Varga Kamilla. Varga Mária

Varga Kamilla

Varga Mária

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

1

TAR­TA­LOM: Felelős szerkesztő: ELEK MiKLós szerkesztőbizottság: BAÁn BEÁTA, DR. DiBusz LÁszLó Kiadja az Aranyhíd Kulturális szolgáltató intézet és a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület Felelős kiadók: PRoF. DR. HoRVÁTH MiHÁLy elnök, sÁRKöziné sÁRoViTs HAJnALKA igazgató A folyóirat a budapesti Cso­ko­nai­Mű­ve­lő­dé­si­Köz­pont támogatásával jelent meg. nyomdai előkészítés: TóTH-BEnczE TAMÁs Ára: 200,- Ft A folyóiratot az egyesületi tagok tagilletményként kapják. A folyóiratot árusító helyek: Városi Könyvtár, Helytörténeti gyűjtemény, Kossuth utcai, Rendelőintézeti, Köztársaság utcai, szívkórházi könyvesboltok, Vasútállomás ajándékbolt. A címlapon: A pecsétnyomat rekonstrukciója PÁLFFy KÁRoLy grafikusművész munkája Eötvös Károly fényképe az 1880-as évekből (Helytörténeti gyűjtemény, Tóth Attila ajándéka ) Hátlapon: Eötvös Károly balatonfüredi mellszobra (TóTH ATTiLA fotográfus mester felvétele) A belső borítón: Varga Kamilla és Varga Mária fényképe az 1890-es évekből (Tóth Attila tulajdona) Eötvös Károly emléksorai (Tóth Attila tulajdona) issn 1587-9399 nyomás: csokonai Művelődési Központ nyomdája Budapest

Dr. Rácz János: BALATonFüRED nEVE . . . . . . . . . . . . . . 2. oldal Tóth Attila: A szEnTLÁszLói és BALATonFüREDi VARgA-csALÁD . . . 3. oldal Varga Lászlóné: A BALATonFüREDi REFoRMÁTus TEMETő síRJELEi A 18. szÁzAD VégéTőL 1920-ig ii. rész . . . . . . . . . . . 7. oldal Tóth Attila: EöTVös KÁRoLy EMLéKsoRAi . . . . 20. oldal Elek Miklós: Ki A BALATonFüREDi EöTVös-szoBoR ALKoTóJA? . . . . . 20. oldal Fazekas Miklós: BALATonFüRED és A VAsúT . . . . . . 21. oldal Horváth Mihály: sziLVÁssy zoLTÁn A PoLiHiszToR TAnÁR . . . . . . . . . . . 30. oldal A BALATonFüREDi HELyTöRTénETi EgyEsüLET 2001. éVi BEszÁMoLóJA és 2002. éVi MunKATERVE . . . . . . . . 35. oldal Kö­szön­jük­a­szer­zők­nek,­al­ko­tók­nak­és­Ke­mény Géza­örö­kö­sé­nek,­hogy­le­mond­tak­tisz­te­let­dí­juk­ról, szer­zői­jog­dí­juk­ról. Szer­ző­ink:­ Elek Miklós könyvtáros Fazekas Miklós ny. MÁV főfelügyelő Prof. Dr. Horváth Mihály ny. orvos Dr. Rácz János nyelvész Tóth Attila üzemmérnök Varga Lászlóné ny. kertészmérnök

2

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

DR. RÁcz JÁnos

BALATOnfüRed­neve A közhiedelemmel ellentétben a Fü­red­ földrajzi név nem für­dő­ szavunkkal van összefüggésben. szemben például Tátrafüred, Lillafüred, Káptalanfüred vagy Biharfüred nevével, melyek az átértelmezett Balatonfüred mintájára tudatosan készült későbbi névalkotások. Mivel a balatoni város már a 19. század első felében népszerű, látogatott fürdőhely volt, több más fürdő és üdülőhely is a Füred nevet kapta. [Elsőként a szepesi schmecks, szlovák nevén stary smokovec kapta ótátrafüred nevét: „1846. július 31-én az akkor ott mulató közönség nevezte el e helyet a regényes BalatonFüred pandantjául Tátra-Füred-nek”.] Tátrafüred mintájára alakultak azután a Károlyfüred (Karlsbad), Mátrafüred nevek. Pedig Balatonfüred nevében nem a für­dő­ szó lappang! Mint arra már ismert nyelvészünk, szarvas gábor 1892-ben, a Magyar nyelvőrben felhívja a figyelmet, „így okoskodtak a szepesség nyelvtudósai: Füred és fürdő mindegy. és megszületett, fölkapott, hivatalossá vált a Tátrafüred nevezet. s mintha valami titkos, bűvös erő rejlenék e névben, utána gomba módra kezdenek szaporodni a füredek: Thurzófüred, iglófüred”. Hogy azonban Tiszafüred vagy a somogyi Kaposfüred sem az ott található fürdővízről kapta nevét, azt ironikus soraiban a következőképpen bizonyítja: „Van Tiszafüred is, ott fürdőnek híre-hamva sincs. ... Ennek gyógyító vize a Holt-Tisza, mely iszapban és piócákban bővelkedik. A fürdővendégek száma a sátoros cigányok vándorlási kedve s forgalmi viszonyai szerint változik; egyre-másra évenként két-három sátoraljára tehető. Ami az idegen fürdővendégek ellátásáról és kényelméről való gondoskodást illeti, van a városban egy úgynevezett ‘nagy vendéglő’, vulgo: csapszék”. Kell lennie tehát más magyarázatnak a Füred helynévre! Annál is inkább, mert ez a városnév igen korai felbukkanású a magyar írásbeliségben, és a jelölt falu nem a Balaton partján terült el (abban az időben nem is volt semmiféle fürdőélet a tóparton!). Fürdésről, fürdőhelyről a korai oklevelek nem tesznek említést. Még jóval később, évszázadok múlva is (pl. Horváth Bálint Magyaróváron 1848-ban, orzovenszky Károly Pesten, 1863-ban kiadott könyvében) külön településekről beszélnek: „A gyógyhely a’ mellette fekvő Balaton-Füred falutól megkülönböztetés végett savanyúvíznek neveztetik”, és „A balatonfüredi gyógyfürdő Füred falutól délnek egy óra-negyedre, Arács falutól délnyugat felé egy jó negyedóra távolságra, a Balaton tavától alig 140 lépésnyire, annak éjszaki partján” fekszik. A fürdő-

telep neve tehát korábban Savanyóvíz­ volt. Az északabbra fekvő Füred faluban élők azt mondták, ha a fürdőtelepre készültek, hogy „lemegyek a savanyóvízre”. A gyógyforrás környékén kiépült fürdőtelepet (savanyúvízi fürdőt) a tulajdonos tihanyi apátság bérbeadással hasznosította. A savanyúvizet először zeiller Márton földrajzkutató, 1632-ben kiadott ‘itenerarium des Koenigreich ungarn” c. munkájában, majd 1694-ben Matthi Lower ismertette. 1700 után szerezte vissza a bencésrend a tihanyi apátságot, az akkori birtokrendezések okmányaiban szintén előfordul a savanyúvíz, továbbá Eszterházy Dániel kuruc vicegenerális 1708. évi jegyzőkönyvében olvasható bejegyzés szerint „nagyVázsonbul megindulván ő nga regvel, ment a füredi savanyóvizhez”; ezek a forrás első említései. 1783-ban pedig már térképen is szerepel a „sawanio viz oder sauerbrunn”, valamint 1785-ben Pálóczi Horváth Ádám rajzán szintén megtalálható a fürdőtelep - Füred faluval és Aráccsal egyetemben -, Füred faluról ezzel szemben már a 13. század elejéről találunk írásos dokumentumokat: 1211: in uilla Fyred,­ majd 1272: fyured és 1298: Ville Fyured­iuxta Balatinum, 1320, 1385 és 1416: Fyred,­1459: Fwred. Mai területén öt község állott. 1211-tól adatolható Papsoka­ (R. Papsoca, 1267, 1314: Popsuca, 1416: Poposka, 1417: Paposka és Papsoka) az oklevelekben. Magyar neve ‘pap sokadalma, faluja’ jelentésű, azaz a tihanyi papok faluja. Siske község 1373-tól szerepel az oklevelekben (1385, 1388, 1416: siske, siska, 1417: syske); a völgyben fakadó forrásról nyerte nevét. Maga a Siske személynévi eredetű, már 1275-ből ismert a Sysk, mely a latin Sixtus névre vezethető vissza. A mai kéki források környékén terült el Kék­falu [1211: Kecu, 1267: Keyk, 1268: Kek, 1320: Keek, 1349: in dicta possessione Keyk et Fyred vocatis, 1351: keekfiredi jobbágyok, 1418: Villis Fyred Keek Kwesd; még 1671-ben is előfordul a Kek név]. A település elnevezése a kék­színnévből keletkezett; talán a vidék fényviszonyaira, a távolról nézve kékes vonulatokra vonatkozott (vö. Kék-hegy, Kékkő, Kékes, mai Kék község nyíregyháza közelében stb.). A jó nyelvérzékkel kutató zákonyi Ferenc szerint azonban valamilyen uralkodó növény /kökény, szilva/ motiválta a névadást. Ma a Kéki dűlő, Kéki-völgy, Kéki-forrás őrzi a nevet. Arácsot 1954-ben csatolták Balatonfüredhez. Arács­már a tihanyi apátság birtokainak 1211. évi öszszeírásában szerepel, majd 1385-ben és 1492-ben Araach. oklevelekben még Aarach,­ Araci­ és Arach alakváltozatok olvashatók. Ez szintén személynévből

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember keletkezett, már 1214-ből adatolt az Orochi,­1344-ből az Arach­név, mely szláv eredetű, a ‘szántó (ember)’ jelentésű szerb-horvát Oraè, cseh Oráè, lengyel Oracz személynév megfelelője. Arácstól délre, a tópartig nyúló lejtőn volt az igen rövid életű Magyare­ település (1231: Magare, 1243: Mogorey, 1380: Magyare). A szláv eredetű közeli Arácstól különböztette meg a magyarok lakta falunak ez az elnevezése, melynek szóvégi magánhangzója még az ómagyar kori szóvégi magánhangzók sorvadása és eltűnése előtti állapotot mutatja (magyari, hodu, utu, vizi, kezü stb.). A felsorolt községek mindegyike magasabban, távolabb feküdt a Balatontól, és mint láttuk, időben messze megelőzték a tóparti fürdőtelep létrejöttét. Ezek után vegyük szemügyre a szintén igen régi Fü­red­elnevezést! Helyneveink elég nagy részéhez abban hasonlít, hogy a szó végén a gyakori -d­képzőt találjuk, mint pl. Ártán-d,­ Kakas-d,­ Tyúko-d,­ Sás-d,­ Almá-d, Bogár-d,­ Mogyoró-d,­ Kerecsen-d,­ Nádas-d,­ Agár-d, Sasa-d­ stb. ilyen a mi városnevünk, Füre-d­ is. A fürj ‘coturnix coturnix’ madárnévvel függ össze, annak régi für­ alakjából keletkezett -d­ képzővel. Jelentése pedig ‘fürjes’, azaz fürjekben gazdag terület (vö. sólymos, Ménes stb., illetve egyéb helynevek ezzel a madárnévvel: 1268, 1297: Fyur,­1364: Fyurzygeth,­1677: Für­jes völgy,­mai Für­község Komárom megyében). A fürj­terminusban a szóvégi -j­nem eredeti; a nyelvtörténeti adatok alapján azt állapíthatjuk meg, hogy viszonylag késői felbukkanású, a toldalék nélküli szótő végén csak későn szilárdult meg. A 17. századnál korábbi forrásokban kivétel nélkül für­ alakja szerepel. +Méghozzá a magyar írásbeliség igen korai emlékeiben, így 1395 k.: f¨yr­ a Besztercei szójegyzékben, majd 1405 k. a schägli szó-

3

jegyzékben, firmadar,­fyr­a Jordánszky kódexben 1516ban, fwr­ a Keszthelyi kódexben 1522-ben, továbbá 1533-ban a Murmellius lexikonban, 1590-ben szikszai Fabricius Balázs nomenclatorában, majd a Kolozsvári glosszákban. és ez a toldalék nélküli alakja használatos mindmáig a népnyelvben, számos nyelvjárásunkból így adatolható (pl. szlavóniában Kórógy: fír,­ új Magyar Tájszótár: fürmadár,­ fír,­ für;­ a különösen archaikus csángóban szintén für;­és a Balatonnál is így emlegették. Hogy a szóvégi -j­nélküli alakváltozatok a régebbiek, azt az is bizonyítja, hogy sok származékában, összetételben is a toldalék nélküli alakja szerepel (pl. Fü­red, fürmadár,­fürcsirke,­fürmony,­fürsíp,­fürhús­stb.). Ma is használatos személynév a Für. A Magyar nyelv Történeti-etimológiai szótára szerint fürj­madárnevünk ismeretlen eredetű. én azonban igen valószínűnek tartom, hogy für­ge­ szavunkkal összefüggésbe hozható; a fürj nevet a madár fürge mozgása, gyors futása motiválhatta (vö. még fireg-forog­ szótöve). Erdélyben mondják is, hogy „futkos, mint a fürj”. A für­ge melléknév a csángóknál ‘serény’ jelentéssel fürcse;­a szamosháton „úgy jár, mint a fürj”, azaz frissen, fürgén lépked; szeged környékén „friss, mint a fürj”; Békés megyében „úgy beugrott az ajtón, mint a fürcsirke” anyit tesz: gyorsan; Erdélyben, zilah környékén „fut, mint a fürjfiók”, eleven, virgonc; csongrádon „akár a fűrfiú”, különösen élénk gyermekekre mondják. A mai Ba­la­ton­fü­red­városnév tehát összetétel, melynek Ba­la­ton előtagja szláv eredetű, a helynévben megkülönböztető szerepű. A tó közelségére, mellékére utal. Fü­red­utótagját pedig helytelenül kapcsolják össze a für­dés­fogalmával, igen régi helynevünk, a für­(fürj) származéka.

TóTH ATTiLA

A­BALATOnfüRedi­éS­SzenTLáSzLói vARgA­CSALád­TöRTéneTe A balatoni fürdőkultúrát, sőt a savanyúvízi fürdő- és ivókultúrát megelőzően Balatonfüredre nem volt jellemző a nagyarányú bevándorlás. A régi füredi családok már évszázadokkal korábban gyökeret vertek a településen. nevük jellegzetessé vált a leszármazó nemzedékek hosszú sora nyomán. A leggyakrabban előforduló nevek a református anyakönyvi bejegyzések alapján a somogyi, a szabó, a Bedegi, a Bertók, a Kutasi, a Varga, a Király, az újhelyi, a Pálfy, a siskei családok, akik közül most a Varga család nemzedéki tábláit, leszármazási vonalát mutatom be.1 A református egyházi anyakönyvekből kiderül, hogy a családok részben a nehézkes helyváltozás, részben a

birtok egyben tartása miatt házasság révén többször is rokoni viszonyba kerültek egymással. A Varga család esetében a nemesi cím megkönnyíti a vonalak felállítását, ugyanis az 1790-es, 1829-es és 1849-es nemesi öszszeírások 3-4 generációt tüntetnek fel. Az egyik Varga ág a Partiumból (zaránd, Középszolnok, Kraszna vármegyék) származott át Balatonfüredre a 17. században írásos adatokból tudjuk, hogy Varga györgy (georgius) a vonal legkorábban említett tagja a három részre szakadt Magyarországon i. Rákóczi györgytől kapott nemesi levelet szent-Lászlói literátus (írni, olvasni tudó) előnévvel 1635-ben.2 ő a család legkorábbi ismert tagja. unokái: János (Joannes) és

4

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

Lőrincz (Laurentius) 1713-ban3 kelt keresetlevelükben igényüket jelentették be a nemesi cím használatára, amit iii. Károly magyar király – fa tokban védett – királyi pecséttel hitelesítve meg is erősített és előnévként a szentLászlói és Balatonfüredi előnevet adományozta. címerük: a pajzs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás magyar vitéz, kék övvel, oldalán kard lóg, lábát sárga csizma fedi, fején prémes, vörös kalpag van, jobb kezében három búzakalászt tart. A pajzs fölötti sisak koronájából szintén olyan vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 4 A címerszerző Lőrincznek két felesége közül az első, a porosz grófnő kacér magatartása miatt majdnem elúszott a bírtok. Lőrincz haragjában munkára fogta a grófi hitvest, hátha így majd megcsúnyul, de ő a kapálás elől megszökött a férjétől.5 Lőrincnek és ennek ugyancsak Lőrinc nevű fiának a közös sírja a régi református temetőben található, lassan szétmálló vörös homokkőbe vésett sírfelirattal. Az első református anyakönyv első lapját 1761-ben – tehát a megnyitást követően – épp az idősebb (akkor 76 éves) Lőrincz magyar nyelvű viszszaemlékező bejegyzése kezdi, mintegy összefoglalva a megelőző idők református egyházi történetének személyi vonatkozású elemeit, felsorolva az addig szolgált prédikátorokat és az 1698-tól oktató schola (iskola) mestereket.6 Tekintettel arra, hogy az első anyakönyvi kötetekbe latinul jegyezték be az adatokat és a születés esetén csak az apát tüntették fel, a vonal-követés nehézkes. Mivel egyidejűleg több azonos család- és keresztnevű ember élt, csak eltérő koruk és keresztszülői szerepük adnak támpontot logikus leszármazási táblázat készítéséhez. A későbbi anyakönyvek már közlik az azonosításhoz szükséges adatokat. ifjabb Lőrincznek első feleségétől, Tormási Erzsébettől négy, második feleségétől Bata Júliannától három gyermeke született. Péterffy ida zenekutató, Pálóczi után kutatva a Vargákra is új adatokkal szolgált. Lőrinc fia, Ádám volt az, aki sikeresen alkudott Pálóczi Horváth Ádám mindkét házára és meg is vette azokat 1811-ben.7 A nagyobbikat Pálóczi 1789-ben építette klasszicista stílusban az akkori falu alsó szélén, a Baricskán. Az épület ma a Ferencsik János zeneiskolának ad otthont. A volt tulajdonosok nevét hirdető márványtábláról lemaradt Varga Ádám, illetve a

Varga család neve, pedig a ház fél évszázadig volt a birtokukban, tőlük vásárolta meg Teasdale Vilmos. A kisebbik Pálóczi ház tovább maradt Varga tulajdonban. Tőlük Huray doktor, majd a Fekete család, később Vojacsek Margit tanárnő vásárolta meg. Ádám fia Lajos, szolgabíró, majd 1847-től zala vármegye Tapolca járásának főszolgabírája volt és egyben a balatonfüredi színház, a Magyar Játékszín főkormányzója. Hivatalát az 1860-as évekig látta el. sírja a régi református temetőben, feleségének, a Vas vármegyéből származott Etényi Josefának sírja – amelyen jól olvasható a teljes felirat, felsorolva gyászoló hat gyermekét-, a régi katolikus temetőben található. Lajos három fia katonatiszt volt,8 akik közül imre részt vett Jellasics portyázó, fosztogató csapatainak sikeres elüldözésében, és a szabadságharc alatt 23 évesen őrnagyi rangig jutott. nyugdíjba vonulása után ezredesi rangot kapott.9 Varga imre honvéd ezredest a fennmaradt egykori gyászjelentés alapján Füreden temették el,10 tehát nem a nagykanizsai temetőben, ahol felesége nyugszik dísz-oszlopkövön feliratos sírban. A „Balatonfüred” hetilapban Keményffy Károly 1922-ből származó Füredi Temetők című folytatásos cikkében három soros utalás olvasható főbíró apjának, Lajosnak sírjára: „igen árnyas hellyel cserélte fel hivatalát tek. Balatonfüredi csász. kir. főbíró; majd követte családja is. Emlékkő 1864-ből.” A kovácsolt vaskerítés és sajnos a feliratos márványtábla is hiányzik a sírkőoszlop mélyedéséből, pedig ezzel igazolni lehetne Varga imre ezredes nyughelyét. A három lány közül az egyik egy osztrák grófhoz, a másik egy német báróhoz, a harmadik pedig harmadfokú unokatestvéréhez, Varga sándorhoz ment férjhez, aki erdőmérnök volt Balatonfüreden. Ennek fia János megyei útbiztos, aki járta az utakat és az akkor használatos, egykor a skót mérnök ( Mc. Adam) által feltalált, útépítő technológiával végeztette a makadám utak javításait. Tipikus mikszáthi dzsentri életet élt, kártyázott és sok pénzt vesztett. A család hagyományként őrzi viszont, hogy földbirtokából a mostani Bem József Általános iskola, akkor polgári fiúiskola felépítésére és a hozzátartozó gyakorlókert kialakítására területet adományozott. Felesége a balatonszőlősi Varga családból származott, akinek származási vonala a szőlősi református anyakönyvek és levéltári nemesi

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember összeírások révén a második generációs szintig követhető vissza.11 szülei korán meghaltak, ezért átkerült Füredre az erdőmérnök gyámságába. családon belül hevült a szerelem későbbi férjéhez, Jánoshoz. nincsenek olyan adatok, melyek ezt a két Varga vonalat egy közös ősre vezethetnék vissza. „A szent Benedek Rend Története” ugyan már a XVi. sz.-tól említ Vargákat az egymással szomszédos falvakban, azonban ezekkel az adatokkal a rokoni kapcsolat nem igazolható. János fia sándor takarékpénztári tisztviselő volt. A református anyakönyv a keresztszülők között Eötvös Károlyt is feltünteti. Az i. világháború kitörésének évében sándor orosz hadifogságba került és csak 6 év múlva, 1920-ban szabadult és látta meg először kisfiát. 1921-ben született Piroska nevű lánya, de amikor 4 hetes lett, anyjával együtt tuberkulózisban meghalt. A ii. világháború végén az oroszok elhurcolták, mert megakadályozta, hogy egy részeges orosz katona nőkkel erőszakoskodjon, miközben a puskát is kicsavarta a katona kezéből. Az ötvenes években második felesége eredménytelenül érdeklődött utána, de a rendszerváltás után a Hadtörténeti intézet sem tudott felvilágosítást adni eltűnéséről. Elképzelhető, hogy a még fel nem tárt – Füred határában lévő – tömegsírban nyugszik. A másik ágon Balatonfüreden Varga Lajos, a patinás füredi nagygazdák egyike vitte tovább a Varga nevet. Lánya, Anikó tanító a Bem általános iskolában, fia, zoltán pedig a helybeli vízmű technikusa. zoltán, mivel neki is lányai vannak, ezen ág utolsó férfi sarja. sokáig nem volt bizonyítható Varga Lajos és Varga János felmenőinek rokoni kapcsolata, mígnem Petrőcz László lelkészsége idején az anyakönyvi betekintés révén részletes leszármazási tábla készülhetett, amely Lőrinczet jelöli meg közös ősként, kinek második feleségétől született Antal nevű fiának leszármazottja Varga Lajos. A család leszármazási táblájának készítése során fény derült Füred egy másik Varga családjával való kapcsolatára is. Visszamenőleg istvánig (stephanus),

5

a második generációs szintig követhető ez a vonal is és bár az ág férfi vonala kihalt, a nőági leszármazottak más néven, de itt élnek a városban. A leszármazási tábla követésekor kitűnik, hogy a család leggyakrabban a somogyi család tagjaival lépett házasságra. Mivel a somogyi név kétszer gyakrabban fordul elő az anyakönyvekben, mint bármely másik régi családnév, felvetődött a kérdés, van-e köze a Vargáknak a máig élő somogyiakhoz, illetve a Vargák oldalirányú összekötő szálain túl van-e egyéb, korábbi rokoni kapcsolat a két család között. Miklós Ferenc lelkész úr hozzájárulásával ismét betekinthettem az anyakönyvekbe. Bebizonyosodott a feltevés: a somogyi családnak nő tagjai házasodtak a szőlősi és a füredi Varga család férfi tagjaival is különböző időkben. Ennek a somogyi vonalnak elődje az a somogyi Károly (felesége nagy Erzsébet), aki az új református templomot építtető nagy istván lelkészsége idején a református templom kurátora (gondnoka) volt és sírja egyik legjobb állapotban megmaradt sírkővel a régi református temető keleti, bokros részén található. A mai somogyiakkal való rokonság gyökerei Varga Lőrinc dédunokájáig nyúlnak vissza, vele kötött házasságot annak idején somogyi László. A Varga család leszármazási táblája az eddig felkutatottak alapján 133 Varga nevűt és házasságkötéssel 165 egyéb nevűt tartalmaz. A felnőttkort megért férfiak átlag életkora 62,8 év, a nőké 62,9. Az 1849-es kolera járvány 9 személyt érintett a családfán. A csecsemő - halálozás a korra jellemző módon igen gyakran előfordult a családban. A szokás az volt, hogy a következő azonos nemű gyermek az elhalt testvére nevét kapta mintegy pótolva azt. A Varga család leszármazási táblája természetesen nem mondható teljesnek, hiszen a kutatások folyamán, illetve a váratlanul felbukkanó adatok kapcsán a családfa eddig ismeretlen oldalággal bővülhet, pontosodhat.

1. nemesi összeírások az 1786., 1790., 1829. és 1849. évből Balatonfüreden és Balatonszőlősön (zalaegerszegi Levéltár) 2. A 111964/902.sz. belügyminiszteri ( dukai és szentgyörgyvölgyi széll Kálmán) rendelet Varga Károly andrásfai földbirtokos, V. Jenő magyar államvasúti hivatalnok, V. Károly magyar királyi honvéd százados és V. János balatonfüredi földbirtokos okirata alapján. 3. 1768-as keltezésű nemesi bizonyságlevél. 4. nagy iván:Magyarország családai címerekkel és nemzedék rendi táblákkal.Bp.:Helikon, 1987-88. (8 kötetben) 8. kötet 60. és 489-490. p. 5. gömbös sándorné született Varga Jolán 1967-ben Pápáról Kasza Jolánnak írott levele. 6. Balatonfüredi Református Egyház anyakönyvei 1724-től 1997-ig. 7. Péterffy ida: Rekviem egy házért:irodalmi emlékhelyek==Magyarország. 1978.július 23. 30.sz., 27. p. 8. Bona gábor: Kossuth Lajos kapitányai.Bp.: zrínyi, 1988. 647.p. 9. Bona gábor: Tábornokok és törzstisztek a a szabadságharcban, 1848-49. Bp.:zrínyi, 1987, 2.jav,bőv.kiad.. 327.p. (777. tiszt ). 10. Varga imre 1848-49-es szabadságharc honvéd ezredesének egykori gyászjelentése (családi okiratgyűjtemény) 11. Balatonszőllősi Református Egyház anyakönyvei 1808-tól 1900-ig.(születési, házassági és halotti kötetekből)

A családfát összeállította: Tóth Attila, Varga Sándor 1969-ben küldött vázlatos táblázata alapján.

7

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember VARgA LÁszLóné

A­BALATOnfüRedi­RefORMáTuS­TeMeTő SíRjeLei­A­18.­SzázAd­végéTőL­1920-ig ii.­rész Az újabb, Bajcsy-zsilinszky úti temető sírjeleinek leírása a jelzett időszakból, a föllelhető sírok sorrendjében az egyházi nyilvántartás számozása szerint következik. A feltüntetett számok a sorok számát és azon belül a sírhelyet jelölik, előbb a bal, utána a jobb oldalon haladva. A számozás balfelé és jobbfelé a középen levő úttól 1. számmal kezdődik. Bal­ol­dal: B 1/2. süttői mészkőből készült sírkő, nyújtott félkörívvel záródik. Két oldalán egy-egy féloszlop van. Halványan látható a szép karcolt szomorúfűz díszítés. Felirata: Az özvegy és gyermekek fájdalmának s keservének sirköve néhai ns soMogyi JÁnos férj s atya hamvainak Ki élt 65 évet Meghalt 1865 Január 18 Lengjen örök béke s nyugalom poraik fölött és neje VARgA JuLiAnnA élt 78 évet meghalt 1889 április 19

MEgHALT 1861 DEczEMBER Béke hamvaikra! B 1/4. Dísz nélküli magas vöröskő sírjel. A párkány nélküli felsőrész előre ugrik, középső kimagasló félkörívét egy-egy karéj fogja közre. A betűk formája, vésése jellegzetesen szabályos. ugyanilyen sírkő még található a temetőben, amelyek nyilvánvalóan ugyanannak a kőfaragó mesternek a munkái és keltezéseik szerint a századforduló körül készülhettek. Felirata: iTT nyugsziK gÁsPÁR iMRE és csALÁDJA BéKE HAMVAiKRA!

B 1/3. szürke kő obeliszk, díszítés nélkül. Készítője Havranek Antal Veszprém. Felirata: TAKÁcs szABó JózsEF csALÁDi siRBoLTJA itt nyugszik szABó JózsEF élt 81 évet meghalt 1900 decz 21 és neje Kis éVA é1t 66 évet meghalt l894 május l0 leányuk szABó LiDiA éLT 12 éVET

B 1/6. Műkőből készült, tompaszögben záródó szürke sírjel, tetején fekvő koszorú dísszel, oldalán jellegzetes diszítés. A felirati rész fogazottan zárul. évszám nem olvasható le róla. Felirata:

8

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember itt nyugosznak az atyák istenben boldogult n soMogyi LÁszLó élt 69 évet soMogyi sÁnDoR ............. ......................... és nEJE BERETz LiDiA

B2/1. A lefedett sír előtt két sírkő áll. Az egyik díszítés nélküli szürke obeliszk. Készítője: Havranek Antal Veszprém. Felirata:

1 HoLnAPoT MEgH 1884 APR 1 cHEPELy KÁRoLy éLT 1 HETET MEgH 1884 DEcz 21 cHEPELy ELEK éLT 7 éVET MEgH 1891 noV 19 cHEPELy LÁszLó éLT 6 éVET MEgH 1893 JAn 18 BéKE HAMVAiKRA EMELTETTE E siREMLéKET AszTALos cHEPELy iMRE 1901 Földmíves nemes csepeli Lajos neje sorvadásban halt meg 30 éves korában.

gyEnis gÁBoR csALÁDi siRBoLTJA itt nyugszik gyEnis gÁBoR éLT 63 éVET MEgHALT 1897 iTT nyugsziK nEJE győRFi LiDiA éLT 48 éVET MEgHALT 1887 AuguszTus 2 Béke hamvaikra! A másik süttői mészkő, felső részén háromkaréjos lezárással. A felirati mező félkörívesen zárult, két oldalán egy-egy féloszlop van. Felirata:

B 3/4. szép vöröskő sírjel. A felső rész nyújtott félköríve peremmel keretezett és alig kiálló vállrészben végződik. A felirati mezőt egyszerű ív vá1asztja el a fö1ötte levő szomorúfúz díszítéstől. Felirata:

E sirkő jelöli néhai legidősb gyEnis gÁBoR nyughelyét Ki é1t 61 évet és 2 hónapot meghalt 1866 nov 18 dikán özvegye s három gyermeke mondja legyen áldás s béke poraira

B 3/8. süttői mészkőből készült a következő sírjel. Felsőrésze háromszög alakú, szomorúfűz díszítéssel, két sarkán egy-egy kihajló íves karéj. A felirati mező félkörívesen zárul, két oldalt egy-egy féloszlop fogja közre. Felirata:

B 2/6. Vöröskő sírjel, az 1/4.-el megegyező kivitelben. Felirata: E gyÁszHAnToK ALATT nyugsziK ns cHEPELy LAJosné éLT 30 éVET MEgH 1866 Agu 28 és éDEsAnyJA uJHELyi sÁMuELné éLT 78 éVET MEgH 1874 Jun 24 és unoKÁiK cHEPELy gézA éLT

E gyász sírhant fedi néhai RóKA FEREnTz né szül Domján sára élt 44 évet ±1867 ns uJHELi LÁszLó né szü RoKA LiDiA élt 29 évet ± 1867 Béke hamvaikra

BéKE E siRBAn nyugVó ö.BEDEgi JózsEF 79 nEJE TAKÁTs sÁRA 68 éVEs szüLőKön s Az unoKA BEDEgi JuLiAnnÁn 1873 sEPT 28 B 4/1. ugyancsak süttői márványból készült, az előzőhöz hasonló méretű és alakú sírkő. A szomorúfűz díszítés itt a felirati mezőbe került, a félkörív két oldalán egy-egy rozetta látható. A felirat nehezen olvasható: ...gyEnis FEREnTz

9

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember ...................................... pihenj mint özvegyed mig élt érted ........ ...... .....valának ............................évei jóságod jutalma örök és mennyei 1868 Dec 31 öreg gyenis Ferencz földmíves 77 éves korában, öregség következtében halt meg. B 4/9. Vöröskő sírjel. Fé1körös, peremes felső része kétoldalról középen összeível, kettéosztva a félkörívet /esetleg a Tízparancsolat két kőtábla motívumát idézve/. Alatta karcolt szomorúfűz díszítés, mely két dupla hullámvonal közül emelkedik ki. A hullámvonal forma a felirati mező elválasztó díszítő sor alatt ellentétes irányban megismétlődik. A díszítő, apró ívekből álló sor a két oldalon is végigfut. Karcolt felirata nehezen olvasható: E sirban porlik Bocsor istvánné született Horváth zsuzsanna ki élt 62 évet meghalt 1868 szept 4 Állitatták gyermekei Béke hamvaira B 5/5. Megjelenésében az előzőhöz hasonló, szép vöröskő síremlék. Teteje fé1köríves, apró levélfüzér díszű peremmel, kis vállal, szimmetrikusan elágazó hullámvonalból középen kiemelkedő, háromágú levéldísszel. A felirati mező felé, ellenkező irányban megismétlődik a hullámforma. A karcolt felirat nehezen olvasható: E sirban nyugszik Kenyeres János é1t 66 évet Meg halt 186. év szeptember..... neje Róka Julianna ............................ B 5/9. süttői mészkő sírjel, bokrokkal sűrűn benőve, ezért nehezen olvasható. Felső része többlépcsős párkányú fé1körív, amely kétoldalt vállban végződik. A felirati rész nincs elválasztva. szomorúfűz díszíti. Felirata: itt nyugszik HoRVÁTH PéTER élt 82 évet meghalt 1892 ...

neje zEMEc zsuzsAnnA é1t 60 évet meg.... HoRVÁTH zsuzsAnnA ....

B 7/1. A vöröskőből készült sírjel formájában mintha az igényesebb süttői márványsírokat utánozná. A háromszögben végződő csúcsot két oldalról egy-egy félivű csúcs kíséri. A felirati mező két oldalán egy-egy féloszloppal félkörrel zárul. Felirata: itt nyugszik DoMJÁn PéTER élt 63 évet meghalt 18 . 4 és neje szABó JuLiAnnA élt 80 évet meghalt 1910 jul... Kis unokájuk KÁRoLy élt 1 hónapot meghalt 187 . évben Béke hamvaikon B 7/8. szürke kőobeliszk, díszítés nélkül. A díszítést itt is az ívesen elhelyezett felirat képezi. uJHELi DÁniEL csALÁDi siRBoLTJA itt nyugosznak az urban

10

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember uJHELi DÁniEL született 1827 jul 21 meghalt190l márcz 2 és neje sisKEi MÁRiA é1t 77 évet meghalt 1910 ápril 28 uJHELi LAJos é1t 16 évet megh. 1871 okt 18-án és EszTER testvére élt 12 napot megh. 1872 aug 6-án Béke poraikra!

B 7/10. Kimagasló szürke márvány obeliszk, melyet domborművű koszorú díszít. Méltó emlékmű az itt nyugvóknak. MoLnÁR ALADÁR szüLETETT 1839 MEgHALT 1881 A néPnEVELés BAJnoKÁ nAK s Az ELső MAgyAR szERETETHÁz MEgTEREMTőJénEK EMLéKéRE EMELTE: Magyarország néptanitói s tanügybarátai adakozásából a Balatonfelvidéki néptanitói egylet: Hátoldal: ugyAniTT nyugsziK ATyJA MoLnÁR DénEs szül. 1800 ± 1871 B 8/3. süttői mészkő sírjel. Felsőrésze félköríves, kis kiugró vállal, lépcsőzetes peremmel, mely a felirati mezőtől nincs elválasztva. szomorúfűz díszítés alatt következik a felirat: Emelé e néma követ ö PÁLFFy isTVÁny 78 éVEs Jó AnyÁnAK HÁLÁJA JELéüL gyERMEKi szERETETTEL 1872 DEc 24 B 8/13. süttői mészkő síremlék. Két oldalról egy-egy kis karéjjal közrefogott háromszögben végződik, melyben szomorúfűz díszítés látható. A felirati mező félkörívesen zárul, két oldalt egy-egy féloszloppal. Felirata:

EMLéK oszLoPÁuL 1873 FEBR 19 én ELHunyT ö. KoRPÁDi JÁnos 76 éVEs Jó FéRJnEK EMELé E KöVET gyEnis AnnA ÁLTAL A női KEgyELET és gyERMEKi szERETET B 9/7. Az előzőhöz hasonló formát mutató, süttői mészkő síremlék. A felirati mezőt záró félkörív fölött két oldalt egy-egy bemélyedő háromszög. Díszítése a csúcsban levő rozetta és a felirati mezőben levő szomorúfűz. Felirata: ö csizMADiA JózsEF 81 éVEs Jó FéRJnEK EMLéK szoBRA MEgHALT 1873 DEcEMBER ll-én KiRÁLy KATALin KEDVEs nEJéVEL TöLTöTT BoLDog HÁzAssÁgÁnAK 40 iK éVéBEn ÁLDÁs BéKE HAMVAiRA B 9/9. szürke terméskő sima, keskenyedő hasábforma, mely gúla alakban végződik. Díszítése szomorúfűz. Készítője: Tóth F. Veszprém. Felirata: E gyász sirban nyugszik ifj.Tóth gábor é1t 22 évet meghalt 1873 év szept 12 TóTH LiDiA élt 6 hónapot meghalt 1873 év márcz 29 Béke poraikra Emeltette a szülői és testvéri szeretet B l0/5. Eredetileg fehér, megszürkült, peremnélküli sírkő. Díszítése karcolt szomorúfűz melyet virágfüzér ölel körül. Felirata: itt nyugszik özvegy DiEnER FüLöPné szül. WicKERT KATALin szüLETETT uJ sziVAcon 1837 JAnuÁR 9-én MEgHALT B.FüREDEn 1874 august 3l-én éltem csak kevés éveket Több bu mint öröm perceket

11

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember Viharok dulták keblemet s ezek közt végzem éltemet isten ki égbe szóllitál Vég imám hozzád ebből áll óvd a távolban is gyermekeimet a butól A siron innen és azon tul B 12/2. szürke terméskő sírjel. Felső része keskeny, nyújtott félkörív, mely kétoldalt visszahajló ívben folytatódik. Hangsúlyos, többlépcsős szegély kíséri. Egyéb díszítés a sírkövön nem látszik. Felirata: itt nyugszik PÁLFi PÁL élt 74 évet meghalt 1885 decz 13 és neje szABó éVA élt 80 évet meghalt 1887 márcz 20 Béke hamvaikra! B 12/4. Alacsony vöröskő síremlék, szépvonalú hármas ívben végződik, szélesen kiugró szegéllyel. Díszítése szomorúfűz. Felirata: itt nyugszik KoRPÁDi gÁBoR EszTER leányával meghalt 1883 febr 17 én életének 45 évében KoRPÁDi gÁBoRné szül Váczi Julianna megh. 1919 nov 4 én Béke Áldás poraikra! B 12/6. szürke kőobeliszk. Díszítés nincs rajta. Felirata: iTT nyugsziK TEKinTETEs ifj. soMogyi zsigMonDné szüLETETT soMogyi JosEFA éLT 20 éVET MEgHALT 1816 noVEMBER 20 soMogyi J…… éLT 19 HETET MEgHALT 1877 JAnuÁR 8 B 12/10. Vöröskőből készült sírjel a 12/2.-höz hasonló formájú, de alacsonyabb. szomorú fűz díszítésű. Felirata:

itt nyugszik ToTH JÁn0s meghalt 1876 oktober 1 életének 56 évében örök emlékül emeltette hü neje szül VAs éVA Béke hamvaikra B 13/1. süttői mészkő sírjel, háromkaréjos felsőrészszel, mely többlépcsős párkányú nyújtott félkörívben végződik. Díszítése nincs. Felirata: itt nyugszik özV soMogyi isTVÁnné született soMogyi LiDiA élt 68 évet meghalt 1878 január 2-an Béke poraira B 14/7. Magas vöröskő, háromkaréjos, csúcsba futó lezárással, többlépcsős párkánnyal. A felirat felett szomorúfűz díszítés. sírkőkészítő: B... Veszprém itt nyugszik idősb BoDó JózsEF élt 63 évet meghalt 1907 julius l0-én neje Berecz Julianna BoDó JózsEF 1880-1937

12

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember Bodó imre élt 6 évet meghalt 1878 január 15 Béke hamvaikra

meghalt 1893 április 1. és neje soMogyi JuLiAnnA született 1815 ápril 17 meghalt 190l ápril 10 Áldás a felejthetetlen hamvakra

B 15/1. Magas, tagolt formájú alaprészen nyugvó obeliszkszerű vöröskő sírjel. A felirati tábla fehér márvány lap. Díszítése szomorúfűz. sírkőkészítő: Fehér sándor Veszprém. Felirata: VöRös isTVÁn csALÁDi siRHELyE VöRös isTVÁn éLT 67 éVET MEgH 1896 ÁPR. 13 és nEJE RóKA zsuzsAnnA éLT 52 éVET MEgH 1880 JuL 8 TAMÁs KÁRoLy éLT 82 éVET MEgH 1928 DEc 8 és nEJE VöRös zsuzsAnnA éLT 86 éVET MEgH 1939 Aug 23 nyugoDJAnAK BéKéBEn B 15/11. süttői mészkő, mely nyújtott félkörívben végződik, szé1es, többlépcsős párkánnyal, kiálló vállrésszel. Díszítése szomorúfűz. Felirata: itt nyugosznak gyEnis sÁMuEL é1t 63 évet meghalt 1880 január 21 gyEnis sÁMuELné sz BEni JuLiAnnA élt 67 évet meghalt 1882 December 25 Áldás hamvaikra! B 16/1. szürke obeliszk, díszítés nélkül. sírkőkészitő: Havranek és Társa Veszprém. Felirata szemből és két oldalról olvasható: soMogyi PéTER csALÁDi síRBoLTJA itt nyugszik soMogyi PéTER élt 63 évet

itt nyugszik soMogyi gÁBoR ref. s. lelkész született 1856 sept 14. meghalt 1881 jul 17 Áldás béke poraira! Baloldalon: itt nyugszik TiMA KÁLMÁn született Veszprémben 1880 szeptember 17 én meghalt ........ 1906 január 4 én Áldás és béke hamvaira A sír jobboldalán: itt nyugszik TiMA KÁLMÁn volt Veszpr. ref. tanitó szül 1855. okt 12 meghalt 1884 jan 26 és neje TiMA KÁLMÁnné soMogyi LiDiA szül 1854 dec 6. meghalt 1884 ápr 12 és fiuk DEzső szül 1881 jan 15 meghalt 1881 febr 1 Béke legyen poraik felett! B 16/9. szürke kő sírjel. Félkörívben végződik a széles párkánnyal elválasztott felső rész, a felirati mezőt négy sarkában ívelt perem veszi körül. Felirata: itt nyugszik iD. siPos BERTóK JÁnos é1t 74 évet megh. 1880 ápr. 3. és neje gEiszLER AnnA é1t 75 évet megh. 1906 febr. 24.

13

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember A felejthetetlen nevelőknek hálás unokájuk

B 20/l. Kripta fölött áll a szürke gránit obeliszk. Díszítés nincs rajta.Készítője: steinber A. Pesten. Felirata: szemből, a két oldalon és a hátoldalon olvasható: iTT nyugsziK A FELEJTHETETLEn FéRJ és éDEsAPA VARgA sÁnDoR MéRnöK szüL 1820 MEgH 1882 sEPT 1 özVEgyE és FiA EMLéKéBEn éL BéKE HAMVAiRA! VARgA gÁBoR 1815-1888 Áldás emlékén és neje soMogyi sÁRA élt 80 évet megh 1899 márt. 29-én B 17/1. szürke kő obeliszk, szomorúfűz díszítéssel. Felirata: iTT nyugsziK öREg BEREczKy gÁBoR éLT 72 éVET MEgH 1882 ÁPRiLis 20 Béke hamvaira nEJE BEDEgi JuLiAnnA éLT 83 éVET MEgHALT 1900 oKToBER Ho 31-én

VARgA sÁnDoRné Varga Jaquelin 1835 – 1919 A sír jobb oldalán: VARgA sÁnDoRné ………….. MÁRiA 1891 – 1921 és négyéves kislánya PiRosKA A sír bal oldalán: TAKó JózsEF 1924 – 1971 és neje KAszA LEnKE 1926

Bereczky imre élt 30 évet meghalt 1893 augusztus hó l0-én Hátoldal: B 18/8. Egyszerű vonalú szép süttői mészkő sírjel, félköríves végződéssel körbefutó párkánnyal, szomorúfűz díszítéssel. Felirata: nAgy PéTER sz. 1798 MEgH 1885 és nEJE VARJAs JuLiAnnA sz. 1799 MEgH 1888

VARgA JÁnos 1857. jan 15 – 1924 ápr. 4 VARgA JÁnosné 1861 – 1941 VARgA KAMiLLA 1878 – 1948 uRHEgyi JEnőné sz. VARgA gABRiELLA

14

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember 1883 – 1957 VARgA sÁnDoRné sz. ToMcsÁnyi MÁRiA 1886 – 1959 KAszA zoLTÁn 1898 –1968 uRHEgyi LAciKA ± 1901 KAszA zoLTÁnné 1899 – 1985 KAszA JoLÁn 1901 – 1988

B 20/l0. Vöröskőből készült síremlék, nyújtott félkör alakú felső résszel melyet legyezőszerű, napsugarakra emlékeztető motívum díszít. Az előzőektől eltérően a sírkő a sírhalom felé néz. Felirata: itt nyugszik nAgy KÁRoLyné szül szabó Julianna élt 68 évet Meghalt 1889 év Február 25 én Férje nAgy KÁRoLy éLT 74 évet Meghalt 1889 évben november 12 én Áldás, béke poraikra!

B 21/6. szürke márványkő síremlék. A háromkaréjos felsőrész középső íve lefelé körré egészül ki, benne szomorúfűz díszítés van. Készítője: Velty Ferenc, Veszprém. Felirata: itt nyugszik BocsoR isTVÁn élt 61 évet meghalt 1887 decz 12 és neje HoRVÁTH zsóFiA élt 80 évet meghalt 1912 aug l0 Béke hamvaikra! Emeltette gyászoló özvegye B 21/8. szürke kőobeliszk, díszítés nélkül. Készítője: Velty Ferenc Veszprém. Felirata: itt nyugszik ToLnAi isTVÁnné PÁLFi LiDiA élt ..évet meghalt 1888 márczius 19 soMogyi gÁBoRné Tolnai Lidia élt 18 évet meghalt 1890 ápril 7 Korán itt hagytatok Jó lány hü unoka Hőn érző szivetek nem soká doboga sirotok halmára Könnyeink omlanak Drága hamvaitok Békén nyugodjanak Ezen emléket emelték kiknek szivében kedves emléketek örök PÁLFi PÁL és BEDEgi zsuzsAnnA B 22/1. szürke, díszítés nélküli obeliszk, amely a kripta előtt áll.Felirata: KuTAsi PéTER csALÁDi siRBoLTJA itt nyugszik KuTAsi PéTER élt 88 évet

15

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember meghalt 1908 febr 2. és neje VARJAs ERzséBET élt 76 évet meghalt 1900 máj 19 KuTAsi iMRéné szül TóTH JuLiAnnA élt 30 évet meghalt 1875 és leánya Julianna élt .. évet meghalt 1868 szERETő FéRJE Kutasi imre élt 75 évet meghalt 1916 julius hó 31-én Áldás és béke lengjen drága poraik felett B 22/2. Egyszerű sima, hasáb alakú, tompaszögben végződő sírkő, bevésett kereszttel. Evangélikus felekezetűek nyughelye. /Az alsó sarokban u.K. jel/ Felirata: itt nyugszik FEREnczy gyula élt 70 évet meghalt 1915 május 29 és kis fia DEzső élt 2 napot Béke hamvaikra Emeltette gyászoló neje B 23/1. Az előzőhöz hasonló formájú, sima fehér sírkő. A nehezen olvasható felirat alatt csigavonalas-indás karcolt díszítés van. Felirata: ………….. ………….. HEKKEL JozEFA szül 1889 január 2 meghalt 1889 julius 31 sÁnDoR szül 1890 március 16 meghalt 1890 április 5 Az örök világosság Fényeskedjék nekik a boldog feltámadásig a viszont látásig B 24/1. szürke gránit obeliszk. Készítője: BARTA, Veszprém. Felirata:

BEREczKy gÁBoR családi sirboltja Bereczky gábor élt 56 évet megh. 1891 jan 18 neje Kutasi Lidia élt 46 évet megh. 1891 ápr 7 fiuk Bereczky gábor élt 36 évet megh. 1897 márcz 8 kisfia szül. és megh. 1893 jan 8 Béke hamvaikra! Emelte hü neje és fia. Bereczky gáborné született VAs EszTER éLT 67 éVET MEgHALT 1935 szEPT 1 B 24/3. obeliszk-forma vöröskő sírjel, szomorúfűz díszítéssel. Felirata: itt nyugszik KoVÁcs JózsEF élt 56 évet megh. 1894 és neje Kiss zsuzsanna élt 82 évet meghalt 1923 Béke hamvaikra B 24/11. szürkés-fehér sírkő, felsőrésze félkörív, melyet a felirati mezőtől vállban végződő perem választ el. Díszítése nincs. Felirata: itt nyugszik ifju HoRVÁTH PÁLné szül BAKos EszTER élt 22 évet meghalt 1891 decz 6 Béke hamvaira Emeltette a szülői szeretet B 25/1. Fehér márvány obeliszk, díszítés nélkül. sírkőkészítő: Velty F. Veszprém Felirata: AnDRÁs soMogyi zsigMonD csALÁDi siRBoLTJA

16

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember itt nyugszik soMogyi zsigMonD é1t 62 évet meghalt 1891 decz 25 neje szül szEnTEs MÁRiA éLT 84 évet Meghalt 1914 március l0 én és FiA somogyi Dénes éLT 48 éVET MEgHALT 1902 MÁJus 23 Án és gyermekei Béke lengjen poraik fölött!

van. A felirati mező ívesen zárul. Kétoldalt egy-egy féloszlop van. Felirata: szABó gyuLA szzül. 18… megh…….. szABó gyuLÁné szül. szabó ………….. szül1875 meghalt 1900 .... Béke hamvaikra Emeltette a szülői szeretet B 27/5. süttői mészkőből készült különös formájú sírjel. Az alsó része a gyakran előforduló, háromszög végződésű, két oldalt egy-egy kis karéjjal kiegészített forma. A téglalap alakú felirati mezőt egy-egy féloszlop fogja közre. E fölött, a két oldalsó karéjtól fölfelé emelkedik egy rövid obeliszk forma. Készítette Kellér /?/ Ferenc Veszprém. Felirata: KEnyEREs PÁL neje BERTóK zsóFiA é1t 45 évet meghalt 1898 julius 20 án Áldás béke lengjen drága hamvai felett B 27/8. szürke kő obeliszk, szomorúfűz díszítéssel. sírkőkészítő: Velty Veszprém. Felirata:

B 26/8. Vöröskő sírjel, felül háromszögben végződik, melynek két oldalán egy-egy ívesen kihajló karéj van. A háromszög párkánya alatt erőteljes, domborműves tulipános, indás, rozettás díszítés van. A felirati tábla bemélyedő, téglalap alakú. Felirata: itt nyugszik idősb HoRDós FEREncné szül. Takács Lidia élt 67 évet meghalt 1898 jan. 30. Béke hamvaira! B 26/12. Műkőnek látszó sírjel. Felső része kétoldalt megszakadó, majd kifelé hajló párkányos ívben végződik. Alatta más anyagból kis szalagszerű betoldás

itt nyugszik ifj. szABó PÁL m. kir. pénzügyőri fővigyázó született 1866 május 22 én meghalt 1898 junius 3 án Béke lengjen porain szülei és testvére gyászolják itt nyugszik szABó PÁLné uJHELyi LiDiA élt 66 évet meghalt 1910 január 6 Béke hamvaira! VARgA iMRéné szABó LiDiA 1872- 1957 Béke poraira B 28/1. Két síremlék áll a kripta előtt. Az egyik alacsony műkő tömb, fehér márvány táblával, 1946-os és

17

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember 1954-es dátummal. A másik a B 1/4-el megegyező, háromkaréjos vöröskő. Felirata: E siRHAnT ALATT nyugsziK BAgó iMRE éLT 38 éVET MEgH: 190l MÁJ 15 BéKE HAMVAiRA EMELTETTE szERETETT nEJE sÁnTA LiDiA BAgó LiDiA éLT 18 éVET 29/6. szürke obeliszk. A díszítést csak az ívesen elhelyezett felirat képezi. sírkőkészítő: Barta Veszprém. szABó PéTER családi sirboltja szABó PéTER élt 72 évet megh. 1902 dec l0 neje szül szabó zsófia éLT 80 évet MEgHALT 1916 jun 30 Án Béke poraikra!

B 29/9. A vöröskőből készült síremlék egyedi megjelenésű. Félkörívvel végződő forma, melyen egy köralakú kiemelkedés van. A körben három, száránál szalaggal összefogott mákgubó látható. A félkörív folytatásaként lefutó peremet két hátrébb álló féloszlop veszi közre, amelyeknek kiugró, díszített tetején egy-egy faragott rozetta van. A felirati mező téglalapban zárul. Felirata: itt nyugszik RóKA FEREncz élt 83 évet meghalt 1910 ......... Béke hamvaira Emeltette hü neje VAJDA zsuzsAnnA élt 86 évet megh 1916 jun 15 B 29/10. Háromkaréjos vöröskő síremlék, mely csaknem megegyezik a B 1/4 -es sírjellel, de itt a felirati mező félkörívvel zárul és más a betűformázása. Felirata: itt nyugszik özv ERsing gyöRgyné sz. német zsuzsanna élt 67 évet Megh. 1903 julius 6 án Áldás béke lengjen porai felett B 30/6. Talpazatáról ledőlt szürke sírkő. A felirat egy részét borostyán fedi. ………………………. …………. H. PÁLné szül ……..………….. Lidia élt 73 évet megh 1907 decz 11én HoRVATH PÁL élt 80 évet meghalt 1912 aug 11. B 31/1. sima fehér sírkő, díszítés nélkül. Készítője: Velty F. Veszprém Felirata: E sirdomb alatt nyugszik szABó JózsEF élt 50 évet meghalt 1886 márczius 8 és neje KEnyEREs LiDiA Béke lengjen poraik fölött!

18

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember itt nyugszik gyEnis MARisKA a felejthetetlen jó kisleány élt l0 évet meghalt 1907 junius 26 án Áldás emlékén!

élt 4 évet meghalt 1916 julius 30 sisKEi zsigmond élt 48 évet meghalt 1909 ápril 27 Béke hamvaikra

32/1. Kripta felett áll a fekete gránit obeliszk, szomorúfűz díszítéssel A sírkőkészítő: ERnsT E. Keszthely. Felirata: itt nyugszik soMogyi géza megh. 1908 ápr.4 éltének 43. évében soMogyi KÁRoLy 1897-1983 és nEJE soMogyi MÁRiA 1897-1984 Béke poraira! Állittatta gyászoló neje B 32/5. Vöröskő sírjel. Többlépcsős-peremű félkörívben végződik, kiálló vállal. A felirati mező nem különül el, végigfutó perem keretezi. Díszítése szomorúfűz. Felirata: itt nyugszik oRBÁn gÁBoR szül 1886 .... 18 megh 1908 aug 18 án és neje gyEnis JuLiAnnA élt 61 évet meghalt 1912 okt ... Béke hamvaikra Emeltette ....... B 32/7. Fekete gránit obeliszk, szomorúfűz díszítéssel. sírkőkészítő: Weisz M. Balatonfüred. Az obeliszk alsó sarkában u. K. jelzés, amely visszatér Weisz M. sírkövein. Felirata: itt nyugszik sisKEi Lajos élt 48 évet meghalt 1916 március 6 és neje DoMJÁn LiDiA élt 40 évet meghalt 1920 nov 2 án Kisfiuk LAJos

B 33/1. A síremlék megegyező a B 32/7.-el. Felirata: itt nyugszik soMogyi imre élt 78 évet meghalt 1915 márcz 4 és neje uJHELyi zsófia élt 65 évet meghalt 1910 junius 4 Béke hamvaikra! B 34/10. Vöröskő talpazaton álló műkő síremlék, rózsákkal övezett, ráhelyezett felirati táblával. Felirata: ToLnAi JózsEF 1838- 1921 és neje KEnyEREs zsóFiA

19

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember 1840-1913 BéKE HAMVAiKRA 35/1. szürke gránit obeliszk, díszítés nélkül. Készítője: Weisz M. B.füred Felirata: csALÁDi siRKő itt nyugszik BERTA sándor élt 72 évet meghalt 1913 okt 22 és neje csoMAi zsuzsanna, élt ... évet meghalt.... ...unokájuk PoLÁnyi sÁnDoR élt 27 évet A világháboruban hősi halált halt 1917 ápril 20 án Emeltette a bánatos özvegy és a szerető nagyanya kedveseinek emlékéül Béke hamvaikra B 36/2. Alacsony, szürke műkő tömb, hátradőlő felirati résszel, rátett ezüstszínű fém kehellyel. Alatta fehér márvány tábla van, arany betűs felirattal: VARgA P. JózsEF 1854 – 1918 neje RóKA JuLiAnnA 1855 – 1916 Béke poraikra ! B 37/6. Vöröskő sírjel, sima, obeliszk formájú, szomorúfűz díszítéssel. Felirata: itt nyugszik gÁsPÁR iMRéné szül s .... LiDiA é1t 28 évet megh. 1918 évben B 37/11. Az előzőhöz hasonló vöröskő síremlék, díszítés nélkül. Felirata: Kiss DÁniELné szül VöRös EszTER élt ...........................

megh. 1920 ápr.... Kiss DÁniEL …………….. Béke poraikra B 39/1. Közös talpazaton áll egymás mellett két fekete márvány obeliszk. Az egyik kicsit alacsonyabb, zömökebb, díszítés nélküli, a másik magasabb és szomorúfűz díszíti. Ennek készítője: Ernst E, Keszthely. Felirataik: sEgEsDy MiKLós csALÁDi siRBoLTJA sEgEsDy MiKLós a b. füredi ref. egyh. 46 éven át volt buzgó lelkipásztora a veszprémi ref. egyh. m. volt esperese a ref. konvent és zsinat volt képviselője szüL. 1843 nov 17 MEgH. 1921 márc l0. PRo PATRiA iFJ. sEgEsDy MiKLós m. kir. honvéd százados szüL. 1886 FEBR. 27. MEgH 1918 MÁJus 14. „Az igazak emlékezete áldott ” Péld. 10. 7. v. sEgEsDy János belügyminiszteri fogalmazó felejthetetlen emlékéül szül 1873 aug 22. Megh. 1905 szept. 7. édes viszontlátásig nyugodj békével az urban B 39/2. Egyszerű, alacsony, perem nélküli vöröskő sírjel, szonorúfűz díszítéssel. Felirata: itt nyugszik iHÁsz VARgA JÁnos élt 82 évet megh. 1922 dec 11 én és neje BozsoKi LiDiA Béke hamvaikra! (Foly­ta­tá­sa­kö­vet­ke­zik.)

20

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember ELEK MiKLós TóTH ATTiLA

eMLéKSOROK eöTvöS­KáROLyTóL Rendezgetve a családi archívumot, belelapoztam nagyanyám, Kasza Pálné szül. Varga Mária és nővére, Varga Kamilla bronzveretes, díszes emlékkönyveibe. Ezekben egyegy Eötvös Károly emlékbejegyzést találtam. Eötvös Károly balatonfüredi tartózkodásakor gyakran felkereste itteni barátait, kártyapartnereit, így dédapám családját, ahol több alkalommal is nyaralt. ők akkor a kisebbik Pálóczi Horváth-házban laktak. A barátságon túl a lányok öccsének, sándornak keresztapja is volt. A lányok kérésére beírt szövegeket (1894. november 22 -én) az alábbiakban közlöm:

a 14 éves Máriának: „Te­kis­csa­lo­gány Csak­is­jó­szí­ved kü­lön­böz­tet­meg egy­kis­ördügtül B.füred­94­XI/22. Bá­tyád Károly.”

a 16 éves Kamillának: „Az­em­be­ri­ség­­már rég­óta­hét­vi­lág­csu­dát is­mer,­de­is­me­rő­se­id nyol­cat­tud­nak,­mert tud­ják,­hogy­egy­föl­di­angyal­lé­te­zik­és­­ez­­Te­vagy. B.­füred­94­XI­22. Bá­tyád Károly.”

Ki­A­BALATOnfüRedi eöTvöS-SzOBOR­ALKOTójA? 2002. március 11-én megemlékeztünk Eötvös Károly születésének 160. évfordulójáról, az író balatonfüredi szobránál. Megtisztelő feladatként az ünnepi beszédet én tartottam. Az anyaggyűjtés során, a különböző forrásművek alapján, megállapítottam, hogy 1957. június 1-én, egy szombat délután, avatták fel Eötvös Károly márvány mellszobrát – zalai csiszár János szobrászművész alkotását . A szobor a Dohány utcai zsidó Múzeumban volt elhelyezve és zákonyi Ferenc a Veszprém Megyei idegenforgalmi Hivatal vezetője kérte el a múzeumtól, amely kézséggel ajándékozta azt Balatonfürednek. Minden átnézett forrásmű – kivétel nélkül – zalai csiszár Jánost nevezi meg a szobor alkotójaként! Az ünnepség után néhányan körbejártuk a szobrot és akkor fedeztem fel a szobor jobb válla alatt az alkotó nevét: zS.­CSiSzéR­j.­1916 Azonnal feltűnt az eltérés az eddig ismert és a szobron található név között. Ezt követően kutatni kezdtem a szobrász személye után. Megállapítottam, hogy csiszár János szobrász nem létezett! Egyetlenegy általános, vagy szaklexikon sem említi a nevét! Ráleltem viszont a szobron látható név alapján, a zs. betűt feloldva, zsákodi csiszér Jánosra: CSISZÉR JÁNOS, Zs.(zsákodi) Héjjasfalva,­1883­Budapest,1953:­ Bu­da­pes­ten­ és­ Pá­rizs­ban­ ta­nult, 1904­­óta­ál­lí­tott­ki­a­Mű­csar­nok­ban,­ér­me­ket­is­ké­szí­tett.­ Jed­lik­ Ányos-szob­ra­ a­ bu­da­pes­ti­ Vá­ros­li­get­ben­ van.­ Több­ hő­si­ em­lék­mű­vet­ ké­szí­tett.­ Szob­rai meg­ta­lál­ha­tók­ ­ a­ Ma­gyar­ Nem­ze­ti­ Ga­lé­ri­á­ban­ is. (Ma­gyar­ szob­rá­szok­ adat­tá­ra.­ Bp.­ Alinea­ Ki­adó, 2000.,­30.p.) Más forrásban is (pl.: Révai új Lexikon) szerepel csiszér János, de az Eötvös szoborra eddig még sehol sem találtam utalást. Megkerestem a Dohány utcai zsidó Múzeumot is, de ott sem találtam nyomát és okát a névcserének. Ezúton köszönöm meg gábor Anna muzeológus szíves segítségét. Találgatásokba nem bocsátkozom a névcserét illetően, de tényként állapítható meg, hogy a balatonfüredi Eötvös Károly szobor alkotója nem az eddig annak tartott (nem létező) zalai csiszár János, hanem zSáKOdi CSiSzéR já­nOS!

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

21

FAzEKAs MiKLós

BALATOnfüRed­éS­A­vASúT 1909. július 8-án reggel 8 órakor különvonat indult Budapest Keleti pályaudvarról, hogy a vonattal utazó személyek ünnepélyesen átadják a forgalomnak az Adony – Pusztaszabolcs – Tapolca között újonnan megépített vasútvonalat. Az utasok között olyan személyek foglaltak helyet, mint szterényi József államtitkár, stetina József miniszteri tanácsos, Marx János az államvasutak elnökhelyettese, Kotányi zsigmond udvari tanácsos MÁV igazgató, Pulszky garibaldi a vasúti és hajózási főfelügyelőség vezetője, széchenyi Viktor gróf, Fehér vármegye és Batthyány Pál gróf, zala vármegye főispánja, valamint több magasrangú kormánytisztviselő és országgyűlési képviselő. szabadbattyán állomástól kezdve valóságos diadalmenet volt a vonat útja, a feldíszített állomásokon a helyi vezetők és a lakosság kitörő örömmel fogadta a vonat utasait. üdvözlő beszédek hangzottak el, mindenki köszönetét fejezte ki a kormánynak, amiért segítette és támogatta az új vasútvonal megépítését. A­„Veszprémvármegye” c. lap 1909 július 11-i számában számol be a vonal ünnepélyes átadásáról. A különvonat balatonfüredi fogadtatásáról a következőket írja: „Kü­lö­nö­sen­ lel­kes­ volt­ a­ fo­gad­ta­tás­ Ba­la­ton­fü­red für­dő­te­le­pen,­ahol­a­pe­ro­non­rend­kí­vül­nagy­kö­zön­ség je­lent­meg­és­lel­kes­él­jen­zés­sel­fo­gad­ta­a­be­ro­bo­gó­vo­na­tot.­Segesdy­Mik­lós­ref.­lel­kész­üd­vö­zöl­te­az­ál­lam­tit­kárt,­aki­vá­lasz­ban­szí­vé­lyes­sza­vak­ban­mon­dott­kö­szö­ne­tet­az­üd­vöz­lé­sért.­Jól­esett­lát­ni­és­hal­la­ni,­amint­a­vi­dék­la­kós­sá­ga­üd­vö­zöl­te­az­új­vo­na­tot­és­jól­esett­lát­ni­a la­kós­ság­nak­az­örö­mét­és­víg­sá­gát,­hogy­az­ígé­ret­vég­re­va­ló­ra­vált,­ame­lyet­a­múlt­ban­csak­hir­det­tek,­most azon­ban­meg­va­ló­sí­tot­tak.­A­vas­út­hir­det­ni­fog­ja­a­nem­ze­ti­kor­mány­di­cső­sé­gét,­amely­nem­sza­vak­kal,­ha­nem tet­tek­kel­igyek­szik­az­or­szág­ja­vát­elő­moz­dí­ta­ni.­A­kor­mány­át­érez­te­en­nek­a­vas­út­nak­köz­gaz­da­sá­gi­je­len­tő­sé­gét­és­ezért­nem­aján­dék­kép­pen,­ha­nem­mint­iga­zi­szük­ség­le­tet­ki­elé­gí­tő­­in­téz­ményt­lé­te­sí­tet­te­azt. Ba­la­ton­fü­re­den­a­vo­nat­2­óra­hos­­szat­vá­ra­ko­zott.­Ott Vaszary­ Ko­los­ her­ceg­prí­más­ Szterényi­ Jó­zsef­ ál­lam­tit­kárt­és­kí­sé­re­tét­vil­lás­reg­ge­li­re­lát­ta­ven­dé­gül.­A­vil­lás­reg­ge­lin­a­her­ceg­prí­más­gyen­gél­ke­dé­se­mi­att­nem­je­len­he­tett­meg,­ha­nem­Kohl­Me­dárd­püs­pök­kel­kép­vi­sel­tet­te ma­gát.­Az­el­ső­fel­kö­szön­tőt­Kohl­Me­dárd­püs­pök­mon­dot­ta,­aki­a­vas­út­meg­te­rem­tő­it,­Kos­suth­Fe­renc­ke­res­ke­del­mi­mi­nisz­tert­és­Szterényi­Jó­zsef­ál­lam­tit­kárt­él­tet­te.­ Szterényi­ Jó­zsef­ ál­lam­tit­kár­ me­leg­han­gú­ be­széd­ben vá­la­szolt­ és­ a­ her­ceg­prí­más­ra­ ürí­tet­te­ po­ha­rát.” Balatonfüredről hasonló ünneplés közepette folytatta út-

ját a vonat Tapolcáig, ahol bankettet adtak a vendégek tiszteletére. nagy nap volt ez a Balatonfelvidék lakossága számára. Hosszú, kemény munkát és küzdelmet jelentett, amíg e nap bekövetkezett. Röviden tekintsük át az előzményeket: A XiX. század első felében a reformkor kezdetén a magyar szellemi és gazdasági élet rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyetlen kerékkötője a nem megfelelő közlekedés volt. A gőzgép felfedezése, majd a közlekedésben való alkalmazása nagy lehetőségeket nyitott az emberiség számára. széchenyi istván 1848-ban terjeszti az országgyűlés elé „A magyar közlekedési ügy rendezéséről” c. javaslatát, amelyben a magyar közlekedés jövőjét a vasútban látja. Már ebben az elképzelésben szerepelt a Budapestet – a Balaton, nagykanizsa, zágráb érintésével – Fiuméval összekötő vasút megépítése. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság átadta a forgalomnak az újonnan megépült Budapest – nagykanizsa vasútvonalát, amely nagykanizsán csatlakozott a már előző évben megépített nagykanizsa – Prágerhof vasútvonalhoz, az pedig bekapcsolódott a Bécs – Trieszt vonalba. így megteremtődött a közvetlen összeköttetés Buda és az Adria között. A jobb terepviszonyok, a rövidebb távolság és kisebb költségek miatt a Balaton déli partján épült meg az új vasútvonal. A Balaton északi partjának lakossága nehezen törődött bele az elszigeteltségbe. Az itt megtermelt jó minőségű bort a szállítási nehézségek miatt csak nehezen tudták eljuttatni a piacra. Különböző elképzelések és tervek láttak napvilágot. Az 1870-es évek elején elkészült a Magyar nyugati Vasút székesfehérvár – Veszprém – szombathely – graz vonala és ehhez tervezték a Veszp-

(Hely­tör­té­ne­ti­Gyűj­te­mény)

22

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

rém – Keszthely vonal kiépítését, amely a Balaton északi partján vezetett volna végig. Egy másik változat a székesfehérvár – Tapolca ill. Keszthely viszonylat volt. Ezek a tervek pénzhiány és érdektelenség miatt sorra elbuktak. Ekkor az északi part nagy része zala vármegyéhez tartozott és elsősorban a Balaton nyugati végén kiépülő HéV vonalak megépítésére került sor. A balatoni vasút megépítésének hiába voltak olyan lelkes hívei mint pl. Bakó József kenesei református lelkipásztor, a helyi lakosság hiába támogatta anyagilag is a vasutat, annak megépítése csak húzódott. A Balatoni szövetség megalakulása után kézbe vette a vasútépítés kérdését és mindent megtett, hogy mielőbb megvalósuljon. 1906 július 22-én 3600 főből álló küldöttséget vezettek a kereskedelemügyi és a földművelési minisztériumok elé. A felvonuló 600 lovaskocsi nagy feltűnést keltett és ráirányította a kormány figyelmét a balatonparti vasút ügyére. Egy új terv született, megteremteni az államvasutak fővonali hálózatával a kapcsolatot és abba beleillesztve kiépíteni a helyi és országos feladatokra alkalmas vasútvonalat. Eszerint az új vonal az államvasúti Budapest – Dombóvár – gyékényes – Fiume fővonal Adony-Pusztaszabolcs állomásától kiindulva Börgönd – szabadbattyán – Polgárdin át érné el a Balatont, mellette végighaladva Tapolcán kapcsolódna a sümeg – Tapolca és Tapolca – Keszthely HéV vonalakhoz. Ez a terv már a kormánykörök tetszését is megnyerte és Kossuth Ferenc, az akkori kereskedelemügyi miniszter is támogatta a vasút állami pénzen való megépítését. Az új törvényjavaslatot óvári Ferenc képviselő terjesztette az országgyűlés elé. A törvénytervezetet a képviselők megszavazták és a XX. Törvénycikket 1907 február 14-én kihirdették. 1907 őszén már a konkrét építési munkák is megkezdődtek. Az építés viszontagságairól és problémáiról itt nem akarok részletesen szólni, ezt az elkészült és kiadásra váró „A Balatonvidéki Vasút története” c. könyvemben részletesen leírom. A fővonal építésével egyidőben folytak a munkálatok az Alsóőrs – Veszprém vonalon is. 1909 május 2-án már annyira állt az építkezés, hogy az akkor már beteges Vaszary Kolos hercegprímás szalonkocsiját Balatonfüredre tudták továbbítani, ezzel a hercegprímást megkímélték egy fárasztó hajóutazástól. így ő volt a vonal első utasa. 1909 július 1-én megindult a forgalom, majd július 8-án megtörtént az ünnepélyes átadás. A két vonal rekord gyorsasággal készült el, alig több, mint másfél év alatt, amelyben két komoly tél is volt . Az új vasútvonal építési munkálatairól Vasdinnyei Pál MÁV mérnök rendszeresen tudósított a „Balaton” c. lap hasábjain. A tudósításokban olvasható a vasút vonalvezetése, amit Balatonfüred környékére vonatkozólag a következők szerint örökített meg:

„A­vo­nal­a­lovasi­ha­tár­nál,­szer­da­he­lyi­kör­te­fák­kö­ze­lé­ben­ a­ Ba­la­ton­tól­ a­ he­gyek­ fe­lé­ tér,­ bár­ az­ ál­lan­dó emel­ke­dés­ foly­tán­ sze­münk­ egy­ perczre­ sem­ ve­szí­ti­ el azt.­A­paloznaki­domb­hát­al­ján,­nagy­já­ban­az­öböl­irá­nyát­ kö­vet­ve­ emel­ke­dünk­ Cso­pak­ fe­lé­ ki­lo­mé­te­ren­ként 10­mé­ter­rel­egy­hos­­szú,­17,000­köb­mé­ter­tö­me­gű­töl­tés há­tán­ s­ a­ cso­pa­ki­ be­vá­gás­ba­ érünk,­ a­ me­lyet­ a Horogvölgy-Séd­cso­bo­gó­vízesese­sza­kít­meg;­ez­után­a ke­re­ke­di­ öböl­ haj­la­tát­ kö­vet­ve­ ha­la­dunk­ a­ benei­ és arácsi­ ge­rin­cek­ fe­lé,­ több­ nagy­mé­re­tű­ bol­to­zott­ híd­dal meg­sza­kí­tott­töl­té­sen;­majd­egy­mást­kö­ve­tő,­geo­ló­gi­a­i­lag­­igen­ér­de­kes­szí­nek­ben­gaz­dag­két­be­vá­gást­köz­vet­le­nül­ az­ arácsi­ geríncz­ előtt­ egy­ nyolcz­ mé­ter­ ma­gas 23,000­köb­mé­ter­tö­me­gű­töl­tés­vált­fel;­az­arácsi­hegy­há­tat­­egy­fél­ki­lo­mé­ter­hos­­szú­be­vá­gás­sal­metszük­át,­a mely­ben­ vo­na­lunk­ 32­ mé­ter­rel­ fek­szik­ ma­ga­sab­ban­ a Ba­la­ton­ví­zé­nél.­Az­arács­–­ba­la­ton­fü­re­di­köz­út­mel­lett lé­te­sí­tett­Arács­meg­ál­ló­tól­ál­lan­dó­las­sú­esés­sel­érünk,­a ba­la­ton­fü­re­di­nya­ra­lók­há­ta­mö­gött,­Ba­la­ton­fü­red­ál­lo­más­ra;­ez­a­köz­ség­és­a­für­dő­te­lep­kö­zött­kö­zé­pen­fek­szik­s­míg­egy­részt­ki­elé­gí­ti­a­köz­ség­for­gal­mát,­ad­dig más­részt­a­für­dő­te­lep­nyu­gal­mát­sem­za­var­ja.­Ba­la­ton­fü­red­ál­lo­má­son­túl­lép­cső­ze­te­sen­esünk­a­mé­lyen­fek­vő Be­rek­rét­fe­lé­s­a­ti­ha­nyi­fél­szi­ge­tet­ös­­sze­kö­tő­la­pá­lyon­át a­vörösmáli­sző­lők­al­ján­Aszófő-Tihany­ál­lo­mást­érint­jük,­a­mely­től­20­percznyi­ko­csi­zás­után­el­ér­het­jük­az­ősi ti­ha­nyi­apát­sá­got,­gyö­nyö­rű­fek­vé­sű­temp­lo­mát­s­a­fél­szi­get­min­den­tü­ne­mé­nyes­ter­mé­sze­ti­szép­sé­gét.”

(Hely­tör­té­ne­ti­Gyűj­te­mény)

A fővonal teljes hossza 116,4 km, erősen íves, a legkisebb sugarú ív 300 méter, a legnagyobb emelkedő 10 ezrelék. Az alsóőőrs – veszprémi szárnyvonal 15,8 km, a legkisebb ívsugár 200 méter, a legnagyobb emelkedő 20 ezrelék. Az előirányzott költség 14,6 millió korona, a végleges költség 15,5 millió korona lett. A két vonalon összesen 300 műtárgy készült el. A vonalra engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/óra volt, amit két év múlva felemeltek 80 km/órára. A fővonalon 17 állomást

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember és megállóhelyet, a mellékvonalon 2 állomást építettek. A vonalak megépítésére Baján János és Babócsay Herman építési vállalkozók nyerték el a pályázatot. Az építésfelügyelőség vezetője Kain Albert felügyelő lett. A vonal vasúti épületeit Vasdinnyei Pál mérnök tervezte. A korábbi MÁV egyenépületektől teljesen eltérő stílusú, hangulatos épületeket tervezett, amelyek a környezetbe jól beilleszkedtek, magyaros jellegű, népies motívumokat tartalmazó díszítéssel lettek ellátva. Jellemzőik a vöröskő lábazat, halványzöld vakolat, sötétzöld farészek és a vörös tető. A nagyobb forgalmú állomások – mint pl. Balatonfüred – felvételi épületébe az utca felől egy félig nyitott és fából épült előtéren át lehetett bejutni. innen nyílt a 3. osztályú váróterem, ahol a jegyváltó pénztárablak is található. Ennek a helyiségnek a bútorzata egyszerű, vaskeretes deszkapadokból és asztalból állt. Fűtésre nagy, díszes kivitelű öntöttvas kályha szolgált. innen nyílt egy kisebb méretű 2. osztályú váróterem, amelynek a vágányok felé is volt kijárata. E váróterem bútorzata már díszesebb, keményfából faragott darabokból állt. A forgalmi iroda elég nagyméretű és innen nyílt az állomásfőnök irodája. Az állomás rámpával ellátott , zöldre festett fából készült áruraktárral is rendelkezett. Az átadás után a felvételi épület környékét szépen parkosították, fákkal, virágokkal ültették be és padokat helyeztek el. Az állomás két végén váltóőri szolgálati helyeket és szolgálati lakásokat építettek. ugyancsak az állomás területén helyezték el a pályamesteri szakasz épületét is. A felvételi épület emeletén egy állomásfőnöki és egy tisztviselői lakást alakítottak ki. A forgalom felvételekor un. helyszíni állítású központból reteszelhető biztosító berendezést szereltek fel. Ez azt jelenti, hogy a váltók állítása a helyszínen a váltóőrök által történik, majd a forgalmi szolgálattevő a forgalmi irodában vonóvezetékek útján lereteszeli a váltókat és ezután tudja kezelni a jelzőket. Ez a berendezés üzemelt 1973-ig. A vonal átadása után 2 gyors és 1 személyvonatpár közlekedett Budapest Keleti – Tapolca között. A forgalom növekedésével újabb vonatpárokat állítottak forgalomba. Az új vasút átadását követően Weiningen Mátyás ny. tihanyi gazdatiszt a befagyott tó jegén méréseket végzett. Megállapította, hogy Tihany – szántód között a víz szélessége 1058 méter, mélysége a tihanyi parttól 318 méterig 6 -14 m., utána 0,5 - 1,5 m. A tihanyi révkikötőtől a balatonfüredi öböl felé pár száz méterre a parton még látszik a nyoma egy hídfőnek. A szántódi oldalon egy töltés vezet be a mélyvízig. 1887-ben az alacsony vízálláskor kiemelkedett a Balaton szintjéből. Tehát csak 318 m. hosszú vashíd kellene ahhoz, hogy a két

23

partot összekössék. Előbb-utóbb a Déli Vasút államosításra kerül és Aszófő – szántód között összeköttetést lehetne létesíteni. Weiningen Mátyás 1918 végén ismét felveti a tihany – szántódi híd építését, de most már olyan módon, hogy Balatonfüred – Tihany – szántód között villamos vonattal, személy- és teherforgalommal. Bruck Mór reagál a tihanyi híd témájára. nem lát esélyt a megvalósításra, és gazdasági vonatkozásban sem látja szükségesnek. A két part között a forgalom olyan csekély lenne, hogy a költségek nem térülnének meg. A híd helyett inkább gőzkompok beállítását szorgalmazza. A Balatoni szövetség állandóan figyelemmel kísérte a vasútvonal működését és rendszeresen javaslatokat tett a menetrendek kialakítására. Már 1914-ben közvetlen kocsi közlekedett Bécs és Balatonfüred között győr – Veszprém útvonalon át és tervezték különvonatok közlekedését is. sajnos az első világháború közbeszólt. Később történtek még próbálkozások, de nem sok eredménnyel. A forgalom növekedése már az első világháborút megelőző időszakban szükségessé tette Balatonfüred állomás bővítését és fejlesztését. szép tervek készültek, amelyben még udvari váróterem is szerepelt. itt is közbeszólt az első világháború. Majd 1928-ban és 1935-ben ismét nagyszabású tervek születtek, amelyben már figyelembe vették Balatonfüred általános rendezési tervét. A „Balaton” című újság így ír erről: „Most,­ami­kor­a­vég­le­ges­ha­jó­ki­kö­tő­meg­va­ló­su­lá­sá­ról­van­szó­és ami­kor­ ­ Ba­la­ton­fü­red­ ál­ta­lá­nos­ ren­de­zé­si­ ter­vei­ is­ ké­szül­nek,­ új­ból­ na­pi­rend­re­ ju­tott­ Ba­la­ton­fü­red­ új­ vas­úti ál­lo­má­sá­nak­a­für­dő­nagy­sá­gá­hoz­és­for­gal­má­hoz­mért meg­épí­té­sé­nek­ügye.­Az­ös­­szes­ér­de­kel­tek­egy­be­hang­zó ál­lás­pont­ja,­hogy­az­új­ál­lo­mást­a­ko­ráb­ban­is­el­fo­ga­dott­ ­ dé­li­ ol­dal­ra­ kell­ át­he­lyez­ni­ és­ pe­dig­ úgy,­ hogy­ a mai­ fel­vé­te­li­ épü­let­tel­ a­ szer­ves­ ös­­sze­köt­te­tés­ –­ alul­já­rók­kal­–­meg­ma­rad­jon.­Az­ál­lo­más­épü­let­től­új­ut­ca­ve­zet­ne,­ amely­ a­ Káp­ta­lan-domb­ alatt­ tor­kol­na­ be­le­ a Vaszary,­majd­a­Blaha­ut­cá­ba.­En­nek­az­új­vas­úti­ut­cá­nak­a­meg­hos­­szab­bí­tá­si­vo­na­lá­ban­ke­rül­ne­a­re­mény­be­li­ új­ te­her­ki­kö­tő.­ Mind­ezek­nek­ a­ meg­tár­gya­lá­sá­ra­ dr. Mesterházy­ Fe­renc­ gyógybizottsági­ el­nök­ ér­te­kez­le­tet hí­vott­ös­­sze,­me­lyen­meg­je­lent­Ney­Ákos­a­MÁV­épí­té­si osz­tá­lyá­nak­a­fő­nö­ke,­aki­a­meg­nyi­lat­ko­zá­so­kat­tu­do­má­sul­vet­te­és­meg­vi­lá­gí­tot­ta­azo­kat­a­szem­pon­to­kat,­amik­nek­az­épít­ke­zés­nél­ér­vé­nye­sül­ni­ük­szük­sé­ges.” Ma már sajnálhatjuk, hogy akkor nem épült meg az új balatonfüredi állomás, mert ha megépül, ma bizonyára egy sokkal hangulatosabb és szebb állomásunk lenne. Lásd a balatonalmádi, amit szintén abban az időben építettek. 1925 januárban óvári Ferenc dr. előadást tart „A Magyar fürdők problémája különös tekintettel a Balatonra”

24

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

címmel. Az előadásból néhány gondolatot emelnék ki, ami a vasúttal kapcsolatos: · A régi, békebeli időkben jól bevált, olcsó menettérti jegyek újból való életbeléptetését sürgeti. · A forgalmi eszközök megjavítása, a pálya átépítése, igaz nagy áldozatokat ró az államra, de ennek meg kell történnie. · nem lehet gyorsvonati árakat számolni, akkor, amikor a vonat csak személyvonati sebességgel halad, nem helyes, hogy a 300 méteres budapesti összekötő vasúti híd miatt 20 km-es többletet számítanak a jegy árához. · olcsó közlekedés és zsúfolt vonat sokkal helyesebb és több jövedelmet hajtó politika, mintha drága árak mellett üresen szaladgálnak a vasúti szerelvények. ugyanitt Bán Dezső is tartott előadást, melyben a következőket említi meg: 1914-ben már közlekedett Bécs – győr – Balatonfüred viszonylatban közvetlen kocsi, azóta nincs. Jó lenne ismét beindítani. szabadbattyánban a Déli Vasút vonataihoz a csatlakozás nincs megoldva. Majd egy konkrét esetet említ, ami sajnos balatonfüredi vonatkozású: A hivatali közömbösség apró, de jellemző példája a balatonfüredi állomás telefonügye. A MÁV le akarta szereltetni a telefont, azzal, hogy nincs rá szüksége. Ekkor az érdekeltek úgy mentették meg a telefonállomást, hogy a velejáró költséget magukra vállalták. Efféle megokolással a várótermi padokat, vagy az egész várótermet is meg lehetne szüntetni, mert hiszen ezek is „csak a közönség érdekeit szolgálják”. A „Balaton” c. lap 1926. évi 1. számában Kelemen Lajos cikket közöl a balatoni közlekedésről: A Déli Vasút ekkor már közlekedtetett sínautóbuszokat, de ezek kis befogadó képességűek voltak és elsősorban helyi forgalomra használták őket. Javasolja, hogy német gyártmányú sínautóbuszokat vásároljanak, mert ezek 84 ülőhellyel és 16 állóhellyel rendelkeznek és pótkocsival 200 fő elszállítására is alkalmasak. Egyben javasol háromféle útvonalat: · Wiener-neustadt – sopron – szombathely – nagykanizsa – Balatonszentgyörgy – siófok – székesfehérvár · Pozsony – győr – Balatonfüred – Tapolca – Balatonszentgyörgy · Budapest – szabadbattyán – Balatonfüred – Tapolca – Balatonszentgyörgy – siófok – szabadbattyán – Budapest, és vissza az ellenkező irányba. így megvalósulna a balatoni körforgalom is. 1926 tavaszán Peremartoni nagy sándor, a Balatoni szövetség tagja javaslattal fordul az elnökséghez, melyben Veszprém – Balatonfüred viszonylatban sínautóbuszok beállítását szorgalmazza. Elképzeléseit komoly érvekkel támasztja alá az idegenforgalom és a gazdaságosság szemszögéből egyaránt. Azt is felveti, hogyha a MÁV nem hajlandó a sínautóbusz közleke-

dés megvalósítására, akkor Veszprém városa, vagy akár egy magánvállalkozás kezelésében a MÁV-tól szerzendő peage jog alapján történjen a gyors összeköttetés Veszprém és a Balaton között. A két világháború között a pályát rendbe tették és ezzel Budapest – Balatonfüred között a menetidőt egy órával tudták csökkenteni. 1926 január 1-től közvetlen gyorsvonat közlekedik Balatonfüred – Budapest között úgy, hogy a vonat szabadbattyántól a DsA ( Duna – száva – Adria Vasút ) gyorsvonatával egyesítve közlekedik. A gyorsvonat Balatonfüredről indult reggel 7 óra 25 perckor és Budapest Délibe érkezett 11 órakor, ellenkező irányba Budapest Déliből indult 9 órakor és Balatonfüredre érkezett 12 óra 20 perckor. Később a téli hónapok gyenge utasforgalma miatt a vonatot megszüntették. Ez is jelzi, hogy a Balaton téli idegenforgalma ekkor még nagyon gyerekcipőben járt. Az 1930-as nyári menetrendben közlekedett egy éjszakai vegyes vonatpár, amely hétvégeken Budapest Keleti – Balatonfüred között hálókocsit továbbított. Az 1930-as évek második felében megjelent vonalunkon is az akkor nagyon népszerű „Árpád” gyors sínautóbusz, amely elsősorban a téli forgalomban vett részt. A szépen fejlődő idegenforgalmat sajnos a ii. világháború visszavetette. A személyforgalom a vonalon erősen lecsökkent. 1944/45 telén Balatonfüreden állomásozott a 104. számú páncélvonat, amely egy önjáró dízelmotoros egység volt, fehérre festve, hogy a havas terepbe beolvadjon. időnként Balatonfüredről mindkét irányba felderítést végzett. 1945 tavaszán a német csapatok visszavonulása és a szovjetek előrenyomulása olyan gyorsan történt, hogy a Balaton északi partján komolyabb harci cselekmények nem történtek, így a kenesei alagút berobbantásán kívül nagyobb károk nem keletkeztek. Balatonfüred környékén néhány kisebb hidat és átereszt felrobbantottak. szerencsére a visszavonuló németeknek már arra sem mindig volt idejük, hogy a már korábban aláaknázott létesítményeket felrobbantsák. A vasutasság részére menekítő vonatokat szerveztek. Az utolsó ilyen vonat 1945 március 24-én, reggel 6 órakor indult Balatonfüredről, amelyen Honti József állomásfőnök és családja is helyet foglalt. A szovjet csapatok átvonulása után azonnal megkezdődött a helyreállítás, amelyben rangra és beosztásra való megkülönböztetés nélkül szinte valamennyi dolgozó részt vett. Tapolcáról minden reggel egy vonat elindult, amely útközben felvette a vasutasokat és folyamatosan állították helyre a vasutat. A legnagyobb munkát a kenesei alagút helyreállítása jelentette, amelyben a kenesei mesteremberek is részt vállaltak. Közben Tapolca – Balatonkenese között megindult a rendszeres forgalom, majd 1946 február 24-től a vonal teljes hosszában közlekedtek a vonatok. Lassan visszaállt a rendszeres

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember vonatközlekedés, bár időnként szénhiány miatt korlátozni kellett a vonatforgalmat. Az 1950-es évek elején az idegenforgalom fokozatos fellendülésével egyre nagyobb szerepet kapott a vasúti közlekedés. Balatonfüred állomás felvételi épületét bővítik, új restit építenek. Hétvégeken un. filléres vonatokat állítanak forgalomba, amelyek nagy része Balatonfüredig közlekedett. Az 1950-es évek elejétől általában napi 4 pár vonat közlekedett Budapest – Tapolca között, ezt egészítette ki néhány helyi vonat. A nyári forgalomban közlekedett még egy sebesvonat-pár és hétvégeken mentesítő vonatok. Az 1952 évi nyári menetrendben közvetlen vonat közlekedett sopron – Balatonfüred között, amely 2 négytengelyes és 1 kéttengelyes gysEV motorkocsiból és 4 személykocsiból állt. Az 1954-es nyári menetrendben munkanapokon Budapest Keleti pu.-ról 18,55-kor indult egy sebes motorvonat, amely szabadbattyán állomáson kétfelé vált és Fonyódra ill. Balatonfüredre ment tovább. Visszaútban Fonyódról 4,38-kor, Balatonfüredről 4,50-kor indult és szabadbattyántól együtt, 8,12-kor érkezett Budapest keleti pu.-ra. Az üdülő váltási napokon a szerelvényeket meg kellett erősíteni. Már 1951-ben utastájékoztató berendezést helyeztek üzembe Balatonfüred állomáson, majd rövidesen fel kellett állítani a negyedik pénztárt. Az 1960-as évek elején már információs szolgálat és ruhatár üzemelt. 1967-től a nyári hónapokra több nyelven beszélő információsokat vezényeltek Budapestről. Az 1960-as évektől egyre több külföldi kereste fel vonattal Balatonfüredet. Ezek kiszolgálására Balatonfüredet úgy nyugati, mint keleti viszonylatokra felvették a nemzetközi személy-, útipoggyász- és expresszáru forgalomba. Az 1948-1953 közötti időszakban a balatoni vonalon gyakran megfordult a kormányzati különvonat, különböző ünnepségeket, rendezvényeket tartottak. nagyon gyakori vendég volt Balatonfüreden az akkori Közlekedési és Postaügyi miniszter, Bebrits Lajos. Baráti szálak fűzték Honti József állomásfőnökhöz. s ha már Balatonfüreden járt, személygépkocsijával átugrott Badacsonyba, a szokásos 10 üveg szürkebarátért. A győr és Veszprém felől érkező személyvonatok egy része Balatonfüredig közlekedett. Főleg a nyári forgalomban ezek a vonatok is komoly személyforgalmat bonyolítottak le. sajnos a csanády János nevével fémjelzett új közlekedési koncepció erre a vonalra is kimondta a halálos ítéletet és 1969 szeptember 30-án az elsők között szüntették meg a forgalmát. Most tegyünk egy kis kitérőt és a sok száraz adat után pillantsunk be a vasút humoros jeleneteibe is. A vonal átépítése előtt Balatonfüred – Aszófő között a lejtviszonyok olyanok, hogy már Balatonfüred állomás is esésben volt, majd a váltók után 10 ‰ -es esés

25

következett, a 36-os őrháztól jött egy kis vízszintes szakasz, s ezután az aszófői bejárati jelzőig emelkedett a pálya. nem egyszer előfordult, hogy Balatonfüredről a kocsik megfutamodtak, az aszófői bejárati jelzőig gurultak, majd vissza, s egy darabig ingáztak, míg végül a völgyben megálltak. szerencsére baleset nem következett be. Egy ilyen alkalommal a 35. számú őrháznál szolgált Diószegi gyula bácsi. A 35. számú őrháznál, Füred határában keresztezte a vasutat egy kis földút, - a jelenlegi Fürdő utca - amelyet sorompó fedezett. Az úton csak szekérforgalom volt és éjszakára nyugodtan zárva lehetett hagyni a sorompót, ha valaki mégis arra tévedt, beszólt az őrnek. Egyik éjszaka Diószegi bácsi nyugodtan szundikált az asztal tetején, amikor arra riadt, hogy előtte halad egy vonat. Felpattant az asztalról, de amire kiért, már csak a végét látta eltűnni a sötétben. Morgolódva viszszafeküdt. éppen elszundikált, amikor hasonló jelenségre riadt, de most a „vonat” ellenkező irányba haladt. Amikor már harmadszor történt meg ugyanez, kapja a telefont, kurbliz; „Halló – Füred, Aszófő” – jól elkanyarítja – „se engedélykérés, se menetjelzés, a vonatok meg jönnek-mennek.” Balatonfüred állomáson egészen az 1960-as évekig hordárok működtek. A vonattal érkezőket már a peronon várták és csomagjaikat tragaccsal (biztosan nem mindenki ismeri: – a talicskához hasonló eszköz) szállították a szívkórházhoz, illetve a nyaralókhoz. A hordárok különleges színfoltjai voltak az állomásnak, szinte hozzá tartoztak. Az utolsó két hordárt személyesen is ismertem. Kuti Józsi bácsi alacsony, köpcös, piros pozsgás arcú igazi magyar ember volt, a másik, akit csak „suszter” néven ( nem tudni miért? ) neveztek épp az ellenkezője, magas, szikár, igazi komornyik típusú egyén, akinek kimért beszéde és mozgása előkelőséget sugárzott. Hordár sapkáját talán még éjjel sem vette le. Egy közös vonásuk volt: a bort mindegyikük nagyon szerette. öregségüket szinte a váróteremben élték le. szegény Józsi bácsit a halál is itt érte. Balatonfüreden, a Balaton parton az operaháznak volt egy horgásztanyája, amelynek gondnoka egy korosabb budapesti hölgy volt. Mindenki csak „stanci” néninek hívta. igaz a horgásztanya kapujára is így volt kiírva: „gondnok: stanci néni”. stanci néni gyakran megjelent a vasúton, sokat utazott és kedvelte a vasutasokat. igaz, ha megérkezett a budapesti vonattal az állomás személyzete (a főnöktől – a hordárig) úgy fogadta, mint legalább egy vasúti elöljárót. Meg is volt az eredménye, mert a restiben a szolgálatban lévők részére mindig kifizetett egy-egy nagyfröccsöt. Egy másik történet, ami igaz hogy szájhagyomány utján terjedt, de a főszereplőjét személy szerint említik, s

26

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

őt én is ismertem, így feltételezhető, hogy van valóságalapja. Balatonfüreden a Borforgalmi Vállalat iparvágányán kellett tolatást végezni. Az egyik boros kocsi dómfedele fel volt nyitva. Meglátta ezt az élelmes mozdonyfűtő, fogta a ceglédi kannát, gyorsan felmászott a kocsi tetejére, hogy megmerítse azt a jó nedűből. épp belehajolt a nyílásba, amikor a mozdony rázökkent a kocsisorra. Emberünk egyensúlyát vesztve fejjel a borba esett. szerencsére nagyobb baj nem történt. Abban az időben az állomás személyzete gyakran megfordult a Pincegazdaság területén – nem kell rosszra gondolni – kocsiátadás, bárcázás, ólmozás miatt, de ilyenkor már nehéz volt a kínálás elől kitérni és bizony egy-egy pohár bort elfogyasztottak. Volt olyan málházóm, aki olyan helyismeretre tett szert, hogy legalább annyira tudta, melyik hordóban milyen bor van, mint a pincemester. A nagy üdülő-, lakás-, majd szállodaépítések miatt Balatonfüred állomás áruforgalma is hirtelen megnövekedett. Rengeteg építőanyag; kavics, betonárú, cement és tégla érkezett, elsősorban a Veszprém megyei Állami építőipari Vállalat és a Tüzép részére. nagy forgalmat bonyolított le a Malom, a söripari Vállalat, a Badacsonyvidéki Pincegazdaság. A Hajógyár sok vitorláshajót és darualkatrészeket szállított külföldre. Ezenkívül még jó néhány kisebb balatonfüredi vállalat volt rendszeres szállítópartnere a vasútnak. Az állomás napi kocsiforgalma sokszor meghaladta a 20 darabot. A Badacsonyvidéki Pincegazdaság a növekvő forgalom lebonyolítására iparvágányt létesített. A vasúti áruszállítás a fénykorát a 60 – 70-es években élte meg. szinte egymást érték a rakott tehervonatok és visszútban az üres szerelvények. Az 1970-es évek vége felé a nagy építkezések befejeződése, a közúti áruszállítás előretörése miatt megkezdődött a vasúti áruszállítás leépülése. Megszűnt a darabárú forgalom, majd a kisebb forgalmú állomásokon beszüntették a kocsirakományú forgalmat. A Tapolca környéki kőbányákból egyre kevesebb követ szállítanak, így a korábbi napi 15 – 20 tehervonat mennyiség mára heti 3 pár tolatósvonatra csökkent, azok is csak néhány kocsival közlekednek. Balatonfüred áruforgalma is fokozatosan csökkent, mára szinte elenyésző lett. Az 1950-es évekre a pálya elavult állapota, az 50 km/órára csökkentett pályasebesség, a kis sugarú ívek, az alacsony tengelynyomás, a megnövekedett igénybevétel már a forgalom biztonságos lebonyolítását veszélyeztette és szükségessé vált a teljes rekonstrukció. A Balatonkenese és Balatonfüzfő közötti löszfal ismételt mozgása is szükségessé tette ezt a munkát. A vasútvonal átépítése is itt kezdődött el. A vasút új nyomvonalát kb. 80 – 100 méterre eltolták a Balaton felé, a Balaton med-

rében épített új töltésre. Ezt követően 1957-ben szabadbattyánytól kezdték el az átépítést és 1965-re érték el Balatonfüredet. itt az állomás területét kihagyták és tovább haladtak az építéssel Tapolcáig. A vonal rekonstrukció utolsó és egyben legnagyobb, leglátványosabb fázisa Balatonfüred állomás átépítése volt. Az építkezést 1966-ban kezdték a földmunkákkal. A vasúttól délre eső területeket, ahol korábban szőlő, ill. nádas, mocsaras terület volt egy közeli, erre a célra megnyitott kőbányából feltöltötték. Közben megkezdték a leendő gyalogos aluljáró betonozását. Az új i., ii., iii., és iV. számú vágányok elkészítését sokáig hátráltatta, hogy a töltés helyén állt egy kis házacska, amelynek a kisajátítása nagyon elhúzódott. Végül csak elkészült a 4 új vágány, s ekkor ide terelték az átmenő forgalmat. A iV. számú vágányt összekötötték a megmaradt régi vágányokkal. itt volt a rakodó vágány és a tároló vágányok. A régi vonal a 35. számú őrházig kihúzó vágányként üzemelt. ide csatlakozott a Pincegazdaság iparvágánya. A 35. számú őrháznál, a Fürdő utca felett épült egy vasúti felüljáró, amely az új vonal részét képezte. A felüljáró után kb. 200 méterrel kapcsolódott az új vonal a régi nyomvonalához. A második ütemben készült el az V., Vi., és a Vii. számú vágány. Az állomás új vágányhálózatához ideiglenesen kulcsrögzítő berendezést szereltek fel, amit mindig az adott helyzetnek megfelelően alakítottak át. Az aluljáró próbaterhelésére 1968 január 5-én került sor. Közben a felvételi épület építése is megkezdődött. A vágányhálózat déli oldalán 536 db. 4 méter hosszú vasbeton cölöpöt vertek le az ingoványos talajba. Erre került egy betonkoszorú, s ez képezte a leendő felvételi épület alapját. Az épület az aluljáróhoz csatlakozott. Az aluljáró nemcsak a szigetperonokra való feljutást teszi lehetővé, hanem összeköti Füred két részét, a fürdőtelepet és az óvárost. Az új épület utcaszintjén vannak a pénztárak, utascsarnok, ruhatár, információ, üzletek és a bisztró. Az emeleten, vagyis a vágányszinten; egy galéria szerű várócsarnok, egy nagy váróterem valamint étterem. Ehhez kapcsolódik a négyszintes toronyépület, amely alsó szintjén a forgalmi ill. állomásfőnöki irodát, a felette lévő szintek különböző üzemi helyiségeket foglalnak magukba. itt található az iD 55 típusú biztosítóberendezés jelfogó helyisége is. Az épület teljes hossza 141 méter, szélessége 27 méter, a toronyrész 18 méter magas. A csarnok 27 méter hosszú, két végén 6-6 méteres konzolos kiállású, előre gyártott rácsos acélszerkezetű tartóit monolit vasbeton keretek hordják. A toronyépület monolit vasbetonvázzal épült és fehér mészkőlapokkal burkolt. Az épület gépészeti szempontból is korszerű megoldású. Légfűtést és mesterséges szellőzést alakítottak ki. A toronyépületet 24 reflektor világította

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember meg, ezek este is látványos külsőt kölcsönöztek az épületnek. Hőellátását az állomás Tapolca felőli oldalán megépült kazánház biztosította, eredetileg koksz, majd később szén, ill. olajtüzeléssel. Jelenleg már a legmodernebb tüzelési módot, a gáztüzelést alkalmazzák, amely a felvételi épületben kapott helyet, s így a régi kazánház megszűnt. Az épület terveit a MÁVTi, ezen belül Kővári györgy ybl-díjas építész alkotta. A generálkivitelező a celldömölki építési Főnökség 7 számú építésvezetősége volt. A munkában még számos alvállalkozó vett részt. Közülük a legjelentősebb munkát végezte a szak- és szerelőipari Főnökség, valamint az éM Kőfaragó Vállalat. Az épület elkészítéséhez 650 tonna cementet, 4000 m3 betonkavicsot, 300 tonna betonacélt és 260 000 téglát használtak fel. A homlokzati üvegfelület 550 m2. Az épület átadását 1973 nyár elejére tervezték A vágányhálózat, a biztosító berendezés el is készült, de az utas kiszolgáló részek sajnos nem. így a forgalmi iroda átköltözött új helyére, átadták az iD 55 típusú biztosítóberendezést és a forgalom irányítása már innen történt. Az utas kiszolgáló egységek még a régi épületben, a túloldalon maradtak. ideiglenes átjárókat alakítottak ki a szigetperonokhoz. Az új felvételi épület teljes átadása 1973 november 5-én ünnepélyes keretek között történt meg. A kettős utas kiszolgálás még néhány hónapig megmaradt, mert az új épület megközelítése a nem megfelelő utak miatt nehézkes volt. Mint már említettem, elkészült az egyállítóközpontos, váltó és vágányfoglaltságos „integra Dominó” /röviden iD 55/ típusú biztosítóberendezés. Ennek lényege, hogy a váltók és jelzők állítása egy központból, a forgalmi irodából, a berendezés kezelőpultjáról a forgalmi szolgálattevő által történik. Ezzel a váltóőrök munkája megszűnt és a forgalom lebonyolítása biztonságosabbá vált. Az 1980-as évek közepén még egy komoly fejlesztési munka zajlott le a vonalon és az állomáson. A már korábban kiépített D 55 típusú biztosítóberendezéseket kiegészítették korszerű vonali berendezéssel. A vonalat végig kiszigetelték, ellenmenetet kizáró biztosító berendezést, önműködő térközrendszert, automata fény- ill. félsorompókat építettek ki és megvalósult a vonatbefolyásolás. Ez ismét komoly létszámcsökkentést tett lehetővé. 1972 nyarán „Favorit expressz” néven nemzetközi gyorsvonat indul Leipzig – Balatonfüred között. Ez már az idegenforgalom és a nemzetközi turizmus fellendülését jelzi. A következő nyáron a „Favorit” mellett „Füred expressz” néven belföldi helyjegyes gyorsvonatot állítanak forgalomba Budapest Keleti – Balatonfüred viszonylatban, amely csak első osztályú kocsikat és étkezőkocsit továbbított. Az ezt követő évben a jobb kihasz-

27

náltság érdekében 1 és 2 osztályú kocsikkal közlekedett. A vonat Budapest – Balatonfüred között csak Balatonalmádiban állt meg. A vonat rossz menetrendi fekvése miatt, valamint, hogy Budapest Keleti Pu. volt az indulási és végállomása, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem volt megfelelően kihasználva. Ezért 1975-ben már csak hétvégén, a következő évben már egyáltalán nem közlekedett. 1975-től a „Favorit” megosztva Balatonfüredre és Fonyódra, majd 1978-tól csak Fonyódra közlekedett. 1981 november 11-én reggel 4 óra 50 perckor szomorú esemény történt Balatonfüred állomáson. Az i. számú vágány peronja feletti tetőtérben elektromos zárlat miatt tűz keletkezett. Az orkánerejű szélben a lángok pillanatok alatt beborították szinte az egész épületet. A hatalmas üvegtáblák óriási durranások közt robbantak ki. A lángok már a toronyépület tetején csapkodtak, amikor a tűzoltók megérkeztek és az oltáshoz kezdtek. szerencsére meg tudták fékezni a hatalmas tüzet és a toronyépületben lévő berendezésekben nem esett kár. A tüzet 5 óra 45 percre megfékezték és rövidesen teljesen eloltották. A tűz után az állomás nagyon szomorú látványt nyújtott. Az állomás szolgálatban lévő és szabadnapos dolgozói együttesen azonnal a romok eltakarításához fogtak. A tűz méreteire jellemző, hogy az álmennyezet alumínium lemezei megolvadtak és a padozatra, illetve a külső aszfaltra csepegtek. A hivatalosan megállapított kár akkori áron kb. 35 millió forint volt. A helyreállítás költsége viszont meghaladta a 100 millió forintot. Közel 2 év kellett a teljes újjáépítéshez, de mégsem érte el azt a színvonalat, amit korábban képviselt. A vonal személyforgalma 1982 – 1986 között éri el a tetőpontját és érvényes Balatonfüred állomás forgalmára is. nyári forgalomban, főleg hétvégeken sok személyszállító vonat indulási ill. végállomása Balatonfüred. A szerelvények tárolása, takarítása és vízzel való töltése sok problémát okozott, de az állomás személyzete becsülettel helytállt. 1982 nyarán az iFEF (nemzetközi Vasutas Eszperantó szövetség) Balatonfüreden tartotta éves kongresszusát. Erre a rendezvényre közel 1000 vasutas eszperantista érkezett Európa különböző országaiból és egy hetet töltött el itt. A kongresszus mellett gazdag program várta őket, amelyek keretében megismerkedhettek hazánk kulturális értékeivel és a balatoni táj szépségeivel. Bizonyára sok kellemes élménnyel tértek haza. A következő években a személyforgalom fokozatos csökkenése következett be. A hétvégi vonatok egy része megszűnt, a többi szerelvény kevesebb kocsival közlekedett. A személyforgalom csökkenése az utóbbi 1-2 évben megállt. sajnos Balatonfüred állomás külső megjelenésében egyre siralmasabb képet mutat. A kisebb utas-

28

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

forgalom miatt az épület túlméretezettnek tűnik, fenntartása nehézkes. Egyes szolgáltatások megszűnésével az utas kiszolgálás színvonala erősen visszaesett. szerencsére a vasút és a város vezetése felismerte, hogy a pénz és létszámhiánnyal nem lehet mindezt megmagyarázni és sürgősen tenni kell valamit. Ennek jelei már, ha csak kis mértékben is, de mutatkoznak. Most szeretném ismertetni azokat a vasút által Balatonfüreden üzemeltetett szociális és egészségügyi létesítményeket, amelyek a város életében is jelentős szerepet töltöttek be. A MÁV megalakulása után rövid időn belül olyan egészségügyi és szociális ellátó rendszert alakított ki, amely abban az időben egyedülálló és példamutató volt egész Európában. Már 1935-ben működött Balatonfüreden egy vasút által üzemeltetett intézmény, amelyről a Magyar Közlekedésügy Monográfiája így emlékezik meg: „Az­ál­lam­vas­úti­be­teg­sé­gi­biz­to­sí­tó­in­té­zet­a­be­iga­zol­tan­ szív­bán­ta­lom­ban­ szen­ve­dők­ ré­szé­re­ rend­kí­vül mér­sé­kelt­ ár­meg­té­rí­tés­ mel­lett­ für­dő­je­gye­ket,­ va­la­mint in­gye­nes­or­vo­si­ke­ze­lést­nyújt­gyógy­sze­rek­kel­Ba­la­ton­fü­re­den. „A háború okozta kényszerszünet után 1950-ben ismét megkezdi működését most már MÁV gyógyház néven, s elsősorban rehabilitációs feladatokat lát el. 23 férőhelyen, háromhetes turnusokban váltották egymást a rászorultak. Az ilyen jelegű betegellátás a 70-es évekre már korszerűtlennek és mennyiségileg is elégtelennek bizonyult. Ezért a Vasútegészségügyi szolgálat a gyógyház szomszédságában, a vasút tulajdonában lévő üres telken egy korszerű egészségügyi intézményt kívánt építeni. 1970-től megindul a tervezés, majd az építkezés. A beruházó a MÁV szombathelyi igazgatóság. Tervező az Általános épülettervező Vállalat. generálkivitelező a Veszprém megyei építőipari Vállalat. A beruházási program 30 millió forinttal számolt, amelyből 6,5 milliót az öTA (önkéntes Támogatási Alap) vállalt magára. A MÁV szívszanatórium 1977 augusztus 15-én fogadta első betegeit, majd 5 nappal később, augusztus 20-án került sor az ünnepélyes felavatásra. Megjelent a tárcavezető miniszter, az Egészségügyi Minisztérium egyik miniszterhelyettese, a MÁV vezérigazgatója és helyettesei, a Vasutas szakszervezet főtitkára, a Vezérigazgatóság párttitkára és több országos és helyi notabilitás. Az új létesítmény négy szinten 88 beteg kényelmes elhelyezését teszi lehetővé 2 ágyas, erkélyes, Balatonra néző szobákkal. Minden szobához zuhanyozó és hidegmelegvizes mosdó tartozik. Az épület jó fekvését bizonyítja, hogy közel van a Balaton, a balatonarácsi vasúti megálló és közvetlen a közelben található egy nagy kiterjedésű csendes fenyvespark. Az ünnep után az intézetvezető főorvos – dr. Fehér csaba – és kis létszámú csapata hónapokon át súlyos

létszámgondokkal küzdött, mert sok időbe került, míg az orvos- és a nővérállományt a zavartalan működést lehetővé tevő szintre lehetett feltölteni, illetve amíg az épület súlyos kivitelezési hibáit ki tudták küszöbölni. csak október közepére vált lehetségessé a 88 ágyas intézmény teljes feltöltése. 1978 közepére megszűntek a működési zavarok és Dr. Tari Endre főosztályvezető főorvos és Dr. Bernát gabriella, a MÁV orvosszakértői intézet igazgató főorvosa segítségével és részvételével elkezdődött az a rehabilitációs program, mely már a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján hazai viszonylatban egyedülálló eredményekre vezetett. Míg országos szinten a szívinfarktuson átesett betegeknek csupán 20 %-a térhetett vissza kereső foglalkozásához, addig a szanatóriumban folyó rehabilitácios programban részesült betegek – nyugat-európai eredményeknek megfelelően – közel 70 %-a visszatért munkájához. Az eredményekről a munkacsoport beszámolt a Moszkvai Kardiológus világkongresszuson is. A nyolcvanas években a munkacsoport országos kiterjedésű reprezentatív mintavétellel vizsgálatot végzett a vasutas dolgozók szív- érrendszeri veszélyeztetettségére vonatkozóan. A vizsgálatokból kiderült, hogy a forgalombiztonsági munkakörökben dolgozó személyzet közel 20 %-a tartozik a nagykockázatú csoportba és valójában preventív kezelésre szorul. A vizsgálati eredményeket a munkacsoport az egészségügy vezetésének rendelkezésére bocsátotta és nemzetközi vasutas orvoskongresszuson gerában ( nDK ) is beszámolt róla. sajnos az utóbbi időkben a magyar egészségügyben végrehajtott változtatások a vasútegészségügyet sem kerülték el. A 90-es évek második felében nagy megrázkódtatáson esett át a balatonfüredi intézmény is. 1996ban az országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott ágyak száma 64-re csökkent, és 1998-ban a teljes megszűnés veszélye is fennállt. nagyon gondos gazdálkodás mellett a nem finanszírozott ágyak közül 12-őt sikerült szolid szállodai szintre felfejlesztve fizetőbetegek fogadására alkalmassá tenni. 1999 november 1-től a Vasútegészségügy alapellátása, járóbeteg szakellátása a hévízi és a balatonfüredi rehabilitációs intézetek a Vasútegészségügyi Kht. divizióivá alakultak át. Ezzel egy új történet vette kezdetét, új lehetőségekkel és új nehézségekkel. Mindebből az átlagembernek, az egyszerű MÁV dolgozónak és nyugdíjasnak az a fontos, hogy továbbra is megkapja azt a gondoskodást, amit a becsületes munkájával kiérdemelt, s ezért körömszakadtáig harcolni kell. úgy érzem a MÁV szívszanatórium megérdemel ilyen terjedelmű ismertetést, mert nemcsak az észak-

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember Balaton legnagyobb vasutas egészségügyi létesítménye, de eredményes gyógyító tevékenysége az egész országban közismert. nagyon sok ember köszönheti e kis lelkes gárdának, hogy egészségesen visszatérhet a munkába, vagy panaszai lényegesen csökkennek. A korábbi pályaorvosi rendszer megszüntetése után az 1960-as években Balatonfüreden is üzemorvosi rendelőt létesítettek a vasutas járóbetegek ellátására, a tényleges dolgozók táppénzes állományba vételére, valamint az alkalmassági vizsgálatok elvégzésére. Mára a korábbi üzemorvos a Vasútegészségügyi KHT keretében mint háziorvos is működik. A Vasút keretein belül az 1880 – 1890-es évek között sorra alakulnak a különböző önsegélyező egyesületek. Az államvasúti szaktisztviselők csoportja 1925-ben Balatonfüreden bérbe vette az Eszterházy szállót és üdülőtelepet létesített. Az üdülőtelep felavatására 1925 pünkösdjén került sor, tasnádi szüts András, az államvasutak elnökhelyettese jelenlétében. nagy ünnepséget rendeztek, amelyre mintegy félezren a pünkösdi gyorsvonaton jöttek le a fővárosból. Két énekkar, fúvós és vonós zenekarok fogadták a vendégeket. A hatalmas tömeg a partra vonult, ahol tábori misét tartottak. Ezt követte az ünnepség a gyógyteremben. Az ülés után közebéd volt, amelyen a köszöntőt dr. Luttor Ferenc balatonfüredi plébános mondta. Az üdülőtelephez étterem, kávéház, strandfürdő, valamint különböző sportlétesítmények tartoztak. Az üdülőtelep a ii. világháború kezdetéig üzemelt. 1970-ben a Vasutasok Jótékonysági Biztosító Egyesülete alapított üdülőt Balatonfüreden a szívkórház szomszédságában. Többszöri bővítés, emeltráépítés és modernizálás után jelenleg kb. 120 személy elhelyezésére van lehetőség. Az utóbbi időben Hotel Vasutas néven szállodaként is üzemel. A vasút már a kezdeti időkben komoly gondot fordított dolgozói elhelyezésére. Balatonfüreden az állomás átadásakor több szolgálati lakást építettek. Az 1970-es években a régi felvételi épületben még két lakást alakítottak ki és a város területén 6 lakásos sorházat építettek. 1981-ben kamatmentes kölcsöntámogatással 6 vasutas családot juttattak kedvezményes oTP-lakáshoz.

29

Balatonfüred állomás létszámának alakulásáról 1910től vannak adataink. 1910-ig 3 fő, majd 1911-től az 1950-es évek közepéig általában 10 – 15 fő látta el a szolgálatot. Ezek az adatok nem teljesen fedik a valóságot, mert ezek csak a kinevezett dolgozókat tartalmazzák. Rajtuk kívül még a szükségleteknek megfelelően ideiglenesen vettek fel embereket, akik nem kerültek véglegesítésre, mert az egy év letelte előtt elbocsátották őket és szükség esetén újakat vettek fel. Ez különösen jellemző volt az 1930-as évekre. A személy- és áruforgalom növekedésével az 1960-as évektől fokozatosan nőtt az állomás létszáma, amely néhány év alatt meghaladta az 50 főt. Az 1970 – 1980-as években az áruforgalom, majd a a személyforgalom csökkenése, a modernizáció és különböző szervezeti átalakítások miatt a dolgozók száma fokozatosan fogyott. Az egyes területeken felszabaduló embereket igyekeztek más beosztásokban elhelyezni, így az ilyenkor szokásos konfliktusokat sikerült minimálisra csökkenteni. Az átszervezés jelen pillanatban is folyik. Ma már Aszófőtől – Káptalanfüredig tartó vonalszakasz Balatonfüredhez tartozik, de a kimondottan Balatonfüreden dolgozók száma 20 fő körül van. Ba­la­ton­fü­red­ál­lo­más­fő­nö­ke­i­nek­név­so­ra: Röschenthaler gyula 1909. Vi. 20.– 1915. X. 27. Kováts László 1915. X.– 1929. Tasnádi szántay géza főintéző 1933. Vi.–1935.Vii. sasvári Ferenc intéző 1935. Vii. – 1936. Xii. Delzsényi Miklós főtiszt 1936. Xii. – 1937. Xii. Pálmai Ferenc főintéző 1938. i. – 1940. iV. Honti József főtiszt 1940. Vi. 1.– 1964. Xii. 31. gyimesi József 1965. i. 1. – 1965. Xi. 2. Kovács Ervin főfelügyelő 1965.Xi.3.–1970.ii. 28. sallai istván főtanácsos 1970.ii.28.–1987.Xii.31. Pázmány sándor tanácsos 1987.– Xii.1.–1988. Vi. 30. Fazekas Miklós főfelügyelő 1988. Vii.1 – 1989. i. 15. /megbízott/ Molnár Lászlóné főintéző 1989.i.16.–1989.Vi. 30. Fazekas Miklós főfelügyelő 1989. Vii.1 – 1989.iX. 30. /megbízott/ Forray Antal főtanácsos 1989. X. 1. –

A­fel­hasz­nált­iro­da­lom: százéves a Vasútigazgatás szombathelyen i – ii – iii kötet 1995. szécsey istván: ganz mellékvonali motorkocsik és pótkocsik /Vasút História/ könyvek sorozatban 2001-ben. A Balatoni szövetség „Balaton” c. újságjának 1908 – 1944 között megjelent számai. A MÁV Hivatalos menetrendkönyvei 1912-től napjainkig. A MÁV által kiadott „Vasút” c. újság 1970 – 1980 közötti számai. Dr. Horváth Ferenc: Magyarországi vasútépítések 1900 – 1914 között. Megjelent a Magyar Vasúttörténet 4. Kötetében 1996-ban. Veszprémvármegye c. újság 1909 július 11-i száma. Magyar Vasutak a ii. világháború éveiben. Lovas gyula összeállítása. Megjelent a Vasút História könyvek sorozatban 1996-ban.

30

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

HoRVÁTH MiHÁLy

SziLváSSy­zOLTán­A­pOLihiSzTOR­TAnáR Mementó cím­mel­so­ro­za­tot­kí­vá­nunk­in­dí­ta­ni­Prof.­Dr.­Hor­váth­Mi­hály­nak,­ egye­sü­le­tünk­ el­nö­ké­nek­ kez­de­mé­nye­zé­sé­re.­ Azo­kat­ a­ je­les­ fü­re­di sze­mé­lyi­sé­ge­ket­sze­ret­nénk­meg­je­le­ní­te­ni,­akik­te­het­sé­gük­kel,­em­ber­sé­gük­kel,­ki­su­gár­zá­suk­kal­ma­ra­dan­dót­al­kot­tak­vá­ro­sunk­ban.­El­sőként­– szin­tén­ el­nö­künk­ ja­vas­la­tát­ el­fo­gad­va­ –­ Szilvássy­ Zol­tán­ról­ szól­nak­ a meg­em­lé­ke­ző­so­rok: id. szilvássy zoltán a balatonfüredi Lóczy Lajos gimnázium alapító tagja és tanára volt haláláig. nem mehetünk el a tény mellett, hogy családjának tagjai is magas fokra jutottak a tudomány és a tanítás világában. Felesége, Vámos zsuzsanna, mint a Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatója a kémiai tudományokban szerzett akadémiai doktorátust, fia, ifj. szilvássy zoltán pedig fiatalon lett az orvostudományok doktora, jelenleg a Debreceni Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás intézetének tanszékvezető professzora. szilvássy zoltánnak nehéz sors jutott, melyet hívő emberként méltósággal viselt. Magyar-görög-latin szakos tanárként élete a klasszikus és keresztény értékek megbecsülésének és tanításának szentelt szolgálat volt. Ezzel szerzett magának számtalan barátot, hívet és rajongót. Tudása, elvei és hite emelték szellemét magasra, miközben egzisztenciája a mélybe zuhant. 1952-ben a kommunista rezsim középiskolai tanári végzettsége ellenére egy zirc melletti faluba helyezte. 1955-ben került Balatonfüredre, ahová az akkor induló gimnázium alapítói közé hívták. A rákövetkező években csak azt tartotta fontosnak, hogy a rá bízott 14 - 18 év közötti ifjúság számára ablak nyíljon a keresztény Európába, a tudás tiszteletére, mellyel az Európába megkésve érkező magyarság sokkal többre vitte, mint nyilaival, vagy Botond buzogányával. Ezen az ablakon keresztül végtelenül hatalmasnak látszott Euripidész, vagy shakespeare és észrevétlenül eltörpültek az utolsó fél évszázad letűnt szellemi áramlatai. nyugdíjasan is tanított, még hetvenen túl is fogadott diákokat. éppen egy csoportot készített föl latin-érettségire, mikor beteg szíve megállt. A Tanár elment és legenda lett mindabból, amit és ahogyan tanított... 1923. szeptember 29-én született Budapesten. édesanyja Vámossy Anna, apja szilvássy József gazdálkodó földbirtokos volt Tiszapolgáron. Egyetlen gyerekként nevelkedett, iskoláit Tiszapolgáron kezdte, majd Pesten a fasori iskolában folytatta. érettségi bizonyítványát már gödöllőn, a premontrei rend gimnáziumában szerezte. sajnos ebből a korszakából - a háborús évekből, - a közben egyedül maradt édesanyja nem őrizte meg az iratokat. A következő fellelhető dokumentum már egyetemi éveiről

szól. 1947 őszén nyert felvételt az – akkor még Pázmány Péterről elnevezett – Tudományegyetem Bölcsészet- tudományi Karára, magyar-latin-görög szakra. Az időközben bevezetett tanulmányi „reform” megszüntette az ó-görög nyelv oktatását, így diplomájába már csak a magyar- és latin-tanári végzettség került. Ez az oklevél 1952. augusztus 25-i időponttal került kiadásra, 11.750. számon. Első tanári állását még azon az őszön – 1952-ben – foglalta el olaszfaluban, az általános iskolában. Három tanévet töltött ott el, amikor – 1955-ben – a Balatonfüreden alakuló gimnázium szervezői kiszemelték magyar-latin szakos tanárnak. Árkos József igazgatótól érkezett a meghívás, így az évkezdet már Füreden találta. Az első tanévben még ingáznia kellett olaszfalu és Balatonfüred között, de a következő tanévben már csak Füreden tanított. 1956-ban házasodtak Vámos zsuzsannával, egyik esküvői tanújuk egyetemi kollégája és barátja - Brusznyai Árpád volt. Barátjának mártíromsága kitörölhetelen nyomot hagyott a lelkében. 1957-ben született meg zoltán fiuk. néhány éven át felesége is az iskola matematika-fizika szakos tanáraként dolgozott, amíg a veszprémi egyetemre meghívást nem kapott. szilvássy zoltán munkásságát három szóban lehet összefoglalni; tanított, nevelt, mindhalálig! Kezdettől fogva – mint három szakos (magyar-orosz-latin) tanár – igen nagy óraszámban tanított. Későbbiekben, amikor erre mód nyílt, mivel ismerte a francia nyelvet, megfelelő továbbképzés után ezt is felevette „repertoárjába”. Vezette a magyar és a latin szakkört, de foglalkozott diákjaival a folyosókon, szünetekben, de még tanítási időn kívül is. Kölcsönös volt ez a kapcsolat, tanítványai bizalommal fordultak hozzá, olykor még személyes gondjaikkal is. Közismert volt különleges memorizáló-készsége, a latin memoriterek mellett irodalmi alkotásokat, verseket – például az összes shakespeare-szonettet – tudta betéve. Egyénisége volt az iskolának, csodabogár-természetével, nem min-

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember dennapi megjelenésével. Kollegái – bármely oldalról fordultak felé, – tisztelték mélységes tudásanyagát és humánumát. Hogy milyen tanár volt szilvássy zoltán, milyen kolléga és milyen barát, arról érdemes meghallgatni a rá emlékezőket. Két jelentősebb kitüntetéssel díjazták munkásságát; 1979. december 3-án a Veszprém Megyéért emlékérem arany fokozatát vehette át, majd 1986. június 1-én megkapta a művelődési minisztériumtól a Pedagógiai szolgálatért Emlékérmet. 1983-ban, 60 évesen nyugdíjba vonult, de óraadóként - elsősorban latint - tovább tanított. Elhatalmasodó, súlyos szív- érrendszeri, valamint cukorbetegsége, nehezen gyógyuló lábszárfekélye miatt ez a kapcsolat egyre szűkült. Ez utóbbi betegsége alakította ki róla a botjába kapaszkodó, nehézkesen járó idős tanár képét. 1995. május 16-án otthonában érte a villámgyors szívhalál. pATinSzKi­AndRáSné 1955-ben alapító tagja lettem a füredi gimnáziumnak. Az évnyitó után két héttel érkezett meg az a kolléga, aki már jelenlétével is derűt, nyugalmat, bizakodást hozott az életünkbe. ő volt szilvássy zoltán, akit a tanítványok előírás szerint Tanár úrnak, de idő múltával egyre gyakrabban zoli bácsinak, a tantestület pedig ATyÁ-nak (így, csupa nagybetűvel) nevezett. Pedig ez utóbbit sem kora, sem az egyházi iskolákban folytatott tanulmányi évei nem indokolták. sokkal inkább az a kapcsolat, humánus magatartása, ami fiatalhoz, felnőtthöz egyaránt fűzte. Több olyan diákra emlékszem, akik szüleiket, azok társadalmi, politikai pozíciója miatt alig látták, de annál többet keresték és mindig meg is találták gondjaikkal szilvássy zoli bácsit. Mindenki bajára volt ideje, türelme, baráti szava. A legproblémásabb gyerekek is megnyíltak előtte, miközben órák hosszat beszélgettek egyik tanterem sarkában, vagy fel-alá sétálva az iskola udvarán. Bölcs humora, adomázó-képessége nemcsak tantestületi összejöveteleken nevettetett, hanem az éjszakába nyúló osztályozó értekezleteken is ő tartotta bennünk a lelket. Maga alkotta közmondásait évtizedek óta idézgetjük, és mondogatják a volt tanítványok is. zoli! Jó volt, hogy 32 éven át a tanártársa lehettem... SARKAdy­MiK­LóS: Hommage à szilva. „Roggy le” mondta zoli bácsi, miután a hetes eldarálta az osztály-létszámról, hiányzókról és a kettő különbözetéből adódó létszámot, ezzel mintegy megadta a latinóra alaphangját. Ma is előttem van kövérkés alakjára feszülő köpenyében, elálló gombjaival, bal felső zsebében írótollakkal, szájában az elmaradhatatlan Vaco szipka, ami abban az időben divatozott, lúdtollból készült, papírral kombinálva. Ezt a dohányzó-készséget mindig a szája jobb zugában tartotta, fogait összeszorítva 45 fokos szögben állt ki

31

a szájából és innen eregette azokat a bizonyos mikszáthi füstmacskákat. Ahogy leült a katedrára, kinyitotta az osztálynaplót amit mindig jellegzetes mozdulattal hozott be, mint egy misekönyvet, - levette felül aranykeretes szemüvegét, rálehelt, zsebkendőjével gondosan megtörölte, a fény felé tartotta, közben hunyorított, majd ezután tette fel. szemöldökét párszor megtornáztatta, kezdődhetett az óra. szigorú igazán nem volt, de mégis tiszteltük enciklopédikus tudását, szerettük és ma is emlegetjük olyan mondásait, mint „édes öcsém, hogy vág a bajuszod?”, vagy a latin tükörfordításból emlegetett párbeszédet, ami imigyen szólt: „Lapis ignis?” (lapis = kő, ignis = tűz, tehát kő tűz?) A válasz: „iam caelum” (iam = már, caelum = ég, égbolt, tehát már ég!) szilvássy tanár úrral személyes kapcsolatom már sokkal korábban kezdődött, mielőtt beültem a gimnázium padjába. ott laktunk a régi gimnázium – most kollégium – udvarában, az un. tanárlakások egyikében. Lakásunk ajtaja évekig nem volt bezárva; az ott lakó fiatal tanárok, mint családtagok bejáratosak voltak hozzánk, és aki ismerte apám nagyvonalú, barátságos, vendégszerető természetét, az nem is csodálkozik el ezen. szilvássy tanár úr a leggyakoribb vendégek közé tartozott. Az egyik emlékem ebből az időből: zoli bácsi – orosz nyelvtudását elmélyítendő – Moszkvába utazott továbbképzés céljából. Amikor hazajött és este betért hozzánk egy jó falatra és egy pohár borra, akkor mi a testvéremmel azonnal kikérdeztük; milyen is ilyen hosszú útra menni, milyen a nagy szovjetunió, milyen a híres orosz tél, zoli bácsi volt-e Moszkvában? – igen, egyem a húsodat kedves öcsém. – Járt-e a Vörös téren? Tetszett látni Lenint és sztálint?; mivel akkor még társbérletben voltak a mauzóleumban. – Láttam őket, mondta. na és milyenek voltak, nyaggattuk tovább. Elgondolkodott, megszívta szipkáját és ezt válaszolta: milyenek – milyenek, hát kénsárgák... zoli bácsi – úgy érzem – a nagy, az örök emberi-történelmi értékeket sulykolta belénk, hogy ezekből vonhattunk le következtetéseket, alkothattunk véleményt a bennünket akkor körülvevő világról. neve, emléke ma is élő, legendává nemesedett-érett. Teljességgel azonosul a Tanár szinonimájával. Valóban igaz, hogy az ember életében a középiskolás évek a legszebbek, amikor már kinőve a gyermekkorból, a nyiladozó értelem, az első komolyabb érzelmi szárnypróbálgatások tiszta és felhőtlen korszakát éltük. nos, szilvássy Tanár úr, avagy szilva ebben igencsak nagy szerepet játszott. Ezért ilyen friss és élő az emléke szívünkben... nAvRACSiCS­Ti­BOR 1957 augusztusa utolsó napjainak valamelyikén, mint frissen végzett tanár, jelentkeztem a balatonfüredi gimnáziumban szolgálattételre. A tantestület tagjaival való ismerkedés során az egyik – kék köpenyes és szemüve-

32

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

ges – kollega „szervusz te mulya baratom”-mal köszöntött. Majd rögtön feltette a kérdést, van-e közöm ahhoz az emberhez, akit nevén nevezett, akiről kiderült, nekem apai nagybátyám, neki pedig egy nagyon kedves hallgatótársa volt az egyetemen. nem sokkal később újabb közös ismerősre leltünk, ez volt Kádár tanár úr, a matematika-fizika szakos tanár. Az azonosítás során kiderült, hogy a mindkettőnket tanító kedves emlékű tanár őt Egerben a cisztereknél, engem pedig Keszthelyen a premontreiek államosítása után a gimnáziumban tanított. A közös ismerősök által is erősített egymásra találás akkor vált teljessé, mikor kiderítettük mindkettőnk meghatározó kötődését a premontrei rendhez. Mikor azt is említettem, a rend tagjává szerettem volna válni, átléptük a kollegialitás sáncait. Ekkor ő is kinyílt és elmondta, hogy Jászón mint novícius már a rend tagja volt. Többször, már nem minősítve ugyan, de megállapítottuk, hogy 1945 mindkettőnk életcélját módosította, más utat jelölve meg számunkra. E három összetevő – nagybátyám, Kádár tanár úr és a premontrei rend – emberi kapcsolatunknak nemcsak indítója, de cementálója is lett. Tíz éven át naponkénti találkozásaink, majd később az általa, vagy általam kezdeményezett alkalmi együttlétek lelkialkatom formálásában meghatározóak lettek és kitörölhetetlen tartalmat teremtettek benne. Talán nem tűnik dagályosnak, hogy őt lelki vezetőmként tartom számon azon barátaim, kollegáim között, kikre most is nagy szeretettel emlékszem vissza. Az értelmiségi lét első lépcsőfokait megtevő, pályakezdő fiatalként nagyon sok segítséget kaptam tőle. A rámszakadt talányok, a hihetetlen sok ellentmondás, egy falusias környezetben felnőtt, istenfélően vallásos neveltetésben részesülő, 1948-ig katolikus szellemiségű iskolákba járó, a „Fényes szelek” hatása által érintett, de hozzá nem idomuló, ‘53-ban érettségizett, ‘56-ban Budapesten utolsó éves egyetemista – aki megbélyegzetten ‘57-ben diplomázott –, talált kapaszkodót benne az együttlétek idején. nemcsak megtiszteltetésnek éreztem a nálam idősebb és tapasztaltabb bizalmát, de merítkeztem, faltam az érzelmi és intellektuális mélységeket is megjáró gondolatait. szinte már válságba jutott - addig csak hitre épített világnézetem e beszélgetések kapcsán alakult át teológiailag is megalapozottá, az értelem számára is elfogadható istenkép által vezéreltté. Kétségeim közepette ő adta számomra azt, hogy a bizalom, a bizonyosság és a biztonság a kétségek gyötrelmes útjainak megtétele után lehet csak megbízható sajátunk, lelki harmóniánk fundamentuma. ne elégedjünk meg a megállapodottsággal, kérdezzünk és követeljük meg a választ is; elsősorban magunktól, de ha a szükség úgy diktálja, másoktól is. nagy gazdagságú memóriájának tárházából merítve, szinte mindig meg tudta erősíteni mondandóját a nagy szellemek gondolatainak szó szerinti idézésével.

sokszínű egyéniségében érződtek ifjúkori családjának részben dzsentroid hatásai is; többször idézett anekdotázó kedvében ezekből az élményeiből. Mégis alapvetően plebejusi mentalitással közelített kollegáihoz és tanítványaihoz is. irigylésre méltó karizmája olyan hatással volt a fiatalokra, hogy a tőle származó elmarasztaló nevelési hatások és kapcsolatok kedves élményként említődnek meg az érettségi találkozók alkalmával. Bizalmával elsősorban a szerény, szegény sorsú tanulókat tüntette ki. ő maga is az egyszerűséggel, a szerénységgel – s ugyanakkor tartalmas megnyilvánulásokkal, – teremtette meg azokat a hatásokat, melyek kitörölhetetlen nyomot hagytak az utókor szívében és emlékezetében. KiSS­Bé­LA Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy a füredi gimnáziumnak nem volt és ma sincs olyan tanára, aki a diákok előtti népszerűségben őt felülmúlta volna; avagy: akit annyian és annyira szerettek, kedveltek volna, ahogyan őt. A munkahelyen kötelességtudó, fegyelmezett, alapvetően félénk beállítottságú ember volt. De volt egy másik énje is: a rendet, fegyelmet beleértve a tanügyi, tantárgyi fegyelmet is, öntörvényűen értelmezte és gyakorolta. Ha néha-néha, vagy sokszor is kilógott a sorból, azt nem különcségből tette, nem is tűnt annak, hanem olyan, egyéniségéből következő kedves más-dolognak, ami megmosolyogtatóan eredeti és megérthetően megbocsátható volt; megbotránkoztató viszont soha. KiSzeLy­páL Azon szerencsések közé tartozom, akik tanítványként és kollégaként is ismerhettem őt és bölcs derűjéből, hatalmas tudásából magam is sokat meríthettem. Diákéveimből az egyik emlékkép: A mi osztályunkban oroszt tanított. Az egyik órán szilágyi Pisti barátommal éppen a következő angol órára írtuk a házi feladatot, amikor a Tanár úr észrevette, hogy mással foglalkozunk. Miután kiderült a dolog, szigorú ítéletet hirdetett: a következő órára az angol szöveget oroszra is le kellett fordítanunk, különben két fát kaptunk volna a döntés szerint. A fordításra végül pityorkát (ötöst) kaptunk, de szóbelit, nehogy elbízzuk magunkat. „Fiú, rajzolj nekem egy rinocéroszt” – fordult végső kétségbeesésében hozzám – már mint kollégájához, – az egyik véget nem érő nevelési értekezleten. Az ilyenkor rámtörő unalmamat, mint azóta is, firkálással szoktam elűzni. Az igyekezetben nyelvemet is kidugva firkantottam zoli bácsinak valami orrszarvas állatot. „Tudod a rinó az én totemállatom. Rövidlátó mint én, termetes, mint jómagam, hozzám hasonlóan könnyen feldühödik, amúgy nagyon jámbor jószág” – mondta ő. „De hol vannak az orrszarvaid?” – kérdeztem tőle kíváncsian. „nyugodj meg, vannak azok is, csak éppen ti balgák, nem láthatjátok” – felelte titokzatosan és bájos fölénnyel.

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember csak a legutóbbi időben merült fel bennem a gyanú, hogy szilvássy tanár úr valószínűleg verseket is írt, nem is akármilyeneket. Must gyula kollégánk temetésén, vagy 25 évvel ezelőtt, zoli bácsi egy káprázatosan szép sírverssel búcsúzott tragikusan korán elhunyt tanártársától. A saját kezével írt verset azóta is őrzöm. Hiába próbáltam rábukkanni a költő nevére, aki írhatta, irodalom-szakos kollégáim sem tudtak segíteni, a vers gyönyörű, a szerző ismeretlen. Vagy mégsem? néhány szép sorával emlékezem... „...Voltam minden, amiből másnak olyan keveset ád az élet: Voltam végtelen szomjas álmodója, Voltam fehéren fakadó friss rózsa, Voltam igéret, beteljesülés, én voltam a kezdet és a vég, Minden voltam ... Most meghalok De minden kincset rád hagyok Most elmegyek ... most elmegyek... De minden jövő indulásban, Minden új rügyben, elmúlásban, Minden jajszóban, örömujjongásban én ott vagyok Minden voltam, most semmi lettem De rátok testálom a lelkem, Mert meghalok... (Holt tubarózsák, fekete virágok, ne sírjatok, ne sírjatok!)...” TóTh­AT­Ti­LA Tizenéves korában a diák finom benyomásokat szerez tanárainak értékes műveltségéről. szilvássy zoltán óráin nemcsak a pragmatikus tanrendi anyagot adta le, hanem érdekes történetekkel, adalékokkal színesítette magyarázatait. Lekötötte azok figyelmét, akik fogékonyak voltak az ismeretek iránt. igyekezett más – természettudományi – tárgyakból is képezni magát, hogy a diákok segítségére lehessen. Többször tapasztaltam, milyen mély volt latin-tudása, a vitákban kollegái mindig az ő véleményét fogadták el. Egyik legszebb emlékem – már későbbi időkből, – amikor Patinszki András tornatárunk temetésén a sírbeszéd megtartására kérték fel. Máig nem felejtem el megható búcsúztatóját. Visszagondolva rá, németh László gimnáziumi avatójának mottója jut az eszembe: „Emlékeink szoros kapcsolatban vannak élményeinkkel.” Ez rá nagyon is érvényes. vASTAgh­gyöRgy Egy emlékem az „Atyá”-ról. Abban az időben az iskola kihelyezett részlege működött az „ipartestület” – ma az önkormányzat 2. sz. – épületében. itt két tanteremben tanítottunk, melyet egy mozgatható, fából készült „fal” választott el egymástól. Az órarend szerint egyszer egy

33

héten itt tanítottunk „társbérletben” zoli bácsival, mindannyiunk „Atyá”-jával. zoli bácsi magyart, jómagam matemetikát tanítottam ott, de ez nem mindig sikerült, mivel kölcsönösen „zavartuk” egymást. A zavarás a részemről idézőjel nélkül értendő, melyet „Atyám” olykor ekként minősített: „... hát nem is tudom, drága testvérem, hogy ma a tanítványaimban a családi kör, vagy a Pitagorasz-tétel szépségei maradtak meg inkább.” A „zavarás” az ő részéről azonban tényleg idézőjelben értendő, hiszen ezt csak akkor tudta „elkövetni”, amikor én az osztályommal dolgozatot írattam, s így csendben voltunk. ilyenkor volt az a rendkívüli alkalom, hogy – máskor és máshol csak rövid részletekben hallható, – csodálatos memoritereit teljes szépségükben, lenyűgöző előadói stílusban hallhassam, hallhassuk. Tizenöt-húsz percen át mondta, szavalta Homérosz, Vergiliusz, Heine, Petőfi, vagy Arany János meseszép sorait. Elbűvölten hallgattam és csodáltam. és ma már nagyon hiányzik. Ahogy múlnak az évek, egyre jobban... fe­jeS­gAB­Ri­eL­LA 1965. szeptember 3-án negyvenhat kíváncsi, megilletődött szempár figyelme szegeződött a folyosón érkező, tekintélyt parancsoló tanár úr felé. szilvássy tanár úr, nem „csak” tanár, de a szó legnemesebb értelmében nevelő volt. Tanítványait szellemi partnernek tekintette. Bátran kérdezhettünk tőle, midig őszinte választ kaptunk. Ezer és ezer vele kapcsolatos élményem között legkiemelkedőbb a Tanár úr által szervezett és lelkesen vezetett irodalmi színpad. nagy divatja volt ennek abban az időben! évente megyei találkozókat is szerveztek. Abban az évben Várpalotán volt a verseny. soha nem felejtem azt a döbbenetet, amikor mi álltunk a színpadra. A sok sematikus, aktuálpolitikai produkció között, mi Babits Mihály Második énekét adtuk elő. Természetesen nem voltunk a díjazottak között, de lélekben mi nyertünk! nem keveset, egy egész életre szóló gyönyörű élményt, amint szilvássy tanár úr hónapokon át belénk plántálta a vers nagyszerű gondolatait. A fejünkben motoszkáló kérdésre immár végérvényesen megkaptuk a választ. – Miiyen volt a Tanár úr? Ha kellett szigorú, ha kellett elnéző, de mindig igazságos, többet jó kedélyű, mint morcos. nagyszerű humanista, igaz ember, aki mindig akart és tudott is adni. heSSz­Ti­BOR Kezdő tanárként sorba hospitáltam kollégáim óráin. Elsőként 1956. decemberében szilvássy zoltán irodalom-órájára kéredzkedtem be, az érettségiző osztályba, amelynek ő volt az osztályfőnöke. A tanulók csendes ellenállással tiltakoztak a forradalom leverése miatt. Kollégám kérését, hogy vegyék elő a szöveggyűjteményt, mert

34

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

verselemzés következik, a diákok nem teljesítették. ültek mozdulatlanul és szótlanul. gondoltam, kollégám ezt nem fogja eltűrni és az ilyenkor szokásos módon, fegyelmivel fenyegetve próbálja jobb belátásra bírni a tanulókat. nem ez történt! szilvássy tanár úr kétszer egymás után – könyvét ki sem nyitva – elmondta az elemzésre kiválasztott verset. A részletekre már nem emlékszem, csak arra, nem volt rövid a vers. A diákok mozgolódni, suttogni kezdtek. Erre – úgy látszik, – nem számítottak. Versszakonként megismételve a művet, kollégám kérdéseket tett fel az osztálynak; előbb egy, majd egyre több tanuló szólalt meg, végül már egymással is vitázva fejtették ki véleményüket... Ezen az órán életre szóló leckét kaptam... BA­KO­nyi­iST­ván Minden emberi közösségben vannak különleges, színes egyéniségek. Azt hiszem a gimnázium tantestületében ő volt a legeredetibb. Egyszeri volt és megismételhetetlen. Mit csodáltam benne? Ragyogó európai műveltségét, a klasszikus kultúra iránti rajongását, aminek egyébként utolsó nagy formátumú képviselője volt. irigyeltem elképesztő munkabírását. Délelőtti órái után – különórák keretében folytatta a tanítást. Matematikát, fizikát, nyelveket, szinte mindent vállalt, mert polihisztor volt. (Az „anyaintézmény” neve után finom nyelvi leleménnyel otthoni tevékenységét „lajoskázásnak” nevezte.) Páratlan mesélőkedve volt. Ma is itt „él” közöttünk a tanári szobában. Most mi mesélgetjük egykori történeteit, amelyek csak vele eshettek meg, senki mással. ilyen emberrel kitüntetés volt egy tantestületben lenni. Az ő becenevét használom a számítógépen „titkos” kódomként ma is. A gyerekek – utolsó itt töltött éveiben – már nemigen ismerték. Egy nagytáskás, botra támaszkodó embert láttak csak benne. sajnos nem láthattak a fejébe, nem ismerhették szíve melegét. zATKALiK­And­RáS­ „isten veled, Tanár úr!” Balatonfüredi napló, 1995. június. (részletek) „Mondd, miért tetted? Miért nem vártad meg azokat, akik még a Te kezed alatt serdültek volna férfivá, felnőtté, emberré? Miért nem hallgathattuk tovább értelmet és érzelmet célzó (és oly pontosan eltaláló) óráidat, beszélgetéseidet? Miért nem bírta hatalmas, mindenkit magához ölelő szíved tovább? ( ... ) szenvedélyesen keresett bennünk, diákokban valamit: azt a rejtett jót, értelmeset, amely valahol ott bujkált mindannyiunkban, csak ki kellett nyitni a burkát, mint

holmi szúrós gesztenyének kora ősszel. ( ... ) Atmoszférája volt óráinak. nem az fogott meg bennünket, miként is peregnek alá hatalmas pocakján a szivarka hamupelyvái, hanem mondjuk Pierre Bezuhov alakjának lenyűgöző leírása. Ha látta, hogy fáradtak vagy lehangoltak vagyunk, hát egy-egy tréfával, anekdotával oldott az állapotunkon. ( ...) Az „Atya” – mondták kollegái. A szilva és az Atya inkább kiegészítették egymást: az előbbiben a diákok maguk közé intése, az utóbbiban a jó apa melegsége, tekintélye, példaképe rejlett. ( ... ) Máig bennem él az a latinórai együttérző csöndesség, amit édesanyja halálhíre váltott ki. Tudtuk is akkor mi, az élet kapujában várakozók, mit jelent a halál? Mégis úgy ültünk a padokban, mint vihar alatt madárfiókák a fészek alján. Azt hiszem szilva bá’ ekkor tapasztalta meg igazán, hogy az előtte ülők mekkora részt jelentenek lelkében. ( ... ) Hozzá kell szoknunk, hogy nem biceg már föl a gimnázium lépcsőin, nem mond fejből oldalakat latinul, görögül vagy magyarul, nem idéz be papát expressz, ajánlott, tértivevényes, portós levéllel, nem fejtegeti a magyarság nagyságát. Helye azonban ott van és marad mindannyiunk szívében, akiket tanított, akikkel együtt dolgozott, akik ismerték. ( ... )” KEMény gézA: FuTuRuM EXAcTuM (szilvássy zoltán emlékére) Azon a földalattin, ahova átszálltál, Barátom, nincs vonatvezető, csak dörgő éjszaka van s kijárat nélküli állomások. Telefonálnék egy nefelejcsen, de nem felel a szerelvény, csak a váltókat hallom dübörögni, s lelkedet sejtem, amint a feltámadás hajszálcsövességén át fölszivárog a kizöldülő erdő burukkoló szívhangjaiba. Leülök majd egy tölgyfa alá, s hívlak furulyaszóval. - gyere vissza, zoli Bátyám, szivárványul a vízesés fölé. íveld át halálod szakadékát s tűnődj el velem a futurum exactumon! Az­anya­got­ös­­sze­ál­lí­tot­ta,­gon­doz­ta­és­szer­kesz­tet­te: dr.­Dibusz­Lász­ló.

Kö­szö­ne­tet­mon­dunk­a­se­gít­sé­gért­Szilvássy­Zol­tán­öz­ve­gyé­nek,­dr.­Vá­mos­Zsu­zsan­ná­nak,­a­volt­ta­nár­tár­sak­nak;­Kiss­Bé­la­igaz­ga­tó­nak,­Ba­ko­nyi­Ist­ván­nak,­Hessz­Ti­bor­nak,­Navracsics­Ti­bor­nak,­Patinszki­András­né­nak­és­Vastagh­György­nek,­a­ta­nít­vá­nyok­nak;­Fe­jes­Gab­ri­el­lá­nak,­dr.­Sarkady Mik­lós­nak­és­Tóth­At­ti­lá­nak,­va­la­mint­dr.­Kiszely­Pál­nak­és­Zatkalik­And­rás­nak,­akik­mind­két­mi­nő­ség­ben­meg­szó­lal­tak.­

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

35

Be­Szá­MO­Ló­A­BA­LA­TOn­fü­Re­di­heLy­TöR­Té­ne­Ti­egye­Sü­LeT 2001.­évi­Te­vé­Keny­Sé­gé­RőL Munkánkat az alapszabály módosításában rögzített elvek és a 2001. március 13-án tartott közgyűlésen elfogadott munkaterv alapján végeztük, az alábbiak szerint: Szer­ve­ze­ti­ éle­tünk­ helyszíne a Helytörténeti gyűjtemény épülete volt, ahol a tagság minden hónap második keddjén – egyesületi nap keretében – vehetett részt a szervezett, vagy kötetlen programokon. Elnökségi üléseinket is ezeken a napokon tartottuk, minden jelenlévő aktív közreműködésével. A március 13-i közgyűlésünk tisztújító jelleget öltött, ahol a nyugdíjba vonuló németh Ákosné helyett Elek Miklóst választottuk meg az egyesület titkárává. Ezzel egyidejűleg a leköszönő györgy Péter utódjául Tóth Attila került az elnökségbe. Taglétszámunk: 2001. január 1-én 36 fő 2001. december 31-én 37 fő új tag: 2 fő időközben németh Teréz tagtársunk meghalt, emlékének tisztelettel adóztunk decemberi egyesületi napunkon. Egyesületünk képviseletében Elek Miklós és Karika Erzsébet vett részt a XXiX. Honismereti Akadémián Kecskeméten, ahol Karika Erzsébetnek és németh Ákosnénak a honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáját emléklappal ismerték el. ugyanők vettek részt októberben a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület 10 éves jubileumi ülésén, Devecserben. novemberben levélben köszöntöttük széchenyi-szobrunk alkotóját, Andrássy Kurta János szobrászművészt, 90. születésnapja alkalmából. Egyesületünk kezdeményezéssel élt az önkormányzat felé; németh Ákosnét javasoltuk az esedékes „Balatonfüred Kultúrájáért” kitüntetésre. igyekezetünk sikerrel járt! Több helyen köszönetünket fejeztük ki – és ezúton is megismételjük – azoknak, akik 2000. évi adójuk 1%-át egyesületünk javára ajánlották fel. Elkészült egyesületünk bélyegzője (iglói János tagtársunk adománya). Az egyesület emblémáját Füred falu 1695-ös pecsétjéből Pálffy Károly festőművész rajzolta meg. Köszönet illeti egyesületünk egész tagságát azért, hogy aktívitásukkal, rendezvényeinken való megjelenésükkel, publikációikkal, szerepvállalásaikkal tanúsították és biztosították egyesületünk aktív létezését és működését. Ezúton köszönjük meg az Aranyhíd Kulturális szolgáltató intézetnek, hogy folyamatos működésünkhöz minden szükséges segítséget megadott, illetve biztosított. Kap­cso­la­ta­ink szorosabbá váltak a széchenyi Társasággal és az Arácsi Polgári Egylettel. Változatlanul élő kapcsolatban állunk a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel, a Révfülöpi Honismereti Egyesülettel és a Laczkó Dezső Múzeummal. Rendkívül jó együttműkö-

dés alakult ki a Balatonfüredi napló és a Füred TV munkatársaival. Áprilisban egyesületünk belépett a Balatoni civil szervezetek szövetségébe is. pá­lyá­za­ta­ink:­ A gazdasági Minisztériumtól 1 db. számítógépre sikertelen maradt. sikerrel jártunk viszont a Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítványnál; tőlük 80.000 Ft.-ot nyertünk el a „Füredi História” helytörténeti folyóirat megjelentetésére. Ki­ad­vá­nya­ink:­2001. decemberében megjelent a „Füredi História” első száma. Tagjaink az első példányokat ünnepi körülmények között vehették át, egyesületi nap keretében, amelyen megjelent városunk polgármestere, Pálfy sándor is. A lap megjelenése jó visszhangot váltott ki, néhányan írásban, többen szóban mondták el, általában dicsérő véleményüket. A kiadvány megjelentetését a sikeres pályázat mellett az Aranyhíd Kszi és a Balatoni szövetség anyagi támogatásával tudta megvalósítani egyesületünk. Köszönet illeti a balatonfüredi iglói nyomdát türelmes és segítőkész munkájáért. Köszönjük a szerkesztőbizottság tagjainak és a Helytörténeti gyűjtemény munkatársainak önzetlen fáradozását. Ren­dez­vé­nye­ink,­más­ren­dez­vé­nye­ken­tör­tént­köz­re­mű­kö­dé­se­ink: Már­ci­us­ban kamara-kiállítást rendeztünk az Egyesület közgyűlésére. Má­jus­ban zákonyi napot tartottunk; zákonyi Ferenc halálának 10. évfordulóján sírjánál, a Füredi Panteonban megemlékezést és koszorúzást, a Közösségi Házban kamara-kiállítással egybekötött emlékestet rendeztünk dr. Dibusz László odaadó szervezésében. Jú­li­us­ban orzovenszky Károly halálának 125. évfordulóján megemlékezést tartottunk és koszorút helyeztünk el arácsi sírján. Szep­tem­ber­ben közös ünnepség keretében kamara-kiállítással és megemlékezéssel tisztelegtünk az ipartestületi székház megépítésének és a Blaha-emlékpad felállításának 75 éves évfordulóján, valamint a 125 éve született cséplő Ernő – a Balatoni szövetség titkára – sírjánál. Más szervezetek rendezvényein is képviseltettük magunkat; koszorúzásokon (pl. Tagore), emléktábla-avatásokon is részt vettünk. (Lipták gábor, Dévai Bíró Mátyás) Rendszeresen szerepeltünk különböző városi rendezvényeken, tanácskozásokon. Tag­ja­ink­ pub­li­ká­ci­ói,­ egyéb­ nyil­vá­nos­ köz­re­mű­kö­dé­sei: szenfnerné Varga Anikó tollából megjelent a „Balatonfüred lakóhely-ismereti kiegészítő tankönyv. Karika Erzsébet részt vett a „Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon” szerkesztésében, ezen kívül a „Veszp-

36

FüREDi HisTóRiA – ii. évfolyam 1-2. sz. 2002. szeptember

rém megyei honismereti tanulmányok” XX. kötetében jelent meg írása. Dr. Dibusz László részt vett a „Füredi História” szerkesztésében, cikke is jelent meg a lapban, emellett a Balatonfüredi naplóban rendszeresen beszámolt az egyesület tevékenységéről, rendezvényeiről. Baán Beáta részt vett a „Füredi História” szerkesztésében. Prof. Dr. Horváth Mihálynak tudományos közleménye jelent meg a klinikai kémia tárgykörében. z. Karkovány Judit, Varga Lászlóné és Katona csaba írásai megjelentek a „Füredi História” hasábjain, utóbbi egyéb folyóiratokban is rendszeresen közölt szakcikkeket. Elek Miklós az éremtani Lapokban és a Balatonfüredi naplóban szerepel rendszeresen. Havas Erzsébet tagtársunk a Füred TV-ben nyilvános tiltakozással mentette meg a csete-villa kertjében található tiszafát a kivágástól. Tagjaink rendszeresen nyújtottak segítséget a Helytörténeti gyűjtemény számára, információikkal, emlékezésükkel, könyvtárukkal – mint László zoltán, Peremartoni nagy sándor, Havas Erzsébet, Tóth Attila. A gyűjteménynek tárgyi emléket adományozó tagtársaink neve olvasható a Füredi História első számában.

len, vagy szervezett programokon vesznek részt. Elnökségi üléseinket is – szükség szerint – ezeken a napokon tartjuk. célunk; új tagok bevonása egyesületünk munkájába, esetleg ifjúsági- iskolás- tagozat létrehozása. elő­adá­sok,­meg­em­lé­ke­zé­sek: Ja­nu­ár­ban: A Reformkori Füred – fiatal kutatók előadásai. Feb­ru­ár­ban: Ránzay Ágostonné (Adi néni) halálának 25. évfordulója alkalmából kamara-kiállítás és temetői megemlékezés. Már­ci­us­ban: A Helytörténeti gyűjtemény 2001. évi gyarapodásának bemutatása – előadás. Má­jus­ban: A régi emléktábla újraavatása a Tűzoltószertár falán. Szep­tem­ber­ben:­Pap gábor költő, református püspök (két évig arácsi lelkész) születésének 175. évfordulója alkalmából emlékkiállítás. Ok­tó­ber­ben: Vaszary gábor halálának 50. évfordulója alkalmából – emléktáblájánál koszorúzás, megemlékezés. No­vem­ber­ben: Emlékfa ültetés simonyi zsigmond tihanyi apát tiszteletére. ő ültette az első fenyőt a mai Kiserdő északi részén 125 évvel ezelőtt. Köz­re­mű­kö­dő­ként­ részt­ ve­szünk,­ ko­szo­rú­zunk­ az aláb­bi­ren­dez­vé­nye­ken: Ja­nu­ár­ban: Berda József költő születésének 100. évBe­vé­te­lek: Ft fordulóján. Áthozat 2000-ről: 153.840 Au­gusz­tus-szep­tem­ber: Kossuth Lajos születésének Tagdíjak: 30.900 200. évfordulóján. Kamatok: 3.638 Szep­tem­ber: F. s. Beudant francia geológus születéséKiadványok eladása: 6.200 nek 215., halálának 150. évfordulója alkalmából. A Piros szJA 1%-a: 6.309 templom felszentelésének 75. évfordulóján. pá­lyá­za­ton­nyert: 80.000­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­ No­vem­ber­ben: illyés gyula születésének 100. évforduös­­szes­be­vé­tel: 280.887 lóján, Ady Endre születésének 125. évfordulóján. ut­ca­ne­vek­re­te­szünk­kö­zös­ja­vas­la­tot­–­Szé­che­nyi Ki­adá­sok: Ft Tár­sa­ság­gal,­ Arácsi­ pol­gá­ri­ egy­let­tel:­ Bata Ferenc, Bankköltség: 25.019 cséplő Ernő, Jalsovits Aladár, Lonkay Antal, Pap gábor, nyomtatvány: 640 Peremartoni nagy sándor, megismételve Keresztury Postaköltség: 2.467 Dezső, valamint a Komáromy, őry, Fejes családok neTagsági díj: 500 vének arácsi megörökítése (pld. „Fejes-köz”, stb.). Fénymásolás: 8.100 haj­da­ni­köz­épü­le­tek­táb­lá­val­tör­té­nő­meg­je­lö­lé­sé­re Koszorúk: 6.710 te­szünk­kö­zös­ja­vas­la­tot.­ Hirdetés: 2.439 pá­lyá­za­tok:­Folyamatosan figyelemmel kísérjük a ki188.340 nyomdaköltség: írt pályázatokat és ahol lehetséges, pályázunk. ös­­szes­ki­adás:­ 235.215 Ki­ad­vány­ok: A Füredi História legalább 2 számának át­vi­tel­2002-re: 45.672 megjelentetése. Ku­ta­tá­sok,­anyag­gyűj­té­sek: A megkezdett kutatások A­Ba­la­ton­fü­re­di­hely­tör­té­ne­ti­egye­sü­let­2002.­évi folytatása, újak kezdeményezése. (Protiwinszky Ferenc, mun­ka­ter­ve Varga család, somogyi család, a füredi vendéglátás, a ii. Szer­ve­ze­ti­élet: Az egyesület működésének elsődle- világháború füredi áldozatai, szilvássy zoltán, a füredi ges színtere továbbra is a Helytörténeti gyűjtemény temetők sírjelei, Füred numizmatikai emlékei, sinkó épülete. itt biztosítva vannak a szükséges személyi és András, Lengyel samu, stb.) tárgyi feltételek. Havonként, minden második kedden, A­ be­szá­mo­lót­ és­ a­ mun­ka­ter­vet­ az­ egye­sü­let­ köz­egyesületi nap keretében találkoznak tagjaink és kötet- gyű­lé­se­2002.­feb­ru­ár­19-én­el­fo­gad­ta­és­jó­vá­hagy­ta.

Eötvös Károly emléksorai

Eötvös Károly balatonfüredi mellszobra ZSÁKODI CSISZÉR JÁNOS alkotása