Budapest, december

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/9401. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról

Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

Budapest, 2012. december

2012. évi … törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról I.Fejezet Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 99/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően – a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható.” (2) Az Szt. a) 36. § (1) bekezdés c) pontjában és 37/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „keretében képzési támogatásként” szövegrész helyébe a „keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként” szöveg, a „részesül, a keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás” szöveg, b) 58/A. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg, c) 58/A. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg, d) 58/A. § (2d) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, e) 68/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 92/C. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és c) és d) pontjában, 92/C. § (7) bekezdésében, 119/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 126. §-ában, 127. § (2) és (3) bekezdésében, 127/A. § (4) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés g) pontjában a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, f) 92/C. § (6) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrészek helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, g) 94/L. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban” szöveg, h) 115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, i) 115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

j) 125. § a) pontjában a „normatív állami hozzájárulásokkal” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg, k) 127. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulások” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatások” szöveg lép. 2. § Hatályát veszti az Szt. 4. § (7) bekezdése. 2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 3. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kerületi önkormányzat a 62. § (1) bekezdésében említett lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó - 1994. március 31. napját követően befolyó, és a 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett - bevételének ötven százalékát a fővárosi önkormányzat elkülönített számlájára köteles befizetni.” 3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény módosítása 4. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a) 43. § (9) bekezdésében, 43/A. § (5) bekezdésében, a „normatív állami hozzájárulást” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást” szöveg, b) 143. § (3) bekezdés a) pontjában a „normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva)” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg, c) 143. § (3) bekezdés b) pontjában, 143. § (5) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg, d) 143. § (4) bekezdésében a „szociális és gyermekjóléti normatíva” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás” szöveg, e) 145. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg, f) 145. § (2) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg, g) 145. § (2b) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, h) 145. § (3) bekezdésében a „normatív hozzájárulásban és” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított” szöveg,

i) 145. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, j) 147. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg, k) 148. § (11) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén – kivéve az állami fenntartású intézményeket –” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén” szöveg, l) 162. § (1) bekezdés s) pontjában a „vehető normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „vehető, központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg lép. 5. § Hatályát veszti a Gyvt. 143. § (3) bekezdés c) pontja. 4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása 6. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel. A járulékok alapja a szünetelést megelőző hónapban a házastársat megillető munkabér (illetmény). A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be.” (2) A Tbj. 56/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.” 5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 7. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:) „j) a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.”

(2) A Tny. 22. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)–(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak ba) – 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével, bb) – 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével. (7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni. (8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni. (9) A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)–(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.” (3) A Tny. 22. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát, b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.” 8. § (1) A Tny. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.” (2) A Tny. 22/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni. (5) Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás

megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.” 9. § (1) A Tny. 79. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül – a) pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, b) EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, c) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett – gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással teljesíti.” (2) A Tny. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.” (3) A Tny. 79. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.” 10. § A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet vagy szerveket, b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, c) a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet vagy szerveket.”

11. § A Tny. a) 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapot képező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet” szövegrész

helyébe a „jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet” szöveg, b) 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének” szöveg, c) 101. § (1) bekezdés e) pontjában a „2013. január 1-je előtti nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás” szöveg lép. 6. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 12. § (1) A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 94.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Alapot öttagú igazgatóság irányítja.” (2) Az Mpt. 94.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az igazgatóság tagja:) „c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett két személy.” (3) Az Mpt. 94.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az igazgatóság elnöke az igazgatóság tagjai közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett személy.” (4) Az Mpt. 94.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.” (5) Az Mpt. a következő 131/A. §-sal egészül ki: „131/A. § A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartása vezetése feladatának megszűnésére tekintettel a Pénztárak Központi Nyilvántartása adatállományát 2013. január 15-ig átadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, amely azt jogszabályban foglalt feladatai ellátásához és a társadalombiztosítási egyéni számla kialakításához használja fel.”

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 13. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A MaNDA közgyűjteményként működő költségvetési szerv.” 8. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása 14. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép. 9. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 15. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat — társfinanszírozása, b) a hazai – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – a Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása, d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatása, e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.” (2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Fejlesztési Terv” szövegrész helyébe az „az Új Széchenyi Terv” szöveg lép. 10. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása 16. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki: (Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója) „b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását, c) cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát.” (2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A cégjegyzékben nyilvántartott fogadó intézmény, illetve a fenntartója cégkivonatát a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (3) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) Ha a szervezet adatairól szóló, a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolásának (hatályos kivonat) benyújtására kötelezett civil szervezet a (3) bekezdés bb) alpontja vagy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mellékletet a bejelentéshez nem csatolja, a hatályos kivonatot a miniszter saját hatáskörben szerzi be a bíróságtól.”

17. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.

18. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény a) 11. § (4) bekezdés a) pontjában az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég,” szövegrész, b) 11. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész.

11. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 19. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.” 20. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet V. 1. e) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv és az állami adóhatóság” szöveg lép. 12. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása 21. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E törvény alkalmazásában a tárgyév azon év, amelyre vonatkozóan a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között megosztandó bevételek a forrásmegosztásról szóló közgyűlési rendeletben meghatározásra kerülnek.” (2) Az Fmt. 2-6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a) a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével — törvény alapján — a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó bevétel, valamint b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adta ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg. 3. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 51%, a kerületi önkormányzatokat együttesen

49% részesedés illeti meg. A fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles a tárgyévben fordítani. 4. § (1) A kerületi önkormányzatokat a 2. § a) pontja alapján a 3. § szerinti mértékben mindösszesen megillető forrás az egyes kerületi önkormányzatok között az 1. melléklet szerinti arányban kerül felosztásra. (2) A 2. § b) pontja szerinti helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás 3. § szerinti mértékének a helyi adó kivetését a fővárosi önkormányzat közgyűlésének átengedő kerületi önkormányzatok közötti felosztása az 1. mellékletben ezen kerületek sorában szereplő mértékek arányában történik. 5. § (1) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének tervezetét a kerületi önkormányzatok részére – véleményezés céljából – a tárgyév január 10-éig küldi meg. A véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot kell biztosítani. A fővárosi önkormányzat közgyűlése a forrásmegosztási rendeletet a tárgyév január 31-éig lépteti hatályba. (2) A tárgyévi forrásmegosztási rendelet hatálybalépéséig a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § szerinti osztott bevételekből származó összeg 3-4. §-ok alapján számított mértéke illeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elfogadott forrásmegosztási rendeletben megállapított tárgyévi összegek (3) bekezdés szerinti utalása során a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet elfogadását megelőzően megosztott bevételre figyelemmel kell lenni. (3) A fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokat megillető osztott, tárgyhónapban befolyt bevétel 3-4. §-ok szerint számított hányadát havi rendszerességgel a tárgyhót követő hónap 10. napjáig utalja át. 6. § (1) A fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó hatályos forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevőszék a forrásmegosztási rendeletben szereplő adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlanul forráshoz jutott vagy az őt jogszerűen megillető forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ennek mértékével az e törvény alapján meghatározott, a felülvizsgálat lezárását követő évi forrásmegosztást a fővárosi önkormányzat rendeletében módosítja.” 22. § Az Fmt. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

23. § Hatályát veszti az Fmt. 7. §-a, 8. §-a, 9. § (1)-(4) bekezdése és 10. §-a.

13. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása 24. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Alap az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja az államnak, amelyeket az állam névértéken (nem kamatozó értékpapír esetében nyilvántartási áron) vesz át és von be, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.” 14. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása 25. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „23. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül.” (2) A Kbt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.” (3) A Kbt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.”

(4) A Kbt. 40. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra. (4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.” (5) A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen:) „a) a szerződésnek védett munkahely vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;” (6) A Kbt. 125. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A szerződésbe foglalhatók olyan rendelkezések, amelyek minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen rendelkezések esetében nem kell vizsgálni a 132. §-ban foglalt feltételek fennállását, az előirányzott változások azonban nem eredményezhetik a szerződés tárgyának alapvető megváltozását.” (7) A Kbt. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi …. törvénnyel megállapított 4. § 23. pontját, 29. § (1) bekezdését, 40. § (3) és (4) bekezdését, valamint 125. § (3) bekezdés a) pontját és (10) bekezdését a 2013. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Ahol e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály védett foglalkoztatót említ, azon védett munkahelyet kell érteni.” (8) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) „16. a védett munkahelyek, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;”

26. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében az „az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként,” szövegrész. 15. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása 27. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referenciaidőszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban, vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;” (2) Az Mmtv. 7. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy b) keresőképtelen.” (4a) A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.” 16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása 28. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:) „c) likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel.” (2) A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni.” (3) A Gst. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósságmutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.” (4) A Gst. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a.” (5) A Gst. a következő 49. §-sal egészül ki: „49. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.” 29. § Hatályát veszti a Gst. 49. §-a. 17. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 30. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „m) maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,”

(2) Az Áht. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.” (3) Az Áht. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.” (4) Az Áht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselőtestületnek.” (5) Az Áht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.” (6) Az Áht. 28. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt előirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeiről és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni. (3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok elkészítését is. (4) Az (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.” (7) Az Áht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti előirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.”

(8) Az Áht. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet.” (9) Az Áht. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás 35. § Az előirányzat-csoportok, a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.” (10) Az Áht. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével – több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.” (11) Az Áht. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.” (12) Az Áht. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell.” (13) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép: „49. Finanszírozási bevételek és kiadások” (14) Az Áht. 72. és 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg. (2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

(3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni. 73. § (1) Finanszírozási bevételek és kiadások a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével, ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön – ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is – felvétele és tőkeösszegének törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása, ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány, ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása, af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül, bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.” (15) Az Áht. 79. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.” (16) Az Áht. 59. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép: „59. Maradványelszámolás” (17) Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kormány a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.” (18) Az Áht. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)–(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani.” (19) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/A. §-sal egészül ki: „106/A. § (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának, b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének, c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának, d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának kezelésére. (2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti. (3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.” (20) Az Áht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A költségvetési év során negyedéves gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára.”

(21) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) „1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját,” (rendeletben szabályozza.) (22) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) „6. a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait,” (rendeletben szabályozza.) (23) Az Áht. 111. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki: „(16a) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról.”

31. § Az Áht. a) 21. § (1) bekezdésében az „előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra” szövegrész helyébe az „év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására” szöveg, b) 25. § (3) bekezdésében a „költségvetési év kezdetéig” szövegrész helyébe a „költségvetési évben legkésőbb március 15-ig” szöveg, c) 60. § (2) bekezdésében az „önkormányzatnál, sor” szövegrész helyébe az „önkormányzatnál sor” szöveg, d) 84. § (1) bekezdésében az „az országos nemzetiségi” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi” szöveg, e) 86. § (1) bekezdésében az „előirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg, f) 86. § (3) bekezdésében az „előirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványának” szöveg, g) 86. § (4) bekezdésében az „előirányzat-maradványa” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványa” szöveg, h) 86. § (5) bekezdésében a „pénzmaradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg,

i) 109. § (1) bekezdés 8. pontjában a „kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat” szövegrész helyébe a „kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet” szöveg j) 111. § (13) bekezdésében a „2012. április 30-áig köteles” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig köteles” szöveg, valamint a „2012. április 30-áig benyújtott” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig benyújtott” szöveg lép. 32. § (1) Hatályát veszti az Áht. a) 6. § (2) bekezdésében az „– az (5) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg, b) 81. § (1) bekezdésében az „és a kölcsönökre” szöveg. (2) Hatályát veszti az Áht. 74. §-a és 84. § (2) bekezdése. (3) Hatályát veszti az Áht. 96. § (1) bekezdésében az „A nemzetiségi önkormányzat esetén a garancia és kezesség vállalásához a nemzetpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges.” szöveg. 18. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása 33. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A beszámított jövedelmet – a (2) bekezdésben nem említett esetben – úgy kell kiszámítani, hogy az uniós intézmény által levont járulék összegét el kell osztani a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes mértékével.” (2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelőző időszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felső határ összegét. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”

34. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 12. § (3) bekezdésében a „(3)–(5)” szövegrész helyébe a „(3) és (5)” szöveg lép. (2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény a) 1. § b) pontjában a „24. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „– 2013. január 1-jét megelőzően hatályos – 24. § (2) bekezdése” szöveg, b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában és 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb” szöveg, c) 8. § (1) bekezdésében az „ugyanarra a napra” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára” szöveg lép. 35. § Nem lép hatályba az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 21. § (4) bekezdése. II.Fejezet Az adózást és a számvitelt érintő egyes törvények módosítása 19. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 36. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül) „g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,”

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 37. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek;” (2) Az Szt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § Az 5. § és a 6. § szerinti kormányrendelet az e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. E törvény kormányrendeletben meghatározott eltéréssel nem érintett rendelkezéseit – a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően – az 5. §ban és a 6. §-ban meghatározott szervezeteknél is alkalmazni kell.” (3) Az Szt. 151. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Ha a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása az engedéllyel rendelkező vonatkozásában egynél több regisztrálási szakterületet tartalmaz, a szakterületek közül törölni kell azt, a) amelyiket a nyilvántartásban szereplő kér, b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő személy a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletnek az adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettségét nem teljesítette, feltéve, hogy a törlést követően is legalább egy regisztrálási szakterületet tartalmaz a nyilvántartás az engedéllyel rendelkezőre vonatkozóan.” (4) Az Szt. 154/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek alól mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.” 38. § Az Szt. a) 5. §-ában és 178. § (1) bekezdés a) pontjában az „államháztartási” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló” szöveg, b) 96. § (5) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság” szöveg, c) 155/A. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal” szöveg lép.

21. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása 39. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az adózó adóalanyisága megszűnik:) „j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.” 22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 40. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a a következő (20g) bekezdéssel egészül ki: „(20g) Az állami adóhatóság a 176/E. § szerinti ellenőrzés során a) pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, b) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.” (2) Az Art. 175. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(16)

Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását a nyilvántartásba vételt végző szervezet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi, számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel.”

(3) Az Art. 175. §-a a következő (17a) bekezdéssel egészül ki: „(17a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a (16) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt végző szervezetet.” (4) Az Art. 175. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki: „(30) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a külön jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező elektronikus naplós pénztárgép 2013. évben történő beszerzéséhez nyújtott állami támogatás igénybevételének feltételeit és a támogatás mértékét, valamint a támogatás igénylésének és kiutalásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.” (5) Az Art. a következő 175/C. §-sal egészül ki: „175/C. § A kérelmező a 175. § (16) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt végző szervezet határozatai ellen az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet.” (6) Az Art. a következő alcímmel egészül ki: „A gépi nyugta, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott követelmények 176/B. § (1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter (ezn alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: pénztárgép) felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet nyilvántartásba vett szerviz érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze helyezett üzembe. (2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj az engedélyező hatóság bevétele. (3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adóhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot. (4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a következő adatokat: a) érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép- és taxamétertípusok, illetve forgalmazóik adatai (engedélyszám, típus megnevezése, engedély dátuma, fogalmazó neve, címe), b) visszavont forgalmazási engedélyek adatai (engedélyszám, típus megnevezése, engedély visszavonásának dátuma, visszavonás oka, forgalmazó neve, címe), c) forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedélyek száma, az érvénytelenné válás dátuma, d) forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén az engedély jogutódra történő átírásának adatai (jogelőd neve, címe, pénztárgép, taxaméter típusa, jogutód neve, címe, a forgalmazási engedély átírásának dátuma, engedélyszám). 176/C. § (1) Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján. (2) Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

176/D. § (1) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adóhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel. (2) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti, a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó adótartozása, b)

aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

c)

aki vagy amely e tevékenységét az állami adóhatóság felé szabályszerűen bejelentette.

(3) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában. 176/E. § (1) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek szervizelésére jogosító, az állami adóhatóság által kiállított igazolvány. (2) A műszerészi igazolvány a) szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, és b) nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként nyilvántartott személy (műszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezőn kívül más szerviz alkalmazásában. (3) A műszerészi igazolvány az állami adóhatóság tulajdona. 176/F. § (1) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adóhatóság ellenőrzi. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az állami adóhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében. (3) Az állami adóhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, amennyiben a pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet az állami adóhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép megfelel-e a külön jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, amennyiben a külön jogszabályban meghatározottak szerint adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti. (4) A (3) bekezdést kell alkalmazni, ha a pénztárgép működésének külön jogszabály szerint hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adóhatóság pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. (5) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással

összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adóhatóságot értesíti.” (7) Az Art 195. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha az adózó adószámát az állami adóhatóság a Módtv2-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelőzően hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerint jogerősen törölte, az adózó 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez az adózó köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. A kérelem alapján, a kérelem benyújtását követő 15 napon belül az állami adóhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja, amennyiben a kérelemmel egyidejűleg az adózó a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet is benyújtotta. Amennyiben az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról, vagy megsemmisítéséről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.” (8) Az Art a következő 196. és 197. §-sal egészül ki: „196. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi .... törvénnyel megállapított 175. § (16), (17a), (19), (21), (22) bekezdésének, 175/A. § (1)-(4) bekezdésének, 175/B. § (1) bekezdésének, 175/C. §-ának rendelkezéseit a 2013. július 1-jén, illetve azt követően induló ügyben kell alkalmazni. A 2013. június 30-án folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárás megindításakor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter által 2013. július 1. előtt kibocsátott és 2013. június 30án érvényben lévő adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői engedélyhez – az azon feltüntetett érvényességi időn belül – ugyanazok a jogok és kötelezettségek kapcsolódnak , mint a nyilvántartásba vételt végző szervezet által 2013. június 1-én és azt követően kibocsátott engedélyhez. 197. § Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt végző hatóság rendelkezésére bocsátja az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi .... törvénnyel a nyilvántartásba vételt végző hatóság hatáskörébe utalt feladattal kapcsolatosan az adópolitikáért felelős miniszter által kezelt adatokat, dokumentumokat, információkat, olyan formában és ütemezésben, hogy azok alapján a nyilvántartásba vételt végző hatóság 2013. július 1-jével megkezdhesse az e törvényben szabályozott feladatai ellátását.” 41. § Az Art. a) 175. § (1) bekezdésében az „adókötelezettségek teljesítéséhez” szövegrész helyébe az „adókötelezettségek, valamint adótörvényben, vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához” szöveg,

b) 175. § (19) és (21) bekezdésében, 175/A. § (3) és (4) bekezdésében, 175/B. § (1) bekezdésében az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a nyilvántartást végző szervezet” szöveg, c) 175/A. § (1) és (2) bekezdésében az „az adópolitikáért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „a nyilvántartást végző szervezet” szöveg, d) 175. § (19) bekezdésében az „a Pénzügyi Közlönyben” szövegrész helyébe az „az általa vezetett minisztérium honlapján” szöveg, e) 175. § (22) bekezdésében az „adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium e feladatra kijelölt szervezeti egységénél” szövegrész helyébe a „nyilvántartást végző szervezetnél” szöveg, f) 175/B. § (1) bekezdésében a „vezető adópolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe a „végző szervezetnek” szöveg lép. 42. § Hatályát veszti az Art. a) 96. § (4) bekezdése, b) 175. § (19) bekezdésében a „közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait” szövegrész.

23. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása 43. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám.) 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kiutaló) „b) az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján a beérkezést követően 8 munkanapon belül kincstári letéti Start-számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától – a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen – nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,” (2) A Fétám. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a gyermek Start-számlával rendelkezik, a második és a harmadik utalási összeget – a gyermek hetedik vagy tizennegyedik születésnapjától az utalást megelőző napig felszámított, az ötéves állampapír hozamával egyező, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által az utalást megelőző napon közzétett mértékű kamattal növelten – a kiutaló a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás

beérkezését követő 30 napon belül – felróható késedelem esetén az utalás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamattal növelten – utalja a számlavezetőhöz.” (3) A Fétám. „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki: „9/B. § A gyámhatóság adatot szolgáltat a kincstár részére azon gyermekek természetes személyazonosító adatairól, továbbá – ha az ismert – adóazonosító jeléről, akik a tárgyévben a 7. vagy 14. életévük betöltésének napján, jogerős határozat alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek voltak. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 20-áig kell elektronikus úton teljesíteni.” (4) A Fétám. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontja és a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás egységes tartalmi és formai követelményeit rendeletben határozza meg.”

24. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása 44. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A §-a a következő (38)-(39) bekezdéssel egészül ki: „(38) A Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)–(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba az adóévben befizetett összeggel, amennyiben az önkéntes intézményvédelmi alap és tagjai együttesen megfelelnek a Hpt. 76/A. § (8) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel. (39) A Hpt. 80. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képező módosított mérlegfőösszeg összegét az általa, mint levelező tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékával.”

25. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 45. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Kkt.) 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A törvény hatálya kiterjed)

„h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságra (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).” (2) A Kkt. 149. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: kamarai minőségellenőrzés). (2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: hatósági minőségellenőrzés). A hatósági minőségellenőrzés lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.” (3) A Kkt. 159. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kamarai tag minőségellenőrök nyilvántartása a minőségellenőrök 33. § (1) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazza.”

(4) A Kkt. a következő alcímmel egészül ki: „A hatósági minőségellenőrzés lefolytatása 173/B. § (1) Hatósági minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását. (3) A hatósági minőségellenőrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. (4) Rendkívüli hatósági minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt a) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi, b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatott hatósági minőségellenőrzés díjköteles, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. (6) A közfelügyeleti hatóság nevében a hatósági minőségellenőrzést végző személyre (a továbbiakban: ellenőr) az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: a) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a hatósági minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak, b) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,

c) az ellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói, d) az ellenőrrel szemben az a)-c) pontokban támasztott követelmények az ellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek, e) legalább két év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy az ellenőr az ellenőrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt. (7) A közfelügyeleti hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében előzetesen adatokat, információkat, iratokat kérhet be. (8) Az ellenőr az ellenőrzést a közfelügyeleti hatóság elnöke által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni. (9) Az ellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Az ellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni. (10) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni. (11) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles az ellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani. (12) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott hatósági minőségellenőrzés lebonyolításához szakértő igénybevétele szükséges, úgy a hatósági minőségellenőrzésbe az ellenőr irányítása mellett szakértőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók. 173/C. § (1) A hatósági minőségellenőrzésről az ellenőr záró jelentést készít. (2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell elkészíteni. (3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell küldeni. (4) A záró jelentésre az átvételétől számított tizenöt napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani. (5) A hatóság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a hatósági minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról. (6) A hatósági minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell. (7) A hatósági minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók: a) kötelezés továbbképzésen való részvételre, b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,

c) fegyelmi eljárás kezdeményezése. (8) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a (6) bekezdés szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a hatóság a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez. (9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult hatósági minőségellenőrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a közfelügyeleti hatóság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.” (5) A Kkt. 185. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki: „(4) A közfelügyeleti hatóságnak a közfelügyeleti feladatok ellátásáért a kamara közfelügyeleti díjat fizet. (5) A közfelügyeleti díj mértéke a kamara tagdíjakból, hozzájárulási díjakból származó tárgyévi bevételének öt százaléka. (6) Az (5) bekezdés szerinti közfelügyeleti díjat a kamara tárgyév december 31-ig fizeti meg a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. (7) A kamara a tárgyévi közfelügyeleti díj vonatkozásában január 31-ig és július 30-ig előleget köteles fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az előlegek összege az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj – megelőző évek adatainak figyelembe vételével kalkulált – várható összegének 50-50%-a. Az előlegek összege a (6) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésébe beleszámít. (8) A közfelügyeleti hatóság jogosult a közfelügyeleti díj összegének meghatározására, valamint alátámasztására szolgáló adatok ellenőrzésére.” (6) A Kkt. 189. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásához a közfelügyeleti hatóság a kamarától, a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérhet, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba.” (7) A Kkt. 193. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti feladataival kapcsolatos tevékenységét éves munkaterv alapján végzi.” (8) A Kkt. 193. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A közfelügyeleti hatóság évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót. (4) A közfelügyeleti hatóság közfelügyeleti feladataival kapcsolatos éves munkatervét a tárgyévet megelőző év december 31-éig, az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követő év március 31-éig az Egységes Kormányzati Portálon hozza nyilvánosságra.” (9) A Kkt. 193. § (6) bekezdése helyébe a következő lép, egyúttal a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közfelügyeleti hatóságnak az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójában ki kell térnie a kamarai minőségbiztosítási rendszer vizsgálata és értékelése, továbbá a hatósági minőségellenőrzés során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. (7) A (6) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez a hatóság kérésére a kamara 15 napon belül kiadja a feladat ellátásához szükséges iratokat, dokumentumokat.” (10) A Kkt. 194. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait - azok elfogadásától számított 15 napon belül köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak.” (11) A Kkt. 199. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a miniszter - a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint - a bírósághoz fordul. A bíróság) „b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására, - a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.” (12) A Kkt. 199. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.” (13) A Kkt. a következő XV/A. Fejezettel egészül ki: „XV/A. Fejezet A kamara feletti közfelügyeleti törvényességi felügyelet 200/A. § (1) A kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet a közfelügyeleti hatóság gyakorolja. (2) A közfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásának engedélyezése, a kamarai tagok és a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele, a szakmai standardok megalkotása, a kötelező szakmai továbbképzés, a kamarai minőségbiztosítás és a fegyelmi eljárások tekintetében hozott döntései nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) A közfelügyeleti törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. 200/B. § (1) Ha a közfelügyeleti hatóság a közfelügyeleti törvényességi felügyelet gyakorlása során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét. (2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a közfelügyeleti hatóság - a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint - a bírósághoz fordul. A bíróság a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el, b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – a kamara tagjai közül felügyelő biztost rendelhet ki.

(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti. (4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget. (5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a közfelügyeleti törvényességi felügyeletet ellátó közfelügyeleti hatóságot. (6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. A felügyelő biztos díját és költségtérítését a kamara viseli.” (14) A Kkt. XVI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Felhatalmazó rendelkezések 228. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért felelős szervezetet rendeletben jelölje ki. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő – törvényben nem szabályozott – tevékenységeket rendeletben szabályozza. (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kért rendkívüli hatósági minőségellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj fizetésének részletes szabályai rendeletben szabályozza. ” 46. § A Kkt. a) 46. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg, b) 152. § (1) bekezdés i) pontjában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg, c) 159. § (1) bekezdésben a „minőségellenőrzéseket” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéseket” szöveg, d) 160. § (1) bekezdés b) pontjában a „minőségellenőrzési” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzési” szöveg, e) 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg, f) 160. § (2) és (3) bekezdésben a „minőségellenőrzésben” szövegrészek helyébe a „kamarai minőségellenőrzésben” szöveg, g) „A minőségellenőrzés lefolytatása” alcímének címe helyébe „A kamarai minőségellenőrzés lefolytatása” szöveg, h) 165. § (1) bekezdésében a „Minőségellenőrzést” szövegrész helyébe a „Kamarai minőségellenőrzést” szöveg, i) 166. § (2) bekezdés a) pontjában, 180. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 182. § (1) és (2) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184. § (1) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg,

j) 180. § (2) bekezdésében, 181. §-ban a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, k) 183. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságon” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóságon” szöveg, l) 189. § (1) és (2) bekezdésében, 195. § (1) bekezdésében, 196. §-ban, 197. §-ban a „bizottság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, m) 189. § (1) bekezdés b) pontjában a „nemzeti standardok” szövegrész helyébe a „nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok)” szöveg, n) 194. § (1) bekezdésében a „bizottsággal” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatósággal” szöveg, o) 195. § (1) bekezdésében a „kialakulásának megelőzése érdekében” szövegrész helyébe a „kialakulásának megelőzése érdekében a kamarától,” szöveg, p) 195. § (2) bekezdésében a „bizottság” szövegrészek helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg, q) 196. § c) pontjában a „törvényességi felügyeleti” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyeleti” szöveg, r) XV. Fejezetének címe helyébe az „A kamara feletti miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg, s) 198. § (1) bekezdésében, 199. § (5) bekezdésben a „törvényességi felügyeletet” szövegrész helyébe a „miniszteri törvényességi felügyeletet” szöveg t) 198. § (3) és (4) bekezdésében, 200. §-ban a „törvényességi felügyelet” szövegrész helyébe „miniszteri törvényességi felügyelet” szöveg, u) 198. § (2) bekezdésében a „kamara szerveinek” szövegrész helyébe a „kamara szerveinek a 200/A. § (2) bekezdésében nem szereplő” szöveg, lép. 47. § Hatályát veszti a Kkt. a) 149. § (3) bekezdése, b) 159. § (2) bekezdése, c) 159. § (4) bekezdésében a „, illetve a független ellenőr” szöveg, d) 160/A. §, e) 164/A. §, f) 165. § (2) bekezdése, g) 165. § (3) bekezdésében az „és (2)” szöveg, h) 167/A. §, i) 172/A. §, j) a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” alcíme, k) 186.-188. §,

l) 189. § (3) bekezdése, m) az „A bizottság tagjai” alcíme, n) 190-192. §, o) az „A bizottság működése” alcíme, p) 193. § (2) bekezdése q) 193. § (5) bekezdése, r) 195. § (3) bekezdése.

26. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény módosítása 48. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 178. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól – kivéve a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adatairól, így különösen nevéről, címéről, adószámáról – az adóalany – külön jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Külön jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – külön jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – külön jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.” (2) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is,” (3) Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése kiegészül a következő d)-i) pontokkal: (Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg) „d) a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat, e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait, f) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályait – ide értve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését

is -, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, g) a pénztárgép, taxaméter szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat, h) a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.” 27. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása 49. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja – ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évben az összes biztosítási díja – a 8 milliárd forintot nem érte el, az adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának -

100 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 25 %-a,

-

100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték 50 %-a,

-

700 millió forintot meghaladó része után az (1) bekezdés szerinti – az adóköteles biztosítási szolgáltatásra irányadó – adómérték.” 28. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása 50. §

(1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. §a a következő szöveggel lép hatályba: „2. § E törvény alkalmazásában 1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is; 2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások; 3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;

4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet; 5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont – a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti – jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülő jutalék- és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjaihoz kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételeket; 6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás – valamely Pft. 63.§-ban szabályozott fizetési mód szerinti – lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól, ideértve a kölcsöntörlesztést, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló műveletet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladását, illetve a készpénzkifizetést készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik; 7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla, azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató fióktelepét úgy kell tekinteni, mint amely önálló fizetési számlával rendelkezik; 8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany; 9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany; 10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód; 11. kiemelt közvetítői tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott kiemelt közvetítői tevékenység; 12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény és a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, valamint a letéti típusú számlák; 13. kölcsöntörlesztés: az a művelet, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele nála vezetett fizetési számláját kölcsönszerződés alapján fennálló követelése részbeni vagy teljes kielégítése céljából megterheli; 14. nemzetgazdasági számlák: a központi költségvetés központi kezelésű előirányzataihoz kapcsolódó bevételi, kiadási, lebonyolítási és egyéb pénzforgalmi számlák, valamint a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos kincstári számlák; 15. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás; 16. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is; 17. pénzváltási tevékenység: a Hpt. szerint meghatározott pénzváltási tevékenység;

18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja; 19. ügyfél: a Pft. 2. § 28. pontjában meghatározott, a pénzforgalmi szolgáltatótól eltérő jogalany, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokosa, a pénzváltási tevékenységet igénybe vevő személy, a kölcsöntörlesztés esetén a kölcsöntörlesztés kötelezettje; 20. ügyfélszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 130. pontja szerinti számla.” (2) A Pti. 3. §–a a következő szöveggel lép hatályba: „3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött, Pft. szerinti keretszerződés alapján nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, továbbá a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, a kölcsöntörlesztés, valamint a jutalék- és díjbevételek felszámítása. Illetékköteles továbbá a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti. (4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos, b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha 1. a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató – az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott – kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, vagy 2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap tagja,

feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik, c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet, d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti, e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, központi szerződő fél, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére a kincstár által megvalósított fizetési művelet, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által végrehajtott fizetési művelet, g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is, h) a korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelet, i) a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet, j) az éves költségvetési törvényben foglaltak szerint mentesített központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos fizetési művelet, k) a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet, l) a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett földgázpiacon és napi földgázés kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a villamos energiáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet.” (3) A Pti. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató, d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató, e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója, f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, g) kölcsöntörlesztés esetén a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató, h) az a) pont hatálya alá nem tartozó készpénzkifizetés esetén az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fedezetéül szolgáló hitelkeretet rendelkezésre tartja,

i) pénzváltási tevékenység esetén a fizetőeszköz útján történő eladást kezdeményező pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő, j) jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj felszámítására jogosult pénzforgalmi szolgáltató köteles teljesíteni. (4) A Pti. 6. §–a a következő szöveggel lép hatályba: „6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja a) a b)-g) pontok szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját – a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján – megterheli, b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg, d) kölcsöntörlesztés esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén a kifizetett összeg, f) a pénzváltási tevékenység végzésre jogosult hitelintézet, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján történő pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege, g) jutalék- és díjbevételek esetén az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, illetve amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre tekintettel felszámít. (2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

29. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása 51. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. §-a a következő 19. és 20. pontokkal kiegészülve lép hatályba: (E törvény alkalmazásában) „19. kedvezményezett foglalkoztatott: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy; 20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős

foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. E törvény alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.” (2) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.” (3) A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik) „d) az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást;” (4) A Katv. 20. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(16) bekezdésre figyelemmel: a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének b) személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. (2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz. (3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek (jövedelemnek) azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményt). A tag esetében személyi jellegű ráfordításként (jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó

azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás (jövedelem) meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettsége.” (5) A Katv. 20. § (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(9) Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (10)-(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.” (6) A Katv. 20. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(14) Az e törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni.” (7) A Katv. 20. §-a a következő (16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti – a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott – számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.” (8) A Katv. 23. § (4) –(7) bekezdései a következő szöveggel lépnek hatályba: „(4) Az adóelőleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is a) az Szt. szerinti pénzeszközök az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása, b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adó, adóelőleg, d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16 százaléka. (5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege – az adózó választása esetén – a (4) bekezdés a) és b) pontjai szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)-(16) bekezdésében meghatározott – a 20. § (9)-(12) és (16) bekezdései esetében az adóelőlegmegállapítási időszakra jutó arányosított – módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelőlegmegállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét,

akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg. (6) A (4)-(5) bekezdéstől függetlenül az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka. (7) Ha a (4) és (5) bekezdés szerint meghatározott és az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegével a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban – de legfeljebb ugyanabban az adóévben – a (4)-(5) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részét csökkenteni.” (9) A Katv. 26. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadóbevallásában vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.” (10) A Katv. 28. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat.” (11) A Katv. 28. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel.” 52. § Nem lép hatályba a Katv. 28. § (6) bekezdése. 30. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése 53. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 24. § 21. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az Szja tv.) „21. 70. § (1a) bekezdésében a „nyújtott szolgáltatás” szövegrészek helyébe a „nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)” szöveg;” (lép.) (2) A Módtv. 25. § (1) bekezdés 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Hatályát veszti az Szja tv.) „4. 52. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít” szöveg;” (3) A Módtv. 32. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredmény csökkenti:) „b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,”” (4) A Módtv. 35. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A Tao. tv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), ha a) az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.” (5) A Módtv. 39. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „39. § A Tao. tv. a következő 29/S. §-sal egészül ki: „„29/S. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 4. § 5/a., 10/a., 16/b. és 25.

pontját, 9. § (10) bekezdését, 17. § (9) bekezdés b) pontját, 6. számú melléklet E) fejezetének címét és F) fejezetét az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza. (2) E törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 17. § (13) bekezdése a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó. (4) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/B. § (5) bekezdése a HU 3/2004 Fejlesztési adókedvezmény támogatási program és az N651/2006. számú Állami Támogatás – Magyarország című támogatási program alapján bejelentett vagy kérelmezett fejlesztési adókedvezményre alkalmazható. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdése 2011. július 1-jétől kezdődően alkalmazandó. (6) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (10) bekezdése első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó.””

(6) A Mód tv. a 40. §-t követően a következő 40/A. §-sal kiegészülve lép hatályba: „40/A. § A Tao. tv. 3. számú, 5. számú és 6. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.” (7) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek a Módtv. 159. §-ának (2) bekezdésével megállapított 39. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(7) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el.” (8) A Mód tv. 207. §-a a következő szöveggel lép hatályba: „207. § Az Itv. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.” 54. § Nem lép hatályba a Módtv. 41. § d) pontja, 42. § a) pontja, 140. §-a, 146. §-a és 224. §-a.

55. § Hatályát veszti a Módtv. 55. § (1)-(2) bekezdése, 61. § (2)-(3) bekezdése, 63. §-a, 211-212. §-a, 214-215. §-a.

III.Fejezet Vegyes törvénymódosító rendelkezések 31. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 56. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 58 §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „58. § (1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. (2) Perbehívásnak az alperes részéről legkésőbb a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül, a felperes részéről az érdemi ellenkérelem vele való közlésétől számított 30 napon belül van helye. Ez a rendelkezés a megengedett keresetmódosítás vagy viszontkereset esetén megfelelően irányadó. (3) A perindítás hatályának beálltát követően perbe lépett személy részéről perbehívásnak a perbelépésétől számított 30 napon belül van helye. (4) Az (2)-(3) bekezdés szerinti határidőt követően tett perbehívó nyilatkozat hatálytalan.” (2) A Pp. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „59. § (1) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi kézhezvételét és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. (2) Amennyiben a perbehívó által igazolt közlést követő 30 napon belül a perbehívott a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.” (3) A Pp. a következő 386/N. §-sal egészül ki: „386/N. § A kiemelt jelentőségű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára (5859. §) meghatározott határidő 15 nap.” (4) A Pp.-nek az e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell. Az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül van helye perbehívásnak azokban a már folyamatban lévő eljárásokban, amelyekben az 58 § (2)-(3) bekezdése, illetve a 386/N. § szerinti határidő e törvény hatálybalépésekor már eltelt. Az e törvény hatálybalépésekor már előterjesztett perbehívási kérelmek tekintetében a perbehívó e törvény

hatálybalépést követő 30 napon belül köteles az eljáró bíróság felé igazolni azt, hogy a perbehívást a perbehívottal közölte.

32. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása 57. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közltv.) 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért – amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.” (2) A Közltv. 29. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges megtett úttal arányos tarifarendszerű elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények kiépítése során építtetőként az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) jár el.” (3) A Közltv. a következő 29/F. §-sal egészül ki: „29/F. § A miniszter által rendeletben kijelölt szervezet elektronikus nemzeti nyilvántartást vezet a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással (a továbbiakban: EETS) érintett közutakról (a továbbiakban: EETS-terület), az azokon útdíjat szedő szervezetekről (a továbbiakban: EETS útdíjszedő szervezetek), az ott alkalmazott technológiákról, az útdíj megállapításával összefüggő adatokról valamint azon szolgáltatókról, amelyek az EETS területen az EETS útdíjszedő szervezetekkel kötött szerződés alapján biztosítanak hozzáférést harmadik személyeknek a díjszedési szolgáltatáshoz.” (4) A Közltv. 33. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelő szervezetek kötelesek az elektronikus díjszedési, díjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő díjszedési-, díjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek: a) a jogosult szervezetek munkavégzését a kezelésükben lévő útszakaszokon lehetővé tenni, a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat 15 napon belül kiadni, b) a jogosult szervezetek tevékenységének ellátásához az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni, c) a jogosult szervezetek erre irányuló kérése esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni.”

(5) A Közltv. 33/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, valamint az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az ÁAK Zrt. látja el. Ennek végrehajtása érdekében a KKK szerződést köt az ÁAK Zrt.-vel.” (6) A Közltv. 33/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak.” (7) A Közltv.33/B. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az útdíj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és az ÁAK Zrt. jogosult.” (8) A Közltv. 47. § a következő 30. ponttal egészül ki: (A törvény alkalmazásában:) „30. elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények: az elektronikus díjszedéshez, díjellenőrzéshez szükséges létesítmények, valamint egyéb sajátos építmények, amelyek magukban foglalják különösen a tartószerkezeteket és a tartozékokat, kamerákat, telematikai berendezéseket, oszlopokat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat és egyéb telepített informatikai berendezéseket. ” (9) A Közltv. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 38. ponttal egészül ki: (a miniszter, hogy) „38. a Magyarországon található európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatással érintett EETS-területre, az EETS útdíjszedő szervezetekre, az ott alkalmazott technológiákra, és az útdíj megállapításával összefüggő adatokra vonatkozó nyilvántartás vezetésére jogosult szervezetet és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletszabályokat.”

58. § Hatályát veszti a Közltv. a) 33/B. § (6) és (7) bekezdése, b) 48. § (3) bekezdés g) pont 4. alpontjában a „ valamint” szövegrész. 33. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 59. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:) „e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint.” (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: áthelyezéssel) „2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,” (hatálya alá tartozó munkáltatók között;) 34. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása 60. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:) „g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító adatait (ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást is), valamint az azokat igazoló okiratokat, illetve ha ezen személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, akkor a cég nevét és cégjegyzékszámát; (2) A Krt.5. § (3) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha) „a) részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatok alapján a cég raktározás és tárolás besorolású főtevékenységet, záloghitelnyújtás esetén egyéb hitelnyújtás besorolású tevékenységet folytat,” (3) A Krt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A felügyelet a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személy a cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cég cégkivonatát, valamint

a (3) bekezdés a) pontja alapján a részvénytársaság cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (4) A Krt. 5/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha) „a) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, b) nyilatkozatban igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát,” (5) A Krt. 5/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz. A (2) bekezdés a) és b) pont igazolása érdekében a felügyelet a külföldi vállalkozás fióktelepének cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.” (6) A Krt. 8. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a kérelmező gazdasági társaság, a közraktárban történő minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedélyt akkor kaphat, ha) „a) nyilatkozatban igazolja cégjegyzékszámát, adószámát és” (7) A Krt. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A felügyelet a kérelmező cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minősített befolyás szerzéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.” 35. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 61. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében a „18. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „18. § (6) bekezdés b)-c) pontja” szöveg lép.

36. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 62. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (5) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki: (Egyéb fogalmak:) „17. GSM-R fejlesztő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat létesítését végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre;” (2) A Vtv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül a létesítést, felújítást és fejlesztést a vasúti pályahálózat működtetője vagy a fejlesztési közreműködő, a GSM-R rendszer-hálózat létesítését a GSM-R fejlesztő végzi (a továbbiakban: építtető). Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett vasúti pályahálózat működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet közreműködik. A vasúti pályahálózat működtetője és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.” (3) A Vtv. 14 §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszer-hálózat létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője illetve a működtetője, mint a vasúti pályahálózat működtetésére hatósági engedéllyel rendelkező szervezet köteles közreműködni, együttműködni.” (4) A Vtv. 43 §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy GSM-R fejlesztő az ingatlanon tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el. Az elhelyezés során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.” (5) A Vtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság, a GSM-R fejlesztő és a fejlesztési közreműködő - az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett - jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.” (6) A Vtv. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a távközlési építmények elhelyezéséről és ellenőrzéséről szóló KHVM rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.” (7) A Vtv. a következő 85/C. §-sal egészül ki: „85/C. § (1) A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztő a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység. (2) A GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszer-hálózat előkészítéseként teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról. (3) A létesített – a Magyar Állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező GSM-R rendszer-hálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva Magyar Állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszer-hálózat és tartozékai a beruházásnak a - számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a NISZ Zrt. nyilvántartásaiból - az elszámolásra kapott forrásokkal szemben - történő kivezetésével egyidejűleg.” 37. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása 63. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott, e törvényben nem szabályozott feltételeket, valamint a gyűjtőszámlahitel alapjául szolgáló devizakölcsönszerződést a futamidő alatt a felek szabadon módosíthatják, amely a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó állami kezességvállalás érvényességét nem érinti.”

38. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása 64. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy korhatár előtti ellátásának, illetve szolgálati járandóságának keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.” 39. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 65. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A több képzési területen képzést folytató, magas színvonalú gyakorlatorientált képzést folytató, az alkalmazott tudományok területén nemzetközileg elismert, valamint a képzés terén széles körű nemzetközi együttműködést folytató főiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott tudományok főiskolája” minősítést kaphat.” (2) Az Nftv. a következő 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § A felsőoktatási intézmény átalakulását az intézmény átalakulással érintett szervezeti egysége – legfőbb testületi döntéshozó szerve tagjai kétharmados támogatásával hozott döntésével – önállóan is kezdeményezheti.” (3) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) „c) 67. § (2) bekezdésében foglaltakat a rektor tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – a fenntartó egyetértésével – a szenátus határozza meg az illetménykiegészítés feltételeit, mértékét.” (4) Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését – a (4) bekezdés kivételével – megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A gazdasági főigazgatói, ennek hiányában gazdasági igazgatói, belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői megbízás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a megbízott személlyel – a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint – létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. ” (5) Az Nftv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel)

„b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények – a kormányrendeletben foglaltak szerint – szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg.” (6) Az Nftv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektor döntése alapján jogosult.” (7) Az Nftv. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – az (1) bekezdés a) pont szerint – megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.” (8) Az Nftv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.” (9) Az Nftv. 46. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzések közötti megosztásáról.” (10) Az Nftv. 48/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők.” (11) Az Nftv. 48/C. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre – külön jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által – a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett.”

(12) Az Nftv. a következő 53/A. §-sal egészül ki: „53/A. §(1) A doktori értekezés – és annak tézisei – mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi. (2) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. (3) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.” (13) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A fenntartó) „f) megbízza a gazdasági vezetőt – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési vezetőt – illetve visszavonja a megbízását,” (14) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a követező h) ponttal egészül ki: (A fenntartó) „h) hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény hatáskörében történő, rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához.” (15) Az Nftv. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor és a gazdasági vezető juttatásait, b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a gazdasági vezető munkaköri leírását.” (16) Az Nftv. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Állami felsőoktatási intézmény esetén a) a 12. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, b) a (2) bekezdésben a gazdasági vezető juttatásai, munkaköri leírása tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogkört, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogosultságot, valamint a – a 13. § (2) bekezdésétől eltérően – a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, a 37. § (5)

bekezdésben foglaltak szerint, – a miniszter előzetes egyetértésével – az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja.” (17) Az Nftv. 75. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó az intézménynél mutatkozó tartós hiány esetén – az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt kincstári biztos mellett – miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezését követően felsőoktatási intézmény rektora, szenátusa – az elsődlegesen a tanév zavartalan befejezését és a hallgatók tanulmányainak az adott tanéven túli folytatását szolgáló – intézkedéseit a miniszteri biztos egyetértésével hozhatja meg.” (18) Az Nftv. 81. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a képzési támogatás terhére adható. Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni.” (19) Az Nftv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege – az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül – nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.” (20) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az állami támogatás célja) „g) a 10. § szerint minősített intézmények támogatásának” (biztosítása.) (21) Az Nftv. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek – az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével – nem jelentenek felhasználási kötöttséget.” (22) Az Nftv. a következő 84/A-84/D. §-sal egészül ki: „84/A. § (1) A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez. (2) Az e törvény szerint magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókra tekintettel folyósított képzési támogatást – a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében – felmenő rendszerben, a magyar állami (rész)ösztöndíj összegével azonos mértékben kell megállapítani (3) A képzési támogatást – kifutó rendszerben – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell

meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni. (4) A felsőoktatásban folyó képzéseket a normatív képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni. (5) Az (1) – (4) bekezdés szerinti képzési támogatás éves intézményi összegét a felsőoktatási intézmények 2012. évi képzési támogatásának kormányrendeletben meghatározott rendje szerint kell megállapítani. 84/B. § A tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás a felsőoktatási intézményekben folyó képzéssel összefüggő kutatás céljait szolgálja, valamint az állami felsőoktatási intézmények fenntartási, fejlesztési, speciális feladat-ellátási költségeihez járul hozzá. 84/C. § A 10. § alapján a kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott tudományok főiskolája – kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint – támogatásban részesíthető. 84/D. § Az állami felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a működtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható.” (23) Az Nftv. a következő 85/A-85/E. §-sal egészül ki: „85/A. §(1) A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói juttatások éves összegét: a) a hallgatói normatíva, b) a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája, c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája, e) a lakhatási támogatás normatívája, f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája alapján kell megállapítani. (2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott – a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető – hallgatók létszáma alapján kell megállapítani. (3) A magyar állami részösztöndíjas hallgatót – a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben – a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni. 85/B. § (1) A hallgató részére a) teljesítmény alapú támogatás, b) szociális alapú támogatás a felsőoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési támogatása, valamint az intézmény bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható. 85/C. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj; b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,

be) alaptámogatás, bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása; c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére, d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, valamint a magyar állami(rész)ösztöndíjas képzésben részt vevők, különösen a hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak kifizetésére, e) az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet ea) a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, működtetése, ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása, ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása. 85/D. § A 8. § (6) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltak szerinti szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ösztöndíj adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsőoktatási intézményben működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthonban működő szakkollégium esetében a diákotthon folyósítja. 85/E. § (1) Egy felsőoktatási intézményen belül a tanulmányi ösztöndíjat és a rendszeres szociális ösztöndíjat a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatók részére ugyanolyan arányban kell megállapítani. (2) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatások az államilag támogatott hallgatót a támogatási idő tartama alatt a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, módon és feltételekkel illeti meg.” (24) Az Nftv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga – az intézményi társaságot ide nem értve – az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.” (25) Az Nftv. 97. § helyébe a következő rendelkezés lép: „97. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény), egészségügyi szolgáltatót (klinikát) a) a felsőoktatási intézmény részeként működtethetnek,vagy b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben létesíthetnek és tarthatnak fenn. (2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – egészségügyi szolgáltatóval társulhat. (3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény. (4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására. (5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – törvényben meghatározottak szerint – ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet. Ha a felsőoktatási intézmény nem egészségügyi felsőoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell.”

(26) Az Nftv. a következő 97/A. §-sal egészül ki: „97/A. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója részt vesz a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben foglaltak szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban, b) felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel. (3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója kincstári számlával rendelkezik. (4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény közreműködhet a térségi egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben. (5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására az e törvényben foglalt szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.” (27) Az Nftv. 99. § (1)–(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsőoktatási intézmény orvosés egészségtudományi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre a 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint. A centrum a felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját (klinikáját) és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb szervezeti egységeit foglalja magában. A centrum elnöke – a felsőoktatási intézménnyel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint – gyakorolja a vagyonkezelői jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak. Az Egészségbiztosítási Alap terhére beszerzett, illetve működtetett vagyon értékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv jóváhagyását be kell szerezni. (2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetői megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetője ellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetői feladatait is. Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli. A centrum vezetője gyakorolja a 97/A. § és 98. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett a rendelkezési jogot.” (28) Az Nftv. 99. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A centrum tekintetében a 97/A. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.” (29) Az Nftv. a következő 104/A. §-sal egészül ki: „104/A. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § bc) pontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.” (30) Az Nftv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § E törvény alkalmazásában 1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt – a doktori fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; 2. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége; 3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor; 4. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel; 5. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak; 6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű; 7. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése; 8. hallgatói ösztöndíjszerződés: a Magyar Állam és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolást nyert hallgató között a 28/A. alcím szerinti tartalommal létrejövő szerződés; 9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek; 10. hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt; 11. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység; 12. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belső szabályzat; 13. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység; a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja; b) főiskolai kar az a szervezeti egység, amelyen ba) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 35 főt

bb) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal; 14. képesítési keretrendszer: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői; 15. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos; 16. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható; 17. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő; 18. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra; 19. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsőoktatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt; 20. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek; 21. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzetiségi képzés; 22. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában; 23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége; 24. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott; 25. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor; 26. magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató; 27. magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés; 28. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt; 29. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására; 30. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet;

31. specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; 32. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés; 33. szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés; 34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése; 35. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel; 36. szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység; 37. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés; 38. székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település; 39. tanegység: egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy; 40. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; 41. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc; 42. tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja; 43. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait; 44. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát; 45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település; 46. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak; 47. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett; 48. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.”

(31) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,” (32) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „13. a hallgatói juttatásokkal, támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,” (33) Az Nftv. a következő 114/A-114/E. §-sal egészül ki: „114/A. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi ….. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi ... törvény) megállapított 44. § (3a) bekezdését a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követően kerül sor. (2) E törvénynek a 2012. évi ….. törvénnyel megállapított 46. § (3) bekezdését és 48/C. § (2) bekezdését a 2013 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni. 114/B. § (1) E törvénynek a 2012. évi …. törvénnyel megállapított 73. § (3) bekezdés h) pontját a felsőoktatási intézmény által 2013. január 1-jét megelőzően saját hatáskörben alapított és adományozott címek, elismerések tekintetében is alkalmazni kell. Fenntartói hozzájárulás hiányában 2013. január 1-jét követően – a felsőoktatási intézmény által saját hatáskörben alapított, adományozott címre elismerésre tekintettel – rendszeres pénzjuttatás nem folyósítható. (2) E törvénynek a 2012. évi …. törvénnyel megállapított – 37.§ (5) bekezdését és a 75. § (2) és (4) bekezdését a 2013. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági főigazgatók, valamint belső ellenőrzési szervezet vezetői tekintetében is kell alkalmazni. 114/C. § (1) E törvénynek a 2012. évi ... törvénnyel megállapított 84/A. § (4) és (5) bekezdésének a 2013. évi alkalmazása, a képzési támogatás megállapítása során a finanszírozási csoportok meghatározása a 2005. évi felsőoktatási törvény 3. számú mellékletében, valamint a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott számítási alap, a 2005. évi felsőoktatási törvényben és a rendelet 1-2. mellékletében foglalt arányok figyelembe vételével történik azzal, hogy a finanszírozási szint – a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel – legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet. (2) E törvénynek a2012. évi ... törvénnyel megállapított – 84/B. § (1) bekezdése alapján a tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás 2013. évi összegét a miniszter határozza meg.

(3) E törvénynek a2012. évi ... törvénnyel megállapított – 84/C. §-a alapján a 2013. évre biztosított összeget a miniszter határozza meg. (4) E törvénynek a2012. évi ... törvénnyel megállapított 84/D. §-a alkalmazása során biztosított támogatásként a központi költségvetésről szóló törvény alapján a 2013. évben biztosított költségvetési támogatást kell figyelembe venni. 114/D. § (1) E törvénynek a 2012. évi … törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján a 2013. évben a) az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatási normatívája 1 200 000 Ft/év, c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, e) a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év. (2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató. (3) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és a) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, ha aa) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy ab) tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy ac) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy ad) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül; b) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, ha ba) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy bb) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy bc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy

bd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy be) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül; c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban. 114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően – a 29. § (1) bekezdés szerint – meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni.”

66. § Az Nftv. a) 12. § (8) bekezdésében a „valamint hd-hf) pontban meghatározott jogkörök” szövegrész helyébe a „valamint hd), hf) pontban meghatározott jogkörök” szöveg, b) 20. § (2) bekezdésében az „állami vagyonért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg, c) 92. § (6) bekezdés f) pontjában a „[108. § 11. aa) és ba) pont]” szövegrész helyébe a „[108. § 13. pont aa) és ba) alpont]” szöveg, d) 117. § (5) bekezdésében az „egyházként működő szervezetek által fenntartott” szövegrész helyébe az „egyházként működő szervezetek – illetve e szervezeteknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti jogutódja – által fenntartott”szöveg lép. 67. § (1) Hatályát veszti az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontjának „ugyanazon képzési ciklusba és”, szövegrésze. (2) Hatályát veszti az Nftv. 115. § (13) bekezdése.

40. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása 68. § Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 8. §a.

41. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 69. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 25. § (3) bekezdés j) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép. 42. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény módosítása 70. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 75. § (2) bekezdésében az „az 60. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 60. § (2) bekezdése” szöveg lép. 71. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 28. §-a. 43. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény módosítása 72. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (1) bekezdésében az „A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg.” szövegrész. 44. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása 73. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény 2. § (1) bekezdés 39. és 40. pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E törvény alkalmazásában:) „39. lomhulladék: az ingatlantulajdonostól a lomtalanítás során a közszolgáltató által átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja; 40. megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy

az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;”

45. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása 74. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 21. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyek 2012 decemberére járó, 2013. január elején esedékes illetménye, munkabére és egyéb járandósága fedezetét a kincstár megelőlegezi és utalja a kedvezményezettek részére. A megelőlegezett összeget utólag, a kincstár adatszolgáltatása alapján a Központ — legkésőbb 2013. február végéig — megtéríti az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára. (2) A 20. § (1) bekezdése szerinti személyek 2012 decemberére járó illetménye, munkabére és egyéb járandósága után fizetendő közteher megfizetése az önkormányzati nettófinanszírozás keretében történik. A határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet a kincstár megelőlegezi. A megelőlegezett összeget — a kincstár adatszolgáltatása alapján – a Központ az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013. február végéig biztosítja fizetési számlája terhére. A fedezet meghatározása az intézmény által a 20. § (1) bekezdése szerinti személyek részére 2012 decemberében ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik. (3) A Központ (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének elmulasztása esetén a fedezetet 2013. február 28-át követően a kincstár a Központ előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be. A megfizetési késedelemből eredő pótlékok a Központot terhelik.”

75. § Hatályát veszti a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 10. alcíme.

46. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása 76. § (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 3. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép: „3. A települési önkormányzatok egyes kötelezettségeinek átvétele”

(2) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII törvény 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A magyar állam 2013. évben – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy értékének megőrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2013. évi mértékére meghatározott keretet. (2) Az átvállalandó kezességek elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalások során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.”

77. § Hatályát veszti az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. §-ának (4)(6) bekezdése. IV.Fejezet Záró rendelkezések 47. Hatályba léptető rendelkezések 78. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 34. § (1) bekezdése, a 35. § 2012. december 31-én lép hatályba. (3) Az 1-8. §, a 9. § (1) és (3) bekezdése, a 10-11. §, a 12. § (1)-(4) bekezdése, a 13. §, a 15. §, a 16. § (3) bekezdése, a 19-22. § és az 1. melléklet, a 25. §, a 27. §, a 28. §, a 30-31. §, a 32. § (1)(2) bekezdése, a 33. §, a 34. § (2) bekezdése, a 36. §, a 37. §, a 38. § a) pontja, a 40. § (1), (2) és (6)-(8) bekezdése, a 41. § a) pontja, a 42. § a) pontja, a 43. §, a 44. §, a 48. §, az 57-62. §, a 64-70. §, a 72-73. § 2013. január 1-jén lép hatályba. (4) A 16. § (1)-(2) bekezdése, a 17. §, a 18. §, a 49. §, az 58. § 2013. február 1-jén lép hatályba. (5) A 29. § 2013. április 1-jén lép hatályba. (6) A 9. § (2) bekezdése, a 26. §, a 38. § b) és c) pontja, a 40. § (3)-(5) bekezdése, a 41. § b)-f) pontja, a 42. § b) pontja, a 45-47. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

48. Hatályon kívül helyező rendelkezések 79. § Hatályát veszti a) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 30/A. §-a, c) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 258/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet. 49. Az Európai Unió jogának való megfelelés 80. § A 9. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2012. évi … törvényhez „Melléklet a 2006. évi CXXXIII. törvényhez A kerületi önkormányzatok egymás közötti részesedési arányai A

2

I.

kerületi önkormányzat

3

II.

kerületi önkormányzat

5,07622909

4

III.

kerületi önkormányzat

7,22624018

5

IV.

kerületi önkormányzat

6,11004338

6

V.

kerületi önkormányzat

1,40816157

7

VI.

kerületi önkormányzat

2,51692804

8

VII.

kerületi önkormányzat

3,31902329

9

VIII.

kerületi önkormányzat

3,80946081

10

IX.

kerületi önkormányzat

3,61965731

11

X.

kerületi önkormányzat

4,71307384

12

XI.

kerületi önkormányzat

7,28511820

13

XII.

kerületi önkormányzat

2,98544811

14

XIII.

kerületi önkormányzat

6,06949128

15

XIV.

kerületi önkormányzat

7,04585324

16

XV.

kerületi önkormányzat

5,12986946

17

XVI.

kerületi önkormányzat

4,16786632

18

XVII.

kerületi önkormányzat

4,73956940

19

XVIII.

kerületi önkormányzat

6,59426818

20

XIX.

kerületi önkormányzat

3,47808963

21

XX.

kerületi önkormányzat

3,58665199

22

XXI.

kerületi önkormányzat

4,88600440

23

XXII.

kerületi önkormányzat

3,27164242

24

XXIII.

kerületi önkormányzat

1,41901236

1

25

„

B Részesedési arányok (%) 1,54229750

Kerületi önkormányzat megnevezése

Kerületi önkormányzatok összesen

100,00000000

INDOKOLÁS Általános indokolás A törvényjavaslat alapvetően három fő szerkezeti részre tagolható, melyek mindegyike közvetlenül vagy közvetetten a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény megalapozását szolgálja, illetve az államháztartási gazdálkodás szabályaival, valamint az adózási témájú törvényekkel függ össze. 1. A likvid hitelekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, a likvid hitelek év végéig történő visszafizetésének erősítése végett szükséges definíciót módosítani. Az önkormányzati adósságkonszolidáció miatt szükségessé váló szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány előzetes hozzájárulása. 2. A 2012. év során a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésekkel összefüggésben szükséges törvények módosítását, valamint az államháztartásról szóló törvény (Áht.) államháztartási alrendszereire vonatkozóan egyes költségvetési gazdálkodási szabályok kisebb jelentőségű korrekcióját is tartalmazza a javaslat. 3. Az adózást, a számvitelt és a vállalkozásokra vonatkozó egyes törvények módosítását érintő javaslatok az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVII. törvény módosításához kapcsolódóan szükséges, elsősorban jogtechnikai jellegű módosításokat és pontosításokat, valamint az időközben az adózási területet érintően felmerült, szükségessé vált egyéb módosításokat tartalmazza. Részletes indokolás

I.

Fejezet

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása Az 1. és 2. §-hoz A javasolt módosításokat a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel való összhang megteremtése teszi szükségessé. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása A 3. §-hoz A javaslat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló új törvény 2013. január 1-jétől hatályos szabályai alapján szükséges a módosítás, amely elsősorban a terminológiát igazítja az új sarkalatos törvénybeli szabályokhoz. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény módosítása

A 4-5. §-okhoz A módosításokat a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel való összhang megteremtése teszi szükségessé. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása A 6. §-hoz A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokra vonatkozó adatok a társadalombiztosítási egyéni számla szempontjából lehetnek relevánsak, így a központi nyilvántartás megszűnésével, az adatokat az egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére szükséges átadni. A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársára vonatkozóan határoz meg eltérő szabályokat. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása A 7-11. §-hoz A javaslat követi a személyi jövedelemadó számítási szabály módosítását, valamint a nyugdíjjárulék-fizetési felső korlát eltörlését. A nyugdíj összegének kiszámításakor a 2012. december 31-ét követő keresetetek esetében nem kell számolni az adóalap kiegészítéssel. A nyugdíjjárulék fizetési felső korlát eltörlése miatt indokolt az úgynevezett degresszív számítási szabály fenntartása, amely a kiugróan magasa keresetek hatását visszafogja. A nyugdíj mellett munkát végző személy halála esetén a hozzátartozók részére a hozzátartozói nyugellátás megállapításával egy eljárásban megállapítható a kereset után járó növelés is, így a hozzátartozói nyugellátást a magasabb összegű ellátásból lehet megállapítani. A javaslat a nyugdíjak külföldre utalásának szabályait is tartalmazza. A szociális biztonsági egyezményben részes állam területén élő nyugdíjas számára lehetővé válik a nyugdíj (nyugdíjrész) közvetlen utalása az abban az országban vezetett bankszámlájára, ahol él. Az utalás költségét az ügyfél viseli. Ezért a törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az alacsony összegű nyugdíjrészre jogosult a költségeinek kímélése érdekében kérhesse: az ellátást ne havonta, hanem negyedévente, félévente, vagy évente teljesítsék, így a havi utalási költség nem terhelné a jogosultat. A javaslat az egyértelműbb jogalkalmazás elősegítése érdekében felhatalmazó rendelkezést tartalmaz arra, hogy a Kormány kijelölhesse a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása A 12. §-hoz A magánnyugdíjpénztári törvény módosítására vonatkozó javaslat a Pénztárak Garanciaalapja megváltozott szerepéhez kapcsolódóan egyszerűsíti az Alap Igazgatóságára vonatkozó szabályokat.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől független, önkéntes tagdíjfizetési elven működő magánnyugdíjpénztári rendszer nem indokolja az aktív központi nyilvántartás további fenntartását. A lezárt adatállomány kezelésére az ONYF válik jogosulttá. Az adatkezelés célja a társadalombiztosítási egyéni számla kialakítása és az ONYF jogszabályban foglalt feladatainak ellátása. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása A 13. §-hoz A javaslat a kultúráért felelős miniszter irányítási jogkörének kimondását hagyja el, tekintettel arra, hogy az irányítási jogkör kimondása nem igényel törvényi szintű szabályozást. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása A 14. §-hoz A megmaradt vagyonelemek MNV Zrt-t érintő értékesítési határidejének meghosszabbítását tartalmazó javaslat. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása A 15. §-hoz A javaslat megteremti a lehetőséget a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatására. A módosítás továbbá szövegpontosítást és a jogszabályhely egyértelműbb tagolását tartalmazza. A javaslat rögzíti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap azon feladatkörét, mellyel hozzájárul a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző K+F tevékenységek államháztartáson belüli finanszírozásához. A teljesítés formája (költségvetési technikája) a központi költségvetésbe történő befizetés. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása A 16-18. §-okhoz A cégtörvény korábbi módosítása következtében 2013. február 1-je után hatósági eljárásban nem kérhető a cégektől a cégnyilvántartásban szereplő adatok igazolása. A rendelkezés ehhez a megváltozott szabályozási környezethez igazítja a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek a fogadó szervezetként történő nyilvántartásba vételi eljárást szabályozó rendelkezéseit. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

A 19-20. §-okhoz Egy cég végelszámolásának lezárásához igazolni kell, hogy a nyugdíjbiztosítási célú adatszolgáltatás megtörtént. 2009-cel bezárólag a nyugdíjbiztosítás, az ezt követő évekre vonatkozóan az adóhatóság jogosult ezen igazolás kiadására. A törvény szövegét ennek megfelelően szükséges módosítani. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása A 21-23. §-okhoz A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás szabályait a 2012. december 31-éig hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szabályozza. Az új önkormányzati rendszer kialakulásához kapcsolódóan 2013. január 1-jén lépnek hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) egyes, az önkormányzatok feladat- és hatásköreit és a gazdálkodásukra vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó szabályai. Az Mötv. azonban a korábban az Ötv.-ben rögzített, a forrásmegosztásra vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz. Az új önkormányzati finanszírozási struktúra is 2013-tól lép életbe. A finanszírozási rendszer átalakulása érinti a fővárosi forrásmegosztás rendszerét is (megszűnik a forrásmegosztás részét képező SZJA-átengedés, a település-üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatokhoz kapcsolódó normatív támogatás, valamint a jövedelemkülönbség mérséklésének rendszere). Így az új önkormányzati finanszírozási rendszerben 2013. évtől bekövetkező változások a jelenlegi fővárosi forrásmegosztási szabályozási rendszer „kiüresedéséhez” vezetnek. A fentiekben megfogalmazottak kifejezetten szükségessé teszik a jelenlegi forrásmegosztási szabályozás újragondolását, átalakítását az új jogszabályi környezetnek megfelelően. Mindemellett napirenden lévő téma a fővárosi helyi közösségi közlekedés átalakításának kérdése is. Az elmúlt években a központi költségvetés jelentős támogatást biztosított a helyi közösségi közlekedés működésének fenntartásához. Az állami szerepvállalás már a 2012. évi költségvetési törvény szerint is új alapokra került. Ennek megfelelően központi finanszírozás csak a főváros és a Kormány által elfogadott hosszútávon fenntartható finanszírozási konstrukció alapján biztosítható. A budapesti közösségi közlekedés e fenntartható finanszírozási modelljének koncepciója elkészült. Eszerint a jövőben a bevételtermelő fejlesztések elősegítésére fókuszál (e-jegyrendszer, járműpark megújítása), miközben a működés közvetlen központi költségvetési támogatása 2013-tól csökken, hosszú távon pedig megszűnik. A hatályos szabályok szerint a megosztott bevételekből 47%-os arányban a Főváros, 53%-os arányban a kerületek részesülnek. A módosítás szerint ez az arány a Főváros esetében 51%-ra nőne és a kerületek részesedése 49%-ra csökkenne. A Főváros – a módosításnak megfelelően – az ebből származó 4 százalékpontnak megfelelő forrást köteles lesz a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordítani.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása A 24. §-hoz Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonának felhasználása rendhagyó a magyar költségvetési rendszerben, meg kell határozni az Állam és az Alap közötti ügyletek költségvetési elszámolásának módját is, így különösen rendezni szükséges, hogy az ingyenesen átadásra kerülő állampapírok a bevonást követően a költségvetés szempontjából miként számolandóak el, hasonlóan a tavalyi évben bevonásra kerül állampapírokhoz, melyek elszámolásáról a korábbi államháztartásról szóló törvény rendelkezett. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása A 25-26. §-okhoz A védett munkahely fogalmát a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvénybe (Kbt.) bevezető módosítás összhangba hozza a Kbt. rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó új szabályokkal. A 18. § (6) bekezdésével kapcsolatos módosítás lehetőséget biztosít az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és a működtetett intézmények kisebb értékű beszerzéseivel kapcsolatos önálló kezdeményezésére, az igények pontos felméréséhez szükséges döntések ajánlatkérő-központú meghozatalára. Az állami köznevelési intézményfenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ központosításának hatékonyságát növelő részletszabály azonban fenntartja a közbeszerzési kötelezettséget, melyet erősít az egyes intézmények saját közbeszerzési terveinek elkészítése a beszerzésközpontú hatékony ellátás biztosítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a szabály célja az Intézményfenntartó Központ működésének megkezdése időszakában teszi lehetővé a hatékonyabb feladatellátást, a szabály 2013. július 1-jén hatályát veszti. A Kbt. 40. §-ának módosítása a 2013. évvel lezáruló programozási időszak támogatási forrásainak gyorsabb felhasználását hivatott elősegíteni. A Kbt. jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy az ún. feltételes közbeszerzési eljárás megindításával a támogatásra vonatkozó pályázati és a közbeszerzési eljárás párhuzamosan folyjon. Bizonytalanságot okozott azonban, hogy a feltételes közbeszerzési eljárás megindításához szükséges-e már a pályázati felhívásnak is elérhetőnek lennie – a módosítás rögzíti, hogy a források gyors felhasználásához jelenleg kötődő kiemelt érdekre tekintettel ez nem követelmény. A feltételes közbeszerzés kiírásától az ajánlatkérők több esetben azért tartózkodtak, mert bizonytalan volt, hogy a pályázat elbírálására milyen időpontban kerül sor. Mivel a Kbt. meghatározza, hogy az ajánlatkérő milyen időkeretben köteles a közbeszerzési eljárást lefolytatni, valamint az eredmény kihirdetését követően a szerződést megkötni, amennyiben a pályázat eredménye eddig az időpontig nem derül ki, az ajánlatkérő nehéz helyzetbe kerül, mivel az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vagy a szerződéskötés megtagadására okot adó körülményről nem szerez időben tudomást. A módosítás ennek a helyzetnek a megoldására kiemeli, hogy az ajánlatkérő a támogatási szerződés megkötését a szerződés hatályát felfüggesztő feltételként is kikötheti. A módosítás az ilyen szerződéses rendelkezés lehetőségét kifejezetten megerősíti, amellett, hogy a Kbt. rendelkezései – figyelemmel arra, hogy a Kbt-ben meghatározott körön kívül

a törvény egyébként nem korlátozza a szerződés lehetséges tartalmát – annak eddig sem képezték akadályát. A Kbt. 125. § új (10) bekezdése szintén megerősíti, és a törvényben is kifejezetten megjeleníti az olyan szerződéses rendelkezések kikötésének gyakorlatát, amelyek a felek jogviszonyának előre pontosan meghatározott feltételek szerinti változását irányozzák elő. Az ilyen szerződéses feltételeknek a változás feltételeit és annak tartalmát a szerződésből egyértelműen levezethető módon kell rögzítenie ahhoz, hogy az ne minősüljön a szerződés Kbt. 132. §-a szerint vizsgálandó módosításának. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása A 27. §-hoz A javaslat megteremti a lehetőséget azon megváltozott munkaképességű személyek számára, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítása előtt az ellátási összeg meghatározására rendelkezésre álló 180 napos referencia időszakban kereső képtelenségük miatt táppénzben, baleseti táppénzben részesültek arra, hogy az ellátás összege a járulékalapot képező jövedelmük alapján kerüljön kiszámításra. Az alacsony összegű rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a kereső tevékenység időszakára az ellátás folyósítása szünetel. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellátásban részesülők nagy része legfeljebb heti húsz órában folytat csak kereső tevékenységet. Ebből következően 30-40 ezer forintot nem meghaladó nettó havi jövedelmük a rehabilitációs ellátás folyósításával biztosítaná azt a jövedelemszintet, amely megélhetésüket biztosíthatja. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása A 28-29. §-okhoz A likvid hitelekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, a likvid hitelek év végéig történő visszafizetésének erősítése céljából szükséges a fogalom meghatározását módosítani. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján a javaslat az állampapír-kibocsátások biztonságos és törvényes végrehajtása érdekében pontosítja a törvény ide vonatkozó rendelkezéseit. A Kormány a megváltozott makrogazdasági környezethez hozzáigazította a költségvetés hiánypályáját, amelyet az EU Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa által 2012. március 13-án a túlzott hiány eljárás keretében kiadott ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről című dokumentumban számszerűsített. A módosítás célja, hogy ezzel és az uniós előírásokkal összhangban 2013-2015. évekre rögzítésre kerüljön a költségvetés hiányának korlátja a stabilitási törvényben. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása A 30-32. §-okhoz A javaslat megszünteti az előirányzat-maradvány és a pénzmaradvány közötti különbségtételt, valamennyi alrendszerben ugyanazon szabályok szerint számolnák a maradványt, ami jóval egyszerűbb levezetést tesz lehetővé központi körben.

A javaslat megjeleníti a törvényben a rovat fogalmát, ami a kiemelt előirányzatokon belüli részletes, közgazdasági osztályozás szerinti előirányzat. Ezen felül felhatalmazást ad a kormány számára, hogy az egységes – az államháztartás valamennyi szereplője által alkalmazandó – rovatrendet rendeletben megállapítsa. A javaslat pontosítja az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a kezelő szervre, illetve feladataira vonatkozó törvényi előírást. A javaslat rögzíti, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék az év közben felmerülő kormányzati döntésekben kiadott egyes feladatok finanszírozására felhasználható. Az egységes rovatrend bevezetésére tekintettel a javaslat előírja, hogy a központi kezelésű előirányzatra is készíteni kell elemi költségvetést. Az előirányzat-átcsoportosítás szabályainál a javaslat kimondja, hogy nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése, ha a fejezeti általános tartalékról más sorra történik fejezeten belüli átcsoportosítás, továbbá az európai uniós források felhasználását biztosító előirányzatok javára történő átcsoportosításnál. A javaslat alapján az államháztartásról szóló törvény (Áht.) végrehajtási rendeletére vonatkozó felhatalmazás módosul aszerint, hogy a rendelet a rovatok közötti átcsoportosítás szabályait is tartalmazza, ne csak a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokét. A javaslat pontosítja a kötelezettségvállalás szabályait kimondva, hogy a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg terhére több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható. Az Áht.-ban az utalványozás szabályozása jelenleg csak a kiadásokra vonatkozik, miközben a végrehajtási rendelet és az évtizedes gyakorlat alapján a bevételeket is utalványozni kell. Ezen felül az Áht. csak a költségvetési tételekről szól, miközben a finanszírozási tételekre is indokolt előírni az utalványozást. A javaslat pontosítja az érintett törvényi előírásokat. A finanszírozási célú pénzügyi műveletek körét bővíti a javaslat a maradvány igénybevételével (ez az önkormányzatokra és alapokra másutt eddig is ki volt mondva), a központi, irányító szervi támogatással, és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerinti egyes speciális adósságot keletkeztető ügyletekkel (penziós és repóügyletek, pénzügyi lízing). Ezen felül a meglévő kategóriákat pontosabban határozza meg. A javaslat az Áht-ban foglalt egyes, a mindenkori költségvetési törvény végrehajtásával kapcsolatos kormányhatározatok deregulációjára vonatkozó általános szabályt pontosítja. A javaslat elválasztja a bevételek és kiadások funkcionális szempontú besorolását az államháztartás szakfeladatrendjétől. A funkcionális besorolás alapjául a jövőben a nemzetközileg is használt kormányzati funkciók szerinti osztályozás (COFOG) szolgál, míg a tevékenységalapú szakfeladatrend feladata a jövőben a tevékenységek önköltségének méréséhez szükséges bázis megállapítása lesz. A javaslat értelmében megszűnne az államháztartásban a kötelező féléves beszámolási kötelezettség, szerepét az önkormányzati alrendszerben jelenleg is létező negyedéves költségvetési jelentés is be tudja tölteni.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) vonatkozó rendelkezései alapján a többcélú kistérségi társulások a már meglévő társulási megállapodásaikat 2013. június 30áig köteles felülvizsgálni, illetve az Mötv. szabályai szerint módosítani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy egyes többcélú kistérségi társulások az év folyamán megszűnnek, akár jogutód nélkül. A központi költségvetésből kapott támogatásokkal azonban ebben az esetben is el kell számolni, ezért szükséges az ezzel kapcsolatos szabály kimondása is. Mivel a törvény értelmében a nemzetiségi önkormányzatok kezességvállalásához is a Kormány engedélyére lesz szükség, az Áht.-ból szükséges hatályon kívül helyezni az ezen ügyletekre vonatkozó, ettől eltérő rendelkezést. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása A 33-35. §-okhoz Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény tartalmazza a magyarországi nyugdíjjogok hordozhatóságának szabályait. A rendelkezéseket a nyugdíjjárulék-fizetési felső korlát eltörlése miatt kell módosítani. II.

Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása A 36. §-hoz Jogtechnikai jellegű módosítás, amely biztosítja, hogy az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, köztestületek jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységei teljesíteni tudják társasági adófizetési kötelezettségüket. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása A 37-38. §-okhoz A javaslat nagyobb szabályozási teret enged a Kormánynak a törvényben említett kormányrendeletek megalkotásához, azáltal, hogy a kormányrendeletek a számviteli alapelvek megfelelő alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazhatnak. A könnyviteli szolgáltatást nyújtók nyilvántartásába a nyilvántartásba vételt végző hatóság a megfelelő képesítés igazolása esetén több szakterületet is bejegyezhet a regisztrálási szakterület mellett. A szakterületek mindegyikén kötelező teljesíteni a 93/2002. Korm. rendelet által előírt, adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettséget. Amennyiben a nyilvántartásban szereplő személy azt kéri, kérelmére, illetve, amennyiben a szakterülethez köthető továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget hivatalból, a nyilvántartásba vételt végző hatóság törli az adott szakterületet a nyilvántartásból. A jelenleg hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154/A. § (2) bekezdése alapján bizonyos számviteli kötelezettségek alól mentesül azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. E rendelkezés alapján ezen államok listáját a miniszter teszi közzé. Az

eddigi gyakorlat alapján a miniszter e kötelezettségének tájékoztató kiadásával tett eleget. A tájékoztató kötelező erővel nem bíró útmutatóval történő felváltása vált indokolttá, ezért a módosítás szerint a miniszter ezen államok listáját az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé Jogtechnikai okokból indokolt törvényi szinten konkrét hatóság (Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság) megnevezése helyett a megfelelő funkciót ellátó szervre általános jelleggel (könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság) hivatkozni. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása A 39. §-hoz A módosítás egyértelműen rendezi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó adózó eva alanyisága megszűnik. Ez a módosítás egyben megteremti az eváról a kisadózó vállalkozások tételes adójára az év közben történő áttérés lehetőségét is. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény módosítása A 40-42. §-okhoz A pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélések kellő szankcionálása érdekében új mulasztási bírság típus kerül kialakításra. A forgalmazással kapcsolatos legsúlyosabb visszaélések esetén 10 millió forintig terjedő bírságot szab ki az állami adóhatóság, a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az új típusú, online kommunikációra képes elektronikus memóriás pénztárgépekre való áttérés anyagi megterhelést okozhat a pénztárgépet üzemeltető vállalkozásoknál, ennek enyhítése érdekében a Kormány közvetlen támogatást nyújt az új pénztárgépek beszerzéséhez, ennek részletszabályait NGM rendelet fogja tartalmazni. Jogtechnikai okokból indokolt törvényi szinten konkrét hivatal (az adópolitikáért felelős miniszter, mint hatóság) megnevezése helyett a megfelelő funkciót ellátó szervre általános jelleggel (nyilvántartásba vételt végző szervezet) hivatkozni. További módosítás, hogy a nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni. A javaslat felhatalmazza a Kormányt a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésére. A kérelmező a nyilvántartásba vételt végző szervezet határozatai ellen az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet. A pénztárgépek forgalmazásának, szervizelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének törvényi szintű szabályait tartalmazza. A javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a nyilvántartásba vételt végző hatóság működésének megkezdését követő időszakra. A 2013. július 1. után megindult eljárásokat már a nyilvántartásba vételt végző hatóság bírálja el, az ezt megelőzően megindult eljárásokat a korábbi szabályozás alapján az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le. Általánossá válik az állami adóhatóság joga arra, hogy adókötelezettséghez, vagy adótörvényben, adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség, illetve kérelem (pl. a pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségek és kérelmek) teljesítéséhez nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresítsen.

Jogtechnikai okokból indokolt törvényi szinten konkrét hivatal (az adópolitikáért felelős miniszter, mint hatóság) megnevezése helyett a megfelelő funkciót ellátó szervre általános jelleggel (nyilvántartásba vételt végző szervezet) hivatkozni A javaslat jogtechnikai okokból szükségessé váló hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása A 43. §-hoz A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szabályai alapján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek 7. életévének betöltésekor második, 14. életévének betöltésekor pedig harmadik utalási összegre válik jogosulttá. A MÁK azonban közvetlenül nem rendelkezik információval arról, hogy ki jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve kit vettek átmeneti vagy tartós nevelésbe. Ezért gyámhivatali adatszolgáltatás előírása szükséges. A rendelkezés a Magyar Államkincstár (kiutaló) feladatait módosítja úgy, hogy a második és a harmadik utalási összeget a gyámhivatali adatszolgáltatás alapján kell nyilvántartania (kincstári letéti Start-számlán jóváírnia) a jogosult gyermek 7., illetve 14. éve betöltésének napjától visszamenőlegesen. Ha a gyermek rendelkezik Start-számlával, a kiutalónak a második és a harmadik utalási összeget a 7. vagy a 14. születésnaptól felszámított, az ötéves állampapír hozamával egyező kamattal növelten kell az adatszolgáltatás beérkezését követő 30 napon belül a számlavezetőhöz utalnia. Ha a gyermek rendelkezik Start-számlával, a kiutalónak a második és a harmadik utalási összeget a 7. vagy a 14. születésnaptól felszámított, az ötéves állampapír hozamával egyező kamattal növelten kell az adatszolgáltatás beérkezését követő 30 napon belül a számlavezetőhöz utalnia. A rendelkezés az előzőekben említett gyámhatósági adatszolgáltatás tartalmáról és határidejéről rendelkezik. Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év március 20-áig köteles a gyámhatóság a Magyar Államkincstárnak elektronikus úton megküldeni. A rendelkezés az államháztartásért felelős miniszter rendeletalkotási felhatalmazását bővíti ki a gyámhatósági adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeinek meghatározásával. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása A 44. §-hoz A javaslat értelmében az önkéntes intézményvédelmi alapok tagjai és tagok részére meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézetek csökkenthetik a fizetendő bankadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba befizetett összeggel, amely összeg egyebekben csak intézményvédelmi célokra lenne felhasználható. A szövetkezeti hitelintézeti rendszer központi bankja ellátja az integrált hitelintézetek levelező banki feladatait és ennek következtében a jegybanki tartalékolás is e bankon keresztül történik. Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti hitelintézeti rendszer ezen tevékenysége esetében nem indokolt a bankadó fizetési kötelezettség előírása, a javaslat mentesíti a bankadó fizetési kötelezettség alól a szövetkezeti hitelintézeti rendszer levelező bankjának ezen tevékenységét.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása A 45-47. §-okhoz A könyvvizsgálók felett a közfelügyeletet – a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság helyett – a könyvvizsgálói irányelvvel összhangban a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság gyakorolja a jövőben. Az e hatóságra vonatkozó legfontosabb szabályokat e törvény állapítja meg, ezért ki kell a törvény hatályát terjeszteni. Jelenleg a kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszert a Magyar Könyvvizsgálói Kamara működteti azzal, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek esetében a minőségbiztosítás a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság irányítása mellett történik. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosítását azonban indokolt a könyvvizsgálói szakmától függetlenül megszervezni. Ezen elvárásnak úgy lehet teljes egészében megfelelni, ha e könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosítását egy független, hatósági jogosítványokkal rendelkező szervezet látja el. 2013-ban létrehozásra kerül a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság, mely teljes egészében átveszi a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság funkcióját és jogállásból kifolyólag hatósági jogosítványokkal is fel lesz ruházva. A módosítás kimondja, hogy a független minőségellenőrzés rendszerét a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság működteti. Figyelemmel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső, független minőségbiztosítását a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság fogja működtetni, a független ellenőrökre vonatkozó törvényi részek okafogyottá válnak. Figyelemmel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek külső, független minőségbiztosítását a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság fogja működtetni, jelen módosítás megállapítja a hatósági minőségellenőrzés lefolytatatására vonatkozó előírásokat. A közfelügyeleti hatóságot a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért közfelügyeleti díj illeti meg, amelyet részére a kamara köteles megfizetni. A díj mértéke a tárgyévben a kamara tagdíjakból és hozzájárulási díjakból származó bevételének 5 %-a. A közfelügyeleti díjat a kamara a tárgyév december 31-ig köteles teljes egészében megfizetni, azonban a hatóság működésének biztosításához tárgyév január 31-ig illetve július 30-ig 50-50 %-os előleget fizet a várható bevételek arányában. A közfelügyeleti hatóság – feladatkörében eljárva – vizsgálja és értékeli a közfelügyeleti rendszer részelemeit. E feladatkörének ellátásához szükséges, hogy jogosult legyen a kamarától, a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérni, valamint e célból irataikba, könyveikbe és adathordozóikba betekinteni. A közfelügyeleti hatóság munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkatervet és a munkájáról szóló beszámolót a köteles minden évben nyilvánosságra hozni. A beszámoló tartalmazza a kamarai minőségbiztosítási rendszer értékelését is. E kötelezettség teljesítéséhez a kamara a hatóság kérésére kiadja a szükséges iratokat, dokumentumokat. A könyvvizsgálói közfelügyelet hatékony működéséhez a kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait - azok

elfogadásától számított 15 napon belül - köteles megküldeni a közfelügyeleti hatóságnak, hogy azokat vizsgálhassa és értékelhesse. A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok tekintetében közfelügyeleti hatóság gyakorolja a kamara feletti törvényességi felügyeletet. Ennek keretében jogosult vizsgálni, hogy a kamara döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak. Amennyiben jogszabálysértést tapasztal, kezdeményezheti a törvényesség helyreállítását a kamaránál, ennek sikertelensége esetén bírósághoz fordulhat. A nem a közfelügyelet hatálya alá tartozó feladatokat illetően továbbra is a miniszter gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a közfelügyeleti hatóságot és, hogy rendeletben szabályozza a törvényben nem szabályozott könyvvizsgálói közfelügyelettel összefüggő további tevékenységeket. A javaslat hatósági minőségellenőrzéshez és a közfelügyeleti hatósággal kapcsolatos előírásokhoz kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmaz. A javaslat hatósági minőségellenőrzéshez és a közfelügyeleti hatósággal kapcsolatos előírásokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény módosítása A 48. §-hoz A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatósági véleménye alapján a közvetlen adatlekérdezés alól az állami adóhatóság felmentést adhasson. Bővül a pénztárgépekkel kapcsolatos miniszteri rendeletalkotásra való felhatalmazás tárgyi köre. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény eltérő szöveggel való hatálybaléptetése A 49. §-hoz A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 2013. január 1-jétől – az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 226. §-ával – elfogadott 5. §a szerint a 8 Mrd Ft éves adóalapot el nem érő biztosítókra az irányadó lineáris mértékekhez (casco biztosítás esetén 15%, egyéb nem életbiztosítás esetén 10%) képest kedvezőbb, sávos mértéktáblázat vonatkozik. A feltételnek megfelelő biztosítók esetén éves szinten 1 Mrd Ft adóalapig az adómérték 25%-ának, 1-8 Mrd Ft között az adómérték 50%-ának megfelelő mértékkel kell az adót számítani. Az elfogadott szöveg azonban nem kellően pontos, a végrehajtás során alkalmazása bizonytalanságot okoz. Ezért a törvényjavaslat az adómértékre vonatkozó szabályt egyértelművé teszi. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása Az 50.§-hoz A javaslat a jutalék- és díjbevételek fogalmának módosításával pontosítja, hogy azon jutalék- és díjbevételeket, amelyeket az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott művelettel, korlátozott rendeltetésű fizetési számláról végrehajtott fizetési művelettel, valamint például a befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelettel kapcsolatban számolnak el, nem terheli illetékfizetési kötelezettség. A javaslat értelmében a visszatérített jutalék- és díjbevételeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség. A javaslat a fizetési művelet fogalmát érintően pontosítja, hogy a törvény alkalmazásában fizetési műveletnek minősül a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló művelet, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult

kiemelt közvetítő útján kezdeményezett fizetőeszköz útján történő eladás, illetve a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján akkor is, ha az nem fizetési számla terhére történik. A javaslat a pénzforgalmi szolgáltató fogalmának pontosításával egyértelművé teszi, hogy a Pti. hatálya kiterjed a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére is. A javaslat e mellett pontosítja, hogy kölcsöntörlesztés esetében a teljesítési nap az a nap, amikor az ügyfél fizetési számláját megterhelik. A javaslat előírja, hogy egyes kincstári számlák – előirányzat felhasználási keret és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák – korlátozott rendeltetésű fizetési számlának minősüljenek. A javaslat értelmében a takarékszövetkezetek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól abban az esetben, ha az önkéntes intézményvédelmi alap ügynökeként (közvetítőjeként) járnak el a befektetési szolgáltatások biztosítása során. A javaslat értelmében a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. A javaslat szerint a szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitás kereskedelmi piacon, valamint a szervezett villamos energia piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolásához kapcsolódó fizetési műveletek nem illetékkötelesek. A javaslat pontosítja, hogy készpénz-helyettesítő fizetési eszközök esetén a fizetési kötelezettség nem a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátóját, hanem a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz fedezetét biztosító hitelkeretet rendelkezésre tartót terheli. A javaslat végül pontosítja, hogy külföldi pénznemben keletkező díjak és jutalék bevételek forintra történő átváltása esetében hogyan kell eljárni. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása Az 51-52. §-okhoz A javaslat meghatározza a kedvezményezett foglalkoztatott és a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény fogalmát. A javaslat előírja, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását január 15-éig megteheti az adózó, amely a korábban előírt december 20-ai határidőt hosszabbítja meg. A javaslat előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiság nem szűnik meg társasági formaváltás esetén. A javaslat lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó alanya az adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteséget felhasználhassa a kisvállalati adóalanyiság időszakában. A javaslat előírja, hogy a kedvezményezett foglalkoztatottak - huszonöt év alatti pályakezdő, tartósan álláskereső, a GYED, GYES valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók - után a kisvállalati adóban is érvényesíteni lehessen kedvezményt. A kisvállalati adóalanyok számára lehetővé válik, hogy az áttéréssel összefüggésben a gyorsított értékcsökkenési leírással ne kelljen elszámolniuk, valamint, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt, egyenlő részletben leírják a kisvállalati adóalapból. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján az új adófajtát választó vállalkozásoknak a választást megelőző időszakra vonatkozóan az osztalék utáni adót kiváltó adót a társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk. A korábban az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalkozás azonban ilyen bevallást nem készít. Ezért szükséges a rendelkezés kiegészítése azzal, hogy az evás vállalkozás a megszűnésével

összefüggésben benyújtott, egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásában vallja be ezt az adót. A pontosítás új adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, csak a bevallás formáját határozza meg. A javaslat pontosítja a törvényi hivatkozásokat. Ezen módosítás arról gondoskodik, hogy a kisvállalati adóalapnál meghatározott személyi jellegű kifizetések fogalomhoz hasonlóan a kisvállalati adóelőleg megállapítási szabályoknál is figyelembe kelljen venni az ún. képzett járulékalapba tartozó jövedelmeket. A javaslat tartalmazza, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnése után hogyan kell kiszámítani a számított nyilvántartási értéket a tárgyi eszközök és az immateriális javak esetében. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépése Az 53-55. §-okhoz Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénynek az Szja tv. 70. § (1a) bekezdését módosítását célzó szövegcserés rendelkezése megalkotásánál a jogalkotót az a szándék vezette, hogy az adott bekezdésben szabályozott mindkét esetben kizárja a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány egyes meghatározott juttatásként való biztosításának lehetőségét: akkor is, ha a juttatást minden munkavállaló azonos feltételekkel kapja, és akkor is, ha ez belső szabályzatban meghatározott feltételek mellett történik. A T/8750. számú törvényjavaslathoz benyújtott eredeti módosító indítvány (T/8750/76.) az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében a „nyújtott szolgáltatás” szövegrészek cseréjét rendelte volna a „nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány)” szövegre. A zárószavazás előtti módosító javaslatban az eredetileg alkalmazott többes számú megfogalmazás egyes számú megfogalmazásra került javításra. Ez azonban a bekezdést érintő módosítások hatályos törvénybe történő átvezetésénél jogbizonytalanságot eredményezhet. Ezért indokolt a kihirdetett törvény érintett rendelkezésének eredeti – többes számú meghatározást tartalmazó – szöveggel történő hatálybalépéséről intézkedni. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvényben elfogadott módosítás alapján az egyéni vállalkozók átalányadózásának választására jogosító feltételek közül kikerül az a feltétel, amely szerint nem választható az adózási mód, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban is áll. Ez az Szja tv. két ponton történő módosítását teszi szükségessé: egyrészt a választás feltételeit kell módosítani, másrészt a jogosultság megszűnésének feltételeit kell úgy módosítani, hogy az egyéni vállalkozó akkor is adózhat az átalányadó szabályai szerint, ha munkaviszonyt létesít. Az elfogadott törvényben az utóbbi szabály megvalósulását biztosító hatályon kívül helyező rendelkezés hivatkozása téves: a törvény a „és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít” szövegrész hatályon kívül helyezését az 52. § (2) bekezdés a) pontjában rendeli, ahol ilyen szövegrész nincs. A rendelkezés a hivatkozás kijavítását kezdeményezi. 2013. január 1-jétől az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege csak korlátozottan (az árbevétel nagyságától függően sávosan korlátozott módon) vonható le a nettó árbevételből a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. A törvényjavaslat szerint – a gyógyszerellátás biztonsága érdekében – ez a korlátozás nem vonatkozna arra, ha az eladott áruk beszerzési értéke közfinanszírozásban részesülő gyógyszer értékesítése kapcsán merül fel.

III.

Fejezet

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása Az 56. §-hoz A perbehívás szabályozása nem teljes körű, amely körülmény következtében a hiányzó egyértelmű szabályozást a bírósági gyakorlat próbálta meg pótolni, kiegészíteni. Figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) kiemelt jelentőségére és a helyenként ellentmondásos bírósági gyakorlatra, indokolt a szabályozás kiegészítése, pontosítása a jogbiztonság alkotmányossági követelményével összhangban. A Pp. jelenlegi szövege nem rögzíti egyértelműen, hogy a perbehívás közlése során a perbeli személyeknek és az eljáró bíróságoknak a perben pontosan milyen szerepe van, amely hiányosságot a módosítás szerinti szabályozás pótolja. Az eljárás ésszerű határidőn belüli befejezéséhez fűződő érdekek biztosítása és az eljárások indokolatlan elhúzódásának elkerülése céljából a rendelkezés rögzíti a perbehívásra és annak vonatkozásában tett jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidőket. Az Országgyűlés az állampolgárok jogainak védelme érdekében az elmúlt időszakban több, a perek gyorsabb elbírálását biztosító törvényt hozott, amelyek közé szervesen illeszkedik a jelen szabályozás is. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása Az 57-58. §-okhoz A megtett úttal arányos tarifarendszerű elektronikus díjszedési rendszer bevezetésével összefüggésben jelenleg előkészítés alatt álló ún. útdíjtörvény tartalmazta volna az új díjszedési rendszerben érintett szervezetek kijelölését, valamint a rendszer kialakításával összefüggő kötelezettségek rögzítését, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az útdíjtörvény elfogadására csak az országgyűlés tavaszi ülésszakán kerül majd sor. A törvény kihirdetésének időbeli kitolódása azonban szükségessé tette az új díjfizetési rendszer bevezetéséhez szükséges feltételek más jogszabályban történő rögzítését, mivel ezen jogszabályi rendelkezések nélkül a rendszer 2013. július 1-i éles üzemi indulása, illetve az annak üzemeltetéséhez kapcsolódó díjszedési és díjellenőrzési szolgáltatás ellátása nem biztosítható. Az elektronikus díjszedési rendszer beszerzésére alapítói határozattal az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (a továbbiakban ÁAK) kapott kijelölést, amely beszerzés megvalósítására a közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van. A rendszerrel szembeni követelmények meghatározása során technológia semleges feltételek kerültek rögzítésre, azonban az bizonyosnak tekinthető, hogy bármely technológia megvalósítása építési beruházások megvalósítását igényli majd a teljesítés időszakában. Tekintettel arra, hogy az építési beruházáshoz az engedélyezési eljárás megindítására csak az építtetői jogok gyakorlója (vagy megbízottja) jogosult, a jogszabálymódosítási javaslatban foglalt rendelkezések hatályba lépése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ÁAK által kötendő szerződésben sor kerülhessen a kivitelezési munkák megrendelésére, illetve, hogy az építési engedélyezési eljárást ne az országos közúthálózat adott szakaszainak közútkezelője, mint engedélyes nevében kelljen megindítani és lefolytatni (amely a megvalósításra rendelkezésre álló viszonylag rövid határidőt ellehetetlenítené). Az Európai Bizottság 2009/750/EK határozata az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról 19. cikkében előírja a tagállamok számára a díjszedési rendszerrel kapcsolatban nyilvántartás létrehozását az EETS területekről (ideértve az azokhoz kapcsolódó díjszedőket, alkalmazott díjszedő technológiákat, az útdíjak megállapításával

összefüggő adatokat, az EETS területi leírását, továbbá az EETS területre nézve szerződéssel rendelkező EETS Szolgáltatókat), valamint a Tagállam által bejegyzett EETS Szolgáltatókról. Tekintettel arra, hogy az említett szereplők természetes vagy jogi személyek lehetnek, és ezek egyedi azonosításra is alkalmas adatait a felügyeleti szerv által vezetett nyilvántartásnak rögzítenie kell, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. törvény alapján indokolt a nyilvántartásra vonatkozó előírások törvény általi rögzítése. A javaslat ezen pontja szintén az elektronikus díjszedési és díjellenőrzési rendszer kiépítéséhez szükséges, ezen rendelkezések biztosítanák, hogy a díjköteles útszakaszokon – függetlenül az útszakasz közútkezelőjének személyétől – megtörténhessen a szükséges felmérések és a kivitelezési fázisok lebonyolítása. A jelenlegi – időtartamhoz kötött - használati díjas rendszerben a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett útszakaszokon az egyéb országos közúthálózati elemektől eltér a díjellenőrzés hatékonysága . Fix ellenőrző kapuk kiépítésére ezen szakaszokon egyáltalán nem került sor, az ÁAK és a koncessziós társaságok közötti egyeztetések nem vezettek eredményre, a megvalósítás feltételeként irreálisan magas összegek kerültek meghatározásra. A mobil ellenőrzés nagyon lassan kialakult ugyan, azonban nagyon merev rendszerben. Bármilyen módosítás válik szükségessé a meglévő rendszerben, az hosszas tárgyalásokat igényelne a koncessziós társaságokkal. Az ED rendszer bevezetésére kitűzött rövid határidő nem teszi lehetővé, hogy az egyeztetések elhúzódjanak, amennyiben a megállapodásokra nem kerül sor a lehető legrövidebb határidőn belül, úgy az az ED projekt határidőre történő megvalósítását veszélyeztetheti. Fontos kiemelni, hogy a javaslat szövege nem tér ki a közútkezelők részéről esetlegesen felmerülő költségek viselésére, erre várhatóan a koncessziós szerződéseket megkötő felek között kell majd sort keríteni, a módosítás szövege elsődlegesen a díjszedési és díjellenőrzési rendszer kiépítéséhez elengedhetetlenül szükséges rendelkezések mielőbbi hatályba lépés érdekében került előkészítésre. A javaslat 1.§ (7)-(9) bekezdése az elektronikus díjszedésben és díjellenőrzésben érintett szervezetek jogszabályi kijelölését tartalmazza, amelyek hiányában az érintett szervezetek nem tudják megtenni a feladatok ellátásához szükséges előkészítési feladatokat, illetve a díjszedési szolgáltatás állami oldalról történő megrendelésére sem kerülhet sor, ezek nélkül pedig a beszerzésre kerülő rendszer üzemeltetésétől várt többletbevétel beszedésére nem kerülhet sor. A jogszabály módosítására irányuló javaslatban foglalt rendelkezések annak érdekében is szükségessé váltak, hogy az elektronikus díjszedési és díjellenőrzési rendszer üzemeltetésére, működtetésére egyetlen erre kijelölt gazdasági szereplő legyen jogosult. Abban az esetben ugyanis, ha a beszerzésre kerülő elektronikus díjszedési rendszer elemei – külön értelmező rendelkezés, illetve ahhoz kapcsolódó működtetési kijelölés hiányában - úttartozéknak minősülnének, úgy az egyes elemek kezelését, működtetését az adott útszakasz közútkezelője végezné. Az integrált rendszer hatékony működtetése csak abban az esetben biztosítható, ha a rendszer üzemeltetése egy egységként történik, és nem az egyes útszakaszok közútkezelőinek – adott esetben akár eltérő technológiájú – a rendszer részekre bontását eredményező üzemeltetése mellett. Célszerű lenne, ha a rendszer üzemeltetéséből származó bevételi források biztosításában érdekelt, a díjszedési és díjellenőrzési rendszer tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁAK lenne a rendszer üzemeltetésére, működtetésére feljogosított szervezet. Ilyen módon lenne legjobban biztosítható a rendszer normál működtetésének, illetve az esetleges meghibásodások mielőbbi javításának lehetősége, az egyes közútkezelők tevékenységének a rendszer működtetése érdekében történő összehangolása vélhetően több hatásköri, illetve felelősségbeli összeütközést eredményezne. A közúti közlekedésről szóló törvény fogalom meghatározásai között az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények fogalma kerül meghatározásra, amely lehetővé teszi,

hogy ezen eszközök működtetése (illetve a későbbiekben a létesítés engedélyezése) vonatkozásában az általánostól eltérő eljárásrend kerüljön meghatározásra. A törvény 29/F.§ rendelkezéseivel történő kiegészítéséhez szükséges a miniszter számára felhatalmazást biztosítani az EETS-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szervezet kijelölésére, valamint a kapcsolódó részletszabályok megalkotására, ezen felhatalmazást rögzíti a 48.§ (3) bekezdés b) pontjának kiegészítése. Az előbbiekben meghatározott módosításokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések. Az elérni kívánt cél az esetlegesen fellépő jogalkotási koherencia-zavarok elhárítása. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása Az 59. §-hoz A törvényjavaslatban foglalt módosítás technikai jellegű a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre történő utalás helyett a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, hatálya alá tartozó munkáltatók közötti áthelyezést mondja ki. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása Az 60. §-hoz A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának végrehajtása keretében az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény 2013. február 1-től a 15. § (3a) bekezdéssel egészíti ki a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, amelynek értelmében 2013. február 1-től a közigazgatási hatóságok a kérelemre induló eljárásokban az ügyfél képviselőjének aláírási címpéldányát, illetve a cég cégkivonatát a cégjegyzékből elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzik be, és ezen iratokat a továbbiakban az ügyféltől nem kérhetik. A módosított cégjogi szabályozásnak a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény jelen módosítása tesz eleget. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása Az 61. §-hoz Jogtechnikai jellegű pontosítás. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása A 62. §-hoz A GSMR rendszer alkalmazását uniós rendelkezések írják elő. Ezek hazai érvényesüléséhez és a rendszernek az e célra létrehozott Nemzeti infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által történő működtetéséhez szükséges a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban Vtv.) módosítása. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása A 63. §-hoz A módosítás egyértelművé teszi, hogy a gyűjtőszámlahitel alapjául szolgáló eredeti szerződés módosítása nem érinti az állami kezességvállalás érvényességét.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása A 64. §-hoz A törvényjavaslatban foglalt módosítás értelmezést segítő pontosítást eszközöl. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása A 65-67. §-okhoz Az Alkotmánybíróság vizsgálva a magyar állami (rész)ösztöndíj szerződések szabályozását, a 32/2012/(VII. 4.) AB határozatában – értelmezve az Alaptörvény XI. cikk (2) bekezdését, amely szerint a művelődéshez való jog biztosításához Magyarországon ezt a jogot „a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” – arra a megállapításra jutott, hogy a hallgatói juttatások alapját képező állami támogatás összegének megállapításához, illetve ennek az összegnek a felsőoktatási intézményekhez történő eljuttatásához törvényi szabályozás szükséges. 2012. december 31-ig az éves költségvetési törvények határozzák meg a hallgatói juttatások esetében az igényjogosultságot, és az egyes juttatások normatíváit. A T/7655. számon benyújtott 2013. évi költségvetési tervezet már nem tartalmazza a hallgatói juttatások szabályozását, és a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nftv. XXIV. fejezetében a felsőoktatás finanszírozásának szabályai nem tesznek eleget az Alaptörvény követelményeinek. Hasonló a helyzet a felsőoktatási intézmények támogatásának szabályozásával. Ugyanis a korábbi felsőoktatási törvények tartalmazták a felsőoktatás normatív finanszírozásának alapvető szabályait, amelyet az Nftv. kormányrendeleti szintű szabályozás hatáskörébe utal. Az Alaptörvény követelményével az összhangot úgy lehet megteremteni, ha a rendeleti szabályozás kötelezettsége mellett, az Nftv. finanszírozási szabályozását is kiegészül. Mindezek indokolják, hogy mind a hallgatói támogatások, mind pedig a felsőoktatási intézmények részletes törvényi szintű szabályozása megtörténjen. A hallgatói juttatások körében a szociális- és tanulmányi ösztöndíjak forrásaként a hallgatói támogatás, a doktori képzésben részt vevők, a köztársasági ösztöndíjasok, a kollégiumi-diákotthoni és lakhatási támogatások normatíváit, valamint a tankönyv, jegyzettámogatás, a sport- és kulturális tevékenység normatíváját az Nftv-ben határozza meg. A hallgatói juttatások intézményi felhasználását kormányrendelet szabályozza, amely alapul szolgál az intézményi szabályzatok elkészítéséhez. E támogatások forrásfedezete az állami, az egyházi és alapítványi intézményekben tanuló, államilag támogatott, továbbá az idei felvételi eljárásban felvett magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók részére, a 2013. évi költségvetés tervezetében mintegy 30 Mrd Ft összegben biztosított. A felsőoktatási intézmények támogatásában az ezredfordulótól az alkalmazott háromelemű – képzési, tudományos célú és fenntartói – normatív finanszírozás 2013. évi változtatásának a törvényi alapjait teremtjük meg a javasolt törvénymódosítással. Az új intézménytámogatási rendszerben a 2012. szeptember 1-je előtt felvett, és tanulmányaikat folytató államilag támogatott hallgatók után, a képzési normatívákhoz hasonló összegű támogatást kell biztosítani kifutó rendszerben. Ugyanakkor 2012 szeptemberétől a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatók után biztosított, az önköltség mértékéhez igazodó magyar állami

ösztöndíj támogatás felmenő rendszerben, a költségvetési források meghatározó, növekvő hányadát képezi.( Az éves intézménytámogatás mintegy 50-70%-a.) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók létszáma a képzési idő függvényében 2014-2016-ig fokozatosan csökken és rendelkezésre álló források ismeretében e hallgatói kör után biztosított „képzési normatívák” beállási szintje a kormányrendeletben meghatározott százalékban csökkenő mértékű. A magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma pedig az éves beiskolázás mértékének megfelelően 20162017-ig összességében, az évenkénti létszámcsökkenése mellett is növekszik. Az ösztöndíj mértékét a finanszírozási kormányrendelet (50/2008.(III.14.) 2. számú mellékletében, képzési területenként meghatározott, képzési költség alapján, az intézmények által meghatározott önköltség összegének súlyozott átlagával határozzuk meg. E mellett a minőséget támogató finanszírozási rendszerben elkülönített (2013-ban 10 Mrd Ft) áll rendelkezésre a kiemelt felsőoktatási intézmények, a kutatóegyetemek és az alkalmazott kutatások főiskoláinak támogatására. A kiválósági címekre a felsőoktatási intézmények pályázati eljárását kormányrendelet szabályozza. (2013-ban az intézménytámogatás mintegy 8-10%-a.) A fennmaradó költségvetési támogatás az intézményi tudományos, a fejlesztési, kulturális és speciális feladat-ellátási feladatokhoz rendelve kerül megállapításra. (2013-ban az intézménytámogatás mintegy 15-20%-a.) A 2012-es költségvetési évben a felsőoktatási intézmények fenntartásában működő köznevelési intézmények (pl. gyakorlóiskolák) finanszírozását, – a pedagógusképzés sajátos feladataira figyelemmel – az éves költségvetési törvények szabályozták, de ez a törvényi szabályozás 2013. január 1-jétől már nem hatályos. A felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézmények: a gyakorlóiskolák támogatását 2013-ban a felsőoktatási források terhére (mintegy 10 Mrd Ft), a személyi és dologi jellegű kiadások arányainak meghatározásával szabályozzuk az Nftvben. A gyakorló iskolák működését illetőleg a követelményeket Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi. CLXXXVIII. törvény 12.§-sának (3) bekezdése szabályozza. A gyakorló iskolák ezen szabályozás alapján kapták meg működési engedélyüket és ezen szabályok szerint működnek. Sem a gyakorlóiskolák számában, sem fejlesztésében nem tervezünk változást 2013-as költségvetési évre, a folyó 2012-2013-as tanévre ezért a külön szabályozás most nem indokolt. 2014-től pedig az egységes, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények szerinti finanszírozási szabályozás lesz a hatályos. A költségvetési forrásokkal és a felsőoktatás finanszírozási rendjével összefüggésben áttekintettük az Nftv. kapcsolódó fejezeteit, és teszünk javaslatot néhány olyan kérdéskör szabályozásának módosítására, melyek az intézményi gazdálkodást és működést segítik. Az önköltség meghatározása az államháztartási, számviteli szabályozásban, valamint a felsőoktatási szabályozásban és gyakorlatban eltérő tartalmú, ennek megfelelően kell pontosítani az Nftv-ben a magyar állami (rész)ösztöndíj és az önköltséges képzésben fizetendő díjak mértékének meglévő szabályozását. A gazdasági tanácsok kötelező működtetésének megszűnésével újra kell szabályozni a fenntartói munkáltatói jogok gyakorlásának módját, különös figyelemmel a rektor juttatásaira, a munkaköri leírás oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részére, amelyeket a gazdasági tanácsok átruházott jogkörben gyakoroltak. A hallgatókat terhelő díjfizetési kötelezettségek rugalmassá tételét szolgálja az a módosítás, amely a fizetési kötelezettségek tejesítésében a szabályozott kedvezményeket rektori hatáskörbe utalja.

Az önfenntartó felsőoktatás érdekében a hallgatói támogatási rendszert kibővítjük, és a külső forrásbevonásra ösztönözzük az intézményeket azzal, hogy a költségvetési forrásokon túl e forrásokból is lehetővé tesszük intézményi ösztöndíjak adományozását. A felsőoktatásban folyó képzések gyakorlati jellegét erősítő, időtartalmában is megnövelt összefüggő szakmai gyakorlatok idejére járó, – a gyakorlóhelyek által fizetendő díjak – kötelező jellegű előírása mind a közszférában, és esetenként a vállalkozói körben is a képzés minőségét veszélyeztetve a fogadókészséget csökkentette. Az Nftv. módosításával megmarad a díjfizetés lehetősége, de kötelező jellegét feloldjuk. A hallgatói ösztöndíjszerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítésében a törvény eltérő szabályozást tartalmaz a hitéleti képzésben és a civil, nem hitéleti képzésben résztvevők vonatkozásában (pl. a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében). A törvénymódosítás a hitéleti képzés sajátos követelményeit (pl. papi nőtlenség vállalhatóságát) veszi figyelembe, amikor a végzettség megszerzésnek idejében is biztosítja az eltérés lehetőségét. E szabályok korábban – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény felhatalmazása alapján – részben kormányrendeleti szinten voltak szabályozottak, részben a törvényi szintű szabályozás követelményét a 2012. évre vonatkozó költségvetési támogatás rendjét meghatározó éves költségvetésről szóló törvény biztosította, ami a 2013. évi költségvetés, illetve költségvetési törvény viszonylatában már nem áll fenn. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása A 68. §-hoz Az érintett egészségügyi intézményi kör vonatkozásában a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényben kerül szabályozásra az adósságrendezés és kezesség átvállalás, így a koherencia megteremtése érdekében szükséges a 2012. évi XXXVIII. törvény 8. §-ának hatályon kívül helyezése. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása A 69. §-hoz Jogtechnikai jellegű pontosítás. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény módosítása A 70-71. §-hoz Jogtechnikai jellegű pontosítás. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény módosítása A 72. §-hoz A megyei könyvtárak használatában lévő, a feladataik ellátásához rendelkezésre álló ingó vagyontárgyakat (székek, asztalok, polcok, stb.) a törvény a megyei jogú városok tulajdonába adta. A tulajdonváltozás a törvény rendelkezése alapján történik meg, nem szerződés alapján. Ezért a

javaslat elhagyja a törvényből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. feladatára utaló mondatot, mert egyébként az MNV Zrt. feladatait a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása A 73. §-hoz A javaslat a lomhulladék és megelőzés meghatározását pontosítja. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló CLXXXVIII. törvény módosítása A 74-75. §-okhoz A módosítás felhatalmazza a Magyar Államkincstárat a 2013. január 1-től önkormányzati körből a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba kerülő munkavállalók január 1-jén esedékes munkabérének és közterheinek megelőlegezésére. Rendelkezik továbbá a nettó kereseteknek a munkavállalók számlájára történő kifizetéséről, valamint a közterhek elszámolásáról és mindezeknek a munkáltatók részéről a Magyar Államkincstárnak történő visszatérítéséről. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása A 76-77. §-okhoz A módosítás az érintett szociális és gyermekvédelmi intézmények adósságának átvételével kapcsolatos szabályokat törli az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvényből. Az adósságok teljes átvállalására az önkormányzatok általános adósságkonszolidációja keretében kerül sor, amelynek szabályait a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat rendezi. Záró rendelkezések A 78-80. §-hoz A hatályba léptető, egyes hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket, valamint a jogharmonizációs záradékot tartalmazó előírások. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől független, önkéntes tagdíjfizetési elven működő magánnyugdíjpénztári rendszer nem indokolja az aktív központi nyilvántartás és az arra vonatkozó részletszabályok további fenntartását. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 30/A. §-ának hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy e rendelkezés alapján még a 2011. évi visszalépés előtti rendezések voltak megvalósíthatóak, de a vagyonátadással a függőállomány is átadásra került. A 2012-es visszalépőket sem érintheti már a rendelkezés, mert a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok vagyonát 2012. május 31ével el kellett különíteni. Ennek megfelelően deregulációs célból javasolt a rendelkezés hatályon kívül helyezése.