BIZTONSÁGI JELENTÉS. MOL LOGISZTIKA TELEPHELY TISZAÚJVÁROS, MOL Nyrt. Nyilvános változat

Kidolgozta: VÚRUP, a.s.

BIZTONSÁGI JELENTÉS MOL LOGISZTIKA TELEPHELY TISZAÚJVÁROS, MOL Nyrt. Nyilvános változat készült a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet értelmében

Jóváhagyta:

Zsinkó Tibor – Logisztika MOL vezető

Kivonatot készítette:

VÚRUP, a.s. hatósági engedélyszám: 001/2014/AUT-3.2

Együttműködők az üzemeltetők részéről:

Pribéli Attila Tűzvédelem és folyamatbiztonság szakértő MOL

Tiszaújváros, 2016. május


ELOSZTÁSI JEGYZÉK Szervezet megnevezése Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság MOL Nyrt. MOL Logisztika Telep Tiszaújváros FER Tűzoltóság / Tiszaújváros MOL LOG Diszpécser Szolgálat Tiszaújváros MOL Nyrt. FF & EBK MOL VÚRUP, a.s.

Példányok mennyisége

Példányszám

2

1, 2

1 1 1 1 1

3 4 5 6 7

Biztonsági jelentés nyilvános változat példányai elektronikusan, PDF formátumban készültek.

MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros

Biztonsági Jelentés, 2016.

2/310


TARTALOM (A TARTALOMJEGYZÉK ÉS A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE A TELJES, NEM NYILVÁNOS BIZTONSÁGI JELENTÉSRE VONATKOZIK) BEVEZETÉS......................................................................................... 11 1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK .................................................. 12

1.1. Bevezető rész ........................................................................................................12 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai.......................................................................12 1.1.2. Az üzem jelenlegi és tervezett tevékenysége ..................................................13 1.1.3. Az alkalmazottak száma ..................................................................................13 1.2. A vállalat struktúrája és irányítása ..........................................................................13 1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása .................................................................14 1.2.2. A MOL-csoport EBK teljesítményértékelési rendszere ....................................14 1.2.3. Változások kezelése........................................................................................15

2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ........ 16

2.1. A lakott területek jellemzése ...................................................................................16 2.1.1. A telephely közelében lévő repülőterek ...........................................................16 2.1.2. Veszélyes tevékenységet folytató vállalatok ....................................................16 2.2. A természeti környezet bemutatása .......................................................................17 2.2.1. Meteorológiai jellemzők ...................................................................................17 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők..............................................................19 2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők .........................................................19 2.2.2.2. Szeizmikus adatok......................................................................................20 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők .............................................................................20 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek ...................................20

3. 3.1.

4.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA ............................................ 22 A veszélyes anyagok adatlapjai .............................................................................22

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA .............................. 29

4.1. Általános bemutatás ...............................................................................................29 4.2. A tevékenységek bemutatása ................................................................................29 4.2.1. Kőolaj- és terméktávvezetéki fogadóállomás ...................................................29 4.2.2. Tartálypark ......................................................................................................29 4.2.3. COTAS rendszerű automatikus tankautótöltő ..................................................30 4.2.3.1. Tankautótöltő..............................................................................................30 4.2.3.2. CH gőzvisszanyerő.....................................................................................30 4.2.4. Közúti metanol töltés .......................................................................................30 4.2.5. Vasútüzem ......................................................................................................30 4.2.5.1. Metanol / etanol lefejtő ...............................................................................30 4.2.5.2. Hosszhidas lefejtő ......................................................................................30 4.2.5.3. Cseppfolyós gáz lefejtő ..............................................................................30 4.2.5.4. Automata töltő ............................................................................................30 4.2.6. LPG vasúti tartálykocsiban való tárolása .........................................................30 4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk ................................................30 4.3.1. Technológiai folyamatok ..................................................................................30 4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok ...............................................30 4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása ............................................................................30 4.4. Bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok és súlyos balesetek ..............................................................................................................................30 MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


3/310


5.

INFRASTRUKTÚRA ..................................................................... 30

5.1. Külső szolgáltatások...............................................................................................31 5.1.1. Külső elektromos és más energiaforrások .......................................................31 5.1.2. Külső vízellátás ...............................................................................................31 5.1.3. Földgázszolgáltatás.........................................................................................31 5.2. Belső szolgáltatások...............................................................................................31 5.2.1. Belső elektromos hálózat ................................................................................31 5.2.2. Tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti is) .......................................31 5.2.3. Tűzoltóvíz hálózat ...........................................................................................31 5.2.4. Meleg víz és más folyadék hálózatok ..............................................................31 5.2.4.1. Iparivíz szolgáltatás ....................................................................................31 5.2.4.2. Recirkulációs hűtővíz szolgáltatás ..............................................................31 5.2.4.3. Kazántápvíz................................................................................................31 5.2.4.4. Gőzszolgáltatás ..........................................................................................31 5.2.5. Sűrített levegő ellátó rendszerek .....................................................................31 5.2.6. Híradó rendszerek ...........................................................................................31 5.3. Egyéb szolgáltatások .............................................................................................31 5.3.1. Munkavédelem ................................................................................................31 5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás...........................................................32 5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények ........................32 5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek ..........................................................32 5.3.5. Biztonsági szolgálat.........................................................................................32 5.3.6. Környezetvédelmi szolgálat .............................................................................32 5.3.7. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat ................................................................32 5.3.8. Katasztrófa elhárítási szervezet.......................................................................33 5.3.9. Javító és karbantartó tevékenység ..................................................................33 5.3.10. Laboratóriumi hálózat ......................................................................................33 5.3.11. Szennyvízhálózatok ........................................................................................33 5.3.11.1. Feltételesen olajmentes csapadékvíz hálózat ...........................................33 5.3.11.2. Olajos ipari és csapadékvíz hálózat ..........................................................33 5.3.11.3. Kommunális szennyvízrendszer ...............................................................33 5.4. Üzemi monitoring hálózatok ...................................................................................33 5.4.1. Felszín alatti kármentesítés .............................................................................33 5.4.2. Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek................................34 5.4.3. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek.......................................35 5.4.3.1. MOL Nyrt. objektumaiba történő belépés szabályai ....................................35 5.4.3.2. Kilépési szabályok, követelmények az objektumok elhagyásakor ...............38 5.4.3.3. MOL Nyrt. Tiszaújváros Telepére történő belépés szabályai ......................38 5.4.3.3.1 5.4.3.3.2

6.

Beléptető rendszer használata ................................................................................38 Kamerarendszer ......................................................................................................39

SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE .......................................................... 40

6.1. A létesítmények kiválasztása .................................................................................40 6.2. Az eseménysorok specifikációja és leírása ............................................................40 6.3. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése ..............................41 6.3.1. Hibafaelemzés ................................................................................................41 6.3.2. Eseményfák ....................................................................................................43 6.3.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésben ........................43 6.3.4. A külső tényezők értékelése ............................................................................43 6.3.5. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és következményeinek értékelése ..............45 6.3.5.1. A. C4 raffinát kiömlése a gömbtartályból (1001 - 1003) ..............................45 6.3.5.1.1 6.3.5.1.2

A1 – C4 raffinát azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe ......................45 A2 – C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt .....................51



4/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. 6.3.5.1.3 A3 – C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül .........................................................................................................................56 6.3.5.1.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása .....................................................................................................................60 6.3.5.1.4.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .................................. 61

6.3.5.2. B. Bután kiömlése a gömbtartályból (1004 - 1009) .....................................69

6.3.5.2.1 B1 – Bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe ..............................69 6.3.5.2.2 B2 – Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt ............................74 6.3.5.2.3 B3 – Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül79 6.3.5.2.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása .....................................................................................................................83 6.3.5.2.4.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .................................. 84

6.3.5.3. C. Kőolaj kiömlése az 50 000 m3-es tartályból ............................................92

6.3.5.3.1 C1 – Kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe...................92 6.3.5.3.2 C2 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe ..................................................................................................................96 6.3.5.3.3 C3 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból a DN350-es vezetéken keresztül .......................................................................................................................100 6.3.5.3.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................104 6.3.5.3.4.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása: ............................... 105

6.3.5.4. D. Kőolaj kiömlése a 60 000 m3-es tartályból ............................................109

6.3.5.4.1 D1 – Kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe ..................110 6.3.5.4.2 D2 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe ................................................................................................................113 6.3.5.4.3 D3 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból a DN500-as vezetéken keresztül .......................................................................................................................117 6.3.5.4.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................121 6.3.5.4.4.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása: ............................... 122

6.3.5.5. E. Bután vezeték ......................................................................................128

6.3.5.5.1 E1 – Bután kiömlése a csővezetékből ...................................................................128 6.3.5.5.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................133 6.3.5.5.2.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása ................................ 134

6.3.5.6. F. Kőolaj vezeték ......................................................................................140

6.3.5.6.1 F1 – Kőolaj kiömlése a csővezetékből ..................................................................140 6.3.5.6.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................145 6.3.5.6.2.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása ................................ 146

6.3.5.7. G. Benzin vezeték ....................................................................................152

6.3.5.7.1 G1 – Benzin folyamatos kiömlése a 6.5 jelű csővezetékből .................................152 6.3.5.7.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................158 6.3.5.7.2.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása ................................ 159

6.3.5.8. H. BT frakció vezeték ...............................................................................165

6.3.5.8.1 H1 – BT frakció folyamatos kiömlése a 6.3 jelű csővezetékből ............................165 6.3.5.8.2 H2 - BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből ...........................170 6.3.5.8.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................175 6.3.5.8.3.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása ................................ 176

6.3.5.9. I. Metanol vezeték ....................................................................................181

6.3.5.9.1 I1 – Metanol folyamatos kiömlése a csővezetékből ..............................................181 6.3.5.9.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................186 6.3.5.9.2.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása ................................ 187

6.3.5.10. J. Propánnal töltött vasúti tartálykocsik ...................................................193

6.3.5.10.1 J1 – Propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból ........................................193 6.3.5.10.2 J2 – Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból ....................................198



5/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. 6.3.5.10.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................201 6.3.5.10.3.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .............................. 202

6.3.5.11. K. Propán-butánnal töltött vasúti tartálykocsik ........................................207

6.3.5.11.1 K1 – Propán-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból .............................207 6.3.5.11.2 K2 – Propán-bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból .........................212 6.3.5.11.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................217 6.3.5.11.3.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .............................. 219

6.3.5.12. L. Butánnal töltött vasúti tartálykocsik .....................................................226

6.3.5.12.1 L1 – Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból ..........................................226 6.3.5.12.2 L2 – Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból ......................................231 6.3.5.12.3 L3 – Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból – cseppfolyós töltő - lefejtő236 6.3.5.12.4 L4 – Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból ......................................237 6.3.5.12.5 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................239 6.3.5.12.5.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .............................. 240

6.3.5.13. M. Benzinnel töltött vasúti tartálykocsik ..................................................248

6.3.5.13.1 M1 – Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból........................................248 6.3.5.13.2 M2 – Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból ...................................252 6.3.5.13.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása ...................................................................................................................257 6.3.5.13.3.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása .............................. 258

6.3.5.14. N. Tankautók ..........................................................................................263

6.3.5.14.1 N1 – Benzin azonnali kiömlése a tankautóból .......................................................263 6.3.5.14.2 N2 – Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból ...................................................267 6.3.5.14.3 N3 – Benzin azonnali kiömlése a tankautóból – előtöltés .....................................273 6.3.5.14.4 N4 – Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból – előtöltés .................................277 6.3.5.14.5 Legnagyobb hatótávolságú eseménysorok bemutatása .......................................281 6.3.5.14.5.1 Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása: ............................. 282

6.4. Dominóhatás ........................................................................................................287 6.4.1. Üzemen belüli dominóhatás ..........................................................................287 6.4.2. Külső dominóhatás - veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által okozott dominóhatás..................................................................................................287 6.4.3. Eredmények összefoglalása..........................................................................287 6.5. A kockázat kiértékelése ........................................................................................288 6.5.1. Egyéni kockázat ............................................................................................288 6.5.2. Társadalmi kockázat .....................................................................................290 6.5.3. Veszélyességi övezetek ................................................................................294 6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek ....................................................................298 6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre .......................................................301 6.7.1. Az EAI értékek meghatározása .....................................................................301

7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA .... 302

7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények ................................................................302 7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere ......................302 7.3. Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere ......................302 7.4. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei ................................................303 7.5. Érzékelő és védelmi rendszerek ...........................................................................304 7.6. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei ...........................................305 7.6.1. A kárelhárításba, mentésbe bevonható eszközök, anyagok ..........................305 7.6.1.1. Az üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközök ......................305 7.6.1.2. Kárelhárítási anyagok, eszközök ..............................................................306 7.6.1.3. Szaktechnikai eszközök............................................................................306 7.6.2. Védőeszközök ...............................................................................................307

8.

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER .................................... 309



6/310


9.

ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................... 310

FELHASZNÁLT IRODALOM .............................................................. 310



7/310


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Szöveges mellékletek M 1 sz. melléklet M 2 sz. melléklet M 3 sz. melléklet M 4 sz. melléklet M 5 sz. melléklet M 6 sz. melléklet M 7 sz. melléklet M 8 sz. melléklet M 9 sz. melléklet

Belső Védelmi Terv Létesítmények kiválasztása Taxonómia (elektronikusan) Az eseményfák ismertetése (elektronikusan) Biztonsági adatlapok (elektronikusan) Biztonsági Irányítási Rendszer (elektronikusan) EAI (elektronikusan) Dominó (elektronikusan) Égéstermékek (elektronikusan)

Grafikus mellékletek G 1 sz. melléklet G 2 sz. melléklet G 3 sz. melléklet G 4 sz. melléklet

A külső vállalatok elhelyezkedése MOL Nyrt. Tiszaújváros Telephely környezetében elhelyezkedő személyek Átnézeti helyszínrajz Veszélyes anyagok elhelyezkedése



8/310


RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítés Jelentés CIP

DHL DN DNV GL DTR EBK ETA FTA HAZOP HSE MAC MPK OOR P PB QRA TA VTK

Corporate Intranet Portal MOL-csoport döntési és hatásköri lista (List of Decision-making and Authorities) Névleges átmérő Det Norske Veritas Germanischer Lloyd MOL-csoport feladat- és felelősség megosztási szabályzat Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Event tree analysis (eseményfa-elemzés) Fault tree analysis (hibafa-elemzés) Hazard and Operability Study (működőképesség és veszélyelemzés) Health, Safety and Environment Manager Appointed for Control MOL Petrolkémia Zrt. (volt TVK – Tiszai Vegyi Kombinát Zrt.) MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzat Propán Propán-bután Quantitative Risk Assessment (mennyiségi kockázatértékelés) Tankautó Vasúti tartálykocsi



9/310


SZÓJEGYZÉK A biztonsági jelentésben a biztonságtechnika területén használatos szakkifejezések az angol szakirodalomból származnak.

Fogalom Meghatározás Gőzfelhőrobbanás Vapour Cloud Explosion – Gőzfelhőrobbanás. VCE

Jettűz – Fáklyatűz Jet Fire

Gőztűz

Flash Fire

Tócsatűz Pool Fire

BLEVE

Tűzgolyó Fireball

Diszperzió

ARH LEL

FRH UEL

1. Gőzfelhőrobbanás (gázfelhő-) akkor keletkezik, ha a robbanóképes gőz-gáz koncentrációja eléri az alsó robbanási határt és a környezetében olyan esemény található, mely elegendő nagyságú gyújtási energiával rendelkezik. A veszélyt a légnyomás jelenti. 2. Robbanás, amely egy gyúlékony gőzből, gázból, porlasztott folyadékból, illetve levegőből álló keverék-felhő égéséből ered, és amelyben a lángfrontok meglehetősen nagy sebességekre gyorsulnak fel ahhoz, hogy jelentős túlnyomást okozzanak. Lángcsóva – Robbanóképes gőzök meggyulladásakor keletkezik, melyek nyomás alatti tartályból kis nyíláson keresztül áramlanak ki. A gőzök általában magukkal rántják a folyadék egy részét is. A szivárgó anyag leégése viszonylag gyors. A láng fellobbanása – Fellobbanás (robbanóképes gőzfelhő égése) a gőzök meggyulladásakor keletkezik a robbanási határokon belül. A felhő meggyulladhat távolabb is a szivárgás helyétől, és azután lobbanhat vissza. Gőztűz gyakran vált ki jettüzet vagy tócsatüzet sokkal komolyabb következményekkel, mint amilyenek a lobbanásnak lettek volna. A horizontális tócsa felszíne felett keletkezett tűzveszélyes folyadék gőzei meggyújtásakor keletkezik. A tócsa lehet korlátolt (a felszíne nem növekszik) vagy nem korlátolt felületű. A láng hősugárzása támogatja a párolgást a tócsa felszínéről, és ezzel fenntartja az égési folyamatot. Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion – Forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása. Tűzgolyó. A BLEVE jelenség következménye. A robbanóképes gőzfelhő terjedése a szél irányában és az azt követő koncentráció hígulása az ARH alá. Abban az esetben, ha a felhő nem gyullad meg, eloszlik minden veszélyes következmény nélkül. Alsó robbanási határ – Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gáz- (gőz)-levegő keverék nem robbanóképes. Felső robbanási határ – Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gáz- (gőz)-levegő keverék nem robbanóképes.



10/310


BEVEZETÉS A MOL Nyrt. Logisztika Telephely Tiszaújváros biztonsági jelentése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet értelmében készült. A biztonsági jelentés kidolgozásának követelménye abból a tényből ered, hogy a MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros a veszélyes ipari üzem azonosításakor felső küszöbértékűvé vált. A Termék Távvezeték Üzemletetés MOL - Tiszaújváros üzem és a Kőolaj Távvezeték Üzemeltetés MOL - Fényeslitke üzemeltetés esetében önálló SKET készült. Ezekben a dokumentációkban vannak bemutatva a távvezetékekkel és a szakaszoló állomásokkal kapcsolatos baleseti eseménysorok. Ezért a Biztonsági jelentésben csak a távvezetéki fogadóállomás, ill. a távvezetékek rövid leírása szerepel. A biztonsági jelentés tekintettel a kockázatra, amit a telephely képvisel, teljes körű jellemzést nyújt a telepről, és lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a valós veszélyekről. A biztonsági jelentés 1. fejezete alapinformációkat tartalmaz a MOL Logisztika Telephely Tiszaújvárosról és a MOL Nyrt.-ről, beleértve a vállalat struktúráját, irányítását és elhelyezését. A 2. fejezet a vállalatot és annak környezetét mutatja be. A 3. fejezet tartalmazza a telep veszélyes anyagainak jegyzékét, azok leírását és elhelyezését. A veszélyes ipari üzem bemutatása a 4. fejezetben tálalható. Az 5. fejezet az üzemi szolgáltatások leírását tartalmazza, és foglalkozik az üzemviteli megbízhatósággal, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és leküzdésével is. A 6. fejezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázati forrásait azonosítja, elemzi és értékeli azokat, beleértve a baleset-elhárítást is. A kockázatértékelés alkalmazott módszerei lehetővé teszik a kockázat azonosítását, kiválasztását és a mennyiségi kockázatértékelést. Az alkalmazott módszerek áttekintése:

Kockázatelemzés szakasza

1. A veszélyes technológiák/berendezések azonosítása 2. A berendezések megbízhatóságának és a kiváltó események valószínűségének számítása 3. A kiváltó esemény lehetséges következményeinek elemzése 4. A következmények értékelése – baleseti eseménysorok 5. A kockázatok értékelése 6. A környezeti hatások értékelése

Módszer/szoftver Kiválasztási módszer

Hibafa-elemzés Eseményfa-elemzés Phast, DNV GL Phast Risk (SAFETI), DNV GL EAI

A 7. fejezet információt nyújt a védekezés eszközrendszeréről. A 8. fejezet információt nyújt a biztonsági irányítási rendszerről. A kockázatelemzés eredményeinek összefoglalása a 9. fejezetben található.



11/310


1.

ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK

1.1. Bevezető rész 1.1.1.

Az üzemeltető azonosító adatai

A MOL Nyrt. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros technológiáit a Downstream MOL-on belül a Logisztika MOL szervezet üzemelteti. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.1.1.-es és az 1.1.1.2.-es táblázatokban találhatók.

1.1.1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1.

A társaság cégneve:

2.

A társaság székhelye:

3.

Jogi forma:

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Nyilvánosan működő részvénytársaság

Elnök-vezérigazgató:

Hernádi Zsolt

A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: A társaság székhelye, kapcsolat:

01-10-041683 10625790-2-44 Fővárosi Bíróság

Telefon:

+36 1 209-0000

Fax:

+36 1 209-0000

Web:

http://www.mol.hu

4.


1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.


12/310


1.1.1.2. táblázat A telephely adatai A telephely neve:


Székhely:

3580 Tiszaújváros, Mezőcsáti út 1., BorsodAbabúj-Zemplén megye

Vezető – Tiszaújváros Telep Gáspár József Zoltán Telefon:

+36-70-373-3590

E-mail:

[email protected]

Vezető – Tiszaújváros Vasút Kanyó Viktor Üzem Telefon:

+36-70-373-3268

E-mail:

[email protected]

Vezető – Tiszaújváros Termék Távvezeték Üzemeltetés Központ

Kovács József

Telefon:

+36-20-967-0525

E-mail:

jfková[email protected]

1.1.2.

Az üzem jelenlegi és tervezett tevékenysége

Termékek kereskedelmi célú tárolása, töltési és lefejtési feladatainak ellátása közúton, vasúton és csővezetéken. Tárolótér, töltő-lefejtő rendszerek, illetve a kapcsolódó technológiai és biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése. Telepi tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, kapcsolódó rendszerek rendeltetésszerű működtetése a napi munkavégzés során. A termékek előírt minőségének biztosítása, mennyiségi elszámolása. Minden tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és adminisztrációs tevékenység végzése. A termékek tárolótartályokban vannak tárolva, forgalmazásuk vasúti tartálykocsikkal és közúti tartálykocsikkal biztosított. A telepen átmeneti jelleggel vasúti tartálykocsikban LPG tárolása is történik.

1.1.3.

Az alkalmazottak száma

A Telep biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létszáma biztosított.

1.2. A vállalat struktúrája és irányítása A MOL Nyrt.-nél integrált igazgatási és vezetési rendszer működik, amely azonos a MOLcsoportba tartozó összes társaságnál. Az üzemi irányelvek és folyamatirányítási rendszerek leírása és dokumentumai a társaság modern irányítási folyamatának eszközei. Az üzem intranetes honlapján keresztül hozzáférhetőek (MOS). A MOL-csoportban üzemi és szervezési előírások vannak érvényben (OOR) – irányítási tevékenységek a legfelsőbb szinten. Ezek a MOL-csoport stratégiáját tükrözik. Az OOR MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


13/310


meghatározza a döntési jogokat és felhatalmazásokat (DHL - LDA), az üzemvitel legfontosabb döntéshozó helyeit és a szervezési felelősségeket. Ezáltal meghatározza a legfontosabb irányítóhelyeket a MOL folyamatainak hatásos fejlesztésére és működtetésére. A MOL Nyrt. részletes irányítási struktúrája nem nyilvános adatnak minősül.

1.2.1.

A vállalat biztonságának irányítása

Az FF & EBK (Fenntartható Fejlődés és Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) tevékenységek irányítása fontos és kiemelkedő helyet foglal el. Az irányítás 2. szintjén foglal helyet a MOL-csoport FF & EBK tevékenységeit irányító menedzser. Az egyes termelési részlegeknek kinevezett EBK partnere van, aki felelős a jogi követelmények teljesítésért a hozzá tartozó területen. A MOL-csoportnak jóváhagyott EBK politikája van, amelyben meghatározza a céljait. Az EBK Politika a legmagasabb szintű belső dokumentum, amely célok és feladatok meghatározásának alapjául szolgál a MOL-csoport vezetése számára. A kitűzött célok:            

1.2.2.

magas szintű munkahelyi egészségvédelem mellett minden munkatárs egészségi állapotának javítása, a technológiából, ezek üzemeltetéséből és a termékek felhasználásából eredő EBK kockázatok csökkentése, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek és a környezetszennyezés elkerülése, a megújuló energia felhasználásának támogatása a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, a természeti értékek megvédése, a múltbeli működésből származó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének kiemelt kezelése, a pro-aktív EBK kultúra kialakításának előmozdítása, EBK teljesítmény folyamatos javítása, valamennyi vonatkozó jogszabályi követelmény és ezen túlmenően magas szintű MOL-csoport normák betartása, aktív szerepvállalás a jogszabályalkotás folyamatában, szakmai szervezetekben való részvételen és a jogalkotókkal való együttműködésen keresztül, olyan beszállítók és üzleti partnerek előnyben részesítése, akik megfelelnek EBK politikánknak és normáinknak, különösen hosszú távú partnerség esetén, nyitott kommunikáció és konstruktív hozzáállás az érintettekkel való párbeszédben.

A MOL-csoport EBK teljesítményértékelési rendszere

A MOL-csoport EBK politikájának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tervezni kell az EBK tevékenység javítását, aminek üzleti értéknövelést kell szolgálnia. Az üzleti vezetők felelősek az EBK teljesítmény javításáért, valamint az ehhez szükséges intézkedések meghozataláért. A tényleges EBK teljesítményt mérni, rendszeresen értékelni kell, és be kell mutatni az érdekelt felek számára. A teljesítményértékelési rendszert és a kulcs-teljesítménymutatók hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat évente el kell végezni. EBK kulcs- teljesítménymutatók:   

Kvázi események száma Tűzesetek száma Tűzkár érték



14/310


                       

1.2.3.

Anyagvesztés elsődleges tárolóból- LOPC 1 m3 feletti elfolyások száma 1 m3 feletti elfolyások mennyisége 1 m3 alatti elfolyások száma 1 m3 alatti elfolyások mennyisége Közúti események száma Közúti Esemény Frekvencia (RIR) Közúti Balesetek száma Közúti Baleseti Frekvencia (RAR) Halálesetek száma (Saját munkavállaló) Halálesetek száma (Vállalkozó) Halálesetek száma (Harmadik fél) Halálesetek Frekvenciája (FAR) Munkaidő kieséssel járó balesetek száma (LTI) Munkaidő kieséssel járó baleseti frekvencia (LTIF) Korlátozott munkaképességgel járó események (RWC) Orvosi Ellátást igénylő Esetek (MTC) Elsősegélynyújtást igénylő esetek (FAC) Összes jelentésköteles esemény (TRI) Összes jelentésköteles esemény Frekvenciája (TRIF) Esemény Kivizsgálási Arány (IIR) Ledolgozott munkaórák száma (saját munkavállaló) Ledolgozott munkaórák száma (vállalkozó) Levezetett km-ek száma.

Változások kezelése

A technológiai, szervezeti, külső- és belső előírásokban történő változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket a helyi operatív szabályzatok foglalják össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára, az EBK engedélyeztetési eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése esetén az új működési modellel összhangban nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezeteket, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel.



15/310


2.

A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

2.1. A lakott területek jellemzése A telephely a MOL Petrolkémia Zrt. (volt TVK Nyrt.) telephelyétől délre, zárt szelvényű kerítésekkel lehatárolva helyezkedik el. Délkeleti irányban Tiszapalkonya, Déli irányban Oszlár település helyezkedik el, kb. 1-1 km távolságban. A telephely és a nevezett települések között, mintegy 300 m szélességű telepített erdősáv található. Tiszapalkonya lakónépessége (2015.01.01.)

1 437 fő.

Tiszapalkonya területnagysága:

1 349 ha.

Oszlár lakónépessége (2015.01.01.)

357 fő.

Oszlár területnagysága:

571 ha.

Megközelítési útvonalak A Telephely legegyszerűbben az M3-as autópályát Tiszaújvárossal összekötő úton (Mezőcsáti út) keresztül közelíthető meg. A telephely belső út és térburkolatai (aszfalt, illetve beton) a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmasak.

2.1.1.

A telephely közelében lévő repülőterek

A telephely közelében nincs repülőtér.

2.1.2.

Veszélyes tevékenységet folytató vállalatok

A Tiszaújváros telephely környezetében lévő alsó, felső vagy küszöbérték alatti küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek az alábbiakban szerepelnek. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek: 

Columbian Tiszai Koromgyártó Kft.

Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek: 

MOL Petrolkémia Zrt.



Terméktároló Zrt.



OPAL Tartálypark Zrt.



Ecomissio Kft.



AES Tiszai Erőmű Kft.

Küszöbérték alatti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek: 

TRANS-SPED Kft.



LIDL Kft.



LIEGL&DACHSER Szállítmányizási és Logisztikai Kft.



16/310




MOL Petrolkémia Zrt. Távvezetéke 1 üzemek közötti



MOL Petrolkémia Zrt. Távvezetéke 2 országhatár közötti

2.2. A természeti környezet bemutatása 2.2.1.

Meteorológiai jellemzők

Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Tiszaújvárosra és környékére. Jellemzően erős kontinentális hatás alatt áll, de időnként az óceáni és a mediterrán hatások is érvényesülnek. A meteorológiai adatok Tiszaújváros térségére a nyíregyházi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák:      

az átlagos és maximális csapadékmennyiség, az átlagos zivataros napok száma, az átlagos havi és éves relatív nedvesség, ködös és a fagyos napok száma, a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban szélirányokban, a légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége, átlagos évi hőmérséklet és az abszolút maximum hőmérséklet.

és

Az adatok a 2.2.1.1. – 2.2.1.5. táblázatokban találhatók.

2.2.1.1. táblázat Átlagos havi, illetve éves relatív nedvesség [%] 1998 - 2005 között Nyíregyháza Hónap %

I 84

II 74

III 67

IV 66

V 66

VI 67

VII 70

VIII 69

IX 69

X 76

XI 81

XII 83

ÉV 69

2.2.1.2. táblázat Átlagos havi, illetve évi szélsebesség [m.s -1] 1998 - 2005 között – Nyíregyháza Hónap m/s

I 3,3

II 3,9

III 4,3

IV 4,1

V 3,5

VI 3,3

VII 3,3

VIII 3,1

IX 3,3

X 3,2

XI 3,3

XII 3,2

ÉV 3,5

2.2.1.3. táblázat A szélirányok átlagos gyakorisága (N [%]) 1998 - 2005 között Nyíregyháza Irány É ÉK K DK D DNy Ny ÉNy Calm

% 24,1 12,3 10,9 8,0 15,2 14,0 8,3 6,1 1,1



17/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Nyíregyháza

Szélrózsa 8 irányban 25

É

20

ÉNy

ÉK

15 10 5 Ny

K

0

DNy

Átlagos szélcsendes időszak egy évben:

DK

1,1 %

D

2.2.1.4. táblázat Átlagos havi illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s -1] 1998 - 2005 között - Nyíregyháza Irány É ÉK K DK D DNY Ny ÉNy

I 4,7 2,3 2,3 2,1 3,2 3,8 2,9 2,8

II 4,8 2,9 2,9 2,8 3,9 4,6 3,7 2,9

III 5,0 3,2 3,4 3,0 4,0 4,8 4,5 3,3

IV 4,4 3,6 3,8 3,9 4,1 4,3 4,0 3,8

V 4,2 3,2 2,9 2,9 3,3 3,8 2,9 2,8

VI 4,0 2,7 2,5 2,6 3,1 3,5 3,3 2,8

VII 3,5 3,0 2,8 2,8 3,2 3,7 3,4 2,9

VIII 3,6 2,8 2,7 2,6 3,1 3,5 3,0 2,6

IX 3,9 3,1 2,8 2,8 3,3 3,6 3,1 2,5

X 3,4 2,6 3,0 2,9 3,5 3,6 3,2 2,8

XI 3,7 2,8 2,7 3,1 3,5 4,0 3,1 3,0

XII 4,2 3,8 2,7 2,3 3,2 4,0 2,6 2,2

ÉV 4,1 2,9 2,9 2,9 3,5 4,0 3,3 2,9

2.2.1.5. táblázat A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége [%] 1998 - 2005 között - Nyíregyháza Hónap F E D C B A

I 3,8 4,8 61,6 15,8 10,1 3,6

II 6,0 7,9 54,5 12,9 12,5 6,4

III 5,8 9,5 53,3 12,5 13,4 5,0

IV 5,5 9,7 48,4 15,5 15,2 5,7

V 7,8 16,6 37,1 13,3 16,1 9,0

VI 11,4 11,1 36,8 12,7 19,2 8,8

VII 9,8 11,6 39,6 15,0 16,3 7,4

VIII 11,0 13,9 32,1 10,8 19,3 12,5

IX 7,3 10,4 42,5 15,2 16,1 8,3

X XI XII 6,9 4,3 4,7 11,7 7,8 5,7 46,7 60,1 59,4 11,6 13,9 16,9 14,6 9,2 9,2 8,8 4,6 3,8

Évi átlaghőmérséklet °C-ban (1976 - 2005)

9,7 °C

A legmagasabb mért hőmérséklet °C-ban (1976 - 2005)

37,8 °C

Átlagos évi csapadékmennyiség mm-ben (1976 - 2005)

521 mm

A legmagasabb mért évi csapadékmennyiség mm-ben (1976 - 2005)

812,00 mm



18/310


Átlagos zivataros napok száma (1976 - 2005)

27 nap

Átlagos fagyos napok száma (Tmin ≤ -0,1 °C) (1976 - 2005)

102 nap

Átlagos ködös napok száma (1976 - 2005)

61 nap

2.2.2.

Geológiai és hidrogeológiai jellemzők

2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők Földtani leírás A Tiszaújváros Telephely területe Tiszaújvárostól délre, Tiszapalkonyától K-re és Oszlártól É-ra terül el. Északra a Sajó csatorna kb. 91,00 mBf duzzasztott állandó vízszintjével, keletre a Tisza hat a terület talajvízjárására. A Tiszaújváros Telephely kb. 2,5 km2 területű, a Sajó hordalékkúpjának délkeleti végéhez közel terül el. A területet az idősebb kőzetek után vastag pannóniai üledéksor építi fel. A több száz méter vastag rétegsort főleg agyag, agyagos iszap, kőzetliszt építi fel, esetenként homok rétegek közbetelepülésével. A pannóniai üledéksorra települt az ős Sajó hordalékkúpja, ezen a területen mintegy 30-35 méter vastagságban. A hordalékkúp Miskolc alatt kezdődik, az ott még 6-8 méter vastag teraszréteg vastagszik ki a torkolat irányába. A Sajó hordalékkúpja egyesül a Hernád teraszrétegével annak torkolatánál. A hatalmas hordalékkúp fedőjét átlag 3-5 méter vastag újpleisztocén-holocén fedőréteg alkotja a felszínen. A fedőréteg helyenként egy-két méter vastag homok átmenettel, legtöbbször azonban közvetlenül kőzet-liszt, iszap, agyagrétegekből áll. A vizsgált területen a feltárások szerint a kötött fedőréteg összletet különböző, színárnyalatú, rétegenként változó plasztikus indexű és konzisztenciájú kövér, közepes és sovány agyag, továbbá kisebb kiterjedésben települő iszap alkotja. A térszín közeli rétegek nagyobb kiterjedésben közepes agyagok, kisebb területrészen infúziós löszös, sovány agyagok. A kötött fedőréteg vastagsága, a vizsgált területen 2,7-5,6 m között változik. A nagyobb vastagságú fedőösszlet általában a Tiszaújváros Telephely területén belül jelentkezik. Ennek felső 0,5-2,5 m vastagságú részét építéskori feltöltés alkotja. A kötött fedőréteg alatt majdnem minden esetben olyan rétegek haránttoltak (homokos, homoklisztes iszap, illetve iszapos homok, homokliszt), amelyek szivárgási tényezője legalább egy nagyságrenddel nagyobb a felettük lévő rétegeknél. A kötött fedőréteg és az átmeneti réteg alatt jelentős vastagságú, szemcsés rétegek települnek, amelyek a szemeloszlási vizsgálatok alapján homokos kavicsnak, kavicsos homoknak, valamint váltakozó mennyiségű kőzetliszt frakciót tartalmazó homoknak minősíthetők. A feltárt homokrétegek a kötött fedőréteg, illetve az átmeneti réteg közelében, kisebb kiterjedésben települnek. Vízföldtani jellemzők A Tiszaújváros Telephely területe a Tiszától 800-2200 m távolságban fekszik, a súlyponti távolság 1500 m. A térségben a Tisza vízállások talajvíz-ingadozásra gyakorolt hatása a Tiszától 1500-1800 m távolságig észlelhető. A talajvízfelszín ingadozását ennek megfelelően a Tisza és a csapadék határozza meg, együttesen és egymással kölcsönhatásban. Az



19/310


előzőekből adódóan kisvíz esetén szabad felszínű, míg közepes és magas vízállásnál nyomás alatt álló talajvízre kell számítani. A talajvíz a vizsgált területrészen a Tisza felé szivárog - jellemzően ÉNY-DK-i irányú áramlással - a közepes és alacsony Tisza vízállások időszakában. Magas Tisza vízállás esetén (évenként 1-2 hónap) a Tisza talajvíz duzzasztó hatása érvényesül, és az áramlás iránya DK-ÉNY-ira változik. A talajvízszint-ingadozás mértékét és a vízmozgás irányát a vizsgált területtől északi irányba kb. 500 m távolságban elhelyezkedő Sajó csatorna is befolyásolja. A megközelítően 91,50 mBf-i szinten tartott vízszintjének hatása kétféle jelenségben észlelhető. Egyrészt a kisvizes időszakban jelentkező talajvíz megtáplálásában mutatkozik (kiegyenlítő hatás), másrészt a déli irányba mutató áramlást erősíti. A hordalékkúp területén a talajvízzel összefüggő áramteret alkot a hordalékkúp sekély rétegvize. A pannon összlet homokos tagjaiban jelentkező mélyebb rétegvíz a rendszertől lényegében független. Így szennyezés szempontjából is lényegesen védettebb a hordalékkúp talaj és rétegvíztől. A kavicsos homok felső szintje a vizsgált területen 90,71 mBf és 88,98 mBf között változik. A feddőszint elérést tehát maximum 1,73 m -es különbséget mutat. Átlagos szintje 90,06 mBf. A kavicsos homok teraszréteg felett a rossz vízvezető, gyakorlatilag vízrekesztő fedőréteg következik 3-4 m vastagságban a felszínig [4]. 2.2.2.2. Szeizmikus adatok Magyarországon 2005 óta - az Európai Unió többi államához hasonlóan - az EUROCODE 8 szabvány (MSZ EN 1998-1) van érvényben az épületek földrengés elleni méretezésére. Az EUROCODE 8 szabvány érvénybe lépése előtt az MI-04.133-81 méretezési irányelv volt alkalmazandó, de annak érvénytelenítése és az új szabvány megjelenése között is az 1998. január elsején életbelépett új Építési Törvény és az OTÉK 55. is kötelezően előírta a földrengés elleni méretezést. A földrengéskockázat meghatározása annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. A földrengéskockázat meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a talajgyorsulás értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége pedig a veszélyeztetettségi válaszspektrum, mely a földrengésbiztos tervezés alapját képezi. A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration). Tiszaújváros területén 50 év alatt 10% meghaladási valószínűséggel (475 évente egyszer) 1,02 m/s2 földrengésből származó vízszintes gyorsulás várható. Ily módon az MSZ EN 19981 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] agR = 0,90 m/s2 5.

2.2.3.

Egyéb természeti jellemzők

2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.) van a térségben. Itt található a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. Hortobágyi Nemzeti Park MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


20/310


A védett terület nagysága: több mint 82 000 hektár, ebből fokozottan védett 22,3 hektár. A nemzeti parki védett területek által érintett települések, megyénkénti bontásban: 

Borsod-Abaúj-Zemplén: Ároktő, Borsodivánka, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk.



Hajdú-Bihar: Balmazújváros, Egyek, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar, Püspökladány, Tiszacsege, Újszentmargita.



Heves: Poroszló, Újlőrincfalva.



Jász-Nagykun-Szolnok: Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred.

Védetté nyilvánítva: Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1850/1972. számú közleménye a Hortobágyi Nemzeti Park létesítéséről. A Hortobágyi Nemzeti Park 1999. óta a Világörökség része, 2011-ben pedig a területén jelölték ki Magyarország második, Európa harmadik Csillagoségbolt Parkját 6. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe 6 084 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A tájvédelmi körzethez szervesen kapcsolódik a Tiszadobi-ártér, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyeletébe tartozik. A védetté nyilvánítás célja a Taktaköz déli részén, a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek a védelme. A terület egynegyed része szerepel a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyeinek listáján, mára a WWF hódvisszatelepítési programjába is bekerült 7. A Tiszaújváros Telephely környezetében található Natura 2000 területek: 

Tiszaújvárosi ártéri erdők,



Hejő mente,



Kesznyéteni Sajó-öböl,



Hortobágy.



21/310


3.

VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA

A 2011. évi CXXVIII. törvény 3.§-a 26. pontjának értelmében veszélyes anyag meghatározása: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában. A veszélyes anyagok leltára és ezek tulajdonságai a 3.1.1.-es táblázatban vannak feltüntetve, a 3.1.2.-es táblázatban pedig azoknak az anyagoknak a leltára található, melyek tűz esetén keletkezhetnek. A veszélyes anyagokról a további adatokat a biztonsági adatlap szolgál.

3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai A telep területén található, kiválasztott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai elektronikus formában hozzáférhetők a vállalat intranetes honlapján. A biztonsági jelentés részét is képezik, amely elektronikus formában szintén hozzáférhető. Tűz esetén keletkező mérgező anyagok Tűz esetében a környezetbe az égés mérgező termékei szabadulhatnak fel. Nyitott területen lévő tűz esetében feltételezhető, hogy bekövetkezik a felhő azonnali felemelkedése, tehát nem várható, hogy a keletkezett mérgező anyagok hatással lennének az emberek életére.



22/310


3.1.1. táblázat A telepen jelen lévő veszélyes anyagok leltára

Toxikus tulajdonságok

Kőolaj

8002-05-9

2.

Motorbenzin

86290-81-5

3.

Vegyipari benzin

86290-81-5

4.

Nyers pirobenzin

68477-53-2

5.

Motorikus gázolaj

68334-30-5

6.

Gázolaj – kénes (kénes gázolajalap)

68814-87-9


Anyag mennyiség [t]

Halmazállapot

Gőznyomás [kPa]

1.

P5a – Tűzveszélyes folyadékok, E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: a) benzinek és nafták Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: a) benzinek és nafták Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: a) benzinek és nafták Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: c) gázolajok Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: c) gázolajok

H-mondat2)

ADR szerinti osztályozá s - UN

ARH/FRH [tf. %]

CAS-szám

Veszélyességi osztály (ok)1)

Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés

Gyulladáspont [°C]

Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

LC50

224-304-336350-411

1267

175 430

cseppfolyós

-

<-25

>30

1,16 / 8,94

49

LD50 patkány: >4300 mg/kg

224-304-315336-340-350361f-411

1203

21 980

cseppfolyós

-20

-

35205

1/6,5

4590

Más vízi szervezetek 1: 1 – 100 mg/l

1/6,5

-

Inhaláció, patkány: >5 ppm/4h; egyéb, vízi élőlények 1: 1 – 100 mg/l

-

-

224-304-315336-340-350361df-411

1203

36 710

cseppfolyós

-20

-

<35 – (21 0)

225-304-315319-340-350372-411

3295

3 970

cseppfolyós

-

-

80200

-

6/ 13,5

< 0,1

Halak 1: >100 mg/l; más vízi szervezetek 1: 1-100 mg/l

-

-

Halak 1: >100 mg/l

226-304-315332-351-373411

1202

143 810

cseppfolyós

>55

-

163370

226-304-332373-411

1202

24 150

cseppfolyós

 56

-

90400


23/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Toxikus tulajdonságok

MTBE

1634-04-4

8.

Tüzelőolaj C9+

68477-39-4

9.

C8-frakció

93571-75-6

10.

Propán

74-98-6

Propán-bután

74-98-6 (propán) 106-97-8 (bután) 75-28-5 (izobután)

11.


P5 – Tűzveszélyes folyadékok Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: c) gázolajok P5c – Tűzveszélyes folyadékok, E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok


ARH/FRH [tf. %]


LC50

225-315

2398

3 450

cseppfolyós

-29

-

55

-

-

EC50 Daphnia 1: 150 mg/l; EC50 egyéb vízi élőlények 1: >1000 mg/l hal, 96 óra

304

1202

0 3)

cseppfolyós

>55

-

163370

6/ 13,5

-

Halak 1: >100 mg/l

225-304-315336-361d411

3295

8 150

cseppfolyós

<23

-

130200

-

-

-

220

1978

-162

2,1 / 9,5

H-mondat2)

220-280

1965

1 380

4)

390 4)


Halmazállapot

cseppfolyósít ott

cseppfolyósít ott

 -56

-

-

-

Forráspont [°C]

CAS-szám


Gőznyomás [kPa]

7.

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

-

-

< 1550 >800000 ppm/4h (40 15 perc °C)

-

Propán: >800000 ppm/4h 15 perc; Bután: 277000 ppm/4h

24/310


C4-frakció (C4raffinát)

92045-80-2

13.

Bután (normálbután)

106-97-8

14.

Bután-mix (butángáz)

75-28-5 (izobután) 106-97-9 (n-bután)

15.

Metanol

67-56-1

16.

BT-frakció

68475-70-7

17.

Fázisolaj (Benzin-gázolaj elegy) 9)

-


Metanol P5c – Tűzveszélyes folyadékok, E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: a) benzinek és nafták



Halmazállapot

Gőznyomás [kPa]

12.

Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok

H-mondat2)

ARH/FRH [tf. %]

CAS-szám


Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

LC50

220-280-340350

1965

1 550

cseppfolyósít ott

< -60

-

-

-

-

-

220-280

1011

cseppfolyósít ott

-60

-

-1

1,5 / 8,5

-

277000 ppm/4h

cseppfolyósít ott

-60

-

-1

1,5 / 8,5

-

277000 ppm/4h

3 040 220-280

1011

225-301-311331-370

1230

0 5)

cseppfolyós

11

455

64

5,5 / 26,5

12,8

64000 ppm/4h

225-304-315319-340-350372-411

3295

8 150

cseppfolyós

-11

555

80

1,4 / 8

10,9

Vízi organizmusok: >10 mg/l (96 óra)

224-304-315336-340-350361f-411

1203

3 390

cseppfolyós

-20

-

35205

1/6,5

4590

Más vízi szervezetek 1: 1 – 100 mg/l


25/310


Etanol – bio

64-17-5

19.

NEMO 6133

-

20.

Afton X-16854

-

21.

Lubrizol 9041M

22.

OMV GPP08

23.

Tüzelőolaj TÜ 5/20

P5c – Tűzveszélyes folyadékok P5c – Tűzveszélyes folyadékok, E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában



Halmazállapot

Gőznyomás [kPa]

18.

H-mondat2)

ARH/FRH [tf. %]

CAS-szám


Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

LC50

255-319

1170

0 6)

cseppfolyós

12

425

78,2

3,1 / 20

5,73

-

226-304-315319-317-336351-360D411

1993

8,4

cseppfolyós

>55

-

>100

1,5 / 7,2

0,1

Halak: 1-10 mg/l

315-319-351336-411

1993

9,3

cseppfolyós

56

-

-

-

-

-

304-319-332336-351-411

3082

8,9

cseppfolyós

≥62

-

-

-

-

Patkány: 1 – 5 mg/l (4 órás érték) Halak: 1 – 10 mg/l

-

E2 – A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában

315-351-411

3082

8,6

cseppfolyós

>60

>200

>100

0,7 / 5,1

>0,1

-

68334-30-5

Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: c) gázolajok

226-304-315332-351-373411

-

163 370

6/ 13,5

<0,1

Halak 1: >100 mg/l; egyéb, vízi élőlények 1: 1-100 mg/l

-


1202

0 7)


cseppfolyós

>55

26/310


25.

Erőművi tüzelőolaj

68919-39-1

64741-59-9

Megj.:

Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: a) benzinek és nafták Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok: c) gázolajok

224-304-315336-350361fd-411 304-315-332350-373-400410


3295

1202


0 8)

4 478

Halmazállapot

cseppfolyós

cseppfolyós

(2060)

>55

~280

(30255)

1,0 – >110 2,0 / (50° 8 C)

-

180370

-

Gőznyomás [kPa]

H-mondat2)

ARH/FRH [tf. %]

24.

Nyerskondenzá tum „A”

CAS-szám


Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Jellemzők

-

LC50

Halak 1: >35 mg/l; egyéb, vízi élőlények 1: >1000 mg/l Halak 1: >100 mg/l; vízi élőlények 1: <1 mg/l/48h

1)

Veszélyességi osztály(ok): a 34/2015 (II. 27.) Korm. rendelettel módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

2)

Osztályozás az 1272/2008/EK rendelet szerint.



27/310


3.1.2. táblázat A folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező veszélyes anyagok leltára

Toxikus tulajdonságok

7446-09-5 10102-44-0

H2 H2

220-331360D-372 331-314 314-330

LC50 [ppm.4h-1]

Kén-dioxid Nitrogén-dioxid

H2, P2

Sűrűség 20°Cnál [kg.m-3]

2. 3.

630-08-0

H-mondat 2)

Gőznyomás [kPa]

Szén monoxid

Veszélyess égi osztály (ok)1)

ARH/FRH [tf. %]

1.

CAS-szám

Forráspont [°C]

Anyagmegnevezés


Sorszám

Lobbanáspont [°C]

Tulajdonságok

gáz

-

610

-191

12,5/74

-

1,25

1800

gáz gáz

-

-

-

-

-

2,3 3,4

1260 89

Halmazállapot

Megj.: 1)

Veszélyességi osztály(ok): a 34/2015 (II. 27.) Korm. rendelettel módosított 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint.

2)

Osztályozás az 1272/2008/EK rendelet szerint.



28/310


4.

A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA

4.1. Általános bemutatás A MOL Nyrt. Tiszaújváros Telep fő tevékenysége a Dunai Finomítóból távvezetéken, zárt rendszerben, vasúton és a MOL Petrolkémia Zrt.-ből csővezetéken érkező ásványolaj termékek átmeneti tárolása, valamint e termékek csővezetéki, közúti és vasúti úton történő forgalmazása a MOL Nyrt. partnereinek megrendelései alapján, a törvényi, ill. MOL belső szabályozások előírásainak megfelelően. A telepen található technológiák részletes ismertetése nem publikus, védendő információnak minősül.

4.2. A tevékenységek bemutatása 4.2.1.

Kőolaj- és terméktávvezetéki fogadóállomás

4.2.2.

Tartálypark

A tartályok, tárolt anyagok, konstrukció- és a tárolás befogadóképessége a 4.2.2.1.-es táblázatban van feltüntetve. 4.2.2.1 táblázat Tartálypark és ATT tartályok



29/310


4.2.3.

COTAS rendszerű automatikus tankautótöltő

4.2.3.1. Tankautótöltő 4.2.3.2. CH gőzvisszanyerő

4.2.4.

Közúti metanol töltés

4.2.5.

Vasútüzem

4.2.5.1. Metanol / etanol lefejtő 4.2.5.2. Hosszhidas lefejtő 4.2.5.3. Cseppfolyós gáz lefejtő 4.2.5.4. Automata töltő

4.2.6.

LPG vasúti tartálykocsiban való tárolása

4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk 4.3.1.

Technológiai folyamatok

4.3.2.

Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok

4.3.3.

Veszélyes anyagok tárolása

4.4. Bekövetkezett veszélyes üzemzavarok és súlyos balesetek

5.

anyagokkal

kapcsolatos

INFRASTRUKTÚRA

A telep biztonságos működéséhez, a rendkívüli események kezeléséhez szükséges infrastrukturális háttér rendelkezésre áll. A telepi infrastruktúra részletes ismertetése nem nyilvános, védendő információ.



30/310


5.1. Külső szolgáltatások 5.1.1.

Külső elektromos és más energiaforrások

5.1.2.

Külső vízellátás

5.1.3.

Földgázszolgáltatás

5.2. Belső szolgáltatások 5.2.1.

Belső elektromos hálózat

5.2.2.

Tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti is)

5.2.3.

Tűzoltóvíz hálózat

5.2.4.

Meleg víz és más folyadék hálózatok

5.2.4.1. Iparivíz szolgáltatás 5.2.4.2. Recirkulációs hűtővíz szolgáltatás 5.2.4.3. Kazántápvíz 5.2.4.4. Gőzszolgáltatás

5.2.5.

Sűrített levegő ellátó rendszerek

5.2.6.

Híradó rendszerek

5.3. Egyéb szolgáltatások 5.3.1.

Munkavédelem

A központi irányítás alatt lévő EBK feladatokat ellátó munkatárssal történik a Munkavédelmi Szabályzat szerint, valamint a vonatkozó és érvényben lévő törvényeknek és rendeleteknek megfelelően.



31/310


5.3.2.

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

Az üzemorvosi ellátást a FŐNIXMED Zrt. meghatározott időkben biztosítja. Az előforduló balesetek ellátására alkalmas, kiképzett elsősegélynyújtók vannak a feladat ellátásához szükséges számban. Folyamatos képzési programjuk a belső utasításokban szerepel. Az elsősegélynyújtó csomag helye és az elsősegélynyújtó személyek neve és elérhetősége a Telephelyen ki van függesztve. Ezen a helyen felszerelt mentőláda van elhelyezve.

5.3.3.

Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények

A vezetési pontokat és a kivezetéshez kapcsolódó létesítményeket tűz esetén a tűzoltásvezető határozza meg az adott helyzetnek megfelelően. A krízis menedzsment összehívása esetén a vezetési pont a MOL LOG Tiszaújváros Automatikus Tankautó Töltő Telepen lévő diszpécser helyiség.

5.3.4.

Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek

Az elsősegélyt a telephelyen a Főnix Med és a FER elsősegélynyújtó szervezete együttesen szolgáltatja. Szükség esetén az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) helyszínre vonuló egységei is segítséget nyújtanak.

5.3.5.

Biztonsági szolgálat

Az őrzésvédelmi feladatok ellátása szerződés alapján a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. feladata. Régió Biztonság MOL A biztonsági szervezet alapvető feladata őrizni és megvédeni a MOL Nyrt. és a MOLcsoport magyarországi leányvállalatai értékeit, védeni a munkavállalók életét, testi épségét, valamint biztosítani a folyamatos munkavégzés zavartalanságát. (Be-kiléptetés, tájékoztatás, járőrözés, anyagi tárgyi eszközök be-kiszállításának ellenőrzése, egyes EBK és más szabályok betartásának ellenőrzése. Vészhelyzet esetén az elsődleges beavatkozó szervekkel való együttműködés, a Vészhelyzeti terv szerint való eljárás.)

5.3.6.

Környezetvédelmi szolgálat

A telepen a belső környezetvédelmi szolgálatot a MOL Nyrt. FF&EBK szervezet látja el. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatsági, igazgatási feladatokat a Borsod-AbaújZemplén megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya látja el. A vízügyi igazgatási és a vízügyi valamint vízvédelmi hatósági feladatokat a Borsod –AbaújZemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi szervezetének Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálata látja el.

5.3.7.

Üzemi műszaki biztonsági szolgálat

A karbantartásokat és meghibásodások javítását az üzemeltetést végző megrendelésére a MOL Nyrt. egyszerviz cége biztosítja (Petrolszolg Kft.).



32/310


5.3.8.

Katasztrófa elhárítási szervezet

A MOL Logisztika Tiszaújváros katasztrófa elhárítási szervezetei:  FER Tűzoltóság,  ASZIV vállalati tűzoltók,  Főnix Med elsősegélynyújtó és mentő szolgálat,  CIVIL Zrt.

5.3.9.

Javító és karbantartó tevékenység

A telepen a javító és karbantartó tevékenységet a PETROLSZOLG Kft. és szerződéses partnerei látják el.

5.3.10. Laboratóriumi hálózat A telephelyen lévő MOL Logisztika egységek saját – külön – laboratóriumot nem üzemeltetnek. A Telephely területén található az MPK által üzemeltetett Minőségellenőrzés labor.

5.3.11. Szennyvízhálózatok A vízelvezető hálózat feladata a Tiszaújváros Telephely (volt TIFO) létesítményeiben keletkező olajos ipari és csapadékvíz, feltételesen olajmentes csapadékvíz, valamint a kommunális szennyvíz elvezetése. A Tiszaújváros Telephely vízelvezető hálózatát gravitációs csatornák (olajos ipari és csapadékvíz, feltételesen olajmentes csapadékvíz, kommunális szennyvíz), átemelő szivattyútelepek (FA I-II-III átemelő) és nyomóvezetékek (olajos nyomó, kommunális nyomó) alkotják. 5.3.11.1.

Feltételesen olajmentes csapadékvíz hálózat

5.3.11.2.

Olajos ipari és csapadékvíz hálózat

5.3.11.3.

Kommunális szennyvízrendszer

5.4. Üzemi monitoring hálózatok 5.4.1.

Felszín alatti kármentesítés

A MOL Tiszaújváros Telep (volt TIFO) és a MPK (volt TVK) 2009. év óta közös határozatot kap az ÉM-i Környezetvédelmi Felügyelőségtől az ipari komplexum felszín alatti kármentesítése vonatkozásában. A MOL-csoport a kármentesítés koordinálásával a BGT Hungária Környezettechnológiai Kft.t bízta meg, mint szakértő céget. A 2009 óta eltelt időszakban a cég közreműködésével és a Hatósággal egyeztetve, az általuk előírt időütemezéssel történnek a felszín alatti kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek. A 2015. év során a folyamatos monitoring tevékenységek feladatai voltak: 

felszín alatti vízvizsgálatok,



33/310




biomonitoring,



talajgáz monitoring,



ökológiai hatásviselők monitoringja.

5.4.2.

Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek

Tiszaújváros Telep A telep egész területére kiterjedő tűzjelző rendszer működik. A szénhidrogén-gázok szabadba jutását telepített érzékelők (CH, H2S, H2) figyelik és jelzik a frekventáltabb területeken. A Katasztrófavédelem által telepített MOLARI rendszer. Irodaépületekbe, műszertermekbe (ahol számítógépes folyamatirányítás működik) telepített füstérzékelők épültek. A katasztrófa elhárítást és az élet megóvását telepített kihangosító- és riasztó rendszerek segítik. A technikai működés biztonságát magas szintű irányítástechnika és automatizáltság szolgálja. Vasútüzem A MOL Logisztika Tiszaújváros telephely egész területére kiterjedő tűzjelző rendszer működik, amelynek az üzem területén található tűzjelző rendszer is része. A szénhidrogén-gázok szabadba jutását telepített érzékelők (CH, H2S, H2) figyelik és jelzik a Hosszhidas lefejőn, a Cseppfolyós gáz fejtőn és a Ponttöltőn. A Vasútüzem összes épületébe telepített füstérzékelők épültek. A töltő és lefejtő helyeken pedig lángérzékelők is telepítésre kerültek, A Vasútüzem része a Tiszaújváros Telep által működtetett MOLARI rendszernek. A Telep rendszerének részeként a katasztrófa elhárítást és az élet megóvását telepített kihangosítóés riasztó rendszerek segítik. A technikai működés biztonságát magas szintű irányítástechnika és automatizáltság szolgálja. 5.4.2.1. táblázat A telepen telepített érzékelők Beépítési hely Vasútüzem C4 töltő-lefejtő Vasútüzem Ponttöltő Vasútüzem Hosszhidas töltő Gázolaj-kénmentesítő* Gázolaj-kénmentesítő* Gázolaj-kénmentesítő* Claus üzem* Claus üzem* MTBE üzem Tárolási üzem 5009-10 Benzin szivattyútér Tárolási üzem 20013-18 Tárolási üzem 80001-2 C4 tárolótér Szennyvízátemelő Hulladékégető MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros

Mennyiség [db] 5 3 12 4 4 11 2 2 10 4 2 18 8 18 2 1

Kalibrálás Propán Propán Propán Hidrogén Kén-hidrogén Propán Propán Kén-hidrogén Propán Propán Propán Propán Propán Propán Metán Propán


Jelzési érték ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % 10 ppm ARH 20,40 % ARH 20,40 % 10 ppm ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % 34/310


5.4.3.

Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek

A telephely felügyeletét a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. látja el 24 órás szolgálatban. 5.4.3.1. MOL Nyrt. objektumaiba történő belépés szabályai A MOL Nyrt. objektumainak területére, csak érvényes belépési/behajtási engedély birtokában lehet belépni/behajtani. Általános szabályok 

A fényképes belépőkártya kiállításának előfeltétele az érvényes EBK oktatás megléte és a foglalkozás egészségügyi megfelelőség igazolása.



A belépőkártya névre/rendszámra szól, azt átruházni, kölcsönadni tilos.



A belépőkártya a MOL Nyrt. tulajdona, azt a belépési jogosultság megszűnését követően azonnal le kell adni a kiadó biztonsági szervezet részére.



A személyi belépő kártyát, a benntartózkodás ideje alatt mindvégig jól látható helyen kötelező viselni. Azon munkakörülmények között, amikor a belépőkártya viselése EBK kockázatot hordoz (elektrosztatikus feltöltődés, beakadás), a kártya kitűzött viselése nem kötelező, de azt a munkavállalónak magánál kell tartani. Amennyiben a munkavégzést befejezte, vagy elhagyja annak helyét, a belépőkártyát látható helyen viselni kell.



Jogosultsággal nem rendelkező személyt más belépőjével beengedni tilos! A beengedő és a jogtalanul belépett személy is megsérti az MOL Nyrt. biztonsági szabályait. A belépőkártya szabálytalan használata vizsgálatot von maga után. Azon személy, aki saját belépőkártyáját, vagy gépjármű belépőkártyáját másnak használat céljából átadja, azzal nem jogosult személyt enged be a védendő területre, a MOL Nyrt. területéről kitiltható.



A belépőkártya elvesztéséről azonnal értesíteni kell a MOL Biztonsági Központot. Az elveszett belépő azonnal letiltásra kerül. Amennyiben megtalálja az elveszettnek hitt belépőjét, úgy haladéktalanul értesítse a MOL Biztonsági Központot. A belépőért mindenki anyagi felelősséggel tartozik.

Munkaidőn kívül, szabad- és munkaszüneti napokon munkavégzés céljából történő belépés szabályai Munkaidő alatt kell érteni a MOL Nyrt. vállalatok munkavállalói esetében a Kollektív szerződésben meghatározott munkaidőt, kivitelező cégek munkavállalói esetében a munkanapokon 0600 órától 1800 óráig terjedő időszakot. MOL Nyrt. munkavállalóknál a munkaidőn kívüli, illetve munkaszüneti napra eső eseti munka elrendelése esetén (kivétel a műszakos, vagy rendszeresen ebben az időszakban munkát végzők) a munkahelyi vezető legkésőbb az azt megelőző munkanap 14:30 óráig a Régió Biztonság MOL területileg illetékes vezetőjét tájékoztatni köteles. Ennek megfelelően a hétvégi munkavégzés elrendelése, írásos módon történhet. Csoportos látogatás szabályai Csoportos látogatás (5 főt meghaladó létszám esetén) csak előzetes bejelentéssel és külön egyeztetés szerint, az objektum vezetőjének, vagy megbízottjának engedélyével történhet. A bejelentésről (látogatás célja, fogadó fél neve, időpont és időtartam) minden esetben a Régió Biztonság MOL területileg illetékes vezetőjét is tájékoztatni kell. A csoport beléptetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fogadó fél értesítése megtörtént, és a fogadó fél által kijelölt kísérő személy a csoportot átvette. Személyi beléptetés MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


35/310


Állandó, fényképes belépőkártya kiadásának szabályai Az alapelv az, hogy a MOL Nyrt. objektumainak területére belépni csak állandó fényképes belépő kártya birtokában szabad. A kártya megújítási felelősség, a kártya, valamint a szükséges oktatások érvényességének figyelemmel kísérése, időbeni meghosszabbíttatása a kártyát átvevő feladata. A lejárt kártyákat a biztonsági szolgálat minden esetben bevonja. Állandó fényképes belépő kártya, a MOL Nyrt. munkavállalói számára a területileg illetékes humán szervezet igénylése alapján készül, alapjogosultsággal. Az alapjogosultságon felül a munkáltatói jogkört gyakorló vezető igénye alapján, a biztonsági terület (CAS) felelősének jóváhagyása után további jogosultságokkal is felruházható. A MOL Nyrt. munkavállalói számára készített állandó fényképes belépőkártyák 10 évig, gépjármű belépőkártyák 3 évig érvényesek. Állandó fényképes belépőkártyát kapnak a MOL Nyrt. objektumainak területén, tartósan 10 naptári napot meghaladó munkát végző vállalkozók, vállalkozások munkavállalói is. A belépőkártya igényhez a szükséges nyomtatványokat a gazdasági szervezettel szerződésben álló MOL Nyrt. kapcsolattartónak kell biztosítani. Vállalkozó cégek, valamint nem a MOL Nyrt., de a területen állandó telephellyel rendelkező, ott folyamatos tevékenységet végző cég állományába tartozó munkavállaló esetében az állandó fényképes belépőkártya, az alábbiak együttes teljesülése esetén készíthető el: A vállalkozó rendelkezik kitöltött, a MOL Nyrt.-s kapcsolattartó által biztosított „külcéges” munkavállaló, és „külcéges” nyilvántartó adatlappal. A beléptetendő munkavállalók igazoltan sikeres vizsgát tettek az EBK és Biztonsági oktatáson elhangzott ismeretekből. A kiadott belépőkártya a munkavégzés helyére, a szerződésben meghatározott és az EBK és Biztonsági oktatás időpontjától, maximálisan egy évig érvényes, melyet a kártya igénylésétől kell számítani. A belépőkártya kiállítása külsős vállalkozások esetében díjköteles, melynek mértékét az 5. sz. melléklet tartalmazza, ami a kártya átvételekor megjelölt mértékben és címre kerül kiszámlázásra. Az állandó fényképes belépőkártyákat és az állandó gépjármű belépőkártyákat, a területileg illetékes kártyairodákban készítik. A fényképes belépőkártyákkal kapcsolatos kiterjesztését, érvényességük hosszabbítását, kártyairoda végzi.

folyamatokat, azok jogosultságainak a belépőkártyák visszavételezését a

Napi belépés szabályai A vendégek beléptetésének engedélyezését a fogadó fél kezdeményezi. A területen a látogatók csak kísérettel tartózkodhatnak. A fogadókészségről minden esetben meg kell győződni. Az érkező vendég a területre csak akkor léphet be, ha a fogadókészség biztosítva van. A vendégek tájékoztatása a vonatkozó szabályokról a fogadó fél kötelessége. A vendég folyamatos kíséretéről a belépéstől a távozásig a fogadó félnek gondoskodnia kell, kíséret nélkül a látogatóknak nincs lehetőségük a MOL Nyrt. objektumainak területére belépni, ott tartózkodni. Hivatalos céllal érkező hatósági személyek Hatósági igazolványuk felmutatását követően, a fogadó fél tájékoztatása és a szükséges belépőkártya kiadása után léphetnek be a MOL Nyrt. objektumainak területére. Hatósági személyek, a technológiai területre, kísérővel léphetnek be. A média képviselőinek beléptetése MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


36/310


A Társasági Kommunikáció előzetes írásos hozzájárulása alapján a MOL Nyrt. objektumainak területén lévő szervezetek vezetői, a Régió Biztonság MOL illetékes területi vezető tájékoztatása mellett engedélyezheti. A média vendégek mellé a fogadó félnek MOL Nyrt. munkavállalói kíséretet kell biztosítania. Hozzátartozók beléptetése A MOL Nyrt. objektumainak területén kiskorúak, hozzátartozók, gyermekek, ismerősök látogatása, fogadása általában nem engedélyezett, csak központilag szervezett rendezvények esetén, az arra az időszakra, és területre meghatározott szabályok szerint. Gépjármű beléptetése a MOL Nyrt. objektumainak területére A MOL Nyrt. objektumainak területén a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye (forgalmi engedély, igazolólap környezetvédelmi felülvizsgálatról, kötelező felelősségbiztosítás) és jelzése (rendszám) van, továbbá jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, illetve amely az utat és tartozékait nem rongálja, és nem szennyezi. Hatósági jelzés nélküli gépjármű a MOL Nyrt. objektumainak területén csak kivételes esetekben és külön engedéllyel közlekedhet! A megfelelő műszaki állapot igazolásának (hatóság által kiadott forgalmi, rendszám) hiányában gépjármű a területen nem tartózkodhat Az a jármű, amely nem felel meg a törvényi feltételeknek, KRESZ szabályoknak, kitiltható, illetve nem léptethető be a MOL Nyrt. objektumainak területére. Behajtás a külső zónába Kerítésen kívüli közlekedésre kijelölt MOL tulajdonú területre a behajtás és parkolás – a KRESZ szabályainak betartása mellett – a munkavállalók és vendégek számára külön engedély nélkül lehetséges. Járművek állandó behajtási engedély kiadásának szabályai A státusz, kulcsos és munkaköri gépjárművek állandó behajtási engedélyt kaphatnak. Magángépjárművek esetén állandó gépjármű behajtási engedélyt, fényképes belépőkártyával rendelkező személyek igényelhetnek. A behajtási engedélyt, a MOL- csoportos munkavállalók esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, míg külsős cégek esetében a szerződéses partner igényli. A beérkezett igényeket az objektum vezetője, illetve az illetékes területi felelős hagyja jóvá vagy vonja vissza. A behajtási engedélyeket a Régió Biztonság MOL rendszeresen felülvizsgálja. Az indokolatlan, illetve nem használt jogosultságok visszavonásra kerülnek. A MOL Nyrt. munkavállalói, és a külsős vállalkozások esetében az állandó behajtási engedélyek a tárgyév végéig érvényesek. A kiadott behajtási engedély a munkavégzés helyére érvényes. Járművek napi behajtási engedély kiadásának szabályai Napi behajtási engedélyt kaphatnak azon beszállítók, áruszállítók, munkavállalók, akik gépjárművel történő behajtása a MOL Nyrt. objektumainak területére, a munkájukhoz feltétlenül szükséges. Áruszállító jármű az a jármű, amely a MOL Nyrt. objektumainak területéről, vagy területére árut szállít, fuvaroz. Járművel a MOL Nyrt. objektumainak területére történő behajtásakor, azonosításra kerül a sofőr, a jármű és a szállítmány, majd pozitív azonosítás után, napi behajtási engedély adható. Napi behajtási engedély kiadás feltétele a fényképes, személyazonosításra alkalmas hivatalos okirat, továbbá a hivatalos fuvarozási okmányok bemutatása. A fogadókészségről minden esetben meg kell győződni. Az érkező gépjármű a területre csak akkor léptethető be, ha a fogadókészség biztosítva van.



37/310


Az áruszállító járművek a MOL Nyrt. objektumainak területén, csak a ki és berakodás, az áruszállítással kapcsolatos ügyintézés időtartalmáig tartózkodhatnak [17]. 5.4.3.2. Kilépési szabályok, követelmények az objektumok elhagyásakor A MOL Nyrt. objektumainak területéről MOL Nyrt. tulajdont csak kiviteli engedéllyel lehet kiszállítani. A kiviteli engedéllyel történő kiszállítás alól mentesek a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök (pl. lap-top, mobiltelefon, kézi számítógép – PDA -, navigációs készülék, egyéb műszerek, melyet nyilvántartás szerint használnak,- stb.) A kiviteli engedély, vagy szállítólevél kiállítása, és engedélyeztetése a felelős megőrző feladata. A kiviteli engedély, vagy szállítólevél engedélyezésre az objektumban működő szervezetek illetékes vezetői jogosultak. Ha egy munkafolyamathoz szükséges, a külsős cégek behozhatnak az objektum területére anyagokat, eszközöket, szerszámokat, és egyéb tárgyakat, de ennek előfeltétele, hogy ezek szállítólevélen szerepeljenek. A szállítólevelet a Régió Biztonság MOL illetékes munkatársai, illetve az általuk megbízott személyek ellenőrizhetik [17]. 5.4.3.3. MOL Nyrt. Tiszaújváros Telepére történő belépés szabályai A MOL Nyrt. Tiszaújváros Telepre, csak érvényes belépési/behajtási engedély birtokában lehet belépni/behajtani. Jogosultság adás az azonosítás céljául szolgáló belépő kártyához rendelten történik. Beléptető rendszerrel védett terület 

A beléptető rendszerrel védett területekre csak olyan személy léphet be, aki a kártyaolvasó berendezésen beolvastatta a kártyáját, ott zöld jelzést kapott.



Belépőkártyát a kártyaolvasókon minden esetben olvastatni kell, használata nélkül belépni, más jogosult személy, gépjármű mögött, jogosulatlanul belépni, behajtani tilos.



Gépjárművel történő behajtás esetén a járműben csak a gépjárművezető tartózkodhat. Az utasoknak a személyi terminálon kell áthaladniuk, vagy más módon kell biztosítani be- illetve kilépéskori azonosításukat.



A napi belépőkártyák, legkésőbb a kiadástól számított 24 óráig lehetnek érvényesek. A belépőkártyát a területről való távozás után a biztonsági szolgálatnak le kell adni.

Főmunkaidőn kívül, szabad- és munkaszüneti napokon munkavégzés céljából történő belépés szabályai A MOL Nyrt vezetők, (objektumvezető, és annak helyettesei) az EBK munkatársai, főmunkaidőn túl előzetes bejelentés nélkül is beléptethetők a területre. A tevékenység folyamatosságának fenntartása érdekében a hibaelhárító készenléti szolgálatok és a hibaelhárításban közreműködők a hibaelhárítás érdekében, bármely napszakban beléphetnek. A belépést az ügyeletes vezető, vagy a diszpécser engedélyezi. A nem műszakos munkavállalóknak 19:00 óráig történő munkavégzését főmunkaidőnek kell tekinteni. 5.4.3.3.1

Beléptető rendszer használata

Személyi átjárók használata A belépőkártyát a kártyaolvasóhoz közelítve 2-10 cm távolságból lehet működésbe hozni a forgókapu, forgó keresztet stb. vagy ajtót. Ha a kártyát elfogadta a kártyaolvasó, akkor kell belépni a forgóvillához, kereszthez, és ezt gyengén tolva, fordítva lehet áthaladni a forgóvillán, kapu forgószárnyán. Az ajtó hangjelzést követően nyitható. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


38/310


Sorompós átjárók használata A belépőkártyákat a kártyaolvasóhoz közelítve 20-70 cm távolságból lehet a sorompót működésbe hozni. Ha a kártyákat elfogadta a kártyaolvasó, akkor az olvasón lévő LED, 1 másodpercig zölden világít. A sikeres belépéshez mind a személyi, mind a gépjármű belépőkártyának, vagy behajtási engedélynek érvényesnek kell lennie! A sorompó felnyílása után a gépjárművével áthaladhat az átjárón, ezek után a sorompó automatikusan lecsukódik. Soha nem haladhat át másodikként, belépőkártya használata nélkül. A sorompó megrongálásából eredő károkat a MOL Nyrt. részére meg kell téríteni! Amennyiben a sorompó(k) nyitott állapotban vannak meghibásodás vagy műszaki okokból, pl. hó eltakarítás miatt) a belépőkártyák használata kötelező, zöld jelzés (az olvasón lévő LED, 1 másodpercig zölden világít) után a Biztonsági Szolgálat jelzése alapján haladhat át a másik biztonsági zónába. Kilépési szabályok, követelmények a MOL Nyrt. Tiszaújváros Telep elhagyásakor A MOL Nyrt. Tiszaújváros Telepbiztonságának, munkavállalóinak és tárgyi eszközeinek védelme érdekében, a biztonsági szolgálat átvizsgálhatja a területen tartózkodó, be és kilépő személyeket, járműveket. Az ellenőrzésre való felszólítást követően minden személy kötelessége együttműködni. 5.4.3.3.2

Kamerarendszer

A MOL Nyrt. Tiszaújváros Telep belső-külső területén kamerarendszer van telepítve. A kamerarendszer által közvetített képeket, a biztonsági szolgálat folyamatosan figyeli, és értékeli. A kamerarendszerrel készített felvételeket a törvényben meghatározott ideig megőrizzük [17].



39/310


6. SÚLYOS BALESETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE

LEHETŐSÉGEK

ÉS

EZEK

A kockázat azonosítása és elemzése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelettel összhangban készült.

6.1. A létesítmények kiválasztása A kiválasztási módszer alapján a kockázatok elsődleges értékelésére került sor. A technológia azon szakaszai kerültek feltérképezésre, amelyek elkülöníthetők távvezérlésű szerelvényekkel baleset esetén úgy, hogy a veszélyes anyag kijutási valószínűsége a technológián kívülre a lehető legkisebb legyen. A jelzőszám az üzemi feltételek valamint a tárolt anyagok, a kiválasztási szám a veszélyes létesítményrész elhelyezése alapján határozható meg. Ezek értékei a táblázatokban vannak feltüntetve az egyes értékelt egységekre vonatkozóan. Kiválasztási alapul szolgálnak a részletesebb kockázatelemzéshez.

6.2. Az eseménysorok specifikációja és leírása A CPR 18E módszer ajánlásai alapján egy létesítménytípust több reprezentatív baleseti eseménysor jellemez. A reprezentatív baleseti eseménysorok kiválasztása konzervatív eljáráson alapszik. A kiválasztott eseménysorokat a következő rész tartalmazza. A 6.2.1.-es táblázatban azok az események vannak feltüntetve, amelyeket a kockázat számítása során szükséges figyelembe venni. A baleseti eseménysorok részletes leírása és a modellek grafikus kijelölése a 6.3.-as fejezetben található külön-külön minden értékelt forrásra vonatkozóan.

6.2.1. táblázat A reprezentatív eseménysorok jegyzéke Forrás megnevezése

Jel. A1

A. C4 raffinát kiömlése a gömbtartályból (1001 - 1003)

A2 A3 B1

B. Bután kiömlése a gömbtartályból (1004 1009)

B2 B3 C1

C. Kőolaj kiömlése az 50 000 tartályból

m3-es

C2 C3 D1

D. Kőolaj kiömlése a 60 000 m3-es tartályból

D2 D3

E. Bután vezeték MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros

E1

Reprezentatív eseménysor C4 raffinát azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból a DN350-es vezetéken keresztül Kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból a DN500-as vezetéken keresztül Bután kiömlése a csővezetékből


40/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Forrás megnevezése

Jel.

Reprezentatív eseménysor

F. Kőolaj vezeték

F1

G. Benzin vezeték

G1

Kőolaj kiömlése a csővezetékből Benzin folyamatos kiömlése a 6.5 jelű csővezetékből BT frakció folyamatos kiömlése a 6.3 jelű csővezetékből BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből Metanol folyamatos kiömlése a csővezetékből Propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Propán-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Propán-bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Bután azonnali kiömlése a lefejtőn Bután folyamatos kiömlése a lefejtőn Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Benzin azonnali kiömlése a tankautóból Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból Benzin azonnali kiömlése a tankautóból – előtöltés Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból előtöltés

H1

H. BT frakció vezeték

H2

I. Metanol vezeték J. Propánnal töltött vasúti tartálykocsik K. Propán-butánnal töltött vasúti tartálykocsik

L. Butánnal töltött vasúti tartálykocsik M. Benzinnel töltött vasúti tartálykocsik

N. Tankautók

I1 J1 J2 K1 K2 L1 L2 L3 L4 M1 M2 N1 N2 N3 N4

6.3. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése A jelentésnek ez a része a 6.2.1.-es táblázatban szereplő eseménysorok előfordulási valószínűségének és a következményeinek értékelését tartalmazza. Minden egyes elemzés bevezetőjében szerepel a létesítmény leírása a kezdeti alapesemény részletes leírásával együtt. A következő lépés bemutatja a hibafát és a minimális metszethalmazokat. A csúcsesemény (Top event) gyakorisága a hibafából az eseményfában úgy jelenik meg, mint kiváltó esemény. Az eseményfában a biztonsági rendszerek figyelembevételével kerül kiszámításra az egyes következmények gyakorisága. Veszélyes eseményre a hőhatás, lökőhullám, illetve a toxikus diszperzió hatótávolsága külső kihatásként van számszerűsítve. A hatótávolság a következmények kártyájába van bejegyezve. A legnagyobb hatótávolság grafikus ábrázolására is sor került.

6.3.1.

Hibafaelemzés

A valószínűség elemzés menete több összefüggő lépésen alapul: -

-

azon üzemzavarok és kezdeti események azonosítása, amelyek a kiváltó esemény feltételezhető baleseti eseménysorához vezetnek, a hibafák szerkesztése az egyes eseménysorok számára, a hibafa csúcseseménye az eseményfa kiváltó (kezdeti) eseménye, a kiváltó események valószínűségi adatainak gyűjtése és feldolgozása (gyakoriság, valószínűség), a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságának számszerűsítése, a kiváltó események következményeinek modellezése eseményfa segítségével és hibafák szerkesztése biztonsági rendszerekre (ha a technológia reakciója azonos több kiváltó eseményre, az eseményláncok egyazon eseményfával modellezhetők), a baleseti eseményláncok előfordulási gyakoriságának számszerűsítése, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek modellezése, kihatásuk meghatározása,



41/310


-

az egyes következmények és baleseti eseménysorok hozzájárulásának számszerűsítése az egyéni kockázatához, a vizsgált technológia teljes egyéni és társadalmi kockázatának meghatározása.

A valószínűségi kockázatelemzés a veszélyes anyagok környezetbe kerülési egyedi/specifikus eseményeinek meghatározásán alapszik. Összhangban a tanulmány terjedelmével, amely a feladat leírásában van meghatározva, az események kiválasztása reprezentatív az események teljes spektrumára. A hasonló következményű súlyos baleseti események csoportosíthatók, és egyazon eseményfában ábrázolhatók. Az adott csoportban a kiváltó esemény előfordulási gyakoriságát az ide besorolt kiváltó események gyakoriságának összege adja. A biztonsági jelentés ezen részének célja a veszélyek azonosítása. Azonosításra kerülnek azon kiváltó események, melyek a veszélyes anyagok környezetbe jutásához vezetnek a telep létesítményeiből. A kismennyiségű kiáramlásokkal a csővezetékekből vagy más létesítményekből az elemzés nem foglalkozik. Hatásuk a környezetre nézve elhanyagolható. A kiváltó események előfordulási gyakoriságának elemzése a hibafák segítségével történik. A kiválasztási módszer eredményeiből indul ki. A kiválasztási módszer elemzi a veszélyes anyagokat tartalmazó létesítményeket, vagy azok részeit. A kockázat forrásainak kiválasztása a létesítmények objektív összehasonlításának elvéből indul ki. Kiváltó esemény bekövetkezése után (pl. csőrepedés vagy tartály széthasadása) csak az a veszélyes anyagmennyiség kerül a környezetbe, amely az adott pillanatban ott található. A szerelvény elzárása megakadályozza a veszélyes anyag teljes mennyiségének kiömlését a környezetbe. A veszélyes létesítmények és paramétereik kiválasztása alapján, valamint a veszélyes anyagok mennyiségétől függően meghatározhatók a baleseti eseménysorok és azon események, melyek következményei veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak. Az azonosított csúcsesemények alkotják a hibafa-elemzés (Fault tree) alapját. A létesítmények részletes értékelése és a kiváltó események baleseti eseménysorainak feldolgozása szoros együttműködésben készült az elemzett üzem munkatársaival. A következő veszélyes technológiai létesítményrészek és berendezések kiválasztására került sor: A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. L. M. N.

C4 raffinát kiömlése a gömbtartályból (1001 - 1003) Bután kiömlése a gömbtartályból (1004 - 1009) Kőolaj kiömlése az 50 000 m3-es tartályból Kőolaj kiömlése a 60 000 m3-es tartályból Bután vezeték Kőolaj vezeték Benzin vezeték BT frakció vezeték Metanol vezeték Propánnal töltött vasúti tartálykocsik Propán-butánnal töltött vasúti tartálykocsik Butánnal töltött vasúti tartálykocsik Benzinnel töltött vasúti tartálykocsik Tankautók

Ezután a baleseti eseménysorok meghatározása következett.



42/310


6.3.2.

Eseményfák

A QRA gyakorlati alkalmazásakor az egyes kiváltó eseményeket csoportosítják. Ez az eseményfa kidolgozásának alapja. Egyazon csoportba sorolt kiváltó események azonos baleseti lefolyással bírnak, ugyanazok a követelményeik a biztonsági rendszerekkel és a kezelő személyzettel szemben. A baleseti eseménysorok modellezésére eseményfák használatosak, melyek veszélyes anyagok környezetbe kerülésének eseményláncait és következményeit ábrázolják. Súlyos baleset azért fordulhat elő, mert meghibásodnak a veszélyes anyagokat a környezettől elkülönítő berendezések. Az eseményfa a kiváltó eseménnyel előidézett súlyos baleset lefolyásának valószínűségi elosztását mutatja, tekintettel azon biztonsági rendszerekre, melyek a baleset elfojtása céljából avatkoznak be, valamint a személyzet tevékenységére. Az eseményfa szerkesztésnél több esemény van figyelembe véve. Ezek befolyásolhatják a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek lefolyását és következményeit (például a kiáramlás azonnali meggyulladása vagy késői meggyújtása). A valószínűségértékek kiválasztásának indoklása az M 4 mellékletben szerepel.

6.3.3.

A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésben

A létesítmények és a meghibásodások egyértelmű azonosítása végett egységes kódrendszert alkalmaznak a hibafákban és eseményfákban. A csúcsesemény a hibafákban az alábbi módon van megjelölve: XXYY-ZZ, ahol XX – az elemzett üzemet jelenti (pl. TIT – Tiszaújváros Telephely), YY – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásának azonosítója ZZ – az adott forráson a kiváltó esemény baleseti eseménysorának sorszámmal ellátott megjelölése A hibafa alapeseményeinek megjelölése betűkből és számokból áll a következő formában: XX-YY-MMMM-NNNNA, ahol XX – jelöli az üzemet, YY – berendezés száma, MMMM - jelöli a berendezést a tervrajz alapján (pl. DN100 – DN100-as csővezeték), NNNNA - jelöli a berendezés fajtáját az osztályozás alapján és a meghibásodás fajtájának megjelölését az adott berendezésen (pl. 3212A – Csővezetékek, névleges átmérő 75 és 150 mm közötti - teljes keresztmetszetű repedés). A teljes kód egy meghibásodásra például lehet a következő: TITCS_BUTAN_3212A. Meghibásodást jelöl a Tiszaújváros telephelyen, a DN100-as csővezetéken, a meghibásodás típusa a 75 mm és 150 mm közötti névleges átmérőjű csővezeték teljes keresztmetszetű repedése (3212A – a meghibásodás kódja az elfogadott taxonómia alapján).

6.3.4.

A külső tényezők értékelése

A hibafák szerkesztésének szakaszában a következő külső tényezők voltak elemezve: 

földrengés,



43/310




földcsuszamlás,



áradás,



járművek ütközése,



külső tűzeset.

Mivel a külső események súlyos következményekkel lehetnek az üzem berendezéseire, előfordulási valószínűségük meghatározása és hatásuk részletes elemzése szükséges. Ha ilyen elemzések nem hozzáférhetők, a szakirodalom generikus adatai használhatók. Ezek azonban csak orientációs jellegűek. A külső eseményekre vonatkozólag a szakirodalomban 6 az alábbi generikus adatok találhatók: A külső esemény megnevezése 1 2 3 4 5 6 Földrengés

Földrengés Földcsuszamlás Áradás Járművek ütközése Külső tűzeset – nyomástartó tartálykocsi Külső tűzeset – atmoszférikus tartálykocsi

A külső esemény gyakorisága (generikus adat) [év-1] 1.10-8 2.10-9 1.10-7 2.10-7 1.10-6 1.10-5

A Tiszaújváros Telephely nem tartozik abba a zónába, ahol földrengések előfordulásának magas a kockázata. Tekintettel arra, hogy nincs kidolgozva olyan tanulmány, mely bizonyítaná, hogy a berendezések méretezése ellenáll egy bizonyos nagyságú földrengésnek, a szakirodalomból vett generikus adatokkal dolgoztunk. Földcsuszamlás Ilyen fajta külső esemény előfordulása a Tiszaújváros területén nem valószínű. A telep síkságon fekszik, jelentősebb emelkedések nélkül. Ezen okból kifolyólag a földcsuszamlás ki lett zárva a hibafákból. Áradás A Tiszaújváros telephelyhez a legközelebbi felszíni vízfolyás a kb. 1320 m-re keletre található Tisza. A vízfolyás nem okoz áradást. A terület nincs veszélyeztetve nagymértékű csapadékkal vagy áradással hóolvadás következtében. Tekintettel az említettekre árvíz keletkezése az üzem környékén kevésbé valószínű, ill. valószínűsége elhanyagolható tekintettel a többi eseményre. Járművek ütközése Az üzemben korlátozott a járművek mozgása. A tankautók a töltőállomásig mehetnek és vissza a kijárathoz. Külső tűzeset Külső tűzeset, mint S.1 esemény a Purple book szerint, figyelembe van véve a hibafákban. Előfordulási gyakorisága a Purple book szerint 1.10-5 év-1 az atmoszférikus tartálykocsik és 1.10-6 év-1 a nyomástartó tartálykocsik esetében. A Biztonsági Jelentésben az egyes baleseti eseménysorok lehetséges következményeinek értékelésekor az alábbi külső tényezők lettek figyelembe véve: 

földrengés,



külső tűzeset (vasúti tartálykocsik és az előtöltött tankautók esetében).



44/310


6.3.5. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és következményeinek értékelése Az egyes eseménysorok következményei hatótávolságainak meghatározása az alábbi hősugárzási és túlnyomási értékeknél lettek meghatározva: Hőhatások Hősugárzás Következmények 2 4 kW/m másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén 17,5 kW/m2 a védőruhában való megközelítés határa 37,5 kW/m2 acélszerkezetek sérülése Nyomáshatások Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Következmények fülfájás, ill. pillanatnyi süketség emberi sérülések keletkezhetnek a repülő üvegdarabok következtében betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti acélszerkezetek sérülése

6.3.5.1. A. C4 raffinát kiömlése a gömbtartályból (1001 - 1003) A C4 raffinát tárolása az 1 001 – 1 003 jelű gömbtartályokban történik. A tartályban lévő nyomás tartályban lévő üzemi nyomás 2 bar. A tartályok közül az 1 001 jelű tartály következményei lettek meghatározva tekintettel arra, hogy az 1 001-es tartályban a legnagyobb a tárolt anyag mennyisége. A többi tartály esetében a következmények megegyeznek a bemutatott következményekkel. Az egyéni és a társadalmi kockázat számításakor valamennyi tartály figyelembe lett véve. 6.3.5.1.1

A1 – C4 raffinát azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a C4 raffinát azonnali kiömlése az 1 001-es tartályból a környezetbe esemény lett kiválasztva. A C4 raffinát azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból a környezetbe 5,0E-07 év-1. Top event frequency F = 5,0E-07 No. 1

Frequency 5,0E-07

% 1,00E+02

Event TIT01_1001_C4_3621A

A C4 raffinát azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága az 1003-as gömbtartályból a környezetbe 2,3E-06 év-1. Top event frequency F = 2,30E-06 No. 1 2

Frequency 1,80E-06 5,00E-07

% 7,83E+01 2,17E+01

Event A1-1_DOMINO TIT03_1003_C4_3621A

TIT_A1 eseményfa - A C4 raffinát azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


45/310


Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a közepesen és nagyon reaktív tűzveszélyes anyagok meggyulladási valószínűsége 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége 10 000 kg feletti) azonnali kiömlés esetében. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg azonnal, tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a bután esetében 0,8 értékűnek feltételezett. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. Kései iniciálás esetén szintén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [19] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak kései tócsatűz is keletkezhet. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. TIT_A1 eseményfa TIT-A1

2,30E-06

Azonnali beqyulladás

Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz / VCE/ Tócsatűz

Eseménysorok kódja

Gyakoriság [1/év]

TIT_A1_Tűzgolyó

5,31E-07

Gőztűz

TIT_A1_Gőztűz

6,44E-07

Azonnali VCE

TIT_A1_AVCE

4,35E-07

TIT_A1_Gőztűz+ Któcsa

1,66E-07

Következmény

Tűzgolyó

I 0,7

0,33

0,4

0,27 N

I

0,3

0,8

0,3

Gőztűz+ Kései tócsatűz

1,10E-07

Kései VCE

TIT_A1_KVCE

Kései tócsatűz

TIT_A1_Któcsa

2,76E-07

Környezetszennyezés

TIT_A1_0

1,38E-07

0,2

0,5 N 0,2



46/310


Következmények elemzése

A1 KÖVETKEZMÉNYEI

A1 Baleseti eseménysor Alapesemény

Kiindulási paraméterek Anyag

C4 raffinát

Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

518 t 15 °C 200 kPa

C4 raffinát azonnali kiömlése a 1001-es gömbtartályból a környezetbe TIT-A1

Meteorológiai viszonyok 1,5 F

F

-5 , 0 9 5 5 ,7 90 2 9 3 ,5 Azonnali kiömlés

Következmények

Tűzgolyó

Átlagos nappali hőmérséklet Átlagos szélsebesség A légkör stabilitása

FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A tűzgolyó időtartama [s] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

15 °C 3,5 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] < -6 0 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F

Koncentráció

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D

Átlagos szélsebesség A légkör stabilitása

A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [um] A kiáramlás időtartama [s]

Diszperzió

5 °C

Átlagos éjszakai hőmérséklet

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 6 0 ,9 7 6 3 ,1 9 8 3 ,6

0 0 0

2 2 3 ,7 6 4 6 ,3 8 1 8 ,9

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

7 6 3 ,1 9 8 3 ,6

0 0

6 4 6 ,3 8 1 8 ,9

0 0

20

20

A tűzgolyó sugara [m]


31 2 35

-

7 87 2 90 Nem éri el


A hősugárzás hatótávolsága [ m]


A lökőhullám távolsága [m]


VCE azonnali gyújtás

Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa



VCE késői gyújtás


Kései tócsatűz

Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

3 04 2 34 2 09

13 51 6 77 2 98 1 92 24 47 16 85 12 78 11 68

-

13 51 6 77 2 98 1 92 23 18 15 03 10 78 9 73

Megjegyzések:



47/310


A tartály palástjának jelentős sérülése esetén bekövetkezhet a cseppfolyós gáz teljes mennyiségének kiömlése az 1001-es tartályból. Kiömlés esetén a cseppfolyós fázis egy része gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az A1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A cseppfolyós fázis egy része pedig lehűl a forráspont alá és tűzveszélyes folyadéktócsát képez, mely gyorsan párolog. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Tűzgolyó esetén a hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, az A1.1.-es ábrán látható. A1.1. ábra: TIT_A1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

Az A1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél.



48/310


A1.2. ábra: TIT_A1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

Az A1.3.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. A1.3. ábra: TIT_A1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

Az A1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél - 1,5/F meteorológiai feltételek.



49/310


A1.4. ábra: TLH_A1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)



50/310


6.3.5.1.2

A2 – C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a C4 raffinát folyamatos kiömlése az 1001-es tartályból 10 perc alatt esemény lett kiválasztva. A C4 raffinát folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból 10 perc alatt 5,0E-07 év-1. Top event frequency F = 5,0E-07 No. 1

Frequency 5,0E-07

% 1,00E+02

Event TIT01_1001_C4_3621B

TIT_A2 eseményfa - A C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlő anyag azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a közepesen és nagyon reaktív tűzveszélyes anyagok meggyulladási valószínűsége 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége > 100 kg/s) folyamatos kiömlés esetében. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a bután esetében 0,8 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [19] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. TIT_A2 eseményfa TIT-A2

5,00E-07


Késői gyújtás

Jettűz/Gőztűz/ VCE/Tócsatűz

I 0,7 N

I

0,3

0,8

0,3

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz + Azonnali tócsatűz

TIT_A2_Jettűz+ ATócsa

3,50E-07

Gőztűz + Kései tócsatűz


3,60E-08

Kései VCE

TIT_A2_KVCE

2,40E-08

Kései tócsatűz

TIT_A2_Któcsa

6,00E-08


TIT_A2_0

3,00E-08

0,2

0,5 N 0,2



51/310



A2 KÖVETKEZMÉNYEI



C4 raffinát


518 t 15 °C 200 kPa

C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt TIT-A2 Meteorológiai viszonyok 1,5 F

FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m]


Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Megjegyzések:


Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 8 7 ,6 3 4 6 ,0 4 3 8 ,4

0 0 0

1 0 1 ,6 2 1 7 ,4 3 1 4 ,1

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 4 6 ,0 4 3 8 ,4

0 0

2 1 7 ,4 3 1 4 ,1

0 0

93 3 11


4 39 2 47 1 82

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

Kései tócsatűz

Távolság [m]

6 22 4 45 3 90

Hősugárzás

3,5 m/s D

3,5/D

2 81

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2

15 °C



Hősugárzás

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Azonnali tócsatűz


1,5/F

Koncentráció

Jettűz

F

-5 , 0 9 6 1 ,2 863 90 4 2 ,0 600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


2 00 3 74

2 36


5 99 4 13 3 54 91 3 04


4 26 2 50 1 93 1 74 3 56





8 43 4 63 3 38

16 46 10 23 6 85 5 90


7 33 4 18 3 18

10 17 6 65 4 66 4 11

52/310


A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az A2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. A2.1. ábra TIT_A2_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

Az A2.2.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,5/D meteorológiai feltételnél.



53/310


A2.2. ábra: TIT_A2_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – azonnali tócsatűz)


Az A2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél – 1,5/F meteorológiai feltételek.



54/310


A2.4. ábra TIT_A2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság)



55/310


6.3.5.1.3 A3 – C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a C4 raffinát folyamatos kiömlése a DN200-as vezetéken keresztül esemény lett kiválasztva. Ezen baleseti eseménysor esetében feltételezett a vezeték teljes keresztmetszetű törése a tartály és a távvezérelt motorikus szerelvények között. A motorikus szerelvények a diszpécserközpontból zárhatóak. A C4 raffinát folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból DN200-as vezetéken keresztül 6,4E-05 év-1. Top event frequency F = 6,4E-05 No. 1

Frequency 6,4E-05

% 1,00E+02

Event TIT01_1001_C4_3213A

TIT_A3 eseményfa - A C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a nagyon reaktív gázok meggyulladási valószínűsége és azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek lobbanáspontja kisebb, mint 0 °C, 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége nagyobb, mint 100 kg/s) folyamatos kiömlés esetén stacionárius létesítményből (csővezeték). Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a szénhidrogének esetében 0,8 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött elegy szétszóródik a környezetben. TIT_A3 eseményfa TIT-A3

6,40E-05


Késői gyújtás


I 0,7 N

I

0,3

0,8

0,6

Következmény


Gyakoriság [1/év]


TIT_A3_Jettűz+ ATócsa

4,48E-05



9,22E-06

Kései VCE

TIT_A3_KVCE

6,14E-06


TIT1_A3_0

3,84E-06

0,4 N 0,2



56/310



A3 KÖVETKEZMÉNYEI



C4 raffinát


518 t 15 °C 200 kPa

C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül TIT-A3


FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m]



Megjegyzések:


Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

7 8 ,7 1 4 1 ,0 1 8 8 ,7

0 0 0

4 9 ,9 1 0 2 ,3 1 4 6 ,4

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 4 1 ,0 1 8 8 ,7

0 0

1 0 2 ,3 1 4 6 ,4

0 0

33 2 40


1 80 1 05 78


Kései tócsatűz

Távolság [m]

2 87 2 08 1 83

Hősugárzás

3,5 m/s D

3,5/D

1 37

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2

15 °C



Hősugárzás



1,5/F

Koncentráció

Jettűz

F

-5 , 0 9 5 9 ,2 135 90 4 4 ,9 3 600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1 01 3 17

1 10


2 70 1 83 1 58 30 2 29


1 68 1 04 83 75 2 90





4 58 2 51 1 83 7 86 4 84 3 14 2 66


3 54 2 05 1 57 4 72 3 06 2 14 1 87

57/310


A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az A3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. A3.1. ábra TIT_A3_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

Az A3.2.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,5/D meteorológiai feltételnél. A3.2. ábra: TIT_A3_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – azonnali tócsatűz)



58/310



Az A3.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél – 1,5/F meteorológiai feltételek. A3.4. ábra TIT_A3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság)



59/310


6.3.5.1.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az A eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. A eseménysor

Veszélyeztetés Hősugárzási értékek

Jettűz

Azonnali tócsatűz Hősugárzás

Kései tócsatűz

Tűzgolyó

Gőztűz

Koncentráció Túlnyomás értékei

Túlnyomás



Épületek/Személyek 4 kW/m2 Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 60 001 60 004, 20 009 – 20 012, 20 013 – 20 018, 30 002, 30 004, 30 005 – 30 012, 5 005 – 5 008, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 20 013 – 20 018, 30 009 – 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók Tárolótér, a tárolótéren tartózkodó munkavállalók, MPK – energiaszolgáltatá s, MTBE üzem Tárolótér kivéve a 20 001-20 004 és 5 009-5 010 jelű tartályokat, tárolótéren tartózkodó munkavállalók, MPK energiaszolgáltatá s ARH/2

17,5 kW/m2 Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 20 010, 20 012, 20 013 – 20 018, 30 009 – 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 20 013 – 20 018, 30 009 – 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1004 – 1009, 20 015 – 20 018, 30 010, 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1004 – 1009, 20 017, 20 018, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 20 010, 20 012, 20 013 – 20 018, 30 006 – 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 80 002, 20 013 – 20 018, 30 009 – 30 012, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 10041009, 80 001, 80 002, 30 00930 012, 20 01320 018, e tartályok környezetében tartózkodó munkavállalók

-

ARH Tárolótér, MPK - energiaszolgáltatás, MTBE üzem

2 kPa Telep teljes területe kivéve a vasútüzemet, e területen tartózkodó

37,5 kW/m2

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 20 013 - 20 018, 30 009 – 30 012, e tartályok

Tartályok: 1004 – 1009, 80 001, 20 017, 20 018, e tartályok környezetében


60/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. munkavállalók

VCE kései gyújtás

6.3.5.1.4.1

Telep teljes területe, e területen tartózkodó munkavállalók, telep határain kívüli terület: MPK Zrt. (TVK Ipartelep), Tiszapalkonya, Oszlár, Lidl Kft., GoodMills Zrt.

környezetében tartózkodó munkavállalók

tartózkodó munkavállalók

Telep teljes területe kivéve a vasútüzemet, e területen tartózkodó munkavállalók, telep határain kívüli terület


Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása

A1 – C4 raffinát azonnali kiömlése az 1001-es gömbtartályból a környezetbe A kiömlés után a cseppfolyós fázis egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az A1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A cseppfolyós fázis egy része pedig lehűl a forráspont alá és tűzveszélyes folyadéktócsát képez, mely gyorsan párolog. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.5.1.4.1.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



61/310


6.3.5.1.4.1.1. ábra A1 eseménysor Tűzgolyó - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.1.4.1.2. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.



62/310


6.3.5.1.4.1.2. ábra A1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

Az alábbi ábrán (6.3.5.1.4.1.3. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be.



63/310


6.3.5.1.4.1.3. ábra A1 eseménysor Azonnali VCE - túlnyomás 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai az A1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.1.4.1.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



64/310


6.3.5.1.4.1.4. ábra A1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A2 – C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt Jettűz esetén (6.3.5.1.4.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



65/310


6.3.5.1.4.1.5. ábra A2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Azonnali tócsatűz esetén (6.3.5.1.4.1.6. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



66/310


6.3.5.1.4.1.6. ábra A2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Kései tócsatűz esetén (6.3.5.1.4.1.7. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



67/310


6.3.5.1.4.1.7. ábra A2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



68/310


6.3.5.2. B. Bután kiömlése a gömbtartályból (1004 - 1009) A bután tárolása az 1 004 – 1 009 jelű gömbtartályokban történik. A tartályban lévő nyomás tartályban lévő üzemi nyomás 2,8 bar. A tartályok közül az 1 004 jelű tartály következményei lettek meghatározva tekintettel arra, hogy az 1 004-es tartályban a legnagyobb a tárolt anyag mennyisége. A többi tartály esetében a következmények megegyeznek a bemutatott következményekkel. Az egyéni és a társadalmi kockázat számításakor valamennyi tartály figyelembe lett véve. 6.3.5.2.1

B1 – Bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a bután azonnali kiömlése az 1004-es tartályból a környezetbe esemény lett kiválasztva. A bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból a környezetbe 5,1E-07 év-1. Top event frequency F = 5,10E-07 No. 1 2


% 9,80E+01 1,96E+00

Event TIT04_1004_BUT_3621A FOLDRENGES

A bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból a környezetbe 2,31E-06 év-1. Top event frequency F = 2,31E-06 No. 1 1 2

Frequency 1,80E-06 5,00E-07 1,00E-08

% 7,79E+01 2,16E+01 0,43E+00

Event B1-1_DOMINO TIT06_1006_BUT_3621A FOLDRENGES

TIT_B1 eseményfa - A bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a közepesen és nagyon reaktív tűzveszélyes anyagok meggyulladási valószínűsége 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége 10 000 kg feletti) azonnali kiömlés esetében. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a bután esetében 0,8 értékűnek feltételezett. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. Kései iniciálás esetén szintén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [19] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak kései tócsatűz is keletkezhet.



69/310


Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. TIT_B1 eseményfa TIT-B1

2,31E-06


Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz / VCE/ Tócsatűz


Gyakoriság [1/év]

TIT_B1_Tűzgolyó

5,34E-07

Gőztűz

TIT_B1_Gőztűz

6,47E-07

Azonnali VCE

TIT_B1_AVCE

4,37E-07

TIT_B1_Gőztűz+ Któcsa

1,66E-07

Kései VCE

TIT_B1_KVCE

1,11E-07

Kései tócsatűz

TIT_B1_Któcsa

2,77E-07


TIT_B1_0

1,39E-07

Következmény

Tűzgolyó

I 0,7

0,33

0,4

0,27 N

I

0,3

0,8

0,3

Gőztűz+ Kései tócsatűz

0,2

0,5 N 0,2



70/310



B1 KÖVETKEZMÉNYEI

B1 Baleseti eseménysor Alapesemény


N-bután


508 t 15 °C 280 kPa

Bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe TIT-B1


5 °C


3,5 1,5 m/s D



F

15 °C 3,5 m/s D


-0 , 5 3 4 4 ,6 91 3 0 3 ,8 Azonnali kiömlés

Következmények


1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió

Koncentráció FRH ARH ARH/2

2 4 1 ,0 8 0 0 ,7 9 9 3 ,8

0 0 0

2 9 1 ,4 6 7 2 ,1 8 3 5 ,4

0 0 0

Gőztűz

Koncentráció ARH ARH/2

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

8 0 0 ,7 9 9 3 ,8

0 0

6 7 2 ,1 8 3 5 ,4

0 0

Tűzgolyó

A tűzgolyó időtartama [s] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

19

19



81 1 70

-

7 89 3 04 14












Kései tócsatűz


4 19 2 67 2 14

12 87 6 45 2 84 1 83 25 46 17 47 13 15 11 97

-

12 87 6 45 2 84 1 83

24 11 15 61 11 15 10 02

Megjegyzések:



71/310


A tartály palástjának jelentős sérülése esetén bekövetkezhet a cseppfolyós gáz teljes mennyiségének kiömlése az 1004-es tartályból. Kiömlés esetén a cseppfolyós fázis egy része gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A B1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A cseppfolyós fázis egy része pedig lehűl a forráspont alá és tűzveszélyes folyadéktócsát képez, mely gyorsan párolog. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Tűzgolyó esetén a hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, a B1.1.-es ábrán látható. B1.1. ábra: TIT_B1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

A B1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél.



72/310


B1.2. ábra: TIT_B1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

A B1.3.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. B1.3. ábra: TIT_B1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A B1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél - 1,5/F meteorológiai feltételek.



73/310


B1.4. ábra: TLH_B1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)

6.3.5.2.2

B2 – Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a bután folyamatos kiömlése az 1004-es tartályból 10 perc alatt esemény lett kiválasztva. A bután folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a gömbtartályból 10 perc alatt 5,0E-07 év-1. Top event frequency F = 5,0E-07 No. 1

Frequency 5,0E-07

% 1,00E+02

Event TIT01_B2_1004_3621B

TIT_B2 eseményfa - A C4 raffinát folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlő anyag azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a közepesen és nagyon reaktív tűzveszélyes anyagok meggyulladási valószínűsége 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége > 100 kg/s) folyamatos kiömlés esetében. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a bután esetében 0,8 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E [19] (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben.



74/310


TIT_B2 eseményfa TIT-B2 5,00E-07


Késői gyújtás


I 0,7 N

I

0,3

0,8

0,3

Következmény


Gyakoriság [1/év]


TIT_B2_Jettűz+ Atócsa

3,50E-07



3,60E-08

Kései VCE

TIT_B2_KVCE

2,40E-08

Kései tócsatűz

TIT_B2_Któcsa

6,00E-08


TIT_B2__0

3,00E-08

0,2

0,5 N 0,2



75/310



B2 KÖVETKEZMÉNYEI



N-bután


508 t 15 °C 280 kPa

Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt TIT-B2


FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m] 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2



Megjegyzések:


Távolság [m]

Magasság [m]

1 8 4 ,2 3 3 7 ,8 4 4 1 ,9

0 0 0

1 0 0 ,2 2 2 5 ,5 3 3 2 ,7

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 3 7 ,8 4 4 1 ,9

0 0

2 2 5 ,5 3 3 2 ,7

0 0

80 1 70


3 31 1 83 1 27


Kései tócsatűz

2,5/D

Magasság [m]

6 22 4 42 3 86

Hősugárzás

3,5 m/s D

Távolság [m]

2 75

Hősugárzás

15 °C





1,5/F

Koncentráció

Jettűz

F

-0 , 5 3 5 3 ,8 846 91 5 0 ,8 600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


2 07 1 70

2 30


5 96 4 09 3 30 78 1 70


3 31 1 96 1 44 1 79 1 70





6 72 3 58 2 41

16 39 10 20 6 84 5 89


6 05 3 47 2 45

10 50 6 91 4 89 4 32

76/310


A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A B2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. B2.1. ábra TIT_B2_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

A B2.2.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,5/D meteorológiai feltételnél. B2.2. ábra: TIT_B2_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – azonnali tócsatűz)



77/310



A B2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél – 1,5/F meteorológiai feltételek. B2.4. ábra TIT_B2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság)



78/310


6.3.5.2.3 B3 – Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a bután folyamatos kiömlése a DN200-as vezetéken keresztül esemény lett kiválasztva. Ezen baleseti eseménysor esetében feltételezett a vezeték teljes keresztmetszetű törése a tartály és a távvezérelt motorikus szerelvények között. A motorikus szerelvények a diszpécserközpontból zárhatóak. A bután folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a DN200-as vezetéken keresztül 1,28E-04 év-1. Top event frequency F = 1,28E-04 No. 1

Frequency 1,28E-04

% 1,00E+02

Event TIT01_B3_1004_3213A

TIT_B3 eseményfa - A bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a nagyon reaktív gázok meggyulladási valószínűsége és azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek lobbanáspontja kisebb, mint 0 °C, 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége nagyobb, mint 100 kg/s) folyamatos kiömlés esetén stacionárius létesítményből (csővezeték). Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,5. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a szénhidrogének esetében 0,8 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött elegy szétszóródik a környezetben. TIT_B3 eseményfa TIT-B3

1,28E-04


Késői gyújtás


I 0,7 N

I

0,3

0,8

0,6

Következmény


Gyakoriság [1/év]


TIT_B3_Jettűz+ Atócsa

8,96E-05



1,84E-05

Kései VCE

TIT_B3_KVCE

1,23E-05


TIT_B3_0

7,68E-06

0,4 N 0,2



79/310



B3 KÖVETKEZMÉNYEI



N-bután


508 t 15 °C 280 kPa

A bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból a DN200-as vezetéken keresztül TIT-B3 Meteorológiai viszonyok 1,5 F

5 °C


3,5 1,5 m/s D



F

15 °C 3,5 m/s D


-0 , 5 3 4 7 ,9 137 91 6 3 ,9 3600

Következmények


1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


7 7 ,7 1 4 0 ,1 1 8 9 ,6

0 0 0

4 9 ,5 1 0 7 ,0 1 5 7 ,7

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 4 0 ,1 1 8 9 ,6

0 0

1 0 7 ,0 1 5 7 ,7

0 0

A láng hossza [m] Jettűz

1 38


Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2

2 96 2 13 1 87


Hősugárzás



Megjegyzések:



1 55 89 63


Kései tócsatűz

25 1 70

1 09 1 70

1 10


2 70 1 87 1 61 28 1 70


1 54 96 73 84 1 70





4 03 2 14 1 43 8 11 4 96 3 20 2 70


3 37 1 95 1 40 4 91 3 21 2 26 1 99

80/310


A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A B3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. B3.1. ábra TIT_B3_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

A B3.2.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. B3.2. ábra: TIT_B3_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – azonnali tócsatűz)



81/310



A B3.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél – 1,5/F meteorológiai feltételek. B3.4. ábra TIT_B3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság)



82/310


6.3.5.2.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a B eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. B eseménysor


Jettűz

Azonnali tócsatűz

Hősugárzás Kései tócsatűz

Tűzgolyó

Koncentráció

Gőztűz


Épületek/Személyek 4 kW/m2 Tartályok: 1 001 – 1009, 20 009 – 20 018, 30 005 – 30 012, 5 008, 60 002, 60 004, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 1 001 – 1009, 20 015 – 20 018, 30 010, 30 012, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 1 001 – 1009, 20 009 – 20 018, 30 004 – 30 012, 5 005 5 008, 60 001 60 004, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók, területen kívüli terület Tartályok: 1 001 – 1009, 50 001, 20 006 – 20 018, 30 002, 30 004 – 30 012, 5 005 – 5 008, 60 001 – 60 004, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók, MPK energiaszolgáltatá s ARH/2 Tartályok: 1 001 – 1009, 50 001, 20 002 – 20 018, 30 002, 30 004 – 30 012, 5 001 – 5 010, 10 001 – 10 004, 60 001 – 60 004, 80 001, 80 002, területen tartózkodó

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Tartályok: 1 001 – 1009, 20 013 – 20 018, 30 008 – 30 012, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1 001 – 1009, 20 013 – 20 018, 30 009 – 30 012, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1 001 – 1009, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1 001 – 1009, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1 001 – 1009, 20 013 – 20 018, 30 010 – 30 012, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók, területen kívüli terület

Tartályok: 1 001 – 1009, 20 017, 20 018, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók, területen kívüli terület

Tartályok: 1 001 – 1009, 80 002, 30 012, 20 015 – 20 018, a területen tartózkodó munkavállalók

Környező tartályok

ARH Tartályok: 1 001 – 1009, 50 001, 20 006 – 20 018, 30 002, 30 004 – 30 012, 5 005 – 5 008, 60 001 – 60 004, 80 001, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók, MPK energiaszolgáltatás


83/310


Túlnyomás értékei


Túlnyomás


6.3.5.2.4.1

munkavállalók, MPK energiaszolgáltatá s 2 kPa Valamennyi tartály, területen tartózkodó munkavállalók, MPK – energiaszolgáltatá s, MTBE üzem, tankautótöltő, terméktávvezeték, FGSZ Telep teljes területe, e területen tartózkodó munkavállalók, telep határain kívüli terület: MPK Zrt. (TVK Ipartelep), Tiszapalkonya, Oszlár, Lidl Kft., GoodMills Zrt.

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 20 017 – 20 018, 30 012, 80 002, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: környező tartályok, területen tartózkodó munkavállalók

Telep teljes területe kivéve a vasútüzemet, e területen tartózkodó munkavállalók, telep határain kívüli terület, Oszlár széle



B1 – Bután azonnali kiömlése a gömbtartályból a környezetbe A kiömlés után a cseppfolyós fázis egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A B1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A cseppfolyós fázis egy része pedig lehűl a forráspont alá és tűzveszélyes folyadéktócsát képez, mely gyorsan párolog. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.5.2.4.1.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



84/310


6.3.5.2.4.1.1. ábra B1 eseménysor Tűzgolyó - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




85/310


6.3.5.2.4.1.2. ábra B1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH




86/310


6.3.5.2.4.1.3. ábra B1 eseménysor Azonnali VCE - túlnyomás 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai a B1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.2.4.1.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



87/310


6.3.5.2.4.1.4. ábra B1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

B2 – Bután folyamatos kiömlése a gömbtartályból 10 perc alatt Jettűz esetén (6.3.5.2.4.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



88/310


6.3.5.2.4.1.5. ábra B2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




89/310


6.3.5.2.4.1.6. ábra B2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




90/310


6.3.5.2.4.1.7. ábra B2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



91/310


6.3.5.3. C. Kőolaj kiömlése az 50 000 m3-es tartályból Kőolaj tárolása az 50 001-es állóhengeres, úszótetős tartályban történik. A tartályt védőgödör veszi körül az esetleges környezetbe való kifolyás megakadályozására. A tartály maximális szintet és maximális baleseti szintet kijelző rendszerrel rendelkezik. Védőgödörbe és a környezetbe történő kiömlések feltételezhetőek. A baleseti eseménysor a tartálypalást teljes szétszakadása esetén az adott létesítményrész űrtartalmának azonnali kiömlésével számol. Csővezeték repedésekor a kőolaj folyamatosan kiömlik a védőgödörbe, illetve a környezetbe. 6.3.5.3.1

C1 – Kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe

A kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a kőolaj kifolyását a védőgödörbe. A kőolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a tartályból a környezetbe 5,0E-06 év-1. Top event frequency F = 5,00E-06 No. 1

Frequency 5,00E-06

% 1,00E+02

Event TIT32_50001_3611A

TIT_C1 eseményfa – A kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 10 000 kg) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa.



92/310


TIT_C1 eseményfa TIT-C1 5,00E-06

Azonnali begyulladás

Késői gyújtás

Gőztűz/ VCE/Tócsatűz

I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_C1_Gőz

3,50E-06

Gőztűz+Kései tócsatűz

TIT_C1_Gőz+KTócsa

9,00E-08

Kései VCE

TIT_C1_KVCE

6,00E-08

Kései tócsatűz

TIT_C1_Któcsa

1,50E-07


TIT_C1_ 0

1,20E-06

0,7

N

I

0,3

0,2

0,3

0,2

0,5 N 0,8



93/310



C1 KÖVETKEZMÉNYEI

C1 Baleseti eseménysor Alapesemény


Kőolaj

Mennyiség 40 168 t Hőmérséklet 15 °C Nyomás Atm.

A kőolaj azonnali kiömlése az 50 001-s tartályból a védőgödörbe TIT-C1


5 °C


3,5 1,5 m/s D


A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [mm] A kiáramlás időtartama [s]

F

15 5 ,5 100 10 Azonnali kiömlés

Következmények


15 °C 3,5 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 8 ARH [tf. %] 1 , 5 -2 , 5 Lobbanáspont [°C]  20 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


1 2 8 ,1 2 0 0 ,0 9 9 1 ,0

1 0 0

1 5 7 ,8 1 5 8 ,7 3 0 7 ,6

1 1 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 0 0 ,0 9 9 1 ,0

0 0

1 5 8 ,7 3 0 7 ,6

1 0

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Kései tócsatűz



1 19 20

1 11 20





1 80 1 07 Nem éri el 5 62 3 77 3 68 3 65

2 28 1 38 Nem éri el 5 99 3 79 2 63 2 52

Megjegyzések:

Kőolaj kiömlésével számolunk nagyon rövid idő alatt a védőgödörbe a tartálypalást jelentős sérülése után. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a védőgödröt, mely a tartály teljes űrtartalmának befogadására méretezett. Ennél a kiömlésnél gyorsan kialakulhat gőzfelhő a folyadék felett. A felhő azonnali begyulladásakor gőztűz keletkezik. Ha azonnali begyulladás nem következik be, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A C1.1.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


94/310


C1.1. ábra: TIT_C1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A C1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. C1.2. ábra: TIT_C1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)



95/310


6.3.5.3.2 C2 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe A kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-s tartályból a védőgödörbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön eseménysort képez. Baleset keletkezhet az atmoszférikus kőolajtartály palástjának és a hozzácsatlakozó be/kitároló csővezetéknek meghibásodása esetén a távvezérlésű szerelvényig. Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe 10 perc alatt esemény lett kiválasztva. A kőolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe 5,0E-06 év-1. Top event frequency F = 5,0E-06 No. 1

Frequency 5,0E-06

% 1,00E+02

Event TIT32_50001_3611C

TIT_C2 eseményfa - A kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 10 000 kg) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. TIT_C2 eseményfa TIT-C2

5,00E-06


Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_C2_ Jet

3,50E-06


TIT_C2_Gőz+KTócsa

9,00E-08

Kései VCE

TIT_C2_ KVCE

6,00E-08

Kései tócsatűz

TIT_C2_ KTócsa

1,50E-07


TIT_C2_ 0

1,20E-06

0,7

N

I

0,3

0,2

0,3

0,2

0,5 N 0,8



96/310



C2 KÖVETKEZMÉNYEI

C2 Baleseti eseménysor Alapesemény


Kőolaj


Kőolaj folyamatos kiömlés az 5000-s tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe TIT-C2


FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás



Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 7 ,0 5 2 ,7 1 8 2 ,7

0 0 0

2 8 ,5 5 1 ,2 8 7 ,1

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 2 ,7 1 8 2 ,7

0 0

5 1 ,2 8 7 ,1

0 0

1 19

20 A hősugárzás hatótávolsága [ m]

1 62 88 Nem éri el


Kései tócsatűz

Távolság [m]

1 88 1 33 1 16

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2

3,5 m/s D

3,5/D


Hősugárzás

15 °C


85

A láng hossza [m]

Azonnali tócsatűz


1,5/F

Koncentráció

Jettűz

F

15 2 0 ,3 66946 100 4 5 3 ,3 600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D


A paraméterek középértékei a kiáramlás után Kiáramlás utáni hőmérséklet [°C] Kiáramlás sebessége [m/s] A kiömlő anyag átlagos tömegárama [kg/s] A folyadékfázis mennyisége [%] A cseppek átmérője [µm] A kiáramlás időtartama [s]

Diszperzió

5 °C


1 19 20

69


1 71 1 18 1 01 1 19


1 80 90 Nem éri el 1 19 20





1 62 88 Nem éri el 2 36 2 08 1 93 1 88

1 80 90 Nem éri el 1 38 1 09 93 89

Megjegyzések:



97/310


Feltételezhető, hogy a kőolaj a tartályhoz tartozó szétrepedt csővezetéken vagy a tartálypaláston található kisebb méretű nyíláson keresztül szivárog. A folyadék a védőgödörben marad, és fokozatosan megtölti azt. A védőgödör úgy méretezett, hogy alkalmas a kiömlött folyadék teljes felfogására. Feltételezhető, hogy a folyadék nem folyik ki a védőgödrön kívülre. A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Ha nem gyullad meg, a kiömlött anyag nem veszélyezteti sem az embereket, sem a berendezéseket, azonban kedvezőtlen hatással lesz a környezetre. A C2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 1,5/F meteorológiai feltételnél. C2.1. ábra: TIT_C2_Jet (Hősugárzás vs. távolság – jettűz)

A C2.2.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. A hatótávolságok az azonnali és a kései tócsatűz esetében megegyeznek, az ábrán a kései tócsatűz szerepel.



98/310


C2.2. ábra: TIT_C2_Tócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A C2.3.-as ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. C2.3. ábra: TIT_C2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)



99/310


6.3.5.3.3 C3 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból a DN350-es vezetéken keresztül A kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-s tartályból a környezetbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Baleset következik be a be/kitároló vezeték meghibásodásakor, mely a védőgödrön kívül helyezkedik el. A földfeletti vezeték azon részéről van szó, amelyik a védőgödörtől az első távvezérlésű szerelvényig vezet. A kőolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a DN350-es vezetéken keresztül 8,0E-06 év-1. Top event frequency F = 1,28E-04 No. 1

Frequency 1,28E-04

% 1,00E+02

Event TIT01_B3_1004_3213A

TIT_C3 eseményfa - A kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartály DN350-es vezetéken keresztül Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 100 kg/s) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödrön kívülre való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,4-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. TIT_C3 eseményfa TIT-C3 8,00E-06


Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_C3_ Jet

5,60E-06


TIT_C3_ Gőz+KTócsa

5,76E-07

Kései VCE

TIT_C3_ KVCE

3,84E-07


TIT_C3_ 0

1,44E-06

0,7

N

I

0,3

0,4

0,6

0,4 N 0,6



100/310



C3 KÖVETKEZMÉNYEI

C3 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag

Kőolaj


Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-s tartályból a DN350-es vezetéken keresztül TIT-C3


F


Hősugárzás



Magasság [m]

7 ,1 3 0 ,3 4 3 ,1

0 0 0

6 ,4 1 8 ,7 3 1 ,0

0 ,1 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 0 ,3 4 3 ,1

0 0

1 8 ,7 3 1 ,0

0 0

1 12


1 35 64 Nem éri el


Kései tócsatűz

Távolság [m]

25 19 17

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

Azonnali tócsatűz

3,5/D

Magasság [m]


Hősugárzás

3,5 m/s D

Távolság [m]

14

A láng hossza [m]

15 °C


1,5/F

Koncentráció

Jettűz

Átlagos nappali hőmérséklet

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 8 ARH [tf. %] 1 , 5 -2 , 5 Lobbanáspont [°C] >0 LC50 [ppm/4h] -

15 7 ,6 515 100 4 5 3 ,3 3600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


2 99 20

14


29 21 19

1 12


1 48 62 Nem éri el 2 99 20





2 97 1 58 Nem éri el 1 93 1 17 74 62

3 24 1 57 Nem éri el 1 34 83 53 45

Megjegyzések:



101/310


Feltételezhető, hogy a kőolaj a be/kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. Tekintettel a környezet jellegére a folyadék tócsa a többi tartály védőgödrei között terjed. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa terjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Ha nem gyullad meg, a kiömlött anyag nem veszélyezteti sem az embereket, sem a berendezéseket, azonban kedvezőtlen hatással lesz a környezetre. A C3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. C3.1. ábra TIT_C3_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

A C3.2.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



102/310


C3.2. ábra: TIT_C3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A C3.3.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. C3.3. ábra: TIT_C3_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A C3.4.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél.



103/310


C3.4. ábra: TIT_C3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.3.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a C eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. C eseménysor

Veszélyeztetés Hősugárzási értékek Jettűz

Hősugárzás

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Koncentráció

Gőztűz


Épületek/Személyek 4 kW/m2 Tartályok: 20 007, 20 008, 50 002, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 20 007, 20 008, 50 002, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 20 005 - 20 009, 20 011, 20 012, 50 002, 50 003, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Telep teljes területe kivéve: tankautótöltő, 60 003-as tartály, vasútüzem keleti része; telep kerítésétől nyugatra lévő terület, területen

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Tartályok: 50 002, területen tartózkodó munkavállalók



-

Tartályok: 20 007, 20 008, 50 002, területen tartózkodó munkavállalók

-

ARH

Tartályok: 20 007, 20 008, a területen tartózkodó munkavállalók


104/310


Túlnyomás értékei Túlnyomás

6.3.5.3.4.1


tartózkodó munkavállalók 2 kPa

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 20 005 – 20 018, 5 001 – 5 010, 30 007, 30 009 – 30 012, MTBE üzem, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 20 005 – 20 014, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 20 005 – 20 014, területen tartózkodó munkavállalók

Legnagyobb hatótávolságú eseménysor bemutatása:

C1 – Kőolaj azonnali kiömlése az 50001-es tartályból a védőgödörbe A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.3.4.1.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.5.3.4.1.1. ábra C1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai az A1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


105/310


robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.3.4.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.

6.3.5.3.4.1.2. ábra C1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

C2 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Jettűz esetén (6.3.5.3.4.1.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



106/310


6.3.5.3.4.1.3. ábra C2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




107/310


6.3.5.3.4.1.4. ábra C2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

C3 – Kőolaj folyamatos kiömlése az 50001-es tartályból a DN350-es vezetéken keresztül Kései tócsatűz esetén (6.3.5.3.4.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



108/310


6.3.5.3.4.1.5. ábra C3 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

6.3.5.4. D. Kőolaj kiömlése a 60 000 m3-es tartályból Kőolaj tárolása a 60 001 és a 60 004 jelű állóhengeres, úszótetős tartályokban történik. A tartályt védőgödör veszi körül az esetleges környezetbe való kifolyás megakadályozására. A tartályok maximális szintet és maximális baleseti szintet kijelző rendszerrel rendelkeznek. Védőgödörbe és a környezetbe történő kiömlések feltételezhetőek. A baleseti eseménysor a tartálypalást teljes szétszakadása esetén az adott létesítményrész űrtartalmának azonnali kiömlésével számol. Csővezeték repedésekor a kőolaj folyamatosan kiömlik a védőgödörbe, illetve a környezetbe. A tartályok közül a 60 004 jelű tartály következményei lettek meghatározva tekintettel arra, hogy a 60 004-es tartályban a legnagyobb a tárolt anyag mennyisége. Az egyéni és a társadalmi kockázat számításakor mindkét tartály figyelembe lett véve.



109/310


6.3.5.4.1

D1 – Kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe

A kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön eseménysort képez. A tartálypalást meghibásodásakor nem lehet megakadályozni a kőolaj kifolyását a védőgödörbe. A kőolaj azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a tartályból a környezetbe 5,0E-06 év-1. Top event frequency F = 5,00E-06 No. 1

Frequency 5,00E-06

% 1,00E+02

Event TIT33_60004_3611A

TIT_D1 eseményfa – A kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 10 000 kg) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. TIT_D1 eseményfa TIT_D1 5,00E-06


Késői gyújtás

Gőztűz/ VCE/Tócsatűz

I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_D1_Gőz

3,50E-06

Gőztűz+Kései tócsatűz

TIT-D1_Gőz+KTócsa

9,00E-08

Kései VCE

TIT_D1_KVCE

6,00E-08

Kései tócsatűz

TIT_D1_Któcsa

1,50E-07


TIT_D1_0

1,20E-06

0,7

N

I

0,3

0,2

0,3

0,2

0,5 N 0,8



110/310



D1 KÖVETKEZMÉNYEI

D1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag

Kőolaj


Kőolaj azonnali kiömlése a 60 004-s tartályból a védőgödörbe TIT-D1


FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]




15 °C 3,5 m/s D


1,5/F

Koncentráció

Kései tócsatűz

F


Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 8 ,5 9 3 ,6 5 9 1 ,4

1 1 100

1 8 5 ,5 1 8 6 ,6 3 6 3 ,4

1 1 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 3 ,6 5 9 1 ,3

1 100

1 8 6 ,6 3 6 3 ,4

1 0

1 26 20

1 26 20





1 93 1 16 Nem éri el 5 95 3 63 2 33 1 96

2 50 1 57 Nem éri el 6 81 4 36 3 05 2 90

Megjegyzések:

Kőolaj kiömlésével számolunk nagyon rövid idő alatt a védőgödörbe a tartálypalást jelentős sérülése után. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a védőgödröt, mely a tartály teljes űrtartalmának befogadására méretezett. Ennél a kiömlésnél gyorsan kialakulhat gőzfelhő a folyadék felett. A felhő azonnali begyulladásakor gőztűz keletkezik. Ha azonnali begyulladás nem következik be, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben.



111/310


A D1.1.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. D1.1. ábra: TIT_D1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A D1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. D1.2. ábra: TIT_D1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)



112/310


6.3.5.4.2 D2 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe A kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-s tartályból a védőgödörbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön eseménysort képez. Baleset keletkezhet az atmoszférikus kőolajtartály palástjának és a hozzácsatlakozó be/kitároló csővezetéknek meghibásodása esetén a távvezérlésű szerelvényig. Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe 10 perc alatt esemény lett kiválasztva. A kőolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a tartályból 10 perc alatt 5,0E-06 év-1. Top event frequency F = 5,0E-06 No. 1

Frequency 5,0E-06

% 1,00E+02

Event TIT33_60004_3611C

TIT_D2 eseményfa - A kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 10 000 kg) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödörbe való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal nem feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,2-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. TIT_D2 eseményfa TIT-D2 5,00E-06


Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_D2_Jet

3,50E-06


TIT_D2_Gőz+KTóc sa

9,00E-08

Kései VCE

TIT_D2_KVCE

6,00E-08

Kései tócsatűz

TIT_D2_Któcsa

1,50E-07


TIT_D2_0

1,20E-06

0,7

N

I

0,3

0,2

0,3

0,2

0,5 N 0,8



113/310



D2 KÖVETKEZMÉNYEI


Kőolaj


Kőolaj folyamatos kiömlés az 60004-s tartályból 10 perc alatt TIT-D2



Hősugárzás

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás




Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 4 ,0 5 7 ,4 1 3 7 ,4

0 0 ,2 8 ,7

2 9 ,2 5 5 ,1 9 5 ,0

0 ,2 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 7 ,4 1 3 7 ,4

0 ,2 8 ,7

5 5 ,1 9 5 ,0

0 0 74



1 26 20

1 26 20

1 84 1 27 1 08



1 26 20

1 26 20

1 76 99 Nem éri el

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

3,5 m/s D

3,5/D

2 24 1 58 1 37

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2

15 °C


1 00

A láng hossza [m]

Azonnali tócsatűz


1,5/F

Koncentráció

Jettűz

F

15 2 2 ,7 84 120 100 4 2 5 ,0 600

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1 88 94 Nem éri el





1 76 99 Nem éri el 1 85 1 58 1 43 1 38

1 88 94 Nem éri el 1 52 1 21 1 04 99

Megjegyzések:



114/310


Feltételezhető, hogy a kőolaj a tartályhoz tartozó szétrepedt csővezetéken vagy a tartálypaláston található kisebb méretű nyíláson keresztül szivárog. A folyadék a védőgödörben marad, és fokozatosan megtölti azt. A védőgödör úgy méretezett, hogy alkalmas a kiömlött folyadék teljes felfogására. Feltételezhető, hogy a folyadék nem folyik ki a védőgödrön kívülre. A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Ha nem gyullad meg, a kiömlött anyag nem veszélyezteti sem az embereket, sem a berendezéseket, azonban kedvezőtlen hatással lesz a környezetre. A D2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 1,5/F meteorológiai feltételnél. D2.1. ábra: TIT_D2_Jet (Hősugárzás vs. távolság – jettűz)

A D2.2.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében 3,5/D meteorológiai feltételnél. A hatótávolságok az azonnali és a kései tócsatűz esetében megegyeznek, az ábrán a kései tócsatűz szerepel.



115/310


D2.2. ábra: TIT_D2_Tócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A D2.3.-as ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. D2.3. ábra: TIT_D2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – kései VCE)



116/310


6.3.5.4.3 D3 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból a DN500-as vezetéken keresztül A kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-s tartályból a környezetbe a feltételezhető következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Baleset következik be a be/kitároló vezeték meghibásodásakor, mely a védőgödrön kívül helyezkedik el. A földfeletti vezeték azon részéről van szó, amelyik a védőgödörtől az első távvezérlésű szerelvényig vezet. A kőolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a DN500-as vezetéken keresztül 1,0E-05 év-1. Top event frequency F = 1,00E-05 No. 1

Frequency 1,00E-05

% 1,00E+02

Event TIT33_60004_3213A

TIT_D3 eseményfa - A kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartály DN500-as vezetéken keresztül Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,7 (a kiömlő anyag mennyisége több mint 100 kg/s) azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A szakirodalom szerint a kőolaj kései gyújtásának valószínűsége 0,1 – 0,5 tartományban található. Tekintettel arra, hogy ennél a baleseti eseménysornál a kőolaj védőgödrön kívülre való kiömlése feltételezett, ahol az iniciálás nagyobb gyakorisággal feltételezett, ezért a késői gyújtás valószínűségi értékeke 0,4-ként lett meghatározva. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. TIT_D3 eseményfa TIT-D3 1,00E-05


Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_D3_Jet

7,00E-06


TIT_D3_Gőz+KTócsa

7,20E-07

Kései VCE

TIT_D3_KVCE

4,80E-07


TIT_D3_0

1,80E-06

0,7

N

I

0,3

0,4

0,6

0,4 N 0,6



117/310



D3 KÖVETKEZMÉNYEI


Kőolaj

Mennyiség 50 472 t Hőmérséklet 15 °C Nyomás

Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-s tartályból DN500-as vezetéken keresztül TIT-D3


F

15 °C 3,5 m/s D


15 1 3 ,4 1 853 100 4 3 7 ,2 3 600

1,5/F

3,5/D


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 ,8 4 5 ,9 6 7 ,8

0 ,2 0 0

1 1 ,5 2 5 ,5 4 0 ,5

0 ,1 0 0

Koncentráció

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

4 5 ,9 6 7 ,8

0 0

2 5 ,5 4 0 ,5

0 0

ARH ARH/2 A láng hossza [m]

Jettűz


Atm.

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C



27


54 39 34

27


59 41 36

Azonnali tócsatűz

1 83 1 79 A tócsa átmérője [m] 20 20 Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás A hősugárzás hatótávolsága [m] A hősugárzás hatótávolsága [m] 4 kW/m2 2 02 2 20 17,5 kW/m2 1 02 1 02 37,5 kW/m2 Nem éri el Nem éri el

Kései tócsatűz

4 27 4 27 A tócsa átmérője [m] 20 20 Maximális hősugárzás [kW/m2] Hősugárzás A hősugárzás hatótávolsága [m] A hősugárzás hatótávolsága [m] 4 kW/m2 4 03 4 36 17,5 kW/m2 2 24 2 27 37,5 kW/m2 Nem éri el Nem éri el




2 62 1 61 1 05 89


1 78 1 09 71 60

Megjegyzések:



118/310


Feltételezhető, hogy a kőolaj a be/kitároló vezetéken áramlik ki a védőgödrön kívülre. Tekintettel a környezet jellegére a folyadék tócsa a többi tartály védőgödrei között terjed. A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa terjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlő folyékony anyag azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. Ezt követően begyulladhat a keletkezett tűzveszélyes folyadéktócsa. Ha a folyadék nem gyullad meg azonnal, a folyadékból gőzfelhő képződik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Kései gyújtás esetén szintén keletkezik tócsatűz. Ha nem gyullad meg, a kiömlött anyag nem veszélyezteti sem az embereket, sem a berendezéseket, azonban kedvezőtlen hatással lesz a környezetre. A D3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. D3.1. ábra TIT_D3_Jet (Hősugárzás vs. távolság)

A D3.2.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



119/310


D3.2. ábra: TIT_D3_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A D3.3.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. D3.3. ábra: TIT_D3_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)

A D3.4.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél.



120/310


D3.4. ábra: TIT_D3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.4.4 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a D eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. D eseménysor


Jettűz

Hősugárzás

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Koncentráció Gőztűz


Épületek/Személyek 4 kW/m2

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Tartályok: 80 001, 80 002, 30 002, 30 004, 30 006, 30 008, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 80 001, 30 002, 30 004, 30 006, 30 008, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 80 001, 30 002, 30 004, 30 006, 30 008, területen tartózkodó munkavállalók


-

Tartályok: 80 001, 80 002, 30 002, 30 004 - 30 006, 30 008, területen tartózkodó munkavállalók

-

Tartályok: 80 001, 30 002, 30 004, 30 006, 30 008, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 80 001, 80 002, 30 002, 30 004 - 30 012, 5 006, 5 008, 10 002, 10 008, MPK energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Tartályok: 80 001, 80 002, 30 002, 30 004 – 30 012,

ARH 60 000 m3-es tartályok körüli terület, területen tartózkodó munkavállalók


121/310



Túlnyomás

6.3.5.4.4.1


10 001 - 10 004, 5 005 - 5 008, 20 010, 20 012 – 20 013 – 20 018, 1 001 – 1 009, MPK – energiaszolgáltatá s, a területen tartózkodó munkavállalók 2 kPa

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 1 001 1 009, 30 002, 30 004 – 30 012, 80 001, 80 002, 20 001 – 20 018, 50 002, 50 003. 10 001 – 10 004, 5 001 – 5 010, MPK – energiaszolgáltatá s, tankautótöltő, termékfogadó, FGSZ, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 30 002, 30 004 – 30 010, 80 001, 80 002, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 30 002, 30 004 – 30 010, 80 001, 80 002, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók


D1 – Kőolaj azonnali kiömlése a 60004-es tartályból a védőgödörbe A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.4.4.1.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.



122/310


6.3.5.4.4.1.1. ábra D1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai a D1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.4.4.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



123/310


6.3.5.4.4.1.2. ábra D1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

D2 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból 10 perc alatt a védőgödörbe Jettűz esetén (6.3.5.4.4.1.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



124/310


6.3.5.4.4.1.3. ábra D2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

D3 – Kőolaj folyamatos kiömlése a 60004-es tartályból a DN500-as vezetéken keresztül Azonnali tócsatűz esetén (6.3.5.4.4.1.4. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



125/310


6.3.5.4.4.1.4. ábra D3 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




126/310


6.3.5.4.4.1.5. ábra D3 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



127/310


6.3.5.5. E. Bután vezeték Az eseménysorban az 1000 m3-es tartályok és a legközelebbi motorikus szerelvény közötti butánt tartalmazó vezeték lett értékelve. A csővezeték szakasz kockázata független pontokban lett értékelve, melyek egymástól 50 m-es távolságban helyezkednek el. Az értékelt vezeték teljes hossza 2846 m. 6.3.5.5.1

E1 – Bután kiömlése a csővezetékből

A bután vezeték következmény értékelésekor reprezentatív eseménysorként a bután kiömlése a legnagyobb átmérőjű vezetékből (DN100) lett figyelembe véve. A bután folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a DN100-as vezetéken keresztül 8,538E-04 év-1. Top event frequency F = 8,54E-04 No. 1

Frequency 8,54E-04

% 1,00E+02

Event TITCS_BUTAN_3212A

TIT_E1 eseményfa – Bután kiömlése a csővezetékből Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban a nagyon reaktív gázok meggyulladási valószínűsége és azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek lobbanáspontja kisebb, mint 0 °C, 0,5 (a kiömlő anyag mennyisége 10 és 100 kg/s közötti) folyamatos kiömlés esetén stacionárius létesítményből (csővezeték). Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,5 Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a szénhidrogének esetében 0,8 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött elegy szétszóródik a környezetben.



128/310


TIT_E1 eseményfa TIT-E1

8,54E-04


Késői Jettűz/ gyújtás Gőztűz/ VCE


Gyakoriság [1/év]

TIT_E1_Jettűz

4,27E-04


TIT_E1_Gőz+Któcsa

1,02E-04

Kései VCE

TIT_E1_KVCE

6,83E-05

Kései tócsatűz

TIT_E1_Któcsa

1,71E-04

Következmény Jettűz + Azonnali tócsatűz

I 0,5 N

I

0,5

0,8

0,3

0,2

0,5 N 0,2


Környezetszenynyezés


8,54E-05 TIT_E1_0

129/310



E1 KÖVETKEZMÉNYEI

E1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Bután 21 t 15 °C

Bután kiömlése a csővezetékből TIT-E1


5 °C


3,5 1,5 m/s D


F


15 °C 3,5 m/s D


1300 kPa



-0 , 5 3 4 8 ,4 1 8 ,9 91 6 2 ,9 1080

Következmények

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


3 2 ,4 5 8 ,5 7 4 ,2

0 0 0

2 1 ,2 4 6 ,9 6 5 ,1

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 8 ,5 7 4 ,2

0 0

4 6 ,9 6 5 ,1

0 0


61



1 22 89 79


Hősugárzás




60 40 30


Kései tócsatűz

8 1 60

20 1 70

49


1 11 77 68 5 1 36


44 33 27

8 1 61





325 198 127 106

199 130 91 80

1 14 66 47

64 44 35

Megjegyzések:



130/310


A DN100-as C4 elegyet tartalmazó vezeték törésénél bekövetkezik a gyúlékony anyag kiömlése a környezetbe. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az E1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali meggyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része leeshet a földre és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett kései VCE (robbanás), ill. gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása) keletkezése tócsatűzzel együtt. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött elegy szétszóródik a környezetben. Az E1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. E1.1. ábra: TIT_E1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az E1.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 1,5/F meteorológiai feltételnél.



131/310


E1.2. ábra: TIT_E1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az E1.3.-as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 1,5/F meteorológiai feltételeknél. E1.3. ábra: TIT_E1_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az E1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél – 1,5/F időjárásnál.



132/310


E1.4. ábra: TIT_E1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.5.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az E eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. E eseménysor



17,5 kW/m2

Jettűz

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 015 – 20 018, 30 007 – 30 010, 30 012, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001 – 5010, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 017, 30 007 – 30 010, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001, 5003, 5004, 5007, 5008, 5009, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók

Azonnali tócsatűz

Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók


Hősugárzás



37,5 kW/m2 Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 017, 30 007 – 30 010, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001, 5003, 5004, 5007, 5008, 5009, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók

133/310


Kései tócsatűz

Koncentráció

Gőztűz


Túlnyomás

6.3.5.5.2.1


Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 015 – 20 018, 30 007 – 30 010, 30 012, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001 – 5010, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Tartályok: 1001 1009, 80 002, 30 007, 30 008, 30 010, 30 012, 20 017, 5 007, 5 008, 5 003, 5 004, 5 009, MTBE üzem, vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 017, 30 007 – 30 010, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001, 5003, 5004, 5007, 5008, 5009, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók ARH

Tartályok: 1003, 1006, 1009, 80 002, 30 007, 30 008, 5 007, 5 008, 5 003, 5 004, 5 009, MTBE üzem, vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók

2 kPa

Tárolótér, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók, Főnix-Med Zrt., Horváth Balázs bérlő

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 017, 30 007 – 30 010, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001, 5003, 5004, 5007, 5008, 5009, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 015 – 20 018, 30 005 – 30 012, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001 – 5010, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 1001 – 1009, 80 001, 80 002, 20 015 – 20 018, 30 005 – 30 012, 20 009, 20 010, 20 005, 20 006, 5001 – 5010, MTBE üzem, Vasútüzem, területen tartózkodó munkavállalók


A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.5.2.1.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.



134/310


6.3.5.5.2.1.1. ábra E1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai az E1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.5.2.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



135/310


6.3.5.5.2.1.2. ábra E1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

Jettűz esetén (6.3.2.5.2.1.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



136/310


6.3.5.5.2.1.3. ábra E1 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




137/310


6.3.5.5.2.1.4. ábra E1 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




138/310


6.3.5.5.2.1.5. ábra E1 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



139/310


6.3.5.6. F. Kőolaj vezeték Az eseménysorban a telepre való belépés és a 60 004, 60 001-es tartályok (2.1 jelű vezeték), ill. az 50 001-es tartály (8.53 jelű vezeték) közötti csővezeték szakasz lett figyelembe véve. A csővezeték szakasz kockázata független pontokban lett értékelve, melyek egymástól 50 m-es távolságban helyezkednek el. Az értékelt vezetékek teljes hossza 1350 m, ill. 900 m. 6.3.5.6.1

F1 – Kőolaj kiömlése a csővezetékből

A kőolaj vezeték következmény értékelésekor reprezentatív eseménysorként a bután kiömlése a legnagyobb átmérőjű vezetékből (DN500) lett figyelembe véve. A kőolaj folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a DN500-as vezetékeken keresztül 2,25E-04 év-1. Top event frequency F = 2,25E-04 No. 1 2


% 6,00E+01 4,00E+01

Event TITCS_OLAJ2.1_3213A TITCS_OLAJ8.53_3213A

TIT_F1 eseményfa – Kőolaj kiömlése a csővezetékből Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,7 a tűzveszélyes folyadékok esetében, melyeknek a lobbanási pontja atmoszférikus nyomásnál kisebb, mint 21 °C, (a kiömlő anyag mennyisége több mint 100 kg/s) folyamatos kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött kőolaj nem gyullad meg tehát 0,3. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a kőolaj esetében 0,4 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött anyag szétszóródik a környezetben.



140/310


TIT_F1 eseményfa TIT-F1

2,25E-04


Késői gyújtás

Jettűz/ Gőztűz/ VCE/Tócsatűz


Gyakoriság [1/év]

TIT_F1_Jettűz+Atócsa

1,58E-04


TIT_F1_Gőz+Któcsa

8,10E-06

Kései VCE

TIT_F1_KVCE

5,40E-06

Kései tócsatűz

TIT_F1_Któcsa

1,35E-05


TIT_F1_0

4,05E-05


I 0,7 N

I

0,3

0,4

0,3

0,2

0,5 N 0,6



141/310



F1 KÖVETKEZMÉNYEI

F1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Kőolaj 276 t 15 °C

A kőolaj folyamatos kiömlése a DN500-as csővezetéken keresztül TIT- F1


F


Hősugárzás

Hősugárzás

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]


4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

7 ,3 2 0 ,1 2 8 ,2

0 0 0

3 ,1 1 1 ,5 2 0 ,0

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 0 ,1 2 8 ,2

0 0

1 1 ,5 2 0 ,0

0 0 12



66

65

22 17 15



2 21 20

2 21 20

85 37 Nem éri el

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Hősugárzás

Távolság [m]

18 13 12

4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

Kései tócsatűz

3,5/D

10

A láng hossza [m]

Azonnali tócsatűz

15 °C 3,5 m/s D


15 4 ,8 2 4 0 ,4 100 3 6 7 ,8 1 146

1,5/F

Koncentráció

Jettűz


500 kPa

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


96 37 Nem éri el





2 28 1 15 Nem éri el 1 29 75 44 36

2 51 1 15 Nem éri el 1 02 61 39 32

Megjegyzések:



142/310


A DN500-as kőolajvezeték törésénél bekövetkezik a gyúlékony anyag kiömlése a környezetbe. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A tűzveszélyes gőzfelhő ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az F1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali meggyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része leeshet a földre és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett kései VCE (robbanás), ill. gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása) keletkezése tócsatűzzel együtt. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött anyag szétszóródik a környezetben. Az F1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. F1.1. ábra: TIT_F1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az F1.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



143/310


F1.2. ábra: TIT_F1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az F1.3.-as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. F1.3. ábra: TIT_F1_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az F1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél – 1,5/F időjárásnál.



144/310


F1.4. ábra: TIT_F1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.6.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az F eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. F eseménysor


Hősugárzás

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz


Épületek/Személyek 4 kW/m2 Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 50 001 – 50 003, 20 007, 20 008, 20 010 20 016, 30 004 – 30 009, 30 011, 60 001, 60 002, 80 001, 80 002, 10 001 - 10 004, 20 002, 20 004, területen tartózkodó munkavállalók Tartályok: 50 001 – 50 003, 20 005 20 018, 30 002, 30 004 – 30 012, 60 001 - 60 004, 80 001, 80 002, 10 001 - 10 004, 20 001 - 20 004, 5001 – 5010,

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2




-

Tartályok: 50 001 – 50 003, 20 007, 20 008, 20 010 20 016, 30 004 – 30 009, 30 011, 60 001, 60 002, 80 001, 80 002, 10 001 - 10 004, 20 002, 20 004,

-


145/310




Túlnyomás

6.3.5.6.2.1


területen tartózkodó munkavállalók, MPK – energiaszolgáltatá s, MTBE üzem ARH/2 Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók

területen tartózkodó munkavállalók

ARH Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók

2 kPa Tartályok: 50 001 – 50 003, 20 007, 20 008, 20 010 20 016, 30 004 – 30 012, 60 001, 60 002, 80 001, 80 002, 10 001, 10 002, 20 002, 20 004, területen tartózkodó munkavállalók

17 kPa


35 kPa






146/310


6.3.5.6.2.1.1. ábra F1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai az F1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.6.2.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



147/310


6.3.5.6.2.1.2. ábra F1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség




148/310


6.3.5.6.2.1.3. ábra F1 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




149/310


6.3.5.6.2.1.4. ábra F1 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




150/310


6.3.5.6.2.1.5. ábra F1 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



151/310


6.3.5.7. G. Benzin vezeték Az eseménysorban a 6.21 és a 6.5 jelű csővezeték szakaszok lettek figyelembe véve. A csővezeték szakasz kockázata független pontokban lett értékelve, melyek egymástól 50 m-es távolságban helyezkednek el. Az értékelt vezetékek teljes hossza 1670 m, ill. 1300 m. 6.3.5.7.1

G1 – Benzin folyamatos kiömlése a 6.5 jelű csővezetékből

A benzin vezeték következmény értékelésekor reprezentatív eseménysorként a benzin kiömlése a vezetékből lett figyelembe véve. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vezetékeken keresztül 2,97E-04 év-1. Top event frequency F = 2,97E-04 No. 1 2


% 5,62E+01 4,38E+01

Event TITCS_BI6.21_3213A TITCS_BI6.5_3213A

TIT-G1 eseményfa - Benzin folyamatos kiömlése Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban azon folyadékok meggyulladási valószínűsége, melyek üzemi hőmérséklete a lobbanáspont felett található 0,5 (a kiömlő anyag mennyisége 10 és 100 kg/s közötti) folyamatos kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,5. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége a benzin esetében 0,5 értékűnek feltételezett. A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén jettűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Kései iniciálás esetén feltételezett gőztűz vagy kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési valószínűség aránya a 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött anyag szétszóródik a környezetben.



152/310


TIT_G1 eseményfa TIT-G1

2,97E-04


Késői gyújtás


I


Gyakoriság [1/év]


TIT_G1_Jettűz+Atócsa

1,49E-04


TIT_G1_Gőz+Któcsa

2,23E-05

Kései VCE

TIT_G1_KVCE

1,49E-05

Kései tócsatűz

TIT_G1_Któcsa

3,71E-05


TIT_G1_0

7,43E-05

Következmény

0,5

N

I

0,5

0,5

0,3

0,2

0,5

N 0,5

Következmények elemzése A 6.21 benzin csővezetékek törése a G1/2 eseménysorban van bemutatva, viszont tekintettel arra, hogy gyorselzárású szerelvényekkel 2 részre lehet osztani a vezetéket, a vezeték törésének következményei különbözőek lesznek az egyes szakaszokon. A következmények kártyájában az egyes események legnagyobb hatótávolságai szerepelnek, melyek bekövetkezhetnek a vezeték valamelyik szakaszának törése következtében.



153/310


G1/1 KÖVETKEZMÉNYEI

G1 /1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag

Benzin


7 3 ,3 t 15 °C 500 kPa

Benzin folyamatos kiömlése a 6.5 jelű csővezetékből TIT-G1


5 °C


3,5 1,5 m/s D



F

15 °C 3,5 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 6 ,5 ARH [tf. %] 1 Lobbanáspont [°C] < -2 0 LC50 [ppm/4h] 5

15 0 ,8 7 5 8 ,3 100 3 6 3 ,3 900

Következmények


1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


2 7 ,4 5 0 ,3 6 4 ,4

0 0 0

2 1 ,5 4 6 ,5 6 5 ,1

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 0 ,3 6 4 ,4

0 0

4 6 ,5 6 5 ,1

0 0


42



1 45 1 05 91


Hősugárzás



Megjegyzések:



1 28 65 Nem éri el


Kései tócsatűz

1 06 20

1 43 20

43


1 48 1 04 90 1 06 20


1 35 63 Nem éri el 1 32 20





1 28 65 Nem éri el 2 93 1 77 1 12 93


1 35 63 Nem éri el 2 23 1 42 96 83

154/310


G1/2 KÖVETKEZMÉNYEI

G1 /2 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Benzin 2 7 ,5 t 15 °C

Benzin folyamatos kiömlése a 6.21 jelű csővezetékből TIT-G1


F


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 6 ,5 ARH [tf. %] 1 Lobbanáspont [°C] < -2 0 LC50 [ppm/4h] 5

15 1 ,9 5 4 2 ,8 100 3 6 3 ,3 900

1,5/F

3,5/D

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 9 ,0 3 8 ,0 5 0 ,5

0 0 0

5 ,6 1 9 ,3 3 2 ,8

0 0 0

Koncentráció

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 8 ,0 5 0 ,5

0 0

1 9 ,3 3 2 ,8

0 0

ARH ARH/2

38



73 54 47

Hősugárzás


Megjegyzések:


65 20


1 07 51 Nem éri el


Kései tócsatűz

3,5 m/s D

Távolság [m]


15 °C




500 kPa

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1 04 20

38


83 59 52 65 20


1 13 49 Nem éri el 96 20





1 19 56 Nem éri el 2 30 1 40 90 76


1 24 53 Nem éri el 1 14 72 49 42

155/310


A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A G1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A G1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. G1.1. ábra: TIT_G1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A G1.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



156/310


G1.2. ábra: TIT_G1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A G1.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. G1.3. ábra: TIT_G1_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

A G1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



157/310


G1.4. ábra: TIT_G1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.7.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a G eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. G eseménysor



17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Jettűz

Tartályok: 10001 – 10003, 20001 20006, 20009, 20010, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 10001 – 10003, 20001 20003, 20005, 20006, 20009, 20010, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatás , területen tartózkodó munkavállalók

Azonnali tócsatűz

Tartályok: 10001 – 10003, 20001 20003, 20005, 20006, 20009, 20010, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 10001, 20001 - 20003, 20005, 20006, 20009, 5001, 5003 – 5005, 5007, 5009, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatás , területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 10001 – 10003, 20001 - 20003, 20005, 20006, 20009, 20010, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgálta tás, területen tartózkodó munkavállalók

Hősugárzás



-

158/310


Kései tócsatűz



Túlnyomás

6.3.5.7.2.1


Tartályok: 10001 – 10003, 20001 20003, 20005, 20006, 20009, 20010, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Környező berendezések és tartályok, területen tartózkodó munkavállalók

Tartályok: 10001, 20001 - 20003, 20005, 20006, 20009, 5001, 5003 – 5005, 5007, 5009, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatás , területen tartózkodó munkavállalók ARH Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók

2 kPa

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 10001 – 10004, 20001 20012, 30002, 30004 – 30012, 5001 – 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s

Tartályok: 10001, 20001 - 20004, 5001 – 5010, 20005, 20006, 20009, 20010, vasúti tartálykocsik, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s

Tartályok: 10001, 20001 - 20004, 5001 – 5010, 20005, 20006, 20009, 20010, vasúti tartálykocsik, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s





159/310


6.3.5.7.2.1.1. ábra G1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai a G1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.7.2.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



160/310


6.3.5.7.2.1.2. ábra G1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség




161/310


6.3.5.7.2.1.3. ábra G1 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




162/310


6.3.5.7.2.1.4. ábra G1 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




163/310


6.3.5.7.2.1.5. ábra G1 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



164/310


6.3.5.8. H. BT frakció vezeték Az eseménysorban 6.3 és a 6.42 jelű csővezeték szakaszok lettek figyelembe véve. A csővezeték szakasz kockázata független pontokban lett értékelve, melyek egymástól 50 m-es távolságban helyezkednek el. Az értékelt vezetékek teljes hossza 1380 m, ill. 473 m. 6.3.5.8.1

H1 – BT frakció folyamatos kiömlése a 6.3 jelű csővezetékből

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként a BT frakció kiömlése a vezeték teljes keresztmetszetű törése feltételezett. A BT frakció folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vezetéken keresztül 4,14E-04 év-1. Top event frequency F = 4,14E-04 No. 1

Frequency 4,14E-04

% 1,00E+02

Event TITCS_BT6.3_3212A

TIT-H1 eseményfa – BT frakció folyamatos kiömlése a 6.3 jelű csővezetékből Az eseményfák szerkesztésénél több esemény van figyelembe véve, melyek hatással lehetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset végső formájára, esetleg a jellegére. Főként a kiömlés azonnali vagy kései gyújtás lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban az azonnali meggyulladás valószínűsége 0,5 a tűzveszélyes gázok és folyadékok esetében, melyek lobbanáspontja atmoszférikus nyomás esetén kisebb, mint 0 °C. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,5. Az adat a CPR 18E kiadványból származik [19]. BT frakció esetében a kései gyújtás valószínűségi értéke 0,5. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, melyet tócsatűz kísér. Tekintettel arra, hogy a BT frakció szénhidrogének elegye feltételezett, hogy a BT frakció teljes mennyisége nem ég el a jettűzben, hanem nagy része a felszínre esik, ahol tócsát képez és ezután a tócsa felszínéről fog égni. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy K VCE is keletkezhet. A keletkezési valószínűség aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). Miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3-gőz+Któcsa/0,2KVCE/0,5-Któcsa. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött gáz állapotú BT frakció szétszóródik a környezetben és toxikus felhő keletkezik.



165/310


TIT_H1 eseményfa TIT-H1

4,14E-04


Késői gyújtás



Gyakoriság [1/év]

TIT_H1_Jettűz+Atócsa

2,07E-04


TIT_H1_Gőz+Któcsa

3,11E-05

Kései VCE

TIT_H1_KVCE

2,07E-05

Kései tócsatűz

TIT_H1_Któcsa

5,18E-05

Toxikus diszperzió

TIT_H1_Tox

1,04E-04


I 0,5

N

I

0,5

0,5

0,3

0,2

0,5

N 0,5



166/310



H1 KÖVETKEZMÉNYEI

H1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

BT frakció 70 t 15 °C

BT frakció folyamatos kiömlése a 6.3 jelű csővezetékből TIT-H1


5 °C


3,5 1,5 m/s D


F


15 °C 3,5 m/s D


600 kPa


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 8 ARH [tf. %] 1 ,4 Lobbanáspont [°C] -11 LC50 (BT) [ppm/5 min] 20 000

15 1 ,7 3 2 6 ,9 100 364 1800

Következmények

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


1 1 ,5 2 4 ,1 3 1 ,9

0 0 0

2 ,9 9 ,8 1 7 ,3

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 4 ,1 3 1 ,9

0 0

9 ,8 1 7 ,3

0 0


17



29 22 19


Hősugárzás





52 21 Nem éri el


Kései tócsatűz

33 23

97 20

21


39 29 26 32 23


60 21 Nem éri el 91 20





1 16 52 Nem éri el 1 51 91 57 48


1 25 49 Nem éri el 47 29 19 16

167/310


Érték ERPG 1 (50 ppm) Toxikus diszperzió

ERPG 2 (150 ppm) ERPG 3 (1000 ppm) 1% elhalálozás 50% elhalálozás 100% elhalálozás

Megjegyzések:

Távolság [m] 20 54 6 37 56 Nem éri el Nem éri el Nem éri el


A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A H1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A H1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. H1.1. ábra: TIT_H1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A H1.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


168/310


H1.2. ábra: TIT_H1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A H1.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. H1.3. ábra: TIT_H1_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

A H1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



169/310


H1.4. ábra: TIT_G1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.8.2

H2 - BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként a BT frakció kiömlése a vezeték teljes keresztmetszetű törése feltételezett. A BT frakció folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vezetéken keresztül 4,73E-05 év-1. Top event frequency F = 4,73E-05 No. 1

Frequency 4,73E-05

% 1,00E+02

Event TITCS_BT6.42_3213A

TIT-H2 eseményfa – BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből Az eseményfák szerkesztésénél több esemény van figyelembe véve, melyek hatással lehetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset végső formájára, esetleg a jellegére. Főként a kiömlés azonnali vagy kései gyújtás lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalomban az azonnali meggyulladás valószínűsége 0,5 a tűzveszélyes gázok és folyadékok esetében, melyek lobbanáspontja atmoszférikus nyomás esetén kisebb, mint 0 °C. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,5. Az adat a CPR 18E kiadványból származik [19]. BT frakció esetében a kései gyújtás valószínűségi értéke 0,5. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, melyet tócsatűz kísér. Tekintettel arra, hogy a BT frakció szénhidrogének elegye feltételezett, hogy a BT frakció teljes mennyisége nem ég el a jettűzben, hanem nagy része a felszínre esik, ahol tócsát képez és ezután a tócsa felszínéről fog égni. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy K VCE is keletkezhet. A keletkezési valószínűség aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). Miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


170/310


Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3-gőz+Któcsa/0,2KVCE/0,5-Któcsa. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött gáz állapotú BT frakció szétszóródik a környezetben és toxikus felhő keletkezik. TIT_H2 eseményfa TIT-H2

4,73E-05


Késői gyújtás



Gyakoriság [1/év]

TIT_H2_Jettűz+Atócsa

2,37E-05


TIT_H2_Gőz+Któcsa

3,55E-06

Kései VCE

TIT_H2_KVCE

2,37E-06

Kései tócsatűz

TIT_H2_Któcsa

5,91E-06

Toxikus diszperzió

TIT_H2_Tox

1,18E-05


I 0,5 N

I

0,5

0,5

0,3

0,2

0,5 N 0,5


H2 KÖVETKEZMÉNYEI

H2 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

BT frakció 85 t 15 °C 400 kPa

BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből TIT-H2


F

Koncentráció FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2



15 °C 3,5 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 8 ARH [tf. %] 1 ,4 Lobbanáspont [°C] -11 LC50 [ppm/4h] 20 000

15 1 ,4 3 9 ,1 100 4 0 1 ,5 1800

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 2 ,2 2 5 ,9 3 4 ,4

0 0 0

4 ,7 1 3 ,3 2 0 ,3

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 5 ,9 3 4 ,4

0 0

1 3 ,3 2 0 ,3

0 0


171/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. A láng hossza [m] Jettűz

23


Azonnali tócsatűz

Hősugárzás


Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa Érték

Toxikus diszperzió

ERPG 1 (50 ppm) ERPG 2 (150 ppm) ERPG 3 (1000 ppm) 1% elhalálozás 50% elhalálozás 100% elhalálozás

Megjegyzések:

53 21

52 21

50 37 33



1 07 20

1 01 20

73 31 Nem éri el


Kései tócsatűz


40 30 26

A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

26


83 32 Nem éri el





1 27 58 Nem éri el 1 61 96 59 49


1 38 56 Nem éri el 75 48 32 28


A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. A H2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. A H2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


172/310


H2.1. ábra: TIT_H2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A H2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. H2.2. ábra: TIT_H2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A H2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél.



173/310


H2.3. ábra: TIT_H2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

A H2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. H2.4. ábra: TIT_H2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)



174/310


6.3.5.8.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a H eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. H eseménysor


Azonnali tócsatűz Hősugárzás

Kései tócsatűz

Koncentráció Gőztűz Túlnyomás értékei

Túlnyomás

Toxikus diszperzió


Épületek/Személyek 4 kW/m2 Környező berendezések, a területen lévő munkavállalók Tartályok: 10001, 10003, 20003, 20004, 5009, 5010, vasúti tartálykocsik, a területen lévő munkavállalók, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatá s, Tartályok: 10001 – 10004, 20001 – 20004, 5001, 5002, 5009, 5010, vasúti tartálykocsik, a területen lévő munkavállalók, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s ARH/2 Környező berendezések, a területen lévő munkavállalók Tartályok: 10001 – 10004, 20001 20004, 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK – energiaszolgáltatá s, területen tartózkodó munkavállalók

Környező berendezések, a területen lévő munkavállalók


-


-

ARH Környező berendezések, a területen lévő munkavállalók 17 kPa

Környező berendezések, tartályok, a területen lévő munkavállalók

1% -

37,5 kW/m2


2 kPa

Elhalálozás


17,5 kW/m2

35 kPa

Környező berendezések, tartályok, a területen lévő munkavállalók

50 % -


100 % -

175/310


6.3.5.8.3.1


H2 - BT frakció folyamatos kiömlése a 6.42 jelű csővezetékből A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.8.3.1.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.2.8.3.1.1. ábra H2 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai a H2 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.8.3.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



176/310


6.3.5.8.3.1.2. ábra H2 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa – fülfájás, ill. pillanatnyi süketség




177/310


6.3.5.8.3.1.3. ábra H2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




178/310


6.3.5.8.3.1.4. ábra H2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




179/310


6.3.5.8.3.1.5. ábra H2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



180/310


6.3.5.9. I. Metanol vezeték Az eseménysorban a 18.6 és a 18.2 jelű csővezeték szakasz lett figyelembe véve. A csővezeték szakasz kockázata független pontokban lett értékelve, melyek egymástól 50 m-es távolságban helyezkednek el. Az értékelt vezetékek teljes hossza 600 m (18.6), ill. 1500 m (18.2). 6.3.5.9.1

I1 – Metanol folyamatos kiömlése a csővezetékből

Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként a metanol kiömlése a vezeték teljes keresztmetszetű törése feltételezett. A metanol folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vezetékeken keresztül 6,3E-04 év-1. Top event frequency F = 6,3E-04 No. 1 2


% 7,14E+01 2,86E+01

Event TITCS_MET18.2_3212A TITCS_MET18.6_3212A

TIT_I1 eseményfa – Metanol folyamatos kiömlése a csővezetékből Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlő anyag azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,065 tűzveszélyes folyadékok esetében, melyek lobbanáspontja 21°C-nál kisebb. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,935. Abban az esetben, ha a kiömölt folyékony metanol iniciálódik gőztűz vagy tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kései meggyulladási valószínűsége 0,5 értékűnek feltételezett A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). A kiáramló anyag azonnali iniciálása esetén gőztűz keletkezik, melyet tócsatűz kísér. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a metanol párologni fog, és késői iniciálódás esetén kései VCE, gőztűz vagy kései tócsatűz is keletkezhet. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött gáz állapotú metanol szétszóródik a környezetben és toxikus felhő keletkezik.



181/310


TIT_I1 eseményfa TIT-I1

6,30E-04


Késői gyújtás



Gyakoriság [1/év]


TIT_I1_Jettűz+Atócsa

4,10E-05


TIT_I1_Gőz+Któcsa

8,84E-05

Kései VCE

TIT_I1_KVCE

5,89E-05

Kései tócsatűz

TIT_I1_Któcsa

1,47E-04

Toxikus diszperzió

TIT_I1_Tox

2,95E-04

Következmény

I 0,065 N

I

0,935

0,5

0,3

0,2

0,5

N 0,5


I1 KÖVETKEZMÉNYEI

I1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag

Metanol

Mennyiség 21000 k g Hőmérséklet 15 °C Nyomás 400 kPa

Metanol folyamatos kiömlése a 18.2 jelű csővezetékből TIT- I1


5 °C


3,5 1,5 m/s D



F

15 °C 3,5 m/s D

Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 2 6 ,5 ARH [tf. %] 5 ,5 Lobbanáspont [°C] 11 LC50 [ppm] 64000 ppm.4h-1

15 1 ,9 2 6 ,5 100 398 1800

Következmények


1,5/F

2,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


2 ,9 1 3 ,6 6 5 ,4

0 0 0

5 ,8 3 4 ,2 5 4 ,9

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 3 ,6 6 5 ,4

0 0

3 4 ,2 5 4 ,9

0 0




18


21 Nem éri el Nem éri el


22


29 23 Nem éri el

182/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2] Azonnali tócsatűz

Hősugárzás


Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa Érték

Toxikus diszperzió

ERPG 1 (200 ppm) ERPG 2 (1000 ppm) ERPG 3 (5000 ppm) 1% elhalálozás 50% elhalálozás 100% elhalálozás

Megjegyzések:


85 49 35


Kései tócsatűz

63 46

1 01 50

55 45


85 52 35 96 49





1 28 74 54 1 24 92 74 69

Távolság [m] 19 00 6 77 1 86 38 Nem éri el Nem éri el

1 25 77 53 1 26 88 67 61

Távolság [m] 5 62 2 36 94 37 Nem éri el Nem éri el

A kiömlött folyadék megtölti a felszín egyenetlenségeit, ami lelassíthatja a tócsa továbbterjedését. Ez addig folytatódik, amíg a kiömlést meg nem szüntetik. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az I1-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az I1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



183/310


I1.1. ábra: TIT_I1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az I1.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. I1.2. ábra: TIT_I1_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az I1.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél.



184/310


I1.3. ábra: TIT_I1_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az I1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. I1.4. ábra: TIT_I1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

Az I1.5 ábrán látható a felhő szélessége a távolság függvényében 1,5/F meteorológiai feltételnél.



185/310


I1.5. ábra: TIT_I1_Tox (Felhő szélessége vs. távolság – toxicitás)

6.3.5.9.2 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az I eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. I eseménysor


4 kW/m2

17,5 kW/m2

Jettűz



Azonnali tócsatűz

Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s, a területen lévő munkavállalók

Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatás , a területen lévő munkavállalók

Hősugárzás

Kései tócsatűz

Gőztűz

Épületek/Személyek

Koncentráció


Tartályok: 5001 5004, 5009, 5010, 20002 – 20003, 10001, 10003, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s, a területen lévő munkavállalók ARH/2 Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010,

Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatás , a területen lévő munkavállalók

37,5 kW/m2 Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgálta tás, a területen lévő munkavállalók Tartályok: 5001, 5002, 5009, 5010, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgálta tás, a területen lévő munkavállalók

ARH Környező berendezések, a területen lévő munkavállalók


186/310



Túlnyomás


Elhalálozás Toxikus diszperzió

6.3.5.9.2.1

Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s, a területen lévő munkavállalók 2 kPa

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 5001 5003, 5009, 5010, 10001, 10003, 20002, 20004, Vasútüzem, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s, a területen lévő munkavállalók



1%

50 %

100 %


-

-





187/310


6.3.5.9.2.1.1. ábra I1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

A kései robbanás hatótávolságai az I1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.9.2.1.2. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



188/310


6.3.5.9.2.1.2. ábra I1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség




189/310


6.3.5.9.2.1.3. ábra I1 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




190/310


6.3.5.9.2.1.4. ábra I1 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




191/310


6.3.5.9.2.1.5. ábra I1 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött toxikus elegy szétszóródik a környezetben.



192/310


6.3.5.9.2.1.6. ábra I1 - eseménysor Toxicitás 100% elhalálozás (nem éri el) 50% elhalálozás (nem éri el) 1% elhalálozás

6.3.5.10.

J. Propánnal töltött vasúti tartálykocsik

A propán és a PB töltetű vasúti tartálykocsikat az I., VI. és a XIV. vágányon lehetséges tárolni. Egy VTK űrtartalma 95 m3, töltöttsége 80%, nyomása a PB vagonok esetében 12 bar, a propán töltetű vagonok esetében pedig 16 bar. 6.3.5.10.1 J1 – Propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Azonnali kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi jelentős sérülése feltételezett az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe rövid idő alatt a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége kiömlik. A propán azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból 7,895E-04 év-1. Top event frequency F = 7,895E-04 No. 1 2 3

Frequency 7,76E-04 1,25E-05 1,00E-06

% 9,83E+01 0,16E+01 0,01E+01


Event J1-1_DOMINO TIT41_VTK_C3_3642A TIT41_VTK_C3_3642H


193/310


TIT_J1 eseményfa – A propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,8 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a propán is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított propán környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a propán vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. A BLEVE esemény bekövetkezhet abban az esetben, ha VTK környezetében tűz alakul ki, ami felhevíti a nagynyomású tartálykocsit. A tartálykocsi a belső nyomás, vagy pedig a külső sérülés hatására kinyílik és a kiömlő gázok miatt tűzgolyó alakulhat ki. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). TIT_J1 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-J1 7,90E-04

Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz / VCE

I 0,8

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Tűzgolyó

TIT_J1_Tűzgolyó

2,08E-04

Gőztűz

TIT_J1_Gőztűz

2,53E-04

Azonnali VCE

TIT_J1_AVCE

1,71E-04

Gőztűz

TIT_J1_Gőztűz

8,53E-05

Kései VCE

TIT_J1_KVCE

5,68E-05

TIT_J1_0

1,58E-05

0,33

0,4

0,27 N

I

0,2

0,9

0,6

0,4 N 0,1




194/310



J1 KÖVETKEZMÉNYEI

J1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Propán m3

76 m 15 °C

Propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- J 1


F


15 °C 3,5 m/s D

1600 kPa Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ,5 ARH [tf. %] 2 ,1 Lobbanáspont [°C]  -5 6 LC50 [ppm/4h]  800 000 15 perc

-4 2 , 1 1 7 2 ,7 72 1 1 2 ,4 Azonnali kiömlés

Következmények

1,5/F

Koncentráció

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C



3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 2 ,7 1 0 6 ,2 2 6 4 ,0

1 0 0

4 0 ,9 1 6 8 ,1 3 0 8 ,6

1 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 0 6 ,2 2 6 4 ,0

0 0

1 6 8 ,1 3 0 8 ,6

0 0

13

13

Tűzgolyó

A tűzgolyó időtartama [s] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2




Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa






64 4 28 1 14 5 80 1 40 2 17 7 11 4 77 5 42 9 23 4 20 5

6 17 2 68 1 35 8 01 4 02 1 77 1 14 7 91 4 46 2 88 2 75

Megjegyzések:

A VTK jelentős sérülésénél a propán teljes mennyiségének a kiömlésére kerül sor a környezetbe. A propán egy része azonnal gőzzé változik, és így tűzveszélyes gőzfelhő képződik. Ezt követően a felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapja (J1-es adatlap) tartalmazza a FRH és az ARH legnagyobb távolságát a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


195/310


A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétoszlik az atmoszférában. Tűzgolyó esetén a hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, a J1.1.-es ábrán látható. J1.1. ábra: TIT_J1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

A J1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél.



196/310


J1.2. ábra: TIT_J1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

A J1.3.-s ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. J1.3. ábra: TIT_J1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – kései tócsatűz)



197/310


6.3.5.10.2 J2 – Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A folyamatos kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi sérülése feltételezett a legnagyobb átmérőjű csatlakozó szerelvénynek megfelelő nagyságú sérülésen keresztül az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe fokozatosan rövid idő alatt kiömlik a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége. A propán folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból 5,0E-07 év-1. Top event frequency F = 5,0E-07 No. 1

Frequency 5,00E-07

% 1,00E+02

Event TIT41_VTK_C3_3642B

TIT_J2 A propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,1 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a propán is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított propán környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a propánt tartalmazó vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Az azonnali begyulladásnál jettűz alakulhat ki, mivel az anyag nagy sebességgel ömlik ki. Gyúlékony és a saját öngyulladása után kiéghet a felszínen. Feltételezhető, hogy a kiömlés során a cseppfolyósított propán egy része gázzá alakul, és tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A kiömlő anyag (cseppfolyósított gáz) kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel kései gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet. A keletkezési valószínűség aránya 0,6/0,4 a CPR 18E (0,6-flash/0,4-VCE) kiadvány szerint. Ha az anyag kiömlése után nem gyullad meg, a gőzök diszperziójával számolunk jelentős környezeti következmények nélkül, az emberekre, a berendezésekre és a környezetre. TIT_J2 eseményfa TIT-J2 5,00E-07


Késői gyújtás

Jettűz/ Gőztűz/ VCE

I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_J2_Jettűz

5,00E-08

Gőztűz

TIT_J2_Gőztűz

2,43E-07

Kései VCE

TIT_J2_KVCE

1,62E-07


TIT_J2_0

4,50E-08

0,1 N

I

0,9

0,9

0,6

0,4 N 0,1



198/310



J2 KÖVETKEZMÉNYEI

J2 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag

Propán

Mennyiség 76 m 3 Hőmérséklet 1 5 °C Nyomás 1600 kPa

Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- J 2


Koncentráció FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m] Jettűz


Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa

Megjegyzések:

F


15 °C 3,5 m/s D


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 9 ,5 ARH [tf. %] 2 ,1 Lobbanáspont [°C]  -5 6 LC50 [ppm/4h]  800 000 15 perc

-4 2 , 1 1 8 9 ,2 123 72 4 ,3 3 1 3 ,3

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 4 ,2 1 7 9 ,1 2 3 2 ,1

0 0 0

6 0 ,5 1 2 5 ,4 1 7 3 ,8

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 7 9 ,1 2 3 2 ,1

0 0

1 2 5 ,4 1 7 3 ,8

0 0

1 21

97





2 37 1 76 1 57 8 60 5 46 3 69 3 20

2 15 1 54 1 35 5 00 3 36 2 43 2 17

A vasúti tartálykocsi palástjának sérülése esetében, cseppfolyósított propán folyamatos kiömlése feltételezett. A kiömlés sebessége arányos a keletkezett nyílás nagyságával. A kiömlést nem lehet megállítani, ezért a propán teljes mennyiségének kiömlésével számolunk a környezetbe. A folyamatos kiömlés azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet. Ha nem következik be azonnali begyulladás a propán egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A diszperzió kezdetén azonnal felhő képződik a föld felszíne felett. A felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapjában (J2 adatlap) szerepelnek az ARH és az FRH legnagyobb távolságai a kiömlés forrásától. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétterjed a környezetben. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


199/310


A J2.1.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. J2.1. ábra: TIT_J2_Jet (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A J2.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. J2.2. ábra: TIT_J2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)



200/310


6.3.5.10.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a J eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. J eseménysor


Jettűz

Hősugárzás

Tűzgolyó

Koncentráció

Gőztűz

Túlnyomás értékei Túlnyomás



Épületek/Személyek 4 kW/m2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft. Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., MPK területének széle, MTBE üzem ARH/2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltő-lefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltő-lefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft. ARH

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltő-lefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft. Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltő-lefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.


2 kPa

17 kPa

35 kPa

Tartályok: 50 001, 20 005 – 20 008, 5 001, 5 003, 5 004, szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó


201/310



6.3.5.10.3.1

lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., MTBE üzem, MPK Tartályok: 50 001, 20 005 – 20 008, 5 001, 5 003, 5 004, szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., MTBE üzem, MPK

munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, metanol/etanol lefejtő, cseppfolyós töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.


J1 – Propán azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.5.10.3.1.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



202/310


6.3.5.10.3.1.1. ábra J1 eseménysor Tűzgolyó - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




203/310


6.3.5.10.3.1.2. ábra J1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH




204/310


6.3.5.10.3.1.3. ábra J1 eseménysor Azonnali VCE - túlnyomás 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai a J1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.10.3.1.4 ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



205/310


6.3.5.10.3.1.4. ábra J1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

J2 – Propán folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Jettűz esetén (6.3.5.10.3.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



206/310


6.3.5.10.3.1.5. ábra J2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

6.3.5.11.

K. Propán-butánnal töltött vasúti tartálykocsik

A propán és a PB töltetű vasúti tartálykocsikat az I., VI. és a XIV. vágányon lehetséges tárolni. Egy VTK űrtartalma 95 m3, töltöttsége 80%, nyomása a PB vagonok esetében 12 bar, a propán töltetű vagonok esetében pedig 16 bar. 6.3.5.11.1 K1 – Propán-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A PB azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Azonnali kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi jelentős sérülése feltételezett az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe rövid idő alatt a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége kiömlik. A propán-bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból 1,385E-04 év-1. Top event frequency F = 1,385E-04 No. 1 2 3

Frequency 1,34E-04 3,50E-06 1,00E-06

% 9,68E+01 0,25E+01 0,07E+01


Event K1-1_DOMINO TIT42_VTK_PB_3642A TIT42_VTK_PB_3642H


207/310


TIT K1 eseményfa - A PB azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, mely befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,8 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a PB is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított PB gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a PB-s vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. A BLEVE esemény bekövetkezhet abban az esetben, ha VTK környezetében tűz alakul ki, ami felhevíti a nagynyomású tartálykocsit. A tartálykocsi a belső nyomás, vagy pedig a külső sérülés hatására kinyílik és a kiömlő gázok miatt tűzgolyó alakulhat ki. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet. Ezek az események egyúttal tócsatűz keletkezését is okozhatják. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). TIT_K1 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-K1 1,39E-04

Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz / VCE

I 0,8

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Tűzgolyó

TITK1_Tűzgolyó

3,66E-05

Gőztűz

TIT_K1_Gőztűz

4,43E-05

Azonnali VCE

TIT_K1_AVCE

2,99E-05

Gőztűz

TIT_K1_Gőztűz

1,50E-05

Kései VCE

TIT_K1_KVCE

9,97E-06

TIT_K1_0

2,77E-06

0,33

0,4

0,27 N

I

0,2

0,9

0,6

0,4 N 0,1




208/310



K1 KÖVETKEZMÉNYEI

K1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

PB m3

76 m 15 °C

Propán-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT-K1


5 °C


3,5 1,5 m/s D


F


15 °C 3,5 m/s D

1200 kPa


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm/4h]  800 000 15 perc

-2 8 , 0 9 7 ,8 77 1 7 7 ,5 Azonnali kiömlés

Következmények

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


3 7 ,0 2 1 4 ,2 3 3 8 ,1

1 0 0

5 2 ,4 2 4 0 ,4 3 3 8 ,3

1 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 1 4 ,2 3 3 8 ,1

0 0

2 4 0 ,4 3 3 8 ,3

0 0

13

13

Tűzgolyó

A tűzgolyó időtartama [s] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 Túlnyomás 2 kPa 5 kPa 17 kPa 35 kPa










5 85 2 50 1 21 7 65 3 84 1 69 1 09 8 16 5 25 4 04 3 74

5 61 2 39 1 10 7 65 3 84 1 69 1 09 8 43 5 38 3 97 3 65

Megjegyzések:

A VTK jelentős sérülésénél a PB teljes mennyiségének a kiömlésére kerül sor a környezetbe. A PB egy része azonnal gőzzé változik, és így tűzveszélyes gőzfelhő képződik. Ezt követően a felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapja (K1-es adatlap) tartalmazza a FRH és az ARH legnagyobb távolságát a kiömlés helyszínétől.



209/310


A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétoszlik az atmoszférában. Tűzgolyó esetén a hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, a K1.1.-es ábrán látható. K1.1. ábra: TIT_K1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

A K1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél.



210/310


K1.2. ábra: TIT_K1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

A K1.3.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél. K1.3. ábra: TIT_K1_KVCE (Hősugárzás vs. távolság – kései VCE)



211/310


6.3.5.11.2 K2 – Propán-bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A PB folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A folyamatos kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi sérülése feltételezett a legnagyobb átmérőjű csatlakozó szerelvénynek megfelelő nagyságú sérülésen keresztül az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe fokozatosan rövid idő alatt kiömlik a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége. A propán-bután folyamatos tartálykocsiból 5,0E-07 év-1.

kiömlésének

teljes

előfordulási

gyakorisága

a

vasúti

Top event frequency F = 5,00E-07 No. 1

Frequency 5,00E-07

% 1,00E+02

Event TIT42_VTK_PB_3642B

TIT K2 eseményfa – A PB folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,1 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a PB is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított PB gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a PB-s vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Az azonnali begyulladásnál jettűz alakulhat ki, mivel az anyag nagy sebességgel ömlik ki. Gyúlékony és a saját öngyulladása után kiéghet a felszínen. Feltételezhető, hogy kiömlés során a cseppfolyósított PB egy része az expanzió hatására átalakul gázzá, és egy része tócsát képez, melynek azonnali begyulladása esetén tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE feltételezett, melyet tócsatűz kísér. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges, előfordulási gyakorisága 0,5. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Ha az anyag kiömlése után nem gyullad meg, a gőzök diszperziójával számolunk jelentős környezeti következmények nélkül, az emberekre, a berendezésekre és a környezetre.



212/310


TIT_K2 eseményfa TIT-K2

5,00E-07


Késői gyújtás


I


Gyakoriság [1/év]

Jettűz +azonnali tócsatűz

TIT_K2_Jet+Atócsa

5,00E-08

Gőztűz + kései tócsatűz

TIT_K2_Gőz+Któcsa

1,22E-07

Kései VCE

TIT_K2_KVCE

8,10E-08

Kései tócsatűz

TIT_K2_Któcsa

2,03E-07


TIT_K2_0

4,50E-08

Következmény

0,1 N

I

0,9

0,9

0,3

0,2

0,5 N 0,1



213/310



K2 KÖVETKEZMÉNYEI

K2 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

PB 76 m 3 15 °C

Propán-bután folyamatos kiömlése vasúti tartálykocsiból TIT-K2


5 °C


3,5 1,5 m/s D


F


15 °C 3,5 m/s D

1200 kPa


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] ARH [tf. %] Lobbanáspont [°C] LC50 [ppm/4h]  800 000 15 perc

-2 8 , 0 2 1 1 6 ,6 109 77 1 1 ,6 3 8 2 ,9

Következmények

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


8 4 ,8 1 5 2 ,8 2 0 1 ,3

0 0 0

5 5 ,0 1 1 1 ,5 1 5 4 ,8

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 5 2 ,8 2 0 1 ,3

0 0

1 1 1 ,5 1 5 4 ,8

0 0


1 16



2 40 1 75 1 55


Hősugárzás



Megjegyzések:



1 00 65 50


Kései tócsatűz

16 1 65

39 1 70

93


2 20 1 54 1 34 9 1 60


82 60 51

22 1 66





1 91 1 10 79 7 69 4 80 3 18 2 72


1 37 90 71 4 61 3 06 2 19 1 95

214/310


A vasúti tartálykocsi palástjának sérülése esetében, cseppfolyósított propán-bután folyamatos kiömlése feltételezett. A kiömlés sebessége arányos a keletkezett nyílás nagyságával. A kiömlést nem lehet megállítani, ezért a PB teljes mennyiségének kiömlésével számolunk a környezetbe. A folyamatos kiömlés azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet. Ha nem következik be azonnali begyulladás a PB egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A PB egy része a forráspont alá hűl, és tűzveszélyes folyadéktócsát képez a PB gyors elpárolgásával. A diszperzió kezdetén azonnal felhő képződik a föld felszíne felett. A felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapjában (K2 adatlap) szerepelnek az ARH és az FRH legnagyobb távolságai a kiömlés forrásától. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétterjed a környezetben. A K2.1.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. K2.1. ábra: TIT_K2_Jet (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

A K2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél.



215/310


K2.2. ábra: TIT_K2_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

A K2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. K2.3. ábra: TIT_K2_Gőztűz (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

A K2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél.



216/310


K2.4. ábra: TIT_K2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.11.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek a K eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. K eseménysor


Jettűz

Hősugárzás

Tűzgolyó

Azonnali tócsatűz MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros

Épületek/Személyek 4 kW/m2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók Vasútüzem, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., Petroltrans, Főnix-Med Zrt., Horváth Gábor – bérlő, MPK Minőségellenőrzé s, MPK területének széle, MTBE üzem Szomszédos vasúti

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók




Szomszédos vasúti tartálykocsik,

Szomszédos vasúti


217/310


Kései tócsatűz

Koncentráció

Gőztűz



Túlnyomás



tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, MPK széle

területen tartózkodó munkavállalók

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók ARH


2 kPa Tartályok: 20 001, 20 007, 5001 – 5004, 5009, 5010, vasútüzem, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., Petroltrans, Petrolszolg, Főnix-Med Zrt., Horváth Gábor – bérlő, CIVIL Zrt., MPK Minőségellenőrzé s, MPK területének széle, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s Tartályok: 20 001, 20 007, 5001 – 5004, 5009, 5010, vasútüzem, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., Petroltrans, Petrolszolg, Főnix-Med Zrt., Horváth Gábor –

tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók

17 kPa

35 kPa



Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók


218/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. bérlő, CIVIL Zrt., MPK Minőségellenőrzé s, MPK területének széle, MTBE üzem, MPK energiaszolgáltatá s

6.3.5.11.3.1


K1 – Propán-bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.5.11.3.1.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.

6.3.5.11.3.1.1. ábra K1 eseménysor Tűzgolyó - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.11.3.1.2. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


219/310


6.3.5.11.3.1.2. ábra K1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH




220/310


6.3.5.11.3.1.3. ábra K1 eseménysor Azonnali VCE - túlnyomás 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai a K1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.11.3.1.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



221/310


6.3.5.11.3.1.4. ábra K1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

K2 – Propán-bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Jettűz esetén (6.3.5.11.3.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



222/310


6.3.5.11.3.1.5. ábra K2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




223/310


6.3.5.11.3.1.6. ábra K2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




224/310


6.3.5.11.3.1.7. ábra K2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



225/310


6.3.5.12.

L. Butánnal töltött vasúti tartálykocsik

A butánnal töltött vasúti tartálykocsik esetében külön-külön voltak értékelve a tárolt és a lefejtendő vagonok azon okból kifolyólag, hogy különbözőek a gyakoriságaik. A következmények a tárolt és a lefejtendő vagonok esetében megegyezőek, ezért a biztonsági jelentésben a következmények csak az L1 és az L2 eseménysoroknál szerepelnek – eseménysorok a butánnal töltött vasúti tartálykocsik esetében. 6.3.5.12.1 L1 – Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Azonnali kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi jelentős sérülése feltételezett az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe rövid idő alatt a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége kiömlik. A bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból 1,52E-04 év-1. Top event frequency F = 1,52E-04 No. 1 2 3

Frequency 1,34E-04 1,70E-05 1,00E-06

% 8,82E+01 0,11E+01 0,07E+01

Event L1-1_DOMINO TIT50_VTK_BU_3642A TIT50_VTK_B_3642H

TIT L1 eseményfa - A bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, mely befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,8 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová az izobután is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított i-bután környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján az izobután vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. A BLEVE esemény bekövetkezhet abban az esetben, ha VTK környezetében tűz alakul ki, ami felhevíti a nagynyomású tartálykocsit. A tartálykocsi a belső nyomás, vagy pedig a külső sérülés hatására kinyílik és a kiömlő gázok miatt tűzgolyó alakulhat ki. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak kései tócsatűz is keletkezhet. Keletkezési arányuk: 0,3–gőz+któcsa/0,2KVCE/0,5-Któcsa. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


226/310


TIT_L1 eseményfa TIT-L1 1,52E-04


Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz/Tócsatűz / VCE

I 0,8

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Tűzgolyó

TIT_L1_Tűzgolyó

4,01E-05

Gőztűz

TIT_L1_Gőztűz

4,86E-05

Azonnali VCE

TIT_L1_AVCE

3,28E-05


TIT_L1_Gőz+Któcsa

8,21E-06

Kései VCE

TIT_L1_KVCE

5,47E-06

Kései tócsatűz

TIT_L1_Któcsa

1,37E-05


TIT_L1_0

3,04E-06

0,33

0,4

0,27 N

I

0,2

0,9

0,3

0,2

0,5 N 0,1



227/310



L1 KÖVETKEZMÉNYEI

L1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

N-bután 48 m 3 15 °C

Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- L1


F

Tűzgolyó

-0 , 5 3 4 5 ,9 4 91 2 1 4 ,6 Azonnali kiömlés

15 °C 3,5 m/s D


1,5/F

3,5/D


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 9 ,5 2 4 0 ,3 2 9 8 ,8

0 0 0

8 5 ,1 2 0 6 ,3 2 6 1 ,8

0 0 0

Koncentráció

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 4 0 ,3 2 9 8 ,8

0 0

2 0 6 ,3 2 6 1 ,8

0 0

ARH ARH/2 A tűzgolyó időtartama [s] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

Kései tócsatűz


1200 kPa

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C



9

9



17 1 70

-

3 64 1 53 69

3 50 1 46 62



1 13 72 56

-









4 86 2 44 1 08 69 9 16 5 98 4 26 3 77

4 86 2 44 1 08 69 8 67 5 40 3 68 3 25

Megjegyzések:



228/310


A VTK jelentős sérülésénél a bután teljes mennyiségének a kiömlésére kerül sor a környezetbe. A bután egy része azonnal gőzzé változik, és így tűzveszélyes gőzfelhő képződik. Ezt követően a felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapja (L1-es adatlap) tartalmazza a FRH és az ARH legnagyobb távolságát a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A gőzfelhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétoszlik az atmoszférában. Tűzgolyó esetén a hősugárzás a balesethelyszín távolságának függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételek mellett, az L1.1.-es ábrán látható. L1.1. ábra: TIT_L1_Tűzgolyó (Hősugárzás vs. távolság – Fireball)

Az L1.2.-es ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében azonnali VCE esetében az egyes szinteknél.



229/310


L1.2. ábra: TIT_L1_AVCE (Túlnyomás vs. távolság – azonnali VCE)

Az L1.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. L1.3. ábra: TIT_L1_KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az L1.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél.



230/310


L1.4. ábra: TIT_L1_KVCE (Hősugárzás vs. távolság – kései VCE)

6.3.5.12.2 L2 – Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A folyamatos kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi sérülése feltételezett a legnagyobb átmérőjű csatlakozó szerelvénynek megfelelő nagyságú sérülésen keresztül az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe fokozatosan rövid idő alatt kiömlik a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége. A bután folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsi legnagyobb átmérőjű csővezetéknek megfelelő lyukon keresztül 3,50E-06 év-1. Top event frequency F = 5,0E-07 No. 1

Frequency 5,00E-07

% 1,00E+02

Event TIT50_VTK_B_3642B

TIT L2 eseményfa – A bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,1 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a bután is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított bután gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a butánt tartalmazó vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


231/310


Az azonnali begyulladásnál jettűz alakulhat ki, mivel az anyag nagy sebességgel ömlik ki. Gyúlékony és a saját öngyulladása után kiéghet a felszínen. Feltételezhető, hogy kiömlés során a cseppfolyósított bután egy része az expanzió hatására átalakul gázzá, és egy része tócsát képez, melynek azonnali begyulladása esetén tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE feltételezett, melyet tócsatűz kísér. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges, előfordulási gyakorisága 0,5. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Ha az anyag kiömlése után nem gyullad meg, a gőzök diszperziójával számolunk jelentős környezeti következmények nélkül, az emberekre, a berendezésekre és a környezetre. TIT_L2 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-L2

5,00E-07

Késői gyújtás


I


Gyakoriság [1/év]


TIT_L2_Jet+Atócsa

5,00E-08


TIT_L2_Gőz+Któcsa

1,22E-07

Kései VCE

TIT_L2_KVCE

8,10E-08

Kései tócsatűz

TIT_L2_Któcsa

2,03E-07


TIT_L2_0

4,50E-08

Következmény

0,1 N

I

0,9

0,9

0,3

0,2

0,5 N 0,1



232/310



L2 KÖVETKEZMÉNYEI

L2 Baleseti eseménysor Alapesemény

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

N-bután m3

48 m 15 °C

Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- L2


5 °C


3,5 1,5 m/s D


F


15 °C 3,5 m/s D

1200 kPa



-0 , 5 3 7 6 ,9 1 1 2 ,9 91 2 4 ,9 2 4 8 ,7

Következmények

1,5/F

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

Diszperzió


7 2 ,6 1 3 2 ,9 1 6 9 ,8

0 0 0

4 9 ,5 1 0 1 ,9 1 4 3 ,3

0 0 0

Gőztűz


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 3 2 ,9 1 6 9 ,8

0 0

1 0 1 ,9 1 4 3 ,3

0 0


1 22



2 59 1 87 1 65


Hősugárzás



Megjegyzések:



1 37 82 60


Kései tócsatűz

24 1 70

63 1 70

98


2 38 1 65 1 43 20 1 70


1 29 85 67 49 1 70





2 70 1 49 1 03 6 54 4 03 2 62 2 22


2 34 1 42 1 05 4 35 2 88 2 05 1 82

233/310


A vasúti tartálykocsi palástjának sérülése esetében, cseppfolyósított bután folyamatos kiömlése feltételezett. A kiömlés sebessége arányos a keletkezett nyílás nagyságával. A kiömlést nem lehet megállítani, ezért a bután teljes mennyiségének kiömlésével számolunk a környezetbe. A folyamatos kiömlés azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet. Ha nem következik be azonnali begyulladás a bután egy része azonnal gőzzé válik, és tűzveszélyes gőzfelhőt képez. A bután egy része a forráspont alá hűl, és tűzveszélyes folyadéktócsát képez a bután gyors elpárolgásával. A diszperzió kezdetén azonnal felhő képződik a föld felszíne felett. A felhő továbbterjed, kitágul és végül a levegővel hígul. A következmények adatlapjában (L2 adatlap) szerepelnek az ARH és az FRH legnagyobb távolságai a kiömlés forrásától. Amennyiben a tűzveszélyes anyag nem gyullad meg, az anyag biztonságosan szétterjed a környezetben. Az L2.1.-es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételnél. L2.1. ábra: TIT_L2_Jet (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az L2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 3,5/D meteorológiai feltételeknél.



234/310


L2.2. ábra: TIT_L2_ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az L2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. L2.3. ábra: TIT_L2_Gőztűz (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az L2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében az egyes szinteknél.



235/310


L2.4. ábra: TIT_L4_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.12.3 L3 – Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból – cseppfolyós töltő lefejtő A bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Azonnali kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi jelentős sérülése feltételezett az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe rövid idő alatt a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége kiömlik. A bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból 1,573E-05 év-1. Top event frequency F = 1,573-05 No. 1 2


% 9,15E+01 0,85E+01

Event L3_DOMINO TIT50_VTK_B_3642A

TIT50_VTK_BU_ID

TIT L3 eseményfa - A bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból – cseppfolyós töltő-lefejtő Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, mely befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,8 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová az izobután is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított bután környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre



236/310


vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a bután vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Azonnali begyulladás esetén tűzgolyó keletkezhet, ellenkező esetben tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik. A tűzveszélyes gőzfelhő gőztűz keletkezéséhez vagy azonnali VCE robbanásához vezet. A BLEVE esemény bekövetkezhet abban az esetben, ha VTK környezetében tűz alakul ki, ami felhevíti a nagynyomású tartálykocsit. A tartálykocsi a belső nyomás, vagy pedig a külső sérülés hatására kinyílik és a kiömlő gázok miatt tűzgolyó alakulhat ki. Tűzgolyó keletkezésének valószínűsége 0,33. Ellenkező esetben a baleset elterjedésének 0,6/0,4 valószínűsége vezet gőztűzhöz vagy azonnali gőzfelhő robbanáshoz (a tűzgolyó valószínűségének figyelembevételekor a valószínűség aránya megközelítőleg 0,4/0,27). Gőztűz keletkezésének aránya (0,4), VCE (0,27) és tűzgolyó (0,33) a CPR 18E kiadványból származik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak kései tócsatűz is keletkezhet. Keletkezési arányuk: 0,3–gőz+któcsa/0,2KVCE/0,5-Któcsa. TIT_L3 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-L3 1,57E-05

Késői gyújtás

Tűzgolyó / Gőztűz/Tócsatűz / VCE

I 0,8

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Tűzgolyó

TIT_L3_Tűzgolyó

4,15E-06

Gőztűz

TIT_L3_Gőztűz

5,03E-06

Azonnali VCE

TIT_L3_AVCE

3,40E-06


TIT_L3_Gőz+Któcsa

8,50E-07

Kései VCE

TIT_L3_KVCE

5,66E-07

Kései tócsatűz

TIT_L3_Któcsa

1,42E-06


TIT_L3_0

3,15E-07

0,33

0,4

0,27 N

I

0,2

0,9

0,3

0,2

0,5 N 0,1

6.3.5.12.4 L4 – Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a feltételezett következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A folyamatos kiömlés esetén a vasúti tartálykocsi sérülése feltételezett a legnagyobb átmérőjű csatlakozó szerelvénynek megfelelő nagyságú sérülésen keresztül és a lefejtő karon keresztül az anyag meghibásodása vagy elhasználódása következtében. A környezetbe fokozatosan rövid idő alatt kiömlik a tárolt veszélyes anyag teljes mennyisége.



237/310


A bután azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból a cseppfolyós töltő-lefejtőn 7,023E-04 év-1. Top event frequency F = 7,023E-04 No. 1 2


% 9,97E+01 0,03E+01

Event TIT50_VTK_BU_3642F TIT50_VTK_BU_3642B TIT50_VTK_BU_ID

TIT L4 eseményfa – A bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból – cseppfolyós töltő-lefejtő Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali vagy kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a meggyulladás valószínűsége 0,1 a K0 csoportba tartozó, közepesen és nagyon reaktív anyagok (ahová a bután is tartozik) esetében a vasúti tartálykocsikban azonnali kiömlés esetén. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás gyakoriságának meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Cseppfolyósított bután gáz környezetbe való kiömlése után tűzveszélyes gőzfelhő keletkezik, mely a szélirányban mozoghat. A környékre vonatkozó információk és a szakirodalom ajánlásai alapján a butánt tartalmazó vagonok esetében a kései gyújtás valószínűsége 0,9 értékűnek lett meghatározva. Az azonnali begyulladásnál jettűz alakulhat ki, mivel az anyag nagy sebességgel ömlik ki. Gyúlékony és a saját öngyulladása után kiéghet a felszínen. Feltételezhető, hogy kiömlés során a cseppfolyósított bután egy része az expanzió hatására átalakul gázzá, és egy része tócsát képez, melynek azonnali begyulladása esetén tócsatűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE feltételezett, melyet tócsatűz kísér. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges, előfordulási gyakorisága 0,5. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. Ha az anyag kiömlése után nem gyullad meg, a gőzök diszperziójával számolunk jelentős környezeti következmények nélkül, az emberekre, a berendezésekre és a környezetre. TIT_L4 eseményfa TIT-L4

7,02E-04


Késői gyújtás


I


Gyakoriság [1/év]


TIT_L4_Jet+Atócsa

7,02E-05


TIT_L4_Gőz+Któcsa

1,71E-04

Kései VCE

TIT_L4_KVCE

1,14E-04

Kései tócsatűz

TIT_L4_Któcsa

2,84E-04


TIT_L4_0

6,32E-05

Következmény

0,1 N

I

0,9

0,9

0,3

0,2

0,5 N 0,1



238/310


6.3.5.12.5 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az L eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett vállalatok munkavállalói. L eseménysor


Jettűz

Tűzgolyó Hősugárzás

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz

Koncentráció

Gőztűz


Túlnyomás



Épületek/Személyek 4 kW/m2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft. Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók ARH/2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2



Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók

Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók ARH

Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, területen tartózkodó munkavállalók

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

2 kPa

17 kPa

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika


35 kPa Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, területen tartózkodó munkavállalók

239/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Kft., Alpintechnika Kft., MPK


6.3.5.12.5.1

Tartályok: 50 001, 20 001 – 20 008, 5 001 – 5 004, 5 009 – 5 010, vasútüzem, előtöltött tankautók, tankautótöltő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft., MPK, MPK – energiaszolgálatá s, MPK – minőségellenőrzé s, MTBE üzem, Petroltrans, Petrolszolg, Főnix-Med Zrt., Horváth Gábor – bérlő, CIVIL Zrt.

Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.

Szomszédos vasúti tartálykocsik, ponttöltő, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók, Bilfinger Kft., SND Kft., Alpintechnika Kft.


L1 – Bután azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén tűzgolyó, gőztűz vagy azonnali VCE (robbanás) keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. Tűzgolyó esetén (6.3.5.12.5.1.1. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



240/310


6.3.5.12.5.1.1. ábra L1 eseménysor Tűzgolyó - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




241/310


6.3.5.12.5.1.2. ábra L1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH




242/310


6.3.5.12.5.1.3. ábra L1 eseménysor Azonnali VCE - túlnyomás 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

A kései robbanás hatótávolságai az L1 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.12.5.1.4. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



243/310


6.3.5.12.5.1.4. ábra L1 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség

L2 – Bután folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból Jettűz esetén (6.3.5.12.5.1.5. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



244/310


6.3.5.12.5.1.5. ábra L2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




245/310


6.3.5.12.5.1.6. ábra L2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




246/310


6.3.5.12.5.1.7. ábra L2 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén



247/310


6.3.5.13.

M. Benzinnel töltött vasúti tartálykocsik

Benzinnel töltött vasúti tartálykocsik lefejtése a hosszhidas töltő-lefejtőn történik (X, XI. sz. vágány). Egyidejűleg max. 5 vagon fejthető le. A vagon maximális űrtartalma 85 m3, töltöttségük 95%. A kiömlés esetén feltételezett, hogy a kiömlött benzint felfogja a rácsos folyóka. Egy vasúti tartálykocsi a lefejtés előtt max. 3 napot tölt a telepen, a lefejtése pedig 2,5 óráig tart. A meghibásodási gyakoriság meghatározásakor a telepen egy évben megtöltött vagonok számából (éves forgalmi adatok alapján), a töltési időből, valamint abból az időtartamból lett kiindulva, ameddig a vagonok a telep területén tartózkodnak, amíg el nem hagyják a területet (fuvarokmányok kitöltése). 6.3.5.13.1 M1 – Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból A benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. A kiömlések a repedésekből, a 47. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához, ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsiból a hosszhidas töltő-lefejtőn 2,22E-05 év-1. Top event frequency F = 2,22E-05 No. 1

Frequency 2,22E-05

% 1,00E+02

Event TIT47_VTK_BI_3643A

TIT47_VTK_BI_ID

TIT_M1 eseményfa - A benzin azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a vasúti tartálykocsiknál 0,8. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,2. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,5. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz előfordulása lehetséges.



248/310


TIT_M1 eseményfa TIT-M1 2,22E-05


Késői gyújtás

Gőztűz/Tócsatűz / VCE

I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_M1_Gőztűz

1,77E-05


TIT_M1_Gőz+Któcsa

6,65E-07

Kései VCE

TIT_M1_KVCE

4,43E-07

Kései tócsatűz

TIT_M1_Któcsa

1,11E-06


TIT_M1_0

2,22E-06

0,8 N

I

0,2

0,5

0,3

0,2

0,5

N 0,5



249/310



M1 KÖVETKEZMÉNYEI

M1 Baleseti eseménysor Alapesemény


Benzin m3

Mennyiség 8 0 ,7 5 m Hőmérséklet 15 °C Nyomás

Benzin azonnali kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- M 1


Átlagos éjszakai hőmérséklet Átlagos szélsebesség A légkör stabilitása

F

15 1 ,6 9 100 10 Azzonali kiömlés

Következmények FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2


15 °C 3,5 m/s D


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 6 ,5 ARH [tf. %] 1 Lobbanáspont [°C] -2 0 LC50 [ppm/4h] -


Megjegyzések:

3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

9 ,6 3 5 ,2 2 1 7 ,8

0 0 0

8 ,4 3 2 ,6 5 6 ,5

0 ,2 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

0 0

3 2 ,6 5 6 ,5

0 0

3 5 ,2 2 1 7 ,8



1,5/F Koncentráció

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D

Atm


Diszperzió

5 °C

1 40 20

1 38 20





1 49 72 Nem éri el 1 59 1 00 67 57

1 63 72 Nem éri el 1 39 85 60 54

Benzin kiömlése feltételezett a vasúti tartálykocsi palástjának sérülése következtében. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a vasúti tartálykocsi körüli területet a nyitott folyókáig, mely elvezeti a folyadékot a szloptartályba. Tekintettel arra, hogy a vasúti tartálykocsi töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van legalább egy alkalmazott. A töltés helyszínének közelében található egy nyomógomb a töltés azonnali leállítására (szivattyú leállítása). A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az M1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


250/310


A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az M1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. M1.1. ábra: TIT_M1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

Az M1.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



251/310


M1.2. ábra: TIT_M1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.13.2 M2 – Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból A benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 47. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a vasúti tartálykocsi legnagyobb átmérőjű csővezetéknek megfelelő lyukon keresztül 4,311E-04 év-1. Top event frequency F = 4,311E-04 No. 1 2


% 9,97E+01 0,03E+01


Event TIT47_VTK_BI_3643E TIT47_VTK_BI_3643B


TIT47_VTK_BI_ID

252/310


TIT_M2 eseményfa - A benzin folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a vasúti tartálykocsiknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,5. A kiömlés azonnali begyulladásának esetében jettűz keletkezhet, ami ég a kiömlő anyag felszínén. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezési gyakoriság aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). TIT_M2 eseményfa TIT-M2

4,31E-04


Késői gyújtás

Gőztűz/Tócsatűz/ VCE

I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_M2_Gőztűz

4,31E-05


TIT_M2_Gőz+Któcsa

1,16E-04

Kései VCE

TIT_M2_KVCE

7,76E-05


TIT_M2_0

1,94E-04

0,1

N

I

0,9

0,5

0,6

0,4

N 0,5



253/310



M2 KÖVETKEZMÉNYEI

M2 Baleseti eseménysor Alapesemény


Benzin

Mennyiség 8 0 ,7 5 m 3 Hőmérséklet 15 °C Nyomás

Benzin folyamatos kiömlése a vasúti tartálykocsiból TIT- M 2


F

FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m] Hősugárzás 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2



Megjegyzések:


Magasság [m]

1 2 ,5 3 1 ,1 4 3 ,2

0 0 0

5 ,0 1 7 ,3 2 9 ,7

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

3 1 ,0 4 3 ,2

0 0

1 7 ,3 2 9 ,7

0 0

18 34


40 18 Nem éri el

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Távolság [m]

41 31 27

Hősugárzás

Hősugárzás

3,5/D

Magasság [m]

23


3,5 m/s D

Távolság [m]



15 °C


15 7 ,2 1 4 ,4 100 602 3600

1,5/F

Koncentráció

Jettűz


Atm

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


1 00 20

23


47 34 30 18 35


42 19 Nem éri el 83 20





1 16 55 Nem éri el 2 07 1 24 77 64


1 10 47 Nem éri el 80 51 34 29

254/310


A baleseti eseménysor bemutatja a benzin folyamatos kiömlését a legnagyobb átmérőjű, vasúti tartálykocsihoz csatlakozó csővezetéken. A folyadék a kiömlés után a tartálykocsiból a lejtett felületen a nyitott folyókába folyik, mely elvezeti a szloptartályba. Tekintettel arra, hogy a vasúti tartálykocsi töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van legalább egy alkalmazott. A töltés helyszínének közelében található egy nyomógomb a töltés azonnali leállítására (szivattyú leállítása). A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az M2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az M2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. M2.1. ábra: TIT_M2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az M2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



255/310


M2.2. ábra: TIT_M2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az M2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. M2.3. ábra: TIT_M2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az M2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



256/310


M2.4. ábra: TIT_M2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.13.3 A legnagyobb hatótávolságú baleseti eseménysorok következményeinek bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az M eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. M eseménysor


Jettűz

Hősugárzás

Azonnali tócsatűz

Kései tócsatűz


Épületek/Személyek 4 kW/m2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, területen tartózkodó munkavállalók



-

Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók

-


257/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. Koncentráció

Gőztűz


Túlnyomás

6.3.5.13.3.1


munkavállalók ARH/2 Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, ponttöltő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók

ARH


2 kPa Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, ponttöltő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók

17 kPa Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók

35 kPa Szomszédos vasúti tartálykocsik, hosszhidas töltőlefejtő, előtöltött tankautók, területen tartózkodó munkavállalók





258/310


6.3.5.13.3.1.1. ábra M1 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH




259/310


6.3.5.13.3.1.2. ábra M1 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




260/310


6.3.5.13.3.1.3. ábra M2 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén


6.3.5.13.3.1.4. ábra M2 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


261/310


A kései robbanás hatótávolságai az M2 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.13.3.1.5. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.

6.3.5.13.3.1.5. ábra M2 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség



262/310


6.3.5.14.

N. Tankautók

A Tiszaújváros Telepen tankautók automatikus töltése és az előtöltött tankautók parkoltatása történik. A tankautó töltőn benzin, gázolaj és metanol töltése lehetséges. A tankautók maximális űrtartalma 35 m3. A tankautók közül a létesítmény kiválasztás eredményei alapján a benzinnel töltött tankautó következményei voltak értékelve. Az előtöltött tankautók parkoltatása a teherporta melletti területen történik éjszaka 4 órán keresztül. Ezen a területen 10 db benzinnel, ill. gázolajjal töltött tankautók parkoltatása történik. A metanollal töltött tankautók a töltés után azonnal elhagyják a telephelyet, előtöltéses várakoztatásuk nem lehetséges. A következmények elemzésekor – létesítmény kiválasztás eredményei alapján - a benzinnel töltött tankautó következményei kerültek bemutatásra.

6.3.5.14.1 N1 – Benzin azonnali kiömlése a tankautóból A tankautókba benzint, gázolajat és metanolt lehet tölteni. A tankautók maximális űrtartalma 35 m3. A tankautók töltése 24 órán keresztül folyik. Egy tankautó a telepen kb. 35 percet tartózkodik – 20 percig tart a tankautó töltése és 15 percig a fuvarokmányok kitöltése. Utána elhagyja a telepet. A meghibásodási gyakoriság meghatározásakor a telepen egy évben benzinnel megtöltött tankautók számából (éves forgalmi adatok alapján), a töltési időből, valamint abból az időtartamból lett kiindulva, ameddig a tankautók a telep területén tartózkodnak, amíg el nem hagyják a területet (fuvarokmányok kitöltése). A benzin azonnali kiömlése a tankautóból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 35. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a közúti tartálykocsiból 9,37E03 év-1. Top event frequency F = 9,37E-03 No. 1

Frequency 9,37E-03

% 1,00E+02

Event TIT35_TAT_BI_3643A

TIT_N1 eseményfa - A benzin azonnali kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a tankautóknál 0,4. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,6. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). Egyidejűleg az éghető folyadék is meggyulladhat, és tócsatűz keletkezhet. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


263/310


A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). Gőztűz esetében feltételezett, hogy tócsatűz keletkezését is okozhatja. Csak tócsatűz előfordulása is lehetséges. TIT_N1 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-N1 9,37E-03

Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_N1_Gőztűz

3,75E-03


TIT_N1_Gőz+Któcsa

5,06E-04

Kései VCE

TIT_N1_KVCE

3,37E-04

Kései tócsatűz

TIT_N1_Któcsa

8,44E-04


TIT_N1_0

3,94E-03

0,4 N

I

0,6

0,3

0,3

0,2

0,5 N 0,7



264/310



N1 KÖVETKEZMÉNYEI

N1 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Benzin m3

3 1 ,5 m 15 °C

Benzin azonnali kiömlése a tankautóból TIT-N1


F


15 °C 3,5 m/s D


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 6 ,5 ARH [tf. %] 1 Lobbanáspont [°C] - 20 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F

3,5/D


Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

5 ,4 1 9 ,5 2 5 ,8

0 0 0

4 ,9 1 7 ,5 2 6 ,4

0 0 0

Koncentráció

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 9 ,5 2 5 ,8

0 0

1 7 ,5 2 6 ,4

0 0

ARH ARH/2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]

Kései tócsatűz


Atm.

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C



30 24

30 24





46 18 Nem éri el 1 00 60 38 32

51 19 Nem éri el 86 53 35 30

Megjegyzések:

Benzin kiömlése feltételezett a tankautó palástjának jelentős sérülése után. A kiömlött folyadék a kiömlés után azonnal megtölti a tankautó körüli területet a rácsos folyókáig, ahonnan az olajos csatornarendszerbe jut. Tekintettel arra, hogy a tankautó töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen kell lennie a tankautó vezetőjének. A töltés helyszínének közelében van elhelyezve egy vészkikapcsoló, mellyel a töltés azonnal leállítható (leállítja a szivattyút) és áramtalaníthatóak a berendezések. Így a gépkocsivezető, esetleg a telep alkalmazottja képes gyorsan (két perc alatt) leállítani a kiömlést a szivattyúból és eliminálni a potenciális gyújtó forrásokat. Mivel a COTAS rendszerű tankautótöltés a teljes megadott anyagmennyiség szerint működik, melyet át kell tölteni a tankautóba, kétoldali kiáramlás esetében sem (folyamatos MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


265/310


kiömlés a tankautóból, a szivattyúból történő kétperces kiáramlással együtt) juthat ki nagyobb anyagmennyiség a környezetbe, a rendszerben megadott mennyiségtől. Ez a tankautóba tölthető maximális mennyiség. Azonnali kiömlés esetén konzervatívan a maximális mennyiség gyors kiömlése feltételezett, tekintet nélkül arra, hogy a kiömlés két percen belül leállítható. A folyadék a kiömlés után a csatornarendszerbe folyik a lejtett felületen. Ha a folyadék meggyullad, tócsatűz keletkezik. A folyadék túlnyomórészt majd a csatornarendszerben ég, ahová a tankautóból kiömlött folyadék folyik. Ha a tankautótöltőn még egy további tankautó áll, alatta a tócsatűz csak rövid ideig tart. Nem veszélyezteti jelentősen a tankautó szerkezetét. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az N1-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az N1.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. N1.1. ábra: TIT_N1_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

A N1.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



266/310


N1.2. ábra: TIT_N1_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.14.2 N2 – Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból A benzin folyamatos kiömlése a tankautóból a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Kiömlések a repedésekből, a 35. számú forrás egyéb elemeinek meghibásodásai és tömítetlenségei nem vezetnek súlyos baleset kialakulásához. Ezekkel az elemzés nem foglalkozik. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a közúti tartálykocsiból 1,257E-3 év-1. Top event frequency F 1,257E-03 No. 1 2


% 6,27E+01 3,73E+01


Event TIT35_TAT_BI_3643E TIT35_TAT_BI_3643B


267/310


TIT_N2 eseményfa - A benzin folyamatos kiömlése A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a tankautóknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A kiömlő anyag azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet (a gyúlékony gőzök égése a kiömlő folyadék felszínén). Azonnali begyulladás esetén egyúttal a cseppfolyós fázis is meggyullad. Jettűz következtében meggyullad a tócsa is – tócsatűz keletkezik. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz is keletkezhet. TIT_N2 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-N2

1,26E-03

Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_N2_Gőztűz

1,26E-04


TIT_N2_Gőz+Któcsa

2,04E-04

Kései VCE

TIT_N2_KVCE

1,36E-04


TIT_N2_0

7,92E-04

0,1

N

I

0,9

0,3

0,6

0,4

N 0,7



268/310



N2 KÖVETKEZMÉNYEI

N2 Baleseti eseménysor Alapesemény

Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Benzin m3

3 1 ,5 m 15 °C Atm

Benzin folyamatos kiömlése tankautóból TIT-N2


F

1,5/F


3,5/D

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 ,5 1 5 ,2 2 0 ,5

0 0 0

5 ,0 1 4 ,7 2 2 ,6

0 0 0

Koncentráció

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 5 ,2 2 0 ,5

0 0

1 4 ,7 2 2 ,6

0 0

ARH ARH/2

23



42 31 27

Hősugárzás


Megjegyzések:


19 34


40 18 Nem éri el


Kései tócsatűz

3,5 m/s D

Távolság [m]


15 °C





15 7 ,4 1 4 ,9 100 598 1407

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


30 24

23


48 35 30 18 34


42 20 Nem éri el 30 24





49 21 Nem éri el 91 56 36 30


54 21 Nem éri el 65 43 30 27

269/310


A baleseti eseménysor bemutatja a benzin folyamatos kiömlését a legnagyobb átmérőjű, tankautóhoz csatlakozó csővezetéken keresztül. A folyadék a kiömlés után a tartálykocsiból a csatornarendszerbe folyik. Tekintettel arra, hogy a tankautó töltésénél mindig jelen van egy személy, a kiömlés vagy az esetleges tűz azonnal észlelhető. A töltés helyszínén jelen van a tankautó vezetője. A töltés helyszínének közelében van elhelyezve egy vész STOP kapcsoló, mellyel a töltés azonnal leállítható (leállítja a szivattyút) és áramtalanítja a berendezéseket. A gépkocsivezető, esetleg a telep alkalmazottja képes gyorsan (két perc alatt) leállítani a kiömlést a szivattyúból és eliminálni a potenciális gyújtó forrásokat. Mivel a COTAS rendszerű tankautótöltés a teljes anyagmennyiség megadása szerint működik, melyet át kell tölteni a tankautóba, kétoldali kiáramlás esetében sem (folyamatos kiömlés a tankautóból, a szivattyúból történő kétperces kiáramlással együtt) juthat ki nagyobb anyagmennyiség a környezetbe, a rendszerben megadott mennyiségtől. Ez a tankautóba tölthető maximális mennyiség. Az a legrosszabb eset, ha a kiömlés a tankautó töltésének közvetlen befejezése előtt következik be. A csaknem teli tankautóból folyamatosan áramlik a benzin és a szivattyú felőli oldalról két perc alatt kiömlik a maradék kb. 4 tonna anyag. A teljes kiömlött mennyiség megegyezik a tankautó maximális űrtartalmával. Ezen oknál fogva a kétoldali kiáramlás úgy lett modellezve, mint a teljes űrtartalom folyamatos kiömlése a tankautóból, tekintet nélkül az anyagkiömlésre a szivattyú felőli oldalon. A folyadék a kiömlés után a csatornarendszerbe folyik, mely elvezeti azt a szloptartályba. Ha a folyadék meggyullad, tócsatűz keletkezik. A folyadék túlnyomórészt majd a csatornarendszerben ég, ahová a tankautóból kiömlött folyadék folyik. Ha a tankautótöltőn még egy további tankautó áll, alatta a tócsatűz csak rövid ideig tart. Nem veszélyezteti jelentősen a tankautó szerkezetét. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az N2-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az N2.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



270/310


N2.1. ábra: TIT_N2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az N2.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. N2.2. ábra: TIT_N2_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az N2.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél.



271/310


N2.3. ábra: TIT_N2_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az N2.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. N2.4. ábra: TIT_N2_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)



272/310


6.3.5.14.3 N3 – Benzin azonnali kiömlése a tankautóból – előtöltés A 10 db benzinnel, ill. gázolajjal előtöltött tankautó a teherporta melleti telerületen várakozik éjszaka 4 órán keresztül. Az adott forrás reprezentatív baleseti eseménysoraként [CPR 18] a benzin azonnali kiömlése a közúti tartálykocsiból a környezetbe került kiválasztásra. A tankautó tartalmának azonnali kiömlése a telepen töltött tankautók esetében lett figyelembe véve. Ezek a tankautók a töltés befejezése után a telep területén tartózkodnak még 4 órát. Ezt az időtartamot vettük figyelembe az időtényező kiszámításakor, amely alapján a tankautó telepen való tartózkodásának valószínűségét határoztuk meg. Ennek az eseménynek a következménye a benzin kiömlése a környezetbe. A benzin azonnali kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a közúti tartálykocsiból (előtöltés) 1,837E-05 év-1. Top event frequency F = 1,837E-05 No. 1 2


% 90,9E+01 0,91E+01

Event TIT53_TAT_BI_3643A TIT53_TAT_BI_TUZ

TIT53_TAT_BI_ID TIT53_TAT_BI_ID

TIT_N3 eseményfa – A benzin azonnali kiömlése a közúti tartálykocsiból - előtöltés Az eseményfa szerkesztésénél több esemény lett figyelembe véve, melyek befolyásolhatják a súlyos ipari baleset végső formáját, esetleges jellegét. Főként a kiömlés azonnali, vagy a kései meggyulladási lehetőségének megítéléséről van szó. A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége azonnali kiömlés esetében a tankautóknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlött anyag azonnal nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. A felhasznált technológia és a berendezések robbanóképes közegben használható anyagból készültek. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet (a robbanóképes gőzfelhő azonnali lángra lobbanása). A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4-VCE). Gőztűz esetében feltételezett, hogy tócsatűz keletkezését is okozhatja. Csak tócsatűz előfordulása is lehetséges. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa.



273/310


TIT_N3 eseményfa TIT_N3 1,83E-05


Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Gőztűz

TIT_N3_Gőztűz

1,83E-06


TIT_N3_Gőz+Któcsa

1,49E-06

Kései VCE

TIT_N3_KVCE

9,90E-07

Kései tócsatűz

TIT_N3_Któcsa

2,48E-06


TIT_N3_0

1,16E-05

0,1

N

I

0,9

0,3

0,3

0,2

0,5

N 0,7



274/310



N3 KÖVETKEZMÉNYEI

N3 Baleseti eseménysor Alapesemény Kiindulási paraméterek Anyag Mennyiség Hőmérséklet Nyomás

Benzin m3

3 1 ,5 m 15 °C

Benzin azonnali kiömlése a tankautóból - előtöltés TIT-N3


F


FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A tócsa átmérője [m] Maximális hősugárzás [kW/m2]


15 °C 3,5 m/s D


Tűzveszélyesség és toxikológiai adatok FRH [tf. %] 6 ,5 ARH [tf. %] 1 Lobbanáspont [°C] - 20 LC50 [ppm/4h] -

1,5/F

Koncentráció

Kései tócsatűz


Atm.

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


3,5/D

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

6 ,3 2 5 ,0 9 4 ,9

0 0 0

5 ,4 2 3 ,1 3 9 ,5

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

2 5 ,0 9 4 ,9

0 0

2 3 ,1 3 9 ,5

0 0

88 20

87 20





1 02 46 Nem éri el 1 17 74 49 43

1 12 46 Nem éri el 99 60 43 39

Megjegyzések:

Benzin kiömlése feltételezett a tankautó palástjának jelentős sérülése után. A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az N3-s következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén gőztűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


275/310


Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az N3.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételeknél. N3.1. ábra: TIT_N3_Gőz+Tócsa(Hősugárzás vs. távolság - Tócsatűz)

A N3.2.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél. N3.2. ábra: TIT_N3_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)



276/310


6.3.5.14.4 N4 – Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból – előtöltés A benzin folyamatos kiömlése a tankautóból a legnagyobb átmérőjű szerelvénynek megfelelő nagyságú nyíláson keresztül a következményekre való tekintettel külön baleseti eseménysort képez. Ennek az eseménynek a következménye a benzin kiömlése a környezetbe. A benzin folyamatos kiömlésének teljes előfordulási gyakorisága a közúti tartálykocsiból (előtöltés) 8,53E-08 év-1. Top event frequency F = 8,53E-08 No. 1

Frequency 8,53E-08

% 1,00E+02

Event TIT53_TAT_BI_3643B

TIT_N4 eseményfa - A benzin folyamatos kiömlése - előtöltés A szakirodalom szerint a tűzveszélyes folyadékok azonnali begyulladásának valószínűsége folyamatos kiömlés esetében a tankautóknál 0,1. Annak a valószínűsége, hogy a kiömlés nem gyullad meg tehát 0,9. Az adat a CPR 18E kiadványból származik. A késői gyújtás valószínűségének meghatározásakor a kiömlés helyszínének megítéléséből indulunk ki a kiváltó források jelenléte és a kiömlő anyag reakcióképessége szempontjából. A kiömlő anyag közepesen reakcióképes. Idegen személyeknek nincs szabad mozgása a helyszínen. Tankautók megnövekedett forgalmával kell számolni. Az említett tények alapján a szakirodalom ajánlásaival összhangban a kései gyújtás valószínűsége 0,3. A kiömlő anyag azonnali begyulladásakor jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag kémiai-fizikai tulajdonságaira való tekintettel késői gyújtás esetén gőztűz vagy kései VCE is keletkezhet, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. A keletkezés gyakorisági aránya 0,6/0,4 a CPR 18E kiadvány ajánlása alapján (0,6-gőz/0,4VCE). Csak tócsatűz is keletkezhet. Keletkezési arányuk: 0,3 – gőz / 0,2 – VCE / 0,5 - tócsa. TIT_N4 eseményfa Azonnali begyulladás

TIT-N4 8,33E-08

Késői gyújtás


I

Következmény


Gyakoriság [1/év]

Jettűz

TIT_N4_Jett űz

8,33E-09


TIT_N4_Gőz+Któcsa

6,75E-09

Kései VCE

TIT_N4_KVCE

4,50E-09

Kései tócsatűz

TIT_N4_Któcsa

1,13E-08


TIT_N4_0

5,25E-08

0,1 N

I

0,9

0,3

0,3

0,2

0,5

N 0,7



277/310



N4 KÖVETKEZMÉNYEI

N4 Baleseti eseménysor Alapesemény


Benzin

Mennyiség Hőmérséklet

3 1 ,5 m 3 15 °C

Nyomás

Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból - előtöltés TIT-N4


F

FRH ARH ARH/2 Koncentráció ARH ARH/2 A láng hossza [m] 4 kW/m2 17,5 kW/m2 35 kW/m2



Megjegyzések:


Távolság [m]

Magasság [m]

1 1 ,2 2 5 ,9 3 5 ,9

0 0 0

5 ,0 1 6 ,5 2 8 ,1

0 0 0

Távolság [m]

Magasság [m]

Távolság [m]

Magasság [m]

1 5 ,2 2 0 ,5

0 0

1 4 ,7 2 2 ,6

0 0

19 34


40 18 Nem éri el

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

4 kW/m2 17,5 kW/m2 37,5 kW/m2

Magasság [m]

42 31 27

Hősugárzás

Hősugárzás

3,5/D

Távolság [m]

23


3,5 m/s D


15 7 ,4 1 4 ,9 100 598 1407


Hősugárzás


15 °C


1,5/F

Koncentráció

Jettűz


Atm

Következmények

Gőztűz

3,5 1,5 m/s D



Diszperzió

5 °C


76 20

23


48 35 30 18 34


42 20 Nem éri el 68 20





93 43 Nem éri el 1 42 87 55 46


95 39 Nem éri el 72 46 32 28

278/310


A kiömlés után a cseppfolyós tűzveszélyes anyag párologni fog és tűzveszélyes gőzfelhőt képez, mely ezután terjed, kitágul, és a légkörrel hígul. Az N4-es következmények kártyájában az ARH és az FRH legnagyobb hatótávolságai szerepelnek a kiömlés helyszínétől. A keletkezett felhő azonnali begyulladása esetén jettűz keletkezhet. A kiömlő anyag egy része a földre eshet és tócsatűz keletkezhet. Amennyiben az azonnali iniciálás nem következik be, a felhő fokozatosan hígulni fog és terjedni a szélirányban. A felhő kései iniciálása esetén feltételezett gőztűz (tűzveszélyes gőzfelhő fellángolása), ill. kései VCE (robbanás) keletkezése, miközben feltételezett, hogy a gőztüzet tócsatűz kíséri. Csak tócsatűz keletkezése is lehetséges. Abban az esetben, ha a kiömlő anyag nem iniciálódik, a kiömlött szénhidrogén elegy szétszóródik a környezetben. Az N4.1.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél. N4.1. ábra: TIT_N4_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Jettűz)

Az N4.2.–es ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében a 3,5/D meteorológiai feltételnél.



279/310


N4.2. ábra: TIT_N4_Jet+ATócsa (Hősugárzás vs. távolság – Azonnali tócsatűz)

Az N4.3.–as ábrán látható a hősugárzás a távolság függvényében az 1,5/F meteorológiai feltételeknél. N4.3. ábra: TIT_N4_Gőz+KTócsa (Hősugárzás vs. távolság – Kései tócsatűz)

Az N4.4.-s ábrán látható a túlnyomás a távolság függvényében kései VCE esetében (legrosszabb esemény) az egyes szinteknél.



280/310


N4.4. ábra: TIT_N4_KVCE (Túlnyomás vs. távolság – Kései VCE)

6.3.5.14.5 Legnagyobb hatótávolságú eseménysorok bemutatása Az alábbi táblázatban szerepelnek az N eseménysor legnagyobb hatótávolságai által érintett területek és vállalatok munkavállalói. N eseménysor


Hősugárzás


Jettűz


Azonnali tócsatűz


Kései tócsatűz

Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók, előtöltött tankautók esetén: CIVIL Zrt.,vasúti tartálykocsik



ARH/2 Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók

17,5 kW/m2

37,5 kW/m2

Környező Környező berendezések, berendezések, területen területen tartózkodó tartózkodó munkavállalók munkavállalók Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók, előtöltött tankautók esetén: CIVIL Zrt.,vasúti tartálykocsik ARH Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók


281/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. N eseménysor

Veszélyeztetés Túlnyomás értékei

Túlnyomás

6.3.5.14.5.1


Épületek/Személyek 2 kPa Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók, előtöltött tankautók esetén: CIVIL Zrt.,vasúti tartálykocsik , hosszhidas töltőlefejtő, tankautó töltő esetén:CIVIL Zrt.

17 kPa Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók, előtöltött tankautók esetén: vasúti tartálykocsik

35 kPa Környező berendezések, területen tartózkodó munkavállalók, előtöltött tankautók esetén: vasúti tartálykocsik


N3 – Benzin azonnali kiömlése a tankautóból - előtöltés A gőztűznek csak rövididejű hőhatásai vannak, és nem jelent veszélyt a környező berendezésekre. Az alábbi ábrákon szerepelnek a gőztűz hatótávolságai a legrosszabb esetben. A gőztűz határa (6.3.5.14.5.1.1. ábra) azt a területet jelöli, ahol az összes ember meghal, ha az épületeken kívül tartózkodnak.

6.3.5.14.5.1.1. ábra N3 eseménysor Gőztűz - hősugárzás ARH/2 ARH

Kései tócsatűz esetén (6.3.5.14.5.1.2. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés MOL Logisztika Telephely Tiszaújváros


282/310


forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a tócsatűznek a hőhatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.

6.3.5.14.5.1.2. ábra N3 – Kései tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

N4 – Benzin folyamatos kiömlése a tankautóból - előtöltés Jettűz esetén (6.3.5.14.5.1.3. ábra) a hősugárzás három szintje van ábrázolva. A 37,5 kW/m2 szintnél az acélszerkezetek sérülnek, a 17,5 kW/m2-s szint, azt a határt jelöli, ameddig a tűzoltók védőruhában közelíthetnek és a 4 kW/m2-s hősugárzáskor másodfokú égési sérülések veszélye áll fenn 20 s-nél hosszabb ideig tartó expozíció esetén.



283/310


6.3.5.14.5.1.3. ábra N4 - Jettűz - hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén




284/310


6.3.5.14.5.1.4. ábra N4 – Azonnali tócsatűz – hősugárzás 37,5 kW/m2 - acélszerkezetek sérülése (nem éri el) 17,5 kW/m2 - a védőruhában való megközelítés határa 4,0 kW/m2 – másodfokú égési sérülések veszélye 20 s-nél tovább tartó expozíció esetén

A kései robbanás hatótávolságai az N4 kártyán szerepelnek, és a legrosszabb esetet jelentik, amikor a felhő a kiömlés helyszínétől legmesszebb fog iniciálódni, miközben a robbanóképes anyag koncentrációja az alsó és a felső robbanási határ között lesz, és a robbanóképes anyag mennyisége a felhőben a robbanáshoz szükséges minimális mennyiség felett lesz. Az alábbi ábrán (6.3.5.14.5.1.5. ábra) a túlnyomás három szintje van ábrázolva. A 0,35 bar (35 kPa) szintnél az acélszerkezetek károsodása következik be, a 0,17 bar (17 kPa) szint jelenti a betonpanelek jelentős sérülésének határát és 0,02 bar (2 kPa) túlnyomásnál fülfájás, ill. pillanatnyi süketség következhet be. A vékony vonalak a veszélyeztetett övezeteket ábrázolják valamennyi szélirányban a kiömlés forrásának környezetében. A vastag vonalak magának a robbanásnak a nyomáshatásait határolják a leggyakoribb északi szélirányban.



285/310


6.3.5.14.5.1.5. ábra N4 – VCE – kései gyújtás nyomáshatásai 35 kPa – acélszerkezetek sérülése 17 kPa – betonpanelek jelentős sérülésének határát jelenti 2 kPa - fülfájás, ill. pillanatnyi süketség



286/310


6.4. Dominóhatás 6.4.1.

Üzemen belüli dominóhatás

6.4.2. Külső dominóhatás - veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek által okozott dominóhatás 6.4.3.

Eredmények összefoglalása



287/310


6.5. A kockázat kiértékelése 6.5.1.

Egyéni kockázat

Az egyéni kockázat annak a személynek az elhalálozási kockázatát jelenti, aki egy bizonyos időszakban egy bizonyos helyen tartózkodik (az adat általában 1 évre vonatkozik) a telephely közelében. Az egyéni kockázat értékelésekor nincs számításba véve a telephelyen belüli vagy a telephely körüli népesség. Ha egy személy életének veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.5. pontja szerint az egyéni kockázat elfogadható mértéke a telephelyek számára a következő módon van meghatározva: 

Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.



Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.



Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A 6.5.1.1.-s ábra a Tiszaújváros Telephely egyéni kockázatát ábrázolja.



288/310


6.5.1.1. ábra Tiszaújváros Telephely egyéni kockázata Egyéni kockázat szintje 1.10-3/év Egyéni kockázat szintje 1.10-4/év Egyéni kockázat szintje 1.10-5/év Egyéni kockázat szintje 1.10-6/év Egyéni kockázat szintje 1.10-7/év Egyéni kockázat szintje 1.10-8/év Egyéni kockázat szintje 1.10-9/év

A Tiszaújváros Telephely egyéni kockázata elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata a lakóterületen nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.



289/310


6.5.2.

Társadalmi kockázat

A társadalmi kockázat utal a valódi veszélyre a telephelyen belüli személyekre és a telephelyen kívüli személyekre. Leggyakrabban F-N görbe formájában van szemléltetve, ahol az események gyakorisága kapcsolódik a halálesetek számához egy bizonyos időszakon belül (ami rendszerint 1 év). A társadalmi kockázat meghatározásakor figyelembe veszik a meteorológiai körülményeket és a személyek elhelyezkedését telephelyen kívül, valamint éjjel és nappal. A kockázat mértékéhez (egyéni és társadalmi kockázat) többféle tényező is hozzájárul. Az egyik közülük a meghibásodás gyakorisága. A létesítmény meghibásodásának gyakorisága csökkenthető, pl. biztonsági berendezések beépítésével a rendszerbe. Nagy hatással van a kockázatra a veszélyes anyagok mennyisége, melyek súlyos baleset keletkezésekor a környezetbe juthatnak. A kiömlött veszélyes anyagok mennyisége növeli a halálesetek gyakoriságát a kiömlés környezetében (pl. koncentráció, nagyobb tócsatűz... ). A veszélyes anyagok mennyiségén kívül fontos még a technológiai paraméterek értéke (hőmérséklet, nyomás). Ezek növelhetik a veszélyes anyagok nem kívánatos hatásait (a toxikus anyag magasabb párolgása magasabb hőmérsékleten, a veszélyes anyag kiömlésének magasabb sebessége magasabb nyomáson... ). A kockázat mértékét befolyásolják a meteorológiai körülmények, népesség és a kiváltó források. Ezek a tényezők a legtöbb esetben külsőleg nem befolyásolhatók. Ha több személy veszélyeztetettségéről van szó, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 1.6. pontja szerint a társadalmi kockázat elfogadható mértéke a következő: 

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N≥1.



A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F≥(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N≥1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.



Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F≥(10-3xN-2) 1/év, ahol N≥1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A társadalmi kockázat számításakor figyelembe vett személyek a 6.5.2.1 és a 6.5.2.2 táblázatban szerepelnek.



290/310


6.5.2.1 táblázat A Tiszaújváros Telephely területén tartózkodó külső vállalatok Sz.

Vállalat neve

1.

BILFINGER Hungary Kft.

2.

INVITEL Technocom Kft.

3.

Alpintechnika Kft.

4.

SND Termotech Kft.

5.

MOLTRANS Kft.

6.

FŐNIXMED Zrt.

7.

PETROLTRANS Kft.

8.

Földgázszállító Zrt.

9.

Civil Zrt.

10.

PETROLSZOLG Kft.

11.

Tankautó sofőrök

12.

FER Kft.

13.

Horváth Gábor

14.

MPK

15.

MPK

16.

MPK

17.

MPK

Tevékenység

Átlaglétszám délelőtt délután éjszaka

6.5.2.2 táblázat A Tiszaújváros Telephely környezetében tartózkodó személyek Sz. 1. 2. 3. 4. 5.

Környezet

Létszám délelőtt

délután

éjszaka

MPK Zrt. – TVK Ipartelep AES Borsodi Energetikai Kft. - Hőerőmű Tiszaújváros - Erőmű lakótelep Oszlár Tiszapalkonya

A 6.5.2.1 táblázatban szereplő vállalatok elhelyezkedése a G1 sz. mellékletben, a 6.5.2.2 táblázatban szereplő személyek elhelyezkedése pedig a G2 sz. mellékletben szerepel. A karbantartást végző munkavállalók és a Földgázszállító Zrt. esetében a nappal – zárt térben tartózkodók hányada 0,5, a tankautó sofőrök esetében a zárt térben tartózkodók hányada (nappal - délután - éjszaka) 0,2, a PETROLTRANS Kft. esetében pedig a zárt térben tartózkodók hányada 0,7. A többi munkavállaló esetében pedig a zárt és nyílt térben tartózkodók hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban lett meghatározva: nappal – zárt térben 0,93, nyílt térben 0,07 és éjjel zárt térben 0,99, nyílt térben 0,01. A lakóterületen jelenlévő népesség hányada az OKF Hatósági állásfoglalásával összhangban nappal – 0,7 és éjjel – 1,0. Miközben a zárt térben tartózkodó népesség hányada nappal 0,93, éjszaka 0,99.



291/310


A társadalmi kockázat két változat esetében lett meghatározva: 1. A kockázat számításakor figyelembe lett véve valamennyi külső munkavállalója, akik a MOL Nyrt. Tiszaújváros Telephelyen tartózkodnak.

vállalat

2. Ugyanúgy, mint az 1. pont, de ki lettek zárva azon vállalatok munkavállalói, akiket 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.6.2 pontja értelmében a társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül lehet hagyni (BILFINGER Hungary Kft., INVITEL Technocom Kft., Alpintechnika Kft., SND Termotech Kft., Civitl Zrt., PETROLSZOLG Kft., FER Tűzoltóság Kft., MOL Petrolkémia Zrt. (MPK)). A társadalmi kockázat számításakor figyelmen kívül lettek hagyva a tankautó sofőrök is, tekintettel arra, hogy valamennyi tankautó sofőr rendelkezik a tankautó vezetéséhez szükséges vizsgával, a telephelyen megkapják a belépéshez szükséges oktatást, a tankautó töltő területén csak behajtási engedély birtokában végezhetik a tankautó töltését. A 6.5.2.1. ábrán az a társadalmi kockázat van ábrázolva, amikor figyelembe van véve az üzem területén lévő valamennyi külső vállalat munkavállalója (1. változat).

6.5.2.1. ábra Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata – valamennyi külső vállalat munkavállalójának figyelembe vétele esetén Az F-N görbe a nem elfogadható tartományban helyezkedik el. Megállapítható, hogy a MOL Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata a telepen tartózkodó valamennyi külső vállalat munkavállalójának figyelembe vétele esetén nem elfogadható. A 6.5.2.2. ábrán az a társadalmi kockázat van ábrázolva, amikor a számításból ki vannak zárva BILFINGER Hungary Kft., INVITEL Technocom Kft., Alpintechnika Kft., SND Termotech Kft., Civil Zrt., PETROLSZOLG Kft., FER Tűzoltóság Kft., MOL Petrolkémia Zrt. (MPK) vállalatok munkavállalói, valamint a tankautó sofőrök (2. változat).



292/310


6.5.2.2. ábra Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata - a figyelmen kívül hagyott munkavállalók esetében Az F-N görbe a figyelmen kívül hagyott munkavállalók esetében a feltételek nélkül elfogadható tartományban helyezkedik el. Megállapítható, hogy a Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata feltételek nélkül elfogadható.



293/310


6.5.3.

Veszélyességi övezetek

A 6.5.3.1. - 6.5.3.4.-s ábrán a veszélyességi övezet zónái láthatók. A veszélyességi övezet 3 zónára van osztva, ahogyan az a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. sz. mellékletének 2.1. pontjából adódik: a.) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. b.) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év értékek között alakul. c.) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3x10-7. Összesített veszélyességi övezetek

Belső zóna

Külső zóna

Középső zóna

6.5.3.1. ábra Tiszaújváros Telephely veszélyességi övezeteinek kijelölése Kockázati szint 1.10-5/év Kockázati szint 1.10-6/év Kockázati szint 3.10-7/év

A veszélyességi övezetek túllépik az üzem határait, viszont nem érintik a lakóövezetet. A belső túllépi az üzem határát kb. 655 méterrel a kerítéstől a telep nyugati oldalán, a külső zóna kb. 655 méterrel a kerítéstől a telep nyugati és déli oldalán, a külső zóna pedig kb. 700 méterrel.



294/310


Veszélyességi övezetek a nyomáshatások esetében

Belső zóna

Külső zóna

Középső zóna

6.5.3.2. ábra Tiszaújváros Telephely veszélyességi övezeteinek kijelölése – túlnyomás Kockázati szint 1.10-5/év Kockázati szint 1.10-6/év Kockázati szint 3.10-7/év

A veszélyességi övezetek túllépik az üzem határait, viszont nem érintik a lakóövezetet. A belső zóna túllépi az üzem határát kb. 145 méterrel a kerítéstől, a középső zóna kb. 175 méterrel, a külső zóna pedig kb. 230 méterrel.



295/310


Veszélyességi övezetek a sugárzó hő esetén

Belső zóna

Külső zóna

Középső zóna 6.5.3.3. ábra Tiszaújváros Telephely veszélyességi övezeteinek kijelölése – sugárzó hő Kockázati szint 1.10-5/év Kockázati szint 1.10-6/év Kockázati szint 3.10-7/év

A veszélyességi övezetek túllépik az üzem határait, viszont nem érintik a lakóövezetet. A belső túllépi az üzem határát kb. 655 méterrel a kerítéstől a telep nyugati oldalán, a külső zóna kb. 655 méterrel a kerítéstől a telep nyugati és déli oldalán, a külső zóna pedig kb. 700 méterrel.



296/310


Veszélyességi övezetek a toxicitás esetén

Külső zóna

6.5.3.4. ábra Tiszaújváros Telephely veszélyességi övezeteinek kijelölése – toxicitás Kockázati szint 1.10-5/év Kockázati szint 1.10-6/év Kockázati szint 3.10-7/év

A veszélyességi övezetek nem lépik túl az üzem határait. A belső és a középső zóna nem rajzolódik ki. A külső zóna az értékelt 6.3 jelű BT frakció, 6.42 jelű BT frakció, a 18.2 jelű metanol és a 18.6 jelű metanol vezetékek közül, csak a 18.2 jelű metanol vezeték nyomvonala körül rajzolódik ki.



297/310


6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek A füst összetételének és mennyiségének kiszámítása egységnyi területen (1 m 2) lett meghatározva 1 másodperc alatt. Az eredmények a 12 338 m2-es tócsa felszínéről keletkezett füst diszperziójának becslésénél lettek alkalmazva. 1 m2-es kőolaj tócsa égése 0,05 kg.m-2.s-1 felszíni sebességgel = 50 g.s-1. Annak a kőolaj mennyiségnek az összetétele, mely elég: szénhidrogén

kőolaj

mennyiség (g.s-1)

50

Összetétel: C (% wt)

87,0%

C (mol)

3,6217

H (% wt)

13,0%

H (mol)

6,4484

A szén 16 %-a korom és szilárd szén részecskék formájában marad – 0,5795 mol, a maradék 33 % szénből 1,0039 mol CO keletkezik és a 64 % szénből pedig 2,0383 mol CO2 keletkezik. A 100 % hidrogénből 3,2242 mol H2O keletkezik. Összesen 6,2664 mol égéstermék keletkezik. Fontos megjegyzés: a korom a szilárd halmazállapotú szén mennyisége a további számításkor nincs figyelembe véve! Füst

O2 fogyasztás (mol)

térf.%

mol

0

0,5795

CO

4,59%

1,0039

0,5020

CO2

9,31%

2,0383

2,0383

H2O

14,73%

3,2242

1,6121

N2

71,37%

C

összesen

N2 mennyisége (mol)

15,6207

100%

6,2664

4,1523 égéstermékek (mol.s-1):

21,8872

elhasznált levegő (mol.s-1):

19,7731

Az említett mennyiségek a keletkezésükhöz 4,1523 mol O2-t használnak fel. Az O2 a levegő kb. 21 %-át alkotja, a füst az égéstermékeken kívül 15,6207 N2-t is tartalmaz. 50 g.s-1 benzin elégéséhez szükséges levegőfogyasztás 19,7731 mol.s-1, ami 570,4549 g.s-1. Levegő

mennyiség mennyiség (mol) (g)

O2

4,1523

132,8710

N2

15,6207

437,5839

Összesen

19,7731

570,4549

Égés esetén 21,8872 mol füst fog keletkezni 1 másodperc alatt, ami 620,4528 g füst keletkezését jelenti 1 másodperc alatt.



298/310

Kidolgozta: VÚRUP, a.s. mennyiség mennyiség (mol) (g)

Füst C

0,579469

6,96

CO

1,0039

28,1201

CO2

2,0383

89,7048

H2O

3,2242

58,0841

N2

15,6207

437,5839

Összesen

21,8872

620,4528

A füstben 4,59 térf.% CO és 9,31 térf.% CO2 fordul elő, ami csökkenést jelent a [21] irodalomban javasolt adatokhoz képest – ezt az a tény okozza, hogy a szén 16 %-a szilárd halmazállapotban maradt, melynek térfogata a füst gáz halmazállapotú összetevőinek térfogatához képest elhanyagolható. A [22] irodalommal összhangban a tűz esetén a füst feltételezett hőmérséklete kb. 600 °C. Az 50 g kőolaj elégetéséhez szükséges 620,4528 g levegő (15 °C, atm.) térfogata 0,4674 m 3 (Phast 6.6). A keletkezett 620,4528 g (600 °C, atm.) füst térfogata 1,536 m3 (Phast 6.6). Az említettek alapján megállapítható, hogy a tócsatűz minden egyes négyzetméterén a levegő térfogata - 0,4674 m3 - másodpercenként 1,536 m3 égéstermékre nő, ami 1,069 m.s-1 átlagos sebességet jelent. Az égéstermékek modellezése a 12 338 m2-es tócsatűz esetén a Phast 6.6 szoftverrel az „User defined source” meghatározása esetén lehetséges:          

Anyag: Kőolaj égéstermékek (összetétel: lásd fent) Material to track: Carbon monoxide, Concentration of interest: 1500 ppm Kiáramlás halmazállapota: gőz Kiáramlás: 7569 kg.s-1 Kiáramlási sebesség: 1,07 m-.s-1 Kiáramlás időtartama: 3600 s Hőmérséklet: 600°C Pre-Dilution Air rates: 0 Elevation: 0 m Outdoor release: vertical

Meg lehet jeleníteni a koncentrációt ábrázoló görbéket a füst többi összetevője esetében is, pl. CO.



299/310


Függőleges keresztmetszetű ábra a szélirányban néhány meteorológiai viszony esetén: „Side view” 10000 ppm

Függőleges keresztmetszetű ábra a szélirányban néhány meteorológiai viszony esetén: „Side view” 1500 ppm

Az égéstermékek diszperziója a 12 338 m2 felületű tócsa égése esetén volt modellezve, ami kb. 62,8 m-es sugarat jelent. Figyelembe kellett venni még a tűz helyszíne körül áramló levegőt, mely a tűz helyszínén lévő diszperziója jelentős hatással van. Ezt a légáramlást viszont nem lehetséges modellezni.



300/310


6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre 6.7.1.

Az EAI értékek meghatározása



301/310


7.

A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Üzemi irányítótermek A folyamatok irányítása, ellenőrzése és döntően a beavatkozás, az üzemi irányítótermekből történik. Alapvető funkciójuk a normál üzemvitel biztosítása, felügyelete, de természetesen a vészhelyzeti irányítás feladatait is ellátják. Az elzárkózásra, és vészhelyzeti tartózkodásra általában az üzemi tartózkodó helyiségek lettek kijelölve. Diszpécser Szolgálat (továbbiakban DSZ) Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az adott létesítmény (üzem) helyszínen tartózkodó vezetője (műszakvezető) értesíti DSz-t, megadva minden olyan információt, amelyek a további intézkedéshez elengedhetetlenül szükségesek. (Mi történt? Emberélet van-e veszélyben? Milyen további veszélyhelyzet állhat elő? Milyen segítségre, vagy további intézkedésre van szükség? stb.). DSz a Riasztási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzi a továbbriasztásokat, illetve megteszi a további, veszélyelhárításhoz szükséges intézkedéseket. DSZ a nap 24 órájába folyamatosan működik. DSz elérhető a telephelyen belül URH rádión, vagy telefonon: Olajos telefonvonalon 41-345, vagy 41-900; vagy mobil telefonon +36-49-541-345, vagy +36-20-9377-555. Havaria helyiség – (a Mentési Törzs felállítása) Erre a célra az ATT (Automatikus Tankautó Töltő) irodaépületében kialakított helyisége áll rendelkezésre, ahonnan a Telephely bármely pontjával kapcsolatot lehet teremteni telefon segítségével. Ide futnak be a különböző, elhárításban résztvevő szervezetek információi. Veszélyhelyzet esetén, - elhelyezésénél fogva - DSZ közvetlen kapcsolatban van a Mentési törzzsel (A Mentési törzs folyamatos URH kapcsolatban van az Operatív irányító törzzsel, az Energiaszolgáltató szervezettel, Fegyveres Biztonsági Őrséggel.).

7.2. A vezetőállomány eszközrendszere

veszélyhelyzeti

értesítésének

A vezetőállományának értesítési rendje az „Eseményjelentési és -vizsgálati rendszer” szabályzat vonatkozó fejezetében szerepel. A rendelkezésre álló eszközök az 5.2.6. Híradó rendszerek fejezetben szerepel.

7.3. Az üzemi eszközrendszere Riasztás: Riasztó eszköz:

dolgozók

veszélyhelyzeti

riasztásának

A veszélyhelyzetre figyelmeztető és annak elhárítására mozgósító felhívás, ill. szirénahang. Hangjelző sziréna és hangos bemondó



302/310


7.4. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Tiszaújváros Telep A Diszpécser szolgálat elérhető a telephelyen belül URH rádión, vagy telefonon: Olajos vonalról

41-345, 41-900;

Külső telefonhálózatról: 06-49-541345, 06-20-937-7555 Vasútüzem A vasútüzem műszakvezetője elérhető Olajos vonalról 41970, vagy mobiltelefonon 06703776010 A Diszpécserszolgálat elérhető a telephelyen belül URH rádión, vagy telefonon: Olajos vonalról

41345, 41900;

Külső telefonhálózatról: 06-49-541345, 06-20-937-7555 A résztvevők elérhetőségét az alábbi eszközök szolgálják: IP telefonrendszer, saját MOL telefonhálózat, mobiltelefon készülék biztosított. Az üzemeltetést ellátó munkatársak, FER Kft. szervezet, illetve az elhárítás állandó tagjai részére robbanás biztos kivitelű URH adó-vevő készülékek biztosítottak. Telepi diszpécsereknél az elérhetőséget biztosító „diszpécser-telefonrendszer” működik. Megoldott az „egy gomb-elérhetőség”. Vezetékes hírközlés A MOL Nyrt. Tiszaújváros Telep létesítményeinek távbeszélő szolgáltatását három, egymástól független telefonközpont biztosítja 500 db, valamint 90 db analóg és digitális mellékállomásokkal, valamint szinte korlátlan IP rendszerű állomással. Rendszereik párhuzamosan működnek. Vezeték-nélküli hírközlés (URH rendszer, mobiltelefon készülékek) Konvencionális rádiórendszer került kiépítésre, mely 2 frekvenciasávban biztosít kommunikációt. Ezek UHF és VHF sávokban valósulnak meg, összesen 5 szimplex, valamin 1 db duplex csatornán. A szimplex csatornákon a különböző technológiai felhasználók függetlenül tudnak a számukra kijelölt csatornán kommunikálni. Ezen felül mind az UHF, mind a VHF sávban ki van jelölve egy-egy csatorna havária üzemmódra, mely esemény bekövetkeztekor ezt a csatornát használva a rendszer valamennyi alkalmazója kommunikálhat egymással. A telepített állomások a Tiszaújváros Telep Diszpécser, valamint az egyes technológiai iránytó központokban kerültek kiépítésre. Mobiltelefon készülék biztosított. Az állomások jogosultsági rendszerben működnek. Ez a szigorú jogosultsági rendszer teszi lehetővé a „diszpécser telefon-rendszer” kialakítását, amely közvetlen elérhetőséget biztosít a technológiai üzem – üzemirányítás – központi diszpécserszolgálat között. Ez a diszpécser telefon-rendszer az egyik legfontosabb eszköze a védekezésnek. A diszpécserszolgálat által bonyolított telefonos forgalmazások hangrögzítése folyamatosan biztosított Avaya IP500 V2 R9.1 kommunikációs rendszeren belüli Avaya ContactStore eszköz által. Tömeges értesítés biztosított az Exchange szerver SMS szerver szolgáltatása.



303/310


7.5. Érzékelő és védelmi rendszerek Tiszaújváros Telep A telep egész területére kiterjedő tűzjelző rendszer működik. A szénhidrogén-gázok szabadba jutását telepített érzékelők (CH, H2S, H2) figyelik és jelzik a frekventáltabb területeken. A Katasztrófavédelem által telepített MOLARI rendszer. Irodaépületekbe, műszertermekbe (ahol számítógépes folyamatirányítás működik) telepített füstérzékelők épültek. A katasztrófa elhárítást és az élet megóvását telepített kihangosító- és riasztó rendszerek segítik. A technikai működés biztonságát magas szintű irányítástechnika és automatizáltság szolgálja. Vasútüzem A MOL Logisztika Tiszaújváros telephely egész területére kiterjedő tűzjelző rendszer működik. A szénhidrogén-gázok szabadba jutását telepített érzékelők (CH, H2S, H2) figyelik és jelzik a Hosszhidas lefejőn, a Cseppfolyós gáz fejtőn és a Ponttöltőn. A Vasútüzem összes épületébe telepített füstérzékelők épültek. A töltő és lefejtő helyeken pedig lángérzékelők is telepítésre kerültek, A Vasútüzem része a Tiszaújváros Telep által működtetett MOLARI rendszernek. A Telep rendszerének részeként a katasztrófa elhárítást és az élet megóvását telepített kihangosítóés riasztó rendszerek segítik. A technikai működés biztonságát magas szintű irányítástechnika és automatizáltság szolgálja. 7.5.1 táblázat A telepen telepített érzékelők Beépítési hely Vasútüzem C4 töltő-lefejtő Vasútüzem Ponttöltő Vasútüzem Hosszhidas töltő Gázolaj-kénmentesítő* Gázolaj-kénmentesítő* Gázolaj-kénmentesítő* Claus üzem* Claus üzem* MTBE üzem Tárolási üzem 5009-10 Benzin szivattyútér Tárolási üzem 20013-18 Tárolási üzem 80001-2 C4 tárolótér Szennyvízátemelő Hulladékégető

Mennyiség [db] 5 3 12 4 4 11 2 2 10 4 2 18 8 18 2 1

megj. *: az üzemrész leállításával funkciójukat vesztették


Kalibrálás Propán Propán Propán Hidrogén Kén-hidrogén Propán Propán Kén-hidrogén Propán Propán Propán Propán Propán Propán Metán Propán


Jelzési érték ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % 10 ppm ARH 20,40 % ARH 20,40 % 10 ppm ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 % ARH 20,40 %

304/310


7.6. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei 7.6.1.

A kárelhárításba, mentésbe bevonható eszközök, anyagok

7.6.1.1. Az üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközök A MOL Logisztika Tiszaújváros területén az alábbi tűzoltó készülékek vannak elhelyezve: Tűzoltó készülék elhelyezési helye

Tankautó töltő

Vasútüzem

Tartálypark

Távvezeték üzemeltetés központ


Tűzoltó készülék típusa Firestop 12 kg por Firestop 6 kg por Gloria 12 kg por Gloria 50 kg por Ifex 50 kg por Maxima 12 kg por Protex 6 kg por Rollexco 12 kg por 5 kg CO2 StFlorian 6 kg por Bavaria 12 kg por Fémtech 50 kg por Firestop 12 kg por Gloria 12 kg por Ifex 12 kg por Kodreta 5 kg CO2 Maxima 50 kg por Maxima 2 kg CO2 Maxima 12 kg por Victoria 6 kg por Firestop 12 kg por Firestop 6 kg por Glória 12 kg por Glória 50 kg por Glória 5 kg CO2 Glória 6 kg por Ifex 50 hab Ifex 12 kg por Maxima 2 kg CO2 Maxima 5 kg CO2 Rotex 12 kg por Victoria 12 kg por Bavaria 6 kg por Cervinka 1 kg por Cervinka 2 kg por Elzett 20 kg CO2 Gloria 2 kg por Gloria 5 kg CO2 Gloria 6 kg por Ifex 50 l hab Ifex 9 l hab Kodretta 2 kg CO2 Kodretta 5 kg CO2 Maxima 1 kg por Oqniochron 1 kg por Protex 6 kg por Victoria CO2 5 kg Biztonsági Jelentés, 2016.

Mennyiség [db] 11 1 1 3 1 2 4 6 1 1 1 6 59 2 2 1 4 2 1 1 114 5 89 43 1 1 3 73 9 5 1 5 2 3 1 4 1 1 44 1 5 5 8 1 1 5 4 305/310


7.6.1.2. Kárelhárítási anyagok, eszközök Rendelkezésre álló élővízkár elhárítási és árvízvédelmi eszközök, anyagok: Megnevezés

Mennyiség [db]

Kompresszor SV-300 típ. AUER Kompresszor Komp Trade CTP F 250

Tárolás helye

Megőrzésért, kiadásért felelős

1

FER Tűzoltóság Kft. laktanya

FER Tűzoltóság Kft.

1

FER laktanya


7.6.1.3. Szaktechnikai eszközök A FER Tűzoltóság Kft és vállalati tűzoltók technikai eszközei, felszerelései és anyagai: Mennyiség [db] 4

Felelős megőrző

Megjegyzés


1


1


2 1

FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft.

WC 8000 tip. Vízszállító konténer

1


PLA 4000 HD Por konténer

1


MP 18000 típ. oltóközpont

1


Vegyi mentő konténer

1


Teher konténer

1


Légzőbázis konténer

1


Veszélyes folyadék szállító konténer

1


Bronto Skylift F46 RPX Magasból mentő gépj.

1


Konténer szállító gépjármű

4


ALCO MZVS 30000 Hab-víz ágyú Gázoszlató utánfutó

1 1

FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft.

Folyadéktüzek oltására Üzemi tüzek kombinált oltására Üzemi tüzek kombinált oltására Folyadéktüzek oltására Műszaki balesetek elhárítása Üzemi tüzek kombinált oltására Üzemi tüzek kombinált oltására Folyadéktüzek oltására Műszaki, vegyi balesetek elhárítása, tömlőszállítás Szállítási feladatok ellátására Tűzoltás vezetési feladatok ellátása Veszélyes anyagok káreseteinek felszámolásához Magasból történő mentési és oltási feladatok végzése Konténerek univerzális szállítására Folyadéktűz oltására Gázfelhő hígítása, oszlatása

Megnevezés WLA 7000 Habkonténer ULF 4000/2000/2000 típ. Tüo. gépj. ULF 4000/1000/1500 típ. Tüo. gépj. SLF 10800 típ. habbaloltó gépj. WLAr 20 tip. műszaki mentőkont.



306/310


Oltóanyag: Tárolási hely FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Kft. Beavatkozó járművekben FER Kft. Beavatkozó járművekben FER Kft. Beavatkozó járművekben FER Kft. Beavatkozó járművekben

Por/mennyiség [kg] Habanyag/mennyiség [l] Totalit-S 80/2 725 Sthamex 1%/11.000 Stamex F15 / 7.000

Megjegyzés raktárban raktárban raktárban

AP-200/ 4 000

Sthamex 1%/21.000

Tengelyen

Totalit-S 80/3 500

Sthamex F-15/2.000

Tengelyen

Fleb 70 / 2 600

Tengelyen

Solvenseal 3%/16 500

Telepíthető ágyúk Crossfire 4500 l/min

7.6.2.

10 db


Védőeszközök

A telep területén a lángálló-antisztatikus védőruha viselése kötelező. A Logisztika szervezet munkavállalóira vonatkozó védőeszköz, védőital és tisztálkodási eszközök juttatásának rendjét, az eszközök használati szabályait a HSE_1_G7.1.1_LOG_1_MOL1.1 utasítás tartalmazza. Védőeszközt kell használni minden olyan esetben, amikor azt az üzemi sajátosságoknak megfelelően a fenti szabályzat előírja. Egyéb védőeszközök: Megnevezés Mennyiség [db] Nehéz hővédő ruha Excalor B3S 8 „A” típusú gázvédő ruha (Auer - Vautex) 8 Gázkoncentráció-mérő műszerek Honeywell BW5 PID 6 DRAGER X-Am 5600 5 DRAGER X-Am 2500 35 DRAGER X-AM 2000 2 Légzésvédők Drager FPS 7000 álarc 82 Drager TSS 7000 22 AUER Ultra Elite álarc 54 AUER AIRMAX 31 AUER BD-73 1 Drager PA 54 tip 2 Drager PA 54 tip 2



Fellelhetőség FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Kft. Gázmentők FER Kft. Gázmentők FER Kft. Gázmentők FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. FER Tűzoltóság Kft. Vasútüzem Vasútüzem Tárolótér

307/310


Mennyiség Tárolás helye [db] Eü ellátás eszközei Sürgősségi orvosi táska komplett 1 Telep orvosi szoba Hordágy 1 O2 palack + reduktor 1 Nebulizátor EH 1 Water-jel (karra, arcra, testre) 3 Lapáthordágy 1 Vákuum matrac 1 Orvosi táska komplett 1 Mentő gk Reanimációs táska komplett 1 Havária hátizsák (volumenpótló táska) komplett 1 Kötszeres táska komplett 1 Izolációs takaró 5 Nyakrögzítő 3 Pneumatikus sínkészlet 1 Krámer sínek (50-70-100 cm) 3 Mentési feladatok során a rendelkezésre álló gépjárművek Mentőgépkocsi Citroen Jumper 1 Tiszaújváros Főnix Med központ Megnevezés



308/310


8.

BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

A biztonsági irányítási rendszer a MOL Nyrt. Downstream Logisztika MOL irányítási rendszerének részét képezi. Tartalmazza a kiválasztott egységek intézkedéseit, beleértve a megfelelő forrásokat, szerkezeteket és irányítási folyamatokat az EBK politika és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos programok teljesítésére. A biztonsági irányítási rendszer az M 6. sz. mellékletben van bemutatva.



309/310


9.

ÖSSZEFOGLALÁS

A biztonsági jelentés fő célja azonosítani a veszélyeket – kiváltó eseményeket, melyek következménye a veszélyes anyagok kiömlése, értékelni a potenciális súlyos balesetek hatásait az emberi életre és egészségre, környezetre és a környező berendezésekre. A kockázati források esetében baleseti eseménysorok azonosítása történt meg és azon események meghatározására került sor, melyek következményei kimerítik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek fogalmát. A Tiszaújváros Telephely egyéni kockázat értéke a lakóterületen nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. A telep egyéni kockázata tehát feltételek nélkül elfogadható. A Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata a feltétel nélkül elfogadható kockázat határa alatt van. Ez azt jelenti, hogy az F<(10-5 x N-2) 1/év tartományba esik, ahol N≥1. Tehát a Tiszaújváros Telephely társadalmi kockázata feltétel nélkül elfogadható.

FELHASZNÁLT IRODALOM



310/310

BIZTONSÁGI JELENTÉS. MOL LOGISZTIKA TELEPHELY TISZAÚJVÁROS, MOL Nyrt. Nyilvános változat

Recommend Documents