Code of Practice for followers

Code of Practice for followers

Public paper: Deliverable: Author: Contract N°: Start date: Duration: Version: Date:

Code of Practice D3.1 Mendes EIE-07-133 November 2007 36 Months Final 30.11.2010

Table of contents 1 BEVEZETÉS ........................................................................................................... 7 1.1 A gyakorlati kódex célja.................................................................................................................................... 7 1.2 Célcsoportok ..................................................................................................................................................... 7 1.3 A célterületeken végrehajtott tartalom és struktúra felépítése .......................................................................... 8 1.3.1 Célterület neve ............................................................................................................................................... 8 1.3.5 Teljesítménymutatók....................................................................................................................................... 8 1.3.6 Tanulságok ..................................................................................................................................................... 8 1.3.7 Kapcsolódás................................................................................................................................................... 8 1.3.8 Kapcsolattartó személy .................................................................................................................................. 9

2 2.1

VÉGREHAJTANDÓ ALKALMAZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA .........................10 A pályázat során végrehajtott célok......................................................................................................... 10

2.2 A megvalósítás helyszínei............................................................................................................................... 10 2.3 Alkalmazások 1. szinten .................................................................................................................................. 10 2.4 Alkalmazások 2. szinten .................................................................................................................................. 11 2.5 Alkalmazások 3. szinten .................................................................................................................................. 11 2. 6 teljesítménymutatók az alkalmazási területeken............................................................................................. 11

3. MEGVALÓSÍTOTT ALKALMAZÁSOK.................................................................12 3.1.1 Helyi összefüggések................................................................................. 12 3.1.2 Alkalmazás Indoklása............................................................................... 13 3.1.3 Kulcs lépések ........................................................................................... 13 3.1.4 Teljesítmény mutatók ............................................................................... 14 3.1.5 Tanulságok............................................................................................... 14 3.1.6 Kapcsolódás ............................................................................................. 15 3.2. Telekocsi és Scooter megosztás Salerno, Olaszország................................................................................... 16

3.2.2 Alkalmazás Indoklása............................................................................... 16 3.2.3 Kulcs lépések ........................................................................................... 17 3.2.4 Teljesítmény mutatók ............................................................................... 17

1

3.2.5 Tanulságok............................................................................................... 17 3.2.5.2 Hogyan lehet a tanulságokat a legjobban terjeszteni? .......................... 18 3.2.6 Kapcsolódás ............................................................................................. 18 3.3 Fenntartható mobilitás intézkedések települések - a példa ALPHAWOLF, Graz, Ausztria ............................ 19

3.3.1 Helyi összefüggések................................................................................. 19 3.3.2 Alkalmazására indoklása.......................................................................... 19 3.3.3 Kulcs lépések ........................................................................................... 20 3.3.4 Teljesítmény mutatók ............................................................................... 21 3.3.5 Tanulságok............................................................................................... 21 3.3.6 Kapcsolódás ............................................................................................. 22 3.4. Fenntartható Parkolás vegyes Lakossági területeken, Liechtenstein............................................................. 23

3.4.2 Alkalmazás Indoklása............................................................................... 25 3.4.3 Kulcs lépések ........................................................................................... 25 3.4.4 Teljesítmény mutatók ............................................................................... 26 3.4.5 Tanulságok............................................................................................... 26 3.4.6 Kapcsolódás ............................................................................................. 27 3.5 Lakott területek kerékpáros hálózatba történő csatolása, szabadidős kerékpárhálózat, Trnava, Szlovákia... 28 3.5.2 Alkalmazás indoklása................................................................................................................................... 28

3.5.3 Kulcs lépések ........................................................................................... 29 3.5.4 Teljesítménymutatók ................................................................................ 29 3.5.5 Tanulságok............................................................................................... 31 3.5.6 Kapcsolódás ............................................................................................. 31 3.6. A tömegközlekedés optaimalizációja, Nagyszombat, Szlovákia ..................................................................... 32

3.6.1.

Helyi környzet/kontextus...................................................................... 32

Célcsoportok:........................................................................................................................................................ 32

3.7.

3.6.2

Pályázati program................................................................................ 32

3.6.3

Megtett kulcsintézkedések................................................................... 33

3.6.4

Teljesítmény indikátorok ...................................................................... 33

3.6.5

Tanulságok .......................................................................................... 33

3.6.6

Kulcsszavak......................................................................................... 33

3.6.7

Kapcsolattartók: ................................................................................... 33

B+R és P+R létesítmények megvalósítása Győr-Ménfőcsanakon, Magyarország .................................. 35

2

3.7.1

Helyzetkép ........................................................................................... 35

3.7.2 Pályázat indokolása ..................................................................................................................................... 35

3.7.3

Főbb lépések ....................................................................................... 36

3.7.4


3.7.5

Tanulságok .......................................................................................... 36

3.7.6

Kapcsolódás ........................................................................................ 37

3.7.7 Kapcsolattartó személy: ........................................................................... 37 3.8.

3.9.

3.10

Szemléletformálás a mobilitásban, Muraszombat, Szlovénia .................................................................. 38

3.8.1

Helyzetkép ........................................................................................... 38

3.8.2

Pályázat alátámasztása....................................................................... 38

3.8.3


3.8.4


3.8.5

Tanulságok .......................................................................................... 39

3.8.6

Kulcsszavak......................................................................................... 39

3.8.7

Kapcsolattartó személy:....................................................................... 39

Szemléletformálás a közlekedésben, Beltinci, Szlovénia .......................................................................... 40

3.9.1

Helyzetkép ........................................................................................... 40

3.9.2

Pályázat megvalósítása....................................................................... 41

3.9.3


3.9.4


3.9.5

Tanulságok .......................................................................................... 42

3.9.6

Kulcsszavak......................................................................................... 43

3.9.7

Kontakt személy .................................................................................. 43

iga, Párdaugava kerület kerékpáros térképének elkészítése és ismertetése, Lettország .......................... 43

3.10.1

Helyzetkép ........................................................................................... 43

3.10.2

Pályázat megvalósítása....................................................................... 44

3.10.3

Megtett intézkedések........................................................................... 44

3.10.4


3.10.5

Tanulságok .......................................................................................... 45

3.10.6

Kulcsszavak......................................................................................... 45

3.10.7

Kapcsolattartó személy:....................................................................... 46

3

3.11 Meglévő infrastrukturális és szociális akadályok leküzdése, az új típusú közlekedési szolgáltatások feltételeinek fejlesztése és népszerűsítése az autóhasználat csökkentése érdekében SARRIGUREN, PAMPLONA, SPANYOLORSZÁG............................................................................................................................................... 47

3.11.1

Helyi kontextus .................................................................................... 47

3.11.2

Pályázati program................................................................................ 48

3.11.3

Megtett intézkedések:.......................................................................... 48

3.11.4


3.11.5

A participatív munkafolyamat érdekében: ............................................ 51

3.11.6

A közlekedési szolgáltatások és tanácsadások kapcsolódó ndikátorai:51

3.11.7 PR-tevékenységek és anyagok, figyelemfelkeltő kampányok: ............... 51 3.11.8 Megtakarított energiák:.......................................................................... 52 3.11.9. A siker kulcsmomentumai és egyéb válaszok ....................................... 52 3.11.10 A megszerzett tapasztalatok terjesztésének legjobb módszerei .......... 54

3.12

3.13

3.14

3.11.11

Tárgymutató: ................................................................................... 54

3.11.12

Kontakt személy .............................................................................. 54

Kerékpáros összeköttetés Zaturcie városrész és Martin város központja között Szlovákiában ............... 55

3.12.1

Helyzetkép ........................................................................................... 55

3.12.2

A pályázat megvalósítása .................................................................... 56

3.12.3


3.12.4

Eredmény indikátorok .......................................................................... 56

3.12.5

Tanulságok .......................................................................................... 57

3.12.6

Kapcsolódás ........................................................................................ 57

3.12.7

Kapcsolattartó...................................................................................... 57

A fenntartható közlekedési módok feltételeinek fejlesztése Koge-ban Dániában..................................... 58

3.13.1

Helyi szinten ........................................................................................ 58

3.13.2

Az intézkedések alátámasztása........................................................... 59

3.13.3

Megoldások ......................................................................................... 60

3.13.4

Teljesítmény indikátorok és eredmények............................................. 61

3.13.5

Tanulságok .......................................................................................... 62

3.13.6

Kulcsszavak......................................................................................... 62

3.13.7

Kapcsolattartó...................................................................................... 63

Autómentes iskolák, Koge város, Dánia .................................................................................................. 64

3.14.1

Helyi vonatkozás.................................................................................. 64

4

3.14.2

Megvalósítás........................................................................................ 65

3.14.3

Kulcslépések........................................................................................ 65

3.14.4

Teljesítmény indikátorok és eredmények............................................. 66

3.14.5 Tanulságok ............................................................................................. 67 3.14.6 Kulcsszavak ........................................................................................... 68 3.14.7 3.15

Kapcsolattartó...................................................................................... 68

özös autóhasználat a lakóközösségekben, Koge városa, Dánia............................................................... 69

3.15.1 Helyi szinten ........................................................................................... 69 3.15.2

Megvalósítás........................................................................................ 70

3.15.3

Kulcslépések........................................................................................ 70

3.15.4


3.15.5

Tanulságok .......................................................................................... 71

3.15.6

Kapcsolódás ........................................................................................ 71

3.15.7

Kapcsolattartó...................................................................................... 71

3.16 Zöld mobilitás népszerűsítése “autómentes iskola” project Køge, Denmark ............................................... 72

3.16.1

Helyi összefüggések............................................................................ 72

3.16.2

Megoldások ......................................................................................... 73

3.17. Gondoskodás a helyi közlekedési információkról, Cloughjordan, Tipperary, Ireland................................. 77

3.17.1

Helyi vonatkozások.............................................................................. 77

3.17.2

A pályázás alapvető okai, az alapok................................................... 78

3.17.3

Megvalósított kulcslépések .................................................................. 78

3.17.4

Az eredményesség indikátorai............................................................. 79

3.17.5

A tanulságok ........................................................................................ 79

3.17.6

Kulcsszavak......................................................................................... 80

3.17.7

Kapcsolattartó...................................................................................... 80

3.18. A közös autóhasználati modell bevezetése, Cloughjordan, Tipperary, Írország.......................................... 81

3.18.1


3.18.2

A pályázás alapvető okai, az alapok.................................................... 81

3.18.3

Megvalósult kulcslépések .................................................................... 82

3.18.4


3.18.5

A tanulságok ........................................................................................ 83

3.18.6

Kulcsszavak......................................................................................... 83

5

3.18.7

Kapcsolattartó személy........................................................................ 83

3.19. Személyre szabott utazási terv (PTP), Cloughjordan, Tipperary, Írország ................................................. 84

3.19.1


3.19.2


3.19.3

Megvalósult kulcslépések .................................................................... 85

3.19.4


3.19.5

A tanulságok ........................................................................................ 86

3.19.6

Kulcsszavak......................................................................................... 87

3.19.7

Kapcsolattartó...................................................................................... 87

3.20.“A mobilitás integrációja, figyelemmel a Local Agenda 21-re”, Rosny-sous-Bois, Ile-de-France, Franciaország. ...................................................................................................................................................... 88

3.20.1

Helyi vonatkozás.................................................................................. 88

3.20.2


3.20.3

Megvalósított kulcslépések .................................................................. 90

3.20.4

Eredmények......................................................................................... 93

3.20.5


3.20.6

A siker kulcstényezői és a pályázat visszajelzései .............................. 95

3.20.7

Átadható, alkalmazható eredmények, tapasztalatok............................ 96

3.20.8

Kulcsszavak......................................................................................... 96

3.20.9

Kapcsolattartó...................................................................................... 96

3.21. A mobilitás és a Local Agenda 21 integrációja Cornebarrieu városában (Midi-Pyrénées, Franciaország). 2

3.21.1

Helyi vonatkozások................................................................................ 2

3.21.2

A pályázás alapvető okai, az alapok...................................................... 3

3.21.3

Megvalósított kulcslépések .................................................................... 5

3.21.4

Teljesítményindikátorok ......................................................................... 6

3.21.5

A tanulságok ........................................................................................ 10

3.21.6

Kulcsszavak......................................................................................... 11

6

1 BEVEZETÉS A Pro.motion projekt 3.1 (D3.1) fejezete, egy olyan kódex, mely a Pro.motion projekt során végrehajtott gyakorlati alkalmazásokat tartalmaz. Iránymutatásokat fogalmaz meg a partnerek felé. A dokumentum bemutatja a Pro.motion projektben résztvevő valamennyi partner célcsoportjait és céljait, a célok eléréséhez szükséges strukturált szemlélet szerint írja a le a feladatok megvalósítását és mutatja be a felhasznált eszközöket. Az esettanulmányokat az ELTIS - az Európai Helyi Közlekedési Információs Szolgálat honlapján meghatározott struktúra szerint mutatja be. 1.1 A gyakorlati kódex célja A gyakorlati kódex céljai a következők: • Gyakorlati példák bemutatása 14. célterületen, a projekt követői számára. • A projekt követői számára a jó gyakorlatok bemutatása, a megvalósításhoz és a program céljainak eredményeinek népszerűsítéséhez. 1.2 Célcsoportok A gyakorlati kézikönyv tájékoztatást nyújt a követői számára. A célcsoportok közé tartoznak számos állami és magán szervezetek, hivatalok és intézmények. Ezek felsorolása az alábbiakban olvasható. - Nemzeti kormány - Tervezés, fejlesztés ellenőrzés, a közlekedés, a lakhatás, az energia - Helyi hatóságok - Tervezés, fejlesztés ellenőrzés, a közlekedés, a lakhatás, az energia - Energia ügynökségek - Mobilitás vezetők - Közlekedési szolgáltatók - Bérlők és a lakosok, egyesületek - Oktatási intézmények - Cégek, ideértve a helyi szolgáltatók által igényelt rezidensek - Fejlesztők és építőipari cégek - Ingatlan kezelő társaságok

7

1.3 A célterületeken végrehajtott tartalom és struktúra felépítése 1.3.1 Célterület neve Ez magában foglalja a feladat címzettje, például Level 1, Feladat 1a. 1.3.2 Helyi összefüggések vizsgálata Ez magában foglalja a hely részleteit, ahol a projektalkalmazások végre lettek hajtva, például profil és a térkép (ek). 1.3.3 Alkalmazás Indoklása Ez magában foglalja annak okát, hogy egy adott probléma milyen megoldás szerint került megoldásra, milyen alkalmazás bevezetésével, foglalkozik a probléma megoldásának akadályaival és a politikai és / vagy stratégia megoldások végrehajtásának lehetőségével. 1.3.4 Kulcs lépések Ez magában foglalja a legfontosabb lépések megtervezésére és végrehajtására vonatkozó gondolatokat. Minden egyes alkalmazási vagy célterületen feltűntetésre kerülnek az érdekelt felek és bemutatásra kerül, hogy mikén vettek részt az adott partnerek az egyes megbeszéléseken, találkozókon. 1.3.5 Teljesítménymutatók Ez a pont kapcsolódik a SUMO használatához, melyek a projekt eredményeinek értékeléséhez és a projekt eredményeinek ellenőrzése érdekében került alkalmazásra. A következő kérdések megválaszolásával az alábbi teljesítménymutatók kerültek meghatározásra, melyek a projekt értékelését segítették. • Miért választották? • Hogyan lehetett mérni? • Teljesült-e? Az energia-megtakarítás mértéke, amennyiben meghatározható: tonna CO2. 1.3.6 Tanulságok Annak érdekében, hogy segítse követőit, hogy megítélje a relevanciáját az alkalmazások megvalósított saját helyzetük, fontos, hogy a levont tanulságok végrehajtásának egyes kérelmek egyértelműen meghatározott, különösen az alábbi kérdések megválaszolásával: • Melyek a legfontosabb tényezők, a siker és a replikáció máshol? • Hogyan lehet a tanulságokat a legjobban terjeszteni? • Milyen átruházhatóság kérdéseket is van-e? 1.3.7 Kapcsolódás Annak érdekében, hogy a projekt segítse követőit, a partnerek az alábbi közlekedéssel kapcsolatos területek közül választottak, melyek legjobban jellemzik az adott célterületet.

8

• Tiszta és energiatakarékos járművek • Kerékpározás • Kereslet menedzsment és árképzés • Rugalmas mobilitási szolgáltatások • Az integráció, az intermodalitás, szállítás szervezés • Mobilitás menedzsment és utazás tudatosság • személyszállítási közszolgáltatás • Biztonság és védelem • Forgalomirányítás • Közlekedés és területrendezés • Közlekedési módok csökkentett mozgásképességű személyek számára • Városi teherforgalom / városi logisztika • Gyalogút A partnerek az ELTIS honlapján 5 kulcsszót választottak ki, amelyek a legjobban leírják az alkalmazás (ok) végrehajtását. 1.3.8 Kapcsolattartó személy A releváns információ biztosítása érdekében a kapcsolattartó személy neve és adatai is feltűntetésre kerületek. • Keresztnév • Vezetéknév • Cím • Város • Irányítószám • Ország • E-mail cím • Telefonszám A kapcsolódó linkek feltűntetése is egy kérés volt a kapcsolattartó személyek részéről, melyet az ELTIS honlapon kellett megtenniük.

9

2

VÉGREHAJTANDÓ ALKALMAZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Különböző alkalmazások kerületek megvalósításra a különböző célterületeken és országokban, 14 helyszínen 12 ország részvételével. Az alkalmazások között szerepeltek a promóciós tárgyaktól kezdve az infrastrukturális beruházásokon át különböző megoldások. Ilyenek voltak az utazási információs füzetek Magyarországon, vagy az LA 21 stratégiai és politikai változtatások bevezetése Franciaországban. Megvalósításra kerültek „soft” és „hard” intézkedések, mint például iskolai szemléletformáló kampányok Dániában, vagy új kerékpárút építése Szlovákiában. 2.1 A pályázat során végrehajtott célok • Elősegíteni egy energiatakarékos életmód megvalósítását a közlekedés során • A már meglévő és sikeres intézkedések alkalmazása a célterületen • A cím autó függőségi három szinten: o objektív feltételek javítása egy olyan életforma biztosítása érdekében, amely kevesebb energiát igényel (Level 1) o az emberek felfogásának megváltoztatása, és a mobilitási magatartás (2. szint) o az energiatakarékos életmódra való motiváció (3. szint) 2.2 A megvalósítás helyszínei Køge, Dánia Pamplona, Spanyolország Szófia, Bulgária Cloughjordan, Írország Györ, Magyarország Salerno, Olaszország Riga, Lettország Graz, Ausztria Martin & Trnava, Szlovákia Beltincin és Muraszombat, Szlovénia Ile de France és Midi-Pyrénées, Franciaország Vaduz, Liechtenstein 2.3 Alkalmazások 1. szinten • telekocsi és robogó összevonása • helyi tömegközlekedés a lakossági igények összehangolása • egy új vidéki közlekedési működési terv végrehajtásának támogatása • CarSharing szolgáltatás biztosítása a vidéki területeken • Továbbfejlesztett parkolási lehetőség biztosítása a vasútállomásokon (Bike & Ride, Park & Ride) • Új kerékpáros és gyalogos kapcsolatok biztosítása • Oktatási program a fenntartható mobilitás érdekében az iskolákban • Új parkolási rendszer bevezetése 10

• kerékpáros térkép gyártása • Új járdák, integrált gyalogos forgalom tervfejlesztés • Új kézbesítési szolgáltatások és a kollektív bevásárlások bevezetése 2.4 Alkalmazások 2. szinten • Tervezés, nyomtatás, terjesztés, promóciós füzetek, szórólapok a helyi tömegközlekedésről • Jól bevált gyakorlatok cseréje a Mobilitás Menedzsment és Közlekedési Tervezés területén, megállapodások létrehozása az LA21 területein belül, • Különböző írott és elektronikus sajtóanyagok a helyi tömegközlekedés igénybevétele érdekében, plakátok, weboldal, intranet, pólók és nyomtatott cikkek • Tanácsadás az alábbi területeken és az alábbi célok elérése érdekében: gazdasági, ökológiai és társadalmi költségek csökkentése az egyes energiatakarékos közlekedési módok biztosítása által, beleértve a feldolgozást és a forgalmazást, autó költségszámítás, beleértve a betegtájékoztatót, elektronikus költség-és szén-dioxid-kalkulátor 2.5 Alkalmazások 3. szinten • Promóciós kampányok, a közösségek, a helyi lakosok, iskolások és politikusok számára, sokféle média, beleértve a direct mail, weboldalak, hírlevelek, felhasználásával, tájékoztatás az eseményekről • Helyi lakosok bevonása az irányító csoportok találkozóira • Műhelyek, akár a projekt partnerek által szervezetten, illetve részvétel mások által tartott rendezvényeken 2. 6 teljesítménymutatók az alkalmazási területeken • Új CarSharing szerződések • Részvételi folyamatok száma • Tanácsadás kérők létszáma • Utazási tervek száma egyes háztartásonként • Karbantartási szolgáltatás száma • Integrált szállítási szolgáltatások száma felhasználók száma szerint • Új kapcsolatok a lakóterületek között • Második autó vásárlási szándék feladása, száma • Kézbesítési szolgáltatások száma • Mindennapi mobilitási kapcsolatok biztosításának száma • Helyi hatóságok száma, melyek integrálják az energia hatékony közlekedést és az LA21 programot • Figyelemfelkeltő kampányok száma • Oktatási programok száma • Oktatási programokon résztvevő tanulók száma • Gyártott és elosztott információs termékek száma

11

3. MEGVALÓSÍTOTT ALKALMAZÁSOK 3.1 Minden csepp számít – „Tele-kocsi program” Szófiában

Szint 1, Feladat 1d – „Tele-kocsi” szervezet létrehozása Szófia egy új lakónegyedében

3.1.1 Helyi összefüggések Szófia, Bulgária fővárosa, nagyvárosi terület másfél millió lakóval, a nemzeti népesség mintegy nyolc millió fő. Szófia viszonylag egységes képet mutat, de a szuburbanizációs irányban halad. • Altitude: 550 m. • Total area - 1,311 KM2 • Population: 1.5 million • Metropolitan area: 245.5 KM2 • 24 political jurisdictions • About 800 large-scale enterprises • Area of transport infrastructure: 20.6 KM2 • Density of first-rate road network: 2.54км/KM2 • Share of trips by bus: 55% • Magasság: 550 m • Teljes terület - 1311 KM2 • Népesség: 1,5 millió • Metropolitan terület: 245,5 KM2 • 24 politikai joghatóságok • Mintegy 800 nagyvállalatok • a közlekedési infrastruktúra területe: 20,6 KM2 • elsőrendű úthálózat sűrűsége: 2.54км/KM2 • utazások aránya busszal: 55%

12

3.1.2 Alkalmazás Indoklása Szófiában a közlekedési hálózatot az alábbiak szerint lehet jellemezni. A közlekedési infrastruktúra alapját egy kis földalatti metro rendszer adja, de a legtöbb utazás mégis vonattal vagy busszal történik. A gépjárművet használók köre körülbelül 1 millióra tehető, a legtöbb autó öreg, több mint a fele több mint 10 éves és nem rendelkezik katalizátorral, továbbá több mint 300 000 autó megy a városba nap- mint nap, Az autók a legnagyobb energia felhasználók , és a legnagyobb szennyezők. Tehát az úton lévő autók számának a csökkentése illetve racionalizálása a „telekocsi” eszközével tűnt a leghatékonyabb eszköznek az energia csökkentés elérése érdekében. A szófiai közlekedési probléma kép kialakulása nagyban ezen dolgok függvénye. A lakosságszám nő és a szuburbanizációs folyamat kiterjedésével az utazási távolságok is nőnek. Az infrastruktúra nem eléggé fejlett. Kevés az útsáv, közlekedési dugók uralják az utcákat és kevés a közterületi parkoló hely. Forgalmi feltérképezés (átlagos közúti sebesség - 19 km / h). Nincs alternatívája a legtöbb ember számára, hogy a zsúfolt utakat használja. A buszok tele vanank, és nem tudod, hogy mikorra várható egy-egy busz megérkezése, a menetidő kiszámíthatatlan. A buszközlekedés, valóban „tömeg”közlekedés a rossz értelemben. A kutatás kimutatta, hogy a legtöbb ember akkor sem használja, ha a benzin ára emelkedik ... és akkor sem, ha a felszállás előtt kényelmesen le tudnak parkolni. Fél millió ember utazik naponta egyedül dolgozni autóval -. Az átlagos ingázás, megy és jön, 40 kilométer. Az autók fogyasztása10 liter 100 kilométeren, 270-szor munkanap egy évben ... ez bizonyítja, hogy ez egy csomó üzemanyag-fogyasztás. A telekocsi tehát egy webhely alkalmazás igénybevételével remek lehetőséget biztosíthat a fogyasztás csökkentése érdekében. Ha Szófiai ingázók 15%-a rendszeresen részt vesz a telekocsi programban, akkor sikeresek vagyunk, kiszámítottuk, hogy a CO2-kibocsátás évi 50.000 tonnával csökkenthető, de ha csak tíz százalékkal való részvételre számítunk is, a CO2-kibocsátás 34.000 tonnával csökkenthető lesz, ami ... elég tiszteletre méltó teljesítmény.

3.1.3 Kulcs lépések Létező webhelyek elemzése máshol a világon • a legjobb gyakorlat azonosítása • A részvételi szabályok elmezése - fontos kérdések kezelése, mint a magánélet, a biztonság, a pénzügyi megfontolások • webhely létrehozása az eljárások segítségével Partnerség kiépítése a helyi hatóságokkal, a nagy munkaadókkal, a közlekedési vállalatokkal • kulcsfontosságú partnerek • Partnerségi megállapodás a szófiai önkormányzattal • kapcsolatok létesítése a potenciális partnerekkel • Tárgyalási megállapodások a kulcsfontosságú partnerekkel Honlap fejlesztés 13

• webhely fejlesztő kiválasztása legjobb ár-érték alapján • egyeztetés és megállapodás aláírására webhely fejlesztővel • weblapok fordítása és adaptálása • havi jelentések a webhely használatával kapcsolatban, eredmények elemzése Honlap népszerűsítése • Kulcsfontosságú üzenetek azonosítása • Fejlesztések bemutatása reklámokon keresztül az utazóközönség számára • Fejlesztési PR terv készítése, reklámkampány • Telekocsi rendszert előmozdító internetes lehetőségek kiaknázása • Tárgyalások a Szófiai önkormányzattal, városi tanáccsal • Telekocsi website népszerűsítése (linkelése) szófiai és más környezeti és energetikai civil szervezetek honlapján, weboldalakon Webhely karbantartás • Tabulátor által szolgáltatott adatok alapján havonta webhely fejlesztő / üzemeltető • Kérdések és válaszok a felhasználók és a potenciális felhasználók között

3.1.4 Teljesítmény mutatók Az eredmények: mért energia-megtakarítás, a gazdasági haszon, a környezeti hatások és a szállítási teljesítmény. A hatások, a célterületeken mért közvetlen eredmények és annak a felhasználása és terjesztése. • Miért választották? Annak érdekében, hogy az intézkedés hatásának alkalmazása tekintetében az energia felhasználás-és a CO2-megtakarítás mérhető legyen, valamint a célcsoport nagysága és az akciók népszerűsége a célcsoport körében kimutatható legyen. • Hogyan mérték? A teljesítménymutatók az oldalon való számlálással kerültek meghatározásra és a havi jelentésekből kerületek kimutatásra. Honlapot használók köre, szolgáltatást igénybe vevők köre, a havi ellenőrző jelentések és az éves felmérés, monitoring, fórum a honlapon. • Vajon teljesült? Igen! • Kérjük, adja meg az energia-megtakarítások mértékét, tonna CO2-ben. 80 t / 6 hónap megtakarított CO2

3.1.5 Tanulságok Melyek a siker legfontosabb tényezői, visszajelzések? • Igényfelmérés - Plovdiv's (EAP) Energia Ügynökség célja az volt, hogy felmérje, hogy a telekocsi használata mennyire hatékony energia megtakarítás tekintetében és gazdaságilag. 14

EAP megvizsgálta Szófia lakosságának közlekedési szokásait, valamint, hogy milyen az emberek magatartása a mobilitás terén. Megvizsgálta az emberek hozzáállását az alternatív szállítási módok irányában, különösen képen vizsgálták, hogy az emberek készek-e használni az innovatívnak számító telekocsi rendszert? • A alkalmazás helye megfelelően került kiválasztásra - elég nagy, megfelelő a populáció mérete és sűrűsége, és jól mérhető az energia-és CO2-megtakarítás Hogyan lehet a tanulságokat a legjobban terjeszteni? • A honlap maga a terjesztési eszköz • mobilitási projektek webhelyei • ELTIS

3.1.6 Kapcsolódás A tiszta és energiatakarékos járművek Rugalmas mobilitási szolgáltatások

3.1.7 Kapcsolattartó személy Klimentina Hadjieva Energia Ügynökség Plovdiv 139 Ruski Blvd., iroda 402 Plovdiv 4000 BULGÁRIA klimentina.hadjieva @ EAP-save.dir.bg +359 32 62 57 54

15

3.2. Telekocsi és Scooter megosztás Salerno, Olaszország Szint1, Feladat 1d: Telekocsi szolgáltatás Szint 3, 10b Feladat: Kísérő: a mobilitási szolgáltatások

3.2.1 Helyi összefüggések bemutatása Salerno tartomány, Campania régióban található, területe mintegy 4922 km2, lakossága 1.066.461 fő. 158 település található a tartományban. Csak 12 város lakossága száma nagyobb mint 19000 fő ezek az északi részén helyezkednek el, az Észak - Nyugati - tartományban. A parton található Cilento-régióban, valamint a belső területeken a népsűrűség nagyon alacsony. A keleti területeken van néhány nagyobb város, de kevesebb, mint 19.000 lakossal. Az ipari és kereskedelmi tevékenységeket végző (KKV-k) az északi régióban koncentrálódnak az Agro-Nocerino-Sarnese-ben, Cava dei Terreniben és Salerno környékén, valamint délen Battipaglia területén. Az Amalfi-part és a falvak mentén és Cilento partján a turizmus a fő tevékenység. Utazási szokások: nap folyamán rendszeresen ingázók száma 635.000 utazás/nap (07.30-tól és 19.30 között), mely személyautóval történik Salerno tartományban, csak 80.514 utaskilométer történik tömegközlekedési eszközzel (busz). Az átlagos utas szám / autó 1.45. A tanulmány egy közlekedési terv létrehozását irányozza elő, melynek alapja a telekocsi szolgáltatás megszervezése. A Salerno megyében 621.532 autó és 97.072 (ACI Italia 31/12/2007) motorkerékpár van. Összesen 444.782 család él az egész tartományban. Ez azt jelenti, hogy minden család tulajdonában van, átlagosan 1,39 autók. Az autó továbbra is a preferált személyszállítási eszköz Salerno tartományban, különösen azok számára, akik dolgozni mennek. A dolgozók, a diákok és a családok, saját gépkocsival rendelkeznek és mennek iskolába, vagy munkába tanulás vagy munkavégzés céljából, illetve autóval végzik a napi bevásárlást. Az egyetemen (körülbelül 56.000 diák) van. A célcsoportok szolgáltatási kör szerint a következőek: • otthon - munkahely-otthon között ingázó dolgozók, Salerno, Palazzo S. Agostino Salerno tartományon belül és annak 250 alkalmazottja; • otthon- szolgálatási hely -otthon között ingázó bevásárlók, szolgáltatásokat igénybe vevők, otthonról dél-Salerno egy nagy bevásárló központjába és az ipari körzetbe történő ingázás; • otthon-iskola-otthon között ingázó tanulók, otthonról a Salerno Központjában lévő iskolába.

3.2.2 Alkalmazás Indoklása A személygépkocsi tulajdonosok magas száma és az egyéni gépjármű használat okoz torlódásokat és jelentős környezetszennyezést a csúcs órákban. Az alkalmazás célja, racionalizálni a személygépjárművet és robogót használók körét, különös tekintettel, a lakosság munkába és iskolába jutása terén, valamint a bevásárlóközpontok hatékonyabb megközelítése érdekében. Az alkalmazás célja az volt, hogy csökkentsék a célterületeken lévő autóval illetve robogóval egyénileg közlekedő lakkosság 70%-os arányát 5-8%-al, úgy, hogy a meglévő közlekedési eszközök jobb kihasználtságára törekednek és azzal is érnek el. A Telekocsi használat több 16

előnyt is kínál, mind környezeti, mind gazdasági előnyöket és nyilvánvalóan időtakarékos is. A cél az volt, hogy bevonják (Salerno tartomány) a központi hivatalának 250 alkalmazottját a telekocsi használatába, illetve szolgáltatás igénybevételére. azzal a céllal, hogy módosítsák a jelenlegi helyzet, mely szerint szinte minden személy saját autóval egyedül jár dolgozni. Kezdve az ideális helyzettel, ahol a munkavállalóknak azonos igényeik vannak, rendszeresen azonos utazásokat folytatnak, legtöbbjük Salerno tartomány északi részéről érkezik, ahol a torlódás a reggeli órákban leginkább jelentkezik és ahol a légszennyezettség is igen magas, igen kevés a parkolóhely, és nagyon drága. Úgy gondoltuk, hogy így könnyebb lenne elérni egy tisztességes eredményt, figyelembe véve továbbá, hogy a megyék Közlekedési és Környezetvédelmi partnerként vesznek részt a projektben.

3.2.3 Kulcs lépések 2008 szeptemberében készült felmérésben, melyből egy tanulmányt készült 350 fő vett részt, melyek közül 2510 fő vett részt azt követően a telekocsi kampányban. Egy információs kampány is indult a PIRODE hidrogén robogó népszerűsítése érdekében. A telekocsi használat népszerűsítése folyt a bevásárlóközpontoknál, az egyetemeknél és a munkahelyeken, szórólapok és poszterek használatával annak érdekében, hogy a telekocsis közeledési módot minél többen válasszák munkába és iskolába járáshoz vagy éppen bevásárláshoz.

3.2.4 Teljesítmény mutatók Azért kerületek kiválasztásra, mert egy mérési módszert tükröznek , könnyen megérthetőek és a telekocsi kampány eredményeinek népszerűsítésében is fontos szerepet játszanak. A mutatók a kampányban résztvevők háztartások száma és a megspórolt tonnányi CO2 mennyisége alapján kerületek kiszámításra. 2008 szeptemberétől, 20 csoport vett részt a kampányban 3 fő / autó indult, „telekocsival” dolgozni és a központi hivatalokba; 10 család indult telekocsival, a bevásárló központba és 20 csoport 4 fő / autó indult, telekocsival Egyetemre. CO2 megtakarítás egy hét alatt a becslések szerint már 1,43 tonna volt a telekocsival dolgozni indulók körében, 1,18 tonna a telekocsival a bevásárló központba és 1,91 tonna a telekocsival az egyetemre indulók körében.

3.2.5 Tanulságok 3.2.5.1 A siker legfontosabb tényezője külső visszajelzés: • azonosították a célcsoport (ok) • tájékoztató kampány a munkavállalók részére • aktív részvétel a kerekasztal-beszélgetéseken

17

• felhasználói elégedettség felmérése • haladás bizonyítása

3.2.5.2 Hogyan lehet a tanulságokat a legjobban terjeszteni? Nagyon fontos, hogy az eredmények megfelelő képen legyenek kommunikálva , belegyenek mutatva a gazdasági és környezeti előnyök, valamint az egészségügyi hasznok. A statisztikák bemutatása, események, workshopok és hírlevél. Fontos a megfelelő kommunikációs módszerek használata, beleértve a közérthetőséget és a megfelelő grafikai arculat kialakítását, fontos a társadalom minden rétegének bevonása, iskolák, családok, vállalkozások és a közigazgatás.

3.2.6 Kapcsolódás Rugalmas mobilitási szolgáltatások Az integráció, az intermodalitás, a szállítás szervezését A Mobilitás Menedzsment és utazás tudatosság

3.2.7 Kapcsolattartó személy Angelo Nicoletti AGEAS Via Posidonia, 301 Salerno 84129 Olaszország [email protected] +39089725233

18

3.3 Fenntartható mobilitás intézkedések települések - a példa ALPHAWOLF, Graz, Ausztria Szint 1, Feladat 2c: Koncepciója gyalogos zónák, a település összekötésének és parkolók helyének kialakítására. Feladat 3a: Kézbesítési szolgáltatások telepítése 2. szint, Feladat 7c: Figyelemfelkeltő kampányok megvalósítása a fenntartható napi és a szabadidős közlekedés biztosítása érdekében

3.3.1 Helyi összefüggések Graz város területének a legnagyobb része utcákkal, épületekkel és zöldterületekkel borított. Új fejlesztési és lakó területek találhatók a város szélén: Ez a terület nagyon vonzó, de a megközelíthetősége kedvezőtlen. A WOLF fejlesztési társaság ilyen és ehhez hasonló lakóterületek fejlesztésével foglalkozik, egy ilyen lakóterületet hívnak Alphawolf-nak. A terület Graz Északi szélén a város Andritz nevű kerületében található. Alphawolf egy kis domboldalon épült, mely elválasztja a települést a szomszédos lakóterületektől.

Alphawolfban több, mint 150 lakóegység fog elkészülni, mire minden építési fázisban befejeződik. Már 109 lakóegység befejeződött, és eladásra került új lakói részére. Nincsenek kiadó lakóegységek a településen. Az összes háztartás a szerepel abban a felmérésben, mely lakosok jelenlegi mobilitási szokásait, valamint azok szükségleteit és mobilitással és elérhetőséggel kapcsolatos kívánságait vizsgálat. Amellett, hogy a 150 lakóegységet magába foglaló lakóterület fejlesztés megvalósul 2009-ben, Alphawolf mellett egy ipari terület fejlesztés is elindul és 100 lakást magába foglaló lakóterület fejlesztés.

3.3.2 Alkalmazására indoklása Alphawolf azért került kiválasztásra, mivel Graz egy új lakóterületéről van szó, mely a elhelyezkedését tekintve a grazi agglomerációt része és ezért megközelíthetősége közlekedési szempontból nagyon fontos. Ezek a települések Graz szélén helyezkednek el szélén és a Grazi agglomeráció részét képezik. Ezek a területek általában jó megközelíthetőséget mutatnak, de leginkább csak autóval és legkevésbé tömegközlekedéssel vagy más szolgáltatási területen. A gépjármű forgalom által használt utak mellett elhelyezkedő kerékpárutak szolgálják a

19

települések között zajló kerékpáros forgalom lebonyolítását, melyek a kerékpárosok igényeit kielégítő specifikációt nem mutatják. Ezek a települések elhelyezkedésüket tekintve roppant vonzóak mivel a városközponton kívül helyezkednek el, továbbá jól és gyorsan megközelíthetőek autóval. Alphawolf elhelyezkedése tükrözi annak jellemzőit. Graz településszerkezetére jellemző, hogy a “Ziegelstraße” –tól Keletre helyezkedik el a városközpont Andritz. A település és a környezetben, közvetlenül a keletre elhelyezkedő települések szétszórt településszerkezetet mutatnak. Alphawolf egy domboldalon épült, ami kedvezőtlen körülményt jelent a hazafelé tekerő kerékpárosok számára. A BKV megálló a fő út, a "Ziegelstraße"-n, szintén a hegy lábánál található. A tömegközlekedést továbbá a busz közlekedés szolgálja ki, az 52-es járat 15 perces gyakorisággal indul reggel 06:00 és este 7:00 óra között hétköznapokon, de este 8 óra után nincs járat és vasárnap sincs. Kapcsolatok a városközponthoz szükség csomópont a jól kiszolgált busz és villamos megálló központjában Andritz, ahonnan a város villamos hálózat szolgálja a fő területei a Graz. Mind a buszközlekedés szolgáltatás tekintetében változtatás szükséges, akárcsak a villamosmegálló elhelyezése tekintetében. A pályázatok célja az volt, hogy felmérje a lakosság igényeit és tájékoztatása a lakosságot az alternatívákról.

3.3.3 Kulcs lépések Az alkalmazás egy felmérés indításával kezdődött. A lakosságok kérdeztük meg az egyes mobilitási szolgáltatásokhoz kapcsolódó viszonyukról. Az eredmények tekintetében elmondható, hogy számukra a házhozszállítás és helyszíni értékesítés bizonyult a legérdekesebbnek számukra (38% a kézbesítési szolgáltatások és 52%-a helyszíni értékesítés). A felmérés során arról is meg lettek a lakók kérdezve, hogy mennyire elégedettek a kérdezték a rendezésére álló közlekedési módokkal és szolgáltatási színvonallal. A legkevésbé pozitív közlekedési módnak tartott dolog a gyaloglás volt, azt követte a kerékpározás, majd a közösségi közlekedés. Az intézkedések a kérelmek és a felmérés eredményei alapján kerültek meghatározásra. 1) A honlap elérhető az URL-www.promotion alphawolf.at. Biztosítja ALPHAWOLF lakói számára, hogy tájékozódjanak a rendelkezésre álló közlekedési módokról Tájékozódhassanak arról, hogy milyen közlekedési eszközzel juthatnak be a legegyszerűbben és leggyorsabban a lakóhelyükről a belvárosba. Bemutatja a kerékpár és a tömegközlekedés használatának előnyeit és bemutatja az autóhasználat költségeit. a) Az ajánlatok széles körű választéka megtalálható a napi vásárlási termékek területén is, mint például élelmiszerek és gyógyszerek, időszakos szolgáltatások, mint a borbélyok, fodrászok vagy a javítási szolgáltatások, valamint a közeli szociális szolgáltatások, például nappali ellátást. Ez magában foglalja a szabadidő eltöltését is. b) A weboldal térképeket is tartalmaz kirándulásokkal a város központjában, vagy a "bevásárlóközpontba", és a fő vasúti pályaudvar között, népszerűsítve a tömegközlekedési módokat, lehetőségeket és eszközöket. Ezek a térképek mutatják az útvonalakat és állomások használatát, beleértve a menetrendeket és az utazás időtartamát. Egyéb térképek jelzik a legegyszerűbb kerékpáros útvonalakat és úti célokat. c) A lakosság a weblapon található alkalmazás segítségével könnyen ki tudja továbbá számolni az általa használt közlekedési mód költségét. Mely alapján könnyen meghatározható a napi utazás ára / km az autók és a tömegközlekedési díjak 20

összehasonlíthatóak. Továbbá, a honlap hozzáférést biztosít más tömegközlekedési és a kerékpározással kapcsolatos hasznos oldalakhoz. 2) A ALPHAWOLF település tervezése során, a gyalogos kapcsolatokat speciális szempontból tervezték, hogy rövidítéseket biztosítsanak a gyalogosan közlekedő lakók számára az egyes szolgáltatások vagy a vasútállomás elérése érdekében. pl. A település felső része és a tömegközlekedési megállok között levágásokat biztosítottak a gyalogosok számára. 3) Az alkalmazás népszerűsítésre került a Grazi "Lebensraum 09" kiállításon ahol a WOLF saját standdal rendelkezett, hogy elősegítése ALPHAWOLF település népszerűsítését. Az akció során szórólapos tájékoztatás történt, amely a projektről szóló tájékoztatást és ötleteket is magába foglalta, valamint a lehetséges új alkalmazásokat is, valamint volt egy sorsolás is a résztvevők figyelmének felkeltése érdekében. 3.3.4 Teljesítmény mutatók A mutatókat a ALPHAWOLF településről választották ki, hogy ki tudjon alakulni egy kép a megvalósításról és a végrehajtott intézkedésekről. A mutatók a következők voltak: 4) Települési honlap létrehozása 5) Web statisztika mutatja a honlapon történt regisztrációk számát havonta 6) 1 gyaloglási koncepció létrehozása 7) Kiállításon való megjelenés Az eredmények eddig: 1) Honlap a településről (működő) www.promotion-alphawolf.at 2) Átlagosan 1000 kérelem havonta. 3) 1 gyaloglási koncepció, mely a településrészen megvalósításra került 4) Az alkalmazások és a projekt ötletek a grazi „lebensraum 09” kiállításon kerültek bemutatásra és 150 információs szórólap is kiosztásra került a látogatók részére 3.3.5 Tanulságok Az ALPHAWOLF-hoz érkező kérelmekben és kérdésekben, az tanácsokat ad néhány fontos kulcskérdésben. Először is a fejlesztő és / vagy az ingatlan kezelő cég elkötelezettsége és részvétele nagyon fontos. Az elkötelezettség mellett szükséges a téma és a célok megértése, és a célok mögött álló fenntartható mobilitás biztosításának megértése és biztosítása. A fejlesztők / ingatlan alapkezelő társaságok általában nem szoktak foglalkozni mobilitási kérdésekkel, mint például az autó-és kerékpár parkolók biztosításával, illetve azzal, hogy hogyan biztosítsanak kapcsolatot a legközelebbi tömegközlekedési megállóig a gyalogosok számára. Az építészeti tervek mindig részletesebbek és mobilitási szempontok és az összefonódások ritkán kerülnek megvizsgálásra, így ennek jelentőségét jól el kell magyarázni melyek a tervezés indítása előtt szükséges lépések.

21

Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséhez szükség van a fejlesztő / ingatlan kezelő cég teljes körű támogatására és megfelelő részvételre. A befektetők részvétele a tervezésben már a kezdetektől sok előnnyel jár, mint például biztosítható a folyamatos kommunikáció a lakókkal, ami azért is nagyon jó, mert egy-egy intézkedés bevezetése sokkal gördülékenyebben tud megvalósulni, mert azok a fejlesztések valósulnak, meg amik valóban fontosak a lakóknak. A legfontosabb pontok az elkötelezettség és a bevonás. Továbbá a felelősségek meghatározása is nagyon fontos világosan fel kell osztani az együttműködő partnerek között az akciókat. A fejlesztők és ingatlankezelők felelősek abban, hogy a településre megfelelő színvonalú szolgáltatók érkezzenek. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen bármilyen munka végzése kétszer, valamennyi partnerrel tisztázni kell a felelősségi köröket és tisztelni kell az elgondolásokat. A lakosság bevonása már tervezési és / vagy végrehajtási szakasz előtt ajánlott és kivitelezhető, mivel azokat az intézkedéseket melyeket a befektető valósít meg a lakosság fog felhasználni és a fogyasztók hozzáállása és potenciálja fogja meghatározni a jövőben a sikert vagy a kudarcot. Így az a felmérés melyet az ALPHAWOLF végzett az intézkedések megvalósítása előtt nagyon hasznosak volt, hogy kiszűrte a legígéretesebb fejlesztési ötleteket is. Egy másik tanulság - amely ajánlás is egyben -, hogy minden alkalmazkodás és cselekvés, amelyek sikeresen végre lettek hajtva lehetőséget biztosít egy adott új helyzethez történő alkalmazáshoz. Ez a tanács nem egy teljesen új gondolat, de mégis nagyon értékes. Különösen értékes, ha azonos helyzetben lévő, vagy hasonló adottságokkal rendelkező településekről vagy fejlesztési szituációról van szó. Természetesen minden településnek kicsit mások az adottságai, hiszen a háttérben minden település változik is, de bizonyos dolgok minden településre alkalmazhatók. 3.3.6 Kapcsolódás Mobilitás Menedzsment és utazási tudatosság Kulcsszavak: Ingázás, közlekedési módok közötti váltás, kerékpározás, tömegközlekedés

3.3.7 Kapcsolattartó személy Claus Köllinger FGM-AMOR Schönaugasse 8a 8010 Graz Ausztria [email protected] +43 316 81045166

22

3.4. Fenntartható Parkolás vegyes Lakossági területeken, Liechtenstein Szint 1, Feladat 5b: Irányított autóhasználat. intelligens parkolási rendszer elérése, a költségek és gyakoriság kevesebb utazás autóval és több utas autónként

3.4.1 Helyi összefüggésben A végrehajtás és hatásvizsgálat Vaduz / FL lakónegyedében került sor, amely magában foglalja a kis campust a Hochschule Liechtensteint, valamint néhány nagyobb intézményt az állami és a magánszektorban. Az alkalmazás helye a környéken mintegy 500 x 500m. A szerkezet a széles körű regionális terület része kiterjesztése nem egyértelműen lehatárolható az azt körülvevő falvak, illetve a városi negyedek közelsége miatt. A terület rendkívül alacsony beépítési és laksűrűségű, „vegyes” településfunkció található a tervezési szabványokba, az utcák, a zöld területek, álló erdők, rétek és kertek vegyesen találhatók. Az egyetlen nagyobb épület, komplexum, ezen az összetett területen az egyetem maga: mely a felújított és kibővített 19. században épült pamut fonó-gyárban található. Ez az épület most több köz funkciót is magába foglal, mint például: nyilvános rendezvény terem ("Mehrzweckhalle" különböző érdekelt felek által használt), egy ifjúsági központ és egy sí múzeum. Az érdekelt felek közé tartozik például, az egyetem hallgatói és dolgozói, a hatóság (major), rendezvényszervezők, szomszédok, a látogatók a Campus és a Vaduzi közösség általában.

Felmérés által érintett terület a főiskola: maximum 450 PMC

23

Vaduz település madártávlatból

A történelmi gyümölcsös mögött áll, a mostani Hochschule Liechtenstein (Vaduz a jobb oldalon)

24

Példa a “Természetes parkolásra”

3.4.2 Alkalmazás Indoklása A hatásvizsgálatra Vaduz / FL lakónegyedében került sor, amely magában foglalja a kis campust a Hochschule Liechtensteint, valamint néhány nagyobb intézményt az állami és a magánszektorban. Az alkalmazás javítja a folyamatban lévő projektet, amelynek jelenlegi célja az, hogy a hagyományos parkolási módot javítsa más kényelmes módon a csúcs órában a kereslet szerint. Hasonló szituációk kerülnek kiválasztásra a térségben az összehasonlíthatóság és mérések elvégzése érdekében. Megbeszélésre kerületek különböző témák a helyi érdekelt felekkel: • a parkolási díjak, amely nem túl népszerű téma, annak ellenére, hogy parkolási menedzsment része • a parkolás iránti fizetési hajlandóság nagyon alacsony, különösen mivel az embereknek mindenképp ide kell jönniük, a munka, tanulás, konferenciák, és rendezvények miatt. Mostanáig a parkolási menedzsmentet nem hajtották végre, különösen a munkavállalóknak és a diákoknak kell majd megismerkedniük és informálódniuk ezzel kapcsolatban,a tájékoztató események, mint például a nyári iskola, honlap, szórólapok révén.

3.4.3 Kulcs lépések Több találkozó, kerekasztal-beszélgetés, viták, előadások és egy konferencia is megrendezésre került annak érdekében, hogy az érdekeltek tájékoztatása megvalósuljon (lakosok, a diákok, munkavállalók, szomszédok, politikusok).

25

3.4.4 Teljesítmény mutatók Mutatónak a programokon való "résztvevők" számát határoztuk meg (emberek száma egy workshopon, a kerekasztal beszélgetéseken, konferencián), hogy tudjuk, hány embert sikerült elérnünk információval a tájékoztató kampány. Továbbá meghatároztuk annak számát hogy információs füzetekkel, szórólapokkal, hány főt értünk el. A CO2-csökkentés számítása szakértői becslések alapján történt, a parkolás menedzsment és mérés megvalósításra került (autómosásban, parkolási díjak, stb) A számítás alapja az átlagos értékek 7l/100 km. A példa alapja továbbá a 15.000 (napi) ingázók száma, aki ingázása során átlagosan 90kmt tesz meg (Liechtenstein és haza). Ha csak 50 fő változtatja meg közlekedési szokását úgy, hogy az egyéni autóhasználat helyett a tömegközlekedés vagy a „telekocsi” mellett dönt a számítások a következők: • 50 fő x 5 alkalommal / hét x 90 km x 48 hét = 1.080.000 km takarít meg évente • Csökkentett CO2-kibocsátás: 173g/km 1.080.000 km = 186840000 g (186840 kg) Ezek a számítások mutatják a CO2 kibocsátás csökkentését.

3.4.5 Tanulságok A legfontosabb sikertényező a folyamatos kommunikáció az érintettekkel különböző csatornákon keresztül a fent leírtak szerint. A projekt lefed egyes szélsőségeket és nagyon széles körű érdeklődésre számot tartó poláris ellentétekkel: • A legtöbb autóvezetők megerősíti az állandó torlódásokat. Ez könnyen magyarázhatóvá teszi azt a tényt is, hogy a legtöbb autóvezető szerint mikor a helyszínen vannak a különösen csúcsidőben a parkoló túlterhelt, csak nagyon kevés vezető szerint van üres parkoló. • A döntéshozók, a látogatók és az egyes munkavállalók támogatják a terveket és azt az elképzelést, hogy a parkolásért fizetni kelljen különösen a csúcs időszakokban, legalábbis addig, amíg ők ingyen vagy majdnem ingyen parkolhatnak. Mivel úgy érzik, kevésbé felelősek a környezetükért és hangsúlyozzák, hogy a parkolási helyzetet csak akkor lehet rendezni megfelelően, ha megfelelően felépített parkolóházak vannak. • A szomszédok azért panaszkodnak, hogy ritka esetekben vannak forgalmi torlódások és ritka amikor minden rendelkezésre álló területen parkolnak. • A Vaduz Tanács ellentmondásos szerepet játszik: mint bérbeadója a Mehrzweckhalle-nak a még használatot részesíti előnyben; mint a lakosok választott képviselőjeként úgy gondolja, kevésbé hasznos, a funkció áthelyezése egy közlekedésileg kevésbé orientált helyre, mint parkoló tulajdonos, pedig díjat akar szedni a jelenlegi bérlőktől (pl. a University of Liechtensteintől), de ingyenes parkolási lehetőséget is kíván biztosítani a jövőbeni bérlők számára (pl. rendezvények) idején.

26

• Az állami busztársaság néha ingyenes busszal transzferszolgáltatást biztosít csúcsórában egy távolabbi parkolóból, ez okozza a kiegészítő autóbusz forgalmat, és ez sem elfogadható, mivel vannak látogatók, akik a szabad idejükben jönnek, spontán módon, pl személyes beszélgetések miatt, vagy az esemény után még maradnak. • A "zöldek" általában szeretnék megakadályozni, hogy mindenki használjon autót, de nem gondolkodnak arról, hogy mi fog történni a korábbi autóhasználókkal • Management néhány parkolóhelyet differenciált módon fizetőssé fog tenni bürokratikus követelmények alapján és a közigazgatás eszközével, amely eddig eléggé kiszámíthatatlanul működött a rendezetlen és kiszámíthatatlan felhasználói panel miatt. • A közbeszerzési és mélyépítési hatóságok segítséget kívánnak nyújtani a lehető legjobb műszaki szabványoknak megfelelő infrastruktúra biztosításával, amelyek a motorizált utcai forgalom számára készült rendszerek, melyek nagyon drágák és nagy az energiaigénye. Nagyon kevés a támogatást a kísérletezéshez és az innovatív megoldásra.

3.4.6 Kapcsolódás Kereslet menedzsment és árképzés Rugalmas mobilitási szolgáltatások A Mobilitás Menedzsment és utazás tudatosság Forgalomirányítás

3.4.7 Kapcsolattartó személy Denise Ospelt Hochschule Liechtenstein Fürst-Franz-Josef-Strasse 21 Vaduz 9490 Liechtenstein denise.ospelt @ hochschule.li +43 699 19802 802

27

3.5 Lakott területek kerékpáros hálózatba történő csatolása, szabadidős kerékpárhálózat, Trnava, Szlovákia. 1. szint Feladat 2a: kerékpáros és a gyalogos kapcsolatokat biztosítása a szomszédos lakó-és üzleti területeken. Feladat 2b: kerékpáros hálózat kapcsolat a lakott területek és a szabadidős hálózat között.

3.5.1 Helyi összefüggésben Trnava(Nagyszombat) város a Trnavai körzet és Dolné Povazie régió „fővárosa”, közúti és vasúti közlekedési szempontból jó helyen fekszik. A város Szlovákia délnyugati részén található, mintegy 45 km-re a fővárostól, Pozsonytól. Területe 75 km2, 67.000 lakossal. 22.352 háztartás található a erületen és 23.177 regisztrált autó. Nagyszombat 6,7 km kerékpárúttal rendelkezik, és további 5,4 km-rel, és a 31.9 km tervezettel.

A városi tanács úgy döntött, hogy támogatja azokat a közlekedés fejlesztési módszereket, amelyek célja, hogy javítsa az energia hatékony közlekedési módok elterjedését. 2010-ben hagyta jóvá azt a gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti fejlődést szolgáló programot a város, amely tartalmazza Nagyszombat "általános közlekedési terv" c. stratégiai dokumentumát amely 2008-ban jelent meg. A célcsoportok a következők voltak: • oktatási intézmények • a város lakói

3.5.2 Alkalmazás indoklása Az a felmérési terv, mely Tranava (Nagyszombat) általános közlekedési tervének részét képezte bemutatta, hogy a kerékpárutak kihasználtsága nem elég hatékony. A kerékpársávok használata csupán 7%-os kihasználtságot mutat Trnava város teljes forgalmához viszonyítva. A fő cél az új kerékpársáv építése volt és kerékpáros hálózat vonzóbbá tétele. A Trnava (Nagyszombat) domborzatilag megfelelő adottságokkal bír a körülmények ideálisak a biciklivel munkába, iskolába vagy üzletbe járáshoz. A fő feladat az, hogy új kerékpáros útvonalak épüljenek a lakóterületek és a városközpont között. A fő cél az volt, hogy

28

bemutassuk, hogy a kerékpáros közlekedés ideális módja a városon belüli közlekedésnek, amely a lakóterületek korszerű és biztonságos kerékpáros hálózatán keresztül valósítható meg.

3.5.3 Kulcs lépések A Városi Tanács 2010 június 23-án "A közlekedési napot“ szervezett a gyerekekenek, elsősorban az általános iskolásoknak, melynek helyszíne Nagyszombat, Spartakovska utcája volt. A Közlekedési nap az általános iskolák harmadik évfolyamos diákok számára került megrendezésre. A gyerekek két csoportba osztották. Minden csoport kapott elméleti és gyakorlati oktatást. A városi tanács cél az volt, hogy megismertessék a gyermekeket a közlekedés alapvető szabályaival és a közúti közlekedésről szóló törvénnyel, az alapvető felszerelés kölcsönzési lehetőségekkel, a különböző közlekedési módokkal és azok környezetre gyakorolt hatásával. A gyerekek kipróbálhatták ügyességüket „közlekedési játszótéren“ kerékpárokka, görkorcsolyával és robogóval. Az eseményen 80 gyermek vett részt. A gyerekek fényvisszaverő szalagokat kaptak a csuklójukra a kerékpározás és gyalogos soráni jobb láthatóságuk érdekében, valamint kártyát a Pro.Motion logóval. A közlekedési napon a közlekedési rendőrség is részt vett, akik előadásokkal és gyakorlati feladatokkal színesítették a programot. Hasonló események is támogatásra kerültek, melyek segítenek előmozdítása a környezettudatos és és energiahatékony közlekedést. Az energiahatékony járművek kiváló feltételeket kínálnak a további fejlődéshez.

3.5.4 Teljesítménymutatók A kerékpározás fontossága, a túlterhelt közlekedési infrastruktúra csökkentése érdekében • A parkolási kereslet csökkentése • Alternatív közlekedési eszközök • A környezet védelme • Polgárok egészsége Kerékpározás különösen gazdaságos. Éves költsége egy kerékpárnak (vásárlás, karbantartás és javítás), mintegy 90%-kal kevesebb, mint az éves költsége egy autónak, és 60%-kal kevesebb, mint a tömegközlekedésnek. A kerékpáros hálózatok előnye: • Kerékpárutak csatlakozásának biztosítása jelentős kiindulási pontok és célállomás között • Kapcsolatok biztosítása: o lakóhely és a munkahely között o munkahely és a szolgáltatások között o szolgáltatások és az otthon között 29

Várható megtakarítás 1. Kerékpáros hálózatot jelenleg a lakosság 7%-a veszi igénybe (utazó közönség 7%-a kerékpáros): - a város felnőtt lakosságának száma 3900 fő aki használ kerékpárt - átlagos utazási városon belül 2 x 8 km - munkanap év 250 nap - teljes távolság évre (2 x 8) x 3.900 x 250 = 15600000 km 2. Származtatott statisztikák: - a gépkocsik átlagos fogyasztása 7 liter/100 km - üzemanyag-fogyasztás 156.000 x 7 = 1.092.000 liter / év 3 /. számítás: a- energia b - üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a) az energiafogyasztást csökkentése az 1 liter üzemanyag = 10 kWh = 0,01 MWh becsült üzemanyag-fogyasztás 1.092.000 liter / év 1.092.000 = 10.920.000 kWh = 10920 MWh b) az üvegházhatású gáz- kibocsátás, g / liter üzemanyag / év 1.092.000 liter / év 100 g CO 109.200.000 g CO / év 20 g szénhidrogén 21840000 g szénhidrogén / év 30 g NOx 32760000 g NOx / év 2,5 kg (2500g) CO2 2.730.000 kg CO2/év Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása g / km / év 15.600.000 km / év Üvegházhatást okozó gázok CO2 - 173 g CO22.698.800 kg / év Szénhidrogének - 6 g szénhidrogének 93.600 kg / év NOx - 9 g NOx 140,400 kg / év CO - 30 g CO

30

468.000 kg / év Az üvegházhatást okozó CO2 - 2.698.800 kg / év Szénhidrogének - 93.600 kg / év NOx - 140.400 kg / év CO - 468.000 kg / év

3.5.5 Tanulságok A siker legfontosabb tényezője a kerékpáros közlekedésfejlesztés érdekében: • Trnava sík domborzata • A kerékpáros hagyomány és népszerűsége • Meglévő lehetőségek a kerékpársávhoz való kapcsolódás, regionális jelentőség • Biztonság • Közlekedési befolyás Problémák a kerékpárutak fejlesztésével kapcsolatban a városban • szlovák jogszabályok • abszurd igényeinek földtulajdonosok részéről A törvény lehetővé teszi a földtulajdonosok részére, hogy a (kerékpárút építéssel érintett) földet építési telek áron adják el. A Városi Tanács szeretné népszerűvé tenni a kerékpáros közlekedést és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztést és bizonyítani annak közérdekű voltát, amely megkönnyíti a tárgyalási folyamatokat kerékpársáv árának meghatározásakor és földtulajdonosokkal veló megegyezések során, lehetővé teszi továbbá a birtokában lévő földek árának szakértői vélemény által történő meghatározását. Ez lehetővé tenné a kerékpársáv és hálózat létrehozását a következő 3 évben.

3.5.6 Kapcsolódás Kerékpározás

3.5.7 kapcsolattartó személyek Katarína Buchová Nagyszombat városi tanács Trnava 91701 Szlovákia katarina.buchova @ trnava.sk +421 33 323 6384 Ján Kánik Nagyszombat városi tanács Trnava 91701 Szlovákia jan.kanik @ trnava.sk +421 33 323 6250

31

3.6. A tömegközlekedés optaimalizációja, Nagyszombat, Szlovákia A lakosság igényeinek megfelelő tömegközlekedési szolgáltatás kialkítása

3.6.1. Helyi környzet/kontextus Nagyszombat városa a nagyszombati kerület és a Dolné Povazie region fővárosa, közúti és vasúti közlekedés szempontjából előnyös helyzetben van. A város 45 km-re Pozsonytól, Szlovákia dél-nyugati részén található, területe 75 km2, 67000 lakossal. Mindösszesen 2,352 háztartás és 23,177 regisztrált autóval bír. Nagyszombat 6,7 Km kerékpárút mellett 5,4 Km megvalósított és 31,9 Km tervezett útvonallal bír.

Célcsoportok: •

Companies, including local suppliers of services needed by residents

3.6.2 Pályázati program A program az Általános Közlekedési Tervhez készített felmérésen alapul, amelyből kiderült, hogy a közösségi közlekedés nem működik hatékonyan. Az utazásoknak mindössze 13, 5%-át teszik ki a tömegközlekedéssel lebonyolítottak. A tömegközlekedési optimalizáció az Általános Közlekedési Terv alapvető célja. A legfőbb célkitűzés a tömegközlekedés racionalizációja,és vonzerejének fokozása.

32

3.6.3 Megtett kulcsintézkedések • • •

Az optimalizációs jelentés felülvizsgálata Konzultációk a döntéshozókkal – helyi testületek, közlekedési szolgáltatók, állampolárok Az optimalizációs jelentés döntéshozókkal való elfogadtatása

3.6.4 Teljesítmény indikátorok A tömegközlekedés színvonalának növelése: • Vonzó városi buszos szolgáltatások • Átszállási lehetőségek bemutatása • A városi buszos közlekedés prioritásának hangsúlyozása az egyéni autós közlekedéssel szemben • Támogatottság növelése • A buszközlekedés minőségének és kulturáltságának biztosítása • Tőke és energia megtakarítás • A járműpark modernizációjával a levegőminőség jaítása A szolgáltató kiválasztásával kapcsolatos előre nem látható problémák felmerülésének köszönhetően, valamint a kormányváltás okán a szerződskötés elakadt, az új optimalizált rendszer indulásának tervezett kezdete 2011. januárja volt, illetve a költségvetési előirányzat is csak egy évre lett betervezve. Busz útvonalcsökkentés: 115,200 Km CO: 86,400 kg 345.6 MWh

3.6.5 Tanulságok A siker kulcsa a helyi önkormányzat és közlekedési szolgáltató közötti együttműködésben rejlik. A problémák általában a helyi önkormányzatok és a városi tömegközlekedési szolgáltatók finanszírozási hiányosságaiból erednek.

3.6.6 Kulcsszavak Tömegközlekedés

3.6.7 Kapcsolattartók: Katarína Buchová Trnava City Council Trnava 91701 Slovakia [email protected] +421 33 323 6384 33

Ján Kánik Trnava City Council Trnava 91701 Slovakia [email protected] +421 33 323 6250

34

3.7. B+R és P+R létesítmények megvalósítása GyőrMénfőcsanakon, Magyarország B+R és P+R létesítmények megvalósítása

3.7.1 Helyzetkép A project megvalósítási helyszíne Ménfőcsanak, mely Budapest mellett Magyarország legjobban fejlődő városának, Győrnek a délnyugati részén helyzekedik el. A város lakossága 130,000 fő, mely a környzező falvakkal együtt 200,000 főt tesz ki. Ménfőcsanakon 20,000 fő lakik.

A Győrben tapasztalható jelenlegi szuburbanizáció miatt sok lakos a város szélére költözött ki. Az elmúlt 5-10 évben számos fiatal, és fiatal család (2000 kb) költözött ki Ménfőcsanakra. Ménfőcsanak 2 fő útvonal mellett terül el, a 83-as út, és a Győri út mellett, mely közvetlenül bevezet Győr városközpontjába. Az új lakosok, és más falvak lakói többnyire a 83-as utat használják, míg a vidékiek nagy száma a Győri utat használja. A terület jó buszos, vasúti és kerékpáros kapcsolatokkal bír. Bár sokféle közlekedési mód áll rendelkezésre, mégis az autó a legtöbbet használt közlekedési eszköz a mindennapi utazások során. Ez csúcsforgalomban közlekedési dugókat okoz mind a 83-as, mind a Győri úton. A célcsoportot Ménfőcsanak lakosai alkották. 3.7.2 Pályázat indokolása Azért ezen terület lett a project helyszíneként kiválasztva, mert óriási közlekedési problémákat okoz az egyéni autóhasználat , emellett viszont jó közlekedési összeköttetésekkel bír. Ez lehetővé teszi az új szolgáltatás-fejlesztések meglévő infrastruktúrába történő beillesztését.

35

3.7.3 Főbb lépések • • • •

• •

•

Szakirodalmi és internetes kutatás. Az aktuális közlekedési és tömegközlekedési stratégia, a városi úthálózat, illetve a városfejlesztési terv elemzése. A meglévő mobilitási szolgáltatások elemzése és minőségi vizsgálata, annak tekintetében, hogy mi hiányzott. A demográfiai vonatkozások azonosítása. A célcsoport ( Ménfőcsanaki lakosok) és döntéshozók ( tömegközlekedési vállalatok, hatóságok, közútkezelő szervezetek, politikusok, civil szervezetk és döntéshozók) azonosítása. A mobilitási szokások és lakossági igények, szökségek felmérése. Kis és közepes méretű P+R és B+R létesítmények tervezése. Fenntartható közlekedéssel kapcsolatos kampányok (pl: kerékpáros felvonulás, éjszakai buszjárat és speciális buszos szolgáltatások, alkalmanként ingyenes busz és vonatjáratok indítása) Konferenciák és műhelyek szervezése a célcsoportokkal és döntéshozókkal.

3.7.4 Teljesítmény indikátorok Az indikátorok mérhetőségük és egyszerű számlálhatóságuk okán lettek kiválasztva. Az indikátorok lehetővé tették a célcsoport szemléletváltozásának és közlekedési szokásainak nyomonkövetését. Az indikátorok lehetővé tették az információgyűjtést, mellyel előzetes és utólagos Co2 kibocsátási számítások váltak lehetségessé a projectterületen. A Co2 kibocsátás csökkenésének számítási alapját a ménfőcsanaki lakosok közlekedési szokásai alapozták meg, míg a Co2 kibocsátás kalkulációját az egyéni auto –és buszhasználat alapozta meg. 600 fő lett megkérdezve közlekedési szokásairól a project megvalósítása előtt és után. A lakosok 3%-a változtatta meg utazási szokását, mégpedig az autos módozatról alternative közlekedési módra. 8200 lakos (ami Ménfőcsanak lakosságának 41%-a) ingázik autóval napi rendszerességgel ( Győrbe, majd haza, amely kb. 2x10 km). 2008-ban a Co2 kibocsátás túlnyomó részét az autók és buszok okozták: 863,425,100 g/év A lakosság 3%-a (600 válaszadóból) változtatta meg ingázási szokását (az egyéni autóhasználatról kerékpáros, vagy tömegközlekedési vagy telekocsis közlekedési módozatra). 2010-ben a Co2 kibocsátás 3%-al csökkent, ami 837,522,347 g/év-et jelent. Ez a számítás nem tartalmazza azon emberek arányát, akik autóról buszra váltottak!

3.7.5 Tanulságok A legfontosabb tényező a döntéshozók és közvélemény bevonása. A közvélemény az interneten és nyomtatott sajtó által a legkönnyebb informálni (pl. újság).

36

A politikusok és döntéshozók tájékoztatásának legjobb módja a városfejlesztési bizottságok vagy közgyűlés előtt történő project előadás megtartása. A lakosok figyelmének felkeltésére, mobilitási szokásaik megváltoztatására a legalkalmasabb módszer a kampány. Nagyon fontos a közlekedési szokások vizsgálata a project előtt és után, ez mutatja meg a tényleges adatokat, ugyanakkor ez a project ellenőrzését is segítette. A project eredményei átlátjatók, elérhetők az IEE-EU projektpartnerek és a témában érdekelt önkormányzatokon keresztül (pl. azokon keresztül, akik az Európai Mobilitási Hét keretében rendezvényeket szerveznek). A project eredményeinek átláthatósága a stratégiai tervezést meghatározó kulcsfontosságú tényező ( pl. rendezési terv, városfejlesztési terv, közlekedésstratégiai terv). Az igazi P+R és B+R terv és a kísérleti project sokkal láthatóbbá és kézzelfoghatóbbá tették azt a célcsoport és project által érintettek számára. Azonban a project legfontosabb eredményének a ménfőcsanaki lakosok mobilitási viselkedésének pozitív irányba történő változása és a CO2 kibocsátás csökkenése tekinthető.

3.7.6 Kapcsolódás Kerékpározás Integráció, intermodalitás, közlekedés-szervezés Közösségi közlekedés Közlekedés és területhasználati tervezés

3.7.7 Kapcsolattartó személy: Győr City Council Városház tér 1. GYŐR 9021 HUNGARY [email protected] +36-96/500-272 www.gyor.hu, www.kornyezetbaratgyor.hu

37

3.8. Szemléletformálás a mobilitásban, Muraszombat, Szlovénia Level 3 Task 10b: Accompanying means for mobility service provision or awareness at the level of the selected application site.

3.8.1 Helyzetkép A projekt megvalósítási helyszíne Muraszombat városa. Az önkormányzathoz, a 12,000 lakosú,s ezáltal legnagyobb méretű, oktatási központként funkcionáló Muraszombaton kívül még 11 falu tartozik: Kupsinci, Vescica, Cemelavci, Polana, Pusca, Satahovci, Krog, Bakovci, Rakican, Markisavci és Nemcavci. A város fejlett tömegközlekedési hálózattal bír, számos főút szeli át a várost. Több mint 17.000 jármű (ezek közül 16.000 autó) halad keresztül naponta Muraszombaton, az átlagos napi megtett út személyenkét 2 darab. A muraszombati lakosok 74%-ának mintegy 15 perc, vagy kevesebb idő szükséges a munkába éréshez, viszont 59%-uk autóval jár dolgozni. A rövidtávú utakat gyalogosan, vagy kerékpárral teszik meg Muraszombaton (37%). A személyautók növekvő tendenciája égető kérdés, a helyi önkormányzat jövőképében az autófüggőség és tömegközlekedési tudatosság megváltoztatása szerepel. A célcsoportot Muraszombat lakosai alkotják.

3.8.2 Pályázat alátámasztása Az APMS megállapításai alapján a tömegközlekeds hanyatlása Pomurje-ben az elmúlt 15 évben figyelhető meg. Ezt jelzik a murszombati átadott új utak is. Az emebrek nem tekintik az autó alternatívájának a tömegközlekedést, csupán az információk hiányának következtében. Nincsenek tudatában a lehetőségek elérhetőségének, kínálatának és kényelmének. Ennek okán APMS elhatározta, hogy megvizsgálja az emberek tömegközlekedéssel kapcsolatos szemléletvéltásához vezető utakat, illetve, hogy biztosítsa a biztosított információk hozzáfárásánek természetességét.

3.8.3 Megtett kulcsintézkedések A közlekedés energiafogyasztásának csökkentése érdekében megtett intézkedések: 1. Sinergija-val közösen kerekasztalok/események kerültek megszervezésre, melyeken a PRO.MOTION project számos muraszomabti döntéshozónak, képviselőnek, energia ügynökségeknek, egyetemeknek és karoknak, közép és álatlános iskoláknak, Rendőrségnek , Közlekedésbiztonsági Tanácsnak bemutatásra került. 2. Általános iskolásoknak workshopokat szerveztünk, ahol informáltuk őket a tömegközlekedésről, főként muraszombat buszútvonalairól (hogyan szállj fel a buszra, hogyan olvasd a menetrendeket, hogyan kell a buszon viselkedni,…), mindezt tettük annak érdekében, hogy tudatosítsuk, hogy a busz biztonságos módja az utazásnak, tehát nincs szükség arra, hogy a szülők kocsival vigyék iskolába gyermekeiket;

38

3. A buszmegállókban információt szolgáltattunk menetrendek és úthálózati térképek szétosztásával 4. Tájékoztattuk a Muraszombati Városi Tanácsot a lakossági igényekről 5. Rendeztünk egy “mus na bus” névre hallgató díjjazásos versenyt, ahol PRO.MOTION logos pólókkal népszerűsítettük a projektet 6. Az Európai Mobilitási Hét keretében szeptember 22-én P+R szolgáltatást szerveztünk 7. Muraszombat buszpályaudvarán létesítettünk egy infopontot, ahol információt adtunk a CO2 kibocsátásról, összehasonlításra kerültek az autóbusz és kocsi kibocsátási értékei; 8. A megvalósított tevékenységek a helyi media támogatta és népszerűsítette

3.8.4 Teljesítmény indikátorok Főbb teljesítmény indikátorok: • Infopontot igénybe vevők • Utasszám • Az autómentes nap keretében a P+R-rendszert használók száma

3.8.5 Tanulságok Sikeresen elértük célcsoportunkat, Muraszombat lakosságát a megvalósított tevékenységeink körében. Tanulság számunkra: • • • • • •

Fontos a tömegközlekedésről való folyamatos információ nyújtás A tömegközlekedésről való információknak alaposnak, ugyanakkor egyszerűnek is kell lenniük, különösen a buszmegállókban Különböző módokon szükséges az információnyújtás, a minél több lakos elérése érdekében – különböző media és szolgáltatások által A gyerekek nagyon fontos célcsoportot alkotnak, fontos a velük való munka, mivel szüleik többnyire adnak a véleményükre; például, ha a gyerekek biztonságosnak érzik a busszal való utazást, akkor szüleik és nagyszüleik nem autóval fogják iskolába vinni őket Fontos a lakossági igények figyelembe vétele, a tömegközlekedési feltételek hozzájuk igazítása; elégedettek és hasznos tanácsokkal is szolgálnak, ha látják, hogy igényeik és javaslataik elfogadásra és megvalósításra kerültek Nagyon nehéz a tömegközlekedésől való felfogást megváltoztatni, ezért is szükséges ennek helyi önkormányzati támogatása, például itt egy vélemény: a tömegközlekedés drága, környezetszennyező és divatjamúlt

3.8.6 Kulcsszavak Tömegközlekedés

3.8.7 Kapcsolattartó személy: Vesna Rebrica AVTOBUSNI PROMET Murska Sobota d.d Bakovska 29A 9000 Murska Sobota Slovenia vesna.rebrica{@apms.si +00386 2 530 16 24 www.apms.si 39

3.9. Szemléletformálás a közlekedésben, Beltinci, Szlovénia Feladat 6a: Ösztönző információs anyagok készítése, és a személyes előny bemutatása a fenntartható közlekedési módozatok használata érdekében Feladat 6c: Átfogó iránymutatások energiatakarékosság érdekében

kifejlesztése

az

otthoni

és

közlekedésbeli

Az átfogó energiatakarékossági iránymutatások feltötlése a program weboldalára A lakosok és tervezők bevonásával részvételi elven alapuló munkálatok, különböző közlkedési megoldások kidolgozására, a fenntartható közlekedési módozatok vonzóvá tétele érekében

3.9.1 Helyzetkép A projekt megvalósítási helyszíne a 2,687 háztartással és 8,640 lakossal bíró Beltinci önkormányzata. A város 8 területet foglal magába: Beltinci, Bratonci, Doklezovje, Gancani, Izakovci, Lipa, Lipovci és Melinci. Beltinci a regionális oktatási és foglalkoztatási központtól, Muraszombattól 10 Km-re a vidéki térségben található. Beltinci városa az önkormányzat központjában található.

Beltinci és Muraszombat kapcsolódási pontjait mutató térkép

40

Az önkormányzat lakosságának 70%-a minden munkanap Muraszombatra utazik (többségében dolgozók és középiskolások). A városközpont nincs messze, kerékpárral is könnyen elérhető. A lakosok használhatnak tömegközlekedést, és együtt „telekocsit“ alkalmazva is mehetnek munkába, vagy iskolába. A célcsoport Beltinci önkormányzatának lakossága volt.

3.9.2 Pályázat megvalósítása Sinergija vizsgálata szerint Beltinci lakossága hajlandó alternatív közlekedési módozatokat kipróbálni, mint például a „telekocsit“. A legnagyobb akadály a fenntartható közlekedési módozatok tudatossági hiányosságának és a személyes előnyöknek legyőzése. Ennek okán határozta el Sinergija, hogy a helyi lakosokat bevonja a fenntarthatóság tudatosságának növelésébe, és biztosítja számukra a megfelelő információkhoz való hozzáférést.

3.9.3 Megtett kulcsintézkedések 1. Együttműködés Beltinci Önkormányzatának képviselőivel, akik információval bírnak a project tartalmáról és megvalósításáról. 2. AP MS project partnersége okán a célcsoport köre kiszélesedett, magában foglalva Muraszombat lakosságát. A PRO.MOTION projekt és tevékenysége bemutatásra került a muraszombati önkormányzati képviselőknek a Kerekasztal és egyéb rendezvények keretében. 3. A PRO.MOTION project és tevékenységeinek bemutatása, és visszacsatolások végett Kerekasztal rendezvényeket szeveztünk különböző döntéshozók és a célcsoport számára a Pomurje régióban. A résztvevők különféle döntéshozók és képviselők voltak, mint például energia ügynökségek, Egyetemek és karok, Mobilitáskutató Központ, Muraszombati Közegészségügyi Intézet, Pomurje Regionális Ökológiai Centrum, Rendőrség, Útkezelő Szervezet. 4. Szerteágazó médiahasználat végig a projektidőszakon keresztül. 5. Ügyintéző weboldal létrehozatala: www.peljime.si, a fenntartható közlekedési módozatú utazásszervezési lehetőségek biztosítására.

3.9.4 Teljesítmény indikátorok Az alábbi indikátorokat alkalmaztuk: • • •

Vizsgálatba bevont háztartások száma Weboldal használói A workshopokról, kerekasztalokon és rendezvényeken való visszacsatolások

Energia megtakarítások:

41

A Co2 kibocstási értékek számítása a honlap – www.peljime.si - felhasználóinak monitorozásával alakítottak ki,azaz akik fuvart kerestek vagy ajánlottak fel, illetve az utazott távolság, mely a project időtartama alatti munkanapok számával szorzódott meg. Co2 kibocsátás csökkenésének kiszámolása: Az üvegházhatású gázok g/km megosztása egy átlagos autó fogyasztásán alapul, mely 7l/100 km: 173 g Co2/km Telekocsi weboldal: 14 fő telekocsit munkába menet alkalmazó/ nap: a használók utasként, autóval megtett összes kilométere: 139,710 km= 24,169 kg= 24,2 tonna Co2 Azon lakosok megelőző-és utólagos vizsgálata, akik az autóval történő utazási módjukat kerékpáros, gyalogos vagy telekocsis közlekedési módozatra cserélték., az alábbi indikátorokat alkalmaztuk velük kapcsolatban: • •

Azon háztartások száma, akik felismerték az energia-takarékos közlekedési módozatok használatával nyerhető személyes előnyöket Második, vagy másodikként vásárolni szándékozott autók számának csökkenése

Co2 csökkenés kiszámolásának módja: 82 emberből 7 megváltoztatta munkába meneteli- és visszautazási szokásait Összes megtett km-eik száma: 534 km/nap x 5 munkanap = 2,670 x 4 hét (hónap)= 10,680 x 24 (hónapok= az első és második felmérés közötti időszakban) = 256,320 km= 44,343 kg= 44,3 tonna Co2.

3.9.5 Tanulságok Mind a tudatformáló, mind pedig az információs kampányok kiváló eszközei voltak a pályázati oldalnak, ezzel a mobilitás kezelése a project kezdetétől biztosított volt. A tájékoztató rendezvényekkel és kerekasztal beszélgetésekkel közvetlenül elértük célcsoportjainkat, így lehetővé vált számukra a fenntartható közlekedési módozatok, a honlap és a tényleges energia megtakarítási lehetőségek bemutatása. Mindezzel, a célcsoportoktól megkaptuk a szükséges visszacsatolásokat a szlovéniai közlekedési – mobilitási – helyzetről. Az Európai Mobilitási Héthez hasonló események kíváló alkalmat jelentenek arra, hogy az élhető lakókörnyezet kialakításának tudatossága mellett, a közlekedés energiafelhasználásának csökkentésére is felhívjuk a figyelmet. A különféle rendezvények megszervezése alapján tanulságként vonhattuk le azt, hogy a hasonló tematika szerint megrendezettek sikeresek/hatásosabbak. A Nemzeti konferencia szintén nagyon sikeres volt, melyre a 2010-es Európai Mobilitási Héten került sor Muraszombaton, a rendezvényhez két másik fenntartható mobilitás tematikájú esemény is kapcsolódott. Mindennek köszönhetően több vendég, és a közlekedési terület kulcsfontosságú döntéshozóinak meghívása vált lehetővé, mint például a Szlovén Köztársaság Közlekedési Minisztere, minisztériumi képviselők, önkormányzatok, Energia Ügynökségek, Intézetek…stb. Napjainkban az egészségügy és energiatakarékosság kiemelt figyelmet kap Pomurje-ben. A tudatosságot ösztönző kampányainkban kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy feéhívjuk a figyelmet az emberek mobilitási szokásainak megváltoztatására, s mindez a változtatás

42

hogyan hat az egészségükre, az energiatakarékosságra, és nem utolsó sorban a fenntartható lakókörnyzetre. Az RA Sinergija és AP MS által iskoláskorú gyerkeknek megvalósított oktatási program/ workshopok szintén sikeresek és ígéretesek voltak. A tanulók és gyermekek nagyon fontos célcsoportot alkotnak, hiszen ők a jövő, illetve ők tehetnek majdan további lépéseket a fenntartható közlekedés érdekében, és ők azok akik ezt a tudást tovább adhatják szüleiknek, nagyszüleiknek, szomszédaiknak és a közvéleménynek.

3.9.6 Kulcsszavak Kerékpározás Közlekedés szervezés és utazás tudatossága Gyaloglás

3.9.7 Kontakt személy Barbara Ropoša RA Sinergija Kranjčeva 3, Moravske Toplice 9226 Moravske Toplice Slovenia [email protected] +386 2 538 13 56 www.peljime.si

3.10 iga, Párdaugava kerület kerékpáros térképének elkészítése és ismertetése, Lettország A kerékpáros hálózat lakóövetezetekbe való bekapcsolása Szemléletformáló kampányok megvalósítása a mindennapi és szabadidős közlekedés fenntartható módozatairól

3.10.1

Helyzetkép

A körülbelül 714,000 lakosú Riga Lettország fővárosa, mely az ország 1/3 népességét teszi ki. Riga hivatalos területnagysága 307 km2 (mely 21% lakóövezetből, 17% ipari területből áll, 1,8%-ot tesznek ki az utak és utcák, 19%-ot parkok, 15,8%-át pedig felszíni vizek alkotják). A Daugava folyó két részre szeli a várost. A project megvalósítási területe Párdaugava kerület, mely a Daugava folyó bal partján fekszik, területe 120 km2.

43

A város 10, saját központtal rendelkező lakóteleppel bír (Bolderája, Ilguciems, Dzirciems, Imanta, Zolitüde, Pleskodále, Berberki, Ágensklns, Bierini és Ziepniekkalns). Riga Rendezési Tervének megfelelően 2 újabb központ létesül majd: az új Riga Városi Központ (Kípsala) és Lucavsala. Jelenleg ezen területek fejlesztés alatt állnak. Párdagugava kerülethez hasonlóan, az új rigai központ is több féle funkcióval bír majd, nem csupán üzleti, hanem lakhatási,kikapsolódási és adminisztratív funkciókkal is rendelkezni fog. A város kiválóan megközelíthető tömegközlekedéssel – busz, minibusz, trolibusz és villamos, több mint 30 útvonalon áll rendelkezésre. A környező területek, mint Imanta és Dzirciems vasúttal és kerékpárúttal kapcsolódnak Riga városközpontjához. Párdaugava lakosainak 2/3-része tömegközlekedést használ, illetve majdnem a fele pedig autóval közlekedik (nagyrészük egyedül utazik). A többi közlekedési módhoz képest a kerékpározás jócskán alacsony szintet mutat – Párdaugava lakosainak mindösszesen 7%-a kerékpározik rendszeresen, 9% pedig csak alkalmanként.

3.10.2

Pályázat megvalósítása

A Párdaugava-ban kialakításra kerülő új adminisztratív központnak új fejlesztési területei is vannak. A városi tanács az alábbi célkitűzéseket tette: • • • • •

Az autóhasználat csökkentése a mindennapi és kikapcsolódási célzatú utazások körében A kerékpározási feltételek javítása, és alternativ közlekedési módozatként való elterjesztése a mindennapi és szabadidős közlekedésben Lakosság bevonása a kerékpáros fejlesztések tervezési folyamatába A kerékpározás vonzóbbá és láthatóbbá tétele a lakosok körében A kerékpározásnak, mint egy alternativ közlekedési lehetőségnek a bemutatása

3.10.3 •

• •

Megtett intézkedések

Elkészítésre került a vizsgálati eredményeken alapuló közlekedési térkép, ami tartalmazza a project megvalósítási helyszínére javasolt kerékpáros utakat, illetve elkészítésre került egy prospectus, amely a 4 szabadidős kerékpáros útvonal leírását tartalmazza, megjelölve és leírva a kapcsolódó látványosságokat, mintegy interaktív térképként a Riga Városi Tanács Közlekedési Osztályának weboldalán. A biztonságos kerékpározásról készített prospektusban kiemlésre kerültek a kulcsfontosságú pontok. Előtanumány a Központ-Tomakalns-Ziepniekkalns kerékpáros nyomvonalról.

44

• •

Kerékpáros szakemberekkel, a Kerékpárinformációs Központ képviselőivel, valamint az Önkormányzat Városfejlesztési Osztályával együttműködve elkészítésre került egy részletes tervrajz az érintett területről A kerékpáros szakértők értékelték a kiadott prospektusokat, és javasolták a kerékpáros nyomvonal és előtanulmány, project végén, szemináriumi vagy kerekasztal formában történő megvitatását.

3.10.4

Teljesítmény indikátorok

Azért ezen indikátorok lettek kiválasztva, mert statisztikailag összegyűjthetők, és mérhetők. Az indikátorok a kerékpáros biztonsági prospectus elkészítésével és terjesztésével, a kerékpáros-közlekedési térkép, illetve kerékpáros útonali térkép, a Központot Tomakalns-val és Ziepniekkalns-val összekötő nyomvonalról szóló előtanulmány elkészítésével teljesítve lettek. Mindemelett a megvalósított intézkedésekhez többféle terjesztési - népszerűsítési -mód is kapcsolódott: • • • • •

3 sajtóközlemény 5 Tv riport 1 újságcikk A helyi weboldalon project banner A weblapon a kerékpáros oldalt látogatók számának alakulása: 2008-ban napi 23 fő; 2009-ben 40 fő/nap; 2010-ben pedig 63 fő/nap

Az értékelés tehát megmutatta, hogy a project területén a lakosság 2,5%-a hajlandó autos utazásait kerékpárral történő közlekedésre váltani a projektidőszakban megvalósított intézkedéseknek köszönhetően; ez azt jelenti, hogy az eves Co2 kibocsátás 9,958 tonnával csökkent.

3.10.5

Tanulságok

Az új típusú kommunikációs eszközök és módszerek népszerűek, mint például a lakossággal való egyeztetések, és a kerékpáros lehetőségek interneten való közzététele. A nyomtatott anyagoknak tömörnek és könnyen érthetőknek kell lenniük. Ahhoz, hogy a kerékpározók számát növelni tudjuk, rendszeres párbeszéd létesítése a megcélzott polgárokkal – városlakókkal-, valamint évente 2-3 figyelemfelhívó kampány is szükséges. Ezen kívül még létezik egy nagyon szignifikáns pont, mégpedig az, hogy a kerékpáros létesítmények – nyomvonal, kerékpártámasz és parkolás – egyéb forgalomtól való elkülönítése szükséges.

3.10.6

Kulcsszavak

Kerékpározás Biztonság és biztonságosság • •

Kerékpáros információk és oktatás Kerékpáros térkép

45

• • •

Kerékpáros turizmus és kerékpáros szabadidőeltöltés Hálózati fejlesztések Célcsoportok - felnőttek

3.10.7

Kapcsolattartó személy:

Jānis Andiņš Riga City Council Gertrudes Street 36 1011 Riga Latvia [email protected] +371 67012789 www.rdsd.lv

46

3.11 Meglévő infrastrukturális és szociális akadályok leküzdése, az új típusú közlekedési szolgáltatások feltételeinek fejlesztése és népszerűsítése az autóhasználat csökkentése érdekében SARRIGUREN, PAMPLONA, SPANYOLORSZÁG. Level 1, Task 1b: A tömegközlkedés lakossági igényekhez való hozzáigazítása Level 1, Task 1d: Telekocsi szolgáltatási rendszer kialakítása az új lakóövezetben Level 1, Task 2a: Kerékpáros és gyalogos útvonalak kialakítása a környező területekhez kapcsolódóan Level 1, Task 2b: A szabadidő-eltöltési lehetőségekhez kapcsolódó kerékpáros hálózat kialakítása Level 2, Task 6a: Információs anyagok készítése. Level 2, Task 7 (all): Figyelemfelhívó kampányok rendezése a lakosság számára, helyi stratégiák népszerűsítése, és oktatási programok megvalósítása. Level 2, Task 8 (all): A közlekedéstervazés és mobilitási tanácsadás a helyi lakosság bevonásával Level 3, Task 9 (all):Motiváció a részvételre és alkotókészségre alapozva Level 3, Task 10 (all):A weboldalhoz, prospektusokhoz és reprezentatív anyagokhoz kapcsolódó információkkal való motiválás

3.11.1

Helyi kontextus

A project megvalósítási helyszíne, a Navarre-ben (Spanyolország) található Sarriguren-i lakóövezet volt. A város Valle de Egüés Önkormányzatához tartozik, mely Pamplona metropolisának keleti felén található, mintegy 300,000 fő, de folyamatosan terkjeszkedő, és növekvő lakosságszámmal, melynek igen fontos területét alkotja Sarriguren.

Sarriguren a város körüli körgyűrűn kívül van, ami jelentős fizikai akadályt jelent, az úthálózatba két körforgalommal kapcsolódik, amely nem túl biztonságos a gyalogosok és kerékpárosok számára, mindemellett a tömegközlekedésnek nincs elsőbbsége, így nehéz a menetrendet betartani, legfőképp a csúcsforgalom időszakában. Mindezen determináló tényezőknek, de ugyanúgy a hazai tervezési sajátosságoknak is köszönhetően, az 47

autóhasználat kedveltebb a sokkal környezetkímélőbb közlekedési módozatokkal szemben. A közép és hosszú megtett távolságok tekintetében a közlekedési módozatok közötti százalékos arány az alábbi volt: 66% egyéni gépkocsi használat, 17% tömegközlekedés, 4% motoros közlekedés, 2% kerékpár és 1% gyalogos közlekedés. 2010. októberére Sarriguren 10,000 lakost magába foglaló, 5,372 háztartási egységgel fejlődött, melyeknek megközelítőleg a fele lett teljesen kész, ez 5000 lakossal kevesebb, mint 2007. októberében volt. Csupán az alábbi szolgáltatások voltak itt elérhetők: Tömegközlekedés, -bár gyakorisága és céllállomásai tekintetében nem volt kielégítő-, városi sportlehetőségek és önkormányzati szolgáltatások. Ez a helyzet egészen a 2009/2010-es általános iskolai tanév kezdetéig tartott. Néhány helyi bolt ezek mellé még létesült. A környezeti szempontok a kezdetektől fogva figyelembe lettek véve, így az előírások és környezeti határértékek jócskán túlteljesítésre kerültek az energiatakarékos épületek, megújuló energiák bekapcsolása, vízgazdálkodás és közösségi terek feltételeinek kialakítása során. Ennek okán Sarriguren több szempontból is jó példaként szolgálhat, nem hiába nyerte el 2009-ban az Európai Tervezési (Építészeti) Nagydíjat. Mindemellett viszont, a mobilitási problémák nem lettek megelőzve.

3.11.2

Pályázati program

Sarriguren project helyszínként való kiválasztásának számos oka volt, többek között elhelyezkedése, lakosságszáma, keületi karakterisztikája és az, hogy majdan példaként állhasson Pamplona előtt. A döntéshozók figyelme a mobilitás és közlekedés fontossága okán, szintén jelentős ok volt. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzat elkezdte a felkészülést a Fenntartható közlekedési Terv elkészítésére, hogy hasznosítsa a Pro.motion projekt eredményeit a többi településhez képest. Ez annak is köszönhető, hogy az ideköltözők átlagéletkora 40 éves alatt volt, ők még fogékonyabbak az innovatív javaslatokra, illetve nincsenek (már jól) megszokott közlekedési szokásaik. A legfőbb akadályok az alábbiak voltak: • • •

A város előzőekben már tárgyalt fizikai jellemvonásai és elhelyezkedése, valamint a parkolóhelyek száma ( háztartásonként kb. 2, azaz mindösszesen mintegy 13,000 db), illetve a helyi szolgáltatások hiányosságai. A magas gépkocsiszám, mely 1,4 autót jelent háztartásonként. A lakosok közötti szociális kohézió hiánya, mely meggátolja az olyan közlekedési lehetőségek érvényesülését, mint a telekocsi, illetve hiányzik a lakosok közötti együttműködés is.

Ez alapvető volt a döntéshozókkal folytatott interaktív eljárások kapcsán, amit a Sarriguen-i lakosok pályázati intézkedésekkel kapcsolatos tervezési és megvalósítási tevékenységekbe való bevonásuk végett tettek.

3.11.3

Megtett intézkedések:

1. Elkészítésre került egy speciális weboldal a lakosok projketről való informálása és participációjuk érdekében, illetve az önkormányzati honlapon ennek bannere elhelyezésre került, itt elérhetővé vált a fenntartható közlekedés tervének tervezete. A 48

honlap alkalmas workshopokra, szolgáltaásokra és tevékenységekre való jelentkezés lebonyolítására, illetve itt elérhetők a dokumentumok, mint prezentációk és jegyzetek. 2. Munkával kapcsolatos információkat tartalmazó reprezentációs anyagok kerültek szétosztásra. 3. Participációs műhelyek kerültek megrendezésre. 4. Hogy elősegítsük a kisgyermekes családok részvételét a programban (a többség ilyen Sarriguren-ban), a workshopokat a városi sportcsarnokba szerveztük, ahol játszótér állt a gyerekek rendelkezésére, illetve külön helyiségek, ahol lehetővé vált az ő párhuzamos foglalkoztatásuk. 5. A javaslatok és adatok gyűjtéséhez táblázatokat használtunk, így azokat egyszerűen csoportosíthattuk: közlekedési módozatok ( tömegközlekedés, kerékpár, gyalogos, és ésszerű autóhasználat), mobilitási kehetőségek és tippek, illetve figyelemkeltő tevékenységek és kampányok. 6. A 2009-es Európai Mobilitási Hét ünnepéhez kapcsolódóan Sarriguren lakosai találkozhattak Valle de Egüés Polgármesterével abból a célból, hogy biztassák a munkafolyamatot és részleteket kaphassana a városi fenntartható közlekedési terv megvalósításának folymatából, illetve, hogy megerősítsék a Pamplonához csatlakozó biztonságos gyalogos és kerékpáros útvonalról való egyezségüket. 7. Különféle módszerekkel folyik a telekocsi rendszer tanulása Sarriguren-ben. Átvizsgálásra kerültek különböző IT elérési rendszerek, de végül mindenféle IT nélküli, a szemtől-szembe tekintő renszer került megvalósításra,a bizalom megtartása érdekében. A regisztrált felhasznlók által manuálisan közvetített információk alapján jöttek létre az “egymásra találások”. 8. A városi újság is népszerűsítette a telekocsi mozgalmat. 9. A lakosság számára felajánlásra került, hogy segítséget kapnak mindennapi utazásaik megszervezéséhez az autóhasználat csökkentése és sporolási célzattal. Mindez pedig a módszerek kombinálásával, azaz a családtagok napirendjének egymáshoz igazításával, és mobilitási szolgáltatások kihasználására alkalmas lehetőségeik megvizsgálásával valósult meg. 10. Kitaláltunk egy játékot, melynek az elnevezése az lett, hogy “Kérlek segíts meg egy képzeletbeli Sarriguren-i csaádot nagyon is valós közlekedési problémáik megolgódásával”. 11. Workshopot szerveztünk, hogy a lakosok tanulják meg együtt, hogyan kell magiknak a családi utazásaikat megszervezni. 12. Reprezentációs anyag kiosztása, egy polgármesteri levéllel és különféle információkkal a házigazda önkormányzatról, illetve a fenntartható közlekedésről (térkép, menetrend, programok, szolgáltatások). Ez a már itt lakóknak és az új beköltözőknek is kiosztásra került.

49

13. A programokhoz figyelemfelkeltő imázs került kialakításra, és több, mint 5000 szórólappal, sajtómegjelenésekkel, sajtótájékoztatóval és rádiós programmal is népszerűsítésre került. 14. A Városi Környezetvédelmi Hét a projekt népszerűsítését szolgálta, melyhez a kikapcsólódási lehetőséget biztosító programok az új álatlános iskolában kerületek megrendezésre. A programok gyalogosoknak és kerékpárosoknak szóló oktatást is magukba foglaltak, mint például gyaloglási és kerékpáros útmutató az iskolához, valamint az iskolához vezető útvonalak bemutatása és a fenntartható közlekedést bemutató kiállítás megtekintésére CRAN rendezésében is sor került (egy másik projekt kapcsán). 15. “A mozgás otthon kezdődik” elnevezésű kampány kétszer került megrendezésre, ennek fő témája a Sarriguren-I kerékpározás és gyaloglás népszerűsítése volt, azaz a közösségi sportolási lehetőségekhez vezető útak megkedveltetése. 16. Az utólsó rendezvényen az eredmények kerültek bemutatásra, illetve a résztvevők között elismerések kerültek kisztásra a kisorsolt ajándékosztás mellett. Az összes média meghívást kapott az eseményre. 17. A kampány második része 2010 júniusában került megrendezésre, ez új elemeket hordozott magában, mint például a mobilitási szolgáltatásokra való regisztráció, és tanároktól kapott gyaloglás és kerékpározás előnyeiről szóló tanácsadás lehetőségei. 18. Hónapokkal az új iskola 2009. szeptemberében kezdődő tanéve előtt az iskolaigazgató a szülőkkel megpróbált megoldást találni a gyermekek autóval történő iskolába vitelének problematikájára, tette ezt a döntéshozókkal való egyetértésben, hogy létrejöhessen a fentartható közlekedés programja. Ez az iskolába vezető gyalogos-és kerékpáros útvonalakról szóló találkozókat és prezentációkat foglalt magában, ahol a tanulóknak lehetőségük volt lakóhelyük és iskolájuk viszonylatának bemutatására. 19. A szülői csoportokkal való találkozókon segítséget nyújtottunk nekik az útvonalak meghatározásában és a programszervezés megvalósításában (önkéntesség, fő tapasztalati irány) 20. Az utolsó iskolai héten (2010. júniusa) egy kísérlet került lefolytatásra a szülőkkel egyetértésben, a városháza és a helyi rendőrség segítségével.

3.11.4


A teljestímébny indikátorok a különböző célkitűzésekkel összahangban kerültek kiválasztásra, hogy a különböző szinteket meg tujdják valósítani (cél, érzékelés, viselkedés, és motiváció), és a szintekhez különféle tematikájú tevékenységek lettek tervezve.

50

3.11.5

A participatív munkafolyamat érdekében:

A motivációs szint teljesítmény indikátorai az alábbiak: a bevont lakosok száma; a megvalósításba bevont döntéshozók száma; a honlap és a városi magazin által informált lakosok száma. Az értékelési és viselkedési szint teljesítmény indikátorai a következők: az információnyújtás érdekében honlap lett elkészítve, illetve információs pont került kialakításra a programban való részvétel elősegítése érdekében. A célkitűzési szint részvételből származtatott javaslatainak teljesítmény indikátora: a Sarrigurenés Pamplona közötti gyalogos és kerékpáros csatlakozási pontok, megvalósított gyalogos és kerékpáros felttelek a forgaolm csillapítására, csomópontok terheltségének csökkentésére, megvalósított tömegközlekedési intézkedések, a busz támogatottságának növekedési értéke és a létrejött telekocsis megállapodások száma.

3.11.6 A közlekedési szolgáltatások és tanácsadások kapcsolódó ndikátorai: Motivációs szinten: a telekocsira regisztrált háztartások száma, infopontok és kampányok, az utazási tervezési információban résztvett háztartások száma, infopontok és kampányok. A percepcionális és viselkedési szint teljesítmény indikátorai a következők voltak: azon lakosok száma akik regisztráltak a telekocsira, illetve azon lakosok száma akik utazástervezési tanácsadásért fordultak. A célkitűzés szintjének teljestményindikátorai: a létrejött telekocsi megállapodások száma, és az utazástervezési tanácsadó szolgáltatás használatának száma.

3.11.7 PR-tevékenységek és anyagok, figyelemfelkeltő kampányok: •

•

•

•

Reprezentatív csomag: o Motivációs szinten: számos reprezentatív csomag került kiosztásra a viselkedési szinttel egyetemben: a kiosztott csomagokban a telekocsira való regisztráció számos formája megtalálható volt, ugyanúgy, mint számos javaslattételi és workshopon való részvételi lehetőségre vonatkozó adatapok is. A 2009-es Európai Mobilitási Hét Ünnepe Sarriguren-ben: o Motiváviós szinten: számos szórólap került kiosztásra, újságcikkek a városi magazinban, sajtótájékoztatók történtek a percepcionális és viselkedési szinten: az eseményeken számos lakos vett részt. Városi Környezetvédelmi Hét, 2010 o Motivácios szint: a háztartásokba eljuttatott szórólapok és városi magazinben megjelent újságcikkek száma; percepcionális és behaviorális szinten: azon lakosok száma, akik részt vettek a tevékenységekben “ A mozgás otthon kezdődik” kampány (2 kiadásban) o Motivációs szint: a kiosztott szórólapok, a városi újságban megjelent újságcikkek és az ezeket megkapott háztartások száma, sajtómegjelenések, rádióműsorok és riportok száma, illetve a percepcionális és behaviorális szinten: azon lakosok

51

•

száma, akik részt vettek a tevékenységekben. A célkitűzési szinten: a nem motorizált módon történt utazások száma, és az így megtett távolságok Km-ben. A fenntartható közlekedés programja a helyi álatlános iskolában: o A motiváció szintjén: az iskolavezetéssel és a szülői csoportokkal való találkozások száma, felmérések száma, a programmal eltöltött iskolai órák száma, illetve a percepcionális és viselkedési szinten: a gyalogos útvonalak gyakorlati bemutatására szánt idő, az ebbe bevont családok száma, az önkéntes szülők száma. Célkitűzési szinten: a kialakított gyalogos útvonalak száma.

A teljesítmény indikátorok az alábbi módokon lettek mérve: • • •

Munkában való részvétel: a tevékenységekben résztvevők direkt módon történő számlálása, a városi újságíróktól és honlapmesterektől kért információk, a regisztrációs és javaslattételi ívek összegyűjtése, előtte –és utána való állapot felmérése. Közlekedési szolgáltatások és tanácsadás: a városi magazin újságíróitól és a honlapkezelőktől szerzett információk, regisztrációs ívek és a telekocsival kapcsolatos igények elemzésén alapultak. PR-tevékenységek, anyagok és figyelemfelkeltő kampányok: A résztvevők direkt számlálása, a városi magazintól szerzett információk, regisztrációs ivek összegyűjtése, utazási regisztrációk összegyűjtése és a felmérések adatainak elemzése alapján.

3.11.8 Megtakarított energiák: A 3 év alatt 8,92 tonna Co2 lett megtakarítva. • a lakosonkénti 2,3 utazással 8,5 tonna Co2 került megtakarításra • A “Mozgás otthon kezdődik” kampánynak köszönhetően két hónap alatt 0,4 tonna Co2 lett megtakarítva. • A gyalogolj az iskolába kampánnyal egy hét alatt 0,02 tonna Co2 kibosátását sikerült megspórolni.

3.11.9. A siker kulcsmomentumai és egyéb válaszok A folyamatban való részvétel: A siker érdekében a folyamat nyitott minden típusú lakos számára: • • • • •

A célok és módszerek egyételműek kell legyenek. A javaslatok megvalósításába szükséges bevonni a döntéshozókat, hogy támogassák azt. A lakossági javaslatoknak szervezettnek kell lennie, hogy eljussanak a döntéshozókhoz, illetve az azokról való visszacsatolás is nagyon fontos. A lakossági motivációhoz szükséges azoknak javaslatokról való tákjékoztatása, uyganúgy, mit az, hogy a döntéshozóknak meg kell hallgatnia és valósítania ezen javaslatokat. A szervezésnek a körülményekhez igazítottan kell történnie.

Közlekedési szolgáltatások és tanácsadás: Telekocsi szolgáltatás: 52

A szolgáltatás nm volt túl sikeres Sarriguren-ben, így nehéz annak sikerességi tényezőit deiniálni, bár a kudarc is tanulságos lehet. Annak ellenére, hogy sok ember mutatott a szolgáltatás iránt érdeklődést, mégis kevesen éltek vele. Ez azt is jelentheti, hogy kellő feltételek esetén ezt választanák ( talán, ha a barátokkal vagy kollégákkal történik a közös utazás), de nem egy olyan helyzetben, ahol az emberek nem ismerik egymást, és nincs semmiféle közös vonatkozásuk. A mechanizmus működéséről való tudásuk elég csekély volt. Ezen két konklúzió vonatkozásában némi tanulság elmondható, mégpedig: • •

Az emberek esetleges meglévő sejtelmeiket mind a szolgáltatásban való részvétel előtt, s után el kell oszlatni, jól szükséges őket informálni. A biztonságérzetet adó szociális feltételeknek a szolgáltatás igénybe vétele előtt szükséges léteznie.

Bár a szolgáltatás nem volt elég kielégítő, az eljárási módok kifejezők voltak. A regisztrációs íven a felajánlkozások értékelhetők voltak ( például javaslatok a költségek megosztására, utazási prefernciák, például nő/férfi, vagy dohányzó/nem dohányzó…stb.). Költség és Co2 kibocsátás csökkentési tanácsok az egyéni és családi utazások megszervezéséhez: • •

A közlekedési tanácsadás a legsikeresebb kezdeményezés, miután a lakosság kimutatta eziránt való érdeklődését. Az, hogy mit is jelent valójában az utazás tervezés, és milyen eszközöket is foglal magában, azt a lakosok igényeinek megfelelően kell megfogalmazni, s biztosítani.

Pr-tevékenységek, anyagok és figyelemfelhívó kampányok Reprezentációs csomag Ez nagyon hasznos eszköz volt a lakosok fenntartható közlekedésről való informálásában, és azon lehetőségekről való tájékoztatás kapcsán, mellyel Sarriguren-I életük folyamán elkerülhetik az autóhasználatot, több okból kifolyólag is: Ezt a lakosok beköltözésekor a legkönnyebb biztosítnai, ugyanie ekkoe a legfogékonyabbak ezen típusú információkra, illetve készségesek a nem fenntartható közlekedési módok elkerülésére a kezdetektől fogva. • A kapcsolódó regisztrációs formák megkönnyítik a részvételt. A 2009-es Európai Mobilitási Hét Ünnepe Sarriguren-ben • • •

Minden renezvénynek szüksége van az önkormányzat támogatására, és sokkal sikeresebb, ha eseményként szervezett. A folyamatos intézkedéseknek nagyobb esélyük van a megvalósulásra, legfőképp ha azok azonos kontextusban vannak kommunikálva. A politikusok nyitottak az ilyesfajta akciókra, mivel ezek nagyon látványosak.

Városi Környezetvédelmi Hét 2010 Az olyan események, mint ez mindig érdekes keretet adnak a tevékenységeknek, melyeket más körülmények között nehéz lenne sikeresen megszervezni, és biztosítani az emberek részvételét. 53

“A mozgás otthon kezdődik” kampány • • •

A kampány innovativ és szórakoztató volt, hozzájárult a résztvevők közötti szociális kohézió erősítéséhez. Ez megkönnyítette a mobilitási szokásokról gondolkodó, motivált embereknek, hogy otthon hagyják az autóikat, elősegítve a folyamatos magatartásbeli változást. A részvételt a társadalmi elismerés és a díjak is motiválták.

A Fenntartható mobilitás programja az Általános Iskolában • • •

Az új iskolák jobb helyzetben vannak egy ilyen program lebonyolításával kapcsolatban. A kezdetektől fogva érdekes volt látni, a korábbi tapasztalatoknak okán, hogy a szülők a gyerekekkel együtt, busszal mennek iskolába és munkába. A szülők bizalmának megszerzése miatt fontos volt a Városi Tanács és a rendőrség támogatása.

3.11.10 A megszerzett tapasztalatok terjesztésének legjobb módszerei Részvételi folyamat: Egy részvételi folyamatokat leíró kézikönyv elkészítése a lakosoknak, és főbb szereplőknek, mint például környezetvédelmi és energia ügynökségek és helyi hatóságok számára. Mobilitási szolgáltatások és tanácsadás: Szemináriumok megrendezése a kifejlesztett folyamatok és eszközök ismertetése végett. PR-tevékenységek, anyagok és figyelemfelkeltő kampányok: A sikeres, fenntartható mobilitási programokról és figyelemfelkeltő kampányokról a helyes gyakorlatokat bemutató összeállítás elkészítése, a helyi közigazgatás és környzetvédelmi/energia ügynökségek és résztvevők véleményének belefoglalásával. Iskolai program: Együttműködés az új iskolák aktív szülői közösségeivel.

3.11.11 • • • • •

Tárgymutató:

Kerékpározás Rugalmas mobilitási szolgáltatások Mobilitás-kezelés és utazási tudatosság Közlekedési –és területhasználati tervezés Gyaloglás

3.11.12

Kontakt személy

Maribel Gómez Environmental Resources Centre of Navarre, CRANA Padre Adoain 217, bajo Pamplona 31015 Spain [email protected] +34 948 33 88 22 www.promotionsarriguren.org 54

3.12 Kerékpáros összeköttetés Zaturcie városrész és Martin város központja között Szlovákiában Level 1 Task 4b : A bevásárolóközpontok elérhetőségének biztosítása személyautó használata nélkül

3.12.1

Helyzetkép

A kiválasztott terület Martin város Zaturcie városrésze, mely távol esik a főútvonalaktól és a Turiec folyótól. Zaturcie városrész 2477 háztartást foglal magában, mely 7880 fős lakosságot jelent az alábbiak szerint: Korosztál y 0 - 18 19 - 60 above 60 Total

Létszám 1,695 5,769 416 7,880

Az intézkedés helyszíne - Zaturcie

A kerékpárút lehetséges útvonala Gyalogút Gyalogút padokkal Füves zöldterület Meglévő épület Füves zöldterület Gyalogosok és kerékpárosok Beültetésre szánt terület Információs rendszer

55

3.12.2

A pályázat megvalósítása

Főként tervezési és területfejlesztési, technikai okokból Zaturcie városára esett a választás, hogy megoldják a kerékpáros infrastruktúrával kapcsolatban felmerült problémákat. A terület kiválóan alkalmas rekreációs és sportolási lehetőségekre de több szempontból nagyon bonyolult a megközelítése más városrészekből és az ipari területek felől Annak köszönhetően, hogy Zaturcie csak lakóövezet, kevés a munkalehetőség (kevés üzlet és szolgáltató, általános iskola és óvoda) a lakosságnak ingáznia kell munkába, iskolába, vásárolni, szórakozni a mindennapok során. A jelenlegi feltételek nem teszik lehetővé az alternatív tömegközlekedési eszközök használatát a területen, azért próbáltunk a gyalogos és kerékpáros közlekedési eszközökre koncentrálni, amelyekkel könnyen elérhetők a város egyéb kerületei is. Az első kihívás a legoptimálisabb útvonalak meghatározása volt területfejlesztési és tervezési szempontok alapján, a kérdőíves tanulmány és a munkáltatókkal folytatott egyeztetések által. Az összes útvonal a város topográfiai térképe alapján került meghatározásra, de a legnagyobb problémát a leendő útvonalak helyén használatban lévő területek tulajdonjoga jelentette. Fő célok • • • • •

a környezet megóvása közlekedésbiztonság növelése a parkolási igények csökkentése a lakosság életszínvonalának növelése A motorizált közlekedésre vonatkozó igények csökkentése

3.12.3 • • • • • • • •

Megtett kulcsintézkedések

kérdőíves megkérdezés Zaturcie lakossága körében kérdőíves megkérdezés a helyi vállalatok körében megbeszélés a helyi hatóságokkal egyeztetés a lakossággal és a diákokkal egyeztetés közlekedési, környezetvédelmi, tervező és építész szakemberekkel egyeztetés a helyi vállalatok vezetőivel-közös megoldások kidolgozása és együttműködés a megvalósítás során aktív együttműködés a helyi kerékpáros klub tagjaival promóciós célok és eredmények o helyi sajtóban o helyi televízióban o részvétel helyi- és nemzetközi konferenciákon o poszterek, promociós kiadványok o beépülés az általános iskolák tananyagába o általános iskolás diákok rajzainak szerepeltetése képeslapokon

3.12.4

Eredmény indikátorok

A következő teljesítmény indikátorok használata volt indokolt:

56

• • • • • • • •

költség- és energia megtakarítás a gyaloglás minőségének és népszerűségének növelése a kerékpározás minőségének és népszerűségének növelése a környezeti feltételek fejlesztése az alternatív közlekedési módok feltételeinek fejlesztése a helyi szervezetek és a lakosság bevonása a tervezési folyamatba promóciós tevékenységek az információk könnyebb terjesztése érdekében a fizikális és mentális egészség elősegítése

Az indikátorok értékein és a visszajelzéseken keresztül mérhető volt a résztvevők érdeklődése. A javasolt megoldásokkal a következő eredményeket sikerült elérni az év során: • CO2 in t/km 137.514 • 794,880 Megtett km csökkenés • 55,728 Üzemanyag csökkenés (literben) • NOx in t/km 1,669 • Hydrocarbons t/km 1,113 • CO in t/km 5.564 • MWh 5,573

3.12.5

Tanulságok

Kulcsfontosságú tényezők a siker érdekében más területen: • A lakosság és más érintettek bevonása a tervezési folyamat során, fontos hogy érdekeltté tegyük őket a témában • Visszacsatolás a lakosságtól, a gyerekektől és más érintettektől • A helyi szervezetek integrálása az egész folyamatba Legsikeresebb terjesztési folyamatok •

Közvetlenül a résztvevőknek jól előkészített előadások és kiadványok, megbeszélések és elektronikus kommunikáció

3.12.6

Kapcsolódás

Cycling-Kerékpározás Walking-Gyaloglás

3.12.7

Kapcsolattartó

Ing. Peter Lukáč Department of Strategy Development and Foreign Affairs Martin City Council S.H. Vajanskéo 1 03649 Martin SLOVAKIA +421 43 4204 500 [email protected] 57

3.13 A fenntartható közlekedési módok feltételeinek fejlesztése Koge-ban Dániában Első szint, 1a feladat: A közlekedési módok kombinálásával egy integrált közlekedési rendszer létrehozása.

3.13.1

Helyi szinten

A megvalósítási helyszín Koge város Hastrup és Boholte városrészei, 350 hektárral és 4700 lakossal. A vasútállomás és a városközpont csak 1-4 km távolságra van egymástól. Tények a buszközlekedésre vonatkozóan • • •

Az 501-es számú a legkedveltebb járat Koge városában, főleg a diákok és az idősek számára, akik ezáltal könnyen eljutnak az iskolába és vásárolni. A busz egy nagy kört tesz a város körül ,majd visszatér az állomásra. A járat 20 percenként indul. Az 501-es buszjárat egy sűrűn lakott területet fed le, amely alapját képezheti egy egész Koge városára kiterjedő stratégiának a buszközlekedésről. A tömegközlekedéssel utazók száma 25%-al csökkent az utóbbi tíz évben.

Tények a kerékpárokról • • •

A gépkocsi után a második legkedveltebb közlekedési mód Hastrup-Ellemarken városrészben a kerékpár. A megkérdezések kimutatták, hogy a vizsgált területen a kerékpárutak és gyalogutak jó minőségűek. A kerékpár tárolási lehetőségek a vonatállomáson kedvezőtlenek. Túl kevés a tároló, ha dél-nyugat felől érkezünk az állomásra. A kerékpárokat a bejárat közelében hagyják,

58

ennek eredménye, hogy kevésbé tetszetős képet mutat a városról a sok ott hagyott kerékpár. Az intézkedés fő célcsoportja az állomásra ingázók, akik nagy számban érkeznek a szomszédos területekről busszal vagy kerékpárral, 10-20 perc alatt járható távolságból.

3.13.2

Az intézkedések alátámasztása

A célok: • • •

Az utazási feltételek javítása Az utasok számának növelése költséghatékony módon Rávenni a lakosságot, hogy válasszák a buszt és a kerékpárt az autó helyett, a parkolóhelyek átalakításával

2008 óta, Koge város Önkormányzata felülvizsgálja a buszok útvonalára vonatkozó stratégiát a térségben, és ezzel egy időben fejleszti a kerékpározás feltételeit. Mindkét tevékenység az Önkormányzat által lefedett területre vonatkozik, mely 45000 lakót jelent. A két intézkedés hatással volt a Promotion projekt által felölelt területre, a lakók igényeit bemutató tanulmánnyal és a projekt alatt tett intézkedésekkel. A buszjáratok felülvizsgálata során új stratégiát dolgoztak ki: ott kell fejleszteni a szolgáltatást, ahol sokan használják, és ott pedig csökkenteni a járatok számát, ahol kevés az utas, az útvonal túl hosszú és lassú. A terv tartalmaz ún. A és B buszokat – a magas színvonalú autóbusz közvetlen, gyors és rendszeresen köti össze a sűrűn lakott területeket a vasútállomással, a városközponttal, a kórházzal, és az alacsony gyakorisággal járó szervíz busz a nem ingázóknak.

A bal oldali képen az 501-es körvonalas járat, a jobb oldalon pedig az új kategóriás K1 és K2 buszjáratok, gyakoribb menetrenddel. Az 501-es számú buszjárat keresztülmegy Hastrup városrészen A jelű busszal K1 útvonalon, 10 percenként, közvetlenül a vonatállomás felé. Mindkét útvonal átlátható, érthető és felismerhető lesz. Az új szolgáltatáshoz kiegészítésképpen felújított buszmegállók és felfestések kerültek kialakításra, ezáltal az útvonal és maga a busz is kellően utasbaráttá válhatott: a hatékonyságot növelik az információs táblák és a magas színvonalú szolgáltatás. 59

A stratégia a kerékpáros parkolóhelyek fejlesztésén kívül, azok feltételeinek javítását célozza, ahol szükséges, például az állomás környékén. Ezen a nagyon szűk helyen kevés lehetőség van a kerékpárok tárolására. 50 méterrel távolabb több lehetőség adott erre a célra. A kialakult helyzetet optimalizálták, hogy könnyebben lehessen megoldani a kerékpárok tárolását.

3.13.3

Megoldások

Az infrastruktúra fejlesztés a fenntartható közlekedési módok népszerűsítése érdekében nem egyedül Det Gronne Hus város érdeme, ezt Koge város Önkormányzatával együttműködésben valósították meg, a Pro.motion projekt keretein belül. A fő érintettek a politikusok, utasok és Koge város lakossága voltak. Fontos szerepet játszott az infrastrukturális fejlesztések során a Koge és Mavia városában működő Dán Kerékpáros Alapítvány. Az autóbusz stratégia elkészítése sok időt vett igénybe: • • • • • •

2008 Január, Tanulmány készült a felhasználói csoportok körében, melyet internet alapú kérdőívek kitöltése alapozott meg, ezek a helyi média és Koge város honlapján voltak elérhetőek. 2008 Május, Új stratégia készült a városi buszjáratokról, a politikusok bevonásával 2008 December, Elfogadták Koge város Közlekedési és Környezetvédelmi tervét 2009 Augusztus, A részletes terv és költségvetés elfogadásra került a politikusok által és új szerződések léptek életbe a szolgáltatókkal 2010 Augusztus, Az új stratégia a buszközlekedésről elfogadásra került, de a nagy változások hatására szükséges volt felvenni a kapcsolatot a közvéleménnyel, a kevésbé frekventált területek igényeinek kielégítése érdekében. 2010 December, A tervek szerint elindult az új autóbuszos szolgáltatás Koge városában

A folyamat, amely által könnyebbé vált a kerékpárok tárolása: • • • • •

2008 December, A Közlekedési és Környezetvédelmi Tervben szerepel a ‘kerékpártárolók fejlesztése az állomás mellett’ tétel Koge és Olby városában, közreműködésben a DSB-vel (a vasútat üzemeltető társasággal) A tervezetet a Közlekedési Osztály készítette, melyhez tervezők által készített javaslatok érkeztek a tárolókkal kapcsolatban 2009, A tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátották 2009 Szeptember, Det Gronne Hus és Koge város Önkormányzata egy tanulmányút keretében megkérdezte az utasokat az igényeikről az új kerékpártárolókkal kapcsolatban 2010 Augusztus, az új kerékpártáolók átadása Koge város vonatállomásán

60

3.13.4

Teljesítmény indikátorok és eredmények

Az infrastruktúra építés és fejlesztése az egyik legfontosabb intézkedés, amellyel növelhető a fenntartható közlekedési módok használata. Az intézkedések hatása még csak most ellenőrizhető és mérhető. Az infrastrukturális fejlesztések sok időt vesznek igénybe, hosszú politikai procedúrát eredményeznek és csak akkor van értelmük, ha radikális változás a cél. Ezidáig, csak az új felhasználók számát tudtuk mérni és így becsültük az energia megtakarítást. A következő teljesítmény indikátorok amennyire lehetséges ellenőrizve vannak, a legtöbb becsült érték a tervektől függően: Mit fejlesztettek? o Az új kerékpártárolási lehetőségek száma: 78-al nőtt a tárolók száma. 20 méterrel nőtt a tárolási terület az állomás közelében és 113-ra nőtt a védett tárolási lehetőségek száma az eddigiek felújításával. o Sűrűsödtek a buszjáratok: 2 kiemelt buszjárat indul 20 helyett 10 percenként. Éves szinten 7000 órával növekedett a buszjáratok igénybe vételi ideje a legforgalmasabb útvonalakon a fejlesztéseknek köszönhetően. 1) Hogyan történt a tájékoztatás az új szolgáltatásokról? o Helyi újságokban o Koge város honlapján (online tanulmány) o 2009 Szeptemberében az utasok körében a vonatállomáson o A politikusok és a helyi media részvételével az átadó ünnepélyen 2) Hogyan lett kommunikálva a fejlesztés a lakosság felé? o A Dán Kerékpáros Alapítvány és a lakosság ötletei össze lettek gyűjtve o A web-alapú kérdőívek az autóbuszokra koncentráltak. 153 válaszadó 350 javaslata és ötlete lett összegyűjtve o Társadalmi egyeztetések kerültek megrendezésre 3) Hány ember szerzett tudomást az intézkedésekről? o A tanulmányban résztvevő lakosság Hastrup és Boholte városrészből figyelemmel kísérték az új autóbusz szolgáltatások szervezését és a kerékpártárolók kialakítását. 30 százalékuk észrevette az új tárolókat, 10 százalék pedig már ki is próbálta azokat az állomáson. További 10 százalék pedig értesült az új buszjáratok terveiről. 4) Új utasoknak új lehetőségek? o A pro.motion projekt alatt nem sikerült nyomon követni a minta viselkedésének változását Hastrup-Boholte városrészekben. Becslés állt rendelkezésre arról, hogy hány embert sikerült megszólítani az autóbusz stratégiával, remélhetőleg 10 százalékos növekedést sikerül elérni az autóbuszok utasainak számában Koge városában. A várakozások szerint 2015-re 50 százalékkal többen fognak K1 útvonalon autóbusszal közlekedni. A megtakarított energia becslése:

61

• •

Ez lényegében egy becslés az utasok számáról és Hastrup városrészről az állomásig megtett távolságról. 1900 utas utazik autóbusszal naponta átlagosan 3 kilométert, 365 nappal számolva az évet ez több mint 2 millió utaskilométer egy évben. 50 százalékos utasszám növekedés, 1 millió utaskilométer növekedést eredményez egy évben. Ha egy személy utazása során egy kilométeren 140 g szén-dioxid kibocsátását eredményezi, akkor az intézkedés hatására 145000 tonna szén-dioxid kibocsátást takarítanak meg egy évben.

Bár nem tudjuk, hogy az utasok átálltak-e más közlekedési módra, de ha csak 10 százalékuk választja a kerékpárt az autó helyett, akkor 14000 tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítás keletkezik egy út során az állomásig. A K1 járattal 14000 tonna szén-dioxid kibocsátás takarítható meg, ez több mintha autóról váltanánk át buszra vagy vonatra.

3.13.5

Tanulságok

Az autóbuszos szolgáltatás és a kerékpártárolók fejlesztése hosszú távú befektetést jelent, annak érdekében, hogy a lakosság közlekedési szokásai megváltozzanak. Az autóbuszokkal kapcsolatos jogszabályok radikális változása hosszú politikai folyamat eredménye Koge városában. Azokon a területeken, ahol az autóbusz szolgáltatások kevésbé fejlettek, csökkentett szolgáltatás lesz elérhető, amely ellenállást fog eredményezni. Másrészt, a tanulmány bemutatja, hol van lehetőség növelni az utasok számát és a bevételt a jegyek eladásából. Ez azt jelenti, hogy ugyanazokkal a korlátozott erőforrásokkal a szolgáltatás hasznosabbá válhat egyre több utas számára. A kevés kerékpártároló problémája felkerült a napirendre azzal együtt, hogy sok bosszúságot okoz a tárolásra alkalmas hely hiánya, ezért az emberek szinte bárhol otthagyják kerékpárjaikat. Két hónappal az új tárolók átadása után, kevesen kezdték el használni őket. Úgy tűnik, hogy a tulajdonosok nem törődnek azzal, hogy hol hagyják a kerékpárjukat. Változott a kerékpárok tárolásának rendszere és nem könnyű rászoktatni a kerékpárosokat az új megoldásokra, ha éppen sietniük kell a vonatjukra. A koppenhágai központi állomáson, valamint Odense és Lund városok állomásain Svédországban, a kerékpártárolás rendszere szigorú szabályokhoz van kötve. Az átszoktatást támogatni lehet egy ún. kerékpár inas szolgáltatással, ami annyit jelent hogy az inas elviszi a kerékpárokat a tárolókba. Ezáltal a tulajdonos megtanulja hogyan és hova kell tennie a kerékpárját. Az új tárolási rend két hónapja működik és csak 5-8 kerékpár van tárolva a második emeleten. Az újonnan átadott tárolási lehetőségeknek köszönhetően az állomás felőli épületben már telt ház van. Az ötlet, hogy készüljön egy stratégia a buszközlekedésről, kielégíti számos ingázó utas és a sűrűn lakott városrész szükségleteit, emellett magas támogatottságot élvez. Ezáltal a buszközlekedés versenyképesebbé válhat mint az auto.

3.13.6

Kulcsszavak

Integration, intermodality, organisation of transport tömegközlekedés szervezete Cycling kerékpározás Transport and land use planning közlekedés és területrendezés Public passenger transport tömegközlekedés

62

integráció,

intermodalitás,

3.13.7

Kapcsolattartó

Anna Thormann Det Grønne Hus Vestergade 3c 4600 Køge Denmark Dánia [email protected] +45 566 76070 www.detgroennehus.dk www.groenmobilitet.dk

63

3.14 Autómentes iskolák, Koge város, Dánia 1. Szint 1. feladat: Az iskola megközelítésének fejlesztése 3. szint, 11c feladat: A fenntartható közlekedési módok használatára való ösztönzés és azok előnyeinek hangsúlyozása

3.14.1

Helyi vonatkozás

Az intézkedések helyszíne Hastrup és Boholte városrész Koge városában, amely 350 hektárt ölel fel, 4700 lakosa van, aminek a háromnegyede 18 és 65 év közötti. A területen 9 bölcsőde és óvoda, 3 iskola üzemel valamint 4 szupermarket. A területen kevés a munkalehetőség. Az intézkedések szempontjából fontos tények a terület közlekedéséről • • • • •

A vonatállomás és a városközpont 1-4 kilométer távolságra vannak egymástól A háztartások 70 százaléka rendelkezik saját gépjárművel, a másik 15 százalék pedig két autóval rendelkezik Minden helyszín könnyebben megközelíthető gyalog vagy kerékpárral A legtöbben autóval és tömegközlekedéssel hagyják el a várost rövidebb (4-10km) vagy hosszabb (20-60km) utazásukkor A nők jóval rugalmasabbak közlekedési kédésekben, mint a férfiak. A nők hajlandóbbak az ingázásra vonattal vagy kerékpárral

Dániai trend, hogy a kerékpárosok száma 30 százalékkal csökkent 1990 óta, míg az autóforgalom 50 százalékkal nőtt 1984 és 2004 között (Mobilitásról szóló tanulmány, DGH, 2008)

64

A fő célcsoport a szülők és az iskolás gyerekek voltak. A lakosság rámutatott arra, hogy a kerékpárutakon közlekedni biztonságos, de a gyerekek számára nehéz átkelni az úton a nagy forgalomban. (tanulmány a közlekedési igényekről, DGH 2008)

3.14.2

Megvalósítás

A folyamatban bevonták a lakosságot, az iskolákat és a háztartásokat és kiderült, hogy a lakosság aggódik az iskolák környékén kialakult nagy forgalom miatt, és szeretnék ha ez változna. Az iskolai felügyelők szintén aggódnak emiatt. Véleményük szerint az iskolás koru gyerekek nem tanulnak kerékpározni és közlekedni a forgalomban, hacsak a szüleik meg nem tanítják őket erre. A helyi rendőrség is úgy gondolja, hogy a gyerekek 12-13 éves korukban még nem ismerik a közlekedés szabályait és azt, hogyan kell közlekedni a forgalomban. A másik probléma, hogy a gyerekeknek fizikálisan sokkal aktívabbaknak kéne lenniük. Bizonyított, hogy azok a gyerekek, akiket autóval visznek az iskolába fizikailag rosszabb teljesítményt nyújtanak társaiknál. A cél az volt, hogy befolyásoljuk a szülőket az iskolába való közlekedés területén, hogy kísérjék gyalog vagy kerékpárral iskolába a gyermekeiket. Ily módon el tudjuk érni a szülőket, hogy mutassanak példát és segíthetjük őket abban, hogy elkezdjék belátni azt, amit valójában már tudnak, hogy meg kell tenni. Ezáltal rá tudjuk venni a lakosságot, hogy változtassanak a közlekedéssel kapcsolatos viselkedésükön, lehetőleg minél hosszabb távon.

3.14.3

Kulcslépések

1) A koncepció kidolgozása A ötlet és a koncepció az első megbeszélésen lett kidolgozva az érintettekkel a Hastrup kerületi iskolából: tanárok, igazgató, szülők, a kollégium. A kampány célja az volt, hogy rábírja a gyerekeket, hogy olyan közlekedési módot válasszanak az iskolába való eljutásra, ami egészségesebb és nagyobb aktivitást igényel. Annak érdekében, hogy a kampány ne csak egy szórólapból álljon, korlátozták a forgalmat az iskola környékén. Azzal, hogy lezárták a parkolót és megtiltották a várakozást az iskola előtti úton, a kampány nagyobb hangsúlyt fektetett a gyalog vagy kerékpárral való iskolába járásra, megnehezítve az autózást. 1) Résztvevők A fő érintett az iskola kollégiuma, az igazgató és a kapcsolattartó pedagóus volt, ők valósították meg a kampányt. Nagyon fontos, hogy az iskola nyitott egy ilyen típusú kampány megvalósítására, mert néhány szülő úgy gondolja, hogy ez magánügy és nem az iskola feladata. 2009 őszén három iskola csatlakozott a pilóta projekt megvalósításához, majd további hat iskola csatlakozott 2010 májusában. 2) Részletes terv A koncepció fő irányvonala egy, a térképen is látható zóna kialakítása volt, ahonnan könnyedén el lehet gyalogolni vagy kerékpározni az iskolába. A 2,5 kilométer sugarú körön belül bátran lehet 65

gyalog vagy kerékpárral eljutni az iskolába. Ha valaki 2,5 kilométernél távolabb lakik az iskolától, kapott egy busz kártyát, amivel ingyenesen utazhatott az iskolba. A diákokat szórólappal tájékoztatták.

3) Folyamat Koge város összes iskolája megkapta a lehetőséget a részvételre. Hat iskola regisztrált kapcsolattartó személyeket kijelölve. Két megbeszélés került megrendezésre a kapcsolattartókkal. Ideiglenes közlekedési szabályokat terveztek minden iskola körül, amely jelölve lett a térképen. A szülőkkel való kommunikációt a kapcsolattartók végezték minden iskolában. A kampány előtti héten térképpel és fontos tudnivalókkal ellátott szórólap került kiosztásra melyben felhívták a gyerekek figyelmét a fenntartható közlekedésre. A rendőrséget is bevonták az együttműködésbe. Sajtóközleményben hívták meg az embereket a kampány nyitórendezvényére. A kampány végeztével egy értékelő megbeszélést tartottak, ahol megünnepelték a sikert. 4) Hatások és észrevételek Ahhoz, hogy elemezni tudják a kampány eredményeit, rögzíteni kellett, hogy mivel mentek iskolába a gyerekek a kampány előtt egy héttel, a kampány utáni első héten és a kampány után három héttel. Az első héten nehézségekbe ütközött a tanárok számára az adatgyűjtés. A második kampány során a hatodik és hetedik osztályosokból álló munkacsoport gyűjtötte az adatokat. Ez nem minden iskolában zajlott így, ezért az adatgyűjtés nem reprezentatív. Ezeken az adatokon kívül, megkérdezték a szülők véleményét, hogy változtak-e a kozlekdési szokásaik és hogyan tudják fejleszteni a kampány hatékonyságát.

3.14.4

Teljesítmény indikátorok és eredmények

Hogy mérhető legyen a viselkedésváltozás, a következő intézkedésekett tették: • • •

A kampány megjelent a helyi újságban és televízióban ahol 75000-en olvasták és 50000en látták Koge város lakosai közül 2990 gyermekhez és 6000 felnőtthöz jutott el a kampány üzenete az iskolai fórumokon keresztül A 0-3 éves korosztály 40-60 százaléka a szüleivel, autóval jutott el az oktatási intézmányig a kampány előtt. A kampány során a cél az volt, hogy 5 százalékra 66

•

csökkentsék az autóval iskolába járók számát. Ebből 30-40 százalékot sikerült elérni, azaz a csökkenés 10 százalék. A kampány után a részvétel 10-25 százalékos volt. Az elért eredmény azonban a kampány befejeztével újra kezdett közeledni a régi szinthez.

Ábra: 6-10 éves gyerekek száma akik kerékpárral vagy gyalog járnak iskolába (zöld) busszal vagy taxival (sárga) autóval pedig (piros), a 18. héten, a kampány hetén. A megtakarított energia becslése: • Mintegy 1100 0-3 éves koru gyermek részvételével az egyhetes kampány eredményei: 20 százalék megtakarítás egy kilométeren 5 napon át és 10 százalék megtakarítás egy kilométeren 20 napon keresztül. Ez 3300 kilométer megtakarítást jelent. • A becsült megtakarítás 564 kg szén-dioxid egy hét alatt, 1100 diák részvételével.

3.14.5 Tanulságok A legjobb dolog a kampány során, hogy nagyon hatékonynak bizonyult az emberek megszólítására. A közlekedési probléma megoldása fontos az embereknek és jónak találták a kampányt. A közlekedési szokások vizsgálata során nehéz elérni az auóvezetőket, főleg kerékpáros rendezvények által. A kampány infrastruktúra fejlesztést céloz a tevékenységi területen. A legfőbb intézkedés a kampány során a forgalomcsökkentés volt az iskolák körül, ezáltal prioritást élvezhetnek a gyalogosok és a kerékpárosok. Számos esetben az energiamegtakarítás nem számottevő, mivel rovid a távolság az iskola és a gyerekek otthona között. Ha nagyobb eredmények elérésére törekszünk a közlekedési szabályoknak tartósnak kell lennie, rábírva ezzel a lakosságot az utazási szokásainak végleges megváltoztatására. Intézkedések: Ha a gyerekek nem tudtak gyalog vagy kerékpárral iskolába járni a nagy távolságok miatt, más alternatívákat kellett nekik ajánlani. Az eredmények kiterjesztése: Det Gronne Hus városa a tapsztalatokat átülteti az országosan ismert Autómentes Iskola kampányba, a dániai energia szolgáltatóval együttműködve. Jótanácsok: Az autómentes iskola kampány megszervezésével kapcsolatban néhány ötlet és gondolat: 67

a. b. c. d. e.

f. g. h.

Időzítés: Az iskola tanári kara általában nagyon elfoglalt. Kellő időt kell szánni az eseményre. Az iskola segítségére kell lenni, amikor csak tudunk. A kampány tartalmát az érintettekkel együtt kell kidolgozni – ily módon tudják támogatni a projektet és kötelezettséget vállalni Vonjuk be a fontos érintetteket: a tanárt, aki a kapcsolattartó az iskolában, a diákönkormányzatot, a kollégiumot és az igazgatót. Használjuk az érintettek forrásait és szaktudását a projekt különböző tevékenységei során. Vonjuk be a rendőrséget, mint külső érintettet a projekt során. A nyomtatott szórólapok és térképek jó ötletnek bizonyulnak, mivel a tanárok használni tudják őket, bemutatva a gyerekeknek a tudnivalókat. A szórólapokat elektronikus formában lehet továbbítani a szülők számára és a honlapon is szerepelhetnek. Az új közlekedési szabályok az iskola körül és az ösztönző szórólapok rávehetik a szülőket, hogy ismerjék meg a kampányt és próbálják ki az új forgalmi rendet. A közlekedésről gyűjtött adatok az iskola és a projektmenedzser számára hasznosak lehetnek. A diákok számára jó alkalom gyakorolni a matematikát, azáltal, hogy statisztikát készíthetnek az adatokból. Ne felejtsen nyitó- és zárórendezvényt tartani a gyerekek, iskolák és a sajtó részvételével.

3.14.6 Kulcsszavak Kerékpározás Rugalmas mobilitás Mobilitás menedzsment & tudatos közlekedés Biztonság Gyaloglás

3.14.7

Kapcsolattartó

Anna Thormann Det Grønne Hus Vestergade 3c 4600 Køge Denmark Dánia [email protected] +45 56676070 www.detgroennehus.dk www.groenmobilitet.dk

68

3.15 özös autóhasználat a lakóközösségekben, Koge városa, Dánia 1 szint, 1d feladat: Közös autóhasználati klub megalakítása a tevékenységi területen

3.15.1 Helyi szinten

Az intézkedések helyszíne Hastrup és Boholte városrész Koge városában, amely 350 hektárt ölel fel, 4700 lakosa van, aminek a háromnegyede 18 és 65 év közötti. A területen 9 bölcsőde és óvoda, 3 iskola üzemel valamint 4 szupermarket. A területen kevés a munkalehetőség. Az intézkedések szempontjából fontos tények a terület közlekedéséről • • • • • •

A vonatállomás és a városközpont 1-4 kilométer távolságra vannak egymástól A háztartások 70 százaléka rendelkezik saját gépjárművel, a másik 15 százalék pedig két autóval rendelkezik Minden helyszín könnyebben megközelíthető gyalog vagy kerékpárral A legtöbben autóval és tömegközlekedéssel hagyják el a várost rövidebb (4-10km) vagy hosszabb (20-60km) utazásokra A közös autóhasználat nem jellemző a területre (Mobilitásról szóló tanulmány, DGH, 2008)

A tevékenység fő célcsoportja a lakosság együttműködésben a ‘Koge Bolig Selskab’ lakásszövetkezettel és azokkal, akik rovid távolságokat utaznak és nem ingáznak. (tanulmány a közlekedési igényekről, DGH 2008)

69

3.15.2

Megvalósítás

In the area of Hastrup, Boholte and Ellemarken many people live in co-operative housing societies and blocks. They rent their flats and are offered common facilities, e.g. laundry, playgrounds, waste treatment. The main idea is that the housing society can offer cars for the residents as car sharing. The slogan “Apartment with car” can be interesting for low budget housing. In the same time there is a problem with too few parking spaces in the housing society. Car sharing can solve this. The strategy is to create co-operation between interested housing societies and the car sharing club in Køge. The aim is to inform inhabitants about the idea of car sharing and put a car in the settlement for 6 months to make it more visible and easy to understand the idea.

3.15.3

Kulcslépések

1. Az ötlet fejlesztése az érintettekkel együttműködve. Koge város autómegosztó klubja, Koge városi lakásszövetkezet és Det Gronne Hus város együttműködött annak érdekében, hogy népszerűsítse a közös autóhasználatot. Egy ilyen célra felhasználható auto kihelyezésre került egy forgalmas parkolóba, ahol jól látható és mindenki számára elérhető. Koge város autómegosztó klubja teszt tagságot hirdetett alacsony áron, minden kötelezettség nélkül. 2. Erről az ajánlatról minden érdekelt két alkalommal hírlevelet kapott, kiegészítve egy meghívóval a nyitórendezvényre, amelyen bemutatták a bevezetésre kerülő lehetőséget. 3. A sajtótájékoztatón az auto, mint egy ajándék a lakosság számára került bemutatásra, ahol minden érintett megtekinthette. A bemutatóval egyidőben egy Peugeot eco gépjármű kipróbálására is volt lehetőség. Egyúttal megrendezésre került egy közös vacsora a kultúrális központban. 4. A résztvevők tapasztalatot cserélhettek és megtekinthették az autót. 5. A lehetőségről a helyi újság is beszámolt. 6. 2009 őszén és 2010 januárjában egy-egy újabb cikkben hívták fel az emberek figyelmét a lehetőségre.

3.15.4


A Sumo táblázat használatakor a következő szintek és indikátorok lettek meghatározva.

70

• • • •

Az információ eljutott a célcsoporthoz? A tudnivalók három alkalommal lettek kiküldve az összes érintett lakásszövetkezetnek hírlevél formájában, ezáltal 1570 háztartásba jutottak el. Hány ember mutatott érdeklődést az új szolgáltatás iránt? Csak 25 érdeklődő vett részt a nyitórendezvényen, az információs pultot nem látogatták a következő két hét alatt, csak néhány ember kért telefonon felvilágosítást Koge város autómegosztó klubjától. Hány ember próbálta ki a szolgáltatást? Összesen 10 ember szerette volna kipróbálni a szolgáltatást, de csak egyikőjük regisztrálta magát. Tartós használat? 6 hónappal a tesztelési szakasz után egy autóval és minimum 6 új taggal számolva, az emberek nem érdeklődtek az új szolgáltatás felől. A szolgáltatás túl drágának bizonyult a lakosság számára, kiváltképp a saját autójuk költségeivel összehasonlítva. A lakóközösségekből álló célcsoport nem vállalata a közös autóhasználat költségeit.

3.15.5

Tanulságok

A közös autóhasználat továbbra is működik Koge városában, de nem a lakóközösségek számára. A legnagyobb akadály a szolgáltatás szempontjából az ára, az olcsó fenntartású gépjárművek tulajdonosai számára. Ezért a feltevés, hogy a közös autóhasználat egy olcsó és bárki számára elérhető módja annak, hogy autóhoz jusson, téves. A projektnek két akadállyal kellett szembenéznie. A lakásszövetkezetek támogatták a közös autóhasználat ötletét de nem alakítottak ki közös tagságot, melyet Koge város autómegosztó klubja javasolt. A közös tagság előnye, hogy biztosítja, hogy az autók mindenki számára könnyen elérhetőek legyenek. Ez problémának bizonyult a dán szociális lakások szabályozásai miatt. A költségek bizonytalanságát nehéz kezelni, ha egy régi, olcsó autóról váltunk át egy új szolgáltatásra.

3.15.6

Kapcsolódás

Rugalmas mobilitás Mobilitás menedzsment & tudatos közlekedés Közös autóhasználat

3.15.7

Kapcsolattartó

Anna Thormann Det Grønne Hus Vestergade 3c 4600 Køge Denmark Dánia [email protected] +45 56676070 www.detgroennehus.dk

71

3.16 Zöld mobilitás népszerűsítése “autómentes iskola” project Køge, Denmark Szint 2, Feladat 6a: Információs anyagok készítése Szint 2, Feladat 7c: Szemléletformáló kampányok rendezése a mindennapi és a szabadidő fenntartható közlekedés érdekében

3.16.1

Helyi összefüggések

A megvalósítási helyszín Koge város Hastrup, Boholte és Ellemarken városrészei, 350 hektárral és 4700 lakossal, melynek kétharmada 18 és 65 év közötti. Az intézkedések szempontjából fontos tényezők • •

A vasútállomás és a városközpont között 1-4 km a távolság A háztartások 70 százaléka rendelkezik saját autóval, további 15 százalék pedig két autó tulajdonosa • Minden könnyen elérhető gyalog vagy kerékpárral • Az emberek többsége autóval utazik és átlagosan 4-10 km-t vagy 20-60 km-t tesz meg az utazása során • A nők hajlandósága tömegközlekedéssel utazni jóval rugalmasabb férfi társaiknál. A nők hajlamosak többet ingázni vonattal és kerékpárral. (Mobilitásról szóló tanulmány DGH 2008) Dániában 1990 óta 30 százalékkal nőtt a kerékpárosok száma, míg a személyautóval való közlekedés gyakorisága 50 százalékkal nőtt 1984 és 2004 között, melyeknek a fele szabadidős célú. Az intézkedés fő célcsoportja Koge város Boholte és Hastrup városrészeinek lakossága volt, kiemelten a gyerekek és szüleik, akik számára az „Autó nélkül az iskolába” akció volt megszervezve. 72

3.16.2

Megoldások

A cél Koge város lakosságának megszólítása volt, hogy motiváljuk őket a kerékpározásra és a gyaloglásra. Különösen fontos, hogy a gépkocsik levegőszennyezése sokkal nagyobb rövid távolságok megtételekor. A Zöld Mobilitás kampány célja, hogy népszerűsítse a „Autó nélkül az iskolába” programot, ezzel motiválja a szülőket és a pedagógusokat, hogy 2011-ben közreműködjenek a projekt során és hosszú távon megvalósuljanak az iskolák környékén az új közlekedési szabályok, ezáltal növekedjen a kerékpározás és a gyaloglás aránya. A mobilitási iroda által elérhetővé válnak a férfiak, nők és gyerekek. A mobilitási iroda segítségével elérhető a lakosság, így a fenntartható közlekedési módok megismertetésével rá lehet őket venni gondolkodásmódjuk megváltoztatására, ezáltal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Szeretnénk megismertetni velük a környezetbarát közlekedési módok előnyös tulajdonságait. Úgy gondoljuk a „lásd, érezd, próbáld ki” magatartás segít megváltoztatni az emberek viselkedését. Az összes érzékszervük bevonásával szeretnénk meggyőzni őket, ezért számos módon próbáljuk eljuttatni az üzenetet számukra. A mobilitási iroda bemutatása 1) A szokatlan külsejű busz odavonzza a tekintetet és kíváncsivá teszi az embereket. (A busz dízel üzemanyagot használ, tisztító szűrővel) 2) poszterek az oldalán és a hátsó részén dekorációként szolgálnak, és információt nyújtanak 3) A kiadványok a következő információkat tartalmazzák o A lakásépítés és a közlekedés okozta CO2 kibocsátás o Gyaloglás és kerékpározás helyi szinten o Hogyan cselekedjünk defekt esetén o Hogyan állítsuk be a kerékpárt o A közös autóhasználat olcsó és környezetbarát o Mit kell átgondolni kerékpár vásárláskor 4) - Képeslapküldés: a honlap népszerűsítése 5) Hőlégballon és a hozzá használt gáz 6) Különböző típusú kerékpárok: egykerekű, robogó 2 éveseknek, elektromos kerékpár, teherhordó kerékpár. Az összes kerékpár típust tesztelni lehet a honlapon vagy lefoglalni, bérelni egy hétre, otthoni használatra. 7) A kiállított kerékpár generátorral és síkképernyővel valamint dvd lejátszóval van felszerelve, hogy bemutathassa a Tour de France hegyi szakaszát, a következő jelmondattal: „Ha kerékpározni tudsz, nézheted a Tour de France-ot!” 8) Honlap: www.groenmobilitet.dk 73

9) Kiállítás helyi közlekedési témákkal, pl. az Autó nélkül az iskolába kampány 10) Üléshuzatok a kerékpárokra 11) A szponzorok által biztosított bio ’fair trade’ kávé fogyasztási lehetőség, a környezetbarát témához kapcsolódva 3.16.3 Megvalósított kulcslépések 1) Az ötlet továbbfejlesztése Az ötlet továbbfejlesztésének gondolatát a projektmenedzser kezdeményezte, oly módon, hogy létrehozott egy különböző szakterületekről (építész, mérnök, kommunikációs tanácsadó) érkező emberekből álló csoportot, mely a projekt kezdeti szakaszában, az ötletelés során lehet hasznos. Az elképzelés folyamatosan alakult. A kampány tervei szerint egészségesebb, aktívabb és zöldebb közlekedés kialakítása volt a cél. Ahhoz hogy a kampány feltűnőbb legyen, és nagyobb hatást váltson ki, mint egy egyszerű szórólap, a cél az volt, hogy az embereknek bemutatásra kerüljön, hogy a zöld közlekedés egyszerű és örömteli dolog, és nem feltétlenül zárja ki az autó használatát. Ez mindössze pártolja a kerékpározást és rövid utakon a gyaloglást, mint például az iskolába menet, vagy vásárláskor, illetve pártolja a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés együttes használatát. 2) Részvevők Két helyi iskola, egy szupermarket, pékség, és néhány további üzlet a Boholte körzetéből vett részt a Zöld Mobilitás kampányban. Nagyon fontos, hogy az iskolák bevonásuk révén részt vesznek a 2011 tavaszán megvalósuló „Autó nélkül az iskolába” című projektben is. A Koge Polgármesteri Hivatalának Műszaki és Környezetvédelmi Osztálya is részt vesz az egyik eseményen, hiszen létrehoztak a városi vasútállomáson egy 800 férőhelyes új kerékpártárolót, miáltal az utazóközönség a tömegközlekedést és a kerékpárt egymást kiegészítve könnyebben használhatja. A helyi szupermarket Boskovban vállalta, hogy egy hirdetést közöl a projektről a saját üzleti célú újságában, közreadva, hogy a vásárlók mikor és hol találhatják meg a Mobilitási Irodát. A pékség gondoskodik arról, hogy a Boholtéban tartandó reggeli eseményen legyen péksütemény, továbbá a többi üzletek abban segítenek, hogy az eseményt reklámozzák, kitéve kirakataikba annak hirdetőplakátját, illetve az üzleteikbe betérőknek elgondolkodtató képeslapokat osztogatnak. A Koge Múzeum és a Koge Modern Művészeti Múzeum is részt vesz az eseményt hirdető, bemutató képeslapok szétosztásában. Mindezek mellett a helyi média is részt vállal a kampány népszerűsítésében a Mobilitási Iroda munkájának folyamatosan bemutatása, illetve a DGH sajtóközleményeinek megjelentetése révén. Végezetül két támogatónk is kapcsolódik a Max Havelaarhoz, hisz a csészéket Peter Larsentől, a zsemléket a Boskov Pékségtől kapjuk. 3) Részletes terv A különböző helyszínek egy kerékpártúra során kerültek kiválasztásra. A Mobilitási Iroda elhelyezéséhez szükséges engedélyek beszerzésével számoltunk, továbbá felvettük a kapcsolatot a Koge Polgármesteri Hivatalának Műszaki és Környezetvédelmi Osztályával, csakúg,y mint a többi részvevővel. A sajtóközlemény és a cikk megjelent, a logisztikai jellegű vonatkozásokkal számoltunk. Az elgondolkodtató képeslapok, és a plakátok kiszállításra kerültek a megfelelő helyekre. A kampány lezajlott.

74

4) Az eredmények felmérése, rendszerezése Egy hasonló kampány hatásait, eredményeit mérni meglehetősen nehéz. Nem állíthatjuk, hogy megváltoztattuk azon emberek közlekedési szokásait, akikhez kampányunk révén eljutott üzenetünk. Az azonban mérhető, hogy a különböző kommunikációs eszközök révén hány emberhez sikerült eljuttatnunk mondanivalónkat. 3.16.4 Az eredményesség indikátorai Ahhoz hogy viselkedésbeli változásokat érjünk el, a következő szinteket céloztuk meg, illetve próbáltuk felmérni: • • • •

A kampány az újságok révén 75.000 olvasóhoz jutott el, A kampányt helyi szinten üzletekben folytattuk, illetve elgondolkodtató képeslapok osztogatásával. 15 plakát és 100 képeslap lett kiosztva. Hozzávetőlegesen 60 Zöld Mobilitásról szóló összefoglaló és 20 szórólap lett kiosztva a gyermekek közlekedési eszközein. Direkt kommunikációs kampányt mintegy 80-90 emberrel folytattunk. Volt összesen 5 sajtómegjelenés az eseményekről.

3.16.5 A tanulságok A különböző anyagok iránt meglehetősen nagy volt az érdeklődés, mint például a „Városon belül sétálj és kerékpározz” összefoglalója iránt, ami tartalmazza az összes vonatkozó információt. Volt több kisalakú brosúra és egy kis képtár is (A-sign) az „Autó nélkül az iskolába” kampányról, mely direkt a szülőkhöz kívánt szólni. Megpróbálva elősegíteni a párbeszédet készültek el a kézzelfogható termékek, mint például a papíralapú olvasható anyagok, a gyerekeknek adható lufik, melyek nagyon népszerűek voltak. Mindezek révén bátorítottuk a szülőket, hogy átgondolják a közlekedési szokásaikat, továbbá tanácsot adhattunk nekik, hogyan kezdjék meg gyermekeikkel együtt új, zöld közlekedési - mobilitási életüket. A kampány utolsó eseményén ingyen kávét és péksüteményt osztogattunk a helyi pékségben. Ez is nagy siker volt, hiszen ezen az eseményen beszélhettünk a legtöbb emberhez a közlekedési szokásaikról, és arról, milyen egyszerű volna rövid távokon nem az autót használni, mint például vasárnap reggelenként, amikor az ember csak leszalad a helyi pékségbe péksütiért. Ezen eseményen az embereknek lehetősége volt kötetlenül beszélgetni, ráértek, semmi sietség, stressz nem hajtotta őket, szóval ez az alkalom bizonyult a legjobbnak kampányolni a zöld mobilitás mellett. 3.16.6 Kulcsszavak Kerékpározás Rugalmas közlekedés Mobilitás-menedzsment és tudatos közlekedés Biztonság Gyaloglás 75

3.16.7 Kapcsolattartó Anna Thormann Det Grønne Hus Vestergade 3c 4600 Køge Dánia - Denmark [email protected] +45 56676070 www.detgroennehus.dk

76

3.17. Gondoskodás a helyi közlekedési információkról, Cloughjordan, Tipperary, Ireland 2. szint, 6a feladat: Információs anyagok elkészítése 2. szint, 8c feladat: Mobilitási tanácsok, melyek bemutatják a különböző közlekedési módok gazdasági, ökológiai és társadalmi vonatkozásait

3.17.1

Helyi vonatkozások

Cloughjordan Észak- Tipperaryban található, Írország közepén, mintegy 100 km-re nyugatra Dublintól és csaknem 55 km-re észak-keletre Limericktől. Egyenlő távolságra van tőle (16 km) a térség két legfontosabb települése, Nenagh és Roscrea, illetve a további 10 km-re levő Borrisokane. Tehát elmondható, hogy Cloughjordan nem a semmi közepén helyezkedik el, másképpen szólva, ez inkább olyan térség, mait az emberek a vidéket látni akarják, nem elkerülni. Mindez oda vezetett, hogy kissé elszigeteltté vált a térség, de meglehetősen önellátó.

Cloughjordan egy kisváros, körülbelül 800 lakossal (300 háztartás). Ez tulajdonképpen egy létező város megnövekedett része, ahol megtalálható Írország első „Ökofaluja”, mintegy 300 lakossal, 130 háztartásban, mely 2007 és 2009 között épült. Mindamellett az építési időszak a tervezetthez képest késve kezdődött, hisz a házak építése 2009. végén indult, bizonytalan befejezési határidővel. Csak a település mintegy 50 hektár területet foglal magába az Ökofalu területéből, és közel 10 hektárt annak lakónegyedéből. Cloughjordan elérhető vasúton, ami lehetővé teszi az eljutást a közeli városokba, Nenagh-ba és Roscrea-be, csakúgy, mint Limerick-be és Dublin-ba. Van néhány meghatározott vonalon és időszakokban közlekedő buszjárat is, mely összeköti Cloughjordant a térség többi településével. Ezek a járatok az országos távolsági buszhálózat részei. 10 km-re fekszik az N7 főközlekedési úttól, az új autópálya, az M7 pedig a N7-hez igazítva épül.

77

3.17.2

A pályázás alapvető okai, az alapok

A helyi lakosság számára a közlekedésről elérhető információ mennyisége és minősége, meglehetősen kevés volt. Ahhoz, hogy minden szükséges információt beszerezzenek, több helyen, több forrásból volt szükséges érdeklődni. Tehát nem volt összegyűjtve, egy helyen elérhetővé téve. Feladat volt továbbá, hogy a térségi közlekedési vállalattal új menetrendet, üzemelési tervet kellett készíteni, mely összhangban volt a Nemzeti Vidéki Közlekedési Programmal. A célcsoport közé tartozott Cloughjordan lakossága, az Ökofalu jelenlegi és jövőbeli lakói, így a feladatok, célok közé tartozott: •

Együtt kidolgozni a jelenlegi és jövőbeli lakosok számára a megoldást, mely lehetővé teszi számukra, hogy autó nélkül is meg tudják oldani a munkába-járást, és a hétköznapi életüket.

•

Több, fenntartható közlekedési mód népszerűsítése, melyek megadják a lehetőséget, hogy helyi lakosok csökkenték a közlekedés során felhasznált energiát.

3.17.3

Megvalósított kulcslépések

Minden helyi közlekedési eszköz azonosítása, felmérése, mely lefedi a menetrendszerinti helyi busz- és vonatközlekedést, a helyi magán buszjáratokat és a taxi-szolgáltatást, a helyi kerékpárbolt kínálatát és a helyi autókölcsönzési lehetőségeket. Ez eredményezte a helyi és országos szolgáltatók, a vidéki közlekedési szervezet, az országos taxi-felügyelet és az Országos Közlekedési Hivatal bevonását. Szórólapok, engedélyek, és weboldalak kerültek áttekintésre a projekt keretein belül. Megjelent a helyi közlekedési információkat tartalmazó szórólap, és plakát. Az elosztásuk a legforgalmasabb helyi üzletekben és központokban történt. A Mendes társaság tervezte a szórólapokat és plakátokat, és az összes szükséges információ, minden érintett szereplőtől be lett építve, meg lett jelenítve rajtuk. Az érintett társaságok több lehetséges helyszínt beazonosítottak a plakátoknak és osztogatták is a szórólapokat a közvélemény-kutatás ideje alatt is, továbbá biztosították a megjelenést az utcai piac és a közösségi vásár alkalmával, illetve letöltési lehetőség is adódott a Mendes társaság honlapjáról. Elkészült a gépkocsi-tartás költségeit bemutató szórólap is. Egy meglévő Nagy-Britanniából származó dokumentum lett átalakítva a helyi viszonyokra, mely bemutatta a gépkocsi-tartás helyi körülményeit, és a költségeket. Kiterjedt az ír kormányzat és autós szervezetek weboldalainak lényeges tartalmi elemeire, melyek áttanulmányozása hozzájárult a szórólap végeleges formájának kialakításához, mintegy tartalmilag is erősítve azt. Ezt is osztogattuk a közvélemény-kutatás ideje alatt, csakúgy, mint a helyi eseményeken, továbbá a helyi piacon és közösségi vásáron, illetve biztosítottuk a letöltési lehetőségét a Mendes társaság honlapjáról. Kifejlesztésre került egy elektronikus költség és szennyezőanyag-kibocsátás kalkulátor, mely a Pro.Motion ideje alatt még nem lett letesztelve. A helyi közlekedési információkra és az autó-használati költségekre alapozva a szórólapok előbb összefoglalást adtak, majd elkészült a

78

szennyezőanyag-kibocsátás kalkulátor a helyi energiaügyi hivatal révén. A Mendes csapata megszerkesztett egy táblázatot, mely információkat tartalmaz az autóhasználat költségeiről, a tömegközlekedési díjakról, és a szennyezőanyag-kibocsátásról, melyet aztán elérhetővé tett a Mendes honlapján. Közreműködésünk révén elkészült egy Cselekvési Terv a helyi és térségi, Észak-Tipperary közlekedési szervezet számára. A Mendes közösen dolgozott egy helyi, harmadik szintű oktatási intézménnyel és a helyi és térségi közlekedési szervezettel. A munkába beletartozott a releváns szolgáltatások, a további potenciális szolgáltatók azonosítása, új szolgáltatások kialakítása, és egy új szervezeti struktúra felállítása, melynek révén alkalmasabb lesz az Észak-Tipperary térség lakossága számára a későbbi új szolgáltatások kialakítására.

3.17.4 • • •

Az eredményesség indikátorai

A megvalósított eredmények, azok színvonala és a kampány során elkészült anyagok elosztási módszerei mérhetőek. Mérhető az elkészült anyagok példányszáma, és az is, hány emberhez jutottak el. A kalkulátor kivételével, ami csak a projekt legvégén készült el, mindegyik indikátor megegyezett a projekt kezdetekor felállított elvárásokkal.

Tekintettel a helyi közlekedési információkról való gondoskodásra, ami arra serkentette az embereket, hogy összevessék a többi közlekedési módot az autóhasználattal, számos változás állapítható meg az autó- és kerékpár-tulajdonosok körében, a helyi buszjáratok használata és az iskolába való eljutás tekintetében. Az autótulajdonlási arány csökkent 2,5%-kal, míg az egy kerékpár birtoklása nőtt 7,3%-kal, a két kerékpár birtoklása 1%-kal, a 3 kerékpár tulajdonosok aránya 1,1%-kal és a 4 kerékpár tulajdonosok aránya 6%-kal. A havi utazások száma a helyi buszokon nőtt 6,5%-kal a 2008. szeptember és a 2010 június közötti időszak alatt. Az iskolába való eljutásban mért változás a következőképpen alakult: • • • •

Autóval: 2008-ban 29,4%, míg 2010-ben 18% Busszal: 2008-ban 29.4%, míg 2010-ben 10% Gyalog: 2002-ben 26,5%, míg 2010-ben 36% Kerékpárral: 2008-ban 11,8%, míg 2010-ben 36%.

A használati szokásokban és járműbirtoklásban bekövetkezett változásokra alapozva, becslésünk szerint 1%-os csökkenést vártunk a heti autóhasználatban és mintegy 3%-os növekményre számítottunk a heti buszhasználatban. Ez mintegy 1,939 tonna éves CO2 kibocsátás csökkenést eredményezett a 2008-as évhez viszonyítva.

3.17.5

A tanulságok

3.17.5.1 A siker kulcsfontosságú alkalmazhatóság kulcstényezői

tényezői,

egyben

az

általánosan

vett

Biztosítva az információ megfelelően pontos, attraktív összegyűjtését és eljuttatását az emberekhez, adott a lehetőség, hogy sokan döntésképessé váljanak, képesek legyenek a közlekedés fenntartható módszereit választani. Fontos, hogy a tervek összeállítása a kulcsszereplők együttes munkájának eredménye, melyben a jelenlegi és a potenciális

79

felhasználók igényei szerepelnek, ahol minden tervező szervezet és a szabályozást végző – végső soron a program eredményeit felhasználó - hatóság célja egyaránt érvényesül. 3.17.5.2

A nyilvánosság legjobb módjai

Közvetlenül a jelenlegi és a potenciális felhasználókhoz eljuttatni az elérhető információkat a nyomtatott és on-line média révén sikerült. 3.17.5.3

Közlekedési kérdések, problémák

Mindenképpen előfordulnak súrlódások egy térségi közösségben az új rendszerek, szolgáltatások megszokása, alkalmazása során, de a városi térségekbe való eljutási lehetőségek önmagukban is jelenthetnek problémát. Az elérhetőség javítása és a megfelelő tájékoztatás révén ezek csökkenthetők.

3.17.6

Kulcsszavak

Rugalmas közlekedési szolgáltatások Integráció, a közlekedési módok közti átjárhatóság, kapcsolat megteremtése, illetve a közlekedés szervezése Mobilitás menedzsment, és tudatos közlekedés Tömegközlekedés Mozgáskorlátozottak tömegközlekedési lehetőségei További kulcsszavak: Közösségi közlekedés A felelős közlekedés igényének növelése Energiatakarékos magatartás Információkampány Internet alapú információ-átadási eszközök

3.17.7

Kapcsolattartó

Graham Lightfoot Mendes Limited AE House Main Street Cloughjordan, Co. Tipperary Írország - Ireland [email protected] +353 505 42801 www.mendes.ie

80

3.18. A közös autóhasználati modell bevezetése, Cloughjordan, Tipperary, Írország 1. szint, 1c feladat, Közös autóhasználó-klub létrehozása

3.18.1

Helyi vonatkozások

Cloughjordan Észak- Tipperaryban található, Írország közepén, mintegy 100 km-re nyugatra Dublintól és csaknem 55 km-re észak-keletre Limericktől. Egyenlő távolságra van tőle (16 km) a térség két legfontosabb települése, Nenagh és Roscrea, illetve a további 10 km-re levő Borrisokane. Tehát elmondható, hogy Cloughjordan nem a semmi közepén, másképpen szólva, ez inkább olyan térség, mait az emberek látni akarnak, nem elkerülni. Mindez oda vezetett, hogy kissé elszigeteltté vált a térség, de meglehetősen önellátó.

Cloughjordan egy kisváros, körülbelül 800 lakossal (300 háztartás). Ez tulajdonképpen egy létező város megnövekedett része, ahol megtalálható Írország első „Ökofaluja”, mintegy 300 lakossal, 130 háztartásban, mely 2007 és 2009 között épült. Mindezek mellett az építési időszak a tervezetthez képest késve kezdődött, hisz a házak építése 2009 végén indult, bizonytalan befejezési határidővel. Csak a település mintegy 50 hektár területet foglal magába az Ökofalu területéből, és közel 10 hektárt annak lakónegyedéből. Cloughjordan elérhető vasúton, ami lehetővé teszi az eljutást a közeli városokba, Nenagh-ba és Roscrea-be, csakúgy, mint Limerick-be és Dublin-ba. Van néhány meghatározott vonalon és időszakokban közlekedő buszjárat is, mely összeköti Cloughjordant a térség többi településével. Ezek a járatok az országos távolsági buszhálózat részei. 10 km-re fekszik az N7 főközlekedési úttól, az új autópálya, az M7 pedig a N7-hez igazítva épül.

3.18.2


A Mendes társaság a közelmúltban indította a közös autóhasználati szolgáltatását Cork városában, Írország második legnagyobb városában. Arra kíváncsiak, hogy ez a szolgáltatás életképes-e kisebb közösségekben is. Azt gondolták, hogy az „öko-falu” jelenlegi és jövőbeli lakosai közvetlenebbül, egymás felé pozitívabban viszonyulnak majd, mely lehetővé teszi ennek az új, innovatív ötletnek a megvalósítását, mintegy kiterjesztve az „Öko-falu” környezettudatos életszemléletét, egyben tovább növelve a falu vonzerejét.

81

Ez a szolgáltatásforma része volt a jelenleg is érvényes, 2009-2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti közlekedési dokumentum promóciójának, mely akkor az „Okosabb közlekedés – A jövő fenntartható közlekedése” címet kapta. A célcsoport a jelenlegi cloughjordani lakosság, a jelenlegi és jövőbeli „Öko-falu” lakói voltak. •

Cél együtt kidolgozni a jelenlegi és jövőbeli lakosokkal a megoldást, mely lehetővé teszi számukra, hogy saját autó nélkül is meg tudják oldani a munkába-járást, és az hétköznapi életüket, miközben a mobilitásuk továbbra biztosítva marad.

3.18.3

Megvalósult kulcslépések

A Közös autóhasználati modell bevezetése elindult egy kis kategóriás autóval 2009 áprilisa és 2010 áprilisa között Cloughjordanban. Ez szükségessé tette a GoCar szolgáltatás reklámozását a helyi lakosság körében, kezdésképpen oly módon, hogy az elkészült elérhető közösségi közlekedési lehetőségeket összefoglalóan ismertető szórólapokra is rákerült ez a szolgáltatási forma. (lásd: 3.16. fejezet) Később bekerült a felhasználói kézikönyvbe és GoCar honlapjára is, hogy melyik autó foglalt, illetve hol tartózkodik. A kezdeti ismertető események főképp az eziránt érdeklődő személyeknek szóltak, akik korábban már regisztrálták érdeklődésüket, esetleges későbbi felhasználási szándékukat. Ezek az ismertető események részletesen bemutatták a szolgáltatást, később az új felhasználóknak ismertették a felhasználói kézikönyvet, ami alapján megérthették, hogy működik ez a rendszer, vagyis hogyan foglalhatnak autót, és miként kapják meg azt. Az új felhasználók megkapták a felhasználói kártyát, felhasználói számot, és az egyedi PIN kódot. A felhasználói szám, és az egyedi PIN kód révén autót foglalhatnak on-line, vagy telefonon, és a felhasználói kártya révén ki tudják nyitni az autót, illetve a használat végén be tudják zárni. Az autóhasználati adatok, a felhasználó adataival együtt bekerülnek a rendszert üzemeltető szoftver révén a központba, miáltal a GoCar rendszer gördülékenyen működik. A felhasználás folyamatos nyomon követése mellett a számlát e-mailben küldték, havonta. A fizetés direkt a felhasználó folyószámlájáról történt, mert a felhasználók egy külön terhelési hozzáférést, átutalási megbízást adtak bankjuknak a GoCar számára. Természetesen az első lépések egyike minden felhasználó jogosítványának ellenőrzése volt, melynek másolatát át is adták a GoCar-nak.

3.18.4 • •


A meglehetősen összetett szoftver-rendszer lehetővé tette a felhasználás mérését számos szempontból. Mérhető, hogy mennyi autót foglalnak le a felhasználók, mely irányokban futnak legtöbbet az autók, illetve, hogy hányan használják a rendszert, illetve a szolgáltatást egy időben. A becslés szerint várható volt, hogy 2 autó, 2 telephelyen 20 embert képes kiszolgálni. 82

•

A becslések nem teljesen feleltek meg a valóságnak, hiszen 2010 augusztusáig csak 1 autó, 1 telephelyen 7 embert szolgált, akik közül mindössze 3 fő volt rendszeresen aktív.

Tekintettel arra, hogy GoCar rendszer elkészültéig csak 7 felhasználó volt, közülük egy eladta gépkocsiját, egy másik elhatározta, hogy nem cseréli le régi autóját, míg egy harmadik felhasználó eldöntötte, hogy nem vesz új autót. A többiek között volt két személy, akinek nem volt autója, kettőnek volt saját kocsija, de az nem mindig volt megfelelő az ő használati szokásaiknak. Mivel a felhasználás volumene meglehetősen alacsony volt, ez nem tette lehetővé az energiafelhasználás csökkentésének jelentős növelését.

3.18.5

A tanulságok

Meglehetősen bonyolult dolog egy vidéki térségben az embereket rávenni arra, hogy nélkülözzék autóikat, és elfogadjanak egy közös autóhasználati rendszert, mint az autóbirtoklás alternatíváját, annak ellenére, hogy csak közvetett bizonyítékok léteznek arra, hogy az ilyen közvetlen megállapodásokon alapuló rendszerek lehetségesek és működnek is.

3.18.6

Kulcsszavak

Tiszta és energiahatékony járművek Rugalmas közlekedési szolgáltatások Integráció, a közlekedési módok közti átjárhatóság, kapcsolat megteremtése, illetve a közlekedés szervezése További kulcsszavak: Felelős magatartás Közös autóhasználat Innovatív közlekedés Magánautó-használat visszaszorítása A közlekedés fenntartható módjai

3.18.7

Kapcsolattartó személy

Graham Lightfoot Mendes Limited AE House Main Street, Cloughjordan Co. Tipperary Írország - Ireland [email protected] +353 505 42801 www.gocar.ie 83

3.19. Személyre szabott utazási terv (PTP), Cloughjordan, Tipperary, Írország 2. szint, 8. feladat: Utazási tervek és mobilitási tanácsok

3.19.1

Helyi vonatkozások

Cloughjordan Észak-Tipperaryban található, Írország közepén, mintegy 100 km-re nyugatra Dublintól és csaknem 55 km-re észak-keletre Limericktől. Egyenlő távolságra van tőle (16 km) a térség két legfontosabb települése, Nenagh és Roscrea, illetve a további 10 km-re levő Borrisokane. Tehát elmondható, hogy Cloughjordan nem a semmi közepén, másképpen szólva, ez inkább olyan térség, amit az emberek inkább látni akarnak, nem elkerülni. Mindez oda vezetett, hogy kissé elszigeteltté vált a térség, de meglehetősen önellátó.

Cloughjordan egy kisváros, körülbelül 800 lakossal (300 háztartás). Ez tulajdonképpen egy létező város megnövekedett része, ahol megtalálható Írország első „Ökofaluja”, mintegy 300 lakossal, 130 háztartásban, mely 2007 és 2009 között épült. Mindamellett az építési időszak a tervezetthez képest késve kezdődött, hisz a házak építése 2009 végén indult, bizonytalan befejezési határidővel. Csak a település mintegy 50 hektár területet foglal magába az Ökofalu területéből, és közel 10 hektárt annak lakónegyedéből. Cloughjordan elérhető vasúton, ami lehetővé teszi az eljutást a közeli városokba, Nenagh-ba és Roscrea-be, csakúgy, mint Limerick-be és Dublin-ba. Van néhány meghatározott vonalon és időszakokban közlekedő buszjárat is, mely összeköti Cloughjordant a térség többi településével. Ezek a járatok az országos távolsági buszhálózat részei. 10 km-re fekszik az N7 főközlekedési úttól, az új autópálya, az M7 pedig a N7-hez igazítva épül.

3.19.2


A közlekedésről a helyi lakosság számára elérhető információ mennyisége és minősége, meglehetősen kevés volt. Ahhoz minden szükséges információt beszerezzenek, több helyen, több forrásból volt szükséges érdeklődni. Tehát nem volt összegyűjtve, egy helyen elérhetővé téve. A megtett lépések hatására adott volt a lehetőség, hogy a helyi lakosságot arra buzdítsuk, hogy felfedezzék a közlekedés új módjait 84

A célcsoport közé tartozott Cloughjordan lakossága, az Ökofalu jelenlegi és jövőbeli lakói, így a feladatok, célok közé tartozott: •

Együtt kidolgozni a jelenlegi és jövőbeli lakosok számára a megoldást, mely lehetővé teszi számukra, hogy autó nélkül is meg tudják oldani a munkába-járást, és a hétköznapi életüket.

•

Több, fenntartható közlekedési mód népszerűsítése, melyek megadják a lehetőséget, hogy helyi lakosok csökkenték a közlekedés során felhasznált energiát.

3.19.3

Megvalósult kulcslépések

Elkészült a helyi közlekedési információkat összefoglaló felmérés, ebből egy aktualizált menetrendet tartalmazó kiadvány, továbbá elkészült az autóhasználati-költségeket tartalmazó szórólap, hosszabb utakat is tartalmazó busz-szolgáltatási szórólap, egy modern, mobiltelefonnal is használható autóstoppolási rendszert, kerékpározást és gyalogutakat népszerűsítő kiadvány, nemzeti tömegközlekedést és kerékpározást támogató adójavaslat, kérdőívek és útvonaltervező napló. A személyes utazástervezési folyamat bevezetése 100 háztartással kezdődött, melybe természetesen bevonásra kerültek a helyi közlekedési feltételeket tartalmazó ismertetők. A sikeres projekt érdekében a Mendes partnerséget alakított ki egy helyi oktatási intézménnyel, a helyi energetikai hivatallal és helyi fejlesztési, együttműködési ügynökséggel, mely felelős a helyi és térségi közlekedés működtetéséért. Azon célból, hogy a PTP (Személyre szabott utazási terv) tervezése és elkészítése sikeres legyen, a Mendes dolgozói, egy helyi oktatási intézmény, a helyi energetikai hivatal és helyi fejlesztési együttműködési ügynökség részt vett egy felkészítő előadáson. Ezen az előadáson főképp a gyakorlati szempontok kerültek előtérbe. Elkészült több lehetséges ütemterv, cselekvési terv, felhasználható útmutató, segédlet a háztartások körében elvégzendő felmérések összeállításához.

3.19.4 • •


Mérhető az elkészült anyagok példányszáma, és az is, mekkora volt a részvételi arány. Mérhető a kézbesített információs anyagok száma, a meglátogatott háztartások száma, és visszaérkezett kérdőívek száma.

A részvevők a számukra közzétett információkat nagyon érdekesnek és hasznosnak találták. A válaszadók többsége (90%) szerint a hozzájuk eljuttatott közlekedési információk hasznosak voltak. A válaszadók 50%-a szerint a közlekedési útmutató hasznos, míg 42%-uk nem találta hasznosnak. A PTP (Személyre szabott utazási terv) kapcsán a válaszadók 49%-a mondta, hogy a bővebb információk elérése miatt használna más közlekedési módot, 16%-uk szerint kevésbé valószínű, hogy változtatna közlekedési szokásain, míg 35%-uk bizonytalan, nem adott választ.

85

Általános vélemények a PTP (Személyre szabott utazási terv) rendszerrel kapcsolatban Időt, benzint és energiát lehet vele megtakarítani Összetartóbb közösségeket eredményez A tömegközlekedés előnyösebb irányba fejlődik Elgondoltat az utazások céljain, költségén Elősegíti a jobb hatásfokú utazásokat, és az egy úton több feladat teljesítését Kisebb eredményez

károsanyag-kibocsátást

Az autó költségeit segít a lehető kisebb szinten tartani Segít felmérni az egyéb lehetőségeket, felismerni az alternatív megoldásokat és elgondolkodtat az egyes utazások szükségességén. Elősegíti a elterjedését.

közös

autóhasználat

Annak ellenére, hogy a PTP projekt sikeresen befejeződött a Pro.Motion projekt végéig megállapítható, hogy a PTP projekt eredményei hosszú távúak, így például az elért energiamegtakarítást nem lehetett kimutatni.

3.19.5

A tanulságok

Jelentős bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a megkülönböztetett figyelemmel bemutatott PTP lehetséges előnyei rendkívül fontosak lehetnek. Megállapítható, hogy a háztartások esetében szükséges némi kedvezmények révén elősegíteni a rendszer alkalmazását. Ha a gyakorlat ismertté válik, lehetővé válik a tapasztalatok közös feldolgozása, egymás közti egyeztetése, akkor a többi háttérmunka révén társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból előnyös eredmények várhatók. Mindez persze a helyi közlekedési információk értékének növekedését jelenti. Az elvégzett feladatokra és a beérkezett válaszokra alapozva megállapítható, hogy jelentős szerepe van annak, hogy kifejlesztésre, illetve további fejlesztésre kerüljön a PTP (Személyre szabott utazási terv), melynek be kell ágyazódnia az Észak-Tipperary közösségébe. Biztos, hogy a háztartások érdekeltek saját potenciális hasznuk elérésében, viszont elengedhetetlen egy nagyobb hatásfokú nyilvánosság biztosítása.

86

Ahelyett, hogy ezt egy szűk kör tevékenységének lássák, a vidéki lakosság esetében vidéki közlekedés minden aspektusa és minden létező és fenntartható törekvése azt kell, hogy biztosítsa, hogy az elérhető források ésszerűen és optimálisan legyenek felhasználva. A PTP (Személyre szabott utazási terv) elősegítheti mindezt.

3.19.6

Kulcsszavak

Kerékpározás Rugalmas közlekedési szolgáltatások Integráció, a közlekedési módok közti átjárhatóság, kapcsolat megteremtése, illetve a közlekedés szervezése Mobilitás-menedzsment és tudatos közlekedés Tömegközlekedés Mozgáskorlátozottak tömegközlekedése Gyaloglás További kulcsszavak: Egyeztetések Energiatakarékos magatartás Információs kampány Társadalmi egyeztetések Kutatás

3.19.7

Kapcsolattartó

Graham Lightfoot Mendes Limited AE House Main Street, Cloughjordan Co. Tipperary Írország - Ireland [email protected] +353 505 42801 www.mendes.ie

87

3.20.“A mobilitás integrációja, figyelemmel a Local Agenda 21-re”, Rosny-sous-Bois, Ile-de-France, Franciaország. Habár ez a 6b. számú feladat konkrétan a 2. szinten jelenik meg - a Local Agenda 21 dokumentummal összefüggésben a Mobilitás-menedzsment és közlekedés-tervezés területéről a jó gyakorlatok megjelenése, átvétele-alkalmazása indokolt lehet -, ez a pályázat több más szintű feladatot, továbbá több terület jó gyakorlatait tartalmazza.

3.20.1

Helyi vonatkozás

A pályázó Rosny-sous-Bois Önkormányzata. A település Franciaországban, Ile-de-France régióban, az ország fővárosi régiójában, a Seine-Saint-Denis megyében északkeletre Párizstól található (Lásd: térkép). Két domb közötti völgyben fekszik (45 és 116 méter magasak) és öt másik város határolja. Területe 5,9 km², mely 8 kerületre oszlik. Jelenleg 41.424 lakosa közül (kb. 7.000 fő/km²) hozzávetőlegesen 15.065 aktív kereső, közülük legtöbb a kereskedelemben (3.963 fő), szolgáltatások területén (9.110 fő) és az iparban (1.227 fő) dolgozik. (Forrás: Népszámlálás, 2006)

Seine-Saint-

Térkép – Rosny-sous-Bois elhelyezkedése

A közlekedésről elmondható, hogy a település lakóit 2 autópálya, 2 vasútállomás, 10 RATP buszjárat, helyi buszközlekedés 5 vonallal és a mozgáskorlátozottak számára üzemeltetett tömegközlekedés szolgálja. Kerékpárútvonal és forgalomcsillapító, illetve kerékpártároló eszköz meglehetősen kevés van. Új regionális közlekedési infrastruktúra, mint villamosvonal, vagy metró kiépítés várható a következő években. Jellemezve a közlekedési eszközök használatát, elmondható, hogy (2001., Nemzeti Mobilitási Felmérés) naponta emberenként 3.47 út megtétele történik (6 évesnél idősebb lakosság körében), melyek többsége, az utak 70.7%-a lakóhely felé irányul. Az utak kevesebb, mint a harmada munka-, vagy üzleti célú (27.3%), 24.6%-a személyes találkozóra vezet, 17.4%-a szórakozási célból, 15.6%-a bevásárlási célú és 15.1%-a oktatási célból történik. Az utazási eszköz általában autó (40%) és gyaloglás (38%), de kevesebb a tömegközlekedés (20%) és kerékpár, vagy motorkerékpár (2%). A lakosság motorizáltsága növekszik, de az átlaghoz képest még mindig a kevésbé motorizált kategóriába tartozik a

88

Térkép 2- Buszhálózat Rosnysous-Bois-ben

település (a háztartások közel 1/3-a nem birtokol saját autót, és csak kevesebb, mint 1/5-nek van 2 saját autója). A városi tervekre, politikákra utalva megállapítható, hogy a Helyi Városi Fejlesztési Terv parkolóhely-csökkentést helyez kilátásba azon jellemzően új házas területeken, ahol a tömegközlekedés megoldott, ellenben nincs még meg a helyi tömegközlekedési koncepció (nincs helyi, térségi közlekedési terv, se gyalogos, vagy kerékpáros terv,…). Az Önkormányzat akcióival példaértékű kíván lenni a lakosság számára és a LA21 erős politikai támogatást élvez a Polgármester által.

3.20.2


A pályázat beadásának fő motivációja az LA21-ben megjelenő „város-profil” volt: odafigyelés az energiafelhasználásra, nyitottság a széles körben egyeztetett folyamatokra, és az energiahatékony közlekedéshez vezető tevékenységek iránti tudás- és tapasztalatmegosztásra való nyitottság. Az ilyen profil megléte elkötelezi a városokat az LA21 mellett, mely egy releváns pályázati fórum a PRO.MOTION szintjeinek. Az LA21 egyben jó eszköz is lehet arra, hogy új tevékenységek fejlődjenek a PRO.MOTION szintjein, köszönhetően annak participatív folyamatainak (3. szint), a lakosság környezettudatos magatartásának, környezetbarát belső menedzsmentnek (2. szint) és a klímaváltozás kapcsán a közlekedés jelentőségének növekedésére fordított általános figyelmének. PRO.MOTION jó lehetőség lehet, hogy létrehozzunk és nyilvánosságot biztosítsunk a jó gyakorlatoknak a mobilitás területén az LA21-vel összhangban, a 3. szinten. Bár az LA21 elkészítési folyamatának időtartama szintén akadály, hiszen az LA21 cselekvési tervének összeállítása minimum 18 hónapot igényel a konkrét cselekvések megkezdése előtt. Összefoglalva a pályázat alapvető céljait elmondható, hogy az előkészítő képzés és a nyilvánosság célja bátorítani és segíteni az Önkormányzatokat Ile-de-France régióban, hogy összhangban az LA21 folyamataival és cselekvési tervével javuljon az integrált mobilitás, különösen a három említett PRO.MOTION szinten. A pályázat Rosny-sous-Bois-ban két fő csoportot célzott meg: • •

Az Önkormányzat elöljáróit (igazgatók, projektmenedzserek, politikusok), Lakosságot.

A pályázat célja az volt, hogy segítse a mobilitási kérdések integrálását Rosny-sous-Bois városának LA21 stratégiájába. A stratégia 3 fő része a következők: 1) Integrálni a mobilitást az LA21 folyamataiba, annak minden szintjén (3. szint) 2) A lakosság elkötelezettségét növelni (az egyeztetési folyamatokban – 3. szint) 3) Cselekvési terv kialakítása figyelemmel a Pro.Motion különböző szintjeire (leginkább az

1. és 2. szintekre) A pályázat elindítása előtt létrejött egy szervezet egyesítve a kulcsszereplőket, mely a LA21 minden területén, 3 különböző szinten is nyomon követi a mobilitási kérdéseket:

89

Döntéshozatali szint Pályázati Döntő Bizottság Az önkormányzati elöljárók (igazgatók, projektmenedzserek) politikusok, és külső szakértők (ARENE, város alvállalkozója, aki az LA21-et készíti) részételével 4 bizottság alakult 10 fővel, azért hogy meghatározzák a megfelelő határidőket a pályázat sikeres beadásához. Technikai és adminisztratív szint, a Munkacsoportok 14 munkacsoport (2 órás rövid megbeszéléseken) jött létre néhány taggal (maximum 3 taggal) (igazgatók, projektmenedzserek), feladatuk főképp a közlekedés, LA21, és a kommunikáció, ezeken belül is a mobilitás felmérése, felkészülés a széles körű egyeztetésre, illetve az aktivitás és a kommunikáció megfelelő végigvitele volt a céljuk. Egyeztetési szint: cselekvések 9 olyan cselekvési terület került meghatározásra, ahol a széles körű egyeztetések szerepet kaptak. Ezeken a lakosságot vonták be a munkába, hogy jobban megismerjék a LA21 folyamatait, a közlekedési szokásaikat, az előnyben részesített módszereiket. Cél volt, hogy közösen dolgozzák fel ezeket, együtt készítsenek cselekvési tervet, és közösen meg is valósítsák azokat.

3.20.3


Kommunikáció A kommunikáció célcsoportja a lakosság volt, eszközként a következőket vetette be az Önkormányzat: • • • • • • • •

Szórólapok Levélküldemények, e-mailek Forgalmas helyekre kihelyezett plakátok, eplakátok Felcsavarható poszterek A polgármesteri hírlevél Az Önkormányzat honlapja Az Önkormányzat újságja LA21 honlapja

Követtük az általános lépéseket és módszereket az LA21 elkészítése során, tehát készült folyamatosan beszámoló, stratégia, illetve alkalmazás az egyeztetési folyamatokkal együtt. Az LA21 elkezdése (2009. március-június között): 2009 júniusában 4 előadás, 4 különböző helyen került megrendezésre, melyen ismertetésre került a lakosság számára az LA21 (meghatározások, célok, ütemezések), illetve a fenntartható fejlődés fogalma. Ezeken az előadásokon 220 lakó jelent meg.

90

Az Önkormányzat létrehozott egy csak ezzel a témával foglalkozó honlapot, hogy informálja a lakosságot, felkeltse figyelmét a LA21 iránt, egyben bevonja annak készítésébe. http://www.developpementdurablerosny93.com/ Első szint, állapotjelentés (2009. március – december): Az első szint célja volt a széleskörű információgyűjtés révén a jelenlegi helyzet felméréseértelmezése. Létrejött egy közlekedési és mobilitási adatbázis. Az LA21 szemléletmódja három gondolaton alapul: • • •

Területi elhelyezkedés: kereslet és közlekedési jövőkép Közpolitikák: környezet-, közlekedés-, mobilitásfejlesztés Belső menedzsment: környezetbarát menedzsment elterjedése

A munkacsoportok a következő felosztásban működtek: • •

7 munkacsoport a területi elhelyezkedés témakörében, 3 a közlekedés terén és 4 a mobilitás felmérése terén. 1 munkacsoport a közpolitikák és a környezetbarát menedzsment terén.

A keresleti viszonyok megismerésének érdekében a mobilitás-felmérése a lakosság körében 2009. júniusában megtörtént. Lényegében 3 féle felmérés zajlott: utcai interjúk, önkéntes részvételen alapuló (a város különböző pontjain elhelyezett gyűjtőkbe bedobták a kitöltött kérdőívet), illetve on-line az önkormányzat honlapján keresztül. A kérdőív szintén ki lett osztva az Önkormányzat dolgozóinak, akik szintén helyi lakosok. A felmérést végző csapat a kezdés előtt egy előzetes tréninget tartott, mintegy 400 részvevővel: - 50 önkormányzati dolgozó, helyi lakosok, - 310 helyi lakos, aki részt vett az utcai interjús felmérésben és 40 fő, aki az on-line felmérésben. Mindeközben a figyelemfelkeltő kampány alternatív módszerekkel megkezdődött, hiszen 3 rövid rajzfilm hirdetés lement, az LA21-t népszerűsítő kisfilmmel együtt. Ezek később elérhetők voltak a helyi e-tv csatornán. Ezen reklámok 2010. szeptember 1-én 177 alkalommal lettek letöltve, közülük egyértelműen a kerékpáros film volt a legnépszerűbb (buszos rövidfilmet 39 alkalommal, a kerékpárost 89 alkalommal, a közös autóhasználatot bemutató kisfilmet 49-szer töltötték le). Ezen kisfilmeket elérhetővé tették az Önkormányzat LA21 honlapján is és természetesen letöltés nélkül is megnézhetők voltak. 2. szint: a stratégiai gondolatok és célok közzététele Egy 2010. január 19-én, széles körű részvétel mellett megtartott egyeztető-fórum volt hivatott közzétenni a projekt előrehaladását – szólva a mobilitási felmérésről is – és meghatározni a konkrét lépéseket. 31 helyi lakos vett részt ezen az egyeztetésen és a 4 fő cél kapcsán 4 plakát készült el.

91

A 4 stratégiai cél elfogadásra került politikai szinten is. A „Mobilitási tervezés” egyike volt a 4 politikai vezérfonalnak, tartalmazva olyan kiemelt prioritásokat, mint a Klímaváltozás, szolidaritás, és környezettudatos polgárság. 3. szint: Cselekvési terv elkészítése (2010. február – szeptember) A második, 2010. február 18-án széles körű részvétel mellett megtartott egyeztetésen a mobilitás volt a fő téma, továbbá a lakossággal közösen meghatározni a legfontosabb prioritásokat. 15 lakos részvételével 8 prioritást határoztak a mobilitás témakörben. Mindezek mellett ingyenesen 9 további lakossági hozzászólás, cikk jelent meg a LA21 honlapján. Többségük a közúti közlekedésre, a forgalomcsillapításra, illetve a közlekedési terv változásaira fókuszált. Voltak javaslatok a tömegközlekedési díjak módosítására, a helyi tömegközlekedés elérhető információs hálózatára, illetve a közös autóhasználatra. Mindezek után egy jelentés készült, melyet kiküldtek minden részvevőnek véleményezésre. A legutolsó cselekvési terv a „Mobilitás tervezéssel” foglakozott és 5 fő intézkedést tartalmazott: • • • • •

Városi mobilitási terv (a közlekedés és parkolás minden vonzatát tárgyalva) A jelenlegi helyi buszközlekedés erősítése „Hogyan jussunk el a munkahelyünkre” utazási terv bevezetése az önkormányzat dolgozói körében, mely tartalmaz egy leírást a tiszta közlekedési eszközökről. Kísérletek leírását az iskolába gyalog, vagy busszal való eljutásról. Alapelveket az energiahatékony életmódról.

Mindezek mellett a mobilitás magába foglal 8 másik intézkedést a 3 másik célterületről: • • • • • • • •

Alkalmazzuk a legfontosabb események megszervezésekor az alapelveket. Egy a cégeket kiszolgáló „mindenes szolgálat” létrehozása Környezettudatos kiegészítő oktatás létrehozása Adminisztrációs on-line szolgáltatások létrehozása Környezettudatos menedzsment elterjedésének elősegítése. A helyi energiahivatallal közös partneri energiairoda létrehozása A helyi felnőtt és gyermekkorú lakosság figyelmének felhívása a mobilitási kérdésekre. A mozgáskorlátozottak, a hátrányos helyzetű emberek elfogadásának segítése.

4. szint: Alkalmazás Mint ahogy az gyakran előfordul a LA21 esetében is, néhány véghezvitt projektelem kifejezetten az Önkormányzatokra (környezettudatos menedzsment), vagy a lakosságra összpontosít, a jövőre vonatkozó tervek figyelembe vétele mellett. Az Önkormányzat a következő pilot-projektelemeket hajtotta végre: 1) Figyelemfelhívás az elektromos kerékpárokra a lakosság körében (78 részvevő, 2010.

áprilisában)

92

2) Figyelemfelhívás az elektromos kerékpárokra az önkormányzati dolgozók körében (70 3)

4)

5)

6)

részvevő, 2010. áprilisában) Az Önkormányzat dolgozói körében egy figyelemfelkeltő kampány zajlott a környezettudatos menedzsmentről, érintve a mobilitás témakörét, pl. a gyaloglás népszerűsítése rövid távok esetében. 50 plakátot helyeztek ki az önkormányzat épületeiben és a városházán. A plakátot önkéntes önkormányzati dolgozók tervezték. Minden egyes környezettudatos megoldás rövid emlékeztetője megjelenik az önkormányzati fenntartható fejlődés hírlevélben. Önkormányzati dolgozók közös e-kerékpár használata: megvalósult 5 elektromos kerékpár beszerzése, a névre szóló parkolóhelyek kialakítása (15-20 hely), a kiegészítő felszerelések (esőkabát, bukósisak) eljuttatása a használókhoz és elkészült egy használati leírás. A tervek között szerepel egy használati bemutató az elektromos kerékpárokhoz. Ezt az új lehetőséget a polgármester vezette be 2010. júliusában. A kezdeti eredmények 2 hónap elteltével a következők: 46 alkalommal 16 felhasználó vette igénybe ezt a lehetőséget. Létrejött az önkormányzat több új on-line szolgáltatása a lakosság életét megkönnyítendő, adminisztrációs ügyek intézése céljából, mint például lehetővé vált az iskolai ebédek online megvásárlása. A nyílt napok rendezvényei között voltak mobilitás-témájúak is (a Mobilitás Héten 2010. szeptember 18-19. között). A két nap alatt bemutatásra került a tudatos mobilitás fontossága és a széles körű részvétel jelentősége. Voltak programok felnőtteknek (térképes játékok) és játékok gyerekeknek, minden részvevőnek kis ajándékkal (fa ceruzák és vonalzók) kedveskedtek. Bemutatattak mobilitás témájú kiállításokat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, mely alkalmakkor gyűjtődobozokban ötleteket vártak a látogatóktól. Ezen a két napon a helyi buszközlekedés ingyenes volt. Mintegy 10.000 látogatót regisztráltak a rendezvényen és közel 1.000 ember vett részt a játékokon, programokon. A látogatók 15%-a érkezett tömegközlekedési eszközzel.

3.20.4

Eredmények

Összefoglalva az eredményeket és hatásokat: • • •

• • • •

A mobilitás gördülékeny integrálása a LA21 folyamataiba. Az LA21 készítése megfelelő apropó volt felmérni a mobilitási keresletet és a közlekedési szolgáltatásokat (mobilitási felmérés, adatbázis kiépítése) A lakosság elkötelezettségét erősítették a projekt ideje alatt a számos mobilitási témájú információ, felmérés volt elérhető, megvalósultak a széles körű részvételre sarkalló, illetve figyelemfelkeltő programok, a médiakampány, vagy a külön csak ezzel a témával foglalkozó honlap. A figyelemfelkeltő kampány segített a magatartásbeli változtatásokat megtenni, új módszereket alkalmazni. (rajzfilmes hirdetés, játékok, stb.) Elkészült egy cselekvési terv, összhangban a Pro.Motion szintekkel (főképp az 1. és 2. szintekkel) Felvételre került egy tömegközlekedési és mobilitási menedzsment tapasztalattal bíró új dolgozó a közlekedési alkalmazottak körébe. Az Önkormányzat tervbe vette egy Városi Mobilitási terv elkészítését a mobilitási szokások jobb megismerése, a fenntartható mobilitás stratégiai támogatása, és a közlekedési szereplők jobb koordinálása céljából. A terv számol a gyaloglás és kerékpározás lehetőségével, a parkolási menedzsmenttel, a helyi tömegközlekedési

93

•

hálózat fejlesztésével, az információ minőségi és mennyiségi, illetve elérhetőségi kérdéseivel, továbbá a tudatos mobilitás és az oktatás jelentőségével. Az energiatakarékossági számítások, kimutatások is részét képezik majd a mobilitási intézkedéseknek.

A nyilvános eredmények: • • •

Javaslatok kidolgozása (módszerek és eszközök), A vonatkozó egyéb projektelemek listája, A projektelemek és a kapcsolódó projektelemek bemutatása.

Mindezek mellett, köszönhetően a pályázatnak és a bemutató előadásoknak, az ARENE projekt keretein belül elkészültek azon dokumentumok, melyek a döntéshozók és a projektmenedzserek munkáját segítik. Ezen dokumentumok segíthetnek a Kézikönyv összeállításában, mely a javasolt módszereket és eszközöket mutatja be.

3.20.5


Az ARENE pályázata konkrét folyamatokkal foglalkozott, de az energiamegtakarítás terén nem volt kimutatható eredmény. Annak ellenére, hogy talán kissé korainak tűnik a kerékpáros flotta bevezetése, az alábbiakban becsléseket teszünk közzé, melyek az első projektelemek megvalósításának eredményeit próbálják bemutatni: A cél inkább az, hogy megbecsüljük a megtakarításokat utalva az LA21 cselekvési tervére. Utalva a PRO.MOTION szintjeire, a lehetséges 13 mobilitási és tervezési projektelem közül 7 tartozik a Közlekedési feltételek javítása témakörbe (1. szint), 5 tartozik az információ és tudatosság témakörbe (2. szint), és 1 a széles körű részvételen alapuló tevékenységekkel foglalkozik (3. szint). Az 1. szint eredményei: A kerékpárok használata: 16 fő 46 alkalommal használta 2 hónap alatt (2010. júliusaugusztus) Az önkormányzati dolgozók által használható elektromos kerékpárok kapcsán az alábbi megtakarításokkal számolhatunk: • • • •

•

Az utankénti átlagosan megtett távolság 3 km. Összességében 6 km. Átlagfogyasztás és CO2 kibocsátás autónként: 7l/100km, 173g CO2/km Átlagos megtakarítás utanként: o Benzin: 6 x 7l/100km = 0.42 l / használat (2 út) o CO2: 6 x 173g= 1,038 g CO2 / használat (2 út) A tényleges megtakarítás a pályázat időtartama alatt (46 használat alatt): o Benzin: 19.32 liter (46 x 0.42 = 19.32 liter), 193.20 kWh o CO2: 47.75 kg CO2 a két hónapos használat alatt (46 x 1,038g = 47,748 g CO2 / 2 hónapos használat) Éves megtakarítás:

94

o Ha 20 használat / hó adatból indulunk ki: 20.76 kg CO2/hó (20 x 6 x 173 = 20,760 g CO2/hó) és 249.12kg CO2/év (20,760 x 12 = 249,120g CO2/év) o Ha 30 használat / hó adatból indulunk ki: 31.14 kg CO2/month (30 x 6 x 173 = 31,140 g CO2/hó) and 373.68kg CO2/év (31,140 x 12 = 373,680g CO2/év). A 2. szint eredményei: • • •

Kampány a tudatosság építéséért, események, megvalósított cselekmények: 3 esemény a lakóknak és 2 az önkormányzati dolgozóknak Lakosság: 10.255 fő Dolgozók száma: 70 fő

A kétnapos rendezvény kapcsán, amikor a tömegközlekedés ingyenes volt, a következő megtakarításokat becsülhetjük meg: • • •

10,000 látogató összesen, ennek 15%-a vagy 1,500 fő, 500 háztartás, érkezett tömegközlekedéssel autó helyett, A felállított hipotézis: 500 háztartás, a megtett átlagos távolság 4 km, autó fogyasztása 7liter/100km, A tényleges megtakarítás a pályázat időtartama alatt o Benzin: 140 liter (500 x 4 x 7/100 = 140l), 1,400 Kwh o CO2: 346 kg CO2 (500 x 4 x 173 = 346,000 g CO2)

A 3. szint eredményei: • • •

19 találkozó az önkormányzat képviselőivel, 9 széles körű lakossági részvétel mellett megtartott esemény, 1.666 lakó került bevonásra.

3.20.6 • • • • • • •

A siker kulcstényezői és a pályázat visszajelzései

Polgármesteri szintű politikai támogatás. Tudásanyag-bővítés, új know-how bevonása a közlekedésbe és a mobilitásba (lásd: mobilitás menedzsment). A kezdőlépésekre szánt idő elegendő volt, hogy megértsük s jelenlegi helyzetet. Fontos, hogy elegendő kérdőív érkezzen vissza, hogy a levont következtetések helytállóak legyenek. Fontos hogy megfelelő kérdések szerepeljenek, nehogy a válaszadókat zavarba hozzuk személyes kérdésekkel. Fontos, hogy a lakosság be legyen vonva a cselekvési terv megalkotásába, mert így az intézkedéseknek nagy elfogadottsága, támogatottsága lesz a politikusok és a lakosság körében. Egy idejekorán elvégzett figyelemfelkeltő kampány hatásos lehet, továbbá a lakosság és az önkormányzati dolgozók elérésének alternatív módjait érdemes bevetni. Jó példát mutatva a környezetbarát menedzsment bevezetésével kapnak létjogosultságot az általánosságban tervezett intézkedések és a figyelemfelkeltő kampány.

95

3.20.7 • • • • •

Átadható, alkalmazható eredmények, tapasztalatok

Minden, a mobilitási szokások és közlekedési intézkedések kapcsán hiányzó adat csak késlelteti az előrehaladási jelentések elkészítését. (minimum 3 hónap szükséges egy mobilitási felmérés elkészítéséhez) A mobilitási kutatások céljainak, elvárt eredményeinek pontos meghatározása rendkívül fontos, hiszen egy kisvárosnak, falunak esetleg túl nagy anyagi terhet jelenthet egy túl nagy felmérés elkészítése. A folyamatok fontosságának felmérése, az előrehaladási jelentésekre fordított idő és a széleskörű részvétellel lebonyolított projektelemek kapcsán megállapítható, hogy mind időigényes, sikerességük alapfeltétele, hogy elegendő időt szánjunk rájuk. Szükséges a politikai támogatás a parkolási kérdésekben és a közúti közlekedési intézkedések kapcsán. Szükséges, hogy biztosítva legyen az önkormányzati dolgozók és a politikusok megfelelő munkatapasztalata.

A tapasztalatok nyilvánosságra hozatala A tapasztalatokat több fórumon keresztül hozzák nyilvánosságra: • • •

Gyakorlati tréningek, A Kézikönyv és az elkészült dokumentumok segítenek a LA21 révén a fenntartható mobilitásra felhívni a politikusok figyelmét, továbbá a megvalósításban segítik a dolgozókat. A konferencia szerepe főképp az, hogy felkeltse a figyelmet és elősegítse a kiadott anyagokban foglalt ismeretek használatát.

3.20.8

Kulcsszavak

Local Agenda 21 Közlekedés és területfejlesztési tervezés Mobilitás menedzsment és tudatos közlekedés Kerékpározás Tömegközlekedés Egyeztetési szakasz

3.20.9

Kapcsolattartó

Céline Meunier ARENE 94 bis avenue de Suffren Paris 75015 Franciaország - France [email protected] www.areneidf.org

96

3.21. A mobilitás és a Local Agenda 21 integrációja Cornebarrieu városában (Midi-Pyrénées, Franciaország) Habár ez a 6b. számú feladat konkrétan a 2. szinten jelenik meg - a Local Agenda 21 dokumentummal összefüggésben a Mobilitás-menedzsment és közlekedés-tervezés területéről a jó gyakorlatok megjelenése, átvétele-alkalmazása indokolt lehet -, ez a pályázat több más szintű feladatot, továbbá több terület jó gyakorlatait tartalmazza.

3.21.1

Helyi vonatkozások

A pályázó Cornebarrieu városa, ami Dél-Franciaországban található, Haute Garonne megyében, Toulouse, a régiós központ vonzáskörzetében. A városnak 5.600 lakosa van, területe 16.59 km², ami 719 fő/km² népsűrűséget jelent. Az elmúlt néhány év során Cornebarrieu városában számos új ház épült. A városiasodás miatt megnőtt az autóhasználat, és az igény a helyi úthálózat e fejlődéssel párhuzamos fejlesztésére. Egy új városrész épül, “ZAC Monges-Croix du Sud” néven várhatóan 2012-ben készül el teljesen. Az aktív kereső lakosság 80%-a a városon kívül dolgozik, főképp Toulouseban vagy Blagnacban, és 90%-uk autóval jár dolgozni. Csak a lakosság 20%-a dolgozik helyben. A két fő foglalkoztató a városban a repülőgépgyártásban és a magán egészségügyi szolgáltatásokban érdekelt. Cornebarrieu egy alvóváros, melyet rendkívül nagy forgalmú autóhasználat jellemez, hiszen minden reggel és délután kb. 19.000 autó fut végig ugyanazon az útvonalon. Az itt lakók munkába járnak autójukkal, de emellett gyermekeiket óvodába és iskolába is autóval viszik. Mindezek komoly problémákat eredményeznek a közúti biztonságban. A távolság az otthon és a munkahelyek között nagyobb annál, hogy az emberek a fenntartható közlekedési módokat (kerékpározás, gyaloglás) részesítsék előnyben, bár ez helyenként eltérő. A munkába járás módjai: 89% autóval, 2%kerékpárral, 2% gyalog, 3% motorkerékpárral és 2% tömegközlekedéssel jut el munkahelyére. Toulouse-ban működik egy közös autóhasználati rendszer is. A térségi másodrendű utakat sokan használják rövidítés, a gyorsabb haladás céljából. A város környékén mintegy 10km gyalogos és kerékpáros út van. A kerékpárutak nem folytonosak, és csak néhány szomszédos város érhető el rajtuk. Legutóbb a repülőtérrel párhuzamos, Blagnac felé haladó kerékpárút készült el 2009-ben. Van buszközlekedés is, de a menetrend, a buszok gyakorisága és az útvonalak, célállomások változása nem követték az utóbbi idők fejlődéseit. Jól példázza ezt, hogy Cornebarrieu – Toulouse út egy órát tart. Egy villamosvonal kiépítése jelenlegi is zajlik, és várhatóan 2010 végére elkészül. Emiatt várható, hogy a buszhálózat és a menetrend felülvizsgálatra kerül, új utazási kapcsolatok valósulnak meg. Cornebarrieu Városi Tanácsa 2007 márciusa óta vesz részt a LA21 készítésében, de a mobilitás nem merült fel, mint kiemelt téma.

2

3.21.2


3.21.2.1

A felmerült akadályok megoldása

Általános akadályok kerültek megfogalmazásra a LA21 készítésében: egy felmérés a MidiPyrénées térség LA21-ben részvevő 13 központjában alacsony aktivitást mutatott ki a mobilitási integráció terén: • • •

Alacsony integráció a készítési folyamatok terén: követelmények a munkafázisok és módszer terén alacsonyak. Jellemző, hogy a mobilitási terén a tudatosság elég jó szinten van. Lényeges az ismeretek hiánya, a tapasztalatok megosztása, és a mobilitási politikákban bevethető eszközök hiánya.

3.21.2.2

Lehetőségek

Folyamatban levő ügyek: Az LA21 egyben egy jó eszköz is lehet arra, hogy új tevékenységek fejlődjenek a PRO.MOTION szintjein, köszönhetően annak participatív folyamatainak (3. szint), a lakosság környezettudatos magatartásának, környezetbarát belső menedzsmentnek (2. szint) és a klímaváltozás kapcsán a közlekedés jelentőségének növekedésére fordított általános figyelmének (1. szint). PRO.MOTION jó lehetőség lehet, hogy létrehozzunk és nyilvánosságot biztosítsunk a jó gyakorlatoknak a mobilitás területén az LA21-vel összhangban, a 3. szinten. Köszönhetően a felmérésnek, melyet a projekt legelején végeztünk el, a pályázatban végül azon 7 önkormányzat vesz részt, akik akkor kifejezték érdeklődésüket a téma iránt. Az alábbi, különböző okok járultak hozzá ehhez a választáshoz: • •

Az LA21 bevezetése, alkalmazásának elindítása időben egybevágott ezzel a projekttel. Cornebarrieu egy kisváros, választott elöljárókkal, hivatalnokokkal, akikben erős szándék mutatkozik, hogy mindennapi életükbe és politikai döntésükbe integrálják a fenntartható fejlődés alapelveit. • Egy új városrész fejlődik, “ZAC Monges-Croix du Sud”, mely 2012-re elkészül. Mindez tovább növeli az autós utak számát, így tehát ez egy lehetőség alternatív közlekedési módok integrálására. A pályázat Cornebarrieu városában két fő célcsoportot célzott: az önkormányzati dolgozókat és a lakosságot. A lényegi cél az volt, hogy segítsük az önkormányzatot, hogy a mobilitás kérdéskörét integrálja a LA21-be. A stratégiának 3 fő szemlélete a következők: • • •

- A mobilitás integrációja a LA21 minden szintjén, - A lakosság bátorítása az elkészítés folyamataiban való részvételre, - Egy cselekvési terv összeállítása figyelemmel a Pro.Motion 3 szintjére.

A pályázat elindítása előtt létrejött egy szervezet egyesítve a kulcsszereplőket, mely a LA21 minden területén, 3 különböző szinten is nyomon követi a mobilitási kérdéseket:

3

• •

•

Egy bírálóbizottság a döntéshozatali eljárásokra: o Az Önkormányzat képviselői, elöljárói, politikusok, külső szakértők, akiknek a feladata volt a döntéshozatal, az alapgondolatok lefektetése. Projektmenedzsment csoport a technikai, adminisztratív feladatokra: o Az Önkormányzat képviselői, elöljárói, akik felelősek az operatív, technikai feladatokért, akik folyamatosan ellenőrzik, hogy a tervezett feladatok végrehajthatók-e, végrehajtásuk folyamatát, illetve, hogy a széles körű egyeztetések rendben lefolyjanak. Egyeztetési folyamatok a projektelemek megvalósítása előtt: o Konzultációk, közös munkaalkalmak, egyeztetések voltak, melyek célja volt bevonni a lakosságot és a helyi gazdasági szereplőket, hogy megismerjék az ő mobilitási szokásaikat, továbbá elkészüljön a cselekvési terv, illetve annak megvalósítása.

Az előkészítő egyeztetési szakaszban számos problémára világítottak rá a lakosok: • •

A nagy forgalom, melynek nagy része főképp a városon kívülről érkezik. Az aktív lakosság nagy része a városon kívül dolgozik, és a saját autójával megy munkába, mert a tömegközlekedés színvonala gyenge, és a közös autóhasználati szolgáltatások helyben nem elérhetők. • Az új településrész, “ZAC Monge-Croix du Sud” csak tovább növeli a népességet és a forgalmat. • Jelentős balesetveszélyes helyeket sikerült azonosítani: az óvodák és az iskolák térségét. • A kerékpárutak nem megfelelőek, nincsenek kellően egymással és a tömegközlekedéssel összekötve. A LA21 stratégia megpróbálja megoldani ezeket a problémákat és egyben megfelelő válaszokat adhat a lakosság igényeire. A megválasztott programfelelősök által megszületett a cselekvési terv, a lakosság által meghatározott javaslatok figyelembe vételével, és végül 2010. novemberében kerül nyilvánosság elé. Ahhoz, hogy az LA21 különböző szintjeire (felmérés, széles körű társadalmi részvétel, a célok meghatározása, cselekvési terv, értékelés, stb.) integrálni lehessen a mobilitást, a tanácsadók segítségével egy új módszertan került felállításra, különböző megvalósítási eszközök lettek kidolgozva. Minden eszköz leírása elérhető lesz az ARENE projekttel (Ile de France) közösen összehozott kézikönyvben. Az ARPE az LA21-ben érintett településeknek is szervezett projektelemeket: • •

Részvétel a jó gyakorlatok megosztásában, átadásában, (2 munkacsoport, 2 információs alkalom a Pro.Motion projektről) Részvétel a projekt révén szerzett tapasztalatok, ismeretek átadásában, nyilvánosságra hozatalában (gyakorlati tréning, kézikönyv ismertetése és részvétel konferencián).

4

3.21.3


A kommunikáció elsődleges célcsoportja a lakosság volt, e célból felhasználták az Önkormányzat által használt különböző médiumokat, a polgármesteri hírlevelet, az önkormányzati honlapot, küldtek levélben és e-mailben meghívókat. Az LA21 elkészítése során az általános lépések és módszerek a következők voltak: helyzetfelmérés, helyzetjelentés (felmérés és elemzés), stratégiaalkotás, alkalmazás és társadalmi egyeztetés. A stratégia 3 fő szemlélete: • • •

Integrálni a mobilitást az LA21 folyamataiba, annak minden szintjén (3. szint), A lakosság elkötelezettségét növelni (az egyeztetési folyamatokban – 3. szint), Cselekvési terv kialakítása figyelemmel a Pro.Motion különböző szintjeire (leginkább az 1. és 2. szintekre). 2007. márciusában az Önkormányzat elkezdte a LA21 készítését és kijelölte az elkészítéséért felelős dolgozókat. Az első feladat a térségről egy elemzés elkészítése volt. Létrehoztak az LA21 módszertanának mintájára egy közlekedési és mobilitási adatbázist. Az LA21 szemléletmódja három gondolaton alapul: • • •

Területi elhelyezkedés: kereslet és közlekedési jövőkép, Közpolitikák: környezet-, közlekedés-, mobilitásfejlesztés, Belső menedzsment: környezetbarát menedzsment elterjedése.

A lakosság és a kulcsszereplők bevonása céljából létrehoztak egy egyeztető fórumot, továbbá az önkormányzat a saját honlapján belül készített egy külön aloldalt ennek a projektnek, a lakosság informálásának, figyelmének felkeltése, a munkákba való bevonása céljából. Az első lakossági konzultáció 2009. októberében kezdődött, egy projektindító találkozóval, melyen a helyi lakosság, az önkormányzat tanácsadói és azt ARPE vett részt. A mobilitási adatbázis feltöltése, a közlekedés iránti kereslet felmérése céljából a lakosság körében 2009. októberében egy mobilitási felmérés történt. Mintegy 2.100 darab kérdőív lett kézbesítve, és 90 érkezett vissza. A munkacsoportok a következő 4 fő téma kapcsán egyeztettek: • • • •

Városfejlesztés és közlekedés, Gazdasági aktivitás, Közszolgáltatások, szociális ügyek, A természeti erőforrások felhasználása és megőrzése.

A helyi cégek is be lettek vonva a konzultációba: A konzultációs folyamatok szélesítése érdekében, a munkacsoportokba főképp egyedülálló, fiatal személyeket hívtak meg. Végül 170 véleményt sikerült összegyűjteni.

5

2009. novemberében egy plenáris ülésen tájékoztatták a részvevőket az egyeztetési szakasz eredményeiről. 2011. január 11-én ismertették a lakosság számára a helyi vonatkozású adatokat és a helyi lakosság összesített, feldolgozott véleményét. A politikusok ezután meghatározták a további feladatokat, és ezek közül is a 4 legfontosabbat: ezek közé tartozott az életszínvonal, életminőség. A lakossági konzultáció második köre 2010. áprilisában történt, a lakosság, az ARPE, civil szervezetek és cégek részvételével, hogy meghatározzák és rangsorolják a projekt tevékenységeit. A munkacsoportok és a kerekasztal-beszélgetések célja volt, hogy a konkrét tevékenységeket azonosítsák, összhangba hozzák a politikusok által meghatározott célokkal, tevékenységekkel. • •

Munkacsoport alkalmak (2010. március 1., 9., 18., és 23.) 2 kerekasztal-beszélgetés volt: az első (április 1-én) a civil szervezetekkel, a második (április 8-án) a helyi cégekkel. Minden beszélgetésen 10 fő vett részt.

Események 2010. május és június során: a projekt megvalósításáért felelős munkacsoport megállapította a tevékenységek megvalósításának sorrendjét az előző munkafázis eredményei alapján. A megvalósítandó lépéseket június 3-án hozták nyilvánosságra egy előadáson. További 9 mobilitási és közlekedési tevékenység került a projektbe. Többségük a tömegközlekedéshez, illetve az alternatív közlekedési módokhoz (kerékpározás, közös autóhasználat, gyaloglás az iskolába) kapcsolódik. A cselekvési tervben megjelentek a konkrét tevékenységek, a bevont szervezetek javaslatai, a projektcélok, az elvárt eredmények és az indikátorok. Hasonlóan az LA21 gyakorlatához, néhány pilot projektelem is megvalósításra került. Cornebarrieu városában ezek többsége az önkormányzat környezettudatos menedzsment rendszerére összpontosított, és a következőket tartalmazta: • • •

Menjünk gyalog, vagy busszal az iskolába, Ingyenes jegyek a tömegközlekedési eszközökre az önkormányzat dolgozóinak, A környezetbarát járművek előnyben részesítése.

3.21.4

Teljesítményindikátorok

3.21.4.1

Eredmények

• • • •

A projekt minden fázisában jól sikerült az LA21 és a mobilitás integrációja. A LA21-et egy remek lehetőségként kezelték, mely segített megismerni a mobilitás iránti keresletet és a megfelelő közlekedési intézkedéseket. A lakosság ösztönözve volt a projektben való részvételre, mely ösztönzés eszközei közé tartoztak például a felmérés, a széles körben elvégzett egyeztetések, az önkormányzati hírlevél és honlap. A cselekvési terv összhangba hozta a mobilitást és a Pro.Motion 3 szintjét, számolva a mobilitási intézkedések révén elérhető energia-megtakarítással.

6

3.21.4.2

Teljesítményindikátorok

Tevékenységek / Teljesítményindikáto Célok Célok rok

Eredmények

Egy hatékony A projektvezető szervezet munkacsoport felállítása, mely üléseinek száma elősegíti a mobilitás integrációját A bevont szervezetek részvétele

Ezen a találkozókon meghatározásra kerültek a politikai irányvonalak, megtörtént több döntéselőkészítés, javaslattétel.

3 projektvezető munkacsoport ülés történt (2009.08.31; 2010.01.11, 2010.0602)

Minden érintett Belső levelek, e-mailek. szervezet részt vett a felmérésben. Részt vettek a közös munkában 2007-től kezdve, egészen a környezetifelelősség megállapításáig.

A lakosság A megfelelő fórum 2009. szeptember 4. értesítése az megszervezése, egyeztetési létrehozása folyamatokról

Mintegy 400 fő vett részt ezen az egyeztetésen, fórumon. Kommunikációs eszközök voltak: polgármester levelei, önkormányzati honlap. Egy szórólap mely bemutatta a projektet és a tevékenységeket.

Az információk összegyűjtése, hogy létre lehessen hozni a közlekedési és mobilitási adatbázist.

A közlekedési és 1 feltöltendő A modell megvalósult, az mobilitási adatbázis adatbázis-modell adatbázis feltöltésre került. létrehozását segítő sorvezető megalkotása

Egy mobilitási felmérés a lakosság körében 2009. júniusában

Segédanyagok 2.100 fő körében készítése az LA21- elvégzett felmérés be adaptált mobilitási felmérés végrehajtásához

7

- iránymutatások, kérdőív word/pdf),

(Franciául,

- válaszadók száma: 90 lakos válaszolt a kérdésekre.

Eredmények: tisztább kép a szokásokról, és előnyben részesített mobilitási szokásokról. LA21 egyeztetések

Technikai segítségnyújtás a tanácsadóknak, hogy miképpen integrálják a mobilitást a LA21 különböző fázisaiban

4 egyeztetés: Az eredményeket a helyi Október 2-án, 6-án, közreadták 13án, 22-én. lakosság számára. Átlagosan 26 részvevő, legalább 14 részvevő minden egyeztetésen.

A megbeszéléseket támogatandó készült nyomtatott kiadvány.

Az egyeztetések publikus Az egyeztetések a eredményeit egy nyilvános népesség különböző előadáson adták közzé. csoportjait célozták: Ezen 20 részvevő jelent meg. gyermekek, fiatalabbak és idősebbek, a problémákat ismerő helyi lakosság. Átlagosan 36 helyi lakó jelent meg az egyeztetéseken. Egy előadás a politikai vezetőknek az eredményekről, illetve a politikai irányvonalak meghatározása

Egyeztetés a Magas szintű. politikusokkal és a LA21-ben közreműködő személyekkel: január 11-én. A mobilitás fontosságának meghatározása.

Egyeztetés a mobilitásról 2010. márciusában, hogy meghatározzák a tevékenységeket, a konkrét feladatokhoz

Minden egyeztetésen 4 egyeztetés március Konkrét tevékenységek a részvevők száma, 1-én, 9-én, 18-án, javaslatai. 23-án. Eredmények, A polgármesteri hírlevél részvétel a LA21- 2 kerekasztal- eredményei. ben. beszélgetés: 1 a civil 10 fő jelent meg a szervezetekkel kerekasztal-beszélgetésen. (április 1.), és egy a cégeknek (április 8.).

8

A mobilitás egyike a 4 fő politikai szintű stratégiai prioritásnak. A 4 stratégiai irány (legmagasabb prioritásúak): gazdaság és fenntartható fejlődés, szolidaritás és szociális háló, természetes erőforrások és energia, életminőség és soft módszerek

rendelve A technikai, Konkrét adminisztratív tevékenységek dolgozók száma javaslatai elfogadásának értékelése,

A javasolt konkrét tevékenységek közül amelyek reálisnak és megvalósíthatónak bizonyultak.

(különböző területeken: technikai, pénzügyi, jogi)

Megtartott tevékenységek száma: 46. Összesen 85 javaslat érkezett, melyeket végül 46-ra szűkítettek. (a kimaradók közül néhány már megvalósításra került, illetve néhány megvalósíthatatlannak tűnt) 2010. június 3-án 23 fő részvételével nyilvános megbeszélésen mutatták be a lehetséges tevékenységeket.

Cselekvési terv

A mobilitási témájú tevékenységek száma. Minden tevékenység részletesen ki lett dolgozva. A cselekvési elkészítése.

Politikai jóváhagyás A mobilitáshoz várhatóan 2010. kapcsolódó tevékenységek november 5-én száma 9. történik meg. A megvalósított intézkedések száma 5. A tevékenységekbe bevont lakosság száma: az egész lakosság.

terv

A kifejlesztett alternatív megoldások: a gyaloglás és a buszjáratok összekapcsolása, tiszta járművek, tömegközlekedés fejlesztése. Az eredmények számszerű mérése még korai. Az ARPE projektjének megvalósítása alatt sem lehetett konkrét energiamegtakarítási eredményeket mérni. Mindezek ellenére az első pilot projektelemek megtakarításairól becslések rendelkezésre állnak: •

A gyaloglás és a buszközlekedés összekapcsolása az iskolába való eljutás megsegítésére: o 6 útvonalon, o 60 - 70 gyermek megy gyalog iskolába minden nap, o 40 szülő kíséri őket,

9

o Az átlagosan naponta megtett távolság: 4.25 km. Megbecsülhető, hogy a megtakarítás minden nap 14 kg CO2 kibocsátása. Az iskolaév alatti átlag: 2.600 kg mindössze 60-70 gyermek révén. •

Környezettudatos menedzsment. o 2009-ben, az Önkormányzat ingyenes jegyeket biztosított a tömegközlekedésre a dolgozóinak és tiszta járműveket vásárolt. Összesen 37 utat tettek meg a tömegközlekedéssel. A tiszta járművek alkalmazása révén (az összes jármű 23%a) 630 kg CO2 kibocsátását akadályozták meg 2009-ben.

3.21.5

A tanulságok

3.21.5.1

A siker kulcstényezői és a kulcslépések

• • • • • •

Politikai támogatás. Emberi tényezők: a mobilitás esetében fontos, hogy az LA21 projektmenedzsere rendelkezzen a megfelelő ismeretekkel a közlekedés és mobilitás terén. Elegendő időt biztosítottunk az első lépéseknek, hogy az akkori helyzetet megértsük, átlássuk, és megtervezzük a lakosság megfelelő elérési módjait. Fontos volt a kérdőívek megfelelő összeállítása, hogy annak eredményeiből később megfelelő következtetéseket tudjunk levonni. A lakosság bevonása az elején, már a cselekvési terv összeállításába, hogy később az intézkedések megfelelő fogadtatásra találjanak. Jó példát mutatva a környezetbarát menedzsment bevezetésével kapnak létjogosultságot az általánosságban tervezett intézkedések és a figyelemfelkeltő kampány.

3.21.5.2 • • • •

Átadható, alkalmazható eredmények, tapasztalatok

A technikai képességek megléte nagyon fontos az önkormányzatnál, melynek hiánya nagy kockázat lehet a kisvárosoknál és falvaknál. Egyes adatok hiánya komoly probléma lehet a felmérések értékelésében, különösen a mobilitási szokások és a tömegközlekedést javító intézkedések kapcsán. A mobilitási kutatások céljainak, elvárt eredményeinek pontos meghatározása rendkívül fontos, hiszen egy kisvárosnak, falunak esetleg túl nagy anyagi terhet jelenthet egy túl nagy felmérés elkészítése. Szükséges a politikai támogatás a mobilitási kérdésekben és a tömegközlekedési intézkedések kapcsán.

3.21.5.3.

A tapasztalatok nyilvánosságra hozatala

A tapasztalatokat több fórumon keresztül hozzák nyilvánosságra: • •

Gyakorlati tréningek, A Kézikönyv és az elkészült dokumentumok segítenek a LA21 révén a fenntartható mobilitásra felhívni a politikusok figyelmét, továbbá a megvalósításban segítik a dolgozókat,

10

•

A konferencia szerepe főképp az, hogy felkeltse a figyelmet és elősegítse a kiadott anyagokban foglalt ismeretek használatát.

3.21.6

Kulcsszavak

Rugalmas mobilitási eszközök Integráció, közlekedési módok közötti átjárhatóság, a közlekedés szervezettsége Mobilitás menedzsment és tudatos közlekedés Közlekedés és területfejlesztési tervezés Kerékpározás és gyaloglás Egyeztetési szakasz 3.21.7 Kapcsolattartó Christine Foucras 14, rue de Tivoli 31068 Toulouse Franciaország - France [email protected] +33 (0)5 34 31 97 14 http://www.arpe-mip.com/html/1-6147-ProMotion.php

11

Code of Practice for followers

Recommend Documents