CSOK
CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY HASZNÁLT LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, BŐVÍTÉSÉHEZ Meghatározás: használt lakás vagy családi ház vásárlására, bővítésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összege a már meglévő vagy a vállalt gyermekek számától függ.
Ki igényelheti a kedvezményt? A CSOK igénybevételére meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülálló személyek - életkortól függetlenül - egyaránt jogosultak lehetnek. A megelőlegezett kedvezmény fejében előre vállalt gyermek után kizárólag házaspárok igényelhetik a kedvezményt, akik közül legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie. A házastársak és élettársak csak együttesen igényelheti a támogatást. a) a magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással, d) a hontalan jogállással, vagy e) menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy. További feltételek: - büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni, - az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie, - nem lehetnek közfoglalkoztatottak, - a támogatott ingatlanra lakásbiztosítás kötése, - 1 és 2 gyermek esetén 180 napos folyamatos TB jogviszony (legfeljebb 30 nap megszakítással) - 3, vagy több gyermek esetén 2 éves folyamatos TB jogviszony (legfeljebb 30 nap megszakítással), melyből az igénylést megelőző 180 napban kizárólag kereső tevékenység (pl. munkaviszony, vállalkozói jogviszony, őstermelői jogviszony, megbízási szerződés) fogadhat - felsőoktatási tanulmányokat nappali tagozaton folytatók is kérheti az új lakásra vonatkozó csokot, - kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző 5 évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.
Ki után vehető igénybe a kedvezmény? A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző a) közös, előző kapcsolatból született saját, de közösen nevelt és örökbe fogadott gyermeke után, vagy b) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy c) a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb három születendő gyermek vállalásához. A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, más esetben egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év a határidő. Ha meglévő gyermekek után igényelik a támogatást, nincs életkori korlát, illetve egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhetik. Ha viszont születendő gyermekre szeretnék kérvényezni, akkor házastársi kapcsolat szükséges, és a felek egyike sem töltheti be az igénylés időpontjában 40. életévét. A legalább háromgyermekes családok esetén nem kell házasságban élniük a szülőknek ahhoz, hogy igénybe vehessék a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást. Ha azonban még nincs három gyermekük, csupán vállalják, hogy lesz, akkor házastársaknak kell lenniük. A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül. Az örökbeadási folyamat (miután megállapították, hogy örökbe fogadhat a pár) 2 évvel meghosszabbítja a teljesítési határidőt, folyamatban lévő terhesség esetén pedig a születésig meghosszabbodik a vállalás teljesítésére kapott határidő. Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban már igénybe vett CSOK-ot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy „szocpol”-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a kedvezményből le kell vonni. Nem igényelheti-e a 10 millió forintos CSOK-ot harmadik gyermeke után az, aki ezt a gyermekét korábban előre vállalta, csak akkor, ha a gyermekvállalás már teljesült. A korábbi, bentlakásra tett vállalás teljesítésének számít az új CSOK-nál tett vállalás teljesítése.
Ki minősül gyermeknek? a) a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 20. életévét, vagy a 25. életévét nem töltötte be, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy 20. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy. A megváltozott munkaképességű gyermekre később is igénybe vehető, ha ez az állapot már legalább egy éve tart vagy egy év alatt várhatóan nem szűnik meg. A CSOK csak az igénylővel közös háztartásban élő, illetve vele együttköltöző gyermek után egy alkalommal vehető igénybe. Azt a gyereket, akire már vettek igénybe szocpolt vagy CSOK-ot, nem lehet figyelembe venni a támogatási táblázatban szereplő összegek számítása során. Kikötés, hogy a gyermek az igénylőkkel együtt költözzön velük az új ingatlanba, és ott lakjon legalább nagykorúságáig.
Hol igényelhető? A CSOK iránti kérelmet - a Magyar Államkincstárral szerződést kötő - hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) lehet benyújtani.
Milyen ingatlanra igényelhető? Vissza nem térítendő állami támogatás az alábbi lakáscélokra igényelhető: - használt lakás vásárlása - meglévő lakás bővítése A lakás bővítésének minősül - a lakás hasznos alapterületének megnövelése legalább egy lakószobával, - emeletráépítés vagy tetőtér-beépítés (amennyiben ezzel nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás). A meglévő épület átalakítása nem minősül bővítésnek. A bővítéssel a lakhatási körülményeknek javulniuk kell, és a lakásnak meg kell felelnie a meghatározott minimális hasznos alapterület követelményeinek. A támogatást elbíráló hitelintézet helyszíni szemlét végezhet, hogy megállapítsa: megfelel-e a családi létszámnak és az elvárt lakáskörülményeknek az ingatlan. Az ingatlannak rendelkeznie kell: - 12 négyzetméter meghaladó lakószobával és főzőhelységgel, ennek hiányban legalább 4 négyzetméter alapterületű - a főzést lehetővé tévő önálló szellőzésű lakótérrel - közműves villamos energia szolgáltatással - egyedi fűtési móddal - közműves szennyvízelvezetési móddal, vagy az előírásoknak megfelelő szennyvízkezelési móddal - közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy telken ivóvíz minőséget szolgáltató kúttal - vételára nem haladja meg a 35 millió forintot A CSOK-kal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete: Támogatás célja
A támogatásra jogosult gyerek(ek) és a vállalt gyerek(ek) együttes száma 1
Használt lakás vásárlása vagy bővítése
2 3 4 vagy több
A lakás hasznos alapterülete
minimum 40 mm minimum 50 mm minimum 60 mm minimum 70 mm
Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint a következő helyiségek alapterületének összegéből adódik ki: előszoba/közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha/étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra/tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiségek, kivéve a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség. A hasznos alapterület kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt gyermeket figyelembe kell venni, azokat is, akik után már korábban felvettek lakáscélú támogatást vagy megelőlegező kölcsönt.
A CSOK igényléséhez szükséges legfontosabb dokumentumok A CSOK iránti kérelem kitöltésével és a mellékletek csatolásával. A kérelem vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül, bővítés esetén a munkálatok megkezdését megelőzően nyújtható be. A legfontosabb mellékletek: a társadalombiztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum; igazolás köztartozás mentességről (nullás igazolás); házastársak esetén a házassági anyakönyvi kivonat; a gyermek születési anyakönyvi kivonata; örökbefogadás esetén az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító gyámhatósági határozat; adásvételi szerződés; bővítés esetén építési engedély (egyszerű bejelentésnél annak megfelelője); erkölcsi bizonyítvány. Amennyiben azt a kérelmező igényli, lehetőség van a szükséges igazolások beszerzésével az eljáró bankot, hitelintézetet megbízni. A meghatalmazáshoz szükséges formanyomtatványok a pénzintézeteknél elérhetőek. A további ügymenetről a bank/hitelintézet tájékoztatja az igénylőt. A családok otthonteremtési kedvezményét használt lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokra lehet igényelni. A 2016.01.01-jén vagy azt követően, de 2016.02.11-ét megelőzően benyújtott, még el nem bírált támogatási kérelmeket a most hatályos rendelet szabályai szerint kell elbírálni, ha az az igénylőre kedvezőbb. Igazolni kell, hogy az igénylő nem tartozik az államnak. A támogatást igénylők egyikének sem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Az igénylő élettársak vagy házastársak közül mindkét fél szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) nincs nyilvántartott köztartozása. A köztartozás-mentességről szóló nemleges együttes adóigazolást a NAV állítja ki. Az igazolás kiállítása iránti kérelem (IGAZOL elnevezésű összesített nyomtatvány) bármely adóigazgatóság ügyfélszolgálatán benyújtható személyesen, elküldhető postai úton vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan. Az igazolás kiadásának határideje 6 nap. Az elkészült igazolást elektronikus úton vagy postán kérhetik az adózók, illetőleg az adóhatóságtól kapott értesítést követően az személyesen is átvehető az adózó által megjelölt ügyfélszolgálati helyen. Az elektronikus NAV jövedelemigazolás abban az esetben fogadható el, ha az ügyfél a NAV-tól kapott e-mailt (amely az igazolást tartalmazza) továbbítja a banki ügyintéző részére. Fontos! Az elektronikus úton kiadott adóhatósági igazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes! OEP-igazolás Az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítási nyilvántartásában biztosítottként szerepel. A benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie (közfoglalkoztatás nem érthető bele). Külföldi biztosítási időszak is elfogadható.
A három vagy több gyermek utáni CSOK igényléshez legalább 2 éve tb-biztosítottnak kell lenni, akár belföldön, akár külföldön, és ezen belül az igényléskor gyakorlatilag 180 napos (legfeljebb 30 napra megszakított) munkaviszonyt is igazolni kell. Külföldön szerzett biztosítási jogviszony esetén fontos, hogy a kérelmezőnek haza kell költöznie abba az ingatlanba, amelyre a kedvezményt igénybe vette, és legalább 10 évig benne kell laknia. Az igazolást a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei állítják ki, a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül. Az igénylőlap az OEP weboldalán érhető el, melyet – számítógéppel vagy kézzel – kitöltve a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró főosztályához kell benyújtani. A kérelmi nyomtatvány, illetve a szükséges információk itt érhetők el: Az OEP jelenlegi gyakorlata szerint nem állítanak ki igazolást: - nyugdíjas, - közmunkát ellátó, - szociális segélyen élő, - GYES/GYED-en lévő személy részére. Erkölcsi bizonyítvány Az igénylőnek és házastársának erkölcsi bizonyítvány bemutatásával igazolnia kell, hogy a Rendeletben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségét a bíróság a bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, de a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.
Mitől függ a kedvezmény mértéke? A meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától. Minden esetben az összes meglévő vagy vállalt gyermek után járó támogatási összeg és a már felvett támogatás különbözete vehető igénybe A korábbi felső négyzetméterkorlátokat és az energiahatékonysági feltételeket eltörölték. A CSOK összege kizárólag a gyermekek számától függ. A lakás vételára egységesen legfeljebb 35 millió Ft lehet. A CSOK összege használt lakás vásárlása, vagy bővítése esetén a következők szerint alakul:
GYEREKEK száma 1.
2.
3.
4+
HASZNÁLT LAKÁS vásárlása vagy bővítése Legalább 40 m2-t elérő lakás vagy családi ház
Legalább 50 m2-t elérő lakás vagy családi ház.
Legalább 60 m2-t elérő lakás vagy családi ház
Legalább 70 m2-t elérő lakás vagy családi ház
600 000 Ft
1.430 000 Ft
2.200 000 Ft
2.750 000 Ft
Vagy ezen összegek és korábban igénybe vett támogatás különbözeti összege Élettársak esetében: ha nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK-ot, akkor mindkét fél esetében külön kell kiszámolni, saját gyermekei után melyik fél mekkora összegre lenne jogosult, és e kettő közül a magasabb összeget vehetik fel. Ha közös gyermekük is van, akkor őt e számítás során csak egyik szülőnél vehetik figyelembe. A szerződés megkötését követően született gyermek utáni kedvezmény A családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft. Lakásbővítés esetén az összeg nem haladhatja meg a bekerülési költséget. A később született gyermeke után ismételten igényelt a támogatás a korábban felvett lakáshitel törlesztésére fordítható. Amennyiben az igénylés a használt lakásra igényelhető támogatás határidején belül történik, a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.
A támogatás folyósítása Lakásvásárlás esetén a támogatást egy összegben folyósítja a bank. Bővítés esetén az a készültségi foknak megfelelően benyújtott, az igénylő nevére szóló számlák után kerül folyósításra. Részfolyósítás az utóbbi esetben lehetséges. Bővítés esetén legfeljebb a bekerülési költség 50%-a erejéig igényelhető a támogatás. A bekerülési költség legalább 70%-áról számlát kell bemutatni a hitelintézet részére Bővítés esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás. Használt lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás. Amennyiben valaki az önerőn és a CSOK-on felül banki kölcsönt vesz fel azért, hogy lakást vásároljon, akkor a hitelt a CSOK előtt kell megkapnia. Tehát, a banki kölcsönnek már az ügyfélnél kell lennie, a pozitív hitelbírálat nem elegendő. A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét - önerő - már felhasználta.
Ki szerezhet tulajdont a kedvezménnyel érintett lakásban? A kedvezménnyel érintett (bővített vagy vásárolt) lakásban az igénylőnek vagy a támogatott személynek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban csak az igénylő szülő(k) szerezhet(nek) tulajdont.
Milyen bekerülési költségekre igényelhető a támogatás? Beleszámít a bekerülési költségbe minden, amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja: - a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló, valamint tároló helyiségeinek építési költsége, kivéve a különálló épületben létesített tüzelőanyag-tárolót és lomkamrát, - a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit, - a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei, - a bővítéshez érdekében felmerült építménybontási költségek. Nem bekerülési költség: - beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyak, pl. napkollektor, napelem, geotermikus fűtés és melegvíz, saját udvari szélerőmű vagy kútfúrás bekerülési költsége.
Meglévő lakástulajdon esetén jogosult vagyok? Amennyiben Ön és az Önnel együtt költöző házastársa/élettársa ajándékozással vagy örökléssel korábban szerzett lakástulajdoni hányada nem haladja meg az 50%-ot, Ön jogosult a kedveményre, illetve az e mértéket meghaladó ingatlantulajdon sem kizáró tényező abban az esetben, ha azon másnak jogszabályon alapuló haszonélvezeti joga áll fenn (a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogra ez csak akkor vonatkozik, ha az a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett). Az igénylőnek emellett vállalnia kell, hogy a vételár (vagy bővítés esetén a bekerülési költség) kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának az eladási árát, amit viszont csökkenteni lehet - az értékesítést követően vásárolt ingatlan vételárával, -a lakástulajdont terhelő, eladási árból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatással, - lakásépítésre vagy -vásárlásra (nem hitelkiváltásra!) felvett kölcsön végtörlesztésének összegével (annyival, amennyit az eladási árból törlesztettek ebből), - a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék és - az adásvétel miatt megfizetett közteher összegével. Továbbra is él az a lehetőség, hogy a támogatást egy másik lakásra átvigyük, vagyis ha egy kincstári letéti számlára befizetjük a felvett támogatás összegét, akkor építési szándék esetén 3 évre, vásárlási szándék esetében pedig 1 évre felfüggeszti a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségünket, ami a lakásból való kiköltözés, illetve annak eladása miatt elvileg terhelne minket. Ha a támogatást használt lakásra akarjuk átvinni, akkor azt csak 5 év után lehet megtenni.
Számlabenyújtási kötelezettség A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja az építési munkák (lakásépítés, bővítés) esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla). Új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát. Használt lakás vásárlása esetén be kell mutatni az igénylő nevére kiállított, az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról szóló, számlákat. Bővítés esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségek legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni. A hitelintézet csak olyan számlát fogad el, amelyet a támogatási kérelem benyújtását követően állítottak ki.
Hova kell benyújtani a kedvezmény megállapítására vonatkozó kérelmet? A CSOK iránti kérelmet és mellékleteit – jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező – hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani. A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy új lakás építése esetén, hogy a benyújtott, bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.
Az igénylőtől a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért a támogatás összegének 1,5%át, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhetnek. Ha hitel felvételére is sor kerül, ennek díjai magasabbak is lehetnek, ezt nem szabályozza a rendelet. Az igénylések elbírálásának átfutási ideje legfeljebb 30 nap lehet.
Ki szerezhet tulajdont a kedvezménnyel érintett lakásban? A kedvezménnyel érintett (épített vagy vásárolt) lakásban házaspár és élettársak esetén mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban csak az igénylő szülő(k) szerezhet(nek) tulajdont
Előre vállalt gyerekek után igényelt CSOK A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. (A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam a támogatási szerződés megkötésétől, engedélyköteles lakásbővítésnél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének napjától kezdődik.) A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a teljesítésre vonatkozó határidő előtt a kormányhivatal által kiállított határozatot a hitelintézet részére bemutatja. A határidő lejártakor fennálló várandósság esetén az időtartam a szülésig szintén meghosszabbodik. A gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a gyermek halva születik.
Mikor kell visszafizetni a támogatást? - a gyermekvállalásra előírt határidő lejárt, vagy annak lejárta előtt a házasságot felbontják vagy érvénytelenítik, és a vállaltnál kevesebb, vagy egyetlen gyermek sem született, illetve ennek igazolása nem történt meg (részbeni teljesítés esetén csak az arányos összeget kell visszafizetni) - kiskorú gyerek a háztartásból tartósan kikerül, vagy az igénylő elköltözik (kivéve, ha a gyermek más településen tanulmányokat folytat, a jogosultat vagy gyermekét egészségügyi intézményben kezelik, a jogosult közeli hozzátartozóját ápolja, legfeljebb 5 évig más településen vállal munkát, vagy enyhébb bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztését tölti) - különköltözés vagy válás esetén, ha az ingatlant értékesítik, a lakásból kiköltöző fél (felek) köteles(ek) a támogatást visszafizetni, kivéve, ha az a volt házasfél, akinek az összes gyermeket odaítélték, megszerzi a másik féltől az egész ingatlant; ilyenkor a kiköltöző felet a visszafizetés nem terheli - a lakást elidegenítik (ha csak részben, a visszafizetési kötelezettség is arányos; amennyiben lakáscserére kerül sor, kérhető a visszafizetés ideiglenes felfüggesztése – a CSOK összeg kincstári letétbe helyezésével egyidejűleg – építés esetén 3, vásárlásnál 1 évre, ami további 1 évvel meghosszabbítható), - Az ingatlant nem lakhatási célra használják, megterhelik, azon harmadik személynek haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy használatát harmadik személynek átengedik - Utóbb kiderül, hogy az igénylő jogosultságát valótlan adatokkal igazolta
- a lakást - természeti katasztrófát kivéve - elbontják, megsemmisül - amikor - sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást, - a család az építési szándékától eláll, - az építési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja, - ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, - ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást, - ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást. - bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.
Mennyit kell visszafizetni? A meg nem született gyermekszámra eső támogatási összeget a határidő lejártát követő 60 napon belül vissza kell fizetni a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (az egyenlő a jegybanki alapkamattal) növelten.
Gyakorolható méltányosság? Amennyiben az igénylő a támogatás és kamatainak visszafizetésére kötelezett, kérelmezheti a tartozása kapcsán méltányosság gyakorlását a következő esetekben és módon: A lakás fekvése szerinti járási hivatalnál kérheti a támogatás kamatainak, valamint összegének részletekben történő megfizetését. Különös méltánylást érdemlő helyzetekben a tartozás kamatainak halasztott megfizetésének lehetőségét; a halasztás ideje maximálisan 5 év lehet, melynek esetei: - a házaspár egyik tagjának halála - a vállalt gyermekek közül a testvére azért nem születik meg, mert a szülők egyik tagja időközben megváltozott munkaképességűvé vált, így nem vállalták újabb gyermek nevelését - a gyermek a várandóság 24. hetét megelőzően halva születik - az első gyerek - külön rendeletekben meghatározott - fogyatékossággal születik - több vállalt gyermek esetén az első szülött gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos - tb-támogatott művi megtermékenyítésre irányuló kezelésben való részvétele többször eredménytelen volt, vagy valamely más egészségügyi okból az anya nem alkalmas gyermekvállalásra - a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené A fizetési halasztás leteltével, amennyiben a család anyagi helyzete változatlanul ellehetetlenüléssel fenyeget, lehetőség van a tartozás mérséklését, vagy annak teljes egészében történő elengedését kérni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha „a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.”
Ezek az esetek az új rendelet „különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen”. Ide tartozik az egyszeri lombikprogram (már nem kell ötször próbálkozni) vagy a férj spermiogramm alapján bebizonyosodó meddősége is, amelyeknél eddig úgy volt, hogy sikertelenség esetén a tőkeösszeget kell „csak” visszafizetni, késedelmi kamat nélkül. Ugyancsak ide tartozik az a helyzet, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené. Ezekben a „különös méltánylást érdemlő helyzetekben” a kormányhivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítését, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Erre csak akkor kerülhet sor, ha „a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.” Válás esetén, ha a támogatásból (is) vásárolt ingatlan az egyik szülőnél marad, akkor nem kell vis�szafizetni a támogatást. Ha viszont az ingatlan egyik szülő tulajdonában sem marad (mert például a válás miatt el kell adni, hogy a vagyont elosszák), akkor a támogatást vissza kell fizetni, méghozzá olyan arányban, ahogyan az elvált szülők a vagyonból részesültek.
Jár-e a kedvezmény igénybevételét követően született gyerekek után támogatás? Amennyiben korábban született gyermeke esetén igénybe vette a kedvezményt (szocpolt/CSOK-ot), a később született gyermek(ek) után is igényelhető a CSOK. A kedvezmény mértéke gyermekenként 400 000 Ft. Az utólagos kedvezmény fennálló lakáshitel-tartozásból is jóváírható.
Kaphatok-e CSOK-ot, ha korábban igéynbevettem lakáscélú támogatást? Korábban igénybe vett lakáscélú állami támogatás vagy azt megelőlegező kölcsön esetén is jogosult lehet az igénylő a CSOK-ra, ebben az esetben a már folyósított támogatás összegével csökkentett összeg kerül kifizetésre.
Egyéb tudnivalók - A CSOK-ot csak egyszer lehet igénybe venni. - A CSOK-kal érintett lakásra 10 évig a magyar állam javára jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A kedvezménnyel érintett lakást ezen időszak alatt haszonélvezet vagy használati jog nem terhelheti. Ez alól kivétel, ha az új lakásban harmadik személy öröklés révén szerez tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog keletkezik rajta. A 10 év az adásvételi szerződés megkötésével, utólag született gyermek után igényelt CSOK esetén az támogatási szerződés megkötésével, bővítés esetén a munkálatok megkezdésétől indul. - Amíg a jelzálog él, a lakásra lakásbiztosítást kell kötni, amelynek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.
- Az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek. Nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének, ha - a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik, - a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik, - a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik, - a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik, - bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti, - a nagykorú gyermek elköltözik, - a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik. A korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget a hatályos rendelet szerinti csokkal érintett új lakásban kell teljesíteni. - A kedvezmény folyósítását követően 30 napon belül érvényes lakcímkártyával kell igazolni, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását a kérelem benyújtásakor vállalták. - Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjoggal kell rendelkeznie a kedvezménnyel érintett lakásban. Vásárlás esetén együttesen 100 %-os, bővítés esetén legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük a csokkal érintett ingatlanban. - A támogatások igénybevételének jogszerűségét a kormányhivatalok ellenőrzik. Kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt tekintjük, vagyis Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén ez Budapest Főváros Kormányhivatala. Ennek értelmében, azokban az esetekben, amikor a CSOK tárgya Pest megyében található ingatlan, az Ügyfeleknek Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Lakástámogatási Osztályával kell felvenniük a kapcsolatot (tehát nem a Pest Megyei Kormányhivatallal).
Elérhetőségeik: cím: 1139 Budapest, Váci út 71. ügyfélszolgálati telefonszámok: 06(1)488-9348; 06(1)488-9350 e-mail:
[email protected] ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8:30-15:30 Az Ügyfeleknek az alábbi esetekben lehet segítségére nevezett hatóság: - igazolás kiadása arról, hogy korábban nem vett igénybe megelőlegező kölcsönt, - korábbi támogatás esetén igazolás kiadása arról, hogy az állam részére bejegyzett jelzálogjog (és a hozzá kapcsolódó tilalom) törölhető, - Családok Otthonteremtési Kedvezményével kapcsolatos tájékoztatás, - elutasított kérelmek esetén fellebbezés. Az új lakás vásárlásához és lakásépítéshez kapcsolódó lakáscélú támogatásra vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket 16/2016. (II.10.) Kormányrendelet tartalmazza. Forrás: Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület, Emberi Erőforrások Minisztériuma, www.csalad.hu, www.lakasepitesert.hu, www.igylakunk.hu,
