2007/2
hírmozaik Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ hírlevele
Válogatás az elmúlt idõszak fontosabb történéseibõl A tartalomból
l
l
a Magyar Szocialista Párt Nõtagozatának elnöke az Európai Szocialisták Pártja Nõszervezet elnöke
parlamenti tisztségek l a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság alelnöke l a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja l a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja l
a Nyugat-Dunántúli Régió képviselõje
Fontolva haladunk A gyors liberalizáció veszteséget okozhat Az elmúlt idõszak legfontosabb eredménye a postai liberalizáció kérdésével foglalkozó parlamenti jelentés volt. Teljes jogú tagként, érvényesítve a nemzeti és a helyi érdekeket, a Magyar Posta érdekeit is szem elõtt tartva egy komoly megállapodást sikerült elérnünk. A piacnyitásnak, azaz a teljes liberalizációnak nincs alternatívája, de hogy mennyi idõ alatt és hogyan készülünk fel, rajtunk is múlik. vi-
gyáz a szemünk fényére? Egy kampány állomásai a képviselõ szemével l A szüfrazsett mozgalom centenáriumaaKiss l Jövünk, látunk, tapasztalatot cserélünkAz
Péterrel kö
esélyévetmeg
l Együtt a gyermekekért az egység ünnepén is l Eszmecsere az EU-ban zajló jogalkotásról Dr. Kondorosi
Ferenc kormánybiztossal l Díj a nõi esélyegyenlõségért l Linkajánló – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja l Honanya fõzõverseny beszámoló
Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ European Parliament Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles ASP 13 G151-153
Fax: +32 (0) 228 49 819 E-mail:
[email protected] Internet: www.gurmai.hu
Hírmozaik
2
Fontolva haladunk A gyors liberalizáció veszteséget okozhat – Az európai postai szektor adja az unió GDP-jének 1%-át és közel 3 millió embernek ad munkát, ami közvetve – családtagok révén – mintegy 5 millió embert érint – kezdtem felszólalásomat július 10-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A testület Markus Ferber német néppárti képviselõ jelentését vitatta meg „A közösségi postai szolgáltatások belsõ piacának megvalósítása” témában. Külön öröm volt számomra, hogy kedves brit kollégám, Brian Simpson, mint árnyékjelentéstevõ vett részt a munkában. A plenáris ülést nagyon komoly elõkészítés elõzte meg. Nem csak a politikai frakciók közötti együttmûködés volt meghatározó e téren - itt különösen kiemelném képviselõtársnõmmel, Barsi-Pataky Etelkával való remek összhangot, hanem mind nemzeti mind a nemzetközi postai szövetségek szintjén is remek tanulmányok készültek arra vonatkozóan, hogy mi lehet a legjobb megoldás. A PriceWaterhouseCoopers tanulmánya szerint óriásiak a különbségek az egyes tagállamok teljes liberalizációra való felkészültsége között. – Különösen veszélyeztettek az új EUtagországok egyetemes postai szolgáltatói és a szektorban foglalkoztatottak. A gyors liberalizáció jelentõs üzleti veszteséget okozhat az állami szolgáltatóknak, munkahelyeket veszélyeztethet. A liberalizációnak nincs alternatívája, és emellett a belsõ piac teljes szabadsága az egyik alapvetõ közösségi cél, mégis szükség van az átmenetre. Nagy-Britanniában 2006. január 1-jén került sor a teljes piacnyitásra és egy év alatt a Royal Mail 2 milliárd üzleti levelet ”vesztett” a konkurencia miatt. Számos munkahely is veszélybe kerülhet Németországban például a Deutsche Post vezetõje szerint a piacnyitás akár 30 ezer fõ leépítését is okozhatja abban az esetben, ha - a jelenleg még monopolhelyzetben lévõ kis súlyú levelek szolgáltatása terén - 20 %-os piacvesztés következik be. Amellett érveltem, hogy alapos mérlegelést követõen nem véletlen, hogy az EP bizottságainak többsége nem tartja elfogadhatónak a 2009-es teljes piacnyitási dátumot, hanem késõbbi dátumot javasol, egyes országok esetében akár a 2013. is szóba került.
Nyilvánvaló, hogy támogatni kell a négy alapszabadság – köztük a szolgáltatásokra vonatkozó közösségi alapelv – teljes kiterjesztését, de elengedhetetlen feltétel, hogy valamennyi tagország rendelkezzen elegendõ idõvel és pontos, a Bizottság által ellenõrizhetõ menetrenddel a szakmai felkészülésre. A liberalizációnál - a szabad verseny és biztosítása miatt - pedig nagyon fontos, hogy a szektorban mûködõ valamennyi postai szolgáltatóra egységes foglalkoztatási feltételeket írjanak elõ, amelyek garantálják, hogy az újon-
A Magyar Posta vezetõivel Brian Simpson képviselõtársammal nan piacra lépõ szolgáltatókra egységes szolgáltatásminõségi kritériumok és foglalkoztatási feltételek vonatkozzanak.
A liberalizáció számokban A Magyar Postától hatékonyságjavítást, költségcsökkentést követel a piacnyitásra való felkészülés. A Magyar Posta legfeljebb 4 év haladékot nyert a piaci versenyre való felkészülés, a lényeges szabályozási kérdések megoldása terén azzal, hogy 2009 helyett – a jelenlegi álláspontok szerint – 2013-ra tolódott ki a postai szolgáltatások teljes liberalizációja. A társadalmi fejlõdés, az emberek szokásainak átalakulása és a piaci változások késztették a Magyar Posta Zrt.-t egy hosszú távra szóló Modernizációs Program elindítására 2003-ban. A program célja a 140 éves hagyományokkal bíró nemzeti szolgáltató társaság új pályára állítása, szolgáltatásainak és hálózatának korszerûsítése. A Magyar Posta a levélszolgáltatások minõségének további javításával, a banki és biztosítási szolgáltatások körének bõvítésével, a küldemények elektronikus értesítési rendszerének bevezetésével, technológiájának, szolgáltatási kínálatának fejlesztésével készül a piacnyitásra. A társaság költséghatékonyság tekintetében még 2009-ben sem lenne – az elmúlt öt évben megtett intézkedései ellenére – versenyképes. Ezért alakította és alakítja át az Európai Unió tagországainak postához viszonyítottan túlméretezett postai hálózatát, vezette be a mobilposta szolgáltatást. A mobilposta szolgáltatás az ország 950 településén jól mûködik. Ezzel a szolgáltatási for-
mával azon a több mint 400 településen is házhoz viszik a küldeményeket, és biztosítják a küldeményfeladás lehetõségét, ahol korábban ez nem valósult meg. A 600 fõnél kisebb lélekszámú településeken, ahol a mobilposták üzemelhetnek, ott jelentõs, akár 50 százalékos mûködési költségcsökkentést ért el a Posta. A Magyar Posta Zrt. száz százalékban állami tulajdonú gazdálkodó szervezet, nem kap állami támogatást. Sõt évek óta nyereségesen mûködik. A Posta saját forrásból idén mintegy 15-16 milliárd forintot fordíthat beruházásokra. A Magyar Posta Zrt. számára rendkívül fontos ügyfeleinek minél magasabb színvonalon való kiszolgálása. Elsõsorban a minõségi és megbízható szolgáltatás folyamatos fenntartása a cél. A Posta számára a nagy ügyfelek és a kis ügyfelek egyaránt fontosak. Mindenkinek a megbízhatóság, a minõség, a jó ár/érték arányú szolgáltatások számítanak. Az egyetemes szolgáltatások költségeit az egyéb, versenypiaci szolgáltatásokból elért bevételek ma még fedezik. Ha piacot veszít a társaság, képtelen lesz saját forrásból finanszírozni az egyetemes szolgáltatásokat, ugyanakkor helyt állni a versenyben. Piacot veszíthet a Posta úgy is, ha olyan szabályozórendszert vezetnek be, ami lehetõvé teszi a versenytársak számára a könnyen, így hatékonyan ellátható területeken a postai szolgáltatások nyújtását. (forrás: Magyar Posta Zrt.)
Hírmozaik
3
Gurmai Zita tárgyalásai
és kampányindítója Bulgáriában Gyakran hallani az utóbbi években Bulgária gazdasági sikereirõl. A szocialisták vezette nagykoalíciós kormány elkötelezett híve az európai integrációnak is. Sõt a szocialista pártnak az európai parlamenti választásokon megszerzett öt helyébõl kettõt nõk töltenek be. Ezzel a negyven százalékos nõi részvétellel meghaladták az Európai Parlament mostani nõi arányát is. Nem véletlenül tartottam fontosnak, hogy a választások elõtti hetekben az Európai Szocialista Párt (PES) Elnökségének képviseletében támogatásunkról biztosítsam õket. Az Európai Szocialisták Pártja Nõszervezetének elnökeként tárgyalást folytattam Szergej Sztanisev miniszterelnökkel. A találkozón részt vett Maruszja Ivanova Ljubcseva bolgár
európai parlamenti képviselõnõ, aki a megválasztott két európai parlamenti képviselõ aszszony egyike, valamint Kátya Nikolova, a Bolgár Szocialista Nõk az Egyenjogúságért és Szolidaritásért Szövetség elnöke.
A megbeszélés során véleményt cseréltünk az Európai Unió és Parlament jelenlegi helyzetérõl, a szélsõséges pártok nyugtalanító elõretörésérõl. A miniszterelnök készségét fejezte ki a PES gyermekgondozási programjának támogatása kapcsán, s kifejtette, a gyermekek jogai alapvetõ emberi jogok s a legjövedelmeSzergej Sztanisev miniszterelnökkel zõbb jövõt szolgáló beruházás a gyermekneés képviselõtársaimmal velés.
Kampányindító résztvevõjeként Ennek érdekében találkoztam Atanasov bolgár oktatási és tudományügyi miniszterhelyettessel, aki a Bolgár Gyermekvédelmi Ügynökség elnöke is. Szóba került, miért maradnak ki sokan az általános iskolából. A tanulók és szülõk nem éreznek elég motivációt, hiányoznak a képzett nevelõk. A minõségi gyermekgondozás mind a fizikai, mind a szellemi nevelõmunkában újabb erõfeszítéseket követel meg a bolgár kormánytól. A megbeszéléseket követõen egy gyermekeknek szóló rendezvényen egy óriás poszter aláírásával elindítottam az Európai Szocialisták Pártja Gyermekgondozási kampányát Bulgáriában.
Százéves
a Szocialista Internacionálé Nõszervezete A szüfrazsett mozgalom centenáriuma Kerek évfordulóhoz érkezett a Szocialista Internacionálé Nõszervezete: 100 éve, 1907. augusztus 17-én tartották az elsõ Nemzetközi Szocialista Nõkonferenciát Stuttgartban. Az alapító anyák tiszteletére idén, 2007. szeptember 8-án, szintén Stuttgartban gyûltünk össze, “leányok és unokák” a Szocialista Internacionálé Nõszervezetének jelenlegi tagjai. A szervezet alelnökeként - egyetlen magyarként vettem részt a konferencián.
A szervezet a modern kor új kihívásaira is válaszolni kíván, hiszen a migráció, a klímaváltozás, a fundamentalista és terrorfenyegetés, a járványok (HIV/AIDS, malária) és az emberkereskedelem, különösen a nõk és gyermekek kereskedelme olyan problémák, melyekre haladéktalanul megoldást kell találni. Erre nyújtott kiváló alkalmat a centenáriumi ülés, mely nemcsak az elõdök által elért sikerekrõl való megemlékezés volt, hanem a jövõbeli feladatok erdményes teljesítéséhez is hozzájárul.
A szervezet alapvetõ célkitûzése a nõk politikai részvételének támogatása, a nemek egyenlõségéért folytatott küzdelem. Ennek elsõ mérföldköveként, már az Alapító Nyilatkozatban követelték a nõk szavazati jogát. Hathatós A konferencia külön érdekesséközremûködésük folytán ez mára az ge, hogy a világ számos vidékéországok nagy többségében valóra rõl érkeztek a Nõszervezet tagjai vált. A Szocialista Internacionálé Nõ(65 országból közel 400 résztveszervezetének nagy szerepe van a férvõ), így sikerült az Európai Szofiak és nõk közt a politika terén megcialisták Pártja Nõszervezetének lévõ egyensúlytalanság visszaszorítáelnökeként a konferencia egyik sában és a „Nõk elleni diszkrimináA Nõszervezet tagjaival elõadójával Gertrude I Mongelció” minden formájának eltörlésérõl szóló konvenció (Convention on the Elimination of all Forms of lával, a Pánafrikai Parlament elnökével négyszemközti megbeszélést folytatni a jövõbeni közös együttmûködésünkrõl. Discrimination Againist Women – CEDAW) kiadásában. Bõvebb információ: http://www.socialistinternational.org
Hírmozaik
4
Jövünk, látunk, tapasztalatot cserélünk Dr. Gurmai Zita látogatása Észak-Rajna-Vesztfáliában
F
ontosnak tartom, hogy szakmai útjaim során helyi nõszervezetekkel is kapcsolatba lépjek. Ennek kapcsán kerestem fel a “Nõk a Nõkért” egyesületet. A megbeszélésen áttekintettük a Graebsch-Wagener asszonnyal és Kuhne úrral baloldali politizálás aktuális parlamenti õszi ülésszakot megelõzõen háromnapos látogatást helyzetét és a ránk váró legfontosabb tettem Németország legnépesebb feladatokat. szövetségi államában, Észak-Rajnaprogram folytatásaként a Vesztfáliában. Képviselõtársam, Helmut Westfälische Rundschau napilap Kuhne tavalyi magyarországi látogatádortmundi kiadóját látogattam sának viszonzásaként felkerestünk egy, a hátrányos helyzetû és tanulási nehéz- meg, majd a bochumi városháza szociáségekkel küzdõ fiatalokat segítõ oktatási intézményt. Az iskolában a diákok kiemelkedõ gondoskodásban részesülnek és a helyi idõsek otthonának lakóit is bevonva, számukra külön programokat rendeznek, ezzel is segítve a fiatalokat. zt követõen a Siegeni Egyetem gyakorló óvodájában folytatott szakmai eszmecsere során hasonlítottuk össze a német és a magyar gyermekgondozási rendszer sajátosságait. Meghatározó élmény volt számomra, hogy a gyakorlatban mûködõ programokba nyertem betekintést és a késõbbiekben lehetõség nyílik a partneri együttmûködésre magyar és német intézmények között. A program részeként meglátogattam a tartományi rádió- és televízió, a WDR szerkesztõségét, ahol arról tájékozódtam, hogy a brüsszeli hírekrõl, eseményekrõl hogyan tájékoztatják a helyi lakosságot.
A
A
E
lis osztályának vezetõjével, Sophie Graebsch-Wagener asszonnyal tárgyaltam oktatási, jóléti és családpolitikai kérdésekrõl. A háromnapos látogatás zárásaként részt vettem a vidéki régiók fejlesztéspolitikai kihívásairól szóló rendezvényen. Az eseményen jelen volt Hannelore Kraft is, az SPD észak-rajnavesztfáliai elnöke, a 2010-es tartományi választások lehetséges miniszterelnökjelöltje.
T
eljesen egyetértek képviselõtársammal, aki így összegezte a látogatás jelentõségét: „Fontosnak tartom, hogy mi, mint európai parlamenti képviselõk, az európai szocialista frakció tagjai rendszeres látogatásokat tegyünk egymás hazájában, így elõsegítve a kölcsönös tapasztalatcserét, az országaink közötti közeledést és a szociáldemokrata eszmény népszerûsítését.” A fiatalok képzése a jövõ záloga
Hírmozaik
FEMM bizottsági delegáció Lisszabonban
5
nyal rendszeresen találkozom és javaslatait nagyon hasznosnak tartom az európai politizálás szintjén. Portugália jó úton halad a „Gender Mainstreaming”, a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõség megvalósítása felé, de még mindig sok tennivalója akad. Ezért a párbeszédet követõen igyekeztünk közös megoldást találni a kihívásokra. A látogatás során Vladimir Spidla-val, az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Esélyegyenlõségért felelõs biztosával is tárgyalást folytattam. A beszél-
A
z Európai Parlament Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottsága (Femm bizottság) delegációjának tagjai tényfeltáró látogatást tettek 2007. szeptember 12-14. között Lisszabonban. A bizottság alelnökeként én is a delegáció tagja voltam. A látogatás célja, hogy megismerjük a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõség megvalósulását, a portugál elnökség esélyegyenlõséggel foglalkozó programját, az elért eredményeket. Szót ejtettünk az „Esélyegyenlõség európai éve 2007 – Egyenlõ esélyt mindenkinek” programsorozatot lezáró lisszaboni konferenciáról. A tanácskozás során érintettük még az egyéb problémákat, amelyek a foglalkoztatás, a munka, a család és a magánélet öszszehangolása, a szociális biztonság, a családon belüli erõszak és az emberkereskedelem területén merülnek fel. tunk során megismerkedtünk Portugália politikai berendezkedésével, a kormányzati prioritásokkal és lehetõségünk nyílt tárgyalásokat folytatni a portugál nõi érdekvédelmi szervezetekkel. A nem kormányzati szervezetek mellett a döntéshozásban résztvevõkkel is megvitattuk a fent említett nehézségeket.
U
A
delegációt fogadta a Portugál Elnökség koordinálásáért felelõs miniszter, Pedro Silva Pereira és államtitkára, Jorge Lacão, akikkel megvitattuk az elnökség által felálított prioritásokat, különös tekintettel a nõjogi és esélyegyenlõségi témában. Idália Moniz, a munkaügyért és szociális biztonságért felelõs minisztérium államtitkára is megtisztelte részvételével a delegációt. Moniz asszony-
getés, amely igen eredményesnek bizonyult, központi témája a „flexicurity” volt.
Vladimír Spidla biztossal A flexicurity annak a folyamatnak a megnevezése, amely az egyszerûbb munkahelyváltás megoldásával foglalkozik úgy, hogy megkönnyíti a munkavállalást és a passzív idõszakban is megfelelõ jövedelmet biztosít az álláskeresõnek. Bõvebb információ: http://www.szocialisgazdasag.hu/index.dw?mit=66&hir_id =117 Portugál nõtársaimmal és európai parlamenti kollégáimmal
Hírmozaik
6
Együtt a gyermekekért az egység ünnepén is
Az Olasz Demokratikus Baloldal meghívására részt vettem az európai egységet ünneplõ rendezvényen (Festa de l’Unità). A toszkán San Miniató-ban megtartott találkozón az esélyegyenlõségi év tapasztalatairól és az európai szocialisták által 2006 decemberében meghirdetett, “A gyerekek kerüljenek az elsõ helyre életünkben” kampány eredményeirõl számoltam be. A Festa de l’Unitá egyhónapos ünnepségsorozatát minden évben megrendezik, ahol kulturális
programok, politikai nagygyûlések, kerekasztal megbeszélések és gasztronómiai bemutatók követik egymást, melyen évente több millió ember fordul meg Olaszország szerte. Ebben az évben a Festán nemzetközi és uniós kérdések kerültek a középpontba. Nagy örömmel számoltam be a brüsszeli együttmûködés sikerérõl, melynek köszön-
Hazai helyzet: A Magyar Kormány is prioritásként kezeli a gyermekekrõl való megfelelõ gondoskodást és a „Legyen jobb a gyermekeknek” címû Nemzeti Stratégia keretein belül igyekszik megvalósítani a kitûzött célokat. Központi gondolata, hogy a gyermekeket kell elõtérbe helyezni, hiszen nem csak az oktatásban játszák õk a fõszerepet, hanem õk építhetik fel a jövõ „szakértõ Európáját”. Bõvebb információ: http://www.szmm.gov.hu/main.p hp?folderID=16364&articleID= 31502&ctag=articlelist&iid=1
hetõen Vladimír Špidla, az európai bizottság szociális, munkaügyekért és esélyegyenlõségért felelõs biztosa konkrét eszközöket javasol egy nagyon régi probléma megoldásához. Ez pedig a nõk és férfiak közötti bérkülönbségek megszüntetése, melyhez az Európai Bizottságnak 30 évre volt szüksége, hogy újra elõtérbe kerüljön. Ez az európai baloldal aktív közremûködése nélkül nem valósulhatott volna meg. A megbeszélésen részt vett Ana Serrafini, országgyûlési képviselõ, a Gyermekügyi Bizottság elnöke, aki az olasz kormányt képviselve a nemzeti politikáról adott felvilágosítást. A résztvevõk kiemelték, hogy a gyermekekrõl szóló kampány az uniós tagországok közül elõször Olaszországban indult el 2007 márciusában. Egyetértettünk abban, hogy a gyermekeknek újra elsõ helyre kell kerülniük az életünkben. Kiemelték az együttmûködés lehetõségeit és választ kerestek arra, hogy a legjobb nemzeti gyakorlatokat hogyan lehet közösségi szinten a lehetõ legeredményesebben alkalmazni. Szóltam arról is, hogy az Unió elképzelése szerint, a barcelonai célkitûzések eléréséhez 2010-ig a 3 és 6 év közötti korosztályú gyerekek 90 százalékának biztosítani kell az óvodai férõhelyet, és 33 százalékra kell emelni a bölcsõdei ellátottságot. A gyermekintézmények – a megfelelõ ellátás mellett – jól megközelíthetõek kell, hogy legyenek; közel a család otthonához, vagy a nõk munkahelyéhez, és a teljes munkaidõ alatt rendelkezésükre kell álljanak. Ezért is tartom fontosnak az unió alapjaiból érkezõ forrásokat amelyek Magyarországon is megteremtik a gyermekgondozási háttér fejlesztését. Kihangsúlyoztam, a gyerekek ne csak jövendõ felnõttként, munkaerõként legyenek fontosak. Szükség van annak elismerésére is, hogy a gyermekkor önmagában és önmagért is értékes életszakasz. Nagyon lényeges, hogy a gyerekeknek életkoruknak megfelelõ ismereteik legyenek a jelenüket és jövõjüket jelentõ Európai Unióról. Reményemnek adtam hangot, hogy a kampányunk sikeres lesz és 2008 tavaszán a Bizottság elé tudjuk terjeszteni az eredményeket, mely hozzájárul az Európai Unióban a sikeres közös fellépéshez.
Hírmozaik
7
Eszmecsere az EU-ban zajló jogalkotásról... Beszélgetés Kondorosi Ferenccel Hol tart Magyarország az EU csatlakozást követõ harmadik évben? Mik a legfontosabb feladatok a jogszabályalkotás területén? Összességében elmondhatom, hogy – a többi uniós országot is figyelembe véve – a jogharmonizáció területén jól állunk. Magyarország minisztériumai az acquis communautaire egészének változásait figyelemmel kísérik, s amennyiben szükséges, elkészítik a jogszabályok megalkotására, módosítására, vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslataikat. Fontosnak tartom azonban, hogy ne csupán végrehajtói, hanem aktív alakítói is legyünk az uniós szintû jogi szabályozás tartalmának. Meggyõzõdésem, hogy Magyarország az uniós jogalkotás és az uniós politikák szintjén is képes lehet érdekeit képviselni és érvényesíteni. A jogszabályalkotás területén jelentkezõ legfontosabb feladatok közül hármat emelek ki. Amint arra a „Jogalkotás a XXI. század hajnalán” címû könyvemben is rámutatok, fontos a jogalkotás minõségének javítása, a törvények „idõtállóságának” növelése. Ehhez számos eszköz áll rendelkezésünkre, gondoljunk például egy új, korszerû jogalkotási törvény megalkotására, a kodifikátor képzésre, vagy az elõzetes és az utólagos hatásvizsgálat elõnyeire. Mindezek végsõ soron jogállamunk egyik alapértékét, a jogbiztonságot hivatottak erõsíteni. A jogalkotással kapcsolatos másik meglátásom, hogy már a jogszabályok elõkészítésének szakaszában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alkotmányossági és – a nemzetközi jogfejlõdést is figyelembe véve – az emberi jogi kérdésekre. Végül egy konkrét példát hoznék, amely az úgynevezett „gyûlöletbeszéd” régóta húzódó – és máig megoldatlan – jogi kezelésének mikéntje. Alkotmánybíróságunk a szólásszabadság liberális fölfogását vallja, amelyet jól példáz, hogy a büntetõjogi szankciót bevezetni kívánó jogalkotási törekvések rendre fennakadtak az Alkotmánybíróság szûrõjén. Jelenleg az Országgyûlésre vár annak eldöntése, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításával megoldható-e - a
mindenképpen nem kívánatos társadalmi jelenségként értékelhetõ - gyûlöletbeszéd kérdése. A törvényjavaslat szerint a személyhez fûzõdõ jog sérelmét jelentené különösen az a sértõ megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyõzõdésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkezõ, a társadalmon belül kisebbségben lévõ körére vonatkozik. Ebben az esetben a Ptk. szerinti igények érvényesítésére az a közhasznú vagy kiemelkedõen közhasznú társadalmi szervezet vagy alapítvány is jogosult lenne, amelynek célja az emberi és állampolgári jogok védelme.
„európai fejjel” gondolkodni, de azt hiszem, hogy ebben az irányban jó úton haladunk. Hogy állunk az esélyegyenlõség terén? Amit az EU-ban ennyire prioritásként kezelnek, az Magyarországon mennyire épül be a jogrendbe? Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. E rendelkezés végrehajtására 2003-ban megszületett az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvény.
Melyek a személyes tapasztalatai? Az átültetett jogszabályok valósan alkalmazásra kerülnek, vagy csak azért ratifikálják õket, mert kötelezõ?
Az egyenlõ bánásmód megvalósulását szolgáló intézmények Magyarországon kiépültek, így például a feladataikat megfelelõen ellátó ombudsmanok mellett az Egyenlõ Bánásmód Hatóság is létrejött. A hatóság felállítása jogrendünk fejlõdésének pozitív eredménye, azonban e szerv államszervezeti elhelyezkedése – a kormánynak való alárendeltségébõl eredõen – nem tesz eleget a nemzetközi jog szabályainak és ajánlásainak.
Meggyõzõdésem, hogy a magyar jogalkalmazók az uniós jog érvényesítése tekintetében tisztában vannak felelõsségükkel. Az Európai Bíróság a Costa ügygyel tiszta helyzetet teremtett, hiszen kimondta, hogy az unióban a tagállamok saját szuverén jogaikat korlátozzák. Egy másik híres döntése pedig arra mutatott rá, hogy a közösségi jogot nem helyezheti hatályon kívül a tagállamokban érvényben lévõ belsõ jog, még az alkotmányos jog sem. Természetesen mindannyiunknak meg kell tanulnunk
A megfelelõnek mondható jogi szabályozás ellenére az egyenlõ bánásmód, az esélyegyenlõség társadalmi érvényesülését nem tartom megfelelõ szintûnek. Az esélyegyenlõség gyakorlati megvalósulása elé akadályokat gördít például az, hogy a fogyatékkal élõk tekintetében a középületek teljes körû akadály-mentesítése még nem történt meg. További probléma, hogy az emberi jogokat védelmezõ társadalmi szervek tapasztalatai tükrében a rendõrség számos esetben hátrányos megkülönböztetésben
Hírmozaik
8
részesíti a különféle kisebbségi társadalmi csoportokat és legelsõ sorban is a roma származásúakat. Tájékoztatná kérem, az olvasókat az „új rend” programról? Milyen elõnyökkel jár ez a jövõre nézve? Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr 2007. szeptember 10-én, a parlamenti évadnyitón elmondott beszédében 48 pontban hirdette meg az elkövetkezõ idõszak egyes kormányzati feladatait. A miniszterelnök úr megfogalmazása szerint új rendre van szükség. A közös normákat be kell tartani és meg kell teremteni a polgári felelõsség kultuszát. A rend teremt ugyanis olyan biztonságot és kiszámíthatóságot, amelyben könynyebb lesz élni. Azaz erõs állam, erõs polgárok, tisztességes és jól szabályozott piacok, rend és demokrácia kell ahhoz, hogy Magyarország is erõs legyen. A program alaptézise, hogy a szabadság és a rend a demokráciában kéz a kézben jár. Csak akkor beszélhetünk a demokratikus normák, a szabadság rendjérõl, ha a kiszámíthatóság, a jogkövetés, az állampolgár szabadságának garantálása, illetve az emberi méltóság védelme erõsödik. A program kapcsán elõször is, utalnék az uniós Hágai Programból Magyarországra háruló feladatok megvalósítására. A Hágai Programot a 2004. december 4-5-én ülésezett Európai Tanács a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erõsítése céljából fogadta el. A Hágai Program a
globális és regionális biztonsági kihívásokra adott sajátos összeurópai válaszként is felfogható. A Hágai Program ismételten rámutat annak fontosságára, hogy az Európai Unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását egyik elsõdleges feladatának tekinti. Nem csupán azért, mert ez az Unió egyik alapvetõ célkitûzése, hanem különösen azért, mert a polgárok alapvetõ érdekét szolgálja. Úgy gondolom, mindez hazánk számára is iránytû lehet. A program által felölelt számos terület közül az alábbiakat emelem ki. A Kormány célul tûzte ki a feketegazdaság „kifehérítését”, az adórendszer egyszerûsítését, valamint a pártfinanszírozás kérdésének tisztázását. Az állami mûködés hatékonyságát javító intézkedés lesz a hivatali bürokrácia visszaszorítása, a lakosságot érintõ ügyintézés gyorsaságának növelése. Célunk továbbá például az élelmiszerbiztonság növelése, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem eszköztárának bõvítése is. E néhány szempont bemutatásával csak érzékeltetni kívántam, hogy a Kormány felismeri és megérti a vele szemben támasztott elvárásokat úgy a lakosság, mint az európai integráció részérõl. Szilárd meggyõzõdésem, hogy a program megvalósítása egy erõsebb, sikeresebb és boldogabb Magyarország megteremtéséhez járul hozzá. Milyen a kapcsolata az EP képviselõkkel? Hol látja az együttmûködés lehetõségeit?
Rendkívül jó. Rendszeresek közöttünk a szakmai egyeztetések, amelyek nélkülözhetetlenek mind az uniós szintû politizálás, mind Magyarország érdekeinek hathatós képviseletéhez. A személyes tapasztalatcsere, a közös gondolkodás már számos esetben bizonyította nélkülözhetetlenségét. Az együttmûködés számos konkrét területe is említhetõ lenne, én most mégis a politikai unió megvalósításában történõ közös munkára helyezném a hangsúlyt, hiszen az Európai Unió harmadik pillére, vagyis a bel- és igazságügyi együttmûködés jelentõs fejlõdés elõtt álló terület. Magyarországnak alapvetõ érdeke, hogy alkotmányos értékrendjét, demokratikus kultúráját, tudományos eredményeit az Unió szintjén is megjelenítse, képviselje és azt az integráció mélyítésének szolgálatába állítsa. Népszerû és elismert tanárember, nem hiányzik az oktatás az életébõl? Az ifjúság nevelése, oktatása mindig is meghatározó része volt életemnek. Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen hivatali munkám mellett a tanítással sem hagytam fel. Úgy gondolom, hogy a mai, felgyorsult és az értékek tekintetében nem teljesen következetes világunkban különös felelõsség hárul ránk, pedagógusokra. Kevés dolgot mondhatnék, ami olyan örömmel tölt el, mint a hallgatók körében az elõadóteremben eltöltött idõ, vagy egy parázs szakmai vita a szemináriumi foglalkozásokon. Dr. Kondorosi Ferenc az „Új rend” program kormánybiztosa
Fordulópont a kvóta kérdésében
S
zeptember utolsó péntekén a Viktória Szalon vezetõ nõk klubjában folyt beszélgetés a nõket érintõ kérdésekrõl. A beszélgetésben részt vett rajtam kívül Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), és Sándor Klára (SZDSZ) is. Ezen a beszélgetésen a Fidesz alelnöke - aki egyébként az ellenzéki párt nõi tagozatának az elnöke is - jelezte: támogatnák az úgynevezett nõi kvótát. Úgy vélem ez fordulópont. Az európai szociáldemokrata pártok negyven százalékban jelölik meg a kvótát bármelyik nem számára. Üdvözöltem, hogy az MSZP által támogatott elv zöld utat kaphat a megvalósításra. Háttér: Ha a parlamenti frakciók megszavazzák a nõikvótajavaslatot, akkor a rendszerváltás óta elõször mondja ki törvény, milyen legyen a nõ képviselõk aránya a Parlamentben. Az SZDSZ javaslata szerint a pártlistákon kellene 50 százalékos arányt biztosítani a nõk számára. Ez azt jelenti, hogy az összesen 386 képviselõ közül a 210, pártlistán megszerezhetõ mandátum felét kaphatnák nõk, vagyis 105 helyet.
Hárompárti egyeztetés a nõk szerepérõl
Hírmozaik
9
A tudósnak mindenképpen szakállasnak kell lennie? – A tudományban is kapják meg a nõk az Õket megilletõ helyet! – jelentettem ki azon a tanácskozáson, amelyre a Nõi Tudósok Európai Platformja szervezésében került sor július 4-én, Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. A tanácskozáson az európai tudomány jeles nõi képviselõi folytattak eszmecserét a hivatásukról, abban a nõk szerepérõl, egyenlõ esélyeikrõl, illetve leküzdendõ hátrányaikról. Magyarországot Dr. Szendrák Erikával, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával képviseltük. Elõadásomban elgondolkoztató tényekre hívtam fel a figyelmet. Noha a felsõfokú végzettség terén, a tudományosság elsõ szintjén a nõk vannak többségben a maguk 59 %-ával, a PhD fokozatnál arányuk 43 %-ra csökken, míg a professzori státuszoknak csupán 15 %-át töltik be nõk. A csúcstech-
nológiát felmutató szektorokban a nõk átlagos részvétele 35 %. Magyarországon – ez dicséretes és komoly erõfeszítések eredménye – 52 %. A számadatok ellenére még mûködnek a nemi sztereotípiák a képzésben és a tudományosságban. A nõk fokozottabban vannak jelen a humán ágazatokban, a társadalomtudományok és az egészségügy terén, míg a technikai képzettség - úgy tetszik - továbbra is a férfiak privilégiuma marad. Figyelmeztetõ az a tény is, hogy a régi tagállamokban a nõk aránya a tudományban háromszor gyorsabban nõ, mint az új tagállamokkal kibõvített unióban, ami azt jelenti, hogy az újakban még ennél is roszszabb az arány.
– Az oktatás és azon belül a nemek közötti egészséges arány elengedhetetlenül fontos számunkra, ha meg akarjuk valósítani azokat az ambiciózus célokat, amelyeket a lisszaboni stratégia tûzött ki, ha versenyképesek akarunk lenni a világban, ha ragaszkodunk a fenntartható fejlõdéshez, a jóléti államhoz és a szociális biztonsághoz. Ehhez a nõknek a jelenlegi alig egyharmadnál nagyobb arányban kell jelen lenniük a tudományban, különösen annak technikai területén. Beszédemben kihangsúlyoztam, hogy az esélyegyenlõségért folytatott küzdelemben az uniós intézményeknek, a tagállamok kormányainak, parlamentjeinek, a szociális partnereknek és a civil szervezõdéseknek egyformán szerepet kell játszaniuk.
A fenntartható mobilitás kulcsa:
az európai teherszállítási logisztika A szeptemberi elsõ plenáris ülésszakon az európai teherszállítás aktuális kérdéseivel foglalkoztunk. Felszólalásomban kihangsúlyoztam, az európai gazdaság jövõjének záloga, hogy korszerû, jól mûködõ, hatékony teherszállítási logisztika valósuljon meg az EU egész területén. Ennek megléte hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlõdéshez, a versenyképesség javításához és a regionális fejlõdés biztosításához. E cél eléréséhez azonban egyre jobb minõségû, pontosabb, hatékonyabb és biztonságosabb logisztika szükséges. A legfontosabb a szállítási módok összehangolása, úgy, hogy az egyes módok hatékonyságát és elõnyeit teljes mértékben kihasználjuk. Ez technikai, gyakorlati és gazdasági feltétel együttes teljesülését igényli. A logisztika fejlesztéséhez olyan hatástanulmányokra van szükség, melyek részét képezik egy egységes stratégiai tervnek. Emellett fontos azt is meghatározni, hogy melyek az állam feladatai és melyek a magánszféra teendõi.
A hatékony logisztika a fenntartható mobilitás kulcsa. A fejlett, integrált logisztikai megoldások hozzájárulhatnak a teherszállítás optimalizálásához, így e téren érdemes lenne megvizsgálni a logisztika fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztés támogatási lehetõségeit is. Ezúton is szeretném kihangsúlyozni azt az együttmûködést, melyet a magyar szakmai érdekképviseleti szervezetekkel folytatok. Ebben a kérdésben is, hasonlóan a visszapillantó tükrök nehézgépjármûvekre szerelésével foglalkozó jelentéshez nagyon fontos volt a NIT Hungary által biztosított szakmai háttér. A téma kapcsán kollégám, Brian Simpson, akivel korábban már a postai liberalizációról szóló jelentésen is együtt dolgoztam, 2007. júniusában Magyarországra látogatott. A három napos út során a Magyar Posta képviselõivel történt találkozó után a
Brian Simpson képviselõtársammal hazai teherszállítási szakma képviselõivel is egyeztetést folytatott. Házigazdaként a NIT Hungary fogadta a képviselõt, de lehetõsége nyílt a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Államvasutak képviselõivel illetve az Országgyûlés Gazdasági és Közlekedési Bizottságának tagjaival tárgyalni. A gyors vizitbe még egy pécsi és egy szombathelyi szakmai kirándulás is belefért, ahol a helyi polgármesterek fogadtak minket.
Hírmozaik
10
Szakszervezetekkel a munkahelyi esélyegyenlõségért
A
Vasas Szakszervezet Nõbizottsága, együttmûködve a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Egyenlõ Bánásmód Hatósággal és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal konferenciát tartott 2007. szeptember 12-én, Budapesten. Az esemény központi témája az „Esélyegyenlõség európai éve 2007. Egyenlõ esélyt mindenkinek” program keretében a nõk esélyegyenlõsége a munka világában. Völgyi Judittal, a Nõbizottság elnökével a 80-as évektõl folyamatosan dolgozunk együtt a nõi kérdésekben, így ismét nagy örömmel fogadtam el a meghívását. Elõadásomban elmondtam: Azzal, hogy a 2007-es évet az esélyegyenlõség európai évének nyilvánították, nagy elõrelépést tettek a téma hátterében meghúzódó problémák leküzdésére. A lényeg, hogy a lakosságot tájékoztatni kell jogaikról, és õket is be kell vonni ahhoz, hogy elõmozdítsák az esélyegyenlõséget mindenki számára az Európai Unióban.
Véleményem szerint a lisszaboni stratégia megvalósítása lehetetlen az esélyegyenlõségi politika alkalmazása nélkül. Maga a stratégia is nagy szerepet szán a nõk munkaerõpiacra való bevonásának, hiszen „a nõk lehetnek a gazdasági növekedés kulcsai”. Ehhez azonban „mindig szükség van egy nõbarát kormányra” – emeltem ki elõadá-
Nõi civil szervezetek képviselõi
„.. csak együtt sikerülhet” somban. Az európai munkaerõ termelékenységi potenciáljának teljes kihasználása érdekében lényeges a nõk részvételének és állandó jelenlétének elõmozdítása a munkaerõpiacon, valamint a férfiak és nõk közötti különbségek megszüntetése minden területen. Ez azonban nem újdonság: a Lisszaboni Stratégia már 2000-ben világosan döntést hozott ez ügyben, a demográfiai kihívásokra adott válaszként. Ám nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ehhez minden esetben szükség van az egyes tagállamok segítségére is, hogy a megfelelõ jogszabályokat helyesen ültessék át a hazai jogrendbe.
„DÍJ A NÕI ESÉLYEGYENLÕSÉGÉRT” A Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség hagyományteremtõ céllal az „Esélyegyenlõség európai éve 2007 Egyenlõ esélyt mindenkinek” program tiszteletére díjat alapított. A díjat ettõl az évtõl kezdve minden évben három olyan személynek adományozza, akik az adott évben sokat tesznek a nõi-férfi esélyegyenlõségért. A Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség a díjat az éves közgyûlését követõ fogadás keretében a következõ személyeknek adományozta:
Molnár Gabriella a Nõk Lapja fõszerkesztõje Dr. Gurmai Zita EP képviselõ (Nevében a díjat édesanyja, Gurmai Erika vette át.) April H. Foley az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete A díjakat Ferenczi Andrea, a Szövetség elnöke adta át. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés is hozzájárul ahhoz, hogy az esélyegyenlõség kérdésköre hazánkban is mind meghatározóbb része legyen az élet minden területének és folyamatának. Bõvebb információ: Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség: www.noikarrier.hu
Hírmozaik
11
Jó zene, finom étek, vidám társaság – mi egyéb is kellene még a jó hangulathoz?
T
öbb tízezer ember látogatott idén is a SzeptEmber Feszt programjaira 2007. szeptember 7-9. között. Pestszentlõrinc-Pestszentimre Önkormányzata, a Hotelinfo Kft., és a Lõrinci-Szemeretelepi Polgárõrség hagyományosan a Bókay kertben rendezte meg a szeptemberi fesztivált, immár nyolcadik alkalommal. A rendezvény fõvédnöke dr. Mester László polgármester, országgyûlési képviselõ és Simon Gábor országgyûlési képviselõ voltak, védnökök dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ, Rusznák Imre Budapest és Közép-Dunavidék Turisztikai Bizottság elnöke, Kardos Endre Budapest és Közép-Dunavidék Turisztikai
L
I
N
Régió regionális marketing igazgatója. A SzeptEmber Feszt különlegessége, hogy a remek zene és különbözõ programok mellett politikusok is fõzõkanalat ragadnak. A szombati Polgármesterek fõzõversenye után vasárnap a nõi parlamenti képviselõk, Gurmai Zita, az Európai Parlament képviselõjének, az esemény fõvédnökének és ötletgazdájának vezénylésével tettek immár hatodszor (a Bókay kertben ötödször) tanúságot arról, hogy a közéleti szerep igenis összeegyeztethetõ a háziasszonyi szereppel. Béki Gabriella, Dávid Ibolya, Deák Istvánné, Dér Zsuzsanna, Geberle Erzsébet, Havas Szófia, Herczog Edit, Szabóné Müller Tímea, Vadai Ágnes, Vidorné Szabó Györgyi
K
A
J
Á
megadták a módját, hiszen idén is fergeteges hangulatban sütöttek-fõztek, nem is annyira a gyõzelemért, mint inkább a társaság kedvéért. Kósáné Kovács Magda európai parlamenti képviselõ szinte az eddigi összes fõzõversenyen részt vett, de mivel idén elfoglaltságai külföldre szólították, kollégája, Kardos Dávid vett részt a versenyen és Vidorné Szabó Györgyi csapatát erõsítette. A remek hangulatú rendezvényen természetesen európai parlamenti képviselõk is tiszteletüket tették. A finom ételeket kóstolták többek között Fazakas Szabolcs, Hegyi Gyula és Schöpflin György képviselõ urak is.
N
L
Ó
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfu.hu Az ország felzárkóztatására 2007 és 2013 között évente mintegy 1000 milliárd forintot fordíthatunk. Ennek a hatalmas összegnek a befektetése komoly felkészülést, széles társadalmi partnerségen nyugvó tervezést igényel. Ehhez elengedhetetlen egy jól mûködõ, felhasználóbarát és informatív honlap. A weblapon megtalálhatók az I. Nemzeti Fejlesztési Terv felhasználásának napi statisztikái, vala-
mennyi nyertes pályázat legfontosabb adatai, a fejlesztéspolitikai dokumentumok társadalmi egyeztetésének eredményei. A weblap szolgáltatásai egyaránt segítik a pályázni kívánó és a már nyertes pályázókat egy új, európai Magyarország felépítésében. Fontos az oldal folyamatos látogatása, hiszen ezekben a napokban is egymás után kerülnek kiírásra a különbözõ lehetõségek. Jó böngészést kívánok olvasóimnak!
Hírmozaik
12
Honanyák fõzõversenye 2007. szeptember 9.
Felelõs szerkesztõ: Dr. Gurmai Zita
l
Grafikai tervezés: Zsiráf Kreatív Ügynökség
l
Nyomda: Alfadat-Press Kft.
