Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2015. (XI.24.) számú rendelete a Budapest, IX. ker. VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE Soroksári út – Haller utca – Nagyvárad tér – Szent László Kórház KSZT határa – Könyves Kálmán körút – M5 felüljáró – Gyáli út – Ferencvárosi pályaudvar – MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 18/2004. (V. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 6. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és 13.§-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a 62.§ (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a 8.§ (2) bekezdés szerinti véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest, IX. ker. VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE Soroksári út – Haller utca – Nagyvárad tér – Szent László Kórház KSZT határa – Könyves Kálmán körút – M5 felüljáró – Gyáli út – Ferencvárosi pályaudvar – MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 18/2004. (V. 21.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról az alábbiakat rendeli el: 1.§ (1) A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest, IX. ker. VÁGÓHÍD UTCA ÉS KÖRNYÉKE Soroksári út – Haller utca – Nagyvárad tér – Szent László Kórház KSZT határa – Könyves Kálmán körút – M5 felüljáró – Gyáli út – Ferencvárosi pályaudvar – MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 18/2004.(V.21.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 2.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szabályozási tervlap az alábbi területekre vonatkozóan módosul: a) 45. számú tömb (Haller utca – Mester utca – Vágóhíd utca –Fehér Holló utca által határolt tömb) b) 47. számú tömb (Vágóhíd utca – Mester utca –Könyves Kálmán körút –Gyáli út által határolt tömb) c) 49. számú tömb (Könyves Kálmán körút – Gyáli út – Fék utca – Lenkey utca által határolt tömb) d) 64. számú tömb (Haller utca – Mester utca – Tóth Kálmán utca – Nádasdy utca által határolt tömb) e) 70. számú tömb (Mester utca – Vágóhíd utca – Nádasdy utca – Tóth Kálmán utca által határolt tömb) f) 72.1. számú tömb (Mester utca – Vágóhíd utca – Nádasdy utca tervezett folytatása, 38021/9 hrsz – Máriássy utca által határolt tömb) g) 72.2. számú tömb (Soroksári út – Vágóhíd utca – Nádasdy utca tervezett folytatása, 38021/9 hrsz – Máriássy utca – Mester utca által határolt tömb) h) 73. számú tömb (Könyves Kálmán körút – Gubacsi út – Máriássy utca – Mester utca által határolt tömb).”
(2) Hatályát veszti az Ör. 2.§ (3) bekezdése. (3) Hatályát veszti az Ör. 2.§ (4) bekezdése. (4) Az Ör. 2.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ (5) A területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka) és ezekre engedélyt adni csak e rendelet és a szabályozási terv alapján szabad. Az ebben nem szabályozottak tekintetében az Étv., a 2012.08.06-án hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények közzétételéről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), a Budapesti Városrendezési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (BVKSZ) előírásait, a vonatkozó szabványokat, ágazati és eseti üzemeltetői előírásokat be kell tartani.” (5) Az Ör. 2.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Építési tevékenység tervezése során legalább egyszer egyeztetni kell a kerületi főépítésszel.” 2.§ (1) Az Ör. 3.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Kötelező telket alakítani a szabályozási vonallal és a kötelező megszüntetéssel érintett telkek esetében az építési tevékenység megkezdése előtt.” (2) Az Ör. 3.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A területen nyeles telek nem alakítható ki, kivétel ez alól az I-IX-21, I-IX-22, I-IX-23 és I-IX-24 jelű építési övezetek területe.” (3) Hatályát veszti az Ör. 3.§ (3) bekezdése. 3.§ (1) Az Ör. 4.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A területen új üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el, a meglévők közül a terven jelöltek felújíthatók, átalakíthatók, a nem jelöltek esetében a kútoszlopok száma nem növelhető. (2) Az Ör. 4.§ kiegészül a következő új (12) bekezdéssel: „(12) A területen antennatartó magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Közcélú antenna magassága legfeljebb 4 méterrel haladhatja meg az építési övezetre előírt építménymagasság értékét.” (3) Az Ör. 4.§ kiegészül a következő új (13) bekezdéssel: „(13) Ahol a szabályozási terv másként nem jelöli, vagy övezeti előírás nem határozza meg, a terepszint alatti beépítést az új épület alatt kell elhelyezni, a terepszint alatti beépítettség legfeljebb 15 %-kal haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség mértékét.”
(4) Az Ör. 4.§ kiegészül a következő új (14) bekezdéssel: „(14) Meglévő épület utólagos akadálymentesítése érdekében a szabályozási terven jelölt építési hely hiányában is elhelyezhető felvonó és rámpa építménye az alábbi feltételekkel: a) a meglévő épülethez közvetlenül csatlakozóan, b) közterület felől nem láthatóan, c) a meglévő huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatának korlátozása nélkül, d) a városépítészeti, építészeti illeszkedés szempontjait figyelembe véve, az épület adottságaihoz igazodóan.” 4.§ (1) Az Ör. 5.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A területen meglévő épület bontása esetén az építési helyhatárát az övezeti előírások szerint, előírás hiányában a környezethez történő illeszkedés szerint kell értelmezni, illetve meghatározni.” (2) Hatályát veszti az Ör. 5.§ (4) bekezdése. (3) Az Ör. 5.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A szabályozási tervben előírt „kötelező magassági csatlakozás” esetében a csatlakozó homlokzatok, illetve a párkányok magassága a csatlakozástól mért legalább 3 m-es homlokzat-szakaszon belül legfeljebb 1 m-rel térhet el egymástól.” (4) Hatályát veszti az Ör. 5.§ (9) bekezdése. (5) Az Ör. 5.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A területen az épületek elsődleges rendeltetését kiegészítő-, illetve az épületek működéséhez-, működtetéséhez szükséges toldalék, tároló-építmény nem alakítható ki. Ilyen célra építmény csak az épülettel azonos minőségben és kialakítással, hozzájáruló településképi véleményezési vagy tudomásul vett bejelentési eljárás alapján létesíthető.” (6) Hatályát veszti az Ör. 5.§ (13) bekezdése. (7) Az Ör. 5.§ (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés sorszáma (19)-re módosul: „(19) A homlokzatok színezése csak egységes, a szomszédos épületeket is feltüntető színezési terv alapján végezhető. A színezési tervet a kerületi főépítésszel egyeztetni kell. A színezés csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását, szükség esetén próbafestést követően végezhető.” (8) Az Ör. 5.§ (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés sorszáma (20)-ra módosul: „(20) Az épületek homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klíma berendezés valamint fémkémény az utca felől látható, illetve a városképet zavaró módon nem helyezhető el. A fenti elemek közül a szabályoknak meg nem felelő elemek utólagos eltávolítását, bontását biztosítani kell.” (9) Az Ör. 5.§ (19)-(23) bekezdéseinek sorszámai (21)-(24)-re módosulnak.
5.§ (1) Az Ör. 6.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.” (2) Hatályukat vesztik az Ör. 6.§ (1) bekezdés b) és c) pontjai. (3) Hatályukat vesztik az Ör. 6.§ (5) bekezdés a), b), c), d) e) és f) pontjai. (4) Az Ör. 6.§ (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „g) Fakivágás a vonatkozó kerületi rendelet szerint történhet.” 6.§ (1) Az Ör. 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A környezethez történő illeszkedés módját az építésügyi hatósági eljárás keretében az önkormányzati főépítész közreműködésével településképi bejelentési vagy véleményezési eljárásban kell meghatározni.” (2) Az Ör. 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Épületek közterület felől látható homlokzatain felirat, tábla, cégtábla, cégér, logó, reklám, reklámhordozó, kirakati létesítmény, hirdetőberendezés, stb. (továbbiakban: felirat, hirdetőberendezés) elhelyezését megelőzően – a vonatkozó kerületi rendelet szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.” (3) Az Ör. 7.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az épületek homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klímaberendezés az utca felől látható, illetve a városképet zavaró módon nem helyezhető el.” (4) Az Ör. 7.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A településkép védelme érdekében az építési hatóság meglévő építmények felújítása, átalakítása során az eredeti homlokzathoz nem illeszkedő utólagos átalakítások, az épület architektúrájától idegen elemek, zavaró vagy igénytelen berendezések, hirdető berendezések eltávolítását is biztosítani kell.” (5) Az Ör. 7.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Épületen csak olyan felirat, hirdetőberendezés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik, az alábbi esetekben, feltételekkel és módokon: a) a városképbe és az épület architektúrájához illeszkedően, b) épület fő rendeltetésére vonatkozó felirat (pl. szálloda neve) a homlokzaton (emeleti szinten is) építészeti tervben meghatározott módon, c) több funkciós épületeken (bér-irodaházak, üzletházak) esetében - a lakóépületek kivételével- az épület földszinti homlokzati sávjában, de legfeljebb 9 méter magasságig, az épület építészeti megjelenésével összehangoltan, az épület városképi megjelenésének részét képező és a teljes épületre kidolgozott egységes építészeti terv alapján, d) a közterület felőli földszinti rendeltetési egységek (pl. üzletek) feliratai, hirdető berendezései az épület földszinti homlokzati sávjában
helyezhetők el. (6) Az Ör. 7.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A Területen 1 m2-t meghaladó méretű felirat, hirdetőberendezés az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain, vagy kerítésen, előkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban nem helyezhető el, kivéve az építési terület lehatárolására szolgáló kerítésen meghatározott időszakra, legfeljebb 6 hónapra és az épület részeként kialakított cégfeliratot. Több funkciós épületeken (bér-irodaházak, üzletházak) esetében - a jellemzően lakófunkciót tartalmazó épület és a Könyves Kálmán körút és a Soroksári út menti homlokzatok kivételével – az épület építészeti megjelenésével összehangoltan, az épület városképi megjelenésének részét képező és a teljes épületre kidolgozott egységes építészeti terv alapján a homlokzat részét képező cégfelirat, címfestés – a homlokzat üvegfelületei, nyílászárói kivételével – elhelyezhető.” 7.§ (1) Az Ör. 10.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az I-IX-05 jelű építési övezetbe sorolt, szabadonálló beépítési módú területek telkein elsősorban irodaépületek, intézmények épületei, kulturális intézmények épületei, sportolási célú építmények, kiskereskedelmi- és szolgáltató épületek helyezhetők el. A 38021/7 hrsz-ú telek területén új épület magassága nem haladhatja meg a csatlakozó védett épület(ek) magasságát és legfeljebb 1,0 méterrel lehet kisebb annál.” (2) Az Ör. 10.§ (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(16) Az I-IX-16 jelű építési övezetbe sorolt, zártsorú beépítési módú területek telkein irodaépületek, intézmények épületei, kereskedelmi- és szolgáltató épületek helyezhetők el. Az építési övezet telkeinek területén lakóépületek, illetve lakás rendeltetési egységek és szálláshely-szolgáltató épületek is elhelyezhetők.” (3) Az Ör. 10.§ (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(20) Az építési övezetek jellemzőit a 3. számú táblázat rögzíti.” (4) Az Ör. 10.§ (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(22) Az I-IX-21 jelű építési övezetbe sorolt zártsorú beépítési módú terület telkein irodaépületek, intézmények épületei, sport és szabadidőeltöltés létesítményei, kereskedelmiés szolgáltató épületek helyezhetők el. Az építési övezet telkeinek területén lakóépületek, lakás rendeltetési egységek és szálláshely-szolgáltató épületek is elhelyezhetők. Az övezet területén az egyes telkeket egymástól elválasztó kerítés nem létesíthető. Az övezetben megengedhető legnagyobb párkánymagasság értéke és helye a szabályozási terven jelölt.” (5) Az Ör. 10.§ (23) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(23) Az I-IX-22 jelű építési övezetbe sorolt zártsorú beépítési módú terület telkein irodaépületek, intézmények épületei, sport és szabadidőeltöltés létesítményei, kereskedelmiés szolgáltató épületek helyezhetők el. Az építési övezet telkeinek területén lakóépületek, lakás rendeltetési egységek és szálláshely-szolgáltató épületek is elhelyezhetők. Az övezet területén kialakítandó telekhatárokon az egyes telkeket egymástól elválasztó kerítés nem létesíthető. Az övezetben megengedhető legnagyobb párkánymagasság értéke és helye a szabályozási terven jelöltek.”
(6) Az Ör. 10.§-a kiegészül a következő új (24) bekezdéssel: „(24) Az I-IX-23 jelű építési övezetbe sorolt zártsorú beépítési módú terület telkein a) irodaépületek, intézmények épületei, sport és szabadidő-eltöltés létesítményei, kereskedelmi- és szolgáltató épületek helyezhetők el; b) lakóépületek, lakás rendeltetési egységek és szálláshely-szolgáltató épületek is elhelyezhetők. c) Az épületek közterülettel (közúttal, magánúttal, közhasználat céljára átadott területtel, telek közhasználat céljára átadott részével) határos földszinti területein ca) lakások nem alakíthatók ki cb) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- és közcélra alkalmas területet, rendeltetési egységeket kell kialakítani, a garázsok be- és kijáratai és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kivételével d) az építési hely teljes egészében alápincézhető az övezeti jellemzők keretei között (pincegarázs, mélygarázs). e) a földszint feletti födémen kialakított intenzív zöldtető, tetőkert alatt parkoló elhelyezhető. f) kerítés nem létesíthető.” (7) Az Ör. 10.§-a kiegészül a következő új (25) bekezdéssel: „(25) Az I-IX-24 jelű építési övezetbe sorolt zártsorú beépítési módú terület telkein irodaépületek, intézmények épületei, sport és szabadidő-eltöltés létesítményei, kereskedelmiés szolgáltató épületek helyezhetők el.” (8) Az Ör. 10.§ 3. sz. táblázat helyébe a következő 3. sz. táblázat kerül: 3. számú táblázat
Z Z Z Z Z Z Z
1500 3000 1500 3000 15000 1500 1500
legkisebb zöld-felületi mérték
I-IX-09 I-IX-10 I-IX-11 I-IX-12 I-IX-13 I-IX-14 I-IX-15
legnagyobb szintterületi mutató
SZ SZ SZ SZ SZ SZ Z Z
megengedett legnagyobb beépítés mértéke
I-IX-01 I-IX-02 I-IX-03 I-IX-04 I-IX-05 I-IX-06 I-IX-07 I-IX-08
m2 K 3000 5000 K 10000 1500 3000 1500
Az épület
közterület felőli legkisebb szélesség
legkisebb kialakítható terület
Az építési övezet jele
beépítés módja
Az építési telekre meghatározott
m
% 30 50 40 50 50 50 50 50
m2/m2 1,0 1,5 2,5 2,5 2,5 3,0 3,0 3,5
% 35 35 40 35 35 35 35 20
65 50 50 50 80 80 80
3,5 4,0 3,5 3,5 3,5 4,5 4,5
20 35 20 20 20 20 20
K
min.
max.
építmény-magassága
m
13,5
18,0 * 6,0 ** 13,5
6,0
m 14,0 10,0 16,0 18,0 16,0 22,0 16,0 18,0 22,0 22,0 24,0 16,0 22,0 24,0 28,0
I-IX-16 I-IX-17 I-IX-18 I-IX-19 I-IX-20
Z SZ SZ Z SZ
1500 1500 4000 5000 2500
30
I-IX-21 Z 1400 I-IX-22 Z 1600 I-IX-23 Z 2500 I-IX-24 Z 3000 * a Könyves Kálmán körút mentén ** a Fék utca mentén
80 40 50 60 55
4,5 2,5 3,0 4,0 3,0
20 35 35 20 35
65 80 50 65
4,2 4,5 3,0 3,5
20 20 30 20
10,5 18,0 6,0** 18,0 18,0 18,0 -
8.§ Az Ör. 19.§-a (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Meglévő épület(rész) funkcióváltása esetén a többlet parkolási igényt a parkolásra vonatkozó általános és helyi előírások szerint teljesíteni kell.” 9.§ Az Ör. 1. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 10.§ Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Budapest, 2015. november 19.
dr. Bácskai János polgármester
dr. Szabó József Zoltán jegyző
Záradék: A fenti rendelet 2015. november 24-én kihirdetve. dr. Szabó József Zoltán jegyző
45,0 16,0 22,0 22,0 30,0 26,5 26,5 26,5 16,0
