A MAGYAR ÉS AZ INDIÁNOK. Adószámunk: A VEGYÉSZTÁBORNOK FLORIDAI F TENGER EXTRÉM HIDROLÓGIA HALMÉRGEK

A VEGYÉSZTÁBORNOK • FLORIDAI F TENGER • EXTRÉM HIDROLÓGIA • HALMÉRGEK LXXI. évfolyam  21. szám  2016. május 20.

Ára: 350 Ft

El fizet knek: 300 Ft

ÉLET TUDOMÁNY es

Adószámunk: 19002457-2-42

A MAGYAR ÉS AZ INDIÁNOK

ÉLET ÉS TUDOMÁNY 

LXXI. évfolyam 21. szám  2016. május 20. 646

649

Címlapképünk: Kaktuszt szüretel indián – illusztráció A magyar szecesszió m vésze Mexikóban cím cikkünkhöz

652

654 643

Els kézb l

• SPEKULÁCIÓK: MIT LÁT(HAT)NAK A CERN-BEN? Gajzágó Éva

656

658

Horti Pál Amerikában A MAGYAR SZECESSZIÓ M VÉSZE MEXIKÓBAN Gyarmati János Everglades, a mocsáróriás 1.

Digitális változatban: dimag.hu 664 665

666

FLORIDA F TENGERE Erdei Boglárka Interjú Szöll sy-Nagy Andrással EXTRÉM HIDROLÓGIAI ESEMÉNYEK Bajomi Bálint Egészség=egész-ség?

• A GYEREKEK FIGYELMÉNEK FEJL DÉSÉT SZOCIÁLIS TÉNYEZ K BEFOLYÁSOLJÁK Sz. N. I.

A T-LIMFOCITÁK ÉS A RÁK Falus András Vegy-értékek A GYAKORI VIRÁGOK ILLATANYAGAI Andy Burning Tegzes Mária Az els magyar lipidkémikus 669

• IPOLYTARNÓCI LÁBNYOMOK A MADÁRDOMBRÓL Mészáros Ildikó Kordos László 661

662 • AZ ELT NT KOLÓNIA Hesz Marianna

GÖRGEY ARTÚR, A VEGYÉSZTÁBORNOK Riedel Miklós ÉT-etológia A RÁMEN S ZEBRAPINTY Bilkó Ágnes. Vegyiszennyez dések a tengerekben HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK Mangel Gyöngyi

Kedves Olvasónk! A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék. Tájékoztatjuk a Pályázókat és Olvasóinkat, hogy a pályázatok benyújtási időszaka lezárult. 642



ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 21

LogIQs Adatok és tények RÁKKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Herzog Tamás A tudomány világa • MESTERSÉGES VÍZTÁROZÓK DÉL-AMERIKÁBAN Szilágyi Nagy Ildikó • TÖBB MILLIÁRD ÉV UTÁN VISSZATÉRT EGY SI FÖLD-RÖG? Gajzágó Éva

670 671

• MÚZEUMI MAJÁLIS G. Á. • ÖSSZETEKERÜNK REJTVÉNY Schmidt János

ÉT-IRÁNYT Bánsághy Nóra A hátlapon A COMPÓ Harka Ákos

Az Élet és Tudomány és a Természet Világa kategóriába is 12-12 formailag érvényes pályamű érkezett. A beérkezett pályamunkákat az MTA TTK és a TIT által felkért zsűri bírálja el. A bírálati munka Csépe Valéria akadémikus, tudományos tanácsadó testületünk tagja szakmai irányításával elkezdődött. A díjátadó időpontjáról, helyszínéről a díjazott pályaművek alkotóit közvetlenül értesítjük. A pályázat eredményét mindkét lap ismertetni fogja. A szerkesztőségek jogot formálnak arra, hogy a díjazásban nem részesült, de közlésre alkalmas cikkeket – a szerzőikkel történő egyeztetett szerkesztés után – megjelentessék. A pályázat beküldői a pályázaton való részvétellel egyben hozzájárultak cikkük online közzétételéhez is a lapok internetes változatában. A SZERKESZTŐSÉG

Spekulációk: mit lát(hat)nak a CERN-ben?

Tavaly decemberben az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi laboratóriumának két óriásdetektora, az ATLAS és a CMS mellett dolgozó kollaborációk (akik 2012-ben ugyanitt a Higgs-bozont is felfedezték) izgalmas bejelentést tettek: a kétéves leállást követően újabb csúcsenergián (13 TeV-en) újraindult Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider: LHC) proton-proton ütközéseiben keletkező fotonpárok (difotonok) számában az elméletileg számítotthoz képest egy kicsiny többletet észleltek, a fotonpár nyugalmi rendszerében 750 GeV körüli energiánál. Ez az energiaspektrumban kicsike „hupliként” jelentkező többlet erősen hasonlít azokhoz a jelekhez, amelyek révén korábban a Higgs-bozon létezését sikerült igazolni. A különbség „csupán” annyi, hogy míg azt kifejezetten keresték, erre a jelre itt senki sem számított. Viszont amennyiben beigazolódik, hogy nem statisztikai ingadozás okozza, akkor ebből egy új, a részecskefizika Standard Modellje által meg nem jósolt részecske létezése következik. Érthető, hogy ez a bejelentés, bármennyire is óvatos volt (mindkét csoport hangsúlyozta, hogy még messze vannak a statisztikai bizonyosságtól), máris megmozgatta az elméleti kutatók fantáziáját. Röpke néhány hónap alatt több száz tanulmány született, amelyeknek jelentős része az egyik legtekintélyesebb szakmai folyóiratnál, a Physical Review Letters-nél landolt. Mostanra a szerkesztőség elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezekből egy kisebb válogatást (4 cikket) mintegy „ízelítőként” közzétegyen. A gondosan kiválasztott írások különböző, a Standard Modellen túllépő modellek irányába mutatnak. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, érdemes röviden összefoglalni azokat az igencsak szigorú kritériumokat, amelyek egy új részecske felfedezésének bejelentéséhez szükségesek, s amelyeket éppen azért dolgoztak ki, hogy a múltban gyakori, s utóbb kínos visszavonásra vezető, elhamarkodott bejelentéseket elkerülhessék. Részecskefizikában

ehhez általában legalább két független, keletkezik, s ezt a folyamatot, csak5szigma (5 ) standard deviációt elérő úgy mint a két fotonra való bomlást, a vagy meghaladó méréssorozat szüksé- Standard Modellen túli részecskék közges. A standard deviáció a mérési adatok vetítik, amelyek egyúttal ilyen magas fluktuációját írja le az átlagérték körül. energián az egyéb részecskékre (például A fizikában használatos mértékegysége W- és Z-bozonokra) történő bomlásoa szigma ( ). Értékével jellemezhető, kat is elfojtják. hogy a mérési adatok mennyire egyezYuichiro Nakai, a Harvard Egyetethetők össze azzal, hogy csupán tem elméleti fizikusa, izraeli és javéletlen háttérfluktuációról van szó: pán munkatársaival egy a pionhoz minél nagyobb ez a szigma érték, an- hasonló bozont feltételeznek, amely nál kevésbé. Számértékét tekintve az egy, az erős kölcsönhatásokat jelen5 standard deviáció azt jelenti, hogy leg leíró kvantum-színdinamikához nagyjából 1 a 3 millióhoz az esélye an- (kvantum-kromodinamikához) hanak, hogy csupán véletlen fluktuációról sonló új modellben játszik erőtér-kvanvan szó. tum szerepet. A tavaly decemberben az ATLAS Christoffer Petersson, a svéd Chalmés a CMS által bejelentett, majd egy ers Műszaki Egyetem és Riccardo Torre, idén márciusi nemzetközi konferencián a svájci EPFL (lausanne-i Szövetségi számtalan keresztellenőrzést követően Műszaki Egyetem) kutatói szerint az megerősített, 750 GeV-nél jelentkező adatok a sgoldstino nevű részecskére kétfotonos többlet statisztikai bizonyos- mutatnak, amely bizonyos szupersága még nagyon messze esik ettől az szimmetrikus elméletekben a goldstino értéktől: a CMS esetében 1,6 , míg az nevű fermion bozonpárja. (A szuperATLAS-nál 2 , ami közelítőleg 1:10- szimmetrikus modellekben a részecshez, illetve 1:20-hoz arányt jelent. kék száma megduplózódik: minden Láthatóan ez még nagyságrendekre fermionnak – mint például az elektesik a megkövetelt értéktől. Mi indo- ronok vagy a nukleonok – van egy kolta mégis a bejelentést? Egyfelől az a bozonpárja, és viszont.) Peterssonék tény, hogy a két független kollaboráció modellje a korábbról ismertektől annyiugyanannál az energiaértéknél látja azt a – most még az adatok csekély számával is magyarázható – szerényke többletet. Másfelől, mert így a kutatók egy jóval szélesebb köre keresheti a mérésekben esetleg fellépő szisztematikus hibá(ka)t, illetve állíthat fel olyan elméleti modelleket, amelyekben – amennyiben a létezése beigazolódik – az új részecske is elhelyezhető. A Physical Review Letters Foton többlet: egy, az ATLAS detektorban megfigyelt szerkesztőbizottsága által kétfotonos esemény (vastag zöld vonalak) KÉP: CERN gondos szakmai szűrések alapján reprezentatív ízelítőként kivá- ban azonban különbözik, hogy benne lasztott négy közlemény közül három- a szimmetria sérülése jóval alacsonyabb nak a szerzői olyan modelleket írnak energiánál következik be. le, amelyekben az energiaspektrumban Végül Won Sang Cho, a Koreai Alaplátható huplit egy 750 Gev körüli töme- tudományok Intézetének elméleti figű bozon bomlásai okozzák (azt, hogy zikusa és munkatársai abból indulnak bozonról van szó az egész spinnel lét- ki, hogy a megfigyelt többletet nem rehozott kétfotonos bomlás indokolja). feltétlenül egyetlen 750 GeV tömegű Gang Li és munkatársai a Pekingi részecske bomlása hozza létre. Ehelyett Egyetemről egy a Higgs-bozonhoz elképzelhető, hogy ennél nagyobb töhasonló, de nála hatszorta nehezebb megű részecskék bomlássorozatainak részecskét feltételeznek, részben magá- egy ágát látják, amelyet további más nak a Higgs-bozonnak a mostanihoz részecskék keletkezése is kísérhet. hasonló megfigyelések alapján történt A CERN kutatói szerint egyébként felfedezésére hivatkozva. A kutatók már nem kell túl sokáig várni arra, szerint a részecske gluonok fúziójával hogy eldőljön: új részecskéről, vagy csuÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



643

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L

RÉSZECSKEFIZIKA



között úszóhártyás vízi- és gázlómadarak, miközben a hasonló korú romániai Vrancea környékén és máshol is gyakoriak. Most a madaras dombocska felszínén és lejtőjén az imbolygó lámpafényben végre sikerült egyértelműen

Forrás: physics.aps.org/synopsis-for/10.1103/ PhysRevLett.116.151805



SLÉNYTAN

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L

pán statisztikai fluktuációról van szó. Tiziano Camporesi, a CMS szóvívője szerint nagyjából június közepére az adatok mennyisége eléri az ehhez szükséges határt, kiértékelésük pedig augusztus végéig készülhet el. Ugyanaz az ATLAS-ra is érvényes. Vagyis ha semmi akadály nem merül fel, úgy „nagyjából nyár végére eldőlhet, valóban új, a Standard Modellen túlmutató részecskét fedeztünk-e fel, vagy csupán a véletlen játszott velünk” – összegezte Camporesi.

Ipolytarnóci lábnyomok a madárdombról

2016. március végén az Ipolytarnócra látogatók által is kedvelt Nagycsarnok alatti, eddig is látható lábnyomos felszín részleteit csak helyszíni és fényképekről számítógéppel kiértékelt képek alapján lehetett tanulmányozni. Az ipolytarnóci állatfajok listája két új ismeretlen madárfaj megkövült lábnyomának felfedezésével bővült. Az egyik nyomtípusnak a „sas”, a másiknak pedig a „kacsa” becenevet adtuk. A „sas” lábnyoma 8–9 centiméter hosszú, bütykökkel tagolt lábközépcsontjából jobbra a rövid, hegyes vetélőujj nyoma látszik, majd három, egymással 30–40 fokos szöget bezáró, karmokban végződő és jól kivehető ujjpercek lenyomatát tartalmazó ujj. Sas vagy nem „sas”, ezt a lábnyom alapján húszmillió év távlatából nehéz eldönteni, mert a madarak életmódját tükröző lábformájuk ugyan már évmilliókkal korábban kialakult, az az idő múlásával sokféleképpen alkalmazkodott, változott. A dinoszauruszok törzsfáján a madarak legalább 150 millió évvel ezelőtt elkülönült unokatestvéri ágat képviselnek. A legelső, egyértelműen ragadozó madárnak mondható ősmaradványok már a 70–80 millió évvel ezelőtti kőzetekből is előkerültek. Az eocén kor közepéről (40–50 millió évvel ezelőtt) a nevezetes németországi Messel olajpala rétegeiből egy, a sasok vagy a sólymok rokonságába (Masillaraptor parvunguis) tartozó csontváz lábszerkezete az ipolytarnóci ragadozó madár prototípusának tekinthető. Az elmúlt 20–25 millió évtől kezdődően a megkövesült madárnyomok egyre gyakoribbak, miközben a ragadozó madaraké rendkívül ritka. Közéjük tartozik a most felfedezett, 644



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



A „sas” vagy valamilyen trópusi tengerparti ragadozó madár Ipolytarnócon megmaradt lábnyoma (balra) és körvonala ( jobbra)

A „kacsa” úszóhártyás lábnyoma Ipolytarnócról (MÉSZÁROS ILDIKÓ FELVÉTELEI)

a tudomány számára új lábnyom-faj. A végső szó kimondása előtt figyelembe kell venni, hogy „sasunk” egy tengerparti trópusi lagúna környezetében élt, és akár kihalt tengeri ragadozó madár is lehetett, amelyekről viszont még semmit sem tudunk. Az ipolytarnóci lábnyomok klaszszikus helyszínét bemutató Nagycsarnokban a túravezetők a látogatók figyelmét külön is felhívják egy kicsi, hullámfodrokkal övezett zátonyszigetre, a „madarak dombjára”. Gerincén ott sorakoznak a tyúknagyságú egykori madár, az Ornithotarnocia lambrechti egy egyedének lábnyomai. Régóta megválaszolatlan kérdés, hogy miért hiányoznak Ipolytarnócon az ujjaik

2016/21

rábukkanni a háromujjú, körülbelül 4 centiméter hosszú, egyenes vonalú és szimmetrikusan elhelyezkedő, az ujjak végéig érő, enyhén előre domborodó úszóhártyás „kacsa” lábnyomaira! Azt tudjuk, hogy a legkorábbi úszóhártyás lábú madár nyomát néhány éve Dél-Korea alsó-kréta (körülbelül 130 millió éves) kőzeteiből mutatták ki. Úszóhártyája még csak sarlószerűen töltötte ki az ujjak közötti területet, a későbbi évmilliók során azonban igen változatos (aszimmetrikus, ferde állású, négy ujj közötti stb.) formák alakultak ki. Az ipolytarnóci „kacsa” kiterjedt és a lenyomat alapján erős úszóhártyája alkalmas úszásra, „evezésre”, stabil, egyenes vonalú járásra. Lábnyomának méretéhez képest viszonylag testes madárra utal. A lábnyom az eddigi vizsgálatok alapján a „sashoz” hasonlóan a tudomány számára eddig ismeretlen állattól származik. Ipolytarnócon 1900-ban, az óriás megkövült fa megtekintésekor mintegy véletlenül fedezte fel Tuszon János botanikus és Böckh Hugó selmecbányai tanár a 20 millió évvel ezelőtt, az akkor még puha homokos fövenybe mélyedt – azóta kemény kőzetté alakult – ősállatok lábnyomait. Több mint száz évig mindenki úgy tudta, hogy a világhírű, még Világörökségre is nevezett lelőhelyegyüttest 11 állat lábnyomai tarkítják. Látható itt orrszarvúcsalád, két párosujjú patás és négy ragadozó, valamint négy madár nyoma. Szakmai rögeszmévé vált, hogy mindezek az ál-

Az elt nt kolónia

A XVI. század folyamán Anglia figyelme is lassan az Újvilág felé fordult. A hódítók sorába – akik kezdetben a spanyolok, portugálok, franciák voltak – a szigetország is be akart lépni. 1584-ben I. Erzsébet angol királynő az Amerikát már megjárt Sir Walter Raleigh-t bízta meg egy expedíció vezetésével. Raleigh a földet, ahol partra szállt, Virginiának nevezte el, Roanoke szigetén – a mai North Carolina szövetségi állam partjainál – növényeket, állatokat gyűjtött, és dolga végeztével két indiánnal visszahajózott Angliába. Manteo és Wanchese egy évet töltöttek Londonban. Amikor 1585-ben Sir Ralph Lane vezetésével újabb 108 telepes indult útnak az Újvilág felé Roanoke szigetére, velük hajózott John White is, aki térképeket rajzolt, de akvarelleket is festett, amelyek témája természetesen az őslakosok élete volt. Az általa festett képek az angolkin indiánok legkorábbi, XVI. századi ábrázolásai. Ő volt az első azon művészek közül, akik ismeretlen területekre vezetett expedíciókkal útra keltek, és ott ecsetjükkel megörökítették a lenyűgözően új látnivalókat. White Újvilágban készített akvarelljei ma a British Museum tulajdonát képezik. Roanoke-n az angolok és az indiánok között kezdetben igen baráti kapcsolat alakult ki, ők segítették a jövevényeket, amikor azok kifogytak a tartalékaikból. Hamarosan azonban ellenségeskedés ütötte fel a fejét, ami végül fegyveres összecsapásokhoz vezetett. Idővel a telepesek jobbnak látták, ha hazatérnek Angliába. Sir Walter Raleigh szinte azonnal megbízta a hazaérkező John White-ot, hogy toborozzon vállalkozó kedvű embereket, akik hajlandóak a Chesapeake-öböl térségében állandó angol telepet létrehozni. White-nak sikerült is összeállítania mintegy 120 fős csoportot – köztük 17 nőt és 9 gyermeket –, akik vállalkoztak a kalandra. Még a saját lányát, Elenaort, és annak újdonsült férjét, Ananias Dare-t is meggyőzte, hogy tartsanak vele a Lion fedélzetén az Újvilágba. 1587 nyarán John White partra szállt Roanoke szigetén, mint kormányzó. Hogy az angolok miért nem tartották magukat az eredeti tervhez, miszerint a Chesapeake-öböl mentén létesítsenek szárazföldi telepet, arról a történészek a

mai napig vitatkoznak. Roanoke szigetén a telepesek felmérték, amit az előttük ott jártak maguk mögött hagytak, és kijavították, felújították, ami még használható volt. Mivel a nyár a végéhez közeledett, növénytermesztésnek már nem volt értelme, így a magukkal hozott élelemmel kellett gazdálkodniuk. Augusztus 18-a örömteli nap volt White számára: lánya egészséges gyermeknek adott életet, aki a keresztségben a Virginia nevet kapta, és ezzel ő lett az első, amerikai földön született angol. Más ünnepelnivaló azonban egyre ritkábban akadt a telepesek életében. Viszonyuk az őslakosokkal kiszámíthatatlan és változó volt. Barátságos törzsek is akadtak, mások azonban nem akarták a szigeten látni az idegeneket. Rövid idő elteltével már komolyabb összetűzésekre is sor került. Az angolok nyugtalankodni kezdtek, aggódtak az ennivaló és saját biztonságuk miatt. Végül rábeszélték White-ot, hogy hajózzon vissza Angliába, hozzon további telepeseket, élelmet, és minden más szükséges holmit. Megegyeztek, hogy ha a hátramaradottakat erőszakkal kényszerítenék lakhelyük elhagyására, akkor máltai kereszteket vésnek a fák törzsébe. White viszontagságos hajóút után megérkezett Angliába, és éppen a spanyol invázió közepébe csöppent. I. Erzsébet hajózási zárlatot rendelt el minden angol hajóra a Spanyol Armada fenyegetése miatt, ezért White nem tudott olyan gyorsan visszatérni Roanoke-ra, mint ahogy tervezte. Tett rá ugyan kísérletet, de nem járt sikerrel. Végül csak 1590-ben sikerült Sir Raleigh segítségével elindulnia Amerika felé, hogy megmentse a telepeseket. White az unokája harmadik születésnapján érte el Roanoke partjait. A telepeseknek nyoma veszett. Semmi harcra utaló jelet vagy emberi maradványokat nem találtak. Máltai kereszteket sem fedeztek fel sehol, ebből arra következtettek, hogy az angolok önszántukból hagyták el lakhelyüket. A telep kapuoszlopába belevésték a “Croatan” szót, ami lehetett a közeli indián törzs neve, de a szomszéd szigetre is utalhatott. Ott is kutattak az eltűntek után – eredmény nélkül. White dolgavégezetlenül szállt hajóra Anglia felé. Egész életében reménykedett, hogy lánya és unokája valahol mégis életben vannak. Ő maga sosem tért vissza Amerikába, az „elveszett kolónia” sorsa pedig az amerikai történelem egyik nagy rejtélyévé vált. HESZ MARIANNA

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



645

A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS KÉZB L



TÖRTÉNETTUDOMÁNY

latok egymás mellett, az akkori felszínen úgy mászkáltak egymástól néhány méterre, mintha egyiküket sem zavarta volna a másik jelenléte. A mai világban ez elképzelhetetlen, idilli kép. Nem is volt igaz, mert 2013-ban a kutatóknak feltűnt, hogy itt nem egyetlen, pillanatszerű életképet őrzött meg a mindent beborító gyors vulkáni kitörés anyaga. Alatta helyenként 80 centiméter vastagságú homokkőlap sok-sok, 1 milliméterestől 5 centiméteres vastagságig terjedő, egymásra fekvő rétegekből áll, s mindegyikben ott vannak a különböző, egymás közelségét nehezen elviselő állatok nyomai. Képzeljünk magunk elé egy szubtrópusi-trópusi hegység lábánál a sekély vizű lagúnákba futó és patakok táplálta kellemes homokfövenyt. A tengeri öböl vize hol csendesen, hol vihartól felkorbácsolva hullámzik, az árapály napi ciklusára a víz vagy behatol a völgyekbe, vagy éppen viszszavonul. Az évszakos esőzések hatására a patakok több kilós kavicsokat hömpölygetve mélyen bevágódnak a parti fövenybe, majd energiájuk csökkenésével ismét lerakják felkavart finomszemű hordalékukat. A víz üledékébe mélyedt állatok lábnyomai egy-egy rövid eseménykor nem tűntek el, mivel az újabb homoklepel beborította, megőrizte nyomatukat. Megdőlt tehát az a több mint százéves dogma, hogy Ipolytarnócon egyetlen, szárazföldi homokpad volt, és annak megmaradását egy vulkánkitörésnek köszönhetjük. Ez a végső konzerválás valóban így történt, de a mélyebben egymásra települő nyomokat önmaga, a víz mozgatta homokleplek védték meg a lepusztulástól. A vízi élettér többször beborította a korábbi száraz partszegélyeket, és minden alkalommal megnyílt az út a vízi állatok számára. A krokodilok és teknősök ott lebzseltek a vízben és lesték szárazföldi zsákmányaikat, amelyek legfeljebb csak inni és lábukat áztatva merészkedtek a sekély vízbe. A 2013-tól elkezdődött új kutatásokból egy új élettér-dinamizmus rajzolódik ki. Eddig ismeretlen állatok nyomait lehetett azonosítani, köztük krokodil- és varánuszféléket, teknősöket, fura lábú hüllőket, patkányméretű emlősök nyomsorait, és most a „sast” és a „kacsát”. MÉSZÁROS ILDIKÓ KORDOS LÁSZLÓ

HORTI PÁL AMERIKÁBAN

A MAGYAR SZECESSZIÓ M VÉSZE MEXIKÓBAN Egy 1906. október 23-án a nyugat-mexikói Colimából írott levelében Horti Pál teljes titoktartást kérve azt az elméletét osztotta meg barátjával, Györgyi Kálmánnal, az Iparm vészeti Társulat titkárával, hogy az ottani egyik indián népcsoport, a taraszkok mind nyelvi, mind kulturális értelemben rokonságban állhatnak a magyarokkal. Az el bbi bizonyságául néhány szót sorolt fel: mondani–nandani, eredni–erandeni vagy akarni–acharani, míg a kulturális rokonságot a fazekas termékek hasonlóságában vélte felismerni. Amint írta: „edényeik oly magyarok díszítésben is, hogy az mesés.” e ki volt ez a magyar művész, miért került Mexikóba és hogyan jutott a fenti következtetésekre? Az 1865-ben Hirth Pálként született Horti a rajztanárokat képző Mintarajziskola elvégzését követően a Fővárosi Iparrajziskola tanáraként kezdte pályafutását 1890ben, majd a szecesszió egyik magyarországi úttörőjévé vált. Az iparművészet szinte minden ágában maradandót alkotott, a bútor- és ékszertervezéstől a könyvművészeten át az alkalmazott grafikáig és kiállítás tervezésig, de a mindig nagy kísérletező hírében álló művész az 1890-es évek végére kitanulta a fazekasságot, a mázak készítését és égetését is, aminek később komoly hasznát vette az Egyesült Államokban és Mexikóban folytatott tanulmányai és gyűjtései során. 1900-ban, majd 1902-ben részt vett a párizsi, illetve a torinói világkiállításon, ahol alkotásaival nem-

D

zetközi díjakat nyert. Ezt követően kapta azt a megbízást, hogy az 1904-es Saint Louis-i világkiállításra tervezze meg a Magyar Iparművészeti Társulat pavilonját. A tornyokkal díszített erdélyi udvarházat idéző installációban ugyancsak Horti rendezte el a bemutatott anyagot. A kiállítás aztán alapvető és tragikus fordulatot hozott a művész életében, ahogy az barátainak, a már említett Györgyi Kálmánnak, egykori mintarajziskolai társának és Koronghy Lippich Eleknek, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztálytanácsosának írott leveleiből nyomon követhető. A kiállításon látott latin-amerikai régészeti leletek és korabeli tárgyak, valamint a résztvevőktől szerzett ismeretek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a magyarokat különböző észak-amerikai és mexikói, sőt perui népekkel és kultúrákkal hozza kapcsolatba.

Mexikói taraszk indiánok hagyományos viseletben

646



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/21

A kutatás kezdeti lépései

E kapcsolatrendszer kontinentális léptékű feltárása érdekében döntött úgy, hogy a világkiállítást követően nem tér haza, hanem még két évig Amerikában marad, hogy az „indiánus” háziipart, az azték művészetet és építészeti emlé-

A taraszk kultúra vizsgálata

Ilyen előzményeket követően és ebben a meggyőződésében indult útnak New Yorkból, és érkezett Mexikóvárosba 1906. július 25-én. Alig egy hónappal később onnan küldött levelében már arról számolt be, hogy körülbelül kétszáz fotót, száz gipszöntvényt, hetven-kilencven akvarellt és öt régi perzsahímzett szövetet küld haza néhány régiséggel együtt, hogy azok otthoni eladásából tudja mexikói megélhetését biztosítani, mivel a kultuszminisztériumtól kért támogatásnak csak a felét kapta meg. Mexikóban Horti folytatta a múzeumi és magángyűjtemények tanulmányozását, amelyekben százával voltak „azték, tolték, matlacinga és főleg a zapoték indiánok naiv és előrehaladott népművészetének is kiváló példányai”, főként kerámiatárgyak, amelyek leginkább érdekelték, s amelyek készítésében leginkább jártas volt. Emellett mexikói útitársával, Schmidt Gyula építésszel romvárosokat látogatott meg, így a fővá-

Horti Pál rajza mexikói aszték kori díszitett agyagedényr l (Iparm vészeti Múzeum)

keket tanulmányozza, majd Kínába, Japánba és Indiába utazzon a bronzöntés, patinázás, zománcozás és a kerámia tanulmányozása céljából, de tervei között szerepelt a mandzsúriai magyar őshaza felkeresése is. Ennek érdekében előbb észak-amerikai múzeumi gyűjteményeket kívánt tanulmányozni New Yorkban, Chicagóban és Philadelphiában, majd Brit Kolumbiában szándékozott indiánok között helyszíni megfigyeléseket végezni. Az Észak-Amerikában látottakat ekképpen összegezte: „A mexikói azték indiánus háziipari dolgok között találtam szironyos-tollszáras díszű ornamentet! Sehol eddig nem láttam Debrecen vidékén kívül… Peru és Bolívia edényei egészen asszír és görög jellegűek…, valamint Horti Pál útvonala és gy jtési helyei vannak fojtott tűz mellett égetett fekete edérostól mintegy 400 kilométerre délnyunyek is, akár csak a mi mohácsi és szentesi gatra fekvő Mitlát, ahonnan Nyugatedényeink – Huszkát [Huszka József rajzMexikóba utaztak tovább. tanár, művészeti közíró, a magyar ornaA kiemelkedő fazekassággal rendelmentika kutatója] pedig – ugyancsak érdekező Nyugat-Mexikóban látott kézkelné tudom, hogy az azték és indián ornaműves termékek és – ahogy írta – a telmentális díszek között nagy szerepet játszik jesen magyar motívumok még inkább az Istenfája!” Ezek a megfigyelések és meggyőzték a két nép közötti rokoni olvasmányai indították arra, hogy a már kapcsolatokról, amit még a nyugat-melétező hun–magyar rokonság elméletét A Mintarajziskola Díszít Festés Terme xikói taraszk és a magyar nyelv feltéteegy magyar–hun–indián rokonság vízi(Vasárnapi Újság,1899) lezett rokonsága is alátámasztani látójává tágítsa, amit egyik levelében ilyen szott. Tapasztalatain fellelkesülve arra a formán kísérelt meg levezetni: „Otthon nem hittem a díszítő motívumok magyar voltában! Szláv eredetű- következtetésre jutott, hogy legalább egy évig kellene manek tartottam, mint igen sokan külföldön ma is annak tartják! De radnia, és bejárni Jalisco, Michoacán és Guanajuato államot. most, hogy itt is láttam azokat, hiszem hogy hún és magyar erede- Úgy gondolta, hogy a következő generáció már csak spatűek! – A húnok nem csak egész Európát barangolták be – hanem nyolul fog beszélni, és az őshonos nyelvvel együtt kihal a haa Behring szoroson átjőve bekalandozták még Amerikát is. Van- gyományos kézműves kultúra is, melyről így fogalmazott: nak adatok arra nézve, hogy a közép ázsiai Hong-mi vagy Hiong- „…megöli az agyagipart az amerikai zománcozott vasedény…” mi húnok több törzse Amerikában alapított új hazát. Ezek a tör- A taraszk kultúra legfontosabb hajdani központjában, zsek valószínűleg az úgynevezett fehér indiánok – kiket mint ki- Tzintzuntzanban járva pedig arra világított rá, hogy a gaztűnő harcosokat Amerika szerte ismertek.” dag országok múzeumai hogyan fosztják ki a fejletlen, saját ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



647

kulturális örökségük megvédésére teremtett arra, hogy elgondolkodképtelen országokat: „Nem ás ott junk azon, vajon mi indította arra más senki, csak az indián talál földet Hortit, hogy a modern művészet túrva nap nap mellett érdekesebbnél úttörőjeként a magyarok képzeletérdekesebb értékes régiséget! Persze ő beli őseinek és rokonainak felderímár tudja kihez vigye – egész serege tését tűzze ki céljául. A leveleiben van itt Mexikóban az európai és amemegfogalmazódó becsvágy – rikai múzeumok ágenseinek. Potom „korszakalkotó munkát végzek, mert pénzért veszik azok a talált tárgyakat, egészen új irányt szabok meg a ma– hogy azután a határon ügyesen átgyar nyelv eredetére” – mellett mincsempészve azokat az illető múzeuden bizonnyal szerepet játszottak moknak eladják… Egész Mexico egy benne korának a magyarok eredenagy temető – temetője mesésebbnél tével kapcsolatos, nagy visszhanmesésebb kultúráknak!” got kiváltó vitái is. Így az 1870-es Utolsó, 1906. október 23-án kelt években kibontakozott ugor–tömexikói levelében – szerény eszrök kérdés vagy a hun–magyar és közei dacára – mexikói útját igen a sumér–magyar rokonság teóriája eredményesnek ítélte, és előbb – ez utóbbira maga is utalt egyik San Franciscóba, majd onnan YoNew Yorkból hazaküldött levelékohamába és Szingapúrba utaben, amikor megemlítette, hogy zott. Onnan keltezett képeslapja kézhez kapta Somogyi Ede 1903Horti Pál rajza mexikói aszték kori díszített szerint Ceylon, Bombay és ban megjelent Szumirok és magyaKarachi érintésével kívánt hazauagyagedényr l (Iparm vészeti Múzeum) rok című könyvét. Ha tágabb ösztazni. Mexikóban szerzett súlyos szefüggésben próbáljuk felfejteni a malária miatt azonban kénytelen volt feladni eredeti Horti gondolkodását befolyásoló tényezőket, akkor nem tervét, hogy Mandzsúriát és az Amur vidékét felkeresse, feledkezhetünk meg a korszak egyik meghatározó kulvagy hogy Indiában a bronzöntést tanulmányozza. Már turális elméletéről a diffuzionizmusról, amely szerint a csupán a kikötővárosokat akarta meglátogatni, hogy jú- kulturális sajátosságok egy-egy központban jöttek létre, lius végére hazaérjen. A Magyar Iparművészet híradása onnan szétsugározva jutottak el távoli vidékekre, s vetszerint Horti több mint három esztendei távollét után ték át azokat az ott élő népek. Amikor Horti különböző, 1907. június végén érkezett volna haza, és Budapesten Magyarországról vagy Európából ismert díszítőelemeállították volna ki a Mexikóban, Kaliforniában, Japán- ket („szironyos ornament”), formajegyeket (görög és peban, Kínában és Kelet-Indiában gyűjtött műtárgyait rui edények hasonlósága) és technikai megoldásokat és fényképeit, valamint az Amerikában készült ter(feketére égetett kerámia) említ a rokonság bizoveit. Erre azonban már nem került sor, nyítékaként akkor kimondatlanul is a diffuHorti 1907. május 25-én Bombayzionizmus elveit követi. Elképzeléseinek egy további eredőjét alma materében, a Mintarajzisben, a Mexikóban szerzett malária kolában kell keresnünk. Az ott tanító és ott kiképkövetkeztében meghalt. zett rajztanárok előszeretettel tanulmányozták a Elképzelések és motivációk XIX. század végén felfedezett hazai népművéHazakerült gyűjteménye szerepelt szet mintavilágát, és próbálták azt levezetni a az Iparművészeti Múzeum magyar maközépkori képzőművészet alkotásaiból, így a gángyűjteményeket felvonultató „amatőr” templomok falfestményeiből, illetve gyökereit kiállításán 1908-ban, majd az ott felvonulnyomon követni egészen a keleti művészetig, mintatott tárgyak közül 255 darabot özvegyétől denekelőtt Perzsiáig és Indiáig, figyelmen hagyva megvásárolt a múzeum, köztük mexikói réazok kulturális kontextusát. Ennek a főként Ergészeti leleteket, az azokról a kor szokásadélyben végzett gyűjtő- és elemzőmunkának hainak megfelelően Horti által készített zai apostola volt a Horti által is emlegetett gipszmásolatokat és -lenyomatokat, valaHuszka József, és éppen a századfordulóra mint akvarelleket, továbbá a romterületektehető a magyar népművészet hatásának ről készült fényképfelvételeket. A tárgyi megjelenése a Horti által oly nagyra tartott maradványok végül több részletben a szecesszió hazai alkotásaiban. Ezekből az elgondolásokNéprajzi Múzeumba kerültek, ahol épból, azaz különféle motívumok, formák és technikák pen száz évvel gyűjtésüket követően sifeltételezett földrajzi elterjedéséből vezethető le a Horti került fényt deríteni eredetükre és által felvázolt hun–magyar–indián rokonság víziója, gyűjtésük körülményeire. Ez alkalmat ami természetesen ugyanúgy hamisnak bizonyult, mint minden más olyan elképzelés, amelyet egy-egy, Horti Pál által gy jtött preklasszikus kori összefüggéseiből kiragadott kulturális jelenség előtérbe agyagszobor (Néprajzi Múzeum) állítására alapoztak. (FOTÓ: KERÉK ESZTER) GYARMATI JÁNOS 648



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/21

EVERGLADES, A MOCSÁRÓRIÁS

FLORIDA F TENGERE Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelr l már ismeretlennek t n növényekt l. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erd k mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben sikerült tanulmányoznom ezt a vízáztatta sajátos vadont.

Az Everglades fűtengere Flo1. rida déli részén található, az rész Okeechobee-tótól délre, egy eredetileg körülbelül 160 kilométer hosszú és 65 kilométer széles területen. Fejlődéstörténete egészen a közelmúltig ismeretlen volt. Felfedezését megközelíthetetlensége akadályozta, de legeltetésre alkalmatlan vidék lévén, gazdaságilag sem bizonyult vonzó területnek. A népsűrűség Florida déli területein csak az utóbbi fél évszázadban szökött magasra. A manapság felhőkarcolóiról híres és az Everglades területéből is jócskán kikanyarító Miami lakosainak száma az 1910-es évekre is csak minimálisan haladta meg az ötezer főt. A térség mocsarai viszonylag fiatal képződmények. Florida őslakosai még tanúi lehettek 5–6 ezer évvel ezelőtti

kialakulásának, amikor is a tengerszint emelkedése és a megnövekedett bőséges csapadék lehetővé tette nagyobb víztömegek felhalmozódását a félsziget déli részén, létrehozva először az Okeechobee-tavat. E tó kialakuása előfeltétele volt az Evergladesnek, amely a tó „túlcsordulásával”, annak déli partvidékétől kiindulva kezdett lassan formát ölteni. Amikor az első európaiak megérkeztek Floridába, már az óriási, több mint tízezer négyzetkilométeres kiterjedésű mocsárvidékkel találhatták szembe magukat. Indiánmenedék

A régészeti bizonyítékok alapján az ember 12 ezer évvel ezelőtt már biztosan jelen lehetett Floridában. Ekkor az Everglades helyén még száraz területek

Az Everglades jellemz tájképe. Elszórtan néhány táplálékot keres erdei gólya (Mycteria americana) látható. Az itt-ott megjelen sárgás foltok egy komplex algaközösséget, a perifitont jelzik.

húzódtak egy-egy kisebb kiterjedésű mocsaras folttal, köszönhetően a mainál hűvösebb és szárazabb éghajlatnak. Az első őslakók (paleo-indián korszak) nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Később, az Everglades kialakulása során, a kiterjedt mocsarakban leginkább a magasabban fekvő fás szigeteket népesítették be az itt élő népek, a calusa és tequesta törzsek. Az első európaiak megérkezésekor már mintegy 20 ezresre becsülhető az itt élő calusa és tequesta populáció. Az 1500-as éveket követően

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



649

A jellegzetes, dombszer en kiemelked mocsárciprus-dómok a fás szigetek egyik típusát képviselik

Turistáknak pózoló mikkoszuki indián

Florida térképe

az európaiak által behurcolt betegségek következtében jószerivel kipusztultak az őslakosok, utolsó néhány száz képviselőjük 1763-ban a britek betörése elől Kubába menekült. A szeminol (seminole) törzsek csak később, az 1800-as évek elején népesítették be újra az Everglades vidékét, leginkább északról, háborúk elől menekülve. A szeminol valójában egy gyűjtőnév, több indián törzs összefoglaló neve, közéjük tartoztak a hitchiti nyelvet beszélő mikkoszuki (miccosukee) indiánok is. Az Egyesült Államok kísérlete arra, hogy eltávolítsa az indiánokat Dél-Floridából, majdnem sikeresen végződött, a mikkoszuki törzs tagjai közül mindössze ötven főnek sikerült az Everglades mocsaraiban menedéket találnia. A korábban itt élő indiánok életmódját követve, ugyanazokat a fás szigeteket népesítették be, mint a tequesták száz évvel korábban. Később életmódjuk megváltozott a Tamiami út és -csatorna megépítésével. Részben köszönhetően a turisták egyre növekvő számának, fokozatosan kiköltöztek az Everglades mocsarait kelet– nyugat irányban átszelő út mellé. Végül 1962-ben a mikkoszuki indiánok – a törzs hivatalos elismerése jeléül – egy nagyobb területet kaptak, elsősorban a Tamiami út mentén, ahol már a természettől nagyrészt elszakadva, főként a turizmusból, kaszinók és hotelek üzemeltetéséből élnek. 650



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



Két klíma határán

Az Everglades kialakulásában és fennmaradásában fontos szerepe van a terület meleg és nedves éghajlatának. Dél-Florida – és így az Everglades – klímája azonban nem egyértelműen trópusi. Számos, itt őshonos trópusi növény elterjedésének északi határa a Floridai-félsziget déli csücskénél található, azaz nagyjából egybeesik azzal az izotermával, ahol a napi minimumhőmérsékletek januári átlaga 12 Celsius-fok. Ez a vonal lehúzódik egészen Miami szélességéig és szinte kettészeli az Everglades területét. Dél-Floridában a csapadék határozott szezonalitása figyelhető meg, az éves 1300–1600 milliméter csapadék háromnegyede májustól októberig, a melegebb hónapok alatt hullik, míg a téli hűvös hónapok kifejezetten szárazak. A nyári hónapok alatt a passzátszelek folyamatosan ellátják a félszigetet meleg, nedves levegővel, rendszeresen okozva kisebb, általában délután jelentkező viharokat és egyéb trópusi időjárási eseményeket,

2016/21

PA-HAY-OKEE Mit is takarhat az Everglades elnevezés? Az Everglades elismert kutatója és szerelmese, Marjory Stoneman Douglas 1947-ben megjelent könyvének magyarázata szerint az elnevezés els része, az „ever” eredetileg „river” (folyó) lehetett, a szó második része, a „glades” pedig erd ben el forduló nyílt füves területet (tisztást) jelent, vagyis az Everglades tulajdonképpen egy f folyó vagy -folyam. Maga az „everglades” elnevezés nyomtatásban hivatalosan el ször egy 1823-as katonai térképen jelent meg a szeminol háborúk kapcsán – a hadügy számára ekkortájt vált fontossá a terület. Tovább kutatva a kifejezés eredetét, a Floridában slakos mikkoszuki indiánok „Pa-hay-okee” elnevezéséhez jutunk, amelynek jelentése: füves víz.

köztük hurrikánokat is. Télen, a száraz évszakban a nyugati szelek hatása alá kerül a terület, enyhülést hozva a nyári párás meleg után, habár az elmúlt években erősödni látszó El Niño jelenség itt is kifejti hatását nagyobb esőzések formájában. A mocsár vízháztartása, hidrológiája szervesen összefügg Dél-Florida tavaival, vízrendszerével, északra egészen Orlando vonaláig. Ezt a nagy területet gyakran a „Nagy Everglades Ökoszisztéma” vagy „Everglades Régió” néven emlegetik. Az Okeechobee-tó a Kissimmee-tóból és más kisebb vízfolyásokból kapja vízkészlete nagy részét; a száraz évszakban, alacsonyabb vízállásnál nincs lefolyása, de nyáron, az esősebb hónapokban kiönt – ez a jelenség hozta létre és tartja fenn az Everglades ökoszisztémáját. Lomha, de hatalmas vízfolyam

Nem találhatók végtelennek tűnő mocsaraiban sem kisebb folyók, sem egyéb vízfolyások – a víz szinte egy tömegben

lassan mozog dél felé az aljzat szelíd lejtésének köszönhetően. Útja során mocsárerdőkön és sűrű fűrészfű-síkságokon keresztül hatol át a víz, amely sokszor kevesebb mint 60 centiméter/perc sebességgel halad a kilométerenként 3 centimétert lejtő területen. Az Evergladestől nyugatra és keletre elhelyezkedő magasabb térszínű területek: a Big Cypress Swamp és az Atlantic Coastal Ridge, azaz az Atlanti Parti Hátság délre terelik ezt az óriási, egyszerre mozgó víztömeget. A víz meglehetősen sekély, az esős évszakban a maximális vízmélység átlagosan 30–60 centiméter, de még a legmélyebb mocsarak esetében is csak ritkán haladja meg a 120 centimétert. Az előbbiekből következően a felszíni topográfia csekély alakulása, akár néhány, 5–10 centiméteres tengerszint feletti magasságának változása is a vegetáció gyökeres átalakulásával jár. Bár az Everglades területei periodikusan sekély vízzel borítottak, a nyílt vízfelület mégis alárendelt szerepet kap. A kialakuló növényzet szempontjából fontos, hogy milyen hosszú a vízzel borítottság időszaka, illetve a víz mélysége. A gyakori tüzek, amelyeket leggyakrabban villámok okoznak, megakadályozzák a fás vegetáció előretörését a térség nagy részén. Az is mutatja hogy mennyire nem elhanyagolható a villámok szerepe, hogy Dél-Floridában évente minden egyes négyzetkilométerre átlagosan 10 villámcsapás jut. A kialakuló vegetáció típusát ugyanakkor az alapkőzet és maga a talaj is nagymértékben meghatározzák. Florida tulajdonképpen egy hatalmas mészkőtömb, az utolsó mintegy 100 millió év alatt lerakódott mészkőképződmények alkotják a félsziget java részét. Az Everglades alapkőzetét alkotó Fort Thompson, Tamiami és a Miami Limestone Formációk mind az utóbbi néhány millió év mészkő képződményei. Az Everglades mozaikos vegetációját alapvetően meghatározza, hogy tőzeges talajon vagy meszes iszapon fejlődik. Az előbbi általában akkor alakul ki, ha az alapkőzet mélyebben található. Thomas E. Lodge 1995-ben megjelent tanulmánya szerint az Everglades főbb környezeti típusai között legfon-

tosabbak az édesvízi mocsarak, a fás szigetek, a trópusi hammock, a ciprusdómok és a tör pecipruserdők, de egyes területeken és a parti övezetben fenyvesek és mangrovemocsarak is előfordulnak. Nedves préri és társai

Fás szigetek

A fás társulások leggyakrabban mint fás szigetek jelennek meg, s fészkelőhelyet nyújtanak számos madárfajnak, de teknősök és alligátorok is itt rakják le tojásaikat. Ugyanakkor emlősök (vidrák, fehérfarkú szarvasok) rejtekhelyéül is szolgálnak, sőt hajdan Florida őslakosai is itt találtak menedéket az Everglades kietlen mocsárvidékén. Az egyes szigetek típusát és elnevezését a társulást alkotó domináns fafaj határozza meg. A leggyakoribb a babérsziget, amely egy babérféléről (Persea palustris) kapta nevét, de elkülönítenek fűz- (Salix caroliniana) és mocsárciprus(Taxodium) szigeteket is. A mocsárciprusok valójában alárendelt szerepet kapnak az Everglades vegetációjában, elszórtan fás szigetek:

Az Everglades képét egy igen karakteres növény határozza meg. Az óriási területeket uraló jamaikai fűrészfű (Cladium jamaicense) az egyszíkű palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozik, s akár 3 méteresre is megnő. Jellemzője a fűrészes levélszél, erre utal magyar és angol neve (sawgrass) is, s amely alkalmatlanná teszi a legeltetésre. A fűrészfű alkotta sűrű vegetációnak viszonylag szegényes az állatvilága, azonban az alligátorok gyakran itt építik fészkeiket. Az édesvízi mocsarak flórája döntően észak- Törpe mocsárciprusok alkotta erd . Ezek a fák ugyanahhoz a fajhoz amerikai rokonságú, (Taxodium distichum) tartoznak, mint más észak-amerikai a trópusi növényfajok mocsarakból ismert hatalmas társaik. száma alárendelt, utóbbira példa az alligátorzászló (Thalia geniculata). A mocsári társulások között találjuk a nedves prérit, a mély vizű mocsarat és az „alligátor-tavat”. A nedves préri magas növénytársulásokkal jellemezhető, de nö(A SZERZ FELVÉTELEI) vényzete a fűrészfüves mocsaraknál alacsonyabb és ritká- mocsárciprus dómok és döntően törpe sabb. A mély vizű mocsár – ahogy ne- mocsárciprusok alkotta erdők formáve is mutatja – a nedves prérinél na- jában fordulnak elő. Ez utóbbiak gyobb vízmélységben kialakult vékony meszes talajon, mészkő alapmocsári társulás, felszíni hínár és kőzetnél alakulnak ki és töpörödött lebegő, úszó vízi növényzettel, pél- fácskáik igencsak meglepő képet dául rencével (Utricularia foliosa, nyújtanak. A máshol impozáns moUtricularia purpurea), tündérrózsával csárciprusok itt csak néhány (2-3) (Nymphaea odorata) és vízitökkel méteresre nőnek meg, ám csekély (Nuphar advena). Szinte állandóan méreteik ellenére akár több száz évevízzel borított, az Everglades vizé- sek is lehetnek. A vízben álló monek ezek a fő áramlási területei, csárciprus-óriások valószínűleg sokak számára jól ismert képe nem a „csatornái”. A mocsarak táplálékláncának fon- valódi Everglades-re jellemző, hatos képviselői az algák, amelyek ha a nem az ahhoz nyugat felől kapcsolókörülmények megfelelők, bevonatot dó, ám eltérő ökológiai adottságú teképeznek a talajon és a növények rületeken, például számos floridai szárain, levelein is, létrehozva egy folyó ártéri, parti vegetációjában különleges társulást, a perifitont, vagy a Florida és Georgia határán amely nélkülözhetetlen táplálékfor- elterülő, méltán híres Okefenokeerást jelent számos gerinctelen és nö- mocsárban is megtalálhatók. ERDEI BOGLÁRKA vényevő hal számára. ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



651

INTERJÚ SZÖLL

S Y- N A G Y A N D R Á S S A L

Neumann szobányi számítógépe, adatgy jtés m holdakkal, a vízkörforgás modellezése, hollywoodi sikerfilm. Mindezek szóba kerültek, amikor Szöll si-Nagy Andrással, a k szegi Institute of Advanced Studies professzorával, a Víz Világtanács kormányzó tanácsának tagjával beszélgettem a Közép-Európai Diatóma (azaz kovaalga) konferencián tartott megnyitó el adása után. Kiderült, hogy a vízkörforgás modellezése igen komplex folyamat, amellyel el re lehet jelezni az árvizek és aszályok gyakoriságát.

– Napjainkban gyakran halljuk, hogy világszerte megnövekedett az extrém időjárási jelenségek – az árvizek és az aszályok – gyakorisága. Statisztikailag kimutatható, hogy ez tényleg így van, vagy pedig ma a médián keresztül jobban értesülünk a Föld másik felén történő katasztrófákról? – Ez két külön, de egymástól nem független dolgot vet föl. Nagyon igaz, amit kérdezett: vajon amiről a médiából értesülünk valós időben, az a valóságot tükrözi? Tényleg felgyorsult a hidrológiai ciklus és több árvíz van? Vagy pedig a CNN-jelenség érvényesül, hogy mindenről rögtön értesülnek az emberek, amiről a korábbi évtizedekben, évszázadokban nem tudtak? Az mindenesetre tény – és ez egyszerű statisztikai eszközökkel bizonyítható – hogy a szélsőségek előfordulási valószínűsége, és ennek megfelelően a gyakorisága is növekvő tendenciát mutat a Föld számos helyén. Mindeközben a Földön és a légkörben található víz mennyisége ugyanannyi 652

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

a hét kutatója

EXTRÉM HIDROLÓGIAI ESEMÉNYEK



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



maradt, mint például a holocén klímaoptimum esetében, ami 10000 évvel ezelőtt volt. Csak megnőtt a szélsőséges események gyakorisága. Más magyarázat nincs erre, mintsem az, hogy a ciklus felgyorsult. Ami egy egyszeri gondolatkísérlettel – persze ez végtelenül le van egyszerűsítve – látható be. Ha megnő az atmoszférában a szén-dioxid mennyisége és csökken a kifelé sugárzás, akkor a légkörben levő hőmérséklet megnő. Ha pedig az nő, akkor a növényekből, a szabad felszínről és a talajból induló párolgás is. Ezáltal pedig megnő a felhőképződés valószínűsége, ez pedig magával vonja a csapadékhullás esélyének növekedését. Ha több csapadék van, akkor megnő a lefolyás valószínűsége. És ha több a lefolyás, akkor több árvíz van. Ez egy nagyon egyszerű modell, amiben persze egy sereg visszacsatolás, nemlinearitás és véletlen hatás is van. A tudomány ma már rendkívül összetett modelleket is használ, amelyekkel a főbb tendenciák jól

2016/21

kimutathatók. A lényeg tehát az, hogy felgyorsult a hidrológiai ciklus, így nagyobb a szélsőséges események előfordulásának valószínűsége. A Meteorológiai Világszervezet főtitkárának legutóbbi jelentése is azt mutatta, hogy a meteorológiai szélsőségek valószínűsége meg fog nőni. Nem szabad elfelejteni ugyanakkor azt, hogy az összes katasztrófának 85-90%-a vízzel kapcsolatos. Vagy egyéb, szintén vízzel vagy annak hiányával megjelenő jelenség, mint a cunami, tengerár, illetve aszály. A víz az, ami összeköti ezeket az elemeket. – Vannak esetleg olyan térségek, amelyek pozitívan profitálnak ebből a folyamatból? – Vannak. Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozásnak Kanadában jó hatása lesz a mezőgazdaságra, és Szibériában is melegebb lesz. Bár sokan amiatt aggódnak, hogy ha Szibériában kiolvad a fagyott talaj, a permafroszt, akkor annak a hatására nagy mennyiségű metán fog az atmoszférába jutni, ami még inkább

megnöveli az üvegházgázok koncentrációját, és még inkább negatív irányba tolja el a klímaváltozást. Vannak olyan kutatók is, akik azzal érvelnek – ezek a modellek persze igen erős feltételezéseken alapulnak –, hogy ha a nagy szibériai folyóknak 2-3 fokkal megnövekszik a hőmérséklete, amihez elképesztő mennyiségű energia kell, akkor az kikapcsolhatja a Golf-áramlatot. Ennek iszonyatos lenne a hatása. De ezek inkább a katasztrófa-szcenáriók szélsőségeit jellemzik, ám nem kizárt, hogy megvalósulhatnak. – Néhány évvel ezelőtt volt egy film, a Holnapután, ami ezzel foglalkozott. – Igen, amelyben lefagyott New York. Természetesen olyan gyorsan ez nem történhet meg, ahogy azt a filmben bemutatták. Az ilyen típusú filmek abból a szempontból jók, hogy segítenek eljuttatni a köztudatba a klímaváltozás kockázatait, azonban többnyire tudománytalan állításokat tartalmaznak. – A hidrometeorológiai modellekről olvassuk, hogy szuperszámítógépek segítségével futtatják őket. Hogyan folyik egy ilyen modellezési folyamat? – Mindez a hidrodinamikai egyenleteken alapszik, amelyek nem újak. Alapjukat a XIX. században kidolVihar 2015 nyarán (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

gozott Navier–Stokes-egyenletek képezik. Akkoriban ezeket a számítási korlátok miatt nem lehetett megoldani. Itt érdemes megjegyezni, hogy az első olyan atmoszferikus cirkulációs modellt, amit meteorológiai célokra lehetett használni, Neumann János fejlesztette ki az ötvenes évek elején, az ENIAC számítógépre. Ez voltaképpen egy ötszintes hidrodinamikai modell volt, amivel a nyomásviszonyok változását lehetett megközelítőleg kiszámítani. Ez óriási lépés volt az előrejelzések pontosságának növelésében. A modellek ma már lényegesen komplikáltabbak: egyesek az egész glóbuszt lefedik 500 méteres, sőt annál is sűrűbb rácshálózattal. Elképzelhető, hogy hány milliárd adatot kell kezelni. Ez a szuperszámítógépek korát megelőzően nem volt megtehető. – Hogyan történik a konkrét adatok gyűjtése? – A műholdas adatgyűjtés az egyik megoldás. A digitális technikák és a műholdak fejlődése párhuzamosan történt, és visszacsatolás van a kettő között. A szatellitekből naponta exabájt – azaz milliárd gigabájt – mennyiségű adat áramlik terahertz sebességgel a Földre. Ennek a feldolgozására nagyon speciális, gyors algoritmusok kellenek, amik a nagy adatmennyiségeket tudják kezelni. Azonban ez csak egy része a folyamatnak.

Nem szabad azt elfelejteni, hogy maga a szatellit hidrometeorológia nem ad olyan adatokat, amelyek elégségesek a nagy pontosságú és nagy biztonságú modellezéshez. Pontosan azért, mert ezeket az adatokat kalibrálni kell a földi adatok segítségével. Sajnos világjelenség, hogy a hidrometeorológiai szolgálatok adatgyűjtő képessége csökken, mert a kormányzatok elsőként általában onnan vonnak ki pénzeket. Pedig ez egy globális felelősség kellene legyen, mert például ha kevés adat van Afrikában – márpedig kevés van –, akkor az kihat a globális modellek bizonytalanságára, és globálisan megnöveli a kockázatot. – A kutatás nemzetközi együttműködések keretében folyik? – A szakterületen a Meteorológiai Világszervezet, az UNESCO, a német és az angol meteorológiai szolgálat, az Egyesült Államokban a MIT, a Stanford Egyetem, a NASA, számos nemzeti hidrometeorológiai szolgálat játszik vezető szerepet. Ezek az intézmények a hidrológiai részrendszerekre vonatkozó tudást próbálják beépíteni a nagy modellekbe, amelyek a hidrológiai ciklusnak a terresztris, földi részéről állnak rendelkezésre. – Milyen kapcsolat van a klímaváltozással foglalkozó IPCCjelentésekkel? – Az IPCC-hipotéziseket, vagy ha úgy tetszik, szcenáriókat képezik le a globális cirkulációs modellek. Mi történik akkor, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? Mit kell tenni ahhoz, hogy a melegedés két fok alatt maradjon? Április végén írták alá az új klímaváltozási egyezményt New Yorkban. Mi lesz akkor, ha ez nem bizonyul fenntarthatónak? Igazából nem a kétfokos hőmérséklet-emelkedés itt a lényeg, hanem pontosan az, hogy a hőmérséklet-emelkedés következtében felgyorsult hidrológiai ciklus sebessége ne menjen az irreverzibilitás határán túl. Ellenkező esetben még inkább megnő a szélsőségek előfordulásának valószínűsége és tényleg nagy bajban leszünk. BAJOMI BÁLINT

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



653

EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-S ÉG?

EDUVITAL – ÉT SZERKESZTI: FALUS ANDRÁS

A T-LIMFOCITÁK ÉS A RÁK A rák korunk egyik legnagyobb fenyegetése – nem csoda, hogy a kutatók régóta keresik a fegyvert ellene. Több lehet séget is tesztelnek, amelyek nagyon különböz módokon lehetnek sikeresek. Az egyik egy hatékonynak vélt, bevezetés alatt álló biológiai terápia, amely a ráksejtek immunrendszer elleni védekezését veszi célba.

T-limfociták érésük során a kozzák a sejtek közötti kölcsönha- tást fejtenek ki a segítő CD4-et horcsontvelőből érkeznek a cse- tások erősségét és jeleket továbbít- dozó T-sejtekre (Th-sejtek) majd ezt csemőmirigybe (timusz) és hatnak a sejt belsejébe. követően azok – többek között – az itt „tanulják meg” a saját-nem saját De hogyan működik a T-limfociták ellenanyag-termelő B-limfociták megkülönböztetést. A csecsemőmi- járulékos (ko)stimulációja? Mai el- vagy a tömeges „takarítást” végző rigy „Waterloo”-ján átjutó T-sejtek képzelések szerint az adott TCR- makrofágok működését fokozzák. között, egészséges körülmények kö- specificitású, antigénnel stimuláló- A vírussal fertőzött vagy rosszinduzött már alig vannak működéskép- dó T-limfocita további „sorsa” latúvá váló (tumor) sejteket a CD8 telen és önkárosító módon veszélyes szempontjából döntő a járulékos molekulát hordozó citotoxi kus limfociták. (kostimulációs) molekulamintázat, T-sejtek (Tc) pusztítják el. A perifériára kikerült T-sejtek felszíni antigéntumor antigén T-sejt-receptor tumor antigén receptoraik (T-sejt recepT-sejt-receptor tor, röviden TCR) mellett PD jeltovábbító molekuláris T-limfocita T-limfocita komplexeket (CD3-kompPD-L lex) is hordoznak. A T-sejtek a TCR révén az antiPD tumortumorCD 28 gének fragmentjeit (pepsejt sejt tidek) a genetikailag a B7 B7 PD-L szülőktől örökölt fő hisztokompatibi litási komplex antigén bemutató sejt antigén bemutató sejt (MHC) láncaival együtt ismerik fel az antigén bemutató sejtek felszínén. Emellett a T-sejtek membA tumorsejt PD-ligandot (PD-L) termel és ezzel ránján számos járulékos fel- A pozitív kostimuláció (CD28) elinditja a citotoxikus gátolja a a citotoxikus T-limfocita m ködését, a T-limfocita tumorsejtre nézve pusztító hatását színi komponenst is talátumorsejt „megmenekül”. lunk. Ezen nem polimorf, sejtmarkerként is használatos molekulák (például CD2, CD4, és ezek kölcsönhatásai a szomszéA közelmúlt eredményei arra is felCD8, CD28, LFA-1 stb.) közös jellem- dos sejtekkel. Ez az a mikrokör- hívták a figyelmet, hogy a CD4+ zője, hogy más sejtek (például antigén nyezet, amely aktuálisan jellemzi a T-limfociták érésére jelentős plasztibemutató sejtek, vírusfertőzött sej- sejtet. Amennyiben ez a kölcsön- citás jellemző, az egyes Th-sejttíputek) felszíni molekuláival kapcsolód- hatás megfelelően működik, az an- sok bizonyos molekulák (citokinek) nak, „kosti mu látorként” tovább fo- tigén bemutató sejtek aktiváló ha- hatásra más Th-típussá alakulhat-

A

654



ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 21

eGÉS

eGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG nak át. A legjelentősebb plaszticitás, azaz átalakulási képesség azt jelenti, hogy a CD4+ sejtekből többek között gátló regulátoros (Treg), illetve gyulladást keltő és fenntartó TH17-sejtek alakulnak ki. Az átalakulás molekuláris alapját a fenotípus fenntartásában kulcsfontosságú, a sejtek DNShez kötődő transzkripciós faktorok, valamint epigenetikai (például hisztonmetilációs) módosulások képezik. A T-sejtek és az antigén bemutató sejtek közötti kapcsolódás helye az immunológiai szinapszis. Ennek a két sejt közötti határfelületnek szerveződése sok molekula komplex, egyidejű kölcsönhatását foglalja magában. A T-sejt és az antigén bemutató sejt határán létrejön egy adhéziós komplex. A kapcsolódás középpontjában található a TCR-komplex, amely az MHC-peptid komplexhez kapcsolódik. Egyidejűleg a T-sejteken megjelenik a CD28 kostimulációs molekula, mely a B7-molekulával kapcsolódik az antigén bemutató sejten. A Thsejtek esetében a B-sejtekkel alkotott immunológiai szinapszis kitumor antigén

T-sejt-receptor

T-limfocita

tumorsejt

antigén bemutató sejt

A PD-PD-L rendszert blokkoló antitest (X) gátolja a gátlást, így a citotoxikus T-limfociták elvégzik öl funkciójukat

alakulásához 5–30 perc szükséges, és az érett szinapszis 12–24 óráig fennmarad a két sejt között. Ezzel szemben a citotoxikus T-sejt és az általa felismert célsejt között 3–5perc szükséges érett szinapszis

kialakulásához, amely mindössze 5 percig marad fenn, ez az idő elegendő a „sejtmérgeket” (perforin, granzim enzim, granulolizin) tartalmazó granu lu mok tartalmának a kiürítésére. A citotoxikus sejt ezután tovább vándorol, a célsejt (például vírusfertőzött vagy tumorsejt) azonban a rövid idejű kapcsolódást követően elpusztul. A T-sejtek aktiválódásához, majd felszaporodásához először tehát a CD28-B7 kostimuláció szükséges. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy miután a T-sejtek „elvégezték a dolgukat” (például molekuláris-celluláris segítséget adtak az ellenanyag termeléshez vagy a makrofágok működéséhez), „megnyugodjanak”, működésük visszatérjen a nyugalmi állapotba. Ez egészséges immunválasz esetében úgy valósul meg, hogy a stimuláló CD28 helyét olyan kostimulátor molekulák veszik át, amelyek már negatív hatásúak. Ilyen a folyamat elején a CTLA-4, illetve később a PD-receptor. Ezek leszorítják az antigénbemutató sejtek B7 molekuláiról a CD28-t, helyükre lépnek leállítják a T-sejtek további aktiválódását. De hogyan lesz mindebből védekezés a ráksejtek ellen? Az egészséges immunrendszer számos stratégiát alkalmaz a ráksejtekkel szemben, ezek egyike a citotoxikus T-sejtek azonnali ölő hatása. Ebben az esetben is érvényesül az előbb említett kostimulációs mechanizmus a serkentő, majd gátló kostimuláció ré-

vén. A tumor eliminációjában döntő szerepet játszó CD8+ Tc-k mellett számos egyéb mechanizmus is működik, de ehelyütt erre nem térünk ki. Mint említettük, a negatív kostimu láció leállítja a T-sejtek aktivációját. Ha ez a folyamat előbb valósul meg, mint hogy a T-limfociták megölték a tumort, az a tumorsejt túlélését majd elterjedését jelenti. A ráksejt egyik „piszkos trükkje” éppen az, hogy olyan anyagokat bocsájt ki, amelyek a negatív kosti mu látorokként hatva megakadályozzák a T-sejtek hatékony védekezését. Így például a tumorsejt képessé válhat a T-sejtekre negatív hatású PD-receptorhoz kötődő PD-ligand termelésére, még mielőtt a T-limfociták akcióba léphetnének. Amennyiben a PD-receptorokat vagy a PD-hez kötődő ligandumot gátoljuk, a „gátlás gátlása” a T-sejtek serkentését idézi elő, és azok tumorellenes működése hatékonyabbá vagy teljessé válik. A mai biotechnológiai lehetőségek már képesek olyan terápiás antitesteket létrehozni, amelyek ilyen módon semlegesítve a PD-PDligand komplexet (anti-PD vagy anti-PD ligand ellenanyag) segítik a tumorellenes immunválaszt. Az első eredmények nagyon biztatók, reméljük a további kísérletek egyre hatékonyabb fegyvert adnak a rákellenes biológiai terápiák révén az orvostudomány kezébe. FALUS ANDRÁS

ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 21



655

VEGY–ÉRTÉKEK 656



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/21

VEGY–ÉRTÉKEK ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



657

AZ ELS

M A G YA R L I P I D K É M I K U S

GÖRGEY ARTÚR, A VEGYÉSZTÁBORNOK Száz éve, 1916. május 21-én, éppen Buda 1849-es bevételének napján, 98 éves korában halt meg Görgey Artúr, az egykori honvédtábornok. Ha ma Görgeyre emlékeznek, általában a szabadságharc kiváló hadvezérére gondolnak, esetleg politikai szereplésével foglalkoznak – remélhet leg az „áruló” megbélyegzés már fel sem vet dik vele kapcsolatban. Kevéssé ismert viszont, hogy Görgey kémikusként is számottev tudományos munkát végzett.

Görgey Artúr – Orlay Petrich Soma miniatúrája

Görgey cikke a Sitzungsberichte der Akademie der Wissenschaften in Wien cím folyóiratban

zek a területek persze nem függetlenek egymástól, idős korában maga mondta barátainak: „Én katonai sikereimnek legnagyobb részét kémiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönhetem.” Idézzük hát fel a „vegyésztábornok” munkásságát!

E

Toporctól Prágáig

Görgey Artúr 1818. január 20-án született a Szepes megyei Toporcon (ma Szlovákia, Toporec) elszegényedett középnemesi családban. Nem vágyott katonai pályára, a természettudományok, különösen a matematika vonzotta. A lőcsei és a késmárki líceumban töltött évei után édesapja akarata szerint, a család szűkös anyagi körülményei miatt, 1832-ben belépett az ingyenes oktatást nyújtó tullni katonai iskolába. Ezután a 60. császári gyalogezred 658



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



hadapródja, később nemesi testőr lett, 1842 és 1845 között a 12. Nádor-huszárezredben a főhadnagyságig vitte. Édesapja halálával azonban megszűnt a morális családi kényszer és a katonáskodással töltött 12 év után Görgey 1845 júliusában kilépett a Nádor-huszárezredből, és az őt eredetileg is érdeklő természettudományokkal kívánt foglalkozni. A család egy barátja, Rösler Gusztáv bányatanácsos a prágai egyetem neves vegytanprofesszorának, Joseph Redtenbachernek ajánlotta be, és így Görgey 1845-től a patinás egyetem hallgatója lett. Először a kvalitatív, majd a kvantitatív analitikai kurzust végezte el, részt vett a nyári szakmai gyakorlatokon a csehországi bányákban, vasgyárakban, sőt mezőgazdasági mintagazdaságokban is. Redtenbacher felfigyelt a tehetséges és ambiciózus tanítványára és tisztes ösztöndíjat, laboratóriuma mellett pedig lakószobát biztosított

2016/21

számára, és egyre inkább bevonta a kutatómunkába is. A kókuszzsír vegyelemzését, összetevőinek megállapítását bízta rá. Miért éppen a zsírsavak?

A XIX. század első felében a kémiai kutatás egyik fő iránya a szerves vegyületek, ezen belül a szerves savak tanulmányozása volt, azaz a szerves kémia akkoriban döntően a zsírok kémiáját jelentette. M. E. Chevreul 1823-as korszakalkotó vizsgálatai után nem kisebb tudósok, mint J. B. Dumas, J. Liebig és H. Fehling is a zsírszerű anyagok és a szerves savak vizsgálatával foglalkoztak, amelyek közül a kókuszzsírban több is megtalálható. A kókuszpálma terméséből előállított zsiradék abban az időben az egyik legfontosabb ipari alapanyag volt, szappangyártáshoz és gyertyakészítéshez használták, de jelenleg is fontos alapanyag.

Redtenbacher vendégkutatóként Liebignél maga is a szerves savakkal foglalkozott, nevéhez fűződik az izovajsav felfedezése. E munkákat Prágában is folytatta, és ezért is kapta Görgey tanárától feladatként a kókuszzsír összetevőinek elválasztását és azonosítását. A 6–12-es szénatomszámú zsírsavak már ismertek voltak Görgey munkálkodásának kezdetén, a kérdés az volt, hogy a 10-es szénatomszámú kaprinsav (C10) megtalálható-e a kókuszzsírban a kapronsav (C6) és a kaprilsav (C8) mellett. A moláris tömegben kevéssé különböző – és ezért fizikai és kémiai tulajdonságaikban nagyon hasonló – savak elválasztása akkoriban körülményes és nehéz preparatív munka volt. Ma már ezt gázkromatográfiával könnyen megtehetjük. Görgey hatalmas, hordónyi mennyiségű anyagokkal dolgozott, hogy az analízishez a megfelelő tisztaságú vegyületeket elegendő mennyiségben külön tudja választani. Szívós munkával több akkoriban szokásos eljárást (vízgőzdesztillációt, frakcionált átkristályosítást) is kipróbált, de sikertelenül. A megoldást végül is a zsírsavak báriumsóinak előállítása adta. Ezek vízben, alkoholban ugyan rosszul oldódó vegyületek, de oldhatóságuk hőmérsékletfüggése lehetővé tette az egyes anyagok forró oldatokból való egymás utáni kristályosítását. Nem lehetetlen, hogy az ötlet Redtenbachertól eredt, hiszen ő még Liebig laboratóriumában a methionsav báriumsójával is foglakozott. A szétválasztott zsírsavak sztöchiometriai összetételét a szokásos oxidációs eljárással – a keletkező víz és széndioxid arányából – állapította meg.

Ezáltal kimutatta, hogy a kaprinsav (C10) valóban jelen van a kókuszzsírban. Részletesen foglalkozott az ugyancsak megtalálható laurinsavval (C12) is, amelyet nagy mennyiségben kapott a műveletek során. Görgey munkájának tudományos eredménye még a mirisztinsav (C14) azonosítása, a laurinsavas-etilészter előállítása, a laurinsav tulajdonságainak, illetve a bárium-laurinát oldhatóságának meghatározása is. Nem titkolt vágya volt „új savat felfedezni”. Ez ugyan nem sikerült, viszont megcáfolt egy téves felfedezést. Egy francia kutató Görgey munkálkodásával egy időben közölte a felfedezését, hogy egy bizonyos cocinsav (C11) is létezik. Görgeyt a hír elsőre megdöbbentette, de precíz munkája során kiderítette, hogy az nem más, mint a rosszul elválasztott 10-es és 12-es szénatomszámú zsírsavak elegye, aminek még az analízise sem volt elég körültekintő. A sikeresen induló vegyészi karrier azonban megtört. A fordulópont 1847 novembere jelentette, amikor nagybátyja elhunyt, és ráhagyta toporci birtokát. A harmincéves fiatalember 1848. márciusában Prágában megházasodott és áprilisban hazatért a családi birtokra, ahol kémiai tanulmányainak eredményeit a mezőgazdaságban kívánta érvényesíteni. Vegyszereket és laboratóriumi eszközöket is rendelt, hogy folytathassa a kísérleteket. Kutatásairól szóló munkáját már nem Prágában, hanem hazatérve otthon, Toporcon fejezte be, és 1848. május 21én küldte el professzorának elbírálásra. A közleményt Redtenbacher bemutatta a bécsi Tudományos Akadémián, ezt követően az megjelent az akadé-

A kaprinsav modellje. Görgey munkálkodásának kezdetén, a kérdés az volt, hogy a 10-es szénatomszámú kaprinsav (C10) megtalálható-e a kókuszzsírban a kapronsav (C6) és a kaprilsav (C8) mellett.

Kókuszzsír ma is kapható a bioboltokban.

mia tudományos kiadványaiban, sőt még ugyanabban az évben a korszak legjelentősebb kémiai szakmai folyóiratában a Liebig által szerkesztett Annalen der Chemie und Pharmacie-ben is. A l kupakgyár

A toporci élet azonban nem tartott sokáig. A forradalom híre és a bontakozó hadi események Görgeyt visszatérítették a katonai pályára, jelentkezett a frissen felállított Honvédségbe. Első megbízatása a Batthyány-kormánytól még a vegyésznek szólt. A felállítandó önálló magyar hadsereg lőszerellátása ügyében először egy konstantinápolyi céggel próbált tárgyalni, majd július-augusztusban Bécsújhelyre és Prágába utazott lőszergyutacsok és csappantyúk (lőkupakok) nagy mennyiségben való beszerzésére. Felismerte, hogy Magyarországon nincs meg a megfelelő szakértelem egy gyár önálló létesítésére, ezért szerződést készített elő a Sellier és Bellot céggel egy magyarországi lőkupakgyár felállítására. Görgey ismerte a durranóhigany (higany-fulminát, Hg(CNO)2) érzékeny, már kis ütésre robbanó tulajdonságát, tehát jól felmérte azt, hogy a kisüzemi gyártás helyett a Prágában már működő nagyipari technológiát kell idehaza bevezetni. Úgy tervezte, hogy a gyár

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



659

igazgatója ő maga lenne, a művezető Janig Károly műszerész, akivel együtt volt Prágában az üzleti úton. A politikai helyzet megváltozása után, 1848 őszén a prágai gyárosok azonban elálltak a szerződéstől. A magyar lőszergyártás másképpen, már Görgey nélkül oldódott meg. Prof. Görgey?

Még prágai éveinek utolsó szakaszában, 1847-ben Redtenbacher ajánlására Görgeyt meghívták asszisztensnek a Monarchia egy távoli szegletében található egyetemre, Lembergbe (ma Lviv), Friedrich Rochleder egyetemi tanár mellé, aki maga is Redtenbacher tanítványa volt. Ezt azonban nem fogadta el, mert talán

tan professzor lehessen”. Pár hónappal később pedig az akkor már sikeres hadvezér Budavár visszavétele után nem fogadta el a neki felajánlott kitüntetést, hanem a nála jelentkező küldöttségnek szárazon azt felelte, hogy megelégszik azzal, ha a háború után a pesti egyetemen a vegytan tanára lehet. A vegyész Klagenfurtban

Görgeyt a forradalom után az ausztriai Klagenfurtba száműzték, itt élt családjával egészen a kiegyezésig. Igyekezett tisztes polgári egzisztenciát kiépíteni, hogy a családját el tudja tartani. „Hogy mint vegyész támadjak fel újra, abban én valóban egész erőmből fáradoztam”, írta levelében Eduard Hanslick

A viktringi ház

félt, hogy ott nem tanulhat annyit, mint Prágában, ahol már javában dolgozott a kókuszzsíros témáján. Nem lehetetlen, hogy ha Görgey akkoriban Prágában marad, talán még a professzorságig eljuthatott volna, hiszen Redtenbacher 1849-től a bécsi egyetem tanára lett. Közvetlenül a Magyarországra való hazatérése után Görgey jelentkezett egyetemi oktatói szándékával a Batthyány-kormány közoktatási miniszterénél, Eötvös Józsefnél, aki ugyan biztatóan fogadta, de végül a megüresedő egyetemi kémiatanári széket Nendtvich Károly tölthette be. Kossuth ismerhette Görgey vegyészprofesszori ambícióit, mert 1848. december 2-án így írt neki: „Mi ketten megmentjük hazánk szent ügyét és kikérjük jutalmul, hogy a megmentett hazában én paraszt, Ön vegy660



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



munkahely, ahova egy ott dolgozó magyar kohómérnök, Kazetl Gusztáv ajánlása is segíthette volna. Az állandó rendőri felügyelet miatt azonban nem hagyhatta el Klagenfurt városát. 1852-ben rövidebb ideig a Klagenfurti Iparegyesület titkárává választották, és az olvasókörben vegytanból előadást is tartott. A független megélhetést ígérő állása azonban hamarosan megszűnt, mert hivatalos körökben veszélyes személynek tartották: „Bécsben rögtön észrevették azt a nagy politikai veszedelmet, mely Karantánországnak lakatos, asztalos, varga, szabó, gölöncsér, bádogos és kéménysöprő mesterembereire gyakorolható befolyásomból keletkezhetik” – írta egyik levelében.

Baráti körben Visegrádon (MNM)

zeneesztétának. Kezdetektől egy hajdani prágai egyetemi kollégája, Theodor Moro klagenfurti textilgyáros baráti környezetében élhetett, akinek a gyárában egy ideig állást is kapott. A klagenfurti iparosok, vállalkozók gyakran profitáltak Görgey tanácsaiból. Ezeket azonban jórészt szívességből végezte, jövedelmet nem jelentettek. Foglakozott a város gázvilágítási tervével, műszaki terveket és költségvetést készített, ő lehetett volna a gyár vezetője. A város azonban nem tudta megszerezni a szükséges pénzt, maradt továbbra is az olcsóbb olajvilágítás. Rövidebb ideig dolgozott a Klagenfurt melletti Ehrenhausenben egy szeszégető gyár megjavításán. 1854ben arról értesült, hogy Leoben mellett egy keletkezőben lévő vaspudlinggyárnál (ez egy korabeli vasgyártási technológiát jelentett) lenne számára

2016/21

Egykori professzora, Redtenbacher a száműzetésben is nyomon kísérte Görgey sorsát, és a lehetőségekhez mérten segítette: már 1849 karácsonyán ajándékot küldött a családnak. A legnehezebb időben, 1851 elején kapta meg Görgey a császári tudományos akadémiától a prágai dolgozatáért a professzor által kieszközölt 40 pengő forint honoráriumot. 1854-ben Redtenbacher a klagenfurti reáliskolánál az éppen megüresedett vegytani tanárságra ajánlotta (ez előfutára volt egy felállítandó felsőbb reáltanoda tanszékének), de ezt már nem is merte megpályázni. Módja volt viszont kémiai kísérletezésre, szavaival élve „a bányák körül parlagon heverő ólom-pát érczeket akartam vegytani és technikus úton értékesíteni” (ez az anyag valószínűleg a karintiai wulfenit (PbMoO4)). Egy éves

munkával „eddigelé ismeretlen és olcsó módszernek voltam birtokában, mellyel vegytanilag tiszta molibdénsavat állítottam elő”. Az eljárást hasznosítani kívánta, de a bányatulajdonosok nem érdeklődtek iránta, Görgey pedig a szakirodalom tanulmányozása során megtudta, hogy ugyanezt a módszert egy német vegyész (valószínűleg F. E. Zenker) vele egy időben szintén föltalálta és publikálta is Liebig Annalesében. 1857-ben francia származású felesége örökségéből házat vett a ma már Klagenfurt kertvárosának számító Viktringben. Az emléktáblával jelzett ház ma is jó állapotban van, jelenlegi birtokosa büszke a hajdani tulajdonosra, az oda vezető utca Görgey nevét viseli. Érdekes, hogy Görgeyt Klagenfurtban száműzetése idején és ma is becsben tartják, újságcikkek, könyvek emlékeznek meg róla. Szám zetés Magyarországon

Görgey a kiegyezés után másodszor is hazatért. Külföldön szerzett tudásával, tapasztalataival hazáját kívánta szolgálni, az ország gazdasági-technikai felemelkedését tevőlegesen segíteni. Egy ideig a Lánchíd Rt-nél volt titkár, majd intéző igazgató lett a Pesti Téglagyár és Kőszénbánya Rt-nél. Szinte azonnal utolérte azonban végzete, az ellene mint „a haza árulója” ellen, Kossuth Lajos vidini levelével meginduló gyűlöletpropaganda. Erdélyben négyezer emberrel alagutat épített. Itt történt, hogy a tordai állomáson a munkások felismerték, és indulatos tüntetésbe kezdtek ellene. Ő nem fogadta el az állomásfőnök által menedékül felajánlott szobát, hanem a váróteremben lefeküdt a padra és nyugodtan elaludt, mire a harcias tömeg meglepődve szétoszlott. Később a pozsonyi vasúti alagút építkezésén az egyik munkás ásójával rátámadt. Görgey elkapta az ásót és visszaadta a kubikusnak mondván: „Megbocsátok, mert nem tudja, mit csinál”. Az országos ellenszenv végül is viszszavonulásra késztette, és elfogadta István öccse ajánlatát, akinek jól menő ügyvédként telke, háza volt Visegrádon, hogy költözzön oda és gondozza a birtokot. Az idősödő vegyész 1875-től haláláig Visegrádon kertészkedett, szőlészettel foglalkozott. A kortársak félreismerése az oka annak, hogy nem tért vissza a kémia aktív

műveléséhez, ami megmaradt, az csupán az érdeklődés. A Magyar Chemiai Folyóirat előfizetője volt, a kor neves vegyészei, Than Károly, Lengyel Béla, Ilosvay Lajos látogatták meg, Gyulai Pál baráti köréhez tartozott, írók – Arany László, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond – tették nála tiszteletüket. Mit gondol a nagyvilág?

Mint alkotó kémikus tovább élt szakmai körökben. A kókuszzsírra vonatkozó munkáját szinte azonnal, már 1853-ban idézték angol és német kutatók, adatait neves kézikönyvek tartották számon még az 1920-as években is, a báriumos elválasztási módszeréről olajokkal foglalkozó kézikönyvekben olvashatunk és használták azt az 1930-as években is. Neve és munkássága megtalálható a Dictionary of Scientific Bibliography című monográfiában a 12 leghíresebb magyar kémikus között. Than Károly megemlékezik Görgeyről Carbonidok (Organikus Chemia) című tankönyvében a szerves savaknál, az újabb magyar szerves kémia azonban már nem jegyzi. Sajnos téves információk is keringenek Görgey vegyészi munkásságáról, még lexikonokban is. Említik mint a laurinsav felfedezőjét – láttuk, ez nem fedi a valóságot. Doktori értekezést sem készített, bár ma is sok kezdő kutató örülne, ha munkája olyan jeles folyóiratban jelenne meg, mint annak idején az Annales volt, vagy ha a független hivatkozások száma megfelelne Görgey szakmai idézettségének. Magyarországon ugyan vannak utcák, közintézmények Görgeyről elnevezve, de ezek csak mint hadvezért tisztelik, vegyészi ténykedését nem. Prága központjában, az Óváros térhez közeli Havelská 499/27. szám alatti házon viszont 2012 óta emléktábla jelzi, hogy ott lakott hajdan, 1845-46 között Görgey Artúr, vegyészhallgató. Érdekes, hogy amíg hazánkban Irinyi Jánosnak mint kémikusnak komoly kultusza van, és Görgey vegyészi tevékenysége itthon alig ismert, addig ez nemzetközi szinten éppen fordítva áll. Olyannyira, hogy Görgey az első született magyar kémikus, aki a kémia világirodalmában a nevét megörökítette, ő tekinthető az első idézett magyar lipidkémikusnak. RIEDEL MIKLÓS

ÉT-ETOLÓGIA A rámen s zebrapinty

A szülő-utód konfliktus nemcsak azoknak ismerős, akik egy vagy több gyermeket nevelnek: a jelenség az állatvilágban sem idegen. A szülői gondoskodás folytatása egy idő után már nem kifizetődő, a túlélést, a jövőbeli szaporulatot veszélyeztetheti. Az utódok érdeke viszont a minél hosszabb gondoskodás kicsikarása. De mikor következik be az elválasztás? Ku-

tatások szerint sok emlős faj esetén a szülő egy adott időben szó szerint elzavarja utódait. Madaraknál ez sokszor nem ennyire éles, és nehéz megmondani, hogy az elválasztásban az utódok vagy a szülők szerepe-e a nagyobb. Német kutatók fészeklakó zebrapintyekkel végeztek laborkísérletet ennek eldöntésére. A kísérletben a fészkek egy részében megakadályozták a fiókák kirepülését, így ők 5 nappal később repültek ki, mint kontrolltársaik. Bár a „bezárt” utódok kifejlettek, repülésre készek voltak, a szülők tovább folytatták az etetést. A gondozás hosszát tehát nem az utódok kinézete határozza meg. Valójában a fiókák döntik el mikor repülnek ki és kezdenek önálló életet. Hogy természetes élőhelyükön ezt mi befolyásolja, még további kutatást igényel. BILKÓ ÁGNES

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



661

VEGYI SZENNYEZ

DÉSEK A TENGEREKBEN

HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK Az utóbbi hónapokban két tanulmány is figyelmeztetett a tengerekbe jutó vegyi anyagok ártalmaira. Az egyik a már betiltott vegyi anyagok, a PCB-k tengeri eml sökre gyakorolt káros hatásait elemzi, a másik arra mutat rá, hogy a POP-nak nevezett vegyületek, bár csökken mértékben, de még mindig világszerte megtalálhatók a halak húsában.

A

PCB-k, a poliklórozott bifenilek, olyan kémiai vegyületek, amelyekben a klóratomok részben vagy teljesen átveszik a hidrogénatomok helyét. Az ilyen anyagok elsősorban szennyezett levegővel vagy élelmiszerrel jutnak az élőlények szervezetébe, ahol feldúsulhatnak, és bekerülhetnek az anyatejbe is. A PCB-k toxikus, mutagén és a reprodukcióra káros hatásait állatokban már bizonyították. Az egyik említett tanulmány arról szól, hogy a már betiltott vegyületek, a PCB-k magas szintje a cetféléket, a bálnákat és a delfineket is veszélyezteti. Az európai vizekben élő bálnák és delfinek folyamatosan szenvednek azoknak a mérgező vegyi anyagoknak a hatásaitól, amelyeket ugyan már évtizedekkel ezelőtt betiltottak, de továbbra is megtalálhatók a környezetben. A Londoni Zoológiai Társaság Tudományos Közlemények című folyóiratában közölt friss tanulmánya szerint az európai vizekben élő bálnák és delfinek szervezetében találták a legmagasabb PCB koncentrációt a világon. A PCB-ket már az 1980-as években világszerte betiltották, de a legutolsó kutatások azt mutatják, hogy még évtizedekkel később is állandó a szintjük a környezetben, a táplálékláncon keresztül a tengeri ragadozók szervezetébe jutnak és ott felhalmozódnak és a zsírszövetekben, a bálnazsírban veszélyes koncentrációban tárolódnak. A kutatók a tanulmányhoz több mint ezer partra vetődött, de még élő cetféléből vett Egy sárgaúszójú tonhal szövetmintát elemeztek, az állaLindsay Bonito kutató kezében tok között delfin fajtákat, így az állatokat a betegségekre és csíkos delfineket, palackorrú más egészségügyi problémákra, delfineket és kardszárnyú delfiráadásul akadályozzák őket a sineket teszteltek, és a legutóbb keres szaporodásban. Az anyatalált három állat szövetmintáiállatok továbbadják a mérgező nak méregtartalma magasabb kemikáliákat a borjaiknak, volt, mint a korábban talált tenPoliklórozott bifenil amikor azok vemhesek vagy geri emlősök ismert toxikus küszoptatnak. szöbértéke. Nagy-Britanniában, a nyugati partoknál figyelemmel kísértek egy kardszárnyú delfin közösséget, ahol Generációról generációra A tengeri csúcsragadozók szervezetében felhalmozódott az elmúlt két évtizedben nem szaporodtak az állatok. PCB-k különféle problémákat okozhatnak, befolyásol- Az elmúlt hetekben az egyik állat, Lulu tragikusan ják az immunrendszer működését, hajlamosabbá teszik elpusztult, mert halászeszközökbe gabalyodott, és így

662



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/21

már csak nyolc tagja maradt a delfincsoportnak. A kutatók attól tartanak, hogy ez a páratlan populáció is a kihalás felé tart. – A várhatóan hosszú élettartamú csúcsragadozók, mint a gyilkos bálnák és a palackorrú delfinek különösen érzékenyek a tengeri táplálékláncon keresztül a szervezetükbe jutó PCB-k felhalmozódására. Az eredményeink arra mutatnak, hogy a vegyi anyagok betiltás utáni kezdeti csökkenése ellenére a környezet szennyezése, a PCB-k felhalmozódása még folytatódik, és veszélyesen magas koncentráció található az európai cetfélékben – magyarázta Paul Jepson, a tanulmány vezető szerzője, a Londoni Zoológiai Intézet vadon élő álla- A POP vegyületek a környezetben felhalmozódva jelent s hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre és a természeti környezetre tokkal foglalkozó állatorvos szakértője. A kutatók úgy vélik, hogy a jelenlegi szabáA POP vegyületeket az óceánokban világszerte lyozás nem elég szigorú ahhoz, hogy megvédje a tengeri emlősöket a PCB-ktől. A tengeri környezetbe jutó vegyi megtalálták a halak szervezetében. A fogyasztható szennyezés megszüntetéséhez, ami a jövőben még évtize- halak húsában a szennyező anyagok eltérő mennyidekig okozhatja a tengeri emlőspopulációk sérülékenysé- ségben vannak jelen, egy-egy régióban, vagy a halak egy-egy csoportjában változó a koncentráció, az gét, jobb hulladékkezelési gyakorlatot kell alkalmazni. – A döntéshozóknak világszerte gyors és határozott lépé- egyik helyen mérthez képest, a máshol, vagy másban seket kell tenniük, hogy a hosszú távon mérgező PCB-k mért POP vegyület akár az ezerszerese is lehet az alakáros örökségét kezeljék, még mielőtt túl késő lesz ezeknek csonyabb szennyező értéknek. Az elemzésből az is kia nagyszerű és igen fontos tengeri ragadozóknak. Arra is derült, hogy az átlagos POP-koncentráció szignifiszükség van, hogy jobban megismerjük azt a változatos kánsan magasabb volt a nyolcvanas években, mint táplálékláncolatot, amelyen keresztül ezek a csúcsragado- ma, ez egy-egy évtizedben 15–30 százalék koncentzók képesek felhalmozni ilyen magas PCB koncentrációt rációcsökkentést jelent. – Ez azt jelenti, hogy azoknak az átlagos halaknak, – tette hozzá Robin Law, a cikk társszerzője. amiket ma fogyasztunk, lehet, hogy akár ötven százalékkal is kevesebb a szervezetében a POP vegyület, összehaA szül k rosszabbul jártak A másik tanulmány az óceánokban élő halak toxikus sonlítva azzal, amit a szüleink fogyasztottak a mi fiatalszennyezettségével foglalkozik. A tengeri állatok új, korunkban – ismertette Bonito, a tanulmány vezető átfogó elemzése arra mutat rá, hogy a világ óceánja- szerzője. – De még így is marad esélye annak, hogy olyan iban élő halpopulációk mindenütt tartalmaznak ipa- szennyezett halszeletet együnk, mint a szüleink – tette ri és mezőgazdasági szennyező anyagokat, közös né- hozzá. A kutatók a kapott eredményeket összehasonlították ven POP-okat. A rövidítés az állandó szerves szenynyezők ( persistent organic pollutants, POPs) összefog- a szövetségi élelmiszerbiztonsági kalauz biztonságos laló neve, amelyek a környezetben felhalmozódva halfogyasztásra vonatkozó adataival is, és azt találták, jelentős hatást gyakorolhatnak az emberi egészségre hogy a halak átlagos szennyezettségi szintje vagy ponés a természeti környezetre. A San Diegoban székelő tosan annyi volt, mint az Egyesült Államok KörnyeKaliforniai Egyetem Scripps Óceánkutató Intézet zetvédelmi Ügynöksége, az EPA által megadott megmunkatársainak tanulmánya jó hírt is tartalmaz, engedhető egészségügyi határérték, vagy jóval alatta amely szerint ezeknek a szennyező anyagoknak a maradt. A higany és a PCB-k koncentrációja átlagosan koncentrációja következetesen csökkent az elmúlt az emberi fogyasztásra megadott küszöbérték környékén mozgott, míg a DDT-koncentrációk sokkal ala30 évben. A Scripps kutatói, Lindsay Bonito, Amro Hamdoun csonyabbak voltak, mint a megállapított határértékek. A szerzők szerint ezek az eredmények azt mutatják, és Stuart Sandin következtetéseiket az év elején tették közzé. A tanulmány az 1969–2012 között megjelent, hogy a nemzetközi közösség reagált az olyan felszólektorált cikkek százainak elemzése alapján készült. lításokra, mint a Stockholmi Egyezmény és korlátozAz írások a különböző szennyező anyagok hatásaival ta a potenciálisan veszélyes vegyianyagok kibocsátáfoglalkoztak, közöttük a legrégebbi, akkor engedé- sát. A kutatók viszont arra is figyelmeztetnek, hogy lyezett, azóta régen betiltott rovar irtó szerrel, a DDT- bár a halak húsában fokozatosan csökken, de még vel, a higannyal, valamint az olyan újabb anyagokkal, mindig elég magas a szennyezőanyagok koncentrációja, és arra is szükség van, hogy megértsük: miért mint az égésgátlók és a hűtőfolyadékok. – A világszerte összegyűjtött adatok alapján azt mond- halmozódnak fel ezek az anyagok, hogyan szennyehatjuk, hogy a POP-k a világon bárhol, és a tengeri halak zik a tengeri állatok húsát, és meg kell határoznunk a bármelyik fajában meg jelenhetnek – ismertette a Scripps fogyasztók kockázatát is. M ANGEL GYÖNGYI biológusa, Sandin, a tanulmány társszerzője. ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



663

LogIQs www.mensa.hu

Fejtör rovatunk feladványai Olvasóink általános feladatmegoldó képességét teszik próbára. A helyes megoldásokat jöv heti számunkban közöljük. Jó töprengést, briliáns ötleteket, eredményes gondolkodást kívánunk! 1. fejtör – Károlyi Zsuzsa feladványa

Melyik lapból hajtogatható meg a bal oldali kocka?

2. fejtör – Maksa Marietta feladványa

Az el z számunkban megjelent fejtör k megoldásai 1. fejtör – Tilki Csaba feladványa Megoldás: VISELET 2. fejtör – Péter-Szabó Andrea Zsuzsanna feladványa Megoldás: C A háromszög balról jobbra haladva mindig a szemközti sarokba kerül át, s közben 90°-ot fordul. A sorban megjelen másik alakzat mindig a háromszög csúcsánál helyezkedik el (ha a háromszög csúcsa kifelé mutat, akkor nincs).

Milyen alakzat kerül a kérd jel helyére?

3. fejtör – Feleki Zoltán feladványa

A számmal jelölt bet k, bet kombinációk közül melyik illik a kérd jel helyére?

664



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



2016/21

3. fejtör – Feleki Zoltán feladványa: Az ÉLET 28-, a TUDOMÁNY 35-féleképpen olvasható ki. Az alábbi ábrában 1-essel jelöltük azokat a mez ket, amelyekb l elindulhatunk, valamint amelyekbe csak egyféleképpen lehet eljutni. A megfelel szomszédos mez kbe írt számok összegzésével kapjuk meg, hogy a következ bet höz hányféleképpen juthatunk el.

ADATOK ÉS TÉNYEK Rákkutatás az Európai Unióban

Számos ráktípust illetően Magyarországon a legmagasabb a halandósági ráta az európai uniós országok közül. Ilyen halálok a tüdőrák (93 százezrelék, beleértve a légcső- és hörgőrákot is), a vastagbél- és végbélrák (57 százezrelék), a hasnyálmirigyrák (22 százezrelék), valamint az ajak-, szájüreg- és garatrák (15 százezrelék, amiből a garatrák 6 százezreléket képvisel). Kiemelendő, hogy a tüdőrák miatti halandóság magasan Magyarországon a legnagyobb a tagországok között. A tüdőrákot illetően valamennyi uniós tagállamban magasabb volt a férfiak standardizált halálozási aránya, mint a nőké, amiben jelentős tényező lehet, hogy a férfiak a nőkhöz képest számottevően nagyobb arányban fogyasztanak dohánytermékeA magyarországi rákhalandóság betegségek és nemek szerinti bontásban, 2012 ket. A WHO 2013. évi adatai szerint (a legalább ezer halálozással járó betegségek) a magyar lakosság 25%-a napi rendszerességgel dohányzik, ami magas, de nem kiemelkedő arány az unión belül. Bulgáriában, sága például tudományosan bizonyított, amelyre alapozHorvátországban, Lettországban és Görögországban a va összességében több mint 500 millió ilyen vizsgálatot magyarországinál nagyobb, 30 és 35% közötti a do- végeznek el az uniós polgárok körében a 2010-es évek hányzók aránya. Számos országban a hazaihoz hasonló során. Az európai integráció a rákkutatást is támogatja, arányban találtak dohányosokat, úgymint Csehország- a 2007–2013-as költségvetési időszakban 1,4 milliárd euban, Észtországban, Németországban, Romániában és rót fordított erre a célra. A beruházás busásan megtérülSpanyolországban. (Arról ugyanakkor nem szabad het, ha figyelembe vesszük, hogy a rák konzervatív megfeledkezni, hogy a dohányosokra vonatkozó ada- becslések szerint is 126 milliárd euró (35,4 ezer milliárd tok egy pillanatfelvétel eredményeit jelentik, a tüdőrák forint) költséget okozott az EU-ban 2009-ben. Ezen okozta halálozás viszont leginkább egy több évtizeden összeg 40%-át az egészségügyi ellátás, 34%-át a korai elkeresztül folytatott egészségtelen életmódot követően halálozások miatti termelékenységi veszteség, 18%-át az jellemző.) informális gondozás, 7%-át pedig a kiesett munkanaAz Európai Unió fontos céljának tekinti a rák elleni pok miatti kár jelenti. harcot, amelynek jegyében a megbetegedések számát A területi kiegyenlítődés jegyében az Európai Unió azt 2020-ig 15%-kal kívánja csökkenteni. Kutatások szerint az ambiciózusnak tűnő célt is megfogalmazta a 2000-es a tumoros megbetegedések egyharmada megelőzhető, évek végén, hogy 2020-ra a legmagasabb és a legalacsoezért az EU az elsődleges, és egyben a leginkább költ- nyabb halandósági aránnyal rendelkező tagállam közötti séghatékonynak számító prevenció keretében támogatja különbséget 70%-kal csökkenti. Ez a 2012. évi adatokat azokat a programokat, amelyek a kockázati tényezőket figyelembe véve azt jelenti, hogy a legnagyobb mortaliés a helyes életmódot tudatosítják az emberekben. A tású tagország, Magyarország halálozási arányát 30%másodlagos prevenciót a betegségek korai, szűrővizsgá- kal, 252 százezrelékre kellene csökkenteni (minden más latok révén történő diagnosztizálása jelenti. Az emlő- tényező változatlansága mellett). rák-, a méhnyakrák- és a vastagbélrák-szűrés hatékonyHERZOG TAMÁS Megrendelhet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál Tel.: 06-40-56-56-56 (kékszám), fax: 06-1-303-3440, levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Budapest 1008, e-mail: [email protected] vagy az eshop.posta.hu honlapon, továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesítôknél.

El fizetési ár 2016-ra belföldre: 1/4 évre 3900 Ft, 1/2 évre 7800 Ft, 1 évre 15 600 Ft ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 21



665

A TUDOMÁNY VILÁGA Mesterséges víztározók Dél-Amerikában

régészeti kutatócsoport megálEdásagylapította, hogy a víztárolás megoltette lehetővé az Amazonas-me-

dence benépesedését az európaiak érkezése előtt. A kutatási eredmények eltérő képet rajzolnak a Kolombusz előtti Amerikáról, mint ami eddig a tudományos köztudatban élt. Az Amazonas-medencében található prekolumbiánus települések nem korlátozódtak a folyók és tavak környékére. Erre találunk példát brazil Amazóniában, Santarém területén, ahol a legtöbb régészeti ásatás szárazföldön történik, és olyan településeket tár fel, melyek az európaiak érkezése előtt néhány száz évvel keletkeztek. „Eredményeink ellentétesek az prekolumbiánus Amazóniáról eddig kialakult értelmezéssel. Általános nézet volt, hogy csak folyók mentén álltak falvak. Munkánk azonban azt mutatja, hogy az emberek a belső területeket is benépesítették” – mondta Per Stenborg, a svéd-brazil együttműködésben megvalósuló kutatás egyik vezetője. A megművelt vadon: Társadalmi-gazdasági fejlődés és környezeti változás a prekolumbiánus Amazóniában című kutatás tíz évvel ezelőtt kezdődött régéTöbb milliárd év után visszatért egy si Föld-rög?

gy egészen különleges objektuE mot fedeztek fel a csillagászok, amely nagy valószínűséggel a Föld és a belső bolygók keletkezése idején,

Fantáziakép a különös C/2014 S3 (PANSTARRS) objektumról (KÉP: ESO/M. KORNMESSER)

666



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



szek és talajszakértők közreműködésével. A régészeti mentőmunkára egyre nagyobb szükség van a felgyorsuló útépítések és a terület mezőgazdasági művelésbe való bevonása miatt. 110 települést tártak fel, melyek mind a Belterra Platón helyezkedtek el, Santarém városától délre. „Találtunk nagy, természetes és ember készítette kisebb mélyedést is, amelyet víz tárolására használtak. Az ember készítette mélyedéseket vagy tavakat olyan padkák határolják, amelyek agyagos talajból

és olyan háztartási hulladékból állnak, amely jellemzően kerámiadarabokat tartalmaz. Sok anyag korát meg tudtuk határozni, például kályhákból származó cserepek és faszén életkorát” – mondta a kutatócsoport vezetője. Régóta köztudott, hogy a területen a folyók mentén emberek éltek évezredek óta. Stenborg és kollégái azonban azzal az újdonsággal szolgáltak, hogy a XIV. század környékén valami megváltozott. „A legidősebb szárazföldi települések ebből az időből valók. Úgy tű-

velük közös anyagból létrejött aszteroid, amely nagyon hamar kisodródott a távoli Oort felhőbe, ahol évmilliárdokat töltött mélyhűtött állapotban, mígnem valamilyen újabb hatás ismét a belsőbb övezet felé űzte. Az ESO nagyon nagy távcsöve (VLT) és a Francia-Kanadai Hawaii Távcső megfigyelései alapján a C/2014 S3 (PANSTARRS) katalógusjelű égitest az első olyan megfigyelt objektum, amely ma egy hosszú periódusú üstökös pályáján mozog, mégis Naprendszerünknek azt az ősanyagát őrzi, amelyből hajdan Földünk is létrejött. Erre a következtetésre jutott a Karen Meech – a Hawaii Egyetem Csillagászati Intézet csillagásza – vezette kutatócsoport, amely a felfedezésről a Science Advances-ben számolt be. A C/2014 S3 (PANSTARRS) objektumot kezdetben egy igen gyenge aktivitású üstökösként, a Naptól

kétszeres földtávolságon egy kicsivel túl azonosították. Jelenlegi hoszszú, 860 éves keringési periódusa alapján forrásának az Oort felhőt gyanították, ahonnan valamilyen viszonylag friss hatás lökhette a Naphoz közelebbi pályára. Azt azonnal észrevették, hogy tulajdonságai az üstökösökkel öszszevetve különlegesek: a Nap felé közeledve nem alakult ki nála az azokra jellemző hosszan elnyúló csóva. Ezért kapta a Man-szigeti farkatlan macskafaj után a Manx becenevet. Néhány héttel a felfedezése után a kutatók az ESO VLT megfigyelései segítségével a C/2014 S3 (PANSTARRS) összetételére jellemző adatokat is meg tudtak határozni, ami viszont sokkal inkább a Mars és a Jupiter közötti övezet aszteroidáinak az összetételével

2016/21

nik, egyfajta szárazföldi terjeszkedés történt, amely a vízgazdálkodási technológia és a mezőgazdaság fejlődésével állt kapcsolatban. Az 1300 és 1500 közötti időszak nagy változást hozott Amazónia lakóinak életében: a népesség jelentősen növekedett, és a víztárolás és a mezőgazdaság új módszerei terjedtek el.” A száraz évszakban korlátozottak a vízkészletek a szárazföldi esőerdőkben, ezért az állandó településekhez szükség volt a víztárolás megoldására. Ráadásul a talaj viszonylag szegény, mégis a települések közelében megjelent a terra preta, más néven amazóniai fekete föld. A régészek szerint ez is azt jelzi, hogy a területet népes közösség lakta. „Megtaláltuk a közösség szerveződésének olyan vonzerejét, amelyet korábban nem ismertünk. A települések egy nagyobb szervezetnek voltak tagjai. Ennek egyik jele a fazekasság. A feltárt kerámiák stílusa azonos, tekintet nélkül arra, hogy folyók mellől vagy a szárazföldről származnak” – mondta Stenborg. Az a közösségi szerveződés, amelynek tagjai különböző környezetben álló települések voltak, nem csak különböző természeti kincsek kiaknázását tette lehetővé az emberek számára, de biztosította azt is, hogy az év hosszabb szakaszát töltsék földműveléssel. Mivel a hathónapos esős évszak alatt a folyópartok áradás alatt álltak, ezeket a területeket a száraz évszakban művelték. Az esős évszakban pedig a szárazföldi területek voltak megművelhetők. (Forrás: AlphaGalileo) mutatott szoros rokonságot, mintsem a Naptól távolabb keletkezett, jellegzetesen jégből álló, viszonylag kevés kőzetszemcsét tartalmazó üstökösökével. Emellett úgy tűnt, nagyon kevés hőmérsékleti átalakuláson ment keresztül, valószínűleg életének túlnyomó részét mélyhűtött állapotban töltötte. Nagyon gyenge, üstökösökéhez hasonló aktivitása összefért azzal a feltételezéssel, hogy az vízjég szublimációjából származhat, ám ez milliószor gyengébb volt, mint a hosszú periódusú üstökösöknél megszokott. A kutatók szerint így minden esély megvan arra, hogy a Manx kőzetanyaga valóban a Naprendszer belső kőzetbolygóinak ősanyagát őrzi, lényegében eredeti, változatlan formában. (ESO)

A gyerekek figyelmének fejl dését szociális tényez k befolyásolják

zok a gyermekgondozók, akikA nek tekintete játék közben vándorol, például okostelefonjukat bön-

gészik vagy más elektronikus eszközre figyelnek, rövidebb összpontosításra képes gyerekeket nevelnek tárták föl az Indiana University pszichológusai. A kutatás a Current Biology hasábjain jelent meg. „Ismeretes, hogy a gyerekek figyelemfenntartó képessége erős indikátora a későbbi sikereknek a nyelvtanulás, problémamegoldás terén, és más kulcsfontosságú kognitív fejlődési szakaszok sikerének is. Azok a szülők, akiknek figyelme elterelődik, vagy a tekintetük sokszor elvándorol, mialatt a gyerekük játszik, negatívan befolyásolják a gyerek élénk koncentrációs képességét a fejlődés kulcsfontosságú szakaszában” – mondta a kutatást vezető Chen Yu az Indiana University Pszichológiai- és Agytudományok Tanszékének munkatársa. „Tradicionálisan a pszichológusok a figyelmet az egyéni fejlődés eredményének tekintik. Tanulmányunk azonban arra mutat rá, hogy a figyelmet a társas érintkezés befolyásolja. Valójában a figyelem egy olyan tevékenység, melyet két partner végez, hiszen tanulmányunk megmutatta, hogy az egyik egyén figyelme jelentősen befolyásolja a másik egyénét” – mondta Chen Yu társszerzője, Linda Smith. A kísérletben a gyerekek és a gondozók is fejre szerelhető kamerát viseltek, így a kutatók első kézből kaptak információt mindkét csoportról. A helyszín hasonlított egy tipikus otthoni vagy bölcsődei, óvodai játéktérhez. A technológia lehetővé tette, hogy a gyerekek és szülők fizikai játékokkal játszanak. Eddig a gyerekek tekintetének tipikus vizsgálatában általában képernyőn mozgatott tárgyakat használtak. A gondozók nem kaptak előzetes utasítást, hogy a pszichológusok biztosan tisztán tanulmányozhassák a szülő-gyerek interakciót. Yu elmondta, hogy a szülőket általában két nagyobb csoportba lehetett sorolni: azok, akik hagyták, hogy játék menetét a gyerek irányítsa, és azok, akik megkísérelték a gyerek figyelmét erőszakosan bizonyos játékokra irányítani. „A szülők nagy része túl keményen próbálkozott. Próbálták a nevelői képességeiket megcsillogtatni azzal, hogy a játékokat mutogatták a gyereknek és megnevezték a tárgyakat. De ha a felvé-

telt visszanézzük, látható, hogy a gyerekek tekintete a plafonra vándorolt, vagy elnéztek a gondozó válla fölött – egyáltalán nem figyeltek.” A gyerekek figyelmének fenntartásában azok a szülők voltak legsikeresebbek, akik „hagyták a gyereket vezetni”. Ezek a gondozók vártak addig, amíg észlelték, hogy a gyerek érdeklődik egy játék iránt, és ekkor léptek közbe, hogy ezt az

érdeklődést fejlesszék azzal, hogy megnevezik a tárgyat és bátorítják a játékot. Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek esetében jelentős volt a figyelem-nyereség. Abban a csoportban, ahol a gondozók és a gyerekek ugyanarra a tárgyra figyeltek 3,6 másodpercnél hosszabb ideig, a gyerek figyelme 2,3 másodperccel hosszabban időzött ugyanazon a tárgyon, azt követően is, hogy a gondozó már elfordította tekintetét. Ez a pár másodperccel hosszabb idő azt jelenti, hogy ezek a gyerekek négyszer olyan hosszan tartották fent figyelmüket, mint azok a gyerekek, akiknek gondozói kevésbé összpontosítottak a tárgyra. Néhány másodperc különbség kevésnek tűnhet. De ha kivetítjük a játék egész idejére, ez az idő jelentősen megnő. A játék pedig hosszan tartó, napi elfoglaltság a mentális fejlődés kritikus szakaszában. A kísérletben a legrövidebb figyelemfenntartó képességet egy harmadik csoportnál mérték. Ebben a csoportban a gondozók különösen kevés érdeklődést tanúsítottak a gyerek iránt játék közben. Ezek a szülők általában hátradőltek és nem játszottak együtt a gyerekkel, vagy egyszerűen máshová néztek a játékidő alatt. „Ha olyasvalaki van a gyerekkel, aki nem reagál a gyerek viselkedésére, ez a jövőbeni problémák biztos talaja” – figyelmeztetett Yu. (Forrás: Indiana University)

ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



20 1 6 /21



667

Múzeumi majális

ájus 21–22-én a Nemzeti MúzeM um kertjében rendezik a Múzeumok Majálisát. A múzeumi szak-

ma egyik legjelentősebb közönségeseményén adják át – immár hagyományosan – Az Év Múzeuma és Az Év Kiállítása díjakat. A pályázati határidő lejártáig hat intézmény nyújtotta be szándéknyilatkozatát Az Év Múzeumadíjra, majd a második pályázati körben a jelentkezők kidolgozták a részletes dokumentációjukat. A Az Eszmélet cím kiállítás a Ferencvárosban

Összetekerünk

evésbé ismert, de népszerűségre K méltó területek felfedezését segítik a Magyar Kerékpárosklub és

partnerei által kijelölt új biciklis túraútvonalak Székesfehérvár, Debrecen és a Csepel-sziget térségében. A klub Összetekerünk című programjának célja, hogy minél több kerékpáros turista jobb körülmények között fedezhesse fel az ország eddig kevésbé ismert területeit. Az egyéves projekt keretében önkormányzatok, gazdasági szereplők és helyi civilek fogtak össze a kerékpáros túrázás fejlesztése érdekében. Székesfehérvár térségében kastélyok, tavak és a Bakonyalja dombjai, Debrecennél egyebek mellett a Keleti-főcsatorna, a zeleméri templomrom, a nagyhegyesi Kráter-tó, Csepel-szigeten az Autó Gyártmánymúzeumtól a Ráckevei Duna-ág és a sziget kulturális és 668



ÉLET

ÉS

TUDOMÁNY



megmérettetésre jelentkezett az Algyői Tájház (Gyevitur Vendégház és Turisztikai Kft.), a Bodrogközi Múzeumporta (Cigánd Város Önkormányzata), a Csornai Muzeális Kiállítóhely (Csorna Város Önkormányzata), az Atomenergetikai Múzeum Kazinczy Múzeum (PIM), Sátoraljaújhely: (MVM Paksi AtomErd járók kalauza – Zempléni tájak természeti értékei erőmű Zrt.), a Paksi Képtár (Paks Város mélet; Kazinczy Múzeum (PIM), Önkormányzata) és a gyön- Sátoraljaújhely: Erdőjárók kalauza gyösi Szent Bertalan-temp- – Zempléni tájak természeti érlom Kincstára (Gyöngyös- tékei; Kecskeméti Katona József Felsővárosi Római Katolikus Múzeum, Kecskemét: „A beszélő Egyházközség). köntös” nyomában; Rómer Flóris Az Év Kiállítása pályázaton Művészeti és Történeti Múzeum, a döntőbe az alábbi tárlatok Győr: Képek egy eltűnt világból. kerültek: Bodrogközi Múze- Gróf Batthyány Gyula gyűjteméumporta, Cigánd: A Sőregi- nyes kiállítása. Közülük kerül ki ház állandó kiállítása; BTM az idei díjazott. Aquincumi Múzeum, BuAz eredményhirdetésre a Múzeudapest: Wellness az ókorban mok Majálisa keretében, május 21– Fürdőkultúra Aquincum- én, szombaton délután kerül sor a ban; József Attila Emlékhely, Nemzeti Múzeum Dísztermében. Budapest IX. kerület: EszG.Á. természeti értékein át a tassi Duna-zsilipig és a szigetcsúcsig várják látnivalók a kerékpáros túrázókat. A három útvonal részletes leírásai fotókkal, videókkal a kerekparosklub.hu honlapon érhetők el. A projekt keretében a Magyar Kerékpárosklub területi csoportjai,

helyi civil szervezetek, turisztikai irodák, önkormányzatok és cégek együttműködésében először feltérképezték, majd kijelölték a részben kis forgalmú országutakon, kerék-

2016/21

párutakon és jól járható földutakon vezetett túraútvonalakat, amelyek jó tömegközlekedési kapcsolatainak és szálláslehetőségeinek köszönhetően akár több részben vagy nagyobb kirándulások keretében is teljesíthetők. Az útvonalak hossza 50 és 90 kilométer között van, a programnak köszönhetően összesen 215 kilométernyi új túralehetőség gazdagítja a kerékpáros turizmust. A Magyar Kerékpárosklub által kijelölt útvonalak gyakorlottabb és családos túrázók számára is egész napos kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A program nemcsak a túralehetőségek fejlesztése miatt volt fontos, hanem közösségépítési, érdekképviseleti és kommunikációs tudással is gazdagította a helyi szervezeteket. Az eddig méltatlanul ismeretlen útvonalak feltérképezésével és népszerűsítésével a helyi gazdaság és turizmus fellendítése is célja a Magyar Kerékpárosklubnak. (www.greenfo.hu)

KERESZTREJT VÉNY A Természet Világa különszámai mindig valamelyik tudományterület aktualitásait járják körbe különböz szemszögb l. Nincs ez másként a Hálózatkutatás, hálózatelmélet kötetük érdekes tanulmányai esetében sem, amelyek közül kett érdekes írás címét kérjük. A megfejtést beküld k között 5 példányt sorsolunk ki. Jó fejtést! Beküldési határid : a lapszám megjelenését követ második hét keddje, 2016. május 31-e. Beküldési cím: Élet és Tudomány, Keresztrejtvény, 1428 Budapest, Pf. 47. vagy [email protected]. Minden rejtvényünkben találnak egy-egy bekeretezett négyzetet. A 9. számunkban elkezd d 12 hetes rejtvényciklusunk ezen a héten véget ért. A négyzetek bet i – helyes sorrendbe rakva – egy 125 éve született magyar mérnök, konstrukt r, feltaláló nevét adják meg. A név beküldésének határideje szintén 2016. május 31-e. A megfejt k között az Élet és Tudomány negyedéves el fizetését sorsoljuk ki. VÍZSZINTES: 1. Az egyik tanulmány címe. 11. Egyenesen a legközelebbi település felé. 13. Következmény kiváltója. 14. Német autómárka. 15. Cserépkályhát épít. 16. A neodímium vegyjele. 17. ... Resort Budapest; f városi szálloda. 19. Voznyeszenszkij poémájának eredeti címe. 21. Kett tök közül nem . 22. Médi és Hédi n vére! 23. Dicsfény, fénykoszorú. 27. A guyanai dollár nevének rövidítése. 28. Ásványi f szer. 29. Zalai (kiadványnevekben), röv. 30. Isabelle Huppert filmcímszerepe. 32. Kezd dik a móka! 33. Ókori görög törzs tagja. 34. Szavazóedény. 36. Ábrahám szül városa. 37. Értéktároló fedeles eszköz.

Budapest XIV. kerületében él. 21. Némán t r ! 24. Ádám egyik beceneve. 25. Olló végei! 26. Az aljához pakol. 30. Veszprém megyei iparváros, itt írta Fekete István A koppányi aga testamentuma cím regényét. 31. ... Hendrix; a Várj, míg sötét lesz cím film vak f h sn je, Audrey Hepburn szerepe. 32. ... Haná; cseh síkság. 35. Honda motorkerékpár-modell (NSR). 36. ... Jürgens; osztrák táncdalénekes (1934–2014). 38. Centigramm, röv. 39. Zsiráffarok!

FÜGG LEGES: 1. Ilyen kémiai kötés is van. 2. A panasz szava. 3. Arrafele! 4. ... bye; angol búcsúformula. 5. Yellowstone National Park, röv. 6. Óvodások hada. 7. Bolgár hegység híres kolostoregyüttessel. 8. Hegyes cipészszerszám. 9. Kitartóan munkálkodó. 10. Apró él sköd állat. 12. ... Dumitru; volt román válogatott kézilabdázón , Magyarországon is volt idegenlégiós 16. A másik tanulmány címe. 18. Súlyt, távolságot stb. állapít meg. 20.

A 18-as számunkban megjelent keresztrejtvény megfejtése: FLOTÁCIÓS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS; ÁRAMLÁSTECHNIKAI GÉPEK MEGHATÁROZÁSA. A Viharos vizeken cím kötetet (Lexica Kiadó) nyerte: Babucs Illés (Jászberény), Barcza Mihály (Budapest), Budai Mihály (Tahitótfalu), Danyi Lászlóné (Sátoraljaújhely) és Kovács Sándor (Csincse). A nyerteseknek gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el.

SZERETHET TUDOMÁNY – NYÍREGYHÁZÁN A TIT Jurányi Lajos Egyesülete rendezésében 2016. május 23. hétf 10:00 órától (4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 8. IV. emelet konferenciaterem) Köszönt t mond: Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgy lés elnöke El adások: Hámori József akadémikus, a TIT elnöke: A jobb agyfélteke és a m vészetek kapcsolata Minya Károly, a TIT Jurányi Lajos Egyesületének alelnöke: A TIT Jurányi Lajos Egyesületének helye a megye tudományos életében és a magyar nyelv ismeretterjesztésében Piróth Eszter, a TIT szövetségi iroda igazgatója: A 175 éve alapított TIT mai ismeretterjeszt portfoliójáról Staar Gyula, a Természet Világa f szerkeszt je: A Természet Világa diákpályázatának negyedszázada Gózon Ákos, az Élet és Tudomány f szerkeszt je: A 70 éves Élet és Tudomány a mai hazai ismeretterjeszt lappiacon A rendezvény moderátora: Hajnal Béla, a TIT Jurányi Lajos Egyesületének elnöke.

VÁLASSZA ÖN IS AZ EURÓPAI NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNYT!

TELC nemzetközi és államilag elismert nyelvvizsgák 7 nyelvb l 4 szinten Következ vizsgaid pont:

2016. augusztus 13. Jelentkezési határid : 2016. július 11.

A vizsga el tt felkészít tanfolyamok indulnak, azokról a www.telc.hu honlapon tájékozódhat.

Vizsgák A2, B1, B2 és C1 szinteken

TIT-TELC Nyelvvizsgaközpont 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. ANGOL C2 1 1 060 TIT-TELC C1 NÉMET C2 1 1 061 TIT-TELC C1

[email protected]

ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 21



669

ÉT-IR ÁNY T 40 év képekben A Koreai Kulturális Központ és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös kiállítása, az Imaging Korea – Korea dokumentumfotókon – embereken, tájakon és időn túl hét koreai fotóművész alkotásait mutatja be. A 125 képből álló tárlat az 1970-es évektől napjainkig eltelt több mint negyven évben készült fotográfiákat vonultat fel, de valójában ennél jóval tágabb időkeretet is felölel. Korea múltja, jelene és jövője sűrűsödik össze a hét kiváló, egyéni karakterű fotográfus munkáiban. Az évszázados történelmi emlékek, az állandóan mozgásban lévő, de a változásban is állandóságot nyújtó táj és a benne élő emberek adják azt a vizuális tartalmat, amelyet mind a hét fotográfus egyéni látásmóddal közelít meg. Témáikat és eszközeiket ehhez gondosan megválasztották. Láthatunk palotákat, kolostorokat, történelmi helyszíneket, vidéki falvakat, demilitarizált övezetet és a hétköznapok színtereit. A koreai gondolkodás és művészet e sajátosságai jelennek meg a Hopp Múzeum kiállításán: egy intimebb környezetben, a belső kiállítóterekben helyezték el az emberábrázolásokat, falusi életképeket, a múzeum kertjében pedig a mai modern nagyvárosok és kolostorok világát megjelenítő művekkel folytatódik a tárlat. A kiállítás augusztus 28-ig tekinthető meg.

Kiállítás/történet A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Nézők és képek Pest-Budán címmel közel 120 festményen keresztül, első alkalommal mutatja be, hogyan is indult a képzőművészeti kiállítások története Magyarországon. A XIX. század első felében hazánkban sem akadémia, sem kortárs kiállítás, sőt még képgyűjtemény sem létezett, és a tanult művészek száma is nagyon alacsony volt. Nagy bátorság kellett tehát az első magyarországi kortárs képzőművészeti kiállítás megrendezéséhez 1840 májusában. Az első tárlat több mint 300 belföldi és külföldi képet mutatott be, és igazi szenzáció volt, mivel hasonló rendezvényt a magyar publikum addig még soha nem látott: kortárs képzőművészeti tárlat korábban gyakorlatilag nem létezett magyar földön. A tárlatot a Pesti Műegylet nevű civil társulás rendezte, amely 1839-ben alakult meg a magyar művészeti élet fejlődése és a közönség ízlésének pallérozása céljából. Az egyesületet néhány elkötelezett hazafi alapította, és igen hamar sikeressé vált: mint egyetlen képzőművészeti intézményünk, megszervezte az addig nem működő művészeti életet az akkori Pest-Budán. A tárlat augusztus 7-ig várja az érdeklődőket a budapesti Várkert Bazárban. 6 70



ÉLET

ÉS

TU D O M Á N Y



2 01 6/ 6/21 21

Bánsághy Nóra rovata

Tonnányi fotók Exponált stációk címmel nyílt fotókiállítása Maria de Faykodnak a Lourdes-i Keresztútról. Maria de Faykod magyar születésű, francia állampolgár. Szobrásztehetsége nagyon korán megmutatkozott, 14 évesen már megkapta első megrendeléseit. 1975ben politikai menekültként telepedett le Párizsban, ahol 1978ban a Nemzeti Képzőművészeti Akadémián kezdte el tanulmányait. Ezzel egy időben filozófiát és metafizikát tanult a Sorbonne-on. 1985-től 1988-ig a párizsi Gallery de Faykod-ban állította ki munkáit. 1988-ban a provance-i Aupsban telepedett le. Itt nyitotta meg szabadtéri múzeumát 1996 júliusában. Legismertebb, világhírű munkája a tizenhét stációból álló Lourdes-i Keresztút. A krisztusi szenvedés és feltámadás misztériumának elmélyítése reményében gyökerező újszerű, több mint száztonnányi carrarai márványból készült monumentális mű 2003 és 2008 között készült. A keresztút fehér márvány szobrairól a művésznő saját maga készített művészi fotósorozatot, amelyet Franciaországban több ezren tekintettek meg. A fotókiállítást június 26-ig Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban csodálhatja meg a közönség.

#ikonikus Az újjáépülő Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között Moszkva tér) történetét, valamint az itt lakóknak és az átutazóknak a térhez kötődő élményeit, emlékeit idézi fel a Kiscelli Múzeum #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című kiállítása. A nagyszabású tárlatot egy kéthetes nosztalgiázó és emlékgyűjtő POP-UP kiállítás előzte meg áprilisban a Budapest Projekt Galériában. Valamint egy pályázat, amellyel a kurátorok a városlakókat a tömegközlekedésben és Budapest életében betöltött szerepe révén ikonikussá lett térrel kapcsolatos személyes benyomásaik, élményeik és a hozzá kötődő tárgyi és szellemi emlékeik összegyűjtésére, illetve kölcsönzésére ösztönözték. A kiállításon ezek mellett irodalmi idézetek és fotók elevenítik fel a tér nagy korszakait, valamint ismert személyiségek osztják meg a látogatóval „moszkvás” emlékeiket. De nemcsak a múltról szól a tárlat, hanem a jelenről és a jövőről is: szelfizhetünk a kultikus Moszkva téri óra élethű másával, sőt virtuálisan bejárhatjuk az új Széll Kálmán teret is a Real 5D technikának köszönhetően. Mindezekre október 2-ig van lehetőség.

KÖV E T K E Z

S Z Á M U N K B Ó L

Shakespeare, a rejtély

Amennyire ismert a neve és a művei, olyannyira homály fedi William Shakespeare életét. Két éve születésének 450., idén a halálának 400. évfordulója kapcsán a szokásosnál is többet foglalkoztak vele, és erősödtek fel az életével kapcsolatos legképtelenebb elméletek és kétségek. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban

A tudomány úgy tartja, hogy a tengerek minket körülvevő világáról kevesebbet tudunk, mint az egyre nagyobb léptekkel kutatott világűrről. Valahogy így van ez a történelemtudományban is. A mohácsi vészről vagy éppen 1848-ról többet tudunk, mint a második világháború végén szovjet fogságba hurcolt magyar polgári lakosság százezreinek sorsáról. Önmagáért szeretjük

Május 8-án töltötte be 90. évét Sir David Attenborough az ismeretterjesztő televíziózás legendás alakja. Ebből az alkalomból egy új madagaszkári szitakötő fajt neveztek el róla, az Acisoma attenboroughi-t. Az ajándékot a BBC műsorában adták át, az indoklás Klaas-Douwe B. Dijkstra, a faj felfedezője tollából a Nature hasábjain látott napvilágot.

ÉLET ÉS TUDOMÁNY

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT HETILAPJA

F szerkeszt : Gózon Ákos • Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 3278950; Fax: 327-8969. • E-mail: [email protected] • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http:// www.eletestudomany.hu • Lapunk megtalálható a Facebookon is • Kiadja: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat • Felel s kiadó: Bojárszkyné Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf. 176 • Nyomás: Ipress Center Central Europe Zrt. • Felel s vezet : Lakatos Viktor igazgatósági tag • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • MagyarBrands 2014 és Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Csépe Valéria, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi Ern , Pléh Csaba, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás • Rovatvezet k: Albert Valéria (földtudományok, mez gazdaság), Papp Csilla (történelem, néprajz, régészet), Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • Olvasószerkeszt : Bódai Dalma • Tervez szerkeszt : Zsigmondné Balázs Ildikó • Grafikus: Lévárt Tamás • Szerkeszt ségi irodavezet : Horváth Krisztina • Minden jog fenntartva! • A meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért nem vállalunk felel sséget. • El fizethet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-40-56-56-56-os kékszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben: [email protected], levélben: MP Zrt. Hírlap Igazgatóság, Budapest 1932, valamint a http://eshop.posta.hu honlapon, továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesít nél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárolhatók a szerkeszt ségben is. Az Élet és Tudomány a Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Kulturális Alap, az NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával jelenik meg.

PUB-I 117209

É LL EETT

A compó A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%). Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen összetéveszthető halunk a compó (Tinca tinca). Úszói lekerekítettek, vaskos testét apró, a bőrbe mélyen beágyazódott, erősen tapadó pikkelyek fedik. A bőrmirigyei által termelt nyálkának gyógyhatást tulajdonítottak a régi halászok. Hitük szerint a compó hozzádörgölődzik a sérült halakhoz, s a nyálkájától hamarabb gyógyulnak azok sebei. Innen származik a faj egyik népi neve, a haldoktor vagy más változatban doktorhal. Tudományos megfigyelések ugyan nem támasztják alá ezt a hiedelmet, de olyan kedves, hogy érdemes megőrizni. A compó kedvelt élőhelyei a növényekkel benőtt állóvizek. Hajdan tömegesen fordult elő hatalmas kiterjedésű mocsarainkban, a lecsapolásokat követően azonban erősen viszszaszorult. A Tisza-tóban jelenleg is szép állománya él, de elenyésző számban az ország szinte minden táján megtalálható. A klímaváltozással nőhet a faj jelentősége, ugyanis csekély oxigénigénye miatt azt is elviseli, ha a víz hőmérséklete 30 Celsiusfok fölé emelkedik, és lecsökken benne az oldott oxigén mennyisége. Növekedése ugyan lassú, ám kitűnő ízű húsa és túlélőképessége ellensúlyozhatja ezt. Kép és szöveg: HARKA ÁKOS ÉÉ SS

TUU DDO OM MÁ ÁN NY Y

 

2 01 6/ 21

 

6 71

Compó