BIZTOS KEZDET Országos Munkavédelmi Fórum
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség által kezdeményezett 2006. évi Európai Munkavédelmi Hét kiemelt témája a fiatal munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme. Budapesten rendezték meg a Munkavédelmi Hét országos konferenciáját 2006. október 27-én. Az országos konferenciát Gádor János az Európai Munkavédelmi Ügynökség Magyarországi Fókuszpontjának vezetője nyitotta meg. Ismertette az Ügynökség fiatal munkavállalók részére készített ajánlását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai statisztikák szerint a 18-24 éves fiatal munkavállalók körében előforduló munkahelyi sérülések aránya 50 %-al magasabb, mint a munkavállalók bármely egyéb korosztályában. A balesetek és foglalkozási megbetegedések okai között szerepel többek közt a nem biztonságos felszerelés, a stresszt előidéző munkakörülmények, a gyors tempójú munkavégzés, a nem megfelelő képzés, a felügyelet és az ellenőrzés hiánya. Ezenkívül a 18 éves kor alatti fiatalok esetében sokkal nagyobb a balesetek előfordulásának valószínűsége, ha a fiatal olyan munkát végez, amelyet a törvény nem tesz lehetővé számára.
Papp István az OMMF elnöke a munkavédelem jelenlegi helyzetéről és feladatairól tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Előadásában szólt az OMMF keretein belül végrehajtott szervezeti változásokról, a hatósági felügyelet új módszereiről, a munkavédelem helyzetéről, valamint az OMMF munkájában bekövetkezett változásokról.
1
Hangsúlyozta, hogy napjainkban felvetődő társadalmi igény a foglalkoztatás biztonságának, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények feltételeinek megteremtése. Az elvégzendő feladatok középpontjában legfőbb értékként az embernek kell lennie. Előadásában üdvözölte a munkavédelmi hét kezdeményezést. A hatóságoknak is fokozott figyelmet kell fordítani a fiatal munkavállalók védelmére. A jövő szempontjából fontos, hogy az új generáció már munkába lépésekor megismerje a munkavédelmi követelményeket. Figyelembe kell venni életkori sajátosságaikat. Meg kell győzni a fiatal munkavállalókat az ő biztonságukat és egészségüket védő intézkedések betartásának fontosságáról. Az első tapasztalatok meghatározóak a későbbi magatartás szempontjából. A fiatal munkavállalók az életkori sajátosságukból adódóan is rendkívül fogékonyak az új ismeretekre. Ezt ki kell használni, és a megfelelő feltételek biztosításával egy időben a követelményekkel is meg kell őket ismertetni. A munkavédelem sokrétű, szerteágazó feladatrendszer. Ennek megfelelően a hatóság részéről is egységes, szakmailag felkészült, segítő, hatékony és eredményes munkát kell végezni. A munkavédelem fő célját, a megelőzést, a munkahelyi balesetek, foglalkozási eredetű megbetegedések gazdasági hatásainak vizsgálatával és azok eredményeinek bemutatásával kell megalapozni. Az Elnök felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a hatóság lehangoló helyzetképpel szembesül. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint 10 ellenőrzött munkáltató közül 9 jogsértő magatartást tanúsít ma is. Ennek alapján joggal mondható ki, hogy napjainkban a foglalkoztatás kultúrája alacsony színvonalú. Félő és a jövő szempontjából elgondolkoztató, hogy a fiatal munkavállalók ebbe a környezetbe illeszkednek bele, a későbbiekben nehezen azonosulnak a munkájuk végzésével összefüggő követelményekkel. A tapasztalatok alapján meg kellett változtatni az ellenőrzés környezetét. Ezért a 2005. év II. felétől az alábbi változások történtek: Megváltozott az ellenőrzési jogszabály hatálya. Modernizálták a Főfelügyelőség szervezetét. 100 fős létszámbővítést hajtottak végre. Új ellenőrzési módszereket vezettek be. Meghatározták az ellenőrzések súlypontjait. Egységesítették a szankcionálási gyakorlatot. Az OMMF 2006. évi feladatait az előzőekben ismertetett igények és feladatok szerint határozták meg. A meghatározott új célok és új követelmények: az ellenőrzés közös módszerei, céljai szolgálják jobban a garanciális jogok védelmét, a balesetveszélyes ágazatok és tevékenységek eltérő körülményeit figyelembe véve kell meghatározni az ellenőrzési módszereket, formákat, időpontokat, A helyszíni vizsgálatok során vizsgálni kell a munkáltató munkavédelmi tevékenységét, a munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettség megtartását, a kockázatértékelések meglétét és azok megfelelőségét,
2
A munkabiztonsági kérdésekben folyamatossá kell tenni a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel a munkakapcsolatot, Nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a munkavédelemnek, Össze kell hangolni az OMMF együttműködését a társhatóságokkal, Az ellenőrzések alkalmával és az esetleges szankcionáláskor érvényre kell juttatni az egységesség, fokozatosság, arányosság elvét. Az ellenőrzés új módszereit alkalmazva fokozott figyelmet kell fordítani a fiatal munkavállalók helyzetére. Az Elnök szerint a munkavédelem területén a baleset megelőzése alapvető jelentőségű. Nagyon fontos, hogy ne csak akkor kerüljön sor ellenőrzésre, ha bekövetkezett a baleset. A 2006. évben csökkent ugyan a munkabalesetek száma, de változatlanul gondot jelentenek az áramütéses balesetek, a súlyos balesetek bekövetkezése az építőiparban és a mezőgazdaságban. Különösen tragikus, ha fiatal munkavállalók esnek áldozatául a baleseteknek. Feladatuknak tekintik, hogy a súlyos jogsértéseket súlyos anyagi szankciók kövessék. A hatósági ellenőrzés akkor minősül eredményesnek, ha: a tényfeltárás kellő mélységű és feltárja a foglalkoztatás valós körülményeit, bizonyítani tudja a feltárt jogsértéseket, az ellenőrzési eljárás és a megtett intézkedés törvényes, a munkáltató a határozatban foglalt kötelezést végrehajtotta és a törvényes állapotot helyreállította, a kiszabott bírságot befizette, az ellenőrzés tapasztalatai és következményei alapján a munkáltató jogkövetővé vált. Mindezen célok elérését segíti az utóellenőrzések megnövekedett szerepe. Az Elnök felhívta a hatóság figyelmét, hogy fokozódik a munkáltatók felelőssége a törvényes foglalkoztatás megvalósításában. Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése és fenntartása a hatóság, a munkáltató és a munkavállalók közös érdeke. Az eddigi változások (jogszabályok, új módszerek, nagyobb nyilvánosság) jó alapot jelent, de nem elegendő a foglalkoztatás biztonságának tartós megvalósításához. Együtt kell gondolkodnunk azon, hogy milyen eszközökkel lehetne még jobb, tartós eredményt elérni. Meggyőződése, hogy a törvények megszegésének szankcionálása – ha egyéb intézkedések nem valósulnak meg – nem vezethet eredményre. Meg kell hogy valósuljon a munkaerő piac szereplőinek összefogása. Ehhez az OMMF partnerséget ajánl. Meg kell valósulnia a partnerségnek a foglalkoztatás biztonságáért. Ennek során a hatóság szeretné elérni, hogy a partner munkáltatók vállalják: Mindent megtesznek a munkavállalók védelmét biztosító munkaügyi és munkabiztonsági előírások betartásáért. Mindenképpen elkerülik a „fekete” foglalkoztatást. Gondoskodnak a munkavállalói jogok érvényesüléséről (szakszervezetek, munkavédelmi képviselők).
3
Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal-pályakezdők munkabiztonsági, munkaegészségügyi feltételeinek megteremtésére. Életkori sajátosságaiknak megfelelő képzésükre, felügyeletük fokozott biztosítására. Az OMMF elnöke az együttműködés felajánlása mellett felkérte a munkáltatókat, a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteit, a munkavédelmi képviselőket és a munkavédelmi bizottságokat, hogy fokozottan működjenek együtt a 2006. évi munkavédelmi hét célkitűzéseinek megvalósításában.
Gádor János, a Magyarországi Fókuszpont vezetője az Európai Munkavédelmi Ügynökségről tartott előadást. Előadásában bemutatta az Ügynökség munkáját, szervezeti felépítését, szólt a Nemzeti Fókuszpont munkáról. Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget (European Agency for Safety and Health at Work) a Tanács 1994. július 18-i 2062/94/EC számú rendelete alapította meg. Munkáját egy 78 tagú intézőbizottság irányítja, amelybe 3-3 főt delegál a – jelenleg – 25 tagállam, 3 főt pedig az EU Bizottság. Mivel az Ügynökséget rendelet hozta létre, az pedig közvetlenül érvényes és kötelező a tagállamokra nézve. Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozással 2004. május 1-jén autoamtikusan teljes jogú tagja lett az Ügynökségnek is. Az együttműködés azonban már korábban megindult. A szervezet deklarált célja: A munkakörnyezet javításának ösztönzésére az Ügynökség a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos hasznos munkavédelmi információkkal látja el a Közösségi szervezeteket, a tagállamokat és mindenkit, aki munkavédelemben érintett. A tevékenység fő területei: -
Információs hálózat – kapcsolatok kiépítése Tájékoztató szolgálat – kommunikációs ismeretek Információs programok – az ismeretek bővítése
A tájékoztató szolgálatba sok minden beletartozik, a megkeresésre adott válaszoktól az Ügynökség által kiadott hírleveleken és magazinokon keresztül a konferenciákig, szemináriumokig és kiállításokig, valamint a postai úton közvetlenül adott felvilágosításig. Az alapvető információgyűjtési és –terjesztési munka mellett az Ügynökség esetenként kutatásokat és felméréseket is kezdeményez és szervez, azaz bizonyos mértékig aktívan részt vesz az információk előállításában is.
4
Az információs programok között szerepel: Munkavédelmi megfigyelés, felmérés Helyes munkavédelmi gyakorlat Kutatás “munka és egészség” témában Munkavédelmi rendszerek és programok Európai Hét Az ún. “Európai Hét” már több éves hagyomány. Ez valóban egy hetet jelent – rendszerint októberben - , amikor intenzív tevékenységgel (kiadványok, médiaprogramok, konferenciák, szemináriumok stb.) kívánják felhívni a figyelmet a munkavédelem fontosságára általában, illetve egy-egy meghatározott területre. Ilyen speciális témák voltak pl. az alábbiak: 2002: Pszicho-szociális kockázatok és a munkahelyi stressz 2003: Veszélyes anyagok 2004: Építőipar 2005: Zaj 2006: Fiatal munkavállalók A tájékoztatás legfontosabb eszköze napjainkban az Internet, azaz az Ügynökség weblapja: http://europe.osha.eu.int. A weboldal könnyű hozzáférési lehetőséget biztosít a tagállamokhoz, az általános európai információkhoz, valamint az Ügynökség Európán kívüli hálózati partnereihez (pl. Norvégia, Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália.) Nemzeti Fókuszpont Az Ügynökségnek viszonylag kevés, mintegy 45-50 – különböző nemzetiségű – munkatársa van. Ilyen kis létszámú szervezetként az Ügynökség úgy működik, hogy az egyes tagállamokkal ún. fókuszpontok révén tartja a kapcsolatot, amelyek közvetítő szerepet játszanak az Ügynökség és az adott ország munkavédelemben érintett szervei és intézményei között. A fókuszpontot az adott állam jelöli ki, s az rendszerint a munkavédelemmel elsősorban foglalkozó hatóság, minisztérium vagy más intézmény, Magyarországon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A fókuszpont feladatköre igen sokrétű. 1. A megfelelő munkavédelmi szervezetek/intézmények bevonása a nemzeti hálózatba. 2. A hálózat szervezése és koordinálása; rendszeres kapcsolattartás a hálózati partnerekkel, beleértve a végfelhasználókkal folytatott hatékony kommunikációt. 3. Az információk terjesztése, valamint új információk előállítása. Részvétel az ügynökségi anyagok terjesztésében, beleértve a sajtótájékoztatókat és – kommünikéket. A nyomtatott anyagok eljuttatása a nemzeti partnerekhez. 4. Közreműködés az Ügynökség információs programjaiban, adatgyűjtés a nemzeti szervezetektől, az adatok lefordítása angolra és kiküldése az Ügynökségnek. 5. Részvétel a Helyes Gyakorlat pályázatban (a pályázati felhívás közzététele, a pályázatok fogadása, értékelése, adott esetben továbbítása az Ügynökség részére). 5
6. Részvétel az Európai Munkavédelmi Héten (rendezvények szervezése, kiadvány készítése és terjesztése, stb.). 7. A nemzeti fókuszpont saját honlapjának kialakítása (hazai és ügynökségi információk feltétele, és az információk minél nagyobb részének közlése angolul is). A fókuszpont weblapja: www.munkavedelem.hu: http://hu.osha.cu.int. A magyarországi fókuszpont hálózat tagjai között van az ÁNTSZ, a MBH, kutató és oktató intézet, a szociális partnere, és még néhány, a munkavédelemben érintett szervezet és intézmény. Mint említettük, az Európai Munkavédelmi Ügynökség által kezdeményezett 2006. évi Európai Munkavédelmi Hét kiemelt témája a fiatal munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme. Az Ügynökség gyűjtéséből néhány példa is alátámasztja a kezdeményezés fontosságát: Egy 16 éves munkavállaló az első munkanapjának kezdete után nem egészen két órával kétoldali lábtörést szenvedett, amikor leesett egy 18 tonnás szemétszállító teherautó fellépő lapjáról. A jármű külsején utazott, mivel a fülkében nem volt elég hely az ő, illetve három másik munkavállaló számára. Egy 18 éves szerelőgyakornok meghalt 4 nappal azután, hogy lángok közé került – a főnökének segített benzin-gázolaj keveréket önteni egy hulladékgyűjtő tartályba, amikor a benzin berobbant… Az ilyen balesetek mindennaposak és komolyan veszélyeztetik az EU-ban élő 58 millió fiatalt. Az Eurostat adatai szerint a munkahelyi balesetek kockázata legalább 50 %-kal magasabb a 18-24 évesek körében, mint bármely más korcsoportban. Ennek számos oka van, többek között: a képzés, a gyakorlat és a munkavédelmi ismeretek hiánya, és a fiatalok által betöltött munkakörök és foglalkoztatási helyzetek típusai. Néhány európai adat: 2005-ben mintegy 193,8 millió munkavállaló dolgozott, ezek közül 20,4 millió fiatal (15-24 éves) munkavállaló. A felmérések szerint a fiatal munkavállalók aránya valamennyi tagállamban csökkenő tendenciát mutat. Ennek több oka van: csökkenő születési arány; tovább tart (hosszabb) és szélesebb körű a képzésben való részvétel; a gazdasági recesszió különösen érinti a fiatalokat, pályakezdőket. EU szinten legtöbb fiatal munkavállaló a szálloda- és vendéglátóiparban (22,7 %), illetve a kereskedelemben (16,3 %) dolgozik. Ezek a szakmák különösen veszélyeztetik a fiatalokat speciális körülményeikkel is (alacsony fizetés, időszakos vagy idénymunka, rossz munkakörülmények, fizikailag megterhelő munka, stb.). Ami a baleseti statisztikát illeti, az Európai Munkabaleseti Statisztika (ESAW) szerint 2003-ban mintegy 4,1 millió 3 napnál hosszabb munkakieséssel járó munkabaleset történt, amiből 685.689 (16,4 %) ért fiatal (24 éves vagy annál fiatalabb) munkavállalót. Balesetek szempontjából kritikus ágazatok az építőipar, mezőgazdaság és a gyártóipar, fiatalok halálos balesetei leggyakrabban az építőiparban fordulnak elő.
6
A fiatalokat érő balesetek és egészségkárosodások különösen akkor aggasztóak, ha a következmények a fiatal egész hátralévő életére kihatnak. Ennél is rosszabb, ha egy fiatal korai halála általában elkerülhető munkahelyi balesetek miatt következik be. „Kevésbé valószínű, hogy a fiatalok felismerik a balesetek kockázatait, és még ha fel is ismerik azokat, talán kevésbé képesek a megfelelő intézkedések megtételére. Néha pedig egyszerűen olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyek meghaladják képességeiket, vagy nem biztosítanak számukra megfelelő képzést vagy felügyeletet” – magyarázza Hans-Horst Konkolewsky, az Európai Munkavédelmi Ügynökség igazgatója. „Lépéseket kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok dolgozó élete biztonságosan és egészségesen kezdődjön, valamint a vállalatokban, az iskolákban és a szakközépiskolákban fokozzuk a kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot és a kockázatok megelőzését”. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség kezdeményezéséhez való csatlakozás Magyarország esetében is indokolt és szükséges.
Dr. Tomecz Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetője a fiatal munkavállalók egészségvédelme a munkahelyeken címmel tartott előadást. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a munka alapvető tényezője az ember életének, fejlődésének, de egyben megterhelést is jelent az emberi szervezet számára, mely egészségkárosodáshoz vezethet. A munkahelyi megterhelés ugyanis igénybevételt is jelent és a túlzott igénybevétel megbetegedés forrása lehet.
Munkahelyi környezetünk nagyságrendekkel lehet veszélyesebb bármely részkörnyezetünknél. Ennek oka, hogy a munkavégzésből származó megterhelések, valamint a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők hatása egészségkárosodáshoz vezethet. A dolgozóknak van olyan csoportja, akik munkahelyi megterhelése – különböző okok miatt – fokozott figyelmet érdemel és munkahelyi megterhelésüket mérsékelni kell. Ezek az úgynevezett sérülékeny csoportok, melyek közé tartoznak a fiatalkorú munkavállalók is. Az ő esetükben a sérülékenységet az életkor és a nem okozza, és ez annyit jelent, hogy a felnőttekével azonos megterhelés náluk nagyobb igénybevételt eredményez, valamint a kóroki tényezőkre való érzékenységük is nagyobb. A munkahelyi egészségkárosodások részben a munkavégzésből, részben a munkahelyi kóroki tényezők hatásaiból erednek. A fiatal munkavállalók sérülékenysége mindkét csoportban fenn áll.
7
A munkavégzésből származó megterhelések két csoportba sorolhatók: fizikai megterhelés pszichés megterhelés (ide sorolható a mentális megterhelés is). A dinamikus izommunka, amennyiben túlzott igénybevétellel jár, a fiatalkorú testi fejlődését hátráltatja és heveny mozgásszervi megbetegedésekhez is vezethet, ezért a nehéz és az azt meghaladó munka számukra tiltott. Fokozott pszichés terheléssel járnak az időkényszerrel járó szalagmunkák, ezért fiatalkorúak számára tiltottak. Ugyanígy tiltottak a fokozott információterheléssel járó, vagy a különös figyelmet igénylő tevékenységek is. A munkakörnyezetből eredő kóroki tényezők közül a kedvezőtlen munkahelyi klíma már eleve fokozott igénybevételt jelent a szervezet számára. Ezért mind a magas hőmérsékletben, mind a hidegben végzett munka fiatalkorúak számára tiltott. A kéz-kar rezgés prevenciós határérték felett a fiatalok számára tiltott, ugyanis náluk a csontfejlődés még nem fejeződött be. Az ionizáló sugárexpozícióban fiatalkorúak nem dolgozhatnak a rákkeltő kockázat miatt. A zajexpozícióban végzett munka akkor tiltott, ha a zajszint az egyéni hallásvédő eszköz csillapító képességét figyelembe véve a zajexpozíciós határértéket meghaladja. Tiltott továbbá a túlnyomásban végzett munka, a kémiai kóroki tényezők közül a nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, a daganatkeltő, a teratogén, a mutagén vegyi anyagokkal végzett munka még a határértékek betartása esetén is, mivel súlyos egészségkárosodásokat, túlérzékenységet okozhatnak. A biológiai kóroki tényezők közül azok nem megengedhetőek a fiatalkorúak számára, amelyek utódkárosítást idézhetnek elő. Külön gonddal kell megítélni a fiatalok foglalkoztatását a baleseti kockázattal járó munkavégzés esetén. Életkorukkal együtt járó a játékosság, a figyelem labilitása, a veszélyhelyzet nem megfelelő értékelése. Ez mind a munkáltató, mind a foglalkozásegészségügyi orvos számára nagy felelősséget jelent. Hazai jogrendünkben a 33/1998 (VI.24.)NM rendelet szabályozza a sérülékeny csoportok egészségvédelmét az alkalmasság orvosi véleményezése során. A fiatal munkavállalók egészségvédelmének célja annak biztosítása, hogy a végzett munka: testi és lelki fejlődésüket ne gátolja, utódaik egészségét ne veszélyeztesse, továbbá a munkavégzés során, illetve következtében ne jöhessen létre olyan heveny egészségkárosodás, amely tartós rokkantságot eredményezhet, ne alakulhasson ki idült megbetegedés és ne alakulhasson ki hosszú lappangási idő után rosszindulatú daganat.
8
Mandrik István, az OÉT Munkavédelmi Bizottság Munkáltatói Oldalának ügyvivője munkáltatói feladatok a fiatal munkába állításával kapcsolatban tartott előadást. Előadásában szólt arról, hogy a fiatalok különösképpen ki vannak téve a munkahelyi baleseteknek és megbetegedéseknek, melyeknek okozója a relatív tapasztalathiány és a munkahelyen betöltött gyengébb pozíció, valamint az, hogy a fiatal munkavállalók egy része hazánkban úgy véli, hogy képességeikhez képest alacsonyabb szintű munkát végeznek, túlképzettnek tartják magukat és ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja munkakedvüket, a munkához való hozzáállásukat is. A fiatal munkavállalókat éppen ezért jól előkészítetten kell a munkahelyekre felvenni, felkészíteni az általuk végzendő tevékenységre. A felvételi eljárással és a fiatal munkavállalók munkába illesztésével kapcsolatosan legáltalánosabban úgy jellemezhető a feladatsor, hogy egészséges és biztonságos munkakörülményeket kell biztosítani minden munkavállalónak, így a fiatal munkavállalónak is. A törvények a kivételektől eltekintve azonosak mindenkire vonatkozóan. A munkaerőpiacon egyformán érvényes mindenkire a jogosultság és a kötelezettség. A sajátosságokat nem figyelembe véve tehát azonosak a feladatok a munkavállalók felvételével és első munkanapjukig történő szervezéssel. Specifikusan elemezve azonban a helyzetet, az hogy a fiatal munkavállaló nem a tapasztalt munkavállaló fiatalabb kiadásban. A fiatal munkavállaló fokozott figyelmet igényel azért is, mert élete első kudarcos, vagy sikeres munkaélménye rajtunk is múlik. A legmarkánsabb sajátosságok: életkor, munkatapasztalat hiány, mentális problémák. Ezért a felvételi eljárás során vizsgálni kell az adott munkakör: iskolai végzettség igényét, munkatapasztalat igényét, fizikai igénybevétel szintjét, pszichikai igénybevétel szintjét jelenleg ott dolgozók kor és munkatapasztalati helyzetét, a munkavégzés körülményeit. Előadásában elemezte: a fiatalok felvétele előtti vizsgálat módszereit, a munkaszerződés megkötésével összefüggő feladatokat, a szerződéskötés és a munkába lépés közötti időszak feladatait.
9
Kitért a fiatal beléptetésével, munkába állításával kapcsolatos feladatokra. Véleménye szerint igen fontos mentálisan is erősíteni a fiatal munkavállalót, ennek érdekében legyen trend a szabadidős programokba való bevonása, a csapatszellem részesévé tétele, a folyamatos képzés, továbbképzés biztosítása a munkahelyi rend és fegyelem fenntartása érdekében. A jó munkahelyi légkör, a rendes, tiszta szabályokat betartó légkörű munkavégzési feltételek kialakítása és fenntartása, a legbiztosabb feltétele a munkavédelmi helyzet erősítésének.
Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldal ügyvivője az érdekvédelem, érdekképviselet helyzetéről, a paritásos munkavédelmi testület tevékenységéről tartott előadást. Az érdekvédelem feladatait, a fiatal munkavállalók védelmének fontosságát hangsúlyozva ismertette. A 25 év alatti fiatalok jelentik emberi erőforrásaink következő generációját. A munkaadóknak és nekünk munkavállalóknak közös felelősségünk, hogy biztonságos és eredményes kezdetet biztosítsunk számukra. A fiatalok a tapasztalat, a képzés és gyakorlat hiánya miatt különös kockázatnak vannak kitéve, ezért megfelelő tanácsadásra, tájékoztatásra, felügyeletre, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkahelyekre van szükségük. Az OMMF statisztikai nyilvántartása szerint 2005. évben a 23971 munkabaleset közül 7349 baleset történt 30 éven aluli munkavállalóval. Ebből 104 baleset 18 éven aluli dolgozóval történt. Ugyanebben az évben a 125 halálos munkabalesetből 24 baleset történt 14 és a 30 év közötti korosztályba tartozókkal. A legszomorúbb az, hogy ebből egy munkavállaló 17 év alatti volt. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. használ egy fogalmat és ez a „sérülékeny csoport” fogalma. Ennek a kifejezésnek a definíciója a törvény szerint a következő: „Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelentenek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek)”. Az Mvt. tehát a fiatalkorú munkavállalókat egyértelműen az úgynevezett „sérülékeny csoportba” sorolja. A munkáltatóknak ennek a ténynek tudatában kell foglalkozni a fiatal munkavállalókkal. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja. 10
A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól (Mvt. 50/A §). Ismertette a munkáltató legfontosabb munkavédelmi feladatait a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezek: a helyzet pontos felmérése, a kockázatok értékelése, melyek a fiatalokat érintik, a munkavédelmi oktatás, különösen figyelve a fiatalok sajátosságaira, a munkavégzésük figyelemmel kísérése. Ezekkel kapcsolatban sajátos feladataik vannak a munkavédelmi képviselőknek és a munkavédelmi bizottságnak. A Paritásos Testület a gazdálkodó szervezet munkavédelmi programjának kialakításakor javasoljon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a fiatal munkavállalók biztonságosabb munkavégzésének megteremtését. Kérjenek beszámolót a vállalat vezetéséről e munkavállalók munkakörülményeinek alakulásáról.
Kertész Zsolt, a Bacou Dalloz Hungária Kft. ügyvezető igazgatója A fiatal munkavállalók egyéni védőeszköz ellátásáról tartott előadást. Előadásában részletesen ismertette az egyéni védőeszközök kiválasztásával kapcsolatos előírásokat. Bemutatta a különböző egészségi ártalmak ellen védő, korszerű védőeszközöket. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalókkal megismertessék a védőeszközök használatának fontosságát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiataloknak tudomásul kell venni, hogy a védőeszközök használatának mellőzésével esetenként rendkívül súlyos, egész életükre kiható egészségkárosodásnak teszik ki magukat. A Bacou Dalloz Hungária Kft. korszerű választékával, szakismereteivel partnerként kész segíteni a munkáltatókat, a munkavédelmi képviselőket, hogy a legmegfelelőbb, biztonságos védőeszközökkel láthassák el a munkavállalókat.
11
Péterfy Lajos megnyitja a Fórumot
A konferencia résztvevői
A Bacou Dalloz Kft. kiállítása
A Robotex Kft. kiállítása
Nagy az érdeklődés a Magyarország Fókuszpont kiadványai iránt
A Vektor Kft. kiállítása
12
