Benchmark Tanulmány Aktualizálása - Geotermikus alapú áram éshőtermelés. Támotagók: márciusi állapot

Benchmark Tanulmány Aktualizálása - Geotermikus alapú áram éshőtermelés Magyarországon Támotagók:

2011. márciusi állapot

Rödl & Partner GbR Könyvvizsgálat Adótanácsadás Jogi tanácsadás Äußere Sulzbacher Straße 100 D-90491 Nürnberg Telefon +49 (9 11) 91 93-0 Fax +49 (9 11) 91 93-19 00 E-mail [email protected] Internet www.roedl.de

E mappa gyártásához használt anyagok, a fedőlapot beleértve – mely PET (Polyethylentherephthalat) és PP (Polypropylen) összetveőket tartalmaz – biológialilag lebomló és újrahasznosítható anyagok.

PROJEKTADATOK

Projektmegnevezés:

Benchmark Tanulmány - Geotermikus alapú áram éshőtermelés Magyarországon – Aktualizálás 2010

Támogatási azonosító:

380 01 255

A projekt időtartama:

2010.12.01. – 2011.02.28.

Költségvetés (ráfordítás szerint)): Támogatás:

44.310,00 EUR

Önrész:

14.770,00 EUR

Összköltségvetés:

59.080,00 EUR

Intézmény:

Rödl & Partner GbR

Kontakt:

Maria Ueltzen

Levelezési cím:

Äußere Sulzbacher Str. 100, 90491 Nürnberg

Telefon:

+49 (911) 91 93-3614

Fax:

+49 (911) 91 93-3549

E-mail:

[email protected]

Tanácsadást fogadó intézmény:

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

A projektet a Szövetségi Környezetvédelmi-, Természetvédelmi- és Reaktorbiztonsági Minisztérium és a Szövetségi Környzetvédelmi Minisztérium támogatta a közép-, és keleteurópai, kaukázusi és középázsiai államok környezetvédelmi tanácsadó programának segítségével. A közlemények tartalmáért a szerzők felelősek.

-3-

TARTALOMJEGYZÉK

1 FELÉPÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS 1.1 1.2 1.3

A Projekt felépítése A projekt céljai A projekt megvalósítása

2 A PROJEKT EREDMÉNYEI 2.1 2.1.1

2.1.2 2.1.3

2.1.4

2.1.5 2.1.6 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.3 2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4

Jogi háttér Bányajog 2.1.1.1 Bányászati koncesszió 2.1.1.2 A Geotermikus védőidom: Vízjog Engedélyek 2.1.3.1 Környezetvédelmi engedélyezés 2.1.3.2 Építési és egyéb engedélyek Energiajog 2.1.4.1 Áramárszabályozás 2.1.4.2 KÁT-rendszer (Kötelező Átvételi Rendszer) 2.1.4.3 Hővel kapcsoltan termelt villamos energia szabályozásának díjazási lehető sége 2.1.4.4 Különadó 2.1.4.5 Nemzeti Cselekvési Terv – NCST Távhőárszabályozás (2005. évi XVIII. tv. a távhőszabályozásról, továbbiakban Tszt.) Társasági jog Gazdasági keretfeltételek A geotermikus piac aktuális magyarországi helyzete Gazdaságossági vizsgálat Támogatások Cselekvési javaslatok Bányajog Vízjog Árambetáplálási rendelet A távhőárak meghatározása

3 A PROJEKT LEZÁRÁSA 3.1 3.2 3.3 3.4

A projekt tartós hatását biztosító intézkedések A projekt értékelése a projekt résztvevői által A projekt értékelése a tanácsadás címzettje által A projekt dokumentáció 3.4.1 A 2011.02.17-i workshop programja 3.4.2 A 2011.02.17-én megtartott workshop résztvevői 3.4.3 A 2011.02.17-én megtartott workshop prezentációi -4-

6 6 7 7 8 8 8 13 13 14 16 16 18 18 19 20 22 22 23 24 27 29 29 30 33 33 33 34 35 35 36 36 37 38 38 38 39 40

4 MELLÉKLETEK

41

4.1

1.sz. melléklet: A 2011.02.17-én megtartott workshop prezentációi 4.1.1 Introduction - Advisory Assistance Program for Environmental Protection in Central and Eastern Europe, the Caucasus and Central Asia 4.1.2 Geothermal Energy Mining Law in Germany 4.1.3 Dimensioning of geothermal concession areas by means of hydraulic and thermal stimulation 4.1.4 Update on the geothermal regulatory framework in Hungary: the mining legislation development 4.1.5 Reinjection into sandstone: German experience 4.1.6 History of reinjection into porous geothermal reservoirs in Hungary 4.1.7 Feed-in-tariffs regarding geothermal energy German Renewable Energy Act 4.1.8 Feed-in-tariff structure in Hungary 4.1.9 German regulations & heat price modeling 4.1.10 District heating / price regulation in Hungary 4.2 Anhang 2: Merkblätter des Bayerischen Staatsministeriums für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie 4.2.1 Hinweise zur Antragstellung bei Erlaubnissen zur Aufsuchung von Erdwärme vom 01.05.2007 4.2.2 Hinweise zur Antragstellung bei Bewilligungen zur Gewinnung von Erdwärme (hydrothermale Geothermie) vom 01.12.2010 4.2.3 Ausbau der Tiefengeothermie in Bayern 4.2.4 Merkblatt Geothermie von 12/2010

-5-

41

41 42 43

44 45 46 47 48 49 50

51

51

52 53 54

1

FELÉPÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS

1.1

A Projekt felépítése

Németországban a hidrotermikus mélységi geotermia területén az utóbbi években a geotermikus energia megújuló energiákról szóló törvénybe való felvételével, valamint számos további támogatási program által jelentős fellendülés volt tapasztalható. Magyarországon ettől eltérő a helyzet. Annak ellenére, hogy a Pannon-medence homokkőrétegeinek mély vizeit már évtizedek óta használják, főként üvegházak fűtésére, a geotermia lakóépületek fűtésére vagy ipari fűtésre történő intenzív felhasználása azonban nem jellemző. Ennek számos oka van. A 2005/2006-os benchmark tanulmány mindenekelőtt a geotermikus fűtési projektek, illetve áramtermelő projektek optimális befektetési környezetének hiányára mutattak rá. A befektetési környezet javulása az energia és fűtési projektek összekapcsolása, valamint kizárólagos fűtőprojektek megvalósítása esetén többek között a helyi hőhálózatoknál új-, illetve bővítést szolgáló befektetésekhez vezethetne. Ezek a projektek adott esetben a magán és önkormányzati befektetők együttműködéseként (ún. Public Private Partnership modellek) is megvalósulhatnak. Ennek eredményeként a geotermikus energia egyrészt felváltahatná az épületek fűtéséhez a fosszilis tüzelőanyagokat (hőpumpákkal is kombinálva), illetve az a biomassza relatív ellenőrizetlen fűtésre történő használata helyébe is léphetne. Ez a folyamat Magyarország szempontjából különösen nagy jelentőségűnek tekinthető, mivel a geotermia hasznosítása a társadalmilag igen elfogadott. A biomassza, melyre Magyarország a jövőbeli energiaellátására való tekintettel nagy figyelmet fordít, a Magyar Energia Hivatal számadatai alapján 2020-ig a teljes bruttó energiavégfelhasználásnak csak kb. 11,3%-os részét tudja fedezni.1 A magyar hatóságok jelenleg két irányadó döntés előtt állnak: a) a visszasajtolási kötelezettség megtartása a 2.500 m mélységig terjedő geotermális kutak esetében b) 2.500 m meghaladó mélységtől koncessziós pályázatok kiírása a mélységi geotermikus projektekre vonatkozóan. Mindkét fenti kérdés döntő lesz Magyarország mélységi geotermiájának fejlesztése szempontjából. A hatóságok ebben a tekintetben kezdettől fogva hangsúlyozták a német tapasztalatokra vonatkozó igényüket és mindvégig nyitottságukról tájékoztattak annak érdekében, hogy a hidrotermikus mélységi geotermia magyarországi kiépítésére, valamint annak gazdaságilag (tartós) hasznosítására vonatkozó célkitűzést megvalósíthassák.

1

Bagi Attila prezentációja, Magyar Energia Hivatal, 2011.02.17.

-6-

A 2005 / 2006-os évek tanulmányában megállapított jelentős korlátok, melyek a projektek gazdasági megvalósíthatóságával szemben álltak a következők voltak: a) távhő árszabályozás b) befektetések biztonsága az árambetáplálással összefüggésben c) a bányajogi engedélyezési eljárás összetettsége (hiányzó jogbiztonság) a bánya- és vízjog összefüggésével kapcsolatban. A tanulmány aktualizálása során kifejezetten a fenti a korlátok kerültek ismételten vizsgálat alá. 1.2

A projekt céljai

A projekt célja egyrészt a német oldalon releváns környezetvédelmi hivatalok, a Környezetvédelmi Minisztérium/Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, valamint a magyar oldalon a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Bányahivatal egymás közötti kapcsolatfelvétele. A 2005. / 2006. évi benchmark tanulmány továbbá jelentős befektetési akadályokat mutatott fel. Ezen akadályok tekintetében a releváns álláspontok ismét vizsgálat alá kerültek. Kinyilvánított cél a németországi hidrotermikus mélységi geotermia területén szerzett tapasztalatok magyar helyzetre történő alkalmazása és egy a lényeges kérdéseket illető információcsere lehetővé tétele. Szükséges lenne továbbá a szakértők eszmecseréje is egy workshop keretében való információcseréje a megállapított akadályokkal kapcsolatban, amelyek a geotermikus erőforrások hasznosításának magyarországi kiépítésével szemben állnak. Ezen tapasztalatokat alapul véve cselekvési javaslatok kidolgozására van szükség a német geotermiapiac fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok alapján, amelyek adott esetben ösztönzésül szolgálhatnak az akadályok megszüntetéséhez. 1.3

A projekt megvalósítása

A projekt a következő lépésekben valósult meg: 1) Kutatás: a magyarországi hidrogeotermikus projektek fejlesztésének jogi és gazdasági keretfeltételei 2) Kapcsolatfelvétel a magyarországi hatóságokkal 3) Helyszíni eszmecsere Budapesen: megbeszélés a hatóságok képviselőivel, a projekt első lépésének megtárgyalása, valamint az információk kiegészítése az önálló kutatás eredményei alapján 4) Workshop megszervezése (meghívó, programok felszólalók egyeztetése, a workshop levezetése)

megszervezése,

a

5) A workshop lebonyolítása 2011.02.17-én, a Rödl & Partner Ügyvédi Irodában, Budapesten 6) Jelentés készítése. -7-

2

A PROJEKT EREDMÉNYEI

2.1

Jogi háttér

2.1.1

Bányajog

A tanulmány 2005/2006 évben történt elkészítése óta jogi szempontból a bányajog területén következett be a legtöbb változás. A szakhatóságok munkájának köszönhetően az 1993. évi XLVIII. Bányatörvénybe a befektetők szempontjából olyan lényeges garanciák kerültek be, amelyek kizárólgaos hozzáférést biztosítanak számukra a geotermikus energia kutatásához, kinyeréséhez és hasznosításához. A módosítások elengedetlenné váltak a geotermikus energiaellátás bővített kiépítése érdekében a befektetők eddigi hiányos védelme miatt. A védelmi- és garanciális jogintézmény (jogvédelem) bevezetése már a Bányatörvény módosításáról szóló 2007. évi CXXXIII. Törvénnyel megtörtént, azonban a befektetők védelmét biztosító kizárólagosság a gyakorlatban az engedélyezési eljárások esetében nem tudott érvényesülni, ehhez kapcsolódóan a kizárólagos kutatási jog iránti igényt a Legfelsőbb Bíróság is megfogalmazta.2 Egy további jelentős módosítás következtében, a 7/2008 (VI.5.) NFGM rendeletével a geotermikus energia, mint megújuló energiaforrás a KEOP program keretében támogathatóvá vált.3 A módosított Bányatörvény hatálya kibővült: míg korábban kizárólag a geotermikus energia kutatása tartozott ide, jelenleg annak kinyerése és hasznosítása is a törvény hatálya alá került az 1. § (1) bek. h) pontja alatt. A Bányatörvény 3. § (1) bekezdése szerint a geotermikus energia természetes előfordulási helyén állami tulajdonként kezelendő, azonban az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át.

2 3

Dr. Tamás Hámor prezentációja, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 2010.12.15. Dr. Tamás Hámor prezentációja, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 2010.12.15.

-8-

A geotermikus engedélyezés a Bányatörvény hatálya alapján az alábbi ábrán kerül átfogó bemutatásra:

1 ábra: Geotermikus engedélyezés a Bányatörvény szerint4 Ahogy a fenti ábrán látszik, azok a projektek, melyek a föld felszínétől (0 m) 20 m-ig lehatárolt rétegben realizálódnak, részben a bányafelügyelet engedélye nélkül is kivitelezhetőek. Ez azt jelenti, hogy a befektetők a Bányászati Hivatal engedélye nélkül is tevékenykedhetnek, azonban a talajvíz igénybevételével megvalósuló projektekhez szükséges a Vízügyi Hatóság engedélye. 20 m és 2.500 m közötti területek “nyílt területnek“ minősülnek. A Bányatörvény 49. § 20 pontja alapján nyílt terület minden olyan terület, amely meghatározott ásványi nyersanyag vonatkozásában nem minösül zárt területnek. Továbbá megkülönböztetésre kerül az, hogy egy nyílt területen az energiakinyerés vízkivétellel, vagy annélkül történik. Vízkivétellel nem járó zárt rendszeren belüli energiakinyerés esetén nem szükséges a Vízügyi Hatóság engedélye, vízkivétellel járó geotermikus energia kinyerés során az engedélyt a Vízügyi Hatóságtól kell kérelmezni. A 2.500 m alatti területek zárt területnek minősülnek. A Bányatörvény 49. § 24 pontja alapján a zárt terület a meghatározott nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket a jogosultság fennállásának ideje alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A zárt területre vonatkozó engedélyezésekre a szénhidrogén-bányászatra vonatkozó sajátos szabályokat kell alkalmazni azzal a kikötéssel, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehetséges (22/A §, 22/B §).

4

Dr. Tamás Hámor prezentációja, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, 2010.12.15.

-9-

Nyílt területen a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyben a geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. Zárt területen koncesszió keretében kerülhet sor a bányászati tevékenység végzésére. A Bányatörvény második fejezetében található, koncesszióra vonatkozó előírások 2011. január 1.-jével léptek hatályba. A 8. § ab) pontja szerint a miniszter a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti. A koncessziós szerződést a miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötheti. A geotermikus energia hasznosítása a Bányatörvény további szakaszaiban (14. §) a koncesszió vonatkozásában nem kerül szabályozásra. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal információja alapján a geotermikus energia hasznosítása egyrészt a pályázati kiírásban, másrészt a későbbi koncessziós szerződésben kerül szabályozásra, valamint korlátozásra. A geotermikus energia hasznosítója bányajáradék fizetésére kötelezett. Ez a 54/2008. (III/20.) Kormányrendeletben kerül szabályozásra, melynek összege a talajvíz kivétele esetén 1650 Ft/GJ (kb. 6€/Gj5), zárt rendszerek esetén 320 FT/GJ (kb. 1,2 €/GJ6). A miniszter a Bányatörvény 9. § (1) bek. szerint földtani adatok és információk alapján olyan területeket vesz figyelembe koncesszióra kijelölésnél, melyeken a geotermikus energia kinyerése valószínűsíthető. Ebben a tekintetben jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes. A pályázati kiírás tartalmát az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet határozza meg. A koncesszió megadásáról végső lépésben a miniszter dönt (11. §). Vállalkozói kezdeményezésre koncessziós pályázat kiírását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál beadvánnyal lehet kérvényezni,7 végső döntést a miniszter hoz. Minden vállakozás jogosult koncessziós engedély iránti kérelmet benyújtani, a koncesszió kiadása mégis nyilvános páyázat útján történik. Ez azonban jelentős kockázatot foglal magában azon a befektetők számára, akik már az első geológiai adatokat kiértékelték, annak érdekében, hogy ennek alapján a koncesszióra vonatkozó pályázatukat benyújtsák.. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. § (2) bek. alapján a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, valamint az alábbi tényezőket:

5 6 7



koncesszió-köteles tevékenység és azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását,



koncesszió átengedésének időtartamát,



koncesszió-köteles tevékenység közigazgatási egységet,

gyakorlására

meghatározott

Árfolyam: 100 HUF = ca. 0,37 €, Stand 20.03.2011 (http://www.oanda.com) Árfolyam: 100 HUF = ca. 0,37 €, Stand 20.03.2011 (http://www.oanda.com) http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=189&lng=1

- 10 -

földrajzi-



koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit,



a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,



az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot (önkormányzatot) milyen jogosítványok illetik meg,



az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszió-köteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlását.

Szükség esetén a pályázati kiírásnak ezen felül tartalmaznia kell a koncessziós törvény 8. § (3) bek. alapján: 

szakmai feltételeket,



a koncessziós díj legkisebb összegét,



amennyiben kizárólagos állami tulajdon birtokba adása (vagy a község saját tulajdona) szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,



arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja,



a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit,



egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat,

A pályázati kiírásnak ezen felül a következöket kell tartalmaznia kell a Bányatörvény 10. § (2) bekezdése alapján: 

a pályázatra bocsátott terület lehatárolását annak feltüntetésével, hogy a területen vagy annak egy részén harmadik személy szerzett- e már bányászati jogosultságot,



a koncesszióköteles tevékenység meghatározását,



a koncessziós tevékenység szakmai követelményeit, valamint a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alapján meghatározott követelményeket, továbbá a követelmények teljesítésére szolgáló esetleges biztosítékok meghatározását



a benyújtandó munkaprogram főbb tartalmi követelményeit,



a pályázaton való részvétel feltételeit (részvételi díj, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatást),



koncesszió elnyerése esetén a fizetési kötelezettségeket (bányajáradék, egyéb koncesszióköteles tevékenység esetén fizetendő díj)



a koncessziós tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó kikötéseket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló esetleges biztosítékok (óvadék, felelősségbiztosítás) meghatározását - 11 -



a pályázatok elbírálásának szempontjait (munkaprogram tartalma, a pályázatban meghatározottnál magasabb mértékű bányajáradék megfizetésének vállalása)



a koncessziós társaság alapítási kényszerére vonatkozó tájékoztatást



további feltételeket, mint például a hasznosításra kinyert geotermikus energia állami elővásárlási jogának kikötése

A 203/1998 (XII.19.) Korm. Rendelet a bányászati törvény végrehajtásáról további feltéleket tartalmaz a bányászati koncesszió kiírására vonatkozóan. A rendelet 2. § (2) bekezdése szerint ha többen, együttesen pályáznak ugyanarra a koncessziós tevékenységre vagy területre, kötelesek maguk közül képviselőjüket kijelölni, és pályázatukban feltüntetni. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke a pályázatok értékelésére Minősítő Bizottságot hoz létre (3. § (3) bek.), melynek tagjai: 

katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,



egészségügyért felelős miniszter,



térképészetért felelős miniszter,



bányászati ügyekért felelős miniszter,



műszaki biztonságért felelős miniszter,



környezetvédelemért felelős miniszter,



honvédelemért felelős miniszter,



kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter,



államháztartásért felelős miniszter,

Kutatási jog koncesszióra kijelölt adományozható (2. § (5) bek.).

zárt

területre

koncesszió

nélkül

nem

A miniszter a pályázati kiírás győztesével legfeljebb 35 évre koncessziós szerződést köt (12. §), mely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a munkaprogram tartalmában és a teljesítésre szolgáló biztosítékokban. A koncesszió jogosultja köteles a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a bányászati tevékenység végzésére koncessziós társaságot létrehozni. Koncessziós társaság lehet belföldi gazdálkodó szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiröl szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás. (13. § (1) bek.)

- 12 -

2.1.1.1

Bányászati koncesszió

Koncesszióra vonatkozó pályázatot kutatásra, feltárásra és kitermelésre vagy egyszerre mindkettőre ki lehet írni, és a koncessziós szerződést kötni.8 A miniszter zárt területen geotermikus energia kutatására koncessziós szerződés keretében kutatási jogot adományoz, nyílt területen a bányafelügyelet jogosult a kutatási jog adományozására (22. § (1)). A bányavállalkozó a kutatási területen a kutatási jog alapján kizárólagos joggal rendelkezik geotermikusenergia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a jóváhagyás kezdeményezésére és a geotermikus energia jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására, valamint a geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére (22. § (2) bek.). Kutatási tevékenység csak jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg (22. § (3) bek.). Amennyiben a kutatási jogadomány (részben vagy egészben) olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkezö bányavállalkozóval összehangolni és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni. Az MBFH információja alapján a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozó azonban nem kötelezhető az együttműködésre. A geotermikus energia kutatási fázisa nem lehet hosszabb 4 évnél, ez azonban kétszer meghosszabbítható esetenként az eredeti kutatási időszak felével (14. § (1) bek.). A bányavállalkozó a kutatás végétől számított 1 éven belül kezdeményezheti a geotermikus védőidom kijelölését (14. § (2) bek.). A koncesszió jogosultja a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül meg kell hogy kezdje a kitermelést, illetve az energetikai célú hasznosítást, máskülönben köteles a szerződésben meghatározott térítést fizetni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik (15. §).

2.1.1.2

A Geotermikus védőidom:

Geotermikus energiát kinyerni zárt területen csak a földkéreg erre a célra elhatárolt részéből lehet (geotermikus védőidom, 22/B. § (2) bek.). Geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. A jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus védőidomon belül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető. Ezidáig sem zárt területre, sem geotermikus védőidom kijelölésére még nem került sor. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal tervei szerint még 2011 – ben 2 vagy 3 pályázati kiírás realizálódhat. Kora ősszel kerülhet sor a pályázati kiírásra, év végéig pedig a koncessziós szerződés megkötésére.

8

http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=189&lng=1

- 13 -

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal információja alapján a geotermikus védőidom kijelölésekor figyelembe veszik, hogy a lehatárolt területek ne legyenek egymásra negatív hatással, ezzel elkerülhetőek a jövőbeli esetleges konfliktushelyzetek is. Ezáltal a geotermikus energia kinyerésére feljogosított személy biztos lehet abban, hogy a kijelölt területen, illetve a geotermikus védőidomon belül bányászati tevékenységet csak ő folytathat. A befektetők számára ez mindenképp egy új és üdvözölendő szituáció, amely tervezhetőséget jelent a projektek kivitelezése során. A koncesszióval 35 évre biztosítva van a bányászati jogosultság, valamint a geotermikus védőidom kijelölésével a használható terület is garantált lesz. Nyitott kérdés marad, hogy a koncesszió idejére a vízhasználat is garantált- e. A VITUKI9 válasza alapján a vízhasználat nem garantált. 2.1.2

Vízjog

Az 1993. évi XLVIII. Bányatörvény módosításai és újításai a vízügyi hatóságok szerepén nem változtattak. A vízügyi hatóságok jogköre és feladatai egyrészt az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvényben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló a 72/1996. (V.22.) Korm. Rendeletben vannak meghatározva. A geotermikus projektek engedélyezésére vonatkozó eljárási szabályok sem módosultak. A bányatörvény hatálya magába foglalja a geotermikus energiagazdálkodást is, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény pedig a geotermikus energiát tartalmazó felszín alatti vizekbe történő beavatkozást. A vízügyi hatóságok jogköre a vízgazdálkodásról szóló törvény 28. § alatt kerül kifejtésre. A törvény továbbra is előírja, hogy minden olyan tevékenység, amely a felszín alatti és a felszíni vizekre, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára negative hatással lehet, engedélyköteles (1. § (1) bek.). A bányahatóságok hatásköre annyiban módosult, hogy a felszín alatt 2500 m-nél sekélyebb vízadókban a termálvíz készletből víztermeléssel járó geotermikus energiahasznosítás vízjogi engedélye egyben geotermikus energia kinyerési és hasznosítási engedélynek minősül (Bt. 22/B. § (6) bek.). A bányahatóság szakhatóságként jár el. A Bányatörvény módosítása azok számára változást jelent, akik már rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel, ugyanis ők abban az esetben, ha a termálvíz geotermikus energiáját hasznosítják, bányajáradék megfizetésére kötelezettek, valamint információszolgáltatási kötelezettség terheli őket a bányahatóságok felé, ha a termálvizet a geotermikus energia hasznosítására használják. Példaként olyan termálfürdők is e szabályozás alá kerültek (bányajáradékot kell fizetniük), amelyek a termálvizet nem csak fürdési célra, hanem annak energiáját fűtési célra is használják. A vízügyi hatóságok jogköre és hatásköre a 2500 m-nél mélyebben található termálvízadókra vonatkozóan sem változott, a Bányatörvényben keletkezett módosítások kizárólag a bányahatóságok hatáskörét változtották azzal, hogy zárt területen a geotermikus energia hasznosítása 2011. január 1-jétől koncesszióköteles lett. Amennyiben a geotermikus energia kinyerése zárt rendszeren keresztül valósul meg felszín alatti víz igénybe vétele nélkül, és nem történik vízkitermelés, valamint ez a 9

VITUKI Environmental Protection and Water Management Research Institute (Környezetvédelmi-, és Vízvédelmi Kutatóintézet)

- 14 -

vizek áramlási viszonyait sem befolyásolja, úgy a tevékenység nem tartozik vízjogi engedélyezési hatáskörbe. Ha a geotermikus energia kinyerése a 0 m-20 m közötti rétegben a talajvíz igénybevételével jár, akkor a beavatkozás és a tevékenység is vízjogi engedély köteles. Amennyiben pedig a geotermikus energia kutatása, kitermelése és hasznosítása 120°C-150°C-t is meghaladó hőmérsékletű vizek kitermelésével történik, a kitermelő és a lehűlt vizet visszasajtoló kútpárral beavatkozás történik a termálvizek áramlási viszonyaiba. Ebből következően a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján (1.számú melléklet 26. Pontja) a kútpár vízilétesítménynek minősül és a beavatkozó tevékenység vízjogi engedély-köteles. A koncessziós társaság a tevékenységét kizárólag a megfelelő vízjogi engedély megszerzését követően gyakorolhatja. A visszatáplálási kötelezettség is bekerült a vízgazdálkodásról szóló törvénybe a 15. § (3) bekezdésben, mely szerint a kizárólag energetikai hasznosítási célra kitermelt termálvizet vissza kell táplálni. A törvény további rendelkezéseiben előírja hogy a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezheti a visszatáplálási kötelezettség mellőzését, ha a kitermelés megfelel a 147/2010 (IV.29) Korm. rendelet 78. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeknek, vagyis a kizárólag energia hasznosítás céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes 

gyenge vagy romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2014. december 22. napjáig,



jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2020. december 22. napjáig



a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező energia hasznosítási célú termálvíztermelést folytat.

A vízgazdálkodásról szóló törvény 15/C. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie a felszin alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt – a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető – vízmennyiség után. A vízjogi engedélyek a a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V.22.) számú Korm. rendeletben kerültek részletesen szabályozásra. Az elvi vízjogi engedély (1/A. §- 3. §) az engedélyköteles tevékenység tervezése elött kérelmezhető. Az engedély azonban vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. Elvi vízjogi engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható. Az elvi vízjogi engedély kiadásához szükséges kérelemről és mellékleteiről a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet ad részletes eligazítást. A vízjogi létesítési engedély (3. §) vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges, melyet az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A vízjogi üzemeltetési engedélyt (5. §) annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. - 15 -

A vízügyi engedélyezésben eljáró hatóságok a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint felügyeleti szerv és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal mint szakhatóság a környezetvédelmi természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján.

2.1.3 2.1.3.1

Engedélyek Környezetvédelmi engedélyezés

Egy geotermikus projekthez első lépésként környezetvédelmi engedélyre van szükség, amelyek keretében a hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett projektnek milyen káros hatása lehet a környezetre és a természetre. Ennek a vizsgálatnak az eredményei a környezeti hatásvizsgálati tanulmányban kerülnek összefoglalásra. A környezetvédelmi engedély jogi hátterét egyrészt az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, másrészt a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti haasvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról biztosítják (ezen területet korábban a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szabályozta, amely időközben hatályon kívül lett helyezésre került). A környezetvédelmi engedélyezési engedélyezési eljárást az építésügyi hatósági eljárás, valamint a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárást megelőzően kell lefolytatni.10 Az engedéllyel kapcsolatos követelmények a projekt koncepciójától függnek. Például: A 314/2005 Korm. Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azokat a vízkivételi és visszasajtolási mennyiségeket, amelyekhez a környezeti hatásvizsgálat elkészítése szükséges.  

A melléklet 56. pontja szerint vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától, A melléklet 34. pontja szerint felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtől.

A 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 3. számú mellékletében azok a tevékenységek vannak felsorolva, amelyek a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. A hatóság a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. 

73. pont Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől;

10

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai és Módszertani Intézet tanulmánya, Dr. Attila Lengyel Ügyvédi Iroda bevonásával, a MEH megbízásában

- 16 -





80. pont Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel: o

talajvízből az 1.000 m³-t

o

termál karsztvízből az 500 m³-t (korábban 1.000 m³)

o

rétegvízből az 5.000 m³-t

o

hideg karsztvízből a 2.500 m³-t

o

partiszűrésű vízből a 5.000 m³-t

o

termál rétegvízből a 2.000 m³-t

o

forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és az 50 m3-t meghaladja (ha nem tartozik az 1.sz. mellékletbe) (korábban ez 100 m³ volt)

134 pont Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (ha nem tartozik az 1. mellékletbe). Ebben az esetben a környezeti felügyelőségtől előzetes konzultáció kérelmezhető (előzetes vizsgálat)

A környzetvédelmi hatósággal lefolytatandó előzetes konzultáció célja a környezetvédelmi hatóság, valamint más hatóságok véleményének beszerzése a környzetvédelmi hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi engedély iránti kérelem vonatkozásában. Az előzetes konzultáció keretében a környezetvédelmi hatóság a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül közli a váéleményét a tervezet tevékenység környzetvédelmi aspektusairól (pl. megnevez egy, a kérelemben megjelölt alternatívát, amelyet környezetvédelmi szempontból előnyösnek tart, felhívja a kérelmező figyelmét arra, ha a kérelem elutasításának oka fennáll, stb.). Ahogy a fentiekből következik, ezen a területen csak a vízmennyiséget illetően történtek változások. A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ban van lefektetve. Az előzetes vizsgálati eljárás és az előzetes konzultáció a törvény 67. §-ban, a környezeti hatásvizsgálati eljárás pedig a 68. §-ban van szabályozva. A vizsgálati eljárások eredményei a környezeti hatásvizsgálati tanulmányban kerülnek összefoglalásra. A 33/2005 (XII.27.) KVM rendelet a szakértő bevonását és díjának megállapítását szabályozza. Az egyes engedélyek és az ezekkel kapcsolatos eljárás menetét a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet szabályozza: 

Előzetes vizsgálat 3 §-5 §



Előzetes konzultáció 5/A. §



A környezeti hatásvizsgálati eljárás 6 §-16 §



Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 17 §-23 § - 17 -



A két utóbbi eljárás együttesen is lefolytatható, ennek szabályozása a 24. §ban kerül leírásra.

Az engedélyezési eljárások összetettsége miatt a környezeti hatásvizsgálatnak kiemelkedő jelentősége van, mivel a többi eljárás csak ezen tanulmánynak a elkszülte után indulhat meg. A hatásvizsgálati tanulmányban esetlegesen még a beruházók számára is ismeretlen kockázatok kerülhetnek feltárásra.

2.1.3.2

Építési és egyéb engedélyek

A geotermikus energia kinyerése és hasznosítása, illetve az ahhoz szükséges berendezések építése és használatbavétele a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. Törvény) 5. § (1) bekezdése szerint a bányahatóság engedélyéhez kötöttek, kivéve, ha a beruházás vízjogi engedély köteles. A 96/2005. (XI.4.) GKM rendeletben meghatározott esetekben a bányhatóság engedélyét kell beszerezni: például a mélyfúrásnál létrehozandó kutatólétesítmények esetében (1. számú melléklet 1. pont) vagy a a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei esetében (1. számú melléklet 4.1 pont). A fenti jogszabályok alapján, amennyiben a projekt vízkivétellel valósul meg, az 1996/72 (V.22.) Korm. Rendelet szerint vízjogi engedély (vízjogi létesítési engedély, vízjogi üzemeltetési engedély, stb.) szükséges, amelyet a környezetvédelmi hatóság ad ki. A 320/2010 (XII.27.) Korm. Rendelet, különleges szabályozást tartalmaz (13. § (2) bekezdés e), l) pontja), amely előírja, hogy az 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építményhez a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal további engedélye szükséges. Ezen előírások vonatkoznak a villamos vezetékekre is11. A távvhőtermelő létesítmény, létesítéséhez, működéséhez, valamint a villamosenrgia termeléshez továbbá a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges (lásd ehhez a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. Törvényt, illetve a villamos enrgiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Törvényt). 2.1.4

Energiajog

Az Európai Közösségek jogszabályainak megfelelő 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban VET = villamos energia törvény) teljesen más szerkezetű, mint az elődje (2001. évi CX. Törvény). A törvény hasonlóságot mutat a németországi EEG-vel (megújuló energia törvény).

11

http://www.mkeh.gov.hu/muszaki/nemzeti/tavho_vezetekek

- 18 -

A VET 4. § (1) szerint villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet, amely magában foglalja az építési, illteve működési engedélyt is. A termelő a nettó villamosenergia-termelésnél kedvezményben részesül, a bruttó termelésből levonásra kerül az önfogyasztás. (VET 4 § 4. bekezdés). A VET 9-13. §-ban fektették le az újrahasznosítható energiaforrásokkal, a hulladékokból előállított termékekkel és az erő-, hőszabályozással kapcsolatos előírásokat. Az áram kötelező átvételi rendszer részletes szabályai, mint az átvételi ár, az átvételi mennyiség, valamint a kötelező átvétel időtartam a 10. § (1) c) pontban kerül meghatározásra, az alábbiakat figyelembe véve:      

az egyes termelési éljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét, a technológiák fejlődéséből adódó hatákonyságjavulást, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer működésére gyakorolt hatását, a technológiai sajátosságokat.

A VET 11. § (1) szerinti szempontok alapján a meghatározott kötelező átvétel piaci áron, vagy az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron történhet. Minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes átvételi kötelezettségéről szóló rendelkezések a VET 13. §-ban vannak lefektetve. A hálózatokhoz való hozzáférésnél a megújuló energiaforrásokat részesítik előnyben a fosszilis energiahordókkal szemben. (VET 35. (3) bek.) 2.1.4.1

Áramárszabályozás

Az árszabályozás a VET XVI. fejezetében kerül kifejtésre (140-146. §). A felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződés szerinti árakat fizeti meg. A villamosenergiarendszer használatáért fizetendő díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg, a villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia árát pedig a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza. A hatósági ár meghatározása hivatalból történik, melyet a miniszter rendeletben állapít meg (legmagasabb hatósági ár). A legmagasabb hatósági árat a VET 141. § (8) bek.-ben határozták meg, mely alkalmazásában a hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj (141. § (1) bek.), melyek a fogyasztók által az elosztórendszer üzemeltetőjének és az egyetemes szolgáltatónak kerülnek kifizetésre (VET 142 §. (11), VET 143§ (3). bekezdés). Az árszámításnál a tényleges használatot veszik alapul, melyek az egyetemes szolgáltatásért fizetett díjakat képezik (VET 143 § (1). bek.). - 19 -

2.1.4.2

KÁT-rendszer (Kötelező Átvételi Rendszer)

A 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételét és átvételi árait tartalmazza, amely 2008. 01.01. óta hatályos. Ezt a kormányrendeletet KÁT-rendszernek (Kötelező Átvételi Rendszer) is nevezik. Az átvételi árat, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg (VET 11. § (3) bek.). Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyisségét és a kötelező átvétel időtartamát a Magyar Energia Hivatal állapítja meg . Az átvételi árát erergiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani. A MEH szerint a KÁT-rendszer kötelező átvételi árai igazított árak, az árjavaslatért a Magyar Energia Hivatal felelős. Az árszabályozás 4 éves ciklusban történik. A KÁT rendelet első melléklete tartalmazza a KÁT-rendszer tarifáit, a kötelező átvétel feltételeit a 4. §. A kötelező átvételi ár kifizetésének feltételei:12 

amennyiben a villamos energia 50 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű erőműegységben, vagy 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű vízerőműben történik,



ha a MEH 2008.01.01. előtt állapította meg a termelő kötelező átvételre vonatkozó jogosultságát egy jogerős rendeletben, mivel o

a termelő/előállító az energiát kizárólag megújuló energiaforrásból vagy hulladék ból, vagy e kettő kombinációjából nyeri,

o

vegyes tüzelésnél a megújuló energia részesedése minimum 30%.

A kötelező átvételi eljárásban történő értékesítés további feltételeit a KÁTrendszer 6. §-a tartalmazza:13 

A Magyar Energia Hivatalnak egy rendelkezésben meg kell állapítania, hogy mennyi energia (mennyiség/kvóta) milyen átvételi időtartamon belül kerül értékesítésre.



Az előállító integrálva van a KÁT-mérlegkörben, azaz a technikai és eljárási előírások adottak, pl. a csatlakozási pontra vonatkozó kiutasítás adott, a csatlakozási engedély kérelméhez szükséges iratokat a Hivatalnál

12

http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B 3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf 13

http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B 3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf

- 20 -

benyújtották (beruházási támogatás, adókedvezmények), és befizették az igazgatási-szolgáltatási díjakat. 

Nem áll fenn a kötelező átvételi jogosultságrara vonatkozó kizásári ok. Kizárási oknak minősül például, ha a kérelmezőnek köztartozása van, támogatást vett fel jogosultság nélkül, vagy büntetőjogi eljárás folyik ellene.

Amennyiben az előállító az energiáját a KÁT-rendszer szerint szeretné értékesíteni, úgy a MEH-nél köteles egy kérelmet benyújtani (6. § (1) bek.). A kérelem a 2.1.4 fejezet alatt található kis-, illetve nagyerőművek működési engedélyének benyújtásával egyidejűleg lehetséges. Kiserőműveknél, melyek nem engedélykötelesek, a kérelmet legkésőbb 60 nappal a kereskedelmi üzem megkezdése előtt kell a MEH-nél benyújtani (6. § (2) bek.) Az előállító a kérelemhez az alábbi dokumentumokat köteles csatolni: 

Az igénybevett támogatásokról szóló igazolás.



Az erőműegység 15 éves, kapcsoltan termel villamos energia esetén az erőműegység 10 éves időtartamra vonatkozó, független szaktanácsadó által ellenőrzött, hitelfelvétel esetén hitelintézet által elfogadott üzleti tervet, mely tartalmazza a kötelező átvétel keretében értékesítendő villamos energia éves mennyiségét is.



A főberendezések gyártási dokumentációja.



Eredetigazolás (KÁT 8. §).



A díjak befizetéséről szóló igazolás az adóhivataltól.

A Kát-rendszer 3. § (10) bek. 2 szerint a nettó energiamennyiség kerül elszámolásra. A MEH minden projektnél egy rendelkezésben megállapítja az energia mennyiségét és megtérítésének időtartamát. Itt figyelembe veszik, hogy egy beruházásnál az előállított energiamennyiségért addig vehető igénybe támogatás, amíg a beruházás megtérült. A MEH információja szerint a jövőben a projektvonatkozású rendszer helyett benchmark-mátrix, vagy benchmark-analízist terveznek használni, mellyel projekt helyett technológiai vonatkozásban meghatározható a megtérülési időtartam és mennyiség Az erőműüzemeltetők a 2007/389. Kormányrendelet szerint 2007.12.23-tól a MEHtól kiadott engedélyük alapján előre meghatározott kvótát/mennyiséget értékesíthetnek. Az összmennyiség csak több éves időtartamra van előre meghatározva, de a döntés, hogy azon belül melyik évben mekkora mennyiséget értékesítenek, az őket illeti meg. Amint a termelő az összmennyiséget értékesítette, megszűnik a rögzített megtérítés.14 Tervbe van véve, hogy a KÁT-rendszert úgy alakítsák át, hogy a figyelembe vegyék a termelési technológiákat és az erőművek nagyságát, mivel a különböző

14

http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B 3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf

- 21 -

technológiáknak különböző az amortizációs idejük, valamint egyes megújuló energiahordozók külünböző módon érdekeltek társadalmi és gazdasági célok megvalósításában.15 2.1.4.3 lehető sége

Hővel kapcsoltan termelt villamos energia szabályozásának díjazási

A kapcsolt energiatermelés a hazai energetika leggyorsabban fejlődő ágazata volt az elmúlt 15 évben. Az ebben az eljárásban termelt áram 2010.12.31-ig a KÁT szerint került kifizetésre, viszont e támogatás érvényessége megszűnt (VET 171. § (5). bek.). Ez az értékesítő termelőegységek 25%-át érinti, a többi termelő még 2015-ig a kötelező átvételi ár szerint kerül kifizetésre16. A VET 171. § (5) bekezdése szerint egy kétfázisú átmeneti szabályozás van érvényben, mely szerint hővel kapcsoltan termelt villamos energia lakossági vagy nyilvános intézmény számára továbbra is értékesíthető. Ennek feltétele a Magyar Energia Hivatalnál egy átvétel meghosszabítása iránti kérelem benyújtása a villamosenergia-termelő részéről. A kérelmek benyújtási határideje 2011.01.31. volt, melyet a MEH 2011.04.15-ig bírált el (VET 171. § (5b) bek.). A meghosszabbításra való jogosultság feltételei a VET 171. § (5a) a)-c) bekezdése alatt kerülnek kifejtésre, a leglényegesebbek ezek közül: 

A lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára szolgáló távhő célú hőenergia értékesítésének aránya a kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozóan el kell érnie a 35%-os arányt.



A termelő legfeljebb a 2010.12.1-jén alkalmazott hőenergia értékesítési átlagárát alkalmazza 2011.06.30-ig.



A hőértékesítés arányának a kötelező átvétel meghosszabbított időtartama alatt minden naptári évben el kell érnie a 35%-ot.

Azok, akik az átmeneti szabályozásban érintettek és részesültek a kötelező átvétel meghosszabbításában, mégis csökkentették az átvételi árat. A VET 171. § (5c) bek. alapján az első részben 2011.01.01-ig meghosszabbított projekteknél történt 15%os árcsökkentés. Egy újbóli 15%-os árcsökkentés a 2012.01.01-ig meghosszabított projekteknél következett be. Hővel kapcsoltan termelt villamos energia projektek esetében a termelőnek az átvételi árral kapcsolatban lehetősége van a villamos energia termelés és a megújuló energia törvényes szabályozása között választani. A megújuló energián alapuló energia átvételi ára továbbra is a KÁT-rendszerben van szabályozva. 2.1.4.4

Különadó

Magyarországon, 2010 őszén az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. Törvény különadót vezetett be, amely az energiaellátás szektorát is érinti, és a 2010, 2011 és 2012 évekre vonatkozóan került bevezetésre. Az adót az adóévben keletkezett értékesítés nettó árbevételére (bevétel) vetették ki függetlenül

15

http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B 3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf 16

http://www.mket.hu/alapanyagok/tanulmany_2010_vez_osszefog.pdf

- 22 -

attól, hogy a vállalkozás a vonatkozó évben nyereséget termelt-e. Az adóalanyokat az adóelőleg megfizetésére a 2010. évre vonatkozóan a 2009-es árbevétel után kötelezte a törvény.17 2010. június 14-én a magyar Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el, amely a háztartások és a kisfogyasztók számára befagyasztotta a villamos áram és földgáz árakat. A közcélú ellátás árképzése jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik, ez a helyzet addig marad fenn, amíg a Magyar Energia Hivatallal történő együttműködés eredményeképpen új szabályozás kerül kialakításra.18 2.1.4.5

Nemzeti Cselekvési Terv – NCST19

A magyar Nemzeti Cselekvési Terv a Bizottság 2009. június 30-i, a megújuló energiaval kap- csolatos nemzeti cselekvési tervek mintájának megállapításáról szóló az Európai Parlament 2009/28/EK irányelvének és Tanács 2008/548/EK irányelvének megfelelő döntése alapján került összeállításra. Új célkitűzésként a 13%-os megújuló energia bruttó energiavégfelhasználásban való részesedését 2020-ig 14,65%-ban határozták meg. A következőkben a (dőlt betűkkel megjelenítve) néhány kérdésfeltevés kerül felsorolásra, melyeket a tagállamoknak kellett megválaszolniuk a Nemzeti Cselekvési Terv kapcsán: 4.2.1. e) Feltártak-e olyan szükségtelen akadályt vagy aránytalan követelményt, amely a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, a jóváhagyásra, a minősítésre és az engedélyezésre vonatkozó nemzeti szabályokkal kapcsolatos? Ha igen, mik ezek? Az eljárások összetettsége, bonyolultsága, az érintett engedélyező hatóságok viszonylag nagy száma és az eljárási határidők akadályozhatják a beruházások megvalósítását, ezért ezen eljárások egyszerűsítését és az egyablakos ügyintézési rendszer kialakítását célzó felülvizsgálat már folyamatban van. 4.2.1. f) A közigazgatás mely szintje (helyi, regionális, nemzeti) felelős a megújuló energialétesítmények jóváhagyásáért, minősítéséért és engedélyezéséért, illetve a területrendezésért? (Ez az energialétesítmények típusától függ, kérjük, adjon meg megfelelő adatokat.) Amennyiben az illetékesség több, mint egy szinten szükséges: Hogyan javítják a jövőben a különböző felelős hatóságok közötti koordinációt? A létesítési, üzembehelyezési, működési engedélyeket a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban Hivatal) – mint nemzeti hatóság – adja ki a villamos energia-, illetve a földgázpiac vonatkozásában. A területrendezési engedélyezés felelős szerve a

17

http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Regierungsdokum ente/INFO_Sondersteuern_Ungarn.pdf 18

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/15/visszaternek_a_hatosagi_arak/ und http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/09/visszater_a_hatosagi_energiaar/ 19

http://www.kormany.hu/download/d/61/10000/Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B 3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf

- 23 -

Belügyminisztérium. A bányahatósági és környezetvédelmi engedélyeket a regionális felügyeleti szervek adják ki. Az építésüggyel összefüggő engedélyeket az MKEH adja ki a villamos energia, a gázés a távhőellátás területén. A különböző szintek közötti koordináció javítása érdekében szükséges intézkedések csak az e) pontban már említett felülvizsgálat eredményei alapján vezethetők le és hozhatók meg. 4.2.1. h) Hogyan könnyítik meg a horizontális koordinációt az engedély különböző elemeiért felelős közigazgatási szervek között? Hány eljárási szakaszon megy át a kérelmező, amíg kézhez kapja a végleges jóváhagyást, minősítést, illetve engedélyt? Létezik-e az összes eljárási szakaszt összefogó egyablakos rendszer? A kérelmek elbírálásának határidejét közlik-e előre? Átlagosan mennyi időbe telik, míg elbírálnak egy kérelmet? A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény egyes rendelkezései már jelenleg is előírják általános szabályként a hatóságok közötti adatcserét, kommunikációt. Egyablakos rendszer jelenleg nem létezik. Az Új Széchenyi Terv részeként, valamint összhangban a közigazgatás átalakítását célzó kormányzati törekvésekkel, kiemelt célkitűzés az egyablakos, egyszerűsített rendszer bevezetése. 4.2.1. i) A jóváhagyási eljárás figyelembe veszi-e az egyes megújuló energiatechnológiák sajátosságait? Ha igen, kérjük, ismertesse, ez hogyan történik. Ha nem, tervezik-e e sajátosságok figyelembevételét a jövőben? Az eljárások az energiahordozók közötti különbséget csak korlátozottan veszik figyelembe. Elsősorban a szakterületi specifikumokra fókuszálnak, azaz áram-, gáz-, vagy hőellátásra. Az eljárások felülvizsgálata során a megújuló energiaforrások sajátosságainak a figyelembevétele tervezett. Ennek érdekében az eljárási rendszer átalakításának részeként az egyes eljárások vonatkozásában a hatóságok munkájának megkönnyítése céljából értékelési, vizsgálati útmutatókat tervezünk kibocsátani. Ezek célja kettős, egyrészről a hatóságok munkáját könnyítik meg, másrészről a beruházóknak is iránymutatásul szolgál, hogy az eljárás során a hatóság várhatóan milyen szempontokat vizsgál meg, illetve értékel. 2.1.5 Távhőárszabályozás (2005. évi XVIII. tv. a távhőszabályozásról, továbbiakban Tszt.) Az e törvény rendelkezéseit az 1. § (3) bek. b) pontja alapján a geotermikus energia távhőszolgáltatás céljára történő kitermelésére szolgáló létesítményre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (lásd 2.1.1.1 fejezet), valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (lásd 2.1.2 fejezet) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A Magyar Energia Hivatalnál az aktuális keretfeltételekkel és távhőpiaccal kapcsolatban a távhő témáért felelős Bartha Tiborhoz intézett kérdésünkre kapott válaszok alapján a jelenlegi helyzet az alábbiak szerint írható le: A távhőpiac résztvevői: 

Gázkereskedők,



Erőműüzemeltetők, - 24 -



Távhőszolgáltatók,



Végfelhasználók: háztartások és közintézmények.

A távhőellátás ármegállapítását vertikálisan tekintve a következő megállapításokat lehet tenni: A földgázt piaci áron veszik, az erőműben termelt hő árát a felek (az erőmű üzemeltetője és a távhőszolgáltató) határozzák meg és foglalják szerződésbe. A végfogyasztók által a távhőszolgáltatónak fizetendő hőár meghatározott maximált hatósági ár. Ez független az alkalmazott energiahordozótól, ami a geotermikus energiahordozók szempontjából releváns. Az árszabályozásért az önkormányzat képviselő testülete felelős. Az ármegállapítás, illetve módosítás két úton történhet. Egyfelöl a távhószolgáltatóknak lehetőségük van egy árváltoztatási kérvény benyújtására, másrészt azt az önkormányzat képviselő testülete továbbra is hivatalból megállapíthatja. A távhőszolgáltatók árváltoztatási kezdeményezéseit 2010. július 1-től a Magyar Energia Hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében bírálja el, melyek összehasonlító értékek (benchmark) alapján kerülnek értékelésre. A távhőszolgáltatók besorolása a következők alapján kerül meghatározására: 

A távhővel ellátott háztartások száma,



A hőtermelés technológiája (tiszta hőtermelés, vagy kombinált).

A Magyar Energia Hivatal által alkalmazott kategóriák alapján szeretnék az árképzéseket összehasonlíthatóvá tenni. A távhőszolgáltatók által kezdeményezett árváltoztatás esetén az önkormányzat képviselő testülete csak a Magyar Energia Hivatal elfogadó határozata esetében változtathatja meg a távhőszolgáltatás díjait. Az 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról továbbá lehetővé teszi az árhatóságok számára a hivatalból történő ármegállapítást, valamint annak számítási módszerét. Ebben az esetben a Magyar Energia Hivatal az árszabályozásban nem vesz részt. Az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések a 2008. évi LXVII. törvénnyel kerültek módosításra. A távhőszolgáltatás végfogyasztói ára azonban továbbra is maximált hatósági ár maradt, ahol a települési önkormányzat képviselő testülete az árhatóság. A törvénymódosítás előtt 2009. július 1-ig a miniszter véleményezte a távhőszolgáltatás árait, ezt követően a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe került a távhőszolgáltatás árellenőrzése. Cél a távhhőszolgáltatás díjának egységesítése és mérséklése. A Magyar Energia Hivatal hatásköre a távhő területén Amennyiben a távhőszolgáltató társaság árváltoztatást kezdeményez, a Magyar Energia Hivatalnál kell az erre vonatkozó kezdeményezést benyújtania. A Magyar Energia Hivatal a kezdeményezést 30 napon belül közigazgatási hatósági eljárás keretében megvizsgálja, majd határozatot hoz (Tszt. 57/A. § (3) bek.). A - 25 -

távhőszolgáltató a kezdeményezését kizárólag a Hivatal jóváhagyó határozatát követően nyújthatja be az árhatósághoz (Tszt. 57/A. § (5) bek.). A Magyar Energia Hivatal kettős feladot lát el: 

A távhőszolgáltató kezdeményezésére inditott árellenőrzési eljárás (távhőszolgáltatás csatlakozási díja és lakossági távhőszolgáltatás díja) lefolytatása.



Hivatalból indított hatósági árellenőrzések: o

Távhőszolgáltatóknál indított árellenőrzési eljárás lefolytatása (távhőszolgáltatás csatlakozási díja és lakossági távhőszolgáltatás díja), a Tszt. 57/A. § (1) bek. alapján.

o

Árellenőrzési eljárás lefolytatása távhőtermelő és távhőszolgáltató közötti szerződésben meghatározott árnál a Tszt. 57/B. (1) bek. alapján

A távhőszolgáltatás díjai távhőszolgáltatóként a következő kategóriák szerint változnak: Fogyasztási kategóriák: 

lakossági



nem lakossági

Felhasználási cél: 

fűtés



használati melegvíz

Díjtételek: 

alapdíj



hődíj

Az engedélyezés általános szabályai (Tszt. 12. §, valamint a 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet a távőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról) A távhő termelése és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység. Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése és megszüntetése is engedélyköteles. Létesítés alatt értendő a létesítés, bővítés, átalakítás, teljesítménynövelés,- és csökkentés, valamint a tüzelőanyag megváltoztatása. Amennyiben a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljárás lefolytatása elegendő. Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítmény esetében kizárólag távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni (végrehajtási rendelet 6. § (2) bek.). - 26 -

Az eljáró hatóságok a távhőtermelő létesítmény létesítése és üzemeltetése iránti engedélyezés esetén egyrészt a Magyar Energia Hivatal, másrészt pedig az illetékes helyi önkormányzat jegyzője (Tszt. 14. § (1) bek.). Amennyiben az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez csatolni kell. A Tszt. 16. § (1) bek. alapján a távhő szolgáltatására vonatkozó engedélyt az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjénél kell kérelmezni. 2.1.6

Társasági jog

Gazdasági társaság alapítása Magyarországon Magyarországon mind magyar, mind külföldi természetes személyek, mind jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jogosultak gazdasági társaság alapítására. 2006 óta végbementek egyes változások a 2006. évi IV. gazdasági társaságokról szóló törvényben, 2006. július 1. hatállyal két új törvény is hatályba lépett, egyrészt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.), valamint a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.20 Az új gazdasági törvényben (2006. évi IV. törvény) a társaságalapítási formák öt változata szerepel, amely formákban a befektetők Magyarországon gazdasági tevékenységeiket gyakorolhatják: 

Kkt.21 88. §-107. §



Bt.22 108. §-110. §



Kft.23 111. §-170. §



Zrt.24 171. §-183. §, 184. §-284. §



Nyrt.25 171. §-183. §, 285. §-315. §

Közös vállalat az új gazdásági törvény hatályba lépését követően (2006.07.01.) nem alapítható a Gt. 333. § (7) bekezdése szerint, a már megalapított közös vállalatokra a régi 1997. évi CXIV. törvény szabályai az irányadók. A részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezések is változtak 2006. július 1-vel. Az új Gt. különbséget tesz a zártkörűen (ha a részvények csak az alapítóknak lesznek felajánlva) és nyíltkörűen működő (részvények nyílvánosan kerülnek forgalomba hozatalra) részvénytársaság között. A különbséget a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A társaságalapítás nonprofit formában is megtörténhet a Gt. 4. § (1) bekezdése alapján, ugyanakkor a törvény azt is előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek 20 21 22 23 24 25

http://de.itdhungary.com/?p=firmengrundung Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Zárt részvénytársaság Nyitott részvénytársaság

- 27 -

csak meghatározott gazdasági formában végezhetők (2. § (4) bek.), illetve az alapítás hatósági engedélyhez köthető (6. § (1) bek.). A gazdasági társaság alapításához a Kft. és a Zrt. bizonyos formája esetén kivéve legalább két személy szükséges (3. § (2) bek.). Az európai gazdasági társaságok is bekerültek a magyar jogba, az Európai Részvénytársaság, az Európai Gazdasági Egyesülés26 és az Európai Szövetkezet.27 Az Európai Részvénytársaság a 2004. évi XLV. törvényben, az Európai Gazdasági Egyesülés a 2003. évi XLIX. törvényben, az Európai Szövetkezet a 2006. évi LXIX. törvényben kerül szabályozásra. Külföldi beruházók Magyarországon folytatott gazdasági tevékenységüket más gazdasági formában is végezhetik, mint például önálló vállalkozásként (1998. évi LXXII tv. a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről), kereskedelmi ügynökként (2000. évi CXVII tv. az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről28), külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként és kereskedelmi képviseletként (1997. évi CXXXII tv.). Az utóbbi törvény 3. §-24. §-a között találhatók a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeiről szóló rendelkezések, a törvény 25. §-31. §-a között pedig a kereskedelmi képviseletről szóló szabályozások. A magyar társasági jogban a gazdasági társaságok két fő formáját különböztetik meg, a jogi személyiség nélküli és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat. Az ez esetben releváns mind az öt társasági forma jogképes, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cégbejegyzés a Kkt. és Bt. esetében azonban egyszerűbb és költséghatékonyabb.29 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a Bt. és a Kkt. A két társasági forma a társasággal szembeni kötelezettségvállalás (felelősség) terjedelme alapján különbözik. A Gt. 108. § alapján a Bt. vonatkozásában legalább egy tag (beltag) korlátlanul felel a társaság társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért és a többi beltaggal egyetemlegesen, a kültag pedig a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.30 A Kkt. esetében a Gt. 88. §-a szerint a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek vagyonukkal a társaság kötelezettségeiért, amennyiben a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségvállalás fedezésére.31

A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság a Kft. (korlátolt felelősségű társaság), Zrt. (zárt körűen működő részvénytársaság) és Nyrt. (nyilvánosan működő részvénytársaság). A Kft. a tagok törzsbetétjeiből álló törzstőkével kerül megalapításra, mely előre meghatározott összegből áll. A társaság a teljes társasági vagyonnal felel a társaság vállalt kötelezettségeiért. 26

http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_RSI/Firmengruendung.pdf

27

http://ec.europa.eu/youreurope/business/expanding-business/finding-business- partners/hungary/index_hu.htm 28 29 30 31

http://de.itdhungary.com/?p=firmengrundung http://de.itdhungary.com/?p=firmengrundung http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_RSI/Firmengruendung.pdf http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_RSI/Firmengruendung.pdf

- 28 -

Jegyzett tőke A jegyzett tőke összege a kötekezők szerint változott.32 Kft. esetén: 500.000 HUF (1.818 EUR), korábban 3.000.000 HUF (10.909 EUR) (Gt. 114. § (1) bek.) 

Zrt. esetén 5.000.000 HUF (18.181 EUR) (Gt. 207. § (1) bek.)



Nyrt. esetén 20.000.000 HUF (72.727 EUR) (Gt. 288. § (1) bek.) korábban az Rt.-nél33 egységesen 20.000.000 HUF (72.727 EUR)

A cégbírósági eljárás illetékének összege az 1990. évi XCIII. tv. 45. § alapján34: 

Nyrt. és az Európai Részvénytársaság esetén 600.000 HUF (2.181 EUR)



Bt. és Kkt. esetén 50.000 HUF (181 EUR)



Zrt. és Kft. esetén 100.000 HUF (363 EUR)



külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50.000 HUF35 (181 EUR)

További költségek, díjak: 

közzétételi költségtérítés 25.000 HUF (90 EUR)



A vezető tisztségviselő aláírásának közjegyző általi ellenjegyzésének díja kb. 10.000 HUF (36 EUR)36

2.2 2.2.1

Gazdasági keretfeltételek A geotermikus piac aktuális magyarországi helyzete

A visszasajtolás szükségessége, illetve a hiányzó visszasajtoló furatoknál történő csatornázási díjak emelése miatt a VITUKI becslései alapján jelenleg a meglévő 800 termelő fúrásból 500 üzemel az üvegházak ellátására. Összesen azonban körülbelül mindössze kb. 25 visszasajtoló furat van. Jelenlegi ismereteink szerint nincs aktuális áramtermelési projekt. A MOL (Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.) egyik projektje, mely e céllal született, megbukott a termelő kút nem elegendő hozama miatt. Ennél a projektnél a Világbank Geofund alapja

32 33 34

100 HUF = kb. 0,37 €, 2011.03.20.-án (http://www.oanda.com) Részvénytársaság Árfolyam: 100 HUF = kb. 0,37 €, 2011.03.20-án (http://www.oanda.com)

35

http://de.itdhungary.com/?p=firmengrundung und http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_RSI/Firmengruendung.pdf 36

100 HUF = kb. 0,37 €, 2011.03.20.-án (http://www.oanda.com)

- 29 -

nyersanyag feltárására vonatkozó biztosítást kötött, amelynek alapján a biztosítási esemény beállta esetén a fúrási költségek jelentős részét kellett viselnie.37 Továbbá mindenekelőtt a „Pannergy” geotermia-projektfejlesztő magáncég aktív a magyar piacon. Az üzleti modell PPP-struktúrát ír elő, amely a hőellátásnál az önkormányzatokkal való együttműködésen alapul. Egyéni információk alapján nagyszámú projektfejlesztés zajlik a Pannon-medencében. A szakértők azonban még nem igazoltak a hőellátással kapcsolatos egy olyan projektet sem, amelynek üzemeltetése megkezdődött.38 Jelenleg abból kell kiindulni, hogy a geotermia intenzívebb hasznosítása teljes mértékben lehetséges lenne, amennyiben vagy az önkormányzatok olyan anyagi helyzetbe kerülnének, hogy projekteket kezdeményezhessenek és fejleszthessenek, vagy a gazdasági keretfeltételek támogatási koncepciók által javulnának. Az aktuális helyzetről további információk a „Cselekvési javaslatok” fejezetben (2.3) találhatók. 2.2.2

Gazdaságossági vizsgálat

A 2005 / 2006-os évben lefolytatott, a magyarországi mélységi geotermikus projektek gazdaságossági számításaihoz képest nem történt alapvető változás, az akkor megállapított eredmények ismét beigazolódtak. Az eredeti számításokhoz hasonló módon az akkor megállapított előfeltételek alapján a következő projekttípusokat vizsgálták meg 20 év üzemi idő tekintetében: 

Hő irányította kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő berendezés;



Villamosáram irányította kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő berendezés;



Kizárólag áramtermelő berendezés;



Kizárólag áramtermelő berendezés már létező furattal;



Kizárólagos hőprojekt távhőhálózat újonnani építése esetén;



Kizárólagos hőprojekt meglévő távhőhálózat esetén.

A befektetési költségek, valamint a ráfordítási tételek és a hőből származó bevételek Magyarország39 általános éves, 2005-től 2011-ig terjedő inflációs rátájának figyelembevételével növekedtek. Magyarországon alkalmazásra kerültek a villamosáram40- és olajár41 tételek tekintetében az Eurostat, illetve az Európai Bizottság által közzétett árak. A finanszírozásra 4,5%-os kamatláb került megállapításra.

37

“Proceedings from World Bank’s GeoFund” – IGA International Geothermal Workshop

2009.02.16-19, Isztambul, Törökország 38 39

http://www.pannergy.hu/alap_eng.php?inc=dsp&menu_id=17 Eurostat: Éves átlag inflációs rátája, Állás: 2011.01.31.

40

Eurostat: ipari fogyasztók áramára, adók nélkül, 2011.04.15. (utolsó Magyarországra megadott érték 2009-ben, az 1999-2009-ig terjedő átlagos áremelkedést figyelembe véve 2011-es inflációszinttel kalkulálva került megadásra) 41

Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóság, Olajról szóló jelentés (Oil Bulletin), fogyasztói árak kőolaj termékekre, járulékok és adók nélkül, 2011.04.11.

- 30 -

Továbbra sem vázolható fel gazdaságilag egyik áramtermelési mód (kapcsoltan termelt energia nélkül) sem. Az árambetáplálási díj a magas befektetési költségekhez képest közel sem elegendő ahhoz, hogy a befektetőnek egy, a kockázatnak megfelelő megtérülést biztosítson. A kizárólagos hőprojekteket projektspecifikusan kell szemlélni. Egy –adott esetben – már létező hálózat, a hálózat minősége, illetve felújításának, kiépítésének szükségessége, valamint a meglévő átvételi potenciál függvényében a projektek gazdaságilag részben felvázolhatók. Továbbra is fontos kérdés, hogy a projektfejlesztő milyen hőárat tud érvényesíteni (vö. 2.1.5 fejezet) A fent nevezett nézőpontok gazdaságosságra való kihatását a hőprojektek várt típusai mutatják. A hőár magyarországi általános inflációs rátával történő emelkedése kizárólag a már meglévő távhőhálózat-típusnál vezet a beruházás pozitív hozamához. A „távhőhálózat újonnani építése“-modell eszerint már a magyar ipari fogyasztók számára irányadó gázárak átlagos emelkedéséhez (2002-től 2009-ig közzétéve)42 lett igazítva és a beruházás egyértelműen pozitív hozamához vezet (12,17 %). Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdaságos projektkivitelezés az érvényesíthető hőáraktól függ. A gazdasági nézőpontokat tekintve és feltéve, hogy az árambetáplálási díj több, mint 20 évre biztosított, a kapcsoltan termelt energia-projektek realizálhatók legkorábban Magyarországon. A több üzemóra alapján – a kizárólagos hőhasznosításhoz képest, amely általában a fűtési időszakra korlátozódik – és ezáltal az erőforrások jobb kihasználása, valamint az ezzel összefüggő, nagyobb értékhozzáadás által megfelelő pénzvisszaáramlás idézhető elő. A hőtermelésnek az áramtermeléshez képest nagyobb hatékonysági foka okán egy hő által vezetett kapcsolt hő- és villamosenergia berendezés egy áram által vezetett kapcsolt hő- és villamosenergia berendezéssel szemben előnyben részesítendő. A kapcsoltan termelt energia-projekteknél tekintettel kell lenni arra, hogy azok a Magyarországon az áram- és hő díjazása terén még mindig létező korlátozásokat és veszélyeket kombinálják. Így az árambetáplálási díj a vizsgált 20 évre törvényileg nem biztosított. Továbbá fennáll annak a veszélye, hogy áremelkedéseket –nem úgy, mint például Németországban – a hőáron keresztül nem lehet majd közvetlenül a végső fogyasztóra terhelni.

42

Eurostat: Gázárak ipari fogyasztók számára, 2011.04.15.

- 31 -

A következő táblázat az aktuális gazdaságossági helyzet keretében megmutatja a befektetett saját tőke tervezett hozamát az adott projektre nézve. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy kizárólagos villamosáram projekteknél min. 10%-os, hő- és kapcsoltan termelt energia projekteknél min. 8%-os hozamot kellene elérni ahhoz, hogy magánbefektetőktől például PPP-projektek keretében tőkéhez lehessen jutni. Projekttípus Hő irányította kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő berendezés

Beruházás hozama 16,19 %

Villamosáram irányította kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő berendezés

3,73 %

Kizárólag áramtermelő berendezés

negativ

Kizárólag áramtermelő berendezés már létező furattal

negativ

Kizárólagos hőprojekt távhőhálózat újonnani építése esetén

negativ

Kizárólagos hőprojekt meglévő távhőhálózat esetén

8,69 %

Kizárólagos hőprojekt távhőhálózat újonnani építése esetén, gázár emelkedéséhez igazítva

12,17 %

A következő táblázat áttekintést ad projekttípusonként a kumulált Cash Flow-ról.

- 32 -

2.2.3

Támogatások

A geotermiaprojektek támogatása a KEOP Program keretében lehetséges (Environmental and Energy Operational Program), amely egy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (NHDP) hat operatív programja közül, melynek futamideje 2007-től 2013-ig tart. Ez idő alatt Magyarország az EU-tól kb. 4,2 milliárd euróhoz jut, melyből 215 millió eurót a megújuló energiák támogatására szánnak. A magyar társfinanszírozással együtt, melynek összege 38 millió euró (15%), egy 253 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre a megújuló energiákra. Fúrások, illetve berendezések felépítésének befektetési költségeit nem támogatját, hanem csupán előkészítő intézkedések költségeit, mint például kivitelezhetőségi tanulmányok, szeizmikus és geofizikai vizsgálatok, valamint a projektmenedzsment költségeit. A 2007-től 2010-ig terjedő időszakban összesen 16 projekt támogatását kérvényezték. Ebből 12 projekt pozitív választ kapott, 3 projektet elutasítottak, egy projekt jelenleg még döntéshozatal előtt áll. A 12 támogatott projekt összesen kb. 10,3 millió euró (2.809 millió forint43) összeget kapott.44 Ezáltal átlagosan kb. 800.000 euró támogatást kaptak az egyes projektek. 2.3 2.3.1

Cselekvési javaslatok Bányajog

Mindenekelőtt pozitívumként kell kiemelni, hogy a tervek szerint a bányafelügyelet még a 2011-es évben sort kerít két bányajogi koncessziós pályázat lebonyolítására. A mai napig – mivel az eljárás még nem kezdődött meg − semmilyen információ nem látott napvilágot a geotermikus energia fekvésére, tározójának típusára vagy tervezett felhasználására vonatkozóan. A bányajogra vonatkozó kifejtésekből (2.1.1. fejezet) azonban kitűnik, hogy mély rétegekben (> 2 500 m) található tározókról lehet szó, ami az ottani hőmérsékleteknek köszönhetően az áramtermeléshez történő felhasználást is lehetővé teszi. Ezáltal fennáll a lehetőség a kaszkád rendszerű hasznosításra vagy a kapcsoltan termelt energiahasznosításra is. Az a megközelítési mód, mely szerint a felkutatáshoz és a hasznosításhoz koncessziós pályázat keretében történik a vállalatok keresése, a magyar bányajogban − lásd a 2.1.1. fejezetet is − alapvetően „történelmi” gyökerekkel rendelkezik.45 A workshop keretében a résztvevők a hivatal ezen eljárásának előnyeit és hátrányait is megvitatták. A német bányajoggal összehasonlítva szembeötlő, hogy a koncessziók nem felelnek meg a német jogintézménynek. A német rendszerben, amely a kinyerési engedélyek kérelmezését alapvetően minden jogi személy számára lehetővé teszi és a hivatalt csak ezt követően, az engedélyezett terület méretének megállapításába vonja be, a kinyerési engedélyek odaítélése ennek köszönhetően nagyon rövid időn belül történik. Így elkerülhető a jelentős adminisztrációs ráfordítás, amely a koncessziós pályázatok lebonyolításával jár. 43 44 45

Árfolyam: 1 € = kb. 273 forint, 2011.02.24.(http://www.oanda.com) Hr. Jozsef Bánfi e-mail, Energia Központ Nonprofit Kft., 2011.02.24 A Magyar Bányászati Hivatal információi szerint

- 33 -

A németországi befektetőbarát környezetnek köszönhetően számos kinyerési engedély került kiadásra, illetve számos projekt valósult meg. A magyar rendszerben a gördülékeny adminisztratív feldolgozás nehezen megvalósíthatónak tűnik. Ezen túlmenően a koncessziós pályázatok kiírásánál a legjobb koncessziótulajdonos kiválasztásának alapjául szolgáló kritériumok felállítása nagyon nehéz, és minden ajánlattevő számára kezdettől fogva áttekinthető eljárást kell, hogy biztosítson. A bizottság („Kvalifikációs Bizottság”), amely a kiadásról dönt, Magyarországon nem bányajogi vagy geológiai szakemberekből, hanem kizárólag politikusokból áll. Ezáltal nem kizárt a lobbisták befolyásgyakorlása, és nem biztosított, hogy a legjobb, a sikerre legesélyesebb ajánlattevő, tehát aki a meglévő készletek optimális hasznosítását tudja megvalósítani, nyeri el a koncessziót. 2.3.2

Vízjog

A Magyarországon érvényes vízjog a vízügyi hatóságnak relatíve erős pozíciót biztosít a furatok esetén (visszasajtolással) 2.500 m-ig. Ebbe a körbe a Vituki tájékoztatása szerint kb. 800 furat tartozik, amelyeket Magyarországon a mezőgazdaságban melegházak hőellátásához alkalmaznak. Ezen furatok közül 2011-ben állítólag még kb. 500 működik. A 2006-os visszasajtolási kötelezettségnek – a workshopon részt vevő szakértők kijelentései szerint − csak 25 visszasajtoló furattal tesznek eleget. Ez a helyzet a gazdasági és ökológiai érdekek közötti jelentős feszültség lehetőségét rejti magában. Tekintettel arra, hogy a víztartó rétegek (akviferek) védelme és a fenntartható hasznosítás (tározó nyomása) érdekében ezeken a mélységi szinteken a visszasajtolás 2006. óta kötelező, és azt gazdasági eszközökkel (magasabb vízdíjak a termálvizek felszíni vizekbe történő bevezetése után) is erőltették, a visszasajtoló furatok száma igen kiábrándító. Az új vízügyi rendelet (2010) ezen túlmenően rögzített egy, a visszasajtolási kötelezettség alól való kivételt. Az üzemeltetők ezért elhalasztották a visszasajtoló kutakba történő beruházásokat. A visszasajtolási kötelezettség alól történő felmentést gazdasági érdekből továbbra is szorgalmazzák. A fenntartható üzemelés követelménye véleményünk szerint csak támogatással valósítható meg, amelynek segítségével a termálvíz visszasajtolásához szükséges beruházások megvalósíthatók. A berendezések jogszerű működése a számuknak köszönhetően nehezen ellenőrizhető. Az üzemeltetőket továbbá tájékoztatni kellene arról, milyen következményekkel jár a víztartó rétegek visszasajtolás nélkül történő használata. A 2011.02.17-én megtartott workshopon (lásd a 3.4. fejezetet) a magyar és német szakértőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a visszasajtolás műszaki, illetve geotechnikai értelemben alapvetően megvalósítható. A Bányászati Hivatal a 2.500 méternél kisebb furatok esetén csak a furatok minőségbiztosítása céljából kerül bevonásra. A vízügyi hivatalok és a Bányászati Hivatal a jelek szerint nem rendelkezik közös adatbázissal, amely egységes megközelítést tenne lehetővé. A bányászati és vízügyi hivatalok szoros együttműködése azonban a víztartó rétegek geotermikus hasznosítása során elengedhetetlen.

- 34 -

2.3.3

Árambetáplálási rendelet

Németországban a megújuló energiákról szóló törvény 2000. óta a megújuló energiaforrások gyors kiépülését tette lehetővé, amely a megújuló energiaforrásokból származó áram betáplálási díjainak stabil és jogilag biztos keretfeltételeinek köszönhetően valósulhatott meg. A projektek átláthatósága és kiszámíthatósága milliárdos nagyságrendű projekteket eredményezett, amelyek a megújuló energiaforrások arányát Németország áramtermelésében 2010-ben közel 17%-ra emelték. Maga a geotermia, mint igen fiatal technológia, is jelenleg már 6,7 MWel telepített teljesítménnyel rendelkezik. Magyarországon a geotermikus áramtermelésre irányuló befektetések jogi kereteit bizonytalanságok jellemzik. A betáplálási díj mértékét ugyan rendelet rögzíti, mivel azonban a díjazás időtartama, illetve a teljes díjazott mennyiség benchmarkok alapján minden projektre vonatkozóan újonnan kerül megállapításra, a megújuló energiaforrások terén megvalósított befektetések számára ez nem biztosít átláthatóságot. A befektetők számára mindez inkább barátságtalan környezetet eredményez. Az alábbi aspektusokat kell megemlíteni: 

A hivatali ráfordítás hatalmas, és a díjak projekteken túlmutató rögzítésével jelentősen csökkenthető lenne.



Az átlátható díjak meghatározása − legalábbis az éves díjakon belül − a befektetők számára jogilag biztos alapot tesz lehetővé a bevételek kiszámításához; mindezt mindenekelőtt azért, mert a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekbe történő befektetések a tényleges üzembe helyezésig relatíve hosszú projekttartamot igényelnek. A geotermikus áramtermelés esetén a beüzemelésig tartó előzetes futamidő 23 év.



Mivel az átvételi ár csak bizonyos időre kerül meghatározásra, így az átvételi szabályozás utáni időszakot a befektető számára bizonytalanság jellemzi.

Jelenleg a Parlamentben tárgyalások folynak az új díjszabályozásról. Lehetőség van egy barátságosabb befektetési környezet létrehozására, amelyben a díjakat a technológiák és a teljesítmény szerint tartósan és diverzifikáltan állapítják meg. A díjakat továbbá a tervek szerint nem az egyes projektekre vonatkozóan, hanem benchmarkok segítségével a mindenkori technológiára vonatkozóan határoznák meg. A bányajogi koncessziós pályázat kiírásával kapcsolatban megmutatkozik, hogy lesznek-e olyan befektetők, akik az új szabályozás alapján befektetnek a geotermikus áramtermelésbe. Amennyiben Magyarországon a politika fontosnak tartja a geotermikus áramtermelést, úgy nagyon valószínű , hogy a díjazás mértékét is emelni kell annak érdekében, hogy a befektetésnek megfelelő nyereség/kockázat arány jöjjön létre. 2.3.4

A távhőárak meghatározása

A 2005/2006-ban készített alaptanulmányhoz képest nem történt változás a távhőárak meghatározására vonatkozó szabályozásban. A Magyar Energia Hivatal és az illetékes miniszter (jelenleg a Fejlesztési Minisztérium) között újraosztották a kompetenciákat. - 35 -

Németországban a szövetségi gazdasági miniszter által a távhőellátás általános feltételeiről hozott, 1980. június 20-án kelt rendelet („AVBFernwärmeV”) figyelembe vételével minden távhőszolgáltató alapvető „szabadsággal” rendelkezik az árak meghatározása során. Az árak alakítását azonban a díjazási klauzulákhoz kell igazítani, amelyek meghatározását a rendelet szerint a távhőszállítási szerződés tartalmazza. A távhőhálózat befektetője, illetve üzemeltetője egyrészről versenyben áll az alternatív hőforrásokkal, másrészről pedig „piaci hatalmának” gyakorlása korlátozott. Ez az eljárás az üzemeltetők és a vevők részéről általánosan elfogadott. Magyarországon a távhőárakat minden esetben annak a városi képviselőtestületnek kell törvényileg (lásd a 2.1.5. fejezetet) meghatároznia, amely városban az ellátás történik. Ezáltal nem lehetségesek az olyan gazdasági cselekmények, amelyek egyrészről a hőpiac, másrészről a tüzelőanyag-piac fejleményeihez igazodnak. Ez a szabályozás minden projektre vonatkozik a megújuló energiaforrások terén. Az új vagy már meglévő magyarországi hálózatokba történő befektetések PPP (Public Private Partnership) keretében kerülhetnének megvalósításra. Az érvényes szabályozások azonban ezzel szemben állnak, és nem biztosítanak befektetőbarát környezetet, különösen nem a más országokból érkező befektetői tőke számára.

3

A PROJEKT LEZÁRÁSA

3.1

A projekt tartós hatását biztosító intézkedések

A Német-Magyar Környezeti Együttműködés keretében a jelenlegi tervekben a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium között vízjogi (vízvédelmi) témában szakembercsere szerepel. A magyarországi mélységi geotermia környezetbarát kiépítésében segítséget jelentene, ha a vízjogi követelményeket, illetve a geotermikus energiakinyerés követelményeit egymással összefüggésben vitatnák meg és mérlegelnék. Sor került továbbá a kapcsolatfelvételre Rainer Zimmer bányaigazgató úrral, aki a Bajor Gazdasági, Infrastrukturális, Közlekedési és Technológiai Tartományi Minisztérium „Bányászat, ásványi nyersanyagok, bányászati felügyelet” szakcsoportjának tagja. Zimmer úr a geotermikus hasznosításhoz engedélyezett és jóváhagyott területek kapcsán a kérelmek elbírálásának és az engedélyek kiadásának bajorországi felelőse. Ebben a funkciójában kiválóan ismeri a Németországban felmerülő kritikus pontokat, amelyek a sikeres projektfejlesztéshez szükségesek. Zimmer úr jelezte, hogy a hivatali csereprogram keretében (Münchenben vagy Budapesten) kész együttműködni a magyar bányahatóság munkatársaival.46 A Bajor Gazdasági, Infrastrukturális, Közlekedési és Technológiai Tartományi Minisztérium továbbá kérésre az alábbi nyomtatványokat bocsátotta rendelkezésre: 

46

Kérelmezési információk geotermikus engedélyekhez 2007.05.01.

Telefonos ígéret, 2011.02.23.

- 36 -

hő

felkutatásához

szükséges



Kérelmezési információk geotermikus hő (hidrotermális kinyeréséhez szükséges jóváhagyásokhoz 2010.12.01.



Mélységi geotermia kiépítése Bajorországban



Geotermia kiadvány 2010/12

geotermia)

Ezeket a nyomtatványokat a Rödl & Partner egy letöltő szerveren keresztül a workshop minden résztvevője számára elérhetővé tette. Ezen túlmenően néhány résztvevő érdeklődött a 2005/2006-os benchmark tanulmány iránt. Ennek rendelkezésre bocsátása azonban csak a hosszú változatban lehetséges. 3.2

A projekt értékelése a projekt résztvevői által

A 2005/2006-os tanulmány aktualizálásához felvettük a kapcsolatot a magyar bánya-, víz- és energiajogi szakemberekkel annak érdekében, hogy információkat kapjunk az aktuális magyarországi fejlesztésekről, különösen a törvénymódosításokra vonatkozó politikai tervekről. Az említett szakemberek nagy része rendkívül együttműködőnek és érdeklődőnek bizonyult. A betáplálási díjak jelenleg még egyedi esetenként történő kiszámításával és a betáplálási díjak terén tervezett törvénymódosításokkal járó nagy munkateher miatt különösen az energiajogi szakemberek számára volt nehéz, hogy közelebbi információkat nyújtsanak. A magyar szakemberekkel való együttműködésnek köszönhetően az aktuálisan érvényes jogi keretfeltételek mellett a potenciális fejlesztésekre vonatkozó kitekintések is bekerülhettek a jelentésbe. A budapesti előkészítő út során (2011. január 25-27.) így már rendkívül informatív beszélgetésekre kerülhetett sor a magyar bányahivatal, a Vituki és a MEH képviselőivel. A relatíve rövidre szabott projekttartam ellenére sikerült a workshop számára egy olyan szakértői kört megnyerni, amely a geotermikus energia hasznosításának témájában széles spektrumot fedett le. Bánfi József, aki a workshopon való részvételét más elfoglaltsága miatt sajnos röviddel a workshop előtt lemondta, további információkat bocsátott rendelkezésünkre a mélységi geotermia projektek támogatásával kapcsolatban. A workshopot megelőzően a két geológiai szakember, Dr. Jörn Bartels, GTN (Németország) és Dr. Szanyi János, Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány (Magyarország) közvetlenül egyeztette és hangolta össze előadását a visszasajtolás témakörében. Az előadók a workshopot követően további terjesztés céljára minden prezentációt rendelkezésre bocsátottak. A projekt kezdeményezésével elérni kívánt, a tanulmányok eredményeinek és a workshop során megvalósult tapasztalatcsere felhasználásával a magyar intézményekben történő kapacitásépítésre irányuló célkitűzést sikerült megvalósítani. A magyar szakemberek, különösen a bánya- és vízjog területéről, különös érdeklődést tanúsítanak aziránt, hogy a Németországban szerzett tapasztalatokat segítségképpen és összehasonlítási alapként felhasználják a magyarországi törvényi keretfeltételek továbbfejlesztése során. A bánya- és vízjogi - 37 -

keretfeltételek jelenleg átalakulóban vannak Magyarországon. Jelenleg részben még nagyon bürokratikus és bonyolult alkalmazású szabályokat kell betartani. A magyar bányahivatallal való szoros egyeztetés útján kísérlet történt a maximális átláthatóság megteremtésére. 3.3

A projekt értékelése a tanácsadás címzettje által

A szakértői workshop során a résztvevők megvitatták a különböző magyarországi és németországi keretfeltételeket. Többszörösen felmerült az igény az eredeti 2005/2006-os benchmark tanulmány rendelkezésre bocsátására is. Igény mutatkozott továbbá a hivatalok közötti tapasztalatcsere további folytatására is. A Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa, Jelinek Gabriella, akinek a workshopon való részvételét sajnos le kellett mondania, a workshopot követően felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tervekben szerepel a Német-Magyar Környezeti Együttműködés keretében a vízjog területén a hivatalok közötti tapasztalatcsere. Több résztvevő érdeklődött továbbá az engedélyezett és jóváhagyott területek odaítélése kapcsán a Bajor Gazdasági, Infrastrukturális, Közlekedési és Technológiai Tartományi Minisztérium nyomtatványai iránt, hogy ezáltal összehasonlítási alapot kapjanak a pályázati kritériumok aktuális alakításánál a koncessziók odaítélésével kapcsolatban. 3.4

A projekt dokumentáció

3.4.1

A 2011.02.17-i workshop programja

Workshop "Geothermal energy in Hungary - update barriers and solution statements" From

To

Agenda

Speaker

09:00 09:05 09:10 09:20

09:05 09:10 09:20 09:30

Address of welcome by Hungarian Office for Mining and Geology Address of welcome by German Federal Environment Agency Address of welcome and presentation of workshop program Round of introductions

Dr. József Molnár, Hungarian Office for Mining and Geology Ms. Christiane Lohse, German Federal Environment Agency Mr. Kai Imolauer, Rödl & Partner All

09:30

11:10

Topic: Award of geothermal concession/license 10 min Presentation of situation in Germany 10 min Geophysical modeling 20 min Presentation of situation in Hungary 60 min Discussion

Mr. Kai Imolauer, Rödl & Partner Dr. Jörn Bartels, Geothermie Neubrandenburg GmbH Dr. Tamás Hámor, Hungarian Office for Mining and Geology All

11:10

11:30

Coffee break

11:30

13:10

Topic: Reinjection 20 min Presentation of experiences in Germany 20 min Presentation of experiences in Hungary 60 min Discussion

13:10

14:00

Lunch break

14:00

15:30

Topic: Feed-in-tariffs regarding geothermal energy 15 min Presentation of German Renewable Energy Act 15 min Presentation of planned new feed-in-tariff structure in Hungary 60 min Discussion

Dr. Jörn Bartels, Geothermie Neubrandenburg GmbH Dr. János Szanyi, Geothermal Coordinating and Innovation Foundation All

Mr. Kai Imolauer, Rödl & Partner Mr. Attila Bagi, Hungarian Energy Office (MEH) All

15:30

15:45

Coffee break

15:45

16:45

Topic: District heating / price regulations 15 min Presentation of situation in Germany 15 min Presentation of situation in Hungary 30 min Discussion

Mr. Kai Imolauer, Rödl & Partner Ms. Zsuzsanna Serra - Rödl & Partner All

Discussion and conclusion

Ms. Christiane Lohse, German Federal Environment Agency / All

16:45

17:15

- 38 -

3.4.2

A 2011.02.17-én megtartott workshop résztvevői

Nr. Name 1. Dr. József Molnár

6.

Company/Authority MBFH Hungarian Office for Mining and Geology Dr. Tamás Hámor MBFH Hungarian Office for Mining and Geology Krisztián Klima MBFH Hungarian Office for Mining and Geology Hámorné Dr. Mária ELGI Vidó Eötvös Lorand Geophysical Institute of Hungary Dr. Annamária MÀFI Nádor Geological Institute of Hungary Attila Bagi MEH

Title Vice president

2.

Head of section

7.

Dr. János Szanyi

8.

Christiane Lohse

9.

Dr. Jörn Bartels

3.

4.

5.

10. Stefan Sieferer 11. Kai Imolauer 12. Zsuzsanna Serra

Consultant

Vice president

Vice president

Strategy advisor

Geothermal Coordi- President nating and Innovation Foundation Federal Environment Scientific Advisor for GeotherAgency mal Energy of German Ministry for Environment GTN Geophysicist Geothermie Neubrandenburg GmbH Rödl & Partner Attorney Partner Rödl & Partner Economic Engineer Associate partner Rödl & Partner Lawyer

A workshopra meghívott, de nem részt: 

Jelinek Gabriella, Head of Section, Vidékfejlesztési Minisztérium



Bánfi József, Energia Központ Nonprofit Kft..

- 39 -

3.4.3

A 2011.02.17-én megtartott workshop prezentációi

Nr. Topic Speaker 1. Introduction - Advisory Christiane Lohse Assistance Program for Environmental Protection in Central and Eastern Europe, the Caucasus and Central Asia 2. 3.

4.

5. 6.

7.

8. 9. 10.

Company/Authority German Federal Environment Agency

Geothermal Energy Mining Kai Imolauer Law in Germany

Rödl & Partner

Dimensioning of geother- Dr. Jörn Bartels mal concession areas by means of hydraulic and thermal stimulation

Geothermie Neubrandenburg GmbH

Update on the geothermal Tamás Hámor regulatory framework in Hungary: the mining legislation development

MBFH - Hungarian Mining Office

Reinjection into sandstone: Dr. Jörn Bartels German experience

Geothermie Neubrandenburg GmbH

History of reinjection into Dr. János Szanyi porous geothermal reservoirs in Hungary

Geothermal Coordinating and Innovation Foundation

Feed-in-tariffs regarding Kai Imolauer geothermal energy - German Renewable Energy Act

Rödl & Partner

Feed-in-tariff structure in Attila Bagi Hungary

MEH – Hungarian Energy Office

German regulations heat price modeling

Rödl & Partner

& Kai Imolauer

District heating / price Zsuzsanna Serra regulation in Hungary

- 40 -

Rödl & Partner

4

ANHÄNGE

4.1

Anhang 1: Präsentationen Workshop vom 17.02.2011

4.1.1 Introduction - Advisory Assistance Program for Environmental Protection in Central and Eastern Europe, the Caucasus and Central Asia

Advisory Assistance Programme for Environmental Protection in Central and Eastern Europe, the Caucasus and Central Asia

Christiane Lohse Federal Environment Agency Renewable Energy – Geothermal Energy

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Environmental Protection in Central and Eastern Europe, the Caucasus and Central Asia

2/ 7

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Advisory Assistance Programme – how does it work?

Consultation projects  in cooperation with regional and German partners  on relevant environmental issues  aiming to adopt EU environmental standards  aiming to realize climate protection targets (20 / 20 / 20 by 2020)

The deep well drilling tower in Unterhaching, Germany

3/ 7

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Advisory Assistance Programme – rough figures

Start of the programme: 2000 Budget: 2.74 Mio. EUR / year (from 2010 on) Number of ongoing projects / year: approx. 45 Budget per project: about 50,000 EUR Bureyskaya hydropower project in Russia

4/ 7

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Regional focus Central Asian Countries 8%

Russian Federation 20%

Non-EU-countries 12%

EU member states and accession countries 60%

Budget in 2009 5/ 7

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Advisory Assistance Programme – measures and characteristics Measures:  Knowledge transfer  Raising awareness  Institution building  Preparation of investment projects

Project characteristics:  Improve environmental situation  Serve as models  Initiate ongoing activities in the project region  Support cross-border cooperation

6/ 7

Advisory Assistance Programme of the Federal Ministry for the Environment

Thematic focus

Water protection 19% Traffic 2% Others 0,4%

Nature protection/ Tourism 23%

Capacity Building 28%

Waste management 6% Climate protection/Energy 7% Industrial environmental protection 15% Budget 2009 7/ 7

4.1.2 Geothermal Energy Mining Law in Germany

Geothermal Energy Mining Law in Germany

Budapest, 17 February 2011

Attorneys Auditors Tax Consultants Business Consultants

Mining Act According to the Federal Mining Act (FMA), geothermal energy is a public domain mineral resource, i.e. it does not depend on the real property and is ownerless till release. A mining entitlement is necessary for the legally effective appropriation. Mineral resources § 3 (1) FMA

Privately-owned

Public domain

mineral resources

mineral resources

§ 3 (4) FMA

§ 3 (3) FMA

Belong to the landowner

Till their release ownerless 2

Mining Act

Exploration & Exploitation Exploration, § 4 (1) FMA: Exploration is the activity directly or indirectly aimed at discovering or determining the expansion of mineral resources. Exploitation, § 4 (2) FMA: Exploitation is the dismantling or releasing of mineral resources including the connected preparatory, accompanying and succeeding activities.

3

Mining Act

Exploration & Exploitation permit Policy § 6 (1) FMA: Those who want to explore public domain mineral resources need a permission. Those who want to recover public domain mineral resources need the exploration & exploitation permit.  The exploration permit confers the exclusive right to prospect for the mineral resources specified therein within a “area”. Prospecting means activities aimed at exploring mineral resources or determining the extent of the deposit, which can involve prospecting and/or exploration (§ 7 FMA).  Those who wish to exploit mineral resources require an exploitation permit.

An exploitation permit grants the exclusive right to extract specific public domain mineral resources within specified area. The license holder may also exploit mineral resources which are not listed in the license where these are necessarily obtained for technical and safety reasons (§ 8 FMA). 4

Mining Act Premises

Application has to be submitted formal in written form to the responsible authority (§ 10 (2) FMA), which is determined according the competence regulation of the federal states. §§ 11 & 12 FMA regulate the cause of denying the grant of exploration and exploitation permit. There is no administrative tolerance for the authority. Main causes of denying:  No precise definition of the mineral resources  No exact information of the exploration area  No sufficient information of the working program  No sufficient capital proof  No sufficient proof for responsibility of the liable person 5

Mining Act Respites

Exploration:  Limited to a period of three years; extendable to a maximum of 8 years  Extended by three years in each case, as far as the permit field in spite of scheduled exploration coordinated with the responsible authority could not be examined yet enough (§ 16 (4) FMA)

Exploitation permit:  Adequate time period has to be determined  As a rule 50 years should not be exceeded  Excess and extension is possible under the conditions of § 16 (5) FMA

6

Mining Act

Transferability of the exploration & exploitation permit § 22 (1) FMA: The transference of the permission on a third or the participation of third is allowed only with approval of the responsible authority. The approval of the authority may be refused only because of reasons counting to the permission and approval procedure.  Hamper speculation & passing to other companies

7

Mining Act

Exploration & exploitation permit Exploration and exploitation permit regulate that a project may be carried out. Operation plans regulate how a project may be carried out, e.g., drilling operation plan, drilling site construction plan, operation plan for the thermal water pipeline. Mining authority:  All activities connected to mining are regulated by the mining authority

 Is entitled to demand all required information as well as presentation of the business and operational documents  Is entitled to enter company properties, offices and facilities and to conduct investigations as well as to take probes charging the company

8

Mining Act

Competition of several applications Exploration – Exploitation permit: Principle of priority § 14 (2) FMA The applicant who has already applied for a exploration permit receives the exploration permit with priority. Several applications for explorations permit: No principle of priority! Precedence of the best application according to a sensible and scheduled process.

9

Mining Act

Demand for investor’s view Exclusive usage of the permit field Requirements for permission area:  Sufficient size ( Germany approx. 36 km²)

 Suitable shape for future utilization  Valid for sufficiently long period (approx. 4 years) to assure project development

 Application possible for all legal persons  Proof of financial ability & expert knowledge  First come, first served or tender procedure

10

Mining Act

Critical acclaim of German regulations  Distance between exploration and exploitation fields not determined  Speculation: as there is always the possibility to lodge an appeal, the holder of an exploration concession can lengthen the period from 3 up to 8

years  Approval of financial ability: is not regulated on national level, therefore executed in different manner in regions; also unclear how to be treated in administrative process  General “conflict” between water and mining law: Water aims to protect as much as possible to reduce any impact; Mining Law aims to enable a maximum use of resources

 Size of exploration areas: firstly fixed by investor (applicant); exploitation areas usually as large as exploration or smaller 11

Mining Act

Critical acclaim of German regulations  Conflict situation with neighboring exploitation areas: an impact in general – e.g. higher electricity effort for pumping could be accepted if compensated by the originator; nevertheless a stronger impact has to be avoided (if project becomes not realizable – e.g. larger pump not available)  § 9 FMA “Mining property” – ideal instrument to assure the utilization of

geothermal resources; even possible to charge on land of the mine owner. Not known, if already established for a geothermal project.  Concession fee established, but so far not charged by authorities, due to ecological purpose of geothermal energy production (BUT: can amount to 10% of turn over, at the moment the project company realizes a taxable profit).

12

Thank you for your attention…

Kai Imolauer Economic Engineer Associate Partner Telephone: +49 (9 11) 9193-36 06 Fax: +49 (9 11) 9193-35 49 [email protected]

13

4.1.3 Dimensioning of geothermal concession areas by means of hydraulic and thermal stimulation

Dimensioning of geothermal concession areas by means of hydraulic and thermal simulation Jörn Bartels Geothermie Neubrandenburg GmbH

Workshop “Geothermal energy in Hungary – update barriers and solution statements”; Budapest 17 February 2011

1. Criteria on the claim outline 2. Demands on the heat mining prognosis a. Geophysical determination of the input parameters b. Model size, model structure and verification 3. Examples of thermo-hydraulic simulations

Content

Dimensioning of geothermal concession areas

The concession area should protect the operation of the geothermal installation and the investment . but also Its spatial limitation should enable further reasonable, economic

utilization of geothermal heat within an acceptable distance, i.e. outside the mining claim

General principle

Vertically: 1.

Criteria on claim outline

The licensee owns the exclusive heat exploitation right from surface to the middle of the earth

Horizontally: 1.

Generally, a new concession area has to be large enough to ensure that the hydraulic and thermal impact of the geothermal well operation at its boundaries is lower than a certain value, i.e. the influence on and of neighbouring geothermal wells is limited.

2.

This impact has to be predicted in some way. Prediction period is equal to the concession period.

3.

The limiting values for maximum induced pressure and temperature change at the claim boundary and application are not the same in the individual Federal States.

4.

Limits and criteria are still changing.

Overview

Criteria on claim outline

15 km

Situation 1: Many neighbouring exploration claims around Munich

Criteria to claim outline

Source: Mining authority of M-WP (2011)

Situation 2: Concession areas in Mecklenburg-West Pommerania (NE-Germany)

Criteria to claim outline e.g. Bavaria, Mecklenburg-West Pommerania, Brandenburg,..: a. ±0,1** to±1-bar pressure change isobar around the wells * b. 1-Kelvin-cooling isotherm around the injection well*** c. Existing claim boundaries • at the end of the concession period (30 -50 years) • determined by means of a calibrated groundwater simulation model • !! permitted production rate can be further limited in the water law licensing procedure • strict first-come first-served policy, if technical and financial quality of the applicant is sufficient * in Bavaria guideline only, “no production or injection restriction at existing neighbouring geothermal wells are acceptable” ** in Brandenburg 0,1 bar only *** the cooled zone is always smaller than the pressure-affected zone

Typical outline criteria

Criteria on claim outline

The protective function is more and more transferred from the concession area to a proof, that operation of existing and licensed wells won’t be restricted by the applicant. This proof has to be part of the application documents: Heat mining prognosis

Presented criteria are still important for new exploration claims

without neighbours.

Demands on the heat mining prognosis Bavaria (other Federal States similar or less): • evaluation of available seismic data • current drilling results

• results of the hydraulic tests incl. reaction measurements in neighbouring wells (Note: reaction measurement is compulsory for neighbours with a concession for exploration or exploitation and at his own cost) short term productivity tests (days) long term circulation test (weeks)

• state of knowledge in the geologic and mining authorities of the Federal State concerned

Required exploration basis

Demands on the heat mining prognosis Consistent set of models, i.e. 1. Structure model • •

Layer structure Fault zones

2. Hydrogeological model which explains • •

main production sections of the wells hydraulic test results incl. reaction measurements (model verification)

3. Temperature model • •

based on temperature measurement at top aquifer & bottom hole “undisturbed” temperature log measured directly before installing submersible pump

Model area: by far larger than the concession area, but at least covering the neighbouring mining claims

Required exploration basis of the simulation model

Demands on the heat mining prognosis

o Software package for modeling fluid flow, transport of dissolved constituents and heat transfer in the subsurface

GTN standard tool: FE-Simulator FEFLOW (DHIWASY GmbH Berlin, v. 6.0)

o Completely integrated system from simulation engine to graphical user interface o Public programming interface for user code o Strength (jb): real time simulation control, productivity o Accepted by German mining authorities

Simulator example

Optimized mesh for a geothermal doublet

Demands on the heat mining prognosis

110 m3/h 99°C  63°C production injection

after years of power Mai30 2002 generation

Demands on the heat mining prognosis Four doublets in a 1-layer sandstone reservoir

1

Reservoir pressure distribution

1

2

2 3

4

Temperature after 30 years along cross sections

Simulation example

3

4

Example of a thermo-hydraulic simulation

Model layers and horizontal grid

Layer model and temperature model

Initial temperature distribution at reservoir depth

Examples of dimensioning: 2 layers 4 wells Heat consumer

Heat consumer

Production Injection

Injection

HP

HP

…. +100 m³/h

-100 m³/h

+100 m³/h

….

-100 m³/h

Production

Examples of dimensioning: 2 layers 4 wells

Examples of dimensioning: 2 layers 4 wells

Examples of dimensioning: 2 layers 4 wells

Example of a thermo-hydraulic simulation Project: Heat mining prediction for the Unterhaching geothermal power & heat plant Client: Geothermie Unterhaching GmbH

Model area with horizontal grid and refinement along fault zones in relation to the surrounding concession areas

3-dimensional model structure (without cover) with layers and fault zones; extend 24 x 21 km; coloured: initial temperature; Axis in m

Pressure distribution in the reservoir after 30 years of circulation

Temperature distribution along cross section A-A’ (9400 m) through both wells after 30 years of circulation

Example: Fault affected pressure cones

Dimensioning example

Example: Existing claim in the pressure-influence zone

4.1.4 Update on the geothermal regulatory framework in Hungary: the mining legislation development

UPDATE ON THE GEOTHERMAL REGULATORY FRAMEWORK IN HUNGARY: THE MINING LEGISLATION DEVELOPMENT TAMÁS HÁMOR HUNGARIAN OFFICE FOR MINING AND GEOLOGY

RÖDLworkshop, Budapest, 17th February 2011

EU

Parlament Kormány Nemzeti Fejl. M

MEH

MINISZTÉRIUMOK

MBFH

Ker. Eng. H.

Bányakapitányságok

Regionális szervek

Jelmagyarázat

Vidékfejl. M.

Környezetügyért felelős államtitkár KTVF

jogalkotás

hatóságok

érintettek

Bányakapitányságok illetékességi területei

MISKOLC SALGÓTARJÁN

SOPRON

DEBRECEN

BUDAPEST

VESZPRÉM

SZOLNOK

SZEGED

PÉCS

Legislative changes in Hungary 2006-2009 2007 January: Regulatory merger The Act No. CIX of 2006 stipulated merging of Hungarian Geological Survey into Hungarian Bureau of Mines, and re-name it to „Hungarian Office for Mining and Geology” (MBFH). 2007 June: The concept of the geothermal protective pillar Meeting of 20 experts was organized by MBFH to present the first concept on the introduction of the “geothermal protective pillar”, a legal instrument similar to the mineral exploitation plot , in order to ensure both the sustainable exploitation of geothermal energy and the safety of investors. 2007 July: New act on electric energy Act No. LXXXVI. of 2007 introduced, inter alia, a set of legal instruments for renewables (definitions, obligatory trade-in, green certificate, etc.). The implementing Government Decree No. 273/2007. (V. 19.), and GKM ministerial Decree No. 110/2007. (XII. 23.) were also published. 2007 July: A deficient regulation on EU funding eligibility MeHVM Decrees No.19/2007. (VII. 30.) and 23/2007. (VIII. 29.) on the rules of the financial support of regional development, environmental and energy projects were published. Geothermal heating projects and heat pump installations appeared but geothermal electricity power plants were excluded. 2007 November: Amendment of the Mining Act The Act No. CXXXIII. of 2007 amended the Mining Act: „22/B. § (1) For licensing and supervising exploration of geothermal energy, rules of licensing and official supervision of geological exploration shall be appropriately applied. (2) Exploitation of geothermal energy shall only be from the part of earth’s crust designated for this purpose (protective pillar). • a

Legislative changes in Hungary 2006-2009 (3) The protective pillar is designated by mining supervision. (4) Within the protective pillar establishment for exploitation of geothermal energy cannot be permitted for another entity without the written agreement of the licensee. (5) Geothermic protective pillar is registered by mining supervision.” The amendment also authorized the Government to issue a decree to regulate the technical and licensing details of the establishment of the geothermal protective pillar. 2007 December: New decrees on thermal water extraction Government Decree No. 379/2007. (XII. 23.), and the Decrees No. 94/2007. (XII. 23.), 101/2007. (XII. 23.) of the minister for environment and water (KvVM) regulate thermal wells drilling, design, data. These generated legal collision and left niche in the field. An indication of this was a gas outburst of a thermal well during drilling licensed without mining inspectorate’s involvement. 2007 December: Trade-in tariffs for renewables Government Decree No. 389/2007. (XII. 23.) set preferential prices for geothermal power plants. 2008 March: Simple mining royalty rules Government Decree No. 54/2008. (III. 20.) on the calculation of mining royalty of minerals and geothermal energy annulated the previous regulation , made the calculation for geothermal energy more simple and easy by setting the nominal value 1650 HUF/GJ (ca. 6€/GJ) for installations with groundwater extraction, and 320 HUF/GJ (ca. 1.5 €/GJ) for closed circuit systems. 2008 March: Proposal for licensing geothermal facilities Proposal to amend the ministerial decree No. 96/2005. (XI. 4.) GKM on specific construction licensing by mining authority to include geothermal installations.

Legislative changes in Hungary 2006-2009 2008 April - : Negotiations started between MBFH and Ministry for Environment and Water on geothermal issues Talks focused on geothermal protective pillar, a new legal term introduced by the Mining Act in January 2008. Major argument was if existing water licenses function properly for exploration and exploitation of geothermal energy. 2008 Spring: Numerous applications submitted for geothermal projects on basis of Mining Act Submitted both to the mining and to the water authorities for geothermal energy and/or thermal water exploration or exploitation license. Mining inspectorates issued geological prospect permits not ensuring exclusive access. Water authorities issue preliminary water exploitation permit (1+1 years). 2008 June: Geothermal plants became eligible for funding NFGM ministerial decree No. 7/2008. (VI. 5.) amended the MeHVM decree No. 23/2007. (VIII. 29.) by inserting the electricity generating geothermal power plants as eligible. 2008 October: Renewables strategy published (12 PJ/year by 2020 for geothermal!) Government Decision No. 2148/2008. (X. 31.) on the renewable energy strategy 2008-2020. 2009 February: Preferential electricity prices for heat pumps Heat Pump Association set agreement with electricity companies on supply price for heat pump users.

Legislative changes in Hungary 2006-2009 2009 April: First-instance Court jurisdiction on interpretation of “geothermal exploration” Court ruled out that mineral exploration terms shall be used for geothermal energy. 2009 June: First attempt for a waiver for re-injection failed An amendment of the Act No. LVII. of 1995 on water management was approved by the Parliament that made possible the authorization of the exclusion from the general obligation of re-injecting groundwater extracted for energy exploitation purposes. However, the President of the Republic of Hungary vetoed the amendment and sent it back to the Parliament for further re-conciliation. 2009 June: Amendment of the Mining Act submitted Due to growing political and economic pressure from lobbyists, and unsuccessful conciliation talks in the subject an amendment of Mining Act was submitted to Parliament. Bill proposed a clear and exclusive licensing scheme for all geothermal projects by MBFH. It prescribed a licensing scheme similar to hydrocarbons, with an exclusive right for the licensee already at the prospection phase. Discussion of bill was postponed to the 2009 fall semester….

and it goes on …

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról  A módosítást – alapvetően – a hazai geotermikus energia energetikai célú hasznosításához szükséges nagy volumenű befektetések védelme kényszeríttette ki, mivel védelmi-garanciális jogintézményt a Bt. nem tartalmazott.  A Bt. 1., 3., 5., 8., 9., 14., 15., 20., 22., 22/B., 44., 45., 49. § szabályozza alapvetően a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását.  1. § (1) h) E törvény hatálya alá tartozik: a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;  3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott – föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles. 8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti: a) zárt területen ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, 9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba…(2011. 01. 01-től) 14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyagkutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet (+2x2 év). (2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül kezdeményezheti a geotermikus védőidom kijelölését.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik. 22. § (1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. (2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-, illetve geotermikus energia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására. 49. § E törvény alkalmazásában: 24. „Zárt terület”: a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.

Hatályos Bányatörvény 22/B. § (1) Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet. (2) Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad. (3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. (4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető. (5) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet

Hatályos Bányatörvény 22/B. § (6) Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók. (8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra (A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. ):

d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése. 45. § (1) A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.

A geotermikus engedélyezés a Bt. szerint

Építésügyi hatósági eljárások Bt. 22/B. § (7) Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött létesítmények 1. számú melléklet 4. Egyéb létesítmények: 4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

Geothermal licensing actions by MBFH

4.1.5 Reinjection into sandstone: German experience

Reinjection into sandstone: German experience Jörn Bartels, Peter Seibt & Markus Wolfgramm Geothermie Neubrandenburg GmbH

Workshop “Geothermal energy in Hungary – update barriers and solution statements”; Budapest 17 February 2011

1. Reinjection as a necessity 2. Characteristic aquifer parameters in Germany 3. Risks & problems 4. Technical design 5. Project example and operational experience

Outline

Reinjection in Germany

1. Within this context, reinjection means that the produced and cooled thermal water is injected back into the host sandstone aquifer (completely) 2. Huge amounts of water as required for direct heating or power production reinjected (other than quantities typically used in a spa)

Definition

Necessity of reinjection Reinjection proves to be necessary at most sites due to the following reasons: 1.

Permanent production (without reinjection) of large quantities of water results in the reduction of the reservoir pressure, thus endangering the sustainable use of the reservoir.

2.

The disposal of the cooled thermal water causes thermic and material contamination of the surface water bodies or shallow groundwater-bearing beds.

3.

(Long term) Pressure influence zone (depression) around the production well has to be kept small (claim size)

4.

In Germany, reinjection is an obligation according to the Federal Mining Code.

Characteristic aquifer parameters in Germany Microscopic scale

e.g., porosity, pore radii & grain size distribution

Well scale

e.g., short term hydraulic test results, local layer structure

Reservoir scale

e.g., vertical and lateral extension, faults

The comprehensive target parameter of reservoir evaluation is long term injectivity (flow rate related to the pressure increase in the well) Note: Direct injection tests with cold water are not recommended anymore by GTN.

General overview

Characteristic aquifer parameters in Germany

Consolidated sandstones in the North German Basin: 50 -100 m3/h or 15-30 l/s (partly fractured) Carbonates in the Bavarian Molasse Basin: 200 – 450 m3/h or 60-130 l/s

Typical injection rates

Characteristic aquifer parameters in Germany Reinjection parameter (direct heating): 50 – 100 m³/h 45-70 °C 100-220 g/l

300-2500 m

For the injection of 50 – 100 m³/h (i.e. 15 – 30 l/s) per well according to our experience gained in the North German Basin, a sandstone aquifer should provide minimum: Effective porosity

> 20 %

Permeability

> 0.5 µm² (Darcy)

Reservoir thickness

> 20 m

in order to achieve an injectivity > 50 (m³/h)/MPa or 1.4 (l/s)/bar.

Suitability criteria for sandstone aquifers I

Characteristic aquifer parameters in Germany and have to be characterised additionally by

•

a percentage of large pores (radius > 5,000 nm) >60 % or of small and medium pores < 50 % of the pore volume

• pore radii medians in the pore share rangeit > nmto give Note! Knowing in detail thelarge above parameters is 5,000 possible very reliable prognoses forradii initial productivity or injectivity. • good to very good pore sorting > 0.4 – 0.5 •

< 0.063 mm fine grain (silt and clay) percentage < 10 – 12 %

•

average content of binding agents and cement not exceeding 8 – 10 %

Suitability criteria II: Pore and grain size distribution

Characteristic aquifer parameters in Germany

•

Chemical composition

•

Gas content

•

Temperature at the well head

Fluid parameters

Risks & problems

Thermal breakthrough; blue: cold water zone

Modeling of slanted wells and fault zones with FEFLOW

Risks & problems

Temperature after 50 years of operation, left: at aquifer bottom, right: along cross section 1 – 1‘ and 2-2‘

Prevention: 1. Exploration of fault zones which could serve as preferential flow paths 2. Determination of the required minimum well distance by means of numerical simulation

Thermal breakthrough

Risks & problems 1. Mobilisation of particles from the reservoir 2. Precipitation of chemical products 3. Clogging of the pores by corrosion products 4. Bacterial activities 5. Fluid/matrix interactions 6. Clay swelling 7. Technical inadequacy of the installation

Potential causes of injectivity reduction

Risks & problems Potential reason for injectivity decrease Aquifer

Location Neuruppin (NEGermany)

NeustadtGlewe (NEGermany)

Neubranden burg (NEGermany)

Klaipeda (Lithuania)

Skierniewice (Poland)

Structure, Conductivity

+

+

+

o

o

Reservoir boundaries

+

+

+

+

+

Well

Technical realization

-

+

+

+

+

+

+

+

-

-

Scaling/ Corrosion

Adaption of screen (filter) construction to aquifer properties Supersaturation induced scaling

+

-

+

o

+

O2-Entry

+

-

+

+

+

Microbiology

o

+

-

+

+

Finest migration

-

+

+

-

-

Swelling clay

+

+

+

+

+

Surface

Filter dimension

+

o

+

+

+

Gas

Two-phase flow (gas – fluid surface tension) Degassing induced scaling

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ no relevance

o minor relevance

Analyzed reasons for reinjection problems

- main reason

Risks & problems 1.

Analysis a.

2.

GTN has developed a comprehensive geological, geophysical & technical analysis scheme recently which can be adopted/reduced site specifically

Elimination A number of possible measures : soft acidizing (good experiences); mechanical cleaning; hydraulic stimulation; …; well screen reconstruction; side track drilling; new reinjection well

3.

Prevention a.

Construction phase: proper design and technical & geological supervision

b.

Operation phase: •

Use of scaling inhibitors

•

Monitoring (incl. extensive determination of initial conditions at start; required key parameters and technical realization already described in a recently completed R&D project (GTN))

Summary “Reinjection problems”

Technical design Reinjection without injection pumps can be achieved by a well construction adapted to the geological/reservoir conditions

Selection of the injection horizons and locking of the clay layers (blanks)

Well construction I

Screen completion with gravel pack (preferred variant)

Technical design More variants are open- and cased-hole installations for well compacted (consolidated) sandstones. An advantage of the cased-hole variant is the good suitability for later treatment (setting of packer, etc.).

Open-hole completion

Well construction II

Cased-hole completion

Technical design Filtration of the thermal water: Filtration technique to be selected with due consideration of the • pore radii distribution • content of solid materials • grain size distribution of the suspended solids

Surface of a loaded filter fabric F-fiber; I-iron sulphide; S-scaling of clay; C-clay

Surface installation I

Filter unit (1...10 µm)

Technical design ü adequate material use ünitrogen inertisation to prevent oxygen entry into the thermal water loop üpressure maintenance above degassing/gas ex-solving point of all considerable gas components üappropriate operation (avoidance of pressure peaks, control of p-T-conditions in thermal water loop) ü thermal water additives ü equipment for operational and chemical monitoring (early detection of potential chemical and hydraulic changes)

Surface installation II

Project examples & operational experience

Rostock

Bremerhaven Hamburg

Neubrandenburg Prenzlau Waren Neustadt-Glewe Neuruppin

North German Basin

Groß Schönebeck

TU Berlin

Berlin

Hannover

1

Leipzig

Bochum

Thuringian Basin

Köln

Dresden

Aachen Frankfurt

Weinheim

Upperrhine-Speyer grabenOffenbach Landau-South Soultz

Bruchsal Stuttgart

Straubing

Bad Urach Erding Unterschleißheim Buchau Munich Riem Biberach Molasse Basin Unterhaching Bad Waldsee

3

2 Riehen Basel

Geothermal regions in Germany

Griesbach Bad Füssing Altheim

Project examples & operational experience 25 years of reinjection at the Waren (Müritz) GHP (60 m3/h; nitrogen inertisation, filtration (20/3 µm))

16 years of reinjection at Neustadt-Glewe GP (110 m3/h; nitrogen inertisation, filtration (20/2 µm))

9 years of operation of the Berlin ATES (100 m3/h; nitrogen inertisation, filtration (20/2 µm))

5 years of operation of the Neubrandenburg ATES (100 m3/h; nitrogen inertisation, filtration (20/2 µm))

3 years of reinjection at the Unterhaching GP (fractured carbonates, 430 m3/h; nitrogen inertisation, filtration (100 µm)) (+ Munich-Riem, Erding, Pullach, Unterschleißheim … , all Bavaria)

Overview of some successfully operated reinjection sites (GHP-Geothermal heating plant; GP- Geothermal heating and power plant; ATES-Aquifer thermal energy storage)

Project examples & operational experience

Main building

Geothermal power and heating plant Neustadt-Glewe

Project examples & operational experience Injection well

in operation since 1995

Geological formation:

Contorta

Depth:

2,200 m

Effective thickness:

71 m

Production temperature:

98°C

Injection temperature:

40°C to 80°C

Mineralisation:

220 g/l

Injection flowrates:

up to 125 m³/h

Iron content (Fe2+):

82 mg/l

Water preparation:

Filtration (20 / 2 µm); nitrogen inertisation

2241,00

2241,00 MUDSTONE, sandy (fine)

2248,00

2248,00 SILTSTONE, sandy (fine), silty

2269,00 2270,00

2269,00 ^ffs, sandy (medium), silty 2270,00 ^fs, sandy (medium), silty

2293,00 2295,00

2293,00 ^ms, sandy (fine) 2295,00 ^fs, clayey, silty

2302,00

2302,00 ^fs, sandy (medium)

2319,00

2319,00 ^ms, sandy (fine)

2335,00

2335,00 MUDSTONE

Project examples & operational experience

GP Neustadt-Glewe: Filter house 2

Project examples & operational experience Results of inspection: abt. 40% acid-soluble components in the underground screen section

Acidification („soft-acidising“)

Elements: Ca, O, Fe, Na, Pb, Si, Sr, Ba

Minerals: galenite, pyrite, aragonite, baryte

objective: pH 2-3 ü 15 % hydrochloric acid

GP Neustadt-Glewe: Soft-acidising in1998

Project examples & operational experience Determination of the injectivity - Neustadt-Glewe Geothermal Plant Injection pressure at screen depth (bottom hole pressure), bar

9.0 before acidification Oct 98

8.0

Initial 11/1997 before acidification Oct 98 after acidification Oct 98 13.3.03

7.0 Feb 07 Sep/Oct 06 Sep/Oct 06 Feb 07

6.0 5.0

Initial 11/1997

14.3.03 19.3.03

Feb 07 Feb 07

21.3.03 Sep/Oct 06

Feb 07

4.0

Feb 07

Feb 07 after acidification 2007

3.0 2.0 1.0 0.0 70

80

90

100

Flow rate, m3/h

Results of soft acidising in 1998 and 2007

110

120

Reinjection in sandstone: German experiences ü

Injection of thermal waters into porous reservoirs is technically feasible but the exact knowledge of the geological parameters is essential for the successful implementation of a project.

ü

Planning requires close interlinking of technical and geological know-how (communication).

ü

The solutions are site-specific.

ü

Monitoring is a must for stable plant operation.

Summary I

Reinjection in sandstone: German experiences

ü

The data recorded during exploration/installation and the operational data (monitoring) are an essential prerequisite to be able to take adequate measures immediately once injectivity decreases.

ü

Recent studies confirm that the experience obtained from the operation of German geothermal plants can well be transferred to many other sites in Europe with analogous geological conditions.

Summary II

4.1.6 History of reinjection into porous geothermal reservoirs in Hungary

History of Reinjection into Porous Geothermal Reservoirs in Hungary János Szanyi Geothermal Coordinating and Innovation Foundation  [email protected]

GEOFAR, Budapest 17. 02. 2011.

Outline • General introduction of the geothermal potential in Hungary • Short history of reinjection technology in Hungary

• Research (well testing and modelling) • Preliminary results • Future expectations • Conclusions

Geothermal thematic map of Europe and Hungary (based on Sanner, B., 2008)

(Dövényi, P., Horváth, F., 1988)

Geological background

Due to plate tectonic events a quick subsidence of the surface occurred that made the Pannonian deep sea.

-2500

-5000

In the place of the former sea a huge sedimentary basin remained with sedimentary sequences up to 6-7,000 m thickness.

Geometry of hydrostatic units in Hungary

Locations of thermal wells

Wells in sandstone Wells in carbonate

Bottom of the Upper Pannonian strata

Thickness of the Upper Pannonian strata

Temperature distribution on the bottom of the Quarter sequences

Co

350000

70 65

300000

60 55

250000

50 45

200000

40 35

150000

30 25

100000

50000

20 15 450000

500000

550000

600000

650000

700000

750000

800000

850000

900000

10

Temperature distribution on the bottom of the Upper Pannonian sequences

Co

350000

130 120

300000

110 100

250000

90 80

200000

70 60

150000

50 40

100000

50000

30 20 450000

500000

550000

600000

650000

700000

750000

800000

850000

900000

10

The calculated drawdown at the bottom of the Upper Pannonian sequences (Tóth, 2009)

Thermal water wells in Hugary – state 01.01.2008.

Surface water temperature (oC)

Utilization WS

SPA

AGR

IND

COMM

MULT

REINJ

30 - 39,99

199

70

88

30

1

12

40 - 49,99

23

138

21

14

3

17

50 - 59,99

7

61

21

8

3

17

60 - 69,99

40

16

8

1

70 - 79,99

9

20

7

80 - 89,99

4

33

90 -99,99

6

40

>100

CLOS

ELIM

Pct. %

52

86

103

642

43,94

45

45

31

337

23,07

6

11

20

14

168

11,5

28

7

4

18

11

133

9,1

3

11

2

2

11

3

68

4,65

1

3

1

1

1

7

1

52

3,56

1

4

3

3

57

3,9

4

0,27

1461

100

971

66,5

1

1

OBS

No. of wells

1

2

Summarised

229

328

240

69

18

87

17

115

192

166

Percantage %

15,67

22,4

16,5

4,7

1,23

5,95

1,16

7,9

13,14

11,4

Producing well%

23,58

33,8

24,7

7,1

1,85

8,96

WS: water supply; SPA: thermal spas and hospitals; AGR: agricultural; IND: industrial; COMM: communal space heating; MULT: multiple-purpose; REINJ: reinjection wells; OBS: observation boreholes; CLOS: closed; ELIM:eliminated Certificated medicinal water(2005):151 wells in 103 localities + Lakespring Hévíz + 4 groups of springs in Budapest and 2 groups of springs in Eger

Processes of the plugging (based on Civan, 2007)

Existing method of reinjection 10 MWth

2007

The surface filter system

Construction of reinjection wells

Existing reinjection wells

Recommended reinjection wells (Antics, 2002)

Location of the investigated areas

Geophysical cross-correlated profiles in the Szentes area

The change of the Szentes drawdown from the 1970’s along an WE profile and the shape of depression cone in 2000 160000

KE

Ny W

150000

Szentes 740000

745000

750000

eov Y (m)

755000

145000

eov X (m)

155000

Geophysical cross-correlated profiles in the Hódmezővásárhely area

Comparison of exploited and injected thermal water volume at Hódmezővásárhely site-I.

Volume (thousand m3/y)

1998 1999

2000 2001

2002 2003

2004 2005 2006

Thermal water production

423

360

330

355

389

379

366

374

350

Injected thermal water

94

113

115

106

278

286

280

259

253

Total cost of water disposal above surface: 50 HUF/m3 ( 0.18€)

Total cost of reinjection: 35 HUF/m3 ( 0.12€)

Drawdown (m)

Determination of hydrogeological parameters by 3 steps pumping test

Drawdown (m)

Model calibration

1.well observed 1.well calculated 2.Well observed 2.Well calculated

0(m) Time (s)

0(m)

New instrument for the measurement of plugging

Future tasks

to improve efficiency

to use abandoned hydrocarbon wells (>3000)

to build new projects

Conclusions • The calculations and test results show that geothermal operation in the area has long term hydraulic effect on the aquifer • A sustainable aquifer management is needed because thermal water withdrawal has significant vertical affects • Both theoretical studies and field experience clearly demonstrate the beneficial effects of reinjection, thus reinjection is considered to be an essential part of good field management. • Reinjection is considered an additional cost to geothermal operations. However a proper cost analysis over the whole lifetime of the reservoir will most likely reveal that exploitation with reinjection is a more economical alternative than operating without reinjection. The reason for this is simply that, without reinjection, only a small fraction of the thermal energy available in the reservoir can be recovered.

4.1.7 Feed-in-tariffs regarding geothermal energy - German Renewable Energy Act

Feed-in-tariffs regarding geothermal energy German Renewable Energy Act Budapest, 17 February 2011

Attorneys Auditors Tax Consultants Business Consultants

Renewable Energy Act (EEG)

Integrated Energy and Climate Programme (IEKP)

IEKP

Energy Efficiency

Renewable Energies

- KWK-G - Liberalisation of metrology - EnEV - ...

- EEG - EEWärmeG - Biogas feed-in - ...

Biofuels - BioKraftQuG - BioNachV - BImSchV - ...

Transportation - Motor vehicle tax - Lorry toll - ...

29 Measurements

2

Renewable Energy Act (EEG)

EEWärmeG

(Renewable Energies Heat Act)

EEG

(Renewable Energy Act)

KWK-G

(Combined Heat and Power Act)

Shares of combined Shares of energy from Shares of energy from renewable resources heat and power plants renewable resources in electricity in heating in total electricity output

Package of measurements to be in force since 1st January 2009

0%

6%

8%

13%

17% "

12%

Level 2008

13%

Plan 2020 5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

3

Renewable Energy Act (EEG) Development of the legal framework

TWh

2010: •

Source: Bruns, Ohlhorst, Wenzel

Renewable Energy Resources share 17 % of the total electricity consumption and 6,7 % of the total energy consumption (primary energy) 4

Renewable Energy Act (EEG) Core elements (1)

 Legislation came into force in 2000 and was amended in 2004, 2009 and especially for PV in 2010 and 2011 (expected)  Intention: Speeding up the market launch of technologies for power generation from solar radiation, wind power, biomass etc.  Subsidized feed in tariffs are refinanced by charging all electricity consumers in Germany (not tax financed) Obligation of grid operators to

 Give priority access to electricity from renewable energy sources  Pay for it according to tariffs fixed by the law for 20 years (plus year of commissioning) – no cap  Amplify grid to enable injection 5

Renewable Energy Act (EEG) Core elements (2)

 Duration of Payment as guaranteed by the EEG is limited in time and is usually 20 years plus the year of commissioning of the installation ( 21 EEG)  The amount of tariff differs for every source of energy (technology), system capacity and year of commissioning ( 18 -33 EEG)  The tariffs (incl. Bonuses) will be gradually reduced. The degression principle is meant to provide an incentive to reduce costs through technological progress. The tariffs for new systems will be reduced by a legally fixed percentage depending on the year of commissioning and the energy source used (§ 20 EEG)  The costs of the feed-in tariffs are borne by the final consumers (§§ 34 - 44 EEG) 6

Renewable Energy Act (EEG)

General conditions regarding grid access for Renewable Energies 

5 (1) EEG: power plants from renewable resources are granted an appropriate (voltage-level) grid access (direct), such as the air-line distance. Except, there is a superior microeconomic alternative existing or the grid operator allocates a different attaching point (BUT: additional costs occurring through this are borne by the grid operator ( 13 (2) EEG))



13 (1) EEG: required costs for the grid access, concerning the distance from the power plant to the attaching point as well as costs for metrology devices, are borne by the power plant operator



14 EEG: costs concerning the optimization, amplification and extension of the grid are borne by the grid operator

7

Renewable Energy Act (EEG)

System of refinancing of remunerations

Electricity

Power Plant

Grid Operators

Final consumers

Feed-In tariff (€)

 Allocation of costs to all electricity customers to finance feed-in tariffs  No re-financing by tax

8

Renewable Energy Act (EEG) Geothermal Energy

 Tariffs as of 01.01.2011  The degression rate is 1.0 % (§ 20 (6) EEG)  Feed-in tariff amounts are exclusive VAT  The gross electricity output is remunerated  Additional Bonuses are feasible: • Bonus for systems commissioned prior to 1st January 2016 (early starter bonus) • Heat use bonus (“20% of heat capacity” replaces fossil fuels) • Bonus for usage of petrothermal technology

 Feed-in tariffs are calculated in proportion to the installed capacity 9

Renewable Energy Act (EEG) Geothermal Energy Feed-in tariffs 2011: § 28 Geothermal Energy EEG 15.68 € cents per kWh 10.3 € cents per kWh

up to 10 MW over 10 MW Additional: Bonus of 3.92 €ct/kWh for systems commissioned prior to 1st January 2016 plus Heat use bonus 2.94 €ct/kWh plus Bonus for use of petrothermal technology of 3.92 €ct/kWh

Project example Unterhaching commissioned in April 2009: Installed capacity: 3,36 MW 16 €ct/kWh + 4 €ct/kWh (early starter) + 3 €ct/kWh (heat use) = 23 €ct/kWh 10

Renewable Energy Act (EEG)

Composition of the electricity price in the private sector Estimated electricity price 2011 approx. 26 €ct/kWh 1,79 €ct/kWh 7%

0,03 €ct/kWh 0%

2,05 €ct/kWh 8% Production, Distribution, Sales

3,53 €ct/kWh 13%

14,55 €ct/kWh 56%

VAT Refinancing of remunerations (Renewable Energy Act) Concession fee Electricity tax KWKG

4,17 €ct/kWh 16% Source: Federal Ministry for the Environment, Nature Conservation and Nuclear Safety

11

Renewable Energy Act (EEG) Discussion

 Expectations of the amendment of the EEG 2012 for geothermal power generation?

12

Thank you for your attention…

Kai Imolauer Economic Engineer Associate Partner

Telephone: +49 (9 11) 9193-36 06 Fax: +49 (9 11) 9193-35 49 [email protected] 13

4.1.8 Feed-in-tariff structure in Hungary

Feed-in-tariff structure in Hungary Attila Bagi Hungarian Energy Office

Geothermal energy in Hungary - update barriers and solution statements Budapest, 2011. február 17.

Current background • Electricity Act (VET; 86/2007) - link – most relevant parts: Paragraphs 9 – 11 • principles

• Government Decree 389/2007 - link – Detailed rules of the feed-in system

• Actual Feed-in-tariffs – Hungarian Energy Office website - link

2

Feed-in-tariffs • Actual prices for geothermal plants HUF/kWh <=20 MW 20 - 50 MW > 50 MW

EUR/MWh <=20 MW 20 - 50 MW > 50 MW

Peak

33,35 26,67 20,74

Peak

123,51 98,79 76,81

Valley

29,84 23,88 13,27

Valley

110,53 88,43 49,16

Deep valley Baseload 12,18 28,64 9,74 22,91 13,27 16,70

Deep valley Baseload 45,11 106,09 36,06 84,86 49,16 61,83

270 HUF/EUR

This applies for most of other renewables too (except wind, PV, large hydro) 3

Time zones 1

Duration of parts of the day (time zones) on workdays according to GD by the (Central European) time being in force (hereafter referred to winter time) by the summer time set by a special rule is as follows: Time zones

Winter time

Summer time

Peak

06:00 – 22:00 22:00 – 01:30 and 05:00 – 06:00 01:30 – 05:00

07:00 – 23:00 23:00 – 02:30 and 06:00 – 07:00 02:30 – 06:00

Time zones

Winter time

Summer time

Valley

06:00 – 01:30

07:00 – 02:30

Deep valley

01:30 – 06:00

02:30 – 07:00

Valley Deep valley

On non-working days:

4

Time Zones 2

Peak 46%

Valley Deep valley 38% 16%

5

Other features • Price indexation: CPI – 1% – 389/2007. Government Decree appendix 5

• Feed-in period – – – –

Set by the Hungarian Energy Office Project by project, benchmark used if possible No working geothermal plant in Hungary No benchmark for geothermal • discounted cash-flow model • Maximum 15 years 6

How to apply • Rules: 389/2007 Government Decree 6. § • Documentation needed: – For setting the feed-in period – link – For electricity license (over 0,5 MWe) - link

Possible changes • Modification of the Electricity Act is ongoing – Government Decree would pre-set the • • • •

Tariffs Length of the feed-in period Maximum electricity feeded-in No project by project decision

– Future changes only for new projects – Tariffs and tariff structure is likely to change • Possibly this year

8

New Tariff levels? • No information yet, but • Study by external consultant for needed feed-intariffs (link): – For small (1 MW) geothermal: • 36,68 Ft/kWh (136 EUR / MWh)

– For large (50 MW) geothermal: • 30,8 Ft/kWh (114 EUR/MWh)

• Just for information

9

Goals for 2020

Total: 5598 GWh/a, Geothermal: 410 GWh/a

10

Goals for 2020

Total: 1859 ktoe/a; Geothermal: 357 ktoe/a

11

Goals for 2020

Total share of renewables: 14,65% (2879 ktoe)

Thank you very much for yor attention! Attila Bagi Tel: +36 1 459 7711 E-mail: [email protected] http://www.eh.gov.hu

13

4.1.9 German regulations & heat price modeling

German regulations & heat price modeling Budapest, 17 February 2011

Attorneys Auditors Tax Consultants Business Consultants

Agenda  Regulation

 Influencing factors

 Recommendations

2

Regulation

General Conditions German ´´Regulation on general conditions for the supply with district heating`` (AVBFernwärmeV) (except industrial consumers) In this regulation several aspects of supply are fixed, e.g.: 

Type of supply (combustibles, etc.)



Scope of supply



System of communication if there are unforeseen difficulties with supply



Liabilities in case of supply interruptions



Calculation of costs for connection to the heating network



Utilization of real estate



Definitions of interfaces



Measurement of heat volume



Utilization of heat



Etc. 3

Regulation

General Conditions General conditions from legal base for the:  Contract for final costumers  Price sliding clause is the core element of heat price integrating several aspects:

• Combustibles • Wage • Power

• Capital goods index • Etc.

4

Regulation

General Conditions The relevant paragraph concerning the price regulations defines among other aspects the following (§ 24 (4), AVBFernwärmeV): “The price sliding clause has to be defined in that way, that both, the development of costs of the production and supply of district heat and the respective circumstances on the heat market are included appropriate. It has to disclose the relevant calculation factors completely and in a generally comprehensible form. If the price sliding clause is being applied, the price factor which determines the contribution (in percent) of the costs for combustibles has to be shown separately in any change of price.”

5

Regulation

General Conditions Such a regulation as base of supply contracts has the following advantages:

 Fair risk contribution between supplier and consumer regarding cost increases  Cost reductions would have to be transferred to the retail prices according to the price sliding clause  The general conditions would have to be published and therefore transparent for any heat costumer  The market competition would lead to the installation of the supply steam with the lowest and/or most stabile energy production prices and could provoke modernizations of existing systems  The heat supply contract would not be interfered by public authorities, that

could be led also by political matters 6

Influencing factors In general

 Competition to the normal heat market of fossil fuels

 Heat can be cross-subsidized through combined heat and power if a) the power generated is refunded at subsidized feed-in tariffs and b) a low heat price is the objective of the operator Exemplary annual characteristic curve of the district heating network:

Oil Gas Geothermal power

Annual characteristic curve and distribution of the heat production on the single heat producers

7

Influencing factors

Prices from a consumer’s point of view Composition of the whole price (one-time costs):  Building cost subsidy (70 % of „invest“) in €, prorated on kW heat consumption,  House connection costs €/m  Connection fee for: • Inlet into the basement of the costumer • Adequate heat exchanger • Installation of heat exchanger

 Additional, costs for: • Disposal of the old boiler • Closing of the chimney

• Possible repayment to gas supplier 8

Influencing factors

Prices from a consumer’s point of view Composition of the whole price (example): Current costs:  Basic price

EUR/kW/a

 Energy rate

€ Cent/kWhth

Basic price

+

Energy rate

=

Total Heat price

 Contribution differs according to project constellation

9

Influencing factors Example Unterhaching

Geothermie Unterhacing GmbH & Co. KG works profit-oriented. During the operating stage the investment should amortize as quickly as possible and later make up a steady part of the source of income for the municipality of Unterhacing. Aim: Long-term realization of profits Company tasks:

 Refinancing of the investment  Payment of the investment risk and payment of interest of the equity capital lodged by the shareholders respectively In general (aim varies according to investing group):  Communities  Strategic investor  Private equity investor 10

Influencing factors Example Unterhaching

Preisindex

Development of the heat price: example calculations, based on the geothermal project in Unterhacing, near Munich: 360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80

Natural Gas Electricity Investment Commodities Personnel Costs Fuel Oil District Heat

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Stability for heat price is given, due to the fact that the heat supply contracts are based on the price sliding clause. The heat price could not have been increased stronger. 11

Influencing factors

Determination of demand The demand after the acquisition of costumers reacts probably very inelastic, i.e. that only strong price changes will have an influence on the sales. This is due to the following facts:  The Geothermie Unterhacing GmbH & Co. KG is currently the only district

heating supplier in Unterhacing  The expenses for the heat supply are counted from most households to running cost that can hardly be influenced. The part of the expenses for the heat supply on the total expenses is relatively low  Effect of consequential costs: The heat tariff makes up the consequential costs for the customer, who is bound in the contract

12

Influencing factors Estimate of costs Lower price limit: The determination of the lower price limit according to the following steps leads to a first estimation:

 Determination of total costs  Distribution of total costs  Calculation of unit cost The long-term lower price limit is determined in the point in which all fixed and variable actual costs and the cost-accounting costs are covered.

13

Influencing factors

Cost distribution at combined production

Combined production

Power X MWhel

cost allocation on

Geothermal Energy

Input Thermal water

Cost-accounting

the basis of economic or District heating

technical factors

X MWhth

Essential Question: According which mode the costs are distributed to the value-added chain. 14

Recommendations In consequence, the following advantages can be achieved:  The price is not regulated by any third party  The price always includes the actual development of all influencing factors  The price also has to be decreased if the factors show a development  The price is transparent for clients

In relation to a geothermal heat supply project, the price, if such a price sliding clause forms the base of a heat supply contract, would in consequence not be effected such strongly by rising price for combustibles as a “conventional” heat supply network. Price stability is therefore the main argument for renewable heat production and sales.

15

Thank you for your attention…

Kai Imolauer Economic Engineer Associate Partner Telephone: +49 (9 11) 9193-36 06 Fax: +49 (9 11) 9193-35 49 [email protected]

16

4.1.10 District heating / price regulation in Hungary

District heating / price regulation in Hungary

1

District heating – Situation at present in Hungary Price regulation § 57-57/C Act No. XVIII of 2005 on district heating  In the field of district heating two authorities are empowered: • the Hungarian Energy Office (Office) • the local municipal council  There are two ways in changing the district heating price: • initiative proposal of a district heat supply company

• official price change  The field of responsibility has changed by the Act No. LXVII of 2008 on making the district heating more competitive, but it is clearly regulated by the Act No. XVIII of 2005 on District Heat [ 4-8, 57-57/C].  Before 01 July 2009 the minister commented the district heat prices

2

District heating – Situation at present in Hungary Price regulation §§ 57-57/C Act No. XVIII of 2005 on district heating 1. Initiative proposal of a district heat supply company:  From 01 July 2010 on the Office within an administrative proceeding (30 days) judges the initiative of the company based on a benchmark and releases a decree about the price change.  The district heat company has to forward the initiative together with the decree from the Office to the local municipal council.  The local municipal council releases a legal ordinance about the price change.

3

District heating – Situation at present in Hungary Price regulation §§ 57-57/C Act No. XVIII of 2005 on district heating 2. Official price change within an administrative proceeding  The Office arranges a price control proceeding to determine, whether the grid connection fee and the district heating price are correct • If the fee or price are not correct, the office warns the district heating supply company to change and turns to the regulating authority of the local municipal to revise the legal ordinance  The Office arranges a price control proceeding to audit whether the contracting price between the district heating producer and the district heating supplier is correct • If the contracting price is not correct, the contracting parties have to change it

4

District heating – Situation at present in Hungary Licensing procedure §§ 12,13 Act No. XVIII of 2005 on district heating  Permission is always necessary to produce and to supply district heating  In case the heat generation plant has an installed capacity of less than 50 MW, a simplified licensing procedure is applicable 1. Constructing and operating permission  In case of the constructing and operating permission for a heat producing facility, the Office and the notary of the local municipal are the competent authorities

 The validity term of the permission for the construction of a heat producing facility is included in the constructing permission itself. Its validity can be prolonged once by the original validity, but by two years at most.  The operating permission is granted for an indefinite period 2. Permission for supplying district heat  The permission for supplying district heat has to be requested at the notary of the local government and it is granted for an indefinite period as well. 5

District heating –

Situation at present in Hungary Licensing procedure §§ 4-7 Act No. XVIII of 2005 on district heating  In the licensing procedure the administration deadline is 3 months.  Resolutions of the Hungarian Energy Office and of the local municipal (also of the notary) cannot be appealed. However a review of their resolutions can be demanded by the court.  District heat retail prices: regulated by a decree of the municipal council, which decides after obtaining the opinion of the Minister ( 7 (5), Act Nr LXXXVII of 1990 on Pricing).  The highest price is to be settled in such a way, that the expenditures and profits of an efficient operating corporation shall be covered by the regulated prices, also with regard to deprivation and subsidies ( 8 (1), Act No LXXXVII of 1990 on Pricing).

6

Thank you for your attention!

Zsuzsanna Serra [email protected]

7

4.2

Anhang 2: Merkblätter des Bayerischen Staatsministeriums für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie

4.2.1 Hinweise zur Antragstellung bei Erlaubnissen zur Aufsuchung von Erdwärme vom 01.05.2007

StMWIVT

München, den 01.05.2007

- VI/5a -

089/2162-2451

Hinweise zur Antragstellung bei Erlaubnissen zur Aufsuchung von Erdwärme

Anträge auf Erteilung einer bergrechtlichen Erlaubnis zu gewerblichen Zwecken sind schriftlich zu stellen.

Der Antrag (2 Originale, 7 Kopien)

an das Staatsministerium für Wirtschaft,

Infrastruktur, Verkehr und Technologie muss folgendes beinhalten:

a. Bodenschatz, der aufgesucht werden soll, hier Erdwärme b. Bezeichnung des Antragstellers, dies können natürliche, juristische Personen und Personenhandelsgesellschaften sein c. Erlaubniskarte nach den Vorschriften der Unterlagen-Bergverordnung d. Arbeitsprogramm

zur

Aufsuchung

des

Bodenschatzes,

z.B.

bei

Erdwärme: •

Geologische und geophysikalische Vorerkundung

•

Bohrungen zur Erschliessung der Erdwärme

•

Leistungstests

•

Wärmegutachten.

Die Darstellung des Arbeitsprogrammes sollte ferner beinhalten: •

Beschreibung der geologischen Verhältnisse

•

Prognosen über die zu erwartenden Temperaturen und Schüttungen, Beurteilung des Fündigkeitsrisikos

•

Technische Beschreibung der Bohrungen

•

Zeitlicher Ablauf der Arbeiten

2 •

Kostenschätzung

für

die

Durchführung

des

Arbeits-

programmes •

Ausblick auf eine mögliche spätere Nutzung der Erdwärme (Strom/Wärme etc..).

e. Beantragter Zeitraum der Erlaubnis, in der Regel 3 Jahre f. Glaubhaftmachung der Gesamtfinanzierung des Arbeitsprogrammes g. Erklärung nach § 11 Nr. 4 BBergG.

Die Gesamtfinanzierung der Aufsuchungskosten, bei Projekten der Tiefengeothermie in den Bohrteufen zwischen 1.500 bis 5.000 m gegenwärtig alleine für die Bohrungen in einer Grössenordnung von 1.200 €-2.000€/Bohrmeter, ist vor Erteilung der Erlaubnis glaubhaft zu machen. Dies kann z.B. durch den Nachweis von Eigenkapital, Finanzierungszusagen von Banken, bei Unternehmen Vorlage von Geschäftsberichten und Bilanzen geschehen.

Der Zeitraum der Erlaubnis richtet sich nach dem zeitlichen Umfang des Arbeitsprogrammes und beträgt in der Regel 3 Jahre. Der Umfang des Erlaubnisfeldes richtet sich nach dem räumlichen Umfang des Arbeitsprogrammes. Über den Zuschnitt entscheidet der Antragsteller. Hierbei ist es wichtig den Zuschnitt im Hinblick auf eine spätere Gewinnung so zu wählen, dass möglichst günstige geologische Bedingungen (z.B. Störungszonen und andere Faktoren) angetroffen werden.

Sollten konkurrierende Anträge eingehen, entscheidet zunächst nicht die zeitliche Priorität sondern es gilt die Regelung nach § 14 Abs.2 BBergG, wonach derjenige das Recht erteilt bekommt, der den Anforderungen an eine sinnvolle und planmäßige Aufsuchung am besten Rechnung trägt. Dies sind Faktoren wie Intensität und Qualität des Arbeitsprogrammes sowie Faktoren, die für eine rasche Umsetzung sprechen: Qualität der notwendigen Finanzierung,

Nachweis über geeignete

Bohrgrundstücke, Nachweis über die Verfügbarkeit von Bohranlagen sowie die Gesamtkompetenz des Unternehmen selbst. In diesem Zusammenhang ist es wesentlich, dass ein industrieller Investor auch mit Bergbauhintergrund am Unternehmen beteiligt ist.

3

Nach

Eingang

der

vollständigen

Unterlagen

erfolgt

die

Einleitung

des

Beteiligungsverfahrens nach § 15 BBergG. Hierzu werden Stellungnahmen erbeten zu folgenden Themen: Natur- und Landschaftsschutz, Landesplanung und Raumordnung, Wirtschaftsförderung, Wasserwirtschaft, Geologie des tieferen Untergrunds

und

Hydrogeologie,

Bergaufsicht.

Ggf.

werden

gutachterliche

Stellungnahmen angefordert. Für die Erstellung der Antragsunterlagen empfiehlt sich die Einschaltung eines qualifizierten Ingenieurbüros.*

Zimmer Bergdirektor *:

Für Kommunen ergibt sich eine Verpflichtung zur Ausschreibung in erster Linie aus dem Haushaltsrecht (§ 31 Kommunalhaushaltsverordnung). Bei einem Auftragswert von mehr als 200.000 € sind darüber hinaus die §§ 97 ff GWB einschlägig.

4.2.2 Hinweise zur Antragstellung bei Bewilligungen zur Gewinnung von Erdwärme (hydrothermale Geothermie) vom 01.12.2010

StMWIVT

München,

den

VI/5a

089/2162-2451

01.12.2010

Hinweise zur Antragstellung bei Bewilligungen zur Gewinnung von Erdwärme (hydrothermale Geothermie) Anträge auf Erteilung einer bergrechtlichen Bewilligung sind schriftlich zu stellen. Der Antrag (2 Originale, 7 Kopien)

an das Staatsministerium für Wirtschaft,

Infrastruktur, Verkehr und Technologie muss folgendes beinhalten: a. Bezeichnung des Antragstellers - dies können natürliche, juristische Personen und Personenhandelsgesellschaften sein. Antragsteller ist in der Regel der Erlaubnisfeldinhaber. Anträge von Dritten auf eine bergrechtliche Bewilligung zur Gewinnung von Erdwärme, die ganz oder teilweise ein bestehendes Erlaubnisfeld umfassen,

werden

dem

Rechtsinhaber

des

Erlaubnisfeldes

unverzüglich zugesandt. Dieser kann innerhalb von drei Monaten einen Gegenantrag

auf

bergrechtliche

Bewilligung

innerhalb

seines

Erlaubnisfeldes stellen, der nach § 14 Abs.1 BBergG Vorrang vor allen anderen Anträgen hat. Das Bundesberggesetz gibt somit dem Erlaubnisfeldinhaber einen Vorrang bei der Erteilung einer bergrechtlichen Bewilligung vor konkurrierenden Anträgen. b. Lageriss nach den Vorschriften der Unterlagen-Bergverordnung. c. Nachweis

der

technischen

Gewinnbarkeit

nach

Lage

und

Beschaffenheit durch Vorlage der Ergebnisse der Zirkulationstests. Mindestangaben: o Nachweis der technisch förderbaren Wassermenge o Fördertemperatur o Absenkung o Nachweis der technisch verpressbaren Wassermenge

2 o Reinjektionstemperatur o Chemismus der Wässer o Ergebnisse

Beweissicherungsmessungen

von

in

den

Nachbarbohrungen, soweit im Rahmen der Pumpversuche durchgeführt. o Gewinnungsrißwerk von einem anerkannten Markscheider (kann nachgereicht werden). d. Technisches Arbeitsprogramm zur Gewinnung der Erdwärme (Beschreibung der technischen Anlagen in den Bohrungen und zwischen den Bohrungen bis zum Wärmetauscher) e. Nutzungskonzept für die Gewinnung von Erdwärme (Wärme, Strom, Balneologie etc.) o Geothermische Stromversorgung: Bei geothermischer Stromerzeugung ist für die Erteilung einer Bewilligung Voraussetzung, dass – soweit aufgrund von Wärmeabnehmern

technisch-wirtschaftlich

möglich

-

auch

Wärme ausgekoppelt wird. Hierzu ist im Bewilligungsantrag ein Konzept für die Auskoppelung und Nutzung von Wärme, z.B. in einem Nahwärmenetz für die Wärmeversorgung in einer Kommune oder industriellen Verbrauchern vorzulegen. Anreiz hierfür bietet der Wärmebonus des EEG. Hinsichtlich der erforderlichen Höhe der Wärmeauskoppelung gilt die dem Wärmebonus mindestens zugrunde legende Wärmeleistung als Richtwert. Im Antrag sind technische Angaben notwendig zur erzielbaren Stromleistung, zum Eigenverbrauch des gesamten Kreislauf (Bohrungen, zukoppelnden

Kraftwerk,

Kühlung

Wärmeleistung,

etc.) den

sowie

zur

aus

anzuschließenden

Wärmeverbrauchsstrukturen mit einem Zeitplan für den Bau des Kraftwerks und des Anschlusses der Wärmeverbraucher.

3

o Geothermische Wärmeversorgung: Notwendig

sind

Wärmeleistung

und

Heizperioden, möglichen

Angaben

zur

nutzbaren

Wärmeverbrauch

Heizzentrale,

Kombinationen

ggf. mit

geothermischen

in

den

einzelnen

Redundanzheizkraftwerk, anderen

Energieträgern,

anzuschließende Wärmeverbraucherstrukturen. o Weitere Anschlußnutzungen, die geplant sind, z.B. Balneologie, Kühlung

oder

Wärmespeicherung

im

Untergrund

sind

darzustellen. f. Wärmebergbaugutachten Im

Wärmebergbaugutachten

ist

die

betriebsbezogene

strukturgeologische Modellierung des genutzten Aquifers in den Grenzen des Erlaubnisfeldes darzustellen. Grundlage hierfür sind die erhobenen

Daten

Bohrungen,

der

aus

den

seismischen

Pumpversuche

und

Untersuchungen, Messungen

in

den den

Nachbarbohrungen. Soweit möglich und zugänglich, sollten die Erkenntnisse

aus

den

Nachbarfeldern

und

den

begleitenden

geowissenschaftlichen Untersuchungen des Landesamts für Umwelt bei der Modellierung berücksichtigt werden. Zur Bewertung der Auswirkungen durch den Dublettenbetrieb ist mindestens folgendes aufzuzeigen: o die Linie der hydraulischen Absenkung bei der Förderbohrung von 10 m (z.Zt. Richtwert auf Grund der bisherigen Erfahrungen) o und die Abkühlung von 1 K um die Reinjektionsbohrung bezogen auf den beantragten Bewilligungszeitraum. Weitere Details zu den wesentlichsten Inhalten und den zu erhebenden Daten sind in den jeweiligen Erteilungsbescheiden der bergrechtlichen Erlaubnis

sowie

im

Rahmen

der

bisherigen

wasserrechtlichen

4 Gestattungen

dargestellt

worden.

Einzelheiten

zu

den

Beweissicherungsmessungen bei Pumpversuchen werden in den Wasserrechtsverfahren gefordert. Die dabei gewonnenen Daten sind bei der

Zusammenstellung

der

Antragsunterlagen

für

das

Wasserrechtsverfahren zum endgültigen Betrieb darzulegen, z.B. bei der Erstellung eines nachvollziehbaren Grundwassermodells. g. Beantragter Zeitraum der Bewilligung, max. 50 Jahre. Nach Ablauf der 50 Jahre ist eine weitere Verlängerung – soweit der Betrieb noch sichergestellt werden kann – möglich. h. Glaubhaftmachung der Gesamtfinanzierung des Arbeitsprogrammes einschließlich des Ausgleichs unvermeidbarer Schäden (z.B. durch Hapftpflichtversicherung) Da die plausible Erstellung eines Wärmebergbaugutachtens ggf. eine längerfristige Datenerhebung in der Betriebsphase erfordert, ist die Erteilung einer bergrechtlichen Bewilligung nach der gängigen Verwaltungspraxis bis max. 5 Jahre auch ohne Wärmebergbaugutachten möglich. Voraussetzung hierfür ist allerdings in jedem Fall, dass die Fündigkeit durch die Zirkulationstests nachgewiesen ist und bei den Pumpversuchen keine messbaren Beeinträchtigungen der Nachbarbohrungen (z.B. hydraulische Absenkung und Temperaturerniedrigung, die die technische Umsetzung des Projekts gefährden) aufgetreten sind sowie die übrigen Voraussetzungen zutreffen. Nach diesem Zeitraum und Vorlage des Wärmebergbaugutachtens kann eine weitere Verlängerung um max. 45 Jahre beantragt werden. Die Feldesgröße der Bewilligungen ist für den Regelungsinhalt nicht wesentlich. Die bergrechtliche Bewilligung gibt ein eigentumsgleiches Recht an der Gewinnung der Erdwärme in den Bohrungen; die in den Bohrungen stattfindende Gewinnung darf durch den Betrieb in späteren Nachbarbohrungen nicht beeinträchtigt werden. Reine Beeinflussungen über die Feldesgrenzen hinweg, die zu keiner Beeinträchtigung der technischen Gewinnung in den Bohrungen führen, sind im Bergrecht generell zu dulden. Die maximalen Feldesgrenzen orientieren sich an den

Modellierungsergebnissen

des

Wärmebergbaugutachtens,

wobei

die

5 Feldesgrenzen der angrenzenden Erlaubnisse – vorbehaltlich einer Einigung - nach § 14 Abs.1 BBergG nicht zu überschreiten sind. Die dauerhafte Gewinnung der Erdwärme laut Arbeitsprogramm ist spätestens drei Jahre nach Erteilung aufzunehmen; ansonsten liegt ein Widerrufsgrund vor. Im Verwaltungsverfahren werden nach § 15 BBergG die Fachbehörden Landesamt für Umwelt und die jeweils zuständigen Regierungen sowie die betroffenen Kommunen beteiligt; das Wärmebergbaugutachten wird dem Landesamt für Umwelt zur

Prüfung

vorgelegt.

Ferner

werden

die

Antragsunterlagen

denjenigen

Feldesnachbarn, deren Projekte schon in der Betriebsphase bzw. Testphase nach Durchführung der Bohrungen sind ebenfalls zugestellt, um Gelegenheit zur Stellungnahme im Hinblick auf gemessene Beeinträchtigungen zu geben; dies gilt auch für spätere Verlängerungsanträge. Die genaue Festlegung der zulässigen Förder- bzw. Reinjektionsmenge – ggf. auch mögliche

Beschränkungen

Beeinträchtigungen

einer

nachgewiesener

aufgrund

benachbarten

Geothermieanlage

hydraulischer -

erfolgt

im

wasserrechtlichen Verfahren der Regierung von Oberbayern, Bergamt Südbayern. Amtlicher

Sachverständiger

Wasserwirtschaftsverwaltung. Antragsunterlagen

im

Wärmebergbaugutachten,

in

diesem

Wesentlicher

Bestandteil

Wasserrechtsverfahren der

die

Verfahren

hydraulischen

ist

der der

ist

die

notwendigen Teil

Wechselwirkungen

des mit

benachbarten Anlagen möglichst unter Berücksichtigung der dort vorherrschenden strukturgeologischen Verhältnisse aufzeigt. Beide Verfahren sind zeitnah parallel zu beantragen, damit durch die Behörden eine enge Verzahnung des bergrechtlichen und des wasserrechtlichen Verfahrens möglich ist.

Rainer Zimmer Ministerialrat

4.2.3 Ausbau der Tiefengeothermie in Bayern

Teil 3 Ausgewählte Beispiele aus dem Bereich der Bergbehörde

A 3.1 Ausbau der Tiefengeothermie in Bayern

1. Erschließungskonzepte Die Erschließung und Nutzung der tieferen Geothermievorkommen in Bayern ist schon seit einigen Jahren im Aufbruch begriffen. Die Gründe hierfür sind vielfältig – Klimaschutz, Erneuerbares EnergienGesetz, weitere Förderprogramme von Bund und Land, Aspekte der Versorgungssicherheit mit der dauerhaften Verfügbarkeit des Energieträgers und Unabhängigkeit von fossilen Energieträgern. Ein Grund liegt natürlich auch in den für die Verhältnisse in Deutschland günstigen geologischen Bedingungen:

Mit den bis zu 600 m mächtigen Malmkarbonaten verfügt Bayern über einen Aquifer, der in einem erschließbaren Temperaturbereich von 80-160 °C bei Bohrteufen von 1.500 m bis 5.500 m über ausreichende Ergiebigkeiten von 30 - > 100 l/s verfügt, die einen flächendeckenden Einstieg in die geothermische Wärme – und ggf. Stromerzeugung ermöglichen. Bild A: Schnitt von N-S durch den geothermalen Zielhorizont: Malmkarbonate

Bild B: N-S Verlauf Malm im Großraum München

Insbesondere um höhere Schüttungen, wie sie für die Stromerzeugung notwendig sind, zu erreichen, müssen Bruchzonen im Gebirge angebohrt werden. Die bisherigen Erfahrungen zeigen, dass eine gute Verkarstung im Gebirge hierfür nicht ausreichend ist.

Dies setzt eine intensive Vorfelderkundung voraus. In Frage kommen hierbei das Reprocessing seismischer Linien aus der Kohlenwasserstoffindustrie in Verbindung mit der Durchführung konkretisierender neuer Seismik. Auch sind gravimetrische Messungen schon durchgeführt worden.

Hilfestellung insbesondere für die Antragstellung zur Erteilung bergrechtlicher Erlaubnisse kann der April 2005 vom Staatsministerium für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie herausgegebene Geothermieatlas geben.

Aus dem Geothermieatlas sind die tektonischen Bruchstrukturen im Malmkarst sowie der Verlauf der Oberkante Malm einschließlich Teufenangabe erkennbar.

Bild C: Geologische Ansprache aus dem Bayerischen Geothermieatlas

Ferner enthält der Geothermieatlas für das betreffende Gebiet Temperaturangaben für den Top-Malm: Bild D: Temperaturangaben Top-Malm

Beispiel: Geothermieprojekt fiktiv im Raum Eching Teufe: -1.000 m NN für den Top-Malm Erwartete Temperatur am Top-Malm ca. 73 °C

Aufbauend auf diesen Angaben kann unter Berücksichtigung der Geländehöhe und der anvisierten Durchörterung des Malm die endgültige Bohrteufe prognostiziert werden:

Beispiel: Geländehöhe Eching ca. 450 m Vertikale Bohrstrecke im Malm ca. 300 m Bohrteufe ca. 1.750 m Erwartete Temperatur ca. 80 °C

Für eine erste grobe Planung ist der Bayerische Geothermieatlas ein Einstieg. Er ersetzt jedoch auf keinen Fall eine fundierte strukturgeologische Untersuchung und darauf aufbauend eine intelligente Bohrkonzeption. Auch ist zu berücksichtigen, dass nicht genau prognostiziert werden kann, in welchem Maße die Temperatur im Malm zur Teufe zunimmt. Dies hängt insbesondere damit zusammen, dass die Lokationen der Zuflüsse im Malm nicht bekannt sind. Bei über Bruchstrukturen oder Kluftsysteme aufsteigenden Tiefenwässern aus den unteren Bereichen des Malm, kann wie z.B bei den Projekten in Unterschleißheim, Unterhaching oder Altdorf bei Landshut (hier 12,5 °C/100m) mit höheren Temperaturen als nach dem normalen Gradienten zu erwarten ist gerechnet werden. Möglich ist auch ein Zufluss kälteren Wasser aus den höheren Bereichen des Malm, so dass die Temperaturen wie in Simbach niedriger anzusetzen wären.

Für eine erfolgreiche Erschließung und den Nachweis der Fündigkeit sind immer zwei Bohrungen notwendig, eine Bohrung zur Förderung und eine Bohrung zur Reinjektion des energetisch genutzten entwärmten Wassers: Bild E: Geothermische Dublette im Malm mit abgelenkten Bohrungen (Sammelbohrplatz)

Die Landepunkte der beiden Bohrungen sollten so gewählt werden, dass sie sich bezogen auf die Lebensdauer der Anlagen (mindestens 50 Jahre) möglichst thermisch nicht beeinflussen. Berechnungen ergaben hierbei einen Mindestabstand von ca. 2.000 m. In der Regel werden die Bohrungen von einem Sammelbohrplatz ausgeführt. Dies macht jedoch aus technisch-wirtschaftlicher Sicht auch im Hinblick auf die noch durchzuführenden Sondenmessungen im Bohrloch nur Sinn, wenn die Ablenkstrecken der Bohrungen, die in der Regel in die vorhandenen Bruchstrukturen geführt werden, nicht übermäßig groß werden. Bei Planungen von Ablenkstrecken von mehr als 1.500 m sollten daher in der Regel Bohransatzpunkte gewählt werden, die mit einer geringeren Ablenkung auskommen. Ggf. sind dann zwei mehrere km entfernte Bohrplätze notwendig. Im Hinblick auf die Risikominimierung werden zunehmend sogenannte Triplettenkonzepte (2 Förderbohrungen und eine Reinjektionsbohrung) favorisiert, insbesondere dort, wo mit geringeren Ergiebigkeiten zu rechnen ist.

Das geologische Fündigkeitsrisiko ist je nach Nutzungskonzeption und der erhofften Wirtschaftlichkeit nicht unerheblich – dies gilt insbesondere für die Stromprojekte. Seitens der Versicherungswirtschaft werden hierzu Versicherungslösungen angeboten, die jedoch relativ teuer sind und bis zu 25% der Bohrkosten ausmachen. Der Bund strebt ein staatliches Modell an, dessen Einzelheiten jedoch noch nicht vorliegen.

Der Zuschnitt der Erlaubnisfelder ergibt sich aus der Antragstellung und wird somit vom Antragsteller festgelegt. Der Antragsteller ist im eigenen Interesse gehalten, den Zuschnitt so zu wählen, dass die prognostizierten Strukturen unter Berücksichtigung möglicher geeigneter Bohransatzpunkte, der Minimierung von Wechselwirkungen zu den Bohrungen anderer Projekte und der Versorgungsstrukturen im Feld liegen. Aufgrund des starken Interesses und der relativ hohen Erlaubnisdichte sind nachträgliche Korrekturen nur noch schwer möglich. Eine begleitende hydraulische und thermische Modellierung des Feldes im Vorfeld der Detailerkundungen und der Bohrungen wäre zwar hilfreich und wünschenswert, ist jedoch aufgrund der ungenügenden Datendichte und der sehr komplexen Detailstrukturen im Malm belastbar nicht möglich und wäre spekulativ. Die thermischen und hydraulischen Wechselwirkungen lassen sich deshalb erst dann beurteilen, wenn entsprechende Testversuche und Beweissicherungsmessungen nach Durchführung der Bohrungen vorgenommen werden.

2. Wirtschaftliche Nutzungskonzepte In Bayern sind zur Zeit mehr als 80 Erlaubnisfelder vergeben, davon wären bei einem Temperaturniveau ab Top-Malm von mehr als 100 °C ca. 50 Felder für die geothermische Stromerzeugung geeignet.

Insgesamt wurde das gesamte Potential in Südbayern auf ca. 500 MW elektrisch geschätzt - dies sind ca. 5,6 % des bayerischen Stromverbrauchs in der Grundlast. Dazu kämen bis zu 3.500 MW thermisch, die in die geothermische Wärmeversorgung einfließen könnten, sofern hierfür genügend Abnehmer vorhanden wären.

Die Abnehmerdichte ist letztendlich auch ein begrenzender Faktor, denn die Geothermie macht wirtschaftlich nur dort Sinn, wo auf engstem Raum auch Verbraucherstrukturen, möglichst mit schon vorhandenem Wärmenetz vorhanden sind. Hier wären insbesondere die Städte und deren Umland anzusprechen. Gerade die Landeshauptstadt München verfügt bereits über ein gut ausgebautes Fernwärmenetz. Außerhalb von München ist der Ausbau der Netze weniger gut; der Freistaat Bayern setzt bei der Förderung der Geothermie daher auf den Ausbau der kommunalen Wärmennetze.

Würden alle möglichen Geothermieprojekte realisiert, ergäbe sich ein Investitionsvolumen für Bohrungen, Kraftwerksbau und Aufbau von Wärmenetzen von mindestens 6 Mrd. Euro.

Nutzungsvarianten sind oder werden in Bayern gegenwärtig wie folgt realisiert:

- Geothermische Stromerzeugung ab 100 °C und mehr als 100 l/s mit der anschließender Nutzung von Wärme für die geothermische Wärmeversorgung. Beispiel hierfür wäre das Projekt Unterhaching bei einer vorgesehenen Stromleistung von 3,4 MW elektr. und einer Wärmeleistung von bis zu 28 MW thermisch sowie auch die meisten anderen noch in der Planung befindlichen Projekte.

- Geothermische Wärmeversorgung in Kopplung mit Biomasseheizkraftwerken. Hier wird die Geothermie für die Grundlast eingesetzt – die erforderliche Redundanz ist durch die Biomasse gegeben. Bei den niedertemperierten Projekten kann das Thermalwasser durch die Abwärme der Biomasse zusätzlich aufgeheizt werden.

Gleichzeitig ergeben sich Möglichkeiten des Einstiegs in die unterirdische Wärmespeicherung. Im Sommer wird das zusätzlich über die Abwärme aufgeheizte Wasser im Malm – der sich aufgrund seiner spezifischen Aquifereigenschaften hervorragend als Wärmespeicher eignen könnte – wieder versenkt und im Winter das über Lagerstättentemperatur befindliche Wasser gefördert.

- Ausschließlich Projekte der geothermischen Wärmeversorgung für die Wärmeversorgung von Gemeinden oder industriellen Betrieben. Die bisher realisierten Projekte in Straubing, Erding, München-Riem, Simbach am Inn, Pullach und Unterschleißheim sind ausschließlich Projekte der geothermischen Wärmeversorgung bei einer gegenwärtig installierten geothermischen Leistung von ca. 46 MW therm, die jedoch noch ausgebaut werden kann.

Bild F: Platzsparende Geothermienanlage: Beispiel Pullach

Quelle: Geothermie Pullach

Bild G: Schema der geothermischen Wärmeversorgung – Beispiel Unterschleißheim

Quelle: Geothermie Unterschleißheim AG

Bild H: Schema einer Kalina- Anlage zur Stromerzeugung

Quelle: Siemens AG, Erlangen

Für den Niedertemperaturbereich von 100- 160 °C wird in Bayern für die Stromerzeugung vorrangig die Kalina-Technologie, benannt nach seinem russischen Erfinder, Professor Kalina eingesetzt. Es handelt sich um einen klassischen Dampf-Turbinen- Prozess, bei dem die Wärmenergie aus dem Thermalwasser über einen Wärmetauscher auf ein zweites Medium (Ammoniak-Wasser) übertragen wird. Durch Nachschaltung eines Kreisprozesses wird Dampf auf höherem Temperaturniveau erzeugt, so dass über eine Turbine Strom erzeugt wird. Dabei ist jedoch ein Kühlungssystem zur Entspannung und Verflüssigung notwendig. Das Problem hierbei ist die Verfügbarkeit von Kühlwassermengen bis 30 l/s aus dem Grundwasser. Daher werden zunehmend auch Überlegungen angestellt, hybride Systeme (LuftWasser-Kühlung) einzusetzen. Direktkühlung wie in Island ist in Bayern nicht möglich.

Die geothermischen Wirkungsgrade der Kalina-Technologie liegen bei ca. 10 - 15 % in Abhängigkeit von der Eingangstemperatur, Ausgangstemperatur und Kühltemperatur. Hierzu ein Beispiel:

Kalina-Kraftwerke: Beispiel für Bayern

T-Vorlauf: 130 °C, T-Rücklauf: 60 °C, Kühltemperatur Winter: 4 °C, Sommer: 15 °C, Ergiebigkeit : 120 l/s

Winter

Sommer

Carnot

24,5 %

21,5 %

Technisch

14,2 %

12,6 %

Strom

4,7 MW

4,2 MW

Die Wirkungsgrade des Prozesses sind deutlich niedriger als bei konventionellen Kraftwerken mit über 40%. Zur optimalen Ressourcennutzung und zur Minimierung des Kühlwasserbedarfs wurde daher die Forderung aufgestellt, nicht nur Strom zu produzieren, sondern auch eine Wärmenutzung anzuschließen. Dies kann durch die Auskoppelung von Wärme im Primärkreislauf (z.B. Strom von 130 bis 85 °C, dann Wärmenutzung von 85 bis 50 °C) oder Nutzung der beim Stromkreislauf anfallenden Abwärme geschehen. Dabei ist aber zu beachten, dass der größte Teil der Abwärme in einem Temperaturbereich unterhalb von 50 °C vorliegt.

3. Ausblick

Die hohe Zahl der Erlaubnisfelder für Erdwärme belegt, wie groß das Interesse an der Tiefengeothermie in Bayern ist. Bayern verfügt mit den Projekten Straubing, Erding, Simbach, Unterschleißheim, MünchenRiem, Pullach und Unterhaching über sieben bestehende Anlagen und ist damit Spitzenreiter in Deutschland. Mindestens vier weitere Projekte sind in einer sehr konkreten Bohrvorbereitung und sollen bis Ende des nächsten Jahres realisiert werden. Es bleibt abzuwarten, ob diese ähnlich erfolgreich verlaufen wie die bisherigen Projekte und sich der Boom in Bayern fortsetzen wird.

Text: Bergdirektor Rainer Zimmer, Bayerisches Staatsministerium für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie

4.2.4 Merkblatt Geothermie von 12/2010

RE GIE RUNG VO N O BE RB AY E RN

Bergamt Südbayern

Sachgebiet 26

Maximilianstraße 39, 80538 München

Merkblatt Geothermie Stand: Dezember 2010

Phase 1 – Erkundung Was wird für die Erkundungsphase benötigt? 1.

Bergrechtliche Erlaubnis zum Aufsuchen von Erdwärme

2.

Bergrechtliche Betriebspläne für die Bohrlochherstellung

3.

Gewerberechtliche Genehmigung für Sonn- und Feiertagsarbeit

4.

Bergrechtlicher Betriebsplan für den Pumpversuch

5.

Wasserrechtliche Erlaubnis für den Pumpversuch

26-011-I/12.10 – B -

Wer macht Was? zu 1.)

Der Unternehmer beantragt die bergrechtliche Erlaubnis gemäß § 7 in Verbindung mit § 3 Abs. 3 Nr. 2 Buchst. b Bundesberggesetz (BBergG) beim StMWIVT1. Die bergrechtliche Erlaubnis ist die Grundvoraussetzung für alle Aufsuchungsarbeiten.

zu 2.)

Der Unternehmer legt dem Bergamt Südbayern2 je einen Betriebsplan für die Herrichtung des Bohrplatzes (Hauptbetriebsplan, Teil A) und für die Durchführung der eigentlichen Bohrarbeiten (Hauptbetriebsplan, Teil B) vor; siehe hierzu auch § 51 i.V.m. § 2 Abs. 1 Nr. 1 und § 3 Abs. 3 Nr. 2 Buchst. b BBergG. Die Betriebspläne müssen detailliert auf den Bau des Bohrplatzes mit Zuwegung bzw. auf die technischen Einrichtungen der Bohranlage, auf den Personaleinsatz und auf Maßnahmen zum Umweltschutz (einschließlich Lärmschutz) und Arbeitsschutz eingehen.

zu 3.)

Der Bohrunternehmer beantragt beim Bergamt Südbayern in begründeten Fällen eine Feststellung der Voraussetzungen für Sonn- und Feiertagsarbeit nach § 13 ArbZG3 i.V.m. § 2 Abs. 1 ASiMPV4

zu 4.)

Der Unternehmer legt dem Bergamt Südbayern den Betriebsplan für die Durchführung des Pumpversuchs vor. Der Betriebsplan muss detailliert auf die technischen Einrichtungen der Bohrung während des Pumpversuchs (unter- und übertätige Einrichtungen, sicherheitstechnische Anlage) und auf den Personaleinsatz eingehen.

1

Bayerisches Staatsministerium für Wirtschaft, Infrastruktur, Verkehr und Technologie, Referat VI/5, 80525 München Regierung von Oberbayern – Bergamt Südbayern, Maximilianstr. 39, 80538 München 3 Arbeitszeitgesetz (ArbZG) vom 06.06.94 (BGBl. I. S 1171) 4 Verordnung über Zuständigkeiten auf dem Gebiet des Arbeitsschutzes, der Sicherheitstechnik, des Chemikalien- und Medizinprodukterechts vom 02.12.98 (GVBl. S. 956) 2

Seite 1 von 2

zu 5.)

Der Unternehmer beantragt beim Bergamt Südbayern für den Pumpversuch und für das Ableiten von Tiefenwasser aus der Bohrung eine wasserrechtliche Erlaubnis nach § 8 WHG i.V.m. Art. 64 Abs. 1 BayWG.

Phase 2 – Gewinnung Was wird für die Gewinnungsphase benötigt? 1.

Bergrechtliche Bewilligung für die Gewinnung von Erdwärme

2.

Bergrechtliche Hauptbetriebsplan für die Gewinnung von Erdwärme

3.

Wasserrechtliche Erlaubnis für die Benutzung des Tiefenwassers

Wer macht Was? zu 1.)

Der Unternehmer beantragt eine bergrechtliche Bewilligung gemäß § 8 i.V.m. § 3 Abs. 3 Nr. 2, Buchst. b BBergG beim StMWIVT. Die bergrechtliche Bewilligung ist die Voraussetzung für eine Gewinnung von Erdwärme.

zu 2.)

Der Unternehmer legt dem Bergamt Südbayern einen Hauptbetriebsplan für die Führung des Gewinnungsbetriebs vor (§ 52 BBergG). Der Betriebsplan muss Angaben zu den technischen Einrichtungen zum Gewinnen von Erdwärme (unter- und übertägige Einrichtungen, Bohrlochkopf, sicherheitstechnische Anlagen bis einschließlich Wärmetauscher) enthalten. Der Sekundärkreislauf hinter dem Wärmetauscher (bei Reinjektion) oder die Fortführung der Leitung nach dem letzten Schieber des ersten Ausgleichsbehälters (bei balneologischer Nutzung) sind nicht Gegenstand der Genehmigung.

zu 3.)

Der Unternehmer beantragt beim Bergamt Südbayern eine wasserrechtliche Erlaubnis nach § 8 WHG i.V.m. Art. 64 Abs. 1 BayWG für das Entnehmen, Zutageleiten und Ableiten von Tiefenwasser aus der Bohrung im Rahmen der geothermischen Nutzung der Tiefenwässer.

Merkblatt Geothermie

Seite 2 von 2