FARKAS GYULA BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA Házirendje 2014 Preambulum “…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1:5-7) A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhivatása az oktatásban: Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, többgenerációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt, és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az Úr Jézuson keresztül Istenhez vezet. A baptista iskola: „Több, mint iskola.” Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, valamint a roma tanulók felzárkóztatásáért, továbbá segíti a diákok tehetség-kibontakoztatását. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint egy iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához.
1
1. Bevezető A Farkas Gyula Általános Iskola házirendje állapítja meg az intézményben a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet a diákönkormányzat vezetője, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse terjesztette elfogadásra a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az intézmény minden gyermekére és dolgozójára kötelező. 2. Általános elvárások Hogy az intézmény valamennyi gyermeke ismerje intézménye múltját, s ápolja annak hagyományait, betartsa szabályait Az intézmény használói ismerjék meg, s tartsák be az intézmény Pedagógiai Programjában és Házirendjében megfogalmazott célokat, normákat. Az intézményi élet minden területén az iskola minden használója vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az intézmény épületére és vagyonára. 3. A házirend célja Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amely célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 4. A házirend feladata A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény Törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, Közösségi életének szervezését, Pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását, Az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, Szabályozzák az intézményhasználók, de főként a gyermekek egymással való kapcsolatát, Kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és a kollektív jogok érvényesülését, (de nem az intézmény munkájának rovására.) 5. A házirend szabályainak alapjai A házirend jogi háttere: A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti köznevelésről A 2013. évi CXXXVII. törvény
2
1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény intézményi életre vonatkozó szabályai. A gyermekvédelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Továbbá a szervezeti és működési szabályzatának rendelkezései alapján készül (SZMSZ) 6. A házirend hatálya 6.1
Ez a házirend vonatkozik minden intézményhasználóra: az iskolába járó gyermekekre, szülőkre, pedagógusokra, és az intézményi dolgozókra.
6.2
A házirend előírásai, szabályai az intézmény területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az intézmény által szervezett tanítási időn kívüli programokra, illetve azokra a programokra melyek nem az intézmény területén vannak. pl.: múzeum, színház, tábor stb.
6.3
A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az iskola ellátja az intézményünkbe járó gyermekek felügyeletét.
7. A tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelének tilalma, korlátozása, feltételhez kötése A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. a) A tanuló által az iskolába behozott, a tanuló tulajdonát képező tárgyakért (ékszer, mobiltelefon, óra, napszemüveg, informatikai eszközök, játékok, sportszerek, kerékpár, ruhadarabok, cipő, csizma, tornafelszerelés, stb.), a tanulóknál levő pénzért az iskola felelősséget nem vállal. A mobiltelefont a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kikapcsolva kell tartani. b) Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási órát zavarja, a tanuló köteles a hozott dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre, melyet csak a szülő vehet át. c) Az iskolában mindennemű hang – és képfelvétel készítéséhez az intézmény vezetőjének engedélye szükséges. d) A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnök őrzi. A kerékpárt az iskola épületébe bevinni tilos, az udvaron csak tolni lehet, és azt a kerékpártárolóban, lezárt állapotban kell tartani.
3
A kerékpárokért és azok tartozékaiért az iskola nem vállal felelősséget. e) Az iskola területén (udvarán, aulában és folyosóin) tilos rollerrel, görkorcsolyával és gördeszkával, kerékpárral közlekedni. A görkorcsolyákért, gördeszkákért, rollerekért (télen szánkókért) az iskola nem vállal felelősséget. (A szánkókat a kerékpártárolóban kell elhelyezni.) f) Tilos az iskolába (vagy az iskola által, az iskola épületén kívül szervezett rendezvényekre, foglalkozásokra, kirándulásokra, táborozásokra) behozni olyan tárgyakat, anyagokat, amelyek veszélyeztetik mások testi épségét, egészségét. Így különösen tilos az alábbi dolgok behozatala: -
alkohol
-
dohánytermék
-
kábítószer, vagy annak minősülő szerek
-
vegyszerek, mérgek
-
lézersugarat kibocsátó eszközök
-
szúró- és vágóeszközök, szerszámok
-
harci eszközök
-
elektromos sokkoló
-
gázspray
1. A szervezetre különösen káros hatású dohányzás, szeszesital és kábítószer hatású szerek, energia italok és serkentő italok fogyasztása az iskola egész területén tilos; az intézmény által szervezett programokon, rendezvényeken, akár az intézmény területén, akár az intézmény területén kívül kerülnek lebonyolításra, a felsorolt szerek használata és behozatala tilos! 2. Napraforgó, rágógumi, nyalóka fogyasztása az intézmény területén nem engedélyezett, egészségvédelmi és balesetvédelmi okok miatt. 3. Mobiltelefon és a személyi hívó, és egyéb, a tanítási órához nem kapcsolódó elektronikus eszközök tanítási időben az intézmény területén nem használhatóak, mivel ezen tárgyak az intézményi foglalkozások lebonyolításához nem szükségesek, rongálódásuk, elvesztésük esetén az intézmény kártérítést nem tud vállalni. 4. A mobiltelefonok és egyéb technikai eszközök kikapcsolt állapotban az iskola gondnoki irodájában vagy az osztályfőnöknél kerülnek megőrzésre tanítási 4
időben; az esetlegesen óra alatt használt telefonok elvételre kerülnek, melyeket a szülő, gondviselő vehet csak át.
8. Viselkedési és megjelenési szabályok, kötelességek, jogok 1. tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és gyermektársait, azt a tényt, hogy társainak joga van a nyugodt körülmények között történő tananyag elsajátításához, 2. úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az intézmény közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, 3. az intézményben és az intézményi rendezvényeken viselkedjen példásan, magatartása feleljen meg a helyzetnek, az intézményi szellemiségnek 4. az intézményben a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen, intézményi ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát (lányoknak fehér blúz és sötét szoknya, fiúknak fehér ing és sötét öltöny, vagy sötét hosszúnadrág), 5. tilos a feltűnően hivalkodó arc, szem, köröm és hajfestés, a mélyen kivágott vagy nagyon rövid ruhaviselet, 6. váltócipő használata az intézmény meghatározott területein kötelező, torna - felszerelés egészségügyi és balesetvédelmi okokból kötelező 7. kötelessége az elvárt éttermi viselkedés szabályainak betartására az iskolai étkezőben 8. tilos a trágár, indokolatlanul hangos beszéd, a folyosói ordibálás 9. tilos a társak, felnőttek szóbeli és tettleges zaklatása, az obszcén beszéd 10. tilos az iskolában biztosított étel eldobálása 11. a tanuló a pedagógusok és iskolai dolgozók személyiségi jogait köteles tiszteletben tartani, megfelelő hangnemben beszélni, illedelmesen köszönni 12. vegyen részt az intézmény tisztaságának ellenőrzésében („tisztaság-kommandó”) 13. életkorának megfelelően működjön közre saját környezete és az általa használt eszközök rendben tartásában 9. Tanuló közreműködésének meghatározása saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. 1. vigyázzon az intézmény felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg, 2. részt vegyen a gyermekközösségek foglalkozásain, az intézmény által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, 3. iskola otthonos, vagy tanulószobai - napközis ellátásban részesüljön, 4. szülői nyilatkozat alapján választott hitoktatásban, vagy bibliaismeret órákon vegyen részt 5. figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt az iskolai foglalkozásokon, tanítási 5
órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon, 6. ismerje meg és minden az intézmény által szervezett programon tartsa be a házirend előírásait, 7. ötleteivel, elképzeléseivel járuljon hozzá az iskolai programok megvalósításához, azokon aktívan és fegyelmezetten vegyen részt 8. a tanterem berendezéseit rendeltetésszerűen használja, amennyiben tudomására jut szándékos rongálásból eredő meghibásodás, azt bejelentse 9. a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és ellenőrző könyvét hiánytalanul és tisztán mindig hozza magával, 10. fokozottan figyeljen a mellékhelyiségek kulturált használatára, tisztaságára 10. Diákkörök létrehozásának a szabályai 1. Az intézmény lehetőséget biztosít a tanulók kezdeményezésére közös érdeklődési körük, tevékenységük, közösségi életük tervezésében, szervezésében való részvételéhez diákkört létrehozására. 2. Diákkör akkor hozható létre, ha a tanulók 30%-a írásban kéri. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. 3. A diákkör tisztségviselőik megválasztásában a demokrácia elvét érvényesítik és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 4. A diákkörök önálló érdekvédelemmel nem rendelkeznek, érdekérvényesítő szervük az iskolai diákönkormányzat. 11. A tanuló jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: Írásbeli dicséretek: Az a tanuló, akinek jeles, kiváló, kitűnő a tanulmányi munkája és/vagy egyes területeken kiemelkedő teljesítményt nyújt, jutalmát az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök terjeszti elő a tanulót a szaktanárral 6
történt előzetes egyeztetés alapján. Az osztály előtt kihirdetjük, illetve a naplóba, ellenőrzőbe bejegyezzük az indoklással együtt. Szaktanári dicséret adható a tantárgyban mutatkozó kiemelkedő teljesítményért tartósabb javulásért területi/házi versenyeken való eredményes szereplésért. Osztályfőnöki dicséret közösségért végzett jelentősebb tevékenységért megyei/régiós versenyeken való eredményes szereplésért országos sportversenyeken való eredményes szereplésért. Igazgatói dicséret kötelességen túlmenő, osztálya, iskolája hírnevét növelő teljesítményért megyei/régiós versenyeken elért 1.-5. helyezés országos versenyeken, diákolimpián (országos 1-3. hely) való eredményes szereplésért. Nevelőtestületi dicséret kiváló tanulmányi eredményért, az iskola érdekében végzett kiemelkedő tantárgyi, vagy kulturális, sport teljesítményért. Egyéb jutalmazási formák Oklevél adható a tanulónak kiemelkedő szaktárgyi munkáért versenyeken elért kimagasló eredményért példás szorgalomért egyéb területen elért kimagasló teljesítményért. Könyvjutalomban részesülhet és oklevelet kaphat versenyeredményért, közösségi munkáért, kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményért, ha magatartása jó, vagy példás és tanulmányi munkája mellett kiemelkedő tantárgyi és/vagy kulturális és/vagy sport tevékenységet végez. „Hónap tanulója” Formája kártya, átadásának időpontja minden hónap első hete. A cím feltétele: az előző hónap tantárgyi és magatartás, szorgalom jegyek átlaga eléri a 4,5-et. „Javító hónap tanulója” Formája kártya, átadásának időpontja minden hónap első hete. A cím feltétele: a tanuló előző havi tanulmányi átlagán javított. „Hónap tanulója - kirándulás” Azok a tanulók, akik a tanév során a legtöbb fent meghatározott kártyát gyűjtöttek, bizonyítva szorgalmukat, kitartásukat, tanulmányi teljesítményük és példamutató magatartásuk alapján az iskola által részükre szervezett év végi kiránduláson vesznek részt. „Farkas Gyula Általános Iskola kiváló tanulója” Formája plakett, átadásának időpontja ballagási ünnepség. A kitűntetés adományozásának feltételei: a mindenkori végzős évfolyam azon tanulója kaphatja, aki a nyolc év során kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtott (4,8 fölötti tanulmányi átlag) és valamely területen elért eredményével iskolánk hírnevét öregbítette. 7
Példás magatartásával és szorgalmával, pozitív kisugárzó személyiségjegyeivel hat a környezetére. A felterjesztő az osztályfőnök, odaítélője a tantestület. „Farkas Gyula Általános Iskola kiváló sportolója” Formája kupa, átadásának időpontja ballagási ünnepség. A címet a testnevelést tanítók közösségének felterjesztése alapján a tantestület szavazza meg azon nyolcadik osztályos tanulóknak, akik kiváló sportteljesítményt nyújtottak a nyolc év során, magatartásuk, szorgalmuk legalább jó vagy példás. „Farkas Gyula Általános Iskola Plakettje” A Farkas Gyula Általános Iskola azon nyolcadik osztályos tanulója kaphatja ezt a kitűntetést, aki az iskolai élet legalább egy területén (tanulmányi és egyéb versenyeken) kiválóan szerepelt. A felterjesztő az osztályfőnök, odaítélője a tantestület. Valamennyi címre és jutalomra az osztályfőnök vagy szaktanár terjeszti fel a diákot, a diákönkormányzat véleményét kikérve, a nevelőtestület dönt. 12. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. a) A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést - indokolt esetben - az iskola igazgatója adhat. b) A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. c) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül igazolja mulasztását: d)A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. e) Az osztályfőnök minden hónap végén összesíti és lezárja az igazolásokat. A határidőn túl beadott igazolást figyelmen kívül kell hagyni. 13. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Étkezési térítési díjak: Az étkezési díj befizetésének időpontjairól a szülők a befizetés helyszínén kifüggesztett tájékoztatóból értesülnek. Térítési- és tandíj az iskolában: A térítési- és tandíj mértékét, valamint a fizetésére kötelezettek körét, az adható kedvezményeket /valamint a tandíjakból befolyt összeg felhasználhatóságát/ a fenntartó hatályos rendelete szabja meg. A befizetés időpontjáról a szülők írásban kapnak értesítést. Túlfizetés esetén a jelzést követő 15 napon belül a többlet visszafizetésre kerül.
8
14. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Az intézményben nem alanyi jogon szociális támogatás nem kerül felosztásra. 15. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 15.1. Az intézményben a gyermekek a következő tanulási közösségek munkájában vehetnek részt: diákönkormányzat, osztály-, és napközis- és tanulószobai csoport, szakkör, fejlesztő csoport felzárkóztató csoport idegen nyelvi csoport felvételi előkészítő néptánc csoport környezetvédelmi csoport sportkör, művészeti alapképzés 15.2. Diákönkormányzatot a gyermekek saját maguk is alakíthatnak. Új diákönkormányzat létrehozásáról az intézmény igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell. 15.3. A diákönkormányzat szervezeti és működési rendjét e szabályzat melléklete tartalmazza. 15.4.
Az intézményben a gyermekek nagyobb közössége a gyermekek 50 %-a.
A tanulói közösségek tájékoztatás formái: szóban évente kétszer diák önkormányzati ülés heti osztályfőnöki órák alkalmankénti igazgatói tájékoztató írásban ellenőrző könyvben, szórólapon és az iskolai hirdető táblán megjelenő információs anyagok
9
16. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A házirendben meghatározottak szerint a különböző fegyelmező intézkedéseket a súlyosabb fegyelemsértések megelőzősére nevelési eszközként alkalmazzuk. A fegyelmező intézkedések száma jelentősen befolyásolja a tanuló magatartásának értékelését. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesítjük, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően eltérhetünk. A büntetést írásba foglaljuk és azt a szülő tudomására hozzuk, ellenőrzőbe, naplóba bejegyezzük. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt (késik) büntetésben részesítjük. Fegyelmező intézkedések: a) szaktanári figyelmeztetés b) osztályfőnöki figyelmeztetés c) osztályfőnöki intés d) osztályfőnöki megrovás e) igazgatói figyelmeztetés f) igazgatói intés g) igazgatói megrovásban részesíthető. Fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés az évfolyam másik osztályába, tanulócsoportjába, e) áthelyezés másik iskolába. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a 10
fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.
17. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az iskola a szülők tájékoztatására elektronikus naplót valamint tanulói ellenőrző-tájékoztató füzetet alkalmaz. Az elektronikus napló használatát, a hozzáférés lehetőségét az intézmény a szülők számára a számítástechnika tanteremben biztosítja, heti rendszerességgel a helyben szokásos tájékoztatási formában értesítve a szülőket.
18. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a tantárgy Nemzeti alaptanterv által meghatározott minimum követelményekkel. Javítóvizsga lebonyolítása: augusztus 15. – augusztus 31. között • Osztályozó vizsga: a tanév munkarendjében meghatározott két időszakban, melyről az intézmény hirdetményt ad ki Különbözeti vizsga Akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő, azok írásban kapnak értesítést a vizsga időpontjáról. Más esetben a szülő írásbeli kérelme alapján szervezi meg az iskola a vizsgát. Időpontját az igazgató jelöli ki. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. • osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban • javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsga teremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar
11
nyelv és irodalomból 60 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő feladat előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár a feladatot felolvassa. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótló vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 19. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend Az iskola éves munkarendjét a tantestület, és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a félév kezdetekor kell meghatározni. A tanév során az iskola hétfőtől péntekig 06:30 – 18:00 óra között tart nyitva. Kapunyitás: reggel 06.30 órakor, reggeli ügyelet: tanári – 07.30-tól, több ügyeletes tanárral. Kapuzárás: 18:00 órakor. Az iskolába a felső tagozatos tanulóknak reggel 07:30 kell megérkezniük, az alsó tagozatosoknak
12
7:45-kor. A tanítás a felső tagozaton általában 7:30-kor „Beszélgető körrel” kezdődik, alsó tagozaton 7:45kor sorakozóval, reggeli köszöntéssel. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, (foglalja el helyét a tanteremben,) a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát vagy az udvaron várja a csengőszót. Aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. A portai ügyeletes az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét. Ha a tanítási óra megkezdése után érkezik meg a tanuló és késését nem tudja igazolni, a késések időtartama összeadódik. Az összeg, ha eléri a 45 percet, egy igazolatlan órát jelent. Az általános iskolában a tanórák, a kötelező és választható foglalkozások 8 órától 16 óráig tartanak. Az igazgató a tanulót a szülő írásbeli kérelmére felmentheti az iskolában 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Az alapfokú művészeti oktatásban a tanítás 10:00-18 óra között kerül beosztásra. A tanítás rendje: A tanórák időtartama: 45 perc. A tanítási szünetek: 15 percesek. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón az előtt a tanterem előtt tartózkodhatnak, felső tagozaton a tantermekben is, ahol órájuk lesz (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén a játék- és sportudvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel, melyet az osztályfőnök a dátum és időpont megjelölésével a tanuló ellenőrző könyvébe bejegyez. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást, rohangálást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a tanulót portás, vagy pedagógus hívhatja ki. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. Az iskola tanulói étkezését az ebédlő biztosítja. Az ebédlő igénybevételére a második és az utolsó tanítási óra utáni szünetben van lehetőség. A főétkezésre 30 perc áll rendelkezésre. Az iskola épületében a tanulókon és dolgozókon kívül csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kapnak. 20. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje A fakultatív és rendkívüli tárgyak, valamint az integrációs program keretében megvalósuló egyéni és csoportos foglalkozások, valamint az alsó tagozat iskola-otthonos osztályainak szabad és önálló órái általában délutánra kerülnek. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is.
13
A csengetési rend:
1. 8:00 - 8:45 2. 9:00 - 9:45 3. 10:00 - 10:45 4. 11:00 - 11:45 5. 12:00 - 12:45 6. 13:00 - 13:45 7. 14:00 - 14:45 8. 15:00 - 15:45
21. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések A szülők a pedagógiai program keretei között választhatnak a választható tantárgyak és foglalkozások közül. Amennyiben azonos foglalkozást több pedagógus is megszervez, úgy a tanulónak joga van választani a pedagógusok közül. • Az igazgató minden év április 15-éig a tantárgyfelosztás előkészítésének első lépéseként elkészíti a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztató tartalmazza, hogy előreláthatóan a tantárgyat/tantárgyakat melyik pedagógus fogja oktatni. • A tájékoztató véglegesítése előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. • Az érintett tanulók illetve tanulók május 20-áig jelenthetik be a tantárgy választásával kapcsolatos igényeiket. • A tanév elején megkezdett választott tantárgy tanulása a tanév tartamára a tanulóra nézve kötelező. • A választott tanítási órát – hiányzás, számonkérés, osztályozás stb. tekintetében – úgy kell tekinteni, mint a kötelező órát. • A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. • A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a jelentkezés következményeit tudomásul vette. • Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. • A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanévben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. A szülő választhat 3. évfolyamon felmenő rendszerben német és angol nyelv tanulása közül. Az intézmény anyagi és személyi feltételei alapján veszi figyelembe a szülői- tanulói igényeket, melyeket az iskola által kiküldött igénylő lapon kell kinyilvánítani második évfolyam második félévében. A 6. évfolyam második félévében a szülői tájékoztatást követően választhat a 7. évfolyamon induló választós nyelvi órák közül. A szülő választhat, hogy bibliaismeret vagy a felekezete szerinti hit és vallásoktatásban részesüljön gyermeke. A választható foglalkozásokra a jelentkezés írásban történik, május 20-ig. Amennyiben a szülő nem tesz nyilatkozatot a megadott időpontig az iskola, mint egyházi intézmény a tanuló számára a baptista bibliaismeret oktatását
14
szervezi meg. A bibliaismeret tantárgy tartalmilag nem baptista felekezetű hittan, hanem általános keresztény elveket figyelembe vevő Biblia megismerését segítő tananyag. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, előkészítők, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de a bejelentkezők számára a foglalkozások látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak indokolt estben a szülő írásos kérésére és az igazgató döntése alapján lehet. A napközi, a tanulószoba és az alapfokú művészeti iskola foglalkozásain való részvételre is ezek a mérvadóak. 22. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje 1. Az intézmény gyermekeinek, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják. 2. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár, vagy felelős engedélye szükséges: tornaterem, tornaszoba számítástechnika terem, Internet terem, nyelvi labor technika terem fizika-kémia terem könyvtár szertárak 3. Az intézménybe járó gyermekek az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. 4. Az intézmény területére csak gyalog lehet bemenni. A balesetek elkerülése végett a kerékpárról a feljárónál le kell szállni, a parkolóban és az iskola udvarán kerékpározni tilos. 5. A tantermeket és az egyéb, helyiségeket mindenki köteles balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra.
rendeltetésszerűen,
6. Az iskola valamennyi tantermét minden tanítási óra végén be kell zárni, ez a felügyelő nevelő feladata. 7. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adható. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. Az intézményi létesítmények hasznosításából származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján kell felhasználni. 23. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskola által, az iskola területén, vagy azon kívül szervezett rendezvényeken, kirándulásokon, színház-, múzeum-, stb. látogatásokon elvárjuk, hogy tanulóink olyan magatartást tanúsítsanak, amely nem sérti a közízlést, nem megbotránkoztató, és nem okoz kárt az iskola jó hírnevének. Ezen alkalmakkor is tilos az alkohol- és dohánytermékek, kábító hatású, vagy tudatmódosító szerek behozatala és fogyasztása, fegyverek, szúró- és vágóeszközök, vagy 15
további olyan tárgyak birtoklása, melyek alkalmasak arra, hogy másokban félelmet ébresszenek. Tilos mindennemű erőszak, verbális és fizikai bántalmazás, megfélemlítés, zsarolás, és a testi érintkezés. 24. Sorsolás lebonyolításának részletes szabályai Az intézménybe való beiratkozást felvételi nem előzi meg, a jelentkező tanulók a létszámhatárok figyelembe vételével felvételre kerülnek. Előnyt élvez a baptista felekezetű családból érkező vagy a Magyarországi Baptista Egyház belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményből érkező tanuló. A létszámhatár túllépése esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, és/vagy SNI tanulók közül sorsolással dől el a bekerülés, melyet 3 tagú bizottság jegyzőkönyvez. 25. Engedély a távolmaradásra Előzetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról távolmaradásra: - osztályfőnök 1-3 napig - az igazgató 3 napnál hosszabb időre, megfelelően indokolt esetben. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, a hiányzások addigi mennyiségét és azok okait. A mulasztást igazolhatja: - a szülő évente 3 napot. A távolmaradás az osztályfőnökhöz, igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem elbírálásával, külön engedéllyel igazolható. 26. Gyermek, tanuló betegségének igazolása A tanuló késését, mulasztását - okától függetlenül - tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője jegyzi be az óra megkezdését követően. Az igazolást az osztályfőnök részére kell benyújtani. A tanuló mulasztását csak az ellenőrző könyvben igazolhatja. A tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokról való távolmaradást is köteles a tanuló igazolni. Előzetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról távolmaradásra: - osztályfőnök 1-3 napig - az igazgató 3 napnál hosszabb időre, megfelelően indokolt esetben. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek a mulasztás megkezdése napján, reggel 8 óráig. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás jelzése a szülő felé. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazoltatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét, az igazolatlan hiányzás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10 óra igazolatlan mulasztása esetén az iskola a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot
16
értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A tanuló köteles az igazolást, a mulasztást követő 3 tanítási napon belül, az osztályfőnökének bemutatni. Ennek elmulasztása esetén a hiányzást igazolatlannak kell minősíteni. A művészeti iskolában és a délutáni szervezett foglalkozásokról való távolmaradást a tanuló köteles az igazolást a mulasztást követő héten tanárának bemutatni. Ennek elmulasztása esetén a hiányzást igazolatlannak kell minősíteni. A pedagógus értesíti a szülőt az első és a további igazolatlan mulasztásról és egyben felhívja figyelmét azok következményeire. Az alapfokú művészeti iskolában megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül tíz tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulók hiányzását az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri, az osztálynaplóban havonta összesíti. Amennyiben a hiányzás minősége, vagy mennyisége azt indokolja, a törvény előírásainak megfelelően a szükséges intézkedéseket időben megteszi. Ha a tanuló "hivatalosan" van távol az (iskola képviselete, tanulmányi és sportverseny stb.), hiányzását az éves összesítésben mellőzni kell. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát ezt a magatartásjegynek is tükröznie kell. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri vagy meghaladja a félévi óraszám 30 %-át, a művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló mulasztása a félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 27. A tanuló késésének igazolása A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. Az óráról való késések időtartama összeadódik, 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!
17
28. A házirend nyilvánosságra hozatala A házirendet az elfogadástól számított 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni: tanári szoba igazgatóhelyettesi szoba A házirendből 1-1 példányt kapnak: diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzatot segítő felnőtt személy szülői közösség osztályfőnökök A házirendet minden tanév elején ismertetni kell osztályfőnöki óra keretében a gyermekekkel az alsó tagozatos gyermekekkel az első tanítási nap illetve szülői értekezleten a szülőkkel, annak megismerését a tanuló és szülője aláírással ismeri el beiratkozásnál
a
házirendből
a
szülő
egy
példányt
kézhez
kap
29. Védő, óvó előírások Az intézmény területére, az emberi életre, egészségre veszélyes anyagok behozatala tilos. Tűz-, bombariadó esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.
30. Az ingyenes tanulói tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek használati rendje A térítésmentes tankönyvellátás keretében az iskola által a tanuló személyére megrendelt tankönyvek az iskolai könyvtár tulajdonát képezik. A tanuló szülője átvételkor nyilatkozatot tesz arról, hogy a tankönyveket a tanítási év végén hiánytalanul és használható állapotban juttatja vissza az iskolai könyvtárba. Amennyiben tanév végén a könyveket leadni nem tudja, vagy azok oly módon megrongálódtak, hogy használatra alkalmatlanná váltak, a könyvek aktuális tankönyvjegyzéki árát a szülő köteles az iskola pénztárába befizetni. Rendezetlen esetben a tanuló tanév végi bizonyítványát az iskola visszatartja a kötelezettség rendezéséig. A pedagógusok részére minden tanévben a tantárgyuk tanításához szükséges tankönyveket, segédanyagokat az iskolai könyvtári állományból biztosítja. A tanév elején kiadott példányokat
18
tanév végén leltár szerint kell leadni. A hiányos leltári jegyzék térítési kötelezettséget ró a pedagógusra.
31. Tankönyvrendelés szabályai és eljárásrendje A 2014/2015. tanévben kiterjed az általános iskola 1. és 2. évfolyamára, a nemzetiségi, valamint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatott, valamint rászorultság alapján az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon vehetik igénybe a tanulók és szüleik. Az iskola igazgatója minden év június 10-ig köteles felmérni, hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával biztosítjuk a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat stb.). Tankönyvrendeléshez kapcsolódó határidők: - április 30. a tankönyvrendelés és fenntartói jóváhagyás határideje, - június 30. a tankönyvrendelés módosítása, a normatív kedvezményben részesülők feltüntetése, - szeptember 5. pótrendelés. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon csak kísérleti tankönyvet vagy olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt. Csak az előzőek hiányában választhat az iskola a tankönyvjegyzéken szereplő régi tankönyvek közül.
32. Egyéni érdeksérelem eljárásrendje A gyermek egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati kérelemben le kell írni a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. a) a panasz kivizsgálására nevelőtestületből álló 3 fős bizottság jogosult b) a panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 5 munkanapon belül a „Panasz bizottság” az igazgatóval történt egyeztetés szerint köteles intézkedni s arról írásban kell értesíteni a gyermeket, és szülőjét. Jogszabálysértés esetén a gyermek, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az intézmény fenntartó hatásköre. A gyermek minden egyéb az intézményi élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az intézményi diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap
19
információt az intézmény tanulójának ügyeivel kapcsolatosan. 33. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át nem haladhatja meg, míg szándékos esetben az okozott kár legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összege lehet. A kártérítés mértékéről az igazgató dönt vizsgálat alapján. A tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 34. Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. 5. A szülő az osztályfőnökhöz, igazgatóhoz kérdéseivel telefonon vagy írásban fordulhat időpont egyeztetésre, felmerülő kérdései megbeszélésére. 6. Tanítási idő alatt az iskola portáján történő bejelentkezés után is időpontot kérhet a szülő.
35. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek A tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat. Kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói félévkor és év végén és a 2. évfolyam tanulói félévkor, akik szöveges értékelést kapnak. Tanulmányi értékelés szempontjai jeles - a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni jó - a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni
20
közepes - a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni elégséges - tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni elégtelen - a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni
36. Tanulói jogok gyakorlása A tanuló jogai gyakorlása közben nem korlátozhat másokat ugyanezen jogok érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti társai egészségét, testi épségét valamint művelődéshez való jogának érvényesítését. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, az iskola vezetőjétől, illetve a DÖK fórumon kérhet jogorvoslatot. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként az osztályok által megválasztott küldöttekből (szeptemberben) történik. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja, melynek tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megilleti a javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A tanulók iskolai döntéshozatalban való részvételi joga a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend összeállítása és módosítása során érvényesül. A közgyűlésen tájékozódik a tanulóközösség a fent nevezett dokumentumok őket érintő részeiről, majd a DÖK képviselői és elnöke révén véleményt nyilvánít. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 30 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. 37. A tanulók kötelességei A tanulók kötelességei hogy: • betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, • tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse • részt vegyen a tanórákon, a kötelező és a választott, továbbá a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon,
21
• rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, • érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, melyet fel kell mutatnia iskolába érkezésekor az ügyeletesnek, • az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, • a pedagógus felügyelete mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, tanórák, foglalkozások és rendezvények előkészítésében. • biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, tisztaság, • a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha, írószer, füzet, stb.) magával hozza, • tegyen eleget a hetes felszólításának, • segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, • tisztelje társait és az iskola dolgozóit, segítse rászoruló tanulótársait • védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., • haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, vagy társait veszélyeztető jelenséget, balesetet észlel • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, • A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz vagy ing és az iskola címerével ellátott sál, illetve nyakkendő. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz, napraforgómag, rágógumi, telefon - alsó tagozaton) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, vagy petárdát.
38. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJSZABÁS SZABÁLYAI 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadásakor
22
a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerezi meg, köteles azt – kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. a) Azok az alkotások, dolgok, amiket a tanulók az iskolai foglalkozások (tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az iskola területén, vagy azon kívül, amennyiben azt az iskola szervezte) keretében hoztak létre a tanuló tulajdonának számít, ha az előállításához szükséges anyagokat a tanuló szülei, vagy törvényes képviselője biztosították. b) Ha az alkotások előállításához szükséges anyagokat és egyéb eszközöket az iskola finanszírozza, az iskola – a tanulóval és a szülővel történő egyeztetés után – kérheti azok megőrzését az iskolai galéria és dekoráció számára. Ebben az esetben a tanulót nem illeti díjazás. 39. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK 1. A tanuló kötelessége, hogy: a) óvja saját és társai testi épségét, egészségét; b) elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; c) betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; d) azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; e) azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
f) megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; g) rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a) a tanuló a tornateremben és az öltözőkben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; b) a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett - sportfelszerelést (fehér póló vagy trikó, fűzős tornacipő vagy edzőcipő, tornanadrág, tornadressz, melegítő)
23
kell viselniük; c)
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, vagy további olyan ékszert, testékszert, amelyek veszélyeztetik a saját, vagy más tanulók testi épségét.
d) a délutáni sportfoglalkozásokra a tanulók a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel érkezhetnek vissza, aki nem távozott az iskola épületéből a foglalkozás kezdetéig a tanulószobán köteles tartózkodni. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos, iskolai fogorvos és iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskolaorvos elvégzi - vagy szakorvos részvételével biztosítja - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: a) fogászat: évente egy alkalommal, b) belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal. 5. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését az iskola valamennyi évfolyamára kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével a köznevelési törvényben előírt módon és időben a pedagógiai programban rögzített mérési módszer alkalmazásával évente egy alkalommal a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi el. A lefolytatott mérés eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 6. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142.§ (1) „A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelésórára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.” 7. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve az iskola kérésére szükség esetén. 8. A tanév első munkanapján az osztályfőnökök balesetelhárítási és munkavédelmi, valamint a közlekedési szabályok betartására felhívó tájékoztatót tartanak a tanulóknak. A testnevelés, fizika és kémia, informatika és technika órára sajátos baleset megelőzési szabályok vonatkoznak, melyeket minden tanév első tanítási óráján ismertetni kell a tanulókkal. 8. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. A dohányzásra a 1999. évi XLII. törvény 2. és 4.§ban foglaltak előírásai érvényesek. Ennek értelmében az iskola kapujától számított 5 méteres távolságon belül is tilos a dohányzás. 9. Az iskolában, valamint az iskolán kívül a tanulók részre szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényhatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. Az iskola épületében, valamint az iskolán kívül a 24
tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.
40. AZ ISKOLAI DIÁKKÖZGYŰLÉS 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 41. A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével.
4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a szülői értekezleteken, o a fogadó órákon, o a nyílt tanítási napokon, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).
25
6. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével.
26
42. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a harmadik - nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az Fenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
27
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Ez a házirend 2014. szeptember 1-jén az iskola fenntartójának - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy - jóváhagyásával lép hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezéseket véleményezte az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat.
Kelt: Sárosd, 2014. március 31.
P.H.
Bárkányiné Vohl Mária igazgató
28
Farkas Gyula Baptista Általános Iskola Házirend 2014 Tartalomjegyzék Preambulum …………………………………………………………………………………………………1.oldal 1. Bevezető………………………………………………………………………………………………………..2.oldal 2. Általános elvárok…………………………………………………………………………………………..2.oldal 3. A házirend célja…………………………………………………………………………………………. 2.oldal 4. A házirend feladata……………………………………………………………………………………….2.oldal 5. A házirend szabályainak alapja……………………………………………………………………..2.oldal 6. A házirend hatálya……………………………………………………………………………………….. 3.oldal 7. A tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelének tilalma, korlátozása, feltételhez kötése………………………………………………………………………. 3.oldal 8. Viselkedési és megjelenési szabályok, kötelességek, jogok………………………………5.oldal 9. Tanuló közreműködésének meghatározása saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában…….5.oldal 10. Diákkörök létrehozásának a szabályai……………………………………………………………..6.oldal 11. A gyermekek, tanuló jutalmazásának elvei, formái………………………………………….6.oldal 12. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása………………………………………………………………………………………..8.oldal 13. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai……………………………………….. 8.oldal 14. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei,a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje…………………………………………………………………………………………….9.oldal 15. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái…………………………………………………………………………………………………………9.oldal 16. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei………………………….10.oldal 17. Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja…………………………………………………………………………………………..11.oldal 18. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje…………………………………………………………………………………………………11.oldal 19. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend……………………………………………………………………………………………12.oldal
20. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje…………………………………………………………13.oldal 21. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések ………………………………………14.oldal 22. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje………………………………….15.oldal 23. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás……………………………….15.oldal 24. Sorsolás lebonyolításának részletes szabályai…………………………………………………16.oldal 25. Engedély a távolmaradásra - tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelemére …………………………………………………………………………….16.oldal 26. Gyermek, tanuló betegségének igazolása……………………………………………………….16.oldal 27. A tanuló késésének igazolása………………………………………………………………………….17.oldal 28. A házirend nyilvánosságra hozatala………………………………………………………………. 18.oldal 29. Védő, óvó előírások………………………………………………………………………………………..18.oldal 30. Az ingyenes tanulói tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek használati rendje………………………………………………………18.oldal 31. Tankönyvrendelés szabályai és eljárásrendje………………………………………………….19.oldal 32. Egyéni érdeksérelem eljárásrend…………………………………………………………………19.oldal 33. A tanuló és szülője anyagi felelőssége………………………………………………………….20.oldal 34. Hivatalos ügyek intézésének rendje…………………………………………………………….20.oldal 35. A tanuló munkájának elismerése………………………………………………………………..20.oldal 36. Tanulói jogok gyakorlása…………………………………………………………………………….21.oldal 37. Tanulók kötelességei…………………………………………………………………………………..21.oldal 38. A tanuló által előállított dolog díjszabása……………………………………………………22.oldal 39. A tanulók egészségét szolgáló szabályok……………………………………………………..23.oldal 40. Iskolai diákközgyűlés……………………………………………………………………………………25.oldal 41. Tanulók szülők tájékoztatása……………………………………………………………………….25.oldal 42. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai……………………………….27.oldal Záró rendelkezések……………………………………………………………………………………..28.oldal Legitimáció
