Clostridium difficile fertőzés

Clostridium difficile fertőzés

Mihály Emese II. sz. Belgyógyászati Klinika

Clostridium difficile Spóraképző Anaerob Gram poz. A és B exotoxin Binary toxin -virulancia↑ Adhezin, proteolitikus enzimek  AB asszociált hasmenés 25%-ért felelős  Új törzs: PCR 027 ribotípus      

Clostridium difficile  Vegetatív forma levegőn hamar elpusztul  Spóra:

• kedvezőtlen körülmények között is hónapokig elél • Ellenáll hőhatásnak, szárításnak, kémiai anyagoknak (alkohol alapú fertőtlenítőszereknek) • Kedvező körülmények között szaporodásra képes baktériumsejtté alakul

Megjelenési forma  Tünetmentes hordozó

  

 

C. difficile kis mennyiségben a normál flóra része C. difficile asszociált hasmenés C. difficile colitis Pseudomembranozus colitis Nyálkahártyán tapadó, szürkés, baktériumokat, fehér- és vörösvérsejteket tartalmazó sziget Fulminans colitis-toxicus megacolon Atípusos, jobb colonfelet érintő forma

Epidemiológia  Quebec  Incidencia 1991-2003 4x ↑

 Letalitas 1991-2003 4.7%-13.8%  Clindamycin és fluorokinolonok alkalmazása

 Új, virulens, rezisztens törzs:  NAP1/027 ribotípus  CDI súlyosabb lefolyás, magas visszaesési

arány, jelentős halálozás

C. difficile okozta enteritis infectiosa esetek az ápolás helye szerint (kórházban vagy otthon ápolt), Magyarország, 2004-2010

Bejelentésre került C. difficile okozta enteritis infectiosa esetek főbb korcsoportonként, Magyarország, 2004-2010

CDI járvány Magyarországon  1986-2009 között: 4 járvány

 2010-ben 7 kórházi járvány regisztrálása a Nemzeti Nosocomialis Surveillance

Rendszerben  PCR 027 ribotípus 1 járványban volt

kimutatható

C. difficile infekció gyakorisága IBD-ben

 Issa et all, Clin Gastroenterology and Hepatology, 2007

C. Difficile infekció gyakorisága IBD-ben C. Difficile összinfekcióhoz képest



Issa et all, Clin Gastroenterology and Hepatology, 2007

C. difficile infekció gyakorisága IBD, CU és CD esetén

 Rodemann et all, Clin Gastroenterology and Hepatology, 2008

Hospitalizáció IBD CDAD esetén


IBD CDAD hospitalizáció aránya Ananthakrishnan GUT, 2008

C. Difficile infekció rizikó tényezői

 

  

Egyén kockázati tényező Életkor Komorbiditás Immunszupresszió Hypalbuminaemia Antitoxin A, B AT alacsony szintje

C. Difficile infekció rizikó tényezői Vastagbél mikroflóra változásai  Antibiotikum terápia  Savszekréció gátlás  Nasogastricus, jejunum szonda C. difficile expozició  Hospitalizáció, ITO  Idősek otthona

C. Difficile infekció rizikó faktorai IBD-ben          

Gyógyszerek: AB kezelés Kortikoszteroid kezelés 3x rizikó ↑ IBD specifikus: Colitis ulcerosa vs Crohn betegség Vastagbél érintettség Hospitalizáció Nem nyári hónapok 20%-os↑ Életkor Idősek otthonában, chr. osztályon ápolás

C. Difficile infekció rizikó faktorai IBD-ben  Gyógyszerek:

 AB kezelés        

Kortikoszteroid kezelés 3x rizikó ↑ IBD specifikus: Colitis ulcerosa vs Crohn betegség Vastagbél érintettség Hospitalizáció Nem nyári hónapok 20%-os↑ Életkor Idősek otthonában, chr. osztályon ápolás

Antibiotikum Gyakran:  Ampicillin  Cephalosporinok  Clindamycin

Közepes: Penicillin Erythromicin TMP Kinolonok

Ritkán: Aminoglikozidok Tetracyclin Metronidazol Vancomycin

Antibiotikum Közepes: Penicillin Erythromicin TMP Kinolonok AB használatát követően kialalkulhat: egy nappal 6-8 héttel 6 hónappal AB mennyiség: Egy adag Hosszú terápia

Gyakran:  Ampicillin  Cephalosporinok  Clindamycin     

Ritkán: Aminoglikozidok Tetracyclin Metronidazol Vancomycin

Kockázati tényezők  Hasi sebészeti beavatkozások: műtét, beöntés,



  

szonda táplálás, endoszkópia Komorbiditás: DM, daganatos vagy hematológiai betegségek, immunszuprimált állapotok, chr. máj és vesebetegség Korábbi C. difficile fertőzés Kórházi vagy idősek otthonában való hosszabb tartózkodás Savcsökkentő kezelés

Savszekréció csökkenés  Savszekréció gátlása független rizikó tényező     

AB kezelés Enteralis táplálás PPI H2RB NSAID

RR: 3.9 RR: 3.1 RR: 2.9 RR: 2.1 RR: 1.3

 Dial JAMA 2005

Pathogenesis  AB kezelés  Normál bélflóra egyensúlyának

 C. difficile mellett



 Staphylococcus aureus

   

 

felborulása Kolonizációs rezisztencia megszűnik C. Difficile kolonizáció Toxin termelés- toxin rec-mediált endocitózisa Epithelsejtekben gyulladásos kaszkád Epithelsejtek aktinváza sérülapoptózis Permeabilitás fokozódás Hasmenés, Colitis

 Enterotoxint

termelő C. perfringes  Klebsiella oxytoca  Salmonella

Klinikai kép  Tünetmentes hordozás  Potenciálisan életveszélyes fulmináns colitis  Enyhe

 Középsúlyos  Súlyos

Klinikai tünetek

 

 

Hasmenés: Vizes véres-nyákos zöldes bűzös

Klinikai tünetek Enyhe Hasmenés  hasmenés

Pseudomembranozus colitis  Vizes hasmenés  Láz

 Leukocytosis  Pozitív endoscopia  Extraintestinalis manifesztáció:  Septicaemia  Reaktív arthritis  Subphrenicus tályog

Pseudomembranozus colitis

C. difficile infekció endoszkópos képe


Súlyos C. difficile fertőzés          

Láz, Hidegrázás Hemodinamikai instabilitás Peritonitis Ileus tünetei Leukocytosis Se creatinin ↑ Se laktát ↑ Pozitív colonoscopia Bélfal és környező zsírszövet beszűrődése Vastagbél kóros tágulata (>6 cm)

Súlyos C. difficile fertőzés Szövődményei  Toxikus megacolon-50-60% halálozás  Bélperforáció  Proteinvesztő enteropathia  Halál  Kezelésre látszólag reagáló esetek 20-30%-

ban későbbiekben visszatér

Tünetmentes hordozás  Tünetmentes hordozás 3-5x gyakoribb, mint a megbetegedés  Egészséges felnőtt 3%-nál mutatható ki  Hospitalizált betegek 16% C. difficile hordozó  Újszülött és csecsemőkorban 80% tünetmentes hordozás/2-3

éves korban a hordozás csak néhány százalék  Hosszabb ápolási idejű, idősek otthonaiban a hordozás 7%  Acut belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 14%  Chr. belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 20%

Diagnosztika  Direkt toxin kimutatás: ELISA, EIA, PCR-

sejtkultúra, latex agglutináció  Széklettenyésztés (48 h)  AB érzékenység meghatározás  Toxin poz. székletmintát 2 hónapig meg kell őrizni -20C-on retrospektív tipizálás céljából

Direkt toxin kimutatás: EIA  Gyors, gazdaságos  Szenzitivítás: 70-95%

 Specificitás: 98-100%  Fals negatív esetek 10% (5-33%)  Negatív toxin kimutatás nem zárja ki a C.

difficile fertőzést

Szűrő jellegű diagnosztika  Faecalis leukocitózis:>5 fvs/ 3 HPF  Betegek 1/3-ban

 Kizárja a benignus AB társuló hasmenést  Gram pozitív festés:

 G+ coccus Staphylococcus fertőzésre utal  Laktoferrin pozitivítás

Terápia  Tünetmentes hordozás kezelést nem igényel !  Enyhe CDI:  AB megvonása 15-25% sikeres  Folyadék és elektrolit pótlás  Középsúlyos CDI:  7-10 napig AB terápia  Metronidazol 3x500mg per os / elsőként

választandó vagy intolerancia esetén iv  Vancomycin 4x125mg per os, iv NEM

Terápia  Súlyos fertőzés esetén:  4x500mg Vancomycin per os 10 napig  Ileus, Toxicus megacolon esetén:

 3x500mg metronidazol iv mellett  4x500mg Vancomycin gyomorszondán át  Vancomycin beöntés 2-4x500mg 100 ml

fiziológiás sóoledatban

Terápia  Szövődményes CDI esetén (perforatio):  Sebészeti konzilium

 Motilitásgátló kezelés ellenjavallt !

A Clostridium difficile fertőzés kezelésének összefoglalása Klinikai definíció

Klinikai adatok

Ajánlott kezelés

Első, enyhe vagy közepes epizód

fvs szám ≤ 15000/ μl kreatinin ≤ 150 μmol/l

Metronidazol 3x500 mg szájon át 10-14 napig

Első, súlyos epizód

fvs szám ≥ 15000/ μl kreatinin ≥ 150 μmol/l

Vancomycin 4x500 mg szájon át 10-14 napig

Első, súlyos szövődményes epizód Hypotonia, vagy shock, ileus, megacolon

Metronidazol 3x500mg iv Vancomycin 4x500 mg szájon vagy szondán át + vancomycin beöntésben

Relapszus első alkalommal

Ugyanaz a kezelés, mint első alkalommal Vancomycin szájon át fokozatosan csökkentve, vagy intermittálva

Relapszus második alkalommal

Metronidazol kezelés hatástalansága

 Sihn , Gastroenterology, 2011

Yung KS, Gut Liver. 2010 September

Definiciók Visszatérő Clostridium diff. fertőzés=Relapsus:  Fertőzés kialakulását követően 6-8 héttel ismételten

jelentkeznek a hasmenéses tünetek

 Új Clostridium diff. fertőzés:  8 héten túl jelentkeznek ismételten hasmenéses tünetek

A kiújulás okai  Elégtelen immunválasz a CD szemben

 A spórák fennmaradása a bélben a kezelés befejezését követően is  Bélflóra helyreállításának sikertelensége  Újrafertőződés egy exogén CD törzssel

Relapsus kialakulásának rizikótényezői  65 év feletti életkor  Nosocomialis CDI  Megelőző, ill. hosszú ideig fennálló megelőző

 

 

fertőzés PPI kezelés Egyéb AB, Fluoroquinolon kezelés Stroke Vesekárosodás, Dialízis

CDI Kiújulása

C.P. Kelly, Clin Microbiol Infect. 2012 Dec





Terápia Relapsus esetén 

Első relapsus 25% 10 napig tartó iniciális AB kúra Ismételt Relapsus 45-60%

 Per os Vancomycin leépítő kezelés alkalmazása,

kombinálható sz.e. iv metronidazollal

Leépítő kezelés:    

4x125mg Vancomycin 10-14 napig 2x125mg Vancomycin 7 napig 1x125mg Vancomycin 7 napig 2 naponta 1x125mg Vancomycin 2-8 hétig

 Sacharomyces boulardi

Fidaxomicin (Dificlir)  Per os makrociklikus AB  Baktericid: bakterialis RNS szintézis gátló

 Célzott aktivitás, minimális hatással a normál bélflórára  Gátolja a toxintermelést, enyhíti a tüneteket  Helyileg ható AB, szisztémás mellékhatások

kockázata alacsony  Dózis: 2x200mg  Rezisztencia alacsony

Fidaxomicin (Dificlir)  Vancomicinnel azonos hatékonyságú  Kisebb a kiújulás gyakorisága rövid és hosszú

távon is  Első infekciót követően:V: 24%, F: 13%  Ismételt infekciót követően:V: 36%, F: 20%  Csökken a vancomicin rezisztens enterococcus (VRE) kolonozáció kockázata: V: 33%, F: 7%

Terápia • Teicoplanin: 2x400mg iv, dárga, nem hozzáférhető • Rifampin-Nem ajánlott! • Hatékonysága elmarad a standard kezeléshez képest, rezisztencia! • Bacitracin: Nem ajánlott! • jó hatás, de relapsus gyakori • Rifaximin: • standard kezelést követően adva 2x400 mg dózisban betegek 53% tünetmentes 3 hó után • Rezisztenciával számolni kell • Tygecyclin: Nem ajánlott rutin terápiában! • glicylcyclin derivatum, csak iv • Bakterialis fehérjeszintézis gátló • Rezisztens G- mikororganizmusok, mortalitás fok.

Terápia  Monoclonalis AT terápia a C. difficile toxin ellen, AB

kezelés mellett

 Passzív immunizálás: immunglobulin C. difficile

antitoxin tartalma miatt hatásos, AB mellett refrakter C. difficile fertőzés esetén

 Széklettranszplantáció, ill. bakterioterápia

SZÉKLETTRANSZPLANTÁCIÓ

Széklettranszplatáció  Relapszus rizikó tényezői:  Virulensebb NAP1/027 ribotípussal való fertőződés  Inadekvát antitoxin antitest válasz  Vastagbél flóra megváltozása  > 65 év életkor  Hosszan tartó kórházi kezelés  PPI kezelés

Széklettranszplantáció  Foecalis bakterioterápia  Foecalis mikróba transzplantáció

 Foecalis mikróba rekonstrukció  Human probiotikus infúzió  Egészséges donor széklet folyékony szuszpenziójának

instillációja CDAD beteg  Felső GI traktusába: nasogastricus szonda/ gastroscopia révén  Vastagbélbe: colonoscopia vagy rectalis katéter révén

Széklettanszplantáció Mechanizmusa  Nem ismert  Normál flóra helyreállítása  Kolonizációs rezisztencia kialakulása  C. difficile kolonizáció direkt antagonizmusa

révén  AB-átmeneti hatás  Széklettranszplantáció hatása hosszan tartó és gátolja a C. difficile ismételt kolonizációját

Széklettanszplantáció abszolút kontraindikációi  Beleegyezés hiánya

 Felső vagy alsó GI traktus műtéte  GI vérzés  Ileus  Kifejezett hányás -felső GI transzplantáció esetén  Diverticulitis AB kezelését követően kialakult CDI

Széklettanszplantáció relatív kontraindikációi  Súlyos neutropenia  Koagulopathia

 Gastroparesis  Fokozott aspiráció veszélye

 Panaszokat okozó diverticulosis  Obstrukciót okozó colon tumor

Donor szelekció-Kizáró ok  Tisztázatlan eredetű betegség  Chr. fertőző betegségben szenved  Malignus betegség  Fertőzéses hasmenés az elmúlt 6 hónapban  IBD vagy egyéb GI betegség  AB szedése az elmúlt 6 hónapban  Kemoth, biológiai vagy immunszuppresszív

kezelés elmúlt 1 évben

Donor szelekció-Kizáró ok  IV kábítószer használata az elmúlt egy évben  Veszélyeztető sexualis magatartás, tetoválás

 Piercing, akupunktura az elmúlt egy évben  Szervtranszplantáció vagy transzfúzió az

elmúlt egy évben  Pozitív családi anamnesis Jakob-Creutzfeld betegségre

 Családtagok

Donor Szelekció

 Egészséges önkéntesek

 Magyar módszertani ajánlás: nem egy háztartásban élő  6 hónapos AB mentes állapot,GI betegség kizáró ok  Szűrés:  Vér: Hepatitis A,B,C, HIV, Syphilis

 Súlyosan Immunszuprimált recipiens: CMV, EBV, VZ, HV, Toxoplazma gondii szerológia  Széklet: tenyésztés, Clostridium toxin, féreg pete,

parazita

Fecalis Transzplantáció Kivitelezése  Friss, 6h belüli széklet  Fiz. sóval vagy vízzel homogenizálnak

 Tej, yoghurt, psylium tartalmú fiziológiás só  Széklet mennyisége 50-200 mg – 200-600 ml

szuszpenzió készül

Fecalis Transzplantáció Kivitelezése  Friss, 6h belüli széklet  Vízzel vagy fiz. sóval homogenizálnak

 Tej, yoghurt, psylium tartalmú fiziológiás só  Faeces mennyisége 50-200 mg – 200-600 ml    



szuszpenzió készül Lokális instilláció: 1x 25 ml-200-600ml Nasogastricus/ nasojejunalis szondán keresztül Gastroscopia Colonoscopia során munkacsatornán át Rectalis beöntés

Fecalis Transzplantáció Hatásossága  Recipiens:

 Metronidazol, ill. Vancomycin előkezelés  Transzplantáció előtt 12-36 órával

felfüggesztenek  Hasmenés megszűnése 1-7 napon belül  A betegek 75-100%-a lesz tünetmentes TX követően  A betegek 95%-a az első, 100%-a második TXet követően lett tünetmentes nem felső GI instilláció esetén

Fecalis Transzplantáció Hatásossága  Donor:

 Családtag esetén a gyógyulás valószínűsége nagyobb - 87%-ban lesz tünetmentes, relapszus

8%-ban jelent meg  Egészséges önkéntes: 90%-ban lesz tünetmentes, relapszus arány 13%-os  Ffi: 86%-ban lesz tünetmentes, relapszus 0%ban jelent meg  Nő: 100%-ban lesz tünetmentes, relapszus 8%ban fordult elő (1/12 eset)

Fecalis Transzplantáció Hatásossága  Szuszpenzió kivitelezése:  Víz: 98.5 %-ban lett tünetmentes, relapszus

8%-ban fordult elő  Fiziológiás Só: 86 %-ban lett tünetmentes, relapszus 3%-ban fordult elő  Relapszus gyakorisága 4x ↑ ha <50g székletet használtak fel  Tünetmentesség növelhető volt a beadott mennyiség növelésével-97% ha >500ml -80% ha <200ml

Clostridium difficile fertőzés megelőzése

Megelőzés  Megfelelő infekciókontroll  AB megfontolt, célzott alkalmazása, szűk

hatáspektrummal  CDI szenvedő beteg AB kezelését meg kell szűntetni  A terápiás protokoll gyakorlati alkalmazását ellenőrizni kell.  infektológussal konzultáció, ezt dokumentálni

Clostridium difficile Spóraképző Anaerob Gram poz. A és B exotoxin Binary toxin -virulancia↑ Adhezin, proteolitikus enzimek  AB asszociált hasmenés 25%-ért felelős  Új törzs: PCR 027 ribotípus      

Clostridium difficile  Vegetatív forma levegőn hamar elpusztul  Spóra:

 kedvezőtlen körülmények között is hónapokig elél  ellenáll hőhatásnak, szárításnak, kémiai anyagoknak (alkohol alapú fertőtlenítőszereknek)  Kedvező körülmények között szaporodásra képes baktériumsejtté alakul

C. Difficile fertőzés forrása

 

  

Beteg Tünetmentes hordozó Egészséges felnőtt 3%-nál mutatható ki Hospitalizált betegek 16% C. difficile hordozó Hosszabb ápolási idejű, idősek otthonaiban a hordozás 7% Acut belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 14% Chr. belgyógyászati osztályon kezelt idősek körében 20%

C. Difficile fertőzés  Tünetmentes hordozás 3-5x gyakoribb, mint

a megbetegedés  Tünetmentes hordozás kezelést nem igényel  Fertőződés:  Hasmenéses betegek környezetében jelentős  Rezisztens, spórás baktériumok szóródása

kórházi környezetben

C. Difficile fertőzés terjedése  Direkt  Indirekt-szennyezett felületek, tárgyak  Kedvez: Beteg mozgása  Spórák terjedése leginkább az ápolószemélyzet

kezén történik

Megelőzés-Korai diagnózis  Gondoljunk rá  Vizsgáljuk a beteget CDI irányába

 Hasmenéses székletmintát küldjünk ki  Tünetmentes kontakt és eü dolgozó szűrése nem

indokolt  Silent CDI-nincs hasmenés:  Dg: Colonoscopia, fvs, se creatinin, CT, szövettani vizsgálat  Felszabadító vizsgálat nem szükséges

Surveillance  Kórházi epidemiológus járványügyi kivizsgálást kell   

 

tartani CDI incidenciáját osztályonként kell meghatározni Arányszámokat kell képezni osztályonként és kórházi szinten: Nosocomialis és más EÜ. Intézetből behurcolt CDI eset/100 ápolási nap Nosocomialis CDI eset/100 ápolási nap CDI-ben meghalt betegek száma/összes CDI esetek száma

Megelőzés: Képzés  Az egészségügyi dolgozók és a takarító

személyzeter képezni kell a C.difficile fertőzés főtüneteiről, kezeléséről, és a terjedés megelőzésének lehetőségeiről  A betegeket és hozzátartozóikat, a látogatókat tájékoztatni kell a CDI klinikai tüneteiről, valamint a C.difficile terjedéséről és a megelőzés lehetőségeiről

Izolációs intézkedések  A beteget el kell különíteni, kórtermi zárlat nem elégséges  Egyágyas kórterem

 Kohorsz izoláció-izolált WC használatával.  Izolált (fent járó) beteg a kórtermet nem hagyhatja el, kórteremben vizsgálni

 Ha nem, Vizsgálóhely értesítése, utolsóként vizsgálni, kontaktust kerülni  Lehetőség szerint külön ápolószemélyzet biztosítása

Izolációs intézkedések  A C.difficile fertőzésben szenvedő beteg szállítására szolgáló betegkocsit, hordágyat a szállítás után felületfertőtlenítőszert tartalmazó oldattal fertőtleníteni kell.  Izoláció a CDI tünetek megszűnése és normál széklet megjelenését követően 48 órával feloldható

 Gyógyult CDI beteg átadása más Intézetbe negatív széklettenyésztéses vizsgálathoz nem köthető

Kézhigiéné  CDI szenvedő betegek bármely ellátásához egyszer használatos, nem steril kesztyűt kell használni.  A testváladékokkal történt szennyeződés esetén,

illetve a kesztyű, egyéb védőeszköz levételét követően, a betegszoba elhagyása előtt folyékony szappannal / fertőtlenítő hatású folyékony szappannal (ún. egyfázisú szappannal) kell a kezeket tisztítani/fertőtleníteni.  CDI esetén alkoholos kézbedörzsölés kézfertőtlenítési technikájának kizárólagos alkalmazása nem megengedett

Megelőzés-védőruházat  Egyszer használatos, nem steril kesztyű használata  Hasmenéses CDI-betegek ellátása során a

személyzet számára védőköpeny és kötény viselete kötelező  Levetett védőruházat fertőzött textíliának minősül  A levetett, egyszer használatos védőruházatot (védőkesztyűt, védőkötényt) erre a célra kijelölt helyen, a veszélyes fertőző anyagok gyűjtésére szolgáló műanyagzsákokban kell gyűjteni

Környezet fertőtlenítése  A CDI kezelt betegek szobáinak padlózatát, illetve a felületeket napi rendszerességgel, de szükség

esetén naponta többször is sporocid, felületfertőtlenítő szer előírt koncentrációjú oldatával, a megadott behatási idő betartásával, illetve az oldatnak a felületre történő rászárításával kell fertőtleníteni  A széklettel szennyezett ágytálakat, szoba-WC-ket a kiürítés után minden alkalommal sporocid hatású felületfertőtlenítő szerrel dezinficiálni kell.

Környezet fertőtlenítése  Az ágytálakat, a vizeletgyűjtő edényeket, illetve a szoba-WC-ket száraz állapotban kell tárolni.  A CDI-s betegszobákban a betegek eltávozása vagy

elhalálozása esetén zárófertőtlenítést kell végezni.  A helyiség légterébe aeroszol-képző készülékkel kijuttatott, sporocid hatású légtér- és felületfertőtlenítő szerekkel is, előírt koncentrációk, behatási idők és módszer szerint. A fertőtlenítéskor személyek a helyiségben nem tartózkodhatnak, az élelmiszereket, valamint a gyógyszereket a fertőtlenítés megkezdése előtt a helyiségből el kell távolítani.

Megelőzés  Hulladék: fertőző hulladék kezelése- a hulladékgazdálkodásról szóló 1/2002.(I.11.) EüM. rendelet  A fertőző hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48

óráig, vagy erre a célra kialakított térben, 0-5̊C közötti hőmérsékleten legfeljebb 30 napig tárolhatók.  Mosogatás: A betegek étkezési edényeit (tányérok, evőeszközök) az Európai Parlament 853/2004/EK rendelete szerint mosogató gépben, mosogatószert tartalmazó, 82̊C hőmérsékletű mosogató oldatban kell megtisztítani.

Megelőzés  Az eszközöket (pl. vérnyomásmérő mandzsetta)

személyre szólóan kell biztosítani és használni  A lázmérőket nem szabad több betegnél használni  CDI betegnél alkalmazott diagnosztikus/terápiás és ápolási eszközöket a használatukat követően azonnal gondosan meg kell tisztítani, majd sporocid hatásspektrummal rendelkező fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni

Egészségügyi ellátással összefüggő CDI  tünetek a kórházi felvételt követő 48 órán túl vagy a kibocsátást követően 4 héten belül alakulnak ki

 a beteg a jelen kórházi felvételét megelőző 4 héten kórházi vagy ambuláns kezelésben részesült (a területen jelentkező, valójában más egészségügyi intézményből behurcolt fertőzés)  Jelentési kötelezettség: Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) MRK moduljába.

Területen szerzett CDI  tünetek megjelenését megelőző 12 hétben a beteg sem kórházi, sem ambuláns kezelésben

nem részesült  betegség tünetei a kórházi felvételt követő 48 órán belül jelentkeznek  Fertőző betegségként jelentendő 63/1997. (XII.21.) NM rendelet szerint

C.difficile járvány  Ugyanazon C.difficile törzs által okozott  térben és időben összefüggő  két vagy több eset jelentkezése adott időtartam alatt

 higiénés intézkedés megerősítése és ellenőrzése  kitenyésztett C.difficile törzset a referencia-laboratóriumba

kell küldeni  CDI-esetektől származó törzsek molekuláris módszerekkel történő összehasonlítása szükséges  külön ápolószemélyzet biztosítása mellett is folytatódik a CDIterjedése, az osztály lezárása zárófertőtlenítés szükséges  Hasmenésben vagy igazolt CDI szenvedő egészségügyi dolgozók (orvos, nővér, ápoló) a betegellátásban nem vehetnek részt

Clostridium difficile fertőzés

Recommend Documents