A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. május 14., szerda
74. szám
Ára: 1755,– Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. május 14.,
TARTALOMJEGYZÉK 2008: XXI. tv.
szerda 132/2008. (V. 14.) Korm. r. 133/2008. (V. 14.) Korm. r.
74. szám
134/2008. (V. 14.) Korm. r. 6/2008. (V. 14.) ME r. 20/2008. (V. 14.) EüM r. 64/2008. (V. 14.) FVM r. 65/2008. (V. 14.) FVM r.
19/2008. (V. 14.) GKM r.
Ára: 1755,– Ft
50/2008. (V. 14.) OGY h. 51/2008. (V. 14.) OGY h. 52/2008. (V. 14.) OGY h.
53/2008. (V. 14.) OGY h.
54/2008. (V. 14.) OGY h.
55/2008. (V. 14.) OGY h. 120/2008. (V. 14.) KE h. 121/2008. (V. 14.) KE h. 122/2008. (V. 14.) KE h. 123/2008. (V. 14.) KE h. 124/2008. (V. 14.) KE h. 1028/2008. (V. 14.) Korm. h. 1029/2008. (V. 14.) Korm. h.
26/2008. (V. 14.) ME h. 3/2008. (MK 74.) ME ut. 4/2008. (MK 74.) ME ut.
Oldal A humángenetikai adatok védelmérõl, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok mûködésének szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl . . . . . . . . . . . A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl A kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . Az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerrõl . . . . . . . . . A minõségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegû támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosításáról. . . . . . . . A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól . . . . . . . Bencsik János országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében . . . . . . . Dr. Havas Szófia országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében. . . . . Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2008. március 9-i országos ügydöntõ népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és lebonyolításáról szóló beszámoló elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Bizottságnak a 2008. március 9-i országos ügydöntõ népszavazásról szóló beszámolója elfogadásáról . . . . Miniszterek felmentésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszterek kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkárok felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkár megbízatásának megszûnésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkárok kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közszolgálati ellenõrzések 2008. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . A Kormány kabinetjeirõl szóló 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat és a Kormánykabinetrõl szóló 1044/2007. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárainak és szakállamtitkárainak feladatkörérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 1/2008. (MK 57.) ME utasítás módosításáról. . . . . . . . . . .
4492 4499 4504 4505 4509 4510 4537
4541
4542 4551 4551
4551
4551
4552 4552 4553 4553 4553 4554 4554 4554
4555 4555 4555 4556
4492
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2008. évi XXI. törvény a humángenetikai adatok védelmérõl, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok mûködésének szabályairól* Az Országgyûlés felismerve, hogy az egyén veleszületett, életre szóló genetikai jellemzõinek speciális és fokozott védelme szükséges, figyelemmel arra, hogy a humánbiológiai anyagmintán végzett genetikai kutatás a betegségek hátterének megértése és kezelési lehetõségek feltárása útján komoly tudományos jelentõséggel bír, tekintettel arra, hogy a genetikai kutatások során az emberi méltóság fokozott védelme indokolt, figyelembe véve a 2002. évi VI. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történõ védelmérõl szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy meghatározza a humángenetikai vizsgálatra és humángenetikai kutatásra vonatkozó szabályokat, a genetikai adatok kezelésének feltételeit és céljait, valamint a biobankokra vonatkozó szabályokat.
A törvény hatálya 2. § (1) E törvény rendelkezéseit – a 27. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel – a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából történõ genetikai mintavételre, a mintavétel helyétõl függetlenül a genetikai adat kezelésére, feldolgozására, továbbá genetikai teszt- és szûrõvizsgálatra és humángenetikai kutatásra, valamint a biobankokra kell alkalmazni. * A törvényt az Országgyûlés 2008. május 5-i ülésnapján fogadta el.
2008/74. szám
(2) E törvényt a teljesen vagy részben automatizált eszközzel, valamint a manuális módon végzett adatkezelésre és adatfeldolgozásra egyaránt alkalmazni kell. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény szerinti DNS-profil nyilvántartásra, valamint más igazságügyi, bûnüldözési és bûnmegelõzési célból történõ adatkezelésre.
Értelmezõ rendelkezések 3. § (1) E törvény alkalmazásában a) érintett: genetikai mintát szolgáltató, az e törvény szerinti adatkezelõvel kapcsolatba került vagy kerülõ természetes személy; b) genetikai minta: minden, e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából levett, vagy e törvény keretei között e célra egyébként felhasználni kívánt, emberbõl származó biológiai anyagminta (szövet-, sejt-, testnedvminta, transzformált sejtvonal vagy sejtekbõl kivont DNS, RNS); c) genetikai adat: meghatározott érintett személy örökletes tulajdonságaira vonatkozó olyan információ, amely genetikai minta feldolgozásából, illetve az egészségügyi dokumentációból származik, és amely az egyén genetikai eredetû betegségekkel kapcsolatos kockázatára, örökölt hajlamára, testi vagy viselkedésbeli jellemzõire utal, és alkalmas lehet arra, hogy az egyén azonosítható legyen; d) kódolt genetikai minta vagy adat: olyan genetikai minta vagy adat, amely mellett a mintát szolgáltató személyre vonatkozó összes személyazonosító adatot kóddal helyettesítették; e) pszeudonimizált genetikai minta vagy adat: olyan kódolt genetikai minta vagy adat, amelynél a személyazonosító adatot helyettesítõ kódot az érintett személy kizárólagos rendelkezésére bocsátották; f) anonimizált genetikai minta vagy adat: olyan genetikai minta vagy adat, amellyel kapcsolatban az érintettre vonatkozó összes személyazonosító adatot személyazonosításra alkalmatlanná tettek; g) biobank: genetikai mintát és az ehhez kapcsolódó genetikai és személyazonosító adatokat az e törvény szerinti humángenetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából tartalmazó mintagyûjtemény; h) humángenetikai kutatás: az egyének genetikai identitását meghatározó, genetikai anyag (gének, kromoszómák) szerkezeti felépítésével, ennek rendellenességeivel, továbbá génekben kódolt program testi, szellemi, viselkedésbeli jellemzõkben való megnyilvánulásával, illetve a génekben kódolt program szülõktõl az utódokba való átjutásának törvényszerûségeivel, e folyamatok rendellenességeinek feltárásával foglalkozó kutatás; i) archivált gyûjtemények: biobankban elkülönítetten tárolt genetikai mintákat és adatokat tartalmazó olyan
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gyûjtemények, amelyek esetében a mintavétel eredeti célja már megvalósult; j) genetikai teszt: diagnosztikus, preszimptómás, prediktív vizsgálatok, heterozigóta, prenatális, preimplantációs, farmakogenetikai laboratóriumi vizsgálatok, amelyek olyan csírasejt eredetû DNS-, illetve kromoszómavariánsok, RNS, valamint ezek specifikus fehérjetermékeinek kimutatására irányulnak, amelyek az ember egészségét károsan befolyásoló hatásokkal társulnak vagy azokat elõre jelzik; k) genetikai szûrés: széles körû, programszerû genetikai vizsgálat, amelyet egy populáció vagy ennek egy csoportján végeznek azzal a céllal, hogy egyes genetikai jellemzõket azonosítsanak tünetmentes személyeknél; l) humángenetikai vizsgálat: j) és k) pontok alatt meghatározottak együttesen; m) genetikai tanácsadás: olyan konzultációs eljárás, amely során külön jogszabály szerint erre jogosult személy tájékoztatást ad a humángenetikai vizsgálatok elõnyeirõl vagy kockázatairól, feltárja a genetikai vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeit, és segíti a betegség természetének megértését; n) harmadik ország: minden olyan ország, amely nem EGT-állam; o) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa és leszármazója; q) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a testvér házastársa és leszármazója. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) értelmezõ rendelkezéseit kell figyelembe venni.
II. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A genetikai adat kezelése 4. § (1) A genetikai adat a) genetikai vizsgálat, illetve b) humángenetikai kutatás céljából kezelhetõ.
4493
(2) Genetikai adatot az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti célból aa) a genetikai vizsgálatot végzõ intézmény, ab) a genetikai vizsgálatot végzõ személy, ac) a 14. § szerinti orvos, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból ba) a kutatást végzõ intézmény, bb) a kutatás végzésében részt vevõ egyéb személy kezelhet. 5. § (1) Genetikai adatot a) a 25. § szerinti felelõs személy e törvény szerinti feladatkörében, b) az adatvédelmi felelõs az Eüak. szerinti feladatkörében eljárva kezelhet. (2) A genetikai adatok megismerésére jogosult az érintett által a 7. § (2) bekezdése szerint megnevezett személy és az érintett közeli hozzátartozója a 7. § (3) bekezdésére és a 10. § (3) bekezdésére figyelemmel.
AZ ÉRINTETT JOGAI A tájékoztatáshoz való jog 6. § (1) Az érintett jogosult a humángenetikai vizsgálat során keletkezett genetikai adatainak megismerésére. (2) A humángenetikai vizsgálat céljából történõ mintavétel elõtt az érintettet genetikai tanácsadás keretében tájékoztatni kell a mintavétel céljáról, a vizsgálat elvégzésének vagy elmaradásának elõnyeirõl és kockázatairól, a lehetséges eredménynek az érintettet és közeli hozzátartozóit érintõ esetleges következményeirõl, a genetikai minta és adat tárolásának módjairól, a különbözõ formában tárolt genetikai minták, továbbá adatok azonosíthatóságának lehetõségeirõl. (3) Ha a genetikai minta kutatási célra felhasználásra kerül, a 8. § (1) bekezdés szerinti beleegyezõ nyilatkozat aláírása elõtt az érintettet tájékoztatni kell az Eütv. 159. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról, a genetikai minta és adat tárolásának módjairól, a különbözõ formában tárolt genetikai minták, illetve adatok azonosíthatóságának lehetõségeirõl, valamint az érintett egyéb nyilatkozata hiányában a genetikai minta archivált gyûjteménybe való bekerülésérõl, a tárolt genetikai minták esetleges továbbításáról. (4) Az érintett jogosult arra, hogy a humángenetikai vizsgálat eredményérõl számára egyéniesített formában, genetikai tanácsadás keretében kapjon tájékoztatást. A tájékoztatásnak segítenie kell az érintettet az eredmény lehetséges következményeinek hosszú távú feldolgozásában és az optimális kezelési lehetõségek kiválasztásában.
4494
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltakon kívül genetikai tanácsadás az érintett egyéni kérelmére is nyújtható. (6) Az automatizált adatfeldolgozás, kódolás esetén az érintettet – kérelmére – tájékoztatni kell az alkalmazott informatikai módszerrõl. (7) Az érintett genetikai adatai megismerésérõl nyilatkozatában lemondhat. A nyilatkozat bármikor korlátozás nélkül visszavonható. Az érintettet errõl a jogáról tájékoztatni kell. 7. § (1) Genetikai adat az érintettel, a (2) bekezdés szerinti személlyel, illetve azzal közölhetõ, aki e törvény alapján a genetikai adat megismerésére jogosult. (2) Az érintett közokiratban, teljes bizonyító erejû magánokiratban vagy írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében megtett szóbeli nyilatkozatával megnevezheti azt a személyt, aki jogosult genetikai adatait megismerni. (3) Amennyiben a közeli hozzátartozó betegsége megelõzése, betegsége természetének megismerése, gyógykezelése, valamint utódaira vonatkozó betegségkockázat megítélése érdekében ez szükséges, akkor a genetikai adatot a közeli hozzátartozó is megismerheti. Ennek érdekében kezdeményezésére a közeli hozzátartozó genetikai tanácsadás keretében, kérelmére jogosult az adatok megismerésére.
Az önrendelkezéshez való jog 8. § (1) A genetikai mintavétel elõtt – függetlenül a genetikai adat kezelésének céljától – a rendelkezésre jogosult részletes tájékoztatáson alapuló, írásban rögzített beleegyezése szükséges. (2) A korlátozottan cselekvõképes személy törvényes képviselõje beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehet az (1) bekezdés szerinti beleegyezõ nyilatkozatot. Az utólagos jóváhagyás megtörténtéig genetikai mintavételre nem kerülhet sor. Cselekvõképtelen személy helyett törvényes képviselõje nyilatkozhat, figyelemmel a 13. § (3) és (4) bekezdéseire. (3) Az (1) bekezdés szerinti beleegyezõ nyilatkozat az alábbiakat tartalmazza: a) az érintett hozzájárulását ahhoz, hogy aa) tõle – elõre meghatározott céllal – genetikai mintát vegyenek, ab) a genetikai mintát, illetve az abból származó genetikai adatot biobankban helyezzék el, és azt a 26. § (5) bekezdése szerint más biobankba továbbítsák, ac) a genetikai mintát, illetve az abból származó genetikai adatot archivált gyûjteményben helyezzék el; b) az érintett nyilatkozatát arra nézve, hogy a genetikai mintának, illetve adatnak
2008/74. szám
ba) csak a mintavétel elsõdleges célja szerinti felhasználásához, bb) e törvény szerinti bármely célú felhasználásához, illetve bc) kizárólag kutatási célú felhasználásához járul hozzá; c) az érintett nyilatkozatát arra nézve, hogy – a 23. § (2) bekezdésében, illetve a 24. §-ban foglaltakra figyelemmel – a genetikai minta, illetve adat személyazonosító adatokkal együttesen történõ tárolásához, kódolt vagy – b) pont bc) alpontja szerinti esetben – pszeudonimizált, illetve anonimizált formában történõ tárolásához járul hozzá; d) az érintett nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (2) és (3), valamint (7) bekezdésében foglalt tájékoztatást megkapta és tudomásul vette. (4) A kódolt genetikai minta, illetve adat tárolása során az érintett azonosítása – e törvény szerint – csak az érintett vagy közeli hozzátartozója érdekében történhet. (5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat hiányában, amennyiben az érintett kifejezetten nem tagadja meg, a genetikai minták és adatok anonimizált formában archivált gyûjteményben elhelyezhetõk. (6) A (3) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjai szerinti esetekben, orvostudományi kutatási célú felhasználás esetén a beleegyezõ nyilatkozatra az orvostudományi kutatásokra vonatkozó külön jogszabály szerinti követelmények is irányadóak. (7) Az érintett az (1)–(3) bekezdés szerinti beleegyezését visszavonhatja. A mintavételt követõen visszavont beleegyezés esetén a 10. §-ban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. (8) A korlátozottan cselekvõképes személy törvényes képviselõje beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával vonhatja vissza beleegyezõ nyilatkozatát. Cselekvõképtelen személy helyett törvényes képviselõje nyilatkozhat. 9. § (1) Elhunyt személybõl genetikai minta levételére, a levett, személyazonosító adatokkal együttesen tárolt vagy kódolt genetikai minta vizsgálatára, humángenetikai kutatás céljából történõ igénybevételére vagy a belõle származó genetikai adat felhasználására akkor kerülhet sor, ha az elhunyt ez ellen életében nem tett tiltakozó nyilatkozatot. (2) Az elhunyt még életében rendelkezhet úgy is, hogy a tõle a halálát követõen vett genetikai minta felhasználásának célját korlátozza. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tiltakozó vagy korlátozó nyilatkozatot a cselekvõképes személy közokiratban, teljes bizonyító erejû magánokiratban vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – két tanú együttes jelenlétében szóban tehet.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4495
(4) Korlátozottan cselekvõképes személy saját genetikai mintái levételének, illetve felhasználásának megtiltásáról, korlátozásáról törvényes képviselõjének közremûködése nélkül is nyilatkozhat a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A humángenetikai vizsgálatot végzõ egészségügyi szolgáltatónak meg kell felelnie a genetikai minták és adatok tárolása e törvény és külön jogszabály szerinti feltételeinek.
(5) A cselekvõképtelen személy helyett törvényes képviselõje nyilatkozhat a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
13. § (1) Humángenetikai vizsgálat megelõzési, diagnosztikai, terápiás vagy rehabilitációs célból és kizárólag egészségügyi érdek alapján végezhetõ.
(6) Szóbeli nyilatkozat esetén azt írásba kell foglalni, amelyen a két tanú aláírásával igazolja a szóbeli nyilatkozat megtörténtét. A kezelõorvosnál tett szóbeli nyilatkozatot – amelyet két tanú aláírásával látott el – vagy az egyébként rendelkezésére álló nyilatkozatot a kezelõorvos az egészségügyi dokumentációban írásban rögzíti, illetve ahhoz csatolja. 10. § (1) Az érintett személyazonosító adataival együttesen tárolt, kódolt, illetve pszeudonimizált genetikai adatai kezeléséhez adott hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A visszavonó nyilatkozat esetén az érintett kérheti a genetikai minta és a belõle származó valamennyi genetikai adat megsemmisítését. (2) A genetikai minta és adatok megsemmisítését kizárólag humángenetikai kutatási célból felhasznált minta és adatok esetén haladéktalanul, legkésõbb 8 napon belül, genetikai vizsgálat céljából tárolt minta és adatok esetén a kérelem elõterjesztésétõl számított 30. napot követõen, a kérelemtõl számított 45 napon belül kell elvégezni a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A kérelem beérkeztétõl a genetikai minták és adatok kizárólag a közeli hozzátartozó érdekében kezelhetõek. (3) A közeli hozzátartozó betegsége megelõzése, betegsége természetének megismerése, gyógykezelése, valamint utódaira vonatkozó betegségkockázat megítélése érdekében a genetikai adatok megismerésére jogosult. Ennek érdekében a kezelõorvos az általa ismert közeli hozzátartozót közvetlenül is felhívja a genetikai adatok genetikai tanácsadás keretében történõ megismerésének szükségességére, vagy kezdeményezi az érintett személynél közvetlen hozzátartozójának genetikai tanácsadásba történõ bevonását. 11. § E fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazása során az Eütv. 13. és 14. §-ának a tájékoztatáshoz való jogra és 16. §-ának a beleegyezõ nyilatkozatra vonatkozó szabályai is megfelelõen irányadóak.
III. Fejezet
(2) Humángenetikai vizsgálat elvégzéséhez az érintett 8. § (1) bekezdés szerinti beleegyezése szükséges. (3) Nem végezhetõ humángenetikai vizsgálat cselekvõképtelen személyen, kivéve, ha a vizsgálat eredményének ismeretében olyan intézkedés hozható, amely megakadályozza a cselekvõképtelen személy betegségének kialakulását, késlelteti annak kezdetét, korlátozza a súlyosságát, fogyatékosságot elõzhet meg, elõsegíti egészségének helyreállítását, illetve a már megkezdett vizsgálat folytatása irányának meghatározásához szükséges. (4) A humángenetikai vizsgálat kivételesen a közeli hozzátartozó érdekében is elvégezhetõ a (3) bekezdés szerinti célok keretei között a cselekvõképtelen személyen, ha a vizsgálat elvégzése más vizsgálattal nem pótolható, a vizsgálattal elérhetõ elõnyök meghaladják az azzal járó esetleges kockázatokat és hátrányokat, vagy a vizsgálat természete feltétlenül indokolja, hogy a vizsgálatot cselekvõképtelen személyen végezzék el. 14. § A humángenetikai vizsgálat eredményét közölni kell azzal a kezelést végzõ orvossal, aki a vizsgálatot kezdeményezte. 15. § A humángenetikai vizsgálat érdekében történõ mintavételt megelõzõ, a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a humángenetikai vizsgálat pontos céljára. A tájékoztatásban meghatározott célt meghaladóan végzett további vizsgálat – így különösen a humángenetikai vizsgálat eredményeként szükségessé váló további vizsgálat – a 8. § (3) bekezdésének b) pont bb) alpontja szerinti rendelkezõ nyilatkozat hiányában kizárólag az érintett megfelelõ tájékoztatását követõ ismételt beleegyezése esetén végezhetõ el. Az ismételt beleegyezõ nyilatkozat megtételére a 8. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
IV. Fejezet
A HUMÁNGENETIKAI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A GENETIKAI MINTÁK ÉS ADATOK KUTATÁSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
12. § (1) Humángenetikai vizsgálat csak a külön jogszabály szerint felszerelt, szakképzett személyi háttérrel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatónál végezhetõ.
16. § (1) Genetikai minták, illetve adatok humángenetikai kutatás céljából e törvény rendelkezései szerint használhatók fel.
4496
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
(2) Humángenetikai kutatás esetén az Eütv. 157–164. §-aiban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
20. § Genetikai vizsgálat céljából vett genetikai minta kutatási célú felhasználására a 19. §-ban foglalt szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.
(3) Humángenetikai kutatás csak olyan intézményben végezhetõ, ahol a genetikai minták és adatok tárolásának e törvény és külön jogszabály szerinti feltételei rendelkezésre állnak. Ennek hiányában a kutatási terv nem engedélyezhetõ.
V. Fejezet
17. § (1) A populáción végzett humángenetikai kutatás egy adott csoporthoz tartozó egyének, illetve különbözõ csoportokhoz tartozó egyének között létezõ genetikai variációk megoszlásának meghatározására, azok természetének és következményeinek feltárására végezhetõ. (2) Az (1) bekezdés szerinti genetikai kutatás széles körû tájékoztatás, a személyiség genetikán kívüli jellemzõit is tiszteletben tartó eljárás biztosításával végezhetõ. A kutatási eljárás során a kutatás céljáról, a kutatásba bevont alanyok körérõl, számáról, a kutatás idõtartamáról, a minták, illetve adatok tárolásának módjairól a kutatásba bevont populáció egésze számára is tájékoztatás nyújtható, amely nem helyettesítheti az érintettek egyedi tájékoztatását és beleegyezõ nyilatkozatát. (3) Az (1) bekezdés szerinti genetikai kutatás során nyert genetikai minta, illetve adat személyazonosításra nem alkalmas módon, a kutatásba bevont csoportra jellemzõ ismérv szerint is csoportosítható. (4) Az egyén viselkedésbeli jellemzõit vizsgáló humángenetikai kutatás a személyiség genetikán kívüli jellemzõit is tiszteletben tartó kutatási eljárás biztosításával végezhetõ. 18. § Az érintett a kutatás során bármikor kérheti a kizárólag kutatási célú genetikai minta, illetve a belõle származó genetikai adatok kódolását, pszeudonimizálását vagy anonimizálását. 19. § (1) Archivált gyûjteményben tárolt, nem anonimizált genetikai minta, illetve adat új kutatáshoz történõ felhasználásához az érintett 8. § (1) bekezdése szerinti beleegyezõ nyilatkozata szükséges. Amennyiben az érintett az adott kutatáshoz történõ felhasználáshoz nem járul hozzá, a minta és adat az adott célra nem használható fel. (2) Amennyiben a beleegyezés más ok miatt nem szerezhetõ be, a személyazonosító adattal együtt tárolt genetikai mintát, illetve adatot a további felhasználást megelõzõen kóddal kell ellátni azzal, hogy a kódolt genetikai minta, illetve adat kizárólag az érintett hozzájárulása esetén tárolható ismét személyazonosító adatokkal együttesen. A genetikai minta, illetve adat kódolás nélkül, külön beleegyezés hiányában humángenetikai kutatási célra akkor is felhasználható, ha az érintett 8. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata ezt lehetõvé tette.
A BIOBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 21. § Biobankban elhelyezett genetikai minta és ahhoz kapcsolódó személyes adatok kezelése, tárolása tekintetében az érintett 8. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata az irányadó. 22. § (1) Biobankot genetikai vizsgálatokra, illetve meghatározott orvostudományi kutatások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével létesíthet és tarthat fenn. (2) Humángenetikai kutatást végzõ egyéb intézmény az (1) bekezdés szerinti engedély hiányában, engedélyezett egyedi kutatási terv alapján, az abban foglalt keretek között mûködtethet biobankot a kutatás elvégzéséhez szükséges genetikai minták és adatok tárolására, kezelésére a kutatás idõtartamára. (3) A kutatási terv abban az esetben engedélyezhetõ, ha a humángenetikai kutatást végzõ intézmény rendelkezik biobankkal vagy a biobank létesítésére és fenntartására vonatkozó, e törvény és külön jogszabály szerinti feltételekkel. (4) Genetikai vizsgálatokat is végzõ egészségügyi szolgáltató mûködése abban az esetben engedélyezhetõ, ha az egészségügyi szolgáltató rendelkezik biobankkal vagy a biobank létesítésére és fenntartására vonatkozó, e törvény és külön jogszabály szerinti feltételekkel. 23. § (1) A genetikai minta, illetve adat tárolása során biztosítani kell a genetikai minta, illetve adat védelmét megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel, továbbá illetéktelen személy hozzáférésével szemben. (2) Genetikai mintát és adatot – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – kódolt formában kell tárolni. (3) A kódolt genetikai mintát, adatot, illetve a kódkulcsokat mind fizikailag, mind elektronikusan elkülönítve kell tárolni. (4) A kódkulcshoz való hozzáférés joga e törvény keretei között a 25. § szerinti felelõs személyt illeti meg. A kódkulcs elkülönített tárolása során biztosítani kell, hogy az arra jogosult személyen kívül ahhoz más ne férhessen hozzá.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A pszeudonimizált minta, illetve adat kódját a mintát szolgáltató személy kizárólagos rendelkezésére kell átadni. 24. § (1) Genetikai minta, illetve adat személyazonosító adatokkal együttesen csak az érintett hozzájárulása alapján tárolható.
4497
30 évig, kivéve, ha az érintett a genetikai adat kezeléséhez adott beleegyezését visszavonja. Ebben az esetben – az érintett tájékoztatását követõen – valamennyi, a genetikai adatokra vonatkozó nyilvántartást meg kell semmisíteni. A kötelezõ nyilvántartási idõt követõen az adatok az Eüak. szerint kezelhetõek. A nyilvántartás elektronikus formában is történhet.
(2) Személyazonosító adatokkal együttesen tárolt, valamint kódolt genetikai mintát, illetve adatot tartalmazó nyilvántartás személyazonosító adatokat tartalmazó nyilvántartással nem kapcsolható össze.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a gyûjtött, vizsgált, tárolt, feldolgozott és elosztott, illetve egyéb módon felhasználásra került genetikai minták típusát, mennyiségét, eredetét és rendeltetési célját, valamint az ezekbõl kialakított genetikai adatokat.
25. § (1) A biobankon belül a genetikai minták és genetikai adatok védelméért, a genetikai minták és adatok nyilvántartásáért, a nyilvántartás megõrzéséért a biobankot mûködtetõ intézmény vezetõje, valamint az általa a biobank mûködésének felügyeletére kijelölt személy (a továbbiakban: felelõs személy) a felelõs.
(3) A biobank további genetikai vizsgálat, illetve humángenetikai kutatás céljából nem anonimizált módon csak az érintett 8. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata keretei között továbbíthat genetikai adatot.
(2) A felelõs személynek legalább az alábbi feltételekkel kell rendelkeznie: a) egyetemi szintû vagy azzal egyenértékûként elismert szakképesítés az orvostudomány vagy a biológiatudomány területén, továbbá b) legalább kétéves szakmai gyakorlat az a) pontban megjelölt területen. (3) A felelõs személy feladatkörében a) érvényesíti a genetikai minták és adatok gyûjtésére, tárolására, feldolgozására és elosztására, valamint az adatvédelmi követelményekre vonatkozó jogszabályi elõírásokat és intézményi szabályokat; b) rendszeresen értékeli az intézményben mûködõ biobank tevékenységének jogszerûségét és szakszerûségét, és az értékelés eredményérõl tájékoztatja az intézmény vezetõjét; c) a jogszabályoknak, illetve szakmai szabályoknak nem megfelelõ mûködés esetén kezdeményezi az intézmény vezetõjénél a jogszerû, illetve szakszerû mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedés megtételét, szükség szerint a tárolt genetikai mintákkal vagy anyagokkal végzett tevékenység felfüggesztését; d) a biobank mûködésének ellenõrzését végzõ hatóságokat tájékoztatja a mûködéssel összefüggõ, az ellenõrzéshez nélkülözhetetlen adatokról. (4) A biobankot létesítõ egészségügyi szolgáltató és más intézmény tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet az (1) bekezdésben említett felelõs személy nevérõl a felelõsségi körébe tartozó konkrét intézményi feladatok megjelölésével. 26. § (1) A biobankban tárolt minden genetikai mintát és adatot, valamint az ezekkel kapcsolatos minden eljárást, tevékenységet, a genetikai minta és adat továbbítását nyilván kell tartani az adatfelvételtõl számított legalább
(4) Minden további, a 8. § (1) bekezdése szerinti beleegyezõ nyilatkozat kereteit meghaladó adattovábbításhoz az érintett beleegyezésének ismételt beszerzése szükséges. (5) A biobank a biobankot létesítõ intézmény tevékenységi körén kívül e törvény szerinti célból csak más biobank, illetve megfelelõ kutatási engedéllyel rendelkezõ számára adhat át genetikai mintát, illetve adatot. (6) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásától elkülönített nyilvántartást vezet a biobankokról, illetve érvényes kutatási engedély alapján genetikai mintát, adatot tároló intézményekrõl, amely nyilvánosan hozzáférhetõ. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat a mûködést, illetve a kutatási tervet engedélyezõ hatóságok, illetve személyek az engedély kiadását követõen haladéktalanul átadják a nyilvántartásnak. A nyilvántartás genetikai adatokat nem tartalmazhat. 27. § (1) A biobankra vonatkozó szabályokat minden, e törvény hatálybalépése elõtt humángenetikai vizsgálat, valamint humángenetikai kutatás céljából létrejött, sejt-, szövetmintát vagy más, humánbiológiai anyagot tartalmazó gyûjteményre is – ide nem értve az átültetés céljából létrehozott szövetbankot, valamint az ivarsejt-adományozás és -letét céljából létrehozott ivarsejtbankot – alkalmazni kell. (2) E törvény hatálybalépése elõtt létrejött, kizárólag humángenetikai kutatási célból felhasználni kívánt sejt-, szövetmintát vagy más, humánbiológiai anyagot tartalmazó gyûjteményre – ide nem értve az átültetés céljából létrehozott szövetbankot, valamint az ivarsejt-adományozás és -letét céljából létrehozott ivarsejtbankot – a 19. § rendelkezéseit a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (3) Az e törvény hatálybalépése elõtt gyûjtött, kizárólag humángenetikai kutatási célból felhasználni kívánt geneti-
4498
MAGYAR KÖZLÖNY
kai minta, illetve adat további kezelése céljából az érintetteket a törvény hatálybalépését követõ hat hónapos határidõ tûzésével fel kell hívni a 8. § (1) bekezdése szerinti beleegyezõ nyilatkozat megtételére. A beleegyezõ nyilatkozatok beszerzése érdekében az adatkezelõnek legalább az egészségügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium honlapján felhívást kell közzétenni, mely tartalmazza az érintettek megfelelõ tájékoztatásához szükséges információkat. (4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti beleegyezés nem szerezhetõ be, a genetikai mintát, illetve adatot a további kezelést megelõzõen anonimizálni kell e törvény elõírásainak megfelelõen. (5) A biobankká történõ átalakuláshoz, illetve a biobank létesítéséhez az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges. (6) Az átalakuláshoz szükséges engedély iránti kérelem benyújtása során a (3) bekezdés szerinti felhívás megtörténtét igazolni kell.
VI. Fejezet GENETIKAI ADATOK ÉS MINTÁK KÜLFÖLDRE TÖRTÉNÕ TOVÁBBÍTÁSA 28. § (1) Humángenetikai kutatás céljából az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor. (2) Humángenetikai kutatás céljából csak anonimizált, kódolt vagy pszeudonimizált genetikai minta, illetve adat továbbítható harmadik országba, és csak abban az esetben, ha az adott ország joga legalább az e törvény, illetõleg a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerinti adatvédelmet biztosítja. Kódolt genetikai minta és adat harmadik országba történõ továbbítása során a személyazonosításra alkalmassá tételhez szükséges kódkulcs nem továbbítható. (3) Humángenetikai vizsgálat céljából csak kódolt genetikai minta továbbítható harmadik országba. Az adatvédelem (2) bekezdés szerinti szintjét ebben az esetben is biztosítani kell. (4) Genetikai minta, illetve adat csak olyan harmadik országból hozható be, ahol az e törvény, illetve az Avtv. szerinti követelmények biztosítottak. (5) A genetikai minták és adatok (2) és (3) bekezdésekben foglalt továbbítását az egészségügyi államigazgatási szerv részére a továbbítást megelõzõen, személyazonosításra alkalmatlan módon be kell jelenteni. A bejelentés során meg kell jelölni, hogy a harmadik országba történõ adattovábbítás feltételei a személyes adatok megfelelõ
2008/74. szám
szintû védelme tekintetében mely, az Avtv.-ben meghatározott jogcím alapján kerültek meghatározásra.
VII. Fejezet ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 29. § Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az Avtv. és az Eüak. rendelkezéseit kell alkalmazni. 30. § (1) Ez a törvény 2008. július 1-jén lép hatályba. (2) A törvény 3. § (1) bekezdésének q) pontja 2009. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 3. § (1) bekezdés p) pontja hatályát veszti. E bekezdés 2009. január 2-án hatályát veszti. (3) Az e törvény hatálybalépése elõtt a 4. § (1) bekezdése szerinti célokból létrejött sejt-, szövetmintát vagy más, humánbiológiai anyagot tartalmazó gyûjteményeknek – ide nem értve az átültetés céljából létrehozott szövetbankot, valamint az ivarsejt-adományozás és -letét céljából létrehozott ivarsejtbankot – 2009. október 1. napjáig kell megfelelniük e törvény biobankra vonatkozó szabályainak. (4) Az e törvény hatálybalépése elõtt a törvény elõírásainak is megfelelõen anonimizált genetikai minták és adatok humángenetikai kutatás és vizsgálat céljából az e törvényben foglaltaknak megfelelõen kezelhetõk. 31. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelõs miniszter, hogy a) a genetikai teszt- és szûrõvizsgálatok részletes szabályait, b) a genetikai teszt- és szûrõvizsgálatokat végzõ laboratóriumok mûködésének minimumfeltételeit, c) a genetikai teszt- és szûrõvizsgálatokat végzõ laboratóriumokkal szembeni akkreditációs, minõség-ellenõrzési követelményeket, d) a genetikai minta és a genetikai adat tárolásának, kezelésének, feldolgozásának, a genetikai adatok kódolásának részletes szabályait, e) a biobank mûködésének szakmai minimumfeltételeit, az engedélyezés szempontjait, f) a beleegyezõ nyilatkozat formai követelményeit rendeletben meghatározza. 32. § A Kormány évente beszámol az Országgyûlés elõtt e törvény alkalmazásának tapasztalatairól és megvizsgálja a törvény módosításának szükségességét. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány rendeletei A Kormány 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelete az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § Az önkormányzati miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) helyi önkormányzatokért, b) sportpolitikáért, c) katasztrófák elleni védekezésért, d) köziratok kezelésének szakmai irányításáért, e) lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, f) turizmusért, g) választójogi és népszavazási szabályozásért, h) választások és népszavazások lebonyolításáért, i) közigazgatás-szervezésért felelõs tagja.
2. § A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) elõkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, c) elõkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és elõkészíti a nemzetközi szerzõdéseket, megköti a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntéselõkészítõ tevékenysége keretében képviselendõ kormányzati álláspont elõkészítésérõl, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntés-elõkészítõ fórumain való képviseletérõl, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában,
4499
i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, j) közremûködik a nemzeti fejlesztési terv elõkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, k) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat.
3. § A miniszter a) a helyi önkormányzatokért való felelõssége körében elõkészíti különösen aa) a helyi önkormányzatokról, ab) a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), továbbá – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve – a jegyzõ, a fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) jogállásáról, ac) a helyi önkormányzati képviselõk jogállásáról, ad) a helyi önkormányzatok társulásairól, ae) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásáról, af) a helyi önkormányzati tulajdonról, illetve vagyongazdálkodásról, ag) a közigazgatási hivatalok mûködésérõl, ah) a temetkezési közszolgáltatásról, b) a sportpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a sportról és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl, c) a katasztrófák elleni védekezésért való felelõssége körében felel a polgári védelemért és a tûz elleni védekezésért, e körben elõkészíti különösen ca) a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakításáról és mûködtetésérõl, cb) a polgári védelem feladatairól, szervezetérõl, mûködésérõl, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségérõl, cc) a tûz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokról, cd) az ipari balesetek megelõzésérõl és elhárításáról, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerérõl, ce) az infrastruktúra kritikus elemeivel kapcsolatos feladatokról, d) a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelõssége körében elõkészíti a köziratok kezelésérõl, e) a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen ea) a lakásügyrõl, eb) a társasházról, lakásszövetkezetrõl, lakásokról, ec) az állami lakáscélú támogatásokról,
4500
MAGYAR KÖZLÖNY
f) a turizmusért való felelõssége körében elõkészíti különösen fa) a turizmusról, fb) az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl, fc) az utazási és utazást közvetítõ szerzõdésrõl, fd) a falusi és agroturizmusról, g) a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelõssége körében elõkészíti különösen ga) az országgyûlési és az európai parlamenti képviselõk, valamint a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, továbbá a kisebbségi önkormányzati képviselõk választásáról, gb) az országos és helyi népszavazásról, gc) a választási eljárásról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.
4. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelõssége körében a) mûködteti a Duna Palota és Kiadót, b) közremûködik a közigazgatási hivatalok – mint a Kormány területi szervei – irányításában. (2) A miniszter a sportpolitikáért való felelõssége körében a) irányítja a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetet, b) biztosítja a Nemzeti Sporttanács mûködését. (3) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelõssége körében a) irányítja az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot; b) mûködteti ba) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszert, bb) a Nemzeti Helyzetértékelõ Központot; c) felügyeli a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központot. (4) A miniszter a turizmusért való felelõssége körében mûködteti a Regionális Idegenforgalmi Bizottságokat és az Országos Idegenforgalmi Bizottságot.
5. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelõssége körében a) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen mûködõ helyi önkormányzati képviselõ-testület feloszlatását, b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen mûködõ kisebbségi önkormányzati testület feloszlatását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve,
2008/74. szám
c) elõkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetõleg a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyûlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket, d) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét, biztosítja a felelõsségi körébe tartozó önkormányzati feladatok egyeztetését, összehangolását, e) az önkormányzati érdekszövetségek javaslatának kikérését követõen kijelöli az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációjának tagjait, f) összehangolja a polgármester, a jegyzõ, a képviselõtestület hivatalának ügyintézõje által ellátott, az államigazgatási feladatok ellenõrzésére irányuló tevékenységet, g) ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzésének szakmai irányítását, h) ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzése szakmai irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve, i) közremûködik az igazságügyi és rendészeti miniszternek a közterület-felügyelettel kapcsolatos szabályozási feladatai ellátásában, valamint gondoskodik a közterületfelügyelettel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáról, j) gondoskodik a temetkezési közszolgáltatás ellátásának szakmai irányításáról és az ellátás szakmai követelményei meghatározásáról. (2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelõssége körében, a helyi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggésben a) ellátja – a pénzügyminiszterrel együttesen – a központi költségvetés elõkészítésébõl és végrehajtásából, valamint a zárszámadásból adódó, helyi önkormányzatokat és a helyi kisebbségi önkormányzatokat érintõ kormányzati teendõket, és szervezi az azok megalapozásához szükséges információszolgáltatást, b) összehangolja a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésével összefüggõ tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, c) részt vesz a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozásának kidolgozásában, a feladatok végrehajtásának szervezésében, d) közremûködik a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív költségvetési hozzájárulásokra és támogatásokra, valamint a központi adókból részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok elõkészítésében, e) elõsegíti az önkormányzati finanszírozási rendszer továbbfejlesztését, különös tekintettel a társult feladatellátás, így a többcélú kistérségi társulások ösztönzésére, f) összehangolja – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 96. § c) pontjában meghatározott – felelõsségi körében az önkormányzati kötelezõ feladatok differenciált telepítésével összefüggõ ágazati döntéseket, valamint közremûködik a pénzügyminiszter ezzel összefüggõ finanszírozási feladatai ellátásában,
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
g) elõsegíti, hogy a helyi önkormányzatok sikeresen vehessék igénybe az európai uniós támogatásokat, h) mûködteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert, i) közremûködik a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyoni helyzetét érintõ állami döntések elõkészítésében, j) közremûködik a helyi önkormányzatok és intézményeik számviteli, továbbá az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedõ pénzügyi információs rendszerének kidolgozásában, mûködtetésében, k) részt vesz a helyi önkormányzatok kötelezõ feladatés hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában, l) közremûködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintõ részének kidolgozásában, m) gondoskodik a központi költségvetésnek a tárca fejezetében meghatározott önkormányzati fejlesztési és vis maior támogatások finanszírozásáról, elszámolási rendjérõl, valamint az ezt elõsegítõ információs rendszer mûködtetésérõl. (3) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelõssége körében, a Kormány területi szerveivel kapcsolatos feladatkörében a) szakmai irányítást gyakorol a közigazgatási hivatal vezetõjének a dekoncentrált szervek tekintetében gyakorolt ellenõrzési tevékenysége felett, b) ellenõrzi a közigazgatási hivatalok mûködését, c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve, a közigazgatási hivatalok útján összehangolja a több ágazatot érintõ, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását, d) gondoskodik a több megyét érintõ, illetve a fõváros közigazgatási határán túlterjedõ területi koordinációs feladatok ellátásáról, e) közremûködik a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak elõkészítésében, gondoskodik az általános eljárásjogi szabályozás hatályosulásának vizsgálatáról, f) javaslatot készít – a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve – a kistérségi és regionális közigazgatási intézményrendszer átalakítására, g) az érintett miniszterekkel együttmûködve kialakítja és mûködteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert.
6. § (1) A miniszter a sportpolitikáért való felelõssége körében a) javaslatot tesz a Kormány részére a sporttal kapcsolatos kormányzati koncepciókra, programokra, összehangolja az érintett miniszterek sporttal kapcsolatos tevékenységét, b) közremûködik az aktív, mozgásgazdag szabadidõtöltéssel, az egészségmegõrzéssel és -fejlesztéssel, vala-
4501
mint az egészségügy területén a megelõzéssel összefüggõ állami feladatok végrehajtásában, c) segíti az önkormányzatok sporttal kapcsolatos, sportigazgatási és sportszervezési feladatainak megvalósulását, végrehajtását, d) állami, önkormányzati és vállalkozói források bevonásával gondoskodik a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos fejlesztési és rekonstrukciós programokról, e) az országos sportági szakszövetségekkel, az országos sportági szövetségekkel, valamint az e célra létrehozott intézményeivel együttmûködve gondoskodik a sportágfejlesztési és mûhelytámogatási programok kidolgozásáról és megvalósításáról, az utánpótlás-nevelés támogatásáról, a nemzeti válogatottak felkészülésének támogatásáról, a fogyatékosok sportjával összefüggõ állami feladatok ellátásáról, valamint az illetékes miniszterekkel együttmûködésben – az esélyegyenlõség biztosítására is figyelemmel – koncepciókat alkot a szabadidõ-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nõk és családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, az idõsek (seniorok) sportjának, a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsõoktatás sportjának a fejlesztésére, támogatására, f) kapcsolatot tart és együttmûködik a civil sportigazgatás szervezeteivel, valamint a sport területén mûködõ egyéb érdek-képviseleti szervekkel, g) a nevelési, oktatási intézményekben a közoktatásról szóló törvény által szabályozott fizikai állapotfelmérés kivételével összehangolja, illetõleg feladat- és hatáskörében mûködteti a lakosság – elsõsorban a gyermekek és a fiatalok – fizikai állapotának sport célú felmérését és értékelését szolgáló mérõ, értékelõ, statisztikai és információs rendszert. (2) A miniszter a sporttal kapcsolatos feladatainak ellátása során az érintett miniszterekkel együttmûködik a) a lakosság egészségi állapotának megõrzésével, a sportegészségügyi rendszer és a sportorvosi hálózat mûködtetésével és fejlesztésével, valamint a népegészségügyi program megvalósításával, b) a tiltott teljesítményfokozó szerek elleni küzdelemmel, c) a sport nevelõ és integráló funkcióit kihasználva, a sport értékeit képviselve a káros szenvedélyek elleni fellépéssel, káros szenvedélyektõl mentes életre neveléssel, d) a felnõttképzés sportot érintõ szabályozásával, továbbá a fogyatékos személyek társadalmi életben való részvételét elõsegítõ támogatások és szolgáltatások megteremtésével, a szabadidõ hasznos eltöltését szolgáló programok megvalósításával, a teljesítményen alapuló sporttevékenység társadalmi elismerésének támogatásával, e) a sporthuliganizmus elleni küzdelemmel, valamint a sportrendezvények biztonságos lebonyolításával, f) az oktatási rendszerben folyó testnevelés feladatainak meghatározásával, a szakképzés sportot érintõ szabályozásával, a testkulturális felsõfokú képzések képesítési követelményeinek kidolgozásával, valamint a köz- és
4502
MAGYAR KÖZLÖNY
a felsõoktatásban részt vevõk egészséges életmódja és szabadidõs sportolása feltételeinek kialakításával, g) a sport eszközrendszerén keresztül a társadalom megújításának segítésével a közösségi kohézió fejlesztésével összefüggõ kormányzati teendõk ellátásában.
7. §
2008/74. szám
k) koordinálja a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos feladatok ellátását, l) irányítja és felügyeli a katasztrófavédelmi és tûzvédelmi szakmai képzés, továbbképzés rendszerét és szerveit, m) közremûködik a polgári válság-, katasztrófa- és veszélyhelyzeti irányítási rendszer továbbfejlesztésében, n) irányítja a védelmi igazgatás – feladat- és hatáskörébe tartozó – egyes feladatainak ellátásában részt vevõ szervek értesítésével összefüggõ tevékenységeket.
(1) A miniszter ellátja a sportigazgatási szerv feladatait. (2) A miniszter sportigazgatási szervként vezeti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokat.
8. § A miniszter a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos felelõssége körében a) irányítja a polgári védelemmel összefüggõ hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat, b) elõkészíti a tûz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, mûködésével összefüggõ jogi szabályozást, kialakítja a tûz elleni védekezés szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesítésérõl, ellátja a tûz elleni védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat, c) szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek tûzvédelmi tevékenysége felett, d) elõkészíti – az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatójával együttmûködve – a nukleárisbaleset-elhárítási nemzeti politikát érintõ kormányzati döntéseket, és koordinálja a kormányzati szervek nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait, e) biztosítja a RODOS valósidejû nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ mûködési feltételeit, kapcsolatot tart az európai adatcsere-központokkal, f) ellátja a NATO Felsõszintû Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának (SCEPC) szerveivel való kapcsolattartást, g) ellátja a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel összefüggõ feladatokat, h) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendõit, i) közremûködik a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás elõkészítésében, j) közremûködik a polgármesterek, jegyzõk katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében,
9. § (1) A miniszter – a minõsített adatot tartalmazó iratok kivételével – a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelõssége körében a) ellenõrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél, b) jóváhagyja a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben a központi államigazgatási szervek egyedi iratkezelési szabályzatait, valamint az általuk készített egységes iratkezelési szabályzatok és irattári mintatervek kiadásakor – az oktatási és kulturális miniszterrel közösen – egyetértési jogot gyakorol, c) a közlevéltárak ellenõrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történõ áttérés tapasztalatait, d) részt vesz az iratkezelésért felelõs és az iratkezelést végzõ személyek szakmai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásában, e) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól, f) az elektronikus iratkezelés fokozatos bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében fa) folyamatosan gyûjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, fb) koordinálja a Kormány által megjelölt stratégiai célok és a rendelkezésre álló anyagi erõforrások figyelembevételével, a központi államigazgatási szervekkel, valamint – a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel együttmûködve – a területi és helyi államigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok és a közlevéltárak iratkezelése, informatikai feltételrendszerének, infrastruktúrájának megteremtésére irányuló fejlesztési tervek elkészítését, fc) javaslatokat dolgoz ki a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel együttmûködve az fb) alpontban nem szereplõ, közfeladatot ellátó szervek iratkezelése informatikai feltételrendszerének fejlesztésére. (2) A miniszter – a minõsített adatot tartalmazó iratok kivételével – a jóváhagyott fejlesztési tervek, valamint az
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
iratkezeléshez fûzõdõ szakmai, ügyviteli és levéltári érdekek együttes figyelembevételével a) kezdeményezi az iratkezeléshez alkalmazandó bemeneti/kimeneti és kommunikációs adatformátumokat meghatározó nemzeti, illetve nemzetközileg elfogadott szabványok és ajánlások kiválasztását, adaptálását, b) meghatározza, rendszerbe foglalja és közzéteszi mindazokat az iratkezeléshez szükséges kísérõ adatokat (metaadatokat), amelyek az iratkezelés során keletkeznek, meghatározza ezek egységes elnevezését, lehetséges adattartalmát, megengedett forrásait, leírásuk módját és azt folyamatosan karbantartja, c) figyelemmel kíséri az iratkezelési informatikai rendszerek és eszközök alkalmazhatóságát, az azok tanúsításával kapcsolatos követelményeket, továbbá elemzéseket végeztet, a szabályozásban folyamatosan követi a technológiai fejlõdés adta lehetõségeket, gondoskodik a tanúsítás követelményeinek folyamatos korszerûsítésérõl, d) részletes ajánlásokat fogalmaz meg az iratkezelési rendszerekre vonatkozóan a közigazgatásban használható kommunikációs követelményekre, a hagyományos és elektronikus iratkezelésben használható formátumokra, anyagokra és ezek minõségi elõírásaira, e) részletes ajánlásokat fogalmaz meg a központi államigazgatási szervek irattári terveinek egységesítése érdekében.
10. § A miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelõssége körében a) gondoskodik a kormányprogram lakásügyi feladatainak megvalósításával kapcsolatos intézkedések elõkészítésérõl, végrehajtásáról, b) mûködteti az állami támogatású lakáspályázati rendszert.
11. § A miniszter a turizmusért való felelõsségi körében a) kidolgozza a turizmusirányítás cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési stratégiáját, ehhez kapcsolódóan a marketingkoncepciót, a turisztikai támogatási rendszert, továbbá az ezekkel kapcsolatos döntési javaslatokat, b) közremûködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében, c) kialakítja és mûködteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét, d) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok, a turizmus fejlesztését szol-
4503
gáló nemzetközi programok végrehajtását, valamint közremûködik az európai uniós tagsággal összefüggõ kormányzati kapcsolatok szervezésében, elõsegíti a két- és többoldalú nemzetközi turisztikai kapcsolatok fejlesztését, továbbá részt vesz a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában, e) irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet, f) együttmûködik az érintett miniszterekkel a gyermekek és a fiatalok iskolán kívüli szabadidõtöltéséhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltételeinek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozásában és végrehajtásában, g) együttmûködik a szociális és munkaügyi miniszterrel az ifjúsági turizmussal kapcsolatos feladatok végrehajtásában, h) együttmûködik a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a falusi és agroturizmussal kapcsolatos vidékfejlesztési feladatok ellátásában.
12. § A miniszter a választások és népszavazások lebonyolításáért való felelõssége körében a) irányítja és szervezi a választások, valamint az országos népszavazás lebonyolítását, b) elkészíti a választások és az országos népszavazások költségvetését és a fedezet biztosítására vonatkozó javaslatokat, c) gondoskodik a korszerû választástechnikai eszközök kipróbálásáról, kísérleti bevezetésérõl.
13. § A minisztert a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az igazságügyi és rendészeti miniszter helyettesíti.
14. § (1) Ez a rendelet 2008. május 15-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
4504
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelete a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) közlekedésért, b) energiapolitikáért, c) bányászati ügyekért, d) elektronikus hírközlésért, e) postaügyért felelõs tagja.
2. § A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) elõkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, c) elõkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és elõkészíti a nemzetközi szerzõdéseket, megköti a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntéselõkészítõ tevékenysége keretében képviselendõ kormányzati álláspont elõkészítésérõl, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntés-elõkészítõ fórumain való képviseletérõl, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, j) közremûködik a nemzeti fejlesztési terv elõkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében,
2008/74. szám
k) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat.
3. § (1) A miniszter a közlekedésért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a közúti közlekedésrõl, b) a légi közlekedésrõl, c) a vasúti közlekedésrõl, d) a vízi közlekedésrõl, e) a veszélyes áruk szállításáról, f) a kombinált árufuvarozásról, g) a közlekedési szolgáltatásokról, h) a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításáról, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl, a közlekedési hatósági eljárások díjairól, i) a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, j) a közlekedés védelmérõl, k) a közlekedés biztonságáról, l) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, m) a közlekedési szakemberek képzésérõl, vizsgáztatásáról, utánképzésérõl, n) a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (2) A miniszter az energiapolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a villamos energiáról, b) a földgázellátásról, c) a villamos energia és a földgáz határon keresztül történõ szállításáról, d) a távhõszolgáltatásról, e) a központi fûtésrõl és melegvíz-szolgáltatásról, f) a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl, g) a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, h) a megújuló energiaforrások hõ- és villamosenergiatermelési céllal történõ felhasználásáról, i) az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendõ lépésekrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (3) A miniszter a bányászati ügyekért való felelõssége körében elõkészíti a bányászatról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (4) A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelõssége körében – a digitális mûsorterjesztésre való átállás
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kivételével – elõkészíti az elektronikus hírközlésrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (5) A miniszter a postaügyért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a postai tevékenységrõl, b) a postai szolgáltatások ellátásáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.
4. § (1) A miniszter a közlekedésért való felelõssége körében irányítja a) a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, b) a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, c) a Magyar Vasúti Hivatalt, d) a Közlekedésbiztonsági Szervezetet, e) a szolnoki MÁV Kórház és Rendelõintézetet. (2) A miniszter a bányászati ügyekért való felelõssége körében irányítja a) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, b) a Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatóriumot.
5. § A miniszter az energiapolitikáért való felelõssége körében egyetértési jogot gyakorol a) az új belépõ tartalékba tartozó egységmennyiség kivételével az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kiosztásával összefüggõ, más miniszter hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében, b) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítésébõl származó bevétel felhasználására vonatkozó, más miniszter hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében.
4505
ban levõ, autópálya-beruházással összefüggõ közbeszerzési eljárások alapján megkötendõ koncessziós szerzõdések esetében a gazdasági és közlekedési miniszter jogutódja a miniszter. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelete a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) gazdaságpolitikáért, b) iparügyekért, c) kereskedelemért, d) külgazdaságért, e) területfejlesztésért és területrendezésért, f) településfejlesztésért és településrendezésért, g) építésügyért, h) fejlesztéspolitikáért felelõs tagja.
2. § 6. § A minisztert a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter helyettesíti.
7. § (1) Ez a rendelet 2008. május 15-én lép hatályba. (2) A Magyar Köztársaság képviseletében korábban eljárt gazdasági és közlekedési miniszter által autópályaberuházással összefüggésben megkötött koncessziós szerzõdések és e rendelet hatálybalépésének napján folyamat-
A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) elõkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, c) elõkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és elõkészíti a nemzetközi szerzõdéseket, megköti a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,
4506
MAGYAR KÖZLÖNY
g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntéselõkészítõ tevékenysége keretében képviselendõ kormányzati álláspont elõkészítésérõl, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntés-elõkészítõ fórumain való képviseletérõl, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, j) felelõs a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért és megvalósulásának nyomon követéséért, k) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat.
3. § (1) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a gazdasági versenyképesség javításával, b) a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejlõdésük támogatásával, c) a gazdasági kamarákkal, d) a beruházások ösztönzésével, e) a nemzeti akkreditálással összefüggõ jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (2) A miniszter az iparügyekért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a mérésügyrõl, b) a nemzeti szabványosításról, c) a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl, tanúsításáról és forgalmazásáról, d) a telepengedélyezésrõl, e) a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, f) a kábítószer-prekurzorokkal végezhetõ tevékenységekrõl, g) a mûszaki termékek termékbiztonságáról és piacfelügyeletérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (3) A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a kereskedelemrõl, b) a vásárokról és a piacokról, az üzletek mûködésérõl, c) a vendéglátásról, d) a közraktározásról,
2008/74. szám
e) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, f) a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (4) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselõ jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépõ kereskedelmérõl, b) a kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl, c) a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (5) A miniszter a területfejlesztésért és területrendezésért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl, b) az Országos Területrendezési Tervrõl, a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervérõl, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérõl, c) a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatairól, d) a kedvezményezett térségek besorolásáról, e) a területfejlesztési koncepciókról, programokról és a területrendezési tervekrõl, f) a vállalkozási övezetekrõl, g) a területfejlesztési önkormányzati társulások mûködésérõl, h) a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletérõl, i) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl, adatszolgáltatás rendjérõl, j) a területfejlesztést szolgáló forrásokról, k) a területrendezés szakmai követelményeirõl, l) a címzett és céltámogatásokról, m) a kistérségi koordinátorokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (6) A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a településfejlesztésrõl és településrendezésrõl, b) a településfejlesztési koncepciókról, programokról és a településrendezési tervekrõl, c) a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl, az adatszolgáltatás rendjérõl, d) a településfejlesztést szolgáló forrásokról, e) a településrendezés szakmai követelményeirõl, f) a településtervezésrõl, g) a településüzemeltetésrõl, h) a kéményseprõ-ipari közszolgáltatásról,
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
i) a hátrányos helyzetû településekrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (7) A miniszter az építésügyért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) az épített környezet alakításáról és védelmérõl, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokról, c) az építményekrõl és az építési tevékenységrõl, d) a területi és fõépítészi tevékenységrõl, e) az építészeti-mûszaki tervezésrõl, a tervpályázatról, f) az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl, g) az életvédelmi és kettõs rendeltetésû létesítményekrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki.
4. § (1) A miniszter az iparügyekért való felelõssége körében irányítja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt. (2) A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében irányítja a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, b) a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot. (3) A miniszter a területfejlesztésért és területrendezésért való felelõssége körében mûködteti a) a Magyarországi Régiók Brüsszeli Irodáját, b) az Országos Területfejlesztési Tanácsot. (4) A miniszter az építésügyért való felelõssége körében törvényességi felügyeletet gyakorol a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara felett. (5) A miniszter a fejlesztéspolitikáért való felelõssége körében irányítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
4507
(4) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében – foglalkoztatási ügyek tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter közremûködésével – elõkészíti a kormányzati befektetésösztönzési intézkedéseket és összehangolja azok végrehajtását.
6. § (1) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendõ, illetve az ezektõl érkezõ értesítések és bejelentések továbbításával összefüggõ feladatokat. (2) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében a) az érintett miniszterekkel együttmûködve kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, az Európai Unió kereskedelem- és vámpolitikájával kapcsolatos álláspontot, és azokat az Európai Unió feladatkörrel rendelkezõ szerveinél képviseli, b) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó külképviseleteket (így különösen az OECD melletti Magyar Állandó Képviseletet és a WTO melletti Magyar Állandó Képviseletet), valamint a szakdiplomatákat, c) a külügyminiszterrel egyetértésben javaslatot tesz az OECD melletti Magyar Állandó Képviseletet és a WTO melletti Magyar Állandó Képviseletet vezetõ nagykövet személyére, dönt a szakdiplomaták személyérõl, d) stratégiát dolgoz ki a külföldi mûködõtõke-befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének, valamint a hazai vállalkozások mûködõtõkeexportjának elõsegítésére, e) irányítja, értékeli és ellenõrzi a kereskedelemfejlesztést és a befektetésösztönzést szolgáló hazai intézményrendszert.
5. § (1) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében a pénzügyminiszterrel együttesen javaslatot készít a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre. (2) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében ellátja a gazdasági versenyképesség javításával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. (3) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében egyetértési jogot gyakorol az üvegházhatású gázoknak az új belépõ tartalékba tartozó kibocsátási egységeinek kiosztásával kapcsolatos, más miniszter hatáskörébe tartozó ügyek, valamint az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységek értékesítésére vonatkozó javaslat tekintetében.
7. § A miniszter a területfejlesztésért és területrendezésért való felelõssége körében a) irányítja a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek rendszerének kialakítását, mûködését, b) elõkészíti az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérõl szóló országgyûlési beszámolót, c) kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásának szabályait, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára,
4508
MAGYAR KÖZLÖNY
d) kidolgozza a vállalkozási övezetek létrehozásának és mûködésének szabályait, továbbá javaslatot tesz vállalkozási övezetek kijelölésére, e) közremûködik a regionális fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, ellátja az Országos Területfejlesztési Tanácsban való részvétellel és a Tanács mûködésével kapcsolatos feladatokat, összehangolja a központi közigazgatási szervek területfejlesztéssel összefüggõ tevékenységét, biztosítja a területfejlesztés ágazati és területi szereplõi közötti koordinációt, f) az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek összhangjának megteremtése érdekében szakmai szempontból állást foglal a megyei területrendezési tervekrõl, g) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintõ kutatási elemzõ tevékenységet, e körben együttmûködési megállapodásokat köt, támogatja a kutatási-fejlesztési feladatok ellátását, h) kialakítja és mûködteti a terület- és regionális fejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert, i) szakmai irányítást gyakorol a területi fõépítészek területfejlesztéssel, valamint területrendezéssel összefüggõ feladatainak ellátása felett, különös tekintettel az államigazgatási szervként végzett hatósági feladataikra, továbbá ellátja a másodfokú területrendezési hatósági feladatokat, koordinálja a Területi Fõépítészi Hivatalok tevékenységét, j) ellátja a területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, k) javaslatot tesz a Kormány képviselõjére a Balaton Fejlesztési Tanácsban, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsban és a regionális fejlesztési tanácsokban, l) összehangolja a Balatonnal kapcsolatos összkormányzati feladatokat, részt vesz a Balatoni Tárcaközi Bizottság tevékenységében, m) közremûködik a területi marketingtevékenység kormányzati feladatainak ellátásában, n) összehangolja a területfejlesztési célokat és az önkormányzati fejlesztéseket közvetlenül szolgáló hazai pénzügyi források pályázati rendszerben történõ felhasználását, gondoskodik a pályázati rendszer kialakításáról, elõkészítésérõl, nyilvántartást vezet a pályázatokról, o) mûködteti a közvetlen terület- és a területi önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló decentralizált pályázati rendszert, p) elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat, egybeveti azokat a gazdaságpolitikai és környezetgazdasági célokkal, gondoskodik az azokkal összefüggõ kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak elkészítésérõl, q) elõkészíti, kidolgozza és ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének (regionális, megyei, kistérségi) korszerûsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
2008/74. szám
r) kidolgozza és megvalósítja a területfejlesztés intézményrendszerének központi finanszírozását, s) felügyeli és szakmailag irányítja a kistérségi hálózat munkáját, t) koordinálja a regionális fejlesztési és határ menti operatív programok tervezését.
8. § A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelõssége körében a) külön jogszabályban foglaltak szerint végsõ szakmai véleményt ad a települések településrendezési eszközeirõl azok megállapítása elõtt, b) segíti a településrendezést érintõ kutatási elemzõ tevékenységet, támogatja a kutatás-fejlesztési feladatok ellátását, c) szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol a területi fõépítészek településrendezéssel összefüggõ feladatainak ellátása felett, d) szakmailag irányítja a közigazgatási hivatalok vezetõinek a települési önkormányzatok településrendezési tevékenysége feletti törvényességi ellenõrzését, e) kialakítja és mûködteti a településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert, f) közremûködik a települési marketingtevékenység kormányzati feladatainak ellátásában, g) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelõzésével és elhárításával kapcsolatos pályázati rendszer mûködtetésérõl, h) elemzi a településfejlesztési folyamatokat, egybeveti azokat a területfejlesztési, a gazdaságpolitikai és a környezetgazdasági célokkal, gondoskodik az azokkal összefüggõ kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak elkészítésérõl, i) gondoskodik a kéményseprõ-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai irányításáról és az ellátás szakmai követelményei meghatározásáról.
9. § A miniszter az építésügyért való felelõssége körében a) javaslatot tesz az építésügyi stratégiai koncepciók és programok megalapozására, érvényesíti a Kormány építésügyi politikáját és képviseli azokat a civil társadalommal, a szakmai és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás során, b) közremûködik az építésüggyel kapcsolatos országos kutatási-fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában, c) elõsegíti – az oktatási és kulturális miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter bevonásával – az építészeti kultúra megõrzését, fenntartható fejlesz-
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, mûszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és mûködtet, d) egyetértési jogot gyakorol az oktatási és kulturális miniszterrel a régészeti lelõhelyek védetté nyilvánítása és a védettség megszüntetése ügyében, továbbá a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság munkájában és a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott Egyezmény végrehajtásában, e) részt vesz az akadálymentes épített környezet alakításával összefüggõ feladatok megvalósításában, f) közremûködik a közigazgatási hivatalok építésfelügyeleti és jogalkalmazási tevékenységének ellenõrzésében, g) ellátja a hatáskörébe utalt minõségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minõségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, az áruk és szolgáltatások biztonságára vonatkozó szabályozási feladatokat, közremûködik a nemzeti szabványok kidolgozásában, h) közremûködik a kiemelkedõ építészeti és régészeti emlékek országos védettségûvé nyilvánításában, illetve a védettség megszüntetésében, i) gondoskodik az építésügy körébe tartozó hatósági nyilvántartási rendszer kialakításáról és mûködtetésérõl, j) javaslatot tesz az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító környezetbarát építés feladataival összefüggõ, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, az épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmára, továbbá az építõipart, építõanyag-ipart érintõ állami támogatások, pályázatok kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására, k) összehangolja és szakmailag irányítja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét, l) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták, valamint a mûemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozó szabályozás kialakítása tekintetében, m) ellátja az építési termékek és felvonók megfelelõségével, a felvonók és mozgólépcsõk létesítésével és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat, n) ellátja az építészeti kultúra fejlesztésével és a helyi építészeti örökség megóvásával, valamint a tervtanácsokkal kapcsolatos feladatokat.
10. § A miniszter a fejlesztéspolitikáért való felelõssége körében a) kormányhatározatban foglalt kivételekkel összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintû fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos tevékenységét,
4509
b) együttmûködik a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a vidékfejlesztés átfogó közép- és hosszú távú stratégiájának tervezésében, c) feladatai körében jogosult a központi államigazgatási szervektõl adatokat, információkat, elemzéseket kérni, d) a Nemzeti Segély Koordinátor és a Schengen Alap Felelõs Személy, e) ellátja a Lisszaboni Program nemzeti koordinátora feladatait.
11. § A minisztert a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter helyettesíti.
12. § (1) Ez a rendelet 2008. május 15-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnök 6/2008. (V. 14.) ME rendelete a kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet módosításáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 76. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Ksztv. 71. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem: 1. § A kormányhivatalokat felügyelõ miniszterek kijelölésérõl szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendelet 1. § b) és d) pontjában a „gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész
4510
MAGYAR KÖZLÖNY
helyébe a „közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter” szöveg, e) pontjában az „az igazságügyi és rendészeti miniszter” szövegrész helyébe az „a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter” szöveg, f) pontjában az „a gazdasági és közlekedési miniszter” szövegrész helyébe az „a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter” szöveg lép.
2. § (1) Ez a rendelet 2008. május 15-én lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos szervezetirányítási jogkörérõl szóló 7/2006. (XII. 20.) ME rendelet, az egészségügyi miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelölésérõl szóló 2/2008. (IV. 29.) ME rendelet, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelölésérõl szóló 4/2008. (IV. 29.) ME rendelet, valamint a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter hatáskörét gyakorló miniszter kijelölésérõl szóló 5/2008. (IV. 29.) ME rendelet. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Az egészségügyi miniszter 20/2008. (V. 14.) EüM rendelete az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerrõl Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. § (11) bekezdés a) pontjában – a 19. § (8) bekezdése vonatkozásában az Étv. 20. § (11) bekezdés b) pontjában – kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el:
2008/74. szám
re, forgalomba hozatalára, forgalmazására és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából nem minõsül tápszernek a) a külön jogszabály alapján nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyag, illetve készítmény, b) a speciális – gyógyászati célra szánt – diétás élelmiszer (speciális tápszer).
2. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) csecsemõ: a tizenkét hónaposnál fiatalabb gyermek; b) kisgyermek: az egy- és hároméves kor közötti gyermek; c) anyatej-helyettesítõ tápszer: olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amely önmagában kielégíti a csecsemõk tápanyagszükségletét a születést követõ elsõ hónapokban a megfelelõ kiegészítõ táplálás bevezetéséig; d) anyatej-kiegészítõ tápszer: olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amely csecsemõk táplálására szolgál a megfelelõ kiegészítõ táplálás bevezetésekor, és amely a fõ folyadékelemet alkotja ezen csecsemõk fokozatosan változatosabbá váló étrendjében; e) növényvédõszer-maradék: a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 3. § 18. pontja szerint meghatározott növényvédõ szernek az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszerekben levõ maradéka, beleértve ennek anyagcseretermékeit és a bomlásából és reakciójából származó termékeket is; f) gyártási tétel: az a tápszermennyiség, amely ugyanazon elõállítási, illetve kiszerelési folyamatban, vagy egy gyártási sorozatban készült. (2) E rendelet alkalmazása során az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdésének (1), (4), (5), (6) pontjában elõírt „állítás”, „tápértékre utaló állítás”, „egészségre vonatkozó állítás” és a „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás” fogalommeghatározásokat, a nagykereskedelem fogalma tekintetében a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § l) pontja, az elõállító és forgalmazó fogalma tekintetében az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 2. § 10. és 13. pontjai szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
1. §
3. §
(1) E rendelet az egészséges csecsemõk számára fogyasztásra szánt anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer elõállítására, összetételére, kiszerelésére, jelölésé-
(1) Anyatej-helyettesítõ tápszert és anyatej-kiegészítõ tápszert csak akkor lehet Magyarországon forgalomba hozni, ha megfelelnek e rendelet elõírásainak.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti anyatejhelyettesítõ tápszeren kívül más terméket nem lehet forgalomba hozni, vagy nem lehet úgy megjeleníteni, mint ami önmagában alkalmas arra, hogy kielégítse az egészséges csecsemõk tápanyagszükségletét életük elsõ hónapjaiban, a megfelelõ kiegészítõ táplálás bevezetéséig.
4. § Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer nem tartalmazhat semmilyen anyagot olyan mennyiségben, amely veszélyezteti a csecsemõk és a kisgyermekek egészségét.
5. § Az anyatej-helyettesítõ tápszer az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott fehérjeforrásokból és adott esetben egyéb olyan élelmiszer-összetevõkbõl állítható elõ, amelyek a tudományos ismeretek szerint bizonyítottan alkalmasak a csecsemõk születéstõl kezdõdõ különleges táplálására.
6. § Az anyatej-kiegészítõ tápszer a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott fehérjeforrásokból és adott esetben egyéb olyan élelmiszer-összetevõkbõl állítható elõ, amelyek a tudományos ismeretek szerint bizonyítottan alkalmasak a hat hónapnál idõsebb csecsemõk különleges táplálására.
7. § (1) Az élelmiszer-összetevõk anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerben való felhasználására az 1. és 2. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az anyatej-helyettesítõ tápszernek az 1. mellékletben meghatározott összetételi követelményeknek kell megfelelnie, az 5. melléklet elõírásainak figyelembevételével. (3) Az 1. melléklet 2.1. pontjában megjelölt, tehéntejfehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszernek, melynek fehérjetartalma az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti minimális érték és 0,5 g/100 kJ (2 g/100 kcal) közötti, a tudományos ismeretek alapján alkalmasnak kell lennie a csecsemõk különleges táplálására. (4) Az 1. melléklet 2.2. pontjában meghatározott fehérje-hidrolizátumokból gyártott anyatej-helyettesítõ tápszernek, melynek fehérjetartalma az 1. melléklet 2.2. pontja szerinti minimális érték és 0,56 g/100 kJ (2,25 g/100 kcal) közötti, a tudományos ismeretek alapján alkalmasnak kell
4511
lennie a csecsemõk különleges táplálására és meg kell felelnie a 6. melléklet megfelelõ elõírásainak. (5) Az anyatej-kiegészítõ tápszernek a 2. mellékletben meghatározott összetételi követelményeknek kell megfelelnie, az 5. melléklet elõírásainak figyelembevételével. (6) Nem minõsül anyatej-helyettesítõ tápszernek és anyatej-kiegészítõ tápszernek az olyan termék, amelynek a fogyasztásra alkalmas elkészítéséhez ivóvíz minõségû vízen kívül más anyag hozzáadása is szükséges.
8. § (1) Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer elõállításához csak a 3. mellékletben felsorolt ásványi anyagok, vitaminok, aminosavak és egyéb nitrogénvegyületek, valamint egyéb különleges táplálkozási célokat szolgáló anyagok használhatóak fel. (2) Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer elõállításához felhasználható adalékanyagokat a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-95/2 jelû kötelezõ elõírása tartalmazza. (3) A mikrobiológiai követelmények tekintetében az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszernek az élelmiszerekben elõforduló mikrobiológiai szennyezõdések megengedhetõ mértékérõl szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendeletben foglaltaknak kell megfelelnie.
9. § (1) Az anyatej-helyettesítõ tápszer hatékony hatósági ellenõrzésének elõsegítése érdekében a termék Magyarországon történõ forgalomba hozatalakor az elõállító vagy forgalmazó (a továbbiakban együtt: forgalmazó) a forgalomba hozatalt bejelenti az Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézetnél (a továbbiakban: OÉTI), a különleges táplálkozási célú élelmiszerekrõl szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R. I.) 4. számú melléklete szerinti adatlap, valamint a terméken használt címke mintájának egyidejû megküldésével. (2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a már bejelentett és forgalmazott termék összetételében, az összetevõk arányában a csomagolást és a jelölést illetõen bármely változás történik. (3) A fogyasztó egészségének védelme érdekében, a termékek megfelelõ megítélése és táplálkozás-élettani értékelése céljából az OÉTI a bejelentõtõl további dokumentumokat is kérhet. Kétség esetén a készítmény biztonságos alkalmazhatóságára vonatkozó bizonyítási kötelezettség a forgalmazót terheli.
4512
MAGYAR KÖZLÖNY 10. §
(1) Az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerben – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az egyes növényvédõszer-maradékok nem haladhatják meg a 0,01 mg/kg értéket a fogyasztásra kész vagy az elõállító utasításainak megfelelõen fogyasztásra elkészített termékben. (2) A 8. mellékletben felsorolt növényvédõ szereket nem lehet anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer elõállítására szánt mezõgazdasági termékekben felhasználni. A fogyasztásra kész, illetve az elõállító utasítása szerint fogyasztásra elkészített anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer azonban az ellenõrzés szempontjából megfelelõ, ha a 8. melléklet 1. és 2. táblázatában felsorolt növényvédõ szerek maradékának mennyisége nem haladja meg a 0,003 mg/kg szintet. (3) A 9. mellékletben meghatározott növényvédõ szer esetén a 9. mellékletben meghatározott maximális szermaradék-értéket kell alkalmazni a fogyasztásra kész vagy az elõállító utasításainak megfelelõen fogyasztásra elkészített termékben.
11. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az anyatejhelyettesítõ tápszer elnevezésének és címkéjének az „anyatej-helyettesítõ tápszer”, az anyatej-kiegészítõ tápszer elnevezésének és címkéjének az „anyatej-kiegészítõ tápszer” megnevezést tartalmaznia kell. (2) A teljes mértékben tehéntej-fehérjékbõl elõállított anyatej-helyettesítõ tápszer elnevezésének és címkéjének a „tejalapú anyatej-helyettesítõ tápszer”, a teljes mértékben tehéntej-fehérjékbõl elõállított, anyatej-kiegészítõ tápszer elnevezésének és címkéjének a „tejalapú anyatejkiegészítõ tápszer” megnevezést tartalmaznia kell.
12. § (1) Az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 4. §-a szerinti adatokon kívül az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer címkéjén a következõket kell magyar nyelven feltüntetni: a) anyatej-helyettesítõ tápszer esetében tájékoztatást arról, hogy a termék megfelel a nem szoptatott csecsemõk különleges táplálására a születéstõl kezdõdõen; b) az anyatej-kiegészítõ tápszer esetében tájékoztatást arról, hogy ba) csak a hat hónapnál idõsebb csecsemõk különleges tápanyagigényét elégíti ki, bb) csak egy részét képezheti a vegyes étrendnek,
2008/74. szám
bc) az élet elsõ hat hónapjában az anyatej helyettesítésére nem használható; c) anyatej-kiegészítõ tápszer esetében figyelmeztetõ feliratot arról, hogy a kiegészítõ táplálás megkezdésére vonatkozó döntést a hat hónapos kort megelõzõen csak olyan szakemberek tanácsára hozzák meg, akik a csecsemõ- és gyermekgondozás területén tevékenykednek és egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek, és az ilyen döntés alapjául az egyes csecsemõk egyedi növekedési és fejlõdési igényei szolgáljanak; d) anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer esetében a kJ-ban és a kcal-ban kifejezett hasznosítható energiatartalmat, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmat a fogyasztásra kész termék 100 ml-ében, számszerû formában kifejezve; e) anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer esetében az 1. és a 2. mellékletekben említett minden egyes ásványi anyag és vitamin átlagos mennyiségét, és amennyiben hozzáadott kolint, inozitot és karnitint tartalmaz, úgy ezek mennyiségét a fogyasztásra kész termék 100 ml-ében, számszerû formában kifejezve; f) anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer esetében utasításokat a termék megfelelõ elkészítésére, tárolására és a keletkezõ maradék megsemmisítésére vonatkozóan, valamint figyelmeztetést a nem megfelelõ elkészítés és tárolás egészségügyi kockázataira. (2) A címke a következõket tartalmazhatja: a) az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer vonatkozásában a 3. mellékletben említett tápanyagok átlagos mennyiségét a fogyasztásra kész termék 100 ml-ében számszerû formában kifejezve, az (1) bekezdés e) pontjában felsoroltakon kívül; b) anyatej-kiegészítõ tápszer esetén a fogyasztásra kész termék 100 ml-ére vonatkozóan a 7. mellékletben említett vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét a számszerû információn kívül az ott megadott referenciaértékek százalékában kifejezve. (3) Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer címkéjét úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a szükséges információt a termékek megfelelõ felhasználásáról, és ne tántorítsa el az anyát a szoptatástól. (4) Tilos a „humanizált”, „maternalizált”, „adaptált”, „emberi”, „anyaszerû”, „alkalmassá tett”, valamint az olyan kifejezések használata, amelyek az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszert az anyatejjel egyenértékûnek tüntetik fel. (5) Az anyatej-helyettesítõ tápszer címkéjének a következõket is tartalmaznia kell, „Fontos figyelmeztetés” cím alatt: a) annak megjelenítését, hogy a szoptatás a legjobb táplálási mód a csecsemõ számára, b) figyelmeztetõ feliratot, hogy a terméket csak olyan szakemberek tanácsára használják, akik a csecsemõ- és gyermekgondozás területén tevékenykednek és egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Az anyatej-helyettesítõ tápszer címkéje nem tartalmazhat csecsemõképeket, sem más olyan képet vagy szöveget, amely idealizálhatja a termék használatát. A címke tartalmazhat grafikus megjelenítéseket a termék azonosításának megkönnyítése és az elkészítés módjának szemléltetése érdekében. (7) Az anyatej-helyettesítõ tápszer címkéje csak a 4. mellékletben felsorolt esetekben és az ott meghatározott feltételekkel összhangban tartalmazhat a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat. (8) Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszert úgy kell címkézni, hogy az lehetõvé tegye a fogyasztók számára e termékek egyértelmû megkülönböztetését, és elkerülhetõ legyen az anyatej-helyettesítõ és anyatejkiegészítõ tápszer összetévesztésének kockázata. (9) A (3)–(8) bekezdésben említett követelményeket, tilalmakat és korlátozásokat a termék külsõ megjelenésére, alakjára, az alkalmazott csomagolóanyagra, az elrendezés módjára és a környezetére az árusítóhelyeken, valamint a reklámra is megfelelõen alkalmazni kell.
13. § (1) Az anyatej-helyettesítõ tápszerek reklámozása kizárólag a csecsemõgondozásra vagy tudományos publikációkra szakosodott kiadványokban történhet. Az anyatejhelyettesítõ tápszerek reklámozására a 12. § (3)–(8) bekezdésében megállapított feltételek vonatkoznak. Az anyatej-helyettesítõ tápszer reklámja csak tudományosan megalapozott és tényszerû információt tartalmazhat, és nem utalhat arra, vagy nem sugallhatja, hogy a tápszerrel történõ táplálás egyenértékû vagy elõnyösebb, mint a szoptatás. (2) Az anyatej-helyettesítõ tápszert árusító helyeken nem lehet semmilyen, az anyatej-helyettesítõ tápszert népszerûsítõ tevékenységet végezni, amely az anyatej-helyettesítõ tápszer vásárlásának ösztönzését segíti elõ. (3) Az anyatej-helyettesítõ tápszerek elõállítói és forgalmazói a nyilvánosságnak, várandós anyának, szoptatós anyának vagy családtagjainak ingyenes vagy csökkentett árú készítményt, mintát vagy bármely más népszerûsítõ ajándékot egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi szolgáltató alkalmazottja útján sem adhat.
14. § (1) Azoknak az írásos vagy audiovizuális jellegû tájékoztató és oktató anyagoknak, amelyek csecsemõk táplálásával foglalkoznak, és amelyeket várandós nõk, csecsemõs, illetve kisgyermekes anyák részére szántak, közérthetõ tájékoztatást kell nyújtaniuk a következõkrõl: a) a szoptatás elõnyei és elsõdlegessége,
4513
b) az anya táplálkozása, felkészülése a szoptatásra és a szoptatás folytatására, c) a részleges tápszeres táplálás lehetséges negatív hatásai a szoptatásra, d) a szoptatás megszakítása esetén fellépõ nehézségek visszaszoktatáskor, e) szükség esetén az anyatej-helyettesítõ tápszer helyes felhasználása. (2) Az anyatej-helyettesítõ tápszer felhasználásáról is információt tartalmazó tájékoztató vagy oktató anyagban fel kell tüntetni a tápszer használatának szociális és pénzügyi vonatkozásait, a nem megfelelõ élelmiszerek és táplálási módszerek, és különösen az anyatej-helyettesítõ tápszer helytelen használatának egészségügyi kockázatait. Az ilyen anyag nem tartalmazhat olyan képet, amely idealizálja az anyatej-helyettesítõ tápszer alkalmazását. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztató és oktató anyagoknak, valamint egyéb tájékoztató és oktató eszközöknek az elõállító és forgalmazó általi térítésmentes rendelkezésre bocsátása csak az OÉTI engedélyével vagy az általa az ilyen esetekre megállapított és közzétett elveknek megfelelõen történhet. A térítésmentes rendelkezésre bocsátást az OÉTI-nél be kell jelenteni. Ha az OÉTI a bejelentéstõl számított 30 napon belül a rendelkezésre bocsátást határozattal nem tiltja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a rendelkezésre bocsátáshoz hozzájárul. (4) A (3) bekezdés szerinti anyag vagy eszköz viselheti a rendelkezésre bocsátó cég nevét vagy cégjelét, azonban nem utalhat az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer kereskedelmi márkájára, védjegyére, és csak az egészségügyi ellátó hálózaton belül terjeszthetõ. (5) Valamely intézet vagy szervezet részére akár az intézményen belüli vagy azon kívüli felhasználásra ajándékozott vagy csökkentett áron adott anyatej-helyettesítõ tápszer csak olyan csecsemõ részére adható, akinek anyatej-helyettesítõ tápszerrel való táplálása szükséges és ez csak addig történhet, ameddig arra feltétlenül szükség van.
15. § (1) Az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer, illetve az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer gyártási tételére vonatkozó – feltételezett – nem megfelelõséget a forgalmazó és a tápszert rendelõ orvos a tudomására jutást követõen haladéktalanul köteles az OÉTI-nek bejelenteni. (2) A bejelentõ a reklamáció okának leírásával együtt a kifogásolt mintát, továbbá egy darab, a kifogásolt tápszerrel azonos gyártási sorozatú, zárt csomagolású mintát köteles beküldeni az OÉTI-be. A bejelentõnek közölnie kell azt is, hogy milyen készlettel rendelkezik a kifogásolt sorozatból.
4514
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésrõl az OÉTI az Országos Tisztifõorvosi Hivatalt (a továbbiakban: OTH) értesíti. Az OTH a hiba súlyát mérlegeli, és amennyiben felmerül a gyanúja annak, hogy a kifogásolt anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer egészségkárosodást okozhat, a gyártási tétel forgalmazását átmenetileg megtilthatja az egészségkárosító hatás megállapítására irányuló vizsgálat lezárásáig. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kifogásolt tétel egészségkárosodást okozhat, az OTH elrendeli a termék forgalomból történõ kivonását. (4) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az anyatejhelyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer, illetve a gyártási tétel nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az OTH a forgalmazót határidõ tûzésével felszólítja a hiányosságok megszüntetésére, illetve a szükséges intézkedések végrehajtására. Amennyiben a forgalmazó a felszólításnak határidõben nem tesz eleget, az OTH elrendeli a termék forgalomból történõ kivonását, és errõl a bejelentõt haladéktalanul értesíti. (5) Az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer forgalomból való kivonásának végrehajtása és annak költségei – amennyiben a nem megfelelõség beigazolódik – a forgalmazót terhelik. (6) Az elõállító vagy annak magyarországi megbízottja – az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerek minõségi ellenõrzése céljából – köteles minden gyártási tételbõl három csomagolási egység megõrzésérõl gondoskodni legalább a minõségmegõrzési idõ végéig, és azt kérésre az OÉTI rendelkezésére bocsátani.
16. § (1) A forgalmazó, illetve az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszert rendelõ orvos köteles az alkalmazás során általa észlelt vagy tudomására jutott a) az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer alkalmazása során fellépõ súlyos, nemkívánatos, illetve b) az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer további alkalmazását befolyásoló mellékhatásokat az OÉTI-nek bejelenteni.
2008/74. szám
(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R. I. elõírásait kell alkalmazni.
17. § Az anyatej-helyettesítõ és az anyatej-kiegészítõ tápszer társadalombiztosítási támogatással történõ rendelésére és kiadására a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok az irányadók.
18. § Az e rendelet 7. § (2)–(5) bekezdésében elõírt követelményeknek nem megfelelõ, a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekrõl szóló 24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R. II.) 1. számú melléklete 4. pontjában meghatározott, a kifejezetten csecsemõk számára készült speciális gyógyászati célokra szánt tápszer 2012. január 1-jétõl nem hozható forgalomba.
19. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, egyidejûleg az anyatej-helyettesítõ és az anyatejkiegészítõ tápszerekrõl szóló 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R. III.) hatályát veszti. (2) Az e rendelet 7. § (2)–(5) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelõ, az R. II. 1. számú melléklete 4. pontjában meghatározott, a kifejezetten csecsemõk számára speciális gyógyászati célra szánt tápszer összetételére vonatkozóan a 10. mellékletben foglalt elõírásokat 2011. december 31-éig lehet alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépését megelõzõen forgalomba hozott anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszer – a 18. §-ban foglaltak sérelme nélkül – 2009. december 31-ét követõen nem hozható forgalomba, nem kerülhet értékesítésre, illetve bármely más módon nem adható át végsõ felhasználónak, amennyiben e rendelet elõírásainak nem felel meg.
(2) Az OÉTI az (1) bekezdés szerinti bejelentést kivizsgálja, értékeli és a vizsgálat eredményérõl az OTH-t értesíti.
(4) A (2) bekezdés és a 10. melléklet 2012. január 1-jén hatályát veszti.
(3) Az OTH a vizsgálat eredményének ismeretében, külön jogszabályban meghatározott feladatkörében eljárva megteszi a szükséges intézkedéseket és errõl a forgalmazásban részt vevõket, illetve a bejelentõt közvetlenül értesíti.
(6) Az R. II. 1. számú melléklete I. számú táblázatának ásványi anyagokra vonatkozó részében a mangánra vonatkozó sor helyébe a következõ szöveg lép:
(4) Anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerrel nagykereskedelmi tevékenységet csak olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amely tápszer, gyógyszer vagy élelmiszer forgalomba hozatalára vagy forgalmazására jogosító engedéllyel rendelkezik.
(5) A (4) bekezdés 2012. január 2-án hatályát veszti.
„Mangán (µg)
0,25
25
1
100”
(7) Hatályát veszti az R. II. a) 9. § (2) bekezdésének „A csak vényre kiadható tápszereket a 2. számú melléklet,” szövegrésze, b) 2. számú melléklete.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4515
(8) Hatályát veszti az étrend-kiegészítõkrõl szóló 37/2007. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 12. § (2) bekezdésének „(a továbbiakban együtt: megyei intézet)” szövegrésze.
(10) Ez a rendelet az anyatej-helyettesítõ és anyatejkiegészítõ tápszerekrõl, valamint az 1999/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. december 22-i, 2006/141/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(9) A (6)–(8) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter
1. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Az elõállító utasításai szerint elkészített anyatej-helyettesítõ tápszerek alapvetõ összetétele A mellékletben megadott értékek a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve az elõállító utasításai szerint fogyasztásra elkészített végtermékekre vonatkoznak. 1. Energia Minimum
Maximum
250 kJ/100 ml (60 kcal/100 ml)
295 kJ/100 ml (70 kcal/100 ml)
2. Fehérjék (Fehérjetartalom = nitrogéntartalom × 6,25) 2.1. Tehéntej-fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerek Minimum(1)
Maximum
0,45 g/100 kJ (1,8 g/100 kcal)
0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal)
(1)
Azoknak a tehéntej-fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszereknek, amelyek fehérjetartalma a minimális és 0,5 g/100 kJ (2 g/100 kcal) közötti, meg kell felelniük a 7. § (3) bekezdésének.
Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-helyettesítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavból annyi hasznosítható mennyiséget kell tartalmazniuk, ami legalább egyenlõ azzal, amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 2-nél nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. A metionin:cisztein arány 2-nél lehet nagyobb, de 3-nál nem lehet nagyobb, feltéve, hogy a terméknek a csecsemõk különleges táplálására való alkalmasságát olyan megfelelõ tanulmányok révén mutatják ki, melyeket a tanulmányok tervezésérõl és végrehajtásáról szóló, általánosan elfogadott szakértõi iránymutatások alapján végeznek. 2.2. Hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerek Minimum(1)
Maximum
0,45 g/100 kJ (1,8 g/100 kcal)
0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal)
(1)
Azoknak a hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszereknek, amelyek fehérjetartalma a minimális és 0,56 g/100 kJ (2,25 g/100 kcal) közötti, meg kell felelniük a 7. § (4) bekezdésének.
Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-helyettesítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavból annyi hasznosítható mennyiséget kell tartalmazniuk, ami legalább egyenlõ azzal, amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 2-nél nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. A
4516
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
metionin:cisztein arány 2-nél lehet nagyobb, de 3-nál nem lehet nagyobb, feltéve, hogy a terméknek a csecsemõk különleges táplálására való alkalmasságát megfelelõ tanulmányok révén mutatják ki, melyeket a tanulmányok tervezésérõl és végrehajtásáról szóló, általánosan elfogadott szakértõi iránymutatások alapján végeznek. Az L-karnitin-tartalom legalább 0,3 mg/100 kJ (1,2 mg/100 kcal). 2.3. Kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ennek tehéntej-fehérjékkel készített keverékébõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerek Minimum
Maximum
0,56 g/100 kJ (2,25 g/100 kcal)
0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal)
Csak szójafehérje-izolátumokat szabad ezen anyatej-helyettesítõ tápszerek gyártására használni. Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-helyettesítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavból annyi hasznosítható mennyiséget kell tartalmazniuk, ami legalább egyenlõ azzal, amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 2-nél nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. A metionin:cisztein arány 2-nél lehet nagyobb, de 3-nál nem lehet nagyobb, feltéve, hogy a terméknek a csecsemõk különleges táplálására való alkalmasságát olyan megfelelõ tanulmányok révén mutatják ki, melyeket a tanulmányok tervezésérõl és végrehajtásáról szóló, általánosan elfogadott szakértõi iránymutatások alapján végeznek. Az L-karnitin-tartalom legalább 0,3 mg/100 kJ (1,2 mg/100 kcal). 2.4. Aminosavak hozzáadása az anyatej-helyettesítõkhöz minden esetben kizárólag a fehérjék tápértékének feljavítása céljából megengedett, és csak az ehhez szükséges mértékben.
3. Taurin Amennyiben taurint adnak az anyatej-helyettesítõ tápszerekhez, akkor a taurin mennyisége nem lehet nagyobb, mint 2,9 mg/100 kJ (12 mg/100 kcal).
4. Kolin Minimum
Maximum
1,7 mg/100 kJ (7 mg/100 kcal)
12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal)
Minimum
Maximum
1,05 g/100 kJ (4,4 g/100 kcal)
1,4 g/100 kJ (6,0 g/100 kcal)
5. Zsírok
5.1. A következõ anyagok felhasználása tilos: – szezámmagolaj, – gyapotmagolaj. 5.2. Laurilsav és mirisztinsav Minimum
–
Maximum
külön-külön vagy együttesen: az összes zsírtartalom 20%-a
5.3. A transzzsírsav-tartalom nem haladja meg az összes zsírtartalom 3%-át. 5.4. Az erukasav-tartalom nem haladja meg az összes zsírtartalom 1%-át.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4517
5.5. Linolénsav (gliceridek alakjában = linoleátok) Minimum
Maximum
70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal)
285 mg/100 kJ (1200 mg/100 kcal)
5.6. Az alfa-linolénsav-tartalom legalább 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal). A linolénsav/alfa-linolénsav aránya legalább 5 és legfeljebb 15. 5.7. Hosszú szénláncú (20 és 22 szénatom) többszörösen telítetlen zsírsavakat (LCP) hozzá lehet adni a termékhez. Ilyen esetben ezek mennyisége nem haladja meg: – az összes zsírtartalom 1%-át n-3 LCP-nél, és – az összes zsírtartalom 2%-át n-6 LCP-nél (az összes zsírtartalom 1%-át arachidonsavnál 20:4 n-6). Az eikozapentén-sav-tartalom (20:5 n-3) nem haladja meg a dokozahexaén-sav (22:6 n-3) tartalmat. A dokozahexaén-sav-tartalom (22:6 n-3) nem haladja meg az n-6 LCP tartalmat.
6. Foszfolipidek Az anyatej-helyettesítõ tápszerekben lévõ foszfolipidek mennyisége nem lehet nagyobb, mint 2 g/l.
7. Inozit Minimum
Maximum
1 mg/100 kJ (4 mg/100 kcal)
10 mg/100 kJ (40 mg/100 kcal)
Minimum
Maximum
2,2 g/100 kJ (9 g/100 kcal)
3,4 g/100 kJ (14 g/100 kcal)
8. Szénhidrátok
8.1. Csak a következõ szénhidrátokat szabad felhasználni: – laktóz – maltóz – szacharóz – glükóz – malto-dextrinek – glükózszirup vagy szárított glükózszirup – elõfõzött keményítõ* – zselatinált keményítõ* 8.2. Tejcukor Minimum
Maximum
1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal)
–
E rendelkezés nem vonatkozik azon anyatej-helyettesítõ tápszerekre, amelyekben a szójafehérje-izolátumok az összes fehérjetartalom több mint 50%-át teszik ki. * Természetes állapotban gluténmentes.
4518
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
8.3. Szacharóz Szacharózt csak hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerekhez lehet hozzáadni. Hozzáadás esetén a szacharóz mennyisége nem haladhatja meg az összes szénhidráttartalom 20%-át. 8.4. Glükóz Glükózt csak hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerekhez lehet hozzáadni. Hozzáadás esetén a glükóz mennyisége legfeljebb 0,5 g/100 kJ (2 g/100 kcal) lehet. 8.5. Elõfõzött keményítõ és/vagy zselatinált keményítõ Minimum
Maximum
–
2 g/ml és az összes szénhidráttartalom 30%-a
9. Frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok Frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok hozzáadhatók az anyatej-helyettesítõ tápszerekhez. Ilyen esetben ezek mennyisége nem haladja meg: a 0,8 g/100 ml-t 90%-nyi oligogalaktozil-laktóz és 10%-nyi nagy molekulasúlyú oligofruktozil-szacharóz kombináció esetében. A frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok egyéb maximális szintjeit és egyéb kombinációit az 5. §-sal összhangban lehet alkalmazni.
10. Ásványi anyagok 10.1. Tehéntej-fehérjékbõl vagy hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerek 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
Nátrium (mg) Kálium (mg) Klorid (mg) Kalcium (mg) Foszfor (mg) Magnézium (mg) Vas (mg) Cink (mg) Réz (µg) Jód (µg) Szelén (µg) Mangán (µg) Fluorid (µg)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
5 15 12 12 6 1,2 0,07 0,12 8,4 2,5 0,25 0,25 –
14 38 38 33 22 3,6 0,3 0,36 25 12 2,2 25 25
20 60 50 50 25 5 0,3 0,5 35 10 1 1 –
60 160 160 140 90 15 1,3 1,5 100 50 9 100 100
A kalcium/foszfor-arány nem lehet kevesebb, mint 1,0, és nem lehet több, mint 2,0. 10.2. Kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ennek tehéntej-fehérjékkel készített keverékébõl gyártott anyatej-helyettesítõ tápszerek A 10.1. pont minden követelménye alkalmazandó, kivéve a vasra és foszforra vonatkozókat, amelyek a következõk: 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
Vas (mg) Foszfor (mg)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
0,12 7,5
0,5 25
0,45 30
2 100
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4519
11. Vitaminok 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
14
43
60
180
0,25
0,65
1
2,5
Tiamin (µg)
14
72
60
300
Riboflavin (µg)
19
95
80
400
Niacin (µg)
72
375
300
1500
Pantoténsav (µg)
95
475
400
2000
B6-vitamin (µg)
9
42
35
175
Biotin (µg)
0,4
1,8
1,5
7,5
Folsav (µg)
2,5
12
10
50
B12-vitamin (µg)
0,025
0,12
0,1
0,5
C-vitamin (mg)
2,5
7,5
10
30
K-vitamin (µg)
1
6
4
25
0,5/g többszörösen telítetlen zsírsav linolénsavként kifejezve a kettõs kötések tekintetében korrigálva(5), de egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,1 mg/100 hasznosíható kJ
1,2
0,5/g többszörösen telítetlen zsírsav linolénsavként kifejezve a kettõs kötések tekintetében korrigálva(5), de egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,5 mg/100 hasznosíható kcal
5
(1)
A-vitamin (µg-RE) (2)
D-vitamin (µg)
(3)
E-vitamin (mg a-TE)(4)
(1)
RE = all-transzretinol ekvivalens.
(2)
Kolekalciferol formájában, amelynél 10 µg = 400 NE D-vitamin.
(3)
Niacinként megjelenve.
(4)
a-TE = d-a-tokoferol-ekvivalens.
(5)
0,5 mg a-TE/1 g linolsav (18:2 n-6); 0,75 mg a-TE/1 g a-linolénsav (18:3 n-3); 1,0 mg a-TE/1 g arachidonsav (20:4 n-6); 1,25 mg a-TE/1 g eikozapentaén-sav (20:5 n-3); 1,5 mg a-TE/1 g dokozahexaén-sav (22:6 n-3).
12. Nukleotidok A következõ nukleotidokat lehet hozzáadni: Maximum(1) (mg/100 kJ)
(mg/100 kcal)
citidin 5’-monofoszfát-uridin
0,60
2,50
uridin 5’-monofoszfát
0,42
1,75
adenozin 5’-monofoszfát
0,36
1,50
guanozin 5’-monofoszfát
0,12
0,50
inozin 5’-monofoszfát
0,24
1,00
(1)
A nukleotidok együttes koncentrációja nem haladja meg az 1,2 mg/100 kJ-t (5 mg/100 kcal-t).
4520
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
2. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Az elõállító utasításai szerint elkészített anyatej-kiegészítõ tápszerek alapvetõ összetétele Megjegyzés: Az ebben a mellékletben meghatározott értékek a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve az elõállító utasításai szerint fogyasztásra elkészített végtermékekre vonatkoznak. 1. Energia Minimum
Maximum
250 kJ/100 ml (60 kcal/100 ml)
295 kJ/100 ml (70 kcal/100 ml)
2. Fehérjék (Fehérjetartalom = nitrogéntartalom × 6,25) 2.1. Tehéntej-fehérjékbõl gyártott anyatej-kiegészítõ tápszerek Minimum
Maximum
0,45 g/100 kJ (1,8 g/100 kcal)
0,8 g/100 kJ (3,5 g/100 kcal)
Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-kiegészítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavat legalább akkora hasznosítható mennyiségben kell tartalmazniuk, mint amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 3-nál nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. 2.2. Részlegesen hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-kiegészítõ tápszerek Minimum
Maximum
0,56 g/100 kJ (2,25 g/100 kcal)
0,8 g/100 kJ (3,5 g/100 kcal)
Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-kiegészítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavat legalább akkora hasznosítható mennyiségben kell tartalmazniuk, mint amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 3-nál nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. 2.3. Kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ennek tehéntej-fehérjékkel készített keverékébõl gyártott anyatejkiegészítõ tápszerek Minimum
Maximum
0,56 g/100 kJ (2,25 g/100 kcal)
0,8 g/100 kJ (3,5 g/100 kcal)
Csak szójafehérje-izolátumokat szabad e tápszerek gyártására használni. Azonos energiatartalomra vonatkoztatva az anyatej-kiegészítõ tápszereknek minden nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavat legalább akkora hasznosítható mennyiségben kell tartalmazniuk, mint amennyit a referenciafehérje (az 5. melléklet szerint meghatározott anyatej) tartalmaz. Azonban számítási célból a metionin és cisztein koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a metionin:cisztein arány 3-nál nem nagyobb, továbbá a fenilalanin és tirozin koncentrációit össze lehet adni, amennyiben a tirozin:fenilalanin arány 2-nél nem nagyobb. 2.4. Aminosavak hozzáadása az anyatej-kiegészítõ tápszerekhez minden esetben kizárólag a fehérjék tápértékének feljavítása céljából megengedett, és csak az ehhez szükséges mértékben.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4521
3. Taurin Amennyiben taurint adnak hozzá az anyatej-kiegészítõ tápszerekhez, akkor a taurin mennyisége nem lehet nagyobb, mint 2,9 mg/100 kJ (12 mg/100 kcal). 4. Zsírok Minimum
Maximum
0,96 g/100 kJ (4,0 g/100 kcal)
1,4 g/100 kJ (6,0 g/100 kcal)
4.1. A következõ anyagok felhasználása tilos: – szezámmagolaj, – gyapotmagolaj. 4.2. Laurilsav és mirisztinsav Minimum
Maximum
–
külön-külön vagy együttesen az összes zsírtartalom 20%-a
4.3. A transzzsírsav-tartalom nem haladja meg az összes zsírtartalom 3%-át. 4.4. Az erukasav-tartalom nem haladja meg az összes zsírtartalom 1%-át. 4.5. Linolénsav (gliceridek alakjában = linoleátok) Minimum
Maximum
70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal)
285 mg/100 kJ (1200 mg/100 kcal)
4.6. Az alfa-linolénsav-tartalom legalább 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal). A linolénsav/alfa-linolénsav aránya legalább 5 és legfeljebb 15. 4.7. A hosszú szénláncú (20 és 22 szénatom) többszörösen telítetlen zsírsavakat (LCP) hozzá lehet adni a termékhez. Ilyen esetben ezek mennyisége nem haladja meg: – az összes zsírtartalom 1%-át n-3 LCP-nél, és – az összes zsírtartalom 2%-át n-6 LCP-nél (az összes zsírtartalom 1%-át arachidonsavnál 20:4 n-6). Az eikozapentaén-sav (20:5 n-3) mennyisége nem haladja meg a dokozahexaén-sav-tartalmat (22:6 n-3). A dokozahexaén-sav (22:6 n-3) mennyisége nem haladhatja meg az n-6 LCP tartalmat. 5. Foszfolipidek Az anyatej-kiegészítõ tápszerekben lévõ foszfolipidek mennyisége nem lehet nagyobb, mint 2 g/l. 6. Szénhidrátok Minimum
Maximum
2,2 g/100 kJ (9 g/100 kcal)
3,4 g/100 kJ (14 g/100 kcal)
6.1. A gluténtartalmú összetevõk felhasználása tilos. 6.2. Tejcukor Minimum
Maximum
1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal)
–
4522
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az anyatej-kiegészítõ tápszerekre, amelyekben a szójafehérje-izolátumok az összes fehérjetartalom több mint 50%-át teszik ki. 6.3. Szacharóz, fruktóz, méz Minimum
Maximum
–
külön-külön vagy együttesen az összes szénhidráttartalom 20%-a
A mézet a Clostridium botulinum spóráinak elpusztítása érdekében kezelni kell. 6.4. Glükóz Glükózt csak hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-kiegészítõ tápszerekhez lehet hozzáadni. Hozzáadás esetén a glükóz mennyisége legfeljebb 0,5 g/100 kJ (2 g/100 kcal) lehet. 7. Frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok Frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok hozzáadhatók az anyatej-kiegészítõ tápszerekhez. Ilyen esetben ezek mennyisége nem haladja meg: a 0,8 g/100 ml-t 90%-nyi oligogalaktozil-laktóz és 10%-nyi nagy molekulasúlyú oligofruktozil-szacharóz kombináció esetében. A frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok egyéb maximális szintjeit és egyéb kombinációit a 6. §-sal összhangban lehet alkalmazni. 8. Ásványi anyagok 8.1. Tehéntej-fehérjékbõl vagy hidrolizált fehérjékbõl gyártott anyatej-kiegészítõ tápszerek 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
Nátrium (mg) Kálium (mg) Klorid (mg) Kalcium (mg) Foszfor (mg) Magnézium (mg) Vas (mg) Cink (mg) Réz (µg) Jód (µg) Szelén (µg) Mangán (µg) Fluorid (µg)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
5 15 12 12 6 1,2 0,14 0,12 8,4 2,5 0,25 0,25 –
14 38 38 33 22 3,6 0,5 0,36 25 12 2,2 25 25
20 60 50 50 25 5 0,6 0,5 35 10 1 1 –
60 160 160 140 90 15 2 1,5 100 50 9 100 100
A kalcium/foszfor aránya az anyatej-kiegészítõ tápszerekben nem lehet kevesebb, mint 1,0 és nem lehet több, mint 2,0. 8.2. Kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ennek tehéntej-fehérjékkel készített keverékébõl gyártott anyatejkiegészítõ tápszerek A 8.1. pont minden követelménye alkalmazandó, kivéve a vasra és foszforra vonatkozókat, amelyek a következõk: 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
Vas (mg) Foszfor (mg)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
0,22 7,5
0,65 25
0,9 30
2,5 100
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4523
9. Vitaminok 100 kJ-ra vonatkoztatott érték
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
minimum
maximum
minimum
maximum
14
43
60
180
0,25
0,75
1
3
Tiamin (µg)
14
72
60
300
Riboflavin (µg)
19
95
80
400
Niacin (µg)
72
375
300
1 500
Pantoténsav (µg)
95
475
400
2 000
B6-vitamin (µg)
9
42
35
175
Biotin (µg)
0,4
1,8
1,5
7,5
Folsav (µg)
2,5
12
10
50
B12-vitamin (µg)
0,025
0,12
0,1
0,5
C-vitamin (mg)
2,5
7,5
10
30
K-vitamin (µg)
1
6
4
25
0,5/g többszörösen telítetlen zsírsav linolénsavként kifejezve(5) a kettõs kötések tekintetében korrigálva(5), de egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,1 mg/100 hasznosítható kJ
1,2
0,5/g többszörösen telítetlen zsírsav linolénsavként kifejezve(5) a kettõs kötések tekintetében korrigálva(5), de egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint 0,5 mg/100 hasznosítható kcal
5
A-vitamin (µg-RE)(1) (2)
D-vitamin (µg)
(3)
E-vitamin (mg a-TE)(4)
(1)
RE = all-transzretinol ekvivalens. Kolekalciferol formájában, amelynél 10 µg = 400 E D-vitamin. (3) Niacinként megjelenve. (4) a-TE = d-a-tokoferol-ekvivalens. (5) 0,5 mg a-TE/1 g linolsav (18:2 n-6); 0,75 mg a-TE/1 g a-linolénsav (18:3 n-3); 1,0 mg a-TE/1 g arachidonsav (20:4 n-6); 1,25 mg a-TE/1 g eikozapentaén-sav (20:5 n-3); 1,5 mg a-TE/1 g dokozahexaén-sav (22:6 n-3). (2)
10. Nukleotidok A következõ nukleotidokat lehet hozzáadni: Maximum(1) (mg/100 kJ)
(mg/100 kcal)
citidin 5’-monofoszfát
0,60
2,50
uridin 5’-monofoszfát
0,42
1,75
adenozin 5’-monofoszfát
0,36
1,50
guanozin 5’-monofoszfát
0,12
0,50
inozin 5’-monofoszfát
0,24
1,00
(1)
A nukleotidok együttes koncentrációja nem haladja meg az 1,2 mg/100 kJ-t (5 mg/100 kcal-t).
4524
MAGYAR KÖZLÖNY
3. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Tápanyagok 1. Vitaminok Vitamin
A-vitamin
D-vitamin B1-vitamin B2-vitamin Niacin B6-vitamin Folát Pantoténsav
B12-vitamin Biotin C-vitamin
E-vitamin
K-vitamin
Vitaminvegyület
Retinil-acetát Retinil-palmitát Retinol D2-vitamin (ergokalciferol) D1-vitamin (kolekalciferol) Tiamin-hidroklorid Tiamin mononitrát Riboflavin Riboflavin-5’-foszfát nátrium só Nikotinamid Nikotinsav Piridoxin-hidroklorid Piridoxin-5’-foszfát Folsav Kalcium-D-pantotenát Nátrium-D-pantotenát Dexpantenol Cianokobalamin Hidroxokobalamin D-biotin L-aszkorbinsav Nátrium-L-aszkorbát Kalcium-L-aszkorbát 6-palmitil-L-aszkorbinsav (aszkorbil palmitát) Kálium-aszkorbát D-alfa-tokoferol DL-alfa-tokoferol D-alfa-tokoferil acetát DL-alfa-tokoferil acetát Fillokinon (Fitomenadion)
2. Ásványi anyagok Ásványi anyagok
Kalcium (Ca)
Megengedett sók
Kalcium-karbonát Kalcium-klorid Citromsav kalciumsói Kalcium-glükonát Kalcium-glicerofoszfát Kalcium-laktát Ortofoszforsav kalciumsói Kalcium-hidroxid
2008/74. szám
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Ásványi anyagok
Magnézium (Mg)
Vas (Fe)
Réz (Cu)
Jód (I)
Cink (Zn)
Mangán (Mn)
Nátrium (Na)
Kálium (K)
Megengedett sók
Magnézium-karbonát Magnézium-klorid Magnézium-oxid Ortofoszforsav magnézium sói Magnézium-szulfát Magnézium-glükonát Magnézium-hidroxid Citromsav magnézium sói Vas-citrát Vas-glükonát Vas-laktát Vas-szulfát Vas-ammónium-citrát Vas-fumarát Vas-difoszfát (ferri-pirofoszfát) Vas-biszglicinát Réz-citrát Réz-glükonát Réz-szulfát Réz-lizin komplex Réz-karbonát Kálium-jodid Nátrium-jodid Kálium-jodát Cink-acetát Cink-klorid Cink-laktát Cink-szulfát Cink-citrát Cink-glükonát Cink-oxid Mangán-karbonát Mangán-klorid Mangán-citrát Mangán-szulfát Mangán-glükonát Nátrium-bikarbonát Nátrium-klorid Nátrium-citrát Nátrium-glükonát Nátrium-karbonát Nátrium-laktát Ortofoszforsav-nátrium sói Nátrium-hidroxid Kálium-bikarbonát Kálium-karbonát Kálium-klorid Citromsav káliumsói Kálium-glükonát Kálium-laktát Ortofoszforsav káliumsói Kálium-hidroxid
4525
4526
MAGYAR KÖZLÖNY Ásványi anyagok
Szelén (Se)
2008/74. szám
Megengedett sók
Nátrium-szelenát Nátrium-szelenit
3. Aminosavak és egyéb nitrogénvegyületek L-cisztin és hidrokloridja L-hisztidin és hidrokloridja L-izoleucin és hidrokloridja L-leucin és hidrokloridja L-lizin és hidrokloridja L-cisztein és hidrokloridja L-metionin L-fenilalanin L-treonin L-triptofán L-tirozin L-valin L-karnitin és hidrokloridja L-karbónitin-L-tartarát Taurin Citidin 5’-monofoszfát és nátrium sója Uridin 5’-monofoszfát és nátrium sója Adenozin 5’-monofoszfát és nátrium sója Guanozin 5’-monofoszfát és nátrium sója Inozin 5’-monofoszfát és nátrium sója
4. Egyéb tápanyagok Kolin Kolin-klorid Kolin-citrát Kolin-bitartarát Inozit
4. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez
A tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások anyatej-helyettesítõ tápszereken és ezek feltüntetésének feltételei
1. Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások
1.1. Csak laktóz 1.2. Laktózmentes
A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás feltüntetésének feltételei
A laktóz az egyetlen jelen lévõ szénhidrát. A laktóztartalom nem nagyobb, mint 2,5 mg/100 kJ (10 mg/100 kcal).
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4527
A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás feltüntetésének feltételei
Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások
1.3. Hozzáadott hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakra (LCP) vonatkozó, vagy azzal egyenértékû, a dokozahexaén-sav hozzáadásával kapcsolatos állítás 1.4. Az alábbi, nem kötelezõ összetevõk hozzáadására vonatkozó tápanyag-összetételi állítások: 1.4.1. taurin 1.4.2. frukto-oligoszacharidok és galakto-oligoszacharidok 1.4.3. nukleotidok
A dokozahexaénsav tartalom nem kisebb, mint az összes zsírsavtartalom 0,2%-a. Önkéntesen hozzáadva, olyan szinten, ami megfelel a különleges célból való felhasználásnak csecsemõknél, az 1. melléklet feltételeivel összhangban.
2. Az egészségre vonatkozó állítások (beleértve a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításokat is) Egészségre vonatkozó állítások
Az egészségre vonatkozó állítás feltételei
A tejfehérje-allergia kockázatának csökkentése. Ezen egészségre vonatkozó állítás olyan kifejezéseket tartalmazhat, amely csökkentett allergén vagy csökkentett antigén tulajdonságokra vonatkozik.
a) Objektív és tudományosan igazolt adatokat kell bizonyítékként biztosítani az állított tulajdonságokra vonatkozóan. b) Az anyatej-helyettesítõ tápszer kielégíti az 1. melléklet 2.2. pontjában meghatározott rendelkezéseket, és az immunreakciót kiváltó fehérje mennyisége – amit általánosan elfogadott módszerrel mérnek – kevesebb, mint a tápszerben lévõ nitrogéntartalmú anyagok 1%-a. c) A jelölés jelzi azt, hogy a terméket nem szabad olyan csecsemõknek fogyasztani, akik allergiásak azon intakt fehérjékre, amelyekbõl a termék készült, hacsak általánosan elfogadott klinikai vizsgálatok nem bizonyítják, hogy az anyatej-helyettesítõ tápszert azon csecsemõk több mint 90%-a tolerálja, akik túlérzékenyek azon fehérjékre, amelyekbõl a hidrolizátum készült. d) Az anyatej-helyettesítõ tápszer állatokban szájon át alkalmazva nem válthat ki érzékenységet azon intakt fehérjékre nézve, amelyekbõl az anyatej-helyettesítõ tápszerek készültek.
5. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Az anyatejben lévõ nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavak E rendelet alkalmazásában az anyatejben lévõ, nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavak mg/100 kJ-ban és a mg/100 kcal-ban kifejezve a következõk: Cisztin Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin
100 kJ-ra vonatkoztatott érték(1)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
9 10 22 40 27 5
38 40 90 166 113 23
4528
MAGYAR KÖZLÖNY 100 kJ-ra vonatkoztatott érték(1)
100 kcal-ra vonatkoztatott érték
20 18 8 18 21
83 77 32 76 88
Fenilalanin Treonin Triptofán Tirozin Valin (1)
2008/74. szám
1 kJ = 0,239 kcal.
6. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Tehéntej-fehérjékbõl származó tejsavófehérje-hidrolizátumokból gyártott 0,56 g/100 kJ-nál (2,25 g/100 kcal) kisebb fehérjetartalmú anyatej-helyettesítõ tápszerek gyártásához felhasznált fehérje fehérjetartalmára, forrására és feldolgozására vonatkozó elõírások 1. Fehérjetartalom Fehérjetartalom = nitrogéntartalom × 6,25 Minimum
Maximum
0,44 g/100 kJ (1,86 g/100 kcal)
0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal)
2. Fehérjeforrás Kimozin használatával történõ enzimatikus kazeinkicsapatás után keletkezett tehéntejbõl származó demineralizált édes savófehérje, amely a következõ összetevõkbõl áll: a) 63% kazeino-glikomakropeptid-mentes tejsavófehérje-izolátum, amelynek legkisebb fehérjetartalma a szárazanyag-tartalom 95%-a, és fehérjedenaturációja kevesebb, mint 70%, és maximális hamutartalma 3%; valamint b) 37% édes savófehérje-koncentrátum, amelynek legkisebb fehérjetartalma a szárazanyag-tartalom 87%-a, és fehérjedenaturációja kevesebb, mint 70%, és maximális hamutartalma 3,5%. 3. Fehérjefeldolgozás Kétlépcsõs hidrolízisfolyamat tripszinkészítmény felhasználásával; a két hidrolízis lépés között egy hõkezelési lépéssel (3–10 perc 80–100 °C-on).
7. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez A csecsemõknek és a kisgyermekeknek szánt élelmiszerek tápérték jelölési referenciaértékei Tápanyag
A-vitamin D-vitamin E-vitamin K-vitamin C-vitamin Tiamin Riboflavin Niacin
Jelölési referenciaérték
400 (µg) 7 (µg) 5 (mg TE) 12 (µg) 45 (mg) 0,5 (mg) 0,7 (mg) 7 (mg)
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Tápanyag
4529 Jelölési referenciaérték
B6-vitamin Folát B12-vitamin Pantoténsav Biotin Kalcium Foszfor Kálium Nátrium Klorid Vas Cink Jód Szelén Réz Magnézium Mangán
0,7 (mg) 125 (µg) 0,8 (µg) 3 (mg) 10 (µg) 550 (mg) 550 (mg) 1000 (mg) 400 (mg) 500 (mg) 8 (mg) 5 (mg) 80 (µg) 20 (µg) 0,5 (mg) 80 (mg) 1,2 (mg)
8. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Növényvédõ szerek, amelyek nem használhatók fel anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerek elõállítására szolgáló mezõgazdasági termékekben 1. táblázat Az anyag kémiai elnevezése (szermaradék-definíció)
Diszulfoton (a diszulfoton, a diszulfoton-szulfoxid és a diszulfoton-szulfon összege, diszulfotonban kifejezve) Fenszulfotion (a fenszulfotion, oxigénanalógjainak és ezek szulfonjainak összege, fenszulfotionban kifejezve) Fentin, trifeniltin-kationban kifejezve Haloxifop (a haloxifop, illetve sóinak és észtereinek összege, a konjugátumokkal együtt, haloxifopban kifejezve) Heptaklór és transz-heptaklór-epoxid, heptaklórban kifejezve Hexaklór-benzol Nitrofen Ometoát Terbufosz (a terbufosz, annak szulfoxidjának és szulfonjaink összege, terbufoszban kifejezve)
2. táblázat Az anyag kémiai elnevezése
Aldrin és dieldrin, dieldrinben kifejezve Endrin
4530
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
9. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Növényvédõ szerek vagy növényvédõ szerek metabolitjainak legmagasabb szermaradék-értékei az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerekben Az anyag kémiai elnevezése
Legmagasabb szermaradék-érték (mg/kg)
Cadusafos Demeton-S-metil/demeton-S-metil szulfon/oxidemeton-metil (önállóan vagy kombinálva, demeton-S-metilben kifejezve) Etoprofosz Fipronil (a fipronil és a fipronil-deszulfinil összege, fipronilban kifejezve) Propineb/propilén-tio-karbamid (propineb és propilén-tio-karbamid összege)
0,006 0,006 0,008 0,004 0,006
10. melléklet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelethez Az anyatej-helyettesítõ és anyatej-kiegészítõ tápszerek összetételére vonatkozó elõírások 1. Az anyatejet helyettesítõ tápszerek összetételével kapcsolatos követelmények (Az adatok az elõállító által megadott utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész tápszerre vonatkoznak.) 1. Energia Minimum
Maximum
250 kJ/100 ml 60 kcal/100 ml
315 kJ/100 ml 75 kcal/100 ml
2. Fehérje Fehérje = nitrogén × 6,38 tehéntej-fehérje esetén. Fehérje = nitrogén × 6,25 szója fehérjeizolátumok és részlegesen hidrolizált fehérjék esetén. A fehérje „kémiai index” kiszámításához minden egyes esszenciális aminosav esetében az aminosavnak a vizsgálandó fehérjében mért mennyiségi arányát kell osztani ugyanannak az aminosavnak a referenciafehérjében megadott arányával. A fehérje kémiai indexét a legkisebb hányados adja. A fehérje kémiai indexe legalább 80%-a legyen az anyatejének (3. cím). 2.1. Tehéntej-fehérjébõl elõállított készítmények Minimum
Maximum
0,45 g/100 kJ 1,8 g/100 kcal
0,7 g/100 kJ 3 g/100 kcal
Azonos energiaértékre számolva minden esszenciális és szemiesszenciális aminosavból a készítménynek legalább annyit kell tartalmaznia, mint a referenciafehérjének, az anyatejnek, amint azt a 3. címben foglaltak mutatják. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni. 2.2. Részlegesen hidrolizált fehérjébõl készült tápszerek Minimum
Maximum
0,56 g/100 kJ 2,25 g/100 kcal
0,7 g/100 kJ 3 g/100 kcal
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4531
Azonos energiaértékre számolva minden esszenciális és szemiesszenciális aminosavból a készítménynek legalább annyit kell tartalmaznia, mint a referenciafehérjének, az anyatejnek, amint azt a 3. címben foglaltak mutatják. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni. A felhasznált fehérjére jellemzõ fehérje hatékonysági aránynak (PER) és a nettó fehérje hasznosulásnak (NPU) legalább olyan értékûnek kell lennie, mint a kazeinre jellemzõ értékek. A taurin mennyisége legalább 10 µmol/100 kJ (42 µmol/100 kcal) és az L-karnitin mennyisége legalább 1,8 µmol/100 kJ (7,5 µmol/100 kcal) legyen. 2.3. Szójafehérje-izolátumot, valamint szójafehérje-izolátumot és tehéntej-fehérjét tartalmazó készítmények Minimum
Maximum
0,56 g/100 kJ 2,25 g/100 kcal
0,7 g/100 kJ 3 g/100 kcal
Kizárólag csak szójafehérje-izolátumot szabad felhasználni. Energia értékre számolva a készítménynek a metionint legalább olyan mennyiségben kell tartalmaznia, mint a referenciafehérjének, az anyatejnek, amint azt a 3. címben foglaltak mutatják, legalább 80%-át el kell érnie. Az L-karnitin mennyisége nem lehet kevesebb, mint 1,8 µmol/100 kJ (7,5 µmol/100 kcal). 2.4. Minden tápszer esetében a szabad L-aminosavak hozzáadása csak a táplálkozási érték növelése érdekében és csak a szükséges mértékben engedhetõ meg. 3. Lipidek Minimum
Maximum
1,05 g/100 kJ 4,4 g/100 kcal
1,5 g/100 kJ 6,5 g/100 kcal
3.1. A tápszerekben a laurinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a. 3.2. A tápszerekben a mirisztinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a. 3.3. A trigliceridek formájában jelen levõ linolsav mennyisége: Minimum
Maximum
70 mg/100 kJ 300 mg/100 kcal
285 mg/100 kJ 1200 mg/100 kcal
3.4. Az a-linolénsav mennyisége nem lehet kevesebb, mint 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal). A linolsav/a-linolénsav arány nem lehet kevesebb, mint 5, és nem lehet nagyobb, mint 15. 3.5. A transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 4%-át. 3.6. Az erukasav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 1%-át. 3.7. Hosszú szénláncú (20–22 szénatom) többszörösen telítetlen (LCP) zsírsavak hozzáadása megengedett. Ebben az esetben: – az n-3 LCP zsírsavak mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 1%-a, – az n-6 LCP zsírsavak mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 2%-a (az arachidonsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 1%-a), – az eikozapentaénsav (20:5, n-3, EPA) mennyisége nem haladhatja meg a dokozahexaénsavét (22:6, n-3, DHA). 4. Szénhidrátok Minimum
Maximum
1,7 g/100 kJ 7,0 g/100 kcal
3,4 g/100 kJ 14 g/100 kcal
4532
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
4.1. Csak a következõ szénhidrátokat szabad felhasználni: laktóz, maltóz, szacharóz, maltodextrin, glükóz szirup és kristályos glükóz, valamint gluténmentes növénybõl elõállított, elõfõzött vagy gélesített keményítõ. 4.2. A laktóz mennyisége minimum 0,85 g/100 kJ, illetve 3,5 g/100 kcal. Ez az elõírás nem vonatkozik azokra a tápszerekre, amelyekben a szójafehérje-izolátum mennyisége meghaladja az összes fehérje 50%-át. 4.3. A szacharóz mennyisége nem haladhatja meg az összes szénhidrát mennyiségének 20%-át. 4.4. Az elõfõzött keményítõ, illetve a gélesített keményítõ mennyisége nem haladhatja meg a 2 g/100 ml értéket és nem lehet több, mint az összes szénhidrát 30%-a. 5. Ásványi anyagok 5.1. Tehéntej-fehérjét tartalmazó készítmények: 100 kJ
Nátrium (mg) Kálium (mg) Klorid (mg) Kalcium (mg) Foszfor (mg) Magnézium (mg) Vas (mg) Cink (mg) Réz (µg) Jód (µg) Szelén (µg)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
5 15 12 12 6 1,2 0,12 0,12 4,8 1,2 –
14 35 29 – 22 3,6 0,36 0,36 19 – 0,7
20 60 50 50 25 5 0,5 0,5 20 5 –
60 145 125 – 90 15 1,5 1,5 80 – 3
A kalcium foszfor arány nem lehet kisebb, mint 1,2 és nem lehet nagyobb, mint 2,0. 5.2. Szójafehérje-izolátumot, valamint szójafehérje-izolátumot és tehéntej-fehérjét együttesen tartalmazó készítményeknek meg kell felelni az 5.1. pontban leírt követelményeknek, kivéve a vasra és cinkre vonatkozóknak, amelyek ebben az esetben a következõk: 100 kJ
Vas (mg) Cink (mg)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
0,25 0,18
0,51 0,6
1 0,75
2 2,4
A kalcium foszfor arány nem lehet kisebb, mint 1,2 és nem lehet nagyobb, mint 2,0. 6. Vitaminok 100 kJ
A-vitamin (µg)-RE D-vitamin (µg)(2) Tiamin (µg) Riboflavin (µg) Niacin (mg NE)(3) Pantoténsav (µg) B6-vitamin (µg)
(1)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
14 0,25 10 14 0,2 70 9
43 0,65 – – – – –
60 1 40 60 0,8 300 35
180 2,5 – – – – –
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4533
100 kJ
Biotin (µg) Folsav (µg) B12-vitamin (µg) C-vitamin (mg) K-vitamin (µg) E-vitamin (mg a-TE)(4)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
0,4 1 0,025 1,9 1
– – – – –
1,5 4 0,1 8 4
– – – – –
0,1
–
0,5
–
(1)
RE: végig transz retinol ekvivalens. Kolekalciferol, 10 (µg) megfelel 400 nemzetközi egységnek. (3) NE: niacin ekivalens, mg niacin + mg triptofán/60. (4) a-TE: d-a-tokoferol ekvivalens, 0,5 mg/g linolsavban kifejezett többszörösen telítetlen zsírsav, de semmilyen esetben sem kevesebb, mint a táblázatban megadott érték. (2)
7. Nukleotidok megengedett maximális mennyisége
citidin 5’-monofoszfát uridin 5’-monofoszfát adenozin 5’-monofoszfát guanozin 5’-monofoszfát inozin 5’-monofoszfát
Maximum mg/100 kJ
Maximum mg/100 kcal
0,60 0,42 0,36 0,12 0,24
2,50 1,75 1,50 0,50 1,00
A nukleotidok koncentrációja összességében nem haladhatja meg az 1,2 mg/100 kJ (5 mg/100 kcal) értéket.
2. Az anyatejet kiegészítõ tápszerek összetételére vonatkozó elõírások (Az adatok az elõállító által megadott utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész tápszerre vonatkoznak.) 1. Energia Minimum
Maximum
250 kJ/100 ml 60 kcal/100 ml
335 kJ/100 ml 80 kcal/100 ml
2. Fehérje Fehérje = nitrogén × 6,38 tehéntej-fehérje esetén. Fehérje = nitrogén × 6,25 szójafehérje izolátumok esetén. Minimum
Maximum
0,5 g/100 kJ 2,25 g/100 kcal
1 g/100 kJ 4,5 g/100 kcal
A fehérje „kémiai index” kiszámításához minden egyes esszenciális aminosav esetében az aminosavnak a vizsgálandó fehérjében mért mennyiségi arányát kell osztani ugyanannak az aminosavnak a referenciafehérjében megadott arányával. A fehérje kémiai indexét a legkisebb hányados adja. A fehérje kémiai indexe legalább 80%-a legyen az anyatejének, illetve a kazeinének (3. cím).
4534
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
Szójafehérje-tartalmú tápszerek elõállításához függetlenül attól, hogy a szójafehérjét önmagában vagy tejfehérjével együtt alkalmazzák, a szójából elõállított készítmények közül csak fehérjeizolátumot szabad alkalmazni. Az anyatejet kiegészítõ tápszerek elõállításához aminosavakat csak a táplálkozási érték növelése érdekében és csak a szükséges mértékben szabad felhasználni. Azonos energiaértékre számolva a készítményeknek legalább annyi metionint kell tartalmaznia, mint az anyatejnek, amint azt a 3. cím tartalmazza. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni. 3. Lipidek Minimum
Maximum
0,8 g/100 kJ 3,3 g/100 kcal
1,5 g/100 kJ 6,5 g/100 kcal
3.1. A tápszerekben a laurinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a. 3.2. A tápszerekben a mirisztinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a. 3.3. A gliceridek formájában jelen levõ linolsav mennyisége minimum 70 mg/100 kJ, illetve 300 mg/100 kcal legyen a növényi olajokat is tartalmazó tápszerekben. 3.4. A transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 4%-át. 3.5. Az erukasav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 1%-át. 4. Szénhidrátok Minimum
Maximum
1,7 g/100 kJ 7,0 g/100 kcal
3,4 g/100 kJ 14 g/100 kcal
4.1. Gluténtartalmú alapanyagok felhasználása tilos! 4.2. Laktóz minimum 0,45 g/100 kJ, illetve 1,8 g/100 kcal. Ez az elõírás nem vonatkozik a laktózmentes tápszerekre és azokra, amelyekben a szója fehérjeizolátum mennyisége meghaladja az összes fehérje 50%-át. 4.3. Szacharóz, fruktóz mennyisége külön-külön, illetve együttes alkalmazás esetén a kettõ együtt nem haladhatja meg az összes szénhidrát mennyiségének 20%-át. 5. Ásványi anyagok 5.1. 100 kJ
Vas (mg) Jód (µg)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
0,25 1,2
0,5 –
1 5
2 –
5.2. Cink 5.2.1. Azokban a tápszerekben, amelyek kizárólag tehéntej-fehérjét tartalmaznak: Minimum
Maximum
0,12 mg/100 kJ 0,5 mg/100 kcal
– –
5.2.2. Azokban a tápszerekben, amelyek szójafehérjét is tartalmaznak (akkor is, ha tehéntej-fehérjével kevert): Minimum
Maximum
0,18 mg/100 kJ 0,75 mg/100 kcal
– –
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4535
5.3. Egyéb ásványi anyagokat a tápszerek legalább olyan mennyiségben tartalmazzanak, mint a tehéntej. Ezek az értékek csökkenthetõk olyan arányban, amilyen arányban a tejfehérje mennyiségét csökkentették az anyatejet kiegészítõ tápszer készítése során. A tej jellemzõ ásványi anyagainak koncentrációja a 3. címben található. 5.4. A kalcium/foszfor aránya nem lehet 2-nél nagyobb. 6. Vitaminok 100 kJ (1)
A-vitamin (µg)-RE D-vitamin (µg)(2) C-vitamin (mg) E-vitamin (mg-TE)(3)
100 kcal
minimum
maximum
minimum
maximum
14 0,25 1,9 0,1
43 0,75 – –
60 1 8 0,5
180 3 – –
(1)
RE: végig transz retinol ekvivalens. Kolekalciferol, 10 (µg) megfelel 400 nemzetközi egységnek. (3) mg-TE: d-a-tokoferol ekvivalens. A minimál igény 0,5/g linolsavban kifejezett többszörösen telítetlen zsírsav. Nem lehet kevesebb, mint a táblázatban megadott érték. (2)
7. Nukleotidok megengedett maximális mennyisége
citidin 5’-monofoszfát uridin 5’-monofoszfát adenozin 5’-monofoszfát guanozin 5’-monofoszfát inozin 5’-monofoszfát
Maximum mg/100 kJ
Maximum mg/100 kcal
0,60 0,42 0,36 0,12 0,24
2,50 1,75 1,50 0,50 1,00
A nukleotidok koncentrációja összességében nem haladhatja meg az 1,2 mg/100 kJ (5 mg/100 kcal) értéket.
3. Az anyatejben megtalálható esszenciális és szemiesszenciális aminosavak, a kazeinben megtalálható esszenciális aminosavak, a tehéntejben található ásványi anyagok, valamint a csecsemõk és kisgyermekek számára készített táplálékok jelöléséhez használható táplálkozási referenciaértékek I. Esszenciális és szemiesszenciális aminosavak az anyatejben A táblázatban 100 kJ és 100 kcal energiát biztosító anyatejben levõ esszenciális és szemiesszenciális aminosavak mennyiségét mg-ban adjuk meg.
Arginin Cisztin Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin Fenilalanin Treonin Triptofán Tirozin Valin
Aminosav mg/100 kJ
Aminosav mg/100 kcal
16 6 11 17 37 29 7 15 19 7 14 19
69 24 45 72 156 122 29 62 80 30 59 80
4536
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
II. A kazein és az anyatej esszenciális aminosavainak mennyisége (g/100 g fehérje)
Arginin Cisztin Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin Fenilalalin Treonin Triptofán Tirozin Valin
Kazein
Anyatej
3,7 0,3 2,9 5,4 9,5 8,1 2,8 5,2 4,7 1,6 5,8 6,7
3,8 1,3 2,5 4,0 8,5 6,7 1,6 3,4 4,4 1,7 3,2 4,5
100 g zsírmentes szárazanyagban
1 g fehérjére számolva
III. A tehéntej ásványi anyagai
Nátrium (mg) Kálium (mg) Klorid (mg) Kalcium (mg) Foszfor (mg) Magnézium (mg) Réz (µg) Jód
550 15 1680 43 1050 28 1350 35 1070 28 135 3,5 225 6 Évszakonként és a tartási körülményektõl függõen változik
IV. Csecsemõk és kisgyermekek számára készített táplálékok jelöléséhez használható táplálkozási referenciaértékek Jelölési referenciaérték
A-vitamin D-vitamin C-vitamin Tiamin Riboflavin Niacin ekvivalens B6-vitamin Folsav B12-vitamin Kalcium Vas Cink Jód Szelén Réz
400 µg 10 µg 25 mg 0,5 mg 0,8 mg 9 mg 0,7 mg 100 µg 0,7 µg 400 mg 6 mg 4 mg 70 µg 10 µg 0,4 mg
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4537
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 64/2008. (V. 14.) FVM rendelete
h) tárgyév: az a naptári év, amely évben a pályázó az e rendelet szerinti támogatást igénybe veszi; i) halászati hatóság: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve.
a minõségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegû támogatásáról
A támogatás célja, jellege 2. §
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
(1) E rendelet alapján vissza nem térítendõ támogatás igényelhetõ a minõségi pontytermelés hatékonyságának növelése érdekében. (2) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás a halászati csekély összegû támogatási rendelet szerinti csekély összegû támogatásnak minõsül.
Értelmezõ rendelkezések
A támogatás igénybevételének feltételei
1. §
3. §
E rendelet alkalmazásában: a) tógazdaság: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító mûtárgyakkal ellátott terület, amely az ingatlan-nyilvántartásban halastóként szerepel, érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezik, és amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltetõ és ivadéknevelõ tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat; b) üzemelõ halastóterület: a tógazdaság azon halastó területe, amelyet a vízjogi engedély tartalmaz, és amelyen a támogatási kérelem benyújtásának évében a kérelmezõ haltermelési tevékenységet folytat; c) pontyivadék: zsenge, elõnevelt, egynyaras korosztályú pontyivadék, amelynek kora nem haladja meg a kikeléstõl számított egy évet; d) pénzügyi év: adott év január 1-jétõl december 31-éig tartó idõszak; e) csekély összegû támogatás: a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a halászat ágazatban nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. július 24-i 875/2007/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: halászati csekély összegû támogatási rendelet) meghatározott támogatás; f) vízjogi engedély: vízi munka elvégzéséhez, illetve vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz szükséges, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérõl szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott vízügyi hatóság által kiállított engedély; g) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. október 1-jei bizottsági közlemény (2004/C 244/02) 2.1. pontja szerinti vállalkozás;
Az e rendelet szerinti támogatást az a tógazdasági haltermelõ tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság veheti igénybe, aki vagy amely a) a tárgyévben a támogatási kérelem beadásáig, illetve a tárgyévet megelõzõ év október 1-je után kizárólag tenyésztõ szervezet nyilvántartásában szereplõ elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkezõ tenyészanyától származó pontyivadékot telepített, amelyek listáját a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának (a továbbiakban: MgSzH) a tenyésztõ szervezeti és fajtaelismerés rendjérõl szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet 15. § (5) bekezdése szerinti közleménye tartalmaz; b) nyilatkozik a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ két pénzügyi évben és a támogatási kérelem benyújtása szerinti pénzügyi évben kapott valamennyi, a halászati csekély összegû támogatásokra vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó csekély összegû támogatás összegérõl; c) nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában: ca) nincs köztartozása, cb) nem áll csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, vagy természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt, cc) az általa telepített pontyivadék mennyisége meghaladja az összes üzemelõ halastóterületre vetítve a 30 kg/hektárt, cd) nem minõsül nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. A támogatás mértéke és forrása 4. § (1) A támogatás mértéke 40 eurónak megfelelõ forintösszeg/hektár a támogatási kérelem benyújtásának évében
4538
MAGYAR KÖZLÖNY
a kérelmezõ saját használatában üzemelõ összes halastóterület után. (2) A támogatás összege ügyfelenként évente legfeljebb 10 000 eurónak megfelelõ forintösszeg lehet. (3) A támogatás országos szinten évente nem haladhatja meg a 246 000 eurónak megfelelõ forintösszeget. (4) A támogatási összeg forintra történõ átszámításakor a támogatási kérelem benyújtási hónapjának elsõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett euró átváltási árfolyamot kell alkalmazni. (5) A támogatás forrása az FVM fejezeti kezelésû, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások elõirányzat 10032000-01220191-51200002 számú felhasználási keretszámla.
2008/74. szám
MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidõ kitûzésével, a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. (6) Az MVH köteles a beadási határidõt követõen hatvan napon belül határozatában tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy csekély összegû támogatásban részesül, és ugyanezen határidõn belül gondoskodni a támogatás kifizetésérõl. A határozatban utalnia kell a halászati csekély összegû támogatási rendeletre, hivatkozva annak pontos címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve. (7) A támogatás odaítélésérõl szóló határozatot az MVH és az ügyfél köteles tíz évig megõrizni. A támogatás nyilvántartása
A támogatás igénylése és kifizetése 5. § (1) A támogatás e rendelet melléklete szerinti kérelemnek a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton, egy példányban, évente egy alkalommal, tárgyév június 1. és 30. közötti idõszakban történõ benyújtásával igényelhetõ. (2) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) vásárolt pontyivadék esetén az MgSzH igazolását arról, hogy a telepített pontyivadék elismert, illetve ideiglenesen elismert, a számla másolatát és a telepítési nyilatkozatot, amely tartalmazza a telepítés helyét, idõpontját és a telepített pontyivadék mennyiségét; b) saját pontyivadék nevelés esetén az MgSzH igazolását arról, hogy a telepített pontyivadék elismert, illetve ideiglenesen elismert, a pontyivadék telepítését igazoló belsõ dokumentumot és nyilatkozatot, amely tartalmazza a telepítés helyét, idõpontját, a telepített pontyivadék mennyiségét; c) vásárolt tenyészanyától származó pontyivadék telepítése esetén az MgSzH igazolását arról, hogy a telepített pontyivadék elismert, illetve ideiglenesen elismert tenyészanyától származik; d) a kérelmezõ által a tárgyévben saját használatában üzemeltetett összes halastóterület nagyságát igazoló érvényes vízjogi engedély másolatát. (3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt, a támogatási kérelemhez csatolandó dokumentumok közül – a tenyészanyákra vonatkozó dokumentumok kivételével – kizárólag a tárgyévben a támogatási kérelem beadásáig, illetve a tárgyévet megelõzõ év október 1-je után kiállítottak fogadhatók el. (4) Az MVH a jogos igényléseket összesíti. Amennyiben az összes jogos igény meghaladja a 4. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási keretet, az MVH arányosítást alkalmaz. (5) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban elõírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy javításra szorul, az
6. § E rendelet vonatkozásában a halászati csekély összegû támogatási rendelet 4. cikkének 4. pontja szerinti nyilvántartást az MVH vezeti. Jogkövetkezmények 7. § (1) Ellenõrzés végzésére a kérelmezõ székhelye vagy lakhelye szerint illetékes halászati hatóság jogosult. Amennyiben az ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatást az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe, úgy arról a kérelmezõ székhelye vagy lakhelye szerint illetékes halászati hatóság értesíti az MVH-t, amely a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvényben foglaltaknak megfelelõen határozatban állapítja meg a támogatás jogosulatlan igénybevételét. (2) A támogatás folyósítása és ellenõrzése során a halászati csekély összegû támogatási rendelet 3. és 4. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a halászat ágazatban nyújtott csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 193., 2007.7.25., 6. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4539
Melléklet a 64/2008. (V. 14.) FVM rendelethez
Támogatási kérelem a 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet alapján a minõségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegû támogatásához Tárgyidõszak: ………… év
Benyújtás helye: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága H-1385 Budapest 62., Pf. 867
1. Az ügyfél adatai: Ügyfél neve: ....................................................................................................................................................................... Ügyfél-regisztrációs száma: ƒƒƒƒƒƒƒƒƒƒ Adószáma: ƒƒƒƒƒƒƒƒ-ƒ-ƒƒ Adóazonosító jele: ƒƒƒƒƒƒƒƒƒƒ
2. A telepített pontyivadék: Fajtája
Telepített mennyisége (kg)
Összesen:
3. Az igényelt támogatás: .............................. hektár saját használatomban üzemeltetett halastóterület után összesen:……..……………..eurónak megfelelõ forintösszeg.
4. Nyilatkozatok: Alulírott nyilatkozom, hogy a) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem állok csõd-, felszámolási vagy végelszámolási, illetve természetes személy esetén gazdálkodási tevékenységemmel kapcsolatosan végrehajtási eljárás alatt, b) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nincs köztartozásom, c) az általam a tárgyévben a kérelem beadásáig, illetve a tárgyévet megelõzõ év október 1-je után telepített egynyaras pontyivadék 100%-ban elismert, vagy ideiglenesen elismert származással rendelkezik, d) az általam a tárgyévben a kérelem beadásáig, illetve a tárgyévet megelõzõ év október 1-je után telepített pontyivadék mennyisége meghaladja az összes üzemelõ halastóterületre vetítve a 30 kg/hektárt, e) a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában nem minõsülök nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak.
4540
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
Nyilatkozom, hogy a csekély összegû támogatásokkal kapcsolatos jogosultságokat, kötelezettségeket megismertem. Folyó pénzügyi évben és a megelõzõ két pénzügyi évben a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 875/2007/EK rendelet alapján csekély összegû támogatásban a tárgyévben………………………………….… jogcímen ……………… eurónak megfelelõ Ft összegben részesültem/nem részesültem* a tárgyévet megelõzõ évben………………………………….… jogcímen ……………… eurónak megfelelõ Ft összegben részesültem/nem részesültem* a tárgyévet megelõzõ második évben………………………………….… jogcímen ……………… eurónak megfelelõ Ft összegben részesültem/nem részesültem* Büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Kelt: ........………..........., .......... év ................ hónap ......... nap
….............…………………………….. kérelmezõ (cégszerû) aláírása
5. Csatolandó mellékletek: 1. Vásárolt pontyivadék telepítése esetén: a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ igazolása arról, hogy a telepített fajta(ák) elismert(ek), illetve ideiglenesen elismert(ek), a számla másolat(ok), a telepítési nyilatkozat(ok); a számlán fel kell tüntetni, hogy a telepített pontyivadék mely szervezet, milyen elismert vagy ideiglenesen elismert fajtája. 2. Saját termelésû pontyivadék telepítése esetén a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ igazolása arról, hogy a telepített fajta(ák) elismert(ek), illetve ideiglenesen elismert(ek), a haltelepítést igazoló belsõ dokumentum(ok), valamint a telepítési nyilatkozat(ok); a pontyivadék telepítését igazoló belsõ dokumentumon fel kell tüntetni, hogy a telepített pontyivadék mely szervezet, milyen elismert vagy ideiglenesen elismert fajtája. 3. Vásárolt tenyészanyától származó pontyivadék telepítése esetén a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának igazolása arról, hogy a telepített pontyivadék elismert, illetve ideiglenesen elismert tenyészanyától származik. 4. A kérelmezõ által a tárgyévben üzemeltetett összes halastóterület nagyságát igazoló érvényes vízjogi engedély másolata.
* A kívánt rész aláhúzandó.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 65/2008. (V. 14.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban foglaltak szerinti és a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében szereplõ állatbetegségekkel kapcsolatos azon intézkedések, monitoring vizsgálatok, tesztek és más szûrési intézkedések, gyógykezelések, immunizálások, illetve az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez, a) amelyeket az elfogadott hazai állat-egészségügyi programok alapján kötelezõen végre kell hajtani, b) amelyeket az állat-egészségügyi hatóság rendelt el, vagy c) amelyek az állatállományok állat-egészségügyi programjában szerepelnek. A támogatható állatfajok, betegségek és szolgáltatások körét az 1. számú melléklet tartalmazza.”
4541
kedvezményezettet, és felhívja a figyelmét arra, hogy köteles az igénybe vett szolgáltatás támogatástartalmának – az elutasítás mértékének megfelelõ – összegét a szolgáltató részére megfizetni. (9) Amennyiben a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásról szóló számla kibocsátását követõen a támogatási keret kimerül, úgy arról a kedvezményezettet az MVH határozatban értesíti, és felhívja a figyelmét arra, hogy köteles az igénybe vett szolgáltatás értékének teljes összegét a szolgáltató részére megfizetni.”
3. § (1) Az R. 9. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 6. § (1) bekezdésétõl eltérõen a 2007. december 11-e és 2008. február 29-e között igénybe vett támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásokról az engedélyesnek az általa kiállított számlák másolatát a 3. számú melléklet szerinti összesítõhöz csatolva 2008. május 31-ig kell megküldenie postai úton, két példányban a kedvezményezett telephelye szerint illetékes MgSzH-hoz.” (2) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 2007. november 1-je és 2007. december 10-e között elvégzett támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásokról a támogatási kérelmet az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet 2007. december 10-én hatályos 3. számú melléklete szerint 2008. május 31-ig lehet benyújtani a szolgáltató székhelye szerint illetékes MgSzH-hoz. Az MgSzH az így benyújtott kérelmeket 2008. június 16-ig továbbítja az MVH területileg illetékes Megyei Kirendeltségéhez.”
4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 9. § (4) bekezdése.
2. § (3) E rendelet 2008. december 31-én hatályát veszti. Az R. 6. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) Amennyiben az MVH megállapítja, hogy a kedvezményezett a támogatásra nem vagy az összesítõben feltüntetettnél kisebb összegben jogosult, határozatban értesíti a
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
4542
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
A gazdasági és közlekedési miniszter 19/2008. (V. 14.) GKM rendelete
nyelhet újabb támogatást, ha az elõzõ évben kapott támogatással határidõre hiánytalanul elszámolt.
a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól
A támogatható tevékenységek, támogatási kategóriák, a támogatás mértéke
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 5. melléklet 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszter véleményének kikérésével – a következõket rendelem el:
3. § (1) Támogatást révek, kompok, parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására, kivételes esetben – ha a felsoroltakra vonatkozó mûszaki elõírások vagy a mûszaki állapot szükségessé teszi – új eszközök beszerzésére lehet igényelni. (2) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvényben foglaltak alapján, méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetõség van a mûködtetés támogatására is, a bevétellel nem fedezett mûködtetési költségek kiegészítésére. (3) Egy adott mûtárgyra, valamint egy átkelés mûködtetési költségeinek kiegészítésére egy pályázati évben csak egy önkormányzat pályázhat.
Felújítási támogatás A támogatás jellege 4. § 1. § (1) E rendelet alapján vissza nem térítendõ támogatás igényelhetõ. (2) E rendelet alapján nyújtott támogatás a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.) (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szerinti csekély összegû támogatásnak minõsül.
Támogatás igénylésére jogosultak köre
(1) A támogatás mértéke – ide nem értve a (2) bekezdésben foglalt esetet – az elszámolható költségek legfeljebb 70%-a lehet. (2) Az igényelhetõ támogatás mértéke – kérelemre – az elszámolható költségek legfeljebb 80%-a lehet a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplõ települések, valamint b) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2–3. mellékletében szereplõ kistérségek (és az azokat alkotó települések) esetében.
2. § (1) A települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatását az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével, továbbá az 1. mellékletben meghatározott dokumentumok csatolásával igényelheti. (2) Az az önkormányzat, amely az igénylést megelõzõ évben is részesült támogatásban, abban az esetben igé-
Mûködtetési támogatás 5. § (1) A mûködtetési támogatás nem haladhatja meg a ténylegesen felmerülõ mûködtetési veszteség 80%-át. (2) Mûködtetési támogatásra azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyeknél az átkelés nem ingyenes, és a komp-, illetve a révközlekedéshez fogyasztói árkiegészítést vesznek igénybe.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A támogatásokra vonatkozó közös rendelkezések 6. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az elõzõ három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalmáról. (2) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (3) A támogatást nyújtó az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti tájékoztatást ad. (4) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegû támogatás nem halmozható más állami támogatással, ha az ilyen jellegû támogatáshalmozódás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az e rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 7. § Nem nyújtható támogatás azon kedvezményezett részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelezõ határozata van érvényben. 8. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni. 9. § (1) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásra alkalmazandó uniós jogi aktusban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában megjelölt támogatási intenzitást. (2) A mûködtetési támogatás esetén csak a mûködtetéshez közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatók el a számvitelrõl szóló jogszabály szerint. A támogatás igénylése 10. § (1) A pályázathoz minden esetben csatolni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes területi szervének jegy-
4543
zõkönyvét, amely tartalmazza a tervezett beavatkozás mûszaki tartalmának szükségességét. (2) A támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen 2 példányban, vagy elektronikus úton a Magyar Államkincstár illetékes regionális igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) részére kell benyújtani tárgyév június 2-ig. (3) Az Igazgatóság a kérelem megérkezését követõen haladéktalanul ellenõrzi, hogy a kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek. (4) Ha az önkormányzat a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az Igazgatóság az önkormányzatot a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül – legfeljebb nyolcnapos határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (5) A kérelem egy példányát az Igazgatóság az ellenõrzést és hiánypótlást követõ 5 napon belül, de legkésõbb tárgyév június 12-ig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére továbbítja. (6) Az önkormányzat a kérelem benyújtásakor nyilatkozik a tartós üzemeltetés fenntartásáról (minimum 5 év), továbbá vállalja, hogy a felújításra kerülõ eszközre, 2 millió Ft feletti támogatásnál, 3 év elidegenítési tilalom vonatkozik. Ha a támogatott eszköz elidegenítése a megadott határidõ elõtt megtörténik, a támogatás összegét a Magyar Államkincstár részére az elidegenítést követõ 5 munkanapon belül vissza kell fizetni. (7) Kizárólag azon önkormányzatoknál lehet a bruttó költségeket figyelembe venni, amelyek az általános forgalmi adóról szóló jogszabály szerinti levonási joggal nem rendelkeznek. Ha az önkormányzat a támogatást – szerzõdés alapján – a beruházás lebonyolítását végzõ, általános forgalmi adó levonására jogosult vállalkozónak továbbítja, a támogatásban a nettó módon számított költségeket kell figyelembe venni.
A támogatás iránti kérelem elbírálása 11. § (1) A támogatási kérelmeket Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) értékeli. (2) A Bizottság tagjainak száma 6 fõ, amelybõl 1 fõt a gazdasági és közlekedési miniszter, 1 fõt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetõje, 1 fõt az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, 1 fõt a pénzügyminiszter jelöl ki, továbbá 2 fõt az országos érdek-képviseleti szervezetek delegálnak. (3) A Bizottság mûködési feltételeit a minisztérium biztosítja.
4544
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
(4) A Bizottság elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter által delegált tag.
A támogatás felhasználása
(5) A Bizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
16. § (1) A felújítási és fenntartási munkák az értesítés kézhezvétele után azonnal elkezdhetõek.
12. §
(2) A felújítási, illetve fenntartási munkák megkezdésérõl az önkormányzat a minisztériumot írásban értesíti.
A támogatási kérelmekrõl a Bizottság javaslata alapján a gazdasági és közlekedési miniszter tárgyév július 8-ig dönt.
A támogatás elszámolása 17. §
13. § A beérkezõ támogatási igények és a rendelkezésre álló források figyelembevételével prioritást élveznek: a) a vízi jármûveken (komp, hajó, révcsónak) végzendõ, a közlekedés biztonságát szolgáló javítások, felújítások, b) a közlekedés biztonságát szolgáló hajózási létesítmények javítása, korszerûsítése, c) a közegészségügyi elõírásokat, esélyegyenlõségi intézkedéseket tartalmazó jogszabályok elõírásait megvalósító beruházások, d) azoknak az átkeléseknek a felújítási kérelmei, amelyek kistérségi központok jobb elérhetõségét biztosítják, valamint azon települések igényei, ahol a munkába járás, az iskolalátogatás, az egészségügyi ellátás nyújtása, illetve igénybevétele más tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak igen nagy kerülõvel biztosítható.
14. § A minisztérium a megítélt támogatásokról, továbbá az elutasításról a kérelmet benyújtó önkormányzatokat tárgyév július 18-ig, írásban értesíti, továbbá közzéteszi azokat az Önkormányzatok Közlönyében, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a minisztérium honlapján.
A támogatás folyósítása
(1) A tárgyévi támogatás felhasználásának és elszámolásnak határideje a tárgyévet követõ év június 30-a. (2) Ha a támogatásra az önkormányzat a tárgyévet követõ évben is pályázatot kíván benyújtani, a tárgyévi támogatás felhasználásának és elszámolásának határideje a tárgyévet követõ év február 28-a. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elszámolást két példányban kell megküldeni az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a pénzügyi felülvizsgálatot követõen az elszámolás egy példányát annak beérkezésétõl számított 30 napon belül a minisztérium részére megküldi. (4) A felújítási támogatás elszámolásnak tartalmaznia kell a 2. melléklet szerinti, kitöltött Elszámoló lapot (A). (5) A (4) bekezdés szerinti Elszámoló laphoz csatolni kell a kifizetett számlák másolatát vagy a számlahelyettesítõ bizonylatot oly módon, hogy azok a mûszaki tartalommal azonosíthatók legyenek, továbbá a kifizetést igazoló dokumentum másolatát. A benyújtott számlamásolatok abban az esetben fogadhatók el, ha azokat az illetékes önkormányzat vagy az önkormányzattal szerzõdéses viszonyban álló üzemeltetõ nevére állították ki. (6) A (4) bekezdés szerinti Elszámoló laphoz csatolni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóság által a munka elvégzésérõl kiállított igazolást. (7) A mûködtetési támogatás bizonylatokkal alátámasztottan a 2. melléklet szerinti Elszámoló lap (B) kitöltésével számolható el. (8) Az önkormányzatnak a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerzõdését az elszámolás során csatolnia kell.
15. § A támogatásban részesült önkormányzatok, valamint a részükre jóváhagyott támogatás összegének jegyzékét a minisztérium utalványozás céljából tárgyév július 11-ig megküldi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak. A megítélt támogatást, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium utalványozását követõen, a Magyar Államkincstár egy összegben, legkésõbb tárgyév július 18-ig átutalja az önkormányzat számlájára.
A támogatással megvalósított fenntartási és felújítási munka szakszerûségének ellenõrzése
18. § A fenntartási és felújítási munkák szakszerûségét helyszíni ellenõrzés keretében a minisztérium, annak megbí-
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4545 Záró rendelkezések
zottja vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság a kivitelezés során és annak befejeztével, valamint az elidegenítési tilalom betartását az elõírt határidõig ellenõrzi, és arról ellenõrzési jegyzõkönyvet vesz fel.
20. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.
Pénzügyi felülvizsgálat
19. §
(1) Az Igazgatóság által a minisztériumhoz továbbított elszámolások szabályszerûségét a minisztérium vagy megbízottja vizsgálja és dokumentálja a beérkezésüket követõ 30 napon belül. (2) Különösen indokolt esetben a Bizottság legkésõbb a tárgyév október 31-ig benyújtott kérelem alapján engedélyezheti a mûszaki tartalom módosítását. Az elbírálás feltétele az eredeti pályázati kiírásnak megfelelõ dokumentáció benyújtása az új mûszaki tartalommal.
(2) Hatályát veszti a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 34/2007. (III. 19.) GKM rendelet. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) E rendelet alapján döntés csekély összegû támogatások tekintetében 2013. december 31-ig hozható.
Budapest, 2008. április 30.
(3) Különösen indokolt esetnek számít a pályázat benyújtásakor még nem ismert szükséges beavatkozás elvégzésére irányuló mûszaki tartalommódosítás.
Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a 19/2008. (V. 14.) GKM rendelethez ADATLAP a közforgalmú, közútpótló folyami kompok, révek fenntartási, felújítási támogatásához 1. Igénylõ önkormányzat (gesztor) Neve: .................................................................................................................................................................................. Címe: .................................................................................................................................................................................. Telefon, fax: ....................................................................................................................................................................... KSH kódja: .........................................................................................................................................................................
2. Tulajdonos Neve: .................................................................................................................................................................................. Címe: .................................................................................................................................................................................. Telefon, fax: .......................................................................................................................................................................
3. Üzemben tartó Neve: .................................................................................................................................................................................. Címe: .................................................................................................................................................................................. Telefon, fax: .......................................................................................................................................................................
4546
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
4. Az átkelés megnevezése ........................................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................................
5. Az üzemeltetett úszólétesítmények nyilvántartási száma ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................................
6. Üzemeltetési engedély száma ...........................................................................................................................................................................................
7. Átkelõhely helyrajzi száma ...........................................................................................................................................................................................
8. Az igénylés célja A) Úszólétesítmények felújítása (kompok, hajók, úszómûvek) Indokolás: ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... B) Parti létesítmények felújítása (kiszolgáló révház, közmûvek, csörlõk stb.) Indokolás: ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... C) Révlejáró, kiszolgáló út (az átkelés területén lévõ, a mûködtetéshez közvetlenül kapcsolódó révlejárók, járdák, lépcsõk, belsõ utak) Indokolás: ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... D) Mûködtetés Indokolás: ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................... ...........................................................................................................................................................................................
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4547
9. Nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra jogosult szervezet, személy megnevezése, telefonszáma szakmai-mûszaki vonatkozásban: ........................................................................................................................................................................................... pénzügyi vonatkozásban: ...........................................................................................................................................................................................
10. A felújítás költségeinek megoszlása (Ft) Átkelés neve: ...................................................................................................................................................................... Nettó összeg
Feladat megnevezése
1.
Felújítás (kompok, hajók, révek)
2.
**Felújítás (parti létesítmények)
3.
Felújítás költsége összesen (1+2)
4.
Igényelt támogatás aránya (%)
5.
Igényelt támogatás összege
Áfa összege
Bruttó összeg
ebbõl – tárgybani támogatás összege – egyéb támogatás összege 6.
Saját forrás összege (3–5)
11. Saját forrás megoszlása (Ft) 1. 2.
Önkormányzat képviselõ-testületi határozatában (költségvetési rendeletében) a beruházásra jóváhagyott saját forrás Hitel ….....................………………. Saját forrás összesen
12. Mûködtetési támogatás igénylése (E Ft) Sorszám
Tényleges és tervezett bevételek Megnevezés
1. 2.
Jegyek, bérletek eladása Fogyasztói árkiegészítés
3. 4.
Önkormányzati hozzájárulás Mûködtetési támogatás
5.
Egyéb bevételek
6.
Összesen:
Elõzõ évi tényl. Ft
Tényleges és tervezett kiadások Tárgyévi terv. Ft
Megnevezés
Üzemanyag-felhasználás Energia (gáz, villany, fûtés), víz, csatorna stb. Bérek és közterhei Foglalkoztatással összefüggõ egyéb Egyéb kiadások (pl. engedélyek stb.) Összesen:
Elõzõ évi tényl. Ft
Tárgyévi terv. Ft
4548
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
Igényelt mûködtetési támogatás összege: ..................................................................................................................... Ft Az adatlapon szereplõ adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ……………………….………………… P. H. ……………………………….. polgármester Az Adatlaphoz csatolandó dokumentumok felsorolása Csatoltam
Nem csatoltam
Csatolandó dokumentum megnevezése
•
•
1.
•
•
2.
• • •
• • •
3. 4. 5.
•
•
6.
• • • •
• • • •
7. 8. 9. 10.
•
•
11.
•
•
12.
melléklet – A tulajdonos és az önkormányzat közötti szerzõdés jegyzõ által hitelesített másolata* melléklet – A komp-, illetve a révátkelõhely üzemeltetési engedélyeztetésére vonatkozó hatósági határozat hiteles másolata (kivéve: újraindítás) melléklet – A komp-, illetve a révátkelõhely átnézeti helyszínrajza (M:1:10.000) melléklet – A területi fõépítész egyetértõ nyilatkozata** melléklet – A fejlesztési tevékenységgel érintett terület tulajdoni lapja (ha a terület nem az önkormányzat tulajdona, mellékelni kell a tulajdonossal kötött területhasználatról szóló szerzõdést is)** melléklet – Földhivatali nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hitelesített másolata** melléklet – Jogerõs engedély (pl. építési engedély)*** melléklet – Hajózási hatóság felújításra vonatkozó jegyzõkönyve melléklet – Tervezett felújítás tételes költségkalkulációja melléklet – Képviselõ-testületi határozat vagy polgármesteri nyilatkozat az önrész vállalásáról (Ft-ban és %-ban)**** melléklet – Nyilatkozat a tartós üzemeltetés fenntartásáról, az elidegenítési tilalomról melléklet – Számításokkal alátámasztott üzemeltetési adatok (tárgyévet megelõzõ évi viteldíjbevétel, üzemeltetés éves nettó ráfordítása, fogyasztói árkiegészítés nagysága, kapott mûködtetési támogatás nagysága)*****
Kérjük, hogy a négyzetekben jelölje X jellel, hogy a mellékletet csatolta, illetve nem csatolta. * Csak abban az esetben, ha a kompnak, révnek nem az önkormányzat a tulajdonosa. ** Parti létesítmények, kiszolgáló utak felújítása, fejlesztése, építése esetén. *** Hatósági engedélyköteles tevékenység esetén. **** Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 83. §-ában foglaltak szerint a helyi önkormányzatok képviselõ-testületei felhatalmazhatják a polgármestert, hogy nyilatkozhasson a saját forrás biztosításáról. ***** Csak mûködtetési támogatás igénylése esetén.
Kérjük, hogy a dokumentumokat a táblázat szerinti mellékletek sorrendjében állítsa össze, jelölve az adott melléklet számát! Ha az igazolást, engedélyt nem csatolta, de beszerzése folyamatban van, kérjük azt is feltüntetni. Kelt: .............................., 200 . ………………… hó ……. nap P. H. .................................................. (cégszerû aláírás)
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4549
2. melléklet a 19/2008. (V. 14.) GKM rendelethez A közforgalmú, közútpótló folyami kompok, révek fenntartási felújítási támogatása igénybevételének éves elszámolása
A. típusú ELSZÁMOLÓ LAP a javítási, felújítási támogatás elszámolásához
Település (gesztor) neve: ................................................................................................................................................... Átkelés helye: ..................................................................................................................................................................... Ft 1
Elfogadott igénylés adatai
Eltérés
1 Fejlesztés számla szerinti adatai
Fejlesztés támogatott költsége összesen Támogatás összege
2
ebbõl el nem számolható
+/–
Visszautalás:
A fejlesztés támogatott elemek szerinti megoszlása Eltérés2 1
Feladat megnevezése
Elfogadott igénylés adatai
mennyiség
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15)
Ft
1
Fejlesztés számla szerinti adatai
mennyiség
Ft
ebbõl el nem számolható
+/– mennyiség
Ft
Ft
4550
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
B. típusú ELSZÁMOLÓ LAP a mûködtetési költségek támogatásának elszámolásához
Település (gesztor) neve: .................................................................................................................................................... Átkelés helye: ..................................................................................................................................................................... E Ft Sorszám
Bevételek Megnevezés
Kiadások Összege
Megnevezés
Összesen: Pénzügyi elszámolás dokumentumai – pénzügyi összesítõ: – számla másolat: – átutalási bizonylat*: – hajózási hatóság felülvizsgálati jegyzõkönyve:
Összege
Összesen:
db db db db
P. H.
……………………………………….. polgármester
1
Támogatott tölti ki. Döntés alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tölti ki. * Csak visszautalás esetén. 2
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés 52/2008. (V. 14.) OGY határozata
III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 50/2008. (V. 14.) OGY határozata Bencsik János országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében* A Magyar Köztársaság Országgyûlése Bencsik János országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Tatabányai Városi Bíróság 1.B.611/2005/17. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Szili Katalin s. k.,
4551
az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról* Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés a bizottságba dr. Eörsi Mátyás helyett dr. Magyar Bálintot a bizottság alelnökévé megválasztja.
az Országgyûlés elnöke
Dr. Szili Katalin s. k., Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 51/2008. (V. 14.) OGY határozata dr. Havas Szófia országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében** A Magyar Köztársaság Országgyûlése dr. Havas Szófia országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Budai Központi Kerületi Bíróság 12.B.XII.2348/2007/7. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el.
az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 53/2008. (V. 14.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról** Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országyûlés az Egészségügyi bizottságba Béki Gabriella helyett dr. Bõhm Andrást, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságba Geberle Erzsébet helyett dr. Magyar Bálintot, * A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el.
4552
MAGYAR KÖZLÖNY
a Költségvetési, pénzügyi és számvevõszéki bizottságba dr. Hankó Faragó Miklós helyett Horn Gábort, a Külügyi és határon túli magyarok bizottságába Geberle Erzsébet helyett Kovács Kálmánt, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottságba dr. Bõhm András helyett Geberle Erzsébetet
2008/74. szám
3. köszönetét fejezi ki a népszavazás megszervezésében és lebonyolításában közremûködõ helyi és területi választási szervek tagjainak, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes szervezetei tisztségviselõinek odaadó és lelkiismeretes tevékenységükért. 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 55/2008. (V. 14.) OGY határozata az Országos Választási Bizottságnak a 2008. március 9-i országos ügydöntõ népszavazásról szóló beszámolója elfogadásáról* Az Országgyûlés
Az Országgyûlés 54/2008. (V. 14.) OGY határozata
1. elfogadja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 124/A. §-ának (3) bekezdés l) pontja értelmében az Országos Választási Bizottságnak a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntõ népszavazásról szóló beszámolóját,
a 2008. március 9-i országos ügydöntõ népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és lebonyolításáról szóló beszámoló elfogadásáról*
2. megállapítja, hogy a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntõ népszavazás mind az egész országban, mind a Magyar Köztársaság 91 nagykövetségén és fõkonzulátusán törvényes rendben zajlott le,
Az Országgyûlés 1. elfogadja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153. §-ának (3) bekezdése értelmében az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntõ népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és lebonyolításáról szóló beszámolóját, 2. megállapítja, hogy a 2008. március 9-én megtartott országos ügydöntõ népszavazás mind az egész országban, mind a Magyar Köztársaság 91 nagykövetségén és fõkonzulátusán törvényes rendben zajlott le,
* A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el.
3. köszönetét fejezi ki a népszavazás megszervezésében és lebonyolításában közremûködõ helyi és területi választási szervek tagjainak, az Országos Választási Bizottság tagjainak, a köztisztviselõknek, valamennyi állami és társadalmi szervnek és intézménynek, akik, illetve amelyek hozzájárultak a népszavazás törvényes lebonyolításához. 4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Nyakó István s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2008. május 13-i ülésnapján fogadta el.
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 120/2008. (V. 14.) KE határozata
4553
Bajnai Gordont nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterré, dr. Gyenesei Istvánt önkormányzati miniszterré 2008. május 15-i hatállyal kinevezem. Budapest, 2008. május 14. Sólyom László s. k.,
miniszterek felmentésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 37. §-a alapján a miniszterelnök elõterjesztésére
köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
dr. Szabó Pál gazdasági és közlekedési minisztert, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert
KEH ügyszám: IV-2/02484/2008.
e tisztségükbõl 2008. május 14-i hatállyal felmentem. Budapest, 2008. május 14. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
A Köztársasági Elnök 122/2008. (V. 14.) KE határozata államtitkárok felmentésérõl
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: IV-2/02485/2008.
A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 49. § (2) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére Puch Lászlót, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárát, Burány Sándort, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát e tisztségükbõl 2008. május 14-i hatállyal felmentem. Budapest, 2008. május 14.
A Köztársasági Elnök 121/2008. (V. 14.) KE határozata miniszterek kinevezésérõl Az Alkotmány 33. § (4) bekezdése alapján a miniszterelnök javaslatára dr. Szabó Pált közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré,
Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: IV-2/02486/2008.
4554
MAGYAR KÖZLÖNY
A Köztársasági Elnök 123/2008. (V. 14.) KE határozata államtitkár megbízatásának megszûnésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 48. § (2) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére megállapítom, hogy dr. Ujhelyi Istvánnak, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárának e megbízatása 2008. május 14-i hatállyal megszûnik. Budapest, 2008. május 14. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
2008/74. szám
Jauernik Istvánt az Önkormányzati Minisztérium államtitkárává, Korózs Lajost a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárává 2008. május 20-i hatállyal kinevezem. Budapest, 2008. május 14. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: IV-2/02487/2008. Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: IV-2/02483/2008.
A Köztársasági Elnök 124/2008. (V. 14.) KE határozata államtitkárok kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 46. § (2) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére Puch Lászlót a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárává, Burány Sándort a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárává 2008. május 15-i hatállyal, dr. Avarkeszi Dezsõt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárává, dr. Molnár Csabát a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárává, Csák Ferencet az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárává,
A Kormány határozatai A Kormány 1028/2008. (V. 14.) Korm. határozata a közszolgálati ellenõrzések 2008. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. § (14) bekezdése, 49/O. § (7) bekezdése, valamint 64/A. § (1) bekezdése alapján a következõ határozatot hozza: 1. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy 2008. évben hajtsa végre a közszolgálati ellenõrzéseket az alábbi tárgykörökben azzal, hogy az ellenõrzések a 2007. január 1-jétõl 2007. december 31-ig tartó idõszak munkáltatói intézkedéseire terjedjenek ki: a) a teljesítményértékelés és jutalmazás munkáltatói gyakorlata; b) a célfeladat kitûzésének és a céljuttatás kifizetésének gyakorlata; c) a jogviszony megszûnésének, megszüntetésének gyakorlata. 2. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott munkáltatói intézkedések ellenõrzését az alábbi szervezetek tekintetében végezze el: a) az 1. a) alpontban meghatározott tárgykör ellenõrzését a minisztériumoknál;
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az 1. b) alpontban meghatározott tárgykör ellenõrzését a kormányhivataloknál; c) az 1. c) alpontban meghatározott tárgykör ellenõrzését azoknál a külön ellenõrzési tervben meghatározott helyi önkormányzatoknál, ahol a közszolgálati jogviszonyban állók létszáma 50 fõ alatt van, a közigazgatási hivatalvezetõk bevonásával. Határidõ: 2008. szeptember 30. 3. A Kormány felhívja a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy az ellenõrzések tapasztalatairól adjon tájékoztatást a Kormánynak, és tegyen javaslatot a 2009. évi közszolgálati ellenõrzések tárgyköreire és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervek körére.
4555
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gondoskodik.” 2. A Kormánykabinetrõl szóló 1044/2007. (VII. 1.) Korm. határozat 3. pont c) alpontja a következõ szöveggel egészül ki: [A Kormánykabinet tagjai] „a Fejlesztéspolitikai Kabinet vezetõje,” 3. Ez a határozat 2008. május 15-én lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Határidõ: 2008. november 30. 4. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg a közszolgálati ellenõrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreirõl és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekrõl szóló 1011/2007. (III. 13.) Korm. határozat a hatályát veszti.
A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 26/2008. (V. 14.) ME határozata
Gyurcsány Ferenc s. k.,
szakállamtitkár kinevezésérõl
miniszterelnök
A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. §-ában foglalt jogkörömben a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter javaslatára
A Kormány 1029/2008. (V. 14.) Korm. határozata a Kormány kabinetjeirõl szóló 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat és a Kormánykabinetrõl szóló 1044/2007. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról 1. A Kormány kabinetjeirõl szóló 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat a következõ új 3/A. ponttal egészül ki: „3/A. a) A Kormány a fejlesztéspolitika összehangolása érdekében Fejlesztéspolitikai Kabinetet létesít. b) A Fejlesztéspolitikai Kabinet vezetõje a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. c) A Fejlesztéspolitikai Kabinet tagjai az egészségügyi miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az informatikáért felelõs kormánybiztos. d) A Fejlesztéspolitikai Kabinet ülésén a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a pénzügyminiszter állandó meghívott. e) A Fejlesztéspolitikai Kabinet mûködési feltételeirõl, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról
Bódi Gábort a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárává 2008. május 15-i hatállyal – kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Miniszterelnök 3/2008. (MK 74.) ME utasítása a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárainak és szakállamtitkárainak feladatkörérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 30. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõ utasítást adom ki:
4556
MAGYAR KÖZLÖNY 1. §
(1) A Miniszterelnöki Hivatal a) általános államtitkárának Csizmár Gábort, b) jogi és közigazgatási államtitkárának dr. Tordai Csabát, c) informatikáért felelõs államtitkárának dr. Baja Ferencet, d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter tevékenységében közremûködõ államtitkárának Iváncsik Imrét, e) a kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter tevékenységében közremûködõ államtitkárának dr. Kolber Istvánt jelölöm ki. (2) A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ államtitkár kijelölésérõl külön jogszabály rendelkezik. 2. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal a) a miniszterelnök kabinetfõnökének helyetteseként tevékenykedõ szakállamtitkárának dr. Kisfaludy Zoltánt, b) kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkárának Banai Károlyt, c) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkárának Gémesi Ferencet, d) igazgatási szakállamtitkárának dr. Tarcsi Gyulát, e) infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkárának Bódi Gábort jelölöm ki. (2) A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelõs, szakmapolitikai, valamint kormányzati személyügyi és közszolgálati szakállamtitkárának hatásköreit – helyettesítõ jogkörben – a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 1/2008. (MK 57.) ME utasításban az adott szakállamtitkár helyettesítésére kijelölt fõosztályvezetõ gyakorolja. 3. §
2008/74. szám
2006. évi LVII. törvény 30. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömben a következõ utasítást adom ki: 1. § A Szabályzat 11. § (1)–(2) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az informatikáért felelõs kormánybiztos mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára irányítja az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár tevékenységét. (2) Az informatikáért felelõs kormánybiztost mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát akadályoztatása esetén az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár helyettesíti.” „(7) Az informatikáért felelõs kormánybiztos mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára titkárságának létszáma legfeljebb öt fõ lehet.”
2. § A Szabályzat 14. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [A Hivatalban] „h) infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs,” [szakállamtitkárok mûködnek.]
3. § A Szabályzat 19. § (3) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelõs szakállamtitkár gondoskodik a miniszter magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatainak ellátásáról, ennek keretében] „j) gondoskodik a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról.”
Ez az utasítás 2008. május 15-én lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
4. § A Szabályzat a következõ alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:
A Miniszterelnök 4/2008. (MK 74.) ME utasítása a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 1/2008. (MK 57.) ME utasítás módosításáról A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
„Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár 21/A. § (1) Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár a) összehangolja az információs társadalom és infokommunikációs szektor fejlesztésére vonatkozó stratégiák kidolgozását, b) közremûködik az e-gazdaság fejlõdését korlátozó tényezõk felszámolásában,
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) koordinálja a közigazgatás informatikai fejlesztésének egységes stratégiai irányok mentén történõ végrehajtását, d) részt vesz a központi és területi közigazgatás informatikai együttmûködésének fejlesztésében és koordinálja a kapcsolódó szakmai egyeztetéseket, e) javaslatot tesz az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésének irányaira, illetve a feladatkörrel rendelkezõ szervezetek számára az egyes elektronikus közigazgatási szolgáltatások minõségi továbbfejlesztésére, f) a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a közigazgatásban informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekû adatok társadalmi elérésének javulását, g) figyelemmel kíséri az infokommunikációs szektor és az elektronikus közigazgatás fejlesztésére irányuló pénzeszközök felhasználását, h) elõkészíti az informatikai kormánybiztosnak mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet vezetõje feletti irányítási jog gyakorlására vonatkozó döntéseit, kapcsolatot tart az irányított szervezetek vezetõivel, i) elõkészíti az informatikai kormánybiztosnak mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának a KOPINTDATORG Infokommunikációs Zrt., a Puskás Tivadar Közalapítvány, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. és a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság tekintetében gyakorolt hatáskörében hozott döntéseit. (2) Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár irányítja a) az E-közigazgatási Fõosztály vezetõjének tevékenységét, b) a Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fõosztály vezetõjének tevékenységét, c) az Infokommunikációs Fõosztály vezetõjének tevékenységét. (3) Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkárt akadályoztatása esetén az E-közigazgatási Fõosztály vezetõje helyettesíti. (4) A Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fõosztály osztályaként Készenléti Szervek Iroda mûködik. (5) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egységek és az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár titkárságának együttes létszáma legfeljebb 41 fõ lehet.”
5. § (1) A Szabályzat 1. számú függelékének 12.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „12.3. Közszolgálati Személyzetpolitikai Fõosztály 12.3.1. Közigazgatási Személyzet- és Minõségpolitikai Osztály
4557
12.3.2. Közszolgálati Szabályozási, Jogalkalmazási és Módszertani Osztály” (2) A Szabályzat 1. számú függeléke 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a függelék új 15. ponttal egészül ki: „14. Az informatikáért felelõs kormánybiztos mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára irányításával 14.1. Államtitkár Titkársága” „15. Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelõs szakállamtitkár irányításával 15.1. Szakállamtitkár Titkársága 15.2. E-közigazgatási Fõosztály 15.2.1. Stratégiai és Nemzetközi Osztály 15.2.2. E-ügyintézési Osztály 15.3. Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fõosztály 15.3.1. E-szolgáltatásfejlesztési Osztály 15.3.2. Készenléti Szervek Iroda 15.4. Infokommunikációs Fõosztály 15.4.1. Programmenedzsment Osztály 15.4.2. E-gazdaság akadálymentesítése Osztály” (3) A Szabályzat 2. számú függeléke 14. pontja hatályát veszti, egyidejûleg az a következõ 15. ponttal egészül ki: „15. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓÉRT ÉS E-KÖZIGAZGATÁSÉRT FELELÕS SZAKÁLLAMTITKÁRA IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK 15.2. E-közigazgatási Fõosztály A Fõosztály a) elõkészíti a kormánybiztos hatáskörébe tartozó döntéseket, részt vesz a kormánybiztos programjainak koordinálásában, szakértõi állásfoglalást készít és javaslatot dolgoz ki a kormánybiztos hatáskörébe tartozó kérdésekben, valamint közremûködik a kormánybiztos feladatkörébe tartozó elõterjesztések elõkészítésében, b) közremûködik a közigazgatási informatikával összefüggõ, így különösen a közigazgatási elektronikus azonosítási és fizetési eljárásokról, valamint a közigazgatási adatbázisok és nyilvántartások szabványosításáról szóló jogszabályok elõkészítésében, c) összehangolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási informatikai feladatokat, d) elõzetesen véleményezi a közigazgatási informatikai tárgyú elõterjesztések tervezeteit, e) elõkészíti a szolgáltató állam kialakításához szükséges közigazgatási informatika stratégiáját és összehangolja a stratégia végrehajtását, f) összehangolja a közigazgatási informatikai és infokommunikációs szektor fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiákat, valamint felügyeli ezek végrehajtásának összhangját, g) összehangolja az egységes közigazgatási elektronikus fejlesztési és szolgáltatási politika kialakítását és megvalósítását,
4558
MAGYAR KÖZLÖNY
h) feladatai körében a minisztériumoktól, illetve a központi közigazgatási szervektõl adatokat, információkat, elemzéseket szerez be, i) koordinálja a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) szakmai mûködtetését, javaslatot tesz az egységes ügyfélszolgálati mûködésmegvalósítására, j) ellátja a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) titkársági feladatait, k) az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése érdekében javaslatot tesz a feladatkörrel rendelkezõ szervek számára a közigazgatási szolgáltatások korszerûsítésére, ésszerûsítésére, valamint a közszolgáltatási folyamatok egyszerûsítésére, l) ellátja az e-önkormányzati rendszerek fejlesztésének, mûködtetésének koordinálását, m) koordinálja az informatikáért felelõs kormánybiztos feladatkörébe tartozó nemzetközi tevékenységet, n) az érintett miniszterekkel együttmûködve elõsegíti a közigazgatásban informatikai eszközökkel nyilvántartott közérdekû adatok társadalmi elérhetõségének és felhasználásának szabályozását, o) közremûködik az informatikáért felelõs kormánybiztos jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában. 15.3. Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fõosztály A Fõosztály a) összehangolja a közigazgatási portálok és honlapok egységes akadálymentes kidolgozását és folyamatos karbantartását, b) felügyeli a központi elektronikus szolgáltató rendszert és a külön jogszabályban meghatározott zártcélú hálózatokat, c) gondoskodik a közigazgatási elektronikus azonosítási és fizetési eljárásokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, összehangolja a Kormány irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek ezzel összefüggõ tevékenységét, d) gondoskodik a központi és területi közigazgatás informatikai együttmûködésérõl, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, az ágazati és az önkormányzati alrendszerek együttmûködésérõl, a nemzetközi közigazgatási informatikai rendszerekhez történõ csatlakozásról és együttmûködésrõl, e) meghatározza, szervezi, illetve végrehajtja a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintõ informatikai feladatait, f) koordinálja az Egységes Digitális Rádiótávközlõrendszerrel (EDR) és az Egységes Európai Sürgõsségi Hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszerrel (ESR) kapcsolatos feladatokat.
2008/74. szám
15.4. Infokommunikációs Fõosztály A Fõosztály a) elõkészíti az információs társadalom kiteljesítéséhez, valamint az infokommunikációs szektor fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiákat, b) gondoskodik a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kormányzati intézkedések megtételérõl, kezdeményezésérõl, c) gondoskodik az internetes tartalomkínálat bõvítéséhez, korszerûsítéséhez szükséges kormányzati intézkedések elõkészítésérõl és végrehajtásáról, d) gondoskodik a digitális szakadék felszámolásához, a digitális írástudás elterjesztéséhez szükséges kormányzati intézkedések elõkészítésérõl és végrehajtásáról, különösen a közösségi internet-hozzáférési pontok kialakításával és mûködtetésével, illetve az internethasználatot népszerûsítõ motivációs programok elõkészítésével és végrehajtásával összefüggõ feladatok ellátása révén, e) ellátja az e-gazdaság hazai fejlesztéséhez szükséges tervezési, tartalomfejlesztési, ösztönzési feladatokat, illetve intézkedik a kapcsolódó programok kezdeményezésérõl, f) intézkedéseket tesz az infokommunikációs eszközök és alkalmazások gazdaságban történõ felhasználásának ösztönzése érdekében, g) közremûködik az infokommunikációs szektort érintõ nemzetközi szervezetek munkájában.”
6. § (1) Ez az utasítás 2008. május 15-én lép hatályba. (2) A Szabályzat 11. § (3) bekezdése, 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „valamint” szövegrész, 19. § (12) bekezdésében az „az Avicenna Közel-kelet Kutatások Közalapítvány,” szövegrész hatályát veszti. (3) A Szabályzat 4. § (6) bekezdésében az „54” szövegrész helyébe az „55” szöveg, 8. § (6) bekezdésében a „48” szövegrész helyébe az „52” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „77” szövegrész helyébe a „81” szöveg, 11. § (5) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe az „ , a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. és” szöveg, 19. § (14) bekezdésében a „69” szövegrész helyébe a „70” szöveg, 21. § (2) bekezdés b) pontjában és 2. számú függelék 12.3. alpontja címében a „Közszolgálati” szövegrész helyébe a „Közszolgálati Személyzetpolitikai” szöveg lép. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4559
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf: 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ....................................................... ......................................................................
4560
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6669 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2008/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
4561
4562
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/74. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.1436 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.1436 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285