Vezetői számvitel / Controlling XII. előadás Pénzügyi controlling
A pénzügyi controlling fogalma • A vállalkozás stratégiai céljainak és szervezetének megfelelő • pénzügyi tervezési, operatív irányítási, ellenőrzési és információ szolgáltatási eljárások • koordinált rendszere.
A pénzügyi controlling feladatai • a stratégiai célkitűzésekkel összhangban levő pénzügyi tervek elkészítése • azok megvalósításának és aktualizálásának biztosítása • a vállalkozás pénzügyi teljesítményeinek értékelése és ellenőrzése • a likviditás folyamatos felügyelete • a terv és tény adatok összehasonlítása • az eltérések elemzése
Pénzügyi tervezési szintek • a stratégiai tervek alapján több évet átfogó pénzügyi tervek • a többéves tervek alapján készülnek el a részletes operatív éves tervek • az operatív pénzügyi irányítás tovább bontja a pénzügyi beszámolási rendben meghatározott legkisebb beszámolási időintervallumnak megfelelően
A pénzügyi controlling rendszer összetevői • • • • •
Pénzügyi számviteli rendszer Pénzügyi tervezés Szabályozás-operatív irányítás Ellenőrzés, visszacsatolás Controlling szervezet
A pénzügyi terv • a vállalati tervezési rendszer integrált része • a pénzügyi stratégia része a vállalati stratégiai célkitűzéseknek • a pénzügyi erőforrásokat hogyan használják fel a gazdálkodás egyes területein • milyen beruházási politikát és forgóeszköz gazdálkodást folytassanak • milyen legyen az osztalékpolitika és a tőkeszerkezet
A pénzügyi terv • Az üzleti tevékenység különböző területeit átfogó részlettervek • mint az árbevételi, a termelési, a beszerzési, a kapacitás- személyi és gyártás, a beruházási, a költség és az eredményterv összefoglalása, • pénzügyi kivitelezését foglalja számokba. • Az üzleti tervek pénzügyi megvalósíthatóságának kontrollján keresztül jelentős szerepe van a részlettervek közötti összhang megteremtésében.
A pénzügyi tervezés célja • A vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartását biztosító pénzügyi politikák kialakítása. • Magában foglalja az eredményterv, • a mérlegterv, • a finanszírozási terv elkészítését.
A mérlegterv • A vállalkozás tervezett befektetési és finanszírozási döntéseinek • a vállalkozás eszköz-forrás struktúrájára gyakorolt hatását tükrözi vissza.
A finanszírozási terv • pénzszükségleti terv • pénzfedezeti terv – a finanszírozási szükségletet és fedezetet a mérlegnek megfelelő tagolásban állítja szembe egymással
• pénzforgalmi terv – a finanszírozási időszak bevételi és kiadási tételei
•
• • • •
A mérleg A mérleg egy adott időpontra szólóan a vállalkozás eszközeit megjelenési forma és az eszközök eredete, azaz finanszírozási forrás szerinti felsorolásban, összevont pénzértékben tartalmazza. Az eszközök a vállalati vezetésnek a múltban megvalósított befektetési, a források a finanszírozási döntéseit tükrözik vissza. A pénzügyi helyzet kimutatásnak is nevezik. Befektetések = Finanszírozások
A mérleg vertikális és horizontális összefüggései
Nettó forgótőke • a forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségek feletti része • az az érték, amellyel a hosszú lejáratú passzívák meghaladják a befektetett eszközöket • a vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek összege • a likviditás • fizetőképesség és fizetőkészség • biztosítja, hogy a vállalkozás esedékes kötelezettségeinek pontosan és folyamatosan eleget tegyen • előfeltétele az eszközök mobilitása • a mobilitási sorrend az eszközök pénzzé tehetőségének relatív gyorsasága • az eszközök valódi gazdasági értékükön legyenek pénzzé tehetők
Finanszírozási alapelvek • Az idegen tőke aránya lehetőleg ne haladja meg a saját tőke kétszeresét. • A befektetett eszközöket legalább 50 %-ban saját tőke finanszírozza. • A hosszú távú eszköz befektetéseket lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák. • A forgóeszközök haladják meg a rövid lejáratú kötelezettségek értékét. • A forgóeszközök tartósan lekötött részét lehetőleg hosszú lejáratú passzívák finanszírozzák.
A mérlegterv • célja a vállalkozás részletterveiben meghatározott üzleti tevékenység az eszközök és források állományára gyakorolt hatásának kimutatása • a mérlegterv a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg • módszertanilag a mérleg összeállítás könyvviteli folyamatait alkalmazzák • a tényleges gazdasági eseményeket az üzleti terv szerinti gazdasági események helyettesítik • a mérlegterv elkészítéséhez a befektetési és a finanszírozási döntéseket meg kell hozni
A mérlegterv • • • • • • •
Dönteni kell az alábbiakról: beruházás forgóeszköz lekötés alaptőke emelés osztalékfizetés és önfinanszírozás hosszú lejáratú kölcsönök rövid lejáratú finanszírozás
A mérlegterv • Jellemzői: • a finanszírozási alapelvek érvényesülésének minél világosabb szemléltetése • a mérlegtételek az előírt mérlegsémától eltérő csoportosításban • a csoportosítás lehetővé teszi • a befektetett eszközöknek a hosszú lejáratú passzívákkal történő közvetlen összevetését • a nettó forgótőke bemutatását • a forgóeszközöknek a rövid lejáratú kötelezettségekkel történő közvetlen összehasonlítását • a kiemelt pénzügyi aránymutatók bemutatását
A mérlegterv • pénzügyi aránymutatók • a saját tőke aránya a befektetett eszközök finanszírozásában • adósság ráta • a hosszú lejáratú kötelezettségeknek a hosszú lejáratú passzívákon belüli aránya • likviditási ráta • a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya
A cash-flow kimutatás • IAS/IFRS 7. sz. standard (1977) • a CF-kimutatás a pénzügyi beszámoló része • a magyar gyakorlatba a SZT 1997. évi módosításával került be • pénzintézetek 1995. január 1-től készítik
A cash-flow kimutatás • A gazdálkodáson belül a három alapvető tevékenység – a folyamatos működés – a befektetés – a finanszírozás
• A folyamatos működés a vállalkozás alapvető, a társasági alapító okiratban meghatározott jövedelemtermelő tevékenysége. • A befektetési tevékenység a hosszú élettartamú, a befektetett eszközök beszerzése és értékesítése. • A finanszírozás az a tevékenység, amelynek eredményeként változások következnek be a vállalkozás saját tőkéje és idegen forrásai nagyságában és összetételében. • A három gazdálkodási folyamat összhangját a pénzeszközök biztosítják.
A cash-flow kimutatás • A cash-flow kimutatás bemutatja a vállalkozásba be- és kiáramló pénzeszközök legfontosabb forrásait és felhasználásait. • A pénzeszközök forrásai • a termékek és szolgáltatások értékesítése – hosszú távon a folyó gazdálkodás több pénzt hoz, mint amennyi kiadást igényel
• alaptőke emelés • hosszú távú kötelezettségek vállalása • épületek, gépek, berendezések és más hosszú távú befektetések eladása
• • • • • • •
A cash-flow kimutatás A pénzeszközök felhasználása osztalékfizetés a hosszú lejáratú kölcsönök a korábban kibocsátott saját részvények visszavásárlása új immateriális és tárgyi eszközök beszerzése forgóeszköz-bővítés más vállalkozásokba történő hosszú távú befektetés stb.
A pénzeszközök forrásai és felhasználásai
Az indirekt cash-flow • a pénzeszközökben bekövetkezett változások mögött meghúzódó okok számszerűsítését a gazdasági események hatásának pénzcentrikus elemzésére alapozza • az alapvető mérlegegyenlőségből indul ki • Eszközök (E) = Kötelezettségek (K) + Tulajdonosi tőkeérdekeltség (T)
• az összefüggés bal oldalát pénzeszközökre (P) és nem pénzeszközökre (NP) bontja • P+NP=K+T
•
• • •
Az indirekt cash-flow Amennyiben az összefüggés igaz a mérleg nyitó- és záróállományi adataira nézve, akkor igaz a mérlegtételek változása tekintetében is. ∆P + ∆NP = ∆K + ∆T a CF a pénzeszközökhöz kapcsolódik, így a pénzeszközökben bekövetkezett változás: ∆P = ∆K + ∆T – ∆NP
Az indirekt cash-flow • A pénzeszközök változása megegyezik a passzívákban és a nem pénzeszközökben bekövetkezett változások összegével és levezethetők a következő összefüggések: • Pénzeszközök forrásai = • Passzíva növekedések + Eszköz csökkenések
• Pénzeszközök felhasználásai = • Passzíva csökkenések + Eszköz növekedések
Az indirekt cash-flow • teljesítmény szemléletű számvitel • a vevői kiegyenlítéstől függetlenül az értékesítést abban az időszakban számolják el teljesítményként, amikor a termékeket a vevő rendelkezésére bocsátják és a szolgáltatásokat teljesítik • a felmerült költségek az időszak ráfordításait képezik függetlenül a pénzkifizetéstől • a teljesítmények és azok realizálása érdekében eszközölt ráfordítások bekerülési értékének különbsége az időszak realizált eredménye • ami megfelel az adózás utáni eredménynek • az adózás utáni eredményből történő kiindulás feltételezi • az eredmény-kimutatásban meghatározott adott időszaki adózás utáni eredmény megegyezik az időszak pénzbevételeinek és kiadásainak különbségével • a naturálfolyamatok egybeesnek a pénzfolyamatokkal • minden olyan esetben, amikor azok elválnak egymástól, korrekciós tételt kell elszámolni
Az indirekt cash-flow •
folyamatos működésből származó nettó pénzáram meghatározása • a nettó pénzáram a folyamatos működésből, a befektetési és a finanszírozási tevékenységekből származtatható nettó pénzáramok összegezése 1. az amortizáció összegével ki kell egészíteni az adózott eredményt • az écs-t az adózott eredmény számításánál levonják • de nem jelent pénzfelhasználást
Az indirekt cash-flow 2. az adózott eredményre ható azon ráfordítás és bevételi tételekkel történő korrekció, amelyek az adott időszakban nem járnak együtt pénzkifizetéssel vagy pénzbefolyással • az adózott eredményt növelő korrekciós tételek • a céltartalékok időszaki felhasználásán felüli képzése • az elszámolt értékvesztések • a befektetett eszközök értékesítéséből származó veszteség • a nem realizált árfolyamveszteség • az adózott eredményt csökkentő korrekciós tételek • a céltartalékok időszaki képzésén felüli felhasználása • az elszámolt értékvesztések visszaírása • a befektetett eszközök értékesítéséből származó nyereség
Az indirekt cash-flow 3. a rövid lejáratú kötelezettségek növekedéseit, a készletek, a vevők és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok állományában bekövetkezett csökkenéseket a folyamatos működésből származó pénzeszközök forrásaként • a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenéseit, a készletek, a vevők és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok állománynövekedéseit az időszaki pénzeszköz állomány felhasználása
Az indirekt cash-flow • Befektetési tevékenységek pénzáramai • az immateriális és tárgyi eszközök beszerzésére történő kifizetések és az értékesítésükből származó pénzbevételek • a pénzügyi eszközök beszerzésére történő kifizetések és azok értékesítéséből származó pénzbevételek • ide tartoznak a nem eladásra és kereskedésre vásárolt részvények, részesedések vásárlására történő kifizetések és az eladásukból származó pénzbevételek, • valamint az egy évet meghaladó lejáratú kölcsönök nyújtása és azok törlesztéséből származó bevétele
Az indirekt cash-flow • Finanszírozási tevékenységek pénzáramai • a részvények és más tőketulajdont megtestesítő eszközök kibocsátásából származó bevétel és azok esetleges visszavásárlására fordított kiadások • váltók, kötvények, jelzálog kölcsönök és egyéb rövid és hosszú távú kötelezvények kibocsátásából származó pénzbevételek és annak törlesztésére fordított kiadások • a lízingbe vevő által teljesített kifizetések a pénzügyi lízing kötelezettség csökkentése • a SZT. szerint a fizetett és kapott kamat, a fizetett osztalék működési tevékenységként, a kapott osztalék befektetési tevékenységként jelenik meg
A direkt cash-flow • A cash-flow kimutatás közvetlen módszere szerint az időszak pénzeszközállományának változását a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségeként mutatja ki. • pénzforgalmi szemléletű számviteli elv • az értékesítést akkor számolják el teljesítményként, amikor az értékesített termékek és szolgáltatások ellenértékét a vevők kifizetik • a ráfordításokat arra az időszakra terhelik, amelyikben a pénzkifizetések megtörténtek, a beszerzett eszközökért, az igénybe vett humán erőforrásokért és más szolgáltatásokért pénzt fizettek • Mo.: az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások • 2004-től a gazdálkodóknak át kellett térniük a kettős könyvvitel alkalmazására • a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások a teljesítmény szemléletű számviteli elvet használják, a nemzetközi gyakorlatra is ez jellemző
A direkt cash-flow • A működésből származó nettó pénzáram • korrekciók • az időszakban kiszámlázott termékek és szolgáltatások árbevételéből a pénzbevétel a vevők állományváltozásának figyelembevételével származtatható
A direkt cash-flow • A működésből származó nettó pénzáram • korrekciók • az időszakban az anyagok, szolgáltatások és áruk, valamint a humán erőforrások beszerzésre fordított pénzkiadások • az eladott teljesítmények önköltségéből, illetve az áruk beszerzési költségéből kiindulva • a készlet, a szállítói, illetve a munkabér és közteher tartozások állományváltozásának figyelembevételével származtatható • Pl.: • a készletnövekedés esetén a beszerzésre történő kifizetés több volt, mint az időszaki értékesítés elszámolt költségei • a szállítói, a munkabér és közteher tartozások időszaki növekedése azt jelenti, hogy a készlet és a munkaerő beszerzésekre fordított pénzkiadás kevesebb, mint az időszakban vállalt kötelezettségek értéke
A direkt cash-flow
A direkt cash-flow • az indirekt módszer szerint számítandó: • a pénzkifizetéssel nem járó ráfordítások és a pénzbevétellel nem járó bevételek • a befektetési és a finanszírozási tevékenységekből származó pénzáramlások meghatározása
Finanszírozási terv • pénzszükségleti és pénzfedezeti terv • a következő befektetési és finanszírozási kérdésekre ad választ: • Mennyi a vállalkozás bővítéséhez szükséges hosszú távú eszközökbe történő beruházások és befektetések tőkeigénye és milyen az időbeli ütemezés? • Mennyi a forgóeszköz lekötés állományváltozása és az igény milyen ütemezésben merül fel? • Mennyi a folyamatos működés által biztosított pénzösszegből az osztalék finanszírozásra szánt és az osztalék fizetés után fennmaradó önfinanszírozásra igénybe vehető összeg? • Mikor és milyen nagyságrendben válik szükségessé pótlólagos források bevonása tőke emelés és/vagy hosszú és rövid lejáratú hitelfelvétel formájában?
Finanszírozási terv • A befektetési és finanszírozási döntések időbeli ütemezése a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv megfelelő horizontális bontásával biztosítható. • Szükséges a pénzeszközök konkrét eszköz befektetéseinek és finanszírozási forrásainak követése. • A mérlegszerkezet alkalmazása a pénzügyi tervezésben az ellenőrzés szemszögéből is fontos. • A befektetési és finanszírozási döntésekért való felelősség megállapítható és ezáltal a döntés következménye ellenőrizhető.
Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv
Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv
Pénzszükségleti és pénzfedezeti terv
Pénzforgalmi terv • A pénzforgalmi terv a pénzeszközök állományában bekövetkezett változást • a tervezett pénzbevételek és pénzkiadások • különbségére vezeti vissza. • Bevételek – Kiadások = Pénzeszközök • Elkészítésének alapját a közvetlen módszerre alapozott cash flow kimutatás képezi.
Pénzforgalmi terv
Pénzforgalmi terv
Pénzforgalmi terv
Pénzforgalmi terv • A tervidőszakra vonatkozóan tükrözi a vállalkozás likviditását a tervezett bevételek és kiadások szembeállításával. • vonatkozhat évre, vagy rövidebb időszakokra • diszponibilitás • napi fizetőképesség • A diszponibilitási terv a fizetési eszköz napi mozgásairól és a pénzeszközök nyitó és záró állományairól nyújt információt. • A pénzforgalmi terv elsősorban a rövid távú pénzügyi intézkedések meghozatalánál bír kiemelkedő jelentőséggel. • felépítése egyszerűbb és áttekinthetőbb
Pénzforgalmi terv • hátránya • nem enged bepillantást az eszközök és források nagyságrendjébe, szerkezetébe, a vállalkozás hitelképességébe • nem nyújt az ellenőrzéshez információt • tartalma alapján nincs lehetőség a felelősség megállapítására és ellenőrzésre • Összefoglalva • a pénzforgalmi terv • a likviditás operatív irányításában fontos • a pénzszükségleti és pénzfedezeti terv • a közép- és hosszú távú likviditási és pénzügyi irányításban
Pénzszükséglet tervezése • Általánosságban a tervezés három lépése emelhető ki: 1. A befektetési alternatívák meghatározása. 2. Az alternatívák értékelése műszaki, marketing és pénzügyi megvalósíthatóság szempontjából. 3. A vállalat stratégiájának legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása, a tőkebefektetési döntés meghozatala.
Pénzszükséglet tervezése • a beruházási alternatívák gazdaságosságának megítélésére a következő módszerek használata a legelterjedtebb: • Megtérülési idő • Számviteli átlaghozam mutató • Nettó jelenérték • Belső megtérülési ráta • Jövedelmezőségi index
Pénzszükséglet tervezése • Megtérülési idő • A megtérülési idő az az időtartam, amely alatt megtérül a beruházás költsége. • Beruházási költség : Éves pénzáramlás • Hiányossága, hogy a pénz idő értékével nem számol és a figyelmen kívül hagyja a megtérülési időn túli pénzáramlásokat. • Előnye, hogy egyszerű, és alkalmas a kockázat durva mérésére.
Pénzszükséglet tervezése • A számviteli átlaghozam mutató • A számviteli átlaghozam mutató a beruházás átlagos könyv szerinti értékére vetített, az amortizáció és nyereségadó levonása utáni átlagos nyereség alapján értékeli a beruházási projekteket. Amortizáció levonása és adózás utáni átlagos nyereség : Beruházás átlagos könyv szerinti értéke
Pénzszükséglet tervezése • Hátránya • az átlagos hozamból kiindulva nem veszi figyelembe a pénz időértékét • a tervezett pénzáramlások helyett a számviteli átlaghozammal számol és nem vesz tudomást a tőke költségéről • a beruházási döntést kizárólag a vállalkozás jelenlegi üzleti tevékenységének jövedelmezőségére alapozza
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom: Bácsfalvi et al.: Controlling a gyakorlatban (KFDT) Halmos-Körmendi: Controlling (PSZF)
