BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1182 Budapest Brassó u. 1. OM azonosító: 035120 Telefon: 291-83-23 e-mail:
[email protected]
Fax: 290- 75-77 http:// www.brassoiskola.hu
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ..................................................................................................................................................................5 I. HELYZETELEMZÉS..............................................................................................................................................6 II. NEVELÉSI PROGRAM.........................................................................................................................................7 2.1. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, ÉRTÉKEI ...............................7 2.1.1. Pedagógiai alapelvek...................................................................................................................................7 2.1.2. Pedagógiai célok, értékek.............................................................................................................................8 2.1.3. Az iskola funkciói..........................................................................................................................................8 2.1.4. A nevelő-oktató munka eljárásai, nevelési-oktatási eljárások.....................................................................9 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.........................................................10 2.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................................12 2.4.4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG................................................................17 2.6. Iskolai környezeti nevelési program..............................................................................................................19 2.7. Mindennapos testedzés..................................................................................................................................19 2.8. Lelki egészség (művészeti nevelés)................................................................................................................20 2.9. FOGYASZTÓVÉDELEM.........................................................................................................................................20 2.10. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM.......................................................................................................................21 2.10.1. Általános gyermekvédelmi feladatok........................................................................................................21 2.10.2. Speciális gyermekvédelmi feladatok.........................................................................................................21 2.11. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE.................................................................................................................22 2.12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...............................................................................................................................23 2.13. A SZÜLŐK, A TANULÓ ÉS AZ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...........................................................................................................23 III. A BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE.............................................................27 3.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEIT AZ ALÁBBIAKBAN HATÁROZTUK MEG. ............................................................................................................28 3.3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................................................................28 3.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEIT ÉS FORMÁIT, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEIT, TOVÁBBÁ A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJÁT AZ ALÁBBIAKBAN HATÁROZTUK MEG...................................................................................................................29 3.4.1. A tanulók teljesítménye értékelésének követelményei és formái.................................................................29 3.4.2. Az írásbeli feladatok...................................................................................................................................30 3.4.3. Szöveges minősítés alkalmazása az 1. évben, és a második évfolyam első félévében................................30 3.4.4. A „felzárkóztatásra szoruló” tanuló értékelésének módja, a kidolgozandó javaslat elemei.....................30 3.4.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei................................................................30 3.5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK.......................................................31 3.6. AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS SÚLYA, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK ELVEI ÉS KORLÁTAI........................................................................................................32 3.6.1. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatásról..........................................................................................32 3.6.2. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...........................................................................................................................................33 3.6.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanuló értékelésében betöltött szerepe......................................34 3.6.4. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket és gyakorlati alkalmazását, illetve az infokommunikációs technológiák alkalmazásával megismerkednek tanítványaink.........................................................................................34 3.7. A Brassó Utcai Általános Iskolában az SNI-s tanulók száma alacsony:......................................................34 IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK..................................35 MELLÉKLETEK.......................................................................................................................................................38 1. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................39
3
A BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA.........................................................................................................39 BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE...................................................................................................................................39 2. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................40 A „NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS”...........................................................................................................40 MEGVALÓSÍTÁSA................................................................................................................................................40 (2011. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL)....................................................................................................................................40 3. SZÁMÚ MELLÉKLET.........................................................................................................................................41 A TANULÓCSOPORTOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA.....................................................................................41 2010-2015.................................................................................................................................................................41 4. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................42 TOVÁBBTANULÁS...............................................................................................................................................42 ISKOLATÍPUSOK SZERINTI ÖSSZESÍTÉS (FŐ)...............................................................................................................42 5. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................44 A TANTERMEK MEGOSZLÁSA..........................................................................................................................44 6. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................45 ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK............................................................................................................................45 KIEGÉSZÍTŐ HELYISÉGEK..........................................................................................................................................45 7. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................46 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS.......................................................................................................................................46 8. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................49 TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK.....................................................................................................49 FELSŐ TAGOZAT....................................................................................................................................................49 9. SZ. MELLÉKLET..................................................................................................................................................50 ÖKOISKOLA PROGRAM......................................................................................................................................50
4
Bevezető Az iskola hivatalos elnevezése:
Brassó Utcai Általános Iskola
Az iskola alapító okirata: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 38/1996. (I. 18.) számú, a 179/1996 (II. 29.) számú, 434/1997. (IV. 24.) számú, az 1410/1999. (XII. 16.) számú, az 1120/2003. (XII. 18.) számú, a 314/2005. (IV. 28.) számú, a 735/2006. (V. 29.) számú, a 395/2007. (IV. 25.) számú, az 1179/2007. (XII. 20.) számú, az 574/2008. (VI. 19.) számú, a 692/2008. (IX. 04.) számú, a 337/2009. (IV. 23.) számú, az 550/2009. (V. 21.) számú, a 785/2009. (VI. 18.) számú, a 1113/2009. (IX. 17.) számú, 1555/2010. (XII. 16.) számú, 514/2011. (V. 26.) számú, a 815/2011. (XI. 10.) és a 284/2012. (V. 31.) számú, és a 696/2012. (XII. 13.) számú határozataival módosított 585/1994. (IV. 28.) számú határozata. Az iskola OM azonosítója:
035120
Az iskola működtetője:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK)
Székhelye:
XVIII. ker. 1182 Budapest, Brassó utca 1.
Alapító neve:
Budapest, XVIII. kerületi Tanács VB
Az alapító címe:
1181 Budapest, Városház utca 16.
Az alapítás éve:
1953
Az alapító jogokkal felruházott fenntartó szerv neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Szakágazat száma és megnevezése:
852010 Alapfokú oktatás
A költségvetési szerv típusa:
általános iskola
Évfolyamainak száma:
8
Maximális gyermeklétszám:
560 fő
A költségvetési szerv működési köre: Az általános iskola a körzeti iskolai feladatokat a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően a 2. sz. mellékeltben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. A költségvetési szerv tevékenysége: Szakfeladat száma és megnevezése: 852010
Alapfokú oktatás
a.) alaptevékenysége: 852011 852012 852021 852022 855911 855912 855914 855915 562913 931204 910121
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása
b.) alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: 562917 Munkahelyi étkeztetés 5
Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését 2009. szeptember 1-től /SNI-sek/. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az iskola igazgatója:
Tasnádi András
Telefon:
291-83-23, 297-49-22
Fax:
290-75-77
E-mail:
[email protected]
Honlap:
www.brassoiskola.hu
A diáksport szervezete:
Brassó DSK Nyilvántartási száma:
3-2500-23/1991
I. Helyzetelemzés Iskolánk nyolc évfolyamos, a továbbtanulásra elő- és felkészítő általános iskola. Az iskola Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szentimre-Kertvárosban található. Ez Pestszentlőrinc egyik legszebb városrésze, ahol többnyire nagyobb családi házban együtt él több nemzedék, szülők és nagyszülők. Itt különösen erősek a családi nevelés hagyományai. A szülők erkölcsileg és anyagilag is támogatják a körzet iskoláját, amelytől elvárják, hogy a középiskolai követelményekre készítse fel gyermeküket, tanuljanak idegen nyelvet, legyenek egészségesek, sportoljanak, ismerjék a számítástechnika alapjait. Az iskola légköre olyan legyen, hogy a tanulók személyisége kibontakozhasson, gazdagodjon. Tényleges beiskolázási körzetünk szélesebb, mint a kijelölt körzethatárunk, ugyanis – a szabad iskolaválasztással élve – örvendetesen sok szülő és tanuló választja iskolánkat körzeten kívülről, mert az iskola szellemét kívánatosnak tartja gyermekei számára. Továbbtanulási statisztikánk azt mutatja, hogy tanulóink bejutnak az erős gimnáziumokba, ahol megbecsülést szereznek iskolánknak. Az 1953-ban épült iskolát a 60-as években már bővíteni kellett, akkor épült az ún. napközis rész a konyhával. Az iskola helyiségeit az 5. számú melléklet tartalmazza. A 80-as évek elején a 4 tantermes CLASP épülettel bővült, majd ehhez kapcsolódva készült a tornasátor és bontási anyagból a fa szerkezetű öltöző. 2002-ben a tornasátor átépítésre került, azonos alapterülettel tornateremmé. Az öltöző 2003. szeptemberére kibővítve, felújítva került iskolai használatra. A nagy kiterjedésű iskolaudvaron szabadtéri játékok, sporteszközök, kézi-, strand röp- és kosárlabda-, valamint távolugrópálya található. Az iskola anyagi eszközök biztosításával, szervezőmunkával és szülői támogatással sokat tett a számítógépes oktatás érdekében. Az iskolai beszerzésekben ez a terület előnyt élvezett a számítógép park ki tudja szolgálni a szakmai igényeket. A napközis étkezést biztosító konyha és ebédlő kicsi, csak komoly szervezőmunkával biztosítható az étkezést igénylő tanulók ellátása. Tizenhat tanteremben van interaktív tábla, melyek használata növeli az oktatás hatékonyságát. Az osztályok száma évfolyamonként kettő vagy három. Az iskola a 2012/2013. tanévben 40 pedagógus álláshellyel rendelkezik, ezen kívül pedagógiai asszisztens, rendszergazda segíti a munkát. Az iskola működését 17 fő technikai munkatárs biztosítja. Az iskolák államosításával a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők munkáltatója a KIK, a takarítóké, a konyhásoké és a gondnoké a GESZ, a kertész-karbantartóké pedig a Városgazda Zrt. 6
Ez a széttagoltság nem előnyös, nem segíti a gördülékeny munkavégzést. Munkánkat heti 2 alkalommal pszichológus is segíti. A logopédiai igényeket egy kerületi intézmény munkatársa látja el. Könyvtáros-tanár és félállású gyermekvédelmi felelős is tevékenykedik iskolánkban. A Nevelési Tanácsadó fejlesztőpedagógusai és a Dohnányi Ernő zeneiskola szolfézs, hegedű és zongoraoktatói is dolgoznak az iskolában. A pedagógusok közül többen is rendelkeznek speciális szakképesítéssel. Tasnádi András: testnevelés szakértő, közoktatás-vezető szakvizsga, kézilabdaedző. Szenohradszkiné Furkó Edit: fejlesztő-pedagógus. Varga Lajosné: fejlesztő-pedagógus, alapozó terápia, meixner tanfolyam, Sindelar tanfolyam, Gósy tanfolyam, diszkalkúlia. Fehér Istvánné: tehetségfejlesztő. Drámapedagógiai: Tolnai Éva, Kovách Nándorné, Kissné Szabó Zsuzsanna, Kissné Anna Ildikó, Jásperné Nagy Melinda, Szenohradszkiné Furkó Edit, Tfirstné Mészáros Ágnes, Kőszeginé Horváth Ildikó, Fazekas Istvánné. ECDL vizsgával rendelkezik: Hutainé Urbán Gabriella. Bognár Károlyné – mentálhigiénia. Több mint húsz kollégának számítógép kezelői-használói bizonyítványa van. Vizuális kultúra (mozgókép kultúra és médiaismeretek) továbbképzést többen végeztek. A technikai dolgozók száma 17 fő: takarítók, konyhalányok, kertész-karbantartók. A bentlakó gondnokfűtő és a kertész-karbantartók az intézményben tervszerű megelőző karbantartói munkát is végeznek. Óriási udvarunk állandó gondozást igényel. Az irodákban dolgozó 1 fő gazdasági ügyintéző, 2 fő iskolatitkár végzi az adminisztrációs tevékenységet. A pedagógiai asszisztensek száma 2013. szeptember 1-jétől egyről négyre fog emelkedni. A rendszergazda felelős a számítógépes hálózatért és az audiovizuális eszközökért.
II. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, értékei Tantestületünk az iskoláról gondolja és vallja: elismerjük a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét (az oktatás színvonalában, az aránytalan teher elleni jogot, a segítséget a képesség kibontakoztatásához, a személyiség fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez). Az alapelvek megvalósítása érdekében az iskola pedagógusai értő figyelemmel, empátiás megértéssel, pozitív megerősítéssel és nyílt magatartással közelednek az iskola tanulói felé. Ezzel biztosítani kívánják, hogy a tanulók otthon érezhessék magukat az iskolában. Ennek a célnak az érdekében a pedagógusok a tanuló személyiségét tiszteletben tartják, az oktatás során a tanulók egyéni képességeit figyelembe veszik és segítik, hogy a tanulók saját életüket megszervezhessék. Feladatunk a tanulói kompetencia fejlesztése. Legyenek képesek tanulóink a hatékony önálló tanulásra, a megszerzett ismeretek önálló alkalmazására. Legyenek kreatívak, kezdeményezők. Tevékenységünk során arányos legyen a rászorulók fejlesztése és a tehetségek felismerése, gondozása. A nevelőtestület semmilyen formában nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést. Iskolánkban nem lehet szegregáció. Az esélyegyenlőség szem előtt tartásával szervezzük munkánkat. 2.1.1. Pedagógiai alapelvek A iskolában tanító pedagógusok az alábbi pedagógiai elvek alapján végzik nevelő-oktató munkájukat: − humanista értékrendszer, − differenciált képességfejlesztés, önfejlesztés képessége, − az ismeretek megszerzésének eszközjellege, − fejlesztési szinthez (életkor) igazított tartalom, − tanulási - tanítási folyamat motiválása, − tanítási-tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzése, értékelése, − kompetenciák fejlesztése. • anyanyelvi kommunikáció 7
• •
• • • • • •
idegen nyelvi kommunikáció digitális kompetencia természettudományos kompetencia matematika kompetencia szociális és állampolgári kompetencia esztétikai, művészeti, tudatossági és kifejezőképesség kezdeményező- és vállalkozásképességi kompetencia hatékony, önálló tanulás kompetencia
2.1.2. Pedagógiai célok, értékek Eszményeinkben olyan tanuló él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeként az alábbi tulajdonságokat egyesíti magában: − humánus, − becsüli a szorgalmas munkát, a tanulást, − viselkedése udvarias, kulturáltan beszél, − erkölcsös, − fegyelmezett, − művelt, − kötelességtudó, − érdeklődő, nyitott, − kreatív, − gyakorlatias, − van jövőképe, − képes tudását fejleszteni, − képes a megszerzett ismereteket alkalmazni, − egészségesen él, − együttműködő, − szeret sportolni, − megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket (toleráns), − ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, történelmünket, nemzeti kultúránkat és más népek értékeit, hagyományait, alkalmazza a közösségi élet szükséges magatartás-formákat, − óvja, védi a természetet, ápolja környezetét. A tantestület arra törekszik, hogy minél több pozitív tulajdonságot alakíthasson ki a tanulóinkban. A tantestület a kulcskompetenciák (a tudás alapú, erős gazdasági versenyre, demokráciára, a fejlesztendő kompetenciák – tudások, készségek képességek – rendszerének alapvető elemei) kialakítására törekszik, figyel a tolerancia, énkép kialakítása, önismeret, felkészítés és a felnőtt élet feladataira. A morális, eszmei, kulturális, életvezetési, közösségi értékek közvetítése során a nevelőtestület a személyes példamutatás mellett a helyi sajátosságok alapján kialakult hagyományok megerősítő és ápolandó hatásaira támaszkodik. 2.1.3. Az iskola funkciói Ismeretátadó, érték- és normaközvetítő funkció (tanulás-tanítás közben normát közvetít), szocializációs, szolgáltató funkció és konstruktív életvezetési funkció. Az iskola előtt álló célok megvalósítása érdekében a nevelőtestület feladatokat határoz meg. A nevelés oktatás folyamatában a célok a nevelés különböző területein, az ott folyó tudatos pedagógiai tevékenységben valósulnak meg. A nevelés szertágazó irányai közül a lentebb ismertetett nevelési területek azok, amelyeket a nevelő-oktató munkánkban kiemelten kezelnek. Nevelési területek közül a felsoroltak épülhetnek be a munkatervbe: hon- és népismeret, értelem, érzelem, erkölcs, esztétika, közösség, kommunikáció, környezeti, testi és lelki egészség, pályaorientáció, magyarságtudatukat megőrizve legyen európai azonosságtudatuk. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása érdekében a kooperatív tanítási módszereket is preferáljuk. 8
Szervezeti keretek lehetnek: egyéni, páros, mikro csoportos, csoportos és frontális. A használt módszerek lehetnek közvetlenek és közvetettek. A közvetlen módszerekben direkt módon érvényesül a nevelő személyes hatása és modellszerepe. A közvetettben pedig a tanulók különböző közösségein keresztül indirekt módon érvényesül a nevelés. A tanórán kívüli nevelés két kiemelt fóruma a Diákönkormányzat és a Diák Sportkör. 2.1.4. A nevelő-oktató munka eljárásai, nevelési-oktatási eljárások A pedagógiai eljárások a pedagógiai célok érdekében alkalmazott módszerek és eszközök együttese. Nevelés: A nevelési eljárások minden esetben alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz. Végigkísérik a gyerekek személyiségformálásának fejlődését az elsőtől a nyolcadik osztályig. „Beszoktatás” – „bent tartás” – „elbocsátás” Nagy gondot fordítunk nevelési tevékenységünk során arra, hogy az iskolánk tanulói a tudatosan tervezett és irányított nevelési eljárások hatására, célkitűzéseinknek megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezzenek. Az iskola a családi nevelés és a társadalom hatásain kívül a hozzáadott értékekkel formálja a tanulókat, ebben jelenik meg pedagógiai munkájának eredménye. A kommunikáció során nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a nevelőtestület egységes hatást gyakoroljon az információáramlás tartalmára. Erősítenünk kell a felnőtt és a kortárs csoportok együvé tartozás érzését, valamint a lokálpatriotizmus. Oktatás: Az oktatás során alkalmazott eljárások nagyobb különbözőséget mutathatnak, mint a nevelés során megvalósítottak. A tanítás-tanulás színterei az iskolában: osztálykeret, napközis, tanulószobai szakköri csoportok, csoportbontásos keret ad hoc szerveződések. Nagymértékben függ a nevelési területek és a tantárgyak ismeretanyagának különbözőségétől, valamint a tanárok személyiségétől. Ennek ellenére megállapíthatunk általános módszereket: −
frontális osztálymunka,
−
egyéni foglalkozások.
− csoportmunka (közös konszenzuson alapuló csoportmunka, szakértői mozaik csoport) Az oktatás során egyenlő hangsúlyt kell kapnia a felzárkóztató és a tehetséggondozó tanári tevékenységeknek: kooperáció, kreativitás, kommunikáció. Nagy gondot kell fordítani a kooperatív tanulásirányítási módszerek alkalmazására a képességek kibontakoztatása érdekében. A kooperatív tanulás négy alapelvének (építő egymásrautaltság; egyéni felelősség; egyenlő részvétel; párhuzamos interakciók) egyenlő arányú érvényesítésére kell törekednünk. Természetesen nem vethetjük el a hagyományos módszereket sem, de minden nevelőnek folyamatosan kell módszertani ismereteit bővítenie, hogy ne csak a már ismert módszereket alkalmazzák. Az iskolánkban végzett tanulók az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kompetenciákkal és ismeretekkel rendelkezzenek. −
Önálló és társas tanulásra kifejezőképesség, szövegértés.
−
A továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretek.
−
A matematikai kompetencia kialakítása.
−
Problémamegoldó képesség, kreativitás.
−
Megbízhatóság és kiszámíthatóság.
−
Együttműködés és helyes anyanyelvi kommunikációs képességek kortársakkal és a felnőttekkel (szüleivel, tanáraival szemben különösen tisztelettudó.)
való
képesség.
Életkorának
megfelelő
szóbeli,
írásbeli
− A belső bizonytalanság felismerésének, kezelésének képessége. −
Idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció képessége. 9
− Információs és telekommunikációs képességek, valamint digitális kompetencia. − A technológia alkalmazásának képessége. − Egészséges életmód, önmagát ismerő személyiség. − Az erkölcsi, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség, környezeti értékeket megbecsülő. (Fontosak számára pl.: a lelkiismeret, becsület, tisztelet, szeretet.)
−
A helyes magatartási módok elsajátítása.
−
Nyitottság az emberi kapcsolatokra, tolerancia.
−
Minden embertársával humánus, megértő.
−
Természettudományos kompetencia megszerzésével gyakorlatias módon alkalmazza tudását.
− Természetvédelem, a fenntarthatóság biztosításának képessége. A nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak a nyolcadik évfolyam végén: legalább 90 %-a − minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,
− ismeri a kulturált viselkedés normáit, − elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően, − a környezetének globális és lokális veszélyeiről tájékozott, − ismeri és tudja a drog, a kábítószer, a dohányzás és az alkoholfogyasztás veszélyeit, −
az egészség megőrzésének fontosságával tisztában van,
−
a kommunikációs jelrendszert használja és érti,
− ismerje fel jellemzői alapján és tudja csoportosítani közlési formájuk szerint a különböző
médiumokat (film, televízió, digitális média, Internet) és alkosson önálló véleményt a mediális közlésekről;
legalább 70 %-a: − igényli a folyamatos önművelést, −
igényli a testedzést, a sportot.
−
a csoporttevékenységek során képes együttműködni másokkal és elfogadja a közösség normáit.
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT kiemelt jelentőséget tulajdonít a kulcskompetenciáknak az emberismeretnek, hiszen egy demokratikus társadalomban ez alapfeladat.
személyiségfejlesztésnek,
Az elmúlt években a gyermek centrikus iskolakép erősödött, és még inkább kénytelen átvállalni a családtól az erkölcsi önismereti, a társismereti, az emberismereti és a reális társadalomismereti érzékenyítést. Saját felméréseink alapján a szülők új igényekkel is felléptek. Elvárják, hogy napjaink sajátos munkaerőpiacán/világában önmagukat hitelesen vállalni tudó, akaró, merő fiatalokat képezzünk, akik helyt tudnak állni az életben, reális képük van képességeikről, el tudják helyezni magukat a környezetükben. Partnerközpontú működés megvalósításával biztosítjuk, hogy iskolánk minél jobban közelítsen a környezeti elvárásokhoz.
10
A mai diákok többsége nincs tisztában saját képességeivel, néha alul, néha pedig felülértékeli magát. Pedig a helyes pályaválasztás is a reális énképen keresztül valósul meg. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nem támogatjuk, hogy tanulóink a 8. évfolyam befejezése előtt válasszanak más iskolatípust. A mai társadalomban az emberek elidegenednek egymástól, erősödnek a deviáns viselkedésformák. Egyre többször találkozunk oktalan agresszióval, a gyermekekben felgyülemlett, sokáig elfojtott indulattal, keserűséggel, meg nem értéssel, félelemmel. A társadalom problémái megjelennek az iskolában. A család szerepének erősítésével, a családok életvitelének indirekt formálásával erősíthető a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elsődlegesség a gyermeknevelés családi szerepét illetően. Tantestületünk legfontosabb célja és feladata, hogy sokoldalúan fejlett, egészséges, tanulni vágyó, önmagára és környezetére egyaránt igényesen figyelő, társas kapcsolatokat kialakító, értékeket megőrző és új értékeket létrehozó személyiségeket fejlesszen. Ennek területei: − − − − − − − −
kompetencia alapú oktatás, a kulcskompetenciák fejlesztése, mindennapos sportolási lehetőség, egészségnevelés, környezetvédelmi nevelés (Ökoiskola, Zöld iskola), iskolai gyermekközösségek színes és sokoldalú programjai, művészeti nevelés, tanulók önismereti fejlesztése, fogyasztóvédelem, értelmi és erkölcsi nevelés,
Célunk, hogy tanulóink egészségesen élve, mindennapos sportolással, testedzéssel fokozzák testi és szellemi teljesítőképességüket. Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra, a családi életre való nevelést, amely beépül valamennyi műveltségi terület, tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Kiemelt pedagógiai törekvésünk, hogy felkészítsük tanulóinkat arra, hogy felnőtt korukban képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni, egészséges életvitelt kialakítani, maguk és családjuk számára. A környezetvédelmi nevelést az iskola egész képzési rendszerét átfogó szemléletként ugyancsak lényeges feladatnak tekintjük. A téma iránt különösen érdeklődő gyermekeknek környezetvédelmi versenyeket szervezünk. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása, gyakoroltatására az iskola kereteiben (pl.: munka, gyűjtések). Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Ismerjék, és legyen igényük a felkínálkozó lehetőségek közül, a számukra és környezetükre előnyösen ható termékek választására. Igyekszünk megóvni tanulóinkat az őket érhető káros hatásoktól, ezért drogprevenciós programokat szervezünk. Ennek színtere a szülői értekezlet, az osztályfőnöki óra, önismereti csoportmunka s a tanórán kívüli lehetőségek, (pl.: drámapedagógia). Az előadók az osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős és külső szakemberek. A tanulók önbecsülése, a közösségben elfoglalt helye meghatározó a tanulás folyamatában is. Fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minden gyermek találhasson önmaga számára fontos, kellemes és hasznos időtöltési lehetőséget iskolán belül, amely sikerélményhez és elismeréshez juttatja. Az iskolai gyermekközösségek programjai egyfajta modellként szolgálnak a szabadidő helyes, tartalmas eltöltéséhez, a művészeti neveléshez. Az irodalmi kávéház, a néptánc oktatás, a sí táborok, a háziversenyek, nyári táborok, az erdei iskolák, a színház- és a múzeumlátogatások, a kerámia és egyéb szakkörök, a klubdélutánok és az ünnepélyek, tanulmányi kirándulások igazodnak tanulóink sokoldalúságához, esztétikai, érzelmi neveléséhez, a képzőművészetek, zene, tánc, dráma megszerettetéséhez, megismeréséhez. Lehetőséget adva a mind szélesebb körű önkifejezéshez. A tanulók önismeretének fejlesztését szolgálják a különböző versenyekre való felkészülések és megmérettetések, az osztályfőnöki- és tanórák, klubdélutánok szituációs játékai, vitakörei, diákönkormányzati feladatok, ügyeletesség és az ügyeletvezetői munka, a stúdióbeli és ünnepélyeken való szereplés, színjátszó kör, környezetük szebbé tétele. Az iskolai média (újság, rádió, TV) lehetőséget nyújt a nyelvi kultúra ápolására az iskolai információ áramlására.
11
Az értelmi nevelés a tanórákon, a fokozott differenciálás pedig szakköri keretekben is zajlik. Az alapkészségek (beszéd-beszédértés, számolás, olvasás, írás, művészet-befogadás) eredményes fejlesztéséhez az egyéni adottságok kibontakoztatására, személyiségközpontú oktatást igyekszünk nyújtani tanulóinknak. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások korrepetálások, vetélkedők, versenyek, pályázatok és különféle megbízások szervezésével és adásával fejlesztjük tanítványainkat. A logikus gondolkozás fejlesztése egyik célravezető, speciális területe a matematikai logika. Szakkörökben, sakkfoglalkozáson foglalkoztatjuk tanulóinkat, igény szerint külső szakemberek bevonásával. Az erkölcsi nevelés feladata az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és gyakorlása az iskolai életben. Ehhez a következő készségfejlesztési területeken kínálunk tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: hatékony kommunikáció és kifejezőkészség fejlesztése, az érzelmek feldolgozása, feszültségkezelés, társasági alkalmazkodás, véleményalkotás, problémamegoldás, döntéshozás, célkitűzések, magabiztosság: ellenállás a csoportnyomásnak, kockázatcsökkentés. Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulási kudarcok elkerülésére, melynek érdekében felzárkóztató foglalkozásokat tartunk, és fejlesztő pedagógusok munkáját is igénybe vesszük. A személyiségfejlesztés értékelése az osztályfőnök félévi és év végi beszámolójában megjelenik. Az erkölcstan tantárgy bevezetésére pedagógus továbbképzésekkel készülünk. A helyette választható hitoktatás megszervezését az igények felmérése után biztosítjuk. 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulói szervezetek: Feladatunknak tartjuk a szociális és állampolgári kompetenciák kialakítását, melyek lehetővé teszik a kisebb-nagyobb közösségek létrehozását, és demokratikus működtetését. Emellett segítik tanulóink egyéni kapcsolatteremtését és együttműködését másokkal. Éppen ezért fontosnak tartjuk az iskolai csoportok állandóságát a közösségek megerősödése céljából. A gyerekek tagjai az iskolai közösségnek, ugyanakkor kisebb csoportok tagjaiként élik mindennapi életüket. Két, egymást jól kiegészítő tanulói szervezet működik az iskolában: – a Diákönkormányzat és – a Diáksportkör (DSK). Emellett a gyerekek érdeklődésének megfelelően szakkörök szerveződhetnek (színjátszók, énekkar, néptánc, videós, rádiós, kerámia, sakk, természetbúvár, kémia, fizika, rajz, matematika stb.) Nem kevésbé fontosak az évfolyamok által szervezett rendezvények (közös színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, kirándulások stb.) és a 4. évfolyamon szerveződő erdei iskolák sem. Az erdei iskolák – azon kívül, hogy egy másfajta ismeretszerzésre adnak lehetőséget, – megerősítik az egyes osztályok, vagy évfolyamok közösségi szellemét. Az iskolai táborok közelebb hozzák egymáshoz a különböző évfolyamokba járó gyerekeket, kedvezően hatva együttműködő képességük fejlődésére. A Diákönkormányzat fő feladata a gyermeki jogok védelme, a tanulók és közösségeik érdekének képviselete, az érdekérvényesítés feltételeinek megteremtése. Munkájukat a saját SZMSZ-ük alapján végzik a választott tisztségviselők, akik a kapcsolatot jelentik a kisebb közösségek – osztályok – és a nagy közösség – iskola – között. Ők szavazati joggal rendelkeznek, és a havi rendszerességgel tartandó üléseken gyakorolják jogaikat. Ezeken az üléseken történik a különböző feladatok elvállalása is (programok szervezése, lebonyolítása, papírgyűjtés megszervezése, dekorációk, felhívások elkészítése), melyeket aztán a kisebb közösségek közös munkája valósít meg. Az ülések nyilvánosak és évente egyszer diákközgyűlést tartanak, ahol az iskolavezetés válaszol a gyermekek által felvetett problémákra. A DÖK megbeszéléseken rendszeres meghívott az igazgató és a gyermekvédelmi felelős, akiktől a tanulók kisebb, nagyobb csoportját érintő kérdésben választ várnak és választ kapnak. Diákönkormányzat két képviselője tagja az Iskolaszéknek. A Diákönkormányzat tevékenysége sokszínű: javaslatot ad az év végi jutalmazásra, a Brassós Oklevél, a „Brassóért” kitüntetés kiadására. Felülvizsgálja a Tanulói Házirendet, módosításra javaslatot tehet. Szervezi és értékeli a tanulói ügyelet munkáját. Felügyeleti tevékenysége közé tartozik még: az Iskolarádió, a BTV (Brassó televízió), emellett véleményezi az iskolaújság számait, a Krónikát, szükség 12
szerint mozgósítja a gyermekeket az iskolai szintű rendezvényekre, segíti a méltó módon történő megemlékezéseket, a nemzeti ünnepeket. Javaslatokat tesz az iskolai „Jó tanuló-jó sportoló” kitüntetésre. Javaslatot tesz a DSK éves munkatervére. A DSK a szabadidős programok fő szervezője. Rendszeres sportolási lehetőséget biztosít a tanulóknak. Alaptevékenysége a péntek délutáni sportfoglalkozások (házi bajnokságok), elsősorban labdarugó és kosárlabda házibajnokság megszervezése és lebonyolítása alsó és felső tagozatban. Az államilag finanszírozott foglalkozásokon kívül önköltséges tanfolyamok szervezésével szélesíti a kínálatot a mindenkori fizetőképes kereslet figyelembe vételével (pl. természetjárás, sakk, karate, úszás, foci stb.) A DSK keretein belül szervezett sportfoglalkozásoknak – a testmozgáson kívül – egyik legfőbb célja, hogy a gyerekekben kialakuljon egyfajta csapatszellem, és a sportszerű küzdelemre való igény, valamint felkeltse a tanulókban a mindennapos testmozgás iránti vágyat. 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.4.1. Az SNI-s tanulókra vonatkozó irányelvek Az SNI-s tanulók integrált nevelésében, oktatásában igénybe vesszük a kerületi SOFI (Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózatának segítségét. A pedagógiai programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden SNI-s gyermek számára szükségesek. −
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Ennek hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök meglétét fontosnak tarjuk, mert csak így biztosíthatjuk a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
−
A fejlesztésüket a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével valósítjuk meg, elősegítve ezzel a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedésüket. • az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a fejlődés lehetséges üteméhez, • ha szükséges, a fejlesztést az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is kiterjesztjük, • fontosnak tarjuk, hogy a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
Az SNI-s tanulók fejlesztésének célja A fejlesztés célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez: −
fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
−
a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
−
biztosítja a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
−
lehetőséget nyújt a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójára és
−
a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteknek megfelelően határozzuk meg. Az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntés, egyéni fejlesztési terv alapján történik.
13
A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei −
A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztését a szakértői bizottság szakvéleményének megfelelően alakítjuk ki.
−
A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködését vesszük igénybe a SOFI bevonásával.
−
Figyelembe vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A habilitációs, rehabilitációs fejlesztési tevékenységünk céljai és feladatai −
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.
−
A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.
−
A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
−
A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
−
Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisának, javaslatainak a figyelembevételével határozzuk meg. A habilitációs, rehabilitációs fejlesztési tevékenységünket meghatározó tényezők − − −
−
A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. A gyermek, tanuló o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.
Mindezek alapján az SNI-s tanulóink integrációs nevelése, oktatása magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más területre helyezzük a nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél megállapított fogyatékosságok mindegyikét szem előtt tartva, egyéni fejlesztési tervet készítünk a megfelelő szakemberek bevonásával. A szükséges pedagógiai feltételeket biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermek számára: −
A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztását és alkalmazását,
−
az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használatát, (a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés)
−
a kompenzációs lehetőségek körének bővítésével a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztését,
−
a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes, ennek érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; 14
−
a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat és a szülőket megfelelően tájékoztatjuk, a sajátos nevelési igényű gyermek befogadásának érdekében, valamint elősegítjük az együttműködés kialakítását a sérült gyermek családjával.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki −
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulókra jellemző – módosulásait;
−
egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;
−
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
−
egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
−
alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
−
együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során −
segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
−
javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
−
segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
−
javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
−
figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
−
együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
−
terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
2.4.2. A tanulási zavarral küzdő BTM-es tanulókra vonatkozó irányelvek Az iskola célja, hogy biztosítsa tanulóinak azt a jogát, hogy, sikerélményekhez jusson. A tanuló tanulási képességei, részképességei emelkedjenek arra a szintre, amelyen a tanuló képes intellektusának megfelelően haladni az osztályával, és önállóan feldolgozni a tanult anyagot. 15
Ezen cél elérése érdekében feladataink: − fejleszteni a tanulók motoros képességeit, − fejleszteni a tanulók észlelését (vizuális, auditív, téri orientációs), − fejleszteni a tanulók kognitív képességeit, Iskolánkban egy, a Nevelési Tanácsadóban alkalmazott fejlesztő-pedagógus dolgozik. Munkájában önálló fejlesztő szoba és megfelelő eszközök állnak rendelkezésére. A mozgásfejlesztést a tornaszobában mozgásfejlesztő eszközök segítségével tudja végezni. A logopédiai ellátást kijáró logopédus, heti négy órában oldja meg. Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon alkalmazott terápiás módszerek: − Alapozó terápia + Ayres eszközök (mozgáskoordináció és idegrendszeri funkciók fejlesztésében). − Sindelar terápia ( észlelési és kognitív funkciók fejlesztéséhez). − Gósy terápia (beszédészlelés és megértés fejlesztéséhez). − Meixner terápia (diszlexia-prevenció és reedukáció). − Diszkalkulia terápia (számolási képesség fejlesztéséhez). − NILD terápia (elsősorban diszgráfia fejlesztéséhez). A tanulók órarend szerint járnak fejlesztésre, valamint egyéni bánásmódban részesülnek. A tanórákon is szükséges a tanuló egyéni adottságait, problémáit figyelembe venni. Ebből következően, az osztályban tanító pedagógus igyekszik segítséget nyújtani a feladatok megszervezésében, kivitelezésében. Legtöbb esetben szükség van a feladatok időkeretének és kivitelezési módjának /szóbeli, írásbeli/ eszközhasználat módosítására. A pedagógus igyekszik lehetőséget adni a tanulónak, hogy intelligenciái közül az erősebb területekre építkezve oldja meg a feladatokat. (Pl. olvasási nehézség esetén a feladat szóbeli ismertetése) Az igazgató a sajátos nevelési igényű tanulót, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küszködő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesíti egyes tantárgyakból. Az iskolában lehetőségünk van GOH vizsgálatok végzésére. Heti két munkanapon iskolapszichológus foglalkozik a beilleszkedési nehézséggel, vagy egyéb lelki problémával küzdő tanulókkal. 2.4.3. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának irányelvei Iskolánk célja, hogy minden tanuló a saját képességeit a legjobban fejleszthesse, sikerekhez juthasson. Ez nemcsak a tehetséges gyermekek képzése, fejlődése szempontjából jelent feladatokat, hanem a beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából is. Segítséget nyújtunk, hogy szükség esetén a tanuló leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatás keretében kapnak támogatást. Elsődleges feladatunknak tartjuk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedészavarának okfeltárását szükség esetén a megfelelő szakemberek (pl. pszichológus, családpedagógus) segítségét kérjük. Ezt követően személyre szóló cselekvési tervet dolgozunk ki a gyermeket tanító pedagógus kollégákkal. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való partnerkapcsolat kiépítését, és az osztálytársak bevonását az adott probléma megoldásában. Osztálykeretben folyó fejlesztés során meleg, baráti kapcsolatot teremtve biztosítjuk az odafigyelést, megértést, pozitív élmények átélésén keresztül fejlesztjük a gyermek pozitív önértékelését. E módszerek sikeres alkalmazásának biztosítéka az iskola pedagógusainak előítélet-mentes, őszintén megértő, elfogadó nevelői attitűdje. Fellépünk a hátrányos megkülönböztetés minden megnyilvánulása, így: − a különbségtétel, − a szegregáció, − a kizárás, − valamely dologban való korlátozás vagy kedvezés, − a tanuló zaklatása formájával szemben. 16
A rászoruló tanulókat képesség kibontakoztató foglakozásokra irányítjuk, a szociális és művelődési hátrányok csökkentése érdekében. Az iskola által szervezett programok: színházlátogatások, múzeumlátogatások, könyvtárlátogatás, kirándulások, túrák szervezése, úszás-, korcsolya- és síoktatás. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetőségei, formái: – színjátszó és dráma szakkör, – videós,- informatika,- kerámia,- rajz,- újságíró szakkör, – különféle sportfoglalkozások, – korrepetálások, – napközibe, tanulószobára irányítás. A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködő tanulók felzárkóztatását segítő programok: – logopédiai foglalkozások – egyéni korrepetálások – tanulószoba, napközi biztosítása – felzárkóztató foglalkozások szervezése matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből A tanulási problémák csökkentését elősegítő módszereink: – a tananyag egyes részeinek újratanulása, – alternatív tananyagok kiegészítése, alkalmazása, – sajátos gyakorlófeladatok megoldása, – az ismeretnyújtás többszöri megismétlése, – a gyakorlás mennyiségi növelése, – szemléltetés előtérbe állítása, – modern eszközök (pl.: interaktív táblák) beszerzés alkalmazása. 2.4.4. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk tantestülete felismerte a tehetség felkutatásának, gondozásának szükségességét. Pedagógiai munkának szerves részét képezi a tanulási stratégiák sokféleségének megismertetése. Törekvésünk, hogy tanulóink elsajátítsák és alkalmazzák a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, a legeredményesebb tanulási módszert. A társadalomban is megnőtt az igény az önálló gondolkozású, kreatív képességekkel rendelkező, döntésképes kezdeményezőképességgel és vállalkozói kompetenciával bíró munkaerő iránt, és ez egyre fokozza a gyerekek, a szülők, az iskola tágabb környezetének elvárásait, hogy az iskolából minél több, problémamegoldásra képes tanuló kerüljön ki, aki a megszerzett tudását alkalmazni tudja, kreatív és önálló, ugyanakkor társaival jól együttműködő. A tehetségek felismerésének és fejlesztésének iskolánkban a következő hagyománya alakult ki: −
szűrés (óra keretében vagy szakköri foglalkozásokon): az alsós nevelők szakértelme, gyermekközpontú nevelési stílusa, versenyekre felkészítő munkája, a napköziben végzett sokféle tevékenység, valamint a szakköri foglalkozásokon végzett munka eredményezi, hogy a negyedik osztály elvégzését követően jól körülírható a kiemelkedő képességeket felmutató tanulók köre. Szükség esetén más tehetséggondozó intézményekbe irányítjuk a gyermekeket.
−
vizsgálatok, mérések: a szaktanárok által adott fejlesztő feladatokkal és az év közben elvégzett különféle vizsgálatokkal, megfigyelésekkel (pl. szociometriai felmérés, pályaorientáció, kreativitás, családrajz stb.) gondoskodunk arról, hogy kiemelkedő képességű tanulóink továbbfejlődhessenek)
−
tehetségfejlesztés: órán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások, versenyeztetés iskolai, kerületi és magasabb szintű tanulmányi versenyeken, vagy színdarab betanítás és bemutatás a hozzá szükséges eszközök elkészítésével, különféle megbízások adása – pl. versenybírói feladat vagy a góllövő verseny vezetése - újságírás és szerkesztés, majd ezek számítógépes megjelenítése és terjesztése, DÖK-ben vállalt feladatok folyamatos teljesítése stb.). Szükség esetén más tehetséggondozó intézményekbe irányítjuk gyermekeinket.
−
konzultáció és tapasztalatcsere: a pedagógusok - szakmai tapasztalatuk alapján - kiválasztják a tehetséges, különleges képességű tanulókat, és a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten 17
beszámolnak a velük való külön foglalkozás eredményeiről. A felső tagozatba kerülve az alsós évfolyamokban még fel nem ismert tehetséges tanulók köre bővülhet; ebben jelentős szerepet kap minden szakóra, illetve a tanításon kívüli foglalkozások. −
Az iskolából kikerülő tehetségek életútját követjük, figyelemmel kísérjük. A pályakövetés a középiskolák adatszolgáltatásának hiányában nehezen megoldható.
−
Azokat a tehetséges tanulókat, akiknek szakmai vagy egyéb okból nem tudunk kibontakozási lehetőséget, fejlesztést biztosítani, támogatjuk külső tanulmányaikat (zene, képzőművészet, sport stb.). Pl.: magántanuló, készségtárgyakból felmentés stb.
2.5. Iskolai egészségnevelési program 2.5.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: −
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
−
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
−
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a táplálkozás, • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, • a családi és kortárskapcsolatok, • a környezet védelme (Ökoiskola, „Zöld idkola”), • az aktív életmód, a sport, • a személyes higiénia, • az elsősegély-nyújtás alapismeretei, • a szexuális fejlődés területén.
2.5.2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.5.3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: − testnevelés órák; − játékos testmozgás; − az iskolai sportkör foglalkozásai; − tömegsport foglalkozások; − úszásoktatás; − síoktatás; − korcsolyaoktatás. b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés
tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó
projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; Egészségnap e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: − szakkörök; − Hargita futás; − Labdarúgó, illetve Kosárlabda HB heti rendszerességgel (péntek du.).
18
f)
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
2.6. Iskolai környezeti nevelési program 2.6.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: −
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
−
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
−
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: •
a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével, • a környezetszennyezés formáival és hatásaival, • a környezetvédelem lehetőségeivel, • lakóhelyünk természeti értékeivel, • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2.6.2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.6.3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a)
a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai
b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: • A „Föld napja” alkalmából udvarszépítő program szervezése. • Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolánkban. • Elemgyűjtés az iskolánkban. • Ökoiskola program. • Zöld iskola program. • Környezetvédelmi mérőhely iskolánkban. 2.7. Mindennapos testedzés Felső tagozaton a heti három testnevelésórát felmenő rendszerben 2012-től felváltja a heti 5 testnevelésóra. Emellett az iskolai Diák Sportkör (DSK) szervezésében tanórán kívüli sportolási lehetőséget kínálunk a tanulóinknak. Az alaptevékenységként biztosított sportági kínálat (labdarúgás, kosárlabda, természetjárás, , játékos torna,) mellett súlyt kell helyezni a kondíció megőrzését szolgáló és a prevenciós foglalkozások megszervezésére. Alsó tagozaton 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra került bevezetésre. Célunk, hogy minden tanulónk tudjon úszni és síelni. Ezért 2. évfolyamon úszásoktatást, 3. évfolyamon síoktatást szervezünk. 4. évfolyamon a kerületi lehetőség függvényében szorgalmazzuk a korcsolyaoktatást. A nevelési programunkban a célkitűzések között szerepel az egészségesen élő, sportolni szerető gyermeki eszmény. 19
Kiváló fizikai terhelést biztosít a néptánc. Az egészségnevelés során a nevelési területek közül kiemelt szerepet kell kapnia a testi nevelésnek, hiszen végre eljutottunk arra a felismerésre, hogy az egészséget könnyebb – és olcsóbb – megőrizni, mint a betegségeket gyógyítani. Az oktatás során alapvető célkitűzés e területen ismertek nyújtása, jártasságok, készségek kialakítása, markáns személyiségjegyek kialakításának elősegítése. Nem elhanyagolható a testi nevelés során a testnevelés elsődlegességének hangsúlyozása. Önálló műveltségi területként, tantárgyként, az oktatás és a nevelés területén is felelős szerepet kell vállalnia e tantárgy pedagógusainak. Az ember természetes alapmozgásainak tökéletesítése (futás, ugrás, dobás), olyan kompetenciákat eredményez, amely motivált, önálló cselekvésre ösztönzi tanulóinkat. A tanórákon megszerzett tudás, játék, verseny stb. során való eredményes alkalmazása sikerélményt jelent. A csapatsportok űzése során kialakuló együttműködési kötelezettség pedig pozitív hatással lehet az egyén személyiségére. A játékszabályok fegyelmező hatása, a győzelem és a vereség átélése mind-mind lelki többletet eredményezhet. Alapvető feladat a mozgás iránti igény felkeltése. Ehhez az szükséges, hogy a tananyag elrendezése során a tanulók érdeklődési körének megfelelő sportágak, játékok kerüljenek kiválasztásra. Motiváló tényező sok esetben a sikersportok tananyagba történő beemelése. A tanórákon folyó játékos, élvezetes tevékenységet ki kell egészítenie az életkori sajátosságokat figyelembevevő tanórán kívüli mozgás- és versenylehetőségeknek. E feladatot a DSK-nak kell elvégezni. Azokon az alsós évfolyamokon, ahol nincs heti 5 testnevelésóra, napközis időben szervezünk a testnevelés óra nélküli napokon játékos testmozgást. A testneveléshez és sporthoz szükséges és ennek során alakuló, fejlődő kompetenciák tehát: − kreativitás, − önállóság, − önbizalom, − felelősségtudat, − cselekvőképesség, − együttműködés. Mindennapos testedzés célját szolgáló foglalkozások; az iskolai sportkör foglalkozásai: A legkedvezőbb lehetőség az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakaszán biztosítható, mert esős időben a zsibongó bordásfalai, jó idő esetén nagyszámú udvari játékok adják a játékos testmozgáshoz a lehetőséget. A napközi otthonos foglalkozások szabadidős részében sportfoglalkozások tarthatók. Jó idő esetén az udvari sportjátékok használatával asztalitenisz, strandröplabda streetball, labdarúgás sportágak űzhetőek. 2.8. Lelki egészség (művészeti nevelés) A tanórai ismeretek és az érzelmi nevelés mellett széleskörű szakköri kínálatot biztosít az iskola. Alsó tagozaton a mindennapos művészeti nevelés tanórai szinten történik (zene, irodalom, képzőművészet, festészet, szobrászat). 2.9. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelésünk célja, hogy felhívjuk tanulóink figyelmét a fogyasztás visszáságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire és elősegítsük a tudatos fogyasztói magatartásuk kialakulását.
20
A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai kirándulásokon, szabadidős rendezvényeken hangsúlyosan foglalkozunk a média hatásával a reklámok szerepével. Osztályfőnöki, technika, testnevelés, természetismeret, fizika és kémia órán megismertetjük tanulóinkat azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémiai szert tartalmazó termék esetén figyelembe kell venniük, valamint a mozgásos tevékenységek során jelentkező baleseti forrásokra. Felhívjuk figyelmüket az érték-ár arányra, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére. 2.10. Gyermek-és ifjúságvédelem 2.10.1. Általános gyermekvédelmi feladatok Az iskola valamennyi tanulójának érdekében általános gyermekvédelmi feladatunknak tartjuk a megelőzést. Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában alkalmazott pedagógiai-pszichológiai módszereink:
− általános prevenciós programok beépítése tanórai vagy tanórán kívüli szervezeti formákba, − a családi életre nevelés, etikai nevelés, érzelmi nevelés (önismeret, önbizalom alakítás, fejlesztés)
gyermekvédelmi szempontból kiemelten hangsúlyosak iskolánkban (osztályfőnöki órák, ember és társadalomismeret, életvitel, egészségtan, ill. minden tanóra),
− egészséges életmódra nevelés: ennek részeként kiemelten fontosnak tartjuk a drogok elleni
programok beépítését oktató-nevelő munkánkba (egészségtan, osztályfőnöki órák, életvezetési ismeretek bevezetése, 8. évfolyamon meghívott szakemberek tartanak a témáról előadást),
− továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, pályaválasztási szülői értekezletet, pályaválasztási fogadóórát tartunk (az iskola pályaválasztási felelőse koordinálja a feladatokat),
− a szabadidős tevékenységi formák, programok gazdag kínálatával segítjük a szabadidő hasznos eltöltését tanulóink számára,
− a tanulói jogok, tanulói véleménynyilvánítás, rendszeres tájékoztatás rendje, formái az iskolai SZMSZ-ben leírtakkal összhangban történik,
− fontosnak tartjuk a szülők megnyerését, bevonását, családpedagógiai szemléletformálását nevelési céljaink elérése érdekében (szülők akadémiája, szülői értekezletek, kirándulások, fogadóórák),
− az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk külső segítő
intézményekkel, szolgáltatókkal (Nevelési Tanácsadó, Csibész Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat, Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona, Mentálhigiénés Központ, egészségügyi szoláltatók, stb.).
2.10.2. Speciális gyermekvédelmi feladatok Iskolánk tanulóinak tanévenként általában 2-3%-a veszélyeztetett, 3%- a hátrányos, 1-2%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Tanulási zavarral küzd a tanulók kb. 10-15%-a, ezért kiemelt szerepet szánunk a preventív gyermekvédelemnek. A prevenció érdekében a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrését, feltárását az iskola valamennyi pedagógusa kötelességének tekinti. Az iskolai gyermekvédelem feladatai, kérdései az iskolavezetőségi értekezleteken kerülnek megvitatásra negyedévente. A felsős igazgatóhelyettes irányításával a pedagógiai asszisztens végzi e feladat adminisztrációját, a gyermekvédelmi feladatok koordinálását. Figyelemmel kíséri és támogatja a hátrányos és veszélyeztetett 21
tanulókat, az osztályfőnökkel együttműködve. Ugyanakkor közreműködik abban, hogy ha a tanuló családjának anyagi helyzete indokolja – a szülő kérelmére –, a tanuló ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Továbbra is szükség lenne pedagógus végzettségű gyermekvédelmi felelősre. A konkrét gyermekvédelmi esetek megvitatására, cselekvési terv kidolgozására gyermekvédelmi team működik az iskolában. A team tagjai: igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető vagy az alsós munkaközösség-vezető és az érintett tanuló osztályfőnöke. A gyermekvédelmi nyilvántartásba vett tanulók szüleivel igyekszünk maximális együttműködést kialakítani, szükség esetén megnyerésük érdekében külső segítő intézmények (Nevelési Tanácsadó, Csibész Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat…) szakembereinek segítségét kérjük. Az iskola valamennyi pedagógusa segíti a tanulók képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását. A családdal és a szülőkkel állandó a kapcsolattartás (fogadóóra, a szülői értekezlet, családlátogatás). 2.11. Szociális hátrányok enyhítése Iskolán kívüli támogatások: Ha a tanuló családjának anyagi helyzete indokolja, kezdeményezzük a kerületi önkormányzati hivatalnál a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, ha a család tartós létfenntartási gondokkal küzd rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását javasoljuk. Iskolán belüli támogatások: a.) Étkezési támogatások A törvény szerint ingyenesen étkezhetnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők. Normatív, azaz 50%-os étkezési térítési kedvezményben részesülnek: − a három vagy több gyermekes családok gyermekei, − a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, − tartósan beteg tanuló. A szociálisan rászoruló egy és két gyermekes családok kérvényezhetik gyermekük számára, az iskola igazgatójától az étkezési térítési díj mérséklését, ennek legnagyobb mértéke 50%-os lehet. Nagyobb mértékű támogatást a szülő vagy más törvényes képviselő a kerületi önkormányzati polgármesteri hivataltól igényelhet. Az étkezési térítési díj csökkentésének megállapításakor figyelembe vett szempontok: − a család szociális helyzete, az egy főre eső jövedelem mértéke, − az osztályfőnök véleménye a család anyagi helyzetéről, − a család krízis helyzetben van (válás, betegség, munkanélküliség stb.), − szükség esetén családlátogatás, környezettanulmány, − az osztályfőnök javaslata. b.) Tankönyvtámogatás: Az érvényes jogszabályok szerint, a fenntartó előírása, illetve az iskolai SZMSZ-ben leírtakkal összhangban történik. A tanulók ingyenes tankönyvellátása a törvény szerint 2013-ban kezdődik és felmenő rendszerben valósul meg. Az állami költségvetés által nyújtott tankönyv támogatási keretösszegből 25 %-ot tartós használatú tankönyvek beszerzésére fordítunk.
22
2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Ahhoz, hogy a pedagógusok a Pedagógiai Programban foglalt feladataikat végre tudjuk hajtani, szükségesek bizonyos tárgyi feltételek, mindazon épületek és tartozékok, felszerelések, eszközök, amelyeket az OM e tárgyban előír a kötelező minimális taneszköz jegyzékben. 1953-ban épült iskolánk adottságait figyelembe véve a tárgyi feltételeket biztosítani tudjuk. Az eszközjegyzékben foglaltakat maradéktalanul, a szaktantermek esetében pedig adottságaink szerint. 2.13. A szülők, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelési-oktatási feladatainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése a kölcsönös bizalmon, az őszinteségen és a teljes körű tájékoztatáson alapul. Célunk olyan szociális kompetenciák kialakítása, mely lehetővé teszi: − a közösség létrehozását, demokratikus működtetését − az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal Az interperszonális kompetencia birtokában a tanuló másokkal való interakció révén személyes és közéleti kontextusokban egyaránt képes lesz hatékony konstruktív társadalmi részvételre, problémamegoldásra. A szülők az iskola életéről, az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról az igazgatón, a pedagóguson és a tanulókon keresztül kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemutatást, az aktuális feladatokat, az iskola oktató-nevelő munkájának napi gyakorlatát, a pedagógiai munka értékelését, a távlatokat ugyanakkor kikéri a szülők véleményét az intézmény egészéről. Az együttműködés formái: a) Közös összejövetelek, értekezletek: − a tanévnyitó ünnepély legfontosabb szereplői az elsősök, míg a tanévzáróé a nyolcadikosok. −
a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen a kiemelt éves feladatok ismertetése, illetve a tanulói munka értékelése és jutalmazása.
−
szülői értekezletek, úgymint Szülők Közössége Választmányi és az osztály szülői értekezletek. Ez utóbbit évente 3 alkalommal szervezi meg a szülői közösség.
−
alkalmi megbeszélések. (Pl.: pályaválasztási tájékoztatás, az új elsős tanulók szülőinek tartandó tájékoztatás, Szülők Akadémiája vagy erdei iskola és egyéb programok által indokolt összejövetelek.)
−
rendkívüli szülői értekezlet, amit vagy a szülők, vagy az iskola kezdeményezésére hívtak össze, hogy az aktuális, nem halasztható kérdést megvitassuk.
−
kötetlen formájú szülői megbeszélések szervezése („fehér asztal mellett”, bálban, tábortűznél, kirándulásokon) a nevelésben szerzett eddigi tapasztalatok átadására.
−
az iskolaudvar kínálta lehetőségek (kemence, tűzrakó helyek, sportpályák, játszótér stb.) biztosítása a tanórán kívüli vagy hétvégi csapatépítő összejövetelekhez.
b) Írásbeli tájékoztatók: − a tanulók magatartási, szorgalmi és tanulmányi eredményeiről, − Brassós Krónikában megjelenő információ (Évente kétszer). − a www.brassoiskola.hu honlapunkon. c)
Fogadó óra feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ahol a pedagógusok közvetlen információt kapnak és adnak a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartási és szorgalmi helyzetéről. A fogadó óra, a szülői értekezleti hónapokban nincs, ugyanakkor lehet rendkívüli esetben is fogadóóra. A fogadó órák száma tanévenként legalább 3. 23
d) Családlátogatáson a pedagógus a fogadó órai információs lehetőségen túl a családról is információt kap, konkrét segítséget tud nyújtani. e)
A szülők önkéntes, anyagi segítséget nyújtó szervezete az Egy Nap Gyermekeinkért Alapítvány. Támogatja az új eszközök beszerzését, belső, iskolai pályázatokat ír ki az oktatás korszerűsítésére.
f)
Közös munka az osztályok szépítésére, az iskola parkosítására, amelyen a szülőkön és a pedagógusokon kívül a tanulók is munkával vesznek részt, ezzel, is erősítve a szociális és életviteli kompetencia kialakulását.
g) Egyéb közös rendezvények, amelyek képessé tesznek a kultúra javainak birtokba vételére, a
megfelelő reakciós és kulturális cselekvési formák megtalálására: − osztály, illetve szakköri rendezésben szervezett kirándulások. −
iskolai ünnepélyek.
−
Irodalmi Kávéház, ahol a tanulók egy délutáni teával, süteménnyel vendégül látják a szülőket, miközben a kerületi vers- és prózamondó versenyeken színvonalasan szereplő tanulóink ünnepi gálaműsort adnak.
−
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó programok a 6. évfolyamosok szervezésében.
−
Mikulás ünnepély (5. évfolyam és a DÖK szervezésében).
−
ballagás, melynek szervezője és lebonyolítója a 7. évfolyam.
−
sportrendezvények, pl.: a sport-bajnokság, amely versenyében a tanulói csapatok mellett indul a szülők és a tanárok csapata is. Havi túraversenyeken való részvétel a szülők bevonásával.
−
iskolai farsang (alsó, felső) munkaközösségek és a DÖK szervezésében.
−
a 8. évfolyamosok keringő bemutatója, a farsangi rendezvény részeként.
A tanulók az iskoláról az igazgatótól és a pedagógusoktól kapnak tájékoztatást. Az ismertetés tartalmazza a munkaterv bemutatást, az aktuális feladatokat, az iskola nevelő oktató munkájának napi gyakorlatát. Az együttműködés formái: a) Értekezletek: − az éves diákközgyűlés, ahol az igazgató a törvényben meghatározottakon túl személyes megbeszélést is tart. −
aktuális kérdések a diákönkormányzati üléseken szerepelnek, és ehhez kapcsolódva az igazgató és osztályfőnökök is válaszolhatnak a kérdésekre.
−
konkrét, megoldásra váró feladattal kapcsolatos megbeszélések, pl.: táborozások előtt vagy aktuális feladatokra való felkészülés (Brassós Nap, stb.)
b) Helyi és az iskolai médián keresztül az információ-áramlás: − az iskola újság riportjaiban, hirdetéseiben − a Brassó Krónikájában megjelenő információ, − a helyi kábeltelevíziós csatornán áramló információ, − az iskolarádió hirdetményein keresztül. Az egyéb, működéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ és a tanulói házirend szabályozza. A szülők, a tanulók, és a pedagógusok együttműködésének további lehetősége többek között az Internet nyújtotta kapcsolatokban rejlenek, így a levelezés, programalkotás, egyes rendezvényekre való felhívás. Szerkeszthető a szülők, a pedagógusok és a diákok közötti információáramlást biztosító osztály-újságok.
Hagyományok, ünnepélyek rendje, a tanév programja: 24
Az új pedagógusok és az elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepélyen, míg a pedagógusok búcsúztatása a gyermekközösség előtt történik. Az utolsó éves tanulók a ballagáson búcsúznak. Az elsősöket köszönti, a 8. évfolyamosokat búcsúztatja az iskola harangjának megkondítása az ünnepélyeken (Tanévnyitó, Ballagás). Az iskolai ünnepélyek, programok rendje: −
− −
iskolai szintű: tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ballagás tagozat szintű: Mikulás, Karácsony, anyák napi megemlékezés Állami ünnepélyek: − iskolai szintű: október 6.; október 23.; március 15. − tagozat és osztályszintű: Magyar Kultúra Napja, Föld Napja, − figyelemfelkeltő plakát: − Holokauszt áldozatairól (április 16.) − A diktatúrák áldozatairól (február 25.) − A nemzet összetartozás napja (június 4.)
Egyéb rendezvények:
− a péntek délutáni sport rendezvények, csapatbajnokságok 30 héten keresztül. − Irodalmi kávéház, ahol az év legjobb irodalmi, zenei teljesítményét a társak és a szülők előtt − − − − −
bemutatják a tanulók. Évbúcsúztató műsor a szülőkkel. Néptánc gála. Kórushangverseny (Téli templomi, tavaszi iskolai). A 8. osztályosok erdélyi kirándulását minden tanév végén megszervezzük. Old Boy’s Kupa – tornatermünket bérlő felnőtt csoportjainknak.
A 4. évfolyamos erdei iskola biztosítja a tantervben meghatározott természettudományos tapasztalatok gyűjtését, ugyanakkor a közösségi nevelés és a személyiségfejlesztés kiemelten eredményes színtere. Az iskolai tanulmányi kirándulás az ismeretek bővítésének és a közösségi nevelésnek színtere. Programjaink: A tanévnyitó ünnepélyt az első tanítási nap előtti utolsó munkanap délutánján 17 órakor tartjuk vagy szeptember első napján az első órában. Tanítási nélküli munkanapok: tanulmányi kirándulás (egynapos), nevelőtestületi értekezletek, esetleg kerületi továbbképzési nap, DÖK-nap stb. Szülői értekezletek és fogadóórák: az éves Munkaterv szerint 3-3 alkalommal. A ballagás a szorgalmi időszak utolsó péntekén, a tanévzáró ünnepélyt pedig az utolsó tanítási napon vagy azután néhány nappal tartjuk. A belépő elsősöknek átadott brassós trikó, a brassós zokni, a sportmezek, a brassós logó, az iskolai zászló, a brassós jelvény, az iskolaújság címlapja és a BTV logója is az összetartozást erősíti. 2.14. A pedagógusok helyi feladatai: A pedagógusok oktató-nevelő munkájával és egyéb tevékenységével összefüggő feladatait munkaköri leírásaik és az iskolai szabályzatok tartalmazzák. 2.15. Osztályfőnöki munka: Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban a helyi tantervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és 25
önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Amennyiben lehetséges időben, látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Családlátogatást végez a veszélyeztetett tanulóknál a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Fogadóórát és szülői értekezletet a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrzőjegyeit. Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat a tanulókkal, a szülőértekezleten a szülőkkel ismerteti. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. 2.16. Elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére nevelés: Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek a saját egészségük és mások egészségének védelme érdekében. Fejleszteni kívánjuk az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos tanulói kompetenciákat, így elősegítjük azt, hogy e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. Elsősegélynyújtási ismeretek pontosságának elsajátításához szakemberek segítségét vesszük igénybe. Kiemelt feladatunknak tartjuk a felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére, az iskolában, a közlekedésben és az otthoni környezetben. Fontosnak tartjuk a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetését. Egészségmegőrző iskolai programjainkkal elősegítjük, hogy tanulóink helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Célunknak tekintjük, hogy tanulóink ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. 2.17. A tanulók felvétele, átvétele: Iskolánk „körzetes” iskola. Az utcajegyzéket a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az elsős tanulók felvételénél a körzetesek beíratása után fennmaradó helyek betöltésénél előnyt élveznek: − akiknek a testvére iskolánk tanulója; − akiknek szülei iskolánkba jártak; − akiknek szülei iskolánk dolgozói. A magasabb évfolyamokra jelentkező, átvételi kérelmet benyújtó tanulók átvételéről az iskola igazgatója dönt, az érintett osztályfőnök véleménye kikérése után. Legfőbb szempontok: − előnyös-e az átvételt kérő tanuló számára az iskolaváltás; − kedvezőtlenül befolyásolhatja-e a fogadó közösséget az új tanuló érkezése; − létszámgondot jelent-e a felvétel.
26
2.18. Tantárgyválasztás, pedagógusok közül való választás: A kötelezően választandó tantárgyat az 5. évfolyamon, az iskola szakos ellátását figyelembe véve határoztuk meg a Pedagógiai programban (Hon- és népismeret). A szabadon válaszható órakeretet a közismereti tantárgyakba (magyar, matematika, biológia, fizika, kémia, földrajz) építettük be, a tananyag elmélyítése a gyakorló órák számának növelése céljából. Az első osztályosok beiratkozásánál a szülők kérhetik, hogy melyik tanítóhoz kerüljön gyermekük. Ez akkor teljesülhet, ha ez nem okoz aránytalanságot (létszám, nemek aránya stb.). Az osztályba sorolásról az iskola igazgatója dönt. A magasabb évfolyamokon a tanárválasztás lehetősége korlátozott. Elsősorban osztályváltással oldható meg a tantárgyfelosztástól eltérő kérés. Ebben a nevelőtestület véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. Csoportbontások esetén (nyelvi, informatika, technika, matematika) a tanuló kérheti, hogy melyik csoportba kerüljön. Erről a szaktanárok javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. A napközibe, tanulószobára, szakkörökre, sportfoglalkozásokra jelentkezés teljesen önkéntes, de a teljes tanévre szól.
III. A Brassó Utcai Általános Iskola helyi tanterve Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Az óratervi háló tartalmazza a szabadon tervezhető órák számát, valamint azt, hogy mely tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy a német nyelvet tanulják. Évfolyamonként két osztály esetén az „a” osztályban angol, a „b” osztályban angol vagy német nyelv választható. Három osztály esetén az igényeket és a lehetőségeket figyelembe véve az oktatott nyelvről az iskola igazgatója dönt. 3.1. A NEFMI minisztere által kiadott az OFI által készített kerettantervekből az alábbi táblázat szerint választva készítettük el Helyi tantervünket. Csak azokat a tantárgyakat nevezzük meg, ahol több lehetőségből lehetett választani. alsó tagozat Ének-zene „B” változat
felső tagozat Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene
„A” változat „A” változat „A” változat „B” változat „A” változat 27
5. évfolyamon a kötelezően választandó tantárgy szakos ellátottságuk figyelembe vételével: Hon- és népismeret. A mellékelt táblázatban (A Brassó iskola óraszáma, és tantárgyi rendszere) határozzuk meg az évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait, amelyet felmenő rendszerben alkalmazunk. 20132014. tanévben az 1. és az 5. évfolyamon, majd évente a következő évfolyamokon. Két kötetben, külön alsó és felső tagozat formájában foglaljuk össze az előírt tananyagot és a követelményeket „A Brassó Utcai Általános Iskola helyi tanterve” néven. A pedagógus feldolgozhatja a tananyagot vagy annak egy részét erdei iskola vagy más szervezeti, szervezési formában. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján (a továbbiakban: projektoktatás). A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől el lehet térni. A helyi tanterv egész struktúrája biztosítja, hogy a tanulók a tantárgyak anyagán keresztül az életkornak megfelelően elsajátíthassák az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákat és az ezzel összefüggő ismereteket. 3.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit az alábbiakban határoztuk meg. A tankönyvek, taneszközök rendelésében és kiválasztásában az alábbi szempontokat vettük figyelembe: −
a kötelezően előírt tankönyvcsaládok alkalmazandók. Ezen túl:
−
a választott tankönyv, segédlet szerepeljen a hivatalos jegyzéken, a tantervi tartalmak és tevékenységek irányultsága illeszkedjen az intézmény programjához, összhangban legyen a fejlesztési követelményekkel, történjen meg az egyeztetés a szülőkkel, a munkaközösséggel, az ár, a külső megjelenés, a tartósság, előnyt élvezzen, korszerű és használható legyen, biztosítható legyen az ingyenesség. csak indokolt esetben váltsunk tankönyvet.
−
− − − − −
A megelőző év májusi szülői értekezletén a szülőket tájékoztatni kell a tankönyvekről, a taneszközökről, tanulmányi segédeszközökről, a sportfelszerelésekről. Tájékoztatjuk a szülőket a kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és felszerelésekről valamint a szülői kiadások változásáról. A tájékoztatás az osztályfőnök feladata, a Választmányt az igazgató tájékoztatja. Az ingyenesség felmérését a törvényi előírásoknak megfelelően az iskolatitkár végzi. 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei. A magasabb évfolyamra lépés feltétele nevelőtestületi döntés, amit az osztályozó értekezleten hoznak meg. Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott évfolyam tanulmányi követelményeit teljesítette. A tantárgyi minimum követelmények az adott tantárgy helyi tantervében találhatók. Amennyiben a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén 1 vagy 2 „elégtelen” osztályzatot szerez, javító vizsgát tehet. Nem léphet magasabb évfolyamra és évfolyamot ismételni köteles az a tanuló: − akinek hiányzása a rendeletben meghatározott mértéket eléri, illetve meghaladja, − aki a javító vizsgán nem jelenik meg, vagy akkor sem felel meg a tanulmányi követelményeknek. A tanuló részére engedélyezhető az évfolyamismétlés, ha egyébként a felsőbb évfolyamra léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését, az ilyen évfolyamismétlés nyolc év alatt csak egyszer történhet meg.
28
A javítóvizsgát legkésőbb a tanévnyitó ünnepély, illetve az új tanév kezdete előtti utolsó munkanapon kell megtartani. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: − − − −
az iskola igazgatója felmentette a tanóra foglalkozáson való részvétel alól (kivéve készségtárgyak), az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulói követelményeket rövidebb idő alatt teljesítse, 250 óránál többet mulasztott és nem osztályozható, magántanuló volt. (A félévi vizsgakötelezettségnek a magántanuló az iskola által meghatározott módon, elektronikus úton is eleget tehet, ha külföldön tartózkodik és ezért magántanuló.)
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tárgyai a következők: −
1-4. évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret,
−
5-6. évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, informatika, etika, 5. osztályban hon- és népismeret.
−
7-8. évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, informatika, etika.
3.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját az alábbiakban határoztuk meg. 3.4.1. A tanulók teljesítménye értékelésének követelményei és formái Az iskolában ötfokozatú érdemjegyet, osztályzatot használunk (jeles/5, jó/4, közepes/3, elégséges/2 és elégtelen/1). A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről történhet szóban tartandó hivatalos fogadóórán, telefonon, személyes találkozáson, illetve írásban az Ellenőrző füzetben, de levélben is. Az iskolai dolgozatokat a tanárok megőrzik, az adott tanévben szülői kérésre be kell mutatni. A bukásra álló, illetve rontó tanulók szüleit az I. félév, illetve a II. félév vége előtt levélben értesítjük. A második osztály II. félévétől a nyolcadik évfolyammal bezárólag az egész iskolára érvényes osztályzási rendszert alkalmazunk. Az első évfolyamon a tanulók tanévközi teljesítménye – elsősorban motiváló jelleggel – az ötfokozatú érdemjegy alkalmazásával is minősíthető. Minden nagyobb tanítási egység után értékelni kell a tanulók munkáját, ez történhet szóban, történhet írásban (dolgozatok, és egyéb írásos munkák). Témakörökön belül is van lehetősége a tanulónak, hogy a tájékoztatást kérjen és kapjon nevelőjétől arról, hogy tanulmányi eredménye milyen fokra ért. Érdemjegyet lehet kapni otthoni és órai munkára is. Ez az érdemjegy vonatkozhat egyszeri teljesítményre, de többször ismétlődő kisebb feladat összegezéséből is születhet. A számonkérések diagnosztikus és szummatív jellegűek. A fejlesztő célú számonkéréseket (felmérések) nem minősítjük osztályzattal. Érdemjegyet lehet kapni különféle egyéb teljesítményre is, így versenyfeladatokra, versenyeredményekre, szereplésekre és alkotásokra. Az érdemjegyek számának meghatározásában rendező elv, hogy legalább egy jegyet kapjon a tanuló havonta. A külföldön élő magántanulók félévkor elektronikus úton is vizsgázhatnak. Az év végi vizsga vizsgabizottság előtt zajlik, a szorgalmi idő vége előtt.
29
3.4.2. Az írásbeli feladatok Az írásbeli feladatok jelentős része pontozással összemérhető. Ebben az esetben rendező elvként az alábbi pontozást fogadjuk el: 91 – 100 % jeles 76 – 90 % jó 51 – 75 % közepes 31 – 50 % elégséges 0 – 30 % elégtelen A ponthatároktól el lehet térni, amennyiben az eltérést pedagógiai szempontokból a nevelő, a tanár előre közli a tanulókkal. A fent említett ponthatárok bizonyos tantárgyaknál nem alkalmazhatók, pl. nem tartozik ebbe a körbe azonos típusú matematikai feladatok begyakorlása (pl.: 1x1), az idegen nyelvi ún. szódolgozat, helyesírási gyakorló feladatok vagy a földrajzi topográfiai ismeretek gyakorlása, ellenőrzése. A készségtárgyakra ez a pontozásos értékelés nem vonatkozhat. Ezeknél a tantárgyaknál a tanulók egyéni képességeiknek megfelelő teljesítmény a meghatározó. A tanító, a tanár az értékelésről, annak eredményéről, tapasztalatairól köteles felvilágosítást adni a tanulónak, vagy az érdeklődő szülőnek. Érdeklődésre köteles a tájékoztatás alkalmával bemutatni az írásbeli munkát. Az un. röpdolgozatokat 3 hónapig őrizzük. A szakvéleménnyel rendelkező tanulóknál szükség esetén a szóbeliséget kell előtérbe helyezni. 3.4.3. Szöveges minősítés alkalmazása az 1. évben, és a második évfolyam első félévében Az első évben félévkor és tanév végén, valamint a második évfolyam első félévében szöveges minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulónak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy közepesen megfelelően teljesített-e, esetleg felzárkóztatásra szorul. A tanulók teljesítményét 2. évfolyam félévéig szövegesen értékeljük (7. sz. melléklet), ugyanakkor a tanulók év közbeni teljesítményét elsősorban motiváló jelleggel, osztályzattal is minősíthetjük. Az 1-2. évfolyamon a tanulók %-os teljesítményének naplóban és Tájékoztatóban rögzítése kötelező. Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával: − értékelni kell a tanuló teljesítményét, − fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, − javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az iskolának a szülőt tájékozatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanuló eredményes felkészítéséhez. A szakvélemény alapján egyes tantárgyak osztályozása alól felmentett tanulók teljesítményét az adott tantárgyból szövegesen kell értékelni. Az értékelés nem kerül be a bizonyítványba. 3.4.4. A „felzárkóztatásra szoruló” tanuló értékelésének módja, a kidolgozandó javaslat elemei. A felzárkóztatásra szoruló tanulók körét az osztálytanítók, az osztályfőnökök a szakos tanárokkal és a fejlesztő pedagógussal együtt meghatározzák. A feltárt tudásbeli hiányosságokat, képességhiányokat diagnosztizálva a felzárkóztatásra javaslatot tesznek, amit a fejlesztő pedagógus mellett a tanító és a szakos tanár orvosol. Ennek módszertanát – a továbbképzés mellett – a fejlesztőpedagógus és a Nevelési Tanácsadó szakmai tanácsai biztosítják. A másik mód, hogy a tanuló lemaradásának okát kell feltárni, pl. a huzamos hiányzás kimaradását korrepetálással lehet pótolni, tehát az okokat kell minimalizálni, megszüntetni. 3.4.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei Az Ellenőrző füzetben félévkor osztályzattal értékeljük a tanuló magatartását és a szorgalmát. (Magatartás: példás/5, jó/4, változó/3, rossz/2; Szorgalom: példás/5, jó/4, változó/3, hanyag/2)
30
Magatartás Példás magatartású az a tanuló, aki tudatosan végzi munkáját a közösség érdekében. Tevékenyen és fegyelmezetten vesz részt osztálya és a diákönkormányzat munkájában. Az órákon, szünetekben, kirándulásokon és egyéb iskolai keretben vagy ezen kívül történő megmozdulásokon fegyelmezett. Iskolán kívüli iskolai programokon viselkedése példamutató. A házirend követelményeit maradéktalanul betartja, és társait is figyelmezteti annak betartására. Jó magatartású az a tanuló, aki fegyelmezett, csak kisebb hiányosságok fordulnak elő magatartásában, betartja a házirendet. Nem öntevékeny, de támogatja azokat, akik helyes irányban befolyásolják a közösséget. Változó magatartást az a tanuló kap, aki a követelményeket többé-kevésbé teljesíti. Hajlamos a fegyelem megsértésére, súlyos fegyelmi vétséget is elkövet. Társaival szemben, esetleg a tanárokkal szembeni viselkedése nyegle, udvariatlan. A tanórákat közbeszólásaival zavarja. Rossz az a magatartású tanuló, aki a követelményeket általában megszegi, szándékosan árt a közösségnek, durva goromba viselkedésű. Az osztály és az iskola közösségét rossz irányba befolyásolja. A magatartás minősítésénél figyelembe vesszük a különböző feljegyzéseket, az ellenőrzőbe beírt dicséreteket és intéseket, de ezektől függetlenül is hozhat minősítő határozatot a nevelőtestület az osztályozó értekezleten. Szorgalom Példás az a tanuló, aki az egyéni képessége és körülményei szerint a tanulmányi és közösségi munkában a kötelességtudat, cselekvőkészség, pontosság tekintetében példamutató. Felkészülésében látszik az igényesség, a kötelességtudat, és az érdeklődés. Önálló munkabeosztással rendelkezik, tudását állandóan ellenőrzi. Minden megnyilvánulása arra irányul, hogy az órai és az iskolán kívüli munkát elősegítse. Jó szorgalmú az a tanuló, aki az órákra rendszeresen felkészül. Ösztönző hatásokra képes önmaga ellenőrzésére, többletmunkára. A fentiek tekintetében csak kisebb hiányosságokkal dolgozik. Változó jegyet érdemel a tanuló, akinek tanulmányi munkája ingadozó, iskolában, iskolán kívül szétszórtság jellemzi. Feladata elvégzésében megbízhatatlan. Időnként dolgozik, gyakran figyelmetlen, munkáját pontatlanul végzi. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkáját nem végzi el. Az órai munkát felszólításra sem segíti. Felkészülését az érdektelenség és teljes közöny jellemzi. A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a különböző feljegyzéseket, az ellenőrzőbe beírt dicséreteket és intéseket, de ezektől függetlenül is hozhat minősítő határozatot a nevelőtestület az osztályozó értekezleten. 3.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérésére részben az 1978-as tanterv ajánlása alapján, részben pedig az iskolai lehetőségeknek megfelelően kialakított motorikus fizikai tesztet alkalmazzuk. A mérést minden osztályban évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) kell elvégezni. A könnyebb elemzés és összehasonlítás érdekében az adatokat számítógépen tartjuk nyilván. Alsó tagozat:
30 m-es síkfutás, helyből távolugrás, kislabdahajítás.
5-6. évfolyam:
40 m-es síkfutás, 400 m-es síkfutás, labdapasszolás, kislabdahajítás, tömöttlabda dobás
7-8. évfolyam:
40 m-es síkfutás, 600 m-es síkfutás, négyütemű fekvőtámasz, labdapasszolás, tömöttlabda dobás háttal, súlypontemelkedés, kislabdahajítás
Az iskolai sportkör foglalkozásai: Az iskolai sportkör programjának összeállítását alapvetően a mindennapos testedzési lehetőség biztosítására törekvés határozza meg. Minél sokrétűbb programkínálattal tesszük lehetővé a tanulók 31
rendszeres testmozgását. A heti 5 testnevelésórán felül továbbra is törekszünk a tanórán kívüli testmozgás biztosítására. A kerületi Diák Olimpia versenyeiben minden olyan sportágban indulunk, amelyben vannak tehetséges versenyzőink. Igény esetén minden tanévben az alábbi alaptevékenységként biztosított sportolási lehetőségek megszervezésére törekszünk. − − −
− − −
labdarúgás (házibajnokság), játékos torna, kosárlabda (házibajnokság), kosárlabda edzés, természetjárás, jóga.
Önköltséges keretben: − karate, − hapkido, − foci, − Jazzbalett, − sakk. A sportköri foglalkozások óraszámai: A Brassó DSK kezdeményezésére továbbra is legalább heti 10 óra sportfoglalkozást szervezünk alaptevékenységben. A sportfoglalkozásokra, ideértve a természetjárást is testnevelő szakos végzettséggel bíró tanár kolléga vagy testnevelés spec. kollégiumot végzett tanító vagy alsóban tanító kap megbízást. Alsó tagozaton minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelésóra, a napközi ideje alatt játékos testmozgást szervezünk. 3.6. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya, az otthoni felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai. A tanuló iskolai és otthoni munkáját, amit a tananyag elsajátításában végzett, a pedagógusnak értékelni kell. Az értékelés célja, hogy a tanuló megismerhesse, hogy aktuális tudásával a tananyag követelményeihez viszonyítva meddig jutott el. Milyen további feladatai vannak, kell-e valamin változtatnia. A beszámolásból, az otthoni, iskolai teljesítményből a pedagógus megállapíthassa, hogy a témakör feldolgozásában a tanuló meddig jutott el, milyen konkrét feladatok várnak az együttműködésre, mérlegelhesse, hogy a tanítás irányítójaként van-e újabb teendője. 3.6.1. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatásról. Az iskolai szóbeli beszámoltatások formái: − felelet, − kiselőadás, − memoriter, − folyamatos – az órai munka – megfigyelése alapján érdemjegy nélküli értékelés, illetve osztályozás, − az órai munka – elsősorban ösztönző jelleggel – érdemjeggyel is értékelhető. Rendje: Az írásbeli munka osztályozása alól felmentett tanulók értékelésére csak szóbeli teljesítményük alapján van lehetőség, az írásos munka csak motiváló jelleggel osztályozható. Korlátai: A kor igényeinek megfelelő szintű kommunikáció szóbeliséget kíván, a reáltantárgyaknál a szóbeli beszámoltatás aránya alacsonyabb. A heti 1 vagy 1,5 órás tantárgyak esetében törekedni kell, hogy az érdemjegyek negyed része szóbeli legyen. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: 32
1. Egy vagy több rövid kérdést tartalmazó, a tanult anyag egy részterületét felölelő írásbeli felelet (röpdolgozat).
2. A tananyag nagyobb egységét felölelő, több kérdésből álló részösszefoglalás jellegű írásbeli felelet. 3. Egy-egy témakör végén a rendszerezés és összefoglalás után íratott témazáró dolgozat.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje: Az l. és 2. típusú írásbeli számonkérés feleletjellegű. Teljesítése előzetes bejelentés nélkül is kérhető. A 3. típusú írásbeli beszámoló csak előzetes bejelentés után írható. Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Az írásbeli feladatok a tanulás sajátos formái. A tananyag elsajátítása mellett az írás készségszintű begyakorlását is szolgálják. Szükség van rájuk; mennyiségük nem haladhatja meg – a szóbeli házi feladatokkal együtt – a tanuló életkori sajátossága szerinti teljesíthető mértéket. A témazáró dolgozatok száma a napi kettőt nem haladhatja meg. A bejelentett dolgozat időpontja betartandó, anyaga a témakörhöz kapcsolódjon. Az írásbeli számonkérés eredményét 10 munkanapon belül közölni kell, a kijavított dolgozatot a tanulónak illetve a szülőnek, kérésre be kell mutatni. 3.6.2. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A tananyag megtanulásának, elsajátításának az iskolai, tanórai tevékenység a fő terepe, ehhez kapcsolódik, ezt egészíti ki az otthoni (napközi és tanulószobai) tanulás, amelyet szóbeli és írásbeli feladatok segítenek, erősítenek vagy mélyítenek el. A megvalósítás elvei: −
A házi feladat kapcsolódjon az adott tananyaghoz, és nyújtson lehetőséget az órán tanultak átismétléséhez, bevéséséhez és megerősítéséhez.
−
Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó szóbeli tanulnivalók, és írásbeli feladatok mennyisége legyen megfelelő arányban.
−
Az írásbeli feladatok adjanak lehetőséget bizonyos témakörök begyakorlásához. (pl.: matematikából az alapműveletek tanulásánál, nyelvtanból a különböző helyesírási ismereteknél, idegen nyelvnél szavak begyakorlására).
−
Készítsék elő a következő óra munkáját.
−
Késztesse a tanulókat kutatómunkára, könyvek és a multimédia eszközeinek használatára, megfigyelések elvégzésére, következtetések levonására.
A megvalósítás korlátai: −
A különböző képességekkel rendelkező gyermekeknek megfelelően differenciált feladatokat kell adni (Legyen sikerélménye mindenkinek a feladatok elvégzése közben.)
−
A házi feladat mennyiségét úgy kell megszabni, hogy a tanulókat ne terhelje meg túlságosan. Legyen ideje a szóbeli és az írásbeli rész elvégzésére is.
−
A szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége az életkori sajátosságból adódó korlátokat ne lépje át.
−
A kutatómunkákra, megfigyelések elvégzésér kellő hosszúságú időt kell hagyni, és lehetőség szerint előre megállapodni a határidőkben.
−
A tanév közbeni szünetekre (őszi, téli, tavaszi) feladott házi feladat mennyisége ne legyen nagyobb, mint az egyik óráról a másikra feladott szokásos mennyiség.
33
3.6.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanuló értékelésében betöltött szerepe Az egyes témakörök, fejezetek, azaz nagyobb tanítási egység után történő írásbeli beszámoltatás során szerzett érdemjegy értéke, súlya nagyobb az egyszeri – egy-két óra anyagára korlátozott számonkérés osztályzatánál. Ez összetettebb tudást, nagyobb figyelemösszpontosítást, lényeglátást, komplexitást igényel, azért ezek az érdemjegyek az osztálykönyvben is kiemelt helyet kapnak, pl.: piros tollal kerülnek bejegyzésre. Erről a tanulókat az év elején, a szülőket az első szülői értekezleten tájékoztatjuk. Azon tanulók esetében, akiknél valamilyen tanulási zavar (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) a részképesség hiányából ered, azoknak rehabilitációs jellegű terápiás foglalkozásokat biztosítunk, ez az írásbeli beszámoltatást – szakvélemény alapján – kizárja. Ebben az esetben az értékelésben az írásbeliség jelentősége csekély vagy semmi. A tananyag feldolgozása során követendő eljárásmód: új anyag feldolgozása – gyakoroltatás, bevésés – összefoglalás – számonkérés. Ez a folyamat legyen következetes és kiszámítható. 3.6.4. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket és gyakorlati alkalmazását, illetve az infokommunikációs technológiák alkalmazásával megismerkednek tanítványaink. A társadalomban, a mindennapi életben, a médiában a tanuló sokszor találkozik bűnnel, erkölcstelenséggel, etikátlansággal. A kereskedelmi médiák ebben jelentős szerepet játszanak. Az iskolában egyszerre van jelen az áldozat, az áldozattá válás és a bűn elkövetője, a bűn eltűrője és olyanok, akik „semleges” hozzáállásukkal nem akadályozzák meg a cselekményt. Mi a tanulókat az elkövetői, a szemlélői állapotból ki akarjuk hozni, aktív, cselekvő helyzetbe irányítanánk. A konfliktuskezelő technológiákon belül az „Életvezetési ismeretek és készségek” c. program a felső tagozat jelenlegi osztályfőnökei előtt ismert, ilyen típusú továbbképzésen, oktatáson vettek részt, multiplikátorai lettek az erőszakmentes konfliktuskezelő technológiának. A tanfolyamon tanultakat a felső tagozatos osztályfőnöki órákon kell ismertetni a tanulókkal. A szülői értekezletek nevelési tárgyú témái közé esetenként bekerül a konfliktuskezelés, ilyen típusú előadásokat hallgathatnak meg a szülők. 3.7. A Brassó Utcai Általános Iskolában az SNI-s tanulók száma alacsony: 2005-2006. tanévben: 2006-2007. tanévben: 2007-2008. tanévben: 2008-2009. tanévben: 2009-2010. tanévben: 2010-2011. tanévben: 2011-2012. tanévben: 2012-2013. tanévben:
3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 0 fő 2 fő 1 fő 2 fő
A helyi tantervben valamennyi évfolyamon és tantárgynál az alábbi elvek szerint egyénileg fogjuk mérlegelni az érintett tanulókkal kapcsolatos változtatásokat, a tanulók fogyatékosságának megfelelően. Az egyéni fejlesztési tervben kerül rögzítésre a tananyagcsökkentés, a haladás üteme és a követelmények is. Így biztosítható ez esetben is az esélyegyenlőség. A pedagógus −
a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulókra jellemző – módosulásait;
−
egyéni fejlesztési tervet készít a szakvélemény alapján, egyéni haladási ütemet biztosít az egyéni fejlesztési terv szerint;
34
−
a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket (szóbeli felelet, írásbeli számonkérés), technikákat, segédeszközöket alkalmaz a tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon is;
−
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
−
egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
−
alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
−
együttműködik különböző szakemberekkel, szülőkkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
−
Az értékelésnél a pedagógus a szakvéleményben foglaltakat tekinti irányadónak.
−
Arra törekszik, hogy a tanuló legalább a tantervi minimumkövetelményt teljesítse.
IV. A Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1-jétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai program alapján. A Pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az 1. és az 5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen Pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időre szól 2013. március 27. napjától. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A Pedagógiai program céljai, feladatai teljesülését a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. −
A szakmai munkaközösségek a tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását.
−
Minden olyan tanévben, amikor esetleg igazgatóválasztás történik, a teljes felülvizsgálatot, értékelést a nevelőtestületnek célszerű elvégezni, módosítani, illetve szükség esetén új programot alkotni.
−
Menet közbeni törvény vagy rendeletmódosítás esetén biztosítandó a törvényesség.
A Pedagógiai program módosítása −
−
A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: − igazgató, − a testület bármelyik tagja, − a szakmai munkaközösségek, − az iskolaszék, − a fenntartó. A szülők és a tanulók közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatnak.
−
A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
−
A Pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 35
−
A Pedagógiai program egy-egy példánya CD lemezen a következő helyen és személyeknél tekinthető meg: − − − − −
−
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál (kinyomtatott formában), az iskola honlapján.
36
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
Nevelőtestület elfogadásának ideje: Hatálybalépés:
2013. szeptember 1.
Érvényesség:
határozatlan idő
2013. március 27.
A Pedagógiai program módosítása kapcsán véleményezési jogát gyakorolta:
Szülői Közösség
........................................... aláírás
Iskolaszék
........................................... aláírás
Diákönkormányzat ........................................... aláírás
A Pedagógiai programot jóváhagyta: Budapest, 2013. március 27. ........................................................ igazgató
37
MELLÉKLETEK
1. sz. A Brassó Utcai Általános Iskola körzete 2. sz. A nem szakrendszerű oktatás megvalósításának terve 3. sz. A tanulócsoportok számának alakulása 4. sz. Továbbtanulás 5. sz. A tantermek megoszlása 6. sz. Eszközök, felszerelések 7. sz. Szöveges értékelés 8. sz. Tantárgyi rendszer és óraszámok 9. sz. Ökoiskola-program
38
1. sz. melléklet
A BRASSÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE
Abrudbánya u. Balogh Géza u. Bálványos u. Bánffyhunyad u. Beremend u. Beszterce u. Brassó u. Cséry Lajos u. Csíkszereda u. Déva u. Drávacsehi u. Drávafok u. Egerág u. Fedák Sári u. Flór Ferenc u. Fogaras u. Gyöngyfa u. Halomi u. Hargita tér Herrich Károly u. Hímesháza u. Iparvasút u. Kétújfalu u. Kevermes u. Kézdivásárhely u. Kolbányi Géza u. Kőrös u.
Küküllő u. Marosvásárhely u.
páratlan: végig
Nagydobos tér Nagyenyed u. Nagyszeben u. Óhuta u. Olt u. Orsovahida u. Prokopp Sándor u. Sepsiszentgyörgy u. Szamos u. Székelyudvarhely u.
1-63-ig; 2-98-ig páratlan végig páratlan: 5-től végig páros: végig 1-149-ig; 2-36-ig végig páros: végig
páratlan: végig, páros: 14-től végig
Szűr u. Tarkő u. Torda u. Torockó u. Tusnád u. Uzsok tér Üllői u. Vajdahunyad u. Vedres Márk u. Véménd u. Vízakna u. Wittmann Viktor u. Zágon u. Zaláta u. Zalatna utca
páratlan végig; 2-22-ig
páratlan: 663-729-ig
39
2. sz. melléklet A „NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS” MEGVALÓSÍTÁSA (2011. szeptember 1-jétől) I.)
Törvényi háttér Kt. 133.§ (1) Az 5. évfolyamon első ízben a 2008-2009. tanévben, majd azt követően az 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. 2010. LXXI. tv. 1. §
II.)
Célok – az alsó tagozatosban elsajátított alapok hatékonyságának növelése, – a kulcskompetenciák fejlesztése, – a tanulók kreativitásának fejlesztése.
III.)
Kiemelt területek, tantárgy:
kommunikáció, együttműködés, életvitel (testnevelés)
IV.) Órakeret 5-6. évfolyam nem kötelező tanóra testnevelés
3 óra/hét 0,5 óra/hét 2,5 óra/hét
A nem kötelező órakeretből 0,5 óra/hét testnevelés. V.)
Szervezeti keretek Évfolyamonként mindkét osztályban órakeretben, differenciált tanulásszervezéssel.
VI.) Mérések előzetes – kinek milyen fejlesztésre van szüksége? utólagos – összehasonlítás a 4. évfolyam kompetencia mérésével. VII.) A nem szakrendszerű oktatás során mutatott tanulói teljesítményt a testnevelés tantárgy
osztályzatával minősítjük. VIII.)Személyi feltételek Kt. 121.§ (34.) Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Kt. 17.§ (8) bekezdés „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátított el.” Kik végezhetik: testnevelés
Nemes Gyula, Iványiné Csontos Zsuzsa Tasnádi András
tanító testnevelő tanító, testnevelő
120 órás tanfolyam 120 órás tanfolyam 128.§(20) megfelel
A fentieket a 2011-2012. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazzuk. A 2010-2011. tanévben 5. és 6. évfolyamon, a 2011-2012. tanévben a 6. évfolyamon a 2008-as tervezetünk szerint folyik a nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás utoljára a 2013-2014. tanévben, 6. évfolyamon testnevelés tantárgyban valósul meg heti 5 órában, osztályonként.
3. számú melléklet
A TANULÓCSOPORTOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 2010-2015.
évfolyam
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
1.
2
3
2
2
2
2.
2
2
3
2
2
3.
3
2
2
3
2
4.
3
3
2
2
3
alsó össz.:
10
10
9
9
9
5.
2
3
3
2
2
6.
2
2
3
3
2
7.
2
2
2
3
3
8.
2
2
2
2
3
felső össz.:
8
9
10
10
10
iskola össz.:
18
19
19
19
19
4. sz. melléklet TOVÁBBTANULÁS Iskolatípusok szerinti összesítés (fő) iskolatípus Ebből kéttannyelvű Gimnázium Nem kéttannyelvű Szakközépiskola
1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
4
6
19
10
41
35
37
31
29
42
12
32
18
23
29
29
Szakmunkásképző
9
1
2
–
egyéb továbbtanuló
1
–
2
1
iskolatípus Gimnázium
Szakközépiskola
Ebből kéttannyelvű Nem kéttannyelvű Ebből kéttannyelvű Nem kéttannyelvű
2002/2003
2003/2004
17
2004/2005
2005/2006
7 48
15
29 24
13
40 14
9
23
11
47
25
21
25
15 38
7
31
31
2006/2007
32
34
27
25
16
Szakiskola
2
4
1
3
2
Nem tanul tovább
–
2
–
–
–
4. évfolyam
2
–
6. évfolyam
2
3
iskolatípus Gimnázium Szakközépiskola
Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű Tehetséggondozó Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű
Szakiskola
2007/ 2008 22 38 16 – 12 8
iskolatípus Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű
2008/ 2009 8 28 18 4 11 19 8 2
2009/2010 tehetséggondozó nem tehetséggondozó
6 1
7 17
11 10
21 4
2010/2011.
Gimnázium Kéttannyelvű gimnázium Kéttannyelvű szakközépiskola Nem kéttannyelvű középiskola Szakiskola
Tehetséggondozó tantervű 1 fő 2% 6 fő 13% 5 fő 11%
Általános tantervű 23 fő 51% 1 fő 2% 6 fő 13%
24 fő 53%
Összesen 24 fő 53% 6 fő 13% 12 fő 27%
8 fő 18% 1fő 2%
Összesen
30 fő 67%
14 fő 31%
45 fő 100%
1fő 2%
2011/2012. Iskolatípus Tehetséggondozó
3 fő
6%
Nem tehetséggondozó
22 fő
52%
Gimnázium
Szakközépiskola Szakiskola
Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű Kéttannyelvű Nem kéttannyelvű
Tanulói létszám/ %-os arány 1 fő 2% 2 fő 4% 5 fő 12% 17 fő 40% 7 fő 16% 6 fő 14% 5 fő 12%
5. sz. melléklet
A TANTERMEK MEGOSZLÁSA
FŐÉPÜLET tanterem
10 db
többcélú szaktanterem
kisméretű terem
számítástechnika rajz, természetismeret (6) tudományos (5) nyelvi labor (15) technika (18) fejlesztőszoba alsós (11.; 16.) nyelvi (20.)
5 db
4 db
zöldépület
4 db
tornaterem
1 db
ebből
normál méretű
15 db
kisméretű
7 db
összesen: 22 + 1 tornaterem
Az alagsorban 1 szakköri helyiséget alakítottunk ki (kerámia műhely, korongozóval).
6. sz. melléklet
ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Kiegészítő helyiségek Könyvtár
1 db
Orvosi szoba /többcélú/
1 db
Sportszertár
2 db
Aula
3 db
Ebédlő
1 db
Tálaló mosogató
1 db
Öltöző
2 db
Hideg-meleg vizes zuhanyozó
2 db
Személyzeti WC
4 db
Mosdó, WC
10 db
Térképtároló
1 db
Irattár
1 db
Technika anyagraktár
1 db
Gazdasági iroda
1 db
Titkári
1 db
Fizika-kémia szertár
1 db
Tanári öltöző
1 db
7. sz. melléklet SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS alsó tagozaton az 1. és a 2. évfolyam első félévében 1. osztályban félévkor az alábbi területeket értékeljük a teljesített tananyag figyelembevételével: Magyar nyelv és irodalom Írás: – – – – –
írott kisbetűk felismerése, alakítása, kapcsolása szavak, szókapcsolatok másolása írott és nyomtatott szövegről szavak írása tollbamondás után szavak írása emlékezetből írásbeli munkájának külalakja
– – – – – – –
hangok ejtése, artikulációja szókincse az olvasott szöveg hangsúlyozása memoriterek tanulása és előadásmódja a tanult betűk felismerése, összeolvasása olvasásának pontossága az olvasott szöveg megértése
Olvasás:
Matematika − − − − − − − − − − −
tárgyak, személyek dolgok szétválogatása halmazok képzése eszközhasználat számfogalom számjegyek olvasása, írása számok összehasonlítása és tulajdonságai számsorozat 10-es számkörben szöveges feladatok logikai gondolkodása órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
Környezetismeret – tájékozódása közvetlen környezetében – környezetében élő állatok, növények ismerete – órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása 1. osztályban év végén az alábbi területeket értékeljük a teljesített tananyag figyelembevételével: Magyar nyelv és irodalom Írás: – írott kis- és nagybetűk felismerése, alakítása, kapcsolása – szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott szövegről – tollbamondás – emlékezetből való írás – a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel helyes jelölése – személynevek helyesírása – önellenőrzés – írásbeli munkájának külalakja – órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása Olvasás: – – – – –
a tanuló beszéde, szókincse memoriterek ismerete és előadásmódja az olvasás folyamatossága, a szöveg hangsúlyozása az olvasott szöveg tartalmának visszaadása szóban az olvasott szöveg megértése
– Matematika – – – – – – – – – – –
órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása művelet felismerése, értelmezése számfogalom a húszas számkörben eszközhasználat számok paritásának felismerése összeadás, kivonás, bontás a húszas számkörben számsorozat folytatása egyenlőtlenségek, nyitott mondatok szöveges feladatok logikai gondolkodása térbeli és síkbeli alakzatok órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
Környezetismeret – testünk felépítése, működése – közlekedési alapismeretek – ismerkedés a lakóhellyel – évszakok időjárása, ünnepei – órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása 2. osztályban félévkor és év végén az alábbi területeket értékeljük a teljesített tananyag figyelembevételével: Nyelvtan - írás: – ABC rendbe sorolás – a magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése – másolás írott és nyomtatott szövegről (szavak, szószerkezetek, mondatok) – tollbamondás – a kiejtéssel megegyező és attól eltérő szavak írása – a „j” hang kétféle jelölése – szótagolás – a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek jelölése – önellenőrzés – órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása Olvasás: – – – – – – – –
a tanuló beszéde, szókincse rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak a beszédben kommunikációs alapformák használata memoriterek ismerete és előadásmódja az olvasás folyamatossága, a szöveg hangsúlyozása az olvasott szöveg tartalmának visszaadása szóban az olvasott szöveg megértésének bizonyítása órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
Matematika – – – – – – – –
számfogalom 100-as körben számok helyi érték szerinti ismerete római számok ismerete egyenlőtlenségek megoldása Összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás 100-as körben számsorozatok szöveges feladatok értelmezése, megoldása órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
Környezetismeret – élettelen és az élő természet alapismeretei – megfigyelései közvetlen környezetében – élőlények jellemzői – tájékozódás testén, helyes test és fogápolás – napok, hónapok, évszakok – évszakok időjárása – helyet és helyzetet meghatározó fogalmak ismerete (előtte, mögötte stb.) – tájékozódás térben és időben
– veszélyforrások környezetében – természetvédelem – órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása A 2. osztály félévéig az alábbi területeket értékeljük a teljesített tananyag figyelembevételével Ének-zene – – – – – –
dal éneklése dallami elemek ismerete ritmus elemek ismerete zenehallgatás zenei írás-olvasás órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
– – – – – –
mozgásának összerendezettsége gyakorlatvégzése a testnevelési játékok szabályainak betartása állóképessége munkafegyelme testnevelés órán használt szereken, illetve szerekkel végzett gyakorlatok
– – – – – –
eszközhasználata munkatempója munkadarab kivitelezésének minősége ismeretek elsajátítása munkavégzés közbeni segítség igénylésének mértéke órai munkája és a tantárgyhoz való hozzáállása
Testnevelés
Technika
Vizuális kultúra – a tér kialakítása – színhasználata – kompozíciója – munkájának kivitele
Általános értékelés: Magatartás: Szorgalom:
példás/jó/változó/rossz példás/jó/változó/hanyag
A ……………. tanévben a tananyagot kitűnő/jeles/jó/közepes/megfelelt minősítéssel teljesítette. Dicséret: ………………….tantárgyakból Gyenge: ………………….tantárgyakból
8. sz. melléklet TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK ALSÓ TAGOZAT magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra életvitel és gyakorlat testnevelés és sport heti óraszám ebből szabadon tervezhető részletezve: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret idegen nyelv
1. évfolyam 7+1
2. évfolyam 7+1
3. évfolyam 6+2
4+1 1 1 2 2 1 5 25 2
4+1 1 1 2 2 1 5 25 2
4 1 1+1 2 2 1 5 25 3
4. évfolyam 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 27 3
1 1
1 1
2
1
1
1 1
7. évfolyam 3+1 3 3+1 1 2
8. évfolyam 4 + 0,5 3 3+1 1 2
1 + 0,5 2 1 + 0,5 2 1 1 + 0,5 1 0 5 1 31
FELSŐ TAGOZAT magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma 5-6.) idegen nyelv matematika erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek hon és népismeret természetismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki heti óraszám ebből kötelezően választandó: dráma és tánc/hon és népismeret ebből szabadon tervezhető részletezve: magyar matematika informatika természetismeret kémia földrajz fizika biológia vizuális kultúra
5. évfolyam 4 + 0,5 3 4 1 2 1 2
6. évfolyam 4 + 0,5 3 3 + 1,5 1 2 2+1
1 1 + 0,5 0+1 1 5 1 28
1 1 1 1 5 1 28
2 1 + 0,5 2 1 + 0,5 1 1 1 1 5 1 31
1 2
3
3
3
0,5 1,5
1 1
0,5 1
0,5 1
1 0,5 0,5
0,5
0,5 0,5 0,5
9. sz. melléklet ÖKOISKOLA PROGRAM
Intézményünkben bővíteni kívánjuk tanulóink fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos tanórai és tanórán kívüli programjait. Ennek a pedagógiai célnak megfelelően csatlakozni kívánunk a Magyarországi Ökoiskolai Hálózathoz. Az „öko” szócska előtagként egyre több helyen szerepel. A szószösszetételekben az „öko” szócska mindig arra utal, hogy az tevékenységet olyan módon végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit, és megpróbálnak minél kisebb károsodást okozni a az ökoszisztémának. Az ökoiskolák filozófiája szerint az ökológiai és ökonómiai érdekek összeegyeztethetők. Ezt a filozófiát iskolánk maradéktalanul magáénak érzi. Feladataink – – – –
A környezettudatosabb életvitel kialakítása a válsággal való megküzdés. Környezettudatosan cselekvő állampolgár személyiségjegyeinek kialakítása. Nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén; az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. A helyi környezeti értékek és gondok részét képezik iskolánk pedagógiai munkájának.
Az innovativitás három szinten mutatkozik meg: 1. Pedagógiai szinten. 2. A társas kapcsolatok szintjén. 3. Technikai, gazdasági szinten. 1. Pedagógiai szinten – a komplex, valós élethez közel álló szituációkat részesítjük előnyben az előre megtervezett, irányított, tanulási formákkal szemben. – az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök felé fordulunk – a passzív szabály és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezzük a hangsúlyt – a kizárólag felülről lefele irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett figyelembe vesszük a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézeteit is. 2. A társas kapcsolatok szintjén a következőkre törekszünk: – hogy az iskolába ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka. – hogy a társas élet szabályai ne előre meghatározottak legyenek, hanem a diákok felelős részvételével, tárgyalások során kialakítottak – hogy az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakuljanak, az iskola ne csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is legyen ilyen jellegű kapcsolatoknak. 3. A technikai/gazdasági szinten: – takarékosan bánunk az energiaforrásokkal – csökkentjük a hulladékok mennyiségét – az iskola külső belső környezetét esztétikusan alakítjuk
