Közúti közlekedés
A közúti közlekedés információrendszerének modellje – 1. rész: Információszerkezeti modell Az intelligens közlekedési rendszerek elterjedése újabb lendületet ad a kutatásoknak, amelyek a forgalombiztonság fokozására és a forgalomlebonyolítás hatékonyságának növelésére irányulnak. A javuló eredményekhez nagyban hozzájárul az információtechnológia gyorsütemű fejlődése és széles körű gyakorlati alkalmazása. Dr. Sándor Zsolt – Dr. Csiszár Csaba
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék e-mail:
[email protected],
[email protected]
1. BEVEZETÉS A mobilitási igények folyamatos növekedése újabb kihívások elé állítja a közlekedési rendszerek tervezőit, üzemeltetőit és használóit. A hálózati fejlesztések mellett intelligens közlekedési rendszereket (ITS) alkalmaznak, amelyekkel a közlekedésbiztonság, a forgalmi hatékonyság és az utazási kényelem fokozható, a környezetszennyezés mérsékelhető [7], [9]. Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások köre folyamatosan bővül. Újabb szolgáltatások jelennek meg, amelyek a közlekedés résztvevőinél fokozzák az információk integrált kezelése iránti igényt. Ezzel párhuzamosan az információtechnológia (pl. adatgyűjtési és adatkommunikációs módszerek) jelentősen fejlődik, amelynek következtében a közlekedési alapfolyamatról és a felhasználókról nagy mennyiségű információ gyűjthető. Az 1990-es évek közepétől, az informatika fejlődésével, és az egyre inkább terjedő rendszerekkel kapcsolatosan felmerült a kérdés, hogy az önálló fejlesztések helyett célszerűbb lenne a rendszerek összekapcsolásával kialakítani az adatbázisokat, így csökkentve az üzemeltetési költségeket. Ezen integrált rendszerek lehetővé teszik a különböző területekről származó adatok együttes kezelését, így biztosítható a közúti közlekedési rendszert átfogó közlekedésme-
32
nedzsment és az interoperábilis szolgáltatások [4], [8], [3], [11], [12]. A közúti szervezetek a funkciókhoz kapcsolódva jelentős mennyiségű információt kezelnek. Ezek nagy részét az a szervezet használja fel, amelyik kezeli (maga az adatbirtokos); csak elenyésző részét továbbítják, miközben gyakran a többi szervezet részéről is igény tapasztalható az adatok iránt. Ennek következtében az információfelhasználásban kihasználatlan erőforrások rejlenek, miközben a (közel) valós idejű információk jelentős értéket képviselnek. Az információk megosztását és felhasználását az Európai Unió is célul tűzte ki. Az „ITS Direktíva” kiemelt intézkedésekként fogalmazta meg, hogy az útfelhasználókat érintő forgalmi – különösen a közlekedésbiztonsági – információkat országhatárokon átívelően, interoperábilis eszközök felhasználásával kell megosztani, és ezekhez hozzáférést biztosítani kell [1], [2], [5], [10]. A közúti közlekedési információrendszer modellezésének célja, hogy a közúti közlekedésben is előmozdítsuk azt a fajta telematikai integrációt, amely a vasúti és légi közlekedésben évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett. Az integrált információs rendszer célja, a közúti közlekedési információk széles körű és szisztematikus
2015. augusztus
Közúti közlekedés kezelése, értéknövelt információk előállítása, ezek megosztása és eljuttatása a közlekedés szereplőihez. Így támogatva a felhasználói és üzemeltetői szempontból hatékony, az aktuális igényekhez jobban illeszkedő forgalomszervezést és -lebonyolódást. A telematikai integráció számos lépcsőből áll, és hosszú időt vesz igénybe. A cikkben összefoglalt eredmények ennek a folyamatnak az első lépését jelentik. Bemutatjuk az információrendszer modellezésével kidolgozott információszerkezeti és -kapcsolati modelleket.
2. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK MODELLJE A modellalkotás során mind az információs rendszert1 mind az információrendszert2 elemeztük felépítés és működés szempontjából, hogy azonosítsuk az alkotóelemeket, a bennük lezajló folyamatokat és az ezekhez tartozó információkat. A modell kialakítása során figyelembe vettük a rendszerek statikus (felépítés) és dinamikus (működés) struktúráját is. Részleteiben nem foglalkoztunk az információs rendszereket alkotó gépi komponensekkel és az ezeken belül megvalósuló folyamatokkal – mivel ezek megoldása jelentősen függ a mindenkori műszaki fejlettségtől. Így az időtálló eredmények érdekében megállapítá-
saink az információrendszerre korlátozódnak. Ennek modellezése feltételezi a közúti közlekedési rendszer (szerkezetének és működésének) a modellezését is, ugyanis az adatok az összetevőket és a folyamatokat képezik le. A 1. ábra szemlélteti a kidolgozott közúti közlekedési információs rendszer modelljét. Az ábrán megjelöltük a rendszert alkotó összetevőket (szervezettípusok, funkciók, adatcsoportok). A szervezet-funkció tekintetében a funkció a fő rendezőelv, tehát magasabb prioritású. Ugyanis a szervezetek jellemzői nagyon gyakran változnak, miközben a funkciók többnyire állandóak.
1. ábra: A közúti közlekedés információs rendszerének modellje
1 Információs rendszer: Az információs rendszer a szervezet része (alrendszere), mely eljárásokat biztosít információk létrehozásához, rögzítésére, feldolgozására és elérhetővé tételére; a szervezethez vagy annak egy részéhez kapcsolódik; segíti a szervezet céljainak elérését. Az információs rendszer a szervezetek reprezentációja, amely a szervezet különböző szintjein lévő elemeit látja el információkkal a szervezet állapotáról. Ehhez felhasználja a szervezet által használt gépi rendszert, amely számos alrendszerből állhat. 2 Információrendszer: az információkat hordozó tárolt adatok strukturált rendszere, meghatározott szempontok alapján felépített és rendszerezett információk halmaza. Része az információs rendszernek
www.ktenet.hu
33
Közúti közlekedés A közúti közlekedési rendszert a közlekedési folyamatokban résztvevő szereplők és a működést befolyásoló információs rendszer együttesen alkotja. Az információs rendszer biztosítja a közlekedési alapfolyamatok kezelését, azokra ráépülve. A gépi rendszerek, – amelyek számos alrendszerből állnak – összekapcsolják az információs rendszer összetevőit, és biztosítják a működéshez szükséges információk tárolását, továbbítását és feldolgozását. Ezen kívül interfész szerepet töltenek be a közlekedők és az információs rendszer között. Az integráció során olyan megoldásokat alakítanak ki, amelyek funkcionalitásukban átfedéssel bírnak. Emiatt egy szervezettípushoz több funkció kapcsolódik, és egy-egy funkció tartozhat több szervezettípushoz is.
Így a saját koordinátájával azonosított téglatest megmutatja, hogy egy szervezettípus egy adott funkciójánál mely adatcsoportokat kezelik. Ennek általános módját az 2. ábra szemlélteti. Felhasználva [6] ábrázolási módját, elkészíthető az integrált közúti közlekedési információs rendszer térbeli ábrája. A paraméterek a következők (a 4. pontban kerülnek részletezésre): szervezettípusok száma: a = 6 funkciók száma: b = 8 adatcsoportok száma: c = 15 (5×3 a dinamizmus szerinti bontást figyelembe véve) A térbeli ábrázolás alapján a tengelyek mentén „szeleteket” és „vetületeket” lehet létrehozni. A vetületképzés aggregációs műveletnek tekinthető. A „szeletelés” során valamely tengely, egy kiválasztott eleménél felvágásra kerül a téglatest. A „vetületképzés” során a háromdimenziós ábrázolásnál egy kiválasztott tengely elhagyásával kétdimenziós összesítő ábrákat (táblázatokat – vetületeket) lehet létrehozni. Ennek során az egyik dimenzió elhagyása az adott szempont szerinti elemek egy halmazba sorolását jelenti.
Az összetevők közötti összefüggések alapján kidolgoztuk a közúti közlekedés információrendszerének modelljét: (1) feltártuk és elemeztük a szervezetek által kezelt információkat, ezeket egységes rendszerbe foglalva kialakítottuk az információszerkezeti modellt; 2. ábra: Az információs rendszer elemzési módszere (2) azonosítottuk és elemeztük az összetevők közötti kapcsolatokat, amelyek alapján kialakítottuk az információkapcsolati modellt.
3. AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELEMZÉSI MÓDSZERE A közúti közlekedés információs rendszere háromdimenziós térben is (téglatesttel és téglatestecskékkel) ábrázolható. Az egyes dimenziókat (tengelyeket) a három összevető jelenti: x: szervezettípus (O), y: funkció (F), z: adatcsoport (D).
34
2015. augusztus
Közúti közlekedés 4. AZ INFORMÁCIÓSZERKEZET MODELLEZÉSI MÓDSZERE
3. ábra: Információszerkezeti modell kialakításának lépései
Leképeztük a közúti közlekedési rendszer szerkezetét, összetevőit és a folyamatokat is. Szervezettípus, funkció, adatcsoport sorrendű megközelítést alkalmaztunk, fokozatosan bővítve a vizsgálatot horizontális (modell kiterjedtség), majd vertikális (modell részletezettsége) irányban is. A bővítési irányok diszkréten elválnak egymástól. A 3. ábra összefoglalja a modellépítés lépéseit és logikáját. A lépések sorrendje logikai egymásra épülést követ a rendszer- és folyamatszemléletű megközelítés szerint. Mivel az adatokat csak a végső lépésben azonosítottuk, így biztosítani lehetett a redundancia mentességet.
4. 1. Az összetevők azonosítása A legfontosabb összetevők: A. szervezettípus (jelölése: On), B. funkció (jelölése: Fn), C. adatcsoport (jelölése: Din). 4.1.1. Szervezettípusok (On) A közúti közlekedési szervezeteket feladatkörük alapján (közúti közlekedési alapfolyamathoz kapcsolódóan ellátott főbb feladatok) csoportosítottuk (1. táblázat). A jelenlegi szervezeteket vettük figyelembe. 4.1.2. Funkciók (Fn) A szervezettípusok által végzett feladatok és az ITS felhasználói szolgáltatások alapján meghatároztuk a közúti közlekedéssel összefüggő fő funkciókat (2. táblázat). 4.1.3. Adatcsoportok (Din) A kezelt adatokat a rendezettség és a kezelhetőség érdekében a tartalom és az időbeli
www.ktenet.hu
érvényesség alapján összesen 15 csoportba soroltuk, amelyet a 3. táblázat szemléltet példákkal kiegészítve. Így a hasonló, de mégis eltérő tartalmat leképező adatok együttesen kezelhetők. Adatok jelölése: n jelöli az adatcsoport sorszámát, i a dinamikát Dinamika: S statikus, SD féldinamikus, D dinamikus (beleértve a valósidejű adatokat is). Adatcsoport: 1. hálózati, létesítményi és forgalmi adatok (infrastruktúra alapú), 2. üzemeltetési adatok (szolgáltatás alapú), 3. zavarelhárítási adatok, 4. díjbeszedési adatok, 5. felhasználói (utas, jármű és járművezető) adatok. Az információszerkezeti modell mindhárom összetevője további alacsonyabb szintű elemekre bontható. A 4. ábra szemlélteti az öszszetevők felbontási mélységének növelését. A fordított piramis az összetevőkön belüli egyre kisebb egységeket jelöli, ahogy a felbontás egyre részletesebbé válik. Az összetevők (építőelemek) kiterjedtsége és számossága egymással fordítottan arányos. Az elemek jelölését felbontási szintenként, összetevőnként a zárójeles kifejezés tartalmazza, ami egyértelműen azonosítja az egyes összetevőkhöz tartozó elemeket.
35
Közúti közlekedés 1. táblázat: Szervezettípusok Jelölés
O1
O2 O3 O4
O5
O6
Szervezettípus
Leírás Útüzemeltetők (állami közúthálózatot és önkormányzati utakat üzemeltető vállalatok), kiegészítve az útdíjbeszedő társaságokkal. Mozgóforgalmat kezelő társa- Az útdíjbeszedés és annak ellenőrzése sok esetben nem választható el a hagyományos értelemben vett útüzemeltetéstől, így a ságok közútkezelői feladatokat ellátó társaságokhoz a díjfizetési funkciók is hozzátartoznak. Állóforgalmat kezelő Parkoló-létesítmény üzemeltetők. társaságok Személy- vagy áruszállítást végző piaci szereplők, saját informatikai rendszerekkel, jelentős mennyiségű közlekedési (forgalmi) Flottaüzemeltető társaságok adatokkal. Ezek megosztásával hozzájárulhatnak a hatékonyabb forgalomszervezéshez, forgalomirányításhoz. Közlekedésszervezők és közös- Közszolgáltatások előkészítésével, megrendelésével, szervezéséségi közúti közlekedési szol- vel, lebonyolításával és ellenőrzésével, a közszolgáltatási szerződés keretén belül működő személyszállításért felelős szervezetek. gáltatók Készenléti szervek és közúti ellenőrző hatóságok A közúti közlekedési vész- és zavarelhárításért, valamint a szabá(középszintű szakmai koorlyok betartatásáért, felelős szervezetek. dináció, taktikai és operatív munkavégzés) Állami szabályozó szervezetek (minisztériumok, Állami adminisztráció szervei, akik a közlekedés jogi és önkormányzatok, műszaki szabályozási hátterének kidolgozásáért, továbbá a közszolgáltatások elszámolásával kapcsolatos folyamatokért háttérintézmények) felelősek. (felsőszintű szakmai irányítás, stratégiai munkavégzés)
2. táblázat: Funkciók Jelölés F1
F2
F3
F4 F5 F6 F7 F8
36
Funkció megnevezése
Leírás
Tájékoztatás az aktuális és várható forgalmi helyzetről, útviszonyokról, zavareseményekről és a jövőbeli eseményekről. Forgalmi irányítás (hagyományos értelemben vett közúti forgalomirányítás – jelzőlámpák forgalomhoz illeszkedő üzemeltetése, előnybiztosítás, forgalmi beavatkozások, sebességszabályozás, Forgalmi folyamatok kezelése zavarelhárítás, stb.), operatív járműirányítás, közlekedés nyomon követése, igénykezelés, stb. (operatív szint) Közösségi közlekedési szervezetek működésének támogatása: forgalomszervezés, viszonylathálózat- és menetrendtervezés, Közösségi közlekedés támogatása üzemirányítás, működés-irányítás, stb. (taktikai és operatív tervezési szint) Forgalom és fuvarszervezés, üzemirányítás: diszpozíciók felvétele, Áruszállítás és nem közforgalmú útvonalak tervezése, elszámolás, jármű és áru nyomkövetése, stb. személyszállítás támogatása (taktikai és operatív tervezési szint, forgalmi beavatkozás nélkül) Az infrastruktúra- és a szolgáltatások használatának ellenértékét (E-)díjbeszedés készpénzmentes módon lehetővé tevő megoldások együttese. Közlekedésbiztonság növelése Veszélyes helyzetek megelőzése és kezelése, V2X kommunikáció, stb. Járművezetési hatékonyságnövelés Üzemanyag- és költségtakarékos járművezetés (pl. eco-driving). A járművezetési és utazási kényelem növelése, a közlekedési Kényelemfokozás folyamat során a járművezetőt és az utast érő stressz mértékének csökkentése. Forgalmi tájékoztatás
2015. augusztus
Közúti közlekedés
1. Hálózati, létesítményi és forgalmi adatok
3. táblázat: Adatcsoportok Statikus adatok - s
Féldinamikus adatok - sd
D1s
D1sd
OKA és KIRA törzsadatok
Útinform rendszer korlátozásadatok
ÚTMET és ÚTFORG adatok
D2sd Tervezett forgalmi módosítások, ellenőrzések, menetrendi és járműbeosztás, jármű és TMK adatok; Időszakos forgalomirányítási stratégiák és programok; Kiadott (útvonal)engedélyek; Kapacitáskihasználási és utasszám adatok; Fuvarmegrendelések, jármű/ utas virtuális pénztárca adatok; Belső ellenőrzések, minőségellenőrzés, szolgáltatásfejlesztés adatai
Dd2 Forgalmi ellenőrzési adatok, segélyhívások, berendezések és üzemeltető járművek állapotai, útvonalengedély leközlekedés adatok (nyomkövetés), előnybiztosítás, I2V és V2V kommunikációs adatok; Foglalási adatok, díjfizetési adatok; Áru és jármű állapot adatok, útvonaltervezés adatok, díjfizetéshez kapcsolódó jármű egyenleg adatok, konvojok; Menetrendi adatok, használati jogosultság ellenőrzése, utasszám adatok, vezetési idők, szolgáltatás (ellenőrzési) adatok
kiadott útvonalengedélyek, ellenőrzési helyszín adatok
FIR adatok autópálya üzemeltetéshez, FUTÁR adatok, MsD
Dd1 Forgalmi, útmeteorológiai, baleseti adatok; Tervezett forgalmi, menetrendi Kihasználtság, jelzőlámpa prograInfrastruktúra alap adatok és útvonal módosítások, díjmok és állapotok; köteles útszakaszok átmeneti úthálózatról, úttartozéKapacitáskihasználtság, menetrenmódosítása; kokról, parkolóhelyekről; di, díj adatok; Szállítási útvonalak; TMK adaViszonylathálózatok; Navigációs adatok (in-door és outKözlekedési folyósok tok, fejlesztési és forgalmi igény door) adatok Konvojok közlekedési adatai, e-freight adatok
D2s
2. Üzemeltetési adatok
Dinamikus adatok - d
Forgalomirányítási stratégiák, historikus forgalmi adatok; Útvonal engedélyezési eljárások; Telepített és mobil berendezések adatai, üzemeltető járművek adatai; Szolgáltató kötelezettségei; Meghirdetett menetrendi adatok; Baleseti és statisztikai adatok Magyar Közút Stratégia tár
3. Zavar-elhárítási adatok
D3s
D3sd Dd3 Időszakos zavarelhárítási Forgalmi beavatkozások, irányítási tervek, terelésre vonatkozó szabályok, díjköteles szakaszok adatok, terelőútvonalak, módosított Zavarelhárítási tervek és változása zavaresemény bekö- útdíjak, vészjelzések, vészhelyzeti intézkedések vetkeztekor, járatok pótlására, adatok, meghibásodások, biztonsági üzenetek átszervezésére vonatkozó tervek Útügyi műszaki előírások forgalomi zavarelhárítási tervek I2V és V2V kommunikációs adatok
www.ktenet.hu
37
Közúti közlekedés
5. Felhasználói adatok
4. Díjbeszedési adatok
D4s
D4sd Dd4 Időszakos díjak, díjstratégiák, Hálózat és szolgáltatás kedvezmények; Dinamikus díjak, díjmeghatározáshasználati feltételek, dí- Szállítási díjak, díjváltozások, ra vonatkozó adatok, felhasználói jak, szankciók; díjképzési díjfizetési adatok; Elszámolás- egyenlegről levont díjtételek, számla módszerek hoz kapcsolódó teljesítmény tételek adatok úthasználati (HU-GO) és viteldíjak, országos és helyi HU-GO díjadatok, közösségi járműszámlák egyenleg adatai, közszolgáltatási tarifák közlekedés teljesítmény adatok e-Ticket közlekedési adatok (BKK, Volán) D5s D5sd Dd5 Jármű, járművezetői és üzemTájékoztatási igények, közösségi bentartói adatok felhasználói forgalmi és zavar adatok, jármű / profil adatok, járművezetői áru pozíciók és státuszok, infraHatósági nyilvántartások és utazói preferenciák, jármű struktúra használati adatok, foglaadatai (járművek és jártulajdonságok, díjfizetési és lások, járművezetői adatok, vezetési művezetők adatai) számlázási adatok; idők, forgalmi igények, bejelentők Kapcsolattartási adatok (járműés vészhívást indítók adatai vezető, megrendelő) KEK KH Jármű- és okHU-GO regisztrációs és profil tachográf adatok, közösségi rendszemánynyilvántartás adatok adatok rek FCD adatai
Jelmagyarázat: Jelölés: Din Adattartalom Példa Ds1 Ds2 Ds3 Ds4 Ds5
A felbontás követését az 5. ábrán található példa szemlélteti: egy autópályán haladó tehergépjármű-vezető a forgalmi viszonyok miatt
Dsd1 Dsd2 Dsd3 Dsd4 Dsd5
Ds1 Ds2 Ds3 Ds4 Ds5
manuálisan (pl. telefonon) módosítani szeretné a korábban lefoglalt parkolóhelyét az „A” jelű parkoló-létesítményben.
4. ábra: Az információszerkezeti modell vertikális kiterjesztése összetevők szerint
5. ábra: Példa az információszerkezeti modell felbontásának növelésére (Parkolóhely-foglalás módosítása)
38
2015. augusztus
Közúti közlekedés 4. 2. Funkciók elemzése (O-F kapcsolatok) Az összetevők azonosítását követően vizsgálatainkat a szervezettípusok és funkciók összerendelésével folytattuk. A szervezettípusok és azon belül a feladatkörök alapján meghatároztuk, hogy melyik szervezettípus mely funkció ellátásáért felelős. Így a szervezettípusokhoz hozzárendeltük a funkciókat. Az eredményeket a 4. táblázat szemlélteti. Vannak olyan szervezettípusok, amelyek bizonyos funkciókat nem látnak el, így a táblázatban ezen összerendeléseket nem tüntettük fel, a cellák fehérek maradtak. Csupán a funkciók ismerete nem elegendő a kezelt információk azonosításához, ugyan4. táblázat: Szervezettípusok és funkciók összerendelése
szervezettípusok
funkciók F1
F2
F3
F4
F5
F6
F7
F8
O1
X
X
X
X
X
X
X
X
O2
X
X
-
X
X
X
-
X
O3
-
X
-
X
X
X
X
X
O4
X
X
X
-
X
X
X
X
O5
X
X
-
X
-
X
-
-
O6
X
X
X
X
X
X
-
-
Jelmagyarázat: X összerendelés létének jelölése
is egy-egy funkcióhoz számos tevékenység tartozik, ami a szervezettípustól is jelentősen függ. Emiatt az (O-F) összerendelést követően egy szinttel mélyebb vizsgálatot végeztünk; a funkciókat tevékenységekre bontottuk. Az összerendeléseknél meghatároztuk, hogy egy szervezettípus a funkciói ellátásakor milyen tevékenységeket folytat. A szervezettípus – funkció összerendelés jelentette a kezelt adatcsoportok meghatározásának alapját. 4. 3. Információ hozzárendelés A szervezettípusok tevékenységeinek ismerete alapján azonosítottuk a kezelt információkat, amelyeket az információszerkezeti mátrix tartalmaz. A mátrix struktúráját az 5. táblázat szemlélteti. A táblázat sorfejlécei a szervezettípust és a funkciót mutatják. A függőleges oszlopok cellái az egyes szervezetek által ellátott funkcióhoz kapcsolódóan kezelt információkat tartalmazzák adatcsoportokba sorolva, míg a mátrix celláiban megneveztük a rész adatcsoportokat.
5. AZ INFORMÁCIÓSZERKEZETI MODELL Az információszerkezeti modell a kezelt információk szerkezete az összetevők alapján. A modell mátrix formájában mutatja meg, hogy egy szervezettípus, egy funkciójának ellátásához milyen adatcsoportok szükségesek. A modell strukturált adatszerkezet, a közúti köz-
5. táblázat: Információszerkezeti mátrix felépítése
Oi O1 …
O6
Fi
statikus adatok
féldinamikus adatok
dinamikus adatok
…
…
…
F1 … F8 F1 … F8 F1 … F8
www.ktenet.hu
39
Közúti közlekedés 6. ábra: A közúti közlekedés információszerkezeti modellje
lekedési alapfolyamathoz kapcsolódóan kezelt információk azonosítása és csoportosítása érdekében. A mátrix cellái a kezelt információkat tartalmazzák (6. ábra). Az információszerkezeti modell a közúti közlekedést leképező, az adatgazdáknál kezelt információk struktúrája. Felmerül a kérdés, hogy az információk felhasználása az adatgazdákon kívül mely szervezeteknél, mely funkcióknál valósul meg? Erre az információkapcsolati modell adja meg a választ, amellyel kapcsolatos eredményeket „A közúti közlekedés információrendszerének modellje – 2. rész: Információkapcsolati modell” című cikk foglalja össze a következő lapszámban.
[3]
[4]
FELHASZNÁLT IRODALOM [1] A BIZOTTSÁG 885/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről. Brüsszel 2013. május 15. [2] A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi
40
[5]
[6]
[7]
információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről. Brüsszel 2013. május 15. ALLEKOTTE, D., GANSER, M., DINTER, M., WILLEMS, F.: Neue Lösungen für das strategische Verkehrsmanagement in der IGLZ Frankfurt am Main. Vortrag bei den verkehrswissenschaftlichen Tagen. Dresden 2003. BOLTZE, M., WOLFERMANN, A., SCHÄFER, P.: Leitfaden Verkehrstelematik - Hinweise zur Planung und Nutzung in Kommunen und Kreisen. Leitfaden für die Planung und Nutzung der Telematik für kommunale Planungsträger zur Verbesserung der Verkehrsbedingungen in Städten, Gemeinden und Landkreisen. Technische Universität Darmstadt 2005 (pp. 9-40). A BIZOTTSÁG EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről. Brüsszel, 2014.12.18. CSISZÁR, Csaba: Telematikailag irányított térben-időben rugalmas közforgalmú közlekedés. Városi Közlekedés, 2006. (46. évf.) 3. sz. 151-161. old. FEHÉR KÖNYV: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításá-
2015. augusztus
Közúti közlekedés hoz – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. COM(2011) 144, Brüsszel, 2011.3.28. [8] HASBERG, P.: Straßenverkehrsmanagement in Großstädten. Rahmenbedingungen und das Projekt stadtinfoköln. 18. Verkehrswissenschaftliche Tage, Dresden 17.-18.09.2001 [9] Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére. COM(2008) 886, Brüsszel, 16.12.2008 [10] 2010/40/EU: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE The model of the road traffic information system – Part 1: structural model information
Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. Strassburg, 2010. július 7. [11] MONIGL János: A telematika szerepe a városi és környéki közlekedés modális integrációjának javításában. Városi közlekedés, ISSN 0133-0314 , 2001. (41. évf.) 6. sz. 332-337. old. [12] SANDROCK, M., RIEGELHUTH, G.: Verkehrsmanagementzentralen in Kommunen: Eine vergleichende Darstellung. Springer Vieweg; 2014 edition. (pp. 25-67.)
Das Modell des Informationssys-
The steady increase in demand for mobility poses new
temsNachfrage im Straβenverkehr - Teil 1: Die stetige Zunahme der nach Mobilität
challenges to the designers, operators and users of the
stellt neue Herausforderungen an die Entwickler,
Modell der Informationsstruktur
transport system. In addition to network improve-
Betreiber und Benutzer von Verkehrssystemen. Zusätzlich zu den Entwicklungen der Verkehrsnetze
ments, Intelligent Transport Systems (ITS) are applied,
es werden Intelligente Transportsysteme ITS) ein-
through which traffic safety, traffic efficiency and ride
gesetzt, wodurch die Sicherheit und die Effizienz
comfort can be increased as well as environment pol-
des Verkehrs, der Fahrkomfort erhöht und die Umweltbelastung reduziert werden kann [7], [9]. Der
lution reduced [7], [9]. The range of intelligent transport systems and services continues to grow. New services emerge, and this enhances the traffic partici-
Umfang der der intelligenten Verkehrssysteme und der Dienstleistungen wird ständig verbreitert. Es entstehen neue Dienstleistungen, die die Bedürfnisse der Verkehrsteilnehmer hinsichtlich eines integrier-
pants’ need for integrated information management.
ten Informationsmanagements
steigern. Gleich-
In parallel with this, information technology (e.g. data
zeitig erfolgt in der Informationstechnologie (z.B.
collection and communication methods) is develop-
Datensammlung und Kommunikationsverfahren)
ing significantly, with the result that large amounts of
eine wesentliche Entwicklung, mit dem Ergebnis, dass eine groβe Menge von Informationen über die
information can be collected about the basic processes of transport as wells its users.
www.ktenet.hu
Grundvorgänge und über die Verkehrsteilnehmer gesammelt werden kann
41
