xx VITI.
évfolyam.
Budapest, 1938 március 1.
-
5. szl\m
C:SEnDóRSÉGILAPOK SZERKESZTI. II O B Á C. T L li. ti O S SZÁZADOS
Szerkesztös~g
és kiadóhivatlll
BUDAPEST,
r.
KEH., BÖSZÖRMÉNYI-Ű'J' 21
Me::jelenik minden hó l-én és 15-éu
Előfizetési ára: Egész évre 12 pengő, félévre 6 peng'éj
'reletolI : 1 - 501 - 90
P08tatakal'élqH~ JlZl .
ri
esek kszárula : 25.342
Búcsú Folkusfalvi Folkusházy Lajos altábornagy tól. Katonaember elöljárót nem dícsérhet, mert a katonaszótárban ilyen szavak nincsenek, de a volt elöljáróhoz már lehetnek meleg köszönőszavaink. Most, hogy volt felügyelőnk távozik körünkből, nem érhet bennünket vád, hogy csupán lojalitás, amit irunk. Most megnyilatkozhatik bennünk a belső hang, amit eddig a szolgálat köntöse eltakart, megmondhatjuk tehát, hogy F o l k u sfalvi Folkusházy Lajos altábornagyot nemcsak a katonasors forrasztotta egybe a csendőrséggel. Nemcsak a katonasors, a katonalélek, aminek a forrásaiból nevelődött, épült ő és épült a csendőrsé,g, hanem távozó felügyelőnk egyénisége is részese ennek az egybeolvadásnak. Uj világ, új feladatkör tárult itt a szeme elé, amikor a c!3endörség élére állott s aztán mégis tiszta szemmel látta a mi világunkat, problémáinkat, értékeinket és gyarlóságainkat, egyeseket és összességet egyaránt, az új feladatkörnek pedig ura lett úgy, hogy másfél 'esztendő multán az az érzésünk, mintha a próbaszolgálat óta eltelt évtizedeken át együtt rótta volna velünk a csendőrutakat. Azt mondja búcsúparancsában távozó felügyelőnk; hogy a jövőben is érdekeini fogja őt a testület sorsa. Mi azt mondjuk erre: a csendőrség soha sem fog elszakadni F o l k u s fa l v i F o l k u s h á z Y L aj o s altábornagy tól, ak i másfélé.ves felügyelői működése alatt áthasonult - csendőrré. Ha talán búcsúparancsa előtt soha nem mondotta volna, mi mindig éreztük: megszerette a csendőrséget. Nemcsak értékelte a józan bírálat tárgyilagosságával, hanem az érzéseivel, ösztönével is szerette és ragaszkodott s mint látjuk, továbbra is ragaszkodik hozzá. Nem tagadjuk, hogy erre a megtisztelő ragaszkodásra mi igen büszkék vagyunk, mert ragaszkodni csak értékhez lehet. A csendőrség népes bajtársi családja hálás szeretettel viszonozza távozó parancsnokának azt a teljes odaadását, amivel a parancsnoki tisztet fölöttünk betöltötte. Feljegyezzük ide is, mindenkorra szóló köszönetül, hogy nem ismert fáradságot és önérdeket, amikor a csendőrség ügyeit kellett, vagy lehetett előbbrevinnie . Szívvel-lélekkel állt nemcsak fölöttünk, hanem mellettünk is. Küldetését erős katonakézzel és meleg emberi szívvel töltötte be. A m. kir. csendőrség végtelen életében másfél esztendő nem nagy idő, de a mostani időkben ennyI is egy-egy darab történelem. Biztos kéz, világos látás és önfeláldozásig menő odaadás ritka időszakban kellett a vezetéshez annyira, mint most anában. Távozó felügyelőnk birtokában v~lt mindhárom erénynek s így ő maga jegyezte be munkáját és nevét nemcsak a ma élők szeretetébe és tiszteletébe, hanem a jövendő idők hálájába és emlékezetébe is. Meleg érzéseKkel, mély tisztelettel, szerény, de tudatos értékeléssel és a kiváló parancsnokot, emberséges szívű embert megillető hálával tisztelgünk távozó felügyelőnk előtt. Szívből kívánjuk: Isten éltesse egészségben sokáig és kérjük, fogadja el tőlünk búcsúzóul az igéretet: a csendőr hűséges bajtárs marad. mindig!
U~ENDÖRSÉGI
154
pedig Fóty Ferenc százados ismertette. A bajtársi ebéden - melynek képét itt közöljük - rajtuk kívül ré,sz.tv.eUeik: Tordai Sándor László ny. ez,redes, Dr. Balló István föihadnagy, Gyarmathy Gusztáv ny. fő hadnagy, az örs tagjai és nyugállormánylÚ legénységí baj társak
•
Ves~rém.
Fe1bruár 14-én c,selndő,röildől volt népes az utca. A közeli falvakb61 jöttek be fehér-
ke sztyű>sen , parádésan, hogya veszprémi csendőrök kel együtt ünnepelj,é k a csendőrnapot. 9 órakor ünl!1Iep'élyes istentisztelet volt a katolikus s~ékesegy házban és a relformátus templomban. A ve'sz'Prémi csendőr tisztikaron és legénységen kívül nagy számban jöttek el ,a katonai parancsnokságok és polgári hatóságok képvis,elői és a város jelen1lőse.bb személyei is. A szertartást a püspöki székesegyházban dr. Takács Kámly lelkész látta el és szép szavakban méltatta a csendörsé,g jelentöségét és érdemeit. Dr. Boda József református lelkész a csendőrökért mondott imájában a soha nem pi1henő és fámdságot. nem ismer,ő csendőrökre kérte a Mindeniható áldását. Az istentisztelet után a csendőr díszszaka,sz vonult el vitéz Setéth Vince ezredes állomásparancsnok előtt, a honv,é d bajtár,s ak legteljesebb elismerését érdemelve ki. Ezután az osztályp'araIlJcsnokság épületébe vonultak, hogy tiszte[egjenek az eleseitt csendőrbaj társak emléke előtt. Itt nyujtotta át Tóth Ernő őr nagy Pelényi Ferenc al'hadnagy;nak kiváló szolgálatai jutalmaképen odaítélt pénzjutalmat. Majd Zá. honyi Arzén főhadnagy isme>Ttette a csendőrség történetét. Utána Tóth Ernő őrnagy méltatta a napot. Délben díszebéd volt a Koron a-s zálló>b an, (m eghitt bajtársias hangulatban. Az ebéd ünnepi jelentősége a Kormányzó Úr Őfőméltósága éltetésében domborodott ki, ,m éltó befejezéseképen a napnak. Köwljük itt Endrőd község elöljáróságának az örshöz intézett csendőrnapi l.eveléot: Tekintetes M. kir.
Csendőrörs!
Helyben. Endrőd község elöljárósága egész Endrőd község közönsége nevében meleg és hazafias érzésektől áthatott szívvel, őszinte megbecsüléssel köszönti a m. kir. csendőrség egész testületét a helybeli örs útján s elsősorban annak parancsnokát
19M március 1.
LAPOK
és tagjait abból az alkalomból, hogy a mai napon 57 esztendős emlékünnepét ül'i. a Testület megalapításának. Az elmult 57 év nagy vajúdásoknale, következetes fejlődésnek, ragyugJ és dicsőséges tette/cnek, példás bajtársi és testiileti szellemnek a tanúja. Ez eredményezte azt, hogy am. Idr. csendőrség itthon a köznyugalom és közrend legme.lJbízhatóbb őr e, a /cöz·· biztonság leghivatottabb biztosíté/ca, határainkon túl pedig a hasonló és j'olwnszervezetű testületek minta/cépe lett . Amikor a nagyérdemű testiiletet a legfelsőbb elhatározás létrehozta, az alföldi rónákat, a ba.konyi el'dőket és más búvó· helye/cet a Tomantiku.~ betyárvilág UTalta. A m. /cir. csendőrség első és legnehezebb feladata eze/cnek a veszélyes elemGknek a kipusztítása, a magyar vidéke/cnek megtisztítása volt. A futó- és bujdosóbetyárok a testület soha el nem múló érdemei és munkálkodásai következtébm ld. is múltak és csak emléküket őrzik egyes helyek, de a hivatás nem szűnt meg, hanem átferelődött a közrend és közbi"tonság korszerű tenni valóira s ma a m. kir. csendőTség nemcsak a vagyon- és személybiztonság, hU'l1em a.z állami és nem.zeti közerkölcsiség leg hűségesebb istápolója. Ezek az elgondolások azok az erkölcs'i rúgó k, melyek mindennemü felsőbb hatósági beavatkozás nélkül az elöljáróságot a m. kir. csendőrség nagy ünnepe al/calmából az őszinte üdvöz/ésre és megbecsülésének kifejezésére indítják. () dvö.zletiinket egybekapcsoljuk magyaros jókívánságain/c/cal és kívánjuk, hogya MagJ/arok Istene áldja meg a testületet min· den szükséges kegyelemmel, sole jó, m egbí.z ható és deré/c csendőrrel a jövőben is, áldja meg minden parancsnokát, minden legénységi tagját testi és lelki javakkal, hogy nehéz és küzdelmes szolgálatukat a Haza javára az elkövetkezendü
A kiskunhalasi lovastanosztály a
csendőrnapon.
időkben
is a legendás hűséggel, fegyelemmel, bátorsággal és kitartással tudják ellátni. Az Isten éltesse a m. kir: csendőrséget! Endrőd, 1938 február hó U-én. M agyar testvéri szeretettel:
P. H. Morzsányi László s. k. főjegyző
Kalmár Imre s k.
bíró
Szebben már nem is lehetne össz.efoglalni és jellemezni a lakosság és a csendőrség haráti összhangját, mint ahogy ebben a levélben olvassuk. Üdvözöljük Endrődöt valamennyien magyar csendőrök! Befejezésül pedig álljon itt egy egyszerű magyar embernek a felsőiregi örshöz intézett 0send6rnapi levele: Kedves tiszthelyettes Úr és csendőr Urak! Engedjék meg ne/cem, hogy önöket a mai napon - amikor Ö Főméltósága bölcs intézkedése és parancsa folytán ünnepet ülnek - üdvözölhessem. Örömünnepet ülnek Önök, igen tisztelt uraim, a m. kir. csendőrség ünnepét. De örömünnepet, még ped'i g Hála öröm-
1938 március 1.
155
ünnepét kell, hogy üljön a magyar társadalom is, mert a magyar társadalom hálával és tisztelettel tartozik a m. kir . . csendőrség nek, akiknek lelkiismeretes kötelességteljes'ítése 'r évén nyugodtan hajthat juk álomra fejünket. Vagyon.. és eletbiztonságunk megvan. Büszkék is vagyunk ám, de még büszkébbek lehetnek Önök arra, hogy egy országban sines nagyobb rend és nyugalom, mint a mi kicsi és megcsonkított - de édes - Magyarol'szágunkban. Éppen azéTt, 'i gen tisztel UTaim, fogadják tőlem szivesen - úgy a magam, valamint a felsőiregi polgárság nevében isa legforróbb hálám és szel'etetem megnyilvány·ulását.
vitéz Falta László altábornagy fogadása a budapesti csendőr laktanyában.
A csendőrség országos jel~ntőségű ünnepi eseményei nemosak a főváros vezetősz'erep'énél fogva, hanem széttagoltságunk miatt is rendszerint Budapesten zajlanak le. Budapest a mi testületi életünkHazafi,as üdvözlettel: nek is feje, központja s ha ritka alkalmakkor belső Felsőireg, 1938 febl'uár 14. ünnepre díszbe öltözünk, felröppen a BöszörményiSoós Ferenc úti laktanyára a nemzeti l'obogó s az udv8iron díszkisgazda. század és a fővfrrosban állomásozó tisztikar k,é pviseli ilyen alkalmakkor az egész csendőrséget. Igen sok helyről, örsökről kaptunk még tudósításokat. Mindegyikből az ünnep megértésoét, a csendígy van ez annál inkább, mert ott áll ezen a lak· őrnap értékelését olvassuk. A társadalom vezető tanyaudvaron Vértanuink szobra. Ez a szobor az' évek rétege.i mind nagyobb figyelemmet és számban ke- során át a csendőrség látható< érzelmi és erkölcsi közresnek fel bennünket, csendőröket ezen a mi szép pontjává patinásodott. Ez a szobor szimbolizálja a ünnep ünkön, amely így évről-évre erősödik j~lentő csendőr-kötelességteljesítés legfelsőbb fokát. Ehhez ségéhen és hatásaiban mind a testületb8Jn, mind a a szoborhoz fordulunk gondolatban, mikor nehéz testületen kívül. pillanatokat hoz ránk a szolgálati sors, ebből a sz 0borból merítünk példát a kitartá's ra. Ennek a hősi fényben csillogó szobornak egy-egy sugara eljut a legtávolabbi örsig és eljut a legrejtettebb utakon haladó járőrig. Ez a szobor a mi össz,e tartozandóságunk, a mi azonos sorsunk legfőbb kútforrása, itt mindanyAz éjszaka álmomban tündérkertben jártam, nyian találkozunk, bárki bármerre szolgáljon közüHej de sok szép színes, égő virágszálat láttam! lünk szerte az országban. Piros rózsa, lüiomszál nyílott körülöttem, Ez,t érezte meg ösztönösen vitéz Falta László alEzt is, azt is leszaggattam, csokorba kötöttem. tábornagy is; mikor a legelső csendőr felügyelői útja Vértanuink '8zobrához vezetett. Február i9-én, délOlyan fényes bokrétája a királynak sincsen, előtt a Böszörményi-úti laktanyaudvaron dísZ'8zázad Mint a tarka szép bokrétám, drága álomkincsem. és Kézdivásárhelyi Nagy Gyula tábornokkal, a m. Hogyha nézem, hogyha látom, csordul szemem könnye,. kir. csendőrség felügyelőjének helyettesével az élén Piros rózsa barna asszony, lilomszál szőke. a Budapesten állomásozó csendőr tisztikar várta új felügyelőnk érkezését. Pont,o san 11 órakor lépett be a laktanyába vitéz Falta László altábornagy. Egyik virág a híres, szép Kanizsa Dorottya, Fogadta a díszszázadparancsnok jelentését, elhaladt Más virága a csokornak Lórántffy Zsuzsánna. a század és a tisztikar arcvonala előtt, majd a VérHíres, okos Apafiné Borne~issza Anna, tanuk szobra előtt a következőket mondotta: Munkács várnak törökverő Zrínyi Ilonája. Mielőtt a Kormányzó Úr Ő ' FőméltósÓJ,ga Legfelsőbb bizalmából reám bízo.tt csendőrfeZügyelői állás Sugár, karcsú asszonY12irág Rozgonyi Cicelli, küszöbét átlép ném, eljöttem Hozzátok, hogy a Ti Tengerszínű rokolyáját szellő lebegteti. példátokból merítsek erőt jövő felelősségteljes hivaMondjam tovább? Mondjam, ki volt hős Széchy Mária, tásom méltó teljesítéséhez. . Balassának vitézlelkű Murányi V énusza? A világháború és a forradalmak néma hősei! a Ti dicső, m .i ndhaláli1g hű kötelességtudástok viláBokrétának közepében legszebb magyar asszony, gító fáklyaként mutassa nekünk az utat, amely egyeKit az a jó Mindenható sokáig me(jtartso!n! dül vezet biztosan szent Hazánk jövő nagysága és Ma is él még s élni is fog örökké-örökkön, boldogulása felé. Amíg csak egy magyar is él, itt ezen a földön. Mélyen áthatva e gondolat jelentőségétől, kegyeletteljes tisztelettel helyezem el szobrot okra koszorúSzeretete határtalan s áldott jó a szíve, mat a hála és megemlékezés szimbólumaként. Körülötte Magyarország valahány szegénye. Az emlékmű megkoszorúzását követően a Vértanuk szobra előtt álló vitéz Falta László altáborIde is oszt, oda is oszt, ennek is ad, annak, nagy előtt elvonult a díszszázad. Ezzel a laktanyaPedig akik tőle Mérnek, jaj de sokan vannak. udvaron lezajlott ünnepség végetért. A csendőrtiszti társalgóban Kézdivásárhelyi Horthy Mildlósné Nagyasszonyunk, Őfőméltósága, Nagy Gyula tábornok üdvözölte vitéz Falta László Áldja meg a magyar Is.ten, szálljon áldás rája! altábornagyot, aki a bajtársiasság meleg hangján Szegény, gazdag, kicsiny földünk valamennyi népe, vette fel az első 's zemélyes érintkezést a csendőr Szeretettel, igaz szívvel, imádkozik érte._ ......_____isztikarral melynek jelenlevő minden tagja beJakabos ISi,,·t1'.Jhiva- ltatkozott. Ezután csapa.tpa.raucsnoki értekezlet, /
Nagyasszonyunk ...
r
156
CSENDöRS~GILAPOK
1988 mároiUl! 1.
'vitéz Falta Lászl6 altábornagy fo gadása a budapesti csendőr laktanyában.
majd bajtársi ebéd volt. A bajtársi eMd a délutáni órákig közvetlen, meghitt bajtársi hangulatban folyt le. B!eszámolónk végén, az alábbiakban közöljiil, vitéz Falta László altábornagy parancsát, melyben a csendőr felügyelői állás átvételét közölte valamennyi alárendelt jével: - A K o r m á'n y z ó Ú r O F ő m é l t ó s á g a
magas bizalma folyó 'é vi február hó t-ével a m. kir. csendőrség élére állított; a mai napon bevonultam éR a csendőrfelÜ[jyelőséget átvettem. . A m. kir. csendőrség fényes, hagyományos multjának és messze az OIrszág határain túl ismert kitűnő hírnevének öregbítését szent kötelességemnek tartom. E törekvésem nagy ~eladatokra kötelez. A csendőrség, mint az ország belrendjének és békés fejlődé sének egyik legfontosabb pUMre, csak akkor lehet hivatásának magaslatán, ha annak - velem együtt minden tagja, egyaránt áthatva kivatásának komolyságától, igaz lelkesedéssel és lankadatlan buzgalommal teljesíti magasztos kötelességét. Elvárom, hogyam. kir. csendőrség - tudatában ezen fenkölt hivatásának - híven, becsülettel és vitézül teljesíti velem együtt, a mai időkben Millönösen példás önfeláldozást kívánó feladatát lés bizalommal halad nagy hivatásának felelősségteljes útján. E közös feladat szellemében üdvözlöm a m. kir. csendőrség tisztikarát és legénységét. vitéz Falta László altb. s. k., , a m. ki,". csendőrség felügyelője leát
Portyázás. Csinnadrattával soha nem csinált magának ünnepet a csendőrség és az úgynevezett társadalmi utakon való érvényesülést se nagyon kereste, ma sem keresi. Egyetlen napunk van, amikor önmagunkat is észrevesszük és szerényen, befelé ünneplünk: a csendőrnap. Mindig voltak és ma is vannak 'vélemények, hogy ez a zárkózott visszahúzódás több a szerénységnél. Egyesek szerint kézenfekvő és elsőrangú érvényesülési lehetőségeket szalajtunk el sorozatosan s amit mások elérnek a fehérasztal mellett, azt nekünk verejtékes munkával kell megérdemelnünk. Azt mondják egyesek, hogy ez hiba. Azt mondják, hogy több ügyességgel, mondjuk: ügyeskedéssel többre jutnánk. A tények azonban ne1U ezt mutatják. A belügyminiszter úr az országgyűlésen egy nyilatkozatában ezt mondotta rólunk: - Nemzeti büszkeségünket jelentő csendőrségünk. - Ugyan, ft világon lehet-e belügyminiszternek közbiztonsági testületről ennél nagyobbat, szebbet és többet mon dania? Lehet-e egyáltalában elismerést még ennél is magasabbra fokozni? Lehet még ennél is töbh értékelést elérni? N em lehet. És ugyan, hol értük el ezt az ér-tékelést? Nem a fehérasztalnál, hanem az őrjáratokban. A kötelességben. A hallgatag, Teklámmentes zárkózottságunkkal. Azzal, hogy mindenütt biztonság és csenaalom van, ahol a kakas toll megjelenik. Jó bor-
1938 március 1.
CSENDORSEGILAPOK
'Vitéz Falta Lászl6 altábornagy
nak nem kell cégér, jó munkának nem kell öndicséret és jólfésült ügyeskedés. Ha vannak még, akik a reklám hívei, ebből abelügyminiszteri nyilatkozalból sokat láthatnak. És láthatnak azokból a csendőrnapi sajtóközleményekből is, amelyeket mai számunkban ismertetünk. Hónapok sora telik, hogy csendőrről betűt nem olvasunk az ujságokban s egyszercsak megjelennek ezek a meleg sarok, melyeket megrendelésre vagu másféle muszájból megírni nem lehet, hanem csak
előtt
157
elvonul a diszszázad.
tásunk, kenyerünk ne'ln tépett el bennünket a szép ségek legszebb jétől: a természettől.
Az egyik őrsünkről most tudtuk meg, hogy a mult év nyarán valamilyen kulturnappal kapcsolatban elismeTésben részesült, mert neki volt legszebb a kertje. A hír elég régi, mégis érdemes visszatérni rá. Milyen szép . dolog is az, amikor csendőröket dicsérnek meg a szép virágokért, egészséges növényekért, fákért. Csendőröket, akiknek a meggyőződésből. hivatása nem éppen Tózsaszemezgetés. Mennyivel Nagyon jól van az, hogy nem 'vált juk fel fehérasztalos, reklámos apropenzre a komolyságunkat. szebb az ilyen laktanya, mint a virágtalan, növényÚgy van ez valahogy, mint az asszonynál: minél telen, "!opasz, rideg. A csendőrnek elég alkalma 'van rá, hogy megkevesebbet beszélnek róla, annál jobb. ismerje és megszeresse a természet szépségeit. Nem nagy költséget és fáradságot jelent az sem, ha ott Nlárciust Írunk s ez má1' a napsugm'as tavasz akarja látni ezt a sok szépsége t a maga kertjében beköszöntője. Lesz talán még hó, hogy lánuokis. Aki csak egyetlen tő viTágot, egyetlen fácskát, asszonyok csinosító mosakodása meglegyen, lesznek egy bokTot felnevelt egyszeT életében, már megmég esők és sarak, de az ólmos téli felhő már meg- ismerte a kerttel való foglalatoskodás örömeit. hasadt fölöttünk, kicsillog az ég kékje s a szél elsze- Rövidke idő erre mindig és mindenütt akad, csak lídül szellővé, végignyargal a földeken és magába neki kell fogni egyszer s aztán tavasztól őszig nin.. szívja a sarjadó élet illatát. csenek szórakozási gondok, ha éppen arra is futnó K eserves a csendőT tele, de annál több gyönyö- időből. Nem kellenek hozzá holdak, tenyérnyi helyen is lehet szép kertet varázsolni. Csak egy kis rűsége telik most majd a zőld mezőben, virágos fákban, símogafó napsugárban, mosolygó arcokban, az ' szív kell hozzá. H a aztán a lakosság látja, hogyacsendőrök egész szépséges ujjáéledésben, amiből városi embernek csak néhá11Y megbilincselt akácfa. jut rt járda kertje niilyen szép, milyen gondozott, milyen virászélén. (Jleljük hát magunkhoz bajtársak az első gos és milyen hasznos, ez a legjobb ösztönző példa langyos napsugarat, símogassuk meg szemünkkel a a követésre. Mert nemcsak a gaz ragadós, hanem, ' búzavetést és sóhajtsunk egy hálaadást, hopy hiva- a szépség, okosság is.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
158
1938 március 1.
növekedésnek felel meg. Hogy a bOT és pálinka fogyasztásában mekkora a fell~ndülés, ~rr?l nincs~. nek hirtelenében pontos adata~nk, de foltetelezheto, hogy ezek sem akarnak nagyon elmaradni a sör mögött. Nemzetgazdaság ide, meg oda, ebben az esetben mi inkább annak örülnénk, ha a vízfogyasztás mutatna nálunk ekkora fellendülést. Azt hisszük, hogy a csendőrségnek nem sok éTdmne 'van ebben a sörkarrier ben. Ne is legyen. Ha már nemzeigazdasáp'i okokból célszerű a kor-tyolgatás, hagyjuk ezt azokra, akik a maguk bőrére isznak s nem a másokéra is, mint a csendőr, ha iszik. Am.ilyen arányban nőne nálunk a szes.z-statisztika, hatványozoftnn nőne tőle a kiderítetlen-statisztika, a kivizsgálás és egyéb nem kívánatos része a csendőréletl1ek. Különben I1WSt elkapjuk a ravasz sörital fülét (:s megmondju.k róla, hogy nem is olyan járnbor itóka az, mint az emberek gondolják. Megvan abban a szes.'? egész rende-sen s legfeljebb az benne a kétes előny, hogy literszámm kell inni, míg sárgaföldig rántja az embert. De odavisz és kifoszt, megmérgez, akrircsak a többi szeszes ital. Aki tehát "csak" sört iszik rendszeresen, ne higyje magáról, hogy ettől még nem alkoholista.
A carzaDoi árulás. írta: Dr . R ÉCZEY FER ENC vkszt. alezredes.
vitéz Falta László altábornagy a Vértanuk szobra
előtt.
Ne áltassuk magunkat, se a kis vaglJ gyenge ne't/tzeteket és ne hitessük el velük, hOg}} a Népszövetség megvédi őket a támadástól, - mondotta most az angol miniszterelnök az alsóházban. Amit tehát Mussolinitől és még néhány világpolitik1Lstól hallottunk, azt most Anglia erősíti '1neg s így ebben a pillanatban igazi hívője a Népszövetségnek egJJedül Franciaország és érdekállamocskái, ha. ugyan ezek is hisznek benne. Hát ez így most mál' tiszta helyzet. Ebben benne van, hogy véd,je magát mindenki úgy, ahogyan tudja és bírja. Nekiimk e.z nem ujság, de ujság lehet azoknak, akik húsz évig aludták a néps:zöt'e( ségi békeálmot. Akik a nemzetközi jogrendre, a népszövetségi hátvédTe a kelleténél jÓ1.:al többet alapoztak. Most máT a legnépszövetségesebb ember is tudhatja, hogy egyetlen jól hOTdó puska löbbet számít, mint a világjogrendből font elméleti dTótakadály. Világos beszéd az angol miniszterelnök beszéde: kiki bízzék a maga erejében. Feltűnik aztán még, hogy az angol miniszteTelnök kis vagy gyenge nemzeteket említ. Tudják tehát Angliában is, hogy vannak kicsi, de erős és nagYTanőtt, ile gyenge országok. Mi ezt már régen tudjuk és számolunk is vele.
• Huszonnégyezer hektoliterrel emelkedett a sörfogyasztás négy hónap alatt, ami negY'I)enszázalékos
A~ alábbiakban a világ'hábol'ÚS olasz \harotér déltiroli arcvonal szakaszának 1917 szsptember 1718-án Carzanonál lefolyt eseményeit ismertetem vázlatosan. Vál.asztottam azt főleg azért, msrt húszesztendő távlatából nézve e szeptemberi éjszaka ma is maradéktalanul érdemes arra, hogy szélesebb kől' ben ismertté válva, pélclát mutasson a jövőr,e is. Péld~'tt mutasson arra, hogy árulás útján 1<eletkezett nehéz helyzetekben, kis és legkisebb egységeink erélyes par,a oosnokai öntevék,e ny haroászati gondolkodással, kimagasló egyéni bátorsággal és villámgyo~'s ihely~etmsgítélés révén még akkor is javunkra b11lenthetik: a mérleget, amikor már minden elveszettnek látszik. Valóban háborús multunk egyik legszebb gyöngysze.mét jelenti a car21anoi betörés elhárítása. t,a ljes visszaveréss és az árulók jól megérdemeH sorsa. Az időközben feltárt okmányok és a sz.akirodalom révén ma már teljes egészében tisztán állna lZ előttünk ennek az árulásnak előzmény, ei. Pontosan tudjuk, mi tette lehetővé, hogy eHenséges zászlóaJjak csaknem zártrendben, jóformán puskalövés nél kül juthattak el egészen a saját főellenállási övig. Az ellenség könnyű sikerr,e számított. Megl,ep-ett, elaltatott és így harcon kívül helyezett harcelőőrsein ken túl is jutott. Nem tartotta fel őket soks21oros és villamosáramra ber,e ndwett d rátakadály sem, mert áruló kezek előz61eg azokat is ki~<.apcsoltá.k. De a biztosítás és a főellenállási öv egynéhány embere, néhány raj, sza,k asz és század parancsnoka helyén maradt. He'l yén mar.adt akkor is, mikor előlről, oldalról és hátulrM is sokszoros túl·erővel k,e rült sz,e mbe. Pál' főből álló ,e lárult és elárvult járőrök, meg szak.aszocskák küzdöttek. ellenség,es századok és zászlóaljak ellen. A harctéri helyz,et akkor a 1<ővetk,ező volt:
1938 március 1.
CSEN'bőRS.€G1
A 11. IsO'nzó;esata után a ,s aját déltirolia,r.cvonal [első Brenta völgyét másképen Val Sugana és~ak-déli irányban kötZ/V,e tlenül Borgotól ,k ,e letre
a
zál'ta le. Ennek a védelmi állásnak az volt a oélja, hogy az 'elLenségnek Trient f,e lé v,a ló e,lőr,etö,rését megakadályoz,z,a. Saját hadosztályunkarcvonala ál· talában a Maso foly6Ciska nyugati partján húzódott végig, esak kÖzv,eU,eru.ül Oarzano f,e lett és Mentrate előtt ugrüttát a kel,eti parka. E,z volt a Mentrate-i hídfő.
A Maso völgy,e ig,e n erős akadályt j,e lentett, mert a 4--5 méter mag,as védőglitak meredek falain csak különleg,es műszaki eszközö({k'el 1,e1hetett ,k,e re,sztüljutni. Egyébként Cisak hídakon l,e hetett átkelni. Használható hidak voltak az események idején még Oarzanotólközv'e tlenül ,k eletr,e, tüvábbá innen kb. 600 lépésr,e ész,a kkeletr'e és Scur,ellétől délnyugatra. Az ellenség ,a ,s aját a~cvonaltól átlagban 1000-1200 ill távolság~a megerősít, ett állást f@glalt. Közvetlenül Carz,a nütól keletr,e Spem k,ö rül félkörben ,előretolt' ellenséges biztosítórész,e k voltak meglfigylelihető~{. '· Saját hawelőőrseink ezeket 2-300 méterre is megközelí tették. A har.ct,e rület te~epv:iszonyait sűrű olasz művelés tette ne/hézZlé. Nagyon sok és sűrű tel',e pf,edezt8t" termszos szőllőkultúra, kőrakások, alig áttekinthető tereprészekkel és rüssz meg,f,i gy,e lési vi,s zonyokkal. A saját fő;ellenállási vonal és a ha:roolőőrsöké is, mű:szakilag igen jól meg vült erősítve, az állások előtt erős drótés mag,a s feszültségű áramakadály vezetett. Az ellenséges állás el6tt hasonló drMaik adályt álla;pítottunk meg. Az esemény,e k idejében az arcvonaion viszonylagos nyugalom állott be, melyet időnként szór:ványos gyalügsági és tüzér,s égi tűz élénkített Cisupán. Éjszakánként ,a védőállások ,előtt mindkét rész,ről a biztüsításon kívül járőrőzés is folyt. Az árulás első tünetei a?Jünban nem oRZ a;revonalun j,e lentkezt,ek. Az állásokat megszállva tartó saját hadosztályunk fogdájában pár nap óta egy gyámoltalan századszal\:ács szomorkodott. AZ1ért tartóztatták le, mert a carzanoi saját zászlóalj egyik századparal1iosnoka ellen ,első pHlanatban hLheteUennek látsz.ó feljel,e ntést t,e tt. Eleinte gyengeelméjűnek tartották a kétségbeesett kinézésű gyalogost, aki egy éjsz,a ka holtifáradtanfutott be az a;rcvonalról a hadosztályparanosnoksághüz. Az,t állította, hogy a száz.adpal'ancsnok és a zászlóalj idegen nemZ1etiségü legénység,é.Il!ek bizonyos része, hetek óta ,ö ssz.ejátszanak az ellensé.ggel. Az árulóknak - szerinte - az volt .a t'e rvük, hogy v,a lamelyik éojs,zla ka nagyobbsz.ruhá,s ú betörést készítenek elő és ,a z ellenség,e t előr,e kidolgozott terv,e k alapján s3!ját állásainkba vez.etik. A századszakács j'el,e ntése egy tartalékos főh,adnagYl'a vünatkozott, akit egyébként ,a z legész zászlóalj egyik vitéz paranesnokaként ism,ert~k és aki eddig számos kitüntetéssel amellén, megbíz.hatóságának és bátorságának többször t.a nujelét adta. A gyorsan beköv,e tkezett ,e semények azonban a hhlletetlen f,e ljelentésnek aJ(}tak iga.zat: A megnevezett és idegen nemz,etiségi eszmékk,el megif,ertőzött századpamncsnok tényleg rége:bb idő óta dülgozott szégy,e nteljes terv-én. A'z volta oélja, hügy .a zászlóalj hasonló gondolkodású elem,e it maga köré gyüjtve, árulás útján hatalmas kaput ad az eUenségne'k és megnyitja így a Tri,ent felé y·elootő ,előnyomulrus irányát, I
LAPOk
159 •
Meg,beszélések és t,e r'v ek hossz,a bb idő óta fülytak már. Az áruló kebelbarátj.a, egy hasonló gondolkodású őrmester, hetekk,el 'ez,előtt már ,s zínleg fogságba is jutott, - elkerült az e.Henséges hírszerzőcsoport vez. etőjéhez, majd a tervek előkészítése és részletes megbeszélése útján újra visszaszök<ött hozzánk, itthon pel'sz,e kalandos és- v,akmerő mesét kö.uve szökése és megmenekülése igazülásához. Az árulás végrehajtáSát kölcsönösen sZle ptember 17-ről 18-1':a éheln:~ tűzték ki. Meg.előző 'e ste az. árulók a haroelőőrsok és a századok legénységén'e k va10sorájába az eUenségtö.l kapott altatóport l~ev,ertek. A távIbeszélő á,uomások és velze:t.ék,ek mentén ,a tervek kel tisztában lévő és egyetértő ember'e k 'hely,e zkedtek el, akiknek a táma;dás kezdetén az összeköttetése1tet kell'e tt megsz,ak'Üalliok. A fő él'telmisze,rző -az áruló szá~dpara.ncsnok az ő'l'tálló legénységet aludJii küldötte, majd ellenőrző sZlem1e ürügye ' alatt a;z elöt.er,ep.be távüzott, hogy az első eUenség,es oöztagokat sZlemély'e sen vozlesse M. A betö,résfhez ,ellSő áttörő c.soportként ötzászlÓlalj,a t áHitottak kész.enlétbe, mely,e t tüváJbbi t.artalékban álló erők - így közvetlen másod.ik lé,p.csőként egy tebes gyaJogdandál' - k6vettek vülna. Az áruló által v,e zetett első mOZlzanatok tényleg programszerűleg játszódtak le. Egyik ha'l'celőőrsiink mélyen aludt és puskalövés nélkül merült .k!ézre, majd az eUenséges zászÚj'a ljak (isall memzártr'eru.dbeu vonultak át ,a villamos drótaka;dályon is. Az eJ.ektromos vezeték megsza;kítáBát ugyancsak az érte1mi szerző v.ég,e ztette el. A ra;vaszul kiagy.alt árulás tovrubbi folyásábaazonhan 'Zlökkenők v,e gyültek. A harcelőőrs elfogott emberei közül egynek sikerült vi,s szajutni. Izgalmas .és kimelrítő meneküMse után át jutott .a hidon és riadóztatta a Oa,rz,anonál állásban l,evő halszárny-száza;d ész,a ki sZiakaszát, amonnan a riadó színte p,e mek alatt gyorsan továJbb t'e rjedt. Hason16an kicsúszott az ellenség !kezéből e,g yik J,e1derítő járőr,ünk pá:r embere, ,a kik az, áruló terv,ekr61 mitsem tudv,a, a ru;atlakozÓI védők·öde,tbő) indultak volt el. A ria;dó folytán röv1deoon alZ egés;a arcvonal mozgásba jött. A táv.besz.élő összeköttetés az ,előkészí tett e,rőszakos me,g rongálás folytán azonnal meg,s zakadt ugy.an, de a;z itt-ott k,ezdődő tüzelésből, felvillanó mkétákból és a hirtelen keletkez-ett zűrzavarból a l' eg,elől lévő alparaJnosnokok azonnal éll helYiesn arI1a köv,e tk,e ztettek, hogy nagyobbszabá,sú es,e mények törtéIille.k. ElelÍ.nt'e csak 2- 3 emberből álló gyorsan kiküldött új nal'cjáröl'ök és egész kis csoportok álltak szembe a betö'r ni készülő elhmséggel. De lármájuk és merész féllépésük meg'z avarta 1:\ támadókat, akik ·erre nem számítva, észJ.·,evétJ.enül akartak át jutni a főeUenállási övön is és e kis oszta;gok f,e llépése folytán ,ö nmaguk jutottak a legnagyohb bizonytalanságib a. V é1e,uen okoz,t a azt is, hogy az egyik ilyen kiküldött harcjáről' bátor magatartása következtében megszaka;dt az összeiköttetés az eUenség e,lső oszt.ag'a és a tüvábbi részek között. A helyzet szint,e pHlanatok alait t -érlelődött továJbb. A l,e ginkább érintett szakasz parancsnokát az es,e méllyek telj,e sen vár.atlanul érték, mert mUJberei az aránylag szűk árkokban és állásokban összet,ÖIDö'rü1tek ,a betörés sel ellenkező szárnyon, mégsem vesztette el a fejét, han,e m határozott és gyors intézl\:edéssel elr'e teszel tette a támadást. Dacára annak, hogy logény,s égét ,egy'ffi},k éntkel1c,t t a betörés által támadt rés f'e lé fordítani, okosan és célszerűen azon-
i6Ó nal
CE;EN'Í)Ő:t{S~Gl
gondolt arra is, hogy zÚ1s zJóaljpar,ancsnokát a rögtön értesíteU,e, mert százada többi részével a kapcsolat megszakadt. A zászlóaljp,a r,a ncsnokságnál termésoot,e senaz első perce:{\)en t'eljes,e n tájékozatlanok voltak. Legelősz, ör befutott j,e lentések' szerint az ellenSég a harcelőőrsöknél tám3Jdott. Azután hirtelen me,gszak,3Jdt az össz1ekött'e tés a balszárnyszázaddal, majd rövid idő mulva ellentmondó jel,e ntés érkezett, hogy az eUenség már az állásokba is betört. A teljes sötét.ség[)en a, 'beérlmzett jelentés,ek ellenöriwetők nem voltak, Még a kezdődő tüzelés is alig adott támpontokat, mert abból bajosan lehetett nagyobbmérvű tá.madásra következtetni. Az általános benyomás mégis az lett, hogya tám3Jdók nagyobb 'erőben és már i~en köze] l,e hetnek. Közben az említett .sz,a~msZipm·ancsnok határ.ozott jelentése felfedt'e a tám3Jdás valódi irányát, amit megoerö,sítettaz is, hogy a többi századoktól kapott értesülés szerint _az ,el1enség nyu,godtan mar,a dt. Igy aránylag rövid idő alatt tisztábban alakult ki a bet
LAPÖt{
i938 március
.i.
----------------------------Mi a község? - Versenyfeladat.
~
A versenyben résztvevőknek röviden le kell íTniok: 1. Mi a községi elöljáTóság összetétele? 2. Melyek l e g n a Ifj y o b b von á s o k b a n a községi eZöljáróságok l e Ifj f ő b b feladatai? .A. versenyben cs.ak a csendőrség legénységi állományú tagjai vehetnek részt. Határidő: április 1, a.z eredményt az április 15-i számunkban fogjuk közölni. .A. legjobb munkát s~ép asztaliórával jutalmazzuk.
BeszéliJetés a jö!cf alátt. A megdermedt föld alatt Két parányi búzamag Osszesimut kedvesen. Az egyik szól csendesen: Magtestvérem! - nem jó élni. N em tudok már jót remélni. Majd megfagyok! Jég a fészkem. Hátanum a halált 'érzem. Elpusztulok tél Jagyában. O, pedig én élni vágytam ... Vágy tam nőni, felszaladni, lí.'i,ncseslelkű kalászt adni,. Aranykalászt, acélmagot, Dús kévéket, dús asztagűt. Jaj, de látom, sok szép álmom Vatára máT sose váltam. Elfo:nnyadolrl, elsenyvedek, -Oj élet máT sosem teszek ... A megdermedt föld alatt A . másik kis búzamag Kezd a szóba csendesen, Bizakodón, kedvesen: Magtestvérem, ó, ne fájjon, H ogy hideg van a tanyánkon. Van jó ruhánk, lsten adta, 1l:f.egvéd ez a téli fagyba! Van paplanunk, puha, fehér . Nem halunk meg, ne félj, ne félj! Jó apánk is arra intett, Edzeni kell szíveinket. S szabad szí1)vel, égbe tÖTve, Minden gátat elsöpörve Nagyok leszünk, kincses-szépek, Kalászt ontunk dúsat, szépet.. Aldást osztunk asztalám Mindenkinek, aki árvaI ... A megdermedt föld alatt Két parányi búzamag Atöleli egymást szépen S együtt bíznak, bizakodnak A -tavaszi ébredésben. Móra László.
1
1938 március i li
Lovak pólyázása. írta: Dr. MIKECZ BÉLA, 2. o. fötörzsállatorvos. A beliigymini's zter úrnak az a rendelete, amely a 10vas örs ein a lovaknak különböző járásnemekben való alkalmaztatását szükségesnek jelölte meg, egyik célkitűzésében azt akarja, hogy a lovak .lélekzési és vérkeringési Is zerveit, csont-, valamint izomrendszerét, inait, izületeit ,é s szalagkészülékét a rendszeres és kö·v etkezetes használati móddal olyan állapotban tartani és azokat úgy megedzeni, hogy Thagyobb teljesítmények végrehajtása közben se mondhassák fel a szolgálatot. A régi kényelmes és lassú portyázási rendszerből az élénkebb ütembe való átmenet természetesen a lóállomány teljesítőképeslségét teszi próbára, amely minden egyes lónál annak fajtája, vérmérséklete, fejlettsége, kora és tápláltsága szerint alakul ki. Eddigi tapasztalataim szerint legjobban beválnak ebben a szolgálatban a kisebb termetű, könyebb testalkatú félvérek, legkevésbbé pedig az úgynevezett keresztezett lófajták, .melyek hátterében hidegvérű befolyás látszik érvényesülni. Ezek nagy~ tel stű, 170 cm-en felüli marmagasság'IÍ pettY'hüdt Sz.ervei zetű, puha 10lVak. Lomha testük továbbmoz.g atásához több energia szükséges. Az idegesebb vérmérsékletű lovakra a fokozott járásnemekben való igénybevétel és kihasználás megnyugtatólag hatott. Kevesebb a sérülés, a rosszszokások, melyek az állandó istállóz'á s, rabs*gra kárhoztatás következményei voltak (szitálás, karórágás, lánccsiszolás, zablarázás) nem jelentkeznek oly mértékben. mint eddig. A fLatal, jól fejlett lovak - ha nem túltápláltak - hamar hozzászoknak a rendszeres kihasználáshoz, szervezetük hozzáedz.ődik a teljes értékű munkához, szinte megkívánja azt. A rendsz'e res, következetes, észszerű munkával a hátasló nem veszít erejéből, csak nyerhet, mert megizmosodik és megacélosodik, anyagcseréje, vérkeringése élénkebb lesz. Korosabb 17-18 éves és ezen felüli lovaktól természetesen nem várhatjuk ugyanazon lendületes munkát, teljesítőképes,séget, mint a fiatal életerős áHománytól. Ha meggondoljuk, hogya ló életében az évek majdnem háromszorosan ls zámítanak, mint az embernél, könnyen megértjük ezt. Elhízott, elkényeztetett, meleg istállóhoz szoktawtt (fényes szőrre dolgoznak) lovak ilyen szolgálat s:z;empOIIltjából nem jöhetnek tekintetbe, hogy mi·é rt, arra a választ mult év októbe,r havában a "Csendőr ségi Lap,ok"-ban megadtam. Már apótlóidomítás alaH mindent el kell követni és a lOVlastanosz,t ály azon irányban is dolgozik, hogya pótlósorványok elhízását megakadályozza, különben idő előtt mennének lovaink tönkre, mert Ifejlőd·ésben lévő izületeik nem bírnák a sok úgynevezett holt·s úlyt. Hozzávesszük még azt is, 'h ogy abelovag'o ltság, hajlítás, elengedettség és átengedeUség eléréséhez az inak, . izületek és szalagok fokozott ig'é nybevétele szükséges. N e várjunk izommunkát az olyan lótól, mely csak zsírt raktározott. A tétlenségre kárhoztatott csendőrség
A hallgató ember - lepecsételt levél. A beszélő ember - kirakodó láda. GÁRDONYI GÉZA
1et
izomzatnak el kell sorvadnia. A pihentetés mindig legyen arányban az elvégzett munkateljesítménnyel. Az egy órai kis lovardázás után nem jár ::li:i ol'ui istállóra kárhoztatás. J!.;lég baj az, hogy hossz.ú a tél és sokat kell a fedeles lovardában lenni. .h;zért törekedni kell arra, hogy tereplovaglással (jó levegő, napfény, szabadmoz.gás) edzük lovairukat. Mint említettem a gyors mozgásra ' használt lovak inai, izületei, szalagkészüléke fokoz.ott mértékben van igénybevéve, így azokat kezelni tudni szintén az edz-éshez tartozik. . Ha egy ló nagyobb munkateljesítmény után 1-2 napot kénytelen istállóban tölteni - még ha kézen meg is jártat ják - lábvégei, bokái megauzzadnak a vivőeres vérpangástól. Az ilyen lovak inait és izületeit megfelelŐ eljárással kell kezelni, mely a lábvégek bepólyázása; néven ismeretes. A bepótyázás, lovak lábvégeinek a lábtőtől, illetve csánktól a csűdig, esetenként a csűdhajlás közepéig, il.'ugalmas kötöző anyagokba takarása. A pólya anyaga flanell, gyapjú, vászon, tricotszövet, gumizott vászon. Pólyázhatunk szárazon és nedvesen. Az előbbi mint védőeszköz szerepel, különösen ugratásoknál, amikor a lábszár telületét érhető ütések ·e llen akarunk oltalmat. Idegese bb természetű, értékes lovak lábszárait ápolás közben is be swkták pólyázni. J ó szolgálatot tesz a pólya vasúti vagy hajón szállításnál. Pótlovak lábvégeit gyakran pólyázzák a bokázás, valamint a ·b evágások folytán keletkezett csonthártyagyulladások és csontkinövések kiff\jlődésének megakadályozására. A nedves pólyázás, mint felmelegedő "Priessnitz"{,éJe borog.a.tás, vagy mint fertőtlenítő gőzölő kötés fejti ki hatását. E,z utóbbiaknál két pólyaréteget használunk; az alsó .r.é teg egy vászonpólya, állott vízbe, fertőtlenítő oldat ba, allwholos, fluidos oldatha mártva, la z em fedő felső réteg 'Ogy flanell- vagy posztó pólya. A pólyázáshoz legalkalmasabb az 1.85 cm hoszszú, 9 cm széles és egy-egy 20 cm me!gkötő szalaggal ellátott szövetpólya. A pólyák szélei !s zabadok (beszegés nélkül). A pólyák legyLlt vége delr ékszög-alakhan V3ill. levágva, a másik vége háromszög-alakban beszegve. E beszegett vég egy-egy 20 cm hosszú és 2 cm széles megkötőszalag felvételére· szolgál. A bepólyázásnál ,a pólya derékszög-.alaJkban levágott szabauvégét abepólyázandó lábszál'belső felület én a ' kapocscsont felső harmadára ille,s ztjük. (L! 1. sz. ábrát.) Azután előre és kifelé haladva a lábszár, valamint a hajlítóinak felett 4-5 csavarmenetet fektetünk a csüdig (L! 2. sz. ábrát.), majd ismét felfelé haladva amenetekkel mindig a szabad széleket fedjük be. Végül a szalagokat simán felfektetve (L! 3., 4. és 5. ábrát) úgy kötjük meg, hogy a csokor a külső inbarázdába legyen elbujtatva. Ügyelni kell arra, hogy a pólya ne legyen. szorosra meghúzva, mert vérkeringési zavarokat ésabőr benelhalást okoz. Lefekvéis kol' a nem kisimított szalag megfeszülhet, tartósan nyomja a bőrt, s így a bőrfesték anyagát teszi tönkre, amely miatt az illető fpliileten fehér szőrzet nő ki. Senki sem született csupán önmagának. Aki önmo,gának él, senkinek sem él. QUARLES
162
bSENDÖRS~GttAPÖK
A nedves pólyázás, illetve "Pl'iessnitz'" főleg munka után fejtJi ki jó hatásáJt. Célszerű a neu, póly át az esti ól'á}{.ban felhelyezni és reggel, munkába indulás előtt egy jó órával levenni, levétel után abepólyázott lábvéget lapos tenyérrel szőr mentén masszirozni. Felmelegedő pólyázást minden lovasember belátása szerint alkalmazhat. Fertőtlenítő, fluidos és egyéb gyógyító eljárásokat csakis állatorvosi rendelésre szabad. Ha felmelegedő borogatást alkalmazunk, 1;a,nácsos a csüdhajtást sótaJan disznózsírral, v~y faggyú val bekenni. megerőltető
1938 március 1.
Ilyen pólyát selejtes lepedőkből és selejtes pokl'ócokból házilag is el lehet készíteni. Gumip61yául ajánlatos az úgynevezett "Ideál"-pólyát használni. A gumipólya használata olyan lovaknál indokolt, amelyek íngyulladás miatt már bliszterezéssel vagy egyéb gyógY'kezelési eljárásokkal lettek kezeIve, a visls zaesések megakadályozására. . Szükségesnek tartottam erre az eljárásra az érdekeltek figyelm ét felhívni, mert sok dagadtlábú lovat láttam az örsökön, melyeknek ,szakszerű kezelése lovascsendőrségünk igen fontos s~olgálati érdeke. CA közölt képek HOTst-Bötticher "Lehrmeister Pferd" c. munkája nyomán készültek.)
1938 március 1. 7
CSENbORS~GltAPÖ~
Harckocsi és gyalogsági ágy-ú.
163
Különös'e n nagyot fej'lődött az utóbbi éve.kbeíl a harckocsik sebesIsége. E,tekintetben csak átlago!> számOlt lehe,t emliteni, mert az elérhető sebesség errősen függ a talaj minőségétől. A sebesség álta,lá-
A vill ágháboru harma,dik évében egy új h3!l'ceszköz hukkalI1t fel a franciaországi hadszíntéren, a harckocsL Annak a S'zükJSlégességnek a felismerése teremtette meg, hogy a döntést eÍodázó álláshrurcban a németek ellenállását a használatban leV'Ő fegyverekkel nem lehet meg törni. A harckooSli fe:ladata vo1t a hareme~ő teir mészetes és mesterséges a:k,a dályain át utlwt törni a gyalogságnak, Sí:uétforgácsolni a védő tüzét és azt fedezékbe szorítani. Ke:udetben kizároÓlia ga nagy slÚlyú harckocs,ik~Lt gyártották, melyek kicsiny sebességük (3-4 km/óra) és nagy céUelületük követke,z télbelIla:z e:l!1ensége6 tüz.él1ség könnyűzsákmányaivá váltak. Így például 1916 ,s zeptemberében a Somme-i csatában la Itámad.ó Hlugolok 49 harckocsijából 17-ert a nlé met tüzérseg még a ,t ámadá,s megindítás.a ellőtt ,szétlőtt, 14-et pedig a támrul.á s alatt helye~ett iha;nconkívül. Egy évvel később a Chemin des Dam.81B körüli harcok· ban a harckocsi be,v et,é se néha ugyan eredményes voLt, de a v;ese.t8ségek még mindig tIÚl magasak vol tak: így példáUll az egyik tárrnadásnál 63 lua.rckocsi· ból 48 nem tért vissza. :IDm:1ítésreméltó az 1918 augusztUlS1i amiens-i áttöré.s" ahol most már új elvek
brun az órá.n.kénti 20- 50 km között ingadooik. AltRJában 'a zt mondhatjuk, hogy a korsz'erű harckocsi gyorsrubb, mozgékonyabb és ,erősebben páncélooott, mint e'lődei, tehát a tüzérség által történő leküzdés
1. ábra.. (Kis ,a ngol ha,r ckocsi. Súlya 1.4 tonna. Magassága, 1 m. Legénysége 2 fő, fegyverzete, 1 géppus.ka, se,b essége óránkint 45 km.)
3. ábra. (F,r ancia te,r epjáró páncélgépkocsi. Súlya 3 tonna. Fegyverzete 1 ágyú és 1 géppuska. Sehessége úton 60 km, a terepen 20 km óránkint.)
szerint tömegbelIl vetették ha.rcba .a harokocsi:kat Ennél . a~ áttörés:nél, ahol la területnye.reség mély· ségben 12 km volt, 430 harckocsi vett rész.t és abból a németek 130-,rut tettek haroképtelenné. . A világháború t követő hatalmas technikai fej lődés a harckocsik -épí,t,és.énéll is ére·zhe,tő, volti, Altalában 3 tipus. aLakult ki: .a kis,a könnyű és a nehéz harckocsi. Ez .a három tipus külsőLeg a méretek. különbözó· sógéibelI1 jut kifejezésre, ·amennyiben a kis harckocsik közül a legkönnyebb 1.5 tonna, mig ,a: nehéz harckocsik között 80 tonna súlyúakat is ismerünk. A harckocsi felfegyverzésére n~ve ann.ak harcász.ruti rendeltetése a mérvadó. A különböző típus,0!k; Isz.erint la iharckocs1ba gOllyószórót, géppuS!kát, különböző ürméreltű löveget, ,a knavetöt v,a gy loog· szórót építeneik. A kis harckocsik többnyire eg3<' iker géppuskával vannak el\l átva,addiga neihéz harckocsiha több löveg és számtalan géppus.kia van beépít\'"e. A v'ezetésh~ és .a fegyv,e,reik kezeléséhoo szükséges legénység létszáma a harckocsi típusa SIZ(lll-1.n t 2-20 fő között váltakozik.
is so.l®al nehezebbé vált. A másik . páncélos jármü, melynek az elhárítása a ,g yalogság szempontjából súntén rendkívül fontos, a páncélg:épkocsi. Apáncélgépkocsik feJ:a data a felderítés, ellenséges osztago:IDon való rajtaütés, menetbiztosHáB stb.
2. ábra. (Nehéz francia ha~ckocs i. Súlya. 70 tonna.. Hossza. 10 m. magals sága, 4 m, 'szélessé.g e 3 m, motorjaJ 600 lóerős, fegyver. zete 1 ágyú és 4 géppuska. Legénysége 1 -tiszt parancsnoksága alatt 10 fő. Se'be.ssége óránkint 10-15 km.)
4. ábra. (Oseh páncélgépkocsi. Súlya 8 tonna, Fegyverzete 4 gép· puska. Legénysége 6 fő.)
146
cSENDORSmGI LAPUK
Vásári csalások. Írta: ÁRBÓCZ JÁNOS szds. 'l'öbb ízben érkeztek be a nyomozó alosztályhoz panaszok, hogya vásárló közönséget a vásári ke· l"eskedők (segédek) becsapják, megcsalják. A csalás Hem az úru miJlőségével. vagy mennyiségével történik, hallem a pénz visszaadásánál. Amilyen érzékelJY károkat okoznak a vásárosoknak a vásá.. Ton megjelenő tolvajok, éppen olyan károkat okoznak egyes vásárosok is a tapas,ztalatlan és megfigyelőképességgel nem rendelkező közönség körében. A vásárokon elkövetett tolvajlásokra vonatko· zólag már megjelentek cikkek e lap hasábjain Ezekben azok az esetek voltak tárgyalva, amikor a vásúl'OS szenvedi a kárt. Még nem foglalkozott azonban senki azokkal az esetekkel, tunikor a vevő lesz II ]~ártszell vedő.
A vevő kg többször észre sem veszi, hogy becsapták, Rendszerint csak hazaé.rkezése után bosszankodik, mert nom órti sehogyan sem, hogy pénze nem egyczik számításaival. Hiába töri a fejét a 2-3 (vagy esetleg még több) pengő hiánya miat~, nem jön rá. Bossz.allkodik, de vége,redményben naplrendre kell térnie a hiányon s talán azzal vígasztalódik, hogy elvesztette, vagy pedig egy pár fröccsel többet Í\'ott, mint amennyire emlékszik Eszébe sem jut - m9ndjuk - a S'u gár úr, akinek sátrában fejkendŐt, zsebkendőt · stb. vásárolt. Hiszen a barittságos mosolyú és előzékeny Sugár úr a tízpengősböl visszajáró 6.50 pengőt saját tenye-
Villám. ' Írta : MADOS GYöRGY. Lucskos, őszi idő volt. Az eső keményen velte az ablakot, odabent pedig a kocsmában Gelencsél' Péter olyat ütött az asztalra, mint aki egyetlen ökölcsapással akarja a világ szemébe vágni minden bánatát. - Hé, ide fülejj! - kiúltott a cigányra - azt nyikorgasd, hog;\' nincs cserepes tanYám. A cigimy megrendítő porát vágótt és bütyköB, varna lljHl nll igyekezett lehe lletfinoman fogni cl vonót. Péter nekivadult keserüséggel nótúzott: Niincs cserepes tanyúlll, Sem ménem, sem gnlyúJp Neékem ... Az öreg K engyel-Szabó János, aki szembcn ült vele, az apró dísznószemével rápislantott: - Nf'm is lesz sosé! - mondta ravaBZlll.
1938 március 1.
J'éu kiszámolta, vele is ellenőríztette éB csak az iBmételt számadás után öntötte bele a pénztárcájába. H atározottan emlékszik a számadás pontosságára és hogy a pénzt akkor nem ejtette le. Pedig mégis eközben történt a csalás. Hol lehet itt csalás' - kérdezhetik a megfigyolőképességgel uem relldelkezők és azok, akik eddig erre a lehetőségre nC(m ügyeltek. A kérdést egy elő fordult eseménnyel világítom meg. Az alosztály egyik nyomozója a lőriuci országos vásáron ogy eladósegédet figyelt, aki egy asszouyl szolgált kL A vásárló tízpengőssel fizetett s visszajárt 6.50 pengő . A visszajáró összeget akiszolgálo segéd saját tenyerén számolta ki s eközben egy darab tízfilléres t, kettő darab húszfillérest, valamillt két darab egypengőst rakott tenyerébe. A tíz- és húszfílléreseket ujjai hegyére, a pengősöket a tenyere felé helyezte el. rl'enyere közepén kettő darab egypengős feküdt. A kisrJ;olgáló segéd a vrusárlóval is megszámoltatt.a és elismertelt te 'a visszajáró összeg helyesség ét. Amikor a vásárló így meggyőződött a pontos számadásról, a segéd felkérte a vásárlót, hogy tarts:a oda neki a pénztárcáját,a visszajáró pánz
· 164
1938 márcIus
A páncélos járóművek. hatásában mutatkwó fölény az elhárítás erős ütemű fejlődése következtébe~ mind jobban csökken. A páncélos járóművek elleni védeke,zésnél passzív és ,a ktív eljárást különböztetünk meg. A p3Js:szívelhárítás eszközei a mesterséges akadályok, úgymint árkok, falak, beépitett sínmezők, torlaszok és ,a knák. Az itt felsorolt akadáJlyok hatásosak és megkönnyítik a páncélos járómű leküzdését, ha -ezek az akadályok egyúttal tűz alatt is állnak. Az raldív ,e lhárítás - mely a páncélelhárító fegyverek hatásában nyilvánul - arra a t.apasz.tralatr:a van felépitve, hogy L ;Il harckocsiban levők látóme~eje szűk, 2. a hallás útján történő me,g figyelést a harei és motorz,a j ,erősen csökkenti, 3. a tűzhatás a különlege's viszonyok következ· tében erősen korlátozott, 4. ,I i páncél megfelelő lőszerrel átüthető, 5. a járómű mozgása közbern. vannak pillalllatok, mikor ,a leküzdés számára különö'sen kedvező lehető ség kínálkozik. A különböző fajt'a aktív elhárító fegyverek közül ez alkaloounal a gyalogsági ágyút (harckocsielhárító ágyú) i,s mel'tetjük. A multban páncélos erők. támadásánál S1Zámomunlk kellett a küz dökn él a védtelenségből fakadó pánikhajlammal és a har('.fegyelem .súlyos következményű felborulásával. Ez abban jelentkezett, hogy la páncélos támadás a csapat figyelm ét teljesen 1,ekö,tötte, ö,s ztönösen mindenki ezek ellen fordult és az egyeis küzdő egységek részéro megszabott harcfel
5. ábra. (47 mm-es holland gyalogsági ágyú.)
A gya:logsági ágyú lőszere kétféle kivitelben készii!. A páncélgránátot páncélos járóművek ellen alkalmazzák. Fejrésze rendkivül !tömör, a löv'edékfala erős és a csúcs különleges Mélból van edzve. A gránát szerkezete lehetővé teszi, hogy nem a páncélra csapódás pHlanatában, hanem egy bizonyos idő elteltével robban. Hatása abhan nyilvánul, hogy
i.
átüti ;Il páncélt és a. páncélos járómű zárt terében robbanva, repesz darabjaival sebesít. A gránát fooekébe fényjelző elegyet helyeznek. Ez :a kilövés pillanatában meggyullad és m'ős n.apsütésben is kb. 1000 m-ig jól láthatóan jehi a lövedék pályáját. A repesz,- gráná t rendel teit ése helyi ell enállások leküzdése. A robbanó töltetet és a fa1,v1ag,tagságot
6. ábra. (37 mm-es Bofol'S harckocsielhárító ágyú.)
úgy méretezik, hogy n.a gyszámú repeszdarabot aujon. Különleges gyujtóJa olyan érzékeny, hogy a legkisebb eHenállásra is azonnal robban. (a 37 mm-es ágyú gránáöa 1.3 kg, a 47 mm-os ágy'Úé pedig 1.7 kg súlyú). . A gy'a logsági ágyú tűzgyorsaiSága percen.k.in L 15-20 lÖovés. Tht a magas tűzgyorsaságot az, ágyu Félül1működő be
1938 március
i
első lövéseket a becsült céltávolság és alapján adja le. Az irányzó a további lövéseket a nyomjelzés és a becsapódás megfigyelése alapján helyesbíti. A gyalogsági ágyú harcban rendszerint rajonként, esetleg szakaszonként nyer beosztást az egyes
irányzó az előretartás
........
\
\
I
~.))-=:' ,
I
\
7. ábra, küzdő zászlóaljakhoz. A legszorosabb együttműkö désben dolgozik a küzdőkkel és kizárólagos feladata azok támogatása. Lőszerjavadalmazása csekély, II lőszerpótlás nehéz és az ágyú könnyen leküzdhető. Ezért hosszabb tűzharcra nem alkalmazzák, hanem csak fontos célok leküzdésére kap parancsot. Legszembeötlőbb az ágyú elhárító szerepe menetek alatt, amikor a mozgás következtében a csapat fegyverei azonnal nem tűzkészek. Ilyenkor gyakran kell számolni az'zal, hogy különösen p ánc élgépkocsik a menetelő csapaton nem várt irányból rajtaütnek. Harc közben a gyalogsági ágyút úgy helyezik ei a küzdők vonalában, hogy harckocsi felbukkanása
o O
O ~!
: .. _~
:~
, JcJmaq~Glrclzaf : _,UL_' __ 'l"! WOu.a.=1 w l" c.rzol'o a'f"las :JlI. . bá.szClffs~v q((os i 8. ábra.
'eaetén azonnal tűzkész legyen, viszont ne legye~ kitéve addig az ellenséges tűznek, míg tüzelnie nem kell. Elvileg az ágyú a készenléti helyen vár az alkalmazásra. Innen viszik gyorsan előre a tüzelő állásba. A harckocsitámadás rendkívül gyorsan, percek alatt játszódik le, tehát az elhárító tüzeléshez aránylag rendkívül csekély idő (1-4 perc) áll rendelkezésre. Ez a rövid idő is elég azon ban ahhoz, hogy a nagy pontossággal tüzelő ágyú 20% találatot érjen el. A gyalogsági ágyú alkalmazásának rövid ismertetéséhez vegyük a következő példát. Küzdőinket meglepetésszerű harckocsitámadás er1 az 1000 méter távolságra levő erdő irányából. A 30 km/ óra sebességgel haladó harckocsiknak át lagban 2 percre van szükségük, hogy a küzdőket elérhessék. Nézzük, mi a helyzet a harckocsik felbukkanásának pillanatában agyalogsági ágyúnál. A figyelők jelentésére a kezelők a készenléti állásban levő ágyút azonnal - feltolják a tüzelőállásba, majd ezt követi a tűzparancs kiadása és .az ágyú megtöltése. Ehhez az időszükséglet 30 mp., tehát mire az ágyú tűzkész, a harckocsik 500 m. utat megtéve, a küzdőket 500, az ágyút 700 more közelítették meg. Az ágyú a kedvező távolságon lévő harckocsikra a tüzet azonnal megnyitja. l!;bben a sürgető helyzetben mivel a tüzelésre mindössze 1 perc áll rendelkezésre - az irányzó az ágyú leg-- . nagyob tűzgyorsaságát kihasználva gyors egymásutánban veszi tűz alá a harckocsikat. Összesen 20 lövést ad le, tehát minden harckocsi ra 4 lövés jut. A lövések egy része a kedvezőtlen csapódási szög miatt lepattan a harckocsikról, egy része a harckocsik kevésbbé érzékeny részét éri és számolni kell azzal is, hogy egyes lövések célt tévesztenek. Mindent összevetve ebben a helyzetben a küzdő k számíthatnak arra, hogyagyalogsági ágyú 2-4 harckocsit fog leküzdeni. Befejezésül megemlítjük, hogyagyalogsági ágyú rendszerint századkötelékben van szervezve 6 drb ágyúval és ezredközvetlen alakulatot képez a korsze,rű gyalogezrednél. A fog.a tolt ágyús század létszáma 5 tiszt, 140 fő legénYSég, 57 ló, 19 kocsi. A gépkocsizó század mindössze 5 tisztből és 70 fő legénységből áll és ezeket 15 drb terepjáró gépkocsi szállítja.
1920 május hatodikán küldte el Millerand, a francia köztársaság elnöke a magyar kormánynak a trianoni békeszerződés szövegét. A parancsbékével egyidejűleg levelet adott postára, az azóta hirhedtté vált "kísérőlevelet", amelyben megnyngtatja a magyarokat, hogy ha a helyszíni 1)izsgálat szükségessé tenné a békeszerződésben megszabott határok módosítását s a határmegállapító bizottság véleménye szerint a békeszerződések igazságtalan megállapításokat eszközölnek, úgy bármelyik érdekelt fél kérheti (I határok igazságosabb megvonását. Abban a pülanatban, amelyben a Millerand le'/Jelet Budapesten kézbesítették, anagykövetek tanácsa is kapott egy írást. Ebben a másik levélben érte.'~ítették a diplomatákat, hogy semmi változtatáshoz hozzá ne járuljanak; ami a legcsekélyebb mértékben is módosítaná azokat a határokat, melyeket Trianonban megállapítottak.
Ö~ENDÖRS~GttAPOK
iM
Vallomások a kártyáról. -
Egy pályázat anyagából. VI.
Alig :IDult31m 17 éVIes, b(llVonultam katonának. Katonaéveim alatt elég szorgalmas voltam. Igy kaptam egyilk csillagot a máJsik után, míg ellé rtem a sookas:z.Vlezetöi rendfokozatot. Ugyan3a. év:ben ütegemnek egy szaka;szvezetőt kellett VleZJényelni, a ka!paszományos iskolához segédokta tónak. A valaszta:s egy nálamnál öregeb b szakaszv'ezetőre esett, de m-lvel az beteg lett, nekem kellett menni helyette. E'klkor azorrban már a karpaszom'ányos iskola tölblb mint k,é t hete működött. Az islkolálhoz történt Ibevonulásomkor láttam, hogy az iSkolánál levő, nálam idősebb szakaszVlezető bajtáJ.'lSaim szabadidejüket kártyázással töltik, ami Diem volt valami bizalo~ gerjesztő játék, mert ramsHt játszottak, még" pedIg igen belemeriiJve, 16 fillé~es alapon. Én azelott ezt a játékot csa!k: Ihlrből hallottam, de játszani nem tudtam, míg V'égűl is az ár magával ragadott és nekem is játs~ani kellett. Amikor már ígyelsajátítottam a játék mŰVlészetét, magam ils joh?an bel~megedte~ a já1JéJkba, ,e gyrészt az elves~tett penzem vISSZa~y~~s~, másl'lészt n)'lel'leségvágy mIatt, mert a "tandlJat tolem is megkövetelte a kártya. A lejtőn elkezdtem csúszni és megállás nem volt. Nem ismertem magamra, mert amíg az ördög bibliáját nem kelidter.n d'or,g atni, addig mindig volt pénzem, bezz'eg. att?l kewve nem. Még a legszükség,eSelbb dolgokat I'S a:hg tudtam :b eszerezni, mindent a ikártya emésztett !fel. Gyakran előfordult az is, hogy kölcsörrh?z k~llett folyamodni, amit bizony sokszor nagy s:z.eg~eDlerzet között is alig kaptam. Az eddig leírtak a;bban az idŐIben voltak, amíg az iskolán a gyakorlati kiképzés &olyt. Azután ~e~ dődött még csaik az igazi kárty,a csata, az eldorado, mert ekkor már naponta csatk 1-2 óra foglal1kozás volt. Nekünk ez nagyon tetsz.ett, mert a reng,e teg időt kártYaJszenvedélyTÜnk kielégítésére tudtuk ihasználni Nem is mulasztottunk el egy per0et sem. Ekko~ már Ikewtem én látni, hogy mennyire belekerültem az örwénybe, de nem 'Volt szabadulás, m~rt szerettem volna ehnesztett pénzemet viJsszanyerm s a ikölcsönv,e tt pénzeket visszafizetni. A lejtő azonban mind meredekebb lett, már jelentkeztek a kisebb szolgálati hanyaglSágok. Amikor a karpruswmányosok elmé1eti dktatáJson voltak, nekünk kellett napostizedesi teendJŐjü
i938 március
i.
nálunk. Egy esetben a laktanya ügyeletes tiszt úr is majdnem rajtunk 0sapott, azonban mivel a karpaszományosok is tudta!k: róla, amikor al'a ktanya ügyleletes tiszt úr a folyosóra lépett, a napos karpaszományos igen hangosan jelentkeoott nála, amit mi is megihallottunk a szobában. Mikor tehát az ügyeletes tiszt úr a szobáJba belépett, a kártyát és pénzt már ell1Jüntettük, azonJban a jelleg csak megmaradt, már aiIllIÍ a szoba bútorait illeti. TermJészetesen mint minden bűnös, mindeniiéle ihazug's ágokat kita1áltunk, hogy mit csináltunk. Igy látszólag az ügyelle tes tiszt úr el is hitte, !hogy Diem kártyáztunik, azonJban mégis óva intett bennünket, hogy hagyjuk abba a kártyázást, hivatkoz,v a annak az anyagi és 'egés1Jségre ártalmas kÖvle t'kezményeire. Ekkor kezdtünk Vlele liielihagyni, mert némelyikiinik, mint magam is, igen el voltunk már adósodva. A történtelk után, iba nehezen is, de teljesen fe1hagytunk a kártyázá1Ssal. Azonban az ember kezdetben sohasem el<ég okos és 0sak amikor a saját kárán tanul, akkor hiszi el, milyen káros kJövetkezménYle i is vanuaJk a kártyázásnak. Időben: Azt a rengeteg időt, melyet bűnös szenvle délyünk ki'e légítésére használtunk f'el, sok más hasznos dologra IM tudásána'k Ifejleszté~re is felhasználhattllJk voLna, ami nem lett vo1na az embel' egésZJségél'le ártalmas. Anyagiakban: Még ez ideig nem is próbálkoota;m kiszámítani, mennyit jelentett: anyagia:kiban, mert ,a zután a kártyának még a gondolatától i,s irtóztam. Azonban ha már ennyi időt szenteltem a kártya gondolatának, sZJentelek még egy keVlés időt annak ki· számítására is, hogy mennyibe is 'k erült az ördögi szórakozás. Terméslietesen pontosan nem tudom · már, :hogy mennyit V'itt el a kártya, igy az alább leírt számok csak kÖl1ÜlbelőHek. Amint már írtam, ez a szörnyű állapot 6 hónapig tartott, mely idő alatt fizetésemnek, havi 50 pen· gőneJk, nagyrészét a /kártya emés:z.tette fel, ami a 6 hónap alatt 300 pengönek felel meg. Ez azonban még nem is volt elég, mert amint már említettem, kölcsönhöz kellett folyamodni. Azt azonban, hogy mennyi kölcsönt vettem fel, megint csak nem tudom, csak annyit, hogy a kártyajáték elhagyása után még e,g y pár hónapig nyögtem annak súly át. Azt azért biztosan merem állítani, hogy 4-500 pem,gőbe belekerült ez a nemes szórakozás. Becsületben: Az elöljáróknak az emberben vetett bizalma megrendül. A bajtáJJSak közötti jóviszony me.g:szünik, mert a kártya gyakran ad alkalmat <1 torzsalkodás ra. lijgymást hamiskártyásnak M csalónak nevezik. Amikor a kölcsönt nyujtók la pénzüket nem kapják meg a rendes időben, becstehmnek nevezik az embert. Annak azonban örülök, hogy az volt az első M az utolsó kártyázásom. Azóta már undorral gondolok a kártyára, úgyannyira, hogy még pénznélküli krártyázásra, tisztán szórakozásból sem ves:z.em a kewmbe. Aminek peclig lergjobban örülök, hogy mindez Hem a csendőrségi szolgálatom alatt fordult elő !Velem. De nem is szeretném, ha beleesnék ebbe az orvosilag nem gyógyítható betegségbe. Nem is kívánom egy bajtársamn.ak se, hogy beleessen, mert igen szomorú következményei lehetnek. Mert amikor már valaki ebben megbetegedik, képtelen szolgálatát úgy
CSENDŐRSÉGI LAPOK
1938 már ci us 1.
167
ellátni,. mint ahogyan azt kellene, mert a kártya még akkor IS foglalkoztatja az embert, amikor nem is kár~yázik. Azonkívül anyagilag és testileg is tönkre teszI. Szórakozást meg egyáltalán nem nyujt, hl\,nem lasan sorvasztja az embert.
VII. ~izennégy éves voltam, mikor először a kartyat megIsmertették volem és kártyázni kezdtem. Szomszédunkban egy olyan fiatalember lakot,t, akit a fele. sége néhány heti háZia sság után elhagyott és anélkül hogy törvényesen elváltak volna, egy másU\: ember~ rel állott össze. Hogy mi volt a különvállisuk olm, nem tudom, mert a.zt szomszédunk sohasem árulta el nekem. Azután hallottJam másoktól, hogy a fiatal nő a21ért hagyta ott, mert férje áll andóan kártyázott és emiat.t mindem éjjel távol volt. Szomszédunk az asszony elmenetele után látha tólag otthon ülő ember lett és a g.azdaság.á ban foglalatoskodott. Egy vrusámap délut.án házunk elébe az utcára kiálltam és láttam, hogy a szomszédunk is az () kapujában áll. Oda.k öszö[ltem neki, amit ő vi~zonozva hívott, hogy menjek a lakására besz61getni. A hívásnak enged.t em és a szomsoodclal laká·· sára mentünk. OdaérkezésCiIl1 után, kis idő mulva, egy csomag kártyát vett elő. Mondtam neki, hogy nem tudok kártyán játszani, mire ő mutogatni kezdte, hogy a "Máriást" hogy játsszák. Pár óra mulva már ' játszottam vele, a Mál'iást, késő esti
Kinek milyen a dolgozata1
(Reviczky szds. felv.)
eivil?en nagy kártyás voltáL Gyere, játszunk eg~' parht és kártyát vett elő. 1<~jfélig az istállóban s mert ,a kkor f,e lváltottak, reggelig .a ny'e rg,esoon káJrtyáztunk. Mindem, pénzét, óráját, k,esztyűjét elnyertem ébresztőig, természetesen visszakérte a tárgyakat s nefuem vissza kellett, hogy adjam, hisz elöljáróm volt. Két koronát hagyott nálam. Azután a katonai időm alatt is, ahol csak tellettem, kártyáztam, de mort a szeszesitalt nem szerettem, soha nagyobb kellemetlenségem nem volt belőle. Katonaidőm után csendőrnek jelentkeztem. 1906 júliusában a szegedi tanalosztlilyhoz vezé'l1yeltek próbacsendőri kiképzésre. Pár lJJap mulva egy reggel a laktanyla udvarán láttam a század unktól a századtrombitlist, az is csendőr lett. O volt a sz'á zadnál a második kártyá,<;, azzal a különbséggel, hogy ő kiál'tyázás közben ivott is. M:i kor meglMtam, mindjárt a pokolba kívántam, mert előre láttam, hogy ott is kártyázni fogunk . Be is következ~tt. A száza,dtrombitás felszerelés után hozzám jött és kérdezte, hol lehei majd Ht egy partit "lehúzni". Én könnyen trunultam, délutánonként a pince folyosója alá mentünk és ott kártyáztunk. MindEJIn szabad időt azzal töltö:t tük. Én gondoltam, hogy ebből baj lesz, mert egyik segédoktató, a,ki már egyszer tettenért és figyelmeztetett, mindig utánunk leselkedett, a másodszori tettenéreskor lcihallga.t ásra rendelt. Ott az oktató tiszt úr figyelmeztetett. ÉIIl, mivel szilárdan elhatáro2tam, hogy csetIldőr leszek, f'e lhagytam .a kártyárzással. Ez már a tanfolyam második felében volt. Osak akkor kártyáztam, ha
168
Patkóedzés.
CSENDőRSÉGl
(Bálint lll'm. felv.)
semmi v,e szély nem fenye.g'etett. A századtrombitás awnban nem tágított, egy alkalommal az .egyik külváro's i kocsmába ment kártyázni. Ott felöntött, goromba civil ekkel a kártyán öss:ueszólalkozott s hajnaUájban a katonai készültség hozta be a laktanyába. A századtromhitásnál a I!:ártya azzal a hátránnyal járt, hogy 25 napi egyszerű fogságot kapott és a próbacsendőri szolgálat alól f'elmelntoetté~{ (elosapták), ha'?:,a k,e llett menien a polgári életbe. En e szigorú példán okulva, elhatároztam véglegesen, hogy nem fogok kártyázni. A próbacsendőrtanfolyam elvégzése után egy báosbodrogmegyei örsre osztattam be. Estefelé érkezte,m az örsre. Az örsparancsnok és négy öreg esendőr fogadott. Az ágyam fejénél nagy pipaállv-ány! volt, rajta 3-4 szépen kiszítt tajtékpipa és egy csomag kártya. Mindjárt gondoltam, hogy itt nem jó he.lyem lesz, mert itt is van - úgy látszik - kártyás ember. Csodálkoztam, hogy még az örsön is kártyázhatnak. Párnapi ottlétem alatt megállapítottam, hogy az örsparancsnokom erkölcsös, komoly ember, ellenben a csendőr címzetes örsvezetők és csendőrökből e:u hiányzik, ,mert már haj nal ban pálinkáztak és rumoz,tak az ágyban, amit a főzőnő hozott neldk a szomszéd zsidó kocsmából. Engem is kináltak, de mert nem fogadtam el, gúnyoltak, lezöldségeztek és leendő besugónak minő sít.ettek. Örsp,aranosno1mnk nős em'bel' volt és milwr a lakásán lefektidt, elővették a kártyát, kis lámpát gyujtottak és reggelig kártyáztak. Engem is hívtak, de nem m ente;m, bál' annyira szerettem volna lu'Lrtyámi, hogy az őrtiltség környék,ez,e tt. Egv fiatalabb csendőr vitte a főszerepet, aki a községben is mindig kártyázott és züllött kinézésű volt, ez mindjárt komámnak szólított. Egy hét sem telt el, l{etten. maradtunk otthon. Azonnal felszólított, hogy kártyázzunk. Nem kellett sok biztatás, egész délután és éjjel huszonegyeztünk. így ment novem ber és december hónapban, hacsak tehettük otthOll. de szolgúlatban. portyázás közben is "osztottuk a lapot". a pihenő idő is azzal telt el, sohasem volt pénzünk és még az óra, pecsétgyűrű, magáncip5 é8 fehérnemű is gazdát CEerélt. 1907 január elsején örsparancsnokunk a zsoldot kifizette. Ujévet ünnepeltük, délután idős bajtársaim hívtak, hogy menjünk ki a községbe. Egy ka-
LAPOK
1938 mároius 1.
szinóféle helyi,ségbe tértünk be, akkor voltam szolgálaton kivül kint először. A tulajdonos tegezte a bajtársakat. Láttam, hogy nagyon otthonosak nála. Egyik asztalnál helyet foglaltunk és fröccsöt rendeltiink. Félórán belül az aSoZ,talunkho~ telepedett egy mészáros, egy fűszeres, egy segédjegyzö és egy nyugalmazott katonai ~enészől'TIl!ester. E~ut[1Ill' kijovet kezelt a kártyázás, természetesen 21-es. Ez alkalommal nem volt szerencsém, 6--7 óráig az összes pén · zemet elnyerték a civil ek s még a mészárosnál 180 korona kártyaadósságom merült fel. Este 7 órakor hazamentem, vacsora nélkül lefeküdtem, gondo1 kozva azon, hogyaszázadtrombitás sorsára · jutok _ Január másodikán délelőtt az örsparancsnokom ki R7IÓlt a gazdálkodásvezetőnek, hogy a könyvei vig y t' h~, hogya napi betétet helyezzék a péllztárba. Tő - Jem kérte a napi betétet, de nem volt miből befizessem. Ezen körülményt megjelentette az örsparancsnoknak. Az behivott az irodába és előkapott: mi lesz hfllőlem, ha már féléves csendőrkoromban így kezORm. Most feljelent és elcsapat. Kizavart az irod áhól, a nyaklevest csak gyors lehajlással birtam kivÁdeni s így az ajtófélfát öklöz te meg. A szobában vártam a letartóztatást, mert hiszen ammIüdején a századtrombitást is letartóztatták. Pár óra mulv n öl'sparancsnokom újból behívott az iro,dába, ott na gyon a lelkemre beszélt, hogy milyen képzett próbacsendőr vagyok s a kártya miatt szép jövőt dobok el mag,amtól. Egyben megígért,e, hogy ha meg,e s',üsz öm előtte ünnepélyesen, hogy soha többet, amíg csendőr leszek, nem fogok kártyát venni játszás végett a kezembe, nem jelent fel és a napibetétet befizeti helyettem. Én könnyezve beleegyeztem. Örsparancsnokom kardot kötött és f·e leshtett az egyA10 Istenre. Az. eskü letétele után 24 korona 80 fillért adott a napibetét befizetésére, mert 80 fillér volt a betét, azonkivül 5 koronát házikiadásra, szolgálatra azzal, hogy február és március elsején fizetem viss~a. N agyon megörültem és sírtam a jÓosága feLett. Azóta soha életemben nem kál'tyáztam. Véglegesítésem u tán a kártyás csendőrt (akit szintén megkísérelt öl\spal'ancsnokom. mint ,e ngem, leszoktatni a kártyáról, de nem sikerült) áthelyez-ték egy városi örsre, utána két hónapra engem i", arra a városi örsre helyeztek. Az örsön 36-an teljesítettünk szolgálatot. A csendőr a városban ans nyira vitte a kártyával, hogy teljesen lezüllött. Eg; alkalommal a szobában 5 koronát kért tőlem köl csön, hogy kimehessen kártyázni s mert már utá' tam őt a kártyázása miatt, nem adtam. Megjeg~' zem, hogy a:u örsön több hasonló társa volt. Mm' t nem adta;m pénzt, egy másik csendőrrel lefogtak és az 5 koronámat a zsebemből kivették. így szerzett kölcsönt a kártyás csendőr. Járásparancsnokunk az esetet megtudta, de én nem mondtam meg, hogy lefogtak. így csak 20 m,a pot !kapott s azt leioöltve telt a 3-ik éve, a kötf'lezőjét kártyázási szenvedélye miatt nem fogadták el, hanem leszereltették. Azután a vasútállomáson hordároskodott, de a kártyázás t ott is folytatta. A nagyváradi altiszti iskola elvégzése után örsparancsnokhelyettes minőségben szintén egy bácskai örsre kerültem; mikor az örsparancsnoknál jclentkeztem, láttam, hogy egyhetes szakállt viselt. Érdeklődtem a csendóröktől, hogy talán beteg volt, hogy nem borotválkozott, mire az egyik öregebb
1938 március L
CSENDÖRS~Gl
címzetes örsvezető felvilágosított, hogy nem beteg az, hanem már egy hete a kaszinóban kártyázott, most is csak azért van itthon, mert várt engem, mert tudta, hogy melyik vonattal érkezem. Egyben jelezte, hogy az úgy van nála állandóan, ha a puskát leteszi, soha nincs a laktanyában, állandóan kártyázik. Erről hamarosan meggyőződ t~m, mert már aznap délután hivott ki a kaszinóba, hogy bemutat a tagoknak és ott kártya mellett elszórakozunk. Én eskümre hivatkozva nem mentem vele, mire haragosan vénasszonynak neve zett. űt hónapig voltam az örsén. Semmivel sem törődött, csak a kártyával, bár nős és 7 gyermekes apa volt. Sokszor megtörtéilt, hogy 3-4 napig nem jött haza a laktallyába. Hogy honnan vette a pénzt a. kártyázáshoz, IH'lll tUUOlll, mert az illetékét minden elsején fillér hiány nélkül a felesége vette át és attól nem kért soha pénzt. Sokat kértem, feljelentéssel fenyegettem, . hogy hagyjon fel a kártyával, nézzen a szolgálati iigyei és csalÍídja után, mind hiába. Szerencsés volt, hogy helyettesei - így én is - a szolgálatot az örs tagjaival együtt szabályszerűell elli\.tt uk, mert vélet1üuül azon az örs ön hasonló kártyás ember nem volt. Előfordult több esetben, hogy még az előírt ellenőr zést is unszolásra csinálta meg. V égre láttam, hogy itt előbb-utóbb az örsparancsnok miatt bajba kerülünk, kértem áthelvezésemet, de nem helyeztek át. Szolgálati időm leteltévelleszereltem és másik kerülethez mentem át, csakhogy megszabaduljak a kártyás örsparancsnokomtól. Nehéz szívvel hagytam ott a megszokott szárnyamat, de nem tehettem máskép, mert nem akartam a nagycsaládú örsparancsnokom nyakát törni. Elmenetelem után egy évre azonban a kártyázásai ,m iatt hivatalból nyugdíjazták. Ne,ki is a kártya miatt tört ketté a pályája 42 éves korába/l. Kár érte, hogy nem tudott leszokni a kártYlÍról. mert máskülönben tehetséges ember volt. Hatéves cs,endőr koromban elöljáróim örspal'ancsnoknak nevezt,e k ki, a:zótaöl's- és szakalSzpamncsnok vagyok. Az én örs ömön, sőt most a szakaszom örs ein sem engedtem és nem engedem meg a kártyázást semilyen formában sem. Sem Szilveszter-este, sem más alkalommal. Ha került valamely csendől'öm, aki a ká rtyának hó.dolt, mindjárt észrevettem arról, hogy nappal levert volt, vag.v az asztalra bukva, vagy a szék karján aludt. Utána jártam a dolognak és rájöttem, hogy éjjel kártyá· zik. )j"elhivtam a figyeImét a kártya hátrányára és felszólítottam, hogy hagyjon fel vele, vagy menjen a kezem alól,. feltárta.m az én esetemet próbacselldót, koromból. Volt, aki megtért, volt, aki megígérte, sőt megesküdött, de sokáig nem bírta és elbukott. Később, mikor a csendőrök megismertek, nem is jött kártyús csendőr az örs ömre. A háború alatt E·rdélybe.n 35- -10 'emlher volt mindig az örsömön esendőr és népfelkelővel vegyítve. ValóságoR harcot kellett vívjak velük, amiért nem kártyázhaHak, de neflll engedtem, pedig még letartóz.f.atásra is sor került függelem sértő kártyás csendőrrel szemben. Ma sincs egyetlen csendőr sem a kezem alatt, aki kártyázna. Én is annak köszönhetem, hogy eddig 32 évet szolgáltam a m. kir. csendőrségnél és hogy ,e nnyire vihett'em, mert örspal~ancsnokom ]907 január 2-án erélyesen, de jóakarattal lépett. fel velem szemben. (Foly tat juk.)
LAPOK
169
csendőr,
111 •• ma 111:111' ••• 14. Kérdés. Két ol"v'vaddsz őzet lőtt. Az erdőőr tettenérte és el akarta venni tőlük ' az őzet és a puskát. Az orvvadászok az e'Tdőőrt agyba-főbe verték, hogy úgy kell -tt őt a helyszínéTől elszállítani, az őzet pedig magukkal vitték. Mit követtek el az orvvad-'szok? Befolyással van ·e a cselekményük rninősitésére, hogy f dfegyverlwzve követték elt őket
Válasz. Az orvvadászok cselekményét hirom szempontból kell elbírálni és pedig: 1. a vadászati kihág ~ s, 2. az erdő őrnek elleillállás és 3. az Őz eltuJa.jdonítása szempontLból. . Az orvvadáswknak az a cselekménye, hogy az I: k et tettenM'ő erdőőrnek eUenszegültek és őt megverték, .az 1883 :XX. t.-C. 27. 7-ába ütköző minősített orvvadászat. E §. sZ3rint ugyanis súlyosabban büntetendő az orvvadász, ha " .... azt, aki őt tettenkapja . . .. ve,s zélye.s en fenyegeti, ellene fegyvert fog, vagy erőszakot hasz.nál ... " Ezzel azonban az ügy nincsenelintézve, mer't . itt az orVvadászatnál súlyosabb cselekmények is f ?nnfo "ognak. Nevez,e,t esen: ha az erdőőr fel van esketve, az 1914:XL. t.·c. 5. ~-a értelmében hat6sági közeg, a.z ellen~ kif~jtett erőszak tehát az 1914:XL. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és a 6. §. 2. bekezdése szerint minősülő hatósági közeg elleni erőszak biintette. (Azért bűntett, meQ't ll. tettesek f 2lfegyverkezve követték el). Az a körülmény, hogy a fogyvert nem ebb;;l a cHból, hanem orvvadászat céJjából vették magukhoz, a minő sítésen nem változtat, me'r t a hatósági közeg elleni erőszak nál a törvény nem kívánja meg, hogy a feHe.g yverkezés ebből a célból történt légyen; elég, ha a tett c>s "k fegyvert viseltek, habár nem használták is. A hatósági közeg elleni ·erőszak bűntettéve,l csiIiiei halmazatban súlyos testi sértés gyanúJa is fennforog (8 pedig a gyógyulás időtartama szerint eJlnek vétsége ",agy büntette. Az elejtett őznek az ol'vvadászOk részéről történt eltulajdonítása a vadászati kihágáso11 kívül nem külön bűncs . lekmény. A szabadon élő vad ugy,a nis nem a vadászatl'a jcgosított tulajdona, ha.nem untUall dolog; .a nnak akár vad'szati módon, akár másként vaJó eltulajdonítása tehitt nem lopáS, sem nem sikkasztás·. Ellopni vag>;, elsikkasztani ugyanis csak idegen ingó dolgot lehet, ttratlan dolgot (vagyis olyat, alllély senkié) nem lehet eltulajdonítani. A jogtalan el ejtÉS ténye egymagában 11em teszi a vadat a v.a dászterület, tu:,a jdonosinak vagy haszonbérlőjének tulajdonává: arra az utóbbi csak ig'ényt tarthat. Éppen ezért a gyanúsítottaknak az a cselekménye, hogy .az elejtett őz me,g tartása végett erőszakot használtak, nem Ú . n. erőszakos lopá.s (amit a törvény rablásnak tekint), me'r t nem id.eg'e n ingó dolog, hanem uratlan dolog megtrurtására > irányult. Aki azonban más által (a tulajdonos vagy más által) elejtett vagy pedig elhullott vadat tulajdonít el, annak a cselekménye lopássá, illetve, ha az ily módon eltulajdonított vad meg tartása végett használ erőszakot, rablássá minősül. A vadászati jog tulajdonosána.k vagy haszonbérlőjének a területén jogosulatJ:anul elejtett vadra tulajdonszerzési joga van de ezt osak polgári per útján érvényesítheti. TettenéI'és esetében jogában áll ugyan az elejtett vadat az ol"vvad<Ísztól akár erőszakosan is el",enul (hogy 'a rra a tulajdonit biztosíthassa) s ezzel szemben az orvvadá8znak 'nem szabad ,eU enáHást kifejtenie, ille't ve" ha 'k ilf ejt, az nem jogos védelem. Ha azonban az orvvadász a tettenérő tulajdonos vagy haszonbérlő vadászterületét eJhagyta és a vadat is elvitte, azt tőle erőszakosan elvenni többé nem sz.a bad. (De a tulajdonos vagy haszonbérlő kárté,r ítési igénye vele szemben e7iután is fenn marad).
CSENDöRS~GILAPOK
170
1938 március 1.
gássá a cselekmény akkor sem minősíthető, ha a. kiVágott fának - mint tüzelősz.ernek - értéke tíz pengőn alul van is, mert szolgálati vi.szony, tehát bűntetté minősítő körülmény forog fenn). A Btk. 355. §-a szerint sikkasztá,s t csak a gyanusított birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgon lehet elkövetni. Az erdő, azáltal, hogy a gy.a nusított őrzésére volt bízva, nem került sem a hirtokába~ sem a birlalatába; azt továbbra is a tulajdonos birtokolja. A birlalat ugyanis a dolog felett ,g yakorolt tényleges hatalmat jelent, ami azonban az erdőőrt az erdővel vagyalnnak fáival szemben mm illeti meg. Más az es'et pl. a béresnél, aki a gazdájának reábízott állatát tulajdonítja el; itt már esetleg szó lehet sikkasztásról, ha az iUető az áUatot gondozta, !)tette, azzal dolgoztatott stb., vagyis ·a z ál:lat felett tényleges hatalmat gY8ikorolt, Hasonlóképpen sikkasztás pl., ha a számadógulyás a neki nyári legeltetés végett száIlLbaladott állatot tUlajdonítj.a el, mert az ilyen állat felett a legeltetés tartama a,latt a t ényleges hatalmat: a birlaJatot a gulyás és nem az állat bh tokosa gyakorolja.. Erdőnél ilyesmiről nem lehet SZ". Az erdő ingatlan és az erdőben levő fa is ingatlan addig. amíg a földtCJ nincs elválasztva.; mint ilyen tehát nem lehet lopás vagy sikkasztás tárgya. Ha a gyanusított a fát ki.vagJ8i azért, hogy eHulajdonítsa, atllt ingó dologgá tette ugyan, de csak azért, ihogy eltulajdoníthassa; a kiVágáS, mint erdei kihágás a lopásba, mint súlyosabb büncselekménybe beolvad. Megy a
járőr
a Balaton partján. (vitéz Balázs-Piri alezr. felv.)
Ha a csendőr .a z ügyben nYOllloz, az elejtett vadat az orvvadásztól őrizetbe ked! vennie és a községi előljáróságnak át 'k ell ,a dnia, amely azt, ha megőrizni nem lehet, elárverezi és a befolyt összeget a kÖzigazgatási hatósághoz belSzol,g áltatja. Tiltott időben elejtett vadat a község szegényalapja javára keU elárveTezni. 15. Kél·dés. Egy, az örsúllomáson lakó polgári úr, akiről az örs tudja, hogyemléklapos zászlós, egy vasárnapon hadnagyi egyem'uhát öltött és a korzón abban sétált. Joga 'l:an-e az örsnek vagy a jál'őrnek ilyen esetben fell épni; ha nem, mi (/ tennivalója?
Válasz. Miután a ~érdezett esetben emléklapoi> tisztJ:őJ van szó, igen tapintatosan kell eljárni. Emléklapos ti82tek egyenr.uhát általában csak kivételesen, ünuepéJyes alkalmakkor viselhetnek. Ilyen alkalom pl. esküvőn, katonai ünnepélyen Tész.v étel, a Kormányzó Úr születése- és nevenapján tartott istentisztelet stb, Különös ,a lkalom nélkül, csak sétálás céljából ·e mléklapos ti.sztnek n ~ m szabad egyenruhát öltenie. A megilletőnél magasabb rendfokozat visetlése súlyos ellbírálás alá eső cseleJanény; tisztnél becsületügyi eljárást von maga után. A csendőr azonban ne lépjen fel közv etlenül az illető tiS'.tIttel szemben, melt ebből kellemetlen ö~szetűzés e k származhatnak; az is l~hetséges, hogy az illető tiszt elő.Jé pett, amiről a csendőrnek nem volt tudomása, ekkor pedig az illető úr joggal minősíthetné indokolatlan zaklatásnak a csendőr eJ.járását. Leghelyesebb, ha a csendőr a közssg beu lakó másik úrhoz fordul, aki szintén emléklapos tis'z t s őt kéri fel az ügy további intézéséTe. (Ha tényleges tis·z t van a községben, akkor természetesen neki kell jelentést tenni). Ha sem tényleges, sem emléklapos tiszt nincsen, akihez a járőr fordulhatna, tegyen az ügyről bi?Jalmas jelentt.s t 11 szárnyparancsnokságnak. A további intézkedés a szárnyparancsnok úr dolga. .ÁJI tal ában ezt az eljárást kell követni mindig, ha t ényleg'e a vagy emléklapos tiszteknek olyan, katonai elbídlás alá eső cselekményéről vagy ténykedéséről v.a n szó, amely miatt az illetők eHen való közve,tlen fellépés nem indokolt és a késedelem sem jár veszéllyeL Ez azonban csak katonai természetű szabályok áthágásának esetéTe vonatkozik. Egyéb bűn cselekményt elkövetett személyekkel szemben az ·e ljárást az illetőnek emIéklapos tiszti mivolta nem befolyá.solja. 16. Kérdés. Egy uradalmi erdőől' az őrízetél'e bízott el dőblí l egy fenyőfát kivágott és eladott, ct kapott pénzt pedig a saját céljaira használta fel. Lopás-e a cselekmény, vagy sikkasztás1
Válasz. A cselekmény nem sikkasztás, hanem a Btk. 333, §-ába ütköző és 'a 336. §. 7. pontja szerint minősiilő, magánindítványra üldözendő ,l opás bűntette. (Tulajdon elleni kihá-
•• Lopás kiderítése. írta: DOBOS GYöRGY tiszthelyettes (Porcsalma). 1934 december l-én a porcsalmai örsön reggel S órakor Csik Gyula" szatmárököritói lakos, juhász a következő feljelentést tette. Aznap virradóra az i) és Nemes Jenő szatmárököritói lakosok közös tulajdonát képező 650 drb. magyar juh közül ismeretlen tettes 29 drb-ot ellop ott. A kár 550 P. Az ellopott juhok között egy kos és egy barna szőrü anyajuh is volt. A tettes kilétére felvilágosítást adni nem tud, A nyomozás lefolytatására Mészáros János II. törzsőrmestert és Jakab Bernát őrmestert vezényeltem. Meghagytam a járőrnek, hogy a helyszín alapos átvizsgálása után tegyen jelentést a megállapításairól. A járőr küldönccel szolgálati jegyen még aznap jelentette, hogya lopás valóban fenn forogni látszik és a helyszíntől juhnyomok vezetnek Cégény" dányád község irányába. A nyomozást Cégénydányád felé folytatják. Másnap, miután a hó elsej ével járó rendkívüli örsirodai teendőimet elvégeztem. magam és Szabó Géza őrmester szolgálatba indultunk a nyomozó járőr támogatására. A helyszínen én sem tudtam mást megállapítani, mint az előző járőr. A birkanyomokat egy darabig követtem, azután visszatér.. A neveket megváltoztattJuk. (Szerk.)
1938 D1árcius 1.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
tem a helyszínre. A nyomoka t az első járőr úgyis kö'Vette, ezért ém. más irányban sz.ándékoztam puhatolni. Rövid idővel visszatértünk után azonban megjelent a helyszínen a járőröm is és jelentette, hogy a nyomkövetés nem járt eredménnyel, a nyomok elvesztek a határban. Az a gondolatom támadt, hogy a követett juhnyomok talán nem is a lopással állnak összefüggésben, hanem valamelyik környékbeli juhász juhaitól származnak. Utánajártam. Feltevésem helyesnek bizonyult. Azok a nyomok, melyeken a járőr haladt, valóban az egyik tanya juhaitól származtak. Ezután két nl:!-pig a községben eredmény nélkül puhatoltunk. A harmadik napon az első járőrt bevonultattam, mert az örsön akkoriban mindössze négyen voltunk. A nyomozást Szabó őrmesterrel most már magunk foly tat tuk. Eköz;ben egyalkalommal a helyszínen Nemes Jenővel · beszélget tem a lopásról. Egyszerre csak egy 11 éves gyermek, aki beszélgetésünket észrevétlenül hallgatta, közbeszólt, hogy ő november 27-én este 17-18 óra között látott egy juhászt, aki kisebb csapat juhot hajtott a sértett tanyaudvara felől Győrtelek irányába, a köves úton, a községen keresztül. A gyermek megjegyezte, hogy ezt még három másik kis barátja is látta. Erre a sértett megjegyezte, hogya juhokat elsején vitték el, tehát az, amiről a gyermek beszél, nem állhat összefüggésben a lopással. Én nem osztottam a véleményét. Az elkövetés idejére nézve csak az az időpont állott rendelkezésemre, amikor Csik, a juhász a hiányt észrevette. Kikérdeztük tehát a másik há rom gyermeket is. Előadásuk teljesen egyezett az első gyermek előadásával. Az idegen juhászt november 27-én 16-17 óra között látták az utcán. Egy kis puli kutyát vitt a zsebében. Kb. egy óra mulva már juhokat hajtott és a kis puli már nem volt a zsebében , hanem a juhász után szaladgált. A gyermekek az idegen juhászról egybehangzó személyleírást is adtak. Most már felnőtt tanuk után is érdeklődtünk a községben. Akadt is egy ember, aki udvaráról annyit látott, hogy november 27-én este hajtottak egy kisebb csapat juhot Győrtelek felé. A juhászt nem figyelte meg.
EZUST J AP~N FEMFONAL -===
ÉS S ODRONY - -
.~
Csendc'5rségi és katonai aranv, ezDst egvenruhézati cikkek, zsin6rok gVéra.
Most már elindultunk Győrtelek felé. útközben, Szin János juhász, kocsor.di lakos személyében, újabb tanura bukkantunk. November 27-én déltájban jáL't nála egy juhászbojtár, akinek kis fekete pulikutya volt a zsebében. A bojtár be szeretett volna hozzá állni, de nem fogadta fel, mert van bojtárja. A személyleírás, amelyet Szin adott, ráillett arra a bojtárra, akit a szatmárököritói tanuk láttak Beszélgetés közben megemlítette Szinnek, hogy Nyirkarászra való. Ekkor már az volt az érzésem, hogy helyes nyo mon járunI\:. A tettest a fekete pulikutyás bojtár személyében kell keresni. Ezért Nyirkarászra mentünk. Hosszas puhatolás után egy juhászembel'l'e találtunk, akinél a mi emberünk szilltén járt szolgálatot keresni. Ettől a juhásztól megtudtnQ~, hogy a keresett bojtár szülei Gyulaházán laknak. Gyulaházán meg is találtuk a bojtár édes,anyját, aki elő adta, hogy fia, Szép Márton, Vaja községben áll egy juhásznál szolgálatban. Átmentünk Vajitra, nhol Szép gazdáját rövidesen meg is találtuk Kis Mihály juhász személyében. Mivel nem tudhattuk, hogy nem az orgazdával állunk-e szemben, Kisnél nagyon tartózkodóan puhatoltunk Szép után. Róla csupán mint állítólagos ismerősünkről érdeklődtünk. A lopást nem is említettük neki. Kis elmondta, hogy Szép Márton már nem lakik nála. Elcsapta, meJ·t az apagyi határból juhokat lopott, neki pedig tolvaj bojtár nem kell. November 27-én reggel távozott el tőle. Magával vitt egy kis fekete pulikutyát a zsebében és azt mondta, hogy Debrecen környékére megy szolgálni. Most már láttuk, hogy Kis nem ludas a dologban, ezért nyiltan megmondtuk naki, hogy Szép Mártont miért keressük. Kis azt mondta, hogy igazunk lehet, mert utána nézett, mikor a. tanyáról eltávozott és Szép nem Debrecen, hanem Mátészalka felé vette útját. Ezután elmentünk a baktalóráútházai örsre megtudakolni, hogy Szép Márton valóban lopott-e Apagyról juhot. Kis állítása valónak bizonyult, Szép Márton ellen, akinek tartózkodási helyét azonban nem ismerték, a lopás miatt eljárás volt folyamatban.
~.-.....""'\.\\'\
~J
~
~,L g
171
"G ,O LD I N~'II
.
.~
~
a
'1'
\
F ~\\, Z S , /
-===
""'-~
FEMFONAL ÉS SODRONY
Kicsinvben eladés nincs. Bevésérlésénél kérje a védJegvDnkkel ellétott ér ukat.
~
1:!::;;i;;::"!llh,,·:;i;i;;: .. ,II,, ... "" ... ,"I',.::;;;i;:·.,'III", ··',,'·.... 'III,.,··"I" .. ,.oIl! ... :';'I'"' .. "1" .. "',11 ...... ,11,,, .. "....... '"," . • "'11""""11'" . .. ,, !! .. ""li"'",!I!, .. ''''I';:",II'h·'''III''',,,III'',''''"''',,!J!'!,,::''I":·"!'!,!,,""I'''',,,, ""'''II"""!!!!",,,,",, .. ,'''lIh''''II,, .. ! 1
s
Z
V E T K EZE TET, MERT EZZEL
magad és családod
JÓLÉTÉT
MozofTOO
ELŐ
OSENDöRSÉGILAPOK
172
Mivel Szép Márton holtartózkodására nézve semmiféle támpont~nk nem volt, 6 napos nyomozás után bevonultunk az örsre és Szép Márt.on nY.om.ozatának a Nyomozati Értesítőben való közzétételét kértük a csendőrségi hírközponttól. Ennek rövidesen m eg is volt az eredmén'ye. 6 nap elteltével a nyirbélteki örs táviratilag értesítette a porcsalmai örsöt, hogy Szépl Mártont elfogta. Jakab Bernát őrmestel'1'el vonaton azonnal Nyirbéltekre siettünk. Szép Márton a lopás elkövetését tagadta. Azt is tagadta, hogy valaha is fekete pulikutyája lett volna. Azt állította, hogy a lopás előtt már egy héttel a penészleki határban egy Fehér nevü juhásznál lakott és azóta megszakítás nélkül .ott szolgál. Tagadta, hogy Kis juhásznál valaha is szolgált volna. Kijelentette, hogy nem is ismeri. Az apagyi bil'kalopásról sem akart tudni. Szép Márton tagadása ellenére biztos voltam a dolgomban, ezér1 Porcsaimára kísértük, hogy felismerés végett szembesítsük a tanukkal. .Bár az orgazdát Fehé:!; juhász személyében gyanítottam, nem mentem ki a tanyájára a juhait megnézni, mert én a lopott juhokat néhány száz juh közül úgy . sem tudtam volna feEsmerni. Felkértem azonban az egyik sél'tettet, Csik Gyula juhász t, hogy bojtárjával utazzon Penészlekr'e és :1 nyirbélteki · örs támogatásával vegye szemügyre Fehér juhait. A felismerés végett megtartott szembesítés csalódást hozott a számomra. Aszatmárököritói gyermekek Szép Mártonban nem ismerték fel azt az embert, aki november 27-én a juhokat hajtotta. Kétségeim azonban nem sokáig tartottak. Éjjel 12 órakor megérkezett Penészlekről Csik juhász a bojtárj ával. Magukkal hoztak az ellopott juhok közül 28 darabot és egy juhnak, a barnaszőrűne!ki, a bőrét. A juhokat a nyirbéltelki örs járőre vette a 'penészleki határban Fehér juhász juhai közül őrizetbe, mivel a sértett azokat határozottan felismerte. Sz~p Márton még mindig tagadott és csak akkor tört meg, amilk or a harnaszőrü juhbőrt megmutattuk neki. Cselekményét a következőképpen adta elő. November 27-én reggel a vaj,rui határból, előző gazdájától, Kis juhásztól, zsebében a puliikutyával elindult helyet keresni. Még aznap be is állt Fehér juhászhoz, de nem maradt ott. Azt mondta, hogy előző _U iMUiU4
E __
.-.0:.
szolgálati helyén van néhány juha, azokat először elhozza. Fehértől azzal az elhatározással távozott, hogy Csik és Nemes közös juhaiból vagy négy darabot ellop. El is indult Szatmárököritó felé . Útközben déltájban Kocsordon betért Szin juhászhoz és bojtárnak ajánlkozott. Nem akart beállni, de mivel pénze nem volt és éhes volt, arra számított, hogy kap valamit enni. Nem is csalódott. Délután tovább indult. Szürkületkor érkezett Szatmárököritóra. Itt a juhakolhoz ment és megbujt. A helyszínnel és a helyi viszonydkkal ismerős volt. Vagy két hónappal azelM't ugyanis három napot töItö:tt Csik juhásznál, .akiné,l bojtárnak ajánltkozott. és ell hitette vel.e, hogy távoli atyafiságban vannak. Búvóhelyén megvárt~, míg Csik és a bojtárja a juhokat ellátják, azután kinyitotta a kulccsal be nem 'z árt akol ajtaját. A juhok megindultak kifelé, az ajt.ót nem tudta rö.g tön becsukni, mert a hátuI.lévő áJllatok az előlléJvőket nyomtruk és így az el'edetileg tervbeiviett négy ju:h heLy.ett egész 0S0mó juh tódult ki. A juhokkal elindult GyiŐr.telek felé. Aznap éjjel Nyirbátorig jutott és ott a hajnali időben megpíhent velük a vásártéren. Másnap este Fehér tanyájára ért, akinek a 29 dara:b juhot átadta. Fehér kr-rte, hogy a juhokr61 egyelőro ne sz61jon serikinek, mert egy ver,el\.'edési ügyből kifolyólag kártérítést kell fizetnie s így, ha megtudják, hogy juhai vannak, lefoglalják őket. A barnasz·őrü juhot levágták és ·e lfogyasz.tották, mert Fehérnek ilyen sZ/örü juha nem volt s így tartottak attól, hogy valaki ,felismeri. Fehér az esetet ugyanúgy adta elő, mint :::;zé]) Márton. Szép Mártont a nyiregyházai kir. ügyészségnek tényvázlattal átadattam, Fehért ugyanoda orgazdaság miaM feljelentettülL Szép Mártont hét hónapi, FehéI1t egy hónapi fogházl'a ítélték. A nyomozás befejezése után a ,g.zatmárökÖoritói g-yermektan1lik:nál érdek1őd.tem, hogya szembesítéskor vajjon miért nem ismerték f~l <Szép Mártont. A gy.ermekek azt válaszolták, hogy azaz ember, akit ők látlak, sapkában és keménY,82JáI1ú csi:umáJban volt, míg a szembesítéskor látott ember kalapot és puhaszárú 0sizmát viselt.
• ' •.
MEGJELENT M E G NY íLT
A legnagyobb
AR JE G Y Z É K ON K s ,8 É R M E , N ~T~ Y E F I Ó K O Z L E T O N K B A R O S S:-TtÉ R 16.
1 9 3 8. Új
MAUTHNER ÖDÖN I ~==-~=:'~I
1938 március 1.
A
É V I
F Ö
K É R J E
I N G Y E N :É
T
K E L E ~T I P Á L;Y A l u D Y'A R I N D U L A s I o L D A L Á N Á L
MAGTERMELő ÉS MAG KERESKED ELM I R.-T. B U D A P EST, VII., RO TTEH BIL LER- UTC A 33. SZ.
csendőrség i szolgálati könyv-, nyomtatvány-, írószer- és felszerelési cikkek raktára
p BUDA.PEST., ALLADISkT. V . ., GÉZA.-UTCA 2. csendőrséget
&
érdeklő
c .........
"'PS
új
c i k k e k forgalombahozatalát külön
körlevelekkel hirdetjük.
........ ""+.
40
173
CSENDORSÉGI LAPOK
1938 március 1.
A leírt, nagy kit,a rtás'srul végreihaj tott nyomozásból a következő ümulságokat me,ríthe,t jük : A he'lyszín távolabbi környékén talált nyomoknál elsősorban is a büncselekménny,e l "aló okozati összefüggésiiket kell megállapítani. Ellenkező esetben könnyen az iigyhö,z nem tartozó nyomokra építhetiink kÖ!Vetkeztetéseket, illetve intézkedéseiket. Az elkÖivetési idŐ't m indig igyekf'zni kell pontosan tÍtsztáz,ni. Erre a sértett bemondása egymagában nem nyujt mindig elegendő és feltétlenül megbízható támpontot. A gyermekoek jó megfigyelŐ'k, kiilönösen olyankor, ha valami áz él'deklődélsiiket felkelti. Ennél az escl.nél pl. a zseb ből kikandikáló pulikutya. A személyleírásnak és az illető sz,emélynél l évő tárgyak leíráJsánruk j elentőségére ez az· eset is rámutat. A fekete pulikutya volt ' elsősor.ban az a z eszköz., .amelynek segitségével a kii l önböz,ő helyen felhukkant gyaIlusítottat azonosítani sikerült. Szabály az, hogy a ,felismerés vége,t t történő sz,embesítésnél a felismerendő szmnélyt a tanuknak lehet6leg ugyanabban az öltözetben kell bemu tatni, mint amNyenben azok őt az eredeti megfigyelés,ük allk alm ával látták. Ennek a szabálynak a m ellőzése itt is zavart táJmrusztott. A sértettnek azzal az állításával, 'hOgy a bűu cseiekmény elkövetésével nem :t ud senkit gyanusítani, Them sz,wbadegyszerűen beérni. A srértettet a la posan és szrukszerűen ki kell kérdezni, m ert nem lévéln: szakember, az esetleges korábbi események, j elenJségek és a ibűnc,seleikmény között niem ,ér~i meg a.z ö,s 8zefüggést s így magától nem is beszél ról uk. Ha a szaksze,rű kikoérdezés itt megtörténik, akkor a j uháJszbojtárnak kinálkozó á1Htólagos rokon személye már a nyomoz,áJs legelején felszínre v,etődött volna.
A szombath elyi csendőr altiszti kör február 5·én tartotta eg közgyű l ését, Perey László alezredes elnöklés éveL Az eLnök üdvözlő szavai után Sipőcz Győző tisztheJyettM jegyző a kör mult évi működéséről számolt be. Kálmán Géza számvivő t iszthel yettes, pénztárnok, a kör anyagi helyzetét ismertette. Z sédel y I stván törzsőrmester, könyvtáros, a könyvtárra vonatkozó jelentését terjesztette elő . Soponyai József fegyverszaki tiszthelyettes, igazgató, ismertette a kör látogatottság:-ít, megemlítvén, hogy a körnek jelenleg 282 rendes tagja van. A közgyű l és ezekután az által ános tisztújítás keretében 1938. évre megválasztotta a tisztik a r t. Alelnök : Székely J ános alhadnagy; Igazgató: Pataki I stván szv. tiszthelyettes; Jegyző : Gulyás Mihály tiszthelyettes; Pénztáros : Csóka István szv. tiszthelyettes; E ll enőr: J enei J ózsef szv. tiszthelyettes; Könyvtáros: Nagy József III. tiszthelyettes; , Gondnok: Benczők J ózsef tiszthelyettes. Ezenkívül a közgyülés még 6 választmány1tagot, 3 pót· tagot, 3 tagot pedig a számvjzsgáló bizottságba választott. Az elnök indítványára a lemondott tisztikarnak és választ· mánynak önz·e tlen munkásságáért a közgyűlés elismerését és j egyz.őkönyvi köszönetét nyilvánította. V.égül különböző tárgyú indítványok el őterj esztése következett. III
A csendőrség i jutalmazási a lap javára fela j ánlott j utalékok. A budapesti r. kerület á llományából: J uhász Imre tiszthelyettes, Nagy György r. és Székely Lajos csendőr 5.00 P, K ertész József őrmester 9.04 P ; a székesfehérvári II. kerületből : H argitai J ózsef törzsőrmester 666.00 P, Gáspár József tiszthelyettes és Simon J ózsef csendőr 16.04 P, Magyari Mi, hály törzsőrmester 7.45 P, Szenczy György próbacsendőr 7.45 P, Fenyves József törzsőrmester 2.49 P, Halmos Ferenc csendőr 2.19 P; a szombathelyi IIr. kerületből : Csizmadia Honnét ered az a babona, hO.QY ha 13-an e.QJJüttAntal őrmester 10.00 P, K unsági J ános csendőr 10.00 P, Fö l di ülnek az asztalnál, az egyÜJttZévők egyike rÖ1)idesen János törzsőrmester 1.71 P, Szita Ferenc törzsőrmester 1.71 P, meghal? Géczi István próbacsendőr 1.17 P, Sólyom Jenő törzsőrmester v . 1.17 Pi a pécsi I V. kerületben: F odor Gábor tiszthelyettes
Ki tudja?
Önnek is meg kell már venni a
Nikopáll
ft e ft e d U, Harmonika, Tárogató,
SZIPKAT
Gramofon, Rádió
HA EG!aSZS!aGE !aR EGY FABATKAT.
és az ös szes hangszerek legjobbak itt a magyar gyárban kaphatók V.endörllknek ré.zletre l.
MOGYOROSSY HAH6SlERMESTER
Víisiiroljunh
SViiJ(i óriit htuuelmes rtszletre' DUtalan prospektus.
II
és ékszerkereskedelml ~f~••
I,I e : [4 ~. Bpest, V., VOCI·ut~. :,! !.~.Tel. : 326-001.
ilnd.pe." VID., RAk6ed-út 71. Árleuzék 1D.a elL
A m. kir. csendörség tagjainak szlves figyelmébe I
M E G N Y I LT I
TAVASZ LAsZLÓ
sapkakUlönlegességek, egyenruházati és felszerelési cikkek szaküzlete BUDAPEST, VIII., FESTETICSKEDVI':ZÖ FIZETÉSI ~ELUTCA 13. (A Keleti p ályaudvar m elTÉTEI,EK I lett, a Mos onyi-u t cai ren dörföp a rancsnt/TAlAN .~R/EGYZÉK I noks ágga l szemb en.) Telefon : 136-679.
J,oA.t J,oJ&t
s z
I V A R K A ff Ü V E Ti Y
~,%;YiV:; .Y.~
s z
35 F I L L É R
iV:-X .':'.\/. ó1r;; ~~,,'V;V'. ;v.\/' ~iV'· ("'Vi\/. ~Y" ~ ~i\{
l V A R K A P A P T R
10
F [ L L É R
t
CSENDőRSÉGI LAPOk:
1938 március L
147
A nyomozó ekkor azonnal közbelépett, de a segéd már a zsebébe csúsztatta a két pengőt. A közbelépés mégis eredményes volt, mert a segéd - régi vásári csaló (hilózó) - két pengővel meg akarta vesztegetni a nyomozót s ezzel beismerte nemcsak a csalás megtörténtét, hanem újabb bűn cselekményt is elkövetett. Az eset határozottan rámutat a vásári csalók eljárására. Leleplezésük - tettenérésük helyes i.dő ponthllJl közbelépve, feltétlenül sikeres. A tettenérés súlypontja a helyes időpontban való gyors közbelépésen nyugszik. Nem lehet tehát bizonyíthatólag addig csalásról szó, amíg a pénz a csaló tenyerén fekszik, de még akkor sem, amikor az a pénzt átadja a vásárlónak. Eddigi. mozzanatokig a csalás nem bizonyítható s nem is állapítható meg. Befejezett azonban a cselekmény, ha a vásárló erszénye (keze, zsebbndője) elválik .a visszaadó kereskedő kezétől. Ebben a pillanatban kell közbelépni és ha a tenyel'ében megvan a hüvelykujj al visszatartott pénz, úgy a csaló tetten van érve. Ez a legtisztább tettenérés. Nehezebb már az eset, ha a csaló a közbelépésig a tenyerén visszatartott pénzt zsebébe csúsztat ja, mert a zsebben levő PMZJ már nem teljes bizonyíték arra, hogy raz bŰ'_lÖS származású. A pénz tényleges becsúsztatását ugyanis a megfigyelő a zárt tenyér miatt nem láthatja, s így nem állíthatja teljes bizonyossá~gal, hogy azt akkor tette a csaló zsebébe. Ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha a vevő a pénztárcájában levő összeg nagyságát határozottan tudja s meg tudja álIrapítani a hiányt. Erre biztosan számítani nem lehet, mert
bizonyára lesznek olyanok is, akik már egy-két sátorban vásároltak s nem tudják pontosan, hogy mennyi aprópénzük van az erszényben. A közbelépés után előfordulhat, hogy a csaló tenyerében nincs' pénz. Ez még nem zárja ki a csalá.st, mert a pénzt esetleg becsúszta:ÍJt;a Jmbátja uj j áha, vagy leejte.tte ,a földre és rálépett. A kabát ujjából előll:JerüJt pénz s.zintén teljes bizonyíték a CSlalá.s megtörtéllJtére, míg a földön fekvő - ha szándékos 1edolbását nem tudta a közbelépő megfigyelni -- csak közvetett bizonyíték. Éppen ezért a csaló minden mozdulatát (ujj, kéz, test) alaposan figyelje meg a nyomozó, vagy aB. egyén, hogyanyomozásnal hézag nélkül rávilágíthasson a csaló eljárására. A vásári csalások egy másik esete a tévedést:lll alapszik. Ebben az esetben a kereskedő "tévesen" ad vissza. Ha a vásárló nem veszi észre - mert nenl számol utána - az e.gy pengő, vagy 10--20-M fillér hiányt, úgy a tévedő minden nehézség nélkül jutott a jogtalan vagyoni haszonhoz. Ezt az esetet megfigyelni és leleplezni szinte lehetetlen. A vásárlók azonban rendszerint még a sátorban ellenőrzik a visszajáró összeget. Ha hiányt tapasztalnak, felhívják a kereskedő figyeimét a helytelen visszaadásra. A csaló rendszerint elkéri a visszaadott pénzt, megszámolja s bocsánatkérés közben kiegészíti a hiányt. Ekkor azonban a pénz még mindig nála van s következőkben a csalást a már ismertetett módoll hajtja végre. Előfordulhat azonban az is, hogy a vásárló nem adja vissza a pénzt a csaló kezébe, hanem sa-
Az asszony darabig csak álmélkodva bámulta a nekitüzesedve hadonászó embert, majd olyat kacagott, hogy a teknő is kibillent a kezéből. - J aj Istenem, tótágasra áll bennem a nevetéstül mingyárt a lélek, olyat beszél kend, olyan bolondot - s most már a vállát is rázta a kacagás. - Még a kilincse is aranybul lesz annak a tanyának! - mordult fel sértődött dühvel Péter. Csak azir is megmutatom, csak azir is. Az asszony egyre hevesebben kacagott: - Osztán mibül lesz rá a píz7 - kérdezte gúnyoskodva. - Nem a te tyúkeszedbül, hanem az én tudományomból - fortyogta hetykélkedőn, makacs önbizakodással Péter s ettől a nagy önbizalomtól a kedve is mindjárt felderült s dudorászva fordult be a házba. A rongyos ködmönét levágta a sarokba, lefeküdt s alig aludt el, nyomban rá már álmodott is. A Gál Sándor lováról álmodott, a Villámról. ... Odakünn az őszi szél kegyetlenkedve l-ezdte rázni a kútostort, de a pitvarból is behallatszott, amint az asszony a két tenyere közt táncoltat ja a lisztes szitát.
Pénteki napra virradt ekkor s Péter jól tudta, hogy Gál és fia a béressel együtt ilyenkor már befelé kocognak a városba, a hetivúsárra. Bizonyos, hogyatanyában most csak az asszony tesz-vesz, a kis gyermekkel bibelődik. .A kutya alig vakkantott fel. Nem idegennek neszelte a Péter lépteit, aki pár perc mulva már kifelé is óvakodott az istállóból. Kötőféken V'ezette a lovat. A Villámot. A gyönyörű állatnak úgy csillogott a szőre, mint hópihék az angyalszárnyakon. A boglyák közt "felkapott a Villámra. Most múr aztán nem ő, hanem a ló dagasztotta a sarat. A saját, tulajdon lova. Péter legalább is így gondolta. De a faluba mégsem merészelt vele napvilágnál bemenni. Alkonyatig a nádasok közt rostokolt s csak a szitáló köd piszkos esti homályában lopakodott tovább. Nemsokára a háza mögött állott. Az ér partján, a hátsó kertajtón fordult be az udvarra. A lüvat mindjárt bekötötte az istállóba s amikor kifelé jöttében mégegyszer visszapillantott a pompás csikóra, valami megnyugtató öröm melegét érezte eláradni a tagjaiban. Ahhoz sem volt már türelme, hogya házba, az asszonyhoz bekukkantson. Szó nélkül elloholt a pitvarajtó előtt s amint kiérkezett az utcára, egyenesen a Kengyel-Szabó háza felé nyargalt. Hírül vinni a "jó munka" örömét. Mert ő most már elvégezte a dolgát, a többi, ami ezután következik, az már a Kengyel-Szabó dolga lesz, meg a cigány lmpeceké. Az utca tuloó oldalán, a községháza előtt két csendőrt pillantott meg. A hunyorgó petróleumlámpa alatt inkább csak az árnyalakjukat látta. Önkéntelenül elkapta rólunk a tekintetét, de amint
• Még pirkadni is alig kezdett, Péter már a harmadik határban taposta a szörn3' ű saTat. A dülőkön törte magát előre. Olykor átvágütt a nagyesőktől mocsárrá lucskosodott réteken. Fujt, lihegett, s mikor a Gál Sándor tanyája mögött megállott, a mellében s a torkában a fáradtságtól vad lánggal égett a levegő. -- Ha az in am kiszakad, most mán akkor sé hagyom - ösztökélte magát s a boglyák és kazlak között feszült figyelés sel oomfordált előre.
CSENDORS~GILAPOK
174
7.45 P, Kecskés János törzsőrmester 7.45 P, V. Nagy Bertalan törzsőrmester 4.98 P, Garamvölgyi Adám csendőr 4.98 P, Győrvári Sándor törzsőrmester 2.58 P, Fony6 Péter törzsőrmester csendőr
Imre őrmester 1.27 P, Kosaras Józs"f Nagy Vince törzsőrmester 9.94 P, Bujdos6 Benjamin csendőr 9.94 Pó a szegedi V. kerületben: Kardos József törzsőrmester 432 P, Harmati János csendőr 4.32 P, Fazekas János törzsőrmester 00.88 Pó a debreceni VI. kerületben: N. Juhász József törzsőrmester 4.35 P, Uifalusi J ános őrmester 4.35 Pó a miskolci VII. kerületben: Loránt Ferenc őrmester 3.47 P, Nagyházi Antal törzsőrmester és Varga András csendőr 2.02 P, Vincze János tiszthelyettes 140.00 P, Sáfrány József csendőr 140.00 P, Koncz Lajos és Nyeste Mihály törzsőrmester 2.00 P, Kerek Mátyás tiszthelyettes és Varga József törzsőrmester 2.26 P, Butor József tiszthelyettes 5.00 P, Mikl6s Antal törzsőrmester 2.50 P, Fekete József csendőr 2.50 P, Szernai Endre őrmester 3.39 P, Makra Endre csendőr 3.39 P feljel entői és tettenérői jutalékban részesültek. A jutalmazott csendőrök a jutalékot felajánlották a csendőr ségi jutalmazási alap javára. A felajánlott összegeket a belügyminiszter elfogadta. P énzjuta lom. A m. kir. belügyminiszter a közb iztonsági szolgálat önálló ellátása, vezetése, a legénység kiképzése, valamint a szolgálati lovak jó erő állapotb an tartása terén kifejtett átlagon felüli tevékenységért a szegedi V. kerület ben: Papp Imre, Horváth István III. adhadnagyot 55 P, Gyapjas Ferenc, Bolc András, Kel tfsz István, Kiss Gyula L, Hargitai Gyula, Kisfügedi János, Kiss Kálmán, Csanádi Imre, Győri János, Nagy János, Szabolcs Lajos, Szikes András, Sebesty<>n Miklós, Pr6kai János, Szöllősi Mihály, Trombitás Ferenc, Pálfi Gergely, Sassi Lajos tiszthelyetteseket 50-50 P, Pataki Dénes alhadnagyot 55 P, Csordás Imre, Belényi József, I rmai (Kovács) György tiszthelyetteseket 45--45 P, Magyar I stván, Farkas Mihály tiszthelyetteseket 25-25 P, Szállás András törzsőrmester v .-at, Horváth Ferenc törzsőrmestert, Széll Miklós törzsőrmester v .-at, Abonyi Sándor törzsőrmestert, Károly Antal, Keszi József, Gyöngyösi György őrmestereket, Vadu Balázs törzsőrmestert, Szemerédi Gergely őrmestert. Farkas István I. törzsőrmestert, R étháti István törzsőrmes tert, Timár János, Nagy Sándor, Orosz István, Bőti J ános őrmestereket, Szerdahelyi J ános tiszthelyettest, Hegumeg i Balázs, Pázmány Elek, Bagi Balázs törzsőrmestereket, Várnagy Imre L, Maros Dénes őrmestereket, Kiss Simon csendőrt és Horváth Ferenc törzsőrmestert 20-20 P; a miskolci V II . Tterületben: CsiTc Ferenc, Gödri József, Szalai János, Orbrín János, Lantos János és Horváth Vince alhadnagyokat 55--55 P, Füdes József, Szekeres István, Kovács Lajos, Szakács Endre, Meggyes Béla, Barta J ózsef, vitéz Szikszai Lajos. T 6th János II., Gőcze József, Ésik Benjamin, Deák Antal, Var ga János II., Csontos Imre, Balázs István II., Szab6 Ferenc és Oláh András tiszthelyetteseket és Kovács István törzsőrmes ter v.-at 50-50 P, Sárosi István tiszthelyettest és Kovács I stván V. törzsőrmestert 45-45 P, Székely József tiszthelyettest Széplaki János, Molnár Imre törzsőrmestereket és Szőke Sándor őrmE'stert 25--25 P, Bándi Károly törzsőrmestert, Mészáros László, Bánhidai Pál őrmestereket, Máté Sándor tör zsőrmestert, Kovács György őrmestert, Kajor István t örzsőr mestert, Zsolnai Imre őrmestert, Bazs6 Istv:\n. Agoston József tiszthelyettesE'ket, Bérczes György cspndőrt. Szab6 Gyula őrmf'stert, Kerek M:\tyás tiszthplyettest, Máté J ózsflf és F arTeas I stván csendőröket W-20 P : a nyomoz6 osztálu állomrínUlÍb6l : vitéz N7/itrai István. Dpde Márton. Var.qa Lajos, Tel pT" Miklós és Sinos István tiszthelyetteseket 50-50 P pénzjutalom ban részesítette. Dicséretek. A m. kir. belügyminiszter dicsérő oTrirattal látta el Villányi ,sándor al ha dnragyot és Szedő Győző fegyversz-a ki alhadnagyot az utolsó 8 évi értékes és igen h asznos szolgálataikért. - A m. kir. csendőrség felügyel ője dicsérő oTcirattal látta el: a budapesti I. kerület állományá2.58 P, P,
Tőke
1.27
1938 március 1.
b6l: Kovács Fsrenc, Kertész Lajos, Lángi István, Hajd6 Márton tisz.thelyettescoket, Várnagy Sándor aJhadnagyot, Barin Lajos tiszthelyettest, Horvúth Gábor L, Csiki András törzsőrmestereket, Szőllősi Pongrác, Kis Jenő, Holl6s István tiszthelyetteseket, Juhász Nagy János szv. tiszthelyettest, J egenyés Pál törzsőrmester v.-at, Bokor László, F enyővári Károly, vitéz Héjja Benedek, Cseh Kálmán, Pálmai László tiszthelyettessket, Németh Kálmán r. és Szab6 József IV. törzsőrmestereket. - A pécsi I V. kerület állomán.yáb6l: Bir6 Károly tiszthelyettest, Becze Máté alhadnagyot, Hidvégi AntJal tiszthelyettest és Kulcsár István szv. tiszthelyettest. - A szegedi V. kel ület állományáb6l: Papp Imre alhadnagyot, Lányi György szv. alhadnagyot, Csedő Péter szv. tiszthelyettest, Kisfügedi János, Fülöp Lajos, Káplúr János tiszthelyettes eket, Kőszeghy Ferenc szv. tiszthelyettest, Csordás Imre, Belényi József, Pál Lajos tiszthelyetJteseket, MészáTos János és Vál'helyi Rudolf törzsőr mestereke t. - A misTw lci V II. kerület állományáb61: Deálc Antal, Kárpáti János, Darvas József, Oláh Sándor, Apostol Lajos és Huszár György tiszbhelyetteseket. - A nyomoz6 osztály állományáb6l : Bárdos József, B6ta Sándor, Ihász S3.nd or, Bujáky Antal, T6th Lajos r., Lovász Ferenc, Fogarasi J ózsef tiszthslyettesekst, Csikesz István törzsőrmesteTt és Nyáry Dezső őrmester t, mert szolgál ati kötelmeiket -minde[)kor nagy szorg'lalommal, lelkiismeretes pontossággal ps igen jó ·e redménnyel teljesítették. A budapesti I . Tcerület parancsnoka dicsérő okirattal látta el: Fel·encz Mózes tiszthelyettest, mert egy állambiztonsági ügyben körültekintően, leleményesen, öntsvékenyen és eredményesen eljjrt ó Daru .Antal őrmester t, mert a Kormányzó Úr Ö Főméltósága legmagasabb személyének biztosítása terén buzgón és eredrnényesen teljesítette szolgálatát. Nyilvánosan megdicsérte : Kiss András III. őrmestert, Csordás Béla törzsőrmester v.-at, Boros Jenő őrmes tert, Kocsis Gábor törzsőrmestert és Karacs L'Íszló cs e'l1dőrt a Kormányzó Úr Ö Főméltósága legmagasabb személyének biztosítása terén kifejtett szolgii lati buzgalm áért. A szegedi V. kerület parancsnoka dicsérő okimtlal látta el Rácz János tiszthelyettest és Márton Bálint fegyve-rsza:ki tiszthelyettest, mert 15 év-e t meghaladó szolgálatuk aJatt kötelmeiket mLndenkor szorgalommBI, sza.kiértelemmel és jó el'edmpnnyel teljpsítették. A nyomoz6 osztály parancsnoka nyilvánosan megdicsérte: Végh Lajos liI., KereT,es János r., Kutai József tiszth elyetteseket, Papp Lajos törzsőrmestert, Szücs József törzsőrmester v.-at. Polgár Mihály. Lukács PM és Gel'endeli Pál őrmeste~eket, Szab6 Géza tiszthelyettest, Ribáry László törzsőrmestert, Virág Béla őrmestert, Arany István törzsőrmester v.-at, Hajgat6 László csendőrt, Herczeg Ferenc r. törzsőrmes tert, Hegedüs Pál őrmester t, Pupos Imre, BaczTr6 György tisz.thelyettest, Lenvári Adám törzsől'mestert, Mádi György, Sághi Anta>! tiszthelyettest, Paizs Károly és Mácsai József törzsőrmestert, Vidi I stván és Berek Lajos tiszthelyettest, Papp István L, Npmeth János VII., Deák Kálmán törzsörmested, Hasszán Márton és Surányi J ózsef őrmestert, Madarasi-Papp Sándor és Hári Lajos törzsőrmestert, melr t a beosztásukból folyó tennivalóikat igen nagy szorgalommal, h ozzáértéssel és jó eredménnyel végezték. Polgári iskol át vég z ő csendőrök 'f igyelméb e. A péCSi IV. honvéd vegyesdandár polgári iskolai előkészítő tanfolyamain - ahol egy évig mint előadó és két évig mint tanfolyamvezető működ t em - sze-r zett tapasztalatok arra ösztönöztek, hogy kizáróan a m. kir. honvédség, vámőrség és csendőrség tagjaiIEL6LEGNÉLKOLl RÉSZL~TFIZETÉSRE SEZL080K TAKA~ÓVAL • • • • • • • P 611-t61 EBÉDLOSz6NYEGEK • • • • • • • • • P . 28-t61
FoteJAgyak, paplanok, vasbt\torok, f!:'(Ó8zi!- Baroa" SIGDJeg- édárpilodlle& nyelek, febérnemfivásznak, ruhaszoyetek. " Budapest, VIII., Baross-utca 74. sz. A m. kir. csendőrség tagjainak Arenlledmény I
~-
--- ~ -
I cseod6mek nélkülözhetetlen új és újJáépItett hordozható és nagy irodai !rógépek
HUNGARIA íRdGÉP RHEINMETALL
és
hordozható !rógépek tökéletes
ki vitelben ,
messzemenő
jótállással
óra- 65 ékszernemút a
»KRONOSZ« óra- és ékszerkereskedelmi rt.-nál
és RAvAsz
Budapest, lV, Eskü út 3. vásárolia I
Budapesi, V., B6Iv6ny.u. 28. - Tel.: 1·102.1.
Részletfizetési kedvezmény I
FORBATH A m. kiT.
c send őrsf l!'
tfll:'jalnak á ...nl:'edmény
~S
kedvezö fizetésltelUltelek
~~~~~~~----~
HaB
c~mN bÖRs-mG t
március 1.
nak polgári iskolai magánvizsgákra előkészítésével fogl
Újrendszerü bútorhitel !
LAPOlt
175
zetnek a jövőbe vetített történelDle. Az utóbbi: II történetI események hátterét képező tényezők által követelt állandóan változó napi politika, egy nemzetnek a köze!J"övőre szóló célkitűzése. . Aki Móricz százados könyvét elolvassa., megismeri az idegen nemzetek évszázados külpolitikai célkitűzéseit és ezáltal mind a mult, mind a jelen eseményeit más megvilágításlJan, sokkal szélesebb látókörben és messzebbi távlatban látja, mint eddig. Igy ama zajló élet sok kérdésére is megtalálja a váJ.aszt. E könyvet olvasva megismerjük, hogy hazánknak is volt, van és lesz évszázados külpolitikai célkitűzése. Megismerjük, hogy nemzeti céljaink hol haladnak együtt és boI keresztezik az európai nagyhatalmak évszázadokra előre tekintő világpolitikai erővonalait. Ezeknek az erővonalaknaJe az irr ányát pedig jó iSDlernünk, meTt az Európa történelm ét formáló népmozgalmak országútja hazánkon is átvezet. Móricz s:l.ázados - példákat vetítve clénk - beigazolja, hogy a multban is voltak hozzánk hasonló kicsiny, letiport nemzetek, akik kétségbeesést és ·kishitűséget nem ismertek, Dlerészen megfogalmazott, messze előre tekintő külpolitikai célkitűzéseik melLett szívóssággal kitartottak, végül feltámadtak, naggyá lette,].. Erre azonban csak az a nép volt képes, mely önmagából tudott kitermelni évszázadokra szóló külpolitikai eszmekört és azt nemzete közvéleményébe mélyen beplántálta. Nemzeti ruagy célok iránt fogékony közvélemény erőt jelent. Kifor:málása nehéz munka, támogatását a gyakorlati külpolitika nem nélkülözheti. Ma - .a gyorsas3g korsrekában - küJpolitikáb:m is - térben és időben - a távolságok megrövidültek. A gyakorlati külpolitika irányítójának nincs ideje mindem egyes eseményhez és az ezt követő elhatározásához nemzete közvéleDlényét hozzábangolni. Ezért századokon át soha nem szűnő fejlődésben élni akaró népnek meg kell hajolnia a - sokszor súlyos áldozattal járó - külpolitika követelményei előtt. Ezt egy nép csak akkor tudja hosszú időn át megtenni, ha tájékozódott a külpolitikai na.gy célok, neanzeti ideálok, reménységek és ezek nemzetközi lehetősége felől, ha ezeket az eszméket meggyőződésszerűen ma.gáévá teszi. Az évszáz.ados külpolitikai célok ·felől táj ékoz ódoH rnép, ha .a sors időnkmt mostoha is hozzá, bukásában is nagy marad és újra talpra áll, újból keresi az év\Századokra előre tekintő külpolitikai céljai felé vivő utat. Ennek az elvnek nálunk, trianoni magyarokná! szent hitté kell válni. E hitet akarja Móricz százados is művében a ma magyarjai,nak lelkébe vésni. AllnaJk hitét, hogy Trianon, bár súlyos, de nem örök. Csak össze kell fogni minden magY'ar eanbernek, nem szabad egy pi1lanatra sem megfeledkeznünk évszázadokra. előre tekintő nemzeti esz.méinkről és céljain!król. Ha Így cselekszünk. diadalmaskodni fogunk. Az Evs~ázados külpolitika olvasása több, mint élm~ny. Megjelenése több, mint héza.gpótlás. Szeretnénk, haa csend,~ őrség tagjai közül minél többen olvasnák. Megrendelhe10 szerkesztőségünkben levelezőlapon is. Ára 4.80 P . öngyilkosság. A szabadszállási fus állományába tartozó Lendvai József csendőr február 14-én 9 óra. 15 perckor az örslaktanya padlásán szolgálati pisztolyával szÍvenlőtte magát és meghaJt. Tettének o'ka: reménytelen szerelme miatti bánata. Az ügyben kivizsgálás irndult.
lakását berendezheti búto rral, szőnyeggel minden csen d ő r EL6LEG HIli.KOL
harminc egvenlö havi részletre, vagyis m inden P 100.- után 3.33 p eng ő havi részletre. Egy éven belüli törlesztésnél a kamatokat visszatérrtjü k.
KARDOS TESTVéREK Budapest, VII., Wesselényi-u. 1 8 . Ka zinc zy-u. m e llf'tt.
MERCEDESIROGEP megb1zhatósága vitán felül áll. A m. kir . csendőrség tagjainak k e d v e z ö f i z e t é s i f e l t é t e l e k k e 1. Vezérképviselet :
I
Bemutató tereDl:
Y.,
IádGI·lltel
15.
I
I
IROGEP BEHOllTIU RT.
Budap •••• v., HAdor-u. 24.
elválaszthatatlan I
CS~NnÖRSEG1LAPOK
176
A Buvár februári számában a bányakincsekről Lóczy Lajos egyetemi tanár nagyszabású tanulmányt írt, amelyet a tudós szerző eredeti fényképei és térképvázlatai kísérnek. Nagy-Budapest egészségügyének fejlődését és mai állását Melly József ismerteti. Weis István a környezet hatásáról és a lélek erejéről értekez~k, Moravek Endre a gyarmatbirodalmak kialakulását követi nyomon, Rátz Kálmán pedig az ón világgazdasági szerepének szentel tanulmányt. A legszélesebbkörű érdeklődésre tarthat számot Aczél Márton tudományos riport ja egy félelmetes ellenség, a burgonyabogárnak felénk közeledő végeláthatatlan seregéről. Kádár László a szél és a föld örök harcát mondja el és mutatja be ritka fényképeken. Hasonlóan értékes, művészi képek teszik szemléletessé báró Fejérváry Gézáné, Révay Zoltán, Görög Henrik és Rovó Aladár tanulmányait a kígyóról, az agyag keletkezéséről, a mesterséges esőr ől. C. Králik Vilma hangulatos képet fest Bugacról, Warga Kálmán a madárvédelem gyakorlati kérdéseiről, Horváth Árpád az évezredes szövőszékről, Cavalloni Ferenc elfelejtett · természettudományi emléktárgyainkról ír. A dl'. Cavallier J ózsef szerkesztésében megjelenő folyóiratot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Magasszínvonalú, változatos, színes, hasznos olvasnivalót talál benne mindenki. Előfizetési ára egy évre 9 pengő 60 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Házhely Zuglóban, Horthy Miklós kertvárosban 2200-öles, összes közművekkel, bekerítve, termőfákkal, külön kút tal eladó. Bővebbet Kovács János tőrm.-nél (Budapest cső. kel'. ügyészség). Csendőrségi tollforgöt árusit, köt, javít Várfai (Vlahina) Mi.hály ny. szakaltiszt, Budapest, XIV., Újvidékköz 5., fsz. 2. (69-es villamossal Amerikai-útnál leszállani.) Dél József ny. thtts, Rákosszentmihály, Matild-utca 11. sz. Fekete Imre ny. törzsőrmester. Új-Hatvan, Toldi-utca 2. Árak és munkadíjak: szép, új dísztoll, válogatott tollból 10 P, szolgálati tollforgó nagyság szerint 5-6 P, régi toll átkötése 1 P, pótlással 2 P, beküldött új toU vágása és megkötése pótlás nélkül 3 P, pótlással 3 P 50 fillér. A postaköltséget a megrendell5 viseli. - Papp Ferenc ny. törzsőrmester (Hajdúböszörmény, Szilágyi Erzsébet-körút 35.) kappanfarokból különleges gonddal készült tollforgókat 30, 25 és 20 P-ért árusít. Megtekintésre vételkötelezettség nélkül küld tolliorgót, az esetleges visszaküldés postai költségét azonban az érdeklődőknek keU viselniök. Melléklet. Lapunk mai számáh9z csatoltuk a Tribon ruházati rt. (VIII., üllői-út 14.) árjegyzékmellékletét.
SZEMÉLYI HIREK. Doktorráavatás. Papp János III. alezredest a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen doktorrá avatták. Új alcsoportvezető: Vere$ Antal tiszthelyettes a debreceni 6. nyomozó alosztálynál. Új örsparancsnokok: a budapesti I. kerületben Szalontai Zoltán, Tóth Mihály, Járdánházy Gábor törzsőrmester v.-ak és Zólyom János tiszthelyettes. Házasságot kötöttek: a budapesti I. kerületben: Bóta Sándor tiszthelyettes Pethő Máriával Szerencsen, Tóth Mihály törzsőrmester V. Kapusi Emilia-Máriával Debrecenben.
A m. kir. csendőrség kedveli bevásárlási halya
törzsőrmester V. Fehér Mária-Magdolnával Homokterenyén; a szombathelyi III. kerületben: Szili Ferenc törzsőrmester Váradi Máriával Kiskomárom községben, Pongrácz János őrmester Bergendi Annával Sárváron, Fehér Gábor törzsőrmester Kovács Erzsébettel Kőszegen, Katona József törzsőrmester Magyar Máriával Pákán, Vadász István törzsőrmester Kocsis Irmával Beleden, Tóth · Sándor IV. törzsőrmester Ambrus Rozáliával Kaposvárott és Németh József X. törzsőrmester Kovács Juliannával Barcson; a pécsi IV. kerületben: Pelei János törzsőrmester Arva Katalinnal Nagylétán, Békési Pál őrmester Varga Máriával Pestszenterzsébeten, Fejes József II. őrmester Ferkó Teréziával Kiskőrösön; a szegedi V. kerületben: Csordás Béla törzsőrmester v. Luczó Juliannával Apátfalván, Tornya Alajos törzsőrmes ter V. Gémes Máriával Csanyteleken, Angyal Ferenc 1. . törzsőrmester Piros Viktóriával Orosházán, Jeszenszki István törzsőrmester Csavajda Margittallzsákon, Várnagy Imre I. őrmester Bárdos Teréziával Mezőturon, Timár János őrmes ter Bárdos Erzsébettel Mezőturon, Kovács István XII. törzsőrmester Medve Máriával Kétegyházán; a debreceni VI. kerületben: Kocsis Bertalan törzsőrmester V. Szabó Amáliával Nyírmeggyesen, Nagy András törzsőrmester Mihalovics Ilonával Buj községben; a miskolci VII. kerületben: Kiss SánJOl' törzsőrmester György Máriával Miskolcon. Családi hírek. Született: Kovács Ignác főhadnagynak György-Ignác-Csaba fia; a budapesti I. kerületben: Herczeg Ferenc törzsőrmesternek Ferenc fia, Takács János törzsmester v.-nak Béla-János fia, Hegedüs Tóbiás tiszthelyettesnek Éva-Ibolya leánya, Szakál Pál tiszthelyettesnek Károly fia; a székesfehérvári II. kerületben: Kádár András II. törzsőrmesternek András fia, Nagy Ferenc VI. törzsőrmesternek Ferenc fia és Ilona leánya, Máté György tiszthelyettesnek Gábor-Vince fia; a szombathelyi III. kerületben: Palotai János törzsőrmesternek Katalin-Julianna leánya, Lakatos István törzsőrmesternek Gabriella-Izabella leánya; a pécsi IV. kerületben: Halász Antal tiszthelyettesnek Antal-Balázs fia, Szegő Ferenc törzsőrmesternek Piroska-Erzsébet leánya; a szegedi V. kerületben: Bárdos Mihály törzsőrmesternek Mihály fia, Varsányi Antal törzsőrmesternek Irén leánya; a debreceni VI. kerületben: Szeverényi László tiszthelyettesnek László fia, Joó János törzsőrmesternek Rói?)a leánya, Végvári Albert törzsőrmesternek Géza fia, Szabó Gyula II. tiszthelyettesnek Hajnal/ca leánya, Kertész Ferenc II. törzsőrmes nek Katalin leánya, Kővári Antal tiszthelyettesnek Zoltán fia, Farkas Ferenc törzsőrmesternek Ferenc fia; a miskolci VII. kerületben: Kozma László törzsőrmesternek Margit lEoánya, Pápai József törzsőrmester v.-nak Piroska-Julianna leánya és Baráth István törzsőrmesternek Éva-Magdolna leánya. Meghalt: Harmat István székesfehérvári II. kerületbeli tiszthelyettesnek Györgyi leánya, Gerencsér András pécsi IV. kerületbeli őrmester felesége, szül. Finta Matild és Mészáros József II. törzsőrmesternek József fia.
A csendőr-Ievelezőlapok szépek, múvésziek. Magunkat becsüljük meg, a · magunk népszerúségét és tekintélyét emeljük, ha ízléstelen cifraságok helyett a magunk levelező-lapjain üdvözöljük rokonainkat és ismerőseinket. Önök által megszabott időre terj edő előlegnél killi hitel a m. kir. csendőrség m. t. tagjai részére Bútorok, sezlonok, matracok és .odronyok, sztinyelfáruk, IuM- és ebédlöszönyelfek, dbztárgyak és az öuzes vászonáruk, abroszok, álfynemüdamasztok.
SZAKOZLET
DIJDJlPfSI. VII.• HIRALY-IJI(Jl 93. sz.
TELEFON: 1-436-51. Kedv.z6 fizeléli feltélelek I Min61égben el16rangú. Minlaclamagol bérmentve vé'elkö'elezel"ég nélkül küldünk.
A. .,Steyr- Wallenrad" Puch
it EV li i k·p"AvRáérK
csendörségi használlltra Idválóan alkalmasak 10.-,15.-,20.- peng 61 h a v i r é I Z I e I r e. A védjegyezett .,Everest« tura kerékpár már P. 185.-töl részletre megrendelhetö.
Sziget. Kiroly
BUdapest, V., Visegrádi-utca 12. Kérjen díjtalan
árjegy~éket.
G
Tar Albert
" IBlfS IS TABSI DIRTA CSENDŐRSÉGI
193é március 1. ' ( IT
Vidékre árajánlatot mintákkal IdIldlínk I
•
I
Lakásberendezö vállalat, VI. andráSSY úl 66 •
(tÖUS NÉLKÜL KEDVElŐ RÉSZLETfiZETÉSRE
~IOnO
SZŐNYEG, PAP~AN, FÜG~ÖNY, ÁGYNEMŰ
BÚTOR, SEZLON, MATRAC, ÉS FEHÉRNEMŰ ANYAGOK, KÉSZ RUHAK, KABATOK, SZÖVETEK N A o y v A L A S Z T K B A ~
I1
J.
BOLT
e
B u D A P E S T. VI., SZONDY-U, 25. SZAM.
i938 március
i. Tr
Olvassa el,
mielőtt
ír nekünk l
csendőrség tagjaitól, hdnem bárelfogadunk, de tizenöt gép- vagy kézírásos hasábnál hosszabbat csak előgetes megegyezés után. A közlemények fogalmazási átcsiszolásának és ha szükséges, tartalmi módositásának, valamint a törlés és kiegésdtés iogát fenntartj uk magunknak. Aki azt akarja, . hogy közleményél változtatás nélkül közöljük, írja rá a kézirat oldalára piros irónnal: "Szószerinti közlését kérem'" A kéziratot kérjük apapírnak csak egyik oldalára, félhasábosan, írógéppel, kettes sortávolságra, kézír'ással pedig jól, olvashatóan és nem túlsűrű sorokban írni. Olvashatatlan kézirattal nem foglalkozunk. A kéziratokban semmiféle rövidítést nem szabad használni. Kéziratot csak akkor küldünk vissza, ha a szerző megcímzett és válaszbélyeggel ellátott borítékot mellékel. Kéziratok sorsáról szerkesztői üzenetben adunk választ. Fényképfelvételek beküldése alkalmá11al csatolni kell a felvétel készítőjének írásbeli nyilatkozatát, hogy a felvltelnek a szokásos tiszteletdíj ellenébm való közlés éhez hozzájárul. A megjelent közleményeket tisz· teletdíjban részesítjük, de tulajdonjogunkat fenntart juk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közölni, sem pedig utánnyomatni. A nyomdai korrektúrát mi végezzük. korrektúralevonatot csak kivételes esetben adunk. SzerzlJin"
Közlemény t nemcsak a
kitől
Miskolc: Am. kir. csendIrség lagjai bizalommal vásárolhalnak csend!rségi felsze· relési cikkel, fehérnemül, kezlyül, uri és nai divalcikkekel slb.
I
A .,TAKARÉKOSSÁG" TAGJA
177
3
kUlönlenyomataikat közvetlenül a Stádium-nyomda igazgatóságátál (Budapest, V., Honvéd-utca 10.) szíveskedjenek megrendelni, amely azt velünk kötött szerződésének árszabása szerint köteles elkésziteni. Minden hozzánk intézett levélre válas.zolunk, de csak szerkesztlJi üzenetekbenj magánleveleket akkor sem írunk, ha abeküldő válaszbélyeget mellékel. Minden levelet teljes névvel és rendfokozattal alá kell írni és az állomáshelyet is fel i.ell tüntetni. Névtelen levélre nem válaszo· lunk. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk, azok taf·talma vagy beküldlJik kiléte felől senkinek sem adunk fdvilágositást. J eligéül legcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki ieligét nem ieWl meg, nevének kezdőbetűi és állomáshelye alatt válaszolunk. Közérdeka kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a .. Csendőrlelcszikon" rovatban válaszolunk. Előfizetést csak a csendőrség, honvédség és az állami rendlJrség, továbbá a biróságok. igazságügyi és közigazgatási hatáságok tényleges és nyugállományú tagjaitól fogadunk el. mástól nem. A csendlJrlIég tényleges é.~ nyugállományú legénységi egyénei az előfizq tési díj felét fizetik. Legkisebb előfizetési idlJ: félév. Az előfizetéseket kérjük pontosan megújítani, mert felszólitásl nem küldünk. A nekünk szánt pénzküldeményeket kérjük a CsendlJrségi Lapok 25.342. számú postatakarékpénztári csekk· számlájára befizetni. Cimünk: "A Csendőrség i Lapok szerkesztlJségének, Budapest, 1., Böszörményi-út 21. szám ." --------~,\'~---------
Többeknek. A folyó évi február l-i sz,ámun.kJból már nincs tar,taléJkpéldánYllUk. AM be a.k:adaköttetni, év végén kérjo a pótlást, amikor az ,é"\"közben szerzett példányOlklból esetleg pótoJhatjuk. W. csendőr. Elkéstek, a mul,t s,z áJmunkban sorozatot közöltünk a csendőrök síel~sérő1. Jó szeme és jÓglépe van. Szív,e sen látjuk képeit. Arad l Ha előírta ,a le's idöt:artrumát, azt teljesegészében meg' ,k~ll tartani, nem lehet anIlJak egy harmadát pihenőre ford.í tani, elleruben ,a les -tartamávaJl J11eglhosszrubbodott szolgálat után több pihenő olesz ilJ.etékes s ezt a les előtt vagy után tartja meg. 2. Az öngyilkosságnál is nyoul0zn,i a k-ell, azt kutrutni, hogy anllilk kapcsán van-e bűncselekmény va.gy nincs. Ha nem ez voLna ,a kötclesség;e, akikor épp úgy nem voln,a joga ahha,n nyomoznia, mint ·pl. egy polgári pel'es ügyben. Az öngyilkosság körülmény,e inek részletes, alapos vizsgálata már sdk bŰlLt hozott nyi,l vánosságra. A járőr vagy örsparancsnokság az ,nyeseteket a kir. ügyészséghez
I
Nyiregy.fjá:a :
Halmos Divatáruházában MÉLTÁNYOS SZABOTT ÁRAK KÜLÖN GYERMEK OSZTÁLY
~
MISKOLC \
I Korona száll 6mellett
a I k a t r é s z e k,
......-----------------------I
.---------~ . ----'
~AOL~~IOÉSK!~: WEISZLOVITS
44 EG
'V G
r
SAMU
ÉKSZERÉSZNÉL
EZOST ÉS FÉMARUK
6 TA
Miskolc, Széchenyi-utca 31. Acsend!rség lagjai 1Qo/ o árengedményben részesülnek.
ó
~Es~lRz~lIHF~1Rls~
I
"TAKAR'KOSSAG" lagja
ASZTAL'OS ÉS KÁRPIT .OS MINDEN ÁRNA~ MEGFELELŐEN KEDVEZŐ F I Z E T É
l::> PICK JIDKD \ I \
B U T O RO K sI
F E L T É T E L E K MELLETT
~SZIIN~Á~ M~LL~T~
l.) ,.TAKAR'KOSsAGU lagJa
· .'." ••'. 1•••.1[ KRAMER II
GYULA ir6gép.tölt6tollésfot6szaküzlete Miskolc Széchenyi-u. 21. Tel,: 9. 92
vezetO márkák gyárl képviselete. A m. kir. csendőrség tagjainak árenged_KÉRJEN ÁRJEGYZÉKETf mény és kedvező fizetési feltételek I
Kedvező
j " v f t á 8. fizetési feltételek .
a STEYR-WAFFENRAD k ö r z e t k é p v i s e l e te.
BICZ,ÁK, NY1REGYHÁZA.
Bet.hlen-u
27
B O d ~í~G~ÁZ~ l !n!u! I Cse n d ó rsé g i egyenruhaszállitó sza b ó m este r Egyesületi és bajtárSi egyenruhát mérsékelt áron, a legjobb kivitelben készítek. Frontharcosolmak ó"/o engedményt adok.
A vldpkl csendörség elönyösen Ismert szállltója
SANDOR REZs6
órásmester, ékszerész, N Y • R E G Y H A Z A Elsórendú márkás órák 5 évi jótállással, ékszerek a csendórség tagjainak részletre is. Választékot portómentesen küldök. S z a k s z e r ú j a v í t á s. K é P e s á r j e g y z é k i n g y e n.
•
csmNDúRstGILAPOR
178
turtozi'k bejelenteni, hiszen az adja meg a temetési engedélyt. Engedélyt pedig csak akkor ad, ha az örs jele.ntése viJágosa:n megjelöoli, hogy büntetőjogi felelősség gyanuja senkit sem terhel. Ezt kell megállap1tania a nyomozásnak, nyi,l vánvaló és természetes, hogy a legtk,i s'e bb gyanus körülmény arra kell inditsa II nyo!lIlort;ót, hogy az öngyilkossággal összefüggésben látszó minden ,a datot megszerezzen, így: önakasztás esetében la köteIet is. Ismételten közö!.tünk cikkeket az önatkasztás és egyéb öngyHkossági esetekről, azokban nem egy gyilkosságot találtunk - beigazoJ.va. Amit azonban - ismébeljÜ'k - csak szigorú alapO!Ssaggal végzett nyomozás eredményezhet. T,e kintse így ebbeli kötelme1t. Ajánljuk figyelmébe ezenkivül ily vonatkozású cikkeinket, amelyeket könnyen megtalál, ha a Pinczés-féle "Csendőr Lexikon" kézi'k iönyvet előveszi . Ez nem azt jelenti, hogy mi llem örömme:! á1lun'k rendelkezésre, hanem csupán kérdésein túlmenőleg is útbaigazítást adunk Önnek, aki - látjuk - sű rűn keres fel soraiv~l. 3. A kertfelásás kö!tségM fel kell venni a becslési jegyzőkönyvbe, úgy, amint a Cs--20. Ut. 198. és 199. pont jaiban olvashatja. 4. Olvassa el a csendőr ségi Btk. 1505. oldalán írtak.a.t a községi bírósá,gról. Személyi yonatkozású adatait írja meg újból.
K. S. Siklós. Az 1925. évi 7000/M. E. rendelet 109. p ontjában foglaltak értelmében: ha az újból szolgálatba lépett alkalmazott új állásából nyugállományba megy, nyugellátását a kü.lönd'éle nyugállományba helyezések Jdőpontjában betöltött állásai közül azután az állása után kell megállapítani, amely állással magasabb öss",egü fizetés jár. Levele szerint mint községi a lkalmazott havi 160 P. törzsfizetést kapott. Mint volt 3. o. tiszthelyettesi rendfokozat után ezidőszerint havi UO P. javadalmazásra lenne igénye. E:r-ért nYllgellátásra a községi alkalmazása után igényjogosult, összeg tekintetében. Adony . A közgazdálkodást tekintve, úgy, millt egy kis család gazdálkodását, arra való együttes töreIkvést, hogya család minden tagja ,bőséges, jó étke1tést kapjon. Miért akar kivá,l ni onnan~ Hogyan gondolja ezU Hová a~ar mennH Napibetétjét visszakapja (Cs. 20., 291c. pont) s talán csak nem a napi 50 filléres hozzájárulást fájlalja' F egyelem 1886. Kézirata meg van a közlendők közt. Nem tudhatj uk, mikor kerül rá sor, mert igen sok .az elfogadott cikkünk Egy,e bekben válaszun.k levelére: nem szabáJlyozás kell ide, hanem pamncsnotki el'ély. Ezer ilyen apróság van, amire már hajszálhasogatással sem volna szabály kisüiliető. Ha azonbwn mégis úgy érzi, hogy ezekben a dolgokban is szükséglO van ,e löljárói il'ányításra, kérje ,a zt szolgálati úton, mert mi erre nem vagyunk hivatottak. Utolsó kérdésére: nincs rendelet a korcsmák ablakainak befedésére, redőnnyel vagy más, a be- és kilátást ,g átló bel'endezésére. Ha onnan más szobáj ába belátnak, védrurezzen az, akinek ez nem tetszik, 'a z természetes. (csendőr-)
Lesz még mi énk a Har g ita . A 20%-05 emelésre jogot ad a Cs-20. Ut. :m3. pontja, amely szerint: "A közétkooés annyiban különbözik a közgazdálkodástól ... " Ha ehhez a megállapításhoz a m egjelölt utasítá's 26/b. pontját ,i s tekilltetbe veszi, a felemeLés utasítá: szerű volta nyilvánvaló s megnyugtatja önt is. Szaká l t Iltts. Az 1933. évi 47. lexikon-vál'a/3zunkban adtunk véleményt arról : kihágást követ-e el ,az, aki kel'lékpárját az utcán felügyelet nél'kül halgyja. Fonyód. Az örökl>e!ogadási eljárásról az 1928. évi csendLapok 719. oldalán a le~ikonban és az 1932. évi CsendLapok 93. oldalán "N,a;gy,k anil'isa"-jelige alatt írtunk. Testvérszeretete szép megnyHa'vkozásához örömmel küldjük jókívánatainkat.
Turul. A MAV. igazgatóság jogügyi osztályához kell forduln i kórdésével. Meg kell írni a velünk közöHeket, valamint II kötvények számlát és elnevezését. Az egyházi adóról az 1932/10. Os. K.-ben megjelent 45.495/ eln. VI. c., B. M. 1932. .sz. rendelet tájékoztatja.
őrségi őrségi
88-888. AhllOZ, hogy a rangelsőséget megállapíthassuk, egyéb ,a datokra is szükségünk Vian. A legénységi előléptetési rendelkezésekben (9. pont) megtalálja ezeket a támpontokat.
S:olDbatljely:
-.ra't ékszert ,
1938 márclus 1.
Dunasz ekcső . Az ismertetett nyilatkozat nem zárja k.i a bérbeadó háztulajdonos béremelési jogát. Az Önök között Létrejött szerződés csak a felmondást sza;bályozza, béremelésre vonatJkozó intézkedést nem tarta!lmaz. tgy - sajnosa bérbeadó jogilag szabálytalanságot a béremeléssel nem követett el. A bél'emelést viszont visszautasí that ja és a la- · kást felmondhatja. Ez u tóbbira 'a nyilatkozat Önnek lehető séget ad. Bocsátkozzé>k tárg-yalásba a bérbeadóval és kínáljon fel valamivel nagyobb béröss",eget. Végül lehetne bíró~ intézkedést is kérni, de mert az körülményes, hosszas, Önök által saját személyükben el nem látható, így tehát költséges is, ezt a módot a ,l eg'kevésbbé twnácsoljuk.
Naoykani:sa:
arany, ezüst ajándéktárgyakat, evöeszközt, a legolcsóbb árban-
D U K E S Z FER EN C
a legke dvezöbb Ilzetés. I e I t é t e I e k mellett aj~nl órás és ékszerész, Szombathef,
EUsmerten megbízható
minőségo.
és kivitelo.
BOTOR- és KARPITOSARUK,
elismerten elsőrangú mi n őségben VÁSÁROLJUNK
rekamier, totelok, paplan- és gyermekkocsi-Szükségletfinket s z e r e z z ü k
Braun Zsigmond
S Z A B Ó A N T A L-nil, NAGYKANIZSA
Szombathely, Erzsébet
LEGKRDVEZŐBB FIZETÉSI FRLTÉTELEK. A csendőrők kedvelt
IR~
A m. kir.
O'GÉP ALKA (WANDERER - CONTINENTAL) T [{ÉBJl, KELLÉ.!{, TÖLTÖTOI, l(, BIA-
;..;_~;;......;;;;_~__
DUKESZ
arany ezüst aJándék- 1ATSZERE' tárgy~k, evöeszközök,
SZOMBATHELY FŐTÉR kedvező
Fő-út
tagjainak a
5. Telefon: 91legkedvezőbb
fizetési feltételek.
ÓRA, ÉKSZER,
KÖNYV SZUKSÉGLETUNKET SZEREZZUK BE PAPIRKERESKEDÉSBEN cégt. Z AL Á N F E REN C
A m. k i r. c s e n d ő r s é g t a g j a i n a k
csendőrség
SZETI CIKKEK mbevásárlásl eg bízha t6 forrása
RABINEK DEZs6 cég N A G Y K A N I Z S A, E R Z S É B E T-T É R 1. (Piac-tér)
fizetési feItételekkel1
LEGKEDVEZÖBB FIZETÉSI FELTÉTEIdlK . Elsőrendfl
001- és kfiJtöldl
° °
NT S J A V t TÓ Ü z E MI
p
K E R É K PÁR O K-a t, ALKATRÉSZ E [{-et és k E LLÉ K E K-e t a l e g k e d v e z ő b b fizetési feltételek mellett vásárOljunk
K I R M E R G Y U L A szakképzett müszerésznél Szombatbely. gr. Széchenyi-u_ 2. (Premontrei-rendház)
;
~ .r;;j
.'!l l>
:~g:~zl~atfe~~g!~~g~b ~~z~~Z!i
I111
IV IÁ IS (I ' IR .O L J U N .K
feltélelek mellett_
VA'DA BUTORCSARNOKBAN NAGYKANIZ~A
1!lRZSÉBE T-TÉR (PIAC-TÉR) Ugyeljfink .. cimrel
JAVÍTAs.
211
1938 mÚJ'ci us 1.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
179
.Tst~>áte Pável leült, megfogta a borosüveg nyakát
töltött
a~ta~ ~vott, aztán megint töltött és megint ' ivott. A' hal1:Jía~
Zúg az
erdő.
(Reg ény;)
(15)
írta: NYARY ANDOR. lstriite l'ávei körülnézett, nem azért, mintha nem tudta ·volna, hogy a szobában ra j ta és a p arancsnokon k ívül senki .sincs, csak úgy megszokásból, csÚilya mesterségébő l támadt második tel'lll1észete kén ys.z erítette rá és 1I1egszólalt: - A minap gyámoltalannak nevezet t engem, - Elégtétel t akarsz érte~ - Nem. - Ha szükséged van rá, adok elégtételt, korbáccsal, pofon11al, amivel parancsolod. Választhatsz. - Köszönöm. " Az elégtételt magam szereztem meg 11lagamnak. - Ugyan! I stráte Pável mag'asra nyult: - Az életemre, fogadtam, hogy ha ebben a fal ub a n -vannak összeesküvők, a vezérüket pár nap a latt idehozom . A parancsnok része,g sége mintha elszállt volna, h irt elen a kém felé fordult : - No, és' - A szavamat beváltom. - Hurokra került a vezéd - Még nem, _ Holnap reggel azonban itt fog á llani. A parancsIlok kacagott, aztán aszivaros skatulyát Istráte Pável elé tolta: / - Gyujts rá! Aztán rákönyökölt az a'87. tal1'l1: - Hogyan csináljuk ~
P é
d,l k ,lvas után az asztalra csapta a poharat, kezefejével végig slmttott a bajuszán és elégülten mosolygott : - A dolog simán fog menni. Mind,ös,sze két embert kérek, - Megkapod_ Istráte Pável csengetett. - Kinek csengettél , - A tisztiszolgának. Hogy hívja ide az őrpal'ancsnokot. A két emberre v onatkozólag. A ttsztiszolga belépett. - Az őrparancsnokot ! Pár perc mulva koppant az ajtó s az őrparancsnok je,l entkezett: - Parancs! - Ha Istráte Pável megj elenik a laktanyában, minden további kérdés nélkül melléje adsz két embí'rt ... Megértetted~ - Igenis. - Mehetsz ! Az őrparancsnok tisztelgett, sarkon fordult és keménv lépésekkel kiment a szob ábóL Istráte Pável mégegyszer töÍtött, a poharak összekoccan tak. Ittak, aztán a kém eltávozott . ~ parancsnok ivott, sokat ivott, éjfél felé végigbu kott az agyon, elaludt és borgőzös álmában mámoros álmot látott. Magyar vérben gázolt . . . A h olttestek szanaszéjjel hevert ek az utcán, a falu csendes v olt, csak a házak csücskén gubbaszk odot t egy-egy borza's, fekete ma nár s dülledt szemeivel rá,meredt véres holttestekre , .. X]~I.
A hold már leb ukott, a nap még ()i;ak rózsás leheletét lehelte az égre, éppen h ogy szürkült. A csillagok egymásut án hú nytá k be az á lmos szemöket. Az or,s zágúton kerék zörgött, a legelső kocsi. Istráte Pável megállt 'a két katon ával : - Maradj a tok itt ... Ha jön, megállítj átok a kocsit és elfogjátok .. . Megértettétek~ - Igenis ! - Vigyázzatok ! .. . Ha fiittyentek, ő jön. - Istráte Pável visszament a fal uba ,s fl falu végén a kőrakás mögé húzódott és lesett. Jász Buba Gáspár megnézte a kocsit : - Megvan minden~ - rrakács Mária az udvarra lépett:
s:
C
vásároljon"
útján, Inert így 56
előkelő ,
előleg
-_... OOG EP l
nélkl\! vásárolhat
m e g b í z h fi t ó pécsi cégnél
6 -7 t;, II a v i II i t e l r e S II fi von t a
.CONTINENTAJJ, ERIKA képviselete.
;il.Liiiiiiii-iiiiii. ;ít~aóta;s, ke~e~ ~Ö~I~a~
kell fizet,nie, Közp 'onti iroda: DUNÁNTÚLI BANK R,-T,-nál , PÉCSETT.
KAPOSVÁR, FÖ-UTCA
A
KERÉK PÁROK állandó ~aktára
I
T e l efo n : 22- 1 9.
mÜllzeré s znél •
PÉCS, MARIA-UTCA 32. SZ.
Legkedvezőbb
MERCEDES í RÓGÉPEK L E R A K A T A, T E L E F O N: 27-53. Elismerten Il).egbízható s~aküzlet. ArJKATR~SZ&K, KELLEKEK, JAVfTAS, KARBANTARTAS
fizetési felté tele k.
J
I? E CS
k i r. c s e n d ő r s é g t a g j a i n a k k e d v e z ö f i z, f e l t é t e l e IL
O RÁ K
sr-~--'---~~--~~~~--~--------~
Z :
KISASZONDY LA.lOS
ALKATRÉSZEK .lAvITAs
lll.
I I
~:A:c:sen:dl:rs:éq:ta:g':1in:-k:á:,en:ge:dm:én=és:ke:lv:eZ:I:fizf:eés:i:fe:lfé:te,:ek:'J. . .DÍIIEillllíÁ.K."iUíi·...2. .
tKSZEREK,EVOESZKÖZÖK,AJÁNDtKTÁRGYAKMEGBIZHATO ' MINOStGBEN. - KEDVEZ O FIZETtSI FELTnELEK MELLETT
~ _
K Ó T A l Ó Z S E F fK~~~RÉÉ~ZHÉL
:
K A P O S V Á R, D E Á K-T É R 4. S Z Á M
O lAV (TÓ M OH E LY 11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 Vásároljunk
L_
BU'TORT rekamje~t,.fot:elokat K A R P E' L E S Z L S Z L 6
megbízható minöségben és klvttelben, a I e g k e d v e z ö b b } f i z e t é s i f e l t é t e l e k ln e l l e t t IÍ bútor nll~yn , raktárában
KR P OS\) 1\ R, G RÓ F TI S Z 1\ I S T V1\ N.U. 1la. t
180
CSENDORS€GI LAPOK
- Indulhatunk! - A mindenes gyerek felült a deszklj,üléSre, kezébe fogta a gyeplőt. A pihent lovak táncoltak, megrántották a kocsit. - Pszt! . '. Hő! - Mária fellépett a kocsira. - Szimeon levele nálad van t - A keblembe tettem, hogy el ne vesszen. Jász Suba Gáspár megszorította a leány kezét: - Vigyázz, Mária! Mária mosolygott: - Délutánra itthon leszek. - A mind~nes gyerek megsuhintotta az ostort, a lovak elindultak, klkanyarodtak a kapun, s amikor az országútra értek, trappos prüszköléssei röpítették a kocait a szépen kövezett uton. Gáspár kiment az útra, mosolyogva nézett a futó kocsi után s amikor a kocsi lckanyarodott a VÖlgybe visszament egy~ másra csukta a kapu két szárnyát, aztán 'felnézett az' égre. A nap akkor bukott fel a hegyek mögül, gyenge sugarával végigcsókolta a földet. Pipiske röppent a háztetőre, megmozgatta a kis bóbitáját, tollászkodott, aztán a nap felé fordult, örült, kicsi teste megremegett és dalra nyílt a csőre é..~ édes dallal köszöntötte a lángoló napot. Jász Suba Gáspár tele szívvel sóhajtott az égre, aztán átment a maga házába. A kőrakás mellől éles fütty hasított a párás levegőbe. A két katona az út közepére lépett: . . - Állj! - A gyeplő megfeszült, a lovak megálltak. Mária ijedten nézett a katonákra: - Mit akarnak~ - Szálljatok le a kocsiról! A mindenes gyerek remegett, lassan I"észkelődött, Mária leugrott a kocsiról. Pillanatnyi ijedelme elmúlt, büszke önérzettel állt a katonák előtt: - Mit akarnak1 A katona az útra mutatott: - Előre! Mária felkapta fejét: - Nem vétettem semmit. Hova akarnak kisérrii~ - Majd megtudodl Mária szeme megvillant: - Ha gyanakosznak rám, kutassák át a kocsit, motozza nak meg, de az utamat ne szakltsák félbe. A mogorva katona ~nta a beszédet, ráordított a leányra: - Kussl ... Fogd be a szádat. Különben majd befogom én, azt nem köszönörl meg. Azt tedd, nmit parancsolok! Előre mutatott: - MarsI Mária az ajkába harapott, a katona durva szavai a szívébe vágtak, lázongva zúgott a vére, mondani akart valamit de magába fojtotta a szót, végtelen megvetéssel végigmért~ a lompos, piszkos katonát, aztán megfc ~tiult és megindult a falu felé. A mindenes gyerek szepegve kullogott mellette. A román katonák szótalan bárgyusággal követték. Istráte Pável kidugta fejét a kőrakás mellől, nézte a menetet s ördögi mosoly torzult az arcán. A gazdátlan kocsihoz ment, felült - az ülésre, kezébe vette a gyeplőt és rávágott a lovakra: - Gyi! - A két ló megrántotta az istrángot, a kocsi fordult és nagy kanyarodóval bekanyarodott a községháza Ildvarára. Istráte Pável leugrott a kocsiról és elrohant. A parancsnok felkapta fejét ,s az elmult részegség vissza· maradt bambaság ával nézett az előtte álló emberre: - Te vagy Istráte Pável! ... Mit akarsz már megintI A kém kihúzta magát: - Az összeesküvő magyarok vezérét elfogtam. - Hol vant
1938 március 1.
- A községházán. A parancsnok kiugrott az ágyból és kiabálni kezuett: - Fülöp! ... Hé! ... FiUöp! A tisztiszolga berohant. - Vizet! ... A~ ruhámat! ... A kardomat! - A megrémül!tisztiszolga azt sem tudta, merre szaladjon, mit vigyen elő ször gazdájának, fél szemével a korbácora pislogott, amilyelr gyorsan ügyetlen voltától csak kitelt, vitte II megrendf'lt vizet, a ruhát, a kardot. A parancsnok lázasan öltözött, vad vére hajtotta. bel\'dugta fejét a hideg vízbe, azt/ín hú na alá kapta kardját '~$ elrohant a kÖ7iségháza felé.
XLII. Mária a padon ült, maga elé meredt, az eseményeket: bogozta, melyek tegnap óta történtek vele. Ezek pedig olyal< gyorsan követték egymást, hogy összezavarodott eszével c~ak nehezen tudta nyomon kísérni. Fáradt a-g-yában, mint visszatérő ütem, zúgott a kérdés: - Miért fogtak eU ... nHért tartannk fogva1 A pis~kos fal hidegen meredt rá 5 az ajtóra rajzoLt: akasztott ember mintha vigyorgott volna ~ a 01,,1, a deszkapriccs heszélni kezdett: - Rajtam egy gyilkos feküdt. - A hátamon rabló pihent. - Ember, aki megölte az apját. · - Haramia. - Betörő. - Hazaáruló. Mária tenyerébe temette · az arcát, a füle zúgott, az arca égett, testét parazsak sütötték és szégyelte, hogy itt van ebben a piszkos odnban, ahol gyilkosok tanyáztak. Összpremegett ... A motozásra gondolt. Úgy rárohantak a romúnok, mint a megvadult kutyák a vágó állatra... letépték rólaa ruhát s amikor ott állt, úgy, ... ruha nélkiU, rámutogattllk és röhögtek. Eltakarta szemét, hogy ne lássa a képet, ne lássa a szégyenét, amely örökös nyomot égetett a lelkén, mint megjelölt állat nyakán a tüzes betű. A nyugtalanság hajtotta. felállt, nem tudott egy helyben, ülni, az emlékek jobban kínozták, mint az átélt valóság. Nem tudta, hova nézzen, nen~ tudta, hova fordítsa fejét, akármerre nézett, a kármen-8 for cHtotta fejét, mindenütt kínzó képek kínozták. ... Azok pedig motoztak és lármáztak. (Foly tat juk.)
Ki tudj a felsorolni legpontosabban és legteljesebben a világ legnagyobb felfedezői t és feltalálóiU
Csak a csendőrlegénység vehet részt a versenyben. Határidő: ápdlis 1, az eredményt az április 15-i számunkban közöljük. A legjobb munkát bekeretezett, csendől'tál·.flylÍ, mii'vész;
festménnyel jutalmazzuk.
A szerkesztésért és kiadásért felelős: MOHACSY LAJOS százados.
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Budapest, V., Honvéd-utca 10. - Felelős: Győry Aladár igazgató.
KIVÉTELES FIZETÉSI KEDVEZMÉNY A M. K I R_ C S E N D Ö R S É G T A G J A I R É S
EGY HELYEN -
Ha2var 2vdrtmdnv!
zÉ R E
EGY SZAMLARA
Egyes bÚtorok és teljes berendezések_ Kárpitozott bútorok. Ebédlő- és futószőnyegek. Paplanok, függönyök, ágynemü- és fehémemú-v,ísznak, ruhas"övetek_
6-1;61 24
h6napi~
terjedö
r~
szl etlizetés.
K Ö LT S É G M E N T E S MINTAAJANLATOT KÖr.nÖNK.
, BÚTOR- ÉS TE2{TILKERESKEDELMI RT. Budapest, VI, Liszt Ferenc-tér 5
Cipők,
csizmák, szíjazatok, nyergek, töltény táskák, pisztolytáskák fényesítésére és ápolására.
Országos Ruházati Intézet Rt. Budapest, V •. E6tv6s·tér 1. Telefon: 1-84,8-32,1-4.04,-10. Mint a honvéd jóléti alaphoz tartozó vállalat slIállit 12 havi gh. levonás mellett: egyen~ • rubát, polgári ruhát, febérnem üt és minden .• felszerelést • • Vidéki megbEzottakl
I
1\.
>
148
i938
március
i.
ját 't enyerén számolja ki. Ilyenkor a csaló pótolja a hiányt. Ebben az esetben csalás kísérletéről lehet szó, melyet azonban bizonyítani nehéz. Az ember jóhis~eműleg is t évedhet. . Közbelépésre ilyen körülmények l<özött csak akkor kerülhet sor, ha a nyomozó, vagy B. egyén ezeiket a "tévedéseiket" ugyanannál a kereskedönél rövid idő alatt sorozatosan észleli. Ekkor már lehet Sí':Ó arról, hogya "tévedések" szándékosak. Az alosz,tálY'hoz beérkezett panaszok szerinr olyan ese tek is előfordulnak, amikor a szóraJko7.ott vásárlót már nagyobb összeggel - tíz pengővel csapják be. Ennek előfeltétele, hogyavásárlónál a csaló több tíz- és húszpengőst lát. Ha a vásárló húszpengőssel fizet, úgy a csaló gyorsan (elfordulva) kicseréli egy tízpengőssel s a visszajáró pénzt is a tízpengős után számítja. A csaló ebben az esetben fi vásárló szórakozottságára alapítja cseleklm ényét. Arra számH, hogy a vásárló nem figyelte meg, hogy a tízpengőseiből, vagy húszpengőseiből vett ki. Szamít ,azornhl1n a.rr~a ils, hogy ,a vásádó észJ'leveszi a cserét s közbeszól: "húszpengőst adtam." "TUdom" _ . válaszolja a csaló - "a tizpengőssel s az apróval akarok visszaadni." tgy is jár el s az aprópénz visszadáslinál esetleg n már ismertetett módszer szerint csapja be a vásárlót. Ha azonban a vásárló nem követeli határozottan a h úszpengősét, hanem bizonytalanságra vallóan úgy kérdezi a kereskedőt: "Nem húszpengőst adtam f", akkor a csaló azonnal kész a válaszszal a maga nyelV/én: "Eltalálta, apám! Csak tízpengőst vett ki s azt adta." Ebben az esetben kinek
V'atIl hizonyí1Jh.rutólag igaza~ A vlisárló rendszerin! nem tudja bankjegyének száiffiát s a csalónál utólag megtalált húszpengős így nem bizonyíték, mert neki is lehet pénze. Az így elkövetett csalást szintén csak a megfigyelést eszközlő nyomozó. vagy B. egyén tudja bizonyítani. Helyesen közbclépni eboen dZ esetben i,s közvetlenül a visszaadás után kell. Ez'e ket a váJslári cSia1ásOlkat - a tapa.c;ztaltak szerint - a vásárról-vásárra járó úgynevezett "hilózók" követik el, akik a rendes és becsületes k81.·eskedőkhöz ingyenes kisegítőül ajánikoznak. De elo fordulhat az is, hogya kereskedő ismeri ingyenes segédének csalás ait, de a segítsége (esetleg részesedése) fejében szemet húny. Ezek a csalók (hilózók) működélSlükkel nemcsak a vásári köwnségr81 kAroi'lak, hanem érintik a tiszt.e~sé.ges vásári kereskedők érdelk!eit is. Leleplezésük és működésük meggátlása éppen ezért fontos. A vásáron rendszerint több járőr jelenik meg. Egy res ze az, érintett örsről, ,a másik része pedig a szomszédols ö,rsökről. E:gyenruiháJs járőrök a csalások Cjlle módját csak kivételesen tudják, mert a hilózó óvakodni fog a ~salást a járőr jelenlétében végrehajtani. Ebből kifolyólag a csalásokat a vásáron megjelenő polgári ruhás nyomozók ellenőrizhetik sikerrel. Közreműkö,dhetnek azonban polgári egyének is. aldket az örs legény,s ége megelőzölHg fentiek sz,ea.-in t kioktat. A B. egyéneket számításba kell venni, mert e'lJekre a szolgál:atokra nyomozók nem mindig s Them elegendő számban állhatnak rendelk'e zésre.
tovább haladt, mintha a sárban megcupp:a nó lépéseiket hallotta volna. Azok ugyan ellenkező irányba mentek, de Péter úgy vélte, hogy visszafordultak. Megrettent s a gyomrában hideg remegést érzett. Rohant tovább, de kisvártatva hátrakapta a fejét. Az utca üres volt és megnyugtató a csend. - 'rán nem is láttam őket - gondolta Péter és restelkedve csóvált a a fejét. Mikor a Kengyel-Szabó háza elé érkezett, izgatottan kopogtatta meg az ablakot. --- János bátyám, megjöttem! - szólt be suttogó hangon. Bentről asszonyi szó rikoltott vissza: - Ereggy utána a kocsmába, ott áztat ja a bendőjét a bitang! Péter máris robogott a kocsma felé. nyitotta rá nagy - Aggyon a teremtő... sebbel-lobbal az ajtót Kengyel-Szabóra, aki egymagában ült, de mégis iszonyú kedvvel nyakalt a a piros bort. - No te akasztófáravaló, fene a szívedet, tedd csak ide mellém magadat! - harsogta Péter felé. Az leült s máris mohó izgalommal súgni akart a Kengyel-Szabó fülébe valamit. Az öreg róka leintette: - ElőIször igylii, aztán forgasd ki a begyedhől, ha van benne valami. Péter nagyot nyelt, először a levegőből, aztán az italból. Nemsokára már ő is dudorászni, majd nótázni kezdett. A cigány t is maga mellé parancsolta, de mint akkurátus emberhez illik, előre megmondta nekik, hogy a muzsika árát csak a jövő szombaton fizeti, mert akkor már lesz pénz ... múr hogyisne lenne . .. lesz annak, akinek az istállójá-
ban olyan gyönyörű... Hát hogyne lenne pénz. Rücskös legyen annak a képe, aki mást mer állítani. - Nincsen pénzem, de majd lesz, ezt húzzad te pokolbéli! - kiáltotta a cigány felé. A nagybőgős verni, csapkodni, döngetni kezdte a húrokat. Péter felugrott az asztalra s rúgta a lábát jobbra, rúgta balra, tenyerével a taktust csat .. togta, kurjongatott s már-már olyan forgószeles kedve kerekedett, mintha sikerült volna a.-....... bőréből kibújnia. A szomszéd asztalnál a szőrösfülü Sutyi-Molnár Ábris. az uradalmi juhászszámadó a fejét csóválgatva nézte. ezt a nekivadult táncot s találgatva dörmögte: - Vagy megtanálta a hun király kincsét ez az ágrulszakadt, vagy megkergült, de az bizonyos, hogy tüzet érez a talpa alatt. Péter pedig inkább csak azt érezte, hogy most már rendben van a szénája. Csodálatosan harm.ónikusnak észlelte maga körül a világot. Csupa igér'e t volt számára a holnap és beteljesedett álomkéul szivárványlott eléje a jövő ... a cserepes tanya. Vaksötét volt az éjszaka, amikor hazakeverkő zött a kocsmából. Úgy óvakodott be a házba, hogy az asszony még csak fel sem neszelt. Mindjárt lefeküdt s a tarka dunyhát a feje búbjáig magára húzta. A nagy tánc mámora még itt is. erőre kapott benne s dudorászni kezdett. Valami betyárnótát susogott az ajka. Nemsokára elcsendesedett. Elaludt. De kisvártatva már átfordult egyik oldali\ról a másikra. :F'észkelődni kezdett s makogott. Karját kinyújtotta a dunyha alól, beletapogatott a szoba sötétjébe, majd
1938 hláxclus
i.
ÖSl!JNbÓliSf;GI LAPOK
149
Minél több ismerőst kér fel egy-egy járőr erre a megfigyelésre, annál jobban van a vásár ellenőriz.ve. Egy-egy ember - - nagyobb siker elérh~tése végett - nem is elegendő, mert a B. egyén nem ácsoroghat hossz.abb ideig kizárólag egy sátornál. :B"'eltii.nik s a csaló óvakodni fog jelenlétében mű ködni. Bár így a megelőzés sikeres, de a cél -- leleplezés és ártalmatlannátétel - még sincs teljesen elérve. B. egyének felkérése nehézségbe nem ütközik, med bizonyára isme,r az örs legénysége megfeleJő számú, erre alkalmas és hajlamos egyént, akik a vásáron amúgy is megjelennek. A vásáron megjelenő szomszédos örs járől'e slZÍntén fe,l kérhet ismeI"ŐS'öket. Legkésőbb útközben. Ezt a ténykedést aSzut. 25l. pontjának utolsó bekezdése alapján kell felfogni s végl1ehajtani. . Számolni keH azzal is, hogy a f·eikérteik közül egyesek visszautasítják a kérést, vagy ígéretük ellenére nem tesznek semmit. Helytelen volna ezeket ~ffillrelhányássad illetni, mert a csalá,sok'naik ez,t a módját megismerve, vásárlásaiknál fokozottabban ügyelnek s ha őket akarják a "hiIózók" becsapni, bizonyára fel fogják jelenteni acsalókat. A csalásük megakadályozásának egyik módja az. is, ha az öm felkéri a kö.z ségi elöljáróságok:1t, hügy a váisárüsokat ellem.őriz.ze. A vásárosokr.a vOiIlJatkooó1ag 193,7. XII.l-énmegjeient "Csendőrségi Lapok" lexikon-rovatában jelent meg ismertetés. Az ebben füglaltak alapján azonban a járőrökre hárulhat azoknak az egyéneknek az igazolása, akiknek nincs rendben az igazolványuk, vagy pedig alkalmilag
ingyenes kisegítőül ajánikoznak. A "hilózók" utóbbiak sorából kerülnek ki s a megelőzés szempontjából célls~erű ezélrn.ek iga'w ltatását az öTlSÖn, v~gy a községelöljáróság által erre a c-élr.a rendel!lmzés re boosátott helyiségben végezni. Az igazoltatások alkalmával megtalált ilyen csalókat azután a járőr a Szut. 370. pontja értelmében aSzut. 310/b. pOint ja alapján elővezetheti II köz&ég elöljárósá,gá:hoz, v:agy a körülményekhez, képest (tett8lIlérés esetén) a már büntelteit t egyéneket az 19l3. évi XXI. t.-c. 3.. §,- a értelmében ,a Sz,u t. 312/23. pontja la ,l apjáin ell is foghatja. Nem lehet azünban azt hinni, hogy egy-két vá sáron foganatosított foküzottabb ellenőrzés, megfigyelés és tettenérés már véget vet a csalók műkö désének. A csalók műkö,dési terül,e te az egész országra kiterjed, s ha egyik helyen el is fogják, átteszik működésük színhelyét az ország tulsó felére ,arTia számítva, hogy ott nem ismerik őket. ,szolgálatunk akkor lesz eredményes, ha a csalók érezni fog ják, hogy szándékuk az öl1sök éberségén mrundenhol hajótörést szenved.
megemelte a fejét s fülelt. Egy-két ködös gondolat derengett át az agyán. - A csikó ... a csikó... - motyogta s már újra elaludt. Fülledt csend nyomta a szobát. Messziről jött ez a csend, azért vült ülyan ereje, hogy hangokat süvöltött a Péter fülébe. - Mi a' nü! - kapta fel riadtan a párnáról a fejét és tágra meredő szemmel figyelt. Pillanatig hallgatózott, aztán levágta magáról a dunyhát és felordított : - Nyerít a Villám! Hallüd-é Sárikó, nyerít, nyerít! Az asszony felrettent álmából, belebámult a sötétbe, majd bosszusan ráförmedt Péterre: - Nyerít a kend eszeveleje. Az ember visszazuhant a -párnára, de alig huny ta le a szemét, ismét felriadt s valami szörnyű belső érzéshullám úgy vágta ki az ágyból, mint viharzó tengerből a felkorbácsolt ár a fadarabot. - Jönnek, én értem jönnek! - kiáltotta torkaszakadtából, mert tisztán látta maga előtt a két csendőrt. Lengett a tollfürgójuk, szigürú volt a szemük és ·jöttek feltartóztathatatlanul feléje. Hideglelős félelem kezdte szorüngatni a szívét. Hallotta, hogy odakünn az utcasüron a kutyák egymást riasztgatva ugatnak. A ruhája után kapküdott. FeJráncigálta magára a nadrágot,- majd a lajbiba kinlódta hele a két karját iS már rontott is kifelé. Most már csakegyetIen gondülata volt; .. menekülni! Az istállóba rohant. - Gyere, te gonosz - kapott reszikető mozdula ltal a Villám kötőfékje után s szédülő fejével maga sem tudta, hogyan került ki a lóval egYütt az
utcára. Amikor eszmélkedni kezdett s ego szemévei jobban belekémlelt a ködös szürkületbe, már a Gál Sándor földjén, a pocsolyaszínű vadvizek közt vágtatütt vele a ló. _N em kellett azt most irányítani, rolhaIlJt lübogó söréllJlyel, vidámakat ny,e ri tve" árkon· bokron át, hazafelé. Közel a tanyához, egy tócsa előtt pillanatra ijedten megtorpant, majd hirtelen előrevágta a fejét s nagYOlt, lihhenőt ugrott. Péter lerepült róla s kitárt karOl kkal, szétrugott lábakkal hanyatt zuhant a pocsolyába. Felnyekkent a fájdalomtól s a derekát tapogatva, bamba nyögdécseléssei tápászkodott fel. A feje búbjáig fekete volt a cSlurgó 1sz,a ptól s kezének egy-egy töröIgetni 3.ikia ró mozdulatával arcára még jobban rámázolta a sűrű sarat. Úgy tünt elő ott a pocsOIlya közepén állva, mint a mocsarak ördöge. A ló ezalatt már bevágtatott a tanya udvarára. Péter rákapta a tekintetét s látta, amint a gyönyör ú állat ficánkoló kedvvel beugrik az istálló ajtaján. - Most már jöhetnek a csendőrök! - pihegte maga elé s tekintete a sárálarc alatt felderült. A derekában már nem érzett fájdalmat, a szíve feszültsége . is kiengedett s a visszavezető úton olyan könnyű léptekkel vágott neki a határnak, mint a bilincseitől megszabadult rab. Este pedig, mielőtt lefeküdt volna, üdasümfol'dált az asszony elé és kesernyésen müsülyügva mündta: - No SiáJrikó, elvitték a 0sendőrök a cselr epes tanyát. De én itt maradOIk ... és boldogan nevetett. Az asszony meg csak ránézett s mivel nem értette a dolgot, csak ennyit mondOItt: - Mi lesz mán kenddel, hügy mindig iszik!
(A f. évi január 1. s.zámunkban, 7,. lexiikonunkbrun, foglalkoztunk a vásári csalók szokásainak isme rtetésév,el, mégis, ha most közöltük e~t aJZ, is:mertetést, azént tettük, mert 8iZ:zeI h3.ingsiÚlyozni akar juk eiIIDek az8'ljárásnak a falusi HsembeI'eik ~slebét ,stúlyos:a n kárositó vültát és annak a szükség;ességé t, hogy a;z ,egyenruháJs járőrök működéséb'e miÍ.nél gywkrabban kapcsoljuk be a polgári ruhás bajtárlSak segítségét. (Szerk.)
iM
1938 március l.
CE;ENDÖRSf:GI LAPOK
A csendórnap megünneplése. Február tizennegyed1kén Üllnepe1tük az ötödik Az ünnepély minden csendőrségi állomáshelyen ,s zerény, de méltóságteljes keretek között, a testületí együttérzés és meleg bajtársiasság jegYIében zajlott le. Budapesten a róm. kath. tisztikar és legénység részére a 'helyőrségi Kapisztrán-iemplomban Hász István tábori püspök, a protestánsok részére a Budahegyvidéki református egy!házközség imaházában Bátorkeszi Kiss Sándor tábori alesperes tartott ünnepi istentisz'teletet. Az istentiszteletek után tiszti és altiszti küldöttség megkoszol1úzta a Ha:dimúzeumban elhelyezett csendőr-emléktáblát. 11 óra előtt a fellobogózott budapesti csendőr.laktanya udvarán eLhelyezkedett a díszszázad, a be nem osztott tisztikar és legénység és külön csoportban azok a tisztek és legénység, akiknek dícsérő okiratuk, ilietv,e pénzjutalmuk az ünnepség keretében került kiosztásra. 11 órakor érkezett a laktrunyába Kézdivásárhelyi Nagy Gyula tábornok, a m . kir. csendőrség felügyelőj ének helyettese, aki elhaladt a díszszázad és a tisztikar arcvonala előtt. Ezután Dr. vitéz Damasy Farkas alezredes, a budapesti r. csendőrkerület parancsnoka a Vértanuk szobl'ánál az a lábbi beszéddel méltatta a nap jelentöségét. cse.ndőrnapot.
Méltóságos Tábornok Úr! BajMrsak! Emlékezni és fogadalmat tenni jöttünk hősi bajtársaink Eljöttünk, hogy jelképes sirjaikra bOl'ítsul. a kegyelet koszorúját és p01' ladó hamvaik fölött meggyujtsuk az emlékzés lángjait. Eljöttünk 'ide a csendőrségnek ehhez az oltárához, ehhez a szent oltárhoz, mely a vértanuhalált halt bajtársaink dicső emlékét hivatott örök időkre hirdetni és eljöttünk azért is', hogya Nemzet erejébe vetett rendíthetetlen hitünkl'ől hitvallást t együnk. • Csendőrnapot ünnepelünk. Ma 57 éve szentesítették a mi ' csendŐ1'törvényünket. A Kormányzó Úr (J Főméltóságának magas kegye pedig ezt a napot emelte csendőrnappá, csendől' imneppé. Ma az ország valamennyi csendő1'laktanyájában ünnep van. Minden magyal' csendőr szívében ünnepi érzés kél száTnYl'a. Az országban szel'teszórt CSe'ttdőTörsök, mint a magyar hazafias érzés őr tüzei világítanak. Mintha ezek a kis őrtüzek ma élénkebben, tűzesebben fénylenénelc. H ev íti a lángot a Ti kiontott véTetek melegéből fakadó összetartozandóság érzése is. Ezek a kis lángok együttesen, mint a hatalmas máglya feltöTő lángjai csapnak a magasba, hirdetve, hogyam. kil', csendőrség készen áll arra, hogya Haza békéjét megbontani törekvő ket megsemmisíti s a nemzeti, hazafias gondolatot bántani nem engedi. 57 évvel ezelőtt indult el az első kakastollas csendőrjál'őT a magyal' ugaron. Azóta büszkén lengeti a szél a csendőr tollfoTgót, a béke katonájának jelvényét és díszét, a dm'ék, hazaszeTető magym' embeT örömére s a törvényszegők félelmére. Fárasztó, n.ehéz sors a csendőrélet. Egész embert, talpig férfit követel. De aki ezt kiállja, az részese egy ha Utafa tlan célokért küzdő hatalmas eTőnek, A csendőrség 51 év alatt eTőteljes, meg nem tántorítható hatalommá erősödött. Az 5'1 évvel ezelőtt elültetett csemete teTebélyes tölggyé nőtt, A háború nyomán ránkszakadt összeomlás még ezt a hatalmas tölgyet is megrázta. Már-már úgy látszott, hogy n€1ncsak leveleit tépi és egy-egy galyát töri le a vihar, hanem kidönti a tö,'zset is, amibe pedig bele kellett volna pusztulnia ennek a szegény országnak is. D e nem! Ez a nép ezeréve Isten t enyerén él és Istenünk most is megsegített bennünket, Ez a tölgy ezer magYal' esztendő vér'ében, könnyében, világra szóló hőstettéhen vert gyökeTet s ebből a talajból kitépni ezt a fát semmilyen vihar sem tudja. Ti, néhai bajtársak, kiknek nevét ez az emlékmű aranyhetűkkel öl'ökiti meg, ennek a magyar tölgynek letört, de Boha meg nem hajlott ga lyai voltatok. A törzs, az ág azonemlékművéhez.
ban él, amelynek ml lS egy-egy galyacskája vagyunk s az ágból ugyanaz a magyar hit, akarat és elszántság árad a szívünkbe, ami benneteket áthatott, amikor a megalkuvás és a kötelesség között választanotok kellett, Ti megmutattátok, hogy a magyal' csendőr a HazáéTt a legszebbet, a legtöbbet, az életét i.s feláldozza, Szemünk tel e könnyel, lelkünk tele bánattal, hiszen az, amiért Ti véreztetek, a mi szeretett szép édes Hazánk, ma csonkán éli sorsának küzdelmes éveit. Az új Mohácsnak ebben a sötét éjszakájában a Ti szellemetekhez fOl'dulunk, hogy a Ti hittel véTtezett szenvedéseitekből merítsünk eTőt nemcsak a kényszerű, fogcsikorgató türéshez, hanem a feltámodás Tendületlen hitéhez is. A Ti vasakarattól áthatott, áldozatos magyar szíveteknek dobbanását é1'ezzük e kegyeletes emlékműben, mely arra buzdít bennünket, hogy emlékezzünk Reátok s ha eljön az ideje, kővessük magasztos példátokat, kövessük azt a jelszót, amit Ti követtetek "A Hazáért mindent! Híven, becsülettel, vitézüll" Midőn az emlékműre helyezem a kegyelet koszorúját, cselekszem ezt azzal a fohásszal, vajha bajtársainic kihullott vére és po1'ladó hamvai mihamarább megtermélcenyitenék a magyar földet a nagy föltámadáshoz! öTöleélő
A megkoszorúzás után Kézdivásárhelyi Nagy Gyula tábornok kiosztotta a dícsérő okiratokat és a pénzjutalmakat. A díszelgés befejez.éséüi a század díszmenetben vonult el a m. kir. csendőrség felügyelő jének helyettese előtt. A díszelg;ést követőleg, amelyen néhai Fery Oszkár aUábornagy, a csendőrség vértanu-Jelügyelőjé nek özvegye fiaival, számos nyugalmazott csendőr tiszt és nyugállományú legénységi egyén is résztvett, tiszti és legénységi küldöttség megkoszol'Úzta a Fery Oszkár-utcai tanítóképző intézet falán elhelyezett emléktáblát és a F1lirkasl.1(~ti temetőben fekvő Fl'ÍJesz György csendőrhadnagy sírját. Délben bajtársi ebéd volt a tiszti étkezdében, a legénység részére az altiszti étkezdében. A ,t iszti baj,t ársi ebéden, amelyen Hász I stván tábori püspök és Bátorkeszi Kiss Sándor tábori alesperes is résztvett, Kézdivásárhelyi N agy Gyula tábornok, az altiszti étkezdében pedig K1'icsfalussyHrabá1' Sándo',. őrnagy élteHe a Kormányzó Úr Ofőméltóságál.
A csendömapról méltatások, tudósítáJsok jelentek meg Az Est, Friss Vjság, Kis Vjság, Magyar Hirlap, Magyarország, Magyarsá{], Nemzeti Vjság, 8 Orai V jság és az V j NemzedJék címü napilapokban. Különös melegséggel emlékezett meg a esendőrnapról és a csendőrségről a Magyar Rendőr, a K!özséui Közlöny, a Budapesti Hirlap, a Függetlenség, a Pesti Hirlap és az Vj Magyarság.
A Magyar
Rendőr-ben
a
következőiket
olvassuk :
"A magyar királyi csendőTség, ez a mintaszerű testvérintézményünk, országszerte ünnepet ült február U-én, azon a napon, amelyet a Kormányzó Úr (Jfőméltósága öt évvel ezelőtt csendőrnappá nyilvánított. E napon ünneplésre és kegyeletes megemlékezésre gyülekezett össze a legkisebb Öl'S és a legmagasabb parancsnokság tisztikara: ezen a napon lett 57 éves a m . kir, csendőTség. (Jtvenhét év! Egy nemzet életében nemn nagy idő. De ez az 57 év, amely a latt a m. kir, csendőrség a kezdeti nehézségek tömkelegében elindulva, a fejlődésnek és a tökéletesedésnek olyan magas fokám jutott, mint ahova elérkezett, sokkal hosszabb multnak is épp úgy dicsőségére válna, Azóta egy kicsit megváltozott a világ, Azóta egy kicsit fénykorát élte a magyarság, míg csak rá nem szakadtak a világháború ezerféle csapásai s azóta minden idők legborzalmasabb módján szétdarabolták az oTszághatárokat. De azóta: az elindulás óta minden küzdelemben és minden nehéz viaskodásban ott volt a m . kil'. csendőrség, felvillant a kakastoll, melynek derék viselői épp oly céltudatos, sziláTd kötelességtudással állták meg helyüket távoli kis fa l vak duhaj-
OSENDÖRS~GI LAPOK
1938 március 1.
Csendőrnap
Budapesten: Kézdivásárhelyi Nagy
Gyula tábornok átadja a
kodói és felizgatott tőmegek garázdálkodóival szemben, mint amilyen bátmn és vitézül harcoltak a világháború alatt. Hősi halottak és a csendőri hivatás vértanuinak emelt fejfá,k jelzik azt a göröngyös utat, amelyet csendőrségünk 57 év alatt me,g telt s ez alatt az 57 év alatt nemcsak saját testületének, hanem az egész magyarságnak is újabb dicső- séget szerzett. A nemes, dicső hagyományokat mindenko,' ápoUa. Mindenkor igaz bajtársi szeretettel és mélyen átérzett, őszinte m egbecsülés,sel figyeljük testvérintézményünk: a m. ki,'. csendőrség működését. Örömük a mi örömunk is. Sorsuk a mi sorsunk is. A kiváló csendőrlegényS'ég ugyanabból a magyar faluból indul el sok veszedelemmel járó, nehéz pályájám, ahonnan a magyar rendőr kikerül. Egy cél felé törekszünk. Egy úton haladunk. És mi is velük ünnepeljük a csendőrnapot, a történelmi visszapillan,t ás és a kegyeletes megemlékezés e felemelő en szép és nemes ünnepét, nmely újra meg újra alkalmat ad a magyar közvéleménynek arra, hogy ne csak tudomást szerezhessen egy kiváló intézmény ldváló működéséről, lwnem büszke örömmel gondolhasson rá: ez a mi csendőrségünk!"
!\jö.szönjük ezeket az eme,l kedett, nemes bajtársi érzéssel telített sorokat. A Községi Közlönyben olva.slSuk a sorokat :
köv'etkező
megtisztelő
"A m. kir. csendőrség ebben az évben is megtartotta hagyományossá vált ünnepét, a hősi halottai emlékének a bajtársi összetartozandóság érzésének és a csendőrségi szellem emelésének szentelt "csendőrnapot", Ez a nap nekünk is alkalml1;t ad arra, hogy az idén is kifejezzük a csendőr.ség intézmenye iránti nagyrabecsülésünket és minden egyes tagja iránti bajtársi érzelmeinket. Ennek a minta~zerű intézménynek
151
dicsérő
okiratoJmt.
és tagjainak kiválóságát, nagyszerű szervezetét, példás katonai szellemét és magas színvonalú s~aktudását nem kell nekünk felfedezni, mert hiszen mindez már általánosan ismert, sőt külföldön is elismert hírnévnek örvend. A mi elismerésünkn'31c azonban külön értéket és jelentőséget ad az a körülmény, hogy a csendőrségi szolgálatot a gyakorlatban csak a faluvezető látja s hatásaiban a faluvezetők közül is a jegyző ismeri legközvetlenebbül. Kéts égtelen, hogy nemzetnevelő munkánIc sikerének egyik lényeges feltétele az a nyugodt falusi légkör, amelynek megteremtéséhez és fenntartásához nagyban hozzájárul a csendőrség a maga tekintélyével és erélyével. De mi a csendőrség tagjaiban nemcsak ,a falu nyugalmának, személyi és vagyonbiztonságának feltétlenül megbízható, sőt ha kell, önfeláldozó őrzőjét látjuk, hanem egyben a rend és fegyelem, a hűség és kötelességtudás, a nemzeti érzés és hazaszeretet hirdetőit is, a falusi társadalom értékes tényezőit, akikre a magyar jövő s:~empontjából bátran és biztosan lehet építeni. A szolgálatban megközelíthetetlen, magánéletében feddhetetlenül erkölcsös, önmagát művelő, a falusi társadalommal élő és a faluvezetőket támogató csendőr nemcsak magának szerez megbecsülést, hanem annak a kiváló testületnek is, amelynek egyenruháját viselni szerencsés s ezekben a törekvéseiben mindig számíthat az ország jegy zői karának megértő támognlá sára. A m. kir. csendőrséget országos ünnepén bajtársiasan iidvözöljük!"
A 'Budapesti Hirlap február 15-i:Ki s.zámában, a csendőrnap ünn.epségeh61 szóló beszámolóján kivül, "A csendőr" címmel igen mele,g hangú v,e zércikkben foglalkozott a csendőrn8,ppa:l és a 0sendőr,séggel. A vezércLkk egyik helyén a következőket írja:
"A mi csendőreinleben az ősman'JIar szellemi eI'Ő párosul a fizikai erő1)el, a kitartással. lelkiismerett~sséggel, minden olyan magyar erénnyel, I,lmely ezer esztendőn át megóvott
CSENDORS~GI
152
1938 március 1.
LAPOK
a derék és egyenes férfiak - tisztek, altisztek és közcsendőrök I'ettenthetetlenül álltak helyt ott, ahová őket hivatásuk állította. Hősök voltak a nemzet legszentebb javaiért vívott hal'cban s nem rettenteTc vissza a mártirhaláltól. Ezért ünnepe az e,qész magyarságnak a csendőrnap. Ezél't ,qyászol mindnyájunk kegyelete a csendőrvé!'tanuk szobTára helyezett koszoní halvány virágai közt."
• Ar. Uj Magyarság február l5-iki számában részlet€,osen beszámol a budapesti csendőrnnpról, l6-i.ki számában igen meleg hangú sorokban foglalkozik a csendőrnappal és a csendőrséggel. Többek között a következőket mondja: "Külön világ az övék, amelyben a fél'fias helytállás, a becsületesség, az eskühöz való hűség az egyetlen ideál s ezt az eszményt egyformán szolgálják a falvakban álló csendőr laktanyák kis közösségeiben éppen úgy, mint a magasabb parancsnokságok iTodáiban. Ritka az olyan alkalom, amikor ez a nagyszerű és hivatása magaslatán álló testület kiáll a nyilvánosság elé. De még ilyenkor is a fél'fias szemét'em, a public.itástól való húzódozás vonul végig űnnepségii Tcön. Ilyenkol' sem követelnek a maguk számára !cözönséget, ünnepi pompát, külsőségeket, a magyal' közvélemény azonban mégis l'észt kéT a csendőrség űnnepéből, jelentkezik s tolmácsolja azt a szeretetet, ragaszkodást és feltétlen megbecsülést. amelyet az egész ország érez a rend, fe,qyelem és becsiii§et nagyszerű katonáival s~emben."
...
Csendőrnap
Budapesten: Dr, vitéz Damasy Farkas alezrenes megkoszol'úzza a Vértanuk szobrát,
minket a pusztulástól, Ezeknek az ősmagyal' eTényeknek kultw'ált képviselőit látjuk a mi csendőreinkben, "
..
A Függetlenség f.ebruár l3-iki számá!ban "A macsendőr" címffil terjedelmes cikk foglalkozik a cS'ffildőrnappaJl és a csendőrség történetével. A cikk a következő sorokkal f,ejeződik be:
gyar
"A csendŐTnapon minden magyal' ember hálával és szeTCtettel gondol a csendőrökTe és imádságos szívvel kéri a magya1'Ok Istenét, hogy védje, oltalmazza és tm'tsa meg ő'ket a magya.?' haza javára és nagyobb dicsőségére."
A lap ezenkívül február l5-iki számában részletesen ismerteti a budapesti csendőrnrup ünnepségcinek a Jezajlását.
• A Pesti Hirlap "A írta:
csendőr"
cím al::üt a követ-
kezőket
"Nincs megnyugtatóbb látvány, mint egy magya'r csendőr, ahogy megjelenik valahol teljes fölszereléssel, hogy teljesítse szolgálatát. A meg testesült nyugalom, erőtudat és tettrekészség. Mint a töltött pisztoly a bankpénztáros kezeűgyében, olyan megnyugtató a puszták, hegyvidékek, elszigetelt tanyák és telepek lakói szá'11UÍlra a tudat, hogy csendőr vigyáz a környék élet- és vagyonbiztonságára. Milyen bizalomgerjesztő a szépszál, tagbaszakadt, komolynézésű, kemény léptű magyar, amikol' gyalog vagy lóháton, egymaga vagy kettesével az ol'szágutat járja, vagy a falu határában a dülőkön tűnik fel, vagy a vasútáUomások kÖl'űl portyáz. Gonosztevők réme, becsületes emberek támasza, elhagyottak oltalmazója, jogtalanul bántalmazoUak menedéke a magyar csendőr. Ahogy mondani szokták: a kö,t elességteljesités élő szobra. Hogy valóban az, sőt hogy a kötelességtudás vértanuja is tud lenni, megmutatta nemzetünk legsötétebb korszakában. A kommunizmus alatt a polgári I'end le,qelszántabb bajnokai jórészt (I csendőrség köréből kel'ültek ki, EzeTc
Amennyire kerüljük a reklámot, az ö'ncé1ú nyilvánosságot, éppen olyan jól, vag-ytalán éppen ezért fokozottan jólesik nekünk a magyar sajtóból kéretlenül, keresetlenül f~lénkára:dó meleg szeretet, érté- ' kelés, megbecsülés. J ólesiJk úgy nélha egy-egy jele annak, hogy az o~sz:ág közvéleményének szeretete, eHsmeréseelkiséri a 0sendőrt az erdők sűrűjébe, sikságok végtelenébe-porába, éjsz3Jkák sötétjébe is, küzdelmeink tehát nem maradnak látatlanul és visszhangtalanul. Köszönjük a magyar sajtó legtekintélyesebb lapjainak ezt a meleg figyelmét, ezeket a nagy.raértékelő mél ta,t ásokat. V ál'a 8ZUnk az, hogy a jövőben is megmaradnak a boosület és köteles'ség útján.
• VidékI'ől
a
következő 0Sendőrnapi
tudósításokat
k,aptuk:
Miskolcon a csendőrség honvédzenekar kísérete mellett Istentiszteletekffil vett részt, azután a gyalog tanalosztály feldíszített tantermébe vonult, ahol az ünnepély az összes tisztek és legénység, valamint a Gömöry Arpád tábornok által vez'e tett 24 tagú honvédségi küldöttség jelenlétében a következő műsor szerint folyt le: Hiszekegy. Énekelte a próbacsendőrök énekkara. Magyar csendőr, vers Hieronymi Lajos ny. csendőrőrnagytól. Szavalta: Kléri János csendőr. (Jnnepi beszédet dr. Domoszlay Gyula alezredes mondott. A dicséreteket és pénzjutalmakat Raskó Alfréd alezredes közölte, illetve adta át. A'!. ünnep'ély a Himnusz éneklésével érr t véget. Az ünnepélyt tiszti és legénységi bajtársi ebéd követte. A tiszti ebéden a meg'hívott egyfuázi, kato · nai és polgári előkelőségek társaságában Kormányzó ar ö Főrnéltóságát Lichteneckert András a;ltábornagy, amiSIkoIci 7. vegyesdandár paranc.snoka élt ette,
• Szombathelyen az öl'sp8Jrancsnok és járől'vez'ető i6kolák ist~ntisz,teletet hallg'a ttak. Az istentisztele-
1938 március 1.
153
ÓSE'NDöRSmGl LAPOK
Csendőrnap
Budapesten: Dís~menet a m. kir.
teket a róm. katolikusoknak dkos Jenő tábori I3speres, az evangélikusoknak vitéz Hmkay Béla tábori al esperes t&rtortta. Dalmy József 'e zrede,s, kerü],eti parancsnok vezetése ala:tt a Szombathelyen állomáso~ó csend6rtisztek valamennyien, v,a ilásf eleket sz,erin t, megj,e lentek az istentiszteleten. Vitéz Jány Gusztáv a,ltábornagy, vegyesdandáJr par8.il1iosnok vezetése alwtt a szombathelyi katonai alakulatok tiszti-kül.dö1ttségekkeJl, míg a polgári bíróságo,]{, várme1g yei, városi és a többi hatóságok és hivataJlok vez.etői az istentiszteleteken személyes megjelenésükkel emelték a nap f.ényét és jelentő ségét. Dalmy József BZI"edes, Nemes Szentoléry Rikárd alezredes iskolaparancsnok kíséretében az örsparancsnok-is,k olában el'helY1ezett vértanu-emléktáblát az altiszti kü.ldöHsé,g jehml,étében megkoszorúzta. Utána az örsparancsnok-iskola éttermében összegyűlt tisztikar és legény,s ég előtt Lázár Pál százados a csendőrvértanukról. és hősi halottakról többek közt ezeket mondotta: "Ök azok, akik a csendőr-jelszó t életük és vérük feláldozásával sz ent eszmévé avatták. Az ő példájuk az, m elyet mindnyájunknak követni kell! M ert ez az út az, m elJl a szavaktól - a "Nem, Nem, Sohá"-tól - elvezet a tettek mezején át rég nem látott testvéreinkhez Kassám. Kolozsvárra. Szabadkára, onnan a KáTpátoktól le az Adriára! Ez az út az, melyen annyiszOl' apáink vére folyt s melynek gránitszikla alapzatát a Ti megvesztegethetetlen, becsületes kötelességteljeöit(fstek, Isten ~s Ha;;a iránti hűséqtek adia, iTánvát pedifJ
csendőrség felügyelőjének
helyettese
előtt.
a HaduTunk által magasra tm'tott magyal' nemzeti lobogó mutatja oda, aJhOlI NagymagyaroTszág második ezredévénele sziláTd alapjait bizton lemkhatja!"
Az ünnepi beszéd után Dalmy József ezredes a dícséretben részesü:lteknek átadta a dícsérőokirato kat. Délben a üsztikar a Kovács-szálló nagytermében, a legénység pedig az örspaTancsnoki-iskola éttermébe.n diszebéden v-ett részt.
• Gödöllőn
a nap j'8Lentöségét vitéz Szabadhegyi Ferenc alezredes méHatta, a csendőrség tört.éne,t ét