyan, hogy a Btk. e §-a szerint hamis vád miatt csak az büntethető, aki mást valamely hatóság eJőtt vádol tudva és hamisan, az örs vagy a járőr pedig nem hatóság, mégis, a csendőrség előtt való vádaskodást olyannak keH tekinteni,mintha hatóság előtt történt volna, mert a feljelenWnek tudnia kell, hogy a csendőrség ,előtt tett feljelentés hivatalból, a feljelentő minden további kÖ21r,eműködése nélkül a hatóság (bíróság) elé kerül; a csendőrség előtt köztudomás szerint ezzel a céllal is szoktak feljelentést tenni, 'a z ilyen feljeJentés tehát nem ugyan közvetlenül, de közve,tve hatóság előtt történtnek tekinthető . Szinte azt lehet mondani, hogy a csendőrség előtt tett feljelentés egyértelmű azzal, nlintha azt a feljelentő a hatóságnak postán küldötte volna be; a különbség mindössze annyi, hogy a felje'lentést itt nem a posta, hanem a csendőr,ség juttatja el az illeté,k es hatósághoz. A hamis vád miatt tett csendőrségi feljelentésben azonban bizonyítani keH, hogy a gyanusított a panaszfeUelentését tudva tette valótlanul, vagyis tudta, hogy az általa fllljelentett személy a bűncselekmény t nem követte vagy nem követhette el. Ha ,e zt nem lehet bizonyítani, ellenben megállapítható, hogy a f,eljelentőt a felje,l entés'e meg'téte:lénél gondatlanság terheli (Pl. egy Jüs utánjárással megállapíthatta volna, hogy az általa feljelentett egyén nem lehet a tettes), akkor őt az 1914:XLI. t.-c. 20. §-ába ütköző hatóság e;lőtti rágalmaz:is miatt lehet feljeJenteni. Ha valaki a csendőr,ségnek arra a kérdésére, hogy kire gyanak,szik, egy bizonyos személyt megnevez, hamis vád miatt nem büntethető, mert ez csak a csendőr részére szánt bizalm!l!s tájékoztatás, amelynek helytálló vagy helyt nem álló voltát a csendőrnek kell a nyomozás során tisztáznia. Ha azonban később kiderü}, hogy a bűncsel.ekményt el sem követték, vagy hogy a feljelentő tudta, hogy az a személy,
J AP~N EZUST
akit ő gyanusított, nem lehet ,a tettes, meg lehet kísérelni a hamis vád miatt v;aló feljelentést, mert nincs kizárva, hogy a bírÓSág őt ilyen ,e setben is e,l fogja ítélni. Az alaptalanul feljelentett egyénnek természetesen jogában Ml, hogy a rosszhiszemű feljelentő elle,n rágalmazás miatt bűnvádi eljárás megindításAt kérje. Az erre vonatkozó magán indítványt célszerű tőle akkor is bes'z er,e,z ni és a feljelentéshez 0satolni, ha az őrs a gyanusított eHen hamis, vád miatt tesz is feUe,l entést, hogy t. L arra az esetre, ha a kir. ügyészség va.gy a bíró'ság a hami,s vádra vonatkozó minősí tést nem tenné magáévá, a sértett magánindítványa a három hónapi határidő 1etelte előtt rendelkezésre álljon. A feljelentés "megjegyzés" rovatában jeJenteni kell, hogy abban az esetben, ha a kir. ügyészség vagy a bíróság a cselekményt nem minősítené hamhsl vádnak, a sértett a bűnvádi eljarásnak rágalmazás miatt való megindítását kéri. 62. Kérdés. A községben négy benzinkút van, de éjjel egyik sem szolgáltat ki benzint. Egy esetben a benzinkút kezelője a járőr' felszólítására sem volt hajlandó felkelni és benzint kiszolgáltatni. A gépkocsi tulajdonosa kérte a járőr t, hogya benzinkút kezelőjét jelentse fel. Van-e a feljelentésnek alapja? Válasz. Motorbenzint és olajat a benzin- és olajkuta,k)ból, valamint garázsokban hé,tköznapokon, továbbá vasárnapokon ,és Szent István napján is egész napon át, tehát éjjel is szabad árusítani. Nem következik azonban ebből, hogya benzinkút kezelőjéne'k mind éjjel, mind nappal rendelk,ezé.sre kell állania, ,sőt, benzinkutakból éjjel csak akkor szabad árusítani, ha a kút tulajdonosa a kútk e z elő felváltásáról gondoskodi!k. Az árusítás sal ugyanis egy-egy alkalmazottat naponta legfeljebb 12 órán át szabad foglalkoztatni; az éjjeH üzemre be,r endezett benzinkutaknál az alkalmazottakat délután ho t és este tíz óra között f,e l kell váltani olyképpen, hogy minden aJkalmazottnak a napl szolgáIata után legalább tiz en'ké,t órai megszakítás nélküli pihenője legyen. Aki ezt a rendelkezést megszegi, a 143.023/ 1931. K. .M. számú rendeletbe ütköző k1ihágást követ ,e l. . Teljesen a benzinkút tulajdonosának a belátására van bízva tehát, hogy a kutat éjjel is üzemben kívánja-e tartani vagy sem. Ez rendsz,e rint csak igen forgalma,s útvonalon gazdaságos; azért, hogy ·egész éjjelen át két-három gépkocsit kiszolgáljon, nem érdemes külön alkalmazottat tartani. A feJjelentésnek nincs tehát alapja; sőt: a benzinkút tulajdonosát akkor kellene kihágás miatt feljelenteni, ha azt az alkalmazottti·áit, ,lIiki egész napon át kiszolgá:lt, ,a rra kényszeJ1ÍItené, hogy az ,r;se.te,l lkint je~entkező géJ:)koClsivElzetők kiswl~álása végett édjel is fe1keljen és benzint ,a djon ,k i. De llCm lehetne a booz,i nkút kez'elő,jélt kihá,g ás miatti akkor sem feljelenteni, ha a kút üwmbenléte alatt,tehát a ill,aJppali órákban nem szolgáltatna ki benzint, vagy ha a kutat lellárná és OiDffian eJtávoznók.A boozin árusítása ugy,a n1s roodes kereskedelmi üwékenység, amelyet az engedélyes - a törvényes kOO'látozásokon belül - a :maJg,a 'k,ere.skedői érdekei szerint gyakorol.Jhat. Ha a blill'6ÍnkM ke~elője a kutat oUthagyj,a , mag,á nak, illetve a tul,a jdonosnak árt " ,e le, mer,t ,a z emberek máshova mellI1Ck benzint váJSároJni. Az ilyem. kezelőt a tulajdonos társaság valószínűleg meg,hüThtleti, esetle.g el is bocsátja, de elleoo emiatt kihá,g ási eljár:á.st lehet indítani.
=
63. Kérdés. Egy kereskedő az egyik vevőjét készpénzfiutés ellenében sem hajlandó kiszolgáln.i, mig a másik vevőjét
"G.O LD I N " F EMFONAL === E S SOD RO N Y .
FEMFONAL
~ ÉS SODRONY -
CsendéSr_égi és kalonal aran" ezUsl eg,enruhAzill1 cikkek, zsin6rok g,6ra.
733
-
Kicsinyben eiadAs nincs. SevAsArlAsinAI kérje a védjegyUnkkel ellAlolI Arukal.
I ,-
:. , ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~,.""11'" !llllh .. 11111'11 .. ,1111 .. "'lIi," !!Irhl.~ i"iUI" .. ,!!!!!! ;,illl,lOu11Ih .. :"111'1' OI,llh .. "" 11 "'011111110"'1 11 '" OIlllh .. "'ui i,; OI,llh .. . "'1111"'''111,11 • ,Ilii!!,; ·jilll'" ~!!!I!!!~ iiiiiiiii ~!!!!!!!' :iiiirii'I!!!I1!!! 'l'IIII.i !!!11l!! :ilH 11/; .. 111!1o. It'III111'I!!!!Io: "Ilii''',,!!!!!,! 1/"111" !'II!h., "'1, "I'. I
asENDÖRS~GILAPOK
734 ugyanazzal az áruval kiszolgálja.
Van-e
büntetendő
cselek-
mény? Válasz. Nincs ' jogszabály, amely a kereskedőt ana köte1.cl'illJé, hogy kivótlel nélkiil. minden vevőt kilSzolgáljon. Nincs is &zük,s ég ilyen törvényi 62abályozáBra, hiszen a kereskedő nek M az érd~ke, hogy m1nél több árut adjon el, főkén.t készpénl'.fiz.etés 'ellenében. :fui. va!lakit nem szoLgál ki, a sa,já,t érdeke ellen cselekszi'k, mert az illető a vel'senytárshoz megy vásárolni. Ha azonban a kiszolgálás megtagadása megszégyenitő módO'Il., vagy a:bér,t/ történik, hogy ezáltal a kereskedő a venni 6fZánd~kozó egyént mások előtt kipellengérezz.e, az így megsértett személy a keres:kedő ellen boosületsértés miatt tehet feljelenIllést. De nincs helye nézetülllk szer,int bec.sületsértés miatt való feljelentésnek akkor, ha a venni 6:bimdékozó a kereskedőnek pl. nemfi:bető adó a és a kereskedő azzal az indokolással tagadja meg - készpénz ellenében is - a kiszolgálást, hogy előbb egyenlítse ki az adóssiigát. A kiszolg,áLáJs megtagadásának ez a módja azonb.an rendkívül ritkán fordul elő és ,a kkor is személyes ellen,téteken szokott alapuini. Gy,a koI'ibb ,a z az eset, - főleg amaihoz hasonló rendkívüli viswnyok kiiliött - hogy a kereskedő azért tagadja meg bizonyos áru kiszolgáltrutfusát, mert az illető árut vi<SiSZll akarja tartllllni, vagy me:vtJ azzal pl. csak az áUandó vevőt hajlandó kiszolgálni. Ilyen esetben a cselekmény már ,a z 1920: XV. t.-c. 1. §. 5. pOlIltjába ütköző áruelvonássá minősülhet, de osak akkor, ha kooszükségleti cikkről van 600. (Nem közs:r,ük!ségleti cikk elvonása, elrejllése nem bÜJl Leten.dő cselekmény). Néz.etünk szerint olyan esetben, amikor egyes kö:z,szük.séglem. cikkekben csak kisebb mértékű áruhiány is mutatJkozik, amikol' tehát k,ö wrdek, hogy az illeto k'öz,sq,ükség'leti cikkel lItindenki cl legyen látva, a kere kedőnek nem áll jogában az illető it.rut csak olyan módon i,s vi&srz.atartani, hogy azzal csak egYelSeket soolgláll ki, másokat pedig nem. Ez már bizonyos kismértÓ'kű áruelvonásnak minősíthető annál inklább, mert nem lehet ellenőrizni, hogy hány vevőt szolg,á l ki és hámyat nem. Nincs kizárva ugyllillÍB, hogy cselekményének leplezése végett pl. tíz vevőt kiszolgál, nogy legyen kikre hivatkoznia, de más kilencven vevőt ViSZOlltJ nem szolgál ki és így árukószJet(}nek jelcntős rés:r,ét elvonja a fo.rgalomlYdhoz3Jtaltól. Nem köteles aZOlIlban - nézetÜnk szerint - a kereskedő egy vevőnek olyan nagy mennyiségű .árut kiszolgáltatni, amelyből ana ikiövet:keztethet, hogy azt felhalmozás céljából vásárolják. Ha .közszükségleti cikkekben csak a legcsekélyebb mértékű hiány mutatkoúk, a csendőr könyörtelenül járjon el mindenkivel szemben, aki .á rdrágítáJ&t vagy itruhalmozást követ el. Az ország és ,a nemzet érdekeinek árulója, a:r, uzsorásoknak is a legmegvetendőbb fajtája az, aki meg,! agadva a nemzettel mdnden köWsséget, az ország nehéz napjait a mag,a jogooulatlan és lelkiismeretlen gamagodásám has:bnálja ,k i és akit a leg,sol'Sdöntőbb események is csak abból a szempontJból érdekelnek, hogy mennyiben teszik lehetövé az ő aljas üzelmeit. Nemhogy menl1séget, de még enymtő körülményt sem lehet találni az iJyoo hiénák számá.ra. ]Minthogy a törvény sz.erint az olYllill áru, amelyre nézve árdrágitást (vagy áruelvonást) 'k övettek el, elkobzás alá esi,k , a kir. ügyészségtől felhívást kell kérni az elrejtett áru után való házklltatásra an11M inkább, mert a cselekményt rendszeri,n,t csak úgy lehet bizonyí,tani, ha megállapítást nyer, hogy a gyrunusitlott valamilyen közszii.kség,Leti cikk kiszolgáltatását indokolwtlanlll megtagadta allJlak ellenére, hogy abból elcgendő k,ésmnte volt. Arra terméoslZetesen ügyelni kell, hogy a csendőr túl ne lőjjön a célon, a:bért célsze.rű, ha ilyen természetű nyomozások megíndítása előtIt az őrspa!'IaJUcsnok e 62ándékáról jelentést tesz ,a főszolgabírónak és a nyomozásoka.t a főszolgabiró frlhívÚJ!;a vagy útmutatása swrint végzi.
............... .,
19á8 november 1.
IIJN.'IIMI.IIIil. -
»
A K atonai Évkönyv 1938-1'61, nem es Erdeös László m. kir. százados szerkesztésében, a világirodalomban a francia és német hasonló összeállítású és tartalmú könyvekkel- egyedülálló. Magyar nyelven mindenesetre első és egyetlen munka, amely az összes államok, azok gyarmatai, hűbéres állam ai és felügyeleti területeinek haderejéről tájékoztat. Valamennyi hadsereg szervezetéről, kiképzési rendszeréről, értékéről világOS képet kapunk s ma, katonaember előtt, nem is lehet idő szerűbb könyv, akár a puszta érdeklődés, akár a köteles tájékozottság szemszögéből tekintjük és olvasgatjuk azt. Aki csak egy állam ilynemű adatait elolvassa, az adatokban annyi érdekfeszítő ismeretet talál, hogy mohón és kíváncsian fordít tovább és tovább és azt veszi észre, hogy az adatok mögül Világos körvonalakban nemzetek és népek erőfeszítései, küzdelmei, anyagi és erkölcsi törekvései tűnnek elő és testesülnek meg a hadseregekben. Érdekfeszítő, izgalmas olva!Smány, katonalélekkel ajánljuk olvasóink figyelmébe. (Gergely R. könyvkereskedés kiadása, Budapest, V., Dorottya-u. 2.) B-y.
... Nyomravezető
ujságközlemény.
írta : LIGETI ALAJOS n yugáll. alhadnagy (Szeged). 1934. évi június hó elején, 'a napm már ll'e m emlékJS,zem,a kora reggeli órákban - .mielőtt a aaktanyába bemerutem voLna szokásom szrerint, a község forgaimasa!bb u tc áJi t bejáTtam, miikö~ben ismerősök!kel ItaJlá:lJkoo.va, a napi eseményekert; megtárgyia itok. Mindi,g akadt "aJlami, amit csendőri s7Jempontból megjegyezni v.alónak 'találtam. Amint így a I-tigó" József-féle ikovácsmüh~ly előtt elhaJladtam, az utcára nyí'l ó műhelyajtó előt,t, egy vízz.el telt dé7mb3JIl három, erősen gőWlgő V3.Sdambolt taiáltam, j;eléÜ'l .arunak, hogy iZiZÓ ,áJl1apotban épp rukiroor kerülhlettek ld a ·mü'he'lyből. Elgy pillanrutra megáJHva, avasdarabokat sz.emügyre vettem: az egyik gömbölyü, kb. 50 cm hosszú, kótujjnyi vas.. A neveket megviíltoztattllk (Szerk.)
r
A legnagyobb csend6rségi szolgálati könyv-, nyomtatvány-, írószer- és felszerelési cikkek raktára
p BUDAPEST. ALLADISEtT. V .• GÉZA-UTCA 2 .. A csend6rséget érdekl6 ú j
............. P
c i k k e k forgalombahozatalát külön
körlevelekkel hirdetjük.
......... "'+>
CSENDORSÉGI LAPOK
1938 november 1.
t'a gságú volt, amelynek egyik vége véső ,a lia Jkjára laposI" volt resz,e l ve, mig la másilk kettő va:1ami vel rövid~bb, Ilaposra kovácsolt, kihegyez'etlt végű vasda,rab V'olt. EzZ'el 'tovább lllIootem, s mint rendesen, betértem 'arl. útba eső :k lrus:únóba, ahol a reggeli lapok "Hírek" Tov'a tait ololvaslta,m és ,a zután bomentelm a laJdanyába. :m1ső dOllgolill voLt, hogy a magánjegyzékembe a szüks~gesnek vélt napi jelcns:é geket naplóS1zleruen bevezesIsem'. Így bevezlclttem :a kérdéses va;sd.al~abokrut 1s,anélkül, hogy azokkal kapcslo1atosan alklkOlr 'b ármit is gyaní:tottam vOIlna. IH etek mulva, 'e gy napon, bevett 's zokásom g:~C rint, ismét bementem a klaszÍl1óba, ahol 'a "Szegedi Friss Ujslág" című napilap "llirek" rovia,tM. olvasva, tudomáJsoml':a jU.tOltt, hogy néhány nap eWtt, ,a S,ZI8gedi kir. járálsbÍl~óság e'l nöki szobájában elhelyezeH, "Wertheim" lszekl'Ólny:t ismeretlen tCItt:eseJ{ f.eJltörték, a szekrényben volt 250 pengő készpénzt és 2 dara,b bűnjelt Iképez, ő niklkel z,s,e bórc'l'tel v~t:tek . Abeltörés déli 12 óra tájban töl'télllit, amidőn a jár'á ,s bíróság elnöIlma: szobát ,e lhagyta. Midőn az ,elruök vlÍssza,t,ért, IS a szoba ,a jtót ki,nYliifOlt.t.a, :a t,c,ttes: a mc[l fJkajtón kiugrott, de hetö,rő slzlel1szláma,út a helyszínen hagy,t a. A hátl'iahagyot:t 3 damb betörő es7lkö~ r'Ószletesen leírva, a lap jelez-te, hogy azok a rendőrség őrizetében vannak. Az ujság szerint megindult rendőrségi nyomozás eredményre nem vezetett, a tettesnek nyoma veszett. mme köz:J:eiffiooy elol vasása után, e!lőyottem maganje:gy~etemet s' az. 3Jbhan h~tekkel ellőbh hej'egyzlett három vi3Jsdal'ah felett elgondolkoz.va, arra ag:OIodolatra jwtottam, hogy ,a zok háltha azonosak Il'e hetnek ama vasda,rabdroroal, amelyeket éll ann,ak idején a ' ková,cg műh~lye e.Wtt látt,am. Ehb6l ldtindulva, a.ZiOIllual :Srnegedre utazt:am s a rendőrség öriZlelt.ébe.n VIOIIt hál'OUl daI1rub valSla t megt'e kiu't et tem. Már megpi'llaln tálsuk után ké'tsélg tolenül meg1áiUa,pitottam, hogy felbevésem helyes voH. FeESlill!el~tem : bennük azokat la va.sakat, amelyekeit Rigó kováesműhe'lye eMtt vízbe dobva., :s i,Sitere.gve. l áitt.a m. A leJet megtekintésc után, ::\Zengem nagy órdek:lőd éls'Slel ' kö'l'ülvovő delbektívcsoport. t'a,gj,a i ellőH, anél]kül, hogy a.z eset rós'zlete,iről bövebhen n yi'l atkOZlt,a m V1~lna, :k ijel,e nie.ttem, hogy az eSleltet rrnáris kide,r ítve lát,Oim. Ei kijelellltésmIl, a jOllenvdHalkban
BÚTOR- ÉS TEXTILKERESKEDELMI RT. BUDAP.I!:ST. VI. KER •• LISZT FERENC-TÉR 5. SZ.
EGV HELVEN -
735
órthetően
n3Jgy örömet váhott ki, de e:g yébkén:t magrut.artásukhól kivelh etö volt, hogy :a 'k i:Játásha helyez,elt:t eredményben nemigen bízitaJL Bels.z,é~,geIM~ünk folyamán, ,a detekt.ív-csopodvez,ető közöll te v:ele!U, hogy az, eset kiderítése iránt mindeint megmolZlgaittak, deer'edmÓlnyt elérni ök nem siikeriilt. A melgeöteLt helyszíni s:lJemle allmlmá,y,a'l sem taiáHak oll y'a n adatot, amelyből a tettes kilétére következtetni lehete'H vO'rna. Annwk a véaeményüiknek adott kifejezés t, hogy a rtJettes 'a heüyi viszonyokkal i.smerős elg yón lehetetlt,aldaz élpülelt. helyiségeli t jól ismorhotlto és a:lJt is tudhatt3J, hogya járásbír6ság vezetőjCi porn:t/Jsan >ebben ,az, időbC!n szokott Ciltávo'zni, szobájruhan ilyenkor illem t,3Jrtbz!kodik senki, a hC1lyiségek tla karíitása pedig csa,k délután 2 órakor kez,dödik. A bet,ö rés híve futótŰZlkéill't tm'jedt el lal városban, la l a:k.o<,ság érdelklődéslsel tárgyalja a vakmerő ' 's ritkaságszámba melllŐ bc,törést és nagy figyelemmel kíséri II rendőrség nyomozó munkiá ját. Arra kél1t, hogy amennyiben mégis vwlamit mogtudnók, közöljcm volüik, ImeTIt mint mondá, "nelm nagy kárrÓll VaJl szó, de annál nagyobb 's úllya'l nehez,e dik reájuk az az 81'k,ölc:si hatás" ami ebből ,ruz esetb:Ő'l a, l'elndőI1ségl'f] hárul". M~nyugtató kijelle~ltéls utáll, bizakodó han.gíul:albban ;távozt3Jmc1l a rendőrs'élgrőL Vi'sszamen1to'rn DOI1ozsmá,r a IS felkerclst,errl R
EGY SZAMLAN
teljes lakberendezések, egyes bútorok, k á r p i I o z o t i b ú f o r o k, szőnyegek, kelengyék,
6-tól 24 hónapig terjedö részletlizetés. D f J T A L A N U L K V L D
.Á R J E G Y Z É K E T
V N K.
H e It e d ü, .HarJDonika, 'l'árogató, GraD18fon, Rádió és az összes' hangszerek legjobba);
l1a2var 2vártmánv I
itt a magyar gyárban kaphat6k Vsend.öröknek részletre 18
MOGYORÓSSY HANGSZERMESTER ólldapest. VIII., Riikóe,d-út 7L ÁrjegyZék InlD'en
Cipők,
csizmák, szíjazatok, nyerg e k, tö Iténytáská k, pisztolytáskák fényesítésére és ápolására.
ELÓLEGiNÉLKOLI RÉSZLr:TFIZETÉSRE 8EZLOIIOK TAKA~ÓVAL • • • • • • • P 86-161 EBÉDLÓSZÓNYEGEK • • • • • • • • • P 28.'"
FoteJAgyak, paplanok, vubittorok, fuwz6. R.....• nyeaek. rehérnemtlvAsznak, ruhaszlivetek. , , - -
S"8J'" édÚ'pit.dlltl ....
Bud.p.... VIII., Baross.utc. 74. s ••
A ID. kh'. clelld6rség tagjainak úeniedmény I
736
1938 november 1.
OSENDöRSÉGI L4-POK
napján ell .Ls vitte. Az ,any:agot. Diós 8Jdta, IU~ elkészÍ- ruqgy ,a z 'e lfogott D1ós nehány évv'e l előbb a k1r. játésér:t 2 P 50 fiUért fizetett. Hogy ,m ire kellett Diós- rásbíróságnál !könnyehb bünteJtésélt töltve, !trukiaritás nruk .a három dal1abvas, alZ;t nem tudja, Imel1t ,erről céljábÓIl sokSiZlÜ'r megfordult az, elnöki soobában. A megtartott főtárgyaláson, ,a szegedi kir. \töI'vÉ';nyelőt'te nem nyilatkozott. Dióst becsületes embern0k ismer,te ;s iígy fel s'e m téltellezte 1'61 a, hogy ' azoikat szé!k, Diőslt ,mét é,s félévibörtönrGI ítélte. Enneik az hűncselekmény eil köve,t ésére hase.nába fe'!. A biín- eljárá!sn:aJk üdvös hatását úgy én, mint a Szegied körcSlel.ekmélny elkövetés éről mi'tsle m tud, nem érzi hű nyékén elhelyezett örseim is, működésem végéig nüslnek magát. ére~m. A rendőrBéggel megtaremterttük a kölosönös bizMiffiat 's 81nnek alapján össZ/etartva, egymást minRigó b emondása u'tán, egy j{Í,rőrt ma,g amhoz den tekintetben támog'ait va, igen szép eredmélnYleket veHem és aziZ.al Diós fe'likeresésé'r e indultI8illl.: La!káérÍÜlUlkl el. sálllJ keresltÜik, de nem ,t,aJáJltuk. F'el·e ség,e bemondása alapjánruzonhan megállapÍtlO'ttuk, hogy a délutáJni órák'hrun bement SzegedI1e azzal, hogy aznap, az, e8A 'lffirt eset szép példája ,a csendőI1Sé'g és ,a I'enrltéili órákban, egy fuv.aI1ozó-vállw'at t,eherautójával őrség együttmüködésének. Ennek az együttműködés Budapestre u:tazik. Az ,au:tó tulajdonosiut meg- BeOC meg kell lenni. A sz.olgálat célja: a közbiztons.ág nev8 z,ni nem tudt,a . Arról s'em tudott :tájékozást Ienl1'tmtásla, tk.'Ö:z.ÖIS. Osak a miíködési terii!let ikülönadni, hQgy féde Im i célból utazotlt Budapesltr!eo. Diós- bÖZiŐ. A búuölziŐ In em ismer külön r8lnd6rségii és( osoodról tehM pontos :s:z emélyleirást szeol"8'ztünik s azzal őrségi Iterületet. Ö ott cselekszik, ruhol jónaili: látja. Rigó kovácsmestel' t is magllwkhoz, vév,e', bemen'tünk Világols tehát, hogy vele ls zemben ·e1redméTIy:t cSIa k . a & ,egedre, ·a:llól ,aJZ őrizetben ~évő, biínjelt képező vas- két telstÜ'l'e t válilvetett, ÖSSzeITogó,egymást kiegésútö, éLa,rabolmt Rigónruk hemutattuk, ,a ki ha:tárooo'Uan mirJIdeIIl kicsiuYIBs féltékenységtől m8l11 tes mUTlJkája felismeJI'te azoikat a va:s akat, am 811yeJmta kJéréLéses érh8lt reL időb8ll1 Diós !számárla készített. Beigazo1 l va láttuk A mál8 0dik tanulság,: la megelőz-ő s.zolgáll8Jt és a tehl:ÍJt, hogy a nYlomozás helyes irányba,n hMadt, .rt nyomozó s.zoQ'lgálat szerves Öos:s.z,8ifüggése. A megtettes csakis Diós lehet. Az ily módon összegyüjtött előző 8zolgálwtok kel.l 'etéhen a csendőr figyelme egyadataimat most már a r8'ndő,rsÉ',g rendellkez,é's.ére ho- sz,erűen "mindelllr,e " terjedje,n ki. Ne ítéljen a. C:1 s:áJtot~am, mm.'t a büncselekmé'llY a rendőrség tm'ücS'eIldőr egyetl'e n,e gy értes, ~:i'léSit, megfigyelést stb., let éln ' történ!t, s így a ferrmálló cseln dŐI1ségi u taslí:;tás s8lm fel,eslegesnek, hanem jeigyezlZ:e, ma.gának feJ. még rendelk'8Izés,e it 's zemelött t!8Jrtva"' a, nyomoz,rus It ováblü a.Mmr is" ha egyelőre fogalm~ sincs arról, hogy mire folytatását a magunk rés:zéről befeje'Z/ettnek talá1- l'e'ruet jó, melr t soh aJS,em tudhrutja, hogy később, v,aJatam. AnmdőI'Slég 'a,z átvett adatoik. al,apji\.n Jefoly- mikor nem veheü-e jó hasznát. ta,tott 'llytumoZ/á:s során a gyallusí1totrt Dióst la znap E ikéit '~a,nu~lslág(m feHil ezruz 'eslet arra i,s int, r'Jjel, lal bU'dapeslt ,i álhiml' on cl őrség útján eufogta. . ho()lgy ,a c!sendőr oQllvassaa, napilapoikat, melrt e?ek tuA vele 'l~folyl tatÜltt nyomozltí.!sl folyamán Diós a cs,c- dósítás:ai gylaikl1run megteremtikaz. össz,efüggást a ]ek.mélny elköWJtését heisllllielr te, és a, végreohajtrustl a saját örskörletükben és az.on kívül történt esehe'lysrhÍllim bemum!tta. Einnek nyomán a 'lakásán el- mények, meglfigyelé!s,e[k között. l'ejtertt péJ;lzösszeg
és UiiáéPitett-I'RO' G~PEK
L
Horváth Lászlónál, Budapest, VII., Wesselénvi -u.
I
Egyéb IRODAI gépek nagy v ál asz té kban, k e dv e z ő f izet ési f e lté te l ekkel.
VASS legújabb mode llje
JANOS
BUDAPEST, IV.. IRANYI-U . 4 . T E L E F O N: 1 8 3 - 6 2 8 .
I •
Igen e löny ö s fizet ési felté tele kkel, elölegnélkUIl hitel a M. KIR. CSElNDÖRSÉG m . t . taglal részére B ú t orok, sezlonok, matracok és sodrony ok, IIzönyegá ruk, futó- é s ' ebédlö5zönye gek, dfsztárgyak éli az ö Slizeli v ászonáruk, abrolizok, ágynemü damallz tok. Vidékre árajánlatot mintákkal küldiink I
I
Lakásberendezö vállalat, VI. andrássy út 66 •
A v id.-k l cse ndörség e Jönyöse n Is m e rt szállítója
SANDOR REZs6
VÉRTES ÉS TARSA BARTA CSENOÖRS É
GI
S
ZA K Ü
Z
órásmester, ékszerész, N V • R E G V H A Z A Elsőrendű márkás órák 5 évi jótállással, ékszerek a csendőrség tagjainak részletre is. Választékot portómentesen küldök. S z a k s z e r ű j a v í t á s. K é p e s á r j e g y z é k i n g y e n.
LET
BUDAPEST, VII., KIRALY-UTCA 93. SI. TELEFON : 1- 436- 51. Kedvezó fizetéli feltételek I Minó. égben e ls6rangú. Mintacsomagot bérmentve vételköteleze".ég nélkül küld ünk.
.KA R D B O JT Kardnikkelezést, aranyo"ást, eziisWzést o l c s Ó n végzek.
•
FELSZEREL~SI
ÉS MÁS CIKKEIT SZERE ZZE BE KÖZVETJ,EN
PERLIK JÁNOS
tSEHDlJRstm ts KATDHAI fELSZERELtsi UZEM~4L PESTSZENTIMRE. (Postafiók)
1938 november 1.
CSENDORSBGI LAPOK
737
nyári tar,tázkodása alkalmábóol a külöollleges bi:l.tonsoág.i szolg;á1atot. E maga,sztos szolg,á1atoért a legénységuHk ,a Gegfelsőbb szolgála,t neV'é'b en eltsmeré,s ét fe·jezte ki. Fegyverhaszllálatok. Az
őrkényi
örs állományába tartozó
Jalvab Károly' tö,rzsőrmestert v. járőrvezető és H01'vál'h József
Adakozz a Honvédelmi Alapra! Erős hadsereg, erős nemzet! Minden fillél'l'el erősebbek ' vagyunk! Dicséretek'- A budap esti f. kerület parancsnoka dícs é rő okimttal látta el: Fekete Lajos t1sztheJlyettest, m ert mint járörv~ető egy é ven at kideritetlenüJ maradt .gyHko.s ság és sorozatos lopáJsi e,s etek kinyomozásánál ö.r sparancsll'okiát nagy ;;wrg,alommal és odaadáJs61al támogatt,a , pontos ,é s le1lkiismea'c· tes munk,á jával ruagyban hozzájáru.lt az er(}dményslkel'CS el ér éséhez; Papp János IV. törZlsőrmestert, mert mint járőr v.ezető céHudatos éIS igen er-edményes,e n telje.s1·tlett nyomozó ~wlgálattal, ö'r se és még nyoll c örs körletébe,n, valamint u k1spesti rendőrkapi:tányság torühMm 4 hón.apon át 66 esetlben sorozrutosau elkövetett távb e,-.zéJlő dróthuzal és egyéb terméó:l.etű lopások ,t~ttesét elfogta és az igazságszolgáltatás kezére juttatta; Kovács István II. törvső,rmes'Íer v.-t, mCl't m1nt járőrvevető a ráJlwek·e resztúriörs kör1e,tlében hnz,a mosabb időn át 'Sorozatos.ane!l'k övetett távb e';' :l.élő huzal lopá<8ok,ut áJtJ.a,g'on felüli teljesífményt igénylő, nagy lelkiismeretességgei és poutossággal l-efolytatott nyomozá,s sal derítette ki, te ttle.seke t elfogta és ,a z igaZ;:;tá gs.zdlgáltatás kez,pre ju.tltaita. Nyilvánosan megdícsél'te: Sándor Mihály T. és B. Katona SáJndor cse,ndőr,öket, mert 1936. évben a gödöllői ·é s 11938. évben a kondere.si őrkűlönítményen Kormányw Úr Ö Főmé.ltósága legmag'asabb személy;ének bÍ':l.tonsága érde'k ében felelősségteljes B,zo.l g1álatukat mirndenkor a l.ognagyobb lelkiismel'e,t.ességg'el, hűséggel Ót; ébm~ség,ger tflljesftették és ig'on példás magavis,e letet tanusítottaJk. A debreceni VI. ker-ület pamncsnoka dícsél'ő okimllfll látta el: Fctrkas F eTenc törzsőrmestert, mert öl'skörletében sorozatosan eIk·övet~tt méhmwgzat elhaj'ttí,s ieseLeknek tette'l'eit 144 Mán ker,e'sztűl szaksz,orű köriiItokinLés,se,l, leleményeseóggol lefolytatott nyomozáss,al az ig.a zság'szolgú.J.tatás kezére juttatta. Nyilvánosan rnegdí c8é7'le: Bada Fennc csendőrt, !IIIOrt Ölrskörletében sorozrutosan elkövetett méhmagzat elhajtáJsi eset nyomozásánál járő' rvez,etőjét nagy ,swrga~omma ,l, odaadáss,al éa ilütlartással támogatta. Gödöllői osztály és szárny legénységének megdícsérése. A m. kir. T·estőrség p,arancsuOIk<8ága 1938 szep.tember 25-<ón ke1t 53[)jT. Ö. 1938. ,s zámú áti.rata s?J8,rint a g1ödöllő,i oBztály és szárny legény;sége a mult évihez llaBoOulóan la z óvben is kifogástalanul ~ ,átta e,l KormánY?Jó Úr Ö Főméltóságag'ödöUői
S:OID bal.fjely:
IR: OIGÉP
(WANDERER-CONTINENTAL) ALKA TRÉSZ, KELLÉK, TÖLTÖTOLL, IMASTB. PAPIRKERESKEDÉSBEN cégt. ZALÁN FERENC
;;.;;;.;...;;;;;....;;;;;;.;;;;;~_ KÖNYV
DUKESZ
SZOMBATHELY FŐTÉR
A m. k i r. c s e n d ő r 8 é g t a g j a i n a k
-
~rdtt ..
ékszert
ft legkedvezőbb fizetési • e I t é t e I e k mellett ajánl
kedvező
fizetési feltételekkel I
arany, .. ezüst ajáodéktárgyakat, evóeszkozt, a legolcsóbb árban-
D U K E S Z F EA E N C órás és ékszerész, Szombathely
VI. csendő'rbő,l .állott járőr folyó hó 21-én 17 ,ó rakor Örkóny községbeill szu])ony-fogyvert haswá:lt Diósze,g y I6tván s,zabadsá.gon levő ittaJS géppuskás honvéd ellen, mert a fiigge.lern sél'wS mi,a,ht fellépő já,rőrnek ellenszegült. Nevezett honvéd a bal combján sérült meg. A sérülés könnyű természetű. A jáil'őr t,a gjai nem 'sérii.!l te,k m,eg. A lillafüredi örs állományába tartozó Vida Márton tiszthelyettest - ki swlgálaton kívül Hámor k!özségbe,n volt folyó hó 21·(m 20 órakor Tóth József mállyinkai lakos megtámadta s eMene a tiszthely.ettes kiardJfegyvert rua>;i ,znált. A scrülés k·önnyű te,rmélszeltű. Vida ,tti.szthelyettHs nem sérült meg'. A kiviz,ggálás mindkét e setben folyamatlYan v,a,n. Bányai József tiszthelyettes, m61'Í örspalranesnok, folyó hó 23-án az 'ö rs la:ktanyáb61 1rukásáma menve, az utcán két vm'e, k,edő leg1ényt it ialálot. E'z ekkel sz'e mben .szolgá,l ati1a,g fellépett és azokat szétválasztotta. Szétválasztás után a verekedőlf közül Pongrácz György puszta k ézzel megtámadta Bányai üszthelyettest, minek következtéb en mindkotte,n a f·öldl'e ·e,s,tek. Bánya'Í 'ih Lts·. felugrott, k .a rdot ráJl tott és a m ég mindig támad6 Pongr.álc z ellen krurdfe,g yvert ha'iznált, minek követ,kootélbe,n neve:l.ett IYal tenyer·é n könynyobben megsérült és ·a lszaladt. Folyó hó 24·én 9 ómkor Pongrácz ol lett fogva 6s Dajta ·a zorvos 8 napon be'I üI gyógyuló séri.i!I,6Jst állapított meg. . M(ll,ton Ambl'us kónY'i örsbeli esendőIrt napos szolgállrutban, posta kézbesítés közben, folyó hó 25-én 8 Ól'8, 20 perckor Kóny község uteúdán egy r~gebbi ,s wlgálaU eljál'ásboo kifolyólag Kiss Sándor é ~ Ki~s Péter kónyi lakos testvérek, az egyik va,,;villáv·a l. a másik llavil1ával melg támadták. Marto>n c.selldőa' ,tlárnjadás kiözben katr dfegyvert ha~znált és a támadó Kiss Sándort ,a rcán ~H vállán könny.ebbe,n megsebesítette. M.ao:ton csendőr ,a z ,areáJIl é s tar,k óján ütéstőiJ el'Hdő dag,a n,at, sérüléBt szenv,e dett. 'Az örs ,a .t,ámad6katelfogta. ,A szombathelyi őllk. -k épző ÍskolaRze.pL. 26.-i beszlintetése alkalmával a D-tanteremben levő hallgatók közlil valamelyik bajtárs tévedésből Polgár István t. ől'm. (Szolnok) Remingtoll POJ'table 70.553. gyári Rzám.ú Írógép ét elvitte és helyette egy másik RemillgtOJl POl'tablc írógépet hagyott vis,~za . Kéri, hogy Írógép ét küldjék vissza, ő hasolllókéllCll: visszaküldi az idegen gépet.
Többek érdeklődésére közöljük . .hogy a csendőr ségi zsebkönyvet a tényleges szolgálatban álló tiszti és legénységi bajtársak csak az illetékes gazdasági hivatal útján rendelhetik meg s az árát is a gazdasági hivatal vonja le. Közvetlen megrendelést tény-
738
asENDORS~ GILAPOK
leges állományúaktól nem fogadhatunk el. N yugállományú tiszti és legénységi bajtársaink a zsebkönyvet közvetlenül rendelhetik meg a szerkesztő ségnél, az árát pedig a zsebkönyvhez mellékelt befizetési lapon fizetik be, a zsebkönyv kiküldése után. A zsebkönyv ára 1939. évre is változatlanul 2 pengő 50 fillér. Megrendeléseket csak október 20-ig fogadunk el. Adomány. Csertő József villányi öl'sbeli töl'zsöl'm~ster v. a Ose,ndőrNé.gi Lapokban .ffiözölt cikMnck iiszteletdíját, 8 pEmgöt ,a; slJOl,ke,sziőslég útj,ó,n hazafias eélr,a ,ajáJnlottla fEll. Az ÖISZszeget ,a slJElrkesztösúg a Honvódelmi alapra fíz,e tte be. Csendől'ségi tollforgó t árusít. köt, javít, Párfai (Vlahina) "A,filtály ny. szakaltiszt, Budapest, XIV., újvidékköz 5., fsz. 2. (69-es villamossal Amerikai-útnál leszállani). Dél József ny. thtts, Rákosszcntmihály, Matild-utca 11. SZ., Fekf:te Imre
ny. törzsörmest81', új-Hatvan, Toldi-utca 2. Árak és munkadíjak: szép, új dísztoll, válogatott tollból 10 P, szolgálati tollforgó nagyság szeri nt 5- 6 P, régi toll átkötése 1 P, pót· lással 2 P, beküldött új toll vágása és megkötése 1?ótlás nélkül 3 P, pótlással 3 P 50 fmér. A po's taköJtséget a megrendelő viseli. - Papp Fercnc ny. törzsőrmester (Hajdúböszörmény, Szilágyi Erzsébet l<örút 35.) kappanfarokból különleges gonddal készült tollforgúkat 30, 25 és 20 P-ért árusít. Megtekintésre 'Yételkötelezettség nélkül küld tollf.ol'gót, az esetleges visszaküldés postai költségét azonban az érdeklődőknek kell viselniök.
SZEMÉLYI HIREK. Közlekedési örs,parancsnoki kinevezések: Szombath Lás zló tis.z!'helyetltes a mezőkövesdi Petróczki jVIihály tLszthelyeH esl pedig a széke's lÍohérvári közlekedési örs pamncsnokává kinevezLetett. Új
örsparan csJlokok;
A
széke,sfehél'vál'i
II.
kerületben:
Ludván István, Galambos Elek, Juhász Jáno~ tlörz,sőrmester V. , ,a ooskolci VII. km'üleLben: Nagy Lajos törzsőrmester v. K ül cs op ortvezetői megbízás: 'vitéz Mándy János tiszthelyoLtes' ,aj miskolci 7. nyomozó alos.z tálynál külcsoporiveze,tői teendők ideiglenoo eIlátiusával megbiz.atoLt. Véglegesíttettck~ A budapest'i I. kerületben: Abonyi (Habony) László, Arany Lá6zló, Bánszegi (Klément) Sándo!', Baksa István, Bakki Sándor, Bajád Sámuel, Bodrogi (Bander) Sándor, Bánhegyi (Báns.zki) Sándor, DOL?óki Pál, Hor-
KaposIJár:
1938 november 1.
váth GéZ/a. Homályos Káro'l y, Jánosi József, Károly István, vitéz KaIolai István, Laczk6 Fel'ene, Lőrino .1ános I ., Laukó Pál, J~u,gosi (Lels tán szki) Lás.zló, Molnár Vilmos, Ménesi (Petrovios) Vilmos . .N,a gy József, Orbán F,e renc, vitéz Putnoki Mátyás, SolY111,Osi (Stadler) Mihály, Sáfár JánoIS, SZJekere~ István I., Szarvas Sándor, 'I.'örök István, '.róth István, 'I.'amás István, Vaja,s László, Baesa János, Bulkai Zoltán, F leke Lá:S'zlló, György János, Horváth Sándor, Jász,berényi Gyula, Jászai I,stván, Kocsis Póter, Kerekes I.t:iLván, Lovász Imre, M,eszes. Iml'e, Makádi MáLé, Melg yes Mihály, Németh J'enő, Ol1sovai JózsC'f, Oláh lllé,~, Pintér Ferenc I., P,écsköi Pál, Humi J"óZisef, Vörös GéZ'a, Buzás Mihály, Balog JÓ7.se,f, Batka JíLnos, Bálint Balúzs, Biró Lajos" V. Balogh Lá,s zló, Csesztvény GYUhl" Esztergomi (Eilienponcz,) l;' c rene, }'ehér Géza, Fehér Mihály, Fülöp Barruvbás, FarhLs Sándor, Gyarmati (Petrovics) Ferenc, Horváth Lajos II., J urák Károly, Koskár Rezső, KiSI Mihály L, Kovács Dajos" Kerekes György, Kékkői J<'ermw, Lakos • Fmenc, Lovas, Pál, Monori (Milus) Andrár;, 1Ioosai András, Nagy László, Orbán La,jo,s, Hádóczi Pál, Sándor István, Sarkadi István, Sarudfalvi (Palicz) István, K. Sl'Jahó Béla r., Szenltpéteri Mihály, Szécsi Károly, Szász Fe'r ene. SzomorLl Mihály T6th Imre, Tarjányi Sándor, Ter· jéki Márton, <.rari Tibor, Tóth József II., T,akáes Lajos', Árki László, Bata J óz:sle,f, Bakonyi István. Bognár Lajos L, Bandul' György, Cs.aba István I., Cs1atári .r,ó zsef, Gyöngyösi (OY1USÓ) Mihály, Győr István, Gulyás Ernő, Horváth Mátyás L, Horváih Lajos, Hegedüs István, .Jánolsi (Jáger) .Táno,g, Koezló György, Ka,sz'a János, Király István L, Ki ss János' L, Kiss Ferenc, Kis Kálmán, Monostori (Mandl) Lajos, MiMós Boldizsár, Nc'me:th Sebestyén, lNéme,t,h István, Ormós Lajos, Rózsahegyi Györg'y, Sándo!' Imr,e" Simon Rezső, Surúnyi Mihály, Sze,lmre'sl l is tván, Varga LáJszló IV. ; a székes[ehél'vál'i ll. kerületben: Csala Ferenc, Göblyös J·ózse'f'; Boros (Bcncúk) Isiván, Bartha Endr0, SCill1&ei J~ászl.ó, Sz.ücs. József, Szigetvö,lgyi (Szml1ek) J'ózs~f, PerjÓlsi (Princess) László, Hodács ]~ajos, Németh JÓ<7,sef II., Kos'al'as János, J~ engye l Jienő, Németh Gyula, Sipos T'ál, .Na.b'J' Sándor, Csicsai LajoF, };'ehér Pál, Kalás", (KCl1Lics) Gyula, Kovács'- Major László. llajnok (Binclies) JÓZJöcf L, Góg Mihály, D0bl'eceni József. N émeth Dezső .. Süveg Mihály, Takács József, Tamás J ózse:f, Szabó AutHl, Som~gyi Lajo~, Ac~, Ferenc, Horválh JI'lz,sef Vr., Virágo's (Gl'iill) Gyöpg-y, J\.f,a,glódi (MáU('Is,) Ernő, Horváth Antall II.. Ahnú,s i Fflmnc, Kálmán Gyula, 13ú,liu:t Dezső, Dombóvál"i I~.tván, Hegyi István I., Hal'sán yi (Hullc,r) "Púl, Kocsis' I stvá n L, Szelei Pál, Horváth I stván L, Kadarkuii (KrizmanHs) Mihály, Táll,h Géza, Tóth Andrá", Kuli (Kukodi) Istváll, Sz,abó Lajos III., Horváth Sándor. Hódl!'i J 'Ó2Is'e f, Horváth Lajos l., Sohonyai I~tYán. Hn,jilu János, Vel"l'aszt(~ Ist· ván. Róz,s ahcgyi (Sz;tranyán) Józse f, Kemény Sándor, Takác~ Flóriún. Réti (Héger) F'Ű'!'0!le, Kukol~e,j]i AndráJs, Kun János, Egervölgyi Íl3eck) J ános, Szalai: József, Rózl 'ah!'g-yi (Roz,b ora) JlvIiháh', Csik I stván, Renes J lédos, Kiss JánŰ's L, Erős
~~
e0\
-z.",AT61 A
polgá ri és egyenruha-szabók. M indennemű ka tonai
cikkek raktá ron. Kitüntetve : Miniszte ri e lisme réssel,
"TAKARÉKOSSAG"
ezüstéremmel é. aranyokievéllel. RAPOSV ÁR. FÖ-
R. -T. D E B R E C E N
kiszolgálás,
BEVAsARLAsl RENDSZERE
feltételek. A m.
110 iizletben nyujt vásárlási lehetőséget . i helyen Jeleni fizetési kötelezettséget, a havonta megÍljnló továbbvásárlás jogával I
UTCA 33. szám. Pontos, megbizható Méllányos árat Kedvező
fizetési
kir. csendőrség szerz. szállltói.
Arany -EzUst------------------------------------------,
FELVILAGOsl TAST, vAsARLAsI UTALVANYOKAT KÉSZS ÉGGEL NYUJT A KÖZPON T I IRODA DEBRECEN, DEAK FERENC-U. 8.
ÉKSZERT, ÓRÁT, Aiándéktárgyat, OPTIKAI cikket meghizható Am.kir.csendőrség
tagjainak kedvező fizetési feltétefelr.
minőségben,
olcsón vásároljunk
Varga Imre
cégnél
Kaposvár, Teleki-utca 10. sz.
Butorokat ~.ó'Al g.ltu1,1.o,
bizalommal legolcs6bban és B U T O R O Z L E T l B E N l e g j o b b II II részletre is II l e golcs óbban vásárolllat KAPOsvAR, Korona-utca 10.
I I
•
IThebrl~ bb MAGY J\
Ia ,eglo
II ",áSo\óirOft Gyártja
I
S[HULER JOISEF RT. Budapest i
I I
1938 nOVember 1.
X.
CSENDŰRSÉGI
Lajos, Sashalmi (Staudt) Antal, Bajcsai János, vitéz Németh l"erenc II., Sümegi János, Kovács János, Na.g y Bé·I a" Simon Gyula, Polg'ár Sándor, sa.s halmi JÚllJs,e,f, Simon Józ,sef II., Gyürü Ist,v án, Papp .J'enŐ, Vig Gyula, Marton Ambrus, Solymosi Sándor, Kors'ó s Ferenc. Torma Gwsllár, Kámi Géza, ,!'akács András, Márton Sándor, Könyvesi Mihály, Sümegi János I., l'allós J 'ó71sef, Burján Jánps, j\fiskolczi I ,s tván, Molnár-Pál István, Kagyváradi Józ,se,f, Kovács József, Zámbó István, Szita Jloldizsár, Fodróczi Pál, Gályász liJndre, V.é,g vári (Veig\ert) András 1,lar06V
••••••••••••••••••••••••••••••••••••• m
i• :
•
49 ÉV ÓTA FE NNÁL LÓ CÉG
S
• : •
~MARER~ . .• ••
,
•• • :
•
EGYENRUHÁZATI .IN TÉZETE
• • •:• :
•• ." BUDAPEST •• VIII., BAROSS-TÉR 9. SZ. : ••• TELEFON: 13 9-5 2S •• Mindennemű egye nruháza t I és felszere- • • ... lési cikkek legolcsóbb beszerzési forrás a. • •• •• Sznk,képzelt egvenruhnsznbóság : •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
l
LAPOK
739
Bucskó Pál, Ha,jna;l János, Dávid Miklós, Szópvölgyi (Sztrik) János, Fecske Lajos, Lakó Andrá'E1, I'Mvész Kálmán, Buzás J'óz.sef, Tasnádi Bálint, BaI'acsi Albert, István Lás\ZlIó, Orosz György, Gaál Elek, Mester Károly, Hetei Mihály, Kismarton Géza Bagonyai I 'slt ván, Szeker'e s J 6zsef, Gaz.d ag (Gl~ajczárik) Miklós, Varg.a Ferenc II., Réva,i Lajos, Csordás J állOS, T6th Kálmán, Danyi Ernő, Deák J '6z,s:of, Orbán IJajos, Kerepo8i Antal, Vig József II" Ha,jdu József, Vastag' István, Tóth Imre, Rimóc.zi István, .f('e·rékgyártó Imre, Bod-6 Antrul" Pozs ' gai Károly, Ragályi Sándor, Balá'ls Józse'r, Házi János, Balla Sándor, Duna,i (Daku) 'István, Kóti Mihály, V,al'ju Lajos, Kiss Józs'ef, Róka Mikló,~; Gulyá,s Gáhű:r, Ludvik István, Pénze,s (P,a.licz) Zoltán, Monori (Mihwlik) Ferenc, Gácsi J\fihály, Cs,i zmadia Antal, Ferencz Alld.r ás, Domo,s zlaa Mihály, Kovács, Imre II., Domokos János II., Kun Károly; a miskoléi VII, kerületben: Tóth Lajos III., Márton Gyula, Htidák János, Bárdos Kálmán, Kec,skés János L, Katona János, Ba,l ogh István III" György Kosztik Sándor, Nagy Antal, 'l'óth Kálmán, Lajkó József, Szabó Ill és, RépáSi Lajos, Kiss József III., Jászberényi (Janc.só) Imre, Hegyi Ernő, Simon AlheJ,t, GergeIy György, Zöld Józ,sef, Kis.pál Vilmos, Gaz·s i J6zsef, Jámbor (Jakkel) Péter, Beszédes András" Pirigyi EIemér, Molnár Zoltán, Makranczi ImI1e, Per~e Lász,l ó L, Nagypál Józ,s ef, Sa,s halmi Imre, Horváth Béla, , V. TMh ImIle, Simon Isiván, BodJ'o,g közi András, KlJcskemé'ii. Gyúla, Bögre János, vitéz Oltvölgyi József. Tóth János Ill., Károlyfalvi (Velti) István, Batta Pál, 'Perjék János, Sándor- Ferenc. Ková,0S Szilve's zter, Budák József, Balajthi Fere.nc, Bodnár János, Kék·e si (Ka.v ecsánszki) KárŰ'ly, M6l'é Mihály, Zilahi Iml'e, Sánta István, Lenlmy Mikl1ó8, Juhás2l Sándor III., Rási Lá:szló, Berei Sándo:r , Kállai Sándor, Sz:a,b 6 Józs'e f, Imrei Károly, Németh István, Cseh MiklóIs, V,arga Lajos', Bihari HernáJt Katona, Zoltán, :rátrai (Tr,e'só) István, Béke,fi (Blahó) Ferenc, Kásla, Sándor, Domhóvári (Drávucz) Dezső, B ánhe,g yi (Bugyi) Fer,e nc, Káli János, lVI. Nagy Jáno.s" B. iNa,g y Kálmán, SZa.1!lii Márton, ,Vig István, B aranyi Pál, Naig-y J ,ózs{;f III., Somogyi György, Lehotai Imm, Bá,bi Jenő, Jáisz,fi (Jerkovies) József, Menyhárt Károly, D. Pócsi József, Vida Sándor, Aranyosi (Alesinszki) György, Kicska Miklós, Nagy Kálmán, Kás? MáJtyás, Kunsági (Kocsik) Mihály, Lagzi Kovács. István, Kovác.s Lőrinc, Bódis ' r,s tván, Gecsle' Pál, Farka,s József, Balla Albert, Krasznai (Hol p) And-rás és Tóth András r, p11óbacsendőrök. Házasságot kötöttek. A budapf.sti I . kerülethen : Málnás Józse! őrmester Rerkó Irénnel 'riS"zavárkonyhan, Polgár Lajo,~ őrmcster Takács Idával Tüskeváron, Ignácz Ferenc őrmester Szentesi Erzsébettel Debrccenhen, Pető Imre őrmeste,r Szalmári ílOnával Jászherényben, ISZ. Tóth Antal őrmester Ei6el
MJXIM pefróigázlámpa
légvédelmi lámpa
Kérje részletes árjegyzékemet :
ARDO
szaküzlet, Budapest. VI., Vilmos császár-lit 43.
740'
CSENDORSFJGI LAPOK
1938 november 1.
Mar'gittal 'l'ökölön; Vitéz Józse! Kovács Ilonával Isaszegen. Takács György őrmester Schilling Katalinna'l Vértesacsán, a pécsi IV. kerültltben : Takács Károly I. őrmester Takács Juliannával Dunaszekcső·n; a szegedi V. kerületben: Ökrös Mihály törzsőrmester Frankó EteU,ával Szegeden, Jászai György törzsőrmester Bódizs Ma,I'.q itlal 8zegeden ; a miskolci VII. ke,r ületben: Horváth Fereine tiszthelyettes Tóth ETzsébettel Söptén.
A székesfehérvári II. 'k erületben:
Csalá di h írek Született: a budapesti I. k erül etb en : B01'bély János törzsőrmester feleségének Gáspár-J ános fia, Aranyi I mre törzsőrmester feleségének László-ImTe fia, Hajnal Mihály ll. törzsőrmester v. feleségéntlk MáTta-Emma leánya, Sza,bolcs Sándor törzsőrmester v. feleségé.ne.k Sándo T-Lász l ó fia, Tölgyes Ferenc tiszthelyettes feleségének Béla fia, GeTendás János törzsőrmester feleségének János fia, László Arpád törzsőrmesitl· r feleségének Mária-Ilona leánya, Szücs József , . törzsőrmester v . feleséig ének József fia, Könczöl István törzsől'mester v. feleségének István fia, Cserhalmi ImTe törzs,őrmester v. feleSégének János-András fia. A székes·f ehérvári II. kerületben: nemes Karika KáJlmán tiszthelyettils feleségé, nek Arpád fia, Szabó János f . törzsőrmester feleségéJl'e k Anna·· Amália leánya, HOI'váth Ná.n,d,Dj' törzsőrmester v . feleSégének Olga-MáTia leánya, Ludván István törzsőrmester v. feleségéne,k I stván-József fia, H01'váth I gnác l. törzsőrmilste,r feleségének AI'pád fia, Horváth István V Il I. őrmester feleségének István f·ia, GyöngYÖSi József tisz!Jhelyettes feleségének Mál'iaTm'ézia leánya, Vida István I. tiszthelyettes feleSégének Lá,s zló fia, Finta I ml'e tiszthelyettes feleségénilk Emma-Edit leánya. A szombathelyi III. keriUet állományában: Galambos János tiszthelyettes feleségének Zoltán-Endre fia, Katona J ózsef törzsőrmestúlr fe l,e,s égének Piroska leánya, Horváth Anlal IV. törzső,rmestcr v . f.}leségének László fia, Tihanyi Fe1'l'nc törzsőrmester feleségének Ferenc fia. A pécsi IV. kprület állományáb an: D eák János őrmester feleségének Rozália Mál'ia leánya. A szegedi V. kerületben: Kelemen .P ennc törzsőrmester feleségének Klám leánya. A debrtlceni VI. kerületben: KulcsáT IrM' p tiszthelyettes fe leségének hén-Ilo11.'!. lBánya, Mad ai Bertalan tiszthelyettes feleségének Bertalan fia, Papp FeTenc szv. tiszthelyettes feleségéinek Agnes leánya. A miskolci VII. k,~rület állományában: T óth András törzflőr mester feleségének Mária leánya, Balogh Mihály törzsőrmester feleségének Mihály-László fia.
Olvassa el,
H1ielől1
csendőrség tagjaitól , h anem bárelfog adu n,", de tizenöt gép- vagy kézírásos hasábnál h osszabb a t csak előzetes megegyezés után. A közlemények fo g al mazási átcsiszolásának és h a szükSéges, tartalmi módositásának, val'amint a törlés és k ie gészítés jogát feltntar t julc magunknak. Aki azt akarja , hogy köz /eményét változtatás nél/ciil közöljük, irja rá a kézirat ol da.lára piros irónnf11 " Szószerin t i k özl ését k él'em!" A k éziratot kétjiik a papil'n ak ,'sak egyik olda l ára. fé l hasábosan, íTógép-pe l, lad t es sor t ávo lságra, kézírás.
K özlemény t nemcsak a
kitől
P é
H alálozás. Madarasi'Papp Sándor m. törzsőrmester fel esé.qe Budapesten , Dömötör Imre törzsőrmester Imre fia Táp községben, Najcsa I mre ny. áll. tiszthelyette,s Győrben, Kelemen F m'enc törzsőrmester Klára leánya Kőteleken, Losonczi J ózsef törzsőrmester Anna-Te1'ézia leánya Visontán, Kevés J ózsef törzsőrmester Y. Már·ta-Inna leánya Miskolcon, HOI'1'ót h László ny. áll. csendőr Négyes községben el hunytak.
C
s:
F E OYV E R E K, LÓ SZE R E K, RÁDIÓ, CS ILLÁR. SPORTCIKKEK, K ER E KPÁR és ALKATRÉSZEK
SZALAY JAKAB cég nél, PÉCS, Maiorossy \, . u. 9.
Tel.: 28-66
SZ AKSZER Ű JA v ITÓOZ EM . K edvező fi zetési feltételek.
Törv á l la n d ó hites s
Nikopáll szipkában Nikopáll beléllel dohány o zzo n,
iRO GÉP
mert az egészségére ártalmas nikotin. I>yridin, kátrány, gyanta stb. szánna zékok ezáltal nem jutnak a szájba és a tiidlibe . MIKDEK DOHÁHVrOZSDLEH KAPHATÓ! l el e g á n s b a kelit szipka é s 5 b e t é t ár .. __________ . ___ 1.50 P. l bete t, m e ly 40 cigarettára e l é g __ _ ___ ___ ___ ___ ___ ___ __ 16 lill.
' ak é r lő.
g y á r i ú j é s h a s z n á l t,
alkatrészek
javItás
csere
KOvATS JÁNOS cégnél p
J,oJat J,oJll;
ír nekünk I
~
D e á k • u. 4.
C S,
Megbízilat6, pontos kiszolgálás. Kedvezli fizetési feltételek. S Z I V A R K A fl Ü V E L Y .:x1%~~.'Vi~ ~~ ~'7',;. Ó'i~ ~iy; ó jv. ~.y.
S Z I V A R K A P A P J R
A m. kir . csendőrség s zálUtója •
35 F I I, L É R
úl.';· ~ 7i'/· ~iv. ~iX· e..~ 1V
10
F l L L
Il
HAMERLI JÓZSEF KFT. ~:~rtEGY:E:E:_S
R
KI,RÁ~Y-U.9. HJP, Mecsek-Steyer kerékpárok
BAL ATON PE N YV ES EN
RAKOC ZI-U. 50. Telefunken, Orion rádiók LUNÁ, Titán tűz h el y ek = RATOR, CSIBI kályhák Zománcozott edén yek = villanyfelszerelési cikkek
Bzépfekvésü
villalelkek
~~~~~~4P""'I" ~_
(házhely) fü rd6joggal a központbJn veh ető havi 15- 20 p en gös Pefizetésre Ingyen pl'ospektust küld:
Szabó Antal Nagykanizsa, Fö-u. 5.
0 RA ,
• m.
EZÜSTÁRUK) NAGY RAKTÁRA
1
BÁLI NT IS TV ÁN, ' PÉCS
l'
1
E K S Z E R,
K l R Á L y. U T C A k;,.
~
.....
ll. -
... _- - ........... ..1
Színházzal szemben.
,,,"OO'"" '-"""" ... ,.,. n""" ",,,,,, •
""'~
... ~
~
1938 novem b er 1.
kat tehát beleegyezésünk nélkü z" Mm szabad másutt közölni, sem pedig utánnyomatni. A nyomdai korrl"ktúrát mi végezzük, korfektúratevonatot csak kivételes esetben adunk. Szerzőink különlenyomataikat közvetlenül a Stádium-nyomda igazgatóságától (Budapest, V., Honvéd-utca 10.) szíveskedjenek megrendelni, mely azt velünk kötött szerződés ének árszabása szerint köteies elkészíteni. Minden hozzánk intézett levélre válaszolunk, de csak szerkesztői üzenetekben; magánleveleket akkor sem írunk, ha abeküldő válaszbélyeget mellékel. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell írni és az állomáshelyet is fel kell ,t üntetni. Névtelen ' levétre nem válaszol'u.nk. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk, azok tartalma vagy beküldőik kiléte felől senkinek sem adunk felvilágosítást. J eIlgéüI legcélszerilbb kiSebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki jeligét nem jelöl meg, nevének kezdőbetili és állomáshelye alatt válaszolunk. Közérdekil kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a "Csendőrlexikon"-rovatban válaszolunk. Előfizetést csak a csendőrség, hunvédség és az állami rendőrség, továbbá a bíróságok, igazságügyi és közigazg(ltási hatóságok tényleges és nyugál'lományú tagjaitól fogadunk el, mástól nem. A csendőr sé,q tényleges és nyugállományú legénységi egyén ei évi 10 P előf-izeté.~i díjat fizetnek. L egkisebb előfizetési idő: félév.
Nyugállományú legénységi olvasóink az előfizetési' díjat 2 pengős részletekben is fizethetik. Az előfizetéseket kérjük pontosan megújítani, mert felszólítást nem küldünk. A nekünk .~zánt pénzküldeményeket kérjük a Csendőrségi Lapok 25,342. sz. postatakarékpénztári f'sekkszámldiára befizetni. Címiink: .. A Csendőrségi Lapok Szerkeszlőségé1uk, Budapest, l. kerület, Böszörményi-út 21. szám." \\'"'-----
350. VitatkozÓk. A. fenyegető· levelet ír B.-nek, hogy 24 órán belül 100 pengőt helyezzen el egy megjelölt helyrQ. B. azonban nem teljesíti a fenyegető felszólítást, hanem feljelentést tesz az örsön. Azt kérdi, hogya sértett által tett feljelentéssel befejezettnek tekintendő-e a Btk. 350. §-a szerint minősülő zsarolás, vagy esak kísérletl'ől van szó~ Olvassa el a Pinczés-féle Btk. J. kötet 627. és 632. oldalán írtakat. H. J. Az 1934. évi Cs. L. 734. -oldalán "K. P. őrm. Budapest, 1. tanalosztály" jelige alatt közölteke! azóta a esendőr ségre is kiterjesztették az 1935. l. 17-én kelt 166.767 lVII. c. 1934. számú rende,l etteJ. Esz·e rint a másod-, enneke,l halálozása esetén a harmadszülött hadiárva is igényt tarthat a Háborús Emlékéremre, ha nyilatkozatban lemond ' róla az, akit első, sorban megille,t ne. A H. M. úrhoz (20. osztály) címzett kérvényhez a hadiárvaságot igazoló iratot és az elsősorban megillető testvér lemondó nyilatk-ozatát kell csatolni. Ha; majd megkapja az érmet, annak igazolványa alapján kérheti a bOlgár Háborús Emlékérmet is. Lásd 6/1938. Cs. K.-ben. 18.712. Igényjogosultsága elismerését hat évi összolgálati idő után kél'hetL Ebbe beleszámít a katon d szolgálati ideje is, de a megszakítás nem. Pápa. Kötelezője lejártával kérheti leszerelését s akkor ugyano!;van módon, mint a cseudőrséghez, kérheü a felvételt. Hogy megszakítás ne legyen, korábban is előad hatja kéreImét úgy, hogy leszerelése után a felvétél már befejezett tény legyen. A kérelmet szolgálati úton kell előterjeszteni. Te,r mészetesen az ' új helyén előlr ől kell kezdenie. Kérdés az is, hogy felveszik-e. Nem fogja megbánni, amit tenni akar~ Ne feledje, hogy állhatatosságban a siker!
A csendőr-Ievelezőlapok szépek, művésziek. Ma· gunkat becsüljük meg, a magunk népszerűségét és tekintélyét emeljük, ha izléstelen cifraságok helyett a magunk levelezőlapjain üdvözöljük rokonainkat és ismerőseinket.
Tiszti sapka
741
CSENDOR8:IWI LAPOK
...........
IpOlyság (Piszke). Az utóbb megbízott tőrm. az ideiglenes örsparanesnok helyettes annál is inkább, mert idősebb, mint Ön. Ön még nem végezte az örsparancsnokképző iskolát s így nincs előnye a másikkal szemben. Balaton. Nem írta' meg, hogy ténylegesen szolgált-e, vagy már nyugáll-ományban volt, amikor az örökbe fogadás történt. Utóbbi esetben nem jár. Kérvényét. előterjesztheti a B. M. úrhoz (VI. b. osztály). Olvassa el az 1929. évi Cs. L. 555. oldalán "Bros Sándor" stb. jelige, valamint az 1938. évi 20. számú Cs. IJ. 706. oldalán "Alföldi város" jelige 2. pontja alatti üzenetünket is. Érsekujvár. 1. Visszavételét kérheti n tényleges szolgálatba,. Hogy visszaveszik-e, ai6t persze nem tudjuk megmo;ldani. A kérvény t a H. M. úrhoz (20. osztály) kell benyujtani. 2. A Cserba terhére a esendőrkerület űrvosfőnöke beutalja honvédkórházba. Szülési segély nem jál'. Kőműves
Mihl\ly. Álnév, nem válaszolnnk.
Gomba. 1. A Írl. osztályú legénységi katonai szolgálati jel valósággal eltöltött hat évi tényleges szolgálati idő után illetékes. A megszakítás tehát nem számít ·be·. 2. Teljesen magánjogi kérdés az, hogy a közös udvarral rendelkező háztulajdonosok hogyan használhatják a.z utca felőli kö'llöS kapnt. Ha nem tndna.k meg'állapodásra jutni, ,f orduljanak polgári bírósághoz. Ilyen ügybe ne avatkozzék a csendőr. Lásd Sznt. 404. p . Kemenesalja. Lexikonban felelünk . Csertő törm. v. Cikkének tiszteletdíját, kívánsága szerint a H.oillv·édelmi Alapra fizettük be. Szép elhatározásáPTt cli&merélS illeti. M. B. thtts. Debrecen. A beküldött tanul,s ágos nyomozás j'6, közölni fog:iuk KÉZIRATOK. FÉNYKÉPEK.
Fényképpályázatunk határideje: december 31. Szedő ől'm. Abod. A gázálarcos kép nem éles, tehát nem használhat juk, ,a; másik kép csak a Ik!élj; csendőI1l érdekli, máso,k,a t nem,. Érsekújvár. A karácsonYi vel's nem jó.
Küküllői. Az erdélYi képeket köszönjük, felhasználjul;:, Akál'hány van .au; elszakított területekről, ha nem is eredei j felvételek. srivesen vessZiÜJk. Tessék megmondani e?it má, soknaik is.
Ifj. Kocsis Sándor. Sajnáljuk, azonban a ver,s, nem vers,. 88.888. Több vc'r sél'e emlékszünk és ha köztük lleUl is t.aláltnnk még k'ö·z lés.r e alkalmasat, még ,s em állít juk;' -hogy idővel nem ir majd megfelelőt is. De ,a jánljuk': ha annyi ideje marad a swl gIál at, a tanulás é.s e'z er más kötelesség mellett, hogy versfaragásra is ráér, előbb olvasson sz~p vel'Reket. A magy;ar kö.n yvpuacon van elég. Azután próbáljo'n írni, pCI1sze ,előbb cs'ak öIlIlllagámalk. Te,gY'e a fiókjába. Vegye elő, aztán azokat 3-4 hónap mulva s nagyot fog nézni! Egész biztos, hogy .r estelleni fogja az.okJat. Igen, így van, mert közben a sok .o lvasással fejlődik az ,ön v+e11sírá.si ké+&z,sége! Pel1SZie ilyen ,e redmény csaki egy-lrot sv el-őzetes munlmja ut-,lÍJl várható.
Kakuk. Életlen és homályos kép a közgazdálkodá-s serté. .. nem val6 lapunkba.
seiről
Sipos csendőr Aszód. Látszik, hogy zsákot hordanak, de bizony senki sc mondja, hogy 0sendőrökről van sZiÓ, akik a bérel t föld te:-ményeit szállítjá.k a padlásra,. Az előtérben zavaró a gyalogjár:6t sz,egélyező fas·or is. Próbálko~k, idő vel sikerii+l-ni fog.
"e..,,.. ........
BAKONYI MIHALY es (SAK Ó KeSZIT6 EGYENRüHÁZATl CIKKEK KERESK!!]DÉSE
p 5.50-t61
SAPKA
Altiszti
Mint keresztény iparos sapk6imat magam készlIem.
p 5.80.
Budapest, 01161 ~ út 16/b.
u ..........
rt1'
T
Telefon: 145 - 122.
Arjegyzékem nyomás alatt van.
• ........ s
Minden sapka selyem bélésseI értendő. Kamgarn tábori
p 5.50
...
CSENDÖRS~GILAPOK
742
Dohon -Mát.yás, a mézeskalács·os. Mindannyi.an t<J.ljes g;álában, sisakos an, cS'ákányosan, kötéllel l.étrával. A nép kiállt a kapukba, azt hitte, ho:g y tűz v'a n és utcahosszat özönl ött a koesd. után. És ebben a nagy zűrz,avarb an a vén K eeeg, a t o ronyőr se tud ta mirle vélni a dolgot, nem is értesítették a dolgok folyásáról, tüzet, füstöt nem l átott ngyan de e.bben ,a nagy biwnytrulansá,ghan kénytelen volt félr,evel'n'Í .a haJlJa.ngokat. És .. . ÉR harangz úgás, l árma, röhögés, k1abálás, acsarkodás és óriáJsii csődület közepette húzták ki kendet Laji bátyám a kútbó1 olyképpen, hQgy kötéllel h urkot veltettek kendnek a derl:l>kál'a. Sírt ott mindenki, Laji bátyám, a. - nevetéstől. Dej kend ... hápogott és súpogott meg nyögött, úgy-e, ,amíg a csendőrök , nek ,e lmondt a akár 'Iletszett kendnek, akár nffiIl, - elmon dta, hogy mi történt !
Vak Miska meg a többiek. írta: CSURKA PÉTER. -
Regény. -
La kását bere ndezh eti bútorral, szőnyeggel m i ~den csendőr EL6LEG NÉLKÜL
harminc egvenlö havi részletre. vagyis minden P 100.- után '3.33 pengő havi részletre. Egy éve n belüli törlesztésnél a kamatokat visszatérít jük.
KAADOS TESTVIAEK
•
(7)
'l'ehát lekötözött, nyögő, erőlködő l'rométJheus volt Laji bátyám, - emlé'ks,zik még . k end rá~ - keze hiába markolás,z ta a kút peremén a téglákat, nem · tudott felhúzószkodn j, porlott a tégla ,a keze nyomán, potyogott le a vakolat a kútba, kísérteties csobbanáss,a l verte fel a v~z ezüstjét és lent a mély tükörben látható volt IJaji bátyámnak fordíto tt mása, kardlovagló, lekötözött alakja. - Nha, Hlaji, tégedet jócskán behütöttek! . " Hogy keTültél oda le ~ ... - Ne azt kérdezd, hanem segíts, húzzatok innen ki, mert a nyavalya belém áll ! Körülbelül egy félóráig erőlködött Gábor bátyám, mindenféle fortéllyal akarta kihúzni baji bátyámat a kútból, de sehogysem sikerült, me[lé mindkettan életves,zede1emben fo rogtak, mert félő volt, hogy me,g lazul a kard, félrc:cSIlÍs,zik és akkor menthetetlenül lezuhan, Laj i bátyám a mélybe, magával rántja K ocsor Gabit is. Igy -,aztánabbahagyla Gábor bátyám ·a ment ési munkálatokat, nekifohászkodva törölte meg izzadt homlokát, felvette zubbonyát, ~ időközben az is lekerillt. - Éhn mhár nem kínlódok többet vellid, hogy á fbUe ett vóna meg! ... Ilyen marhát én még nem . láttam vÍlágéletemben ! ... Bharátom, befekszik a kútba!. :. A nemjójját neki!... I - Hát csak nem ment el az esz·em, h ogy be,feküdjek ~ ! . .. 're vagy a marha, ha nyet gondolsz !. . . Bele.estem . éri ide, a teremtésit neki!.. . Menj át a szomszédokba, hívj'á L embel'eket l . . . . - Kiket h ív jak, miikor 'kint van mindenki II hatwrbail~ !.. . De megállj l .. ~ Majd ani.n djár't kihuza,tl ruk én l ". EZiZel elrohant Gái.b or bátyám' . irt ózatOs haragg.a L Olyan piros volt a' düihWl, hogyha valaki gyufát rántott volna, rögtön láng.' a lobbant volna Gábor bátyám! És akkor az ·történt, ami eddig példátlanul állott :llalunk történetében és Laji bátyám hírnevét olyannyira lerontotta, hogy pár esztendeig, ha erre a napra gondolt, szeretett volna a föld alá sü'l lyedni. Kivonult a békésvárü önikéntes tüzoltóság teljes díszben, Hencz bá-dog'Üs'n ak ,a z apró 'k is ,t iízoltó főparancsnoknak a vec zetésével. Gyaláza'tos dolog volt ez Laji bMyá-m, én is a'zt mondom. Végig dudál ták a If alut, ráztálk eszelv eswttül a szerkocsi harangját, vágtatott a két 'községi ló. E~ől· ültek a koc.srs meUetlt abiaikon Hencz pal'an,s . vúgü[
Újrendszerű bútorhitel !
1938 november 1.
Akkor es,t e az aszt,a l melLett könyökölt Laji bátyám, két hosszú kezében t arto·ttaa fejét.. K elVésk Mmég mindig bamba volt k,e nd; nem tudta helyesen méltat ni a történteket. Nehe,7.en forgott az es.ze, csak az,t ére?Jb~, ot,t l aplllt meg' valahDl /lj h3Jlántéka táján a lassú ráeszmélés, hogy cudar dolog történt e",úttal Vári Lajos közrendőneL Ki ennek a cudarságnak az oka, kérdezte valaki, valami s ápadt hang, mely a szobára leereszkedő sötétből nyúlt ki kend felé. A hang később t estet öl tött, de formáJtlan, fejetlen, alaktal.a.n alak volt ez ·a kötözködő valami, aki vagy IlJmi ráacsarkodott a sötétből ott hadonászott árny kezeivel a kend ri.3Jdo~6 lelke előtt, vigyorogva fagg'atta, l logy llát már mondaná meg neki őszintén, hogy k irle gyanakszik kend a
I!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!H!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!II!!!!!I Ílj é.
ÍljjMpltett hordozható és nagy irodai lrogépek
íRÓGÉP HUNGARIAés RHEINMETALL hordozható !rogépek tökéletes kivitelben,
messzemenő
jótAIlással
FOABATM é s A l v i s z Budapest, V•• B6Iv6n,-u. 2&. - Tel.: t - t 02-t. A m.ldr. csendőrség tagjainak Arengedmény és kedvező fizetés1teitételek
Budapest, VII., Wesselényi-q. 18. Kazinczy-u. mellett.
liiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiHilliiliilliiliilliiliilliiliilliiliilliiüilliiliilliiliillnuiltiiliil
CSENDORS~GILAPOK
1938 november 1.
- IIn vót itt a ház körün - bátorkodott újra nózi asz:szony. - Minden fel van forg3Itv:a. a ik-útos,tor felszaladt, az ablak alatt a virágok le vannak taposva ... Erre se szólt ~gy kukkot se ,L aji bátyám. - ,Taj! jaj! jajgatott Rozika. Olyan Mes,a pám, mintha kútb61 húzták volna ki!... Még a képe is csupa sár! ... Erre már felfigyelt Laji bátyám. Mán valakinek eljárt a szája" Valaki, v3lami pimasz már elesipte övéit, amint jöttek haza a határból és leadta nekik szörnyű erkölesi pusztulá,sát. Hát ha leadt3i, lelke rajta, mindegy már, úgyis meg-tudták volna. ' Újr,a nem szólt kend semmit, úgy tett, mintha süket volna. Kint nyikorgott a kapu, léptek surolták az ereszalját és ·egy pere mulva Dudás óvakodott be a konyhaajtón, mutatólIjjával megpeccentette akala,p ját, azt mondta, hügy a,ggyonisten. - Egy kis leyelet küldtek véllem ' magának Vári uram ·a községtől. - Mio50da levelet1 - Itt v.an! ... Olvassa el! ... Én majd kint me,g várom. 'mert viszek is vissZIl vaLamit. - A levelet letette az asztalra és kiment. ],aji bátyám nézte, letette, felvette, forgatta és iszonyú érzés vágott belé. _A ~evélben ez állt:
T. V;'iri Lajos Úrnak Békésvár
Fecske-u. 8. A békésvári községi elöljáróság a ma este tartott rendkívüli közgyűlésének líatározata értelmében felmenti Önt .azonnali hatállyal rendőr-őri szolgálata a1óa. Evégből .a község tulaj(lonát képer,>;ő egy öltözet egyenruhát (nadrág, blúz). egy pár fekete csizmát, egy púr sárga csizmát, egy lovassági kardot (hüvellyel), egy darab báránybélésií téli bundát, egy darab kék nyári blúzt -szolgáltasson ki Dudás kisbírónak. Elszámolás é,s a felmondás következtéhen a még Önt melgiHet:ő járulékainak elszáino!ása és felvétele miatt a hdlnapi nap folyamán jelenjen meg a közsúgházán. . Tiszte,lett~l : Herpai Mihály bíró, s. k. - Elolvasta, Vál'i uram~ - lépett be Dudás és nagyon 'sunyi képet vágott. - E'1 óvastam! - mondta ]~aji bátyám rekedten. - Meg is értette ,a sorozatoU ... - Meg hát! - Hát akkor vinném a hummit! ... Laji bátyám előkereste ,a csizo!I1ahúz.ót, gyorsan 1enyisz'sMntotta cshmáit a lábáról é·s mind a ketJtőt a szoba közepére vágta. - Egy pár fekete cslizma! Száradjon Herpainak ,a lábán! A sárga csiz.ma az ajtó mögött egy szegen lógott haptákba állítva. Azt is lekapta Laji báJtyám a szegről, esak úgy kongott, úgy vágta la földhöz.
"MERCEDES IROGEP' , megb1zhatósága vitán felül áll. A m. kir. csendőrség tagjainak k e d v e z ö f i z e t é s i f e l t é t e l e k k e I. Vezérképviselet:
I
I
V., Nádor-ulca 15.
K A T O N A Csendőrség
- Ebbe meg KocsOor· Gí~bornak dagadjon bele a lába, hogy ne tudja levetni hótta-napjáig! ... Itt a köpellY is! .. . Bzt meg a jegyző. úr velg ye magál1aJ nyáron, ha leli :lJ hideg! .. . HQooito~a~t a kék ny.ári bJúzt, bent van a m;ásik szobába! Feleségte, lányaJi kétségbeesetten nézték ezt a táncot. Nem értették, mert sz.egényeknek semmiről sem volt tudomásuk. Laji báty.ám rájuk ripakodot:t : - Mit tát:iátok itt a ,szátokaU . " Hozz,átok azt a blúzt, mert IlIlindj.á rt har-apok! Hárman háromfelé szaladtak. E ...t köve;1lőleg levágta Laji bátyám ma,g'áróla s?JóibanfOl~góegyenruhát, mely ' mindig, igy ebben az átkozott pillanatbán is rajta volt, lehúzta magáról 31 nadrágot, k'irámolta azsebeit, kiszedte belőle a következő doIlg okat: egy csomó spárgát, egy vasnyelű bic,skát., egy p1éhfedelű zsebtükröt, egy elsárgult niklioÓrát, öt dara,b nadrággombot, e,gy félpakli he-t,esdohányt, egy bajuszkefét, egy meggyfasüpkát, kilenc z,o.los-sz,egét, hét darab .k ülönféle nagyságú srófot és egy darab ölelkező kapcsú bugyelárist, melyben ezúttal nem volt egy peták sem. Ezek a tárgyak voltak a nadrágzsebben. Míglen a blúzzseb ből a kövatkező dolgok kerültek ki: egy notesz a sarkpánt jában egy pirosfejií plajbásszal, egy szódásü.vegnek a feje (a. spriccelő), egy különleges lakat, melyet kétösztendeje leH kend kulcs nélkül és mindig kés,z ült rá, hogy csináltat hozz.á a városban egy kulcsot, egy tncat kártya (emlékszik rá édes Laji bátyám, ho,gy IllJÍlyen piszkos volt már az a kártya, nem látszottak rajta a figurák és olyan nehéz volt a zsírtól, hogy szappant akart belőle főzni), egy doboz Ujjuju gyártmányú bajuszpedrő. >"agy hú!;>z &Lál faJon-gyu1l6, robbanó, kénes gyuf.a , egy zolostokk, újra '" gy csomó madzag, vélg ül sok kenyérmorzsa, sok dohányporr.a] keverve,. (Folytatás.)
•• Hol küzdött apánk ... cím alatt a f. évi 7. számunkban hirdetett pályázatunkra a legszebb munkát Telep Ferenc mezőberériyi örsbeli tiszthelyettes küldötte be, övé a jutalom. Pály,amunkáját közölni fogjuk.
Szép leírást kaptunk a 'következő bajtársaktól is. Szabó Dén.es cső. (P'e rkáta), Széke7y· Sándor őrm. (Alsódabas), Tisiai Lajos cső. (BogáCS).
Kölyhókbon,
tokoréktúzhelyekben
legmelegebb, leggozdosógosobb,
. pecsl brikett.
tisztóbbon kezelhető o
,
Eladás PécseH : DGT Bányaigazgatóság . Pécs, Mária-u. 9, tel.: 29-87.
Budapeslen : DGT Kőszénbányák Elárusító Hivatala Budape?t,v., Rudolf rakpart 3. t: 1-231-69. Valamini vidéki képviseleleinknél.
Budapest, V., Niidor-u. 24.
KERE-KPAROK A ID. kir.
I
IROGEP BEHOZATALI RT.
Bemutató terem:
II
'143
(STEYR, PUCR) mlndennemü SPORTCIHHEH nagy raktára
A N DO R
sportházában
ESZTERGOM Széchen,i-tér 13.
tagjainak
kedvező
fizetési feltételekkell
tartós, modern kivitelben, kényelmes részletfizetésre kapható:
BÚTOR
KISIPARI TERMhEK BÚTORCSAR NOU RT. Budapesi, VII., Doh6n,-utca 88 sz.
Fi6küzlel: VII .. Wesselényi·utca 55.
744
CSENDÖRSÉGI LAPOK
Minde nna p ' előttünk a telefon s a rádió, nélkülük a mai élet. úgY6zól ván lehetetlen volna. Szerkezetüket, lényegüket isme,r jük-e el éggé~
Erre
hirdettünk
pályázatot
. augusztus 15-i számu nkban, amelyre a következők munkáit kaptuk: . Alpári J ózsef cső . (Lakih egy), Arany L ászló prb. cső. (Bia) , Balog Ferenc őrm . (Lippó), Csató J ózsef tőrm. (Méhkerék), Erdélyi I stván
őrm . (Fe],sőgalla), Gazdag Miklós prb. cső . .(Méhkerék), Gombás I mre prb. cső. (Pinkamindszent), Illés Ferenc cső . (Dunavecse), J . Kiss Sándor , tőrm . (D ebrecen), Koczka Ká l mán cső . (Debrecen), Kovács Mihály II. őrm . (Széged), Mázsári Mihály cső . (Méhkerék), Nag./} György I. cső (Lakihegy), Nag./} J ózsef VII. thtts. (Szombathely), Papp Sándor cső. (Debrecen), P öntör J ános cső . (Lakihegy), Simon Márton őrm. · (Babocsa), Sitkei F erenc cső .- (Fonyód), Szedő Rezső cső. (Páty), T akács I mre tőrm . v . (Méhkerék) és Varga L ajos prb. cső. (T'ol csva). . Azt niond hatjuk, val amennYi pályázó teljes hozzáértés, i'ől
tett tanuságot, így a sorsra kellett bízni, kié legyen a juta' lom. Az pedig úgy ítélt, hogy ·az e l ső díjat: Nagy József VII. thtts. S!Zombathely, a m,ásod ikat: Nagy Györ gy I. 'csendő r Lakihegy kapja. ÉlÍí:üldtük. . . Később felh asznál juk ismertetésüket.
1938 november l.
nem akarják ' el hinni, hog'P a tettes nem' én voltam. A kalapácsot el dugtam a szénab oglya alá, a fejszét meg a pince-gádorba n a .pénzesládával együtt. Ne bes;;éljen anyád se, ha nem kérdezik. Bátyá/1.
•• A ]iözség- történ et e ' c. pályázatunk n yet'tese - Vessző ' Imre abony i örsb eli csendőr . 'l1eljesen és mégis ter j e ngősség n élkül állította ' össze Abony község történetét, hozzáfűzve röviden azt is, amit a kiYtség mai viszonyairól - iskola, m '!zőga!Zdaság, kereskedelé,Ín, forgalom, ut:rk, vízellátás, népesség, .közegészség, hivatalok, stb. - is a cs endől'nek tudnia kell. Komoly . dolgozatot küldöttek b e a következők is: Dömötör Lajos őrm . .. (Kapolcs), Illés Mih ály t örm. (Bihartol'da), K eszh elyi J ózsef prb. cső . (Nógrádverőce)., M észáros Mi. hály törm. (Nyiregyhá!Z u). Szabó Agoston törm. (B ia), Székely Sándor őrm . (Al sódabas), (Szirmai L ász~ó őrm . (Rákóczifa]va), Várnagy András thtts. (Abony), Végső Mihály thtts. (Pácin).
rr
Pályázatok.
Br
r.
Tépett l e vél pályázátuiikra fél ezer' megfe j tést kaptunk, ezek közül mind· össze tizenke.tten hibáztak. Ezt a nagy érdeklődést köszönjük, meggyőződésünk, hogy ha valamelyik járőr a valóságban is ilyenfa~'ta bűnjelt talál , megf'e j tését megtalálja s ezzel előre .s egíti 'a nyomozás munkáját. A pályázattal egy kis előgya korlatot akartu nk végeztetni, örülünk, hogy ilyen szépen
..
Intézkedik a csendőr a szolgálati utasítás 297. pontja szerint - i) alpon t - a h atóság helyett is, ha a helyzet úgy kívánj a . Egés!Zen különl eges h el yzetbe kerül a csendőr, szeretnénk t udni: ki, hogyan és mit in t ézkedBtt ilyen esetekben. Ezt írják l e olvasóink. A pályázat határideje : december 1. II. Kincsek rejtőznek a magyar fö1dben s ezek a 'kincsek a nemzet életerejének támaszai. Legutóbb Lispén találtak az; egyik legnagyobb értékre, az olajra: Ismernünk kell hazánkat ebből a szempontból is, a!Zért annak leírására hirdetünk most pályá'zatot : ki tudja részletesen felsorolni, hogy r égi, nagy h azánk terül etén h ol, milyen értékeket hoztak f elszínre. a fö ld mé lyéből ~ Csak legénységi állományúak pályá zhatnak., A pályázat határideje: december 1.
A szerkesztésért és kiadásért feielős:
l\IOHÁCSY LAJOS százados. Stádiu m Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, V., Honvéd-utca 10. - Fe lelős: Győry Aladá r igazga tó. Nyugállományban polgári ruhájához viselje r e ndfokozatát
MINlATORBEN sikerült. A sorsra bíztuk a ny.e desek kijelölését s annak döntése szerint jutalomban részesültek: Fenyőv á ri K á roly t iszt h el yettes,- Budapest (ezüst cigarettatárca), Á rva J Ózs.e·f csendő r R ákosk eresztúr (finom töltőtoll) és Papp Imre csend őr, Szolnok (művészi, kerezett kép) . A pályázat helyes . megfejtése: Édes öcsém! Ha kérdeznek a csendőrségen, esküdj él az
Istenre
is, hogy
gomblyukában. Kaphat,ó vité ; Fodor Istvá n ny. áll. tiszthelyettesnél B U d a p e $ t, VI., M o z $ á r - u t c a 1 . s z á m.
.h :
Tiszti 1 P 20 f.
Leg énységi 1 P.
nem láttál már három év óta, mert '
ORA, tKSZERNEMO, AJÁNDEKTÁRGYAK
1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111110111111111111111111111111111111111111111111111111111
Országos Ruházati Intézet RI.
»KRONOSZ«
Budapest, V •• Eötvös-tér 1. Telefon: 18-48-31, 18-48-32• .
óra- és éknerkereskedelmi r. t.
•
Mint a honvéd jóléti alaphoz tartozó vállalat, szállít 12 hayi 'gh. levonás mellet t : egyenrnhát, polgáI'i rnhát ,fehérnemüt és minden felszerelést. • Vidéki megblzollakl
.1
IIIIIIIIIIIIIIIIII~IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII I IIIIIIIIIIIIII 1 11111 ' 1111111 1 1111111111111 111111 1 1111111111111111111 11
B U D A P ES T, I V., ES K Ü.Ú T 3. S Z. RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNY!
~
".
