A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

T[JÉKOZTATÓ A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL – A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa –

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok mindennapjait. Ilyen az előző t{jékoztatóban ismertetett előmeneteli rendszer és új bért{bla, és a jelen t{jékoztató tém{j{t képező új munkaidő-beoszt{si rendszer is. I.

Új megközelítés és fogalmak

Az új törvény egységben szemléli a pedagógus munk{j{t, ezért a 40 ór{s teljes heti munkaidő felől közelíti meg, és ezt alapvetően h{rom részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül ór{kkal, foglalkoz{sokkal lekötött részre. A 62.§ (5)-(6) bekezdései vezetik be a két legfontosabb új fogalmat: Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető {ltal meghat{rozott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell sz{molnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. A 62.§ (8) bekezdés szerint „óvod{ban a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet mag{ban foglaló foglalkoz{sra kell fordítani.” Neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 22-26 ór{t jelent. Ugyanakkor ez teszi ki a kötött munkaidő jelentős részét is. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus sz{m{ra tanórai és egyéb foglalkoz{sok megtart{sa. Az „egyéb foglalkoz{s” szintén a köznevelési törvény {ltal bevezetett új kifejezés, melynek jelentését a 4.§ 4. pontja adja meg: „a tanór{kon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkoz{s, amely a tanulók fejlődését szolg{lja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tant{rgyfeloszt{sban megjeleníthető foglalkoz{s, így péld{ul a szakkör, sportkör, énekkar, korrepet{l{s, napközis foglalkoz{s, tanulószoba< stb. A nevelésseloktat{ssal lekötött munkaidő fogalma teh{t – b{r azzal nem teljesen azonos – a jelenlegi szab{lyoz{sban megszokott kötelező óra fogalm{nak szerepét veszi {t.

17


A kötött munkaidő fennmaradó része: Ez ugyan nem külön fogalom, de fontos

kérdés,

hogy

milyen

feladatokkal

tölthető

ki a

kötött

munkaidő

foglalkoz{sokkal ki nem töltött heti 8-10 ór{ja. A törvény 62.§ (6) bekezdése a következőt írja erről: „A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktat{st előkészítő, nevelés-oktat{ssal összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, tov{bb{ eseti helyettesítést l{t el.” Ide tartozik teh{t minden olyan egyéb feladat, amely – az eseti helyettesítés kivételével – nem valamilyen foglalkoz{s megtart{s{t jelenti, így péld{ul felkészülés a foglalkoz{sokra, tanít{si ór{kra; a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése; ügyviteli tevékenység; sportélet és szabadidő

szervezése;

a

gyermekek,

tanulók

felügyeletének

ell{t{sa;

a

di{kmozgalom segítése, gyermek- és ifjús{gvédelemmel összefüggő feladatok; intézményi dokumentumok készítése stb. A feladatok körét rendelet fogja pontosan szab{lyozni. Ezek egy része, így péld{ul az eseti helyettesítés és a gyermekfelügyelet helyben és időben kötött, viszont mindegyik feladatra jellemző, hogy elvégzésük szükségessége naponként v{ltozó. Ez lehetővé teszi a kötött munkaidő fennmaradó részének rugalmas beoszt{s{t, és azt is, hogy az elvégzendő feladatok ütemezését maga a pedagógus alakítsa ki. Vagyis a kötött munkaidőnek ez a része nem annyira a feladat elvégzése, hanem ink{bb a feladat kijelölése szempontj{ból kötött. II.

Többlettanít{s és helyettesítés

Bérezés szempontj{ból a törvény nem tesz különbséget a között, akinek 22 és akinek 26 óra a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaideje. Ezzel megszűnik a többlettanít{s fogalma, ugyanakkor a pedagógus sz{m{ra maxim{lisan elrendelhető foglalkoz{sok sz{ma a jelenlegi szab{lyoz{shoz képest csökken. Egy 22 kötelező ór{val foglalkoztatott pedagógus sz{m{ra ugyanis a jelenleg hat{lyos jogszab{ly szerint maxim{lisan heti 6 ór{nyi többlettanít{s rendelhető el *1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet 3. rész II/18.+, vagyis maxim{lis órasz{ma 28 lehet, míg az Nkt. szerint a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő maximuma 26 óra. Az egyes pedagógusok adott tanévre vonatkozó órasz{m{t a nevelésseloktat{ssal lekötött munkaidő keretein belül a tant{rgyfeloszt{s adja meg, melyet a

18


83.§ (2) g) pont szerint a fenntartó hagy jóv{. Az Nkt. 62.§ (7) bekezdése szerint: „Az intézményvezető a kötött munkaidőben ell{tandó feladatok eloszt{s{n{l biztosítja az ar{nyos és egyenletes feladateloszt{st a nevelőtestület tagjai között.” Ez komoly felelősséget ró az intézményvezetőkre, ez azonban a jelenlegi többletfeladatok eloszt{s{ra is igaz. Az Nkt. 69.§ (4) bekezdése írja elő az intézményvezetők munk{j{nak kérdőíves felmérésen alapuló értékelését a vezetői ciklus 2. és 4. évében. Terv szerint ennek hangsúlyos része lesz az ar{nyos terhelés megvalósít{sa is. Az {llandó helyettesítések ell{t{s{ra főv{rosi és megyei {llandó helyettesítési rendszer jön létre, melynek részleteit, működését korm{nyrendelet fogja szab{lyozni. *Nkt. 94.§ (4) e)+ Ezzel összefüggésben szintén korm{nyrendelet szab{lyozza majd, hogy mely esetek sz{mítanak eseti helyettesítésnek. *Nkt. 94.§ (4) g)+ III.

Az intézményvezetők kötelező órasz{ma és munkaideje

Az intézményvezetői munka speci{lis feladatai rugalmas időbeoszt{st követelnek, ezért

a

fenti

munkaidő-sz{mít{si

szab{lyok

az

intézményvezetőkre

nem

vonatkoznak. Sz{mukra az Nkt. is megtartja a kötelező órasz{m fogalm{t. Az 5. melléklet egységesen az intézmény gyermek- illetve tanulói létsz{ma alapj{n adja meg a vezetőkre és vezetőhelyettesekre vonatkozó kötelező órasz{mokat az egyes intézménytípusokban. Az intézményvezetők munkaidejének fennmaradó része a 69.§ (5) bekezdés alapj{n teljesen kötetlen: „A nevelési-oktat{si intézmény vezetője munkaideje felhaszn{l{s{t és beoszt{s{t, az 5. mellékletben foglalt tanór{k, foglalkoz{sok megtart{s{nak kötelezettségén kívül maga jogosult meghat{rozni.” IV.

Speci{lis esetek

A 62.§ (9)-(13) bekezdése olyan esetekkel foglalkozik, amely esetekben a pedagógus speci{lis munkaköri feladatai miatt indokolt, hogy kevesebb foglalkoz{st, tanít{si ór{t tartson, vagy a munkakör jellege nem teszi lehetővé a fentiek alkalmaz{s{t.

19


A gyakorlóintézményekben dolgozó vezetőpedagógusok neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaideje kevesebb, gyakorló óvod{ban a teljes munkaidő 60%-a, egyéb gyakorló intézményben a teljes munkaidő 30%-a. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktat{si intézményben dolgozó pedagógusok sz{m{ra a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő a teljes munkaidő 50%-a. Szintén kevesebb a gyakornokok neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaideje: óvodapedagógusok esetében a teljes munkaidő 65%-a, tanítók és tan{rok esetében 50%-a. Az iskolai, kollégiumi könyvt{rostan{rok, könyvt{rostanítók esetében a kötött munkaidő neveléssel-oktat{ssal le nem kötött része két részre oszlik. 70%-a a könyvt{r z{rva tart{sa mellett munkahelyen végzett könyvt{ri munk{ra, 30%-a a munkahelyen kívül végzett munk{ra fordítható. A neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő fordítható az ő esetükben a könyvt{r nyitva tart{s{ra és könyvt{ri ór{kra. A pedagógiai szakszolg{lat intézményében a pedagógusok „heti huszonegy ór{ban a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsg{lat{val, egyéni vagy csoportos foglalkoztat{s{val, a tan{csad{ssal, gondozói tanfolyamok megtart{s{val (a tov{bbiakban: közvetlen foglalkoz{s) kapcsolatos feladatokat.” Ezen kívül „l{tj{k el a szakértői véleményhez szükséges vizsg{latok, valamint a közvetlen foglalkoz{sok előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsg{latok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítj{k a folyamatos nyitva tart{st, tov{bb{ végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.” Megemlítendő még az öregségi nyugdíjkorhat{rt öt éven belül elérő pedagógus és óvodai dajka esete, aki ha legal{bb 20 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, kérheti munkaidejének csökkentését. Ebben az esetben fizetése is csökken, de csak a munkaidő-csökkentés ar{ny{nak ötven sz{zalék{val. *65.§ (7)+

20


Az alternatív óvod{k és iskol{k pedagógiai programjukban hat{rozhatj{k meg a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének az {ltal{nos szab{lyoktól eltérő, saj{tos, az adott intézményben érvényes szab{lyait. *9.§ (8)+

Gyakran ismétlődő kérdések a tém{hoz: Ha az intézményvezető dönti el, hogy egy pedagógusnak 22 vagy ak{r 26 ór{ja legyen, nem vezet-e ez feszültségekhez a nevelőtestületekben? A törvény szerint az intézményvezetőnek kötelessége az egyenletes terhelést, a feladatok egyenletes eloszt{s{t biztosítani. Ha ezt a feladat{t nem megfelelően l{tja el, az valóban okozhat feszültségeket, szülhet jogos elégedetlenséget. Ugyanakkor ez nem az új szab{lyoz{s következménye, hiszen ez a felelősség jelenleg is fenn{ll. Egy-egy pedagógus ar{nytalan túlterhelése ma is feszültséghez, vit{hoz és a színvonalas munka veszélyeztetéséhez vezet. Ha nem fizetnek a túlór{ért, nem kell-e jelentős bércsökkenéssel sz{molnia a pedagógusoknak? Ha a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő minimuma (22 óra) és maximuma (26 óra) közötti ór{kat a mai fogalmat haszn{lva túlóraként értelmezzük, 2013-tól négy túlóra lehetséges, szemben a mostani hattal. A fenti munkaidő-sz{mít{si szab{lyok a pedagógus előmeneteli rendszerrel és az Nkt. 7-8. mellékletében szereplő illetményekkel és pótlékokkal egyszerre lépnek hat{lyba. Az új bért{bla szerint a pedagógusoknak m{r az alapbére is jóval magasabb, mint jelenlegi bérük ak{r túlóradíjakkal megemelve. Ha valakinek 26-n{l több ór{ja van, kap-e túlóradíjat? Jelenleg a többlettanít{s maxim{lis heti órasz{ma 6, vagyis egy 22 kötelező ór{val alkalmazott pedagógusnak törvényesen maximum 28 ór{ja lehet. Ez a törvényes maximum 2013-tól 26-ra csökken, vagyis ennél több ór{ja a tant{rgyfeloszt{s szerint törvényesen nem lehet.

21


A 32 ór{s kötött munkaidő a napközisek fölöslegessé v{l{s{t eredményezi? A neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidő maximum 26 óra lehet, ennek keretében tarthat a pedagógus valamilyen tanórai vagy egyéb foglalkoz{st. A napközis foglalkoz{s és a tanulószoba egyéb foglalkoz{snak minősül, teh{t a nevelésseloktat{ssal lekötött munkaidőben és nem a kötött munkaidő foglalkoz{sokkal le nem kötött részében ell{tandó feladatok közé tartozik. Az Nkt. 27.§ (2) úgy rendelkezik, hogy {ltal{nos iskol{ban a foglalkoz{sokat oly módon kell megszervezni, hogy azok legal{bb 16 ór{ig tartsanak. Ez jelentheti tanór{n kívüli foglalkoz{sok szervezését is, melyek közül egyféle lehet a napközi vagy a tanulószoba is. Az Nkt. ezért nem említ külön napközis munkakört, de nem is z{rja ki ilyen foglalkoz{sok szervezését. A 22-26 óra nem fogja azt eredményezni, hogy mindenkinek 26 ór{ja lesz? Mivel az intézmények finanszíroz{s{nak alapja a pedagógusok bére lesz, az intézményeknek nem lesz érdeke, hogy minél nagyobb órasz{mmal minél kevesebb pedagógust alkalmazzanak. A fenntartó pedig nem tagadhatja meg a tant{rgyfeloszt{s jóv{hagy{s{t, ha abban a pedagógusok órasz{ma a neveléssel-oktat{ssal lekötött munkaidőre vonatkozó szab{lyoknak megfelel, vagyis 22 és 26 óra között van. A kötött munkaidő azt jelenti, hogy heti 32 ór{t az intézményben kell tölteni? A kötött munkaidőt az intézményvezető {ltal meghat{rozott feladatok ell{t{s{val kell tölteni. Ennek jelentős részét a tanít{si ór{k és egyéb foglalkoz{sok teszik ki, amelyek értelemszerűen az intézményhez kötődnek. A maradék időben ell{tandó feladatok természetesen lehetnek olyanok is, amelyek nem kapcsolódnak egy bizonyos épülethez. (pl. orvosi vizsg{lat, múzeuml{togat{s, ünnepi rendezvény … stb.) Ha egy iskol{ban minden tan{rnak 7.45-re kell érkeznie, akkor a kötött munkaidejük 14.15-kor véget ér. Ki fog akkor 16 ór{ig foglalkoz{sokat tartani? Ebből a kérdésből logikusan az következik, hogy az órarendet és az iskolai munk{t úgy

22


kell megszervezni, hogy ne kelljen mindenkinek 7.45-kor kezdenie. A 32 óra elosztva napi 6,4 ór{t jelent, a törvény azonban azt nem írja elő, hogy a kötött munkaidőt az egyes tanít{si napokra egyenlően kell elosztani. Vagyis megszervezhető úgy a munka, hogy aki délut{ni foglalkoz{st tart, az aznap, vagy egy m{sik napon később érkezzen az iskol{ba. Értelem szerűen arra is van lehetőség, hogy valaki minden nap később érkezzen és tov{bb maradjon.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel kapcsolatos kérdéseiket tov{bbra is v{rjuk a [email protected] címen.

23

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

Recommend Documents