2015. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE A KÉT ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN, KONKRÉT AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE
„Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program” című projekt (TÁMOP-4.2.4B/2-11/1-2012-0001) keretében
Dr. Keller Krisztina egyetemi docens
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 7
2.
A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei..................................... 8 2.1.
A kutatás kitűzött célja....................................................................................... 8
2.2.
A kutatás módszertana ....................................................................................... 8
2.3.
A kutatás időbeli ütemezése............................................................................... 9
2.4.
A kutatás modellje ........................................................................................... 10
2.5.
A kutatás hipotézisei ........................................................................................ 10
3.
A testvértelepülési és regionális együttműködések története ........................................... 11
4.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban ....................................... 15 4.1.
5.
Európa a polgárokért program ......................................................................... 20
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban ............ 23 5.1.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon ............................ 23
5.1.1.
Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési
kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége ......................................................................... 28 5.2. 6.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban ............................ 29
Az empirikus kutatás eredményei .................................................................................... 32 6.1.
A kvantitatív kutatás eredményei ..................................................................... 32
6.2.
Összefüggés vizsgálatok .................................................................................. 62
6.3.
Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje ....... 78
6.4.
Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek ... 79
7.
Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében .................................... 80
8.
Összegzés ......................................................................................................................... 83
9.
Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 86 9.1.
Monográfiák ..................................................................................................... 86
9.2.
Folyóiratok ....................................................................................................... 87
9.3.
Internetes források ........................................................................................... 87
9.4.
Kéziratok .......................................................................................................... 89
9.5.
Prezentációk ..................................................................................................... 89
9.6.
Magyar nyelvű kutatási kérdőív....................................................................... 90
9.7.
Horvát nyelvű kutatási kérdőív ........................................................................ 97
9.8.
A megkérdezett magyar és horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója
és elérhetősége.............................................................................................................. 105
Ábrajegyzék 1. ÁBRA: KUTATÁSI MODELL ................................................................................................................................. 10 2. ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁS SZERINTI GYAKORISÁGA .................... 33 3. ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATAINAK GYAKORISÁGA AZ EGYES ORSZÁGOKBAN ..................................................................................................... 36
4. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ELŐNYEI A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ........................................................................................................... 38
5. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK CÉLCSOPORTJAINAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ............................................................................................ 40
6. ÁBRA: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN .................................................................... 41
7. ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN .................................................................................................................... 45
8. ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÁLYÁZATOK ÍRÁSÁNAK GYAKORLATA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ....................................................................................... 46
9. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN .................................................................................................................... 52
10. ÁBRA: A PÁLYÁZATI PROGRAMOK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ, A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL SIKERESEN EGYÜTT PÁLYÁZÓ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN....................................................... 54
11. ÁBRA: A SIKERES PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN .................................................................................................................... 55
12. ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ........................................... 56
13. ÁBRA: A MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ............................................ 57
14. ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN FELMERÜLT PROBLÉMÁK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ......................................... 58
15. ÁBRA: AZ EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ KUTATÁSI MODELL ............................................................................. 79
Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: A JÓ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLAT LEÍRÁSA ÉS MÓDSZEREI ...................................................... 16 2. TÁBLÁZAT: TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN, 2010 ............................. 18 3. TÁBLÁZAT: AZ ÚJONNAN LÉTREJÖVŐ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA PERIÓDUSONKÉNT AZ EGYES TELEPÜLÉSEK RANGJA SZERINTI BONTÁSBAN .................................................................................... 25
4. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATFELVÉTEL OKA ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT ............................................................................................................................................ 25
5. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATTEREMTÉS CÉLJA ÉS A KAPCSOLAT KEZDEMÉNYEZŐJE SZERINT .......................................................................................................................... 26
6. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT ............................................................................................................................. 26
7. TÁBLÁZAT: MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA (2010)......................................................... 27 8. TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA MEGYÉK SZERINT ......................................... 30 9. TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA ORSZÁGONKÉNT, 2010 ................................. 31 10. TÁBLÁZAT: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK MEGYE SZERINTI GYAKORISÁGA ............... 34 11. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ....................................................................................... 43
12. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ........................................................................................ 44
13. TÁBLÁZAT: A HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ...................................................................... 64
14. TÁBLÁZAT: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ARÁNYA ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ............. 66
15. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI MUNKATÁRS ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ............. 69
16. TÁBLÁZAT: KHI-NÉGYZET PRÓBA A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL ........................................................... 71
17. TÁBLÁZAT: PHI, CRAMER-FÉLE V ÉS KONTINGENCIA-EGYÜTTHATÓ A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL .......................................................................................................................................... 71
18. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ...................................................................... 72
19. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ...................................................................... 74
20. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ...................................................................... 75
21. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK KEZDETI IDŐPONTJÁNAK ÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA .................................................................................................. 76
22. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE........................................................................................................................................... 105
23. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE........................................................................................................................................... 110
1. Bevezetés A Campus Hungary program keretében 2014. január 15. és július 15. között Horvátországban, Dr. Kristina Svržnjak PhD szakmai támogatásával a magyar-horvát határ menti területeken (a magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničkokriževačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (EszékBaranya) megyékben) vizsgáltam a testvértelepülési kapcsolatok jelenét és lehetőségeit. A kutatás eredményeiről egy saját honlapot is készítettem, a kutatási jelentés és más témához kapcsolódó információk megtalálhatók a www.testvertelepules.hu oldalon. A krizseváci tartózkodás alatt készített kérdőíves kutatás alapján vizsgáltam meg a kutatás elején felállított hipotéziseimet és készítettem el a sikerességi modellemet. A kutatási modellemben azt feltételeztem, hogy a testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. Az összefüggés vizsgálatokban azonban az igazolódott, hogy lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése határozza meg a kapcsolatok sikerét a határ menti régióban. Ebben a kutatásban összesen 62 válaszadó tapasztalataira építettem, amelyek alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok elsősorban kulturális és oktatási jellegűek, a gazdasági téren való együttműködés azonban nagyon ritka. A kutatásból eddig két konferencia előadás, valamint egy cikk született (jelenleg elfogadás alatt egy D kategóriájú tudományos folyóiratban) született. A kutatást ezúttal szeretném a két ország teljes területére kiterjeszteni, ugyanazt a módszertant használva, mint az első fázisban, így az eredmények összehasonlíthatósága is garantált. Ki szeretném emelni, hogy a kutatási modell tesztelését statisztikai szempontból is érdemes megismételni egy nagyobb mintán, hiszen az alacsony elemszám torzítást eredményezhetett az első szakaszban.
A kézirat lezárásának dátuma: 2015. május 29.
7
2. A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei 2.1. A kutatás kitűzött célja Empirikus kutatásomban azon tényezőket kívánom vizsgálni, amelyek a horvát-magyar viszonylatban a testvértelepülési együttműködéseket generálják, a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A kutatásom során arra is ki kívánok térni, hogy a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság mennyire vesz részt ebben az együttműködésben. A munkám unikális jellegét és jelentőségét az adja, hogy választ kívánok adni arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a kutatási modell adná az elkészíteni kívánt publikáció(k) alapját.
2.2. A kutatás módszertana A szakirodalmi áttekintésben fontosnak tartom kifejteni a testvértelepülési együttműködés genezis történetét. Ezt követően felvázolom e kapcsolatok jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, Magyarországra és Horvátországra külön alfejezetekben is kitérve. Munkámban magyar és horvát viszonylatban is bemutatásra kerülnek a testvérvárosi témakörben eddig elvégzett kutatások. Ezen fejezetek alapjait a korábbi kutatásomban fektettem le, most ezt a munkát folytattam, számos más szakirodalmat is feldolgozva. Kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) kutatást egyaránt végezni kívántam a téma átfogó elemzése érdekében. Miután az előző kutatásom során interjúkat készítettem a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége testvértelepülésekkel foglalkozó képviselőjével, Krausz Veronika nemzetközi referenssel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével, ezúttal a horvát oldalt szerettem volna jobban feltérképezni. Melita Pavlek, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, továbbiakban CEMR) horvátországi képviselője a megkeresésemre azt válaszolta, hogy az általa képviselt szervezet (Hrvatska Zajednica Županija, Horvát Megyék Közössége, www.hrvzz.hr) nem szakértője a témának, ám javasolt egy másik lehetséges szervezetet, a Horvát Városok Szövetségét (Association of Croatian Cities), amelynek honlapja: http://www.udruga-gradova.hr/. Ők azonban nem reagáltak a megkeresésemre, így az interjúra az elzárkózásuk miatt sajnos nem kerülhetett sor. A kvantitatív kutatás során használt eszközök a mérésre, a vizsgált jelenségek számszerűsítésére törekednek. A módszer kiindulópontja, hogy az adott kérdésben az emberi vagy szervezeti magatartás mérhető, a kapott eredmények pedig statisztikai módszerekkel elemezhetők. Ebből következően ezt a vizsgálatot csak megfelelő elemszámú mintán érdemes elvégezni egy standardizált kérdőív használatával. (Csépányi, Kutatásmódszertan) 8
Az érintett települési és megyei önkormányzatokat célzó kérdőíves kutatásom során teljes körű adatfelvételre kerül sor, az alapsokaság nagyságát azonban a kutatás első fázisában kell majd meghatároznom, hiszen közel 10 éve vették utoljára teljes körűen számba a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat. Az előző kutatásban elkészítettem a határ menti területeken fekvő településeket tartalmazó adatbázist, most ezt egészítettem ki a két ország fennmaradó területén lévő településekkel. A kutatási kérdőívek mindkét nyelven rendelkezésre állnak, ezeket nem változtatom meg, hogy a kapott eredményeket össze lehessen hasonlítani az előző kutatásban kapottakkal. A lekérdezést követően felállított hipotézisek vizsgálata során egyszerű statisztikai módszerek mellett összefüggés-vizsgálatokat végzek majd kereszttábla elemzéssel. A kapott kutatási eredményekre alapozva teszek majd javaslatokat az érintett önkormányzatok számára.
2.3. A kutatás időbeli ütemezése I. időszak: 2015. május 2.- 2015. május 8. között A témához kapcsolódó szakirodalom aktualizálása, a téma iránt érdeklődő magyar és horvát hallgatók bevonása. A kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó teljes sokaság előállítása. A kvalitatív kutatás interjúalanyának meghatározása, megkeresése, az interjúkérdések összeállítása. II. időszak: 2015. május 9.- 2015. május 20. között: Az interjú elkészítése, a kérdőíves kutatás lebonyolítása. III. időszak: 2015. május 21. - 2015. május 24. között: Az eredmények feldolgozása, összefüggés vizsgálatok elvégzése SPSS programcsomag segítségével, hipotézisellenőrzések. IV. időszak: 2015. május 25. - 2015. május 29. között: Javaslatokat is tartalmazó kutatási jelentés elkészítése.
9
2.4. A kutatás modellje A munkám kezdetén a következő modellt állítottam fel: 1. ábra: Kutatási modell
Sikeres közös pályázatok Együttműködés gyakorisága
Gazdasági együttműködés megvalósulása
Kapcsolatok önkormányzati felelőse
Lakosság részvétele
Kisebbségi önkormányzat működése
Testvértelepülési kapcsolatok sikere
Kapcsolatok fennállásának hossza
Forrás: saját szerkesztés
2.5. A kutatás hipotézisei A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, az együttműködés gyakorisága, a sikeres közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának hossza. H2: A testvértelepülési kapcsolatok fejlődését leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya.
10
3. A testvértelepülési és regionális együttműködések története Jelenleg az Európai Unió területén található a legtöbb testvértelepülés, maga az elképzelés NyugatEurópából származik. Az első világháborút követően főleg a közös háborús tragédiák és emlékek kovácsolták össze a nemzeteket, s jelentették a kapcsolatok kialakításának kezdetét. Az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat 1920-ban jött létre a brit Keighley és a francia Poix du Nord között. A második világháború után ezek a kapcsolatok már mélyebb értelmet nyertek, hiszen fő céljuk immár a béke megteremtése, illetve a kontinens építése volt. Az állampolgárok felismerték, hogy a határok mentén kialakult ellentétek, feszültségek feloldásában a közös összefogás jelenthet megoldást. Az első francia-német testvérkapcsolati szerződés 1950. május 31-én már ennek szellemében született meg Montbéliard és Ludwigsburg városai között, melyet még sok hasonló megállapodás követett. Ezen együttműködések alapvető célja egytől egyig az volt, hogy a különböző nemzeteket, valamint azok állampolgárait közelebb hozza egymáshoz, kialakítva ezáltal a „polgárok Európáját”. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) Európa politikai szempontból fennálló megosztottságának csökkentése érdekében a francia ellenállási mozgalom legendás vezetője, Jean-Marie Bressand alkotta meg a testvérvárosok létesítésének eszméjét. (Gergó, 2006 p. 178.) Először a német - francia - svájci határon bontakozott ki helyi kezdeményezés a kooperáció megteremtésére, mely elősegítette a német-francia kibékülést. Ennek keretében 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist, melyet egy háromoldalú kormányközi szerződés keretében pecsételtek meg, ezzel is garantálva az együttműködés sikerességét. A térségi összefogás a munkavállalás, a bevásárlás és a turizmus területén kialakuló mindennapos kapcsolatokon túl rendszeres közös konferenciák, szimpóziumok tartásában, hivatalos szervek együttműködésében, szakbizottságok felállításában, valamint regionális rádióadó működtetésében is megnyilvánult. A Regio Basiliensis a határokkal elválasztott, kulturálisan azonban egységes térségi együttműködések mintapéldájának is tekinthető, hiszen ezt követően több határ menti (holland, dán, francia, belga) együttműködés is kialakult. (Lelkes, 2006. pp. 153-154.) Az amerikai „Sister Cities” programot 1956-ban indította el Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke. Eisenhower a béke és a jólét megteremtését és fenntartását szolgáló hálózatot kívánt kialakítani, amely megszilárdítja a különböző nemzetek közötti köteléket. Az egykori amerikai elnök értékrendje szerint a különbségeket megbecsülni, a partnerkapcsolatokat pedig bővíteni szükséges a konfliktusok elkerülésének érdekében.
11
A Sister Cities International nonprofit szervezet 5 kontinens 140 országának több tízezer önkéntesét és diplomatáját egyesíti. A hálózat munkatársai az alábbi tevékenységekkel segítik a több mint 500 tagot, hogy szorosabbra fűzzék a testvérvárosi kapcsolataikat:
jó gyakorlatok átadása,
finanszírozási és támogatási lehetőségek biztosítása,
testvérvárosi kapcsolatokat érintő előírásokban való útmutatás,
testvérkapcsolati szervezetek érdekképviselete,
konferenciák és üzleti találkozók szervezése. (Sister Cities International)
1957. április 28-án jött létre a franciaországi Aix-les-Bains-ban az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organization, UTO) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az együttműködések és kapcsolatok kialakításában azoknak a közösségeknek, amelyek a háborúban sokat szenvedtek. A szervezet megalakulásának tiszteletére tartják a városok közötti együttműködés elősegítése érdekében rendezett Testvérvárosok Világnapját. (Április 28. A Testvérvárosok Világnapja) Szintén ebben az évben fektették le az Egyesült Városok Chartája című dokumentumban a testvérvárosi kapcsolatok alapelveit. A meghatározás értelmében ezen kötelékek politikától függetlenek, önkormányzatok kezdeményezésére születnek állami beavatkozás nélkül, a kulturális kapcsolatok szélesítése érdekében működnek az egyenlőség és a barátság szellemében, a sport és az oktatási célok mentén pedig még szorosabbá válnak. (Our History) Az Egyesült Városok Szervezete és az 1913 óta működő Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója (International Union of Local Authorities, IULA) egybeolvadásából 2004. május 5-én egy új szervezet jött létre Párizsban. Az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok (United Cities and Local Governments, továbbiakban UCLG) célja, hogy több mint 100 országban képviselje és megvédje tagjainak érdekeit, a települések nagyságától függetlenül. (The constitution of the world organisation of United Cities and Local Governments) Az UCLG esernyőszervezetként működik hét régió szervezeteit képviselve. Az európai önkormányzatokat az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) képviseli, amely szerint a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be az Európai Unió céljainak megvalósításában. A CEMR a képviseleti szervek megerősítésével és tapasztalatátadással kívánja felkészíteni ezeket a hatóságokat a bővítés következményeire. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa különböző programokon keresztül ösztönzi az önkormányzatokat véleményformálásra az őket közvetlenül érintő összeurópai kérdések, így többek között a területfejlesztés, közlekedés és környezetvédelem tekintetében. (Introducing CEMR)
12
Az Európai Tanács 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban zajló ülésén felállított egy bizottságot, az Adonnino-csoportot, amely a közösség arculatának erősítésére tett javaslatot. Egy egységes identitás kidolgozását javasolták, amely közös állampolgárságban és európai szintű jelképek (uniós zászló, himnusz, útlevél) elfogadásában valósulna meg. Javaslatokat tettek az oktatásüggyel és az egészségüggyel kapcsolatban is, amelyek meghaladták a hagyományos közös piaci felfogás elsődlegesen gazdasági indíttatását. Az úgynevezett Adonnino-jelentés kiemelte, hogy az európai integráció alapjai, vagyis a szolidaritás és az együttműködés a testvértelepülések mozgalma által széles körben népszerűsíthetők. Az Európai Parlament egyik képviselője, Nicole Fontaine is hangsúlyozta 1988-ban előterjesztett jelentésében, hogy a testvértelepülési mozgalom jelentős mértékben hozzájárult az „európai tudat” kialakításához. Ennek hatására az Európai Bizottság egy évvel később meghirdette testvérvárosi (town twinning) programját, amely új kapcsolatok kialakítását szorgalmazta és támogatta a már meglévő kapcsolatokat. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) A 2002-es év kulcsfontosságú esztendő volt a testvérvárosi mozgalom történetében, hiszen ekkor került megrendezésre Antwerpenben a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus. A rendezvény a „Twinning in Europe: beyond exchange” (Testvérvárosi kapcsolatok Európában: több mint csereprogram), azaz a testvérvárosi kapcsolatok túlmutatnak a csereprogramokon központi gondolat körül forgott, valamint az együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés témakörére összpontosított. Választ kerestek továbbá a kongresszuson arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok miként képesek segíteni az európai emberek együttélését, így számba vették az együttműködés lehetséges formáit, a korszerű kommunikáció hatékony használatát, és a fiatalok szerepvállalását is. A kongresszus munkája négy kérdéskörre fókuszált: „Együttélés (Living together) Fontos feladat új célcsoportok bevonása az együttműködésbe: fiatalok, speciális csoportok, mint hátrányos helyzetűek, idősek, szegények, stb. Az EU-s bővítés előtérbe helyezi a kultúrák találkozásának jelentőségét. A demokrácia, tolerancia továbbra is kiemelt fontosságú a társadalmi béke biztosítására. A testvérvárosi tevékenység művészete (The Art of Twinning) Testvérvárosi bizottságok működtetése, projektek tervezése, városok közötti hálózatok létrehozása, kultúrák közötti kommunikáció, korszerű kommunikációs stratégiák alkalmazása, továbbá új kapcsolati formák kialakítása jelenthetik a fejlődés útját. Üzleti partnerkapcsolatok (Partners in Business) A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez: üzleti partnerek találása, közös vállalkozási tevékenységek, projektek indítása, tapasztalatok, legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele, pénzügyi források megismerése segítheti a gazdasági fejlődést.
13
Tanuló város (The Learning City) A települési önkormányzatoknak részt kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulási folyamatban, ehhez megfelelő oktatási/képzési formákra van szükség, korszerű intézményi formákat kell létrehozni, tanulni lehet más városok, távolabbi régiók tapasztalataiból is.” (Marián, 2005, p. 2.)
14
4. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban Az Európai Unió azért küzd, hogy a tagállamok átérezzék és értékeljék a közös történelemmel járó felelősséget, továbbá felismerjék a művészetek hasonlóságát és a határokat is áthidaló szerepét. Az Európai Bizottság 1989 óta számos programot és pályázati lehetőséget indított el a testvértelepülési kapcsolatok támogatására. A kulturális egység és sokféleség bemutatására, a tolerancia növelésére és a polgári szerepvállalás ösztönzésére egyaránt lehetőség nyílik az Európai Kulturális Főváros program kapcsán, a testvérvárosi kapcsolatok bővítésére kiírt pályázatok segítségével, valamint a társadalmi mobilitás és a nyelvtanulás támogatásával. A különböző területeken szervezett programok lehetőséget adnak a partnertelepülés kulturális értékeinek bemutatására. (Tuka, 2011, p. 6.) A testvérvárosi kapcsolatokon keresztül Európa politikailag és/vagy földrajzilag távol eső települései megoszthatják egymással tapasztalataikat, valamint a polgáraik személyesen is találkozhatnak, mint az európai integráció kicsiben megvalósuló reprodukciói. A tapasztalatok összevetésével több szemszögből megvilágíthatóak a problémák, melyekre hatékonyabb megoldások dolgozhatók ki. Az eredmény még sikeresebb lehet, ha a hasonló méretű vagy természetű nehézséggel küzdő partnertelepülések cselekvési terveiket összehangoltan valósítják meg. (Testvérvárosi együttműködési koncepció 2012-2014) A testvérvárosok közötti hálózatok kialakítása megalapozza a fokozottabb integrációt a gyakorlati eredmények és a közös munka által. A testvértelepülési együttműködések segítségével a különböző országokban lévő önkormányzatok szorosabbra tudják fűzni kapcsolataikat, valamint tudatosan átgondolt és kiépített határon átnyúló kezdeményezések jönnek létre. A lakosok bevonása elősegíti a népek és kultúrák közötti interakciók fejlődését, s egyben támogatja az európai integrációt és az európaiság érzésének megteremtését. Nem utolsó sorban mindenki számára érthetővé válhat az Európai Unió szerepe. A polgárok aktív részvétele a határokon keresztülívelő kezdeményezésekben hozzájárul a népek Európájának kialakításához. (Testvérvárosi együttműködési koncepció 2012-2014) Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a települések lakosai között szoros és szolidaritáson alapuló, fenntartható kapcsolatok alakulhassanak ki, s nehéz helyzetben, például katasztrófák esetén is számíthassanak egymásra. (Testvérvárosi együttműködési koncepció 2012-2014) Egész Európában találunk példaértékű kapcsolatokat, melyek azt bizonyítják, hogy a testvértelepülések igazán nehéz körülmények között is számíthatnak egymásra. Az egyik ilyen eset 2005-ben történt, amikor Portugáliában sorozatosan nyári tűzvész pusztított, s a katasztrófa által sújtott közösségek önzetlen segítséget kaptak testvértelepülésüktől. (Ercegović et al, 2009, p. 9.) Magyarországon is találunk követendő példákat: Sátoraljaújhely önkormányzata testvérvárosi kezdeményezései különösen a fiatalok számára előnyösek. Mind az általános, mind a középiskolai tanulóknak rendszeresen lehetőségük nyílik külföldi nyaralásokra, tanulmányutakra, valamint az önkormányzat pályázatot hirdet nyári munkavállalásra is. A város hollandiai testvértelepülésén, Franekerben 36 sátoraljaújhelyi általános és középiskolai diákot láttak vendégül. (Széman et al, 2000, pp. 102-106.) 15
Jogilag nem kötelező hivatalos eskü, charta, egyezmény, baráti vagy együttműködési szerződés aláírása a testvérkapcsolat hitelességéhez, azonban a formális dokumentum elősegíti a hosszútávra szóló bizalmi kapcsolat kialakítását. Jogi szabályozás hiányában az eskü formája és tartalma kötetlen, a kibontakozó partnerség természetének függvényében és a partnertelepülések igényei szerint alakítható. A testvértelepülési egyezmény/eskü szövegére vonatkozóan nincs megkötés. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának honlapján található egy szabadon felhasználható angol nyelvű minta. http://www.twinning.org/en/page/twinning-oath#.U8OaXPl_vwl A dokumentumot a CEMR magyar nyelven is közzétette, amely jelen kutatási jelentés mellékletében is megtalálható. (Twinning oath) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában készült „Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban” (2004) című kötet két magyar nyelvű egyezmény mintát is tartalmaz. Ezek az alábbi linken tölthetők le: http://www.jnszm.hu/feltolt/jnszm/testvertelepules.pdf, ám mindkettő megtalálható a kutatási jelentésem mellékletében is. A dokumentumot a képviselőtestület vagy a megyei közgyűlés részére kell benyújtani jóváhagyás céljából, ezt követően többnyire egy protokolláris eseményen kerül aláírásra. Az aláíró partnerek közösen vállalják az írásba foglalt kötelezettségeket, de jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre abban az esetben, ha problémák merülnének fel a későbbiekben. Az önkormányzat bármikor véget vethet a partnerségnek, amennyiben a képviselőtestület vagy a közgyűlés érvényteleníti a jóváhagyott szerződést. A testvértelepülési kapcsolat alapvetően hosszú távú elkötelezettség a felek között, kialakítása gondos előkészítést és komoly szándékot igényel, fenntartásához pedig folyamatos erőfeszítések szükségesek. A megfelelő alapok lerakásához, és az erre történő eredményes építkezéshez az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb teendőket. (Enter our universe of twinning!) 1. táblázat: A jó testvértelepülési kapcsolat leírása és módszerei Tevékenység
Leírás
Módszerek
A megfelelő partner kiválasztása
Az együttműködő feleknek meg kell találniuk a köztük lévő közös pontot, amely számos hasonlóságon alapulhat, pl.: a lakosság számán, földrajzi elhelyezkedésen, gazdasági tevékenységeken, közös történelmi múlton, környezetvédelmi vagy szociális kérdéseken.
A potenciális partnertelepüléssel személyes egyeztetés alkalmával kell tisztázni az elképzeléseit, elvárásait az új kapcsolatra vonatkozólag.
16
Lakosság és az egész közösség bevonása
A képviselők és köztisztviselők a projekteknek fontos hajtóerői, ám mellettük minden polgár bevonása szükséges (pl. iskolák, sportklubok, szabadidős csoportok, idősek szervezetei és egyéb helyi közösségi egyesületek)
A helyi médiában megjeleníthetők a testvérkapcsolatok előnyei és eredményei. A diákcserék ösztönzik a partnerország nyelvének megtanulását, továbbá mozgósítják a tanárokat, iskolai személyzetet, diákszervezeteket is. Az európai iskolák internetes együttműködését ösztönző EU-s eTwinning (eTestvérkapcsolatok) program olyan támogatást, eszközöket és szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a hosszú-, vagy rövid távú együttműködést minden területen.
Európai dimenzió beiktatása
A jó testvérkapcsolat erősíti az európai polgárságot, ösztönzi az európai egységet és segít az európai identitás kialakításában. A polgárok felismerhetik, hogy egyazon értékeket képviselő közösséghez tartoznak.
Az európai polgárok közötti kapcsolatok által az emberek tapasztalatot szerezzenek egymás napi életéről, mindennapi témákat vitassanak meg, új kultúrákat fedezzenek fel, valamint partnereik nyelvét is megismerjék. Mindez gyakran maga után vonja olyan testvérkapcsolati bizottságok felállítását, amelyek lehetővé teszik a helyi köztisztviselők és a lakosok közös munkáját.
Közös célok meghatározása
Fontos konkrétan meghatározni, hogy mit is várunk a kapcsolattól.
Az egyértelmű célok és a tevékenységek típusainak meghatározása nélkülözhetetlen, amennyiben lehetséges, az egyes projektek határidejét is pontosítani szükséges. Ezeket a változó körülmények miatt időnként fontos újraértékelni.
A megfelelő támogatási rendszer kialakítása
Egy kis létszámú, de aktív csapat minden testvértelepülésen segíthet a kapcsolatok megőrzésében, a partnerség új projekteken keresztül történő fejlesztésében, a megfelelő pénzügyi támogatás megtalálásában.
Ez a „testvérkapcsolati motor” egyfajta testvérkapcsolati irányító bizottságként is működhet, vagy egy az önkormányzat által elismert egyesületként, amely a településsel, más egyesületekkel, valamint a partnertelepüléssel is együttműködik.
Napjaink főbb témáinak megvitatása
A testvérkapcsolatok keretében megvalósított tevékenységek segítik a lakosságot abban, hogy tudatosabban közelítsék meg az olyan aktuális európai kérdéseket, mint a környezetvédelem, Európa jövője, az emberi jogok, a béke, a szociális befogadás, avagy akár a futball és egyéb sportok területén.
A tapasztalatcsere, valamint a konkrét témákkal kapcsolatos közös ötletvihar (brainstorming) hozzásegít a megoldások megtalálásához és fejlesztéseket eredményez.
17
Fenntartható kapcsolatok megteremtése
A települések kapcsolata hosszú távú elkötelezettség. Ahhoz, hogy a különböző települések lakosai között szoros barátságok és szolidaritáson alapuló kapcsolatok alakulhassanak ki, időre van szükség.
Fontos, hogy az együttműködést ne befolyásolják a politikai vezetésben bekövetkezett változások. A partnerek feladata, hogy támogassák egymást vészhelyzetben, katasztrófa helyzetekben. A partnerség rendszeres felülvizsgálásával alkalmazkodhatunk az aktuális igényekhez.
A finanszírozás megszervezése
A partnerségi események megszervezéséhez, a folyamatos kapcsolattartáshoz, a működéshez elengedhetetlen a pénzügyi források felkutatása és hatékony kihasználása.
Az önkormányzati támogatás jelenthet bevételt a helyi testvérkapcsolati egyesülések számára, amelyek sok esetben aktívan próbálják felkutatni a helyi forrásokat akár a helyi közösség bevonásával is.
Forrás: Enter our universe of twinning! – CEMR ajánlásai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa folyamatosan nyomon követi az európai testvértelepülési kapcsolatok számának alakulását. A kontinensünk országainak adatait összegezve ezek száma 2009-ben több mint 40.000-re volt tehető.
2. táblázat: Testvértelepülési kapcsolatok száma az európai országokban, 2010 Ország
Testvértelepülési kapcsolatok száma
Albánia
28
Ausztria
890
Belgium
820
Bosznia
70
Bulgária
421
Csehország
1061
Ciprus
118
Dánia
608
Egyesült Királyság
2059
Észtország
564
Finnország
1111
Franciaország
6776
Görögország
519
Hollandia
592
Horvátország
279
Írország
265
Izland
147
Lengyelország
3508
Lettország
357
Litvánia
484
Luxemburg
118
18
Magyarország
1704
Macedónia
92
Málta
67
Montenegro
11
Németország
6048
Norvégia
595
Olaszország
2755
Portugália
387
Románia
1991
Spanyolország
984
Svájc
466
Svédország
1120
Szerbia
304
Szlovákia
801
Szlovénia
216
Törökország
374
Ukrajna
799
Forrás: Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es adatai alapján saját szerkesztés A fenti táblázatból kiderül, hogy hazánk az európai országok között előkelő helyet foglal el, a lakosság számához viszonyítva pedig egyértelműen éllovas. Horvátország esetében a viszonylag alacsony számú kapcsolat (279) abból adódhat, hogy az ország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa). Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa egy internetes testvérkapcsolat- kereső oldallal segíti a megfelelő partner kiválasztását. A település és önkormányzata egy elektronikus űrlap kitöltésével publikálhatja igényét, hogy testvérkapcsolati partnert keres. Magyarországról 44 település élt ezzel a lehetőséggel. (Partnerkeresés) Az Európai Bizottság 1993 óta díjjal jutalmazza azon testvértelepüléseket, amelyek az európai integráció felé elkötelezettek, s érdemben tesznek ezért. A „Testvértelepülési mozgalom aranycsillagai” (Golden Stars of Town Twinning) díj elnyeréséhez számos kritériumnak kell eleget tenniük a településeknek. Azon helyiségeket tüntetik ki az elismeréssel, melyek a legtöbbet tették az integráció elmélyítéséért, többek között az ifjúság bevonásával, kettőnél több ország településeinek részvételével, a földrész egymástól távoli, marginális helyzetű területein lévő önkormányzatok bekapcsolásával, és kiemelt európai integrációs jelentőségű témák tárgyalásával. A 2007-től 2013-ig tartó 215 millió eurós költségvetésű program célkitűzései között szerepelt többek között az is, hogy a testvérvárosok közötti kapcsolatépítést ösztönözze. (Gergó, 2006, p. 181.)
19
4.1. Európa a polgárokért program Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa szervezésében 2007 májusában, Rodoszon került megrendezésre egy konferencia „Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért” címmel. Ezen esemény alkalmával került sor az „Európa a polgárokért” elnevezésű dokumentum ismertetésére. A program olyan tevékenységek és szervezetek széles körét támogatja, melyek hozzájárulnak a polgároknak és a civil társadalom szervezeteinek az európai integráció folyamatában való aktív részvételéhez. A 2007-től 2013-ig tartó „Európa a polgárokért” program négy pályázati típusból álló alprogramra volt bontható, melyek között megtalálható a testvérváros program is. Ezen pályázati kategória olyan tevékenységeket támogat, amelyek elősegítik az európai polgárok közötti informális és személyes kapcsolatok kialakítását, valamint ösztönzik a testvértelepülések közötti hálózatépítést és kooperációt. (Európa a polgárokért program, 2008, pp. 1-10.) A konferencián a testvértelepülési kapcsolatok jövőjét érintő pontokat tárgyaltak meg, valamint számos előadás hangzott el, melyek kitértek többek között az ifjúságot, az európai kihívásokat, a kulturális sokszínűséget és a mediterrán térségi együttműködést érintő témakörökre is. A résztvevők zárónyilatkozata az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: „Mi, a helyi és regionális képviselők, és a testvértelepülési mozgalom tevékeny részvevői, a Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007. május 10-12-én rodoszi konferencián megjelentek:
Megerősítjük azon meggyőződésünket, hogy a testvértelepülési mozgalom vitalitása és ereje elősegíti a polgárok bevonását közvetlen cserékbe, és ennek megfelelően Európát egy humán dimenzióval látja el.
Újra hangsúlyt helyezünk azon elkötelezettségünkre, hogy a testvértelepülési kapcsolatok eszközként szolgálnak polgáraink bevonására, és tükrözik sokszínűségüket és kultúrájukat.
Hangsúlyozzuk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok különleges szerepet játszanak a potenciális EU tagjelölt országok, mint például a dél - kelet - európai térség országai, valamint az Unióval határos országok esetében.
Meggyőződésünk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hidakat építhetnek a mediterrán térség városai és települései között, a megbékélés eszközeiként szolgálhatnak a régióban, ösztönzik azon polgárok aktív részvételét, akik eredetileg ebből a térségből származnak, de ma már esetleg európai városokban, településeken élnek.
Megerősítjük, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hozzájárulnak a fejlődő országokkal való együttműködéshez, segítik a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések elérését, tágabb értelemben, a globalizáció korában összehozzák a különböző országok, kultúrák polgárait.
20
Megerősítjük a testvértelepülési mozgalom politikai dimenzióját, amint azt a bordeaux-i Testvértelepülési Kongresszusokon [Bordeaux (1987), Ferrara (1999), Antwerpen (2002)] már kifejezésre jutattuk, és elkötelezettségünket egy, a CEMR alapszabályának megfelelő, erősebb Európai Unió iránt, amely átlátható és közelebb van a polgáraihoz.” (Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007, p.1.)
2006-ban Hannu Takkula, finn európai parlamenti képviselő a program tervezetéről szóló vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy nem „elitista”, hanem a lakosság számára népszerű intézkedésről van szó, amely hozzájárul a testvérvárosi kapcsolatok bővítéséhez. (Tuka, 2008, p. 11.) A 2007-2013 között tartó programban az alábbi eredmények könyvelhetőek el a benne résztvevők vonatkozásában:
76,5%-uk érzi, hogy szorosabban tartozik az Európai Unióhoz,
77,5%-ukban nőtt az európai identitás érzése, mely különösen a testvérvárosi találkozók hatásának köszönhető,
89,1%-uk több ismerettel rendelkezik az európai kultúráról, identitásról és örökségről,
88,2%-ukban erősödött a szolidaritás a többi európai emberrel szemben,
88,1%-uk épített ki kapcsolatot a találkozók alkalmával,
88,9%-uk tudása bővült az európai történelemről, politikáról és kultúráról (Velényi, 2014)
A program sikerességét mutatja, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban újra meghirdetésre került, ezúttal 185.468.000 euró áll rendelkezésre az újabb projektek megvalósítására. A program olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek által a polgárok aktív közreműködők lehetnek, előtérbe kerül Európa közös múltja és értékrendje, s kialakulhat az Unió fejlődéséért való személyes felelősségvállalás. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 8-9.) A fenti célkitűzéseket transznacionális szinten vagy európai dimenzióval kell megvalósítani a következő eszközökkel:
eszmecserék, elmélkedés és hálózatok létrehozásának ösztönzése a közös történelmi múltra és értékekre való emlékezés, a béke fenntartása, valamint a tagállamok jólétének előmozdítása érdekében;
az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, a társadalmi és a kultúrák közötti szerepvállalás elősegítése, valamint az önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása révén az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, p. 6.)
21
Ezekkel összhangban a program két ágon és egy horizontális intézkedésen keresztül kerül végrehajtásra:
„1. ág: Európai emlékezés: az európai emlékezéssel, közös történelmünkkel és értékeinkkel, valamint az Unió céljával kapcsolatos tudatosság növelése.
2. ág: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel: az uniós szintű demokratikus szerepvállalás és a polgári részvétel ösztönzése.”
A 2. ág intézkedései között találhatók meg a „Civil társadalmi projektek”, de a „Testvérvárosprogram” és a „Városok hálózatai” intézkedések is. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, p. 8.) A „Testvérváros-program” intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek keretében a testvérvárosok lakosai számára szerveznek találkozókat az Európa a polgárokért program célkitűzéseivel összhangban lévő témakörök kapcsán. Az intézkedés célja, hogy helyi és uniós szinten motiválja az állampolgárokat az uniós politikai menetrend fennálló kérdéseiről folytatott vitára. Az ilyen indíttatású projektekhez igényelhető maximális támogatási összeg 25.000 euró, melyre települések és testvérvárosi bizottságaik vagy más, helyi önkormányzatokat képviselő nonprofit szervezetek pályázhatnak. (Európa a polgárokért program (2014– 2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 20-21.) A testvérvárosi kapcsolat a települések közötti erős kötelék. A több testvérvárost felölelő kapcsolatok révén létrejött hálózatokban jelentős potenciál rejlik. A „Városok hálózatai” intézkedés a hosszú távon, közös ügyön együtt dolgozó települések és egyesületek partnerségét kívánja tartósabbá és szorosabbá tenni azok hálózatba való tömörítése révén. A maximálisan 150.000 eurós támogatási összeg felhasználásával megvalósítható projektekre települések, illetve azok testvérvárosi bizottságai vagy hálózatai, helyi/regionális hatóságok, valamint helyi önkormányzatok civil szervezeti pályázhatnak. Az Európai Bizottság a program keretében támogatja az ilyen szervezett, intenzív és sokoldalú együttműködést folytató hálózatok fejlődését. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 21-22.)
22
5. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban 5.1.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja értelmében egy magyar helyi
önkormányzat „szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.” (Magyarország Alaptörvénye) 1970-ben alakult ki az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat Veszprém és Tartu (Észtország) között. A rendszerváltásig létrejött kapcsolatok elsősorban politikai célból jöttek létre felsőbb utasításra. Először a Politikai Bizottság tett javaslatot a „testvért kereső” városnak, a végső engedélyt a Belügyminisztérium adta meg. Az eleinte formális, illetve politikai indíttatású kooperációk fokozatosan szélesedtek, így a kulturális csoportokon és a sportegyesületeken túl a szocialista vállalatok is partnerekké váltak az összefogásban. A formális protokoll-látogatások mellett megjelentek a szakmai tapasztalatcserék, brigádtalálkozók, valamint elindult a családok közötti kapcsolatépítés is. Ezekben már a barátság, illetve a szorosabb megismerkedés szándéka is egyre fontosabb szerepet öltött. Azok a kapcsolatok, amelyekre a civil szereplők minimális szerepvállalása és a formalitás volt a jellemző, az őket generáló politikai rendszer megszűnését követően nem működtek tovább. A rendszerváltás időszakával lehetőség nyílt a korábban kialakult összefogások jogi értelemben vett megszilárdítására, illetve újabb kapcsolatok kiépítésére is. (Gergó, 2006, p. 179.) A Pécs-Eszék kapcsolat (1973) és a még régebbi Mohács-Pélmonostor (Beli Manastir) testvérvárosi szerződés (1970) kivételével a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok a rendszerváltást követően jöttek létre. A folyamatnak nagy lendületet adott, hogy az 1991-1995 között zajló délszláv háborúban a magyar városok a horvát menekülteket kórházi kezeléssel, gyermekeik oktatásával vagy a családok átmeneti elhelyezésével segítették. Ez a támogatás a háború után testvértelepülési megállapodások aláírását eredményezte, példaként a Szigetvár-Slatina vagy a Nagyatád-Križevci kapcsolatot említhetjük. A következő szakaszban, a 2000-es évek elején az idegenforgalom került a középpontba. Ebben az időszakban a Somogy megyei települések horvát tengerparti városokat kerestek partnerként, ekkor jöttek létre a Csurgó-Vrsar, Marcali-Medulin, Fonyód-Novi Vinodolski és a Siófok-Poreč együttműködések. Turisztikai tartalommal jött létre a Szentendre-Stari Grad kapcsolat is. A 2007-ben kezdődő Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hatására ismét élénkülni kezdtek a testvértelepülési kapcsolatok, s újabbak is létrejöttek. Ebben az időszakban az együttműködés két fő irányát a közös pályázatok írása és menedzselése, valamint a horvát EU-csatlakozás előkészítése jelentette. (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja)
23
„Általánosságban tehát megállapítható, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat a közös történelmi, geopolitikai, gazdasági-turisztikai, közlekedési, oktatási-kulturális, civil vagy sport szálak generálják. (E hátteret „testvérvárosi térképnek” is nevezhetjük). Új testvér- illetve partnervárosi együttműködések előkészítésekor tehát alapvető kérdés, hogy a kapcsolatot kezdeményező városnak milyen a háttere, „térképe”. Egymással ellentétes profilú, eltérő lélekszámú települések is kapcsolatba kerülhetnek egymással: egyetemi város ipari központtal, hegyvidéki település tengerpartival. Ebben az esetben valami speciális érdeket kell keresnünk (pl. Budapest legnagyobb kerülete, a XI. Kerület- Újbuda és a dalmát Trogir esetében a közös uniós projektekben való részvétel hozta közelebb egymáshoz a partnereket).” (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) Magyarországon utoljára 2002-ben a Társadalomkutatási Intézet végzett átfogó és részletes testvértelepülés-kutatást. A kutatás vezetői, Giczi Johanna és Sik Endre mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy hol, miként és milyen oknál fogva alakulnak ki az egyes települések között a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kapcsolatok, milyen formában jelenik meg ez a viszony, és az egymással kapcsolatot kiépítő városok, községek együttműködésére mi jellemző valójában. „A magyar települések 33%-a rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk is.” (Giczi et al, 2004, p. 36.) A kutatók a testvértelepülési kapcsolatokat kialakításuk időpontja szerint különítették el a rendszerváltás előtt, valamint a rendszerváltás után létrejött együttműködésekre. A tanulmány következtetései azt mutatják, hogy a szocializmus alatti időszakban elsősorban Németország, Lengyelország és Finnország felé orientálódtunk, de néhány török és egyéb ázsiai országbeli kapcsolatot is kialakítottunk. A berlini fal leomlását követően tovább növeltük a német kapcsolataink számát, ezen kívül Ausztria és Románia irányába is nyitottunk, valamint ebben az időszakban jött létre kisszámú holland, angol és francia kapcsolataink jelentős része is. Az ezt követő időszakban jellemzően továbbra is Romániával, Németországgal és Szlovákiával alakítottunk ki új kapcsolatokat, de emellett olyan, hazánk számára eddig kevésbé ismert államok felé is fokozatosan nyitni kezdtünk, mint például Görögország, Svédország, Szerbia és Izrael. A kezdeti 1940-1988-as időszakban hasonló arányt képviseltek a megyeszékhelyek, a városok és a községek a testvértelepülési kapcsolatok megoszlásában. Az 1989-től kezdődő időszaktól kezdve viszont már egyértelműen a községek nagyobb szerepvállalása figyelhető meg.
24
3. táblázat: Az újonnan létrejövő testvértelepülési kapcsolatok megoszlása periódusonként az egyes települések rangja szerinti bontásban Településrang
Periódus (%) 1940-1988
1989-1993
1994-1997
1998-2002
Megyeszékhely
34
10
6
3
Város
30
40
27
15
Község
36
50
67
82
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A testvértelepülési viszony kialakítására a községekben és a városokban főként kulturális okokból került sor, míg a megyeszékhelyeken a gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentették a fő motivációt. Figyelemfelkeltő adat, hogy a kistelepüléseken magasabb az oktatási célból kialakított kapcsolatok aránya, mint a nagyvárosokban. 4. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és a település típusa szerint Településrang (%) A kapcsolatteremtés oka
Megyeszékhely
Város
Község
Történelem, politika
14
7
12
Gazdaság
54
33
23
Idegenforgalom, turizmus
0
4
6
Kultúra, hagyomány
24
51
44
Oktatás, fiatalok közötti
8
3
12
0
2
3
kapcsolat Egyéb
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A következő táblázat arra az érdekes kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, hogy a két fél részéről kezdeményezett kapcsolatfelvételek aránya szinte tökéletes egyensúlyban van, bármilyen céllal is születtek azok.
25
5. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatteremtés célja és a kapcsolat kezdeményezője szerint A kapcsolatteremtés célja
A kapcsolat kezdeményezője (%) külföldi
magyar
település
település
Történelem, politika
12
11
15
Gazdaság
30
30
16
Idegenforgalom, turizmus
5
4
4
Kultúra, hagyomány
41
44
55
Oktatás, fiatalok közötti
9
8
10
3
3
0
mindketten
kapcsolat Egyéb
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A hosszú évtizedek során kialakított kapcsolataikat kiemelten fontosnak tartották a megkérdezettek. A jobban megbecsült együttműködések aránya a települések lakóinak, valamint gazdasági- és infrastrukturális fejlettségének növekedésével egyenes arányban növekszik, azaz elmondható, hogy a nagyvárosok nagyobb arányban értékelik fontosnak a kialakított szövetségeket, ahogyan ez az alábbi táblázatban is látható. 6. táblázat: A települések közötti kapcsolatok megoszlása a kapcsolatok jelentősége és a településtípus szerint Településtípus (%) A kapcsolat jelentősége
Megyeszékhely
Város
Község
Elenyésző
0
5
8
Gyengébb
35
38
47
Erős
65
57
45
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es állapotokat tükröző kimutatása alapján a magyar önkormányzatok Romániával ápolják a legtöbb partnerséget (474), de Szlovákiával (231) és Németországgal (225) is jelentős számú testvértelepülési köteléket alakítottak ki.
26
7. táblázat: Magyar testvértelepülési kapcsolatok száma (2010)
Ország
Testvértelepülési kapcsolatok száma
Albánia 1 Ausztria 71 Belgium 9 Bosznia 3 Bulgária 14 Csehország 16 Ciprus 1 Dánia 11 Egyesült Királyság 25 Észtország 3 Finnország 52 Franciaország 55 Görögország 7 Hollandia 21 Horvátország 67 Írország 1 Lengyelország 191 Lettország 1 Litvánia 4 Luxemburg 5 Németország 225 Olaszország 75 Portugália 2 Románia 474 Spanyolország 3 Svájc 17 Svédország 7 Szerbia 56 Szlovákia 231 Szlovénia 23 Törökország 12 Ukrajna 21 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés Habár a vizsgált területen csak két megye tartozik a Dél-dunántúli régióba, érdemes volt górcső alá vennem a régió nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó stratégiáját is. Ez alapján elmondható, hogy a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok hosszú távú stratégiáikban kiemelten foglalkoznak a külkapcsolatok fejlesztésének kérdésével, a külföldi együttműködéseiket pedig főként testvérvárosi kötődések, megyei kapcsolatok, szoros baráti viszonyok vagy civil szervezetek révén teremtik meg. 27
A városok és községek elsősorban ad hoc megkeresések útján számos testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki, melyek többnyire önkormányzati, oktatási vagy kulturális jellegűek. Ezen együttműködések általában hatékonyan működnek, de előfordul, hogy idővel megszűnnek. A kistérségek külkapcsolatait nagyban meghatározzák a területen élő nemzetiségi kisebbségek (német, horvát, stb.) is, hiszen anyaországuk egy vagy több településével, régiójával alakult ki szoros kooperáció, amelyek rendszerint a közös kulturális és nyelvi háttérre épülnek. (A Dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája, 2003, pp. 32-33.)
5.1.1. Települési
Önkormányzatok
Országos
Szövetségének
testvértelepülési
kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 1989. március 10-ei megalakulásától kezdve napjainkig hazánk egyik legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, mely tevékenységét jelentős nemzetközi kapcsolatok, fejlett infrastruktúra és jól képzett szakértők munkájának segítségével végzi. Az érdekképviseleten túl magas szintű szolgáltatásokat is biztosít folyamatosan bővülő tagjainak, illetve igény esetén az összes önkormányzatnak. A szövetség az önkormányzati érdekeket szem előtt tartva kíván kialakítani egy társadalmi, gazdasági, jogi és helyi politikai szempontból is hatékony decentralizált kormányzást. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szövetségünk) A TÖOSZ szolgáltatásai az alábbiak: 1. Szakmai könyvtár működtetése A TÖOSZ gyűjteményében megtalálhatóak az önkormányzatokkal, településekkel kapcsolatos szakmai kiadványok határainkon belülről és azon túlról is, valamint a települések monográfiái is. 2. Szakmai tanácsadás Az úgy nevezett Önkormányzati Forró-Drót tanácsadó szolgáltatás keretében információ és szakmai tanácsadás érhető el a települési önkormányzatok tisztségviselői, a képviselő-testület tagjai, a polgármesteri hivatalok alkalmazottai és az intézmények vezetői részére jogalkalmazói feladataik ellátásában, közösségi ügyeik intézésében, gyakran az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, a megjelent jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan kérnek tájékoztatást. 3. Testvértelepülési kapcsolatok elősegítése A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik kiemelkedő tevékenysége közé tartozik a nemzetközi önkormányzati együttműködésekben való szerepvállalás. A TÖOSZ segíti az önkormányzatok partnerkeresését, valamint a meglévő kapcsolatok gondozását és újak kialakítását, továbbá információt ad az őket érintő pályázati felhívásokkal kapcsolatos kérdésekre.
28
A TÖOSZ tagjai számára biztosít úgynevezett testvérvárosi internetes szolgáltatásokat is, melynek keretében a következők érhetők el:
a kereső partner és a keresett partner jellemzőit kutató kérdőív (magyar, angol és német nyelveken),
a legfrissebb pályázati kiírások linkjei,
testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó információk, hírek, a témát érintő rendezvényekre szóló meghívók,
testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó kutatások, összefoglaló táblázatok. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szolgáltatásaink)
5.2. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Horvátországban sem új keletű a testvérvárosi kapcsolatok generálásának gondolata. A legrégebbi múltra visszatekintő kapcsolatok már több mint harminc éve tartanak. Az Európai Unió teljes körű tagjává válásához Horvátország aligha tudott volna jobb utat elképzelni, mint azt, hogy bizonyosságot tesz arról, hogy tiszteletben tartja más nemzetek kultúráját, valamint megmutatja saját hagyományait, életstílusát a többi tagállamnak. Ezen törekvés eléréséhez pedig nagyban hozzájárult a testvértelepülési partnerségek létrehozása és ápolása. (Ercegović et al, 2009, p. 5.) Horvátországban a Helyi és Regionális Önkormányzatokról szóló törvény 14-17. cikkei alapján a törvényhatóságok, városok és megyék kialakíthatnak együttműködést más országok helyi és regionális önkormányzataival. Az egység képviselőtestülete dönthet nemzetközi kooperáció létrehozásáról, melynek törvényszerűségét a Horvát Köztársaság Közigazgatási Minisztériuma ellenőrzi, s ezt követően a kormány bírálhatja felül. (Bakota et al, 2013, pp. 157-167.) A külföldi helységekkel való első együttműködések a 12. századra nyúlnak vissza, amikor Dubrovnik városa az olasz Ancona és Fana városokkal kötött úgynevezett „baráti és kereskedelmi egyezményt”. A korai példák között kell megemlítenünk Split együttműködését is az angliai Dover városával, mely 1962-ben jött létre, s egyben a legrégebbi települési kapcsolata Horvátországnak. Ezt Karlovac (Károlyváros) és az olaszországi Alessandria 1964-ben, majd Zagreb (Zágráb) és a német Mainz 1967-ben kezdődő kooperációja követte. (Ercegović et al, 2009, p. 6.) A hivatalos formába öntött testvértelepülési kapcsolatok átlagos hossza csupán 12 évre tehető, ami a horvát önkormányzatok rövid múltjára vezethető vissza. Horvátország számára a testvérkapcsolatok létrehozásának fő célja a külföldön élő horvát kisebbség kultúrájának megóvása és a kötelékek minél hatékonyabb fenntartása a szórványosan elhelyezkedő lakossággal. A horvát községek és városok négy fontos kritériumot tartanak szem előtt testvértelepülésük kiválasztásakor: a földrajzi közelséget, a nemzeti kisebbség jelenlétét, a humanitárius tevékenységeket és az idegenforgalom helyzetét. (Damjan, 2009, pp. 35.) 29
Magyarország a fenti szempontokat tekintve jelentős kapcsolati tőkét jelent a horvát állam számára: a két állam fővárosai, kerületi önkormányzatai, valamint határ menti megyéi között az elmúlt 15-20 évben szoros kapcsolatok alakultak ki. A horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok többségét a városok közötti karitatív kapcsolatok, a Magyarországon működő horvát kisebbségi önkormányzatok vagy a diplomáciai képviseletek hívták életre. „A Hajdúböszörmény-Trogir partnerséget civilek generálták: olyan hajdúsági családok, akik a szívükbe zárták az Adriát, Trogirt és a vendégszerető horvát polgárokat.” (Horvát-Magyar testvérvárosok) Horvátország 20 megyéje közül a legtöbb uniós testvérkapcsolattal rendelkező közigazgatási egység Isztria (Istarska županija) 38, ezt követi Tengermellék-Hegyvidék (Primorsko-goranska županija) 35, majd Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska županija) 33 partnerségi viszonnyal. Érdekes, hogy ez a három megye a legfejlettebb turisztikai szempontból. (Damjan, 2009, p. 3.) 8. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma megyék szerint
Megye Isztria (Istarska) Tengermellék-Hegyvidék (Primorskogoranska)
Testvértelepülési kapcsolatok száma 38 35
Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska)
33
Eszék-Baranya (Osječko-baranjska)
23
Vukovár-Szerém (Vukovarsko-srijemska)
17
Muraköz (Međimurska)
16
Varasd (Varaždinska)
15
Belovar-Bilogora (Bjelovarsko-bilogorska)
12
Kapronca-Körös (Koprivničko-križevačka)
12
Karlovác (Karlovačka)
11
Zadar (Zadarska)
10
Lika-Zengg (Ličko-senjska)
1
Dubrovnik-Neretva (Dubrovačko-neretvanska)
8
Pozsega-Szlavónia (Požeško-slavonska)
6
Verőce-Drávamente (Virovitičko-podravska)
6
Šibenik-Knin (Šibensko-kninska)
6
Krapina-Zagorje (Krapinsko-zagorska)
5
Sziszek-Moslavina (Sisačko-moslavačka)
5 30
Bród-Szávamente (Brodsko-posavska)
3
Zágráb (Zagrebačka)
3
Forrás: Damjan, 2009, p. 4. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa online testvérkapcsolat kereső rendszerében csupán 2 horvát település jelezte együttműködési igényét. (Partnerkeresés) A CEMR 2010-es adatai alapján a horvát önkormányzatok magyar partnereikkel alakították ki a legtöbb testvértelepülési kapcsolatukat, szám szerint 67-et. Olasz önkormányzatokkal 59, szlovénekkel pedig 40 ilyen jellegű együttműködést kötöttek. 9. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma országonként, 2010
Ország
Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma
9 Ausztria 3 Belgium 0 Bosznia 2 Bulgária 16 Csehország 1 Dánia 3 Egyesült Királyság 6 Franciaország 5 Hollandia 15 Lengyelország 67 Magyarország 3 Macedónia 30 Németország 59 Olaszország 1 Portugália 2 Románia 1 Spanyolország 1 Svédország 0 Szerbia 10 Szlovákia 40 Szlovénia 3 Törökország 2 Ukrajna Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés
31
6. Az empirikus kutatás eredményei A társadalomtudományban folytatott kutatások három kategóriába sorolhatók. Feltáró jellegű kutatást akkor végzünk, ha nincs megfelelő ismeretünk az általunk vizsgált jelenségről. A leíró kutatást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált területet kívánjuk részletesen elemezni, míg a magyarázó kutatás az adott szakterülettel kapcsolatos összefüggéseket tárja fel előttünk. (Héra-Ligeti, 2006, p. 60.) Ezen meghatározások alapján a kutatásom feltáró jellegű, helyenként magyarázó elemekkel.
6.1. A kvantitatív kutatás eredményei A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől kapott adatbázis és a kiegészítésem alapján 100-100 magyar és horvát településnek van releváns testvértelepülése a két vizsgált ország területén, így ezek képezték az alapsokaságot. Az eredeti, 2005-ben készített adatbázist Sabján Katalintól, a TÖOSZ nemzetközi titkárától kaptam meg 2014 januárjában. Ezt aktualizáltam, s egészítettem ki az elmúlt években létrejövő kapcsolatokkal. Ebben a munkában sokat segítettek a Horvát-Magyar Európai Panoráma honlapján (www.hmep.hu) megtalálható, a két ország között meglévő testvértelepülési kapcsolatokról szóló cikkek is. Minden olyan településnek és megyei önkormányzatnak elküldtem a kérdőívet a célterületen, amely rendelkezik a másik országban testvértelepüléssel vagy testvérmegyével, így a teljes sokaság lekérdezésre került. A kutatási kérdőív a függelékben megtekinthető. Minden településen olyan személyt kerestem meg 2015 májusában, aki érdemben tudott nyilatkozni a testvértelepülési kapcsolatokról. A kérdőív elektronikusan került kiküldésre, a lekérdezéshez a Google ingyenes online űrlapkezelő programját használtam. A magyar nyelvű kérdőív elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1blYqJUOh4fEX6PuI-PlsEpyYi1OA9TEjND_I9qXes QY/viewform A horvát nyelvű kérdőív elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1PGVNIBjoq5CpAb4KuoiXLRGH4BjY3VrXuQhmDdW8MUA/viewfor m A magyar települések közül 93 töltötte ki a kérdőívemet, ez az érték az adatok feldolgozása és tisztítása során 90 válaszadóra (89 települési önkormányzatra és 1 megyei önkormányzatra) szűkült le. A horvát települések esetében a válaszadók száma az adattisztítás után 32-ről 30-ra csökkent. Ennek mindkét ország esetében az volt az oka, hogy az adatbázisban szereplő információ ellenére néhány településnek nem volt testvérkapcsolata a másik országban. 32
Ez azt jelenti, hogy hazánkban 90%, míg Horvátországban 30% volt a válaszadási arány. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok nevét, valamint a válaszadók nevét és elérhetőségét tartalmazó táblázatot a függelékben tettem közzé. A magyar mintában a magas válaszadási arány miatt elmondható, hogy a kapott eredmények érvényessége nagymértékben kiterjeszthető a teljes sokaságra. A horvát minta ezzel szemben jóval kisebb, ezért az ott kapott eredményeket csak rendkívül korlátozottan értelmezhetjük a teljes sokaság vonatkozásában. A kutatás céljaival összhangban a kérdőív három fő részből állt: 1. Településre vonatkozó kérdések 2. Testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó kérdések 3. Horvát/magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatra vonatkozó kérdések A kérdőív 39 kérdést tartalmazott, amelyek közül 12 zárt, 9 részben zárt, 18 pedig nyitott volt. A részben zárt kérdéseket az jellemzi, hogy a válaszadó az általam felajánlott lehetőségeken kívül mást is megnevezhetett a szövegmezőben. A kérdőív készítése során dichotóm (olyan változó, amely adott értelmezési tartományban csak két értéket vehet fel), alternatív válasz, illetve ötfokozatú Likert-skála kérdéseket alkalmaztam. A kérdéssor minden kérdésére kötelező volt a válaszadás, azokat az eseteket kivéve, ahol ez nem volt releváns a válaszadó számára. Jogállás szerinti összetétel A kérdőívet hat különböző jogállású magyar önkormányzatnak küldtem el, a válaszadók megoszlása a következő volt: 2. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok jogállás szerinti gyakorisága
község
41
város
33
fővárosi kerület
7
megyei jogú város
6
nagyközség
2
megyei önkormányzat
1 0
10
20
30
40
50
válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás 33
Ahogyan a fenti ábrán látható, a válaszadó települések közel felét (41) a községek alkották. A városok közül 33, a megyei jogú városok közül 6 (Szeged, Székesfehérvár, Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa) töltötte ki a kérdőívet. Emellett 7 fővárosi kerületi önkormányzat, 2 nagyközség és 1 megyei önkormányzat, mégpedig a Somogy Megyei Önkormányzat válaszolt. A horvát oldalon 17 város, 12 község, valamint egy nagyközség töltötte ki a kutatási kérdőívet. Területi elhelyezkedés szerinti összetétel A válaszadó települések területi elhelyezkedés szerinti gyakoriságát az alábbi ábra mutatja. 10. táblázat: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok megye szerinti gyakorisága Megye neve Somogy Baranya Zala Pest Vas Bács-Kiskun Tolna Győr-Moson-Sopron Veszprém Fejér Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Csongrád
Válaszadó települések száma 24 21 15 11 5 4 2 2 1 1 1 1 1 1 Forrás: saját kutatás
A legtöbb válaszadó (24) magyar önkormányzat Somogy megyében található, közel azonos számban (22) válaszoltak a Baranya megyei önkormányzatok. Zala megye ehhez képest kisebb súllyal (16) szerepel a mintában. Ezeket követi kis különbséggel Pest megye (13). Vas megye (5) és Bács-Kiskun megye (4) a következő a sorban, míg Tolna (2) Győr-Moson-Sopron (2), Csongrád (1), Hajdú-Bihar (1), Fejér (1), Veszprém (1), Borsod-Abaúj-Zemplén (1), Nógrád (1) megyékben nagyon alacsony a horvát testvértelepüléssel rendelkező önkormányzatok száma. A horvát települések közül nyolc Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), öt Međimurska (Muraköz), négy Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora) három Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), míg kettő-kettő Viroviticko podravska (Verőce-Drávamente), Karlovačka (Karlovác), Zadarska (Zadar) megyében fekszik. Egy-egy település található Istarska (Isztria), Požeško-slavonska (Pozsega-Szlavónia), Varaždinska (Varasd), valamint Zagrebačka (Zágráb) megyékben.
34
Népesség szerinti megoszlás A válaszadó magyar települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma 23.373 fő volt. A legalacsonyabb érték 68 fő, míg a legmagasabb 170.000 fő volt. Az első kvartilis 892, a medián 2.458, a harmadik kvartilis pedig 17.625 fő, azaz a válaszadók fele 891 és 17.625 fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. A Somogy megyei önkormányzat területén 318.000 fő lakik. A válaszadó horvát települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma 11.230 fő volt. A legalacsonyabb érték 1.000 fő, míg a legmagasabb 75.000 fő volt. Az első kvartilis 2.197, a medián 4.836, a harmadik kvartilis pedig 13.139 fő, azaz a válaszadók fele 2.197 és 13.139 fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. Kisebbségi önkormányzatok működése Az egyik hipotézisem részben a Horvát Kisebbségi Önkormányzatokra vonatkozott, miszerint ahol ezek működnek, ott sikeresebbek a horvát testvértelepülési kapcsolatok. Emiatt kérdeztem rá a kérdőívben arra, hogy melyik településeken működnek ezek, ezt szeretném majd később összevetni a válaszadók által megadott sikeresség mértékével. A 90 megkérdezett közül 53 településen működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A 30 válaszadó horvát önkormányzat közül három településen, Pélmonostoron (Beli Manastir), Velika Pisanica-ban és Grubišno Poljén működik Magyar Kisebbségi Önkormányzat. Testvértelepülési kapcsolatok száma és iránya A legsűrűbb testvértelepülési kapcsolati hálóval a megyei jogú városok rendelkeznek, a legtöbb testvértelepülést Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szeged, Kaposvár, Székesfehérvár és Budapest XV. kerületi önkormányzata mondhatja magáénak, ők egyenként több mint 10 kapcsolattal rendelkeznek. A megkérdezett települések közül legalább 5 testvértelepülése van Siófoknak, Csurgónak, Harkánynak, Hévíznek, Felsőcsatárnak, Komlónak, Mohácsnak, Nagyatádnak, Balatonboglárnak, Barcsnak, Siklósnak, Szigetvárnak, Bácsalmásnak, Herencsénynek, Balatonfürednek, Hajdúböszörménynek, Dombóvárnak, Kópházának, Bajának, Villánynak, Szerencsnek, Szigetszentmiklósnak, és Budapest XI, XIII, XV, XVI, XVIII, XIX kerületeinek. 24 településnek (Fertőhomok, Kerkaszentkirály, Újudvar, Drávafok, Fityeház, Gyékényes, Iharosberény, Kaposfő, Kaszó, Nagydobsza, Petrivente, Szalánta, Szemely, Szentlászló, Táska, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Vése, Zákányfalu, Felsőszentmárton, Bátya, Kiskorpád, Csepreg, Belezna) csak egyetlen testvértelepülése van, mégpedig Horvátországból. A horvát válaszadó települések közül húsznak csak magyar testvértelepülése van, a többieknek pedig kettő (3 említés), három (3 említés), négy, illetve öt (1-1 említés) testvértelepülésük van. Fontos kérdés az is, hogy a válaszadó települések mely országok településeivel kötöttek testvértelepülési egyezményt, itt természetesen több válasz megadására is lehetőség volt. 35
3. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatainak gyakorisága az egyes országokban
Forrás: saját kutatás A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar önkormányzatok elsősorban a földrajzi közelség, a gazdasági kapcsolatok, illetve a történelmi hagyományok alapján választottak maguknak
partnertelepülést.
A
megkérdezetteknek
Horvátországon
kívül
Romániában
(49),
Németországban (36), Ausztriában (20), Lengyelországban (20) és Olaszországban (18) vannak főként testvértelepüléseik. A megkérdezett önkormányzatoknak az ábrán látható országokon kívül Mexikóban, Japánban, Hollandiában, Észtországban, Cipruson, Örményországban, Macedóniában, Vietnámban, Dániában és Luxemburgban vannak testvértelepülései (1-1 említés).
36
A horvát testvértelepüléseknek a magyar testvértelepülésükön kívül német (6 említés), olasz (6 említés), szlovén (5 említés), francia (5 említés), lengyel (4 említés), macedón (3 említés), boszniahercegovinai (3 említés), valamint szerb, cseh, osztrák, izraeli, bolgár, ukrán, indonéziai, montenegrói és horvát (1-1 említés) testvértelepülésük van. A testvértelepülési kapcsolatok bővítése A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 46 tervezi a testvértelepülési kapcsolatok bővítését. Az erre a kérdésre „nem”-mel válaszolóknak lehetőségük volt indokolni véleményüket egy nyílt kérdés keretében. Tizennégy település anyagi okok miatt nem kívánja bővíteni a testvértelepülési kapcsolatait, voltak, akik a jelentős költségeket, míg mások az alulfinanszírozottságot emelték ki. Két további település az anyagi háttér hiánya mellett az időhiányt is említette. Hat megkérdezett település elégedett a jelenlegi kapcsolatokkal, azaz a bővítést nem tartották indokoltnak. Tizenegy válaszadó a már meglévő kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, ahogyan egyikük fogalmazott: „A meglévő kapcsolataink tartalommal való megtöltése is elegendő feladat”. Egy másik megkérdezett pedig úgy vélte, hogy a már létrejött kapcsolatok sincsenek teljes mértékben kiaknázva. Egy-egy település vélte úgy, hogy a bizonytalan jövőkép („nem tudjuk, hogyan alakul majd az önkormányzat sorsa”), a generációs problémák („a nyugdíjasok már megöregedtek”), a település mérete, a politikai döntés, illetve a képviselőtestület támogatásának hiánya az oka annak, hogy a település nem gondolkozik újabb kapcsolatok kiépítésében. A megkérdezett horvát települések közül 20 tervezi továbbiakkal a kapcsolatfelvételt. Az ezt nem tervező 10 település közül négy indokolta meg a válaszát. Az egyik megkérdezett a túl nagy távolságra, egy másik a pénzügyi források és a politikai akarat hiányára, míg egy harmadik a túlzottan nagy kötelezettségekre hivatkozott. Egy további település képviselője szerint nem a közeljövőben kerül sor a kapcsolatok bővítésére, de később tervezik ezt, ezzel is érzékeltetve, hogy számukra fontosak a testvértelepülési kapcsolatok.
37
A testvértelepülési együttműködés előnyei A következő kérdésem az együttműködés előnyeire vonatkozott, erre is több választ lehetett adni. 4. ábra: A testvértelepülési együttműködések előnyei a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből
80 70 60 50 40
a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége
77
59
az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása 58
település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön
49 39
pályázati forrásokhoz jutás lehetősége
37
közös érdekek érvényesítése
30
24
20
oktatási együttműködés
10 4
0 válaszok gyakorisága
település beruházási célú „népszerűsítése” külföldön katasztrófavédelmi célok közös megvalósítása
Forrás: saját kutatás A „Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek” kérdés esetében csak két települési önkormányzat adott meg egy-egy előnyt, a többi válaszadó két vagy több előnyt is látott az együttműködésben. A legtöbben (77 említés) a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, majd az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztását (59 említés) és a település turisztikai célú népszerűsítését (58 említés) jelölték meg. Ezt követte a pályázati forrásokhoz jutás opció (49 említés), míg 39 önkormányzat a közös érdekek érvényesítését is az együttműködés előnyének tartotta. A legalacsonyabb számban az oktatási együttműködést (37 említés), a település külföldön történő beruházási célú népszerűsítését (24 említés), valamint a katasztrófavédelmi célok közös megvalósítását (4 említés) nevezték meg. Ez utóbbi mindenképpen meglepő annak a fényében, hogy számos magyar település és horvát testvértelepülése is a határ közvetlen közelében fekszik, a Dráva és a Mura is kockázatot jelent, ebből pedig következik, hogy együtt kellene felkészülniük a katasztrófahelyzetekre.
38
A kérdés során lehetőséget adtam egyéb opciókat is felsorolni, az alábbi válaszok érkeztek:
kulturális együttműködés (3 említés) (ezen belül pl. kiállítások cseréje, zenekarok, kórusok fellépései);
sport együttműködések (3 említés) (pl.: sportegyesületek találkozása);
diákcsere lehetősége (2 említés)
civil szervezetek kapcsolattartása;
az oktatási-, szociális, egészségügyi intézmények tapasztalatcseréje;
a gyerekek kapcsolatfelvétele;
a fiatalok kapcsolatfelvétele;
gazdasági kapcsolatok kiaknázása.
A horvát önkormányzatok a magyarokhoz képest kisebb arányban látnak együttműködési lehetőségeket. A legtöbben (24-24 említés) az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása, a település beruházási célú „népszerűsítése” külföldön, valamint a közös érdekek érvényesítése opciókat jelölték meg. 23-en választották a település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön válaszlehetőséget, 22en a pályázati forrásokhoz jutás lehetőségét, 20-an a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, 15-en pedig az oktatási együttműködés lehetőségét. A magyar válaszokhoz hasonlóan itt is a katasztrófavédelmi célok megvalósítását említették a legkevesebben, ám az arányokat figyelembe véve az itteni 8 említés azt jelzi, hogy a horvát oldalon sokkal fontosabbnak tartják ezt a témakört. Egyéb kooperációs területet csupán ketten adtak meg: az egyik válaszadó a barátságot, míg a másik a kulturális és sport területét emelte ki. A testvértelepülési kapcsolatok célcsoportjai A partnerségi kapcsolat sok esetben megreked a protokolláris szinten, azaz csak a polgármesterre és a testületi képviselőkre korlátozódik. Emiatt tartottam fontosnak azt megkérdezni, hogy milyen célcsoportjai vannak a megkérdezett önkormányzatoknak ezen a területen. A kérdésre több választ is lehetett adni.
39
5. ábra: A testvértelepülési együttműködések célcsoportjainak gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből
80
választott önkormányzati képviselők
76
helyi egyesületek és szabadidős klubok
70 60 50
58
kulturális intézmények és csoportok
55 48
47
önkormányzati munkatársak
44
40
helyi vállalkozások
30
lakosság
20
tanulók
10
3
1
szociális és egészségügyi intézmények
0
Forrás: saját kutatás A legnagyobb számban (76 említés) a választott képviselők voltak a testvértelepülési kapcsolat célcsoportjai, azaz a polgármester, az alpolgármester(ek) és az önkormányzati képviselők. Az önkormányzati munkatársak (48 említés) és a helyi vállalkozások (47 említés) közel azonos számban kerültek megnevezésre. A helyi egyesületek és szabadidős klubok (58 említés), a kulturális intézmények (55 említés) és a lakosság (44 említés) is fontos célcsoportnak számítanak az eredmények szerint. A tanulók (3 említés) és a szociális és egészségügyi intézmények (1 említés) bevonása azonban messze elmarad a kívánatostól, erre a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általam megadott válaszlehetőségeken kívül az egyéb kategóriában az egyetemet nevezte meg egy megyei jogú város. A horvát települések legnagyobb számban a választott önkormányzati képviselőket, a helyi egyesületeket és szabadidős klubokat (26-26 említés), a kulturális intézményeket (22 említés), valamint a helyi vállalkozásokat (14 említés) nevezték meg célcsoportként. Az önkormányzat munkatársait 10 válaszadó jelölte meg. A magyar helyzethez hasonlóan a lakosság Horvátországban is háttérbe szorul, mindössze 8 önkormányzat mondta azt, hogy a lakosok is a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját alkotják. A lakosság részvétele a testvértelepülési kapcsolatokban Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés a testvértelepülési kapcsolatok témakörében, hogy a résztvevő felek mennyire tudják bevonni a lakosságot. 40
6. ábra: A lakosság testvértelepülési kapcsolatokban való részvételének gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
1 6 80-100% 60-79 %
15
40-59 % 20-39 %
32
0-19 % 36
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat esetében a lakosság kevesebb, mint 20%-át sikerül megszólítani (36 említés), figyelemreméltó, hogy 32 esetben a lakosság 20-39%-a, 15esetben pedig 40-59%-a vesz részt a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban. 6 esetben a részvételi arány még ennél is nagyobb, eléri vagy meghaladja a 60%-ot, s rendkívül figyelemreméltó eredmény, hogy egy község 80%-os vagy ennél magasabb arányú lakossági részvételről számolt be. Amin mindenképpen javítani szükséges, az a 20%-nál alacsonyabb részvételi arány, a válaszadóknak lehetőségük volt ennek módját is kifejteni egy nyitott kérdés keretében. A megkérdezettek a legnagyobb arányban a programok szervezésében látták a megoldást: még több és változatosabb kulturális/hagyományőrző programot szeretnének (13 említés), s érkeztek javaslatok más jellegű, érdekes, „a lakosság szélesebb körét érdeklő” szabadidős (gyermek/sport) programokra is (10 említés). Az egyik válaszadó így fogalmazott: „Elsősorban a testvértelepüléssel közös gyermekprogramok szervezésében látok lehetőséget. A gyermekek részvételre ösztönzik szüleiket is, illetve a programoknak köszönhetően erősödik horvát identitástudatuk, így remélhetőleg felnőttként is példát mutatnak és szívesen vesznek részt a határon átnyúló kapcsolatok ápolásában.” Egy másik megkérdezett „nagyobb közösségi rendezvényekkel, több találkozási lehetőséggel, pályázati módon” kívánja megszólítani a lakosságot. Több településen megfogalmazódott, hogy „egymásnál alvós csereprogramok” induljanak, s a csereüdülések, diákcserék is remek lehetőséget jelentenének egymás jobb megismerésére. (6 említés) Nagyon érdekes ajánlások fogalmazódtak meg az alábbi válaszokban is: 41
„Amennyiben a cserekapcsolatok alkalmával nem csak a hivatalos delegációk, de a civil lakosság is ellátogathatna a partnertelepülésekre.”
„A testvérvárosi programokat más települési programok köré kell felfűzni.”
„Horvát jellegű rendezvényeink alkalmával vendégeink közt mindig jelen van egy horvátországi település kulturális, illetve sportegyesülete, valamint azok kísérői. A lakosságot az előadók kulturális műsorával próbáljuk a helyszínre csalogatni, valamint feladatot próbálunk nekik adni a rendezvény lebonyolításában.”
A lakosság feladatokkal való megbízása három másik önkormányzat válaszában is felmerült, egyikük ezt javasolta: „A programokat úgy kell szervezni, hogy a lakosság minél nagyobb része aktívan részt vállaljon a lebonyolításban. Helyi szereplők, helyi sütés-főzés.” Minden rendezvény esetében fontos a kommunikációs tevékenység, több válaszadó (14 említés) ebben látta a siker kulcsát. Volt, aki általánosságban fogalmazott („figyelemfelhívással, népszerűsítéssel, reklámmal”), s voltak, akik konkrétabban válaszoltak „személyes megkereséssel”, illetve „az internet (Facebook) segítségével”. Egy válaszadó pedig a hatékony marketing tevékenységre helyezte a hangsúlyt, amelynek keretében először feltérképezné a további potenciális együttműködési területek körét. Többen egyetértettek abban is, hogy bővíteni kell az együttműködők körét (9 említés), például „intézmények, civil szervezetek és önkormányzati munkatársak bevonásával” vagy „a helyi termelők, kulturális közösségek felkutatásával és az aktív részvételre való felkéréssel.” Három megkérdezett kifejezetten a civil szervezetek aktivizálásában látta a megoldást. Érdekes vélemény, miszerint a testvérkapcsolatok elmélyítését „intézményesítetten lehet csak elérni, és ez működik is, a lakosság, mint nagy egész megfoghatatlan.” Több válaszadónál (5 említés) felmerült, hogy mindehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség. Egyikük így fogalmazott: „esetlegesen intenzívebb részvételre akkor lehetne számítani, ha több pályázati lehetőség, forrás állna rendelkezésre, hogy évente több nívós rendezvény is megrendezésre kerüljön, esetleg iskolák közötti vetélkedők is.” Voltak olyan válaszadók is, akik a motiváció és az érdekeltség hiányában látták a lakosság érdeklődésének hiányát, az ő javaslataik a következők voltak:
„Motiváltabbá kell őket tenni az élhetőbb életszínvonal megteremtésével.”
„Érdekeltté kell őket tenni gazdasági és kulturális téren is.”
Két válaszadó meglehetősen negatívan nyilatkozott a helyzetről:
„Érdektelen, passzív a lakosság.”
„Jelenleg nem találunk megoldást a lakosság széles körű bevonására.”
Egy megkérdezett vélte úgy, hogy a nyelvi nehézségek leküzdése lehet a módja a lakosság nagyobb mértékű bevonásának.
42
Horvátországban a lakosság kisebb mértékben kerül bevonásra a testvértelepülési rendezvényeken. 24 válaszadó arról számolt be, hogy a lakosság részvételi aránya a 20%-ot sem éri el. Négy megkérdezett tette a részvételi arányt 20 és 40% közé. A 40 és 60% közötti értéket pedig mindössze egy település (Beli Manastir) jelölte meg. Ennek az aránynak a javítására a horvát válaszadók is tettek javaslatokat, s hasonló válaszokat adtak, mint a magyar megkérdezettek, azaz oktatási, kulturális, sport- és turisztikai programok szervezését (14 említés), jobb információs kampányt (3 említés), konferenciákat és versenyeket (1-1 említés) javasoltak. Három válaszadó tért ki arra, hogy a vállalkozói szférát is jobban be kell vonni a testvértelepülési kapcsolatok alakításába, egyikük konkrétan „kereskedelmi vásárok szervezését” javasolta. Érkezett olyan javaslat is, hogy a nem-kormányzati szervezetek révén kellene megszólítani a lakosságot. Egy válaszadó pedig ezt írta: „A kisebbséget is be kell vonni az együttműködésbe, a projektek előkészítésébe és végrehajtásába.” Egy másik megkérdezett szintén hasznos tanácsot adott: meg kell mutatni a testvértelepülési kapcsolatok pozitív oldalát és hasznát, ezzel is motiválva a lakosságot az intenzívebb részvételre. Ez, ahogyan egy másik megkérdezett írta, „növeli a hatásspektrumot”. Mindennek azonban van két előfeltétele is, amelyeket egy-egy válaszadó így foglalt össze: „meg kell teremteni a személyi és pénzügyi hátteret”, valamint „javítani kell a közlekedési kapcsolatokat, ezek is segítenének abban, hogy egymást könnyebben elérjük”. A pénzügyi hátteret az egyik megkérdezett szerint nem csak pályázatokkal lehet megteremteni, hanem bevételt generáló közös programokkal is. A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg, egy erre a célra elkülönített pénzügyi alap létezése A megkérdezett 90 magyar önkormányzat közül 34-nél áll rendelkezésre egy adott összeg a testvértelepülési kapcsolatok ápolására, 13 pedig nem válaszolt erre a kérdésre. A választ adó önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összegének számtani átlaga 6.313.074 forint volt 2014-ben. A legkisebb összeg 50.000 forint, míg a legnagyobb összeg 170.000.000 forint volt. 11. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Összeg 0-200.000 Ft 200.001-500.000 Ft 500.001-1.000.000 Ft 1.000.001-3.000.000 Ft 3.000.001 Ft felett
Említések gyakorisága 23 14 11 23 14
Forrás: saját kutatás 43
A fenti eredmények alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összegek nagy szóródást mutatnak. Az eredmények számos esetben korrelálnak a település nagyságával, ám nem minden esetben. Előfordult, hogy egy kisebb település nagyobb összeget jelölt meg válaszában, mint egy nagyobb helység. A horvát önkormányzatok közül 17 adta meg a rendelkezésre álló keretösszeget. A válaszadók által a testvérkapcsolatok ápolására megjelölt összegek számtani átlaga 125.323 kuna volt. A legkisebb pénzösszeg 4000 kuna, míg a legnagyobb 1.500.000 kuna volt. 12. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében Összeg 0-5.000 kuna 5.001-10.000 kuna 10.001-50.000 kuna 50.001-1.500.000 kuna
Említések gyakorisága 2 2 8 5
Forrás: saját kutatás Az erre a célra rendelkezésre álló összegek biztosítása, tervezhetősége és a felhasználás ellenőrizhetősége szempontjából előnynek tartom, ha egy önkormányzat egy testvértelepülési kapcsolatok ápolására szolgáló pénzalapot is működtet. A megkérdezett magyar önkormányzatok esetében mindössze 16 hozott létre és működtet ilyen alapot, ezt a számot mindenképpen növelni kell. A horvát önkormányzatok esetében jóval kedvezőbb a kép, a megkérdezettek több mint fele (16) rendelkezik testvértelepülési pénzalappal. A testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez használt források Az anyagi háttér megismerésének első kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadó önkormányzat csak helyi költségvetési forrásokat használ-e fel a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez. 39 magyar és 17 horvát megkérdezett válaszolt erre a kérdésre „igen”-nel, azaz ők csak saját költségvetésükből költenek erre a célra. A külső forrást is használó önkormányzatoknak tettem fel egy további kérdést, miszerint milyen külső forrásokat
használtak
a
testvértelepülési
kapcsolatok
(pl.
rendezvények,
pályázatok
önereje)
finanszírozására? A kérdésre több választ is lehetett adni.
44
7. ábra: A külső források használatának gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
Európa a polgárokért (EU) program
25 22
21 Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program, 2007-2013 magánszférából származó források (szponzoráció)
20 16 15
alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások Fiatalok lendületben (EU) program
10 5 5 2
1 banki hitel
0 1
Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti eredmények mutatják, a legtöbb külső forrást felhasznált önkormányzat az Európa a polgárokért programhoz 2007-2013 (22 említés), a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programhoz, 2007-2013 (21 említés), a magánszférához (szponzoráció, 16 említés) köthető forrást vette igénybe. Mindössze néhány említés érkezett az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (5 említés) és az EU Fiatalok lendületben programjával kapcsolatos források (2 említés) tekintetében. Banki hitelt egy válaszadó önkormányzat vett igénybe. Az egyéb kérdésre három válasz érkezett: az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatát említette egy Baranya megyei község, ezen kívül a Nemzetközi Visegrádi Alapot és a LEADER pályázatot (Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés) adták meg a települések. A horvát válaszadók szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programot (2007-2013) nevezték meg a legnagyobb számban (7 említés), ezen kívül az Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013 (4 említés), a szponzoráció (3 említés), valamint a Fiatalok lendületben (EU) program (2 említés) az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (1 említés) kerültek felsorolásra. A külső források kapcsán felmerült a kérdés, hogy a válaszadó önkormányzatoknak van-e elég kapacitásuk és tudásuk ahhoz, hogy maguk írják meg a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését szolgáló pályázatokat.
45
8. ábra: A külső források bevonására szolgáló pályázatok írásának gyakorlata a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
34
35
az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat
30 az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett
25 20
16
pályázatíró cégek
15 10
9 külső szakértők
4
5
1 testvértelepülés írta a pályázatot
0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás Az eredmények azt mutatják, hogy a külső forrást használó önkormányzatok közül a legtöbb településen (34 említés) az önkormányzat munkatársai maguk írják a pályázatokat, míg 16 esetben a pályázat közös munkával készül: külső szolgáltatók írják azt az önkormányzat munkatársainak közreműködése mellett. Kevés azon önkormányzatok száma, amelyek kizárólag pályázatíró cégeket foglalkoztatnak (9 említés), ennek valószínűleg anyagi okai vannak. Még kevesebb önkormányzat engedheti meg magának, hogy külső szakértőket (4 említés) kérjen fel a pályázatok kapcsán. Egyetlen önkormányzat válaszolta azt, hogy a testvértelepülésük készítette el a pályázatot, nekik csak adatokat kellett szolgáltatniuk. A testvértelepülésekkel közös pályázatokat készítő horvát települések közül 8 alkalmazott külső szakértőt a pályázatai esetében, ami arányaiban tekintve jóval több, mint a magyar testvértelepülések esetében. Ennek több oka lehet, például az önkormányzatoknál hiányzó szekértelem, illetve a megszerzett források „házon” belül tartásának szándéka is. Ugyanennyi önkormányzat adta meg azt, hogy maga írja a pályázatait, ez azt jelenti, hogy Horvátországban a testvértelepüléssel közös pályázatok írásának leggyakoribb módja: az önkormányzati alkalmazottak készítik el külső szakértők bevonásával. Két megkérdezett horvát önkormányzat egy pályázatíró céggel közösen dolgozik, egy másik pedig kizárólag a pályázatíró cég szolgáltatását veszi igénybe.
46
Testvértelepülési kapcsolatok révén megvalósult beruházások Véleményem szerint a testvértelepülési kapcsolatok magasabb szintre emelkednek, ha a felek között for-profit gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, amelyek esetenként új beruházásokat eredményeznek. Mindössze három önkormányzat számolt be ezen a téren elért konkrét eredményekről, amelyek esetükben egy bevásárlóközpont építését, két termelőüzemet és egy közelebbről meg nem határozott 20 millió forintos beruházást jelentettek. A horvát válaszadók közül öten számoltak be beruházásról, ezt ketten konkretizálták is, ám némileg félreértették a kérdést és két EU-pályázatból megvalósult beruházást neveztek meg. A testvértelepülésről érkező helyi termelők bemutatkozása A határ mindkét oldalán egyre nagyobb támogatást élveznek a helyi termelők, ezt mutatja a velük kapcsolatos sikeres pályázatok számának növekedése és a gombamód szaporodó termelői piacok létrejötte is. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 40 esetében már a testvértelepülésről érkező helyi termelők is bemutatkoztak, 36 esetében az önkormányzat, 4 esetében pedig egy másik intézmény szervezte a programot. Egy település esetében az önkormányzat és egy másik szervezet egymással párhuzamosan tartotta fontosnak ezen lehetőség megteremtését. A horvát települések közül eddig 9 tartotta fontosnak a testvértelepülési kapcsolatokat ezen a módon is építeni. 50 magyar és 21 horvát önkormányzat - valószínűleg anyagi okokból – még nem tette lehetővé a testvértelepülésről érkező helyi termelőknek az árusítást a rendezvényei esetében. A témakör második felében a 40 pozitív választ adó önkormányzatnak lehetősége volt egy nyitott kérdés keretében kifejteni, hogy mely országból érkeztek a helyi termelők, s pontosan milyen keretek között mutatkoztak be. Nem minden megkérdezett élt ezzel a lehetőséggel, a többiek azonban igazolták azon várakozásomat, hogy pénzügyi okok miatt elsősorban közeli országokat említenek majd. Ez így is történt, a választ adó települések 19 horvát, 7 román, 6 német, 5 olasz, 3 lengyel 2 szlovák és 2 francia helyi termelőt hívtak meg a rendezvényére. 1-1 esetben említettek szlovén, finn és luxemburgi helyi termelőket is. A külföldi helyi termelők meghívásával kapcsolatban számos magyar megoldásról olvashattam: egy expó és egy élelmiszeripari szakvásár keretében, fesztiválok alkalmából, helyi termék vásár és konferencia keretében, falunap alkalmából, gasztronómiai, illetve termékbemutató során, mezőgazdasági és ipari bemutatón, gazdanapi kiállításon, fórum keretében vagy éppen a helyi piac avatása kapcsán. Pozitívumként értékeltem, hogy az egyik válaszadó a kölcsönös lehetőségek kihasználására helyezte a hangsúlyt: „A közös rendezvényeken mutatkozhattak/mutatkozhatnak be a helyi termelők. Valamennyi rendezvényen kölcsönösen adott a lehetőség.”
47
Az erre a kérdésre is válaszoló horvát települések (mindössze egy megkérdezett nem konkretizálta a helyi termelők bemutatkozásának módját) a következőképpen írták le a helyzetet: 1. vásárokon és kiállításokon vettek részt a testvértelepülés helyi termelői, 2. magyar helyi termelőket hívtak meg, 3. magyar és szlovén termelőket láttak vendégül a Mura mellett egy hagyományos nyári rendezvényen. 4. magyar helyi termelők vettek részt egy helyi utazási kiállításon, 5. A VIROEXPO elnevezésű vásáron (Verőcén) helyi termelők is bemutatták a termékeiket, 6. élelmiszer- és italkészítők mutatkoztak be, 7. magyar termelők jöttek el, 8. Macedóniából és Bosznia-Hercegovinából jöttek el a kézműves vásárra. Hadd zárjam a vélemények sorát egy magyar válaszadó által megfogalmazott negatívummal: „Lehetőség volt, de nem használták ki a testvérvárosok kistermelői, ugyanis árusítás esetén rájuk is vonatkoznak a magyar eladókra vonatkozó jogszabályok: NAV-nál előzetesen be kell jelentkezni, adószámot kell kérni, számlatömböt kell vásárolni, stb...” Testvértelepülésekkel kapcsolatot tartó személy az önkormányzatnál Az utolsó, testvértelepülésekkel kapcsolatos általános kérdés arra vonatkozott, hogy alkalmaznak-e a megkérdezett önkormányzatok olyan munkatársat, akinek a partnertelepülésekkel 44 magyar és 10 horvát önkormányzat válaszolt erre a kérdésre „igen”-nel, ami azt jelenti, hogy 46 magyar és 20 horvát önkormányzat esetében nincs kifejezetten delegálva ez a tevékenység. Azon hazai önkormányzatok esetében, ahol van ennek a területnek egyszemélyes „gazdája”, rendkívül széles volt a megadott beosztások skálája. A legtöbb esetben egy referens (polgármesteri referens (3 említés), közművelődési referens (2 említés), nemzetközi referens (2 említés), külkapcsolati referens (2 említés), testvérvárosi és szervezési referens, nemzetközi és idegenforgalmi szakreferens, alpolgármesteri jogi referens, kulturális referens, nemzetközi turisztikai referens, nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense, nemzetközi kapcsolatok és protokoll referens, civil és nemzetiségi referens, nemzetiségi önkormányzati referens, kommunikációs referens) a felelős ezért a területért. Két-két esetben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve a polgármester, 1-1 esetben pedig az alpolgármester, a turisztikai menedzser, a marketing-ügyintéző, a városstratégiai menedzser, a közművelődési munkatárs, a külkapcsolati munkatárs, a polgármesteri kabinetvezető, az önkormányzati képviselő vagy az aljegyző foglalkozik ezzel a témakörrel. Voltak olyan települések, ahol a közművelődési ház vezetője, illetve az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér vezetője lettek megbízva ezzel a feladattal. Egy-egy esetben pedig a Közművelődési és Rendezvényszervező Iroda munkatársa, valamint egy tanár látja el ezt a feladatkört. A válaszadó horvát településeknél is számos különféle pozíciójú felelős koordinálja a testvértelepülési kapcsolatokat. Négy esetben a polgármesternek, két esetben főosztályvezetőnek, továbbá 1-1 esetben a polgármester-helyettesnek, a kulturális tanácsadónak, egy PR-tanácsadónak, valamint a közigazgatási osztály munkatársának feladatköréhez tartozik ez a tevékenység.
48
Horvát testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A válaszadó magyar települések 105 horvát testvértelepülést neveztek meg, aminek az az oka, hogy néhány megkérdezett magyar önkormányzat több horvát testvértelepülésről is beszámolt. Egy magyar településnek négy, kettő településnek három, hétnek pedig kettő horvát testvértelepülése is van. Fontos kérdés, hogy melyik fél és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot. A válaszadók szerint 24 kapcsolat magyar, 12 horvát javaslatra jött létre, míg 25 esetben közös kezdeményezés eredménye volt az aláírt testvértelepülési megállapodás. 8 esetben pedig a horvát kisebbségi önkormányzat szorgalmazta az együttműködést. A kezdetekre vonatkozó nyitott kérdésnél nagyon sokszínű válaszok születtek. A horvát oldalon legtöbbször egy adott területhez (pl. sport vagy kultúra) kerestek az ottani önkormányzat megfelelő magyar települést, de három esetben kiírásra került konkrét pályázathoz kerestek partnert. Az is előfordult, hogy egy település Tűzoltók Szervezete tette a javaslatot. A magyar kezdeményezések szintén széles skálán mozognak. Itt is születtek olyan válaszok, mint „sport céljából” vagy „kulturális és közös történelmi emlékek felelevenítése céljából”, illetve „a horvát hagyományok felelevenítése és ápolása miatt.” Továbbá az oktatási, turisztikai, valamint a gazdasági célkitűzések is fontos szerepet töltöttek be a kapcsolat elindításban. A legátfogóbb választ Lenti képviselője adta: „A két település és térségében élők boldogulásának közös kulturális, kereskedelmi, természetvédelmi, idegenforgalmi, sport és gazdasági együttműködésének elősegítésére, szervezésére.” A magyar félnél is megemlítésre került egy alkalommal a pályázati lehetőség, mint fő motiváló erő. Két esetben felbukkant továbbá a „barátkozás”, mint indok, azaz a személyes kapcsolatok sokszor indíthatják el a közeledést. Kozármislenyben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte a két nemzet kapcsolatának szorosabbá tétele végett, míg Marcali az Isztria legdélebbi településével elsősorban a civil szervezetek, majd az idegenforgalmi és mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kialakítása érdekében vette fel a kapcsolatot. Figyelemreméltó, hogy egy esetben itt is visszaköszönt a testvértelepülési kapcsolatok történeténél leírt motívum: „A délszláv háború során elpusztított település megsegítése céljából jött létre a kapcsolat.” A horvát kisebbségi önkormányzatok együttműködési kezdeményezése mögött is sokrétű indokok álltak, így többek között kulturális, oktatási, gasztronómiai, turisztikai, illetve gazdasági céllal, valamint az anyanyelv ápolásának érdekében vették fel a kapcsolatot a másik féllel. A közös kezdeményezésű kapcsolatok esetében is hasonlóak voltak a motivációs tényezők, ám itt több esetben hosszabb „ismerkedési folyamat” előzte meg a szerződés aláírását:
„A két település intézményei között évek óta tartó sport és kulturális kapcsolatból jött létre a települési szintű hivatalos kapcsolat.”
„Kulturális egyesületünk horvátországi fellépései során alakultak ki a baráti kapcsolatok településünk és a fent felsorolt települések között.” 49
„Egy közös vadászaton való megismerkedés adta a kezdő lökést, a sport, a kultúra terén való együttműködés mellett az esetleges közös pályázati lehetőségek kiaknázása is a cél.”
„Mindegyik kapcsolat a kultúra és sport területéről indult ki, hiszen ezek állnak legközelebb az emberi kapcsolatok, barátságok kialakulásához.”
„A horvát oldalról több család menekültként tartózkodott településünkön a háború idején, így jött a kapcsolat mindkét fél kezdeményezésére. Célja önkormányzati tapasztalatcsere, Magyarország uniós tapasztalatainak átadása, közös kulturális és sportprogramok, a kisebbségek összetartása, a jövőben oktatási együttműködés.”
Magyar testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A 30 horvát település összesen 32 magyar testvértelepülésről számolt be, egyetlen településnek volt három magyar partnertelepülése is. 25 horvát település képviselője válaszolt a kezdetekre vonatkozó kérdésemre. Két válaszadó magyar (1-1 önkormányzati és horvát kisebbségi önkormányzati) kezdeményezésről, 18 pedig horvát kezdeményezésről adott hírt, míg másik öt közös kezdeményezésnek tartotta a kapcsolatok felvételét. A kapcsolatok kiépítésének okai itt is nagyon változatosak voltak, ám a motiváció horvát oldalról is hasonló volt, mint a magyar fél részéről. Az általános célok között szerepelt a kulturális, a környezetvédelmi, a turisztikai, a sport és a gazdasági együttműködések javítása, valamint a kisebbségek találkozási lehetőségeinek megteremtése, illetve jogaik védelme. A konkrét célkitűzések között a tapasztalatcsere, a diákcsereprogram, az EU-s előcsatlakozási források lehívása, a történelmi múlt feldolgozása és közös sportesemények szervezése került megnevezésre. Két horvát fél még konkrétabb indíttatást jelölt meg: az egyik a magyar testvértelepülés kulturális egyesületét kívánta segíteni a horvát nyelv megőrzésében, a másik pedig határátkelőhely megnyitását szerette volna elérni a testvértelepülés irányába. Volt olyan válaszadó, aki azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kialakítása a lakosoknak köszönhető, nem pedig a politikai vezetés érdeme. Hat esetben viszont a Horvát Demokrata Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) párthoz volt köthető a partnerkapcsolat kezdeményezése. A partnerség kezdetének és a testvértelepülési megállapodás aláírásának éve A megkérdezett magyar települési és megyei önkormányzatok között a legkorábban létrejött kapcsolat 1965-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2014-ben jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 2002, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004 előtt, másik fele 2004 után kezdődött el. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme 2005.
50
A válaszadó horvát települések között a legkorábban létrejött kapcsolat 1970-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2015-ben jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 2000, mediánja pedig 2002, azaz a kapcsolatok fele 2002 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az adatsor módusza 2004. A kapcsolatok „hivatalossá” tétele hazánkban többnyire néhány évvel a kapcsolatfelvétel után következett be, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1970, a legkésőbbi pedig 2014 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele 2004 után vált hivatalossá egy megállapodás aláírásával. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben 2004. Horvátországban a települések közötti kapcsolatok többnyire néhány évvel a kooperáció kezdete után váltak formálissá, ez a szakasz átlagosan 4 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1972, a legkésőbbi pedig 2015 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele pedig ezen esztendőt követően vált hivatalossá egy megállapodással. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben 2004. A kapott eredmények alátámasztják a Horvát-Magyar Európai Panorámában olvasottakat is, miszerint a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttének három nagy hulláma volt: a horvát háborút követően, a 2000-es évek elején, illetve 2007 után a pályázati lehetőségek bővülésével párhuzamosan. Az együttműködés gyakorisága Egy együttműködés sikerességét jelzi, hogy a felek milyen gyakran veszik fel egymással a kapcsolatot. Az együttműködés gyakoriságával kapcsolatos kérdésnél a legtöbb önkormányzat (39 említés) arról számolt be, hogy a kapcsolatok intenzívek, hiszen évente több mint két alkalommal találkoznak. 28 település évente kétszer, míg 15 település évente egyszer együttműködik valamilyen ügyben. Néhány válaszadó arról számolt be, hogy az évi egyszeri kapcsolatfelvétel sem valósul meg esetükben: két település kétévente, két másik település pedig háromévente egyszer kerül kapcsolatba horvát partnerével. Négy település esetében gyakorlatilag megszűnt a kapcsolattartás, hiszen az eddig felsorolt időtávoknál is ritkábban jön létre kontaktus közöttük. A horvát települések fele (15 említés) arról számolt be, hogy évente több mint 2 alkalommal találkozik a magyar partnerével, míg 10 esetben évente kétszer, 3 esetben pedig évente egyszer kerül erre sor. Egy település 3 évente, míg egy másik ennél is ritkábban találkozik magyar partnerével. Az együttműködés területei Az együttműködés területeivel kapcsolatos kérdés arra világít rá, hogy melyek azok a területek, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a horvát-magyar testvértelepülési együttműködésben, s melyek azok, amelyek mindenképpen fejlesztésre szorulnak. 51
9. ábra: A testvértelepülési együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
közös kulturális rendezvények
81
közös sportprogramok
52
képviselőtestületi látogatások
44
közös gasztronómiai rendezvények
36
turizmus
35
helyi egyesületek, klubok együttműködése
32
közös ifjúsági programok
25
oktatás
23
mezőgazdaság és vidékfejlesztés
12
közlekedés fejlesztése
9
regionális fejlesztés
6
üzleti és beruházási tevékenység
4
környezetvédelem
4
inform. és komm. technológia
2
szociálpolitika
2 0
20
40
60
80
100
válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás
52
A magyar válaszadók a közös kulturális rendezvényeket (81 említés) emelték ki kiugróan nagy számban, ez is alátámasztja azt a szekunder kutatásban már kiemelt tényt, hogy a testvértelepülési kapcsolatok túlnyomó része kulturális programokon alapszik. A közös sportprogramokat (52 említés), a képviselőtestületi látogatásokat (44 említés), a közös gasztronómiai rendezvényeket (36 említés), a turizmust (35 említés) és a helyi egyesületek, klubok együttműködését (32 említés) is sokan választották ennél a kérdésnél. A települések esetében fontos együttműködési terület továbbá az ifjúsági programok szervezése és lebonyolítás (25 említés), az oktatás (23 említés), valamint a mezőgazdaság és vidék fejlesztése (12 említés). Ezekhez képest a többi együttműködési terület „elhanyagoltnak” tűnik, különösen meglepő, hogy a közlekedés fejlesztése (9 említés), a regionális fejlesztések (6 említés), a környezetvédelem és az üzleti tevékenység (4-4 említés), valamint az információs és kommunikációs technológia és a szociálpolitika (2 említés) a megkérdezett önkormányzatok kilencedénél sem került megemlítésre. Érdekes aspektus lehet annak megfigyelése, hogy a kizárólag határ menti területen végzett kutatáshoz képest hogyan alakultak ezen kutatás eredményei. Elmondható, hogy a kulturális együttműködések nem függnek a földrajzi távolságról, ezek az országok teljes területén jellemzőek. Ugyanez állapítható meg a közös sportprogramokról és a képviselőtestületi látogatásokról is. A közlekedés fejlesztése esetében a teljes országra kiterjesztett lekérdezés során csupán kettővel növekedett az említések száma, míg a környezetvédelem esetében eggyel sem, így kijelenthető, hogy ezeken az együttműködési területeken igazán a határ mentén van kooperáció. A megkérdezett horvát önkormányzatok közül a legtöbben (24 említés) a közös kulturális rendezvények opciót jelölték meg. Népszerűek még a közös sportprogramok (23 említés) is. 15-15-en említették a helyi egyesületek, klubok együttműködését és a képviselőtestületi látogatások lehetőségét, míg a közös gasztronómiai és turisztikai programok, valamint a közös ifjúsági programok 10-10 válaszadó szerint fontos elemei a testvértelepülési kapcsolatoknak. A regionális fejlesztés és az oktatás (6-6 említéssel), valamint a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésének témaköre (3-3 említéssel) ezzel szemben némileg háttérbe szorultak. A közlekedés fejlesztése, a szociálpolitika, az üzleti és beruházási tevékenység (2-2 említés), valamint az információs és kommunikációs technológia (1 említés) marginális jelentőségűnek tűnik a megkérdezett horvát önkormányzatoknál a magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Közös pályázati tevékenység A testvértelepülési kapcsolatok külső finanszírozásának legfontosabb elemét a pályázatok jelentik. Emiatt a kérdőív következő részében arra kérdeztem rá, hogy a magyar önkormányzatoknak voltak-e horvát testvértelepüléssel közös sikeres pályázataik, s ha igen, akkor melyik program keretében mekkora összeget és milyen együttműködési területen nyertek.
53
A válaszadó magyar önkormányzatok közül 25 folytatott a megkérdezés időpontjáig sikeres pályázati tevékenységet a horvát testvértelepülésével. Figyelemreméltó, hogy közülük 20 település a határmenti régióban található, ez azt jelenti, hogy a pályázati aktivitásban a határmenti programok játsszák a döntő szerepet. Ezek az önkormányzatok az alábbi ábrán látható programokban vettek részt, a kérdésre több választ is lehetett adni. 10. ábra: A pályázati programok gyakorisága a kérdőívet kitöltő, a horvát testvértelepüléssel sikeresen együtt pályázó magyar önkormányzatok esetében
18 16 16
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
14 12 12
Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
10
Magyarország-Horvátország Phare CBC program
8 6 6
4 2 2
Szlovénia-MagyarországHorvátország Szomszédsági Program
0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat (16 említés) a 2007 és 2013 között zajló Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pályázott sikeresen. Ehhez képest szerényebb mértékben vettek részt az önkormányzatok az Európa a polgárokért programban (12 említés), holott ennek kifejezetten testvértelepülési találkozók szervezéséhez kapcsolódó része is van. Két olyan válaszlehetőséget is megadtam a kérdőívben, amelyek az elmúlt 5 évben már nem kiírt programokat jelentettek. Ezeket jóval kevesebb válaszadó jelölte meg, ebből arra következtethetünk, hogy a pályázati aktivitás jelentősen nőtt az IPA idején a Magyarország-Horvátország Phare CBC program (6 említés) és a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (2 említés) idejéhez képest. Az általam ezeken kívül megadott válaszlehetőségeket, a Kísérleti Kisprojekt Alapot és a Fiatalok lendületben elnevezésű EU-programot nem jelölte meg egyetlen válaszadó sem.
54
A horvát válaszadók közül arányaiban közel ugyanannyi önkormányzat (13) vett részt a pályázatokban, s szintén a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program volt a legnépszerűbb (8 említés). Több önkormányzat vett részt az Európa a polgárokért (3 említés), valamint a Magyarország-Horvátország Phare CBC (3 említés) és a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (2 említés) elnevezésű programokban. Ezeken kívül egy horvát önkormányzat részt vett a Kísérleti Kisprojekt Alap pályázatán is. A sikeresen pályázó települések közül kevesen válaszoltak arra a kérdésre, hogy mekkora volt az elnyert támogatás összege. Az összegek erős szóródást mutattak, a legalacsonyabb támogatás 50 ezer forint volt, a legmagasabb összeg pedig félmilliárd forint. Ezeken kívül ketten 100 ezer forintot, míg hatan 100 ezer és 10 millió forint közötti összeget (1,5 millió, 2,5 millió, 9000 euró, 6 millió, 5-10 millió, 4 millió) neveztek meg. Négy pályázatban elnyert támogatás 10 millió, 11 millió, 16,98 millió, illetve 20 millió forint nagyságot tett ki, további négy település pedig 100 millió forint feletti összeget nyert el: 150 millió, kb. 157 millió forint, 395 millió forint, 500 millió forint). A megadott összegek számtani átlaga 49 315 372 forint. A horvát pályázati sikereket magukénak tudó 13 önkormányzat közül 9 válaszolt erre a kérdésre, az általuk megadott összegek: 9 ezer, 20 ezer, 50 ezer, 200 ezer, 327 ezer, 400 ezer, 630 ezer, 700 ezer és 1 millió euró voltak. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen együttműködési területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvértelepüléssel közösen benyújtott pályázatok. A kérdésre több választ is lehetett adni. 11. ábra: A sikeres pályázati együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében 30 25
24
kulturális kapcsolatok erősítése turizmusfejlesztés
20
oktatás
16 15
infrastrukturális fejlesztések
12 10
gazdaságfejlesztés
8
gasztronómia
5 5
katasztrófavédelem
2
1 0
válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás
55
A fenti ábrából leolvasható, hogy a sikeres magyar pályázatok nagy része a kultúra (24 említés) és a turizmus fejlesztésének (16 említés) területén realizálódott, ez megfelel a korábban megadott prioritásoknak. Ezekhez képest jóval kevesebb pályázat született oktatási (12 említés), infrastruktúrafejlesztés (8 említés), gazdaságfejlesztés (5 említés) és gasztronómiai (2 említés) témakörökben. A pályázatok tekintetében a katasztrófavédelem nem tartozik az együttműködési területek közé, egyetlen település pályázott csak sikerrel ebben a témában. A kérdés során lehetőség volt egyéb válaszlehetőségek megadására, ebben a kategóriában csak egy válasz született, amely a diákcsere volt. A négy sikeresen pályázó horvát önkormányzat pályázati tevékenységének középpontjában a kulturális kapcsolatok erősítése (9 említés) és a turizmus fejlesztése (8 említés) áll. Sikeres pályázati tevékenységet folytattak még az infrastruktúra fejlesztése (3 említés) és a gazdaság fejlesztése (2 említés) érdekében is. Oktatási együttműködésről három horvát önkormányzat számolt be. A katasztrófavédelem területén nem volt sikeres pályázat, ezt pedig javasolnám, hiszen négy horvát önkormányzat is együttműködik magyar partnerrel ezen a területen. A horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A következő kérdés a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikerességével foglalkozik. Arra kértem a válaszadókat, hogy egy ötfokozatú Likert-skálán (az iskolai jegyeknek megfelelően, 1: egyáltalán nem vagyok megelégedve, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve) értékeljék az együttműködést különböző szempontok alapján. 12. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Együttműködés sikeressége 3,87 4 3 Nyelvi nehézségek leküzdése
3,38
3,62 Együttműködés
2
szorossága
1 0
Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének 3,11 gyakorisága
3,42 Közös programok rendszeressége
3,11 Összetartás tudat a lakosság körében
Forrás: saját kutatás 56
Az eredmények kiértékelése előtt abból indultam ki az operacionalizálás során, hogy akkor tekintem sikeresnek az adott területet, ha legalább a 4,00-es átlagot eléri az elégedettség. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadó önkormányzatok összességében nem ítélik meg sikeresnek az együttműködést, hiszen az ötfokozatú Likert-skálán mért elégedettségük számtani átlaga 3,87 lett. Ki kell azonban emelni, hogy több olyan önkormányzat is volt, aki erre a kérdésre elégtelen (5 említés) vagy elégséges (4 említés) értékelést adott, ezt vetítette elő az a korábbi eredmény is, amely szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek háromévente sem találkoznak. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy 32 önkormányzat jónak, 30 pedig kiválónak ítélte az együttműködést. Ebből az is következik, hogy 19 válaszadó közepesnek ítélte meg a horvát partnerével folytatott kapcsolatot. Az együttműködés szorosságával (3,62) és a közös programok rendszerességével (3,42) sem voltak minden esetben elégedettek a megkérdezettek. A fenti ábrán is jól látszik, hogy a kapcsolatok leggyengébb pontjait a nyelvi nehézségek leküzdése (3,38), a helyi lakosság programokba való bevonása (3,11) és a lakosság összetartás tudata (3,11) jelentik. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A horvát válaszadó települések körében is megkérdeztem, hogyan vélekednek a magyar testvértelepülésükkel folytatott együttműködésről. 13. ábra: A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében
Nyelvi nehézségek 3,1 leküzdése
Együttműködés sikeressége 4 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
Helyi lakosság testvértelepülési programokon való 3,1 részvételének gyakorisága
Együttműködés szorossága
3,83
Közös programok
3,35 rendszeressége 3,45 Összetartás tudat a lakosság körében
Forrás: saját kutatás
57
A fenti ábrán látható értékek szinte minden tényező esetében magasabbak, mint az ennél a kérdésnél született magyar válaszok esetében, így összességében elmondhatjuk, hogy a horvát megkérdezettek elégedettebbek az együttműködéssel. A horvát válaszadók az együttműködés sikerességével (4,0) és az együttműködés szorosságával (3,83) voltak a legelégedettebbek. Kiemelendő, hogy csak egyetlen település tartotta elégtelennek a kapcsolatokat, miközben 14 település is kiválónak ítélte a közös munkát. Ha azonban a részletekre is rákérdezünk, akkor kiderül, hogy itt is érzékelhetők problémák. A közös programok rendszeressége (3,35), az összetartás tudat a lakosság körében (3,45), a nyelvi nehézségek leküzdése (3,1) és a helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága (3,1) kérdésekre adott értékek számtani átlaga a határként megszabott 4,00 alatt van, azaz ezeket már a horvát partnerek is problémaként érzékelik. Az eredmény nem néhány válaszadó kifejezetten rossz véleményének köszönhető, hiszen csak 2-2 megkérdezett adott „elégtelen osztályzatot” a helyi lakosság részvételével és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatban, azaz itt számos önkormányzat problémásnak ítélte a helyzetet. A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák Az utolsó félig zárt kérdésben a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során felmerült problémákra kérdeztem rá, a megkérdezettek több válaszlehetőséget is megjelölhettek. 14. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
45 40 40 35
pénzügyi források hiánya
31
30
nyelvi problémák
25 25
21
nincsenek nehézségek
20 helyi lakosok érdektelensége
15 10
eltérő szervezeti felépítés
10 5
2
nagy földrajzi távolság
0 1
Forrás: saját kutatás 58
Örvendetes, hogy a válaszadók több mint negyedénél, 25 önkormányzat esetében semmilyen nehézség nem merült fel a horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Ahogyan az a korábbi kérdések alapján itt is várható volt, a három legjelentősebb problémát a pénzügyi források hiánya (40 említés), a nyelvi problémák (31 említés) és a helyi lakosok érdektelensége (21 említés) jelentették. Tízen az eltérő szervezeti felépítést jelölték meg, ez valószínűleg a közös pályázatok során okozhatott gondokat. A nagy földrajzi távolság csak megkérdezett település esetében okozott gondokat. Ennél a kérdésnél négy válaszadó számolt be egyéb problémákról a nyitott rész keretében, egyikük a kapacitáshiányt említette, míg egy másik megkérdezett arról számolt be, hogy a település vezetése nem tudja, hogy miért szakította meg a kapcsolatokat a horvát fél. Fontosnak tartom a harmadik válaszadó szavait szó szerint idézni, mert lényeges üzenetet hordoznak: „nem szélesítettük a kapcsolódási pontokat az idő során”. Az utolsó egyéb indokot megfogalmazó válaszadó pedig azt emelte ki, hogy nincs az önkormányzatnál olyan személy, aki az ideje nagy részében a testvértelepülési kapcsolatok alakulásával és közös pályázatok írásával tudna foglalkozni. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy milyen javaslataik lennének a válaszadóknak a fenti problémák megoldására. A legtöbben (11 említés) az egyik legnagyobb gondnak bizonyult nyelvi nehézségek enyhítésére tettek javaslatot. Több módszert is felsoroltak a megkérdezettek: lakosságnak tanfolyam szervezése, a gyerekeknek tanfolyam szervezése, nyelvi táborok szervezése, tolmácsok alkalmazása a közös programokon. Volt olyan válaszadó, aki konkrét lépésekről is be tudott számolni: „Jelenleg 12 fő oktatása folyik a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat segítségével.” Egy magyar válaszadó a horvát fél részéről érezte a nyelvtudás hiányát problémának, s megfelelő nyelvtudással rendelkező munkatársak alkalmazását várná el a testvértelepüléstől. Néhány megkérdezett az anyagi háttér erősítését látta megoldásként. Egy részük (5 említés) növelné a rendelkezésre álló pályázatok számát és azok keretösszegét, a másik részük (4 említés) a központi költségvetésből adott összegek növelésében és egy elkülönített alap létrehozásában látja a megoldás kulcsát. Külön figyelmet érdemel az alábbi gondolat: „A két államnak az EU-tól elkülönülten is támogatnia kellene a testvérvárosi kapcsolatokat, különös figyelemmel a történelmi hagyományokra.” A pályázatokkal kapcsolatban felmerült továbbá, hogy a két országban eltérő a közigazgatási rendszer, s ez gyakran nehézségeket okoz (2 említés), ezt egy válaszadó így fogalmazta meg: „a szervezeti felépítéseket összhangba kellene hozni”. A pályázatok elbírálása, valamint a források kiutalása túlságosan lassú, ezt mindenképpen gyorsítani kellene, valamint az utófinanszírozás is problémát jelent. További javaslatok is megfogalmazódtak a pályázati rendszer javítása kapcsán, a megkérdezettek véleménye szerint kiszámítható rendszer kialakítására, a források hatékonyabb elérésére és kiaknázására, valamint a kiírások kistelepülési méretekhez igazítására lenne szükség.
59
Egy korábbi kérdés kapcsán is felmerült, hogy fontos lenne a kapcsolattartást egy idegen nyelvet beszélő, kompetens személyre bízni. Öt válaszadó önkormányzat ezt látta megoldásnak:
„Meg kell erősítenünk a belső humán erőforrást. Fontos, hogy legyen egy személy, akinek feladatkörébe tartozik a testvérvárosi kapcsolatok ápolása, intézése.”
Teljes
munkaidőben,
önálló
munkakörben
testvérvárosi
referens
foglalkoztatása
az
önkormányzatnál.
„A problémára az lenne a megoldás, ha egy emberre kevesebb feladat hárulna, így többet tudna foglalkozni érdemben ilyen jellegű feladatokkal is, kevés a kapacitásunk.”
„Az önkormányzatunk személyi forrásainak bővítésével.”
„Szervezeten belüli munkaerő-fejlesztéssel.”
A megoldások sorát azok az ötletek zárták, amelyek a lakosság intenzívebb bevonását (3 említés: gyakoribb találkozók, több és színesebb programok szervezése, nyelvi táborok rendezése) és a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősítését (2 említés) célozták. A válaszadó településeknél egy esetben a testvértelepülésre történő eljutás jelenti a problémát, s a közlekedés megoldását tartanák elengedhetetlennek. A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák A horvát válaszadók közül tízen semmilyen problémát nem adtak meg, ami jó aránynak számít. A legtöbben a pénzügyi forrásokat hiányolták (13 említés), de gondot okoztak a nyelvi problémák is (11 említés) Egyetlen válaszadó utalt a szervezeti felépítésben található különbségekre, hat megkérdezett pedig a helyi lakosok bevonásának nehézségeiről számolt be. Az egyéb opciónál a horvát válaszadók nem kifejezetten problémákat azonosítottak, inkább az ideális együttműködésről szóló gondolataikat osztották meg velem, mint a több közös projekt indítása (6 említés), a magyar nyelv (egy esetben ingyenes) tanulása (2 említés), s még elszántabb akarat a közös munkára. Volt olyan megkérdezett, amely a gazdasági válságot találta problémának, míg egy másik a gazdaságfejlesztési témájú találkozókat hiányolta. Három válaszadó pedig az alábbi válaszokat adta: „konkrétabb és hasznosabb együttműködésre lenne szükség a kollégák bevonásával”, „az információáramlás nehézségei”, „közös tevékenységekre, ezáltal szorosabb kapcsolatokra van szükség”.
60
Jövőbeli együttműködésre vonatkozó tervek Az utolsó kérdésem a testvértelepüléssel kapcsolatos konkrét tervekre vonatkozott. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül csak 14 nem tudott konkrét tervekről beszámolni. A tervek túlnyomó része (28 említés) közös rendezvényekre vonatkozott, amelyek nagyon széles skálán mozogtak: közös határnyitás Horvátország majdani schengeni övezetbe lépése alkalmából, közös nyári táborok, közös kulturális és sport rendezvények. A nagykanizsai válaszadó arról számolt be, hogy a két település kerékpáros turizmusát kívánják összehangolni, s ennek keretében közös versenyeket és rendezvényeket fognak szervezni. Szintén nagy arányban (12 említés) vonatkoztak a tervek a közös pályázatokra. A lehetőségek minél jobb kihasználása, a további sikeres együttműködés, a pályázati tevékenység új területekre (pl. mezőgazdaság) való kiterjesztése egyaránt szerepelt a válaszok között. Egy válaszadó így fogalmazta meg a céljaikat: „további sikeres pályázatok, ezúton a közös lehetőségek kiaknázása, eközben folyamatos igazodás az aktuális jogi, pénzügyi, vidékfejlesztési, határ menti lehetőségekhez.” Siklós képviselője szívesen vállalná az EU-s pályázati sikerek tapasztalatainak jó gyakorlatként való átadását is. A gazdaságfejlesztés és a turisztikai együttműködés is szerepel a tervek (8 említés) között. Volt, aki a válaszát általánosságban fogalmazta meg („egymás turizmusának fellendítése”), s voltak, akik konkrét terveiket osztották meg: „Horvát Színház felújítása Pécsett”, határátkelő építése, turisztikai kiállításon való közös megjelenés. A mezőgazdaság fejlesztését három válaszadó tartotta fontosnak a jövőben, a terveik között szerepel a mezőgazdasági vállalkozók tapasztalatcseréjének, illetve szakmai találkozóknak a megszervezése, valamint a mezőgazdasági termékek népszerűsítése és kereskedelme. A cserediák programok erősítését két megkérdezett emelte ki, egyikük konkrét terveket fogalmazott meg ennek kapcsán: a vendéglátóipari szakközépiskolák testvérintézményeivel erősítenék a kapcsolatot, valamint szakmai gyakorlati csereprogramokat alakítanának ki. A kapcsolatok további elmélyítéséhez kell azonban nyelvtudás is, két megkérdezett arról számolt be, hogy nyelvi kurzusokat szeretnének indítani a jövőben, egyikük így írta le a tervet: „fiatalok nyelvi oktatása ’tükör’ projekt alapon”. A horvát válaszadók is több tervüket megosztották velem: újabb közös pályázati projektek indítása (13 említés) (pl.: oktatási és turisztikai területeken, ifjúsági projektek, az infrastruktúra javítása céljából), további kulturális együttműködés (5 említés), a gazdasági együttműködés fejlesztése (5 említés), rendezvények szervezése (2 említés), illetve olyan szervezetek bevonása az együttműködésbe, amelyek eddig ebből kimaradtak. Egy önkormányzat részéről pedig felmerült az üdülőhelyek létrehozásában és finanszírozásában való együttműködés megteremtése is, mint jövőbeli lehetőség.
61
Volt olyan megkérdezett, aki a tapasztalatcsere élénkítését javasolta a helyi közösség érdekében, különös tekintettel az iskolások „cseréjére”. Egy válaszadó pedig a kapcsolatokat már az óvodai nevelésre is kiterjesztené. A közlekedés fejlesztése szintén szerepel a horvát önkormányzatok tervei között, ennek kapcsán az alábbi konkrét elképzeléseket fogalmazták meg:
kompközlekedés megteremtése a Dráván,
gyorsforgalmi út építése a testvértelepülés irányába,
vasútvonal rekonstrukciója a testvértelepülés irányába.
Ehhez kapcsolódva fontos az egyik megkérdezett véleménye, amely a mielőbbi szabad határátlépés (Horvátország Schengeni-övezetbe való belépése) megteremtésére vonatkozott. A kérdőívek elemzését szeretném egy pozitív gondolattal zárni, amely az egyik horvát válaszadótól származik: „A sikeres együttműködés közös érdekünk, s természetesen folytatjuk a megkezdett munkát a városaink érdekében. Fontosnak tartjuk az üzletemberek, a kulturális intézmények, de az egész lakosság bevonását is. A testvérvárosi kapcsolatunk nagyban hozzájárul nyitottságunkhoz és az egész közösségünk fejlesztéséhez, s elősegíti településünk külföldön történő megismertetését is.”
6.2. Összefüggés vizsgálatok A kereszttábla-elemzés „két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Az elemzés elvégzésével arra keressük a választ, hogy két nominális vagy ordinális változó kapcsolatban áll-e egymással.” (Sajtos-Mitev, 2007, p. 137.) Kereszttábla elemzést végeztem annak a vizsgálatára, hogy a kutatási modellben megnevezett hét tényező összefügg-e, s ha igen, milyen mértékben a testvértelepülési kapcsolatok sikerességével. Szerettem volna mindkét ország vonatkozásában elvégezni az elemzést, ám mivel ehhez legalább 50-50 elemszámú mintára lett volna szükség, ezért csak a magyar településektől kapott adatokkal tudtam elvégezni ezt a számítást. Ennek során a 4., 13., 24., 26., 29., 30., 31. kérdésekre adott válaszokat tekintettem függő változónak, s ezek kapcsolatát vizsgáltam a 35. kérdésben szereplő egyik szemponttal, a független változónak tekintett együttműködés sikerességével.
62
A kutatás során a változók közötti összefüggést vizsgáltam, a választ erre a Pearson-féle khi2 (Chi square tests) érték adja meg. Ez a statisztika a két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri. A szignifikáns eredmény eléréséhez a mutató értékének a választott p˂0,05 küszöb szignifikanciaszint alatt kell lennie. Fontos azonban rögzítenünk, hogy „a Khi-négyzet statisztika egyik fő jellemzője, hogy érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a Khi-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, azaz ugyanolyan eloszlásoknál előfordulhat az a jelenség, hogy két változó alacsony mintaelemszámnál nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszám esetén már igen.” (Sajtos-Mitev, 2007, p. 141.) Mivel a mintám (90 válaszadó) relatíve kis elemszámúnak tekinthető, ezért akkor is fogok következtetéseket levonni, ha a tesztstatisztika alapján nincs szignifikáns összefüggés a változók között. „Amennyiben nincs, akkor is elemezhetjük a kereszttáblát, de a megállapításainkhoz hozzá kell tennünk, hogy az eredmény nem bizonyult szignifikánsnak.” (Sajtos-Mitev, 2007, p. 156.) Először a horvát kisebbségi önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége közötti összefüggést vizsgáltam.
63
13. táblázat: A horvát kisebbségi önkormányzat működésének és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla sikeresség
Count
Total
1
2
3
4
5
1
2
10
20
20
53
1,9%
3,8%
18,9%
37,7%
37,7%
100,0%
20,0%
50,0%
52,6%
62,5%
66,7%
58,9%
4
2
9
12
10
37
10,8%
5,4%
24,3%
32,4%
27,0%
100,0%
80,0%
50,0%
47,4%
37,5%
33,3%
41,1%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% within Működik az Ön által igen
képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat?
Működik az Ön által képviselt
% within sikeresség
önkormányzat területén Horvát
Count
Kisebbségi Önkormányzat?
% within Működik az Ön által nem
képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? % within sikeresség Count % within Működik az Ön által
Total
képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? % within sikeresség
Forrás: saját kutatás
64
A szignifikanciaszint (0,345) a választott küszöb felett van, ám mégis érdemes megvizsgálnunk a kereszttáblát, hiszen az nagyon érdekes összefüggéseket mutat. Annak az 53 önkormányzatnak az esetében, ahol működik horvát kisebbségi önkormányzat, mindössze 5,7% (3 válaszadó) értékelte 1-re (1,9%) vagy 2re (3,8%) a testvértelepülési kapcsolatok sikerét. Ezzel szemben 20-20 megkérdezett (37,7%-37,7%) 4-es vagy 5-ös értéket társított a sikeresség fogalmához. Azt is láthatjuk, hogy a „jó” értékelést adó önkormányzatok közül 20-nak volt, míg 12-nek nem volt kisebbségi önkormányzata. Még jobban látható a különbség az együttműködést kiválónak tartó önkormányzatok esetében: a 30 így vélekedő válaszadó közül 20 beszámolt Horvát Kisebbségi Önkormányzatról. Emiatt úgy vélem, hogy – ha statisztikailag nem is szignifikáns módon -, de van összefüggés a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége között. A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének összefüggése volt a következő vizsgálat témája.
65
14. táblázat: A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés
Count
Total
1
2
3
4
5
4
2
6
15
9
36
11,1%
5,6%
16,7%
41,7%
25,0%
100,0%
80,0%
50,0%
31,6%
46,9%
30,0%
40,0%
1
1
12
7
11
32
3,1%
3,1%
37,5%
21,9%
34,4%
100,0%
20,0%
25,0%
63,2%
21,9%
36,7%
35,6%
% within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven 0-19%
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban?
A lakosságnak általában mekkora
% within Mennyire sikeres az
része vesz részt intenzíven a
együttműködés
helyben sorra kerülő, testvérvárosi
Count
részvétellel zajló programokban?
% within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven 20-39%
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés
66
Count
0
1
1
7
6
15
0,0%
6,7%
6,7%
46,7%
40,0%
100,0%
0,0%
25,0%
5,3%
21,9%
20,0%
16,7%
0
0
0
3
3
6
0,0%
0,0%
0,0%
50,0%
50,0%
100,0%
0,0%
0,0%
0,0%
9,4%
10,0%
6,7%
0
0
0
0
1
1
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
100,0%
100,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
3,3%
1,1%
% within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven 40-59%
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven
60-79%
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven
80-100%
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés
67
Count
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% within A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven Total
a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? % within Mennyire sikeres az együttműködés
Forrás: saját kutatás Ebben az esetben sem beszélhetünk szignifikáns kapcsolatról, mert a szignifikanciaszint (0,341) itt is meghaladja a választott szintet. Ismét érdemes azonban a fenti táblázat százalékos értékeit tanulmányoznunk, hiszen ezek ismét használható összefüggésekre mutatnak rá. Azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 40%-a részt vesz a testvértelepülési programokon, az együttműködés megítélése csak 1-1 esetben volt elégséges vagy közepes, míg a többi (19) válaszadó jónak (7 említés) vagy kiválónak (10 említés) tartotta az együttműködést. A kapcsolatok sikerességét elégtelennek vagy elégségesnek tartó 9 válaszadó közül 6 esetében a lakosságnak kevesebb, mint 20%-a vesz részt a programokon, itt tehát csekély mértékű a lakosság bevonása. Emiatt úgy vélem, hogy – ha statisztikailag nem is szignifikáns módon-, de kimondható, hogy van összefüggés a fenti két tényező között. A következő kereszttábla elemzésben azt vizsgáltam, hogy összefügg-e a testvértelepülési kapcsolatok sikere azzal, hogy van-e az önkormányzatnál ennek a területnek egyszemélyi felelőse.
68
15. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatokért felelős önkormányzati munkatárs és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés
Count
Total
1
2
3
4
5
2
1
7
18
16
44
4,5%
2,3%
15,9%
40,9%
36,4%
100,0%
40,0%
25,0%
36,8%
56,2%
53,3%
48,9%
3
3
12
14
14
46
6,5%
6,5%
26,1%
30,4%
30,4%
100,0%
60,0%
75,0%
63,2%
43,8%
46,7%
51,1%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
% within 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan igen
személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik?
24. Dolgozik az Ön által képviselt
% within Mennyire sikeres az
önkormányzatnál olyan személy,
együttműködés
akinek a testvértelepülési
Count
kapcsolatok ápolása is a
% within 24. Dolgozik az Ön által
munkakörébe tartozik?
képviselt önkormányzatnál olyan nem
személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within 24. Dolgozik az Ön által
Total
képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik?
69
% within Mennyire sikeres az együttműködés
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Forrás: saját kutatás A kapott eredmények ezúttal sem reprezentatívak, hiszen a szignifikanciaszint (0,54) a választott küszöb felett van. A sikerességgel kapcsolatos kérdésnél elégtelen és elégséges osztályzatot adó 9 önkormányzat közül háromnál van, míg hatnál nincs a területnek egyszemélyes felelőse, ám a közepes vagy annál jobb véleménnyel rendelkező válaszadók esetében nagyon kiegyenlítettek a vélemények. Emiatt megállapíthatjuk, hogy ez a két változó független egymástól. Felhívnám azonban arra a figyelmet, hogy habár 44 önkormányzatnál van, 46-nál pedig nincs testvértelepülési kapcsolatokért felelős munkatárs a megkérdezett önkormányzatoknál, a kapcsolatokat jónak vagy kiválónak ítélő önkormányzatok esetében többen voltak azok, amelyeknél van ilyen pozíció. A következő vizsgálati kérdés arra vonatkozik, milyen összefüggés van a két testvértelepülés együttműködésének gyakorisága és a sikerességük között.
70
16. táblázat: Khi-négyzet próba a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Chi-Square Tests Value
df
Asymp. Sig. (2sided)
Pearson Chi-Square
56,772
a
20
,000
Likelihood Ratio
49,106
20
,000
Linear-by-Linear Association
26,412
1
,000
N of Valid Cases
90
Forrás: saját kutatás Ezúttal a szignifikancia szint (0,000) a választott küszöb (0,05) alatti értéket vesz fel, így az eredmények mindenképpen szignifikánsak. A változók közötti kapcsolat erősségét a szimmetrikus mutatók (esetünkben a Cramer V) adják meg. A Cramer V sok kutató szerint a „legmegbízhatóbb” mutató. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 143.) A kapcsolaterősséget vizsgáló szimmetrikus együttható értéke 0 és 1 között mozog, ahol 0 a kapcsolat hiányát, míg az 1 a szignifikánsan erős kapcsolatot jelenti. 17. táblázat: Phi, Cramer-féle V és kontingencia-együttható a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Symmetric Measures Value
Approx. Sig.
Phi
,794
,000
Cramer's V
,397
,000
Nominal by Nominal N of Valid Cases
90
Forrás: saját kutatás Az együttműködés gyakorisága és a sikeresség esetében a Cramer V értéke a két változó között 0,000ás szignifikanciaszint mellett 0,397 lett, azaz egy közepes kapcsolat figyelhető meg a két tényező között. Ez azt jelenti, hogy a gyakoribb együttműködés szignifikánsan növeli a kapcsolat sikerességét a válaszadók véleménye szerint. Az ehhez az elemzéshez tartozó kereszttábla százalékosan szemlélteti az eredményeket.
71
18. táblázat: A testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés
Count évente több mint kétszer
Total
1
2
3
4
5
0
0
4
16
19
39
0,0%
0,0%
10,3%
41,0%
48,7%
100,0%
0,0%
0,0%
21,1%
50,0%
63,3%
43,3%
2
0
9
11
6
28
7,1%
0,0%
32,1%
39,3%
21,4%
100,0%
40,0%
0,0%
47,4%
34,4%
20,0%
31,1%
0
3
2
5
5
15
0,0%
20,0%
13,3%
33,3%
33,3%
100,0%
0,0%
75,0%
10,5%
15,6%
16,7%
16,7%
1
0
2
0
0
3
33,3%
0,0%
66,7%
0,0%
0,0%
100,0%
20,0%
0,0%
10,5%
0,0%
0,0%
3,3%
% within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within Milyen az együttműködés
évente
gyakorisága a horvát
kétszer
testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az
Milyen az együttműködés
együttműködés
gyakorisága a horvát
Count
testvértelepüléssel?
% within Milyen az együttműködés évente
gyakorisága a horvát
egyszer
testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count
kétévente egyszer
% within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés
72
Count háromévente egyszer
gyakorisága a horvát
Count
ban
1
0
0
1
0,0%
0,0%
100,0%
0,0%
0,0%
100,0%
0,0%
0,0%
5,3%
0,0%
0,0%
1,1%
2
1
1
0
0
4
50,0%
25,0%
25,0%
0,0%
0,0%
100,0%
40,0%
25,0%
5,3%
0,0%
0,0%
4,4%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
testvértelepüléssel?
együttműködés
ritkáb-
0
% within Milyen az együttműködés
% within Mennyire sikeres az
ennél is
0
% within Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within Milyen az együttműködés
Total
gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? % within Mennyire sikeres az együttműködés
Forrás: saját kutatás Az évente legalább kétszer találkozó 39 település közül 19 nagyon elégedett, 16 pedig elégedett a kapcsolatok sikerével. Az évente egyszer találkozó 28 településből 11 jónak, illetve 6 nagyon jónak ítélte az együttműködést. A háromévente egyszer, vagy ennél is ritkábban együttműködő települések esetében egyik válaszadó sem tartotta sikeresnek a közös tevékenységeket. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben minden százalékos eredmény is arra mutat, hogy a két tényező szignifikánsan közepes erősségű kapcsolatban áll egymással.
73
19. táblázat: A testvértelepülések gazdasági együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés
Count % within gazdasági együttműködés igen
a két testvértelepülés között % within Mennyire sikeres az
gazdasági együttműködés a két
együttműködés
testvértelepülés között
Count % within gazdasági együttműködés nem
a két testvértelepülés között % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within gazdasági együttműködés
Total
a két testvértelepülés között % within Mennyire sikeres az együttműködés
Total
1
2
3
4
5
2
1
10
10
16
39
5,1%
2,6%
25,6%
25,6%
41,0%
100,0%
40,0%
25,0%
52,6%
31,2%
53,3%
43,3%
3
3
9
22
14
51
5,9%
5,9%
17,6%
43,1%
27,5%
100,0%
60,0%
75,0%
47,4%
68,8%
46,7%
56,7%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Forrás: saját kutatás Ennél a vizsgálatnál 0,359 szignifikanciaszintet kaptam, ami azt jelenti, hogy a kapott eredmény nem szignifikáns. Az eredmények meglehetősen kiegyenlítettek, azaz nem találtam különbséget a gazdasági együttműködést folytató és nem folytató önkormányzatok között a sikeresség megítélésében. Azt feltételeztem a kutatási modellben, hogy a sikeres közös pályázatok szignifikáns összefüggésben vannak a testvértelepülési kapcsolatok megítélésében. A szignifikanciaszint ennél a vizsgálatnál 0,327, azaz az összefüggés biztosan nem szignifikáns, ám érdemes megnéznünk az alábbi százalékos eredményeket.
74
20. táblázat: A testvértelepülések pályázati együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Mennyire sikeres az együttműködés
Count
Total
1
2
3
4
5
1
0
3
12
9
25
4,0%
0,0%
12,0%
48,0%
36,0%
100,0%
20,0%
0,0%
15,8%
37,5%
30,0%
27,8%
4
4
16
20
21
65
6,2%
6,2%
24,6%
30,8%
32,3%
100,0%
80,0%
100,0%
84,2%
62,5%
70,0%
72,2%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
% within Voltak közös határon igen
átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? % within Mennyire sikeres az
Voltak közös határon átnyúló
együttműködés
sikeres pályázataik a horvát
Count
testvérvárossal?
% within Voltak közös határon nem
átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within Voltak közös határon
Total
átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? % within Mennyire sikeres az együttműködés
Forrás: saját kutatás A táblázatból ugyan leolvasható, hogy az elégtelen (1) és elégséges (2) „érdemjegyeket” adó 9 településközül egyetlen olyan volt, amelyik sikerrel pályázott a horvát testvértelepülésével közösen, ám az együttműködést ennél jobbra értékelő önkormányzatok esetében nincs eltérés, emiatt ezt a tényezőt is el kell vetnünk. 75
A kereszttábla elemzést a testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatára vonatkozóan is elvégeztem, hiszen abból indultam ki, hogy a hosszabb ideje tartó együttműködéseket sikeresebbnek tartják a benne résztvevők. A kezdeti időpontokból négy kategóriát képeztem a szakirodalmi áttekintésben megfogalmazott gondolatoknak megfelelően. 21. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Kapcsolat hossza * Mennyire sikeres az együttműködés Crosstabulation Mennyire sikeres az együttműködés 1 Count nem tudja
% within Kapcsolat hossza % within Mennyire sikeres az együttműködés Count
Kapcsolat hossza
1990
% within Kapcsolat hossza
előtt
% within Mennyire sikeres az együttműködés Count
1990-
% within Kapcsolat hossza
1999
% within Mennyire sikeres az együttműködés
2
3
Total
4
5
0
1
1
1
0
3
0,0%
33,3%
33,3%
33,3%
0,0%
100,0%
0,0%
25,0%
5,3%
3,1%
0,0%
3,3%
0
0
0
0
3
3
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
100,0%
100,0%
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
10,0%
3,3%
2
1
7
12
8
30
6,7%
3,3%
23,3%
40,0%
26,7%
100,0%
40,0%
25,0%
36,8%
37,5%
26,7%
33,3%
76
Count 20002006
% within Kapcsolat hossza % within Mennyire sikeres az együttműködés
3
1
7
13
10
34
8,8%
2,9%
20,6%
38,2%
29,4%
100,0%
60,0%
25,0%
36,8%
40,6%
33,3%
37,8%
0
1
4
6
9
20
0,0%
5,0%
20,0%
30,0%
45,0%
100,0%
0,0%
25,0%
21,1%
18,8%
30,0%
22,2%
5
4
19
32
30
90
5,6%
4,4%
21,1%
35,6%
33,3%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Count 2007 óta
% within Kapcsolat hossza % within Mennyire sikeres az együttműködés Count % within Kapcsolat hossza
Total
% within Mennyire sikeres az együttműködés
Forrás: saját kutatás A Khi-négyzet próba eredménye 0,386 lett, azaz az eredmény nem lesz szignifikáns. Az eredményeket százalékosan leíró kereszttábla meglehetősen egyenletes
eloszlást
mutatott,
így
az
első
hipotézis
erre
vonatkozó
részét
is
el
kell
vetnem.
77
6.3. Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának hossza. H2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. Az első hipotézis igazolására összefüggés vizsgálatokat, mégpedig kereszttábla elemzést végezte m. A kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy egyetlen tényező esetén lett szignifikáns a kapott eredmény, a kapcsolatok gyakorisága és sikeressége között közepes erősségű összefüggés (Cramer V: 0,397) van. A lakosság részvétele és a kisebbségi önkormányzat működése esetén igazoltam a feltevést, habár a kapott eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. Úgy gondolom azonban, hogy ez a kis elemszám következménye. A kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a közös pályázatok létezése, a kapcsolatok fennállásának hossza és a gazdasági együttműködések megvalósulása esetében nem igazolódott a feltevésem. A testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tézisem tehát a következő: T1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése. A második hipotézisemet a kérdőív egyik kérdésében teszteltem, hiszen rákérdeztem arra, hogy milyen problémák merültek fel a horvát, illetve a magyar testvértelepülés esetében. A magyar és a horvát válaszadók is a pénzügyi források hiányát tartották a legnagyobb gondnak, 40 magyar és 13 horvát megkérdezett is így vélekedett. Ennek alapján a hipotézisemet elfogadtam: T2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya.
78
Ezen eredmények függvényében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének modellje a következő ábrán látható. 15. ábra: Az eredményeket bemutató kutatási modell
Találkozások gyakorisága Lakosság részvételének aránya
Kisebbségi önkormányzat működése Testvértelepülési kapcsolatok sikere
Forrás: saját kutatás
6.4. Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek A kutatási munkámban nemcsak egy helyzetfelmérésre törekedem, hanem arra is, hogy általános érvénnyel határozzam meg a sikeres együttműködés kritériumait, azaz egy más földrajzi területeken is érvényes modellt dolgozzak ki. A horvát-magyar relációra vonatkozó kutatást a jövőben első lépésben szeretném kiterjeszteni a más országok önkormányzataival kiépített testvértelepülési kapcsolatokra is. Távolabbi tervem, hogy a vizsgálatot kiterjesszem az érintett lakosságra is, ők hogyan élik meg ezen kapcsolatokat. Az így kapott eredményeket hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálom és konferenciák keretében is informálom majd a szakmai közvéleményt. Fontosnak tartom továbbá az eredmények minden érdeklődő számára
való
eljuttatását
és
a
téma
népszerűsítését,
ezért
vállaltam
egy
olyan
honlap
(www.testvertelepules.hu) létrehozását és legalább három éven keresztül történő működtetését, amely a testvértelepülési kapcsolatok témakörében tesz közzé aktuális tudományos eredményeket és híreket. Természetesen tervezem a kutatási jelentésem minden horvát testvértelepüléssel rendelkező magyar polgármesteri hivatalba, valamint érintett állami intézménybe való eljuttatását is a javaslatok minél szélesebb körű alkalmazása érdekében. 79
"A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep." (Márai Sándor)
7. Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Az empirikus kutatásomat egy adatbázis elkészítésével kezdtem, azaz aktualizáltam a TÖOSZ-tól kapott adatokat. A munkám során több gond is felmerült: nem volt például egyértelmű, hogy ki mit tekint testvértelepülésnek. Számos önkormányzat olyan településeket is megadott, amelyekkel gyakran találkoznak, ám egyezményt nem írtak alá eddig, azaz elméletileg „csak” partnertelepülésnek lennének tekinthetők. Javaslom, hogy ezek a kapcsolatok intézményesülésre kerüljenek, már csak a testvértelepülési pályázatokon való részvétel lehetősége miatt is szükség lenne erre. Számos önkormányzat honlapján nem kerültek feltüntetésre a testvértelepülések, ekkor néhány esetben a Wikipédia oldalán találtam rá az információra, ám több esetben ott sem volt semmi információ erről. Azt javaslom, hogy az érintett önkormányzatok a honlapjukon egy külön menüpontban adják meg a testvértelepülések nevét, elegáns megoldás, ha ez angolul is megvalósul, illetve egy link is vezet a partnerek oldalára. Remek példának tartom Kaposvár megoldását, amely egy projektnek köszönhetően külön honlapot is létrehozott ezeknek a kapcsolatoknak: http://twinning.kaposvar.hu/testvervarosok.index.php. A megoldás azért is tetszetős, mert képeket is tartalmaz, így megvalósul a „twinning” egyik célja, mégpedig a lakosság érdeklődésének felkeltése, s a turizmus elősegítése. Természetesen nincs mindenkinek lehetősége külső pénzügyi támogatás nélkül egy komplex honlap elkészítésére, ám a nevek és linkek feltüntetése minimális elvárásnak tekinthető. Fontosnak tartom továbbá, hogy egy szervezet folyamatosan nyilvántartsa ezeket a megállapodásokat, erre véleményem szerint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége lenne a legalkalmasabb. Ezen a módon célzottabban tudná tájékoztatni az önkormányzatokat az ezzel a témával kapcsolatos rendezvényekről és a pályázati lehetőségekről. Ha rendelkezésre állna egy folyamatosan bővülő adatbázis, akkor a rendezvények szervezése is egyszerűsödne, fel lehetne mérni már előzetesen a tartalomra és részvételre vonatkozó igényeket.
80
A testvértelepülési kapcsolatok menedzselése folyamatos munka, s nem csak a protokolláris események szervezésére korlátozódik. A kutatásomból kiderült, hogy 66 önkormányzat esetében nincs delegálva ez a feladat, a többi önkormányzatnál pedig többnyire egy referenst bíztak meg ezzel a munkával. Ez jó megoldásnak is tűnik, a legfontosabb, hogy legyen egy igazi gazdája ennek a területnek. Főként a kisebb önkormányzatok választották azt a kézenfekvő megoldást, hogy a Horvát Kisebbségi Önkormányzat egyik helybeli tisztségviselőjét kérték fel. Ezzel a kapcsolattartás legnagyobbnak tekintett problémája is elhárult, amely nem más, mint a nyelvi akadályok megléte. Az ideális személy tehát nem feltétlenül az önkormányzatnál dolgozik, ám rendelkezik a megfelelő nyelvtudással és kommunikációs képességekkel, jó szervező és képes a lakosságot is megmozgató programok kitalálására és lebonyolítására. S mivel a kutatás eredménye szerint nagyon ritka, hogy önkormányzatok külső pályázatíró cégeket bíznak meg, ezért a jelöltnek a pályázatok terén is otthonosan kell mozognia. A testvértelepülési kapcsolatok szélesítésének és intenzívebbé tételének akadályai között felmerültek a pénzügyi problémák is. A megkérdezett önkormányzatoknak körülbelül a fele (39 magyar és 17 horvát település) nem vesz igénybe külső forrást ezen kapcsolatok finanszírozásához. Nekik
érdemes
lenne
pályázatokban
gondolkozniuk,
megszerezni
az
ezekhez
szükséges
kompetenciákat. Jelenleg létezik egy Európai Uniós pályázati lehetőség (Európa a polgárokért program) ezen kapcsolatok ápolására, amelynek mindenképpen pozitívuma, hogy más pályázatokhoz képest egyszerűbb a megírása és az elszámolása. Hátránya viszont, hogy csak rendezvényekre fordítható, nem finanszírozható belőle bér vagy eszközök beszerzése. A kvantitatív kutatás egyik érdekes eredménye volt, hogy 34 magyar és 17 horvát önkormányzat rendelkezik külön testvértelepülési kapcsolatokra szánt pénzügyi alappal, azaz sokan nem is szerepeltetik külön költségvetési soron az erre szánt összegeket. Úgy vélem, ezt a gyakorlatot mindenképpen javítani kell, mert ezzel tervezhetőbbé, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé válik a tevékenységek pénzügyi háttere. A kérdőíves kutatásból kiderült továbbá, hogy a térségben számos kulturális, sport és oktatási együttműködés létezik, ezek jelentik a kapcsolatok magvát. Rendkívül fontosnak tartom a kulturális rendezvényeket, a művészek, együttesek egymás országában való fellépését, a képzőművészek „cseréjét”, hiszen ezek szerves részévé váltak a közösségi életnek. Semmiképpen nem szabad azonban megállni ezen a szinten: erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat is, itt elsősorban a turisztikai együttműködésekre és a beruházások elősegítésére (eddig 3 valósult meg a vizsgált területen a testvértelepülési kapcsolatoknak köszönhetően) gondolok. Örvendetes, hogy van olyan terület, ahol már elindult ez a folyamat, ez pedig a helyi termelők egymás piacain való bemutatkozása, a válaszadó települések közel felében (40 magyar és 9 horvát településen) erre már sor is került.
81
Utolsó gondolatként arra szeretnék kitérni, ami a téma kutatásának irányába fordította korábban a figyelmemet, ez pedig a lakosság esetenként nem megfelelő intenzitású részvétele a kapcsolatokban. A kutatás megmutatta, hogy a magyar önkormányzatoknak a 49 %-a, míg a horvát önkormányzatoknak csupán 27 %-a (44 magyar és 8 horvát) tartotta a lakosait a testvértelepülési programok célcsoportjának, ahol pedig szeretnék őket bevonni, sem mindig sikerül. A válaszadók több esetben szolgáltak erre jó receptekkel: ’tükör’ nyelvtanfolyamok indítása felnőtteknek és külön gyerekeknek a kommunikáció segítése céljából, egymás elszállásolása közös programok esetén, a lakosság bevonása ezen programok összeállításába és lebonyolításába. Csak úgy beszélhetünk sikerről, ha a kapcsolat nem marad protokolláris szinten, hanem a lakosság is részt vesz benne intenzíven. Az mindenképpen biztató, hogy csupán 14 magyar és 5 horvát megkérdezett település nem rendelkezett tervekkel a jövőre vonatkozóan, ez az adat remélhetőleg azt mutatja, hogy tovább erősödik majd a horvát-magyar testvértelepülések közötti együttműködés.
82
8. Összegzés Kutatásom helyszíneként olyan partner intézményt kerestem, amely az empirikus kutatásra kijelölt területen található, így a téma iránti elkötelezettsége garantált. A Development of Student Trainee Exchange Program Methodology for the Hungarian - Croatian Cross Border Region elnevezésű, a MagyarországHorvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósult projektben rendkívül hatékonyan és gördülékenyen dolgoztam együtt azzal a horvát felsőoktatási intézménnyel (Križevci College of Agriculture), amelytől a fogadólevelet kértem. A közös kutatás és publikáció készítésének ötletét nagyon lelkesen fogadta az intézmény munkatársa, Dr. Kristina Svržnjak, akitől azonnal megkaptam a fogadólevelet. Erre immár másodszor került sor, hiszen a határmenti térségben már közös kutatás keretében vizsgáltuk a testvértelepülési kapcsolatokat. A kutatómunkába a két intézmény volt és jelenlegi hallgatóit is bevontuk, ezzel is előmozdítva a tehetséggondozást, amely intézményeink egyik alappillére. A magyar hallgatók közül Spollár Evelin és Szekér Beatrix (Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz), horvát részről Manuela Kos, Katarina Krenos és Ivan Premec (Križevci College of Agriculture) segítették a kutatásomat. Nekik ezúton is nagyon szépen köszönöm a munkájukat. Az ösztöndíjas időszak alatt a magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok helyzetét mértem fel a két ország teljes területén, s tettem konkrét ajánlásokat az egyes együttműködési területek fejlesztésére. Az első időszakban a rendelkezésre álló magyar és horvát szakirodalmat tanulmányoztam át a testvértelepülési együttműködések története, illetve ezek Európai Unióban való intenzitása kapcsán. Külön kitértem az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjára, amely testvértelepülési találkozókat támogat egy pályázat keretében. A magyar és a horvát helyzetet is kutattam a testvértelepülések kapcsán. A magyar oldalon bemutattam a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenységét is. Ezt követően kezdtem el az empirikus kutatásomat, amelynek az volt a célja, hogy egy kvalitatív és egy kvantitatív kutatás segítségével megvizsgáljam a magyar-horvát viszonylatban a testvértelepülési együttműködéseket generáló tényezőket, áttekintsem a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A tervezett interjúra azonban sajnos nem kerülhetett sor, mert a felkeresett interjúpartner elzárkózott a beszélgetés elől. A kutatási témám tárgyát képező önkormányzatokat egy kérdőíves kutatás keretében vizsgáltam. A munkám során ezúttal a két ország teljes területén kialakult települési és megyei önkormányzati együttműködéseket vizsgáltam. Összesen 100-100 magyar és horvát önkormányzatot kérdeztem meg, a válaszok visszaérkezését és az adattisztítást követően végül 90 magyar és 30 horvát válaszadó tapasztalataira építettem. 83
A kérdőívben fontosnak tartottam felmérni az érintett települések által kialakított testvérkapcsolatok számát, irányát, valamint ezen kooperációk kezdetének évét és jelenlegi intenzitásukat. A kutatásom során arra is kitértem, hogy a magyar-horvát testvértelepülési együttműködésben mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság milyen mértékben vesz részt ebben az együttműködésben. Feltérképeztem többek között azt is, hogy a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez honnan biztosítják az önkormányzatok a pénzügyi forrást, illetve mekkora ennek nagysága. Ennek kapcsán pedig elengedhetetlen volt, hogy a válaszadók közös pályázati tevékenységét is felmérjem, hiszen a támogatások kulcsszerepet tölthetnek be az együttműködések finanszírozásban. Elemzésemben kitértem mindkét ország tekintetében a testvértelepülési együttműködések során esetlegesen felmerülő problémák vizsgálatára is. A kérdőíves kutatás alapján vizsgáltam meg a kutatás elején felállított hipotéziseimet és készítettem el a sikerességi modellemet. A kutatási modellemben azt feltételeztem, hogy a testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának hossza. Az összefüggés vizsgálatokban azonban az igazolódott, hogy lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése határozza meg a kapcsolatok sikerét. Alapvetően átláthatóságra, szervezettségre és finanszírozhatóságra kell törekedni a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek érvényesítéséhez. Ennek megfelelően javaslatot tettem arra, hogy a kapcsolatok intézményesülésre kerüljenek, s ezek az érintett önkormányzatok honlapján külön menüpontban is fellelhetőek legyenek. Javaslataimban kitértem továbbá arra is, hogy a már meglévő testvértelepülési kapcsolatokat hogyan kellene folyamatosan aktualizálni egy adatbázisban. Remek ötletnek tartom a két országban váltakozva megszervezésre kerülő, a testvérkapcsolatokra fókuszáló konferencia megszervezését, melyen néhány jó példa bemutatása segítséget nyújtana az önkormányzatoknak. A szervezettséghez elengedhetetlen, hogy mint minden feladatnak, a testvértelepülési kapcsolatok kezelésének is legyen felelőse. Empirikus kutatásom alapján javaslom, hogy az ezzel megbízott tisztviselő megfelelő nyelvtudással, jó szervező és kommunikációs képességekkel rendelkezzen, valamint a pályázatok terén is otthonosan mozogjon. Nem utolsósorban az önkormányzat részéről fontos a projektekben való felkészültség is, hiszen a megfelelő finanszírozáshoz javasolt a témában kiírásra került pályázati lehetőségek felkutatása és kihasználása. Javasoltam továbbá, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összeg külön költségvetési soron legyen szerepeltetve, ezzel ugyanis tervezhetőbbé, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé válik a tevékenységek pénzügyi háttere.
84
A közösségi életnek szerves részét képezik a kulturális rendezvények, ezért is tettem ajánlást a művészek és az együttesek egymás országában való fellépésének szükségességre vonatkozóan. Azonban fontosnak tartottam hangsúlyozni a gazdasági kapcsolatok, így elsősorban a turisztikai együttműködések és a beruházások generálásának jelentőségét is. Ajánlom mérlegelni a válaszadók saját ötleteit is, a kutatás során ugyanis olyan hasznos gondolatok fogalmazódtak meg, mint ’tükör’ nyelvtanfolyamok indítása felnőtteknek és gyerekeknek a kommunikáció segítése céljából, egymás elszállásolása közös programok esetén, valamint a lakosság bevonása a programok összeállításába és lebonyolításába. Javaslataimat abban a szellemben fogalmaztam meg, hogy a kapcsolat ne ragadjon meg egy protokolláris szinten, hanem a lakosság is részt vegyen benne intenzíven. A munkám unikális jellegét jelentőségét az adta, hogy választ adtam arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a modell adja majd az elkészíteni kívánt publikáció(k) és tervezett konferencia előadások alapját. A kutatásomat mindenképpen szeretném t ovább folytatni a jövőben is, mégpedig más szomszédos országok viszonylatában is szeretném tesztelni az elkészült modellemet.
A kutatás végén szeretném
elindítani a habilitációs eljárást, s egy monográfiát is megjelentetni ebben a témában. Végül szeretném megköszönni Dr. Kristina Svržnjak egyetemi adjunktusnak, a Krizseváci Mezőgazdasági Főiskola munkatársának a kutatásban nyújtott segítségét. Rendkívül hálás vagyok, hogy mindig a rendelkezésemre állt, s nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel támogatta a munkámat.
85
9. Irodalomjegyzék 9.1. Monográfiák BAKOTA BORIS – FÁBIÁN ADRIÁN –LJUBANOVIĆ BORIS [2013]: „Határtalan” önkormányzati együttműködés Horvátországban és Magyarországon: Drinóczi Tímea – Novák Barnabás (szerk.) Jog – Régiók – Fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Pécs BALI ISTVÁN-ÜRMÖSSY ILDIKÓ [2004]: Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban. Krónika-4 Bt., Szolnok. DAMJAN MARINA [2009]: Bratimljenje gradova-primjeri dobre prakse iz Hrvarske, Zagreb, Kiadó: Udruga općina u Republici Hrvatskoj ERCEGOVIĆ MARKO-IVANOVIĆ MLADEN [2009]: Bratimljenje gradova i sve što o njemu morate znati, Zagreb, Publisher: Udruga općina u Republici Hrvatskoj GERGÓ ZSUZSANNA [2006]: A transznacionális és mikroregionális hálózatok szerepe és működése. In: Kaiser Tamás: Hidak vagy sorompók? A határon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. HÉRA GÁBOR - LIGETI GYÖRGY [2006] Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása, Osiris Kiadó, Budapest. LELKES GÁBOR [2006]: Határ menti együttműködések. A kisebbségi identitás megőrzésének eszköze. In: Bakó Boglárka-Szoták Szilvia: Magyarlakta kistérségek a Kárpát-medencében. Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. SAJTOS LÁSZLÓ – MITEV ARIEL [2007]: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv, Aliena Kiadó SZÉMAN ZSUZSA-HARSÁNYI LÁSZLÓ [2000]: Szociális kvartett, MTA Szociológiai Kutató Intézet, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest
86
9.2. Folyóiratok GICZI JOHANNA –SIK ENDRE [2004]: A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa - A testvértelepülések. Szociológiai Szemle, 1. szám, pp. 34-54.
9.3. Internetes források A CEMR EURÓPAI TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMÁNAK NYILVÁNTARTÁSA http://www.twinning.org/uploads/assets/news/Number%20of%20twinnings%20in%20Europe%20in% 202010.pdf, Letöltés ideje: 2014. 06. 20. A
MAGYAR-HORVÁT
TESTVÉRVÁROSI
MEGÁLLAPODÁSOK
TÖRTÉNETE,
A
TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATFELVÉTEL TECHNIKAI SZAKASZAI ÉS PROTOKOLLJA http://www.hmep.eu/hu/testverek-vagyunk/72-a-magyar-horvat-testvervarosi-megallapodasoktoertenete-a-testvervarosi-kapcsolatfelvetel-technikai-szakaszai-es-protokollja-.html
Letöltés
ideje:
2014. 07. 10. ENTER OUR UNIVERSE OF TWINNING! http://www.twinning.org/en/page/enter-our-universe-of-twinning#.U4tTI_l_swQ, Letöltés ideje: 2014. 06. 20. EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM (2014–2020) – PROGRAMISMERTETŐ – 2014-TŐL HATÁLYOS VÁLTOZAT https://eacea.ec.europa.eu/sites/eacea-site/files/COMM-2014-00043-00-00-HU-REV-00.pdf
Letöltés
ideje: 2014. 12. 10. EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS RÉGIÓK TANÁCSA http://www.twinning.org/uploads/assets/news/Number%20of%20twinnings%20in%20Europe%20in% 202010.pdf, Letöltés ideje: 2014. 02. 10. EURÓPAI TELEPÜLÉSEK ÉS RÉGIÓK TANÁCSA, TESTVÉRKAPCSOLATI ESKÜ, SZERZŐDÉS http://www.twinning.org/hu/page/testv%C3%A9rkapcsolati-esk%C3%BCszerz%C5%91d%C3%A9s#.U72Zpvl_swQ, Letöltés ideje: 2014. 06. 10. FORRÁSTANÁCSADÓ [2005]: Marián
Miklós:
Testvér-városi
kapcsolatok
építése
Európában.
http://www.forrastanacsado.hu/docs/publikacio-01.pdf Letöltés ideje: 2014. 02. 14. HORVÁT-MAGYAR TESTVÉRVÁROSOK 87
http://horvatudules.hu/hirek/horvat-magyar-testvervarosok/ Letöltés ideje: 2014. 07. 14. INTRODUCING CEMR http://www.ccre.org/en/article/introducing_cemr Letöltés ideje: 2014. 02. 08. MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV, Letöltés ideje: 2014. 06. 22. OUR HISTORY http://www.gosportandroyan.org.uk/history/ Letöltés ideje: 2014. 12. 18. PARTNERKERESÉS http://www.twinning.org/hu/page/%E2%80%9Chogyan-fogjak-hozz%C3%A1%E2%80%9D#.U7Gjf_l_swQ Letöltés ideje: 2014. 06. 20. SISTER CITIES INTERNATIONAL http://www.sister-cities.org/faq Letöltés ideje: 2014. 12. 15. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE [2007]: Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért. A konferencia zárónyilatkozatának teljes magyar fordítása. http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAAAQFV/doc/konferencia-rodosz2007_2007.06.27-15.16.01.doc Letöltés ideje: 2014. 02. 12. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, SZOLGÁLTATÁSAINK http://www.toosz.hu/digitalcity/projects/tooszproject/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=BAAFL PVN&fmn=BAAFLQAT&men=BAAFKZMK, Letöltés ideje: 2014. 06. 10. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, SZÖVETSÉGÜNK http://www.toosz.hu/digitalcity/projects/tooszproject/homepage.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=BAAFK ZOG&fmn=BAAFKZOH&men=BAAFKZKY, Letöltés ideje: 2014. 06. 10. TESTVÉRVÁROSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KONCEPCIÓ 2012-2014 http://www.ferencvaros.hu/doks/oktev_NormativHat/120322_TestvervarosiKoncepcio.pdf
Letöltés
ideje: 2015. 02. 15. THE CONSTITUTION OF THE WORLD ORGANISATION OF UNITED CITIES AND LOCAL GOVERNMENTS http://www.cities-localgovernments.org/uclg/upload/template/templatedocs/Constitution.pdf
Letöltés
ideje: 2014. 06. 02. 88
TWINNING OATH http://www.twinning.org/en/page/twinning-oath#.U9FXCvl_swS Letöltés ideje: 2014. 05. 18.
9.4. Kéziratok A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NEMZETKÖZI-KAPCSOLATI STRATÉGIÁJA [2003]: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. DEMONJA DAMIR - RUŢIĆ PAVLO [2010]: Ruralni turizam u Hrvatskoj, Izdavačka kuća MERDIJANI, Zagreb TUKA ÁGNES [2008]: Az európai identitás problémái és az európai parlament erőfeszítései In. Kákai László (szerk.) Pécsi Politikai Tanulmányok V. pp. 5.-13. TUKA ÁGNES [2011]: Értelmezhető kategória-e a politikai kultúra az Európai Unióban? In. Kákai László (szerk.) Pécsi Politikai Tanulmányok V. p. 6.
9.5. Prezentációk CSÉPÁNYI ZSOLT Kutatásmódszertan, http://media.ektf.hu/levelezo/orai_anyagok/kutmod.pdf Letöltés ideje: 2014. 06. 20. JENEI GÁBOR [2013]: Szlovák-Magyar Önkormányzati Partnerségi Fórumon elhangzott előadás: Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország): eszközök és lehetőségek az önkormányzatok számára a határon átnyúló együttműködések és fejlesztések
terén
Magyarországon,
http://www.lg4cbc.eu/digitalcity/projects/lg4cbc/homepage.jsp?dom=BAAFLXEL&fmn=BAAFLYP L&prt=BAAFLYOZ&men=BAAFLYPF Letöltés ideje: 2014. 06. 22. VELÉNYI RÉKA [2014]: Európa a polgárokért 2014 – 2020, http://prezi.com/hvyie0tdlia3/europa-a-polgarokert-20142020/, Letöltés ideje: 2014. 06. 20.
89
9.6. Magyar nyelvű kutatási kérdőív Tisztelt Válaszadó! A Campus Hungary program keretében készítek egy kutatást, amelynek célja a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok helyzetének felmérése, ezt követően pedig konkrét ajánlások tétele az egyes együttműködési területek fejlesztésére. Az alábbi kérdőívvel az a célom, hogy megismerjem az Ön által képviselt önkormányzat testvértelepülési kapcsolatainak tartalmát, különös tekintettel a horvát testvértelepülés(ek)re vonatkozó kapcsolatra. Kérem, hogy a saját ítélőképességére hivatkozva válaszoljon a kérdésekre. A megadott információkat természetesen bizalmasan kezelem majd, kizárólag összesítve és csak ezen kutatáshoz használom majd fel. A tapasztalatok alapján kb. 15 percet vesz igénybe a kérdések megválaszolása. Tisztelettel kérem Önt, hogy segítse munkámat a kérdőív kitöltésével. Köszönettel és üdvözlettel: Dr. Keller Krisztina egyetemi docens Pannon Egyetem Nagykanizsa Kampusz E-mail:
[email protected]
TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 1. Település neve:……………………………………………………….. 2.
Az önkormányzat jogállása: □ megyei jogú város
□ község
□ város
□ megyei önkormányzat
□ nagyközség 3. Lakosság száma:……………………………(fő) 4.
Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi Önkormányzat? □ igen
□ nem
5. Válaszadó neve és beosztása:……….………………………………………….. 6. Válaszadó e-mail címe és telefonszáma:…….......................................................... ……………………………………………………………………………………….
90
TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 7. Hány testvértelepülési kapcsolata van tudomása szerint az Ön önkormányzatának? ........................ Kérem, jelölje meg, mely országokkal van testvértelepülési kapcsolata az önkormányzatnak!
8.
9.
□ Horvátország
□ Olaszország
□ Ausztria
□ Spanyolország
□ Németország
□ Franciaország
□ Szlovákia
□ Svájc
□ Szlovénia
□ Finnország
□ Románia
□ Svédország
□ Ukrajna
□ Görögország
□ Szerbia
□ Izrael
□ Bulgária
□ Kína
□ Lengyelország
□ Egyéb:……………………….
Tervezik a jövőben a testvértelepülési kapcsolatok bővítését? □
igen (kérem, folytassa a 11. kérdéssel)
□
nem
10. Kérem, indokolja meg, hogy miért nem tervezik a testvértelepülési kapcsolatok bővítését a jövőben! ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 11. Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek? (több válasz is megjelölhető) □ a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége □ pályázati forrásokhoz jutás lehetősége □ közös érdekek érvényesítése □ oktatási együttműködés □ katasztrófavédelmi célok közös megvalósítása □ az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása □ település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön □ település beruházási célú „népszerűsítése” külföldön □ egyéb:………………………………………………….
91
12. Kik jelentik a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját? (több választ is megjelölhet) □ választott önkormányzati képviselők □ önkormányzati munkatársak □ helyi vállalkozások □ helyi egyesületek és szabadidős klubok □ kulturális intézmények és csoportok □ lakosság □ egyéb:…………………………. 13. A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? □ 0-19 %
□ 20-39 %
□ 40-59 %
□ 60-79 %
□ 80-100 %
14. Az Ön véleménye szerint hogyan lehetne a lakosságot intenzívebben bevonni ezekbe a programokba? .................................................................................................................................................................. ........................................................................................................ 15. Mekkora összeg állt 2014-ben rendelkezésre a testvértelepülési kapcsolatok ápolására (pl. önerő közös pályázatoknál, közös kulturális programok) összesen? ......................................................................................... 16. Létezik az Ön által képviselt önkormányzatnál egy erre elkülönített alap/forrás? □
□
igen
nem
17. A testvértelepülési kapcsolatok kialakítása és működtetése során csak önkormányzati forrásokat vettek igénybe? □
igen (kérem, folytassa a 19. kérdéssel)
□
nem, külső forrást is igénybe vettünk
18. Milyen külső forrást vettek igénybe a testvértelepülési kapcsolatok (pl. rendezvények) finanszírozására? □
Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
□
Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
□
Fiatalok lendületben (EU) program
□
magánszférából származó források (szponzoráció)
□
alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások
□
banki hitel
□
egyéb, mégpedig:………………………………………………………………. 92
19. Milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését célzó pályázatok elkészítéséhez? (több választ is megjelölhet) □ nem vettünk igénybe külső szolgáltatókat, az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat □ az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett □ pályázatíró cégek □ külső szakértők □ testvértelepülés készítette a pályázatot □ egyéb:…………………………………………………………………. 20. Került sor beruházásra az Ön által képviselt önkormányzat területén a testvértelepülési kapcsolatok jóvoltából? □ igen
□ nem (kérem, folytassa a 22. kérdéssel)
21. Milyen összegű beruházásokra került sor, és mely országból/országokból érkezett a beruházó? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………… 22. Volt lehetőség az Ön által képviselt önkormányzat területén testvértelepülésekről érkező helyi termelők bemutatkozására? (több választ is megjelölhet) □ igen, az önkormányzat szervezte a programot □ igen, de nem az önkormányzat szervezte a programot □ nem (kérem, folytassa a 24. kérdéssel) 23. Milyen keretek között mutatkozhattak be a testvérvárosból érkező helyi termelők, s ők mely ország(ok)ból érkeztek? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………… 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? □ igen
□ nem (kérem, folytassa a 26. kérdéssel)
Kérem, adja meg, hogy milyen beosztásban dolgozik a testvértelepülési kapcsolatokkal foglalkozó munkatárs! …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………
93
HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT KAPCSOLATRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 25. Melyik horvát településsel létesített az Ön által képviselt önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot? Ha több horvát partnertelepülésük is van, kérem, mindegyiket adja meg! ………………………………………………………………………………………………………… 26. Melyik évben kezdődött ez a partneri kapcsolat? ……………… 27. Melyik fél, s konkrétan ki és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………............................................................................ 28. Melyik évben került aláírásra testvértelepüléssel?................................
a
testvértelepülési
megállapodás
a
horvát
29. Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? □
évente több mint
□ kétévente
két alkalommal □ évente kétszer
□ ennél is ritkábban
egyszer □ háromévente
□ évente egyszer
egyszer
30. Milyen önkormányzat vagy más intézmények által szervezett programokban nyilvánulnak meg a testvértelepülési kapcsolatok a pályázatokon kívül? (több választ is megjelölhet) □ közös kulturális rendezvények
□ mezőgazdaság és vidékfejlesztés
□ közös sportprogramok
□ regionális fejlesztés
□ közös ifjúsági programok
□ helyi egyesületek, klubok
□ képviselőtestületi látogatások
együttműködése
□ közös gasztronómiai rendezvények
□ üzleti és beruházási tevékenység
□ turizmus
□ információs és kommunikációs
□ oktatás
technológia
□ környezetvédelem
□ egyéb:………………………………
□ közlekedés fejlesztése
□ egyéb:………………………………
□ szociálpolitika
□ egyéb:…………………....................
31. Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? □ igen □ nem (kérem, folytassa a 36. kérdéssel)
94
32. Milyen pályázat keretében nyertek a horvát testvérvárossal közösen? (több választ is megjelölhet) □ □ □ □ □
Magyarország-Horvátország Phare CBC program Kísérleti Kisprojekt Alap Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (INTERREG IIIA) Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
□
EU Fiatalok lendületben (EU) program
□
egyéb:…………………
33. Összesen mekkora pályázati támogatáshoz (forintban) jutott eddig az Ön által képviselt önkormányzat a horvát testvérvárossal közösen készített pályázatoknál? ……………………………………………………… 34. Milyen területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvérvárossal közösen benyújtott pályázataik? (több válasz is lehetséges) □ gazdaságfejlesztés
35.
□
turizmusfejlesztés
□
kulturális kapcsolatok erősítése
□
infrastrukturális fejlesztések
□
oktatás
□
katasztrófavédelem
□
gasztronómia
□
egyéb:………………
Hogyan értékelné egy ötfokozatú skálán a horvát testvérvárossal való együttműködést? Kérem, jelölje X-szel az iskolai jegyeknek megfelelően! (1: egyáltalán nem vagyok megelégedve vele, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve vele) Egyáltalán Teljes nem vagyok mértékben 1 2 3 4 5 megelégedve meg vagyok vele elégedve vele Együttműködés sikeressége Együttműködés szorossága Közös programok rendszeressége Összetartás tudat a lakosság körében Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága Nyelvi nehézségek leküzdése 95
36. Milyen problémák merültek fel a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során? □ helyi lakosok érdektelensége □ pénzügyi források hiánya □ nyelvi problémák □ eltérő szervezeti felépítés □ nincsenek nehézségek (kérem, folytassa a 39. kérdéssel) □ egyéb problémák:……………………………………… 37. Hogyan lehetne az Ön véleménye alapján ezeket a problémákat megoldani? ……………………………………………………………………………………………………… 38. Milyen konkrét jövőbeli terveik vannak a horvát testvértelepüléssel kapcsolatban? ………………………………………………………………………………………………………… Köszönöm Önnek, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárult a kutatásom sikeréhez!
96
9.7. Horvát nyelvű kutatási kérdőív Za ispitanika Istraživanje koje provodim dio je programa mađarskog kampusa kojem je cilj istražiti odnose pobratimljenih mjesta (sela, gradovi, općine) u Mađarskoj i Hrvatskoj kako bi se definirale specifične preporuke za poboljšanje određenih segmenata suradnje. Cilj ovog upitnika je dobiti informacije o značaju pobratimljenih mjesta, s posebnim naglaskom na mjestima koja se nalaze u Mađarskoj. Ljubazno molim da u skladu s vlastitim stavovima i iskustvom odgovorite na pitanja, a ja Vam jamčim da će Vaši odgovori ostati strogo povjerljivi, te će se koristiti isključivo za prikaz zbornih rezultata istraživanja. Odgovaranje na pitanja u većini slučajeva traje 15 minuta. Ljubazno molim da mi pomognete provesti ovo istraživanje tako da popunite upitnik. Hvala unaprijed, dr.sc. Krisztina Keller izvanredni profesor Nagykanizsa Campus, Sveučilište Pannon E-mail:
[email protected]
97
PITANJA VEZANA UZ NASELJE 1. Ime naselja:……………………………………………………….. 2.
Pravni status lokalne vlasti: □ glavni grad
□ veće selo
□ općina
□ selo
□ grad
□ županijska vlast
3. Broj stanovnika:……………………………(ljudi) Postoji li u Vašem naselju aktivna lokalna vlast Mađarske manjine?
4.
□ da
□ ne
5. Ime I zanimanje ispitanika: ………………………………………………………………….. 6. E-mail adresa i telefonski broj ispitanika:…………………………................... …………………………………………………………………………………….. PITANJA VEZANA UZ ODNOSE S POBRATIMLJENIM MJESTIMA 7. Prema Vašim saznanjima, s koliko drugih mjesta je Vaše mjesto pobratimljeno? ........................ 8. Molim, označite s kojim državama Vaša lokalna vlast ima uspostavljene odnose. □ Mađarska
□ Španjolska
□ Austrija
□ Francuska
□ Njemačka
□ Švicarska
□ Slovačka
□ Finska
□ Slovenija
□ Švedska
□ Rumunjska
□ Grčka
□ Ukrajina
□ Izrael
□ Srbija
□ Kina
□ Bugarska
□ Češka
□ Poljska
□ Ostalo:………………………..…
□ Italija 9.
Je li Vam poznato namjerava li Vaša lokalna vlast proširiti mrežu pobratimljenih mjesta? □ da
10.
□ ne
Molimo objasnite zašto nemate namjeru proširiti mrežu bratimljenih gradova ................................................................................................................................................................................................. ...........................................................................................................................................................
98
11.
Što su, prema Vašem mišljenju prednosti pobratimljenih mjesta? (možete označiti više
odgovora) □ mogućnost upoznavanja lokalnog stanovništva □ mogućnost dobivanja financijskih sredstava kroz natječaje □ snaga za ostvarivanje zajedničkih interesa □ suradnja u području obrazovanja □ zajednička realizacija ciljeva vezanih uz upravljanje kriznim situacijama □ razmjena iskustva među čelnicima lokalne vlasti □ promocija mjesta u inozemstvu u turističke svrhe □ promocija mjesta u inozemstvu s ciljem privlačenja investicija □ ostalo:…………………………………………………. 12.
Tko predstavlja ciljnu grupu u odnosima bratimljenih mjesta? (možete označiti više
odgovora) □ odabrani predstavnici lokalnih vlasti □ zaposlenici jedinice lokalne samouprave □ lokalna poduzeća □ lokalne udruge i klubovi □ kulturne institucije □ stanovnici □ ostali:…………………………. 13.
Koji postotak stanovnika sudjeluje u lokalnim događanjima vezanim uz aktivnosti
bratimljenih mjesta? □ 0-19 % 14.
□ 20-39 %
□ 40-59 %
□ 60-79 %
□ 80-100 %
Što mislite, na koji bi način bilo moguće u većoj mjeri uključiti lokalno stanovništvo u takva
događanja? .................................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................................. 15.
Koji novčani iznos je bio na raspolaganju za pokretanje odnosa između bratimljenih mjesta
(npr. vlastita sredstva u slučaju zajedničkih natječaja, zajednička kulturna događanja) u 2013? ......................................................................................... 16.
Postoje li od strane lokalne vlasti osigurana sredstva za aktivnosti bratimljenih mjesta? □
da
□
ne
99
17.
Jeste li koristili isključivo sredstva lokalne vlasti za uspostavljanje i održavanje odnosa s
bratimljenim mjestima? □ 18.
da (idite na pitanje 19)
□
ne, korištena su i vanjska sredstva
Koja vanjska sredstva ste koristili za financiranje odnosa bratimljenih mjesta (događanja,
natječaji)? (možete označiti više odgovora)
19.
□
Program pogranične suradnje Hrvatska - Mađarska 2007-2013
□
EU program Europa za građane 2007-2013
□
EU program mladi u akciji
□
sredstva iz privatnog sektora (sponzorstva)
□
fondacije za pomoć, nevladine organizacije
□
bankovna pozajmica
□
ostalo, molim specificirajte:……………………………………………………………….
Koje ste usluge koristili prilikom pripreme natječaja za poboljšanje odnosa s bratimljenim
mjestima? (možete označiti više odgovora) □ nismo angažirali vanjske stručnjake, zaposlenici u lokalnoj vlasti su pripremili projekt za natječaj □ u pripremi su osim vanjskih stručnjaka sudjelovali i zaposlenici lokalne vlasti □ tvrtke specijalizirane za pripremu projekata za natječaje □ vanjske stručnjake □ ostalo 20.
Jesu li na području lokalne vlasti realizirane investicije bilo koje vrste kao posljedica odnosa
bratimljenih mjesta? □ da 21.
□ ne (idite na pitanje 22)
Koji novčani iznosi su investirani i iz kojih su zemalja bili investitori / investitor? ………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………
22.
Jesu li uzgajivači iz bratimljenih mjesta imali priliku predstaviti svoje proizvode na
području lokalne vlasti? □ da, lokalna vlast je organizirala događanje □ da, ali događanje nije bilo organizirano od strane lokalne vlasti □ ne (idite na pitanje 24) 100
23.
Koja vrsta platforme je bila osigurana za uzgajivače iz bratimljenih mjesta za
predstavljanje njihovih proizvoda i iz koje su zemlje (kojih zemalja) došli? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 24.
Postoji li osoba zaposlena u jedinici lokalne samouprave čija odgovornost je između ostalog i
njegovanje odnosa s bratimljenim gradovima? □ da
□ ne (idite na pitanje 26)
Na kojem radnom mjestu u jedinici lokalne samouprave radi osoba zadužena za odnose s bratimljenim gradovima .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... 25.
S kojim mjestom u Mađarskoj Vaša lokalna vlast ima uspostavljen odnos bratimljenih
mjesta? Ukoliko imate više mjesta u Mađarskoj s kojima je vaše mjesto u bratimljenom odnosu, molim da ih sve navedete. ......................................................................................................................
101
PITANJA VEZANA UZ ODOSE S MAĐARSKIM BRATIMLJENIM MJESTIMA
26.
U kojoj je godini započela suradnja bratimljenih mjesta? ………………
27.
Koja stranka i koja osoba je inicirala početak suradnje bratimljenih mjesta i s kojim ciljem? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………............................................................................
28.
U kojoj je godini potpisan ugovor o bratimljenju s mađarskim mjestom (gradom, općinom,
selom) ................................ 29.
Koliko često surađujete s mađarskim bratimljenim mjestom? □ više od dva puta godišnje □ dva puta
□ jednom godišnje □ jednom u dvije godine
□ jednom u tri godine □ još rjeđe
godišnje 30.
Koja su događanja organizirana od strane lokalne vlasti ili od strane drugih organizacija u
sklopu suradnje bratimljenih mjesta? (možete označiti više odgovora) □ zajednička kulturna događanja
□ poljoprivreda i ruralni razvoj
□ zajednički sportski programi
□ regionalni razvoj
□ zajednički programi za mlade
□ suradnja lokalnih udruga i klubova
□ posjete predstavništava
□ poslovne i investicijske aktivnosti
□ zajednička gastronomska
□ informacijska i komunikacijska
□ događanja u turizmu
tehnologija
□ obrazovanje
□ ostalo:………………………………
□ zaštita okoliša
□ ostalo:………………………………
□ razvoj prometa
□ ostalo:…………………....................
□ politike za opće dobro 31.
Je li bilo uspješnih natječaja pogranične suradnje s mađarskim bratimljenim mjestom? □ da
□ ne (idite na pitanje 36
102
32.
U sklopu kojeg programa vam je odobren projekt s mađarskim bratimljenim mjestom?
(možete označiti više odgovora)
33.
□
Mađarska – Hrvatska Phare CBC program pogranične suradnje
□
Fond za male pilot projekte
□
Program pogranične suradnje Slovenija – Hrvatska - Mađarska
□
Mađarska - Hrvatska IPA program pogranične suradnje
□
Europa za građane (EU) program 2007-2013
□
EU Mladi u akciji program
□
ostalo:…………………
□
ostalo:………………….
Koliko je sveukupno sredstava (u EUR) vaša lokalna vlast dobila u sklopu zajedničkih
natječaja s mađarskim bratimljenim mjestom? ……………………………………………………… 34.
Na koja su se područja odnosili realizirani projekti s mađarskim bratimljenim mjestima?
(možete označiti više odgovora) □
ekonomski razvoj
□
razvoj turizma
□
jačanje kulturnih veza
□
razvoj infrastrukture
□
obrazovanje
□
upravljanje kriznim situacijama
□
ostalo:………………..
□
ostalo:………………
103
35.
Pomoću ocjena od 1 do 5, kako biste ocijenili suradnju s mađarskim bratimljenim mjestom?
Molim, stavite oznaku X u odgovarajuću kućicu (1: uopće nisam zadovoljan, 5: u potpunosti sam zadovoljan) Uopće nisam zadovoljan
1
2
3
4
5
U potpunosti sam zadovoljan
Uspješnost suradnje Blizina suradnje Učestalost zajedničkih događanja Osjećaj zajedništva među stanovništvom Učestalost sudjelovanja lokalnog stanovništva na događanjima bratimljenih mjesta Nadilaženje jezičnih barijera 36.
Koji su se problemi pojavili prilikom suradnje s mađarskim bratimljenim mjestom? □ neznanje lokalnog stanovništva □ nedostatak sredstava □ jezične barijere □ različita organizacijska struktura □ nema poteškoća (idite na pitanje 39) □ ostali problemi:………………………………………
37.
Na koji bi se način ovi problemi mogli riješiti? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………….
38.
Koje konkretne planove za budućnost imate vezano uz odnose s bratimljenim mjestom u
Mađarskoj? ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………… Hvala Vam na Vašem doprinosu za uspjeh mog istraživanja putem ispunjavanja ovog upitnika.
104
9.8. A megkérdezett magyar és horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége 22. táblázat: A megkérdezett magyar önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége Magyar település neve Bácsalmás
Megye
Válaszadó neve
Válaszadó beosztása
E-mail
Telefonszám
Bács-Kiskun
Patocskai Ibolya
[email protected]
06-79/541-455
Baja
Bács-Kiskun
Bánfalvi Gáborné Magda
banfalvi.magda@ bajavaros.hu
06-20/449-2234
Bátya
Bács-Kiskun
Anisity Ferenc
jegyző nemzetközi kapcsolatok és protokoll referens Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
[email protected]
06-70/253-6144
Gara
Bács-Kiskun
Kubatov Márton
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Gara elnöke
[email protected]
06-30/477-3266
Birján
Baranya
alelnök
[email protected]
06-20/221-4236
Beremend
Baranya
Sörösné Murinyi Milica Orsokics István
polgármester
[email protected]
06-20/482-6161
Drávafok
Baranya
Véber Tiborné
Horvát Önkormányzat elnöke
[email protected]
06-30/662-3036
Felsőszentmárton
Baranya
Szigecsán Józsefné
Harkány Komló
Baranya Baranya
Kozármisleny
Baranya
Mohács
Baranya
Siposné Burai Ildikó titkárságvezető Simon Andrásné marketing-ügyintéző Takácsné Zákányi főtanácsos Tünde Lehel György kulturális referens
Nagydobsza
Baranya
Ujfalvi Tiborné
Horvát
[email protected] Önkormányzat elnöke
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
[email protected] [email protected] takacsne.tunde@ kozarmisleny.hu
[email protected]
06-30/550-0427 06-72/480-202 06-30/670-4592
06-20/989-1187
[email protected] 105
Orfű Pécs
Baranya Baranya
Füziné Kajdy Zita Staub Ernő
polgármester csoportvezető
Sellye
Baranya
Matoricz Sándor
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Siklós Somogyapáti Szalánta Szemely Szentlászló Szentlőrinc
Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya
Balázsné Kréth Kis Péter Zoltán Vanyúr Lívia Sárosácz Mihály Bognár József Tóth-Lauts Brigitta
Szigetvár
Baranya
Junácski András
Vajszló
Baranya
Villány
Baranya
Szerencs
Borsod-AbaújZemplén
kabinetvezető polgármester pénzügyi előadó elnök polgármester pályázati referens polgármesteri referens
[email protected] [email protected]
06-20/991-1860 06-72/533-938 06-30/500-1563
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
06-30/530-3065 06-70/489-1055 06-72/524-906
[email protected]
06-73/514-304
igazgatási előadó
[email protected]
06-73/485-141
igazgatási ügyintéző
[email protected]
06-72/592-168
Király Judit város
közművelődési szakreferens
[email protected]
06-47/ 565-262
Csongrád
Dr. Papp Tibor
külkapcsolati munkatárs Szeged MJVÖ Polgármesteri Hivatal
[email protected]
06-62/564-385
Fejér
Halász Etelka
nemzetközi kapcsolatok
halasz.etelka@ pmhiv.szekesfehervar.hu
06-22/537-196
Fertőhomok
Győr-MosonSopron
Horváth Attila
[email protected]
06-99/540-054
Kópháza
Győr-MosonSopron
Grubits Daniella
adminisztrátor
[email protected]
Hajdúböszörmény
Hajdú-Bihar
Berta István
polgármesteri kabinet vezető
istvan.berta@ hajduboszormeny.hu
Nógrád
Jusztin Józsefné
polgármester
[email protected]
Szeged
Székesfehérvár
Herencsény
Kunkliné Vajda Anett dr. Tárnai Márta
06-73/454-001 06-30/665-7007
06-52/563-262
106
Pest
Jógáné Szabados Henrietta
civil és nemzetiségi referens
[email protected]
Pest
Pappné Mika Edit
vezető főtanácsos
[email protected]
Pest
Holopné Schramek Kornélia
alpolgármester
[email protected]
06-1/452-4142
Pest
Dr. Bernát Péter
Polgármesteri referens
[email protected]
06-1/347-4558
Pest
Tajti Réka
rendezvényszervező
[email protected]
06-1/305-3225; 06-20/288-4255
Pest
dr. Kozma Enikő
alpolgármesteri jogi referens
[email protected]
06-20/533-6338
Pest
Kiss Nikoletta
alpolgármesteri referens
[email protected]
06-1/253-3309
Pest
Potondi Mónika
testvérvárosi és szervezési referens
[email protected]
06-1/296-1350
Pest
Dr. Gönye Anikó
külkapcsolati referens
[email protected]
06-70/777-1866
Szentendre
Pest
Csige Eszter
[email protected]
06-26/503-378
Szigetszentmiklós
Pest
Nagy Eszter
nagy.eszter@ szigetszentmiklós.hu
06-24/505-573
Budapest X. kerület Budapest XI. Kerület Budapest XIII. kerület Budapest XIX. kerület Budapest XV. kerületi önkormányzat Budapest XVI. kerület Budapest XVII. Kerület Rákosmente Budapest XVIII. kerület Budapest XXI. Kerület
városstratégiai menedzser Nemzetközi kapcsolatok és ifjúsági sport civil szervezetek
Balatonboglár
Somogy
Barcs
Somogy
Hucsek Emília
polgármesteri referens
[email protected]
Csurgó
Somogy
Füstös János
polgármester
[email protected]
Gyékényes Igal
Somogy Somogy
Turi Dominika Obbás Gyula
ügyintéző polgármester
[email protected] [email protected]
[email protected] 06-82/462-459 06-82/471-090/113 mellék 06-82/596-013 06-20/980-5561 107
Iharosberény
Somogy
Varga Róbert
közművelődési szakember
Kadarkút
Somogy
Karsai József
polgármester
Kaposfő
Somogy
Kaposvár
Somogy
Kaszó
Somogy
Sztányi Tibor Mogyorósiné Futó Kinga Hajdu Tibor
Kiskorpád
Somogy
Lengyeltóti
[email protected]
06-30/493-4495
polgármester
polgarmester@ kadarkutph.hu
[email protected]
06-30/824-8171
nemzetközi referens
[email protected]
06-82/501-598
polgármester
[email protected]
06-30/939 2700
Pikler József
polgármester
[email protected]
06-82/577-061; 0630/564-8286
Somogy
Huberné Bajzik Ibolya
Közgazdasági iroda vezető
[email protected]
Marcali Mesztegnyő
Somogy Somogy
Bereczk Balázs Kollárné Deák Beáta
irodavezető
Nagyatád
Somogy
Ivelics János
Siófok
Somogy
Kovács Adrienn
Somogy megye
Somogy
Gábor Márk
Somogyjád
Somogy
Bögös Lászlóné
nemzetközi referens nemzetközi kapcsolatok alpolgármester
Somogyudvarhely
Somogy
Miklós Lajosné
főmunkatárs
Somogyvár
Somogy
Móring József Attila
polgármester
Táska
Somogy
Gadányi István
polgármester
Taszár
Somogy
Pataki Sándor
polgármester
Vése Zákányfalu
Somogy Somogy
Bertók László Palotai Hajnalka
polgármester polgármester
[email protected] [email protected] [email protected] sudvarhely.igazgatas@latsat. hu moring.jozsefattila@ gmail.com
[email protected] [email protected],
[email protected] [email protected] [email protected]
Tolna
Mihó Beatrix
Tanácsos
[email protected]
Báta
közművelődési referens
[email protected] [email protected]
06-85/501-035 06-30/427-1549
[email protected]
06-82/504-581, 0630/956-8604 06-84/504-161
06-30/549-3977
06-30/9160 170 06-85/312-229 06-30/216-9332 06-30/959-1891 06-74/490-558/1. mellék 108
Dombóvár
Tolna
Ilia Anita
ifjúsági-és sport referens
Csepreg Város Kissné Krály Mária Horvát Nemzeti Önkormányzat elnöke
[email protected]
06-74/564-502
[email protected]
06-30/382-6266
Csepreg
Vas
Felsőcsatár
Vas
Lendvai Gábor
polgármester
06-94/351-340
Horvátzsidány
Vas
Krizmanich István
polgármester Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnök
06-94/565-112
Narda
Vas
Glavanics Krisztina
polgármester, nemzetiségi önk. elnökhelyettes
[email protected] om
Peresznye
Vas
Gáspár Kitti
e-tanácsadó
[email protected]
Veszprém
Bodzsár Adrienn
ügykezelő
nemzetkoziugyek@ balatonfured.com
06-87/581-239
Belezna
Zala
Bróz Krisztina
vezető tanácsos pénzügyi területen
[email protected]
06-93/377-101
Fityeház Hévíz
Zala Zala
Béli Krisztina Sallai Gábor
igazgatási előadó pályázati referens
Kerkaszentkirály
Zala
Pál Zoltán
polgármester
Lenti
Zala
Drávecz Gyula
alpolgármester
[email protected]
06-30/491-9642
Letenye Molnári
Zala Zala
Halmi Béla Vuk István
polgármester polgármester
06-93/544-970 06-93/383-203
Murakeresztúr
Zala
Pavlicz Lajos
polgármester
[email protected] molnarihivatal@ freemail.hu murakeresztur@ kanizsaterseg.hu
Nagykanizsa
Zala
Gerencsér Tibor
nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense
Balatonfüred
06-93-369-008
[email protected] kerkaszentkiraly@ t-online.hu
gerencser.tibor@ nagykanizsa.hu
06-92/376-609
06-20/209-9600 06-20/849-2311
109
Petrivente
Zala
Hegedüs Anett
Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
Tótszentmárton
Zala
Rodek Róbert
igazgatási főelőadó
Tótszerdahely
Zala
Stricz Zoltán
jegyző
Újudvar
Zala
Jakab Sándor
polgármester
Zalaegerszeg
Zala
Bogár Beáta
Zalakaros
Zala
Szécsényi Szabolcs
[email protected] totszentmarton-onkorm@ t-online.hu
[email protected] onkormanyzat.ujudvar@ axelero.hu
06-30/574-5155
nemzetközi és idegenforgalmi szakreferens
beata.bogar@ ph.zalaegerszeg.hu
06-92/502-172
Tourinform irodavezető
szecsenyiszabolcs@ zalakaros.hu
06-30/33-55-949
Forrás: saját kutatás 23. táblázat: A megkérdezett horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége Település Čazma
Megye Bjelovarskobilogorska
Válaszadó neve
Válaszadó beosztása
E-mail cím
Telefonszám
Dinko Pirak
gradonačelnik
[email protected]
043-771-052
Grubišno Polje
Bjelovarskobilogorska
Dalibor Jurina
zamjenik gradonačelnika
dalibor.jurina@grubisnopolj e.hr
099-2752012 043-485-093
Šandrovac
Bjelovarskobilogorska
Ivana Fočić
dipl.iur., pročelnica JUO Općine Šandrovac
[email protected]
043-874-128
110
Bjelovarskobilogorska
Zlata Berkeš
Nagypiszanicai Magyarok Közösségének elnöke
Vrsar
Istarska
Petra Matulić Žeravica
pripravnik na mjestu petra.matuliczeravica@vrsar. referenta za društvene hr djelatnosti
Gola
Koprivničkokriževačka
Mihaela Tinodi Kiš
viši referent za računovodstvene poslove
[email protected]
Ferdinandovac
Koprivničkokriževačka
Branko Kolar
načelnik
[email protected] -com.hr
Kalinovac
Koprivničkokriževačka
Branko Sobota Zamjenik
načelnik
[email protected]
Kalnik
Koprivničkokriževačka
Mladen Keser
načelnik
[email protected]
Koprivničkokriževačka županija
Silvia Gajdic
Savjetnik za EU projekte
[email protected]
Koprivničkokriževačka
Melita Horvat
referent za odnose s javnošću
[email protected]
Ivan Sabolić
općinski načelnik
[email protected]
Ingrid Večenaj
Lončar, viši referent za financije
[email protected]
Dragica Kemeter
predavač
[email protected]
Velika Pisanica
Koprivnica Križevci Legrad Molve Čakovec (Csáktornya)
Koprivničkokriževačka Koprivničkokriževačka Međimurska županija
[email protected]
098-406-602
048-817-011 099-7322330
098-452-215 091-7660676
048-628-932 099-2043338
111
administrativni silvija.habus@donjikraljevec referent .hr voditeljica Turistič
[email protected] informativnog centra načelnica općine nacelnica.svetamarija@gmai Sveta Marija l.com
Donji Kraljevec
Međimurska
Silvija Habuš
Mursko Središće (Muraszerdahely)
Međimurska županija
Dolores Vrtarić
Sveta Marija (Muraszentmária) Sveti Martin na Muri (Muraszentmárton) Beli Manastir (Pélmonostor)
Međimurska
Đurđica Slamek
Međimurska županija
Franjo Makovec
načelnik općine
[email protected]
Osječko-baranjska
Predrag Stojanović
zamjenik gradonačelnika
[email protected]
Belišće
Osječko-baranjska
Ljerka Vučković
zamjenica gradonačelnika
[email protected]
031-400-636
Strizivojna
Osječko-baranjska
Mijo Raguž
dipl.inž.stroj
[email protected]
031-831-033 031-831-400
Lipik
Požeško-slavonska
Veronika Prhal
pročelnica Jedinstvenog upravnog odjela
[email protected]
034-314-831
Sračinec
Varaždinska
Krunoslav Lukačić
Zamjenik načelnika
[email protected]
091-1712110
Virovitica
Viroviticko podravska
Mirjana Terlecky
dipl.iur. pročelnik
[email protected]
033-725-200
Nin
Zadarska
Marijana Ramov
Zadar
Zadarska
Anita Gorzan Martinovic
Zagrebačka
Vladimir Bregović
Vrbovec
040-655-126 040-500-500
040-868-231
savjetnica za kulturu Grada Nina voditelj međunarodne anita.gorzan.martinovic@fro suradnje d-zadar.hr gradonačelnik
[email protected]
012-791-116
Forrás: saját kutatás 112
