1 Debreceni Egyetem Informatikai kar Hirdetési web portál megvalósítása Témavezetı: Dr. Rutkovszky Edéné Egyetemi tanársegéd, Készítette: Bodnár Zoltá...
Tartalomjegyzék I. Bevezetés, a téma aktualitása .................................................................................................... 4 II. Statikus és Dinamikus weboldalak ............................................................................................. 6 III. Alkalmazásom fejlesztő eszközei .............................................................................................. 6 PHP ...................................................................................................................................................... 6 PHP oldal kiszolgálásának folyamata .................................................................................................. 8 JavaScript............................................................................................................................................. 9 Apache................................................................................................................................................. 9 MySql................................................................................................................................................. 10 A HTML kód és a FrontPage 2003 ..................................................................................................... 11 A HTML nyelv általános felépítése ................................................................................................ 11 Flash animáció ................................................................................................................................... 12 IV. A weblap tervezése ............................................................................................................... 14 Általánosságban ................................................................................................................................ 14 Konkrétan .......................................................................................................................................... 14 V. A weboldal megvalósításához szükséges feltételek .................................................................. 16 Adatbázis kialakítása ......................................................................................................................... 16 A hirdetesek adattábla felépítése ................................................................................................. 17 A fizetos adattábla felépítése ........................................................................................................ 18 VI. A weboldal felépítése és felhasználói leírása .......................................................................... 20 Nyitó oldal ......................................................................................................................................... 20 Hirdetés feladása............................................................................................................................... 24 Hirdetések közötti keresés ................................................................................................................ 25 Hirdetés törlése ................................................................................................................................. 28 E-mail küldés a weboldalról .............................................................................................................. 29 Adminisztrátori terület ...................................................................................................................... 30 VII. A weboldal programozói szemszögből ................................................................................... 32 Hirdetések feladása, böngészése ...................................................................................................... 32 Felad.php oldalon található forráskódok, valamint a hirdetés feltöltésének folyamata .............. 33 A hirdetések közötti keresés ............................................................................................................. 38 Megyénként csoportosított keresés ............................................................................................. 38 A flash menü elhelyezése a lapon ................................................................................................. 38
2
Országos keresés ........................................................................................................................... 43 Részletes keresés........................................................................................................................... 43 Hirdetés törlése ................................................................................................................................. 44 Adminisztrátori felület ...................................................................................................................... 45 Fizetős hirdetés feladása ............................................................................................................... 45 A fizetős hirdetések törlése........................................................................................................... 46 Adminisztrátori felületen található lekérdezések ......................................................................... 48 A fizetős hirdetések megjelenítése ............................................................................................... 49 VIII. Egy fejlesztési lehetőség megvalósítása, hirdetés érvényességének ideje .............................. 52 Programozás technikailag ezen funkció megvalósítása .................................................................... 53 IX. Összefoglalás ......................................................................................................................... 55 X. Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 57 XI. Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 58 XII. Köszönetnyilvánítás .............................................................................................................. 59
3
I. Bevezetés, a téma aktualitása Napjainkban, hazánkban körülbelül minden második ember használja az internetet és ez az arány még rohamosan emelkedik. Mint azt az alább látható 1. számú ábra is mutatja, különösen a fiatalabb korosztály látogatja nagyobb arányban a világhálót, de az idısebb korosztályban is növekvı tendenciát mutat az internetezık száma.
1. ábra. A rendszeres internetezık arányának változása az egyes életkori csoportokban. Forrás: NRC.hu 2008. március 11.
A fenti ábra alapján elmondhatjuk, hogy az internet egyre szélesebb körő médiává válik. A nagy látogatottság miatt az internetes információk egyre több emberhez jutnak el, ezért a világháló olcsó, kényelmes és hatékony információnyújtási és információszerzési lehetıséget kínál. Napjainkra szinte minden társadalmi, gazdasági, hivatali szervezetnek van saját internetes oldala, sıt egyre több magánszemély is weblappal jeleníti meg magát a világhálón. Ezáltal mindenki – minimális költséggel - könnyen bemutathatja magát, és fontos információkat tehet közzé az emberek széles tömegei számára. Folyamatos frissítéssel az is biztosítható, hogy a látogatók mindig aktuális, naprakész információkhoz jussanak.
4
Ezen körülmények miatt az internetet, mint egyre nagyobb jelentıséggel bíró médiumot próbáltam kihasználni arra, hogy a kereslet-kínálat interaktív találkozásának valamint különbözı bemutatkozásoknak a színterévé tegyem. A kényelmes hirdetés-feladási lehetıség, valamint a nagyszámú látogatottság miatt úgy gondoltam, hogy sikeres lehet egy ún. virtuális hirdetési újság létrehozása. Ezen lehetıség van különbözı termékek, szolgáltatások eladási és vételi szándékának megjelentetésére, valamint hirdetések és bemutatkozások közzétételére. Mindezt az egyik legolcsóbb hirdetési módszernek tartom napjaink hirdetési lehetıségei közül. A weboldalt, mint virtuális szórólapot is felfoghatjuk, melyet minél több látogató „kezéhez” el kell juttatni úgy, hogy rátaláljon, az ajánlani kívánt weblapra, és megnyissa azt. Ezért kell erre a weboldalra utaló reklámokat, hirdetéseket, linkeket elhelyezni más, nagy látogatottságú oldalakon, linktárakban, hogy eljusson a látogató a figyelmébe ajánlott weboldalra, ahol már minden szükséges információt megtalál. Egy internetes oldal annál értékesebb, minél nagyobb a napi látogatottsága. A látogatottság növelésének fontos módszere például, ha az oldal ingyenesen nyújt színvonalas szolgáltatást. Esetemben az ingyenes szolgáltatás abban valósul meg, hogy a látogatók ingyenesen adhatják fel hirdetéseiket, mely hirdetéshez természetesen minden látogató díjtalanul hozzáférhet. Reményeim szerint az ingyenes és egyben kényelmes hirdetési lehetıséggel sokan fognak élni, a sok hirdetést tartalmazó oldalakat pedig sokan fogják látogatni, a sokak által látogatott oldalon pedig még többen fognak hirdetni. Elképzelésem szerint ez egy önmagát erısítı folyamat lenne annak érdekében, hogy az oldal olyan nagy látogatottságot érjen el, amely oldalon való szereplésért bizonyos idı után akár díjat is hajlandóak lennének fizetni a hirdetni, reklámozni vágyók. Mindez részemrıl minimális anyagi ráfordítást igényelt, amely tulajdonképpen a domain név regisztrálásának és a tárhely megvásárlásának mintegy 2500 Ft éves költségébıl áll. Kedvezı esetben erre a tevékenységre a jövıben akár kisebb vállalkozást is lehetne alapítani, amelyben már üzletszerő hirdetésszervezéssel is lehetne foglalkozni.
5
II. Statikus és Dinamikus weboldalak A témaválasztás rövid indoklása után rátérek dolgozatom szakmai részének elméleti bevezetésére, elıször is a weboldalak fajtáinak ismertetésére. A címben említett két weboldal két különbözı csoportba sorolható. Az elsı, ami például egy cég saját weboldala lehet, egy statikus weboldal Az ilyen típusú oldalak általában HTML dokumentumokat tartalmazó oldalak, melyek tartalma állandó. Ezeket akár hányszor megnyitjuk, mindig ugyanazt látjuk. Nem interaktívak, csak olvasni lehet ıket, a látogatók nem szerkeszthetik. Ezzel szemben a másik csoport a dinamikus weboldalak típusa, melybe a hirdetési weboldal is tartozik.
Ezek az oldalak interaktívak, tartalmuk folyamatosan változhat a felhasználók
tevékenységétıl függıen. Például hirdetést adhatnak fel. Az ilyen dinamikus weboldalak megvalósításához szükség van egy webszerverre, melyeken szerver oldali alkalmazások futtathatók. Ezek az alkalmazások HTML oldalból meghívhatók, és ezáltal végrehajtják a felhasználók kéréseit.
Ezeket a programokat CGI (Common
Gateway Interface)-nek nevezzük. Ezek az alkalmazások különállóak, ezért is nehézkes ezen alkalmazások használata, meghívása. Így a CGI alkalmazások kezdenek háttérbe szorulni.
III. Alkalmazásom fejlesztı eszközei PHP A PHP, mire elérte mai formáját, több fejlıdési lépcsın haladt végig. 1994-ben Rasmus Lerdorf alkotta meg, és ez csak saját felhasználásában arra szolgált, hogy figyelemmel kísérte kik látogatnak weboldalára. Fél évvel késıbb jelent csak meg az a változat, amelyet már mások is használhattak. Ennek neve Personal Home Page Tools lett. Ez már egyéb, akkor használatos eszközöket is tartalmazott, de még messze elmaradt a ma használatos verziótól. 1995 második felében miután a feldolgozó programot újraírták, majd adtak hozzá egy mySQL-t átnevezték PHP/FI-re (FI= Form Interpreter). Ez már fel tudta dolgozni a HTML őrlapok információit. Ez után a program már rohamosan fejlıdött, kódokkal segítették
6
az emberek a fejlıdését. 1997-ben Rasmus két programozója Andi Gutmans és Zeev Suraski újraírták a PHP/FI feldolgozó programját, és így jött létre a PHP 3. Sok kódot átvettek a PHP/FI bıl, de sok újat is írtak hozzá. A ma is használatos PHP 4 egy Zend Engine technológiát használva nagyobb teljesítményt tud elérni, és minden elterjedt webszerveren képes lefutni modulként. Még a 4-es verzió módosításaikor megjelentek a szuperglobális változók és a tömbök ($_POST, $_GET, $_SESSION, stb.) A legfrissebb PHP 5-ös verzió már Zend Engine II technológiát használ, ahol már teljesen új objektumorientált lehetıségek is megjelennek. A PHP nyelvet elsı sorban dinamikus weboldalak készítésére fejlesztették ki. A PHP nyelv eltér az eddig ismert script nyelvektıl. Ez is egy szerver oldali script nyelv, a szerveren fut le, de a PHP script kódját a HTML-kódba lehet ágyazni. A PHP értelmezı felismeri, hogy hol található a HTML kódban PHP kód, ezt lefuttatja, és az eredményt írja vissza a HTML kódba. A PHP kódot a ”” határoló jel közé kell írni, hogy az értelmezı tudja, hogy itt nem HTML, hanem PHP kód található. Az utasítások végét pontosvesszıvel ”;” kell jelölni. A kommenteket többféle képen is jelölhetjük, például az egysorosakat // vagy # jel mögé írva, a többsorosakat pedig /* , és */ jelek közé írva. Ezeket a kommenteket a PHP értelmezı kihagyja, azaz nem értelmezi, csak arra szolgálnak, hogy késıbb a program írója, ha módosítani szeretne a PHP kódban, könnyen megtalálja az egyes programrészeket. Erre mutatok egy egyszerő példát, hogy mindeni számára érthetıvé váljon. Egy PHP példa Amikor ezen a kódon végigfut a PHP értelmezı, észreveszi, hogy van benne PHP kód, azaz – echo ”PHP példa!”; – ezt az értelmezı végrehajtja, és az eredményt írja vissza, ami jelen esetben – PHP példa! –. Tehát mintha így nézne ki most már a forráskódunk: Egy PHP példa PHP példa! 7
A PHP azon fontos tulajdonságát említeném meg, hogy adatbázisok széles körét támogatja. Ezért aki olyan weboldalt akar készíteni, ami adatbázist használ, akkor erre a PHP nyelv jó választás. Csak felsorolás szinten megemlítek néhány adatbázist, amelyeket a PHP támogat. MySQL, PostgreSQL, mSQL, SQLite, Direct MS-SQL, InterBase, FrontBase, Sybase, IBM DB2, Unix dbm, Oracle, stb.
PHP oldal kiszolgálásának folyamata
2. ábra. PHP oldal kiszolgálásának folyamata. Forrás: www.prog.hu 2008. március 13.
Ezen ábra alapján bemutatom, hogy egy PHP script milyen elemi lépésekbıl áll össze. 1: Kell egy kapcsolat a kliens gép és a webszerver között. A kliens gép böngészıje TCP kapcsolatot nyit a webszerver felé, és jelzi, hogy mely oldalt, oldalakat kívánja letölteni. 2: Amennyiben a letölteni kívánt oldal egy PHP dokumentum, akkor a PHP webszerverhez illeszkedı modulja létrehozza a PHP script futtatásához szükséges környezetet. 3: A PHP motor beolvassa a szerver merevlemezérıl a bıvítı és illesztı funkciókat ellátó modulokat, futtatandó scripteket, és az ezekben hivatkozott fájlokat. Majd a szükséges adatokat továbbítja a futásidejő fordító felé. 4: A futásidejő fordító a scripteket a PHP nyelv szabályainak megfelelıen megpróbálja kifejteni és értelmezni. Ha ez megtörtént, akkor egy generált köztes kódot kap, melyet 8
továbbít a végrehajtó modul felé. Itt történik meg a PHP script tényleges végrehajtása és az eredmény generálása. A script adatokat olvashat és írhat merevlemezre és adatbázisba, valamint akár más hálózati gépek felé is kezdeményezhet kapcsolatot. Az így kapott kimenet már lényegében a böngészınek visszaküldendı weblap felépítését, és a http válasz összeállítását jelenti. 5: Az elızı pontban említett generált kimenetet a PHP motor illesztı modulja továbbítja a webszerver felé, hogy az elküldhesse a böngészınek. 6: Ezt a kimenetet a webszerver továbbítja a böngészınek, valamit bontja a TCP kapcsolatot (ez beállítástól függhet), és megszünteti, deinicializálja a PHP futtatókörnyezetet, és végül visszatér egy olyan állapotba, amiben újabb kéréseket fogadhat a klienstıl.
JavaScript A JavaScript egy objektum alapú leíró nyelv, melyet webes alkalmazások kliens oldali programozására fejlesztettek ki. Ezeket a scripteket is webes tartalomba, például HTML kódba lehet ágyazni, mint a PHP kódokat, csak ezek a scriptek a kliens oldalon futnak le, így a felhasználói eseményekre a böngészı azonnal reagálhat anélkül, hogy ezeket a kéréseket a szervernek továbbítani kellene.
Apache A programozás során az egyes programrészletek teszteléséhez nem szükséges webtárhely valamely szolgáltató szerverén. Saját gépünket is használhatjuk webszerverként, csak annyi a teendınk, hogy saját gépünkre telepítünk egy programot, amely felruházza a gépünket webszerver funkciókkal. Én az XMAPP Control Panel Version 2.5 –öt használtam. Ez a csomag tartalmaz többek között Apache web- és MySql adatbázisszervert. Localhost-al hivatkozhatunk a tárhelyünkre, mely a saját gépünkön egy mappában helyezkedik el. Az Apache webszerver a legtöbb operációs rendszer alatt mőködtethetı, mint például Windows, Unix, Nowell NetWare, Mac OS X, stb. Megjelenésekor ez volt az elsı nyílt forráskódú és ingyenes webszerver, így méltán vette fel a versenyt a Netscape Communications vállalat webszerverével, melynek most Sun Java System webszerver a neve.
9
Mára már a honlapok jóval több mint felét, Apache szerver szolgálja ki. Érdemes még megemlíteni a Microsoft Internet Information Services (IIS) –t mely ma az Apache legfıbb versenytársa. Az Apache elsısorban dinamikus weblapok kiszolgálására használható, de más feladatokban is segítséget nyújthat, mint például ha adatokat szeretnénk biztonságosan, megbízhatóan bárki számára elérhetıvé tenni. Több lefordított modul áll rendelkezésre, amelyek növelik a mag funkcionalitását, és a webszerver képességeit. Ilyenek például a szerver oldali programozást támogató modulok, a PHP, mod_python, mod_pearl, valamint az autentikációt kezelı modulok, mod_acces, mod_auth, mod_digest, és az SSL titkosítást támogató mod_SSL modul. Megemlítendı még a mod_write , URL rewrite engine, amely funkció lényege, hogy az URL-eket módosíthassuk, mielıtt felhasználnánk azokat.
MySql A MySql a világ legnépszerőbb nyílt forrású, több felhasználós, többszálú adatbázis kezelı rendszere. A MySql AB cég fejlesztette ki. A fejlesztéskor fontos szempont volt az adatbázisok gyors és nagy biztonsággal való kezelése. Az adatbázis adatok strukturált győjteménye, mely néhány adatból álló bevásárló listát, de akár egy nagyvállalat óriási mennyiségő adatait is tartalmazhatja. A MySql szoftver nyílt forrású, ami azt jelenti, hogy bárki az internetrıl díjmentesen letöltheti, használhatja, sıt a forráskódot tanulmányozhatja, és ha szükséges saját igényei szerint módosíthatja azt. Ez a rendszer egy strukturált adatbázis kezelı rendszer, ami annyit tesz, hogy az adatokat nem egy óriási táblában, hanem különálló táblákban tárolja a rendszer. Így könnyebb az adatok mozgatása, feldolgozása. A MySql nevében is szereplı SQL a Structured Query Language, Strukturált lekérdezı nyelv rövidítése. Az SQL egy szabványosított nyelv, melyet ANSI/ISO szabvány ír le, és ez a leggyakrabban használt lekérdezı nyelv. A MySql adatbázis szervert az teszi közkedvelté, hogy megbízható, gyors és könnyen használható. Nagymérető adatbázisok gyors kezelésére lett kifejlesztve. Ezen tulajdonságai miatt is az internetes adatbázisok eléréséhez nagyon jó megoldást kínál.
10
Én az adatbázissal kapcsolatos programrészek teszteléshez, a saját gépemen, EMS SQL Manager-t használtam, a webtárhelyen pedig PHPMyAdmin grafikus felülető adatbázis kezelı szoftver állt rendelkezésre.
A HTML kód és a FrontPage 2003 A weboldalak speciális hypertext dokumentumok, amelyek HTML azaz Hypertext Markup Language leírónyelven íródnak. Az oldalakat, azaz a kódot elkészíthetjük bármilyen szövegszerkesztıvel, akár egy notepaddal is. Ebben az esetben a HTML nyelv alapos ismerete elengedhetetlen, és hosszú fejlesztési idıvel kell számolni, valamint a teljes weboldal grafikai megjelenését nem tudjuk megtekinteni, csak egy arra alkalmas szerkesztıvel, vagy egy webböngészıvel. A HTML nyelv nem bonyolult, egy szép grafikájú, igényesen megszerkesztett oldal megírása elég idıigényes feladat. Ezért fejlesztettek ki egyes szoftverfejlesztı cégek weblap szerkesztı programokat. Megjelentek az úgynevezett WYSWYG (What You See is What You Get, azt kapod amit látsz) weboldal szerkesztı programok, szinte a HTML nyelv ismerete nélkül is lehet egyszerő grafikus statikus weboldalakat szerkeszteni. De egy valóban jól megszerkesztett weboldal elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete elengedhetetlen. A HTML és PHP kódok írásához választanom kellett egy szerkesztıt. Én a Microsoft Office FrontPage 2003-at választottam. A választásom azért esett erre a szoftverre, mert a forráskód színezésével jobban áttekinthetıvé teszi a programot, valamint a HTML kódok generálásánál nagy segítséget nyúlt. Értem ez alatt a grafikai megjelenítését a karaktereknek, szövegeknek, képeknek. A mőveletek egyszerően végrehajthatók akár csak egy szövegszerkesztıben. Mindemellett folyamatosan váltogathatom a nézeteket, úgy hogy forráskódot, vagy grafikai megjelenését akarom látni a megírt programnak, vagy akár mindkettıt egy megosztott ablakban. Így figyelemmel tudom kísérni a grafikai változásait az oldalnak.
A HTML nyelv általános felépítése
A HTML egy egyszerő leíró nyelv, a megírt kódot, dokumentumot egy egyszerő szövegfájlba kell elhelyezni, ahol utasítások határozzák meg az egyes elemek megjelenését, helyét.
11
Ezt úgy kell értelmeznünk, hogy speciális utasítások segítségével magyarázzuk el a böngészınek, hogy mit hogyan jelenítsen meg. Egy szövegrészre vonatkozó utasítást nyitó és záró tag-ekkel adjuk meg. A szövegrész Az utasítás a közbe zárt részen fejti ki hatását. Az utasításoknak lehetnek paraméterei, melyet a nyitó tag-ben a >jel
elé
kell
elhelyezni,
a
záró
tag-ben
már
ez
nem
szerepel.
PARAMÉTER1=”1” PARAMÉTER2 =”2”> A paraméterek az utasítás neve után tetszıleges sorrendben követhetik egymást. A nyelv nem érzékeny az utasításokban szereplı kis- és nagybetőkre. A HTML dokumentum böngészıben megjelenı tördelését is utasításokkal kell végrehajtani, mert a forráskódban elhelyezett enter, tab, több egymás utáni szóköz is csak egy szóközként jelenik meg a böngészıben. A HTML kódba rakhatunk magyarázó szöveget, vagy más néven kommenteket, amelyek nem kerülnek megjelenítésre. Ezeket a záró tag-ek közé írjuk. Egy HTML dokumentum általános felépítése: itt kezdıdik fejléc <TITLE> oldal címe kezdıdik oldal címe vége fejléc vége test kezdıdik A HTML oldal szövege, képek, és akár scriptek más nyelveken. test vége itt a vége
Flash animáció A média történetében a Flash az egyik legalapvetıbb alkalmazás. A Flash-t 1996-ban FutureSplash nevő cég mutatta be. Ezzel a technológiával webes interaktív gombokat lehetett egyszerően készíteni. A legnagyobb elınye abban rejlett, hogy vektorgrafikát lehetett benne alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy nem a képet alkotó pixeleket, képpontokat tárolják el, hanem az azok megjelenítéséhez szükséges utasításokat. Így a képek matematikai képletek és eljárások alapján rajzolódnak ki. Ebbıl kifolyólag a fájlméretük is jelentısen kisebb, mivel nem kell eltárolni minden egyes képponthoz tartozó információkat, hanem csak az egyes képletek információit.
12
Hátránya viszont az, hogy például egy fénykép minıségő kép megjelenítése idıigényes a bonyolult számítások miatt. Ezt a technikát a Macromedia fejlesztette tovább, így már egy flash nem csak vektorgrafikás képet tartalmazhat, hanem importálhatunk bitmapeket és akár hangokat is. Nem szükséges egy egész weboldalt flash-el elkészíteni, lehetséges az is, hogy csak egy részét, például a menüt készítjük flash-el és ezt beillesztjük a weboldal egyéb részei közé. Egy flash lehet egyszerő lineáris animáció, vagy akár interaktív is, ami azt jelenti, hogy a felhasználó befolyásolhatja vele a weboldal megjelenítését (például egy menüsor). Az interaktív flash animációk reagálhatnak például kattintásra, kattintás felengedésére, vagy ha fölé húzzuk az egeret stb.
A flash animációkat FLA kiterjesztéső fájlokba lehet elmenteni, de ezek a fájlok jóval több információt tartalmaznak, mint ami egy egyszerő lejátszáshoz szükséges, ezért az FLA fájlokat egy SWF kiterjesztéső fájlba mentik, ami már méretét tekintve is jóval kisebb, de ez már nem módosítható, csak lejátszható. Bár vannak olyan programok, mint például az SWF Decompiler mely képes az SWF fájlból úgymond visszafejteni, azaz elıállítani a már módosítható FLA fájlt (nem minden esetben sikerül tökéletesen). A weboldalakba az SWF kiterjesztéső flash fájlokat kell beilleszteni. Így az SWF fájlokba csomagolt képeinket, zenéinket biztonságban tudhatjuk, mivel egy flash-bıl nem lehet lementeni ezeket. Nem minden böngészı tudja beépülı bıvítmény nélkül megjeleníteni ezeket az animációkat, de ez a bıvítmény ingyenesen, egyszerően letölthetı a Macromedia weblapjáról (adobe.com). Én a weboldalon használt flash animációk elkészítéséhez Macromedia Flash MX 2004-et, valamint Sothink SWF Quicker-t használtam. A Flash MX-el tökéletesre lehet csiszolni a kívánt animációt, Action Scriptet lehet írni, de az én igényeimet tökéletesen kielégítette a késıbb megismert SWF Quicker is, melynek használata egyszerőbb, a beépített effektekkel pedig pillanatok alatt tetszetıs animációkat lehet készíteni. Ezek mellett a flash menü elkészítéséhez az „123 Flash Menu” programot használtam. Ez a program kifejezetten arra lett kifejlesztve, hogy beépített gombokból válogatva és azokat tetszılegesen alakítva Flash menüket készítsünk vele egyszerően. Az oldalon található Flash animációk, ezen három program segítségével készültek.
13
IV. A weblap tervezése Általánosságban A weblap készítése során nagy hibát követhetünk el, felesleges munkát adhatunk magunknak, ha nem vagyunk eléggé elırelátóak. A tervezés során át kell gondolni, hogy milyen weboldalt akarunk készíteni. Fel kell vázolnunk, hogy milyen adatokat akarunk tárolni. Ezekhez szükség van-e adatbázisra, ha igen, akkor annak a felépítését jól meg kell tervezni. A szükséges funkciókat meg kell fogalmazni, valamint kitalálni, hogy ezeket hogyan szeretnénk megvalósítani.
Konkrétan Ha már az megvan, hogy milyen problémát, jelen esetünkben egy apróhirdetési weboldalt, szeretnénk megoldani, át kell gondolnunk, hogy kik fogják ezt használni, milyen funkciókra van szükség, hogy egyszerően feladhassák hirdetésüket, valamint a már feladott hirdetések között hatékonyan böngészhessenek. Az oldal megjelenésével kapcsolatosan fontos hogy jól áttekinthetı legyen, az egyes funkciók egyértelmőek legyenek. Fontos még hogy minden aloldalon a navigációs megoldások, a színek, a grafikák megegyezzenek, hogy a felhasználó ne zavarodjon össze és egy logikus rendszerben, egyszerően kihasználhassa a weboldal kínálta lehetıségeket. A weblap megírása elıtt egy kisebb felmérést végeztem, hogy az emberek mit várnak el egy webes apróhirdetési oldaltól, azaz mik azok a dolgok, amikre fontos odafigyelnem a megvalósítás során. A felmérés eredményét és a saját tapasztalataimat sorolom fel az alábbiakban. 1, Programozás szempontjából úgy kell megírni, hogy az a különbözı böngészıkkel való megtekintés esetén is szinte teljesen egyformán jelenjen meg, és ugyan úgy használható legyen.
14
2, Grafikai megvalósítást tekintve oda kell figyelni arra, hogy nem mindig egyforma felbontású monitoron fogják böngészni az oldalt. Kisebb és nagyobb felbontású monitorokon is egyformán élvezhetınek kell lenni a weboldalnak. 3,
A rendszer legyen egyszerő, könnyen átlátható és kezelhetı, mert nem csak
informatikusok fogják használni, hanem kezdı felhasználók is. Így a tetszetıs grafikus kinézet mellett nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy ne bonyolítsuk túl a kezelıfelületet, nehogy elrémítsük a felhasználót a hirdetés feladásától, vagy böngészésétıl. 4, Hirdetés feladás egyszerőségével kapcsolatban az alábbiakat emelném ki. Nagy dilemmát okozott a hirdetések feladásához szükséges regisztráció alkalmazása. Igaz, hogyha regisztráció szükséges a feladáshoz, akkor jobban ki lehet szőrni azokat a hirdetéseket, amelyek nem férnek bele a szabályzatba, nem oda illıek. Ha már valaki regisztrált, akkor egyértelmően beazonosítható, hogy ki adta fel a hirdetést. De a regisztráció lehet, hogy sok hirdetést feladni szándékozó embert elriaszt, és kevés hirdetés kerül fel az oldalra. Fontos, hogy regisztráció nélkül is egyedileg azonosítani tudjuk a felhasználókat, azaz a feladott hirdetésekhez egy-egy felhasználót kell rendelni. Ennek a szerepe az, hogy a feladott hirdetéseket lejárati idı elıtt csakis a feladó törölhesse. 5, A weboldal design-ját úgy kell kialakítani, hogy a funkciók minden oldalon, ugyan olyan megoldással legyenek elérhetık, hogy a látogató egyszerően lépkedhessen, böngészhessen az oldalak és hirdetések között. Például az egyes funkciók gombjai megvalósíthatók szép látványos és egyértelmően értelmezhetı gombokkal, flash animációkkal. A szöveges részek karakterei legyenek egyszerően olvashatók. A legfontosabb elemek legyenek azonnal szembetőnık. Az oldalra belépı látogató egy pillanat alatt ismerje fel a weblap célját, lényegét. 6, A lapok kapcsolatát úgy kell felépíteni, hogy a látogató mindig tudja hol jár, és éppen mit csinál. Az elvégzett mőveletekrıl, például hirdetésfeladásról, egyértelmően értesíteni kell, hogy a kért mővelet sikeresen végbement. Egy jó design-nak köszönhetıen a tartalom, világosan, meghatározott hierarchiában jelenik meg, mely segíti az olvasót, hogy könnyedén kiválogathassa a számára fontos információkat.
15
V. A weboldal megvalósításához szükséges feltételek Ahhoz, hogy a weboldalt közzé tegyem, szükségem lesz egy tárhelyre, valamint egy domain névre, hogy elérhetı legyen webes felületrıl a tárhely, és megjeleníthetıek legyenek az oldalak, megírt programok. A weblapot PHP nyelven írom meg, így feltétel, hogy olyan tárhelyet keressek, amelyen lehetséges a PHP scriptek futtatása. A hirdetéseket SQL adatbázisban akarom tárolni, így ez is egy feltétel, hogy a tárhelyen SQL adatbázist hozhassak létre. Azért, hogy a költségeimet a minimálisra csökkentsem, elıször az ingyenes tárhely szolgáltatók között keresgéltem. Két szolgáltató a Freeweb és az Extra maradt fent a rostán. Mivel ingyenes tárhelyekrıl van szó, ezért korlátozásokat vezettek be, mint például a feltöltött fájlok méretének korlátozása, valamint reklámok elhelyezése az oldalon. Ezeket összevetve az Extra mellett döntöttem. Most már csak egy domain névre volt szükségem. Az Extra tárhely szolgáltató ingyenes aldomaint ad a tárhelyhez, felhasználónév.extra.hu formában. Nála külön domain nevet vásárolni nem lehet, én pedig szerettem volna egy egyedi saját domain nevet vásárolni. Így ismételten keresgéltem, hogy hol milyen feltételekkel vásárolhatok saját domain nevet. Ekkor a választásom az Interneteurope-ra esett. Megadtam nekik
a
tárhely
szolgáltató
által
megadott
IP
címet,
és
ık
a
megvásárolt
www.ingyenhirdetek.hu és ingyenhirdetek.hu címet ráirányították a megadott IP címre, azaz a tárhelyemre. Így már semmi sem áll az utamba, hogy bárki számára elérhetı apróhirdetési weboldalt készítsek.
Adatbázis kialakítása Átgondoltam, hogy milyen adatokra van szükségem az oldal mőködéséhez. Két táblát terveztem az adatbázisba, az egyiket az apróhirdetések tárolásához, a másikat pedig a képes (fizetıs) hirdetésekhez.
16
A hirdetesek adattábla felépítése
3. ábra. Hirdetesek adattábla felépítése.
Fontos, hogy a hirdetések rendezettek legyenek, hogy az oldalon keresgélık könnyedén, és egyértelmően megtalálják a számukra fontos adatokat. Ezért a hirdetéseket elsı lépésben megyékre bontottam, ezen belül tartalmi kategóriákra, és településenkénti csoportokra szedtem. Ez után állítottam egy idısorrendet, hogy a látogatók könnyen megtalálják a legfrissebb adatokat. Hogy még több szolgáltatás álljon a látogatók rendelkezésére, ezért képet is lehet csatolni a hirdetésekhez, melyek nevét tárolom az adatbázisban. Az egyéb tárolt adatok már valamilyen programozáshoz szükséges funkciót töltenek be, nem nyújtanak szolgáltatás többletet a felhasználóknak. Értem ez alatt, hogy egy jelszót kell megadni minden hirdetés feladásakor, hogy csak a feladója törölhesse azt. Az IP cím tárolása pedig inkább nekem nyújt segítséget, hogy lássam, hogy ki hány hirdetést ad fel, valamint bízok benne, hogy távol tartja azokat, akik trágár hirdetéseket szándékoznak feladni. Valamint eltárolom a feladás idıpontját másodpercekben, azaz egy szám formátumban, hogy könnyebben lehessen vele mőveleteket végezni. Például, hogy mikor telik le a hirdetés ideje.
Ezeknek megfelelıen kilenc féle adatot kell tárolnom az adatbázisban, mégpedig: -megye: Ebben az oszlopban tárolom, hogy a feladott hirdetések melyik megyéhez tartoznak -telepules: Úgy mint a megyéknél, csak itt a települések kerülnek rögzítésre. -kategoria: Fontos a feladott hirdetéseket valamilyen kategóriákba sorolni, hogy eszerint is tudjanak a látogatók keresgélni. Rendszerezve legyen a sok hirdetés. -szoveg: A hirdetés szövege kap helyet ebben az oszlopban, mely tartalmazza az irányárat és az elérhetıséget is.
17
-kep: ebbe az oszlopba kerül a feladott hirdetésekhez csatolt képek neve, a képeket fizikailag külön egy mappában tárolom. -date: A hirdetések feladásának dátumát tárolom itt, hogy e szerint rendezhessem idırendbe a hirdetéseket. -kul: Az elızı adatot egy másik formátumban, azaz az 1970 jan 1 óta eltelt másodpercek számát tárolom, azért hogy így mint egy számmal könnyen végezhessek mőveletet. A hirdetések lejáratakor lesz ennek az adatnak szerepe. -kod: Minden hirdetés feladásakor egy kódot (jelszót) is meg kell adni, melyet csak a feladó ismer, így csak ı tudja törölni lejárat elıtt a hirdetését. -ip: A hirdetések feladásakor rögzítem a feladó IP címét, melyre fel is hívom a figyelmet a hirdetési feltételek között. Ezt azért teszem, hogy hátha elrettentıen hat azokra, akik nem ide illı szavakat akarnak használni, vagy véleményüket szeretnék itt kinyilvánítani.
A fizetos adattábla felépítése
4. ábra. Fizetos adattábla felépítése.
Ebben a táblában tárolom azoknak a hirdetéseknek az adatait melyek a weboldal köré - azaz a felsı rész jobb és bal oldalára, valamint a weboldal jobb oldalára egymás alá - kerülnek. Ezek a hirdetések nem tartalmaznak szöveges részt, hanem ezek egy képbıl állnak, amely lehet jpg vagy gif formátumú. Ez a kép tartalmazza mindazt az adatot, amelyet a hirdetı fel szeretne tüntetni. Ez lehet kép és szöveg is. Ebbe a táblába nem írhat bárki webes felületrıl, csak én, mert csak jelszóval védett oldalon lehet ezt managelni.
18
Egy-egy képnek 5 tulajdonságát tüntetem fel a táblában, mégpedig: -kepnev: A képek neveit tartalmazza ez az oszlop. -link: Itt találhatók a képekhez tartozó linkek. Azaz ha a látogató rákattint a képre akkor ez a hivatkozás nyílik meg. -megye: A felrakott képeket aszerint is csoportosítom, hogy az egyes megyéknél, azaz az aloldalakon mely képek jelenjenek meg. Pl.: ha egy cég debreceni illetékességő akkor a Hajdú-Bihar megyei hirdetéseknél jelenjen meg, és ne a Vas megyeieknél. -hely: Ebben az oszlopban a képeket ellátom egy plusz adattal, mely azt határozza meg, hogy az oldal mely részén jelenjen meg. Ezek lehetnek: fent jobb, fent bal, jobb. -date: Fontosnak tartottam, hogy rögzítsem a feltöltés idıpontját, ami alapján rendezni is tudom a hirdetéseket, vagy csak egy plusz információt hordoz, melybıl tudom, hogy mennyi ideje van jelen az oldalon.
19
VI. A weboldal felépítése és felhasználói leírása Nyitó oldal A weboldal kezdı lapja az index.php oldal. Ha a böngészıben a www.ingyenhirdetek.hu címet megnyitjuk, akkor az alábbi nyitókép (5. ábra) tárul elénk.
5. ábra. Ingyenhirdetek.hu kezdılapja.
A fıoldalon található egyes elemek funkcióit mutatom be a most következı részben.
6. ábra. Ikon megjelenítése a domain név elıtt.
20
Elsıként arra térek ki, hogy amikor beütjük a domain nevet, akkor egy kis ikon jelenik meg a cím elıtt. Ez az ikon egy I bető köré írt H bető, így egy kép is társul a szöveges címhez. A képpel együtt már talán jobban meg tudja jegyezni a felhasználó a címet. 1, A bal felsı sarokban található logó egy flash animáció, mely minden aloldalon is megtalálható és a funkciója pedigaz, hogy a látogató bármikor egy kattintással elérhesse a fıoldalt. 2 , 3, Ez a két kép külön-külön egy-egy hirdetési mezıt alkot, melyekben megadott idıintervallumonkét (maximum 5-5 kép) váltogatja egymást. Minden egyes képhez egy hivatkozást lehet rendelni, azaz ha a látogató rákattint a képre, akkor például a reklámozó saját weboldala nyílik meg, melyen még több információt tudhat meg az olvasó. Minden egyes kép külön céget reklámoz, és minden képhez így más-más hivatkozás tartozik. Azért 5 a felsı határ az egy helyen megjelenített képeknél, mert ezen túl már az egyes képek nagyon ritkán jelennének meg és a reklámozás sem lenne eléggé hatékony. Viszont ha csak 2-3 kép váltogatja egymást, akkor ez a váltogatás, villogás figyelemfelkeltıen hat, és egy-egy hirdetés gyakran feltőnik a képernyın. Fontos megjegyeznem, hogy ezeket a hirdetéseket nem rakhatja fel bárki, hanem csak én. Ezek a kiemelt helyek a fizetıs hirdetéseknek vannak fenntartva. Így ezekbıl a hirdetésekbıl lehetne egy kis bevételre szert tenni. Természetesen ezek a képek is egyszerően webes felületrıl feltölthetık, és nem igényelnek programozói ismereteket. Így ezt bárki megteheti, aki ismeri a jelszót, és be tud lépni erre a lapra. 4, A képernyı jobb oldalán a weboldal szerves része mellett található egy sáv, melyben az elızıhöz hasonlóan fizetıs hirdetések jelennek meg, ugyan úgy hivatkozásokkal, de azzal a különbséggel, hogy itt nem villognak az egyes képek, hanem egymás alatt jelennek meg. Az egyes képek viszont lehetnek GIF animált képek, így elérhetı a több képbıl álló hirdetés. De itt nem úgy, mint az elızıeknél, hogy mondjuk, a 3 kép az 3 céget reklámoz, itt egy GIF animáció egy céghez tartozik. Ezzel a módszerrel itt több információ megjeleníthetı, de felül a lap közepén pedig sokkal inkább szembetőnıek a hirdetések. Így próbálom kompenzálni, hogy az egyik jobb helyen van, a másik pedig több információt tartalmazhat. A megjelenésnek a sorrendjét úgy határoztam meg, hogy mindig a legfrissebb kerül alulra, ezzel is ösztönözve, hogy minél tovább maradjon az oldalon, mert ha elıle kihullnak a hirdetık, akkor ı kerül a felsı helyre, mely a legszembetőnıbb, azaz a legértékesebb hely. Ugyan ezzel a módszerrel minden aloldalon megjelennek hirdetések, attól függıen, hogy mely megyékhez rendeljük ıket. A fıoldalon leginkább országos érdekeltségő cégek
21
hirdetnek, míg az egyes megyékben a kisebb, csak egy városban vagy egy megyében érdekelt cégek jelennek meg. Természetesen ezzel a módszerrel minden hirdetést rendszerezni lehet, hogy mely megyében és ezen belül pedig, hogy az oldal melyik részén jelenjen meg (felsı rész jobb vagy bal oldalán, vagy jobb szélen). 5, A lap alján egy animáció található, mely egy rövidke történetet mesél el, így színesebbé, mozgalmasabbá teszi az oldalt, de mégis egy teljesen különálló részt képez, ezáltal nem zavarja a felhasználókat a használatban. 6, Hirdetés feladás gomb a bal alsó sarokban található mely funkciója a feliratából is egyértelmően kiderül, hirdetés feladás. Erre a gombra kattintva egy őrlap jelenik meg, melyet kitöltve egyszerően feladhatjuk hirdetésünket. 7, Az oldal közepén a legszembetőnıbb helyen található egy Magyarország térkép, mely megyékre van osztva. Ennek a funkciója az, ha valaki a hirdetések között szeretne nézelıdni, akkor kiválaszthatja elsı lépésben hogy mely megyében feladott hirdetéseket szeretné megnézni. 8, Országos keresés. Ez a gomb ez elızıhöz hasonlónak egy szőrést valósít meg. Erre kattintva az összes megyébe feladott hirdetés között lehet keresgélni. 9, Részletes keresés. Hirdetések kereshetık egy szó alapján is, és csak azok a hirdetések jelennek meg, amelyekben ez a szó szerepel. A találatok szőkíthetık úgy is, hogy csak egy kiválasztott megyébe feladott hirdetések jelenjenek meg. 10, Hirdetés törlés. Ezt a gombot megnyomva egy őrlap jelenik meg, melyet kitöltve lejárat elıtt törölhetı a feladott hirdetés.
A lap alján lábléc szerően néhány gomb található melyek a következık:
Fıoldal: Funkciója ugyan az mint az 1. gombnak. A látogató bármikor a fıoldalra léphet.
Hirdetési feltételek: Itt a hirdetési feltételek találhatók, azaz azok a szabályok, melyeket be kell tartani azoknak, aki hirdetéseket szeretnének feladni. A hirdetések feladásának feltétele, hogy ezt a feladó elolvassa, és ennek megfelelıen adja fel hirdetését.
Kapcsolat: Az elérhetıségem található meg ez alatt a menüpont alatt.
22
Magunkról: Néhány mondatban összefoglalva elolvashatja a látogató hogy miért jött létre és, hogy mi a célja ennek a hirdetési weboldalnak.
Hirdetés törlése: Ez alatt található egy őrlap ahol az adatokat kitöltve lejárat elıtt törölheti a hirdetését a feladó. A feladástól számítottan 90 nap múlva automatikusan törlıdik a hirdetés. Ha nem akarja ezt az idıt kivárni a feladó, mert például már elkelt, amit el akart adni akkor ez elıtt saját maga törölheti hirdetését.
Admin: ide lépve egy jelszót kell beütni ahhoz, hogy tovább léphessünk a rendszergazdai felületre. Így ezt csak én érem el, és a felhasználók nem. Innét tudom többek között a fizetıs hirdetéseket is feltölteni.
E-mail: Egy olyan lehetıséget is adok a látogatóknak, hogyha nem rendelkeznek e-mail címmel, vagy csak kényelmesek ahhoz, hogy sajátjukról küldjenek elektronikus levelet nekem, akkor ezt innét is megteheti. Egy mezıbe beírhatják a levél szövegét, valamint az elérhetıségét és a mehet gombra kattintva már el is küldte a levelet a címemre.
Ezen gombok alatt található egy látogatottság számláló, mely tételesen rögzíti a fıoldal megnyitásának számát. Erre a számra kattintva tételesen és visszamenıen is megtekinthetı a látogatottság.
A mystat.hu weboldalon regisztráltam erre a szolgáltatásra, hogy tılem
független és hiteles legyen az adat melyet mutat a számláló.
23
Hirdetés feladása
7. ábra. Hirdetés feladási őrlap.
A 7. ábrán látható őrlap jelenik meg, ha a hirdetés feladás gombot megnyomjuk. Itt az Ár és a Kép kivételével minden mezı kitöltése kötelezı. Egy legördülı menübıl kell kiválasztani a megyét, valamint a hirdetési kategóriát. Majd meg kell adni a települést, a hirdetés szövegét, az elérhetıséget, és opcionálisan az irányárat. Ezután tallózással kiválaszthatjuk azt a képet, melyet a hirdetéshez csatolni szeretnénk. Feltétel hogy, csak JPG és maximum 200 kilobájtos kép tölthetı fel, de nem kötelezı ezzel a lehetıséggel élni. Utolsó kitöltendı mezıbe egy jelszót kell írni, melynek a funkciója az, hogy ha valaki a lejárat elıtt törölni szeretné a hirdetését, akkor az egyértelmően azonosítható legyen, és csak a feladó törölhesse. Ezek alatt találunk egy felhívást mely így hangzik: „A hirdetés feladásával a hirdetési feltételeket elfogadom és a hirdetésemet annak megfelelıen adom fel”. Ez után már csak annyi a teendı, hogy a feladás gombot megnyomjuk, és ha minden szükséges adatot megadtunk és a csatolt kép is a feltételeknek megfelelı, akkor be is került a hirdetés az adatbázisba. Ha valamely feltétel hiányzik, akkor egy hibaüzenetet kapunk és egy gomb segítségével visszatérhetünk az őrlaphoz, hogy pótoljuk a hiányosságot. 24
Hirdetések közötti keresés
Hirdetéskereséshez háromféle módszer közül választhatjuk ki a számunkra legmegfelelıbbet. Egyik lehetséges módszer, hogy kiválasztunk egy megyét, amelyben hirdetéseket szeretnénk keresni. Ezt megtehetjük az 5. ábra 7-es megyeválasztó flash segítségével. Ez után már csak az abba a megyébe feladott hirdetéseket jeleníti meg a rendszer. Ez után a lépés után ismételten szőkíthetjük a találatokat, mégpedig kategóriák szerint. Például ha valaki egy kutyát szeretne vásárolni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, akkor értelem szerően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét választja majd „állat, növény” csoportot, mely lenyílása után választhatja az „állat” kategóriát. Az oldal bal alsó sarkában pedig egy „vissza” gomb található, mely segítségével vissza lehet lépni a megye választáshoz, vagy más keresési módszert lehet választani. Ez látható a következı 8. ábrán.
8. ábra. Kategória választás.
25
A kategória kiválasztása után jelennek meg a feltételeknek megfelelı hirdetések (9. ábra)
9. ábra. Hirdetések megjelenítése.
A hirdetések megjelenítése egy táblázatos rendszerben történik, hogy minél könnyebben áttekinthetı legyen. Az apróhirdetéseket pedig az abba a megyébe megjelenített fizetıs hirdetések veszik körül. A lap tetején látható, hogy mely megyében és kategóriában feladott hirdetések jelentek meg. Ez alatt pedig lehetıség van a hirdetések szövegének nagyobb betőméretre állítására, vagy ha már nagyobb betőméretre van állítva, akkor itt visszaállítható kisebb méretre. A táblázat felépítését tekintve négy oszlopból áll. Az elsı oszlopban találhatók a képek. Ha a hirdetéshez csatoltak fotót, akkor az itt jelenik meg, ha nem, akkor pedig egy alapértelmezett kép jelenik meg. A képekre kattintva egy új ablakban és teljes méretben jelenik meg a fénykép. A második oszlopban a település neve jelenik meg. Ez fontos, hogy a látogató tudja, hogy a megyén belül mely településen található a keresett áru, vagy szolgáltatás. A hirdetéseket úgy csoportosítottam, hogy az egyes településekhez rendelt hirdetések egymás alatt jelenjenek
26
meg. Így csoportokat alkotnak az egyes településekbe feladott hirdetések. Az egyes településcsoportokon belül pedig a frissebb hirdetés kerül felülre, a régebbiek pedig alulra. A harmadik oszlopban található maga a hirdetés szövege, mely magába foglalja az árat és az elérhetıséget is. Az utolsó negyedik oszlopban a feladás pontos idıpontja látható. Ennek két fontos szerepe van. Az egyik, hogy látható legyen mikor adták fel a hirdetést, a második szerepe pedig a hirdetés törlésénél lesz. A táblázat alatt megjelenítésre kerül, hogy ebben a megyében és ebben a kategóriában hány hirdetés van. Valamint itt is és a lap tetején is található egy „vissza” gomb, mellyel visszatérhetünk az elızı kategóriaválasztó oldalra. Amennyiben a keresés szőkítésénél a megyére szőkítés nem szükséges, akkor lehetıség van országos keresésre. (5. ábra 8-as gomb) Ez után a következı lépés már ugyan az, mint az elızı keresésnél, kiválasztható a kategória. Így nem csak egy megyében, hanem az egész országban feladott hirdetések szőkíthetık kategóriákra. Egy harmadik keresési módszer a részletes keresés (5. ábra 9-es gomb), mely funkciója az, ha valaki kimondottan boxer kutyát szeretne vásárolni. Nem szükséges az összes állatos hirdetést végigböngésznie, hanem itt kiválasztja a megyét, ha szükséges, ha pedig országosan szeretne keresni, akkor az „Egész ország” menüpontot választja a megyeválasztásnál. Valamint beírja a szót „a keresett szó” mezıbe. Ez után csak azok a hirdetések jelennek meg, amelyekben szerepel a megadott szó. Ez látható a következı 10. ábrán.
27
10. ábra. Részletes keresés.
Hirdetés törlése Ahogy az 5. árba 10-es gombja is mutatja, lehetıség van a feladott hirdetések törlésére is, amennyiben szükség van rá. A rendszer úgy van megírva, hogy egy megadott idınél régebbi hirdetéseket automatikusan törli. Értem ezalatt, hogy például a 30 napnál idısebb hirdetések automatikusan törlıdnek. Ha a hirdetés még mindig aktuális, akkor újra feladhatja a felhasználó a hirdetést. Abban az esetben, ha a hirdetés érvényét veszette, például eladták az autót, akkor lehetıség van arra, hogy a feladó a 30 napos lejárat elıtt saját maga is törölhesse hirdetését. Erre szolgál a 11. ábrán látható őrlap.
28
11. ábra. Hirdetés törlése.
A hirdetés törlésénél meg kell adni a feladás pontos idıpontját. Mivel ez az idıpont nyilvános, ezért szükség van egy jelszóra is, melyet a feladáskor kellett megadni. A feladás idıpontja látható a hirdetés mellett a jobb szélsı oszlopban és onnan leolvasható. Így, ezen két adattal már egyértelmően beazonosíthatók az egyes hirdetések. Amennyiben ugyan abban a másodpercben ugyan azzal a jelszóval feladnak két hirdetést, akkor a törlésnél gond adódhat, hogy melyiket törölje le a rendszer. Ebben az esetben üzenet jelenik meg, hogy vegye fel a weblap üzemeltetıjével a kapcsolatot és majd ı törli a kívánt hirdetést. Arra az esély, hogy ugyan abban a másodpercben ugyan azzal a jelszóval adjanak fel hirdetést nagyon kicsi, ezért ezt a problémát már nem kezeltem külön.
E-mail küldés a weboldalról Lehetıség van e-mail küldésre a weboldalról, mely könnyebbséget nyújt azoknak, akik elektronikus levél formájában szeretnének nekem üzenni. A lap alján található e-mail szóra kattintva kapjuk a következı őrlapot (12. ábra).
29
12. ábra. E-mail küldés.
Ezt kitöltve és a mehet gombra kattintva máris továbbította a rendszer az üzenetet a postafiókomba. Így ha valaki nem rendelkezik saját e-mail címmel, akkor is egyszerően küldhet levelet számomra. De természetesen bárki, akár a könnyebbség kedvéért, használhatja ezt a lehetıséget.
Adminisztrátori terület Az adminisztrátori területen található menüpontok: Feladás, Törlés, Csúnya, Összes, 10nap. Ezek a menüpontok csak egy jelszó beírása után érhetık el. Feladás: A weboldalon lehetıséget biztosítottam magamnak arra, hogy könnyedén karban tarthassam webes felületrıl a fizetıs hirdetéseket. Természetesen erre a részre csak jelszó beírása után léphetünk. Ez alatt azt értem, hogy jelszó beírása után egy webes felületen keresztül tölthetem fel a megadott megyébe és helyre a kívánt kép formátumú hirdetéseket. Ez az őrlap látható a következı 13. ábrán.
30
13. ábra. Fizetıs hirdetés feltöltése.
Törlés: Természetesen a feltöltött képeket egyszerően ugyan így webes felületrıl törölhetjük is. A jelszóval védett területen található egy másik menüpont, ami a törlés aloldalra irányít. Itt csak a kép pontos nevét kell megadni és máris törlıdik a hirdetés a sorból. A kép pontos neve megtekinthetı úgy, hogy jobb egérgombbal rákattintunk a képre, majd ott pedig a tulajdonságokra a bal gombbal.
Csúnya: Szükségesnek tartottam figyelemmel kísérni azt, hogy a feladott hirdetések mennyire felelnek meg az általam írt szabályzatnak. Ez a menüpont egy szőrést valósít meg az összes feladott hirdetés között, mégpedig úgy, hogy megvizsgálja az összes hirdetést, hogy valamelyikben szerepel-e az általam megadott csúnya szavak akár egyike is. Ha szerepel akkor ezt a hirdetést megjeleníti. Ezek után eldönthetem, hogy csak egy véletlen szóegyezıségrıl van szó, vagy ténylegesen törölni kell a hirdetést a rendszerbıl.
31
Összes: Ezen menüpont alatt megjelenik az összes feladott hirdetés. Így figyelemmel kísérhetem a feladások alakulását. Egy oldalon láthatom, hogy melyik napon hány új hirdetést adtak fel, továbbá, hogy összesen hány hirdetés van a rendszerben.
10 nap: Ez a menüpont szinte ugyan azt a célt szolgálja, mint az elızı „összes” menüpont, azzal a különbséggel, hogy itt csak az utolsó 10 nap hirdetései jelennek meg. Ahhoz hogy megnézzem az utolsó pár napban feladott hirdetéseket, felesleges az összes hirdetést megjeleníteni, ehhez elegendı ezt a funkciót használni.
VII. A weboldal programozói szemszögbıl Ebben a részben végighaladok a hirdetés feladásának, valamint megjelenítésének folyamatán, és a fontosabb programozói fogásokat mutatom be.
Hirdetések feladása, böngészése Elsı lépésben az apróhirdetések feladását, majd böngészését járom körbe. A hirdetés feladás gombra kattintva egy egyszerő őrlapot láthatunk, melyet az elızıekben már bemutattam. Az őrlap beviteli mezıit egy táblázatban helyezem el. A megye- és a kategória választást, egy legördülı menübıl oldottam meg azért, hogy amikor ezek az adatok az adatbázisba bekerülnek, biztosan mindegyiknél ugyan azok szerepeljenek. Így egyértelmően lehet lekérdezéseket megvalósítani. <select name="megyevalaszt"> . .
32
A települést, elérhetıséget, árat egy-egy texbox-ba lehet beírni:pl. A hirdetés szövege textarea-ba írható: A jelszót pedig egy jelszó mezıbe adom meg, hogy a beírásnál pontok jelenjenek meg a karakterek helyett, valamint a gép ne jegyezze meg a beírt szavakat mint a textboxnál. A kép betallózását pedig a következı módon valósítom meg. Ezeknek az adatoknak a kitöltése ha megtörtént, akkor kattinthatunk a feladás gombra. Az adatok átadása pedig a következıs sor segítségével történik
