K Ö R Ö S P A R T I P É T E R

KÖRÖSPARTI PÉTER HÖOK elnökjelölt választási programja

Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Közgyűlés Győr 2013. október 19.

Körösparti Péter: Elnöki program

„Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz.” (Baross Gábor)

2


Tartalomjegyzék I. BEMUTATKOZÁS

5

II. A CSAPAT

7

III. EREDMÉNYEINK ÉS TOVÁBBI TERVEINK A FELSŐOKTATÁS EGYES SZAKTERÜLETEIN

11

1. ÉRDEKKÉPVISELETI ALAPELVEK

11

2. AZ NFTV-HEZ KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYRENDELETEK

13

A) RÉSZVÉTEL A BOLOGNA-RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁBAN

13

B) TANÁRKÉPZÉS

15

C) FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

16

3. TEHETSÉGGONDOZÁS

18

4. HALLGATÓI TÉRÍTÉSEK ÉS JUTTATÁSOK

19

5. DIÁKHITEL

22

6. KÜLÜGY

24

A) KÜLÜGYI BIZOTTSÁG

24

B) STUDENT ADVANCEMENT OF GRADUATES EMPLOYABILITY (SAGE)

25

C) VISEGRÁDI NÉGYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (V4)

27

D) NEMZETKÖZI MOBILITÁS – TEMPUS

27

7. IFJÚSÁGÜGY

29

8. HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK

31

A) KOLLÉGIUMOK

31

B) ISKOLASZÖVETKEZETEK

32

C) MINŐSÉGÜGY

33

IV. A HÖOK JELENE ÉS JÖVŐJE

34

1. PR, KOMMUNIKÁCIÓ

34

2. A HÖOK KAPCSOLATRENDSZERE

35

A) KORMÁNYZATI ÉS FELSŐOKTATÁSI KAPCSOLATOK

35

B) TÁRSADALMI KAPCSOLATOK

38

3


C) POLITIKAI KAPCSOLATOK

40

3. GAZDÁLKODÁS, FORRÁSBEVONÁS

41

4. HÖOK RENDEZVÉNYEK

43

A) TAVASZI ÉS ŐSZI VEZETŐKÉPZŐK

43

B) KABINETTÁBOR

44

C) EFOTT CIVIL FALU

45

5. HÖOK PROJEKTEK

46

A) HÖOK MENTORPROGRAM

46

B) EFOTT - EGYETEMISTÁK ÉS FŐISKOLÁSOK ORSZÁGOS TURISZTIKAI TALÁLKOZÓJA

48

C) A HÖOK SPORTKONCEPCIÓJA, AZAZ A SPORTPONT PROGRAM

50

D) JAVASLATOK A HALLGATÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSÁRA

51

E) ÉRTELMISÉGIEK KÉPZÉSE A FELSŐOKTATÁSBAN

56

V. ZÁRSZÓ

61

4


I. Bemutatkozás Körösparti Péternek hívnak, 1981. július 25-én születtem Gyulán. Középiskolai tanulmányaimat a szeghalmi Péter András Gimnázium számítástechnikai tagozatán végeztem. 2006-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem tanári szakán, 2009-ben néprajz szakán, 2010-ben pedagógia szakán szereztem diplomát. Jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar politológia alapképzésén, valamint a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar pénzügy és számvitel alapképzésén folytatok tanulmányokat. Mindezek mellett az idei évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar felsőoktatás- és tudománymenedzsment szakirányú továbbképzésen felsőoktatási és tudományos irányítási szakember végzettséget szereztem.

Tekintettel arra, hogy a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöki tisztségét több ciklus óta töltöm be, valamint 2010-ben fél éven keresztül a HÖOK elnökeként a szervezet munkáját is irányítottam, az elmúlt években pedig elnökhelyettesként tevékenykedtem, így sikerült elegendő és nélkülözhetetlen, a hallgatói érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő tapasztalatot szereznem. DEHÖK elnöki tevékenységem alatt – úgy érzem – sikerült továbblépni a hallgatói integráció útján, és a folyamatosan változó körülmények mellett is eredményes képviseletet megvalósítani a hallgatóság érdekében, mindezt úgy, hogy a mindenkori egyetemi vezetéssel kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszony alakult ki. A HÖOK-ban végzett munkámmal is folyamatosan az eredményes hallgatói érdekérvényesítést igyekeztem elősegíteni, az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalásokon pedig, elnökségi tagtársaimmal és a Felügyelő Bizottság elnökével közösen, határozottan, korrekt, tisztességes magatartással, kulturáltan álltunk ki a hallgatók érdekeiért.

Nagy Dávid elnök úr 2013. augusztus 31-én benyújtotta lemondását, így a szervezet elnökhelyetteseként – az alapszabály és az elnökségi ügyrend vonatkozó 5


rendelkezései értelmében – jómagam a HÖOK ügyvezető elnöke lettem, az elnökség pedig vezetésemmel ügyvezető elnökséggé alakult át.

Az ügyvezető elnökség tagjaival konzultálva, kiemelt figyelemmel arra, hogy Nagy Dávid korábbi elnök úr programja egyben az elnökségünk programja is volt, ugyanakkor tekintetbe véve azt is, hogy a 2012. október 20-án Debrecenben megtartott elnökválasztó közgyűlésen a teljes elnökség személyenkénti szavazással nyerte el mandátumát, mely mandátum 2014. december 31-ig szól, arra a közös elhatározásra jutottunk, hogy változatlan személyi összetétellel, a korábbi vállalásokat teljesítendő, a kétéves ciklusból még hátralevő bő egy évre megpályázom az HÖOK elnöki tisztségét.

Megválasztásom esetén a jelenlegi elnökség egy taggal kiegészülve a folytonosság biztosítása mellett a korábbi program még meg nem valósult célkitűzéseiért dolgozva, azokat tovább építve, illetve új elemekkel kiegészítve igyekszik majd működni, természetesen szem előtt tartva a felsőoktatásban tapasztalható gyors változásokat, melyek sokszor azonnali döntéshozatalt igényelnek.

Bemutatkozásom zárásaként, tekintettel arra, hogy az elmúlt két elnöki ciklusban Nagy Dávid leköszönt elnök úrral és az elnökség jelenlegi tagjainak többségével együtt dolgoztunk, kérlek engedjétek meg, hogy a 2010-ben közösen írt programunkból idézzek:

„A hallgatói képviselő, tisztségviselő munkája szolgálat. Szolgálja a saját kara, intézménye hallgatói közösségét, azokat, akik őt tüntették ki bizalmukkal azáltal, hogy megválasztották az adott tisztségre. Munkája csak a hallgatói közösségben lehet hiteles, ahogy az országos szinten végzett munka is csak a tagönkormányzatok támogatásával, együttműködésével végezhető eredményesen.”

6


II. A csapat A 2010-ben indult átalakítások a felsőoktatás területén még nem értek véget. Bár a hallgatói képviselet jogait és a fő döntéshozó szervekben való jelenlétét nagyrészt megőriztük és a hallgatók „tetszés szerinti” elbocsátásának is gátat szabtunk, az azóta hivatalban volt elnökségek által elkezdett folyamatok nem minden esetben zárultak le. A Felsőoktatási Kerekasztal 2013. szeptember 20-án tartott ülésén elfogadott, a felsőoktatás átalakítását tartalmazó koncepció pedig kifejezetten nehéz feladatokat fog ránk róni, ezért úgy látom, hogy különösen is fontos, hogy egy összeszokott és jól kipróbált csapat alkossa a HÖOK elnökségét.

A külügyi területen az elmúlt időszak óriási előrelépést jelentett a magyar hallgatói mozgalomnak. Ebben óriási szerep jutott a területért felelős elnökségi tagnak, Gáspár Marcellnek. A HÖOK által szervezett ESU Convention elismeréseként elnyertük és Budapesten sikeresen meg is rendeztük a 2013. tavaszi ESU Board Meetinget. Természetesen Marcell mellett több elnökségi tag is kiemelkedő és nélkülözhetetlen munkát

végzett. Megválasztásom

esetén

Marcell

folytatja

munkáját

és

a

tagintézmények külügyeseivel kooperálva tovább emeli a HÖOK nemzetközi elismertségét.

Sikerterületként tartjuk számon az ifjúságügyet. A Magyar Ifjúsági Konferencia Magyarországi Régióját Gulyás Tibor, a HÖOK elnökségi tagja irányítja. Vezetésével a HÖOK ifjúságügyi bizottsága is kiemelkedő eredményeket ért el. A hallgatói érdekek valamennyi ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali fórumon – így a 2012 decemberében megalakult Nemzeti Ifjúsági Tanácsban is – nagy súllyal vannak jelen, olyannyira, hogy Gulyás Tibort a NIT egyik alelnökévé választották. Tibor jártassága és lelkesedése a előttünk álló időszakban is nagy hasznára válhat szervezetünknek.

7


Kiss Dávid elnökségi tagtársam tevékenykedett és tevékenykedik a szervezet társadalmi szerepvállalásainak

ügyén. A nagy érdeklődés mellett lezajlott

alkotmánykommunikációs vitafórum mintájára, a parlamenti pártok képviselőinek bevonásával, újabb nagyszabású rendezvénysorozatot szeretnénk indítani. A kommunikációnkban tervezett változtatások bevezetése egyelőre váratott magára, hiszen az elmúlt időszakban, különösen a december-januári tüntetések kapcsán rendkívül intenzíven volt jelen a szervezet a médiában. A 16 szak állami támogatása és a tüntetések, később a kormányzati tárgyalások kapcsán Dávid szinte mindennapos vendéggé vált több millió magyar honfitársunk tévékészülékének képernyőjén, ezzel is előjelezve, hogy kvalitásai messzemenőkig alkalmassá teszik a szervezet új kommunikációs stratégiájának kidolgozására.

A szakmai és egyéb rendezvényeink megvalósítása egyre nagyobb hozzáértést és energiát igényel. A rendezvényekért felelős elnökségi tag munkája azonban nem merül ki az általános szervezési feladatok megoldásával. Minden területet és minden partnerünket ismernie kell ahhoz, hogy el tudja látni feladatát, emellett pedig aktív kapcsolatot kell tartania az összes intézménnyel. Molnár Zalán a továbbiakban is közreműködik a HÖOK tevékenységét kiegészítő, egyéb kapcsolódó szervezetek munkájában, valamint a korábbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően aktívan részt vesz az EFOTT szervezésében, továbbá a SportPont Program menedzselésében.

Támogatásotok esetén továbbra is Pálffy Dorottya felel a tanulmányi ügyekért. A Bologna-rendszer hozta változások első tapasztalatai után jelenleg már a magyarországi modell felülvizsgálata zajlik. A Nemzeti Bologna Bizottság tagjaként Dorottya

érvényesíti

a

hallgatói

érdekeket

ezekben

a

folyamatokban.

A

véleményezésre érkező anyagokkal kapcsolatos HÖOK álláspont kialakításának koordinációját a továbbiakban is ő végezné, a jövőben is folytatná a vezetőképzők szakmai irányítását, valamint szervezné az EFOTT Civil Falu rendezvénysorozatát.

8


A közelmúltban a hallgatói szolgáltatások – részint a kormány központosítási szándéka miatt – egyre inkább előtérbe kerültek. Az intézményi szolgáltatásokon túl, az országos vonatkozású intézkedések, mint például az új diákigazolvány bevezetése, továbbra is indokolttá teszik, hogy egy elnökségi tag kiemelten foglalkozzon a területtel. Nagy Dániel a továbbiakban is ezzel a szakterülettel foglalkozna. A diákigazolványon kívül az ő feladata lesz a karrier-szolgáltatás, az OMHV és a kapcsolódó felmérések koordinációja is.

Szociális, kollégiumi és térítés-juttatást érintő ügyek intézésével a továbbiakban is Nagy Gábort kívánom megbízni. A 2012 márciusára ígért juttatási és térítési átalakítás mindezidáig nem valósult meg. A következő időszakban ez lehet a legnagyobb feladat számunkra és a területért felelős elnökségi tag számára egyaránt. A terület reformja során a tehetséggondozási és szociális elemek mellett a gazdasági racionalitás elvárásait is szem előtt kell tartani.

Az Európai Unió következő költségvetési ciklusában újabb pályázati lehetőségek várnak majd szervezetünkre és a tagönkormányzatokra egyaránt. Látható, hogy az állami támogatások szűkülését a legtöbb szervezet az elérhető pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázásával próbálja ellensúlyozni. A sikeres pályázati hírlevél és a vezetőképző vonatkozó szekciója ékes bizonyíték arra, hogy Pausits Péter elnökségi tagtársam nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel képviselte ezt a területet – terveim szerint a jövőben is ő lenne felelős a pályázati ügyekért.

A kormányzat kiemelt prioritásként kezeli az egészséges életmódra igényes polgárok számának és társadalmi arányának növelését. Vámosi Péter, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökeként hitelesen képviselheti ezt a szervezetünk életében

újszerű

szakterületet.

Feladata

lesz

a

felsőoktatási

intézmények

egészségügyi felmérési rendszerének kidolgozása, az orvostudományi szakmai

9


szövetség létrehozása, továbbá – megválasztása esetén – Péter tartja majd a kapcsolatot a Magyar Rezidens Szövetséggel.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a dedikált terület mellett minden elnökségi tagnak ki kell vennie a részét a közvetlenül nem hozzá tartozó feladatokból is. Ehhez elengedhetetlen a csapategység, és az, hogy az Elnökség tagjai minden területen tájékozottak legyenek. Meggyőződésem, hogy megfelelő koordináció mellett – mely egyértelműen az elnök feladata – a tagjelöltekből igazi ütőképes csapat válik a következő ciklus kezdetéig.

10


III. Eredményeink és további terveink a felsőoktatás egyes szakterületein 1. Érdekképviseleti alapelvek Az elmúlt időszak több olyan intézkedést és változtatást hozott a felsőoktatásban, melyek alapvetően ütköztek a HÖOK által képviselt értékrenddel, és szembe helyezkedtek az európai mobilitási törekvésekkel.

Sikerült elérnünk a hallgatói szerződés intézményének, melyet röghöz kötésként értelmeztünk, a jelentős átalakítását. Nem vitattuk azt a társadalmi érdeket, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma és a mögötte rejlő tudás hazánkban is kamatozzon, de meggyőződésünk, hogy ezt a diplomások számára nyújtott hazai lehetőségek bővítésével és nem értelmetlen intézkedésekkel lehet elérni. Az ügyért az utcára kivonulni is hajlandó hallgatóság hathatós segítségével, a kormányzattal folytatott tárgyalásokon végre áttörést értünk el, melynek eredményeképpen az idei tanévtől már az állami ösztöndíjas hallgatóknak nem kellett szerződést aláírniuk, hanem helyette egy úgynevezett hallgatói nyilatkozattétel aláírására került sor. A nyilatkozattételben vállalt kötelezettségek a korábbi szerződésben foglaltakkal szemben jóval enyhébbek.

Régóta

várat

kormányrendelet

magára

a

megújítása.

hallgatói

térítéseket

Nyitottak

vagyunk

és

juttatásokat

arra,

hogy

szabályzó a

hallgatói

tapasztalatokat felhasználva, a kormányzattal közösen alkossunk egy új, hallgatók számára előnyös, igazságos szabályozást, de az egy főre jutó támogatás mértékéből nem engedhetünk. A jelenleg érvényes hallgatói normatíva összege 2006 óta nem változott, reálértékben az elmúlt hat évben rengeteget csökkent, az államilag támogatott keretszámok csökkenésével pedig teljes összege nominálértéken számítva

11


is visszaesett. Az előbbiek fényében elutasítunk minden olyan törekvést, mely a hallgatói támogatások további csökkentését célozza!

A felsőoktatás 2011-2012-es átalakítása során az államilag támogatott, új néven állami ösztöndíjas keretszámok összességében több mint húszezerrel csökkentek, továbbá ésszerűtlen és indokolatlan szűkítés következett be a jogi és a gazdaságtudományi képzési területek keretszámaiban. Ezzel széles társadalmi rétegek estek el a felsőoktatástól. A „megoldásként” kínált hitelkonstrukciót még kedvező feltételei ellenére sem tartjuk valós megoldásnak.

A jövőben egyértelmű célunk, hogy megőrizzük azt a pozíciót, amelyet a januári és februári tárgyalások során sikerült elérnünk. Fontos, hogy továbbra is minden szakon legyen állami ösztöndíjas továbbtanulási lehetőség, és a felvettek száma ne csökkenjen az elmúlt években kialakult nagyságrend alá. Támogatjuk ugyanakkor a felsőoktatás minőségi reformját elősegítő összes javaslatot, így a továbbtanuláshoz szükséges minimális ponthatár fokozatos emelését is.

Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a hallgatói önkormányzati választásokon országos szinten is bevezetésre kerüljön – a papír alapú mellett – az elektronikus szavazás lehetősége. A már ilyen módon megtartott választáson jelentősen megnövekedett a részvétel, ami a szervezet legitimitásának további erősödését segíti elő. Az elektronikus választás bevezetésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a szavazás titkosságának megtartására, a szenzitív adatok kezelésére. Természetesen a választások módjának formája a tagönkormányzatok döntési kompetenciájába, autonómiájába tartozik, de a HÖOK minden segítséget megad azoknak a helyi hallgatói önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő felület mellett döntenek (pl. karok közötti, eltérő választási rendszer figyelembe vétele a fejlesztéskor). A rendszer – tagintézményekkel egyeztetett – fejlesztéséhez kívánatos lehet az EU-s pályázati források bevonása.

12


2. Az NFTV-hez kapcsolódó kormányrendeletek Az utóbbi egy évben továbbra is folyamatosan zajlott a felsőoktatási törvénykezés. Az elkészült kormányrendeletek mellett várható, hogy a korábban elfogadott stratégiai

jellegű

dokumentumok

mentén

újraszerveződő

oktatáspolitika

reformhangulata a képzéseket sem hagyja majd érintetlenül.

A kormányrendeletek és stratégiai anyagok véleményezését a HÖOK a lehető leghatékonyabban, teljes szakmai felkészültségével és a szükséges legtöbb egyeztetéssel végezte el.

a) Részvétel a Bologna-rendszer átalakításában Mint

az

Európai

Felsőoktatási

Térséghez

csatlakozott

országban,

2006

szeptemberében Magyarországon is bevezetésre került a kétciklusú rendszer, a tanulmányaikat alapképzésben 2009-ben befejezők 2009 szeptemberében már mesterképzésen folytathatták tanulmányaikat, az első évfolyamok tehát már végeztek. A Bologna-folyamat beindítása korántsem volt zökkenőmentes hazánkban, és a mai napig sok akut problémát kell megoldani, mind az átjárhatóság biztosítása, mind pedig a kreditrendszer területén, melyek kommunikálásában a HÖOK eddig is aktívan részt vett.

A HÖOK képzésekért és Bologna-folyamatért felelős elnökségi tagja eddig tisztségénél fogva tagja volt a következő bizottságoknak, melyek munkáját a továbbiakban is segíteni kívánjuk, függetlenül azok jövőjétől: Nemzeti Bologna Bizottság, Országos Kredit Tanács. Emellett a külügyekért felelős elnökségi taggal együtt részt vesz a Tempus Közalapítvány által koordinált Bologna-promóter hálózat munkájában, ami a Bologna-folyamatot érintő hazai és nemzetközi konferenciákon,

13


szakmai párbeszédekben, kérdőívezésekben, visszacsatolásokban való részvételben és a Tempus Közalapítvánnyal való kapcsolattartásban mutatkozik meg.

A

Bologna-rendszer

pozitívumaival

és

negatívumaival

oldalakat

tudnánk

megtölteni, azonban el kell fogadnunk, hogy a rendszer, ha bizonyos változtatások mellett is, de megmarad. Ami jelenleg a rendszert érintő egyik legkomolyabb változás, az a tanárképzés osztatlan képzésre való visszaállítása, de még inkább a még osztott rendszerben tanuló hallgatók tanulmányi ügyeinek képviselete. Ezen kívül proaktívan szándékozunk előkészülni javaslatainkkal és észrevételeinkkel egy lehetséges új kreditrendelet bevezetésére is.

A Felsőoktatási Kerekasztal munkájának egyik leghangsúlyosabb eleme a képzési szerkezet és az egyes szakok kurrikulumának felülvizsgálata. A munkaerő-piaci oldal képviselőitől kiindult kezdeményezés széleskörű támogatással bír a résztvevő szervezetek körében. Itt a HÖOK legfontosabb feladata, hogy a hallgatói igényeket is bele tudjuk szőni a reformok szövetébe, becsatornázva ezzel olyan régi vágyakat, amelyeket

például

a

képzések

párhuzamos

akkreditációja

vagy

az

intézményakkreditációk során fogalmaztak meg a MAB látogató bizottságaiba delegált képviselőinknek a hallgatók.

Úgy hisszük, hogy a Bologna-rendszer alapvető céljai – mint a könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása, a két fő, egymásra épülő képzési cikluson alapuló rendszer bevezetése, az egységes kreditátviteli rendszer kialakítása és a köztük való átjárhatóság biztosítása, a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése – csak úgy valósulhatnak meg, ha hazánkban is egy rugalmas, szakmailag alátámasztott, hazai és nemzetközi szinten összehasonlítható és mérhető kreditrendszer bevezetését szorgalmazzuk és támogatjuk.

14


b) Tanárképzés Az

új

NFTV

végrehajtandó

törvényi

szinten

változásokat,

szabályozza

továbbá

a

tanárképzés

kormányrendeleti

szerkezetében

felhatalmazást

ad

a

tanárképzés területén végrehajtandó egyes változásokra, így a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről is rendeletben döntenek. Az új törvény kimondja a tanárképzés osztatlan képzésben történő megszervezését, amelyben az általános iskolai tanárképzés két szakon 4+1 év, középiskolai tanárképzésben 5+1 év, ami azt jelenti, hogy a képzést egy 1 éves összefüggő iskolai gyakorlat zárja.

A HÖOK feladata és célja, hogy a tanárképzést érintő szakmai vitákban, fórumokon aktívan részt vegyen, képviselje a tanári szakos hallgatók érdekeit és hangsúlyozza a tanári pálya utánpótlásának fontosságát. Sajnos tisztában vagyunk azzal is, hogy a jelenlegi finanszírozás és karrierlehetőségek mellett a tanári pálya választása nem jelent olyan magas szakmai és morális presztízst az ifjúság számára, ezért is állunk ki továbbra is a pedagógus életpályamodell mihamarabbi teljes körű bevezetése mellett.

Az utóbbi években már akutnak nevezhető az a probléma, hogy a tanárképzés iránt érdeklődő felvételizők száma stagnál, sőt még a hosszú távú demográfiai folyamatok (népességfogyás, alacsony születési ráta) figyelembe vétele mellett is a jövőbeli gyermeklétszám oktatásához szükséges létszámot sem éri el, vagyis kijelenthetjük, hogy a tanárhiány a közeljövő nagy oktatási problémája, hiszen a szakma elöregedő. A műszaki, informatikai és természettudományos helyeket az államilag támogatott helyek drasztikus csökkentéséhez képest arányaiban jóval kisebb mértékben csökkentették, de a felsőoktatási államtitkárság céljai ellenére a felvételizők kedvét ez nem hozta meg, a természettudományos tanárok száma vészesen fogy tovább.

Állandó tájékoztatással és információ-szolgáltatással fel kell hívnunk a hallgatók figyelmét a jogszabályi és intézményi változásokra, szakmai anyagok készítésével és 15


fórumok szervezésével részt kell vennünk a területet érintő diskurzusban, valamint ott kell lennünk a jogszabályok kidolgozásakor, tájékoztatnunk kell az érintett intézményi hallgatói önkormányzatokat a Tanárképző Központok működésének eljárásrendjéről és fontos szabályairól.

c) Felsőoktatási szakképzés A HÖOK a kezdetektől fogva egyetértett abban, hogy a felsőfokú szakképzések reformra szorulnak, súlyukat és szerepüket a felsőoktatási rendszerben meg kell erősíteni, a szakképzést jobban hozzá kell kötni a felsőoktatási intézményekhez. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló rendelet céljával és szükségességével tehát egyetértettünk, azonban néhány

észrevételt

kötelességünk

volt

megtenni.

Javasoltuk

a

felsőfokú

szakképzésben részt vevők jogviszony kérdésének felülvizsgálatát. Kértük, hogy a többszintű

képzési

rendszer

szintjei

közötti

átjárhatóságot

a

jogviszony

folytonosságának megteremtésével és a korábbi tanulmányok beszámításának egységesen szabályozott rendszerével teremtse meg a felsőoktatási kormányzat. A közeljövőben problémaként merülhet fel, hogy a rendeletben a besorolási szakokon való kreditbeszámítást 75 százalékban határozták meg, ami felveti majd a kérdést, hogy miben különbözik azonos képzési területen egy adott alapképzés és egy felsőoktatási szakképzés, illetve hogy mennyi az értékük a munkaerő-piacon. Itt merülhet fel kérdésként, hogy a felvételi pontszámok emelése milyen mértékben érintse a felsőoktatási szakképzések rendszerét.

A felsőfokú szakképzést tehát teljes mértékben a felsőoktatás részeként kívánják működtetni (erre utal a képzési forma nevének felsőoktatási szakképzés névre változtatása az NFTV-ben), ezen belül kiemelt területeknek tekintve az agrár, a műszaki, az informatikai és a gazdasági képzéseket. A HÖOK feladata ezen a területen is megnő, a képzésekért felelős elnökségi tag munkája ezzel bővül, a

16


hallgatók és az intézmények számára készített szakmai és tájékoztató anyagok jobban koncentrálnak majd a felsőfokú szakképzést érintő jogszabályi, tanulmányi változásokra.

1. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint szerint 2013-ban1

Mint a fenti ábrán láthatjuk, az általános és a pótfelvételi eljárásban összesen felvettek közel 68 százaléka alapképzésben kezdte meg tanulmányait 2013 szeptemberében, valamivel több mint 17 százalékuk mesterképzésre került be. Az egységes, osztatlan képzés, valamint a felsőfokú szakképzés részesedése kisebb, osztatlan képzésben a felvett hallgatók mintegy 8, a felsőfokú szakképzésben pedig 7 százaléka kezdte meg tanulmányait.2 A 2010-es kormányprogramban, a Nemzeti Együttműködés Programjában is szerepelt, hogy célszerűsítik, megerősítik a felsőfokú szakképzést, növelik a résztvevők arányát és erősíti a gyakorlatorientált képzésüket, így segítve a magyar gazdaság felzárkózását.3 Reméljük, a kormányzat a kezdeti kudarcos mutatók ellenére nem adja fel ezt a célját, amellyel a HÖOK is egyetért, hanem időt és forrást szentel a felsőfokú szakképzés fenntartására és népszerűsítésére, utóbbiban a HÖOK partner kíván lenni.

http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=6 http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=6 3 http://www.kormany.hu/download/c/27/10000/a%20nemzeti%20egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s%20prog ramja.pdf 1 2

17


3. Tehetséggondozás Nem csak európai uniós célkitűzés, hanem nemzeti érdek is a tudásalapú társadalom erősítése Magyarországon. Az elmúlt két évben csak tovább erősödött a folyamat, hogy az intézmények és különböző pályázati források egyre intenzívebben és szervezettebben támogatják és szervezik a tehetségek kibontakozásának folyamatát, a tehetségek gondozását és a tudományos munkába való bevonását. Az előző programban ígéretet tettünk arra, hogy a HÖOK is fokozottabban jelen lesz a tehetséggondozás területén, mely nagyon sok, olykor egymástól elszigetelt szereplők munkájának eredményeként alakul. Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy Nagy Dávid a HÖOK korábbi elnöke szakértőként részt vesz a Magyary Zoltán Ösztöndíj Program4 kuratóriumának munkájában. Ezen a területen a közeli jövő legfontosabb feladata, hogy az új, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban induló tehetséggondozási programok menedzselésében is megőrizzük jelenlegi pozícióinkat.

A HÖOK továbbra is részt kíván venni minden olyan fórumon, amelyen a kiemelkedő tanulmányi, tudományos, sport, vagy kulturális tevékenységet is végző hallgatókat emelik ki, segítik vagy jutalmazzák. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács tagjai közé a HÖOK is delegál tagot, így az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák

népszerűsítése,

a

tehetséges

hallgatók

ösztönzése

a

HÖOK

kapcsolatrendszerén keresztül a jövőben megvalósulhat. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a legtehetségesebb hallgatókat a HÖOK is jutalmazza valamilyen formában, mely a szervezet saját erőforrásból is megvalósítható.

A Magyary Zoltán Ösztöndíj Programot kibővítő támogatási rendszer olyan hallgatókat, doktorandusz hallgatókat, fiatal és tapasztalt oktatókat lát el többletjövedelemmel, akik a támogatás nélkül vélhetően elhagynák az országot vagy az akadémiai szférát és a piac felé orientálódnának. A kormányzat célja egy nemzetközi nívójú támogatást biztosító ösztöndíjrendszer kiépítése oktatók-kutatók és hallgatók számára, mely a Nemzeti Kiválóság Program keretében valósulhat meg, ehhez támogatást nyújt a TÁMOP 4.2.4. „Nemzeti Kiválóság Program” pályázata. 4

18


Feladatunkat

elsősorban

a

különböző

szereplők

(OTDT,

szakkollégiumok,

intézmények, felsőoktatási és tudományos szakemberek stb.) összehozásában látjuk, fontos, hogy a HÖOK minden oldallal aktív párbeszédet tudjon kialakítani, bizonyos projektek kapcsán partnerként tudjon együttműködni e szervezetekkel.

Ugyanakkor tervezzük, hogy az egyes intézményi tapasztalatokat a megkezdett diskurzus után összegyűjtjük országos szinten, hiszen a tehetséggondozás elsősorban intézményi és szakterületi keretek közt működik. Ezzel mind a HÖOK, mind pedig az olyan intézmények információit tudjuk bővíteni és hasznosítani ebben a témában, amelyek még csak most állnak saját tehetséggondozási programjuk kidolgozása előtt.

4. Hallgatói térítések és juttatások A hallgatói térítések és juttatások területén az új NFTV és a végrehajtási rendelet elfogadása után számos kérdés lezáratlanul maradt, illetve különböző értelmezésekre ad lehetőségeket. Ezek részletes kifejtésére nem törekednénk az elnöki programban, de felsorolásként mindenféleképpen fontosnak tartjuk megemlíteni őket: a doktoranduszok jogviszonyának és ehhez köthető juttatási kérdések tisztázása, a köztársasági ösztöndíj kiírásának időpontja, az önköltséges, részösztöndíjas, állami ösztöndíjas státuszú hallgatók jogosultságának a tisztázása.

Okvetlen szükséges az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet reformja is. Időszerűvé vált a kollégiumok komfortfokozat szerinti besorolásának felülvizsgálata: ez a rendszer végre lehetővé tenné a jelenlegi infrastrukturális viszonyok reális leképezését.

Ugyanakkor a térítési és juttatási az a terület, ahol már számos változás történt és fog történni még a jelenlegi ciklusban, melyekre a HÖOK-nak mindenképpen reagálnia

19


kell. Az új rendeletre már 2012 tavaszán megkezdtük a felkészülést, az nem fog bennünket meglepetésként érni. Fontos ismét kiemelni, hogy nem engedhetünk a rendszer jelenlegi költségvetéséből, hiszen a hallgatókra háruló terhek eddig is növekedtek, illetve a különböző támogatások mértéke elinflálódott, mivel azok 2006 óta változatlanok.

Várhatóan meg fog növekedni a ciklusban a juttatási területtel kapcsolatos kérdések száma a szervezeten belül. Ezek ösztönzésére létre fogunk hozni egy levelezőlistát, melynek tagjai a szabályozásokkal teljesen tisztában lévő hallgatói képviselők, illetve az elnökség erre a feladatra szakosodott tagjai lesznek, ezáltal a rendszerben meglévő tudás egy helyen összpontosulhat, és a lehetőségeinkhez mérten a legtöbb felmerülő kérdésre kielégítő választ tudunk adni.

Folytatnunk kell az országos szintű statisztikai adatgyűjtéseket, mert jelenleg nincs olyan működő rendszer a felsőoktatásban, amely a számunkra kiemelkedően fontos juttatási és térítési kérdésekben érdemleges országos trendeket képes lenne prezentálni. Meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy olyan hallgatók vesznek körül bennünket, akik számos területeken végeznek kutatásokat. A következő két évben az előzőekhez hasonlóan (sport, szociális helyzet) kérdőív alapú kutatásokat fogunk végezni, hallgatók és doktoranduszok bevonásával, illetve az ifjúságpolitika területén dolgozó szakértőkkel.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fenti két módszerrel megszerzett tapasztalatokat megfelelően kommunikáljuk a kormányzat, illetve a szakmai sajtó felé, ami nagyon fontos elemét jelenti annak, hogy a HÖOK megítélése szakmai alapokon erősödjön a döntéshozókban, a köztudatban, és ami talán a legfontosabb, az általunk képviselt hallgatók körében.

20


A hallgatók körében a hallgatói önkormányzatok megítélése sokszor kap negatív visszhangot, amely leginkább az egyes hallgatói juttatások elosztásának HÖK-re ruházott feladatára vezethető vissza. Ezeken a képzeteken a transzparencia képes leginkább segíteni, melyet a juttatások igénylésének és odaítélésének elektronikus rendszereivel lehetne erősíteni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy amennyiben pályázati forrásokból lehetőségünk lesz rá (TÁMOP 4.1.3.), a kisebb intézmények részére a HÖOK egy szociális támogatás elbírálását segítő elektronikus rendszert fog biztosítani.

A jelenleg hatályos, a térítésekről és juttatásokról szóló 51/2007-es kormányrendelet egy elég elavult, felhasználásában kötött, a kor kívánalmainak kevésbé megfelelő normatíva rendszert biztosít a felsőoktatásban. A másik terület, ahol alternatívát kell felmutatnunk, a hallgatói támogatások állami finanszírozásának rendszere, amelyet meg kell próbálnunk kimozdítani a jelenlegi holtpontjáról. Egy olyan normatíva rendszer megalkotását javasoljuk, mely leginkább az intézményi sajátosságokat veszi figyelembe, céljait tekintve leegyszerűsített, minimális központi megkötést tartalmaz, a hallgatók helyi igényeihez a lehető legjobban igazítható, és amelyben a teljesítmény alapú támogatások kiemelt szerepet játszanak.

Ha juttatási és térítési kérdésekről beszélünk, akkor nem hagyhatóak ki a kollégiumok,

illetve

a

szakkollégiumok.

Míg

a

szakkollégiumok

rendeleti

szabályozása megtörtént az elmúlt időszakban, addig a kollégiumok sok ismert tényező miatt „parkolópályára” kerültek, azonban a kollégiumok ez utóbbiak megfelelő szabályozása sem várhat tovább.

Az elveink és hozzáállásunk a kollégiumokkal és a szakkollégiumokkal kapcsolatban nem változtak az előző ciklushoz képest. A szükséges új szabályozást, mely végre több évtizedes hiányt pótolva újradefiniálná a kollégiumok szerepét az oktatásban, a kollégiumok képviselőivel közösen kell kidolgoznunk, hogy az egységes hallgatói

21


érdekek is megfelelően képviselve legyenek. A szakkollégiumokkal is szorosabban kell együttműködnünk, hogy az új szabályozásban helyesen kiemelt szakmai műhelyek kellő támogatást kapjanak, hiszen az extra teljesítményt nyújtó hallgatók kiemelt figyelemben kell, hogy részesüljenek.

A felsőoktatásból történő forráskivonást a következő években is biztosra vehetjük. Ez elsősorban az intézményeket érinti, de már rövid távon is meg fogják azt érezni a hallgatók

anyagi

ösztöndíjrendszer

szempontból. létrehozását,

Segítenünk amely

az

kell

ország

egy

olyan

bármelyik

piaci

alapú

intézményében

működőképes. A piaci szereplőket érdekeltté kell tenni ilyen jellegű támogatási formák létrehozásában, számukra megfelelő mértékű adókedvezményt kell kiharcolni.

Az elmúlt években sikeresen működő Demján Sándor Ösztöndíjprogram sajnos véget ért. Akkor ért véget, amikor talán a legjobban hiányzik egy hasonló mértékű, bár céljaiban kicsit más jellegű ösztöndíjprogram. A következő két évben meg kell próbálnunk ezt a tátongó űrt betölteni. Meg kell keresnünk olyan karitatív alapítványokat,

magánszemélyeket,

akik

megfelelő

mértékű

vagyonnal

rendelkeznek, és céljaik között szerepel a jövő értelmiségének támogatása, a jövő Magyarországának építése.

5. Diákhitel 2011 decembere óta zajlottak viták az új diákhitel konstrukció kialakításáról, amely szorosan kapcsolódott az önköltséges képzési forma bevezetéséhez, illetve a hallgatói létszám, ezen belül az állami ösztöndíjas helyek radikális csökkentéséhez. A Diákhitel I. alapvető célja létrehozásakor az volt, hogy minden diák számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül családi, illetve egyéni anyagi

körülményeitől.

Költséghatékonysági 22

megfontolásból

a

konstrukció


adminisztratív hátterét már a kezdetektől állami tulajdonú vállalat, a Diákhitel Központ Zrt. adja. Az alapvető megélhetési kiadások fedezésére irányuló, szabadon felhasználható Diákhitel I. konstrukció tehát széles tömegek előtt nyitva állt és a lehetőséggel 2011-ig mintegy 319000-en éltek is. A Diákhitel II., a kötött felhasználású hitel kapcsán megoszlott az érintett minisztériumok álláspontja, és bár három tárca, a Diákhitel Központ és a HÖOK egy verzió mellett rakta le a voksát, mégis az NGM által preferált másik konstrukció került elfogadásra.

Az államilag támogatott helyek csökkenésére a kormányzat válasza a fent említett Diákhitel II. bevezetése volt. A hitelrészt kizárólag az önköltség finanszírozására fordíthatja az igénylő, oly módon, hogy maga az összeg nála nem is realizálódik, hanem közvetlenül az intézményhez kerül. Az állami kamattámogatásnak köszönhetően kedvező, csupán 2%-os kamatozással jut így extra forráshoz a hallgató. Nem

szabad

azonban

elfelejtenünk,

hogy

hosszú

távon

a

konstrukció

fenntarthatatlanná válhat és az államnak több pénzébe kerül, mintha a 2010-es szinten tartotta volna az államilag támogatott keretszámokat. Továbbá, ahogy már kitértünk rá, a Diákhitel II. leegyszerűsítve csupán egy időben elhatárolt tandíjfizetés, mintsem valós alternatívája az állami ösztöndíjnak.

Eltekintve a Diákhitel II.-ről az előbbiekben ismertetett álláspontunktól, a HÖOK-nak feladata és célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt.-vel együttműködve, megfelelő és hiteles

tájékoztatást

adjon

a

potenciális

hiteligénylőknek.

Nem

szabad

elfelejtkeznünk a szabad felhasználású hitelrészről sem, hiszen itt gyakran előfordul, hogy a friss belépők nem a megfelelő célokra használják fel az „ingyenpénzt” és feleslegesen halmoznak fel hitelállományt, ami frissdiplomás éveiket nehezítheti meg a későbbiekben. Ahogy a HÖOK saját rendezvényein a továbbiakban is igyekszik majd megfelelő tájékoztatást adni a hallgatóknak és a hallgatói képviselőknek, úgy az intézményi hallgatói önkormányzatoknak is feladata saját hallgatóik informálása, az esetleges veszélyek hangsúlyozása.

23


A csökkenő államilag finanszírozott férőhelyek, a kilátástalan pénzügyi jövő sokaknál eredményezi azt, hogy nem kezdi el a felsőoktatási tanulmányait vagy éppen megoldást keres arra, hogy a tanulmányai mellett valamilyen lehetőséget találjon, hogy megélhetését biztosítsa. A diákhitel felvételének lehetősége mellett sokan vállalkoznak arra, hogy elmennek dolgozni, akár egyéni felkeresés alapján, akár

iskolaszövetkezeten

keresztül.

Azt

gondoljuk,

hogy

a

megváltozott

körülmények miatt az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a hallgatók megfelelő szolgáltatást kapjanak a szövetkezetektől, így a későbbiekben ezzel a kérdéskörrel is foglalkozunk.

6. Külügy A HÖOK külügyi tevékenységének célja, hogy az elmúlt három év eredményeit megőrizve és tovább erősítve a jövőben még hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi szervezetekben, fejlessze kapcsolatait a partner országok hasonló területen működő intézményeivel, szervezeteivel. Az alábbiakban áttekintjük azokat a legfontosabb fórumokat és programokat, amelyek meghatározzák a HÖOK külügyi tevékenységének alapjait.

a) Külügyi Bizottság 2011-ben alakult meg a HÖOK Külügyi Bizottsága, amely a külügyek iránt elhivatott hallgatói képviselőkből tevődik össze. A bizottság tagjai munkájának eredményeként az ESU-val történő kapcsolattartás színvonala jelentősen javult, hiszen a nemzetközi szervezet

által

küldött,

a

felsőoktatással

kapcsolatos

szakmai

anyagok

véleményezésére, a különböző kérdőívek kitöltésére egy teljes csapat áll a HÖOK rendelkezésére. A bizottság aktív működése továbbra is szükséges a HÖOK jelenleg, és

remélhetőleg

a

jövőben

is

futó

24

nemzetközi

projektjeinek

színvonalas


megvalósítása, valamint a 2014-ben előttünk álló nemzetközi rendezvény (pl. V4 találkozó) zökkenőmentes lebonyolítása érdekében is. A HÖOK meglehetősen sok nemzetközi konferenciára kap meghívást, amelyeknek eddig nem tudtunk maradéktalanul eleget tenni, a bizottság tagjaival viszont lehetőség van arra, hogy a magyar hallgatók véleményét minél több nemzetközi szakmai fórumon képviselni lehessen.

A bizottságnak az előbbiekben felsoroltak mellett előnye, hogy az intézményi hallgatói külügyi bizottságokkal is szorosabb kapcsolat építhető ki, ezáltal pedig közvetlen kommunikációs csatorna jön létre az ESU és az intézményi hallgatói önkormányzatok között. A bizottság megalakításával és jövőbeni fejlesztésével nem titkolt szándékunk, hogy idővel a HÖOK delegáltjai konkrét feladatot, akár elnökségi vagy bizottsági tagságot vállaljanak az európai hallgatói szervezet életében.

b) Student Advancement of Graduates Employability (SAGE) A 2011. februárban megrendezett sikeres „21st European Students’ Convention” elnevezésű konferencia egyik eredménye volt, hogy az ESU felkérte a HÖOK-ot egyik soron következő nagy projektjében történő részvételre. Ennek köszönhetően 2011 októberétől 2014 februárjáig a HÖOK partnerszervezetként dolgozik az ESU által koordinált SAGE elnevezésű projektben (Student Advancement of Graduates Employability).

A projekt alapvető célja, hogy a hallgatók munkaerőpiacra történő felkészítését a hallgatói önkormányzatokon keresztül is segítse. A projekt alatt több felmérés is készül a témában, amelynek eredményeit és a megfogalmazott javaslatokat, útmutatásokat egy kiadvány (Employability Handbook) formájában foglalják majd össze a projektben résztvevő hallgatói szervezetek. A fentiek mellett több nemzetközi rendezvény is sor került a témában. 2013 tavaszán a SAGE-ban résztvevő szervezetek

25


delegáltjaiból egy munkacsoport érkezett hozzánk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek felmérésére. Ezt követte egy országos szintű konzultáció (ún. National Debate), amely tulajdonképpen egy fórumot jelent, amelyen a hallgatók, oktatók és különböző felsőoktatási szakértők, politikusok, valamint a munkáltatók képviselői vettek részt, és osztották meg gondolataikat a témában. Ezt a kb. 45 fő részvételével lezajló rendezvényt a 2013-as tavaszi vezetőképző programjába építettük be.

Az említett programok mellett örömteli lehetőség volt a HÖOK számára, hogy az egyik legnagyobb projektrendezvénynek, az ún. SAGE tréningnek is Magyarország lehetett a házigazdája. A megvalósult rendezvény az ESU budapesti közgyűlésének programelemét képezte, ezáltal pedig nagyban hozzájárult a Board Meeting sikeres pénzügyi lebonyolításához is.

A nemzetközi rendezvények mellett jelenleg a kérdőívek, konzultációk értékelése van folyamatban. A projekt záró rendezvényére 2014 márciusában Brüsszelben kerül sor, amelyet még egy projektmenedzsment találkozó fog megelőzni. A projekt hátralévő időszakára vonatkozó költségvetési tervet elkészítettük, a tervek szerint októberben megérkezik a HÖOK-ot érintő projekttámogatás következő 40%-a, amely hozzájárul a szervezet pénzügyi egyensúlyának biztosításához. A projekt időszak utolsó hónapjaiban a projekt eredményeinek bemutatására szeretnénk koncentrálni, ezért a kommunikációra és disszeminációra helyezzük a hangsúlyt. Többek között szeretnénk a projekt tanulmányait és a kérdőívek értékelését bemutató Employability Handbook

magyar

nyelvű

fordítását

is

elkészíteni,

amely

a

hallgatói

önkormányzatok képviselői mellett a karrier irodák és több szakmai szervezet számára is hasznos (pl. MKIK, szakszervezetek, MRK, minisztériumok stb.).

26


c) Visegrádi Négyek együttműködése (V4) A Visegrádi Négyek és az úgynevezett V4+ országok hallgatói szervezetei közötti együttműködést a jövőben is fenn kívánjuk tartani, eredményességét pedig tovább szeretnénk növelni. Sajnos az elmúlt másfél év során nem volt V4+ hallgatói találkozó, az utolsóra 2012 tavaszán, Miskolcon került sor. Ennek oka, hogy a soron következő hallgatói szervezet, bár elvállalta a találkozó megrendezését, végül az utolsó pillanatban mindig visszalépett a rendezvény megszervezésétől. Emellett az elmúlt időszak alatt több partnerszervezet tisztségviselői is kicserélődtek, amely a szervezést tovább nehezítette. Ugyanakkor az európai hallgatói mozgalomban történő érdekképviseletünk, valamint a kölcsönös tapasztalatcsere szempontjából is fontos lenne, hogy a V4+ együttműködés újra erős legyen. Ebben a folyamatban a HÖOK mozgatórugóként kíván tevékenykedni, hiszen nagyon fontos, hogy a térség hallgatói szervezetei az ESU életében is aktív szerepet vállaljanak. Ehhez szoros együttműködésre

és

a

V4

találkozókon

megvalósuló

közös

felkészülésre,

tapasztalatcserére van szükség. A HÖOK az elmúlt három év során két hallgatói találkozót szervezett, az egyiket Visegrádon, a másikat pedig Miskolcon. Az előzetes tervek szerint a soron következő V4 hallgatói konferencia 2014 őszén vagy 2015 tavaszán kerül megrendezésre.

d) Nemzetközi mobilitás – TEMPUS Az Európai Unió 2020-as célkitűzései között szerepel, hogy az egyetemeken és főiskolákon végzett hallgatók legalább húsz százaléka nemzetközi mobilitási tapasztalatokat szerezzen tanulmányai befejezése előtt. Jelenleg ez az arány Magyarországon nyolc százalék körül van. Bár a felsőoktatási tanulmányaikat megkezdő fiatalok nyelvtudása és mobilitási hajlandósága javulást mutat, a kormányzat felvételi keretszámokra vonatkozó jövőbeni elképzelései miatt ez az

27


irány könnyen csökkenő tendenciába fordulhat át, hiszen pont a nemzetközi mobilitás szempontjából legaktívabb szakokon (pl. közgazdászképzés) korlátozzák az állami ösztöndíjas helyeket.

Ennek

részbeni

kompenzálása

a

Campus

Hungary

program,

amelynek

kommunikációjában a HÖOK fontos szerepet kíván betölteni a jövőben is. További célunk, hogy a programnak legyen folytatása a jövőben is. Ahogyan ismeretes, a Campus Hungary európai uniós forrásokból valósul meg, és 2015 elején zárul. Azonban fontos lenne, hogy a programnak a jövőben is legyen folytatása, ehhez azonban a HÖOK és a Tempus Közalapítvány közös lobbitevékenységére van szükség. Ahhoz, hogy az EU2020 mobilitásra vonatkozó céljait teljesíteni tudjuk, a hallgatói önkormányzatok aktív külügyi szerepvállalására van szükség. Ebben segítségünkre van a Tempus Közalapítvánnyal történő szoros együttműködés. A Tempus

által

szervezett,

mobilitással

és

Bologna-folyamattal

kapcsolatos

konferenciákon továbbra is aktív szerepet kívánunk vállalni, valamint minden szinten együtt kívánunk működni a hallgatók nemzetközi mobilitásának elősegítése érdekében.

A HÖOK vezetőképzőinek külügyi szekciói kiváló lehetőséget jelentenek a külügyekkel foglalkozó hallgatói képviselők közötti tapasztalatcseréhez. Ehhez társul a Tempus Közalapítvány munkatársainak rendszeres jelenléte, akik az aktuális országos és nemzetközi felmérésekről tájékoztatják a résztvevőket. Várhatóan az elkövetkezendő vezetőképzők külügyi kurzusainak visszatérő témája lesz az „Erasmus for All” mobilitási koncepció, ami a korábban is működő mobilitási programokat foglalja össze az Erasmus név alatt. A tervek szerint 2014-től induló új programszerkezet a korábbiakhoz képest több elemmel is gazdagodik, és jelentős pénzügyi forrásokkal bővül, amelyből remélhetőleg minél több magyar hallgató fog profitálni az elkövetkezendő években. A külügyekkel foglalkozó hallgatói képviselők felkészítésében jelentős segítségünkre vannak a Tempus munkatársai, akik a

28


vezetőképzők keretében terveink szerint több képzést is fognak nyújtani az érdeklődő hallgatók számára.

A jövőben alapvető változás lesz a vezetőképzők külügyi kurzusaiban. Az elmúlt három évben komoly erőfeszítések árán sikerült életben tartanunk az Országos Diplomataképző Konferenciát és Külügyes Találkozót (röviden ODK). Azonban az a tapasztalatunk, hogy a viszonylag csekély érdeklődésre való tekintettel nem érdemes további energiát és anyagi forrásokat fektetni ebbe a rendezvénybe. Azonban a külügyek iránt érdeklődő hallgatói képviselők számára fontos lenne a konferencia szakmai tartalmát megőrizni. Ehhez teremtenének lehetőséget a HÖOK rendszeres vezetőképzői. Elképzelésünk szerint a jövőben kétnapos külügyi szekciókat szervezünk majd, amelyek közül az egyik nap a korábbi ODK témáinak megfelelően a diplomácia és világpolitika aktuális témáival foglalkozna, a második nap pedig a Bologna folyamat, a hallgatói mobilitás, valamint az európai hallgatói mozgalom köré épülne.

7. Ifjúságügy Az ifjúságügyi területen szertágazó, folyamatos és hangsúlyos munkát folytattunk az elmúlt időszakban is. A Nemzeti Ifjúsági Tanács 2012-ben több mint 100 szervezet jelenlétében kimondta megalakulását, amely óta folyamatos munkát végez. Az azóta eltelt időszakban egy dolog állt a szervezet útjába, okozva a mindennapok „keserűségét”, hogy a bírósági végzés még mindig nincs a szervezet „kezében”.

A Strukturált Párbeszéd Nemzeti Munkacsoport továbbra is jelen van az európai ifjúsági képviseleti színtérben, melyben éveken át közvetlen szerepet vállaltunk. A Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásával meghívást kapott az újraválasztott Munkacsoportba,

melynek

eredményeképpen

későbbiekben a munkában.

29

közvetetten

veszünk

részt

a


Elmondhatjuk, hogy továbbra is jó, hatékony és építő együttműködések határozták meg ifjúságügyi tekintetben a szervezet partneri viszonyát az illetékes kormányzati szervek, illetve azok háttérintézményei oldaláról.

Az együttműködés példájaként említhető az elmúlt időszakban az Ifjúság Szakmai Egyeztető Fórum munkacsoportjaiban való részvételünk és munkánk.

A határon túli szervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés továbbra is hangsúlyos szerepet töltött be az ifjúság terén végzett munkánkban. A Magyar Ifjúsági Konferenciában végzett szerepvállalásunkon túl hangsúlyosabb szerepet kívánunk

adni

a

határon

túli

felsőoktatási

kapcsolatainknak,

melynek

eredményeképpen elindítottuk a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztalt. A határon túli felsőoktatási intézmények hallgatói képviselőivel történő közös munkát a jövőben a HÖOK 2012-es tavaszi vezetőképzőjének eredménye, a képviselők által elfogadott közös nyilatkozat jelöli ki.

A releváns politikai pártok ifjúsági szervezeteivel történő kapcsolattartásra számos fórum

biztosít

lehetőséget,

formálisan

a

Magyar

Ifjúsági

Konferencia,

a

leghangsúlyosabb informális közeg pedig az EFOTT civil falu, melynek keretében ebben az évben is lehetőséget biztosítottunk a megjelenésre. A civil falu továbbvitelén, átgondolásán és fejlesztésén rendkívül sokat dolgoztunk a mögöttünk álló időszakban, melynek eredményei az 2013-as EFOTT-on jól láthatóak voltak.

Az Ifjúságügyi Bizottság nem tudta még megkezdeni munkáját, ennek hátterében elsősorban külső nehézségek állnak. A szakmai programok szervezése, képzések, illetve további találkozók létrehozása továbbra is fontos feladat, hiszen az ifjúságügyi alapok – a fogalmak, a horizontális jellegből adódóan szertágazó területek, problémák ismertetése, kutatási eredmények – bemutatása az illetékes szakemberek bevonásával kiemelt cél szervezetünk számára.

30


8. Hallgatói szolgáltatások A mai felgyorsult világban az állandóan változó piacgazdasági helyzetben, amikor a hallgatónak minden lehetőséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy probléma nélkül teljesítse a követelményeket, felértékelődik a hallgatói szolgáltatások szerepe, ezeknek minősége és annak ellenőrzése. Fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatások körébe tartozó kérdésekben segítséget nyújtsunk, folyamatos tájékoztatást tudjunk adni az intézményeknek, és hogy partnerként vegyünk részt a munkafolyamatokban.

a) Kollégiumok Az eddigi kormányzati intézkedések azt a képet vetítették előre, hogy egy egységes, központi irányítás alatt álló kollégiumi rendszert szeretnének létrehozni, ezáltal az állam által megjelölt gazdasági társaság irányítása alá kerülnének az intézmények kollégiumai. A program véglegesítésének napjaiban több tárca képviselőinek és a HÖOK elnökének jelenlétében folytatott egyeztetésen a kormányzat képviselői bejelentették, hogy egyelőre elhalasztják a központosított hallgatói szolgáltatási és kollégiumi rendszer megvalósítását. Ez a mi álláspontunkkal is összhangban van, mivel a központosítást nem látjuk megoldásnak a kollégiumokat érintő valós problémákra nézve.

Mint azt korábban említettük, a kollégiumok működtetésének részletes szabályai nem szerepelnek az NFTV-ben, ugyanakkor a kollégiumi rendszer működtetéséhez legalább kormányrendeleti szintű jogszabályi keret szükséges. Ezért, függetlenül attól, hogy hosszabb távon a központosított irányítási rendszer jön létre vagy a jelenlegi intézményi fenntartás marad meg, a kollégiumok szabályozása átalakítás előtt áll.

Arra van szükség, hogy a kollégiumok ténylegesen közösséget tudjanak formálni a bentlakó hallgatóságból. Olyan közösséget, amelynek a tagjai figyelnek egymásra és

31


segítő kezet nyújtanak azon társaik számára, akik olyan nehézséggel találják magukat szembe, amivel maguk nem képesek megküzdeni. Szükséges lehet akár egy olyan program kidolgozása, amelynek keretében a kollégiumi közösséget alkotó hallgatók és dolgozók mentálhigiénés szakemberektől kapnak tanácsokat a felmerülő problémák megoldásához, valamint e témában kiadványok megjelentetését is fel kell karolni.

b) Iskolaszövetkezetek „Hangsúlyozni kell, hogy az iskolaszövetkezeti formában dolgozó diákok nemcsak pénzt keresnek, hanem megismerik a munkavégzés törvényi hátterét, megtapasztalják, hogy milyen egy munkaszervezetben dolgozni, reggel 6-ra vagy 8-ra pontosan, a munkaidő kezdetére beérni a munkahelyre. Nagyon fontosak a végzős diákok sikeres elhelyezkedésében ezek a munkatapasztalatok, valamint a kialakuló munkahelyi üzleti-szakmai kapcsolatok. A végzős diákok jelentős része annál a cégnél helyezkedik el pályakezdőként, ahol nappalis diákként hosszabb-rövidebb időt már dolgozott.”5

Az új felsőoktatási törvény és a keretszámok átalakítása hangsúlyossá tette azt a kérdést, hogy a hallgatók financiális problémáikat hogyan oldják meg. Az emelkedő tandíjak, szállás, utazási, étkezési költségek előrevetítik azt, hogy egyre többen kényszerülnek a tanulmányaik mellett munkavégzésre. Számos lehetőség adódik a hallgatók számára, de mindenképpen azt helyezzük előtérbe, hogy megfelelő információk birtokában döntsenek arról, hogy milyen és mennyi munkát vállalnak. „Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) közelmúltban megválasztott vezetősége a tanulók iskolaszövetkezetben végzett munkájának fontosságára és gazdasági szükségszerűségére igyekezett ráirányítani a figyelmet a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. A felsőoktatásban kialakuló állapotokat több nézőpontból is megvilágították.” 6

5 6

http://www.iszosz.hu http://www.hrportal.hu/hr/a-szakmai-gyakorlat-reszeve-tennek-a-diakmunkat-20120301.html

32


A HÖOK mindig is fontosnak tartotta és a jövőben is annak tartja, hogy megfelelő keretek között legyen kezelve a diákmunka Magyarországon. A fentebb említett cikk által megfogalmazott elképzelést, hogy az iskolaszövetkezetek által kínált munkák között a hallgató szakmai gyakorlatot is tudjon végezni, támogatni kell, hiszen ezáltal felértékelődik a szövetkezetek jelenléte, ami nem csak a kötelező szakmai gyakorlat problémáit tudja megoldani, hanem jóval több hallgató financiális kérdését is. A jövőben ezt a tervet ki kell dolgozni és be kell vezetni, hiszen több oldalról megvilágítva is pozitív érdekeket szolgálna.

A közelmúltban került módosításra a vonatkozó jogszabály, amely megnyugtatóan rendezi a nappali tagozatos hallgatók iskolaszövetkezeten keresztül történő nyári munkavállalását, hiszen most már a július és augusztus hónapokra egyaránt, adójogi szempontból is érvényes a hallgatói jogviszony. A

módosítás elérésében

szervezetünk kiemelt szerepet játszott.

c) Minőségügy Kollégáink idén nyáron belekezdtek egy olyan pályázatba, aminek a lényege a hallgatói és oktatói válaszokon alapuló kérdések vizsgálata. A munka során egyrészt átfogó képet kapnak a hazai hallgatói véleményezési rendszerek működéséről, beépültségéről és hasznosíthatóságáról, bepillantást nyerhetnek az Európai Unió országaiban működő központi irányítási rendszerekbe, valamint a felsőoktatási intézményekben megfigyelhető kreditrendszerben és hallgatói felmérésekben tapasztalható eltérésekbe. Ez a kutatási eredmény jelenti azt a bázist, amely segítségével megvalósíthatóvá válik a fejlesztési munka. Ezáltal reményeink szerint tovább tudunk lépni az OMHV kérdéskörben és eredményeket tudunk benne elérni országos szinten.

33


IV. A HÖOK jelene és jövője

1. PR, kommunikáció A

hagyományos

csatornákon

–

TV,

rádió,

nyomtatott

sajtó

–

folytatott

kommunikációnk jól szervezetten működik. A titkársághoz beérkező megkeresések rövid időn belül eljutnak a kompetens elnökségi taghoz. Ezen a területen nem a volument, inkább az egyes gondolataink megfogalmazásának erősségét kell változtatni.

Erőteljesebb

és

nemcsak

szakmai,

hanem

emberközelibb

kommunikációra is szükség van.

Az online felületeken történő kommunikációnk sok kívánnivalót hagy maga után jelenleg. Az új HÖOK honlap elkészülte után a tartalom frissítése elmaradt. A WEB2es felületekben rejlő lehetőségeket pedig továbbra sem használjuk ki. Ennek oka abban is keresendő, hogy az elnöknek és a területért felelős elnökségi tagnak nincs kapacitása arra, hogy folyamatosan vagy napjában többször jelen legyen a közösségi portálokon. A kommunikációs bizottság ezen a téren nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A hallgatókból álló bizottság, tagjainak egyéb elfoglaltságai miatt a technikai

megvalósítással

nem

tudott

megbirkózni,

az

irányvonalakat,

a

kommunikálandó gondolatokat pedig az Elnökség is tudja és látja.

A fentiekből arra következtettünk, hogy egy állandó titkársági alkalmazottra van szükség, aki közvetlenül az elnök és a területért felelős elnökségi tag utasításait hajtja végre, a közlendőnket a közösségi portálok nyelvére fordítja le és ott kommenteli is azokat. A poszt betöltésére rövidesen pályázatot írunk ki, amit kizárólag képviseleti tapasztalattal rendelkező, végzős vagy végzett hallgatók körében hirdetünk meg.

34


Sajtófigyelésünk gyengesége miatt többször kerültünk már kommunikációs hátrányba. Ez, a tapasztalt arrogáns kormányzati magatartás mellett, miszerint az érintettek sokszor a sajtóból értesülnek a tervezett intézkedésekről, tovább már nem engedhető meg. Az újonnan munkába álló titkársági alkalmazott segítségével a területért felelős elnökségi tag napi sajtófigyelést végez majd, emellett pedig a felszabadított források terhére megrendelünk egy erre irányuló szolgáltatást is. Fontos, hogy az új alkalmazott bérezése pályázati forrásból történik, így nem terheli a HÖOK költségvetését.

A HÖOK médiával kapcsolatos stratégiája nem merülhet ki a kapcsolattartásban és a különféle kommunikációs csatornák figyelésén. Közös felelősségünk, hogy a magyar felsőoktatásra jellemző hallgatói újságírás intézményét megmentsük a jövőnek, a különféle hallgatói médiumok részére pályázati lehetőségeket járjunk ki. Horváth Dávid kollégánk jelzése alapján tudjuk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a jövőben pályázati úton kívánja segíteni a különböző sajtóorgánumok működését. Tárgyalásokat kell kezdeményeznünk az NMHH vezetőivel, hogy a forrásokhoz a hallgatói újságírók és az egyetemi, főiskolai szerkesztőségek is hozzájussanak.

2. A HÖOK kapcsolatrendszere a) Kormányzati és felsőoktatási kapcsolatok A HÖOK a magyar felsőoktatás meghatározó szereplője, ugyanakkor érdeke az egyéb szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, oktatáspolitikusokkal, oktatási szakértőkkel való kapcsolattartás és együttműködés.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI), mint az oktatásért hivatalosan felelős minisztériummal napi kapcsolatban vagyunk. Az utóbbi hónapokban sikerült mind a felsőoktatásért felelős államtitkárral, mind pedig a felsőoktatásért felelős 35


helyettes államtitkárral sikeres és gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani. Mindez nem jelenti azt, hogy a HÖOK kritika nélkül fogadja el azokat a tervezeteket és döntéseket, amelyet a kormányzat illetékes szakpolitikusai dolgoznak ki, azonban a korrekt, egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló szakmai kapcsolat végre lehetővé teszi, hogy érdemben dolgozzunk a magyar felsőoktatási rendszer korszerűsítésén.

Az EMMI alá tartózó, a felsőoktatás adminisztratív nyilvántartását is végző Oktatási Hivatal részéről szintén pozitív a HÖOK megítélése és elméletben számíthatunk a segítségükre, együttműködésükre. Az oktatásban tapasztalható bizonytalanság, a folyamatosan változó szabályzások, az újra és újra felmerülő joghézagok miatt azonban a hivatal sincs minden esetben a megfelelő információ vagy adat birtokában, és – szintén nem nekik felróható okokból – ügyintézésük is nehézkes.

Az elmúlt két évben széleskörű kormányzati kapcsolatokat sikerült kialakítanunk, mely számos alkalommal hasznunkra vált. Összességében elmondható, hogy ezek a jó kapcsolatok a zálogai annak, hogy középtávon a HÖOK a kormányzat szemében mint stratégiai partner jelenjen meg a fiatalokkal, az egyetemista és főiskolás hallgatókkal kapcsolatos törvényhozások során. Erre a tevékenységre így érdemes még több hangsúlyt tenni. Ezen elvek mentén fontosnak tartjuk, hogy a szociális és ifjúsági ügyekért felelős államtitkársággal is felvegyük az aktív kapcsolatot, és megpróbáljuk egymás munkáját a lehető legjobban támogatni. Remélhetőleg pozitív fogadtatásban lesz részünk, az eddigi kapcsolatfelvétel pozitív kimenettel kecsegtet.

Az NFTV biztosította jogunk, hogy tagot delegálhatunk az úgynevezett Felsőoktatási Tervezési Testületbe, mely az EMMI tanácsadó szerveként működik. A Székely Mózes által vezetett testület nyitott a HÖOK javaslataira és maga is szorgalmazza a köztünk lévő aktív kommunikációt.

36


A minisztérium ifjúságügyi főosztályával kiemelkedően jó a kapcsolatunk. Közös programokat valósítunk meg már évek óta és hatáskörükig terjedően oktatási kérdésekben is stratégiai partnerként tekinthetünk rájuk.

Mindemellett

jó

az

együttműködésünk

a

Közigazgatási

és

Igazságügyi

Minisztériummal. A KIM vezetői és munkatársai már az NFTV előkészülete során is stratégiai partnerként tekintettek a HÖOK-ra, és amennyire az a Kormányon belül lehetséges, a hallgatók pártjára álltak más minisztériumokkal szemben is. A törvénykezésen túl a HÖOK külügyi és ifjúságügyi tevékenysége során is együttműködünk velük.

Vagyon, ingatlanok és beruházások tekintetében a felsőoktatás a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az NFM felsőoktatási osztályának munkatársaival aktív kommunikációt folytatunk, tervezeteiről, módosítási javaslatairól a törvénykezés során mindig időben értesültünk.

A HÖOK számára talán a kormányzati szereplőknél is fontosabbak a független felsőoktatási szakmai szervezetek, mint az MRK, a MEFS vagy a MAB.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésein rendszeresen részt veszünk, tevékenységünket sok esetben össze is hangoljuk. Közvetlen kommunikációt folytatunk a szervezet vezetésével és tájékoztatjuk egymást a felmerülő kérdésekkel kapcsolatos álláspontjainkról.

Küldetésünk, hogy ne pusztán oktatási kérdésekkel, hanem a hallgatókat érintő társadalmi ügyekkel is foglalkozzunk. A testi-lelki egészség megőrzését célzó programjaink megvalósításában nagy segítséget nyújt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (MEFS). Az újjászervezett testület elnökségébe a HÖOK két

37


tagot is delegál, ezáltal biztosítja a hallgatói érdekek megjelenítését a felsőoktatási sport szervezése során.

Az NFTV hatályba lépésével, érthetetlen módon elveszítettük szavazati jogú tagságunkat a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) plénumában. Folyamatos jelenlétünknek és az akkreditációs eljárások során az elmúlt két évben nyújtott teljesítményünknek köszönhetően sikerült megőriznünk pozíciónkat a mindenkori látogatóbizottságokban.

Az NFTV kettéválasztotta a korábban egységes hallgatói érdekképviseletet, létrehozva az intézményi doktorandusz önkormányzatot, amelyet a hallgatói önkormányzattal azonos képviseleti és delegálási jogokkal ruházott fel a doktoranduszok vonatkozásában. A doktoranduszok országos képviseletét az új törvény

alapján

a

HÖOK-kal

azonos

köztestületi

jogállással

rendelkező

Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) látja el. A Csiszár Imre által vezetett szervezet megalakulása óta a HÖOK egyik legfontosabb szövetségesévé, egyben stratégiai partnerévé vált. Széleskörű együttműködésben él a két szervezet: a felsőoktatással gondozással,

kapcsolatos

stratégiai

minőségbiztosítással

és

egyeztetéseken szociális

túlmenően

kérdésekkel

tehetség-

kapcsolatban

is

folyamatosan egyeztetünk a doktoranduszokkal. A DOSZ felismerte a graduális képzések jelentőségét a doktori tanulmányok szempontjából, aminek köszönhetően a korábbinál szélesebb körben kezdeményeznek konzultációt a HÖOK-kal.

b) Társadalmi kapcsolatok Nem elég azonban csak a hallgatókkal és a felsőoktatás szűken vett területéhez tartozó érdekeltekkel kommunikálnunk és együttműködnünk. A felsőoktatás jelenlegi, zaklatott politikai környezete még inkább fontossá teszi a HÖOK társadalmi beágyazottságának, elismertségének növelését. Ahhoz, hogy szakpolitikai

38


céljainkat elérhessük, szükséges az akadémiai világon kívül álló választópolgárok bizalmának és támogatásának megszerzése, azaz valós társadalmi lobbierővel kell rendelkeznünk a politikai színtéren. Ennek elősegítésére hoztuk létre az előző elnöki ciklusban a társadalmi kapcsolatokért felelős elnökségi tag tisztségét, mely munkaterület később kiegészült az általános kommunikációs feladatokkal is.

Számos, társadalmi szempontból is fontos szervezet közvetetten áll kapcsolatban a felsőoktatással, és így a HÖOK-kal is. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a törvénykezés során keresett fel bennünket. Bár közös programot még nem valósítottunk meg, együttműködésünk komoly lehetőségeket rejthet még magában.

A Magyar Vöröskereszt minden évben a HÖOK-kal együttműködve hirdeti meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, felismerve a felsőoktatási intézmények hallgatóiban rejlő véradási potenciált. A hallgatói önkormányzatok egyre nagyobb aktivitással vesznek részt a program megvalósításában, amelynek továbbfejlesztése, a véradók számának további növelése feltétlenül indokolt.

Karrier projektünk révén kerültünk kapcsolatba a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével. A vállalkozó lét – mint lehetséges alternatíva a friss diplomások számára – népszerűsítése közös érdekünk. Hosszú távú stratégiai partnerként tekinthetünk a 35 évnél fiatalabb vállalkozókat tömörítő szervezetre.

Mint az előbbiekben is láttuk, az elmúlt két évben rendkívül jó kapcsolatot sikerült kialakítani számos, az oktatáshoz valamilyen szálon kötődő civil szervezettel idehaza és nemzetközi szinten egyaránt. E munka sokszor szervesen kapcsolódott külügyi és ifjúságpolitikai tevékenységünkhöz is. Fontos részt vállaltunk a magyar soros elnökség civil konferenciájának és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

39


tanulmányi versenyének szervezésében, így a HÖOK neve, tevékenysége és célkitűzései újabb európai platformokon kaphattak nyilvánosságot.

A civil szerveződésekkel, közösségekkel való együttműködés a következő időszakra nézve is fontos szerepet kell, hogy kapjon a HÖOK programjában, különösen, hogy aktív szerepet játszottunk a Nemzeti Ifjúsági Tanács életre hívásában is. A sajtó mellett a jövőben rendszeresen tájékoztatjuk majd partnereinket is a HÖOK aktuális munkájáról, eredményeiről és célkitűzéseiről, ahol pedig arra lehetőség nyílik, keresni fogjuk a konkrét együttműködés útjait is.

c) Politikai kapcsolatok Amellett, hogy pártatlanságunkat megőrizzük, továbbra is nyitottak maradunk és minden olyan megkeresésnek igyekszünk eleget tenni, melynek témája az oktatás, függetlenül attól, hogy a megkeresés melyik politikai párttól érkezik. A választások közeledtével ezek a kapcsolatok még fontosabbá válhatnak, érdekünk, hogy már korán megismerhessük az egyes pártok oktatásról szóló elképzeléseit, és ha tudunk, módosítsunk is azokon. A kapcsolatok élénkítése azonban továbbra is csak paritásos alapon működhet.

Nekünk, mint hallgatói érdekképviseletnek, szerepet kell vállalnunk abban, hogy az ifjúságot megmozgassuk mind a parlamenti, mind pedig az önkormányzati választásokon, ezért terveink között szerepel olyan fórumokat szervezni régiónként vagy nagyvárosonként az intézmények segítségével, amelyeken politikai pártok képviselői vitatkoznak néhány általunk megnevezett témáról, illetve az összegyűlt hallgatóság

által

feltett

kérdésekre

válaszolnak.

Ez

a

fontos

társadalmi

felelősségvállalás reményeink szerint javítani tud a fiatalok választási hajlandóságán.

40


3. Gazdálkodás, forrásbevonás

A 2005-ös felsőoktatási törvény szerint – amely a hallgatói normatívához viszonyítva állapította volna meg az összeget – a HÖOK költségvetésének kb. 75 millió forintnak kellett volna lennie az elmúlt években. Ehhez képest még azért is küzdenünk kellett, hogy a „szokásos” 50 millió forintnyi éves működési költségünket a minisztérium a rendelkezésünkre bocsássa. 2012-ben az általános megszorításokra hivatkozva 4 millió forinttal ez utóbbi összeget is csökkentették.

Bár nincs reális veszélye annak, hogy tovább csökkenne a támogatási összeg, mégis újra kell gondolnunk költségvetésünket, extra forrásokat kell bevonnunk és állandó költségeket kell leépítenünk. A 2014-es költségvetésünket ezen irányok mentén tervezzük majd.

Az uniós elszámolási időszak végéhez közeledve a kiírt pályázatok száma és az azokhoz való hozzáférők köre is bővült. Ezt a HÖOK is kihasználta, azonban az új uniós költségvetési ciklus lehetőségei még nem pontosan ismertek előttünk.

A HÖOK hagyományos és nagy presztízsű programja a Karrier Projekt. Korábban a projekt külön költségvetést kapott a minisztériumtól. 2008-ban ezt a támogatást elvették tőlünk, azóta a karrier program költségvetése a HÖOK működését terheli évi 7-8 millió forinttal. Stratégiai partnerükkel, a FIVOSZ-szal konzorciumban, sikerrel pályáztunk egy nagyobb TÁMOP-os forrásra, mely a vállalkozói lét népszerűsítését célozza és a megvalósítása abszolút beleillik az intézményi karrier irodák profiljába.

A legutóbbi választások óta sikerült új irodát is találnunk a HÖOK számára. A Damjanich

utcában

található

bérlemény

elosztását

tekintve

sokkal

jobb

munkakörülményeket biztosít számunkra és projektjeink számára is. A vidéki

41


kollégák nagy örömére az iroda könnyebben megközelíthető, a közelben nagy számban érhetőek el ingyenes parkolóhelyek – ezek némileg ellensúlyozzák a tömegközlekedési hálózat alacsonyabb járatsűrűségét. Az új irodával jelentős, több millió forintos megtakarítást realizálhattunk.

Három további projektünket, a Mentorprogramot, a SportPont Programot és a 2012ben pilot projektként induló osztályfőnöki óra látogatást sikerült beillesztenünk a Közigazgatási

és

Igazságügyi

minisztérium

„ifjusag.hu”

elnevezésű

kezdeményezésébe. Ez a program éves szinten 20 millió forint extra forrást jelent. Ezen forrás felhasználása azonban meglehetősen kötött, így jelenlegi állandó költségeinket kis mértékben tudjuk csak fedezni belőle.

A 90-es évek második felétől kezdve a mindenkori kormányzat számos fejlesztést pályázati források biztosításával tett lehetővé a felsőoktatási intézmények és civil szervezetek számára. 2006-tól sorra kerültek kiírásra a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pályázatok, melyek elsősorban a munkaerő-kereslet növekedésén keresztül javítani kívánják a munkaerő-kínálat nagyságát és minőségét. Ezen törekvések kiemelt célja a köz- és felsőoktatás, illetve egyéb képzések támogatása. A HÖOK a továbbiakban is célul tűzi ki, hogy a jelenlegi és a jövőben megjelenő pályázatokra nagyobb hangsúlyt fektet. A pályázatok által nyújtott segítséggel számos célkitűzésünk megvalósítása könnyebbé válhat és a jövőben is finanszírozhatóak lesznek a már létező szolgáltatásaink.

Az elmúlt években számos felsőoktatási intézményben elindult a minőségi karrier- és alumni szolgáltatás, amellyel a végzett hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeit javították. Célunk, hogy minden intézményben a már működő és bevált példákat követve

karrier-szolgáltatás

induljon.

A

TÁMOP

további

célkitűzéseinek

megvalósítását („egész életen át tartó tanulás”) ingyenes vagy kedvezményes tanfolyamok és képzések indításával kívánjuk elősegíteni, amelyek minőségi

42


működéséhez elengedhetetlen külső forrás bevonása. A HÖOK saját képzésein túlmenően,

segítséget

szeretnénk

nyújtani

az

intézményi

Hallgatói

Önkormányzatoknak, hogy helyi képzéseket indíthassanak és a saját intézményükkel szoros együttműködésben bővíteni tudják az intézmény hallgatókat érintő szolgáltatásait.

4. HÖOK rendezvények a) Tavaszi és őszi Vezetőképzők

A HÖOK szervezetének egyik legfontosabb és legnagyobb létszámban látogatott rendezvénye az évi két alkalommal, szokás szerint áprilisban és novemberben megrendezésre kerülő Vezetőképző. A Vezetőképző célja az intézményi hallgatói önkormányzatok tisztségviselőinek képzése, bekapcsolása az országos szintű érdekképviseletbe és munkába, valamint az intézmények és a HÖOK közötti kapcsolatépítés és tapasztalatcsere.

A három évvel ezelőtti programban leírt céljainkat megvalósítottuk, emeltük a Vezetőképzők szakmai színvonalát, tartottunk vitafórumokat és műhelymunkákat egyaránt, foglalkoztunk az egyetemi sajtóval is, valamint megtörtént a Vezetőképző után az elkészült anyagok belső publikálása is. Ezen kívül átalakítottuk a szervezési feladatköröket, az Elnökségen belül a szakmai szervezésért a képzésekért és Bolognafolyamatért felelős elnökségi tag, Pálffy Dorottya felel, Molnár Zalán, a rendezvényekért felelős elnökségi tag pedig a rendezvény operatív lebonyolítását végzi. A Vezetőképzőket egy-egy fontos, aktuális felsőoktatási téma köré szervezzük (lásd kerekasztal-beszélgetések), majd a kurzusok során igyekszünk tovább vinni a megkezdett témát és szakterületek szerint műhelyjellegű munkát végezni.

43


Átalakítottuk és interaktívabbá tettük az egyik legfontosabb, az alapozó kurzust, valamint

igyekszünk

biztosítani

a

rendezvény

minőségbiztosítását

is,

a

visszacsatolásokat kérdőívek formájában dolgozzuk fel, a kiértékelt anyagot a rendezvény beszámolójával együtt a rendezvény után eljuttatjuk a Választmány számára, az ott elkészült vagy előadott szakmai anyagokat, prezentációkat pedig kérésre megküldjük az intézmények számára belső felhasználásra.

A jövőben a megkezdett munkát szeretnék tökéletesíteni, új, eddig nem érintett témákat napirendre tűzni, tovább emelni a rendezvény színvonalát, miközben igyekszünk biztosítani az esti, kötetlen ismerkedési lehetőségek jó hangulatát is.

A jövő tavaszi vezetőképzőn új, eseti témákkal is szeretnénk foglalkozni. Tervezzük egy olyan szekció indítását, amely az egyes politikai pártok felsőoktatással kapcsolatos kampányígéreteivel foglalkozik majd. Ugyanitt újfent szeretnénk a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos szekciót megrendezni.

b) Kabinettábor

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának leginkább kötetlen programokkal ellátott találkozója, ami a legtöbb hallgatói képviselőnek már a vizsgaidőszak végét, a nyár kezdetét és természetesen az Egyetemisták és Főiskolások

Országos

Turisztikai

Találkozójának

közeledtét

jelenti.

E

rendezvényünket az elmúlt évek tapasztalatai alapján átalakítanánk, hiszen jól látható, hogy a vizsgaidőszak és az egész éves megfeszített munka hatására a résztvevők a lazább, kötetlenebb programokra lennének nyitottabbak. A megérkezés estéjén tartott választmányi ülések azonban pozitív visszhangot kaptak. Ennek eredményeként a választmányi ülés a továbbiakban is szerepelni fog a kabinettábor programjában, a hosszú „szünet” előtt jó még megvitatni az addigi ügyeket és a jövőben ránk váró feladatokat. 44


Így a „hagyományos” kabinettábor az önfeledt nyaralásról és a szervezett közösségi játékokról,

valamint

sportprogramokról

szólna.

Emellett

itt

szeretnénk

hagyományteremtő céllal megrendezni tagönkormányzataink vezetői részére egy találkozót, ahol kötetlen formában tudnánk az aktuális, illetve az új tanévben felmerülő problémákat, ötleteket megvitatni.

A szakmai munkában részt vevők számára próbálunk pályázati forrásokat bevonni, ezzel segítve a minél alacsonyabb részvételi díj elérését, továbbá ezekből a bevételekből átcsoportosítunk az egyéb kiadásokba is, ezzel csökkentve a részvételi díjak összegét.

c) EFOTT Civil Falu A nyár legjelentősebb múltra visszatekintő hallgatói eseménye az EFOTT, az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. A fesztivál egészével bővebben a „HÖOK projektek” című fejezetben foglalkozunk. Az EFOTT-on a HÖOK tradicionálisan magára vállalja az egyik sátor programjának megszervezését, lebonyolítását, költségét. Célunk, hogy a jövőben még színesebb napközbeni programokat szervezzünk, ezzel is növelve a HÖOK ismertségét és elismertségét a hallgatók körében.

A HÖOK elnökségének eddigi munkája során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a különböző civil szervezetekkel minél jobb kapcsolatot ápoljon, ezzel is elősegítve a szervezet működését. A 2013. évi Zánkán megtartott EFOTT-on – immár az Elnökség tagjai által koordinálva - közel száz felsőoktatási intézmény és civil szervezet képviseltette és mutatta be magát a Civil Térben. A legtöbben az ifjúsági szegmensből érkeztek, de részt vettek sporttal, kultúrával, egészségfejlesztéssel, életmód-tanácsadással foglalkozó szervezetek éppúgy, mint a politikai pártok ifjúsági szervezetei. A rendkívül pozitív visszajelzések alapján az elkövetkező évben

45


is az idén bevezetett újításokat megtartva és azokat tovább fejlesztve kívánjuk megszervezni a fesztivál, ezen programját.

5. HÖOK projektek a) HÖOK Mentorprogram Mint ismeretes, a hátrányos helyzetű hallgatók támogatási programja azt a célt tűzte maga elé, hogy segítséget nyújtson a nehéz körülmények között élő családokból származó diákok számára a felsőoktatásba való bejutáshoz és az eredményes tanulmányokhoz. A program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat segíti első egyetemi/főiskolai évükben.

Az idei évben változások kezdődtek a Program életében. A korábbi évek tapasztalatai, a mentoráltak visszajelzései és a statisztikai adatok alapján a mentorok létszámát felére csökkentettük. Megváltozott a mentorok munkája is, míg eddig egy mentor maximum öt mentorált beilleszkedését segíthette, addig ez a szám az idei évben tíz fő segítéséig emelkedett. Ennek célja, hogy a mentorok munkája átláthatóbb legyen és a feladatuk elvégzését jobban lehessen ellenőrizni. A 2012/2013-as tanévtől kezdődően tíz régiókoordinátor segíti a Program működését. A létszám növekedését egyrészt a két legkisebb régió sajátossága, másrészt a mentorok munkájának hatékonyabb áttekintése indokolja.

Új elemként a Programban az idei évtől kezdve a mentorok havonta beszámolót készítenek a tevékenységükről. Ez egyrészt az adminisztrációt segíti, másrészt pedig folyamatos minőségbiztosítást tesz lehetővé. Továbbá az értékelésbe bevonjuk a mentoráltakat is, oly módon, hogy nekik is véleményezniük kell a programot és a mentoraikat.

46


Most először tettünk kísérletet arra, hogy a felvételi jelentkezésen kívül tovább bővítsük a mentoráltak számát: gólyatáborokban, a gólyáknak szánt újságokban és levelekben értesítettük a hallgatókat a Programba való pótjelentkezésről. Az idei próbaév sikeresnek bizonyult e téren, így ezt a metódust a későbbiekben is alkalmazzuk a felvételi eljárásban.

Célul tűztük ki, hogy tovább erősítsük a középiskolákkal való kapcsolattartást a Program népszerűsítése érdekében. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy még mindig nem elegendő az információ, nem ér el a célcsoporthoz. Stratégiát kell kidolgozni arra, hogy a mentorok előadássorozata által minél több középiskolába eljussunk, minél pontosabb képet adjunk a Mentorprogram működéséről, céljairól, a jelentkezés menetéről.

Megújul a Mentorprogram adminisztrációja is. A két legfontosabb szempont az egységesítés és az egyszerűsítés. Ettől az évtől kezdve a Mentorprogram adattárolása – amely ilyen nagy taglétszámú közösség irányításához elengedhetetlen – új rendszer szerint fog működni. A változás keretében a régiókoordinátorok egységes adattáblákon fogják követni a mentorok és mentoráltak munkakapcsolatát, amely a központi adatbázissal is könnyedén szinkronizálható lesz. Ehhez kapcsolódóan a munka gördülékenysége érdekében az adminisztráció teljes egészében a világhálón keresztül fog működni. Így a környezetvédelmi szempontok követése mellett felgyorsulhat az adminisztráció és adatkezelés működése is.

Az átlátható adatkezelést nemcsak a munkavégzés egyszerűsítése indokolja, hanem a Mentorprogram

eredményeit

és

legfontosabb

attribútumait

elemző

kutatás

elengedhetetlenül fontos eszköze lesz. Az online formátum az adminisztráció mellett a kutatáshoz szükséges kérdőíves vizsgálat lekérdezésére is lehetőséget teremt. A kutatás a tervek szerint a program további működését is hasznos információkkal fogja segíteni. Ezért a kutatás nem kizárólag leíró jellegű információkat tartalmaz,

47


hanem egy funkcionális elemzés is lesz, amely segíti feltárni a program működését. A kutatási összefoglaló mellett két kiadvány fog a Mentorprogram keretein belül megjelenni. Mindkét kiadvány a Mentorprogram bemutatását szolgálja, azonban funkciójuk szerint egymástól határozottan eltérnek. A rövidebb – körülbelül húsz oldalas – tájékoztató füzet a mentoráltak és a program iránt érdeklődők számára nyújt felvilágosítást, míg a hosszabb, kézikönyv jellegű kiadvány a Mentorprogram egészét fogja részletekbe menően bemutatni. Így a kézikönyv kiváló oktatási anyagként fog szolgálni a mentorok képzéséhez, illetve minden olyan érdeklődő számára, aki a programot teljes mélységében szeretné megismerni.

b) EFOTT - Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója története 1976-ra nyúlik vissza, ekkor volt az első EFOTT a Pécs melletti Abaligeten, huszonöt főiskola, illetve egyetem 350 hallgatója találkozott akkor. Több mint három és fél évtized alatt a rendezvény bejárta az országot: 2011-ben a Szolnoki Főiskola Hallgatói Önkormányzata Szolnok-Tiszaliget helyszínnel, 2012-ben a BME Egyetemi Hallgatói Képviselete Velence helyszínnel, majd az idei évben a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata Zánka helyszínnel nyerte el a házigazdai címet. Napjainkban az EFOTT az egyik legnagyobb magyar rendezvény, amely az elmúlt években

folyamatosan

látogatottsági

rekordokat

dönt,

közel

70

ezres

látogatottságával. Zánkán az ismét rekordszámú résztvevő segítségével az EFOTT a magyar fesztiválpiac részvevői létszám alapján kalkulált, a magyar fesztiválok között kialakult képzeletbeli rangsorának negyedik helyét foglalhatja el a SZIGET-et, a Balaton Sound-ot és a Volt fesztivált szorosan követve.

Közel hat évvel ezelőtt a HÖOK Közgyűlés döntésének értelmében megalakult az EFOTT Menedzsment, mely az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szervezeti keretében szervezi az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját. 48


A menedzsment tagjai számára 2007-es megbízás három évre szólt, melyet 2010-ben két tagot megőrizve és a testületet új tagokkal kiegészítve újabb hároméves periódusra kötöttünk meg.

Az EFOTT a felsőoktatási hallgatók elsőszámú, legnagyobb rendezvénye. Az intézményi/kari Hallgatói Önkormányzatok szerepe az EFOTT Menedzsment létrejöttével 2008-tól tovább erősödött, hiszen a pályázat nyertese két fő kapcsolattartó

delegálásával

részt

vesz

a

szervezési

munkában,

emellett

„házigazdaként” a neve megjelenik a rendezvény teljes kommunikációjában. Fontos megjegyezni,

hogy

nincs

pályázati

díj,

vagyis

2008-tól

immár

a

kisebb

tagönkormányzatok is élhetnek e lehetőséggel, ugyanakkor mind a kockázat, mind a haszon a HÖOK tulajdonában álló Kft-nél jelentkezik. A fesztivál folytonosságának biztosítása, megerősödése mellett állandó logót kapott, az új weboldal mellett a webkettes megjelenés (Facebook, Twitter) egyre erősebb, jelenleg több mint 35.000 rajongónk van az EFOTT Face-n.

Kijelenthető, hogy az EFOTT jó úton halad. Az elmúlt időszakban megfigyelhető fesztiválturizmusban csakis egy szakértői szervezőcsapat mellett van mód arra, hogy a rendezvény megtartsa létjogosultságát. Az EFOTT Menedzsment az elmúlt években a látogatói szám folyamatos növekedésével, a szponzori kör kialakításával, stabilizálásával,

a

programok

erősítésével,

valamint

a

szervezés

kapcsán

tapasztalható megbízhatóságával beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Azonban természetesen sohasem lehet hátradőlni, újabb és újabb innovációkra van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a HÖOK számára elengedhetetlen a „civil beágyazottság” és a civil társadalomban betöltött meghatározó szerepének elismertsége, ezért az EFOTT Civil Falu szervezésében oroszlánrészt kell vállalnia a HÖOK Elnökségének, amit arról a korábbiakban szó esett.

49


c) A HÖOK Sportkoncepciója, azaz a SportPont Program A HÖOK, társadalmi felelősségét felismerve, a testmozgás és a sportolási lehetőségek megszervezését hallgatói érdekként, így saját feladatként definiálta. A 2011-ben életre hívott SportPont Program a hallgatóság egészséges, mozgásban gazdag életmódjának hirdetését tűzte ki célul. Elsődlegesen a SportPont Program egy közös gondolkodás jelenléte a felsőoktatásban, mely a hallgatói szabadidő- és amatőr versenysportot állítja középpontba.

A Program része egy hat regionális állomásból álló kupasorozat, illetve sport road show megszervezése, mely a hallgatói amatőr verseny- és szabadidősportra fókuszál elsősorban. A régiók felosztása a HÖOK csoportosítását követi. A szervezést az adott régióból jelentkező intézménnyel együttműködve valósítjuk meg. Kosárlabda (streetball), röplabda és kispályás labdarúgás sportágakban hirdettük meg csapatversenyeinket, melyre egy online jelentkezési lap kitöltésével lehet regisztrálni. A győztes csapatok kijutnak az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján (EFOTT) megrendezésre kerülő Országos Döntőre. 2012-ben és 2013ban az Országos Egészségfejlesztési Intézettel, mint szakmai partnerünkkel együttműködve a sportprogramok mellett a felsőoktatási hallgatók számára informatív és érdekes, ugyanakkor szakmailag megalapozott, az egészséges életmódot szem előtt tartó programot tudtunk szervezni.

A sportkoncepció elemeként a HÖOK feladata, hogy a felsőoktatási sport szereplői közötti kommunikációt elősegítse. Részvételünk a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség munkájában kiemelten fontos, melyet a két HÖOK által delegált elnökségi tagon és közös projekteken keresztül valósítunk meg.

A felsőoktatási sport szereplői közül a hallgatói képviseletek sporttal foglalkozó tisztségviselői közötti kommunikáció elősegítése is a HÖOK felelőssége. Éppen ezért

50


kiemelten fontos, hogy az őszi és tavaszi vezetőképzőkön állandó programmá váljon a Sport Szekció.

A tavalyi év programtervének eddigi elemei közül kiemelendő a SportPont Program Téli Tábor, amely 2013. január 30 és február 4. között Észak-Chopokon került megrendezésre. A másik fontos programunk a tanévben a SportPont Regionális Kupasorozat,

amellyel

az

elsődleges

célunk

volt,

hogy

olyan

országos

versenyrendszert hozzunk létre, mely egységes, mégis igazodik az intézmények sajátosságaihoz, így lebonyolítható a szervező egyetem, főiskola saját pályáin. Ennek érdekében

saját

szabályrendszert

hoztunk

létre

az

intézmények

belső

sportbajnokságainak szokásrendszerét alapul véve. A versenyek lebonyolításának szakmai hátterére kiemelt figyelmet fordítunk, hiszen ez alapvetően meghatározza a program hitelességét és színvonalát. Emellett hasonlóan fontosnak tartjuk az emberi oldalt, azaz hogy a megjelent hallgatók jól érezzék magukat és pozitív élményekkel térjenek haza. A Regionális Fordulókról bejutott csapatok az EFOTT-on mérhették össze tudásukat. A 2013-as fordulóknál kiemelten figyeltünk arra, hogy mindegyik rendezvény valóban nagy eseménnyé, sportbörzévé váljon. Ennek előfeltétele a szervező intézménnyel való szorosabb együttműködés és az eddigieknél is professzionálisabb szervezői stáb összeállítása.

A SportPont programon keresztül a régiók erősödését is szeretnénk elősegíteni, ezért az elmúlt évekhez képest még inkább figyelünk arra, hogy a Regionális Fordulón a lehető legtöbb intézmény képviseltesse magát.

d) Javaslatok a hallgatók egészségi állapotának javítására7 Magyarországon az 1980-as évek végére nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magassá vált a nem fertőző krónikus megbetegedések gyakorisága. A javaslatokat Borbély Ágnes doktorjelölt, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának oktatói társelnöke készítette. 7

51


Különösen a szív-érrendszeri megbetegedések és a daganatos megbetegedések száma nőtt meg ugrásszerűen. Ez leginkább a 30-65 éves korú lakosság körében figyelhető meg ma is.

Magyarországon a 2000-es években viszont a fiatalok körében is olyan problémák jelentkeztek, melyek egyértelmű összefüggést mutatnak a helytelen életmóddal. Ilyen probléma az elhízás vagy épp az ellenkezője, az evési zavarok, valamint a dohányzás,

a

mértéktelen

alkoholfogyasztás,

a

fiatalkori

szív-érrendszeri

megbetegedések, a gerinc- és látásproblémák, és a lista korántsem teljes.

Az egyetemek, főiskolák polgárává válással sajnos a legtöbb egyetemista kikerül a szervezett egészségügyi ellátás köréből. A szűrőprogramok nem kifejezetten ebbe a korosztályba tartozóknak szólnak, legtöbb esetben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat látja el a hallgatókat akut problémák felmerülése esetén. Végigvizsgálva a rendszert, láthatjuk, hogy egy óriási hiátus látható, melyet pótolni szükségeltetik.

A Debreceni Egyetemen történt eddigi felméréseink is azt mutatják, hogy felvetéseink helytállóak, a hallgatók pedig szükségét érzik annak, hogy ez a probléma megoldásra kerüljön. E pályázatban csupán problémafelvetéseket teszünk, és röviden vázoljuk javaslatainkat, mert a rövidtávú célnak egy szakmai bizottság létrehozását tartjuk, mely a Kormány támogatásával kidolgozza és megvalósítja a fiatalok egészségi állapotának fejlesztéséről szóló stratégiát. Elhízás a fiatalok körében

Az elhízás, valamint a túlsúly bizonyítottan a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. A WHO adatai szerint a második legfontosabb megelőzhető kockázati tényező a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik, Európában és az USA-ban több mint 70 millió

52


ember tartozik az elhízott kategóriába, 163 millióan a túlsúlyosba. Magyarországon ez az arány kb. 60%, és egyre többen tartoznak ide (az elhízottak és túlsúlyosok kategóriában a fiatalok aránya kb. 40%). A magyar lakosság 77%-a gyakorlatilag inaktív, 2010-es felmérés alapján 53%-a a lakosságnak nem mozog rendszeresen. Mindehhez hozzátársulnak a táplálkozási kultúránk hiányosságai is, valamint az, hogy a mindennapi ételeink nem a minőségi étkezést képviselik. A felsőoktatásban tanulóknál nehezíti a helyzetet a körükben jellemző rendszertelen étkezés. A menzai ételek sok esetben túlsózottak, a WHO ajánlását jelentősen felülmúlják. Mindemellett az

Országos

Lakossági

Egészségfelmérés

(OLEF)

táplálkozási

ajánlásaiból

kimaradtak a felsőoktatási intézmények. Javasolni kívánjuk, hogy a Kormány által az ország különböző településein 2013 nyarán létrehozott Egészségfejlesztési Irodák a szakember gárdájukat igénybe véve segítsék elő a hallgatók táplálkozási szokásainak megreformálását. Az említett szakmai bizottság egyik feladata lenne, hogy ezen irodákkal karöltve olyan részletes programot dolgozzon ki, mint pl. a STOP SÓ program behozatala a felsőoktatási intézmények falai közé. Komoly gondot jelent az is, hogy a hallgatók az étkezéssel kapcsolatban sem szakemberektől kapják az információkat, hanem az internetről, közösségi oldalakról. Jelenleg a hallgatók széles rétegei számára nem ismert olyan szakmai fórum, ahol hiteles információkhoz juthatnának,

továbbá

nem

megoldott

az

elhízás

mérséklésére

irányuló

sporttevékenységek szakmai felügyelete sem, amelyen mindenképpen változtatni lenne szükséges. A fiatalok lelki egészsége

A magyar fiatalok körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy kb. 30%-uk valamilyen mentális zavar tüneteit mutatja, 20%-uknál a depresszió egyes tüneteit lehet felfedezni. Ezek a mentális tünetek, mint pl. szorongásos, önértékelési zavarok pszichoszomatikus tüneteket okoznak. A családi kontroll csökkenése, a csoporthatás vagy az új helyzeteknek való megfelelési kényszer is okozhatja, továbbá a közösségi

53


oldalak és a virtuális világ fokozza mindezt. Megdöbbentő az az adat, hogy a fiatalok körében közel 10%-kal nőtt az öngyilkossági kísérletek száma, melyek egy része sajnos befejezett. A teljesítési és megfelelési kényszerek, ezáltal a mentális zavarok napjainkban népegészségügyi jelentőségűek. Az orvosi felügyelet nélkül alkalmazott nyugtatók aránya majdnem eléri a 20%-ot a gyógyszerfogyasztáson belül.

Javasoljuk, hogy a hallgatók számára legyen elérhető egy olyan kurzus, melyet mentálhigiénés szakemberek vezetnének, és tematikája a fiatalok fent vázolt aktuális problémáinak ismertetése és kezelése, illetve a stresszoldás hatékony technikáinak elsajátítása lenne. Szűrőprogramok népszerűsítése

Az egyetemre, főiskolára felvételt nyert, főként vidéki hallgatók nem rendelkeznek háziorvossal a felsőoktatási intézmény városában. Egyes szakemberek a 18-21 év közötti fiatalok egészségügyi ellátását egyenesen siralmasnak nevezik, elvesznek a rendszerből, és csak évekkel később kerülnek vissza aktívan, amikor már valamilyen akut fizikai problémájuk jelentkezik.

Azzal a javaslattal szeretnénk élni, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók egészségügyi ellátása szabályozásra kerüljön, olyan módon, hogy átmeneti háziorvosi beregisztrálással kell, hogy rendelkezzenek. Tekintettel arra, hogy a legtöbb betegség kezelése helyett jóval költséghatékonyabb a megelőzés, illetőleg a kezelés hatékonyságában a korai felismerés is jelentősen javítja a teljes gyógyulás, az életben maradás esélyeit, javasoljuk, minden felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hallgatónak lehetősége legyen laborvizsgálat, tüdőszűrő-vizsgálat és a teljes fizikális és mentális állapotra kiterjedő orvosi alkalmassági vizsgálat térítésmentes elvégeztetésére. Ezeket a vizsgálatokat legalább kétévente meg lehetne ismételni, eredményét az üzemorvosnak be lehetne mutatni. Mindezzel arra ösztönözve a

54


hallgatókat, hogy megszokják és alkalmazzák a szekunder prevenció eszközeit, illetve az esetleges problémák korán kiszűrhetők és a megfelelő orvosi ellátás irányába terelhetők legyenek.

Továbbá szükségesnek tartjuk a nők körében a nőgyógyászati szűrőprogramok népszerűsítését, a HPV védőoltással együtt. Az illetékes országos szakmai testületek már kifejezték támogatásukat az oltással kapcsolatban, de sajnos határozott lépéseket a felsőoktatásban részt vevők körében nem szorgalmaztak, pedig a védőoltás bármelyik életkorban felvehető. A HÖOK és a sportélet

A HÖOK vezetősége rendkívül kiemelt helyen kezeli a felsőoktatásban részt vevők sportéletének fejlesztését, ami természetesen nem csak a mozgás népszerűsítését jelenti, hanem olyan komplex és átfogó stratégia, mely az egészségi állapot minden tényezőjére kihat. A felsőoktatási sport legfontosabb feladata az, hogy egészséges értelmiséget, egészségtudatos vezetőket adjon a magyar társadalomnak. Prevencióra, életmód-tanácsadásra utoljára az egyetemi, főiskolai évek alatt van lehetőség szervezett keretek között. Ezután a hallgatók kilépnek a felnőtt életbe, maguk is gyermekeket nevelnek, vezető pozíciókból irányítják társaikat. Döntéshozóként, kisebb-nagyobb közösségek véleményformálóiként értékrendjüket terjesztik, ezért mások

követendőnek,

példaértékűnek

tarthatják

a

magatartásukat.

Így

a

felsőoktatásból kikerülő fiatalok életmódja nagymértékben befolyásolja az egész társadalom életvitelét, egészségi állapotát.

Célként fogalmazható meg, mint ahogyan a Debreceni Egyetemen is működik, hogy minden felsőoktatási intézményben legyen egy kizárólag a spottal, tömegsporttal, élsporttal foglalkozó bizottság, amely nem csak a sportesemények szervezésére hivatott, hanem a fenti problémák orvoslására is, hiszen a szakemberek munkája

55


ezen a téren is elengedhetetlen. Szükség van a sporttevékenységek felügyeletére is, mint akár testnevelés órák hatékonyságának vizsgálata, mindezt összekapcsolva az egészségügyi felülvizsgálattal. Javaslatok a külföldi hallgatók vonatkozásában

2013

júniusában

Nyugat-Európában

újabb

meningitiszes

megbetegedéseket

jelentettek. A Magyarországra érkező diákoknak, akár cserediákprogramban, akár hosszabb tanulmányokra érkeznek, egységes egészségügyi véleményezésekkel szükséges rendelkezniük. Szerencsés lenne, ha csak akkor vehetnének részt a magyarországi képzési programban, ha rendelkeznek érvényes negatív tüdőszűrő eredménnyel, védőoltásokkal, melyek megfelelnek a magyar oltási rendszernek, továbbá meningococcus elleni védőoltással. Ezt a védőoltást a magyar hallgatók körében is népszerűsíteni szükséges, mivel a felnőtt lakosság 30%-a hordozza tünetmentesen

ezt

a

kórokozót,

és

szorosabb

közösségekben,

mint

pl.

kollégiumokban nagyobb eséllyel alakulnak ki fertőzések.

Összefoglalva a fenti javaslatsort, elmondhatjuk, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók egészségi állapotára igenis nagy hangsúlyt kell fektetni. Az említett megoldási javaslatokat részletes programokban kidolgozva, az illetékes országos szakmai fórumok támogatásával olyan stratégiát lehet megalkotni, melynek megvalósítása az eredményezi, hogy tanulmányaik befejezésekor testben és lélekben egészséges fiatal felnőttek léphetnek ki az intézmények kapuján.

e) Értelmiségiek képzése a felsőoktatásban A ’90-es évektől kezdve, a felsőoktatás tömegessé válásával fokozatosan háttérbe szorult az a rendkívül jelentős társadalmi funkció, amelyet – a közoktatás, azon belül is elsődlegesen a középfokú oktatás rendszere által letett alapokra építve – az

56


egyetemek és a főiskolák láttak el korábban. Ez a feladat a közeljövő csúcsértelmiségének képzése, az értelmiségi attitűd elmélyítése a hallgatókban.

Az utóbbi években a hallgatói normatíva összege nem követte az inflációt, így folyamatosan és fokozatosan veszített értékéből. Az állami ösztöndíjas hallgatók megélhetését finanszírozni szándékozó kifizetések egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy abból a hallgatók a klasszikus értelmiségi kiadásaikat (például múzeumok, színházak, koncertek látogatása, könyvvásárlás) fedezni tudják.

A felsőoktatási intézmények által ellátott közművelődési és közgyűjteményi feladatkörök az egész társadalom számára hoznak hasznot. Elsősorban a vidéki, kiemelten pedig a kisvárosokban működő felsőoktatási intézmények helyi szintű kulturális szerepvállalása nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Nem elegendő azonban lehetőségeket kínálni, azokat elérhetővé is kell tenni az érdeklődők számára. Az OECD kimutatásai alapján kijelenthető, hogy a diplomások Magyarországon jelentős bértöbblettel rendelkeznek a maximum középfokú végzettségű honfitársaikhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a végzés után a hallgatók jobb eséllyel kerülnek majd olyan anyagi körülmények közé, amelyek lehetővé teszik egyfajta önfinanszírozó értelmiségi lét fenntartását. Összegezve kijelenthető tehát, hogy a felsőoktatás feladata az értelmiségi lét iránti igény kialakítása a hallgatókban, hiszen nagy valószínűséggel csak az a diplomás lesz kultúrafogyasztó, aki ezzel kapcsolatos igényeit korábbról hozza magával. Amennyiben rövidebb távon támogatást kap a hallgatók művelődésének ügye, és ennek köszönhetően kialakul a leendő diplomások kultúra iránti igénye, az hosszabb távon jelentősen növelheti a művelődési szektor bevételeit, vagyis javulhat az egész ágazat fenntarthatósága.

A kérdéskörben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája feladata egyértelmű: országos érdekképviseleti szervként el kell érnünk, hogy a hallgatók minél több kedvezményt kapjanak kulturális események kapcsán. Fontos, hogy

57


semmilyen földrajzi megkötés ne szűkítse az elérhető lehetőségek körét, hiszen ezzel a művelődési célú mobilitás, a kulturális turizmus népszerűsége is növelhető.

A kultúra elérhetőbbé tételére több megoldás is kidolgozható, ezek alkalmazása akár párhuzamosan is elképzelhető. A közgyűjtemények látogatását olcsóbbá lehetne tenni egy olyan speciális idősáv kijelölésével, amikor a látogatók száma eleve alacsonyabb, így a kubatúra befogadói kapacitása alkalmas nagyobb hallgatói tömegek egyidejű fogadására. Lehetővé kell tenni, hogy ebben a kijelölt időszakban ingyenesen, esetleg valamilyen jelképes összegért megvásárolható regisztrációs jegy váltásával legyenek a nappali tagozatos hallgatók számára elérhetőek a múzeumok.

Az előadások, koncertek kedvezményes látogatása más módon valósítható meg. Nyugat-Európában bevett gyakorlat – és egyre több magyar játszóhely is alkalmazza –, hogy az előadás előtt a kimaradt jegyeket rendkívül alacsony áron értékesítik. Fontos tudni, hogy ilyen módon kizárólag az aznapi előadásra lehet jegyet szerezni, ráadásul a jegyek száma előzetesen csak hozzávetőleges pontossággal becsülhető meg. A helyszíni jegyvásárlással egybekötött akció ezért csak azokat a hallgatókat tudja – reálisan – megcélozni, akik az adott előadás helyszíne szerinti településen élnek, tanulnak.

Könnyebben előre tervezhető az előadások, koncertek látogatása, ha a kulturális intézmények egy meghatározott számú, kiemelten kedvezményes jegy előzetes váltását teszik lehetővé a hallgatók számára. Ezek a férőhelyek akár névre szólóan is kiadhatók lehetnek, amennyiben átvételükre csak az intézmények szervezési osztályán van lehetőség.

A rendszeres kulturált kikapcsolódás iránti igény kialakítását segíthetik a különböző kedvezményes bérletek kialakítása, amelyek lehetővé teszik akár azt is, hogy a bérlettel több intézmény produkciói legyen látogathatóak. Egy ilyen szabadbérlet –

58


amelynek beváltásáról a felhasználó személyes előzetes jegyfoglalással köteles gondoskodni – kialakításában mindenekelőtt a fenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékes államtitkársága lehet partner.

Érdemes lehet egy olyan rendszer kidolgozása, amely a nagyobb kulturális aktivitást nagyobb kedvezmények garantálásával honorálja. Ebben a körben akár egy olyan regisztrációs rendszer kidolgozását is érdemes lehet kezdeményezni, amely bizonyos számú jegyváltás, vásárlás után ingyenes művelődési lehetőséget biztosít a felhasználónak.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a fenti rendszer beindításával egyértelműen kifejezi elkötelezettségét a hallgatók kiművelése és a magas kultúra fenntartásának

igénye

mellett.

A

projekt

lebonyolításához

többszintű

együttműködések kialakítására van szükség. Fel kell venni a kapcsolatot a kultúrpolitika meghatározó szereplőivel, így különösen az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Magyar Művészeti Akadémiával, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával. Kapcsolatot kell teremteni a jelentősebb szakmai szervezetekkel is, akik közvetlen kapcsolódási pontot jelentenek az egyes kulturális intézményekhez. Fel kell keresni továbbá magukat a kulturális intézményeket, így például a színházakat, múzeumokat, könyvkiadókat is. A lezajlott találkozókon vázolni kell szervezetünk kulturális koncepcióját, és – természetesen – csatlakozási lehetőséget kell biztosítani az egyes intézmények számára. Ezek mellett nagy szükség van az elért eredmények hatékony kommunikálására is, hiszen fel kell hívni a hallgatók figyelmét az újonnan feltáruló lehetőségekre.

A kulturális turizmus fellendítése érdekében kezdeményezni kell, hogy legalább egyes kiemelt művelődési intézmények (például a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Művészetek Palotája, a Zeneakadémia, a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok),

59


amelyek jellegüknél fogva garanciát jelentenek arra, hogy produkcióik magas művészi

színvonalon

kerülnek

kivitelezésre,

helyközi

és

távolsági

tömegközlekedéssel kiemelten kedvezményesen, esetleg ingyenesen legyenek megközelíthetőek. Ennek hiányában ugyanis a vidéken tanuló hallgatók hátrányba kerülnek fővárosi társaikkal szemben a kultúra fogyasztása kapcsán. Érdemes azonban egy ésszerű mennyiségi korlátot evezetni az ingyenes utazások számát illetően, hogy azzal ne élhessenek vissza az ingázók. Ugyancsak a visszaélések elkerülése érdekében kellene kidolgozni egy olyan objektív igazolási rendszert is, amely képes bizonyítani, hogy a jegy felhasználója valóban az adott kulturális rendezvény látogatója volt.

60


V. Zárszó Amikor Nagy Dávid, a HÖOK leköszönt elnöke bejelentette lemondását, az Elnökség tagjaival messzemenőkig egyetértettünk abban, hogy a tavaly októberben elfogadott elnökségi programot szeretnénk együtt végrehajtani. Úgy gondoltuk, hogy az akkor megfogalmazott programpontok jelentős része nem veszített aktualitásából, az utóbbi egy év oktatáspolitikai történései pedig nehézzé tették a strukturális reformok végrehajtását.

A ciklusból hátralévő bő egy évben újabb reformjavaslatok születésére számíthatunk. A jövő tavaszi országgyűlési választások után potenciálisan akár az egész felsőoktatási törvénykezési folyamat is újra kezdetét veheti. Ezekre a változásokra pedig csak akkor készülhetünk fel, ha egységesen, egy csapatként látunk neki a munkának.

Az utóbbi hetekben igyekeztem minél több felsőoktatási intézménybe ellátogatni, minél több hallgatói vezetővel egyeztetni. Ezzel is az volt a célom, hogy egy olyan programmal állhassak a HÖOK Közgyűlése elé, amely széleskörű támogatottsággal bír.

Nagy Dávid elnök úrhoz hasonlóan én is a csapatmunkában hiszek. Úgy gondolom, hogy az Elnökség jó csapatként képes lesz megfelelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyek ránk várnak.

Ehhez kérem támogatásotokat és bizalmatokat!

Budapest, 2013. október Körösparti Péter

61

K Ö R Ö S P A R T I P É T E R

Recommend Documents