ÉGETŐ EMESE FELHALMOZÁS ÉS JÖVEDELMEZŐSÉG A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN.
•
kézirat
1974.
•
^s
A^ á A1,0:1172 07
K.
I. Pejo>aet s Ct oisaarutlaseti sozddlicaddo aajú+toa vo-ciatlakta1 au €itruservestio tads a../ A torrD]l4ae iiltátolof do a tE4raoL3á.lS ois13vE33rkasotás3t gazdt2Litoc3dtssss ,
ift• sside: 711,. as.
?./ Wisőo gazdaadc do Madill goadaseg 16• au1. 54 A cookaetgi noahoniz000 6o a c3savoti3er.otWr cao7ldtkodác3a: 23. old. 44 A sssuvaatlrazati dtdolt-otrsktura do j3vedo]sn . f~ilo2assZtetig . 33. ad.. 5./ A sssavatlneseti taloaaa k3acAadatateri torUlm do jci farad& 40. oua.
a
.
.
.
U. fajosat 3 A ntis3a3kodda dBaaati aajdCacu34y1i a
.
50+ tű.
1./
A r.naandr3t3lai ta:moláo ao,l;itao lts,3tdtelei S8. o3.d. 2./ A navs33szsdóe je3la,3e ős tótvoafije a aaaQCusc9oe€3Dnn . 6if. old. 5./ Az eask3eigéwsaoég s+3.akati.aíedra baR.d téaltes sec a ieosl'artErloae.leban ?~'. o].ú. 4./ « Grsdas ^i ibaÚe3át7 do a raz Cga1Gdt3ad(; £~ oz02'looflotb
-
.
.
A
.
~. iájesett :. A tt33bu?rao:Ss de a tiaatütj3vec3oloo ~ ' havasolara a4.
1./ Abatrákargrode do a Ss3edo3x3aadodg 2./ t3csoCSatissta tulajr3eti í`uplOeSAn.$as€3 áe a cpractt4kod$ e ~odr,,sok O3.txxs;cs+ocsrsa`,t •- ős tobt~o
•
,
3s . old.
=¢
~ '__..¢ iz~ .
old.
.
1T.• fajonst sArrerdoear ős tajratertae3éa aam& fiezdatureboa ,
1./
A aanopá3ius éta a ra~stSgerdasie =orient éta datzill : jt3sradelaaas
2./ . .
aóség bandit taoasáatasdeoáti4toa 94 As emend jOtedeteesteág flee de a tsartrQtzddikeidB rtszdesere Y. fejezet t A eeihretkeevtek caSdtSLko3tíatrat+k q.6. • • 17* old. jelerneax modiitjer 14 A teme1,6e feltételei óe a ssasreticetzeti 19 assdtilkoa4ts ISMS enedend3 ős a 2adetéj1 gradeatt kqpeoolatta 9./ A (3andoo48$-no i,.at.z ős a eadvatkezetak gazda1kodően 2./
4./
A asevetkezot3 tcttajdoa Sej7tődőas
tnn3om3ái Zraldam ,1awnik ~
.
0
24
2(
Zo1d.; old.
A
._
.-. %ú ~, L--rit, ?:3
~..~.~
A ~ r.,cözdaa:w,,: St= g GClan - tormiCes áat Co tratlera1 vla c ~~r~,~tt y táaf~,IIi;vCa r,i~{a:°:L~t - v~~ seaá"go iaT..~~ti aö;.ta 4-sr, 4Lat+, ~^ =Won. o;,--~a~ ~ ':,an ,. oat 3)11- ti, ~ s o »at dta42,G2Ciao a tz3aZ;~t3:asa^, ti-11g[a maLmö.tOD•ú 3act=nnt i3a t,.7xh4€a I.ti7f?;ttz Limon anti tav a te3stxaMo rsfi3aCrt toi;istt4ti La Ó::ssaradt ~ sn; p ~ aorda eon ŰiQotan t3lSSrF3orbacte Il tC:'T7:k °.; T."r.:: ícaal.i'3a taoa7 r.a3. ca aka esuat- caa alnaraCICanara,. :ClaCeaztaa arra Za3soota3s oaacaaL, L3l3ir aa CatatelTaO ta t' g?ts 4 SIagGaiGca ,lOaaFa3,724. aaracn-car a u na taiz e &3llarn0 vanSaa A aav alata z.G^czacat;i.:zegea . eüafaraMi/W4ta-in iiWdU4Acő4JdSöáaz . aaat Q: q °ifiti^K Lair 'illsitt LIta.st t Co tt4atlaFb alasname a t~;:.Ccaora:3árt3 v
raaat, 1950E G s 3.gn• Iiiaatt a=eta-a:Iamb ‘vatt4 tanaCao lta. 50 é.-f,..,i azzt,. a a ,~ r ,t í3:3 {alflCS ő~7'C 3 :.0[ áa s7[:Ii~a t ~as LR°~.nl t aJ ~lda á~l ~~~~~ l.~,~, .. ~T_ ~ yy , , ~~ ~ } p .~~~.-~ //! ~~y~ ry ~~ry ~~~}~~~~ . ~~ff i.i~ ő~~~~t ~3 ♦ i.S`i ~93Gáaa- Y ~~ Y~~ w`r+ ~ ^W+ a E}iJYYivCii:á.tl3t+ ~ s 1jl031.1t4saot evacaa t 2.%0. Ga `P•1,°;~tt. a mz•C;tat:c41. (..3-1:2, ~t, a O:s7?Ow:3tÁ3lr: c3^wklmCc^ • ~ a tars~ tfltn37.1-13a v:.03fiat tfabb; rent 43 Li $'i^a d:i~ a :C7R ; `Tia, tat!Nae?n4.. co tri...°a ~.`ai'$rd.. .,cti ö:a%tOr ~ • ~~.:tth-aChanaks. tiorX. L 3 a z',.,f.^7ilt ~ Gmtlri,^i ~zt... ZaCtilaaa $ván.Y3ttualiini-,a- v3: azaata. e~.3 CcaaatS ✓'~a aaa.°nar-cd3atra rzatittitLrr° En tasm10a`"~`:áynta :l.AC,ZS!$as7:-i;1 űlwi,n•7 aa-n:t-; És;l~..~~nrslőaúa t+Y3lM CoacZt a G:sLefltáaÍ3 rtEt áSu , Lair' Liulga S,Xaiifil.'aaj7. A nai:c,r4 2:3. ~^baFI < tli, LI* i ctaCalat. 4 "aaattali rxillatt ta""si.:ar3G,y ~~ ~ tigr;?1*..41űG.t ^.suc0.0Z6 0,rJ.i: ..- A t3wtrCai+• 11 £S`cS',~+SiOá'. ~I^.~~.riit a czocLatLvta ae ars 40341 jar.ca.*a3 t_'n]aabrx3ia$ v~. }
~
‘,.Y-=.
..
.
2. SiJJ 42a$Qain 1`$7c °^1L.toa:d8taa Pda+.~J%mLlPí`b/ a2S'-.~2.GDt B2ö ~^ S aa4lSon zati 2)2.ticC 03.5,6 1caittate ta m.^ata+ `~oa-3, aajac,z -€T-caoL'2,-. ~ 45•;~~~t~ ~~~GC~ rltsSz. ~ia.°`]. .. g Ca^~v~ .: ~ v~ a~ v£~ ,.., ~q,,~~p~. ~ ~?p~ Gl. í~l.^.i~w~~ ~~.~~ ~ ~.v.r"1s..Y7 can {Í.isL ~ fllV~•L ~Sb4111a üQ 13277- y €In trsn"rwisisc-sst-coacata sancta .3ú3 .73L=, ~^~ a mt3mr?-7). . dehs 2n$ ^ g ritts tsaanctroCcat klat82 Ca Z;: 7.0" -^^.~ s:~a~t; 2.9 ás& Lola mnatal. LLra O{3 ~RLs..~ t3 t3:lL'a,„: .w~ _13.1. n.t, s'-!í72~..ts'L ~J~~~ d LL ~ l€a~i n ~ ~, LzSű, ~~.c~ í`.3L^~3ű^ ~~AL? ti. A ;~a S t C^ ~ 3pa ~~i:.i ~?r3 ol=31 csatCa • tzjoaa =coda' ~ al:Ú'al Ci_ ^~ .riv:i3/ " 53t'^,.msZicCmi; 332.o8t^ttfr+ o3. 122.0a3o Sa ~.,~ms Yh^n: -z a valac^t,S 12.5t^ ~~et CaZta1e. ts1:t ~ c‚e-rn!'3a Lalat2 rzan ft..^~,lizatC3 I:?v 151,oc="leca~, ~ *...iiir ~~~~A 4asr71.~nr €tc^, Crr_le`Ttlat nfirata.3t3a aa1123:pes52,Gn. C . Q goMacznea Ca a , C C:.raa,^,arorl tic= jULL"SCSlCY2a ataozerz haooSaItha~t ctsv ~a3.1122:. ~r 13i9i.~ ' ~ i r~~i.~S 4`t~4.ő~~•+ ~ ....a ~.s~,1~~ ° i. " oÓi~~ t~ ~.t3c~i 'ú!~:t ."t!~'~ '`' ~2`~L~.~. ~lyi/~j {~ ~ {~ ~,, ~ ~r ~ ~~ yy ~ ~y ~ ~h "+ ~. hts ~ ` ~1.~ ~ k ~L.F''. ~a~ b\%'Y ~ r u'ri1á5 a ~ r áo~i u NKS Co. G:a.a ~.9l~iy~u~~ ~+~ e n saFo:_ ~ r* s2:,o. A 0132.Preirrieta ME sa tCsta: 3fl LScato t2úu t-bR^.n ant CJ ~n .t_v(la^aan -a tám=3 2alata trriaeolaa newo6^o Fza2G tbt3.^n,Ca r,?c. Via a - sdpgcn€ilonCe mitten- itaaa:ratc aacianwa 6a flay. tct Ce3raa :aa alF.aw'.:cor7^a salat jCsa 252 Iltvzkatam ta j033 a^cyön am22. ncyoQian tcoaCc tt.ty ner Cm }`^n.^..*{r5t.la*.;a tOtt5 ans zeal sde....2.arit, rave 0= sP..ze.yn cato1;°. ~~ í^. o 2fi32.1 ~Ut amaaon i,taaRGSma = n4a3a :.aacc ~~a,:~11F --A, I"t,r eta , .23t22.0Go o ~~ a:.a3 Lb apt a caaVat t ~.y ;ta d l2 a rso;,tatc?1;.gc..y ::a..'°y2.ős ~,4 (hr-c:~ DS Cv~?~fu~ : Sra ű`„ca~ Qa ~s2Er,~l~~.t Qc'~~~c3 a ~s,~~1£ ,,.a ____.. ~.R„~~~~ r!,., vat/.. Át~~~C ° do ~y„!~~~ f~(~!, tw ~ :'irb%~a~ :~.s..J OtY= ~ i tatoz, gi - ~ ~~~éS1ta 4 , ,~.~ c..S2:ü ~!~ y,~~~., :ji a p •• . , . ~d - a c£.a*u++. ' ~~ fSUi`o . m ~±..~~o ture ba olitja ~,3 QajaWJVS =Z. '^iW . ~t,Lce LL^ trio. 3- ^r^ ~' 4k~ ..o~_' ~~ . _2,J'".-~.~~ ' .' M Itrat iSOC"{3a Li tatC:3Fann tvoi+^á3.j13=213 ~~ ,3 ..3p crt`7+aa%. C32Z. L" .a Can , CatC.;n3g Co coca hLIftcra1+tia fiiraÍ.S3 flg II ~~ Lai 'l a valialara OD,j3.ts'ar:stű`a3 k sa ~4' i -,, tn C3' a J r;tri' =atartratr` tata 313cair32aMal. A ccall~`2C owpG^patC vrezttE:~ca..talbm 231~t art' Yzria a2CoN . oay‚,!=1 a t~,~. ~ia~ n crA-r-z"rriCa do a r9:13:00.320n •"~ ~~ fa ~~;%~VCO . La 123. t~N~a w~ co sa~ A~0.~ f~~~a3u, : a v^a~~2 ~;~~/; ,~, .!~ g) ~ .~ e~ y M 'lw ~# 1a{}..,ww+ ~ ~ o'yVAS~— ~ ~ tS.. ~':~ ,T.` ~~ú 2a aa(zra' =r, r , i..22; . ~ :is++=A . ' .^~~,~ ~ij~ ~
~
►
►
.
"
ens fi'3 C:Mt'+ `~ 9 •-'~m-.3el33 way E3a?~`.~, j.~r~ 1.311n5tM.
Ter~^~ ddiicaűtSai rendoaerf3dmals ea a oailatonaAga jelahttla tadrt6Lben mádosit ja aa oadíalarodtS e_VaSSak Onbantnnfiesi— 6a Jane tbl+msar8e3aaitséalt, a telhalccaaőca loZiotSa6űett tba a ja3nedelaeQk kietzretgitőtláeGnek ItrltdtelAit• Is fblhaámoada 6a a társatlatmS ticsstajdveclelaa Ioapcoolatt:atssk ea a módeau?tSoa a iatlsrocazdagáa— t>ass k6tati:űtel.enüL vianzahctf; a txSpeeadaaáfb növelaefitia1 jtsl.7,ents6ira ia,.
oattaetkatfeti aüektotrban a lie2holoaafia tka a aeafest tend— hearatig orocla6rv$raaőanak laapcaolsext fáaiavetlene3dt, mint ás Misr _ ts9 amsktorhatt« - Zwick oka főkánt as, , hogy itt.a íOlim3.eanads Mani . trims gattlsa dfáttttSen n smjtát erit. 1'068valve * lgy aauR.sa a o€racia8e3sf .. ndvekodas ; je]iaasó3re wekorolt vieasahat Sea 3a elt6rtí vanat2cs.zdete&at mutat a2 Mani asekGearttil. + vtágRi nőg ec,yr. reg ja,Gyzde . as caic+rYZáa a. rams ta ti— fácazdaare via:os,yaSra vasatkoh3k, lay a I.f.;vethrsztt.etlkaak 3a elorf— taaxban itt Inhatnak drváttrearek. . ~+
I. fejezet
A
3ű5Vwí^'`!'. ~ Z i`I ú:2D';B.ODA3 3A,M2'0S VOéJfS«I P.2 itSZEEVEZ: 5
Unnak a szövetkezeti mozgalomnak, aiolynek eredmónyekóppen létrejöttek p.mai mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a cdlja közismerten a cezZgazdas'g szocialista átszervezése, btalakitaea volt. Ezt két ok miatt is hrngsalyozni kell: egyróczt szőrt, mert ez a .. szövetkezeti mozgalom lényegesen különbözött a kapitalista orazigok. szövetkezeti szervezkedéseitil, mozgalmaitól, mert ez a szootalista óllca gezdesáspalitik,jának szerves és hangsul_vos eleme volt. Mexészt a mozgalom célját is hangsulyoznunk kell, ami nem kevesebb, mint egy alapvető népgazdasági óg tertelősá mddjanak a megvísltoztc.Use. riivel a mezőgazdaságban - a jelenlegi szocialista orozrgokban általáabnn - ellentótban az iparral, a termelős tZkés táreadalmasitáca nem történt meg a szocialista forradalom győzelme elíatt, a tareadalmi tulajdon egy lépcsőfok kimaradásával a. kisdrutermelű tulajdant váltja fel. Gyakorlatilag ez azt jelenti, bogy az elsaidtitás túrsadaltn$nttísűíval párhuzamosan kell megvalósitani a termelős t iram:-. dalmasitását. Az Ellem gazdaságpolitikájanak múlja tehát a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtőse, és ehhez tatalja meg az eszközt a szövetkezetben. A mi szövetkezeteink tehát nem a a rt ezocialiata o11ezüek. mert szövetkezetek , - vagyoni és személyi tórsn-
lások, - hanem amiatt a tortalom aiatt, amel,vnek hordatói. A szövetkezet Csak gazdálkodási forma - éppugy, mint az állami villalat,
-
hordozója lehet tőkés és szocialista termelési viszonyoknak egyarttnt. A szövetkezet azonban különleges gazdálkodóoi forma: egyr3szt tórnadalmi szervezet, aozgalom, mó.er3ozt önállá vállalkozás. tppen
es a battle 1ailame — a ass oeepia es, he t a perasaattete. el,a3tt Wart forma vat tsra+itsflsam is - tette alkalasseá-erres hoc a sesgistacarfjw loon sneak a saja tee tafteldaaY;a tolyaeeattaaaaic,,aaslylseeac a tarasrlias foe as eisajit3tis társealalswettdaea eQrlaajWasg vasi 16e01 aast.li
._ . . . ~
.
~
1/Asara,. ben valóban t&1r tirseCla7aet3.aá satiketiaszerli teljraaseat. *3ardaeata' is ta247cta sag a>asg9slaalő tettét es:astestlos+ rattan /is saas samiltmsa a agav6 es2lrtratiaaesaati aaeegsles Iaeartaf€sstails ki est a tslTaeaaaaLert! Ditatyttalieek meek a tőlrténsl.iFSt Ideate ieteiTia:, aeasls* vistas e Faaa3cskfástMess46 idején tatissae6ti Mat vallaael.,st foradabs. ja l.essitlaaleaeett, mieriert a Saevjettasi+6$an alkalmazott váltaaseahas tontiataas beleértve a 3caasaanit 1es,
.
_
011110.•...,.,.r,.
A -aneflaastkssetebc aa#akjiteesfsges#aak rr3ssigilcttit dital:ibsaa a tariE.ajatasataaas®aea elaasaiaivel óa mask jiil,laesaaraá v©náseival , a~gekase , IF.saclers3.. Ss a aasgktizalitést móat• awoken többféle vesztlyael I. ja4r. Sgyib].e tasigesen 9s taa>Abitá, homy at tulajdogcoraasaa atltaa3átaloas je2is>maot3l.vasl asizeasaaasael:tselc a sntsvetls3asetataa aajátaseágait, Ifis tsQJyte Ian iennas- Meat Wi rt,. mot Ilyesféle atttaalaissoe -tdremialai. casePoaa`ttuiiaaso nee 1:61azlic#,ia szaret3beee't€ túlaajQcaaesstae . forida~.`~~iaggagel. -2d /dads Sores Tares 14ssőaRSaessd6estg.i teswelóasasSvstSassaseti tinajalesjeg. Spat Akelimial tieáó.- 196S. 51-52 Z. ~.
_
.
-
~
114.1lae251 a aaaassedgaar,asltasa3agi ta.aessZtSasrst!YVatiasöstaic earjaleeaea:afisel- tar essk a tiMttieatorsaíbii ata5aft3nk* bases astatsaj, a eaaa,jitaae tonleali6e taEf:, aeaa>Ia2,lebwaa: re:ndaitetiatiilr lbjextddiia: Id,, vaaZasrsiaí aarsaafkisall a aWajáatea trltéte7skbőlt adettisilaoidsai1,, aussl;pala: Jctlstttt a3assgat3:tcsaánsk.
A ss 1iawr.n zaavatioazst o...kNaRa Ctrtci`'í3.kCKídot itta a kW-
-Mt
Paraszti -Maiden tt$ra3r3alriaaitiodro, ?raLaltaif©a roves n8ilaa, hop valbtuaa a ak k !At= aaáQ sate is, Ian as maul ezaz3a<stpratit is . Birs adds beaidrs, atb•/ tdeofialt3R oat a caor&dalnot, A nagg3eteei texvolba tdrayi nItáteflaei 1distiL a Gépek btast3sitésa szintit: as ailaC9i'a hrh`dZ.ts b kisárettea:maldk vaprarai társuGtfficia uuyuuis t,arb6azota zaoittat a P31,H bevitelát jo1Antbette és cook a>l+sarérdoasd níbrtaben es g 6b vegyoraLrevakat Ming tailatolcs&/., Linaers a kiaűsers tarsoláai a>3sktizei t:1151». swim Aosznalbatatlzuaot a anadzoni gazdGitSticúCadva. A ai,fl(ivat«w kDsot,e]c :casc3áílkolis3esdrnaks aet a sadvetk9nteteic Widnak aa3.ap s vote. foltéte3aa volt as állani g6pa,'21omtSoak z+an3saeréaeR Y,lápia téso. 6 now fadterdl.istekt3n a nutzdY Im11S When vale alvaGr.P;eaa cask iw volt 3+ abat;a>;es, vart >a lawa3.akult os'ivot~~^etaak non ra3ndal33rS,t,,,k's non is zotadQttenhottaak a aziikúecoo ;Cpratitkal.. .*4r,-e3.sicate sec ttivl,3eCs. naet 3A(i 3IDIG a v a kor°.iLhstett turl3jdenuldta,, k6aebb Ix.+űf,d aAgS►&",i-pdttudaYi *lobstűs6geik volttáa kOrltitcasoLtFak. A tezoo2a&aesr.`3a>;stktar.etek css° daIsod3aduok_onyik sajdSoa iránl4 ibltt3tsla tehSlt kihatott ta: tovatibbi tbjI636ora is -s, how ttraeléamc snit - .~i~,`tn t$nyo2ójtiViJl taaa rasas3cs3.kestelc i vtd3r aga an Efa9éY5 t volt, veirf egiraansgan b3ezWaott. ~ `
.
A stisSk raajetőa iat2 ata:í tbltt3tBl t@rzea,és szezélyi tGtuezGrsvel, a nutn.'cnexevtr2 kaPa3o7at3a. A tugeic amasélybbea , ~~1r+t takinItva ~ ~SW ~ ~ , ~i 6 -► as iyor araiel,je+s el us ivá hnrta3Ber ellenőrs r#pflan a torSbbi.kiaaihrotoneeiés lr3rratkueatéban Mon segos volt. Stafsea kaess:o3.ddik affig as iss hoe r a korábbi birtE7kyií9l:enEa3is .gb]r7etkastdi>ecy • a ida3aks#it ~satt ;F.aekta ~ a tarts aol ~s a a iü7.~s ~~L *Ss a nantaerd.. eleandbsa seretailit3exas eart;,a tiaga3adietig ins saes Caaadratlneset>ribea a kortkibi birtoka' TUBS f'ctE„gvaStybt.
A hornadik sextettes Ibltótol a easdastiai taaahonlzats te-
recetett felt ltel: az ipari és cnezSgazdaségi £razinvanal aránytaleneága, a mezógazdesáti árak alacsony azinv3nala. /Ea a differencia - az 1966-os árrendezte e13tt - kb. 36 Sra tehetú,emi abból adódott, bogy a mezógazdssűgí frszinvonal 25 Z-kal alatta maradt a tdrsadalziilag szükséges r.forditások 61ta1 indakolt ezinvonalnak, az ipari árak pedig 11 %-kal magasabbak voltak. \Beek ez induló
31 Forrós: .t = l, agrárpolitikájának f$ vonásai. Szerkesztette: Dr. Gulyás Emil. Kossuth, 1990. feltételek olyan adottadgokat jelentettek ez átszervezős után meginduló szövetkezeti gazdálkodás számára, helyek nemcsak a gaadilkoddei formát ruházták fel éajátoe vonásukkal, hanem a tul jdonfoz` mát ie. Pigyeleabe véve ezeket a köriilaaónyeket, célszerubbnek látszik, hogy vizsgálatunkat ne a csoporttulajdon általános vonásainak eizskezdjük,. hanem a ézövetkezétek sajátoeeágs.it a konkrét
törtánelmlleg lezajlott folyamatb6l bontsuk ki,ítGenk ezutin kertelhet sor a szövetkezeti tulajdon sajótosatgainak elemzésére.:Addig csupán annyit tételesünk fel, hogy a szövetkezeti tuta4don a .. társadalmi tulajdon csoport-famája. 1./ A termelés feltételei Os a termelőszövetkezetek gazdálkodásra A gnzdblkod+ís bármilyen formában törtónjck is, alapvető feltó-
tole az, bogy a tevékenység folytatásához szükséges terzelóei tée nyernők rendelkezésre álljanak, méghozzá az alkalmazni kivánt tech-
nika szinvonala által meghatározott arányban 6s mártékben. Dyakor1 latilag ez általában ugy történik, hogy előbb düntenek e termelés tárgyi tnyez3i felől,; biztoeitják azokat, rendszerint egyszeri be-
a fektete4cel, majd caa h ezutdn alkalmazzák a aur.lcaeiv"t, o crr aeglúv6 terael%ai eszkJzdk Gltal meghatározott ar.ín2b2n Gs űaczctCtolben. A Qessógazúaa;g.i tortol5czUvetuazetek'gazd.ilL^os3Gc;'tao3 beinduldpa lúnyese3 alt'r'oeket mutat a vullalL°o rseav $ltalún3a gyatorlatábaz kúpest.
.
a/ A gozdfilcDdra tárgyi feitdteloinek me3teremtÉ3e nem ei5zotecen do
no egyazori befektot3ace1 ti3rt5nt, hanem folyc3latos foltsi::oeda
erorWnliekúnt-OkivLve a ffi3ldet/,6úa fUld Go a munkaesri centralizációjc ttirtdak no előbb do egyczerre. b/ A flild és a aunkaer3 ara,j!toe üaozekapceoltal.ga k3votkeztdbea, azok cennyio6ge do e:,r^..,.: c&az való aránya a szövetkezet azfQrra adottslat nem dantóaGt3l amok mogvGlLoztatúQ3. Vizsgáljuk meg L'3zalobbr31 ezeket a aEarltoe3dgokat, mert óppen ezek azok, nap/ye/neck okot r'ltaldnaman ismertek úc olfogcza' ttak,. k8vetkezmún5einek órtol.:.esdoe azonban már kor?ntcem egysSBea. Az elo5 meaállamitio, e3=izez.bsUteeugy txinfk olflentIIgnd
annak a korábbi rsegsliapitdnlnsrnak, hogy az állam bistoait3tta a az:ik..^' agec gdpeket - elSzotoaen. Nos, az teny, bogy as íillsai gdpallomdtúlk rend.eltotGae a ®zzvatko2eteknek nyujtott azolg!1tatÚs volt. Ez azDStb^n nem változtat azon e maik teayen, hogy a szs3vetkezeteknok nom volt raegfelol8 gdppcarkjuk - Co azá g sok egyéb aaskiTz'"ik aem volt - s hagy ezeket a hitnvzG eazkiizt3ket fokozatoacn. felhalmazríauk rcSvőn ry~L
~
met;. A gGpolloa,e enzkUzeivel a gépállomás
gazdálkodott do nea a toraelóoziivetkozot, az csak ozalQáitatáet vehette iWtnybe - ez pedig flea ugynnz,. Annyira nem ugyanaz, hogy amikor lehotvvú vdlt, a azrövetkozotek fokozatocan uegvi^ároWk a gvpdlloaiaak gdpeit. Továbbá azGrt pea condhatjuk, hogy a gépállomások rendszere elazoteaon bistooit3tta a sz;ikaCges caokR3a'_' .ket, mert e-esel ocai: egy rJesz6t jelontettGk a na33,s~ tzemi g^.zddl-
7
kodíahoz szUksóQes eezköz8knok /az áll©ttenyéaztáahez szsdkeéaee ápiilete5t. berendezések, n tárolókapacitás, €iltotvJnyek, stb. iránti
szükséglet taéa ezan t©lül jel®ntkezott/,
~
A~iQR
er " m*8 igy
een volt biztositott a gápellGtatta.rig,e-e. A nem megfeleld alagellátattság tszáaszezü be,utatáes eléggé nehéz, de érzékeltetik a következő adatok. Az éllani gazdanégok - sr.ael.yek a fi3ldteralot 30-32 5-án, a szt'nt6tert.ilet 14 a-én &azűíslkodtpk - 1961 be 1966 között a mezőgazdaság terrleléoi rendeltetás:i állóeszközeinek 49 Sávcsl ggaggigk, mig a szövetkezetek, amelyek a St3ldtwialot 62 %-3n ős a szántóterlllet 805-6n gazdálkodtak a ces5gczdac,fsg tormeláoi rendoltetCsci3 r116ea^,közeinek caugán 42-46 ~~Q 5-ával A szövetkezeti szektor teraelGssi eszközei bruttó ÉsrtC+kének abrszoiut nagysága csupán 1967-ben érte el ős haladta meg az állasai szektor tormelósi eszközeinek bruttó értékút, de nettó őrtőke a nrcgobb elhaoza il6dóa k'sivcstkeztGben még a %-kor is alacsonyabb volt. 4/ 4/ Fonds: KSH. Idvnzaki K3zlem'nyek, 1969. IV. nezGgazdaetigi
Statisztikai Zaebköngv. 1966. A gápegitt'sa azinvonala it elmaradt az állani gazdaaí(;okétól. ►i gas bonaaratá;a Gépesítési színvonala az állarai gazdaságokban mér 1960ban 97,4 5-os, a moz5gardacági szövetkezetekben ekkor ccupaa 53,3 5-os, éc efieia 1963-ban érte el a 97,3 5-os azinvanslat. A cukorrWpa kiozedús gGpecitáai foka az &llaai gazdaságokban 1961 -1966 között 69-95 között ao.C,ott, a tercelűszövetkresetektJen 1961-ben 31 5, óa 1966-ban is ccupán 56,4 5. A traktors;ir.3sóg is gbva], magasabb az éllami gazdaoégokbesn, mint a termelőazavetkezatekben, ez utóbbihoz sz!',:,itva pedig o g6pállomóeak traktarJllonn;,rs t ic. Az eGy traktorra, illetve traktor-
egysógre jutó az:nt6ter3let cz úilcai gazdtls°: ;okban 1961-ben 101 kh, 1966-ban 70 kb, a tezaol5aznvetkezetekben ugyanezen idórontokJan 170 kh, 111. 91 kh. 5/ Ctsttaztibni Zsebkönyv, 1966,. 1369.. Eszű 5/ Pore ss CezőőazdnaLt1 ~l
ter,3leteg8s$gre jutó aJ:itr°gyafelh: aznalós tekintctóoen is
h.asonl6 a helyzet. A terrel8sztivetkezetek közös g2zdw;:íggui. 1967ben őrtők el azt a szintet, aait az . óllami gazdas5gok 1961-ben. Ugyanezen id.i alatt azonban az 411cmi gazdas6gok ter3lete,gyaaisgre Sut' catztigyafelh3cznól6ca aeFdupl'zó+iott. /lti,cd l.sz. táblaízat/ j.sz. tóblr';zat 2er3letegvségre lut6 z Utrilsya felheszn'lt.s t iroadaimi seek tarok azerint keikh
Livek
Inni gazdaság
Termel•inzövetkezet
1961
239
107
1962
367 306
125
297
170
1965
297
178
1966
311
175
1967
465
224
1963 1964
144
Forrá®s Mezűgazzda-csgi 3tatieztikai Zsebkönyv 1966' 1969. A netaazegrolel$ aYapelldtottsg nemceak abban nyilvunult meg, hocy Lenanyies5Lile3 gevóa volt az eszköz, hanea az eezkuz`llaa"nyr i3rrczetitelóben 1e . a nz+3vetkereteti FY zzd!1koaL'e5nak kezdetőn eleve nen lehetett
44 iaeafelelő arAnv a föld 4n a tervelőeozközök küzutt,egyszeraen a-
zért, mert a föld centralizációja egyezerre ös előzetesen megtörtént az átszervezósnel, a termelGoszkiizUk koncentrációja viszont csak később Go fokozatosan. Sőt, a termelési esztöz$k kiisfl is e1Gazör azokat kellett biztositani, amelyek lehetővé tették a nay móretekhen való gazdálkodást. Bzört volt alapvető kérdés a g pesi-
tés. A nagyüzemi ja ~ dánhoz sz]ksóges egyéb eszközök, amelyek a munka terének a igy a faglalkoztatottsgí bővitéce ir 1nwtba hat-
r
naktcsek később, fokozatosan teremtődtek meg. A föld és a munkaerő adottságként való megjelenóse köt sajátos
körIilmtnnyel függ össze. A rendelkezésre 6116 caunkaerv, mint adottság a szövetkezeti forrx val kapcsolatos. A tagsági viszony következtében a munk^eró mozglea /munkahelyvásltoztatús/ korlátozott. A munkaerőmozgás korlátozott volta nem azt jelenti, hogy a termelőozövotkozetek számára rendelkezésre 6116 munkaerő aennyieGge változatlan. Az ipar elsziv6 hatása következtében fokozatosan co34cen a mezőgazdasági keresők aranya és abszolut szita. A mezűgazdasági aktiv keresik széna 1949-től 1964-ig minte gy 30 5-ka1 csökkent: s ez a folyamat tovább folytatódott. A teraelőszövotkezetek taglótaztna 1961 és 1966 között országos átlagban 8,6 3-ka1 csökkent. 2z azonban nem befolyásolja azt a tényt, bogy a szövetkezetnek tehót az adott gazdálkodó egységnek - jellegéből következően nem áll aédjában.0 y dönteni, bogy csökkenti a uunkaer5 létszámot, mert tagjait nem küldheti el. Sőt, azt sem 611 módjában meghatározni, hogy kik "vándoroljanak" el. A termelőszövetkezeti tagság elüreeedéee tippen annak a következménye, hogy a fiatalok hegytök el a mez5gazdceágot. A termelőnzövatkezeti tagaggnak 1961-ben még kb. 52 fi-e 55 éven aluli, 1966-ban ciár cask kb. 44 u-a. A szövetkezeti
1f. tagság átiagéletkoraV 53-54 év'.
1.ez. ábrs A szövetkezeti tagok számának és kor szerinti aegoszi'eának alakulása a tsz-ekben 1961-66-ig
Fonds: KSH Eiezőgazdasági Adattár II. kezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv, 1968. A tag nemcsak mint munkavállaló 611 kapcsolatban a termelőszövetkezettel. hanem mint résztulajdonos is. Ha tehát a szövetkezet ipánvt tart a földjére. köteles őt munkával és jövedelemmel ellátni. Amennyiben e szövetkezet rendelkezésére 6116 földterület a tagok által bevitt föld , ás nincs lehetősége e eibee`ereSaadtemaiet növelésóra, nemcsak a rendelkezésre álló munkaerő, hanem a föld de a munkaerő nennyiségei ás aránya - a tagstirösrg - e-
~
üttesea is adottság. A rendelkezésre 6116 földterület adottságtrónt való m?gjelenése a mezőgazdasági termelés tulajdon- és üzemformától független sajátossága. Mint a gazdilkoodás tárgyának monopóliuma azzal kapcsolatos, hogy a miivelbet5 földterület nem terjeszthető ki korlátlanul. Igy e3y adott gazdaság területe csak más gazdaságok rovására velhető, ill. nem növelhet5. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodására ez azzal a kővetkeznónnyel jár, hogy a termelés térbeli kiterjesztése, extenzív módon való növelése korlátozott. A termőföld adottsága különösképpen domináló tényezővé vált a földforgalom, pontosabban a föld adás-vételének hatásági korlátozásával, gyakorlatilag betiltásával.tdldforgelom engedélyezése a szövetkezetek szára ebben az időszakban nem sokat jelentett volna, hiszen nem volt a tulajdonukban a föld, tehát el sem adhatták volna. Az egyetlen lehetőség kőt, vagy több szövetkezet. egyesülése volt. Ez azonban nem feltétlenül javitja a föld ős a munkaerő arányát, viszont feltétlenül nöAveli az üzemméreteket. 1962-ben 3719 termelőszövetkezet gazdálkzdott 7,9 millió kh-on, 1967-ben 3033 szövetkezet 8,2 millió kh-on. A földterület kiterjesztésének és a
,
rendelkezésre 4116 munkaerő csökkentésének.korlátozott volta együttesen tenalneelfikus feltételeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás számára. Először is, a termelés szinvonalának fejlesztése, valamint a termelési tényezők megfelelő arányának megteremtése a termelőszövetkezeakin alunell4tottságuk. az eszközök mennyisétek gazdálkodásában ana
gének növelése. a felhalmozás révén valósulhat meg. Htieadszors a terhelés szerkezetét és a fejlesztés virányát is megszabja a szövetkezet tagsünsége, illetve recipzvka a földellátott-
sig.
giek után vessük egybe a szövetkezetek gazd4lkodáeúnuk kiindu16 telt-teleit, adottságait, valamint azok közvetlen következményeit a g.czdálkodás általánac alapfeltételével
-
n te e]ósi t_nvez3k
megfeleld táreitlsán -k kivetelmény5vel. . A rendelkezósre 6116 termelisi eszközök mennyisége, összet6te.1e ős a rendelkezésre álld iöldterölet nagysága ós zin5eáge egyti t . tesen itt is meghstánzaa a gazdaságik dlűmunka ezüks ógletót és
'!elhasználását. A röldteedlet nagysága, min5sóge, valamint a rendelkezásre 6116 /foglalkoztatandó/ munkcer5 mennyisége sís ösazetótele, a ennek következt6ban a kettő aránya is adott. Szlkségkóppen ellentmondás keletkezik tehót gz nlrsvellÓtattsfg ósa munkaer ellétottság között, emel gyakarlatilag a rendelkezésre 4116 ós a roalalkoztetható munkaerő men_ nem felelésében, illetve a rendelke&égre á116 munkaer3 kihcsználetlanságfban jelentkezik. 'A teljesített menknnapok alakulására 1963-tót kezdődően van-
n_k adataink, korábban munkaegységben törtónt az ölőmunka Lőrése. Nemcsak a teglótszám, s igy a tagé ritség, hanem a közös munkában résztvevő, családi munkzer8 mennyisége ős a .teljesített összes munkanapok száma is csökkent 1963 és 1967 között. A családi munkaerő lótszáaa kb. 7-3 %-kai, a teljesített Összes munksna 4
-kapli t
tarAcsaládi munkaer3 által teljesített munkanapok százai ennél jobban csökkent /15 `W/, mivel igen jelentősen megnőtt az alkahiasottak száma /160 %-kal/ ős cz általuk teljesitett munkaidő frege 190 %.. kal( Az alkalmazottak által teljesitett tnunkaid3 1963-ben az összes munkaidőnek csupán 5,3 5 ,9 -át tette ki, 1967-ben már 16,2 iro-át. 6/
6/ Porrés: Lez5gazdas3gi Statisztikai Zsebkönyv, 1969.
iSezőgazdasági Adattőr II.
1. Az alka%mazotti munka arányának növekedése a szakkópzett munka iránti igény növekedését Jelzi. Részletes munkaügyi megfigyelést a KSH 1966-ra vonatkozóan 330 tsz. repreaentativ megfigyelése alapján tett közzé. A 330 tsz. átlagéban a rendelkezéere 11116 öaczes, családi munkaerő 71,6 %-át foglalkoztatták a közbe gazdaság munkáiban ós a nyugdijkorhatárnál fiatalabb családi munkaerú évi átlagos foglalkoztatottsági szinvonala 44,9 %. /Teljesitettnunkanapok széna a teljesithető munkanapok számához viezonyitva./ Az óv különböző hónapjaiban is eltérően alakul a foglalkoztatottsági szinvonal. Ugyanezen felmérés szerint januárban 35,5 5, áprilisban 46,6 k, juliusban 49,0 %•, októberben pedig 52,4 %-os a nyugdijkorhatárnál fiatalabb munkaer3 foglalkoztatottsági ezinvanala.
71
7/ Forrása ESH Időszaki Közlemények 1968/19.
A foglalkoztatottsági ezinvonalat befolyásoló tényezők között első helyen kell ealitentink az eszközellátottságot, az állatatiriisfget és a termelési szerkezetet. Ahol a foglalkoztatottsági szinvonal 30 ó, vagy ennél kevesebb. a termőterületre jutó állóvagyon őrtó ke csupán 73 ;m-a az átlagnnk, a számosállat csupán 80 ?G-a, a növénytermelésben is magasabb a kalászosost ás alacsonyabb a kapáenövények aránya. Ahol viszont a foglalkoztatottság 60 %, vagy annál több, a teraőteráiletre jutó állóeszközérték 21 S-kel magasabb az átlagnál, az állatsürisóg pedig 11 -ka1, s a kalászosok és kapásnövények aránya is fordítva alakul. /Láed a 2.sz. táblázatot/ Hagy valásziniiaéggel állithatjuk, hogy a munkaerő kihasználatlansága nem létazámfeleslegként Jelentkezett elsősorban /mivel a muakacsucsok éppen a gépesitás adatt ezinvonala következtében nagy munkaer3igóinnyel léptek fell, hanem a nem teljes munkaidőben velő
Is 2.sz. t5blézat A termelőszövetkezetek Megoszlása a foglalkoztetotteág pzinvonale szerint 1966-baq
A nyugdijkorhatérnál fiatalabb családi munkaerő. foglölkoztatfini azinvonala
% és 30,1-40 kevesebb
30
1 k8-ra jutó Illóvagyon 1000 kh-ra jutó számosállat
40,1-50
50,1-60,0 60
%. Öeozenál több ""
~
3348
3946
4586
4944
5468
4493
116
126
152
168
167
148
?orran: ASH IdBflyaki KözlemGnyek 1965/IV. foglalkoztatottságban. A szövetkezetek élőmunkával való aazd4lkodássnak legfőbb eaicltoso;Sra teh t s hogykrit létazémmal gazdtIlkodik. hanem a ounkaid5vel. A rendelkezősre 6116 munkaerő l6tezána ugyan nem fil g döntés6től, de á tagok közösben kifejtett munkaideje igen. A ezövetke zeti teraelós tárgyi tónyezSi tehát á vellik összekapcsolódó munkaerő által kópvioelt ólőmunkö mennyiségének csak egy rd. szét képesek felszívni. A termelőszövetkezetek rnzdllkodásánek ez a belső ellentmondiea nz alaoe17.8tottség és a munkaer3ellitottség ellentmondésa - a hóztáii gazdaság létezésében nyer mozg._(eformeit. . 2./ A
Közös gazdaság és héztádi Ftazdasáp
sz övetk ezetek nem vcíllalhntnak köt e lez etts ó~et ta gj aik tel-
jes munkaidőben való foalnikortaté sírva. mert erre Galatea felt te-
leik kö:ctkeztóben obSektive'k%telenek. Ugyanezen saiátos feltite lek következtbben köteletek viszont tagi alkat me^felel3 Jövedelemmel ellftni. illetve biztositani a Jövedelemszerzés lehet3sóm5t. • Ulvel azonbEn a közös Gazdaság a tE3ok munkáidejének cst4ón egy róezét köti le, a közösből származó Jövedelem aeem biztosithatia a tagot ttreaclalmilal ihdokolt /nzUkaéges/ iövedelmót. A termelőszövetkezet tehát húztéii terület n3ruitánávaljehetősóget terest tagjai számára a közös gazdaságban le nem kötött munkaerejük kifejtócére de személyes jövedelmítk kiegdszitécére. /A közös gazdaság nemcsupán a földterület nyujtásával eegiti elő tagjai báztd j i gszdálkodéeót, karma egyéb eszközökkel - takarmány, vetőslag,
gépi munka, stb. - is./ Arra vonatkozóan, bogy a tagok, ill. családtagok munkaideje hogyan oszlik meg a közős- de a háztáji gazdaság között, pontos menkaűgyi adataink nincsenek, de a személyes /családi/ jövedelmek forrásainak megoszlása, valamint a szövetkezeti szektor nettó teraeleei értékének megoszlása egyaránt arra enged következtetni, hagy a közös gazdaságok átlagosan 50 %-át, vagy kevesebbet kötik le a felhasznált élőmunkának, a másik 50 St-n a háztájiban kerül felhasználásra. A termelőszövetkezeti családok összes mezőgazdasági eredetű jövedelmének 50 %-a, vagy több szbrmazott a háztáji gazdaságból 1961 és 1967 között. 1967 az első óv, amikor a közösből ezármaz5 jövedelem valamelyest /50,9 %/ meghaladta a háztájiból származó jövedelmet. A háztáji gazdaság nettó termelési órtékdnek aránya a közös- ás háztáji együttes nettó termelési őrtőkében 1961 és 1966 között 43,3 és 50,4 % között ingadozott.
3.sz. táblázat
^n...nae.r-y-i.QÁ aeu A családok jövedelc5r.ek ~~_ ~~ .-s4,i- A t .2srmel3azövetkazetekben
/;/ Leek
Közös gazdaságból
IIáztc53i gazdaságból
1961
45,6
5404
1962 .
43,4
51,6
1963
49,8
50,2
1964
47,7
52,3
1965 1966
50,7
49,3
49,4
50,6
1967
5u, 6
49,4
?orr€ea L2ozvgazdastgi Statisztikai Zsebkönyv 1966;1968. A hás;t!sji gazdos!g azonban nemcsak a közös gazd:asá, ezá.-
mára teremti meg az 615m=nIt'ivial való gcazddlkodós lehet5s6grt, hanem a t'it WmAra is biztositja annak m6r1ee16e4t, bony hogyan stanza tao,^, mnnkaide1Gt a közös ős a b€izt,li között. A háztáji eaz-
dsság:►k differenciálódása ellentótes itányu a közös gar..desságokévalr Agyenge, alacsony terisel6si szSnvonalu kSzFis g23daaágokhoz tartoznak a legna, ,obb tos:.elGei - rt6ket prod+skfló hs2tÚ.ji gazda`
ságok ós forditvop a közös gazdaságban teljeaitett munkanapok differenciáltsága is kövcti az 1 munkanapra jutó szem ílyee jövedelem differeacidlta5g5t.
A közös gnzdasgok teraelfei ozinv onala oz+3teljeeen befolyá,/ solja a közöab3l száz~ zó j ~+vedel !C deta ~legmag2s3bb termolfoi azin-
1@ vonslu gazdas!s,, okbaa at 1 családra jutó hnAnI zatlan ter.neli©i órtók 75 5-kal magasabb, taint a legalacsonyabb ter: elGei ezinvanalu ~
~
C
gazdaedgoizbcn, a$ e%;j családra jut5 ezeuályi jUvedeleffi viszont csaknem 2..5- szerese, ős az egy munkanapra jutó munka utáni jSvedeleca is tbbb, mint kótszereo. A kazc3oben teljeaitett munkanapok sedan egy családra vetitve 33.5 nappal magasabb esekben a gsaEdasr.gokben,
mint am alacsony tesmelEoi azinvonaluakbaea /Lied 2.oz. ábra./. A b:'EL lii Qazdasi.Str, sz:ikafigesettr;-5t tebit mindekelc;tt a tagok . közűe g -!zd.aoáP.ban ki nem fe5ttiet5 auale:jánek lokatLse. Ge at eaane% kiivetkontóben hiányzó javedelaa meM as.erzf ee indokolla. de ne_:,ceak
ez. 2.es. ábra
egy csalódra jutó bruttó tarüeldal Úrtők forrlaa a 10zae gazdaság teraeldci esinvonala szerint 1965-ben.
Az
Fonds: A háztáji glzdcseágIok termelftie 1965-ben $S:i 1967.
,
211 A sz3•r©twezet3 azest)rnak dvnt3 culya v.n
3.3
cs;'un nezaga..da•
mist teraelí:sEsen. 1961-67 kí3z?3tt amezilgazdas_ig bruttó te wn1:e4net 63-G9 ;". 't a ter.al. ,^n%ivatkezetek Wdt4Fc, amin bel;kl jelent3a h'n;raddal szerepelt a :íztfi j i g.lzdas.igE35-43 : -kaij i Ez azt jelen~
-
~:~
ti, hasy az egaoű nea53._zdaFS,iE* b^uttS teraelóoi %irt_ik:nev F:?). egyne;yed.e, az 61laai gaedaaw11ak teraelsi Grt.Mnck esaknem kwtszerese a h`zt .jibbl sa3r.r-...zatt. 8/ :lascoek nennyiscigát, hanam belső 8/ FbrrSs: S3H Id3cz:ui ng1emGnyek 1.` ez zdae a6i Adatok '
1968.
arGnyeit tekintve is igen jelentős ez a termelős. A ki3zi3s ős háztéji eg;:,►ttes !llettenyúszticónek bruttó ternel5ei őrtőke r.agyobbrózzt -. ebben az idbsca'zb. n - a Wzt'jibbl sleZraazattia965-ben ~
pl. 55.2 i'din3vnytermel3s. ten.melrisi úrtíTkr:nek ugyan kisebb há,nyada ezár:aa.zatt a h:i ztijib51 /1965-ben 22,4 ra/, de bizonyos e
-
gazatok teri,eLCeo tulayv.r6 többeóeben itt koncentraódott /pl. a gytfyi5lcts 70 s-a, a szdla 76,6 %-a, a kertGezeti termelús 54 %-a/.
s ajjáto© ailnkamegoezt
a h5ztaji
g•:zdeE: g tQrmel ai szerisazotCben. Étem vúletlen<•tl koncentrilódik az ~~~
511IILteny6aztGs nagyabb hinyada a hlztrji grzdaetgba‚A küz3s Gaze da3: ~ e c©akic n,:;;1íizeai Lódon folytathat alattenyEeztCiflt is, ennek
a feltőtele3 pedig ccrak fokozatosan t4=41-4:40s7k=Ntli a h5zt5ji
sazdas4Fb7sa viezont a kic°,lzeesi alattart'e feltőtelei megvannak. €1
ezarvcsáaarha fGrőhely ek sz':tIIII a köz:is gazdrsraban 1961 ős
1967 k.3z4tt ávenk%nt fling 46 ezerrel natt, a srartúefur3:ielyek ez'aa pedig ea.íntbn "venkónt, dtla;b,.n 23 ezerrel.sgdez; A közt3a ~.~
gazdaső.,;ok szaz•vasmarhailioa4nya ez alatt az idd alatt az 1961 óvi 618 ezer db.-ről. 869 ezer db.-ra nőtt, raig a h3zt5ji gazdas.rigo-
24 kd 358 ezer db.-r51 693 czar db.-rc' cc3lskeat. n cort'c'11a. :'my a gc zflCLokban i$'yaLCzc_i id3 alatt 1,27 eilliGrCl 1, ~ 9 ttillid darabra n3tt, a h•'WtVji dfli_cleban viozoct 1961-ben :1,64 darab volt, 1967-bza :aai; 2,13 milli5, nr 1963-ban cask 1,94 millifi volt /a ciil;ar^ cílyg3ntjta/. A C.'.ct,.iji sllattartro c2inte 1:; 7-5t a oz3rvasaarha, a OertCc Co a baronfi At - ''-° . czbnro :f'iten„dozti:o 14bbac az id•IVJ4kbal)a hiztdjiban koncentxs^1Gdiks a kSzUa £fl hiztdji e`,,:ittea teryelCoCnak 77 .'+-a. /Zed a 4.ec. t6b-
1!catot./ 4.sz. t{aWzrat Az rllatt©nzieztlB Sss:.etűtel a hf3t:'14 r. '4zdafl3kban 1965-ben /2o1v5 tíron/
t?c'3nevezés
mill. ft.
r
6znrvasm7rha
3088
30,2
Sert&®
3674
35,8
3aronfi
3355
33,5 0,5
Q11ati eredetil teraGkek Aliatteny"eztée összesen:
58 10329
100
ands: Hill !flez5gazdnegi ©datok 1966/2.
A ní3v;inytoraelQs vonatkozssfsbzn az a helyzet, bogy a k8zde gazdce:ig soak nzok,."at az "gazatoknt vonhatja be tor.celCDGbe, ée olyan LdrtGkben, ramelydcnek Ce amennyiben a td°gyi feltf telei - Os genit,:s, Snt"s3zCc - adr caoyannnk, a h'ztCji gazdzeúga: viszont
22. craakla a net tts+act3tényea# t_itit kin t"na?^t..*e ~~ t^rrasI6.1i tx:tact raftGs ~r:Sarn.rst e>:CRa;,jaotiza 610'31*^'m-9.nter t ist net— v~ zClt: tti2aQlLIItíVe]. - A u:t5rttőri'öldi nJtrdaytarnel5saelr 1961.aben 76 %-dt a ksakarSoa tote ki., ani.t az dLZettarvdirzt6ts sect sara ludokelt. 1961.-bsan viszont mew neck 69%. A Z^oztdezeti-, saő16. : waritccr-tame3,tia viemor,t na6yjtYaól Set nőtt a #őztaji t:3.'tonutt3re7.dtael t ertava. 40-45 :ó, 9.ran.. túb3.tiaaat
A x3v6a, ternasda anaett5teae a Witt gez3aotc►biban. 1955..-boa íIW3re am,
*+oenovez ~i9
•
.
r`~.r~~c
ii a+rn..
w :^`ntó Emit Z;a43.6 üy:izOlca UOvőxrtezal.t3' ciseasoeit : A :ssítalógchdi ad-vfirytát1SaelÓ0 w
Albeit L Mizarica 33t~ttt
:310.068
5739 642 1134 1039 6505
57 ,3 937 17, 2 15s 1.40
3759 vm ^~ 604 169
rinses Ybsi6aadtaa,i Adatok 1966 Í2.
69 26*5 4,5
2s A közön dasrr, Go a t ; i i ;
d ^e
te .• 0 3e szerkezet
- a terselGai tőnyozőv felhaszn"1rs.At, a ternelée ©zprkezet A te kintve - szerves egverP.et nikot s kölcsönösen kieróazitik er`vr!'t3t, ef+tvetrFt 1ltéaek feltételei. 3./ A gnzd®eai rechrnizrRus ős a szövetkezetek g ,lzdilko+sRtsa A nezJgazdrsá i irrendezer nemcsak szórt tartozik a ozüvetkezoti &zd:tlkodla indult feltételei k,:zé, mert a szövetkezetek weqelekal4sénnk id3szek bLn ta' r nérvű'nmben° vtt , nana szórt it,
mert PJ jellemző von:1nai ösaaefUg enek as átszervezést uoje1 z. í kinSruterael4 viozanyakkal. A mezsgazdaségi tercelői drszinvonel 1967-ben átlag 31 s-tini volt magasabv, mint 1953-banjéa 20 a-kel volt magasabb, mint 1961-ben. Sit`_r5 (lesőben növekedtek a növényi de az Fallati tennókek árai. 1953-hoz képest a növényi termékek ára 1967-ben 32,1 ro-kal volt magasa-,, ez állati termékek éra pedig 29,7 %-kel.. 1961-hez krpeet viszont 1967-ben a növényi termikek ára 14,5 %-kal, az állati termékek rr: viszont 25,4 1-kai volt magasabb. Ez arra utal, hogy az ál~-
lati termékek ára nemesik hogy valamivel kevósbó n5tt, hanem később is kezdett nevekedni, mint a növényi tern_sek árai. A termelői értékesitósi 'rak növekedősében a GO-as években Gltal{bua a ntövinyi ter. mikek érealkedóse doninélt - az átlagos növekedésnél az állati termékek árainak növekedése vóŰig kisebb volt. Időközben azonban magnőttek a termelés költségei is, m ghozz6 ezen barii is az ipari eredetei anyegfelhaeználóe növekedett a leggyaroabban. A mezőgazdaság által vásárolt ipari termikek érszinvor halt 1361 ős 1967 között ugyan csak 7,5 1-ka1 nett rtlagosen, ez az alahvet3 ipari-mez3gaziaa'gi érstrukturrt azonban nem változtatta
2bj-
meg. 9/
9/ J•i yoz3gazdmo::,;3 tarmel'cn,:l felhasznált ipari tormel+Ji drat: 1953-hoz k6past 4,5`:-kmi, 1961-hez kúpest 7 ,5 41 --kal wolip9L, mcgaanabli15)67-ben. A n:;veFcos2ő© aaJnbann a mütrdgyónal ebbes az id3o3akbnn 34,4 ;son volt, ez úllategGnslságü;yi anya,aks•í 40 :;-Q9• Va;:.. Az irtari takaraőn,.y ;irak 1967-ig ugyan caak• 6,5
nút-
tes i l96'-bm azonb•.:,n aftr 23,3 0-os c nti°aeked{s. 1Srrendozerttnk ellent_anddsoeszigdt ©i sem bizonyitja jobban, flint a toijeaitett mnnk:iat]pok Ga3 a nettó termel3i értők alakulás
an az 611a mi güzdnságaL-b.`n Ec a termelőszövetkezetek Untie gazdas5gniban. Az egy toljesitatt munkanapra jutS nettó ter:..^el6si őrtők az dllami gazdaságokban 1963 előtt alacsonyabb volt, m int a termelős 5vetkezotok k3z0as gaazdaeéEaibenn, anno ellenére, hogy a Mn wvL4tieA- ' cle24--b r3fiCó kn-cÓ— 4 .: az állami gazdas ~„o ~ban aem volt2 . as termel0 i frtékesitCsi d rk ~~
lacaonyabbak, mint mis toxfllet en. fl. héztd j i óe egyCb gazdaedgokban kifejtett munkaidúre vonatkozóan nem rendelke2`1nk adatots:al,
do val.úeazina, hag;I ott móg magasabb a nettó ternelEei órtók viszonylogos nagysága, mint a otiivotkezetek k6z3© gazdaságaiban. Sz viszont atria utal, bogy az árrendanzor a l ien feltűteleket terms tett, hocy - egy piaci =dell esetőn - a lerzkev~ár~bc naav°tze ~r4 mődon s•ca.a`llaodG fiaesti:;. le 'nek a le versen kó.oae.be ..2rrő1 ter-...éezetesen itt nincs ez , Upson az ir:nyitc3ai rendszer ebben an i'
dőben erőteljesen centralizált, ®z ,í11a}m pótolja a nsggiizewek jkivedelesahiésvőt, ős erőteljesen korlátozza a kiai>Jecn©lsot ős a h3`LtGjit. Lidriaa ellentmond4aosnanIc ttinik ez a he zet a3k ..r =m
•
~
a k4s;üe gazdaságokban ós az 611asní gazdent3rgokban 4 4l1iti lk elő. s az órolraknlust míta..ce; n rap ó titer te ~s6kek z ~inrt naRV'izerel.ben
-
..
25 dit'ci az2bi`:: r.c7,. GyaL°3r:etil.x; Eh; aza:1 c követl:az-
saía>✓-cl jár a aaÚj:iza:..- 2': g-•ad'3::o*?fwra, bow :ti;iz::tla Fsze:a37ga::a3b a taalt;an:fl ~ a,1': : ai:: d'1 br3$.: DttC^.itcni Cn 3a^.71 Qor ~ itva. z :ír.-a:idezer "kiaír:ator.cl3i" jellege tehát ne;dcc.ak ::v j:azIsvo-
nal, 'riznca az 'rtí;; ac '.:övctkezu_nye is. 2.7vfei51 n.oaott :a.Y: •azdue::,21 ..:ra:.iavo .aZ, =ply nci> t¢ritet7
to mc a aa;5lwecei: r,'_°o:dit_'sait, nem t,.rtnt.3zt,a a fe3leaztc,.s költcGcoit, ae`a,°ol:l nqezte.
bogy
az
iasri 'rnk es.
Ra bb
azinvonnla
azt
eredmé-
mina több ii.:si eredeti eszközt hasza;Utak
fel a szövetkeretek, eny.`,ltaljn mind inkább fejlődött a rs:z:,y.izemi m$don veld gazd_'lkodClm, panF inkább öcaszeaz3kEilt ter&"k költsóqe közötti kiltinbsép,. azaz bet
Ss6szo.
csökkent
a termékár
6s a
a felhalmo$Cis
is-
S. 217O q
-eL4455 71" 5 A saez3gor,das5gi ter ...e16s anysgfelhasznilfisdmak n
nem mezSg.s.d^el;i eredeti anyagfelhasznrláe nüvekedásdnek követkegme;nye. A zá;ezSg4zdcss•;gi eredeti anyagfelhcszn:Zlds 1961-hez kCpest a k3s3b9iek során nea mitt, inkdbb csökkent. 1963 évi változatlan 3rakon az 1761 Seri 27,3 milliárd Ft. volt az anyagfelhaszná.l•:ís, ezt a szintet ceak 1967-ben írte el ismét, a közbeeső években ennől min31~ kevesebb volt. A nem mezSgnzdtassígi eredeti agyagfelhasandlste
ugyanezen idi alatt ,Ilcndiaa n'.;vekedve:.-a kátezereaCre erelkedstt. A terWel.;aziivetL°ezetek k3zt3s g3zd7As5gaiban bLr vVlamel y est nitt a ceziga.:daadsi eredeti an3o;felhcsszn5lác isa, as ipari 'eredeti k€irttlbel il ::egfeielt nz (gazZti atlag növekedási üteméneö, tetra megdup-
lázódott. A kslünbacíg az (11ea- i gazdecylgok (2a a teruelvszövet?>ezetek anfat5felhaeznillds'nak szerkezete között ciz, bogy addig, asei.g az állami gazdae4gok nem ^ezS3azdae;t s;i er t:detit anyegfelhnszt:l3.ea mer 1966-ban meghaladta :3esSgasd^.eivi eredeti anyarvfelhaeznnllCiet, a szüvetsezetek közös gazdaságaiban ez csak 19G :2 ban következett be.
~ i i~ ~ . / ... .., :.J..__s ^ e. -.. ,-..g ~ L C3 s~ O':Cf l:A f3 ,.....% "s„r +o $ ~ II~ VC.,.9. itt ...._ n.. ~ n - t » : '!+ n ,_,~ . ..~ _,^._ 4.. ~ c~~ L,,ra.. .,3 co~ ;_..3c. so~ .~ .~~ ere ~ e.,_. arsyarfelt ~.~....,:?'1' - -~) Y erect] ,-,*1 t .. 1TM_ ~ _ . 1'rn..._. 10/
a~
!;s;;t'ji
~,~
~
~ ~~
~
~ ~
a.,
10 / ^ar:Ics='o;f;('^u ~ ,. '^±. St-;ticzt3Cc1 Zct35'~~ ngv. 1966.
A nettó tarc:elGai rtúk alakulse&ra je12e:.z5, hogy ez inEadoz5eo2: :"t1a?rb.^.a st^.^r!1t, ill. 1967-ig enyhón csökL-e.z3 tendeneiCt mut-!tottke mezúgnzdnc',g tt1agy ban ős a közös gazdaeégokban is. K:d1LzaEyt:z3k,7npen alakult azonb-n a nL'vGn,gterrfel>e Cs az fllattenSószJ té® nettó termelési ürLfil:e. Addi P., ami; rey3v5nytexnelée nettó ter -
melósi Grt'ke, h3 ingnQoz ícokon keregztli is. laecaa, de niivekvv" tar_d.enciát vutct, ad n1ntterayúa3ztEe nett& temelc:ai GrtGke astagG 103 Pt. anyagt'ata&gra jutó nettó termelési órtL:k - de a bruttó in - Monatomic covkkei.t'i tendenci;át mutat a nen&gazda,aég dtlasóbcn in, a
::2e✓akben padig k:iléinösen. A nak;y3zeae0s ~ =on-
ne~~
ly= jolent3cen eltérnék egymrnt6l. Az .111raci gnzdaslgolsban, ahol a terl3etcgycógro jutó anyagk;3ltség csaknem dunőd3a a ozi3vetY;ozetek közZs gfzde,s.'p;ain^':, a nettó termalúgi Crtfk alacsonyabb ter:iletegysegro vetitve to, = an;,e ~,kt3ltségbez viszonyitva pedig kb. tale. C3önen r. 100 ?t rmy^,.=1teLgro jut.3 bruttó termelési érték is, de hicobb ,stc- -.bed. Sz a L at2t5 is :.ag__esbb a teznel&szövetkezstek köL:;o ,^.,^ydac.'^^ib^n, mint cz al,mi gazdaflo&ban.
6.ez. t:íbldsnt 100
Pt
aapvaRkültcaíltre juti ter• -30 l 6A Grtak tfrsaQal4 az ekttoaok szerint
^ettÉ, t t ^mittr tnr. c!7+t•8.: ' öa_z i36.^E. ll.üc?zfl. Tez. All.f!csd. i6z.
:Lv e k
~
1951
141
179
195 185
41
79
95
1952
177
196
186
33
77
96
19'7 3
133 132
135 186
131
103
32 31
73 63
95
1954
173 163
1965
126
157
183 173
26
57
1365
110+
15;
177
171
15
53
1967
116
147
172 171
16
47
12 =
e`5 86 '
90 80
133
77 72
71
73 71
Fonda; r ez33_z1üagi et, tisztikai Zsebk;nyv 1966; 1962. A
$cúk^lmoy{c letact ~ : vf:o neuk n nett5 tc,z•-ie1.'oi
~
.rt."°- ~ . van
lax,.*l.,tv a brstt,i ;k::vcdelea elazkul5ne küvetkezVben cs;kk:kent, 11/ 11/ 1965 -bon - az R^3rtizaciGk6pz6s bevezat.`ce elrótt - ez tie. óe azortizMciúval zcmaitali tP°_aGatcal _F. a_ _... _ csJk:kentett felhcs2ett brut-
_
~
tó jtivedeler ora,.Aroenn n kifizetett r."czesed.Gs (c a1ka1 :azotti muax.r.di,jc kc t;ctiz^.c:;vel c h;an1G. bane.: az1Srt iaa, mert n tc±^el3sziivet'-. e2eti paraazteg ksR3zöab31 ~
aszó juvedel_ne ebben az i&3czn.kb:In ,gyoreabban nItt, mint a toljesitW.inye, a kSz23aben vOezett nunk!ja. Sat, a wasate:Ig re:ljúvedelne gyor. abban n'Ytt, mint a lakossL•g egyab rütorsinek: realjGvedellae. Agvoraa3b nüve;ced6s ellen t:1 re
e;
nanzta3(g
1
fS.r.e es5 €3eGzer re4l-
pvPflnima irien lelent,can, c^cknam 2:: Z-kel mar lit
el a
munT:-'a-cel-
Trlmcata /:ca 32z,ar:./ ~a
3msac^ŐR:001-1 NAvriet_kalAalfs,1
~
.
-
zbrrs ~~~
6 aUvomcotefcaW£cbAeeecc&±aarl§an aonacn nan etyma:Zan arrlvllt c % U il' o aaiv:tt2ot1arat=bn« kiac! ■ f ~lnt =zo cajztOrn:c:, v:T7 e ctle2 cAnan5,bcnon arr:11/ Ucy accUiratcotc; ='faliótoyaol:átm=mlt112na 94tóo:Liba. firm7ciTozni. kaahc LatCar_;aClo o1c3;j7aeccWzt
2IY kozotch sem letton volna k'pe:ok alomi tS33atús nakIll. Az 41V tne -atf4 ca szövat?cczete:c n`iköc]6c3nek slt létezócórnoIs n n vot5 feltGte16v6 v.41t. 1965-ben - az amertiz3cíók6pzós bevezetőse előtt - az azeaviteli t;:magatőmoal Gs amortiz <~ ciáv, l esükkerztott felhooznZt bruttá jőveűoiom, orazágoBnn, a kigizatott rószesed6s 6s alkalmazatti muntadijlit őseze,*`,6ve1 'egyeál5. A területegya`gre . jutó üzemviteli Mani t3megntde 1962-r51 1965-re több mint megháromszorozódott /335,4 a/ ős a szecrályi jr;vedeloa több mint 23 Pa-át
tette ki dtle`„osan, Aélya legmagasabb szinten gazcL`lkadó tsz-ek csoportjáboa is 7-9
5.
Aided az 7.sz. t{blúzatot/
7.sz. tdbidzat A ter:iileteRveóFara jutó fi,emviteli támoRatda 6a cazemGlvi jövedelem a termelőszövetkezetekben . /1962, 1965/
'
Ft/kh.
term.~ .ártó k
ut6
U zesuviteli t6moga. táa 1962 1965
gze ma yi jövedelem 1962
1965
-1500
101
517
645
552
1501-2000
107
391
802
763
2001-2500
74
287
949
933
2501-3000
72
232
1065
1117
3001 -3500
65
176
1216
1351
3501-4000
64
174
1310
1517
4001-4500
53
175
1414
1708
4501-5000
67
155
1511
1985
5000-
5E3
186
2018
2543
ö sszesen
82
275
1125
1231
Fon sa KSH Uezőgazdaedgi Adatok II. 1966.
314 k3n_stru'scSSir :aerycaa's j'3vodelen ~‚olitiic3i c°e^tontorlawn1 t':1:7 tiazG73, hcnaa azzal az r1t711no3 r ze3a?í r'ralitikai• azeo__,3.ztt7:1
fa,
ha77 n MrEcd -gal ti:, ,t . jUvedelemnek azt a rc5ezc't, cnetlKel n. aezá^tzAanAuzn.k boric Ice?, 1 4 rulni at 17:emzt•'xred^1mi_ az':iceéulsiteik e1c.t ,i t 5n&nez ne n ct:t..7er' bsr': n i.teri. r^^ma3 ^zdaF' ~1 ! }^' kh ^. 13/
13/ "0^7id_G'g^a2.itae. ,:i .^.^ca7'ntb61 indokaltnr.k 12ttezi71, , hogy.
a
t'ra,![^l.ni
e' ;^n~F: hozzá
tirUt^ V7ei3lemn°á: nz ü:ticae, a:.~ ellye2.
a mwa'.g:zda-
bell V4ru°aia _z nseztEirr;^d.?Imi flzisYeáglotek ki.el•"gi-
t!c'hQz, ne lem.en *!euo+.tv3 a mez3guzé7e l;?i !rnkb8. Rz a h3z7Wrui'a ca tati€-oltn:"1 al.ncsaa;,•ehb .•.LzSGazd:alzi rrek c~ o '11 ~^it_sa rvv'n 1.as`Wl',':;n olvasíara.^ /Calkús-raz:j
ali3da úre2u°1et óa _z7elitik2.
Kasai-An, 195G. 277.
at/a: :ape"-
1.1
..._...._.fá3u, jlalitikai W:_Cb y)eet`.l 1(.á1it:6Hi, bogy c Qzüvstkezetok zü.:e k:pec ieó ;-> sn ien3c31eg ma ew-cs.-.e.rid tOra; 3mo1,ae c3jit ere:flűl, do tslhplmoaeísrn a-sir nem. t:yalcarlatijcr, 1951 ős 1957 kiiz;itt tize ::. it^lí t-`wagat;uara c: legj,an #'Ude:ce:n ~~ kc'scIi gazde c, ar -n:3k in cz=,ikauµ*.ik volt. A z tém3gstc Ez1kEEsesa>,ge amonbau ne vezethet", viasza "ns3mott" I.sz'z:,zdas`gi Arflz3nvanllr=, nkkor oe ^a, ha a kon9truYciCt i s ide azrcltjuk. Az eslspell_rtotte:.g nea We, fr:lel3 szir:vonlrb21, u te.:°!°©2dci t'_nge::Sk arfnytelcYs_gí bő1 - az slcpel15tott;a'g 48 a s=3n'r.lier6e11.tattalg e3.Ientiond2eZbJl, a 2nc^k nozgliato+-flibL1 - eleve Lc;:vcticeszik at c'lze^i t-Im2zct s e2ake3Lssr.ége. :i, hűztóji g .$dee•u- lekötheti ugan s IúUz
,i
g':zL'
^~
~~
~. ~
=:
~
r'.:zae - Pcagyaaut2EY7?m 3 telfkl:ozáean - 2e3 w..g ha igen, e.L:iJ.*_' 8am
31 3
közös g`zdaedg fslhal,zóe>
aa
male abból az u.i órtókből származhat. emit az általa - a
hsztáji segitságóvel - lekötött munkaer5 tnts.nkaideiésaek azon s±óeze alatt termel. amit e közös Raztl$sát3bsn felt ki. As elaneliátottedg alaceonv ezi.nvonala következtében l oam kötött élőmunka /pontosabbsn rsísbol lekötött Glkiaunka/ nem is iórui hozzá sz ssSusok ratSvelőséhez. S mivel a tass`.irüeém is többé-kevéatt6 adottság. a munYaterFSelókenyeg 4iacQnnyjigi- imY eleve kicsiny as a tiibbiottsrm5k is ami felhalmozásra torditható. E.21s5 er5forráe n6lk3l teh r t 6.1len3dan ugyanazok n viszonyok termelűdnónek ujras, vagy legaflb is igen Lassa lenne a fejlődés. Az abszolut jüvedelenLiuny következtóben - amely ebben at id8azakban a szövetkezetek gazdálkodósát jellemezte - a szövetkezetek gazddl.kadá.sa imen kevcisaé volt vQllaiatezer€i. nem k3peztek amorti3 aci5a alapot. aminek következtében az eg„yezer3 pótlás io felhalmozáskint jelent me3. 14/ A tagok munksd.ijdt nem garartt!1tn ős 14/ A szövetkezetek 1966-67-tél kezdődően képeznek amortizációs alapot a tulajdonukban 16vó állőeszközök utlln s nem rendszeres Időközökben fizette ki a szt#retkezet. nem volt:. hitelképesek gyakran ker3lt sor a hitelek prolongáláeQra, eut törlésére is. Pelhalmazóasuk, termelősök feileeztósére seiát er3ből, gem voltuk
áneaek. PGme6 soron teil3dés,iket az állami t ilmomatás
k~
mórtőke de iránve► tsatúraOa meg. Az áiissai ezabóly3z&e természetesen nem tioriil ki as árrendseer ős a támogatási rendszer szereplabens at 611em nemesia a iövedeltnek keletkezését._ hanem folhaazn rláeát is azab:íltosizs. $ ezeb{lyozás legfőbb eszközei az adék ős a kii.ltinbözu ,RENIR gasd3lkadóei ssnb.3lyok. A direkt p,azdas4gir4nyit.áei rendszerben az Ellem
3g kötelezően előirts a különböző kifizetések de a bruttó jövedelem felhasználásának rendjét. fléször is a költségvet^úsnel szembeni kötelezettségetek kellett eleget tenni, majd a felhasználható bruttó jövedelea 13 1.át kellett felhalmozósra forditani - amibe nem számított bele a hiteltörlesztés - és csak a maradék volt felhaszn lhat6 munkadijazásrn, a tagok részesodáebre.. A direkt gazdaságirányitási rendszer néhány olyan kötöttséget is eredm`nyezett, amelyek korlátozták a szövetkezetek önállóvágat, döntóei jogkörét. Ilyen volt például a vetési kényszer, az állami ~ ..
vállalatok hatósági joga a szövetkezetekkel szemben, stb. Egyáltalán u direkt gezdaságirányitási rendszer bár a szövetkezetek felé általában közvetett szabályozó easki£zöket alkalmazott. de nem.következetenena bizonyos vonatkozásokban közvetlen eszközöket is felhasznált. 4./ A szövetkezeti érdekatruktura ős tövedelemórdekelt-
A szövetkezetek gazdálkodásinak indul6 feltételei tehót sejáCn 11-n tos -. form ~ t eredményeztek a mezőgazdaságban. !: cajátos ,
forma jellemzése azonban még nagyvonalakban sem lehet kielégítő az érdekeltsógi viszonyok elemzése nélkül. A szövetkezet is, mint minden gazdálkodó egység különböző ér.' dekek találkozási csomópontja. Ifivel a társadalmi közérdeket érvényesitő állami irányitá s befolyásolja a szövetkezeti különérdek érvónyesüldsónek aódját, sőt a tagok egyéni érdekéhek érvényeeffléei módját is, célszerd az érdekek viszonyát és az érdekek érvényesülési médiát különválaeztva vizsgálni. Az egyén érdeke a szövetkezetekben is közvetlenil saját zun-
kójáhaz kapcsolódik, tehát személyes jövedelmének a niiveltisó _SzezGlyes jövedelme f ag ez egész kaliektiva mankZját61 is, szert drdekelts6ge kancsolódik az eaase kallektiva árdek&hez. de nea ars zonos vele. Egyrószt szórt nerc azonos, mert arznkiját sem csak a közősben fejti ki, s szem lyes jövedsite a 'csak onnan származik, hanem a háztájiból is. A tag saját zuaktjáhraz Wag16 szemilyes kUlön érdeke közvetlenül kapcsolódik tehát a kőzöl gazdaságban megtermelt uj órték fogyasztási alapjához, de nemcsak ahhoz. Másrészt a közón gazdaság felha]zozásáb .- a közös vagyon növeléséhez fi?z6dik ugyan Grdeke,de nem közvetlenul. Sokan a csoporttulajdon egyik
kbvetkezmcnyekúnt, feltételezik a tag közvetlen érdekeltségét a felhalmozásban, tehát a tea ds a kollektive érdekének azanopsctg'st. 15/ 15/ Lásd: a bruttó -nettó jövedebaezőségi vitát.
Ez azonban - véleményem szerint - nem helyes. Azért nem, mert a tagnak fitzűdik ugyan érdeke a közös vagyon növeléséhez-- hiszen ettől is függ személyes jövedelme, - de nem a tulajdonos jogfent A k3ens
vagyonnak ez a résre oszthatatlan, 6s jövedelmet utón a tag nem ólmoz. A vagyon növeléséhez füzádő órdeke tehát munkavcilalói és nem közvetlen tulaidonosi érde}4. Igaz ugyan, hogy a sz'votkezetekben a részesedés nemcsak a rnunkadijat, hanem tulajdonai /többlet/ jövedelmet is tarta1naz, de gyakorlatilag ez a tag asénáv'a - legeldbbis ebben az időszakban - nem renlizálódiko A parasztság reéljövedelmi ezinvonala - ebben az idúezekban - nem Gri el az úllaai szektorban dolgozók reAljövedélmét;444CMunkadij nno kíilönöl
el, azaz a tulajdonosi jövedelem nem ölt 0n6116 fórmát. /Illetve a földjáradék lótezősében tilt ugyan, de ez a földtulajdonhoz, ős nem a tel
révén gyarapodó közös vagyonhoz kapcsolódik./
Annak következtében, hogy a rsunkadij (:s a tulajdonosi jóvedelem. ne m W öniil el, a Levi: azfimirFa as eS•anOa munkáért a kfilönbözs szövetkezetekben fizetett munkadi.i d,ifferenciáltsiAa seem mint res,Rvoni dífferencie,, hanem cint saját és kollektivája jobb munkájának eredm-nye jelenik aog, i6/ A közös gazdaságnak viszont közvet16/ Az iparban az állami vállalatok dolgozói esetén is ugyanaz a helyzet, akár a nyereségrészesedés, akár a keresetei differenciáltságáról van sz6. ~ .-
len érdeke füz5dik a telhalmazáshoz is . A báztÉli gnsdasÓgban meRterelt tat értök agenbs • elkölönfll a közéin gazdaságban megtermelt al értéktől. mert teljes aggészében a tag személyes iövedelta vé alakul. a
igv
necc járul hozztS a kiizöe aazdaség felhalmozási Grdeké-
nek órvényesitósóhez. A kollektivűnak tehát fizódik ugyan érdeke a
bóztáji gazdaságban kifejtett tevékenységhez, de csak amennyiben ez feltétele a szdkeégea munkaerő lekötősének. Landes természetesen nem azt jelenti, hogy as egyes szövetkezeti tag nem érdekelt a felbelnmosásban, csupán ast, bogy ez as érdekeltsége közvetett. Az egyéni és a késérdek /éllsm/ viszonyát az jellemzi, hogy az Alap érdekelt a tagok jövedelc..áben és életozinvonaléb;n, mint állsmpolgárainek jólét:3ben, de ez az érdekeltsége közvetett. Az állam által'ban érdekelt állampolgárai jólétóben, s ezen kerestél érdekelt a szövetkezeti tagság €letszinvonalában is. A társadalom közös órdeke kösyetleniíl kapcsolódik egyfelől tagjainak jelenlegi jólétéhezés a népgazdaság tervszemi fej lZdó-sóhez, gazdasági növekedéséhez. A társadalmi tulajdonban lóvá gazdálkodó egységek hasonlókeppen közvetler'Ul érdekeltek saját dolga tóik, tagjaik életszinvanalában, jövedelmében ós a vállalat tejiG-
3i dásáben, elapjaik ős esszkszeik növelés6ben. A társadalom közös érWrit kópvicelG állam 6c a gazdálkodó egységek egyaránt közvatleőrdekoitek teh`t ,a forynezfl ős a felhal!-azőn növeléséhen. Ez azonban kor'~ ntaes, jelenti azt, hagy a gazdálkodó egységek órdekei áe a közórdek clove egybeesik. . a~Il
Addig ugyanis, mig a gazdálkodó egység órdeke közvetlenül seját dolgozói fogyasztásának ős személyes jövedelsn3nek, valaUnt eaját termelő alapjainak növeláeáhez fíiz3Rik úo csak k;3zvetve érde,
kelt az egész tjraadalam jálÚtGben és a népgazdasági felhal:::azásban, addig az állom érdeke kkivetlentil ez e M az térsseda7,om jólátChez ős az egész népgazdar3ág fejlecztésáhez kapcaolódik, a conk közvs:tv% egy adott vrllalat fejlecztdedhez, illetve egy adott kollektive, sze-
mélyes jövedelméhez. Ami az állam ős a gazdálkodó egysőgek viszonyát illeti elvo
-
natkoztatunk attól,, bogy 4llrami, vsg,r a:ziivotke$eti vállalatról van-e szó. Az állam ugyanis, amennyiben a társadalom közös érdeki képviseli - márpedig kénytelen ezt tenni - ugyanazt az érdeket úrvGnyesiti az ündllá gazdálkodó egyaégekkel szemben, bármilyen tulajdonban legyenek is azok. Esetleg feltátelezhetn'nk, hogy az állrnntar közvetlenebb érdeke fiiz$dik az állasad szektor fejlesztéséhez, mint a szövetkezeti ezektarólznz. Be általában igaz is lehet. A uezGgazdsssdgban azonban a eztvetkezetek nem az állani vállalatok ,mellett, muköd3, kiegúezitő, csapán helyi szükséglet kielégitőodt ezo1 ílá gazdálkodó egységek. A szövetkenet a szocialista mezógazdasám lellemz3 gazdálkoddei formija. Egy alapvető nópgazdasdgi ág fejtődése
pedig semmiképpen sem lehet másodlagos kórdós az állam sahira. 17/ 17/ Kétségtelen, hogy az állam közvetlen érdeke mindi.!. cs ak-
311. is a nbgasdns: e e,$nze.nok tervezerU fejl3dásáhez, ős az egwsz t+ srdalo , fogvészt °elhoz, óletszinvanaldnck n:3velősóhez kapcsolódik.
A szocialista állasa tulrjdonasi Érdeke is legfeljebb as állami szektor fejl3disáhez, 2z állami tulajdon bZvUl& óhez kapcaslódik arc. a Yt3 ős nem la gazdálkodó egyss`g, a vállalat n;;vekedáséhez. /1 vtllalatok aárete legfeljebb abban a vonatkozásban órdekli, hogy ez befolyicalja-e a népgczdra`gi hatókonyságot./ Az önálló gazd ltodá eg;sóigek órdekei - alapvető órdekei - tivel mindegyik társadalmi tulajdonban van, azonostka egyaránt órdekiik dolaaz ik jbvedelmánek 5o vagyonuknak, termel's3 eazközeiknea nüvel2ee. A gazdálkodó e,_ymigek ős as állam közötti órűekviczonjok ohmvetően ozonasak, fai; etieníll a tulajdonformától. M i kllUnb3zik tehát, az nen az őrdek, hanem a közérdek órvényesitás&nek mód-
la
,
illetve a kiilönárdek órvényeoul44sének fornáis . f ltal{ab,n as állni vállalatok jellemzi vonásait szokás a gaz-
dllkodó egységek általános vonánaikjnt felfogni, a minden, sasai ett31 eltör, sajátos. fia azonb m elfogadjuk, hogy a kalönfóle vállalatok oakfvleaágáb5l kir3a, "an vállalatra jellemzS vonások üiemale hetik, akkor az állasai vállalatnak is lehetnek - vannak - acjátos e& zi. Lgyik ilyen sajátos vonása az állami vállalatok gazdálkodásá-
nak óppen a felhnlmaz si érdek ős a jÖvedelemórdeköltság kracaolata. Ebben a vonatkozásban bármennyire ic furcsán han gz ik elró meg-
kUzelitócre, nem a szövetkezetek, hanem az állami vállalatok oldalón jelentkezik sajátocnig. E sajátosság pedig abban nyilvánul meg, hogy at 6llrmi villalatok esetében a v41]alati kalön'rdek n:
fel-
tétlenín alt teljes eg iszóben jövedeleraórdekeltsóai formát.
Láttuk, ho gy a vállalati órdek
ha társadalmi tulajdonról
32 van azá - kettős '7,rdeka egyPelelvi a fogyaezt ~s nBvelCsLt, másfa• 131 a termel6ci esakEJí:t: bivWc„ t, a telhnlcazónt tartaiaaa:zz...
„__
A f:gytscatócY.az kapc_'lC33 rdek mindig júvedeleLGrcIekelte_u form;í~ ~ azj{bjn jelentkezett az (11_:.i vallalatoknríl is, a -~ ?-
`
8-'4©fgirtnyitóai rendaWerben in. A felhelnozáe Crdeke az.;nbsr, nem: a direkt gazdaaógirór,yit,ós;i rendszerben a vólialati felhal.loes teljenen fl3ggetlen volt a vóllalati jövedelemtál, móg aktor is, amikor a szeld`Iyes - fogyaezt,i - órdeket a nyereséggel kapcsolatba hozta a g^lzdr'sógirCnyit,ei ren3e^er. ~~ Ez a nyerea5g Grdekelteási rend- . 13/ Itt a mechanizmus- reform előtti nyereségrószesedz i rendszerről van ezá. szer nem tartalmazta a kott3e őrdeket, csak a fogyaaztői őrdek jelent moo, mint ci iövedel ,- érdekeltsóg, a felhalmozós órdeke t-patt mozg'eformat a nyeres;gben, hanem az flinmi költeégvet6sben. Pelhnl=.coe,son itt torzószctesen csak eszkúznövókedast ártUns, hiszen tippen ez so értelmezóa bltütt kankrőt fonót az drdekelts g form.•'jában is. A ssüvot:zezrrtek kettős árriska a direkt ÉVs4g, E nyitásai
rendszerben is 1avedelemf,rdekelts4g forma áltatta nem a-
start, mintha a szövotkczct felhalmozasa döntő m4rt£kben nem az 41lard kUltc gvet"ab31 as3rmazott volna - onnan szántazott az is, de as Ó.11ari ezsbCly3z'c, ellentttben az al1ami vállalatokZal, a szövetkezeteket ugyszálvCn kónyszeritette arra, hogy jövedelnf#k egy rősz:t ne fogyasszák el. A szövetkezetek bruttó lővedelemérdekel'són;e tehrtt sokkal ink`.bb formák+ volt a telhalafoziei írdeknek is.
mint az v :l/matik nettó iUvedel`:i órdekeitsépe, mert a +ezávet;ceaetekn l egyaltafl f logiitt a Bajút jövedelemtől Is ezen Ordek érvónyeeit_'•ae, mig az állasd vállalatn,l kapcsolatban sem volt vele. A gazdáikodb egységek beruházósai még a gazdasági mechanizmus reform-
~ ja után is csak részben függnek saját nyerem=güJ l keletkelő fe j leszt 5si nlapjuktál, a igen naga,:mórtókben• betolytsolják a központi Talapokból regszerezhet5 er5forrósok. Az állni azabflyazz Inak ez a ká;lbnböz$aége r£®zben a tulajdonformával, részbon a czövetkezetek akkori gazdasági-jövedelmi helyzetivel kapcsolatos. A tulajdonformával annyiban, hogy az '.fiam közvetett eszközüket alkalmazhatott a szövetkezetek gazdálkodáu nek ezabó1yn.Faára. dbb31 adódott, bogy atilleta328 az állami vállalatok esetében a realizflt uj értők fogyasztásra Gs telhalcazLara Va. 16 megoazt`sát Oly módon szabályozta
hogy közvetlenül és kölön sza-
bályOZtTa a béreket de az egyébgöve d meket, a társadalmi tiszta jt-
vedelmet pe , 5 kölönbüz3 adók, stb. formájában vonta el, sz ietnr kezetek r kUzpontonitandó társadalmi tiszta jövedelmet nom is ree:
liz5l4 /ra.z árakon keresztül vonta el/, a realizált bruttó jövedelem Telhasznőldsának arányát pedig megazabta. 19/ 19/ S1 letileg naivitás, gyakorlatilag pedig távedée lenne azt hinni, hogy az álla a szövetkezeti szektorban nsa szabályozza a felbalnn3s és a fogyasztás arányát. dr, szövetkezet önállósága ezen a téren csupán arra terjed ki, hogy akar-e t::g'jainak kevesebbet fizetni a megengedettnél a nagyobb felhabozás úrdekőben. De ez gyakorlatilag nem valóságos problóma, mivel felhalmozásukban ezen időszakban a saját erő csekély szerepet tölt be. Sz utfibbi módszer - hojy nem szab-`lyozts külön a személyes javedel-
meket, fanem csupán a felhalmozás arányit - nem ennvir2 a tulaid9nformáva1, 20
mint inkábba szövetkezetek akkori Rezdnsigi hel zeté-
2D/ Azt, hogy nem anryira a tulajdonformával kapc8olatae ez a szabtlyOztisi mád, az is bizonyitja, hogy az uj gazdasági mechanic-
Queban az Ullam szabályozza kiiliin c azem8lyes jövedelmeket a tszekben is, másfelől az Gllr,ai vállalatok nyereeégc"srdekeltűógi rendszere /kölp.aösen coat c hatákonyaiigi mutatóval ásüzekapccoly;j/ alapjában vóve bruttó jövedelmi őrdekeltsóget teremt, csak bonyolultabb rendszerben. rel nap Besse. *yilv5nval6, bogy a szabilyazáenak ez a módja az egyee dolgozót, $ tttcot is brti:tt i lti vede lessben teszi fardeke lttés hiszen attól fUgz, annak bizonyos sz i zaléka a ezeaályes jövetelem.
Az anyagi árdekelteóg readkivitl nagy buzóer5t jelenti formája ez az érdekelteőgi rendszer. 414r ami az élőmunkát illeti./ Erre a huzóerbre pedig a szövetkezetek aegezilárdulde{nak időszakában szükség is volt. A dolgi nak perozo van egy esik oldala is: ha az állna nem tartja ezuksógesnek a fogyasztás szabályozását, ez azt jelenti, how nem. is 6611 fenn annak veszólye, hogy a bruttó jövedelem z2Weked623ve1 aránytalanul maccs szemólyi jövedelem ezinvonal alakul ki, 2 V 21/ Amikor már fennállta vesz'lye az aránytalanjövedelmek keletkezásdnek, le is tárt erről a módazerről. s val ezinii, hogy a felhalmozás is "aztk ksreeztaetszet°, azas a !,
szövetkezet telbalmoz'ai órdeke sem asunLn a saját telhalmaz'ei alapjáb n nyer raozgáefora5t, hanem az állami támogatásban is. 5./ A szövetkezeti tulajdon kUzvazdaasáni tartalma ős jogi, formaíja Vizegilatunk elején abból indultunk ki, hogy a szövetkezet alkalmas formúja a termelős ós az eleajótitáo egyidej€3 túrsadalmasitáednake A szövetkezeti tulajdonról pedig coupán annyit tóteleztlink fel, hogy tAraada]rni csoparttulujdon, amely azonban bizonyára
yen-
44 delkesik sajáton vonásoktal. iZost, niut;:n n agy vonalakban felvdzoltuk a szövetkezetek ó-z2zlkod1a6nak kezdeti modelljét, ntegkic relhetjuk a szövetkezeti tui.^jdon főbb jolleizéinek fsltúr°áaát ic. fint minden tulajdonforma, a szövetkezeti tulajdon sajnos vondo-i io abból a oajátoc módból falsadnak, ahogyan a terhelős t'rgv3 ' te ozen'lvifelt$teleit e hvesitik . A szövetkezeti szektor ternelésiviszon,yait tekintve ez z sajátos mád alapvetően a közös grad^síi és a borztáji gazdasom viamonyéb a realizálódik ős terminadit% ujrn.
A szövetkezeti kollektiva, tagjai munkaereiét csak részben kaocsolia össze a közösben lővő termelési eszközökkel.. A közös g,- zda-
ságb^.n le nem kötött - belgasebben fel nem használt - rés7r=unkrerő kisüzemi módon egyesíti emuóni termel5eszkáztskkel. A terhelők éz e toztslési eszközök társadalmanitáaa teh't csap $szlepes, aminek következtóben az eloajátités is csak részben tár-
aad--ini, részben pedig egyéni. A szövetkezeti tag munkaerejének csak egy részit fejti ki a közös gazdaalgban, s igy jövedelmének is csak egy r:sze származik onnan, munkaerejének másik része a háztájiban trtékesul. A tarmelós rószleges társndalmasitottsága azzal függ beaze, bogy a közös gazdacdgban foldó termelés - tehót a társadalma-
sitott mísze - is csak viczonylag alacsony fokon társadelmasttott. A szövetkezeti szaktor termelési viszonyainak vizsgúlatánil nem szabad figyelmen kivUl hagyni azt, hogy a arövstkezst OM/ :utol,dalu folyamat mozg&xsforadda. A mezőgazdaság szocialista dtezervesó-
sóvel nem jön létre azonnal a szocialista termelés kész foraCjae a termelőszövetkezeti tulajdon nem befejezett tulajdonforma még abban az értelemben sem, amennyire az dllaai tulajdon az. Az iparban a termeld©i eszkönök tdrnedalmi tulajdonba vitele összhangba hozza az elsajrtit ta termelés társadalmi jellegével. A aezőg zdasfgon
balul azonban a kizrlrutenaelő magántulajdon társadalmivá változta-
4i tőse nem 3 termelés ás eisajátitás összhangját terezti moh;, hanem
keretótil szop 1 - terme us és az els átitás e_+rid• t read im Sit nak. koginditja azt a folyamatot, at2ely paatelől "ttIrssdalmasitott munklsaá" vditoztstla az elszigetelt termel5t. máefel4 létrehozza a társadalmi termelés a nagyüzemi gazdálkodás anis*t
atnaiall. A termel4s társadalmesitásának - kizárólag technikai aldeiról szemlélve - elsó mozzanati a közösen végzett munka, amely önmagában is jelentős viltoz sokat idéz elő az egyén munkavógz3s6nek tornájában. "Minden közvetlenül társadalmi, vagy közös munká-
nak, mely nagyobb méreti, többé-kevésbé igazgatáora van szüksége. mely közvetíti az egyéni tevékenységek ösnzhangjét, &s teljeaiti
azokat az :általmos funkciókat. amelyek a termelő szervezet öszszessógének - az ezen összességben tartozó Önálló szervek mozgásától megkülönböztetett - mozgásából fakadnak. As egyes hegeditjá-
tákos Önmagát vezényli
,
a zenekarnak szüksége van karm esterre.?'
22/ _.Jarzs A tőke I. köt. Koeuuth, 1961. 310 1. A társadalnasitott munkás tehát először is abban különb zik az elszigetelt terz,el5t51, hogy tevékenységét nem maga szervezi,
hanem az egész munkafolyamat részelemeként illeszkedik annak tilet elkülönült. más által Sflnyitott szervezetébe. Az irsnyitás funkciója a aanufakturában a tőkés funkciója. Veribb a termelési eszközök fejlődésével - a gébi technika kifejlődés6vel - azok mak déaónek feltételóvó vélik a közös munka.
"A gépi berendezős, egyes ... kivételekkel, cask a közvetlenül táreadalassitott, vagyis jcözö@ sonka kezében funkcionál. A munkafolysmat koonerat%v jellege mat tehát technikai szükségsssOggé lesz, as
4$ melqot mega m munttneezL-Sz torm'erzete diktál" - irja Lara. 23/ To23/ Mara: A tőke I. köt. Keenuth, 1961. 360-361. 1.
vábbs kifejti: "A munhacazkös, mint gépi berendezős, olyan anyagi létezési módra tesz szert, mely sz.emberi erőnek természeti erikkel, a tapaeztalatezer,i gyakorlottaiknak pedig a természettudomány tudatos alkalmazásával v^18 belyettesit6sét feltételezi. A rranufektsrsban a tdrnadnlni munkafolyamat tagozóddea tiezt€n ezub okttiv • rószaunkőeok kombiniciőia; a gdprendszerben a nagyiparnak egóczen obioktiv termelési organizmusa van, amelyet a rnunkde mint nefilévő anyagi teraelóoi foltőtelt Mészen talál. Az egyezerén kooperációban, Ent n.;a a aunkevegooztée r3vón specializált kooperációban is ez elszigetelt munkásnak a táracdaluaoitott taunkÉla által való kiazeritáea még mindig többé-kevóebó véletlenként jelenik meger 24/ E'.an: A tőke I. köt. Kossuth, 1961. 360-361. 1. 3nként adódik az onal6gia a termelőszövetkezeti munka táraadalcaeitdsa Ea az erodati trikefelhalrsozá4 köziitt, azonueaágot azonban csak a technikai-ga^daevai relációk viszonylatában fedezhett,ink. felt t3 végeredmény mindkét evetben a termelőerők fejlődáae, a nagytizeGi termelés. A folyamat tárecdalai- gazdasági oldala gyökerecen k'ilönbözik, mivel itt s eycenk r; munka, g termelés t~ fl€alcrvitáaa történik meu, hanem az eleaj€tité.csé is, s igy cáe mó-
don történik az an,va¢i alar,ok rae,2tereptése le. A ft3ld;tmezagazdso_;gi termelés alapvető osztsc:zónekt, egyeeit6ee következtében annak megmtivelCae caakic t:dzi3a munkával lehetaGge©. Tehát a rnpnkafo,1,saiiat koaneratív lellega. annak ellenére._ homy a ttéurende3er ob,iokttiv termelcíoi orguaizmuaá.t "mint meglévő anyagi termelési fel-
41 tételt" a termelő nem találja készen, a teraelósúivetkezetekben is technikai szökeégsseraeég. A közösen végzett munka - ha kev'esá is, de tagozódott - s nqa nélkülözheti as irónvitást. se *RYes termelő munkiténask mások által való szervesésit, stb. A ternlés táreadalmasitásáaek objektiv Bércéje az alkalmazott eszközök jellege. A mezőgazdasági szövetkezetek tarpelésének alacsonyabb foku térsadalmaeitottsága éppen azon mérhető, hogy termelésineszközsi legalább is egy része25' - nemcsak kuzösen használható, hanem egyénileg is. 25/ A lovak virslivé változtatása az átszervezés befejeződése után nemcsak az uj technika kérdése volta kényszeritett a csak nagyflzemi módon velS eszközök alkalmazására és csökkentette a kietizeare való visszatérős lehetőségét. A termelés /a termelők és a termelési eszközök/ részleges ás alacsonyabb foka táraadahasitésiból fakad as elsaláti,tis réezleFes én alacsonyabb foku társadelmasitiottgága. Az elsajátitis társadalmi jellegón - a ssocialismueban 26/
-
26/ Az eleajátitás társadalmasitisa a szocializmusban csak a teiselési eszközökre vonatkozik. a fogyasztási cikkekre csak részben. est éx'jjak, hogy a termelés eredményeként létrahozott többlettermék, illetve tárcadalai tiszta jövedelem a kollektivát /mint tulajdonost/ illeti meg, a kollektiva tagjai - as egyes dolgozók pedig mank4juk arányában részesednek a közösen megtermelt uj értékből, illetve annak fogyasztási alapjából. Ez egyben azt is
~ kifejezésre juttatja, bogy a felhalmozás. wisely mindig a tulaidono■ tunkcióta, társadalmi tulajdon esetón sohasem válhat as eR.vég, ,
az egyes tag funkció16vf. 27/
27/ Pelhalmuzni cask a tiszta jövedelemből lehet. A felhalmozéera vonatkozó döntést tehát cask az hozhat, akit a tiszta jövedelem megillet., tehát a tulajdonost /illetve a tulajdonosi kollektivát/.
.Y
Az elsaj4titáss részlejes társadalnassitottsága nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a szövetkezeti kollektiva egyes tagjai személye(' jövedelmeket nemcsak társadnlmasitott módon, a közös gazadaságben végzett közbe munka révén szerezhetik meg, hanem egyéni módon a háztáji gazdaságból is. Az eleajatitás részleges táreadalaasitottsága abba: is kifejezésre juthat, bogy a felhalmozás az egyén funkciájóvá _válhat. /Itt nemcsak a háztáji gazdaság tej-
leaztósáre gondolok, hanem a szövetkezeti forma teremtette lehetőségekre, amelyek a mezőgazdaságban ugyan egytltalán nen általónosak, de a kisipari szzvetkezeteka^1 léteznek: a részjegyre, a ~
tagsági kölceönre, stb./ Az slsatátitás t{rasdalzaeitottságának alacsonyabb foka - a tulajdon csoport 1sllesta - is véned so ron a tea-relés táreadalea*
.
sitottsépának aincsonpbb fgkgból kövattezik. bár kétségtelen, hogy a mezőgazdaségi szövetkezzetek esetében közvetlen oka a ter-
melés részleges társadalnas9tottedmq. As ipari szövetkezetek esetében aggania a termelds táreadabassitottsdga 6ltalában nem részleges, de alacsonyabb foka: kis- ős középüzemi ezintii termelés. A zesőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságai azonban nagy kapacitésu üzemek, még ekkor is, ha nem °igamán" nagyüzemi jelleg!! a tezmeléeuk, ha tehát a tlreadalmasitottság foka alacsonyabb is,
46 mint az iparban. Az is kétségtelen azanben, bogy a termelés réseleges társadalmnsitotts4ga a közte termelés alacsonyabb foku tár-• sadalmasitottsáigából következik. A tulaldon. as elsalátiti{a társadalaaeitásának előrehaladása tehát abban a mértékben valósul mea, emilven martékben a terael.és társadalamasitésa tei16811~.
A szövetkezeti tulajdont, mint jogi torsát tekintve, abból kell kiindulnunk,. hogy a szövetkezet a tagok vagyoni és személyi tmlraulisa.28 28/ Yezógaadasági szövetkezeti törvény 3.. 0. Z$zg. ás Jogi Kiadó, 1968. 9. 1. A szövetkezeti tulajdon alanya a - vagyoni ás 'személyi slagon szervezett - kollektiva. A ezöv'etkezetek kollektivái, legalábbis eredetileg, ugy alakultak ki, bogy a tagok egyéni tulajdonban lévő földjeiket és Baját mmeraerejtiket egyesitették. A termelőeszközök.. kel való rendelkezés joga a kollektivát illeti meg, nem az egyént. A kollektív tulajdon azonban +uég semmit sem mond a tulajdon tipusárél. A tőkés részvónytáreanágok is kollektív vállalatok, s a szövetkezet is hordozója lehet a magán és a társadalmi tulajdonnak egyaránt. Szukségkáppen szeg kell tehát killönböztetntink a tulajdontorma szocialista jellegét annak csöve ezen isilegétől. A szocialista jelleg a közösen végzett munkán és a kollektiv elsajáititá.eon alapszik, s abban jut kifejezésre, hogy az esvén - mint tdrsá•dalmi '4ulaidon esetén mindig . csak mint a kollektiva teafa tulaj-
donos. Mint minden társadalmi tulajdonnak, a szövetkezeti tulajdonnak is alapvető jellemzője, specifikusa a társadalmi munkafunkció de a társadalmi elsajátitásí funkció osztatlansága, közvetlen egybeesése. Az állseri és a szövetkezeti tulajdon között abban a to-
kintetben nincs kíilönbség
,
bogy a termelőeszkö zök tulajdonjog ~eak
eaia munka révén realizálhatd. A.tulajdonfoxna cooportjellege abban jut kifejezésre, hogy az adott, szilkebb kollektiva mint sajátjával csakis a használatéban lévő termelési eszközökkel rendelkezik. Addig arcig az állami tulajdon keretén belül a tulajdonosi vi-
szony bármelyik vállalatnál realizálhatd, csoporttulajdon esetén csakis az adott kollektiva keretén belül. A szövetkezeti jellel, a vagyoni t'raulúson alapszik tehát azon, hogy . a kollektiva tagjai egyénileg, meghatározott m4rtékben hozzéjárultak a kí zt s vagyonhoz - s abban jut kifejezésre, hogy a kollektiva tagjai, akik eleve egyénileg tulajdonosok, vagyoni hozb''ij rulésuk arányában tulajdonosi jövedelemre is szert tesznek. ,
A szövetkezeti közös tulajdon abban különbözik a társadalmi tulajdont6l, hagy itt a kollektiva tagjainak tulajdonjoga a közös vagpon meghatározott részére vonatkozik - nem pedig meghatározatlan réssere - s erre épuió tulajdonosi jövedelme önálló foíu6t is
ti lt.
Mezőgazdasági szövatkezete1nknél a féld bevitele jelentette főkunt a vagyoni hozzájárulást, s a földjáradék az erre épülő tulajdonovi jövedelmet. A at szövetkezeti kallektiváink, mivel szocialista jellegnek is ás szövetkezeti jellegűek is, jnemceak a tm. latdonocok /ea;véni/ kollektivdi. hanem ,vanakkor kollektiv tulajdonosok is. A tulajdon tárgyát tekintve ez a kettősség agy jelenik meg, hogy a szövetkezet közös vagyona két részre oszlik: eg y, oszthatatlan vagyonészre. amely a szocialista jelien anyagi hordozója, és egy osztható vagyonríezre, amely a szövetkezeti jelleg anyagi hordozója. Mezőgazdasági szcvetkezeteink osztható alapjába csakis a bevitt, de a$ egyén tulajdonéban maradt föld tartozik, mert az mn. ~f
egyéb vagyontűrgyakat a közös gazdaságok megváltották, a vagyoni hozzájárulás nincs. A közös vagyon minden más eleme a szövetkezetek oszthatatlan alapjába tartozik.
A szövetkezeti tulajdon tehát no
egyszeraen a társadalmi tu-
lajdon csoportformája: az is, de nemcsak az. A társadalmi tulajdon ceo?ortfartaájának - szövotbeseti vonások n31kf31 - valcmiféle egyei-
gee vállalati tulajdon felelne nieg,.amely a tulajdon tárgyát tekintve csakis oszthatatlan alappal rendelkezne. A szövetkereti tulajdon szövetkezeti jellegét éppen az adja, hogy vagyonának nemcsak oszthat2tlan, hanem osztható rósze a van. i►
.
szövetkezetek gazdálkodásához felhasznált eszközöknek azon-
ban van egy harmadik csoportja is. Azokról az eszközukrél van ez6, amelyek a szövetkezet használatában vannak ugyan, de állami tulajdont képeznek. A beruházások tállomi támogatásának rendszere következtúben a szövetkezeti állóeszközök értékének bizonyos hányada dllami tulajdont kdpoz. 29/ 29/ A beruházási állami tdzogatús nem növeli a közös vont. 3gis mg kell emlitenank egyrészt viszonylag nagy ©olya miatt, nádrészt azért, mart tulajdonosi elemeket visa a szövetkezeti szektor állani szabályozásinak rendszerébe. Az állami irányitás azonban, ha tartalmaz is tulajdonosi módszereket - mint ahogy az uj gazdasági mechanizmusban is tartalmaz - ezek az eszközök által'ban annak a tulajdonosnak a kikötései, akik egy másik tulajdonosnak enged át anyagi eszközöket. /Az állura tátogatás 6rtókéió ezükeégkdppen gyakorolja tulajdonosi jogait./
it@
4 08 . áb tig
A sztivstkezeti tulajdon tsh't _ nsa egységes, hanem maglehetősem vegyes tulajdonfozma. Ez azonban egyáltalán nem est
jelenti, hogy alacsonyabb rsnda formája a társadalmi tulajdonnak. ?llenkeeleg: éppen ez: rt alkalmas formája a aezógaad,stági technikai- :e társadalmi-gazdasági dt3laku7.ásándc. A sidvetkeaoti tulajdon as adekvát xorm:,;ia erek az átalakulási folyamatnak. A mezőgazdaság ezocialiata ataaerveaáse, bár nem változtatta
egycsapá.era nagytisemi jellegiivó a mezőgazdaságot, de az ágazati eajá'toa ságoknak, a technikai fejlődés jellegének és a ezocialis•• ta termelési viszonyoknak egyaránt megfeleld kereteket biztosító gazdálkodási fortsá# hozott létre.
54 II. fejezet ~R
p{.,
., - . -. :'.J, ~ ... :;?: ifj Ll LtJ:.L13JJrlatt:ea,lft_1 I rAJ..,e
~ ~q, y.~~..-~` ~
~~..~~,h~
~
~
~
~. ~ ~ , ~.,
gazdatőzi n,','•veked:;3 tőnyez3it 61ta3.abtn kftfőlekcíoen ezakáe cr3OF]rtDé3itani. Megklildnfltethoti3nk egyfelől kűzveticn 6s kí32-
vetett t6nyez5kcet, esfide1+31 pedig extonziv í;s icatenziv t6nyezlkot. áJzvetlan tGnyez3n az 615::.anlit, közvetetten pedig a haltmunkAt /as eezklzr-Iforditr_at/ :rt,Jk. 3atenziv nöyekcd•v`ti túr:;fezlr.c°c nevezz:ik az 613- Cs a haltmunkca mannyinGgit, voluzenft, 6e3 intenziv tGnyeilne?: nedig :?20k hatGk:nye>sgfl. A gazd:W.31 rs;:vekodGa jollegGt is aszerint tsat.,rozz:ik zee, hogy a ae:anyir,;igi, vra;:y a hntGkonyeági tFinyezők a d.omiaín:sak. A ter,:.el6ai t:cn;;azők kombináci6ja azonban narscrsak a növeked63 jellcgGt, banso a term9lra valu^senr:t ős belo3 e::erkazetlt is betal;;lasolja. L:xtenziv jelle33 n8veked6e esetőn a termelős volumenGnek v61toz:lea az 615 éri a holtmunka menn3is6gi v:,ltoz3o`.snak füagvEnit. :avei itt a hatEkon9eAg konstans, a holtmunka ®, ere,ie is pacsziv. Abban .:ferll ki, bogy az 6I5munk[a kifejtősének feltőtelet renlelkezőere 11116 +nensraira3ge és í-.;ldzur.iceafels:ziv:: Ftőxseawő.rze korl6tozza am eleven munka m3kő3Csőzsek as terőt. A t°cndelkez=_'ere L1116 munkaerő foglcalimztatatte6g t a ren3elkezáesr e 6116 tomelCsi eoÜici3avk zenayist52•'t3l cSa tecbnikai őrtaleaben vett 6l3zarakcifelwziv6 k6deai;zgJtG31 fiiig; alapvetően. Ekkor a temelLs valoeWen6nebc 68 drt ik_nek cla?.u1:,aa a kit alapvető terseldfli tt,aayez3 menn,,1 aőnGrnetx, belel szerkezete - pőtl';si alqps és IIe.'zeti jövedelem, vagy a róai 6a az uj Úr
-
tők nr`nya - nedit; monwirJci nrinsaik Eügf*v.nya. Az uj 6rt6k /az őrt ".ktera::k/ naive_ga itt ogcban kifejezi azt a termkvolunent is,
5i acely az ogycszor.i zGtldcoa ' fel.€il jelentkezik. Intemziv Se11e r?: n;veked5c esetdn a te nceiGsi eazki3Qük szerepe c'G.7mui. G ter:el.:c valacea ~ nea Cltoz5o4 azcccr;:Ik s terael.G`si tinJOz3k aenny iee r;i ham) ht:.tikos;yedg:t3c v'ltoz'e, inak io fa ;;v,:nye. A teraelfci ea zk?z;ik ^enn,vicőg=e de 7:1g:ganrifel s aivc5 k•2ae s.,f;e rs ~kor nc.A tQSo ~ i. ki en tben k ~t ~ncit~ aukat, termdkt -mc^e16-
GllitS k3pesrs:g:ikQt. Azt, ho - J egy adott tarwl5heren3ezG^eael aonynyi tei:a°ko t lehet r^aci_:= ezt a t°rmelGberendezl:s n:.sz:'si-technii¢ai jeliemz:si h_t 4rozz?k >naT. Oft azt ie, a+ry m:ikc;dtetóeáhez r. iuia;,üea mennyi 615muankrr3 v: n r3zUks2g;. De az eszki3zs;k ólá.3rkcifslcgivl3 k'pes:Cgc Cc u kepncitle /a teijjecit2i_pesc?3/ kdt lell::sbjz.; fogalom: ezoanao 615:nisnkafelszivó kápeozdg cellett kit torrzoUbe.°eadeNSs kap^citrca Igoe ka1Snb3ű3 lehet, vagy forditva, azonos k.a:,acWs 2-ellett Widnbőz3 az flGmunskai;;ónyiik. C , irodalom nec zs holt munka Gl5munk^felczivG L•rpes:C .~~. ,dt, has
non canals recipr3 kat ,
c
technikai fciczereltságet /~/, illetve za
tGL•e ores iic©zetGtcl(:nek /e/ fogalczSt haoz.nrljcs. v Itt kell mer. eggeűn_"_*k, hogy es k€:or, amikor a tesmelCrsi eozk¢3~ zi;k ó16Tn:a:sk2feleziv;' kCpeecrl;c"r31 tin teljeeit;k(»eao7C;ó!-51, a tSap , citEsdr,',.l beezGlank, a terielGsi eszk"r3z:k mogb.at rozott ccoportjr :fl, a iüunicneészkUTEkre gonc?olurt:. d ,unkatank - bfr k''tsGútelen:31 t31thetnak be rktiv or,oropat is - !ltült£b^sn p,srziv erad . nyy"itazói a te r:e3%oi á'oly^^atn2k: folbaezn, ^::.t e.ena,7icfisgi:k a terüelCo va1 .:~Y en
S~ m m•.nasaa.kic.i t'.aikor viecorrt la t:ü t~itt ./SS n n cun:eztdr~ w, hn. gp ess tHyy ~ on ~ u.0 V ~1 !'lló-, hanem a á3S~~ JeeJkOJQiIVsPt eaIJSVSkr.si1 beQJ.1 ~.xEi''.,~w n°3c i3 We aa.°nitju?:.
A z eszkrah3tjk.oraJC'„ 01'C;C proslenatii:ao F:_iteU rifJa c coraisa,n ~"' 1~ let C^eriSlt *^""^ni:; F'".'t:$3Tl,y . .. ~. w~ ~.... _. t.• "" ..',"u.32..f3Jrt:^a:9 ~ ~ ~~ v, ~ ',,.`..L~ ~`~.~ _ ~ t;.fyl ~ t^ k..,, c $ '-s'in Sv '21 ,71nunám lent.
i.t
t3ti4? 11.^.t7F:El;Tc°"e onnan ered, fie-
kOb3icJi C13 eleven T"v1s':fl.
S J`Jl_ "ri i:':+7ig t711Rrr..?gt.. -, n c tJF:e terrr_.°J:L`!:eAjYCi!.'g t /enrol - lip tori rc17ano°r,ő t/ ?°a7 - et3F3Ynek tekint: n3 E le vc`.! T.:tű± t_'• t 'l1 ,.`
óo !X:az_?i ht .!tő!on„-a?0"tíl. &6n 2r rben a tesselóe hat6?:crxa;,-^_:L"t L•ettő v "lr.?ot riS t_IÍíe- t^3.^_eir':e9ycögre ö © mS1II$oteA le1C:'»dl ~ ~ gZe. edCoi e ~ ~ lc~t b ^_a La r, •~c~ y L~ i, (lt - 1l./ ~~n .{ .t..üp~. íi.JÍiöú./li0£ a.lá.. uat3o~ clGCeayr.ságt31 f:i^ ~weticn criM:iV:•r ~
ban
ír
nlaa feibu.i:;na ra cars.-3.otr
2013c3-7,
4,;~v~eL
-
e3, áanam - ^. teni*13lug,íbezt ia ivnc*::n:lntoe -
e^z1Cz3ea;ieQ=:u, /tSa^.knsfficiene/ illetve nark rea;;r3F:a terjedt
el. :n eo:t:rzic!'A.;eCn:,^,a =bet.; - ^u t3Se/teI'..ic1`}23 ~i,l11y^dJEI - net eL;ozaztian azt feJaWi ' :i, hog;; e;;;e'33yi te.;rrk ei"z=it( ari_J2. ~ --
coati 9a^zk",sdre /t3tv "r 3/ v_3 c2:?r..aií7) , hanem lűa e7 ‚7t tekirtve a ~ rr aa ~ , ipletve 3)/ 1:7,ngels t~,~ ce : ~ .t;r:i ~,.01 it2ei :^ ~ p !-!!a.t-tCaia. :
T
3" e t i ke !II. n ~ tatliboz ._!atnc nea fogita2iozif" r'onlotef:on a me^,tC1ös p°afitr'tttrn g;;a°.arait 3.+^_t Z _ : vaI, cvaEe :. ~, ~11iti, hogy V a rt ilyen. ac s ame vawt::azi í'1^_m:;í:`:n.i cna t ^`? C7.4+n L 2fl-o1c t ©t3ltiGGai. szerint 3 t51$e ű'•iciJr t'.;2.51 W:rg taljaoe:3, pe;aitar a r3o1i^.Slt L rilk f:nk':ltzJci UzDzc:_;e őri al rz :;sa,2tJF.!3 űC2,;zo2:".$^, [3
*~
;akJn-
1•.tb;-r a:iFiar tra°ra;r. 11:03erc elrri cd 2l1i37t:'_z3tt
5~
}
i3eaze5it. foltűtelo: iL, nosy a t3ke egyezer flogtór:llt". 2zek asorint e tv"korsegtörUlZ;a vc1;3c Voa a:p1Qte: LS = y ; /1/ ahai: C
a lei:iitUtt t:éke /c+v/ = as óvx ter{4el5ei kslteóg
A gyekax39tbazs alkc3cr_^zatt kdn],et, : t3kekaefficie±esa padieM .:• a 7.;773;
/2/ ahol:
/c+v +a = as jvi tarmelési űr iSs
Tocmi c<;vtesen a k5tfile n3d o n sz.ioltatt ^eGtEríilőe ik;iltirlVíizS eradm5nyt, elt ~.~ rá rQe;tériilGai idűt mutat. As /1/ ezeriat ezCicitut* idú a áaccznb9. mert a /2/ zzarinti ez,;mités e:red-24nye azt L:utntja, maa, né lkill mennyi a ¢est4r"rl5ai 145. bow profit ~ d, szocialista gaznleolci elm'let eozkeig6nyeso6p,i rruutat ,ja elapvet3ors aáben 'ss
a
le -
kötGtt termelési esziOzök mabtór*.1ia.cét tdhrvsi.. A s~uakser5 a szociclizaucbcnn nea ;iru, igy értéke se a Zit tikePozvsSt. 'bölab". L:lli3nbcs6g még az ie, iacr;;g Sltaidb3n a ne m zeti :ttivedeie*ahen /v+m/, ás none
sat
t©rciel53i úrtókben valb mo ~ tGr~ lrit tekintik az eszkicsi~ 5=e3-
mértékinek. Az alkalmazott mutot3 tehtlts ' • °= ~ ; /3/ ahol:
1
C a a lQ'~ tt tt-
ter aeLósi en~,'~ii.c:Uk
értőke
/v+m/ a2.6vi nemzeti jövedelem .1z, eo:kvzit3°1ltnsny35c fo;allt:la az v©:rkv3' ~ k évi tssilAni.tIlenese I t-0 kanr:cit'agt, ilic.ve ka7acit'raLilrszsná1tlr35t órtj!ik. 31/ Uz-
,
32/Reitz JenJ: Az a.ióol.cpok as a termelCzs Uarsraef;l nCee e magyar 4.0 ~.~ rbrn.. /A &twd6•,.ic.i 130./ .0.._.010...._. lPie..
zel k3,:cmolatbaa két 1al;iat tell r°scscjo,;,,QZn`_L* ►k. As e,^yiá az. 4o3.7
az enzTS=.iz3 ;;~`~~eac13 rec:.proko cask abban az esetben fejez ki mama-
5'
vitást, ha nerc a trnylegee tákemegtórZllési mutató reciprokakőnt, hanea a tőke/termelős hányados /2/ rsciprokakőnt órte]zzsszuk. A mA-
aik meójegyzés as, hogy ebben as esetben sem egyszeríien kapacitást, hanem inkább kapacitáskihasználást fejes ki. Ugyanis, hogy adott tercelőberendezós teljenit$kópessége maximumát nyujtja-s vagy kevesebbet, ez as ót míiködésbe hozó 616aunka hat6konseágénak. termelékenységének fUggvünve. Bér a munka teraaelókenyságót alapvetten befolyásolja as alkalmazott eszküzÖk telj esittkápesatíge, n e ténye-
zek /szakkdpsettség, begyakorlottság, munkaszervezűa:, stb./ is hatnak rá. Által&ben megfigyelhető, hogy minél kisebb az Glűmunka aria nya a halt ounkíboz képest, annől nagyobb mórtőkben függ as 6lőctunka termelókenyesge az eszközöktől, ős csökkennek növelásónek egyéb lehetű©ógei. Láttuk, bogy a foglalkostatható munkaerő mennyieáge nemcsak a rendelkezésre 6116 eszköztik Qennyiségót61, hanem annak ninJaőcátől /ó 6munkafelczivó képeae gdt51/ is függött: ugyanigy az el3allithat6 maximális termákmenngictg is függ az alkalaaasott eszközök tame.'
gf~n kivel azok teljesitlkópessógótSl is. ftppen a minőségi tényeső
következtében azonban egyáltalán nem szitkeótezerií. boly az eszközök mcnnfiaéttónek növekedési ütemével aranyasan bővüljön as 613piunkafelszivó kénes Léc &aa a ka%acita+s. Sőt es nem szükségsserii, hogy e kőt tónyezó azonao irányban ós mártókbenvatozsók. Előfordulhat - ős tltalábnn ezt nevezzük intenzív növekedésnek, - ho gy az eszközök növeked c6vel gz ólótaunksfeleziv6 képesség nem változik, vagg csökken, a kapacitás Dedim egvide ület növekszik. De több, más variici1 is lehetséges. A változások irinya 6. ctártóke a technikai fejlűdós jollegftSl Zágg. Általában tókeaegtaakaritő, tűkefelhaeznáió de semleges technikai fejlődést különböztetünk meg. TJkeme tekaritó a techni-
56 kai fejl3dés, ha az eszkuznSvekedósnél Gyorsabb Ütemben n6 a ter-
melés /n5vekv ► eszközhatékonysági, t5kefelhasznéló, ha a termelés növekedése lassabb, mint aa eszközöké. Semleges a fejlődés jellege, ha as eszközük növekedősével arányos a teraelós növekedőse.. Es utóbbinak két változatót kulönbözteti meg az irodalonc. Az egyik, amikor változatlan töke-munka arány mellett marad változatlan a tőke/termelőn hányados, tehát a hatékonyság is változatlan= a aa'.eik. padig nsan köti ki a töke/munka arány valtosatla 494gát, csak annyit feltételes, hogy a tőke/munka arány ós a hatékonyság ellentétes irényu változása kiegyenhiti egymást. Ugyanezt a megkiilönbzztetóet • a mAsik két esetben is megtehetjük, de ennek egészen más jelentőst kell tulajdonitamunk. Ha a termelési tényezők változatlan ar nya mellett nő, • vagy csökken a termelés elás növekedési iitems a rőforii.tások mennyiségi növekedése esetén, akkor ez nem a technikai tejlSdée következménye, hanem az adott technikai azinvonalon optimálisan mukudtethet3 tőke nagyaggéra utal /a volumen hozadéka/. Ami a termelős szerkezetét illeti, kézenfekvő, hogy abban as esetben, ha az alkalmazott eszközlik mennyiségénél jobban növekszik a kapacitás, akkor vőltaaatlen élémankafelezivó képesség esetén a bruttó termelési érték beles arányai javulnak, mivel a nettó ter-
mslóei crték sulya a pótlási slap rovására növekszik. Amennyiben az alkalnnzatt eszközök növeked5a'n31 kisebb mórtókben nő a kapacitás, a bruttó termelési érték belső arányai ranlanak, mert a pótlási alap aránya n3 meg a nettó termelési érték rov "pára. Ha a kaapcit ls ós as eszközök aznaans aránybor nőnek, a
bruttó termelős belső arányai is változatlanok maradnak. A termelési eszközök növekedésével azonban rendszerint azok ólőmunkatelszivó keperöge sem marad változatlan. Amennyiben as
ólőmunkafelezivó k6yeaaóg csökken /az egyszerűség kedvéért: nő a
54 szerves összetútel/ az eszközök változatlan hat€konvszgaf,t feltételezve romlik a bruttó tcs eléai órt€k belei szerkezete. Az őlűmunka arányának csökkenése következtében a.nettó termelési értek su- . lya csökken a pótlási alaphoz klipest. PGltozatlan szerves ösazeté tel estfan a pótlási cicp és a nettó teraelóci'őrtók atdaya net • változik, növekvő szerves összetétel esetén pedtg javul a nettS&termelds aránya. Amikor as eozköztk hatékonysága ás éléwunkafelszivó képessége • egyszerre változik, előfordulhat, bogy a tét tényező ellentétes irányu hatást gyakorol a termelési órték szerkezetére. Ha például az eszközhatékonyság és a szerves összetétel is növekszik, ekkor a bruttó termelési órták belső szerkezete nem változik, sbbnn az' esetben, ha a szerves összetétel nettó termelési értőket csökkenté, és as eázközhatűkonyedg ellenkező irányu hatása kiegyenliti egymást. Amennyiben a két hatás nem egyenleti ki egymást, az esti telesebben, nagyobb mértékben változó tcnyez3 hatása fog dominélni. A termelés nagysága
as szerkezete tehát
nemcsak az alkc~ isr.~o..
zott termelési tényezők r^eannrieógét5l és öerezetGtelót82 edgg, h a-
nem a teraelCsi tényezők bctókonyságátál i s. Ilyen körllmények .8E3zött azonban as uirate:^selés ielleaónek._ cminűs6gének iellemzéatlre sera eleRend5 a szerves ös.>zetétel. hanem alapvető Jelentőségre
tees szert az eszközható eyed*.
l./ *ezógazdasági termelés sajátos feltételei A mezőgazdasági tercelés sajátos vonásai szinte kivétel ndllull a természeti tényezők hatására vezethetők vissza: a. föld alapvető teraelósi t4nysző, a munkatárgyak élőszervezetek, a teraeláai folyamatban nagy szerspe van a természeti folyamatoknak, a:termelás eredm5nybt nemcsak a rátorditáeok, hanem természeti ténybs5k /1d5járáe,stb./ is befolyásolják.. A természeti tényezők nagy eulya módositju a mezőgazdaság növekedásánek a feltételeit is. Először is: a mezőgazdaságban eleveEEkézenfekv5, hogy a tőke.
összetétele, de egyáltalán a termelési tényezők mennyiségi aránya óméban nem tUkruzi a kapacitást, az elóő litható ternelósi voluaent. Az 615. és holtmunka mennyiségén é s egymáshoz velő ar nyán ) kivel a rendelkez ősre állá öasznosithat6 földterület nagysága ős minZsóge. természetes ternel6kenyetge alapvetően befolyásolja a termelős eredményét. A arányt, amely ez eszközök élőmunkafelazi vő képességét - a technikai, illetve szerves összetételt fejezi ki, nemcsak ez eszközök mennyisége és minőedge, Inasa a földte$llet nagysága is alakitja. Igy a tomslési tényezik nennyis5gi a- . rénynsk jellemzéséra sem elegendő as élő- és a holtmunka aránya, hanem további két hutató viszonyára kell felbontanunk. Kőpletben: •
c v ~
/4/
illetve: I
-p=8
/5/
ahol: F a f . rendelkezésre d116 földterulet nagysága. Ami tehát est fejesi ki, bogy a mezőgazdasági Uzemek élámunkeigőnyót nemcsak az alkalmazott tercelési eszközök mennyisége, hanem
59 a rendelkezésre 6116 földtérdet nagysága, illetve a kettő aránya is befolyásolja. Sajnos, a töldért_ kelős megoldatlansága32'/ következtében a
32/ A föld reália rtékelőae egyre eargetőbb probléma. Ahogyan a vizet nem sorolhatjuk ma m4r a szabad javak közó /u las-
san a levegőt sem/ a tormSföldet sea. Több javaslat is van /1644:
Szabó ;Mbar: A föld gazt sági értvke?laéről a szocializmusban. MTA ZUzgazdasegtud.ominyi Inti aet Kaslem:nyei, 1968/2./ A KSH a. _ magyar aesseti vagyon ért'ksli ce sor-a a föld rőszarányát a nettó
tersaelc ai Zrtókben 25 %-ra becsültei Igy 1 kh terrnűteriiiet órtóköt a teraletegységre jutó nettó termelési :rták 25 Z-fnak 4 %-os kematlt bbal vul5 felkamatolása alapjen határazta neg. torresa gagyarorszeg nemzeti vagyona 1970. jan. 1. -en. US3. 1971. •
földet mint ráforditást, nem tudjuk közös nevezőre hozni a mienk két termelósi tényes3vel, terazóssetes aértókegysége pedig minőségót nem juttatja kifejezésre.
.
A termelési eszköztik alkalmasáminsk lényeges ssj6tossága a aez5gazdas5gban, hosy a gópesitósnek - ellentétben as iparral niacs /vag;, caek mAsodLZgosan/ kapacitásbSvitű hatósa; a gépsöités ölőmunkáit szabadit tel, azaz abssolut módon csökkenti az eszköztök
élSaunkafelasivó képességét. A kapacitásb3vit5 hatást az d asatra vonatkoztatjuk, mivel as optimélis Usemséretet terséezetszeritltg
segváltostatja.
IEz is a harmadik terhelési tényező hatása: az, e-
gyes lleask méreteinek növekedése nem teltátlen!l jelenti as fga-
sat méreteinek, kapacit's6nak növekedését. Ugyanigy as tizezek salmának növekedése sem./ 8 kapacitbat ser: árts:lcrestrtji:k pusztán essktishatókonysieként, mivel a töldtersilet nagysága 6s minősége alspvet3en betbly€-
619 solja a termelős voluaaendt. MEN5lat á- ft3ldterület mennyiségileg általában nem bővithetá korlátlanul - eát hasinkban csökken a mez3gnadoeági teriil.et, ezért a mezűgamdasági terelss kiterjeaztáeGnek, b3vités6nek extenzív módja korlátozott. Ay elózi•iekből viszont iem3t egy lényeges sejátoeeág következik: tenaelE:s volumenét: /a kap a citást/ a mezc3ctazdsu3:,gban az élőmunka terc ► elékenveéRének v41tozáaa kt3ssvetleníü item befol.vr5so15a: a kaoacitss
,
akkor bávíll,
.
;
ha a termelési tényezők mennyisége ntivokedéee mellett a ter:lleti termelékenység - a terUletegyeégre jutó termelés fokozódik. A kapacitás képletét is két másik mutató viszonyára kell tehát felboatanunkt
inanip :
~ /6/
illetve:
Á
s
P
i
.
~ i
' f/.~(/
Ilivel a területi termelékenység azonban ties az ólűmunka menayiebg5t51 ie hatékonyságától iss
/8/ ahonnan: /9/
Ak /4/ és /8/ behelyettesitmotvel es eszközigényesség teljes képlete a mez3gazdaaágbans
Fr
P
V
_ i =v
;
/10/
Továbbá nemcsak a földterület nagysága, hanem minősége,ltera4vzetesen teraelőkenyedge is befolyásolja a ráfordítások hatékonyeágáti azonos r fordit'a a kíilbnbözó mint ot gü földeken kalbnböze3 eredményt ad.
64' A mezőgazdaságban ennek következtében még semleges technikai fejlődés esetén sea hatórozza mag a tercelési tényezik aránya a termelési érték belső szerkezetét. Végső soron ez az oka annak,. hogy a hatékonyság probli /kapacitás, kivételes termelékenység/ a mezőgazdaságban már akkor felvetődtek, amikor ez iparban még nej jelentkeztek /csökkenő hozadék, különbözeti járadék/. Másodszor as a tény, hogy a munkatárgyek ólőszorvezetek,!leg-
alább olyan aullyal befolyásolja a mezőgazdasági termelést, mint a föld cserepe. Asz élőszervezetek növekedéséhez és fejlődésőhezmeghatározott sajátos feltételeket kell bistoeitani, mighozsá egyfittesen is meghatározott arányban. Es a mezógazdawtgi termékek termslósit két irányban is sajátoss6 teszi. Sgyrósat adott tercéke'. fl nem lehet bérhal és b'rea r termelni, hanem csakis aeghatárotatt éghajlati, talaj, csapadék, stb. feltételek között. Ez eleve kenserválja a tevnékstrukturát: uj termék termelésének a beventősa e-
rősen korlátozott /gyapati/..Másrészt ezs as z unkasittve ezek e l h agyásának a lehetősére /sz4ndékos minőségrontás/ is rendkivul korlito-
zott, mivel ez nemcsak a minőséget, hanen a mennyiséget is veeaélyezteti /ellentétben az iparral/. Tovább', a növények iás állatok Uritklstes tulajdonságai ugyanugy tényezői a te<méesetee terzókenysógaek, mint a föld ainSsége. Az örökletes tulajdonságok - amelyek
korlétozzák a pótlólagos ráfordítások hatékonyságát - megváltaztathatők nemesi.`ssei, fajtakiválasztással, stb., de ez nej felt4tle■ ial_ent u3 terméket a szó kereskedelmi értelefbeq. /Attól, bogy bővebben tered buzefaWt termelnek, ettől esz a piacon aégie bank lisztként fog megjelenni, és a tej is tej marasd függetlenül a ssarvastaarba fajtájától./ Ebből viazont kit dolog is következik: eiateorban a munketermelőkenasésg növekedése a mezőgazdaságban - mint általában a kitermelő, ill. alapanyagtermeló ágazatokban -tőkánt a terhelés költségeit csökkenti részben a volumen növelősén. réss-
61 ben edi
az alkalmazott fl5munka csbkkens3sin keres ,t.il
de t-
kón az+edvfn,zez ssá hs:es3an 11'Si €.Ytóket /ssiFxaint a fog,gaasrts5 esceqzont-
jéb3l/. 33/ ::67adssorbssae a r.ez3 ;atzd ;s3.`Eban - ellentótben az ip rrsl
-
33/ a caezSg,asd^ergb:n az aj baszn7lati értőksk aecjelens'se ós elterjedwae lt::nyeebcc lea'rult a nagy felfedezősek korit kbvet3 il5?snkban. behetcézQc, hogy az embérie4g a harmadik Gvezredben kőn;7telen lea= r5t.:rni no aigők, van hasonlók fogyanztAe4ra, !de ess ma m:g a jővú, vmm4e. a munkatsrgyak, a nbvaavek _ée il l atok . eohaseca tö l tenek be nasra,i eserezset a ter^ elás3 n.ővekedőaőben, mivel °fejle©sst.:sn", őrbklatese
tulajabn=ig_3k megveatozt t±ía3 as alapja a meafigo.sdae;gi tez3ol4e fe31"&jo3nek. Az eezkőzr' forditssso3; oldaláról ez azt jelentiaagy as esssakőá °:kuek atlo esod,ort,~,ai szzok, emel9ek az 613ssQUnka ter.r.e ~ d3 ,e~a,y,ken.vz< ~~~ r. ~ 'e s~ Ass crsr..artlr: ~, ezak ~ssgl~yek a ter ~leti texese ~ ssáqet nMvelik. IIfsrsaadazori a termd3zeti folyamatok nagy salya a ssez5gts,zdass-
gi termelde folgsasaot ~t, bsot azt eredm4nyeeai, bogy a ternel3si neribe- SAN
dus vi sa,_„os~yissT ~asszu " e caőkksntEsa kar lftosott. Továbbá a minkafolyamat ezőtM delt, ésa ea smreat k8vet3 asunk xt
s~i~ lete k
~~
huzv
sass.ithaták /az id3ben/, ellentútben as iparral, ahol as egym.r.0 ká-
vet5 m{lveletek térben t:s•3 idiben is eg;fl siellá keríilbetnek. Gosdsrads' kiir'llmás.s,geit tekintve es azzal jár, hogy egyfelől az ec^is6zi;k ée a yunk^sP: kagacit_'akibcssmaláaa - jaas3t3ri id5alsanS .nak ki‘eszp;1l-Csse, - alFSCeanyfokn 1s korlitosottsan n€3velhet3; svlafelEl, sa ~•nsn,
cssak az idtin, jelleg klivetkeatLhen a termeld mmla:-ok fo
" ss ~'~.7 "nak
,rOvel6ssre karlAtozott. :Tz is alőtfimanstja azt a. kor,Sbbi kSvetksaste-
t3sünket, hogy a mazigard esrSeb: n az filőssmnkai t erc:elGkenyaórCnek növekedőse i3nssep,óban vővte no n kapacit{sablvit5 Cnyesb= est a szerepet
•
6
itt a területi teraolGkenység növeked:se Wit' be. 1'orditott a helyzet azonb_n a termeién Jövedelmezőségét tekintve: - a területi teraaelGkenvséR nóvekedóse közvetlenül nom hat a tövedel©et6eórtre -
mert rendszerint nerzcsak p5tlálagos eszközszükséglettel, haney'pátlólagos 6l3munkaigénnyel is jár - annak növekedése köretlenii'• a munkatersnelékenzséF n3veW.,nSve1 kapcsolatos. Falószinüieg ez as
oka annak, hogy a te»iieti teraelékenység növelése a mezógazd^a**ag Csaknem minden fej 15d3ai szekasaaban döntG jelent5s5git volt. Hiszen ha et 61.6munkg ternelókenseEgrnek növekedése volument nem eve', de a tex.:el6 elapok forgó.et sem gyoraitja meg, akkor n iöve$elmeOséget ia cr~ nk akkor niivelf,s ~ eeSkY.en ez fiőstunka abszo A ut mesúiségo; pontosabban gelativ ^enayie a: Jr,ének csökkenése csak abban r:z‚set-
ben növeli a Jövedelmezőséget. ha a földhöz kétest is csökken /nem-
ceab as eszközökhöz k5poet/. Termdszetesen marad még nyitott kérdés több io, de azok külön vizsgálatot igényelnek. Az eszkös3,t,e'nyeseég 6s a jővedelaez3s4g ::sezef;:ggéaére vonatkozó általános neg'llEpitá-
eok ezekkel a kiegEc3itéoekkel ©1kQi*inzhatók a mezőgazdaságra. A természeti tónyezGk nagy sulye e sez6gazdaa3gi termini dl-
tvlcáuos, ha agy tetszik Lira árvény04/ jellemzője, a texeazeti, 34/ Az nöz$k érvónyü" ternószetesen nem azt jelenti, ho j állandóan azonos jelleeaü, vagy aulyu mard a teznőezeti t_nyez5k ha.
tása, csak azt, hogy mindig lesz, ős Mindig nagyobb lesz, mint az iparban. feltételek $ezdnsdmi kUvetkezményel azonban merSben ellentétestk lehetnek a gazdasíri fellődés különböző szakaszaiban.
Igen szemldletes pólda erre a mezőgazdasági termékek árszinvonelónak, illetve az órtóktörv:ny érvényes`iléeének a változása. A kiaszezikus kapitalizmusban a mezőgazdasági tőkés tizeznek, amelyek a leg-
b it rccszabbnól jobb töldba gazdálkodtak, kilbnbbzeti jdradókra tettek szert, mivel u mezőgazdasági termékek árát nem az étfa oa, hsnem a tőkés módon iaíivelt legrosszabb földön átlagos technika-0val termelt termékek rífordWeai szabrlyozták.. 35/ A mezőgasdas gi ár-
35/ A klasszikus tuldjéradók terzészetesen csak ott érvtnyesiilhetett, ahol a bérleti rendszer uralkodó volt. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából tört6nelrileg jelentősebb szerepet j`tszott as abezolut tS1djárad6k Ee a földmagintulajdan monopóliuma. Az6rt emlitem mrgis a különbözeti járadékot, mert az úrdiezparit xs czoapontjából viszont ennek volt nagyobb sulye, a differenciáló hatása az abesolut járadéktól faggetleniill c rvényesUl. azinvonal tehát magas volt az ipari drszinvanalhoz kőpest; m<:napsdg viszont éppen torlitatt a helyzet: a mezőgazdasági órazinvonal világszerte csak az ótlagoa, vagy ennél valamivel mőg jobb földek rátorditósait téri ti meg, a igy a mezőgazdaság mindenkitt táaagatás
►
ra szorul. Ezt a problt .-Stlegyenlőre tigyelcaen kívül hagyjuk, elóbb a növekedési folyamat általános - a teraelási viszonyoktól elvonatkoztatott - vonásait kell megvizsgálnunk. 2./ A növekedés lellepte de tcSnyes.ii a eaeaz;;gazdasáAban
A kapacitás, illetve a kapacitéskihaszntlts ős az eszkizhstókonyság fogalmánnk azanacitáaa azon a feltitelezésen nyugszik, hogy a termetes bővölásének alapvető kortótja a rendelkezésre állá eszköztik mennyisége óe minősége. Ez általiban véve igy is van, a3vol a technika adott színvonalán az eszközök mennyisége és ninőeé$e valóban meghatrro:za az alkalmazható élőmunka mennyiségét Cos teruelékenyeógót. A nez5gazdaságbnn a kapacitás szeispontjábál nem
65 az 614munka jón elsősorban esúmitáeba, hanem a földtertilet nagyefrgának is a területi teraeldkenyeégnek az alakulása, mivel a nav e. kedée nem pótlólagos munkaertligénnyel, hen= munkaer telozabndi-
tdeaul
jár.
A fJld dint ternelóai eszköz, lényegóben a mezőgazdaság álló-
eszközei közó tartozik. Bbből a szempontból tehát - amennyiben a földzrtékeiós megoldasa lehetővé tenné - a földdel egyutt ezámitott eszicuzhat_konyaóg is kimutatható lenne, aminek az indokoltságát nem lehet eléggé hangeulyozni. az azonban egyáltalán nem jelenti azt,
hogy a földnek nincs önálló, sajátos szerepe a termelős bóvilóeében. A mezőgazdasági tőke öeezetátelóben akkor is ktildn ki kellene mu-
tatni a "földtőke" nagyságát 6e alakulását, ha közös nevezőre hors. nőnk az egyib ráforditásokkal, mint ahogy az ólu"manka költette is része a forgó tűkének, de minős:ge de szerepe sajátos, igy a vált
tozó tőke nagysága de aránya öndllb j.elen
tir. A szocializmusban a gasűoedgi nbvekedho vizsgálatának szempontjából a rirtókegység - a közUe nevezi biánya - nos kUlőnösobben zavaró tényező, mivel a terwelósi eszközök let extensiv kiterjesztése vótei sávón korlftozott. 36/
öltenek tőke forcaát, e a földterii2 adás-
36/ A nem mezőgazdasági célra igénybe vett term5területtel
term€ezete¢en ads a helyzet. A föld a mezőgazdaság egyik lejalapvetőbb termelósi eszköze. Pat, hogy a mezőgazdaság kapacitását a föld de a munkaerő, vagy a
föld ős es egyéb termelóai eszközlik határozzák meg, ez alapvetően atti5l fitgg, hogy ailyen az eszközlik ás az élőmunka aránya, a hogy abazolut manayisógeik hogyan alakulnak a növekedés folyamán.4Lé-
nyegáben tehát a szerves összetdtel szinvonalától óa alakulásának
66 tendenciájától fitgg.+ Amennyiben magas az élőmunka aránya a holt munkához Wriest, a a növekedés pótlólagos ólőmunkót is követel, akkor a föld ős a munkaerő egytitteaen határozza meg a mezőgazda.s5g kapacitását. Ellenkező esetben forditvas a föld de az eszközök. A.főidteralet kiterjesztésének lehetősége azonban korlátozott./ ezért - valamint a csökkenő munkaer'-szUkságlet kővetkezasmolatesslank
37/ A fíildteriiet estenziv kiterjesztésének korlátozott volta
világnóretekben tenuószeteaen nem abszolutizálható. De a nagy népssr3s6gai 6e viszonylat; fejlett országokban -amely kategóriába 16nyegóben Magyarország is tartozik - kevés kivételtől eltekintve stagnál, vagy csökken a cezőgaazdas'gi terület nagyeríga. 4dzokban az országokban, ahol az 1 t3 rs jutó mezőgazdasági teríilet 1 ha-hól kevesebb ős n em tartoznak a fejlődő országok kategóriájába.#` tőben - a termetősi kapacitás bővülésének mennvic4gi /extenzív/ feltétele csa7cie a termelési eszközök bóvtLlóee lehet. Vizsgáljuk meg tehát, hogy milyen volt a növekedés jellege a magyar mezőw sdaságbant hogyan alakult kapacitása és termelési tényez3inek mennyiségi ar&zyya• A magyar mezőgazdaság kapacitása - termelési értéke - más éger zatokboz képest bár igen lassan, de növekedett: 1938 ős 1970 kőzött a mezőgazdaság bruttó termelési értéke kb. 30 %-kal nőtt és e nö..
vekedés több, mint fele az utolsó évtizedre, a 60-as évekre esik. 1960-ban a mesSgaazdsság változatlan éron ezámitott bruttó termeld' si értéke csupán 8 Z-kal haladta meg az 1938. évi szintet. A nettó termelési érték sainvanala pedig 1968e70-ben csupán 2-3 %-kal volt magasabb, mint 1938-ban, a figyelembe vlve az egyes évek hullámzá,{_ sait, lényegében stagnál
617.
15 as. Ors
A speaűsasdaséw, brutts3 é® nottrr.s ter^salésai Ert6tstnek, alakir1<®a 1933-1970 —ijc JQ:'a ~ tozc~ tl3n r3zon/. ~
,
r
Porráos 8azeas.3© SClat iKez6gazda[sségunk a fels:sabsadulrae ut1n fa:effi3aa$dae,.~sgi Sie,dd, 1967. úa Ues6gt~g~► e3gi Statisztikai Zsebkönyv 1969 19 71. ~ .
,
36✓ Az adatolt 1966-ig az első forrdoból származnak, de 59 évi változatlan árakon va nnak figyelembe véve. Az 1968-asz árakon randelkezdare 4116 adutok indexeit is az elsó index-sortos kapcsol. tam.
6f A magyar mez3aazdane.gbcn mind © fdidter;ilet, mind pedig a Poglalkoztatottak Ozama ca'dkhea. teTtdenci.. it C1Utat,tt. 1933-bo2 k6~
past a mezSgazdae;,.gi tor3let 1,18 rai11i6 kh-dal, kb. 9%-kal csökkent. A csezknzdatSgi nktiv keresik eatSm'snak csökkenése ennfl Oval gyorsabb volt, kb. 35-36 a.
6
szs ábra
A mezőcazdasaci terület alakulása 1938-1971-ig
•
!orris! IIezdgazdaaégi Statisztikai AdatgAitea:ny 19701970. Bt3ldter9let.
1 s$. bbra
A mesS*azdasági aktfa keresők szómának alakulása 193x-1970-1rt
Itorrdes Fazekas B61ot giesógguasdaságunk a telezabadulds utin. tieaógazdaeági Kiadó, 1967. ős Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 1969, 1971. A kőt terneléei tőnyeső csökkenéa6nek azonban nefficeak a mértéke, hanem dSbeii letoly6Da és Meese is kUlönb5só volt. A mezőgazdasági teriilet csökkenése kbzvetlenzll a hfboru után megkezdődött, és az 1940-52-es., 6s az 1955-62-es id5azakokat lesző itva _ araikor is 320-320 ezer kel-dal csökkent néhány év alatt a mezőgasdas44gi terület - k csökkenés viozangleg laseu de egyenletes volts évente 20-50 seer kb-dal, csökkent.
Az aktiv keresők száma még as 50-es évek elején is /1951-ig/ s harmincas évek szintjén moagott, e csak ez utón indult meg a csókkenés folyaanta, aely 1959-ig - kisebb ingadozásoktól eltsccos-
kintve - kb. 100-120 szar fővel, kt; 7 i-kel csökkentette es ektiv keresők számát. A csökkenés Ctteme ekkor felgyorsult, e 1970-ig további 600 ezer fővel céökkent, ami 1959-hez képcet további kb. 29 S-os csökkenőst jelent. 39/ 39/ Bernie: Razekes Bélaa Mezőgazdaságunk a felszabadulás u•• tán.
st~~esdgasdasági
Kiadó 1967. ó® Mezőgazdasági Statisztikai Zseb-
könyv 1969. 1971. A termelő állóal€pállomány viszont változatlan éretem - 1970re, 1939-hoz képest több mint háromszorosára nett 40/ /Lilatállo40/
Forrása Pszekas Bélar 2ezőgasdseágunk a felszabadulás u-
tán. lMezógazdneógi Kiadó 1967. és Mezőgazdasági Statisztikai Zseb-
könyv 1969. 1971. ainy nélkül/. A növekedés itt sem volt egyenletes, az állóalopálloműny megkétszereződése a hatvanas évek elejóre következett be /1961-62/, 1970-re pedig kb. 3,25-szeresére nőtt. A mezőgazdaság anyagfelhasználtlen is növekedett, búr valamelyeet lassabban, mint az állóeszközakti az 1938. évi felhasználás 1970-re duplázódott msg . ahhetii azonban hozzá kell tennünk, hogy az anyegfelhasználáa növekedése csaknem teljes egészében a 60-as évekre esi ben nem érte el az 1938-as szintet sem.
k 1957-ig lényegé -
7d
8 sa. €,brs A mozőanzdastla tezc©iS 6116alacs 41lom5nvának 8e tiez-
stss anvasfelhaeználáainsk alak:ulúq
Forrás: Fazekas Béla: kezógszdasugunk a felszabadulás után. Uezőggazdcaági Kiadó. 1967. ős 2ezőgasdasági Stetioztikai Zsebkönyv 1969, 1971. A mesjgezdasági növekedés eztenziv /mennyiaági/ tónysz5inek
ilyen ailakuláaa k6vetkezt5ben a teraelóós á116eszkuzigónyessóge és anyagigényessége igen jelentősen növekedett. Az 1030 Ft 6116eszkUzre Jutó bruttó teaoelóei értők az 1938
évisek 40 '-ara, a nettó ternalóo pedig 30 %-ára csökkent 1970-re.
7f Ugyanakkor a termelési órtók anyegh3nyada is növekedett: az 1938. évi 43 %-ról 1970-re 50 0-re emelkedett. /LSed a 8 sz. táblásatot./
S
sz. táblázat
Az anvastfel.baszn5l4a és az anvaRip,Gnpeassós ptakuléss et rezősazdas€utban
$v
1938 1960 1961 1962 1963 1964 1965 19662/ 1967 1968 1969 1970 1971
Mezőgazdaság Sss:zes anyagfelhasználása 100 124 130 133 141 151 153 171 190 183 187 205 221
gbbólis ~pSf GépesitótJ letek ráforditisai 100 128 160 165
185 206 236 280
100 115 12£i 156 167 222 238 324 ..
00
.. ..
..
.. •
10u Pt bruttó termelés eló-
áll.itsásfihos
®zéiksEégev aelhasznQl e Ft. 43 ..
49 47
47 48 50 50 52 52 49 57 57
a/ 1966-ig Forrds: Fazekas Béla: Cezőgasdazágvnk a felesabadulds után; Lx 1967-tői Fornía: L:ezágazdasági Adatok 1972/2 . A bruttó termeiddai érték szerkezete tehit alaposan aegvóltozott: az 1938. évi kb. 40 c + 60 /v+m/ ellenkezőjére fordult, e most 60 c + 40 /vvm/ az arány. Az eazkbzhatókonyság csökkenése, a egyben a bruttó tercelési érték szerkezetének eltolád6aa ezfikségezerii kFivetkozn nys volt an-
Tt not, hogy a termel:el eszköztik nSvokedtae a ausik kót ternQldsi t-lny ezó senn;{istígi csökkends6t ellensuly-ozta, Aelvetteaitettg e1s•Ssorban, ás csak kevés:aó bővithettik a kapacit íet, a termelús vo— lunendt. A gdpesitóe, ás általában a termslEsi eszközök menayisag6nek n3vekeddae elsősorban a mezőgazdasági tersields tón49ez3inek technikai ardzaysit változtatta aeg. Csökkent a mezőgazdasági keresők saái —
ma do a földterület nagysága is, igy vFltosat2an terndksennyi®ég eló5llitáseíhoz is termászetesen több eszközre volt aziiksóg.
A teraelóei tEn.vezdk hatékoaYS= +Etának alakulása a mező—
snzdaaitban
Fonds: Fazekas Béla: Ilezőgazdasáágunk a felszabadulás utón. fitesigazani,gi Statisztikai Zsebkönyv 1969, 1972.
?J4 A mezőgazdaság fej 5dáaőre tehet a kapacités /tercelés volumene/ lseau b5v!llóse a jellemző, miközben erőteljeaen n6 ara alknlmaantt ternelősi esik ők mennyisége ós csökken a mdeik két termelőei tényező, az 616munka és a föld mennyisége. ErSteljesen növekszik tehát a technikai, illetve szerves összetétel. A növekedős jellege a caezőgezdasatran az élőzunka ős a föld oldaláról szemlélve tehót inteuziv. az eszközök oldaltról viszont extenzív lelle~ ii.
Kérdés azonban, hogy a termelőtevékenység egyuttes hatékonysága
hogyan alakul, azaz ösazeseőgőben milyen jellege a mezőgazdaság fejlődőse? gint mdr korábban negUiilapitattuk, a termelőtevékenység egéezének hatékonysága a társadatai tiszta jövedelem sutculásában jut kifejezésre. A mezvgazdaeágban azonbvn nemcsak a nettó tercelési érték stagnál, hanem ion belül a társadalmi tiszta jövedelem aránya is csökkenő tendencidt?mutat. A ESU szómitdoai szerint az egys'gnyi, termelésből származó reálkeresetre jutó nettó termelési órték a mezőgazdaságban az 1958-60-as ívek átlagához képest 1965-re 14 :S-kit csökkent. A n sz, ábra Az ,ercrséanvi reálkeresetre futó nettó termelési értők a mezőRazdsságban
Forrása ESI!. Id5ezaki Közlemények 1966/8.
751
ria u ton.2:nc3a cAzaabon a 2:daabSa.*: .aarrfa Sc 3'v: rt.cftdIott* ~
L motto tzsra: :í::i:L C: ^LLk da
aa2mG?ate J,3vadt+lnok `recto -
~ - L:i33za'4f3tVii a fsZ"i+i: ° 44 a:7:.21L7.: t7t{'itili ntitabi:SC% Cltfl Zr..F:In:Wc :::zsrt?zzrrtok s..'✓;,a Gazdaa:calbnny. az wiza3vsys 07AIafti?jta?3 Je°reJo'gomno Jut6 nett' te: rpalCai őrtők 1959.abosrs: J~ t% 20 `.rItl : ^.,tt aLsataaT32ab, ssiut 1964 e-bon.
9
4-4
OZ . ttla3.4Zt'it ~
nytt.sS tcartai. Őrtők Go a aYSasayao J.arode]snk m'dtta 41/
B43316 It./
Yt:sasaőas°ttt}cattCesaot
:31cmi goodande
motto ' 4131.i+s! =en potted tors, Zi1+4VGi s.!{ ~ l;LttG torn. Grib k J ay. own. J ov s tern. bőr iautabGr t:2'tő$
' • .
simiasseenoftwerivaris
1364. 3955a 3.966 . 2967. 19;43.. 1959,. 4970.
17274 16506 17793. 17073 . 1E634
2i5Z 1.3971
24343E; 10074 12516 15022 15990 17982. 17315
3,65 1.52 1,42 1,29
3656 3316 2901 3293 52( 6 4789 3052
1,16
1,19 0,43
3263 5226 3265
3342 3363 3616 .
5046
1r.12 1.06 ,
es ~ 0. 90 7,,10 2.52 43,79
rddTt'to: S1áix. IHiű?.t3 ~3 aTYUt~2sr,aok . unraeLiaa:ai Adatok Z971I44 -3,
:~
.
.
IrallialNIONOMPOMMOSIMMISIMe
41,
kra do a asond2yQ23 J;1va6o3xaakre senate 3asóazt.•v'.adtaootlan dens eadrtttatC non =oak roixlelbsstres LtiV~s9. mo►aöan a porasstcCL.fa,;,,yt,aastbí $i`ialexa abban as #üőpiSíiirban srst's:a atZtoritxt K R Czy úcntiol.oet two k
~
~
.
1953 -69" 1973-es kiedvúnyában. 1973-ben a rendkivül rows id3jér$e következtóban a személyes jövsdelu.ek negyoága crchalbdta a nettó termelési értéket, de 1969. ben is a nettótermelés 83 5-át tették ki a ezeffi,lyes jövedeLaek. Az íllecii gazdsc;£gokban egyórEelmü csökkend tendencia nem :utathaa tő ki, inkebb agy tflnik, hogy az egységnyi munkabőrre 3ut8Vitmea láe 1966-67-ig valóbnn csökkenőst mutató tendencilja növekedésbe csapott dt, s a korábbi rislyzettel ellentétben szinvonalát tekintve is kedvez4'ibbs vélt, mint ugyanebben at időszakban a termelSszövettcezetek mutatója. 42/
~
mezőgazdasági dtlag azonban feltehető-
on csakenC tendencist mutat, mivel a szektorok közöl a szi3vetke42/ Az Allacii gazdanógok kedvezőbb mutatója abból is adódhat,
ho gy itt aunkabórrel ; a szövetkezetek esetében viszont r szisedóceel szümoltem. cetek szerepelnek a legnagyobb eullyal. Szak a tendenciák arra utalnak, bogy a mezőgazdasági termelés efintes hatékonysága is csökkgn5 tendencia matat a jelenlegi fejl6&ísi szakaszban. Vizsgáljuk meg, hogy miórt ős meddig3 3./ Az eazktixieénveenéac és alakuláséra ható tényezők
.
a mezőgazdaságban Az eszközigényesség alakul3aábm a gazdasági niiveked3s folyamón, de a mezőgazdaság fejlődése sort,3n is történelmileg /ée nemzetközileg/ általában hdrom szakaszt kUlönböztetnek meg. Az e1sS szakaszban a bolt punka feihaszngláe hatékonysága eléggé nagy. A termelés főleg kézimunkfn alapul, a teraelGeryk fej-
7~
lettségi foka, Cs a tcmelds azinvanala alacsony, de a bolt munka felbncizaálds móg kioebb, követkozóskóppon mars a hatókonyeúg_>. A m'sadik szakaszban jelentősen sal a. holt m-unka felhaeználds, a5ghozzd marsabbAn, mint a ternelda. Ez a szakasz a mezőgazdasági infraatruktura QagterentCcEse's de ci nagyar'n3u gLpesitósnek a korszaka. As eszközök hat:skonys5ga gyorsan A harmadik szakaszban, az infrnstruktura kialskulőssa, a gépe. sit•,o általánosai válása utón az ssakdzők hatékonyalga ismét enelkedik, a baruház5eicfnyaersóg cstikken. 43/ 43/ Ez a periadic6ci5, óe az egyes ezalms :ak 3ellenz3se az isa#3olonbaa ítltalónaa3n elfogadott. Wad pl.: Kóródi-Uovócas Mezágaedaoázuak tGvlati fvjleazticónek egyes kf.;rddcei. Közg. ós Jogi iií.adó, 1961. 57-771. 1. S3icanics A gazdasfzi ncve2iedGs kUszíibe; f1 gazdasági fejlődóa feltótelei. Kdzg. ős Jogi, 1963. 347-366. 1. .Burger K61m'nnoi A sez3&azdaség szerepe a n3pgazdlcia3g fejlődésében. ~
gocssth, 1969. 208-213. 1. IIoóe János: A gazdasági nSveked6c alapvető tényezői. Ktiag. ős Jogi, 1973. 61-65. 1. Ez a felosztós nem, illetve nemcaak a technikai fejlődős jellegére vezeti viaaza az eszközigúnyesaóg változásait, hanec az uj teimelóai sódra való éttárós következményeként halja. raezőgazdaságunk jelonlegi falad€oóben az uj technikára való éttőrés egyet jelent a gópi. nagyJzemi termelőis kialakitdeával. Ugy tűnik tehát, hogy a termelős eazki z1 ónyeccógéanek ntivekedíae nea is annyira a technikai fej lódóc, mint inkább a nagyíizaai gazdálkodásra való áttérés kdvetkeznfnye. A technika azonban dllandóan fejlődik, és az ipar - ahol Jóval korábban kialakult a negytizsrii termelés
-
esz-
7~ kiizigányesaégt'tnek huJZAnc.ása bizanyitja,. bogy a nagyüzemi termelésre való áttérés utÉln is bekövetkezhetnek növekvő eszkiizigényesséFti peri8dusok. 44/
44/ A technikai fejlődés általános jellemzőit sz!lka_gkdppen az iparban, illetve a mezőgazdaságba kívüli területeken kell aegviaegalnunk, éppen a mezőgazdaság viszonylagos elmaradottsága következtében, Az viszont.
hogy
ezek mennyire érvényesek a nezőgazdaságrm,
ktilön elemzőst kivon. A tőkekoefficiens hullámzása arra utal, hogy a technikai fejlődés jellegelt tekintve gzekaszoog és folyamatos is egyszerre. A technikai fejlődés azon csonópontjai. 45/ amelyekhez a t5kekoeffi45/ Díed: Hada Jónoai A gazdasági növekedés alapvető tónyez5i.
Közg. 6e Jogi. 1970. 63. 1. ciems növekedúse tartozik azokra az időszakokra estek., amikor uj energiáhordozóra, illetve nj erSgópek alkalmazásán tértek tőt. Az ela5 a g5zgúp. a aáeodik a beleóégóe'WW motorok és a villanymotorok. ős moat a harmadik az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos. Kétségtelen. ba(gy - legalábbis az iparban - a milezaki fejlődés kiindulőpontje a munkagépek fejlesztése, amelyek növelik a munke terselókönysigút, e ezen kereoztill az eszközök hatékonyságát. Azok a fejlődési periódusok, amelyek a már általánoocd vált energia ás erőgipek alapján a munkagépek fejlesztésére irányainak, általában tőkeaegtakaritú jellegnek. .Az ujfajta eneraiúra és igy ujfajta erőgépekre velő átt'rás azonban az egéaz kapacitás jellegének és volumenének a meavu1toztatúadt jelenti. Ez egyrészt eztikságeesá teszi as,infrastruktura je-
Tg lont3a átalakítását, sok esetboa az izmok rtreteinek a növelését, • necrőszt uj iparágakat aztil. Az uj technikára való áttérés raindenekelűtt azért növeli a t3keigányestiéget, sert 1./ nagyaránya, a termelést necc növelő befektetőseket iganyel, azon kivel 2.1 az álGnunkának holt munkával való cseréje mellett ugyanakkor holt nun1 kft holt munkával is kell helyettesiteni. /A vasut villamositása egyrészt a gőzmozdonyok villanyaozdonyre való cserélősét jelenti, de ugyanakkor a telsővezetók megépitéeón tulmenően a nagyobb sebesség Matt az alőpitnr ny. ceaerősitísét ős a pa]ya csertőjét is igény11.
rian beszélve arról, hogy a szenet nem közvetlenül hasznúja
tel, hanem előbb viilazoaenergiév& kell átalakitani, ami ujabb tőkebetektetSst igényei./ A technikai fejl;dós folyamatossága nemcsak azt jelenti, hogy állandóan fejlődik, han== azt is , hogy egyik technikai ezintav'i a másikra való itt&rés az eammtist követű telbalnazáa /beraházáaok/ eredmánysként, tokozatasaq ős nem egyszerre történik. Egy uj tizem lótrehazáaa as deem szempontjából jelentheti az uj technika egyszerre velő a a11ka1naz:ícrt, de az áttórée ilyen módon népgazdasági, de t..gozati szinten is képtelenség. As uj technika nyilvánvalóan hatékonyabb, mint a rögi /nem alkalmaznák különben/, de addig, arcig az áttérés nem történik meg komplex módon, addig ars uj technika már alkalmazott elemei sea működhetnek teljes hastékoayeággalt
/pl. jé ul "kos beruhúz1asok szerepe/e A tv"kekoefticiens változása természetesen nemcsak a technikai. fejirdós nagy ugrópontjaihoz kapcsolódik /az infraatruktura kiépi téve és tétalakitása/, hanem rövidebb tavon is váltazike őzek a változások ezintin a technikai fejlődés jellegével kapcsolatosak, zvezben a holt
rrnnk4nnk
holt munkával való helyettesitúsével,. régis-
ben pedig ólűmnnkának holt munkával velő belyettesitrsóvel. .
#4) A termelés koncentrációja ős centralizációja, valamint a technikai fejlődés gyorsulása is eredményezheti az eszküzhaté-. konyaág mmléeát.
.
A technika adott szinvonala wegbatlrozza ez Uzemek optiasá-
lie méreteit is, azt © nagyságot, amely mellett az alkalmazott termelési tényezők kihoazn61teőga, gazdasdgossf s a legkedvez3bb. Ez azonban ugy nskkor azt le jelenti, hagy az Uzemek optimális kapacitása /ss4rianagyeága/ is seghatórozott. Adott technikai szín-
vonalon tebát sz Uzemek aaóreteinek eltérőse az optiaúlistól akár lefelő, akar felfelé rontja az Uzemek és esvkfzeik hatékonyeágát „ /6a
jUvedelmezdoégét/.
. A piac oldaláról jelentkezi igény, mely az adott termék bsezternelóaónek növekedősét kivánja meg, adott technikai ezinvonz ►1 es setén n&i sz üze:ek.méreteinek, kapacitásának bóvitőeét teszi szükségessé - amennyiben az optiraáiia szinten a iködik ,- hanem c uj üzemek lótrehozását. Az alj technikára való áttér€s viszont rendszerint megköveteli sz isemek méreteinek a növekedését is. A termelés koncentrácWs
6e centi liz5ciója pedig a tőke kaneentrúcióját is szUkeégea39ó-teszi függetlenül ennek centralizációjától. Ez annyit jelent, hagy a modernebb, nagyobb Uzemek teraész©tozerUleg nagyobb t6kebefekteté©t is igényelnek, de függetlenül attafi, bogy honnan származott a pótlMlagoe take: felhalmozásból, vagy!. m il e Uzemsk beolvasztásából, az adott ágazat szintjén holt munkshelyetteeitéase ment végbe holt annkával olyan mértékig, amilyen uiórtókig a korszer€ Usem ter :2el 6 es
helyettesíti saját és „tea Uzemek 3lágebbi szinvanalon produkált to rmelésót.46/ 46/ A mezőgazdaaggban ez kózonfekvó, mivel a nagytzezá csatt
ugy jöhet létre, ha elSbb "a kie$rutertT,elű tö1djGt centralia5lja. Ő. az iparban is kiazaritja a kistermelőt, cook utólag. /Sőt, nem So ksll teltétleniil kiotorrelGnek lennie./ A technikai fejlSdós gyorsulása az erkölcsi kopáson kereaztUl hat az eszközigányseuég alakulására: amannyiban hamarabb ki kell csernal as dllósszközöket, mint est fiaikat elhassnálódáeuk, il-. letvo leiráeuk indokolna, a tőkekoefficiens növekedni fog. A termelőberandezósek cseréjt teraiasetesen aask akkor növeli az sszkbsig'oyesoéget, ha as uj eszközök hatékonysága a régiekénél kisebb - élőmunkát is helyettesitenek, kapacitast viszont nem Wei-
tenakb a termelős d koribbi színvonalon marad. 47/ A pótlólagos esz-
47/ aunkaerőmegtakaritó technikai fejlődés eoetén tehát a termelő s azonos ssinton való wsgisr étlés4hes is felhabozásra von szükség. kösigény azonban akkor is magnó, ha az uj technikai ozinvonulat képvieel3 eszközök hatíkonysága azonos a hal; sttesitett éssközökóvel. 8/ 48/ A pótlásra szolgáló eszközök is uj eszkösők, és beruháizásaak aein eUlntk fúggstlenul attól, hogy miből finansziroszák.
Azaz s növekedés beruhásásigényeecéga változatlan eszközigénytsség esetén is növekedhet. A kisUzemi termelősről a gépi, negyüssmi termelésre v.nlő áttárés a technikai fejlődés jellegitől fUggetlenul is nagymértékben növeli a termelée beruházás- és essközigérzyeoségót.. gátségtelen, hogy .a negyUsam eszközigénye bármilyen technikai színvonalon magasabb, mint a kisi:zemd, de hogy alakkora és a későbbiek során hogyan
8Q
alakul, ez cár az elkalcnzatt technílm kórdéae. Abban a$ esetben, ha a nagyözemi goad61kodtora való dttórós időben egybeesik a technikai fejlődés változásával, a kőt tényező - amelyek kelön-kkllőn is nífveln5k a termelCc eszközigényeacégét - egyes hatÉedt readkiviil feler5eiti, © a beruhtz3si koefficiens tartósan Magna lesz ás
jelentősen meghaladja az átlagkaafficienat. Diiáaniá által közgtt adatok, pagybritannia, 8émetorazdg, ©laezorezdg, larv gia hosszutúvu idősorai mutatják, hogy a kezdeti - a gépi nagyüzemi termel ő° kialakulósának - magas eszközieőnyf t caiikkenG periódus követi, majd L em a emelkedni kezd ős igy tavább. M tokban az országokban azonban, e19ek ká8őbb ldntek a fellődée ut,,,
ezek a periódusok nem mutathatók ki tisztán, a tűkekceffiei-
eno hullámzása eeeszólye3, de a maximumok sea esnek egybe az időben a korábban fejlődáenek indult országok eszköziggnyessógi mutatóinak maaimutadval. Az elnaradott országok számára padig a harmadik ssakasz eilóróoe a fejlődés kifozöbén való °kínos átnász4e" Dicenió azerint,Imivel egyszerre kcal megvalósitaniok a technikai fejlődőe eddigi eredményeit: hiányzik a megelőzi sejlődés gazdasági bázisa. Az eigazatok tejl5dóo5t tekintve a mezőgazdaság helyzete nagyon hasonlít a harmadik csoportba sorolt /elaaradott/ országok helyzetékez. 1 mezőgazdaság a technikai fejlődést tekintve alaposan lemaradt a többi népgazdasági ágtól. Pat bisonyitja az a tény is,
=
hagy cnóg a fajlett nealgazdasággal rendelkező országik esettben esi
mindeggikn l mutatható ki egyGrtelaien a fejlődős harmadik szakaszában ez eszközigényesség csökkenő tendenciája. 49 / A magyar mess49/ Lásds Burger riAlmónnGs A mezőgazdaság sáerepe a ndpgazdaság ntivekedáeóben. g3seuth, 1969. 209 -211. 1. ~~.~ ...
as. Grarluau is a a:rJOa]Sk fajaitlecaS
c307110a ►a tOrt : LIS CaJ
treahnl.FElizo irtt,t5 CittFrS .0 3sTen4 ; rm.'4 vCr'tic a at ne'. lt.- ~..~ lw3, j tF; crrsI:3riaTzaóa ttuntdatia's = elC.
aSsik ►. ~;~ a $+ ma`•d..~ CIESriőgti.^+daű
k it837DtiCtY'wd é»in$1tAzdO.
indgyeaoá;tl autr>tent. net scrs ttiljak harrow-1 a =skims na3easo cwzca.,.:^úanyssórE, octet » mint coat Lr:B`ana 133a pit attuT[ W a netts tornado' 6,:."! tk etaothti S3la+rtilte aaa: I.9`öú.041. ~aa Csvck Eitiarirdbos Wiest • a ss..-i'n.-e=} bvatk 6tqos E.Cizatt, 5 5.-oas rl;ivolodWue2, =set tt at dil~c2~;.. "' ~5,31.7.attfuur nori3upaslatt:aa
ads. A hrulrtó tormaluaS értők vvreastkaaaáextiban
net vae3arai.aol jobb a beiz-;yssort s sdvoá: meant ie6 a:2R2t 20 kr?. n6ti; ;. at oz m3 - t úvtáL^ Z::nce ta:ice%.,n2,2~c s toilet 63.16cazk;tsOk 5 0-03 aeiivakodetaa jut =43 trawobbon as ;526m,• g ~
zevaLsad4 cs tvttraabh watt a4ut os beru..:ctd: f
G3ir.x:a.ssbaisF24ds 0/78rdesast csagn8tt
su
6von8t4nti nauvzatcas
rGas:xt as wiza,aaann Ssi6 alatt c.,slcilaL7.t b ~-.~ 5aoSc. aausegs j .y~ta: ,. :Crohn'n' ja as 4116.3sk3s3kxautIaáxvBt. Fs113 osskas i8c y y Mq..4a N lYJYatt Laakaga 4 West IowY YNliulast =act: azs 17GOl.ay Cask Qlejin f ~ w:-V4rVJ fvtJzoy :tans ' 13 r Asv nat. l
tz?J4t".;O.TitttF ` !1 crew Ei1akuláV8tl T31ZSiDrst nun costa
yes 2a1t.oildtóDA
catch rLrt a aE3lejt:t3?rősak aara3r;ytt if! vfil.taiad.. A ix',t.26ai ityStor a G O-as óvok olaján. name volt' zsnjd axettkont, a az Gfl«+c19 Qrartek váan !set scLiakcalatts i3317Gtci9.t kb3sks . a 67-ao a33u^1Y,c11»c1at ecs3kor Sm Qaar`JnlOWD
tűnn8ffiryC
jcZarniss alit volt aas3o jtvacia.
I
u.ez.aszat Fs berubáeások 63 os d.LióeazktIsí;k arGc ,vGsrkif ~
a,? aktüezsa 1959.-1970.-t.
borisis lttilLom.
x/ 1969.-13 attarmatlan fnea ni 19 6G -te63. fOíyy4 Saa. ,
Ponds = 2czubdrafeá +`dattcis- TOM = 1 96?.- • 11111• 33eú.n,rsndaatte#. Adatok 1971i2.-3. ~
zdlvBl a =WS #sx+to1631 órt.6k atocra£lt r n.vecttszat am, twat aaa besvh1s1s BSso6 e»siruadkoti P6LV'Lt. ~ s = Ot...3ct ren az1ótlzioii,e nísrel a berubóradc:akOn bola as da~
ta ardoyar oaa0,4. 1967-16 at omat,. 1968.044 ttsrte3en etseI.ke :4t'L -e txa"1966. tel 45 SS -o s henadre1 1969.-ru ads 63 1% .. ra neratt.5o/ 50/ rO1Tí1S: fazekas 261cü ;dazg ; aedmfctink a Mazes Ytaűtü:óZS. utdti.. :iazc`~aoi3a3ti $S3r3ó, 1367. Eies6(iö~~ ~#ei üt; aatl=tikat zaap1$* . v. 1971.s ~
f35. 12.oz.. itSbra3
_....r..... _.....,. ,.. .,.,..•
A bo.2:aL: 4ts an Z3.4önzkaa:3volsaásel =C447: tok
.r.,........., N
~
~
~
aR ? s q7yyt.~av4rtLn i'• VneetV 4iípn = 100/
~ 19650-34 vatectl;.~tL árats,, 2966.-451 gES3,yG drone . . Fo::rtla : éi$a..ttyf$*. =1. 1967. Ma. Ltsza,_,,trar3tantjet
.:d.xato3s. 1771124, ~~ .a• *_3ntrantaeUktaSaCai kia>lakt., t~ a ;TaTM «t rsr ~:... :. á pi ik,r.*1aca3[ ;stlAyaa 3.9űa. ~~4:. ten
Ant orr :tap ilnpzif a
,
-
-
Volt, ra loa.~x~.mbD /43 `..?í, cC4r3 201jau.XltOk3b:Ta 1966.aata;u 32 :.áf t970-bora 29 (,4. /M:a d . a 10 asz. tattslr3saatot E/
A C.617oait.dc nitareinWpipStxt jel os: Gastt nőtt a 059mkkel taas 3yattaatta3tt aastmkampok stems a obi basa. utukc8aoie acdatars re& aatfiáaDSxSos e73.anix@ a 100 ]ús~-ra . jutd °bpatel taa:33etto• sltott tame aunkanopak meta 1170.-b[sn 20 rr12(1. sae -
eb ---...iialralla74 .5 e'a'L~3 "r.7 ~ r►
gaeabb volt, mint 1964-ben.
Id as. táblésat A beruhét'zaok i33czet6tsle. ün9ap,i-müezaki rienzetétel dap i. :. ilea e t•rá t
~ M,,,;,.QQ .
~•
folyó ózon
mb
ppalst
aá2
Egyéb
üaszeasn
1961
2382
2197
1221
5800
1962
2968
2874
1271
7113
1963
3422
3301
1619
8842
1964
3552
4076
9577
1965
3107
2415
1939 1826
1966 1967
3023
2140
1530
7348 6663
3448
2439
1993
78£30
1968
5623
2377
1516
9516
1969
7335 9962
3127 4693
1415
12377 15962
1970
1307
?oats 8eruc35s5si Adattár HSiI 1967. Ziez3g3zdasó,,;i Statisztikai Zsebkönyv 1970, 1972. A gó2esitGa élőmunkafelamaDaditb hatdsa következtében a QesSgsz-
ka termelúkonyedg mama ekkor javul, he nő a daaCgbattt o ----mun teelde, $l ~svel a gépeaitéa hatfisa ele5soseban az 616munka-lelrea szabadit3a, a aunkaterraeló;:enysóg növekedése sem Javitja !eita lenal a t eszközök ós a temelGs viezonydt.
A beruhfizdook Retvóbp kategórLjónak, a:aelynek küzvetlen3l
8
4-
kapcsolata van a terlleti t3zmelékenységgel /filtetvnnyek/ - nem-. osak aránya, hamm abe m: lut nagysága is csökkent. A beruházások ússzetótele eltolódott tehát, a termelőst nem növelő építési ős az ölőmunkát felssabaditó gépi berehazások 5ae vára. A nettó termelési ártók stagnálása és a bruttó termelési ér-. tők lasau nóvekedóae a nngyarányu eszköznövekedés ellenére nemcsak az állóeszközök mennyiségében és főleg minőségében /öaszet$tüóben/ beállott változás kóvetkesménye, hanem elsősorban a torgtesaközök ... mennyiségének ós aeszetÉtelének változásával kapcsolatos. fival a -mezőgazdaságban a harsock - a termelés növekedőse - elsősorban olyan termelési eszkázUktől függ, amelyek a forgéeszközök kategóriájába tartoznak, nagy vatószinüeóggel állíthatjuk, bogy A fornáeeakáziik nem megtel.alő alakulása jelentős szerepet Játozott ay termelés laseu növekedésében. Bár a KSB a forgóeszközökre vonatko-
zó változatlan áras adatokat nem küebl, az anyagfelhasználás falakulásóból következtethetünk. A mezőgazdaság anyagfslhaeználdsa gyorsabban nőtt, mint a termelés, de az (allóeszkbzdik növekedését nem
érte el: az elzmult 10 óv alatt mSefólszeresére nitt. delent5sen változott az iiasretótüe is: nemcsak azért, mert megnőtt az ipari
eredetfa anyagok volumene 6e részaránya /19 70-ben os 1956-60-as évek átlagának 26 g-os arányával szemben tabb mint 50 4./., banem
szórt te, csert az ipari eredeti enyagfelhasnnáláeon belel is az dtlegosnől gyorsabb ütemben fáként az Allóeszkuzók fenntart4s'vsl és üzemeltetésével kapcsolatos ráforditásak nettek és kevésbé a bozaf4fokozó eszküzcik.
A területi termelékenyeóg alakulása a 60-as években nagyjából ugyanugy alakult, mint a bruttó termelési érték, ami azt jelenti, hogy - a tercelési ártók nUvekedése teljes egószében a teraleti
88 teraelókenyesáa nüveked6o6bő1 származott, ani ugyan r8ezben következik a mezőgazdasági ter.ilet csökkenéséből A munkatercelGkenyaág re nettó mutatója - az 1 tőre es5 nettó termelóis - ceak a toQiaikoztotottak eQlmSnak csökkenése következtében nG,.a terlleti tcr.aelókenyeó$ nettó mutatója pedig a tüldteriilet csökkenése következtében, holott a bruttó mutatók növekedé-
se nantcaak ea mama ar.5tordit5eak ntSvel&edéeónek következmds,ve. har . pet~ a t6n;~leFles hozs~Sts a ter.s6aátl,aRok ~ eaelked ~.~Sőt, mez5-
,
,
gazdaat,gunk termelési szerkezete sen vat as idők tolysQ.án kevésbé inten2ivvé. A növénytermelés bruttó termelési értéke ugyanis lassabban nftt, mint az állattenyósztcásé, sőt az Disease tercelési értéknél is. A termelés szerkezatónek megváltozása is hozz.djérult tehát az eazközigánye®cógiii növekedóedhez, mivel az QllattenyGsztia eazkezi;ónye jóval maga©abb, mint a ne3v6nytercaelbeó. . Az ösazen, ős az 1 főre juts élelmiszer- fogyaszt{e - bár aás cikkeknél lasablbb - növekedése is arra utal, hogy nemcsak a termelésí órt6k, hanem a használati értéktömeg termelése is nőtt. De fppen az dIelmiazer.logyaoztá.s szerkezetének, a feldolgozott termékek arw.nyünak a növekedése hivja tel a figyelmet a mezőgazdaság egy olyan aajQtae vandals-a, ami nagymértékben befolyásolja további tej. l$Ű$et1t. A mezGgSdasáa az iparoeo@aa. el8relvsladtásával alapan,yagtasnélói ágazattá ant. A teldalpeó tevékenység a fejlődős során fokozatosan leant a mezőgazdaságról 6a iparrá a3akult. R6szbQn ezzel•is kapcsolatos, hagy a cezSgazdsság - mint mér ezt korébban hengsulyoztuk - nem kópee uj tersaókeket, uj használati értékeket panduMini. Az élelmiszeripar k6pee ~ használati drtdket Qz ti ~} tehát ott nem is írv,3n;;eeitl ez a hatás. Az élelmiszerek feldalga- .
Cg afaa Fszanban ks.al.E3cavat a mez5gazd3o:gi tevarenyosQt.",l, kiv11 esik a rn©zJgazcic.::.:g foga3l.ankUr¢n ős na rwobbaLCZt a aez3gazdaass<'af*,i í;2a9 . nek tevá3ka3nycógCAn is. ~i I,östiqegöben ei a:.1agyasizata asanak, is, hogy s>yez.5gazd^F neW termelössi fartök atagels e aaunkatercelikenvsCr; n:`vekelF°ének ~ irt8ke ~3Trtce ~ batfí:sGt n t~3leti to ~ela'.kasav ~ ti' sai3vetcedfce na ~
volt
köves tulka ,nenzalni. A tean3slGs azergseasstöbasa ciöa v41bz!cok la bekt;vetgeztet:.
...elBezfJvetkozotekban, sbal pedig a gbpekkel helJettesitott köA ter, zi munkanapok ezaica Fg,yorsaőbnn n5tt, pint az or3algor; útiag 51/ a 51/ A göpetckal holycsttesitett közi aunkcnapak azIma a az:;votkezotokbeaa 1966 ('.a3 1970 d ~ ad3 t t 38 28
~i
'LXX-c t0
~ ~~ +`i.
S~ -ka~ .
~ ~- 7 ,~~y ~g ~q ~ , ^"^rv"F ~l~~ "+i`„'i _ 0 `~
Witt, az oro aö p az &tla„
/~ p 7/ ~ p ~~~~ p~ 5~~1~ 1119N~ 2 _'~" 49/~{
nSvönyto2mnl v oben 1 kh-ra telhaasQnat Wzvetlen közi mpnirnita`' - ellentötben az &llaa,:.i Qazdac&gokisaai - naza acSkkont, o az &llattenyöas$t6aben fe7.hsa3zra.rlt egy sa moseillatra jutó k'c;zvotlen közi raunhai35 m:U mUvekedett ic. 521 ^z a jola'neög felvoti azt a k.dsdGsst, hogy 521 íb.zdes
ICU AegyodCvess 1CüelemCnyek G:ezrQazdaflfigi Adatok.
1971/2-3. egaöltalún caOttken-e az GlásauaatsafeltaaeB tacíl&e a tezmel6azUvetkezetekbon? A technikai fejlCdűa legalapvetSbb jeilems :je az &18munLc •
saeQtak3sit&tss e§vg-SpeaátGo a3reda3nyekGnt fokozatosan caE3kken a czezúQazdnoöggi foglalkoztatattak maims. A atez6graadasögi fogl.aal.kiztatotto„?snak azonban cz a oÚ,jútaaaöga, hny a°munkner.Tkanac9Ltfp"
4#10
4t4aaználáse np telleea vloznnvlag_ ms;Eae a nem hllanelb forlslko *tatottak száma de aenpa. •ót z az faliand6 foglalkoztatottak mtnikaerelének a kiheeznáitrZr!a is elmarad a naratári. iealapt6,1.. 53/ 53/ t, .lá rsunlcaer3kmpacitfis kihaszn altarga nemcnak a na - tt-
ri ic35alaptrl, hanem a mezőgazdaságban toljecithet5 nnnYe3najtok azc`raít61 in elmarad.
.
.
Az álómunta mennyiolgánek változását éppen ezért cálezeröbb a ledolgozott munkanapok sr• É:1'+naE: al3kulá.erin keresst:ll vi.csgulni, mivel es a tényleges 6153;man-felh :sznalést, nem pedig a lekötött munkaerGkapccit5at fejezi kieArtermoiás volumenivel a tGnylegeo felhasználás van közvetlen karecsolatba.. ., továbbá az aktiv keree3k ezé~
c lnale és a ledolgozott munkanapok számának e ►iaimitssiaesa feltGtleesik egJba. Az aktiv keren3k számának csökkenőse a magyar mez6rexdas;ígben jóval g,;r oraabb, mint a enmteamr, oká, eft a teijesitett
n31
munkanapok száma coi;kften5 munkaerőlFitezám mellett még növekedhet is. fagy valóozinUoóg el dilithatjuk. hogy a nettó termel6si érték bols3 szerkezetének eltolódása a társadalmi tiszta jövedelem rová-
sára annak tudható be, hogy a foglalkoztatottak számának caöldsenés6t ciz 1 foglalkoztatattra.Jutó munkanapok számának nevekedése kie6rte.
úoszefog.lelva az előzőeket, a következőket állapithatjuk Ce3.
,E1ő©at5ra a mezőgazdasági termeiéo eszkiiailgGn:ysacúge as el^.ult harminc áv során erőteljesem n:+vekedett, ugyanakkor a termel!n vóiuce:A /a kapacitás/ ali g brvült. Az alkalmazott termelúei es~kiizök mennyiségének növeked'ne nem b5vithette a kamoitást, mert a
másik kát termelGsi t3nyez3 - a föld ős a:z 616munka - mennyisége abszolute csökkent. Az eszköznövekedés tehát alapvetően a ke.pacit&s vtsltoxatlanul tartua,;t biztosította. 24sodesaor: a nagyüzemi gazdálkodás essakösigdrlgessége eleve aergasabb. mint a kiéiizemi termeláeéi amazon teraúkvoluaen elóéllitása több eszközt és kevesebb 6l4munGát igényel. A. nagy'3izessd gazd;?lkodásra való fltdrts tehát eleve megnöveli a tarmelós es3ki3z4.gQn,yeesdgAt.
•
Be.rmedszors ez ujrttermelés beruhózás3,gónyeseégEnek növekedését nemcsak a nagyüzemi gazdálkodásrs való 6ttórés folyamata esredm.5nyeste /élóaunka cserője holt inunkaval/, hanem ass uj technikára való 1ttsSrés /bolt munka cseréjo holt mnnkfival/ is. Begvetreers a kapr_citlo lean Wvllóse nemcsak a testiaelssi tényezik a.^4rsyvl2tozáslnak /helsettesit,:s/ következminys, hanem miss okok is közrejátazottajd.J a tercelósi eszközök öesscetGtelGn be1411 a hozr.ssg ►fokoz3 eszközök mennyisége kevésbé növekedett. A mezőgazdaságban eleősorban a forgóeszközök a hozamnövelők de tea ss dlláeesiröziik. A fosgóeszkt3a6llosaény növekedése azonban az 6116essr közök ianntcsrtá val. m'~iködtet6sGve1 kapcsolatos anryagfelhass~ lés ~sttá~~
következtében ni3>Teb.7dvt t. Az Glőmunka termelEkenvséRének rlövelCedése tehát nálunk ~ idSban megelőzte a teriileti termeldkenareíp 05vekeddsét* b./ A mezőgazdaságban az €lőmunka termel
9ica A feldolgoz; tevőkenysig fakozatoean leveit a mezőgazdasági tevákenge:grűl. mozygmzdzság elaaaryagterselS Gvuzattá va t . TerW..keinek feldolgoz'=n elk31ön3lt a mezőgazdasági tevGken,wságtől, ;:n£116, ipari váilalatak vett:lk át e funkciót. Nemcsak azárt nitt
tehát lassan a flez$gacdeci,,,ni ter;elée voluaene, mert a tercnelGe r azért iaa, mert tense:e3c?ja /nagpi3zemi gazdrálbod5s/ Cital :kult, haGéTM kenys3gbIIek köze sz tkFilt. !
A nezőgazdslsig természeti-technikai snjdtose.gai. We t nagyaa5rtékben befalydaolt4k gazRaadgi nifvekad_séneg jellegét.
4./ A .ezdaefgi fe.ilGdés és
a aaoz3Aazdae ;ig d9zemi saser-
kezete.
Az elSzűekben a mezőgazdaság hoezzut5vu fejiűdfasi tendenciáival foglalkoztunk. A növekedés hosszutaívu tendenciái rövidebb idűeza kat tekintve azonban nam abszolutizálhatók. A technikai szinvaaal sohasem abszolut adottság, egyrészt állandóan fejlődik /L.11andó raazgásbaan van', mror czt kíilönböző technikai szintek, s taegoldás31tt - eóy 2dott időszakban egymás mellett létezhetnek. Azankivdl hág az adott, meghatározott eszközök élJmunkafelszivé- kőpessűge
/vaw a földre vetitves tordletigdnye/ is relativa a kapacit3ski-
használCs ezinvonalátál nag, amelynek maximumát urryan az eszközök jellege, min3eáge határozza meg, az optimumát viozont a társaadal-
©i-gazdasági viszonyok. idnól kevősbi fejlett az alkalmazott technika, marsál nagyobb .a lehet3a6ge annak, ha zy a hosszut5va tendencidXval ellentétes irtnyu helyettesitáat alkalmazzanak /P1. élőmunkával eszközeiket, vagy földdel ólúsunkát, földdel eszközt, vagy Glűm nk /t, stb./ helyettealtsenek. A t oz3gazdas fiban a föld ős ter;.észetes ter ►nőkGpee-
96 cóge eleve lehet5oéget térest ilyen ir nyu helyettesitősre, emit cask fokoz az a tény, hogy a munkafolyamatok gópesit se, "technicizálódása" alacsonyabb foku, mint a népgazdaság máe őgaazataiban. Ez viszont azt jelenti, hogy rövid időszakban a termelési tónyesők helyettesiteae - bizonyos tatárak között - még adott technikai esinvonalon is leheta ges. A korábban leirt fejlődési folyamatnak az az érdekessége, hogy az időbeni feslődni szakaszok nálunk tárban easmis mellett.
egyidejűleg in lóteznek; némileg eltáró módon, de határozottan elkülönülnek. Az 1960-as óövek meggyorsult növekedése elsősorban a teraelászűvetkezetek fejlődósőnek eredaónyee 1960 ős 1970 közsut a meW5gazdae5gi te láz 22 %-kal nőtt, a termelőszövetkezetek közös gazdaságainak terctelése viszont több mint 40 %-ka1. 54/
54/ForrAea KSH NegyedIves Statisztikai Közlemények tiezőgasdasági Adatok, 1971/2-3. A termelőszövetkezetek ternelós-áne;t gyorsabb növekeCeben - a
termelési tényezők oldaláról vizegőlva - vitathatatlanul döntő ezerepe a fdidterJlot eentrslizaciójának éo as eszközálloaány gyoreüteraa növekedésének volt. 55/ A termeláazövetkezetek ós as állami gaz.
55/ A nagytizemi termelóe kereteinek ős felt3teleinek megteremtéee tette lehetővé a termelés gyorefltem:t fejlődlcót. dasrgok mutatóit összehasonlitva azonban est is megállapithatjuk,
hogy bár a termelőszövetkezetek termelésének alapigónyescége Jobban nőtt, mint az állami gazdaszgoké,.ennek ellenére az eszközök batókonysága magasabb. A termelési tényezők mennyisőgi viszonyait tekint-
9ii ve ebben kit ok is k:izrc:iratszik. :álJritzúr Sc: a fUldter• ,ilet cei;kkenvae a tar.:.elJaz.:votLazetetrio jrintette: egy 6v /1963 kivóte-
~'1 es. tSbrs l,)°30 S ~@ c16 i ~ t. ~~ 1$s3G' ` ~ .' ~!L ' `"-
!
a1pktate
;rtók
:
~ e u3i '3 ~@J3t tl ter ~ ~~attban terme13»z:vesetkesetekben /3 0173 ,,ran/ ~
-
^Ge e •
Parnára: P3^oka(3 251a: Iíeit3gazdaa;..gurdc a Pe1csADadulús utrto. :zcs_yaC:vee "s::.=zles_uz3k. 1971/2-3., 1372/1 lóval a te nel7bs:tivgtLazotak tlsrze© idldterstlete - az ,"It®se.rvezGe .
befejez:lae ztcia is - Li7r31-4vze n5vaoedett, u,ig as also' (»zdae lr3k i 1962 5ta .
takazato:rn
orient. :,roodezor: ö texc.o3;szí'fvet-
kezatek - bir L Poj13Aíc irt;n5•a ott in az 613uuaka holt raunic;val
9~ helyettaeitóee — az Allami Rvzc2.^sámokhos k-: past óltimunkával he—, 1.4etteaitenek halt munkát.
0" as.
ébFs
A terilletec_±a3éi{re jutó ő1lSasaktizárt6k ős cs terűletegv36K—
séare lutó mnnkan*pok aenrnsk alakul /5 na az Meal x-zdesi— aakbaaa Es a termelósOvatkezetekben
Parris: flezógazdae.Igi Stetiastikai $sebki3ngv 1966, 1971,
1972.
A technikai azinvanssl k;Zlönbs6gei a kRt nagyíisea9. szektor vonatkoz<stsban közvetlenül in kimutathatók, a h1zt5,i ós egyéb cazdaeégokrs vonatkozóan 6116— 4a forgóeszköz adatokkal ne m ren-
9117 de?sezfinfc. Az ;'kiear-_i g- r.rq{:e:_"gakbn ea 1 ra;°1cAkflzt:,tottra jut') c:sr a t3res6ter'Ilet eg •,a'gre vut6 .421reaazk,:emr.t5k tübh mint k'tseerese. /273 "í, i,1. 240 ;"/ a t: r.:.c`15saí:vatkeaeteic'ne3s 1n69-7J-ben, ut:anakkor 1m 1000 Ft ;1114ecakC<."rtőkre ÚutS brutt5 terc:.slúci az +í11 ~ ai
guzd- o'zakbrn en2_s.'.n 17-70 ;-a a te:-rz.e1 1::3::vet6e3otnp?c, a Faa. cto-z:.tla:i tPZ°. al` =-.i Wig kRvereDb, :Ant flhtsar:nr7. 56/ eirromOlekseabraliND
56/ For°'ss .nem3Uszdrrn€:g Adatah 2971/2-9.
t~ n,y, he ~ a tsr.:..letc ~~;,;eégre jut5 ~.1 ~.16e e zküa:?rt.~ k L•. ~:lün.:ar:3e 4.n~ t n2 9-6-r,á-EL val ~ ivcl :.lécc:any abb. : ~i.at at 1 áJ2iLa?::aZt i•oWtr3. eG 7 ,a316eszk,2i^.-
üz a
.
órt4 scsmc
sác, ,pantusabhan te:Al:ter.act
i :rd.:se i::.
P6t1 í1 1:7,a: Cl;m,us':.aar,'fareitsíc ;sa;anisa - pGt1c31a:eao halt .:,uazr:c;r"for3it',7 y:>kíii - Iehot4:zea uc;;an, de cra,-_k a termela- i 3zc:rkc3zet vFalta:;trtt ~ ^dvtl, n tes:,.lc:tus d aGt.*e nagt 2:oWt«mot adÚ, Glt.m,u:á.,f eateazi°. tesariLek Zane:: hflt
szab
as Uze_s, c teiu:'ar.:lct i'afijfl1gc• 1417;:_zesni Q.:zd. abr:_n a cot kűzimun°: tt ig:n;;1 s <`g: zatc2; a-:.,'n;;f 3eh G.iti:Irjac;at:'^c tesm:eaeti-technikai ax:i.2c miatt kor1"tazot: tint; tiTMx*-', megfelel; i.Qűbc+r , e1ig!g7ede ° ;¢, . t teheti ne-(.7. 57/
9* 57/ A kis°lzem sea teheti meg korlátlanul. naivitás lenne azt hinni, Way a híztáji gczdceúgok a kii ;Fis nélkül ilyen eredmón_yeket órhetnőnek el. A szó saasos úrtelmtbon vett kisszeg, kisárutermelő gazdaságok száma ős sulya'a nagyar mezőgazdaságban elenyésző. Ha stunt azt- is figyelembe vesazilk, hoty a mesúgazdaság booze s bruttó termelóei órtékónek több mint egyharmadát a háztáji gazdaságok és a lakoao!g kisegit5 gazdaságai adják, amelyek teraelőaőben nagyobb ezerep*t játszik az élőmunka, mint a tercelési eszközök, akkor megéllapithatjuk, hogy a magvar mezőgazdaság üterei a tercelős technikai színvonalát ás assset5telSSt tekintve beírom. egvnást6l jól elkUlönithetó csoportra bonthatók. Az eszközfelhasznslán legmagasabb ős as eszközhat&konycág legalacsonyabb színtjrt képvicelű állami gazdaságok talán csak némi jóindulattal sorolhatók a haraadik fejlődési szakaszba, viazant as kétségtelen, hogy e©zközigányeseégi mutatójuk lassabban t‘mint a ,aaa szövetkezetekó, a terilleti termelékenységtik is magasabb. Az első csoportba tehát az tllasi gazdaságok tartoznak, amelyek az összes teraelási órték kb. 15 N-át adják, termelési értúkílk Uaszetételo pedig: 73 a 27/v+m/.
giarrataa A terwelőszavetkezotek~kópvieelik a középső fejlődési szakaszt,
de egyben az útlatot in, hiszen a legnagyobb a sulyuk az egósz aezőgazdac&g teraolósőbcn ós termelési tónyezöinek felhasználdsában is. A második csoportba tartozni tehát as termelőszövetkezetek közös gazdaságai, amelyek az 083038 teamelési ártók 50-51 3-átsijék,
termelési úrtákük FJaszetútolc pelie kb. 60 c
♦
40 /vita/. Az esz-
közfelhasználás alacsany,ós at eszközhatókonyság magas szinvonalót
98 k`_pvisel3 kiegn.^daeRgak - e hsstfiji is kisegítő gazdaságok - termelEsi színvonala, a ter:ileti termelókenymág, igen magas. A hlstá31 eazdan.',gokban az 1 kb termőterületre jutó bruttó termelF©i ártlk kb. kötszerese az úllami gazda3Fgok6nak, is háromszorosa a ter.nel6"az3vetkezetek közUs gazdaságai azonos mutat6j&nak. 59/ Ez
53/ Fonds: Mezúgazdasági Statisztikai ZsebkUnyv 1971; KGB gez3gazdae4gi Adatok 1971/2-3, 44, ill. 253. 1. egyfelől annak a sajátas nunke ~ egosztánnak a kSvetkezmégye, amely
a termel;szövetkezetek ké3aöerhEztcji gazdaságai között kialakult, 59/ 59/ Lied bővebben a másfelől annak az 6ltmlánaQ fejlődésnek, amely a núpgazdaede egészáben v[gbar,sent. A harmadik csoportba tartoznak tehát ,a hasstági ős kiee it8 az dasáa o S4 , e k a bruttó teraelbsi ért6k ~.34-35 ~ a % ~ 2.° ~ ~ ~ ~~e n bruttó termelési 6rt6knek ezek a ezerke~~`~/ ~/A V-40 c+ 60 /v+m/. -
y
60/ Ponds: KSH rez%gazdasági adatok, 1971/2-3. 44.1. ceti sráyei bár kCtaógtelenul 361 jellemzik a technikai ezinvonel-kUlánbeágeket, az árvényben lóvá árrendszer torzításait is takraaik./ aezúgazdaságunk • hármas szerkezete - amely tükrözi a mezűgazdrss±g sajátos termelési diódját - agaEittessn alakitja az azatban lekötött eszközök hat6konyságát ős bruttó termelésének szerkezetút. A hltrom csoport /szaktor/ k8z31 meghstcrozó szerepe a termelőszövotkezretek k$züs gazdaságainak. van. Nemcsak amit, mert a legnagyobb a sulyuk az egúsz rizsgazdaság terae1 efben 6s tenne-
94 léci tényez3inek felhasználásában, hanem azért is, mert az á fejlődlQiIc fUggv5nye a kisg3zdas'Tgok szerepének caökkenóne, a termslóm menayicó ót de az Caazterwelóshez való hozzájárulását tekintve egyaránt. A köaite gazdaságok fe ődóse és annak 9ellerzeteeségei hat'rozzák meg - és fOgidk e Jöv5ben is - rendez mezógszda sáliunk t1ltal.Cn3a feflZdCrót. A háztáji gczdanée ugyanis nem tekinthető a sző klaaezikus órtelmCban vett kieíizeanek, mivel nemcsak intenzív teraelCaének, hanem lútazCaánek feltctale is a közös gazdaság. A hlzt€ji gazdaságok lótót legkevéab5 sem ónak az indokolja, hogy a parasztság önfogyasztását saját terne14sb31 fedezze. A háztáji gazdaság funkciója mindenekelőtt az, hogy lekUsaa azt a munkaerőkapacitást, amelyre a k ittig gazdeoó&oknak szakeógUk van, de kihasználni teljes egCnzáben nem képesek. További funkciója a háztáji gazdaságoknak - amint az mar a mezSgazdas!ígi termeltében elfoglalt suly~ 61/ is kider 1 - a lakosság ólelmiszerell6táaáhnz void hozsRjctruláe. A háztáji gezdaaág árutercelése is igen j e lentóm. 61/ 1970-ben ez Ssrzes aezőgazdaerta bruttó termelCs 23 S dt a brztáji, 11 %-át pedig a lakosedg kisegítő gazdaságai adták. Porrác: 2ezűgszdasági Statisztikai Zsebkönyv, 1971.
409 ` 1.5 es. ábra
A mezőRazdeeími terfaCkek nettó drutorRelaa ezektosng
,
swim;
Forrást 83E3 Id.áczakS K:;$lemc`nyek Mezőgazdasági Adatok 1966 U.
KSH NegyedEvea Közlemények Mezőgazdasági Adatok 1972. 1. A szövetkezeti szektornak döntő sul,ya van az egész mezű-
guzdes gi termelésben. 1961-67 kőzött a mezőgazdaság bruttó termelésének 60-69 Sz.-át a tosmelőszövetkezetek adták, amin Deliil jelent3e hányaddal szerepelt a Mztáji gazdeadgs 35-40 %-kal. Sz est jelenti, tour az egész uez5gazdas5g bruttó teratelóai értékinek kb. egynegyede, az 611emi gazdaságuk termelési órtók?nek csaknem k4tsze-
rasa a h5ztnjib6l sit5rmnzott. 62/ Nemcsak saennyiségGt, hansa bel. 62/ Az állami gzzdaegok bruttó termelóei őrtőke 1961-1966
közJtt 7,9 milliárd forinttál 8,9 milliárdra nitt, a háztáji gazdasugoki pedig 15 és 16,9 milliárd forint közitt ingadozott.
eé arínyait tekintve is igen jelentSs ez a termelős. A közös 's téjS e&Uttss éllattenynszt!?6nek bruttó terhelési értéke nagyobbrószt - ebben sz id3szakban . a háztijibál származatta 1965-ben p1. 55,2 5-g= a nővónyternelőn toa el si érték- 1II aggan kisebb hányada s /1965-ben 22,4 5-a/, de bizonyos ágaaatok tetaeléee tulnymffió többo góben itt koncentrálódott /pl. a c aules 70 V4 - a, a ez518 76,6 Sr-a, a kertészeti tordia 54 tea./
3aidtoa munkamegoeztán bontakozott ki a kUsüs r s a h-íztlii, f zdnság ts.rmelrsi szerkezetében. IIem váletlenll koncentrálódik sz
dllattenyceztée nagyobb hányada a háztáji gazdara gba.
a kUzős gaz-
daság csakis nagy;izeai módon folytathat állattenyénztáet is, ennek a feltítelei pedig csak fokozatoson halmozódnak fe1, 63/ a háztáji 63/ A szarvasmarha fózvheiyek nema a közös gazdaságokban 1961 és 1967 közí3tt évenként átlag 46 ezerrel nitt, a sertésfór&. helyek ssdma pedig szint a évenként átlagban 20 *serrel natt. gazdaságban viszont a kis":3zeQi állattnrtáe feltótelei me,gvsnnak.
a nővc:nytereielúe
vonatko:Csáb-n az a helyzet, hogy a kü2be s nds-
p;A csak azokat ^z bammzatokat vpnhatia be termelésibe. és olyan
mórtőkben. smelyOknek G s amennyiben a tárgyi feltételek. gdpeoitas, öntözés - Qá servannok. A háztéli Rszdasr'Rok viszont =skis g gem terűletir:ényes. tahát kiatsr:iletre nagy terraelási értiket
~ ©2
,:dó. valamint er6telisccn 616aual.c—iateaxiv nBvGnsek terasel6abvel ; foglalkoshatMa9l +
Al
sz. tfiblásat
1 kat. hold teraáterÁletre 9utó bruttó ter aelóai Irtók társAalmi szektorok szerint Ft/kh.
Állomi gaz— aaság
iermelőszö— vetkezet
Háztáji gazdaság
1966
6651,5
4954,3
17627,1
1967
7246,5
5203,8
17537,1
1963
7693,5
5330,7
16617,3
1969
8431,1
5866,8
17759,2
1970
8005,0
5192,5
17933.1
D
Iaorrries KS11 tiezőgQzdüsági Adatok 1971/2-3.
C+
szövetkezeti gazdaságok jellege c3a teJlGfl6ee tehát az, and
meglwtáz*ozza mezógazdrsdgunk 3e11eg-" t ős lejlódfeGt, de a közös gasdneágok re a háztáji gt-zdasá$ok kölcsönös kapcsolata az, mely biztaa.itja e fejlődés viszonylag gyors és zav rtalan valtát. ~ ~.
A közös gazdaság :s a h:ztáji g:zd3eág termolósi szerkezete
— a terxeldei t6nyezGk tolhasznraldefit, a terinelóe szerkezetút tekintve — szerves eive'get olkot, kölcsönösen kieg3azaik ewadst, egai:^s 1::t6nek faltételei. Kapcsolatukban nyernek mazn-,!sfor.3ót 4it— ala3euló mezőg2zd_eágunk sajátosviszonyai t.,lajdn keletkezett el— lentganádcak. S ez a mov$storna bi3tasitia nemcsak a szövetkezetek' hanem a mez6,aazdASóg_ belaf eszvensulr! le.
404 B1Gszörs az alapellátottság ás a munkaerőellátottság közötti ellentmondás a közös ős háztáji gazdasóg ka;csolutdban nyer aozg6sfoyalt, a e forma terest eggensulyt a közbe gazdaság mankaer8. ős a szövetkezeti tagság ,itivodelemieónye között. Másodszar: a nagy aíretekben va18 gazdálkodás ős as alapel-
látottság közötti ellentmondűs abban a sajátos munkamegooztaeban nyer mazgáefornnt., amely a termelős szerkezetit tekintve a közős ős háztáji gazdsarig között kialakult. Mivel a .:ezőgazdasdgi termGkek egy részinek termeldce jelentős mGrtókben a kieüzenekben koncentráládik a mez5aez4asá termelése ás a népgazdaság ternr5kazílkséelete kUzitti egvensaly biztoeitdeltban is nagy szerepe van a kö-
ztős- ős háztáji gazdisig kapcsolatának. Haruadszors egyetlen ágazat sem ápallhet kizárólag a nagyFizemek tereaelósére. Minden népgazdasági ágban szükség van köz- ós kisüzemekre to g feltehetően megfelelő arányban. A tőkős mezőgazdaságban ea ad birtoisrnegaazldaan kereszt"zil valósul meg. A ezacialista mezőgazdaságban pedig a közös 3s háztáji gazdaságok sajátos kapcsolata adja ezt a technikai-gazdasági értelesben vett Uizemi strukturót. Igy tehát a mezőgazdaság, cint igazat belaá seveneulyának bor. dozóia is a közös ás háztóti enzdae{R kanosolata.
A közös de a Wzt`ji gazdaság kapcsolata bár viszonylag szilárd foriZja ez átalakuló mezőgazd2e4, vis3zonyainek, mégis lányegca51 adgdáan változó visconyok hordozója. A gépesitéseel párhuzamos ólőmunkafelhasználós növekedése arra utal, hogy a sgbvetkezetek közös gzzdaefigainak termelési szerkezete eltolódott az 61ő=inka-intezivébb Igazatok felé. A munkaer5ál1om5ny csökkentse ugyanis kihat a ezUvotkezetek terselősi szerkezetőre, de sajtos módon nea az ólűmunka-intenzív ágazatok csökkenése irinjdban. hanem éppen ellenkezőleg, kikűnyeze-
/l®14 riti a közös gazdas '.p:c intes9zivebb gazdéldodSa ✓tt. & gáaeoitésnek ez a különleges hatQca a tér®el3szövetkezeteas e^jmtos g_azd_.sagi viszonyaiból oral. A. szővetkezet, hogy lekösse a
sem ,n$
ez:3:ságes
atunkaicr3t, hsztbji ter3letet ad tagjainak: a tag 64/ ezen - mivel teljes nunksidejít a k::zco tsz köti is - intenziv gazá:l.c.d(at 68
64 /A hrzt, ji gnzds:3_ , ne ~cnsk a t2zak sze mélysbera adott :sunJcaer5, hanem a ceresládi Wunkaer3 megkütúséreVázolgál. n V
jólant$a ,'ruteamelelat f5lytvt.. HA viszont a tcgok eatmr cmöFs;.en, akkJr ca:~ `s:Iton a h,':sat; ji g'zd:s,'jT,ok avian i®; alt csökken n hfzt íjiból eziraaz3 c!r:;rserayie>r ós, amit pótolni kell. A zöldség, a ezarvasmzr:;^ úc a sortie ceő::Lon6ce a hSdt4jiban35/ kits`nyazeritette, hogy 65/
~z
a kikóniezer.it`o t:zlaj Aonk'p,ea nem közvetlen Eant,.st
j elent. A g;=ako rlc.tb. ~.
~
It ~.lúbt~n a köv4t3ez 5 l t!`;~ peu ~.süs'sent
ez: 'aisonyoa termik ternel'se a h•'ztljiban, s e csiFkkent5a következt "hen tem'khitTny rut :t !ioaatt nbpz - zc?ae "gi szLsten a s z:i2ss3glete k kiol;3itadbnn, nk:.aror n központi .ir'rvit's e1s3 reakciója ez, hogy w.lónbiiz3 kedvgzw3nie'_e'.el íd:.ztt.ni'rzte a h",:st'ji teavnelóst.. Fa a terco13 , csöFrkenóce igen n^s,;,zértés%I volt, vagy kideriilt, hogy az eszte:zz«k cask [fladenetilery _ eredzOn;;eztek: növekedSet, tovLbbi keaneza'n_ioket adott s kiolza ' ^..:.ns3, de uv;;anakkor r..a•sainditott olyan központi p rqgr1.-.ok^t, amfl1ce1: a közös tazc'ae :got, heruhszée: ; nrd: tFapgat:?sen kerneztUl az cdatt tera:k na*;j:izeai Hódon való terceled- hoz vezetett. I t::rtórmt a certds, szsvürsz::rha /tej/, ztilde:g, stb. esetében is. a közös gazdnsSgok bSvite`k ezir.dayu tevókenysózSiket. Ezen• e:gazatok nagyazeai feltOteleinek megteremtése marnövelte a szövetkezeti azek-
ioő tor - de nyilván az egGzz ágazat - eczki3zig:nye3cágCt>aa nngvüseini tarrael'are vaal`• átt ir;o óa a termel' contr.-Ala-1,016:1 a itt eA -.et ,
elent. A termelőszövetkezetek megszilárdulása 'baba egyáltalán nem
jelenti azt, ho gy befejeződött a nagy;izemi gczdálkoddora való áttbréa folyamc,tc. Aaig a hiztáji gazdcság - a kisfzemi caektor - árutermnl ícóre cz3ksg van, addig ez a folyamat nem fe9 azi3d"3tt be. A szövetkezeti szektorbon ugyanis gRy tinanaQrit stianul6l6 folyamat van kibontakozóban. A közös gazda ág erőteljes gCpesitése kö-
_
vetkezt3ben csökken a can:taterő igénye, csökken a f,IIlaalkoztatattaak, , to - 3k száma. A tat;9a sz5a_qna;c csökken3aóvel a hsztáji gazdmsá, ~rok szána és termelőse io causken. A kia3.[zemi szektor kieső tennel_•nét
~
r„ közös gczdaaazt;gnak
kell
C~ A h:ztrjiban azonban azok az (I-
gazatok dominálnak, amelyek óldaauakaigFinyesek, amelyeknek a nagyüzemi módon vrld termeliee még sem megoldott. A közös gr:zda,s£gben teh't növekszik a termolSa élőmunka-ig•5nyessóge, s ugyanakkor továiki epascitGs válik ozi.#kaGgesaó. De addig, oaig az ólőmuzsk3igfinv*encúg nüve.kedise pdveli o munke;er$kanaeitfs kihasználtságát /az egy favlalkoztatottra jutó munkanapok számát ntv11011/, addig s gépesitós tovább ent3kkenti a fonlnlkoztatottaTc számát. Mindkét hatas caiikkenti a háztáji gazdaságok terrselral6t, vert csökken n közösben fal nem haszn:lt Wunkaid3 aránya la. Igy aztán ujabb 616
-
munkaintenziv tSgazetok ter-_el..sát 'dell bővitenie a k:3zSs gazdaságnit. S
143
folytatódik r:iad.addiR. mig mezőgazdaságunk Jelenlegi
/limas szerkezete mom nem sztini.tat. 3 folyamatot viszont Lppen ren kivülí ber=ahizinia,{2nMEA2 nem enWtareulni. A folyamat időbeli lofol,y4eát laseithatja, vagy gyoreitb..tja s rendelkoz`zzre 6116 cunk^.er:,kePacit{;$ alakulLoa. A b3sögesen readelkezGsre álló cunkaer8-állomány gátolja a gCpesitóat, mert a szövetkezet nem törekedhet olyan mórtFkU gáposit;:ore, amely csökken-
lo ~ tenó a toglralkoztatattcig ozinvonsl.Gt. An őlűnuaka-felozabr?dWs napkin a Rener,?cirrvrSltlo ütemdben mehet vőqbe. A rtenerici6vG1t,5c viczant stvorcitólsn hat a foly amatra, nem,
cock azórt, mert ca3ktsen a rendelkezésre a216 munkaerő rtennyia:ge /elvctnc?orlfa/, hanem az6rt is, mert az ua generáció m3r nas iti;Crnyekot tCaaozt a pr+nkivcl do a j(3vedelemszerz6o saódjC-,val szemben So. Mint t3rcadcsluai Igény 1Cgs tel az, ho w a dolgozó a c^u»kshelJőn, a • k3ztiabon azerseze meg tdrac3alnilag indokolt do el5rhetű jvvedel- .
m5t, o no hót helyr3l cz5r•-~zzan az. 2l3fordulh3t teE at, bqy 3r31sű, ,gczzflaQ!gan okok isEvetkeztóUen elóbb c,ogezüaik a házt4ji gazdaság, >'lelőtt cdg a csezőBazdaclgi t:32;11elós technikai-gnzdac5gi 5talokulc?as befQ, ezidne. no viszont faltótlenítl felbaritenf neacsjak a ozaivetkezetek ős a mez3gazdcoi,n, belső etabilit5c?t, ha t= a mezőgazdaság Cs a nópgozdan5,, egauze 7síizútt kialakult ogyenaulyt is. .av{abh3. pillanratpyilcig Ci:9g balathatQtlon kSvetkozmCnyekkel grad a aezőgazdaoág dtalaknlrei toly?mstíD= 1i tentiekb5l két kYvotkeztetóe ig levonhatg. glűez8rs a mezőgazdaesq technikai- gczdas5gi )t3lakul6sfit negymdrtókben IIellatósvzzák táraadals3li-gmEdassgi viszonyai. I3e.ncoeh az atalakulLa oe;induO
lSaifnak feltétele a tároadsloi-gazdea3g(,úlalcsS:uláo /a tdld 6n a mus+_ksaer3 centralizlci3ja az Gtozervezóa rúvGn/, hanem a folyamat jolleeűt la meghatórozzáv a tulajdoni» lo 6rdekviazansols. L::'aod9zors a uxez5ga^.d4aág technil2ai-gcazdaovgi Gtalcattulúeót nogynúrtdkbon bofolyáealgk kEil63, mea3gazdno5gan kivall tCivezők. Ez nemcsak azt jelenti, hogs ez sltaldnao gazdaeaQi do tGr3adcicsi fejlődőe hatást gaorol a saezűgazdas5g fejlődCoóre is, kuinen konkrfitara azt is, bow a raező3azdQot3 nem 6arpea megtermelni Qaját r' o fa a7 ~ t la on ptimphs
a
it
1
D*
III. fajeset A PET:AAT4eOZe`,S ..:. A TIúZTAJL+EDub..>: KAPCSOLATA
A felbalmosde éo a neczeti jövedelem kalceönds fügEősége a gazdasági nbvekedós tolyaoatóban, népgazdasági szinten, viszonylag egyesen! ős tioztazatt kapcsolat. A felhalmozás nagysága a nemzeti jövedslem nagyalgától ős annak magoézláaától függ; a nemzeti jövedelem növekedőse pedig a felhalmozás terjedsl€rátől ős hatékonyságától. Sőt, ha a aZikUd6 eszközöket a megelőző időszak folyamatos felhalmozása eredetínyének tekintjük, neaesak a nemzeti jövedelem növekedése, hanem a teljes nazeti jövedelem fuggvbnye a felhah'sw íenak.
Uivsl célunk egy nápgaz' segi ág„ azon belül is egy szektor brir az ágazatot reprezentá14 ezektar - fejlődési, növekedési sajátasadgainak vissgálatn, elo5 aegkdzslitésre ugy tfinik, nincs más felavatunk, mint alkalzaani a népgazdasági szinten n'ir feltúrt összefdggóaeket az adott népgazdasági ág /Ss szektor/ sajtos teltételei között. Az ágazati szinti vizsgálat azonban nemcsak az
v-
gazsti termelús sajőtascdgainak figyelembevatelát követeli meg, hanem sajátos kővetel:ónyeket is tóinasat a vizsgálat módszerével szemben. Olyan kategóriákkal kell dolgoznunk, amelyek tartalmukat tekintve egyaránt órtelcEezhetők népgazdasági szinten és a aikrogazdasóg szintjén is. A népgazdasági szintit növekedési modellekben általánosan használatos felhalmom:ai hányad kategóriája a mikro-gazdaságban nem órtelmszhet5. lia&jon is konkrét jelentősége van viszont a nyereség kategóridínak. Mivel felhalmozni csakis a tiszta jövedeln.. bMl lehet, s igy a felhalmozás nagysága közvetlenll amugyia ettS. és nem egyszerien a nemzeti /bruttó/ jövedelem növskni nyétól YUgg,
lo g céleserünek látszik e felhalmozás és a fogyasztás aránynak visegálat:: helyett a nyerestahinyad alakulásának eleazóae. Annál is inkább, nivei a tiszta jövedelem nópgesdasági szinten is értelmezhetó /bár nem azanas tesjedeimii a vállalati nyereségkel/. s objektive meghatározottabb nagyság, mint a felhalmozás. Továbbá, a gazdálkodó egységek felhalmozása forrásét tekintve sea egységes. A saját fejlesztési alap mellett d?SntŐ szerepe van as óllasi táaogat€íenak, émely akár ingyenes, akár vissterhee formában törtinik mindenképpen °idegara• fon's. A konkrét ujrateraelősi folyamatra a gazdaságirányitási rendszeraek ezek a mődositó hatúaai nem mellőzhető következményekkel járnak. Elsv megközelitlare az egyszerUség kedvéért mégis site-. kintíink tSl.ic. Tehát ugy veessuk, mintha a vállalati nyereség ás a társadalmi tiszta jövedelem azonos terjedelmű kategóriák lenének, a csak ktzőbb vizaaljuk meg a tulajdonforma &s a gazdasági
mochaniemus módositó hatását. 2./ A
T►at6konysáa
ása a 3övedelmez6séq
A termelés bóvitás6nek teltdtele a felhalmozás. A folhalmozás nagysága a :Watt jövedelem, illetve közvetlenül a tiszta jövedelem nagyságától tűgg. Kétségtelen ugyan, hogy az egész tiszta jövedelem - vagy ha ugy tetszik a ttbblettermők66/ — nem használ-
66/ A többlettermék 6s a tiszta jövedelem természetesen nem azonos kategóriák. Jelen megállapítás szempontjából azonban net változtat a lényegen, hu czinonlmaként használjuk őket. wasmainimmaseemornata
ható fel teljes egészében a termelés bvvitésére, *égis nyily nvaló, hogy növekedése a termelés b5vit'sének lehetőségeit is nö-
veli. A ssdkséges termák - rendkívüli helyzetektől eltekintve -
14 semmiképpen sem válhat ez alkalmazutt tarcsehei tényeznők mennyiseik bűv!itéeónek forr;!núvá. A tUbblsttermdk as, amelynek rmsgoos'Maról, felhaaan lósáról dönteni lehet: A többlettermák J:a ca alkalmazott tenelósi tányez5k aré y8, illetve a tiszta jövedelem oldaláról a St$vedelmsz5sósi ráta a SAS. 4as RI növskedds azemnanttából lúnsesbben nem ads. mint a termelő
aZaaok*ennyisági. növekedóai dtemánek felső korlátja. aőghozsá alyan telei határa, amelyet soha el nes érhet, hiszen a társadalmi közös fogyasztás forrása is a tiszta jövedelem. 3dpgasdasávi szinten telit az Atlagjövedelassda gi ráta elakuláaa a pnsdamigi növelcedfis eausti erőforrásainak alakulásit in teleüti. A jövedelmezőségi ráta cenkkenő tendenciája 6lteldban nem csökkenti a tiszta jövedelem abazolut tömegdt, mivel a tőke - a termelwai alapok növeked te est eilsnaulyozza, set tulkoapsnzáija. Mars A tőke III. kötetóbsn kifejti, hogy a profitráta
eíillye-
d5 tendenciája ós a profin te meg5nek egjideju növekedóes a terms Ids fej;lódősánek, jsatékon7sáva mavekedóeőne14 salkságeserü kZvstkszmónye. 67/
67/ Harsa A tyke III. keltet 232 1. /Kossuth Könyvkiadó, 1961./ A mezőgazdaságban azonban nemoaak a jövsdelaszóségi ráta cs5kken, bane a tieztajövsdelam nagy sága sem növekszik a befektetett eszközök tömegével. Lehetsógss, hogy a gazdamígi fejháza nem mindig. vary nem mindenhol bat egyformán? Vizsgáljuk meg közelebbről asst, hagy hogyan hat a termelős &stőkongs rsövekedőse a jt$vedelmez5eJgi rátára.óa/
Zbv 63/ A vizeuálaatat az Sc indokol3a, ho w az 132J-as óvek 6ts
az 6tlarofitréta t>+lllyo38 tendeaciC,ja a fejlett tőkés orc.f3akbrn - as ipar vonctkez's3br_n - sea asatathatJ ki. /&ácda A cs23sLea3 pxvfitr.lta. Körgazdasági Jo Ja3i Aicdaá.. 1960/ A profitrst6t bofolgácol5 tényezőket
!
tőke III.. ki3tsste a
kSvetkazteorsenaben t!rgyalja¢ az órtókt3bbletr3tc, a tőke ozervea d^aszetátele, a t5ko megtér3léae. Gs vEg:il az ülend6 tike sleaQivel való takaarákaakod.;a. Az 6rt5ktbbletr?tz ős a profitz;`ta viszanvét Casrx ugry fogaiaaaaz,aa QAS, hogy: °a profitráta ugy aaránqlik az 6rtóbtlibbletrtlt'si>oa, mint a vQltasf tyke as aJaoazt5kóbez°. Képletben: p' e m'•v s C; A profitra5trit telut az órtSktöbbletrQta óa a azerves iiasazetGtal
a3ranyakónt
fogja fel.
Engels 69/ mér itt rrogj egyzi. bo gy ez UsszefUsciéo csak a Wks aslasmini■aosso
69/ Engels betoldla3a A tőke III. kötetének 71. laapj6tl ecy temelCci periódusára Utz. dyes szinten fig<7elembo kell venni a megtéziilóaek asermt iaa, vcg,yias az értéktöbblet évi rátájával kell I:z azért lényeges. mert 2arr a profitráta süllyedő tendenciájának tSrvőnyát éppen abból vonta le. bogy a munkcaterra.elClreageg 6 Fibble s, ^~ növe 3aénak ho T G= t
legfőbb eszköze - eu.^..^,atta'ker ezlkeán,ic''ope>s n;;velt a tyke szervee SearLotátolót le. S mivel a str.fikaséges ternók c,Skkenlase a nullát sohasem érheti el, asz alkalmazott torme163i eezköpkak növelésének pedig nines telni korlát,ca, ig y a profitr3tti sJll.yeal`ae elkerEll-
hetetlen tendencia. Marx a tóks szerves asszetételét agy fogta fel, hagy az a munkatermelékenység színvonalát fejezi kis ha nő az élőmunka termelékenya&ge, akkor nő a termelés volumene, több termék pedig több
nyersanyagot, stb. igényel. Szikeégképpen megváltozik tehát az élőés a holtmunka aránya, tehát a szerved összetétel is nővekezik. sz Ifird is van, ba a terme,~ói;enveéa növekedése mind, g agy hat a tőkór.,. bogy annak összetételét változtatja meg. De éppen a megtéríilée sze-
reps a profitráta alakulásúban hivje tel a figyelmet arra, bogy
a
a munkatarmelékenms6a növekedése ugy is hathat a tőkérs s_ hoax enneX összetételét változatlanul hagyva csökkenti a termelésl pedádue hosszéit * azaz növeli aegtéedléseinek számát. Egyszerit példán bemutatva; Legyen a tőke összetétele de terméke egy termelési peródusban a következő: /80cs20 v/ s20me120 A tőke jövedelnezőadge egy terhelési peródusban a következős p ° 84cs1v a0,2 Ha a take egy óv alatt négyezer térni meg, akkor az óves termelés el érték: 320cs80vs80m=480
A töke évesoviala jövedelmezősége pedig: hn p ° 80c0+20v ' 0,8 Ha az éves forgási szán 4-r5l 5-re emelkedik, akkor e termelés értéke éves szinten: 400cs100v+100a=600 A jövedelmezőségi ráta pedig: a 1, 0 p Z o ® cs20v A megtérülési idő különbözősége, vőltozása kétféle adódon is hat
a tőke jövedelmezóségére. Egyrészt növeli az értéktöbblet évi rái-
Ií}~
tijút, másróezt növeli az agy nv alatt előállított tarmelósi Grt kst. Ha uzvanazon 1.45 alatt többször fordul MGR a t4ke. akkor as e15Cllito tt érték.. a ezen bolti], es vi érték is magasabb less. A t5ke megtórUlóadnek - a töke, illetve az eszköaigónyeeeégnek - az alakulása a 2rafitr,tóra jelintős betárt gyakorol. Az esaWösiginyesa?g v<azRea viszont a technikai fajlődéu jellegétől fügz. 8s viszont eleve azt Jelenti, bogy a nrafitrita elakul`'sőt g tgchnikai feil6dSs iollegs is befalvásolls. Valószinitleg ennek tudható be, hagy a profitr ta süllyedő tendenciája as 1923-aa ívek dta nem mutatható ki. As iparban ugyanis ktírölbelül ekkar ért véget a fejlett t5k's országokban - f31eg a feldolgoaó iparban a tSkei&nyes fejlő 6 5si szakara. 70/ Hars korában a technikai fej-
70/ :0rády Sndráa: A tesmelóa t3keigGsnyeesóge a kapitalizmusban. /Aksdésaiai Kiadó, 1960./
lódós jellege valdben tekeigényes volt, szara szenes összetétel c vekedúste sayot jelentett az eszközig€nyeesóg növekedősével.. Vizsgáljuk meg tehát, bogy milyen összefüggés van as eszköze 1,869709968 69 a Juvedelmez5aégi ráta között. Ir koribban is utaltunk ra. hogy a megtórllés gyoreulása növeli a profitrátát, mert növeli az értéktöbblet évi rát6ját. Kérdős azonban, hogy ugyanakkor nesz növeli-e a tőke szerves öeszetótelét? Ss persze elfordulhat. Előző p41ddnkban attól, hogy a megtórulések ssrma 4-rel 5-re nőtt, nem valbazina. bogy a vatozstlan munkóelétezám éves bére is arányosra növekedjen. Ha Viszont a változó tőke nen n?S arengomen, megvfltosik as órtőktöbbiet rétéJ9 is /relativ órtéktöbblettermeléa/t
403 c + 80 v
♦
120 m . 600;
A
javedeLezBcL`gs, rót4 nadigs p
mE4.
it2;
111etve easiíól angaeabb, cart a vúltogő tőke egy rúoze felszabadult.
A kőt mutatói kóplotabul azonnal kider3l, nogg ugyanazon tóaye• z3k befaly6soljdk alakulGsarkat: a azerves öaszetőtel do a=Inkatermel6gsenyasg. Ea az eszha31ganyecscógi mutatót felbontjuk ak.:vetke-
_ =
sa3 e7edmanyra jutunks • o a U• ~ ó _ • i 1#a v 6 profitráta pedigs
BP
+ y •=C`yq °v# 1 •
~► •
~
.
Egyetlen eltdrő:3 van a kőt csutat6 befolyásold t6nyezGi Want, c ►lgpedig az, bogy addig, tZatg az esZkiizigJq jres^őgi mutatót c3claio a cuakateacfllGkenyag beafolyúaolja, addig a jEivedelcie33o5;gi rótat a tiszta jGvedoleaa aránya, sot io. A tibbbletterm5k, illetve rátája F9smagdbca vőve io terme9Ckenys%gi autatg, amennyiben a teraelGaunka eltcrtók3pesmég6t fejezi t.
Uindl keveeebb ember kGpes megtermelni a tarsadeloc ezGT1/ i.reixSs
Tibor: A L:cpit3).iz:..ucs oktatásával kapcsolatos egyes
prot3ll,:: k. /Itbzirat. TCjCcsoztat$, 1969/3./ aAra ezUkeőAes anyagi javak túceg6t, annE11 tiibben Beab7dulnnFr fel a te3rael5 monua vúg$áso alól, s folytattatnak cáa tev6keny+¢ivet. Ugyanakkor i<sinől nagyobb a azlksG3en tes:ti:élzen - a
túrsFadaloc
Gt-
leg9s fogyacsztaai eziavon;,alón - tolüli tablet, un_aál nagyobb a felhalmozás /a tescelFa Ca a termelőkenyt3Jg további búvitősőno',r/ 1ci9.otsCgeG terjedelme. tL^, anyagi tezae].da 1 fSre ea3 Qtlagoo
444 ' N Qr ;+Sa: ~
4i tut s .n44"1 rry71 mn le.7! í l = W l fzto4rya , ~ ,r.. • `~ •.°.. ~ LtICC,b i ;ZO.:FJ .MxJt 1n cl giuly ~ .«% ::7T.L 7 tRtrAi ,nJ'..n -.~ . y.;.yp-- ~ .. 1!ts ..'I n^.r• J► ^ I f°tr.' rn ~-~ -~~.~. , er t,.: +.bti::. é~ l~..u+% ✓ i-~W~~ . _tVy ~ L? J„~ ~ ._c:_:F~i ~,d' ~~e Li Y.f I~r~ :
~< ú'4 +.w{.~~ ry ; `iY~4~t1.M
~w~Lc ~
~
L
r^•
p {~ ~ .~!i
V
~~
.
. .
.
•
. .
j r { y~~ 1 i T t' ^S {y,sryryy$i~("~-••~~~~~~ 7 +.yx:,;, 1.iV' LAtr ~ Y.~ 1•rÓF!.S ~nL'~~V~~r~.
Y^ ~^~ yy~ ~~ T~ q~ y ~
4
t,-tgrtit+teat~-' stttöjtS yo.. i*,/' -5aE+5 ~ ,; -.1%ZtGR3:,ítrÁ.LI'c i+."~~~ Ci'J 11`r:-^oi33t .1?-32.t:ItBá.9zSiC y az ~ re~2~ a t.~t~ „!i. `131T,~ is{.:, t iel~~~~:..~.~ tzi:: ~ va,~~.'li:r.i.~ ~..+a~ U~~}• `i t Yona pc ~r:. ~,....fa r An rYi ~ ,L Ll'J ~ ,;. V ~• ~' i~as adC :`'t, ,,, vá?~ ma;..?.^s1 ~ ~ .". ~!zCe3 ~3~~ r^Aá ;rsa n-,.f.. J~ t r 't . , a a tw ótraCa naa cats ritk ~ ~~.p L.=.i. ._ ec::i.c afeny, `7a:z L'.^Y°`.a3 ap.11 31~ c~' nttit h-3`LLY3 UtCt]tiYl ~4
..
r_itic ✓51: .
á •rrc[;Yr'•+a:ai3aaís . ~ .F,--..a , ~ ..e. R 2 n. a. ^! ..-. .•. r.. ~, v:-• T. ~:.~ K,.~.~.:r~1.x~~ :3:• . ~•• }, -s~~.},.~ú .r~ R;S~ r.íw.;yy~:. `~ ` ~i~ +~ u.d.slw"St3tnt3° ,...
L~
X
.
14i.Z.C53a V: át.aarbag t10 rt:intrOptttb c'1n g: ..t s"z"wl1i...rú-owt? .r^ ~ ,,,,* S ;: Anil, ha a r,•f,t. r lr. =`.~ 1LthatunG ^ /',".R.ti"Jar~. il ~~ iZ L1,°'iy art a
. . . ._
..a
.misstaloSru..a..a...airsa
~"s.az . • :3:aa. "rwc ti~ ': túr:
„► ., ~ N•
lavá.*?
~ .{.:.
.
^.iCLi. a ii5~53~431~aCA á ~f~„~`~ i3:, ~~!6 ~iC :2^:al ~t
".s.r~.~ r3l7 :ataPG ú L3iJCt6 'vFt*u,cucZ+`.
Cv3 ::L4í3 C+ű•+•iS„ Ci3i3oa QL'£L t L3It a ta I'-
yrz'~
~üZüla;,7ct, we3.3.t:3á LZ..
1a`.n,rt7jtf3ttal
.
- €1 ~F:..~#~•~w C'
rzttCs
earl
ja
ar1..^.~."' cat.
., qa+
,7axvFzt*
{. f- i23 R ~ e+•, 5fr.Sa.G:i a..,.6 ~, '• ~ ~'.i~~
a sja7 . .'tja [~
tint i'.estri7ztzs;.,~`,_;:,Zt
ol. ttstrr 1S,'3 7,^.S 'WI
,. &si..:urir ~ ~l f, ;'. ~:í:p ~t~ ..L.i-i = .. ~ ,L~.s ~
sJ Z?Li _TG9an
ozQ~~
~
in. t*.. ^•
t n.,- r, m ;; 'd ar.af J~a
~~ ~ .L:.. ~a r•.
s; '
.tYá cmm,
—
3
~ IIYYW ~r~r
..s
-~
4. -l.A: /.6 -~~.~LJ~i
V
reji."0.
~
~
~
*Ad]C
~
60 aft1'
y-%4 ~a;J:arvedg S/aLY3Y QzoatLl kadőzir 4:LSFtK°.zŰ '. Qtvrdaat kasvot7.onL3,., err ~ .a.^ a =V#v. tot~~ ....drat őr2? , ~~:. ~~tw y ~ , c~3 n c~~G~~~fi'~..~~tn ~ y ~a~~~~~' f ~.r ~ .~ os4vv ~~ a Lú~~W~t» yy 4iiT~~r.{.13H ~VLi~~~ ~~~4~b t~~~ eIi. iA
,
T+.. F1vQa
--2../ranap; +.á iaa, 7.,CaCrje.
~
at= t6tal.°3.^.tc haw 3ss,731:4 mar// ( ~~ Yn~ n 4t~ ..i ~ }+.T 1 ~.~.~ ~ji 4y~w~r ~n ~M1. c•. n.,-. Y G4.VM✓v4i ~I~1~ 1VWŰ~i~ 1J {I a lYi4J ~i~aV~~ ~% YV~M~1 V C+`•..S'.ji csat t w^;cv t?z',%,^:3L'iz"s wa G Fi.~.7o...--2I43.1:dGS%d" : 5`:t te.'ak<~I~L:F~.Q l.a2:17.ota?, It;y._?C¢. niZ?,avir ~ r+ . t',LI.ctj~:~:,.Tctr27, LJraa?atca iGlltazotCnai Cp:titt a term/61=r zyC, rat* ts3yrs13:+ua?>ú F3,.~t%La!nal;: BCnastatinősa is`switlQ.nak.
7
}~ w~ ~ M~
.
'
n-ar;;;r:n:^tilLvwaCci L'uCGt4 L•a a- 55 a.xa(1a-_^^4. ',Stc te":At ?.áriy~~ts0n tt<.~ct i.°'.lat:3f7-. Wax 03.61111. /as3.. rat% cacir-m~~/ cL, o;isLOn ~~.~ ~ m~oti ~~ vec:e~n c~?fr . -tG.e-* ~ aa uCfbbi/t.?Z. rec3 ~roka/ . a~ L~z t{~ .el: a tlantea 572vacin' .^.--bcn Gt .,~ ;
,
... ~
✓
MO et aa• te?.t.aatic3 t672) ozotcttou t~ =moo it(Pintar. 4e atte3rco itt ©tbQa c+tdC4314
de naa s tőkeigényesség képletéből indultunk ki. A tőkeigényesség • reciproks a t5kshatókinyság M éa a protitrSta közötti különbeóg valóban csak a nserss5ghágysds
=
.
C.44 rOIM
aane a profitráta ugy aránylik az essköshatákonysághos, mint
a
többlettartók aránylik a nettó tsraaided értékhez. Az eszközhatékonyság és a jövedelmezősági ráta közötti önsszeflggés padiga
ws
_
~ e • v% c 4
a Jövedelmezőségi ráta ugy aránylik az eszközhatékonysághoz. mint
s nyeresighányad aránylik a termelési tényezők ösezetételdhsz.
—'
A tőkeösszetétel azonban búrhogyan is számitjuk ugyanaz marad, .s igy tendenciájában nem befolyásolja as bsszsfuggéseket. A 3övedelzesósági ráta és p tőkekoefficiens /esakbzhatákony. sá / kősatti külőnbeég altanvetóen a nyereeóaksánsad szersndből add-
Ake Ebből viszont több kővrtksztetés vonható is. $lőasztirs, a t vedelmesóséai rátának van felső hata>re. $z a határ mama. mint ara essk$zbatékonvsádi mutatós annál csak kisebb lehat. 8 Jövedalaazóeűgi r'ta nagysága csak abban as esetben ártetnó el az es közhatékonysági sutató nagyadgét, ha a *v'. as élőmunka mennyisége megkőzelitenó a nullit. Itésadesors mivel as eszközhatékonyság a jövedelmezőség felső fiatárs, Jg Abvede assóségi ráta alakulásának tendenciálát as e zkőzhatákanysáa alakulásnak tandsnaiáis hatérazse ties. Növekvő eesközhatókonyság növekvő jövedelmezőségi rátát tees lehetZvá, ás forditves az eszközigényesség növekedős csökkenti a jövedelmest. bégi rétét. /Lásdt ' 'ez. ábrát./ $sr edssors as eszkázhatákonys&g a.nyeresdgtöaeg alakulására
14 is hat, csak necc Wzvetlsntil, hanem as egész nettó termelés /vgm/ nagyságának alakulásán keresetül. Bask után as is nytltlnnval6, hogy olyan gazdasági nuvekedds.
amikor nemcsak a jövedelmezőségi ráta. hanem a tiszta jövedelme tömege is csökken, okkor következhet be, ha aa sszkösiainvsse's
a3vekedése növekvő esssk3saennvieó* ős otszáló kaoacitls mellett
seszs Web*, azaz élőmunka-asgtakaritó nUveket s esetén. Ebben as esetben ugyanis a pótlási alap növekedíse asvteljesebbsn csökkenti a nettó termelési értéket, mint ahogyan a aunkatermel€kenyz(g növekedőse a többlettermák rátáját növeli. Lényegében e$ történt a mezőgazdaságban, ehal - mint est aa előző Pejesetben kisutttuk a gyors Cs nagy volunen1 eszköznövekedést igen lassu kapacitásbóvülós /volumennL1vekedós/ kísérte, ráadásul a tisztajövedelem ós a
munkadijak aránya a tisztajövedelem rovLs'ra tolódatt el.
Beavsdszera esek as összefüggések a szocializmus viszonyai között is ig.aak mindaddig: amig a tisztajövedelem ha
►s
okból
is, ős más tartalominai. mint a kapitaliamuaban, de 'elkJlünül a bőrköltségtől. 2./ A asaoci;i.ieta tu}ai_don _funkcionálása ós a aaccdl+lk2d6 ee;vs61xek
ás ltívecleleaárdekeltcs6ag
A télhalmozás ós a völe kapcaolatoo problémák jelentőségét egy szocialista gazdara gbán nem lehet elóggí hangeulyazni, nem lehet 'tulbecsiilni•. A szocialista gazdaság eredendően dinamikus gazdasága a szocialista /üáreadalai/ tulajdon lényegától elválaszthatatlan, annak mennyiodgi oldalát kópezi a gazdasági növekedés. A társadalmi termelés ós $ társadalmi eisajőtitás öaczhangjábói következő gazdasági alapt5lzvóny egyórtelmnen kitejszósre juttatja egyfelől a lakosság óletazinvonala állandó növelásdnek követel-
114' ~
m5n~,:t, mint c?lt , a.5::fel31 a toa :ella Aa...RmdE, Myna-Ala ~vitSr:Cnek, PejleaztCadna:l Lurotolmf:ayCt, mint c eta el'stimRnek ease küz3t. éS2r23Jaa n tormDg `^i eszk.3z:k to " lanfo:m(lja mecteatA-.ozsa
a tescelCa c51$rt G: eat::'zdt /a tar_telGs nin3cégi jellemz5it/, csBy ts tesűolssi e3sc:kak r3zirsvanalm, mennJia!rge Cs b5v1lrse negh3fl3.^,za e cvl Te91iEó3óVE{in;3$ jgR3t'tC'iiÉ.+t. A tfax•eadcalo:a jelenbeni gazdagalga - tes Wo1Goi kapgcit'aa Es t :gj,.inak Eletsrsinvana.lss - a mult felhalr3amsaanak ereffia,nye, a jelen felbalsuDSisa pedig a jf;vS anyagi g:.zdags?gúnaic feltétele. Eddigi elamaz3soink azonban - b{rmenn,yire is tUrekedtiiak as álto] :nas van?sok kiemeldsére - lGnyegCben kapitalista vic.nansak-
ra vomatk,sst
konysa2innk megitflCa6ra - tippen komplex jellege niatt - vállala,ti 9zinten a ayere^fg r`nt_tdja és rótGja sakkal alkalmasabb a s:.aoinlizuusbatt is, mint b5reselg mio hatJkDnyslgi-texnelékenységi mutate', ez ma mix. nem szarul Y_i18n bia3nyit6era. 73/ 33C, as in 73/ Piritji Ottó: nyereadgre ható t'nyezvrk. /Kos2ath ronyvkicdó, 1971./ njilvénval6, hogy a ;otcoad :mdAl szinten a t'readalml tiszta Jove-
11~
dales nagysága as, amely behatárolja a felhalmozás és * társadatai közös fogyasztás lnUvekedés6t. 74/ 71/ Ezt Juttatja kifejezésre többek között legujabb beruházásgazdaságossági sutatónk, a SIP sutató is. Pelhalsozáson azonbán gyakorlatilag Csakis a teraelősi eszköztik büvitósét értjeik, és ellentétben a tákefelhalaozáseal, a lóts,ámbávitás anyagi fedezetőt /az "mv"-t/ nem tekintjük felhaleoe iásnak. Ha viszont an felhallozís, akkor fon áse sea lehet a tiszta jövedelem. Akkor viszont al a forrása? A sir korábban is dolgozók béralapja. a "bázis° bóralap, a "v" - sem kCpezheti a pdtldlagos aunkaaró pótlólagos fogyasztásának farráeát, hiszen es esnk-
kentené az egy főre Jutó fogyasztást, a szükséges termőket. Gyakorlatilag természetesen nyilvánvaló - főleg vállsuti scinten, - bogy a társadalmi tiszta jövedelem, illetve a nyereség a forfles a szocializmusban is. Miért nem tekintjük akkor telhalmo« sdeaak? Sőt, egy további k rdós is felvetődiks milyen kbvetkeimé« nyel vannak annak a ténynek, bogy neve tekintjük felhalmozásnak?
Ez azonban adr a gazdflkodási forma uódasitó hatosához kapcsolódik. Gazdasági asechanizausunk konstrukciója vállalati hatáakőz+be - a beruházások vonatkozásában a reform után is - csak a "dinasikus ezinttartdst" utalja, a bóvitést központi, álla a funkcióként kezeli. /S ezzel öszzhangban képződnek a vállalati források is./ Ra viszont a vállalatok zöme - átlaga - fejlesztési alapjáb61 csupán szinttartó /tehát p6t16/ beruházásait képes fedezni, akkor kézenfekvőnek tonik, bogy közvetlen kapcsolat a gazdálkodó egységek tiszta jövedelme /nyeresége/ ás felhalmozásuk nagysága között nem mutathatd ki. A felhalmozás, a bővitós csak részben
.
függ az adott gazdálkodó egység nyeresógótúl. Ebből viszont egyérte]nlen az következne, hogy semoi órtelms interdependencidt keresni ott, ahol nincs * e igy a'felhalnozás ős a jóvedelnez5sóg kapceolstának viscgulata l nyegében leszdkithető a beruhásás-gazdaságosaági szárvitásokra. Ez azonlym kit ok miatt sem lenne célegerű. Egyrószt aSrt nem* mert a felhalmozás realizálásénak módim minden bizonl visz' ezahat a jövedelmezőségre * pontosabban a jövedelemórdekeltsóg tormájára. A mechanizmutrefarm bovezetése előtt ast vártuk, hogy nem is less zzUksóg n'Spgazddsági szintit beruházds-gaalaszgassági mutatóra, mivel a jövedelmesóség megfelelően fogja orientálni a vállalótokat a fejlesztóabea ? 5/ Ezzel szemben 1971-ben mégiscsak be
75/ Sunvúri Gaadas.4gfejlődGsi állapotok 6s fejleú>ztósi mechanizmusok elmGlete. /KÖagasdasági Szemle * 1972/6./ kellett vezetni a "D1 sutatót. ísróazt már cads azért sem lehet a felhalmozás és a jövedel,~
moziség kapcsolatát a beruházás-gazdaságosságra redukálni, mart az élőmunka bévitése - illetve általában a létszám- ős b$rgazdálkodás - viszont teljes eg'_asáben vállalati hat'skör. /Arai teraőszetesen nem ast jelenti, boga as állam isszabályozza./ Ideg kell tehát vizsgálnunk, hogy a gazdálkodási forma hogyan módositja a konkrét termeidsi folyamatban a felhalmozás ás a jóvedelmezősáo kapcsolatát. Tovább' ast is, hogy a kapcsolat módosulása hogyan hat vissza a gazdálkodási formáira. Már a szövetkezetek gazdálkodásának vizsgGlatakor meg llapitottuk, hogy a gazdálkod6 egységek érdeke - társadalmi tulajdon esetén - kettős érdeka egyfelől a fogyasztás navelósőt, másfelől
a termeidsi eszközök bdvitóe6t, a feihaLozáat tartalmazza. A fogyasztáehaz kapcsolFdó órdek mindig jövedelemérdekeltség tormájas
ban jelentkezett az 'lluri v{llalatokn ál is, a•oeeat~ inó'_t gasdanágir6nyitáai rendszerben is. A filhalmozás érdeke azonban neme ~
a direkt gazdeeágirfayitáoi rendaserben a vállalati felhalmozás teljesen t'ílggetlen volt a vállalati jövedelemtél, aŐg akkor is, a mikor a személyes - toóyaastei - Ordeket a nyereséggel kapcsolatba hozta a gazdassdgirányítási rendszer.. Ez a nyersség-drdekelts%i rendszer nem tartalmazta a kettdu érdeket, csak a fogyasztói 6rdek jelent mez, mint a 1övedslem-érdekeltség, a felhalmozás érdeke nem kapott mozgásformát a nyereségben, hanem széllel költségvetésben. Pelhalmozdson itt természetesen csak easközmövekedéat értank, hiszen éppen ez az értelmezés öltött konkrét fos zít as érdekeltség formájában is. A szövetkezetek kettős órdeks a direkt gazdasagirényitési rendcserben is jövedelemérdekeltség tortát öltötte nem azért, mintha a szövetkezet felhalmozása döntő mértékben nem az á!llc ► i költsdgvetéabil ssúúrmazott volna - onnan szdrmazatt az ie, - de az állami szabályozás, ellentétben az 6llomi vállalatokkal, a szövetkezeteket ugyezűlván kényszeritette arra, hogy jűvedelaűk egy rissét ne togygoazák el. A szövetkezetek bruttó jgvedaLai érdekeltsége tehót sokkal inkább toralja volt a felhalnaérdeknek is, mint az állami vállalatok nettó jövedslni érdekeltsége, mert a szövetkezeteknél egyáltalán függött e ssjét jt3vedelautól
a ezen
érdek érvényeeitóse, mig as állami vállalatnál
kaycsolatben sem volt vele. A gazd'l!rodó egjaágek beruházásai még a gazdasági mechanizmus reformja után is csak részben figgnek saját nyoreaágükb31 keletkező fejlesztési alapjuktól, s igen .-mértékben befolyásolják a központi alapokból megszerezhető erőfordások.
.
~ r t-asa4
as a Way, hogy a vt(_llolatok felhalnazfsi érdekeltelge nemesak saját j.,vedaltiik, haha a khasponti erőforrások tclhaaszn.rldra`ho$ is kapcsolódik, hatást gyakorol a vállalatok jGvedelem ír3ekeltajere ia.
Az állami vállalatok jt3vedelemárdekeltsCge .az iparbzn a gyeree:6 tömegének növel'adhez ka t;caalúdik, amely - az e >h;éb mGdoaitó tCnyezCkt31 eltekintvc - a vállalat kiad5eainak afa bevGteleinek, az drbovótelaek ős a terce l:S ai költségnek a 1di12SnbaGge. as Grdekelteági ráta tabut a klaaszikaa j'rrvedelmerc6s:ai rátával /11;/ azoaos, azzal a kiili3nba6gge1, hagy itt a teruaelCsi k:iltrz3g aLzonyo3 tiszta ,:ivedolem-eleneket is tartalusaa. Van azonban egd másik k31í3nbaGg is. Abban az esetben, ha az eszkUzb3vitóe köite os ei - a beruházások - nem a vállalatot terhelik, akkor a vállalati úwdekelte6g tera azetszor3leg coakiw a f.slv`+ iövedelmezsSeóei rátához, Gs nem a lek:3tütt eszk3zU2ske1 oz;Srsitott jgvedele:ez33£'i6i rát shaz kapcsolódik. Ticazt-1 esetben, tehát ha minden beruházás vállalaton kivüli er3forrzoból törtőnik ős a vállalat órdekeltaége a ryyereeű~,hez kapccsolbdik, akkor a valalati érdek csakis a taly6 költeCigek csE3kkentúe.'rhez f3z3dik. /Aaórt is kellett bcvezetni onaak idejCn as eezmUalek:itáQi j6rulCS.at, mert a lekötött eszk:iz:ik kihaeználríea nee volt necgtelal,3./ A felhalmozási árdekeltaCg vonatkazCe3bzn ez azzal a követke :aényn,;el j6r, hagy - eltekintve attól, hogy a. vállalatok eleve órdekeltek abban, hogy mina több kisponti tejlesztLOi tarr;'shos jiaasanrak
-
olyan beruh5z" si ,variációk orat?;vvnlcír-?itás6ban órdekeltek, melyek elsGrsorban a tolvó kUltsás~eket csYkL•entik; s mivel nem saját er'tor-
rdeból történik a beruházás tinanazizoz; ea, az en,szeri befektetés
tit jsölterc.e szAmukra nryaodlnaos tGnvaz."vd vfilik. 1lsaennyibnas a foly6--4e a lekötött eszközökkel eL iraitott jöve-
delmezGs6gi rGta miring e Gy be esne, a válalatak ji3vedelealrdekelta5Fóne3 a rely"; jövede]raez3eGgi róta:r3 való redukn6d6Qa semmilyen követkazm'_rnyel nem jdraa. idivel nzonbvn az alacsonyabb folyó rúforditásoL•kal rGiküdr befektetu'sek egyszeri róitorditfici kkiltcóge rendszerint magasabb, mint a magasabb folyamatos rdtorditlsc:al üzemelókó, az egyszeri do a folyamatos róforditcísok eg;,;üttes hatókonyeága jelentPCSen elt:rhet a folyó jtivedelccez,risógi rdtdt6l. A n5pgazdne:igi vrdek azonban - a beruhfzáei variG.cióktól eltekintve is - a lekötött eszközökkel szamitott jüvedelmez(3ei3gi
rr-
ta elakuLe,óhaz kapcsolfidik. Ez jut kifejezFare a nyeresót feloszt1oGt szam.?lyozó cutatóban isS
P' a Taro i A folyó- ds a lekötött eszközökkel s émitott jövedelmezóoógi ráta azonban egyóbkánt azonos feltótelek között csakis abban se ecetben eshet egybe, ha a befektetett teke egy óv alatt óppen egyezer tórU1 neg. Ha a tőke egy óv alatt nem Ural meg, akkor terWószetsze=illeg a folyó jövedelmezősági róta a magasabb, ha e g ynól többször t3r::;1 meg, a :orYa le QCtt eszközökkel ezdmitott jöndelmezuc gi rúta.a maginlsa. 76/ 76/ tan: A tőke III. köt. 236-237 1. Leivel a vóllalatok dvee szinten számitanak jövedelmez3s6get,
f ggetleniil a negtéríilőat51, egy adott vállalat szhra - ha cenpán a folyt j.;vedelcezáaigi rátában órdekelt - kifizetődő letet egy adott befektetek akkor is, ha ncpgazda igi osinten nem az
/éppen hossza negtdri1 si ie3 esetón/i ős forditvu: nópgazdaeógi
124 szinten hatvkony befektetés a v llalnt számáru kedvezetlen lehet, mivel rontja a ftlyS jdvedelmezSsigi rátáit /egy évnél hasazabb megtérülés esetón/. Legáltalánaeabban ugy fogalmazható meg, hogy: elvei a megtérülések szántnak n; veked oe a fagyó jövedelmer Czi t t nem feltótlenül javitja, a v&l]alatok olyan bernházúsokban érdekeltek, amelyek as en tsrsaelCsi neriódue kapacitását Ó Jövedelmesásérót növelik, és nem érdekeltek olyan beruházásokban, amelyek csak as éves kapacitást /a megtérülések számút/ növelik. A saját er5ből me,°,valósitott beruházások esetében a vállalati érdek is az egyszeri- 's a folyamatos ráforditúsok együttes ha-
tókonyaágóhoz fűződik. Kétségtelen, hot.y a folyó jövedelmezőségi ráta, pontosabban a folyó költségek megtérulfse mindig közvetlenb-
bUl befolyFeolja as adott gazdálkodó egyeőg zavartalan ujraternel6-
sét, haszon ha a folyó költségek nem térölnek meg az adott teasalísi periódusban, as azonnal óresteti hatását a küvetkezá periódusban. As lllóeazközök esatóben viszant csak azok elhasznll!dása, tehát hosszu idei, több termeliei peródus lezajlása után Jelentkezhet--- nek zavaro k az ujraterneléa normális menetében. A lekötött eszközökkel ezózaolt jövedelmezőségi rétes nem saját er5ből történő beruházde esetón csak ann:ibcn érdekli a vállalatot, hagy milyen haMet gyakorol folyó jövedelmezőségi rátájára; a jelenleg érdekelt
e6gl r4tdnek tekintett mutató alkalmazása a nyereség megosztásiban is, éppen azt a colt szolgálja, hogy ellensulyozza a v41lalatok egyoldalu folyó jövedelmes3eégi érdekeltségét, és össtanössön as eszközlik kihasználá sára. Jelenleg nálunk, összhangban a dinamikus szinttartás elvével a termelő szektorban az Ustzes beruházásoknak kb. a fele központi forróeu ős döhtéaü, fele pedig vállalati beruházás.77/
j 12 ~
77/ As e1M„i.t id5ccakb^n azonban nem valósult meg az a célkitös§n, how a beruházások a tejlőcű'iOmse vQllalQtakná1 a dinsmi,kue szinttartás a3rtákóig decentralizálásra keröljenek. Az Owsaes beruházásoknak k3. SO ro-o központi 413ntúe3 volt - állapitotto cae3 az awn 1972. november határozata.
Viszont tippan ez a helybot ujabb ellent„andóat teremtett.
A
ea# e% t
eróbűl aeRvalóeitott beruházás - bár vótláet kellene. boss eaol
-
stilton - finanetiratáa3a wótcis anti; mértékben_ a nseraeébül tSrtó.,.. . ~ saai a vGilalatokAt s sra:iksrgee cs+erók els+agyástires, tehát ka-
,
,
pacitá0-b3vitóere óe nea rekonstrukcióra ösztönzi. ,►z amortize;eió ugsanie eemnikóppen sealshet elegendő a pótlfei szükséglet fedezősére egyr5ezt, mert 40 a-át at állam elvonja, máeráeast pedig atért, mert az 6116eezközök bruttó CrtékBt a vállalatok tényleges beruhóa5ei kiilts!gen értikelik, folyeantoe, Grtókhelyesbitá© nines, a beruhr(z5eok kivitelez5oigt költségei pedi g am6g u korábbi merev, hatósági eírrendeter mellett is folyamatosan anelkedtek. 18/ 78/Fekete Sándort Hatékonyság ős jövedelaaez5ség. /PGnzWjyi
Szemle; 1978/6./ A vállalat számára cask akkor gazdaságos a beruház, ha általa
növekazik az 1 tőre jutó nyereség, a mivel az uj estközök rendszerint drágábbak a régieknél, e a nullára leirt eszközök után
pedig eta amortizációt, sacs eszkúslekbtóai járulűkot nem kell fizetni?9/ , a termelBsazk3z:k cser61e nem biztos, bogy növeli a 79/ 1973 elejától adó fontjában elvonják a nyereségnek est a r3ezőt. astatossarese
121
vállalati 6rdel4elteg alnpokat.
A °dinanit.us oziattortáo* fiQaln4bS1 kűvetkezik, bogy alapvetően pótlást jelent; tehlt azt, hogy léngegében annyi beruhlzási erúfarrráo cared a vállalatalál, amellyel az egyszerit asjratezsielóe biztaoitóoára elogens3U. 8mivel az 611am az naortizáeió egy rGszrt is olvonja, igy az a furdna Sint ;Sll eiű, bogy a fojleaztrsi a1.121251 /nyereoJ,;/ kell prtl{ot finanaziroznl. Feltehetlen ebből adGdJtt;, hagy 1970-ben a vállalati düntóait beruh6z6aok eezoozlána a következi volts/ Szinttartós
30 %
Fojleeztós
64 %
IIemr•ter-...ei5 beruh. Deczesens
6 ;8 1á70
~
831Ki:82is t3adn5tzi Jánoos A ezabdlyozó rendozer ás as slláesz-
ki3z:;k coeráje az eatenziv-intenziv vóltdo időszakóban. /iEnz;dgyi Szemle, 1971/1.1
A meznLazdasági termelőszövetkezetek ecetóben bizonyos m3rtókig m:Sa a helyzet. Nam azórt, nintha a gazdac5ci mechanizmus alapkonotzukciója rójuk nem v:natkazna - hiszen itt is elvonja az állam
a ticzta jr3vedelem jelentős róazút, soak nem adóval, hanem az árrendezeren I<ercezt1l, o a barusáz3cok Jelent5a r3oze itt is állcini t6mogat,S®biil szárauzik.. 1i taa^;caldcziivetkslzotek ór,3ekelteóRe magic - móq ca direkt RnzdashRir:3:avit4si rendszerben is - ne m csup'n a fols5-, hanem a legntütt eszk3zFikitel azíaitott lcvedelme$3s.-',pi rót5áos is kapcsolódik. Lz abból k3votke zik, hogy a szövetkezetek feláalctoz5e'nak egy
Seize + ha ccekay ró3ze is -;.in:Iig is ea,át er3bG1 ezGrmazatt.
124. A jU vedeleaezab!lyozle rendje el61rt> számukra, hagy bruttó 3iive-
delmUk egy rószlt felhalmozzék - mxg abban az esetben le, ha a fogyasztás céljára visezemaradő rósz nem biztoeitotta a ezemólyes jövedelmek aegfelell,ezinvonaldt.1 3z a tény eredainyezte azt, e uA boga a termelószuvetkezet *k rdeke3± legalább a ea1Ft forrása eszk ük márt ffkóig kifejezésre jut a lekötött eszkö-
. zökkel szd_itott jbvedelnszűaági rátában. ű&y tilnik tehát, bob a szövetkezetek telhalmosősi érdekeltsége a direkt gazdaságis iyitáei rendszerben. ás ez 61lami vd11a tata felhalmozási őrdekeltsége as uj gazdasági mechanizmusban s1apjáben vűve azons, B Sky jövedelemárdekeltsdgi rátájuk is na m$rtákben hasonl6. Szórt tank hasonló 6e nem azanse. mivel a Bmavetkesmtek jövedelea-3rdeiúlts ge a bruttó-, de nea a nettó jive- ' deleimhez fíis3dótt, tavábbű a tagok munkadija nem oaáultatt termelési költeógnek, igy az ógdekeltségi vita nem a klesnzikue 15vedelmez5e5g1 rt tsva1. hensis az eazközhatókonyaigi mutatóval , .. esett etrvbe. Iibb61 viszont igen nagy valósziniieéggel következtethetilnk arra. hogy a termelőszövetkezeteknek az állasd gazdasígokEín51 kedvezőbb eszközhattkonysígi mutatóin nemcsak a nem mene- .
j.eló slaüellá'tottsáa tcbve kozménye volt.. hanem .°leölős °serene lehetett ebben a sajt er$ből való felhalmozás szíikoégesa ge ós a bruttó jövedelmi drdekelets g következtében (rdekeltsú&i vitakánt funkcionáló eezközhatákanjsrómi Gutatónak is. :tag kell azonban jeg y ezrdink, hogy a termelőszövetkesetek fej-
lódósűk első szakaszában 36g akkor Bea lettek volna érdekeltek a beruhkzáeok eszközigényesebb változatainak a megvalősitdsában, ha türt'neteeen Baját erővel nem is kellett volna hozzájárulni. mivel a rendelkezésre 6116 de a foglalkoztatható munkaerő közötti ellentmondás épp ellenkezőleg., arra ösztönözte őket, hozy bolt-
121
munktt Gl&aunkával belyettesitnenek. de uj gazdaregi mccbanizmuaban módosult bizonyos pórtőkig a szövetkezetek órdekelts3 i rátája de a felhalnozdeí 6rdekelteóge is. Az órdekelteági ráta módaauldsa a szabályáző rendszer azon változ.,~ eGnak következmbnye, bogy az állam most wir nem a felhalmozás- . fogyasztáo ar1nyát, Innen a fogyasatáe színvonalát szabályozza, a a eunkadij is eleme a ternel'$si kt$ltsógnei -A szövetkezetek Grde .•
keltsági.rát$a sir nem a. tiszta eszközhatókonystgi mutató,hanem a k7• n 11ráte, amely ösztönös ugyan az eszkJzhat&konyaág javitGoára, de már nem akárhogyan - a holtmunkának 615zonkíval való helyettesitősat korlátozza. A bruttó jövedelemi hutatója Örsagában vive közömbös az élőmunka mennyiadadnek 68 hatckonysátjának viazonyáv3l szemben: javuldaa szempontjából teljesen mindegy, hagy me
-
lyik növekedett. Az eozk3zhatókonys€sgi mutató, mint órdekeltoógi ráta, káts6gtelenitl olyam teraeiósi szerkezet kialakitására ösztönzött, amelynek eredmányekónt az ölőmunka-felhasználds növekedett - az eszközök kapacit_lekihusználdsa kedvezően alakult - de kedvezőtleniil alakult a tisztajövedelem nagyedga ős aranya a brutt3 jövedelmen balul, valamint a javedelmezőság rátéja. 81/ . 81/ I,áeda Iárig Hárolys d teamelűezBvetL-e3etek tags:iriieégbnek
gazdasági következményei. LÖzgazdas3gi.értekezések 11. /AkadGml.ai Siadá, 163. 1., valamint Vgei Berencs ::rdekeltsGg is jövedelaez%sóg a
te-ieln"szövotkezetek
óe az á.11aei.t gazdasógokban. /Razpazda-
Mgt Szem le, 1370/7.1
Jelenleg azonban, miikor az 3rdekelteági ráta nevezójóben nemcauk az eszközök órtáke, hanem a cunkadij is szerepel, a szövetkezeteknek most n r nem feltótlen]l érdektik a bruttó jövedelem olyan növel>se, amely holtmankSnek 618snnkável való belyetteeitóse révén
12p érhető e1.82/ Ez az érdekeltségi z ta ugyanis két önálló értelem82/ A r-tunkadiJnak költségként !a1ó megjelenése terz6szeteeen fáként a folyó érdekeltségi rátát .bs ~ a3~ , ős kev6sbó a lekötött eszközökkel számi.tottat. Viszont a qgz-ekre is 511 as, hogy az ujratersnelés zavartalan menetét elsősorban a folyó költségek megtér.1é®e befolyásolja. mel biró mutatóra bontható fel. Mégpedigs ps . • V Qy Abban az esetben, ha a bruttó Jövedelem szórt nbvekeeik, sert az élőmunka raforditŐs megnőtt, abozolute, illetve a holtmunkához képest /helyetteeités/ növekedni fog ugyan a b'urhányad, /a folbontatt kifejezős első tatja/, de csökkenni fos a jövedelmezőség /a második tag/. Etivol a kettő összegének javulás a cél, a holtmunkának élőmunkával való helyettesit&se arak addig lehet érdeke a ©ziivetkezetnek, anig a jövedelmezőcég romlását a bórhányad növekedése tu1kompenzálja.
Változott azonban a szövetkezetek felhalmozási érdekeltsége is. Elószars a beruházási állami támogatás uj rendje a saját erő na8yságától teszi fUggőv.3 a megnzerezhetá állami támogatás mérté két /a beruházás órtők6nek meghatározott %-a az állani támogatás/. Másodszor: megnövelte a ezüksógee saját erő abszolut és relativ nagyságát. .A felhalmozás szabályosasának módosulósa - ti., hogy az állami hozzájárulás az be s beruházás meghatározott %-a - azt eredetényezi, hogy a s 1zt e75 zártéke határozza meg a megszemezhető éllamd tSmogatre mennyiségót..Ez viszont azt jelenti, hogy a szövet-
kezetek jövedelemórdekeltságe bár csak a saját erő mértékéig Me
lam eddik a lekötött eszközökkel szésitott árdekeltségí 9jövedelsszőségi rátábos, eszközigényes beruházási variáció választásában
/ha van választási lehetőség/ az állatai támogatás sórt4káió sem írdsk ltek. /A bernhásúoi összeg növsksdgse a ezüksw ;gee saját erő mértékét is növeli./ A beruházások állami támogatásának es a forséja tehát mint minden beruházási állami támogatás - amelyet an viszterhes formában nyujtottak - azt eredményezi, hogy a gazdálkodó egységek csak saját sróforrásaik m.rtákóig érdekeltek a lekőzött eszközökkel ezásitott jövedelmezőségi rátában, viszont nisi ösztönös eszkösisényesebb beruházási variánsok választására./Ha as állami támogatást más feltételhez nem kötik!/ Es igen jelentős egy olyan gazdasági ágban, ahhol az eszközigényesség technikai-
gazdasági tényezők követkentében amugy is erőteljesen növekvő tendenci4t mutat. Zgas ugyan, hogy a mezógasdaságban a lekötött ease közökkel ssásitott ős a folyó jövedelmezőségi ráta eltérését noscsak az állóeszközök nagy mulya 6a hosszá] megtérülési ideje eredmA4nyez4 -tateal -Ma Csak forgóeszközökkel számolnánk a két rutát, akkor is különböző
lennésmárt, mert a termelési periódus átlago-
san hosszabb, mint egy év. sfAs átlagos termelési periódus hosszát durván ugy közelithetjük meg, ha az éves forgóeszközálloSnyt basesehasonlitjuk as amortizációval csökkentett éves anyegköltséghes.1 Mivel a forgóeszközálla ány Jóval magasabb, mint ez anyagköltség - 1,4-1,6-saor magasabb - a lekötött eszközökkel és a folyó költ
Bégekkel számolt jövedelmezőségi ráta eltérése csak a forgóeszközökre vonatkoztatva is fennáll. A forgóeszközök finanszirazása a szövetkezetek esetében teljes egészében saját erőből /ide értve a hitelt is/ tört nik, igy egyéb tényezőktől téltekintve sea All fenn annak vezzélye, ho gs as optimális arányoknál magasabb riforditások alkalmasáeéban váljanak érdekeltté. Az elhasználódott eszközök jövedelemből való pótlásának szak-
étl
~
0Ngee33We a mes3go¢daegi tesmel3errvvetkesetekbua ookial asrasbban óss hatijvzottabb tor;;nxs rWi1vgna1 w, mint as Miami szektorban. 195 :ae,a is k:peztel: ewos°tis ~ cidt a aztvetke,atek, igy a p4tláist czalzalw beruhfz.r's3k farr_'_sa csakis a (,vadeiem /de az a4sai t';,a$at's/ 1ehsZett. 1955.-67 óta Ylpssaek uwan aaartiz`ei6t, de calk ez ea- _:;sök úrt5b-rnek as 61Zmi tsaoaat4s2a1 cá3;a'k.entett rdsss utJs, s 3g; cam ter.::s.3:+Jity Ora a tal ✓ ea asatc28s611ouAnj. TelaJdock:1),:m nawon haaam15 a helezet 14,5 íl..'.[acsi v611alataevuli a W.1liinbuFaE, az, bogy :33 az 611aWi v611st2atat sasstibau as Mom alvasnla ss sawrtiz"ciZ 43 B-6t, a sz3vutkezsetsk ss ►etibbrn via-saamt asn k-:oződ;i ; em3rtiafciF az eszkJsvk own 1/3-a ut;la, S t:nY3I1 0azaajt as áFSzvct.ezik, hazy a tar..el5sa:ivettcea.atek eaviasas•t3 as,lratsraal!es is 611ami tű;c,ogat.'at ".c'g;e? /teh!lt az 311azi tdsaagat ,rg asUkg. ;aaedgs is bSvitatt módon ter•^a3.5df.ic u3ra/, hanem az ln, bogy hcsaisldma es 413aU v^llalntakhsz, . f . 6 tisi* G , : , ... hrc {. a., ~.• ~~t ~r~á~.i ~ttliatra= ~b~~!
trá8s ~elteY.i
ti telhalaaz :ahaz cz: ;a `zea sAdt er5 abszalut ws relativ saws
eS,_ür,ak naveE.rod_3se kavoticezttiben a tamasl:szavetkezatek asa.ik;:pyin -~o2y sse:..leisutnek Órdekeltec 4.3rdskelts6gi rmt6juk /v módon veld ewr Jaivlt; aóbaxa, hafiy közben JE9vedelzesJadgi a^t!tf juk 44-/ =oaolOk.
$aB51 viezaat egisnesen kZvstkasik, hcry a wanks terasióksn:gságs az a dLaty tdnjs$6, amaly a kaadbbinSi Oval nagyobb szerepet kap as J..vedelsa - miadkót fore Jósak - aövelósBben. SIBS 73e04:uelit6sre 3'3 !c'
s; ug; " , .et, h3~ .,A a---3r-=-==er ~
!{Ó W ;
a lekrtatt
i T41 t6'r .•
telJsaaebbeA Ustótk: z at asak:5shatolkons e6;. iuv3tGi *i rg, mint z talyó yavsdslaszJaLEi rétPb°n sr..ió éraekeitság; * nettó .iUvedoliez5z4Z rstAisrsn v$1' órlekslts4p v3 ~nt ez~5te. ssahbees ősstű~s +gz ¢] ,awnka tereebftenTsú;;séalskyOc^1,s6re, mint a bruttó at3bedsimi
ia ségi foaa.!val /de még rátival sea, benn a személyes jt5vedelsoilk, a mankadijaxda - vagy ha pay tetszik - a nettó terms1e3ai érték aagos.tf3Qnak adjdval, fo g val mutat rre &ót o o9 , L ,~ o4 ale.Ara.őkt.0 zdas ra~ k mu atóinak l~ap! alakulása randkiAs , dilami g:~ „
val érdekes k$pet mutat. /Lied
a
12 es. táblóxatot)4-- „idalonő. -
1968-1g as 1 sgsnl4nnrvre jutó nettó ters,el.íai érték /falyá«fe vvl:tazstlan Ann egyaránt/ 5 terraal5sa:lvettcesetekbaa abasoiut árts3kben snag_isabb volt, saint aS állami grsdasbgakban, 1963.ban 16nyeg.bsn azonos valt o kft szektorban, azóta viszont magasabb as 611aati gasdaa
12
ss. táblAsat
A5 1 munkaaacra Suté nettó tenieláe alakulása a mesdeasdgsal t lábmunkanap!
Év 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971
Miami gazdaadg TarseMestivetkezet /Weds/ 2. napra jutó 1 napra jutó 1 napra jutó 1 napra jutó nettó term, netté term, nettó tere. nettó terest. 6rtík folyó ártók 1968. ártók folyó érték 1968.-se árara as áiaa áram árost 41,76 55,54 71,00 74.15 9',21 119,10 114,32 156,64
72,70 61,60' 62,49 73,98 93,92 117,82 76,70 91,10
59,43 68,22 85,43 83,79 98,43 110,11 78,23 110,13
93,02 91,72 101,35 100,21 97,72 108,30 73,46 95,96
!a a ESH riezSg¢szdaegi Aditok 196:3/1.,2.; 1972/1.,2. seinvonalu volt, mint a c vetkesetekú, ugy tűnik termelékenyei.. gi atatójuk cookie szórt lehetett alacsonyabb 1963 *Litt,. mert
1n e$ árrendszer erősebben sujtotta as állani gazdac gakat, mint a szövetkezeteket. /Annál is inkébb, mivel ugyanakkor a bruttó ternelékenyaégi mutató - a crvemncrp akkor is az állami gazdaságokban volt magesabb./ Talán nag is elégedhetnénk csel a válasssal, ha a tendencia 1963 ut ,ln nana fordulna meg. Igy azonban - az áir•:'eudszer jelentős szerepének eliszerése mellett - fel kell vetnünk annak a lehetcsógót is, bojt' más,, a azabflyazó rendszer véltszári következ tóban msgváltoz tt támeaók hatása is közrejátaraott. Am ölőmunka
mannyicógánek /munkanap/ alakulása is erre uta l. Az állani gasdselgskbsn, bár fal;waataonn csökkent a teljesitett munkanapok száma, a caökkenúa üteme 1968 után gyorsult fel. A termelőezbvetksaatekben viozant a mechanismuareform -utón a korábbi időszakkal sllent3tben nana csökkent, hanem egyenesen növekedett a teljesitett
munkanapok saáma, de conk 1970-ben kezdett it csökkeni, de még 1971-ben is magasabb volt, mint 1967-ben.
43 ea. A
teak
tellsaitett apunkanaaok aaiekgl6aaa a snezSRazdasásba9 táreadalci szektorok szerint Miami gazdaság 1964 = 100%
1964 1965 1966 1967
100,0
1963
84 s 1 80,6
1969 1970 1971
tEtbláza_S
95,4 94,6 92,0
78,4 75,7
• Termelőszövetkezet 1964 = 100%
100,0 97,5 94,0 95,3 102,2 107,2 102,4 101,0
Borrés: KGB Mezőgazdasági Adatok 1963/1. és 1972/1.
-
~ Ka ezeket A tánsakat c:n^zevettdk a illetve a 5i%veqelems«ub3moron Uas&ef'igröst t-aaazt:ltlmk e . . lyozó randazer vdltaz_;leaji.v^l, szemClyea ;tövedele© eac ,h4lyaz'ssánaFc n$dJts Co a munka;tezmel¢l:enaq51,1 alakulósa között. As Mali gezda°AgOkb:.n 1968 előtt az iatle;bJr szabúlyoz,s, rendezere volt ,€•rvLnabo .l, cmely az inrrbs.n tudvo.lev3le3 létnzámhigitásrg ösztönzi a vállalatokat. A aozsgazdaságban, az ágazat ~ el1eSt ~v'1 cd.ridóan létezd....^+növcsláot nem er°dmJnyezhetett, de feltdtle-
ntil laaaitotta az 6l6sranka csökkenósánek ,lte.. x5t. 1969-ban viczant ~
az állnui gnzdESicokbün a bórtömeŰsyaUalyozra Wyatt wletba, c feltehetően ennek tudható be ez élőmunka Qennyáságónek gyorsabhütemü eci3k3opÓae. /Az 1971-on czabdly-roz.gmGdositáo kombinálja a kítfóle módszert,} A termelósaövetkezotokben a mechanitauareform előtt a szez6lyi jövedelem növekedfct,bözvetleaUl a bruttó jövedelem növekedéw t61 függött, amely a leghatékonyabb ösztönző az egyéni munkateljeaitaány növelősére, aecre a ezivetkezettnek nem eleGoorbra s termelókenyság növeldae, hanem a tagok közös munhábzn való érdekeltsaóánek fokozása drdek_ben volt ezakkséguk. Az 1963-ban bevezetett uj rendser mára személyes jövedelmek szinvonalit szabály ozz l hasonló nádon, cint az iparban, de itt nem if tszt;nhigitósra, hanem munkenapbi!fit fara öaztünöz.
C~ d
V, 0
Megvon vnlósainü Lettét. hazy a munkateznelőkenvcéa eltérő alahul!sa.nem kis mórtékben a iövedelemezabblyoz4s eltát médiának tudható be. Nem az a dönti tehót. hogy a jövedelerwrdekeltség a nettó-, vagy a bruttó jövedelemhez kapcaolódik, hiszen a gazdálkodó egyeég érdeke mindenképpen : ettőa /felhelmozds - fogyasztás/, hanem az, bogy pailven módon történik a bruttó jövedelem meroa;;ttieánatk
~+~~
i3g
eza',z,1lya z3es.
üssaefoglalv.a aa elys.$eL•at, a Ir+ivet:roz33et allapitPa3t juk meg. 21112a: a gaz3aa'c r&nyitdoi r3aflzzer3sk zal3)koastru:cciója az, aüal;; er3siti azt a ldt3zatot, tofiJ a szocializmusban a :elhalmoz:rc cask epSizb3vit,et jelent. Tegzi ezt No371 az eazk::zfelhrslmozést r.:3zcn vag y eg'rrLben k:5zpanti, f;;a:tciék(int kezeli, a aunk~er3v.:1 Pip a Cr,íralap,.al/ való gszcLlkod%t ;efts teljes easz3ben v:llalatá Punkcióként. igeadszats a gzz9i.31ka0 egységek érdeke - azacirli®ta tuiaj-
danb:n lővén - en.varf:nt flz5dik terúel3 alapjaik bűvitC3Ghes Cs dolgozóik azem3lyee fagyacWaelnas :3veláuéhez. A gczdaatlekinyit&si rendszer alapkonstrralrciója kiivetkc=tCben azonban oz a kettős 6r3ek nem azonaQ módon rea15 zd16diir. ,1d3ige a*...if; afOil;a c vts,i brdek mindin iövedsleri w p;colts3R remit kilt /ha nem is tvijos egé-
ssréban/, az enrkSab3vit.a C,rdei*e nem. vtgv esek részbeg jelaai,k Sme t jüvedelezs:írdelseltség farm sjéban.
.
Idarazadeaorsha a felhalezozflci őrdes nea t vogy csak részben kap
srazg-SaformIt a j;ivedelcirdekelte3ghen, akkor ac-gvbltaatatja a j1:.
~
vedelea4rSekeltséQ Yaratiját is; ebben az esetben a gczd.rilkodti egys:ge:s jSvedelea{rdekolteze S; fb12á iLveielcev3s4gi xAtihoa kapcsolódik, és e^1k a sn!!'t iGvedelo`ákb31 f:iu3pczi.razott esztr`.7zajj mértr=kóit; órdekeltek n le::wtutt eszk:izl:kkel az'citatt itivedo3aez5oé:°i r; tAban. t7ez'v4dezer: amamyiben a felha!raozlsi érdek nem a jüveLelera
érdekeltségben, vag; neuczr3k abban /hefte-rsr dll,..mi kÖltóéfrvet:.,ű/ nyer itgéefozQZ: t, akkor vi5ezahat az ets.,Ft:iahatCkoxsvc:-íg tokat sirs. As idegen forrrab6l való folhGara.^zla lohotGsvgo a vállala-
az esaküivk ae:awyic25i n:ivelécéro •aztíinci, e azok haL••konyslga cent a falyd j6vedelczez(i ~~gi rdttra gyakorolt hatAea ezemontjQbbl korlbto$za a vsllalatot. ,EsaktSzian5resebb-fellca¢- .
-
1%
tósi variációkban ás a oótlásrn azflgóló salkt f rróeo_k btvitéaxe
,
való telhseználősára ösztönaz. Est a hatást rissben ellensulyoahatja az álleesi tdmogatáa viszterhes tormája. vajy annak függősége a sajót erő mmért6k5.t5l. Ötbdastr: a jnunkajerejelékenveU alakulására nen4 a jövedelemérdekeltsdg tormája /nettó- vagy bruttó jövedelem/ gyakorol hatás % banec a sseaélves jBveaelmek szabálvoziaánek módi'. Végül is tehát a felhalmozás és a jövedelaezőség kapcsolata a mSkrogazdaság ezintján is érodnyesül, cesk sokkal bonyolultabban. mint nópgazdae{gi szinten.
131-
IV. Gejezet
lid! !AT,: • 7. Ú .. . .; c'.',^:iZP", :ti..»":.7 iszater°..;elc:ta viczaryfii ktzatt 33 ujr2te=,-,cl>a znvertalrn€r:35nci ole‚vet5 felt5tele, Fzorv a tarmel•3e3yz3seic r.'farditCeci c3gt6n3ljeaek, ;.znz teiarits le•;oaei:, eahoz::' r'lar8it'cni.ka^'s meRfe' eln `fl an, Termelős !ita1551baa vúve nem 14te3ii:,
n konkr5t tea^:elCtai folyamat mindig ternel5 egyefgek*sen I^.y az ujraterúelCn egjeá: ülgfnak szerves r.czo a teZWelS emsigek, vrll mlatok zavartalan tevSkenyaLee, folyamatos termel3ze, azaz r(5fordit'c,^j.ts áegtóralEea. A raorc?itác-iaak mActGrillCee azonban l ti szinten o3,ea1 prybl^m5kat it felvet, aweld ek nf8s:;msiaz_13i min-
t= nem, v: m? nem jelentkeznek. A ne„term e3t vm real.faat (rakban 1k7.vj uj őrtGk ugyania n6ggcaedaafgi ozíeaten jlivedelemk:st jelentkezik vn3rals;o1a vo w a termele:a bel;;vn, vea; a'o;att, Y'elhasznfljRk. Cfl.zCac.:^fben nGzvc, nfo vazdcai;;i =intern csak at.?so^ moo t1r31 mc;3 a rQ.fordit•s`s, ha az Cra nem re :11.g,~~alh stl. Ameaayiben renlizfs.ij "L, a rflardit'fl n'agnzd::s'si minter; akkor is II3'ti11, ha 6rtike ;Blatt kelt e1; a 3CiljilbsL3 ; ;z, ?zoUy `, f©3q.aszn4 13 se:L'rin jelentett 3üvedelemti3b:iletet. ; ternely° sanmtlra nzonbnn esydltaZRn ne m mi:.fle.,J, Logy 3, vany re3iiz5.lja,-e os c.ite.la mortermelt uj Crtt";ket, v ~ -~n~k e , r:cet. :i;ekip3e3 foE-!ima^.vs az annyit jelent, bogy a ~`.Se re e~rsinl.,e ~~ ;_nQ<S L ~ivoiel ~ 'n a ~ e n ~ e, mint n j`r3vec3el; aek /az .~:ra tulajdonosok jUvedel..:eiaek/ e:;•fenl5^it;3nek resliz".°sl ~iaa.
A jiivedeLek egsenl30±4,e nzanb,,n a tarce3Co u5d,jina.k fRigevfnfőban v`1to3ik. A ki^.'',laiatDrL. 313 8zi_:_Cra 21kor .CTV..nyQc'.<'_1 az egyenlő jíivedelmez32:53 elve, ha a czere an űrt ~ bnek, azaz a faly S flora-
l 3I
tároknak megfeleli rlrakon bonyolódik. BEyrőszt, mert a lekötött eszköztik nagysága jelentöktelen, másróezt pedig maga dolgozik, ezém i re tehát rsforditott munkájának megtértilóse esetén órvónyeail az egyenlőség elve. Az értők módasulCsa tearnelőai árrá a klasszikus kapit::lizausban éppen szórt következett be, mert a tőkősek egyenl6sGge az egyenlő tőkóért egyenlő haszon elve alapján valásalhat meg. /Termrszetecen a másik aldal sem hanyagolható el: ennek nemcsak az hUW+
az oka, hogy see a t áolgasik, hanem a€ in, hagy a lekötött eszközök sulya Gs szerepe jelentós./ Az egyenlő csere ős az egyenlő jövedelem tehát nem abazolut ~
fogalom a termeltei viszonyoknak /az elcejátitsai viszanjoknak/ megfelelően véltszik az egyenlőség ci°rcője és Grvőnyeail'si módja. kara termelési ér-ol öletóból világosan következik, hogy a kiilönbí;zű égazatak egyenlőtlen c!rtúkteraeléee inmegá.ban nem eredményez egyenlőtlen jövedelmeket. A talaj donviozonyoknak megfelelő mechanizctus /tőkeáramlás, piaci mechanizmus/ révón a jövedelmek kiegyenlit3dnek. A j8vedolmak kiegyenlit3dóse pedig a cserearanyokat /árcentruc/ in megváltoztatja. A társadelmilag szükséges ráfordités igy- egyenlőtlen helyzetbe hozza a kulönbözr.,Bdon termelőket, esetleg akkor is, ha a kenu 4]
reslet kínálat, illetve a népgazdasági egyensuly fennáll. -
minden egyenlőség tartalmaz ugyanis egyenlőtlenséget is. Az Srutermelők egyenlősége sem jelent minden termelő számóra egyen1,10. 3ességet, még a klasszikus ezabadverseny esetén sem. A "tiszta" verseny következtében, az iparágon belüli konkurrencia eredmúnyekóp?en az órik centruha az fitlegoe ráforditás, s ennek alapján megy végbe az egyenlőtlen' csere. Uonopólium esetón persze cnn a helyzet: a aanopálium kikényszeritheti, hogy es árcentrum ne az ótlagráfordités, henem a hatÉrráforditáa legyen. Pl. a mezőgazda-
135 sfgban c klasszikus b rleti rendszer idej3n. Helyik rúforditás is legyen azonban a csere alapja, az egyenlOaórg mellett egyenl3tlensóget io tartalmaz. Az ela ► esetben tank azok az őrutulajdanosok realizálnak átlagoo jZvedelnet /azok egyenlGk/, akik bnguk is ?tlagoa r fordit2saal terceltek, de mivel ftlagril van ezr bizton, hagy vannak, akik enn31 többet ős vannak, afrik kevesebbet realizálnak /teh_`t nett egyenlSk/. A m1eodik eset ettől abban különbözik, hogy a nea egyenlők ká---?
zött csak olyanok v-inn,k, akit többet realizalnak, mint Q3 egyenlők. Az egyenl3tlen jövedelmez3c5g azonbt.n nea mond ellent az egyenl3 csere követek :nyCnek. Ióg a macodík esetben sem, ahol pedig nyilvd.nvolóan egyenlőtlen rforditúcok ceerólődtek Ge nett őgeeaton belUl, hanem fig zatoh között. Az egyenlő csere. a 3Gvedelnek etgen13e6me ugyanis csak er en1á helyzetben 1Óv3 4rutulaidonosokra vonatkozik. A Aea egyenlők között szíiks skóanen enenl3tlen csere me:-v ví gbe.A mcnap6lbelyzet pedig óppen el5nyus helyzetet jelent az átlappal, a többivel szettben. i türt;_nik azonban akkor, ha a monopólium necc kivőtel, hanem
6ltal4noeeó vúlik? A klasszikus földjárcdők keletkezőse olyan viczony-okat telttelez, mikor az iparra nett jellemzi a monopólium, a mono;;60lhelyzet kivótel. Azóta azonban cegvGitoztak a feltüteleks a kapítaliz°uura sár elÓg hasazu ideje felt fiban a monopólium a jellemző.
Ilyen körölmEnyek köz3tt nyilvánvaló, ho gy az árt"ktörv&ny 6rvÓnyeelló3e is negv'ltozott. 83/ ; ~p
831 A taanapblárrn vonetkoz ~S vizat?slatok emeghaladjÓk e ~
kereteit. ,7ize ;dlatuni; ezeWpont3úbál azonb :n ez nea So azas3g;es, elegend3 annyi, bogy a monopóliunnsk lehet+c0ge van arra ,
Ike haPy az űr:Ikat ©lt.'.ritas az átlagos s±,forditiatól. A 3eaűgassdms!E vonatkos3's_Fbm ez azzal a kUvetkeza`nnye4 jdrt, hnsy aegsz3nt a kivételes helyzete: monopólium kerUlt szembe monopóliummal. Az ipar de a ^.©zlgazdess:íg közUtti egyenlőtlen csere tehit kienniitSdhetett volna. A gyakorlatban azonban nem kiegvenlit5dénr3l van szó, hanem a helyzetmegfordulásáról. A mezőgazdasági árszinaonal ^nya,::ott°-volta, az ipari-mezú,gazdas5gi éraak, illetve ,t;vedelaek diszparitása - a mezőgazdaság ravá:srs - közhelynek s9°r7it a közgazdasági irodalomban, neacsak a t5késa, hanem a szocialista országokban is. Tads országokra vonatkoztatva a legtUbb kYizgrazdss>z a kedvezőtlen termelői drala ►kulro okít a saezvgazdaflon kiv",lli - főleg 3 telv;íe5rló - enanopáliumok hialQkuLífl{val, valamint a kisárutermelős mug; sulyávol, annak naj{tas voesaival /sz6te^órtsag, szervezetlenság, elmaradott kicizerai technika, stb./ sangysrAeask. 34/ 04/Ldsd: Burger ti almámn$: A mezőgazdsseg eczkazigénseacáge as
de az zíralakulés. Tdrsadalmi Szemle, 1969/9. A mez5gcad,s ági termelő, mint drutulaajdon3c - még a gazdélkoEzrgyánek manopőliuma evetón is - csak akkor léphet fel egyenlőkónt saso rnonapólistóv3l szemben, ha maga is tőkés. Az eipzatak köz:3tti csere viszonylatában ez azt jelenti, hogy egyenll éeere a pez5gazdane-m ós az ipar között csak akkor mehetne végbe.
ha
a me-
z5gazdac=ígi termékek kin lst nak zumdt tokfa módon termelő na jnyBzemi gazdtasigok adnók.
A mez3gazdnság t5kvs fejlsdóc5nek külanbuzt utjait szokó. megkulé3nbistetni: porosz-utas, amerikai-utas, francia-utas, stb., de sasi n, végeredményt illeti: sehol sem vált óitnlános3ű, kizcíróls„os-
141 ad a t3k5e nádon való tezaelée, a Dyugat-Európzaban tippen nem. 65/ 85/ Lú.sda Porgócs Katalin: A tSkGe aar<
Káteégtelen, hogy a földtulajdon' viszonyoknak jelentse szerepe volt a mezagazdasési termelés iejlődőcóben, de nem foghatjuk
fel kiz4rőlag feltótelkLata ma mir eredre':"nv is. te éppen ez az elgondolkoztató: pmenagiben a take nem hajtotta uralma aló a mezógozdselgot,$6/ akkor am nem Is volt jövedelmezi sztWra, illetve indiR kedvezőtlenebb befektelési terület maradt m1A lehetaedgek mel-
lett. Vajjon miért? 86/ Tulajdonképpen a take mindig "kivalről Jun^. A tök és ipar
kifejiGdá©e sem egyszer en a kieérutermelak differencidlodás'tnek '
eredménye, mert gaz rendhivöl hosszadalmas folyamat lett volna. Ezt a folyamtat a gyarmatok kirablása róván feldlüi.dt kereskedelmi
take behatolása mor©itatta fel.
1. A monopólium ós a mezőgazdaság A taksa módon velő teraelós feltőtele, hogy a befektetett teke megnövekedve túrjen vissza forgási folyamatából. Dinamikájúban szemlélve pedig: a megnövekedett take megnövekedett haszonnal téruljön meg. A mezagazdsnAgban azonban tiibb azeztpontból karldtozott a take nöevekedése ős a jövedelmezőség növelése is. Adott technikai ezinvonal mellett a befektetett take növelése a mes5gazdaségban korldtozottebb, mint az iparban. Az iparban ugyanis a befektetések növelésének nem szab határt a csökkenő hozaddk: a befektetőnek növekedése nem borítja fel a termelési tó-
l njezők opti lie arányát. A mez5glzdesí&bsn azonban. ha nincs szabad földterület. ha az üzemek földterületének kiterieezt.se karlás
tozott. adott technikai ezinvonalon a befektetések sec növelhetők korlátlanul. A föld mag(ntulajdons, illetve áru volta követkeltében a me-
zőgazdasági terselde - bérleti rendszer nélkül - eleve rendkívül
,
tőkeíadnvee,tevékenység. !To czak a technikai eszközökét kell megvásárolni, mint az Iparban, baneza a földet is; a földvásárlásra forditott töke pedig 6g alacsony szerves összetétel esetén is igan lassan t ríü meg. A tesmelás technikai azinvonalának fejlesztése bérleti rendszer esetén korlátozott, mert a bérlő nem érdekelt olyan befektetésekben, amelyek nem vonhatók ki a bérleti ezerződés lejárta u-
tón. A termelős hatőkaziyságának n&velóse a mezőgazdaságban korlátozottabb, mint az iparban. A mezőgazdaságban hossza a terelési periódus, és nehezen csökkenthető; a mezJLazdaság neon produkál aj terméket /haszoálnti értéket/; a befektetett eszközöknek más csoportjai azok, amelyek az élőmunka hatékonyságát, de más csoportjai szak, amelyek a területi termelékenycéget növelik. Tehát nemcsak lassabb a tőke megtérilláse, hanem tőkeigényesebb a termelés, mint az iparban. Kivételes termelékenycéget itt csak a jobb minős4gi1 föld és a hatékonyabb eszközök alkalmazása eredményezhet. Adott árezinvonal /ás kereslet/ mellett azonban cask azok a földek vonhatók tőkés aüvelés alá, amelyeken a tőkés módon eszközölt ráforditások megtérülnek, méghozzá átlagprofittal. /A bérleti díj a tőkés számára költség./ Ha az ár nem tériti meg egy adott föld ráforditásait, azt nem is fogj&k tókős módon megaüvelni. áz azonban semmiképpen sem Jelenti ezt. hogy egyáltalán nem müvelik
Z1.M ceg. i3lnce $iz3rvII, how as i'múe9 fadet tekintve tt1agao Qifl3861 föld, e t3k4o tercelGo oz`_~r.gan a 0atfrP'31(ia a leeracoccbb ri nűemig m:G 4rdenos cogmlivelni. Ea as "rea4avanz`+ e?.iLkez o easy ha vat9nati:.n :raster-n=1 mellett a tezmelCa ki3ltageS nvvekodneu, =or aggro jobb nin3e6,;2 gü1A?ek vOnzk a t:fr5c t_:dvel6e ou_: ~`,:ra a leGaacveabb fiild ~36. .1 ^ez3^;_:zd_aőg eca3 cajótaoc_G:.i aFrnyozt_'k n t
'tt F>á2an
tormaAts 61t=linane" v,"l.€í^At. A bérleti roa2omor a kiv_'te3 volt, 4 at.-and tcctaF.ka tette lesct5vi, a fi31d=z5,3ntll,jc'c:° rnnapóliuna do a Gyo^a3t em3 vőraQicead:ío, 07/ val.onint ag, LID al a
E37/ A pine byv:113cc azen,ontjC:bó
term'aaetecon a mea3cazda-
o'8i ter.a5kok vCraoiarrad'anals Mn van dSnt3 jelant3có>ge, non pucmtQn a woa3gnzdae °~ f kiotoraelűk maiden" v!i1ic1naFr. As .
Ficczkeútialot =cook a.:rt :Ott g,aoa,b°aaa
83
üsczfoL,yamWarel,
mort a 3ozűgazdacaGi Iristcrn2l3k olaaeainjodúrldt: tr'rivQtkoot3bon inert ;an••'c3á valt,k, hanem azúrt is, mart a fa].uoi atwtlaki° SiOipatfiDC.DS le a vi^.!E`nebn U^.i3nlöttek, ha tJnkreaentetr. /A falusi lakacc.6G tsútlaicic!gfit n.:50 ma cam kell kIlrin3ak4ppen bizanyitenit bAr3ely 23 fa,lelkozta aellett weetal.€ílhatú a nezúgacd?.cúg tevékenyaúg is./ G
~ ~c
hnikai fe:ilr8és 3elle2e ez iearban Ben t~ r
.ieller7i.
A fvld^33-`ntulnjdon naptsliuma - ads van háram ozereD15', als r nines - • 1^3alisodtí.o ti
rn voaatizo 6 mono 611
64
J
~
'M
r,., piac.02; a t©rmtk ozea^,antj6b61 cEak addig jelent egy moghaVra-
zott piac á n ronapólium ?. t, n:aipg m5}e tr3ny zűk - pl a Ic,qz!lll ^it,i©fti3e je~ /~ ~.1 ~ k.:letlen. ~~3es - ezt 1ehC6tavJ tecaik. ~ A fbld..aG!Jntul:jcl®a c.aa., ~sf~ liuma tehet azórt to volt felt6terle a t3kja ^'"rlot3 rendazesr:. :;,
144 aer-t a technikai otagn:pil.da irányéba hatott, °c inok következtében legfeljebb a ce;3klzen5 bazaddk rontotta a tőkekoefficienst ős a jdvedelcezőcéget; de conk az ertvik tarnelG©i tGnvezőt kellett túkGvel áel-:etteaiteni /a fölaet/. a másikat /a Qunkner5t/ nem, 8 lay a tőke jüvedelpez;úsége konstans aar>.dhatatt mindaddig, aig a piac ezt lehot3v6 tette. 60/ sa/ A nezSgazdaesgi tesnukek r,acán döntő változgat hoEott a ezdllitds fejlúd6ae. .1z amerik3i Qöbona aeojelenGse az európai
piacon sot oezőgazdar36i üzemet szoritott ki a konkurrrenciúb6l. Akkor is Azonban conk a földterület egy ríaz6n - feltehetően a j ab nin5c gU földeken - alakult&.k ki tőkóc nagyüzemek, vágig jelentős kisparaszti gazdaságok tömege mellett. ^Igazi'* t5kós rnez5gazdasdgi nortvúizeaek cock a gyarmatokon fejlődtek ki, ahol a
szabad, vagy olcsó földterület, a rondkivül olcsó munkaer5, stb. 0vedelcezűv3 tette a tormelóst. Tehát ott, ahol a földet nea kellett tőkével helyetteniteni, legfeljebb a munkaerőt. A ounknerő helyetteoit6so viszont növeli a jővedolmezőeéaet. Búr ezek nem tőkóc jellegnek eredetileg, hiszen kezdetben sokkal inkább hasanlitottak a rnbazolga teraelőare, éppen az alacsony technikai szinvonal küvetkezt6beb. /nonad kell mög tennUnk azt is, hogy ezeken az elmara-
dott területeken is cook egyes termékekre specializálódtak a nagyiizeaet, méghozzá nyilván olyanokra, melyek nagyüzemi terme/68e alaccony technikai szinvonolon is megoldhatd, ős a tera5k - czéllitbatő. Az USA mezőgazdasága is a gyaraati nezőgczdas3gból fejnek, hogy ott a tőkés terlődött ki. 2ltór3 vonásai abból szór a melóat necc a feudalizmus, hanem az ujkori rabozolgramlig előzte ms g. /Mt ú függetlenség olnyoréoe utín, csaknem 100 évvel kóu5bb, az 1860-as években turultők el a rabszolgaságotl/
14V
EurSpábaa pedig aLiz- 6a ki3z:p:'zerak gazdai:Adáca vat ,(tar ltnoszá aez3gazdaságbmn. Ami viozont egyíltaldn nem jelenti azt, hogy ne b:e.-:iltek o t3ka fennhatGega alá. A tőke tulntdonkáapen a.vmamatooitatte
6
trsetzáRazdasúEot:.
egyáltalán nem véletlen, hogy a bórleti rendszer háttúrba szorulása /a ttkás bírlQtaí/ as imperializmus kordra esik.89/ Igaz, hogy `'9/ Ezzel egyáltalán ne» azt akarom mondani, hogy Kautskynak igaza volt az imporialL aus lényegének aegitÓlésében, csupán azt, hogy ez is velei r5ia volt. /Agrárteriletek ©zerz4eóre irányuld politika./ ekkorra a':r az egyGni t:kL:it zxSveLQd6ee, és az ipari eszközlekötős szinvonala ctdr lehet3v6, 6s esetleg kifizet5d6v6 tehette volaa a földvásárlást, de kkkorra air az ipari fejlődés 3tameYfelgyornult, s a gyar-..atok - e egy6b tengerentuli területek - msz3gazd^.s'ig'val ozemáen am eurépai mez3gardae:;g mom volt versenyképes. A t iEsáA mez3.aazdasu;:i nzuz;, izemak kif©S1Gdése tehát megtörtént._ de nem EuróAdban. 9'3/ Tulajdonképpen az Egyea:3,lt :1lamak mez6gazd:.aúg`.nav" t8kós farmjait sem lehet az ipari nagyüzemekhez mérni: azokhoz kápeet
98/ Ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy a gyarmatok mezőgazdaWgn alakult (t tőkés nagyüzemi ccezőgazdae ggá. Emil szó
sincs. Csupán annyit óllitok, hogy Európával eremben a gyarmati orszA gz kban látrejattek tőkéo na yiizemek a mezőgazdaságban. kis-, vagy kazépuzemnek tekinthetik. A farnak átlagos földterülete 150 hektór, e a 400 hektúr, vogy snndl nagyobb teriiletti gazdaságok az Uszzes gizdae:;gokcnak 4 ;w-ít sem tették ki 1965-ben. /ösazehasonlitáskáppen: e mi szövetkezeteink 6tlagos közös faldterillete
14$ 3333 Lia o nea egrwzea 2010 hekt_trnak felel mega A sonopSSlium atalános:.d vdlsco .:ecvslt‚atatta si mezőgazdawig Go az ip_r. illetve dg::zmtok vi: zony'{t. ate o mezJg.;zrla-
sdgbas c;lt:1..°:nos lett voln?. a sajdt esátvel3cen alsp u1á tSkLs nagyüzemi ;^zdilkadds, e vdltozd.a feltetet3en Viet volna calgosabb kgvetkozmén9ete:el a mezőgazdaság fejlődésére . 91/ 91/ Amennyiben a cr;jZt a:iveid3 dltaldnos lett vaina. a monopólium dítalúnosed v:lrca :e:; vetette volna viYcza a mezZgazdűsEg
t3L• :c aéaon v^1ó fejl$ddcót. :'rre példa az ü:A. mezőgazda3dga. A mezőgazdasági t'ikás bá rit; - mág a legjobb földön is - cask étleoprofitra teh©t$szert, mivel a kölönbözeti jövedelmet júradók fornCijóban a fildtu]rjdonoonck fizotte. A bérlt profitjelt viczont az ipari dtlalprefit szn:dlyozta. Az ipar monopólizúl:ása esetón azonbvn az étlegprafit klasszikus kategóriája
12et3
értelmezhet5. A
aonapolistdk az elméleti átlagprofitnál magasabb profitot realizálnak, a monopóliumon kivuliek pedig kevesebbet. ➢Mivel a mezőgazdaságban a tókém ós a földtulajdonom adott értéktöbbleten ocztozkadik az Ipari profithoz való igazodás, vagy a járadékot /manopólprofit/. ac3y a bérlő hasznát /monopóliumon kiviiliek profitja/ tflnteti Etel. A monopólium általánoeed válása a bérleti rendezer feltóteleit menezllntette. A földmagántulajdon monopóliuma azonban továbbra to akadélyazt^ azt. . hagy a mezőg:izdaséégba tőke áraljon: a földvásárlás rendkival lasau megtérüléeü befektetés. A földtulajdonos pedig feltehetlen azért adta bérbe eddig is a füldjót, mert
nem volt tőkéje. A ¢iez5gazdesági fejlődés mo st mf:r a maját mUvelde utján volt járható. Az fr- do jövedelemviszonyokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a mezőAaadasá'zban - tőkés viszonyok között ta ec is te*_ el5 dn ek me8 a áss i zemi term elóe re való Bittérés Telté
14
telei. a ig.v az 4ivllr31 jCvi t °,:;:e ne-.-.1 la le?antsá,-,ea. Az eur:pai :`.ez5g:z3 •_wg ki :p a.. r93ti, i:icLCk R e czi,nten fejlőOtt tavGb'o, s nivel _ "LJ;n;7ezQr:ilt a technikai fejleezt:cve, őrv.:iiyYt? jutotta :zas a ,^„KjőtaE van!tahs, ameljeds alkelsrraticuln3 tottők a nagyt3kc:e m63on g2zdilkod6src. A áles3aziL°us kapit•>lizmus viszonyainak fennmaradc.ca a mezZgszdss: gbaa, CQ az el6 . a ne✓aatgaz~
das z 't:,lakuldiea monopolista, illetve Cllrsmmoaopoliata kapitclizmussá k3lönleges3 helyzetet terez.tett, a srezűvaaclaség vúbbi fajlődGoe az:mára. nivol a technikai tejlődCc olyan kür:YL:l,nye?; k ✓ z;5tt rary vógbs3, c+.iF:ar a tulajdarn:a:: 3zC,:,a viczanylag lessen ca;ik7:en - a az fllami t','mogatoa Ytialabalt rendszere is lansitj3 ezt a foly :.iatat moz3cce,dasőg aonapolizClid,iSa elk'pzelhetetlen. Léteznek :c yan harizant:ilis azerveaetak a.tők::s esez5gazdasegban, cakkal Jelleme z35b czzanb _n. a manap6liu.ahc kiv:Alr31 való beh3toláca: a vertiEt':lis 9.nterr:'ci6. Eic it hacoalit oz - bír egóczen msu szinvoyalon Co körülmúnyehs kö~
zött - a kereikedelai t3t:o babatal6adra az iparba: az eredeti tfikefelksrltiazás karúban. Az, hoes ennek a folyamatnak az eredménye ml 5 es~ d,
a3 clég eaR tényezőtől flag. .',enn:iak,a t nzanben nea o tókés,
hansm a szocialista nez3cazdassg jüv.+'ije érdekel.
A szocialista oraz!iip3 vanatkozásfib...n uCakt;nt vetődik fal a jSve3elaek 62 árak paritásinak kcirdGse. 3?,;7fei3l, a szocialista országak mez5gazdaaága - a tera "szeti tőnyaz3kkel Co iltal.db^n cz r' rütermelCsaael ka,pcsalatoe azonossIgak
mellett - abban k3l'3nbUzils a tűkős Európa mez5gazdaEfágától, hogy a ez7cialieta átszervezóssel lutrejz;ttek a valószlgosan n:g,yíizeai termelés keretei, a c:acialiat3 termelési viszanyok talaján. 35t,, a fejleszt5,ktils3 farlásai io biztaait3ttak az állani t!raaQst'si (
von. Mask ellenCre az ipar óe mezőgazdasás kSzőtti Cr- de jüvedé-
141 1o.:3i^try7rit áo itt in f^,na511. ra3ti_^.b3a3 3z'.ait!cok calaA'a .eltó-
do ar'nyu jsve:iolc:.- 6a ;"z7liaz?n.. it,'at mutatnak ki, do az eltár5 vL1o27ngok abb .= magegyeznak, f:ugy van d3ezparitGa. Az őycszati kaTacsalctos n5rlege ala.pjőn s:iazt_mitott ecam3i árakn•'l a mez5gamdaaági tingfrak 1965-ben .32 (...7-kal /őrt!E;t3z,a_a 6r/, ill. 27 ;' -2;a1 /tarr1Gci ár tiouau 4r/ volta alac^osyabbr.ki ;:. ipari árak /Lpitaipar n511111/ pedig 16 ;'. -kal /6rtdk tiDuJ1, illotve 17 %-kal /tezr:el6oi C'r ti7ua/ masa<scbbak az eszmei Lrakná1. 920 e_ raező-. r3 :.3drt á?
~
~
~
~
92/ Porr5c: GlattfcldorC!tGtfy: Az ártipucezáJitáaotz t. )aoztalat^i ős irőnyai. tftiag^_udcas.'sgl. Szemle, 1973/11. gazdaság jövedelmezősági sutatója pedig voltmennyi k ezat kUt l a legkisebb, a n6pgazdasági átlagnak csak 33,7 `'-át 6r3 e1. 931
93/ Juhász Jdnaen{-Sssly'k JSnao: Is aez3gezdaaáG helyzeto a tényleges do a társadaZni tiszta ji3vedei,not r4farditáa9khe1 3r_nyosan tartalmazó trrendszarbon. Gazdálkodás, 1971/9. Általánosnak mondható az a v6lemőny, fogy 1968 után az ár- ős jövedelemdiezparitős azamben a megelőző időszakkal nem romlott, legfeljebb stagnált. 94/ €rdekes azonban, hogy eitérő módon itálik
94/ tioraak Béla: A moz3gezdaeági $rszinvonal öe firaracyak valtozsSsSnaak idviceorii kérdr3ei. PBnzU,.^ yi Szenle,. 1973/9. ~
izeg az ipari és mez3gazduzzgi teznkek tul-, illetve al4órtákeltsgének alakulását. Van olyan válealny ia, hagy a mezőgazdaági te- %ek aláértúkelts5ge a társadalmilag ezUks5ges r4forditősokhoz képest nem cs3küent, hanem fakaz6dott. 95/
95/ Ceepelg-Knorr-Caepinazky-I?orvsth-SzabS-:7zakongis As 61e1aic.aergőzdac5g ézazinvonsLneb viza:flatc. R'ezg.azúcafri rn.."...ie3, 1973/9.
At emik piobiEas tehát as, hogy mi . nz oka az ipari-mez3r*asFnk an. ahola faldde sfiazi 9Svedel~+ek Gs s rak di BgpgritGeáya~l; ter:ilet tuin am6 h.jnv ad Cn ezac9. alis ta naa s e~,ek,g,,.ez ,lkaf~ n _!c? mieik probléma küvetkesik az elo3h5l. A társadalmi tulajdoe ős a neki megfeleld tKiki3d€si mechanizmus - a tervgazd!1F-od5e rendszere - módositja az fz9itulgjdonoabk /a g sdálkodó eaveó,^ek/ egyeniv"sógét óe az egyenlőség realizflficz3nak módját is. Sziikséa~asess2. -e
v'itrl_ n ez~ cialist ~s tulaidonvi©r~ ,s~ k eset5n
e~
a t?a.a^dalmi tiszta
v,at ~ l ~n tt+~z °m°/ ki e~ eniit3< óse a a s^ ~ri-
:~
'
kav a~aek kazdtt, a egyáltalán mi az alapja az r`ruteraelAk Cgyenlcí04gónek a czocializmusbaa?
e
2./ Gcazdae~ fialac zetle
~~
azati 1 vedelree6-
séR bazzink mez6ais.zclaoéaában
F.
axccir?ie+tm orse,gokra vonatkozóan ológ;ó elterjedt as n
n,zot, hog; an ipari:mttz6g`zdaecgi fr- Ca jUvedeleadiezparitcía oka as, hosi az állam - biz,nyao caszerdségi szempontok e?c:p j .II tudatosan tóriti el a cez?,~,az3r10: ° ;i áracat órtCktik alá. E c,,isverlsúgi szempontok küz':i eic5 helyen Gllnak az ólctesinvaaal-relitiL••'vcl, v-lamint c. Peib.,l:.ozás azab :S lyss°szval kapceolatoe taec;fontoláaak.
El }
megkUoelitúsro tehót ugy tiinik, hop,y a azocializmusban puüzt."n akarcti tCnyez,L• - a TaSzponti o.n'xayoes - küvet~
keztLben '11 fenn az illetve jiivedelcek diazpcxit5.sa. 'Let a
lAAD 15tszatot er3oiti ma io, hogy a legtöbb
azociclieta orcaágban a
földterllot tulay.aWó tnbbaóó[n szocialista nr3y4izoceu gazdiltsad-_ nak, .a kicdrutermalűt¢ o`.'ca elen,yósz5, 3;,7 ozerepük aea lehet az dr3lakuldab4n. • YrgcljeTag oly nádon, . hogy korébbi - az fitez`rvezóa el5tti id6oz^,kbnn kiciaiuilt - .drre:adozasJnk ftürittlúdött.. Az 1951-en drrendezócael alskult .tLi az a taonatrukeió, . amely- • nek fű jollcaelje a cacao toraol.si eoakt9z óa az zs3.accony felváodridoi iírflzinvanal volt. ,Am i,ny tzeletkezett jövedelmek a fejies ztóc költségeit nem tertclaerótGk, ami nem 'is okozott küliinUcebb -• prabl mét, . n3.vel egyébként to a lie+{rutorcel6k torlFiLozdsa de az iperacit5o eleiaegitrfle volt a cGlo e a ;_.- ' -ZW-P-s°áva1-b A kiEdrutormolói aoz5gezdc©dg az3bal;pz5oáncts --beleértve a paraozti jövedelmek aza9úlyJZís;st do a ae3tormalt.uj értők egy részének elvonását ic - az úr:,k küzvvetlan dll=i eznbáigofla hatékonyabb módszere, mint az ad5rendozer. :arr8ezt ezért hatjkoayabb, mert általa nemooak cs jSvadolnekot lehet befoiyíeolni, .hanem a tercielóo szorttezetót, óo cm tírutea,:,olóo ozerkozatót 3s, -tovwbbd
a
jüvedeloots io órzókenye boa rea ~filnmk az úr, nint az adó vóltozá2trd v~~/~ ~ u L1OV cára. 96/ 1961 ó0 1965 kSzti t~ Ge alep jdb._n véve továbbra is 96/ "A poreezti úrbevétel ooknzoxosa a par3eateág atoll fi-
zetett adósnak. Na ez at arány például 10 az 1-hez, altkor ez ante • jelenti, ho gy a mezág zdaolgi ¢razinvonal 10 woe vdltoatatáoa
azonos termákmennyiság mellett - olyan j€ivedeleavúltozdet eredményez, Hint az adó 1:J0 See vdltortatdea^. /Coikáe-Nagy B6lcs Szocialista éreleó.let óa árpolitika. Koccuth, 1966. 273. 1./ nagyrészt a kisparaszti gar.ddlkodd® drviazonyai órvón,gesiiltek. 4lapúremelóoeket cook ozlikebb körben hajtottak végre, eleóprbon
ott, ahol az alcsany ár_=k cár nsgymértókbon g,toltúk a te rm elést. A mezőgazdaeg szocialista étszervez alt kővetton a mes3gczdasági Szemek eredményesebb gaz&1kodácét a felárak rendszerének fejlesztősével, a navekvű áruvolumenhez kapcsolódó többletkifizetősekkel, valamint az értákesiténhez kapcsolódó különböző kedvezményekkel kivánték elősegíteni. Szélesebbkörü, int'zmznyee éremelésekre csak 1966-ban, majd 1968bban keralt ear. Az időközben e©zközölt 6renelzsek azonban as ipari-mez6gazdae%i érdiszparitást nerc egyenlitettők ki, bármértéke csökkent. . A látszat ellenére azonban egyik érv sem meggyőző. Az akarati tényezők /állami szabályozás/ - bár hatéauk, órvényesZilésük kóts€ígbevonhetatlan - azerepóvel kapcsolatban azonnal felvetődik az a kérdés, hagy mi indokolja azt, hagy as állani jUvedelemezab l„aaán a nezőgazdsn ,bon ellentétben a nűpgazdas5g más texsaleteivel, esz árakon ós ne az adókőn keresztül realizdlódjoá. Ha egyszer nincsenek kie!ratermelűk, ennek ésszeraségót e_:
d,1,
sem té esztja
.aló - cég a világpiaci faralakulás sem. dórt nem akarja ekkor máek8ppen az állam? Vagy ha ugy tetszik: akarhatná-e m6ektSppen? Az 45rrendezer 5török16eS az átszervezés előtti időből szintén nem meggyőző. Az ipar óc aezőgazdas"g közötti cserében moat már nagyszemek 6llnak cymdceal szemben; igy az &gazatok közUtti csere egyenlő csere kellene, hogy legyen, ha egyszer a mezőgazdaság termelésének ztlmét - ellentétben az európai tőkés orer`go'kkal -
negyazemas adják. Uiért nem tudta kikfnyezeriteni a mezőgazdaság a nagydzazi termelésnek Regfelelő dresinvonal alakulást? Elível minőkút érv helyessége a kiedruteraelők létén, illet. ve culydn áll, vagy bukik, meg ken vizsgálnunk azt, Rogy valóban hiányzik-e nálunk ez a szektor. Az a feltételezés, hogy a kisárutermelő szektor su.ya nálunk eaőaottevő lehet, elvű pillantásra meghökkentőnek látnsik, hiszen
~
e^,uCni tulcj:onbVn a axa3gcndc:a^;.gi tcr3letnek küzi, ~ ertam kia nyn.da van. E.'bt é3alTot = .3b = fcltOtlenal fiF;;ele::be tisrll venn:dnk. Az eclyik am. Way n :3ez?ri^.adaa'aA. terc'keF. torten- ^c manke it!aue rendkiv;ti
vannEk ter='kok, o_elyek kin tcralet-
re i n n^.~,~ term31°ai e:a e:1Let adnak. A m^ei3c t "nyező pe3:.,, a h_?zt_ji aaaslaaőg. A. h.'.zt?ji b6rL;ra4ya?7i Sc, szerves t^rt3zfta a k::z5e ga.z4cs^gack, irCsieecak Fin,'114 Arater.ael i g^:zdaang.
ra.`flló abban az Crtelomben, how a h-ázt;.•.,1iFr Oil aazSnnazrti K.vedelem teljes eg"ezCbsn a tai; czea6l:7i :iűvedelL.wt k.:,uozi, ebb31 a köz:3o g. zciaa^73t se3nirla rats /felht3l: :ozísfcae valú/ haznO j::r.tricíe nem illeti mart. Ez azt i n jelonti, hogy a káz3Q c® haztfiji g2zd.a-
a; ilnracca:: czorvea egJc:,Got alkat, hanem ugyan*+xe?:or el le k410ndl e, r„'atúl. $ölecönritcan kitagCazitik egypáet, de az eleajc'tit4c, a j7;vedelemczorzCe 6o,:3tt,`17F_`..é.ShL`n ne_cca.k eg;,;_,'c 3ütOnek folt,"teit;:aien:r a tag ezc a kollektiva e1killtin'.91tcGgCnek hordozója i s . A h:zt;' j i g-:zdca_`~.ga?: C>S,ateraelC,ee in j elent5s, hi nzen a cez3gazdEai tetm_keL r:rufor`3lmCb61 12:-kcal. ra;ao: edik, az c:liattenyC3zt'a -'rufoxp; a1:5b"1 pedig 1 ,1.kcal. /Az C11c .i gozdac4gok rvazar.'nya ugycn2kkor az caczoID árufarg::loaab.:.n k b . 20 ;, azaz ennui, mint a Ya:zt :1 ji C.^ kícogit3 gazdac ;r,ak eyattea rCczarCnya. / 97/
97/ rlorráas ESE 2sg;edCvec It;zleaa`nyek. `ez3g ,.zdc:at gi Adatok. 1972/1. A oezSg^.zdneigi torcei:eben cisg nagyobb a htSzt'ji éa kinegit3 g... zdao^.rak culya, mint am 'rufozgalo4b^.ns kb. eo2vánr 't ra.dauk a br:rttó eezógaEdacCgi termeiCcnek. Ha ehhez mag azt. is hoaz!vesUzak, hogy a ezLvetkczeti coalldok t3sazen mes3gazdaegi eredata jövedelftenyk ti3bb mint 40 ja-a a i>;'et.ijiból ezaraazik, akkor ~d~
ug„* gondolom, hog y - a eajft oesógok ellenére - nem vétSink nagy hiDA L, he kiadruteroela gnnfl97nak nevezz3k a hást±Sjit. Annyit minkisGruteaeselóe sulya mex5gnrcdadenesetre megSllapith3tunk. hogy a d ~~~
svgunkban ~an nem elhanyagolható.Y~ i as arányokat illeti. urr.v tt3 k m: 3•Pzd`aaí . i hr szinvonal
.
Rfordit ~ss*inak kellene rae ~ hat4rozai.
~
sz. téblézat
A bruttó texmelósi érték megas$1Qea téraaadelmi ssek-
tarok szerint /változatlan droll( 1-(Qitv 10-4044
tv
Állani gazdaság -
Termel3ss3vetkezet
1961
13,0
37,6
28,4
1962
13,2
40,9
26,5
1963
13,0
42,7
25,4
1964
13.1
41,9
25,7
1965
13,1
43,8
24,9
1966
12,7
44,0
25,1
1967
13,3
44.8
23,9
1968
14,0
46,0
23,0
1969
14,2
46,8
22,1
1970
14,2
43,8
23,6
IIáztóji gazdasgg
Farrés: HSU Yez3gazdasdgi Adatok 1971/2-3. 44.1. Az Irak azonban mindig meghatározott termékek éraá, igy nem vonatkoztathatunk el attól sem, hogy mely termikek azok, amelyek hmm, QA- árai nem tartalmaznak nyereséget - tehát melyek azok, amelyeknek
154 éra "kia7rutermel5i ár" - ón hol, melyik czaktorba2, milyen aenyb3n teraelik azokat. /., tcrrelósi ar ~ nyokat veszem figyelembe, 6s . =sank n foxcaci ar_:3,;-otK,t, mivel eg;,7r."ezt a h'ztf7ji gnzd au;'„gban
tercelt team`k Cisz brattf; j3vedelae IGnyegóbea szeml3;,rec jc -redelea, a i;ár a j5vadelem^z2s61toz:s szem, ontjáb6l ez a ^.rrvadő, másrószt a h{ztáji g3zda^ „^otban öltal6ban aid= esökken bizonyos ter- .
net bae
(
árutesmol(5ce, ha a'r co3Gt e.g4nétt nom érdemes tercelni./ Legteltűn5bb as állattenyószt6ei ágazatok Veszteségessége. dJr ®y. táblázat A 100 Pt ter.aelGai b-lS1tsé Fre .i ut 6 terme3-és i ártók az á1,
latteng:'eatősb on a termelőszövetkezetek k8zEis a ~ zdseáE3ai-
ban
HogaevezCs Tehenúazet 3orjunevelős Hövendókmarha nevelés Marhahizlalás Sertt5stenyánztós SUldőnevelós Sertehizlalás Juhászat Tyuktenyésztés Tenyószcsirke nevelés Pecsenyecsirke nevelős Pecssnyekacss nevelés Libatartás Fulykatart4e Ralőszat
1965
1968
1970
60,5 81,3 66,6 69,7 64,3 101,4 116,7 90,9 119,1 139,3 133,0 115,0 140,7 132,0 103,5
81,6 69,0 67,7 77,8 53,5 91,3 109,5 95,6 122,0 62,6 127,6 96,0 82,1 77,5 89,5
77,1 71,3 73,8 103,8
57,7 101,5 112,5 86,6 99,2 88,6 113,5 105,6 115,3 82,2 .84 9 5
Forrás: K3R gezőgazdusági Adatok 1966/4., 1969/4, 1971/4.
15'
Vannak C`.gazatuk90/
,
n...elyelcna a munkadij n I1k11i teruelGsi kr,lt-
91 Forrás: K d. ,,a205gazdasr.gi Adctak. 1969/4., 1971/4. e8g megc;enbb, mint e terreni Grtik /serte:sten3íazt6e, eze:.^vaermartaatenyL'^ztío/ %o Men F:ev, o ecznt van, ahol nettó jövedelem is k`pzSdiy /necsen -,e cuirke/. A nav-:aytermslf2sbea kedvezőbb a hel Eets a M1dsGEfől'ket leszteitva elvétve akad olyan te a, as hol a ° :unlsadij nClköii tcsrcelrai Löltsőg mngnoabb, Dint a te*r:e1Lsi L'öZt.,óg., s3t slyer le, eme/yen legal,'.bb a eaunkadij meg no tir31;
ne. Kiesngaslórn care nettó jövedelem vcva viszont a gubonnfíl`tien. Közismert tőny, hags 4ez5gcsdcafli 'rrendezer,Ink e,ryik jellegzetes von_ea az, "hoi'y ha et/ termők cunkenugrn .svfiZtott jaysclaims ci •.a termőkekihez viazanyitve mesas, akkor . terFiFetegyergre
jutó ji3vedeLe viazonylcZ alaceons. 3 ez Grvónyes ceg Yorditaa in°. 99/
99 / Csendes 361a-V63i Peren: JUvedelmezJst=g is terctelős a szövetkezeti gezdasógokban. Kossuth, 1964. 36.1. Az city aunknnaprr alacepny brutt'i jövedelmet hozó termGkek terúletegreógre ez.'nitvaa szórt adnak magas jövedelmet, mert óirmunkea ez3ksógiet'.lk absznlgte ős Ws termőkekhez kCpeet i© nagy. Az eoy munkanapra magas jövedelnet hozó termtkek ter+iletegysógre ez; caitva azc'rt
adnak alacsony jövedelmet, czert ter?letiQ,nvtik abszalute ~ e relative mes a. A ter:iletegtreógre jutó bruttó jövedelem ugy ar"nylik az egy munkanapra jutó bratt.1 jövedelnehez, valc:mint a tettc°kek ~lc~ nunkai;^ n,yecasóge ar nyliL• a ter3letigényesei:göez. ^gy:rteldlen következik a fenti ösczet;iggósb51 agy ca.',eik sa_ jé tns3g is. !son termókek eaetóben, Derelye:: egy ms:;ansprn vetitve magma bruttó jt3vede met cdnak, termőczetecen s.aroabb a Wets
156 -
1i;vedolea nr'r ►va u bruttd i ~ived olmen belül mint azon teraCkak e,
4
cctóben, amelyek egy munkanapra alacsony bruttó jiivedelcet eredmSnyeznek. A torlleteg^nnnro vetitve maims nettó jSvedelmt ad-
Aeakat a &iebize.:el; szinte agv51t3lc1n nem termelik, részaranyuk at 1 ;.'t-ot cam éri el. ahol viszont a legn.a3yabb a veczteaSg, ott a kia'3zemett aranya az öecztorcel`sben as 50 :3-o t is ceghalndhatja. f" 4(9 sz. t5blózat na
,
VeIRJA11r.toit es All2ti eradotU torsóItepc teraeldso Poly6 áron/ 1370.
LSo, nevezGa
ji Allarni gaz- Köz Us gaz- tint és kisedaedg dasdgok Ogee
aok V✓ígóállatok Szarvasmarha Sertés Juh Tyuk Liba Kecea Pulyka hl ti termakek Tehintej Tojós Gyapju Toll
13,6
65,5
15,3 13,6 4,9 3,7 24,9 11,4
29,1 72,7 45,0 23,9 26,0 65,7
15,1 15,5 21,8 10,7
42,7 16,8 56,3 13,1
con
19,2 49,9 7,5 47,5 69,2 41,7 19,2
100 100 100 120 130 100 100
33,4
1G0
64,1 17,5 82,4
100 100 100
151
ParrSn:
BSíit
LozS^r.,zdaa,li :ldntot 1971/2-3.
A többi 63=zat ugy jvvedcl^ez5aé66 t, aint tezmolfoi ar'nJf-st tekintve a o acű ecet k:i;.;:tt Etolyomv©diL• el. Wi.vel a fcicli2e:aben teadsloticónyes tar:::Gk mom tormelhet5, a nabt~t G1űa;ar.keic2ónv4 ter.a kek ter•aeY:auben talentGe faitt5nt 3nlyu:. Fszekn6l a term:'s.ekn.ál fi~ el
-
bets meg elo3aarban, Way az 1 munkanapra jutó bruttó jE=vedes.ert aziiato a eunkadijjal eavenlű. 44- az. t.íbl(zat
Az 1 r~unkannTsar° ~ 9utó bz~ ittl,
~ E3vede7e
i
~s
n terraóka
};
munkair6nveer?óp,e
1 .munken 2prm jutó A termók bruttó munkajövede- dij len d(;ui busa 102 593
c c k4segi1khg.ra3u- r.tó h'et5j1 aazdaoLgJ11 0Y{3nya tó munkana- a term .L bruttó toa pok nelGa6ben arts
4.6
0,7
/.,z7aa
5€0
94
4,4
5,9
Kukorica
173 116
96 86
16,3
45,6 36,6
CüZ73Cdtno:2ma
81
77
43,5 100,3
Par;:diczmm
82
71
90,3
Buconya
24,7 16,3
Forr4t3t ZdSczaki S'3zlew7nyek. CczSgazde.m •ai Adatok 1969/4.
Az a tón T
h
=x
azon terc::kek
.laen calncca a~v nett ó i5vzde lT,e t a ktizSa
~
as das' rokb en , n3elcek
Seeatermeló=.,óben a h1zt'1i P,E ►zdaar,ok Azereoe oz"mattev.e, alt hizon.vít;ia, hm7,7 mezűndcn4ri 4,roeisavannlunk iF;zodik a kit,xze>:gk 1övedel.es,ienyeihez. L9ivol a kieítzeme6b51 ozzrazú je:vedclem tel4
15(
jv•^ ec.'Uz+3ea JJa: 1v1 jd,%ec.ehly.; V .113+, lo sJ.i11m1£ya..`, 11II3j az Q ~~ _.._~ i'.;a ~ l9 p, .~.'.:„e .'.n_^... ~ °J y, ~ UVe Ql::et :;.Ttu!. ;L%?"1,7;7• l.r y ~..t~.~snf ♦
- z?wa'ibnv n f , ,.,::.^_ ~ ; . ~1i ~ :3 "'i Mn..t. ~ - ~;i 3'~~ =m acs
mint ú! ~ ., u a
~
,
c y, zt5© uz3^a <~
ne
\
-4:✓ ű3aaJl:1t
a teZ:;_i:ak$t
.•o n r'•n ° :1C+.2. t ~' E~. ._.. ~~.~,.'1:_,, I C*_' ~ $_.s - as
t~S.~
~
-~R -
mic m; C ^m • ? r iV r_J t :ben ezen terW ke. J4are1s:mV a la:~
'^ b:;ú veaatcc av is lehat.
term6:: a4z. ,.:,!'rc:'ct .en ;al( tcs4ae7.<_I:.s a kíiziim gcrllac.`ehan •
nzt.
hon may-s izetri aúdan in tozmelik. Ha
a tcrr.::: 615rruaktn;;sa_Cge azonos, v::gy nem cok, al kice:b, mint Q ~~, . i.~'Jn ~~ /f Ile? ~ l .. ~ a ~ _ t er.oc .. e..kc:r. a t3.`_;^.c-:encn ~ ' es:. e?'3L*^.:,; " ESaK;zi G _wyc9 a L^oza..:oktCl sco_...c3i1, akar a terWZk c ra;11zersez, ;cltCtlenül vQtztcc:2gea lest. flkCant ez Fillatteny4szt:2si gazata;azlFi fordul
ez
[—
els", 8e a gv pc^,itFa aziravac;:le - a nna_ : We^.i
mádon v:16 tei c elC : Icctisol:.isL, vL.E;„:;: ceL;olaatlt:nc(.sa - a n;;va;;tcxe ael": , jüvedaL.czűcGoCt ic 9croly6calja. n,v:c‘.7te Wc1is:38sa, cEal c g.3pecitós caievaaala 361 t:-ísilctd, ki:i4t:.;tilat6, n osy a j;;vedoL - ez5a6 cc::i. en a g4ts3itGa czxnvsoelú,
aats c:,GkL'endcCvel. Ezve1 _cz3yar,°zhatW, tzoEg a c+aF:arsőaa ter;clGe, a~ ellet
,~
cüi✓ a L-ic`3zec3is aYíE; terLclaei:, kevc'satrv ,j;,veCalzez":, uint
a kukorica.
now'
9 OQC+o. 1551
AS sz. tdbif zat A ter-1 ol 6 s eoe3Wsónek foka Go a iPveraolr..ez3031 a szövetkezetek 'casein Frzdrae5ptal.ban
A ternók
Jövedelmez3e5g Bet_;karitssn ak /103 Pt. term. gdpeoitési foka kUltsóEre jutó ~3 nettó jövedelen/
tiezi buta 53,2 99,5 s ods
Kukorica 15,4 56,7 yukorrdpa 5,7 27,02/ Burgo nya 15.7 18, 9 x/ s/
kiezedós óo kocaira rakás gópenitóei foka
Ponds: i3ez6gazdaaági Btatioztikai Zsebkönyv 1972. KGB Itegyedjvcs KőzleaLnyeL- ;'ez5gazdas3tIgi Adatok 1973/4.
A tex+rkenkinti 1ő delmern!ia t'ett't annp a IernóknGl 17rmaT ~
jta3abb n aaelslltaiei: ' a noaGliztmi módol való tfssneVee /aCpeeitáo/ meAoldott.
A szövetkezetek közös aazdos4gaiban tehet azon tarai=kek te.rcielóae j'r>vedelsez3, atelyet a kic3zeaek nem temelnok Go amelyek1
~
nek nágyüzeai Hódon való termeldse megoldott. Dzad eled neRkUzelitőore kőt kUlönböz3 felt :tel azonban lányeg4ben cask egy, vagy loguldbbia igen ozorooan Usozefdmrtonek egym`ssal. Induljunk ki abból, fogy azért alacsony az órszinvonaln bizonyos tenr%ekneh, mert a kiaazeack io tercelik, mm"ghozzí nem elhanyagolható aőrtőkben. De nicrt ilyen jelentGo a kíclzeia ealya? J;; ilvunval sn az_st, sert a ncj 2zew:ek aea kőpecek cegte r..
>~ © melni a ®zlkeégen aennyinéget. A köz8.e g2zda.^ágok pedig szőrt nem k iaesek átvenni a kis' 3zecekt5l am adott termikek terme/alt teljes '
~
egisaí.ben, mert nincsnnok mpg e.s5ek .a feltételei* A kör bcsatírsal,s mivel a nag;üz,e.ekben ninesenek mea annak a felt3telei, bogy a teljes szHkadgess r.,e.nn,gWget szikség van a kisUseaokb.en való teasnelCssre la; amen.;;,riben vieznnt o.kic;izem termelése ez'mottev5, a termék ár^ a kic3zeaek rsforéiitásaibaz igazodik* A aaer qazdras3dRok ssal 6 ra eFa,v adott tera'k temelc$se csak akkor avedolges5. ha azt vcjidb::rl naReözemi módon is terme ll.iiC. Ha viszont igy ter-
. molik, ekkor el 3.s 6rnek olyan drat., amely lehetővé te s zi a termék jSvedelsaera5 terselésdt. Pfildm r3 az Gezibuaa, amely még a le;rsszszabb min5s4.61 földeken gazdálkodd ot,övetkezetekben ees vesatesfáges. ez. fibY'a. A földek sseiaJO:ani kiilöntúf2úsóAe és a s Őszi busa
jövedelmez3sGutita ctL c.ae-tS4 ,
Pandas KSH 5egyedivee KUzeln1nyek c'ez3gazdasági Adatok 1973/4.
AZ
is v:'rhat5, hay c eertGc- is szarvasmarha :íg. zat eeetG-
ben is hasonlí lesz a helyzet, ha a jelenleg folyamatban 15v5 beruhlzrook readiiz°'i6dnak. /Eilenkee esetben kihcszndlatlaual mared c; megvalycitott kap :citáo, s a teru5k sew lesz elegend3, mert az m''r bebizonyosodott, hagy a kis3zeaek kedvez3bb feltEtelek mellett eea fokozzák jelsnt3c,en ezAn dgazatok ter:elic3t.) A nagy3zeai =Wan wild ter.ael•6ore való 6ttdrisnek anyazi feltótelei ia vonn^k. Az és
~
rvinz:n,vok azonb ^n csakie sa.i%t
,
felt. t teleik u,irat©r:.Ql`_'.^.'t biztosit fiaik, a igy nen teszik lehetdvi a sajdt er:b51 ;:tttr'ot a aagylsemi gazdGlkod6.era, vagy leg_ilf5bia igen lassu feila:st tesznek csak lehet "v6. /Ebben tera ozetesen nem kivitel a mez ő3::zdae!g: eir..ely (genet esetóben ha801216 lenne a helyzet./ A isüls5 er3forr5s3k /ó.11ami Vaognt "a,/ felha:,zn"1'.3a elengedbotetlen. A mez3gxaadelegi
'
.~
i,a.5ri ;rak diss:}zritása - as el5z3ekb51 a-
d6d6nn - (=kip akkor abet mar, ha a tezmel's módja /belegrtve i gipi nag;i:lze::,i ter--ol`st/ azonos lesz a kA 4Rqa.atban. :;aszefogielva as e13z3eket, e k3vetkezuket ríll:pithatjuk mag. El3azvr: aez:ígazdaar:g:, rszinvonalunk ne m atalában talc:cESony. Az, bogy a mez5gazdua'7i ;:txszinvou_;1 bizcn; -as alacson;;nbb a tdrsad_:lailss.g czükö`geE aziav3::aln41, nem azt jelenti, hog y minden te m;k tra círt:ke alatt vim, illetve,ho.~;; mindeg;,ikn:1 ugyanolyan
ar+`n: u as elCrcíe. Ws:aoc'szor: ann:ie ellen:r.e, bo at csaknem minden tezW"k z•:mőt a nagae...ek ter:Ilik, az árak aainvanaiót mdgis a €zis:izemek r;toraiit`e€si hat;'rozzdk Winden ol;;an tezsa°3F:n_1, uacel;;et eza:mottev3 mF:rtüisben /piacrá ic/ termelnek. Sz 1dtszElag ellentmond az fsrtéktvrv3nga köv4telm:agdnek. Ha azonban azt is tigaleWbe veazsea, hogi ezeket a ters:tceket a Elegy R: zdag!'gak nem, vagy ne-,a eg4osen natgNdzeni mádon tcrmelik, ak':or at:ír m_dckGnt vet3dik tel
a gSrdóa.. A nagyifzeai termelds t5rhóditdaa nem usy mew vCgiae, hazy bizsayaa azdau taialaemat °kiczaritaztak° /teljers to.zcel:ici kapa. citdsukat €aelyetteoitis a nta,ydizeraaak wragni3vekadett kapncit4^5va1/a ct
na?yifzen Vr#tádit5oa tezsa5kenk5nt tört5nik meg: bizonloo termé-
keic termelóae taegmzlniFc, a kiéiizemekben, es a SagyUzeai termel5a feltaíteleinets lGtreji3tt5v4l a közös gcadcrsAgok terms-Lice helyetteaiti az adott term5k vonatkozósában a kiadaemQk termsld4dt. Az ía^eainvonal vosntkozrcaabm ez azt jelenti, haBy - mivel azon ter.n5kek terael3a;e jiivedeiaezv a közös gazda,t,4gok s zamdra,. amelyeknek nagyazeni m53on való teryelGse megoldott, kio:2zcaek yan 5kb m~ rt sz.i nh ét aae a raezJ~t r•azdi®t'ar* i ár:tk aem torment - ol e disznarit,rsa, g.nilvea rlyrt5kben növekszik a teak s~a~vazemi r4don
termelt tox fkek a z 'a a . ~.~
H®.saaadczora ugy Unit: teh st, hogy a mezőgazdasági Cersa9.nvonal ilyen alr-tkuldisa - ra mezS,3.w:aaeág fal.laai timagat6c5vail egyUtt - tudatosa gazdaságpolitika ereda5nyee Ez igy is v an, fölösleges lenne vitatkozni rajta. De ugyanekkor ee.r.+i esetre sea jelentheti azt, hogy puazt5n caszer3:dgi szempontok alapján, akarcati aktus eredo‘nye.. A kGrdda ugyanio agy vetődik fel, bogy aska>rt k:'Dx► en is az 411asa? Azrz, megeeelhetné..e a aezfigaadas5gi fxrazinvo-
nalat oly Q!rt3kig, ho w a közös Sasdan3(;ag filtal termelt terca_kek On ne csak munkadijat, hanea.aettó jc;vedelaet is tartalmazzon m_ghoaa'ú' tera5kenk6at egyeYal6 aaR'saaybcn? i'lyen furca5n hongS ik is m1s5 ;osetcöee * ~ p° , erógie igy vans az5rt aea teheti to ezt mert egyéb t&nyezóktől eltekintve Ca közös Raazda3 d t;32t etabi]Eit*cfl veEZ315 eatitn5. Men az esetben ugyanis nemcsak az tö;.rtCnne, bogy a paraz3ztaóg jtfvedeleamzinvonala hirtelen aegaamelkedne, a jUvedeleaardnytcalaansafig kelet. keen* m°aa r•5teóekkQl ss.:ccaben. Ugyanakkor azo .ban - mivel megawne a
4tri l~ zt.íjiP~ {i'.
ozór.aazS jEivedolem abszolut ,'© a köc:Job31 gz,:rmaz5 jU-
vedelemhez való viazon;; 13„os naayc^za - c33kkonten5 a kö .'3© =t-
flan val-; 6r'e:{elt3:;,et. A nngy:Izeai tcraal%:cnek wegfe7aa2 ~ ár• flzinvon3l és űrctrukturd tehit cDaakia olyan mórtSkben 6a oluan teWFsen alakulhat ki, amiluen n3rt5kben a uez3gazdasági tercilsek torceláse valóban ne.3y:3zeyi módon is tiirt_nik. ~
ivoZ a noEGgazdac `~ i 'rEziavonal is .1 r3truktura
;
e~v:slto
-
zicrutnit fclt 6tele a ter~:c36a Jolenle^i aa:'ctiúnak a3 peF;v`ltoz'sa
/nem L3edig a<. "akarat" aegvdltozáse/, az filla..~ i 'aoolitika Gem gke, hanem kövotkezm3nye, Li^.5r3 jolensttge ennek az átalakutlei
folyaí~ - itn3k. F,rrendazcrink teMt neia azrt ^kir",r.ater;e131" lo ~"i . .tsrt i1,~ en a8 -3 rgo litik a hanea az Srt ilven az ,
.
15 ~ olitika,
. cort a terZeli?a ra&33a •r6ozben wúpt c3 in kiai.izemi. Igy "Sr:3klt:ttnok" is csak anlyibcn t^kinthotj;ik a rzez3gűzdaas_'r,,i írrendazert, ameavibea a termelt;c kic:ize:ai a.{dja is cir3::lött. •
3.1 Az egyonló iövedelmeaWR elve 5o a tervgazdilkadyo rendszere Az ipar Lk) mez3gaa .dLeác között kialakult jé;vedelea- ős • dicz;,aritás a aszacialicta orsz ~c~ak esotGben sem ellent teaa az 6rt"trL"rv'n.,s~ k ~ votel z ~ n*t~vel aa', akkor memo ha e tart;s ir:SnJzat
na;,obbrczt cv 3zahr1y03'`.To^, ,íz new az 5rtókt3rvOnp czochanizzst'n keraczt:il ' -vEnye?=11. A kürriie u{aik oldala ba.. CpDen a:-., hogy a moz3gazdae?.g Miami t=_'mogatácrnak ezske.geascógo valűb..n ccuy'n a✓ alacsony jevedelzi szi€avanalbál •fc_kad? Altal(van k:ptelen n.:ezSg^zdaale as e3nfin3:cziraz'ara - ter.aG-a;?ti-technikai caj!toc;.:gai kcvetkoatlben - vea; Dec`ig a technikai ;tclakul_ s, nzgy3zeui, gűpi teraolfare va315 id3eza:,flak jelle.:z3je ez?
10 1971-bez el;szi3r foraalt e13, ho,;; az elvan'sak Gaza =eye n^ ‚ ,;abb volt, mint ^ ter:e15sz:;vit_:ezetek .':ital ka7ott E:cznzes 4 21:;ai t'Tflg^t'^ :;^^z,e t;e. Tz a tenderzci.: a jöv3ben felts ,aet3en er3t^ljesebb` cmi errs enged bövetkeatetni, ba,zy r. mezi; az3_R ti fcha?_az"^:a,k C:;zo,3at'aa nezcsták az ;Lt;asat ~
Finfin73aszizoz`.sra vall kiptelensFvel, hanta sakaal ink.bb c. rendszerével kc 2- csoszacirsliat n 1 :taa. Gazdas:gi mechanizrucunk konstruecciéja valalati hatrcvdrbe - a ber;:h_-':eeos vo;n€stkoc'_r_;íban a refarn ut,°.n is - ccak a "dnrszmi~ „-
kua azintt3rt'ct^ utalja, a b3vs.t.3st
funreci'h'nt
kezeli, s eszel Usszhzngban kú; a3dnek a vyllfaiati farrf.sok is. ✓z vanatkoziL a torael3ez;:vetLezeteL•re ic e nezcc.:k az alarm' v'llalatJicraa azr t .a lyaz6reneczcransw. a fclhall=tfl fiuynaziraz.".c'_t tekintve ne.: te: z kslö,:.-btSg^t az Glla=. 1 gezdac,l,n,ok Ca a sz:vetkeze~
tek b,Uzvtt. A t5read3L.i tulnjdoz lrnyeeb31, s ade:cvst c;iicadÉisi foa:IL:I'b3l, a tervs e zd_'•lkad53b í1 eleve k:;vetkezik, bogy a kSpz6d3 fejleeztCci erZf:arr:esakat út ;..e11 csoaortoeiteni, mCgpedig a n:pgazdJe_r,i tervnek metle1e13e~. A felhalaoz'cr:'>1 valr5 közpbnti dUnt6a, Co a kllé;nbvz3 : gaz.tak3=a és gazd:llbod` egységekben flz3d:3tt . '
fo1h31moz'oi farr.ísarz eivanfisa, éo ujreelosztriaa a nSpgazdae,gi érdeknek, illetve a tervnek cerfclel'en al_gvetG jellezz3 vaZ'ea a terv,rIze=laJd_.c rends:zcn:n3k. Az elvon s.s as ujraeloszt4s ssrdia /és mirtéke/ v!ltazhat /tsöltségvet:í::, hitelrendszer/, ez azonban az c.lapvet3 tinyen ne : v.iltaEte,t.
:.`luns, 1s a i.egtöb71 3zJCi^liota ara.z;gban at költeSevetéc az eczk3ze.ilok,lei:5 dönt3 eszköze. rma a tiny a g ad!liw35 eg„e:;gek old31fró1 ezeJkilve azzal a következménnyel jir, hbö;, k31i3n Srdekiik, auely - ssucialista tu-
16V lajdonban lfvdn - eRyar 4nt, fifzűdik ter.malű alapjaik b3vitc(hez Cs dolgozóik oze;Olgee fagyaszt'a'nak ni7vol(oChez, a gazdaz'gir ~c nyWni rendszer alarknnatrekciója következtdbeneare azanoc módon roalizil$dik. Addia, esaia n foa,nf;zt5i l`rdek ninAli jY;vedelemGrdekeltaLr for. ~'3tölt /ha nem is teljes egdoz_ben/, az e®zközbSvitba c?rdeFCe neW, vaaa teak rGezben jelenik meg jE3vedelemórdekeltsig formájában. Amennyiben azonban a felhaLozéísi érdek nem a jövedelem'rdekeltedgben, vas: nemcsak abban /hanem az dllemi költséQvetiahen ' ia/ nyer [aozg!íWfor.adt, falvet5dik a kCsrd6s, ho3y sz:lkeSgezer•.f-e egy:'_ltal{n ozocialieta g3zdas;ígban a tdrsadalmi tiasta jövedelem In "n"/ kie,yenlitűdúce a k`S1linbözó (igazatok között? Oivel neycsa`d tePvgazd3lkod(o, hanem £+ruteraelie is folyik a szo3icaliamusban, as firut©rWelűk egleniűndgének is örvúnyes:ilnie kell. 2.;e kgrdéa, hazy milyen alnpon. A szocialista brater3elCaről folytatott vitákban iQcn jelentős azerepet kapott az Qrtiaue kúrdóoe. A vita arrSl folyt, how az Grtók4rak, vow a tezmeld3i 6rsk A
arányai orient'lnak helyesen. A vita erem nye, amelyet a gazdasCgi mechanizmus reforoja a gyakorlatban elismert, az volt, hor,y a szocializmusban is idnyegében za-4eak
ticztg
E3v e $ele:aa n . rdczCt a ZekJtött eszközök ér_
~ ~ ~~~
tdkdnek arcnydba.n '._
~ á~~
T:znye;6ben esy "vegyes" 6rtipus
1!tszlk tehót sz:xke<;eee,!nek, amelyben a termelési úrtipur ós az értóktipus is megjeleniL, tlndleti indokl[sa kézenfekv.i, és u;y tíinik siegt3madbatatlena 1./ A szocializmusban a gépi nag;;:izeQi termelds folyik, a tezL.el6a r,íforditdosi között igen nagy sullyal szerepel az eazk8zlekötóc. Azonos folyó r5farditgn mellett tehft valóban drígEbb az a termik, amely nagyobb eszközlekötőst igdnyel. 2./ A szocialista {rutervelős a tgreada2 t::lajdon alapjún folyik, ahol a tulajdonosok =auk dolgoan_k, igy ez ő úrdekeltsEígük elope
16ái
Gn ra<, e`lezal3 tsxtna::.yicgek, azaz az :Zt'b cal:pjCn kell a coerCnek lebanya:.ddni. Ca.k - szerinti olosztCc./ A c:,00i;lizmusban taF •, t cc :1::centra- c2.Las; nesfele13, ha oiudkit ki;vetel:aGnyne3 eleget teoz. r` er:Alg ticzt:. :c vil-ip,aa. L probl!na ott kezd3Lik, ha;y az eltelt id33zzk pasorlats naa igazAts: a gyakorlatban as ár.;k nyere3:"3tartUy3 nem a 1.ck5t3tt o3zz,3zükkel, hanem a nett; termelési ért_nel ar!nyossn ral_sult. l°W Vajon. raiGrt? 100/ :srcd pl.: :o1a_r Gy3 :5: GonLolatok az árreform twpaa;ztalut:aiv. 1 kai,caolatban. /ZUzgQ.sdea!gi Gze.nla, 1373/12./ SSINIOS7Se•IIIISIOW
AWenayiben elfogrdjuk, how- rú, elvi kiindulópont .h :2ldes, tehőt a c;acial£.:::.us teF:elf.i viszonyai /techg£kai- éa t! rt3s3c1ni-;;azdaH'E;i rolc'eiői/ a nveg?JeJs zírti ^, üot teszik 9zUkirCe ,;,ozc * vó, Lőzenfekv5, ho`;? a jelenc63 oknit az CrvCnyeolléoi aochc.nizaucbcn kell kere d:xFink. A.., Ert6k teane163i C'rr4 valő mddoz:alása a kapitalizmusban /kiClasaezikus/ olyan nichanizauaon kereszt:1l valósul me3, ehol: - a tike /a tor:noléaS tSnyez5k/ szabadon ?:rznl ,n,:k; - a termelés rur3ltracsan igazodik a piaci viszanyakhaz; - a piaci brí'k a kereJlot-kib:llat iA(;üdoz.'eainak rlegfelel3en ala;hulnak. Ez a mechanizmus a szocialista g'avdálkodéo rendazerGben nem 611 fenn. S14azör is: a tőke, illetve a tormelósi eszközvk szabad brazlf:cőr31 szó sines, s5t azt is mondhatn:ak, hogy er3cen 3r. ~obi1. A beruhlIzttei eczLazn jelent5s rOsz5t at 311an centrclin,5lja, a vfllalrtokn'1 az un. dinamikus ezinttartCshoz /tehát 1EnyecGben as eg,,®aer;i u3rateaLelő^hvz/ elegend3 eazköz;;k maradnak. Ilyen kör71m:snyeb k3zUtt - b:4r korl4tozott m!rtESkben elvileg van r` lehe-
161 t3c3a - n v'llalatok nca rendelkeznek ol jc:n forr:'cakkal, aoel;;cket més v1ll0lmtokwlx or."edGetní,neb út. Be a, ea; b'1yozú rendeaer m'c eleaei is o? lcne hatnat cwac.k, hoft;L m`'a teraleten fekto:;ce be enj't er3forr5ecft. /pi. a nyeres'gad5c:o rendezere./ As 611am ate/ kUz-antoeitott er ~ forr!csL ujraeloczt5aa szaks:;gs".,en nem a jöveLelmoz6sógi viczlnJSk, henem n nvpgazdasúgi terv, teh5t nem á jelcnle^i kerecleti, picei viszonyok, bane' a jay; ez:tkeó^letei ezerint tYSrt5ni3.. JövedelaezSeég-vonssttQ tZkedraa.líat csak a hitel Lözvetit. . A termel:si VnyezS!t közt3l csak a aunkaer5 aobil l01/ , esnek ~ .-
101/ A munkner5 mobilit cán azt értem, hogy jövedelem-voazotto úr:.alrea nea korlátozott. m,zi5ca viszont nem egyenlitheti ki a jövedelmeket a lekötött eszközökkel aranyosan. a.Scxdszsr: A tesnoi3o rugalmas ingadoz5sn a kereESlethez dzintin korlút9aatt. Ez réczben következik az elSzBekbSl, részben pee dig a vállalatok m3rro teib3l. A berendezések konvertnlhat6oÉlga eés gyóbkónt ic korl8tozott; de min61 nagyobb x specializáltabb as iizea, anel nehezebb, to lassabb az uj termékre való ét6116s, aan31 rugnlmatlnnabbui k;pen követni a kereslet v.hltoz6eait. Tovnbb6 a termelés növelése fokozottabb múrtékben függ az eszközök n€3velCeót31, mint a munkaer5t61. Iturm•^dszors Az drnlnkul.6e szab111rozott, mághozzl nemcsak közvetve, haaea oak esetben kHzvetlen"1l is. A közvetlen árazabtlyszáe eleve azt jelenti, hogy nem a kereslet-kinálat Ssszhangjfnck megfelellen alakul az ár, hanem e:egfordltvc: az t3r alakit ki meghatárazott termelési C:s kerocleti ar4nyokct, amely er_Snyok azonb an nem Peltétlenill vannak L'eczhangbnn, egyensulyban
Továbbá a
rögzitett 5r lehetetlenné teszi, boGy a jGvedelmek ujraelosztLisa - a v41tazó teraeléEi kar:ilménJ e;tnek megfelelően - vőgbeaenjaa. 1J2/ 102/ Ha ez állami Grazcb!lyozra /közvetlen/ k'pea is lenne egy adott időpontban adott helyzetre vonatkozóan veléban teeláai 4r tipusu árakat kialakitini ez 5r*g myereeűgtartaima hamaras on eltcr3 lenne. Amint a teraelókenysGgi arcnyak megvúltozask, az árad nyereeőgtarta]ma io megváltozik. Pl. ha felt tlezzlk, hogy a nyereség az induld urakban csakis a lekiitStt eszk3z kkel ar(nyosan képződött, adkor= I. lOO c + 20 v + 30 m ' 150 15 db. II .
130 c + 30 v + 30 m = 160 16 db. 1 db = 10
III. lOO c + 40 v • 30 m a 170 17 db. /v = bérazinvonal, létez`:m; c a forgóalap/ Ha a továbbiakban eltokintUnk az úrvúltozQo lehetőségétől Co felt6tele:zz3k, hogy a tcrmelókenység oindoniltt azonos ütemben, ez egyazer eőg kedvéért a dupl.4j6re nőtt, akkora 0
I. 233c+23v4- SOm=330 II. 200 c+ 30 v+ 90 m a 320 III. 230 c+ 40 v i lf±.)m a 340
30 db. 32 db.
1 db = 10
34 db.
Amennyiben nincs t'ke.':ram1.,ris, ugyanazon Gr nyeresógtartalme ^,aüks_gen k'ilf3nbÖa5, Co nem is egyenlit5dik ki. MIMMINS
ravel a ezacialismuab ~ n az órtE;kt€iravnq mf3k3dósi cechLnizmzay sariitaaott /Larl3tazatt o tikearsnlés, ill. nem a j€;vedel:.ier'tfttt^_.k .aegfele1 47en megy vr": gbe/ as eAven15 9övedeLmeQ.:"+Qég elve cn.^3cis tudntos ezr:ta917az72 r."vén biztoQitható. Ga.zdaségi ezabayoz5 rendflznr°Jnk alapkonstrukciója ktivetkeztfben azanban a v!'11 ^_latok kettős érdekéből csak a fogyasztó Grdek Ölt teljes eg .~ azGben jövedelemérdekeltségi faata,,t, a felhal-
166i aaz'o3 ~4, deYr peúig neJ. S3151 az is kSvetkezik, hogy a gczdélkAd egya3gek jQvedela:..tírde 3 oltgCge a fa1vG Abvedelncz:;erti rit!;C32 kuwe`ol&dik. úö conk n son jüvede9msikb51 finnIIC?zirozott e®zkL— z;3k et:`r'L }kőig cIa-dexeltok z3 lekt3t's:tt eszk6ziykke1 aecitott iüvedeltaes5c `gi x,'tGban. Ü fvl,,E; jF;vedeLezSc'gi rfla /a nyereség éá a terzel-őei ki31t«
ex:c as(nyo/ ecak abbaa an esetbon azonos !2 lekFiti3tt eezküzüksel az!ztiitatt jt;vedel2az6c::ri r..lt5vcal, - ha a lekötUtt tcruelőoi ulupok caegtémül'vne 6ppen egy Gv.123/ • •
203/ Tételezzük fcl, bogi bézvn ?:úliinb;}z5 rsegtCrilGail ;L,aza— tunk vcQ, ahol a meótGsá.lési 1.€3 2, 1, de 1/2 óv, e;yGbk4nt min— k. Seltc:tol /a azerveo Ueazetétel is IIzana6/, pl. /80W0 v/. den co Ebben az esetben ez évi 4tcrmoló3 úrtcíke: I. 40c.+1:val0na 60 II. E30c+20v+20m=120 III.160 o+ 40 v + 40 m a 240 a profitr3ták pedig: folyó jbvedeil-sz5eégi r£;ts
lektitíJtt eazk'cizvkkel ez-fm lt jvvedel :ez3s: gi
I. 10:50 + 0,2
10:103 = 0,1
II. 2:4:1433a 0,2
20:103 a 0,2
III. 49:200a 0 ,2
40:100 a 0,4
4 termókegyeóg 61tel. tartalmazott profit aranya, illetve rótajn Crtelcszerden egybeesik a folyó jövedelmez5e0gi rat3val. Lit tekint2Sra3: c.r1rar a szocialista vőllalatok eeotóben eg;•ea— 15 jUvedele-mek: a fol;;a jt;vedelcez5c6gi ráták eg'lenlűsőzót, vsgy a lokQt;:tt cc:; özQL:t,ol cz:Imitatt jövedelmezűaégi rátakőt? Eanak
1W eldi;ntőce ig en 1:inje ;ec, aivol pinetcottit egyszerre `- ' ;,. -__Cac_. ~
kiea, erlltezi ne-3
tavCbbá ett5l az ie. /Az
ó^ak nyerosúgtcrtalna comic a avegt2r;ilúere cz{mitatt v alnluti jvvedelaoz5e6j. eL„enl;i./
.
L falyó jövedeLQz3cCgi rátak eggenlőeGge értéktipusu :;rak esetón .uta=tikusIIa vicz3nt a lekötött eezk5zükre számitatt jővedolcec5c c.3. r::ta a ! p ly.: jövedelmez8sóri rtt:ivAs teak 1 Gvec mostCr`:il'ci 133 esetén lehet az3noc. 7:éghozzá trek ab-
ban az esotbca, ha az ::ccztvi;e /állóeezköz is!/ tvr'ál meg 1 év as latt. Lenennyiben vicz3nt a lekütütt eszközökre számitott pr3fitróta kiertenlit5dik, a folyó jSvedeleaez3sGgi ráta szUkoégkáppen differenci'lRrik. %t3 v4csont a vf511al::tok 6rdekeltsCao a fa1s5 1övedelcez5^ógi r tával egyen13./
.
folyó jövedelmez5a3F3i ráték egyenlősége értC3ktipusu vrsk esetén automatikusan fennállhat, vicizont a lekötött eszközökre ezánitott jrivedelmez5c•`ci ráta a folyó jövedelmezősági r tával csak 1 éves cegta;rUléci id3 eaetCn lehet azonos. Wighozzá csak abban az esetben, ha ez ösczt5ke /állóeszköz i3!/ táril meg 1 Cv ar lett. Amennyiben viJz3nt a lekötött eszküzJkre emimitott profitrdta kiegyenlit3dik, s folyó jővedelaezds3gl ráta sz;iks6gkEppen differenciálódik. i!a viszont eavsilalatok árdekelteóRe a folyó 9wvedelmaz3e6:;i rátwhoz kapcaaládik. az foaz npont4nul kieR,yenlit3dni, e nem c leköt3tt eszköz kL-el sz<+molt réta.
Ebből is lótható, hogy Ls eiker:3lne is központilag olyan inda16 sre.kat konstruálni, amelyek a megtL•rulétsi idő figyelembe vételével helyesen tifkr5zik az eszközlekötést, a termelési periódus hoszazánazk /a tcrmelékenya.:g/ változósa következtében a valalati jsvedely:ez5ség c.zonnal eltérne az Grak nyeresCgtlrtalmát61. 104/ 104/ Az árak nyere ógtartalma nem ezerencsás kifejezne, mert
1471 tulaj4oulr3ppen ü val lati gyerec_; hsnyQÜról von sxS, rie:i folCticnó1 calk ei,,lbe - ír.:lünFicen több tera tes.:alEce esetóm - a ~
tcr.r_kvrc:r zyor¢sigtzrt.:_.s:val. ~
A f:.lt:% jöveGeluez,m ni r:ntlk kiefvenlitűe34zc azonban nem tex,;.elúai 'rnt erec'a.."r.,:es - a czb klascz;isuc irtelm£flen. 2arz 1J5/
105/ G 'Like. rYl. kötet. 7I11. fejezet. /1ioS:cath ,i;;ny-vk].cCó, 1961. 172.1./ viligozün, s,'m_+vn_1 cmyG^ zza el, hocy a termelóei ír cz az iirrölt~
sz; + c leki3t:;tt.t3ke ezyzőaúrv jutó fs`El,,;;nrafit Lt3pz?dik. Ez we ::rtipsa azonban rtiktioueun.k sem tekinthetűr As a folyó jövedeluez5s6gi r."tL valóban kie ;yonlit:daekl lcnye4rben 4gOvae? tin-
Fr31tcő ? ti^uru 2r:F.l i Qd m~:~. t~
áz ':rttaucnak
ez
n fc3tiia cot jEtt-
t1c ~ tci=caiea. ' okro . ho ?.s itt olven !r~atulaldatasok c3erc51nek, akik
non teaoea6ai ea .Psmz-taleje3or,oeak. 306/ Ami az vf.11alctak e106/ A
tercclóai ecz:rilzUk tulejC.ocoaa az 61/am, a termasek fe-
lett vrczozt a velllalat ^andelkezik. setében mer; in felel a vraEsignatr. K:'rd :s ~s~
küz tu.Z~ 1r'ono^,4nnic
az ilaen lellea°
~
-
nc !11er~ nek
-
azonban.
az C?rde'tei
bo^v a tnF;: a1Gei n v ea i theOk e -
c4erkben? S ha igen, akkor mitirt ne: ereak ce3te-
lel3en alakul jelQn3ea ea °.lrak nycrec; űtarta3.ula ? ~
3E3 doing bizanJoc: t:= nincs algan s,ont d n cecbaaizmuc, c:iely e 3üveclelnezri6 ^ i r't'smt Frie °•;enliten6, akkor azon ne m is foőaak kietan?it5c?ni - epontcnul. A k3znonti eznb!lyaz(:e azonban e^re 1ev,10.Okt het55Zget teremt. Jelemle^; i szn'l7aa4 ren3czsr.Lzk^ abss zeam e^yő^telrsacn ebben az irL`n;,ba hat. 107/
137/ f nS`rscf:E,.d,Ó^tet(a jelealeFi reAUs :N :6 bsn c vtiiial:ti ley leezt'ni az fl ,}ys-l'! gec ^dótr?? cs L-övstkezt_'ram c^a's ~ bP.,., -.., f3C^!'t'z,*r:e~;;3.zn, r: e:.t:^az ~sJea°o^c Sr el:vo ugy k'n.Jd!~ b! ~arn ne. ie i,m7t t3 vú1:~ il: en . - .. Gn,724s qya;.r ganaon •. at :<<; arra, La::: az :r-7c elsve a terc'''^i ^c7felel5ec elw»aljanak. 7Zek ut4n, ha iemútolten feltess.iik a k .:rdóct, uag a
0z1ci•
[Sli3ta 4ruter':.előe milyen ártipust tesz oziitss3gecsé ős lebeL svG, a következő me:Alapitdeokot tebetjlka
A lekötött eszk5zbtt;el sz.ait3tt jövedelmez3e6Gi rite. UegyenlitFce, tehrt a tersolfi^i Az-tiaus mellett can. - illetve a folyó 3övedeLez5:'gi r:'ta kiem7eniit6oe ellen - csasdnsf~ ui év7e'c.
Először is a jiávedele^.ért?ekelto6gnok ez a iozmsja az, amely Qlaseg9.theti az eazkLzökL•el v.:...ó tckar.'Lrosas' ^at, az ac:k3zsk h:tí%ony
-
eI?'a^.?, navelór:Ct, a bcruh _r cRSOk gczdaa~ as:ntgGt, stb. °eaccscr a foly jEivede?me ZŰ só ~-,i. s'ta ellen szál a caegtGrátlúa fi ~~ e7nen racial A _ ha m ne : ümztünCz a mu nk ai r.~ ba ~^3'e.:~ 0 ~ #rz, el,:kenyr~ó c n ; veló— e6re, elismeri
tl ,~x~
. ~u~ saadsalt,•il a r, azLiksEgeenek á~ cd3tt czinvonr,lc';ts
A munkaterxelAenya6r. nvekedúoe /1 fare eső terWeluc/ neacs2's lótsz.':.,cst;kkea:sban, hens: n terneni periódus cBt#kkem;cGben, tehát cm óvi me7t6rUlcfsek s.;ack náveked`cíben is kifejezésre juthat. O őt, dinar:ikua niiveke$éc csakis ig] mehet vGgbL. A i3lrő jtivelelaez:sirri r't!'k s>as^inti egyenlőség azonban nelii Le_zt:,:nüz a terre1Goi 9eri4du3 caakkent'^`sA^, n ivel a msi-tf:r'ilések aw:.,anak növekedése a faly.',• jövedelmezi r:'te7t aera javitja /illetve cYak abbsn az esetben jsvttja, in a met.növekedett felszereltség n.,,vekeúnek erední;nye, s 11/7 az fveo búa.kvltv vúltoz^,tlan mar2dtat/. A
fo1y6 ji:vedel.oar: 3gS r_it^ Qa3r inti e w,ealősxég mellett szól a v'llnlsti 6TdeL•elt:;62. Addic t tLaiE nem a villalatok aa3tt tevő,
kenyaCeÉ)0l Ca jövedel.^..ótől /vagy nemc©ak attól/ f( ~3g lekötött eaz'_cJzrllom`nyuk mennyisége, eddig a v,±llalatok közötti egyenlőséget nes realízélhelt jc n lekötött eszközökre vetitett j3vedelzezúsóg, h-nc oeakis a folyó jíivedelmezőeúgi rita. é valaletok tí3rakvCee, ternrsiCcük, kin5lratuir clakitacs3ban arra irCnyul tehat, bogy golyó jtivo,iclmezvs6g:3k réta~ jtt javitsAk. Sőt erre F;ezttinzi, tereli őket Cazd.^.e;,gir'nyit,r,ei rendezor'ank több ade elate is. /Pl. bórosnbflyoz5aunk jelenlegi rendje - a bGrszinvonsl gazdúlkadóe - is ellentétben ,1 11 a lekötött es :köa :tcre Qv:!mltott jövedelemárdekeltsaent el./ ,
Ez lehet az oka annak is, hogy bőr a vóllalati i3nfinaneziroz4A mórtétco aE uj B:sdmc.' ;i nech^nizmuebea nem elhanyagolható. az 3 n:2ekelt-
eCg c"g aen tevődött őt c lekötött eszközökkel szdnit9tt jiivedelmeL'őOó!?$ Fitéra. t+F'y tönik, végső eflrHn, hogy s termelési dr, vagy értők prab16m4ja gazdcs'gir4nyitaei rendszerctnk eg'ezét érinti, e tulajdonkGJpen nen ic nn !:rti-su^ n.n elRadleReo kérdés. hanem n P,azdnoeRir'invStrni rendnner kon^1n^tencA49a. diz 6.rtipus a kapitalizmusban le eradmany: bizonyos ter°;olG©i viszonyok, a a nekik megfelelő mechanizmus e:iktiaéee következtGben alakul ki. !] vill8lrsti éo a nőpgczdzregi Gr°?ekelotadgi rite tettit n szo-
cializmusban eatlr ey,;n!etól. Mennyiben a
~
:zdna ~~zirinYit'++a ~i _rend
ezer
uAESzhan^bet tudta hozni a nénnzda.e-Igi ás a v:lllslatl árdoketi uav. hocp ridA?GVa c-,oa
e'_
A m3ző;r.r,dFe` vanntiro°.i e!bon a t6rna.do.l.mi tiszta jcvedelem,. a nyeresóg k'pzWze á a7floe módon jelentkezik. ,A mez3gnzdnafg, mint r;ln2vot: nóng^zc'.z b t-. jellemző g_z9altcod6esi formIlja e teraelőc[zv©tlsezot. A mezőgnzdec'Ci tr;-celoczövotTSOzotek esetében bizonyos martékig
1
74
a:e ca iaoly:.ot, mint az 'ila:li v.'llal3tak ecet6bes. Eam azért. mintha u c.zC_cicii zr cban► Wua ala7.kozastrukcidja rá ju:: voacakazna - LicNcr. itt is elvonjn cz dilaóa a tiozta jövedelem jelentőc rfczJt , seek nem adsíval, h,anm az úrrendszeren keresLtjl, e a beruMzrcaL- jele,ntéc rjczo itt is állami tresagrt_ls7b61 származik. .. terrae1őwz.;vet;aey6tek 6rc?e7aate=.go mania - műg n dirakt Fob: docaf;i v 1táaai ronucza>rben in - ne7. csuniaa a f3lys.,hauam a lekötött c ;,. 7,1ü,3kkel cz "aitatt iivedelmcW i r<'r rr't'h z io k^~caalődib. aab':f,l 2:tSvetkezii:, hagy a szövetkezetek felhalmoaic:'enn; egy r~ cze
- hu cockily része is - mindig is saját er3ből származott.
A j3vcdel.caaz,b,'1ya.^,6c szovije elúirtr: satukra, hsgj úrattú Jayea7;57 r3oz:t í'criclvaazáFz -műg abban az ecetben is, 4ia a foEso.sctil'o aiYjrira vie"^.r -, rada5 rGcz nem biztositattaa a azeelyes jövedelmek me„felelő czinvonal5t. Ez a t6ny eredműnyezte azt, hogy a termelűea..,bwetkezetek jLvedels?..^3rdeLeltec:ge 1ea.al.6bb a aa,i.ít forr_ieu eszközök ca:írtGkdin, kifejeaGere jut a lekütiltt eszközökkel szfi~
mitott jsvedelceL'úfldgi rátában. úgy t:inik tehát, !logy a szövetkezetek felhalmozási Grdeyeltaaége a direkt gazdau3t-zi.r: nyitáei rendszerben, ds ez állani latak felhalmozási drdeltelttsée,Ge ez uj gazdaósági nechanninmueba:n slap jGbann véve a$anoa, s igy jövedelem6rrekeltségi rátájuk is nagym3rt6kye: hasonló. Az a tiny azanban, hagy a csoporttulajdonban lévő szövetkezetek tinállriraág3 as felheamozia fina.nazizbz3eát tekintve :ltelfiban &ag;:obb e mint. az aillaani v,?llaa,tok6, e igy jiivedelemér8ekeltsóziket tekintve a nópgazdas3gi de a vállalati érdek i3ssEehangolósa könnyebben megteremthető, nem jelenti azt, hagy az óllan lemondhat felhalmozáeuk azab__lyoz6e5rá1. A nűagazdaeűci érdek ugyanis nemcsak a termelEai tényezők haté-
1717 ~~
h_ .9 ,.c ., .-, ..c 1•: t rs-; ~ 3_,^! $JII',.., " .., h, __ ~ ez ~
~~
~ ~
~t:~~ v.~
i
~
~~ r, i~ m..~:
iN.
n° 1 •} / .. ...: +><.,. _ Z;.i''• A_J a J "---j 32° . .•.J r ✓.l,..•a2"_ J ,i i.• a wa a._._c.,._' t -. ....-er.r a r•.,.,_ e?; ❑c 9 o?.z t :: .+., .. i ts^ elae.2t ..< 1cóev..: .,...' ~*. s ' a € o r c_ w _ ^~
_
z
~ t~~ t~
~
~
2'vttP
G n~ _~~
~
1 ~~ [? ~ '-y i~;~:._
T,
~ ` ~. ~
~
n~
.p ~.:~~
~ ~ ~
~,,~ i~~ Q1~
~
-~
.' : ~
~
J ©:?itbCI Oi,^'';e : 7,
ka:Jy ba"ru*'.'z `e.iÓ1, _. .. ^a'',3r.:tszn c ed e"; c ~ .<)^_t '.2t_.? na, de be^ C1 e crfl van sző. .SE'il ~ `s
~
~
'":z:cas
a~
::"13nbof, Lffzti1L- a -a;zaat(:2 c:o n tn7v27orit z A^117-rf: SO FP ~ .t'7fln,17P
✓ ű 'Lt . wan. ":77'7*.rftCC.).aP bor
.s
. 13ve0a1-:cz7net "erantfn^ beruh_:s_ caFknl3 pedig 74:::nynyon e2.5farf2alhat, bar~ t31kia fletct e15, az 'rah cc,3'..Lenn31c, c a g3ve4c1:_ez5c6_ raalib.. A atrukturz 3riv:rbeni alattuZ>-rinak a assüályazrsm pedig dppen a beruh''z f oait azzbllSoufa'!^ tere astíil raali2:ílteató. ',:] : eki!)en
fa;;aí...]nzvaa a nzi;vettezetntne:: io a11:al::a z:;a."niaw ücll a terrazdA1ka3'a ra.ru3azazdho ;. A ^z^hayaa5a azonban 6,^,p3:a a sai,;vat'_.ozeti tulajdon Ga tormei6a
3.2jAtas
van Qaá 2.Uvetkcatőbol non fn? ú'tle-
n21 azonos a neZ3a2bI7.7. ^31nvct5 eúeliLar eben. nrJ padig nzt is jOle*1*g., F^_087 LS áiesJg`!L'öLi.^_. Űnri°sQ7azirJ.^..iSH son C7llp(n a3 fvazDt aaj`'tcaaflainn% f:t;?,,N::ayc,. tier] as ( 1 1u: .i G3Sr
_
bil,yaz'e> 3a. re 3hJi'y •sG `'rtfLt?.rvf'nn i n csak sicb.or bi^tosit en ~ enIle üvQAe3.:.,et a ; 'r(a.ter ~ t'knn •: On v ? r, b ^ n e ^ Tgnl•3?:,i r z 1 _a :á. ir í~
.
~
~ ,
aaifl i c cna Fa azi - r r.,^9'1naZh at4? ~ a..Jxi ~ n ~ aaa n r, a ?: 1kJ:: + ea .*~ Qó pcic rvedeit t_ hn r.,n!, r._.,anae nGBan in lcelotkcan©k. ?
17$
V. foiezet A S7s1D,•'dT.:2;_'.?.:+ G: 7,.37)'ir.7:i:z
J'ZÉ-7i.-`:::Z 1 "3—
D~ .JF~L
A toitel3czSvetfcedct^L z,arzis9>t'a:'duá(e:ax Ni'Jailvoá] :r:.5rt',.1123 t°elt:t3lc ;rain
2
_©ey2cir.,ca^cf3x- O1I:aS'eS W9-N`1GCát.íc;'s?.tt.
lú ^nvti 11kod.r.a $cr:tCtclo : czaoaL a dy:nt'ci haaan az ar;,aLátccaniI:oi Ca ^ínz_;,;:: t alayak saae316to is. I. &aor:alat czanb:iu iaem oaja1a22:!us .. :cc:aratr.r.a:c-rce3J ujabb leyd:ile.tot a4att w ton.o13aaUvcttor,oteL ;2zf''I.<s'ad ~.ca fcjl53i:.,-SaeL. A G.°,t:`vetsezeti i!:0;a15 t'oltLtolci orra az ic?j:.zak?3 oar cZZn-::.3c.^.n G:nÜvLit:iztaú. ii1:1E1' +i 2" l 3 íűí'yf'.'3«CI'te}S El jJÜi W. tGttsSseL-. EWa.tya'~. c?:^_...'ldazt,°.: a to-rmono £i,:r6y1 felt'Steleka.cv az13votasownti talcj3srba :toyaiwt. :::ca.caa2 a t;::;;vLL:É5r1Ya3a;t *rift tCtel6s^:1 vaa az5 az 7.4:r advzsl t;3rábbtrn ta3kOvotLezett,
—
5aneJ a.: 1167. 5 ?i fdic;tZ, a5ayr:1 r:e raziivetkéseti türn+CnyrSY Sae. A földtulajdon ás °31l0as,raa=`laat tavibl^aúleeat5s.:hv1 azé10 t:i^v5n„* , clzat; sd $eaJzi A toó.7313az0v©$E.OzJtI fii?dtu5.ajeian fti :sc_zu1'c Sts :1 c L-iv,tl:"186:e ozavaS:I>osati taeaz,2aatüan fÜálaJc'iL"u'i: C793G : l:i•.G..V J^/ ú .'aá ~.:.~ á .n..`.-$3. »í^.i: ó(3i~..3QiÜ:l:Sa. Vat i43ú~~:]. tiu1aCJ~ 0m. ;1 ;1tp ddVdl.j.fa/t~4a OóáVgúd4•a4 e / £.v'iaei .:. Ep3eI ~.,nV]/~ a á~e~ . BYz ~~,-J4Yf%vi. ri j=a:' czaWlyai uűcrint. A trr*L° a31d;c tul.ajtd:auklsLu Ca e azvvetiu:z:;>; t=aoznÉl1at'b- , arer.70. . fflt;t. 7vv.;aj tal(spj'aa a c:seivothar.oti tulajdsaba ^s ts©r:á1t G: oa~ao.~,:. z~~j,.;~ F.i.E;aayC ' a E': i:ceL`tie+C+tak c:ii;1 _eyF:'álE VS32e0 139/ 6 Ccaa'np'd
~
C,;;,CI Tt1+I'saivaQ•rl L:'~ ssC ~1CG . ~iSFi e~ ;;tsb''rq V
re= tett Lucy_ ilyen aeato.:a::. t _.o3v:,ttott eraot ur.nya
c~ ~.
z3ez3gr.edcc°gi 'basil/et 36 5-a.
A eezógazdaFa s i oz'`votkazeti tUrvúny jelontiaóQe ebb5l a ea2 eatp,ntbrl cz . hagy o oz„tv(3tt:ezotek tevGtsonysógi kcrűt nem az:3.E:iti le a azil;oru;:n vett mexjayd_á,,i tevaenyalgre, baneza leheCvd teszi oz o1e,ptevdLeayzs5gen L-iv°,.fli tevíkegyea6get lo. Ennak jelent;őo mere-
pc volt do van a Cn.alid3 cunkao..r'' PoL,ialkoztat{zc!ban, valaaint a ®zövotkea3tek ygvedel ie:ylad ;;i Y•,elyzet6nek javulá`5tan. 119/ 119/Az 1967. €vi tia•v5ny tlg toret adott a tezmelvozávetkezetek nem ólelniozeripari tevókenyeóalanok is. 1971 -ben titrvvnyorejtf
rendelet za6deritotta @s a "a5 8 kiegéoeit3 tovétsenyada^ kimaradt.
oG?.ócad3z3r: _ ....e_ igen jolent•3o vultoz3c k:;vatkaaott
Bo agazdaotigi
feltó-
~
telekboa Fsa. A folyamatoz °o1h,alizaza5s eredcfnyokeippan a azi3vetkoEetoL eoüköza.11•!totto;zga jelontGs czaiLtótsbon javult. Az eszk:iz3kkel va1d gazdílk;sdAzl lebot3a6go tekizztetcibon is dt3nt5 a vSltazíao a gípaílloL.,eoak átalakultak gípjovitd ei ilozza.íeokkd, a az zlllen e;aogat5oa e táron :3 tJVruhá:,lzot: t5nogat 1a7.b.rn jelentkazi&. B3r az eeatiUZU$ drt:-
~
Woos ca a rácre, a:.elyet 3z áliami t6movat5s tiaozogo finaae.irr ~ tt, nem n;iveli a e=zövot;:ezet veg,~ aa ~zt, •tetzít nem kern tza.?c~jc~ anuba, de mint oci5t15t hacz:sílja do gazd +lkodik V ele. Zzt az elvet küvetkazotaaea v1„iF; viizi ozabflyozcí ren(tor,erífztit alyamn óyira, hogy az 512Gocz=zEk ezen ríaze atáo ;;ak,
nem
le s6pozráek amartizíci.vt a g:zdariá-
ez a mesa ern Se termel3dik ujra.
111/
111/ A gazdes gokban nem toame15dik c>jra? , inert nyilvavralb, hogy ujr_tormel3dik csak ne m sz:imatm. Az a?lleui gezde3o_~rakban is ,"
ílacanl.ú aSsTan türtcznik a beruh5z:wk a,1la:ai tCaiogrztFea de az amortiz,5cióteGp^áv - 1963. jan. - 1-ön m5g az tícagFat 3o tu5nya is megeajazett: 1/3-1/3 volt - tehít valóezin:h hasy se .5rrendezeren ke-
171
resztül tőrt6nis e rész értékcsökkenősének elvofla ie.
A föld 6e a mankc,or3 Ueazekapcaoltcagza is old6dott erre az id5Ezcisra. ^.gyfe161 2.• elv5ndorl-ris ős a fGldLegvált ;e együttes eredményeképpen, meefelil a generdcióvatfe következtébe.. Az elveadorlwa &o a friidme3v51t!s ebbe ez ir!nyba hat, hogj az eitszervezést n:e^el5v5 birtok- n`wtaoedósi viszonyok mire kevésbé éreztetik hat5euket a azcvetLezetelt tagníir:lsSgL•re, illetve f31de11étottn:gáre. L ivel ssonb m az elv6ndorlEs nem azonos =Won érintette a seavetkezeti gazdrae5r,aicat, a tn$sEi:tleóg differenciáltsága neu csökkent. /12/ A. gener:.'cirsvailtéa fellazitjs a füld ős a munksera Usoze112/ Az 1 dolgozó t ea-,, jutó teíí i3 terr.liet 1962-ben 9,;.) kh ~
volt, 1967-ben 10,8 kb, 19 70 -ben nz 1 foglellcostatottra jutó terce5terü7.et 10,7 kh. /A foglalkoztatottak 71,1 5-a a tag, ennek 23,3 S"-a a tag nyugdijaas C:s jórad3kos./ a legalacwnyabb tegmelóei oa.in atzalon gazdcálkodss szövetkezetekben az 1 dolgozó tagra jutó ~
termc5ter`:l3et 1962-ben 11,7 l<.h, 1967-ben ugyanebben a kategSririban ez 1 foglalkoztatottra jutó termaterület 16,0 kb; a 1e-paagweűbb ©zinvonalon g,_adf;ikaclé ey:.'veteezetekbe2 as ceegfele16 rarttike: 5,6 kh/f3, i12, 6,2 kls/fci. ka,ocsolt35gát. A fiatalok bolGlrée!t torm3cazetazerüleg nem lehat ujabb fvldb2vitelhe:, kötni, ós .-~=.r? g szövetkezetbe va15 belépés-
~
nek vegyani feltétele ninco o F^ ,casaalizoayos a feltételek c:v ;léte ea3tón az amónnek v ,fla®zt áci lehetóe6na vr.n abban, hogy milyen min3aao,3ben kivd n a szövetkenetben dol► 'r. ¢lUe-ollu,a.o.icE1 ka~ goz• 7 Te , n ea. . , tn3ajdo ~au ltrilapjGn vólaak tagokka, de ha azzá vSlta?t, eg3en,jaLu tagjai a k31c!ctivrInas, azit ez ia bizanyit, hogy megilleti : h!'zt5ji föld függetlenül a v ;ggoni hozz5jQrulG.otó1.
i?6i flaraWaacore a m4ach,rizWu:.refarm Iac3veukezz'rx;okInt a, Az-rendszer
in matgeltazatt. n v,"ltav."a kiterjedt az c'ztarx°kra és az színv.anale;re ic e ztvel az Í"re..elkedőa dirfere.aci;'ltaa .írintetto a WilcnbUz3 tez.zkekAt, Arrea3czer.;ck "k}.=. ' aat£i.:.el3i° jelle„e is o1@;datt. 113/ 113/ 7125eararsaas:. `112t1 ős ?'llsti eredet] tFrm:kek felv,': ' r]t!ai. .
~
-
k.?. n tt cz eysvirvoa3-
6,7 r0+-ics1, eryatt 13 1•.tral nitt. 1962-hcn a c;:v: :, -i tcn;.ns éra n5tt cjijarrtab:IJn: 11 53-11a1, az e:leti te!^z."kckli 7,2 r;:-kal, eelütt 8.9 :5-ks.l.
1. .'. tm2eH"r f.p7r`slci ^z=:vct?.r,zetek ~
g^4d43k1011
^.a
A gozdflkodós a1^..;,•vet3 feltúteleinek v ' ltaz'Qe kihatatt a teraaiel3ez3vetkezetek c.azrsikoci'a3cra le. A terereiGs ta5rryi feltúteleinek anertereaté3a - ha nec ie elGzeter,en Co egaazzerre, henea a Polyamates falhal_-az'a ere3rs-n;ek"p-sen. - alc-pjeiban caea-v:lásult. it ter,aael3e eoa,k::zellitotta5:a az 196:i-aa évek v4;?;^re a Bzi3vAtkez©tc3::ben keir3lbel'':1 előrte azt n szinvan, lat, aae1,• en az ezllaa}l g.izd's:,3ok a 6:-as évek 411tstt. <3fga m`r 1955-.hen eldrte az e11ami gaBd"al3a'.: 1362. :vi saiEsv:aas?.1t; a ter:ilotezLn`3gre
184 jut5 gűflekkel hol J ettesaitott mxnL'aasapak et,(mi:t tekintve a zonb an a ezelvotYozotrk ra3g 137:_ -bon sea ürtc:ú el au c;Ilerii g•za:3ns'Aok /963. óvi azinvonal‘lt. A m`3tr'gaatelhaar.n5158 tcL-intetúben i, edSs 1968~
69 -re E:rtCia: el azt a r•Q11. 7;iS:;6gaL, amit az '11c,.i gszdas',gok 1961ben. / M od a Rg az. tubl,^.otot.! F,2 ígzemek kapacit ;a3Fnzk na;vebedóc6t emanba;n nemcEak az en:skUzoal5tottawgük rú:vekod(c> e>!°ecL.:'s3yeztc, baton e z 3e, ho, tovibb tolytat6dott a €iadtcz U3et centr..3,i:,, c36ja. 114/ ~
114/ Zbben
as °sel3ozakna a. w:öv©tko4etok íic.sTiJS9 tdlc?tarw .l2te mSr 16agogúöea nem válti)zott. de ez :i ;om.:>rate.: zz :iosaevauCook rívón továab növekedtek.
< r;e23ga.ad:ca fii i'ül.dte-.ríilst ce3tra].4zIciója !'11a,nd6an e/ A,rebalc:]a', ;yor€s 'e gs;^,;enlater: trjlge::.ata a ttilclter":+let 5:t1agoea ntac42°ar_Y n._;vckcA 1_^.0 1956 Fa 1970 között nacyj lE1 a.>gyaaai3t1iaJ 1,
ű
i.$t%t 1962 Cc 19C6 kdz.tt.
:~
eencC13eaiWo*':C..^.'.:Le°.', E'JG.°,eVflS"!;t'c3o, eg,eesl ífle r"+vGn• Payne
raataz: n cc:3sl:ant n 4- : I?aü'coú rar,rt;n :'s n:ivekee,i.iZ Er;.tla,npE; it/no,
r:net:a. /16!:4-ban a 311) Nt-n-71 nccobb grxdne`gok az Ones gp t dac ~ Y; n,Uzo1 43 ;',-'t tst.:L ki, c ezek rendelkeztek a z veoraee tevalet 53 - vnl. ;,U narrobb g: zdi?8.z.7k iaedif; - as dnnvea go.zdü:r ig 13 Sr a - rendelko<.ett a. & ^Jcn fé3ldterúlet =can= 33 7•.°v21y taco? e::ea ^en Q 200D :.h-n"1 kicobb aa.2dt3a'gok ~
Cú arts". z3-^. 7s733"-:°t: 36 2 £vl:tcrilet 35,0 5-4n gmzdaF.,odot t115/
115/ raflr; ea :.na3 ; :ca]oaCz?i iti4;ieztikni Zsebkönyv, 1970. ~
263
a A
ez.
t Ibl'vat
tn-fitxs:tr::74$1'. n aitet°,.vafelhoezn'14e 413 a'pokkel
hel`-ratteritatt r•.uas!:^.n^°aak setrIncak etnlsul("cn R z rl p,^,zflro'rtakb^xs '® c tc+mal,l:a^itvotkrretekben ati -ra u t5 Q_)ektel heegy sxiktarea„ As ra jute/ 1 bfi mcitervafeihosan. aeE,,.^o jutó e^.;ritir- lyotteeitett CIaPt3r+3nr973k et:/hnEenuq3ban/ terllet /kb/ L'18 sera. Term. ,1111. T or,. fn. gcled. ozaiv. ss:::v bPr.L. (3z;v. Gaza. —
-
1951 1962 13n3
1964 1955 1955 1957 1163 19G9 117; 1971
56 78 73 69 70 77 115 149 147 173 204
24 28 33 39 41 43 55 53 73 94 101
109
99 89 79 73 73 69 65 62 :7 57
178 146 1 24 105 97 91 93 89 86 0-.. 76
t.
1905 1783 1732 1!i96 3.933 1971 1943 1939 2351
983 1011 1077 1853 1?:C4 1172 1227 1 y5 1?7F3
s/ 1954. cft eter:. .etrö, 1354 -t7l c az.',ztl-- r Ici,/ r -4a4Sega= czar; dc az515terli.at.o jut6 fc.?haczctfl•3e. ~ i~
'o
s Uez3cvzai2-s ^i ctatiaratik.*i Zeebici;nyv 1965. 1753. 1972.
A ez ;vatkezetek te.dlet_Inets .növekedia:;vel r_ctabya a fogla1koztatott3k semi is ntiivokedettőj főifl éo a munkaerő 8n68ekanCrsolta5ga laozAlt uggnn. de meT nem eziint. A Was gcsdesI,c;ok nt3vekedVse ebbeu a eznkrsozban is tSeIIZevoai8ak révén kt3vetkezett
A füglatkoztttattak a.r: e - egy év: 1369 k.ivv'telGvel - Q3,.jc CIIi3kY_ent, mig t teljeeitett munkanrsgo k ezvraa 1967-t51 nú
-
vekv 3 tendenciőt mutat. Dir 1970-ben ős 1971-ben ceí3kkent. de ;,tág mindig magasabb volt. mint
1967-ben. /Wad .2D ez, ábra./
A fenti toidencEk orra engednek küvotkeztetni, hogy ,enchailt_
QO a,,. ibra rl fouinl.kostatott..k €43aí:.::1n9`s ős
esn4n5nn': nlnku?,.Rsn 3 1966 a 100
a tel:IesiGett muiakena,,ok te
az enzküzellitatta: F; C o a trge".dr:ga662 köa8tti elientmar.elta €eealltajne ie. A foglalkoztatatta5g azinvonalinak ecaelke3L3e nencaak a
.:í
rendelkez6are 6115 muas^cr5 sz nc;lnak caöLöenGee miatt következett In. Az eadtözell,tatte'.g saövekedCee is hozeijGruit, ene,Qn,yiban lehetSv6 tette az til:munk- a-Wnyeeebb - f3ieg alattenyóa$tCei - 6— gaz€stok eulyúnak náveked.sa{t. 126/ =av6bFi;l a tevGken,ys sgi kxir b3-
`
116/ Az 611atteny:czt6o £lőmuakai"nyeaa5ze Is te4gte3eníil magasabb, taint ,5.l.talűban niiv4nvter7e1őa6, de a karaaerU rlattar-
;
tie C:;a^tt6dit6ea erec':m _nick nt az C13mun oic6ayescög itt is ^ohnmaaan co8bken. víilgee, a kieQEocit3 tevacenyslg nevekedCoe is igen jel.entűo hatfst Fgyakazalt a faalalkaz.t:Ldattoig szinv9nalrras 1971-ben az ú®cze© ca alapt®vókenysdg0n Fsiv;ili tav6-
ledol;azatt munttaaaopatz 10 2,.enyeCg ozivta fe1. 117/
ea
117/ ~ori_~
~
1: t~
at;yd cC vec r. • u1em _ n„e t. '.ex.,3::adrygi ~
~
.
~
Ada-
tot 137/3. _.._---.. z aczkL:..el2rta;:tc "c ős u te3,r•,r;:ir::c~ '>•; küz'itCi elleatm,s16c fe.
= az_ilt ..6 se ef3neat s$yaa,
d e Qoa nea
azs::at.
g e m le eeirhatett_at3g
több ok mlutt JOm. 17Z1'Gz 4i I'S a L7L±yeD3k i :eo.1j 3n%:ü»nos 63 E'sre. Il:;RF4',?i. vwl-
toz6oa elt a^3 mSdaa t,<^intette a tsxmol7oz4:vetivazetek=t. :1 termelőmi CJ: e4±LC e;yeal ntZen cal3ooát+B3 aZjnte =01UC'UtC, tl:,l:!iL'á kuvetkez+ • tGSb3:i t1 te ze16n k,ilcntit O c1ójn iakJ3.'i:3tt. :2:A.1)1957-ben az rs.'zea "-
'.
:
.- , 2ssbb3l temelCsi
haL;2atic;n ter elc:ci 'rt't 41,3 3,- 1st le;_
o:.i-.v)m,1oa Qa2t#!'lkral's c_Uvetice:ietak adták, cm©2ye;c az üdczea tere
tezvzn ere2et 26 c act!la:At:,.:. © ra Dosses ea:;vetkezot 24
~
-
át tetet ici. Ziee8<.h3son3it. pden 1962-ben a teT.:.elCfii CPSúk 231fl /43 `.4;-Ét/ a kZ$e;cc y$iaten saaLakod5 czüootkezetek tatt'L• elő,-az bc3zee aaövetkezet 33 ;j-a,..n•^.elyek a ter.terúlet 32 %-41 n pnzdalsodtak. 1973 -re n koncentrSciő tav,Sbb Tokozódott: az F3mezefl halmozatlan teaaQ1,JA 'rt::k 25 0-fl a eziivetkezetek 11 0-a áiiitotta elő a ter.a3ter::lot 3,6 %.- {n, raiki3zben a z alacsony szinten $2gddlkodd o,^,üvetkezoteic - az Gr3 :m en gzUroetkeaet 23 %-a - n text. á,toriilet ~
23 5-it n ea ;Ames tcarWel.lci órtőknek cma_:dn 12,7 Z-f!t temeite meg. t► i.oncentr'ció tokaz5d6z1ho8 nawm'rtdkben hozz4Vru1t tsz aladtevótten,7s: gen kivitt teveékenyeL3 b3vL;lCee. As elraptevGkezayeőgon div;11i halmozatlan tam.,elGsi órtök sr.'nya no üaszec hnkxizatlan te=x.ela;9.i .rt:kbon rtl;;oana 32 %, de az cazi;votkezete'saen, amelook az G szvQa toa^.aelr si :.rt:lk 25 :3- ;t rsdt:lk, 56 5-ot
tett ki 197 0 -ben. ;acs ccupin az cloptev.:kenyaőg tcssmel:ai úrta°xít viza *I,juP~ , caUkkon a k3rcentr.;Scii, viczr_st G2 calescr,onJ szinten gaz:?Alkositi sz'rivetkezotek sulya nea vfltosik.
wj
o Qcc,e 189
to
sz. túbiőxat
A tezmelGo 'fl n tex :7.olfa i ti n eQ,3k meronnMen a tsz3DQtkeL'f7ti II2ekt3Ebc:P. /1970P ~
Az 1 kh-ra jutó h21a,t 3t1w termelG7S 6rtGk
L; Lt - op ev lieT.lyslJben A halmozat-kivrtii h21a ten:- L~foglal,tatotIan terme- climatic= tor. te~ilet tolt seta 1691 Grt6k c:elGei ós`t!;k arra, o.
-1500
50 3
3,9
1,3
28,0
1501-2000
5 3 ,
4,2
2,1
23,2
2:A31-250'0
09 1
6,3
3,0
2501-3000
115
7,7
5.5
19,6
3001-4000
20,6
17,9
15,1
29,5
4001-5030
169 5
16,0
15,4
22,5
5301-6000
11,9
12 0 9
13,7
25,2
6031-3000
12,4
14,6
17,8
30,4
9,6
16,5
25,3
56,2
8030-
.
/0,3
M...
GnLzesens ~ 1' s
103
100
100
32 9 0
Pvbi Degje86voa SizIem:ayek L:ez5.gezd:^ci8f Adotok 1971/2-3.
18~
A f,8lmlicoztatottck aego©zlcíeQra dellemz3, bogy az alraerony
aaiavan3].on gasd3li:ocl3 ezövetkeze$ek a teziiletar:nyulcnil kicebb ar_'ngban rt:sseaodnek a fa,^,lo.ikaztat3ttek /cr3alGdi cian::mer3 o mikalmczottak/ QzF`cdb62, pig a aagee színvonalon gaza.5lkraddk pali{; neg.yobb er:nybnn. L teljesített cunkonaaotc az6ma ter.iletegJe;gre de egy fogialLoztatottra votitve in a terce2::fsí szf.nvonal n3veke3Cs6vel egl4tt ns, a nbvckv5 te.ga°.;r:ds.:g ellenrrs. IlS, eo3k„zellitottsig in aCvakvS a tercel6si ozinvonal né3vekeeQGve1, rm=glussu(1 ne mcQmk ter~sletegyesare, banec3 1 fo ~3lalkoztstottra vetitve ~jt nlaceany 1r. n
sor
,
Ll
cugam teraeldoi azlnv nalaz gczdsadgokban " a fo ic-ellko- t 2tott lent
ee3ssö:oi%túk fo3lalkaztntottak
T
letegqe5
vetitve .-..0116-
:Pima eze ti csoporto
t.;17 io r,vekvl, wig ma 1 to alka ottra juts ccs>aa'b trzinvancű.on to±mei:id'3tt ujra. Czt bioonyitjcs a g6peQit3s hat-ten ic. A terael:c nagy:ize:ai Peltiteletnek cegtereat`ae azzal a kö-
vetkezménnyel Vir, bogy n tosent5aen b 7v.il5 ka3acit!is nellett. nz eazküzúk ds föld %1GuaunkFefele,ziv6 k"peaofi,3e rohamosan A nvv6nyter;elGaben F6ldtul s az;5ntétetitlgt kb. 7)
roc.; olyan n:ivl .m, y köti lts, amelynek epe:iit6se nix ma teljesen, vagy s—:+á °' Q3C`ah?ott, r _ " ~,s -.~
, a a. .: s rendelIzeű!3ere Csllf cunkaer3 fo,;lolLoztQtisira te tzrt tulaijdonklapen SU18ter11et caralik 23-33 ..a ozo1Gci1.n3/
-
18% 113/ ibrráea ZSU Uo iedévea Kiz1em2n;e& Zezűgazdao;gi Adatok 1372/3. Az 511attsny'zzt5a sEia ^'sa's a növaked?oe biaanyaN oírt ,ffzi3 n~.ivelheti a calS3`cen mUa?:35;'.3 -1es_-+.yi,',:tdt. Be n karnser3 teaj.mr.t.:oi m5ds% flvezntSne l n g•7pa_^it5a, itt is C^Sk?:ent3 a. k':zi ^unt:aiti5 zesay1e,7`. ~ t a k^ylcit?ahaz k"past. /1971-ben m:"r a 3zEvl3tke2°toesAoa is c3ö:':SCLt 82 e^y ®emasalletr-t SelFaaszabAt kdzi m.snáxi25 tgw,tyi35u•a. miközben am e3y nsnsssőrárc jUtá bruttó ter:.elc:ai ártik 3űtt. 119 / SIM
119/P'orr!3:
úS2 JeG4 ad"vea &5mlex1'4yek 'azSgEl.rydaffli .Adatok
1972/2. EgyáltalGa nea vdlotlon tohdt, hogy a tersolGs sainvona2őnait emelkedioGvo1 rohamoson növekstsik az alaptovőkenya'ger, kiv:3li tevdkenye.'gben lekötött cuni:anaryok anima. /Mad 24 sz. ara./ A termelőszövetkezetek dl5raüflZvQ1 vralE► g.ezdúlkoc7i:e5na
te-
ht tavá5br ~ 4s rl ~.s=vet ~ 9ellemz39e mFar dt az h ar±v neia a lőtez ~_ zea1,A h ~:nem a ciUnkaid3vel raadukadik. Növekszik azonban a hitszámmal vací Ac:zd5ltsod3a jeles3t6oLp,e is. itemos;ak olyan tor.n&baa. hagg - f3le3 a meg_s t:a
2
J
2t
.
Gt ~nQ.
4
As eey kh. term iteriiletro jutó ledolgozott mewkansnok ez:1tt~~ as alaotevókenvsógben 6s az ala7tevrken,yeóRen kivuli tev3isens-
e§Rben a texmníe`gi: ®zinvonal tílmVin.vébei} }471-bern.,
A tarmelós technikai'; oldalát, a terneláei tónyea5kkel való gaz&llkodáat tekintve a I9vetkezőket üllapithatjuk meg. Elűsstir: a toameldo c azkbzigényescége ativekedónánek oka a ez3i
vetkezeti szektaiban sen esetre eem lehet a rendelkezésre 6116 tdldtsr2let nt ységénak•kcrlátasott volta. Nemcsak azért, mert as esek3zellátotteág azinvon la caa:c fele az állam gasdaaágokénak. hanem az6rt sem, mert a tat eteríilet nagysága az i sete az6m n
105/
cbszalut korlat. A azs"+vetkezetek fUldteralet7 — az ewe>:s`sldseL F::Uvetkezt6bon — Y31yrr..7 ,to-=en ek;vekedett. ü c.al3sacra A re:u?cl:xoziere 016 Ca a fonrlelLaztathetd úasnLc— er3 kUzUtti k'Wll;nbc3 4-3 ScstEfnzi a oz;;vetkezfltek tev6kenyeci kürts— nek, a 2e10010356, 6rt.:•,reait3 tevCken3s:sógnrk a b :val6cát. 121/ 121/
A gCpeaitJa e13rehalaű.iea Cs a kU>i:3s gazda©C3ois ter: e—
1óei azeráaLetünek egyre iateazive9b° vúldea állandóan ujratenaeli ezt a kaíUnbsGgot. Plz::nna3dszora Rőte13z3 wog6.11apitseunIsból vi3zant az lc kvvetkeziFc, ho ;y az fizernaratoű lel2ettSv6. teszik. a íordalkaz,tatatteRá ' visz:ssss.v3L: >aedi ~ inda ?sal.~'kj ho.~r az 61e1.-,iazer azdas:5tt vertii;:. ~ lis
i>ztesraciála ne cask °.fela1r31 lefel @ haladó, h^se:.~ "alul.-ó1 fel— fel6° halc.dy fol.yanztkCnt menjen vógbe. Ezen azt 6rten, 'taa zy ellen— teltben az. Glelaaiazozg,azdaeC;, t3kC>a inte07áci6jfval, ahol as 61e1mi— ssecripari ós kerecke3elari nanop 3liunak integrálják nmez3;3ca,daaiBi ter.:.el.aLcet, n,luniz a farditott folyanat is lehetfl6geo. 122/ /a3t -J'
122/
LehetQfagecnek tartan, Lurks a esavetkezc:tek kiec6ezitó
tevdkenya;g<ínek Pej15dC::O de a sz3vetkeseti trrsulacsak b;Tva1Cse e— redmCnJekGppen a teljei ujratenl6ci falyazata ternelGs, feldal— gozsa, órt;`keeitue iatovr°ci6jrnak fol;,aanatában a ezUvetkozetek is bettiltheanLk az integrutar szerepót. talán olcsóbb is./ Ez azonban az 611ani gazda jipoltika kCrd6ce ie. $Lmenngibea ugyanis a reze&azdasCgi ítzenek nen kapnak ehhez megfelel5 'elleni UsztUnzfat Cs Meg tMaag_ot:et, f61G, hogy a tevókenyetci kiír b:vl1:20 er3úszen mese — nen ólO13iczergczdaS g3al
190 kapcsolatos • irinyt vane. jieQyectozcra a cee3gazdaság technikai-gaecInccíai viczonYaixaak fejlődőce eaodai'nyekCnt a cez5gazdeav48, illetve a ezíivo=ke2oti (leek-
tor otub :litfiedt biatocit6 ainpvet5 viszony - a közös gcazanr4m €>e a h:3rztáji úazs:afl kopaeolc3tra is m6dogult. Ez azonban ka1'.:n vicggdlatot ig<;nyol. 2 . / A- ktfzi3n nazdnehn és a heretáli nnzdeoER kzraosolta
A haetfsji BcedacGg funkciója - m int már ezt korábban
11 :31
123/ Ldad b5vobben az I. da e IV. fejezetben.
tieztQztuk - keCfivo.. F'gyr6agzt 6:= a ftankcicíjo., bony aegktioae ant a mun
a közös gaedaeQ3m. Az oic6 6e loglőnye;,ecebb vrltaeda
a ktizi3a gr,z•'e^ lgokon
belill, hogy a kiegCeEitő tevbkeny:AII, a aell6ki%eemdgak £ejlűc:Cce kSvetkezt6bon a Tozla1L•oztatottaág ceinvanala jclontGoen 9n vült. ,In.y n rccndQlkeefor© ! 1116- és a £'olhneen-3lhat6 munkc erő közötti ellenttr.oncifaanak oRero kevGebő n rtazulaahn biztosit cn.oznAcQoarrSt. ~ ze
a- eflót ebbe n n: von•: t koef4ebnn en ~
~
~~
e ink•'fbb a kio ~ő: a it c~ C ov" env-
séa veezi d.t. r vC3toz6o ki3vetkez69on ac;lv!ltozik a hóztáji ezerepe
a küzi;a gc:zdas•3gok aunkcaar3igdna,ye ős a tegcQQ jövez:eleedgfte k5n3:t1 egyen: ?tly W.ato: i C úc3ban in.
4
eg
1© r
21 ez. táblázat A kösi5e aaidac5ltokban kAS'e9 tett munkaidő creaoszl'Qának.
v.'ilEozása 1968 - 1972 - ig.
tv
Ledolgozott munkaidő Állattenyéeztécsbcn és n3vényteraesztóeben ogyütt •
1,138.539
70,7 70,0 66,6 6o,6
1,113.85o
61,3
1968
1,343.978
1969
1,393.475 1,269.296
1971 1972
ii© Ezoeen
l000 6ra
loot) őrs
197o
.
1,898.695 1,391.113o 1,9o1.933
1,875.339 1,813.o36
loo loo loo loo too
Forrás: KSH negyedéves közleminyek 1973/3 15.1. A közös gezdaodg munkaer3intnye do a tega4g jővedolemiflye közötti,e&eneeuly biztosit4sa korábban ezért hárult a hdzt4ji gazdaságra, mert a Was gazdasrigok necc volték West kihasenélni' az általuk lekötött munkoerőkapaaitáo teljes munknid el€apjűt. agy a tag jövedelme nem is az4u azhatott teljes egészében a közöaből, hiszen munkaidejének oaak egy r azdt töltbtte ott. Napjainkban azonban változott a helyzet. A nem nyurjdijse tagok h vi átlanoe munkaideje 1971-ben mér meghaladta a 200 órát, ama tbbb, mint 48 6rda munkenótnek telel meg. 124/ A tagok naot4ri
124 / Fonda: FC3ú Nogyedévea Közlemények 1973/3 15.1. munkaidő nlnalénnk kihm.enultoága tahót eléri, eót me^haaledlnjsz
,
inert foglalkoZ Ctottakőt./ K lön&en mióta az iparban áltel noae6 '
tilt a 44 órás munkahát./ Ha ehhez azt is hoz:áveesz&k, hogy a közös
fiazd sokban is elterjedt a kötött munkrtdóben velő foglalkoztatás, akkor nyilvsnval`:, hogy a hhztÓjibon ocakio a ccalődi - Lmatooabban a " türedfk " - munkaerő tevCkenykeeik. Tehót azok, okik ccolédi- ; ás életkarflményeik miatt a teljes munkzidó k'tUtteógét noas tudjék villalui. Ezt tdmneztja old az a tCny is, hogy e ocol3dtcsok récevétele a WdzUe munkában osökken3 tendenciát mutat, máshozsá nagyobb mórtCkben, mint nhogyen az 6cozeo foglalkoztatottak sz4'!n coökken. A k zös eazdeoáa teh4t naDlainkban már leköti taa. ,fainak telke munkfleját, Szakcég van-e akkor mőg a b{ztdji gazdaságra? Hiszen ebben az esetbon a tag már megozerezbetná teljes juveualmét a közuab51. / Ha a k:izíis leköti teljes munkr_icejCt, akkor ttireedalnilag indokolt jbvedelmát is teljes egészében ott kellene, hogy meüezerec¢e./ Gyakorlatilag azonban nem ez a helyzet. A parasztság re61j0vedelme 1968 éta 1Cnycgében nem marad el a munkások reeiljövedelmét5l, belső arrnycit tekintve azonban lavegeodifeltárásoket mutat. Kusiamert tdny, hogy a társadalmi juttatások tekintetében a parasztság helyz^te roaozcbb os !tlagníl. A munk_heok eltol élvezett tázvodelmi juttatások egy fűre jutó beeze nek kb. 66-67 tarát kapta a paraszt©dg, 125/ 1971■ ben. Lbgasabb viszont mu*ká,okénil a p3reozt125/ Forrás: Főbb n£pgazdae{g2 folyamatok 1972 / Stereelée,
foglalkoztatottadg, a lcE;oa.ág jövedelmei, YoGyesztbe.pJ KbFI 1973. 28.1. A lakoseQg j?7vealme de fop;yaoztáca 196o -72 KSH 1974. 20.1.
eft munkaszerinti jövedelme. A munkaozerinti jovedolem azonban a peraeztságnfl továbbra
is két forráob3l származik: a k3eiisb:l áo a háztájiból. A tagok ki3aöcbil ez3rraiz8 jövedelme jelentősen növekedett - 1960 - t61 1972 -ió
kb.
3o ;tka1 1e6/ ac as ipari muakfieok (tlagke:4a3Eát
Ag* ~-~
126/Forrás:
ma aem árt el. A
lősd a 124. ®s. ja3yzctet. oc .~ do özöo ~ b51 á s
,ióbedelmLnek ode aaindt
több
~
ízt4, ihól eadrtan 6
e~
nüttes - 27/
mint 40 -ét afl,#a a h4zt.áii aneaacáR
.
127/
A háztdjí gnzdee.°ag pedig ocakis akL•or eredm!nyez teamákot ős jőveúclmvt, ha abban lb mn+ankett fejtenek k4e A tag tehát tuft* a flÜSbon teljeaít a:.uJi taeankr,idlt, mint ra nápgaedaoőa aáo területein • dolgoz3k., de jüvoclelme ocak akkor leoz aeon= ozokével, ha még ezen feltdl a hdztájibsn to dolgozik. A tea jövedolDe czemzontj8bCn1 aolldkos as, ho,gy cla.ptevLkea>9-
cGgóben, vany azon mell€íküzcagbzaaa fejti ki minkaerejc.t. . ibb31 a ozeationtbél ooak as az éacQkee, hogy a kÖzöeben dolg:szott. Lppon azért nay tanik mVgvSltozott c házt6ji gazdaoé3g jelleae is Moat már_s,g azért van azUksóg a hQztdjibál aQárm az$ jtivoüeleapre, mert a taa nom 6stákceitheti mankaoseját teijeo cgóczóben a ki3zöa gcazdacáabcan, a ezért teljes jiivodelme aem ezármazhet onnan. La már a War gr.zdaedg felhcaznilja tagjainak telje®' mink:i+:eját. A tag teljes jövedelme még€sem származik a ícüzösbvl. A h4zt49i aazŐ,1t37jQrF3
tehát
a szövetkezet
ás tat,n,isi azemnontjáb41 puEZtr.az 8tzár‘
van ozötta'a. mert as aaott taunknmonn_icéct ,el ttneoazczézhetú 1 ~ivedelem 4uleft',oeaxR al oconv. 128/ ravel a hdst3ji többé;nem'a közös ~
~
328/
Yaláazfra:.le, arrFil van azé, hoa,y a a:osc3aazclileégbtan ki-
fejtett munka alacsonyabb termelékenycége, a szakLGpzo6lea, kevésbé bonyolult munka következtében a mczSgazdaeánban enakkora ,
jövedelem alér$séhez több munkát kell kifejtáni. Est a többletmunkát padig a r nem fejthetik.ki a k$zöeben - az iamort okok miatt - hanem csupán a hvztdjiban. gazdaságban ki nom fejthető munka tore,'de a tára4dalmilcag indokolt jövedelem megszerzéséhez mégio eeüksé:ee, valamifóle ktirpótláe, pótlőlcagoa juttatás szerepét Witt be. Jellegét tekintve tehát nakbal inkább l.l2etmón.vföld, mint a !Cells g,ezdrflkodác starves kiegá8zit5je.
A háztáji gazdaság juttAt&s jallenét tómoeztj3 ald as iQ., hogy háztdji e~zrineftguk nemoeak azoknak van, akik bevitték fi51djEket a kösiiebe. a egy részát vieczatartották. Mztáji ter:dletet azok is kapnak a flösből, akik semmi fate/wag eszközzel nem jórultak hoeeá a k.:sme gazdaság va.3yonfihoe. Az öeseee hfztáji 0rm6toxillatnets csupán 32 ,5-a a tagok éltal viACazatartott tarület /1971ben/, a a többi n ki3ziis területbűl a tagoknak Mellott [aóztó3i, illetve at alkalmazottak illetményföldje. / sz. tidbl'zmt I. ! Ezek a tagok, u3ynnugys mint a s Miami vállalat dolgozói ac.ekis QzemBlyeo muaaE:újukkal járulnak hazed a közös gezdes6g vagyoninak növeléséhez, fi;ldjfíket raem bocsátották a közös randalkezáeére,
mint az alapitő tagok.(IAaz. az aLyáni földtulajdon ősroklűdik. 9.e amok aemmi jelcnt ~.aóQe ninz© ebb8l a szempontbél. hgztGji g.^,edae'égot mindenki kap. aki a szövetkezetbe tagként be16d Ah é^t.á.ii 1tehrat elveeztatte k^3líceolatát a tulAdnnformrival:, jellEgót Cekintees.mi különbség az alkalmazottak 9.11etmón.afiildie éo a tagok h!ztdji gazdasága küaött. A kaönyaég legfeljebb monnyicGgi. 129/ y 1 29/ Illetményföld nemo z ak ra ezt9vetkerst alkiala.ezottairak, ha-
nec~ s Mami gczdecdg dolgoz5inaak, sőt a falusi pedraéguaoknak is ~
A háztáji gazdaság és a tulajdontorma kapcsolatának megmaFinése, de fJk'nt ,juttatás jelleg6nek erós3iése azzal a kiretkez Snnyel jár. hogy
gaukken a_ eaok Matt tev6Stenveécben való ér--
dekelteáae. Amennyiben a közös gnsdaeág telhssználja tagjai tel,
jek aunkaidejét, cinek a dolgozók természetes törekvice, bory társadalmilag indokolt jövedelműk io onnan származzon.
Ha vi©zont
ez net lehotadgee, a a k.'zöe gazdaság háztáji nyujtdotival kérpótólja tagjait, akkor es olyan juttatás. amely sokkal kedvesdtlenebb, mint a társadalmi juttatások egyéb formái. !!z utóbbiak ugyanis ° ingyen ° illetik meg a dolgozókat, a bAstáji viszont cenk akkor eredményes per, tlólagoa jbvsdelbet, ha p4tlólsgm gnnkit fektetnek bele. oalászinüleg ez a f6 oka annak e hogy sok helyen a tagok nem is tartanak igényt a háztáji fbldter(letre. hanem a közös gazdaoág jséezodnsben me*vdltia.
,
A kéztáji tevékenyoégben.valb érdekeltség egyéb okok miatt !e ostlkenhet. Az általános t&aadalmi—gazdasági fejlőiós, amely
a falu életét is alaposan étalakitotta , a munkával, a j6vedelomszerzé% módjával kapcsolatos elvárásokat is megváltoztatta. A tollu ai áletforc►a is tatalakulóban van. a ha a generáoióváltda lezajlik, nagyon valószinti, hogy a hásttji gazdaságok tenaelóse te jelenleginél alacsonyabb mennyiségi ezinvonalon stabilizálódik. Kétaigtelen azonban. hogy nem filtalábsa csökken a háztáji tevikenyeigben való érdekeltség. hanem ele6sorban a legmunkaigányeeebb, a nehéz fizikai munkát igénylő és legkevésbé jövedeleesu" termékek termeléaóe
ben. / Erre utalnak a szarvaamnrhával, és a zölue'gtélék termeléeével kapcsolatos problémák is ./ Ez azonban már átvezet bennünket a háztáji gazdaság másik funkciójához. a mes6gazdasági termelés ée a népgazdasági szükséglet egyensulyának kór:3aóhez.
6
1* 22. tíbrs A szarvacrnnrinRtfllomár2 es
A
sölGiaE$atexrelúfl alakulása
Borráea 83I3 gezógaedsntigi Matok 1967/3 / 1972/2 2ez6gazclaa3gi Stat9.e3ztikFa3 7eebk€in,gv. ~ Az a ca,játoe munkame:otxztás, amely a termelés nt,erkozatót tekintve a k0$ba gazdaság és a háztáji gazdaság között kiairtnilt, volt a mozgásformája a nagy méretekbén való gazdálkodás ós as slapell.átottcág ktizf3tti ellentmondásnak. Oivel a közös gazdaegok cask azok termékek tormeló őrs specializálódhatnak, amelyek termeJa l Use gópcoitett-g-tehót v.l ben nat,ytdzetai z6don 4Ur-t4abc.3azon termGkek tozatelóee, emelyeknól ezen feltételek a nagyüzemekben hiányoztak s kingzramvkE► en konccntrólBs:ott. A háztáji geztiatJlgokbon tert:aoitók
194 tehát meg azt a termékmennyiséget, _melyet a nagyüzem nem magfelelő eszközell6totteé a következtében előállitani nem volt képes, de a népgazdaságnak ezdkcé e volt S. A közös gazdaságok eezköselldtottedgánék növekedése, a II6peeitén fokozódósa azonban méginditott egy olyan önmagát gyoroitó folya-
m=tot
3a ,l
/ amelynek eredményeképpen néhány alapvető termők vonat-
130/ Lásd bővebben a II. fejezetben kozáeáben mérce felborult a.mezdgazdaeági termelés 63 a népgazdaegg lermőkezükséclota közötti egyeneuly. S várható, hogy ez a ?M-
-
folyamat folytatódik: valószintileg egyre ujabb termékek vonctkoelsában borul o.jd fel az egyenauly. . A nagyüzemek gipeoitóaének fokozódása következtében csökken
a foglalkoztatottak szórsa, és r_övekezik a rendelkezésre 6116 munkaerSkapaüitáe kihsasnálteóga. A mezőgazdasági foglalkoztatottak, pontoaabbsn a ozövctkesett tagok ez4mdnak csökkenőse a bántáji gczdns$gok számát is csökkenti. A háztéji gazdaságok gumónak csökkenése a mezőgazda-
ág termelésének volumenét is cea:konti, méghozzá területar5nyukn41 nagyobb mértékben, mert intenzívebb termelést folytat, mint a közös vedea6g. Lst a kieső termelési volument a.kőzös gcz'Zaedgoknakk és a többi hást4ji gazdaLdgnak kell gdtólni. 1967-től 1971-ig a házfeji gazdaságok séma 56 szerrel, kb. 7 l—kal csökkent. 131/ 131/
Forréa: KU( Itegyedéves Közlemények. 6iezógczdaaági
Adatok 1972/2 31.1.
A foglelkostatottaág ozínvona ának emelkedése padig - mint ezt fentebb kimutattuk - csökkenti a háztáji tevékenJcágben v11ó
10 6rdekoltc6get. A arzmaxedó lOetri3i erzrlacrgok teh3t nem v0.6czinii 49 hogy Otani 2og3elk e megozEln3k taraoláoi volumenrt. Bo nc S ea4k orra van szó.
As a 'Utley, LLOey - Tzfi. @ Gza§-VCF^rtri2F1, tej, Ez1ackimk oDOtébon netrnnoats n&x*ízt:'s3i termeluco csökkent, á3netit a termék .. c3aczec tormalaca is, emit ut€tkl, dtQ"y a ktdz8e aazstec ágok cam voltak m64
.
k6pei?ek p8tdl>.1i a kistiieemak kioo6 toamel<.
A Wittig 6B isiaegit$ gcadctelcoa gulya mag 1971-ben is 32,9 á a tttozng©zdaodg Uscztormel6e6n bolt a , a og,yee termókek eeotGbon _ ttfldiB mindig casticalcd3e oz öccztar_:ölöa 50 Ilea. 22. ar. tt<mlózat A bruttó tormalósi áxt4k taeronzl.roct 6rtnQatok áa t4r;ndcilrnl azottt7rok czcrint 1971-"Jon 2010 /iron Ágazat U8v4a zgtermciG© rlaczoaen omen boltils bur-Bowe kelkútws;zto zt3lflbeb petrezaelyets oalátr.e Á21zi'tterty6oztGa Seazeoen azon belal: v6g8311atok: ezarsractvanca cortár•: liba ka,oca
h13am1. esze 2st ~~ IsU6 a g ^
Háztáji ao kieoGitG gt.ez3^_cdgok
14,9
55,6
24,2
1,2 2,4 o,9 ..
3797 2íi,7 27,2 32,0 11,a
55,7 57,4 57,4 58,2 72,4
16,5
35,3
42,8
13,1 13,6 5,2 23,1
66,4 27 91 33,4 33,2
19,3 52,4 58,4 30,7
d?orr6s: Eegyed6vaa 2t331cmEnyok Ooz5gaxdcsc,ig,i Adctcok 1972/2. ..
4qR leer 195Bár az órt6kboni acl^tok nom 4altcticn21 tüksUnik a telegee monnyioógi cr,ínyokat, mivel a iaázt6ji gazdnaágok órtdkeoitées últaldban fogyaozt,íi áron tGrtjsaik, a n3_yt3zemeké pedig folváogrldei Son, ennyi bizonyos, hogy aa a szövetkezeti azektor baled egyonraulyánsk nem Sc, de a taee5.n€izci^ aáa belt:5 Wayensuly.rinak fel.
tótele t"óat vieaon;alag £tocestt iCoiA oz áruteruelS kietkaem mnrn.d.
Az olyapi átmeneti helyzetben, amikor a tortaék 3ec,zeo tas meléeónek jelentSs•$ fenynüa e2drtaazik a hiztdjibll, Gs ntgyiizemi 7 termelősének feltételei sem megole?oJt3k, a termelje növelc:ej_.ok két lehe y3sé4e van: a/ bizonyon múrtékü áremel6ecel i3ezti3néfcni ele3norL+an a b,Lí2triji A^zc13c3y teseelGaBta b/ beruháQ_ísi t3.trroúatáaat3l megoldani ieűikálícan nng3ii:eai tcrmelécét.
Az alo3 lehotnc6g többnyire cook ét.menatileg oldja meg a foc2:dltg6geket, kfl+"dnlisLéppen akLor, ha anyaQigGnyeö termzlé3r31 van szó ős az, áremelés nea jolentSm. L'ácr6c zt, ha s caGkitenée már jelent3a, nem biztos, hogy as eredeti :mint slúr6es eiker°il. Har¢scaloszor say jelentu°ccbb dremelés a fifizt ;ji jüvedeltsek növekoc3óae következtében sar3nyttalaa jövedoletao2osztáQt es•edménjezhet. Yéglerea megoldáct te Mt csak e nagylizcmi tarmolGa Yelt{teleynek megteremtése jalenticet.. Amennyiben vG^sont ez
02
damay,át etimulSltS folyamat tnled-
got:an felg;7oreul, illetve, ha nem B közös gnzdauégok ka r ciLCeának Zejlőd6ee Utemóben osi3kken a hszt5ji 832aiaeúgok L i: rsa.oléce, hanem fbrQitvas e hántfji termelés w ore csökkenőse hatProzza co g a közös gazdar3'gok bejlecetócai erzF+.k_égleteit, akttor ez igen oulyos
következményekkel járhat n6pgwzs3-.c.ddi egyenoulyrFa le.
Dot ise3. A s¢asdaeámi mechanizmus és a ssávetkezetek gazd.3lkodáaa
A ter>velós fejl8d5s.lnek, az árstinvonal lt*/ emelkedésének is GAZ árszínvonal kftdósóvel itt nem foglalkozunk,
mátiés lenn. A
mart is-
T,_ ezt kiraeritően tárgyaltuk.
általában az irányitdsi rendszer reformjának következtében a szövetkezetek gazda lkod íss is módosult. Javult a közös gazdaságok 8vedelmi helyzete, s ez lehetővé tette az slapezeltil gazdálkodásra való rltárétet, az amortizáció képzést, rendszeres munkadíj fizetőst, stb., tehát a vállalatszer:! gazdálkodás kitejlőd_sét is erósödásét. A szövetkezetek jövedelmi helyzetének javulósa megi ilvanult a parasztság jövedelmi szinvonalának, a beruházások saját forrásai.
nak alakulásában, sőt az 611smi támogatások de elvonósak arányának alakulásában is. A személyi jövedelem /tagok részesedése/ 1967 óta folyamatosan növekedett, annak hogy a családi munkaeri szaga folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. /Lind
2o
sz. ábra./
A beruházások saját forrása is igen jelentősen növekedett: 1965ben a szövetkezeti szektor beruházósainak 10,7 $'-a származott Saját erőből, 1970-ben pedig a szövetkezetek népgazdasági beruházásainak 47,8 '-a, 1971-ben pedig 54,8 16-a származott Sajót forrásból. Temaezetesen ez állami támogatás szüksógeseóge továbbra is fennáll, sót a területegységre jutó összes állami támogatás mértéke a legmagaaabb
a legjobb gazdaságokban. Ks azzal kapcsolatos, hogy a bent:is íei álhími t'mogatás a beruházások értőkének % -ban kerdl Xmeghatdrozásre, s a magas színvonalon gazlkod5 gazdask több :saját erő távén több
23
es. ábra
álirami támogatáet is tudnak megszerezni. A legmagasabb szinten gazdálkodó szŐvetkezetekbon a beruházási állani támogatás 2,7-szerese volt az országos átlagnak 1970-ben. 1 " 133/Forrás: KSH Segyedóvea Sáaleménnek *ez3gazdasáai Adatok
1971/2-3. Az állami támogatás és az állami elvonás kiilönbeége a ezUvets keneti szektor átlagában fokozatosan csökken. e 1971-ben az elvoná..
20t
~ 494 sok öaszece meghaladta a tGmogat ~ e összerót. z?)
-tress t4b16:!.at As állami elvon'sok ős támogatások alakulása a ezövetke,zet1 szektorban 1967 -71-1R mill.Ft.
1967
1963
1969
1970
1971
n3sx/
3144
4619
4969
5251
6736
/aim' t;mogatáe
3771
4847
5183
6827
571$
Qllami elvo-
a/ Forgalmi adó nólkill., 1971-ben biztositási dij nglk:li.
Farris: t4esúgazdasági Statisztikai Zsebkönyv 1972. 205. 1. A gazddlkodfs módjának v3ltosdaa t':fkrfi3zcSdiic a szövetkezetek jiivedelem ~ rdekelts`;i rendszerSnek változásában is.
A gi$dan5gi mechanizmusreform as alapvető órdeketrukturót nea változtatta meg, de tae,váltost^tta ez érdekek CrvŰnyeg(i1ó®i módját, módoeitotta s jövedelemérdekeltségi rendszert.
A gazdaságirán.Yitási rendszer megváltozása a nyereséget Qi1itatta az dll3ai villalatok érdekelts3gének középpontjába, a ehhez ' krxacaolta az egyni órdeket is. A termelőszövetkezetek érdelselteégi rendszerábea a leglCnyegesebb változás, hogy az állam. el,lenttt-
ben a korábbi módszerrel. se a felhalmozás ős a foKSaest4s arűn9át ezab4lxozza canmSn. b^-aem kíilön assbr,l.mozsa a személvi Jövedelmeket. 3em garantálja a munksdijat, viszont el8irja, hog;y a tervezett eounkadijnek csak 2 0 :J-s fizethető ki el3re, ávközbeng továbbá a esemélyes jövedelmek növekedás:St ki3lön adóval koriItozza. A j:Atedelemm.
Aemi 495
felha©zn_`lfei adó hntR3:Ib-n igon Moonlit :Yz a1c.ai v521alataknúl k6225a'6 aze:,'lyec 3Uvade:;zek azebslyaz?c-`rú. a Ec?ilcinbc6g eleiarban, hogy eddig, mmig az Mani vú11n1atakn ú1 ez a az: Wlyoz::a c h:zis b".tr,szinvot:nl ezag'12-oz:c!:a nyar.,;azii:, a ezi3votkezetckn_1 a Vole aze?~ "l ~ i
jtivedolea - tcze_czetecen ne:. 1Ctsz_.mrc, hanam aunk_nspra
vetitve - kCtpezi a ocas'l;;az ~ c e1cF3%t. Az ad6e5vok itt tePtCt nemez ,k a munkadijtil kalLnrrilt nyereeégre, illetve annak 1,,CEzoued.6 si Jö_:atkűnak, ta:ae:a a teljés eceaaui jüvedelez..-e. ..Yvel a b~ rfejleszt6^t
aL vú_lalataknil eredetile3 teljes ec;:r,'záben az adózott nyeresé Ub:1 itollett fedezni, a k5tP_le m.rK;al ,zL lúslyegóben ,:zanoe valt. tal.ünUc m5d:.a ez a szaab63yaz;íei randazer a z: zEbvaets
kozetekuta 3abban beval.t, taint a2 chol hamsmean t~ólasitani ie kollott. :,z ak igen egyszera: cXx:: a ksilUsbe.`gre vezgtétetű vieuza, hal.a addig, a.aig ez u :canstruicci6 az :Alum/ valcai3tokat n164;sz 3mbiyitzlara" UaztE3ildzte, C 9züvetkezeteke4 Csak nzuaic ?Y;aphigiízlarat. ::oat teitC az Allr:z a szFivotke &ete2cber: is kiilün sz^'oúiyozza a aze:.:iyea jiiveüelcYekev, azaz coat adz, ne3ccak a fa3yac.vtfa arún.';4t, hane:: sainvaezcalfl iü aWabIíl8oz$a. Az ú11:-:i ez3b'l,az~ snsaic ez a rendcae^e 1969-ben serült bevezet3sre. 3lűtta cask
az 41adj;ivedelea adót fizetta: az iiGczea r"t3zesedCs utó# evysfageden 6 0 at. 1]z 1371-ez a.:abólyozó m6dasiCeok megaz•3ntett5k az alan-
jövelaleW liae;ric adac:!.cút, di:fferenci6lt rid3kalcccal vatva fel a kar:'7=:i egya'gea ad5dulc:3t.
Itt eg;; kia kit.:rűvcl - miElűtt e vJltozús k3vetkozW:reyeit urogvi:.,z:slná:sk - :rde3es n_hsny szóval az Gllam ós az egyén érd.eskapccol?t'_-t le ivegvilúgitani. Az egj6n jrdekE alc,vetűen 3s ki;zvetlenfl a Wankadi,jbaz ka;ccalódiYs, mert ez a tUbb, ős ez a biztac. Az úlict;at, mint oz :;c_zCread21:ai Grdek k:pviselGjast az iieczes fogyasztre nagyelga ós ar:nys 6rdekli, a Qunkadijek csak annyiban, hogy azak szinvonala ne baladlt;
meg
azt a volument, amely - a lelbalmozús
caegf'o1e13 ordn„$t Piavelori14 vőve — 0`s.^.toccan asjratcrmog3dik./ee— da5t nomcLak nj P bv-ot.boaa, banes ecotle^eo keacz utieu hUr::icGnye$ oaat[a lc./ tt tnalij du a rócssoccd3áo ezétvIlac3td'scdbota az orydSn 6c a tdrcadalom avziia 6rdoke i4 ki2ojcsEttgo Jut. A o^.abllyoz3 a:vad— czor ily módon vc.s].ó azttagvclltoedaa o cziYvotgczot j6vodolcmGrc?okolt— cdg6nek renQn3crd#t lo ctEdooitotta3. 'Ion ez alopvotú árdekatrraktura vdltosott itt cams a tcgok egyéni őrdeke tovG4a^a le ezocaageaa . jőve.,elcatytthE3z ttoporaol'dik ktistvastlenUl, a a kolloktiva kett6aa drdoke to vAltostatlan. Do tSZ i l,tFal s boos/ az dll.ami szczb;315tosdta a =maws aveQolmtttcisea kc3.noaas4dkk._ n tagok Orcdoke oem kázvetlen3l n bruttó iövodeller^12 ai hiszen a czcctGl;co jöveeiolmek aFivoko€?Gtsút olv'ilagztjcs attól t'.,z. CEBócCP. it v11tR32d3 ebben a viczonylatbata teladt
czt jolcnttl, hogy o jővodeleQtirdeFsoltaég ronticze e c Pelozinen to 1tifCe joz6ore juttatja as al?pvaat& Grd3ekéiccazoattgg6ot /ti. cot, bogy r~ tag Brdotco ocfak közvotvo kapocoltdik afejlcöztflikaez I. A caza3balyocdc ca.3cijdaaak co.^;váltot:4ca mmzzLal as ortlűmGnaayel j'dre, bow — az olfiúrii Qazdcacidgt Coltételek kiirctkoztEbon og re jobban d1i2Qeronoiól&d6 bruttó jövcdolam ellon6ro — a a3coctGlyoo jő3vodelaek diP&'<:renoidltod6n oaE;tcL:o0 tendanoidt mutat. / i?;sds 2.4 . ast. Qtsrta. / Az í3oczof'ta;46c aáaik oldala m f:ollektivct jövodoioaErgoualt—
Oi9ge. .!i nz ~ Sl~ ar,C roaz:,:saar viltoE3 ;. 2 xee~,n v'ltoztattn r,o ~ c czéiveM kos.c:ti kollektiva bruttó 96vedelst ftrddet,eltot.rtCt. &13ezvr to as allami ttlot3at!1c ressiiozere tov5bba ~aa le réczben a bruttó pvcidolem -
nagyedgira bat,. rf,ozben Nap, a foiks10=6st, beruta3ce3at e:.^brtlyozza, mógtsarlig os utóbbincak nogycdgtit 6 c SsdyQt, czorkozotét lc boFoiydcolja.. 134/ Zrsoslssor, ca csaemSlzcc jt3vedolaok c.2abGlyoztian baeae gdbon 134/ A oeUvottaeceti ticzta jsvodoien a bruttó j8ve3olcn Olag— vdnye, akkor lo t to az 616cmank.::dija3 elszdcoljtik kűlteGgkd:nt.
24.
#S
rat .
ea.Uz.a o
1962 - 66 .
•
r
'T.
EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTÓ ÁTLAGKERESET ----- EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTÓ SZÖVETKEZETI BRUTTO JÖVEDELEM
.~~
a
1 HA TERMÓTERÜLETRE JUTÓ HALMOZATLAN TERMELÉSI ÉRTÉK
;50
N
1972. 15 14`
EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTO
ÁTLAGKERESET i
/
----- EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTO SZÖVETKEZETI
iát BRUTTO JÖVEDELEM i '
~
i
%
1 HA TERMŐTERÜLETRE JUT() HALMOZATLAN TERMELÉS; ÉRTEK O
O
N
ó O N
~ .'r1•S.li.,iie.v, `11.ild~~.C~.l~ (4t. ~ íF.V'
nom v£1toEtatja rt;0(.+, a ji3voColom62e.:okolSa63 forczgjdt, tovdbhtn is
a bruttó jFivo 7elam aegoQztde3nrak czabliyozie6r6l van eg6. A kElitnbo6g a r6Li űo a mostani razabHlyoz6o ki3zéitt es. ho89 akkor czt ire ta 015 az 5liam. hog y pin3entm cann:it kell felhalcozni coat pa@ig. ' hoF,y masimum mor.szyit lehet fogyasztani. /Pontocabtsan:
bogy= n3het
a fogyracztés g Maio 6vhez kSle©t /.
2 4 82.
prat, A ozom6lvea 6o gn b~ r tt6 1íivecielecs ~~,~ are~noi ~s],tteye, 126,2 -~6an 6$1, 197 1 - ben.
1
Í '
-`I~ u,d~ ., l,(, S:4%
+ ~ ~
~, U ~
; , ,e ~ t Q~ ~-~ d,e,ecf-e-k-
IL, A(31-3(3
„
(`-01
°
Eddig tehát a bruttó jövedelem változásával lineóric'n változhatott a személyes fogyaoztás 6o a felhalmozás egyaránt, moat pedig a személyes jövedelem degressziven követheti e bruttó jövedelem növeTs kedósőt, mig a felhalmozás a bruttó jövedelemnél ezért gyorsabban nőhet. A szövetkezetek fejlesztési alapját az állam külön nem adóztatja, mivel - 6e ebben nem változott a korábbi konstrukció — az árrendszeren keresztül vonja el továbbra is azt a jövedelemrészt,, amellyel a mezőgazda ágnak hozzá kell járulni a népgazdaság fejleeztéséhez. A felhalmozás szabályozásának eszköze pedig nem az adó, hanem az állami támogatás rendszere, főként a beruházási állami témogatáa. 135/
135/ Az állami támogatás egyéb formái / a fo?használt ipari termékek ártámogatása, meghatározott mezőgazdasági tevékenység támogatása, tormőholyileg kedvezőtlen adottsága szövetkezetek támogatása/ a bruttó jövedelemre hatnak.
A szövetkezetek felhalmozásának állami támogatása ma is igen jelentős, bár as 1971-4s módosítások megszigorították feltételeit és csökkentették is a beruházási állami támogatás mértékét.. Mivel a beruházási állami támogatás mértékét a beruházás összegének százalékában adják meg, a szövetkezetek felhalmozási árléke erőteljesen kapcoolódik saját fejlesztési alapjához, de ez állami támogatáshoz is. A beruházások állami támogatásának és a hitelezés feltételeinek megezigoritáca, val-mint az, hogy a munkadijat most már a szövetkezetek is elszámolják a termelési költoőgkónt, módositotta a szövetkezetek érdekeltségi rátáját. A szövetkezetek jövedelcmérde-
4-
~ .138
keltsége moot air a p• a ~ nutatóhaz kapcsolódik, do nem az eszközhatútlonyaági Qutatóhaz. 134/ 13i1/ Mad bűvebben a
, fejezetXben.
Ss a vŐitazda azonban neQcaak a korábban végbement fejt lést regicztrflja., hanem vicoza is hat a azúvetkezetek gazdálkadfioóra. Addig mig az élőmunka dija nem ezdmit költeágnek. 13$' A gazdaeigok 134/ Lásd b5vebben
' " --
r=-14-e-fejezet0(ben.
szinte korl6tlenul érdekeltek lehetnek a holt munkának 416muHk4va1 való belvetteeitdcóben. Pontooabban olyan termel6ei szerkezet válcaszt'cára ösztönzi őket, amely m im"lis bratté jöveáelcet eredmInyez, fUggetlenül attól, hagy hogyan alakul a nettó jövedelem. lőmunka dija költség is, a szövetkezet Amennyiben viszont az él ugyan továbbra io olyan termeldoi szekezet megválasztásában órdekelt, amely maximálie bruttó jövedelmet eredményes, de egyuttal a nettó jövedelem maxlmólósára is törekazik. A szövetkezetek órdekelteé:gi rátája ugyanis kit hutató öeszegóre bontbstó fel: C ? } Az 5aszefdggésb51 nemccnk cz következik, hogy a szövetkezetek nem érdekeltek a holt munk'nak élőmunkával való korlátlan helyetteeitisében, illetve a termelési szerkezet élőmunkaigényesség&nek fokoaésóban. Agy, is következik, hogy bruttó jövedelmítk akkor lesz optimilic, be: at termeláoi ezerkezotdket az élámunkaigényes (le a ter''leti,gónyes ágazatok ceafelel6 konbinéciójával alakitják kis b/ ha arra törekexeaek, hogy az '15munkaiagyec ágazatok is jövedelnezűk leg genek) va;,y leg©lébb ic ne leggeno'c veezteeágesek. Azaz: a nzövet?vezeti .övedelen eem lehet optiohlia akkor. ha egyik
/gnzat vesztesé-át a ra,',cik nettó iövedelaeb31 kell fedezni. I3y tercfszetecen tervielf:ei szarkeset:3k alakittácábaxa is arra fognak törekedni, bogy az 61óetunkaigányea ágasatokon belül csökkenjen a veszteslges ágazatok ealyn, s valami más, saintán munkaigényes, de jövedelmező ágazattal, vagy tevC•ken3aLggel heigettesitgJk. /A czars. vasmarba 'llomFány nemcsak a háztáji gazdaságokban csökkent, bane) 1969 után a közös gasdaekRgokban is./ - A gszdaeup;irángitá3i- Es közvetlenül as érdekeltcégi rendszer
v;áltoa.áeaa tehát r*esben tül:r:si a szövetkezetik fejlődését, részben vissza is hat a további fejlődősre.
Az előzőek alapján a szövetkezetek miiköd(eőnek kezdeti /induló /,
6s jelenlegi modellje közötti különbséget a kavotkezSkbsn foglalhatjuk össze.
.
Elősztar; a kulönbságek alapját a szövetkezeti szektor termelésének technikai-gazdasági változásai alkotják. A ccn71g€azdas'g caocialista 4tszervezősének eredm:nyekáppen létrejött szövetkezetek kázus gazdazugai nem voltak naiiízenek, csak nagy méretekben főleg kistusai módszerekkel - termel' gazdaságok. Az simult 10 év alatt a szövetkezetek közös gazdaságainak gctddlkodási módja jelentősen megváltozott; a nagvüzeri módszerekkel való term:Lis tárhóditáeának eredménvekónpen a szövetkezetek fellege is megvoltozik: nnevizsAdas Ságokból egyre inkább na v tizemekkó válnak. Winodszor: a szövetkezeti gazdálkodás induló és jelenlegi modellje közötti különbség abban foglalható össze, hogy addig. meirt a kezdeti szakaszban a szövetkezetek társadalmi /rozgalvi/ gelle,e dominált..,most vállakti jellege, illetve annak erősödése került előtérbe. gea véletlen'. Addig, amig a szövetkezetek-csak nagygazdae
és nem nagylzemek voltak, a vállalatszerei gazdálkodás fel-
tételei is hiányoztak. A ténylegesen nagyJzemi mádon való tezneles
4k4-01 ~ 2es~
térhbditdoa viezont seökc:6gcmefó tette a villalati jelleg er3sité
-
oét is. Harmadszort a gazc3ae3gi mectnnir.muo reYorqja teremtette meg a asaövetkesetek v311alatezes[t geaed4lkoa6sának jogi, a£ervezeti és pénzügyi feltóteleit. Ez természetesen nem act jelenti, hogy as irányitáe rea,:ezerének reformja v5ltoztettta meg a szövetkezetek g3zd'lkod4eanak m6djátr causal form4t adott azoknak rs v41toEdooisnak..
.
amolvek a szövetkezetek fellő4áee corQn _f8lhalraoaódti ► k.Sőt lehet— edges, hog,y nem©eak uj format, hanem uj irdnyt iej. Ez azonban külön vizeghlatot igényel. 4. A eest3vetkezeti tulaidon fellődési tesadpnoiái, Aá as erőteljes fejlődés, amely a meaőgezdne4ai szövetkezetek gszlkodr'sdnak rU feltüL3eiben és gnzdólkod6s!inak módjdban végbement t;z elmult időszak alatt, texmtFszetezerülev: nem maradt hatde nólkiil
a ozi9vetéeeeti tulajdonra teem. A tormelee társadalmaeod[cdnak fokozó— ddsaa a küaFi4 gazdaságok méreteinek a növekedése, a gópeeit6c, a a5rt ren~ ezerl terclelési
~ f,doU,
terjedéoe a közös muakcozer.ozot
fejl6(i5adt is kiv4ltotta. Növekedett a közösen végzett munka tagolt— edge — az (fz®men boli3li munkamegoszt-4o — és foknedott R munI:ofol.vag}at tcoonerativ ieileae.
Ez a fejlődés ozUkcágképpen uj beletet
teremtett a ozövetkezeteken belUl de — uj ellentmond.ricokat sztllt.
.
A tormlőeetivatkezeteR a tagok ctniséntee személyi 6e vgryoni tdresuidea utján lótreiaozott e°..00iQliets nagyüzem 138/ teMt ° munkarGcz136/ A roohdalei elvek oarkalatoe pontja s " részekre oszló take gyüjtéce ". vénvoseór:en és tulnjdoarée$vényeacóren alapuló vdllnlat " . 139/ A ta199/ Mel Mimes bez3gazd^eSgi teamelGezSvetkezeteink 241— helmozleánok belső óa^tűnsése, o t6rstulcjdonoe te,piok érdckeltcógónek
fokozáQa ut j;n. gssövet[iesoti Fiutatd 1ntGzot llt3zlemEnyei, 19720 79•cz• ..,.sons.,..ob
gok azonban tul8jdanaoi jövedelmet nem Glveznek / kivdvo a.fOldjáraaskot/s ccakio mint munk^v.11caltk élveznek jiiver3olmete iüből tetmáozeteeen em io kUvetkezik, hogy e tagok cask kUzvetve &Y4- . keltek a veQyon QtiveldsGben, a felhalmoz&eban, e" a tagok ur,y őrzik, min .en ... felhalmo8áora .&eatiiú .forint St ki3zvotlenill ctegröviditette". 1$°/ Ó. tagok teh3t Ccok " dltcláben órzik rogukat tulaj-
14o/ Wed: €iouska Éva: A azBvutkezetek drdeL•,e1tQCgi viszonyai őst folfscalmozáe."r donoenak, kwzvotlentil inkább munkav311elónnk", amit olyan min objoktiv tányes3k io alátámasztanak, cint póidául csőn tóny,, hogy az ujonnnn belópó tagok vc yoni hoczcljórulás nélkiil ugyanolyan teljes jogu torrá vdlbutnak,.mint azok, akik eredetileg vc^yonukkal ldptek be. Vagy ez, hogy a nyugdijbo menő tagok, enack olloadre,. hogy az általuk felhalmozott vccyont a ozővetsczet tovább E zni1ja, " elveaatik tulajdcnoei órzotó ➢het de jogaikat ". Gyakorlatilag N ?
erre vezethetők vicaza azok. a kedvez3tlon jelena40ek,, amelyekkel a
azövotkezeteknul jelenleg meó kell melyek nehezitik a nomzcdókvéltáe folyematgt. rgyróezt a falusi fiatalok na4mára nem
vonó a sztivctkezet, igen gyzkrsn cock cc arasd otthon, ciki nem kap jobb helyet o nópgazdnedg a4a Garnetén, c& rdezt feaztiltedg
keletkezik a / nlapitó / de uj tagok kcz$tt. 141/ 141/ West Jdaoaa Um. 12. 1. A tulajdonosi Grzst oetiktienó: a az e13z3okn61 dltaióhoatabb
megfogalmazást nyert a Tároaclalai %aemlóben 142/ do a Társadalom
111 ~ ~• -gee 142/ ° Cer.3gecslcoSgi ncgy2zea—tCcYaaikc—caber°. áároac?alal Scoal.e 1969/3 — 1970/3. tudoainyi RiizlemGnJVkbea 143/ lezajlott vitában. A acüveEkozetók faj. 143/ Tár cac?alomtudomlagi HiizlcmCnyok 1972/2,3. • .
1GdGcao, taraafléccA nmgyiisemivd, 60 gazdilkod4ouk v411e1:tcecYiivé vűláea ujabb ollentaondáot teremtett. A° asövetkecoti tag cnjgtoo helyzete abból ered, bogy envriset tárQtula9donos. Wieróast n nanvIieemi municra=_.a k zFit• _ szmur.isctt v 26 booze ott .ti r3eccr+u^ ~ k!(t yc~r!2$ baoNatott YaelyBOtáb31 ere ction alakul k2 tt.laj/ donoc+3 ca4.volt6nnk cllantióte; es ellantdtpdr adgik old,cla°. ,
144
144/ Zeaarn5o^aü SIndor: r48rártáóoadalmunk mcgitEl6a6r31. 2drzalioloatudoflyi fifiislumC.cyyeL 1972/3. 98.1. illentaundóo alakult teh4t ki a scvvctkezetek toraelé®6aek t3rca— dalmrnitottedQa é © a tagok tdrotultsjdonoai kol;;setc, azaz a tulajdonforma h.3aé3t t. Ugy tsnik teait a klasnsikua evettel van dolgunk: a tercol£s, a terecl3er5Ea fojli3:Ióce ollentmonaaba LerUl a m:gldv8 tcrcolóni viosanyotckal, o ccdtfeasiti OZ ndott tulajdonforma koaateit. tie ~
oado k , t.t6 = o + . + p.. • n vitrb , x o.tv©v3k ocinté . v'°
'
kw. sit bmsezoulyor.edic, bogy as al.lca.tr.:onddot fol kell olgcnsi., a tu— lajdonaoi órzoHet crIciteni toll.. Az ellentaassdáo 2e1ol4űcfnck l02főbb utjakönt a o$orc5k tiibb— oóge a dzt3voEkoceti deciokráoia érvÚSayocit€:oGt, aneak ezjoitGoGt j©1810( meg. 145/
203 143/ Lied a 142 de 143 es. jegyzetet. Van olyan Mast le, 146/ amely szerint * a szövetkezeti élet 146/ Zsarnóozai Sándor: Y.s. 99. 1. n6hdny 6v an ma kinövi a eounkaVillalási azertődéeek gyakorlatit " 6e as ",el lat is túl fog jutni a szövetkezeti tag munkavállalónak minőeitésán, )iiasen ebben a szövetkezet lénveaőtól ideaen fosaik ta rbződnek*./ Yieaelée tőlem: E.R. /147/ De hiszen óppen es am
ly~
Us
alapvető probléaae vajon azok a reáQfolvaaatok. araelpak.a mezőRasdasái bSvitett ulraterselfee aorfn végbeaennek. vajion valóba;* a szővetkezeti tulajdonformát termelik-e ujra? Amennyiben nerp,akkor a azövetkeseti demokrácia erőeitéee is osak tüneti kezelés. A ezövetkezeti demokrácia Rondos.ugyanis éppen as, hogy itt t4ratulaidonosok kollektivája termel de dönt ., Ha viszont a termelők nerc ér.
tik magukat tulajdonosnak,. akkor e forrie " elapadásáról " van szó. Vegyük sorra a t'n eket_. 1./ A mezőgazdaságban most zajlik a generációváltás folyamata.
.
Az alayitá.tagok, akik földjekkel, vagyonukkal léptek be a szövetkezetbe, lassan kiöregednek, e a fiatalok :smár:. akik helyekre lépnek már nem feltétel a kőzőe vagyonhon való anyagi hozzójárulés. Az ősezee hittáji tarmáterületnek csupán 32 %-e a tagok által viezezatartott terület, a többi a kősbe teruletből a tagoknak kiadott . háztáji, ill. as alkalmazottak illetményföldje. Ez pedig ízt jelemti, hogy kisebb hányadát teszi ki a tageágnsk as c3 rósze, aki valóban anyagilag is hozzájárult a kőzas gazdaság vagyonihoz. / Lásd a 2 .táblázatot ./
21 0d
IIóg.in egyre aaövokazik on alkolcxz.zottcat oaácm Gra oz eya. 1971 —ben az álland; cal.kalanzottek öa lmo a rem nyusdijao tagcxi: ozá=finats 2o ~—át totte ki. 14S/ Foico2ztocrsn növekszik teháti canon azUvetko146/ Farris: tS:t i IIelsyodéveca Hiig,2caónyok reasigQzd`aáQi dicdataok
1972/1. 14. l. ()
2k es. 96bleizct A
izhzatnji to le! aten,oazlá3a 1969—ben ps ,1j71-ucn
,
rm a tQr ,gle t
1969
1971
Tagok viaezatnrt;oCt h3etdji teriileto 32,1 31,3
.
Közös ter:iletb5l tu— soknak kiadott tarstáji terület 65,6
..
KGzti© terilletbEsl al— [ccalcsazottoknalt kia dott illetmGagföld 2,3 .. Usszeaen:
ioo,o loo,o
Horrc9a: fSSH 0ee6`IISáLcsrgi Adatok 197o/2. 55. 1. é© 1972/4 70. 1. sett dolgozók — ezen beliAl tagok — oeáma 60 aránya. akik bcconl.ónn az állami vállalatok dolaozdihoe, cask s2em6lyeca mnzkrdj.u3L•el járulnak honed o vagyon nf9velEoi4hec, etayaai odzktizökkel net. Ygcaz . bogy ez ecyóni földtulajdon tiriikiGQ3k, de oz olv5ndorláe óo a fSld— saegváltda ktfvotkoztóbon YokozeatocFan n8vckesik n eciyvetkezet cgját, : tehát oazthatatlan Söldt orületö
2./ A« előzőek kövotkeztőben zacaviltozott a hóeViji föld jele lo,3e, cőt a k{3z3ccel vm16 kapccolrtn ice iredetilag e h.r+.~^.t "j0. full a tagok utal oicozntn.rtott területet jelentette, teb6t ezt n rőszt, amit men vittek be a k3zöeba. ;:redetile.^, tehAt oeCrt lest az el,vőri c szövetkezeti ko,7.laktiv[a tattle. mert. ensőni tulajdonos volt. Ekkor mdg o 6 íztcíji telfogiató ugy, mint a. tagok alapvető g aze• dac.áca, c a kGeBa, mint a hdzt6jiDan ki nem fejtLctt muaóccr ű- le— kötésGneic éa a hdsttíjiból meg nem asa ~ eehetc3 jövedelem kie,=Cszitó forrácca. / .^crt6sze;;esezl z3 . tag olccl2rríl a$eaűa3lve/. flapjeinkban azonban a helyzet óppen forditotts aF ~ hzt31} döntően nem vis_ozate:rLott. fir-tietl) a -Gz€ie tcriiletbúl n tmpoknnk kirAott testilet. Prflie em szórt le k iv:tno inert t lc?'d.no= ef,:yn i/. hanem naEÚrt kar>fant h;ztó;ii fiadet. r,xsrt i rria a kollektiv:íl^ . ,
Ahogyan nuveL•eaik tehát a Old belGp.rik aránya a tcgeFC;an belql, urtv véltc^ik át a tulcidonocats kollektivá,la kollektív talal ■ denoaezt. 3./ Az cezköeS'Qlhalmozásnak Lca igy ca termelős b5vit6c4mck Sc cook róceben forrGca za szövetkezeti tev.'kenyeig, illetve jövedelem,. igen jelentóe azza>:°epe van o>, dllcemi talmoBcatdziacak is.. A ez:;vcyFs.ezatek eezki38 $llomágy IncL• egy rőeze - rnnnk elleaé.ae, hoáy e czűvotittezct gcadakodik vele — nem enjcatja. k.:z3o vagyonát et nem gyarapitja, .hanem dllemi taa9..:jdcue 6o ma is tc~~ mei3dik ez3ca;ra ujra.. 149/ Azt, 149/ A szövetkezetek 4116eezkSQeik ut6n csak e sajfit erő iieasze— Eónek megfeleli 6a1Gk zjl34án k6pecask, eaortizódi6Q ^14ot. As á11 ~+ t!mog3t6eanb megfelelő 6rt3[•,zZoz tchgt clove nem to:Ltiaadik
ujra a szövetkezetek ezdmsrr. hogy a gcza.?aeógaL er:azkbzrllomlnyát;•^.i< mekkora h:3nysdm ©sfssamcik tGny.
leaeoen'dilami.forrbeból, nzinte lehetetlen me3dllapitQni.
G~
1968. Jan. 1-1 állapotnak me,gfele_.Con, a.X:B d18a1 kimutatott drtd— axzgatdo Onstage 15o/ nem a berahdcde megval6oitácokor tEnule3eeen .
15o/ Az óll6eczk¢zbllomá4y ujrArtékeláso a mezógaz&std3ban. IdSazaki Ht3zlemtnyek. 1970/5. nyujtott kedvezmCr~ w foglalja m
r~ Ua,
.
.
h-nem eat ©z €rtdítet, eselyet
a teljes r5116eszkt:z4lloadny 1968,. Cvi berah,5sdea esetón kapott volna a aa2dredi,;. ez . értők, helyesebben at drtámogatás ardnyo ra eszközök boozes órtCakóf.oz vissanyitva ocsknea azonos am áliam9. gazda aggokban do a terxeácSszüvetketetekbon; az Salami támogatde ardnya okkor az Miami gazdaedgokban kb. 32 v. 151/ Ea a tázryy . viecont, 01102nOnSal._...
151/ ti.o. 53-55. 1.
ha mdot nem in, Ce ennyit, biaonyit, hogy gazdectirdnyitdsi rondeeerUnk nem teem J Ul8nesdAet a meta r.za- einban as dllnmi v íllaltatok 63
a' termel3Q$6vetkezotek felhalmo$S inak fi nonézirosáa&ben.4 igy
deztöneéeóben, fel,halmozdei drdekcttsdadnek realisáióaábon Gem. Annak ellenőre, hogy az állami gazű3a4gakkbazzMzdc—finansziroz&sónak renassere hasonult a szövetkezetekéhez / korábban a költeégvctéaból fedeztek/, semai otetre som vonhatjuk le azt . a következtetóot,'hogy as állami tulajdon fejlőddce a mecűacad:'edgban s szövetkezeti tulajdon fozmghoz kUzoledik. Termószedaton a forúitottjára nem kUvotkeztethetnónk, ho a cejdt vagyon forróját tekintve kimutathotők learié .-
Z
nek a szövetkezeti cajátozeágok.\i~itól szövetkezet háti a cziivot~ keeet? dyers Mead 152/ megállapitáca szerint a szövetkezeteknek kőt feltá152/ Uyero 202o3: Vita kazbcn. `:droadslal Staple 1960/1o. 73.1.
tole vcna " e13erUr is — a tagok gczd:e gi erején és doezcfo 404n kell alapulnia, ninodezor kiig — e tegoknak tudniok kell dttÓkinteal a szövetkezeti munka minden rCczletót, Logy kollektívan tudjanak dönteni " . 253/ 153/ tt.o• Ami at első YQ1tótQlt illeti, mg kell állepitanurJs, Lary e.
•
m.ezSgntdesúgi terraela4a.öveetkoQetek vonatkozáaábeua et a fcltCtel nem Lertrei2dik u1r2. Nem lo tea^me?úcihet ujrFa, ha a° gcazderéLi öss— eBefogást " leszökitjiik a föld baviflelre, ahogyan ez a gyrkorlatban történik. A mezóvozdnei5gi tormel3sfst3vatkezetékben a ezövetkceeti oajótoeeágok Mini még azok sear léteznek, — részjegy, stb. — asi;elyek as ipart ezFivatkeseteknz5l mogvcinnak. A ozovétkec:efak gasdé.lkoflóeó@az felhasznált aszkriz8kot a tulajdon takintetában bórom nagy ceoportra oeztottuk. 154/ P~ 154/ Wed bővebben as 1. fe jaz~ ben.
•
Az első csoportba soroltuk azokat cm oezközuket, amelyek Ici z:Sróleg
a kollektiva tul4dan3t képezik, i..o tartoznak tehát azon vcagyontér— gyek, eiaelyok a szövetkezet oszthattlan alspgt calkotjtík. /Y,óayogé— bon azonos a etat2®etika által " iietizQO vagyon " cicASzb alatt nyil— vóntiartott értőkkel, plusz a szövetkezet tulajdon4ban lfsv& földdel./ E csoportban a moanyiségi növekeciüa 155/ mallett 1Gnyacea c,iai8cógi 155/ Gi szövetkezetek boozes vazyona 1966 óQ 1971 ?Watt cot duplcí2ás.ot t. változdst az Marti Q6pállom.{ieok QGpeinoli. CladSca a ezŐQCti3CLotekIItk
2a~
gear
do a kivtilá316k földjeinek cse„vfiltf?: rs hozott. <. szövetkezetek tulajdoniba /tár,.cdallc3 ccoporftulajdonba / kerülttehPzf a ee.ywlko— dáoukhoz sz ake6Uon Old agy rGcze cí:: ez egyób toace3fsi eoski::ók tulqyom6 rócze. l;fi/ 15G/ A ézövatkezetek álld— éo yorgóeozközeicsetz o ~e, yüttea 6rtb— ke 1971 -ben a mfi:lez.datok szerint 114.254 millió Portals, can ',cameo vaYyon ,~srtéko pedig 07.457 mill. b't. As fillami tf;aoeetde irty ki— mutcathatú aenn,yicdeo egytttt növekedctt az eszkUzfllomágy IIUvcke— dts©vel, bár valezivel kisebb tlterai>oa. Forráss ::eyn"gazdaniGi E ta— tioztikai ZsebkUnyv 1972. 2o7. 1..
.
A mdcod'dk ocoportba en egy8neia, ca tagok tulr jdnnibr3n, de a kollektivo heeznQlctCsbnn / ős b1YtoLdbe.s / lévJ v,agyonCdle:la:.t noroltuk, ezek kópesik•a aztivctkezoleYz oeatható, slapját. i ocopozi vonatttozáefiban a v íltozia 83ta6nt ~., oaanyio6gi.. mágpodig oci3ta I~oaa5 irinyu, mivel a maeJza2du; fgi t irmal5oz;3votkeze utk aeefében
ton
tcrjcdteta el a hr_^yomikioa sz8vetkcnat9. €orrmák / réezjeg,y, tc;fl5ei r".
EcölesUn/, i e y kizárálrsgocan a Cage!: .fil.tal. bevitt föld tartozik ide. LIiva1 a Yöldteralot nem ntivolfuata. az ujona~ran belc~ pn ~te;ok air
bo ot= ~~ r
vagyoni ho€WQjárulác .ara6lkáíl lópnek
clvándorlók 'YölBjót pedig
aíegvatja a aaitivr;tkozet. 157/ :~
'
.
157/ A cz'r3votkezetki;zi Qzervanotek tutc:jdonsa tár3laze°coon • /ebbe a k.tQzSrieihn torfocik, de on ai r aa£o kfir_'á¢. 4 H.- a cnövefke— z,etk3ai ozervczétetc tulajdonra nem azonositható az eke en3vaLkeze_ ok tu3° jcionsva." — irja I2om6 o:ALoy né " A ¢ez8gceat ~'r~i en ;votkenefek tárnulEísai.." / AkedGwiai Rica 197o/ c.
k~nyvé.r~'~
a.
A hcraadlk ccayo::tba ooroltuk ceokat az oo2küzö4 ~ t, cmolyok a e ~z3vo tkezotek hn acn 'la táb ^r, de 411:m i t ul 2j donb 4n vrsnk. L$nI a ~
24. omaoportnál következett be a leglGn e3eeebb változás, rlaol a g6pó1— loa'si rendszer folez -Imolána a ba:ruhAzrook állami 1 4cagotdBá— nok renda3zere kUv:tkeztében a azíiv.:3kezetek lAsazn{z3atában lüv3 ebz— kuzők Lrtékónék bizon;oma háar,*e=8za t:6pez állami tulcjaiont. Itt miners bCgi v5ltas4ar81 von aak$ a korábbieitFaoz k€pent, Livel moat ezen
réaznek me ^,,fela326 eozkőzf3k h^senalatának de birtokideának jog,a Mace illeti a szbvotitezetet, a renJolkeatio Joan azonban kor3f_tozo;;t.15e/
159/ A ber ,baz•iai óllami tetmo,utm$a nem nőveli a közös Mégie me3 kell sml.iteníi;sk cgya+dazt via3zonylt,g•ntagy eulya mámrdszt czdrt, mart tulajdonosi u3.calket v a z a ozvvotkc;seti :zek— tor ólloai ozabályazócdaaury renWazcrdbe. Az Miami irán;titésa etionban, ha tartalmaz is tulajdonLei saaSdezel:oket — mint ahogy az uj grtzda— rndgi rnotian9.ztauobcn 3a tartalmas — eset; at eezkgztik óltcl%ban annak a tulajdonoaank a itittiötá3 ©i t ski c a misek tulajdonocn^k caved 6t anyagi oaak5anket. Az alam t'saogatr3aaa mórtőkéig ozUkaégkGpacn gya— korolja tulajdonosi jogait. Ezek a v'ltas i rok nemocm3k arrc ongodnek következtetni, t.o3Y a
tercelés tár,:cda33aaaooűESc.aa maga utdn vonja a tulnjeon tár:cdLlmaso— dázsdt,. hanem arra is, hogy a ozF3vntt~oza~ t ek a„~yx~e icev6nbá va -~ van4 Aa ertiemál vi tórnule.ueiss foE:o2ato; nn cStalnkulx>ak kiz6r81r,gs flaz;.án . ezereOl.sti nlaoon esQrve2,3dtitt kol.l.ehtivókk4J ezi3ve .kezotbo vel8 balópáesaci; — de a kilapéenek ugycnngy — vagyoni koneekvenoia aincGenek. te kollcktivn nem ugy azezvaz3ditt,
mint a szövetkezetek me3clakul&utnnk idiczaakébenn. 4 taggd v.5ióonok vagyoni S'eltétele nines, pusztán aetolgozá ezep
Fia . a bel6p4enek Cs a kil6p6anek vocyoni isonzetcvcgoiói ninoccnots, s a
tag vogyon utáni jiiveiielmet new awe, akkor elcőcorbaa Abaz, bo,3y adclig, emi{i a aua[sflvieeony ooetc'n as ocy4n Uljee cuxnkaidej6t a munkckolyón fejti ki, o onnan is cz5 ~--,_agik t;oljoa jSveC.elcx, eddig tagoág3i Viszony °Got6n a tag — bir általában teljaa mtinkai_ejét moat cár a k3sőabeq fejti ki — jt3vealm6nek m Cgica oeak e gy ranee származik onnan, m!sik rőeze a báztdjibó1. MAbods4orbmma a k:lönb— ség abból adódik, dzogy a tag ogyEzca jávedelze nagyobb mciactQcben dti;Z+r,~ a cssivetkezet, a€iollektiva ogCamón°k tovaE:onységétől, ca.nyagi— jövedelsai ttelyzettita. t+;rdekeo mecligJolni, bogy a eziivevkacflti nikaara rZottrakrnik. ez 6vi jtivedelme acmaaak kcvéGb6 differenrsi'S1t
a; kalönbUzó aziaavJoalon gezd3lttodá ozűvetkezetekben,. ,baxae© Ionia a 4asdílkodda e^lavanr.lCtá1 s..inte a ~in8ent5tt e ~ sa ~,r..bb. mi~nt
~ ~
~
i~
tE3RfJké. / KóúcGgaeleaa, bogy G'ivakaóeljceita4nyiik ia kevécbG ciiffe-
enciúlt. Lied: ZS
sfG...
óibrn
2SM u ~ A t= o =_ z _1 I « ott =k Evi :tin a•p .eroeotén° ;.el aitett munttaic.eléuak differenoiFlteérta 1972—ben.
.
Fonda: Zto4yedóveo Htizlemdnyek. L:ezSgar;dasegl Adatok 1373/3 Az adott viozonyokból több dolog io következik. Ll3szUra uj mmknvállal *++ , ha lehet&cége van vElaezteni as alkalcazotti a tags(gf viszony küzFitt, cloak akkor fogja a tagodgi viezonyt tani, ha a b~mtájiban is vóizott munka eredményekópetn nan4obb
egy és
flew—
dace—
Jövedelemhez jut, mint az alkR3mA^ottaak őeczes jövedelme. Vaíl^sz— Vi ni lehctFicége azonban conk annak van, aki taegf'e1e15 oznirttGazett— c?aínEael renAlkozik . A czakkOzotlen munkaerő ezáaoitta a az3vetkeze— ten belUl nines vAlüriztéei lebet3adg,. IPa mi,;ie előnyiicebbnek tartja as alkalmazotti viozo41, netfgrm:.atz kell viltoztatniaa a ndpgaaz.3a— edg mis területére elmehet dolBozni, de es va gy lakóhelyi—viltoz— . tat4caal E va^.y " inQlarisaal ° jdr. Ls3codazora a a3zöve:Gkezc.tek közF3tti ii c5qyaa aemmi. (metrcl sem maLyerdshatő a tulajdonmunbeerl5ramlis . Yora5vaL _Ha ez
e~e , yén
ran.3elkezik mogQelel5, szaakE;d )zettcógge1. akkor
se m i cem ckad'lyozza abban, hagy akdr a.lkclmazottkgnt, akt3r ta"gk6nt e► is seövetkez.tben vMaljon aunkét. / Legfeljebb bonyolul— tabb az cadminicztrbtiv lebonyolitáca ha tragrbl van se', t+crt k'siz— gy'+aléo elé kell vinni a dohot./ £ia r_E e^,yén nem ran:;elkeziL ezaki:f8— zetteé^gel, akkor Eem ®kayd :Ilya a t:al.asjclon`. orma a atucakchelyv',itoz— tatdsnak, fafazon a ta,3eá,gnnk nem feltétele a vagyoni tiJzz5WruliE3s ugyanazt ű tagodgi viszonyt minion további ndlkEil elérheti egy misik szövetkezetben ie, be ennak nzUtkt3éged van oz(célydre. Az, bogy ez a jelencég m5gcem jellemz5 asog3aazdaoégunkraa. 159/ nem a tulaj-
159/ Liunk`er6forgelom peruse moat ia van. 1972—ben kilópatt tagok ozdrna 79.75G 25, ami a FoglolkomtatottnL- dvi dtic;gos a3z3cyá nak több mint lo / 756.726 Oh a felvettek ozs3m-a ugyranotsüen
—
az évben 55.055 25. Fonda: nil i7egyeddves Hűzleca4nyek áez5gczCzce5gi 'dntok 1973/3. 202 — 207 1.
2z4. -212 donform3b61 fakcd, hanem sokkal inkdbb a lakóhelyhez, vary a ®2.s m61y_ea tulajdonhoz %\ de / való ao3mo$isodímbfil fckc8, valamint
~
aAb61, Eao l y eddig a cez5nazdae4gb^n aunkaera3feleclea volt. A technikai átLlakulQocai eFg,9üttjdr6 slvdndorlio, éa a czaf't ~SGp3ott— • ség nüvekedósónek együttes hatdsa eredm'nyoicént a ja3v3ben Vs..léiezinü—
t~
_
leg növekedni fog as alkalr•.z
a varooeal — ugy er6sí3dik a . tércadaisai i06ny a szabad időre do ono, ho:y a tag tdreadalcailaQ indokolt 60 olbrhetS jövodelreót ak0 zf3ebfil, do ne két hal3r31 ozerez .e mrsr. Ami a szövetkezet cadEorlikolGfeitételét illeti, — hogy a traaoknak tudniok kell étt®kinten$ rt szövetkezeti munka minden zdGzlet6t• — a me4.tig^zdcc5ai tcroo33oz6veakostetekben ez to zak ,korl 4 toaattan tormol3$1k Wire. n kűstio gazsdastigok mbrotei ugyanis viszonylag ayora Utamban nbbokodneL•. Nészben átlagos területaagy— oáguk, róozbea BcdiB c toLcaló3 voiumendnek növekedóaae / dllattenyEoz-
me c3gazdczega tarmal3cssUvetkczetek na,yétzorcek, Fa tev.kenyoágüEs cam kiegGczit3 jollogü, mint a népgpzdaedg alb tén / következtében4
területein a:ttköd.ri szövetkezetakó, hanem ők edj4tc egy calapvotó cazda.— otigi de teamelócGnek zbmét. gem is lenne tebft eGlczoréz korl ~ tozni a teoanikai—cazűrc ~.gi űzeftontokbSl aptiaallie 4aemn¢anyc{ac kialaku—
IrSacIt. Hem boezólve crr31, hogy B kiizUc rcazdnaraok tosaeidsének nem elogend3 ldpóct tartani a ntivo.Ezv¢: acéikcéglaEetzkel., hanem fokoza-
tosan át kell venniök, • nekik kell c 8LE es:q iet azt a termák- mennyieégot 10, .amit ma még a hámtáji állit elő.-Ua viszont cm _ idg van, akkor a ozUvet kezeti dcmflkráoia Fel tételei csak k o rrá—• tozottan tenelsínek ujra.
Tulzás nélk.:l Allithatjuk tett, hogs a tetcelósi viszonyok ujratermelésének tendenciáit tekintve _n,e,w a szövetkezeti forma termelődik ujra. Amennyiben a jelenlegi fejlődési tendenciák necc v ltoznak - már pedig kUeö réhatás nélkül nem fogak 'a szövet 16o/ kezet mint riced6lkoddei forma átalakul kollektivczdao 8 éBB ~ s: —
—
16o/ A kollektiv gczdacdg kifejezés a kolhoz sző eacrinti forditáea, a ezért találtam alkalmccn^_k, mert a tzovjetunióbnn a kolhozok sohasem voltak vagyoni társulások, hanm orakie személyi
alapon szervez3'.Gtt kollektiv±k, továbbá a vállaltat szó Fanmacában véve nem utal a tulajdonforma csoportjellegére. asssmanae
a gzövetkezeti, tsalrli'dien =dig on vwálea caozortuliMdonná. A tévedések elkeröl&me végett 161/ h..^~ nBeulyozni kell, bogy ,
161/ A szövetkezeti jelleg eleorvaddoa pem azt jelenti, hogy a oeoporttulojdon ;t lomi tulcjdonní alakul át..$ény, bogy — amint erre utaltunk — cm állami tómogatáo és az €mortizáoiáképzéa J el enlegi rendszere kavetkeztóben az illati tulajdont k6jG, érc oaövetkezet h-amilatéban léve eszközök culya nem jelentéktelen. Addig azonban, cinig ez a rdaz nem mutat erőteljecen növekvő tendcnoiát, addig nem vonható le olyan következtetés, hogy állami — oeoport vagyes tulajdon van kialrkuláb2n. Inkább ugy fogható fel, mint
elm állami Go a ccoaort tulajdon Wizatti kűlögbcén, megezúnGeóaek criz$1a.
2 8.
Am@• aa4 itt aem a tal= ,gdomx.'orma csnoport-1cl,l_onCssek nonealiasd t?s31. innom n tr>iranQnSr ~ i caa ssorytulnldon oai;vo? tccaeti ~e l2eacSno k el r.ory}á áccíz~+ l „
vr+n cwó. A 0$SvotFsoeotets caooialietc je1lore es$Qiiagtt, a ea3ajdor8oma ccojortjoigo,n,o me n dt, dc ect3vokeaeti jellQae mom tar-esolődik ujie. " tulajdonoo kolloktive. ours kov6obó va3yon4. Go ozemdiyi aiags'n oeorvoz+adik, c a kfCcria vagyoanak as a rWcr.O, cooly a flz3votkOzOti jellon hordozója - tcbgt az o:.stható r'uASe sours
kicobb jslonc3cGgii loom, 0őt Oz=odOti jellege is ermráitozik. A meaűgagaacág tocPsaikai fe jlőd6co ca,tSkoógkátapcn to után vonja a dolgozók ozakt,Gancttsdgóneis növckcdG: ót, ami a bagyomdnyon 4civai L1cCforma Polle2elLsSvcl. eaiftt a paraaztcá; fl rg;bCizkiitőttcdgót
to fOlolgja. A muiisrb0iy megv3lecotfeedt igy cajátoo ttnyozők ate!. líbcan kevtaobó tsofolyáeoijAlt. A maaiQacálaoági oviivetker,etok taalajdonf'orm5jc,uay ti►mi.ts * as ec*.yodrtOQ trír nclalai caonorttulrs ~ dom / v{llaInti tulajdon / irányába fejlődik. A tulcs:jg donfoama átnlakulóna tezmóozctoaon kihat az érdekviozon„yokra:ir. Dom a kolloktivánn!s mint OtóOanek as órdekviozoayai változtak mag - iaiccon e tulcjdon csooposrtjellege mam3redt, társadalmi joliege pedig erősödött - bLaan no oayón, a tag órdetsoitoóao..
A tároaQal2etiL tulajdon altelQban azt jolonti, bogy az anyón csak
mint a kollckEiva tagja tul^jdonoc. Láokf5ppona cart talojdonoc, mart tegja a koliektivQn¢ake bsós`t tupldoaaráczocnóre a vaq9on gsgbat4rocatien Lppcn oz kUltinbgztcti cog a tőkős jolloaü lsolloktiv tulajdont:'l s ahol acGrt tagja valaki a kolloktivfnn4,. mert QayéniloQ tulajdonos, vanyonrdcaoeeG,^e La i3cavv. ayoa mcabaCr'ir..zoty r°'vo^óro von3tuozik. e a s aját clunk/leak ninon cserepe. A táracd.calmi tulajdon lónycadhera t:,z°tJcik tohdt - anon kivA., b oa,y arch aczjdt munka rdvón rcalielb.atd - oz la, faoay a F.Z3cricseóg vagyona cayEnel; Wet fel ago on. th.atl. mac oszthatatlan.
2~ ~ Ac érdekviszonyok ©ldc].ár6l ezemlGlvo ez ennyit jolont, how az (w ón jöveflolemárs3ekolteéae miali,a cze:n8lyoa jövedelmének =alma— 2icAlQéára isdsyul. Civol a oz:•emGlyoo jövadaleB elsősorban to Saját mun3r fiiw.avénye, alapvotóoa r:'mkt?jí3vedelm.caai: nönolCsGbcaa ér— detsolt. Eéoodcoxbzira függ as ca26n. jövedelme a kollektiva oaiittea
mutakájút6l, illatvo anaak eredm{nyaocégót31. r. kolloktiva togákony— eóaLsnett ered 5 oicdüe tezmáezoSecen nemcsak ta,ajái muakájábdá, !xz• nem vayyongi holycet6tvl, eazkűzoll6tontcdgától to fü;Fi. /ay S nin ort.rdott pnwd:a~.kodt envo4R_ kal2ekttvríla mindig kkszvatlenül, ,
é ~ e~ a t a e l áa
r~
a e addi c:
~
o fn o rsit
~
z ety
~
grab oly mértákin.. :mean/than ao egecaólaea Jövedelmét kodva23 lxr3n.v— ban boco2yáaolio. ; Ac e,yós folhal.cozáoi éí^d.oke t<Sr oeok cszGrt is kt;zvotatt, calve/ a folha3r:,Oytía közvetlenül a vsaayont, as eackÖc— állom!wayt nt;voli, e soak a kCzBbDiak gordn növelheti a czcmal;7ee jtivoJolmot. .omas3sacotiocen akkor ca m közvetlenül, pivot / ttir:icdatroi tulct,9d.osrGl lt6v6a sazd / a:,rteatGlyou 9.$vodelasn növekedése a vor,yon z3t3vokodéatől küzvatlan':1 pea fen. 4240a cockle a kollaktivr. a c;nsd4lkod6 ocevcGa_ 9övodolcaFnok nt3vokodGaétöl. A ozövotkoaati tulajdon ccetóbon annyiban 'cajtitoé e v2sZe,ony s . ,
ham a ectivetkoeati tulnjdon iin3116 tule.jdononok eayeai?lése z'ávdn jön létre. A kbEF3aaóg ve wona tehát as egyének oeamG2y,oéa veayoni iaozzájtiruláea révén jtbii lótra, taht%t clove ocztkZrit64 ekccnk Fa ittsaSübiokben fokozatos gelhalmoQSíctuk révén teremtették ea közös \\ vaayoauk oszthatatlan réaz6t. . ©cooialiotca Eaíiuetko2etOulr,ti,gdon 1\ éppen abban kglbeb ö zik a t3kés osövotkazott2,. Bo g y a trZf a vs-*,yon :
aay r6oEe , jelent3a PcStze ooztbnt3ticn; o abban kíilíinbömn\az raáaaa kollcktiv / csoport / tulcjdont6l, hoa,g a közös vo;wQn oay rveaa — p1. a fF3lc1 — osztható. '
As érdekvic2or~rok oldalúról nézve ez nnn,tió jelent, taq~ ~ ozövetkosoti tea foaPualma2ústi ó ractsa ttGó tényec8 miatt ia atkix-ytleN
II
nobb le @et, mint egy állomi vdllalat űol.gozójáó. t`!lcioz tr Sc: a tagok ecemólyeo jövedolcte is ole5corben caját caaankdjuktól, r.4Modcorbcn pei°ig a Lol.loktiva ogyüttea c ,akGj.fimok hatZisan7,ettStG1 alga, mint tQrrctdoLmS tulajdon esetőn m9n3 ig. A Yelh.cslmazCat6l, a vwQyosangveko$áflttSl tEhdt conk annyiban filuLg az egyón j6veclelme, cmonwyiben ez a kdc3bbiek cordn növeli a kolloktiva 8sass,jiivedelctCt. A kd3zv©tlenebb kcspaceiotot es egyán Graleke 60 a falhalcozdsi Gal3ak k':záitt a tulgjdon eco,;.oAjellege oredanyeei. A tc3a cdémílgecs ji3vedolmdt nagyobb c(-ar•tőkban bofol9dcolja - n gnját munkáján AvEtl a kollektiva va_ ;yoni do jSveaieltti L'2elymote, mint az dllemi v a lalat dolgosdjdzak 'asocial= jRvedolcad % gayonannyi do vayanel.yan .. ca3n3odaíi atuazk&á.:t j{r6 jiivodelem a nciivetkosd,ti asektorbc;n Oval differenoiáltcbb a krilünbtiz6 acstl:slaoknál, mint 0Z salami ccoktor-
ban. Vs aaeaaceak cart teremt közvetlonebb kapcáolatot a ' czoEaGlyi jövedelem 6a a folhal.áozáei Grdekeltcóg kizr.áit % part as caydaa czom;:l;toQ jövedelme nagyobb adrt6ktsoaa gtig,g a gcsdacág vgn.yoái bolysetót3l, iae.noaa ozGrt in, mert a kollektiva vaQyoa3nak a ní;vekedéae ~Y
io asaa,ryobb r.órtCkbon 203g a kollektiva lis©zji3vedelmótől do annak anegozztdn6t61. / A megszerezhető 423acai. tf¢agata stsjdt or3 móat4ík&tűl f'Q gg /. Tehát a czenClyes jövedelem perspektívában is ocak a cajdt felhalatva.ris eredmGnyekőppen ni3volhetg.
í3doodosora a c^oeialiata fseíivetkozoti tulajdon elcaJletilea , do gyakorlcatileaa cem cdrja ki ezt, hogy a k:.zsc vagyonnak legyen ocst— hmtd sdore ecupsn act, hogy az caőcz acid v_ljon. 162/ d vnvo-
162 / A kiiztia vcayon egy rócso - ha pdnzbon nem Jo tartja nailvin - a föld ca i4 oszthatd. t2Lapedig nemacnk olyan for:_'sm, hogy a jSveclela:et, j6radákot divas ut's.nm a tag, henem enrnGl dltalj3noce.bbsna háztfiji tariilotra jogoci.tja. I.gaS, hogy erre mint a
nip kollektíva tat^ja de nem egyozerUcn, cint eredetile3 oa éni tulajdonos jogoeult, de meghatározott területre szól c jogaim. ni hozzdjdrulás
kr.ALTOL11613011
esUvotkoaeti f smái / tcgcáai k3l:atn,
réozjc y, etb / elvileg lehetővé teozik, hogy ne csak a kollektiva, mint egész, hanem a tag funkciója 1E} legyen a felhalmozás, a vagyonnövelés. Az eaves.teg felhalmozási érdekeltoérőt. eőt a felhalmozás hatSkonveáedban velő érdekellsisát, Icát©óeelen?tl fokozná. ha e -'vón4 ?ozedi&rulá: a tatlt,realizált ceem aoe tővcdelméból ec5rc. gm. Amellett as es el5n,e is os3lenne, hogy a oxövctkozet °Maeda esetén t&iylegeoen növelhetné felhalna •cácMt. A ni azövetkezoteink eeetőbon azonban - legcldbb Sc a mes:S= gazdaságban -ezek a Pormák teljes o őszében hiÉ.nyoznak. Az eredetileg bevitt föld után kap ugyan c tog jórodékot, araoly madayem jövedelmét növeli, de ez nem teremt kcpcoolatot e czemólyeo jövedelem ős a felhalmozás között. Lánycaóben tulűjdonoai jövedelem forrása a Ivástáji föld is - rindcddia omig as kapccolatban volt a tulajdonformával. Addig tehát, soig a háztáji függvénye volt az agyóni vagyoni hozzájárulienak / földbevitel I. Só,tcégtolen azonban, hogy ee o forma seft teremtett közvetlen kapa€olatot a azemayou jövedolem Cc o közös felhalmozása Watt, mert a tagot ekkor sem terhelte a vagyoni hozzdjárulde ilyen jellegt\ kötelozetteé;e. A tulajdonosi órzet eciikken&c69en tehát szarepet játezhntott .
az, hogy bárki Qayonjogu tog lehet vagyoni
hozeríiáruldo nvltyül / tehát ugyanolyan jogok, ki3telozettcó,~ +,ek, előnyök ős juetat3eok ,,,r ~ aSt bevitte d ie illetik meg, mint Bkt / ner ~ a f~ ldjót a pUató net a folaalmoz?ofrdek ~ ekanfe. felhalmozáshoz vale) cayéni hozzájárulás koróbbgn oem lóteeett. Liért volt akkor közvgtionobb ■
az ea,y6n foZL al=doi óaváeko a cai5vetkezotok Qor6bbi gojlBdiaSze ~
cznknnzdben? L'zt a L•órdG>nt 16nyocóben adr sSosEdztuk a gezdcodgi cnot2aaiz— mua-vfltonáa haadicainak vizagdlaata kepaamán. Il eznbdlyozáa koídbbi ron2czero aa bruttó j3vedclena cxaQoczGda;át oly módon oldotta moB,, hogy t:cgr..zebtn a PoFbalctozóa cr`a ;ydt, aagyebgdt. A ~
ozcbglyozdIInak oz aa ofeclja kCizvotloaa3l rioozotxapoaolta a cr.ors6lyaa jUvodelaaket a 4olhalmozScale liivol a foihaalasz3a 40 ta ceetoGlyea jövedelem err..rinydt as failaa megczabta, a es:ecaa3ly'eo jbbedolc.:ok cookie olyon c,rdnyban niivakociaettotc, auailyesa aarGnybnn a foRhal• =ado to Ott e Ha aaasa7it jolont©tt, ho3y newel* a kollektiv^, boos nom az egyem tag lo tz3zvotlonü1 a brattó jthrodoiemben / Co aaceoca3k m czomdZlyeao jiivodeiemben / vat dreokoltt6. :'.c cutycgi ár3et:cltcdg— nek rendkiviAl nagy huzóorbt jolentű formdja oz a rcndEzor. 3o mdr*
akkor arnaGi!opito3tuk, hogy c czabdlyosáeaak ez u módja eon!: eddig ongodaetű aaa, rc3ig nem al forma voezdlycl annals * hogy cvM,..agtala— nul mason azomGlyi ji3vocielaak keleGkozzcnok. dl aze;vetkozo; ek flazg— a3silSduldaa, ve„a,yoni— 60 j0vodolaaá tiol;JS:etifk javulSaa küvott:oztóben azonban olyan bolyzot alakult ki, eaikor az cz_bfil.yozaanek oz a gore adja tovdbb nem volt olkalmzható. A moobaznizaautz—roforemcsl GlotUe— lóp8 uj azcabdl.jo3úoi ronaczar logSGöb erGnye 6poon azs volt, hogy bovezotCfl6nek erodaGz.ayok6ppen a ccoa6lyem jövoaiolmek d162or a noi3jt — e5aa • a bruttó jiivacioieaa aratoljoQ további difPoronoiGlásddca ello — nay • caökkont. / Mod a 24. cQ. óbsdt / e tlzataal viacont, hogy ea n2cabn,yozflo jaleaalogi rcnsdazcro ca bruttó jiTvorlelosa megoaazt$a±Cit a =caves j8vodelmok ecinvoaral.anaic azab°ilyozdQdn tsePoaztiil oldie flag, cmgvÚltoata ,a az egy6n jvvedclees 6rdekeltoógóte ta kollektiva toca`sbbra lo a bruttó jí3vedoleai3oca cirdQ— kait, do as e3yee tog • akinek azeac:lyon ji3vedolnGt, illotvm annak ni3vekadliaBt olvdlccctjaa actől as cslócdiv • oak pzvotvo 6rdotsolt
bonne. Felezinro került tob5t az m tul^j-donviczoiyyokb6l fck:,ciá drdeköa©zcYtiggéa. bogy costa kollcktiva árdekelt kösvotlennl ca Pe1— hralao¢&bnn, ee cgyón oeupn közvetve. Um az ór4ekviazoaavok aaaav'1— togtcatáBa, hone© a jővedelemár:ietsaltoGgi rendozer módonuláeg ored— m6qyeste ca moo tcaok felhslataz^ai 6rdekelteEgének eciikttenGm6t
■
A jt3vedeiecm;rleicaltodg rendszere ma nem teremt olyan közvetlen krsp— caoiatot az cgydni 6rdek do a Poihra3aozás k6zött, taint koráűban. A. v3ltozáa sambas eziike63ezorll volt, mart meavdltoztalt_ az GUAM— tittle menn.gia'rti viozaxsvsi. Cod sum lehat tehát arr82, bogy a
korábbi 6xdekelte6gi rendszer aegolclhatnd e eal. problCmála3t. 13 lehet akkor a accolc3da? A ozövetkozeti demokrácia fejlocztótae rendkidli7. fontos de id6azerh, de iinmagábean, a ái3vodeleea5rdekelta6Ai ronckczor eilenó-
b°n nem oldhatja peg a problómát. Wie nem jelentonónek túcgolddot azok a javnol tok Deaa s eaaelyek a rb3nsrcezorinti elonztt;c elvónok óQ ea Falhalnttasáol Gvdeknek ea vacdotsaposoláaán alaputsaa.k. A javcFaintok 1; nyelte a ktivetttezúe aki r6ast vane a Weds mane kában, as hozzéjdrul a Yelhalmos°ietaoz is, akár ckarrjo, akár con. xo,r,yiik tehát órdottaittó a folhalmoz,sa ° bcn oly módon, hogy akr.;:Sda
vcgyoashos való hozr.ájdruiáea is élvezzen jüve,almet a az isl6c.^.aknn— k6nt / 5—lo év / fizetett un. felhalmozóoi jtSradók, 163/i11. úelha].aco163/ 3doC$ János Q I.Q. 26.
.
jutalok 164/for¢éjfiban. I;y o tagok, mivel jövedelmet awe— met a vagyou—aövekadLs után io. óztilokoitt6 válnának ^ foihalmozd6— 164/ Lou:.ka:a Ű‘`vaa I.m. 115. 1. ban, de mivel ez a jövedelem aegis a munkától für;geno, tartalmát tokintvo a tag caá.marca irattább hUcó^jutnlomő jolioQe lenne.-
41111. 22°3 VY ~
A azővetkezet szSm{ir3 viezont oz eezki3zlekF9tEcai jesuitic azerepót tölthetné be, emit jelleg67knó1 tactic szem as dilamnQk, hanem tagjaiknak fizetnének. 165/ 165/ Técsi Jánoes I.m. 26. 1. Ami p javaslat lényegét illeti - ti. hogy ez egyén " tulajdonosi érztulete " abban jut kifojezóase, bogy órdekelt a Pelhalmnzdeban, e es ugy dr%hetó el, ha ezcaélyes jövedelme 63 a Pel»n sozáe kapcsolatban van egymáscal elm3lctilag nem vitatható. Annál inkább vitatható a kérdésfolvetéc űo a javasolt megoldée mSda 01061 tiles ós gyckorlatilag io. A kérddefolvetéa alapvető hib3ja a'., hogy ebből a naiv kieérutesaol3i ozemlóletb5l indul hi, bogy ha nem halmoztak volna fel, as egyén bruttó jövedelem elfogyasztható lett volna. A kieérutermeló elfogyaszthatja teljes jövedelmét / bőr a paraosto4sra éppen necc os, banem a " fyajtéa " volt a jellemző I. de egy na,yözem, m ha szövetkezet Le, kénytelen felhalmozni. Amikor tehát a kollektiva / a szövetkezet / ét mari as egyéntől / a volt kieárutermelvt51 / a felhalmozás funkci'ját, egyuttal bruttó jövedelemék agy ryazét e célra elkuliiniteni kflnyszerul. Az
egyén
pedig, ha conk saját munkájával hozzá a
kollektiva jövedelméhez / igy van es az dllami vállalatok dolgozói ecetében / kúzvetlenUl a fogya..stását szolgáló jövedelemrész n3voléeében érdekelt űe ocak közvetve e felhalmozásban. A cazüvetkezetek esetében gyakorlatilej, a földet lcaz4aitva, azonos a helyzet as állami vállalotokúvals a tieeta vagyon növelioéhez a tag ic csak ceját munkrijdval járul hozzá. 166/ Ezért illetné meg ekkor kE:lön, 166/ i:rocietilen,. az nlapitCs tagok termóazctecen nemctck a fölcljfiket vitték be a 1CsFlabe, de ennek nagyobb flzét %lLami bite-
lakbál kifizették a tagoknak. Láadi iéoai J.s I.m. 11. 1. p6t161agoe jövedelem a vogyonnUvckedós után? Vagy akkor az Pllnmi vállalatok dolgozóit in megilleti? Azok ica lemondanak crr&1, hogy minlent clfogyascsanakt Percre a cecivetkozeti t ag mégis ocak kifizvotloaebbUl tuieejdonos, mint eé tillami vállalnti dolgozó. Ccakhogy akkor ebből -ti. a tulajdonformából - kiindulva koll megkrizelitenUnk a 17,roblCmát és kerooaRnh a megold1et. i ocak szórt is, mivel a javasolt =coldáa3 bár agy tgnik ele8 mecküzelitéare, hogy összhangban áll a ezocialieta tulajdonnal, ha k'eelebbrél rogvizsa!41juk, ez as öoosheng nagyon fias ingatag. Az igaz, hogy a tulajdon oeooiclicta jollege nem zrirja ki • azt, hogy a enövetkezotek kutas vagyonénak legyen oozth_ató rózzo
~.
/ Az el3zőok totem azt többszar baarsulyoztuk is . / Be rzt vie mont már kizárja, hogy az egócz vagyon azzá vsljont A szövetkehetek oozthatatlan alapja A szocialista jellett aasyagá horgdoz6ja. Amennyiben viszont a tagok jövedelemhez jutnak va ,yonrézzesooéQik erl ud-ban és jog;6n, amelyet az Won tiszta vawyenra v uct-
koztatnak, akkor az ©ftkcz közös vrnon oezthntóvá vilik, n& akkor te, ha eredetileg a jotoimot a caját munléjuk révén czo_eztók4M ). / Liem beszólva ara, ha pl. örökölhető, vaji elidegenit hctG L. A javasolt málozer igy, bármenyire io kulöniionek tönik )
t4omn, annak ellenőre, hogy mereven ragaczkodik a munka szerinti olocztés alvéhea.,.tuiajdonkáppena szövetkezetek ezooinliota Jallanót kérdőjelezi men. Llce asegkiizelitósre furcsének t Leheti, do a :
hcgyományoe szövetkezeti Porrák 60 oazk'.zök - a récejegy, osetalók, tcaaégi kölcsön, stb., ami a kisipari ozavotkazeteinknól bizonyos c irt,kig ma i© tótozik - colkel ir.L•dbb ő ozben3bnn vannak eziyvetkozcteink szocialista jellegével. Ezeknek a formőknak emellett, hogy érdekeltté vennők az egyen tagot a falbahazásban, 6o fokoznyk
tulajdonosai dreottiket i az az olGnytn'isa coalmine hotly tónylc, ocen növolhotnó a kUssüa gczdaeaott fat zdadt. A felhgLaoaSai jute3lók,. vegy jdradék bevoaetdoe u39nnic a fellxilctxaia cff eEswiv namys5g "n commit sea vti.ltoztatna. !ilF,cm:yiben flout: a felhtal'aeiei jut.fllCk p6t141agoa es3omeílyi jövt;dolemr:o oz316 jo3cim1 tana nö'velnó a zzemdlyi jövoclelmet/, akkor lchet, ho,19 as órlekoltoóaet fokozn5, do a felhalssozdsa naagyadn6t oc3kkontends Ha a assosaólgoa . jöveololem a fa$hilesozdei juÉnlók, vr3ny járna
ldk küvetkeztóben raom nő, tohdt l[nyogóben v5ltozaticn saar2 d., oaak o#3,y rdezGt c"c amen fizotita hi, okkor viszont nem vo2.6cain9i , hoBy kölüníiacbben lolkcaltenó II teas tv;okat, hop„y az jiivodelom— róosa, amit ocidig &ente meg.kaptak, c oa t cook 54 vow lo óvesakónt gr. Jem baazólvo anmdl, ho3y ez jeloaslemi azab51yoz6 reaxdczcrp.nk mellett kivihetetlen.
.
as elapvotő proaltCcan wombats — véleodnyos5 czarist — nesa az egyón ki+zvotott, v^,Ly közvetlen felha.Bo:oz3ai óaa Oake, mivel a Se1— hFals.ozdo alapvetően nem cm agyón funkciója. A áelhclmozSsa funkot6jEa minrdi3 a 4cal.ajdoaoeó, ez padig tdreadalssi tulajdon eoetón a Esoilolt— tiva óa n©c at eg„yón. Sőt, e funkoiób6l as Alum czobólyozG czeropo are
Gem zdrhatm ki, aóB ceo;aort.ulajdan ecetón flem. Fia vioaont csc iy van," akkor lehet; hogy ellentstonrlc5e alakult ki a ocsivotknzotck terhelóadnek tórcadalmaeritotteQga óa a tagok tulajdonnal helycáte, tehdt a tuLjaonforma küzFitt, de ormok nem On esz oka, hogy a tul.ajdcnviezonyok fejl6lóco elmcrc át a tcraelóo gojlűdóc6t31. Lpaem ollonkezlGlo3: ekkor a tulajdonforma fojlűdóee elűzte m.sQ a EsEvdrsa;c-cndl mgyobb cdrtákben a j'orr:elfxi gej7.ődóo:t. Azok a roaQolycaatok uQycnio, ce.clyek a cezGgazc3aaóg, b3vitett ujrotoxoolóce Lo€in vó3boaennek, nem a c.-azúvei;koeeti iorctslt torcolik ujra. Itor+Sbban ahs bis;onyitottu[s, Iiogy a ceoparttulajc2on acövoCkezeti jelle3e fflkozctoaan olcorvad, ea EaIivoÚkezotak podig dt^1aEtulnr~k
kollektiv gr:zdacigokké. Az egyaó es kollektiv tulajdonból azonban
eleve tsz követhetik, hogy os egyes tog felhalmozási érdeke közvetetteb min,. a szövetkezeti forma esetében! Az egycéges kollektiv tulajdon esetében - ellentétben a szövetkezeti formévol - hiányzik az egyén ezemőlyee és közvetlen hozadjáruláca a kxazöaség felbaloozdsához. Itt már kizárőlagocon a kollektiva funkctója a felhalmozás. Ez a kialakulóban levő tulaldon.arms tetxft nem Wa llet, de nem io tesz, lehetővé o van lcüzyotlen acoolatot az e asén ez emálvee tovcdelme .
éne kolle tiva felhalmoz a kUzö tt , mist a szövetkezeti forms , / Igaz, hogy még igy is közvetlen€üb a kapcsolat, mint az fullad szektorban./ t'zőrt necc is oldhstj3 me a ,jövedelem:,zcb'lyos2si rendszer víltozt©tása önmagában az órdekelteágii proilc4mákat.
UielGat bármiken további kövotkeztetéat vonnánk le, lc iell esdgetnünk, hogy a eooporttulajdon RejlódósÓnck, tati c auocialieta tulajdon kőt formája közötti különtaóg me,azünéee folyamatának ,ezükcéaszerii tllowioa az oevsénet kollektiv tulajdon, re wonnay, ahogyan a két tulajdonforma közötti különbség megezi€n'ee .nom önoól, _ az egyedges kollektiv tulajdon kialokuláos sem at. 4 szövctkezetek funkciója éppen az volt, hogy forma ; djcnak a tartelés éo a tulajdon eavicleitI tár.:adalmauitáea folyamatúnak. yzWakc6gképpen fel kell tehát tennunk a kérdésts vajon non t2- kcal-e éta szövetkezeti fonna előbb, pedig eíetleg még szükség lenne rá? Itt van-e már az ideje a csoporttulajdon szövetkezeti jellege cicorvadácának? A félreértések elkcrUlOce véget lombi hnngsulyozni azeretnéaft,,
hogy nem a tulajdinforma ceoport-jollegének, hanem ccukie szövetkezeti jellegének elcorvadásárfl boezólek. Nem nyitott knpukct akarok döngetni, !fezen kdzicmert, hogy pátunk és államunk gazdccágpolitikújdban fontos helyet foglalnak el c szövetkezetek perspcktiv6$bon is. Válunk azonban. sem a köznapi szóhasználat, eem az elmaet
nem tesz különbo63et a szövetkezet éQ a kollektiv gezdaoác, illetve
a szávetkezeti tulajdon óe a v&llelati /Guava seogort-/tetlajdon Watt. 168/ 168/ Kivételt képez Erdei Ferenc, aki a ??draadalmi Szemlében 1968 -b an lezajlott vita ed nzavsában utalt a kuliinbségre, ős Beakségesaek tartotta a vállclati tulajdon viszgdlatát is. TO(S `?_. Kétségtelen. bogy a tulajdon./ az elea3átitde/ társadalmaai-
tásánák folyamatát a gazdálkodás uj modellje ós egúób társadalmi tényezők / generáciiváltás / erőteljesen felgyoreitottát. Amennyiben ez a folyamat tovább folytatódik, a mezőgaadassűgban a sasival= keneti szektor e‘ neve ellenőre - clveezti szövetkezeti jollegót. Ez azonban Önmagában véve nem baj, ejt. cea fejlődés is lehet. Kérdés asonbans jioag i tuleJdon táa, adalmaeod4stivnl kis-e lépőst tartani. a termelés térszndalmasoááca? Amennyiben igen, akkor az egységes kollektiv tulajdon kialakulása a mozőgazdaedg. e316dós6-.
nek - technikai- és tdrecdalmi átalekuláeónak jelentős eredménye. Amennyiben viszont nem, as komoly gyakorlati problémákat okozhat nópgazdasági szinten is. A tezngcednsaagi termeZda tárcadalmasitottedga ugyanis - amint ezt mór korábban elemeztük - nemcsak alacsonyabb foka, mint az iparé a hanem részleges ia. A termelési értők egyharmadát a kieuzemek / hóz_ tail és kisegítő gazdaságok / adták. A kistizemekbes tormalik meg azon termékek jelentős részét, amelyeknek na gytivemi módon való termelése savig megoldatlan, amelyeknek a termelónébez a közös gazdaaágok megfelelő essk:zökkel még nem rendelkeznek. Ezek tehát a legmunkaigónyessobb termékek. A közős gazdaságok csak fokozatosan képe-
sek étveani, helyegesíteni a kinazeaaek jelenlegi kapacitóeát.. vel omen termékek nagytizemi módon való teamelósónek niegvalóeitésa rendkívül eszkiiz- de boruhdzásigónyós folyamat. 169/ ;gppen szórt
23
171/ Mad bővebben n A' közös gttdas& 62 a háztúji Qozda-
cág kapcsolata " c . részben.
.
.. ~ -..-
ölt. A közös du h42tQji.kaposolatGnak, a hCiztriji gazdacég jellegé-
nek megváltozása kettős következménnyel járt. hozzájárult a tagok dulajdoncni érzotónek ocötisanéséhez, máafelöl cai3kkent©t te a háztáji tevákenycágben való érdekeltséget. háztáji gazdaeág nem jár tulajdonosi kötele€ette6agekkel: nemcsak a-zárt., mart a tag anól&Ul jut hozná. Rogy sa ga hozzájárult volna a kvzöa geszdeeág vagyonának gyarepitá'ec£hoz, hanem mert oemm3féle további kötelezetteéggel sem jár.. 172/Az ujonnan belépő tag azért kap heztdji 172/ Ingyen jut tehát olyan tulajdonosi jogoaitvfnyokhos,
.
Ű omely tulajdonosi kötelezettségekkel nem jár. '
iterületet, mert belépett * és dolgozik a közösben. Csak ©eem ,y es. munkájával gyartspit ja a seiivetke.zatot., anyagi konzekvenciája az '
%~
ing,yen kapott háztdjinak nines.
Wunkdja eredményének az a .réeze.,
!
íiamelyet a háztájiban produkál new növeli'a közös gazdaság felhal~
i
meadei lebetőoógeit. A szövetkezeti tagnak tebft ugyonu*V niaccónek
,/ tulajdonosi
I
kötelezettségei, mint <;z állomi vállalatok dolcozőinak
i fen csoda Lehet, ha tulajdonosi jogai - a ezen keresztül tulajdonosi érzete - is egyre hasonlóbb lees az állami vállalatok doldozlinak tulajdonosi érzetéhez. A háztáji tevCkenycégben való érdekeltség nemeenk amiatt csökken, mert növekszik a kUzbeben eltöltött munkaidő éca az onnan • ©zLuzazó jövedelem,. hanem azért ío.,•mert a h4ztájt rald juttatáes& vált, itóRhozsj olgán íuttntáesde amely .p&$trtlnyoo helyzet komeenzellé-
24 ~
a ra ezo
1. O. O 1
t
it •
~
• t
H I .
1.
0
tdet irtáttyel.
A esüvatkozati tuaega tE3rettvéco tehát aialenképpen arra Srányui, t1ogy o3YPo n 0e30ztinjün a Fa3Cráayoo holyEet / tohát moan oeereszák a BLzöLb íl tárcadalmilttg indokolt ji3vedelnakot /, radagelí3l
n juttatCcok toPda le rtzonoo 9olyzctbe koraljenak a aoigoz&ta nie rdtooivel.
A tt6zt!iji tovLkenyad3ben való Crdokoltcda dc n háztáji tore melds ,fokozatoa cebtkkon6co boea.0 trtvon tüivőnyo2erU folyornt. 17em rainfle3y azonb:s • hogy milyen Ltteabon. maven ayoracst =j3ik le ez a _folyr_m.nt. A háztáji gazt2cadgók kios6 teraolóadt 273/'a Waft 0czdeoáaok173/ Az dlelmiázerfogyaoztáe u3yen laooabban aövekozik, Dint az ipari cikkek 2o39asztéoa, do erórL növokezik. A kietliemek kie-
s3 tarmeléoót tehát Qindenkdppen p3t81ni kell. ••■•■•••11S
rink kal i pBtóltxl.' fcennyiben azonban a háztfiji tertimelér•a oadtst,andoe layoraebb, e fSkGnt ha előbb kövotkezik ba t mint aho2yan a iaaíia ,gazda.e5gok kópocetc lannének rna,;torWelni a kioe3 toraoidai volumont • ;ifolbarulhat a coz3aazdaafai tcrmelda ős a niSpgazdacda terméLcoűlp:aóQlete k8zütti cayenculy, de folbaru2hat a mazőgezdaeáa belct3 oayeni; ~í ; ; r3ulya is. Ebben as ascribes uayt'nic a küvotkozS helyzot da ó1S. t1 ndpa€az7 rj dacáa oz5m3ro tehát kavéa as a teraikmonnyiadó • omit e cozGnczdandg , a hdztdji aczdcaáBok toreeldttGnek ooáikkonéae küvotkeztében produkál. A esi3vetkazetek caját arumfö.+l - az lomsert okok következtóbon - cor,rai-
41
"
képpen sem kőpor3ets olyé nőrtékben s'ojleczleni toyrsol6atiket, hogy A adpaazdre5$, illetve a3 óllam olőtt tokit két a hiányt pbtdlj z=k. , lehetőada nyilik: o/ way borendozk.adik a mezóaczdceGai termdkekbBl
is importra, va3y b/ jolontőe mértfckben r_ognüvoli a cnz5g,azo3aofSai
r'
beruházások oolumenát,és útmenetileg fedezi csak a hiányt MindrSl.. Mindkét megoldás sókba kerül a népgazdnedgnak... Az elad azért,mert nemcsak csökkenti a mezőgazdas ági termékek exportját, hanem • még importálni is kell; nemcsak más termékek importlehetősége emlék, hanem még a2 exportot is növelni kell mde termékekből. A második ecetben ez a hd,rány cask átmeneti, viszont ugyanakkor fejlesztési erőforrásokat von el mbs teedletekről. Továbbá megi ~ hatj0 azt az önmagát gyorsitó folyamatot, omelynek következtében epvre több termők termelését kell egyre gyorűabb létemben átvenni e közös gnzdus
'
o rz viszont olyan komoly'és viezonyleg rövid idd
alatt jelentkező anyagi / felhalmozás / konzekvenciával járni, emit an állam, illetve a népgezdasdg nem tudni vállalni. Marad tehát a, másik lehetőség: laesitani kell a kisüzemek tormelésónek cavkhenéaét, tehát eráeiteni kell a háztáji termelésben való érdekeltséget. Ez az st is több problémát vet fel. A háztáji termelés ösztönzése aayilvánvalóen azt eredményezi, hogy növokezik a tagok h4astájiból származó jövedelme. Ez pedig kettőn következménnyel járhat. Vagy sz történik, hogy megváltozik a tag közösből és háztájiból .származó jövedelmének ez ardnyo a háztáji favárra, ezért csökkent fog a tag ór3ekelteége a közösben végzett munkában. Be viszont felborithatia e szövetkezet belsői enenculsát, eat esetleg a közös termelését is csökkentheti. A másik lehetőség, hogy nem csökken a k{32tts tevékenycégbes való érdekötség 6s az ott kifejtett •munka, igy a jövedelem sem. Ebben az ecetben viszont . . a háztájiból származó magasabb jövedelemmel sgytitt olyon el:nyökböz jut a paracztedg, / igaz, többlet munka réven /, amely feozUit,
eégeket teremthet más területeken dolgozó rőtegekkel szemben. A zaz,: övedclomdiai.-+ri de e etkezbet a f :raomtsdp fl y c -SfaGulyer az
állam szabályozás mask igen nehezen, vagy sehogyan sem egyenlithet ki. Ebben az ecetbon tehát a kieüzemek termelése betölti azt a
$R{lD Att @ZI;TEGYZ g 8 .
,
BictaitZa. &watt ni5vaa3:aa~do .$lti3te. A gradositt to,yáB$ős . Sltőtalatr ntiaaazdaEarsa ős iiLlVvidad$4/96%, Erishop« GaaltrnsaatiC.e .11.i?.:. ttavezat6Pk a -aorAgaadap4s8 fiezanntr ca]AnivoCaf9Ea:-/ftla~;caaaaalt9: MAW* $969./ °it02da368Í>e13.; G. al:.tahtsS isrftsatak a ziMattiafen Zatt.. Maer,Dastlaatti 14aáa. 19614 Za.-na Bawl= $vas LaóOvati,3á.ai'iOk l.friiola3:tc3Czl: vgrmova 6,0 a egT. nraáeatts°ií7+e$~s ~El~ ~Y~st :1~OL~r' ,f sf3./ . ~4i1 , ~:972..79. ~ puma* . • i}. ta y.'S A 'it3«aai°iazd£391is. :atsrapa'[R , neingazdt;:5Éá tFa ilaahEőbne MaauthaltSrevkled4,. .Ytfstaa t srr.,~4 0.: ~á~3.$~~~ Eiint~ ~i=a~r~`.a~ ~ 3~rtldé~r. ~~~ y t~ CZ'+$i'~`i ~ .: i7QJd iÍ4 Mye r %` a aeCina6+; b. cauGgazaaaft t3n3Yfeaiatimeaa£ga. de at traiataku«iúaTrtaas. 3.9691,9•/ • las /vat " ,a~ ~IiSaafladiiöay`.3g$ Oa .tó<11t:atf9naQ$dkawaiits• PaidDawn iteCnatt aft* 2973/94: BröCiy tsnleatat a tornaf3a3 tatzligattpaságo a. FnPtdaligszaAan• " /L91saaórasea£ Kiadá s, 29644 Camino E3q:ci.' itoz('isosunk. ibi%odC600 . a?g rseSk3ts9óérrvséM. w.
..
.
..
_
I
-
.
.
.
.
.
.
.
;
.
:
"1lrasacralcoffet :aainass 1957/9.%' CSOIX100 MU s. A taigaiteőttleases 40 as In t ° jedvagalem eaa sa 4..
.
.Ea: ,~a~aa~3:- ~~Q/9}/ 04 ~ ~ -..x'# 6. tebra. 1M~~~ ~t rVstuGiCfo. tTii' h^nzaingsda a ' %/+4rotilakg wnozno. $969/Z-ae/ Caonacsa ;:s. Vert Verona: •Tar8tiolta.zEada áa tcraolőa a aaivatbm° eaYl3 earilaatigaLtan.. noat► t...h RaRrulda:16 s .i954./ . Ca ti~caiOnsy 232aA azoe3allata. tsaintatat (rpa3gtika• 1T~+eanuGh // ~~~~,~g .~~ ~q~°/~t~
.
gambrocsaa4,.39W./
Ct3: $auaid$a Entaafi: A maalfiEo útja a ..8e:m3ttaoavattw.flt3: munkadi-
.
