Egészségügyi rendszer, gyógyszerellátó rendszer Gyógyszertárvezetés, üzemeltetés, minőségbiztosítás szakképzés II. évfolyam 2014. október 11.
Program
Bevezető (Hankó Balázs) 9:30 - 9:45 Magyarország egészségügyi rendszere (Ragány Károly) 9:45 – 10:30 Magyarország egészségügyi rendszere puzzle beosztása 10:30 – 10:45 Szünet 10:45 – 11:15 Magyarország egészségügyi rendszere puzzle 2 csoportban 11:15 – 12:30 (Ragány Károly, Hankó Balázs) • Magyarország gyógyszerellátó rendszere puzzle 2 csoportban 12:30 - 13:30 (Ragány Károly, Hankó Balázs) • Kérdések megvitatása 13:30 – 14:00 • • • • •
Az egészségügyi rendszerek jellemzői Ragány Károly SE-EMK 2014. október 11.
Egészségbiztosítási / -finanszírozási rendszerek alapmodelljei Bismarck-féle
Beveridge-féle
• eredet: Németország, 1883, Bismarck kancellár • cél: a megbetegedés kockázata miatt
• eredet: Nagy-Britannia, 1946, Beveridge szociálpolitikus • cél: a társadalom minden tagja számára
sérülékeny társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok stb. helyzetének stabilizálása
• járulék-fizetés – munkabérarányos – felső határ
• a lakosság döntő hányada biztosított
azonos hozzáférést biztosítani az egészségügyi ellátáshoz
• adóbevételekből finanszírozott • állampolgári jogon jár • (biztosítás?)
A rendszerek közeledése I. Közeledés a bismarcki és a beveridge-i típusú rendszerek között: • A bismarcki rendszereknél hagyományosan nehéz a kiadások korlátozása, az egyenlőség megvalósítása, de több, az igényeknek jobban megfelelő szolgáltatást nyújtanak. A reformok iránya: pénztárak közötti kockázatközösség, a nem biztosítottakról való gondoskodás, finanszírozási korlátozások, ésszerűsítések.
A rendszerek közeledése II. • A beveredge-i típusú rendszerek jobban uralják a kiadásokat, de a választási lehetőségek korlátozottak, és várakozásra kényszerítettek. A reformok iránya: a merevség enyhül, piaci eljárásokat vezetnek be. • A reformok állandósultak. A reformok három-négy évenként követik egymást.
Egészségbiztosítási rendszer dilemmái • Egy vs több biztosító • Magánbiztosítás vs társadalombiztosítás • Önkéntes vs kötelező biztosítás • A fentiek szerepe az alap, illetve a kiegészítő biztosításban
Forrásteremtés, finanszírozás • A forrásteremtés lehetőségei: – Adók, – Járulékok, – Az ellátottak közvetlen befizetései
• A finanszírozás lehet – Egycsatornás, – Többcsatornás (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, társadalombiztosítás)
Egészségügy finanszírozása az EU-ban
Egészségügyi szabályozás az Európai Unióban • Minden ország maga választhatja meg egészségügyi rendszerét, az EU nem avatkozhat be ebbe a választásba. • Az egészségügyi ellátás megszervezése, finanszírozása szintén nemzeti hatáskör, de egy laza koordinációs mechanizmus működik. • Az EU-nak a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatok kezelése tekintetében van hatásköre. Kidolgoztak egy közösségi szintű népegészségügyi politikát is.
Egészségbiztosítás Magyarországon I. • A II. világháborúig a bismarcki modellt követte • 1891-ben fogadták el az első betegbiztosítási törvényt • A betegbiztosítás fokozatosan terjedt ki az egyes ágazatokra, de még 1940-ben is csak az aktív keresők 21,5 százaléka volt biztosított
Egészségbiztosítás Magyarországon II. • 1950-ben összevonták az ágazati biztosítókat, és üzemeltetését az egységesített szakszervezeti apparátusra bízták. • SZTK=Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja • A társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztése, állampolgári joggá válása • 1972-től az egészségügyi ellátás állami feladat: a központi költségvetés finanszírozza • 1984-ben az irányítás a szakszervezetektől az államhoz kerül
Egészségbiztosítás Magyarországon III. • 1990-től az egészségügyi ellátás finanszírozása ismét a társadalombiztosítás részévé válik • 1993-től önálló Egészségbiztosítási Alap és Országos Egészségbiztosítási Pénztár • Kezdetben önkormányzati irányítás, majd ismét állami irányítás
A magyar egészségbiztosítás fő vonásai I. • Minden aktív keresőre kiterjedő járulékfizetési kötelezettség • Mind a munkáltató, mind a munkavállaló fizeti a járulékot -> de: 2012-től a munkáltató adót fizet!!! • A nyugdíjasok, munkanélküliek, szociális ellátásban és családi pótlékban részesülők, szociálisan rászorulók stb. után központilag történik a járulékfizetés • A nem rászoruló eltartottak után a családnak kell járulékot fizetni
A magyar egészségbiztosítás fő vonásai II. • A szolidaritás és a méltányosság széles körben érvényesül • Szolgáltatások: – gyógyító-megelőző ellátás – gyógyszer, gyógyászati segédeszköz – táppénz, baleseti táppénz
• Egy biztosító • Szektor-semleges finanszírozás
A harmadik szereplő
vevő páciens (fogyasztó)
jogosultság
szolgáltatás közvetlen fizetés
járulék adó
,
költségvetés, díj
Finanszírozó (pl. biztosító)
Egészségügyi eladó szolgáltató (vállalat)
térítés igénylése
Az Az egészségügy egészségügy főbb főbb szereplői szereplői •• szakmai szakmaiirányítás irányítás •• tulajdonosok tulajdonosok •• finanszírozó finanszírozó •• szakmai szakmaifelügyelet felügyelet •• szakmai szakmaiérdekvédelem érdekvédelem •• szakmai szakmaiszervezetek szervezetek •• munkavállalói munkavállalóiérdekérdekképviseletek képviseletek •• ellátottak ellátottak
•• Egészségügyi EgészségügyiMinisztérium, Minisztérium, GyEMSZI GyEMSZI •• állam, állam,önkormányzat, önkormányzat, magántulajdonos magántulajdonos •• működési működésiköltség: költség:OEP OEP invesztíció: invesztíció:tulajdonos tulajdonos •• ÁNTSz, ÁNTSz,OBDK OBDK •• Kamarák Kamarák(Orvosi, (Orvosi,Szakdolgozói) Szakdolgozói) •• szakmai szakmaikollégiumok, kollégiumok,MOTESZ, MOTESZ, MKSZ, MKSZ,EGVE, EGVE,stb. stb. •• Szakszervezetek Szakszervezetek •• Beteg-egyesületek Beteg-egyesületek
Egészségügyi ellátások rendszere • Progresszív ellátás (differenciált, fokozatos) • Megelőző ellátások (pl. szűrővizsgálatok, anya- és csecsemővédelem) • Egészségügyi ellátórendszer (alap-, járó-, fekvőbeteg-ellátás) • Egyéb egészségügyi ellátások (pl. ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, ápolás)
Az egészségügyi alap- és szakellátás rendszere 2012-ig
Speciális kórházi ellátás
Regionális, országos
„Teljes körű” kórházi ellátás Alapvető korházi ellátás, Járóbeteg szakellátás Alapellátás (házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás
megye Kistérség, város Lakókörnyezet
2012-től: Térségi szervezés • • • •
Minőségi és méretgazdasági szempontok 1-1,5 M lakos 8 térség Centralizáció és decentralizáció (szubszidiaritás elve mentén)
Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és
A térségi egészségszervezés területi beosztása
A társadalombiztosítás jellemzői • Kötelező a társadalom döntő többségére • Jövedelemfüggő járulékok egységes vagy változó mértékkel • Megosztva vagy egységesen fizeti a munkáltató, munkavállaló vagy más szervezet • Egy alapban vagy többszörös alapokban kezelik • Az alaphoz tartozás elrendelt vagy választható • A járulék megfizetése függhet alsó vagy felső jövedelemhatártól
TB járulék jellemzők • • • •
Kötelezőek és nem rizikófüggők Az állami költségvetéstől általában külön kezelik Gyűjtheti állam vagy harmadik fél (biztosító) Jövedelem százalékában meghatározottak – elvileg jövedelemre vetítve egységes a százalékérték, de lehet jövedelemfüggő is – országosan egységes mérték: Magyarország, Hollandia – biztosító függő: Németország – foglalkozás függő: Ausztria
TB járulék jellemzők • Mértékét megállapíthatja: – jogszabály: Magyarország, Franciaország, Hollandia – biztosítók szövetsége: Luxembourg – egyes biztosítók külön is: Németország
• Felső és alsó jövedelemhatár megállapított: – Ausztria, Németország, Luxembourg
• Általában a munkáltatók és munkavállalók is fizetnek járulékot, ennek belső arányai országonként és időben is változnak
Társadalombiztosítás további jellemzői • Jogosultság: – járulékfizetésen alapul (Németország) – állampolgárságon, letelepedésen alapul (Franciaország) • a keresők járulékot fizetnek, de • járulékot nem fizetők helyett fizet – az állam (adókból direkt támogatás vagy szociálpolitika), – szülő vagy – valamilyen alap (pl. munkanélküli, nyugdíj)
• Lehet önkéntes befizetésekkel is jogosultságot szerezni • „Potyautas” jelenség
Egészségbiztosítási piac Magyarországon • Üzleti biztosítók – Elsősorban készpénz-ellátást adnak betegség esetére – Néhány biztosító finanszíroz magán-ellátást
• Kölcsönös egészségbiztosító-pénztárak – Prevenció, – Egészséges-életmód, wellness – Készpénz-ellátás
A kiegészítő biztosítás elvi lehetőségei • Helyettesítő biztosítás: „elismert pénztárak” • Kiegészítő biztosítás – Co-payment térítés – Minőségi ellátás (külön szoba)
• Új kockázatok – Veszélyes sportok – Ápolásbiztosítás
• Munkáltatói egészségbiztosítás adómentessége 2012-től !
Forrás: Boncz [2006]
Az OEP működési költségei az E. Alap kiadásainak %-ában 4,0%
OEP működés/E-alap
3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0%
1,5%
0,5% 0,0% 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Egy főre jutó egészségügyi kiadások 2012. évben (vásárlóerő paritáson)
Forrás: OECD Health Data, 2012
Egészségügyi kiadások a GDP %-ában 2012.évben
Forrás: OECD Health Data, 2012
Közkiadások aránya az egészségügyi kiadásokban, 2012
Forrás: OECD Health Data, 2012
Teljes egészségügyi kiadás forrásai Magyarországon, 2012
Egészségbiztosítási Alap bevételeinek megoszlása 2012
E. Alap bevételi forrásai 2006-2013 (nominálértéken)
Egészségbiztosítási járulékbevételek egyenértéke a keresetek százalékában és a járulékfizetők száma, 1992-2010
E. Alap bevételei és kiadásai 2000-2012
E. Alap kiadásai, 2013
A természetbeni ellátások kiadásainak részletezése
Krónikus fekvőbeteg szakellátás
Egészségügyi kiadások reálértéken (1993=100%)
Természetbeni ellátások kiadásainak összehasonlítása (2012-2014)
• • • • •
Magyarország egészségügyi rendszere puzzle beosztása és feladat
Két csoport Egy-egy csoportban 3 fős csapatok Minden csapat több ellátórendszeri szereplőt húz Felkészülés Feladat – Elhelyezni a szereplőt a táblán – Mi a feladata az egészségügyi ellátórendszerben? – Milyen szereplőkkel van kapcsolata? • Ha már fenn van az a szereplő a kapcsolatot jelölni – Hierarchikus___ – szerződéses- - – hatósági…
– Egyéb – Csoport tagjai reagálnak
• Fontosabb kérdéseket, vitákat gyűjteni (közösen elemezzük)
• • • • •
Magyarország gyógyszerellátó rendszere puzzle beosztása és feladat
Két csoport Egy-egy csoportban 3 fős csapatok Minden csapat több ellátórendszeri szereplőt húz Felkészülés Feladat – Elhelyezni a szereplőt a táblán – Mi a feladata a gyógyszerellátó rendszerben? – Milyen szereplőkkel van kapcsolata? • Ha már fenn van az a szereplő a kapcsolatot jelölni – Hierarchikus___ – szerződéses- - – hatósági…
– Egyéb – Csoport tagjai reagálnak
• Fontosabb kérdéseket, vitákat gyűjteni (közösen elemezzük)
