CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY KTFO-azonosító: 111435-1-15/2016. Ügyiratszám: CSZ/01/12873-15/2016. Ügyintéző: dr. Balthazár Éva Katona Csaba Kiss Brigitta Huszár Edit Farkas Márta Szélpál Gusztáv Nagy Anetta Tel.: +36 (62) 681-673
Tárgy: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Szeged, Front Művek Kft., előzetes vizsgálat
HATÁROZAT
Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66. KÜJ: 101 959 869) megbízásából az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26.) által 2016. augusztus 17-én – a Szeged, Ipari dűlő 16/1 (Front Művek Kft.) többlet villamos energia ellátás tárgyában – benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítom, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása esetén, mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 76. pontja – Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) légvezetéknél 20 kV-tól – szerint minősül, nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint, a tevékenységet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével a Csongrád Megyei Kormányhivatal (Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya) által jóváhagyott vezetékjogi engedély birtokában kezdheti meg. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: -
A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést, valamint környezet-egészségügyi kockázatot idézzen elő. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048. +36 (62) 681-681 www.csmkh.hu
[email protected]
-
-
-
A megvalósítás során a levegő tisztaságára vonatkozó szabályok betartása szükséges. Az előírások szerinti zajterhelési határértékeket be kell tartani a beruházási terület környezetében élők és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. A kivitelezés időtartama alatt ivási célra és szociális vízfelhasználásra is a jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű vizet szükséges biztosítani. A munkavégzés időtartamára szükség esetén telepítendő, a keletkezett szennyvíz gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló közműpótló létesítmény használata során a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket maradéktalanul be kell tartani. Az egészségkárosító kockázatok csökkentésének érdekében a létesítés és üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtését – ideiglenes tárolását oly módon kell végezni, hogy az sem emberi, sem pedig környezeti ártalmat ne okozzon, illetve a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést valamint környezet-egészségügyi kockázatot idézzen elő. A 20 kV-os távvezeték üzemelése során keletkező elektromágneses sugárzás a lakosság egészségi állapotát nem veszélyeztetheti.
2. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: Későbbi építkezés esetén az építési engedélyezési eljárásba hatóságunkat be kell vonni. 3. a termőföld mennyiségi védelme követelményeinek vizsgálata: a külterületi termőföld időleges és/vagy végleges más célú hasznosítása esetén a termőföld igénybevétele előtt az illetékes járási földhivatali osztálytól meg kell kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. A fentiekben nevezett munkálatok során véglegesen létrejövő oszlopok tekintetében, a megvalósulást követő 30 napon belül a munkarészek (változási vázrajzok) csatolásával kezdeményezni kell a változások ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Földhivatali Osztályánál. A termőföld megóvása és ésszerű használata szempontjából a fent nevezett, engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb területi mértékű termőföld igénybevételével történhet. A tevékenység megvalósítása során fokozottan figyelni kell arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági használatát a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. 4. kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: A tervezett beruházás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint megfelelnek, az alábbi feltételekkel: A tárgyi létesítmények által érintett nyilvántartott régészeti lelőhelyen régészeti megfigyelést kell végezni. A beruházó és/vagy a kivitelező vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeummal (Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.; tel:
2
(62)549-040) és állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. Továbbá az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a területileg illetékes megyei hatókörű városi múzeum régészeti osztályát, hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályt tájékoztatni. A műszaki átadás-átvételhez csak akkor áll módunkban hozzájárulni, ha kérelemhez csatolják a régészeti megfigyelésről szóló jelentést. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni, és az érintett területen régészeti bontómunka keretében a feltárást el kell végezni. * Szakhatóság állásfoglalása: Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35600/5801-1/2016. ált. számú állásfoglalása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megkeresésére indult szakhatósági eljárásban az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Kossuth l. sgt. 64-66.) megbízásból az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. (6723 Szeged, Tabán u. 26.) által benyújtott, Szeged, Ipari dűlő 16/1 (0457/31 hrsz.) alatti ingatlan (Front Művek Kft.) többlet villamos energia ellátás tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációjához szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet.” * A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 125 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát.
3
A kérelmező az eljárás 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. megbízásából az Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. 2016. augusztus 17-én – Szeged, Ipari dűlő 16/1 (Front Művek Kft.) többlet villamos energia ellátás tárgyában, 20 kV-os légvezeték létesítése tárgyában – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása iránti kérelmet nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. A dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelt a R. előírásainak. Tervezett beruházás: A Bordány 033-009 jsz. „Kulipintyó” transzformátor állomásának kisfeszültségű hálózatán lévő Front Művek Kft. fogyasztó, Ipari dűlő 16/1 (0457/31 hrsz.) ingatlan tulajdonosa többlet energiát igényelt. A többlet energia igényt a jelenlegi transzformátor állomás nem tudja biztosítani. A többlet energia ellátást új 20kV-os hálózat, OTRDF állomás és 0,4 kV-os hálózat építésével lehet megoldani. A villamos energia igény kielégítéséhez a meglevő villanyoszlopok kicserélésre, ill. kiemelésre kerülnek. A Liliom utca 20 kV-os vezetékéről leágazást alakítanak ki a 079/60 hrsz.- ú ingatlanon keresztül, melyhez az Ipari dűlőnél transzformátor telepítenek. Az elbontott oszlopokat újakra cserélik, a meglevő vezetékeket újra fesztik. Új nyomvonal kerül kialakításra a 079/60 hrsz. ingatlanon, 20 kV-os vezetékkel 129 méteren.. A nyomvonalakon minden esetben légkábelek kerülnek kihúzásra. A jelenlegi fa tartóoszlopokat vasbetonra cserélik, majd a 0, 4 kV- os vezetékeket visszakötik rá, a 20 kV-os nyomvonal, újként kerül kialakításra. A tervezett nyomvonalba B12-400, B-12-800 és B12-2800 típusú oszlopok kerülnek a meglévő oszlopok cseréje mellett. A 20 kv-os légvezeték és OTRDF transzformátorállomás a következő ingatlanokat érinti: Szeged, 0456, 0457/43, 0457/33, 0457/6 előtt, 079/60, 1201, 1203. A 20 kV-os légvezeték, ill. transzformátor állomás építése-bontása során szükséges munkálatok: a kivitelezéshez szükséges anyagok helyszínre szállítása, deponálása; cserélni szükséges oszlop kiemelése; oszlophelyek gépi földkitermelése, a vasbeton oszlopok beton alaptestének kialakítása, a tervezett oszlopok beállítása; tartószerkezet állítás, szerelvényezés, vezetékterítés; OTRDF 20/160 típusú transzformátor felszerelése az előre elkészített tartószerkezetre. A tervezett 20 kV-os légvezeték műszaki paraméterei: - üzemi feszültség: 22 kV/50 Hz, - nyomvonalhossz: 129 m, - tartószerkezet: B12-400, B-12-800 és B12-2800 típusú vasbeton oszlopok. A tervezett transzformátorállomás műszaki paraméterei: - típusa: OTRDF 20/160, - névleges teljesítménye: 160 kVA,
4
-
földelés: rúdföldelő.
A kialakítandó villamos légvezeték hálózat 20 kV feszültségű, így a R. 3. sz. melléklet 76. pontja alapján a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a R. 3. § (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2016. augusztus 26-tól közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalában 2016. augusztus 30. napjától 2016. szeptember 14. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. * 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A dokumentáció áttanulmányozása alapján megállapítottam, hogy a „Kulipintyó” transzformátor állomásának kisfeszültségű hálózatán lévő Front Művek Kft. fogyasztó, Ipari dűlő 16/1 (0457/31 hrsz.) ingatlan tulajdonosa többlet energiát igényelt. A többlet energia igényt a jelenlegi transzformátor állomás nem tudja biztosítani. A többlet energia ellátást új 20kV-os hálózat, OTRDF állomás és 0,4 kV-os hálózat építésével lehet megoldani. Az ingatlan Szeged város külterületén, Szeged és Bordány között helyezkedik el. Környezetében elszórt tanyás ingatlanok közé beékelődött mezőgazdasági területek (fóliás kertészet, szántó, legelő) találhatók Védendő épülethez legközelebbi oszloptelepítést (T1 oszlop) az 1201 és 1203 hrsz.- ú ingatlanok ingatlanhatárára tervezik. A T1 oszlop telepítésének helyéhez a legközelebb a 1201 hrsz.- ú ingatlanon levő lakóépület homlokzata található, melynek becsült távolsága a védendő homlokzat előtt 2 méterre és 1, 5 m magasságban, mintegy 6 méter. A transzformátorhoz legközelebb a 079/62 hrsz. alatti ingatlanon levő lakóépület, mint védendő épület található mintegy 44, 7 méterre. A bontás, létesítés során az ingatlanokon munkát végző szállítójárművek és munkagépek por és kipufogógáz emissziójával kell számolni. A munkálatok során a telep környezetében élők és tartózkodók egészségének megóvása érdekében be kell tartani a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben rögzített előírásokat, miszerint tilos a légszennyezés, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A munka szervezésétől függően a zajforrások várhatóan ténylegesen műszakonként mintegy 2 óra üzemelési idővel dolgoznak. A munka ideje 1- 2 hétre tehető, éjjel munkavégzés nem történik. Az építés - bontás legzajosabb tevékenysége az oszlopcsere, ill. új oszlop telepítése, oszlop kiemelése. A számítások alapján kapott zajterhelési határérték várhatóan a legközelebb eső védendő lakóépületnél kismértékben túllépésre kerül rövid ideig.
5
A kivitelezési munkálatok során a műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel szükséges azt biztosítani, hogy a beruházási terület környezetében élők és tartózkodók egészségére a zajterhelés a lehető legkisebb mértékben legyen hatással. A kivitelezés és üzemelés során végzett tevékenységek által okozott zajterhelés tekintetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben foglaltak előírások az irányadóak. A tevékenység végzése során egyidőben várhatóan 3-4 munkavállaló helyszíni munkavégzésére lehet számítani. A dokumentáció nem tér ki arra, hogy a munkavégzés időtartama alatt a munkavállalók részére az ivóvizet és a szociális vízhasználatot hogyan fogják biztosítani. Az ivóvízként, valamint szociális célra (kézmosás) felhasznált víz minőségének az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak meg kell felelni. Amennyiben mobil illemhelyiség telepítése a munkálatok során szükségessé válik, úgy a keletkezett szennyvíz gyűjtését és ideiglenes tárolását szolgáló zárt szennyvíztároló üzemeltetését a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet szabályozza. A bontási és telepítési tevékenység során szennyezetlen föld hulladék (azonosító kód: 170504), kábel hulladék (azonosító kód: 170411), vasbeton oszlopok és azok beton alapozása (azonosító kód: 170101), a fa oszlopok (azonosító kód: 170204*), az oszlopokról leszerelt kereszttartók, egyéb fém szerkezeti elemek (azonosító kód: 170405) fajtájú hulladékok keletkezése várható. A munkavállalók szociális szükségleteiből a munkavégzés időtartama alatt kommunális hulladék (azonosító kód: 200301) keletkezik. Az építési munkálatok és üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésével és ideiglenes tárolásával kapcsolatosan a közegészségügyi követelmények figyelembevétele és betartása környezet-egészségügyi szempontból elengedhetetlen. A hulladékkal kapcsolatos tevékenység veszélye - az alkalmazott technológia és a vonatkozó jogszabályok betartása esetén - az emberi egészségre nem valószínűsíthető. Az új 20 kV-os hálózat kiépítése az elektromágneses sugárzás növekedését vonja maga után. A számítások alapján az elektromágneses sugárzás nem haladja meg a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendeletben szereplő egészségügyi határértékeket. A fentiek figyelembevételével alakítottam ki nyilatkozatomat a szakkérdésben az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott dokumentációban foglaltak alapján. A közegészségügyi szakkérdés vizsgálata során kialakított nyilatkozatomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24 – 27. §-ában, a Csongrád Megyei Kormányhivatal egységes ügyrendjéről szóló 15/2015 (05. 01.) kormánymegbízotti rendelkezés III. fejezet 2. címében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés és 5. melléklet I. táblázat 3. pontjában, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi
6
követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben, valamint a 0 Hz-300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdése, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (1) c) ca) alpontja és 3. számú melléklete határozza meg. 2. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása: A beküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottuk, hogy az ügyféli kérelem teljesíthető, talajvédelmi érdekeket nem sért, ezért a beruházáshoz a talajvédelmi hatóság a fenti kikötés mellett hozzájárul, a beruházás ellen kifogást nem emel. A nyilatkozatot a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv, a 90/2008 FVM rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv., a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet előírásai, valamint a becsatolt dokumentáció alapján adtam ki, előzetes vizsgálati tervdokumentáció lebírálásához. 3. A termőföld mennyiségi védelmének követelményei vizsgálatának indokolása: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (Továbbiakban: Tfvt.) 8. § értelmében (1) Ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakkérdést vizsgál vagy más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. (2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Felhívom a figyelmet, hogy a Tfvt. 9. §-ban foglaltak szerint a földhivatali engedély beszerzése szükséges a termőföldön végzett bárminemű olyan beavatkozás megkezdése előtt, mellyel a termőföld –időlegesen vagy véglegesen – mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A Tfvt. 10 §-ban foglaltak szerint Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. A fentiek tekintetében az ingatlanügyi hatóság, a vonatkozó jogszabályi előírások következetes betartásának (termőföld más célú hasznosítás engedélyezése eljárás) figyelembe vétele mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi engedélyezési eljáráshoz hozzájárult. A nyilatkozatot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdése és 5. melléklet 1. táblázat B oszlopában, a közigazgatási hatósági eljárás és
7
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 27. §, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (1), (2), 9. §, 10. § és 11. § foglaltakon alapul. 4. A kulturális örökségre (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) gyakorolt hatások vizsgálatának indokolása A tárgyi beruházás által érintett ingatlanokon régészeti lelőhelyek találhatóak (Szeged 78. lelőhely, nyilvántartási azonosító: 42089, Bordány 22. lelőhely, nyilvántartási azonosító: 37177, Zsombó 49. lelőhely, nyilvántartási azonosító: 36858). A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében a földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal beleértve az ásványi vagyon kitermelését is, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében, a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A tervdokumentáció áttekintése után megállapítottam, hogy a tervezett földmunka csak kis mértékben érinti a lelőhelyek területét, ezért a Kötv. 22. § a) pontja alapján régészeti megfigyelés és a régészeti bontómunka előírása mellett döntöttem. A Kr. 10. § (1) bekezdése szerint a régészeti megfigyelést annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatvány alkalmazásával. Hatóságom hatáskörét a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. § a) pontja, illetékességét a Kr. 1. mellékletének 5. pontja határozza meg. A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg 2016. augusztus 26-án. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.) fenti számú, 2016. augusztus 29. napján érkezett megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Szeged, Ipari dűlő 16/1 (0457/31 hrsz.) alatti ingatlan (Front Művek Kft.) többlet villamos energia ellátás előzetes vizsgálati eljárása tárgyában. A beruházás célja: A fogyasztó, az Ipari dűlő 16/1 (0457/31 hrsz.) ingatlan tulajdonosa többlet energiát igényelt. A többlet energia igényt a jelenlegi transzformátor állomás nem tudja biztosítani. A többlet energia ellátást új 20kV-os hálózat, OTRDF állomás és 0,4 kV-os hálózat építésével lehet megoldani.
8
Épül összesen: Oszlop: 5 db; 0,4 kV-os légvezeték: 61,0 m; 20kV-os légvezeték: 129,0 m; transzformátor állomás: 1 db. A tervezési terület vízbázis kijelölt védőterületével nem érintett. A tervezett vezeték nyomvonala vízfolyást, belvíz-és öntözőcsatorna nyomvonalat nem érint, a tevékenység árvíz-és jég levonulásra, mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A létesítmények építésének és üzemeltetésének vízigénye nincs, szennyvíz nem keletkezik. A beruházással érintett területre hulló csapadék a környező zöldfelületeken, valamint mezőgazdasági területeken elszikkad. Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A vízügyi hatóság részére elektronikus úton rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi előírásoknak, vízgazdálkodási és vízvédelmi érdeket nem sért. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (1) bekezdés alapján hatóságom szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A Ket. 33. § (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A kérelem 2016. augusztus 29. napján érkezett a vízügyi hatóságra. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határidőn belül adta ki. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. Hatóságom a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm. rendelet 2. melléklet 11. pontja állapította meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés alapján az 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontjában meghatározott szakkérdések figyelembe vételével adtam ki.” * Várható környezeti hatások Természetvédelem A tervezett, Szeged 0457/31 hrsz. alatti ingatlan többlet villamosenergia ellátása céljából létesítendő vezeték építési munkálatok nem érintenek országos jelentőségű védett természeti területet és a Natura 2000 hálózatnak sem részei. A tervben bemutatott madárvédelmi technológia természetvédelmi szempontból megfelelő. Levegőtisztaság-védelem A kivitelezés során a gépek kipufogó gázai és a tereprendezési munkálatok porszennyező hatása, várhatóan csak kis mértékű és időszakos jellegű lesz. A beruházáshoz kapcsolódóan helyhez kötött légszennyező pontforrás nem létesül. Zaj- és rezgésvédelem Az építési tevékenység során használt munkaeszközök közül a munkagépek és tehergépkocsik mozgása jelenti a domináns zajhatásokat. Ezen munkálatok kizárólag nappali időszakban folynak. Az üzemelés során zajvédelmi hatásterületen védendő épület nincs, a transzformátorhoz legközelebb a 079/62 hrsz. alatti ingatlanon levő lakóépület, mint védendő épület található kb. 45 méterre.
9
Földtani közeg védelme A transzformátor állomás, illetve a tartóoszlopok telepítése gyakorol hatást a földtani közeg fizikai tulajdonságaira. A földtani közeg fizikai állapota a munkagödrök mélyítése, a földvisszatöltés, tömörítés, illetve a munkálatokat végző munkagépek, szállítójárművek taposó hatása által érintett. A munkálatok során a talajszerkezet megváltozik, egyes rétegei összekeverednek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a földtani közeg védelme szempontjából nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, a korszerű, környezettudatos műszaki megoldásoknak köszönhetően, környezetvédelmi szempontból tartós, vissza nem fordítható károsodás nem következik be a földtani közegben. Hulladékgazdálkodás A telepítés és üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékokról az üzemeltető, illetve az EDF DÉMÁSZ Kft.-vel szerződésben lévő szakcég gondoskodik. A munkálatok során kitermelésre kerülő földet helyben használják fel, a keletkező egyéb nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése biztosított lesz, kezelésüket hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelők végzik el. * Hivatalunk 2016. augusztus 26-án – figyelemmel a R. 1. § (6b) és (6c) bekezdésére – belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét. Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a megkeresésre 2016. szeptember 6-án a 01/72550-1/2016. számon az alábbi nyilatkozatot adta: A tervezett létesítmény részben érinti Szeged közigazgatási területét. A tervezett létesítmény Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZÉSZ) alapján: részben Má – általános mezőgazdasági területet, részben I. rendű közlekedési célú közterületet és annak védőövezetét érinti. A tervezett létesítményre az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 31.§ és 32.§-ában foglalt előírások, továbbá a SZÉSZ 17. § (5), 33.§, 38.§, 67.§, 73.§ és 75.§ előírásai vonatkoznak. OTÉK „31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.” OTÉK „32. § Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben - ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik - elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,” SZÉSZ 17.§ Korlátozások „(5) A közművek védőterületének korlátozási zónájában építmény kizárólag a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.”
10
SZÉSZ 33. § Közművekre vonatkozó általános rendelkezések „(1) A közüzemi közműhálózatok, így - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés, - a földgázellátás, - a hírközlés, - a villamosenergia-ellátás és - a távhőellátás, nyomvonalas elemeit és létesítményeit közterületen, magánútként nyilvántartott ingatlanon a burkolat alatt, a fáktól, fasortól számított 1,5 méteren túl kell elhelyezni. Az előírt védőtávolságot a fa kivitelezéssel érintett oldalán lévő palást síkjától kell számítani. (2) A nyílt csapadékvíz-elvezetés létesítményei és a közvilágítás kandeláberei kivételével közlekedési célú közterület és közpark zöldfelülete alatt és felett új közművezetékek és létesítményeik nem létesíthetők. (3) Amennyiben a közműhálózatok és létesítményeik elhelyezésénél az (1) és (2) bekezdésekben ismertetett feltételek nem teljesíthetők, úgy a közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezéséhez szükséges zöldfelület igénybevétele a zöldterületek üzemeltetőjének, kezelőjének, a városi főépítésznek és a közmű üzemeltetőjének közös nyilatkozata alapján történhet. (4) Meglévő közművek szükség esetén közlekedési célú közterületek és közparkok területén is felújíthatók, ha az (1) bekezdésben ismertetett feltételek nem teljesíthetők. A helyreállításhoz kertépítészeti munkarészt kell készíttetni. (5) Fásszárú növények 1,5 m-es védőtávolsága fúrásos technológia alkalmazásával csökkenthető le. (6) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, valamint a közterületi zöldfelület beültetéséről gondoskodni kell. Új beépítésű területeken szilárd burkolattal ellátott területeken kívüli közműsávok kialakíthatók, ha a teljes közműhálózat egyidőben kerül megtervezésre és biztosított legalább 2 fasor számára szükséges (fasoronként minimum 3,0 méter széles) zöldsáv. (7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a létesítési engedéllyel rendelkező, illetve a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. (8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (9) A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani, vagy azonos nyomvonalon történő rekonstrukció/új vezeték építése esetén csőroppantással megszüntetni. Amennyiben környezeti-, természeti, vagy technikai okok indokolják, az eltávolítástól, illetve megszüntetéstől eltérni a (3) bekezdésben előírtak alapján lehet. (10) A közművek védőtávolságát az építési engedélyezési eljárás során az érintett közműüzemeltető adatszolgáltatása alapján pontosítani kell. (11) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű-üzemeltető, -tulajdonos hozzájárulásával engedélyezhető.” SZÉSZ 38. § Elektromos ellátásra vonatkozó rendelkezések
11
„(1) A védősávon belül építmény elhelyezése a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. (3) A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m2-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK övezeti előírásait.” SZÉSZ 67. § Közlekedési és közműterületek [KÖu, KÖk] „(1) A közlekedési és közműterületen a közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el. (2) Közúti közlekedési [KÖu-jelű] területen a kötöttpályás, a légi és a vízi közlekedés építményeit kivéve, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el. (3) Kötöttpályás közlekedési [KÖk-jelű] területen a kötöttpályás közlekedés építményei és azok működéséhez kapcsolódó, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el. (4) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, az épületek homlokzatmagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. (5) A közlekedési és közműterületek lehetnek I. és II. rendű közlekedési célú közterületek, valamint magánutak.” SZÉSZ 73. § Mezőgazdasági területek [Mk, Má, Mv] „(1) Mezőgazdasági területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül, a szénhidrogén kitermelésre, valamint megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el. (2) Építmények elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll – elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni. (3) Mezőgazdasági területen kerítés csak áttört kialakítással létesíthető. (4) Mezőgazdasági területen építmény: a közút, vagy magánút felőli telekhatártól számított minimum 5,0 m távolság biztosításával, b) 6000 m2 alatti területnagyságú telken maximum 4,5 m-es, legalább 6000 m2 területnagyságú telken maximum 7,5 m-es homlokzatmagassággal, valamint c) kontyolás nélküli magas tetővel telepíthető.” SZÉSZ 75. § Általános mezőgazdasági terület [Má] „Általános mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont kialakítható.” A környezetvédelmi követelmények a SZÉSZ 30. §-ban kerültek leszabályozásra. SZÉSZ 30. § Környezetvédelmi követelmények „(1) Föld- és talajvédelem a) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: aa) a kitermelt (megmozgatott) föld ártalommentes elhelyezését;
12
ab) ac) ad)
(2)
(3)
(4)
(5)
a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet, a vízerózió elleni védelmet, a letermelt humuszos talaj elkülönített letermelését és termesztőközeg céljára történő felhasználását; valamint a szélerózió elleni védelmet.
ae) Vízvédelem a) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. b) A talaj és a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. c) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról. d) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. e) Talaj- és talajvízszennyezés lehetőségét jelentő szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni. Zaj-, rezgés- és levegővédelem a) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek besorolása szerinti kibocsátási határértékeket. Hulladék a) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított. b) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető. c) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. d) A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. e) Közművek és ingatlanok építési munkáinál a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék stb.) a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre kell elszállítani. f) Dögkút - amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló területre kerül, mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha a kijelölt védőtávolsága más rendeltetésű területek felhasználását nem zavarja. Katasztrófavédelem a) A település katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város II katasztrófavédelmi osztályba, b) a települések ár- és belvíz veszélyeztettségi alapon történő besorolása szerint „B” azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.
13
1.
Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható: ca) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy cb) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által bizosítható mértékig, vagy cc) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.”
Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet határozza meg a helyi természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket. A dokumentáció alapján a tervezett létesítmény helyi jelentőségű védett természeti emléket, területet nem érint. A fentiek figyelembevételével a tervezett létesítmény a településrendezési tervvel összhangban áll. A Rendelet 1. § (6c) bekezdése alapján az engedélyezési eljárás során az építtető figyelmét fel kell hívni arra, hogy az építési munkák befejezése után az igénybe vett közterület (burkolat és zöldfelület) eredeti állapotát vissza kell állítani.” * A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hivatalunk megállapította, hogy a tervezett tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást földtani közeg-, levegőés zajvédelmi, hulladékgazdálkodási és természet, valamint tájvédelmi szempontból. A környezetvédelmi hatóság a tárgyi eljárásban CSZ/01/12876-2/2016. számú határozatával függő hatályú döntést hozott, amely döntés jelen határozatra tekintettel nem emelkedik jogerőre. A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részében, mivel nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a R. 2. számú mellékletének hatálya alá sem tartozik, tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja szerint a tervezett tevékenység milyen egyéb engedély birtokában kezdhető meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése értelében – jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren (www.magyarország.hu) – nyilvánosan közzéteszi. Hatóságunk a R. 5. § (6) bekezdése alapján ezen döntését külön levéllel megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő települési önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. október 6.
14
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a R. 3. § (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése állapítja meg. S z e g e d, 2016. szeptember 21. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes
Kapják: 1. EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 64-66. tv. 2. Uni-Terv 2005 Környezetvédelmi Kft. 6723 Szeged, Tabán u. 26. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály 6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11. b.p. 4. Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály 6800 Hmvhely, Rárósi út 110. b.p. 5. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 6724 Szeged, Kálvária sgt. 41-43. b.p. 6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szeged Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. b.p. 7. Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 6745 Szeged, Széchenyi tér 11. (kifüggesztésre, külön levéllel) 8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kat. Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part. 17. 9. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6724 Szeged, Berlini krt. 16-18. tájékoztatásul 10. Hatósági nyilvántartás 11. Irattár
15
