xxv •. ev'otyatö.
Budapest, .936 február 1.
~.
szám
CSEnDőRSÉGILAPDK SZERKESZTI: M
SzerkesZlOSeg es kladOhlvalal BUDAPEST, I. KER., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21
Megjelenik minden hó 1-én és IS-én
oB Á CSY
LAJ
oS
Elöfizetesl ara: E!gész évre 12 pengő, félévre 6 pengő
SZÁZADOS
Telefon:
501-90.
Postatakarekpenztári csekkszámla: 25.342
öreg bútort nézve, bántóan éreztetjük vele, ho~ ezután majd mi dirigálunk az örskörletben, ml élvezzük a járőrvezető tekintélytadó önállóságát és a többi szolgálati hatáskört. Nem valami épületes dolog, ha pökhendi, vagy legjobb esetbén ~özömbös hangon beszélünk azzal, aki előtt pedig meg tegnap is csattanósan vertük össze a bokánkat, mert akkor még az érdekeink tőle is füg?,öttek. Jogos ,ke~e~ű Azt írja nekünk egy nyugáll~mányba von~t ?a~ séget kelt a nyugdíjas ~ajtars~,an ez, a .?ar;tJam nézés, mellőzés, a fiatalsag ereJenek es ~~zesenek is búcsút mondani volt előljáróinak és bajtársamak. ez a brutális hangsúlyozása. Ez a legfobb oka Mindenkinek, akivel csendőrsorsa valaha is össze- annak, hogy nem egy ,nyugdíj~sunkat , ~~mcs~~ hozta, de azoknak az ezreknek is, akikkel soha nem állományban, hanem érzesekben IS elv~s~ltJuk, sot találkozott. Az egész csendőrségnek, ahol élete tel- egyik-másikból ellenséget, fa:ag a ~.e~~ruseg. N em szabad a mUlt es Jelen kozott ekkora szajes munkáját 'hagyja maga után emlékbe. kadásnak lennie. Ha ez a betegség szélesebb kö:bel; Ez az egyszerűen hangzó bejelentés többet harapódzik el, akkor a nyugdíjazás v~lam~ bant? mond, mint amennyit csak fÚgy röpke ránézésre kitaszítot1lságot fog jelenteni s ~:: pedIg ?ar:nelyI mutat. Benne csillog ebben a búcsúzási vágyban egy künk is eI1lllek a sor~ak néz eleJe, szolgai ab bu~ csendőrélet hűsége, ragaszkodása a testülethez. Ez a galmát, bajtársias ér~ésvi1~gát ez ru;m nagyon ..e:obajtársunk nem azért szolgálta az éveket, évtizesítheti. Adjuk meg hat -a b;>.ztel.etet es me~b.~csülest deket, hogy minél több nyugdíjidőt kaparjon ,össze magának. öt nem a Kötelező és nem csak a sza- a nyugdíjasoknak már azert IS, mert kulofl!ben ~ bályok vasgyűrűje tette 'csendőrré, hanem elsősor magunk számára készítj?~ elő ugy~nazt a keseru ban a hivatottsága, meggyőződése és nem utolsó pirUllát, hiszen egyszer ml IS elmegyunk. ,. De adjuk meg a tiszteletet a nyugdlJasoknak sorban a hűséges, becsületes kitartása amellett, azért is mert nem valami jelentéktelen kis csoportamire fiatalon felesküdött. Ezért van az, hogy most ról van 'itt szó hanem többezres tömegről, akik szeris, amikor a polgárember kalapját teszi a fejére: teszórtan élve' az országban, leg,~rtékesebb szószólóugyanaz a csendőr maradt, akinek atollaskalap elsó és támogatóink lehetnek, h~. mi ma~nk nem felpróbálgatása szívdobogtató perceiben érezte ma- ink riasztjuk el őket ettől. Ennek a tobbezres tomegnek gát, pedig az évtizedek őt is tömérdek megpróbál- nem szabad érzésben elszakadnia tőlünk, mert egytatáson s nem egy csalódáson vitték keresztül. egy elejtett keserű szavukk'al, de 'a közönbösségü~ Mindezekben egyszerűen az elkerülhetetlen emberi kel is tömérdek kárt okozhatnak nemcsak a testuküzdelmeket látta s ezzel a bölcs életérzékével meg- let hírnevének, hanem a szolgálatnak is. Egy szó, teremtette magának a pihenés minden örömét és mint száz: nem kell sokat érvelni amellett, hogy szépségét. Nem mellékajtón, nem leejtett, keserű a nyugdíjasainkat érzései~b;n, a testüle~ez fűződő tekintettel lopakodik ki a laktanyából, hanem emelt raga:szkodásban, meg?ecs.üles?en. e~ben ,~z:mpon fővel, derűs, egy kicsit fájón mosolygós arccal tokon felül testületi es ,s zolgálatI erdekbol IS meg azon a szélesretárt, világos kapun át mond búcsút, kell tartanunk. ahol valamikor a testületbe belépett. Hiszen igaz, Ennek talán egyik hatásos eszköze lehetne a kicsit fáj itthagyni a mindennapok megszokott tevé- nyugalombavonulás külsőségeinek a kiépítése, mert kenységét, mint ahogy minden !fáj, ami a fiatalság hiába minden ellenérv: ,a z ember már olyan, hogy múlására emlékeztet bennünket, ez azonban olyan az efféléken nagyon sok minden múlik, a másik mód törvény, ami elől nincs kiút s akkor már fejlógatás pedig ~z, hogy azután ~S tiszteljük, becsüljük a helyett okosabb örülni annak, amit a derekas mun- nyugdíj ast. Ne mellőzzük és n~ kerüljük, ~anem kában töltött mult jutalmul :k ínál: a gondtalan pi- keressük vde a ,k apcsolatot, amikor csak modunkhenésnek ,é s a becsületes multat megillető tiszte- ban áll. Beszélgessünk el a régi szép időkről s viletnek. gyázzunk rá, hogy az utódok a mult örökszépségét, De akkor ne is hiányozzék ez a tisztelet. Szün- az emJ.ékezésnek ezt a jótékonyezüstfátyolát otjék meg az a csúnya szokás, hogy 'a nyugdíjas romba kézzel szét ne s~a;ggassák. Ez a módja arlJmellett túlkönnyed léptekkel s az elfelejtés, mellőzés nak, hogy a nyugdíjas csendőr érzések dolgában ne más bántó jeleivel megyünk el. Nem túlságosan változzék át "polgári egyénné" , hanem megmarademberséges gondolkodásra, még kevésbé ép jel- jon mindhalálig annak a testületnek a tagja, amelylemre vall, ha a nyugdíjas bajtársban félretolt nek ő is egy élet hitét és munkáját szentelte. HiSzek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
A nyugdíjas.
CSENDdRS~GlLApÓK
66
A láz esetleges hatása a tanuvallomásban. Íl'ta: Dr. BEö'l'HY KONRÁD egyetemi magántanár, törvényszéki orvos. A bírói döntés alapjául szolgáló tényállás kiderítésének úgy büntető, mint polgári perekben is egyik legfontosabb eszköze a tanuk vallomása. ffiz esak akkor felelhet meg az anyagi igazság helyreállítására törekvő ítélkezés eéljainak, ha a vitatott tényállás valódiságánrok felismerésére szolgálhat, vezethet. Awknak vallomása tehát, akik valamely oknál fogva az állított tények valódiságáról meggyőződést nem szerezhettek, vagy, akik a tényekről szerzett tudomásuk megőrzésére, tehát az emlékezés szellemi műveleteire, vagy tudomásuk kifejezésére nem képesek: bizonyítékokul nem fogadható el. Az ilyen t anuk a tanuságtételről, az eskü jelentőségén5l maguknak fogalmat alkotni nem képesek, illetve a jelentőség felismerésének és tudatának hiányában könnyen rávehetŐk, vagy eltéríthetők a valóságtól elütő események elmondására, vagy annak az előadására kellő gondot nem fordítanak. Részletesen nem akarok itt sem a fejletlen korrlal, sem az elmebajokkal foglalkozni, esupán esak egy eset kapcsán akarom szemléltetni a lázas megbetegedések esetleges következményeit a tanu vallomásokra. Az 1899 december lO-én kelt 5400. IME. szám alatt kiadott rendelet 2. §-a, amely egyébként a csendőrségi szolgá lati ut asítás 45. §-ának teljesen megfelel, úgy intézkedik, hogy.. . a bekísért vagyelőállított terlhelt elsősorban arra nézve kérdezendő meg, hogy vannak-e a testén sérülések vagy bántalmazásnak a nyomai s h a igen: ki általokoztattak azok ...
Két zsiványaszilvásban. (Elbeszélés. )
Írta: KOMÁROMI JÁNOS. Ma már elmondhatom... Az egyik zsivány Sima Gábor volt, akkori egyevl önkéntes-alvadász, a másik zsivány magam, szintén önkéntes alvadászi rangban.
*
Az 1914-es esztendő augusztus havának huszonhetedik napján reggeltől-estig Zsol kiev városkában pihent a tiroli császárvadászok 2-ik számú ezrede. Gyanús volt ez a pihenő nagyon. Mert jobbkéznek és balké znek tőlünk napok óta dörgött az ég alja: olyan volt, mintha soha nem hallott égiháború hulláIl1!lott volna a szemhatáron, hamuszínű füstben s olykor-olykor pici tüzek villantak át a hamuszínű füstön. Tudtuk, hogy ágyuk toroklobbanásai azok az apró villogások... Éjszakánkint meg jobbkéznek, meg balkéznek tőlünk riasztó tűzben állt a világ.
1936 február 1.
Most elmondandó esetemben egy ember a kenyéradóját azzal vádolta meg, hogy r'ettenetesen megverték szolgálati helyén. Részletesen az eset a következő: Kisgazda jelentkezett az örsön s előadta, hogy egy előtte ismeretlen ember bement az udvarára, aki r1mondta, hogy kenyéradó galldája nád pálcával annyira megverte, hogy ennek következtében csak támolyogni tud s hogy halálos betegnek émi magát. A csendőrjárőrl azonnal ki.ment a helyszínére, ahol a' feljelentő vértócsát mutatott, amit az egyik csendőr egy liter vértől szárm.azónak ítélt. A beteg ember nem ez,en az udvaron, hanem a szomszéd udvaron feküdt nagyon betegen, mert a feljelentő nem akarta, hogy az ő udvarán haljon meg a beteg. A csendőrök a szomszédban találtak is egy 25 évesnek látszó, fiatal, fekvő férlfit látszólag valóban nagyon betegen. Mellette egy másik vértócsa volt, becslés szerint fél liter vértől eredő. A csendőr kérdéseire a beteg elmondta, hogy Sz. M.-nek hívják, t'okonai ninesenek, két évig volt katona, de onnan heves fejfájásai miatt tartósan szabadságolták (ez a vallomása később vaIónak bizonyult). S.-nél szolgál, aki az istállóban annyira megverte, hogy súlyos sérüléseket szenvedhetett, mert nagyon fájnak belső szervei. A bántalmazásoknak a nyomát testén még most is meg lehet találni. Erre a esendőr a fiatalember mellén kinyitotta az inget, úgy, hogy "belenézhetett" s amelle alsó részén, illetőleg a has felső oldalsó részein látott! egyegy kék foltot pengőnyi terjedelemben. Állítólag a másik két ember is látta ezeket a foltokat. A beteget akkoll bevitték a házba, ahol folytonosan növekvő gyengesége éjjel 12 órakor halálhoz vezetett. Amikor a esendő rök nyomozásuknak ezt a részét végezték, akkor a két kilométernyiI\:~ fekvő uraság már tudott az állítólagos megverésről. Az, első ember ug yanis,
Tudtuk, hogy egy-két napon belül mi is belekerülünk azokba a sátáni tüzekbe és sokan, igen sokan nem fognak élni közülünik azontúl. De a csaták közeledését - megfoghatatlan szimat jukkal -- megérezték a tábori-szakácsoik is, minélfogva tíz nap óta elmaradtak ahátunkból s nem is láttuk viszont őket, esak valami három héttel a legvérengzőbb csaták és ütközetek után. Z,solkievben pedig nem lehetett kapni semmit) mert akkorára mindent megevett előlünk az északnak felvonult ~ovasság. Nagyon éhesek voltunk. Mi ketten önkéntese,k : Sima Gábor és magam, a város szélére kerültünk ki, egy alacsony és tiszta házaeskába. Hajlotthátú, túlontúl-vén polyák néni volt a házikó egyetlen gazdája, aki közömbösen fogadott bennünket. Eleine reméltü,k még, hogy valami ennivalóhoz juthatunk nála, mutattuk is a pénzt, hogy - Istenem! megfiz~tünk mindent, de a néni ilyenkor összetett kezekkel kezdett könyörögni kettőnknek: - Nye máju, panyi, nye máju! Ezt már megértettük, anélkül, hogy sokat konyitottunk volna a lengyelhez. Azt jelentette: "Semmim sincs:, uraim, semmim!" Hittük is, nem is. Reggel ótá legalább húszszor sírt fel az anyó, hogy semmije, de semmije sines a teremtett világon ... Bel~ kellett nyugodnunk, keserű szívvel. Mivel parancsunk volt, hogy minden pillanatban riadót fujhatnak, nem mertünk messzebbre menni az udvartól, vagy a kerteeskétől. Ugyis hiába mentünk volna: egész Zsolkiev úgy hatott, mintha halálra lett volna ítélve.
1936 február 1.
CSENDoRSÉGI LApOK
61
amikor a fiatalember az udvarában összeesett, megüzente ezt a szomszédjának s az elbeszélésből rláismert az uraság szolgájára, át is ment az urasághoz, hogy értesítse őket. Ez s a felesége nevettek a dolgon s kijelentették, hogy nem törődnek a legénnyel még akkor sem, ha az ördög is viszi el ... Amikor az emberek a felravataiozott koporl3ónál állottak, egy 19 éves leány jött a majorból, aki elmondotta, hogy előtte való napon annyira megverték ezt a legényb, hogy felemelt kezekkel könyörgött, ne bántsák már). Ő maga látta a nyitott ajtón keresztül, hogy a legényt a major tulajdonosa ostornyéllel ütötte az istállóban, majd a gazda felesége doronggal és öklével ütött~e. Ennek a megveretésnek oka állítólag az volt, hogy a legény nem akarta a lovakat befogni, mert betegnek éIl3zte magát és nem tudott dolgozni. A bántalmazás után a legény botra . támaszkodva vonszolta magát az udvaron. Ezt mind elmondották a csendőröknek is, akik kimentek a majorba, ahol a legény ugyanígy mondott ei mindent, sőt, még a husángot is megmutatta, amellyel az aszszony a legényt verte. A csendőrség a husángot bűnjel ként kezelte. Ugyanezen alkalommal elmondotta a leány a,z t is, hogy a gazda sohasem bánt keztyűs kézzel az alkalmazottakkal s hogy a leányt 9 hónapi szolgálata alatt kétszeri is megverték. Amikor a csendőrök elmentek, a leány bement a gazda fiainak a szobájába, ahol nevetve mondta, hogy jól rászedte a csendőröket s hogy nem is az igazi nevét mondotta be nekik. A leány vallomását később úgy módosította, hogy nem látta a történteket, neki csak a megvert legény mondta ' el azt. Ő csak annyit hallott, hogy a gazda nagyon szidta a legényt, annyit azonban mégis látott, hogya gazda felesége a felmutatott bottal végigvert a legény há-
tán, majd utána ököllel verte a legényt. Az asszony vallomásában előadta, hogya leány vallomása bosszú műve, mert bizony kicsit szigorúan fogta őt. A legényt szeptembert 4-én látta utoljára, amikor a legény urát kocsival a város ba vitte. Állítólag -szeptember 7 -én panaszkodott . a legény, hogy rosszul érzi magát s azt is tudta róla, hogy előzetesen már betegeskedett s kérte, hogy amikor rleggel a gyerekekkel az iskolához haj,t , bemehessen az orvoshoz. Így vallott a gazda is, aki még elmondotta, hogy a legény 3 hét óta áll szolgál'atában, ideges ember, arcában rángatódzásokat lehetett látni, ha egy kissé haragos volt. Szeptember l-én azért lett harlagos a legény, mert készülő házasságához nem készült el a kért! s megígért házacska. Ekkor kijelentette, hogy elment a kedve az élettől. Aznap már nem állott szolgálatba s azt mondta, hogyakedvesétől szerletne még elbúcsuzni. Nem is vacsorázott. Szeptember 2-án eltünt s csak másnap, szeptember 3-án jött elő az erdőből, fejére húzta a kabátot, úgy viselkedett, mint egy őrült, le akart ugrani magas fekvőhelyért5l. 4-én kérdőre vonták magaviseletéért, mondta, hogy rosszul van, mégis befogott, gazdáját elvitte a városba, ahol 5-én és 6-án ott is maradtak. Eme két nap alatt a gazda gyermekeinek a vallomása szerint a legény nem dolgozott semmit sem, úgy viselkedett, lnÍnt egy őrült, la miért 7-én ismét felelősségr/2 akarták vonni. A holttest boncolását szeptember 10-én végezték el a törvényszéki orvosok. Figyelmüket különösell a mellkason lévő "sérülési" nyomokra forldították, ennek ellenére nem lehetett semmiféle, életben keletkezett behatásra utaló elváltozásokiI.t látni a holttesten. Néhány szót említek a boncjegyzőkönyvből : . " a testen semmiféle külső behatás nyoma nincs ... orr és szájnyílás környéke pikkelyszerűen beszáradt vérrel szennyez.e tt... a
Ebéd idő után, amelyen ebéd nélkül siklottunk át, hanyattheveredtünk ketten a kertecske végében árnyékoskodó girhes szilvafácskák alatt, a gyepen. Egyetlen szilvát sem tudtunk felfedezni a vékony fákon, miután öreg és vállban-hajlott nénikénk elmagyarázta, hogy az idén egyetlen ~s,zem gyümölcs nem termett sem Zsolkievben, sem környékén. Ott feküdtünk ketten az apró zsolkievi szilvásban, olyan szőrösen és muzsikáló hassal, mint két menekülő bojnyik. Aikkor már három hete nem került le rólunk egyenruha, ing és bakancs ... Pipára gyujtottunk ketten s a pipa bodor füst jénél legalább is:ZÍnes álmainkat szövögettük a jövőre. Egyszer felnéztem még önkénteRpajtásomra : - Éhes vagy, Gabi? Sima Gábor erőtlenül bólintott: - Nagyon ... Azt hiszem, nem fogom megérni első csatánkat sem. Addigra felfordulok éhen ... Lapos volt a világ mindmfele. Messze délről, a láthatár fenekéről, halványkékben néztek utánunk a Beszkidek. De csak, mint az álom ... · Azon túl kellett elterülnie Magyarország földjének. Búcsúztunk-búcsúztunk attól a lehellet-rnesszi hegylánctól. Feküdtünk hanyatt a fűvön, tarkónk alá dugott tenyerekkel, .tehetetkmül, mint két züllött zsivány. Később felémsóhajtott Sima Gábor: - Csak azért szeretnék ép bőrrel menekülni ebből a háborúból, hogy odahaza jóllakhatnék egyszer még ... Annyit enné'k, hogy belerepednék! Nem szóltam rá semmit, ahelyett pöfékeltem:
pp . .. pp ... pp ... .'SI gyötörtem azeszemet, mit lehetne csinálni itten? Régen volt ... Régen ... Pipáztunk, pipáztunk . .. Sütött az augusztusvégi napocska ezüstszínben s feltünő-alacsonyan ökörnyál csillogott a levegőben. Aközben - minden cél és számítás nélkül - körülnéztem a gyepen. És míg Sima Gábor pajtás félig-háttal fekve, elfordult tőlem mély pipázgatá;sl közben, észrevettem, hogy tőlem alig karhossznyira finom homok van elszórva a ,gyepen, vastagon s a homokréteg szélle. felé borosüveg letörött feje van belényomva a homokba. Megmozdultam nesztelenül s balkezem ujjával piszkálgatni kezdtem akörül az üvegdarab körül. De nem mozdult az üveg teteje ... Mert folytatása is volt az üvegnek! Kiáltani szerettem volna észbontó meglepetésemben, de szerencsére magamhoz kaptam idejében s halkan súgtam oda kenyerespajtásomnak: - Gabi te ... - No, mi az? - szólt vissza szárazon s anélkül, hogy megmozdult volna. Még halkabbra . vettem a szót: - Vigyázz, ne fordulj hátra, hanem a házat, meg az örega:sszonyt tartsd szemmel ... Találtam valamit! Sima Gábor fagyos nyugalommal fordult meg pipáJával a házacska felé, ámde fölösleges volt minden óvóintézkedés, mert a görbe néni nem mutatkozott. Na.gyon biztosnak érezte magát a dolgában... Én pedig
68
CSENDÖRSEGI LAPOK
f~bruár
1.
csúcsának megfelelően a fali mellhártyával a tüdő nagyobb a szokottnál, rajta a mellhártya megzavarosodott, széli részein vastag rostonyával fedett, amely összefüggő hártyát képez. A borliákon a megfelelő mellhártyarészletekben az eres rajzo~lat kifejezett, a jobb mellürben 100 ccm-nyi véres, savós izzadmány van. A jobb tüdő középső lebenyén, a tüdő kapuhoz közel babnyi, cafatosszélű nyílás van a mellhártyán, amelyből kevés véri szivárog. A jobb tüdő középső és alsó lebenye nagyon vérbő, tömött, nagyon kevés levegő van benne és az oldódás minden jellegzetes tulajdonságát mutatja. A bal tüdő mellső szélén egészen friss, rózsasZÍnű, nagyon vérbő álhártyával a mellkas mellső falához nőtt. A tüdő itt sötétvörös, nagyon vérbő, kevés levegőt tartalmaz s felületén sok izzadmány van, amelyek aszéli rlászeken már álhártyává alakulnak át. A bal mellkasfél mellhártyájának is kifejezetten vörös,eres rajzolata nagyon jól látszik, a meU üregben 50 ccm véres folyadék van ... A szívizom szakadékony, a sZÍv üreiben laza alvadék... A törvényszéki oriVosi vélemény úgy szólt, hogy: elhalt kétoldali tüdő- és ezzel együtt mellhártyagyulladásban szenvedett, amely annak utolsó stádiumában, az 5-8. napon halállal végződött. A tüdő gyulladás a két tüdőnek csaknem az egész állományára kiterjedt. A jobb tüdőben talált üregből származott az a vérzés, amelyet a holttest mellett találtak, ez azonban csak mellékes lelet s a halálnak egyáltalán nem ok'a. Tekintettel arrIa, hogy semmiféle olyan elváltozást, amely még életben, küler·őszaki behatásra utalna: találni a boncolás alkalmával nem lehetett, az a kérdés, vajjon a tüdőnek és mellhártyának a gyulladása nem külséreimi nyomoknak a hatására jöttek-e létre: azt kell válaszolni. hogy a küleri5szak okozta meJlhártya- és tüdőgyulladás csonttörés nélkül (jelen esetben borda-
Szeptember 3-án este K. napszámos látta a legényt az istállóban fekve, aki nyögött és jajgatott. Ekkor jelent meg a már sokat emlegetett leány az istállóban, aki a beteget vacsorához hívta, de ez nem ment. A ' leány visszament a házba, majd rf5viddel azután ismét visszatért s az ostorral bökdösve mégegyszer unszolta, hogy kelljen fel s jöjjön vacsorázni. Szeptember 7-én este, egy, a mezőn szénagyüjtéssel foglalkozó asszony látta, hogy a legény hasztalan kísérleteket tett arrja, hogy a
ujjaimmal mind-mélyebbre ástam a homokban a finomnyakú üveg körül. Közben suttogni 'k ezdtem: - Tele van az üveg, amelyet jókor elásott a néni, ez a derék asszonyság. Hogy mi lehet benne, nem tudom még, úgy látom azonban, hogy valami sűrű folyadékkal töltötték meg ... É s míg teljes hevülettel ástam az üveg körül, Sima Gábor óvatosan pislantott felém néhányszor. Igy szólt aztán: - Gyalázat ez, így meglopni egy öregasszonyt! Ingerülten csattantam fel: - A gyalázat éppen az, hogy mindent letagadott előlünk a boszorka! - De hiszen így zsiványokká a!jasodtunk le! háborodott fel Sima Gábor. Mély lelkinyugalommal feleltem : - Úgy van, eltaláltad. Zsiványok lettünk ... Hát aztán? Kár azonban minden sj!:ószaporításért! A homokból kihúztam végül az üveget, felbontottam, húztam belőle egy hosszút s akkor annyit mondtam, nagy elégtétellel: - Málnaszörp, Gabikám . .. Igyál te is! Sima Gábor felémnyúlt, átvette az üveget, felült a gyepen, jót nyakalt az üvegből s megrendülten szólt utána: - Istenem, Istenem, micsoda ital! Megittuk az -e gészet, az üveget pedig a patakba vágtuk, mely ott csoronkált a kertec~ ke végében, a lábunk alátt.
Egy-két szempillantás alatt felenyhültünk, új pipára gyujtottunk rá s a füst karikái mellett me!€;ngető érzéseink támadtak a közeli jövőre nézve. Feküdtünk ott ketten, mint két kergetett szegénylegény. Egyszer azt kérdezte Gábor: - Csak azt nem értem, testvér, hogy ez a vén aszszony ki se néz utánunk a k, ~rtbe ... Megnyugtattam : - Azért van ez, testvér, mert nem akar gyanút kelteni előttünk . .. De várj csak, most jut eszembe valami: hátha az egy üvegen kívül több is akad még a homokban? -- Hallod-e, mondtál valamit! - ütötte föl a fejét Sima Gábor. De nem akarom nyujtani a dolgot ... Nekiláttam a tíz körmömmel, miközben Gábor pajtás a hátam mögé bújva fedezett. Megesett e vandál erőfeszítésem közben, hogya gbrbehátú anyóka kijött a kerek kis udvarra, de mindjárt a szélében megállt, ahol napraforgók sárgáltak, valami vizes fehérneműt terített ki a bokrokra,. aztán megfordult s nagy lelkibékében indult visszafelé, a házikóba. Anélkül, hogy egyetlen pillantás vetett volna felénk. Bizonyára azért volt anynyira óvatos, hogy gyanút ne keltsen esetleg ... Pedig akkor már nem volt több üvege, szegénynek... Tudniillik egymásután tizenöt üveget húztam ki a homokbóL Sima Gábor felsuttogott . Ez - eredmény! - Az, - mondtam rá, líliegve az igyekvés ben.
jobb
tüdő
1936
összenőtt,
törés nélkül) egyáltalán nem fordul elő. Elhalt betegségének lefolyása sérüléssel nem hozható összefüggésbe. Azt, hogy v~jjon a már fentálló betegseg alatt nem történtek-e csekélyfokú bántalmazások: terlmészetesen a boncolásból egyedül megállapítani nem lehet. Bizonyos dolog az, hogy ilyen kiterjedt tüdő- és mellhártyagyulladással kapcsolatban eme szervek olyan elváltozást szenvedhetnek, hogy pl. a legkisebb fizikai behatásra is szakadhatnak, akkor, amikor pl. az ágyból gyors, hirtelen felkelés törlténik, tehát azt is kell mondani, hogy nem lehet tagadni azt, hogy a belső szerveken létrejöhetnek ezek az elváltozások olyankor is, ha szabadszemmel látható nyomoka t nem is lehet felfedezni a bőrön, vagy a külső, lágyrészeken. Ez után a vélemény után a vádlottakat felmentették, minthogy semmiféle súlyos, legkevésbbé haláltokozó súlyos testi sértésről szó sem lehetett. Fellebbezés után is úgy hangzott az ítélet, hogy a halál és az állítóIrugos bántalmazás között semmiféle összefüggés ki nem mutatható. Majd a tanuknak újbóli kihallgatását rendelték el. A súlyos vádat valló leányt már nem lehetett elő keríteni, mert - a szomszédok szerint - a gazda elküldötte a szolgálatából. A tanuk vallomásából újólag a következő derült ki:
1936 február 1.
CSENDŐRSEGI
kút vedréből vizet igyék. Az asszony attól félt, hogya legény fejjel beleesik a vízbe, elment pohárért s a vederből merítve, vizet adott a legénynek, aki az asszony előtt betegnek tünt fel, majd kéI'dezősködéséIje elmondta a legény, hogYa gazdája megverte, minden tagja összevissza van verve, beteg, dolgozni nem tud. A legény ekkor a földön feküdt, baloldalán a jobb kezével a csipő tájékára mutatva jelezte, hogy testének ez a része fekete az ütésektől. A bántalmazás szerinte bottal történt. Szeptemberi 8-án délelőtt 10 órakor a legényt e'g y 80 éves öregasszony a szénapajtában fekve találta. Az öregaszszony a ~egény mellett vértócsát is látott. A botra támaszkodó legényt az öregasszony vejének, P.-nek ,a házába vezette, ahol a legény ismét -e lmondta, hogy megverték, beteg s egy pohár vizet Mrt. P. erre áthívatta a szomszédját, S.-t, aki a legényben felismerte az uradalmi cselédet, de arm a kijelentésére, hogy segítségérIt kellene menni a majorba, a legény kérte, hogy ne tegye azt, mert ha a gazdája át jönne ide, akkor minden bizonnyal agyonütné őt. Eközben a legény kiadós vérhányást kapott, egész "tüdődarJabokat" hányt és a' földre zuhant. P. ekkor átsegítette a beteg legényt a majorba, azért, hogy ne az ő portáján haljon meg és csak azután ment el jelentést tenni a csendőröknek. A csendőr is úgy vallott, hogy a legény előtte való napon kijelentette neki, hogy nagyon megverték. Megállapították még azt, hogy a kút a majoitól s onnan a halál színhelyéig kb. 2 kilóméteri volt s hogy ezen az úton ezenfelül 12 karámlécen kellett átlépni, illetve átmászni. Ezeket az eseményeket ismét a szakértők elé terjesztették, akik.től a következőket kérdezték: 1. a szeptember 10-i boncolási leletből meg lehet-e állapítani bizto~an a legény halálának okát?
Ebből még öttel felhajtunk ketten, a többit magunkkal visszük . . Úgy is lett! Mennyei hangulatban tettük túl magunkat az öt üvegen s !}zala:tt megállapodtunk egymással, hogy két héten, belül odahaza leszünk, a menyasszonyunk mellett. Atestünk az első csatán, (több bizonyára nem is lesz: Königgratzné'l sem volt!) sakkol' - - aló! --- nagy dalolás közt megindulunk hazafelé . Jó dolgunk lesz, a teremfájál! Így go.ndoltuk mi -e zt ketten az 1914-ik esztendő augusztus hava huszonhetedik napjának délutánján d zsolkievi szilvásban . . . S hogy mint tüntettük el a hátramaradt öt-öt üveget'? Egymásután sompolyogtunk be a házacskába, ~gy másutáru cipeltük ki a súlyos fölszerelést s akkor hátul a kiskertben: hamarosan végeztünk abecsomagolással. Három üveget a bo~nyuba gyömöszöltünk be irtóztrutó kínnal, a negyediket és ötödiket a kenyérzsákba csu sztattuk be. . Tőlem, aki pedzettem valamit polyákul, cihelődés közbeni meg is kérdezte a néni: - Mennek mán, vítéz urak? - Megyünk, nénike ... C:3átába pedig! A jólélek maga fölé tartotta két aszott karját: - Isten tartsa életben a vítéz urakat: kívánom tiszta szívembül! - Köszönjük, nénik-e, - S megilletődés remegett a .hangunkon.
LAPOK
69
2. vannak-e külsérelmi nyomok a legény holttestén s ha igen ~ életben vagy halál után következtek-e azok? 3. -az esetleges sérülésekből lehet-e a vádlottnak szándékára következtetni, nevezetesen abban az- Iranyban, hogyelhalton súlyos, illetve halá:lossá vált súlyos testi sértést akart-e elkövetni? A törvényszéki orvosok a következő véleményt adták: 1. Teljesen egybehangzóan azt vallja sok tanú, hogy laZ elhaltat szeptember 7-én ostornyéllel, bottal és ököllel bántalmazták. Az első tanú, a leány is ezt m ondotta. Ezeknek a bántalmazásoknak a jeleit állítólag a csendőr is látta, amikor a legény ruhája aJlá "benézett". A mellkas alsó részén pengő nyi foltok voltak, mindkét oldalon egy-egy. Ezzel ellentétben azonban a szeptember 10-i boncjegyzőkönyv kifejezeUen megemlíti, hogy semmi olyan e,l váUozás, amely külső behatásra utalna: nincs. Kétséges azonban, hogy jó volt-e ez a megállapítás, mert hiszen elő van írva az, hogy nlÍnden lá tható foltba bele kell metszeni, hogyafoltoknak aminőségét, azoknak közelebbi jellegét megállapíthassuk. Törvényszéki orvosokI'ól van azonban szó, akik mindezt nagyon jól tudják és kétségtelen, hogy ha a legkisebb gyanús elváltozás lett volna látható: nlÍnden további nélkül abba bele is metszettek volna. Itt van tehát az_első eltér~s a csendőr által előadot,t és a boncolásnál meg nem talált elváltozások között. 2. Meg lehet állapítani a nyomozati iratokból, hogy a legényt katonai szolgálatának második évében betegsége miatt tartósan szabadságolták. Ezt, a katonaság által megállapított betegségét a boncolás is igazolta, amennyiben jobb tüdejének 'a mellkas falával való kérges, tehát _I'égen fennálló összenövését állapította meg.
Hát - ami a cSaJtát illette, - nem hazudtam az ... . Mert alig negyedóra mulva kürtök kezdtek recsegni Zsolkiev házai, kertecskéi, utcái és terei fölött: riadót fújtak. Kapkodva sok nyöszörgés közt szedtük magunkra a fölszerelést. Nehéz ,"allt, nagyon nehéz: hisz benne volt az öt üveg is a szerelvényben. Ráadásul meg dagadltra szívtuk magunkat előzően a málnaszörppől . . . Alig tántorogtunk . '. Búcsúzé·u! elszontYJlódva adott kezet az öregasszony: - Mária, meg Jézus segítse mindkettejüket! öt perc mulva a században álltunk már. görnyedten. S újabb öt perc mulva végigszállt fölöttünk a parancs: - Irány: észak! Mit tudtuk mi akkor, hogy halálmars előtt állunk és hogy ezt a marsot vérengző csata fogja követni?! ö~egnlek
*
Másnap, amikor bizonyára észrevette az anyó, hogy magunkkal vittük összes vagyonkáját, hihetőleg föltartott két karral mo-n dta ki reánk a nagy lengyel átkot. Mi azonban messze jártunk már akk'Ü~ . . . Másnap déli tizenkettőkor mi a budynini dombokon legénykedtünk : szakadatlani izgalmak közt, vacogv9. és verítékezve, raj,t át kiabálva es;z eveszetten, ordas-külső b~n, teménte1en-sokan jajgató' haldoklás között . . . De azé-r t rohantunk, mindig rohantunk 'az ellenségre. Csak. a két üveg kocogott a táncoló kenyérzsákunkban s csak a fogaink vacogtak imitt-amott,.,
70
CSENDŐRSÉGI
Ha egészségében ilyen módon legyengült legényt K. szeptember 3-án ágybanfekvő betegnek találta, "melege volt" s nem akart felke,l ni. A betegség, a boncolásnál megállapított súlyos gyulladás a tüdőkben márl ekkor jelen volt és az tartott is szakadatlanul szeptember 7-ig, amikor állítólag megverték. Ebben az időben a gyulladásnak már! nagyon előh,üadottnak kellett lennie, mert szeptember 8-ról 9-r'e forduló éjjel a halál be is állott és mind a két tüdőnek nagyon nagy területe meg volt támadva. A betegségnek ebben a stádiumában a tüdőszövet, a mellhártya már nagy fokban elváltozott s az egészséges állapottal ellentétben nagyon törékeny az ilyen tüdő, s csupán csak kicsiny, jelentéktele::t ös!"zenyomatásra, ütésre, stb. mélyreható szakadásokkal felelhet a tüdő, illetve rajta beszakadások keletkeznek. . 3. Ha a halál tulajdonképpeni okár!:'>! kell nyilatkozni, akkor a rendelkezés.re álló adatok kapcsán azt kell felvenni, hogy K. és P. vallomásával egybehangzóan, akik a legény mellett nagy vértócsát láttak, a boncolási leletben megállapítást nyert, hogy a ;fejbőr, az agy, szív, lép nagyon vérszegények. A nagyerek vérItartalmát nem emlitik a boncoló orvosok s azt sem, hogy milyen volt a szakadás a tüdőben, vajjon nem valami nagy érbe, légcsőágba, vagy tályogürbe nyílott-e az? Ennek a hiányos leletnek dacára, a legnagyobb valószínűséggel azt kell felvenni, hogy a jelentékeny vérveszteség épp úgy hozzájárlult a halálhoz, mint az a lélegzési tiehézség, amely a tüdőszövet gyulladása miatt állott fent . Összefoglalva tehát ezt a nagyon körülményes halálesetet, a válasz, amit a sza:kértők adtak s amit el is fogadt:ak, a következő volt: Boncolt egyén szeptember 8.-ról 9-re forduló éjjel halt meg amiatt az elvérzés miatt, amely a tüdő szövet sérüléséből indult ki; ehhez a megbetegedéshez elválaszthatatlanul hozzájárult a mindkét oldali tüdő gyulll adás is. Fel kell venni azt, . hogy a legényt szeptember 7.-én bántalmazták ugyan, ez azonban nem meríti ki a könnyű testi sértés fogalmát sem, ostornyéllel való csapások, ököllel való eldöngetés a betegség folytán meglevő különös testi tulajdonságok miatt okozhatta a jobb ti.idő szakddását s ebből azt a vérzést, amelly a halálos ~ímenetel meggyorsításához hozzájárult. A bár).talmazás mikéntjéből semmi esetre sem lehet arra a szándékra következtetni, hogy a legényt súlyosan a:kartájk volna bántalmazni s ha azt vesszük fel, hogy ezek a sérülések ép embert értek volna, akkor a sérülések csupán 8 napon belül gyógyulók lettek volna. Eme szakértői második vélemény után .kikérték a legmagasabb véleményezŐ fórum véleményét, amely a következőképen hangzik: Kétségtelen, hogy az elhalt halála előtt 6- 7 napos tüdőgyulladásban szenvedett, amelyhez mellhártyagyul!l adás is társult, mint az rendesen lenni is s.zokott. Ezt bizonyítják a boncjegyzőkönyv és azok a tünetek, amelyek között az elhalt legény megbetegedett. A betegség tartamáról K. napszámos vallomása nagyon JO felvilágosítást nyújt, aki sz,e rint ugyanis a legény szeptember 3-án ágyában feküdt, nyögött s láza volt. A vádlottak előadása szerint is a halál előtti tünetek tüdőgyulladás os ember maga,"iseletéhez hasonlítottak. Többek között ezt az is bizonyítja, hogy egy-két napon keresztül, szeptember 5. és 6-án mint őrült viselkedett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tüdőgyulladással, de más, lázas megbetegedésnél is agyi tünetek léphetnek fel. Szeptember 8-án az öregasszony, majd a csend.őr is
LAPOK
1936 február 1.
ljz , illetve 1 :liter vért kitevő, vértócsa mellett találta a
legényt. Ezt a vérmennyiséget polgártársai jelenlétében köpte a beteg. Ez a vértömeg túl volt becsülve, mint azt a boncjegyzőkönyv is mutatja, de kétségtelen, hogy a tüdőből származott. Most mán : a lázas betegségtől elgyengült, több napon át tüdőgyulladásban fekvő beteg, aki táplálékot sem vett magához több napon át, folyton növekvő szívgyengeség mellett a vérköpés után meghalt. EZ'2k után nem lehet kétséges, hogya legény tüdő vérzésben hált meg. Ezt hangsúlyozni már csak azért is fontos, minthogyatüdőgyulladásnak az a stádiuma, amit krízisnek nevezünk: elmúlott. Erre utal az, hogy a legény, akit egyébként megtört a láz ereje, a csendőrö:knek tiszta feleletet adott mindenről, így a katonaságtóll való szabadulásának okáról is s az előző napi megverésről. Honnan származik tehát a halál közvetlen oka:ként elfogadandó tüdővérzés ? Jóllehet a szakértők azt mondják, hogy ez a megállapítás megállja a he!l yét, ha tekintetbe vesszük a boncjegyzőkönyv adatait a tüdőkről és a mellhártyákról s ha :a mellümgeket vizsgáljuk és tekintetbe vesszük azt is, hogy semmiféle külséreimi nyom a holttesten található nem volt. Az van a jegyzőkönyvben rögzítve, hogy a szakadás babnyi, r'ongyosszélű nyílás, a mellhál'tyán, a jobb tüdő középső lebenyének belső felszínén, a tüdőkapu mellett. Ebből a repedé sből némi kis vér szivárgott elő. Hogy hová vezetett ez a nyílás, ez nincsen megmondva. Ra azonban ez lett volna a vérköpésnek a forrása, amikori is egész vértömeget köpött ki: ,akkor szükségképpen meg kellett volna azt találni a tüdő szövetében és valamely nagyobb érben, amelyből a vér kifelé ömlött volna, de kellett volna ehhez az is, hogya vérzést megtaláljuk a meUüregben is, ahová szintén kellett volna nagyobb mennyiségű vérnek ömlenie. Ezen 01dali mellkasfélben csupán 100 ccm. véres folya- dék volt, 'a balban pedig csak 50 ccm, amely valószinűleg a mellhártya véres izzadmánya volt. Épp így nem lehetett találni . vérz,é ses beszűrődést vagy véraIvadékot la ma mellhártyanyílás szélén sem, vagy annak szomszédságában, ahol a szakadás vo1t. Egyúttal pedig a lé1egzési levegőnek ki kellett volna lépnie a meHüregbe, tehát úgynevezett légrneUnek kellett volna bekövetkeznie, már csak azért is, mert a szakadásos tüdőlebeny kétségtelenül tl3.rt.almazott levegőt. Ez 'a z elváltozás pedig olyanfokú, hogy nemcsak törvényszé~i orvos, de akármelyik gyakorlóorvos figyelmét sem kerülhette volna el. Ezért aztán fel kell venni azt, hogy a szakadás boncolás közben, a boncoló keze al,att, mondjuk úgy, kissé vigyázatlan boncolás következtében támadt. Hiszen tudjuk azt, hogy olyankor, mint esetünkben is: ahol lebenyes tüdőgY'I.tlladásról van szó, milyen könnyen keletkeznek szakadások 'a tüdőszövetben, még akkor is, ha a tüdő előzetes , idült gyulladás miatt nincsen is összenőve a mellkas f'a lával, ahonnan a leválasztás olyan nehéz még nem gyulladt tüdőbell is, hogy az csak a tüdő állományának veleszakadásával történhetik. Azért szakad ilyenkor a tüdő, mert rugalmasságát elvesztette s valóságos csoda is volna, ha olyan behatások, mint ostopnyéllel való ütések, ököllel, doronggal való csapások nem okoznának számos, még kiterjedtebb sérülést a tüdőben, Ha a szakadás a halál után keletkezettl volna ,a tüdőben : akkor nincsen semmi ok arra, hogy a vérzést külső hatásra vezessük vissz:a. A tüdővérzésnek a forrását a szal~értők a boncolásnál nem t:alálták meg. Nagyon hosszú vizsgálat és nagy gyakorlat szükséges ahhoz, hogy a vér);~és forrását minden esetben ki tudjuk mutatni.
1936 február 1.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
71
Kormányzó Or Ő Föméltósága vitéz Fenyves Imre tiszthelyettesnek (balról) több éve:1 keresztül különleges szolgálatban od!3.adó, ha2!afias buzgalo:;nmal teljesített felelősségteljes és kiváló szolgálataiért a Magyar Ezüst 11irdemérmet a zöld szalagon, Várszegi Boldizsár tiszthelyeUesnek kötelességhű és érdemes szolgálataiért a Magyar Bronz 11irdemérmet a zöld szalagon adományozni méltóztatott.
útmutatást adhatna az a tüdő, amely a mellkas falával össze volt nőve s amely minden valószínűség s~erint gümőkóros eriedetű, amelynek az elhelyezkedése is arra van, mert hiszen 'e zek legtöbbször a tüdőcsúcsban vannak s vérzéseknek kiindulási helye szokotlt lenni. Már pedi.g a csúcsokl1!ak ilyen régi megbet'e gedése meIlett a gyulladás és a vérzés nem ritka dolog, amit nagyon jól ismerünk 'a boncasztalról. Egyébként más szempontok is érvényesülnek a tüdővérzésnél, amit a légutak pontos át,v izsgálása, a nagy érnek s a tüdőverőérnek a vizsgálata nagyon sokszor igazol is. Ezzel 'a ztán egyezik az is, hogy az elhalt nem a bántalmazás napján, hanem egy nappal később lett beteg, amely betegség akkor, ha a sérülés következtében állott volna elő: mégis csak szo~atlan lenne. Hozzájárrul még az a nemleges lelet is, amely szerint a testen s,emmiféle külső behatásra utaló elváltozás nincsen jelen s így eltűnik minden kétség aziránt, hogy a tü.dővérzés nem a szervezetben rejlő okból indult meg. Hogy v,alóban nem volt külső behatás 'a testen, azt az is bizonyítja, hogy a csendőr a boncolás előtt egyenesen felhívta a szakérWk figyeimét a külsértümi nyomokra, amiket! ők látni véltek s ennek dacára sem lehetett semmit sem észleLni. Nincsen semmi okunk arra, hogy két,e lkedjünk abban, amit az elhalt az állítóLagos megveretésről mondotIt. Ezelőtt .gazdáját és feleségét sohasem vádolta a csendőrök előtt. Eme ,k ijelentések egy haldoklónak a vla llomásai voltak, akinek seuuni oka sem volt arm, hogy ellenséges érzületet tápláljon gazdája iránt akkor, hla a bántalmazások nem történtek volna meg. Vallomásai
olyan világosak és többször ismételtek voltak, annak egész apró részleteine is kiterjeszkedtek, hogy nem lehet arra gondolni, hogy a körülállók rosszul hallották volna azokat. Azonban mindezek li. vallomások egy éppen leláitalanodó, súlyos tüdőgyulladásban szenvedő ember szájából jöttek s az orvosi tapasztalat szernnt ilyen embereknek a vallomásai tévedésen a1apulhruímak. A legény egy hétig volt lázas 's mint feljebb láttuk, úgy viselkedett, mint egy őrült, ami arra mutat, hogy szellemileg nagyon izgékony ember ' volt, ami kiderül abból is, hogy fejfájásai miatt kapott tartós szabadságot a katoTIiaságtól, ami mellett tanuskodik gazdájának amaz állítása is, hogy rángásokat észlelt allcában, ha csak egy kissé is rosszkedvű volt. Nincsen semmi okunk kételkedni ,fl bban, hogy 'a z elhaltnak életében' élénk fantáziái voltak, amelyek a tüdőgyulladás alatt állottak be. Azt is tudjuk, hogy olyankor, <8.mikor lázas tüdőgyulladásosok le!áztalanodnak : -alig lehet őket eltéríteni azon téves hitüktől, amely éppen lázfantáziájuk alatt következett be. Éppen úgy, mint az egészséges ember la z álmodottl dolgokat néha átélteknek tartja, a tüdőgyulladásban szenvedők sokkal nagyobb kitartással rlagaszkodnak fantáziájukhoz :é s sokszor nagyon nehéz őket elképzelésük tartthata;t!tanságáról meggyőzni. Tapasztalat szerint ama heves fájdaLmak miatt" amelyet a :tüdőgyulladással együttjáró mellhártyagyulladás minden egyes ,l élegzetvétel alkalmával éreztet, amely fájdalmamat a beteg lázas állapotban érez, a betegnek a fantáziáját is befolyásolja, úgy, hogy azok az egészen helybelen adatok, la melyeket a bántal-
72
CSENDÖRSÉGI LAPOK
mazást ületően hallottunk, llem mennek ritkaság számba, ra nnál inkább nem, mert a leláztalanodás után még mindig meglevő mellhártyafájdialmak megerősítik a beteget abban a hitében, hogy valóban bántalmaz~ák. Nyilvánvaló tehát, hogy a most mondottakban rejlik az ellentmondás magyarázata a brutális módon való bántalmazás és a semmitmondó bonoolási l,e let között. Röviden összefoglalva azt kell tehát mondani, hogy a halál e1őtti bántalmazásról mondott kijelentések egészen biztosan a láz alatt, bekövetkezett fantáziának a szüleménye s nem alapszik valóságon. A lázat, illetve lázas deliriumot nagyon jól ismeni törvénykönyVünk is s éppen ezértt az ily,e n állapotban tett vallomásokra sem ra sértettet., sem a tanút meg nem esketik, mert hiszen 'az ilyen állapotot olybá veszik, mintha az illetőnek elmebeli fogyatkozása révén, - amit éppen a láz okoz. - átmenetileg vagy időlegesen - nem volna meg a képessége arn1-, hogy a valóságot felismerje s éppen ezért 'az ilyen állapotban levő tanúnak a megesketését az 1893. XVIII. 215. §-a értelmében meg sem engedi. A polgári perrendtaI1tásról készült új törwényjavasila t 329. §-a így intézkedik.
A szolgálati lellépés m6djai. írta: vitéz TEMESVÁRJ ENDRE
őrnagy.
Évekkel előbb sorozatosan fordult elő a közbiztonsági szolgálatban állott jár6röknek megtámadtatása, a járőrtagok megsebesítése, sőt lefegyverezése is. Sajnos több esetben fordult elő 'Ol yan szomorú kimenetelű fellépés is, ahol a járőr egyik vagy másik tagja életével fizette merg kötelességének, általa helyesnek vélt módon történt teljesítését. A szeriencsétlen kimenetelű szolgálati fellépések mind sűrűbben előforduló nagy száma gondolkozásra késztette a figyelőt. Felmerült tehát a kérdés, vajjon mi idézheti elő a soroza;tos s.z erencsétlenséget? Két lehetőséget kellett e szempontból elbírálni. Az egyik az, hogy vajjon tarltalmazott-e a SZUT. erre vonatkozóan rendelkezéseket és ha igen, azok elegendő védelmet biztosítottlak-e a szolgálatilag fel:lépő csendőr nek ? A másik elbírálandó szempont pedig az, hogy vajjon alkalmazzák-e a járőrök a SZUT. ily irányú rendelkezéseit? A SZUT.a járőr ténykedéseinek biztosítására és egyúttal a járőr1Jagok személyes védelmére is több helyen tartalmaz rendelkezéseket. A 41. §-a tárgyalja a "Szolgála;ti fellépés módjáJt." Ennek a §-nak ra rendelkezései írt· ják elő, hogya csendőr, illetve a járőr: a) mikor dOgOiSUlt a szolgálati fellépésre (300. pont) , b) fellépése alatt miként járjo.n el (30f. pont), c) fellépéseinél a szolgálati célt és la saját személyének védelmét mily módon érheti el (302., 303. pont) és végül: d) ittas és elmebeteg egyénekkel szemben hogyan járlj on el. (304., 305. pont.) Ezeken, felül a SZUT ugyancsak a csendőr védelmét is biztosítandó, a bilincselésnél (325. pont), - a kóbor cigányok elleni . _._- (365. pont) és az orvV1adászokkal szembeni fellépéseknél (380. pont) külön elővirgyázat foganatosítására hívja fel az eljáró csendőr figyelmét. Az eddig felsoroltakon felül is biztosítja az utasítás a járőrl t még több rendelkezésében is, így az elfogással (45. §.) és a fegyverhasználattal (49. §.) Azt látjuk tehát, hogy a csendőr védelmére az utasítás több rendelkezéseiben is intézkedik. Ez nem is lehet máskénb, mert a csendőrtől csak akkor várhatjuk el, hogy sokirányú kötelmeit
1936 február 1.
ellássa, ha megfelelő, sokszor kényszerítő hatású jogokkal is felruházzuk. Megállapíthatjuk, hogy azok a jogok, amelyekkel a SZUT. a csendőrt felruházza, elegendőek arra, hogy szolgálatát minden körülmények között elláthassa s egyidejűen saját védelmét is bizto:sríthassa. Még abból a szempontból kell a szolgálati jogokat elbírálni, vajjon azoknak mikénti gyakorlására von:atkozó rendelkezések helyesek-e, a fenti kettős cél elérése tekintetében elegeIldőek-e?
Ha figyelembe vesszük a SZU'!'. 302. pontjának 1934. évben történt helyesbítését ("lőkész helyzet" megváltoztaltása), leszögezhetjük, hogy az utasítás rendelkez;ései helyesek és a cél elérésérle elegendők . Az u1Jasítás 302. pontjának a mult évben történt helyesbítése után tehát joggal kellett elvárni a sz.e rencsétlen kimenetelű szolig álati fellépések megszünését. Az események további figyelőjénekazonban meg kellett állapítania azt, hogy azok száma nagyon lényegesen csökkent és az. ilyen esetek kimenetelükben enyhültek, de telljesen mégsem szűntek meg. Ezzel beigazolódik, hogy az okot nem az utasításban, nem annak hiányosságában kell keresni, hanem abban, hogy a szolgálla tilag fellép ő csendőrök (járőrfjk) nem élnek a SZUT. adta jogaikkal, amelyek pedig a szolgálati cél elérésén kívül személyük védelmének biztosIt:ásám is alkalmasak és elegendők. Arra a kérdésrl:! kell hát megtalálnunk a feleletet, miért nem alkalmaz.z ák mindig a csendőrök (járőrök) szolgálati fellépéseiknél a SZUT. megfelelő rtendelkezéseit? . Három 'ok lehetséges: 1. a csendőrök nem ismerik a SZUT. rendelkezéseit; 2. ismerik, de pongyoLaságból, - túlságos önbizalomból - és végül: 3. álszégyenérzetbéíl mellőzik azokat. A 2. és 3. alatti okokat, _. végre egyszer mások kár~in is !gyekezve okulni, ki lehet küszöbölni, ha alaposan ismert'e tjük a legénységgel a hibás feUépések következményeit, ílletve a fellépések lalkalmával elkövetett hibák veszélyes eredményeit. Az 1. alatti okot azonban csak úgy szüntethetjük meg, ha az utasítás rendelkezéseire megtanitjuk a csendőröket. Ennek sulykoláss'zerűen kell történnie. Cikkem keretén belül nem foglalkozhatom részletesen aSZUT. 41. §-ában leirt összes rendelkezésekkel, mert az lényegesen meghaladná egy cikk terjedelmét, csupán azt szándékozom megvi1ágítani, hogy a SZUT. 302., 303. pO.n t rendelkezéseit hely,e sen hogyan alkalmazza a csendőr, ha a szolgálati fellépésre mán elhatározta magát.' A SZUT. a 3'02., 303. pontjában a szolgálati fellépésnek hatf'éle, módját ismel't,e ti, éspedig: I. a fellépés 'Ü~yan egyénne! szemben történik akit a csendőr veszélytelennek ítél meg, úgy a szolgálat, mint maga a személy szempontjáJból (aggálytalan), II. a feUépő csendőr az adott körülményekből ítélve szükségesnek véli la különös elővigyázatot, illetve midőn azt aSZUT. kifejezeUen előírja, III. ha a csendőr egyedül van, IV. veszélyes gonosztevővel, V. felfegyverzett gonosztevővel, és végül: VI. több veszélyes gonoszt,evővel szembeni. fellépés. A szolgálati fellépés előbb I.-VI-ig alatt felsorolt eseteiben a járőT (csendőr) tevékenységét részletesen ismerteti. Minden esetet külön-külön világítokmeg s a jobb és könnyebb megéI1tés céljából minden fontosabb moz,zla natot képen is bemutatok.
1936 február i.
CSENDŐRSÉGI LAPOl{
[.-hez: Két főből álló járőr egy gazdaságból távozni lát egy ismeretlen egyént. Az ismeretlen jól öltözöttsége kelt gyanút a járőrvezetőben, aki e gyanú alapján határozta el magát az igazoltatásra.
A járőrvezetőt összes ténykedései alatt az igazoltatandótól 2 lépésre álló járőrtárs biztosítja. A szolgálati fellépési módok közül ez a legegysze-
1. ábra.
3. ábra.
Ez alkalommal a járőrvezető nem lát okot fennfOI'cgni a külö nős elővigyázatosságra, nevezetesen nem tart attól, hogy az igazol.tatandó, akár a járőr szolgálatával szemben ellenállást fejtene ki, -- akár pedig a járőr ellen támadást kíséreine meg. A fellépési módok e legaggálytalanabbjánál is az utasítás határozottan előírja, hogyajárőrtagok a puskát vegyék "Súlyba" helyzetbe. Ez a rendelkezés is a járőr.tagok biztonságát szolgálja, amennyiben a súlyban tartott puskát a csendőrnek az irányzék felett meg kell
rűbb, amit a járőr csak - mondhatnám, hogy legritkább esetben - akkor alkalmaz, ha megítélése szerint minden veszélyt kizárva lát. Még ilyenkor is azonban a súlyban ta17tott puska bármely pillanatban rendelkezésére áll a gyors cselekvésre. Il.-höz: A közbiztonsági szolgálatban álló 2 fős járőr egy ismeretlen vad tekintetű emberrel találkozik, aki kezében .kis bőröndöt visz. Ez az egyén öltözeténél fogva, részben a járőrrel történt találkozásakor elárult idegessége folytán a járőrvezetőben gyanút ébreszt. A járőrvezető elhatározta, hogy igazolásra szólítja fel. Ennél a szolgálati fellépésnél a járőrvez,ető lehető nek ,tartja, hogy az igazoltatandó támaliást fog megkísérelni a járőr ellen s ezért különös elővigyázattal való eljárást vél szükségesnek. (SZUT. 302. pont). A járőr tagok a fellépéskor aSZUT. 302. pontban, megjelölt helyeikre sietnek. A járőrvezető a puskát "lőkész helyzet"-be veszi s vele egyidőben ugyanazt cselekszi a járőrtárs is. Ennél a következőként kell eljárni: a puskát először a Gyalogsági Gyakorlati Szabályzat 2. füzet 56. pontjában, meghatározott "biztonsági tölts" helyzetbe kell hozni. (4. ábra). Ebben a helyzetben a zárócsapó kinyitása után ismételni kell (a szekrényben levő 4 töltényből egy ezáltal jut be a töltényürbe), majd a zárócsapót kell
2. ábra.
markolnia s így az a szó szoros értelmében a kezében van, készen a szúrásra s közel a "lőkész helyzet"-hez. A szolgálati fellépésnél a járőrtagok a SZUT 302. pontja értelmében helyezkednek el áltaLában véve úgy, hogyajárőrvezető körülbelül 3 lépésre szembe az igazoltatandóval, a járőrtárs pedig attól 1-2 lépésre oadalt. Azért említettem, hogy "általában," úgy, mint a SZUT előírja, mert a járőrtárs részére előírt 1-2 lépés távolság helyett jobb, ha mindig 2 lépésnyi távolságo t tart. (1. ábra). Most a járőrvezető igazolásra szólítja fel az igazoltatandót, melynek során igazolványainak előmutatását . is elrendeli. Az igazolványok átvétele céljából a járőr vezető a 2. ábrán Látható módon egy lépést előrelép, de jobb lábát nem zárja a balhoz, hanem a közben. átvett igazolványokkal együtt az eredeti (3 lépés) távolságra visszalép (3. ábra). Az igazolványokat is itt vizsgálja át, ami alatt a puskáját a bal alkarjára akaszthat ja. majd az igazolás megtörténte után az iratokat, ha szükséges, az előbbi módon is adja vissza.
4. ábra.
becsukni s ezek elvégzése után vesZik fel a járőrtagok a "lőkész helyzet"-et. Ehhez mindkét járőrtag a 'puskát lesülyeszti úgy, hogyacsőtorkolatával a vízszintes
C~ENbÖRSEGI
74
alá, - az ,a gy alsó széle pedig a töltény táska fölé egy tenyérn,y ire jusson. A járőrvezető ebben a helyzetben végzi el az igazoltatást s ha közben igazol~ányok átvétele is szükségessé válik, ehhez a már :a [.-hez alatt említett módon egy lépést előre lép, amihez a puskáját súlyba veszi
5. ábra.
(5. ábra). Az igazolványok átvétele után helyére visszalép, puskáját bal alkarjára :a,k aszthatja s az igazolványokat e helyzetben, vizsgálja át (6. ábra). A járőrvezetőt össz,e s ténykedései alatt a "lőkész helyzet"-ében megmaradt járőrtárs biztosítja. Az igazoltatás eredményének megfelelően a járőr vezető az igazolványok visszaadása (5. ábra) után igazoltat ottat to,v ább engedi, vagy a szükség ' szerin.t vele szemben másként jár el.
6. ábra.
Így kell a járőrnek eljárnia mindannyiszor, ha szolgálati fellépésével kapcsolatosan aSZUT. 302. pontjában tárgyalt különös elővigyázat alkalmazását szükségesnek ítéli meg, vagy ha a különö,s elővigyázat alkalmazását aSZUT. kifejezetten előírja (303., 325., 365., 380. pont). (Folytatjuk.)
SNOWDEN, ANGOL POLITIKUS íGY NYILATKOZO'.fi: A békediktátumokban megállapított helytelen határokert jótállni nem lehet; a békekötés revíziója politiIiai és erkölcsi sziikség.
LAPOK
1936 februar 1.
A magyar nemesség s igazolásának mai módja. i r ta: Dr. FőGLEIN ANTAL országos levéltárnok. ( Befejező közlemény.) A nemességgel ma még mindig néhány különleges jog jár. Igy pl. 1. A magyar nemes, még ma is címfokozatot használhat. És nemcsak a főrendű (báró, gróf, herceg), hanem a köznemes is. Neve elé teheti a "nemes" címet. Barmikor használhatja az őt megillető előnevet és igazolt nemesség esetében joga van címfokozatát és előnevét az anyakönyvbe is bejegyeztetni. 2. Használhatja az őt megillető nemesi címert, vagy . egyszerűen nemesi koronát használhat: a gróf 9, a bári) 7 éls a köznemes 5 ágút. 3. A nemest a "Tekintetes" (Spectabilis; 1848 előtt: "Tekintetes, Nemes, Nemzetes és Vitézlő"), a bárót eS grófot a "Méltóságos", a herceget a "Főméltóságú" cimzés illeti. Sajnos, a szép, régi, patinás "Tekintetes" címzés ma már nem divatos. Ez ~ár kevés tekintélyt M. Ma a "Nagyságos" cím járja és hovatovább talán már ez sem lesz elég. Holott régente "Nagyságos" a fejedelem volt. Annak jog- és végérvényes eldöntése, hogy valaki nemes-e vagy sem, mindig felségjogot képezett. A fentebb említett új adományok és nemességújító armálisok is tulajdonképpen nemességelismerések és igazolások voltak. Idővel a nemességelismerés az autonóm törvényhatósággá kialakult nemesi közönségtől (Universitas Nobilium) , a vármegyétől indult ki. A vármegye közgyűlése igazolta a kebelében élőknek nemességét: de végső fokon a legfelsőbb helyen er'ősítették meg ezt az igazolást. Ma a legfelsőbb nemesi hatóság a m. kir. belügyminiszter úr, ahová a megfelelően felszerelt és bélyeggel ellátott kérvények közvetlenül, a katonai vagy csendőrségi személyek által pedig szolgálati úton küldendő ell. A belügyminiszter a kérvény t és mellékleteit véleményezés végett a m. kir. OrlSzágos Levéltárhoz teszi át, amelynek nemességvizsgáló hivatala a rendelkezésére álló, fentebb már említett régi Királyi Könyvek, az Országos Levéltár őrizete alatt levő 1848 előtti Kancellárlia, ~elytartótanács, Királyi és Kerületi Táblák iratanyaga, a Helytartótanácshoz annak idején beküldött vármegyei nemességigazoló, valamint az 1848 előtt elhunyt ügyvédek hagyatékában maradt és azóta őrzött iratok ,a datai alapján, a folyamodó okmányait ellenőriz,ve, a folyamodó nemességének elismerését véleményezi, esetleg pótlásra új adatokat kér vagy a kérelem elutasítását javasolja. A vármegyék még ma is adhatnak ki nemesi bizonyítványt, amellyel valakinek leszármazását és nemességét elismerik (1898 szept. 23: 68.573/1898. büm. sz. körrend.). De míg azelőtt a nemesség gyülekezete, a közgyűlés adott ki ily bizonyítványt, ma az alispán adja ki. Főkelléke kell, hogy legyen e bizonyítványnak, hogy állításait az érdekelt fél nemességét, előnevét, valamely nemes családhoz való tartozását, leszármazását, személyazonosságát illetőleg az illető vármegye levéltárában őrzött, vagy a fél által az alispánnak bemutatott okiratok pontos és részletes elősorolásával igazolja; esetleg a fő bizonyító- okirat szövegét egész terjedelmében is közölje. Az ilyen bizonyítványt azután, mint legfőbb nemesi hatóság a belügyminisztérium felülvizsgálja, eset-
1936 február 1.
V , György
CSENDoRSEdr LAPOl{
angol király holttestét ágyútalpon vitték a windsori kriptába , ahol jlanuár pával helyezték örök nyugalomra.
, leg a vármegye bizonyítványáb~n idézett, annak alapját képező okiratokat bekívánja. A leszármazás anyakönyvi kivonatokkal igazolandó és nemcsak keresztlevéllel (újabb időből állami anyakönyvi kivonattai), hanem a törvényes születés, főleg pedig a személyazonosság igazolása céljából a szülők, nagyo, szép-, dédszülők ,:.;tb. házasságlevele is becsatolandó. A nemességi igazolásnak három módja van: a) A folyamodó bemutatja eredetiben vagy hiteles másolatban a családjának szól6 királyi (birtok) adománylevelet vagy cÍmeres nemeslevelet (armális) és ízről-ízre, anyakönyvi kivonatokkal vagy ezek hiányában más ,okimtokkaJ ' (végrendelet, osztálylevéJ) igazolja a leSzármazasát birtok- vagy dm eres nemeslevél-
75
28-á~
világraszóló gyászpom-
lyet vagy a vármegye ügyésze indított valaki ellen, vagy az illető nemes a reá illetékes (ahonnan származott) vármegye előtt indíttatott maga ellen. E per folyamán felmutatta az illető fél (instans vagy producens) a kezei közt levő családi ir'a tokat; tanukat hallgat!;ak ki a leszármazást ilietöen és ha az, ügyet rendben találta a vármegye és az ügyész nem tett kifogást, a fél nemessége elismertetett és az iratok a Helytartótanács útján a Kancelláriához kerültek. Ha a legfelsőbb hely megerő .. sítette a vármegye döntését, a folyamodó bizonyítványt (Testimonialis) kapott a vármegyétől, amely bizonyítványok a XVIII. század vége felé már teljes terjedelmükben bejegyeztettek a vármegyei jegyzőkönyvekbe is, tehát ma könnyen megszerezhető a másolatuk. A folyamodó anyakönyvi kivonatokkal a bizonyítszerzőtől. ványt szerzett elődÜH való leszármazását igazolja. e) Ha a folyamodó sem a nemességszerzőtőJ nem Tekintve, hOgy anyakönyvek a törökjái'ta vidékeken tudja a leszármazását igazolni, sem olyan elődöt nem tud csak a XVIII. század elejétől kezdve mar)ldtak fenn, a , Felvidéken, főleg városokban az anyakönyvek vissza- igazolni; aki nemesi bizonyítványt kapott, nemessége elnyúlnak a .XVII. század közepéig is, - az igazolásnak ismerhető, ha eredetiben fel tudja mutatni az adománylevelet és igazolni tudja, hogy elődei 1848 előtt két nemez a módja nehezen alkalmazható, !kivéve; ha ,az adomány újabb keletű, . XVIII. vagy XIX. századi, amely esetben zedéken át, tehát legalább 60 éven át, nemesi szabadságban, éltek. ' az anyakönyvek beszerzése ,nem jár nehézséggel. A nemesi szabadságban való élést igazolja, ha vab) A folyamodó felmutat valamely, erre illetékes 18'48: előtti hatóság (kormányszék, vármegye) által ki- ' lakinek elődje 1848 előtt valamely nemesi összeírásban (1724, 1732, 1754, 1770, 1820-30 stb.) szerepel. Valaállított' hivatalo$ bizonyítványt arról, hogy a családjának egyík tagja azon hatóság által kétségtelen magyari melyik elődje megemlíttetik a p.emesi insurrectióra lkönem~nek eiisme~tetett. E bizonyítványokat rendesen az telez.ettek (1741~43; 1796-1809) jegyzékében. Valamelyik előcljé vármegyei tisztséget viselt 1842 f:lőtt (alisú~ :i::t; - neniességvizsgáíó\ragy igazoló per előzte meg, ame-
a
76
CSENDŐRSEGI
pán, szolgabíró, perceptor, táblabíró, esküdt és a XVII. szazad közepétől nótárius). Valamilyen nyugtával igazolja, hogy felmenői a követküldés vagy koronázási ajándék köJtségeihez hozzájárultak. A nemesi szabadságban való élés, vagyis a nemesi jogoknak bizonyos időn át folytatott gyakorlata egymagában nem elegendő ahhoz, hogy valakinek nemessége elismerhető legyen. Az összeomlás előtt abban az esetben, ha valaki vagy a leszármazását nem tudta ízenként igazolni, nemesi leszármazása mellett azonban erős bizonyítékok szóltak; vagy elődeinek hosszabb időn folytatott nemesi joggyakorlatát igazolni tudta ugyan, de a nemesseg gyökerét kimutatni nem tudta, javaslatba volt hozható legfelsőbb helyen a nemességnek kegyelemből való megerősítésére. A királyi felségjogok gyakorlása szünetelvén, a nemesség legfelsőbb kegyelemmel ma nem erősíthető meg. A nemesi összeírások. között a legfontosabb az 1754. évi, amely általános, tehát az egész országra kiterjedő volt. A jegyzékbf; esak a családfők, esetleg azok özvegyei keriültek. Némely vármegye külön jegyzékbe vette a birtokos és külön az armálista nemeseit. Volt vármegye, így Liptó, Turóc, Zala, Vas, Ugocsa, amely községek, tehát a lakóhelyek szerint és így a legrészletesebben felsorolta a nemeseit. Egyes állításokkal szemben, hogy ez az összeírás a nemesség elismerésére döntő bizonyíték, le kell szögeznünik, hogy az eddigi gyakor~at szerint az 1754. évi összeírás csak akkor fogadható el döntő bizonyítékul, ha a család nemességének gyökere is igazolható, vagyis, hogy mi alapon került (birtok, armális) a család e jegyzékbe? Tekintve, hogy a legtöbb vármegye 1754-ben csak a vizsgálat végeredményét, tehát magát a nemesek névsorát küldte be a Helytartótanácshoz, maguk a vizsgálati jegyzőkönyvek és egyéb igazoló iratok viszont a vármegyék levéltárában maaidtak, sőt azóta egyes levéltárakból el is kallódtak, egymagában az 1754. évi országos összeírás ma döntő bizonyítékul már nem fogadható el. A székely nemesség megállapítása a következő elvek szerint történik: Székely főnemesnek vagy lófőnemesnek az a folyamodó ismerhető el, aki igazolni tudja: a) egyenes leszármazását az 1713. évi vagy az ezen évet megelőző időkből való rendi jegyzőkönyvben fő nemesnek vagy lófőnemesnek feltüntetett, vagy fejedelmi okJevélben székely főnemes vagy lófőnemes rendbe tartozónak mondott, abba kinevezf:tt elődtől ; b) igazolni tudja olyan családhoz való tartozását, amelynek tagjai 1713 előtt székely főnemesek voltak, illetve az 1713. évi vagy régebbi rendi jegyzőkönyv szerint székely lófőnemes rendnél alacsonyabb rendben nem szerepeltek. Székely nemesnek ismerhető el az, aki , a) igazolja leszármazását az 1713. évi vagy ennél régebbi rendi jegyzőkönyvben székely gyalognemesnek vagy szabadszékelynek feltüntetett elődtől ; b) egyenes leszármazás nélkül ugy,an, de igazolni tudja olyan családhoz való tartozását, amelynek tagjai az 1713. évi vagy régebbi rendi jegyzőkönyv szerint a gyalognemes rendben, illetve a szabad székelyek sorában szerepel tek; e) igazolja leszármazását fejedelmi oklevéllel a székely gyalognemes , rendbe, illetve a szabad székelyek sorába felvett elődtől; d) igazolja, hogy családja az 1713. évi vagy rlégebbi rendi jegyzőkönyvek szerint a székely székben valóban
LAPOl{
1936 február 1.
létezett és igazolja, hogy elődei 1848. előtt legkevesebb 60 évre visszamenően IS'z ékely örökséggel bírtak. A hajdú nemesség megállapítása ma már nehezen megy. Csak annak a folyamodónak 'hajdú nemessége ismerhető ' el, aki a megnemesített ihajdúk valamelyikétől leszármazását igazolni tudja. A megnemesített hajdú vitézeknek vagy azok leszármazóinak azonban semmiféle összeírása nem maradt fenn. Volt ugyan, állítólag ilyen összeírás, de ez - ugyancsak állítólag - az utolsó hajdúkapitány le'v elesládájából elkallódott. 1702-,b en volt egy, a szepesi kamara kiküldöttei által véghezvitt összeírás. Ez az összeírás ,a zonban adózás és nem a nemesség igazolása céljából készült és az itt összeírottaknak a Bocskay István két nemeslevelével megnemesített hajdúktól való leszármazása meg nem állapítható. Igy az, aki ma a felmenőit csak az 1702. évi hajdúösszeírásban megnevezett valamelyik hajdúságbeli egyénig ' vezetheti fel, ezzel még nem igazolta a Bocskay István által megnemesített 'hajdúktól való leszármazását és így, ha más bizonyítékot nem tud felmutatni, a Bocskay István adományán alapuló magyari hajdú nemességét sem ig,a zolhatja. Kivételt képeznek azok a hajdúivadékok, akiknek még abban az időben, ' amikor a megnemesített hajdú vitézektől való leszármazás iga.. zolható v,olt, például Szabolcs vármegyétől, nemesi bizonyítványt nyertek és a folyamodók ezen bizonyítványokban megnevezett elődökbe belekapcsolódhatnak. elődei, előrelátásból,
Meg kell emlékeznünk az idegen, külföldi nemességgel bíró honfitársainkról is. Évszázadokon át megtöritént, hogy a Habsburg-uralkodóinknak külföldíekből álló seregében szolgáló egyének , benősülés folytán, vagy a föld szeretetétől vonzatva, hazánkban letelepedtek és utódaik ma már mind derék magyarok. A volt cs. és kir. közös hadseregnek is számos tagja volt, aki itt letelepedett és mint magyar honpolgár élt és él még ma IS köztünk. Ezek között nagyon sokan külföldi (osztrák, riSmai szentbirodalmi, olasz, francia stb.) nemességgel bírtak és bírnak. A külföldi főnemesi vagy nem€lsi címek, előnevek és címerek Magyarországon jogi tartalommal nem bírnak ugyan és kívülesnek közjogunk keretén és mngyar állampolgárság esetében scm biztosítanak náJunk sem nemesi rendi állást, sem főnemesi vagy nemesi rangot, sem kiváltságot, sem előjogot. E külföldi nemességet a belügyminisztérium természetesen nem is ig>azolja. De megengedi és nem tesz ellene észrevételt, hogy az. illető külföldi nemességgel bíró magyar állampolgár külföldi nemesi címét, előnevét és címerét Magyarországon használhassa, ha: a) a nemesség erledete szerint illetékes külföldi nemesi főhatóság okiratával igazolja valamely ' főnemesi iVagy nemesi címhez, ,előnévhez és címerhez való jogosultságát; b) igazolja, hogy családja, főnemesi vagy nemesi címének, . előnevének és címerének szerzése valamely létező vagy már megszűnt államból ered, például CiZ illető álLam uralkodója által adományoztatott és ezen felül igazolja a kérdéses családhoz való tartozását;
. e) igazolja, hogy felmenői 1848 előtt legalább hatvan évre visszamenőleg olyan idegen állam magasabb hatóságai által, kiállított imtokban szerepelnek, főne .. mesi vagy nemesi címmel és előnévvel, amely államban a kérdéses időben a nemesség intézménye . létezett. Magyar honosnak adományozott külföldi főnemesi vagy nemesi cím, előnév és címer csak abban az esetben
1936 február 1.
CSENDöRS:ÉGI LAPOK
77
A mit vissza k ell szereznünk : S zepes v ára. ismerhető el, ha annak viselésére a magyar államfő engedélyt adott. Nemes emberI névváltoztatása csak a király engedélyével történhetett. Ma a nemesi névváltoztatás engedélyezése la minisztertanácsnak minden egyes esetben előzetesen kikért hozzájárulásával a Kormányzó Úr Ö Főméltósága elhatározása alá bocsátandó. Külföldi nemességgel bíró magyar honos névváltoztatását a belügyminiszter Úri engedélyezi. A magy/a r előnév, mint fentebb láttuk, csak valóságos nemesi birtok után adatván vagy használtatván, ezen előnév használatához való jogosultság elismeréséhez feltétlenül szükséges, hogy a folyamodó egyrészt az előnévül vagy előnevekül használt nemesi birtokhoz vagy birtokokhoz való jogot - a családnak szóló királyi vagy nádori (már előzőleg nemes emberl kaphatta csak) adománylevéllel, királyi jóváhagyáss'al megerősí tett adás-vételi szerződéssel, örökvallással (fassio), vármegyei vagy egyéb, a tényleges birtoklást feltüntető oklevéllel, végrendelettel, osztálylevéllel stb. - igazolja, és ugyancsak igazolja, hogy felmenői az elismertetni kért előnevet vagyelőneveket 1848 előtt, ha egyszer-kétszer is, de használták (usus). Ha egy család több ágra szakadt és a különböző ágak előnevei egymással megegyeznek, ebben az esetben az illető ágak . közös ősétől leszármazó olyan folyamodó előneve is elismerhető, .aki nem tudja ugyan kimutatni, hogy felmenői 1848 előtt a kérdéses előnevet használták, azonban a közös ősnek az előnevet adó helységhez való kapcsolatát (ottani birtokos voltát) igazolni tudja.
Ha a folyamodó ,Utal felmutatott adomány- v/a gy armálislevélben az adományos (az ős) már előnévvel együtt említtetik, a folyamodónak az előnév használatához való jogosultsága elismerIhetö, anélkül, hogy az: 1848 előtti használatot igazolnia kellene. Ez áll az erdélyi fejedelmi armálisok!kal megnemesi· tett családoknál is. Ezekben a nemeslevelekben a nemességszerző rendesen eredete vagy lakóhelye utáni elő névvel említtetik. Ezek ut ódaitól sem kívánják az 1848 előtti gyakorlat kimutatását. Nincs semmi amadálya annak, hogy az érdekelt folyamodó kérelmére a családja neve vagy az el őnevének írásmódja - a mindenkori hivatalos írásmódtól eltérően a nemes1e:vélben előfonduló v·a gy a család által (kimutathatóan) használt alaknak megfele lő en régies, ősi alakban állapíttassék meg. Székely, nemesi rendi ál'lással bíró f olyamodó elő nevét az elődöknek legrégibb székelyföldi l'akó h elyérő l kell megállapítani. Ha a folyamodó egyenes felmen ője utóbb sajátjának tekintendő más székelyföldi előnevet használt, illetve avval együtt említtetik, ebben az esetben ez az előnév állapítható meg. Magyar, vagy székely nemesi rendi folyamodó részéne egynél több előnév is megállapítható, h a igazolni tudja, hogy elődje vagy elődjei a szóban f orgó előneve ket ",alóban használták vagy adományba kapták, vagy - székcly nemesnél - ha megállapíthat ó, hogy rendi állása szerint járó vagy adományba -kapott előnevén kí· vül más előnevet is használt. Három előnév csak abban la z esetben ismerhető el, ha azok már 1848 előtt egyUttesen fordulnak elő.
CSENDŐRSÉGI
78 Az
előnév
- ma nagyon kevesen tudják, - nagy írandó. Az előnévvel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a "de genere" kitételriol is, amely valamely nemzetségből (de genere N.) való származás jelölésére szolgált. De semmi köze sincs a krónikákban említett 108 honfoglaló nemzetséghez, mint azt a s~akirodalom már rég megállapította: A "de genere" kitétel mint cím, vagy mint megkülönböztető jelző, a XV-ik század eleje óta, ami:Ota t. i. a családnevek végleg kialakulni és megállapodni kezdtek, mint fe:Jesleges, a gyakorlatból teljesen kiveszett. Így nem tekinthető ma már! a család név tartozékának és nem is indokolt. hogy ez az életből kiveszett megjelölés ma a nemest családnevekkel kapcsolat'ban újra feleleveníttessék és pedig annál kevésbé, mert adatok hiányában azt sem tudjuk meghatározni, hogy pl. az okleve[ekben olvasható "de genere Aba" latin kitételt hogyan fejezték ki m agyarul? Valamely nemzetségből való leszármazás igazolható ugyan, ha erre nézve hitelt érdemlő okirlatos bizonyítékok rendelkezésre állanak. De az a kérelem, hogy valaki nemességének elismerésével kapcsolatban a "de genere N." jelzőt családi nevÉhez fűzve használhassa, ma már nem engedélyezhető. A címer használatáJhoz való jog elismerése a következő elvek szerin t történik: Az 1848 e~őtti időből eredő használat alapján ismertetik el azon folyamodó címene, akinek elődei armálist nem kaptak, - tehát mint birtokadományos nemesek utóbb maguk vettek fel címert és használták azt, vagy akinek armális nem áll rL;ndelkezésére. A használat igazolására címeres pecsét mutatandó be, amelyet a fo:l yamodó egyenes elődje vagy elődjei 1848 előtt aláÍrásuk mellett használtak. Ha ezek a pecsétek eltérnének egymástól, a régebbi cÍmeres emlék az irányadó. Előfordulhat az az eset, hogy a fenmar~,dt címeremiékek (pecsét) nem tüntetik fel a címer pajzsának, alakjának, a pajzsot körülvevő takarók sZÍneit. Ebben az esetben a színek megállapítása a hazai általános cÍmerhasználat figyelembevételével, a magyar heraldika sliabályai szerint történik. Ha utóbb előkerülne az armális és az eltérne a már megállapított cÍmertőll, a már megállapított címer hatályon kívül helyeztetik. Ha valaki felmutatja a családja armálisát és igazolja a kérdéses családhoz való tar1tozását, címere az armális szövege, illetve címerfestménye alapján állapíttatik meg. Ha a folyamodó elődei több címeradományban részesültek, ebben az esetben a rendelkezésre álló adomány-levelek közül a legutolsó keltezésű az irányadó. A címerigazoláshoz a folyamodó az igazolandó címer, festményét két példányban köteles bemutatni, lehetőleg keményebb (karton) papíron, megfelelő helyet hagyva a festmény alatt az alája vezetendő igazoló záradék részére. Az egyik példányt az eredeti miniszteri igazoló záradékkal ő maga kajpja kézhez, a másik példány a miniszteri zárladék hiteles másolatával az Országos Levéltár ig!}zolt címerek gyüjteményében lel elhelyezést. Szóvá kell még tennünk az "y" végződést a családnév végén. Á'ltalános felfogás, hogy "y"-nal a végén csak nemes ember írhatja a nevét és aki "i"-végű nevet használ, az nem-nemes ember. Nagy tévedés! Nincs ' is olyan rendelet, amelyelőírná, hogy a nem-nemes családok nevei "i"-végbetűvel írandók. Az "y" egyszerűe n regles írásmód és a magyar család névben nem azt akarja kifejezni, mint a német "von" vagy a latin kezdőbetűvel
LAPOK
1936 február 1.
szócska és így ezekkel egyező értelmű nemesi semmiképen sem tekinthető. A Rákóczi fejedelmi, a Teleki grófi család elég régi, nemes, illetve fő rendü, fejedelmi és egyszerü "i" végződéssel írta mindenkor a nevét. Az "y" tehát nem ismérve a magyar nemességnek. Befejezésül még megemlítem, hogy a magyar nemességet nem lehet elveszíteni (külföldi tartózkodás stb.) és a magyar nemességről nem is lehet lemondani. "de"
jelzőnek
L6ismeret. Írta: Dr. MIKECZ BÉLA törzsállatorvos. (4. közlemény.)
Magyarország Iótenyésztése. Hazánlk
lótenyésztésének minisztérium
földművelésügyi
legfelsőbb
irányítását a lótenyésztési főosztálya
intézi. Allami méneseink: Mezőhegyes, ahol noniust, gidránt és magas félvért tenyésztenek (Furioso-NorthStar), Bábolna arabs teIivért, arab fajtát· és lipicait tenyészt, Kisbér ango~ teLivért tisztavérben és magas angol félvért tenyés.z t. Méntelepeink: 1. Nagykőrös, 2. Baja, 3. Já~z" berény, 4. Gyöngyös, 5. Debrecen, 6. Hódmezővásár~ hely, 7. Békéscsaba, 8. Komárom, 9. Szé,k esfehérvár, 10. Nagykanizsa. . Az egységes fajtában való tenyésztés biztosítása céljából az országot tenyészkerületekre osztották fel, ezzel egyidejűleg fedeztetési állomásokat is létesítettek. Az állomásoIkon az il'l'ető kerületbe illő fajtájú méne k vannak. Eddig a mének nagyrészét bérbe adták ki, ez a módszer azonban nem vált be, ezért vált szükségessé a méneknek a méntelepeken való összpontosítása. A ióanyag minőségét veszélyeztető zugmének köztenyésztésből való kizárását célozza az 1927. évi XXV. t.-c. és ennek végrehajtására Ikiadott 84.100/929., illetve 103.900/929. sz. F. M. rendelet, mely szerint ott, ahol zugfedeztetés észlelhető, a mének elővezetése és a tenyésztésre alkalmatlanok ivartalanítása hivatalból elrendelhető.
A kanca-anyagot törzskönyvezés alapján osztályozzák. A jóminőségű kancákat a méntelep fedeztetési állomásain tartják nyílván. A törzskönyvezett kancálk számára a földmívelésügyi minisztérium a legjobb méneket bocsátjarend.el'k ezésre. A párosítást a földműve lésügyi minisztérium kirendelt szakközege végzi (méneskari tiszt). A törzskönyvezett kancák fedeztetési díja a rendesneik fele, vagy negyede. Az állam az évi méncsikóvásárlásoknál csak a törzskönyvezett kancák cs1kóit vásárolj a meg. A lókiállításokon csak a törzskönyvezett kancáJl.l:at és azok csikóit díjazzák. Az egyéves vásárolt csikókat a "Puszta-Szentkirály"-i állami birtokon nevelik fel szalkszerűen, minden évben osztályozva. Igy 3Y2 éves korban a tenyésztésre alkalmas mének a méntelepre kerülnek, a többit ivartalanítás (herélés) után 'a honvédkincstár veszi át. A jelenlegi irányzat: csontosabb, nagyobb testtömegű lovak elŐállítása, anélkül azonban, hogy ez a nemesség és a teljesítőképesség rovására menne. A csikókat jól takarmányozzák, hogy ezzel fejlődésüket elő segítsék és külön súlyt helyeznek az ásványi só forgalom egyensúlyának biztosítására is. A fedezőméneket teljesítőképességükre nézve háziversenyeken, falkavadászatokQn és távhajtásokon próbáljáJk ki. Az ország nyu-
CSENDőRSÉGI
1936 február 1.
Kuhaylan Zaid arab$ telivér mén.
Lipizzai mén. (Favory.)
Nónius 1. TÖrzsmén.
LAPOK
79
SantQrb. Angol telivér mén.
Maxim
~.
Félvér mén.
Gidran 1. Törzsmén. (Waltner Berta telv.)
CSENDÖRSÉGI LAPOK
80
gati részében hidegvérű lótenyésztési kerületeket szerveztek s ezek részére belga méneket hoztak be.
Lópótlás. A csendőrségnél a lópótlást a csendőrségi lóavató bizottság intézi. Elnöke a lovas tanosztály parancsnoka. Bizottsági tagok az egyik lovas tanalooztály parancsnoka és az L cSE'ndőrkerület vezető állatorvosa. A lóvásárlás célja olyan lovak felavatása, amelyek reményt nyujtanak arra, hogy legalább 10 évig szolgálatképesek lesznek. Lehetőleg nagyrámájú, erős csontozatú, nem túlélénk, de hidegvérű befolyástól mentes, mély mellkasú, legalább 20 cm-es lábszár1körméretű, rövid lábszárcsontú széles és fejlett lábtő és csánkizülettel bíró, szabá:lyos lábállású, térnyerő mozgású és tetszetős megjelenésű hátaslovakat vásárol a hizottság. óvakodni kell a hengeres mellkasú, hosszúlábú, vékony lábszárú, túltenyésztett és hidegvérű keresztezésű lovak megvásá!rlásától, mert ezek idő előtt tönkremennek. Nagy súlyt helyez a bizottság a szabályos és egészséges patákra. ApótlovaIk magasságán8ik alsó határa 164, felső határa 170 cm., szalagmértékkel. Legalacsonyabb korhatár a má'r betöltött 4 éves, legmagasabb a még be nem töltött 7 éves életkor. Igyekezni kell azonban a bizottságnak minél több 5 éves lovat vásárolni. Bármilyen színű ló vásárolható a fehér szín kivételével; szürke 'l ovakat csak korlátolt számban szabad vásárolni. A csendőrség vásárlási Ikörzete: az ~gész ország, a vásárlás azonban főképpen Hódmezővásárhely, Szarvas, Szentes, Orosháza, Makó és Füzesabonyban történik, ahol jóminőrségű félvéreket tenyésztenE~lr. A lovak vételára a mindenkori irányárakhoz igazodik, ezidőszerint 600 pengő az adható legmagasabb ár. A felavatott lovak a kiskunha~asi lovas tanosztályhoz vonulnak be 10 havi idomításra. Szállításuk 120 km-en felül vasúton, ezen alul gyalogmenetben tÖI1ténik. A 'l ovakat csendőrségi bélyegzővel (a nyak baloldalának középső harmadában Cs. betű) csak a felavatás után 6 hét mulva látják el, a szavatossági hibáJk miatt.
A lovak rossz szokásai. A lovak rossz szokásai részben a sok pihentetés miatti unatkozás, részben a nem-szakszerű bánásmód követJkezményei. Küzdeni kell eme rossz szokások ellen, mert egyrészük a lovaknak időelőtti tönkremenésére, elhasználódására vezet, a róluk való leszoktatás rendszerint felette nehéz, gyakran egyáltalában nem sikerül. A rossz szokások: 1. Karórágás. 2. Levegőnyelés. 3. Lánccsiszolás. 4. Zablarázás, 5. Szitálás, 6. Nyalakodás. 7. Hevederiszony. 8. Csölk önyösség. 9. Rúgás, 10. Harapás. 11. Elragadás. 1. A karórágó ló legtöbbnyire a felső metszőfogai val, esetenként az alsóval is, a zaboló széleire támaszkodva torkába hirtelen levegőt szív be, sőt némelyik ló ezt le is nyeli és emiatt felfúvódik. 2. A levegőnyelő ló nyakát kinyújtva, garatizmait megfeszítve, támaszkodás nélkül is nyeLi a levegőt. 3. A lánccsiszoló ló fogait az istállókötőfélk tartóláncaihoz csiszolja. Mind a ~arórágó, mind a lánccsiszoló ló metszőfogait szabálytalanul, ferdén koptatja, néha oly arányban, hogy a fog koronája teljesen lekopik s csak az íny látható. 4. A zablarázó ló felkantározása után a zablát gyors egymásutánban a hordászrészen fel-alá csúsztatja és hangos csö~géssel rázza. Sok ló ezt épp úgy, mint a lánccsiszolást is, .levegőnyeléssel kombinálja.
1936 február 1.
5. A szitáló ló (szövő, ringatódzó, t8ikács) fejét és nyakát jobbra-balra himbálja, elülső lábait szétterpeszti és testsúlyát váltalkozva hol egyik, hol másik elülső lábára tolja át, tipeg-topog. Szórakoztatja őt a tartólánc zörgése is. Sok ló ezt csak zabolás előtti izgalmában csinálja. 6. A nyalakodó ló az istálló falát nyalja a jászol és az etetővályú felett. Ezt rendesen o'l yan lovak teszik, melyeknek takarmánya a szervezet sószükségletét nem elégíti ki. 7. Heve&eriszonyos ló a heveder felhúzás át nem tűri, felhúzza magát, helyből nem indul, hátuljával előrevág, hanyattvágja magát, sőt sokszor harap is. Oka lehet: a vesék, a gerincoszlop, a metlkasi szervek fájdalmassága, kancánál nemi túlérzékenység is. Óvatosan kell az ilyen lovat nyergelni. Jártatás közben fokozatosan húzzuk fel a hevedert. Nemi túlérzékeny kancák at újabban, műtétileg is kezelik. 8. Csökönyös ló a Ikellő betanítás és megfelelő bánásmód mellett is ellenszegül az olyan munkának, amelyet testalkata, erőbe1i állapota mellett jogosan megkövetelhetünk tőle. Ezek 'l egnagyobb része a rossz bánásmód, némelyike agybántalmak miatt lesz csökönyös. A rúgás) harapás) elragadás helytelen bánásmód vagy vérmérsékleti hibák Ikövetkezménye. Ha ez utóbbiakról szakszerű eljárással és megfelelő bánásmóddal valamely lovat leszoktatni nem tudunk, akkor az nem érdemes arra, hogy tovább tartsuk és testi épségiinket állandó veszélynek tegyük Iki. Ezeknek a rossz szokásoknak idejében kell elejét venni szakszerű beavatkozással. Karórágó ló jás2;olperemét kátránnyal szokták bekenni. Célszerű az ilyen lovak jászlát leszerelni és zabostarisznyából etetni őket. Levegőnyelés ellen torokszíjat alkalmaznak; sok esetben a torokszíjakat éles szögekkel béleliilk ki, ez azonban nagyon goromba beavatkozás. Lánccsiszoló lovat legcélszerűbb bőrkötőfékkel, egy kötőfékszárral kikötni. Szitáló lovat állásában megfordítva !két kikötőszárral, sokszor órákra ki kell kötni -, büntetésből. Mindeme rossz szokások ellen az istálló felügyeletével' megbízott közeg erélyes rászólással is, különösen fiatallovaknál, eredményesen léphet fel. Nyalakodó lovaknál piros Ikő sót adjunk. A rossz szokások a lovak szolgálati idejét lényegesen megrövidítik, mivel felesleges erőpazarlással járnak; súlyt kell helyezni arra, hogy ezek a megrögzött rossz szokások á:llományparancsban is le legyenek tárgyalva.
Nono ... (Kiss Károly
r.
törm. felv.)
1936 február 1.
CSENDŐRSÉGI
LAPOK
81
hogya mocsár erősen süppedékes, nem gázolható, erről a tervéről tehát le kellett mondania. A rajparancsnok elhatározza, hogy az elle.n séget az úttól jobbra a ,t arlón és répaföldön át támadja meg. A
... ..,
' - -- - - ' ,
Támadás sík, nyílt tere pen. A multévi 16. számunkban ismertettük a raj támadását fedett terepen. Most egy hasonló feladat megoldását mutatjuk be, de teljesen más terepen, annak igazolására, hogya terep jellege még a legkisebb egységnél is milyen lényegesen változtatja meg a harceljárást, vagyis 'a feladat végrehajtásának a módját. Nyílt, sík terepen a támadás ·é s a roham nappal, ha a raj saját eszközeire van utalva, szinte leküzdhetetlen nehézségekkel jár, úgy, hogy többnyire be kell várni a sötétséget. A támadás sikeI1ét az ellenség magatartása nagy mértékben befolyásolja. A támadó fegyvereinek hatás3. mellett döntő az erkölcsi hatás, melyet a védőre "gyakorol. Harcedzett, magasértékű ellenség még nagy veszt.eségekkel szemben is érzéketlen, ugyanakkor egy kishitű, megrendített, gyengekezű parancsnok által vezetett ellenséget ellenállási erejétől már a támadás lendülete is megfoszthat. Gyenge ellenséggel szemben a támadó ré8zei gyorsan fognak előre mozogni, a szökellések sűrűk és hosszúk lesznek. Ha az ellenség erős, már óvatosabb eljárást kell alkalmazni, a szökellések erősen megrövidülnek, a támadás üteme lassúbbá válik. Támadásban általában a rajparancsnok minden törekvése oda irányul, hogy raját a tűzoltalom és az alakzatok célszerű felhasználásával veszteség nélkül teljes testi és lelki erőbelÍ a rohamtávolságra vigye. Ez sikerülni is fog, ha a tűzoltaimat helyesen szervezte meg, vagyis ha rajának a tüzével az ellenséget lefogta. A hiányzó, vagy csak igen kis mértékben meglévő rejtőzési és esetleges fedezési lehetőségeket azzal kell pótohii, hogy a támadó a legkisebb célt mutatja az ellenségnek. Ehhez az eszközök: gyors felugrás és villámgyors szökellés, fekvő helyzetben teljes fedezés és beásás, fű, . növényzet vagy gaznak a szerelvényre és ~uházatra tűzésével alkalmazkodás a környezet színéhez. Még látszólag teljesen sík terepen is fel fog fedezni a gyakorlottszemü rajparáncsnok oly területeke t, melyek a támadást megkönnyitik. Pár centiméter mély horpadás, " teknő vagy árok, növényzet, mely a kúszó csatárt r.ejti, már nagy segítséget jelent. A deszkasíma rétek, iegelők kikerülésére minden eszközzel törekedni kell. Feltevés: ,kb. 10 fő erős ellenséges jár§r a kút környékét tartja meg szállva. A raj feladata ezt az, ellenséget elűzni és a két nád~s közötti utat !Szabaddá tenni: Végrehajtás: A raj parancsnok a vázlat szerinti helyzetet közepes erősségű tűzben, érte el: a nagy távolság miatt a tűz hatástalan. Veszteség nincs. Az út mindét oldaLán elterülő nádast a rajp'arancs'nok fell 8ikarta naszn~l:[li arra, 'hogy az ellenséget oldalba támadja. Azonban kiküldött terepkutatói Jelentették,
• • • •.
~. _
..
_
II
U.
.r "'-, ,e
_ 11 _ " _
"j
d,.
-
l',
II _
lJ
- 11_11 -.-
.4(_11
." .
_
,.
v
_
,V,
_
-
-
"
II
-
"
" _
li
11
_
l' _
u
_
_
_'i
1/
-
_
~.
~
II _
Ii
I, _,, _ •
_
..
"
-" l'
..... . -- ...-' "
11_
_
,,_~_
_
".
Ij_
II _
II _ ". _
_11_
_
................ . , .
" ~
_
"
'
....
~
,I', f,
tűz megkezdését még nem vendeli el, mert a réjtőzést nem nyujtó területet mielőbb maga mögött akarja tudni. A tarló szegélyét elérve jellel lefekteti a rajt, hogy csatárai pihenjenek, ezalatt tájékozódik. Ennek eredményeként megállapítja, hogy a tarlót térdigérő gaz borítja, mely a fekvő csatárt teljesen rejti. A beásotJt elIenségből semmit sem lát. KözvetlenÜl a kút környékéről figyelés közben több lövést kap: egybevetve :a mutatott cél nagyságát (mell-alak) és a távolsá.got, ott az ellenség legjobb lövőit sejti. A rajpara:n.csnok a tarló szegélyére egész rajával egYIszerre szökellést akar elrendelni. Számol azonban azzal, hogy az ellenség figyeli a raj jelenlegi helyét és majd felugrás után azonnal erős tűz. alá veszi. Ezért a rajjal 100 métert o~dalt kúszva onnan hajtja végre a szökellést. Ezzel a módszerrel több ízben ,k eresztülvitt szökellést az ellenség tüzével nem tudta megakadályozni. A répaföldet elérve most már oa rajparancsnok a támadást a mozgás és tűz kölcsönös alkalmazásával V'ezeti tovább. A balra lévő 5 csatárnak vezetett tüzet rendel el a kút kömyékéres amikor ezek a tüzet megnyitják, raj ának többi részével gyors szökellésekkel (20-30 m.) igyekszik tért nyerni. Négy-öt szökeUés után parancsolt ad beásásra és a tűz megkezdésére. Ez a jeladás arra, hogy most a visszamaradt 5 fő kezdje meg a !Szökellést, lehetőleg túlhaladva a rajparancsnoko't. A távolság csökkenésével az ellenség tüze mind haJtásosabb lesz,ekkor már a raj kis csoportokban (ket.tesével, hármasával) tüzel és szökell. A raj parancsnok főfigyelme arra iránYul, hogy az ellenség egyetlen része sem maradjon tűz nélkül és hogy az előremozgás folytonos legyen I. Különösen a fontos célokat tartja szemmel és azokat a mest'erlövésszelkilöveti. Az itt vázolt módon sikerÜlt a rajnak az ellenség~t 100 méterre megközelíteni. Továbbjutn,i most már csak kúszva lehet és csak csatártűzrőllehet szó. (Minden csatár a .neki legveszélyesebb célra tüzel). Az ellenség tűzé·
I
CSENDŐRSÉGI
82
nek a gyengülése mutatja a roham időpontját, melyet egy kézigránát összdobás előz meg. Tanulság: 1. Tűzoltaqom nélkül nincs előremozgás. Jól megszervezni, hogy állandóan, működjön. 2. Előremozgásra azt az időpontot használjuk fel, mikor a tűzoltalom működik, illetve mikor az ellenség tűzhatása gyengül vagy elmarad.
Két
tűz
között,
Írta: ARKOSI GYULA tiszthelyettes (Budapest). A kihallgatásnak vége volt. Sólyom cimzetes őr mester örömtől sugárzó arccal ujságolta bajtársainak a titkot, am~ért díszben kihaUgatásrl3. kellett mennie. N agy kitüntetés érte. A százados úr most hirdette ki, hogy címzetes őrmesterré lépett elő. Mert nagy dolog volt ez 'azelőléptetés. Nagy és nem könnyű. Hosszú évek teltek et a várakozásIban, amíg idá~g jutott. Igaz, hogy csak címzetes, de az nem számít. Azért csak odakerül a sárga paszomány a három csillaghoz. No meg aztán az sem utolsó dolog, hogya "szentjánoskenyér" helyett most már fényes, hosszú kardot viselhet, ha kimegy sétálnL S a civilek mégis csak azt mondják már ezután "őrmesteri úr". újra, meg újra átjárta az öröm, mikor mindezeket végiggondolta. Máris küldte a dolmányát és a zubbonyokat a szabóhoz, hogy az őrmesteri rendfokozatot felvarrassa. Meghagyta a szo~gának, addig ne jöjjön el a szabótól, amig a dolmány t készen, nem hozza. A zubbonyok ráérnek, de a dolmány, az kell. Most mindjárt. Akár kétszeres árat is fizet, csak megcsinálja a szabó gyorsan. Hamarosan előkerült a láda fenekéről az a hosszú "fé:n,y es" kard is, amit titokban már régen besz,e rzett, mert úgy gondolta, hogy egyszer mégis csak szüksége lesz rá. Most hát ezt is megérte. Alig volt vége az ebédnek, készülődött, kiment a községbe. Jólesett az új rendfokozattól még jobban feszü!ő dolmányban, fényes karddal az oldalán, elsétálgatni egy kicsit a község utcáin már csak azért is, hadd lássa az a büszke lány, hogy nem is olyan utolsó ember. Mert szerlelmes volt. Szerelmes volt reménytelenül a község egyik legszebb és legmódosabb leányába. S21erelme azonban mindeddig nem talált visszhangra. Büszke volt az a lány akkor s' csak játszott vele. Amolyan :tartalékudvarlónak tartogatta s nem egyszer félreérthetetlenül tanujeiét adta, hogy más, nagyobb rangú emberre számít. Pedig a csendőr komolyan szerette a lányt. Nem a földért, ami a lánnyal járt. Nem is volt neki szüksége más vagyonára, volt magának is néhány ho~dja, meg párezer korona megtakarított pénze. Legalább utasította volna vissza az udvarlását ... Sokszor már úgy látta, hogy minden jórafordul és a lány mégis cSlak a felesége lesz. De nem ... ez még sem lehet. Annyira elmerült a gondolataiba, hogy se látott, se hallott. Egyszerre kiabálásra lett figyelmes. - Tűz van! Tűz van ... Csak ekkor tért magához s vette észre, hogy a Katóék utcájában, jár s a lángok éppen a Katóék portájáról csapnak fel.
LAPOK
1936 február 1.
Rohanva szaladt oda. Már nem gondolt s21erelemre, dolmányra, fényes kardra, csak azt érezte, hogy baj van és hogy őrá ·o tt most nagy szükség lenet. Pillanat alatt áttekintette a helyzetet. A gazdasági épület már lángokban állott s menthetetlennek látszott. Csak gyors és okos munkával lehetett meggátolni, hogy a lángok a lakóházra is át ne csapjanak. Rendelkezett, hogy minél többen hordják a vizet, hogya lakóházat locso~hassa s megakadályozza a tűz átterjedését. Az égő gazdasági épület és a lakóház között állott fel s onnall! öntözte a vizet a házra. A gazdasági épület recsegve, ropogva égett s már látszott, hogy hamarosan összeomlik. A házba még nem kapoIt t bele a tűz s ez is volt minden c.élja a megfeszített munkájának. Az emberek már kiabálták: - Őrmester úr jöjjön el onnan! Mindjárt. összeomlik az égő tet.ő . " - Mindezzel nem törődve dolgozott tovább. A nagy munkában azt sem vette észre, hogy a lány kisírt szemmel ugyan, de boldogan figyeli nehéz küzdelmét. Semmi sem érdekelte most, csak az, hogya tűz át ne csaphasson a házra. Egyszerre éles sikolyt vélt . hallani, aztán ugyanabban a pillanatban, erős, tompa ütést érz.e tt a fején, elsötétült körülötte minden s eszméletét v·e sztve zuhant az égő épület tövébe. A tetőzet akkor omlott össze és egy hatalmas gerenda éppen a fejére esett. előléptetésre,
* Mikor magához tért, kórházi ágyOln feküdt. Olyan kábult volt, mintha ópiumot nyelt volna. Bágyadtan emelte fejét az ágya szélénél álló lány felé. Hallotta, mikor Kató halkan mondta: - Hála Istennek, csakhogy magához tér ... Első kérdése az volt, sikerült-e a házat megmenteni? Kató félig bánatosan, félig nevetve válaszolt: - Sikerült, de ez egyedül a maga ér~ieme kedves Sólyom. Ha maga nem dolgozik olyan bátran és önfeláldozóan, most mi hajléktalanul állanánk. így csak a csűr égett le a kamrákkal. Több kár nem esett ... Igaz, hogy maga majdnem az életével fizetett érte... Az orvostól tudom, hogy ha az a kemény sapka roncs a fején, halálos sebet okozott volna az a nagy buta gerendadarttb, ami a fejére esett. A dolmány azonban tönkrement s aligha veheti fel többet. A leány folytatta = - Hogyan rójjam le la hálámat? Tudom, hogy mindent értem tett. Azt is tudom, hogy nem érdemeltem meg. Mindig csak játszottam magával s beismerem, hogy igaztalanul bántottam. Most egész.e n másként látom ... lill sem hiszi, mílyen változás történt a lelkemben a történtek óta! Érzem, hogy egyedüt magát szeretem ... Sólyom őrmesternek halvány pir Is:z ökött az arcruba, de csak pillanatig tartott. Utána szíve hevesen kezdett dobogni, szája megint száraz és lázas lett. Alig tudott anynyit suttogv·a mondani, hogy vizet kér. Éppen jött az orvos ,és kéI'te a leányt, hogy ne fárassza a beteget. Sólyom őrmester mély álomba merült. Az orvos ezt jú jelnek vette s közölte a lánnyal, hogy a gyógyulás most már be fog következni. A fiatal, erős szervezet leküzdötte a veszélyt s ha valami váratlan dolog nem jön közbe, egy hét mulva el is hagyhatja a kórjházat. Kató kissé megnyugodva, de bizonytalanság érzésével távozott. Nem tudta, megérltette-e őt Sólyom őrmes ter, nem fogja-e szavait félremagyarázni ? Miért nem
CSENDŐRSÉGI
1936 február 1.
mondott semmit? Legalább csak egy szót felelt volna ... Kínozták ezek a gondolatok s csupán abban vélt Vlalami vígasztalót találni, hogy szavaira a beteg sápadt 11ul::át gyenge pirosság öntötte el. Ez kissé megnyugtatta ...
*
Sólyom őrmester nyolc nap mulva gyógyul ban hagyta el a kórházat. Volt ugya:n a fején még néhány tapasz, de fájdalmai nem voltak, teljesen jól érezte magát. Az orvos is megnyugtatta, hogy akár mindjárt is megkezdheti a szolgálatát, de ha 1.ehetőség van, rövid pihenés nem ártana. Mikor a bevonulását jelentette, a százados úr megdícsérte derék, csendőn~öz méltó viselkedéséért s az orvos véleménye alapján szabadságot is engedélyezett számára. Még azn:lp szüleihez utazott, akik még nem tudták, mi történt veÍe. Nagyon megijedtek, mikor !tap aszokklal tarkított fejét meglátták; de ijedeImük hamar örömm változO!tt, mikor elmondta szerencsés megmenekülését . . Mikor Sólyom őrmester a szabadságról bevonult, bajtársai örömmel fogadták. Tudták, milyen érzések fű zik Katóhoz, :sietve ujságoHák, hogy most már mi sem áll útjában annak, hogyanősülési kérJVényt beadja. Hallották, hogy Katóék már előkészületeket is tettek az eljegyzésre. Pillanatig gondolkodott a hallottak felett, aztán azon vette magát észre, hogy ezek a hírek nincsenek különösebb hatással rája. Kérte bajtársait, inkább beszéljenek a távolléte alatt tör/tént szolgálati és egyéb eseményekről, ne is ernlegessék Katót ... ' Másnap ismét kihallgatáson volt. Áthelyezését kérle, ami hamarosan meg is történt. Úgy érezte, hogy a Katóék tüzével együtt az íj szívében is kialudt egy láng s többé sohasem látta a leányt, akit nem önmaga, hanem csak egy bolond véletlen, üszkös gerenda hajtott feléje ...
Egyedül az országuton. írta: VöRöS JóZSEF tiszthelyettes (Siklós). Egyik községben pihenőt tartottam. A kakasok még erősen kukorékolták a haj.nalt, de Nyári István gazduram már talpon volt s izzadságos igyeke:lJzttel vakarta, kefélte, fényesítette ·k ét igen szép lovát: az almáspej Gyurit és avasderes Betyárt. - Olyannak köll ennek a két jószágnak lönni, mondogatta, ~ hogy még Pécsen is leesik' az emberek áll, kapcája a bámészkodástól. Mire a hajnal felragyogott, a ,k~t ló is ragyogott a tisztaságtól. Szőrük fényeslIe kefélve, sörényü'k, farkuk sÍmára kifésül ve, patájuk csillogó olajjal bekenVIz. Nyáriné asszony, mikor kijött, hogy ' a teheneket megfejje, megelégedéssel mondta: - Hej, be !s zép ez a két lú, Pesta! A sugár is tőlük fényes. - Meghiszem azt! kiáltott dölyfösen Nyári uram. - Hagy lássák Pécsen is az én két büszkeségem, hagy lássák, hogy Nyári Pista első gazda a faluban! Nyári uram a jól végzett munka örömére benyakalt két kupica papramorgót, bekávézott egy félrőf szárazkolbás,zt, azután szekér elé fogta a két büszkeségét, a felesége és- szomszédja segítségével szekérre tuszkoltak két visító hízót,azután elrobogotta pécsi nagyvásárra.
LAPOK
83
Elkevel'edve a zürzavarban, Nyári uramnak déli harangszóig- rozllett alkudozni, rábeszélni, veszekedni vevő'szándékú emberekkel, míg végre olyan áron tudta eladni a két hízót, amilyet ő akart kapni értük. Éppen kongani kezdett a Bazilika nagy harangja, mikor Nyári uram Felhős Andrlls markába csapott: - Ag;gyon pízt! Kendé a két hízó! Felhős uram ,k iguberálta a vételárat, azután vásáros magyar emberhez illően hívta Nyárit: - Gyüjjön kend, igyuk meg az áldomást ! Nyári uram torka a vásár nagy porában, a sok beszédtől alaposan kiszáradt, már régóta majd elepedt egy kis "nyakolaj"-ért, természete's" nagy kocsistul, lovastul sietett, Felhős urammal együtt, a Ilegközelebb eső korcsmába. Itt aztán egyre-másra süllyesztették el a zsírosabbnál-zsírosabb ételeket, amikre nagyszerűen !s iklott a bor ... Egyik palack a másik után perdült az asztalra, jókedv egyre jobban kitüzesedett bennük úgy, hogy alkonyattájt már eladó is, vevő is teljesen és tökéletesen elázott. Felhős uramnak még maradt annyi józanesze, hogy el tudta hebegni: . - De mo's t már gyerünk ... haza, komám ... mer . . . az a;sszony ... - Monc valamit, komám, - csuklott Nyári uram. - Hát mennyünk... Öreg icca'k a lösz... mire hazaérek. Paroláztak, néhány borszagú csóko t cuppantottak egymás kivörösödött orcájára, azután NyárIt uram felügyetlenkedett a s~c,kérre s megindult hazafelé. AJZ országúton a sok-megivott bortól és a füszeres levegőtől mély álomba :s.zédült. Fejét mellére ejtve, elaludt s akkorát Jiortyogott, hogy a verebek ijedten rebbentek el a fákról. A két okos ló viszont csöndesen kocogott a szekérrel. Egyszerre csak két vándorcigány jött szembe. Látva a mélyen alvó gazdát, szép csendesen megállították és kifogták a két lovat SI l~ereket oldottak, boldogan vigyorogva. A Hold már öntötte ezüstjét a világra, mikor Nyári uram felébredt. Megdörzsölte a szemét, nyújtózott s körfilnézett, megtapasztalni, hogy hol van. A feje még nehéz volt, zúgott, szédült, fájt, álmos is volt még, így hát csak nehezen tudott tájékozódni a helyzetről. Azzal már tisztában volt, hogy a Hold ragyog s hogy ő az országúton ül egy szekéren. Da a Is,z ekér előtt ilÍncsenek lovak. Hát hol vannak? Hátratolta. homlokáról a kalapot és eLgondolkozott: - Hát most csak két kérdésről van szó: én vagyok-e én, vagy nem én vagyok én? Mer, ha én vagyok én, sóhajtotta búsan, - akkor ellopták a két lovamat ... De, ha nem én vagyok én, - Ik iáltott fel örömmel, -akkor találtam egy szekeret! Feje ismét lekókad t s boldog mosolygá's,s al aludt tovább.
a
MICHELET, A NAGY FRANCU TöRTÉNE,T iM AZT KÉRDI: Mikor t.alálunk alkalmat rá, hogy lerójjuk tartozásunkat a nagyszerű magyar nemzet, a Nyugat megmentője iránt? FRANCOIS-ALBERT FRANCU POLITIKUS SZERINT: A trianoni szerződés halvaszületett országokat alkotott Közép-Európában.
84
CSENDőRSÉGI
11~11.IK.N. 9. kérdés. Több telektulajdonos a kizárólagos tulajdonában levö ingatlan'l'a nézve az 1883:XX. t. o. 2. §-a 3. pontjának megfeleWen egyedül a vadá~zati jog gyakorlása végett vagyis önálló vadászterületet alakít. Ennek megtörténte után a földtulajdonosok egy része vadászati jogát átruházza egy vadásztársaságra. Jogosultak-e ezek a földtulajdonosok ilyen jogügyleteket kötni s ennek folytán jogosultak-e a vadászati jogot gyakorolni? Válasz. A vadászati törvény.szerint az önálló vadászterület alakításának az a feltétele a fennforgó esetben, hogy az ingatlantulajdonosok a vadászati jogot maguk gyakorolhassák. Igy keletkezett vadászati jogukat tehát másra át nem ruházhatják, ha átruházták, ez a jogügylet érvény~elen. A törvény még azt sem engedi meg, hogy a vadászati Jogot közös egyetértéssel valamennyi földtulajdonos ruházza át másra, arról meg éppen szó ,s em lehet, hogy a földtulajdonosok egy részének lenne ilyen joga. Annak a vadásztársaságnak a tagjai tehát, akik ilyen érvénytelen megállapodás alapján vadásznak, az 1883:XX. tc. 26. §-ába ütköző vadászati kihágást követnek el. 10. kérdés. Felhívás alapján vagy önbuzgalomból végzett szolgálatnak számít-e (])z, amikor a csendör a Bűnügyi Körözések Lapjában megjelent közlés (~lapján valakit elfog és átad a hat6ságnak?
Válasz. FelhíváJs alapján teljesített szolgálatnak kell tekinteni, mert a Bünügyi Körözések Lapjában megjelent közlések az igazságügyi és a közigazg3.tási hatóságok tájékoztatására szolgálnak, máJsrészt pedig felhívásokat, megkereséseket tartalmaz e hatóságokhoz egyes személyek felkutatása, elfogáSla (letartóztatáIsa) érdekében. Ezeket a megkereséseket legnagyobbrészt hatóságok teszik közzé hatóságok Tészére, ahol a felhíváJs kifejezésnek nincs helye. De így kell értelmezni a csendőrnek önmagára, mert végrehajtó közege a hatóságoknak. Az ügyek természetéből következik, hogy ez ügyek az ig13.zságiigyi rendészethez tartoznak és nem abelügyhöz. ll. kérdés. A járőr szolgálatközben egy italmérö helyiséget ellenőri;;) köztisztasági 8zempontb6l, továbbá annak megállapítása végett, hogy nem tart6~kodnak-e ott olywn 8zemélyek, akiket igazoltatni kell. Köteles-e a járőr ilyen e8€tben bizalmi egyéneket alkalmazni? Ha kihágást észlel, megteheti-e a feljelentést úgy.. hogy bizalmi egyéneket nem nevez meg? Egyáltalán: kihágás esetén fel lehet-e lépni és feljelentést lehet-e tenni bizaZmi egyétnek nélkül?
Válasz. Az 1933. évi 59. számu lekszikonválaszunkban (480. oldal) részletesen kifejtettük, hogy mi a célja a bizalmi egyének alkalmazásánrak. Először: a csendőr személyeIS védekezésének biztosítása 8irra az esetre, ha szabálytalanságg>al vádolnák meg, másodszor pedig a bizonyitásról való gondoskodás, ha a gyanusított a csendőr előtt tett vallomását később viszavonná. Habár bizalmi egyéneket m[ndig célszerü alkalmazni, sőt ezt néha a csendőr személyes érdeke is megkívánja, a Szut. mégsem írja elő kivétel nélkül minden e.setre a bizalmi egyének alkalmazását. Kötelezően csak a helyszíni szemlénél (418/3.), a sértett és a tanuk kikérdezésénél ( 425/ 3.), CI. gyanusított kikérdezésénél (431/2. ) , a házkutJatásnál (440.) - és értelemszerüen 18Jszemélyn;lOtozásnál (441/3.),tárgyak őrizetbevétel énél (448. és 449. cimkeminta), a J;nintavételnél (450/2.) és végül a fogolyőrzésnél (557/3.) van előírva. Ha megfigyeljük ezeket az eseteket, láthatjuk, hogy mind III bünügyi nyomozással kapcsolatosak és olyan tennivalók, amelyeknek idejét és helyét a csendőr előre meg tudja határozni, tehát van ideje arra is, hogy e tevékenységeinek megkezdése előtt. bizalmi egyénekről gondoskodjék. E szabály mellett azonban az utaJsítás nem zárjla, mert
LAPOK
1936 február 1.
nem is zárhatja ki a szükséghelyzetekből ad6dó kivételeket. Előfordulhat ugyanis, hogy a csendőrnek olyan helyen k:ll a ~ent felso:olt szolgá~ati ténykedések valamelyikét vegeznle, ahol bIzalmi egyén nem áll rendelkezésre, vagy olyan gyorsan kell ~selekednie, hogya szolgálati tényke?és eredményét vesz:e yeztetné, ha előbb bizalmi egyéneket Igyekezne keríteni, vagy reájuk várakoznék. Ez természetesen csak kivételes esetben fordulhat elő, de hJa mégis eHlfordul, nem ok arra, hogy a járőr a szolgálati ténykedést elm~lassza, ~ert módjában áll a 463. pont 6/d. alpontja alap~án a felJelentés megjegyzésében, mellékletében, indoko .m, hogy az utasításnak a bizalmi egyének alkalmazására vonatkozó rendelkezését az adott elSetben kivételesen miért mellőzte.
Másként áll az eset, hJa a járörnek előre nem látott ú?,ynevezett alka.lomszerü szolgálati ténykedést kell végez~ me, vagy szolgálatközben észlelt kihágás miatt kell fel~épn~e:. Ily:~DI, a bünügyi nyomozás fogalmi körén egyébként IS klvuleso esetekre az utasítás nem írja elő kötelezően a bizalmi egyének Illlkalmazását; nem is írhatja elő mert ez a kötelezettsé~. tulajdonképpen nem jelentene egy~bet, mint annak a megkovetelését, hogy a járőr éjjel-nappal bizalmi egyének jelenlétében portyázzék, vagy pedig, mert ez nem lehetséges, annak a megtiltását, hogy la járőr olyankor, amikor egymagában van, szolgálatilag fel ne lépjen és semmiféle szolgálati ténykedést ne végezzen. Az utrusítás előírja, hogy a járőrnek mindenütt meglepetésszerüen kell megjelennie. Fokozottan áll ez a követelmény la községekre. Ha a járőr községbe érkezik, azt mindenekelőtt leportyázni köteles és csak azután térhet a községházára, illetve a pihenőhelyre. Ha már most a járőr a kÖZJségbe érkezése után azt nem portyázza le azonnal, hanem először a rendszerint nehezen előkeríthető biZlalmi egyének után járkál, a községet meglepetésszerüen már nem portyázhatja le, mert hiszen az: utcákon mutatkozik s így mindenkinek elég ideje marad, hogy a járőr által történő ellenőrzésre előkészüljön. A kérdezett esetben tehát pl. a kocsmárosnak módjában áll elrejte:1i azt, lamiről nem akarja, hogy a csendőrök meglássák, a gyanus egyének kereket oldhatnak stb. Ezért ilyenkor az utasítáJs nem is követeli meg feltétlenül a bizalmi egyének alkalmazását. Nincsenek p~ld~ul bizalmi egyének előírva vásárügyeletnél (370), külfoldlek (59. §.), mozgMényképszínházak (372.), cigányok (365.), mulatságok (371.), szokásals bÜlltettesek és 'rendőri felügyelet alatt álló egyének (363.) és a kocsmák ellenörzésénél (361.) sem. Nincs előírva továbbá az igazoltJatásnál (307.) és végiil az elfogott vagy őrizetbevett személyek ruháinak és holmdjainak az átkutatásáDláI sem, pedig ez voltaképpen sze~élymotozás; sőt az utóbbinál a 318. pont kifej ezetten utal lS arra, hogy bizalmi egyének jelenléte nélkül is történhetik. (" ... és ha bizalmi egyének ÍiS voltak jelen ... ") Kihágás esetében történő fellépés alkalmával sem feltétlenül kötelező a bizalmi egyének alkalmazása, főképpen, ha csekélyebb jelentőségii köziglazgatási kihágáJs'r ól van szó. Ezt nemcsak az a körülmény igazolja, hogy az utasitásnak nincsen ilye Dl értelmü határozott rendelkezése, hanem következtetni lehet erre a rendőri büntetőeljárás !Szabályozásáról szóló 65.000/1909. számu rendelet 62. §-ából is. Ez a s2J3.kasz ugyanis a I'endőri hatóság 'r észéröl kiboClsátható büntetőparancs első feltétel éül azt köti ki, hogy a feljelentést "hatóság, közhivatalnok vagy hatósági közeg hivatali hatáskörében szer2lett közvetlen tapasztJ3.lata alapján" tette légyen meg, amiből következik, hogy itt a feljelentő hatósági közeg neve (tehát pl. a csendőrnek) szolgálati .e sküjén alapuló Iszavahihetőségét egymagában is bizonyitéknJak tekintik arra, hogyafeljelentett kihágás megtörtént és úgy történt, amint a feljelentés leírja. Miután pedig a csendőr járőrök által feljelentett kisebbszerü közig>azgatási kihágások túnyomló ·része büntetőparancasal nyer elintézést, ezt a rendelkezést a csendőr eljárása szempontjából is általános szabálynak tekinthejük. Hrusonlóan rendelkezett egyébként a Bünvádi Perrendtartás 532. §~a is a járásbí-rósáK által kibocsátható büntető parancsot illetően. Igaz, hogy ezt az 532. §-t az 1930. évi XXXIV. t.-c. 121. §-a ugy módosította, hogy a járásbíróság büntetőparancsot nemcsak hatósági személynek vagy közegnek, h'a nem bárkinek a feljelentésére is kibocsáthat, de e
1936 februar 1.
CSENDé5RSEGI LAPOl{
Ha tehát a csendőr szolgálata közben kil>ágást észlel, vagy ha bármiféle útjába került személyt vagy dolgot ellenőrizni akar, e kötelességének teljesítését nem gátolhatja, hogy ,b izalmi egyének nincsenek jelen. E:iJ azonban :lern jelenti azt, hogy a csendőr a bizalmi egyének alkalmazását ilyen esetekben ts következetesen, te· hát akkor is mellőzze, ha egyébként rendelkezésére állanának. Amiket itt elmondottunk, csak a kivételes, a kényszerhelyzetekre vonatlwZD3k; a valóságban :lern gyakori eset, hogy egy lelket lEe lehessen tanúul hívni, hiszen bizalmi egyénekül nemcsak a község előljárósági tagjait, vagy áltakl. kijelölt egyéneket, hanem bárkit lehet alkalmazni, aki arra sz'e llemileg alkalmas. Ha más nincsen, egy gyermek is jobb, mint senki. A szomszédot, közelben tartózkodó egyént, sőt járókelőt is fel lehet kérni, hogy bizalmi egyénkéntI szerepeljen. Meg kell érteni, hogy ez sokszor magának a csendőr nek fontosabb érdeke lehet, mint az eljáráisnak vagy BZ igazságszolgáltatásnak. Mindig ;a, tárgyalásra kell gondolni: mennyivel kön:lyebb ,a csendőr helyzete, ha azt, amit jelentett, vagy amit vall, tanukkal is tudja igazolni, mintha a gyanusított tagadásával ls zemben csak a maga puszta állítására van utalva. Tárgyalás pedig büntetőparancs k~adása után is lehetséges, ha tudniillik a terhelt nem nyuglszik bele a büntetésbe, hanem tárgyalást kér. ASzut. 16. :mellékletében foglalt, közigazglatási kihágásról szóló feljelentési mintában bizalmi egyének is 's:2JerepeInek ugyan, de ez azon, amit akihágásokról fentie bb elmondottunk, nem változtat, vagyis az alkalmazásuk és a feljelentésben való megnevezésük nyomozáis nélkül feljelentett kihágási esetben nem feltétlenül kötelező. 12. kérdés. Az olasz----'wbesszín háború során az ujságok az abesszínek barbár hadvíselési módjáról felháborodva írnak, különösen azért, mert dum-dum robbanÓ' töltényekét hasZlilálnak. A~ említett töltény használata miért minősít hető barbár eljárásnak?
Válasz. A különböző államok hadseregeinél rendszeresített ismétlő puskákhoz acélburkolatú lövedéket használnak. Altalában az ilyen lövedéket humánus (emberséges) lövedéknek nevezzük, mert a becsapódásnál köpenye folytán nem billen félre, nem torzul el s így nem oko~ roncsoló hatású sérülést. úgy az ovális, mint a csúcsban végződő lövedék tlall álat esetén símafalú lőcsatornát képez s a nagy sebesség következtében többnyire a legrövidebb úton üti át a testet. A humánus lövedék előnyös hatása még abban is megnyilvánul, hogy a nagy sebesség. okozta tetemes elevenerő következtében az emberi test átütésénél kicsiny, rugalmas ki- és bemeneti nyílást okoz. Ezen nyilás a lövedék után alZ0.l!nal záródik, aránylag csekély vérzést okoz és ezzel megakadályozza a sebesülés legveszélyesebb köv,e tkeményét j idegen anyagoknak a sebbe való bejutása folytán ,előálló fertőzést.
85
A felvetett kérdésre visszatérve, rávilágítuÍlk néhány, szinte már a köztudatba átment, tévhitre. így például DumDum robbanó töltény nincs. Külön lövedék-típus u. Dum-Dum ~S más rendeltetésű a robbanó töltény. A robbanó töltény lövedéke la; célt eltalálva, vagy a talajba csapódva felrobban és a becsapódási helyét füstképzéssel jelzi. Ezt a lövedéktípust belövésre használják. Élő célok elleni alkalmazását szintén nemzetközi egyezmény tiltja. Számtalanszor halljuk háborút viselt bajtársainktól a , megjegyzést, hogy az ellenség robbanó lövedékeket használt. Megállapításuk abból a megfigyelésből indult ki, hogy a lövedék ek elhaladásakor azoknak csattanó hangját hallották. Ennek egyszerű a magyarázata: a nagy sebességgel haladó lövedék mögött légüres tér ~eletkezik, mely bizonyos távolságra a lövedéktől összeszű kül, majd a levegő nyomásának engedve bezárul. Ezt a folyamatot, mint hangtani jelenség ostorpiJittanásszerű zörej kíséri, melyet tapasztalat szerint akkor hrallunk, ha a röppályától való távolságunk nem haladja meg a két métert. 13. kérdés. A Btk. 350. §-a értelmében :Zőiurolást követ el, aki abból a célból, hogy magának vagy másnak jogtanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkiall vagy fenyegetéssel valaminek elhagyására kényszerít, ha a cselekmény magában véve más súlyosalbban büntetendő cselekmémy tényrálladékát nem állapítja meg. Mit k ell érteni az "elhagyásra" kényszerítésen ?
Válasz. Zsarolást elkövetni valakinek cselekvésre, eltű résre vagy elhagyásI'llL kényszeritésével lehet elkövetni. A cselekvésre kénysz:e rítés abban áll, hogy valakivel valamit megtétetek, az eltűrésre kényszerítés, abban, hogy az én cselekvésemmel szemben hozok valakit a tehetetlenség állapotába, míg az elhagyásra kényszerítés az, hogy valakit megakasztok a saját cselekvésében. PéldáuI halászati jogomat gyakorlom a folyón. A zsaroló fenyegetéssel arra kény,s zerít, hogy a halászást hagyjam abba. Vagy ügyvéd vagyok s pert viszek valaki ellen. Arra kényszerítenek, hogy biz:onyos jogi lépésektől álljak el. Ilyen e,Sietekben vallJ szó elhagyásra kényszerítésrő l a törvény értelmében. 14. kérdés. Hányféle, postahivatal van s mi köztiik a főkülönbség? .
.
Válasz. A postahivatalok feloszlanak kinostár~a,kra és nem kincstáriakra, aszerint, amint az állam saját kezelésében tartj,a, azokat, vagy pedig fenntartásukat szerződéses vállalkozóra (postamesterre, postaügynökre:N bízza. Az előb biek a városokban vannak (mintegy 128), az utóbbiak na~ gyobbám, a községekben (2052), ahol forgalmuk szerint ismét feloszlanak I., II., III. és IV. osztályú postamesteri hivata:okra és ügynöws'é gekre. Vannak ez:e nkívül még postai gyüjtőhelyek és a nagy kiterjedésű, de gyér lakosságú vidékeken a tanyai és faluzó postai berendezések (63) és a mozgóposták (149)1. A postai ügynökség korlátolt szolgálatot végző és egyszerüsített kezelésű postahivatalok olyan községek számára, amelyeknek postai forgalma élénkebb, semhogy faluzó levélhordó ,e lláthJatná, de mégsem olyan jelentékeny, hogy önálló és teljes szolgálatú postahivatalra lenne szükség. Az ügynökség naponta csak 2~3 óra hosszat van nyitva a közönség számám, 10.000 ar. koronánál nagyobb értékű postai küldeményt vagy ennél nagyobb összegü osekk- és postai takarékbetétet nem vehet fel és a felvehető pénz- és csomagküldemémyek a belföldön kívül csaw Ausztriába vagy Németországba szólhatIlJak. Az ügynökség eEenőrzés végett alá van vetve valamely postahivatalnak. Működéséért és okmányainakérvényességeért éppen úgy sza~atol az állam, mint a postahivatalokért.
A világháború veszteségadatait feldolgozVI3.I, a statisztikusok megállapították, hogy átlagosan számítva, egy ütközetben a veszteségből 25% halott, 25% súlyosan sebesült és 50% könnyen sebesült. (Ebből 12% 14 napun belül, 36% 14 napon túl gyógyul.) A világháborút megelőző hadjáI"J,xokban és gyarmati harcokban a veszteség zömét a könnyen sebesültek képezték, ami érthető is, mert akkor a tűzharc súlyát a puskatűz képezte. A gyarmati hia,r cokat vívó angolok és franciák tisztogató munkáját a humánus lövedék használata igen megnehezítette, mert a sebesült benszülöttek TIIagy réSiZe aránylag rövid idő múlva újra ha.rcképes volt. Ezért a lövedék formáját átalakították és pedig a köpeny csúcsának bemetszésével, vagy levágásával, sok esetben pedig oly módon, hogy a lövedéket puha ólomheggyel látták el. Az így átalakított lövedék la. becsapódásnál félre billen, eltorzul és súlyos (csontlövésnél törést okozó) roncsoló sérülést okoz. Ezt a lövedék et gyártási helye után nevezték el Dum-Dum-lövedéknek. Mivel a Dum-Dum-Iövedék fenti hatásánál fogva a harcképtelenség előidézésén felül nagy fájdalmakkal járó embertelen sérülést okoz, annak használatát . a hágai egyezmény tiltja s ezt az egyezményt a világ összes állama,i kötelező erejűnek ismerték el.
Olyan helyeken, ahol Iiincs postahivatal, a posta,i kézbesítést és rendesen egyúttal a gyüjtést is háromféle módon látják el. Vagy van küiön erre - a célra alwalmazott, Úgynevezett faluzó levélhordó, aki gyalog, lóháton vagy kocsin naponta rendszeresen bejarja kerületét, vagy ,a, kÖZSégek küldenek be a pOls tára küldöncöt (községi levélhordót) hetenkint néhánysz,or, vagy pedig egyéb alkalmatosságokat használnak fel erre ,a célra (lovasrendőrök, tanítok és tanítványaik stb.). A két utóbbi rendszer nálunk főleg az alföldi városok nagy kiterjedésű tanyakerületein még most is számottevő szerepet játszik.
. 1882-től a világháború kitöréséig a m, kir. csendőr ségnek 46 olyan halottja volt, aki szolgálatteljesités kÖ21~ ben sebesülés, sérülés vagy baleset következtében vesztette életét. 'A világháború kitörésétől 1918 cktóberéig pedig itthon, az országban · 37.
A XVIII. szá2lad elejéig tiszti álláshoz hasonló állás volt az ezredtitkáré. Akkor végleg megszűnt. Az ezredtitkári alkalmazás körülbelül az volt, mint a későbbi ezredsegédtis:ilté. A teendőket a XVIII. ,s zázad elején a hadbiró vette át.
c
r
CSENDőRSÉGI
86 3
E
írta: FöLDVÁRI ANDRÁS tiszthelyettes (Tóváros).
I. Pincebetörések kiderítése. A tóvárosi örskörletben Baj községhez tartozó 1934 március ll-én, március ' l8-án és március 25-én három baji lakos borpincéjéből ismeretlen tettesek bort loptak. A tolvajok minden alkalommal úgy jutottak a pincébe, hogy a szüretelő ház földszintmagasságban levő padlásajtajáról a lakatot lefeszítet ték. A padlásról a szüretelőbe, onnan pedig a pincébe hatoltak és minden esetben 40-60 liter bort elloptak. Valamennyi helyszínen két embertől származó egyforma lábnyom volt látható. A lábnyomok egyike 23 cm. hosszú, a sarok 7 cm széles, a talp pedig 10 cm széles volt. A ballábnyomban 49, a jobb lábnyomban 50 darab szélesfejű, kopottas talps~g nyoma látszott. A lábnyomok feltűnően befeié hajlók voltak. (Befelé irányuló lábfejtartás. ) Valamennyi betöI'és szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt. A sértettek a lopásokat minden egyes esetben csak vasárnap délután vették észre, midőn a pincébe mentek szórakozni. A lopásról azután csak másnap, hétfőn 8-9 óra tájban tettek panaszt a községi előljáróságnak, mely azután telefonon értesítette az örsöt. A telefonértesítés után mindig azonnal vezényeltem járőrt a helyszínre, de a járőrök minden alkalommal eredmény nélkül vonultak be. A helyszínen talált lábnyomok a betörés színhelyétől, illetve a szőlőhegyről a dűlőutakon mindig más és más irányba: a szomszédos községek, mint Szomód, Agostyán, Tardos és Vértesszőlős felé vezettek, egészen a rendes kocsiútig, ahol az eltelt idő, nagy forgalom és az alkalmatlan talaj miatt már nem lehetett öket tovább követni. A szegestalpú lábnyomokból azt következtettem, hogy azok favágó vagy bányamunkás lábaitól eredhetnek, a cselekményelkövetési idejéből (szombat) pedig arra, hogy a betöréses lopásokat olyan egyének követhették el, akik egész héten dolgoznak. A szomszédos községekben - amerre alábnyomok vezettek - az ismert szokásos bűntettesek, rovottmultú, gyanús egyének, valamint a favágók és bányamunkások lakásai közelében többízben lest tartottunk. Lest tartattam az örskörletben levő vasútállomásnál és két vasúti megállónál is annak megállapítása érdekében, hogy Tatabányáról és Felsőgalláról, a munkából visszatérő munkások nem térnek-e el az iránytól a szőlőhegy felé. A szőlőhegyen szombatról vasárnapra virradóra, valamint- a húsvéti ünnepek alkalmával két járőrrel szintén lest tartattam, de eredményt SOhasem tudtunk elérni. A községi előljáróságot, valamint a pincetulajdonosok egy részét felkértem, hogy ha ismét lopást . vesznek észre, azonnal tegyenek jelentést, ha távbeszélőn nem szölőhegyen
LAPOK
1936 . február 1.
lehet, küldjenek kerékpárost, hogy a helyszínen mielőbb megjelenhessünk, mert az eredményt a helyszínen való gyors megjelenéstől vártam. 1934 április 15-én 13 órakor Szauter József* baji lakos kiment a pincéjébe, hogy bort vigyen haza. Ekkor ' észlelte, hogy szüretelő présházána:k padlásajtajáról ismeretlen tettesek a :l akatot leszakították, a padlásról a szüretelőbe, onnan a pincébe mentek, hol 3 hordóból 30 liter fehér és 20 liter vörös bort, a szüretelő házból 1 darab 1.5 literes mattos, 2 darab 1- 1 literes barna üveget, 1 darab 1.5 literes zö:ldszínű zománcos bádogkorsót, 2 darab használt szőlőmetsző kést, l ' darab nyolcszegletes borospoharat, 1 darab 3 literes, 4 abroncsos boroshordót és 2 darab piros almát elloptak. Az esetet azonnal jelentette a községi előljáróság nak. Az előljáróság az örsöt 15 óra 40 perckor telefonon értesítette. Értesítés után a nyomozásra Végh István, Kővári György törzsőrmester, Tóth Imre őrmester és Szalai próbacsendőrből állott járőrt vezényeltem ki. Én, mint ellenőrző járőr, azonnal utánuk indultam. A helyszínen a már leírt jellegzetes szeges talpas, befelé hajló lábnyomokat találtuk, amelyek a szőlőhegy ről Vértesszőlős község felé vezettek. A szőlők között, szántóföldeken, legelőn, erdőn és réteken keresztül a sötétség beálltáig egész a törvényhatósági útvonalig - körülbelül 3 kilométeren át - tudtuk őket követni, de ott a sok lábnyom között eltüntek. Ekkorra már különben is teljesen sötét lett. A csapás irányából arra következtettem, hogyatettesek vértesszőlősi lakosok lehetnek, ezért egy járőrt a számbajöhető egyének igazoltatása és megfigyelése végett Vértesszőlős községbe küldtem. A járőr nem tudott eredményt elérni. Másnap korán reggel az előző este elvesztett nyomok követését a kocsiúton és mellette a 2 méter magas drótkerítéssel körülvett réten megkiséreltük újból felvenni. Kétórai keresés után a sáros, vakondtúrásos helyen rá is bukkantunk. Erdőn és legelőkön át aznap 16 óráig körülbelül 6 kilométer hosszan követtük a csapást. Ez a munka nagyon lassan haladt, mert a nyomok a réten és az erdőben alig voltak láthatók, sokszor elvesztettük őket és 30-40 perc is eltelt, mire újból rájuk találtunk. A lábnyomok legnagyobb csodálik ozásunkra visszavezettek Tata község déli kijáratához, az úgynevezett Új telepre, ahol körülbelül 15 új ház van. A nyomozás most már szűk térre szorult, mert az üjtelepről a nyomok sehol sem vezettek ki, így a tetteseknek a 15 ház lakói közül kellett kikerűlniök. Házról-házra járva, végigvizsgáltuk az udvarokat, keresve a jellegzetes láb- . nyomokat. Egyórai keresés után megtaláltuk a sIzegestalpú és befelé hajló lábnyomokat a szélső ház kertjében. A tulajdonos nem volt otthon. A szomszédoktól kapott értesítés szerint a tulajdonos, mint kőműves, az . egyik majorban dolgozott. Egy járőrt a lakása közelében hagytam, egyet pedig munkahelyére küldtem. A munkahelyére ' küldött járőr : azonban már útközben találkozott a jellegzetes lábnyom emberével, Pauer Ferenceel, aki Biró ~erenc tata1 lakos, munkástársával lakása felé tartott. A találkozá'Sl alkalmával a járőr nem állította meg őket , hanem engedte, hogyelkerüljék, majd a homokos úton ismét szemügyre vette Pauer lábnyomait, amelyek teljesen megegyeztek . a helysz.ínen talált lábnyomokkal. Ezután a járőr neve~ _ zetteket megállította és felszólította őket, hogy kikérdedezésük végett ·k övessék a tatai községházára. A községházán Paueréket a szombat éjjeli tartózkodásukra vonatkozólag kikérdeztem. Azt adták elő, hogy a la:kásukon, r
*
A :leveket megváltoztattuk. S zerk,
.
1!)3!3 februar 1.
CSENDÖRSEGl LAPOK
tartózkodtak, ezt azonban igazolni csak hozzátartozóikkal tudták. Ezután összehasonlítottam a helyszíni lábnyomokról minden egyes alkalommal készített gip3zöntvényeket és rajzokat Pauer bakancsaival. Az azonosság több legyező sajátossági pont alapján kétségtelennek látszott. Pauer és társa ennek dacára tagadtak. Erre mindkettőjük tarisznyáját megmotoztam. Pauer tarisznyájában egy tábori kulacsot, Biróéban pedig egy félliteres üveget találtam. Az edények üresek voltak, de borszag érzett rajtuk. A borra vonatkozólag azt adták elő, hogy különböző vendéglőkben minden reggel félliter bort szoktak vásárolni, amit munkahelyükre magukkal visznek és ott elfogyasztanak. A vendéglőket azonban nem tudták megjelölni. Mivel biztos voltam abban, hogy a t l2ttesekkel állok szemben, egy járőrt Biróval a lakására küldtem, hogy ott a bűnjelek előkerítése végett házkutatást tartson, magam pedig ugyanezen céllal Pauer lakására mentem . . A két, egyidőben megtartott házkutatás eredményes volt, mert az ellopott tárgyakat és a borok egy részét megtaláltuk. A bűnjelek egy része az ágyakból került elő, melyekben f1eleségeik már feküdtek, másik részüket a ruhásszekrényekben felhalmozott ruhák mögött elrejtve és egy rongyokkal megtöltött)áda fenekébe n találtuk meg. A tagadással mO's t már felhagytak és a lopások elkövetését beismerték, sőt még egy további borlopást is beismertek, amelynek sértettje annak idején feljelentést nem tett, mert röstelte, hogy részeg f l2jjel nyitva felejtette a pincét. Előadták, hogy már hosszabb időn keres,z tül dolgoztak együtt a majorban és munkaközhen beszélték meg a lopások elkövetését. Munk3lhelyükre az első lopást követőleg minden nap félliter bort vittek és azt munkaközben elfogyasztották, a többi bort pedig lakásukon itták meg. A lopások eLkövetése után azért mentek mindig más és más irányban, hogy a gyanút eltereljék magukról. A gyanusítoHakat a győri kir. ügyés,z ségnek jelentettük fel és a törvénysz.é k 4 havi, illetve 2 heti fogházbüntetésre ítélte őket.
*
Városokban az alkalmatlan talaj miatt alábnyomok ritk~n jutnak szóhoz, annál nagyobb azonban a jelentő ségük faluhelyen, ahol különösen a távolabbi helyszín értékes lábnyomokat, sőt néha kilométerekenkeresztül követhető lábnyomcsapásokat nyujt.
II. Kerékpárlopás kiderítése. A tóvárosi örsön 1934 január 20-án 18 óra 30 perckor Hauer Andor tóvárosi lakos, bádogosmester 'Segéde, Braun Ádám tóvárosi 13lkos bejelentette, hogy a kapuja előtt hagyott kerékpárját ismeretlen tettes 50 pengő kárértékben ellopta. A nyomozásra azonnal járőrt vezényeltem, melynek tagjai Fehér Mihály törzsőrmester, járőrvezető és Horváth József csendőr voltak. A kivezényelt járőr még fel sem szerelt, midőn Schön Vendel tóvárosi lakos, kertész, telefonon szintén bejelentette, hogy a .lakása udvarából a kerékpárját ismeretlen tJettes 80 pengő kárértékben ellopta. A két, majdnem egyidőben történt kerékpárlopásból az a feltevésem alakult ki, hogyakerékpárokat nem helybeli, hanem valamely távolabbi községből, városból vagy esetleg Budapestől lopás végett kirándult tolvajok lophatták el, akik végzett munkájuk után Tóváros községből kifelé fognak igyekezni. Ezért a már felszerelt járőr mellé még két jÍírőrt vezényeltem ki.
I
87
A járőröket a községből kh"ezető három forgalmas kövesút kijáratához küldtem, mert - esős idő lévén arra gondoltam, hogy a tolvajok a kövesúton fognak menekülni. A járőrök mindegyikének meghagytam, hogy a község kijáratánál, esetleg a vasúti őrháznál érdeklődjenek, hogya két kerékpárost nem látták-e. Én Fehér Mihály törzsőrmesterrel és Horváth JÓzs·e f csendőrrel a helyszín átvizsgálása után a vasútvonalon, azután a Budapest felé vezető kövesúton a vasúti őrhálilloz mentem és az ott lakó vasúti őrtől a kerékpárosok után érdeklődtem. A vasúti őr elmondotta, hogy megjelenésem előtt körülbelül háromnegyed órával két kerékpáros az úton Tóváros felől Dunaalmás felé nagyon gyorsan hajtott. A vasúti őrtől vett értesülés után az volt a feltevésem, hogyakerékpárosok Dunaalmáson keresztül Budapestre igyekeznek a műúton. Mivel körülbelül háromnegyed óra előnyük volt, ' a járőrnek meghagytam, hogy menjenek Dunaalmásig (a műúton), onnan - ha kapnak alkalmi gépkocsit - . azzal menjenek a tettes'ek után Budapest felé, de útközben állandóan érdeklődjenek a két kerékpáros után. Ha alkaLmi gépkocsit nem kapnak, akkor vonattal menjenek Tokodig, ott száHjan3lk le és úgy jöjjenek a műúton visszafelé, mert akkor valószínűleg találkozni fognak a kerékpárosokkal. A járőr Dunaalmásig az útvonalon, valamint Dunaalmás :községben álladóan érdeklődött a kerékpárosok után és mindjobban meggyőződött arról, hogyakerékpárosok Dunaalmáson át Budapest felé tartanak. Közben a járőrt utólérte egy mentőautó, amely Budapestről Tata községbe beteget szállított és most visszatérőben volt Budapestre. A gépkocsivezető jövet találkozott a két kerékpárossal. A mentőgépkocsi vezetője a járőrt készséggel felvette éSi Budapest felé robogott. útközben több kerékpárost utólértek és igazoltattak, de eredmény nélkül. Piliscsaba .k özség közelében 24 óra tájt szembejött velük egy kocsi. A kocsistól a járőr megtud ta, hogy előttük körülbelül 2 kilométer távolságban két kerékpáros halad Budapest felé. Ekkor a járőr tagjai a gépkocsivezetőt felkérték, hogy ne álljon meg, ha a kerékpárosokat utólérik, hanem azokat körülbelül fél kilométerre előzzék meg. Ott azután álljon meg, ·s zálljon le, mintha a ,gépkocsijának valami baja volna és kérje fel a kerékpárosokat segítségre. így is történt. A gépkocsi a kerékpárosokat elhagyva, megállt, a vezető leszállt és motorját k l8zdte igazgatni, majd, midőn a kerékpárosok utólérték, segítségüket kérte. A kerékpárosok készségesen leszálltak és odaléptek a gépkocsivezetőhöz. Ekkor a járőr a gépkocsiból kiszállt. A kerékpá:rosok megdöbbenve bámultak rá, egyikük el akart szaladni, de a járőr nyomban elfogta. A kerékpártolvajok Veres János és Meleg Imre újpesti lakosok voltak. A kerékpáron már nem asértettek, hanem a saját neveiket f' 2ltüntető tábla díszelgett. Beismerték, hogyakerékpárokról a névtáblákat Tóváros községtől körülbelül 2 kilométernyi távolságra levették és eldobták. Helyettük a saját nevüket feltüntető táblá, kat tették fel, melyeket már előre elkészítV'e; újpestről a zsebükben ~hoztak magukkal. A levett és az Íitvonalon eldobott névtáblákat a járőr meg iSI találta. Beismerték még azt is, hogy újpestről Tóváros községbe azzal a szándékkal utaztak, hogy kerékpárokat fognak lopni. A tetteseket elfogva, a tatai kir. járásbíróságnak adtuk át a bűnjelekkel 'együtt.
*
Az üldözés sikerének feltétele a gyorsaság, tervszerűség. é':!l cselekvőkészség. Erre a nyujt a leírt nyomozássiép, követend ö példát.
CSENDÖRSEG1 LAPOt{
88
i936 febÍ'u~r i.
FELHíV ÁS AZ öREG BAJTÁRSAKHOZ. Kérjük azokat a bajtársainkat) akik több, mint harminc éve teljesítenek csendőrségi szolgálatot) küldjék be hozzánk február 6-ig a fényképüket és rövid életleírásukat.
A11 VAGy HAZAM? Már nem "bokréta Isten kalapján JJ , nem becéz körül "Kárpát-koszorú JJ , folyóid síró, levágott karok, térkép-tested torz, sorsod: bú s ború, - mi vagy most Hazám? Talán sziget vagy, mely körülzár bukó világnak szennyes tengere? S míg parto d mossák falánk hullámok, vagy 1'út vadaknak búvó menhelye? ... Vagy tán szikla vagy, mely meteorként az égből hullott, mint titok-csoda? S most hülőben van tüzed és -fényed, osszeomlasz és nem kelsz fel soha? Nem ... nem vagy mégsem sziget-mened~k, sem torz meteor, megesonkult Hazám! ököl vagy te most! . Isten bús ökle, mely még tűr, d.e lia jön az ítélet, a magasba száll · és - sujt gazo kra, vén hazugokra, világcsalókra, gonosz s~ívekre, kergült fejekre : országrablókra, harc és vér nélkül is "honfoglalók"-ra!
A nyomozó tanfolyam vizsgája. A nyomozó osztályparancsnokságnál megtartott háromhónapos nyomozó tanfolyam 31 hallgatója január 10-én délelőtt vizsgázott. A vizsgán vitéz Doóry László) a m. kir. csendőr ség felügyelője me!llé beosztott tábornok teendőivel megbízott ezredes elnökölt. A belügyminisztérium VI-b. osztályát Szütsy Imre ezredes, " osztályvezető, a VI-c. osztályt vitéz Sáray Ferenc alezredes, osztályvezetőhelyettes képviselIték. A tanfolyam parancsnoka vitéz Sellyey Vilmos őrnagy, nyomozó osztályparancsnok, tanárai: vitéz Sellyey Yilmos őrnagy, vitéz BaJk:y László és vitéz K'I1!dar Lajos századosok (Különleges nyomozás), Szentoléry Rikárd őrnagy (Nyomozási gyakorlatok), Olchváry-Milvius Attila őr nagy (Nyomozás Elmélete I. rész) vitéz Ridegh Rajmond őrnagy (Nyomozás Elmélete II. rész), dr. Endrődy Barna százados (K. szolgálat), Bernáth Sándor százados (Katonai kiképzés), Báró Béla százados (Bűn ügyi Lélektan), dr. Vitray Antal egyetemi magántanár (TörvénY:3zéki Orvostan) és dr. Friedli Rezső, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet igazgatója (Bűnügyi Vegytan) voltak.
"
De sujt majd bent ís vetés nélkül is bő aratókra, fájdalomból is hírnév-hízókra, koncos vadakra: testvértiprókra, panaszt és koldúst elkerülőkre) mindig maguknak s csak ma élőkre, a nem hívőkre, szent igét mégis fenn hirdetőkre sujtva sujt öklünk. völgyben és hegyen) harcos angyalok velünk harsonázzak: - Igazság legyen! vitéz RóZSÁS JóZSEF $zázados.
A szűkebb helyszín a hullával. A hullát kitömött bábú, jelképezte, a fej azonbam a lövési 'sériilés és vérnyomok hű ábrázolásával Poller-anyagból késziilt.
A vizsga 8 órától 14 óráig feltevés alapján kidolgozott gyakorlati nyomozás keretében zajlott le. A feltevés tárgya öngyilkosságnak beállított gyilkosság volt. A hallgatók a feUevésnek megfelelően berendezett helyszíneken gyakorlatilag végrehajtották a helyszíni szemlét és aházkutatást, rögzítették a helyszíni állapotot és nyomokat, rendezték és kiértékelték az adatokat s így az elkövetett bűncselekményt teljes egészében rekonstruálták. A vizsga befejez.t ével vitéz Doóry László ezredes az elért szép eredményért teljes, megeíégedését " és elismerését fejezte ki a tanári karnak s a hallgatóik nak és utóbbiakat szorgalmuké.r t megdícsérte. A tanfolyamot 31 hallgató közül 10 hallgató kitünő, 20 igen jó és 1 jó eredménnye'l végezte. Kitünő eredményt értek el: -Jurányi Antal őrmes ter (Ill.), Vági Imre őrmester (11.), Molnár Bertalan
1936.február 1.
CSENDőRS~GI
A távolabbi helyszinen talált lábnyomokról készitett gipszöntvény. A gip~ntvényt számos sajátossági POI/I:t alapján sikerült aházkutatásnál előloerített cipővel azonosítani.
A magyar katona jellemrajzállak megállapítása és ezen adatoknak a magyar katonai szellem nagyranevelése céljából elengedhetetlenül szükséges, hogya világháborúban (nemcsak a hadszíntereken, hanem a háborúval kapcsolatban a póttesteknél is) a magyar katonával tőrtént és ennek jellemzésére kiválóan a~kalmas, a valóságnak megfelelő apró történetecskék (epizódok ) , adomák, elbeszélések vagy eseményeket - tekintet nélkül azok hangulatára - mielőbb összegyüjtsük. Nemes fajunknak teszünk evvel értékes szolgálatot, mert nemcsak faji és katonai öntudatunkat erősítjük, hanem férfiúi és katonai erényeinket is fejlesztjük. Pótolhatatlan kár volna; ha ezek a. jellemző adatok bármilyen úton, pl. szűkkeblű önzéS', vagy elhalálozás folytán örökre elkallódnának. Közönyünk folytán e téren má.r eddig is sokat vesztettünk. Azok a tényleges és nyugállományú tisztek (lelkészek, orvosok, hadbírák, hadbiztos') k, illetve tisztviselők ) tehát, akik ilyen jellemző adatok birtoká ban vannak, bocsássák azokat lehetőleg 1936. évi február hó végéig vitéz Nagy· Megyeri Nagy (Raics) Károly ny. áll. altábornagy rendelkezésére. ( Lakik: Budapest, I., Forturu1k-utoa 8. I. 6.) Csend6rségi Közlöny 2. szám. Személyes ügyek: Minisz- ' teri rendeletek. Felvétel a Vitézi Rendbe: Sellyey (Schredl) Vilmos őrgy. mult év december 4-én a Vitézi Rend tagjai közé felvétetett. A "vitéz" cím hasz.."lálatára jogosult. Á lZandó nyugállományba helyeztettek: Belédi István budapesti I. kerületbeli alhdgy., Diószeg~ József budapesti I. kerületbeli thtts., Bokor György budapesti I. kerületbeli szv. tlrtts., vitéz Gelenc8érr István, Pálhidai Mihály , Szász Pál és Bor József székesfehérvári II. kerületbeli thtts-ek, Kovács Pál II. szombathelyi III. keruletbeli és Takács Zsigmo~d pécsi IV. kerületbeli thtts-ek. V~,rakoz ási illetményekkel
Részletfelvétel az éjjeUszekrényröl. Az éjjeliszekr&n:y ba),sarkán látható a búcsúlevél. A búcsúlevél aXart rreccsent vérnyom van. Mivel a halál a lövés pillar/Ja;tában azonl/lal beállt, a freccsent vérnyomnak a búcsúlevélen és nem alatta kellene lennie, ha azt valóban aR! elhalt helyezte voll/la oda. törzsőrmester vizsgázott (VI.), Szili Ferenc törzsőrmester (Ill.), Soós Lajos őrmester (II.), Jánolsy Gyula őrmester (III.), Kiss János törzsőrmester (nyom. oszt.), Pongrácz János őrmester (Ill.), Csizmadia JóZISe! őrmester (IV.) és Rózsahegyi János csendőr
(V. kerület). A tanfolyamot: elsőnek végzett őrmester ardképét fent közöljük.
Jurányi Antal
A vitézi hált az angol király Őfelsége elhalálozása kapcsán elrendelt 2. fokú országos gyász következtében nem február l-én, hanem február 7-én tartják meg. Egyébként minden kiadott intézkedés, felkérések, meghÍvók és jegyek február 7-ére érvényesek maradnak. A budapesti altiszti társalgó évi közgyűlése. A budapesti a itiszti társalgó január 22-én 14 óva 30 perces kezdettp.I tartotta meg évi rendes kőzgyfilését . Abafalvy Sándor alezredes, a társalgó elnöke, üdvözölte a közgyülésen megjelenteket és megnyitotta a gyüléist. Szorád János tiszthe:yettes titkár ismertette a múltévi zárszáml3.dást és a JÖVŐévi költségv'e tést, majd Abonyi István őrmester könyvtáros a könyvtárra vonatkozó jelentését tette meg. A közgyűlé.s a beszámolókat tudomásul vette, a költségvetést elfogadta és megadta a felmentvényt. Több kisebb ügy letárgYfll,l ása után Abafalvy alezredes a közgyülés tudomáJsára hozta, hogy am. kir. csendőrség felügyelője felmentette őt elnöki tisztsége alól és utódjául Lemhényi Gábor Péter alezredest bízta meg. A közgyű : é.s a távozó elnöknek a tár·· salgó érdekében kifejtett fáradságos munkájáért köszönetét nyilvánította és az új elnököt melegen üdvözölte. Ugyancsak köszönetet mondott 13.1 l:emondott titkárnak és könyvtárosnak is, akik helyett titkárul vitéR:l Seres János törzsőrmestert, könyvtárosul pedig Czuczai Béla; tiszthelyettest egyhangúlag megválasztotta. Itt említjük meg, hogy a m. kir. csendőrség felügyelője felügyelő bizottsági tagokként Fonyó László alezredest, Vukovári Kálmán: g. századost és dr. N ádai/" A'ntal tiSZJthelyettest 1936-ra kinevezte. csendőr
89
LAPOK
szabadságoltatot't:
Bíró Gyöző sz~kesfehérvári
II. keruletbeli thtts. Szabályrendeletek. Utasítás a m. kir. belügyminiszter és a m. kir. igazságügymbiszter által a kihágások elbírálásának gyorsítása és egysz,e rüsítése tárgyában kiadott rendelet végrehajtására. - Az 1936. év I. évnegyedében használandó közúti adójegyek ellenőrzése. A vámelőjegyzési eljárásban k ezelt boroshordók::lál, valamint törkölyöshordóknál az ürtartalom és tarasúly belföldön való jelzés ének mellőzése tárgyában kiadott rendeletek hatálya alá eső borkereskedelmi vállalatok hivatalos jegyzéke. A m. kir. belügyminiszter a Fején vármegyébe kebelezett Vértesdoboz nagyközségnek ldsközséggé való visszafejlesztését elre::J.delte. Fóty Ferene szds. részére 1933 december 7-én kiállított és elvesztett 23.601. sz. személyazonossági igazolványt a budapesti 1., Bartos József volt prbcsö. részére 1935 május 4-én 13.845. sz. alatt kiállított és elvesztett személyazonossági igazolványt a pécsi IV. kerületi parancsnokság érvénytelenítette. A Ludovikás Levente XIV. évfolyama megjelent. Az eddigi évfolyam okat évről-évre ismertettül, olvasóinkkal s mindazt az elism/>rést, lamit eddig róluk irt unk, most csak fokoz:J.i lehet. A katonai tudományok irodalmi művelése, szépirodalom, f,e stészet, szobrászat és a szellemi, művé~,zeti munka minden más terén a Ludovika Akadémia növendékei ebben a legújabb heszámolójukban olyan gyüjtemé:J.yét ladják a kiforrott tehetséb'l1ek és tudásnak, hogy méltá,n kívánkozik ki az intézet falai közül a minél szélesebb nyilvá:1iOsság elé. Sokat, lelkesen éSI szépen d.cdgo2lnak ezeki a. fiatal katonák. A legkényesebb irodalmi; és művészi igényű ember is élvezettel:és elismeréssel olvashatja és nézheti: át a Ludovikás Leventét, 'mert nem önképzőköd szárnypróbálgatásokat talál benne , hanem kész irodalmat és művészetet. Szép, gazdag, gyönyörködtető tartalmú munka, arról pedig vitéz Rózsás József sZlázados szaka",~tott szerkedztői keze gondoskodott, hogy olya:! nyomdai kőntöst kapjon, amilyen a tartalomhoz méltó. A Stádium SajtóválLalat r. t. nyomlÍisában jelenit meg. Szolgálati könyveket ré'ndelt bajtársaiIlJ'kat értesitjük, hogy a ,s zétküldött példányok árát a gazdasági hivatalok multévi december l-én levonták és szerkesztőségünkhöz beküldötték. A megrendelők tehát ne küldjenek pénz't nekünk, kivéve azokat, akik elkésett rell1deléssel kapcsolatban csekklapot js kaptak a példányok mellett. Tájékoztatásul itt is közöljük az árakat: Cs. 1- 24. melléklet: 1 P, Cs. 8.: 80 f, Cs. 20.: 1 P 20 f és minden megrendelt könyv után 20 f c.sn magolási és postaköltség. Egészség és önfegyelmezés címmel új könyvet adott ki a Novák Rudolf és Társa, tudomáinyos könyvkiadóvállalat (Budapest, VIII., Bamss-utca 21). A könyv szerzője Coué Emil, fordította, bev:ezetéssel és jegy.zetekkel ellátta dr.
CSENOORSEGI LAPOu-
90 Völgyesi Ferenc) a neves ideggyógyász.
Feltétlenül magas színvonalon álló tudományos értékü munka s akik az akaratnak, szellemnek a test fölötti uralma SJ ezzel kapcsolatos kérdések iránt érdeklődnek, haszonnal forgathatják Coué harmadik Jöadást elért könyvét. Megrendelhetö akiadónál, á ra 2.60 P. A volt szabadkai 86. gyalogezred Bajtársi Szövetsége 1936 február 3-án, délután 5 órai kezdettel, bajtársi összejövetelt rendez a budapesti Központi Kávéház (IV. , Egyetem-utca 1.) alagsori termében. Az összejövetelen a III. lsonzo-csatáról tart előadást dr. Kálmám Imre ügyvéd emléklapos főha.dnagy. Nyllgállományú csendőraltiszt Budán, Bürök-utcában, családi villában házfelügyelői állást kaphat május l-én . EgylElz obás, előszobás, komfortos szép lakást kap. Érdeklő dők jelentkezzenek személyesen dr. Arz Fer,enc alezredes hadbirónál, L, Attila-utca 23., fél 16- fél 17 óra között. Lóápolónak ajánlkozik Szebenyil Sándor, tartósan s,zabadságolt huszár I őrvezető (Túrkeve, Szolnok m.). Érdeklődők írjanak a túrkevei örsnek.
1936 február 1.
II. kerületben Selmeci János thtts.-nek Ilona nevü leánya, Márton törm.-nek Agnes nevü leánya, Écsi Imre thtts.-nek Imre-Gyula nevü fia; a szombathelyi III. kerületben Samu Ferenc tőrm.-nek Ferenc-István nevÜ fia, Nádas János törm.-nek Imre-István nevü fia" Kovács Lajos áll. rendsz. II. osztályú altisztnek lIIária-V eronika nevü leanya; a pécsi IV. kerületben Mészáros Mihály tőrm.-nek BorbálaAranka nevü leánya, Szabó János III. tőrm.-nek Tibor-János nevü fia, Bernáth Zsigmond thtts.-nek Attilf1J nevü fia; a szegedi V. kerü:etben Kovács György III. tőrm.-nek Katalin nevü leánya; a debreceni VI. kerületben Bertalan Antal thtts.-nek István nevü fia, Kemény Gyula thtts.-nek Gyula nevü fia, Tamásy ]stván thtts.-nek Erzsébet nevü leán)'1a, Beke József tőrm.-nek László nevü fia; a miskolci VII. kerületben Meggyes Béla thtts.-nek Etellro nevü leánya, Kádas Imre v. tőrm.-nek Im1'e-György-Ferenc nevü fia , Pusztai Gergely tőrm.-nek Etelka-MáTia nevű leánya, L engvári Péter v. tőrm.-nek Péter-Miklós nevü ü a" Gál Miklós thtts.nek Miklós-István és Lajos-Bertalan nevü iker fiúgyermekei. Fülöp
SZEMJlJLYI ·HffiEK. új örsparancsnokok: a budapesti I. kerületben: Nagy Albert, Zöld István , Orbán Simon thtts.-ek és Kerekes Pál tőrm. v . A székesfehérvári II. kerületben: Czika István, Fábián Sándor thtts.-ek, Szalai Lajos II., Bérces Lajos és Solymos Dezső v. t6rm.-ek. A miskolci VII. l~ erületben: HaTangi Mihály tőrm. v. Véglegesítették: Bánföldi Sándor szombathelyi III. ke-
rületbeli prbcső.-t. Halálozás. Kállai! Gyula alhadnagyi vizsgát tett tiszthelyettes, a :lagydobosi örs parancsnoka, önként jelentkezett szolgálatvezetőnek a tatai gyalog tanalosztályhoz. Kállai tiszthelyettes a tatai gyalog tanalosztályhoz mult év november 2[i-én bevonult. Az őrs ről való elindulása előtt m á r beteg nek érezte magát, de a kötelesség hű teljesHésétől áthatva, útbaindult. útközben tüdőgyulladást kapott, úgy, hogy :lOvember 27-én gyógykezelés végett Tatáról a győri honvéd és közrendészeti kórházba kellett beszállítani. Szivgyengeség lépett fel nála és január 7-én meghalt. Január 8-án temették el Győrben. A temetése:1 a kerületet Vattay Ferenc alezredes, a győri osztály parancsnoka képviselte, ezenfelül megjelentek a Győrben állomásozó csendőrtiszteki és altisztek. A tatai gyalog ta:1alosztály kmön küldöttséggel képviseltette magát. Az elhaltat özvegye és három árvája gyászolja. - Bíró István szv. thtts. felesége 1935 december 23-án Budapesten, Tóth János IV. tőrm. Katalin nevü leánya 1935 december l-én Tápiógyörgyén, Kolláth Gergely szv. thtts. László-András nevü fia Pécsen, Havas Mihály törm. felesége Mezőhegyesen, Fejes József I. tőrm. Béla-József nevü fia Szekszárdon meghalt. -- Láng Ferenc szv. thtts január 14-én 10 órakor a balassagyarma:ti közkórházban, gyomorátfúródás következtében végrehajtott mütétbe:1 elhúnyt; l6-án 15 órakor temették a kórház halottasházából. Házasságot kötöttek:: Székely Ferenc szds. Lux KláraIlona úrhölggyel Kaposváron. A budapesti I. kerületben: Zengővári István tőrm. v. Bíró Eszterrel Földesen; a székesfehérvári II. kerületben: Turi Ernő thtts. Wlaszák Máriával Tokodon, Gecse János tőrm. Feldmann Katalinnal Kópházán; a szombathelyi III. kerületben: Horváth István VII. tőrm. Domján Irénnel Szentgyörgyvölgyön, Kő v ári Károly őrm. Jánosch Rózával Jánosházán; a pécsi IV. kerületben: Bereczki András. thtts. Boda Irma-Margittal Kovácshidán ; a szegedi V. kerületben: Legendí.'s József tőrm. Kárai Jusztinával Hódmezővásárhelyen, Tóth Antal II. tőrm. Cs. Kovács Margittal Szeghalmon; a debreceni VI. kerületben Gácsi József thtts. Tóth Juliánnával Szerepen. Boros Gábor törm. Bogdány Etelkával Püspökladá:1yban, Szabó Lajos tlrtts. Fialkomts Irmával Debrecenben; a miskolci VII. kerületben: Bényei Vendel thtJts. Horváth Olga Annával Putnokon. örökbefogadás. Bérces Antal budapesti I. kerületbeli törm. örökbefogadta Farkas Antal és Süveg Júliánna házasságából született Jüliánna és Antal :1evü kiskorú gyermekeket. A gyermekek családi neve ,C'zentúl "Bércesi'. Családi hírek. Született: A budapesti I. kerületben Kes~ thelyi l ,s ltván szv. thtts.-nek László-Béla nevü fia, Dóka Sándor törm.-nek Jolán-JuliJánnaJ nevü leánya, Nagy-Pál János t'Örm.-nek Arpád-János nevü fi'aJi a széke<.sfehérvári
Olvassa el, mieliJtt fp neflllnfl! Közlemény t nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bál;' kitől elfog,a dunk,
de ;tizenöt gép- vagy lcézírásos hasábnál hos8Zabbat csak előzetes megegyezés után. A közlemények fogalmazási átcsiszolásának és ka szükséges, tartalmi módosításának, valamint a törlés és kiegészítés jogát fenntart juk magunknak. Aki tJ,Zt akarja, hogy közleményét változtatás nélkül közöljük, írja reá a kézirat oldalára piTos irónnal: "Szószerinti közlését kér8'rn!" A l.éziratot kérjük apapírnak csak egyik oldalára, félhasábosan, írógéppel kettes sortávolságra, kézírással pedig jólolvashatóan és nem túlsűrü sorokban írni. Olvashatatlan kézirattal nem foglalkozunk. A kéziratokban semmiféle rövidítést nem szabad használni. Kéziratot csak akkor küldünk vissza, ha a szerző megcímzett és válaszbélyeggel ellátott borítékoL rnellékel. Kéziratok sorsáról szerkesztői üzenetben adunk választ. Fényképfelvételek beküldése alkalmával csatolni kell a felvétel készítőjének írásbeli nyilatkozatát, hogyafelvételnek a szokásos tiszteletdíj ellenében való közléséhez hozzájárul. A megjelent közleményeket tiszteletdíjban részesít.jük, d"3 tulajdonjogunkat fenntart juk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közölni, sem pedig utánnyomatni. A nyomdai korrektúrát mi végezzük, korrektúralevonatot csak kivételes esetben adunk. Szerzőink különlenyomataikat közvetleniU a Stddium-nyomda igazgatóságától (Budapest, VI., Rózsa-utca 111.) szíveskedjenek megrendelni, amely azt velünk kötött szerződésének árszabása szerint köteles elkészíteni. Minden hozzánk intézett levélre válaszolunk, de csak szerkesztői üzenetben; magánlevelet akkor sem írunk, ha abeküldö válaszbélyeget mellékel. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell írni és az állomáshelyet is fel kell tűntetni. Névtelen levélre nem válaszolunk. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk, azok tartalma vagy be,küldőik kiléte felől senkinek sem adunk felvilágosítást. Jeligéül legcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki jeligét nem jelöl meg, nevének kezdőbetűi és állomáshelye alatt válaszolunk. Közérdekű kérdésekre nem szerkesztői ii.zenetben, hanem a "Csendőrlekszikon"-rovat.ban válaszolunk. Előfizetést csak a csendőrség, honvédség és az állami rendörség, továbbá a bíróságok, igazságügyi és közigaggatási hatóságok tényleges és nyugállományú tagjaitól fogadunk el, mástól nem. A csendőr ség tényleges és nyugállományú legénységi egyénei az előfize tési díj felét fizetik. Előfizetni csak legalább félévre lehet. Az előfizetéseket kérjük pontosan megújítani, mert felszólítást nem küldünk. A nekünk szánt péuzküldeményeket kérjük' a Osendőrségi Lapok $5.342 számú postatakarékpénztári csekk-
CSENDőRSÉGI
1936 február 1.
számlára befizetni. Szerkesztőségi órúk naponta 8-11, óráig. Címünk: "A Osendőrségi Lapok szerkesztőségének, Budapest. l., Böszörményi-út 21. szám."
-»~Dr. A. F. A szerkesztő 14 óráig szolgálati beosztásában van elfoglalva, a lap ügyeit csak a nap többi részében intézi. Sajnáljuk, hogy a megtisztelő látogatás így eredménytelen maradt. Vértesalja. A gondolat becsületére válik, bár minden öreg b3,jtárs így érezne. Kérjük a képet és a leírást, lehetőieg február 6-ig. .. .. .. Fenyő. Más oldalról is hallottuk, hogy gyumolcs:o s-pályázatunknak gyakorlati eredményei vannak, többen foglalkoznak al telepítés gondolatával. Ha egyszer a helyünk engedi, rövid tájékoztatót, tervet is adunk, a csendőr körülményeihez szabva. Cikkeit sorrendben közöljük, az időpontot nem tudjuk( megmondani, mert a rovat változatosságát kell első sorban tekintetünk. Badacsony. A cikk közlése a jó munka eredménye volt. Mások nyomozását is beküldheti, csak hiteles és persze tanulságos legyen. , , R udabánya. 1. Az írásbeli dolgozatok szerkesztese alol mente's. Ezt világosan megmondja a Cs. 8. Ut. 54. pontja. 2. A sárcipő használata meg van engedve. 3. Az eltávozás alatt több községb e is elmehet, mert az eltávozás éppen arra való, hogy kisebb ügyeit elintézhesse. 4~ "Duce" olasz szó, magyar jelentése: Vezér. 5. Csak báró Hazai Samu vezérezredes él már. Oktatótiszt. Előrebocsátv t , hogy a kérdések a szerkesztői üzenetek feladatkörét messze meghaladó és külön tanulmányokhoz tartozó ismeretkörre vonatk oznak, amelyek a lap c rovatá:J.ak a kereteibe alig illeszthetők be, azokra a következőkben fel elünk:! 1. Chaldeus Simon kilétéről a z idézett munkájának a magyar kiadója (Ladányi-nyomda, Budapest, IV. , Magyar-u. 52) tud felvilágosítást adm kellő indokolású kérelemr-e. Műve! nem egészen objektív, dE' ez csak részleteire vonatkoztatható. mert egyébként jól, hűvös tárgyilagossággal ír. Az tény, hogy a kérdéssel teljesen tisztában van és ismeri Sir John Retclif működés ét és munkáit, mert utóbbira, mint forrásmunkára is hivatkozik. 2. Az Alliance Israelite Universe :le (A. I. U.), nemzetközi szervezet, ezzel a jelszóval : Kol J israel arewimse base (egész Izrael kezeskedik egymásért) . Jelvénye: a földgolyó előtt kéz a kézben, efölött II tóratekercs az "echad" (egység) fe lirattal. 1860-ban 17 fiatalember alapította tulajdonképen a damaszkus~i vérvád és az úgynevezett Mortara-eset sajnálatosságán okulva, mert ekkor látták, hogy níncs zsidó központi szerv, amely védelmet nyujthatn aJ és hangját hallat ná hasonló e-setekben. Programja: 1. MindEmütt a zsidóság egyenjoguságáért s erkölcsi előhaladá sáért küzdeni. 2. E redményes oltalmat nyujt azokn ak, akik zsidóvoltuk miatt\ szenvednek. 3. Az eredmény biztosítása céljából minden n y ilvánosságot felhasználni. Az ügyeket 60 tagú központi bizottJscág intézi; ennek fele Párizsban van. Egyes országokban külön 'bizottságok vannak. A jótékonyság ürügye alatt végzett munkája valóság. Ma már azonban más eszközökkel is küzd. Szellemben és munkában, s természetesen célkitüzésben is a cionizmus egyik eszköze e szervezetnek. Ennek megalkotójáull Herzl Tódort kell tekinteni. Az A. I . U. hivatalos lapja a Paix et Droit. A kérdés egyébként széles vitaterület, egyének és nemzetek foglalkoztató ja, ezér1\ nem
KÉR~E
-
LAPOK
91
térhetünk ki részletesebben az ismertetésére. 3. A Bázelben 1897 augusztus 29 - 31. napjain tartott kongresszuson 200 vezető zsidó vett részt. A jegyzőkönyv magyar fordításán3k hitelességéről csak aldwr tudnánk érdemben nyilatkozni, ha az eredeti jegyzőkönyvnek a British Múzeumban őrzött példányát azzal összehasonlítani módunk volna.; A nén;et könyv-o piac - ez tény - másként tárgyalj'l. Egyém es nemzetI vérmérséklet és ,sr.rempontok kimutathatók mindkettőben. 4. A Talmud alarnod szól::ól (tanulni) származik. Eredetileg törvény-gyüjternény, illetve szájhagyományok rendszerbe foglaltI könyve. Első része a Misna. A zsidó közösségnek a Corpus jurisa. Vallási és törvGnykérdésekben döntő tekint.ély és forrás. Eredet e Kr. u . első század. A) Talmud másik része a Gemára. A Misna magyarázatai; kételyekre felvilá · gositások,1 a palesztina i és babiloniai zsidó főiskolai tanárok jog rnagyarázó előadásai. A zsidóság faji öntudatát határtalanul kifejlesztette. 5. Az ószövetségi szentírás kritikailag helyes fordítása a Szenti István Társula t k iadásában megkapható. A német köny vpiacon a Rösch vagy az Allioli-féle az értékes, a hollandoknál a Nymwegeni egyetem i; könyvk er eskedés adta ki. Végül megjegyezzük, hogyazsidókérdés kiváló magyar ism e rői: dr. Pataky Arnold egyetemi taná r, pá pai prelátus, nagyváradi apátkanonok , Budapest, Dam janich-u. 44 és Bangha Béla S. J. Varga Gábor II. tőrm . Kérdésére 13 punk 1928. évi 3J . lexikonválaszában talál útmutatást. összetartás. l. Ké rdésére csak akkor tudunk felelni, lIa a nyilvántartó szerv érte.s<ítését m egkaptuk, t ehát kb. a február H-i számunkban. 2. A velünk közölt adat.okból úgy lá tjuk, hogy az üg yben a Honvédelmi miniszter. úrhoz k ellene fordulniak. 3. A nősülési szabályzatot tárgyalják. 18.822. Az új iktatókönyv mintájának megjegyzés rovatában a szolgálati lap számá nak a feltüntetése elmaradt, ennélfogva azt nem is kell oda bejegrezni, hiszen ~ egés,z ilrDltási rend megváltoztatásának célja a z egyszerusité!1 es ez is ehhez tartozik. Ipoly. 1. 2. Magán beszerzése k tilosak. Nincs ki,:,étel. B. L . t. F. D. Nincs bűncselekmény, mert legfeljebb hazugságról lehet szó, de azt se m lehet bizo nyítani. Bűnügyi feljelentést tehát t enn i n em k ell. Lencse Sándor törzsőrmester. Előfizetését 1937 szeptember végéig roodezte. . Tóth Lajos ny. tiszthelyettes. Rendben van, a neve IS fel volt tüntetve. Tápiószelei örs. Ha két héttel előbb jön, közöltük. volna.
Ne~ESSÉG ki kulatásál és igazoltatását,
-
I
nemesi névváltozli:ltását Cimerek megfeslését vállalj a HERALDIKA iroda:IV., GrófKárolyi·u.l!. Ul·3·99 es 111·99
m aJ h~b~g;~;é;~k;t Négy évtizede vásárolnak
Őfensége
REMÉNYl MIHÁLY
dr. J. zs .! Ferenc kir herceg és a m. kir. Zenemdv~8zeU Főisko l a szállItójánál.
Budapest, VI., Király-utca 58 - 80. s z.
K(>'jen árjegyzéket I
KAP~A!
A mosl megjeleni folo oplikai, rádió 144 oldalas árjegyzékel az alkalmi vélelek líslájával.
MAGYAR
HATS(HEK ÉS FARKAS S%AKU%LETEI Budapesi, IV, Károly-körút 28, VI, Andrássy-úl3!, VII, Rákóczi-úl 80
C7YAR TMANY
92
CSEND6RS:ÉGI LAPOK
Mura. 1. Neve kifogástalan magyar. Amire megváltoztatni szeretné, az is magyar, de az ok, amiért a változtatást akarná, nem fogadható el, hiszen Ön is tudja, hogy az első áthelyezéssel már meglSzünik az ok. Legfeljebb azzal az i'Ildokolással kérhetné, hogy az már igen gyakc'l'i. Megpróbálhatja, legfeljebb nem sikerül. 2. A tényleges sLJolgálati idő az alapja a nyugdíjba beszámítható időnek. 3. Kétségtelen, hogy nem volt eléggé gondos. Két év óta udvard s csak most jön rá, hogy falho.z állították. úgynevezett f,:lg ás ez a csendőrrel szemben. Tudni kell, hogy faluhely t az a leány, akit csendőrrel hoznak komoly kapcE,:lat hírébe, a falubeli legények számára számításha, többé nem igen jön. Természetes, hogy ezt a lány szülei is tudják és azért joggal ragaszkodnak ahhoz, hogya csendőr, akár killKlI1dolt, akár magatartása révén nyilvánvalóvá lett nősülési szándékának eleget is tegyen, különben a lány "szégyenben" marad. Ezen a téren nem lehet a csendőr elég óvatos, elsősor ban a leány, de éppen úgy a maga érdekében. Ha módja van rá, szerezzen igazolást la ,szülők és a leány nagynénjének az igérete' ,ről. Természete,s, hogy a helyzetről őrparancsno kának máris tudnia kell. Szebb jövő. A legelső kérdés az, hogy az elvált nő előbbi férjével kötött-e a kat,:ll ikus egyházi törvények szerint is házasságot? Ha igen, akkor két eset lehetséges. Vagy érvényes a házassága s akkor második házasságra lépillie nem lehet, vagy nem s' akkor minden további nélkül önrnel házasságot köthet. J og,:lSan kérdezheti: hogyan lehetséges az, hogy ha az egyházü törvények szerint házasságot kötött, mégis lehet, hogy az nem érvényes'? Igy van, de erről helyszüke miatt bővebben nem írhatunk. Az ottani katolikus lelkész a felvilágosítást megadja. Azt még megjegyezzük, Iwgy a nő házasságának az érvényessége vagy érvénytelensége kérdésében az illetékes pécsi püspöki szentszék ítélete szükséges. - A második esetben, azaz, ha a nő előbbi férjével egyházilag nem esküdött volna meg, semmi akadálya, hogy egyházilag is megesküdjék vele. Ardó. Azt ajánljuk, hogy fizessen, mert ha a nyugdíja nem is foglalható le, a bírói végrehajtási eljáráJs alól nem menekül. En:1ek a költségeit pedíg Ön fogja viselni. Ha a megrendelő ívet aláírta, az üzlettől nem léphet vissza. Ibolya. Teljes tájékoztatást kap k,é rdésére az 1934. évi Csendőrségi zsebkönyv 304-306. oldalain. Bugac. Dr. Hutiray Gyula ny. alezredes címe: Budapest, I., Böszörményi-út 3/c. Kúria. Türelmet kérünk, mert az utánjárás hosszabb időt kíváln. Erdély. Az Illeté'kszabályzat 5. § 9. pontja, illetve a 31. § 6. pontja \Szerint a bev,~.nulá.s napjától iHetékes a lakbér. Nincs módunk megállapítani, hogy a gazdasági hivatal miért augusztus l-től ~eti a lakbért. Ha sérelmet vél az eljárásban, kérje a belügyminiszter úr (VIjb. oszt.) döntését.
FOG ~I~l~~
pótlás, minde n kivitelben.
Lelkiismeretes mWlka. - Olcsó ár. A m. kir. tagjainak kedvezményes fizetési feltétel. Kezelés egész nap.
csendőrség
Traufmann
áll. vizsg. fogász. VI., Nagymező-utca 41.
Tel.: 28-1-01.
•••••••••••••••••••••••• •••••• l
:I
: lOrszágos Ruházati Intézet Rt. Budapest, V., Eötvös-tér 1.
• •
.1
:
Telefon: 84-8-32, 84-8-31. :
Mint a honvéd j6léti alapho~ tarto.:;6 vállalat, s.:;á!lít 12. h~v! • (dolmány t 24 havi) ;Sh. levonas mellett: egyenruhat, polgarl • ruhát, felíernemt'ít oÍs minden fe[s.:;ereIoÍst. •
•
Vidéki rnegblzottah!
•
••••••••••••••••••••••••••••••••
•
BurDR ;.
tart6s, modern kivitelben, kényelmes részlel • lizetésre kaphat6:
KISIPARI TERMÉKEK BÚTORCSARNOKA RT.
Budapest, VII., Dohány-utca 66. sz. FilhUzlet: Vii •• Péterfi, Sándor-u. 40. Hernád-u. sarok.
1936 február 1.
G. S., Halimba. 1. ön, mint nyugállományú vonult be 1914-ben azért, mert népfelkelői kötelezett.ségének eleget kellett tennie. Szolgálati ideje alatt kapta a nyugiUetményeit és mint népfelkelő zsoldot is. Nem lehet most még azt is kívánni, hogy a zE:,:'l dellátás idejét nyugellátás szempontjából beszámítsák. 2. Részletes felvilágosítást a legkÖZJelebbi járási vitézi hadnagytól kap. Kovács János I. ny. Wrm., Zsadány. 1. Előfizetését a most beküldött összeggel 1936 IV/30-:.g rendezt.e'. 2. Nincs olyam oI'\Slzágos jellegű intézkedés, amely szerint a postahivatalok kötelesek v,:,lnának az illetményeket, ha elSleje Üllnepnapra esik, előtte való hétköznap kifizetni, de a postaigazgatóság,:ik egyes, igen nagyforgalmú postahivatal oknak elrendelhetik, hogy megtegyék ezt. Enne.k célja a torlódások elkerülése. Az ön lakóhelyén azonban erre bizO!llyára ninc:! szükség. Emlékérem. Felvilágosítást lapunk 1935. évi 516. oldalán ,,88.888." jelige alatt talál. Reménység. A közeljövőben megjelenő szabályzat erre a kérdésre is megadja a választ. Az ott irtakon kívül csupa jószándékból jegyezzük meg, hogyalllagy k.ű'l'különbség nem egészséges. F. F. Egyszer már magyarosított nevének a megváltoztatását nem lehet újból kérni. Felesége nemesi előnevét nem használhatja. 2. A kihirdetett pályázatil feltételek szerint kell próbaszolgálatot teljesítenie s ez idő alatt szerezheti meg a szakvizsga letételéhez szükséges ismereteket. Komárom. A szolgálati teendők minden örsön azonosak. szembaja miatt tehát ilyen s.zolgál.atot nem tud ellátni. Irodai szolgálatra pedig rendfokozata miatt nem osztható be. örskihallgatáson kérje, hogy ügye la, kerületi parancsnoksághoz terjesztessék fel, az ön helyezete nem egyedülálló és a megoldásra az illetékeseknek g.:lI1djuk lesz. G. L. thtts, Sopron. A lapot mai szá!nunktól megindítr.;.ttuk. Az alapszabályok szerint azonban félévnél rövidebb időre nem lehet előfizetni, küldjék be tehát legalább félévre az előfizetési díjat,
Kéziratok. Téli szél. Gratulálunk a fiatal szerzők írókészségéhez és emberséges életfelfogásához. A "Filléres öröm" a sugárzó, tiszta öröm éneke. Akik szerepelnek benne, lelkipajtásai az angyaloknak. Az irás szépen beillenék a mai számunkban eldöntött pályázatba, ha csendőr írta volna. Tárcának rövídlélekzetü, különben is a tárgyát egyelőre teljesen kimeríteL tük más közleményeinkben. Erről most már jóideig hallgatnunk kell, mert épper. nekünk arra is ügyelnünk kell az ismert okokból, hogy túlzásba 'a zért a ,liap ezen a téren s e szaladjon. A karitász végeredményében mégiscsak mások dolga, de majd eljön megint a karácsonyi időszak, amikor ennek a gondolatnak is újra megadhatjuK a mértéktartó te· ret. A verset szintén eltesszük, átdolgozva talán arra is sor kerülhet a megfelelő alkalommal. R ,. Zs., Salgótarján. Az értesitést nem kaptuk idejében, most már nincs meg. Légifigyelő 2. Rejtvény-pályázatot nem szívesen közlünk.
•~e
1936 február
éSEND6RSEGI LAPO~
i.
Nyomozókulcs és a kartoték. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy :s ok olyan felfogású baj'~ársat kívánunk, mint Ön. Nagyon jól látja a gyakl:lrlati élet követelményeit, igyekszik is megfelelni azoknak. Az Ön állomáshelyén, a hatalmas bányatelepen, a rendkívüli forgalmú műút mellett fokozottan szükséges, hogy a csendőr ne csupán azokat igazoltassa, akik véletlenÜl kerülnek eléje. Gondolatait és a követendő eljárást azonban bövebben megírta 1935. l/l. számunkban Hajdu Kálmán tiszthelyettes HA nyomozókulcs apasztása" c. cikkében. Ajánljuk elolvasásra mindenkinek, aki a csendőri szolgálat tartaImát nem a léleknélkiili portyázásban látja. Baranya. Legszorgalmasabb íróink egyike, viszont meg kell mondanunk, hogy a gyarkorliati kérdésekkel foglalkozó cikkeket kell előnyben részesíteni, az ön most beküldött közleménye pedig nem egyéb, mint a Szut. egyik §-ának az ismertetése bővebb szavakkal. Inkább eseményeket, élményeket, az örs mindennapi életéből vett tapasztalatokat, megfigyeléseket küldjön be, hogy nagy szorgallma elérje a kívánt jutalmat: a közlést. K. A. th. Igen jó. Jönni fog. Kun th. Az ígért cikket még mindig nem kaptuk meg. Az önök örskörlete annyira egyedÜlállóan sajátságos, hogy kár volna nem írni róla. Ezért - nem' kell ahhoz nagy bátorság - feküdjék neki s legyen már egyszer asztalunkon a cikk. "Útmutató. Megpróbál~uk megszépíteni. Türelem. Az új szabályzat megjelenése után sorát ejtjük. Kosaras próbacsendőr. Nem az, amit keresünk, de egyébItént ügyes megfigyelések jól megírva. L. P. őrm, Fonyód. Sorai szerények s nekünk jólestek. S. I . thtts, Felsőireg. A múzeumnak van rá szüksége, köszönjük a figyelmét. Igaza van: zagyvaságok, se ide-se oda locsogás ok voltak azok s ami a leghaszontalabb bennük: senki sem mondta meg, voltaképpen mit akar. Visszhang, ókécske. Egyik nyiJatkozat tartalma sem érdekel közvetlenül bennünket, különben a bírák meg tudják védeni magukat nélkülünk is. Abban igaza van, hogy a magyar ember nem szívesen jár "törvénybe", de így van ez mindenütt a világon, legfeljebb a kultúráltság különböző fokozatai szerint kisebb-nagyobb eltérésser. Egyébként értelmes és jószándékli írását tehát nem közölhetjük, mert mások dolgába nem kontárkodunk bele, a továbbiakban pedig nem mond újat. Próba, Sz. J. tőrm, Balatonfüred. Közöljük. Barcs. S~,eretném, ha sikerülne. Sikerült is, nekünk azonban erőteljesebb írások kellenek főleg témában. A bekütdöttet kifejezetten kerüljük, van vele úgyis elég baj, minek csináljunk még mi is propagandát mellette. örülünk, hogya lap tetszik. Jászság. Túlságosan ártatlan karandok, inkább úgynevezett viccek, mesébe fűzve. Mulattatásra ennyi nem elég. ll. I., Salgótarján. Köszönjük, jön.
órára, ékszerre, alpakka' evőkészletre van szüksége, kérje" költségmentes bemutatást. Ó rá i m é ri, ékszereimért legmeszszebb menő jótállast vállalok. Alapittatott:
Mint közlegény a vérmezéikön (Regény.)
(3.)
Írta: SóLYOMVÁRI MIHÁLY.
Az
első
ütközet
előtti
'két napon.
21-én elin~uIltunk az orosz határ felé. Egész nap folyton marsoltunk, összevissza az erdős vidéken, a puha, homokos, rögtönzött utakon. Mindenfelé újonnan javított utak és mégis rosszak. Süppedékes, mint a futóhomok, pedig most ez száraz. Hátha eső lesz? Estére holtfáradtak lettünk. Másnap, 22-én, már ismét hajnalban kell':iink. A feketekávél elfogyasztása ul:fin sorakozó és ú:lból ütrakeltünk. Kenyereit már nem tudtak adni, mert atrének elmarad.:ak a rossz úton. La,~san menebelt a b a talionunk az erdőségek ,ir.özőtt húzódó, kigyózó utakon. A legénység elég jó hangulatban menetel~, szép csendben. Az éneklés most már tilos volt. Már melegen tüzQtt reánki a nap" midDn reggel 8 .ó rakor az orosz :latár~a értünk. BaJról az út meW.ett egy füstö~gö épüiet, ~sszec:.'illt romjai jelezté,k , hogy n j már valami történt. Ez egy kozák határfuségi lakt~ya és egy fatel,e p volt. Előtte egy és fél ki~ométer széles, de nagyon hosszúra nyúló mocsár, még a. magyar-osztrák monarCihia területén, ahol mOSib egy fenyöszálfákból Lel'ak,:H műút vezetett át. 11:pp a műúton hala.rlItun!t, a ,m ocsár fölött~ amidőn a magasból erős motorbúgás hangja jöt/tl felénk. Mindenki arra l1éZ<Jtt. JolJoról felettünk egy' hata1mas Zeppelin úszott büszkén, méltpsá.gteljesen a Jevegőben, mintlla az utat, jelezmi akarná, hogy merre iSi menjünk. Ez vOilt az első háborús uj\1onság az én szemeimnek. Sokáig vezetett bennünket, mígnem eltűnt szemeink elÖlI, mert már mi is fenyő rengetegben marsoJtunk az újonnan készített úton. Itt már csak a hangját hallottuk, amely, mint egy darázs, zümmögött fölpttünk. Szinte bámulatba ejtette al'1 embert az a hatalmas munkla, amit a müszaki csapatok végeztek. Már vagy tizenöt 1&ométert marsol1Junk az erdőségek'ben, töltött 'fegyverrel és feltüzöt/t \Szuronnyal, 'bi2ltosítotJ~ mene:tben, amia.őn megállást parancsoltak. Azt hittük, hogy . pihenő lesz. Már dél elmult. Talán ebédelünk. A manóba. Ebédröl szó sem lehet. Hisz a trén ek, Isten tudja, hol lehetnek. A kiküldött lovas járörök visszajöttek és jelentették. hogy egy erősebb kozák csapat van előttünk és errefelé jÖllIDekl. Rögtön kivált a mi századunk balra, oldalvédl-erösítésnek. Felfejlődltünk rajvonalba és úgy vár'ttuk akozákokat,. iSzinte örültUnk volna a talá1kozÓ!Ilak. Járőrök mentek elő!re és egy jó "órai pi-
1875.
NEUBART SÁNDO
ft e g e d fi, Harmonika, Tárogató,
Gramofon, Rádió
Oklevéllel kitüntetett órásmester
és az összes hangszerek legjobbak itt a magyar gyárban kaphatók
1%IÉKI!;n::~N:~RVÁRI NÁDOR-U.
Csendöröknek részletre ls
"
Legyen minden csendőr
zsebében
I
"
MOGYORÓSSY HANGSlERGYARA
dudapest. VIII •• Rákóczi-út 71. Árjegy:ték IDIO eD I
, IBBizaul~mTmaolVáRSárTOlba~~~;;~ó;;;ő~~~::s::·:::~::gl •
I
A m. kir.
Budapest, VIII., RAkOC2'I-ú' 63.
esendőrség
(Magyar Divate,arnokkal szemben, tagjainak árengedmény és
kedvező lizet~si
fellételek.
I
CSENDŐRSEGI henő után szép' lassan tovább menete,l tÜllk" most már még lassa:bb tempóban. Hisz mint1en pillanatban vártuk az összecsapást, ami elmaradt, mert a kozákok, úgy látszik" mégis elpucoltak. A j'árőrök álta.ndóan ,é rintkezésben voltak velünk és jelezJ~'ék, hogy szabadi az út. Már estele
-I
I
I
új és újjáépítell hordozható és nagy irodai irógépek
HUNGÁRIA és IROGEP ------ RHEINMETALL hordozható
ir6~ épck
tökéletes
kivitelben,
messzemenö
LApOl{
Az úton gyülekeztünk, ahol az alezredes úr már várt reánk. Hívja FodTócát, hogy megmutassa a térképen" hová kell menni. Az meg cngemet hív, hogy nézzem meg én, mert én ~lObban tértek hozzá, hisz öt évig az~ csinMam. civilben. Igy az alezredes úra raglánkabát wlá bújva, villanyos zseolámpából mutatta az utat, amer.re mernli kellett. Egy váZ:atot rögtönőz'Lem, úgy" Bi.logy a.zt a paitrol-is.koláb
jótállással
HALÓK. EBÉDLÖK
FORBÁTH és REVÉSZ v .. Bálvány-u. 26. - Tel.: 10-2,19
Budapest,
A m. kir. cseDdll,sé~ tapjainak árengedmény és
kedvező
1936 február 1.
fizetósi feltételek
~-----------~-------------------
KAUFMAN A. Es 1ARSAI ~e~~:~~~:l"~~6~Jl-hJ
L
ó21
Csend örs égi nyomtatványolt és f e l s z e r e l é s i cikkek nagy raktára. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldünk. Pontos és lelkiismeretes kiszolgálásról cégünk régi jó hírneve kezeskedik
B:~~~f~isEÜU~;;;;~;:a~
BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 21. SZ. Nspv váJsf'%'lk.
Kedvező
részJeffizetélOre!
1936 február
i.
ÓSEND6RSÉGI LAPÖK
Ezektől még balra, egy mély, árokm~erü szaka
Idényszolgálati pályázatot hirdettünk a múltévi 23. számunkban s az eredmény gazdagabb a reméltnél is, pedig nem egyls zerü s nem könnyű munkát kellett a pályázóknak végezniök. A beküldött hatalmas anYlag tételenkénti ellenőrzése, egyeztetése, kiegészítése s' általában feldolgozása igen nagy munka, a táblázatot ezért csak egyik későbbi számunkban közölhetjük. A nagytömegü pályamunkák között kimagaslóan legjobb Batár Antal alhadnagy (Budapest) első díjat nyert pályázata 142 tétellel. A második díjjal jutalmazzuk vitéz Farkas István thtts, Balogh László tőrm. v. és Antal Imre őrmester (N,a gytétérnrJ)') közös munkáját, amelyben 82 tételt dolgoztak fel, de tekintve azt, hogy az örsökön nehezebb a forráJsokat megtalálni, munkájuk igen értékes és igen szép. Ezért a második díjat 30 pengőre emeltük fel és hármuk kö-
A
csendőrség előnyösen
vidéki
ismeri szállítóia
I
ISÁNDOR REISŐI ÓRisMESTER, ~KSZER~SZ
NYIREGYHÁZA
zött
, egyenlő
Palánki Lajos
-
.
.-,0.;'.'
_ -
-tr
-,--;-"....--
('.
.. "
'-
VIÜŐMŐSmDNYDGDK .BANyai ISTVAN Céunél
Ora
ékszer, ajándéktárgyak
~!!s~k~~~~~~~ő!!!.~~s~!!?s~~ kon.
•
kedvező
fizetési feltételek mellett
Svájci Óraház - Diadal ~~~:~:::t,áruház VII, Thököly-út 26. A
csendőrség
megbizható bevásárlás i forrása.
' ..
~.
,
~
ELÓLEGNÉLKÜLl RESZLETFIZETÉSfiESEZLONOK TAKARÓVAL • • • • • • P 65-t61 EBEDLÓSZÓNYEGEK • • • • • • • • • P 28-tól
Fotelágyak, paplanoK vasbútorok, futósző- II . " S . nyegek, febérDemüvásznak. rubaszővelek. '1 aross z5nyegBudapest, VIII., Baross-utca 74. sz. rsendőrspg
vező
Bp., VII., Thököly_út 22. VII., Erzsébet királyn~-út 121. A csendőrség tagjainak 5-10% árengedmeny.
h ülönleges fizetési kedvezmény a m. kir
A m kir.
A harmadik díjat (Decs) ítéljük, aki 61 téte-
dús választékban és kedfízetési feltételekkel, vásároljunk
CSILLÁR RADIÓ
'
márkás órák ~ évi jótállással, szebbnél-szebb ékszerek, ébresztő és fali órák, a csendörség részére resdelre is. Választékot pórtómentesen küldök. Javításokat szakszerűen végzek. Képes árjegyzék íngyen és bérmentve.
törzsőrmesternek
lével és szép, gondos munkájával szolgált rá a díjazásr1a. Dícséretre külön-külön is érdemes munkát küldtek még be: 49 tételt: Lángi István thtts (Somoskőújfalu), 44 tételt: Darvas Sándor őrm. és Gács Bálint cső. (Pesthidegkút) , 43 tételt: Deák János elSŐ. (Pesthidegkút), Mészáros Józ.sef I. alhdgy. (Bonyhád), S,z.abó Gyula cső. (Pesthidegkút) , 42 tételt: Farkas Ferenc thtts., Hajdó Márton tőrm., · Havas Ferenc cső., Kiss Sándor elSŐ. és Kövesdi Illés cső. (Solymár) , Márton Pál őrm. és Zólyom István cső. (Pesthidegkút) , 36 tételt: Szamosfalvi András tőrm. (Pesthidegkút), 34 tételt: Aranyi István őrm., Haraszti László őrm., Kiss Aron cső., Mónos Ignác tőrm., Nádházi Lajos cső. és Pataki József thtts. (Homokterenye), Pomázi Sándor cső. (Törökbá:int), Sándor Dezső tőrm. v. (Pesthidegkút), Szabó SándOT III. tőrm. (Homokterenye), 33 tételt: Börcsök Péter Pál elSŐ., Osaba Gyu,la őrm. és Farkas József tőrm. v. (Budaörs), I/'ülöp József alhdgy. (Budapest), Halmos József cső. (Budaörs), H~Zár Dénes cső. (Pesthidegkút), Péter János thtts. (Pesthidegkút), Siroki József tőrm., Szabó József IX. őrm . és Váradi József thtts. (Budaörs), 32 tételt: Erdei Józse! Wrm. és Szeles Ferenc thtts. (Pesthidegkút), Takács Ambrus cső. (Baglyasalja), 31 tételt: Hollás János thtts. (Baglyasalja), Magyar József I. cső. (Törökbálint), 30 tételt: Andrási Sándor őrm. és Baán János őrm. (Páty), Osonka Imre alhdgy. (K~sterenye), Fekete István cső,. Horváth István IV. őrm. és Kézér Márton cső. (Baglyasalja), Kiss Illés tőrm. (Bia), Lukács Mihály tőrm. és Magyarr I8~Váml t~tts . (Páty), Makrai István tőrm. és Monostorszegi JOIZ!sef ormo (Kisterenye), Oláh József tőrm. (Baglyasalja), Palotás András tőrm. v., Pel ényi János cső. és Sándor Mihály I. cső . (Kisterenye), Sütő István törm. v. (Baglyasalja), Tar Albsrt tőrm. és Veres Im1·e thtts. (Kisterenye), 29 tételt: Holló Lwjos alhdgy. (Salgótarján), Kishalmi István tőrm. (Páty), 26 tételt: Kalotai Zsigmond thtts., Nagy István VII. tőrm. v. és Tóth János V. tőrm. (Budapest), Vass Ferenc cső. (Csolnok-Augusztatelep), 25 tételt: Pernyész István thtts. (Budameszi) , 24 tételt: Osuka László őrm. (Baglyasalja), Galambos István tőrm., Gyökér János thtts., Sebestyén Pál cső. és Takaró Józse! cső. (Mátraszöllős), 23 tételt: Mészáros Mihály tör.z'sőrm. (Siklós), igen nagy munkát végzett, mert minden hónapra külön-külön és ismételten-felsorolta mind a teendőket mind a vonatkozó rendeleteket, -22 tételt: Szala,gYiAndrás tőrm. v. (Zagyvaróna-Vízválasztó), 20 tételt: Tóth György I. tőrm. (Budapest), .20 tételen talul de használható munkát küldöttek be: Bajtai János tőrm: v. (Buják), Balogh törm. és Balogh II. tőrm. (Budapest), Benedek István I. tőrm. és Bernáth L~jo8 tőrm. (Zsámbék) , Boros István III. tőrm. v. (BudakeszI), Boros István cső. (Zsámbék), Dicső Mihály őrm. (Budapest), F.ekete József I. thtts. (Zsámbék), Finta József tőrm., Forgacs
lEL.• 229 Elsőrendü
arányban osztottuk szét.
tal?jainak árengedmény f
• K' .••• l t es arplwSUZ e
csendőrség
tagjai reszére.
Egyes biJt".ok é. Ieijes berendezések. Sz6nyegforrés. ~bédI6- és fu.ósz6nyegek, sezlonok. papla"ok stb. ÁgynemO és fehé.nemO vásznak. Ruhaszövetek. Cslllá.ok.
Egyszerre szerzi be és Ön tesz ajánl atot, hogy k íván fizetni.
LAKÁSBERENDEZÖ-nél Budapest, VI., Liszt Ferenc-lér 5.
Vidékre megbízottat küldünk bívásra
Telefon: 271-77.
CSENDŐRSEGI törm., Fülöp Ferenc tőrm. és Gaál AladáJr törm. (Budapest), Gazdag Ferenc őrm. (Zsámbék), Gál Józse! thtts., Györfi Mihály őrm., HegedÜ8 Pál őrm. és H erceg Antal tőrm. (Budapest), Józsa Mihály thtts. (Szirák), Juhász Lajos törm. (Budapest), Kecskés, István törm. (Budakeszi), Kenyeres József törm. (Törökbálint), Kere8Zötes János thtts. és Kiss Imre tőrm. (Budapest), Korponai István őrm. és Körösszegi József cső. (BudakelSzi), Márton János thtts. (Törökbálint), Nagy György Ferenc őrm. (Budapest); Németh Pál thtts. (Karancskeszi), Papp alhdgy. (Szirák), perlaki Ferenc tőrm. v. és Szabados István thtts. (Budapest), K. Szabó Béla tőrm,. v. (Szirák), S·zabó Lajos III. tőrm. v. és Tá1'nok cső. (Budapest), Török Dávid th~ts. és Vass Gábor tőrm. v. (Bia), Veréb András thtts. - (Buják), Vizi József tőrm. v. és 'Vörösmm·ty József thtts. (Budapest). József
_..
19M február 1.
LAPÖI{
tak bátyja mellén a kitüntetések. "Nagy öröm volt azt még nézni is, hogyan feszített a,el öreg katona ebben a mégiscsakegyenruhában ... " írja Erdei csen.dőr, aki szintén megialálta egy másik embernél azt a rejtett, ki nem mondott vágyat, aminek a beteljesülése a legtökéletesebb karácsonyi örömöt jelentette !Számára, ügyes pályázatot küldöttek még a következök, betürendben felsorolva: Bugyi István őrm. (Karancskeszi), Dömötör Lajos őrm. (Ukk), Egerszegi ZSigmond tőrm. (Zagyvaróna-Vízválasztó), Enyedi András őrm. (Kunágota), Gallai József thtts (Mosdós), Harmath Zsigmond cső. (Szirák), HOT1.Játh Béla cső. (Pestszentimre), Kürti Gergely thtts (Budapest), Monori Pál tőrm. (Csorvás), Szabó Dénes cső. (Perkáta), S,;ende Albert tőrm. (Kölesd), Szernai Endre \~ső. (Hollóháza), Takács Ambrus cső. (Baglyasalja), Túri Sánaor törm. (Zagyvaróna-Vízválasztó). A három legjobb pá-
..-
lyázat bekiildőjének postán elküldöttük a jutalomtárgyakat.
Az ajándékozás tudományár61 a multévi karácsonyi számunkban hirdetett pályázatra 37 pályamunka érkezett be. A beküldött. adatokból is az tünik ki elsős'Orban, hogy, különösen a karácsonyi várakozást ügyesen megoldó ajándékozás csakugyan nehéz tudomány. A mindennapi élet apró-cseprő beszerzéseit, ajándékozgatáJsait a karácsony különleges ajándékadó örömétől kevesen tudják megkülönböztetni, sokan pedig a karácsonyi ajándékozást is a jótevélsre, adakozásra használják fel. Bármennyire tiszteletreméltó is ez, mi most mást kerestünk, amit egyik-másik pályázatban meg ts találtunk s azok között is leginkább Laki Ferenc ajkai örsbeli őrmester pályázatában. Anyja nem bőv,elkedik a földi jaVlakban, unokáinak tehát a maga kis pénzecskéjéből karácsonyi örömet nem szerezhetett volna. Ezért azután Laki őrmester 3 karácsonyi csomagba jócskán pakkolt gyermekjátékokat, gyermeknek való nY'aJánkságokat is, hogy anyjának karácsonyra anagyanyai ajándékozás örömét megszerezze. Ez olyan finom és szép emberi gondolat, hogy az ajándékozás tudománya terén a,z első helyet elvitatni nem lehet tőle. Laki őrmester egyébként így ír erről: "Az volt a célom, hogy atllyám a mindennapi élet egyhangúságából és örök nélkülözéséböl kiemelkedve, anagyanyai' ajándékoMs örömében töltse szent karácsony ünnepét." Becsületére válna ez a mondat akármelyik
írónak is, s hogy egyszeru csendőr levelében olvassuk, ez annak a bizonysága, hogy az emberi érzések !Születnek velünk s a műveltség legfeljebb csalc tudatossá és szinesebbé fokozni tudja azokat. Csík Mihály sziráki örsbeli csendőr pályázata is meghatóan és emelkedetten emberi. Azt írja, hogy nincs élő ember a földön, akinek ő karácsonyi la'j ándékot adhlllsson s akitől kaphatna, annyira: egyedül áll. De mégis, van egy kis halom, ahova minden karácsonykor elviszi a fenyőágat: anyja ,sírja. Ez a karácsonyi ajándék is fölötte áll a többinek: élő ember lelke adja egy másik léleknek. Ez az egyszerű csendőr is elérte az ajándékozás tudománya terén a legmagasabb régiókat. Harmadik Erdei Józse! lőrinci örsbeli csendőr pályázata. Van egy bátyja, akinek az volt a legfőbb vágya, hogy csendőr legyen, de mert igen alacsony ember, ez a vágYla nem vált valóra. Igy aztán vrusutas lett, egyszer azonban bÜSlZkén mutatott fel az öccse előtt egy igazolványt arról, hogy tagja a frontharcos szövetségnek, az egyenruhára valót majd összespórolgatja s akkor megint kitűzheti mellére a háborús kitüntetéseit. Erdei csendőr nem szólt erre semmit, ellenben karácsonyra megkapta a bátyja a frontharcos egyenruhát s a roarácsonyi gyertyák fényében megcsillan-
CERVOLIN (törv. védve)
a tökélete8 vfzhaf1anitó bőrufr, clpökenÖ08
Térképaagyitási pályázat. Az itt látható térképkivágást vázl/JJtszerűen meg kell nagyítani. A nagyításhoz szükséges hálózat a térképre már
rá van rajzolva. A rajz számára készítendő hálózat egy-egy négyzetének 2 cm legyen az oldala. A megnagyitás úgy történik, hogy azt, am~ a térképen a hálózat egy négyzetében látható, a rajz hálózatának ugyanabba a négyzetébe, nagyítva belerajzoljuk. Határidő: március 1. A szerkesztésért és kiadásért felelös:
MOHACSY LAJOS százados. Stádium
Sajtóvállalat
Rózsa-u. 111. -
Részvénytársaság,
Felelős
üzemvezetö:
Budapest,
Győry
VI.,
Aladár.
FERKÓ OLAJ
lós~ers~ámot, csi~mát, bakancsot puhit, feketit és tartóssá tes~
ESyéb syártmányok: Mrlakk, nyeress~appan, bélr ~ ~sir s~ers~ám- és cípélpas~ta, fénymá~ (Schuhwichs) Gyártja:
MülleusTársa Ipari Segédanyagok Gyára Budapest, X V., Gizella-út 53-55. TeleIon : 97-0-61.
EUenál! harmat, es5vi~, h61é bes~ivárSÁsának. A masyar kir. ftnyasvi~sSÍll6 áUomás 1414{1934. s~. bi~onylata sterint ft bSrre teljesen ártalmatlan. A lesvastasabb b5rból késtitett lábbelit puhára is vithallanná testi. - Ki.dti:
MISil ERNO, .P/SZIE, fS1TfRGI1M UrG1 E
" C E R V O L I N" ".p...tó I B .. d.p ••teD' s...... é. PIlIk), fe~ver-, lőster_ és sportü~let, VI mos csástÁr.út 33. M ...... IIb6D sportütlet, Teré~_krt 2-4. S••. chb"'z, Teré~_körút 60. A nyugati p._u,_ral stemben'. Vidt. ken minden jobb sportiítlctbcn.
