Budapest, december

Szajol telep biztonsági jelentés.

Kivonatot készítette:

Szentesi Mihály MOL Nyrt. FF&EBK tűzvédelem és folyamatbiztonság szakértő

Együttműködők a telep részéről:

Földházi Zoltán Szajol Telep MOL vezető Zádor Zsolt CH Szállítási szakmérnök Telepüzemeltetés MOL

Budapest, 2014. december

Kidolgozta: VÚRUP, a.s.

ELOSZTÁSI JEGYZÉK Szervezet megnevezése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság MOL Nyrt. Szajol Telep MOL Nyrt. FF & EBK MOL

Példányok mennyisége

Példányszám

2

1, 2

1 1

3 4

Biztonsági jelentés nyilvános változat példányai elektronikusan, PDF formátumban készültek.

MÓDOSÍTÁSOK Sorszá ma 1. 2.

Dátuma

Leírása, jellege

2006. április

OKF határozat szerinti módosítás 285-3/2006

2007. 07. 15.

Az OKF 285-27/1/2007 sz. módosítás

2008. 07. 15.

Az OKF 285-27/9/2007 sz. határozat szerinti módosítás, valamint a Bázistelephez tartozó saját célú vasúthálózat ideiglenes PB termék tárolásra való használata, mint tevékenységbővülés miatt készített kiegészítés egységes szerkezetben

2014.december

Jász-Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 45-9/2014/HAT: Biztonsági jelentés egységes szerkezetben foglalt módosított változat megküldésekor a Kat. 30. § (1)-(2) bekezdései valamint az R. 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti és az R. 10. § (4) bekezdéseinek megfelelően nem csatolta a védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés változatát.

3.

4.

Szajol Telep

Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014.

hiánypótlási felhívás

szerinti

3/152


TARTALOM A tartalomjegyzék és a mellékletek jegyzéke a teljes, nem nyilvános biztonsági jelentésre vonatkozik! BEVEZETÉS........................................................................................... 6 1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK .................................................... 7

2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ........ 10

3.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA ............................................ 14

4.

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA .............................. 19

5.

INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 19

6.

SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE .......................................................... 23

7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA .... 149

8.

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER .................................... 151

9.

ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................... 151

FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................. 152 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE M1. sz. melléklet – Biztonsági adatlapok (elektronikusan) M2. sz. melléklet – BIR Logisztika M3. sz. melléklet – Polgári Védelmi terv (elektronikusan) M4. sz. melléklet – Tűzoltási és műszaki mentési terv (elektronikusan) M5. sz. melléklet – Dominó (elektronikusan) A többi papíralapú térkép és ábra a Biztonsági jelentés korábbi változatainál került beadásra.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítés CIP COTAS DN EAI EBK ERA ETA FTA HAZOP HSE LDA

Szajol Telep

Jelentés Corporate Intranet Portal Computer Operated Terminal Automation System Névleges átmérő Environmental Accident Index Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Environmental risk assessment (környezeti kockázatértékelés) Event tree analysis (eseményfa-elemzés) Fault tree analysis (hibafa-elemzés) Hazard and Operability Study (működőképesség és veszélyelemzés) Health Safety and Environment MOL-csoport döntési és hatásköri lista (List of Decision-making and Authorities) Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014.

4/152


MAC OOR QRA TA TAT VTK

Manager Appointed for Control MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzat Quantitative Risk Assessment (mennyiségi kockázatértékelés) Tankautó Tankautótöltő Vasúti tartálykocsi

SZÓJEGYZÉK A biztonsági jelentésben a biztonságtechnika területén használatos szakkifejezések az angol szakirodalomból származnak.

Fogalom Meghatározás Gőzfelhőrobbanás Vapour Cloud Explosion – Gőzfelhőrobbanás. VCE

Jettűz - Fáklyatűz Jet Fire

Gőztűz Flash Fire

Tócsatűz Pool Fire

BLEVE

Tűzgolyó

1. Gőzfelhőrobbanás (gázfelhő-) akkor keletkezik, ha a robbanóképes gőz-gáz koncentrációja eléri az alsó robbanási határt és a környezetében olyan esemény található, mely elegendő nagyságú gyújtási energiával rendelkezik. A veszélyt a légnyomás jelenti. 2. Robbanás, amely egy gyúlékony gőzből, gázból, porlasztott folyadékból, illetve levegőből álló keverék-felhő égéséből ered, és amelyben a lángfrontok meglehetősen nagy sebességekre gyorsulnak fel ahhoz, hogy jelentős túlnyomást okozzanak. Lángcsóva – Robbanóképes gőzök meggyulladásakor keletkezik, melyek nyomás alatti tartályból kis nyíláson keresztül áramlanak ki. A gőzök általában magukkal rántják a folyadék egy részét is. A szivárgó anyag leégése viszonylag gyors. A láng fellobbanása - Fellobbanás (robbanóképes gőzfelhő égése) a gőzök meggyulladásakor keletkezik a robbanási határokon belül. A felhő meggyulladhat távolabb is a szivárgás helyétől, és azután lobbanhat vissza. Gőztűz gyakran vált ki jettüzet vagy tócsatüzet sokkal komolyabb következményekkel, mint amilyenek a lobbanásnak lettek volna. A horizontális tócsa felszíne felett keletkezett tűzveszélyes folyadék gőzei meggyújtásakor keletkezik. A tócsa lehet korlátolt (a felszíne nem növekszik) vagy nem korlátolt felületű. A láng hősugárzása támogatja a párolgást a tócsa felszínéről, és ezzel fenntartja az égési folyamatot. Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion- Forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása Tűzgolyó. A BLEVE jelenség következménye.

Fireball

Diszperzió

ARH LEL

FRH UEL

Szajol Telep

A robbanóképes gőzfelhő terjedése a szél irányában és az azt követő koncentráció hígulása az ARH alá. Abban az esetben, ha a felhő nem gyullad meg, eloszlik minden veszélyes következmény nélkül. Alsó robbanási határ – Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gáz- (gőz-) levegő keverék nem robbanóképes. Felső robbanási határ – Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gáz- (gőz-) levegő keverék nem robbanóképes. Biztonsági Jelentés - 1. revízió, 2014.

5/152


BEVEZETÉS A MOL Nyrt. Szajol Telep biztonsági jelentése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelet értelmében készült. A biztonsági jelentés kidolgozásának követelménye abból a tényből ered, hogy a Szajol Telep a veszélyes ipari üzem azonosításakor felső küszöbértékűvé vált. A biztonsági jelentés tekintettel a kockázatra, amit a telep képvisel, teljes körű jellemzést nyújt a telepről, és lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a valós veszélyekről. A Szajol Telep Biztonsági jelentésének 1. revíziója a 2013. 06. 25-én kelt Felülvizsgálati jegyzőkönyv és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott 45-7/2014/HAT. számú határozat értelmében készült. A Szajol telep Biztonsági jelentésének 1. revíziójába be lett építve a monitoring-riasztási rendszer, melynek feladata a szénhidrogének kiömléseinek érzékelése a technológiai berendezésekből és ezt követően az érintett munkavállalók és a környezetében tartózkodó személyek tájékoztatása. A Biztonsági jelentés 1. revíziójában az alábbi változások is át lettek vezetve: -

szervezeti változások,

-

víztisztító rendszer rekonstrukciója

-

az üzem környezetében tartózkodó személyek számának megváltozása,

-

az egyes baleseti eseménysorok következményeinek számítása, valamint az egyéni és a társadalmi kockázat meghatározása a DNV vállalat Phast, ill. a Phast Risk szoftver 6.6-s verziójával lett elvégezve.

A biztonsági jelentés 1. fejezete alapinformációkat tartalmaz a Szajol Telepről és a MOL Nyrt.-ről, beleértve a vállalat struktúráját, irányítását és elhelyezését. A 2. fejezet a vállalatot és annak környezetét mutatja be. A 3. fejezet tartalmazza a telep veszélyes anyagainak jegyzékét, azok leírását és elhelyezését. Az veszélyes ipari üzem bemutatása a 4. fejezetben tálalható. Az 5. fejezet az üzemi szolgáltatások leírását tartalmazza, és foglalkozik az üzemviteli megbízhatósággal, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és leküzdésével is. A 6. fejezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázati forrásait azonosítja, elemzi és értékeli azokat, beleértve a balesetelhárítást is. A kockázatértékelés alkalmazott módszerei lehetővé teszik a kockázat azonosítását, kiválasztását és a mennyiségi kockázatértékelést. Az alkalmazott módszerek áttekintése:

Kockázatelemzés szakasza

Módszer/szoftver

1. A veszélyes technológiák/berendezések azonosítása

Kiválasztási módszer

2. A kockázatos technológiák/berendezések részletes értékelése

HAZOP, What if ? (Mi van ha..?)

3. A berendezések megbízhatóságának és a kiváltó Hibafa-elemzés események valószínűségének számítása

Szajol Telep


6/152


4. A kiváltó esemény lehetséges következményeinek elemzése

Eseményfa-elemzés

5. A következmények értékelése – Phast és Phast Risk, DNV baleseti eseménysorok 6. A környezeti hatások értékelése EAI A 7. fejezet információt nyújt a védekezés eszközrendszeréről. A 8. fejezet a biztonsági irányítási rendszerről ad tájékoztatást. A kockázatelemzés eredményeinek összefoglalása a 9. fejezetben található.

1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK

1.1. Bevezető rész 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai Szajol Telep MOL a Downstream MOL, Logisztika MOL, Telep Üzemeltetés MOL üzemelteti. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.1.1.-es és az 1.1.1.2.-es táblázatokban találhatók.

1.1.1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1.

A társaság cégneve:

2. 3.

A társaság székhelye: Jogi forma:

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Nyilvánosan működő részvénytársaság

Elnök-vezérigazgató:

Hernádi Zsolt

4.

A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: A társaság székhelye, kapcsolat:

01-10-041683 10625790-2-44 Fővárosi Bíróság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. +36 1 209-0000

Telefon: +36 1 209-0000 Fax: http://www.mol.hu Web:

1.1.1.2. táblázat A telephely adatai A telep neve:

Szajol Telep

Székhely:

5081 Szajol, belterület 2401/1 hrsz. JászNagykun-Szolnok megye

Postacím:

5002 Szolnok Pf. 12.

Vezető:

Földházi Zoltán

Telefon:

+36-56-446 500

Telefax:

56/446-233

Szajol Telep


7/152


E-mail:

[email protected]

1.1.2. Az üzem jelenlegi és tervezett tevékenysége Termékek kereskedelmi célú tárolása, töltési és lefejtési feladatainak ellátása közúton, vasúton és csővezetéken. Tárolótér, töltő-lefejtő rendszerek, illetve a kapcsolódó technológiai és biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése. Telepi tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, kapcsolódó rendszerek rendeltetésszerű működtetése a napi munkavégzés során. A termékek előírt minőségének biztosítása, mennyiségi elszámolása. Minden tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és adminisztrációs tevékenység végzése. Az anyagok tárolótartályokban vannak tárolva, forgalmazásuk vasúti tartálykocsikkal és közúti tartálykocsikkal biztosított. Alapvető feladata a szénhidrogén késztermékek és adalékok tárolása, különböző szállítási módokkal történő elosztása, forgalmazása, PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása, valamint ezen alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztonságos üzemeltetése. Gyártási folyamat nincs.

1.1.3. Az alkalmazottak száma A telep biztonságos üzemeléshez és a rendkívüli események kezeléséhez szükséges emberi erőforrások rendelkezésre állásával működik. 1.1.3.1. táblázat Szajol telep területén és környezetében tartózkodó személyek száma A telep területén tartózkodók száma biztonsági jelentés nem nyilvános adata. A környezetében tartózkodók létszáma a dokumentum hátralévő részeiben ismertetve van.

1.2. A vállalat struktúrája és irányítása A MOL Nyrt.-nél integrált igazgatási és vezetési rendszer működik, amely azonos a MOLcsoportba tartozó összes társaságnál. Az üzemi irányelvek és folyamatirányítási rendszerek leírása és dokumentumai a társaság modern irányítási folyamatának eszközei. A MOL-csoportban üzemi és szervezési előírások vannak érvényben (OOR) – irányítási tevékenységek a legfelsőbb szinten. Ezek a MOL-csoport stratégiáját tükrözik. Az OOR meghatározza a döntési jogokat és felhatalmazásokat (DHL), az üzemvitel legfontosabb döntéshozó helyeit és a szervezési felelősségeket. Ezáltal meghatározza a legfontosabb irányítóhelyeket a MOL folyamatainak hatásos fejlesztésére és működtetésére. A MOL Nyrt. részletes irányítási struktúrája nem nyilvános adatnak minősül.

1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása Az FF & EBK (Fenntartható Fejlődés és Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) tevékenységek irányítása fontos és kiemelkedő helyet foglal el. Az irányítás 2. szintjén foglal helyet a MOL-csoport FF & EBK tevékenységeit irányító menedzser. Az egyes termelési részlegeknek kinevezett EBK partnere van, aki felelős a jogi követelmények teljesítésért a hozzá tartozó területen. A MOL-csoportnak jóváhagyott EBK politikája van, amelyben meghatározza a céljait. Az EBK Politika a legmagasabb szintű belső dokumentum, amely célok és feladatok meghatározásának alapjául szolgál a MOL-csoport vezetése számára. A kitűzött célok: • • •

magas szintű munkahelyi egészségvédelem mellett minden munkatárs egészségi állapotának javítása, a technológiából, ezek üzemeltetéséből és a termékek felhasználásából eredő EBK kockázatok csökkentése, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek és a környezetszennyezés elkerülése,

Szajol Telep


8/152


• • • • • • • • •

a megújuló energia felhasználásának támogatása a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, a természeti értékek megvédése, a múltbeli működésből származó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének kiemelt kezelése, a pro-aktív EBK kultúra kialakításának előmozdítása, EBK teljesítmény folyamatos javítása, valamennyi vonatkozó jogszabályi követelmény és ezen túlmenően magas szintű MOLcsoport normák betartása, aktív szerepvállalás a jogszabályalkotás folyamatában, szakmai szervezetekben való részvételen és a jogalkotókkal való együttműködésen keresztül, olyan beszállítók és üzleti partnerek előnyben részesítése, akik megfelelnek EBK politikánknak és normáinknak, különösen hosszú távú partnerség esetén, nyitott kommunikáció és konstruktív hozzáállás az érintettekkel való párbeszédben.

1.2.2. A MOL-csoport EBK teljesítményértékelési rendszere

A MOL-csoport EBK politikájának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tervezni kell az EBK tevékenység javítását, aminek üzleti értéknövelést kell szolgálnia. Az üzleti vezetők felelősek az EBK teljesítmény javításáért, valamint az ehhez szükséges intézkedések meghozataláért. A tényleges EBK teljesítményt mérni, rendszeresen értékelni kell, és be kell mutatni az érdekelt felek számára. A teljesítményértékelési rendszert és a kulcs-teljesítménymutatók hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat évente el kell végezni.

1.2.3. Változások kezelése

A technológiai, szervezeti, külső- és belső előírásokban történő változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket a „MOL-csoport EBK Kézikönyvének” VII. fejezete foglalja össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára, az EBK engedélyeztetési eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése esetén az új működési modellel összhangban nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezeteket, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel.

Szajol Telep


9/152


2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

2.1. A lakott területek jellemzése A Szajol telep a 4-es és a 442-es számú főközlekedési utak között helyezkedik, Szajol közigazgatási területén, a községtől D-re mintegy 2 km távolságban az Alcsi-Holt-Tisza bal partján helyezkedik el a Szajol szeles dűlőben. Területe 77 ha. A Szajol telepet a 4-es számú főközlekedési úttal egy 2,5 km hosszú, 6 méter széles saját tulajdonú betonút köti össze. A 442-es úttól a telephely 10 km-re fekszik. A telep Szajoltól kb. 3 km-re, Szolnoktól pedig kb. 6 km-re fekszik. Szajol lakónépessége (2014.01.01.)

3 722 fő.

Szajol területnagysága:

3 697 ha.

Megközelítési útvonalak A telephely megközelíthető a 4. sz. főútról Szolnok után a 105,4 km-nél leágazó, 2,5 km hosszú bekötőútról. Lakosság által leginkább látogatott létesítmények A szajoli telephely közvetlen szomszédságában a lakosság által leginkább látogatott terület a Nairam Kft. szabadidő központja (területe 7 ha.). A cég telephez viszonyított elhelyezkedése: DNy-i irányban szomszédos a MOL Nyrt. Szajol telepével. Tevékenysége: -

üdültetés, étkeztetés, elszállásolás, szórakoztatás, különböző rendezvények szervezése.

A szabadidő központ 100 férőhelyes apartman-rendszerrel működik, mindezek mellett 100 adagos konyhát és egyéb kiszolgáló létesítményeket is működtet. A rendezvényeiken 600 fő is tartózkodhat egyidejűleg. Állandó személyzet: 18 fő. Szintén a szajoli telephely közvetlen közelében található a Holt-Tisza ág, mely a környező települések lakosainak kedvelt pihenő helye. A telep közelében lévő repülőterek A Szajol teleptől kb. 3500 m-res távolságban helyezkedik el a Szolnok – Szandaszőlősi katonai repülőtér.

2.2. A természeti környezet bemutatása 2.2.1. Meteorológiai jellemzők

Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Szajolra és környékére. A meteorológiai adatok Szajol térségére a szolnoki meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák: Szajol Telep


10/152


   

az átlagos és maximális csapadékmennyiség, az átlagos zivataros napok száma, az átlagos havi és éves relatív nedvesség, ködös és a fagyos napok száma, a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban és szélirányokban,  a légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége,  átlagos évi hőmérséklet, abszolút maximum és minimum hőmérséklet (nyári és téli átlaghőmérséklet). Az adatok a 2.1. - 2.5. táblázatokban találhatók. 2.1. táblázat Átlagos havi, illetve éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között – Szolnok Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X

XI

XII

ÉV

% 85 75 68 65 62 62 65 63 72 78 2.2. táblázat -1 Átlagos havi, illetve évi szélsebesség [m.s ] 1998-2005 között – Szolnok Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X

83

85

72

XI

XII

ÉV

m/s 3,0 3,6 3,9 3,4 3,0 2,7 3,2 2,5 3,0 2.3. táblázat A szélirányok átlagos gyakorisága (N [%]) 1998-2005 között - Szolnok Irány %

2,9

2,6

3,1

É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm

2,8

10,8 14,9 9,0 7,8 13,7 11,6 16,4 12,5 3,3

2.4. táblázat -1 Átlagos havi, illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s ] 1998-2005 között - Szolnok Irány I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII É Szajol Telep

3,0

2,9

3,5

3,0

3,2

3,0

2,9

2,8


3,0

2,2

2,9

2,5 11/152

ÉV 2,9

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. ÉK K DK D DNY Ny ÉNy

3,9 2,4 2,2 3,5 2,9 3,5 3,8

4,0 2,7 2,8 3,5 3,2 3,9 4,1

4,7 2,9 2,5 3,5 3,5 4,1 4,3

4,2 3,1 3,2 4,0 3,5 3,3 3,9

4,3 2,4 2,4 3,2 2,6 3,3 3,9

3,0 2,3 2,2 2,6 2,5 3,1 3,8

3,4 2,3 2,4 3,1 2,8 3,5 3,7

3,0 2,3 2,1 2,7 2,4 2,8 3,3

3,8 2,2 2,4 3,0 2,7 2,8 2,9

3,1 2,4 2,3 3,6 2,7 3,1 3,5

3,8 2,4 2,5 3,9 2,7 3,3 3,7

3,7 2,6 2,3 3,3 3,1 3,1 3,0

3,8 2,5 2,5 3,4 2,9 3,3 3,7

2.5. táblázat A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége %-ban 1998-2005 között –Szolnok Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII F E D C B A

3,8 4,8 61,6 15,8 10,1 3,6

6,0 7,7 54,5 12,9 12,4 6,4

5,8 9,6 53,4 12,5 13,4 5,0

5,5 9,8 48,2 15,4 15,3 5,5

7,9 16,5 37,1 13,3 16,1 8,9

11,4 11,1 36,7 12,5 19,4 9,0

9,8 11,7 39,6 15,1 16,3 7,6

11,1 13,9 32,2 10,9 19,3 12,5

7,3 10,4 42,4 15,2 16,3 8,3

6,9 11,6 46,9 11,6 14,2 8,8

4,4 7,7 60,1 13,8 9,4 4,5

Évi átlaghőmérséklet °C-ban (1976-2005)

10,5 °C

A legmagasabb mért hőmérséklet °C-ban (1976-2005)

38,1 °C

Átlagos évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005)

503 mm

A legmagasabb mért évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005)

830,1 mm

Átlagos zivataros napok száma (1976-2005)

29 nap

Átlagos fagyos napok száma (Tmin ≤ -0,1 °C) (1976-2005)

94 nap

Átlagos ködös napok száma (1976-2005)

68 nap

4,7 5,8 59,5 17,1 9,2 4,0

2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1. A terület földtani adottságai A negyedidőszakban, a pannonvégi kiemelkedést követően már folyóvízi törmelékes üledékek (agyag, kőzetliszt, homok) képződtek 200-250 méter vastagságban. A holocénben folyóvízi öntésüledékek (homok, iszap, agyag) rakódtak le néhányszor 10 méteres maximális vastagságban. Sekélyföldtani felépítés A telephely sekélyföldtani viszonyait részben a területen 1991. decembere és 1995. novembere között mélyült 65 db környezetföldtani feltáró fúrások rétegsorai alapján ismerjük. A fúrások 1991 decembere és 1995 novembere között mélyültek. A furatok talpmélysége 5,0-15,0 m között változott. A fúrások nagy részét talajvíz mintavételei ponttá képezték ki. A terület feltártsága egyenetlen, a telep D-DNy-i részén ritkább, az ÉNy-i részen – a vasúti lefejtő környezetében – viszont igen nagy a fúrássűrűség. További részletes sekélyföldtani ismeretekkel gazdagodtunk a 2005-ben az Agruniver Holding Kft. által kivitelezett részletes környezetvédelmi tényfeltárás kapcsán, melynek során 102 db, többségében 7 m-es mélységű furat készült el, melyeknek nagy részét monitoring kutakká képezték ki. A terület feltártsága a számos feltáró fúrásnak köszönhetően egyenletesnek mondható. A feltárt képződmények egységesen holocén korú, folyóvízi fáciesű, a Tisza által lerakott (a folyó szabályozása előtti) törmelékes üledékek. A kismélységű fúrásokkal feltárt képződmények kora holocén, mindegyike folyóvízi fáciesű. Anyaga a Tisza által lerakott (a 19. század második felében végzett folyószabályozás előtti) törmelékes üledék. A jelenlegi folyómedertől számított 4-12 km közötti széles sávon található Szajol Telep


12/152


a Tisza meanderöve, mely több helyen beöblösödik. Ebben az övben keresztrétegzett övzátony és a folyóvízi üledékciklusnak megfelelő képződmények rakódtak le. Az elhagyott övzátonyokat később finomszemcsés ártéri öntésiszap, öntésagyag fedte be. A telep feltáró fúrásainak rétegsorai alapján két fő egység különíthető el (felülről lefelé): 1. vízrekesztő agyagos, homokos agyagos képződmények 2. kvázi vízvezető iszapos homok, homokos iszap összlet. A telep területén a felszínközeli vízrekesztő agyagos, homokos agyagos képződmények vastagsága széles határok között ingadozik, helyenként teljesen hiányzik, átlagos vastagsága 2 m körüli. Szemcseösszetétele inhomogén. Az összletet a homokliszt-, az iszap- és az agyagfrakció különböző arányú keveredése építi fel. A rétegek színe változatos, általában szürke, sötétszürke, gyakran tarka (sárgásbarna-szürke). Jellemzőek a rozsdaerek és a mészkonkréciók. Gyakori a magas szerves anyag tartalom, legtöbbször elszenesedett növényi maradványok formájában. Az iszapos homok-homokos iszap összlet változékony, inhomogén. A telep területén döntően e rétegcsoport elemei dominálnak. Szemcseösszetételt tekintve legtöbbször homoklisztes finomhomok-finomhomokos homokliszt változó iszaptartalommal (általában 20% alatti az iszapfrakció aránya), melyet helyenként iszapcsíkok, szürke szerves iszapos közbetelepülések tagolnak. Az összlet színe sárgásbarna, sárgásszürke, szerves anyag jelentétében szürke, kékesszürke, átlagos vastagsága mintegy 9 m. Fenti képződmény feküjét újra agyagos összlet képezi, melyet a mélyebb feltárófúrások érintettek mintegy 72 mBf.-i szinten. 2.2.2.2. A terület vízföldtani jellemzői Rétegvizek A vezetékes ivóvízellátás 2000. évben bevezetésre került, a rétegvizeket érintő ivóvíz kutak (2 db) üzemen kívül lettek helyezve és el lettek tömedékelve a 15.037/2002 sz. KÖTIVIZIG határozat alapján. A kutak fúráskori nyugalmi vízszintje 80 mBf. körül volt, fajlagos hozamuk 6-38 l/perc/m. A kutak rétegsora alapján a felső 100 m-ben a porózus vízadó homokrétegek gyakorisága 45%, míg a agyagos vízrekesztőké 55%. A területen a rétegvizek nyomásgradiense kb. 500 m mélységig pozitív. Talajvíz viszonyok A terület nagy részén a talajvíz a terepszint alatt 0,5-4,5 méter mélységben elérhető a mindenkori talajvízállás függvényében. A telep É-ÉK-i részén magas talajvízálláskor rendszeresen elborítja a belvíz. Az említett területrészen a növényzet (sás, nád) jól jelzi az állandóan magas talajvizet. A fúrási munkák során az ún. megütött talajvízszintek rendre alatta maradtak a később beállt nyugalmi vízszinteknek. Ennek oka jórészt a két képződménycsoport (homokoshomoklisztes rétegek, agyagos rétegek) eltérő vízvezető képességében rejlik, a talajvíz kisebb lokális eltérésekkel gyakorlatilag nyílttükrű. A homokosiszapos képződmények mértékadó szivárgási tényezője k = 10-6 – 10-7 m/s, a az agyagos képződményeké k=10-8 – 10-9 m/s. A talajvíz áramlási iránya a – hidraulikus gradiensek megfelelően – a területen K-DK felől NyÉNy felé, az Alcsi-Holt-Tisza irányába mutat. A holtág vízszintjét mesterséges úton szabályozzák a 81,00 mBf szint körül, az évi vízszintingadozás mindössze néhány deciméter [1]. 2.2.2.3. Szeizmikus adatok Magyarországon 2005 óta - az Európai Unió többi államához hasonlóan - az EUROCODE 8 szabvány (MSZ EN 1998-1) van érvényben az épületek földrengés elleni méretezésére. Az EUROCODE 8 szabvány érvénybe lépése előtt az MI-04.133-81 méretezési irányelv volt Szajol Telep


13/152


alkalmazandó, de annak érvénytelenítése és az új szabvány megjelenése között is az 1998 jan.1-én életbelépett új Építési Törvény és az OTÉK 55. is kötelezően előírta a földrengés elleni méretezést. A földrengéskockázat meghatározása annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. A földrengéskockázat meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a talajgyorsulás értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége pedig a veszélyeztetettségi válaszspektrum, mely a földrengés biztos tervezés alapját képezi. A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration ). Szajol területén 50 év alatt 10% meghaladási valószínűséggel (475 évente egyszer) 1,2 m/s2 földrengésből származó vízszintes gyorsulás várható. Ily módon az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] agR = 1,2 m/s2. [2]

2.2.3. Egyéb természeti jellemzők 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.) van a térségben. Itt található a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Területe 9 455,6 hektár, ebből fokozottan védett 833 hektár. A Tájvédelmi körzet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet a Natura 2000 hálózatba tartozik, mind az élőhelyirányelv, mind a madárvédelmi irányelv szerint, beleértve a védelemre tervezett tiszajenői és kőtelki területeket is [3]. A Szajol telep környezetében található Natura 2000 területek: •

Közép-Tisza,

•

Alsó-Zagyva hullámtere.

2.2.3.2. Felszíni vizek A terület egyetlen jelentős vízfolyása a Tisza. A folyó Szolnoknál átlagosan KöQ=564 m3/s vizet szállít, kisvízi (KQ=112 m3/s) hozamai között az eltérés több mint harmincszoros. A Tisza általában március – áprilisban tetőzik (tavaszi hóolvadás) és szeptember, október táján szállítja a legkevesebb vizet. Vízjárása szélsőséges. A telep közvetlen nyugati szomszédságában található az Alcsi-Holt-Tisza. A Tisza környező szakaszát még 1865-ben szabályozták, a meder azóta mesterséges meandertó. Az Alcsiholtág vízállását zsiliprendszer szabályozza, a vízmérce „O” pontjának tengerszint feletti magassága 78,79 m. A terület jelenleg pihenő-üdülő övezet, emellett sportolási célokat is szolgál, a közel jövőben Szolnok város tartalék ivóvízbázisaként kerül kialakításra, műszakilag rendezve [1].

3.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA

A 2011. évi CXXVIII. törvény 3.§-a 26. pontjának értelmében veszélyes anyag meghatározása a következő: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

Szajol Telep


14/152


A veszélyes anyagok fajtái és ezek tulajdonságai a 3.1.1.-es táblázatban vannak feltüntetve, a 3.1.2.-es táblázatban pedig azoknak az anyagok találhatók, melyek tűz esetén keletkezhetnek. A veszélyes anyagokról a további adatokat a biztonsági adatlap szolgál.

3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai A telep területén található, kiválasztott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai elektronikus formában hozzáférhetők a vállalat intranetes honlapján. A biztonsági jelentés részét is képezik, amely elektronikus formában szintén hozzáférhető. Tűz esetén keletkező mérgező anyagok Tűz esetében a környezetbe az égés mérgező termékei szabadulhatnak fel. Nyitott területen lévő tűz esetében feltételezhető, hogy bekövetkezik a felhő azonnali felemelkedése, tehát nem várható, hogy a keletkezett mérgező anyagok hatással lennének az emberek életére.

Szajol Telep


15/152


3.1.1 táblázat A telepen jelen lévő veszélyes anyagok leltára Toxikus tulajdonságok

Kőolaj termékek a) Gazolinok és benzinek Kőolaj termékek c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket) Kőolaj termékek c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket)

2.

Gázolaj (EVO NEO Diesel, B7)

3.

Tüzelőolaj TÜ 5/20

68334-30-5

PB (palack tárolás)

8. Fokozottan Propán: 74tűz- és 98-6, robbanásveszély Bután: 106es gázok és 97-8 folyadékok

4.

Szajol Telep

68334-30-5

Halmazállapot

LC50

-

RADR szerinti Anyag H-mondat mondat osztályozás - mennyiség 3) 2) UN [t]

Gőznyomás [kPa]

1.

Benzin (ESZ95/E5, ESZ-95, ESZ-98/E5, EVO NEO Benzin)

Veszélyességi 1) osztály (ok)

ARH/FRH [tf. %]

CAS-szám

Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés

Gyulladáspont [°C]

Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

12, 38, 45, 46, 62, 65, 51/53

304, 315, 340, 350, 361f, 412

1203

folyékony

- 20

220

35-205

1/6,5

45-90

LD50patkány >2000 mg/kg

20, 38, 40, 51/53, 65

304, 373, 332, 351, 411, 226, 315

1202

folyékony

>55

338

163370

6/13,5

<0,1 (20°C)


20, 38, 40, 65, 51/53

332, 351, 226, 315, 304, 373, 411

1202

folyékony

>55

338

163370

6/13,5

<0,1 (20°C)


-

Propán: >800000 ppm/4h 15 perc, Bután: 277000 ppm/4h

12

220-280

1965

cseppfolyós ított gáz

Biztonsági Jelentés – 1.revízió 2014.

-

-

-

-

16/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Toxikus tulajdonságok

Propán: 7498-6, Bután: 10697-8

6.

Propán

74-98-6

7.

Bután

106-97-8

8.

Fázisolaj *)

9.

NEMO 6115/NEMO 6133

-

10.

NEMO 2041

64742-94-5

11.

LUBRIZOL® 9041M

-

-

8. Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok 8. Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok 8. Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok

12

220-280

Halmazállapot

1965

cseppfolyós ított gáz

-

-

-

-

-

-162 (irodal mi adat) -1 (irodal mi adat)

-

-

Propán: >800000 ppm/4h 15 perc, Bután: 277000 ppm/4h

2,1/9,5

<1550 (40°C)

>800000 ppm/4h 15 perc

1,8/8,5

-

277000 ppm/4h (irodalmi adat)

1/6,5

45-90

ARH/FRH [tf. %]

RADR szerinti Anyag H-mondat mondat osztályozás - mennyiség 3) 2) UN [t]

Forráspont [°C]


LC50

PB

CAS-szám

Gőznyomás [kPa]

5.

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

12

220

1978

<-56 cseppfolyós (irodalmi ított gáz adat)

12

220-280

1011

-60 cseppfolyós (irodalmi ított gáz adat)

Kőolaj termékek a) Gazolinok és benzinek

12, 38, 45, 46, 65, 67, 51/53

304, 315, 340, 350, 361f, 412

1203

6, 9 (ii)

38, 40, 65, 51/53

319, 315, 411, 226, 304, 336, 351, 360D

1993

folyékony

>55

230

>100

1/7,2

0,1 (20°C) 0,6 (50°C)

-

3082

folyékony

78

-

178215

0,6/7

0,1 (20°C)

332, 319, 351, 336, 304, 411

3082

folyékony

>=62

-

-

-

-

9 (i)

6, 9 (i), 9 (ii)

20/21/22 44, 66, 52/53 40, 51/53, 65, 67

folyékony

- 20

220

35-205

LD50patkány > 5 ppm/4h

LD50patkány 2000 mg/kg LD50patkány 4,6 mg/l (1 óra) LD50patkány 15 mg/l (4 óra)

Megj.: *) A fázisolaj, az öblítések, vezeték-, és tartály-váltások során képződött keverék-anyag, mely újrafeldolgozásra kerül. A telepi betároláskor keletkező, valamint újrafeldolgozás céljából elszállításra kerülő fázisolaj jellemzően 30-60% motorbenzint tartalmaz. A kevert áru PM lobbanáspontja ezen arányokat tekintve minden esetben 21°C alatt van. A fázisolaj tulajdonságait konzervatívan a legrosszabbnak tekintettük (benzin)

Szajol Telep


17/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. 1)

Veszélyességi osztály(ok): a 209/2011 (X.20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

2)

Osztályozás az EGK 67/548, ill. az EG 1999/45 irányelv és a 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet szerint.

3)

Osztályozás az 1272/2008/EK rendelet szerint.

3.1.2. táblázat A folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező veszélyes anyagok leltára Toxikus tulajdonságok

630-08-0

2, 8

12-23-48/23-61

2.

Kén-dioxid

7446-09-5

2

23-34

3.

Nitrogén-dioxid

10102-44-0

-

26-34

H-mondat

3)

220-331360D-372 331, 314, 280 330, 314, 270, 280

LC50 -3 -1 [mg.m .4h ]

Szén monoxid

2)

Sűrűség 20°C-3 nál [kg.m ]

1.

R-mondat

Gőznyomás [kPa]


ARH/FRH [tf. %]

CAS-szám

Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Tulajdonságok

gáz

-

610

-191

12,5/74

-

1,25

2081

gáz

-

N/A

-

N/A

-

2,5

6552

gáz

-

-

-

-

-

2,0

129*

Halmazállapot

Megj.: 1)

Veszélyességi osztály(ok): a 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

2)

Osztályozás az EGK 67/548, ill. az EG 1999/45 irányelv és a 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet szerint.

3)

Osztályozás az 1272/2008/EK rendelet szerint.

Szajol Telep


18/152


4.

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA

4.1. Általános bemutatás A MOL Downstream, Logisztika MOL-hoz tartozó Szajol Telep fő tevékenysége a Dunai Finomítóból távvezetéken, zárt rendszerben érkező ásványolaj termékek átmeneti tárolása, valamint e termékek közúti és vasúti forgalmazása, valamint PB, propán és bután vasúti tartálykocsikban történő ideiglenes tárolása. A telepen található technológiák részletes ismertetése nem publikus, védendő információnak minősül.

5.

INFRASTRUKTÚRA

A telep biztonságos működéséhez, a rendkívüli események kezeléséhez szükséges infrastrukturális háttér rendelkezésre áll. A telepi infrastruktúra részletes ismertetése nem nyilvános védendő információ.

5.1. Egyéb szolgáltatások 5.1.1. Munkavédelem

A központi irányítás alatt lévő FF & EBK feladatokat ellátó munkatársakkal történik a Munkavédelmi Szabályzat szerint (HSE_1_G7.1.1_LOG_1_MOL1.1).

5.1.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

Az foglalkozás-egészségügyi ellátást a szerződéses üzemorvosi szolgáltatók biztosítják.

5.1.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények A menekülési útvonalak ábrázolása - létesítmények kiürítése a Szajol telep Létesítményi tűzvédelmi szabályzat (HSE_1_G7.2.1_LOG_1_MOL1.9) 8. sz. mellékletben található. A telep főbejáratánál található gépjármű parkoló.

5.1.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek

A telepen műszakonként egy fő elsősegélynyújtó van jelen. Szükség esetén az Országos mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem is segítséget nyújt.

5.1.5. Környezetvédelem

A telepen a környezetvédelmi feladatokat 1 fő telepi munkatárs lát el, valamint a MOL Nyrt. FF&EBK szervezet, mely szakmai segítséget nyújt. A környezetvédelmi hatósági feladatokat a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el.

5.1.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat

A Szajol telepen gyengeáramú tűzjelző rendszer van kiépítve, mely az alábbi egységekből áll: • •

kézi működtetésű tűzjelző készülékek, automatikus működésű lángérzékelő-, füstérzékelő- és hőérzékelő készülékek.

5.1.7. Javító és karbantartó tevékenység

A telepen a javító és karbantartó tevékenységet külső szolgáltató látja el. Szükség szerint a javító és karbantartó tevékenység elvégzésére igénybe vehetők további külső vállalkozók segítsége is, szerződés szerint.

Szajol Telep

Biztonsági Jelentés – 1. revízió, 2014.

19/152


5.1.8. Laboratórium

A telepen a laboratóriumi vizsgálatokat a Minőségellenőrzés MOL Üzemanyag Termék Minőségellenőrzés MOL Szajol laboratórium végzi. A laboratórium tevékenysége a beszállított, tárolt és kiszállított kőolajtermékek minőségi mutatóinak ellenőrzésére irányul, a technológiai lehetőségek keretén belül és a talajvíz minőségének ellenőrzésére a talajvíz kőolajtermékekkel történő szennyeződésének ellenőrző mérései keretén belül. A laboratóriumi naplóknak, munkanaplóknak és a mintákat megnevező kártyáknak tanúsítva kell lenniük. Minden adatot az alkalmazottnak alá kell írni, aki a műveletet végezte.

5.2. Szennyvízhálózatok 5.2.1. A rendszer főbb elemei 5.2.1.1. TREDEX eljárás (rendszer) A TREDEX eljárás során a szennyvízhez három különböző vegyszer adagolása történik egymás után, megfelelő sorrendben és mennyiségben. A vegyszerek hatására a szennyvíz szennyező anyagainak túlnyomó része kicsapódik. Az eljárás technikai megvalósítása: vegyszeradagoló fázisszétválasztó részegységekben történik.

–

vegyszerbekeverő

–

5.2.1.2. UNIR eljárás (rendszer) Az UNIR berendezés terepszinten álló hengeres acélpalástokból kialakított többterű (jelen esetben levegőztető, ülepítő) kombinált mélylég-befúvásos rendszerű biológiai szennyvíztisztító. A berendezésben a maximális vízmélység 4 m, de a vízszint az érkező szennyvíz függvényében változik, mivel a berendezés utóülepítőjéből a vízelvétel folyamatosan, gyakorlatilag állandó intenzitással történik, az érkező szennyvíz intenzitása pedig változó. A kiegyenlítéssel kombinált tisztítási eljárásban a levegőztetés mélylég-befúvással történik, a szükséges kisnyomású levegőt az UNIR mellé épített gépházban elhelyezett fúvók állítják elő. Ebben a térrészben valósítható meg a szimultán denitrifikáció, melynek alapja az aerob és anoxikus ciklusok. A levegőztető elemek a medencék alján kerülnek beépítésre, így a teljes vízfelület átlevegőztetését és keverését biztosítani tudják (anoxikus ciklusban a keverést búvárkeverő biztosítja). Az iszapforgalmat a berendezésben (recirkuláció, fölösiszap elvétel) forgó szárnyszerkezet végeiről lefüggesztett mamutszivattyúk biztosítják, a fölösiszap a különálló hengeres acéltartályból kialakított iszapsűrítő tárolóba kerül. A tisztított szennyvíz úszó vízelvételi egységen távozik a berendezésből. 5.2.1.3. Iszapkezelés Az iszapsűrítőbe jutó iszapok homogenizálásra, illetve sűrítésre, majd azt követően a szakaszos üzemben működtetett szalagprésen víztelenítésre kerülnek.

5.3. Üzemi monitoring hálózatok 5.3.1. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak)

A telephelyen egy komplex kárelhárító rendszer, talaj és talajvíz állapot figyelő (monitoring) rendszer működik. A területen 68 db talajvíz megfigyelőkútban és 2 db vízkivételi aknában van mérve a talajvíz nyugalmi szintjének és a szénhidrogén fázisának a vastagsága, valamint a talajvíz szénhidrogén- tartalma. A negyedéves monitoring vizsgálatok adott ütemezés szerint, az előző vizsgálati eredmények mérlegelésével történnek [1].

5.3.2. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek

A Szajol telepen SIEMENS CERBERUS gyengeáramú tűzjelző rendszer van kiépítve, mely az alábbi egységekből áll: Szajol Telep


20/152


• •


A tűzjelző rendszer az alábbi elemekből áll: • • • •

kézi működtetésű jelzésadók száma 72 db, automatikus lángérzékelő készülék 11 db, füstérzékelők száma 31 db, hőérzékelők száma 5 db.

Heti próbáját minden hét első munkanapján végzi az őrző-védő szolgálat az üzemfenntartás egy munkatársával.

5.3.3. Monitoring és hangosító rendszer A monitoring rendszer célja a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos eseménysorok (havária helyzetek) jelzése, ugyanakkor nem célja a normál technológiai körülmények közötti kibocsátások detektálása, illetve a környezetvédelmi jogszabályokban foglaltaknak való megfelelőség igazolása (pontszerű kibocsátások mérése). A figyelmeztető és riasztási szinteket úgy lettek beállítva, hogy a monitoring rendszer kizárólag akkor adjon figyelmeztetést, illetve riasztást, amennyiben havária helyzet alakul ki. Normál technológiai körülmények közötti kibocsátásoknál (valamint a vonali gázérzékelő egységek esetleges kiesése esetén) nem szabad automatikus figyelmeztetés és riasztás jelzéseket kiadni. A kihangosító rendszer feladata a kialakult veszélyhelyzetekből eredő balesetek elkerülése és az esetleges bekövetkezett tényleges balesetek káros következményeinek csökkentése érdekében szintén kiemelt fontosságú vészhelyzet esetén a Szajol telep helyszínen és annak közvetlen környékén tartózkodó érintett személyek tájékoztatása, illetve riasztása (sziréna jelzések, illetve hang alapú utasítások formájában), valamint a kárelhárításban résztvevő személyi állomány folyamatos tájékoztatása. A rendszer informatikai gerince a teljes beltéri, illetve terepi eszközöket láncoló – kizárólag ezen katasztrófavédelmi monitoring feladathoz tartozó - zárt, ethernet/IP-alapú optikai gyűrű, melynek feladatai: a gázérzékelők, ill. meteorológiai érzékelők jeleinek eljuttatása a diszpécseri megjelenítő SCADA rendszerhez, • a hangosító rendszer elemeinek informatikai összeköttetése a jelzések kiadása céljából, • a védelmi feladatokhoz szükséges automatikus, illetve kézi jelzések kiadása, a hangosító és SCADA rendszer közötti adatcsere biztosítása, • a rendszer folyamatos távdiagnosztikájának lehetővé tétele. A zárt optikai gyűrű (hurok) bármely szegmensének szakadása, ill. valamely aktív elemének hibája nem okozza az adatkapcsolat megszakadását, mert a működő aktív elemek képesek alternatív útvonalon az adatok továbbítására. •

A gázérzékelési feladatokat vonali gázérzékelők látják el, melyek egy terepi elhelyezésű RTU egységbe vannak bekötve. Az RTU-egység ellátja a gázérzékelő jelének feldolgozását, az adatok helyi feldolgozását, tárolását és időbélyegzett eljuttatását a központi SCADA alkalmazásnak. Az RTU-egység saját független akkumulátorral rendelkezik, mely vészhelyzetben a tápellátás megszűnése után is működteti a rendszert a megkívánt ideig. A rendszerhez néhány meteorológiai távadó is tartozik (eső, szél, hőmérséklet), melyeket szintén a terepi RTU-egység táplál és dolgoz fel. A monitoring feladatok biztosítására a diszpécser épületben telepítve lett egy SCADA szerver és a diszpécseri kezelői felületet biztosító (HMI) PC. A számítógépek és a helyi informatikai elemek saját UPS táplálással lettek ellátva.

Szajol Telep


21/152


A diszpécseri helyiségben a katasztrófavédelmi monitoring rendszer működtetése és felügyelete céljából a MOL Nyrt. folyamatos (24/365) személyzetet biztosít. A katasztrófavédelmi monitoring rendszer integráns része a hangosítás is, melynek feladatai: • Előre tárolt tájékoztató jelzések, utasítások megszólaltatása a kijelölt terepi pontokon, valamint az épületekben, • A rendszer alkalmas a mikrofonokra mondott élőbeszéd eljuttatására is, • A különböző rendeltetésű üzemirányítói épületekben tartózkodó kezelők számára is lehetővé teszi a kijelölt hangszórócsoportok működtetését. A kültéri hangosítás aktív elemei saját lemezszekrényben, önálló akkumulátoros tápellátással és digitális vezérléssel vannak szerelve, melyek oszlopokon lettek elhelyezve. Az oszlopok tetejére egy-egy fényjelző is beépítésre került, melyet szintén a hangosító szekrény vezérel és táplál. A rendszer többi részével az informatikai kapcsolatot a szekrényen keresztül vezetett optikai hurok biztosítja. A beltéri hangosítás épületenként elhelyezett hangosító szekrénnyel rendelkezik, melynek része a vezérlőegység, az erősítő(k) és a beépített UPS egység. Az erősítőre csatlakozik a beltéri hangszórókat láncoló hangosítási hálózat.

5.3.4. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek 5.3.4.1. Szajol Telep Állandó vagyonvédelmi szolgálat látja el a személyek és járművek be és kiléptetését. Tankautó töltős ki és beszállítás külön beléptető rendszeren történik.

Szajol Telep


22/152


5.3.4.1.1 A telep területére történő belépés rendje A személyi, illetve vasúti-, közúti irányból történő belépés az őrző-védő szolgálat ellenőrzése, felügyelete mellett a megfelelő okmányok felmutatásával történhet. 5.3.4.1.2 A kilépés feltétele A belépéshez szükséges, vagy kiállított okmányoknak a telephelyen működő valamely személy, vagy szervezet igazolásával. 5.3.4.2. Iparvágányok A területen 24 órában működő kamerás figyelőrendszer van kiépítve. A területet 2 db kamera figyeli.

5.3.5. Biztonsági szolgálat 5.3.5.1. Szajol Telep A vagyonvédelmi feladatokat, a behatolás érzékelő rendszer felügyeletét, a portaszolgálatot, a ki- és beléptető elektronikus egység üzemeltetését a az őrző-védő szolgálat látja el. 5.3.5.2. Iparvágányok A vagyonvédelmi feladatokat ellátása 24 órában biztosított.

5.3.6. Biztonsági rendszerek

A Szajol Bázistelepen 24 órában működő kamerás figyelőrendszer van kiépítve. A rendszer lefedi az összes technológiai területet, illetve a kerítés vonalának és a tűzoltó kapuknak a figyelését is. A kamerák által rögzített képet a szerződött őrző-védő szolgálat diszpécserszolgálata folyamatosan figyeli, a kapott adatokat videó-felvevőrendszer rögzíti, így a tárolt adatok bármikor visszakereshetők és kiértékelhetők. A technológiai területet figyelő kamerák a telepi diszpécserszolgálathoz is bekötésre kerültek, a kamerák által szolgáltatott képadatok folyamatosan rögzülnek. Nyomáshatároló rendszerek A bezárható csőszakaszokba megfelelő nyitónyomású és lefúvatási teljesítményű biztonsági szelepek vannak beépítve. A túltöltést megakadályozó rendszerek A tartály túltöltésének megakadályozását két egymástól független szintmérő és szintkapcsoló rendszer biztosítja. A szint távadó jelei a terméktávvezetéki vezérlőhelyiségben rendelkezésre állnak. Szélirányjelző, szélzsák A vasúti fogadón 2 db szélzsák van elhelyezve, mely gázömlés esetén tájékoztatást ad az uralkodó szélirányról.

6. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE A kockázat azonosítása és elemzése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormány rendelettel összhangban készült.

6.1. A létesítmények kiválasztása A kiválasztási módszer alapján a kockázatok elsődleges értékelésére került sor. A technológia azon szakaszai kerültek feltérképezésre, amelyek elkülöníthetők távvezérlésű szerelvényekkel baleset esetén úgy, hogy a veszélyes anyag kijutási valószínűsége a technológián kívülre a lehető legkisebb legyen.

Szajol Telep


23/152


A jelzőszám az üzemi feltételek valamint a tárolt anyagok, a kiválasztási szám a veszélyes létesítményrész elhelyezése alapján határozható meg. Kiválasztási alapul szolgálnak a részletesebb kockázatelemzéshez.

6.2. Az eseménysorok specifikációja és leírása A CPR 18E módszer ajánlásai alapján egy létesítménytípust több reprezentatív baleseti eseménysor jellemez. A reprezentatív baleseti eseménysorok kiválasztása konzervatív eljáráson alapszik. A kiválasztott eseménysorokat a következő rész tartalmazza. A 6.2.1.-es táblázatban azok az események vannak feltüntetve, amelyeket a kockázat számítása során szükséges figyelembe venni. A baleseti eseménysorok részletes leírása és a modellek grafikus kijelölése a 6.3.-as fejezetben található külön-külön minden értékelt forrásra vonatkozóan.

6.2.1. táblázat A reprezentatív eseménysorok jegyzéke Forrás száma

Forrás megnevezése

26, 30, 31, 36, 37, 38, 39

benzintartályok

32

40, 41 44

Jel.

Reprezentatív baleseti eseménysor

A1

Benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe

A2

Benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe

A2

Benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

B1

Gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe

gázolaj tartályok

B2

Gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

B3

Gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

gázolaj tartályok

C1

Gázolaj azonnali kiömlése

C2

Gázolaj folyamatos kiömlése

Tankautók

45

Vasúti tartálykocsik

43

PB gázpalackok

Vasúti tartálykocsik időszakos tárolása

D1

Benzin azonnali kiömlése

D2

Benzin folyamatos kiömlése

E1

Benzin azonnali kiömlése

E2

Benzin folyamatos kiömlése

F1

PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása

G1

LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

G2

LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból

G3

Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

G4

Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból

6.3. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése A jelentésnek ez a része a 6.2.1.-es táblázatban szereplő baleseti eseménysorok előfordulási valószínűségének és a következményeinek értékelését tartalmazza. Minden egyes elemzés bevezetőjében grafikusan ábrázoltak az elemzett létesítmények. Utána következik a létesítmény leírása a kezdeti alapesemény részletes leírásával együtt. A következő lépés bemutatja a hibafát. A csúcsesemény (Top event) gyakorisága a hibafából az eseményfában úgy jelenik meg, mint kiváltó esemény. Az eseményfában a biztonsági rendszerek figyelembevételével kerül kiszámításra az egyes következmények gyakorisága. Veszélyes eseményre a hőhatás, lökőhullám illetve a toxikus diszperzió hatótávolsága külső kihatásként van számszerűsítve. A hatótávolság a következmények kártyájába van bejegyezve. A legnagyobb hatótávolság grafikus ábrázolására is sor került.

6.3.1. Hibafaelemzés

A valószínűség elemzés menete több összefüggő lépésen alapul: Szajol Telep


24/152


-

-

azon üzemzavarok és a kezdeti események azonosítása, amelyek a kiváltó esemény feltételezhető baleseti eseménysorához vezetnek, a hibafák szerkesztése az egyes baleseti eseménysorok részére, a hibafa csúcseseménye az eseményfa kiváltó (kezdeti) eseménye, az kiváltó események valószínűségi adatainak gyűjtése és feldolgozása (gyakoriság, valószínűség), a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságának számszerűsítése, a kiváltó események következményeinek modellezése eseményfa segítségével és hibafák szerkesztése biztonsági rendszerekre (ha a technológia reakciója azonos több kiváltó eseményre, az eseményláncok egyazon eseményfával modellezhetők), a baleseti eseményláncok előfordulási gyakoriságának számszerűsítése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek modellezése, kihatásuk meghatározása. az egyes következmények és baleseti eseménysorok hozzájárulásának számszerűsítése az egyéni kockázatához, a vizsgált technológia teljes egyéni és társadalmi kockázatának meghatározása.

A valószínűségi kockázatelemzés a veszélyes anyagok környezetbe kerülési egyedi/specifikus eseményeinek meghatározásán alapszik. Összhangban a tanulmány terjedelmével, amely a feladat leírásában van meghatározva, az események kiválasztása reprezentatív az események teljes spektrumára. A hasonló következményű súlyos baleseti események csoportosíthatók, és egyazon eseményfában ábrázolhatók. Az adott csoportban a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságát az ide besorolt kiváltó események gyakoriságának összege adja. A jelentés ezen részének célja a veszélyek azonosítása. Azonosításra kerülnek azon kiváltó események, melyek a veszélyes anyagok környezetbe jutásához vezetnek a telep létesítményiből. A kismennyiségű kiáramlásokkal csővezetékekből vagy más létesítményből az elemzés nem foglalkozik. Hatásuk a környezetre elhanyagolható. A kiváltó események előfordulási gyakoriságának elemzése a hibafák segítségével történik. A kiválasztási módszer eredményeiből indul ki. A kiválasztási módszer elemzi a veszélyes anyagokat tartalmazó létesítményeket, vagy azok részeit. A kockázat forrásainak kiválasztása a létesítmények objektív összehasonlításának elvéből indul ki. Kiváltó esemény bekövetkezése után (pl. csőrepedés vagy tartály széthasadása) csak az a veszélyes anyagmennyiség kerül a környezetbe, amely az adott pillanatban ott található. A szerelvény elzárása megakadályozza a veszélyes anyag teljes mennyiségének kiömlését a környezetbe. A veszélyes létesítmények és paramétereik kiválasztása alapján, valamint a veszélyes anyagok mennyiségétől függően meghatározhatók a baleseti eseménysorok és azon események, melyek következményei veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak. Az azonosított csúcsesemények alkotják a hibafa-elemzés (Fault tree) alapját.

Szajol Telep


25/152


A következő veszélyes technológiai létesítményrészek és berendezések kiválasztására került sor: A.

A 26, 30, 31, 36, 37, 38, 39. sz. források: Benzintartályok és csővezetékei

B

A 32. sz. forrás: Gázolaj tartály és csővezetékei

C.

A 40, 41. sz. forrás: Gázolaj tartály és csővezetékei

D.

A 44. sz. forrás: Tankautók

E.

A 45. sz. forrás: Vasúti tartálykocsik

F.

A 43. sz. forrás: PB gázpalackok

G.


Ezután a baleseti eseménysorok meghatározása következett.

6.3.2. Eseményfák A QRA gyakorlati alkalmazásakor az egyes kiváltó eseményeket csoportosítják. Ez az eseményfa kidolgozásának alapja. Egyazon csoportba sorolt kiváltó események azonos baleseti lefolyással bírnak, ugyanazok a követelményeik a biztonsági rendszerekkel és a kezelő személyzettel szemben. A baleseti eseménysorok modellezésére eseményfák használatosak, melyek veszélyes anyagok környezetbe kerülésének eseményláncait és következményeit ábrázolják. Súlyos baleset azért fordulhat elő, mert meghibásodnak a veszélyes anyagokat a környezettől elkülönítő berendezések. Az eseményfa a kiváltó eseménnyel előidézett súlyos baleset lefolyásának valószínűségi elosztását mutatja, tekintettel azon biztonsági rendszerekre, melyek a baleset elfojtása céljából avatkoznak be, valamint a személyzet tevékenységére. Az eseményfa szerkesztésnél több esemény van figyelembe véve. Ezek befolyásolhatják a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek lefolyását és következményeit (például a kiáramlás azonnali meggyulladása vagy késői meggyújtása). A valószínűségértékek kiválasztásának indoklása az M8.-s mellékletben szerepel.

6.3.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésben

A létesítmények és a meghibásodások egyértelmű azonosítása végett egységes kódrendszert alkalmaznak a hibafákban és eseményfákban. A csúcsesemény a hibafákban az alábbi módon van megjelölve: XXYY-ZZ, ahol XX – az elemzett üzemrészleget jelenti (SZ – Szajol Telep), YY – a kiválasztási módszer alkalmazásának keretén belül meghatározott, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásának azonosítója, (1 – 1. sz. forrás) ZZ – az adott forráson a kiváltó esemény baleseti eseménysorának sorszámmal ellátott megjelölése A hibafa alapeseményeinek megjelölése betűkből és számokból áll a következő formában: XXYY-MMMM-NNNNA, ahol XXYY – jelöli az üzemet és az elemzett létesítmény vonatkozási pontját, MMMM - jelöli a berendezést a tervrajz alapján (pl. 5001), NNNN - jelöli a berendezés fajtáját az osztályozás alapján (pl. 3611 – egyszeres elhatárolású berendezés) Szajol Telep


26/152


A – meghibásodás fajtájának megjelölése az adott berendezésen (pl. A = a berendezés szétszakadása). A teljes kód egy meghibásodásra például lehet a következő: SZ26-20001-3611A. Meghibásodást jelöl a Szajol Telepen, a 26. sz. forráson (a forrás száma a kiválasztási módszer eredményei alapján), a 20000 m3 térfogatú tárolótartályon, a meghibásodás típusa az egyszeres elhatárolású tartály sérülése, minek következményeként tartalmát elveszti (3611A – a meghibásodás kódja az elfogadott taxonómia alapján). A csővezeték-hálózat esetében a kód hasonló. Az adott csővezeték megjelölése a kiválasztási módszer eredményei alapján történik. A berendezés meghibásodásánál adott az előfordulási gyakoriság és a szakirodalom, ahonnan az adat származik.

6.3.1. A külső tényezők értékelése

A hibafák szerkesztésének szakaszában a következő külső tényezők voltak elemezve: •

földrengés,

•

földcsuszamlás,

•

áradás,

•

járművek ütközése,

•

külső tűzeset.

Mivel a külső események súlyos következményekkel lehetnek az üzem berendezéseire, előfordulási valószínűségük meghatározása és hatásuk részletes elemzése szükséges. Ha ilyen elemzések nem hozzáférhetők, a szakirodalom generikus adatai használhatók. Ezek azonban csak orientációs jellegűek. A külső eseményekre vonatkozólag a szakirodalomban az alábbi generikus adatok találhatók: A külső esemény megnevezése

A külső esemény gyakorisága (generikus adat) [év-1]

1

Földrengés

1.10-8

2

Földcsuszamlás

2.10-9

3

Áradás

1.10-7

4

Járművek ütközése

2.10-7

5

Külső tűzeset

1.10-5/1.10-6

Földrengés A Szajol Telep nem tartozik abba a zónába, ahol földrengések előfordulásának magas a kockázata. Tekintettel arra, hogy nincs kidolgozva olyan tanulmány, mely bizonyítaná, hogy a berendezések méretezése ellenáll egy bizonyos nagyságú földrengésnek, a szakirodalomból vett generikus adatokkal dolgoztunk.

Szajol Telep


27/152


Földcsuszamlás Ilyen fajta külső esemény előfordulása a Szajol Telep területén nem valószínű. A telep síkságon fekszik, jelentősebb emelkedések nélkül. Ezen okból kifolyólag a földcsuszamlás ki lett zárva a hibafákból. Áradás A Szajol Telep területétől a legközelebbi felszíni vízfolyás a kb. 120 m-re nyugatra található Alcsi Holt-Tisza. Mivel nem volt kidolgozva árvízi veszélyeztetettséget bemutató elemzés, amely megcáfolhatná a bázistelep elárasztását, a hibafákban a szakirodalomból generikus adatot használtunk fel. Járművek ütközése Az üzemben korlátozott a járművek mozgása. A telepre csak a bejárati kapun keresztül engedéllyel rendelkező járművek juthatnak be az őrző-védő szolgálat felügyelete mellett. A legnagyobb megengedett sebesség 20 km/h-ra korlátozott. A tankautók a töltőállásokig mehetnek és vissza a kijárathoz. A vasúti tartálykocsik töltésének helyszínén és annak közelében nincs közút, ezért az ütközést az elemzésben nem vesszük figyelembe. Külső tűzeset A tankautó-töltő közelében nincs idegen forrás, amely külső tüzet okozna. A vasúti tartálykocsik tárolása esetében az S.1 esemény figyelembe van véve a hibafákban. Előfordulási gyakorisága a CPR 18E szerint 1.10-5 év-1 az atmoszférikus tartálykocsik és 1.10-6 év-1 a nyomástartó tartálykocsik esetében. A Biztonsági jelentésben az egyes baleseti eseménysorok lehetséges következményeinek értékelésekor az alábbi külső tényezők lettek figyelembe véve: •

földrengés

•

áradás.

6.3.2. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és a következményeinek kiértékelése 6.3.2.1. A. A 26, 30, 31, 36, 37, 38, 39. számú forrás: Benzintartályok és csővezetékei A benzin tartályok azonos felépítésűek, ugyanolyan anyagot/médiumot tárolnak, azonos maximális mennyiségben (20 000 m3). Tekintettel a tárolt anyagok mennyiségének azonosságára és az elhelyezésére a telepen, a benzin lehetséges kiömlései azonos következményekhez vezetnek. A benzin tárolása merevtetős, belső úszótetővel ellátott állóhengeres acél tartályokban történik környezeti hőmérséklet mellett. A tartályokat védőgödör veszi körül az esetleges környezetbe történő kifolyás megakadályozására. A tartályokban a benzin csak addig van tárolva, amíg elkezdődik a tartálykocsik töltése. A tartályok beépített maximális szint és maximális baleseti szint jelzőrendszerrel rendelkeznek. A hibafák szerkesztése a 26, 30, 31, 36, 37, 38, 39. számú létesítmények lehetséges kiömléseinek elbírálása alapján történt. Védőgödörbe és a környezetbe történő kiömlések fordulhatnak elő. A tartálypalást teljes szétszakadása következményeként az adott létesítményrész űrtartalmának azonnali kiömlése feltételezett. Csővezeték repedésének következtében lehetséges a benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe, ill. a környezetbe. Minden tartály esetében külön hibafa lett szerkesztve, hogy meg lehessen ítélni a lehetséges külső események hatásait (környezeti feltételek, dominóhatás) minden tartály esetében külön-külön. Ez az eljárás lehetővé teszi az eseményfában szereplő adatok felhasználását is a dominóhatás megítélésénél.

Szajol Telep


28/152


Jelenleg a 20001-es tartályban gázolaj tárolása történik. Tekintettel arra, hogy ebben a tartályban benzin és gázolaj tárolása is lehetséges, a biztonsági jelentésben konzervatívan benzin tárolása van figyelembe véve. 6.3.2.1.1 A1 – Benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe A benzin azonnali kiömlése tartályból a védőgödörbe feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a benzin kifolyását a védőgödörbe. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödörbe 5,11 E-06 év-1. Top Event frequency F = 5,110E-06 No Frequency % 1 5,00E-06 9,78E+01 2 1,00E-07 1,96E+00 3 1,00E-08 1,96E-01

Event SZ26-20001-3611A SZ-A1-ARADAS SZ-A1-FOLDRENGES

SZ_A1 eseményfa – A benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,7 a tűzveszélyes K0-s folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb mint 0 °C, ezen folyadékok közé sorolható a benzin is függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött benzin nem gyullad meg tehát 0,3. A szakirodalom szerint a benzin kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a benzin védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,3-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásakor gőztűz és tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén is keletkezhet gőztűz. Kései iniciálás esetén szintén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [13] (0,6-Flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 5,11E-06 év-1. SZ_A1 eseményfa SZ_A1 A benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe 5,11E-06

Késői gyújtás

Azonnali begyulladás

Gőztűz/ VCE / Tócsatűz

I

Következmény

Eseménysorok kódja

Gyakoriság [év-1]

Gőztűz + azonnali tócsatűz

SZ_A1_Gőz + ATócsa

3,58E-06

kései tócsatűz

SZ_A1_Gőz+KTócsa

1,38E-07

Kései VCE

SZ_A1_KVCE

9,20E-08

Kései tócsatűz

SZ_A1_KTócsa

2,30E-07

Környezetszennyezés

SZ_A1_0

1,07E-06

0,7 Gőztűz+ N

I

0,3

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

Következmények elemzése

Szajol Telep


29/152


A1 KÖVETKEZMÉNYEI

A1 Baleseti eseménysor

A benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe

Alapesemény

SZ26-20001-3611A

Kiindulási paraméterek Anyag

Benzin

Mennyiség

12160 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .

Meteorológiai viszonyok

1 F

Átlagos éjszakai hőmérséklet

5 °C

Átlagos szélsebesség

1,5 m/s

A légkör stabilitása

F

FRH ARH ARH/2

Azonnali tócsatűz

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Kései tócsatűz

A tócsa sugara [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Gőztűz

VCE késői gyújtás

Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

3,1 m/s


D


1,5/F

Következmények Koncentráció

15 °C

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok 6 ,5 FRH [tf. %] 1 ARH [tf. %] -2 0 Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm]

A paraméterek középértékei a kiáramlás után 1 5 ,0 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 100 A folyadékfázis mennyisége [%] 10 000 A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

Diszperzió

3 D

Átlagos nappali hőmérséklet

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

84 3 8 5 ,9 4 9 2 ,1

0 0 0

9 5 ,5 3 1 5 ,0 4 1 5 ,5

0 0 0

9 0 ,1

9 0 ,1

2 0 ,0

2 0 ,0

A hősugárzás hatótávolsága [m]


126 68 Nem éri el

144 78 Nem éri el

9 0 ,1

9 0 ,1

2 0 ,0

2 0 ,0



126 68 Nem éri el

144 78 Nem éri el

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 8 5 ,9 4 9 2 ,1

0 0

3 1 5 ,0 4 1 5 ,5

0 0

A lökőhullám távolsága [m]


1311 883 655 594

1203 769 545 489

Benzin kiömlésével számolunk a védőgödörbe a tartálypalást jelentős sérülése után. A folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a védőgödröt, amely a tartály teljes űrtartalmának befogadására lett méretezve. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az A1s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. Szajol Telep


30/152


A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_A1_Gőztűz+Tócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 385,9 m. Az ARH/2 hatótávolsága 492,1 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 591 m. Gőzfelhő meggyulladása tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője nem haladja meg a 91 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 144 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 173 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 78 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. Az A1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. A1.1. ábra: SZ_A1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_A1_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az A1-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Szajol Telep


31/152


Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 1311 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 1574 m. Az iniciálás helye 440 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 655 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 883 m. Az iniciálás helye 480 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 170 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 594 m. Az iniciálás helye 490 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 104 méteres távolságot. Az A1.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. A1.2. ábra: SZ_A1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Eseménylánc: SZ_A1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.1.2 A2 –Benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe Tekintettel a feltételezhető következményekre a benzin folyamatos kiömlése a tartályból a védőgödörbe külön baleseti eseménysor alapján van elemezve. A tartálypalást és a hozzácsatlakozó csővezetékek meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a benzin kifolyását a védőgödörbe. A védőgödör a tartály teljes űrtartalmának befogadására méretezett. Feltételezett, hogy a földrengés és az áradás csak a legrosszabb eseménysort okozza – tartály teljes törése, és ezért ezek az alapesemények nem lettek arányosan szétosztva a többi eseménysor között. Az azonosított esemény esetében el lett készítve a SZ-A2 hibafa – Benzin folyamatos

Szajol Telep


32/152


A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödörbe 9,0E-06 év-1 Top Event frequency F = 9,000E-06 No 1 2

Frequency 5,00E-06 4,00E-06

% 5,56E+01 4,44E+01

Event SZ26-20001-3611C SZ26-CS20001-3213A/1

A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödörbe 8,8E-06 év-1 Top Event frequency F = 8,800E-06 No 1 2


% 5,68E+01 4,32E+01

Event SZ38-20013-3611C SZ38-CS20013-3213A/1

SZ_A2 eseményfa – A benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,7 a tűzveszélyes K0-s folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 0 °C, e folyadékok közé sorolható a benzin is függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött benzin nem gyullad meg tehát 0,3. A szakirodalom szerint a benzin kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a benzin védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,3-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén szintén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [13] (0,6-Flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 9,00E-06 év-1. SZ_A2 eseményfa SZ A2 A benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe

Késői gyújtás


Gőztűz/ VCE/ Jettűz/ Tócsatűz


Gyakoriság [év-1]

SZ_A2_Jettűz +ATócsa

6,30E-06

kései tócsatűz

SZ_A2_Gőz+KTócsa

2,43E-07

Kései VCE

SZ_A2_KVCE

1,62E-07

Kései tócsatűz

SZ_A2_KTócsa

4,05E-07


SZ_A2_0

1,89E-06

Következmény

Jettűz + 9,00E-06

azonnali tócsatűz

I 0,7

Gőztűz + N

I

0,3

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

Szajol Telep


33/152



A2 KÖVETKEZMÉNYEI

A2 Baleseti eseménysor

A benzin folyamatos kiömlése a védőgödörbe

Alapesemény

SZ26-20001-3611H

Kiindulási paraméterek


Benzin

Anyag

12160 t 15 °C a tm .

Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

1 F


5 °C


Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

1 5 ,0 8 ,4 698 100

Jettűz

Kései tócsatűz


505,8

Szajol Telep

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 7 ,8 4 0 ,3 5 5 ,1

0 0 0

9 ,2 2 8 ,7 4 7 ,3

0 0 0

A láng hossza [m]

45

44

Hősugárzás a láng felszínéről [kW/m2]

96

168



88 65 57

95 68 60

90

90

2 0 ,0

2 0 ,0



112 55 Nem éri el

121 55 Nem éri el

90

90

2 0 ,0

2 0 ,0



112 55 Nem éri el

121 55 Nem éri el



244 148 93 78

155 98 66 57

Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Gőztűz

6 ,5 1 -20 -

>3 6 0 0

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Azonnali tócsatűz


1,5/F

FRH ARH ARH/2

3,1 m/s D


FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm]


15 °C

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok

A paraméterek középértékei a kiáramlás után

Diszperzió

1,5 m/s F


3 D


Koncentráció ARH ARH/2

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 0 ,3 5 5 ,1

0 0

2 8 ,7 4 7 ,3

0 0


34/152


Feltételezhető, hogy a benzin a tartályhoz tartozó szétrepedt csővezetéken vagy a tartálypaláston található kisebb méretű nyíláson keresztül szivárog. A folyadék a védőgödörben marad, és fokozatosan megtölti azt. A töltés addig folytatódik, amíg a szivárgást le nem állítják, vagy amíg nem folyik ki a tartályban található teljes mennyiség. A védőgödör úgy méretezett, hogy alkalmas a kiömlött folyadék teljes felfogására. Feltételezhető, hogy a folyadék nem folyik a védőgödrön kívülre. Kiömlés esetén a cseppfolyós fázis egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az A2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_A2_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott benzin tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 95 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 114 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 68 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 60 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. Az A2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője nem haladja meg a 90 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 121 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 146 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 55 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetében acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Az A2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél.

Szajol Telep


35/152


A2.1. ábra: SZ_A2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A2.2. ábra: SZ_A2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_A2_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 40,3 m. Az ARH/2 hatótávolsága 55,1 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 67 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője nem haladja meg a 90 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 121 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 146 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 55 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetében acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Az A2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. A2.3. ábra: SZ_A2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz) Szajol Telep


36/152


Eseménylánc: SZ_A2_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az A2-s adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 244 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 293 m. Az iniciálás helye 50 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 194 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 93 m. Az iniciálás helye 50 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 43 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 78 m. Az iniciálás helye 50 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 28 méteres távolságot. Az A2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. A2.4. ábra: SZ_A2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Eseménylánc: SZ_A2_0 Szajol Telep


37/152


Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.1.3 A3 – Benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre A benzin folyamatos kiömlése a tartályból a védőgödrön kívülre a feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Baleset keletkezhet az atmoszférikus benzin tartályhoz csatlakozó be- és kitároló csővezetékeknek meghibásodása esetén a védőgödör és a távvezérlésű szerelvény között. Feltételezett, hogy a földrengés és az áradás csak a legrosszabb eseménysort okozza – tartály teljes törése, és ezért ezek az alapesemények nem lettek arányosan szétosztva a többi eseménysor között. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödrön kívülre 8,000E-07 év-1. TOP EVENT frequency F = 8,000 E-07 NO. Frequency % 1 8.000E-07 1,00E+02

Event SZ26-CS20001-3213A/2

TOP EVENT frequency F = 9,000 E-06 NO. Frequency % 1 9,000E-06 1,00E+02

Event SZ38-CS20013-3213A/2

A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödrön kívülre 9,000E-06 év-1.

SZ_A3 eseményfa – A benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,7 a tűzveszélyes K0-s folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 0 °C, e folyadékok közé sorolható a benzin is függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött benzin nem gyullad meg tehát 0,3. A szakirodalom szerint a benzin kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a benzin védőgödrön kívülre való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,3-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, melyet tócsatűz kísér. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén keletkezhet gőztűz vagy VCE, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 9,000E-06 év-1.

Szajol Telep


38/152


SZ_A3 eseményfa - tartályok SZ A3 A benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]


5,60E-07

kései tócsatűz

SZ_A3_Gőz+KTócsa

2,16E-08

Kései VCE

SZ_A3_KVCE

1,44E-08

Kései tócsatűz

SZ_A3_KTócsa

3,60E-08


SZ_A3_0

1,68E-07

Következmény


Gyakoriság [év-1]


6,30E-06

kései tócsatűz

SZ_A3_Gőz+KTócsa

2,43E-07

Kései VCE

SZ_A3_KVCE

1,62E-07

Kései tócsatűz

SZ_A3_KTócsa

4,05E-07


SZ_A3_0

1,89E-06

Következmény

Jettűz + 8,00E-07

azonnali tócsatűz

I 0,7

Gőztűz + N

I

0,3

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

SZ_A3 eseményfa tartályok SZ A3 A benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

Késői gyújtás



Jettűz + 9,00E-06

azonnali tócsatűz

I 0,7

Gőztűz + N

I

0,3

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

Szajol Telep


39/152



A3 KÖVETKEZMÉNYEI

A3 Esemény

A benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

Alapesemény

SZ26-CSK20001-3213A/2


Benzin

Mennyiség

12160 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .


1F


5 °C


1,5 m/s


F

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s] Következmények Koncentráció Diszperzió

Jettűz

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Gőztűz


Szajol Telep

FRH ARH ARH/2

Átlagos nappali hőmérséklet 3D

15 °C 3,1 m/s


D


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok 6 ,5 FRH [tf. %] 1 ARH [tf. %] -20 Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm]

1 5 ,0 9 ,6 7 9 8 ,4 1 0 0 ,0 486,11 3166

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 8 ,2 6 2 ,9 8 5 ,2

0 0 0

1 1 ,2 3 9 ,5 6 6 ,4

0 0 0

A láng hossza [m]

50

48


102

173

Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]



99 73 66 136

105 75 66 136

2 0 ,0

2 0 ,0




157 79 Nem éri el 173

167 80 Nem éri el 173

2 0 ,0

2 0 ,0

Hősugárzás



4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

191 97 Nem éri el

202 98 Nem éri el

Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 2 ,9 8 5 ,3

0 0

3 9 ,5 6 6 ,4

0 0



411 246 153 127

248 155 102 87


40/152


Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. Tekintettel a környezet jellegére a folyadéktócsa a többi tartály védőgödrei között alakul ki. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az A3-as következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_A3_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott benzin tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 105 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 126 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 75 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 66 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. Az A3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 136 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 167 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 201 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 80 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Az A3.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A3.1. ábra: SZ_A3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Szajol Telep


41/152


A3.2. ábra: SZ_A3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_A3_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 62,9 m. Az ARH/2 hatótávolsága 85,3 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 103 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 173 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 202 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 243 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 98 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetben acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Az A3.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. A3.3. ábra: SZ_A3_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Szajol Telep


42/152


Eseménylánc: SZ_A3_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az A3-as adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 411 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 494 m. Az iniciálás helye 80 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 331 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 153 m. Az iniciálás helye 80 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 73 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 127 m. Az iniciálás helye 80 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 47 méteres távolságot. Az A3.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. A3.4. ábra: SZ_A3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Eseménylánc: SZ_A3_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható.

Szajol Telep


43/152


6.3.2.1.4 Az „A” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek az A eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. A eseménysor

Veszélyeztetés Hősugárzási értékek

Hősugárzás

4 kW/m

2

Jettűz

Környező tartályok és berendezések

Azonnali tócsatűz


Kései tócsatűz


Koncentráció

Gőztűz

Túlnyomás értékei

Túlnyomás

Épületek/Személyek

VCE kései gyújtás

ARH/2 Nairam Kft., tartálypark, Telepüzemeltetés, Termék Távvezeték Üzemeltetés MOL, Laboratórium, Őrző-védő Szolgálat, segédüzemek

17,5 kW/m

2

Környező tartályok és berendezések Környező tartályok és berendezések Környező tartályok és berendezések ARH

37,5 kW/m

2

Környező tartályok és berendezések -

-

Nairam Kft., tartálypark, Telepüzemeltetés, Termék Távvezeték Üzemeltetés MOL, Laboratórium, Őrző-védő Szolgálat, segédüzemek

2 kPa

17 kPa

35 kPa

Nairam Kft., tartálypark, Telepüzemeltetés, Termék Távvezeték Üzemeltetés MOL, Laboratórium, Őrző-védő Szolgálat, segédüzemek, Takarítás, MOLTRANS

Nairam Kft., tartálypark, Telepüzemelteté s, Termék Távvezeték Üzemeltetés MOL, Laboratórium, Őrző-védő Szolgálat, segédüzemek, Takarítás, MOLTRANS

Nairam Kft., tartálypark, Telepüzemeltetés , Termék Távvezeték Üzemeltetés MOL, Laboratórium, Őrző-védő Szolgálat, segédüzemek

A1 - Benzin azonnali kiömlése a védőgödörbe A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.1.4.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

Szajol Telep


44/152


6.3.2.1.4.1. ábra A1 - Gőztűz - hősugárzás ARH ARH/2

A kései robbanás hatótávolságai az A1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.2.1.4.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az iniciálás helye a 2 kPa nyomáshatás esetén 440 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 655 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 17 kPa nyomáshatás esetén 480 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 170 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 35 kPa nyomáshatás esetén 490 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága pedig elérheti a 104 méteres távolságot. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.1.4.2. ábra A1 - VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

Szajol Telep


45/152


A3 - Benzin folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Jettűz esetén (6.3.2.1.4.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.1.4.3. ábra A3 - Jettűz - hősugárzás 2

37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Azonnali tócsatűz esetén (6.3.2.1.4.4. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

Szajol Telep


46/152


6.3.2.1.4.4. ábra A3 –Azonnali tócsatűz – hősugárzás 2

37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Kései tócsatűz esetén (6.3.2.1.4.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.1.4.5. ábra A3 –Kései tócsatűz – hősugárzás Ha a tűzveszélyes2 anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben. 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Szajol Telep


47/152


6.3.2.2. B. A 32. számú forrás: A 20007-es gázolaj tartály és csővezetékei A gázolaj merevtetős állóhengeres acél tartályokban van tárolva környezeti hőmérséklet mellett. A tartályokat védőgödör veszi körül az esetleges környezetbe való kifolyás megakadályozására. A tartályokban a betárolt gázolaj a tartálykocsik töltéséig van tárolva. A tartályok maximális szintet és maximális baleseti szintet kijelző rendszerrel rendelkeznek. Ha a tartály szintje eléri a baleseti szintet, automatikusan leállnak a működő szivattyúk. A telepen automatikus szintjelzés van számítógépes kijelzéssel a diszpécserközpontban. A hibafák szerkesztése a 32. számú létesítmény kiömléseinek elbírálása alapján történt. Védőgödörbe és a környezetbe történő kiömlések feltételezhetőek. A baleseti eseménysor a tartálypalást teljes szétszakadása esetén az adott létesítményrész űrtartalmának azonnali kiömlésével számol. Csővezeték repedésekor a gázolaj folyamatosan kiömlik a védőgödörbe, illetve a környezetbe. A technológia nem teszi lehetővé a gázolaj kiömlésének leállítását a be– és kitároló vezetékeken. Ezért a tartály teljes űrtartalmának kifolyásával kell számolni. Kiömlések a kisebb átmérőjű csővezetékekből, a 32. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. B1 – Gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe A gázolaj azonnali kiömlése a tartályból a védőgödörbe feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a gázolaj kifolyását a védőgödörbe. A gázolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödörbe 5,11 E-06 év-1. Top Event frequency F = 5,110E-06 No Frequency % 1 5,00E-06 9,78E+01 2 1,00E-07 1,96E+00 3 1,00E-08 1,96E-01

Event SZ32-20007-3611A SZ-B1-ARADAS SZ-B1-FOLDRENGES

SZ_B1 eseményfa – A gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,01 a tűzveszélyes K2-es folyadékok esetében, melyeknek a lobbanáspontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 55 °C, függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak ellenére, hogy a gázolaj lobbanáspontja nagyobb, mint 55 °C, konzervatívan a K2-es csoportba lett besorolva. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. A szakirodalom szerint a gázolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,3 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a gázolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében gőztűz keletkezhet tócsatűzzel együtt. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén is keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A keletkezési valószínűség aránya 0,5/0,5 – Gőztűz+tócsatűz/tócsatűz. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 5,11E-06 év-1.

Szajol Telep


48/152


SZ_B1 eseményfa SZ B1 A gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe 5,11E-06

Késői gyújtás


Gőztűz/ Tócsatűz

I

Következmény


Gyakoriság [év-1]


SZ_B1_Gőz+ATócsa

5,11E-08

kései tócsatűz

SZ_B1_Gőz+KTócsa

5,06E-07

Kései tócsatűz

SZ_B1_KTócsa

5,06E-07


SZ_B1_0

4,05E-06

0,01 Gőztűz + N

I

0,99

0,2

0,5

0,5 N 0,8


B1 KÖVETKEZMÉNYEI

B1 Baleseti eseménysor

A gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe

Alapesemény

SZ32-20007-3611A

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Gázolaj 14625 t 15 °C

Meteorológiai viszonyok Átlagos éjszakai hőmérséklet 1 F


Kései tócsatűz

Szajol Telep

3 D


15 °C 3,1 m/s D

Átlagos szélsebesség A légkör stabilitása

a tm .

Koncentráció

Azonnali tócsatűz

1,5 m/s F


A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s] Következmények

Diszperzió

5 °C

FRH ARH ARH/2 A tócsa sugara [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa sugara [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok 1 3 ,5 FRH [tf. %] 6 ARH [tf. %] >5 5 Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm]

1 5 ,0 4 ,6 100 10000 -

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

7 9 ,7 8 0 ,1 8 0 ,4

0 ,8 0 ,8 0 ,8

8 6 ,6 8 7 ,0 8 7 ,2

1 ,0 1 ,0 1 ,0

90

90

2 0 ,0

2 0 ,0



128 73 Nem éri el 90


2 0 ,0

2 0 ,0



128 73 Nem éri el

149 86 Nem éri el


49/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

8 0 ,1 8 0 ,4

0 ,8 0 ,8

8 7 ,0 8 7 ,2

1 ,0 1 ,0

Gázolaj kiömlésével számolunk a védőgödörbe a tartálypalást jelentős sérülése után. A folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a védőgödröt, amely a tartály teljes űrtartalmának befogadására lett méretezve. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A B1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése. Miközben a gőztüzet tócsatűz kíséri. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_B1_Gőztűz+Tócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 87 m. Az ARH/2 hatótávolsága 87,2 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 105 m. Gőzfelhő meggyulladása tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 90 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 149 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 179 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 86 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. A B1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. B1.1. ábra: SZ_B1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_B1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött Szajol Telep


50/152


anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.2.1 B2 – Gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe A feltételezhető következményekre való tekintettel a gázolaj folyamatos kiömlése a 20007-es tartályból a védőgödörbe külön baleseti eseménysor alapján van elemezve. A tartálypalást és a hozzácsatlakozó csővezetékek meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a gázolaj kifolyását a védőgödörbe. A védőgödör a tartály teljes űrtartalmának befogadására méretezett. Feltételezett, hogy a földrengés és az áradás csak a legrosszabb eseménysort okozza – tartály teljes törése, és ezért ezek az alapesemények nem lettek arányosan szétosztva a többi eseménysor között. A gázolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödörbe 9,0E-06 év-1 Top Event frequency F = 9,000E-06 No 1 2


% 5,56E+01 4,44E+01

Event SZ32-20007-3611C SZ32-CS20007-3213A/1

SZ_B2 eseményfa – A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,01 a tűzveszélyes K2-es folyadékok esetében, melyeknek a lobbanáspontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 55 °C, függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak ellenére, hogy a gázolaj lobbanáspontja nagyobb, mint 55 °C, konzervatívan a K2-es csoportba lett besorolva. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. A szakirodalom szerint a gázolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,3 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a gázolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet tócsatűzzel együtt. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén is keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A keletkezési valószínűség aránya 0,5/0,5 – Gőztűz+tócsatűz/tócsatűz. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 9,00E-06 év-1. SZ_B2 eseményfa SZ B2 A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

9,00E-06

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]

SZ_B2_Gőz+ATócsa

9,00E-08

kései tócsatűz

SZ_B2_Gőz+KTócsa

8,91E-07

Kései tócsatűz

SZ_B2_KTócsa

8,91E-07


SZ_B2_0

7,13E-06

Következmény

Jettűz + azonnali tócsatűz

I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,2

0,5 0,5

N 0,8

Következmények elemzése Szajol Telep


51/152


B2 KÖVETKEZMÉNYEI


A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödörbe

Alapesemény

SZ32-20007-3611C


Gázolaj

Mennyiség

14625 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .


1 F


5 °C


1,5 m/s


F

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

FRH ARH ARH/2 A láng hossza [m] Hősugárzás

Jettűz

Kései tócsatűz


Gőztűz


3,1/D

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 ,8 0 4 ,8 3 4 ,8 5

0 ,1 1 0 ,1 1 0 ,1 1

4 ,9 5 4 ,9 9 5 ,0 1

0 ,1 5 0 ,1 4 0 ,1 4

10

10



18 14 12

20 15 13

90

90

2 0 ,0

2 0 ,0



111 56 Nem éri el

119 56 Nem éri el

90

90

2 0 ,0

2 0 ,0



111 56 Nem éri el

119 56 Nem éri el

37,5 kW/m2

Azonnali tócsatűz

D


Távolság [m]

4 kW/m2 17,5 kW/m2


3,1 m/s


1,5/F

Koncentráció

15 °C


1 5 ,0 9 ,2 827 100 4 9 7 ,2 >3 6 0 0

Következmények

Diszperzió

3 D


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 ,8 3 4 ,8 5

0 ,1 1 0 ,1 1

4 ,9 9 5 ,0 1

0 ,1 4 0 ,1 4

Feltételezhető, hogy a benzin a tartályhoz tartozó szétrepedt csővezetéken vagy a tartálypaláston található kisebb méretű nyíláson keresztül szivárog. A folyadék a védőgödörben marad, és fokozatosan megtölti azt. A töltés addig folytatódik, amíg a szivárgást le nem állítják, vagy amíg nem folyik ki a tartályban található teljes mennyiség. A védőgödör úgy méretezett, hogy alkalmas a kiömlött folyadék teljes felfogására. Feltételezhető, hogy a folyadék nem folyik a védőgödrön kívülre. Szajol Telep


52/152


A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A B2-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése, miközben a gőztüzet tócsatűz kíséri. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_B2_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott gázolaj tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 20 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 24 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 15 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 13 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A B2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 90 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 119 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 143 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 56 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetében acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A B2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. B2.1. ábra: SZ_B2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

B2.2. ábra: SZ_B2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Szajol Telep


53/152


Eseménylánc: SZ_B2_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 4,99 m. Az ARH/2 hatótávolsága 5,01 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 6 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 90 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 119 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 143 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 56 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. A B2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. B2.3. ábra: SZ_B2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_B2_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.2.2 Szajol Telep

B3 –Gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre Biztonsági Jelentés – 1. revízió, 2014.

54/152


A gázolaj folyamatos kiömlése a tartályból a védőgödrön kívülre a feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Baleset keletkezhet az atmoszférikus gázolaj tartályhoz csatlakozó be- és kitároló csővezetékeknek meghibásodása esetén a védőgödör és a távvezérlésű szerelvény között. Feltételezett, hogy a földrengés és az áradás csak a legrosszabb eseménysort okozza – tartály teljes törése, és ezért ezek az alapesemények nem lettek arányosan szétosztva a többi eseménysor között. Az azonosított esemény esetében el lett készítve a SZ-B3 hibafa – Gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre. A gázolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgödrön kívülre 8,000E-07 év-1. TOP EVENT frequency F = 8,000 E-07 NO. Frequency % 1 8.000E-07 1,00E+02

Event SZ32-CS20007-3213A/2

SZ_B3 eseményfa – A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,01 a tűzveszélyes K2-es folyadékok esetében, melyeknek a lobbanáspontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 55 °C, függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak ellenére, hogy a gázolaj lobbanáspontja nagyobb, mint 55 °C, konzervatívan a K2-es csoportba lett besorolva. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. A szakirodalom szerint a gázolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,3 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a gázolaj védőgödrön kívülre való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet tócsatűzzel együtt. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén is keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A keletkezési valószínűség aránya 0,5/0,5 – Gőztűz+tócsatűz/tócsatűz. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 8,000E-07 év-1. SZ_B3 eseményfa SZ B3 A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

8,00E-07

Azonnali Késői begyulladás gyújtás



Gyakoriság [év-1]

SZ_B3_Gőz+ATócsa

8,00E-09

kései tócsatűz

SZ_B3_Gőz+KTócsa

7,92E-08

Kései tócsatűz

SZ_B3_KTócsa

7,92E-08


SZ_B3_0

6,34E-07

Következmény


I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,2

0,5 0,5

N 0,8

Szajol Telep


55/152



B3 KÖVETKEZMÉNYEI


A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre

Alapesemény

SZ32- CS20007-3213A/2



Anyag

Gázolaj

Mennyiség

14625 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .

1F


Jettűz

FRH ARH ARH/2 A láng hossza [m] Hősugárzás


5 °C


1 ,5 m /s F

Hősugárzás

Gőztűz

ARH ARH/2

D

3,1/D

Távolság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 ,7 0 4 ,7 3 4 ,7 7

0 ,1 0 0 ,0 9 0 ,0 9

4 ,8 7 4 ,9 0 5 ,0 0

0 ,1 4 0 ,1 3 0 ,1 3

10

10



18 14 12 147

20 14 13 147

2 0 ,0

2 0 ,0



164 85 Nem éri el 173

174 85 Nem éri el 173

2 0 ,0

2 0 ,0



187 98 Nem éri el

197 98 Nem éri el

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Koncentráció

3,1 m/s

Magasság [m]

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Kései tócsatűz


1,5/F

4 kW/m2 17,5 kW/m2

Hősugárzás

3D

15 °C


1 5 ,0 8 ,9 812 100 497 >3 6 0 0

37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Azonnali tócsatűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 ,7 3 4 ,7 7

0 ,0 9 0 ,0 9

4 ,9 0 5 ,0 0

0 ,1 3 0 ,1 3

Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. Tekintettel a környezet jellegére a folyadéktócsa a többi tartály Szajol Telep


56/152


védőgödrei között alakul ki. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A B3-as következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_B3_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott gázolaj tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 20 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 24 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 14 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 13 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A B3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 147 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 174 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 209 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 85 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A B3.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. B3.1. ábra: SZ_B3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

B3.2. ábra: SZ_B3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz) Szajol Telep


57/152


Eseménylánc: SZ_B3_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 4,9 m. Az ARH/2 hatótávolsága 5 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 6 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 173 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 197 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 237 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 98 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetben acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A B3.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. B3.3. ábra: SZ_B3_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Szajol Telep


58/152


Eseménylánc: SZ_B3_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.2.3 A „B” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek a B eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. B eseménysor


Hősugárzás

2

17,5 kW/m

Jettűz

Környező berendezések

Azonnali tócsatűz


Kései tócsatűz


Környező berendezések Környező tartályok és berendezések Környező tartályok és berendezések ARH

Koncentráció Gőztűz

Épületek/Személyek 4 kW/m

ARH/2 Környező tartályok és berendezések

2

37,5 kW/m

2

Környező berendezések -

-


B1 – A gázolaj azonnali kiömlése a védőgödörbe Gázolaj kiömlésével számolunk a védőgödörbe a tartálypalást jelentős sérülése után. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése. Miközben a gőztüzet tócsatűz kíséri. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.2.4.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.2.2.4.1. ábra B1 - Gőztűz ARH ARH/2

Szajol Telep


59/152


B3 – A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgödrön kívülre Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Jettűz esetén (6.3.2.2.4.2. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.2.4.2 ábra B3 – Jettűz – hősugárzás 2



Szajol Telep


60/152


6.3.2.2.4.3. ábra B3 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 2



6.3.2.2.4.4. ábra B3 – Kései tócsatűz – hősugárzás 2


Ha a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben.

Szajol Telep


61/152


6.3.2.3. C. A 40, 41. számú források: A gázolaj tartály és csővezetékei A két tartály (40 001 és 40 002) védőgyűrűs kialakítású, merevtetős, dupla fenekű, gázolaj tárolására alkalmas. A tárolt termék szintjének meghatározására ENRAF típusú folyamatos szintmérő szolgál, mely alkalmas sűrűség és hőmérséklet mérésére is. A tartályok be- és kitároló rendszere DN300 töltő, kitároló és DN350 szívó gerincvezetéken keresztül kapcsolódik a telep technológiai rendszeréhez. A 40 001 – 40 002 jelű tartályokat kiszolgáló technológiai csővezetéki rendszer kapcsolódik a telep technológiai rendszeréhez. A tartályokhoz egy DN300 távvezetéki töltő- és kitároló, illetve egy DN350 szívó gerinc került kiépítésre, melyek a 20 007 – 20 008 – 20 009 jelű, szintén biztonsági készlet tárolására használt MOL Nyrt. tulajdonú tartályok, azonos funkciójú gerincvezetékeihez csatlakoznak. A kapcsolódásnál motoros szerelvények teszik lehetővé a két rendszer szétválasztását. A távvezetéki fogadótól meglévő rendszeren keresztül érkezik a gázolaj, majd az új gerincen és a tartályokhoz kiépített DN300/400 lecsatlakozáson át jut a védőgyűrűs tartályokba. A tartályokban lévő gázolaj szintjét – a tartály számával azonos – LIAHL 40.001 – 40.002. jelű szintmérő műszerkör folyamatosan méri és mutatja, a szint alsó (L = 1300 mm) és felső (H = 15100 mm) határértékeknél jelzést ad. A szint maximális értékénél (HH = 15400 mm, vészmaximum) szoftveres úton az LSAHH körrel azonos funkciójú reteszt biztosít. A tartályokat túltöltés ellen az LSAHH 40.001 – 40.002. jelű műszerkör védi, (független szintkapcsolóval) mely a szint maximális értékénél (HH) vészjelzést ad és lezárja a betároló vezetéken lévő motoros szerelvényt. 6.3.2.3.1 C1 – Gázolaj azonnali kiömlése A gázolaj azonnali kiömlése a 40001-es (40002) tartályból feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a gázolaj kifolyását. Az azonosított esemény esetében el lett készítve a SZ-C1 hibafa – Gázolaj azonnali kiömlése. A gázolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 1,225 E-07 év-1. Top Event frequency F = 1,225E-07 No Frequency % 1 1,00E-07 8,16E+01 2 1,25E-08 1,02E+01 3 1,00E-08 8,16E+00

Event SZ-C1-ARADAS SZ41-40002-3613A SZ-C1-FOLDRENGES

SZ_C1 eseményfa – A gázolaj azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,01 a tűzveszélyes K2-es folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 55 °C, függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak ellenére, hogy a gázolaj lobbanási pontja nagyobb min 56 °C, konzervatívan a K2-es csoportba lett besorolva. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. A szakirodalom szerint a gázolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,3 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a gázolaj kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében gőztűz vagy tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén is keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A keletkezési valószínűség aránya 0,5/0,5 – Gőztűz+tócsatűz/tócsatűz. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 1,25E-08 év-1. Szajol Telep


62/152


SZ_C1 eseményfa SZ C1 A gázolaj azonnali kiömlése

1,23E-07

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]

SZ_C1_Gőz+ATócsa

1,23E-09

kései tócsatűz

SZ_C1_Gőz+KTócsa

1,21E-08

Kései tócsatűz

SZ_C1_KTócsa

1,21E-08


SZ_C1_0

9,70E-08

Következmény


I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,2

0,5 0,5

N 0,8


C1 KÖVETKEZMÉNYEI

C1 Baleseti eseménysor

A gázolaj azonnali kiömlése

Alapesemény

SZ40-40002-3613A

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet


Gázolaj 33758 t 15 °C a tm .

1 F


5 °C


1,5 m/s


F

Nyomás A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s] Következmények Koncentráció Diszperzió

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Szajol Telep

FRH ARH ARH/2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

3 D


15 °C 3,1 m/s


D



1 5 ,0 5 ,1 8 100 10000 -

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 2 0 ,3 1 2 0 ,8 1 2 1 ,2

0 ,8 0 ,8 0 ,8

1 3 9 ,3 1 3 9 ,9 1 4 0 ,2

0 ,8 0 ,8 0 ,8

1 9 9 ,2

1 9 9 ,2

2 0 ,0

2 0 ,0



246 147 Nem éri el 1 9 9 ,2

278 168 Nem éri el 1 9 9 ,2

2 0 ,0

2 0 ,0



246 147 Nem éri el

278 168 Nem éri el


63/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 2 0 ,8 1 2 1 ,2

0 ,8 0 ,8

1 3 9 ,9 1 4 0 ,2

0 ,8 0 ,8

Gázolaj kiömlésével számolunk a védőgyűrűn kívülre a tartálypalást jelentős sérülése után. Tekintettel a környezet jellegére a folyadéktócsa a többi tartály védőgödrei között alakul ki. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A C1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése. Miközben a gőztüzet tócsatűz kíséri. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_C1_Gőztűz+Tócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 139,9 m. Az ARH/2 hatótávolsága 140,2 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 169 m. Gőzfelhő meggyulladása tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 199,2 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 278 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 334 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 168 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. A C1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. C1.1. ábra: SZ_C1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Szajol Telep


64/152


Eseménylánc: SZ_C1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.3.2 C2 – Gázolaj folyamatos kiömlése A gázolaj folyamatos kiömlése a 40001-es (40002) tartályból feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor, ill. a csővezeték törésekor nem lehet megakadályozni a gázolaj kifolyását. A gázolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a védőgyűrűn kívülre 8,125E-07 év-1. TOP EVENT frequency F = 8,125 E-07 NO. Frequency % 1 8.000E-07 9,85E+01 2 1.250E-08 1,54E+02

Event SZ41-CS40002-3213A SZ41-40002-3613C

SZ_C2 eseményfa – A gázolaj folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,01 a tűzveszélyes K2-es folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 55 °C, függetlenül a kiömlött anyag mennyiségétől. Annak ellenére, hogy a gázolaj lobbanási pontja nagyobb min 56 °C, konzervatívan a K2-es csoportba lett besorolva. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. A szakirodalom szerint a gázolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,3 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a gázolaj kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet tócsatűzzel együtt. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A keletkezési valószínűség aránya 0,5/0,5 – Gőztűz+tócsatűz/tócsatűz. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 8,125E-07 év-1. SZ_C2 eseményfa SZ_C2 A gázolaj folyamatos kiömlése

8,13E-07

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]

SZ_C2_Gőz+ATócsa

8,13E-09

kései tócsatűz

SZ_C2_Gőz+KTócsa

8,04E-08

Kései tócsatűz

SZ_C2_KTócsa

8,04E-08


SZ_C2_0

6,44E-07

Következmény


I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,2

0,5 0,5

N 0,8

Szajol Telep


65/152



C2 KÖVETKEZMÉNYEI

C2 Baleseti eseménysor

A gázolaj folyamatos kiömlése a védőgyűrűn kívülre

Alapesemény

SZ41-CS40002-3213A



Gázolaj

Anyag

33758 t

Mennyiség Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .

1 F


5 °C


1,5 m/s


F

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

FRH ARH ARH/2

Jettűz

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz


Gőztűz


3,1/D

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 ,6 6 ,7 6 ,7

0 ,1 3 0 ,1 3 0 ,1 2

6 ,9 6 ,9 7 ,0

0 ,1 7 0 ,1 7 0 ,1 6

12

12



23 17 15

24 17 15

146

146

2 0 ,0

2 0 ,0



165 86 Nem éri el

174 87 Nem éri el

200

200

2 0 ,0

2 0 ,0



213 113 Nem éri el

224 114 Nem éri el

17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

D


Távolság [m]

A láng hossza [m] Hősugárzás 4 kW/m2

3,1 m/s


1,5/F

Koncentráció

15 °C


1 5 ,0 1 1 ,5 799 100 463 >3 6 0 0

Következmények

Diszperzió

3 D


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 ,7 6 ,7

0 ,1 3 0 ,1 2

6 ,9 7 ,0

0 ,1 7 0 ,1 6

Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgyűrűn kívülre. Tekintettel a környezet jellegére a folyadéktócsa a többi tartály védőgödrei között alakul ki. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. Szajol Telep


66/152


A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A C2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_C2_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott gázolaj tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 24 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 29 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 17 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 15 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A C2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 146 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 174 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 209 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 87 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A C2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. C2.1. ábra: SZ_C2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Szajol Telep


67/152


C2.2. ábra: SZ_C2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_C2_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 6,9 m. Az ARH/2 hatótávolsága 7 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 9 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 200 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 224 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 269 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 114 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetben acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A C2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. C2.3. ábra: SZ_C2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_C2_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és Szajol Telep


68/152


talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.3.3 A „C” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek a C eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. C eseménysor


Hősugárzás

4 kW/m

2

Környező berendezések Nairam Kft., környező tartályok és berendezések

Jettűz Tócsatűz

Gőztűz


Koncentráció

17,5 kW/m

37,5 kW/m

2


Környező berendezések Környező tartályok és berendezések

ARH/2 Környező tartályok és berendezések

2

ARH


C1 – Gázolaj azonnali kiömlése Gázolaj kiömlésével számolunk a védőgyűrűn kívülre a tartálypalást jelentős sérülése után. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése. Miközben a gőztüzet tócsatűz kíséri. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.3.3.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.2.3.3.1. ábra C1 - Gőztűz ARH ARH/2

Tócsatűz esetén (6.3.2.3.3.2. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési Szajol Telep


69/152


sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.3.3.2. ábra C1 - Tócsatűz – hősugárzás 2


C2 – Gázolaj folyamatos kiömlése Feltételezhető, hogy a cseppfolyós anyag a be- vagy a kitároló vezetéken áramlik ki a védőgyűrűn kívülre. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. tócsatűz keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Jettűz esetén (6.3.2.3.3.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.3.3.3. ábra C2 - Jettűz - hősugárzás 2


Szajol Telep


70/152


Ha a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben. 6.3.2.4. D. A 44. számú forrás: Tankautók A hibafák szerkesztése a 44. számú forrás lehetséges kiömléseinek elbírálása alapján történt. A tankautótöltő a szajoli telepen található. A tankautóba benzint és gázolajat lehet tölteni. A tankautó maximális űrtartalma 35 m3. A kiömlés esetén feltételezett, hogy a kiömlött benzint felfogja a rácsos folyóka, a betonozott terület nagysága 391 m2. A tankautók töltése 24 órán keresztül folyik. Egy tankautó a telepen kb. 35 percet tartózkodik – 20 percig tart a tankautó töltése és 15 percig a fuvarokmányok kitöltése. Utána elhagyja a telepet. A meghibásodási gyakoriság meghatározásakor a telepen egy évben megtöltött tankautók számából (éves forgalmi adatok alapján), a töltési időből, valamint abból az időtartamból lett kiindulva, ameddig a tankautók a telep területén tartózkodnak, amíg el nem hagyják a területet (fuvarokmányok kitöltése). A gyakoriságok külön-külön lettek meghatározva a benzint és a gázolajat szállító tankautók esetében. A következmények a rosszabb esetben szerepelnek – benzin töltetű tankautók. A szajol telep ezen részén a következő két baleseti eseménysor meghatározására került sor. 6.3.2.4.1 D1 – Benzin azonnali kiömlése A benzin azonnali kiömlése a tankautóból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 44. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 3,63E-06 év-1. Top event frequency F = 3,630E-06 No. 1 2 3

Frequency 3,520E-06 1,00E-07 1,00E-08

% Events 9,70E+01 2,75E+00 2,75E-01

SZ44-TAB-3643A SZ-D1-ARADAS SZ-D1-FOLDRENGES

A gázolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 1,02E-05 év-1. Top event frequency F = 1,020E-05 No. 1

Frequency 1,020E-05

% Events 1,00E+02

SZ44-TAG-3643A

SZ_D1 eseményfa - A benzin azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a tankautóknál 0,4. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,6. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). Egyidejűleg az éghető folyadék is meggyulladhat, és tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). Gőztűz esetében feltételezett, hogy tócsatűz keletkezését is okozhatja. Csak tócsatűz előfordulása is lehetséges. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 3,63E-06 év-1. SZ_D1 eseményfa - Benzin Szajol Telep


71/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. SZ D1B A benzin azonnali kiömlése

3,63E-06

Késői gyújtás


Gőztűz / VCE/ Tócsatűz

I

Következmény


Gyakoriság [év-1]


SZ_D1B_Gőz+ATócsa

1,45E-06

kései tócsatűz

SZ_D1B_Gőz+KTócsa

1,96E-07

Kései VCE

SZ_D1B_KVCE+KTócsa

1,31E-07

Kései tócsatűz

SZ_D1B_KTócsa

3,27E-07


SZ_D1B_0

1,52E-06

0,4 Gőztűz + N

I

0,6

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

SZ_D1 eseményfa - A gázolaj azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a tankautóknál 0,01. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). Egyidejűleg az éghető folyadék is meggyulladhat, és tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései tócsatűz keletkezhet. Gőztűz esetében feltételezett, hogy tócsatűz keletkezését is okozhatja. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 1,02E-05 év-1. SZ_D1 eseményfa - Gázolaj SZ D1G A gázolaj azonnali kiömlése

1,02E-05

Késői gyújtás


Gőztűz / Tócsatűz


Gyakoriság [év-1]

SZ_D1G_Gőz+ATócsa

1,02E-07

kései tócsatűz

SZ_D1G_Gőz+KTócsa

1,51E-06

Kései tócsatűz

SZ_D1G_KTócsa

1,51E-06


SZ_D1G_0

7,07E-06

Következmény


I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,3

0,5 0,5

N 0,7

Szajol Telep


72/152



D1 KÖVETKEZMÉNYEI

D1 Baleseti eseménysor

A benzin azonnali kiömlése

Alapesemény

SZ44-TA-3643A



Benzin

Anyag

25 t


15 °C

Nyomás

a tm .

1 F


5 °C


1,5 m/s


F

FRH ARH ARH/2

Azonnali tócsatűz


Kései tócsatűz


Gőztűz

Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás


2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

3,1 m/s


D


1,5/F


15 °C



Diszperzió

3 D


3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 ,7 2 0 ,2 2 6 ,3

0 0 0

5 ,2 1 7 ,7 2 5 ,8

0 0 0

27

2 2 ,3

2 8 ,3

2 8 ,3



41 18 Nem éri el

45 20 Nem éri el

27

2 2 ,3

2 8 ,3

2 8 ,3



41 18 Nem éri el

45 20 Nem éri el

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 0 ,2 2 6 ,3

0 0

1 7 ,7 2 5 ,8

0 0



104 62 39 32

92 56 36 31

Benzin kiömlése feltételezett a tankautó palástjának jelentős sérülése után. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a tankautó körüli területet a rácsos folyókáig, ahonnan az olajos csatornarendszerbe jut.

Szajol Telep


73/152


Tekintettel arra, hogy a tankautó töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen kell lennie a tankautó vezetőjének. A töltés helyszínének közelében van elhelyezve egy vészkikapcsoló, mellyel a töltés azonnal leállítható (leállítja a szivattyút) és áramtalaníthatóak a berendezések. Így a gépkocsivezető, esetleg a telep alkalmazottja képes gyorsan (két perc alatt) leállítani a kiömlést a szivattyúból és eliminálni a potenciális gyújtó forrásokat. Mivel a COTAS rendszerű tankautótöltés a teljes megadott anyagmennyiség szerint működik, melyet át kell tölteni a tankautóba, kétoldali kiáramlás esetében sem (folyamatos kiömlés a tankautóból, a szivattyúból történő kétperces kiáramlással együtt) juthat ki nagyobb anyagmennyiség a környezetbe, a rendszerben megadott mennyiségtől. Ez a tankautóba tölthető maximális mennyiség. Azonnali kiömlés esetén konzervatívan a maximális mennyiség gyors kiömlése feltételezett, tekintet nélkül arra, hogy a kiömlés két percen belül leállítható. A folyadék a kiömlés után a csatornarendszerbe folyik a lejtett felületen. Ha a folyadék meggyullad, tócsatűz keletkezik. A folyadék túlnyomórészt majd a csatornarendszerben ég, ahová a tankautóból kiömlött folyadék folyik. Ha a tankautótöltőn még egy további tankautó áll, alatta a tócsatűz csak rövid ideig tart. Nem veszélyezteti jelentősen a tankautó szerkezetét. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A D1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_D1_Gőztűz+Tócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 20,2 m. Az ARH/2 hatótávolsága 26,3 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 32 m. Gőzfelhő meggyulladása tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője nem haladja meg a 27 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 45 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 54 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 20 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. A D1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél.

Szajol Telep


74/152


D1.1. ábra: SZ_D1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_D1_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. A D1-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 104 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 125 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 84 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 39 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 19 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 32 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 12 méteres távolságot. A D1.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. D1.2. ábra: SZ_D1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Szajol Telep


75/152


Eseménylánc: SZ_D1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.4.2 D2 – Benzin folyamatos kiömlése A benzin folyamatos kiömlése a tankautóból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 44. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 7,06E-03 év-1. Top event frequency F = 7,06E-03 No. 1 2

Frequency 7,060E-03 1,770E-07

% 1,00E+02 2,51E-03

Events SZ44-TATB-3643C SZ44-TAB-3643B

A gázolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 1,04E-02 év-1. Top event frequency F = 1,038E-02 No. 1 2 3

Frequency 1,030E-02 7,730E-05 5,150E-07

% 9,92E+01 7,45E-01 4,96E-03

Events SZ44-TATG-3643C SZ44-TAKG-3643E SZ44-TAG-3643B

SZ_D2 eseményfa - A benzin folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a tankautóknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A kiömlő anyag azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet (a gyúlékony gőzök égése a kiömlő folyadék felszínén). Azonnali begyulladás esetén egyúttal a cseppfolyós fázis is meggyullad. Jettűz következtében meggyullad a tócsa is – tócsatűz keletkezik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz is keletkezhet. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 7,1E-03 év-1.

Szajol Telep


76/152


SZ_D2 eseményfa - benzin SZ D2B A benzin folyamatos kiömlése

Késői gyújtás


Gőztűz / VCE / Jettűz / Tócsatűz


Gyakoriság [év-1]

SZ_D2B_Jettűz+ATócsa

7,06E-04

kései tócsatűz

SZ_D2B_Gőz+KTócsa

5,72E-04

Kései VCE +

SZ_D2B_KVCE+KTócsa

3,81E-04

Kései tócsatűz

SZ_D2B_KTócsa

9,53E-04


SZ_D2B_0

4,45E-03

Következmény

Jettűz + 7,06E-03

azonnali tócsatűz

I 0,1

Gőztűz + N

I

0,9

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

SZ_D2 eseményfa - A gázolaj folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a tankautóknál 0,01. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A kiömlő anyag azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet (a gyúlékony gőzök égése a kiömlő folyadék felszínén). Azonnali begyulladás esetén egyúttal a cseppfolyós fázis is meggyullad. Jettűz következtében meggyullad a tócsa is – tócsatűz keletkezik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései tócsatűz is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 1,04E-02 év-1. SZ_D2 eseményfa - Gázolaj SZ D2G A gázolaj folyamatos kiömlése

Késői gyújtás


Gőztűz / Jettűz / Tócsatűz


Gyakoriság [év-1]

azonnali tócsatűz

SZ_D2G_Jettűz+ATócsa

1,04E-04

Gőztűz + kései tócsatűz

SZ_D2G_Gőz+KTócsa

1,54E-03

Kései tócsatűz

SZ_D2G_KTócsa

1,54E-03


SZ_D2G_0

7,21E-03

Következmény

Jettűz + 1,04E-02

I 0,01 N

I

0,99

0,3

0,5 0,5

N 0,7

Szajol Telep


77/152



D2 KÖVETKEZMÉNYEI

D2 Esemény

A benzin folyamatos kiömlése a tankautóból

Alapesemény

SZ44-TA-3643B

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség


Benzin 25 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .

1F


5 °C


1,5 m/s


F


Jettűz

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Gőztűz


Szajol Telep

FRH ARH ARH/2

Átlagos nappali hőmérséklet 3D

15 °C 3,1 m/s


D



1 5 ,0 7 ,4 2 3 ,3 1 0 0 ,0 5 9 8 ,2 1075

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 ,7 1 5 ,0 2 0 ,0

0 0 0

5 ,9 1 5 ,2 2 2 ,4

0 0 0

A láng hossza [m]

26

26


76

136




47 35 31 23

53 39 34 23

29

29






29

29




44 21 Nem éri el

48 22 Nem éri el


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 5 ,0 2 0 ,0

0 0

1 5 ,2 2 2 ,4

0 0

Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa



67 39 23 18

63 42 30 26


78/152


A baleseti eseménysor bemutatja a benzin folyamatos kiömlését a legnagyobb átmérőjű, tankautóhoz csatlakozó csővezetéken keresztül. A folyadék a kiömlés után a tartálykocsiból a csatornarendszerbe folyik. Tekintettel arra, hogy a tankautó töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van a tankautó vezetője. A töltés helyszínének közelében van elhelyezve egy vész STOP kapcsoló, mellyel a töltés azonnal leállítható (leállítja a szivattyút) és áramtalanítja a berendezéseket. A gépkocsivezető, esetleg a telep alkalmazottja képes gyorsan (két perc alatt) leállítani a kiömlést a szivattyúból és eliminálni a potenciális gyújtó forrásokat. Mivel a COTAS rendszerű tankautótöltés a teljes anyagmennyiség megadása szerint működik, melyet át kell tölteni a tankautóba, kétoldali kiáramlás esetében sem (folyamatos kiömlés a tankautóból, a szivattyúból történő kétperces kiáramlással együtt) juthat ki nagyobb anyagmennyiség a környezetbe, a rendszerben megadott mennyiségtől. Ez a tankautóba tölthető maximális mennyiség. Az a legrosszabb eset, ha a kiömlés a tankautó töltésének közvetlen befejezése előtt következik be. A csaknem teli tankautóból folyamatosan áramlik a benzin és a szivattyú felőli oldalról két perc alatt kiömlik a maradék kb. 4 tonna anyag. A teljes kiömlött mennyiség megegyezik a tankautó maximális űrtartalmával. Ezen oknál fogva a kétoldali kiáramlás úgy lett modellezve, mint a teljes űrtartalom folyamatos kiömlése a tankautóból, tekintet nélkül az anyagkiömlésre a szivattyú felőli oldalon. A folyadék a kiömlés után a csatornarendszerbe folyik, mely elvezeti azt a szloptartályba. Ha a folyadék meggyullad, tócsatűz keletkezik. A folyadék túlnyomórészt majd a csatornarendszerben ég, ahová a tankautóból kiömlött folyadék folyik. Ha a tankautótöltőn még egy további tankautó áll, alatta a tócsatűz csak rövid ideig tart. Nem veszélyezteti jelentősen a tankautó szerkezetét. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A D2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_D2_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott benzin tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 53 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 64 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 39 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 34 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A D2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél.

Szajol Telep


79/152


A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 23 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 48 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 58 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 22 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A D2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,1/D meteorológiai feltételnél. D2.1. ábra: SZ_D2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

D2.2. ábra: SZ_D2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_D2_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 15,2 m. Az ARH/2 hatótávolsága 22,4 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 27 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 23 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 48 m a forráspont helyszínétől. A számított Szajol Telep


80/152


következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 58 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 22 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetben acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. A D2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. D2.3. ábra: SZ_D2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_D2_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. A D2-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 63 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 76 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 53 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 30 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 20 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 26 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 16 méteres távolságot. A D2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. D2.4. ábra: SZ_D2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Szajol Telep


81/152


Eseménylánc: SZ_D2_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.4.3 A „D” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek a D eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. D eseménysor


Hősugárzás

Jettűz Azonnali tócsatűz Kései tócsatűz

Gőztűz

Túlnyomás

Koncentráció

Túlnyomás értékei VCE kései gyújtás

Épületek/Személyek 2

17,5 kW/m

Környező berendezések Környező berendezések Környező berendezések ARH/2 Környező berendezések

Környező berendezések Környező berendezések Környező berendezések

4 kW/m

2 kPa Környező berendezések

2

37,5 kW/m

2

Környező berendezések ARH

Környező berendezések 17 kPa Környező berendezések


D1 – Benzin azonnali kiömlése Benzin kiömlése feltételezett a tankautó palástjának jelentős sérülése után. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.4.3.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

Szajol Telep


82/152


6.3.2.4.3.1. ábra D1 - Gőztűz ARH ARH/2

A kései robbanás hatótávolságai a D1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.2.4.3.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az iniciálás helye a 2 kPa nyomáshatás esetén 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 84 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 17 kPa nyomáshatás esetén 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 19 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 35 kPa nyomáshatás esetén 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága pedig elérheti a 12 méteres távolságot. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.4.3.2. ábra D1 - Kései VCE - túlnyomás 35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

Szajol Telep


83/152


D2 – Benzin folyamatos kiömlése A baleseti eseménysor bemutatja a benzin folyamatos kiömlését a legnagyobb átmérőjű, tankautóhoz csatlakozó csővezetéken keresztül. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Jettűz esetén (6.3.2.4.3.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.4.3.3. ábra D2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén


Szajol Telep


84/152


6.3.2.4.3.4. ábra D2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 2



6.3.2.4.3.5. ábra D2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 2


Ha a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben. Szajol Telep


85/152


6.3.2.5. E. A 45. számú forrás: Vasúti tartálykocsik A hibafák szerkesztése a 45. számú forrás lehetséges kiömléseinek elbírálása alapján történt. A vasúti töltő a szajoli telepen található. Egyidejűleg max. 1 vagon tölthető. A vasúti tartálykocsikba benzint, gázolajat és fázisolajat lehet tölteni. A vagon maximális űrtartalma 80 m3. A kiömlés esetén feltételezett, hogy a kiömlött benzint felfogja a rácsos folyóka, a betonozott terület nagysága 675 m2. A vagonok töltése 24 órán keresztül folyik. Egy vasúti tartálykocsi a telepen max. 10 órát tölt – 25 percig tart a töltése és max. 10 órát tölt a telepen. A meghibásodási gyakoriság meghatározásakor a telepen egy évben megtöltött vagonok számából (éves forgalmi adatok alapján), a töltési időből, valamint abból az időtartamból lett kiindulva, ameddig a vagonok a telep területén tartózkodnak, amíg el nem hagyják a területet (fuvarokmányok kitöltése). A gyakoriságok külön-külön lettek meghatározva a benzint (hozzájuk lettek számítva a fázisolajat szállító vagonok is) és a gázolajat szállító vagonok esetében. A következmények a rosszabb esetben szerepelnek – benzin töltetű vagonok. A Szajol telep ezen részén a következő két baleseti eseménysor meghatározására került sor. 6.3.2.5.1 E1 – Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Egy vasúti tartálykocsi megtöltése körülbelül 25 percig tart. A kiömlések a repedésekből, a 45. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához, ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 2,41E-05 év-1. Top event frequency F = 2,411E-05 No. 1 2 3 4

Frequency 1,400E-05 1,000E-05 1,000E-07 1,000E-08

% 5,81E+01 4,15E+01 4,15E-01 4,15E-03

Events SZ45-VTKB-3643A SZ45-VTKB-3643H SZ-E1-ARADAS SZ-E1-FOLDRENGES

A gázolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 4,90E-05 év-1. Top event frequency F = 4,900E-05 No. 1

Frequency 4,900E-05

% 1,00E+02

Events SZ45-VTKG-3643A

SZ_E1 eseményfa - A benzin azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a vasúti tartálykocsiknál 0,8. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). Egyidejűleg az éghető folyadék is meggyulladhat, és tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A Szajol Telep


86/152


keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz előfordulása lehetséges. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 2,41E-05 év-1. SZ_E1 eseményfa - Benzin SZ E1B A benzin azonnali kiömlése

2,41E-05

Késői gyújtás


Gőztűz / VCE / Tócsatűz

I

Következmény


Gyakoriság [év-1]


SZ_E1B_Gőz+ATócsa

1,93E-05


SZ_E1B_Gőz+KTócsa

4,34E-07

Kései VCE

SZ_EB1_KVCE+KTócsa

2,89E-07

Kései tócsatűz

SZ_E1B_KTócsa

7,23E-07


SZ_E1B_0

3,38E-06

0,8 N

I

0,2

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

SZ_E1 eseményfa - A gázolaj azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a vasúti tartálykocsiknál 0,01. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,99. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). Egyidejűleg az éghető folyadék is meggyulladhat, és tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései tócsatűz is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 4,90E-05 év-1. SZ_E1 eseményfa – Gázolaj SZ E1G A gázolaj azonnali kiömlése

4,90E-05

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]

SZ_E1G_Gőz+ATócsa

4,90E-07

kései tócsatűz

SZ_E1G_Gőz+KTócsa

7,28E-06

Kései tócsatűz

SZ_E1G_KTócsa

7,28E-06


SZ_E1G_0

3,40E-05

Következmény


I 0,01

Gőztűz + N

I

0,99

0,3

0,5 0,5

N 0,7

Szajol Telep


87/152



E1 KÖVETKEZMÉNYEI

E1 Baleseti eseménysor

A benzin azonnali kiömlése

Alapesemény

SZ45-VTK-3643A



Benzin

Anyag

57 t


15 °C

Nyomás

a tm .

1 F


5 °C


1,5 m/s


F

FRH ARH ARH/2

Azonnali tócsatűz


Kései tócsatűz


Gőztűz

Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás



3,1 m/s


D


1,5/F


15 °C



Diszperzió

3 D


3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

8 ,4 2 8 ,7 3 7 ,3

0 0 0

7 ,7 2 4 ,3 3 5 ,3

0 0 0

30

30

2 3 ,6

2 3 ,6



47 20 Nem éri el

52 22 Nem éri el

30

30

2 3 ,6

2 3 ,6



47 20 Nem éri el

52 22 Nem éri el

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 8 ,7 3 7 ,3

0 0

2 4 ,3 3 5 ,3

0 0



143 87 55 46

130 76 50 43

Benzin kiömlése feltételezett a vasúti tartálykocsi palástjának sérülése következtében. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a vasúti tartálykocsi körüli területet a nyitott folyókáig, mely elvezeti a folyadékot a szloptartályba.

Szajol Telep


88/152


Tekintettel arra, hogy a vasúti tartálykocsi töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van legalább egy alkalmazott. A töltés helyszínének közelében található egy nyomógomb a töltés azonnali leállítására (szivattyú leállítása). A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az E1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_E1_Gőztűz+Tócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 28,3 m. Az ARH/2 hatótávolsága 37,3 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 45 m. Gőzfelhő meggyulladása tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője nem haladja meg a 30 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 52 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 63 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 22 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem alakul ki. Az E1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. E1.1. ábra: SZ_E1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Szajol Telep


89/152


Eseménylánc: SZ_E1_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az E1-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 143 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 172 m. Az iniciálás helye 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 113 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 55 m. Az iniciálás helye 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 25 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 46 m. Az iniciálás helye 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 16 méteres távolságot. Az E1.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. E1.2. ábra: SZ_E1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Eseménylánc: SZ_E1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.5.2 E2 – Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 45. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. Az azonosított esemény esetében el lett készítve a SZ-E2 hibafa – Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 1,6E-05 év-1. Szajol Telep


90/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Top event frequency F = 1,60E-05 No. 1 1

Frequency 1,530E-05 7,000E-07

% 9,56E+01 4,38E+01

Events SZ45-VTKB-3643E SZ45-VTKB-3643B

A gázolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága 5,60E-05 év-1. Top event frequency F = 5,595E-05 No. 1 1

Frequency 5,350E-05 2,450E-06

% 9,56E+01 4,12E+01

Events SZ45-VTKG-3643E SZ45-VTKG-3643B

SZ_E2 eseményfa - A benzin folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a vasúti tartálykocsiknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, ami ég a kiömlő anyag felszínén. Az egész mennyiségnek nem szükséges elégnie, de földön tócsatűzként éghet tovább. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz is keletkezhet. A kiömlés valószínűsége erre az eseményre 1,60E-05 év-1. SZ_E2 eseményfa - benzin SZ E2B A benzin folyamatos kiömlése

Késői gyújtás




Gyakoriság [év-1]

SZ_E2B_Jettűz+ATócsa

1,60E-06

kései tócsatűz

SZ_E2B_Gőz+KTócsa

1,30E-06

Kései VCE +

SZ_E2B_KVCE+KTócsa

8,64E-07

Kései tócsatűz

SZ_E2B_KTócsa

2,16E-06


SZ_E2B_0

1,01E-05

Következmény

Jettűz + 1,60E-05

azonnali tócsatűz

I 0,1

Gőztűz + N

I

0,9

0,3

0,3

0,2 0,5 N 0,7

Szajol Telep


91/152


SZ_E2 eseményfa - gázolaj SZ E2G A gázolaj folyamatos kiömlése

Késői gyújtás


Gőztűz / Jettűz / Tócsatűz


Gyakoriság [év-1]

azonnali tócsatűz

SZ_E2G_Jettűz+ATócsa

5,59E-07


SZ_E2G_Gőz+KTócsa

8,30E-06

Kései tócsatűz

SZ_E2G_KTócsa

8,30E-06


SZ_E2G_0

3,87E-05

Következmény

Jettűz + 5,59E-05

I 0,01 N

I

0,99

0,3

0,5

0,5 N 0,7


E2 KÖVETKEZMÉNYEI

E2 Esemény

A benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból

Alapesemény

SZ45-VTK-3643B

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség


Benzin 57 t

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

a tm .

1F


5 °C


1,5 m/s


F


Jettűz

FRH ARH ARH/2

Szajol Telep

3D

15 °C 3,1 m/s


D



1 5 ,0 9 ,8 3 0 ,6 1 0 0 ,0 5 5 7 ,8 1862

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 ,2 1 9 ,9 2 6 ,2

0 0 0

7 ,6 1 8 ,8 2 7 ,6

0 0 0

A láng hossza [m]

31

30


84

143



59 44 39 27

63 45 40 26

2 5 ,2

2 5 ,4



48 23 Nem éri el

53 24 Nem éri el


Azonnali tócsatűz




92/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Kései tócsatűz

Gőztűz


30

30

2 3 ,6

2 3 ,6




51 24 Nem éri el

56 25 Nem éri el


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 9 ,9 2 6 ,2

0 0

1 8 ,8 2 7 ,6

0 0

Túlnyomás 2 kPa



103 62 39 32

72 46 32 28

5 kPa 17 kPa 35 kPa

A baleseti eseménysor bemutatja a benzin folyamatos kiömlését a legnagyobb átmérőjű, vasúti tartálykocsihoz csatlakozó csővezetéken. A folyadék a kiömlés után a tartálykocsiból a lejtett felületen a nyitott folyókába folyik, mely elvezeti a szloptartályba. Tekintettel arra, hogy a vasúti tartálykocsi töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van legalább egy alkalmazott. A töltés helyszínének közelében található egy nyomógomb a töltés azonnali leállítására (szivattyú leállítása). A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az E2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_E2_Jettűz+ATócsatűz A jettűz a kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettüzet a nem elpárolgott benzin tócsatüze követheti. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 63 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 76 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 45 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 40 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. Az E2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételnél. A balesetet tócsatűz kíséri. Annak a kiömlött folyadékterületnek a meggyulladása feltételezhető, mely aránylag gyorsan elpárolog. Azonnali tócsatűz a kiömlött folyadék meggyulladása után keletkezik. A tócsa átmérője 26 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás Szajol Telep


93/152


másodfokú égési sérüléseket okozhat több mint 20 s-ig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága 53 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 64 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határt jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában közeledhetnek, ami ebben az esetben 24 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetén acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Az E2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,1/D meteorológiai feltételnél. E2.1. ábra: SZ_E2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

E2.2. ábra: SZ_E2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_E2_Gőztűz+KTócsatűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 18,8 m. Az ARH/2 hatótávolsága 27,6 m. A számított következmények 20%kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 34 m. Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa átmérője 30 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 56 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 68 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 25 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzást, mely esetben acélszerkezetek sérülése fenyeget, nem éri el. Szajol Telep


94/152


Az E2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,1/D meteorológiai feltételeknél. E2.3. ábra: SZ_E2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Eseménylánc: SZ_E2_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az E2-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 103 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 124 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 83 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 39 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 19 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 32 m. Az iniciálás helye 20 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 15 méteres távolságot. Az E2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. E2.4. ábra: SZ_E2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Szajol Telep


95/152


Eseménylánc: SZ_E2_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.5.3 Az „E” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek az E eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. E eseménysor


Hősugárzás

Jettűz Azonnali tócsatűz Kései tócsatűz

Gőztűz

Koncentráció

Túlnyomás értékei Túlnyomás


Épületek/Személyek 2

17,5 kW/m

Környező berendezések Környező berendezések Környező berendezések ARH/2 Környező berendezések

Környező berendezések Környező berendezések Környező berendezések

4 kW/m

37,5 kW/m

2

Környező berendezések ARH


2 kPa Környező tartályok és berendezések, Takarítók, MOLTRANS

2



E1 - Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Benzin kiömlése feltételezett a vasúti tartálykocsi palástjának sérülése következtében. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.5.3.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

ARH ARH/2

6.3.2.5.3.1. ábra E1 - Gőztűz Szajol Telep


96/152


A kései robbanás hatótávolságai az E1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.2.5.3.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az iniciálás helye a 2 kPa nyomáshatás esetén 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 113 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 17 kPa nyomáshatás esetén 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 25 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 35 kPa nyomáshatás esetén 30 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága pedig elérheti a 16 méteres távolságot. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.5.3.2. ábra E1 - Kései VCE - túlnyomás 35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

E2 - Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Jettűz esetén (6.3.2.5.3.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

Szajol Telep


97/152


6.3.2.5.3.3. ábra E2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén


6.3.2.5.3.4. ábra E2 – Azonnali tócsatűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Kései tócsatűz esetén (6.3.2.5.3.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú Szajol Telep


98/152


égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.5.3.5. ábra E2 – Kései tócsatűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Ha a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben. 6.3.2.5.4 F. A 43. számú forrás: PB gázpalackok PB gázpalackok tárolása a PB depó területén történik a telep keleti részén. A PB depó körbe van kerítve. A PB depó területén 11,5 kg és 23 kg-os palackok tárolása történik. A töltött PB palackok száma a PB depó területén 2020 db. 6.3.2.5.5 F1 – PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása A PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása a feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A gázpalack meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a PB kiáramlását a környezetbe. Az azonosított esemény esetében el lett készítve a SZ-F1 hibafa – PB gázpalack teljes SZPB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása A PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása esemény teljes előfordulási gyakorisága 2,2E-05év-1. Top event frequency F = 2,222E-03 No. 1 2 3

Frequency 2,222E-03 1,000E-07 1,000E-08

% 1,00E+02 4,50E-03 4,50E-04

Events SZ43-PBGP-3644A SZ-F1-ARADAS SZ-F1-FOLDRENGES

SZ_F1 eseményfa – PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét.

Szajol Telep


99/152


Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon közepesen és nagyon reaktív anyagok meggyulladási valószínűsége, melyek lobbanáspontja kisebb, mint 0 °C, azonnali kiömlés esetén 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több, mint 10 000 kg). Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a PB esetében 0,3 értékűnek feltételezett. Azonnali begyulladás esetén azonnali VCE, esetleg gőztűz keletkezhet (tűzveszélyes gőzfelhő azonnali robbanása, esetleg meggyulladás), vagy BLEVE esemény (Boiling Liquid Expanding Vapor Explosion), ahol a kiömlött gőzök meggyulladhatnak és tűzgolyó keletkezik. A gőztűz (0,40), azonnali VCE (0,27) és a tűzgolyó (0,33) keletkezési aránya a CPR 18E módszertanból származik. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [13] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. SZ_F1 eseményfa SZ_F1

2,22E-03

Késői gyújtás


Tűzgolyó / Gőztűz / VCE

I 0,7

Következmény

Eseményláncok kódja

Gyakoriság [év-1]

Tűzgolyó

SZ_F1_Tűzgolyó

5,13E-04

Azonnali VCE

SZ_F1_AVCE

4,20E-04

Gőztűz

SZ_F1_Gőz

6,22E-04

Gőztűz

SZ_F1_Gőz

1,20E-04

Kései VCE

SZ_F1_KVCE

7,99E-05


SZ_F1_0

4,66E-04

0,33 0,27 0,4

N

I

0,3

0,3

0,6 0,4

N 0,7

Szajol Telep


100/152



F1 KÖVETKEZMÉNYEI

F1 Baleseti eseménysor

PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása

Alapesemény

SZ43-PBGP-3644A



Anyag

PB

Mennyiség

23 kg

Hőmérséklet

15 °C

Nyomás

5 barg

1,5F


5 °C



1,5 m/s 3,1D



F


1,5/F Koncentráció

Diszperzió

FRH ARH ARH/2 Koncentráció

Gőztűz

Tűzgolyó

VCE azonnali gyújtás


ARH ARH/2

3,1 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ,2 ARH [tf. %] 1 ,7 Lobbanáspont [°C] -9 2 LC50 [ppm/4h] -

A paraméterek középértékei a kiáramlás után -2 9 , 2 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 71 A folyadékfázis mennyisége [%] 1 6 5 ,8 A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s] Következmények

15 °C

2,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 ,1 7 ,6 1 3 ,7

1 0 0

2 ,3 9 ,2 1 6 ,2

1 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

7 ,6 1 3 ,7

0 0

9 ,2 1 6 ,2

0 0

9

2


A tűzgolyó sugara [m]

A tűzgolyó időtartama [s]

40 15 Nem éri el

39 14 Nem éri el

Túlnyomás 2 kPa 5kPa 17 kPa 35 kPa



68 34 15 10

68 34 15 10

Túlnyomás



52 31 20 16

56 33 20 17


A PB gázpalack jelentős sérülése esetén bekövetkezhet a PB teljes mennyiségének kiömlése a környezetbe. Kiömlés esetén a cseppfolyós fázis egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az F1-es

Szajol Telep


101/152


következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_F1_Tűzgolyó A tűzgolyó esetében gyakorlatilag nem keletkeznek nyomáshatások. A tűzgolyó legjelentősebb hatása a következmények szempontjából a hősugárzás. A hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, az F1.1.-es ábrán látható. A tűzgolyó, a gőztűzhöz hasonlóan, a folyadék gőzének gyors leégéséhez vezet a robbanási határértékeken belül. Csak azon személyek veszélyeztetettsége van figyelembe véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A tűzgolyó rövid ideig tartó hatása közvetlenül nem veszélyezteti az épületeket és a berendezéseket sem. Az eredmények alapján a 4 kW/m2-es hősugárzás hatótávolsága a forráspont helyszínétől 40 m. A hősugárzás időtartama nem haladja meg a 2 s-et. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléséket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A hősugárzás rövidebb ideig tartó hatását az ajánlások alapján a lenti ábra szerint ítéljük meg. Az ábra alapján a 13,0 – 14,0 kW/m2-es hősugárzás, 2 s-ig tartó kitettség esetén, a fájdalom érzékelésének küszöbét jelenti. Másodfokú égési sérülések határa kb. 75 kW/m2, ami nem alakul ki. Csak nagyobb, mint 100 kW/m2-es hősugárzáskor alakul ki súlyos egészségkárosodás és 50%-os elhalálozás 2 s-es kitettség esetén, amit ebben az esetben nem ér el.

Szajol Telep


102/152


F1.1. ábra: SZ_F1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

Eseménylánc: SZ_F1_AVCE Azonnali gőzrobbanás (AVCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 68 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 82 m. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 15 m. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 10 m. Az F1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél. F1.2. ábra: SZ_F1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

Eseménylánc: SZ_F1_Gőztűz A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 9,2 m. Az ARH/2 hatótávolsága 16,2 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 20 m. Eseménylánc: SZ_F1_KVCE Amennyiben a tűzveszélyes gőzfelhő nem iniciálódik azonnal, diszperzió következik be és a felhő elmozdulása a szélirányban. Kései gyújtás esetén kései VCE keletkezhet. Az F1-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag

Szajol Telep


103/152


koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 56 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 68 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 46 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 20 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 10 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 17 m. Az iniciálás helye 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 7 méteres távolságot. Az F1.3.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. F1.3. ábra: SZ_F1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Eseménylánc: SZ_F1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.5.6 Az „F” eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek az F eseménysor – PB gázpalackok teljes mennyiségének kiáramlása esemény legnagyobb hatótávolságai által érintett létesítmények. F eseménysor Hősugárzás

Gőztűz

Túlnyomás

Szajol Telep

Veszélyeztetés Hősugárzási értékek Tűzgolyó

Épületek/Személyek 4 kW/m

2


Koncentráció

17,5 kW/m

37,5 kW/m


ARH/2 Környező berendezések

2

2

-

ARH Környező berendezések

Túlnyomás értékei VCE azonnali begyulladás

2 kPa

17 kPa

35 kPa









104/152


F1 - PB gázpalack teljes mennyiségének kiáramlása A PB gázpalack jelentős sérülése esetén bekövetkezhet a PB teljes mennyiségének kiömlése a környezetbe. Kiömlés esetén a cseppfolyós fázis egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az F1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.2.6.2.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.6.2.1. ábra F1 - Tűzgolyó – hősugárzás 2


A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.6.2.2. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.2.6.2.2. ábra F1 – Gőztűz Szajol Telep


ARH ARH/2

105/152


Azonnali VCE (6.3.2.6.2.3. ábra) esetén a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az F1 kártyában szereplő hatótávolságok a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhőben a legnagyobb a robbanóképes anyag tömege. Ez az a terület, amely érintve lenne a nyomáshatások által különböző szélirányoknál.

6.3.2.6.2.3. ábra F1 - Azonnali VCE – túlnyomás 35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai az F1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.2.6.2.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az iniciálás helye a 2 kPa nyomáshatás esetén 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 46 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 17 kPa nyomáshatás esetén 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 10 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 35 kPa nyomáshatás esetén 10 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága pedig elérheti a 7 méteres távolságot. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határa 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

6.3.2.6.2.4. ábra F1 - Kései VCE – túlnyomás Szajol Telep


106/152


6.3.2.6. G. Vasúti tartálykocsik időszakos tárolása A vasúti tartálykocsik ideiglenes tárolása a vasúti fogadó három vágányán történik. A vagonok töltöttsége max. 90,4 m3, és a vágányokon egy évben 365 napon keresztül tartózkodnak. A PB tárolása nyomástartó vasúti tartálykocsikban történik, környezeti hőmérsékleten. A gázos (LPG) vagonok ideiglenes tárolása az I. vágányon, a benzines/gázolajos vagonoké pedig a III. vágányon történik. A két vágányon összesen 68 db vasúti tartálykocsi tartózkodik egész évben az alábbi felosztás szerint: Vágány száma I.

Vagonok száma

Anyag

max. 35 db

PB, propán, bután

II. 42 db benzin, gázolaj A hibafák szerkesztése a lehetséges LPG kiömlés megítélése alapján történt, amely súlyos balesethez vezethet. Az ideiglenesen tárolt vasúti tartálykocsiból az LPG azonnali és folyamatos kiömlése lehetséges. A vasúti tartálykocsi katasztrofális palástsérülése esetén a tartálykocsi teljes tartalmának azonnali kiömlésével számolunk. A részleges tartálykocsi sérülés következménye lehet az összes anyag kiömlése a környezetbe egy repedésen keresztül. Elemzésünkben ennek átmérője a legnagyobb csatlakozó csővezeték átmérőjének felel meg. Az üzem ezen részén a következő baleseti eseménysorok meghatározására került sor. 6.3.2.6.1 G1 – LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Azonnali kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi jelentős sérülése feltételezett az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe rövid idő alatt a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége kiömlik. A kiömlés lehetséges okaként a következő kezdeti alapesemények meghatározására került sor: A PB azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból a környezetbe 1,9E-05 év-1. Top event frequency F = 1,861E-05 No. 1 2 3 4

Frequency 1,750E-05 1,000E-06 1,000E-07 1,000E-08

% 9,40E+01 5,37E+00 5,37E-01 5,37E-02

Events SZIT-VTKPB-3642A SZIT-VTKPB-3642H SZ-G1-ARADAS SZ-G1-FOLDRENGES

SZ_G1 eseményfa - LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfák szerkesztésekor többfajta esemény lett figyelembe véve, mely befolyásolhatja a végső formát, esetleg a súlyos baleset jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,8 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a PB is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E (Committee for the Prevention of Disasters): Guidelines for QRA kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított PB gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a PB-s vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,5 értékűnek lett meghatározva.

Szajol Telep


107/152


Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. A BLEVE esemény bekövetkezhet abban az esetben, ha VTK környezetében tűz alakul ki, ami felhevíti a nagynyomású tartálykocsit. A tartálykocsi a belső nyomás, vagy pedig a külső sérülés hatására kinyílik és a kiömlő gázok miatt tűzgolyó alakulhat ki. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E [13] kiadványból származik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). (Bután tárolása esetében feltételezett, hogy a kései gyújtás esetén keletkezhet gőztűz tócsatűzzel együtt, vagy kései VCE, vagy csak tócsatűz. Keletkezési arányuk ebben az esetben: 0,3-gőz+tócsa/0,2-VCE/0,5-tócsa.) A kiömlés gyakorisága erre az eseményre 1,510E-06 év-1. SZ_G1 eseményfa SZ_G1 Az LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

1,86E-05

Késői gyújtás


Tűzgolyó / Gőztűz / VCE

I 0,8

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Tűzgolyó

SZ_G1_Tűzgolyó

4,91E-06

Gőztűz

SZ_G1_Gőztűz

5,96E-06

Azonnali VCE

SZ_G1_A VCE

4,02E-06

Gőztűz

SZ_G1_Gőztűz

1,12E-06

Kései VCE

SZ_G1_K VCE

7,44E-07

SZ_G1_0

1,86E-06

0,33

0,4

0,27 N

I

0,2

0,5

0,6

0,4 N 0,5

Szajol Telep



108/152



G1 KÖVETKEZMÉNYEI

G1 Eseménysor

A PB azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

Alapesemény

SZIT-VTKPB-3642A



Anyag

PB

Mennyiség

49 t

Hőmérséklet

1,5F

15 °C


5 °C


1,5 m/s


F

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

-3 2 75 187 azonnali

FRH ARH ARH/2


Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa

D


9 ,2 1 ,8 -92 -

Túlnyomás 2 kPa 5 kPa

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 8 ,2 2 0 2 ,8 3 4 5 ,4

1 0 0

4 8 ,8 2 2 7 ,7 3 3 6 ,4

1 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 0 2 ,8 3 4 5 ,4

0 0

2 2 7 ,7 3 3 6 ,4

0 0



827 414 183 117

827 414 183 117



845 506 391 367

863 530 390 359



17 kPa 35 kPa

17 kPa 35 kPa Hősugárzás

Tűzgolyó

3,1 m/s


1,5/F

Koncentráció

VCE azonnali begyulladás



Következmények

Gőztűz

3,1D

15 °C

4 ,9 b a r

Nyomás

Diszperzió


4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tűzgolyó sugara [m]

548 223 83

525 211 68 A tűzgolyó időtartama [s]

99

13

Megjegyzések:

Szajol Telep


109/152


G1 KÖVETKEZMÉNYEI

G1 Eseménysor

A propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

Alapesemény

SZIT-VTKP-3642A



Anyag

Propán 46 t

Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

1,5F

15 °C


5 °C


1,5 m/s


F

-4 2 71 127 azonnali

FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa


9 ,5 2 -

Távolság [m]

Magasság [m]

3 5 ,1 1 1 3 ,7 2 8 5 ,1

1 0 0

4 1 ,8 1 6 4 ,1 3 1 4 ,2

1 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 1 3 ,7 2 8 5 ,1

0 0

1 6 4 ,1 3 1 4 ,2

0 0



853 427 188 121

853 427 188 121



817 450 248 218

832 467 289 274



605 253 114

579 243 103

5 kPa 17 kPa 35 kPa Hősugárzás

3,1/D

Magasság [m]

2 kPa

2

Tűzgolyó

D

Távolság [m]

17 kPa 35 kPa Túlnyomás


3,1 m/s


1,5/F

Koncentráció

VCE azonnali begyulladás



Következmények

Gőztűz

3,1D

15 °C

7,32 bar

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

Diszperzió


4 kW/m 17,5 kW/m2

37,5 kW/m2 A tűzgolyó sugara [m]


101

14

Megjegyzések:

Szajol Telep


110/152


G1 KÖVETKEZMÉNYEI

G1 Baleseti eseménysor

Az n-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból

Alapesemény

SZIT-VTKPB-3642A



Anyag

n-bután

Mennyiség

53 t

Hőmérséklet

15

Nyomás

1,5F


5 °C



1,5 m/s 3,1D



F


1,5/F Koncentráció FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2

Tűzgolyó

VCE azonnali gyújtás


Távolság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 8 ,9 2 6 8 ,5 3 4 3 ,7

0 0 0

1 0 8 ,5 2 6 4 ,9 3 3 3 ,4

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 6 8 ,5 3 4 3 ,7

0 0

2 6 4 ,9 3 3 3 ,4

0 0

74

11

A tűzgolyó sugara [m]


332 116 Nem éri el

319 108 Nem éri el

Túlnyomás



606 304 134 86

606 304 134 86

2 kPa 5kPa 17 kPa 35 kPa

74

-

Hősugárzás



4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

303 166 117

Nem keletkezik Nem keletkezik Nem keletkezik

Túlnyomás 2 kPa



999 659 475 427

1085 682 469 415

5 kPa 17 kPa 35 kPa

Szajol Telep

3,1/D Magasság [m]


A tócsa átmérője [m] Kései tócsatűz

D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ARH [tf. %] 1 ,5 Lobbanáspont [°C] -6 2 , 7 LC50 [ppm/4h] -

Következmények

Gőztűz

3 ,1 m /s

1 ,8 b a r

A paraméterek középértékei a kiáramlás után -0 , 5 3 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 0 ,9 1 A folyadékfázis mennyisége [%] 327 A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

Diszperzió

15 °C


111/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Megjegyzések:

A tartálykocsi palástjának jelentős sérülése esetében az LPG teljes mennyisége kiömlik a környezetbe (max. 90,4 m3). A kiömlés után az LPG gáz halmazállapotúvá változik, és tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A G1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A gőzfelhő azonnali iniciálása esetén feltételezett tűzgolyó vagy gőztűz keletkezése (azonnali gőzfelhő robbanása, fellángolása), vagy azonnali VCE keletkezése. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE. Bután esetében feltételezett kései tócsatűz keletkezése is. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_G1_Tűzgolyó - propán A tűzgolyó esetében gyakorlatilag nem keletkeznek nyomáshatások. A tűzgolyó legjelentősebb hatása a következmények szempontjából a hősugárzás. A hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, az F1.1.-es ábrán látható. A tűzgolyó, a gőztűzhöz hasonlóan, a folyadék gőzének gyors leégéséhez vezet a robbanási határértékeken belül. Csak azon személyek veszélyeztetettsége van figyelembe véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A tűzgolyó rövid ideig tartó hatása közvetlenül nem veszélyezteti az épületeket és a berendezéseket sem. Az eredmények alapján a 4 kW/m2-es hősugárzás hatótávolsága a forráspont helyszínétől 605 m. A hősugárzás időtartama nem haladja meg a 14 s-et. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléséket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A hősugárzás rövidebb ideig tartó hatását az ajánlások alapján a lenti ábra szerint ítéljük meg. Az ábra alapján a 4,0 – 5,0 kW/m2-es hősugárzás, 14 s-ig tartó kitettség esetén, a fájdalom érzékelésének küszöbét jelenti. Másodfokú égési sérülések határa kb. 30 kW/m2, hatótávolsága 160 m. Csak 50 kW/m2-es hősugárzáskor alakul ki súlyos egészségkárosodás és 50%-os elhalálozás 14 s-es kitettség esetén, amit ebben az esetben nem ér el.

Szajol Telep


112/152


G1.1. ábra SZ_G1_ Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball - propán)

Eseménylánc: SZ_G1_Gőz - bután A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 268,5 m. Az ARH/2 hatótávolsága 343,7 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 413 m. Eseménylánc: SZ_G1_AVCE - propán Azonnali gőzrobbanás (AVCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 853 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 1024 m. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 188 m. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 121 m. A G1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél. G1.2. ábra SZ_G1_ AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE) – propán

Eseménylánc: SZ_G1_Gőztűz+KTócsatűz - bután Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa sugara 74 m. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú Szajol Telep


113/152


égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 303 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 364 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 166 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzás hatótávolsága 117 m. A G1.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. G1.3. ábra SZ_G2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz) – bután

Eseménylánc: SZ_G1_KVCE – bután Amennyiben a gőzfelhő azonnali iniciálása nem következik be, diszperzió következik be és a felhő a szélirányban fog terjedni. A felhő kései iniciálása esetén kései VCE keletkezése feltételezett. A G1-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 1085 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 1302 m. Az iniciálás helye 260 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 825 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 469 m. Az iniciálás helye 310 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 159 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 415 m. Az iniciálás helye 320 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 95 méteres távolságot. A G1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.

Szajol Telep


114/152


G1.4. ábra SZ_G1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE) – bután

Eseménylánc: SZ_G1_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.6.2 G2 – Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A folyamatos kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi sérülése feltételezett a legnagyobb átmérőjű csatlakozó szerelvénynek megfelelő nagyságú sérülésen keresztül az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe fokozatosan rövid idő alatt kiömlik a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége. A kiömlés lehetséges okaként a következő kezdeti alapesemények meghatározására került sor. Az LPG folyamatos kiömlésének előfordulási gyakorisága a vasúti tartalykocsiból 1,8E-05 év-1. Top event frequency F = 1,750E-05 No. 1

Frequency 1,750E-05

% 1,00E+02

Events SZIT-VTKPB-3642B

SZ_G2 eseményfa – Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfák szerkesztésekor többfajta esemény lett figyelembe véve, mely befolyásolhatja a végső formát, esetleg a súlyos baleset jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,1 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a PB is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított PB gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a PB-s vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,5 értékűnek lett meghatározva.

Szajol Telep


115/152


Az azonnali begyulladásnál jettűz alakulhat ki, mivel az anyag nagy sebességgel ömlik ki. Gyúlékony és a saját öngyulladása után kiéghet a felszínen. Feltételezhető, hogy kiömlés során a cseppfolyósított PB és bután egy része az expanzió hatására átalakul gázzá, és egy része tócsát képez, melynek azonnali begyulladása esetén tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag (cseppfolyósított gáz) kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet. A keletkezési valószínűség aránya 0,6/0,4 a CPR 18E [13] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. PB és bután esetében keletkezhet tócsatűz is. Keletkezési arányuk ebben az esetben: 0,3-gőz+tócsa/0,2-VCE/0,5tócsa. Ha az anyag kiömlése után nem gyullad meg, a gőzök diszperziójával számolunk jelentős környezeti következmények nélkül, az emberekre, a berendezésekre és a környezetre. A kiömlés gyakorisága erre az eseményre 5,00E-07 év-1. SZ_G2 eseményfa SZ_G2 Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból


1,75E-05

I

Késői gyújtás

Gőztűz /VCE

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

SZ_G2_Jet

1,75E-06

Gőztűz

SZ_G2_Gőztűz

4,73E-06

Kései VCE

SZ_G2_K VCE

3,15E-06

SZ_G2_0

7,88E-06

0,1 N

I

0,9

0,5

0,6 0,4

N


0,5


G2 KÖVETKEZMÉNYEI


A PB folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból max. DN100-as nyíláson keresztül

Alapesemény

SZIT-VTKPB-3642B



Anyag

PB

Mennyiség

49 t

Hőmérséklet Nyomás

15 °C

1,5F


5 °C



1,5 m/s 3,1D



F


Szajol Telep

3 ,1 m /s D

4 ,9 b a r Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ,1 ARH [tf. %] 1 ,8 Lobbanáspont [°C] -9 2 LC50 [ppm/4h] -

A paraméterek középértékei a kiáramlás után -3 1 , 2 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] 1 2 1 ,6 Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 102 75 A folyadékfázis mennyisége [%] 1 0 ,5 A cseppek átmérője [um] 480 A kiáramlás időtartama [s] Következmények

15 °C

1,5/F


3,1/D

116/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Koncentráció Diszperzió


Gőztűz

ARH ARH/2 A láng hossza [m] Hősugárzás

Jettűz

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

85 1 4 7 ,1 1 9 4 ,4

0 0 0

5 7 ,3 1 1 1 ,1 1 5 1 ,7

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 4 7 ,1 1 9 4 ,4

0 0

1 1 1 ,1 1 5 1 ,7

0 0

113

93



231 170 151 8 ,3 0

214 152 133 -



74 51 42

Nem keletkezik Nem keletkezik Nem keletkezik -



136 82 63

Nem keletkezik Nem keletkezik Nem keletkezik



756 474 315 270

471 311 221 196

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Megjegyzések:

G2 KÖVETKEZMÉNYEI


Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból max. DN100as nyíláson keresztül

Alapesemény

SZIT-VTKP-3642B


Meteorológiai viszonyok Átlagos éjszakai hőmérséklet 1,5F Átlagos szélsebesség A légkör stabilitása

Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

propán 46 t 15 °C 7,32 bar

A paraméterek középértékei a kiáramlás után -4 2 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] 1 8 1 ,4 Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 125,5 71 A folyadékfázis mennyisége [%] 4 ,7 A cseppek átmérője [um] 365 A kiáramlás időtartama [s] Következmények

Szajol Telep

5 °C


1,5 m/s 3,1D


F


15 °C 3 ,1 m /s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ,5 ARH [tf. %] 2 Lobbanáspont [°C] -9 2 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F


3,1/D

117/152


Koncentráció Diszperzió


Gőztűz

ARH ARH/2 A láng hossza [m]

Jettűz

Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 7 ,8 1 7 7 ,1 2 3 1 ,8

0 0 0

6 5 ,2 1 3 1 ,0 1 7 8 ,3

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 7 7 ,1 2 3 1 ,8

0 0

1 3 1 ,0 1 7 8 ,3

0 0

122

101



241 179 160

222 160 141



861 547 370 320

524 348 248 221


Megjegyzések:

G2 KÖVETKEZMÉNYEI


Az n-bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból max. DN100-as nyíláson keresztül

Alapesemény

SZIT-VTKB-3642B



Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

b u tá n 53 t

1,5F

15 °C


5 °C


1,5 m/s


F

Koncentráció FRH ARH ARH/2 Koncentráció Gőztűz

Jettűz

Szajol Telep

3,1D

15 °C 3 ,1 m /s


D


1,76 bar

A paraméterek középértékei a kiáramlás után -0 , 6 Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] 4 7 ,8 Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] 50,5 91 A folyadékfázis mennyisége [%] 6 4 ,3 A cseppek átmérője [um] 1048 A kiáramlás időtartama [s] Következmények

Diszperzió


ARH ARH/2 A láng hossza [m] Hősugárzás 4 kW/m2

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ARH [tf. %] 1 ,5 Lobbanáspont [°C] -6 2 , 7 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F

3,1/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 8 ,0 8 6 ,7 1 1 2 ,6

0 0 0

3 4 ,5 7 0 ,9 1 0 0 ,5

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

8 6 ,7 1 1 2 ,6

0 0

7 0 ,9 1 0 0 ,5

0 0

91 A hősugárzás hatótávolsága [m]

76 A hősugárzás hatótávolsága [m]

190

175


118/152

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz


A tócsa sugara [m] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa sugara [m] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

138 122

124 107

16

14



100 60 45 65

93 60 48 49



273 148 104

225 131 97



494 303 195 165

327 214 150 133

Megjegyzések:

A vasúti tartálykocsi legnagyobb csatlakozó szerelvény jelentős sérülése esetében az LPG teljes mennyisége kiömlik a környezetbe (max. 90,4 m3). A kiömlés után az LPG egy része gáz halmazállapotúvá változik, és tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A G2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. Az LPG másik része lehűl a forráspont, alá és bután esetében tűzveszélyes tócsa keletkezik. A felhő azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezése feltételezett. A kiömlő anyag egy része földre eshet, és bután és PB esetében azonnali tócsatüzet képezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE keletkezése (bután és PB esetében tócsatűzzel együtt). Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Eseménylánc: SZ_G2_Jettűz - propán A jettűz a folyamatos kiömlés azonnali begyulladásakor keletkezik. Az esemény folyamata függ a kiömlés helyszínétől. A jettűz esetében nem keletkeznek nyomáshatások. A kiömlő anyag meggyulladása után a felszínen ég tovább. Tűz esetén hősugárzás keletkezik, mely veszélyezteti az embereket és a berendezéseket. A 4 kW/m2–es hősugárzás másodfokú égési sebeket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén 241 méteres távolságban a forrástól. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 290 m. A 17,5 kW/m2–es hősugárzás azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók elmehetnek, ami ebben az esetben 179 m. A 37,5 kW/m2–es hősugárzás hatótávolsága 160 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A G2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. G2.1. ábra SZ_G2_Jettűz (Hősugárzás vs. távolság) – propán

Szajol Telep


119/152


Eseménylánc: SZ_G2_ATócsatűz - bután A jettüzet a nem elpárolgott cseppfolyós bután/PB tócsatüze követheti. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik. A tócsa sugara nem haladja meg a 16 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 100 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 120 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 60 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzás hatótávolsága 45 m, acélszerkezetek sérülése fenyeget. A G2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. G2.2. ábra SZ_G2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz) – bután

Eseménylánc: SZ_G2_Gőztűz - propán A gőztűz a folyadék gőzeinek gyors elégése a robbanási határokon belül. Azon személyek veszélyeztetése van számításba véve, akik az épületeken kívül tartózkodnak a hatótávolságon belül. A gőztűz közvetlenül nem veszélyezteti sem az épületeket, sem a berendezéseket. Csak rövid idejű hatásról van szó. Ebben az esetben a gőztűz hatótávolsága 177,1 m. Az ARH/2 hatótávolsága 231,8 m. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 279 m. Eseménylánc: SZ_G2_KTócsatűz - bután Gőzfelhő meggyulladása kései tócsatüzet vált ki. Feltételezzük a szétfolyt folyadék területének meggyulladását, mely aránylag gyorsan elpárolog. Tócsatűz a szétfolyt folyadék meggyulladásakor keletkezik a sérült tankautó területén, és nem terjed tovább a többi berendezéshez. A tócsa sugara nem haladja meg a 65 m-t. A 4 kW/m2-es hősugárzás Szajol Telep


120/152


másodfokú égési sérüléseket okozhat 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén, melynek hatótávolsága a legrosszabb esetben 273 m a forráspont helyszínétől. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 328 m. A 17,5 kW/m2-es hősugárzás azt a határértéket jelenti, ameddig a tűzoltók védőruhában elmehetnek, ami ebben az esetben 148 m-t jelent. A 37,5 kW/m2-es hősugárzás hatótávolsága 104 m. A G2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél.

Szajol Telep


121/152


G2.3. ábra SZ_G2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz) – bután

Eseménylánc: SZ_G2_KVCE – propán Amennyiben a gőzfelhő azonnali iniciálása nem következik be, diszperzió következik be és a felhő a szélirányban fog terjedni. A felhő kései iniciálása esetén kései VCE keletkezése feltételezett. A G2-es adatlapban feltüntetett hatótávolságok a legrosszabb esetet mutatják be, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől mért legnagyobb távolságban iniciálódik, miközben a robbanóanyag koncentrációja állandóan az ARH és az FRH értékek között lesz, és a robbanóanyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett van. Kései gőzrobbanás (K VCE) a túlnyomás megnyilvánulásai miatt veszélyes. 2 kPa túlnyomás fülfájást okoz, ill. pillanatnyi süketséget, a hatótávolsága 861 m. 2 kPa túlnyomás veszélyezteti a kiömlés helyszínétől e távolságon belül tartózkodó személyeket. A számított következmények 20%-kal megnövelt legnagyobb hatótávolsága 1034 m. Az iniciálás helye 230 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 2 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 631 méteres távolságot. 17 kPa túlnyomás esetén jelentősen károsodnak a betonpanelek, hatótávolsága 370 m. Az iniciálás helye 230 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 17 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 140 méteres távolságot. 35 kPa túlnyomásnál bekövetkezik az acélszerkezetek sérülése, a túlnyomás hatótávolsága 320 m. Az iniciálás helye 230 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, és a 35 kPa nyomáshatás hatótávolsága elérheti a 90 méteres távolságot. A G2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. G2.4. ábra SZ_G2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE) – propán

Eseménylánc: SZ_G2_0 Ha az anyag kiömlése után nem lobban be, a gőzök környezeti diszperziójával számolunk következmények nélkül az emberekre és a berendezésekre. Abban az esetben, ha a kiömlött anyag nem lobban be és nem ég le, a légkörben szóródik szét. Az anyag nem okoz talaj- és talajvíz szennyeződést sem, és a baleset környezetszennyezésének hatása gyakorlatilag elhanyagolható. 6.3.2.6.3 Szajol Telep

G3 – Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Biztonsági Jelentés – 1. revízió, 2014.

122/152


A vágányokon 42 benzin vagy gázolaj töltetű vagont lehet tárolni. Az ilyen vagonokon bekövetkező baleseti eseménysorok következményei az E1 és az E2 eseménysoroknál vannak bemutatva. Mivel a következmények kisebbek, mint az LPG töltetű vagonok esetében, nem lesznek újra bemutatva és csak a figyelembe vett gyakoriságok kerülnek bemutatásra a feltételezett reprezentatív baleseti eseménysorok esetében. A benzin/gázolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból a környezetbe 4,3E-04 év-1. Top event frequency F = 4,301E-04 No. 1 2 3 4

Frequency 4,200E-04 1,000E-05 1,000E-07 1,000E-08

% 9,77E+01 2,33E+00 2,33E-02 2,33E-03

Events SZIT-VTKB-3643A SZIT-VTKB-3643H SZ-G3-ARADAS SZ-G3-FOLDRENGES

SZ_G3 eseményfa SZ G3 A benzin azonnali kiömlése

Késői gyújtás


4,30E-04


I

Következmény



SZ_G3_Gőz+AT ócsa

3,44E-04


SZ_G3_Gőz+KT ócsa

1,29E-05

Kései VCE

SZ_G3_KVCE+ KTócsa

8,60E-06

Kései tócsatűz

SZ_G3_KTócsa

2,15E-05


SZ_G3_0

4,30E-05

Gyakoriság [év-1]

0,8 N

I

0,2

0,5

0,3

0,2 0,5 N 0,5

6.3.2.6.4

G4 – Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból

Alapesemény:

SZIT-VTKB-3643B

A benzin/gázolaj folyamatos kiömlésének tartálykocsiból a környezetbe 2,1E-05 év-1. Top Event frequency F = 2,100E-05 No Frequency % 1 2,10E-05 1,00E+02

teljes

előfordulási

gyakorisága

a

vasúti

Event SZIT-VTKB-3643B

SZ_G4 eseményfa SZ G4 A benzin folyamatos kiömlése 2,10E-05

Késői gyújtás



I

Következmény


Gyakoriság [év-1]


SZ_G4_Jettűz+ATócsa

2,10E-06


SZ_G4_Gőz+KTócsa

2,84E-06

Kései VCE

SZ_G4_KVCE

1,89E-06

Kései tócsatűz

SZ_G4_KTócsa

4,73E-06


SZ_G4_0

9,45E-06

0,1 N

I

0,9

0,5

0,3

0,2 0,5 N 0,5

Szajol Telep


123/152


6.3.2.6.5 A „G“ eseménysor hatótávolságai által érintett területek Az alábbi táblázatban szerepelnek a G eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett vállalatok munkavállalói. G eseménysor

Veszélyeztetés Hősugárzási értékek Jettűz

Azonnali tócsatűz Hősugárzás

Kései tócsatűz

Tűzgolyó

Koncentráció Gőztűz Túlnyomás értékei


4 kW/m

2

17,5 kW/m

2

37,5 kW/m

2

EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya


Környező berendezések EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya EH-SZER Kft., Egyetértés MGTSZ, MYTECH Agro Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya ARH/2 EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya


EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya Környező berendezések

ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., tanya

ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., tanya


ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya

ARH EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya

2 kPa

VCE azonnali gyújtás Túlnyomás


EH-SZER Kft., Egyetértés MGTSZ, MYTECH Agro Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya, Szajol, Szajol Telep EH-SZER Kft., Egyetértés MGTSZ, MYTECH Agro Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya, Szajol, Szajol Telep

17 kPa

35 kPa


ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya

EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya, Szajol

EH-SZER Kft., ÁTI DEPO Zrt., LAND 2005 Kft., FÚRFA Kft., tanya, Szajol

G1 - LPG azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A tartálykocsi palástjának jelentős sérülése esetében az LPG teljes mennyisége kiömlik a környezetbe (max. 90,4 m3). A kiömlés után az LPG gáz halmazállapotúvá változik, és tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A G1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A gőzfelhő azonnali iniciálása esetén feltételezett tűzgolyó vagy gőztűz keletkezése (azonnali gőzfelhő robbanása, fellángolása), vagy azonnali VCE keletkezése. Amennyiben Szajol Telep


124/152


az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE. Bután esetében feltételezett kései tócsatűz keletkezése is. Tűzgolyó esetén (6.3.2.7.3.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.2.7.3.1. ábra G1 propán - Tűzgolyó – hősugárzás 2


Azonnali VCE (6.3.2.7.3.2. ábra) esetén a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A G1 kártyában szereplő hatótávolságok a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhőben a legnagyobb a robbanóképes anyag tömege. Ez az a terület, amely érintve lenne a nyomáshatások által különböző szélirányoknál.

6.3.2.7.3.2. ábra G1 propán - Azonnali VCE – túlnyomás 35 kPa - acélszerkezetek sérülése

17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

Szajol Telep


125/152


A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.2.7.3.3. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.2.7.3.3. ábra G1 bután - Gőztűz ARH ARH/2

A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. A kései robbanás hatótávolságai a G1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.2.7.3.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. Az iniciálás helye a 2 kPa nyomáshatás esetén 260 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 825 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 17 kPa nyomáshatás esetén 310 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága elérheti a 159 méteres távolságot. Az iniciálás helye a 35 kPa nyomáshatás esetén 320 méterre lehet a kiömlés helyszínétől, hatótávolsága pedig elérheti a 95 méteres távolságot. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

Szajol Telep


126/152


6.3.2.7.3.4. ábra G1 bután - Kései VCE – túlnyomás 35 kPa - acélszerkezetek sérülése 17 kPa - betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

Kései Tócsatűz esetén (6.3.2.7.3.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.7.3.5. ábra G1 bután – Kései tócsatűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

G2 - Az LPG folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A vasúti tartálykocsi legnagyobb csatlakozó szerelvény jelentős sérülése esetében az LPG teljes mennyisége kiömlik a környezetbe (max. 90,4 m3). A kiömlés után az LPG egy része Szajol Telep


127/152


gáz halmazállapotúvá változik, és tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A G2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. Az LPG másik része lehűl a forráspont, alá és bután esetében tűzveszélyes tócsa keletkezik. A felhő azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezése feltételezett. A kiömlő anyag egy része földre eshet, és bután és PB esetében azonnali tócsatüzet képezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Azonnali tócsatűz esetén (6.3.2.7.3.6. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északnyugati szélirányban.

6.3.2.7.3.6. ábra G2 bután – Azonnali tócsatűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2 - másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Jettűz esetén (6.3.2.7.3.7. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4 kW/m2

- másodfokú égési sérülések veszélye

20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

6.3.2.7.3.7. ábra G2 propán - Jettűz - hősugárzás Ha a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, biztonságosan eloszlódik a környezetben. Szajol Telep


128/152


6.4. Dominóhatás 6.4.1. Üzemen belüli dominóhatás Összhangban a módszerben javasoltakkal a dominóhatás szempontjából a környező berendezéseket csoportba oszthatók:

forráspontjai

hatásuk

-

A dominóhatás azon forrásai, melyek hatása elhanyagolható a veszélyeztetett berendezésekre (zöld színnel jelölve a táblázatban) mert a másodlagos esemény gyakoriságának növekedése kisebb, mint 50 %. Ezek a források a súlyos balesetek végső kimenetére minimális hatással vannak. A dominóhatás értékelésén belül nincs szükség további elemzésükre.

-

Azok a források, melyek jelentős hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (narancssárga színnel jelölve a táblázatban), a másodlagos esemény gyakoriságát több mint 50%-kal növelik. A dominóhatás csak abban az esetben lehet jelentős, ha a másodlagos berendezések esetében magas egyéni és társadalmi kockázat mutatható ki.

-

Azok források, melyek domináns hatással vannak a másodlagos esemény kezdeti eseményének gyakoriságára (piros színnel jelölve a táblázatban). A hatásgyakoriság többszörösen túllépi a másodlagos baleset kezdeti eseményének gyakoriságát. A dominóhatás ezen forrásainak jelentős hatása van az értékelt rendszerre. Abban az esetben, ha a jelentős következményékről van szó, akkor a dominóhatás jelentősen megváltoztathatja a képet az elemzett berendezések egyéni és társadalmi kockázatainak elfogadhatóságáról.

A dominóhatás következményeinek elemzésekor nem találtunk olyan berendezések, melyek domináns hatással lennének a súlyos baleset kiváltó eseményének gyakoriságára.

6.4.2. Üzemen kívüli dominóhatás A telep környezetében nincs más üzem, mely a tevékenységével veszélyeztetné a telepet. Ugyanígy a telep tevékenysége sem veszélyeztet semmilyen más üzemet, melyben külső dominóhatás következtében veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset keletkezhetne.

6.5. A kockázat kiértékelése A következmények értékelése a Szajol Telepen a kiválasztott reprezentatív kockázati forrásokra és létesítményekre lett elvégezve: A.

A 26, 30, 31, 36, 37, 38, 39. sz. források: A benzintartályok és csővezetékei

B

A 32. sz. forrás: A 20007-s gázolaj tartály és csővezetékei

C.

A 40, 41. sz. forrás: A gázolaj tartály és csővezetékei

D.


E.


F.

A 43. sz. forrás: PB gázpalackok

G.


6.5.1. Egyéni kockázat Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a bázistelep közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve az üzemen belüli vagy az üzem körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.5. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke az üzemek számára a következő módon van meghatározva: Szajol Telep


129/152


a.) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. b.) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c.) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A 6.5.1.1.-es ábra a telep egyéni kockázatát ábrázolják.

6.5.1.1. ábra Szajol Telep egyéni kockázata -3

Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -4 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -5 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -6 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -7 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -8 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -9 Egyéni kockázat szintje 1.10 /év

Szajol Telep


130/152


Szajol Telep egyéni kockázata elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket a lakóterületen.

6.5.1.2. ábra Szajol Telep egyéni kockázata – vasúti tartálykocsik időszakos tárolása -5

Egyéni kockázat szintje 1.10 /év -6




Egyéni kockázat szintje 1.10 /év

Szajol Telep – vasúti tartálykocsik időszakos tárolásának egyéni kockázata elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket a lakóterületen.

6.5.2. Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre az üzemen belüli személyekre és az üzemen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a Szajol Telep


131/152


meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését üzemen kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz...). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson...). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a létező üzemek számára a következő: • A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. • A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. • Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A társadalmi kockázat számításakor figyelembe vett személyek a 6.5.2.1 táblázatban szerepel.

6.5.2.1. táblázat A telep környezetében lévő személyek létszámadatai Megnevezés 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Külső vállalatok Őrző-védő szolgálat Karbantartók MOLTRANS Segédüzemek (Tűzivíz, Elektrikus, Szennyvíztelep) Takarítás Nairam Kft. EH-SZER Kft. Egyetértés MGTSZ MY-TECH Agro Kft. ÁTI DEPO Zrt. Szajoli depó LAND 2005 Kft. FÚRFA Kft. Lakosság Lakóház (tanya)

összesen

Létszám nappal délután

éjszaka

200 22 12 1 11

200 21 10 1 11

200 -

200 1 2 0 1

1

1

1

0

20

20

3771

3771

20

20 2640 17. Szajol 3771 (0,7x3771) A 6.5.2.1. ábrán a Szajol Telep társadalmi kockázata van ábrázolva.

A táblázatban szereplő vállalatok elhelyezkedése a G 1 sz. mellékletben szerepel. Szajol Telep


132/152


A jelen lévő munkavállalók hányada a telepen és környékén nappal és éjjel a fent említett táblázat alapján került meghatározásra (a munkavállalók tényleges számát jelenti – feltételezett hányad - 1). A zárt és nyílt térben tartózkodó munkavállalók hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal – zárt térben 0,93, nyílt térben 0,07 és éjjel zárt térben 0,99, nyílt térben 0,01. A lakóterületen jelenlévő népesség hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal – 0,7 és éjjel – 1,0. Miközben a zárt térben tartózkodó népesség hányada nappal 0,93, éjszaka 0,99.

6.5.2.1 ábra Szajol Telep társadalmi kockázata – valamennyi külső vállalat figyelembe vétele esetén Az F-N görbe nem rajzolódik ki az N>1 személy esetében, azaz ebben az esetben a Szajol Telep társadalmi kockázata feltétel nélkül elfogadható.

6.5.2.2. ábra Szajol Telep társadalmi kockázata – vasúti tartálykocsik időszakos tárolása Az F-N görbe nem rajzolódik ki az N>1 személy esetében, azaz ebben az esetben a Szajol Telep – vasúti tartálykocsik időszakos tárolásának társadalmi kockázata feltétel nélkül elfogadható.

Szajol Telep


133/152


6.5.3. Veszélyességi övezetek A 6.5.3.1.1. - 6.5.3.2.3-s ábrákon a veszélyességi övezet zónái láthatók. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. 6.5.3.1. Szajol Telep Összesített veszélyességi övezetek

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna

6.5.3.1.1. ábra A Szajol Telep összesített veszélyességi övezeteinek kijelölése -5

Kockázati szint 1.10 /év -6


Kockázati szint 3.10 /év

Mivel a hőhatások a dominánsak, az összesített övezetek nagyon hasonlóak a csak hőhatások esetében ábrázolt zónákhoz.

Szajol Telep


134/152


Veszélyességi övezetek sugárzó hő esetén

Belső zóna

Középső zóna

Külső zóna 6.5.3.1.2. ábra Szajol Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése – sugárzó hő -5



Kockázat szint 3.10 /év

A hőhatásokat tekintve a Belső zónát a 20000 m3-es benzintartályok, a PB depó, a tankautó töltő és a vasúti töltő körül lehet kijelölni. A Középső zóna kissé túllépi a telep határait a keleti oldalon kb. 30 méterrel. A Külső zóna túllépi az üzem határát kb. 40 méterrel.

Szajol Telep


135/152


Veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében

Középső zóna

Külső zóna

6.5.3.1.3 ábra Szajol Telep veszélyességi övezeteinek kijelölése – túlnyomás -5




A nyomáshatásokat tekintve csak a Középső és a Külső zónát lehet kijelölni, a vasúti töltő és a tankautó töltő környezetében. 6.5.3.2. Vasúti tartálykocsik időszakos tárolása Összesített veszélyességi övezetek Szajol Telep


136/152


Belső zóna

Középső zóna Külső zóna

6.5.3.2.1. ábra Szajol Telep - vasúti tartálykocsik időszakos tárolása - összesített veszélyességi övezeteinek kijelölése -5




Mivel a hőhatások a dominánsak, az összesített övezetek nagyon hasonlóak a csak hőhatások esetében ábrázolt zónákhoz.

Szajol Telep


137/152


Veszélyességi övezetek sugárzó hő esetén

Belső zóna

Középső zóna Külső zóna 6.5.3.2.2. ábra Szajol Telep - vasúti tartálykocsik időszakos tárolása - veszélyességi övezeteinek kijelölése – sugárzó hő -5




A hőhatásokat tekintve a vasúti tartálykocsik körül ki lehet jelölni mindhárom zónát. A Középső és a Külső zóna érinti a legközelebbi vállalatokat, viszont nem érinti a lakóövezetet.

Szajol Telep


138/152


Veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében

6.5.3.2.3. ábra Szajol Telep - vasúti tartálykocsik időszakos tárolása - veszélyességi övezeteinek kijelölése – túlnyomás -5





A nyomáshatásokat tekintve nem lehet kijelölni egyetlenegy zónát sem. A szemléltethetőség kedvéért ki lett rajzolva az 1.10-9/év gyakoriságú terület is.

6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek A számításokban két határeset • •

gázolaj égése esetén csak CO keletkezik, gázolaj égése esetén csak CO2 keletkezik,

és három reprezentatív eset feltételezett: •

gázolaj égése esetén 10% CO és 90% CO2 keletkezik,

Szajol Telep


139/152


•

az összetevőkből SO2 keletkezik.

A legrosszabb baleseti eseménysor esetén nem veszélyeztetett a lakosság élete a környező lakóövezetekben. Nem egyszerű meghatározni a sebességet, mellyel a mérgező égéstermékek keletkeznek, a keletkező mennyiséget, valamint az információt arról, hogy milyen anyagok keletkeznek. Minden tűzeset egyedi esemény egyedi paraméterekkel. A mérgező anyagok keletkezésére sok tényező gyakorol hatást, a legfontosabbak: tűzveszélyes anyag, a keletkezett tócsa felszínének nagysága, az égés sebessége, a levegő mennyisége, időjárási feltételek. Szénhidrogének égésekor, melyek elsősorban szént és hidrogént tartalmaznak, CO, CO2 és H2O keletkezik. A többi összetevőből kén-dioxid (SO2) képződhet. Tökéletlen égés esetén korom is keletkezik. Feltételezzük, hogy a gázolaj 87,0 % szént és 13,0% hidrogént tartalmaz. Viszont, ha figyelembe vesszük a kén jelenlétét 600 mg/kg mennyiségben, a széntartalom lecsökken 86,95%-ra és a hidrogén tartalom 12,99%-ra. A szénfogyasztás az alábbi képlettel adott:

ξ=

m υM

(1)

ahol: ξ – a kémiai reakció terjedelme/mértéke m – a gázolajban található szén tömege (kg) υ - a 2C + O2––-> 2CO kémiai egyenlet szén sztöchiometrikus koefficiense M – a szén moltömege (kg/kmol) Az (1) egyenletbe való behelyettesítés után:

ξ=

m 0,8695.1000 = = 36,2 kmol ν .M 2.12

Ezután a szén-monoxid keletkezésére érvényes:

mCO = ξ .ν CO M CO = 36,2.2.28 = 2027,2 kg Feltételezhető, hogy a szénhidrogének tökéletlen égése esetén legfeljebb 2,03 t CO keletkezhet 1 t CxHy –re. CxHy + zO2 → aCO + bH2O A keletkezett szén–monoxid mennyisége függ a reakció feltételeitől. 2,03 t CO keletkezésének becslése 1 t CxHy –re inkább konzervatív. CPR 15E módszer inkább ajánlásokat tesz a keletkező anyagok kiszámítására más anyagok, mint kőolaj üzemanyagok égése estére. Itt található ajánlás a szénhidrogének égési sebességének becslésére: mr = 2,5.10-2 kg.m-2.s-1 Az elégés definíciója:

m = mr S ahol: S – a tócsa felülete (m2) Szajol Telep


140/152


mr – a szénhidrogének égési sebessége (kg.m-2.s-1) 31416 m2-es felületű tűz esetén:

m = 0,025.31416 = 785,4 kg.s −1 A fent említett számítási eljárás alapján kiszámítható a keletkező SO2 mennyisége, de a keletkező CO2 maximális mennyisége is. A végeredmények az alábbi táblázatban szerepelnek: Az égéstermékek maximális mennyisége Keletkezés gyorsasága (kg/s)

30 perc alatt keletkező anyag mennyisége (kg)

CO

1594

2,9E+06*

CO2

2504

4,5E+06*

SO2

0,94

1692

Anyag

* A táblázatban szereplő értékek nem együttesen értendők (vagy csak CO, vagy csak CO2 keletkezésével számolunk). A kockázat legrosszabb forrásai a tűz esetén keletkező anyagmennyiséget tekintve a 40 000 m3–es gázolaj tároló tartály. E tartályok belső és külső palástjának sérülése esetén és egy tartály tartalmának kiömlése esetén a legrosszabb esetben 31416 m2 felületű tűzveszélyes tócsa keletkezése feltételezett (C2 baleseti eseménysor, kései tócsatűz). Gázolaj ilyen felületre való kiömlése és a tócsa meggyulladása esetén, a gázolaj 785 kg/s gyorsasággal fog égni. Az üzemanyagból a CO keletkezésének (csak CO keletkezik) gyorsasága 1594 kg/s (nagyon konzervatív feltételezés). A keletkező toxikus anyagok forró égéstermékek, vagyis forró gázok, melyek magasba emelkednek. Tehát olyan helyen terjednek, ahol nem veszélyeztetik az emberi életet. Hasonló megfontolások alkalmazhatók más toxikus anyagok esetében is. A mennyiségük viszont jóval kisebb összevetve a CO feltételezett mennyiségével. A mérgező felhő terjedése az alábbi baleseti eseménysor esetében került modellezésre: •

30 perces tűz (feltételezhető, hogy 30 percen belüli beavatkozással a tüzet sikerül eloltani).

Mérgezés A leírt elhalálozási valószínűségek a probit függvény felhasználásával lettek kiszámítva. A következmények leírásában az elhalálozáson kívül szerepel az ERPG3 érték is, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagy kifejlődhetne, valamint az ERPG2 érték, mely azt a maximális koncentrációt jelenti, amelynek feltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosító hatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyén védekezőképességét gátolja. Az 1%-os elhalálozás esetén az adott koncentrációnak bizonyos idő (pl. 10 perc) alatt kitett emberek 1%-a meghal. Fontos érték az adott mérgező dózis L: Pr = A+B.ln(L) L = cN.t c - koncentráció (ppm) Szajol Telep


141/152


t - idő (min) A mérgező hatások bemutatása az elhalálozás segítségével azt a tényt veszi figyelembe, hogy az emberi élet veszélyeztetése ugyanúgy bekövetkezik a veszélyes anyag légkörben található alacsonyabb koncentrációja és a hosszabb kitettségi idő esetében, mint a rövidebb kitettségi idő, de a veszélyes anyag magasabb koncentrációjának esetében. CO A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 276 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 276 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 255 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Érintve lesznek a telep munkavállalói 255 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 226 m, túllépil a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Érintve lesznek a telep munkavállalói 226 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 40 m, nem lépi túl az üzem határait. Ez esetben veszélyeztetettek a telep munkavállalói e hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 37 m, szintén nem lépi túl a telep határait. A 6.6.1 ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

6.6.1 ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 40 ERPG3 (500 ppm) 37 Mérgezés 1% elhalálozás 276 10% elhalálozás 255 50% elhalálozás 226 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban) Szajol Telep


142/152


Ez a baleseti eseménysor a legkonzervatívabb, feltételezi, hogy a gázolaj teljes mennyisége szén-monoxiddá (CO) ég el. Ez viszont nem igaz, mivel a gázolaj főleg szén-dioxiddá (CO2) ég el. Ezért a következő számításban szerepel az a feltételezés, hogy a keletkező CO mennyisége legfeljebb 10%. Ez esetben a hatótávolságok a következők: Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 103 m túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 103 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 93 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 93 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 83 m, túllépi a telep határait, viszont nem veszélyeztet lakóövezetet. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 83 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 18 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói az említett távolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 106 m túllépi a telep határait. A 6.6.2 ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

6.6.2 ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén CO-10%

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (350 ppm) 106 ERPG3 (500 ppm) 18 Mérgezés 1% elhalálozás 103 10% elhalálozás 93 50% elhalálozás 83 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban).

SO2 Szajol Telep


143/152


A keletkezett mérgező felhő a széliránynak megfelelően terjed a környezetben. Az a koncentráció, mely 1%-os elhalálozást jelent a toxikus felhő hatásának közvetlenül kitett emberek számára és hatótávolsága 15 m, mely nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 15 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 10%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 10 m, nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 10 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az a koncentráció, mely 50%-os elhalálozást jelent és hatótávolsága 8 m, szintén nem lépi túl a telep határait. Veszélyeztetettek a telep munkavállalói 8 m-es távolságban a kiömlés helyszínétől. Az ERPG3 koncentráció hatótávolsága 241 m, lépi túl a telep határait. Ez esetben veszélyeztetettek a telep munkavállalói az említett hatótávolságon belül. Az ERPG2 koncentráció hatótávolsága 767 m túllépi a telep határait. A telep területén telepítve lett a monitoring-riasztási rendszer, ezért hamarabb, mint bekövetkezne a jelen lévő személyek egészségének veszélyeztetése (mérgező anyagok hatásainak kitettségi ideje – ERPG - 1 óra), elhagyják ezt a területet, és nem feltételezett, hogy veszélyeztetve lenne az egészségük. A 6.6.3. ábrán láthatók az említett koncentráció hatótávolságai.

6.6.3. ábra A felhő hatótávolsága 30 perces kiömlés esetén SO2

Következmények 3/D Érték Távolság [m] ERPG2 (3 ppm) 767 ERPG3 (13 ppm) 241 Mérgezés 1% elhalálozás 15 10% elhalálozás 10 50% elhalálozás 8 Megjegyzés: A távolságok a föld felszínén elért koncentráció esetében (1,5 m magasságban).

CO2 A szén-dioxid nem mérgező gáz, de nagy mennyiségben fojtó hatású. Ez a koncentráció a szakirodalom szerint [Guidelines for Chemical Process Quantitative Risk Analysis, AICHE] Szajol Telep


144/152


50 000 és 100 000 ppm között mozog. Az 50 000 ppm koncentráció hatótávolsága 159 m, és a 100 000 ppm koncentrációé pedig 135 m. Ezek a koncentrációk túllépik az üzem határait. A szénhidrogén üzemanyagok tökéletlen égése esetén korom is keletkezik. A fent említett tűz esetében a korom keletkezésének feltételezése minimális. Kültéri tűz esetén nem feltételezett, hogy tökéletlen égés jönne létre. Ezen kívül a könnyű üzemanyagok esetében, melyek közé tartozik a gázolaj is, csak kis mennyiségű korom keletkezik. A korom túlnyomórészt kolloid állapotban lévő szén részecskéből áll. Abban az esetben, ha az anyag felszínén bekövetkezik a policiklikus aromás vegyületek adszorpciója, a korom rákkeltő. Benzin esetén a PAH mennyisége elhanyagolható, ezért nem feltételezett jelentős mennyiségű adszorbeált rákkeltő anyag a koromban. Befejezésül ki kell hangsúlyozni, hogy nagyon bonyolult a tűz lefolyásának modellezése (nem irányított égés). E fejezetben kiszámított baleseti eseménysorok katasztrofális baleseti eseménysorok, melyek a gyakorlatban kevésbé valószínűek. A keletkező mérgező anyagok mennyisége nagy valószínűséggel kisebb lesz.

6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre 6.7.1. Az EAI értékek meghatározása Az M 5 sz. mellékletben szerepel az EAI (Environmental Accident Index) meghatározásának módszere. Az EAI index módszer, más alapokon nyugszik, mint a CPR 18E kiválasztási módszer. A CPR 18E által kiválasztott források az EAI módszerrel is ki lettek értékelve, és további elemzésük is el lett végezve. A 6.7.1.1 táblázatban szerepelnek az értékelt források kiszámított indexei. Az egyes értékelt források esetében az Environmental Accident Index értéke a 160 – 800 érték közötti intervallumban helyezkedik el. A Szajol telep berendezései és technológiái, ahol környezetre veszélyes anyagok találhatóak, környezetre való veszélyességük meghatározására lettek alávetve (berendezések, melyekben benzin, gázolaj, fázisolaj, TU 5/20 és adalék található) az EAI módszerrel. Az EAI eredményeinek értelmében, vagyis az adott forrás végső indexe alapján, további következményelemzés választható, ha az EAI végső értéke nagyobb, mint 500. A Szajol Telep esetében a legmagasabb elért érték 800. A Szajol Telep következményelemzésekor 20000 m3-es benzin tartály lett elemezve tekintettel arra, hogy e tartály esetében az EAI értéke 800 és e tartálynak a legnagyobb az űrtartalma a 800-as értéket elért létesítmények közül. Valamint a 40000 m3-es gázolaj tartály lett elemezve tekintettel arra, hogy e tartályban található a legnagyobb anyagmennyiség.

6.7.2. A balesetek következményeinek értékelése a környezetre A lehetséges balesetek következményei hatásainak értékelése a környezetre azon berendezés esetében lett elvégezve, melynél az Environmental Accident Index értéke a legnagyobb értéket érte el. Tekintettel arra, hogy a többi létesítmény EAI értéke kisebb, a negatív környezeti hatások is kisebbek lesznek. Legnagyobb EAI értéket a 20001-es tartály esetében érte el az EAI módszertan értelmében. Tekintettel arra, hogy a tartályok, melyek veszélyes anyagot tartalmaznak, védőgödörben helyezkednek el, nem feltételezett az átszivárgás a védőgödör nem áteresztő rétegen keresztül, tehát nem feltételezett a kőolaj termékek szivárgása a talajba és ez követően a talaj, ill. a talajvíz szennyezése. Tankautó és vasúti tartálykocsik töltése nem áteresztő rétegen történik ezért hasonlóképpen feltételezhetjük, hogy nem történik szivárgás a talajba. Az idő meghatározásánál – az időtartam kiszámítása az anyag kiömlésének pillanatától a talajvíz szennyeződéséig feltételezve van a következő:

Szajol Telep


145/152


-

A keletkezett veszélyes anyagtócsa, abban az esetben, ha tűzveszélyes, nem iniciálódik, azaz nem keletkezik tócsatűz.

-

A párolgás a tócsából elhanyagolható.

-

A veszélyes anyag szivárgási sebessége a talajon keresztül nem függ a tócsa területétől és a mélységétől, függ a talaj típusától, a szaturációjától/telítettségétől, és hasonlók.

-

A szivárgás sebessége, ill. a szivárgó anyag mennyisége nem fog függni a veszélyes anyag akkumulációjától a talajvíz szintje fölött, ill. a veszélyes anyag teljes mennyisége abszorbeálva lesz a talajvízzel, azaz amikor a veszélyes anyag eléri a talajvízszintet, nem következik be a szivárgásának a megállítása – a veszélyes anyag átmenetének a talajvíz feletti talajrétegen keresztül.

-

A veszélyes anyag eltávolításának teljes időtartama 24 óra alatt megtörténik, ezután megszűnik a szivárgás a talajrétegen keresztül. Az anyag mennyisége a szennyezett talajban már állandó lesz – nem fog változni és nem fog tovább terjedni a talajvízig.

BALESETI ESEMÉNYSOR KÖVETKEZMÉNYEI Baleseti eseménysor

A benzin azonnali kiömlése a 20000 m3-es tartályból


Mennyiség

Hőmérséklet

Nyomás

Benzin

20 000 m3

15 °C

atm.

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] Áramlási mennyiség [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A kiáramlás időtartama [s] Anyagcsoport Az anyag kinematikus viszkozitása [m2.s-1] Talajvíz szintje/mélysége [m] Talaj típusa Talaj permeabilitása [m2] Talaj állapota [-] NAPL relatív permeabilitása [-] Talaj porozitása [m3.m-3] Hidraulikus konduktivitás [m.s-1] Retenciós kapacitás [-]


15 -

1 3 ,5 6 >5 5 -

FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] LC50, vízi él. [mg/l]

100 1 A -7

6 ,4 .1 0 - 7 1 agyag -6 1 ,6 .1 0 Közepesen nedves 0 ,9 0 ,0 2 3 -6 1,28.10 -2 1 ,5 .1 0

Következmények Az az időtartam, mely alatt bekövetkezik a talajvíz szennyeződése veszélyes anyaggal 24 óra alatt a talajvízbe ömlőtt anyag mennyisége [m3]

2 óra 28 perc 9

Megjegyzés:

Szajol Telep


146/152


6.6.1.1. ábra 20 000 m3-es benzin tartály - A kiömlött anyag talajba való szivárgásának folyamata

6.6.1.2. ábra 20 000 m3-es benzin tartály - A talajvízbe szivárgott anyag térfogata E baleseti eseménysor (A benzin azonnali kiömlése a 20001-es tartályból) esetében bekövetkezik a benzin azonnali kiömlése a környezetbe. Az az időtartam, mely alatt a kiömlött benzin eléri a talajvíz szintjét (1 m a felszín alatt), kb. 2 óra 28 perc. A szennyezés mélysége az idő függvényében a 6.6.1.1. ábrán látható.

Szajol Telep


147/152


BALESETI ESEMÉNYSOR KÖVETKEZMÉNYEI Baleseti eseménysor

A gázolaj azonnali kiömlése a 40000 m3-es tartályból


Mennyiség

Hőmérséklet

Nyomás

Gázolaj

40 000 m3

15 °C

atm.

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] Áramlási mennyiség [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A kiáramlás időtartama [s] Anyagcsoport Az anyag kinematikus viszkozitása [m2.s-1] Talajvíz szintje/mélysége [m] Talaj típusa Talaj permeabilitása [m2] Talaj állapota [-] NAPL relatív permeabilitása [-] Talaj porozitása [m3.m-3] Hidraulikus konduktivitás [m.s-1] Retenciós kapacitás [-]


15 5 ,1 8 1 6 0 ,5 100 1 B

1 3 ,5 6 >5 5 -

FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] LC50, vízi él. [mg/l]

-6

5.10 -6 1 agyag -6 1 ,6 .1 0 Közepesen nedves 0 ,9 0 ,0 2 3 -6 1,28.10 -2 1 ,5 .1 0

Következmények Az az időtartam, mely alatt bekövetkezik a talajvíz szennyeződése veszélyes anyaggal 24 óra alatt a talajvízbe ömlőtt anyag mennyisége [m3]

19 óra 13 perc 0,5

Megjegyzés:

6.6.1.3. ábra 40 000 m3-es gázolaj tartály - A kiömlött anyag talajba való szivárgásának folyamata Szajol Telep


148/152


6.6.1.4. ábra 40 000 m3-es gázolaj tartály - A talajvízbe szivárgott anyag térfogata E baleseti eseménysor (A gázolaj azonnali kiömlése a 40 000 m3-es tartályból) esetében bekövetkezik a tartályban lévő mennyiség azonnali kiömlése a környezetbe. Az az időtartam, mely alatt a kiömlött gázolaj eléri a talajvíz szintjét (2 m a felszín alatt), kb. 19 óra 13 perc. A szennyezés mélysége az idő függvényében a 6.6.1.3. ábrán látható.

7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Az iroda épület fél emeleti tárgyalójában gyülekeznek az irányításban résztvevővezetők. Szükség szerint, az irányítási pont (Operatív csoport) a feladatok végrehajtásától, bonyolultságától függően megosztva is működhet a fél emeleti tárgyalóban és az üzemelési épület tárgyalójában a telepi diszpécser mellett. Ezt indokolja, hogy a telepi technológiai rendszerbe a diszpécser szolgálat közvetlen be tud avatkozni.

7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A vezetőállomány értesítési rendje az Esemény jelentési és - vizsgálati rendszer, Vészhelyzet kezelés (HSE_1_G13.1.1_MOL1) szabályzat vonatkozó fejezetében szerepel.

7.3. Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere A tűz észlelésekor hangos szóval riasztani kell a tűzeset környékén dolgozókat. „TŰZ VAN!” felhívással. Épületben keletkezett tűz esetén a helyiségekbe történő benyitással is meg kell győződni arról, hogy az ott tartózkodók valamennyien tudomást szerezzenek a tűzesetről.

Szajol Telep


149/152


7.4. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A Szajol telep híradó rendszerei külső és belső részre oszthatók: A külső rendszerek: T-COM 7 db fővonal és 7 db faxvonal csatlakozása. A Tűzjelző központba befutó tűzjelzések betárcsázós vonalas telefonkapcsolaton keresztül automatikusan átjelzésre kerülnek a hivatásos Tűzoltóság híradó ügyeletére, amelyet minden reggel a szolgálatban lévő őrző-védő szolgálat alkalmazottjának ellenőriznie és tesztelnie kell, melynek eredményét a műszaknaplóban rögzíti. Tűz esetén az értesítést követően a Hivatásos Tűzoltóság 11 percen belül megérkezik a Szajol telep területére. A belső rendszerek: • • • • •

35 db számítógépes outlook elérési lehetőség, 20 db mobil URH készülék (a technológiai területeken kizárólag csak robbanásbiztos készüléket szabad használni), 1 db telepített fix URH központ (műszakvezetők), 35 db mobil telefon fővonal 4 db belső MOL-vonalú telefonállomás.

Az Iparvágány híradó rendszerei csak belső részre oszthatóak: -

1 db belső (olajos) vonal, 1 db URH rádió.

7.5. Távérzékelő rendszerek A Szajol telepen SIEMENS CERBERUS gyengeáramú tűzjelző rendszer van kiépítve, mely az alábbi egységekből áll: • •


7.6. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei 7.6.1. A telep üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközök A tűzoltó készülékek készenléti helyét a Létesítményi tűzvédelmi (HSE_1_G7.2.1_LOG_1_MOL1.9) 4. számú melléklete tartalmazza.

szabályzat

Ezen kívül a telepen létesítményi tűzoltóság működik, mely rendelkezik az elsődleges beavatkozáshoz szükséges létszámmal és eszközökkel.

Szajol Telep


150/152


7.6.2. A telepen található jelenlegi kárelhárítási anyagok listája Anyagszükséglet: 200 kg Sorbix felitató anyag Eszközök: Megnevezés lapát csákány vödör (20 l-es) kármentesítő tálcák cserpák rézkalapács fólia, 3 m széles homokzsák elektromos hosszabbító 50 fm csatlakozóval alumínium csónak evezőkkel Merülőfal locsolótömlő ¾ mentőkötél alulétra beöntő tölcsér vashordó 200 l-es robbanás mentes lámpa tartálykocsi, 8 m3-es Rb-s szivattyú

8.

Mennyiség 5 db 5 db 5 db 5 db 3 db 3 db 200 m 30 db 1 db 2 db 105 m 20 fm 1 db 1 db 5 db 5 db 2 db 1 db 2 db

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

A biztonsági irányítási rendszer a MOL Nyrt. Downstream MOL, Logisztika MOL és Telep Üzemeltetés MOL irányítási rendszerének részét képezi. Tartalmazza a kiválasztott logisztikai egységek intézkedéseit, beleértve a megfelelő forrásokat, szerkezeteket és irányítási folyamatokat az EBK politika és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos programok teljesítésére. A biztonsági irányítási rendszer az M6 sz. mellékletben van bemutatva.

9.

ÖSSZEFOGLALÁS

A biztonsági jelentés fő célja azonosítani a veszélyeket – kiváltó eseményeket, melyek következménye a veszélyes anyagok kiömlése, értékelni a potenciális súlyos balesetek hatásait az emberi életre és egészségre, környezetre és a környező berendezésekre. A kiválasztott kockázati forrásokra baleseti eseménysorok azonosítása történt meg és azon események meghatározására került sor, melyek következményei kimerítik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek fogalmát. A kismértékű kiömlések berendezésekből és a csővezetékekből elhanyagolható következményekkel járnak az emberi életre és egészségre. Ezért környezeti hatásukkal a jelentés nem foglalkozik.

Szajol Telep


151/152


A kockázatelemzés keretein belül a Szajol Telepre a következő reprezentatív baleseti eseménysorok elemezésére került sor: A.

A 26, 30, 31, 36, 37, 38, 39. sz. források: Benzintartályok

B

A 32. sz. forrás: Gázolaj tartályok

C.

A 40, 41. sz. források: Gázolaj tartályok

C.

A 3. sz. forrás: Gázolaj tartály

D.


E.


F.

A 43. sz. forrás: PB depó

G.


Az egyéni kockázat értéke a Szajol Telep esetében a lakóterületen nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. A telep egyéni kockázata tehát feltételek nélkül elfogadható. A társadalmi kockázat értéke a Szajol Telepen nem rajzolódik ki. Ez azt jelenti, hogy az F<(10-5 x N-2) 1/év tartományba esik, ahol N≥1. Tehát a Szajol Telep társadalmi kockázata a feltétel nélkül elfogadható tartományba esik. Az egyéni kockázat értéke a Szajol Telep – vasúti tartálykocsik időszakos tárolása esetében a lakóterületen nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. A telep egyéni kockázata tehát feltételek nélkül elfogadható. A társadalmi kockázat értéke a Szajol Telep – vasúti tartálykocsik időszakos tárolása nem rajzolódik ki. Ez azt jelenti, hogy az F<(10-5 x N-2) 1/év tartományba esik, ahol N≥1. Tehát a társadalmi kockázat a feltétel nélkül elfogadható tartományba esik.

FELHASZNÁLT FORRÁS [1.] VÚRUP, a.s. által kidolgozott és Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 457/2014/HAT. számon kibocsátott kötelezésére benyújtott biztonsági jelentés.

Szajol Telep


152/152

Budapest, december

Recommend Documents