57. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5445, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2009. április 24., péntek

57. szám

Ára: 5445,– Ft

92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet

A felsõoktatási képzés feltételeirõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15465


A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15503


Az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási elõirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15558


A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15563


A 2008–2012 közötti idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15567


Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . 15576

48/2009. (IV. 24.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15589





30/2009. (IV. 24.) OGY határozat

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . 15596


A Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységérõl (2007. június–2008. október) szóló jelentés elfogadásáról 15596


A lakossági hitelezés biztonságának növelésérõl, a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának áttekintésérõl, a lakosságnak nyújtott hitelmûveletekkel kapcsolatos tájékoztatás javításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások elõkészítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15596

A tartalomjegyzék a 15464. oldalon folytatódik.

15464

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

1054/2009. (IV. 24.) Korm. határozat

Az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Kanada közötti légiközlekedési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. . 15597


A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról. . 15597


A Magyar Köztársaság Kormánya és a Gripen International Kommanditbolag között 2001. december 20-án aláírt és 2003. február 3-án módosított ellentételezési megállapodás lezárásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15598


A Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködésére vonatkozó 2009–2014 közötti kormányzati stratégiájáról . . . . 15598


A Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és mûködési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15616


Az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és a Távoktatásért Alapító Okiratának módosításáról. . . . . . . . . . 15616


A 2009. évi központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15617

18/2009. (IV. 24.) ME határozat

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenõrzésérõl szóló egyezmény végrehajtásáról szóló, Budapesten, 2003. szeptember 29. napján aláírt megállapodás módosításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15621

Tárgymutató a 2009. március hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15465 3. §

III. Kormányrendeletek A Kormány 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a felsõoktatási képzés feltételeirõl szóló egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (1) bekezdésének 2., 5., 7., 9. és 20. pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, valamint a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva – a 14. § (1)–(3) bekezdések tekintetében a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (3) bekezdése elõírása alapján a Magyar Rektori Konferenciával egyetértésben – a következõket rendeli el: 1. § A felsõoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FR.) 6. §-a (2) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza] „a) az adott képzési területen képzést folytató felsõoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelõzõen, valamint a két évvel késõbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 3. számú mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül közösen kiválasztott – és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott – érettségi vizsgatárgyakat és a vizsgák szintjét,”

2. § Az FR. 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethetõ: a) a februárban induló képzésekre történõ jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelõzõ év november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történõ jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.”

(1) Az FR. 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adatfeldolgozás során – a kérelem hiányos benyújtása esetén – a Hivatal legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 30. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban a 20. napig – a jelentkezõt a Ket. 37. §-a szerinti hiánypótlásra szólítja fel.” (2) Az FR. 11. §-a (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az általános felvételi eljárás esetén március 25. és április 5. között kell nyilvánosságra hozni a felvételi eljárás statisztikai adatait.” (3) Az FR. 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A felsõoktatási intézmény, amennyiben a jelentkezõ az intézmény által meghatározott – intézményspecifikus – mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés idõpontja elõtt 45 nappal – keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal – felhívja a jelentkezõt ennek pótlására.”

4. § Az FR. 12. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ szöveg lép: „(2) A Hivatal – a hiánypótlással érintett kérelmek kivételével – a felsõoktatási intézmény számára továbbítja a) legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 40. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig – az adott felsõoktatási intézménybe jelentkezett pályázók személyi (név, születési név, anyja születési neve, születési idõ és hely), elérhetõségi adatait (postázási cím) és az adott intézményt érintõ jelentkezési adatait (képzés szintje, munkarendje, finanszírozási forma, szak neve), b) legkésõbb a jelentkezési határidõt követõ 60. napig – a keresztféléves felvételi eljárásban 45. napig – az adott intézménybe a jelentkezõ által benyújtott, felvételi kérelme elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait.”

5. § Az FR. 15. §-ának (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanulmányi pontokat a jelentkezõ középiskolai érdemjegyeibõl és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeibõl a következõ módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyei-

15466

MAGYAR KÖZLÖNY

nek – a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított – összegét kettõvel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplõ vizsgaeredmények közül a négy kötelezõ és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.”

6. § (1) Az FR. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) [A kétszintû érettségi vizsga bevezetése elõtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.] A 2005. elõtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás idõpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkezõ által a jelentkezés benyújtásával egyidejûleg elõterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének idõpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés idõpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. [és a Hivatal honlapján közzé teszi]. Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a honlapján közzéteszi.” (2) Az FR. 16. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az 1996. elõtt érettségi vizsgát tett, felsõfokú végzettségû jelentkezõ érettségi pontjait, amennyiben az (1) bekezdés szerint meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül csak egy eredményével rendelkezik, az ennek alapján megállapított eredményének kétszerezésével kell meghatározni.”

7. § (1) Az FR. 19–20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § (1) A jelentkezõ az államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra, vagy b) felsõfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult. (2) A jelentkezõ az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különbözõ nyelvbõl megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különbözõ nyelvvizsgák alapján elérhetõ többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvbõl csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

2009/57. szám

(3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsõfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgával rendelkezõ akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. (4) Amennyiben a jelentkezõ egy adott idegen nyelvbõl egyidejûleg – a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejûségének kivételével – több jogcím alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezõbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvébõl szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvébõl letett emelt szintû érettségiért többletpont nem kapható. 20. § (1) A jelentkezõ a felsõoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint a felvételi eljárás során a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, ab) a FIDE által szervezett Sakkolimpián, ac) 1984-tõl kezdõdõen a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplõ sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16, országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 többletpontra; b) a mûvészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Mûvészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzõként elért 1–3. helyezésért 16 többletpontra; c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)–cb) alpontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkezõ a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikébõl érte el, amelyeket a felsõoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai elõkészítõ érettségi tantárgyak versenyén elért 1–10. helyezésért 80, 11–20. helyezésért 40, 21–30. helyezésért 20 többletpontra, cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 24, az elsõ díjasoknak 12 többletpontra; d) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra; e) az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ emelt szintû vagy felsõfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követõen megszerzett technikusi képesítõ bizonyítványért, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelõ továbbtanulás esetén 24 többletpontra; f) a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a [(1)] (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelõs miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelent-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kezõ, a 2. számú melléklet szerint szakiránynak megfelelõ továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. (2) Az (1) bekezdés ca) pontja alkalmazása során a döntõbe jutott, de azon részt nem vevõ jelentkezõt – a verseny szervezõjének igazolása alapján – a döntõben elvileg elérhetõ utolsó helyezést elérõnek kell tekinteni. (3) Az (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontja alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkezõ.” (2) Az FR. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A hátrányos helyzetû jelentkezõ minden jelentkezési helyén 20 többletpontra jogosult. (2) A halmozottan hátrányos helyzetû jelentkezõ minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. (3) A fogyatékossággal élõ jelentkezõ minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. (4) Az a jelentkezõ, aki a jelentkezési határidõ és a felvételi döntés közötti idõszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévõ, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. (5) Az (1)–(4) bekezdések szerinti jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidõig kell igazolni.”

15467

(2) A jelentkezõ teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, melyek összege legfeljebb 100 pont. (3) A többletteljesítményekért adható többletpontok – beleértve a (6) bekezdésben meghatározottakat – jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az elõnyben részesítendõk többletpontja nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál. (4) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsõoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (5) A mûvészeti, mûvészetközvetítõ és sporttudományi képzési területre jelentkezõk esetében a jelentkezõk teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.”

10. § Az FR. 45. §-a (8) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A (4) bekezdés alapján az intézményeket illetõ részt a Hivatal két részletben utalja át az intézményeknek. Az õket illetõ rész 75%-át a 12. § (2) bekezdés a) pontban megállapított határidõt követõ 60 napon belül, a fennmaradó részt a jogorvoslati eljárások lezárását követõ 30 napon belül.”

8. § 11. § (1) Az FR. 25. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal a besorolási döntést a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésõbb a képzés indítása szerinti év január 15. napjáig, b) az általános felvételi eljárás esetén legkésõbb a képzés indítása szerinti év augusztus 1. napjáig hozza meg. A besorolási döntés idõpontját a Hivatal állapítja meg.” (2) Az FR. 26. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felsõoktatási intézmény a felvételrõl szóló döntését határozatban a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés idõpontját követõ nyolc napon belül b) az általános felvételi eljárásban augusztus 1-jéig írásban közli a jelentkezõvel. A felsõoktatási intézmény azt a jelentkezõt veszi fel, aki hozzá lett besorolva.”

9. § Az FR. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „35. § (1) A 14–16. §, 18–21. §, 23–24. §-ban foglaltak a mesterképzésre történõ jelentkezésre nem alkalmazhatók.

Az FR. 46. §-a következõ (2)–(3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az 15. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a Nemzeti Alaptanterv szerinti „Ember a természetben”, „Földünk és környezetünk” mûveltségi terület fejlesztési feladatainak teljesítését lehetõvé tevõ tantárgy ([különösen a] biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány). (3) A középiskolák által oktatott tantárgynak [és] a (2) bekezdésben [nem] említett [tantárgyaknak a hivatkozott] mûveltségi terület[ek]nek való megfeleltetését a középiskola – pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó – kérelmére hatósági eljárás keretében az Oktatási Hivatal elnöke a tantárgy követelményeinek szakmai vizsgálata alapján állapítja meg [, nyilvántartja és a Hivatal honlapján közzéteszi. Kérelemre a megfeleltetésrõl bizonyítványt állít ki.] Az Oktatási Hivatal elnöke köteles a kérelem elfogadására, amennyiben a kérelemben megjelölt tantárgy követelményrendszere legalább 60%-ban tartalmazza legalább egy, a (2) bekezdésben megjelölt tantárgy egy tanév során teljesítendõ követelményét. Az érettségi vizsga során választható természettudományos tantárgyként megfeleltetett tantárgyak jegyzékét a Hivatal a honlapján közzéteszi.”

15468

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

12. §

(2) A BR. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

(1) Az FR. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(3) A BR. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.

(2) Az FR. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az FR. a) 15. §-a (4) bekezdésében és 16. §-a (8) bekezdésében az „a felsõoktatási intézmény dönt” szövegrész helyébe az „a Hivatal dönt” szövegrész; b) 19. §-a (1) bekezdésében az „a középfokú C típusú nyelvvizsga” szövegrész helyébe az „a középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga” szövegrész; c) 19. §-a (3) bekezdésében az „a középfokú A [típusú] vagy B típusú” szövegrész helyébe az „a középfokú (B2) szóbeli típusú vagy írásbeli típusú” szövegrész; d) 19. §-a (3) bekezdésében az „a felsõfokú A [típusú] vagy B típusú” szövegrész helyébe az „a felsõfokú (C1) szóbeli típusú vagy írásbeli típusú nyelvvizsga” szövegrész; e) 45. §-a (3) bekezdésében az „Az alapdíjból” szövegrész helyébe az „A befizetett alapdíjból” szövegrész lép.

13. § (1) A felsõoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történõ finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NR.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az államilag támogatott hallgatók képzésének költségvetési támogatása a normatív képzési, tudományos célú és fenntartói támogatással történik, amelynek e rendelet alapján számított intézményi költségvetési támogatási mértéke – az éves költségvetésben meghatározott felsõoktatási támogatás összegétõl függõen – legfeljebb 10%-kal csökkenhet, és amit kiegészíthet egyes speciális feladatok támogatása.” (2) Az NR. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A felsõoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott számítási alap összege a költségvetési évben 260 000 Ft.”

14. § (1) A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

15. § A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. számú mellékletének a) V. pontjában a ,,Keltezés, aláírások, záradékok” szövegrész, a ,,Keltezés, záradékok, aláírás” szövegrész helyébe a ,,keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírások, záradék” szövegrész lép; b) V. pontja kiegészül e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott V/G. ponttal; c) VI. pontja helybe e rendelet 7. számú melléklete lép.

16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a) 45. §-a (4) bekezdése a) pontjában és 54. §-a (2) bekezdése b) pontjában a ,,középfokú „C” típusú” szövegrész helyébe a ,,középfokú (B2) komplex típusú” szövegrész lép; b) 45. §-a (4) bekezdése b) pontjában és 54. §-a (3) bekezdése b) pontjában az „alapfokú „C” típusú” szövegrész helyébe az „alapfokú (B1) komplex típusú” szövegrész lép; c) 45. §-a (5) bekezdése a) pontjában a ,,fokozatú „A” típusú” szövegrész helyébe a ,,fokozatú szóbeli típusú” szövegrész lép; d) 45. §-a (5) bekezdése b) pontjában a ,,fokozatú „B” típusú” szövegrész helyébe a ,,fokozatú írásbeli típusú” szövegrész lép; e) 54. §-a (1) bekezdése b) pontjában és 54. §-a (4) bekezdésében a ,,felsõfokú „C” típusú” szövegrész helyébe a ,,felsõfokú (C1) komplex típusú” szövegrész lép; f) 54. §-a (5) bekezdése a) pontjában a ,,felsõfokú „A” típusú” szövegrész helyébe a ,,felsõfokú (C1) szóbeli típusú” szövegrész lép; g) 54. §-a (5) bekezdése b) pontjában a ,,felsõfokú „B” típusú” szövegrész helyébe a ,,felsõfokú (C1) írásbeli típusú” szövegrész lép; h) 56/A. §-a (4) bekezdése hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „álló hallgató (a továbbiakban: hallgató)” szövegrész helyébe az „álló hallgató, doktorjelölt (a továbbiakban együttesen: hallgató)” szövegrész lép;

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) 9. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nappali oktatás munkarendje szerint tanulók, a képzési kötelezettségüket teljesítõk, illetve az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogosultak részére a nappali tagozat, az esti tagozat munkarendje szerint tanulók részére az esti tagozat, a levelezõ tagozat munkarendje szerint tanulók, illetve az alapfokú mûvészetoktatási intézmények tanulói részére a levelezõ tagozat diákigazolványát, az egyéb munkarend szerint tanulók részére a távoktatási tagozat diákigazolványát kell kiállítani. A doktorjelöltek számára a levelezõ tagozat munkarendje szerinti diákigazolványt kell kiállítani.” (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a) 3. §-ának (1) bekezdésében a ,,Tanulói jogviszonya” szövegrész helyébe a ,,Tanulói, hallgatói, doktorjelölti jogviszonya” szövegrész lép; b) 3. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következõ bd) alponttal: [(1) Tanulói, hallgatói, doktorjelölti jogviszonya alapján az 1. számú mellékletben meghatározott kedvezményre jogosult:] „bd) a felsõoktatási intézmények levelezõ oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevõ hallgatója, illetve doktorjelöltje a lakóhely és az oktatási intézmény között megváltható kedvezményes menetjeggyel,” c) 1. számú melléklete 10. pontját megelõzõ alcím helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép;

15469

d) 1. számú mellékletének 15. pontja helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.

17. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet a) 7. §-a 2010. december 1-jén; b) 5. §-a és 11. §-a 2012. január 1-jén c) 6. §-ának (2) bekezdése, 9. §-a 2009. szeptember 15-én lép hatályba. (3) A felsõoktatási hallgatói diákigazolványról és doktorjelölti diákigazolványról szóló 295/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet és a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról szóló 296/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet [FDR. 21. §-a, valamint 1. és 2. számú melléklete] nem lép hatályba. (4) E rendelet 1–4. §-a, 6. §-a, 8–10. §-a, 12–13. §-a, mellékletei 2009. szeptember 20-án hatályát veszti. (5) E rendelet 2012. január 5-én hatályát veszti.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

15470

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

1. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez] Szakirányú továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából Szakirányú továbbtanulásnak minõsülõ képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet és az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakmacsoportok esetében Szakmacsoport

egészségügy szociális szolgáltatások

Szakiránynak megfelelõ továbbtanulás képzési területe(i), szakjai

orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés társadalomtudomány oktatás (oktatás, pedagógia) pedagógusképzés mûvészet, közmûvelõdés, kommunikáció (zene-, tánc-, képzõ- mûvészet és iparmûvészet, színmûvészet-bábmûvészet, színházmûvészet, mûvészetközvetítés sajtó, közmûvelõdés) társadalomtudomány gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, mûszaki kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minõségbiztosítás) elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, mûszaki informatika távközléstechnika) informatika (szoftver) informatika vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) mûszaki természettudományok építészet (építészet, építõipar, építõanyag-ipar) mûszaki könnyûipar (ruha-, textil-, bõr-, szõrme-, cipõipar) mûszaki faipar mûszaki nyomdaipar mûszaki közlekedés mûszaki környezetvédelem-vízgazdálkodás agrár gazdaságtudományok mûszaki közgazdaság gazdaságtudományok ügyvitel bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, gazdaságtudományok marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, gazdaságtudományok turizmus) egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, nemzetvédelmi és katonai rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tûzvédelem, munkavédelem, kis- és kézmûvesipar) mezõgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, agrár erdészet, vadászat, halászat, térképészet) élelmiszeripar agrár

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15471

Szakirányú továbbtanulásnak megfelelõ képzési területek, szakok az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítések/elágazások esetében Szakképesítés

adatbázistervezõ adatelemzõ adóigazgatási szakügyintézõ adózási szakellenõr agrárkereskedelmi menedzserasszisztens agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus agrárrendész alkalmazott fotográfus

alkalmazott grafikus

államháztartási mérlegképes könyvelõ államháztartási szakellenõr állategészségügyi technikus állattenyésztõ technikus általános festõ

általános rendszergazda általános vegyipari laboratóriumi technikus ápoló aranymûves

artista

artista mûvész

audiológiai szakasszisztens audiovizuális szakasszisztens

autisták gyógypedagógiai asszisztense automatikai technikus autótechnikus banki szakügyintézõ baromfitenyésztõ és baromfitermék-elõállító technológus befektetési tanácsadó befektetéskezelési referens


informatika informatika gazdaságtudományok jogi és igazgatási gazdaságtudományok agrár, gazdaságtudományok agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika, mûszaki mûszaki, természettudományok orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika pedagógusképzés mûszaki, informatika mûszaki gazdaságtudományok agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok

15472

MAGYAR KÖZLÖNY Szakképesítés

beszédátviteli rendszertechnikus beszédfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense biotechnológus technikus biztonságszervezõ i. biztosítási tanácsadó bor- és pezsgõgyártó technikus bortechnológus bõrfeldolgozó-ipari technikus bõrmûves

bronzmûves és szoboröntõ

bútoripari technikus bútormûves

cad-cam informatikus citológiai szakasszisztens cizellõr

ct, mri szakasszisztens cukoripari technikus családpedagógiai mentor csecsemõ- és gyermekápoló csecsemõ- és gyermeknevelõ-gondozó

dekoratõr

designer diabetológiai szakápoló díszítõ festõ

díszítõ szobrász

díszlet- és jelmeztervezõ asszisztens

díszmûkovács

divat- és stílustervezõ

dohányipari technikus

2009/57. szám


mûszaki, informatika pedagógusképzés mûszaki, természettudományok nemzetvédelmi és katonai gazdaságtudományok agrár agrár természettudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika, mûszaki orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár pedagógusképzés orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár

2009/57. szám


drágakõfoglaló

drog és toxikológiai laboratóriumi technikus drog- és toxikológiai technikus édesipari technikus eeg szakasszisztens egészségügyi gyakorlatvezetõ egészségügyi menedzser egészségügyi operátor egyéb szervezeti mérlegképes könyvelõ e-játék fejlesztõ e-learning tananyagfejlesztõ elektronikai technikus elektronikus hozzáférési és magánhálózati rendszertechnikus elektronikus mûsorközlõ és tartalomátviteli rendszer-technikus elektronmikroszkópos szakasszisztens élelmezési menedzser élelmiszer-higiénikus élelmiszeripari gépésztechnikus élelmiszeripari menedzser

élelmiszerminõsítõ laboratóriumi technikus emberi erõforrás ügyfélkapcsolati szakügyintézõ

endoszkópos szakasszisztens energetikai környezetvédõ

energetikai mérnökasszisztens epidemiológiai szakápoló épített környezetmérnök-asszisztens építõ- és anyagmozgató-gépész technikus építõanyagipari minõségellenõr építõanyag-ipari technikus épületgépész technikus erdésztechnikus erdõgazdasági gépésztechnikus erjedés- és üdítõitalipari technikus erõgazda erõsáramú elektrotechnikus értékpapírpiaci szakügyintézõ értelmileg sérültek gyógypedagógiai asszisztense

15473


mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok mûszaki, természettudományok agrár orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok informatika informatika mûszaki, informatika mûszaki, informatika mûszaki, informatika orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok agrár mûszaki agrár, gazdaságtudományok természettudomány mûszaki, természettudományok bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási orvos- és egészségtudomány agrár, gazdaságtudományok, mûszaki mûszaki, gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki agrár mûszaki agrár agrár mûszaki, informatika gazdaságtudományok pedagógusképzés

15474


Európai Uniós üzleti szakügyintézõ ezüstmûves

fafeldolgozó technikus faipari terméktervezõ faipari termelésszervezõ farmakológus farmakológus szakasszisztens felnõtt anaeszteziológiai és intenzív szakápoló felületvédelmi technológus fémmûves

filmhangtervezõ

filmtechnikus

fizioterápiás szakasszisztens fluidumkitermelõ technikus foglalkozásegészségügyi szakápoló foglalkoztatás-szervezõ fogtechnikus és fülilleszték-készítõ földmérõ és térinformatikai technikus földügyi térinformatikai szaktechnikus fõvilágosító

gazdálkodási menedzserasszisztens gazdasági idegen nyelvû menedzser

gazdasági informatikus gázipari technikus geológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus gépipari mérnökasszisztens gépipari minõségellenõr geriátriai szakápoló gerinchálózati rendszertechnikus gerontológiai gondozó gombatoxikológus grafológus

2009/57. szám


gazdaságtudományok, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki, természettudományok természettudomány orvos- és egészségtudomány természettudomány, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudomány bölcsészettudomány társadalomtudomány gazdaságtudományok jogi- és igazgatási informatika mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki orvos- és egészségtudomány mûszaki, informatika pedagógusképzés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok nemzetvédelmi és katonai

2009/57. szám


gyakorlati oktató gyártásvezetõ

gyermek anaeszteziológiai és intenzív szakápoló gyermekotthoni asszisztens gyógyászatisegédeszköz-forgalmazó gyógynövény- és fûszernövénytermesztõ és -feldolgozó gyógypedagógiai asszisztens gyógyszeripari laboratóriumi technikus gyógyszerkiadó szakasszisztens gyógyúszás foglalkoztató hajózási technikus hallásakusztikus hallásfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense hálózati informatikus hangkultúra szak

hangmûvész stúdiómenedzser

hangrestaurációs technikus

hangszerkészítõ és -javító (hangszercsoport megjelölésével)

hangtárvezetõ

hangtechnikus

hematológiai, transzfúziológiai szakasszisztens hídépítõ és -fenntartó technikus hisztokémiai, immunhisztokémiai szakasszisztens honvéd zászlós (az ágazat megjelölésével) 3 hospice szakápoló hulladékgazdálkodási technológus

hulladékgazdálkodó

humángenetikai szakasszisztens hús- és baromfiipari technikus idegen nyelvi titkár

idegenforgalmi szakmenedzser

15475


pedagógusképzés mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár, természettudomány pedagógusképzés mûszaki, természettudományok orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés mûszaki, informatika mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki orvos- és egészségtudomány nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudomány agrár, mûszaki természettudomány agrár, gazdaságtudományok, mûszaki orvos- és egészségtudomány agrár bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási gazdaságtudományok

15476


idegenvezetõ idegennyelvi kommunikátor ifjúságsegítõ infokommunikációs alkalmazásfejlesztõ információrendszer-elemzõ és -tervezõ informatikai hálózattelepítõ és -üzemeltetõ informatikai mûszerész informatikai rendszerek szakellenõre informatikai statisztikus és gazdasági tervezõ

infostruktúra menedzser ingatlankezelõ ingatlanvagyon-értékelõ és -közvetítõ internetes alkalmazásfejlesztõ intervenciós szakasszisztens intézményi kommunikátor ipari informatikai technikus iskolatitkár

it biztonság technikus it helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintézõ

it kereskedõ it mentor jazz-énekes

jazz-zenész (a hangszer megjelölésével)

jogi asszisztens kántor-énekvezetõ

kántor-kórusvezetõ

kántor-orgonista

kardiológiai és angiológiai szakasszisztens kataszteri szaktechnikus katasztrófavédelmi és polgári védelmi fõelõadó kémiai laboratóriumi szakasszisztens

2009/57. szám


gazdaságtudományok bölcsészettudomány, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány informatika informatika informatika, mûszaki informatika, mûszaki gazdaságtudományok informatika, gazdaságtudományok természettudomány informatika, mûszaki mûszaki gazdaságtudományok, mûszaki informatika orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány, társadalomtudomány informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási informatika informatika mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány jogi- és igazgatási mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány agrár nemzetvédelmi és katonai orvos- és egészségtudomány

2009/57. szám


képgrafikus

képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzési szakasszisztens keramikus

kereskedelmi bolthálózat szervezõ kereskedelmi szakmenedzser kertész és növényvédelmi technikus kézinyomó

kéziszövõ

kézmûves

kis- és középvállalkozási menedzser kisgyermekgondozó, -nevelõ kishajóépítõ és -karbantartó technikus klasszikus balett-táncos

klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével)

klinikai fogászati higiénikus kohómérnök asszisztens korrózióvédelmi technikus kortárs-, modern táncos

költségvetés-gazdálkodási szakügyintézõ könnyûipari mérnökasszisztens könyvmûves

környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje

környezetvédelmi és vízminõségi laboratóriumi technikus környezetvédelmi méréstechnikus

körzeti közösségi szakápoló kõszobrász

15477


mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudományi pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok agrár mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok pedagógusképzés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány mûszaki mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok természettudomány mûszaki természettudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár, gazdaságtudományok, mûszaki mûszaki, természettudományok agrár, gazdaságtudományok, mûszaki orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány

15478


közbeszerzési referens közlekedésautomatikai technikus közösségfejlesztõ

közösségi informatikai szolgáltató külgazdasági üzletkötõ külkereskedelmi üzletkötõ külszíni bányaipari technikus lánckészítõ

látásfogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense légiutas-kísérõ légzõszervi szakápoló létesítménygeodéta szaktechnikus lízing referens logisztikai mûszaki menedzserasszisztens logisztikai ügyintézõ magánénekes

magasépítõ technikus malom- és keveréktakarmány-ipari technikus mechatronikai technikus mechatronikai mérnökasszisztens médiatechnológus asszisztens

megújulóenergia-gazdálkodási technikus mélyépítõ technikus mélyfúró technikus mélymûvelési bányaipari technikus ménesgazda mentálhigiénés asszisztens mérlegképes könyvelõ mezõgazdasági gépésztechnikus mezõgazdasági laboratóriumi szakasszisztens mezõgazdasági laboratóriumi technikus mezõgazdasági menedzserasszisztens mezõgazdasági mûszaki menedzserasszisztens mezõgazdasági technikus

2009/57. szám


gazdaságtudományok mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány pedagógusképzés mûszaki orvos- és egészségtudomány agrár gazdaságtudományok mûszaki, gazdaságtudományok természettudomány gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki agrár mûszaki, informatika mûszaki, gazdaságtudományok társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki, informatika mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki agrár pedagógusképzés, társadalomtudomány gazdaságtudományok mûszaki agrár, mûszaki mûszaki, természettudományok agrár, gazdaságtudományok agrár, mûszaki agrár

2009/57. szám


mikrobiológiai szakasszisztens moderátor mozgókép-forgalmazó

mozgóképgyártó hangtechnikus

mozgóképi animációkészítõ

multimédiafejlesztõ munkaerõpiaci szervezõ, elemzõ munkavédelmi technikus múzeumi gyûjtemény- és raktárkezelõ

múzeumi preparátor

mûemlékfenntartó technikus

mûsorvezetõ riporter

mûszaki informatikai mérnökasszisztens mûszaki informatikus mûtárgyvédelmi asszisztens

mûtéti szakasszisztens nefrológiai szakápoló nemzetközi pénzügyi referens nemzetközi szállítmányozási ügyintézõ nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézõ népi énekes

népi játék és kismesterségek oktatója (a tevékenységi kör megjelölésével) néptáncos

népzenész (a hangszer megjelölésével)

nonprofit menedzser növénytermesztõ és növényvédelmi technikus növénytermesztõ és növényvédõ technológus

15479


orvos- és egészségtudomány bölcsészettudomány, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika gazdaságtudományok mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki informatika informatika mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok agrár agrár

15480


nukleáris energetikus

nukleáris medicina szakasszisztens nyomdaipari technikus oktatási kommunikációtechnikus onkológiai szakápoló orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus orvosi elektronikai technikus orvosi laboratóriumi technikai asszisztens ökológiai gazdálkodó öntõtechnikus pantomim mûvész

papíripari technikus parképítõ és -fenntartó technikus pénzügyi szakügyintézõ pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelõ pénzügyi szervezeti szakellenõr pénzügyõr ellenõrzési szakelõadó pénzügyõr jövedéki szakelõadó pénzügyõr rendészeti szakelõadó pénzügyõr ügyviteli szakelõadó pénzügyõr vám szakelõadó porcelánfestõ és -tervezõ asszisztens 2

produkciós hangmenedzser

projektmenedzser-asszisztens protokollügyintézõ pszichés fejlõdésben akadályozottak gyógypedagógiai asszisztense pszichiátriai gondozó

2009/57. szám


agrár, gazdaságtudományok, mûszaki orvos- és egészségtudomány mûszaki informatika orvos- és egészségtudomány orvos- és egészségtudományi mûszaki, informatika orvos- és egészségtudomány agrár mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki, természettudományok agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok pedagógusképzés

pedagógusképzés, társadalomtudomány pszichiátriai szakápoló orvos- és egészségtudomány rádiómûsor-vezetõ, konferanszié mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány rádiós, televíziós hangmenedzser mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány rehabilitációs nevelõ, segítõ pedagógusképzés, társadalomtudomány rehabilitációs tevékenység terapeuta orvos- és egészségtudomány reklámszervezõ szakmenedzser gazdaságtudományok rekreációs mozgásprogram-vezetõ (a szakirány megjelölésével) pedagógusképzés rendezvény- és konferenciaszervezõ gazdaságtudományok

2009/57. szám


repülõgéptechnikus restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével)

ruhaipari technikus sajtótechnikus segédkönyvtáros

segédlevéltáros

sertéstenyésztõ és sertéstermék-elõállító technológus sportkommunikátor

statisztikai szervezõ, elemzõ sugárterápiás szakasszisztens súlyosan és halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense sürgõsségi szakápoló sütõ- és cukrászipari technikus szabványügyi menedzser szállodai portás, recepciós számítógéprendszer-karbantartó számviteli szakügyintézõ szcenikai szakasszisztens

személyes pénzügyi tervezési referens személyügyi gazdálkodó és fejlesztõ szemészeti szakasszisztens szenvedélybeteg-gondozó szerkesztõ

színesfémkohászati technikus színész i.

színházi táncos

színháztechnikus, szcenikus

szociális asszisztens szociális gondozó, szervezõ

15481


mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki bölcsészettudomány, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár bölcsészettudomány, társadalomtudomány sporttudomány gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés orvos- és egészségtudomány agrár gazdaságtudományok, mûszaki gazdaságtudományok informatika, mûszaki gazdaságtudományok természettudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány

15482


szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ szociokulturális animátor szoftverfejlesztõ szonográfus szakasszisztens szórakoztató zenész i.

szórakoztatótechnikai mûszerész szõlész, borász szaktechnikus társadalombiztosítási és bérügyi szakelõadó tartalommenedzser tartósítóipari technikus távérzékelési szaktechnikus távközlési informatikus távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintézõ

tejipari technikus telekommunikációs asszisztens

telekommunikációs informatikus települési környezetvédelmi technikus

televíziómûsor gyártó szakasszisztens

televíziómûsor-vezetõ, konferanszié

televíziós kameraman

térinformatikus térképésztechnikus terméktervezõ mûszaki menedzserasszisztens természet- és környezetvédelmi technikus

testi fogyatékosok gyógypedagógiai asszisztense textilipari technikus textilrajzoló és modelltervezõ asszisztens

titkárságvezetõ

2009/57. szám


pedagógusképzés, társadalomtudomány pedagógusképzés, társadalomtudomány informatika orvos- és egészségtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika, mûszaki agrár, természettudomány gazdaságtudományok informatika agrár agrár informatika bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási agrár Informatika mûszaki társadalomtudomány bölcsészettudomány informatika agrár, gazdaságtudományok, mûszaki társadalomtudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány informatika agrár mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki pedagógusképzés mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, társadalomtudomány

2009/57. szám


tûzoltó technikus tûzvédelmi fõelõadó újságíró

utazásügyintézõ utazásszervezõ menedzser útépítõ és -fenntartó technikus utómunka szakasszisztens

ügyfélkapcsolati vezetõ

ügyintézõ titkár

üvegmûves

üzleti kommunikációs szakügyintézõ

üzletviteli szakmenedzser vadgazdálkodási technikus vadgazdálkodási technológus vállalatfinanszírozási és -értékelési referens vállalkozási szakellenõr vám- és jövedéki szakellenõr vaskohászati technikus vasútépítõ és -fenntartó technikus vasúti árufuvarozási technológus vasúti forgalmi technológus vasúti személyfuvarozási technológus vasútijármû-technikus vegyész mérnökasszisztens vegyipari gépésztechnikus vegyipari méréstechnológus vegyipari minõségbiztosítási technikus vegyipari technikus vegyipari gépészmérnök-asszisztens vendéglátó szakmenedzser vésnök (tevékenység megjelölésével)

vidékfejlesztési technikus villamosmérnök-asszisztens

15483


nemzetvédelmi és katonai, mûszaki nemzetvédelmi és katonai, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány bölcsészettudományok, gazdaságtudományok jogi és igazgatási gazdaságtudományok agrár agrár gazdaságtudományok gazdaságtudományok gazdaságtudományok mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki mûszaki, természettudomány mûszaki természettudomány, mûszaki mûszaki, természettudományok mûszaki, természettudományok mûszaki, természettudomány gazdaságtudományok mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány agrár mûszaki

15484


vízépítési búvár vízépítõ technikus vízgazdálkodó

2009/57. szám


mûszaki mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki agrár, gazdaságtudományok, mûszaki informatika, mûszaki informatika, mûszaki mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány mûvészet, mûvészetközvetítés, társadalomtudomány az Oktatási Hivatal döntése szerint

vízügyi technikus

webmester web-programozó zeneelmélet-szolfézs szak

zeneszerzés szak

zománcmûves

minden más szakképzés

2. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelethez] A felvételi eljárás során figyelembe vehetõ érettségi vizsgatárgyak a) a kötelezõ érettségi vizsgatárgyak – magyar nyelv és irodalom – nemzetiségi nyelv és irodalom – nemzetiségi nyelv – magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem – magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika – az élõ idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekbõl tett vizsga; b) a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvû iskolákban a tanítás nyelvén letett – fizika – kémia – biológia – földrajz – informatika – testnevelés – természettudomány – társadalomismeret – belügyi rendészeti ismeretek – katonai ismeretek – gazdasági ismeretek – latin; c) a választható szakmai elõkészítõ vizsgatárgyak magyar nyelvû vizsgáztatás esetén – egészségügyi alapismeretek – elektronikai alapismeretek

2009/57. szám – – – – – – – – – –

MAGYAR KÖZLÖNY

15485

építészeti és építési alapismeretek gépészeti alapismeretek informatikai alapismeretek környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek közgazdasági alapismeretek közgazdasági-marketing alapismeretek közlekedési alapismeretek mezõgazdasági alapismeretek oktatási alapismeretek vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek.

3. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez] A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak jegyzéke Képzési terület

agrár

Képzési ág

agrár mûszaki

erdõmérnöki gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki élelmiszer- és kertészmérnöki

környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnök mezõgazdasági

bölcsészet- magyar tudomány

történelem

modern filológia

Alapképzési szakok

földmérõ és földrendezõ mérnöki* mezõgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki* tájrendezõ és kertépítõ mérnöki* erdõmérnöki* gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki* informatikus és szakigazgatási agrármérnöki* élelmiszermérnöki * kertészmérnöki * szõlész-borász mérnöki* környezetgazdálkodási agrármérnöki* természetvédelmi mérnöki,* vadgazda mérnöki* állattenyésztõ mérnöki* mezõgazdasági mérnöki* mezõgazdasági szakoktató* növénytermesztõ mérnöki* magyar (pl. drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, mûvelõdéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin szakirányok) történelem (pl. történelem, levéltár, muzeológia, régészet szakirányok) néprajz anglisztika (pl. angol, amerikanisztika szakirányok) germanisztika (pl. német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika szakirányok) romanisztika (pl. francia, olasz, portugál, román/román nemzetiségi, spanyol szakirányok) romológia szlavisztika (pl. orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi szakirányok)

Szakhoz rendelt kreditek száma

180+30

180+30

180+30

180+30

180+30

180

180

180

15486

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Képzési ág

ókori és keleti filológia

pedagógia és pszichológia

szabad bölcsészet

társadalom- politikatudomány tudomány szociális

társadalomismeret

informatika informatikai

jogi és igazgatási

igazgatási

nemzetvédelmi és

védelmi

katonai

2009/57. szám


ókori nyelvek és kultúrák (asszíriológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] szakirányok) keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok) andragógia (pl. felnõttképzési szervezõ, munkavállalási tanácsadó, mûvelõdésszervezõ, személyügyi szervezõ szakirányok) pedagógia pszichológia szabad bölcsészet (pl. filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, mûvészettörténet, elméleti nyelvészet szakirányok) nemzetközi tanulmányok politológia szociális munka* szociálpedagógia* foglalkozási rehabilitáció* informatikus könyvtáros kommunikáció és médiatudomány kulturális antropológia szociológia társadalmi tanulmányok gazdaságinformatikus* mérnökinformatikus* programtervezõ informatikus* bûnügyi igazgatási (pl. bûnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó szakirányokkal) igazgatásszervezõ igazságügyi igazgatási munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási nemzetközi igazgatási rendészeti igazgatási (pl. biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, katasztrófavédelmi, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokkal) biztonság- és védelempolitikai büntetés-végrehajtási nevelõ nemzetbiztonsági védelmi igazgatási katonai vezetõi katonai gazdálkodási


180

180

180

180 180+30 180 180

210 210 180 180

180

210

2009/57. szám

Képzési terület

gazdaságtudományok

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési ág

közgazdasági

üzleti

mûszaki

anyag-, fa- és könnyûipari mérnöki

bio-, környezet- és vegyészmérnöki

építõmérnöki és mûszaki földtudományi építészmérnök, ipari termék- és formatervezõ mérnöki gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki mûszaki menedzser, szakoktató orvos- és egészségtudományi egészségtudomány

pedagógus- óvodapedagógus, tanító képzés

gyógypedagógia


alkalmazott közgazdaságtan gazdaságelemzés közszolgálati gazdálkodási és menedzsment* kereskedelem és marketing* emberi erõforrások nemzetközi gazdálkodás* pénzügy és számvitel* turizmus-vendéglátás* üzleti szakoktató* anyagmérnöki* faipari mérnöki* könnyûipari mérnöki* biomérnöki* környezetmérnöki * vegyészmérnöki* molekuláris bionika* építõmérnöki* mûszaki földtudományi* építészmérnöki * ipari termék- és formatervezõ mérnöki* gépészmérnöki * közlekedésmérnöki * mechatronikai mérnöki* had- és biztonságtechnikai mérnöki* energetikai mérnöki* villamosmérnöki* mûszaki menedzser mûszaki szakoktató* ápolás és betegellátás (ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentõtiszt, szülésznõ szakirányokkal)* egészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenõr és védõnõ szakirányokkal)* egészségügyi szervezõ (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervezõ, egészségturizmus-szervezõ szakirányokkal)* orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutatólaboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal) * óvodapedagógus (nemzetiségi szakiránnyal) tanító (nemzetiségi szakiránnyal) konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) csecsemõ- és kisgyermeknevelõ gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, tanulásban akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, logopédia, látássérültek pedagógiája, szomatopedagógia, pszichopedagógia szakirányokkal)*

15487 Szakhoz rendelt kreditek száma

180

180+30 180+30 180 180+30 180+30 180+30 180+30 210

210

240 210 240 210 210

210 210 210 240

210 240

180 240 180 210+30

15488

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Képzési ág

sporttudomány

sport testkultúra

természettudomány

élõ természettudomány élettelen természettudomány föld- és földrajztudományi

mûvészet

környezettudomány matematikatudomány természetismeret építõmûvészet iparmûvészet

képzõmûvészet film- és videomûvészet

zenemûvészet

táncmûvészet

multimédia

2009/57. szám


testnevelõ-edzõ sportszervezõ rekreációszervezés és egészségfejlesztés humánkineziológia biológia* fizika* kémia* földrajz* földtudományi* környezettan (pl. technika szakirány)* matematika* természetismeret* építõmûvészet* kerámiatervezés* üvegtervezés* fémmûvesség* formatervezés* textiltervezés (szövõ, kötõ, nyomó, ruha, öltözékkiegészítés szakirányokkal) * tervezõgrafika* fotográfia* alkalmazott látványtervezés* design- és mûvészetelmélet képzõmûvészet elmélet mozgókép (adásrendezõ, adásrendezõ-szerkesztõ, vágó, hangmester szakirányokkal)* kameraman gyártás szervezõ televíziós mûsorkészítõ animáció elõadómûvészet (klasszikus hangszer**, jazzhangszer**, klasszikus ének, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene**, népzene** szakirányokkal) alkotómûvészet és muzikológia (zeneszerzés, jazz- zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal) táncmûvész (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc szakirányokkal) koreográfus táncos és próbavezetõ (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc szakirányokkal) média design multimédia programszerkesztõ


180

180 180 180 180 180 180 180 180

180 180

180

180 180 180 180 180

2009/57. szám

Képzési terület

mûvészetközvetítés

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési ág

zenekultúra vizuális kultúra

15489


ének-zene (népzene, egyházzene szakirányokkal) kézmûves környezetkultúra plasztikai ábrázolás képi ábrázolás elektronikus ábrázolás drámainstruktor mozgóképkultúra és médiaismeret

drámakultúra mozgóképkultúra


180 180

180 180

* A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alkalmazása szempontjából – külsõ szakmai gyakorló helyen, intézményben, vagy erre alkalmas szervezetnél teljesítendõ, a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot elõíró képzések közül – gyakorlatigényesnek minõsülõ alapképzési szak. ** Választható szakirányok: klasszikus hangszer: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütõhangszerek, hegedû, mélyhegedû, gordonka, gordon, hárfa, gitár, lant, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika jazzhangszer: jazz-zongora, jazzbõgõ, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazztrombita, jazzharsona, jazzszaxofon, jazzdob egyházzene: egyházzene-orgona, egyházzene-kórusvezetés népzene: népi vonós (népi hegedû, népi brácsa, népi nagybõgõ-cselló-ütõgordon), népi pengetõs (citera-tambura-koboz-tekerõ), népi fúvós (népi furulya-duda, népi-klarinét-tárogató), cimbalom, népi ének.

4. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez] A ciklusokra bontott, osztott képzés és az egységes osztatlan képzés mesterképzési szakok jegyzéke1 Képzési terület

Alapképzés szak

Teljes alapképzési szak beszámításával induló mesterképzési szak

agrár3

Egységes, osztatlan képzések

állatorvosi2 földmérõ és földrendezõ mérnöki mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki tájrendezõ és kertépítõ mérnöki erdõmérnöki gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki élelmiszer-mérnöki

kertészmérnöki

birtokrendezõ mérnöki

A mesterszakhoz rendelt kreditek száma

300+30 120

mezõgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki4 tájépítész mérnöki4

120

erdõmérnöki gazdasági agrármérnöki4 vidékfejlesztési agrármérnöki élelmiszermérnöki4 élelmiszerbiztonsági és -minõségi mérnöki4 élelmiszer biotechnológus4 kertészmérnöki szõlészeti és borászati mérnöki4 díszkertészeti mérnöki4

120 120

120

120

120

15490

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

környezetgazdálkodási agrármérnöki mezõgazdasági mérnöki

állattenyésztõ mérnöki

növénytermesztõ mérnöki

bölcsészettudomány

természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki magyar

történelem

néprajz anglisztika germanisztika

romanisztika

romológia


környezetgazdálkodási agrármérnöki4 mezõgazdasági biotechnológus4 agrármérnöki mezõgazdasági vízgazdálkodási4 állattenyésztõ mérnöki4 takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki4 növényorvosi4 növénytermesztõ mérnöki4 természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki magyar nyelv és irodalom finnugrisztika irodalom- és kultúratudomány nyelvtudomány alkalmazott nyelvészet4 elméleti nyelvészet4 színháztudomány4 hungarológia történelem levéltár történeti muzeológia4 régészet vallástörténet4 néprajz anglisztika amerikanisztika német nyelv, irodalom és kultúra német nemzetiségi nyelv és irodalom néderlandisztika skandinavisztika francia nyelv, irodalom és kultúra olasz nyelv, irodalom és kultúra portugál nyelv, irodalom és kultúra román nyelv, irodalom és kultúra spanyol nyelv, irodalom és kultúra romológia

2009/57. szám



120 120

120

120 120 120 120

120

120 120 120

120

120

2009/57. szám

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

szlavisztika

keleti nyelvek és kultúrák

ókori nyelvek és kultúrák

andragógia

pedagógia


szlavisztika (pl. bolgár/ bolgár nemzetiségi, cseh, szlovák/szlovák nemzetiségi, horvát/horvát nemzetiségi, lengyel/lengyel nemzetiségi, orosz, szerb/szerb nemzetiségi, szlovén/szlovén nemzetiségi, ukrán/ukrán nemzetiségi szakirányokkal) bolgár nyelv és irodalom cseh nyelv és irodalom horvát nyelv és irodalom lengyel nyelv és irodalom orosz nyelv és irodalom szerb nyelv és irodalom szlovák nyelv és irodalom szlovén nyelv és irodalom ukrán nyelv és irodalom ruszisztika keleti nyelvek és kultúrák (pl. altajisztika, arabisztika, iranisztika, japán, kínai, mongol, turkológia szakirányokkal) altajisztika monogolisztika tibetológia arabisztika indológia iranisztika japanológia turkológia sinológia buddhizmus iszlám ókori nyelvek és kultúrák (pl. asszíriológia, egyiptológia, hebraisztika, indológia, klasszika-filológia: latin, görög szakirányokkal) klasszika filológia hebraisztika egyiptológia asszíriológia andragógia emberi erõforrás tanácsadó kulturális mediátor pályatervezési tanácsadó neveléstudományi4 interkulturális pszichológia és pedagógia4

15491



120

120

120

120

120

15492

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

pszichológia szabad bölcsészet


2009/57. szám


pszichológia mûvészettörténet filozófia esztétika etika vallástudomány filmtudomány vizuális kultúra fordító és tolmács4 reneszánsz tanulmányok4 logika és tudományelmélet4 természettudomány története és filozófiája4 kulturális örökség tanulmányok4 terminológia4 összehasonlító irodalom- és mûvelõdéstudomány4 szemiotika4 társadalomtudomány nemzetközi tanulmányok nemzetközi tanulmányok politológia politikai szakértõ4 politikatudomány4 szociális munka szociális munka4 szociálpedagógia szociálpolitika4 informatikus könyvtáros informatikus könyvtáros kommunikáció és kommunikáció- és médiatudomány médiatudomány4 kulturális antropológia kulturális antropológia4 szociológia szociológia4 társadalmi tanulmányok társadalmi nemek tanulmánya4 survey statisztika egészségpolitika, tervezés és finanszírozás4 kisebbségpolitika4 kognitív tanulmányok4 3 informatika gazdaságinformatikus gazdaságinformatikus mérnökinformatikus mérnök informatikus programtervezõ informatikus programtervezõ informatikus4 info-bionika4 orvosi biotechnológia4 jogi és igazgatási jogász 4 rendészeti igazgatási rendészeti vezetõ igazgatásszervezõ közigazgatási munkaügyi és munkaügyi és társadalombiztosítási társadalombiztosítási igazgatási igazgatási nemzetközi igazgatási európai és nemzetközi igazgatás4


120 120

120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120 120

120 120 120 120 120 120 300 120 120 120

120

2009/57. szám

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

nemzetvédelmi és katonai

védelmi igazgatási biztonság- és védelempolitikai nemzetbiztonsági katonai vezetõi büntetés-végrehajtási nevelõ gazdaságtudományok alkalmazott közgazdaságtan gazdaságelemzés

közszolgálati gazdálkodási és menedzsment

kereskedelem és marketing nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel

mûszaki3

turizmus és vendéglátás anyagmérnöki

faipari mérnöki könnyûipari mérnöki biomérnöki

környezetmérnöki vegyészmérnöki

építõmérnöki


védelmi igazgatási biztonság- és védelempolitikai nemzetbiztonsági katonai vezetõi büntetés-végrehajtási vezetõ közgazdasági elemzõ4 gazdaság-matematikai elemzõ biztosítási és pénzügyi matematika4 közgazdálkodás és közpolitika4 Master of Business Administration4 (MBA) vállalkozásfejlesztés4 vezetés és szervezés regionális és környezeti gazdaságtan4 marketing4 logisztikai menedzsment4 nemzetközi gazdaság és gazdálkodás pénzügy számvitel turizmus-menedzsment anyagmérnöki4 kohómérnöki4 fizikus mérnöki faipari mérnöki könnyûipari mérnöki ipari és környezetvédelmi biomérnöki élelmiszer-minõsítõ és egészségvédõ biomérnöki biomérnöki4 környezetmérnöki vegyészmérnöki4 gyógyszervegyész-mérnöki4 mûanyag- és száltechnológiai mérnöki4 folyamatmérnöki szerkezet-építõmérnöki infrastruktúra-építõmérnöki földmérõ- és térinformatikai mérnöki településmérnöki4 tûzvédelmi mérnöki4 létesítménymérnöki

15493



120 120 120 90 120 120 120

120 120

120 120 120 120 120

120 120 120

120 120

90

15494

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

mûszaki földtudományi

építész építészmérnöki

ipari terméktervezõ mérnöki

gépészmérnöki

közlekedésmérnöki

mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki

energetikai mérnöki villamosmérnöki mûszaki menedzser


2009/57. szám


bánya és geotechnikai mérnöki olaj- és gázmérnöki hidrogeológus mérnöki4 elõkészítés-technikai mérnöki földtudományi mérnöki

120

építész2 építészmérnöki ingatlanfejlesztõ építészmérnöki szerkezettervezõ építészmérnöki tervezõ építészmérnöki urbanista építészmérnöki fa- és bútoripari terméktervezõ mérnöki ipari terméktervezõ mérnöki forma- és vizuális környezettervezõ mérnöki gépészmérnöki gépészeti modellezés4 épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki4 közlekedésmérnöki logisztikai mérnöki jármûmérnöki mechatronikai mérnöki biztonságtechnikai mérnöki katasztrófavédelmi mérnöki katonai logisztikai4 védelmi vezetéstechnikai rendszertervezõ4 energetikai mérnöki villamosmérnöki mûszaki menedzser egészségügyi mérnöki

ápolás és betegellátás (ápoló, ápolás4 dietetikus, gyógytornász, mentõtiszt, szülésznõ szakirányokkal) egészségügyi gondozás és népegészségügyi4 prevenció (népegészségügyi táplálkozástudományi4 ellenõr és védõnõ szakirányokkal)

300 90 90

120

120 120

120

120 120

általános orvos2 fogorvos2 gyógyszerész2

orvos- és egészségtudomány


120 120 120 120 360 300 300 90

90 120

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

Alapképzés szak

egészségügyi szervezõ (egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervezõ, egészségturizmus-szervezõ szakirányokkal) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (orvosdiagnosztikai analitikus, képalkotó diagnosztika, orvosi kutató laboratóriumi analitikus, optometria szakirányokkal) szociális munka

pedagógusképzés neveléstudományi4

sporttudomány

természettudomány

óvodapedagógus (nemzetiségi szakirányokkal) tanító (nemzetiségi szakirányokkal) konduktor (óvodapedagógus, tanító szakirányokkal) gyógypedagógia testnevelõ-edzõ sportszervezõ rekreáció szervezés és egészségfejlesztés humánkineziológia biológia

fizika

kémia földrajz földtudományi

környezettan (pl. technika szakirány) matematika


15495



egészségügyi menedzser

90

klinikai laboratóriumi kutató

90

egészségügyi szociális munka4 egészségpszichológia komplex rehabilitáció neveléstudományi4

120 120 120 90–120

gyógypedagógia szakedzõ4 sportmenedzser rekreáció4

90 120 120 120

humánkineziológia4 biológus molekuláris biológia hidrobiológus4 ökotoxikológus4 humánbiológia-antropológia4 immunológia csillagász4 fizikus biofizikus4 vegyész geográfus geológus meteorológus4 geofizikus4 földtudomány térképész4 környezettudomány4

120 120

alkalmazott matematikus matematikus anyagtudomány4

120

120

120 120 120

120

120

15496

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

m û v é s z e t

építõmûvészet3

Alapképzés szak

építõmûvészet



építõmûvész építõmûvész2

iparmûvészet kerámiatervezés üvegtervezés fémmûvesség formatervezés textiltervezés (szövõ, kötõ, nyomó, ruha, öltözékkiegészítés szakirányokkal) tervezõgrafika fotográfia alkalmazott látványtervezés design- és mûvészetelmélet

kerámiatervezés üvegtervezõ-mûvész fémmûves formatervezõ mûvész ipari formatervezõ mûvész termék formatervezõ mûvész öltözéktervezõ mûvész textiltervezõ mûvész

120 120 120 120

képzõmûvészet elmélet képzõmûvész menedzser4

színházmûvészet

színmûvész színházrendezõ színházi koreográfus színházi dramaturg mozgókép (adásrendezõ, adásrendezõ-szerkesztõ, vágó, hangmester szakirányokkal) kameraman televíziós mûsorkészítõ animáció gyártásszervezõ

színházmûvészeti menedzser4 film- és televízió rendezõ mûvész

film- és televízió operatõr mûvész televíziós mûsorkészítõ mûvész animáció rendezõ mûvész film- és televízió producer filmmûvészeti menedzser

60 300 300 300 300 300 120 60 300 300 300 300 60 120

120 120

filmdramaturg 4

120 300 120 120 120

120

festõmûvész szobrászmûvész grafikusmûvész restaurátormûvész intermédia-mûvész képzõmûvészet elmélet


120

tervezõ grafikus mûvész fotográfustervezõ mûvész látványtervezõ mûvész4 design- és mûvészetelmélet design- és mûvészetmenedzser iparmûvész menedzser4

képzõmûvészet3

film- és videomûvészet

2009/57. szám

120 120 300 60

2009/57. szám

Képzési terület

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapképzés szak

zenemûvészet elõadómûvészet (klasszikus hangszer, jazzhangszer, klasszikus ének, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene, népzene szakirányokkal)


klasszikus hangszermûvész (fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütõhangszerek, hegedû, mélyhegedû, gordonka, gordon, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, zongorakísérõ-korrepetitor, orgona, harmonika szakirányokkal) régi-zene hangszermûvész (csembaló, barokk hegedû, viola da gamba, barokk gordonka, blockflõte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant szakirányokkal) jazzhangszer-mûvész (jazz-zongora, jazzbõgõ, jazzgitár, jazz-basszusgitár, jazztrombita, jazz-harsona, jazzszaxofon, jazzdob szakirányokkal) klasszikus énekmûvész (operaének és egyéb színpadi énekes szakirányokkal) régi-zene énekmûvész jazzének-mûvész karmester (zenekari karmester, fúvós zenekari karnagy szakirányokkal) kóruskarnagy egyházzene-mûvész (egyházzene-orgonamûvész, egyházzene-kóruskarnagy) alkotómûvészet és zeneszerzõ muzikológia (zeneszerzés, jazz-zeneszerzõ jazz-zeneszerzés, muzikológus muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret szakirányokkal) zeneteoretikus zenemûvészeti színrevitel4 (zenei rendezõ, zenés színpadi rendezõ, zenei hangmester szakirányokkal) Kodály-zenepedagógia4 zenemûvészeti menedzser4 3 táncmûvészet táncmûvész (klasszikus klasszikus balettmûvész balett, néptánc, moderntánc, néptáncmûvész4 kortárstánc, színházi tánc moderntáncmûvész szakirányokkal) kortárstáncmûvész színházi táncmûvész koreográfus koreográfus4 táncelmélet4 táncmûvészeti menedzser4

15497



120

120

120

60 60 120

120 60

15498

MAGYAR KÖZLÖNY

Képzési terület

multimédia

Alapképzés szak

média design multimédia programszerkesztõ


2009/57. szám



médiatervezõ mûvész média látványtervezõ mûvész multimédia programszerkesztõ, programrendezõ mûvész média menedzser4

120 120

60

1

A mesterképzési szakokról szóló melléklet nem tartalmazza a tanári mesterszakokat. – A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen választható tanári mesterszakon szerezhetõ szakképzettségeket a 3. sz. melléklet tartalmazza a Nemzeti Alaptanterv szerinti mûveltségterületi és közismereti, szakmai, illetve mûvészeti tanári szakképzettségi bontásban. Az egyes képzési területeken, illetve képzési ágakban az alapképzési szakon, illetve annak szakirányain szerezhetõ szakképzettségek szerint differenciálódnak a tanári szakképzettségek. – Tanári szakképzettség – a rendeletben meghatározottak szerint – szerezhetõ mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy a mûvészeti területen a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is. 2 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alkalmazása szempontjából – külsõ szakmai gyakorló helyen, intézményben, vagy erre alkalmas szervezetnél teljesítendõ, a szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot elõíró képzések közül – gyakorlatigényesnek minõsülõ osztatlan mesterképzési szak. 3 A szakképzés, illetve a mûvészeti szakképzés területén szerezhetõ tanári szakképzettségek megjelölése a mesterképzési szakon szerzett szakképzettségnek megfelelõen: mérnöktanár, agrármérnök-tanár, egészségügyi-tanár, közgazdásztanár, iparmûvésztanár, képzõmûvésztanár, zenemûvésztanár, táncmûvésztanár, színházmûvészeti tanár, filmmûvészeti tanár. 4 A mesterszak képzési és kimeneti követelményeirõl szóló miniszteri rendelet határozza meg azokat a további alapképzési szakokat, amelyre még az adott mesterszak a teljes alapképzési szak beszámításával épül.

5. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez] A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen választható elsõ és második tanári szakképzettségek Nevelés-oktatás területei Mûveltségi területek

magyar nyelv és irodalom idegen nyelv

Tanári szakképzettségek1 elsõ közismereti tanári szakképzettségek2

magyartanár angoltanár némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár franciatanár olasztanár spanyoltanár romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra) orosztanár bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár

kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ tanári szakképzettségek

magyar mint idegen nyelv tanára nyelv- és beszédfejlesztõ tanár

2009/57. szám Nevelés-oktatás területei Mûveltségi területek

matematika ember és társadalom

ember a természetben

földünk-környezetünk mûvészetek

informatika testnevelés és sport

MAGYAR KÖZLÖNY Tanári szakképzettségek1 elsõ közismereti tanári szakképzettségek2

szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár latintanár japántanár kínaitanár újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár ógörögtanár hollandtanár portugáltanár matematikatanár történelemtanár kommunikációtanár ember és társadalom mûveltségterületi tanár3 pedagógiatanár biológiatanár kémiatanár fizikatanár természetismeret-tanár földrajztanár környezettan-tanár ének-zene tanár mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár vizuális- és környezetkultúra-tanár informatikatanár testnevelõ tanár egészségfejlesztés-tanár

életvitel és gyakorlati ismeretek

Szakképzés mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területei

mûszaki, informatikai szakképzés

agrár szakképzés

gazdasági szakképzés

15499

kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ tanári szakképzettségek

ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár filozófiatanár etikatanár esztétikatanár

hon- és népismerettanár ember és természet mûveltségterületi tanár

mûvészettörténet-tanár

gyógytestnevelõ tanár technikatanár, háztartásgazdálkodás-tanár, életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi tanár

Elsõ szakmai vagy mûvészeti tanári szakképzettségek

mérnöktanár (a mûszaki, informatikai képzési terület alapképzési szakjain szerezhetõ szakképzettségek szerint) agrár-mérnöktanár (az agrár képzési terület alapképzési szakjain szerezhetõ szakképzettségek szerint) közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, vállalkozási ismeretek szakirányok szerint)

Kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ szakképzettségek

ügyviteltanár

15500 Szakképzés mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területei

egészségügyi szakképzés

gyógypedagógiai mûvészeti szakképzés, alapfokúmûvészetoktatás

Hitoktatási terület4 A közismereti és a szakmai, illetve a mûvészeti nevelés-oktatás speciális területei

MAGYAR KÖZLÖNY Elsõ szakmai vagy mûvészeti tanári szakképzettségek

2009/57. szám Kizárólag második tanári szakképzettségként megszerezhetõ szakképzettségek

egészségügyi tanár (az egészségtudományi képzési ág alapképzési szakjain szerezhetõ szakképzettségek szerint) gyógypedagógia-tanár tanár (zenemûvészeti képzési ág karvezetõtanár alapképzési szakjain, illetve szakirányain zeneelmélet-improvizáció-tanár szerezhetõ szakképzettségek szerint) egyházzene-tanár népzenetanár Kodály-zenepedagógia-tanár színjátéktanár bábjátéktanár tánctanár (klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc, társastánc, divattánc, tánctörténet és -elmélet szakirányokkal) hittanár-nevelõ tanár szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az elsõ tanári szakképzettséget) drámapedagógia-tanár múzeumpedagógia-tanár játék- és szabadidõ-szervezõ tanár multikulturális nevelés tanára fogyatékosok rekreációja-tanár inkluzív nevelés tanára család- és gyermekvédõ tanár tanulási- és pályatanácsadási-tanár tehetségfejlesztõ tanár kollégiumi nevelõtanár pedagógiai értékelés és mérés tanára tantervfejlesztõ tanár minõségfejlesztés-tanár andragógus tanár könyvtárpedagógia-tanár

1 A második tanári szakképzettségként felvehetõ szakképzettségek – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint –, a nevelés-oktatás más területén is kapcsolódhatnak az elsõként felvett tanári szakképzettséghez. 2 Az elsõként választható tanári szakképzettség – a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott feltételekkel – második tanári szakképzettségként is választható. 3 A bölcsészettudományi képzési terület történelem, néprajz, pszichológia alapképzési szakján, a szabadbölcsészet alapképzési szak szakirányain, illetve a társadalomtudományi képzési területen a szociális és a társadalomismeret képzési ág kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudomány, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakján szerezhetõ szakképzettségekre épülõ tanári szakképzettség. 4 A hittanár-nevelõ szakképzettség a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakra épülõen szerezhetõ, amely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény képesítési elõírásai szerint jogosít pedagógus munkakör betöltésére. A hittanár-nevelõ tanár szakképzettségre, a maximális hallgatói létszám megállapítása szempontjából, a hitéleti képzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15501

A szakképzés, illetve mûvészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülõ tanári szakképzettségek1 Tanári szakképzettségek2

Képzési terület

agrár informatika, mûszaki gazdaságtudományok orvos- és egészségtudomány pedagógusképzés mûvészet

iparmûvészet képzõmûvészet színházmûvészet film- és videomûvészet zenemûvészet táncmûvészet

agrármérnök tanár mérnöktanár közgazdásztanár egészségügyi tanár gyógypedagógus tanár3 design- és vizuálismûvészet-tanár képzõmûvész-tanár színházmûvészeti tanár filmmûvészeti tanár zenemûvész-tanár táncmûvész-tanár

1 Tanári szakképzettség szerezhetõ mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy mûvészeti képzési területen, a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is. 2 A tanári szakképzettségek, a mesterfokozaton szerzett szakterületi szakképzettségek szerint, differenciálódnak. 3 A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után szerezhetõ, két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógus-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható.

6. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [10. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez] V/G. Mesterképzésben szerezhetõ oklevél, doktori cím viselésére jogosító szakképzettség esetén Sorszám: Intézményi azonosító: OKLEVÉL Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, és a(z) ... nevû felsõoktatási intézmény ... szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje ... félév. A záróvizsga-bizottság ... év ... hó ... napján kelt határozata alapján nevezett mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett, oklevelének minõsítése ... Az oklevél tulajdonosa ... rövidítésû doktori cím viselésére jogosult. Keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírások, záradékok

7. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez [10. számú melléklet a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelethez] VI. Az oklevelekben használható záradékok Másodlat kiadásakor: „Másodlat! Ezt az oklevelet a ... számú törzslap alapján állítottuk ki, tartalmában az eredeti oklevéllel mindenben megegyezik. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás” Korábbi tanulmányok beszámításakor ugyanazon képzési szinten: „Az oklevél tulajdonosa a tanulmányi követelményeket a ... felsõoktatási intézményben folytatott tanulmányaiból ... számú kredit beszámításával teljesítette. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”

15502

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

Jogelõd felsõoktatási intézmény megjelenítésére: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelõdjében, a ... nevû felsõoktatási intézményben folytatta. A jogutódlásra ... év ... hó ... napján került sor. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás” Képzéshez tartozó specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményezõ szakirány) elvégzésekor: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... képzéshez tartozó specializáció (önálló szakképzettséget nem eredményezõ szakirány) követelményeit teljesítette. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás” Idegen nyelven folyó képzés esetében: „A képzést és a záróvizsgát az oklevél tulajdonosa ... nyelven teljesítette.” Tanító szakképzettség esetén a mûveltségi terület igazolására: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... mûveltségi terület oktatásához szükséges tudást sajátította el. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás” Az alapképzés során a tanári szakképzettséget megalapozó 50 kredites modul elvégzése esetén: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... tanári szakképzettség megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította. keltezés, bélyegzõlenyomat, aláírás”

8. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez „ Tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehetõ utazási kedvezmények

”

9. számú melléklet a 92/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez „ Kedvezmények a helyközi közlekedésben jegykedvezmény

15.

levelezõ oktatás munkarendje szerint 3. § (1) bb) folyó oktatásban a középiskola végéig és bd) a tanuló, a felsõoktatásban tanulmányokat folytató hallgató, továbbá a doktorjelölt az iskola, intézmény és lakóhely közötti viszonylatban

bérletkedvezmény

Kedvezmények a helyi közlekedésben bérletkedvezmény

(vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbuszközlekedés, komp- és révközlekedés)

(helyi közúti és kötöttpályás közlekedés)

[%]

[%]

50

–

–

”

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (3) bekezdésének f) és p) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § (1) A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetõje az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minõségirányítási program és – amennyiben a fenntartó mûködteti – a munkaerõ-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerõ-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési idõszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési idõszak az elsõ év szeptember hónapjának elsõ napján kezdõdik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejezõdik be. A továbbképzési programot a nevelõtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési idõszak elsõ évét megelõzõ év március 15-éig kell elfogadni.” (2) Az R. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenõrzi a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minõségirányítási program összhangját, b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.” (3) Az R. 1. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A nevelési-oktatási intézmény nevelõtestülete az új továbbképzési program elkészítése elõtt értékeli az elõzõ továbbképzési idõszakot, a továbbképzési programjának idõarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.”

15503 2. §

Az R. 4. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(3) Ha a pedagógus a nevelõ és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetõk a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt. (4) A közoktatási intézmény vezetõje az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetõi ismeretek megszerzéséhez, a vezetõi jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetõképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetõk a vezetõképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.”

3. § Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az elõírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások idõtartama negyvenöt perc. (2) A hétévenkénti továbbképzés – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – teljesíthetõ a) a következõ, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékû vizsga letételét igazoló oklevél, ab) a munkakör betöltésére jogosító felsõfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelõ, magasabb felsõfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhetõ további oklevél, ac) a munkakör betöltésére jogosító felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelõ és oktató munkát közvetlen segítõ munkakör, a vezetõi feladatok ellátásához szükséges, felsõfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy

15504

MAGYAR KÖZLÖNY

szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti mûveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél, ad) a szakmai elméleti, szakmai elõkészítõ tantárgyat oktató, szakmai elõkészítõ, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végzõ, valamint gyakorlati képzést végzõ pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsõfokú szakképesítés vagy az elsõ pedagógus oklevél, ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsõfokú iskolai végzettség és szakképzettség, af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztõ, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményezõ képzés elvégzését igazoló okirat, ag) a nevelõ és oktató munkát segítõ, az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ emelt szintû vagy felsõfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta elõnyök teljes körû kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével; b) a következõ, bármelyik továbbképzésen ba) két tanítási nyelvû iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevõ pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggõ továbbképzésben, bc) héber nyelven nevelõ, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggõ továbbképzésben, bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élõ Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel; c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevõ intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történõ) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megis-

2009/57. szám

mertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevõ, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevõ (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthetõ az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítõként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idõ legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelõtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történõ részvétellel, feltéve, hogy az elemzõ értékelõ tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. (4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevõ írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi idõt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részérõl ellenjegyzett beszámoló szükséges. (6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételrõl kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevõ írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezetõ intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja. (7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthetõ a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken elõadóként való részvétellel, a képzés szervezõje által kiállított igazolás alapján.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(8) Szakmai megújító képzésnek minõsülnek – az ag) és ah) pont kivételével – a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsõoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek. (9) Vezetõképzés a pedagógus-szakvizsgára történõ felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történõ felkészítés, amelynek során intézményvezetõi szakképzettséget lehet szerezni. Vezetõképzés lehet a felsõoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítõ képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerû pedagógiai szervezési, korszerû pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.”

4. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelõ adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet I. rész 1.c) pont szerinti mellékleteket.”

5. § Az R. 8. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) A továbbképzés indításához az e rendelet 1. számú mellékletének II. részében meghatározott eljárás keretében kiadott engedély szükséges (a továbbiakban: indítási engedély). Az indítási engedélyt az oktatási és kulturális miniszter adja ki. Az indítási engedély öt évre szól. (2) Az indítási engedély kiadása iránti kérelmet az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelõ adatlapon kell benyújtani négy példányban az Oktatási Hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet 1. számú melléklet II. rész 1.d) pont szerinti mellékleteket. (3) Az alapítási engedély, illetve az indítási engedély iránti kérelem egy eljárásban is elbírálható, és az engedélyek egy határozatban is kiadhatók, ha a kérelmeket együtt, ugyanaz az ügyfél nyújtotta be.

15505

(4) Az Oktatási Hivatal készíti el a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), és teszi közzé azt a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítésérõl. A továbbképzési jegyzékbe fel kell venni az indítási engedéllyel rendelkezõ továbbképzéseket. A továbbképzési jegyzékbe történõ felvétel folyamatos és ingyenes. (5) A továbbképzési jegyzékbe történõ felvételt az indítási engedéllyel rendelkezõnek kell kérnie, az e rendelet 2. számú mellékletének megfelelõ adatlapon. (6) A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapítási és az indítási engedély számát, az indítási engedély érvényességének idõszakát, a továbbképzés szervezõjének nevét és elérhetõségét, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az elõírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történõ beszámítás lehetõségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés idõbeni megszervezésének lehetõségét (délelõtt, délután, pihenõnapon stb.), a továbbképzés helyszínét, a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (6) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minõségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését. (7) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehetõ, a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ emelt szintû és felsõfokú szakképzéseket, b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá c) a szakvizsgára felkészítõ képzések listáját is. (8) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés valláshoz, világnézethez kötõdik. (9) Megszûnik az alapítási engedély, illetve az indítási engedély érvényessége, ha eltelt az az idõszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a 8/B., illetve a 8/C. §-ban foglaltak szerint visszavonták. Az indítási engedély érvényességének ideje alatt a továbbképzési programot – a jegyzékre történõ felvétel iránti ismételt kérelem nélkül – szerepeltetni kell a továbbképzési jegyzékben. Az indítási engedéllyel rendelkezõ azonban kérheti a továbbképzési programnak a továbbképzési jegyzékbõl történõ idõszakos vagy végleges törlését. (10) Az alapítási engedély, továbbá az ennek alapján kiadott indítási engedély a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnõttképzésrõl szóló törvény) 19. §-ának (3) bekezdése alapján – a pedagógus-továbbképzés tekintetében – programakkreditációt tanúsít a határozatban megjelölt képzõ intézmény vonatkozásában, a határozatban megjelölt idõpontig. (11) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az alapítási engedély és az indítási engedély tárgyában hozott jogerõs

15506

MAGYAR KÖZLÖNY

határozatot megküldi a felnõttképzésrõl szóló törvényben szabályozott Felnõttképzési Akkreditáló Testületnek.”

2009/57. szám 7. §

Az R. a következõ 8/B. és 8/C. §-sal, és azt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: 6. §

„Az alapítási és az indítási engedély visszavonása

Az R. 8/A. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „8/A. § (1) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkezõ program megnevezése, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg. (2) A továbbképzés szervezõje a továbbképzés helyét és idejét a továbbképzés megkezdése elõtt legalább harminc nappal köteles bejelenteni az Oktatási Hivatalnak. (3) A továbbképzés szervezõje továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkérésérõl jegyzõkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet. A továbbképzés szervezõje a honlapján a program résztvevõinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségérõl szóló összesítést a program befejezését követõen harminc napon belül nyilvánosságra hozza. (4) Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínen ellenõrizni a továbbképzés – program szerinti – megszervezését, illetõleg megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezõje köteles – a megbízólevéllel rendelkezõ részére – a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni. Amennyiben az ellenõrzés során az Oktatási Hivatal a 8/C. §-ban foglaltakat tapasztalja, megkeresi az oktatásért felelõs minisztert az indítási engedély visszavonása érdekében. (5) A továbbképzés keretében a) elméleti foglalkozáson elõadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsõfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel [a továbbiakban: a)–b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény] rendelkezik. (6) A továbbképzés szervezõje – a továbbképzés indításának elsõ éve kivételével – minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minõségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú melléklet szerinti adatlapot kitöltve megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevõk létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekbõl a résztvevõk elégedettsége megállapítható.”

8/B. § (1) Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítõjének kérelmére lehet visszavonni. (2) Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az Oktatási Hivatal ellenõrzése során megállapítja, hogy az elõírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható. (3) Vissza lehet vonni az alapítási engedélyt akkor is, ha indítási engedély nélkül szerveztek a program alapján továbbképzést. 8/C. § (1) Vissza kell vonni az indítási engedélyt, ha a) a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg, figyelembe véve az e rendelet 8/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, b) az alapítási engedély érvényessége megszûnt, c) a továbbképzés szervezõje nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos okmányokat, d) a továbbképzés szervezõje nem tette lehetõvé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenõrzés lefolytatását, e) az elõírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható. (2) Vissza lehet vonni az indítási engedélyt, ha a) a továbbképzés szervezõje nem jelentette be a továbbképzés helyét és idejét, b) a továbbképzést nem azokkal a feltételekkel szervezték meg, amelyek az indítási engedélyben, valamint a továbbképzési jegyzékben szerepelnek, c) a továbbképzés szervezõje kéri.”

8. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 7–8. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggõ eljárás megindítójának minden esetben eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.” (2) Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhetõ vissza, kivéve az egy eljárásban is elbírálható kérelem esetében, ha az alapítási kérelem elutasításra került, az indítási engedély eljárási díja visszaigényelhetõ.”

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 9. §

Az R. a következõ 19/A. §-sal egészül ki: „19/A. § Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében személyes adatokat nem tartalmazó szakmai programkövetõ támogató rendszert és adatbázist mûködtet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott pályázati források gyakorlatban történõ szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomon követése céljából.”

10. § Az R. a következõ 19/B. §-sal egészül ki: „19/B. § A továbbképzési jegyzékbe – külön eljárás nélkül – fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint pedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmezõ hitelt érdemlõ módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az Európai Gazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsító okirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.”

11. § (1) Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) 2010. január 1-jétõl kezdõdõen közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétõl kezdõen pedig vezetõ tanári (gyakorlatvezetõ, óvónõi, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.” (2) Az R. 20. §-a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetõi esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.”

12. § Az R. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Az Oktatási Hivatal 2009. augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)–(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése elõtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében. (2) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsõoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítõ szakirányú továbbképzések

15507

listáját is. A továbbképzési jegyzékben utoljára tüntethetõ fel a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon a 2009/2010-es tanévben indított új évfolyam. Feltüntethetõ a továbbképzési jegyzékben a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indítható képzés, ha az Oktatási Hivatal a szaknak a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeirõl szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette, és az adott felsõoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot az Oktatási Hivatalnak megküldte. (3) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra elõadást vagy egy óra konzultációt – a képzés szervezõje által kiállított igazolás alapján – egy továbbképzési óraként be kell számítani azoknál az oktatóknál, akik a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését megelõzõ két éven belül a következõ továbbképzések bármelyikén elõadóként részt vettek: a) Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerõforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a ,,Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira”, b) HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztõ Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében”, c) HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”, d) HEFOP 2.1. a ,,Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés”. (4) Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése elõtt kiadták, az alapítási engedélyben meghatározott idõpontig lehet felvenni a továbbképzési jegyzékbe. (5) Ha az indítási engedély iránti kérelmet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése elõtt benyújtották az Oktatási Hivatalhoz, a kérelmet a benyújtáskori jogszabályi követelmények szerint kell elbírálni. (6) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és fõiskolai szintû alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni. (7) A 8/A. § (6) bekezdése szerinti adatlapot elsõ ízben 2010. március 31-ig kell megküldeni az Oktatási Hivatal részére.”

13. § (1) Az R. 1. számú melléklete I. Rész 1. pontjának a) alpontja helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

15508

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az R. 1. számú melléklete II. Részének 2. pontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) Az R. 1. számú mellékletének IV. Része helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

elméleti és szakmai elõkészítõ tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végzõ pedagógusok továbbképzése esetén a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetértésben dönt.”

3. számú melléklet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez

14. § (1) Ez a rendelet 2009. július 31-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 10. §-ának (3) bekezdése, 11. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 12. §-ának (3) bekezdésében a ,,vizsgaelnöki,” szöveg, 20. §-ának (1) bekezdése, 22. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) és b) pontja, (4)–(6) bekezdése, az 1. számú melléklet I. részének 7. pontja és II. részének 4. pontja, továbbá a 3. számú mellékletének 4. pontja. (3) Az R. 10. §-ának (5) bekezdésében „a képesítési követelmények” szövegrész helyébe „a képzési és kimeneti követelmények” szövegrész lép. (4) Az R. 1. számú melléklete I. rész 4. pontjában az „oktatási miniszternek” szövegrész helyébe az „oktatásért felelõs miniszternek” szövegrész lép. (5) Az R. 1. számú melléklete I. rész 5. pontjában az „Oktatási Hivatal” szövegrész helyébe az „oktatásért felelõs miniszter” szövegrész lép. (6) E rendelet 2009. szeptember 2-án hatályát veszti.


1. számú melléklet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez „1. a) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelõs miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület eljárása után dönt. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslatát a kérelem megküldésétõl számított kilencven napon belül alakítja ki.”

2. számú melléklet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez „2. Az indítási engedély kiadásáról az oktatásért felelõs miniszter az Oktatási Hivatal javaslata alapján és a szakmai

2009/57. szám

„IV. Rész A) BÍRÁLATI SZEMPONTOK A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ 1. A program tartalmi kidolgozottságának foka A kidolgozottság szakértõi vizsgálata elsõsorban a kérelem ûrlap kérdéseire adott válaszok érthetõségét, kifejtettségét, egyértelmûségét vizsgálja. Kritériumok 1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága: A program megnevezése pontosan érthetõ, nyelvtanilag helyes, és egyértelmûen utal a továbbképzés tartalmára. 1.2. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelõ kifejtése: A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhetõ, nyelvtanilag helyes, és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket. 1.3. A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása: A kérelem pontosan és egyértelmûen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat. 1.4. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelõ meghatározása: A kérelem pontosan és egyértelmûen megnevezi a továbbképzés célcsoportját. 1.5. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) pontos meghatározása: A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelõzõ szakmai gyakorlat szakterületét, ennek idõtartamát és az egyéb feltételeket, amelyek pontosan értelmezhetõk. 1.6. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelõ kifejtése: A továbbképzés tartalmi követelményei pontosan és egyértelmûen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a részvevõknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek a birtokába kell jutniuk; a [tu-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15509

dást,] kompetenciát (ismeretet, képességet, attitûdöt), amellyel rendelkezniük kell.

ségenkénti és a záró ellenõrzés) egyértelmûek és megfelelõen részletezettek.

1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenõrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjai meghatározásának (2.8.) megfelelõ kifejtése: A továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenõrzési módjai pontosan értelmezhetõek, és a megvalósításhoz kellõen kifejtettek.

1.15. A résztvevõk számára elõírt kötelezõ irodalom (3.1.3.) és az ajánlott irodalom (3.1.4.) megfelelõ meghatározása: A felsorolt szakirodalom a jelzett adatok alapján egyértelmûen azonosítható. A kérelmezõ jelzi, ha nincs szükség kötelezõ vagy ajánlott irodalomra.

1.8. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) megfelelõ kidolgozottsága (a táblázat 1. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése, egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program egyértelmûen kivitelezhetõ.

1.16. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása: A kérelem tematikai egységenként egyértelmûen és teljes körûen meghatározza az oktatókkal (elõadók, trénerek, foglalkozásvezetõk stb.) és a továbbképzés egyéb közremûködõivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket.

1.9. A program tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák (3.1.1.) megfelelõ kidolgozottsága (a táblázat 2. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megfelelõ meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelmûen kivitelezhetõ. A kérelem külön feltünteti a résztvevõk eredményes tanulását segítõ elméleti és gyakorlati módszereket, munkaformákat, valamint azok arányait. 1.10. A program tematikai egységeihez kapcsolódó segédeszközök, taneszközök (3.1.1.) megfelelõ kidolgozottsága (a táblázat 3. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó segédeszközök, taneszközök megfelelõ meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelmûen kivitelezhetõ. 1.11. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok megfelelõ kifejtése (a táblázat 4. oszlopa): A tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok egyértelmûek, és a megvalósításhoz megfelelõen kidolgozottak. 1.12. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok megfelelõ kifejtése (a táblázat 5. oszlopa): A tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelmûek, és a megvalósításhoz megfelelõen kidolgozottak.

1.17. A teljes program megvalósításához szükséges általános tárgyi feltételek (3.3.) megfelelõ meghatározása: A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzõi, alapfelszereltségének meghatározása és jellemzése megfelelõen konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelmûen beazonosítható. A kérelem egyértelmûvé teszi, hogy mely eszközöket, segédanyagokat és tananyagokat biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevõk. 1.18. A minõségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelõ meghatározása és kifejtése: A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti a minõségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket. 1.19. A minõségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása: A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti a begyûjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket.

1.13. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt idõkeretek pontos meghatározása (a táblázat 6–7. oszlopa): A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó foglalkozásokhoz, munkaformákhoz megfelelõen hozzárendelt idõkeretek alapján a program egyértelmûen kivitelezhetõ.

1.20. A program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minõségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása: A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevõk, oktatók és indítók visszajelzései alapján. A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minõségét és a minõség javítását.

1.14. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelõ kifejtése: A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (a foglalkozásokon való minimum részvétel, a tematikai egy-

1.21. A program rövid tartalmi összefoglalójának (5.) megfelelõ kidolgozottsága: Az összefoglaló tartalmazza a továbbképzés indokoltságának és szükségességének a bemutatását; a tematikai

15510

MAGYAR KÖZLÖNY

egységeknek, az azokhoz tartozó módszereknek, munkaformáknak, ellenõrzési módoknak, értékelési szempontoknak és azok gyakoriságának, a továbbképzés egyes specialitásainak (pl. terepgyakorlat, hospitálás, speciális eszközök[, szakirodalom] stb.) az összefoglalását; a tanúsítvány kiadásának feltételeit.

2. A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza azt a többletet, hozzáadott értéket, melyet a program nyújt. Ezért a program megítélésében a célnak kiemelt jelentõsége van: egyértelmûnek, a program többi kulcsfontosságú elemével is összehangoltnak kell lennie. A koherencia-vizsgálat elsõ lépése a céllal való összevetés. Ennek középpontjában elsõsorban a részletes tartalmi követelmények és a célnak való megfelelés vizsgálata áll. Kritériumok 2.1. A megnevezett munkaköröknek (2.3.) a céllal (2.2.) való koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett munkakörökhöz, beosztásokhoz. 2.2. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a céllal (2.2.) való koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához. 2.3. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) és a továbbképzés céljának koherenciája (2.2.): A program megfogalmazott céljai és a tartalmi követelmények egymásnak egyértelmûen megfeleltethetõek. 2.4. A megnevezett iskolatípusnak, évfolyamoknak (2.10.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett iskolatípushoz, évfolyamokhoz. 2.5. A megjelölt tantervi kapcsolódásnak (2.11.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz. 2.6. A program tematikai egységeinek leírásában (3.1.1.) és rövid tartalmi összefoglalójában (5.) kifejtett tartalom és a továbbképzés céljának (2.2.) koherenciája: A program részletes tematikája és tartalmának rövid ismertetése alapján a továbbképzés tartalma megfelel a program céljának. 2.7. A továbbképzés személyi feltételeinek (3.2.) és céljának (2.2.) koherenciája: Az oktatókkal (elõadók, trénerek, foglalkozásvezetõk stb.) és a továbbképzés egyéb közremûködõivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterü-

2009/57. szám

leti, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények teljesítésével a program célja megvalósítható. 2.8. A továbbképzés általános tárgyi feltételeinek (3.3.) és céljának (2.2.) koherenciája: A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzõi, alapfelszereltségének biztosítása mellett a program célja megvalósítható.

3. A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából A program tartalmi követelményei foglalják össze azt a tudást/kompetenciát, amelyet a résztvevõnek a program megvalósítása során el kell sajátítania. Ennek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi és módszertani elemeihez kulcsfontosságú. A program megvalósítását leíró részeknek a követelmények elérését kell igazolniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét az elérendõ tartalmi követelményekkel külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulás támogatására. Kritériumok 3.1. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzés célcsoportja megfeleltethetõ a továbbképzés tartalmi követelményeinek. 3.2. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A jelentkezés feltételei illeszkednek a továbbképzés tartalmi követelményeihez. 3.3. A továbbképzés összóraszámának (2.6.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzés összóraszáma elegendõ a továbbképzés tartalmi követelményeinek teljesítéséhez. 3.4. A továbbképzés során elsajátítottak ellenõrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája: A továbbképzésen elsajátítottak ellenõrzésének módja és értékelési szempontjai alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására. 3.5. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: A tematikai egységek tartalmi kifejtése részenként és egészében összeegyeztethetõ a továbbképzés tartalmi követelményeivel. 3.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák, ezen belül az elmélet és gya-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

korlat és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: Az ajánlott módszerekkel és munkaformákkal a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetõk. A módszerek és munkaformák a továbbképzés tartalmi követelményeihez mérten az elmélet mellett megfelelõ arányban biztosítanak tanulást segítõ gyakorlatokat. 3.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott segédeszközök, taneszközök és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája: Az ajánlott segédeszközök, taneszközök alkalmazása mellett a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetõek.

15511

Kritériumok 4.1–4.8. A program részletes leírásának belsõ koherenciája 4.1. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek megfelelõ egymásra épülése: Az egyes tematikai egységek a tartalomnak megfelelõen egymásra épülnek. 4.2. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma és a kapcsolódó módszerek, munkaformák közti koherencia: Az egyes modulok módszerei, munkaformái összhangban vannak az adott tematikai egység tartalmával.

3.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok és értékelési szempontok koherenciája a tartalmi követelményekkel (2.7.): A program részletes tematikájában a tematikai egységhez rendelt ellenõrzési módok és értékelési szempontok harmonizálnak a továbbképzés tartalmi követelményeivel.

4.3. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt segédeszközök, taneszközök közti koherencia: A tematikai egységekhez rendelt segédeszközök, taneszközök megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak.

3.9. A továbbképzés során elsajátítottak ellenõrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája: A továbbképzésen elsajátítottak ellenõrzésének módja és értékelési szempontjai megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek.

4.4. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák belsõ koherenciája: Az elméleti és gyakorlati módszerek, munkaformák harmonizálnak egymással, megfelelõen épülnek egymásra, kiegészítik egymást.

3.10. A program részletes leírásában bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módoknak és értékelési szempontoknak (3.1.1.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája: Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok és értékelési szempontok megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek. 3.11. A továbbképzés teljesítésének formai (3.1.2.) és tartalmi követelményei közötti (2.7.) koherencia: A foglalkozásokon való minimumrészvétel, valamint a tematikai egységenkénti és záró ellenõrzésen-értékelésen való részvétel összhangban van a tartalmi követelmények teljesítésével.

4. A program részletes tematikájának belsõ és külsõ összhangja A program részletes tematikája tartalmazza a program megvalósíthatóságára vonatkozó legfontosabb adatokat. A program részletes leírása a megvalósítás öt kiemelt területére kérdez rá: (1) a tartalomra, (2) a módszerekre és munkaformákra, (3) a használandó taneszközökre és segédeszközökre, (4) az ellenõrzés-értékelés tevékenységeire, illetve (5) a foglalkozások óraszáma és munkaformái illeszkednek a program egészéhez.

4.5. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt ellenõrzési módok, értékelési szempontok közti koherencia: Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok, értékelési szempontok megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak. 4.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt idõkeretek/óraszámok közti koherencia: Az egyes tematikai egységekhez rendelt idõkeretek/óraszámok megfelelnek a tartalomnak és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak. A módszerek, munkaformák változásait követik az óraszámok változásai. 4.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok és értékelési szempontok közti koherencia: A program részletes leírásában a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok és a hozzájuk rendelt értékelési szempontok harmonizálnak egymással. 4.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módok és értékelési szempontok koherenciája az óraszámokkal:

15512

MAGYAR KÖZLÖNY

A tematikai egységek megvalósításánál alkalmazott óraszámok megfelelnek a tematikai egységekhez rendelt ellenõrzési módoknak és az értékelési szempontoknak. Az ellenõrzési módok változásait követik az óraszámok változásai. 4.9–4.17. A program részletes leírásának külsõ koherenciája 4.9. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a javasolt munkakörökkel (2.3.), a továbbképzés célcsoportjával (2.4.) és a jelentkezés feltételeivel (2.5.): Az alapító a program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelõen határozza meg a javasolt munkaköröket, a célcsoportot és a jelentkezés feltételeit. 4.10. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés összóraszámával (2.6.): A program tartalmának és az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették az összóraszámot. 4.11. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzésen elsajátítottak ellenõrzésének módjával és értékelésének szempontjaival (2.8.): A program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelõen határozta meg a továbbképzésen elsajátítottak ellenõrzésének módját és értékelésének szempontjait. 4.12. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a megjelölt iskolatípussal (2.10.), évfolyamokkal (2.10.) és a tantervi kapcsolódással (2.11.): A kérelmezõ a továbbképzés résztémáinak tartalmi kifejtése alapján megfelelõen határozta meg az iskolatípust, az évfolyamokat és a tantervi kapcsolódást. 4.13. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az indítható csoportlétszámmal (2.12.): A tematikai egységek tartalma, az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették a meghatározott csoportlétszámot. A módszerek, munkaformák változásait követik a csoportlétszám változásai. 4.14. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés teljesítésének formai követelményeivel (3.1.2.): Az alapító a továbbképzés tartalmának és annak elsajátításához szükséges módszereknek, munkaformáknak megfelelõen határozta meg a minimumrészvétel óraszámát, a továbbképzés teljesítésének formai követelményeit. 4.15. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a résztvevõk számára kötelezõ és ajánlott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.): A résztvevõk számára meghatározott (kötelezõ és ajánlott) szakirodalom illeszkedik a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformák-

2009/57. szám

hoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenõrzési módokhoz és értékelési szempontokhoz. 4.16. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a személyi feltételekkel (3.2.): Az oktatókkal (elõadók, trénerek, foglalkozásvezetõk stb.) és a továbbképzés egyéb közremûködõivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenõrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz. 4.17. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az általános tárgyi feltételekkel (3.3.): A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzõi, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, ellenõrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz. A meghatározott tárgyi feltételek kielégítõk a teljes program lebonyolításához, a továbbképzés tartalmi egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megvalósításához. 4.18–4.22. A továbbképzés célcsoportjának és a jelentkezés feltételeinek külsõ koherenciája 4.18. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája: A jelentkezés feltételei illeszkednek a célcsoporthoz. 4.19. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.): A kötelezõ és ajánlott szakirodalom harmonizál a célcsoporttal és a jelentkezés feltételeivel. A résztvevõk képesek a szakirodalom elsajátítására. 4.20. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott személyi feltételekkel (3.2.): Az oktatókkal (elõadók, trénerek, foglalkozásvezetõk stb.) és a továbbképzés egyéb közremûködõivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és a jelentkezés feltételeihez. Az oktatók alkalmasak a résztvevõk tanítására. 4.21. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott általános tárgyi feltételekkel (3.3.): A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzõi, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a jelentkezés feltételeihez. A résztvevõk képesek a tárgyi feltételek megfelelõ használatára. 4.22. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.7.) koherenciája a megnevezett munkakörökkel (2.3.), a választott iskolatípussal, évfolyamokkal (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódással (2.11.): A célcsoport és a jelentkezés feltételei illeszkednek a megnevezett munkakörökhöz, a választott iskolatípushoz, évfolyamokhoz és a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz. 4.23–4.26. A jelentkezés feltételeinek, az elsajátítottak ellenõrzési módjainak és értékelési szempontjainak, a személyi feltételeknek és az általános tárgyi feltételeknek a belsõ koherenciája 4.23. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) belsõ koherenciája: A résztvevõk iskolai végzettsége és szakképesítése, a megkövetelt megelõzõ szakmai gyakorlat és az egyéb feltételek megfelelnek egymásnak. 4.24. Az elsajátítottak ellenõrzési módjainak és értékelési szempontjainak (2.8.) belsõ koherenciája: Az elsajátítottak ellenõrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenõrzési módnak. 4.25. A személyi feltételek (3.2.) belsõ koherenciája: Az oktatókkal (elõadók, trénerek, foglalkozásvezetõk stb.) és a továbbképzés egyéb közremûködõivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek egymáshoz. 4.26. Az általános tárgyi feltételek (3.3.) belsõ koherenciája: A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzõi, alapfelszereltsége illeszkednek egymáshoz.

5. A minõségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése Minden programnak rendelkeznie kell olyan minõségbiztosítási rendszerrel, amely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a késõbbi hatékonyabb munka érdekében. A a kérelem adatlapon meghatározott legfontosabb információterületekrõl az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyûjtenie a résztvevõk körébõl. A választandó eszközök és eljárásrendek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditáció azt vizsgálja, hogy a választott minõségbiztosítási eszközök és eljárások mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást.

15513

Kritériumok 5.1. Az Alapító által választott minõségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelõsége: A választott eszközök biztosítják a minõségügyi tevékenységek objektivitását. A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyûjtésére. 5.2. A minõségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása: A minõségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak. A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.

B) BÍRÁLATI SZEMPONTOK A TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ 1. A programtervezet kidolgozottságának foka és egyes elemeinek belsõ megfelelõsége A kidolgozottság szakértõi vizsgálata elsõsorban a kérelem ûrlap egyes pontjaiban az alapító által megfogalmazott programelemek egyértelmûségét, pontosságát, érthetõségét, kifejtettségét vizsgálja. Kritériumok 1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága és megfelelõsége: A program megnevezése tömör, pontosan érthetõ, nyelvtanilag helyes és egyértelmûen kifejezi a program tartalmát. 1.2. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelõ kifejtése és belsõ megfelelõsége A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhetõ, nyelvtanilag helyes és világosan kiderül belõle a konkrét társadalmi igény, a távoktató program megtervezett eredménye, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni. A továbbképzés konkrét, valóságos társadalmi igényeket céloz meg, amelyek közvetlenül kötõdnek a pedagógussal, az iskolával szemben támasztott igényekhez. Az egyes célok összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, megfelelnek a pedagógus-továbbképzés sajátosságainak. 1.3. A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása: A kérelem pontosan és egyértelmûen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat. 1.4. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelõ meghatározása:

15514

MAGYAR KÖZLÖNY

A kérelem pontosan és egyértelmûen megnevezi a képzés célcsoportját. Az egyes célcsoportok összhangban vannak egymással. 1.5. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) megfelelõ meghatározása: A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelõzõ szakmai gyakorlat szakterületét és idõtartamát és az egyéb feltételeket, amelyekkel a jelentkezõnek rendelkeznie kell, és ezek egyértelmûen, pontosan értelmezhetõk. A jelentkezés feltételei összhangban vannak egymással. 1.6. A távoktató program tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelõ kifejtése és belsõ megfelelõsége: Az alapító pontosan és egyértelmûen megfogalmazza a távoktató program megtervezett eredményeit, összefoglalja a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevõknek nyújt, jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza azt a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevõk számára tartalmi követelményként elõír. A feladatok a megítélhetõség szintjén kidolgozottak. Az egyes feladatok, követelmények összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, kiegészítik egymást, elõsegítik egymás megvalósulását. A program reális, megvalósítható feladatokat, elérhetõ eredményeket, számon kérhetõ, egzakt módon értékelhetõ követelményeket határoz meg. 1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenõrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak (2.8.) megfelelõ meghatározása: A továbbképzésen elsajátított tudás, kompetenciák záró ellenõrzési módjai és értékelési szempontjai pontosan értelmezhetõek és a megfelelés megítélhetõségéhez kellõen kifejtettek. Biztosítják a megfelelõ tájékozódást és visszajelzést a résztvevõ tudásáról. Az elsajátítottak ellenõrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenõrzési módnak. A módszerek és szempontok biztosítják az értékelés objektivitását, a teljesítmények összemérhetõségét. 1.8. A program (3.1.) megfelelõ szerkezeti kidolgozottsága: A programcsomag tartalmazza a távoktató tananyagot vagy tananyagot és tanulási útmutatót, a tanulási ütemtervet. A program tartalmazza a programcsomag mûködését biztosító résztvevõi szolgáltatások rendszerének leírását. Ezek meghatározása, kifejtése alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. Az egyes szerkezeti elemek programba épülése funkciójuknak megfelelõ. 1.9. A távoktató tananyag (3.1.1.1.) megfelelõ szerkezeti kidolgozottsága: A távoktató tananyag megfelelõ részletezettséggel tartalmazza a kötelezõ szerkezeti elemeket: 1. Bevezetés (köszöntõ, célcsoport, célkitûzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat is-

2009/57. szám

mertetése – a résztvevõ tanulási útja, tanulási idõszükséglet, tanulási tanácsok) 2. Tartalomjegyzék 3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag prezentáció) Gyakorló/önellenõrzõ feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendõ ellenõrzõ feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítõ médiumok, szemléltetõ anyagok, eszközök A kötelezõ és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerzõ, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetõség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetõségük pontos megadása 4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 5. Zárszó Ezek kifejtése alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelõ. 1.10. A tanulási egységek tananyagának (3.1.1.1.) megfelelõ tartalmi kidolgozottsága: A távoktató távoktató program tanulási egységeinek megnevezése, ezeken belül az egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. 1.11. A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítõ médiumok, szemléltetõ anyagok, eszközök, (3.1.1.1.) megfelelõ kidolgozottsága: A távoktató távoktató program tanulási egységeihez tartozó médiumok, a tanulást segítõ eszközök megfelelõ meghatározása, prezentálása alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. Az egyes médiumok, eszközök illeszkednek egymáshoz, programbeli szerepük megfelel funkciójuknak. 1.12. A távoktató program tananyagának (3.1.1.1.) tanulási egységeihez kapcsolódó ellenõrzési módok megfelelõ kidolgozottsága: A tanulási egységekhez rendelt ellenõrzési módok (önellenõrzõ és ellenõrzõ feladatok, azok megoldása) egyértelmûek, és a megítélhetõséghez megfelelõen kidolgozottak. 1.13. A tanulási egységek (3.1.1.1.) ellenõrzési módjaihoz tartozó értékelési szempontok megfelelõ meghatározása: Az ellenõrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelmûek, és a megítélhetõséghez megfelelõen kidolgozottak.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1.14. A résztvevõk számára elõírt kötelezõ irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag és az ajánlott irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag (3.1.1.1.) megfelelõ meghatározása: A felsorolt szakirodalom vagy egyéb, más médium által hordozott ismeretanyag a jelzett adatok alapján egyértelmûen azonosítható, és ezek megfelelõsége megítélhetõ. A kérelmezõ jelzi, ha nincs szükség ezekre. 1.15. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. (3.1.1.2.) megfelelõ kidolgozottsága: A tanulási útmutató megfelelõ részletezettséggel tartalmazza a kötelezõ szerkezeti elemeket: 1. Bevezetés (a távoktató program célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási idõszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) 2. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása 3. Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldásaik 4. Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok 5. A tanulás javasolt ütemezése 6. A tanulási idõszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként 7. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként 8. A kétoldalú kommunikáció módja, formái 9. A személyes megjelenést igénylõ alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés 10. Összefoglalás, zárszó Ezek kifejtése alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelõ. 1.16. A távoktató program tanulási idõszükségletének és hosszának (idõtartamának) (3.1.1.2.) pontos meghatározása: A program pontosan és egyértelmûen meghatározza a távoktató program hosszát, a feladatok elvégzéséhez meghatározott határidõket, a tanuláshoz, illetve a feladatok teljesítéséhez szükséges idõt (a tananyag, szakirodalom elolvasása, kiegészítõ anyagok megtekintése, meghallgatása, tanulmányozása, ezek megértése, rögzítése, gyakorlása, a feladatok megoldása, javítása, a kétoldalú kommunikáció és a személyes megjelenést igénylõ foglalkozások, az azokra való felkészülés), ezek megfelelõsége megítélhetõ. 1.17. A résztvevõi ütemterv (3.1.1.3.) megfelelõ kidolgozottsága: A résztvevõi ütemterv kellõ részletezettséggel tartalmazza a kötelezõ szerkezeti elemeket: A távoktató program kezdõ és befejezõ idõpontjának meghatározása Feladat leadásának/beküldésének idõpontja és módja A vizsgák idõpontja, helyszíne

15515

A kétoldalú kommunikáció elõre meghatározott idõpontjai, a konzulens neve, elérhetõsége A kötelezõ és nem kötelezõ személyes megjelenést igénylõ alkalmak idõpontja, várható idõtartama, helyszíne Ezek kifejtése alapján a program megfelelõsége megítélhetõ. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelõ. 1.18. A távoktató távoktató program megvalósításához, a programcsomag mûködtetéséhez szükséges résztvevõi szolgáltatások rendszerének (3.1.1.4.) meghatározása és leírása: A program pontosan meghatározza a résztvevõi szolgáltatás rendszerét és a megfelelõség megítélhetõségének szintjén kidolgozza az alábbi elemeit: a) A résztvevõ és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklõdés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenõrzõ feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervezõ, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylõ formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevõk/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendõ ellenõrzõ feladatok lehetséges megoldása stb. A résztvevõi szolgáltatás elemei megfelelõen egymásra épülnek. 1.19. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelõ meghatározása: A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentõ formai követelmények (minimális részvétel a személyes megjelenést igénylõ kötelezõ foglalkozásokon, a tanulási egységekhez kötõdõ ellenõrzõ feladatokra, valamint a záró ellenõrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárások) egyértelmûek és kellõen részletezettek, megfelelõségük megítélhetõ. 1.20. A távoktató távoktató program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása: A kérelem egyértelmûen és teljes körûen meghatározza a tananyagfejlesztõkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevõ személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket, számszerûen meghatározza a szolgáltatók számának és a résztvevõk számának megkövetelt arányát (résztvevõ/konzulens; résztvevõ/egyéb szolgáltató), ennek alapján a személyi feltételek megfelelõsége megítélhetõ.

15516

MAGYAR KÖZLÖNY

1.21. A távoktató távoktató program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek (3.3.) megfelelõ meghatározása: A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges alábbi tárgyi alapfeltételek meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése megfelelõen konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelmûen beazonosítható, megfelelõsége megítélhetõ: A résztvevõ és az intézmény számára, a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.). A tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képezõ) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételek, a személyes megjelenést igénylõ foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzõi, felszereltsége, szemléltetõ- és taneszközei meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése. A kérelem egyértelmûvé teszi, hogy a tárgyi feltételek közül melyeket biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevõk. 1.22. A minõségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelõ meghatározása és kifejtése: A kérelem egyértelmûen megnevezi, és megfelelõ részletezettséggel kifejti a minõségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket. 1.23. A minõségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása: A kérelem egyértelmûen megnevezi, és megfelelõ részletezettséggel kifejti a begyûjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket. 1.24. A minõségbiztosítás keretében a program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minõségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevõk, oktatók és indítók visszajelzései alapján. A kérelem egyértelmûen megnevezi és megfelelõ részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minõségét és a minõség javítását.

2. A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza a konkrét társadalmi igényt, amelynek kielégítését az alapító megcélozza, a távoktató program megtervezett eredményét, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni. A program megítélésében a célnak kiemelt jelentõsége van, hisz a távoktató program valamennyi elemét döntõen

2009/57. szám

meghatározza, azoknak a célokkal összhangban kell lenniük. A koherencia-vizsgálat elsõ lépése a célok megfelelésének vizsgálata és a többi elem céllal való összevetése. Ennek középpontjában elsõsorban a feladat és a programcsomag tartalmi, pedagógiai elemei szerepelnek. Kritériumok 2.1. A céloknak a célcsoporttal (2.4.) való koherenciája: A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához. A meghatározott célcsoport továbbképzésével érhetõ el a célokban meghatározott társadalmi igény magasabb szinten történõ kielégítése. 2.2. A céloknak a követelményekkel (2.7.) való koherenciája: A programtervezetben megfogalmazott célok és a feladatok egymásnak egyértelmûen megfeleltethetõek. A távoktató program megtervezett eredményének elérése, a konkrét társadalmi igény kielégítése a meghatározott feladatok elvégzésével megfelelõen biztosítható. A feladatok a meghatározott célokból következnek, és azok elérését szolgálják. 2.3. A céloknak a tananyag tartalmával, pedagógiai struktúrájával (3.1.1.) való koherenciája: A távoktató program tananyagának tartalma, pedagógiai struktúrája megfelel a program céljának. A tananyag prezentációban megjelenõ tartalom a program kitûzött céljait szolgálja, a tananyag tartalma, felépítése alapján alkalmas a célok elérésére.

3. A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából A program feladatai foglalják össze a távoktató program megtervezett eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevõknek nyújt, azokat a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevõk számára tartalmi követelményként elõír. Ezek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi, strukturális és technikai elemeihez szintén kulcsfontosságú. A program megvalósítását, a programcsomag mûködtetését célzó egyes részelemeknek a feladatokból kell következniük, azokhoz kell igazodniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét a távoktató program feladatával, a teljesítendõ tartalmi követelményekkel, külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulást elõsegítõ szolgáltatásra. Kritériumok 3.1. A feladatoknak a jelentkezés feltételeivel (2.5.) való koherenciája:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A jelentkezés feltételei alátámasztják a feladatok teljesíthetõségét. A meghatározott végzettség, képzettség szakmai gyakorlat elengedhetetlen a feladatok teljesítéséhez. A feladatok a résztvevõvel szemben olyan követelményeket támasztanak, amelyek a meghatározott végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalatbeli feltételek mellett reálisan teljesíthetõek. 3.2. A feladatoknak a továbbképzés során elsajátítottak ellenõrzési módjával és értékelési szempontjaival (2.8.) való koherenciája: A továbbképzésen elsajátítottak ellenõrzésének módjai és értékelési szempontjai alkalmasak a továbbképzés feladatai teljesülésének, a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására. A feladatok, tartalmi követelmények a meghatározott módszerekkel ellenõrizhetõek, a megadott szempontok szerint objektíven és összemérhetõ módon értékelhetõk. 3.3. A feladatoknak a távoktató program tananyagában megjelenõ tartalmával (3.1.1.1.) való koherenciája: A távoktató program tananyagának tartalma megfelelõen megalapozza a feladatok megvalósítását. A tananyag tartalma a meghatározott feladatok tudás- és kompetenciaelemeinek tartalmi összetevõit képezi. A feladatok között meghatározott tartalmi követelmények a programcsomagban megjelenõ tananyag tartalmának elsajátításával teljesíthetõk. 3.4. A feladatoknak a tananyag pedagógiai struktúrájával (3.1.1.1.) való koherenciája: A tananyagban megjelenõ pedagógiai struktúra hatékonyan szolgálja a meghatározott feladatok megvalósítását, a tartalmi követelmények teljesítését. 3.5. A feladatoknak a távoktató program alapmédiumával és az ahhoz kapcsolódó kiegészítõ médiumokkal, szemléltetõ anyagokkal, eszközökkel (3.1.1.1.) való koherenciája: A távoktató program tanulási egységeihez tartozó alapmédium és kiegészítõ médiumok, a tanulást szolgáló eszközök alkalmasak arra, hogy megfelelõ alapot jelentsenek a meghatározott feladatok megvalósításához. A programban leírt alkalmazásuk mellett a képzés tartalmi követelményei teljesíthetõk. A meghatározott feladatokkal összhangban vannak a médiumok, eszközök funkciói. 3.6. A feladatoknak a tanulási útmutatóval (3.1.1.2.) való koherenciája: A tanulási útmutatóban rögzítettek megfelelõen szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevõt a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.7. A feladatoknak a távoktató program tanulási idõszükségletével és hosszával (idõtartamával) (3.1.1.2.) való koherenciája: A tanulási idõszükséglet – a feladatok, a tartalmi követelmények teljesítéséhez – reálisan tervezett. A program

15517

meghatározott hossza (idõtartama) és a tanulási idõszükséglet elegendõ a távoktató program feladatainak megvalósításához, a tartalmi követelményeinek teljesítéséhez. 3.8. A feladatok és a résztvevõi ütemterv (3.1.1.3.) egymással való koherenciája: A résztvevõi ütemtervben rögzítettek megfelelõen szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevõt a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.9. A feladatoknak a távoktató távoktató program megvalósításához, a programcsomag mûködtetéséhez szükséges résztvevõi szolgáltatások rendszerével (3.1.1.4.) való koherenciája: A résztvevõi szolgáltatás elemei külön-külön és együttesen a feladatok megvalósítását megfelelõen szolgálják, alkalmasak arra, hogy a résztvevõt a tartalmi követelmények teljesítéséhez hatékonyan hozzásegítsék. 3.10. A feladatoknak a továbbképzés formai követelményeivel (3.1.2.) való koherenciája: A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentõ formai követelmények (a személyes megjelenést igénylõ foglalkozásokon való minimumrészvétel, az ellenõrzési és vizsgafeladatok teljesítése) megfelelõ biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához, a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.11. A feladatoknak a távoktató távoktató program lebonyolításához szükséges személyi feltételekkel (3.2.) való koherenciája: A tananyagfejlesztõkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevõ személyekkel szemben elvárt létszámbeli, képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények megfelelõ biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához. A személyi feltételek elegendõk, alkalmasak arra, hogy a résztvevõt eredményesen hozzásegítsék a tartalmi követelmények teljesítéséhez. 3.12. A feladatoknak a távoktató távoktató program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel (3.3.) való koherenciája: A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek megfelelõek, és garantáltan biztosítottak ahhoz, hogy a feladatok megvalósíthatóak legyenek. A tárgyi feltételek mennyiségi és minõségi szempontból egyaránt alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének hatékony elõsegítésére.

4. A program részletes tematikájának belsõ és külsõ koherenciája A programcsomag a távoktató forma egyik fõ minõségi meghatározója, a tervezett, irányított, ellenõrzött egyéni tanulás alapfeltétele. Tartalmazza mindazon eszközöket, amelyek a tananyag-prezentációhoz, a kétoldalú kommu-

15518

MAGYAR KÖZLÖNY

nikációhoz és a tanulási folyamat jól szervezett megvalósulásához szükségesek. A programcsomag tartalmazza a tananyagot, tanulási útmutatót, résztvevõiütemtervet. A távoktató tananyag tanulási egységenként (a tananyag az alapmédiumon, a tananyag kiegészítõi az alapmédiumon, illetve kiegészítõ médiumokon) az alábbiakat tartalmazza: 1. Bevezetés (köszöntõ, célcsoport, célkitûzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevõ tanulási útja, tanulási idõszükséglet, tanulási tanácsok) 2. Tartalomjegyzék 3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása A tanulási egység címe Bevezetés A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció) Gyakorló/önellenõrzõ feladatok, (ajánlott) megoldás A beküldendõ ellenõrzõ feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítõ médiumok, szemléltetõ anyagok, eszközök A kötelezõ és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerzõ, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetõség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetõségük pontos megadása 4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 5. Zárszó A Tanulási útmutató – nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. tartalmazza az alábbi elemeket: Bevezetés (a távoktató program célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási idõszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldásaik Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok A tanulás javasolt ütemezése A tanulási idõszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként A kétoldalú kommunikáció módja, formái A személyes megjelenést igénylõ alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés Összefoglalás, zárszó A résztvevõi ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése) tartalmazza az alábbiakat: 1. A távoktató program kezdõ és befejezõ idõpontjának meghatározása

2009/57. szám

2. Feladat leadásának/beküldésének idõpontja és módja 3. A vizsgák idõpontja, helyszíne 4. A kétoldalú kommunikáció elõre meghatározott idõpontjai, a konzulens neve, elérhetõsége 5. A kötelezõ és nem kötelezõ személyes megjelenést igénylõ alkalmak idõpontja, várható idõtartama, helyszíne A programtervezetnek tartalmaznia kell e programcsomag mûködését biztosító résztvevõi szolgáltatások rendszerének leírását az alábbiak szerint: a) A résztvevõ és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklõdés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) Konzulensi szolgáltatás (ellenõrzõ feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) Tanácsadói/mentori szolgáltatás Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervezõ, könyvtáros stb.) Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylõ formák szervezése stb.) Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevõk/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendõ ellenõrzõ feladatok lehetséges megoldása stb. Kritériumok 4.1. A tananyag belsõ és külsõ megfelelõsége: A tananyag tartalmi szempontból korszerû, használható tudást közvetít, és alkalmas a távoktatási formában való elsajátításra. A tanulási egységek tananyaga és azon belül a tartalmi egységei megfelelõen egymásra épülnek. A tananyag szerkezete, megjelenítése, tagolása, részletezettsége a tartalomnak és a távoktatás pedagógiai kritériumainak megfelelõ. A tananyag kiegészítõi megfelelõen kapcsolódnak a tanulási egységek tartalmához. A tananyag és kiegészítõi mennyiségi és minõségi szempontból összhangban vannak a megadott tanulási idõszükséglettel, a távoktató program hosszával, a célcsoporttal, a jelentkezés feltételeivel. 4.2. A szakirodalom, illetve az egyéb ismerethordozók belsõ és külsõ megfelelõsége: A megadott kötelezõ és ajánlott irodalom, illetve más ismerethordozó megfelelõ szakmai színvonalú, korszerû és használható ismereteket közvetít, elérhetõsége biztosított. Mennyiségi és tartalmi szempontból megfelelõen illeszkedik a tananyaghoz és a pedagógiai struktúrához, a tanulási idõszükséglethez, a távoktató program hosszához, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez, segítséget jelent az ellenõrzõ feladatok megoldásában.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.3. A tanulási útmutató és a résztvevõi ütemterv megfelelõsége: A javasolt tanulási instrukciók és tanácsok, a tanulás ütemezése, az idõszükséglet, a feladatok, és elvégzésük idõbeosztása egymással összhangban vannak, egymásra épülnek és megfelelõen szolgálják a tanulási folyamatot. Megfelelõen illeszkednek a tananyag tartalmához, a gyakorló és az ellenõrzõ feladatok egymáshoz, a kétoldalú kommunikáció formáihoz, egyéb személyes megjelenést igénylõ tevékenységi formákhoz, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez. 4.4. Gyakorló, önellenõrzõ, ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontjaik megfelelõsége: A gyakorló/önellenõrzõ feladatok és ajánlott megoldásaik, valamint az ellenõrzõ feladatok és az azokhoz tartozó értékelési szempontok hatékonyan segítik a tervezett és irányított tanulás folyamatát, a tanítást, biztosítják a tudás megfelelõ, folyamatos ellenõrzését, lehetõvé teszik az egzakt értékelést. A feladatok mennyiségi és tartalmi, bonyolultsági, nehézségi szempontból illeszkednek a tananyag tartalmához, a pedagógiai struktúrához, az idõszükséglethez, a személyes megjelenést igénylõ tevékenységekhez, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez. 4.5. A személyes megjelenést igénylõ alkalmak megfelelõsége: A távoktató program megfelelõ számban biztosít kötelezõ, illetve választható alkalmakat, amelyek a résztvevõknek lehetõséget kínálnak a konzulenssel, illetve más közremûködõkkel, valamint az egymással való találkozására. Az alkalmak programja, tevékenységi formái hatékonyan segítik a tanulást, a tanítást, az ellenõrzést, értékelést. Összhangban vannak a tananyaggal, az ellenõrzési formákkal, a távoktató program idõtartamával 4.6. A résztvevõi szolgáltatás megfelelõsége: A résztvevõ és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere egymásra épülnek, illeszkednek egymáshoz, funkciójuknak megfelelõen biztosítják a program mûködését. A konzulensi útmutató (feladatok, felkészítése, alkalmazási feltételek, a beküldendõ ellenõrzõ feladatok lehet-

15519

séges megoldása stb.) összhangban van a résztvevõi szolgáltatás többi elemével.

5. A minõségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése Minden programnak rendelkeznie kell olyan minõségbiztosítási rendszerrel, mely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a késõbbi hatékonyabb munka érdekében. A kérelem adatlapon meghatározott legfontosabb információterületekrõl az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyûjtenie a résztvevõk körébõl. A választandó eszközök és eljárásrendek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditáció azt vizsgálja, hogy a választott minõségbiztosítási eszközök és eljárások mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást, milyen képet nyújtanak az alapító módosító, javító tevékenységérõl. Kritériumok 5.1. Az Alapító által választott minõségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelõsége: A választott eszközök biztosítják a minõségügyi tevékenységek objektivitását. A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyûjtésére. 5.2. A minõségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása: A minõségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak. A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.”

15520

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

4. számú melléklet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez

KÉRELEM TANFOLYAMI PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYÉNEK KIADÁSÁHOZ Kérjük, hogy: x feltétlenül használja a tájékoztatót és a kritériumrendszert; x és számítógéppel töltse ki!

Új program Hosszabbításra benyújtott program

1.

A PROGRAM ALAPÍTÓJÁNAK ADATAI

1.1.

A továbbképzési program alapítója

1.2.

A programalapító címe Irányítószám:

Helység:

Utca, házszám: Telefon:

Fax:

E-mail cím: 1.3.

A programalapító besorolása

FelsĘoktatási intézmény fĘiskola egyetem Közoktatási intézmény Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Alapfokú mĦvészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai intézmény Konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai szakszolgálat intézménye Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Többcélú közoktatási intézmény Gazdasági társaság Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány stb.) Egyház, egyházi intézmény Magánszemély Egyéb:

2009/57. szám

1.4.

MAGYAR KÖZLÖNY

15521

A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve

Címe Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím:

1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (A befizetési bizonylat másolatát meg kell küldeni az Oktatási Hivatalnak!)

készpénz-átutalási megbízás banki átutalás

A továbbképzés teljes óraszáma:

Dátum:

A programalapító cégszerħ aláírása

P. H.

15522

MAGYAR KÖZLÖNY

2.

2009/57. szám

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ ADATOK

2.1. A továbbképzési program megnevezése

2.2. A továbbképzés célja

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint:

Megbízatások, funkciók, beosztások szerint:

Óvodapedagógus Tanító Tanár Gyógypedagógus Konduktor Logopédus Kollégiumi nevelĘ Pszichológus Szociálpedagógus

Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más: 2.4. A továbbképzés célcsoportja

IntézményvezetĘ IntézményvezetĘ-helyettes Diákönkormányzatot segítĘ pedagógus Gyermekvédelmi felelĘs Munkaközösség vezetĘ OsztályfĘnök Rendszergazda SzabadidĘ-szervezĘ Gyakorlóiskolai vezetĘ tanár, óvodai szakvezetĘ Más:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15523

2.5. A jelentkezés feltételei - Végzettség:

egyetem

és/vagy

fĘiskola

- Szak: - Szakképzettség: - MegelĘzĘ szakmai gyakorlat: nem szükséges szükséges, éspedig: - Egyéb jelentkezési feltételek: nincs van, éspedig: 2.6. A továbbképzés összóraszáma:

2.7. A továbbképzés végére teljesítendę tartalmi követelmények

2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenęrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása

15524

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Diákönkormányzat, diákjog Egészségnevelés, mentálhigiéné

Európai tanulmányok FelnĘttoktatás Gyermek- és ifjúságvédelem Gyógypedagógia: Iskolai könyvtár Iskolai testnevelés és sport Kollégiumi és gyermekotthoni nevelés/foglalkozás MĦvészeti nevelés: Környezettudatosságra nevelés Egyéb:

Napközis és tanulószobai foglalkozás Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésoktatás OKJ-ban szereplĘ szakok, szakmák Óvodai nevelés Pedagógia Szakképzés: Szaktárgyi oktatás: Tanító (általános iskola kezdĘ szakasz) Tanügyigazgatás VezetĘképzés

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára

ajánlott a továbbképzés

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola

Alapfokú mĦvészetoktatási intézmény

Kollégium

Egyéb:

Ezen belül mely évfolyamokon tanító pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés?

Nem jellemzĘ

2.11. A továbbképzés kötędik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemzĘ igen, éspedig:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A továbbképzés ismeretanyaga kötędik-e valláshoz, világnézethez? nem jellemzĘ igen, éspedig: 2.12. A továbbképzés során indítható csoport létszáma - A csoportlétszám minimuma:

FĘ

- A csoportlétszám maximuma:

FĘ

(A maximum felett csoportbontásra van szükség!)

2.13. A tanúsítvány kiadója

Az alapító

Az indító

Az alapító és az indító közösen

Egyéb, a tanúsítvány kiadására vonatkozó formai követelmények

2.14. A szakvizsgába történę beszámítás lehetęsége

15525

A megadott tematikai bontás példa, mely kitöltéskor törlendĘ. A tematikai struktúra szükség szerint alakítható!

4. oszlop Az ellenĘrzés módjának rövid ismertetése

5. oszlop Az értékelés szempontjainak megnevezése

Az ellenĘrzés – értékelés tematikai egységenként (ahol erre szükség van) 7. oszlop Gyakorlat

6. oszlop Elmélet

A tematikai egységenkénti foglalkozások és a munkaformák óráinak száma

MAGYAR KÖZLÖNY

*

2. TEMATIKAI EGYSÉG: 2.1 Résztéma: 2.1.1. Altéma 2.1.2. Altéma 2.1.3. Altéma stb. 2.2. Résztéma 2.2.1. Altéma 2.2.2. Altéma 2.2.3. Altéma stb.

1. TEMATIKAI EGYSÉG MEGNEVEZÉSE * 1.1. Résztéma 1.1.1. Altéma 1.1.2. Altéma 1.1.3. Altéma stb. 1.2. Résztéma 1.2.1. Altéma 1.2.2. Altéma 1.2.3. Altéma stb.

1. oszlop A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése; a tematikai egységek, résztémák, altémák megnevezése; a legkisebb tematikai egység tömör tartalmi kifejtése

2. oszlop A megfelelĘ tematikai egységekhez tartozó módszerek, munkaformák és tevékenységek megnevezése és tömör jellemzése

3. oszlop Az ismerethordozók, tananyagok segédeszközök, taneszközök, egyéb a tanításhoz szükséges tárgyi eszközök megnevezése és a tartalomra is utaló jellemzése a tematikai egységekhez tartozó munkaformánként

A TOVÁBBKÉPZÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

3.1. A továbbképzés részletes tematikája (3.1.1., 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4.) 3.1.1. A program részletes leírása

3.

15526 2009/57. szám

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15527

3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei Minimum részvétel a továbbképzésen:

az összóraszám

______ százaléka.

Egyéb formai követelmények (Tematikai egységenkénti valamint a záróértékelésre vonatkozó alapítói formai elvárások, melyek a tanúsítvány kiadásának feltételeit képezik – ellenĘrzĘ feladatok elvégzése, munkaformákon való részvétel)

3.1.3. A résztvevĘk számára kötelezĘ szakirodalom jegyzéke (Felsorolás a pontos könyvészeti adatok és az elolvasandó oldalak számának megadásával.)

SzerzĘ

Cím

Évszám

Kiadó

Elolvasandó oldalak száma (-tól –ig)

3.1.4. A résztvevĘk számára ajánlott szakirodalom jegyzéke (Felsorolás a pontos könyvészeti adatok megadásával.)

SzerzĘ

Cím

Évszám

Kiadó

15528

3.2. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek meghatározása (tantervi egységenként): ElĘadók, trénerek, foglalkozás-vezetĘk A program részletes leírásában feltüntetett tematikai egységek megnevezése

Iskolai végzettsége

Szakképzettsége

Szakterülete

Gyakorlati tapasztalata

További közremĦködĘk Továbbképzésbeli feladata

A további közremĦködĘk képzettsége

A további közremĦködĘk feladata

MAGYAR KÖZLÖNY 2009/57. szám

2009/57. szám

3.3.

MAGYAR KÖZLÖNY

A teljes program lebonyolításához szükséges általános tárgyi feltételek megnevezése (3.3.1., 3.3.2, 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5., 3.3.6.)

3.3.1. Az infrastrukturális alapfeltételek és információhordozók jellemzése

3.3.2. Az informatikai alapfeltételek jellemzése (Számítástechnikai hardverek és szoftverek jellemzése és darabszáma)

3.3.3. A továbbképzés helyszínének jellemzęi, alapfelszereltsége

3.3.4. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az alapító biztosít az indító és a résztvevę számára

3.3.5. Azoknak az eszközöknek, segédanyagoknak és tananyagoknak a megnevezése, amelyeket az indítónak kell biztosítania a résztvevę számára

3.3.6. Azoknak az eszközöknek a megnevezése, amelyeket a résztvevęk biztosítanak

15529

15530

MAGYAR KÖZLÖNY

4.

2009/57. szám

MINĘSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A következĘ a 4.1. pontban foglaltakat a program alapítója a Kérelem Ħrlap hivatalos aláírásával tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal azok betartására. (Ezzel a ponttal kapcsolatosan a program alapítójának nincs kitöltési tennivalója.)

4.1. Az alábbi információkat kötelezĘ rendszeresen gyĦjteni a résztvevĘktĘl: -

a program résztvevĘinek a program tartalmával kapcsolatos véleményérĘl (megvalósította-e a célokat, megfelelt-e az elvárásoknak), mennyire voltak újszerĦek a képzésen megismertek, milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése, mennyire voltak megfelelĘek az alkalmazott oktatási módszerekrĘl, teljesíthetĘk voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények, megfelelĘ volt-e az ismeretek ellenĘrzésének módja, hogyan ítélték meg a résztvevĘk az oktatók, gyakorlatvezetĘk munkáját, szaktudását, megfelelĘek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelezĘ irodalom), megfelelĘ volt-e a továbbképzés szervezettsége.

Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: -

a program résztvevĘinek a program tartalmával kapcsolatos elégedettségérĘl, az oktatás tárgyi feltételeinek megfelelésérĘl (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelezĘ irodalom), az oktatási módszerek megfelelésérĘl, a részvevĘk ellenĘrzésérĘl és a követelmények teljesítésének módjáról.

4.2.

Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésręl szóló visszajelzések gyħjtésében?

4.3.

Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyħjtött információkról?

4.4.

Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevęinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

2009/57. szám

4.5.

MAGYAR KÖZLÖNY

Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minęségét és a minęség javítását

5. A PROGRAM TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE (A terjedelem maximum: 1800 karakter, 30 sor)

Vázlat: a továbbképzés indokoltságának, szükségességének bemutatása; a tematikai egységek és a hozzájuk tartozó módszerek, munkaformák rövid összefoglalása; a továbbképzés specialitásainak kiemelése (terepgyakorlat, hospitálás, utazás, iskolai munka, stb.); az ellenĘrzés, értékelés módja, gyakorisága, a tanúsítvány kiadásának feltételei.

A vázlatpontok a program tartalmának leírása után törlendĘk!

15531

15532

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

KÉRELEM TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYÉNEK KIADÁSÁHOZ Kérjük, hogy: x feltétlenül használja a tájékoztatót és a kritériumrendszert; x és számítógéppel töltse ki!

Új program Hosszabbításra benyújtott program

1.

A PROGRAM ALAPÍTÓJÁNAK ADATAI

1.1.

A továbbképzési program alapítója

1.2.

A programalapító címe Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 1.3.

A programalapító besorolása

FelsĘoktatási intézmény

FĘiskola Egyetem

Közoktatási intézmény

Óvoda Általános iskola Szakiskola Középiskola Alapfokú mĦvészetoktatási intézmény Gyógypedagógiai intézmény Konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai szakszolgálat intézménye Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Többcélú közoktatási intézmény

Gazdasági társaság Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány stb.) Egyház, egyházi intézmény Magánszemély Egyéb:

2009/57. szám

1.4.

MAGYAR KÖZLÖNY

15533

A továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve


Helység:


Fax:

E-mail cím:

1.5. Az eljárási díj befizetésének módja (A befizetési bizonylat másolatát meg kell küldeni az Oktatási Hivatalnak!)

készpénz-átutalási megbízás banki átutalás

A továbbképzés teljes óraszáma:

Dátum:

A programalapító cégszerħ aláírása

P. H.

15534

MAGYAR KÖZLÖNY

2.

2009/57. szám

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ ADATOK


2.2. A továbbképzés célja

2.3. Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint:



Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más: 2.4. A továbbképzés célcsoportja


2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15535


egyetem

és/vagy

fĘiskola

- Szak: - Szakképzettség: - MegelĘzĘ szakmai gyakorlat: nem szükséges szükséges, éspedig: - Egyéb jelentkezési feltételek: nincs van, éspedig: 2.6. A továbbképzés hossza (idętartama) (nap/hét/ hónap) - A továbbképzés tanulási idĘszükséglete órában: - A továbbképzés besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelĘ óraszám:

2.7. A továbbképzés végére teljesítendę tartalmi követelmények

2.8. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenęrzési módjának leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása

15536

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

2.9. A továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása Diákönkormányzat, diákjog Egészségnevelés, mentálhigiéné

Európai tanulmányok FelnĘttoktatás Gyermek- és ifjúságvédelem Gyógypedagógia: Iskolai könyvtár Iskolai testnevelés és sport Kollégiumi és gyermekotthoni nevelés/foglalkozás MĦvészeti nevelés: Környezettudatosságra nevelés Egyéb:

Napközis és tanulószobai foglalkozás Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésoktatás OKJ-ban szereplĘ szakok, szakmák Óvodai nevelés Pedagógia Szakképzés: Szaktárgyi oktatás: Tanító (általános iskola kezdĘ szakasz) Tanügyigazgatás VezetĘképzés

2.10. Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok

számára ajánlott a továbbképzés

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola


Kollégium

Egyéb:


Nem jellemzĘ

2.11. A továbbképzés kötędik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemzĘ igen, éspedig:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15537

A továbbképzés ismeretanyaga kötędik-e valláshoz, világnézethez? nem jellemzĘ igen, éspedig: 2.12. Az a minimum résztvevęi létszám, amelynél a továbbképzés elindul:

FĘ

A személyes megjelenést igénylę foglalkozások csoportlétszáma - A csoportlétszám minimuma:

FĘ


FĘ


2.13. A tanúsítvány kiadója

Az alapító

Az indító




15538

MAGYAR KÖZLÖNY

3.

2009/57. szám

A TOVÁBBKÉPZÉS TARTALMÁRA, SZERKEZETÉRE, PEDAGÓGIAI STRUKTÚRÁJÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

3.1. A program tartalmának és pedagógiai struktúrájának kidolgozottsága 3.1.1. A kérelem ħrlaphoz mellékelt programcsomag részei és a résztvevęi szolgáltatás rendszere 3.1.1.1. A távoktató tananyag tanulási egységenként (a tananyag az alapmédiumon, a tananyag kiegészítĘi az alapmédiumon, illetve kiegészítĘ médiumokon) Kötelezę szerkezeti elemek: 6. Bevezetés (köszöntĘ, célcsoport, célkitĦzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevĘ tanulási útja, tanulási idĘszükséglet, tanulási tanácsok) 7. Tartalomjegyzék 8. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása - A tanulási egység címe - Bevezetés - A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyagprezentáció) - Gyakorló/önellenĘrzĘ feladatok, (ajánlott) megoldás - A beküldendĘ ellenĘrzĘ feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai - A továbbképzés alapmédiumához kapcsolódó kiegészítĘ médiumok, szemléltetĘ anyagok, eszközök - A kötelezĘ és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerzĘ, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetĘség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetĘségük pontos megadása 9. Összefoglalás a teljes tananyaghoz 10. Zárszó 3.1.1.2. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. Kötelezę szerkezeti elemek: 11. Bevezetés (a továbbképzés célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási idĘszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek) 12. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása 13. Gyakorló/önellenĘrzĘ feladatok és megoldásaik 14. EllenĘrzĘ feladatok és értékelési szempontok 15. A tanulás javasolt ütemezése 16. A tanulási idĘszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként 17. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként 18. A kétoldalú kommunikáció módja, formái 19. A személyes megjelenést igénylĘ alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés 20. Összefoglalás, zárszó

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3.1.1.3. Résztvevęi ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése) Kötelezę szerkezeti elemek: 1. A továbbképzés kezdĘ és befejezĘ idĘpontjának meghatározása 2. Feladat leadásának/beküldésének idĘpontja és módja 3. A vizsgák idĘpontja, helyszíne 4. A kétoldalú kommunikáció elĘre meghatározott idĘpontjai, a konzulens neve, elérhetĘsége 5. A kötelezĘ és nem kötelezĘ személyes megjelenést igénylĘ alkalmak idĘpontja, várható idĘtartama, helyszíne 3.1.1.4. A programcsomag mħködését biztosító résztvevęi szolgáltatások rendszerének leírása a) A résztvevę és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere: - Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklĘdés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.) - Konzulensi szolgáltatás (ellenĘrzĘ feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások) - Tanácsadói/mentori szolgáltatás - Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervezĘ, könyvtáros stb.) - Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylĘ formák szervezése stb.) - Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevĘk/teljesítmény nyilvántartása stb.) b) A konzulensi útmutató: - Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendĘ ellenĘrzĘ feladatok lehetséges megoldása stb. 3.1.2. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei Minimális részvétel a személyes megjelenést igénylę kötelezę foglalkozásokon: (A teljes idĘtartam százaléka vagy az alkalmak száma, bizonyos munkaformákon való kötelezĘ részvétel.)

_________________________________________________________________________ Egyéb formai követelmények (a tanulási egységekhez kötĘdĘ ellenĘrzĘ feladatokra valamint a záró ellenĘrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárások, amelyek a tanúsítvány kiadásának feltételeit képezik) _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________

3.2.

A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek A tananyagfejlesztĘkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevĘ személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképzettség) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények pontos meghatározása: _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________

15539

15540

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

A szolgáltatók számának és a résztvevĘk számának aránya (résztvevĘ/konzulens; résztvevĘ/egyéb szolgáltató) számszerĦ meghatározása: _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ 3.3.

A távoktató továbbképzés megvalósításához szükséges tárgyi feltételek meghatározása

A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek: _________________________________________________________________________

A résztvevĘ és az intézmény számára a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.): _________________________________________________________________________

A tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képezĘ) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételek: _________________________________________________________________________

A személyes megjelenést igénylĘ foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzĘi, felszereltsége, szemléltetĘ- és taneszközei) meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése: _________________________________________________________________________

Annak egyértelmĦ meghatározása, hogy a tárgyi feltételek közül melyekrĘl gondoskodik az alapító, melyekrĘl az indító és melyrĘl a résztvevĘ: _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________

2009/57. szám

4.

MAGYAR KÖZLÖNY

MINĘSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A következĘ a 4.1. pontban foglaltakat a program alapítója a Kérelem Ħrlap hivatalos aláírásával tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal azok betartására. (Ezzel a ponttal kapcsolatosan a program alapítójának nincs kitöltési tennivalója.)

4.1. Az alábbi információkat kötelezĘ rendszeresen gyĦjteni a résztvevĘktĘl: -

a program résztvevĘinek a program tartalmával kapcsolatos véleményérĘl (megvalósította-e a célokat, megfelelt-e az elvárásoknak), mennyire voltak újszerĦek a képzésen megismertek, milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése, mennyire voltak megfelelĘek az alkalmazott oktatási módszerekrĘl, teljesíthetĘk voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények, megfelelĘ volt-e az ismeretek ellenĘrzésének módja, hogyan ítélték meg a résztvevĘk az oktatók, gyakorlatvezetĘk munkáját, szaktudását, megfelelĘek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelezĘ irodalom), megfelelĘ volt-e a továbbképzés szervezettsége.

Az indító tájékoztatási kötelezettsége az alapító részére: -

a program résztvevĘinek a programcsomaggal kapcsolatos véleményérĘl, az oktatás tárgyi feltételeirĘl, a meghatározott tanítási-tanulási folyamat alkalmasságáról, a továbbképzés szervezettségérĘl, a konzulensek és egyéb közremĦködĘk (a szervezet) munkájáról, a résztvevĘk ellenĘrzésérĘl és a követelmények teljesítésérĘl.

4.2.

Milyen eszközöket és eljárásokat használjon a program indítója a továbbképzésręl szóló visszajelzések gyħjtésében?

4.3.

Milyen formában és milyen gyakorisággal tájékoztassa az indító az alapítót a begyħjtött információkról?

4.4.

Milyen eljárást követ az alapító, amikor a programot folyamatosan javítja, módosítja a továbbképzés résztvevęinek, oktatóinak és indítóinak visszajelzései alapján?

15541

15542

MAGYAR KÖZLÖNY

4.5.

2009/57. szám

Egyéb feltételek, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minęségét és a minęség javítását

5. A PROGRAM TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE (A terjedelem maximum: 1800 karakter, 30 sor)

Vázlat: a továbbképzés indokoltságának, szükségességének bemutatása; a tematikai egységek és a hozzájuk tartozó módszerek, munkaformák rövid összefoglalása; a továbbképzés specialitásainak kiemelése (terepgyakorlat, hospitálás, utazás, iskolai munka, stb.); az ellenĘrzés, értékelés módja, gyakorisága, a tanúsítvány kiadásának feltételei.

A vázlatpontok a program tartalmának leírása után törlendĘk!

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

KÉRELEM PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM INDÍTÁSI ENGEDÉLYÉNEK KIADÁSÁHOZ Kérjük, hogy számítógéppel töltse ki az Ħrlapot!

1. A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZĘI 1.1. A továbbképzési program megnevezése

1.2. A továbbképzési program alapítója

1.3. A továbbképzési program alapítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma)

2. A TOVÁBBKÉPZÉS SZERVEZĘJE 2.1. A továbbképzést szervezę megnevezése

2.2. A szervezę székhelye Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.3.

A továbbképzési programról tájékoztatást adó személy neve


Helység:

Utca, házszám: Telefon: E-mail cím:

Fax:

15543

15544

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

2.4. Megegyezik-e a továbbképzési program alapítója a továbbképzési program indítójával? (az indítási kérelem 1.2. és 2.1. pontjának összevetése alapján)

igen

nem

igen, más néven az alapító jogutódja

3. A TOVÁBBKÉPZÉS HELYSZÍNE 3.1. Az indítási kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése

Az intézmény pontos címe Az intézmény megnevezése Irányítósz.

Helység

Utca

Házsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

3.2. Ha a kérelmezę a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása elętt legkésębb 30 nappal bejelenti. Az indítási engedély iránti kérelem aláírásával a fenti pont (3.2) betartására a kérelmezĘ kötelezettséget vállal.

2009/57. szám

4. A TOVÁBBKÉPZÉSBEN FOGLALKOZÁST TARTÓK JEGYZÉKE

Név

A program részletes leírásában feltüntetett tematikai egységek megnevezése

ElĘadók, trénerek, foglalkozás-vezetĘk Iskolai végzettsége

Szakképzettsége

Szakterülete

Gyakorlati tapasztalata

Továbbképzésbeli feladata

MAGYAR KÖZLÖNY 15545

15546

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

5. A TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁJA 5.1.

A továbbképzés összóraszáma:

5.2.

A továbbképzés szervezésének formája:

tanfolyami oktatás távoktatás

5.3.

A továbbképzés szervezésének módja, idębeosztása (délelĘtt, délután, pihenĘnapokon stb.)

6. AZ OKTATÁS MEGFELELĘ SZÍNVONALÁNAK BIZTOSÍTÁSA 6.1.

Azoknak az eszközöknek a felsorolása (pl. kérdęív, interjú-vázlat, stb.), amelyekkel a programban részt vevę pedagógusok értékelik a továbbképzési programot.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja

6.2.

Azoknak az eszközöknek a felsorolása, amelyekkel a továbbképzés indítója értékeli a tanfolyam egészét, ezen belül az elęadók, a trénerek, a szervezęk stb. tevékenységét.

A mellékelt eszközök felhasználásának módja

6.3.

Más eszközök, módszerek

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15547

7. A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMRA VONATKOZÓ ADATOK 7.1.

Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint:



Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más:


7.2. A továbbképzés célcsoportja

7.3.

Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola


Kollégium

Egyéb:


Nem jellemzĘ

15548

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám


egyetem

és/vagy

fĘiskola

- Szak: - Szakképzettség: - MegelĘzĘ szakmai gyakorlat: nem szükséges szükséges, éspedig: - Egyéb jelentkezési feltételek: nincs van, éspedig:

7.5. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenęrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása

7.6.

A továbbképzés kötędik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemzĘ igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötędik-e valláshoz, világnézethez? nem jellemzĘ igen, éspedig:

7.7.

A továbbképzés során indítható csoport létszáma - A csoportlétszám minimuma:

fĘ


fĘ


2009/57. szám

7.8.

MAGYAR KÖZLÖNY

A tanúsítvány kiadója

Az alapító

Az indító



8. A TANFOLYAM VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI - Minimum:

,- Ft

- Maximum:

,- Ft

- A részvételi díjon felül a résztvevĘket terhelĘ egyéb költségek felsorolása:

15549

15550

MAGYAR KÖZLÖNY

Kérelem A TOVÁBBKÉPZÉSI JEGYZÉKRE TÖRTÉNĘ FELVÉTELHEZ A kérelmet az indítási engedély kiadását követĘ évtĘl kezdĘdĘen kell benyújtani. Kérjük, hogy számítógéppel töltse ki az Ħrlapot!

1. A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZĘI 1.1. A továbbképzési program megnevezése


1.3. A továbbképzési program indítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma)

2. A TOVÁBBKÉPZÉS SZERVEZĘJE 2.1. A továbbképzést szervezę megnevezése

2.2. A szervezę székhelye Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.3.



Helység:


Fax:

2009/57. szám

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15551

3. A TOVÁBBKÉPZÉS HELYSZÍNE 3.1. A kérelem benyújtásakor ismert helyszín megjelölése Az intézmény pontos címe Az intézmény megnevezése Irányítószám

Helység

Utca

Házszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 3.2. Ha a kérelmezę a továbbképzés helyszínét a kérelem benyújtásakor nem ismeri, a program indítása elętt legkésębb 30 nappal bejelenti.

4.

A TOVÁBBKÉPZÉS FORMÁJA

4.1.

A továbbképzés összóraszáma:

4.2.

A továbbképzés szervezésének formája:

4.3.

A továbbképzés szervezésének módja, idębeosztása

tanfolyami oktatás távoktatás

(délelĘtt, délután, pihenĘnapokon stb.)

5.

A TOVÁBBKÉPZÉS TARTALMÁRA VONATKOZÓ ADATOK

5.1.

A program tartalmának rövid ismertetése

15552

MAGYAR KÖZLÖNY

5.2.

Azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt Munkakörök szerint:



Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató Más:


5.3. A továbbképzés célcsoportja

5.4.

2009/57. szám

Intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés

Óvoda

Általános iskola

Szakiskola

Gimnázium

Szakközépiskola


Kollégium

Egyéb:


Nem jellemzĘ

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15553


egyetem

és/vagy

fĘiskola

- Szak: - Szakképzettség: - MegelĘzĘ szakmai gyakorlat: nem szükséges szükséges, éspedig: - Egyéb jelentkezési feltételek: nincs van, éspedig: 5.6. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenęrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása

5.7.

A továbbképzés kötędik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? nem jellemzĘ igen, éspedig: A továbbképzés ismeretanyaga kötędik-e valláshoz, világnézethez? nem jellemzĘ igen, éspedig:


5.9.

A továbbképzés során indítható csoport létszáma - A csoportlétszám minimuma:

fĘ


fĘ


15554

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

6. A TANFOLYAM VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI - Minimum:

,- Ft

- Maximum:

,- Ft

- A részvételi díjon felül a résztvevĘket terhelĘ egyéb költségek felsorolása:

Dátum:

szervezę aláírása P. H.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A továbbképzés minęségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzése 1.

A TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS JELLEMZĘI



1.3. A továbbképzési program indítási engedélyének száma (az Oktatási és Kulturális Minisztérium határozatának száma)

2.

A TOVÁBBKÉPZÉS SZERVEZĘJE

2.1. A továbbképzést szervezę megnevezése

2.2.

A szervezę székhelye Irányítószám:

Helység:


Fax:

E-mail cím: 2.3.



Helység:


Fax:

15555

15556

MAGYAR KÖZLÖNY

3.

2009/57. szám

AZ INDÍTOTT TOVÁBBKÉPZÉSEK TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE

3.1.

Általános jellemzęk

3.1.1.

A minĘségbiztosítási összesítés mely idĘszakra vonatkozik? 1

3.1.2.

A vizsgált idĘszakban hányszor került sor a továbbképzési program indítására?

3.1.3.

A vizsgált idĘszakban összesen hányan vettek részt a továbbképzésen? ______ fę

3.2.

A továbbképzési program tartalmát érintę információk 2

3.2.1.

Megvalósította-e a továbbképzés a kitĦzött célokat? Megfelelt-e az elvárásoknak? 1

3.2.2.

4

5

2

3

4

5

2

3

4

5

2

3

4

5

Milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése? 1

3.2.4.

3

Mennyire voltak újszerĦek a képzésen megismert információk? 1

3.2.3.

2

Mennyire voltak megfelelĘek az alkalmazott oktatási módszerek? 1

Kérjük, adja meg a vizsgált idĘszak kezdetét és végét! A 3.2. kérdéseket röviden (néhány mondatban) kell megválaszolni a résztvevĘk által kitöltött minĘségbiztosítási kérdĘívek összesítése alapján. Az elégedettséget kérjük, jelezze színkiemeléssel az ötös skálán is, ahol az 1-es a leggyengébb, az 5-ös a legjobb!

1 2

2009/57. szám

3.2.5.

3.2.6.

3.2.7.

MAGYAR KÖZLÖNY

15557

TeljesíthetĘk voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények? 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

2

3

4

5

MegfelelĘ volt-e az ismeretek ellenĘrzésének módja?

Hogyan ítélték meg a résztvevĘk az oktató(k)/gyakorlatvezetĘ(k) munkáját, szaktudását?

1

3.3. A továbbképzési program tárgyi-technikai tapasztalatai3 3.3.1.

MegfelelĘek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelezĘ irodalom?

3.3.2.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

MegfelelĘ volt-e a továbbképzés szervezettsége?

Dátum:

szervezę aláírása P. H. 3

A 3.3. kérdéseket röviden (néhány mondatban) kell megválaszolni a résztvevĘk által kitöltött minĘségbiztosítási kérdĘívek összesítése alapján. Az elégedettséget kérjük, jelezze színkiemeléssel az ötös skálán is, ahol az 1-es a leggyengébb, az 5-ös a legjobb!

15558

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 94/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási elõirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelõirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Adózás elõtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség keretében – a fenntartási kötelezettség mellett – a 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjai alapján támogatásban részesített projektet, valamint a 37. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogcímek alapján támogatásban részesített, jövedelemtermelõ projektet megvalósító kedvezményezett arra vonatkozóan vállal kötelezettséget, hogy a projekt befejezését követõ elsõ üzleti év elsõ napjától számított 3 üzleti éven át – kis- és középvállalkozások esetén 2 üzleti éven át – a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 70. § (2) bekezdésében meghatározott adózás elõtti eredményét a támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint növeli. Az adózás elõtti eredmény növelésére vállalt kötelezettség akkor tekinthetõ teljesítettnek, ha a vállalt növekedési érték a kötelezettség teljes idõtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes üzleti évek adózás elõtti eredménye a kötelezettség idõtartamának minden évében meghaladja a támogatási szerzõdésben szereplõ vállalás mértékének 75%-át. A teljesítés mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt növekmény hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség mértékének meghatározása során bázisértéknek a pályázat benyújtását megelõzõ utolsó lezárt üzleti év beszámolójának adatait kell tekinteni.” (2) Az R1. 9. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Foglalkoztatási kötelezettség keretében – a fenntartási kötelezettség mellett – a 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában, valamint a 35. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jogcímek szerint támogatásban részesített kedvezményezett arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatási szerzõdésben rögzített foglalkoztatotti több-

2009/57. szám

letlétszámot 3 éven, kis- és középvállalkozások esetén 2 éven át fenntartsa. A kötelezettség teljesítése meghatározásának alapját az átlagos statisztikai állományi létszámok adják. A kötelezettség teljesítését leghamarabb a projekt befejezését követõ hónapban, legkésõbb a projekt befejezését követõ hatodik hónapban meg kell kezdeni (feltöltési idõszak). A kötelezettség teljesülése mértékének meghatározása során bázislétszámnak a pályázat benyújtását megelõzõ 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámát kell tekinteni figyelemmel a célelõirányzat korábbi évi forrásaiból, valamit egyéb forrásokból megítélt támogatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettségekre. Az egyes évek foglalkoztatotti többletlétszáma alatt az adott év átlagos statisztikai állományi létszámának és a bázislétszámnak a különbségét kell érteni. A kötelezettség teljesítésének mértékét a ténylegesen teljesült és a vállalt foglalkoztatotti többletlétszám hányadosának százalékban kifejezett értéke adja. A kötelezettség teljesítésének mértékét annak kezdõ idõpontjától számított, egyenként 12 hónapos idõszakokra vonatkozóan, külön meg kell határozni. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése során az átlagos statisztikai állományi létszámban a részmunkaidõben foglalkoztatottak a teljes munkaidõben alkalmazottak törtrészének felelnek meg. A foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthetõ teljesítettnek, ha a vállalt többletlétszám a kötelezettség teljes idõtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes évek átlagos többletlétszáma a kötelezettség idõtartamának minden évében meghaladja a szerzõdésben szereplõ többletlétszám 60%-át. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határértéket arra a foglalkoztatási kötelezettséggel terhelt idõszakra kell elõször alkalmazni, amelyikbe 2009. március 31. esik.”

2. § Az R1. 24. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Amennyiben a kedvezményezett által benyújtott, a tanács által támogatásban részesített pályázat mellékletét képezõ árajánlat költségtételei nem forintban meghatározottak, és a pályázat befogadása, valamint a szerzõdéskötés között eltelt idõszakban az árajánlat devizaneme és a forint hivatalos keresztárfolyamában bekövetkezett változás alapján a forint gyengülése a 15%-ot meghaladta, úgy – a támogatási szerzõdés megkötése vagy módosítása keretében – a kedvezményezett a projekt céljának, valamint a támogatás összegének és intenzitásának változatlanul hagyása mellett kezdeményezheti a tanácsnál a mûszaki tartalom arányos csökkentését.”

3. § Az R1. 25. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(2) Amennyiben a tervezett módosítással a támogatási szerzõdésben rögzített mûszaki tartalom megvalósulása sérülne, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerzõdés módosításához. Amennyiben a tervezett módosítással a vállalt kötelezettségek teljesítése sérülne, de a kötelezettségek teljes idõtartamára vetítve 75%-ot – foglalkoztatási kötelezettség esetén 60%-ot – meghaladó mértékû teljesítés várható, a támogatási döntést hozó szerv csak a támogatás arányos részének visszavonásával járulhat hozzá a támogatási szerzõdés módosításához. A kötelezettségek 75%, foglalkoztatási kötelezettség esetén 60% alatti várható teljesítésével járó szerzõdésmódosítási kezdeményezéshez a támogatási döntést hozó szerv nem járulhat hozzá.”

4. § Az R1. a 25. §-át követõen a következõ új 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) Amennyiben a kedvezményezett az elõre nem tervezhetõ, jelentõsen megváltozott külsõ gazdasági környezet miatt idõlegesen nem tudja teljesíteni a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeit, úgy a támogatási döntést hozó szervtõl írásban kérelmezheti a 9. § (7) és (9)–(11) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését. A kérelemben meg kell jelölni, hogy az melyik támogatási szerzõdéshez kapcsolódik, mely kötelezettség felfüggesztésére irányul, valamint a felfüggesztés kérelmezett kezdõ és befejezõ idõpontját. Emellett részletesen be kell mutatni a vállalt kötelezettségek teljesítését megakadályozó okokat, valamint a kedvezményezett által a felfüggesztés idõtartama alatt tervezett azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettségek eredeti szerzõdéses feltételek szerinti teljesítését a felfüggesztés lejártát követõen. (2) A támogatási döntést hozó szerv döntését megelõzõen – az Államkincstárral együttmûködve, szükség szerint helyszíni ellenõrzéssel egybekötve – meg kell vizsgálni, hogy biztosított-e a kedvezményezett mûködõképessége, a kérelemben bemutatott okok alapján megállapítható-e a kedvezményezett felelõssége, valamint a felfüggesztés lejártát követõen reálisan teljesíthetõk-e a vállalt kötelezettségek. (3) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésérõl a támogatási döntést hozó szerv a kérelem beérkezését követõ 60 napon belül dönt. A felfüggesztés idõtartama nem lehet rövidebb 6, és nem lehet hosszabb 16 hónapnál. A felfüggesztés kezdõ és befejezõ idõpontját naptári napok szerint kell a támogatási szerzõdés módosításában rögzíteni. (4) A támogatási döntést hozó szerv nem függesztheti fel a kötelezettségek teljesítését azon kedvezményezettek esetében, akik – a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtását megelõzõen –

15559

a támogatási szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeiket nem teljesítették. (5) Amennyiben a kedvezményezett számára a 26. § (6) bekezdése szerint támogatási elõleget ítélt meg a támogatási döntést hozó szerv, úgy a kedvezményezett azon projektje kapcsán, amelyhez a támogatási elõleget igénybe vette, felfüggesztés csak abban az esetben alkalmazható, ha a megítélt és felhasznált elõleggel a kedvezményezett maradéktalanul elszámolt a támogatási döntést hozó szerv felé. (6) A kötelezettségek teljesítésének felfüggesztése támogatási szerzõdésenként csak egy alkalommal engedélyezhetõ, a felfüggesztés idõtartamát nem lehet meghosszabbítani. A felfüggesztés idõtartamának lejártát követõen a kedvezményezett köteles a kötelezettségeit a támogatási szerzõdésben vállalt feltételek szerint teljesíteni. (7) A támogatási döntést hozó szerv az általa kötött, 2009. január 1-jén még folyamatban lévõ támogatási szerzõdések számának legfeljebb 40%-ában élhet a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésével. Ezen korlát érvényesítése során a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére irányuló kérelmek beérkezési sorrendjét kell figyelembe venni.”

5. § (1) Az R1. 26. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatás igénybevétele – elõleg esetén az elõleg felhasználásával történõ elszámolást követõen – forrás- és teljesítményarányosan, számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, természetes személytõl történõ ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerzõdés alapján, a pénzügyi teljesítést követõen, utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerzõdésben meghatározott bizonylat alapján történhet. Az igénybe vett elõleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás, természetes személytõl történõ ingatlanvásárlás esetében adásvételi szerzõdés alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.” (2) Az R1. 26. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A célelõirányzat 2008. évi decentralizált keretébõl pályázati rendszerben támogatott projektek likviditásának biztosításához – a tanácshoz benyújtott kérelem alapján és indokolt esetben – támogatási elõleg nyújtható, a projekt megítélt támogatásának legfeljebb 40%-a mértékéig. A tanácsnak a támogatási elõleg folyósításáról szóló döntése során kötelezõ elõbbre sorolni azokat a projekteket, amelyek megvalósításának feltételéül a kedvezményezett foglalkoztatási kötelezettséget vállalt. A támogatási elõleget a támogatási szerzõdés megfelelõ módosítását követõen lehet folyósítani.”

15560

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

6. §

a kötelezettség minden évében meghaladja a 60%-ot, vagy”

(1) Az R1. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatásban részesült jövedelemtermelõ projektek, valamint forgalomképes ingatlanon megvalósuló önkormányzati fejlesztések esetében legalább a támogatással megegyezõ összegû ingatlan jelzálogjog bejegyzésével, bank vagy más, garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával kell biztosítékot nyújtani. Elõleg jóváhagyása esetén az elõleg összegére a felhasználásról történõ elszámolás idõpontjáig biztosítékot kell nyújtani akkor is, ha e rendelet a támogatott projekthez nem ír elõ biztosítéknyújtási kötelezettséget. (2) A támogatás biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog és az esetlegesen azt megelõzõ ranghelyekre bejegyzett jelzálogjogok összege együttesen nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 90%-át. A harmadik, vagy azt követõ ranghelyekre felajánlott ingatlan jelzálogjogok elfogadhatóságáról a támogatási döntést hozó szerv – az ingatlan értékesíthetõsége, forgalmi értéke, valamint a felajánlott ranghelyet megelõzõ ranghelyeken bejegyzett jelzálogjogok összegének mérlegelését követõen – dönt. A jelzálogszerzõdés megkötése és a jelzálogszerzõdéshez kapcsolódóan benyújtott módosítási kezdeményezésekrõl szóló döntések meghozatala során az ingatlan forgalmi értékét három hónapnál nem régebbi, bejegyzett értékbecslõ által kiállított értékbecslés alapján kell megállapítani.”

(2) Az R1. 30. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az igénybe vett támogatás teljes, (3) bekezdés szerinti kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha] „d) az adózás elõtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében 75%-ot meg nem haladó mértékben teljesül, vagy e) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség bármelyik évében 60%-ot meg nem haladó mértékben teljesül, vagy”

(2) Az R1. 28. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A célelõirányzat 39. § (3) bekezdés szerinti jogelõd elõirányzatai terhére nyújtott támogatás kapcsán megkötött támogatási szerzõdések mellékletét képezõ jelzálogszerzõdésekhez kapcsolódó kérelem elbírálása, az esetlegesen szükségessé váló szerzõdésmódosítás során a minisztérium nevében a támogatási döntést hozó szerv, a biztosítékok érvényesítése során pedig az Államkincstár jár el.”

7. § (1) Az R1. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az igénybe vett támogatás arányos része kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás visszavonásával és törlésével jár, ha] „b) az adózás elõtti eredmény növelésére irányuló kötelezettség a kötelezettség teljes idõtartamát tekintve csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben teljesül olyan módon, hogy a teljesítés mértéke a kötelezettség minden évében meghaladja a 75%-ot, vagy c) a foglalkoztatási kötelezettség a kötelezettség teljes idõtartamát tekintve csak részben, de 60%-ot meghaladó mértékben teljesül, olyan módon, hogy a teljesítés mértéke

(3) Az R1. 30. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, nem önkormányzatok kedvezményezettsége esetén a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat másfélszerese. A kamatot a támogatás igénybevételétõl a támogatási döntést hozó szervnek vagy az ügynökségnek a támogatási szerzõdés nem megfelelõ teljesítésérõl való értesülését igazoló dokumentum keltezéséig terjedõ idõszakra kell felszámítani. A támogatási szerzõdés nem megfelelõ teljesítésérõl való értesülést igazoló dokumentum keltezésének helyszíni ellenõrzési jegyzõkönyv esetén a jegyzõkönyv aláírásának dátumát, a (2) bekezdés g) pontjában szereplõ eljárások esetén az eljárás megindulásáról tájékoztató Cégközlöny dátumát kell tekinteni. A kamat összegét – az ügynökséggel együttmûködve – az Államkincstár határozza meg.” (4) Az R1. 30. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Abban az esetben, ha a támogatás és kamatai befizetésére a (4) bekezdésben rögzített határidõn túl kerül sor, a kötelezettség teljes összegére a határidõtõl a 31. § szerinti részletfizetési kezdeményezés támogatási döntést hozó szervhez vagy ügynökségéhez történõ igazolható beérkezéséig, ilyen kezdeményezés hiányában a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat felével megegyezõ mértékû késedelmi kamatot kell felszámítani. Abban az esetben, ha a kedvezményezett nem önkormányzat, a visszafizetési kötelezettség maradéktalan teljesítéséig a késedelemmel érintett naptári félévet megelõzõ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat harmadával megegyezõ mértékû késedelmi kamatot kell felszámítani.”

8. § Az R1. 31. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A 39. § (3) bekezdés szerinti jogelõd elõirányzatok terhére nyújtott támogatás részleges vagy teljes visszavonásából adódó visszafizetési kötelezettség részletekben történõ teljesítése iránt benyújtott kérelmek elfogadásáról,

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

valamint a visszafizetés idõbeli ütemezésérõl a támogatási döntést hozó szerv saját hatáskörében eljárva, az e §-ban foglaltaknak megfelelõen dönt.”

9. § Az R1. 34. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A pályázati rendszerek mûködtetésére fordítható (1) bekezdés szerinti forrás 90%-a a (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötését követõen, 10%-a a megállapodásban szereplõ beszámolási kötelezettség teljesítését követõen folyósítható.”

10. § Az R1. 35. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A célelõirányzat 2008. évi központi keretének terhére elõleg folyósítható a) az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti jogcímek alapján megítélt támogatásokhoz a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig; b) az (1) bekezdés i) pontja alapján a lebonyolító partner szervezet részére a támogatás legfeljebb 100%-a mértékéig.”

11. § (1) Az R1. 36. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter az 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján, a központi keretbõl a 35. § (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosított források terhére JESSICA-típusú, visszaforgó rendszerû támogatást nyújthat megyei jogú városok és fõvárosi kerületek önkormányzatainak többségi tulajdonában álló, az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz illeszkedõ fejlesztések megvalósításáért felelõs gazdasági társaságok részére gazdasági, közösségi funkciókat, városi funkciókat, valamint a közszféra funkcióinak megerõsítését szolgáló, mintaprojekt jellegû projektjeinek megvalósítása érdekében, amelyek célja: a) kereskedelmi, gazdasági szereplõk ösztönzése a várossal való szerves együttmûködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem elõtt tartva; b) a helyi identitást, közösségformálást erõsítõ terek, létesítmények fejlesztése; c) az élhetõ város vagy városrész központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minõségének fejlesztése; d) a közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erõsítése; e) a környezettudatosságot erõsítõ és a helyi foglalkoztatást javító fejlesztések megvalósítása.”

15561

(2) Az R1. 36. § (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Források rendelkezésre állása esetén, második forduló keretében a miniszter a felhívást 2009. június 30-ig ismételten közzéteheti. A második fordulóban a pályázatok benyújtási határideje 2009. szeptember 30.” (3) Az R1. 36. § (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Második forduló esetén a miniszter – a Szakértõi Bizottság javaslata alapján – 2009. november 15-ig dönt a források odaítélésérõl.” (4) Az R1. 36. § (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A visszatérítendõ támogatásokra a 6. § (6) bekezdésében szereplõ szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:] „c) a mintaprojektek likviditásának biztosításához a 35. § (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatási elõleg kérelem alapján igényelhetõ. A kérelemrõl a (3) bekezdés szerinti tevékenysége során a Szakértõi Bizottság döntési javaslatot készít.” (5) Az R1. 36. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (3) bekezdés alapján megítélt támogatás felhasználására a minisztérium és a kedvezményezett szerzõdést köt. A szerzõdésben rendelkezni kell a támogatások lehívásának ütemezésérõl, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén a jogkövetkezményekrõl, beleértve jelentõs mértékû késedelem esetén a támogató elállási jogát.”

12. § Az R1. 39. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A célelõirányzat jogelõd elõirányzatai az alábbiak: a) terület- és régiófejlesztési célelõirányzat; b) vállalkozási övezetek támogatása célelõirányzat; c) kistérségi támogatási alap; d) térség- és település-felzárkóztatás célelõirányzat; e) területfejlesztési célelõirányzat. (4) A jogelõd elõirányzatok terhére hozott, munkahely-megtartási kötelezettséggel járó támogatási döntések esetében a foglalkoztatási kötelezettség akkor tekinthetõ teljesítettnek, ha a vállalt létszám a kötelezettség teljes idõtartamára számított átlagban teljesül, és az egyes évek átlagos létszáma a kötelezettség idõtartamának minden évében meghaladja a szerzõdésben szereplõ létszám 85%-át. (5) A jogelõd elõirányzatok központi kerete terhére megítélt támogatások esetében a kötelezettségek teljesítésének 25/A. § szerinti felfüggesztésérõl a miniszter dönt.”

15562

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

13. §

15. §

A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 7. §-a a következõ (8)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha jogszabályváltozás vagy hatósági intézkedés miatt a támogatással folyamatban lévõ beruházás mûszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, úgy indokolt esetben a kedvezményezett kérheti a beruházás mûszaki tartalmának módosítását. A kérelmek engedélyezésérõl a támogatási döntést hozó szerv dönt. E döntéseirõl a támogatási döntést hozó szerv a döntést követõ 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja a minisztert. (9) A (8) bekezdés szerinti mûszaki tartalom módosítására irányuló kérelemben az önkormányzat, társulás a) ismerteti a beruházás mûszaki tartalmának megváltoztatását elõidézõ okokat és körülményeket, b) bemutatja a támogatási szerzõdés mellékletét képezõ, a fejlesztés támogatott mûszaki tartalmát és költségeit, a fejlesztés pénzügyi forrásait bemutató táblázatok módosított, tételesen kitöltött tartalmát, valamint mellékeli c) a hatósági intézkedést alátámasztó dokumentumot, és d) szükség esetén az illetékes hatóság engedélyének hiteles másolatát. (10) A beruházás mûszaki tartalmának változtatásából származó többletköltség miatt a kedvezményezettet a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további támogatás nem illeti meg.”

Az R2. 11. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI és TEUT elõirányzatok esetében támogatási elõleg adható a megítélt támogatás legfeljebb 40%-a mértékéig. A támogatás igénybevétele – elõleg esetén az elõleg felhasználásával történõ elszámolást követõen – forrás- és teljesítményarányosan, számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, a pénzügyi teljesítést követõen, utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beruházás esetén az elszámolás a támogatási szerzõdésben meghatározott bizonylat alapján történhet. Az igénybe vett elõleg felhasználása számla, fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján igazolható, amennyiben ezek pénzügyi teljesítése megtörtént.”

14. § Az R2. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a kedvezményezett a) a támogatási szerzõdésben rögzített tervezett kezdéshez képest, vagy b) a támogatási szerzõdés mindkét fél által történõ aláírásához képest (ha ez késõbbi, mint a támogatási szerzõdésben rögzített tervezett kezdési idõpont) 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, vagy nem kezdeményezi a támogatás – vagy a támogatás egy részének – igénybevételét, és késedelmét ezen idõ alatt igazolható módon írásban a Tanácsnál nem menti ki, a támogatási döntés érvényét veszti. A Tanács errõl mind a kedvezményezettet, mind az Igazgatóságot értesíti. Kivételt képeznek ez alól a közbeszerzési eljárás kapcsán folyamatban lévõ jogorvoslati eljárás miatt, vagy az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt meg nem kezdhetõ beruházások. (3) A fejlesztés befejezési idõpontját úgy kell megállapítani, hogy a fejlesztés befejezése és az azt követõ elszámolás a 12. § (1) bekezdésben meghatározott elszámolási határidõre biztosítva legyen.”

16. § Az R2. 14. §-a a következõ (8)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(8) Amennyiben a (2) vagy (4) bekezdésében foglaltak szerinti visszavonásból adódó visszafizetési kötelezettség egy összegben történõ teljesítése a kedvezményezett gazdálkodását súlyosan veszélyeztetné, a kedvezményezett a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétõl számított 30 napon belül benyújtott kérelme esetén lehetõség van a kötelezettség részletekben történõ teljesítésére. A részletfizetési kérelem elfogadásáról, valamint a törlesztés idõbeli ütemezésérõl a támogatási döntést hozó szerv dönt. (9) A visszafizetés futamideje nem lehet hosszabb 36 hónapnál. A törlesztési ütemezéshez kapcsolódóan meghozott döntése során a támogatási döntést hozó szerv elfogadhat türelmi idõszakot, a törlesztés futamideje azonban ezzel együtt sem haladhatja meg a 36 hónapot. (10) A visszafizetés ütemezését a támogatási szerzõdés módosításában kell rögzíteni. A támogatási szerzõdés ilyen irányú módosításában szerepelnie kell, hogy a visszafizetési kötelezettség egyszeri, 30 napot meg nem haladó késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel érintett összeg után a (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat kerül a késedelem idõtartamára felszámításra. (11) A teljes fennálló tartozás esedékessé válik, és annak összegét a befizetés napjáig terjedõ idõszakra számított (7) bekezdés szerinti késedelmi kamat terheli, amennyiben a döntéstõl számított 30 napon belül a (10) bekezdés szerinti, kamattal növelt összegû részlet visszafizetésére nem kerül sor, vagy a kedvezményezett második alkalommal késedelembe esik.”

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 17. §

Az R2. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatok jogelõd elõirányzatai az alábbiak: a) önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (céljellegû decentralizált támogatás) elõirányzat; b) területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása elõirányzat; c) a leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatásának támogatása elõirányzat; d) települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása elõirányzat; e) települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása elõirányzat.”

15563

A Kormány 95/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 51. § a)–b), valamint j)–k) pontjában, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

18. §

1. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A Kat. 9. §-ának megfelelõen a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései elõkészítéséért, a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) mint a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. § (1) bekezdése szerinti tárcaközi bizottság a felelõs. (2) Az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének, valamint a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 46. §-ának megfelelõen a KKB hatásköre nem terjed ki a Magyar Honvédségre, a polgári védelem és a polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataira, a honvédelmi szempontból fontos kritikus infrastruktúrák védelmére, illetve az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározott egyéb honvédelmi feladatra.”

(2) Az R1. és R2. e rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévõ támogatási ügyekre is alkalmazni kell. (3) Az R1. e rendelet a) 3. §-ával megállapított 25. § (2) bekezdésében, b) 4. §-ával megállapított 25/A. §-ában, c) 5. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdésében, d) 6. §-ával megállapított 28. § (1), (2) és (7) bekezdésében, e) 7. §-ával megállapított 30. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, valamint (3) és (5) bekezdésében, f) 8. §-ával megállapított 31. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseit az R1. e rendelet 12. §-ával megállapított 39. § (3) bekezdése szerinti jogelõd elõirányzatokhoz kapcsolódó folyamatban lévõ támogatási ügyekre is megfelelõen alkalmazni kell. (4) Az R2. e rendelet a) 13. §-ával megállapított 7. § (8)–(10) bekezdésében, b) 16. §-ával megállapított 14. § (8)–(11) bekezdésében foglalt rendelkezéseit az R2. e rendelet 17. §-ával megállapított 28. § (3) bekezdése szerinti jogelõd elõirányzatokhoz kapcsolódó folyamatban lévõ támogatási ügyekre is megfelelõen alkalmazni kell. (5) Az 1–17. § e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.


2. § Az R. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A KKB: a) elnöke: a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, b) tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a hon-

15564

MAGYAR KÖZLÖNY

védelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a rendészetért, valamint a vízgazdálkodásért felelõs miniszter, vagy az általa megbízott állami vezetõ. (2) A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz: a) a KKB Titkársága vezetõje, b) a KKB Tudományos Tanács elnöke, c) az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) fõigazgatója. (3) A KKB ülésén a KKB elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal vesz(nek) részt: a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fõigazgatója, b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, c) a Honvéd Vezérkar fõnöke, d) a KKB Operatív Törzs vezetõje, e) a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, f) a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, g) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) fõigazgatója, h) az országos fõállatorvos, i) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, j) az Országos Mentõszolgálat fõigazgatója, k) az országos rendõrfõkapitány, l) az országos tisztifõorvos, m) a vám- és pénzügyõrség országos parancsnoka, n) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság fõigazgatója, o) azon megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplõ kérdés érint, továbbá p) a KKB elnöke által meghívott szakemberek. (4) A (3) bekezdésben felsoroltak meghívására a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezésére, és a KKB elnökének döntése alapján is sor kerülhet. (5) A KKB elnökét akadályoztatása esetén – általános helyettesítési jogkörrel – a rendészetért felelõs miniszter helyettesíti. A rendészetért felelõs miniszter az általános helyettesítési jogkörében végzett tevékenységérõl a KKB elnökét tájékoztatja. (6) A KKB tagjait akadályoztatásuk esetén a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezetõ, a tanácskozási joggal rendelkezõ személyeket szervezetszerû helyettesük képviseli, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg.”

3. § (1) Az R. 3. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/57. szám

„(1) A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és védekezési munkabizottságot mûködtet. (2) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzse a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium bázisán, Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán mûködik. A KKB Titkársága mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium, a KKB Veszélyhelyzeti Központ mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az OKF, míg a KKB Operatív Törzs mûködését együttesen biztosítják. A (8) bekezdésben meghatározott esetben a KKB Operatív Törzs az OKF-en is mûködhet. (3) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzs vezetõjét a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetõjét az OKF fõigazgatója nevezi ki. (4) A KKB Titkársága: a) elõkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyrõl havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t, c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját.” (2) Az R. 3. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság mûködésének megkezdéséig végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések elõkészítését, és javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett miniszterek részére.” (3) Az R. 3. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság mûködésének megkezdését követõen a KKB elnöke által meghatározott, a katasztrófákkal összefüggõ lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el.”

4. § Az R. 5. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Katasztrófahelyzetben a KKB döntés-elõkészítõ szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottság koordinálja. (2) Az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az elsõ helyi felelõsségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és mûködtet – különösen – a következõ esetekben:

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért, b) a rendkívüli idõjárási helyzetben történõ védekezés irányítására a közlekedésért, c) a veszélyhelyzeti szintet elérõ környezetkárosodás – felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezõdése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok – felszámolásának irányítására a környezetvédelemért, d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért, e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért, f) a Kat. 3. § w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem mûködése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – ipari létesítményekben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkezõ – veszélyhelyzeti szintet elérõ esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos – szénhidrogén kitermelésben bekövetkezõ – veszélyhelyzeti szintet elérõ esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért, i) a tömeges méretû migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért, j) a humán járványok megelõzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért, k) a veszélyhelyzeti szintû hõhullám idõszakára az egészségügyért, l) az állati eredetû járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelõzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért, m) a veszélyhelyzeti szintet elérõ légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért, n) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkezõ események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért való felelõssége körében.”

5. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

15565

„(1) A védekezési munkabizottság vezetõje az 5. § szerint védekezési munkabizottságot létrehozó és mûködtetõ miniszter által kijelölt vezetõ beosztású személy. Az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti védekezési munkabizottságot az OAH fõigazgatója, az 5. § (2) bekezdés e)–f) pontja szerinti védekezési munkabizottságot az OKF fõigazgatója vezeti. A védekezési munkabizottság tagjai az érintett minisztériumok és más központi államigazgatási szervek vezetõi által kijelölt szakemberek.” (2) Az R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A védekezési munkabizottság és a KKB Operatív Törzs nukleáris veszélyhelyzetben a KKB elnökének intézkedésére a KKB összehívása nélkül is mûködhet.” (3) Az R. 6. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A védekezésre való felkészülés érdekében a KKB Operatív Törzs és a védekezési munkabizottságok a KKB által meghatározottak szerint gyakorlatot, illetve a teljes katasztrófavédelmi irányítási rendszert érintõen rendszergyakorlatot tartanak.”

6. § Az R. a 6. §-t követõen a következõ címmel és 6/A. §-sal egészül ki: „A KKB mûködése. A KKB elnökének és tagjainak a KKB mûködésével kapcsolatos feladatai 6/A. § (1) A KKB – tagjai kétharmadának szavazatával – maga határozza meg ügyrendjét. (2) A KKB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést. (3) A KKB tevékenységét a KKB elnöke irányítja. (4) A KKB elnöke: a) vezeti a KKB üléseit, b) felügyeli a rendelkezésére bocsátott költségvetési források felhasználását, irányítja a bizottsági szintû nemzetközi együttmûködést, c) figyelemmel kíséri ca) a KKB határozatainak és az érintett szervek, szervezetek együttmûködésének megvalósulását, cb) a Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megelõzés és a felkészülés éves nemzeti terve elõkészítését, a kapcsolódó költségvetések tervezését, cc) az országos katasztrófavédelmi információs rendszer létrehozásáról, a KKB Kommunikációs és Információs Központjának kiépítésérõl és mûködtetésérõl szóló javaslatok megvalósulását,

15566

MAGYAR KÖZLÖNY

cd) a tudományos kutató, elemzõ és értékelõ tevékenységet, ce) a védekezés irányítása során a kialakult veszélyhelyzetrõl beérkezõ információk folyamatos elemzését és az ezek alapján tett intézkedéseket, cf) a következmények felszámolása és a helyreállítás során jelentkezõ feladatok végrehajtását, a kárfelmérést, továbbá a kormányzati pénzeszközök, valamint a segélyek hatékony felhasználását, cg) az Országos Sugárfigyelõ Jelzõ és Ellenõrzõ Rendszer tevékenységét, ch) a lakossági tájékoztatási feladatok végrehajtását, különös tekintettel a médiával való együttmûködésre. (5) A KKB tagjai: a) irányítják szakterületükön a megelõzés védelmi feladatai ágazati végrehajtását, a védekezési tervek elkészítését, b) a költségvetési tervezés rendszerében javaslatot tesznek az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek mûködéséhez szükséges pénzügyi feltételek biztosítására, c) biztosítják a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérõ- és ellenõrzõ rendszerek összehangolt mûködtetését, d) javaslatot tesznek az ágazat katasztrófavédelemben részt vevõ szerveinek és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkezõ civil szervezetek közül a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttmûködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteknek a kijelölésére, a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataik meghatározására, e) folyamatosan figyelemmel kísérik a szakterületükön jelentkezõ katasztrófaveszélyt jelentõ jelenségeket, folyamatokat, intézkednek a veszély elhárításáról, illetõleg megteszik a szükséges intézkedéseket a feladatok kimunkálására, végrehajtására, és ezekrõl tájékoztatják a KKB elnökét, f) folyamatosan ellenõrzik ágazatuk katasztrófa elhárítással kapcsolatos feladatainak végrehajtását, g) irányítják az ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttmûködést, h) kijelölik a védekezési munkabizottságok vezetõit, i) intézkednek az adott minisztériumban létrehozott védekezési munkabizottságok mûködési okmányainak elkészítésére, j) biztosítják a védekezési munkabizottságok mûködésének feltételeit, és meghatározzák mûködésük helyét.”

7. § Az R. 8. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/57. szám

(A védekezésre való felkészülés és a megelõzés során a KKB:) „c) értékeli az elõzõ év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttmûködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az elõzõ évi felkészülés tapasztalatait, errõl, illetve a következõ év katasztrófavédelmi, felkészülési, megelõzési feladatairól, a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi gyakorlatairól, a következõ évek ezirányú tevékenységének fõ irányairól évente elõterjesztést készít a Kormány részére,”

8. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A KKB-t a védekezésre való felkészülés idõszakában az éves feladattervnek megfelelõen a KKB elnöke hívja össze.”

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 18. §-a és az azt megelõzõ cím, valamint a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (4) bekezdése. (3) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 13. § (2) bekezdés k) pontjában „az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelõs” szöveg, 12. § (1) bekezdés felvezetõ szövegében „Az önkormányzati és területfejlesztési” szövegrész helyébe „A katasztrófák elleni védekezésért felelõs” szöveg, 17. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdés f)–g) és j) pontjában az „az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 17. § (2) bekezdés felvezetõ szövegében „Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium” szövegrész helyébe „A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 4. §-ában az

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) vezetõje” szövegrész helyébe az „OAH fõigazgatója” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „Országos Atomenergia Hivatal” szövegrész helyébe az „OAH” szöveg, 11. § (3) bekezdés a) pontjában a ,,Koordinációs Titkárságon” szövegrész helyébe a ,,KKB Titkárságán” szöveg, 17. § (2) bekezdés i) pontjában a ,,KKB állandó Koordinációs Titkárságának” szövegrész helyébe a ,,KKB Titkárságának” szöveg, 8. § (2) bekezdés d) pontjában a ,,minisztériumok, országos hatáskörû szervek” szövegrész helyébe a ,,minisztériumok és más központi államigazgatási szervek” szöveg, 17. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdés felvezetõ szövegében „az országos hatáskörû szervek” szövegrész helyébe a ,,más központi államigazgatási szervek” szöveg, 17. § (3) bekezdés a) pontjában az „(országos hatáskörû szervek) és” szövegrész helyébe a ,, ,más központi államigazgatási szervek, valamint” szöveg, 14. § (1) bekezdés c) pontjában „a megyei” szövegrész helyébe „az illetékes” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a ,,Veszélyhelyzeti Központ” szövegrész helyébe a ,,KKB Veszélyhelyzeti Központ” szöveg, 3. § (6) bekezdésében „Az Operatív Törzs” szövegrész helyébe „A KKB Operatív Törzs” szöveg, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében „az Operatív Törzs” szövegrész helyébe „a KKB Operatív Törzs” szöveg lép. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Korm. rendelet 4. §-át megelõzõ „A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetõjének illetékes helyettese” cím helyébe „A miniszter (kormánybiztos) feladatai” cím, 4. § (1) bekezdésében „a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: árvízvédelmi biztos)” szövegrész helyébe „a kormánybiztos” szöveg, 4. § (3) bekezdés felvezetõ szövegében „a miniszter – akadályoztatása esetén az ál-

15567

lamtitkár – mint a KKB vezetõje illetékes helyettesének” szövegrész helyébe „a kormánybiztos” szöveg lép. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete a 2008–2012 közötti idõszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetésérõl Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a Kormány a következõket rendeli el: 1. § A Nemzeti Kiosztási Listát e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

15568

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

Melléklet a 96/2009. (IV. 24.) Korm. rendelethez Nemzeti Kiosztási Lista I. A villamos energia termelésre vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista a 2008–2009 közötti évekre

Üzemeltetõ neve

Létesítmény neve

Létesítmény címe

Kibocsátási engedélyazonosító

I/a. VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS

Kibocsátási egység

11 993 122

AES Borsodi Energetikai Kft.

AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Erõmû

3580 Tiszaújváros, Jedlik Ányos u.

UHG5377-1-04

233 185

AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hõerõmû

AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hõerõmû

3704 Kazincbarcika, Ipari u. 4.

UHG5288-1-04

156 306

AES Tisza Erõmû Kft.

AES Tisza Erõmû Kft.

3580 Tiszaújváros, Verebély u. 2. UHG5332-1-04

790 781

Bakonyi Bioenergia Kft.

Bakonyi Bioenergia Kft. 11–12. sz. kazán

8400 Ajka, Gyártelep

UHG5322-1-04

16 558

Bakonyi Erõmû ZRt.

Bakonyi Erõmû ZRt. Ajkai Hõerõmû

8401 Ajka, Gyártelep

UHG5317-1-04

302 996

Budapesti Erõmû ZRt.

Budapesti Erõmû ZRt. Kelenföldi 1117 Budapest, Budafoki u. 52. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû

UHG5182-1-04

332 714


Budapesti Erõmû ZRt. Kispesti Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû

1182 Budapest, Nefelejcs u. 2.

UHG5248-1-04

253 308


Budapesti Erõmû ZRt. Újpesti Kombinált Ciklusú Gázturbinás Hõszolgáltató Erõmû

1045 Budapest, Tó u. 7.

UHG5250-1-04

270 628

Csepeli Áramtermelõ Kft.

Csepel II. KCGT Erõmû

1211 Budapest, Gyepsor u. 1.

UHG5197-1

469 500

Debreceni Kombinált Ciklusú Erõmû Kft.

Debreceni Kombinált Ciklusú Erõmû Kft.

4030 Debrecen, Mikepércsi út 1.

UHG5210-1

228 771

Dunamenti Erõmû ZRt.

Dunamenti Erõmû ZRt.

2440 Százhalombatta, Erõmû u. 2.

UHG5300-1-04

1 715 819

ISD POWER Energiatermelõ és Szolgáltató Kft.

ISD POWER Erõmû

2400 Dunaújváros, Vasmû tér 1–3.

UHG5295-1

1 077 155

Magyar Villamos Mûvek ZRt.

Lõrinci Gázturbinás Erõmû

3022 Lõrinci, Külterület.

UHG5235-1-04

1 637


Litéri Gázturbinás Erõmû

8196 Litér, Külterület.

UHG5245-1-04

1 064


Sajószögedi Gázturbinás Erõmû

3599 Sajószöged, Külterület.

UHG5246-1-04

939

Mátrai Erõmû ZRt.

Mátrai Erõmû ZRt. Visontai Erõmû

3272 Visonta, Erõmû u. 11.

UHG5119-1-04

4 610 036

Pannon Hõerõmû Energiatermelõ, Pannon Hõerõmû ZRt. Pécsi Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt. Erõmû

7630 Pécs, Edison u. 1.

UHG5154-1-04

265 611

Vértesi Erõmû ZRt.

2841 Oroszlány, Külterület, Pf. 23.

UHG5198-1-04

1 266 114

Vértesi Erõmû ZRt. Oroszlányi Erõmû

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15569

II. A villamos energia termelés kivételével az egyes ágazatokra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Lista a 2008–2012 közötti évekre Üzemeltetõ neve

Létesítmény neve

I/b. LAKOSSÁGI ÉS KÖZÜLETI TÁVHÕ TERMELÉS Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Alfa-Nova Kft. Szekszárdi Tervezõ és Vállalkozó Kft. Területi Igazgatóság Déli Fûtõmû Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Alfa-Nova Kft. Szolnoki Területi Tervezõ és Vállalkozó Kft. Igazgatóság Széchenyi Fûtõmû Alfa-Nova Energetikai Fejlesztõ, Alfa-Nova Kft. Szolnoki Területi Tervezõ és Vállalkozó Kft. Igazgatóság József Attila Fûtõmû ALFEN Almásfüzitõi Energetikai ALFEN Almásfüzítõi Energetikai és Szolgáltató Kft. és Szolgáltató Kft. Budaörsi Településgazdálkodási Fûtõmû Kft. Budapesti Erõmû ZRt. Budapesti Erõmû ZRt. Révész Fûtõmû Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Észak-budai Fûtõmû

1 518 933 12 669

5000 Szolnok, Széchenyi Krt. 2.

UHG5258-1-04

7 145

5000 Szolnok, Baross G. út 70.

UHG5259-1-04

4 727

2931 Almásfüzitõ, Fõ út 1.

UHG5149-1

8 976

2040 Budaörs, Lévai u. 37.

UHG0288-1

6 712

1138 Budapest, Révész u. 18.

UHG5251-1-04

43 446

1030 Budapest, Kunigunda utca 49. 1032 Budapest, Zápor utca 70. 1158 Budapest, Késmárk utca 8–10. 1173 Budapest, Gyökér utca 63–65. 1144 Budapest, Füredi út 53–63. 1173 Budapest, Gyökér u. 45.

UHG5163-1

77 741

UHG5165-1 UHG5166-1

52 819 39 701

UHG5167-1

9 872

UHG5168-1 UHG0352-1

42 651 24 431

1158 Budapest, Késmárk u. 2/4 1211 Budapest, Gyepsor u. 1. 9300 Csorna, Barbacsi út 1.

UHG0247-1-05 UHG5312-1 UHG5289-1-04

54 696 2 432 7 310

4030 Debrecen, Mikepércsi út 1. 9027 Gyõr, Kandó Kálmán u. 13. 9400 Sopron, Somfalvi út 3. 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 92. 3300 Eger, Malomárok u. 28.

UHG5232-1-04 UHG5224-1-04 UHG5221-1-04 UHG5339-1-04

72 223 39 187 32 159 84 006

UHG5375-1-04

8 946

Gyõrhõ Kft. Rozgonyi u.-i fûtõerõmû HEBÜ Kft. Szegedi Telephely

9028 Gyõr, Rozgonyi u. 44.

UHG5228-1-04

126 944

6724 Szeged, Damjanich u. 21.

UHG5394-1

Kanizsai utcai Fûtõmû

7400 Kaposvár, Kanizsai utca 27. UHG5326-1-04

Budapesti Távhõszolgáltató Rt.

Rákoskeresztúri Fûtõmû

Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Calllis-R Energetikai Rt.

Füredi úti Fûtõmû Rákoskeresztúri Gázmotoros Fûtõerõmû Újpalotai Gázmotoros Erõmû PTVM kazánház Csornahõ Csornai Hõszolgáltató Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft.

Hõszolgáltató és Energetikai Berendezéseket Üzemeltetõ Kft. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelõ és Szolgáltató ZRt. Kazinc Therm Fûtõerõmû Kft. Kecskeméti TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. Kecskeméti TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. Komlói Fûtõerõmû ZRt. Magyar Villamos Mûvek ZRt. MESZ Mosonmagyaróvár Energia Szolgáltató Kft. Miskolci Hõszolgáltató Kft.


UHG5256-1-04

Óbudai Fûtõmû Újpalotai Fûtõmû

Egri Vagyonkezelõ és Távfûtõ ZRt. Gyõrhõ Gyõri Hõszolgáltató Kft.

Kibocsátási engedélyazonosító

7100 Szekszárd, Sárvíz u. 4.

Budapesti Távhõszolgáltató Rt. Budapesti Távhõszolgáltató Rt.

CHP Erõmû Kft. Csepeli Erõmû Kft. Csornahõ Csornai Hõszolgáltató Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft. E.ON. Energiatermelõ Kft.


EVAT ZRt. Fûtõerõmû

Kazincbarcika Fûtõerõmû 3700 Kazincbarcika, Gorkij u. 1. TERMOSTAR Hõszolgáltató Kft. 6000 Kecskemét, Szultán u. 1. Szultán utcai fûtõmû Széchenyivárosi fûtõmû 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 4. Komlói Fûtõerõmû ZRt. 7300 Komló, Bem József u. 24 Tatár utcai Gázmotoros Erõmû 3531 Miskolc, Tatár utca 27. MESZ Mosonmagyaróvár Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Erõmûve Timföldgyári u. 1. Miskolci Hõszolgáltató Kft. 3535 Miskolc, Diósgyõri Fûtõmû Bánki Donát u. 15–17.

7 244 14 307

UHG5234-1 UHG5488-1

47 803 15 449

UHG5713-1

30 877

UHG5388-1-04 UHG5236-1-04 UHG5292-1

29 791 61 024 29 707

UHG5379-1

5 239

15570

MAGYAR KÖZLÖNY

Üzemeltetõ neve

Létesítmény neve

Miskolci Hõszolgáltató Kft.

Miskolci Hõszolgáltató Kft. Hõtermelõ üzem Ózdi Távhõtermelõ és Szolgáltató Ózdi Távhõ Kft. Kft. Tisza-Therm Fûtõerõmû Kft. Tiszaújvárosi Fûtõerõmû SINESCO Energiaszolgáltató Kft. SOTÁV Kft. telephelyén mûködõ gázmotoros erõmû Sopron Holding Vagyonkezelõ Sopron Holding Vagyonkezelõ ZRt. ZRt. Kõfaragó téri Fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szeged Észak I/A fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szeged Észak I/B fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szeged Felsõváros I. fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szeged Felsõváros II. fûtõmû Szegedi Hõszolgáltató Kft. Szegedi Hõszolgáltató Kft. Rókusi Fûtõmû Székesfehérvári Fûtõerõmû Kft. Székesfehérvári Fûtõerõmû Kft. Szombathelyi Távhõszolgáltató Kft. Tarjánhõ Szolgáltató Elosztó Kft. Tatabánya Erõmû Kft. Termidor Kft.

Szombathelyi Távhõszolgáltató Kft. – Vízöntõ u. Városi Fûtõmû Tatabánya Erõmû Kft. Termidor Kft. Tallér úti Fûtõmûve Alsóvárosi Fûtõmûve Várpalota Hétvezér utcai Fûtõmû Fûtõmû

Váci Távhõszolgáltató Kft. Várpalotai Közüzemi Kft. VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Zugló-Therm Energiaszolgáltató Füredi úti Gázmotoros Kft. Blokkfûtõerõmû I/c. SAJÁT CÉLÚ TÜZELÕBERENDEZÉSEK ÉS IPARI TÁVHÕ Agrana-Juice-Magyarország Kft. Agrana-Juice-Magyarország Kft. Vásárosnaményi almalé üzem Agrana-Juice-Magyarország Kft. Agrana-Juice-Magyarország Kft. Anarcsi Almaléüzem Riegel Pharma Gyógyszer és Riegel Pharma Kft. „FA” Vegyészeti Termékeket Gyártó és Energiaüzem kazánház Forgalmazó Kft. „FA” EVONIK Agroferm EVONIK Agroferm ZRt. Fermentációipari ZRt. Energiaellátás Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyûfémmû Kft. BC-Erõmû Kft. Borsodchem NyRt. Borsodi Sörgyár Zrt. Budapest Airport ZRt. Bunge Növényolajipari Rt. Columbian Tiszai Koromgyártó Kft. ISD POWER Energiatermelo és Szolgáltató Kft.


2009/57. szám Kibocsátási engedélyazonosító


3530 Miskolc, Tatár u. 29/a.

UHG5522-1

60 025

3600 Ózd, Zrínyi út 3.

UHG5325-1

24 109

3580 Tiszaújváros, Tisza út 1/D. 9400 Sopron, Hõközpont u. 2.

UHG1814-1-05 UHG5589-1

32 322 36 096

9400 Sopron, Hõközpont u. 2.

UHG5237-1-04

7 266

6724 Szeged, Vág u. 4. 6723 Szeged, Temetõ u. 6723 Szeged, Vajda u. 6723 Szeged, Tápai u. 6723 Szeged, Fûtõmû u.

UHG2662-1-05 UHG2663-1-05 UHG2664-1-05 UHG2665-1-05 UHG2666-1-05

5 749 11 477 4 980 12 611 7 447

8000 Székesfehérvár, Királysor 1/b 9700 Szombathely, Vízöntõ u. 7.

UHG5145-1-04

56 610

UHG5214-1-04

19 792

3100 Salgótarján, Salgó út 52. 2800 Tatabánya, Vájár köz 2. 2120 Dunakeszi, Tallér u. 1.

UHG5304-1 UHG5180-1 UHG2783-1-05

15 634 137 616 4 474

2600 Vác, Vásár u. 4. 8100 Várpalota, Hétvezér u. 6. 8200 Veszprém, Haszkovó u. 11/a 1144 Budapest, Füredi u. 53–63.

UHG0131–1 UHG5320-1-04 UHG5115-1

6 067 16 142 10 726

UHG1151-1

49 556

4800 Vásárosnamény, Nyíregyházi út 3. 4546 Anarcs, Széchenyi út 72.

UHG5268-1-04

3 159 659 5 882

UHG5269-1-04

2 752

1225 Budapest, Bányalég u. 2.

UHG5431–1

6 661

4183 Kaba, Nádudvari útfél

UHG5150–1

24 012

UHG5144-1-04

34 040

UHG5314-1-04

98 085

UHG5142-1-04 UHG5141-1-04 UHG5230-1-04 UHG5534-1-04 UHG5466-1 UHG4949-1-07

219 174 60 837 14 744 19 799 1 085 155 279

UHG5434-1-04

16 701

4440 Tiszavasvári, Kabay János u. 29. Alcoa-Köfém Kft. összes 8000 Székesfehérvár, tüzelõberendezése (Köfém) Verseci u. 1–15 BC-Erõmû Kft. 3702 Kazincbarcika, Bólyai tér 1. Borsodchem NyRt. 3700 Kazincbarcika, Bólyai tér 1. Borsodi Sörgyár Zrt. Gyártelep 3574 Bõcs, Rákóczi Ferenc u. 81. Budapest Airport ZRt. 1185 Budapest, Ferihegy Martfûi Növényolajgyár kazánjai 5435 Martfû, Szolnoki út 201. Columbian Tiszai Koromgyártó 3581 Tiszaújváros, TVK Ipartelep Kft. ISD Power Kft. fióktelepe 3540 Miskolc, Vasgyári út 43.

2009/57. szám

Üzemeltetõ neve

Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató Zrt. Dalkia Energia Zrt. Dorogi Erõmû Kft. Dotenergo Energetikai és Épületgépészeti Rt. Dreher Sörgyárak Rt. EGIS Gyógyszergyár NyRt.

MAGYAR KÖZLÖNY

Létesítmény neve

MÁV Rt. Bp. Nyugati pu. kazánház Dalkia Energia Zrt. Békéscsabai kirendeltség Dorogi Erõmû Kft. DEOEC Kazánház Dreher Sörgyárak Rt.- Erõtelep

E.ON Energiatermelõ Kft.

EGIS Gyógyszergyár NyRt., Központi Telep EGIS Gyógyszergyár NyRt., Lacta Gyógyszergyár Debreceni Gázmotoros Erõmû

Electrolux Lehel Kft.

Electrolux Lehel Kft.

ESZAT Kft.

ESZAT Kft. Almafeldolgozó üzem Falco ZRt. Forgácslapgyára Szent János Kórház

EGIS Gyógyszergyár NyRt.

Falco Forgácslapgyártó ZRt. Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet Fûzfõi Erõmû Kft. Globus Konzervipari Rt.

Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt. HMN Energia Termelo, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. INTERSPAN Faipari Kft. ISD Dunaferr Zrt. Kecskeméti Konzervgyár ZRt. Kõbányahõ Távhõtermelõ és Szolgáltató Kft. Kronospan-Mofa Hungary Kft. Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi ZRt. Magyar Aszfalt Keverékgyártó és Építõipari Kft. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt.

Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt.

Fûzfõi Erõmû Kft. Globus Konzervipari Rt. Energiaszolgáltató üzem, gázkazánok Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt. Kazánház HMN Gödöllõi Fióktelep INTERSPAN Faipari Kft. DUNAFERR Lõrinci Hengermû Kft. Kecskeméti Konzervgyár ZRt. Kazánháza Kõbányai Kogenerációs Erõmû


15571 Kibocsátási engedélyazonosító


1062 Budapest, Teréz krt. 55–57. UHG5476-1-04

6 757

5600 Békéscsaba, Bocskai u. 31.

UHG5396-1-04

8 934

2510 Dorog, Esztergomi út 17. 4012 Debrecen, Nagyerdei Krt. 98. 1106 Budapest, Jászberényi út 7–11. 1106 Budapest, Keresztúri út 30–38. 9900 Körmend, Mátyás király út 65. 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 1. 5100 Jászberény, Fémnyomó út. 1. 4700 Mátészalka, Jármi u. 57.

UHG5147-1 UHG5335-1

79 094 5 752

UHG5143-1

13 110

UHG5231-1-04

25 040

UHG5398-1-04

4 110

UHG5311-1-04

26 736

UHG0656-1-05

11 740

9700 Szombathely, Zanati út. 26. 1125 Budapest, Diós Árok 1–3.

UHG5331-1-04 UHG5120-1

14 737 11 241

8184 Fûzfõgyártelep, Nike krt. 1. UHG5215-1-04 1106 Budapest, Maglódi u. 47. UHG5161-1-04

43 824 6 540

9027 Gyõr, Budai u. 7.

UHG5140-1-04

34 922

2100 Gödöllõ, Táncsics Mihály u. 82. 4800 Vásárosnamény, Ipar u. 1. 1184 Budapest, Hengersor út 38.

UHG5223-1-04

10 379

UHG5336-1 UHG5386-5

5 839 38 661

6000 Kecskemét, Szolnoki út 35.

UHG4828-1-04

1107 Budapest, Fertõ út 2.

UHG5200-1

UHG5156-1

1 525

6 143 87 432

Kronospan-Mofa Hungary Kft. MAL ZRt. Ajkai telephelye

7700 Mohács, Budapesti országút UHG5290-1-04 8401 Ajka, Gyártelep UHG5297-1-04

MASZ Kft. Illatos úti Keverõüzeme MOL NyRt. KTD Kiskunhalas Fõgyûjtõ MOL NyRt. KTD Észak-Magyarországi Termelési Egység Hajdúszoboszló Déli Telep MOL NyRt. Tiszai Finomító

1097 Budapest, Illatos út 8.

UHG0144-1-05

3 610

6400 Kiskunhalas külterület hrsz.: 0782/10 4064 Nagyhegyes külterület hrsz.: 0159/3

UHG1216-1

8 613

UHG1218-1-05

13 688

3580 Tiszaújváros, Mezõcsáti út 1. 5525 Füzesgyarmat, Külterület hrsz.: 0416/35 6750 Algyõ, Hrsz.: 01884/4–5. 6131 Szank, hrsz.: 1161/2

UHG5472-1-04

22 524

UHG5475-1-04

10 014

UHG5480-1-04 UHG5481-1-04

137 790 22 696

MOL NyRt. Füzesgyarmati Termelési Egység MOL NyRt. Algyõ Gázüzem MOL NyRt. TKD. Szanki Földgázüzem-Dúsító

24 817 78 744

15572

MAGYAR KÖZLÖNY

Üzemeltetõ neve

Létesítmény neve

Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. Magyar Olaj- és Gázipari NyRt.

MOL NyRt. Algyõ C kazánház MOL NyRt. Zalai Finomító

Magyar Suzuki Rt.

Magyar Suzuki Rt.

Magyaróvári Timföld és Mûkorund (MOTIM) ZRt. MÁV Vasjármû Jármûjavító és Gyártó Kft. Nestlé Hungária Kft.

MOTIM ZRt. Timföldgyára

MÁV Vasjármû Kft. Szombathelyi telephely Fûtõberendezések (kazánok, szárítók) Nitrogénmûvek ZRt. Földgáztüzelésû kazánüzem PICK SZEGED Szalámigyár és Pick Szeged Zrt. Központi telepe Húsüzem Zrt. (tüzelõberendezések) Rába Energiaszolgáltató Kft. Reptéri Kazántelep RÁBA Futómû Gyártó és Rába Futómû Kft. Reptéri Kereskedelmi Kft. telephely Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Rt. Kazántelep Rockwool Hungary Szigetelõ Rockwool Hungary Kft.Tapolcai Gyártó és Kereskedelmi Kft. gyár Samsung SDI Magyarország ZRt. Samsung SDI Magyarország ZRt. képcsõgyára Swietelsky Építõ Kft. Swietelsky Építõ Kft. Dunakeszi Aszfatlkeverõ Üzem TEVA Gyógyszergyár ZRt. TEVA Gyógyszergyár ZRt. Kazánháza Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. Tiszaújvárosi TVK Ipartelep Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Tiszaújvárosi TVK Ipartelep (Pirolízis üzem) Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház Balassa János Kórháza TVK Erõmû Kft. TVK Erõmû Kft. Videoton Holding Rt.

Videoton Holding Rt.

Zoltek ZRt.

Zoltek ZRt.

I/d. CUKORGYÁRTÁS Hungrana Keményítõ és Hungrana Kft. Izocukorgyártó Kft. Tüzelõberendezések Magyar Cukor Rt. Kaposvári Tüzelõberendezések (gõzkazán, Cukorgyára mészkemence, szeletszárító) Magyar Cukor Rt. Petõházi Tüzelõberendezések (gõzkazán, Cukorgyára mészkemence) Mátra Cukor Mátravidéki Tüzelõberendezések (gõzkazán, Cukorgyárak ZRt. mészkemence, szeletszárító) Mátra Cukor Mátravidéki Tüzelõberendezések (gõzkazán, Cukorgyárak ZRt. mészkemence) I/e. FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS E.ON. Földgáz Storage Zrt. E.ON. Földgáz Storage Zrt. Hajdúszoboszlói Földgáztároló Déli-telep




6750 Algyõ, Hrsz.: 01884/11. 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 6. 2500 Esztergom, Schweidel József u. 52. 9200 Mosonmagyaróvár, Timföld út 1. 9700 Szombathely, Szövõ u. 85.

UHG5482-1-04 UHG5619-1-04

26 444 40 844

UHG5287-1-04

17 302

UHG5353-1-04

5 566

UHG0041-1-04

4 125

9737 Bük, Darling u. 1.

UHG5436-1-04

11 901

8105 Pétfürdõ, Hõsök tere 14. 6725 Szeged, Szabadkai út 18.

UHG5216-1-04 UHG5378-1-04

12 854 13 515

9027 Gyõr, Budai út 1–5. 9027 Gyõr, Martin u. 1.

UHG5323-1-04 UHG5568-5

35 226 16 045

1103 Budapest, Gyömrõi út 19–21. 8300 Tapolca, Keszthelyi u. 53.

UHG5218-1

15 431

UHG6120-1-08

20 724

2132 Göd, Ipartelep hrsz.: 6901.

UHG5604-1-04

9 215

2120 Székesdûlõ 135

UHG2350-1-05

3 938

4042 Debrecen, Pallagi út 13.

UHG5162-1-04

36 759

3580 Tiszaújváros, Gyári út 3580 Tiszaújváros, Gyári út

UHG5479-1-04 UHG5479-1-04

77 1 224 868

7100 Szekszárd, Bródy S. u. 1.

UHG5114-1-04

5 301

3580 Tiszaújváros, TVK-Ipartelep, Gyári út 8000 Székesfehérvár, Berényi út 72–100. 2537 Nyergesújfalu, Varga József tér 1.

UHG5392-1-04

169 894

UHG5467-1

12 967

UHG5305-1-04

52 600

2432 Szabadegyháza, Ipartelep

UHG5328-1-04

310 680 159 418

7400 Kaposvár, Pécsi u. 10–14.

UHG5243-1

29 266

9443 Petõháza, Kinizsi u. 6.

UHG5238-1

36 804

5000 Szolnok, Gyökér út 10.

UHG5307-1-04

41 548

3900 Szerencs, Gyár út 1.

UHG5385-1-04

43 644

4064 Nagyhegyes, Külterület

UHG1217-1-05

204 696 15 011

2009/57. szám

Üzemeltetõ neve

MOL Földgázszállító ZRt. MOL Földgázszállító ZRt.

MOL Földgázszállító ZRt. MOL Földgázszállító ZRt.

MAGYAR KÖZLÖNY

Létesítmény neve

MOL Földgázszállító ZRt. Beregdaróc Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Mosonmagyaróvári Kompresszorállomás MOL Földgázszállító ZRt. Nemesbikk Kompresszorállomás MOL ZRt. Földgázszállító ZRt. Hajdúszoboszló Kompresszorállomás MOL ZRt. Földgázszállító ZRt.

MOL Földgázszállító ZRt. I/f. BIOÜZEMANYAG GYÁRTÁS Hungrana Keményítõ és Hungrana Kft. Izocukorgyártó Kft. Tüzelõberendezések II. ÁSVÁNYOLAJ-FELDOLGOZÁS Magyar Olaj- és Gázipari NyRt. MOL NyRt. Dunai Finomító




4934 Beregdaróc, Külterület

UHG5477-1-04

87 082

9221 Mosonmagyaróvár, Külterület

UHG5765-1

11 130

3592 Nemesbikk, Külterület

UHG5766-1-04

43 194

4200 Hajdúszoboszló, Balmazújvárosi útszél

UHG5767-1-04

27 280

6033 Városföld, Külterület

UHG5768-1-04

2432 Szabadegyháza Ipartelep

UHG5328-1-04

20 999 5 122 5 122

2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.

UHG5620-2-04

1 282 403 1 282 403

III. KOKSZOLÁS DUNAFERR DBK. Kokszoló Dunaferr DBK Kokszoló Kft. 2400 Dunaújváros, Kft. Vasmû tér 1–3. IV–V. FÉMÉRCEK PÖRKÖLÉSE ÉS ZSUGORÍTÁSA; VAS ÉS ACÉLTERMELÉS BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és 3791 Sajókeresztúr, Ipartelep Hulladék Hasznosító Mû Zrt. Hulladék Hasznosító Mû Zrt. DAM 2004 Acél- és Hengermû DAM 2004 Acél- és Hengermû 3540 Miskolc, Vasgyári út 43. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. Dunaferr Meleghengermû 2400 Dunaújváros, Vasmû tér 1–3. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. Dunaferr Nagyolvasztó és 2400 Dunaújváros, Konverteres Acélgyártómû Vasmû tér 1–3. DUNAFERR Dunai Vasmû ZRt. DUNAFERR Zsugorítómû 2400 Dunaújváros, Vasmû tér 1–3. ISD POWER Energiatermelõ és ISD POWER Erõmû 2400 Dunaújváros Vasmû tér 1–3. Szolgáltató Kft. Ózdi Acélmûvek Kft. Ózdi Acélmûvek Kft. 3600 Ózd, Kovács Hagyó Gyula út 7. VI/a. CEMENTGYÁRTÁS Duna-Dráva Cement Kft. Duna-Dráva Cement Kft. Váci 2600 Vác, Kõhídpart dûlõ 2. Cementgyár Duna-Dráva Cement Kft. Duna-Dráva Cement Kft. 7827 Beremend, Külterület Beremendi Cementgyár Holcim Hungária Cementipari Holcim Hungária Cementipari 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. ZRt. ZRt. Lábatlani Cementgyár Holcim Hungária Cementipari Holcim Hungária Cementipari 3508 Miskolc, Fogarasi u. 6. ZRt. ZRt. Hejõcsabai Cementgyár VI/b. MÉSZGYÁRTÁS Calmit Hungária Mészmûvek Kft. Mészüzem 2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60. Carmeuse Hungária Kft. Beremendi Mészüzem 7827 Beremend, 064/1 hrsz. Kalcinátor Kft. Kalcinátor Kft. Mész- és 3508 Miskolc, Fogarasi u. 6. mészhidrát üzem VII. ÜVEGGYÁRTÁS GE Hungary Ipari és GE Hungary Zrt. Váci 5600 Vác, Honvéd u. 21–23. Kereskedelmi ZRt. Fényforrásgyár (fióktelep) GE Hungary Ipari és Alkatrészgyár Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Kereskedelmi ZRt. Üvegolvasztó Kemence Alsóerdei út 3.

UHG5242-3

UHG5756-4-04

98 707 98 707 1 568 984 49 450

UHG0595-5

39 909

UHG5406-1

87 345

UHG5408-5

1 015 303

UHG5401-4

244 089

UHG5295-1-04

98 954

UHG5382-5-04

33 934

UHG5260-6a-04

2 125 516 655 826

UHG5381-6a-04

573 726

UHG5293-6a-04

320 587

UHG5384-6a-04

575 377

UHG5330-6b-04 UHG5155-6b-04 UHG5294-6b-04

429 401 128 739 154 286 146 376

UHG5426-7-04

306 952 27 656

UHG5427-7-04

2 713

15574

MAGYAR KÖZLÖNY

Üzemeltetõ neve

GE Hungary Ipari és Kereskedelmi ZRt.

Létesítmény neve

GE Hungary ZRt. Budapesti Fényforrásgyár Üvegolvasztó kemence GE Hungary ZRt.


1340 Budapest, Váci út 77.

GE Hungary Ipari és 8800 Nagykanizsa, Kinizsi út 97. Kereskedelmi ZRt. Guardian Orosháza Üvegipari Guardian Orosháza Üvegipari 5900 Orosháza, Csorvási út 31. Kft. Kft. Lighttech Lámpatechnológiai Kft. LIGHTTECH Kft. Üveggyár 2120 Dunakeszi, Mezõ u. 1. Telephely O-I Manufacturing Magyarország O-I Manufacturing Magyarország 5900 Orosháza, Csorvási út 5. Üvegipari Kft. Üvegipari Kft. R-Glass Hungary Kft. R-Glass Hungary Kft. 3100 Salgótarján, Huta u. 1. URSA Salgótarjáni Üveggyapot URSA Salgótarjáni Üveggyapot 3104 Salgótarján, ZRt. ZRt. Budapesti út 31. VIII/a. BURKOLÓLAPOK GYÁRTÁSA Villeroy & Boch Magyarország Villeroy & Boch Magyarország 6800 Hódmezõvásárhely, Kft. Kft. Erzsébeti út 7. ZALAKERÁMIA ZRt. ZALAKERÁMIA ZRt. 2654 Romhány, Zrínyi út 17. Romhányi Gyáregysége ZALAKERÁMIA ZRt. ZALAKERÁMIA ZRt. Tófeji 8946 Tófej, Rákóczi u. 44. Gyáregysége VIII/b. TETÕCSEREPEK, TÉGLÁK, TÛZÁLLÓ TÉGLÁK GYÁRTÁSA ALTEK-Tégla és Cserépipari Kft. Kunszentmártoni téglagyár 5440 Kunszentmárton, Szentesi út 39. Baranya-Tégla Ipari és Alsómocsoládi Téglagyár 7345 Alsómocsoládi, Külterület Kereskedelmi Kft. (033 hrsz.) Berényi Téglaipari Kft. Berényi téglagyár 5650 Mezõberény, Gyár u. 1. Creaton Hungary Kft. Creaton Hungary Kft. 8960 Lenti, Cerépgyár u. 1. Fertõszéplaki Téglaipari Kft. Fertõszéplaki Téglaipari Kft. 9436 Fertõszéplak, Gyártelep Agyagtégla Égetõ Hajdú Tégla Kft. Hajdúnánási Téglagyár 4080 Hajdúnánás, Bellegelõ u. 32. IMERYS Magyarország IMERYS Magyarország 6800 Hódmezõvásárhely, Tûzállóanyaggyártó Kft. Tûzállóanyaggyártó Kft. Erzsébeti út 7. Kisterenyei Bányászati Kisterenyei Kft. Téglagyára 3078 Bátonyterenye, Építõanyag-gyártó és Zrínyi u. 137. Kereskedelmi Kft. Leier Hungária Építõanyaggyártó Mátraderecskei Téglagyár 3246 Mátraderecske, Kft. Baross Gábor út 51. Leier Hungária Építõanyaggyártó Devecseri Téglagyár Fióktelep 8460 Devecser, Sümegi út 079/1 Kft. Mályi Tégla Kft. Mályi Téglagyár 3434 Mályi, Fõ út 1. Mázai Téglagyár Ipari és Mázai Téglagyár Ipari és 7351 Máza Téglagyár u. 5. Kereskedelmi Kft. Kereskedelmi Kft. Nagykanizsa Burkoló- és Nagykanizsa Burkoló- és 8800 Nagykanizsa, Falazóanyaggyártó Kft. Falazóanyaggyártó Kft. Csengery u. 89 Nagykanizsai Téglagyár Paksi Téglagyár Kft. Paksi Téglagyár Kft. 7030 Paks, Dunaföldvári u. 8. Pannon Tégla Kft. Pannon Tégla Kft. Bonyhádi 7150 Bonyhád, Berekalja dûlõ 8. Gyáregysége Pannon Tégla Kft. Pannon Tégla Kft. Dombóvári 7200 Dombóvár, Kórház u. 11. Gyáregysége Pápateszéri Téglaipari Kft. Pápateszéri Téglagyár 8556 Pápateszér, Téglagyári út 1.



UHG5428-7-04

10 385

UHG5429-7-04

31 025

UHG5327-7-04

127 773

UHG5329-7-04

5 794

UHG5310-7-04

66 896

UHG5261-7-05 UHG5112-7-04

23 920 10 790

UHG5151-8b-04

67 996 29 564

UHG5348-8b-04

13 083

UHG5350-8b-04

25 349

UHG0341-8a-05

669 560 5 617

UHG5474-8a

7 795

UHG5211-8a-05 UHG4108-8a-05 UHG5324-8a-05

8 666 6 259 6 139

UHG5213-8a-04

6 397

UHG5160-8a-04

9 599

UHG0328-8a-05

962

UHG5299-8a-04

37 749

UHG4180-8a-05

46 843

UHG5306-8a-04 UHG5913-8a

12 350 5 287

UHG5152-8a

6 794

UHG3549-8a-05 UHG5301-8a-04

1 506 2 181

UHG5334-8a-04

3 822

UHG5244-8a-04

6 673

2009/57. szám

Üzemeltetõ neve

RATH Hungária Tûzálló ZRt.

MAGYAR KÖZLÖNY

Létesítmény neve

Tapolcafõi Téglaipari Kft.

Rath Hungária Tûzálló ZRt.Téglagyár Szema Makó Téglagyártó Kft. Szentesi Téglagyár Ipari és Kereskedelmi Kft. Téglagyár Tapolcafõ

Tondach Magyarország Rt. Tondach Magyarország ZRt. Tondach Magyarország Rt. Tondach Magyarország Rt.

Csornai Gyáregység Jamina Gyáregység Tatai Gyáregység Csabai Gyáregység

Szema Makó Téglagyártó Kft. Szentesi Téglagyár Kft.

Wienerberger Téglaipari ZRt.

Wienerberger Téglaipari ZRt. Tiszavasvári Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Solymár I. Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Õrbottyáni Téglagyára Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Kõszeg Téglagyára Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Bátaszéki Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Abonyi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Balatonszentgyörgyi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Kisbéri Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Sopron Téglagyár Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Mezõtúri Téglagyár Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Békéscsabai Téglagyár Wienerberger Téglaipari Rt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Pannonhalmi Téglagyár Wienerberger Téglaipari ZRt. Wienerberger Téglaipari ZRt. Törökbálinti Téglagyár IX–X. CELLULÓZ, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁS GYÁRTÁS Dunacell Dunaújvárosi Dunacell Dunaújvárosi PapírgyárCellulózgyár Kft. lúgregeneráló kazán Dunapack Papír és Dunapack Csomagolóanyag ZRt. ZRt.Csomagolópapírgyár Csepel Hartmann-Bábolna Packaging Csomagolóanyag gyártó üzem Kft. Mondi Business Paper Hungary Mondi Business Paper Hungary Papírgyár Rt. Papírgyár Rt. Piszkei Papír ZRt. Piszkei Papír ZRt. Kazánház




1106 Budapest, Porcelán u. 1.

UHG5220-8a-04

8 616

6900 Makó, Járandó u. 124/4. 6600 Szentes, Téglagyár út 6.

UHG5229-8a-04 UHG5302-8a-04

5 209 6 996

8598 Tapolcafõ, Tóradûlõ u. 9075/2 9300 Csorna, Soproni út 66. 5600 Békéscsaba, Orosházi út 88. 2890 Tata, Faller Jenõ u. 9. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2631. 4440 Tiszavasvár, Nánási út, külterület 1037 Budapest, Solymárvölgy

UHG5411-8a

7 350

UHG5380-8a UHG5523-8a-04 UHG5524-8 UHG5525-8a

8 143 30 289 20 674 21 911

UHG0211-8a-05

17 711

UHG5126-8a-04

45 804

2162 Õrbottyán, Pf. 16.

UHG5128-8a-04

41 549

9730 Kõszeg, Csepregi út 2.

UHG5130-8a-04

4 781

7140 Bátaszék, Kövesdpuszta

UHG5132-8a-04

55 130

2740 Abony, Kécskei út 35.

UHG5134-8a-04

29 648

8710 Balatonszentgyörgy, Pf. 2

UHG5135-8a-04

39 345

2870 Kisbér, Pf. 47.

UHG5136-8a-04

49 971

9400 Sopron, Ravazd u. 63.

UHG5129-8a-04

23 205

5401 Mezõtúr, Szolnoki út külterület 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út.

UHG5131-8a-04

16 217

UHG5133-8a-04

30 997

9090 Pannonhalma, Arany J. u. 30. 2045 Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky út 19.

UHG5137-8a-04

14 250

UHG5125-8a-04

17 125

2400 Dunaújváros, Papírgyári u. 42–46. 1215 Budapest, Duna utca 42.

UHG5153-9 UHG5181-10-04

57 716

2941 Ács, Ipari út 1.

UHG5286-10-04

15 310

5000 Szolnok, Tószegi 2

UHG5430-10-04

51 767

2541 Lábatlan, Rákóczi út 161.

UHG5561-10-04

25 148

170 231 20 290

15576

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 97/2009. (IV. 24.) Korm. rendelete az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány, figyelemmel a 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló, valamint egyrészrõl az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészrõl a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttmûködési megállapodásokban foglaltakra, az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következõket rendeli el: 1. § (1) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjérõl szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés (a továbbiakban: EK Szerzõdés) 87. cikkének (1) bekezdése és az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás;” (2) A Rendelet 3. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „i) végsõ kedvezményezett: pályázati alap esetében a támogatásközvetítõ szervezet által meghirdetett pályázaton nyertes szervezet – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban kedvezményezetten a projektgazdát is érteni kell;” (3) A Rendelet 3. § (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „u) támogatási szerzõdés: adott pályázati alap támogatásközvetítõ szervezete és az általa további pályáztatással kiválasztott nyertes pályázók (végsõ kedvezményezettek) által kötött, a pályázati alapból elnyert támogatás felhasználást szabályozó szerzõdés;”

2009/57. szám 2. §

A Rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában 1. alapkutatás: a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 2. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom; 3. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom; 4. bioüzemanyagok: a biomasszából elõállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok; 5. diszkont kamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom; 6. energia-megtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülõ energiafelhasználást; 7. fenntartható bioüzemanyagok: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 17. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom; 8. fogyatékkal élõ munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom; 9. hátrányos helyzetû munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18 pontjában meghatározott fogalom; 10. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom; 11. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom; 12. kirendelés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom; 13. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom; 14. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; 15. környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erõforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történõ károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erõforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

16. környezetvédelmi támogatások esetében „tárgyi eszközök”: a környezetvédelmi célkitûzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szenynyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történõ beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások; 17. közösségi szabvány: a) olyan kötelezõ közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elõ a vállalkozások által elérendõ szinteket,vagy b) a környezetszennyezés integrált megelõzésérõl és csökkentésérõl szóló 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 12 pontjában meghatározott, az elérhetõ legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikke (2) bekezdésének megfelelõen a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé; 18. közszolgáltatás: az EK Szerzõdés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekû szolgáltatás; 19. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom; 20. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 21. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 22. magasan képzett munkaerõ: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom; 23. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, különösen: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízenergia , biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekrõl származó gáz és biogázok; 24. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erõmûvek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiamennyiség alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével; 25. mezõgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom; 26. mezõgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom; 27. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom; 28. nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott vállalkozás; 29. referencia alapkamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom;

15577

30. saját forrás: a Projekt Végrehajtó által a fejlesztési programhoz igénybe vett, támogatásnak nem minõsülõ forrás; 31. súlyosan hátrányos helyzetû munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom; 32. speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom; 33. támogatási intenzitás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom; 34. támogatástartalom: az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom; 35. támogatás szempontjából elszámolható költség (a továbbiakban: elszámolható költség): a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhetõ költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható; 36. támogatott területek: – az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, ÉszakAlföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl; – az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország; 37. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom; 38. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.”

3. § A Rendelet 11. Fejezete helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „11. Fejezet Alkalmazandó állami támogatási és a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggõ szabályok 92. § (1) A finanszírozási mechanizmusok keretében megvalósuló projektekhez állami támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelettel, valamint a 4/2009 (I. 10.) Korm. rendelet elõírásaival összhangban nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi elõírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:

15578

MAGYAR KÖZLÖNY

a) regionális beruházási támogatás és foglalkoztatási támogatás esetében e rendelet 92/A–92/F. §-ában, illetve az 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók, b) környezetvédelmi támogatás esetében, az e rendelet 92/A. §-ában és 92/I–92/M §-ában foglaltak, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, c) kulturális támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerzõdés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés d) pontjában, valamint e rendelet 92/G–92/H. §-ában foglaltak az irányadók, d) hátrányos helyzetû és fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/N–92/P. §-ában, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 9. szakaszában foglaltak az irányadók, e) kutatási és fejlesztési támogatás esetében, e rendelet 92/A. §-ában és 92/Q–92/V. §-ában foglaltak, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, valamint a II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók, f) képzési támogatások esetében az e rendelet 92/A. §-ában és 92/X. §-ában foglalta, illetve a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. Fejezetében, valamint a II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadók, g) csekély összegû támogatások esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK Bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/Y. §-ában foglaltak az irányadók, h) közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az EK Szerzõdés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival, valamint e rendelet 92/Z. §-ában foglaltakkal összhangban nyújtható. (3) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenõrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhetõ maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétõl számított 10 évig –, illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megõrzési idõt rendel, annak megfelelõ ideig – meg kell õrizniük. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon belül vagy a kérelemben meghatározott ennél hosszabb idõtartamon belül minden olyan információról tájékoztatást nyújt a Bizottság részére, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenõrzéséhez.

2009/57. szám

92/A. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás: a) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt tevékenységekhez; b) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez; c) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra; d) a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra. (2) E rendelet alapján nem lehet támogatást kifizetni olyan vállalkozás részére, amellyel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelezõ határozat van érvényben. (3) E rendelet alapján vissza nem térítendõ támogatást lehet nyújtani. (4) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhetõ meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése elõtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelõzõen nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül: a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) kiszélesedik a tevékenység köre, c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, e) vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. (5) Az e rendeletben szereplõ, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különbözõ elszámolható költségek esetén halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos, vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegû támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. (6) Az (5) bekezdéstõl eltérõen fogyatékkal élõ munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, amennyiben az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely idõszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Regionális támogatás

A beruházási és foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás célja 92/B. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekbõl tevõdnek össze: a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történõ beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévõ létesítmény bõvítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történõ diverzifikációjához vagy egy meglévõ létesítmény termelési folyamatának alapvetõ megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel és az eszközöket független beruházó veszi meg. (2) A támogatási intenzitás a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történõ beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a a kétfajta számítás alkalmazásából eredõ kedvezõbb értéket. (3) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékeket. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás: a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelõ forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelõ forintösszeg feletti részre. (5) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minõsül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek, c) A mezõgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak: ca) amennyiben a kedvezményezett KKV, az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 40%;

15579

cb) amennyiben a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelõen számított foglalkoztatottainak száma kevesebb mint 750 fõ és árbevétele kevesebb, mint 200 millió eurónak megfelelõ forintösszeg az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 20%. A támogatott beruházás elszámolható költségei 92/C. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani. (2) Elszámolható költségek: a) A beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke; ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor; ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követõ harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegû ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottaktól szûkebben is meghatározhatja. (4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) A földterülettõl és épülettõl eltérõ eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerzõdés tartalmazza az eszköznek a futamidõ lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható idõpontját követõen a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. A beruházási támogatás igénybevételének alapvetõ feltételei 92/Cs. § (1) A támogatás akkor vehetõ igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétõl (üzembe

15580

MAGYAR KÖZLÖNY

helyezés idõpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelezõ üzemeltetési idõszak) az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási idõszak alatt korszerûtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási idõszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerûtlenné vált üzem, illetve eszköz és annak cseréjét követõ fenntartási idõszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehetõ igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévõ személy között a szokásos piaci ártól eltérõ áron kötött szerzõdés alapján merült fel. (5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha a) kizárólag a regionális támogatásban részesülõ létesítményben használják fel; b) amortizálható eszköznek minõsülnek; c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs; d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül. (6)Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. (7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható. (8) A vissza nem térítendõ támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzõkönyv felvételéig (a fenntartási idõszak végéig) kizárólag a támogatási szerzõdésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelõen hasznosíthatók. Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerzõdésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatást nyújtó, elõzetes jóváhagyásával idegeníthetõ el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére esõ támogatást a folyósítás(ok) idõpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés idõpontjá-

2009/57. szám

ban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni. (9) Amennyiben a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétõl számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenn kell tartani. 92/D. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében (az elõkészítõ tanulmányok kivételével) a program Interneten történõ, a 92/E. § (3) bekezdése szerinti közzététele elõtt merültek fel költségek. (2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) a támogatási programot kezelõ szervezet által a 92/A. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerõsítést tartalmazó okirat kelte elõtt felmerült költség, ráfordítás; e) személygépkocsi bekerülési értéke. 92/E. § (1) A támogatott projektek megkezdése idõpontjának az alábbi idõpontok minõsülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt elsõ bejegyzés idõpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegû munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelezõ, ott a kivitelezõi szerzõdés alapján a kivitelezõ nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az elsõ beszerzendõ gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerzõdéskötést megelõzõen megrendelésre kerül sor, ennek idõpontja, elõzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött elsõ szerzõdés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedõen valósítják meg, a projekt megkezdésének idõpontja az egyes célterületeknek megfelelõ tevékenységek kezdési idõpontjai közül a legkorábbi idõpont. (2) A projekt elõkészítõ tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minõsül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális támogatásokra vonatkozó elõírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel elõtt elindítani. Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok A támogatás mértéke 92/F. § (1) E rendelet alapján a) az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió eurónak megfelelõ forintöszszegû, b) az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére pedig 1 millió eurónak megfelelõ forintösszegû támogatás nyújtható. (2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át. (3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a vállalkozás megalakulását követõ három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 35%-át, az azt követõ két évben pedig 25%-ot. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követõ három évben nem haladhatja meg a az elszámolható költségek 25%-át, az azt követõ két évben pedig 15%-ot. (4) A fenti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetõek, amennyiben az EK Szerzõdés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott azon területeken, ahol az egy fõre jutó GDP kevesebb, mint az EU 25 átlagának 60%-a, illetve ahol a népsûrûség alacsonyabb 12,5 lakos négyzetkilométerenként. (5) Támogatható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint – amennyiben a kisvállalkozás létrehozását követõ öt évben merülnek fel – az alábbi költségek: a) a külsõ finanszírozás kamata és a saját tõkére jutó osztalék, amennyiben referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg, b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, c) energia-, víz és fûtési díj, valamint adók – kivéve ÁFA és társasági adó – és adminisztratív díjak, d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, amennyiben a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült. A kulturális támogatásokra vonatkozó szabályok 92/G. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elõsegíti a kultúra és a kulturális örökség megõrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkü-

15581

lönböztetett jelentõségûek, valamint olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, így kulturális célú támogatásra pályázhatnak, különösen: a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplõ mûemlék ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelõi; b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplõ régészeti lelõhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelõi; c) azok a tevékenységek, melyek célja a mûemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás); d) a kulturális örökség ápolását, megõrzését, terjesztését szolgáló rendezvények; e) a múzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelõi; f) mûtárgyak védelmét célzó tevékenységek; g) az örökségvédelem területén mûködõ szervezetek. A támogatás mértéke 92/H. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, a kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülõ, igazoltan e célra fordított költségek. (2) Az igénybe vehetõ támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) A támogatás mértékének felsõ határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza. A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó szabályok A vállalatok számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ beruházási támogatás 92/I. § (1) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következõ feltételek egyikének: a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetõvé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeibõl eredõ környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelezõ nemzeti szabványok meglététõl; b) a beruházás lehetõvé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeibõl eredõ környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában. (2) Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a társaság megfelel-

15582

MAGYAR KÖZLÖNY

jen a már elfogadott, de még hatályban nem lévõ közösségi szabványoknak. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (4) A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által elõírtnál magasabb szintû környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a mûködési elõnyök és mûködési költségek figyelembevétele nélkül. (5) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetbõl kiindulva kell meghatározni: a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerûen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség; b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, mûszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselõ beruházás (amely megfelel a kötelezõ közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlõen megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a mûszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelõkapacitása és minden egyéb mûszaki jellemzõje azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzõket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képezõ beruházáshoz képest. (6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történõ beruházás formájában kell megvalósítani. (7) A közösségi szabványok által elõírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni: a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által elõírt szintû környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban; b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által elõírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukban. A közösségi szabványok által elõírt szintû környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;

2009/57. szám

c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének. (8) Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás nem mentesülhet e cikk alapján. A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetõvé tevõ, új szállítóeszközök beszerzéshez nyújtott támogatás 92/J. § (1) Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelõ közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történõ szállítást szolgáló új jármûvek beszerzéséhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése elõtt történik, és kötelezõvé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenõleges hatállyal a már megvásárolt jármûvekre. (2) E § alapján nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a 92/I. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (3) A környezetvédelmi visszamenõleges mûveletekhez nyújtott támogatást mentesíteni kell, amennyiben a meglévõ szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelõen átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át. A támogatási intenzitás azonban növelhetõ kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal. (5) A támogatható költségek a közösségi szabványok által elõírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetõvé tevõ beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92. /I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és a mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni. Az energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás 92/K. § (1) Energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a (2) és (3) bekezdésében rögzített feltételek, illetve a (4) és (5) bekezdésében rögzített feltételek alapján lehet nyújtani. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (3) A támogatható költségek a közösségi szabványok által elõírtnál magasabb szintû energia megtakarítás meg-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

valósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. A támogatható költségek kiszámítása során, figyelmen kívül kell hagyni az energia megtakarításhoz, szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és mûködési elõnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás elsõ három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevõ nagyvállalatok esetében a beruházás elsõ négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátáskereskedelmi rendszerében részt vevõ nagyvállalatok esetében pedig a beruházás elsõ öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az idõszak csökkenthetõ e beruházás élettartamának elsõ három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (5) A beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetbõl kiindulva kell meghatározni: a) amennyiben beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerûen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség; b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, mûszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselõ beruházás (amely megfelel a kötelezõ közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlõen megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a mûszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelõkapacitása és minden egyéb mûszaki jellemzõje azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzõket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képezõ beruházáshoz képest. (6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történõ beruházás formájában kell megvalósítani, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni A KKV-k jövõbeni közösségi szabványokhoz idõ elõtt történõ alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás 92/L. § (1) E § alapján nyújtott támogatás lehetõvé teszi a KKV-k számára, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelõ, de még nem hatályos közösségi szabványoknak. A közösségi szabványok hatálybalépése elõtt

15583

legalább egy évvel kell a szabványokat elfogadni és a beruházást végrehajtani és befejezni. (2) A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése elõtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése elõtt történik. (3) A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése elõtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által elõírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (5) és (6) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni, a mûködési elõnyöket és mûködési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni. A megújuló energiaforrásokból származó energia elõmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás 92/Ly. § (1) A megújuló energiaforrásokból származó energia elõmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatást, e § alapján lehet nyújtani a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint. (2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén. (3) A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erõmûhöz vagy fûtõrendszerhez képest. A támogatható költségek kiszámításához a 92/I. § (4) és (5) bekezdésében rögzített módszert kell alkalmazni. (4) A bioüzemanyag elõállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül az EK Szerzõdés 88. cikke (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok elõállítására használják fel. Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás 92/M. § (1) Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a 92/I. §-ban meghatározott beruházásokhoz, a 92/K. §-ban meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történõ beruházáshoz, illetve a 92/Ly. §-ban meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásból származó energia elõmozdítására irányuló beruházásokhoz nyújtható, feltéve, hogy teljesülnek a (2) és a (3) bekezdésben rögzített feltételek.

15584

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhetõ a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén. (3) A támogatható költségek a tanulmány költségei. A hátrányos helyzetû és fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 92/N. § A hátrányos helyzetû, illetve fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatást hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez, fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához, valamint fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére lehet nyújtani. A hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 92/Ny. § (1) A hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követõ legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetû munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti idõszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetû munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az elõzõ 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidõ csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerû elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt. A fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás 92/O. § (1) A fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott idõszak – amely alatt a fogyatékkal élõ munkavállaló foglalkoztatásban van – bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás a 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell. (2) A hátrányos helyzetû munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az elõzõ 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve, ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidõ csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerû elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

2009/57. szám

A fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás 92/P. § (1) A fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (2) Elszámolható költségnek minõsülnek a bérköltségeket kivéve azok a költségek, amely a nem fogyatékkal élõ munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel. (3) A támogatható költségek a következõk: a) a helyiségek átalakításának költségei, b) a kizárólag a fogyatékkal élõ munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazáshoz kapcsolódó költségek, c) a fogyatékkal élõ munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, vagy a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is – amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem fogyatékkal élõ munkavállalókat foglalkoztatna, d) amennyiben a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibõvítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élõ munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredõ adminisztrációs és szállítási költség. Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás 92/Q. § Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás az alábbi kategóriák szerint nyújtható: a) K+F projekttámogatás; b) A mûszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás; c) A mezõgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás; d) Kezdõ innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás; e) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás; f) A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás. K+F projekttámogatás 92/R. § (1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következõ kutatás-fejlesztés adott fajtájának egyikébe kell tartoznia: a) alapkutatás; b) ipari kutatás; c) kísérleti fejlesztés.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Abban az esetben, ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minõsíteni kell aszerint, hogy az elsõ albekezdésben felsorolt kutatásfajták valamelyikébe tartoznak-e, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. (3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti együttmûködési projektben résztvevõket. Amennyiben olyan kutatási-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások, együttmûködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – amennyiben támogatásnak minõsül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át; b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át; c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át. (5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következõk szerint növelhetõk: a) amennyiben a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhetõ a középvállalkozások és 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében; b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelõ támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha: ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttmûködésével valósul meg, és a következõ feltételek teljesülnek: baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttmûködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, vagy bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttmûködésben valósul meg, vagy legalább két különbözõ tagállamban végzik, vagy bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttmûködésével valósul meg, és a következõ feltételek teljesülnek: bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben technikai és tudományos konferenciák keretében vagy tudományos és mûszaki folyóiratokban vagy szabadon hozzáférhetõ adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

15585

A b) pont ba) és bb) alpontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minõsül tényleges együttmûködésnek. (6) Az elszámolható költségek a következõk: a) személyi jellegû költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítõ személyzet, amennyiben a kutatási projektben foglalkoztatják õket), kizárólag a támogatott projektben való tevékenységük mértékéig; b) az eszközök és felszerelések költségei, a kutatási projektben való használatuk mértékéig és idejére. Ha ezeket, az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatási projektben, csak a kutatási projekt idõtartamának megfelelõ – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelõen számított – amortizációs költség minõsül elszámolható költségnek; c) az épület és a földterület használatának költségei a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelõen. Az épületek tekintetében csak a kutatási projekt idõtartamának megfelelõ – a helyes számviteli gyakorlatnak megfelelõen számított – amortizációs költség minõsül elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülõ tõkeköltségek is elszámolhatók; d) a szerzõdéses kutatás, mûszaki tudás és a külsõ forrásokból piaci áron megvásárolt vagy licensz alapján felhasználható szabadalmak, amennyiben az ügyletre a piaci feltételeknek megfelelõen került sor, és nem történt összejátszás, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékû szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a kutatási tevékenységhez veszik igénybe; e) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatási projekt eredményeként merülnek fel; f) egyéb mûködési költségek, beleértve az anyagköltségeket, és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel. (7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia. Mûszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása 92/S. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) KKV-k esetében az ipari kutatási tevékenységeket elõkészítõ tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ tanulmányok esetében a támogatható költségek 50%-át; b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket elõkészítõ tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket elõkészítõ tanulmányok esetében a támogatható költségek 40%-át. (2) Elszámolható költségek a tanulmány készítésének költségei.

15586

MAGYAR KÖZLÖNY

A kis- és középvállalkozások részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok 92/Sz. § (1) A KKV-k részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülõ költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 92/R. § (4)–(5) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsõként vezetõ kutatási tevékenységekre vonatkozna. (2) Az elszámolható költségek a következõk: a) az oltalomnak az elsõ iparjogvédelmi hatóság által történõ megítélését megelõzõen felmerülõ valamennyi költség, beleértve a bejelentés elõkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása elõtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülõ költségeket, b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplõ iparjogvédelmi hatóságtól eltérõ – másik iparjogvédelmi hatóság elõtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel, c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülõ költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követõen merülnek fel. Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás 92/T. § (1) Az innovációs tanácsadási szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás kedvezményezettje csak KKV lehet. (2) A támogatási összeg bármely hároméves idõszakot tekintve kedvezményezettenként nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget. (3) A szolgáltató nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal rendelkezik. Amennyiben a szolgáltató ilyen tanúsítvánnyal nem rendelkezik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75%-át. (4) A kedvezményezettnek az állami támogatást a szolgáltatások piaci áron történõ igénybevételére kell felhasználnia, ha pedig a kedvezményezett non-profit szervezet, akkor olyan áron, amely tartalmazza a teljes költséget továbbá a méltányos árrést. (5) A elszámolható költségek a következõk: a) az innovációs tanácsadási szolgáltatások esetében a menedzsment tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiatranszfer – szolgáltatások, a képzés, a beszerzési tanácsadás, a szellemi tulajdonjogok megszerzéséhez, védelméhez és kereskedelméhez és licenciaszerzõdésekhez és a szabványhasználatra vonatkozó tanácsadás költségei,

2009/57. szám

b) az innovációs támogató szolgáltatások esetében az irodahelyiség, az adatbankok, a mûszaki könyvtárak, a piackutatás, a laboratóriumhasználat, a minõségtanúsítás, a tesztelés és a tanúsítás költségei. A mezõgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás 92/Ty. § (1) A mezõgazdasági és halászati ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatásoknál a támogatást valamely ágazat vagy alágazat valamennyi gazdálkodójának érdekeit figyelembe véve kell nyújtani. (2) A kutatás megkezdése elõtt az interneten közzé kell tenni a kutatás elvégzésére és annak céljára vonatkozó információt. A közzétételnek tartalmaznia kell a várható eredmények hozzávetõleges idõpontját és az interneten való közzétételének helyét, valamint utalást arra, hogy az eredmények ingyenesen állnak majd rendelkezésre. A kutatás eredményeit legalább 5 éves idõszakon keresztül hozzáférhetõvé kell tenni az interneten. Ezen eredményeket legkésõbb abban az idõpontban kell közzétenni, amikor azokat közlik bármely szervezet tagjaival. (3) A támogatást közvetlenül a kutatási szervezet részére kell nyújtani, és az nem foglalhat magában mezõgazdasági termékek elõállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalat részére nyújtott, a kutatással össze nem függõ közvetlen támogatást, és nem jelenthet ártámogatást az ilyen termékek elõállítói részére. (4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (5) Az elszámolható költségek a 92/R. § (6) bekezdésében említett költségek. Fiatal innovatív vállalkozások részére nyújtott támogatás 92/U. § (1) A fiatal innovatív vállalkozások részére támogatás akkor nyújtható, ha a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésének idõpontjában hat évnél rövidebb ideje létezik. (2) A kedvezményezett kutatási és fejlesztési költségeinek az összes mûködési költség legalább 15%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelõzõ három év legalább egyikében, pénzügyi elõzményekkel nem rendelkezõ induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi idõszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni. (3) A támogatási összeg nem haladhatja meg a 1,5 millió eurónak megfelelõ forintösszeget a Szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban, illetve az 1,25 millió eurónak megfelelõ forintösszeget a Szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, eltérésre jogosult régiókban.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A kedvezményezett csak egyszer részesülhet a támogatásban azon idõszak alatt, amikor fiatal innovatív vállalkozásnak minõsül. A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás 92/V. § (1) A kirendelt munkatárs nem helyettesíthet más munkaerõt, hanem új munkahelyet kell betöltenie a kedvezményezett vállalkozásnál, a kirendelõ kutatási szervezetnél vagy nagyvállalatnál pedig azt megelõzõen kétéves munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A kirendelt munkavállalóknak kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenységet kell folytatniuk a támogatásban részesülõ KKV-nál. (2) A elszámolható költségek a magasan képzett munkaerõ kölcsönzésének és foglalkoztatásának KKV-knál felmerült költségei, beleértve a közvetítõ ügynökség igénybevételének költségeit és a kirendelt munkatárs munkába járási juttatásait. (3) A magasan képzett munkavállalók kölcsönzésére vonatkozó támogatás esetén a KKV részére nyújtott tanácsadás költségei nem minõsülnek elszámolható költségnek. (4) A magasan képzett munkaerõ kölcsönzéséhez nyújtott támogatás maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, legfeljebb 3 éves idõszakra, vállalkozásonként és kölcsönzött személyenként. Képzési célú támogatások 92/X. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. (2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható. (3) Elszámolható költségek: a) az oktatók személyi jellegû költségei, b) az oktatók és képzésben részt vevõk utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, c) egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz, d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják, e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei, f) a képzésben részt vevõk személyi jellegû költségei és az elszámolható közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. Ami a képzésben részt vevõk személyi jellegû költségeit illeti, csak a tényleges képzésben eltöltött idõ – a termelésben töltött idõ levonása után – vehetõ számításba.

15587

(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetõen és tételesen részletezve. (5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkezõ) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegû támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (6) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzés esetén a támogatható költségek 60%-a; b) speciális képzés esetén a támogatható költségek 25%-a. (7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás azonban az elszámolható költségek 80%-ának megfelelõ maximális támogatási intenzitásig növelhetõ a következõk szerint: a) 10 százalékponttal, a fogyatékkal élõ vagy hátrányos helyzetû munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják. (8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevõk szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplõ képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. A csekély összegû támogatásokra vonatkozó szabályok 92/Y. § (1) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a megelõzõ két pénzügyi évben és a folyamatban lévõ pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelõ forintösszeget. (2) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok 92/Z. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.

15588

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás mûködtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttõke-rész alapján várható ésszerû profitot is. (4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenõrizhetõ. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 92/Zs. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megõrizni. 93. § A finanszírozási mechanizmusok keretében annak a pályázónak nyújtható támogatás, aki megfelel az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó elõírásainak.”

2009/57. szám

„94/A. § (1) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegû, valamint a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni. (2) Ez a rendelet: a) a Szerzõdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetõnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 9-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3. 2008. 08. 09. 3–47. o.) II. fejezetének 1. Szakasza, 4. Szakasza, 7. Szakasza, 8. Szakasza, 9. Szakasza, b) az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006. 12. 28., 5. o.), c) az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67.o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”

5. § 4. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Záró rendelkezések Bajnai Gordon s. k., A Rendelet 94/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

miniszterelnök

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 48/2009. (IV. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság folyamatban lévõ ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Gadács Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszerérõl szóló 8/2008. (VI. 16.) rendelete 16. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze és a 16. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti. A 16. § (1) bekezdése a következõ szöveggel marad hatályban: „Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a kérelmezõ családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, egyedülélõ esetén annak 150%-át és a kérelmezõ családja nem rendelkezik vagyonnal.” 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Gadács Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszerérõl szóló 3/2006. (III. 31.) rendelete 2008. június 15-éig hatályban volt 17. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze, valamint a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes volt, ezért ezen rendelkezések a Somogy Megyei Bíróság elõtt 5.K.20.318/2008. szám alatt folyamatban lévõ ügyben nem alkalmazhatóak. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó bíró az elõtte folyamatban lévõ eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte Gadács Köz-

15589

ség Önkormányzata Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszerérõl szóló 3/2006. (III. 31.) rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 17. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze, valamint a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését. A kifogásolt rendelkezések értelmében csak az Ör1.-ben meghatározott önhibán kívüli rászorultság esetén adható átmeneti segély. Az indítványozó bíró szerint ez a szabályozás ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, mivel az önkormányzat az önhiba, mint kizáró ok bevezetésével és annak tartalma meghatározásával túl terjeszkedett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás keretein. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt, a jogállamiság körébe tartozó jogbiztonság sérelmét látta az „önhiba fogalmának önkényes, és a jogalkalmazó számára tág, ellenõrizhetetlen alkalmazását lehetõvé tevõ” meghatározásában. Ez a szabályozás álláspontja szerint – ugyanezen ok miatt – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében deklarált hátrányos megkülönböztetés elvét is sérti. 2. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett Ör1.-et Gadács Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi rendszerérõl szóló 8/2008. (VI. 16.) rendelete (a továbbiakban: Ör2.) 26. § (2) bekezdése 2008. június 16-ával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy az Ör2. a 16. §-ában az indítványban kifogásolt szabályozással egyezõ rendelkezéseket tartalmaz. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata, hogy amennyiben a korábbi szabályozás helyébe lépõ jogszabály azonos rendelkezési környezetben változatlanul tartalmazza a támadott rendelkezést, az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az új szabályozás tekintetében folytatja le (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.). Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatát kizárólag akkor végzi el, ha annak alkalmazhatósága is eldöntendõ kérdés (335/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 261, 262.). A konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdésében foglalt bírói kezdeményezés és 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján – mivel ilyenkor alkalmazási tilalom kimondására van lehetõség – az Alkotmánybíróság a már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.]. A jelen ügyben az indítvány az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés, ezért az Alkotmánybíróság a támadott Ör1. rendelkezései alkotmányosságát is érdemben megvizsgálta.

15590

MAGYAR KÖZLÖNY II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...) 44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. (...) 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Ör1. érintett rendelkezései: „17. § (1) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a kérelmezõ családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, egyedülélõ esetén annak 150%-át és a kérelmezõ családja nem rendelkezik vagyonnal. (...) (3) E rendelet alkalmazásában önhibának minõsül, ha kérelmezõ vagy családja a házukhoz tartozó kertet nem mûvelik, a kérelmezõ vagy családtagjai rendszeresen élvezeti terméket fogyasztanak (feketekávé, cigaretta, alkohol), a kérelmezõ vagy családtagjai felelõtlen költekezõ életmódjuk miatt a család gazdasági létalapját elvonják.” 3. Az Ör2. érintett rendelkezései: „16. § (1) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a kérelmezõ családjában az egy fõre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, egyedülélõ esetén annak 150%-át és a kérelmezõ családja nem rendelkezik vagyonnal. (...) (3) E paragrafus alkalmazásában önhibának minõsül, ha kérelmezõ vagy családja a házukhoz tartozó kertet nem mûvelik, a kérelmezõ vagy családtagjai rendszeresen élvezeti terméket úgymint feketekávét, cigarettát, alkoholt fogyasztanak, a kérelmezõ vagy családtagjai felelõtlen költekezõ életmódjuk miatt a család gazdasági létalapját elvonják.”

2009/57. szám III.

A bírói kezdeményezés megalapozott. 1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése elõírja, hogy a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Sztv. több tárgykörben is rendeletalkotásra hatalmazza fel az önkormányzatok képviselõ-testületeit. Így a 45. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat képviselõ-testülete a létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdõ személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Az Sztv. 32. § (3) bekezdése kimondja, hogy ha maga az Sztv. másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenõrzésének szabályait. 2. A vitatott rendelkezésekben a képviselõ-testület az átmeneti segély megállapítását egy további feltételhez, nevezetesen az általa önhibaként meghatározottak hiányához kötötte. Az Alkotmánybíróság megállapította: az Sztv. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok az átmeneti segély igénylésének törvényi feltételeit bõvítsék, s így az önhibán kívüliséget, mint feltételt elõírhassák. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes az Sztv. elõírásaival, ekként az Ör1. 17. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze és a 17. § (3) bekezdése, valamint az Ör2. 16. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrésze és a 16. § (3) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek nyilvánított Ör2. 16. § (1) bekezdésének „önhibáján kívül” szövegrészét és a 16. § (3) bekezdését megsemmisítette [lásd 29/2002. (VII. 2.) AB határozat, ABH 2002, 543.; 30/2002. (VII. 2. ) AB határozat, ABH 2002, 555.; 31/2002. (VII. 2.) AB határozat, ABH 2002, 564. ]. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör1. és az Ör2. érintett rendelkezéseinek alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközése miatt megállapította, ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, valamint a 70/A. § (1) bekezdése állított sérelmének vizsgálatát az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] mellõzte.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Az Abtv. 43. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányellenes jogszabályt az Alkotmánybíróság határozatának a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. Az Abtv. 43. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alkotmányellenessé nyilvánítás és megsemmisítés nem érinti a határozat közzététele elõtt létrejött jogviszonyokat. Az Abtv. 43. § (4) bekezdése viszont lehetõvé teszi, hogy az Alkotmánybíróság e két hivatkozott rendelkezéstõl eltérõen dönthessen az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezése vagy konkrét esetben történõ alkalmazhatósága kérdésében, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. Ebben az ügyben folyamatban lévõ eljárás felfüggesztése mellett az eljáró bíró kezdeményezte az alkotmányellenesség megállapítását. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek ítélt Ör1. rendelkezéseit, mivel azokat idõközben hatályon kívül helyezték, nem semmisíthette meg, az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján azonban úgy rendelkezett, hogy a konkrét ügyben kizárja azok alkalmazhatóságát. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 510/B/2008.

Az Alkotmánybíróság 49/2009. (IV. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Vásárosbéc Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a közterületek használatáról szóló 7/2008. (VI. 27.) rendelete 2. számú melléklete VIII. pontja alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

15591 INDOKOLÁS I.

Az indítványozó elsõ beadványában Vásárosbéc Község Önkormányzata Képviselõ-testületének (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a közterületek használatáról szóló 9/2006. (XI. 30.) rendelet 2. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Hiánypótlásra történt felhívásra arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Képviselõ-testület a támadott rendeletet hatályon kívül helyezte a közterületek használatáról szóló 7/2008. (VI. 27.) rendeletével (a továbbiakban: Ör.). A kiegészítõ indítványában az Ör. 2. számú melléklete VIII. pontja alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó egy országos hálózattal rendelkezõ mozgóbolti tevékenységet vállalkozó bevonásával végzõ gazdálkodó szervezet. A mozgóbolti tevékenységet több település területén az önkormányzat engedélyével látja el. Az engedély alapján közterületi használati díjat kell fizetnie. Az Ör. 2. számú melléklete VIII. pontja alapján 800 Ft/nap a fizetendõ közterületi-használati díj. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés a diszkrimináció tilalmába [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése], a szabad versenyre vonatkozó [Alkotmány 9. § (2) bekezdése] rendelkezésbe ütközik. A hátrányos megkülönböztetés igazolásaként arra hivatkozik, hogy a közterület-használati díjak olyan díjtételeket írnak elõ, amelyekkel hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg egyes jogalanyokkal szemben. Az indítványozó mozgóbolti tevékenységet végez, a hét azonos napjain, ezen belül azonos idõpontokon belül, ugyanazon utca és házszám szerint megálló-, illetve értékesítési helyen. Részletes számításokkal szemlélteti, hogy az egyes közterület-használók között az Ör. melléklete jelentõs különbségeket határoz meg, illetve eredményez, aminek nincs indoka. „Összefoglalva megállapítható tehát, hogy egy 6 m2 alapterületû mozgóbolt egy hónap közterület-használatért 24.000,- Forintot köteles fizetni; ehhez képest egy lényegében azonos jellegû kereskedelmi tevékenységet végzõ mobil árusítóhely 13.200,- Forintot, hozzávetõleg a felét; egy 6 m2 alapterületû pavilonban történõ értékesítõ/árusító 7.800,- Forintot, hozzávetõleg 1/3-át, és egy kitelepült árus 4.800-, Forintot, 1/5-ét fizeti ugyanarra közterületre, a nélkül, hogy erre a Rendelet a közterület-használat értékét befolyásoló bármilyen tényezõt, vagy okot a díjtétel vonatkozásában hozzárendelne, vagy a különbözõ tarifák alkalmazását ésszerûen indokolná.” A fentiek alapján tekinti hátrányos megkülönböztetésnek a mozgóbolti tevékenységet végzõ indítványozó az Ör. 2. számú mellékletének a VIII. pontját, ami – véleménye szerint – sérti a szabad verseny alkotmányos elvét is.

15592

MAGYAR KÖZLÖNY II.

III.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései: „Az Ör. 2. számú melléklete

Közterület-használati díjak II. Pavilon [4. § (1) bek. b) pont] III. Ideiglenes árusítás – alkalmi – idényjellegû – élõ hal árusítás – kézbõl történõ újságárusítás [4. § (1) bek. b) pont]

2009/57. szám

1300-, Ft/m2/hó

1000-, Ft/m2/nap 300-, Ft/m2/nap 800-, Ft/m2/nap 300-, Ft/m2/nap

IV. Kitelepült árusítás [4. § (1) bek. b) pont]

800-, Ft/nap

V. Mobil árusító hely [4. § (1) bek. b) pont]

2200-, Ft/m2/hó

VI. Mobil tájékoztató, megállító tábla – teljes hónapra 800-, Ft/db/hó – 1–1 napra 60-, Ft/db/nap [4. § (1) bek. c) pont] VII. Építési munkával kapcsolatos – állvány, építési anyag – törmelék [4. § (1) bek. d) pont] VIII. Mozgó árusítás Árusító automata Mozgóbolt – többféle termék árusítása esetén, árusító automata Mozgóbolt – egyféle termék árusítása esetén [4. § (1) bek. e) pont] (...)”

150-, Ft/m2/nap 500-, Ft/m2/nap

800-, Ft/nap 400-, Ft/nap 800-, Ft/nap 200-, Ft/nap

Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében a Magyar Köztársaság területén az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül minden személyt megilletnek. Következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsõsorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvetõ jog tekintetében történt, az eltérõ szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203. ]. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelni és az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. A diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam – a különbözõ élethelyzetekben lévõkre – ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sérti. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga – és bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévõ különbségeket [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 74/1995. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1995, 369, 373–374.]. A diszkrimináció vizsgálatánál az elsõ eldöntendõ kérdés, hogy az adott szabályozás tekintetében állított megkülönböztetés egymással összehasonlítható alanyi körre vonatkozik-e [49/1991. (IX. 27.) AB határozat, ABH 1991, 246, 249.; 432/B/1995. AB határozata, ABH 1995, 789, 792.]. Ebben az ügyben a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzõk [a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § k) pontja] alkotnak az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot. A közterület használatáért fizetendõ díj, ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 38/1998. (IX. 23.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) is megállapította „a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelõen a közterület-használat díjának alapvetõen a közterület-használat ér-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tékét befolyásoló tényezõkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, idõtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezõk alapján tett megkülönböztetés nem tekinthetõ alkotmányellenesnek” (ABH 1998, 454, 456.). A közterület-használati díj mértékének a megállapításánál alapvetõen az elfoglalt közterület nagyságát és az elfoglalás idõtartamát indokolt alapul venni. Az Ör. 2. számú mellékletének VIII. pontja az elfoglalt közterület nagyságától független díjtételeket állapít meg (800 Ft/nap). Ennek következménye, hogy az azzal összehasonlítható V. Mobil árusító hely 2200 Ft/m2/hó fizetendõ díja mintegy fele – egy hónapra vetítve – a VIII. pont alapján mozgó árusítás esetén fizetendõ díjnak. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban azt is hangsúlyozta, hogy a ,,közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezõk azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elõ egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes” (ABH 1998, 454, 456–457.). Az Alkotmánybíróság a 21/2003. (IV. 18.) AB határozatban megerõsítette, hogy alkotmányosan nem indokolható az a szabályozás, amikor a közterület-használati díjat olyan szempontokra alapítják, amelyek a közterület használatával nincsenek összefüggésben, s ezzel a díj mértéke tekintetében nem releváns szempont alapján, önkényesen, ésszerû indok nélkül tesznek megkülönböztetést a közterületet azonos feltételek mellett használó kereskedelmi, vendéglátó-ipari közterület-használók között (ABH 2003, 784, 789.). Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. számú melléklet VIII. pontja ésszerû indok nélkül tesz aránytalanul nagy különbséget a közterületen értékesítést végzõk között, ami így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát sérti, ezért a támadott rendelkezést megsemmisítette. 2. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 2. számú melléklet VIII. pontja alkotmányellenességét az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközése miatt megállapította, ezért az Alkotmány 9. § (2) bekezdése állított sérelmének vizsgálatát az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] mellõzte. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,


alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró


15593

Az Alkotmánybíróság 50/2009. (IV. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Somogyhárságy Község Önkormányzata Képviselõ-testületének a közterületek használatáról szóló 8/2008. (VI. 27.) rendelete 2. számú melléklete VIII. pontja alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az indítványozó elsõ beadványában Somogyhárságy Község Önkormányzata Képviselõ-testületének (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a közterületek használatáról szóló 12/2006. (XI. 30.) rendelet 2. számú melléklete II.–IX. pontjai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Hiánypótlásra történt felhívásra arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Képviselõ-testület a támadott rendeletet hatályon kívül helyezte a közterületek használatáról szóló 8/2008. (VI. 27.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.), kiegészítõ beadványában az Ör. 2. számú melléklete VIII. pontja alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó egy országos hálózattal rendelkezõ mozgóbolti tevékenységet vállalkozó bevonásával végzõ gazdálkodó szervezet. A mozgóbolti tevékenységet több település területén az önkormányzat engedélyével látja el. Az engedély alapján közterületi használati díjat kell fizetnie. Az Ör. 2. számú melléklete VIII. pontja alapján 800 Ft/nap a fizetendõ közterületi-használati díj. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés a diszkrimináció tilalmába [Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése], a szabad versenyre vonatkozó [Alkotmány 9. § (2) bekezdése] rendelkezésbe ütközik. A hátrányos megkülönböztetés igazolásaként arra hivatkozik, hogy a közterület-használati díjak olyan díjtételeket írnak elõ, amelyekkel hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg egyes jogalanyokkal szemben.

15594

MAGYAR KÖZLÖNY

Az indítványozó mozgóbolti tevékenységet végez, a hét azonos napjain, ezen belül azonos idõpontokon belül, ugyanazon utca és házszám szerint megálló-, illetve értékesítési helyen. Részletes számításokkal szemlélteti, hogy az egyes közterület-használók között az Ör. melléklete jelentõs különbségeket határoz meg, illetve eredményez, aminek nincs indoka. „Összefoglalva megállapítható tehát, hogy egy 6 m2 alapterületû mozgóbolt egy hónap közterület-használatért 24.000-, Forintot köteles fizetni; ehhez képest egy lényegében azonos jellegû kereskedelmi tevékenységet végzõ mobil árusítóhely 13.200-, Forintot, hozzávetõleg a felét; egy 6 m2 alapterületû pavilonban történõ értékesítõ/árusító 7.800-, Forintot, hozzávetõleg 1/3-át, és egy kitelepült árus 4.800-, Forintot, 1/5-ét fizeti ugyanarra közterületre, anélkül, hogy erre a Rendelet a közterület-használat értékét befolyásoló bármilyen tényezõt, vagy okot a díjtétel vonatkozásában hozzárendelne, vagy a különbözõ tarifák alkalmazását ésszerûen indokolná.” A fentiek alapján tekinti hátrányos megkülönböztetésnek a mozgóbolti tevékenységet végzõ indítványozó az Ör. 2. számú mellékletének a VIII. pontját, ami – véleménye szerint – sérti a szabad verseny alkotmányos elvét is.

2009/57. szám 2200-, Ft/m2/hó

V. Mobil árusító hely [4. § (1) bek. b) pont]

VI. Mobil tájékoztató, megállító tábla – teljes hónapra 800-, Ft/db/hó – 1–1 napra 60-, Ft/db/nap [4. § (1) bek. c) pont] VII. Építési munkával kapcsolatos – állvány, építési anyag – törmelék [4. § (1) bek. d) pont] VIII. Mozgó árusítás Árusító automata Mozgóbolt – többféle termék árusítása esetén, árusító automata Mozgóbolt – egyféle termék árusítása esetén [4. § (1) bek. e) pont] (...)”

150-, Ft/m2/nap 500-, Ft/m2/nap

800-, Ft/nap 400-, Ft/nap 800-, Ft/nap 200-, Ft/nap

II. III. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései: „Az Ör. 2. számú melléklete Közterület-használati díjak II. Pavilon [4. § (1) bek. b) pont] III. Ideiglenes árusítás – alkalmi – idényjellegû – élõ hal árusítás – kézbõl történõ újságárusítás [4. § (1) bek. b) pont] IV. Kitelepült árusítás [4. § (1) bek. b) pont]

1300-, Ft/m2/hó

1000-, Ft/m2/nap 300-, Ft/m2/nap 800-, Ft/m2/nap 300-, Ft/m2/nap

800-, Ft/nap

Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében a Magyar Köztársaság területén az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül minden személyt megilletnek. Következetesen érvényesített álláspontja szerint a diszkrimináció tilalma elsõsorban az alkotmányos alapjogok terén tett megkülönböztetésekre terjed ki. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvetõ jog tekintetében történt, az eltérõ szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot is sérti. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi körben viszont kizárólag akkor ítéli alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerû indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203.]. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta: a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelni és az egyéni szem-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

pontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. A diszkrimináció tilalmából tehát nem következik az, hogy az állam – a különbözõ élethelyzetekben lévõkre – ne különböztethetne, feltéve, hogy ezzel az alkotmányos követelményeket nem sérti. Az Alkotmánybíróság szerint az állam joga – és bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévõ különbségeket [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 74/1995. (XII. 15.) AB határozat, ABH 1995, 369, 373–374.]. A diszkrimináció vizsgálatánál az elsõ eldöntendõ kérdés, hogy az adott szabályozás tekintetében állított megkülönböztetés egymással összehasonlítható alanyi körre vonatkozik-e [49/1991. (IX. 27.) AB határozat, ABH 1991, 246, 249.; 432/B/1995. AB határozata, ABH 1995, 789, 792.]. Ebben az ügyben a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzõk [a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § k) pontja] alkotnak az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot. A közterület használatáért fizetendõ díj, ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 38/1998. (IX. 23.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) is megállapította „a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelõen a közterület-használat díjának alapvetõen a közterület-használat értékét befolyásoló tényezõkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, idõtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezõk alapján tett megkülönböztetés nem tekinthetõ alkotmányellenesnek” (ABH 1998, 454, 456.). A közterületi-használati díj mértékének a megállapításánál alapvetõen az elfoglalt közterület nagyságát és az elfoglalás idõtartamát indokolt alapul venni. Az Ör. 2. számú melékletének VIII. pontja az elfoglalt közterület nagyságától független díjtételeket állapít meg (800 Ft/nap). Ennek következménye, hogy az azzal összehasonlítható V. Mobil árusító hely 2200 Ft/m2/hó fizetendõ díja mintegy fele – egy hónapra vetítve – a VIII. pont alapján mozgó árusítás esetén fizetendõ díjnak. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban azt is hangsúlyozta, hogy a ,,közterület-használat díjának olyan szabályozása,

15595

amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezõk azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elõ egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes” (ABH 1998, 454, 456–457.). Az Alkotmánybíróság a 21/2003. (IV. 18.) AB határozatban megerõsítette, hogy alkotmányosan nem indokolható az a szabályozás, amikor a közterület-használati díjat olyan szempontokra alapítják, amelyek a közterület használatával nincsenek összefüggésben, s ezzel a díj mértéke tekintetében nem releváns szempont alapján, önkényesen, ésszerû indok nélkül tesznek megkülönböztetést a közterületet azonos feltételek mellett használó kereskedelmi, vendéglátó-ipari közterület-használók között (ABH 2003, 784, 789.). Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. számú melléklet VIII. pontja ésszerû indok nélkül tesz aránytalanul nagy különbséget a közterületen értékesítést végzõk között, ami így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát sérti, ezért a támadott rendelkezést megsemmisítette. 2. Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 2. számú melléklet VIII. pontja alkotmányellenességét az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközése miatt megállapította, ezért az Alkotmány 9. § (2) bekezdése állított sérelmének vizsgálatát az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] mellõzte. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,


alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró


15596

MAGYAR KÖZLÖNY

IX. Határozatok Tára

2009/57. szám

Az Országgyûlés 31/2009. (IV. 24.) OGY határozata

Az Országgyûlés határozatai

a Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységérõl (2007. június–2008. október) szóló jelentés elfogadásáról*


Az Országgyûlés a Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységérõl (2007. június–2008. október) szóló jelentést elfogadja.

az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról*

Dr. Szili Katalin s. k.,

Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés

az Országgyûlés elnöke

Dr. Hende Csaba s. k.,

Nyakó István s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje



az Európai ügyek bizottságába dr. Ujhelyi István helyett Szûcs Erikát, a Költségvetési, pénzügyi és számvevõszéki bizottságba Varga Zoltán helyett Tukacs Istvánt, a Külügyi és határon túli magyarok bizottságába Szabó Vilmos helyett Velez Árpádot, a Sport és turisztikai bizottságba dr. Gyenesei Istvánt a korábban megüresedett tagsági helyére a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke





* A határozatot az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el.

a lakossági hitelezés biztonságának növelésérõl, a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának áttekintésérõl, a lakosságnak nyújtott hitelmûveletekkel kapcsolatos tájékoztatás javításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások elõkészítésérõl** Tekintettel arra, hogy a hitelezõk védelme és a lakossági hitelezés biztonságának erõsítése a társadalom közös érdeke és feladata, az Országgyûlés a következõ határozatot hozza: 1. A fogyasztói érdekek védelme, a lakossági hitelezés biztonságának erõsítése a fenntartható gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétele, amely a tisztességes gazdasági versenyt is ösztönzi. 2. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja felül a THM összetételének szabályozását, ennek érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el. 3. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy a törvényi szabályozás elõkészítése és a rendeleti szabályozás módosítása során az alábbiakra legyen figyelemmel:

* A határozatot az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) tegye átláthatóbbá és közérthetõbbé a THM fogalmát, összetételét, b) pénzügyi intézmények által nyújtott hitel-, illetve kölcsönügyletek esetén gondoskodjon a tájékoztatás tartalmának és formájának egyértelmûségét erõsítõ, és a tájékoztatás elmaradását megfelelõen szankcionáló szabályozás kidolgozásáról, c) a pénzügyi intézmények által nyújtott hitel-, illetve kölcsönügyletek esetében vizsgálja meg a jövedelemigazolás kötelezõ bevezetésének, és a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy hitelképességének ellenõrzésére vonatkozó átfogó szabályozás kidolgozásának lehetõségét, d) a fogyasztók védelme érdekében gondoskodjon a pénzügyi intézmények által nyújtott hitel-, illetve kölcsönügyletek hirdetéseiben a szolgáltatás igénybevételének következményeire, valamint a szolgáltatás feltételeinek alapos elolvasására és megértésére vonatkozó tájékoztatást elõíró szabályozás kidolgozásáról, e) vizsgálja meg a pénzügyi kultúra terjesztésével kapcsolatos hazai intézményrendszer hatékonyságát, és ez alapján tegyen javaslatot az intézményrendszer – pénzügyi intézmények bevonásával történõ – fejlesztésére, különös tekintettel a pénzügyi intézményeknek az intézményrendszer finanszírozásába történõ bevonása lehetõségeire. 4. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy a 2–3. pontokban meghatározott feladatok teljesítésérõl 2009. október 31-ig tájékoztassa az Országgyûlés hatáskörrel rendelkezõ állandó bizottságát, és a szükséges törvényi szabályozás megalkotására vonatkozó javaslatát terjessze az Országgyûlés elé. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke





A Kormány határozatai A Kormány 1054/2009. (IV. 24.) Korm. határozata az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Kanada közötti légiközlekedési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl Kanada közötti légiközlekedési megál-

15597

lapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerõsítés fenntartásával történõ – végleges megállapítására; 3. felhívja a külügyminisztert, hogy a Megállapodás szövegének végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. elfogadja a Megállapodás kihirdetésérõl szóló törvénytervezetet, és elrendeli a Megállapodás szövegének végleges megállapítását követõen annak az Országgyûléshez történõ benyújtását. A törvényjavaslat elõadójának a Kormány a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert jelöli ki.


A Kormány 1055/2009. (IV. 24.) Korm. határozata a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A Kormány 1. egyetért a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) bemutatott szövegével; 2. felhatalmazza a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt a Megállapodás bemutatott szövegének – a megerõsítés fenntartásával történõ – végleges megállapítására; 3. elfogadja „a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás kihirdetésérõl, valamint a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetésérõl szóló 1987. évi 13. törvényerejû rendelet módosításáról” szóló törvénytervezetet, és elrendeli annak a Megállapodás végleges szövegének megálla-

15598

MAGYAR KÖZLÖNY

pítását követõen, az Országgyûléshez történõ benyújtását. A törvényjavaslat elõadójának a Kormány a külügyminisztert jelöli ki.

2009/57. szám

2. felhívja az irányítása alatt álló szerveket, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködés során a mellékletben foglaltaknak megfelelõen járjanak el;


A Kormány 1056/2009. (IV. 24.) Korm. határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Gripen International Kommanditbolag között 2001. december 20-án aláírt és 2003. február 3-án módosított ellentételezési megállapodás lezárásáról A Kormány 1. megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a Gripen International Kommanditbolag között a Gripen vadászrepülõ-gépek bérléséhez kapcsolódóan 2001. december 20-án aláírt és 2003. február 3-án módosított ellentételezési megállapodásban foglalt, valamint a Gripen vadászrepülõ-gépek fegyverzeti rendszerei beszerzéséhez kapcsolódó (NMML/BOL) ellentételezési kötelezettségek teljesültek, 2. jóváhagyja a megállapodások lezárására vonatkozó Jegyzõkönyvet, 3. felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, vagy az általa kijelölt személyt a Záró Jegyzõkönyv aláírására. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

3. felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy évente készítsen elõterjesztést a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködés stratégiája végrehatásának részletes éves cselekvési tervérõl, ebben a) tegyen javaslatot a szükséges szakmai, szervezeti megoldásokra, programokra; b) a trióelnökségek programjával összehangoltan határozza meg az irányítása alá tartozó szervek feladatait, illetve a közremûködõkre vonatkozó felkéréseket, a végrehajtás felelõseit és a határidõket. Felelõs:

igazságügyi és rendészeti miniszter a felelõs tárcák, érintett szervek bevonásával Határidõ: évente az elõterjesztés elkészítéséig 4. A Kormány felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert a 3. pontban meghatározott cselekvési terv végrehajtásának monitorozására. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a monitorozás keretében a Kormány részére éves beszámolót készít a cselekvési tervben foglaltak megvalósulásáról, a tervben foglaltak vonatkozásában az esetleges tartalmi és határidõbeli eltérésekrõl, azok okáról és az eltérésekkel kapcsolatos intézkedésekrõl. Határidõ: évente 5. A 3. pontban meghatározott programok pénzügyi fedezetét az érintett szervek, és szervezetek költségvetésében meghatározott forrásokból kell biztosítani. 6. Ez a kormányhatározat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány 1057/2009. (IV. 24.) Korm. határozata a Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködésére vonatkozó 2009–2014 közötti kormányzati stratégiájáról A Kormány 1. A Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködésére vonatkozó 2009–2014 közötti stratégiáját, annak fõ irányait az e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg;

Melléklet az 1057/2009. (IV. 24.) Korm. határozathoz A Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködésére vonatkozó 2009–2014 közötti kormányzati stratégiája I. BEVEZETÉS 1. Elõzmények Magyarország lassan öt éve az Európai Unió teljes jogú tagja, a Schengeni Térséghez való közelmúltbeli csatlakozással pedig immár a tagság egyik legkézzelfoghatóbb elõ-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nyének is részese. A magyar uniós csatlakozással nagyjából egyidejûleg a bel- és igazságügyi együttmûködés az Unió egyik legfontosabb szakpolitikájává vált, amely egyre inkább a polgárok mindennapjait érintõ, és éppen ezért fokozott érdeklõdésre számot tartó döntések meghozatalának színtere. 2. Mandátum A hazánk által már kihirdetett Lisszaboni Szerzõdés (LSZ) jövõbeni hatálybalépése ezt a folyamatot még inkább felerõsítheti, azzal, hogy a jogalkotási eljárás jelentõsen módosul és az Unió pillérstruktúrája megszûnik. Erre tekintettel a továbbiakban az LSZ által is alkalmazott terminológia szerint a ,,szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségérõl” (a továbbiakban SZBJT), illetve SZBJT stratégiáról beszélünk, amely az Európai Unió belés igazságügyi együttmûködésének tágabb megfogalmazását tükrözi. Az SZBJT tematikáját meghatározó, 2004-ben elfogadott Hágai Program 2009 végével kifut, a 2010–14 közötti ötéves idõszakra pedig már megkezdõdött az újabb program elõkészítése. A „poszt-hágai” program megvalósítása a 2011. elsõ félévi magyar EU-elnökség tevékenységét is markánsan meghatározza majd, így a magyar elnökségi felkészülés szempontjából is megkerülhetetlen a hazai prioritások újra-/megfogalmazása az SZBJT területen. Az SZBJT stratégia megalkotását az eddig említett külsõ tényezõkön túlmenõen az eddigi belsõ, tagállami mûködési tapasztalatok is szükségessé teszik. Újra kell értékelni, mit kíván Magyarország elérni az Európai Unió bel- és igazságügyi együttmûködésében való részvétele során. A stratégia idõbeli határait tekintve a ,,poszt-hágai” program kifutásáig állapítja meg a stratégiai irányvonalakat, de tekintettel van a 2014-ig esetlegesen vagy bizonyosan bekövetkezõ olyan eseményekre, amelyek a stratégia felülvizsgálatát igényelhetik. Mindenképpen idesoroljuk a ,,poszt-hágai” program elfogadásának idõpontját, a Lisszaboni Szerzõdés esetleges hatálybalépését, és a 2011. elsõ félévében esedékes magyar elnökséget. 3. Alapelvek A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének megvalósítása, továbbfejlesztése hosszú távon is az Európai Unió keretében történõ együttmûködés kulcsfontosságú területe marad. Az európai integráció (intézményi, jogi, és politikai értelemben egyaránt) folyamata elõrehalad, a biztonságpolitikai kihívások, a geopolitikai helyzet és a közös célkitûzések az Európai Unió tagállamainak egyre szorosabb együttmûködését kényszerítik ki. Magyarország saját biztonságát hatékonyabban tudja a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében

15599

való együttmûködésben való részvétellel biztosítani, azonban nem játszhatja el a biztonság fogyasztójának szerepét. A bel- és igazságügyi együttmûködés révén az Unióban létrejövõ kooperációs mechanizmusok olyan eszközök, amelyekkel a megfelelõen definiált nemzeti célok érdekében élni kell tudni, nem csak követõ módon, illetve a kötelezettségek teljesítése jegyében részt venni bennük. Uniós tagságunk elõnyeinek kihasználása és az SZBJT fejlõdésében való alakító jellegû részvétel saját képességeink megerõsítését, és erõs szinten tartását igénylik. Ez vonatkozik a magyar bûnüldözõ szervek munkája hatékonyságának, a közigazgatás teljesítõképességének és nemzetközi értelemben vett versenyképességének növelésére egyaránt. Csakis akkor remélhetünk sikeres hatékony tagállami közremûködést, ha az igazságügyi együttmûködés, bûnüldözés, rendvédelem, idegenrendészet, valamint a Magyarország által immár európai felelõsséggel ellátott külsõ határõrizet hatékony és eredményes, és így Magyarország erõs, megbízható partnerként jelenik meg. A tagállamok ilyen, aktív, hatásos és nemzeti érdekekre koncentráló mûködése összecseng az elmúlt idõszakban tapasztalható az SZBJT területet is érintõ ún. „fragmentáció”, széttöredezés (Prümi Szerzõdés, G6, egyes tagállami opt-out-ok) jelenségével is, amelynek veszélyeire a Lisszaboni Szerzõdés újításaival kapcsolatban is felhívták elemzõk a figyelmet. A kis körös együttmûködések, klubon belüli klubok kialakulásával a jövõben folyamatosan számolni kell. Magyarország az ezekben való részvételt, mint eszközt Európa-politikai célkitûzéseinek eléréséhez fel kívánja használni, ehhez azonban az kell, hogy partnerként számítsanak ránk. Annak érdekében, hogy az említett elvek mentén mûködhessünk, elsõsorban a gyakorlat orientált kezdeményezéseket kell támogatnunk.

4. A stratégia megalkotásának résztvevõi Ahhoz, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködés kormányzati stratégiájában meghatározott céljainkat elérhessük, szükséges valamennyi érintett szereplõt bevonni. A stratégia megalkotásának résztvevõi: – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium érintett szakfõosztályai; – a Külügyminisztérium érintett szakfõosztályai; – az Önkormányzati Minisztérium érintett szakfõosztályai; – a Pénzügyminisztérium érintett szakfõosztályai; – a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Iroda; – a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett mûködõ Állandó Képviselete; – az Országos Rendõr-fõkapitányság; – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal; – a Vám- és Pénzügyõrség; – az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság.

15600

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Fogalommeghatározás, a stratégia területének lehatárolása Jelen stratégia célja a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködés, mint az uniós együttmûködés egyik jól körülhatárolható, elválasztható részterületén megvalósítandó kormányzati stratégia kialakítása. Bel- és igazságügyi együttmûködés – a szabadság, a biztonság és a jog térsége A bel- és igazságügyi együttmûködésrõl eredetileg a Római Szerzõdés nem rendelkezett, ehhez szükséges jogi alapot nem tartalmazott. Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerzõdés intézményesítette ezt a kormányközi szintû együttmûködést, amely az Amszterdami Szerzõdés hatálybalépéséig az EU harmadik pillérét jelentette. A harmadik pillér a tagállamok együttmûködését kilenc területen határozta meg: 1. menekültpolitika; 2. a személyeknek a tagállamok külsõ határain való átlépésére és az e határokon való ellenõrzés gyakorlására vonatkozó szabályok; 3. bevándorlás-politika és harmadik országok állampolgáraira vonatkozó politika (legális és illegális migráció); 4. küzdelem a kábítószer-függõség ellen; 5. küzdelem a nemzetközi méreteket öltõ csalás ellen; 6. igazságügyi együttmûködés polgári ügyekben; 7. igazságügyi együttmûködés büntetõügyekben; 8. vámügyi együttmûködés; 9. rendõri együttmûködés a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bûnözés egyéb súlyos formáinak megelõzése és leküzdése céljából, valamint az egész Unióra kiterjedõ információcsere-rendszer, illetve az Európai Rendõrségi Hivatal (Europol) kiépítése. Az Amszterdami Szerzõdés óta a kormányközi jellegû harmadik pillér már szûkebben értelmezett. Csak a büntetõügyekben folytatott rendõri és igazságügyi együttmûködés, illetve a vámügyi együttmûködés területeit foglalja magában, mivel a Szerzõdés a bel- és igazságügyi kérdések nagy részét (menekültügyi és bevándorlási politika, külsõ és belsõ határellenõrzés, igazságügyi együttmûködés polgári ügyekben és a korábban nemzetközi szerzõdések keretében szabályozott az Unió belsõ határain történõ ellenõrzések fokozatos megszüntetésérõl és a külsõ határellenõrzésrõl rendelkezõ schengeni joganyag) a közösségi intézmények hatáskörébe utalva átemelte az EU elsõ pillérébe, az Európai Közösségekbe. Miután az Amszterdami Szerzõdés óta a bel- és igazságügyi kérdések így már két pillér között szétosztva, tagoltan jelennek meg, az e területre irányuló tevékenységek gyûjtõfogalmaként az Európai Unió, mint egyik alapvetõ célkitûzését a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége kifejezést használja. A Lisszaboni Szerzõdés is a ,,szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségének” tágabb fogalmát viszi tovább. A jelenleg még mindig az Unió két pillére között megoszló joganyag azonban mind tematikailag, mind összefüggéseit tekintve egységként kezelendõ kiegészítve ezt azzal, hogy a döntéshozatal meghatározó szereplõje a je-

2009/57. szám

lenlegi szerzõdéses keretek szerint ugyanaz a fórum, az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa.

II. HELYZETELEMZÉS 1. Jogi háttér Az SZBJT stratégia szorosan illeszkedik a területet jelenleg meghatározó uniós és hazai dokumentumokhoz. Ennek során figyelemmel van: Uniós szinten – a Hágai Programra (A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erõsítése az Európai Unióban, l. az Európai Tanács 2004. november 4–5-ei következtetéseit); – a „poszt-hágai” program elõkészítésében meghatározó, bel- és az igazságügyi Future Group-ok jelentéseire (Szabadság, biztonság, a magánélet védelme – európai belügyek egy nyitott világban. Az európai belpolitika jövõjével foglalkozó magas szintû informális tanácsadó csoport (a jövõ-munkacsoport) jelentése, 11657/08 JAI 373; Az európai igazságügyi politika jövõjével foglalkozó magas szintû tanácsadó csoport A jövõbeli uniós igazságügyi program tekintetében javasolt megoldások, 11549/08 JAI 369);1 – az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumra, l. a 2008. október 15-i Európai Tanács következtetéseit. Hazai szinten – az Új Magyarország kormányprogram Szabadság és szolidaritás címet viselõ részére (A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006–2010.), mindenekelõtt annak „Modern állam” és „Biztonságos köztársaság” c. fejezeteiben foglaltakra; – az Új Magyarország Fejlesztési Tervre (Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013. Foglalkoztatás és növekedés), fõként annak 6., „Államreform” prioritásában foglaltakra; – a Kormány Európa-politikai stratégiájára [2147/2007. (VIII. 8.) Korm. határozat a Kormány Európa-politikai stratégiájának új irányairól és feladatairól]; – a Kormány külkapcsolati stratégiájára (Magyarország külkapcsolati stratégiájáról szóló 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat); – a Nemzeti Biztonsági Stratégiára [A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat];

1 Mindkét jelentést bemutatták a 2008. július 6–7-ei, cannes-i informális BIÜT-ön.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozatra; – a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 2046/2007. (III. 19.) Korm. határozatra; – az emberkereskedelem elleni, 2008–2012 közötti nemzeti stratégiájáról szóló 1018/2008. (III. 26.) Korm. határozatra; – a Külsõ Határok Alap Nemzeti Programjáról szóló 1102/2007. (XII. 23.) Korm. határozatra; – a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló 2080/2008. (VI. 30.) Korm. határozatra; – az elõkészítés alatt álló rendészeti stratégiára; – az elõkészítés alatt álló nemzetbiztonsági stratégiára.

2. Eddig elért eredmények, folyamatban lévõ kezdeményezések SWOT Elemzés Erõsségek

Gyengeségek

– prioritást élvezõ területeken a magyar érdekek érvényesítése – ezeken a területeken általában hatékony kommunikáció az állampolgárok felé – harmadik pillérben létrehozott jogszabályok implementálása általában idõben megtörténik – egyenként a dossziék esetében megfelelõ tagállami érdekképviselet – kialakult az uniós döntéshozatali mechanizmust ismerõ és ebben a rendszerben hatékonyan mûködõ köztisztviselõi réteg a közigazgatás rendszerében

– kezdeményezõ magyar részvétel elégtelen szintje az uniós döntéshozatalban – a dossziék közötti estleges átfedések és a dossziék tárgyában készített álláspontok közötti transzparencia esetenként elégtelen mértéke – a területi és helyi szint bevonása a koordinációba nem minden esetben a szükséges mértéknek megfelelõ – az uniós döntéshozatalban való részvételünkkel kapcsolatos szakmai és gyakorlati tapasztalatok hazai döntéshozatalba történõ becsatornázásnak elégtelen mértéke – egyes területeken az uniós együttmûködés nem vált teljes mértékben az igazságügyi és rendészeti ágazat napi munkájának integráns részévé, sokszor nem tudjuk tartani az uniós döntéshozatali mechanizmus által diktált szûk határidõket – az EU nyújtotta lehetõségek (képzések, tapasztalatcserék, speciális együttmûködési formák) nem teljes mértékû kihasználtsága (elsõsorban a rendészeti területeken, jobbára financiális okokból) – a pénzügyi alapok, pénzügyi keretek jobb, hatékonyabb intézményfejlesztési célú kihasználása

15601

Lehetõségek

Veszélyek

– a magyar EU-s elnökségre történõ felkészülés révén jelentõsen gazdagodnak a döntéshozatalban hazai szinten érintettek, illetve az elnökségi stábba jelöltek ismeretei, amely folyamat a hatékonyabb tagállami mûködést jelentõsen elõsegíti – az elnökségre történõ felkészülésben érintettek esetében jelentõsen csökkennek a nyelvi akadályok is – a Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépését követõen konszolidálódik a jogi keret – a Schengeni-övezet további bõvítésének pozitív hatásai – a számunkra elõnyös fejlesztéseket elõirányzó projektekben való részvétel – regionális biztonság erõsítése

– az európai integráció (intézményi, jogi, és politikai értelemben egyaránt) folyamata elõrehalad, a biztonságpolitikai kihívások, a geopolitikai helyzet és a közös célkitûzések az Európai Unió tagállamainak egyre szorosabb együttmûködését kényszerítik ki. – Magyarország az uniós intézmények és a többi tagállam számára nem jelenik meg stratégiai partnerként – a Lisszaboni Szerzõdés által létrejövõ döntéshozatali mechanizmust érintõen fennáll annak a veszélye, hogy az SZBJT területen az együttmûködés fragmentálttá válik – nyelvi akadályok – az esetek nagy részében nem állnak rendelkezésre a megalapozott döntés meghozatalához megfelelõ szakmai színvonalon és idõben lefordított, magyar nyelvû dokumentumok – egyes területeken a szakmai szemlélet mozgásterét behatárolják a külpolitikai, illetve nemzetpolitikai érdekek

3. Következtetések Jelenleg nincs hosszabb idõtávra meghatározva, hogy Magyarország mit kíván elérni, mely nemzeti érdekeinek érvényesítése során mennyiben és hogyan kívánja felhasználni az EU SZBJT-ben rejlõ lehetõségeket, ennek érdekében milyen téren kíván kezdeményezéseket tenni, illetve általánosságban mit támogat vagy ellenez az SZBJT további fejlõdésében. Szükséges tehát egy hosszabb idõtartamra szolgáló „sorvezetõ”, amelynek függvényében a magyar Kormány és annak képviselõi eldönthetik, milyen érdeket törekedjenek érvényesíteni az adott uniós kezdeményezéssel (általában normajavaslattal) kapcsolatban. Egy ilyen dokumentum megalkotása elõsegíti, hogy a tagállami mûködés a formális megfelelésen túl érdemibbé váljon az SZBJT területén. Az SZBJT keretében létrehozott jogszabályok formális átvételében, implementálásában komoly hiányosság jóllehet nem merül fel, azonban további lépések szükségesek ahhoz, hogy az uniós együttmûködés az igazságügyi és rendészeti ágazat napi munkájának még integránsabb részévé váljon. Esetenként jobban be kell vonni a regionális, illetve a helyi szintet, illetve általános értelemben véve a jogalkalmazókat az uniós döntéshozatallal kapcsolatos kérdésekbe. Az uniós joganyag helyi szintû végrehajtásából származó szakmai-gyakorlati

15602

MAGYAR KÖZLÖNY

tapasztalatoknak – egyaránt pozitívumok és negatívumok – az egységes tárcaálláspont kialakítása érdekében történõ jobb becsatornázása és megfelelõ EU-s képviselete minden bizonnyal számos esetben elõnyös lenne az egész ágazat számára, amellyel egyben erõsödne Magyarország tagállami szerepe is. Az Európai Unió Szolidaritási és migrációs áramlások általános programja (Európai Menekültügyi Alap, Európai Integrációs Alap, Visszatérési Alap és Külsõ határok Alap) keretében rendelkezésre álló pénzügyi források és társfinanszírozási formák hatékony felhasználására is kellõ figyelmet kell fordítani. Az említett alapokat létrehozó közösségi jogszabályok megkövetelik az Európai Bizottság által jóváhagyott többéves és az igazságügyi és rendészeti miniszter által jóváhagyott éves programok készítését. Ezek a programok az alapok felhasználása és célkitûzéseik elérése tekintetében stratégiai jellegû dokumentumnak tekinthetõk, amelyek jelen stratégiával való összhangját biztosítani kell megalkotásukkor. Továbbá egyes speciális uniós programok igen magas társfinanszírozási arány mellett nyújtanak lehetõséget fejlesztésre, példaértékû gyakorlatok cseréjére, ikerintézményi programokra, tagállamokkal közös tevékenységek támogatására, amelyekben részvételünk arányát lehetõleg növelni kell. Biztosítani kell, hogy az említett forrásokból származó összegeket Magyarország minél nagyobb mértékben lekösse. Szükséges a kohéziós politika pénzügyi eszközei és a bel- és igazságügyi együttmûködés alapjai közötti nagyobb összhang megteremtése. A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése program fejlesztéseinek figyelembe kell venniük a strukturális alapokból finanszírozott fejlesztéseket, a strukturális politika prioritásait.

2009/57. szám

2. A nemzeti érdekek markáns, következetes és hatékony képviselete az uniós döntéshozatalban az SZBJT terén. Rugalmas és konstruktív hozzájárulás az SZBJT egészének fejlõdéséhez, amelynek eredményeképpen Magyarország az uniós intézmények, és a többi tagállam szemében olyan megbízható, kiszámítható, proaktív partnerként jelenik meg, amellyel számolni kell. Az SZBJT együttmûködésben Magyarország nemzeti és szakmai (rendészeti, migrációs, menekültügyi, vízum, bûnügyi együttmûködési, igazságügyi együttmûködési) érdekeit konstruktívan érvényesíti. Az SZBJT vonatkozásában a magyar álláspont a jelenlegi eljárási mechanizmus mentén, azonban elõre kijelölt elvek mentén horizontálisan egyeztetve, az SZBJT egyes területei közötti átfedések figyelembevételével kerül kialakításra. A magyar álláspont nem csupán arra korlátozódik, hogy mivel tud/nem tud Magyarország egyetérteni, hanem megoldási alternatívákat kínálva igyekszik az uniós döntéshozatali folyamatot olyan irányba vinni, hogy az adott tervezet vonatkozásában ne kényszerüljön úgy elfogadni a végeredményt, hogy annak hazai implementálása csak további problémákat generáljon. A döntéshozatal során Magyarország az SZBJT egészének elõbbre vitelében, a tagállamok közötti együttmûködés elmélyítésében érdekelt, ezért folyamatosan, érdemben véleményezi, és javaslataival gazdagítja az uniós döntéshozatalt. Magyarország az uniós döntéshozatal minden fázisában megjeleníti érdekeit, álláspontjának támogatásához partnereket keres.

A stratégia jövõképe

III. STRATÉGIAVÁLASZTÁS Az átfogó célok meghatározásához a következõ alternatívák közül választhatunk. 1. Az SZBJT együttmûködés egyes területein konkrét tervezetekre kialakított, az érintettekkel egyeztetett kizárólagosan egyedi álláspontok képviselete, ennek mentén nemzeti érdekek megjelenítése és képviselete az uniós döntéshozatalban az SZBJT területén. Jelenleg az uniós tervezeteknél a magyar álláspontot az adott témában érintett, az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételrõl és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1123/2006. (XII. 15.) Korm. határozat alapján mûködõ Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértõi csoportjainak tagjai dolgozzák ki. Ez a mechanizmus kielégítõ, az Európai Unió döntéshozatalai eljárásainak keretében a szakmailag megfelelõ, koordinált tagállami mûködést biztosítja. Ennek keretében az SZBJT együttmûködésben Magyarország igyekszik a nemzeti érdekeket képviselni az uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos tárgyalások során.

A fentiek alapján a stratégia jövõképe a következõképpen alakul. A tárgyidõszak (2009–2014) végére az SZBJT együttmûködésben érintett hazai ágazatok, szervezetek napi rutinként tekintenek az uniós együttmûködésre. Folyamatosabb és még intenzívebb kapcsolatban állnak a többi tagállamban található partnereikkel, jobban törekszenek az állandó és az alkalmi koalíciók kialakítására. Magyarország a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térsége által kínált elõnyöket élvezi, ugyanakkor kiveszi a részét az ezzel járó, az egész Unió iránt viselt felelõsségbõl is. A magyar közigazgatás a nemzeti érdekeket elõtérbe helyezi, markánsan megjeleníti, és hatékonyan képviseli. Mindeközben továbbra is rugalmasan és még konstruktívabban járul hozzá az SZBJT egészének fejlõdéséhez, az integráció mélyítését kiemelt szempontnak tekintve, elkerülve azonban, hogy az uniós jog a hazai alkotmányos követelményekkel összeütközésbe kerüljön. A Magyar Köztársaság az uniós intézmények és a többi tagállam szemében megbízható, kiszámítható partner, amellyel minden kérdésben számolni kell: az új együttmûködési formákba az ország lehetõség szerint bekapcsolódik, innovatív módon maga kezdeményez ilyen együttmûködési formákat.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

IV. A STRATÉGIA CÉLJAI ÉS PRIORITÁSAI 1. Átfogó célok Nemzeti érdekeink markáns megjelenítése és hatékony képviselete az Európai Unió szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térsége keretében folyó együttmûködésben. Rugalmas, aktív, kezdeményezõ és konstruktív hozzájárulás az SZBJT egészének fejlõdéséhez, amelynek eredményeképpen Magyarország az uniós intézmények, és a többi tagállam szemében olyan megbízható, kiszámítható partnerként jelenhet meg, amellyel számolni kell. Elõtérbe helyezve Magyarország érdekeit, olyan gyakorlati problémákra választ adó megoldási lehetõségekre koncentrálunk, amelyek még hatékonyabban járulnak hozzá az uniós és a magyar állampolgárok biztonságához, ugyanakkor ügyelünk arra, hogy akadálymentesen élvezhessék szabadságjogaikat. Nagy hangsúlyt fektetünk a jogbiztonság elvének érvényesülésére, a polgárbarát ügyintézés lehetõségeinek fejlesztésére, a joghoz jutás és a jogérvényesítés biztosításra. A stratégiában megfogalmazott célokat nem csak az uniós együttmûködésben, hanem a belsõ (hazai), a regionális, illetve az egyéb együttmûködési formákban is szem elõtt tartjuk.

2. Specifikus célok A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttmûködés kormányzati stratégiájában meghatározott átfogó célok megvalósítása jól elkülöníthetõ, de egymással összefüggõ speciális célok megvalósítását igényli. Az egyes specifikus célokat, egyrészt a tartalmi jellegû átfogó célok esetében, az érintett szakterületek elhatárolása adja, amelyek kiegészítéseképpen a szervezeti átfogó cél elérésének biztosításban szerepet betöltõ szervezeti jellegû specifikus célok meghatározása szükséges. Az egyes szakterületek által indukált, illetve a szervezeti speciális célok eléréséhez szükséges programok a speciális célok fentiekben felvázolt struktúrájához igazodnak. I. Alapvetõ jogok és biztonság, adatvédelem a) Az alapvetõ jogok és a biztonság összefüggésében – az alapvetõ jogok és a biztonsági igények közötti egyensúly megteremtése érdekében – Magyarországnak olyan konstruktív megközelítést kell képviselnie, amely a biztonság igényét legitim szempontnak ismeri el, de megtalálja a módját a hagyományos szabadságjogokkal való összhang megteremtésének. A 2001-ben alapvetõen megváltozott globális biztonsági környezet, az Európai Uniót és tagállamait – bár nem egyforma mértékben, de tartósan – érintõ biztonsági kockázatok, mindenekelõtt a terrorista fenyegetettség egyre markánsabban határozzák meg az Unió biztonsági megközelítését. Ennek körében teret nyert a biztonságnak az

15603

alapvetõ jogokkal egyenértékû, azt alapvetõ jogként történõ felfogása. Ennek mentén az Európai Unió jogi aktusainak, tervezeteinek tárgyalása során visszatérõ probléma a hagyományos szabadságjogok – elsõdlegesen a személyes adatok védelméhez, információs önrendelkezéshez való jog, a szabad véleménynyilvánítás joga – és a biztonsági érdekek ütközése. Magyarország a közjogi rendszerében, különösen alkotmánybírósági gyakorlatában következetesen képviselt kiterjesztõ alapjogi védelemnek, és az európai átlagnál lényegesen szigorúbb hazai adatvédelmi standardoknak megfelelõen eddig meglehetõsen kritikusan, az alapjogi megközelítés mentén viszonyult ehhez a folyamathoz, amelyet az egyhangú szavazási rend keretében sikeresen képviselni is tudott. – Folyamatosan jelezni kell, hogy Magyarország számára továbbra is fontos a kölcsönös bizalom elvének fejlesztése és az alapvetõ jogok védelmének magas szintje. – A szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térségét érintõ uniós jogalkotási folyamat során, az aktuális magyar érdekek szem elõtt tartásával arra kell törekedni, hogy a hazai alkotmányos szempontok, különösen az alkotmányos alapjogok az Alkotmánybíróság általi értelmezése körében, a döntéshozatal során beépüljenek a tervezetekbe. Ennek érdekében a magyar álláspontot mind az Európai Unió fórumain, mind a releváns viszonylatokban erõteljes módon kell képviselni és érvényesíteni. Amennyiben az SZBJT együttmûködésben is a minõsített többségi döntéshozatal lesz az uralkodó, azaz a Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépésével, a fenti megközelítés áttekintést igényel. Ebben az esetben külön politikai döntést kíván a hazai alkotmányos felfogás és az uniós jogalkotás esetleges kollíziója közötti választás, tehát annak eldöntése, hogy Magyarország az Európai Unió normáinak és jogpolitikai felfogásának vagy a magyar alkotmányos elõírásoknak kíván megfelelni, felvállalva így a háttérbe szorított jogrendszer – uniós vagy hazai – szabályait alkalmazó szervekkel való konfliktust. Ezt a döntést a Kormány kezdeményezésére az Országgyûlésnek kell minden esetben meghoznia, a döntés következményeire vonatkozó megfelelõ tájékoztatás mellett. b) Az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos álláspont kialakítása során az eddigieknél rugalmasabban kell törekedni az alapvetõ szabadságjogok és a biztonság közötti arányosság követelményeinek érvényesítésére. Az adatvédelmi szempontokat az egész SZBJT együttmûködésben következetesen képviselni kell. – Az Európai Unió keretében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szabadság biztonság és a jog érvényesülésének térsége keretében folytatott együttmûködés adatvédelmi garanciáinak megteremtésére, illetve továbbfejlesztésére. – Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek az Európai Unió harmadik államokkal való kapcsolatai körében az alkalmazandó adatvédelmi követelményszintet, és annak valódi hatékony ellenõrzését követelik meg. Szükségesnek mutatkozik, hogy az Unió a harmadik államokkal való együttmûködésben az egyenértékû védel-

15604

MAGYAR KÖZLÖNY

mi szint megkövetelésére nagyobb hangsúlyt fektessen, ami egyúttal a bel- és igazságügyi együttmûködés közösségi mechanizmusainak megfelelõ szintû adatvédelmi garanciákkal történõ körülbástyázását is elõsegítené, továbbá elfogadottságukat erõsítené. – A harmadik országokkal való kapcsolatok tekintetében törekedni kell arra, hogy az Európai Unió a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térsége keretében folytatott együttmûködése során az adatvédelmi kérdések tekintetében egységes módon lépjen fel harmadik államokkal szemben. – Az alapvetõ jogok és a biztonság közötti viszonyrendszert átalakító új európai uniós tendenciára figyelemmel ki kell alakítani azt az általános szempontrendszert, amelynek keretében Magyarország az Európa Tanács 108. sz. Adatvédelmi Egyezményét alapul véve kijelöli azokat a sarokpontokat, amelyekhez a szabadság, biztonság, és a jog érvényesülése térségének kialakítását és fejlesztését célzó kezdeményezések tárgyalása során, hosszú távon egységesen és feltétlenül ragaszkodni kíván. – Az egyes kezdeményezéseket az általános, alapvetõ kritériumoknak való megfelelés mellett esetrõl esetre történõ egyedi vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során az adott tervezet specialitásainak vizsgálata mellett, különös figyelmet kell fordítani a már meglévõ közösségi jogi aktusok és a tárgyalás alatt álló kezdeményezések közötti összhang meglétére, és a kapcsolódási pontokon történõ egységes álláspont képviseletére. – Uniós adatbázisok, illetve a nemzeti adatbázisok közötti információcsere kiépítésének esetében a Magyarország számára hasznos és arányos bekerülési értékkel bíró kezdeményezések tekintetében megvalósítási terveket kell készíteni, amelyekben a már nagyobb tapasztalattal rendelkezõ tagállamok által kínált jó megoldásokat is figyelembe kell venni. c) Információs és telekommunikációs technológiák alkalmazása, illetve az interoperabilitás megteremtését célzó kezdeményezések esetében Magyarországnak minden esetben egyedileg kell mérlegelni azok hatékonyságát, többletértékét. Az információs, telekommunikációs és távfelügyeleti technológiák az elmúlt években igen nagy léptékben fejlõdtek, valamint visszatérõ problémát jelent, ha az uniós tagállamok eltérõ technológiákat alkalmaznak és különbözõ, egymással kommunikációra nem képes eszközöket (standardokat) használnak. – Magyarország szempontjából a nagy, központi, európai adatbázisok létrehozása adatvédelmi szempontból nehezen támogatható, továbbá költséges és hosszadalmas megoldás. Így az uniós adatbázisok létrehozatala helyett a tagállami adatbázisok közötti interoperabilitás irányába való fejlõdést kell támogatni, azzal, hogy az átfedések elkerülése alapvetõ uniós érdeknek is tekinthetõ. – Magyarország számára alapvetés annak mindenkori vizsgálata, hogy az informatikai, telekommunikációs és távfelügyeleti rendszerek miként járulhatnak hozzá ér-

2009/57. szám

demben és hatékonyabban a személyek szabad mozgásával összefüggõ politikákhoz, és hogyan támogatják a terrorizmussal és a súlyos bûncselekményekkel szembeni küzdelem erõsítését. – Az adatcsere kiterjesztésére irányuló fejlesztések esetében Magyarországnak a magánélet védelmét erõsítõ adatvédelemi technológiák hangsúlyozottabb alkalmazását kell támogatnia. – Ugyanakkor, különösen egyes kutatási és tudományos adatbázisok esetében egyedi mérlegelés alapján indokolt lehet az uniós szintû adatbázisok preferálása. II. Belbiztonsági együttmûködés d) A terrorizmus elleni küzdelemben az SZBJT együttmûködésben részt vevõ hazai szervek alapvetõ célja az ország biztonságának garantálása kell, hogy legyen, úgy hogy közben hatékonyan hozzájárulnak az európai biztonság megteremtéséhez, fejlesztéséhez prioritásként kezelve tágabb régiónkat, különösen a nyugat-balkáni térséget. 2001. és még inkább 2004. óta a terrorfenyegetettség az SZBJT egészének fejlõdését meghatározó tényezõ, a legkomolyabb biztonsági kihívás. Az uniós döntéshozatal meghatározó szereplõi a pillanatnyilag leginkább veszélyeztetettnek tekinthetõ „régi” tagállamok. Ezen a területen Magyarországnak elsõdleges törekvése, hogy megfelelõen végrehajtsa az uniós szinten meghozott döntéseket, emellett azonban fontos szempont az is, hogy saját biztonsági helyzete és érdekei is kellõ súllyal megjelenjenek az Európai Unió szintjén, másrészt, hogy az uniós fellépés kellõen differenciált legyen, az eltérõ helyzetû tagállamoknak kellõ mozgástere maradjon a végrehajtásban. A tagállami szolidaritás elve alapján azonban fel kell vállalni, hogy képességeink szerint az Unió egészének biztonságát is szempontnak tekintve, érdemi hozzájárulással lépünk fel a terrorizmus ellen. A terrorizmus különbözõ vetületei elleni jogi és gyakorlati eszközök bõvítése várhatóan továbbra is jelentõs mértékben alakítja az SZBJT fejlõdését. – Magyarország a tervezett döntéshozatalt támogatja, azaz a terrorizmus elleni küzdelemben a jogszabályok és gyakorlati eszközök kialakításának programozott módon, a közösen elfogadott stratégiák és cselekvési tervek alapján, az egymást követõ elnökségek és a különbözõ szereplõk közötti megfelelõ koordinációval kell folynia. – Szorgalmaznunk kell, hogy a jogi szabályozás és az Európai Unió egyéb releváns cselekvései ténylegesen olyan területekre irányuljanak, amelyek veszélyezettsége ezt szükségessé teszi. – A döntéseket szükség esetén megfelelõ hazai hatásvizsgálattal is alá kell támasztani, elkerülendõ, hogy egy-egy cselekvés a gazdaság szereplõi, illetve az állampolgárok számára aránytalan terhet jelentsen. – Magyarországnak részt kell vállalnia a terrorizmus kockázatainak közös elemzésére, értékelésére és kezelésére szolgáló uniós kezdeményezésekbõl.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– A hatékony fellépés szükségessé teszi az érintett szervezetek megfelelõ kiképzését és felszerelését, továbbá gyors és rugalmas alkalmazkodását. – Mind uniós, mind nemzeti szinten támogatni szükséges a terrorszervezetek utánpótlási bázisát növelõ társadalmi és gazdasági jellegû feszültségek kezelésére irányuló intézkedéseket. – A Terrorellenes Koordinációs Bizottság, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége kapcsán keletkezett információk és elemzések hatékonyabb felhasználása indokolt az uniós együttmûködésben. Noha Magyarország terrorveszélyeztetettsége nemzetközi összehasonlításban alacsony, fokozatos romlására lehet számítani nemzetközi szerepvállalásunkkal összefüggésben (EU- és NATO-tagság, katonai és polgári válságkezelési mûveletekben való részvétel). Az Unió egészére, így Magyarországra is fenyegetést jelentõ vallási fundamentalizmus bázisára épülõ szélsõséges irányzatok követõinek (akár az Európai Unión kívülrõl, akár azon belülrõl lépnek fel) a szemében Magyarország képe egyre inkább azonosul a ,,Nyugattal”. Ezt a képet fokozhatja, hogy a 2011-es európai uniós elnökségünk miatt fél évig az EU „arca” leszünk. A Nemzeti Biztonsági Stratégia szerint hazánkban is biztonsági kihívásnak tekintendõk „a szociális és társadalmi feszültségeket kihasználó szélsõséges politikai és vallási csoportok, amelyek a demokratikus jogállam által biztosított egyesülési, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot használják fel arra, hogy mások alapvetõ jogait korlátozzák, az alkotmányos intézmények mûködését megzavarják, vagy politikai törekvéseiket népszerûsítsék”.2 – A Nemzeti Biztonsági Stratégiában foglaltaknak megfelelõen, a terrorizmus elleni védekezés területén erõsíteni kell a kétoldalú és regionális együttmûködést, és azt a szemléletet, hogy a defenzív és preventív fellépések csak a lehetõ legszélesebb nemzetközi összefogással, és a nemzetközi szervezetek összehangolt tevékenységével lehetnek sikeresek. – A terrorizmus elleni küzdelem integrált megközelítést kíván meg, amely többek között magában foglalja a megelõzés és a beavatkozás eszközeit, a terrorizmus anyagi alapjainak ellehetetlenítésére irányuló közös nemzetközi erõfeszítéseket, a kritikus infrastruktúra védelmét. A terrorizmus elleni küzdelemben a rendõri és nemzetbiztonsági szervek együttesen, a saját feladat és hatáskörükben eljárva végzik tevékenységüket. A nemzetbiztonsági szervek által végzett feladatok végrehajtásának hatékonyságát, eredményességét növelõ kezdeményezéseket is lehetõség szerint támogatni kell.

2 Lásd a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. Határozat II.3.4. Politikai és vallási szélsõségek címét.

15605

Az SZBJT együttmûködésben részt vevõ hazai szervek (tekintve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége intézményesen kevéssé része az uniós együttmûködésnek, ezért kiemelten a Rendõrségnek) alapvetõ célja az ország biztonságának garantálása kell, hogy legyen, de azt a szemléletet is integrálva, hogy ezzel egyidejûleg hatékonyan hozzájárulnak az európai biztonság fenntartásához, prioritásként kezelve régiónkat, különösen a nyugat-balkáni térséget. A rendõri együttmûködésben elsõsorban a gyakorlat orientált, az operatív együttmûködés hatékonyságát továbbfokozó kezdeményezéseket kell támogatnunk. A Rendõrség terrorfelderítõ kapacitásának és vonatkozó nemzetközi együttmûködési képességének további erõsítése szükséges. – Aktív közremûködõi és felhasználói attitûd szükséges az Europol adatbázisainak és termékeinek felhasználásában, ehhez szükség szerint a hazai rendõrségi speciális képességeket megfelelõen fejleszteni kell. – A hazai sokszereplõs szervezetrendszert egyszerûsíteni, a széttagoltságot enyhíteni szükséges, erõsíteni kell a politikai és végrehajtói szint közötti kapcsolatot, aminek különösen rendkívüli helyzetben lehet jelentõsége, a felelõsségeket egyértelmûvé kell tenni. – Az uniós ajánlások, tapasztalatok alapján ismét be kell tölteni a nemzeti koordinátori pozíciót, amelyhez megfelelõ hatásköröket is rendelni kell. – A második körös uniós társértékelés lezárulása után, a tapasztalatokra alapozva a hazai széttagolt válságreagálási rendszer egységesítését át kell gondolni. Meg kell fontolni egy Nemzeti Krízisközpont létrehozását, és biztosítani kell hozzá a megfelelõ infrastruktúrát. – A nem a vallási fundamentalizmus bázisára épülõ terrorizmus és extrémizmus elleni küzdelemben ki kell használni az Európai Unió által nyújtott lehetõségeket, a tapasztalat- és információcserét, valamint az Europol támogatását. – Fontos feladat a terrorizmus kapcsán úgy a jogalkalmazókban, mint a közvéleményben a tényleges veszélyeztetettség és az ebbõl adódó fellépés szükségességének folyamatos tudatosítása (,,awareness raising”). e) Az uniós döntéshozatal keretében a szervezett bûnözés elleni küzdelemben a szervezett bûnözés megelõzését, a jobb felderítést, a szervezett bûnözésbõl származó vagyonok elvonását lehetõvé tevõ kezdeményezéseket kell támogatni. Támogatni kell továbbá az EU korrupció elleni erõfeszítéseit, a rendészeti szerveknél elõforduló korrupció vonatkozásában kiemelten. Alapvetõ, hogy a határon átnyúló, szervezett bûnözés elleni küzdelem csak nemzetközi együttmûködéssel képzelhetõ el. Az Európai Unió ezen a területen a jogi kereteket képes megteremteni, az Europol révén mûveleti támogatást tud biztosítani, és tapasztalatcserék, szakmai fórumok, valamint anyagi támogatás révén az együttmûködési képességek növelésében játszik döntõ szerepet.

15606

MAGYAR KÖZLÖNY

A szervezett bûnözés elleni uniós joganyag, jóllehet terjedelmét illetõen nem jelentõs, a gyakorlati együttmûködés (mindenekelõtt az Europol révén) egyre fontosabb szerephez jut, ezt a folyamatot Magyarországnak is támogatnia kell. Az elõttünk álló évek legfontosabb feladata lehet uniós szinten a szervezett bûnözés elleni küzdelem Millenniumi Stratégiájának megújítása. A Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépésétõl függõen felállítandó állandó Belbiztonsági Bizottság (COSI) feladata lesz a folyamatos, uniós szinten koordinált operatív fellépés kialakítása és fejlesztése. Számítani kell arra, hogy az uniós szinten meghatározott prioritások a jelenleginél jobban fogják determinálni a hazai bûnüldözési tevékenységet. Nemzeti Biztonsági Stratégiánk is megállapítja, hogy Magyarország belsõ biztonságára veszélyt jelent a szervezett bûnözés és a ,,bûnözõi csoportok kiterjedt gazdasági hátterének felszámolása, valamint pénzeszközeik legalizálásának megakadályozása alapvetõ feladat a szervezett bûnözés elleni sikeres fellépés szempontjából”. A Nemzeti Biztonsági Stratégia ennek érdekében megfogalmazza, hogy a magyar és külföldi szervek között az együttmûködés elmélyítésére és kiterjesztésére van szükség. A fentiek alapján a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének térsége keretében folytatott együttmûködés tekintetében az alábbiakra kell összpontosítani. – Az Europol által évente készített átfogó szervezett bûnözési fenyegetettség-értékelés (Organised Crime Threat Assessment OCTA) kidolgozásában aktívan rész kell venni és annak régiókra lebontott változatait maximálisan fel kell használni. – Cselekvõleg hozzá kell járulni az Europol releváns elemzõ munkafájljaihoz és a COSPOL-projektekhez3 Ennek megfelelõen az elemzõ-értékelõi tevékenységre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és ennek érdekében a bûnfelderítési adatokat nemzetközi kontextusban is értékelni szükséges, lehetõség szerint támaszkodva a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ tevékenységére. – Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a szervezett bûnözés anyagi alapjának megrendítésére, a bûncselekménybõl származó vagyon elvonására. – A hazai bûnüldözõ szerveknek a súlyos, szervezett bûnözés elleni fellépésben meg kell valósítani az európai fejlõdés által sok éve hangsúlyozott preventív, bûnügyi hírszerzésen alapuló (intelligence-led policing) filozófiát. – Fel kell használni az Európai Unió adta lehetõségeket a speciális nyomozási technikák határon átnyúló alkalmazásának elterjesztése érdekében, hozzá kell járulni e téren az európai standardok kidolgozásához, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a humán tényezõkre (fedett nyomozók határon átnyúló alkalmazása, tanúvédelem nemzetközi együttmûködésben).

3

COSPOL: Comprehensive Operational and Strategic Planning

2009/57. szám

– Lehetõség szerint szorgalmazni és támogatni kell a szervezett bûnözés elleni küzdelem adminisztratív (nem rendõri) eszközei vonatkozásában az uniós tapasztalatcserét, a külföldön bevált, idehaza ténylegesen alkalmazható gyakorlatok adaptációját, esetlegesen közös standardok kidolgozását. – Támogatni kell az EU korrupció elleni erõfeszítéseit, kiemelten a rendészeti szerveknél elõforduló korrupció vonatkozásában. – Tekintettel a szervezett bûnözés dinamikus, a társadalmi-gazdasági feltételrendszerhez folyamatosan alkalmazkodó természetére, erõsíteni kell a multidiszciplináris megközelítést, a különbözõ megnyilvánulási formákkal foglalkozó rendõrségi szakértõk és szakegységek közötti információmegosztást, koordinációt. Alapvetõ törekvés, hogy mérhetõ javulást lehessen elérni az EU és tagállamai azon bûnüldözési intézkedéseinek hatékonyságában, eredményességében és tudásbázisában, amelyek a kábítószer-elõállítást, a kábítószer-kereskedelmet, a prekurzorok eltérítését – beleértve az EU területére behozott szintetikus kábítószer-prekurzorok eltérítését –, valamint a kábítószer-bûnözéssel kapcsolatba hozható terrorizmusfinanszírozást, illetve pénzmosást célozzák. – A kábítószerekkel kapcsolatos szervezett bûnözésre kell összpontosítani. – Ki kell használni a meglévõ eszközöket és keretrendszereket, szükség esetén regionális vagy tematikus együttmûködéshez kell folyamodni. – Meg kell keresni a kábítószerekkel kapcsolatos bûnözés elleni megelõzõ intézkedések fokozásának módjait. – Cél továbbá a nemzetközi, szervezett kábítószer-szállítás és – kereskedelem elleni bûnüldözési együttmûködés életre hívása és fejlesztése a tagállamok között, szükség esetén az Europollal, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt. f) A bûnüldözõ szervek együttmûködésében4 a hangsúly a hagyományos, központi hatóságokon keresztül történõ együttmûködésrõl áttevõdött a bûnüldözõ szervek közötti közvetlen megkeresésekre, a tagállamok hatóságai közti közvetlen, érdemi koordinációra, valamint az operatív együttmûködésre. Így a tagállami belügyi-rendészeti ágazatok stratégiai együttmûködését Magyarországnak is szorgalmaznia kell. Az együttmûködésben a gyakorlati szempontok alapján hatékonyabbnak ítélt alternatívák megvalósítását támogatjuk. 4 Az európai uniós terminológiában rendõri együttmûködésként megjelenõ kategória esetében a hazai bûnüldözésben szerepet vállaló szervek közötti feladatmegosztásra való tekintettel a fenti megfogalmazás indokolt. A Vám- és Pénzügyõrség a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 2. § (3) és (4) bekezdése értelmében bûnüldözési, nyomozóhatósági és rendészeti jogkörrel rendelkezik. E jogkörében eljárva a Vám- és Pénzügyõrség a bel- és igazságügyi együttmûködés terén a Rendõrséggel egy szinten végzi bûnfelderítõ tevékenységét, harcol a szervezett bûnözés ellen, valamint a szervezett bûnözésbõl származó vagyonok elvonása ellen. Egyedülálló szerepe van a pénzmosás elleni küzdelemben, a gazdasági bûncselekmények felderítésében. A Vám- és Pénzügyõrség nemzetközi együttmûködésében ugyanazokat az információs és telekommunikációs technológiákat, eszközöket, adatbázisokat alkalmazza, mint más hazai rendészeti hatóság, nemzetközi szervezeteken keresztül történõ megkereséseket küld és fogad, adatot cserél, konkrét operatív együttmûködést koordinál és kezdeményez, kapcsolatot tart a nemzetközi társzervekkel, részt vesz határon átnyúló bûnügyi együttmûködésben, továbbá többek között az európai uniós jogalkotás aktív szereplõje.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– A bûnüldözõ szervek együttmûködésében a tagállamok hatóságai közti közvetlen, érdemi koordinációra, valamint az operatív együttmûködésre kell helyezni a hangsúlyt. Jelentõs mértékben javítani kell a partnerminisztériumok közötti együttmûködést, a tagállami belügyi-rendészeti ágazatok stratégiai együttmûködését. – Az uniós együttmûködésben, lehetõségeinkhez mérten támogatni kell a hozzáférhetõségi elv fokozatos ütemû, teljes megvalósulását. Elsõdlegesen az együttmûködõ, egymással kommunikálni képes nemzeti rendszerek felõli megközelítésre célszerû helyezni a hangsúlyt. – Törekedni kell egyedi képességek, technológiák kifejlesztésére, amelyek uniós szinten is kiválósági központként mûködhetnek, összefüggésben a missziókba való felajánlhatóság kérdésével. – A külföldi bûnüldözõ szervezetekkel fenntartott kapcsolatok körében cél, a horizontális együttmûködés, a közvetlen kapcsolatfelvétel képességének erõsítése. – Az összekötõ-tiszti rendszer nemzeti szintû összehangolása és megfelelõ geopolitikai súlyozása elengedhetetlen. Azokon a szakterületeken, amelyek esetében a határon átnyúló elem meghatározó, a nemzetközi együttmûködési képességet kell fejleszteni. Idetartoznak különösen bûnügyi területen a gépjármû-bûnözéssel foglalkozó nyomozók. – Meg kell jeleníteni a rendõrség európai uniós „arcát”, azt, hogy képes hatékonyan és eredményesen együttmûködni a nemzetközi rendõri együttmûködésben. – A határon átnyúló bûncselekmények üldözését végzõ rendõri szervezet továbbfejlesztése szükséges, amelynek alapja a magas szintû összehangolt információs, operációs és kommunikációs rendszerek mûködtetése. – Hatékonyabban kell felhasználni az Európai Unió kínálta lehetõségeket a közterületi állomány, kiemelten a Közlekedésrendészet és a Készenléti Rendõrség humán és technikai felkészültségének javítására, a tömegrendezvények kapcsán a nemzetközi információcserébe való effektív bekapcsolódásra, a Köztársasági Õrezred vonatkozásában az Európai Személyvédelmi Hálózatban való megfelelõ részvételre. – Ezeken a területeken kiemelten együtt kell mûködni a szomszédos tagállamok partnerszervezeteivel, és az érintett államokkal. A gyakorlatban is mielõbb alkalmazni kell a Prümi Szerzõdés által intézményesített rendõri együttmûködési formákat. – Egyre jobban el kell mélyíteni a schengeni belsõ határok térségében a Schengeni Végrehajtási Egyezmény és a kétoldalú egyezmények által bevezetett együttmûködési formákat. – Az állampolgárok számára is érzékelhetõ módon meg kell elõzni, hogy a határellenõrzés megszûnése bárhol biztonsági vákuumot vagy annak érzetét alakítsa ki, tekintettel a schengeni térség további bõvítésére is. – Egyes rendõri feladatok szükség esetén az államhatár átlépésével együtt járó ellátásának mindinkább természe-

15607

tes eljárássá kell alakulnia. Üzemszerûvé kell tenni a közös kapcsolattartási szolgálati helyek mûködését, a meglévõk mellé továbbiak létesítésére kell törekedni a megfelelõ pontokon. Az uniós trendeknek megfelelõen ezeknek a helyeknek hosszú távon „közös bûnügyi együttmûködési központokká” kell fejlõdniük, amelyek a jelenlegi funkciójuk mellett további feladatok ellátásra is alkalmasak. Ezzel is összefüggésben a szomszédos országok rendõri szerveivel való összehangolt és/vagy közös mûveleteknek egyre inkább rutinná kell válniuk. – Meg kell kezdeni a felkészülést a schengeni rendõrségi együttmûködés további kiterjesztésére is (román, horvát határszakaszok). – A bûnmegelõzésben és a bûnüldözésben alkalmazott új technológiák tagállami, illetve közösségi szintû fejlesztésében ténylegesen és aktívan részt kell venni, a lehívható közösségi forrásokat ezen a területen is a lehetõ legszélesebb körben igénybe kell venni, együttmûködve a magánszféra releváns szereplõivel. – Az Európai Unió nyújtotta lehetõségek (képzések, tapasztalatcserék, speciális együttmûködési formák) kihasználtságán a jelenlegi szinthez képest javítani szükséges a rendészeti területeken is. Az Europol-együttmûködést érintõen Magyarország hatékony és a többi uniós intézménnyel összehangoltan mûködõ Europol kialakításában érdekelt. Azonban távlatilag sem kívánatos, hogy az Europol konkrét, operatív hatásköröket kapjon. Fõ irányvonalként bontakozik ki az Europollal folyó és a tagállamok közötti információcsere kiszélesítése. Ennek körébe tartozik az a régi és összetett probléma, amely a (polgári) válságkezelési missziók és az Europol közötti információcserének az intézményesítésében rejlik. A stratégiai információkkal kapcsolatban minden nagyobb nehézség nélkül meg tud állapodni a két szervezet, azonban a személyes adatok közvetlen cseréje kényesebb feladatot jelent. – Fejleszteni kell az érintettek körében az Europol, illetve az Europol Információs rendszerének ismeretét, termékeit minden lehetséges területen és szinten használni kell. – Az Europol elemzõ munkafájlok és termékek kidolgozásában a lehetõ legnagyobb mértékû aktív magyar részvétel szükséges. – Az Európai Unión belüli és egyes esetekben, harmadik országbeli összekötõ hágai jelenléte esetén az Unión kívüli információcserében maximálisan ki kell használni az összekötõi platformból adódó lehetõségeket. g) A külsõ határok biztonsága szempontjából elõtérbe kell helyezni azt a szemléletet, hogy Magyarország az Unió, illetve a schengeni térség külsõ határai tekintélyes hányadának biztonságáért felel. Ezzel saját belsõ biztonságát is garantálja, az integrált határõrizeti szemléletre épülõ, hatékony határellenõrzés magas színvonalának fenntartása alapvetõ érdek. A schengeni övezet további bõvítése az ezzel járó teher részbeni enyhülését is eredményezheti. A határigazgatás terén a szolidaritás, a feladatok és fele-

15608

MAGYAR KÖZLÖNY

lõsség méltányos megosztása elvének további érvényesítésére kell törekedni. Az Európai Unió keleti külsõ szárazföldi határaira háruló migrációs nyomás kezelésének kérdését az Unió stratégiai tervezésében erõteljesen napirenden kell tartani. Folyamatosan törekedni kell az Európai Unió déli, elsõsorban a Mediterrán-térség külsõ tengeri határának és az Unió keleti szárazföldi határának határbiztonságával kapcsolatos igények és érdekek kiegyensúlyozására. A határellenõrzés nagy költség- és beruházás igényû terület marad a jövõben is – elegendõ gondolni az Európai Bizottságnak a külsõ határok ellenõrzésének jövõjére vonatkozóan az elmúlt évben benyújtott javaslatcsomagjára (EUROSUR-rendszer megvalósítása, határregisztráció, regisztrált utas program, automatizált határellenõrzés vagy e-kapu) – ami azt jelenti, hogy a schengeni csatlakozás sikeres befejezésével sem szûnhet meg ennek a területnek a folyamatos és tudatos fejlesztése. A külsõ határok igazgatásában számunkra igen pozitív változást hoz Románia és Bulgária a Schengen-övezethez, valamint hosszabb távon Horvátország Európai Unióhoz történõ csatlakozása, a közösségi vízumpolitikai átalakulása és a vízumliberalizáció folyamata. Fontos figyelembe venni a határellenõrzés területén várható újításokat, amelyek nemcsak rendkívül költségigényes megoldásokat kívánnak majd, hanem teljesen új alapokra, új dimenzióba helyezhetik a határellenõrzést, ahol a technika és a biometria elõtérbe kerül. A Schengeni övezet szabadon átjárható, egységes belsõ térség, amelynek tagjai közösen felelõsek egymás biztonságáért. A belsõ határokon történõ ellenõrzés megszûnéséért cserébe kompenzációs intézkedések bonyolult rendszere valósul meg, melynek egyik kulcseleme a külsõ határok integrált szemléletû ellenõrzése. A schengeni „ellensúlyozó” intézkedések közül kiemelkedõ szerepe van továbbá a minden teljes jogú tagállam rendvédelmi, bevándorlási, igazságügyi és egyéb típusú hatóságai számára közvetlenül elérhetõ módon figyelmeztetõ jelzések százezreit tartalmazó Schengeni Információs Rendszernek (SIS). Minden, az övezethez csatlakozni szándékozó új tagállam szigorú kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, és implementálni köteles ezen biztonsági rendszer elemeit, melyet az ún. „régi” tagok ellenõriznek. Ez a bõvítés folyamata. Az övezet kiszélesedésével az új tagok átveszik a külsõ határok õrizetének és ellenõrzésének feladatát, annak komoly anyagi, infrastrukturális és egyéb vonzataival együtt. Jelen állapot szerint Magyarország az Unió külsõ határainak tekintélyes hányadáért felelõs, és a keletrõl nyugatra irányuló fõ migrációs útvonalak közül kettõ halad rajta keresztül. A korábbi schengeni bõvítések tapasztalataiból kiindulva az szûrhetõ le, hogy az illegális migráció jelentette nyomás a határellenõrzések megszûnésével áttevõdik az új külsõ határra (lásd korábbi magyar–osztrák határ). Magyarországnak tehát határigazgatási szempontból is kiemelt érdeke Románia schengeni övezethez történõ mielõbbi és zökkenõmentes csatlakozása. A schengeni követelmények Románia és Bulgária részérõl történõ teljesítése

2009/57. szám

Magyarország számára további elõnyt jelent abból a szempontból is, hogy nem egyedül felel a balkáni és fekete-tengeri térség irányából az Unióba irányuló biztonsági fenyegetés és különösen illegális migráció elleni küzdelemért. Magyarország számára ugyanakkor Románia schengeni övezethez történõ csatlakozása nem elsõsorban határigazgatási vagy rendészeti kérdés. Az államhatár korlátozások nélküli, korábban nem tapasztalt átjárhatósága alapvetõ fontosságú a magyar nemzet mint közös nyelvi és kulturális hagyományokat ápoló közösség egysége szempontjából, hiszen megkönnyíti az anyaország és a határon túli magyarok közötti családi, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlõdését, az elmúlt évszázad viharai okozta sérelmek legalább utólagos orvoslását. Magyarország ezért kiemelt támogatást fog nyújtani Romániának a schengeni felkészülés folyamatában, és az uniós döntés-hozatali eljárásban való részvétele során minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia mihamarabb a schengeni övezet tagja lehessen. A határigazgatás-határbiztonság területéhez tartozik (bár szorosan véve nem az SZBJT terület része), hogy figyelemmel kell kísérni a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (NER) alapján a részes államok által meghatározott veszélyhelyzeti belépési helyeket, ahol a NER-ben meghatározott képességeket ki kell alakítani. Szorgalmazni kell, hogy a tagállamok által kijelölt belépési helyeken a nemzetközi horderejû közegészségügyi-járványügyi helyzetet okozni képes eseményre történõ reagáláshoz biztosítandó képességek rendelkezésre álljanak. Figyelmet kell fordítani, és ezért támogatásban kell részesíteni uniós szinten a következõket: – Szorgalmazni kell a közös integrált határigazgatási rendszer továbbfejlesztését és megerõsítését a szükséges humán és technikai erõforrások biztosításával, különös tekintettel a személyek ellenõrzésére és a határok õrizetére a külsõ határoknál. – Az érintett idõszakban a külsõ határok õrizetében uniós szinten több nagyszabású informatikai beruházást igénylõ projekt megszületése várható. Ennek keretében törekednünk kell a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II.) –, illetve a projekt alakulásának függvényében a jelenlegi SIS 1+ rendszer kibõvítését lehetõvé tévõ más konstrukció – megvalósítására és az új rendszer lehetõségeinek maximális kihasználására a rendészeti együttmûködés, így elsõsorban a határigazgatás terén. – Magyarországnak, mint a külsõ határok ellenõrzéséért felelõs tagállamnak, a többi hasonló helyzetben lévõ tagállammal együtt törekednie kell arra, hogy a beutazás és a rövid távú tartózkodás szabályainál a közösségi (schengeni) szabályozás jobban érvényesüljön. A vízumrendészetben a tagállamok számára nyújtott indokolatlanul nagy mozgástér, a kivételek alkalmazásának igen nagy száma lerontja a közösségi jogot a külsõ határok ellenõrzésének hatékonyságával kapcsolatban. Ezt a szempontot az Unió stratégiai tervezésében is érvényesíteni kell.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– A biztonság növelése mellett kiemelkedõ hangsúlyt kell fektetni a jogszerû utazások megkönnyítésére is, és mindkét területen kulcsszerepet játszik majd a biometria alapján történõ azonosítás.5 Az okmánybiztonság növelése érdekében, a biometrikus azonosítók alkalmazása mellett – amelyek közvetlen kapcsolatot teremtenek az okmány és tulajdonosa között – továbbra is kiemelt hangsúlyt kell fektetni az okmányelemek hamisítás elleni védelmére. – Kötelezõ lesz a Vízuminformációs Rendszerben történõ lekérdezés is a külsõ határokon történõ belépéskor. A felsorolt eszközök szerepe a migrációkezelés mellett a terrorizmus elleni harcban is megkérdõjelezhetetlen. Magyarországnak földrajzi helyzetébõl kifolyólag különösen nagy figyelmet kell fordítania, és erõforrásokat kell biztosítania ezen elképzelések megvalósításához, a fejlesztések finanszírozása tekintetében, hangsúlyozni, illetve érvényesíteni kell a tagállamok közötti szolidaritást. – A Külsõ Határok Alap 2007–2013 közötti hatékony felhasználása Magyarország számára prioritás. Jelentõs hozzájárulást biztosít a schengeni határok biztonságának megerõsítésében, amely alapvetõen technikai és technológiai fejlesztésekben manifesztálódik. – Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a határátkelõhelyeken mûködõ valamennyi hatóság között együttmûködés továbbfejlesztésére. – Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek a határõrizetért és idegenrendészetért felelõs szervek közötti információcsere javítását szolgálják. – A FRONTEX megerõsítését, fejlesztését, átgondolt hatáskörbõvítését és saját kapacitásainak növelését Magyarországnak támogatnia kell, ugyanakkor egy „Európai Határõrség” vagy közös európai határrendészeti szolgálat felállítását jelenleg nem tekintjük idõszerûnek. – Magyarország a FRONTEX tevékenységének átláthatóságára és geopolitikai kiegyensúlyozottságára törekszik, munkájában még aktívabban és folyamatosan részt vesz, konstruktív, kezdeményezõ szerepet tölt be. – Magyarország a FRONTEX keretén belüli kölcsönösségi alapon mûködõ szakértõi és technikai segítségnyújtás révén fejleszti az illegális migrációval szembeni hatékony fellépésének lehetõségeit. – A schengeni értékelés (és ezen belül kiemelten a határellenõrzés vizsgálata) nagy jelentõségû Románia és Bulgária Schengeni-övezethez történõ csatlakozása szempontjából. Magyarországnak az értékelés folyamatában aktívan kell részt vennie és a két tagjelölt ország zökkenõmentes csatlakozásával kapcsolatos érdekét erõteljesen érvényesítenie kell.

15609

III. Legális, illegális migráció és menekültügy h) A Magyarország számára prioritást jelentõ Európai Unión kívüli államokkal, a migráció globális megközelítése keretében megjelölt eszközök alkalmazásával kell az együttmûködést fokozni. Emellett Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia az illegális migráció elleni hatékony küzdelemben. A migráció területén a valós hazai munkaerõ-piaci igények figyelembevételével kell a legális migrációt elõmozdítani. A migráció területén az Európai Unió jogalkotási tevékenysége az elmúlt években jelentõsen megélénkült, a közösségiesítés egyúttal szemléletváltást is hozott: az illegális migráció elleni küzdelem mellett felértékelõdött a legális migráció, ezen belül pedig a gazdasági célú migráció jelentõsége. Ebben a folyamatban az Európai Tanács által 2008. október 15-én elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum a stratégia idõtávlatában meghatározza az uniós szakpolitikák alakulását. A migrációval kapcsolatos stratégiai irányok kialakításánál ugyanakkor fontos szem elõtt tartani a migrációval kapcsolatos feladatok interszektorális jellegét, valamint sokdimenziós megközelítésének [munkaerõ-piaci és foglalkoztatáspolitikai, gazdasági, demográfiai, oktatási (humánerõforrás-fejlesztési), szociális (integrációs), egészségügyi, esélyegyenlõségi, biztonsági (rendészeti) stb.] összefüggéseit. – A legális migráció területén születõ uniós jogi eszközök érdemi alakítása magyar részrõl a kérdést minden összefüggésében áttekintõ hazai migrációs stratégia alapján kívánatos, amelynek megalkotása szükségesnek mutatkozik. – Magyarországnak törekednie kell arra, hogy a gazdaság, valamint a tudomány igényeivel összhangban elõsegítse a legális migránsok beutazását és tartózkodását, ugyanakkor határozottan fellépjen az illegális migráció, az ahhoz kapcsolódó illegális tevékenységek (embercsempészet, emberkereskedelem), továbbá a migránsok illegális foglalkoztatása ellen. Figyelembe kell venni, a legális migráció és a demográfiai trendek közti összefüggéseket, különösen a huzamos ideig Magyarországon tartózkodó migránsok tekintetében. – A legális migráció területén a magasan kvalifikált munkavállalók esetében támogatni szükséges a tagállamok és a harmadik országok, valamint a migránsok számára is elõnyökkel járó körkörös migrációt. – Az Európai Unió törekvéseivel összhangban hasznosnak tartjuk a nemzeti „bevándorlási profilok”6 kidolgozásának felvetését, amelyek minden tagállam vonatkozásában integrált képet adnának a bevándorlás pillanatnyi helyzetérõl, kiemelt hangsúlyt fektetve a nemzeti munkaerõpiacok alakulására és a bevándorlók (tényleges és potenciális) képzettségi összetételére.

5

Ezen elveknek megfelelõen a Bizottság 2008. februári határõrizeti csomagja elõrevetíti egy uniós határõrizeti rendszer (EUROSUR), egy közös határregisztrációs rendszer, regisztrált utas program, automata beléptetõ kapuk felállítását.

6 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A közös európai bevándorlás-politikáról, Brüsszel 2008. június 17. COM (2008) 359/1.

15610

MAGYAR KÖZLÖNY

– A munkavállalási célú legális migráció terén hangsúlyozni kívánjuk a tagállami kompetenciák és a közösségi preferencia elvének tiszteletben tartását. – Összhangban a ,,Kutatók az Európai Kutatási térségben – egy mesterség több karrier” bizottsági közleménnyel7, illetve a Bizottság 2005. március 11-én kiadott a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexérõl szóló ajánlásával8 fontos elõsegíteni a tudományos munkakörökben dolgozók számára az akadálymenetes nemzetközi mozgást és a munkavállalást lehetõvé tevõ szabályozási környezet megteremtését. – Tekintettel arra, hogy az Európai Unión belül az integráció kérdése egyre hangsúlyosabb szerepet kap, erõsíteni szükséges a legális bevándorlók integrációjára irányuló törekvéseket, többek között a 2004-ben elfogadott Közös Alapelvek9, valamint a 2005-ben elfogadott Közös Integrációs Program kritériumai10 alapján. – Ennek megvalósítása érdekében támogatni kell az újonnan érkezett bevándorlók igényeihez igazodó integrációs programok kialakítására, illetve a beilleszkedést elõsegítõ – különösen az alapvetõ jogokról, illetve a munkavállaláshoz való hozzáférésrõl szóló tanácsadásra, a beiskolázás területén felmerülõ problémák kezelésére, valamint a diszkrimináció elleni küzdelemre irányuló – intézkedések kidolgozására irányuló kezdeményezéseket. E tekintetben kiemelt hangsúlyt kell fektetni a külföldi állampolgárokkal szembeni toleranciát, a társadalmi befogadást növelõ akciókra. – Magyarország – az összes hontalansági tárgyú nemzetközi szerzõdés részeseként – nemzetközi szinten továbbra is kiemelten kívánja képviselni a hontalanok védelmének ügyét, többek között a példaértékûnek tartott magyar hontalansági eljárás mûködési tapasztalatainak megosztásával. – A visszafogadási egyezmények körének bõvítése szükséges, biztosítani kell továbbá az önkéntes és szankciók nélküli hazatérés elõsegítését a tagállamok szorosabb együttmûködésén keresztül az emberi jogok, valamint a visszaküldés tilalma (non-refoulement) elvének szem elõtt tartásával. – A migráció kezelésének külsõ dimenziója szempontjából törekedni kell a származási és tranzitországokkal való együttmûködésre. Magyarország számára az Európai Uniótól keletre, délkeletre fekvõ harmadik országok jelentenek prioritást. A térség hazánk szempontjából kiemelt stratégiai fontosságára tekintettel, ezekkel az országokkal – elsõsorban a nyugat-balkáni térség országaival és Ukrajnával – folytatni kell a párbeszédet, valamint a gyakorlati együttmûködést a legális migráció, illegális migráció, továbbá a migráció és fejlesztés területein.

7

COM/2003/0436 final. 2005/251/EK. 9 Council Conclusions on Common Basic Principles for Immigrant Integration Policy, 2004. 10 2005 Council Conclusions on a Common Agenda for Integration. 8

2009/57. szám

– Az elkövetkezõ években érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni Ázsia egyes országaival fenntartott migrációs kapcsolatok fejlesztésére, hiszen a Közép-Európában fekvõ tagállamok mint tranzit- és célországok, a nyugat-európai országok pedig fõként mint célországok szembesülnek az ázsiai országokból érkezõ migrációs áramlatok által kifejtett nyomással. – Aktív szerepet kell vállalni az együttmûködési platformok és a mobilitási partnerségek végrehajtásában és továbbfejlesztésében, mivel ezek az eszközök hatékonyan járulhatnak hozzá az Európai Unió tagállamai és a harmadik országok közötti kapcsolatok erõsítéséhez, valamint a projektek fokozott koordinációjához. i) A menekültügy területén Magyarország támogatja az Európai Uniónak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszában megvalósítani kívánt célkitûzéseit. Törekedni kell ugyanakkor arra, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszának kidolgozására a menekültügyi joganyag jelenlegi eredményeinek megõrzésével, a garanciális elemek bõvítésével, a nemzetközi jogi kötelezettségek tiszteletben tartásával kerüljön sor. – A Közös Európai Menekültügyi Rendszer elsõ szakasza során elfogadott irányelvek és rendeletek 2008–2010-re várható felülvizsgálata és a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második 2012-re kialakítani tervezett szakasza során Magyarországnak törekednie kell arra, hogy az európai menekültügyi szabályozás a nemzetközi jog követelményeinek megfelelõen a nemzetközi védelemért folyamodók számára megfelelõ garanciákat, az arra szorulóknak pedig hatékony védelmet biztosítson. – Az illegális migráció elleni küzdelem és a nemzetközi védelemhez való hozzáférés közötti egyensúly megteremtése, ezen belül a menedékjoggal való visszaélések megelõzése és visszaszorítása prioritás Magyarország számára. Ennek megvalósítása során az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban lefektetett irányvonalakat követjük, miszerint az európai határok szükségszerû megerõsítése nem akadályozhatja meg azt, hogy az arra jogosultak hozzáférjenek a védelmi rendszerekhez. – Magyarország támogatja a tagállamok közötti gyakorlati együttmûködés erõsítése érdekében – például egy közös országinformációs adatbázis létrehozására, közös képzési struktúrák kialakítására, közös tolmácshálózat mûködtetésére, továbbá a menekültügy terén alkalmazott legjobb gyakorlatok cseréjére – az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (European Asylum Support Office) felállítását. – A közös európai áttelepítési program létrehozására irányuló európai uniós törekvésekkel összhangban Magyarországnak lépéseket kell tennie azoknak az intézményi és jogszabályi feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek egy áttelepítési program sikeres végrehajtásához szükségesek. Ezzel összefüggésben hazánk támogatja a nemzetközi védelemben részesített személyek beil-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

leszkedésének elõsegítését célzó tagállami szabályok harmonizálását. – Magyarország számára prioritást jelent, hogy a Bizottság menekültügyrõl szóló politikai tervében11 szereplõ, 2009-ben kiadni kívánt, nemzeti védelmi státuszokról szóló tanulmány eredményeinek függvényében harmonizálásra kerüljön azoknak a személyeknek a státusza, akik nem tartoznak sem a menekült, sem a kiegészítõ védelemben részesített személy kategóriájába, azonban más okból védelemre szorulnak. – Magyarország támogatja az Európai Uniónak a tagállamok közötti, valamint az Európai Unió által harmadik országok irányában vállalt szolidaritás fokozását és tehermegosztás elõsegítését célzó törekvéseit, amely figyelemmel van a tagállamok gazdasági és integrációs kapacitásaira is. – Számos európai uniós program igen magas társfinanszírozási arány mellett nyújt lehetõséget fejlesztésre, példaértékû gyakorlatok cseréjére, ikerintézményi programokra, tagállamokkal közös tevékenységek támogatására. Magyarország érdeke a különbözõ pályázati lehetõségek minél szélesebb körû kihasználása. j) A vízumpolitika és a vízumkiadás a migrációs politika elsõ elemét jelenti. A közösségi szintû vízumpolitika ugyanakkor tág értelemben az egyik eszköze az Európai Unió biztonságpolitikai céltûzéseinek, valamint szomszédságpolitikájának és külpolitikai, külgazdasági kapcsolatrendszere építésének. A közösségi integráció jelenlegi szintjén – ezen túlmenõen – a közösségi vízumpolitika tagállamok általi megvalósítása részét képezi a tagállami nemzeti érdekek érvényesítésének is. A közösségi fellépés külsõ aspektusa annak elérése, hogy az Európai Unió minden tagállamával szemben a harmadik országok azonos vízumpolitikát folytassanak. A vízumpolitika ilyen komplex megközelítése szükségszerûvé teszi, hogy a közösségi vízumpolitika folyamatosan felülvizsgálatát, és hogy rugalmasan alkalmazkodjon az elsõsorban meghatározó közösségi biztonságpolitikai szempontok és a Közösség egyéb, a vízumpolitikát is eszközként használó, az Európai Unió külsõ környezete által is befolyásolt és integránsan változó célkitûzéseinek egyidejû szolgálatához. Az Európai Unió vízumpolitikájának megvalósítása az integráció jelenlegi szintjén szükségessé teszi a közösségi jogi instrumentumokat kiegészítõ nemzeti jogi szabályozást is. Az egységes, közös vízumrendészeti szabályok végrehajtásáért a tagállamok felelnek, a részletes igazgatási szabályok, eljárási rendek, valamint a vízumpolitikához szükséges szervezeti keretek és intézményhálózat kialakítása és mûködtetése a tagállamok feladata. Ennek megvalósítása során – az alapvetõ szabályok mellett – az egyes tagállamok eltérõ megoldásokat alkalmaznak, amelyet

11

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Politikai terv a menekültügyrõl: Az unió országaiban biztosított védelem összehangolt megközelítése, Brüsszel, 2008. június 17. COM(2008) 360 végleges.

15611

a pillanatnyi jogrendjük, az adott tagállam jogalkotását meghatározó jogelméleti alapelvek, valamint a tagállam társadalmi-politikai felépítése által meghatározott értékrendek, nemzeti szempontok határoznak meg. – A vízumpolitika területén az elsõdleges célkitûzés a közösségi integráció mélyítése. Távlati cél annak elérése, hogy az elsõ pilléres terület minél teljesebb mértében közösségi politikává váljon. Ez hosszú távon a Közösség által fenntartott és mûködtetett, egységes és kizárólagos közösségi vízumkiadást megvalósító intézményhálózatot is jelent. E cél megvalósítása során fel kell oldani a globalizáció biztonsági kihívásai és az ügyfélközpontú eljárások konfliktusát, össze kell egyeztetni a biztonsági szempontokat az ügyfelek adatvédelmi érdekeivel. Választ kell keresni arra, hogy milyen eszközök szolgálják a közösségi vízumpolitika komplex megközelítését, hogyan teremthetõ egyensúly a biztonsági kihívások, illetve az egyéb közösségi szempontok érvényesítése között, s nem utolsó sorban meg kell teremteni a nemzeti érdekek által is befolyásolt tagállami megközelítés és a közösség egészének szempontjaiból kiinduló megközelítés egyidejû érvényesítését a döntések meghozatala során. – Garanciális szabályokkal védeni kell a jóhiszemû kérelmezõk érdekeit, jól körülhatárolt feltételek teljesítése esetén garantálni kell a hosszabb idõre érvényes vízumok kiadását, miközben – többek között a szelektív konzultáció intézményének szélesebb körû alkalmazásával – hatékonyabb eszközöket kell adni az eljáró hatóságoknak a migrációs kockázatot vagy nemzetbiztonsági, közbiztonsági, közegészségügyi veszélyt jelentõ kérelmezõkkel szembeni fellépéshez. – Magyarország a vízumpolitikát az elõzõekben lefektetett komplex szempontrendszerre tekintettel közelíti meg. Szükségesnek tartjuk egy olyan közösségi szintû és átfogó vízumstratégia megalkotását, amelynek elsõ elemét képezi a szûk értelemben vett vízumpolitika – ez esetben a vízumkötelezett, vízummentes, illetve különféle vízumkönnyítéseket élvezõ országok meghatározását értve alatta –, második eleme a vízumrendészeti, vízumeljárási kérdések közösségi szabályainak megalkotása, harmadik eleme pedig az ezt megvalósító közösségi intézményrendszer, illetve szervezeti megoldások meghatározása. A jelenlegi gyakorlattól eltérõen a közösségnek meg kell határoznia azokat a világos elveket, amelyek alapján minden egyes esetben meghatározható mind a tagállamok, mind a harmadik országok oldaláról, hogy hogyan és milyen elvek mentén válhatnak vízummentessé, illetve kerülhet sor vízumkönnyítési megállapodások megkötésére. Ezen elveknek az EU külpolitikai stratégiájához kell igazodnia és konkrét feltételeket (például elutasítási arány) kell tartalmaznia. A közösségi szabályok keretében a VIS implementálása, a Vízum Kódex gyakorlati mûködésének elsõ értékelése, illetve a kishatárforgalmi rendelet felülvizsgálata mellett a területet nagyobb összefüggésben érintõ jogszabályok áttekintése, továbbá újak megalkotása kívánatos. A vízumstratégia e két nagy elemének pontos irányt

15612

MAGYAR KÖZLÖNY

kell mutatnia a harmadik elemre, a szervezeti megoldások meghatározására, így például közösségi forrásokat kell rendelni a több tagállam együttmûködésével megvalósuló új szervezeti formák kialakítására. Bõvíteni kell a Közös Vízumkérelem-átvevõ Központ (CAC) jellegû képviseletek számát, de folytatni kell a már megkezdett tárgyalásokat abban az irányban, hogy eddig Magyarország által nem alkalmazott együttmûködési forma kialakításával szomszédos országokkal, közösségi források bevonásával olyan új helyeken is közös üzemeltetésû konzuli képviseletet nyissunk, ahol még egyik érintett tagállam sincs jelen. – A vízumpolitika közösségi szintû alakítása során Magyarország partner minden olyan kezdeményezés megvalósításában, amely a komplex megközelítésû, távlati cél elérését szolgálja. Ennek részét képezik mind a közösségi jogi aktusok kibocsátása, mind pedig a közösségi költségvetési források megteremtése e cél támogatására. Fontosnak tartjuk, hogy a vízumpolitika rugalmas és a körülményekhez folyamatosan alkalmazkodó legyen. Ennek keretében rövid távon szükségesnek tartjuk a közösségi szintû vízumrendészeti szabályok mielõbbi megalkotását, majd ennek talaján állva az integráció mélyítését, a továbblépést szolgáló új közösségi jogi aktusok elõkészítésének megkezdését. – Az integráció mélyülésével párhuzamosan meg kell teremteni a jogi aktusok folyamatos felülvizsgálatát és a közösségi szintû gyors reagálást lehetõvé tevõ intézményes megoldásokat is. El kell kerülni, hogy a vízumrendészetet szabályozó közösségi aktusok megmerevedjenek, biztosítani kell, hogy a rendeletekben lefektetett garanciális eljárási rendelkezések mellett legyenek olyan mechanizmusok, amelyekkel akár a Bizottság, akár a Tanács gyorsan és hatékonyan tud reagálni hírtelen kialakuló helyzetekre – így például a váratlan migrációs szükséghelyzetekre – biztosítva a közösségnek a válsághelyzetek átmeneti kezelését a vízumrendészetben. – A hosszú távú cél elérése érdekében szükséges szervezeti formákat bõvíteni kell, hangsúlyosan törekedni kell a jelenleg rendelkezésre álló, s már kodifikált megoldások minél szélesebb körû alkalmazására, ezen belül különösen a több tagállam által közösen megvalósított együttmûködési formák bõvítésére. Az együttmûködési formákat illetõen is a rugalmas szabályozásra kell törekedni, támogatjuk a technikai eszközök bevonásával a hagyományos vízumpolitikai kereteket átlépõ új megoldások kidolgozását. IV. Igazságügyi Együttmûködés k) A büntetõ igazságügyi együttmûködés, büntetõjogi jogharmonizáció területén Magyarország célja, hogy a büntetõ igazságügyi együttmûködésre irányuló uniós jogalkotás tervezhetõbbé váljon, mivel a gyakori jogharmonizáció a jogalkalmazó hazai szervek munkáját nehezíti. A büntetõeljárás tekintetében a kölcsönös elismerés elvének megvalósítását hazánk támogatja, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy szükséges és a gyakorlatban végrehajtható közösségi jogi aktusok szülessenek e tárgyban.

2009/57. szám

Magyarország jelen stratégia idõtávlatában az Európai Ügyészség létrehozása helyett a meglévõ intézményi rendszer lehetõségeinek kiaknázását támogatja. – A büntetõügyekben való igazságügyi együttmûködés keretében a meglévõ joganyag fejlesztésére kell törekedni, illetve támogatni kell a létezõ közösségi jogi aktusok transzparenciáját, koherenciáját javító kezdeményezéseket. – A büntetõügyekben való igazságügyi együttmûködés területén a meglévõ joganyag konszolidációja, illetve egyszerûsítése az egész Közösség így hazánk alapvetõ érdeke is, ezért az ilyen irányba mutató kezdeményezésekben Magyarországnak szerepet kell vállalnia. – Az új kezdeményezések tekintetében az európai uniós jogalkotás kiszámíthatóságához igazodva, – különösen az összefüggõ kezdeményezések esetében – nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hazai átültetés elõkészítésre, emellett kellõ idõben és amennyiben szükséges, a lehetséges mértékben tájékoztatni kell a jogalkalmazókat a várható módosításokról. – Következetesen olyan közösségi jogi aktusok elfogadását kell elérni, amelyek az eltérõ tagállami értelmezés és implementáció lehetõségét kizárják vagy minimalizálják. El kell érni, hogy a polgárok bizalma az európai büntetõjogi együttmûködés hatékonyságában töretlen maradjon. – A büntetõügyekben való igazságügyi együttmûködés területén támogatni kell azokat a kezdeményezéseket és folyamatokat, amelyek elõsegítik, hogy a szankciók elkerülhetetlenségének tudata uniós viszonylatban is realitássá váljon. – Olyan irányvonalat kell képviselni és támogatni, amely a büntetõeljárások átadását és az Unión belül eljárási minimum kívánalmak kidolgozását – akár a terhelt védelmére, akár a bizonyítékok felhasználására vonatkozóan – a hazai alkotmányos és jogszabályi keretek figyelembevétele mellett szorgalmazza. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban meg kell fontolni hosszabb távon a megerõsített együttmûködés lehetõségét is. – A hatályos magyar jogszabályi háttérre való tekintettel, a magyar prioritások kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a kettõs büntethetõség követelményére. Hosszabb távon a Lisszaboni Szerzõdés (és ezzel együtt a magyar Alkotmány kettõs büntethetõségére vonatkozó módosításának) hatálybalépése után – függetlenül a kölcsönös elismerés elvétõl – megfontolandónak tartjuk, erre irányuló uniós szándék esetén egy egységes európai büntetõ törvénykönyv kidolgozását a büntetõjog területén történõ valódi együttmûködés megvalósulása érdekében. – A szabálysértési jogsegély kidolgozott kereteinek hatékony végrehajtását, illetve e területen az együttmûködés megerõsítésének elõmozdítását szorgalmazzuk. – Támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek a büntetõeljárás sikeres lefolytatásának, az állami büntetõhatalom érvényesítésének érdekeit szem elõtt tartva, a személyek szabad mozgásának tiszteletben tartásá-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

val, illetve annak szükségtelen korlátozása nélkül javítják az együttmûködést. – Támogatni kell a részletesebb és pontosabb szabályozás kialakítását a ,,ne bis in idem” elve tekintetében, annak érdekében, hogy a tagállamok eredeti elképzeléseinek megfelelõ módon alkalmazhassák. – A Társadalmi Bûnmegelõzés Nemzeti Stratégiájával összhangban, támogatnunk kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek elõsegítik az Európai Bûnmegelõzési Hálózat (EUCPN) súlyának növekedését. – Aktívan részt kell venni a kárhelyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatos uniós szintû hatékony együttmûködés kialakításában és fejlesztésében. – Az e-igazságszolgáltatásban rejlõ lehetõségek kihasználására a büntetõügyekben történõ igazságügyi együttmûködés területén is kiemelt figyelmet kell fordítani. l) A polgári igazságügyi együttmûködés területén Magyarországnak célja a határon átnyúló vonatkozásokkal bíró polgári és családi jogi ügyek peres és peren kívüli eljárásaiban felmerülõ akadályoknak a jog érvényesülése egységes térségén belül való megszüntetése. Magyarország hosszabb távon támogatja a polgári igazságügyi együttmûködéssel kapcsolatos közösségi joganyag konszolidációját. Magyarország kiemelt figyelmet fordít a polgári igazságügyi együttmûködés terén a Közösséget megilletõ külsõ szerzõdéskötési hatáskör gyakorlati következményeire. A kedvezõbb vállalkozói környezet kialakításához köthetõ önkéntes, spontán jogközelítést lehetõvé tevõ lépéseket és az elektronikus igazságszolgáltatás fejlesztését Magyarország támogatja. – A nemzetközi magánjog területén, Magyarország hosszú távon támogatja az uniós joganyag konszolidációját. – Magyarország a határozatok kölcsönös elismerése elve alapján támogatja a bírósági határozatok Közösségen belüli áramlása akadályainak kiiktatását. – Magyarország továbbra is támogatja a joghatósági szabályok, valamint a nemzetközi magánjogi kollíziós szabályok tagállamok közötti egységesítését mint a határon átnyúló igényérvényesítés elõsegítésének egyik fõ eszközét. – Magyarország számára prioritás, hogy – a polgári igazságügyi együttmûködés terén az Európai Közösséget megilletõ kizárólagos (külsõ) kompetencia sérelme nélkül – minél elõbb megtörténjen a tagállamoknak a harmadik államokkal hatályban lévõ bilaterális nemzetközi polgári jogsegélyegyezményeinek felülvizsgálata. Ennek érdekében támogatjuk olyan közösségi felhatalmazási mechanizmus mielõbbi kidolgozását, amely meghatározott feltételek mellett, egyedi esetekben, lehetõvé teszi a Közösséget megilletõ nemzetközi szerzõdéskötési hatáskör tagállamokra történõ delegálását. – Szintén prioritás a jogforrásokkal kapcsolatos ismeretterjesztés, a jogalkalmazók képzése, információs kampányok indítása, amely elengedhetetlen az uniós joganyag

15613

színvonalas alkalmazásához és ahhoz, hogy e szabályok nyújtotta elõnyök maradéktalanul érvényesüljenek. – Az Európai Igazságügyi Hálózat szerepének növekedését Magyarország támogatja és törekszik ennek az együttmûködési formának a minél jobb kiaknázására. – A polgári igazságügyi együttmûködés keretében az uniós döntéshozatal során, szükség esetén külön hatásvizsgálat elvégzésével, a szakmailag érintettek szoros együttmûködésével mérlegelni kell, hogy a tervezet a hazai fogyasztóvédelmi vagy gazdasági szempontoknak is megfelel-e, valamint az egyes tervezetek esetében mely szempontoknak kell elsõbbséget biztosítani a nemzeti álláspont kialakításánál. – Magyarország támogat minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy az uniós polgárok minél könnyebben juthassanak hozzá az igazságszolgáltatást érintõ információkhoz, az egyes eljárásokhoz, hogy az elektronikus eljárásokban, az információs technológiákban rejlõ elõnyök minél jobban kiaknázhatóak legyenek. – Törekedni kell arra, hogy a létrehozandó egységes igazságügyi portálhoz Magyarország is tudjon tartalmat biztosítani. Az ún. e-igazságszolgáltatás terén a vonatkozó európai uniós munka figyelembevételével kell a hazai fejlesztéseket tervezni. – Magyarország elismeri a Közös Hivatkozási Keret (Common Frame Reference – CFR) kidolgozásának jelentõségét. V. SZBJT Külkapcsolatok m) Magyarország kiemelt célja a harmadik államokkal való strukturált együttmûködés az Európai Unió a szabadság, biztonság és jog érvényesülése térsége keretében folytatott együttmûködés terén. Magyarország élvezi az Európai Unió globális jelenlétbõl és súlyából fakadó biztonság elõnyeit, az Unió tagállamaként azonban, a nemzeti prioritások alapján súlyozva lehetõségeihez képest hozzá kell járulnia az összeurópai törekvésekhez. A harmadik államokkal való strukturált együttmûködés jelenleg nem teljes mértékben kihasznált eszköz Magyarország biztonságának garantálása szempontjából. A stratégiai tervezésben (missziók, technikai segítségnyújtás, képességek erõsítése, együttmûködési projektek) a megelõzésnek és a kiváltó okok kezelésének kellõ súllyal kell latba esniük. Egységes koncepció és központi tervezés szükséges, beleértve az ehhez szükséges költségvetési források biztosítását is. Az Unió biztonságának külsõ és belsõ aspektusai egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Az uniós tagok mellett a szomszédos országok és más harmadik országok is azonos kihívásokkal néznek szembe. A határokon átívelõ kihívások csak az érintett országok összehangolt, közös fellépésével, együttmûködésével gyõzhetõk le. A szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térsége terén ezért egyre markánsabb a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel való ágazati kapcsolatok által megjelenített

15614

MAGYAR KÖZLÖNY

külkapcsolati elem (uniós zsargonban JHA RELEX), illetve ennek komplementer vetületeként a külkapcsolatokban egyre meghatározóbb a bel- és igazságügyi témák súlya. – Kívánatos a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel való folyamatos párbeszéd, projektekben való együttmûködés, illetve a polgári válságkezelési mûveletekben való minél nagyobb volumenû részvétel. – A kapcsolattartás körében megkerülhetetlen a külképviseletek segítsége, de törekedni kell a rendészeti összekötõi/belügyi szakdiplomatai hálózat fejlesztésére, a hálózat által lefedett terület növelésére is. Ennek során a már említett földrajzi prioritásokhoz kell igazodni, egyben lehetõség szerint arra törekedni, hogy a kihelyezett magyar összekötõk az EU egésze számára hozzáadott értéket jelentsenek. – Támaszkodni kell a többi tagállam összekötõi kínálta csatornákra is, azokon a területeken, ahol Magyarország saját jogon nincs jelen. A regionális uniós összekötõi hálózatokban, ahol csak lehet, aktív részvétel szükséges, megfontolandó egy-egy területen „lead nation” szerep vállalása. – A projektek terén aktív szerepvállalásra van szükség, különösen az európai perspektívával rendelkezõ országokban. – Az EU további bõvítéséhez kapcsolódó stratégiai dilemmák kezelhetõsége érdekében is szorgalmazni kell a szomszédság-politika felértékelését, a felvételre váró és a felvételt kérõ országok számára továbbra is jelentõs erõfeszítést jelent, hogy a külön acquis fejezetként szereplõ belügyi együttmûködés magas elvárásainak megfeleljenek. Összhangban az elmúlt évek aktív belügyi hozzájárulásával, továbbra is szorgalmazni kell ezeknek az országoknak az EU-integrációs törekvéseit. Az így kialakuló együttmûködési formák és az ezek mentén megvalósuló módszerbeli és technikai kompatibilitás Magyarország biztonságát növelik. A rendelkezésünkre álló eszközök segítségével, elsõsorban gyakorlati tapasztalataink tényleges átadása révén aktívan hozzá kell járulnunk ezen államok sikeres integrációs felkészüléséhez. – Erõfeszítéseket kell tennünk a közös értékeken alapuló transzatlanti biztonsági partnerség elmélyítése érdekében. – Törekednünk kell a tematikus és a földrajzi prioritások összehangolására a személyre szabott megközelítés elõsegítésére a balkáni és a keleti szomszédság országai tekintetében. VI. Kritikus infrastruktúrák védelme n) Magyarország érdeke a kritikus infrastruktúra-védelem terén az Unió által kínált lehetõségek megragadása. A hatékony védelem érdeke minden tagállamnak és az adott rendszert mûködtetõ gazdasági vállalkozásnak is, ezért a védelemre irányuló minden tevékenységet szoros együttmûködésben, összehangolt, szabályozott módon célszerû megvalósítani.

2009/57. szám

A közelmúltban bekövetkezett terrortámadások (USA, Madrid, London), természeti katasztrófák (ázsiai szökõár, földrengések) és technikai kihívások (kétezredik évi dátumváltás, nagykiterjedésû áramkimaradások, számítógépes támadások) felhívták a figyelmet az infrastruktúrák sebezhetõségére, valamint az infrastruktúrák, a társadalom és kormányzati mûködés kölcsönös egymásrautaltságára. A cselekvés szükségességét felismerve az Európai Unió [COM(2006)786 és COM(2006)787] is kialakította a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos koncepcióját, illetve szabályozási elgondolását. Az ennek megfelelõ hazai végrehajtási folyamat már huzamosabb ideje zajlik (l. a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004. (V. 7.) Korm. határozat – és módosításai – alapján, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggõ 2007. évi feladatokról szóló Kormányzati Koordinációs Bizottság határozata alapján az Önkormányzati Minisztérium koordinációs tevékenységével kidolgozott 2080/2008. (VI. 30) Korm. határozatot a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról). Az Európai Unió Tanácsa a 2008/114/EK irányelvben útmutatást adott az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelölésérõl, valamint védelmük javítása szükségességének értékelésérõl szóló (European Programme for Critical Infrastructure Protection; EPCIP) programok kidolgozására. Mindezek alapján a kritikus infrastruktúrák védelmével összefüggõ stratégiai tervezési feladatok szorosan kapcsolódnak jelen stratégia biztonságot érintõ kérdéseihez. A kifutóban lévõ Hágai Program 2.4 pontja az Európai Unió belsõ biztonsága szempontjából különösen fontosnak tartja a létfontosságú infrastruktúrák legjobb védelmét, például egy kémia-biológiai-radiológiai-nukleáris-baleset (CBRN) esetén. A készülõ poszt-hágai program vélhetõen nem változtat az unió ezen szemléletén, ezért a közbiztonságot is érintõ kérdések stratégiai megfogalmazásához az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság bevonása is indokolt lehet. Az Önkormányzati Minisztérium bázisán mûködtetett Nemzeti Helyzetértékelõ Központ további fejlesztése a kritikus infrastruktúra védelem szempontjából is fontos célkitûzés. Az SZBJT stratégia végrehajtása során a kritikus infrastruktúra-védelem területén folyó munkára tekintettel kell lenni és viszont.

3. Prioritások – Az alapvetõ jogok és a biztonság összefüggésében – az alapvetõ jogok és a biztonsági igények közötti egyensúly megteremtése érdekében – Magyarországnak olyan konstruktív megközelítést kell képviselnie, amely a biztonság igényét legitim szempontnak ismeri el, de megtalálja a módját a hagyományos szabadságjogokkal való összhang megteremtésének. – Az adatvédelmi politika kialakítása során az eddigieknél rugalmasabban kell törekedni az alapvetõ szabad-

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ságjogok és a biztonság közötti arányosság követelményeinek érvényesítésére. Az adatvédelmi szempontokat az egész SZBJT együttmûködésben következetesen képviselni kell. Információs és telekommunikációs technológiák alkalmazása, illetve az interoperabilitás megteremtését célzó kezdeményezések esetében Magyarországnak minden esetben egyedileg kell mérlegelni azok hatékonyságát, többletértékét. – A terrorizmus elleni küzdelemben az SZBJT együttmûködésben részt vevõ hazai szervek alapvetõ célja az ország biztonságának garantálása kell, hogy legyen, úgy hogy közben hatékonyan hozzájárulnak az európai biztonság megteremtéséhez, fejlesztéséhez prioritásként kezelve tágabb régiónkat, különösen a nyugat-balkáni térséget. – Az uniós döntéshozatal keretében a szervezett bûnözés elleni küzdelemben a szervezett bûnözés megelõzését, a jobb felderítést, a szervezett bûnözésbõl származó vagyonok elvonását lehetõvé tevõ kezdeményezéseket kell támogatni. Támogatni kell továbbá az EU korrupció elleni erõfeszítéseit, a rendészeti szerveknél elõforduló korrupció vonatkozásában kiemelten. – A bûnüldözõ szervek együttmûködésében a hangsúly a hagyományos, központi hatóságokon keresztül történõ együttmûködésrõl áttevõdött a bûnüldözõ szervek közötti közvetlen megkeresésekre, a tagállamok hatóságai közti közvetlen, érdemi koordinációra, valamint az operatív együttmûködésre. Így a tagállami belügyi-rendészeti ágazatok stratégiai együttmûködését Magyarországnak is szorgalmaznia kell. A rendõri együttmûködésben elsõsorban a gyakorlat orientált, az operatív együttmûködés hatékonyságát továbbfokozó kezdeményezéseket kell támogatnunk. – A külsõ határok biztonsága szempontjából elõtérbe kell helyezni azt a szemléletet, hogy Magyarország az Unió, illetve a schengeni térség külsõ határai tekintélyes hányadának biztonságáért felel. Ezzel saját belsõ biztonságát is garantálja, az integrált határõrizeti szemléletre épülõ, hatékony határellenõrzés magas színvonalának fenntartása alapvetõ érdek. A határigazgatás terén a szolidaritás, a feladatok és felelõsség méltányos megosztása elvének további érvényesítésére kell törekedni. Az Unió keleti külsõ szárazföldi határaira háruló migrációs nyomás kezelésének kérdését az Unió stratégiai tervezésében erõteljesen napirenden kell tartani. Folyamatosan törekedni kell az Unió déli, elsõsorban a Mediterrán-térség külsõ tengeri határának és az Unió keleti szárazföldi határának határbiztonságával kapcsolatos igények és érdekek kiegyensúlyozására. – A migráció területén a valós hazai munkaerõ-piaci igények figyelembevételével kell a legális migrációt elõmozdítani. Emellett Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia az illegális migráció elleni hatékony küzdelemben, valamint – lehetõségeihez mérten – nemzetközi szinten proaktívan képviselni kívánja a hontalanok védelmének ügyét.

15615

– A menekültügy területén Magyarország támogatja az Európai Uniónak a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszában megvalósítani kívánt célkitûzéseit. Ennek során törekedni kell arra, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer második szakaszának kidolgozására a menekültügyi joganyag jelenlegi eredményeinek megõrzésével, a garanciális elemek bõvítésével, a nemzetközi jogi kötelezettségek tiszteletben tartásával, ugyanakkor a visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés szükségességére figyelemmel kerüljön sor. – A vízumpolitika és a vízumkiadás a migrációs politika elsõ elemét jelenti. A közösségi szintû vízumpolitika ugyanakkor tág értelemben az egyik eszköze az Európai Unió biztonságpolitikai céltûzéseinek, valamint szomszédságpolitikájának és külpolitikai, külgazdasági kapcsolatrendszere építésének. A közösségi integráció jelenlegi szintjén ezen túlmenõen a közösségi vízumpolitika tagállamok általi megvalósítása részét képezi a tagállami nemzeti érdekek érvényesítésének is. A közösségi fellépés külsõ aspektusa annak elérése, hogy az Európai Unió minden tagállamával szemben a harmadik országok azonos vízumpolitikát folytassanak. A vízumpolitika ezen komplex megközelítése szükségszerûvé teszi, hogy a közösségi vízumpolitika folyamatosan felülvizsgálásra kerüljön, s rugalmasan alkalmazkodjon az elsõsorban meghatározó közösségi biztonságpolitikai szempontok és a Közösség egyéb, a vízumpolitikát is eszközként használó, az Európai Unió külsõ környezete által is befolyásolt és integránsan változó célkitûzéseinek egyidejû szolgálatához. – A büntetõ igazságügyi együttmûködés, büntetõjogi jogharmonizáció területén Magyarország célja, hogy a büntetõ igazságügyi együttmûködésre irányuló uniós jogalkotás tervezhetõbbé váljon, mivel a gyakori jogharmonizáció a jogalkalmazó hazai szervek munkáját nehezíti. A büntetõeljárás tekintetében a kölcsönös elismerés elvének megvalósítását hazánk támogatja, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban végrehajtható közösségi jogi aktusok szülessenek e tárgyban. Magyarország az Európai Ügyészség létrehozása helyett jelen stratégia idõtávlatában a meglévõ intézményi rendszer lehetõségeinek kiaknázását támogatja. Az e-igazságszolgáltatásban rejlõ lehetõségek kihasználására a büntetõügyekben történõ igazságügyi együttmûködés területén is figyelmet kell fordítani. – A polgári igazságügyi együttmûködés területén Magyarországnak célja a határon átnyúló vonatkozásokkal bíró polgári és családi jogi ügyek peres és peren kívüli eljárásaiban felmerülõ akadályoknak a jog érvényesülése egységes térségén belül való megszüntetése. Magyarország hosszabb távon támogatja a polgári igazságügyi együttmûködéssel kapcsolatos közösségi joganyag konszolidációját. Magyarország kiemelt figyelmet fordít a polgári igazságügyi együttmûködés terén a Közösséget megilletõ külsõ szerzõdéskötési hatáskör gyakorlati következményeire. A kedvezõbb vállalkozói környezet kialakításához köthetõ önkéntes, spontán jogközelítést lehe-

15616

MAGYAR KÖZLÖNY

tõvé tevõ lépéseket és az elektronikus igazságszolgáltatás fejlesztését Magyarország támogatja. – Magyarország kiemelt célja a harmadik államokkal való strukturált együttmûködés az Európai Unió a szabadság, biztonság és jog érvényesülése térsége keretében folytatott együttmûködés terén. – Az Európai Unió fontosnak tartja az egyes tagállamok által mûködtetett és használt infrastruktúrák potenciálisan veszélyeztetett, kritikus elemeinek védelmét. A hatékony védelem érdeke minden tagállamnak és az adott rendszert mûködtetõ gazdasági vállalkozásnak is, ezért a védelemre irányuló minden tevékenységet szoros együttmûködésben, összehangolt, szabályozott módon célszerû megvalósítani.

2009/57. szám

gadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat, és a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és mûködési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat módosításáról szóló 2043/2005. (III. 23.) Korm. határozat hatályát veszti. 2. Ez a határozat a közzétételét követõ hónap elsõ napján lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

V. A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA A stratégia végrehajtása az igazságügyért és a rendészetért felelõs miniszter által koordináltan, a stratégia alapján kidolgozandó cselekvési tervben kijelölt, a szabadság, biztonság és jog térségének fejlesztésében érdekelt, érintett szervek feladata. A már a bel- és igazságügyi együttmûködés területén tevékenykedõ, illetve újonnan bevont szervek számára az igazságügyért és rendészetért felelõs miniszter az éves cselekvési tervekben meghatározza a stratégiában meghatározott célok végrehajtásához szükséges idõkeretet, kidolgozza a cselekvési terv tartalmát képezõ konkrét intézkedéseket és programokat, a felelõsök és határidõk megjelölésével. A programok, intézkedések a stratégiában meghatározott beavatkozási területekre terjednek ki, a stratégia céljainak elérésére irányulnak a prioritások szem elõtt tartásával. A szabadság, biztonság és jog térségének fejlõdésével bekövetkezõ változások tükrében sor kerülhet, új irányvonalak meghatározására, a prioritások újraértékelésére, illetve ezek alapján az érintett idõszakra esõ cselekvési terv módosítására. A cselekvési tervekbe beépített értékelési mechanizmusok segítségével kerül sor a rendszeres felülvizsgálatra.

A Kormány 1059/2009. (IV. 24.) Korm. határozata az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és a Távoktatásért Alapító Okiratának módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/B §-ának (5) bekezdése és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján meghozza az alábbi határozatát: 1. módosítja az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratát, és elfogadja annak egységes szerkezetû változatát; 2. felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy a Közalapítvány Alapító Okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító nevében eljárjon; Felelõs: oktatási és kulturális miniszter Határidõ: azonnal

A Kormány 1058/2009. (IV. 24.) Korm. határozata a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és mûködési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat hatályon kívül helyezésérõl 1. A Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és mûködési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfo-

3. elrendeli a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának – a bírósági nyilvántartásba vételt követõen – a Magyar Közlönyben történõ közzétételét. Felelõs:

oktatási és kulturális miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15617

b) a Magyar Távirati Iroda Zrt. részére mûködési támogatásként – a szükséges létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kiadások fedezetéhez való hozzájárulásként – az 1. pont szerint átcsoportosított 150,0 millió forint teljes összegére elszámolási és visszatérítési kötelezettséget ír elõ az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése szerint. Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján az „FA. A pénzügyi válság miatti átmeneti szabályok: Pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatás” jogcímen nyújtott fenti támogatás terhére a 2. számú mellékletben meghatározott kiadások számolhatóak el.

A Kormány 1060/2009. (IV. 24.) Korm. határozata a 2009. évi központi költségvetés általános tartalékának elõirányzatából történõ felhasználásról A Kormány a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 38. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében 1 525,4 millió forint 1. számú melléklet szerinti átcsoportosítást rendel el a 2009. évi központi költségvetés általános tartaléka terhére;

Felelõs:

Magyar Távirati Iroda Zrt. elnöke pénzügyminiszter Határidõ: 2010. április 30.

Felelõs:

pénzügyminiszter az érintett fejezetek irányítását ellátó szervek vezetõi Határidõ: azonnal


1. számú melléklet az 1060/2009. (IV. 24.) Korm. határozathoz I. Országgyûlés X. Miniszterelnökség XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Fejezet száma, megnevezése ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA* a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2009. Millió forintban, egy tizedessel KIADÁSOK Államháztartási egyedi azonosító

Elõ- KiJogJogElõAlJog- ir.- emelt FejeAlJogFejezet- CímcímCímcímir.címcím- cso- elõ- zetcímcímszám szám csop.név csop.csop.szám szám port- ir.név név név szám név név szám szám

I.

258489

Magyar Távirati Iroda Zrt. támogatása 1

Közszolgálati feladatokra

XVII.

150,0

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 12

Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2

280789

Ágazati célelõirányzatok 17

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése 1

Mûködési költségvetés 3

XX.

Dologi kiadások

974,5

Oktatási és Kulturális Minisztérium 2

Egyetemek, fõiskolák 1


218672

A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/–) szabály/ évre hatááthúzódó rozat hatása száma

Országgyûlés 14

227942

Kiemelt elõirányzat neve

A módosítás jogcíme

3

Dologi kiadások Közgyûjtemények

1

Mûködési költségvetés

16,5

15618

MAGYAR KÖZLÖNY KIADÁSOK

Államháztartási egyedi azonosító


3 11 10


Dologi kiadások

A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/–) szabály/ évre hatááthúzódó rozat hatása száma 80,0

Alapítványok, közalapítványok támogatása 1

Oktatási alapítványok, közalapítványok támogatása 1


Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

2 271445

160,0

Kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása 2

Egyéb kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása 1


X.

Egyéb mûködési célú támogatások, kiadások

30,0

Miniszterelnökség 1

000516

Miniszterelnöki Hivatal 2

Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság 1


11 000648

Dologi kiadások

1

Nemzetbiztonsági Hivatal Mûködési költségvetés 3

000659

2

Dologi kiadások


3

Dologi kiadások

4,2

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 1


20 001414

12,0

Információs Hivatal 1

019370

64,0

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

1

Dologi kiadások

34,2

Tartalékok 1

Költségvetés általános tartaléka

Az elõirányzat-módosítás érvényessége:

–1 525,4

a) a költségvetési évben egyszeri jellegû

TÁMOGATÁSOK Elõ- KiJogJogElõAlJog- ir.- emelt FejeAlJogFejezet- CímcímCímcímir.címcím- cso- elõ- zetcímcímszám szám csop.név csop.csop.szám szám port- ir.név név név szám név név szám szám

X.



A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/–) szabály/ évre hatááthúzódó rozat hatása száma

Miniszterelnökség 1

000516

Miniszterelnöki Hivatal 2

Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság

11

64,0

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

000648

1

Nemzetbiztonsági Hivatal

000659

2

Információs Hivatal

019370

3

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

XVII.

12,0 4,2 34,2

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 12


280789

Ágazati célelõirányzatok 17

XX. 227942


Fejezeti kezelésû elõirányzatok

271434

Államháztartási egyedi azonosító

2009/57. szám

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

974,5

Oktatási és Kulturális Minisztérium 2

Egyetemek, fõiskolák

16,5

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

15619 A módosítás jogcíme

TÁMOGATÁSOK Államháztartási egyedi azonosító


218672

3

Közgyûjtemények

11


271434


A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/–) szabály/ évre hatááthúzódó rozat hatása száma 80,0

Alapítványok, közalapítványok támogatása 1

Oktatási alapítványok, közalapítványok támogatása

2 Az elõirányzat-módosítás érvényessége:

160,0

Kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása

30,0

a) a költségvetési évben egyszeri jellegû Foglalkoztatottak létszáma (fõ) – idõszakra Foglalkoztatottak létszáma (fõ) – idõszakra

Az elõirányzat-módosítás érvényessége:

a) a költségvetési évben egyszeri jellegû

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítás +/–)

Az adatlap 5 példányban töltendõ ki Fejezet

1 példány

Állami Számvevõszék

1 példány

idõarányos

Magyar Államkincstár

1 példány

teljesítményarányos

Pénzügyminisztérium

2 példány

egyéb: azonnal

Összesen

1525,4

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

1525,4

* Az összetartozó elõirányzat-változásokat (+/–) egymást követõen kell szerepeltetni.

2. számú melléklet az 1060/2009. (IV. 24.) Korm. határozathoz A nemzeti hírügynökség létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések költségvetési támogatásának feltételei 1. A központi költségvetés általános tartalékából származó egyszeri, mûködési költségmegtakarítást eredményezõ költségvetési támogatás az MTI igényének megfelelõen kizárólag 2009. évi létszámcsökkentéshez használható fel. Ennek minõsül, ha a) a 2009-ben megvalósult létszámcsökkentés a jogosultnál egyúttal álláshely (munkakör) megszüntetését is jelenti, és b) a létszámcsökkentéssel összefüggésben felmerülõ kifizetések a tárgyévben esedékesek. Nem minõsül létszámcsökkentésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása (pl. a munkavégzésre irányuló jogviszonyokon belüli, illetve közötti váltás), a részvénytársaságon belüli áthelyezés vagy kiszervezés. 2. A költségvetési támogatás csak azon személyek tekintetében vehetõ igénybe, akik a nemzeti hírügynökség (továbbiakban: munkáltató) teljes, illetve részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalói, és a munkavállaló által betöltött álláshelyet (munkakört) a munkáltató az elbocsátással egyidejûleg véglegesen megszünteti.

3. Határozott idejû munkaszerzõdés esetén a munkaviszony megszüntetése következtében a munkáltatót terhelõ kötelezettségekre költségvetési támogatás – az 1. pontban foglaltakra is figyelemmel – csak abban az esetben használható fel, ha a határozott idõbõl még hátralévõ idõ az utolsó munkában töltött napot követõen legalább egy év. 4. A támogatás felhasználásakor egyszeri személyi kifizetésként figyelembe vehetõ költségek: a) a munkáltatói rendes felmondás esetére a munkavállalót a munkavégzés alóli kötelezõ felmentés idejére jogszabály vagy a kollektív szerzõdés alapján megilletõ átlagkereset; b) a végkielégítés kizárólag jogszabályban vagy a kollektív szerzõdésben meghatározott mértéke; c) a korengedményes nyugdíjazással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott költségek; d) munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetése alapján megállapított összeg, amennyiben az így esedékessé váló kifizetések egyénenként nem haladják meg a felmondás esetén egyébként kifizetendõ – legfeljebb a törvények szerinti kötelezõ mértékû – egyszeri személyi kiadások [a), b) és c) pontok szerinti] összegét; e) az a)–d) pontban felsorolt kifizetések munkaadókat terhelõ járulékai (társadalombiztosítási és munkaadói járulék). 5. A munkáltató a támogatást a pénzügyminiszterrel kötött egyedi megállapodás alapján veheti igénybe.

15620

MAGYAR KÖZLÖNY

6. A támogatás biztosításának további feltétele a munkáltató nyilatkozattétele arról, hogy a) a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ának (7) bekezdésében megállapított általános követelményeinek megfelel, b) nincsen az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozása, ideértve az államháztartás alrendszereibõl folyósított támogatásból eredõ esedékessé vált és meg nem fizetett tartozást is, c) nem részesült 2008. január 1-jét követõen de minimis támogatásban, és ilyen támogatásra vonatkozó kérelme nincs folyamatban, továbbá tudomásul veszi, hogy 2010. december 31-éig részére odaítélt de minimis, valamint esetleges további átmeneti támogatások – a jelen támogatás beszámításával – nem haladhatják meg az 500 ezer eurónak megfelelõ forintösszeget, d) 2008. július 1-jén nem minõsült az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott rendelkezések szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak, e) vállalja, hogy a Kormány a támogatási feltételek meglétét és betartását a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) bevonásával, megfelelõ idõközönként ellenõrizze. 7. a) A munkáltató vállalja a megszüntetett munkakörbõl elbocsátott személy után igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetését, ha aa) az elbocsátott személy újbóli foglalkoztatására, vagy a megszüntetett álláshely (munkakör) visszaállítására annak megszüntetésétõl számított két éven belül mégis sor kerülne, ideértve a munkaügyi bíróság utólagos, a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító döntését és a munkáltató legalább többségi tulajdonában álló vállalkozásnál a feladat átvételével történõ munkakör létesítését is, ab) a megszüntetett munkakörbe tartozó feladat ellátására vonatkozó (szolgáltatásra vagy munkavégzésre irányuló) szerzõdés megkötése során a szerzõdõ fél nem nyilatkozik arról, hogy a teljesítés során nem létesít önálló munkakört.

2009/57. szám

b) Az a) pont szerinti esetben az elbocsátáshoz igénybe vett állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége nem terjed ki a támogatás azon hányadára, melyet a munkáltató az egyszeri személyi kifizetésekhez kapcsolódó adó vagy járulék címén már befizetett. 8. A munkáltató köteles a támogatás felhasználásáról dokumentációt készíteni, és azt a pénzügyminiszter részére 2010. április 30-ig megküldeni. A dokumentáció legfontosabb tartalmi elemei: aa) nyilatkozat a 3. pontban foglalt feltételek fennállásáról, ab) a munkaviszony megszûnése, megszüntetése jogcímének megnevezése, ac) a létszámcsökkentési döntéssel összefüggõ egyszeri személyi kifizetések megnevezése és a kifizetések esedékessége, ad) tételes, számszaki elszámolás és szöveges indokolás a létszámleépítés megvalósításának szervezési, szervezeti megoldásáról, a létszámcsökkentésbõl eredõ mûködési költségmegtakarításról, valamint az esetlegesen fel nem használt támogatási rész keletkezésének okáról, indokairól. 9. A KEHI a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ának a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva 2010. december 31-éig ellenõrzi a támogatás jogszerû igénybevételét és a létszámcsökkentés végrehajtását, melynek során minden olyan adatot bekérhet a munkáltatótól, amelyet az ellenõrzés teljes körû végrehajtása céljából szükségesnek tart. A támogatás nem jogszerû vagy céltól eltérõ felhasználása esetén a munkáltató köteles a szóban forgó összeget haladéktalanul a Magyar Államkincstárnak visszautalni. 10. A munkáltató köteles a támogatáshoz kapcsolódó minden dokumentumot tíz évig megõrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat bemutatni. 11. A munkáltató a támogatási összeg 2010. március 31-ig általa ki nem fizetett, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt, vagy a 8. pont szerint el nem számolt részének Magyar Államkincstár felé történõ visszautalásáról 2010. június 30-ig gondoskodni köteles.

2009/57. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak határozatai A miniszterelnök 18/2009. (IV. 24.) ME határozata a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenõrzésérõl szóló egyezmény végrehajtásáról szóló, Budapesten, 2003. szeptember 29. napján aláírt megállapodás módosításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

15621

saság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenõrzésérõl szóló egyezmény végrehajtásáról szóló, Budapesten, 2003. szeptember 29. napján aláírt megállapodás módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával; 2. felhatalmazom az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevõ személyeket kijelölje; 3. felhatalmazom az igazságügyi és rendészeti minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként elõálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el; 4. felhívom a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;

A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, az igazságügyi és rendészeti miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján

5. felhívom az igazságügyi és rendészeti minisztert és a külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követõen a Megállapodás végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.

1. egyetértek a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztár-


15622

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/57. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.

HU ISSN 0076—2407 09.1018 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

57. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, április 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 5445, Ft

Recommend Documents